"1ż















T/4807. számú

törvényjavaslat



a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991.  évi XXXIV. törvény módosításáról













Előadó:

Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter









Budapest, 1997. szeptember





1997. szeptember



1997. évi .... törvény
a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról 



1. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(3) A számsorsjáték és - a lóversenyfogadás kivételével  - a fogadás szervezésére kizárólag 100 %-ban állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vagy központi költségvetési szerv (a továbbiakban: állami játékszervező) jogosult.\"


2. § A Tv. 10. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Az SZF az engedélyben a szerencsejátékból származó nyeremények fedezetének biztosítása céljából hitelintézetnél, vagy befektetési szolgáltatónál pénz vagy magyar állampapír formájában biztosítékot, illetve bankgaranciát (a továbbiakban együtt: biztosítékot) írhat elő.\"


3. § A Tv. a 29. § előtt, a \"Fogadás\" cím alatt a következő új 28/A. §-sal egészül ki:

\"28/A. § (1)  Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában  fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli verseny eredményének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené. 

(2) A lóversenyfogadás kivételével csak az az állami játékszervező szervezhet fogadást, aki legalább 1 milliárd forint alap-(törzs) tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e  törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.

(3) A nyeremények átvételének lehetőségét a fogadás-szervező az engedélyben meghatározott időben, de legfeljebb a fogadási eseményt követő 90 napon belül köteles biztosítani.

(4) Fogadás esetén - a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével - a fogadás-szervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére, a sorsolásos játékok nyereményeire vonatkozó szabályok szerint. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén az át nem vett nyereményekre e törvény 11. § (2) bekezdése vonatkozik.\"


4. § A Tv. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
 
\"29.§ (1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott gazdasági társaság működtethet. A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év.

(2) A koncessziós díj mértéke legalább 200 millió Ft. 

(3) Egyidejűleg legfeljebb 5 koncesszió adható.\"


5. § A Tv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 28.000 forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 16.000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.\"  


6. §  A Tv. 34. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"34.§ (1) A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója a (2) bekezdés szerint csökkentett havi tiszta játékbevétel 30%-a. 

(2) A tiszta játékbevételt csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével.\" 



7. § (1) A Tv. 37. §-ának 2-4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"2. Tiszta játékbevétel: a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete, bukmékeri rendszerű fogadás esetében pedig a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözetének a pénzügyminiszter által meghatározott költségekkel csökkentett része.

3. Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadás-szervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére - nyereményszorzó alapján - pénzösszeget ajánl fel és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.   

4. Totalizatőri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadódnak és a játéktervben meghatározottak szerint kerülnek nyereményként szétosztásra.\"

(2) A Tv. 37. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"8. Nyereményszorzó (odds): a nyeremény kiszámításának a bukmékeri fogadásnál alkalmazott azon eszköze, amely megmutatja, hogy a szervező a feltett tét hányszorosát fogja nyereményként kifizetni a nyertes fogadónak.\"

(3) A Tv. 37. §-a a következő új 16. ponttal egészül ki:

\"16. Fogadási ajánlat:   a fogadás-szervező nyilvánosságra hozott ajánlata, amely tartalmazza a meghatározott fogadási esemény lefogadható bekövetkezését, kimeneteleit, valamint a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményre fordítandó összeg meghatározásának módját, a bukmékeri rendszerű fogadás esetén pedig a nyereményszorzót.\"


8. § A Tv. 38. § (2) bekezdésének d) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: 

[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy ...]

\"d) a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,

f) a 30. § (2) bekezdésében és a 37. § 2. pontjában meghatározott költségekkel 

[kapcsolatos részletes szabályokat jogszabályban határozza meg.]\"


9. § A Tv. Melléklete 2. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) § b) pontja szerinti eljárásért:] 

\"b) fogadás esetén kérelmenként legfeljebb 1 millió forint;\"


10. § (1) E törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.  Az 5. §-ban meghatározott rendelkezést 1998. január 1. napjától kell alkalmazni.


(2) E törvény rendelkezéseit a már kiadott játékengedélyekre 1999. január 1-jétől kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépését megelőzően lóversenyfogadás szervezésére kiadott engedélyek változatlan feltételekkel érvényesek.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 76. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki: 

\"(5) A bukmékeri rendszerű fogadás adóköteles nyereményének a kapott bevételből, az annak érdekében közvetlenül megfizetett tét levonása után megmaradó részt kell tekinteni.\"



I N D O K O L Á S


az 1. §-hoz

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény lehetőséget ad a bukmékeri jellegű fogadás szervezésére, de nem határozza meg részletesen a játékszervezés jogi kereteit, mindössze egyetlen szakaszban szól a bukmékeri fogadásról. A jelenleg érvényes szabályozás mellett Magyarországon egyetlen gazdálkodó szervezet sem folytat bukmékeri fogadás-szervezést.

Magyarországon nincs kialakult hagyománya a bukmékeri fogadásnak, ezért a jogszabály meglehetősen szűkszavúan írja körül a fogadási rendszer működésének feltételeit. Részben az ebből adódó bizonytalanságok miatt, főként azonban a magas adóterhek miatt nem honosodott meg ez a fogadási forma. Ilyen körülmények között belátható időn belül nem számíthatunk a legális bukmékeri fogadás-szervezői tevékenység kialakulására és az ebből származó rendszeres és jelentős adóbevételekre. Emiatt halaszthatatlanná válik a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata és célszerű megváltoztatása.

A bukmékeri rendszerű fogadási játék abban tér el a hagyományos totalizatőri rendszerű játékoktól (totófogadás, lóversenyfogadás), hogy a játékosok a szervező ellen - \"a bank\" ellen - játszanak. Az egyes események (pl. sportversenyek) lehetséges eredményére lehet tippelni, ezek bekövetkezési valószínűségétől függően a megjátszható tippeket a játékszervező állapítja meg és ezeket számszerűen a fogadási arányokkal, az ún. oddsokkal fejezik ki. (A totalizatőri fogadás esetén a játékosok tippjeikkel egymás ellen játszanak, a befizetett tétjeiket a nyerés alapján osztják szét a játékosok között.) 
A bukmékeri jellegű fogadásban nem az összegyűlt tétek bizonyos részét kell nyereményként kell elosztani, hanem a fogadás-szervező saját vagyonát állítja szembe a fogadó nyerési esélyeivel. E tevékenység eredményességét a fogadási eseményekhez és a fogadás-szervezéshez való szakmai hozzáértése, tőkeereje és az egyéb vagyonától elkülönített kockázati tartaléka adja, figyelembe véve, hogy fogadási ajánlatait a szervező maga határozza meg.  

Az európai országok többségében a bukmékeri fogadás nem liberalizált, azaz állami monopóliumot jelentő tevékenység. A Javaslat szerint  a  fogadás szervezésére kizárólag állami játékszervező jogosult, kivéve a lóversenyfogadást.

a 2. §-hoz

A hatályos törvény is tartalmazza a Szerencsejáték Felügyelet azon jogosultságát, hogy a kiadott játékengedélyben biztosítékot vagy bankgaranciát írhat elő meghatározott körben játékszervezők számára a játékból származó nyeremények fedezetének biztosítására. Indokolt, hogy a jövőben valamennyi szerencsejáték - köztük a bukmékeri rendszerű fogadás - vonatkozásában lehetősége legyen a Felügyeletnek a biztosíték kikötésére és ezáltal teljeskörűvé váljon a játékosok biztonsága.

a 3. §-hoz

A hatályos szerencsejáték törvény tartalmazza ugyan a fogadás fogalmát, de nem kellő részletességgel és pontossággal határozza meg annak tartalmát, ezért a rendelkezésnek ki kell egészülnie a fogadási esemény definíciójával is. A Javaslat rögzíti, hogy a fogadás-szervező azok közül a jövőbeni nyilvános események közül határozhat meg fogadási eseményeket, amelyek  alkalmasak lesznek fogadás eldöntésére. 

Lényeges szabály, hogy olyan eseményre lehet fogadást kötni, amely nem sérti mások érdekeit. 

Az előzőekből következik, hogy a bukmékeri fogadás kockázata a szerencsejáték szervező szempontjából nagyobb, mint a totalizatőri játékoknál. A jogi szabályozásnak ezért biztosítania kell a kockázat minimalizálását, továbbá azt, hogy a játék folyamatos szervezésének és a nyeremények kifizetésének a megfelelő biztosítékai meglegyenek. Indokolt, hogy a jövőben csak azon állami játékszervező szervezhessen fogadást, aki legalább 1 Mrd Ft alaptőkével rendelkezik és hogy a megfelelő szakértelem is biztosítva legyen a játék szervezéséhez, további személyi feltételként legalább 5 éve szerencsejáték szervezésével kell foglalkoznia. 

a 4. §-hoz

A lóversenyfogadást - kiemelve az egyéb fogadási formák közül - továbbra is szervezhet az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv, de az államnak lehetősége van arra, hogy e tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedje. A koncessziós szerződés időtartama legfeljebb 10 év, de ez az időtartam - a már hatályos szerencsejáték törvény szerint - további 5 évvel a pénzügyminiszter által meghosszabbítható. A koncessziós díj mértéke legalább 200 millió Ft. 

az 5. §-hoz

Az egyszerűbb jogalkalmazhatóság érdekében a pénznyerő automaták játékadójának új mértékét a szerencsejáték törvény tartalmazza, eltérve a korábbi gyakorlattól, amely szerint erről az éves költségvetési törvények rendelkeztek.

az 6. §-hoz

A Javaslat szerint a játékadó a tiszta játékbevétel 30%-a, a forrásadót pedig a kapott bevétel azon része után kell fizetni, amely a megfizetett tét összegét meghaladja. Bukmékeri játék esetén a fajlagos fedezettartalom kisebb, mint a jól ismert nagy forgalmú, de viszonylag csekély nyerési esélyt biztosító számsorsjátékok, illetve a totó esetében. Ugyanakkor itt a játékszervezőnek igen jelentős induló és folyó üzemeltetési költségeket kell viselnie, jelentős új beruházásokra lesz szükség és ki kell építeni a játék infrastruktúráját. Mindent figyelembe véve a bukmékeri fogadás szervezése esetén az előirányzott nettó 80 %-os fogadói visszaforgatási arány mellett a játékadó mértékét meghatározó körültekintő üzleti számítás azt mutatja, hogy a 30%-os mértékű lineáris játékadó esetén gazdaságosan szervezhető a bukmékeri játék. Az elvonások ezen kombinációja biztosíthatja azt, hogy megfelelő mértékű érdeklődés legyen a fogadók részéről és a nagyobb nyereményhányad várhatóan jelentős adóbevételt és osztalékbevételt nyújthat az állam számára. 

a 7. §-hoz

A törvény értelmező rendelkezései között jelenleg is szerepel a tiszta játékbevétel, a bukmékeri rendszerű fogadás, a totalizatőri fogadás és a nyereményszorzó fogalma. A törvény hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatait is figyelembe véve szükségessé vált a fenti értelmező rendelkezések pontosítása.

A Javaslat értelmező rendelkezése kiegészül a fogadási ajánlat definíciójával. 


a 8. §-hoz

A törvény 38. § (2) bekezdésének d) pontja kiegészül azzal, hogy a jövőben a pénzügyminiszter a sorsolásos játékok mellett a fogadásos játékokra vonatkozó részletes szabályokat is külön jogszabályban határozhatja meg. A paragrafus f) pontja a továbbiakban a bukmékeri fogadás költségeinek pénzügyminiszteri jogszabályban való meghatározását is tartalmazza. 

a 9. §-hoz

A szerencsejáték törvény melléklete tartalmazza a szerencsejáték szervezésével összefüggő eljárási, engedélyezési szolgáltatások díjait. A Javaslat fogadás esetére kérelmenként legfeljebb 1 millió Ft eljárási díjat határoz meg.

 a 10. §-hoz

A Javaslat a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba azzal, hogy a már kiadott játékengedélyekre az új rendelkezéseket csak 1998. január 1-től kell alkalmazni. 

Tekintettel arra, hogy a lóversenyfogadás szervezésére vonatkozóan a Kormány olyan döntést hozott, hogy a lóversenyfogadás szervezését a jövőben az állam koncesszióba adja, szükséges a koncesszióba adás megtörténtéig átmeneti rendelkezést hozni. Ezáltal biztosítható, hogy a lóversenyfogadást jelenleg szervező társaság a játékot a koncesszióba adásig folyamatosan szervezhesse. 

A bukmékeri jellegű fogadás szabályainak kidolgozásakor a személyi jövedelemadó törvény módosításával rendelkezni kell a nyereményt terhelő személyi jövedelemadó meghatározásának módjáról.  


------------------------------------------------------------------------Ç
ľ"
