"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/4758. számú törvényjavaslat


1997. évi ....törvény
a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, Ottawában, 1988. május 28-án kelt UNIDROIT egyezmény kihirdetéséről


1. § 

Az Országgyűlés  a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, Ottawában, 1988. május 28-án kelt UNIDROIT Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaságnak az Egyezményhez való csatlakozásáról szóló nyilatkozat letétbe helyezése 1996. május 7-én megtörtént, így az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1996. december 1-jén lépett hatályba.)

2. § 

Az Egyezmény eredeti angol nyelvű szövege és ennek hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
:

 „UNIDROIT CONVENTION ON INTERNATIONAL FINANCIAL LEASING

  The states parties to this Convention,

  recognising the importance of removing certain legal impediments to the

international financial leasing of equipment, while maintaing a fair balance of

interests between the different parties to the transaction,

  aware of the need to make international financial leasing more available,

  conscious of the fact that the rules of law governing the traditional contract

of hire need to be adapted to the distinctive triangular relationship created by

the financial leasing transaction,

  recognising therefore the desirability of formulating certain uniform rules

relating primarily to the civil and commercial law aspects of international

financial leasing,

  have agreed as follows:

                                            CHAPTER I

              SPHERE OF APPLICATION AND GENERAL PROVISIONS

                                             Article 1

  1. This Convention governs a financial leasing transaction as described in

paragraph 2 in which one party (the lessor),

  a) on the specifications of another party (the lessee), enters into an

agreement (the supply agreement) with a third party (the supplier) under

which the lessor acquires plant, capital goods or other equipment (the

equipment) on terms approved by the lessee so far as they concern its

interests, and

  b) enters into an agreement (the leasing agreement) with the lessee,

granting to the lessee the right to use the equipment in return for the payment

of rentals.

  


  2. The financial leasing transaction referred to in the precious paragraph is a

transaction which includes the following characteristics:

  a) the lessee specifies the equipment and selects the supplier without relying

primarily on the skill and judgment of the lessor;

  b) the equipment is acquired by the lessor in connection with a leasing

agreement which, to the knowledge of the supplier, either has been made or is

to be made between the lessor and the lessee; and

  c) the rentals payable under the lesasing agreement are calculated so as to

take into account in particular the amortisation of the whole or a substantial

part of the cost of the equipment.

  3. This Convention applies whether or not the lessee has or subsequently

acquires the option to buy the equipment or to hold it on lease for a further

period, and whether or not for a nominal price or rental.

  4. This Convention applies to financial leasing transactions in relation to all

equipment save that which is to be used primarily for the lessee’s personal,

family or household purposes.

                                         Article 2

  In the case of one or more sub-leasing transactions involving the same

equipment, this Convention applies to each transaction which is a financial

leasing transaction and is otherwise subject to this Convention as if the person

from whom the first lessor (as defined in paragraph 1 of the previous article)

acquired the equipment were the supplier and as if the agreement under

which the equipment was so acquired were the supply agreement.

                                         Article 3

  1. This Convention applies when the lessor and the lessee have their places

of business in different States and:

  a) those States and the State in which the supplier has its place of business

are Contracting States; or

  b) both the supply agreement and the leasing agreement are governed by

the law of a Contracting State.

  2. A reference in this Convention to a party’s place of business shall, if it has

more than one place of business, mean the place of business which has the

closest relationship to the relevant agreement and its performance, having

regard to the circumstances known to or contemplated by the parties at any

time before or at the conclusion of that agreement.

                                         Article 4

  1. The provisions of this Convention shall not cease to apply merely because

the equipment has become a fixture to or incorporated in land.

  2. Any question whether or not the equipment has become a fixture to or

incorporated in land, and if so the effect on the rights inter se of the lessor

and a person having real rights in the land, shall be determined by the law of

the State where the land is situated.

                                         Article 5


  1. The application of this Convention may be excluded only if each of the

parties to the supply agreement and each of the parties to the leasing

agreement agree to exclude it.

  2. Where the application of this Convention has not been excluded in

accordance with the previous paragraph, the parties may, in their relations

with each other, derogate from or vary the effect of any of its provisions

except as stated in Articles 8 (3) and 13 (3) b) and (4).

                                         Article 6

  1. In the interpretation of this Convention, regard is to be had to its object

and purpose as set forth in the preamble, to its international character and to

the need to promote uniformity in its application and the observance of good

faith in international trade.

  2. Questions concerning matters governed by this Convention which are not

expressly settled in it are to be settled in conformity with the general

principles on which it is based or, in the absence of such principles, in

conformity with the law applicable by virtue of the rules of private

international law.

                                      CHAPTER II

                       RIGHTS AND DUTIES OF THE PARTIES

                                         Article 7

  1. a) The lessor’s real rights in the equipment shall be valid against the

lessee’s trustee in bankruptcy and creditors, including creditors who have

abtained an attachment or execution.

  b) For the purposes of this paragraph „trustee in bankruptcy” includes a

liquidator, administrator or other person appointed to administer the lessee’s

estate for the benefit of the general body of creditors.

  2. Where by the applicable law the lesser’s real rights in the aquipment are

valid against a person referred to in the previous paragraph only on

compliance with rules as to public notice, those rights shall be valid against

that person only if there has been compliance with such rules.

  3. For the purposes of the previous paragraph the applicable law is the law

of the State which, at the time when a person referred to in paragraph 1

becomes entitled to invoke the rules referred to in the previous paragraph, is:

  a) in the case of a registered ship, the State in which it is registered in the

name of the owner (for the purposes of this sub-paragraph a bareboat

charterer is deemed not to be the owner);

  b) in the case of an aircraft which is registered pursuant to the Convention

on International Civil Aviation done at Chicago on 7 December 1944, the State

in which it is so registered;

  c) in the case of other equipment of a kind normally moved from one State to

another, including an aircraft engine, the State in which the lessee has its

principal place of business;

  d) in the case of all other equipment, the State in which the equipment is

situated.


  4. Paragraph 2 shall not affect the provisions of any other treaty under

which the lessor’s real rights in the equipment are required to be recognised.

  5. This article shall not affect the priority of any creditor having:

  a) a consensual or non-consensual lien or security interest in the equipment

arising otherwise than by virtue of an attachment or execution, or

  b) any right of arrest, detention or disposition conferred specifically in

relation to ships or aircraft under the law applicable by virtue of the rules of

private international law.

                                         Article 8

  1. a) Except as otherwise provided by this Convention or states in the leasing

agreement, the lessor shall not incur any liability to the lessee in respect of

the equipment save to the extent that the lessee has suffered loss as the result

of its reliance on the lessor’s skill and judgment and of the lessor’s

intervention in the selection of the supplier or the specifications of the

equipment.

  b) The lessor shall not, in its capacity of lessor, be liable to third parties for

death, personal injury or damage to property caused by the equipment.

  c) The above provisions of this paragraph shall not govern any liability of the

lessor in any other capacity, for example as owner.

  2. The lessor warrants that the lessee’s quiet possession will not be

disturbed by a person who has a superior title or right, or who claims a

superior title or right and acts under the authority of a court, where such title,

right or claim is not derived from an act or omission of the lessee.

  3. The parties may not derogate from or vary the effect of the provisions of

the previous paragraph in so far as the superior title, right or claim is derived

form an international or grossly negligent act or omission of the lessor.

  4. The provisions of paragraphs 2 and 3 shall not affect any broader

warranty of quiet possession by the lessor which is mandatory under the law

applicable by virtue of the rules of private international law.

                                         Article 9

  1. The lessee shall take proper care of the equipment, use it in a reasonable

manner and keep it in the condition in which it was delivered, subject to fair

wear and tear and to any modification of the equipment agreed by the parties.

  2. When the leasing agreement comes to an end the lessee, unless exercising

a right to buy the equipment or to hold the equipment on lease for a further

period, shall return the equipment to the lessor in the condition specified in

the previous paragraph.

                                        Article 10

  1. The duties of the supplier under the supply agreement shall also be owed

to the lessee as if it were a party to that agreement and as if the equipment

were to be supplied directly to the lessee. However, the supplier shall not be

liable to both the lessor and the lessee in respect of the same damage.

  2. Nothing in this article shall entitle the lessee to terminate or rescind the

supply agreement without the consent of the lessor.

                                        Article 11


  The lessee’s rights derived from the supply agreement under this

Convention shall not be affected by a variation of any term of the supply

agreement previously approved by the lessee unless it consented to that

variation.

                                        Article 12

  1. Where the equipment is not delivered or is delivered late or fails to

conform to the supply agreement:

  a) the lessee has the right as against the lessor to reject the equipment or to

terminate the leasing agreement; and

  b) the lessor has the right to remedy its failure to tender equipment in

conformity with the supply agreement,

as if the lessee had agreed to buy the equipment from the lessor under the

same terms as those of the supply agreement.

  2. A right conferred by the previous paragraph shall be exercisable in the

same manner and shall be lost in the same circumstances as if the lessee had

agreed to buy the equipment from the lessor under the same terms as those of

the supply agreement.

  3. The lessee shall be entitled to withhold rentals payable under the leasing

agreement until the lessor has remedied its failure to tender equipment in

conformity with the supply agreement or the lessee has lost the right to reject

the equipment.

  4. Where the lessee has exercised a right to terminate the leasing

agreement, the lessee shall be entitled to recover any rentals and other sums

paid in advance, less a reasonable sum for any benefit the lessee has derived

from the equipment.

  5. The lessee shall have no other claim against the lessor for non-delivery,

delay in delivery or delivery of non-conforming equipment except to the extent

to which this results from the act or omission of the lessor.

  6. Nothing in this article shall affect the lessee’s rights against the supplier

under Article 10.

                                        Article 13

  1. In the event of default by the lessee, the lessor may recover accrued

unpaid rentals, together with interest and damages.

  2. Where the lessee’s default is substantial, then subject to paragraph 5 the

lessor may also require accelarated payment of the value of the future rentals,

where the leasing agreement and after such termination:

  a) recover possession of the equipment; and

  b) recover such damages as will place the lesssor in the position in which it

would have been had the lessee performed the leasing agreement in

accordance with its terms.

  3. a) The leasing agreement may provide for the manner in which the

damages recoverable under paragraph 2 b) are to be computed.

  b) Such provision shall be enforceable between the parties unless it would

result in damages substantially in excess of those provided for under

paragraph 2 b). The parties may not derogate from or vary the effect of the

provisions of the present sub-paragraph.


  4. Where the lessor has terminated the leasing agreement, it shall not be

entitled to enforce a term of that agreement providing for acceleration of

payment of future rentals, but the value of such rentals may be taken into

account in computing damages under paragraphs 2 b) and 3. The parties may

not derogate from or vary the effect of the provisions of the present

paragraph.

  5. The lessor shall not be entitled to exercise its right of acceleration or its

right of termination under paragraph 2 unless it has by notice given the lessee

a reasonable opportunity of remedying the default so far as the same may be

remedied.

  6. The lessor shall not be entitled to recover damages to the extent that it

has failed to take all reasonable steps to mitigate its loss.

                                        Article 14

  1. The lessor may transfer or otherwise deal with all or any of its rights in

the equipment or under the leasing agreement. Such a transfer shall not

relieve the lessor of any of its duties under the leasing agreement or alter

either the nature of the leasing agreement or its legal treatment as provided

in this Convention.

  2. The lessee may transfer the right to the use of the equipment or any other

rights under the leasing agreement only with the consent of the lessor and

subject to the rights of third parties.

                                      CHAPTER III

                                   FINAL PROVISIONS

                                        Article 15

  1. This Convention is open for signature at the concluding meeting of the

Diplomatic Conference for the Adoption of the Draft Unidroit Conventions on

International Factoring and International Financial Leasing and will remain

open for signature by all States at Ottawa until 31 December 1990.

  2. This Convention is subject to ratification, acceptance or approval by

States which have signed it.

  3. This Convention is open for accession by all States which are not

signatory States as from the date it is open for signature.

  4. Ratification, acceptance, approval or accession is effected by the deposit

of a formal instrument to that effect with the depositary.

                                        Article 16

  1. This Convention enters into force on the first day of the month following

the expiration of six months after the date of deposit of the third instrument of

ratification, acceptance, approval or accession.


  2. For each State that ratifies, accepts, approves, or accedes to this

Convention after the deposit of the third instrument of ratification,

acceptance, approval or accession, this Convention enters into force in respect

of that State on the first day of the month following the expiration of six

months after the date of the deposit of its instrument of ratification,

acceptance, approval or accession.

                                        Article 17

  This Convention does not prevail over any treaty which has already been or

may be entered into; in particular it shall not affect any liability imposed on

any person by existing or future treaties.

                                        Article 18

  1. If a Contracting State has two or more territorial units in which different

systems of law are applicable in relation to the matters dealt with in this

Convention, it may, at the time of signature, ratification, acceptance, approval

or accession, declare that this Convention is to extend to all its territorial units

or only to one or more of them, and may substitute its declaration by another

declaration at any time.

  2. These declarations are to be notified to the depositary and are to state

expressly the territorial units to which the Convention extends.

  3. If, by virtue of a declaration under this article, this Convention extends to

one or more but not all of the territorial units of a Contracting State, and if the

place of business of a party is located in that State, and if the place of

business, for the purposes of this Convention, is considered not to be in a

Contracting State, unless it is in a territorial unit to which the Convention

extends.

  4. If a Contracting State makes no declaration under paragraph 1, the

Convention is to extend to all territorial units of that State.

                                        Article 19

  1. Two or more Contracting States which have the same or closely related

legal rules on matters governed by this Convention may at any time declare

that the Convention is not to apply where the supplier, the lessor and the

lessee have their places of business in those States. Such declarations may be

made jointly or by reciprocal unilateral declarations.

  2. A Contracting State which has the same or closely related legal rules on

matters governed by this Convention as one or more non-Contracting States

may at any time declare that the Convention is not to apply where the

supplier, the lessor and the lessee have their places of business in those

States.

  3. If a State which is the object or a declaration under the previous

paragraph subsenquently becomes a Contracting State, the declaration made

will, as form the date on which the Convention enters into force in respect of

the new Contracting State, have the effect of a declaration made under

paragraph 1, provided that the new Contracting State joins in such

declaration or makes a reciprocal unilateral declaration.

                                        Article 20


  A Contracting State may declare at the time of signature, ratification,

acceptance, approval or accession that it will substitute its domestic law for

Article 8 (3) if its domestic law does not permit the lessor to exclude its

liability for its default or negligence.

                                        Article 21

  1. Declarations made under this Convention at the time of signature are

subject to confirmation upon ratification, acceptance or approval.

  2. Declarations and confirmations of declarations are to be in writing and to

be formally notified to the depositary.

  3. A declaration takes effect simultaneously with the entry into force of this

Convention in respect of the State concerned. However, a declaration of which

the depositary receives formal notification after such entry into force takes

effect on the first day of the month following the expiration of six months after

the date of its receipt by the depositary. Reciprocal unilateral declarations

under Article 19 take effect on the first day of the mont following the

expiration of six monts after the receipt of the latest declaration by the

depositary.

  4. Any State which mades a declaration under this Convention may withdraw

it at any time by a formal notification in writing addressed to the depositary.

Such withdrawal is to take effect on the first day of the month following the

expiration of six months after the date of the receipt of the notification by the

depositary.

  5. A withdrawal of a declaration made under Article 19 renders inoperative

in relation to the withdrawing State, as from the date on which the withdrawal

takes effect, any joint or reciprocal unilateral declaration made by another

State under that article.

                                        Article 22

  No reservations are permitted except those expressly authorised in this

Convention.

                                        Article 23

  This Convention applies to a finical leasing transaction when the leasing

agreement and the supply agreement are both concluded on or after the date

on which the Convention enters into force in respect of the Contracting States

referred to in Article 3 (1) a), or of the Contracting State or States referred to

in paragraph 1 b) of that article.

                                        Article 24

  1. This Convention may be denounced by any Contracting State at any time

after the date on which it enters int force for that State.

  2. Denunciation is effected by the deposit of an instrument to that effect

whith the depositary.

  3. A denunciation takes effect on the first day of the month following the

expiration of six months after the deposit of the instrument of denunciation

with the depositary. Where a longer period for the denunciation to take effect

is specified in the instrument of denunciation it takes effect upon the

expiration of such longer period after its deposit with the depositary.


                                        Article 25

  1. This Convention shall be deposited with the Government of Canada.

  2. The Government of Canada shall:

  a) inform all States which have signed or acceded to this Convention and the

President of the International Institute for the Unification of Private Law

(Unidroit) of:

  (i) each new signature or deposit of an instrument of ratification,

acceptance, approval or accession, together with the date thereof;

  (ii) each declaration made under Articles 18,19 and 20;

  (iii) the withdrawal of any declaration made under Article 21 (4);

  (iv) the date of entry into force of this Convention;

  (v) the deposit of an instrument of denunciation of this Convention together

with the date of its deposit and the date on which it takes effect;

  b) transmit certified true copies of this Convention to all signatory States, to

all States acceding to the Convention and to the President of the International

Institute for the Unification of Private Law (Unidroit).

  In witness whereof the undersigned plenipotentiaries, being duly authorised

by their respective Governments, have signed this Convention.

  Done at ottawa, this twenty-eighth day of May, one thousand nine hundred

and eighty-eight, in a single original, of which the English and French texts

are equally authentic.

                                UNIDROIT EGYEZMÉNY

                           a nemzetközi pénzügyi lízingről

  Az Egyezményben részes Államok,

  felismerve a műszaki berendezések nemzetközi pénzügyi lízingjének

(financial leasing) útjában álló bizonyos jogi akadályok kiküszöbölésének

jelentőségét, megőrizve eközben az ügylet különböző felei között a

tisztességes érdekegyensúlyt,

  átlátva annak szükségességét, hogy a nemzetközi pénzügyi lízing

hozzáférhetőbbé váljék,

  tudatában annak a körülménynek, hogy a hagyományos bérleti szerződésre

vonatkozó jogszabályokat hozzá kell igazítani ahhoz a jellegzetesen

háromoldalú jogviszonyhoz, amit a pénzügyi lízing ügylet létrehoz,

  felismerve annak kívánatos voltát, hogy a nemzetközi pénzügyi lízingről

olyan egységes szabályokat hozzanak létre, amelyek elsősorban annak polgári

és kereskedelmi jogi vonatkozásairól rendelkeznek,

megállapodtak a következőkben:

                                        I. Fejezet

                    Alkalmazási terület és általános rendelkezések

                                          1. Cikk

  1. Az Egyezmény a 2. pont szerinti olyan nemzetközi pénzügyi lízing ügyletre

alkalmazandó, amelynek értelmében az egyik fél (lízingbeadó)


                                                                                       Ottawában, 1988.

  a) a másik fél (lízingbevevő) részletes leírásának megfelelően szerződést köt

egy harmadikkal (szállító), amely szerint a lízingbeadó felszereléseket,

gépeket vagy egyéb berendezéseket (a továbbiakban: berendezés) vesz meg a

lízingbevevő által jóváhagyott olyan feltételekkel, amelyeket a lízingbevevő az

érdekeivel megegyezőeknek ítél, és

  b) olyan szerződést (lízing szerződés) köt a lízingbevevővel, amely alapján a

lízingbevevő bér fizetése ellenében jogosult a berendezés használatára.

  2. Az 1. pontban meghatározott nemzetközi pénzügyi lízing ügylet jellemzői:

  a) a lízingbevevő - a lízingbeadó szakértelmére és véleményére tekintet

nélkül - meghatározza a berendezést és kiválasztja a szállítót, a lízingbeadó

szakértelmére és véleményére tekintet nélkül;

  b) a berendezést a lízingbeadó olyan lízing szerződéssel összefüggésben

veszi meg, amelyet a szállító tudomása szerint a lízingbeadó és a lízingbevevő

már megkötött, vagy meg fog kötni; és

  c) a lízing szerződés alapján fizetendő díj megállapításánál alapvetően a

berendezés árának, vagy az ár jelentős részének az amortizáció következtében

történő csökkenését veszik figyelembe.

  3. Az Egyezmény alkalmazását nem érinti, hogy a lízingbevevőnek van-e,

vagy a szerződéskötést követően szerez-e vételi jogot a berendezésre, illetve

további időszakra vonatkozó bérleti jogot, akár névleges ár vagy bér

megfizetése ellenében.

  4. Az Egyezmény mindenfajta berendezés lízing szerződésére alkalmazandó,

kivéve azt, ami elsősorban a lízingbevevő személyes, családi vagy háztartási

használatára szolgál.

                                          2. Cikk

  Ugyanazon berendezésre vonatkozó egy vagy több allízing ügylet esetén az

Egyezmény mindegyik ügyletre alkalmazandó, amely nemzetközi pénzügyi

lízing ügylet, s amely egyébként az Egyezmény hatálya alá tartozik. Ez esetben

az a személy, akitől az első lízingbeadó a berendezést megvásárolta (amint az

1. Cikk 1. pontja meghatározza) a szállító, és az a szerződés pedig, amellyel

így megveszik a berendezést, az adásvételi szerződés lesz.

                                          3. Cikk

  1. Az Egyezmény alkalmazandó, ha a lízingbeadó és lízingbevevő telephelye

különböző Államban van, és

  a) ezek az Államok, valamint az az Állam, amelyben a szállító telephelye van,

Szerződő Államok, vagy

  b) mind az adásvételi szerződésre, mind pedig a lízing szerződésre Szerződő

Állam joga irányadó.

  2. Az Egyezménynek valamely fél telephelyére való utalása, ha több helyen

folytatja üzleti tevékenységét, azt a telephelyet jelenti, amely a vonatkozó

szerződéssel és annak teljesítésével a legszorosabb kapcsolatban van,

figyelembe véve azokat a körülményeket, amelyeket a szerződéskötés előtt

bármikor vagy a szerződés megkötésekor a felek ismertek vagy számításba

vettek.

                                          4. Cikk


                                                                                       Ottawában, 1988.

  1. Nem zárja ki az Egyezmény alkalmazását az a körülmény, hogy a

berendezést valamely ingatlanra ráépítették vagy oda beépítették.

  2. Ha a berendezés az ingatlan tartozékává vagy alkotó részévé vált, akkor

az ezzel és ennek a jogi hatásával kapcsolatos minden kérdés a lízingbeadó és

azon személy között, akinek az ingatlanra dologi joga van, azon Állam joga

szerint döntendő el, amelynek területén az ingatlan fekszik.

                                           5. Cikk

  1. Az Egyezmény alkalmazása csak akkor zárható ki, ha ehhez az adásvételi

szerződést, valamint a lízing szerződést megkötő valamennyi fél hozzájárul.

  2. Ha a felek az Egyezmény alkalmazását a jelen cikk 1. pont szerint nem

zárták ki, úgy egymás közötti viszonyukban a 8. Cikk 3., valamint a 13. Cikk 3.

b) és 4. pontjai kivételével bármely rendelkezés alkalmazását kizárhatják, vagy

eltérhetnek azoktól.

                                           6. Cikk

  1. Az Egyezmény értelmezése során figyelemmel kell lenni a Bevezetőben

meghatározott tárgyára és céljára, nemzetközi jellegére és annak a

szükségességére, hogy előmozdítsa az Egyezmény egységes alkalmazását,

valamint a jóhiszeműség érvényesítését a nemzetközi kereskedelemben.

  2. Az Egyezmény hatálya alá tartozó kérdéseket, amelyek itt kifejezetten

szabályozva nincsenek, az Egyezmény alapjául szolgáló általános elvek,

ilyenek hiányában pedig a nemzetközi magánjog szabályai alapján

alkalmazandó jog rendelkezései szerint kell elbírálni.

                                         II. Fejezet

                              A felek jogai és kötelezettségei

                                           7. Cikk

  1. a) A lízingbeadónak a berendezésen fennálló dologi jogai a lízingbevevő

felszámolójával, valamint hitelezőivel szemben is érvényesíthetők, ideértve

azokat a hitelezőket is, akik a berendezést zár alá vették, vagy arra

vonatkozóan végrehajtási eljárás megindítását kérték.

  b) Jelen bekezdés alkalmazásában felszámoló többek között az a

vagyonkezelő vagy a lízingbevevő vagyonának kezelésére kijelölt bármilyen

más személy, aki a lízingbevevő vagyonát a hitelezők összessége érdekében

kezeli.

  2. Ha az alkalmazandó jog szerint a lízingbeadó javára a berendezést terhelő

dologi jognak az 1. pontban meghatározott személlyel szembeni

érvényesítéséhez (hatósági nyilvántartás vagy) hirdetményi közlés szükséges,

ezek a jogok e személy ellen csak akkor érvényesülnek, ha az említett

szabályokat megtartották.

  3. A 2. pont alkalmazásában annak az Államnak a joga alkalmazandó,

amelyben:

  a) a nyilvántartásba vett hajó esetén, a hajó a tulajdonos nevére be van

jegyezve (e rendelkezés alkalmazásában a hajót felszerelés nélkül bérlő

személy nem tekinthető a hajó tulajdonosának);


                                                                                       Ottawában, 1988.

  b) repülőgép esetén (amelyet a Nemzetközi Polgári Repülésről 1944.

december 7-én, Chicagóban aláírt Egyezmény értelmében nyilvántartásba

vettek), a repülőgép be van jegyezve;

  c) egyéb olyan berendezés esetén, amit egyik országból a másikba

szállítanak, ideértve a repülőgépmotort is, az az Állam, amelyben a

lízingbevevő székhelye van;

  d) minden más berendezés esetén, ahol a berendezés fekszik.

  4. A 2. pont rendelkezése nem érinti egyéb olyan nemzetközi szerződések

hatályát, amelyek alapján a lízingbeadónak a berendezésen fennálló dologi

jogát el kell ismerni.

  5. A jelen cikk rendelkezései nem érintik az olyan hitelező elsőbbségét,

akinek

  a) a berendezésen nem végrehajtáson vagy zár alá vételen alapuló, hanem

szerződéses vagy szerződésen kívüli visszatartási joga vagy egyéb jogi

biztosítéka áll fenn, vagy

  b) a nemzetközi magánjog szabályai alapján alkalmazandó jog a hajók vagy

repülőgépek vonatkozásában végrehajtási, visszatartási vagy rendelkezési

jogot biztosít.

                                          8. Cikk

  1. a) Ha az Egyezmény vagy a lízing szerződés másként nem rendelkezik, a

lízingbeadót a berendezés tekintetében semmiféle felelősség nem terheli a

lízingbevevővel szemben, kivéve, ha a lízingbevevő kárát az okozta, hogy

bízott a lízingbeadó szakértelmében és véleményében, és a lízingbeadó

közreműködött a szállító kiválasztásában, vagy a berendezés részletes

leírásában.

  b) A lízingbeadó ebben a minőségében harmadik személlyel szemben nem

felel a berendezés által okozott haláleset, személyi sérülés vagy dologi kár

miatt.

  c) Az a) és b) pontok rendelkezései nem érintik a lízingbeadónak egyéb,

például tulajdonosi minőségén alapuló felelősségét.

  2. A lízingbeadó szavatolja a lízingbevevő zavartalan birtoklását olyan

személlyel szemben, akinek tulajdonjoga vagy erősebb jogcíme van a

berendezés felett, vagy aki ezt bírói úton érvényesíti, feltéve, hogy ez a jog

vagy igény nem a lízingbevevő tevékenységének vagy mulasztásának

következménye.

  3. A felek az előző pont rendelkezéseitől nem térhetnek el, ha a tulajdonjog,

más erősebb jog, valamint igény a lízingbeadó szándékos vagy súlyosan

gondatlan tevékenységének vagy ilyen mulasztásának a következménye.

  4. A 2. és 3. pont rendelkezései nem érintik a lízingbeadónak a

birtokháborítás miatti vagy egyéb zavaró magatartása miatti súlyosabb

felelősségét, amely a nemzetközi magánjog szabályai értelmében irányadó jog

kötelezően alkalmazandó rendelkezései szerint őt terheli.

                                          9. Cikk

  1. A lízingbevevő a berendezést karbantartja, ésszerű módon használja, és

azt az átvételkori állapotban megőrzi, figyelembe véve a rendes

elhasználódást és a felek megállapodásának megfelelő, a berendezésen

végrehajtott változtatásokat.


                                                                                       Ottawában, 1988.

  2. A lízingszerződés megszűnésekor a lízingbevevő, amennyiben nem

gyakorolja a berendezés megvásárlására való jogát, vagy a szerződést nem

hosszabbítja meg további időszakra, köteles a berendezést a lízingbeadónak az

1. pontban meghatározott állapotban visszaszolgáltatni.

                                         10. Cikk

  1. A lízingbevevő ugyanúgy hivatkozhat a szállítónak az adásvételi

szerződésen alapuló kötelezettségeire, mintha ő maga is részese lenne az

adásvételi szerződésnek és a berendezést közvetlenül neki adnák el. Ezért a

lízingbeadó és a lízingbevevő jogosultsága a szállító kártérítési felelőssége

esetén együttes.

  2. Jelen Cikk rendelkezései nem jogosítják fel a lízingbevevőt arra, hogy a

lízingbeadó beleegyezése nélkül felmondja vagy érvénytelenítse az adásvételi

szerződést.

                                         11. Cikk

  A lízingbevevőnek az Egyezmény szerinti, az adásvételi szerződésen alapuló

jogait nem érinti az általa előzetesen elfogadott adásvételi szerződés bármely

rendelkezésének módosítása, ha ahhoz nem járult hozzá.

                                         12. Cikk

  1. Ha a berendezést nem szállítják, illetve a szállító késedelembe esik, vagy a

berendezés az adásvételi szerződésben foglaltaknak nem felel meg, akkor

  a) a lízingbevevő jogosult a lízingbeadóval szemben a berendezés átvételét

megtagadni, vagy a lízing szerződést felmondani, és

  b) a lízingbeadó jogosult a hibás teljesítés orvoslására és a szerződésnek

megfelelő berendezés felajánlására úgy, mintha a lízingbevevő a berendezést

a lízingbeadótól az adásvételi szerződésben foglalt feltételek szerint

megvásárolta volna.

  2. Bármely, az 1. ponton alapuló jog ugyanúgy gyakorolható, illetve

ugyanolyan feltételek mellett szűnik meg, mintha a lízingbevevő a berendezést

a lízingbeadótól az adásvételi szerződésben foglalt feltételek szerint

megvásárolta volna.

  3. A lízingbevevő jogosult a lízing szerződés alapján fizetendő bért

mindaddig visszatartani, amíg a lízingbeadó nem orvosolja a mulasztását

azzal, hogy az adásvételi szerződésnek megfelelő berendezést ajánl fel, illetve

amíg a lízingbevevőnek a berendezés átvételének megtagadásához való joga

meg nem szűnik.

  4. Ha a lízingbevevő élt a lízing szerződéstől való elállási jogával, úgy

jogosult az előre kifizetett bért és minden egyéb kifizetést visszakövetelni,

levonva abból egy ésszerű összeget a berendezés által biztosított előnyök

címén.

  5. A lízingbevevőnek a lízingbeadóval szemben a berendezés szállításának

elmulasztása vagy késedelmes szállítása, vagy nem megfelelő berendezés

szállítása címén egyéb igénye nem lehet, kivéve ha az a lízingbeadó

tevékenységére vagy mulasztására vezethető vissza.

  6. Jelen cikk rendelkezései nem érintik a lízingbevevőnek a szállítóval

szembeni, a 10. Cikken alapuló jogait.


                                                                                       Ottawában, 1988.

                                         13. Cikk

  1. A lízingbevevő mulasztása esetén a lízingbeadó követelheti a hátralékos

bért, annak kamatait és kártérítést.

  2. Ha a lízingbevevő mulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, úgy a

lízingbeadó az 5. pontban foglaltak szerint, amennyiben a lízing szerződés így

rendelkezik, a jövőben esedékessé váló részleteket is lejárttá teheti és azt

követelheti, illetve elállhat a lízing szerződéstől és az elállást követően

  a) ismét birtokba veheti a berendezést, és

  b) olyan mértékű kártérítést követelhet, amely abba a helyzetbe hozza,

amelyben akkor volna, ha a lízingbevevő a lízing szerződést szerződésszerűen

teljesíti.

  3. a) A lízing szerződés előírhatja, hogy a 2. b) pont szerint igényelhető

kártérítés összegét miként kell kiszámítani.

  b) Az a) pont szerinti rendelkezés a felek között csak akkor érvényes, ha az

nem eredményez a 2. b) pontban meghatározott kár összegét lényegesen

meghaladó kártérítést. Jelen pont rendelkezéseit a felek nem zárhatják ki és

nem térhetnek el azoktól.

  4. Ha a lízingbeadó eláll a lízing szerződéstől, a jövőben fizetendő bért nem

teheti lejárttá, de ezt a bérhátralékot figyelembe veheti a kártérítés

összegének a 2. b) és a 3. pontok szerinti számítása alkalmával. Jelen pont

rendelkezéseit a felek nem zárhatják ki és nem térhetnek el azoktól.

  5. A lízingbeadó a jövőben esedékessé váló bért csak akkor teheti lejárttá,

vagy elállási jogát a 2. pont szerint csak akkor gyakorolhatja, ha előzőleg

felszólította a lízingbevevőt, és ésszerű lehetőséget kínált fel neki a mulasztás

pótlására, amennyiben az lehetséges.

  6. A lízingbeadó nem követelheti kárának a megtérítését, amennyiben

elmulasztotta mindazon ésszerű intézkedésnek a megtételét, amelyek kárát

enyhítették volna.

                                         14. Cikk

  1. A lízingbeadó a berendezésre vonatkozó, illetőleg a lízing szerződésen

alapuló minden jogát vagy azok bármelyikét átruházhatja, vagy azokról egyéb

módon rendelkezhet. Ez az átruházás azonban nem mentesíti a lízingbeadót a

lízing szerződésen alapuló kötelezettségei alól, és nem módosíthatja a lízing

szerződés jellegét, és azt az Egyezmény hatálya alól nem vonhatja ki.

  2. A lízingbevevő a berendezés használatához való, vagy bármely egyéb, a

lízing szerződésen alapuló jogát csak a lízingbeadó hozzájárulásával, valamint

harmadik személyek jogainak sérelme nélkül ruházhatja át.

                                       III. Fejezet

                                   Záró rendelkezések

                                         15. Cikk


                                                                                       Ottawában, 1988.

  1. Az Egyezmény aláírásra nyitva áll az UNIDROIT-nak a nemzetközi

követelés-vételi és a nemzetközi pénzügyi lízing szerződésre vonatkozó

Egyezmény tervezeteinek az elfogadása céljából Ottawában tartott

Diplomáciai Konferencia záró ülésén és azt követően is bármely Állam

számára 1990. december 31-ig.

  2. Az Egyezményt az aláíró Államoknak ratifikálniuk, elfogadniuk vagy

jóváhagyniuk kell.

  3. Az Egyezmény csatlakozás céljából bármely olyan Állam számára, amely

nem aláírója annak, nyitva áll ugyanattól a naptól fogva, amelytől aláírásra

nyitva áll.

  4. A ratifikáció, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás az erről szóló

valamely okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezésével történik.

                                         16. Cikk

  1. Az Egyezmény attól a naptól számított hat hónap elteltét követő hó első

napján lép hatályba, amikor a harmadik ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási

vagy csatlakozási okmányt letétbe helyezték.

  2. Minden olyan Állam tekintetében, amely ezt az Egyezményt a harmadik

ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe

helyezését követően ratifikálja, elfogadja vagy hagyja jóvá, illetőleg ahhoz azt

követően csatlakozik, az Egyezmény attól a naptól számított hat hónap elteltét

követő hónap első napján lép hatályba, amikor ez az Állam a saját ratifikációs,

elfogadási, jóváhagyási avagy csatlakozási okmányát letétbe helyezte.

                                         17. Cikk

  Az Egyezmény nem érinti a már hatályba lépett vagy a jövőben hatályba lépő

nemzetközi szerződések hatályát, különösen nem befolyásolja a már megkötött

vagy a jövőben megkötendő nemzetközi szerződésekben bárki terhére

megállapított kötelezettségeket.

                                         18. Cikk

  1. Ha valamely Szerződő Államnak két vagy több olyan területi egysége van,

amelyekben a jelen Egyezményben szabályozott kérdések vonatkozásában

eltérő rendelkezések vannak hatályban, úgy ez a Szerződő Állam az aláírás,

ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával kijelentheti,

hogy az Egyezmény hatálya valamennyi területi egységre, vagy azok közül

csak egyre vagy többre terjed ki, és ezt a nyilatkozatát bármikor másikkal

válthatja fel.

  2. Ezeket a nyilatkozatokat a letéteményeshez kell eljuttatni, és azokban

kifejezetten meg kell jelölni azokat a területi egységeket, amelyekre az

Egyezmény hatálya kiterjed.

  3. Ha a jelen cikk alapján tett nyilatkozat értelmében az Egyezmény hatálya

valamely Szerződő Állam egy vagy több, de nem valamennyi területi egységére

terjed ki, és ha valamely fél székhelye ebben az Államban van, úgy ez a

székhely az Egyezmény szempontjából úgy tekintendő, mint amely nincs olyan

területi egységben, amelyre az Egyezmény hatálya kiterjed.

  4. Ha valamely Szerződő Állam nem tesz 1. pont szerinti nyilatkozatot, úgy

az Egyezmény hatálya annak valamennyi területi egységére kiterjed.


                                                                                       Ottawában, 1988.

                                         19. Cikk

  1. Két vagy több olyan Szerződő Állam, amelyben az Egyezmény által

szabályozott kérdések tekintetében azonos vagy nagymértékben hasonló

rendelkezések vannak hatályban, bármikor kijelentheti, hogy az Egyezmény

nem alkalmazható, ha a szállító, a lízingbeadó és a lízingbevevő székhelye

ezekben az Államokban van. Ilyen nyilatkozatot az Államok együttesen, vagy

kölcsönösen egyoldalúan tehetnek.

  2. Az a Szerződő Állam, amelyben az Egyezmény által szabályozott kérdések

tekintetében azonos vagy nagymértékben hasonló jogszabályok vannak

hatályban, mint egy vagy több nem Szerződő Államban, bármikor kijelentheti,

hogy az Egyezmény nem alkalmazható, ha a szállító, a lízingbeadó és a

lízingbevevő székhelye ezekben az Államokban van.

  3. Ha valamely olyan Állam, amelynek tekintetében a 2. pont szerinti

nyilatkozatot tettek, utóbb Szerződő Állammá lesz, az említett nyilatkozat attól

a naptól fogva, amelyen az Egyezmény az új Szerződő Államra vonatkozólag

hatályba lép, az 1. pont szerint közölt nyilatkozatnak tekintendő, feltéve, hogy

az új Szerződő Állam csatlakozik a nyilatkozathoz, vagy kölcsönösen egyoldalú

nyilatkozatot tesz.

                                         20. Cikk

  Az aláírás, ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával

bármely Szerződő Állam kijelentheti, hogy a 8. Cikk 3. pontja helyett saját

hazai jogát fogja alkalmazni, feltéve, hogy hazai joga nem engedi meg a

lízingbeadónak, hogy a saját mulasztása vagy gondatlansága miatti

felelősségét kizárhassa.

                                         21. Cikk

  1. Az Egyezmény alapján annak aláírásakor tett nyilatkozatokat a ratifikálás,

elfogadás vagy jóváhagyás alkalmával meg kell erősíteni.

  2. A nyilatkozatokat és a nyilatkozatok megerősítését írásba kell foglalni, és

az alakiságok betartásával a letéteményessel közölni kell.

  3. A nyilatkozat azzal egyidejűleg válik hatályossá, hogy az Egyezmény az

érintett Állam tekintetében hatályba lép. Az a nyilatkozat azonban, amelyre

nézve a letéteményes az említett hatálybalépést követően kap az

alakiságoknak megfelelő értesítést, attól a naptól számított hat hónap elteltét

követő hónap első napján válik hatályossá, amelyen az értesítés a

letéteményeshez beérkezett. A 19. Cikk szerinti kölcsönösen egyoldalú

nyilatkozat attól a naptól számított hat hónap elteltét követő hónap első

napján válik hatályossá, amikor a letéteményes az utolsó nyilatkozatot kézhez

vette.

  4. Az az Állam, amely az Egyezmény szerinti nyilatkozatot tett, azt bármikor

visszavonhatja a letéteményeshez intézett, az alakiságoknak megfelelő írásos

értesítéssel. Ez a visszavonás attól a naptól számított hat hónap elteltét követő

hónap első napján válik hatályossá, amelyen a letéteményes az értesítést

kézhez vette.


                                                                                       Ottawában, 1988.

  5. A 19. Cikk alapján tett nyilatkozat visszavonása az adott Állam

tekintetében a visszavonás érvényessé válásának napjával megszünteti a

valamely másik Állam által ugyanazon cikk alapján tett bármely együttes vagy

kölcsönösen egyoldalú nyilatkozat hatályát.

                                         22. Cikk

  Az Egyezmény által kifejezetten megengedett fenntartásokon kívül egyéb

fenntartásnak nincs helye.

                                         23. Cikk

  Az Egyezmény az olyan nemzetközi pénzügyi lízing ügyletre alkalmazandó,

amely esetben mind a lízingszerződést, mind az adásvételi szerződést azon a

napon vagy azt követően kötik, hogy az Egyezmény a 3. Cikk 1. a) pont szerinti

Szerződő Államokra, illetőleg az ugyanazon cikk 1. b) pontja szerinti Szerződő

Államra vagy Államokra nézve hatályba lép.

                                         24. Cikk

  1. Az Egyezményt bármely Szerződő Állam azt követően, hogy az az ő

vonatkozásában hatályba lépett, bármikor felmondhatja.

  2. A felmondás ilyen értelmű okiratnak a letéteményesnél való elhelyezésével

történik.

  3. A felmondás attól a naptól számított hat hónap elteltét követő hónap első

napján válik hatályossá, amelyen az erről szóló okiratot a letéteményesnél

letétbe helyezték. Ha a felmondásról szóló értesítésben a hatályossá válásra

hosszabb határidőt állapítanak meg, úgy a felmondás az értesítésnek a

letéteményesnél való letétbe helyezésétől számított e hosszabb határidő

elteltével válik hatályossá.

                                         25. Cikk

  1. Az Egyezményt Kanada Kormányánál helyezik letétbe.

  2. Kanada Kormánya

  a) értesíti valamennyi aláíró vagy csatlakozó Államot és a Nemzetközi

Magánjog-egységesítési Intézet (UNIDROIT) elnökét;

  (i) az új aláírásokról, illetőleg minden ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási

vagy csatlakozási nyilatkozat letétbe helyezéséről, közölve egyben ezek

időpontját is;

  (ii) a 18., 19. és 20. Cikk alapján tett nyilatkozatokról;

  (iii) a 21. Cikk 4. pontja alapján tett nyilatkozat visszavonásáról;

  (iv) az Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról;

  (v) az Egyezmény felmondásáról szóló okirat letétbe helyezéséről, a letétbe

helyezés és a hatálybalépés napjának egyidejű közlésével,

  b) megküldi az Egyezmény hiteles másolatát valamennyi aláíró Államnak,

valamennyi          csatlakozott      Államnak,        továbbá         a      Nemzetközi

Magánjog-egységesítési Intézet (UNIDROIT) elnökének.

  A fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak, Kormányaik szabályszerű

meghatalmazásának birtokában, az Egyezményt aláírták.

  Kelt Ottawában, ezerkilencszáznyolcvannyolc május huszonnyolcadikán,

egyetlen eredeti példányban, amelynek angol és francia nyelvű szövege

egyaránt hiteles.”


                                                                                       Ottawában, 1988.


3. §

A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. december 1-jétől kell alkalmazni.



indokolás


a nemzetközi pénzügyi lízingről, Ottawában, 1988. május 28-án kelt UNIDROIT egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz



Az ottawai diplomáciai konferencia 1988. májusában kidolgozta az UNIDROIT /Nemzetközi Magánjog-egységesítési Intézet/ által előkészített, a nemzetközi pénzügyi lízingről (financial leasing) szóló egyezményt. Az egyezmény előkészítésében Magyarország aktívan részt vett.

A Magyar Köztársaságnak az említett egyezményhez történő csatlakozását két körülmény indokolta. Egyrészt az Egyezmény a magyar jog által nevesítetten nem ismert jogintézményeket szabályoz, ezért - többek között a külkereskedelmi szerződések esetében - a szerződő felek a felmerülő jogi problémákat csak valamely idegen jog kikötésével tudják kiküszöbölni, amely nemegyszer megnehezíti a magyar fél szerződésbeli helyzetét. Másrészről a csatlakozást indokolta az is, hogy az egyezményt több, a magyar gazdasági kapcsolatok szempontjából meghatározó állam (pl. Németország, Franciaország, Belgium, Finnország, Olaszország stb.) is aláírta.

Tekintettel arra, hogy a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, Ottawában, 1988. május 28-án kelt UNIDROIT Egyezmény rendelkezései magánszemélyek és jogi személyek számára közvetlenül és általános érvénnyel állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket, továbbá mivel az egyezményhez való csatlakozásról az Országgyűlés 49/1995. (V.10.) OGY határozatával döntött, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében a fenti nemzetközi szerződést törvénnyel kell kihirdetni."
