"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/4756. számú

törvényjavaslat

az agrárgazdaságról




				Előadó: Dr. Nagy Frigyes
						           földművelésügyi miniszter						



Budapest, 1997. augusztus



1997. évi .............törvény 
az agrárgazdaságról


	Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a magyar agrárgazdaság hosszú távra szóló és széleskörű közmegegyezésen alapuló fejlődését elősegítse; megteremtse az agrárfejlesztés kiszámítható és konjuktúrális okokból meg nem kérdőjelezhető tartós kereteit; kijelölje a gazdasági és társadalmi célokat, meghatározza ezek alapvető fejlesztési elveit és eszközeit;erősítse a mezőgazdasági termelők foglalkoztatását, élet- és jövedelem-színvonalát,  a vidék lakosságmegtartó-képességét; elősegítse az Európai Unióhoz való csatlakozást, valamint az ehhez szükséges adatbázis és intézményrendszer kiépítését, továbbá figyelemmel arra, hogy a  kedvező természetföldrajzi adottságok, a kialakult termelési feltételek és eredmények alapján a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozása, az erdő- és vadgazdálkodás, a halászat kiemelten fejlesztendő nemzetgazdasági ágazat, valamint arra, hogy a nemzetgazdaság fejlődése, átalakításának befejezése, modernizálása csak növekvő agrárteljesítmény mellett lehetséges

	a következő törvényt alkotja:


1. §

	(1) A központi költségvetés évenkénti elfogadása során az Országgyűlés biztosítja, hogy az agrárgazdaság, benne a mezőgazdaság közvetlen céljaira, a vidék lakosságmegtartó képességének erősítésére és megőrzésére, valamint a vidékfejlesztés agrárcélokat szolgáló programjaira az 1998. évi bázishoz viszonyítottan a bruttó hazai termék (GDP) évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összegű támogatást lehessen fordítani.

	(2)  A Kormány a támogatás részletes feltételeinek meghatározása, valamint a támogatási kérelmek elbírálása során gondoskodik az (1) bekezdésben foglaltak érvényesüléséről.


2. §

	 A Kormány kialakítja és az Országgyűlés elé terjeszti az agrárpolitika középtávú tervét, valamint a földművelésügyi miniszter útján jelentésben évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, a tett intézkedésekről, valamint az 1. § (1) bekezdése szerint biztosított költségvetési támogatás felhasználásáról. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés a következő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását megelőzően  határoz.


3. §

	(1) Az agrárgazdaságban az alábbi fő célkitűzéseknek kell érvényesülniük:

	a) a termelés versenyképességének javítása, melynek eredményeként elsősorban hazai termékekkel, megfelelő mennyiségben és minőségben  legyen kielégíthető a lakosság élelmiszerkereslete;

	b) a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított esélyegyenlőség  megteremtése az agrártermelésből élők számára a ráfordításokkal arányos jövedelem megszerzéséhez;

	c) az általában kedvező agráradottságok - a viszonylagos előnyöket kínáló természeti és a gazdasági erőforrások -  gazdaságos, exportorientált termelés szolgálatába állítása;

	d) hozzájárulás a vidék lakosságmegtartó-képességének javításához;

	e) a termelő tevékenység összhangba hozása a természeti környezet megőrzéséhez fűződő össztársadalmi érdekkel, az agrárgazdaság fenntartható fejlődésével;

	f) a gazdaság emberi erőforrásainak fejlesztése, az agrárinnováció segítése.

	(2) A Kormány a 2 .§ - ban foglaltak szerinti jelentésében tájékoztatja az Országgyűlést az (1) bekezdésben foglaltak szerinti célkitűzések megvalósulásáról. 


4. §

	(1) Az agrártámogatási rendszer részletes feltételeinek kialakításakor a Kormánynak biztosítania kell, hogy :

	a) az agrárgazdaságot döntően a magántulajdonon alapuló változatos üzemviszonyok jellemezzék, melyben egyaránt kapjanak helyet  az egyéni és családi gazdaságok, a termeléssel, a termelés és értékesítés szervezésével foglalkozó szövetkezetek, gazdasági társaságok;

	b) az agrárvállalkozások és a családi gazdaságok, különösen pedig a fiatal gazdák  gazdaságilag erősödjenek és versenyképessé válhassanak;

	c) a gazdálkodók szövetkezése és más szerveződése, integrációs  együttműködése megfelelő támogatásban részesülhessen;

	d) a földtulajdoni és használati viszonyok  alakulása  a termőföld jobb hasznosítását eredményezze;

	e) az agrárjövedelmek növekedjenek és stabilizálódjanak.

	(2) A Kormány  szociálpolitikai megfontolásból  a versenyszférától eltérő módszerekkel támogassa a kisegítő foglalkoztatást és jövedelemszerzést, valamint az önellátást szolgáló  magángazdálkodást.

	(3) A Kormány az (1)-(2) bekezdésben foglaltak érvényesüléséről a 2. §- ban foglaltak szerinti jelentésében az Országgyűlést tájékoztatja.


5. §

	A Kormány által kialakítandó agrártámogatási rendszer  elsősorban a következő elemekre épüljön:

	a) a piacrajutási és intervenciós támogatások;

	b) az agrártermelési  támogatások,

	c) a mezőgazdaság finanszírozását szolgáló hitelek kamattámogatása, valamint állami kezességvállalása,

	d) az agrártermelés versenyképességét, az agrárvállalkozások termelékenységének növelését megalapozó korszerűsítések és fejlesztések támogatása,

	e) az agrárgazdálkodók versenyképességét fokozó intézményrendszer, termelő, feldolgozó, értékesítő együttműködések, szövetkezetek, integrációk támogatása,
 
	f) a kedvezőtlen adottságú agrártérségek jövedelem-kiegészítő és szerkezet átalakító támogatása,

	g) a termőföld  minőségének megőrzése, illetve  javítása, az erdővagyon fenntartásának, növelésének,  védelmének,  az agrárkörnyezet gazdálkodás minőségi javításának támogatása,

	h) az emberi erőforrások fejlesztésének támogatása.


6. §

	 A Kormánynak a meglevő bázison ki kell alakítania az európai követelményeknek megfelelő agrárszakigazgatás, valamint  a vidékfejlesztés- állami, illetve a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvénnyel összhangban levő - területi feladatait ellátó állami intézményrendszert.


7. §

	Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítése érdekében állami adatbázist kell létrehozni, működtetni. Ennek érdekében a Kormány:

	a) teljes körű mezőgazdasági összeírást rendel el, valamint

	b) közhasznú, reprezentatív üzemgazdasági adatbázist hoz létre és tart fenn.


8. §

	A központi költségvetésből nyújtott agrártámogatás igénybevevője  jogszabályban meghatározott  adatok szolgáltatására köteles.


9. §

	(1) Ez a törvény 1998. január 1. napján lép hatályba.

	(2) Felhatalmazást kap:

	a) a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeit;

	b) a földművelésügyi miniszter, hogy -  törvény, vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az érintett miniszterekkel egyeztetve rendeletben megállapítsa e törvény végrehajtásának részletes szabályait, az agrártámogatások igénybevételének részletes feltételeit, illetve hogy az egyes költségvetési előirányzatok között átcsoportosítson;

	c) a földművelésügyi miniszter, hogy az agrártámogatások igénybevételéről pályázati felhívást tegyen közzé. 


INDOKOLÁS

az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslathoz


Általános indoklás

	Adottságaink és nemzetgazdasági érdekeink egyaránt azt indokolják, hogy hosszútávú garanciákkal teremtsünk stabilitást,  megbízhatóságot az agrárgazdaságban. Alapvető fontosságú, hogy jó minőségű termelési alapjaink és hagyományos mezőgazdasági kultúránk szülte adottságaink minél jobb hatásfokkal hasznosuljanak. 

	Az agrártermelés szükségességét, fontosságát, a vidék lakosságeltartó képességének növelését, a táj arculatának megőrzését, környezetünk megóvását illetően és az agrárgazdaság fejlesztésében való nemzeti érdekünket tekintve nincs érdekellentét az ágazat helyét, szerepét, értékelni hivatott szereplők között.

	Megbízhatóság, kiszámíthatóság, stabilitás csak törvényi alapokra helyezett garanciákkal érhető el.  Ez garanciát jelent adottságaink következetes és növekvő szinten történő kihasználására. A törvény széleskörű közmegegyezés bázisán fogalmazza meg az agrárágazat fejlesztési kereteit, igényét a konjunktúrális lehetőségek kihasználására és a fejlesztéshez szükséges eszközök, források biztosítására. A törvény ebből következően az alábbi  elemekre épít:

	-	a mezőgazdasági jövedelemszerzés esélyeinek javítása,
	-	hosszútávra szóló garanciarendszer nyújtása, tartós keretek kijelölése (a fejlesztés elveinek és eszközeinek megnevezése),
	-	az ágazat foglalkoztatásban játszott szerepének, a vidék lakosságeltartó képességének erősítésében vállalt szerep,
	-	a mezőgazdasági termelők életkörülményeinek alakításában való szerepvállalás,
	-	a nemzetgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában játszott szerep.

	A törvény rögzíti, hogy az agrárgazdaság a nemzetgazdaság kiemelten fejlesztendő területe, mely ahhoz, hogy a szükséges mértékben fejlődjön  és versenyképességét kül- illetve belpiacon egyaránt javítsa, megkülönböztetett támogatásokra tart igényt. Rögzíti továbbá a kialakult változatos üzemi viszonyok fennmaradásának szükségességét (az új agrárvállalkozások), a fiatal gazdák megkülönböztetett támogatásának fontosságát, a termőföld jobb hasznosítását elősegítő birtokviszonyok - szabályozási eszközökkel történő - kialakításának szükségességét és a fejlesztési célok megvalósításához nélkülözhetetlen központi forrás arányosított mértékét. 

	A törvény kitér az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésére, a mezőgazdasági információs rendszer fejlesztésére, a felkészülés során prioritásként kezelendő irányítási területekre, támogatási elvekre és annak igényét is felveti, hogy az agrárgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó kormányzati szervek tevékenységét össze kell hangolni. 
Részletes indoklás

/A z 1.§-hoz/

Meghatározza az agrárgazdaság, benne a mezőgazdaság közvetlen céljaira, a vidék lakosságmegtartó-képességének erősítésére és megőrzésére, valamint a vidékfejlesztés agrárcélokat szolgáló programjaira a központi költségvetésből évente fordítható támogatás nagyságát. A magyar agrárgazdaság fejlődésének elősegítése, az agrárökológiai potenciál versenyképes kihasználásának megalapozása, az EU-hoz történő csatlakozás előkészítése  kiemelt figyelmet indokol, amelyet a központi költségvetés eszközeivel célszerű támogatni. Ezt alátámasztja, hogy a magyar vidék jövedelemszerzési esélyeinek helyreállítását, a differenciálódás elmélyülésének mérséklését a kormányzati politika, ezen belül az agrárpolitika eszközrendszerének is szolgálnia kell.  


/A 2.§-hoz/

	Az Országgyűlés által elfogadásra kerülő agrárpolitika megvalósulásának a nyomonkövetéséről szól. Ennek legfontosabb eszköze az agrárgazdaság helyzetéről az Országgyűlés számára évente elkészítendő mezőgazdasági jelentés. A jelentésben be kell mutatni az agrárgazdaságban lejátszódott legfontosabb folyamatokat, piaci és pénzügyi helyzetet, valamint be kell számolni a legfontosabb kormányzati intézkedésekről, beleértve a költségvetési támogatások felhasználását is. Mindezt a következő évi költségvetési törvény jóváhagyása előtt indokolt megtenni, arra figyelemmel, hogy így biztosítható szükség esetén a korrekció lehetősége. Arról van szó, hogy piacgazdasági viszonyok között autonóm termelők esetében a Kormány a piaci és pénzügyi szabályozás eszközeivel erősítse a vállalkozások fejlődési esélyeit, piacrajutási lehetőségeit és versenyképességüket. 


/A 3.§-hoz/

	Az agrárprogram legfontosabb célkitűzéseit rögzíti, amely az agrárprogram részletes társadalmi vitája során a résztvevők egyetértésén alapul. Az agrárcélok közmegegyezésen alapuló kijelölése nélkülözhetetlen a következő időszak agrárpolitikai feladatainak kimunkálásában, a különböző gazdasági és társadalmi programok összehangolásában. A célok törvényi rögzítésére azért is szükség van, mert iránymutatásul szolgálnak a jövő évben várhatóan elkezdődő EU tárgyalásokra kidolgozásra kerülő nemzeti tárgyalási pozíciók megalapozásához. 


/A  4.§-hoz/

Az agrárvállalkozások üzemi, tulajdoni, földhasználati és jövedelmezőségi viszonyainak legfontosabb elveit rögzíti. Törvény útján nyújt garanciát a különböző üzemtípusok működésének és fejlődésének. A sokszínű mezőgazdaság létjogosultságának, a versenysemleges agrárpolitika elvének törvényi formában történő megjelenését szolgálja. Megkülönbözteti az árutermelő, \"versenyző\" mezőgazdaságot, a kisegítő foglalkoztatást és jövedelemszerzést, valamint az önellátást szolgáló mezőgazdasági tevékenységet. Ez utóbbi létezését szociális megfontolásból speciális szabályok is szolgálják. 


/Az 5.§-hoz/

	Rögzíti az agrártámogatási rendszer legfontosabb elemeit, abból a célból, hogy elősegítse a stabilabb, több évre kiszámítható, a vállalkozások fejlődését jobban megalapozó kormányzati politika megvalósítását. Ezek a támogatási eszközök összhangban vannak az EU-hoz való csatlakozási szándékunkkal és beilleszthetők a WTO ill. az OECD nemzetközi szervezeteknél vállalt kötelezettségeink rendszerébe. 


/A 6.§-hoz/
	
	Törvény útján is nyomatékot ad az agrár szakigazgatási rendszer fejlesztése  fontosságának, hogy az képes legyen az EU csatlakozással összefüggő   alapvető, többletfeladatok ellátására. Mind az előkészítés, mind az EU csatlakozás, ezen intézmények határozott fejlődését követeli meg, amellyel a csatlakozási stratégia elkészítésénél szembe kell nézni. 


/A 7-8. §-okhoz/

	Az alapvető informatikai jogelvekkel összhangban törvényi felhatalmazást nyújt olyan agrár adatbázis létesítésére, amellyel ma Magyarországon nem rendelkezünk, de Uniós csatlakozásunkhoz elengedhetetlen. Az elfogadásra kerülő jogi felhatalmazás alapján az adatbázis kiépítéséhez legkevesebb három esztendőre és megfelelő költségvetési források biztosítására van szükség. Ezen információs rendszer megléte az Unió részéről alapfeltétel, enélkül nincs lehetőségünk a termelésszabályozásra, az agrárgazdaság jövedelemviszonyainak egzakt mérésére és figyelemmel kísérésére, valamint az Unióban folytatott szabályozás átvételére.  

	A közpénzek igénybevételének adatszolgáltatáshoz való kötése olyan jogelv hazai meghonosítását jelenti, amely az EU, mind az észak-amerikai államok gyakorlatában mindennapi és magától értetődő. Az adófizetők érdekeit képviselő kormányzat a rendelkezésre bocsátott támogatás jogos felhasználását csak így tudja ellenőrizni. A vállalkozói szabadság közpénzek igénybevétele nélkül teljesedik ki. Aki állami eszközöket vesz igénybe, az korlátozza az egyébként alkotmányosan garantált vállalkozói szabadságát, azaz a támogatások igénybevétele céljából adatszolgáltatásra vállalkozik. "
