"1ż
INDOKL2.DOC
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA














T/4755. számú


T Ö R V É N Y J A V A S L A T


a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a
Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló
1994. évi XLII. törvény módosításáról













Előadó: dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter    






Budapest, 1997. július

1997. évi ........
törvény


a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a
Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról
szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról



1. §

 A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.)  1. § - ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, valamint a külföldön megvalósuló magyar befektetésekre vonatkozóan jogosult végezni.\"


2. §

Az Etv.  2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"2.§ (1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatásokat, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat és befektetési szolgáltatásokat végzi:

a) pénzkölcsön nyújtása;
b) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
c) valutával, devizával- ide nem értve a pénzváltási tevékenységet-, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
d)  kereskedelmi tevékenység  az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 5. § b)-e) pontjaiban meghatározott befektetési eszközökkel;
e) hitel referencia szolgáltatás;
f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, ideértve a  pénzforgalmi számlavezetést, a fizetési megbízások teljesítését, továbbá a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítását olyan gazdasági társaságoknak és egyéni vállalkozóknak (a továbbiakban: ügyfelek), amelyek részére az Eximbank hitelt nyújtott, vagy amelyekért garanciát vállalt;
g)	azon ügyfelek pénzének betétként történő elfogadása, amelyek részére az Eximbank hitelt nyújtott, vagy amelyekért garanciát vállalt, továbbá betétek gyűjtése forrásszerzés céljából bel- és külföldi hitelintézetektől.

(2) Az Eximbank a pénzkölcsön nyújtása keretében az export finanszírozása érdekében kedvező kamatozású hitelt nyújthat devizabelföldi és devizakülföldi hitelintézeteknek, a magyar áruk és szolgáltatások kivitelét végző gazdálkodó szervezeteknek és az ezeket megvásárló (igénybe vevő) devizakülföldieknek. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizajogszabályok szempontjából annak minősülőket kell érteni.\"


3. §

Az Etv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"3. § (1) A Mehib Rt. tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem-piacképes kockázatú biztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki:

a)	hitelezés,
b)	kezesség, 
c)	különböző pénzügyi veszteségek.

(2) A Mehib Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, külföldi befektetésekhez és belföldi értékesítésekhez kapcsolódóan jogosult végezni.

(3) E törvény rendelkezéseinek alkalmazásában nem-piacképesnek azok a kockázatok minősülnek, amelyek a biztosítási piacon nem biztosíthatóak, illetve nem viszontbiztosíthatóak.

(4) A nem-piacképes kockázatok körébe tartoznak:

a) azok a politikai típusú kockázatok, amelyek a biztosító országán kívül politikai és politikai jellegű események (pl. háború, polgárháború, zavargások, stb.) bekövetkezte, államhatalmi és adminisztratív jellegű intézkedések elrendelése, a biztosító országában kiviteli korlátozások alkalmazása miatt állnak fenn;
b) azok a kereskedelmi típusú kockázatok (pl. fizetésképtelenség), amelyek az export célországának kockázata vagy az exportügylet futamideje miatt nem viszontbiztosíthatóak.

(5) A nem-piacképes kockázatok az exportcélú és a külföldi befektetésekre irányuló szerződések gyártási és teljesítési szakaszaira biztosíthatóak.

(6) A Mehib Rt. a belföldi értékesítéshez kapcsolódóan biztosításra kizárólag saját kockázatára és csak olyan exportőrök esetében jogosult, akikkel exportirányú külkereskedelmi ügyletre érvényes biztosítási szerződéssel rendelkezik.

(7) A Mehib Rt. által az (6) bekezdésben megjelölt biztosítási kötelezettségvállalás mértéke az év egyetlen napján sem haladhatja meg az exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján fennálló biztosítási kötelezettségvállalást.

(8) A Mehib Rt-nek az általa megkötött piacképes kockázatú biztosításokból eredő fizetési kötelezettségei még abban az esetben sem teljesíthetőek  a központi költségvetés terhére, ha az ügylethez kapcsolódó besorolási feltételek későbbi megváltozása nem-piacképes kockázatú biztosítás megkötését tenné lehetővé.\"


4. §

Az Etv. 6. §-ának  (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a Mehib Rt. által:

a) a kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt nem-piacképes kockázatú biztosításokból eredő fizetési kötelezettségek, valamint 
b)	a Mehib Rt. által biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan felvett hitelekből eredő fizetési kötelezettségek

teljesítéséért.\"



5. §

(1) Az Etv. 7. § (1) bekezdésének  c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a  következő új e) ponttal egészül ki: 

\"[7. § (1)  Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:]

c)	a Mehib Rt. által a kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt nem-piacképes kockázatú  biztosítási kötelezettségek összegének felső határát,

e)	a Mehib Rt. által felvehető hitelek állományának felső határát.\"

(2) Az Etv. 7. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) Az (1) bekezdés a) - c) és e) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg az éves költségvetési törvényben felső határként meghatározott összegeket.\"


6. §

Az Etv. a következő új 8/A. §-sal egészül ki:

\"8/A. § (1) Az Eximbank a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek beváltásából eredő követeléseket, valamint a követelések után járó kamatot és késedelmi kamatot, a Mehib Rt. a kormányrendeletben előírt feltételekkel biztosított követelések és a jogelődöktől átvett biztosítási szerződések alapján keletkező kárkintlévőségeket az állam megbízásából a központi költségvetés javára köteles behajtani.

(2) A befolyt követelések után az Eximbankot és a Mehib Rt-t pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott mértékű jutalék illeti meg. A jutalék alapja a kamat és késedelmi kamat nélkül befolyt követelés.\"


7. §

Az Etv. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"12. § Az Eximbank és a Mehib Rt. tevékenységére kiterjedő üzleti tervet a tulajdonosi jogok gyakorlója hagyja jóvá.\"

8. §

Az Etv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"14. § (1) Az Eximbank  és a Mehib Rt. ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből, a vezérigazgatóból és további igazgatósági tagokból áll. Az igazgatóságba három-három tagot a pénzügyminiszter és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, egy-egy tagot a földművelésügyi miniszter és a külügyminiszter jelöl ki. 

(2) Az Eximbank igazgatósági tagja egyidejűleg a Mehib Rt. igazgatósági tagjává, a Mehib Rt. igazgatósági tagja egyidejűleg az Eximbank igazgatósági tagjává jelölhető.\"


9. §

Az Etv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"15. § Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezetésének és üzletvitelének ellenőrzését a  felügyelő bizottság végzi. Az Eximbank és a Mehib Rt. felügyelő bizottságába két-két tagot a pénzügyminiszter és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter jelöl.\"


10. §

Az Etv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"16. § Az Eximbank  és a Mehib Rt. munkaszervezeteinek élén  vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg. A vezérigazgató és az igazgatóság elnöke felett a munkáltatói jogokat a tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja.\"



11. §

Az Etv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
	
\"17.§ (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. igazgatóságának elnökét, a felügyelő bizottság tagjai közül annak elnökét, továbbá a vezérigazgatót - a pénzügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre és a miniszterelnök menti fel.

(2) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai és a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.\"


12. §

Az Etv. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az (1)-(2) bekezdésben, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 79. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - a Hpt. 80. § (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - az Eximbank által a bel- és külföldi hitelintézetek számára nyújtott exportcélú hiteleknél, valamint azon külföldi vevőknek nyújtott hiteleknél, amely esetekben a célország - a Mehib Rt. által - kockázatmentes, alacsony, illetve közepes kockázatúnak minősül és - az OECD tagországok kivételével - azok központi költségvetése, illetve központi bankja garantálja a hitel visszafizetését. Abban az esetben, ha a külföldi vevő OECD tagországban bejegyzett cég, de a többségi vagy befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának székhelye nem OECD tagország, a Hpt-ben foglalt  nagykockázat vállalására vonatkozó korlátozások alóli mentesség feltétele az ügylet mögötti bankgarancia megléte.\" 


13. §

Az Etv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\" 25.§  (1) A Mehib Rt. által vállalható biztosítások tárgyát és a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítási események részletes szabályait  Kormányrendelet határozza meg.

(2) A Mehib Rt-nek a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosításainak feltételeit a kormányrendeletben szabályozza. E tevékenységre a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) A Bit. 97. § (2) bekezdésében meghatározott szervek mellett a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben előírt feltételekkel végzett biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben.

(4)  A Mehib Rt. hitelt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és a tulajdonosi jogok gyakorlójának előzetes hozzájárulásával vehet fel.

(5) A Mehib Rt. pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.\"


14. §

(1) Az Etv. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Mehib Rt. által vállalható biztosítások tárgyát és a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítási események részletes szabályait rendeletben meghatározza.\"

(2) Az Etv. 26. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza az Eximbank és a Mehib Rt. központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályait, valamint a 8/A. § (2) bekezdésében említett jutalék mértékét.\"


15. §

Az Etv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az e törvény hatálybalépése előtt megkötött és a Mehib Rt. által átvett biztosítási szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért. 



16. §

(1) Ez a törvény  a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Etv. 8. §-a, a 9. §, a 10. §, a 11. §, a 18. §, a 19. §, a 27. § (3) bekezdése, az Osztalék, a Könyvvizsgáló, a Befektetések korlátozása és az Összeférhetetlenség alcímek, továbbá az Etv. 1. és 2. számú mellékletei. A Vezérigazgató alcím Vezérigazgató és az igazgatóság elnöke alcímre változik.  

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 57. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 76. §-ának (4) bekezdése.

(4) Ahol az Etv. illetve más jogszabály EB Rt-t említ, azon Mehib Rt-t kell érteni, ahol pedig a jogszabály politikai- és árfolyamkockázatot említ, azon a Mehib Rt. vonatkozásában nem piacképes kockázatot, ahol kereskedelmi kockázatot említ, ott pedig piacképes kockázatot kell érteni.


17. §

(1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 567. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A kötelező biztosítás, valamint a külön törvényben szabályozott nem-piacképes kockázatú biztosítás szabályait jogszabály a törvénytől eltérően állapíthatja meg.\"

(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának  (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adók módjára kell behajtani.\"

Általános indoklás


Az Országgyűlés az 1994. évi XLII. törvénnyel az Exportgarancia Biztosítási Részvénytársaság szétválása útján 1994. májusában megalapította a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságot (a továbbiakban: Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságot (a továbbiakban: Mehib Rt).

Az Eximbank és a Mehib 1994. évi megalapításakor a kormányzat célja az volt, hogy a két társaság az exportösztönzés rendelkezésére bocsátott állami források jelentős részének kezelésével az exportösztönzés elsődleges intézményeivé váljon. 

A törvényi szabályozás változtatása alapvető feltétele a két intézménynél  az új termékek és szolgáltatások, új konstrukciók bevezetésének és a piacbővítő elképzelések megvalósításának, valamint a magyar exportösztönzés EU konformitása biztosításának. Ezek nagymértékben elősegíthetik a nemzetgazdasági export előirányzat teljesülését, ugyanakkor ennek költségvetési kihatásait az 1997. évi rögzített költségvetési törvény már tartalmazza. 

A nemzetközi gyakorlatban a működő eximbankok és exporthitel-biztosító intézmények eltérő jogosítványokkal, tevékenységi körrel, törvényi szabályozással működnek. Annak érdekében, hogy az Eximbank és a Mehib Rt. megfelelhessen a jelenlegi  gazdaságpolitikai elvárásoknak, szükséges a jelen törvénymódosítás.

A Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. két-három éven belül az export 7-10 %-ának finanszírozására tehető alkalmassá. Ehhez azonban az 1994. évi XLII. tv. következőkben jelzett módosítására van szükség:

az  Eximbank által végezhető pénzügyi szolgáltatások körének korlátozott körben történő betétgyűjtéssel és bankszámla ügylettel történő kibővítése; az Eximbanknak a Hpt. előírásai szerinti  nagykockázat vállalásának korlátozása alóli korlátozott körben történő mentesülése; a Mehib Rt. a belföldi kockázatbiztosítást üzleti alapon, kizárólag saját kockázatra és/vagy viszontbiztosítással történő végzése az általa biztosított exportőrök körében; az Eximbank és a Mehib tevékenységének folytatásához mindkét intézmény részére az önálló behajtási tevékenységre vonatkozó törvényi szintű felhatalmazás; a két társaság működésének biztosításához a hatályban lévő egyéb jogszabályokkal a szükséges jogharmonizáció megteremtése. 



Részletes indoklás


1-2. §-hoz

Az Eximbank tevékenységi köre a korlátozott körben történő betétgyűjtéssel és bankszámla ügylettel egészül ki. 

A banknak nem indokolt teljeskörű  pénzforgalmi számlavezetési és betétgyűjtési szolgáltatást nyújtania, azonban a finanszírozott külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos fizetési forgalom lebonyolítását, a bankra engedményezett exportbevételek elszámolását, illetve betétként történő elfogadását, a hitelezés technikai lebonyolítását nem tudja megoldani számlavezetés és betétgyűjtés nélkül.

A korlátozott számlavezetésre és a betétgyűjtésre történő felhatalmazás ad lehetőséget arra, hogy a hitelhez kapcsolódó külkereskedelmi forgalom pénzügyi lebonyolítását az Eximbank külső hitelintézet bevonása nélkül valósíthassa meg.

A bank által végezhető pénzügyi szolgáltatások, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások és befektetési szolgáltatások a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény előírásaival összhangban kerültek megfogalmazásra. 

3. §-hoz

A Mehib Rt. tevékenységi körének meghatározásához kapcsolódóan a törvényjavaslat a korábban politikai kockázatként és kereskedelmi kockázatként nevezett kockázatokat \"piacképes\" és \"nem-piacképes\" kockázatként  definiálja. A kockázatok nem-piacképes volta mindenekelőtt az export, illetve a befektetés célországának politikai-gazdasági helyzetéből, továbbá a vevő jellegéből és a vevő bankjának minősítéséből, az exporthitelnyújtás futamidejéből következik. A nem-piacképes kockázatok biztosítása kizárólag állami háttérrel végezhető. 

A biztosítási kínálat alkalmasabb alakíthatósága érdekében indokolt elhagyni a mellékleteket, amelyek korábban a politikai kockázatok körét tartalmazták. A javaslat két új bekezdéssel egészül ki, amelyek felsorolásszerűen rögzítik a nem-piacképes kockázatok körét, valamint új típusú kockázatként a fizetésképtelenség bizonyos esetei is a \"nem-piacképes\" kockázatok körébe tartoznak.  

A törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes biztosítások tárgyát és a nem-piacképes kockázati biztosítási események részletes szabályait kormányrendeletben rögzítse.  

A Mehib Rt-re vonatkozóan a hatályos törvény tételesen meghatározza, hogy milyen tevékenységekhez kapcsolódóan végezhet biztosítást, akár költségvetési hátterű, akár üzleti alapú biztosításról van szó. A biztosító  jelenleg üzleti alapon sem végezhet belföldi kockázatbiztosítást.

A Javaslat szerint a Mehib Rt. a jövőben a belföldi kockázatbiztosítást üzleti alapon, saját kockázatra és viszontbiztosítással végezheti az általa biztosított exportőrök körében. Az ilyen típusú biztosítási kötelezettségvállalás mértéke az év egyetlen napján sem haladhatja meg az exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján fennálló biztosítási kötelezettségvállalást. 

4-5. §-hoz

A Kormánynak a központi költségvetés terhére fennálló készfizető kezessége a jövőben kiterjed a Mehib Rt. biztosítási tevékenységéhez kapcsolódó esetleges hitelfelvételeire is. Ez a körülmény a Mehib Rt. kockázati minősítésénél alapvetően fontos, különös tekintettel a külföldi tulajdonban lévő versenytársak hazai megjelenésére.

A nemzetközi gyakorlatban jellemzőnek tekinthető, hogy a nemzeti export  hitelbiztosítók mögött állami forrásoldali garancia áll annak érdekében, hogy hitelfelvétel esetén szuverén állami kockázatként jelenjenek meg. Ez teszi lehetővé, hogy a nemzetközi biztosítási, a hitel- és tőkepiacokon gyakorlatilag az állammal azonos elbírálásban részesüljenek.

Tekintettel a forrásoldali garancia kiterjesztésére indokolt ezzel egyidejűleg az éves keret költségvetési törvényben való rögzítése. Ugyanakkor a költségvetési törvénnyel való összhang biztosítása érdekében rögzítésre került, hogy a limitek az év egyetlen napján sem haladhatják meg a költségvetési törvényben meghatározott állományokat. 

6. §-hoz

Az Eximbank és a Mehib tevékenységének folytatásához szükségesnek tűnik mindkét intézmény részére az önálló behajtási tevékenységre vonatkozó törvényi szintű felhatalmazás. A Mehib jelenleg is önállóan - a kormányrendelet felhatalmazása alapján - végzi a követelések behajtását és ezért a tevékenységéért jutalékot kap.  Itt kerül rögzítésre, hogy a befolyt követelések, illetve azok kamata, késedelmi kamata mindenkor az államot illetik meg. Eredményes behajtás esetén pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott mértékű jutalék illeti meg az Eximbankot és a Mehib-et.

7. §-hoz

A jövőben az Eximbank és a Mehib Rt. üzleti tervét a tulajdonosi jogok gyakorlója, vagyis a pénzügyminiszter hagyja jóvá. Korábban az üzleti terv jóváhagyása az igazgatóságok hatáskörébe tartozott. 

8-9. §-hoz

A Javaslat alapján  az Eximbank és a Mehib Rt. igazgatóságába és felügyelő bizottságába az MNB elnöke a jövőben nem delegál tagot.

10-11. §-hoz

Változásra kerülnek a vezérigazgató és az igazgatóság elnökének kinevezésével és visszahívásával kapcsolatos szabályok. A munkáltatói jogokat a jövőben az igazgatóság elnöke felett is - a vezérigazgatóhoz  hasonlóan - a tulajdonos gyakorolja. A kinevezés és a felmentés a miniszterelnököt illeti meg. 

12. §-hoz

Az Eximbank részéről a külföldi hitelintézeteknek és a külföldi vevőknek nyújtott hiteleknél az adott ország központi költségvetésének, illetve központi bankjának kell garantálnia a hitel visszafizetését. Ez alól kivételt képeznek azon országok, amelyek a Mehib Rt. országminősítése szerint kockázatmentesek, alacsony-, illetve közepes kockázatúak, valamint az OECD tagországok. Ez esetben az Eximbankra nem vonatkozik a Hpt. szerinti nagykockázat vállalásának korlátozása. 
	
Abban az esetben, ha a külföldi vevő OECD tagországban bejegyzett cég, de a többségi vagy befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának székhelye nem OECD tagország, a fenti mentesség feltétele az ügylet mögötti bankgarancia megléte.

A nemzetközi gyakorlattal összhangban  az Eximbank elsőrendű feladata általában a nemzetgazdaságilag kiemelt, hosszútávú projektek megvalósításának finanszírozása. 

Erre azonban az Eximbank szavatoló tőkéje - alapvetően a jegyzett tőke nagysága miatt - nem nyújtana lehetőséget. Ez a nagykockázat vállalás korlátja alóli mentesülés hiányában jelentős korlátot szabna az ilyen típusú exporthitel nyújtásának. 

13-14. §-hoz

A Mehib Rt. tevékenységére vonatkozóan a Kormány több esetben felhatalmazást kap a biztosító tevékenységével kapcsolatos egyes rendelkezések meghozatalára. A Kormány rendeletben határozza meg a Mehib Rt. által vállalható biztosítások tárgyát és a Kormány készfizető kezessége mellet vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítási események részletes szabályait. 

15. §-hoz

Az Eximtörvény hatálybalépése óta eltelt időszak változásai indokolják a jelenlegi törvényszöveg módosítását, amely szerint a Kormány a jövőben a központi költségvetés terhére készfizető kezesként a Javaslat hatálybalépése előtt megkötött és a Mehib Rt. által átvett biztosítási szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért felel. 

16-17. §-hoz

A záró rendelkezések hatályon kívül helyeznek olyan korábbi rendelkezéseket, amelyeket a  társasági, a hitelintézeti és a biztosítási törvény megfelelően szabályoz. Ezek közül a legjelentősebbek: 

-	a költségvetési kapcsolatokra vonatkozó külön előírások. A törvényi szintű szabályozás helyett elegendő kormányrendeletben, illetve pénzügyminiszteri rendeletben meghatározni a költségvetéssel történő elszámolás részletes szabályait; 
-	az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetésére, illetve elhelyezésére vonatkozó korlátokat a hitelintézetekre és biztosítóintézetekre vonatkozó általános szabályozás váltja fel;
-	a tekintetben, hogy az eredményből osztalékot fizessen-e a két intézmény - a Kormány jóváhagyásával szemben - elegendő  a tulajdonosi jóváhagyás;
-	kormányzati irányelvek kiadása helyett az érintettek között (IKIM, MNB, PM) egyeztetett - a két intézmény elé állított - kereskedelempolitikai, pénzügyi és monetáris célok kerülnek megfogalmazásra, amelyeket a tulajdonos az éves üzleti terv elfogadásakor hagy jóvá;
-	a hitelintézeti törvényben - a jelenlegi Eximtörvényben rögzítetteknél is - szigorúbb rendelkezések léptek életbe a vezető állású személyekre és a könyvvizsgálóra vonatkozóan, amelyeket az Eximbanknál és értelemszerűen a Mehibnél is alkalmazni szükséges.



"
