"1ż

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA












T/4761. számú

törvényjavaslat

a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény
módosításáról












				Előadó: Dr. Nagy Frigyes
						           földművelésügyi miniszter						





Budapest, 1997. augusztus



1997. évi ..........törvény
a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 
módosításáról



1.§

	A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) A törvény területi hatálya azokra a településekre terjed ki, amelyeket a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény borvidékbe tartozó vagy bortermőhelyi településként határoz meg.\"


2.§

	A Htv. 4.§-ának c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

	/E törvény alkalmazásában/ 

	\"c) házikertiszőlő-birtokos: aki a tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármely más jogcímen használatában lévő, 500 m2-nél nem nagyobb területű szőlőültetvényt művel;

	d) árutermő szőlő: az 500 m2-nél nagyobb területű szőlőültetvény;\"


3.§

	A Htv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) Azonos településen több hegyközség akkor alakítható, ha azok mindegyikéhez legkevesebb ezer hektár árutermő szőlőültetvény tartozik és területileg összefüggő egységet alkot.\"



4.§

	(1) A Htv. 13.§-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	/A közgyűlés hatáskörét az alapszabályban kell meghatározni úgy, hogy annak kizárólagos hatáskörébe tartozzék/

	\"d) döntés egyesülés, szétválás, valamint körhegybíróság alakítása (csatlakozás, kiválás) kérdésében,\"

	(2) A Htv. 13.§-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"Ha a hegyközségnek nem kell választmányt létrehoznia [15.§ (2) bekezdés], legkevesebb évi három közgyűlést kell tartani.\"


5.§

	A Htv. 14.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"14.§ A közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A közgyűlés időpontjáról minden tagot írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A határozathozatal és a választás rendjét az alapszabályban kell meghatározni.\"


6.§

	(1) A Htv. 15.§-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A közgyűlés a tagok közül az alapszabályban meghatározott létszámú választmányt, s ennek tagjai közül elnököt választ.\"

	(2) A Htv. 15.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) Harminc főt meg nem haladó taglétszám esetén csak elnököt kell választani. A választmány jogkörét ez esetben az elnök, az alelnök (ha az alapszabály ilyen tisztséget létesít) és a közgyűlés által megbízott egy tag, vagy az elnök és két megbízott tag együttesen gyakorolja.\" 


7.§

	(1) A Htv. 17.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatai végrehajtásáért, valamint a közigazgatási ügyek viteléért felelős tisztségviselője a hegybíró, akit a közgyűlés a választmány megbízatásának idejével megegyező időtartamra választ. A hegybíró e tisztségénél fogva tagja a választmánynak.\"

	(2) A Htv. 17.§-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

	\"1999. január 1. napjától csak olyan személy lehet hegybíró, aki a közigazgatási alapvizsgát letette.\"


8.§

	A Htv. a következő 17/A §-sal egészül ki:

	\"17/A (1) Azok az egymással határos hegyközségek, amelyeknek működési területéhez külön-külön kevesebb, mint 400 hektár árutermő szőlőültetvény tartozik, körhegybíróságot alakíthatnak. A körhegybíróság alakításáról, az ahhoz történő csatlakozásról és a kiválásról - a választmány előterjesztése alapján - a közgyűlés dönt. 

	(2) A körhegybíróság alakításának és fenntartásának feltételeiről az érdekelt hegyközségek választmányai állapodnak meg. A megállapodásban rendelkezni kell a körhegybíróság székhelyéről, a körhegybíró választásáról, feladatellátásának rendjéről, ennek szervezeti feltételeiről, valamint a fenntartás költségeihez való hozzájárulásról. Rendelkezés híján a körhegybíróság székhelye a legnagyobb területű hegyközség székhelye, a költségeket pedig az ültetvényterületek arányában kell viselni. A megállapodást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, valamint az illetékes megyei földművelésügyi hivatalnak.

	(3) A körhegybírósághoz csatlakozni, vagy abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A kiválási vagy csatlakozási szándékról a többi hegyközséget legalább három hónappal korábban értesíteni kell. 

	(4) A körhegybírót az érdekelt hegyközségek közgyűlései választják. A körhegybíró megválasztásához a leadott szavazatok többsége szükséges. 

	(5) A körhegybíró valamennyi hegyközség választmányi ülésén részt vesz és ott a tevékenységéről beszámol.\"


9.§

	A Htv. 21.§-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

	\"Az a) pontban foglalt kizáró feltétel a hegybíróra nem vonatkozik.\"


10.§

	(1) A Htv. 26.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	/A hegyközség tagja - lakóhelyétől (telephelyétől), székhelyétől függetlenül - /

	\"b) az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén legalább héttized tonna szőlőt, illetve öt hektoliter bort vásárol.\"

	(2) A Htv. 26.§-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

	\" (2) Az a házikertiszőlő-birtokos, akinek házikerti szőleje mellett másik településen árutermő szőleje is van, mindegyik település hegyközségének tagja.\"


11.§

	A Htv. 30.§ (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

	\"Nem tarthat igényt a tag a származási bizonyítvány kiadására, ha hegyközségijárulék-fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.\"
12.§

	A Htv. 40.§ -a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"40.§ (1) A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében meghatározza a célszerű telepítés és művelés, az ültetvények rendje, a szőlő károsítói elleni egységes növényvédelem, a szüretelés, a feldolgozás, valamint a bor helyes kezelése szabályait, továbbá más, a minőségvédelem szempontjából fontosnak ítélt szakmai követelményeket. Ennek során figyelembe kell venni a természet- és tájvédelemre vonatkozó jogszabályokat is. A rendtartásban meg kell határozni a hegyszabályokat sértő cselekmények e törvény szerinti jogkövetkezményeit.

	(2) A hegyközségi rendtartás a szőlőkataszteri besorolás alapján borvidéknek és bortermőhelynek minősülő határrészekre (szőlőhegy) kiterjedő hatállyal határozza meg az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat. A rendtartás ezen előírásait a szőlőhegy területébe eső, más művelési ágú külterületi ingatlanok használóinak és az utak kezelőinek is be kell tartaniuk. 

	(3) Azok a hegyközségek, amelyek működési területéhez egybefüggő szőlőterületek tartoznak, közös hegyközségi rendtartást készítenek. A közös rendtartás elfogadásáról az érdekelt hegyközségek közgyűlései külön határoznak. A rendtartás elfogadásához az összes szavazat többsége szükséges. 

	(4) Az elfogadott rendtartást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő vagy nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközségnek a kifogásolt rendelkezést újra kell tárgyalni. A rendtartás - kifogás híján - a hegyközségi tanácsnak történő megküldését követő harmincadik napon válik érvényessé és kihirdethetővé. Az a hegyközség, amelynek nincs érvényes rendtartása, a közfeladatok ellátásáért költségtérítésben nem részesülhet.

	(5) Az érvényes rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni, továbbá a hegyközség székhelyén kívül lakó tagoknak meg kell küldeni. A közzététellel egyidejűleg a rendtartást meg kell küldeni a települési önkormányzatnak, valamint a megyei földművelésügyi hivatalnak is. A rendtartás a hirdetményként való közzététele napját követő harmincadik napon lép hatályba.\"
13.§

	 A Htv. 41.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

	\"(3) Azt, aki nem hegyközségi tagként vét a rendtartás szabályai ellen, a hegyközség felszólítja a jogellenes állapot megszüntetésére vagy a rendtartás szerinti cselekvésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a hegyközség bíróságtól kérheti a rendtartásba ütköző cselekményt elkövető személynek a felszólításnak megfelelő kötelezését.\"


14.§

	(1) A Htv. 43.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"43. § A szőlő telepítésének és kivágásának engedélyezése, valamint a szőlő, az asztali bor és a minőségi bor származási bizonyítványának kiadása ügyében első fokon a hegyközség jár el.\"

	(2) A Htv. 46. §-ának (1) bekezdése új c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a c)-f) pontok jelölése d)-g) pontokra változik:

	/A hegyközségi tanács/ 

	\"c) szakmai szempontból felülvizsgálja a hegyközségi rendtartásokat;\"

	(3) A Htv. 46.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) A különleges minőségű bor származási bizonyítványának kiadásával kapcsolatos ügyekben első fokon a hegyközségi tanács jár el.


15. §

	A Htv. 49. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A b) pont szerint eljáró személynek a hegybíróval azonos személyi feltételekkel kell rendelkeznie.\"



16.§

	A Htv. a következő 55/A. §-sal egészül ki:

	\"55/A. § (1) A hegyközségi szervezetek által ellátott közigazgatási feladatok költségét az állam megtéríti. Ennek fedezetét elkülönítetten, fejezeti kezelésű célelőirányzatként kell az éves költségvetésben megtervezni.

	(2) A hegyközségi szervezeteket a közigazgatási ügyekben való eljárásukért - a származási bizonyítvány-ügyek kivételével - igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. Az egyes eljárások díjait, valamint a díjfizetés rendjét a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.\"


17.§

	(1) A Htv. 57. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

	\"A földművelésügyi miniszter e jogkörébe tartozó feladatait a hegyközségek esetében a megyei földművelésügyi hivatalok útján látja el. 

	(2) A Htv. 57. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik: 

	\"(3) A megyei földművelésügyi hivatal a hegyközség működésével kapcsolatban észlelt törvénysértés esetén törvényességi felügyeleti intézkedést kezdeményez a földművelésügyi miniszternél.\"


18.§

	(1) Ez a törvény 1998. január 1. napjával lép hatályba.

	(2) A hegyközségi rendtartásokat 1998. április 30-áig e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani kell.

	(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg 

	a) az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 6.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
	\"(7) A külön törvény alapján köztestületként alakult hegyközségek országos szervezetét az általa képviselt termékpálya vonatkozásában - külön miniszteri elismerés nélkül - terméktanácsnak kell tekinteni.\"

	b) a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 1.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § új (3) bekezdéssel egészül ki:

	\"(2) Nem terjed ki a törvény hatálya

	a) az (1) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezetre, ha kizárólag olyan tevékenységet folytat, amely - külön törvény rendelkezése szerint - csak szakmai kamara tagjaként vagy a szakmai kamara tagjának részvételével végezhető;

	b) arra, aki kizárólag olyan gazdasági tevékenységet végez, amelynek alapján - külön törvény rendelkezése szerint - hegyközségi tagsági viszonya keletkezik.

	(3) Aki a (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet folytat, ennek vonatkozásában e törvény hatálya alá tartozik.\"

	c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22.§-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	/A bíróság végrehajtási záradékkal látja el/

	\"b) az orvosi és az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, valamint a hegyközségnek pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát,\"

	d) a Htv. mellékletei hatályukat vesztik.




Indokolás

a hegyközségekről szóló 1994. évi CII.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz


Általános indokolás



	Alig több mint két éve lépett hatályba a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, és a hegyközségi szervezetrendszer kialakulása óta is csak mintegy másfél év telt el. Az eddigi tapasztalatok alapján nemcsak a közigazgatásban, hanem a szőlő-borgazdaság szereplői körében is általánosnak mondható az a vélemény, hogy a köztestületként működő hegyközségekre szükség van. A törvény helyesen határozta meg a szervezetrendszer céljait, feladatait, s a szervezeti, működési kérdések szabályozása is megfelelő. Ennek ellenére mára időszerűvé vált a hegyközségi törvény felülvizsgálata, a hegyközségi szervezetek megalakulása, illetve a kezdeti működés tapasztalatai alapján.

	A hegyközségi törvény módosításának indokát a következőkben lehet meghatározni:

	- Korrigálni kell bizonyos szervezeti és működési szabályokat annak érdekében, hogy a hegyközségi szervezetek működése zökkenőmentes legyen; 

	- ki kell küszöbölni a hegyközségi tagok hasonló célú köztestületekben, illetve érdekszervezetekben való egyidejű kötelező tagságának kényszerét;

	- a szabályozás kiegészítésével alkalmassá kell tenni a hegyközségi szervezeteket arra, hogy a jövőben a szőlészeti, borászati szakigazgatási feladatok döntő részét ezek a termelői önkormányzatok lássák el. 



RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1.§-hoz

	A hegyközségi törvény elfogadása idején a borvidékek és bortermőhelyek felsorolását miniszteri rendelet tartalmazta. A törvény hatályát nem lehetett erre történő utalással meghatározni, mert ez azt jelentette volna, hogy adott esetben egy rendeletmódosítással kerül a személyek meghatározott köre a törvény hatálya alá. Ezért a törvény megismételte a borvidéki és bortermőhelyi települések felsorolását. 

	Mivel a hegyközségi törvény módosítása, valamint a bortörvény egyidejűleg fog hatályba lépni, elégséges az, ha ez utóbbi tartalmazza a borvidéki és bortermőhelyi területeket, a hegyközségi törvény pedig csak utal rá. 


A 2.§-hoz

	A hegyközségi törvény a kötelező köztestületi tagságot az árutermő szőlőhöz, illetve annak terméséhez kapcsolta, ami a jelenleg hatályos borjogszabályok szerint legalább 1500 m2 területű ültetvényt jelent. Az ennél kisebb területű, un. házikerti szőlő birtokosa számára a hegyközségi tagság nem kötelező. Több borvidéknek (pl. Mecsekalja, Somló) is sajátossága viszont a termőterületek elaprózottsága, illetve hogy az összes termőterület jelentős részét házikerti szőlők alkotják. Ezeknek az ültetvényeknek a használói kimaradnak a szervezetből. Ugyanakkor a hegyközségi rendtartás szempontjából (utak karbantartása, kártevők elleni védekezés stb.), továbbá azért is, mert a mai házikertiszőlő-birtokosok jelentős része nem csak saját fogyasztásra termel, indokolt az árutermő szőlő területének kisebb mértékben történő meghatározása. 


A 3.§-hoz

	Egy településen több hegyközség alakításának feltétele eddig az volt, hogy legkevesebb 500 hektár árutermő szőlőültetvénnyel rendelkezzenek az egyes hegyközségek, ezt a javaslat 1000 hektárra kívánja felemelni. 


A 4.§-hoz

	A szervezeti és működési szabályok egyszerűsítését jelenti, hogy az olyan hegyközségeknél, ahol nem kell választmányt létrehozni, a kéthavonkénti közgyűlés helyett a jövőben elegendő lesz évente három alkalommal megtartani, ami persze nem zárja ki, hogy az alapszabály ennél több közgyűlés tartását tegye kötelezővé, vagy hogy szükség szerint több alkalommal is tartsanak közgyűlést. 


Az 5.§-hoz

	A közgyűlés összehívásával kapcsolatos probléma egyrészt, hogy bizonytalanság van a gyakorlatban: szabadon rendelkezhet-e az alapszabály az összehívás kérdéseiben, vagy határt szab annak az alakuló közgyűlésre vonatkozó törvényi szabályozás. A Javaslat egyrészt egyértelművé kívánja tenni, hogy mely kérdésekben nem lehet eltérni a törvénytől, másrészt könnyíteni kíván a hegyközségek helyzetén az összehívás módjára vonatkozó új szabályokkal. 

	A tag alapvető joga a közgyűlésen való részvétel, aminek feltétele, hogy arról tudomást szerezzen. Ezért a közgyűlés időpontjáról minden tagot írásban kell értesíteni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 


A 6-7. §-hoz

	Merevnek bizonyult az a szabály, amely szerint a hegybírót csak a hegyközség tagjaiból lehet választani. A hegybíró a hegyközség végrehajtási feladatokat ellátó tisztségviselője, aki a belső igazgatás mellett közigazgatási feladatokat is ellát. Esetében elsősorban a szakmai felkészültségnek és a rátermettségnek van jelentősége, s nem a szervezethez tagként való kötődésnek. Semmi sem indokolja ezért, hogy ne lehessen hegybíróvá választani olyan személyt, aki nem tagja a hegyközségnek. A választási lehetőséget is szélesíti, ha a hegybírói tisztségnek nem feltétele a tagsági viszony. 

	A hegybíró személyével kapcsolatos változás, hogy a Javaslat kiegészíti a feltételeket a közigazgatási alapvizsga követelményként való meghatározásával, amit a hegybíró által ellátott feladatok jellege tesz indokolttá. Természetesen bizonyos átmenetre szükség van, ezért csak 1999. január elsejét követően válnék kötelezővé az említett előírás.


A 8.§-hoz

	A gyakorlatban problémát okoz, hogy a hegybíró a hatályos szabályok szerint minden hegyközségnél kötelezően megválasztandó. Ugyanakkor számos olyan kis hegyközség jött létre, amely bár rendelkezik 50 ha területtel, s ezért nem kényszerül közös hegyközség alakítására, viszont a területhez, illetve a taglétszámhoz igazodó járulékbevétele olyan alacsony, hogy abból az igazgatási feladatok ellátásának személyi és tárgyi feltételeit nem lehet megteremteni. 
	A közös hegyközség alakításnál kézenfekvőbb megoldásnak tűnik, hogy több hegyközség - a települési önkormányzatokhoz hasonlóan - a közigazgatási feladatok ellátására közösen foglalkoztasson hegybírót. A körjegyző intézményével analóg megoldást kínál a Javaslat azzal, hogy lehetővé teszi az összesen 400 hektárt meg nem haladó ültetvényterülettel rendelkező települések számára körhegybíró alkalmazását. 


A 9.§-hoz

	A Javaslat megteremti az összhangot a 6.§-al, azzal, hogy itt is feloldja azt a tilalmat, mely szerint hegybíró csak hegyközségi tag lehet. 


A 10.§-hoz

	Ez a módosítás összefügg azzal, hogy az árutermő szőlőültetvény alsó határát a törvényjavaslat 500 m2-ben határozta meg. Ezzel a termelők egy nagyobb részét vonta a hegyközségi törvény hatálya alá. Indokolt ezért a felvásárlók esetében is a hegyközségi tagság feltételét egy alacsonyabb mértékben - a termelőkhöz hasonlóan az eddiginek egyharmadában - megszabni. Így a jövőben az a felvásárló lesz a hegyközség tagja, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén legalább héttized tonna szőlőt, illetve öt hektoliter bort vásárol. 


A 11.§-hoz

	A hegyközségi törvénynek biztosítania kell az önszabályozás számára, hogy az alapszabálynak a járulékfizetésre vonatkozó rendelkezései lehetővé tegyék a származási bizonyítvány kiadásának megtagadását azzal a taggal szemben, akinek a járulékfizetés elmulasztásából eredő hátraléka van.


A 12.§-hoz

	A hegyközségi rendtartás a hatályos szabályozás szerint csak a hegyközségi tagokra terjed ki. Ugyanakkor az ültetvények közé beékelődnek olyan ingatlanok, amelyek más művelési ágba tartoznak, vagy más okból nem jár a használatuk hegyközségi tagsággal. Ezen ingatlanok tulajdonosai, használói is érdekeltek bizonyos feladatok elvégzésében (pl. utak, vízelvezető árkok karbantartása), másfelől pedig indokolt, hogy - közérdekből - ők is alkalmazkodjanak bizonyos szakmai (növényvédelmi), illetve az ültetvények rendjével kapcsolatos más szabályozáshoz. A Javaslat ezért a hegyközség joghatóságát bizonyos területen a tagsági körön túl kiterjeszti a \"szőlőhegybe\" tartozó, más művelési ágú ingatlanok használóira is. Az utak, árkok, az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartásának kötelezettsége rájuk is vonatkoznék. Ez persze szükségessé teszi, hogy a rendtartás kihirdetésével kapcsolatos szabályok kiegészüljenek. 


A 13.§-hoz

	A nem hegyközségi tagok vonatkozásában a hegyközség továbbra sem járhatna el rendtartási ügyben, de lehetővé válnék, hogy - felszólítást követően - bírói úton kényszerítsen ki bizonyos magatartást (mulasztás megszüntetését, valamilyen tevékenységet) tőlük.


A 14.§-hoz

	A hegyközségi szervezetek feladatainak szabályozása körében a tervezet egyrészt a hatáskörök ésszerűbb megosztását kívánja megvalósítani. Így mindenekelőtt a telepíthető fajtakör meghatározását a hegyközség helyett a hegyközségi tanácshoz telepíti, az egységes borvidéki arculat kialakítása érdekében. Ugyanakkor a származási bizonyítvány kiadásával kapcsolatos feladatok ésszerű megosztása is lehetővé válik a hegyközségek, illetve a hegyközségi tanácsok között azáltal, hogy a származási bizonyítványok zömét helyben, míg a kisebb mennyiséget jelentő minőségi és különleges minőségű borok származási bizonyítványait borvidéki szinten fogják kiadni. Nagyobb szerepet kell biztosítani a hegyközségeknek a termőhelyi kataszterrel kapcsolatos eljárásban oly módon, hogy véleményük beszerzése nélkül ne lehessen ilyen kérdésben dönteni. 


A 15.§-hoz

	Indokolt, hogy közigazgatási ügyekben a hegyközségi tanácsnál, illetve a nemzeti tanácsnál eljáró ügyintéző a hegybíróval azonos személyi feltételekkel rendelkezzék.


A 16.§-hoz

	A közigazgatási ügyekkel kapcsolatos a finanszírozás kérdése. A helyi önkormányzatok vonatkozásában magától értetődő, hogy az államtól átvett közigazgatási feladatokhoz rendelt költségvetési pénzeszközöket a helyi önkormányzat megkapja. Nincs elvi indoka annak, hogy az állam másként kezelje a köztestületeket, ha azok állami feladatokat látnak el. Mindazonáltal a Javaslat kétféle módon kívánja megoldani a hegyközségek közigazgatási feladatai végzése finanszírozásának kérdését. Egyfelől normatív módon meghatározott költségvetési támogatásban kell részesíteni a hegyközségi szervezeteket az átvett állami feladatok után, másfelől lehetővé kell tenni számukra, hogy a közigazgatási ügyekben való eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat szedjenek, ami saját bevételüket jelenti.


A 17.§-hoz

	A Javaslat nevesíti, hogy a földművelésügyi miniszter mely szervezet útján látja el a törvényességi felügyeletet. A megyei földművelésügyi hivatalok rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges feltételekkel, törvénysértés észlelése esetén törvényességi felügyeleti intézkedést kezdeményeznek a földművelésügyi miniszternél. 


A 18.§-hoz

	A szervezeti párhuzamosságok kiküszöbölésére szolgálnak a Javaslatnak azon szabályai, amelyek a kamarai törvényt, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt kívánják módosítani azáltal, hogy a csak szőlő- és bortermeléssel foglalkozó gazdálkodók esetében nem kötelező a gazdasági kamarai tagság. Ha más tevékenységük is van, azzal természetesen a kamarai törvény hatálya alá esnek. Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszerével kapcsolatos változás lenne, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amely - a terméktanácsokhoz hasonlóan - vertikális szerveződésű, terméktanácsi szerepet kapna. 

	A Javaslat módosítani kívánja továbbá a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, lehetővé téve, hogy a hegyközségi szervezetek által tagjaikkal szemben hozott, fizetési kötelezettséget tartalmazó marasztaló határozatokat végrehajtási záradékkal lehessen ellátni. Így nem kényszerülnének arra a hegyközségek, hogy jogerős határozatuk alapján fizetési meghagyásos eljárást legyenek kénytelenek indítani, ami perré alakulhat. Ez hosszadalmas és értelmetlenül nehezíti az igényérvényesítést olyan esetekben, amikor esetleg maga a tag sem vitatta a határozatot. Más köztestületek (pl. ügyvédi kamara) esetében is lehetőség van a végrehajtási záradékolásra, igy a határozatot nyomban a végrehajtás követheti. 


------------------------------------------------Ç"
