"1ż


MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4814.  számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. szeptember

Törvényjavaslat
 a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról
1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) Ha nemzetközi szerződés e törvénytől eltérően rendelkezik, annak szabályait kell alkalmazni. Ilyen szerződés hiányában a viszonosság elvét lehet alkalmazni, amelynek kérdésében a pénzügyminiszternek a külügyminiszterrel egyeztetett állásfoglalása az irányadó. A nemzetközi szerződésben nem szabályozott egyéb adókötelezettségekre e törvény szabályait alkalmazni kell.\"
(2) Az Szja tv. 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
\"(7) Az olyan, nem magánszemélytől (társaságtól, cégtől, szervezettől stb.) származó vagyoni érték esetében, amelynek juttatóját az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabályok alapján nem terheli adókötelezettség, a magánszemélynek kell - a (6) bekezdésre is figyelemmel - az e törvény szerinti adókötelezettségeket teljesítenie azzal, hogy ilyen esetben az adókötelezettség meghatározásához a vagyoni érték szerzési jogcímét kell alapul venni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az előzőekben említettek magánszemély számára cégautó magánhasználatát biztosítják azzal, hogy egyebekben a 70. § rendelkezései az irányadók.\"
2. § (1) Az Szja tv. 3. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
\"15.	Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás.\"
(2) Az Szja tv. 3. §-ának 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
\"17.	Egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett vállalkozási tevékenysége tekintetében, továbbá ettől függetlenül is
a) az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat,
b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély;
c) az egyéni ügyvéd (ügyvéd) és az egyéni szabadalmi ügyvivő;
d) a közjegyző;
e) a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó;
f) a külön jogszabály szerint igazoltan önálló művészeti tevékenységet folytató magánszemély e tevékenysége vonatkozásában.\"
(3) Az Szja tv. 3. §-ának 21, 22., 23. és 24. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
\"21.	Bér: a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem - ide nem értve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulást, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás - kivéve a nyugdíjat és az azzal azonosan adózó jövedelmeket -, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, átképzési és képzési támogatás, a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye.
22.	Munkaviszonyból származó jövedelem: az, amelyet a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint állapít meg a magánszemély vagy a munkáltató a munkaviszonyra tekintettel kifizetett és igazolt bevételből.
23.	Nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról  szóló törvény alapján folyósított nyugellátás - ideértve a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, az előnyugdíjat és az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény 2. § (2) és (3) bekezdésének alapján folyósított pótlékot is, valamint a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló kormányrendelet 1. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott nyugellátásokat és az egyházi nyugdíjalapból kifizetett nyugdíjat -, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a nyugdíjas bányász részére a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján vagy e kormányrendeletben meghatározott személyeknek és összeghatárig a volt munkáltató által folyósított pénzben megváltott szénjárandóság, valamint a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka. Nyugdíjnak minősül a külföldről származó, nyugdíj címén folyósított jövedelem, továbbá a nemzeti helytállásért folyósított pótlék, a politikai üldözésre tekintettel a nyugdíjfolyósító szervezet által törvény vagy kormányrendelet alapján folyósított ellátás, valamint az olimpiai bajnoki járadékról szóló törvény szerinti járadék.
24.	Ösztöndíj: az a tanulói (hallgatói) juttatás, amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási intézmény vagy helyi önkormányzat nyújt a közoktatási, szakképzési, vagy a felsőoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítést, továbbá a jogszabályban meghatározott feltételek szerint juttatott lakhatási támogatást is, a szakképző iskolai tanulónak a jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján nyújtott kötelező pénzbeli juttatást is, valamint a szakképző iskolával tanulószerződés nélkül létesített tanulói jogviszony esetén a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára nyújtott díjazás kötelező összegét is.\"
(4) Az Szja tv. 3. §-ának 29. és 30. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
\"29.	Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).
30.	Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).\"
(5) Az Szja tv. 3. §-ának 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
\"34.	Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott  vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.\"
(6)  Az Szja tv. 3. §-ának 44. pontja helyébe következő rendelkezés lép:
	[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
\"44.	Azonos munkakör: a 9006/1996. (SK.12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör.\"
(7) Az Szja tv. 3. §-a a következő 49., 50. és 51. ponttal egészül ki:
	[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
\"49.	Magánnyugdíjpénztár: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet.
 50.	Adóköteles biztosítási díj: a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása  magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illet meg, ide nem értve a kifizető által kötött biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját.
 51.	Termőföld: A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a), f) pontjaiban meghatározott földterület.\"
3. § Az Szja tv. 7. §-a a következő h), i), j) és k) pontokkal egészül ki:
[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:]
\"h)	 a hatóság által jogszabály alapján elengedett köztartozást;
 i)	azt az összeget, amelyet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg;
 j)	azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg;
 k)	 azt az összeget, amelyet  a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a munkáltató a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet.\"
4. § (1) Az Szja tv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, továbbá a 0 százalékos adómérték alá eső jövedelmet, valamint az egyes külön adózó jövedelmek közül az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelmet, ha annak összege kevesebb évi 100 ezer forintnál, valamint azokat, amelyek után az adót a kifizető megállapította és levonta, de be kell vallani - ha e törvény másként nem rendelkezik - az utóbbiak közül az osztalékból és árfolyamnyereségből származó jövedelmet. A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján kell bevallani.\"
(2) Az Szja tv. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) Nem kell adóbevallást adnia annak a magánszemélynek, akinek az adóévben csak nyugdíja és/vagy azzal azonosan adózó jövedelme van és/vagy olyan jövedelme van, amelyet a (3) bekezdés rendelkezései szerint nem kell bevallani, és/vagy olyan bevétele van, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, és/vagy 10 ezer forintot el nem érő osztalékjövedelme van, feltéve, hogy abból a kifizető az adót levonta és/vagy adóbevallási kötelezettségének - ha annak feltételei a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó rendelkezések szerint fennállnak - egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával tesz eleget. Nem kell adóbevallást adnia annak a magánszemélynek, akinek az előzőekben említettek mellett, vagy attól függetlenül kizárólag magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként van az adóévben jövedelme és a magánnyugdíjpénztárnak nyilatkozatot ad, hogy a törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége. A magánnyugdíjpénztár a nyilatkozatokról adatot szolgáltat az adóhatóságnak.\"
5. § Az Szja tv. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával lehet eljárni - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - akkor, ha]
\"a)	 a magánszemélynek kizárólag egy munkáltatótól származik önálló vagy nem önálló tevékenységből bevétele, egyéb jövedelme, valamint akkor is, ha kizárólag a munkáltatójától szerez osztalék, árfolyamnyereség címén jövedelmet, továbbá akkor is, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt kizárólag a munkáltatója fizette be;\"
6. § Az Szja tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"20. § (1) A magánszemély csökkentheti az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállományának értékesítéséből származó bevételét az erről szóló rendeletben megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási érték legfeljebb 80 százalékának megfelelő - az Erdőfelügyelőség által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett - összeggel.
(2) A magánszemély az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatás összegéből és a visszautalt összegből akác és lágy lombos célállomány esetében az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadásokat számolhatja el, valamint a kiutalt normatív támogatás mértékéig terjedő összeget igazolás nélkül vonhatja le. A fennmaradó - az előzőekben említett határidőn túl visszautalt - összeg teljes egészében bevételnek számít.\"
7. § (1) Az Szja tv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A nem önálló tevékenység bevételének számít minden olyan vagyoni érték, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben pénzbeli formában vagy természetbeni munkabérként rendszeresen vagy esetenként kap, ideértve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, továbbá ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által az adóévben befizetett munkáltatói hozzájárulást, valamint ideértve a nem önálló tevékenységgel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeget. A nem önálló tevékenység bevételének nem része a természetbeni juttatás értéke, valamint a kamatkedvezmény címén szerzett jövedelem.\"
(2) Az Szja tv. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt,]
\"a)	 amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja, a társas vállalkozástól a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja üzemanyag-megtakarítás címén kap a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű használatára tekintettel, azzal, hogy üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint a gépjármű által futott, útnyilvántartással (menetlevéllel) igazolt kilométer alapján az üzemanyag fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt összeget meghaladó része, ideértve azt az esetet is, amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik a fogyasztási normához képest;\"
(3) Az Szja tv. 25. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt,]
\"c)	amelyet a munkáltatótól belföldi kiküldetési rendelvény alapján költségtérítés címén kap a magánszemély, feltéve, hogy annak összege nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.\"
8. § (1) Az Szja tv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Egyéb jövedelem az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevétel körébe nem sorolható minden olyan bevétel - az e §-ban említett kivétellel - teljes egészében, amelynek adózására e törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. Egyéb jövedelem pl. a nyugdíj, a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány a jóváíráskor, a kifizető (de nem a munkáltató) által fizetett adóköteles biztosítási díj, valamint a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kifizető által átvállalt kötelezettség, a  kifizető által elengedett tartozás.\"
(2) Az Szja tv. 28. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
\"(3) Egyéb jövedelemnek minősül a vásárolt (engedményezett) követelésből származó, a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó bevétel egésze.
(4) Az a vagyoni érték, amelyet olyan, nem magánszemély  (társaság, cég, szervezet) stb. juttat természetben, amelyet az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terhel adókötelezettség, a szokásos piaci érték alapul vételével egyéb jövedelemnek minősül, kivéve, ha szerzési jogcíme e törvény alapján megállapítható.\"
9. § (1) Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlő az adóévben megszerzett bér 20 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 4000 forinttal.
(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Az a hónap, amelyben többször és/vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.\"
10. § Az Szja tv. a 33. § után a következő címmel és 33/A. §-sal egészül ki:
\"A nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj engedménye
33/A. § A számított adót csökkenti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján
a)	nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék,
b)	a magánnyugdíjrendszer keretében - nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként - fizetett tagdíj
együttes összegének a 25 százaléka.\"
11. § Az Szja tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"34. § (1) A számított adót csökkenti:
a)	annál a nyugdíjas magánszemélynél, akinek a nyugdíja nem adómentes, a nyugdíj és/vagy
b)	a gyermekgondozási segély, ideértve az ahhoz kapcsolódó jövedelempótlékot  és/vagy
c)	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kapott gyermeknevelési támogatás és/vagy
d)	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kapott ápolási díj és/vagy
e)	az ösztöndíj és/vagy
f)	az egészségügyi és szociális intézmény keretében szociális gondozásért, továbbá a lelki segélyszolgálatért kapott összeg, de együttesen legfeljebb évi 36 ezer  forint és/vagy
g)	a szabadságvesztés-büntetése idején munkát végző magánszemély e tevékenységéből származó jövedelme és/vagy
h)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján fizetett nevelőszülői díj
összegének  az adótábla szerint kiszámított adója.
(2) A számított adót - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított adójának 50 százaléka.\"
12. § Az Szja tv. 35. §-a és annak címe helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
\"A társadalombiztosítási, a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések kedvezményei
35. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti annak az összegnek a 25 százaléka, amelyet
a)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára fizet meg;
b)	amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára fizet meg.
(2) Az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba az adóévben a magánszemély tag befizetése és/vagy a magánszemély tag munkáltatójának munkáltatói hozzájárulása, valamint a magánszemély egyéni számláján az adóévben jóváírt támogatói adomány együttes összegének 
a)	kiegészítő nyugdíjpénztár esetében az adótábla legmagasabb kulcsával számított része,
b)	kiegészítő egészségpénztár esetében a 25 százaléka,
c)	kiegészítő önsegélyező pénztár esetében a 25 százaléka,  
de együttesen legfeljebb 100 ezer forint.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának rendelkezésében meghatározott mérték helyett
a)	50 százalék érvényes 1998-ban,
b)	46 százalék érvényes 1999-ben, továbbá
- legfeljebb  nyugdíjbavonulása évéig - 50 százalék érvényes azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, azzal, hogy egyidejűleg számára a (2) bekezdésben meghatározott adócsökkentési lehetőség további 30 ezer forinttal egészül ki.
(4) Az összevont adóalap adóját csökkenti a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetésnek az adótábla legmagasabb kulcsával számított része. E rendelkezés helyett 50 százalék érvényes 1998-ban, 46 százalék érvényes 1999-ben.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti kedvezményeket az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint kiadott igazolás alapján lehet igénybe venni, amely értelemszerűen tartalmazza az adóévben a magánszemély által befizetett összeget, illetőleg a munkáltató által befizetett hozzájárulást, illetőleg a magánszemély egyéni számláján jóváírt támogatói adomány összegét. A munkáltatói befizetések esetében (kivéve, ha az támogatói adomány), a munkaviszonyból származó jövedelem megszerzésére vonatkozó szabályt kell értelemszerűen alkalmazni.\"
13. § Az Szja tv. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\" (4) A hallgató választhatja a befizetett tandíj kedvezményének elhalasztott igénybevételét a következők szerint.
a)	Abban az esetben, ha a hallgató hallgatói jogviszonya fennállásának bármely évében a (3) bekezdésben felsorolt magánszemélyek egyike sem veszi igénybe az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezményt, akkor a hallgató - a c) pontban megjelölt igazolás alapján - nyilvántarthatja az adóévben (adóévekben) befizetett tandíj összegét abból a célból, hogy a hallgatói jogviszonyának első ízben történő megszűnése évét követően a tandíjfizetés évére vonatkozó rendelkezések szerint egyébként igénybe vehető adókedvezményt legfeljebb öt egymás utáni évben tetszőleges elosztásban érvényesítse.
b)	A tandíj kedvezményének elhalasztott  igénybe vétele - figyelemmel a c) pont rendelkezésére is - arra az adóévre befizetett tandíj után érvényesíthető, amely adóévben hallgatói munkadíjkedvezményt a hallgató nem vett igénybe.
c)	A tandíj kedvezményének elhalasztását, valamint a kedvezmény összegét az (1) bekezdésben meghatározott igazolásra az azt kiállító felsőoktatási intézmény rájegyzi. A hallgató ezen igazolás egy példányát legkésőbb a tandíj befizetésének évére vonatkozó adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig nyilvántartásba vétel céljából benyújtja az adóhatóságnak.\"
14. § Az Szja tv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"41. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti - a másolat megőrzése mellett kiadott igazolás alapján - a közcélú adomány kedvezménye, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a nem pénztártag magánszemély-támogató által befizetett pénzbeli adomány 30 százaléka, kivéve bármelyiket, ha azt az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap megállapításánál levonta.
(2) A közcélú adomány a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg a (3) bekezdésben említettek kivételével.
(3) Nem minősül közcélú adománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggő jogügylet vonatkozó dokumentumai (alapító okirat, tájékoztatók, reklámok stb.) és körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat, de valójában az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzését szolgálja, vagy az adományozó magánszemély ellenszolgáltatásban részesül. Ilyen esetben az igazolás kiállítása valótlan adat feltüntetésének minősül.
(4) A közcélú adomány kedvezménye
a)	a kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a befizetett összeg 35 százaléka, legfeljebb azonban az összevont adóalap a 35-40. § rendelkezései figyelembe vételével módosított adójának 30 százaléka;
b)	a közhasznú szervezet, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás esetében a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban az a) pontban említett adó 15 százaléka, illetőleg az a) pont szerinti esettel együttes előfordulás esetén is legfeljebb az adó 35 százaléka.\"
15. § Az Szja tv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) Az (1) bekezdésben említett jogcímen levont összeget az adóhatóságnak be kell jelenteni és 20 százalékkal növelten 15 napon belül meg kell fizetni, ha a magánszemély a 7. számú mellékletben foglaltak szerint a rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja.\"
16. § Az Szja tv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az (1) bekezdésben foglalt korláton belül a 41-43. § rendelkezéseiben említett csökkentő tételek együttes összege nem lehet több, mint az összevont adóalap a 35-40. § rendelkezései figyelembevételével módosított adójának 50 százaléka, valamint az osztalék, az árfolyamnyereség adója együttesen, azzal, hogy az árfolyamnyereség adóját csökkenteni kell a 67. § (6) bekezdése szerint figyelembe vett árfolyamveszteség 20 százalékával.\"
17. § Az Szja tv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"45. § A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet az összevont adóalapja adójának a kedvezmények levonása után fennmaradó része (befizetett adó) meghatározott részéről, amelynek átutalásáról az APEH külön törvényben meghatározott mértékben, kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint gondoskodik.\"
18. § (1) Az Szja tv. 46. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A (1) bekezdés alkalmazása során az adóelőleg kiszámításához a jövedelmet a következőképpen kell figyelembe venni:]
\"b)	Ha a kifizető jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható e törvény által elismert költség fedezetére szolgáló költségtérítést vagy olyan költségtérítést (is) fizet, amellyel szemben a magánszemély annak felhasználásáról a kifizetőnek nyilatkozik, akkor a költségtérítésből a jogszabály rendelkezése szerint meghatározott összeget, vagy a magánszemély költségnyilatkozata szerinti összeget  az adóelőleg megállapításánál nem kell jövedelemként figyelembe venni. E pont szerinti költségnyilatkozatot az APEH által e célból a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal lehet tenni.\"
(2) Az Szja tv. 46. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"(3) Ha a magánszemély igazolja, hogy egyéni vállalkozó, vagy mezőgazdasági őstermelő, akkor az e tevékenységekre tekintettel kifizetett összegből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia.
(4) Nem kell adóelőleget levonni a nyugdíjból és az azzal azonosan adózó jövedelmekből, valamint - ha a magánszemély nyilatkozatot ad, hogy a törvény rendelkezései szerint az adóévben nem lesz adófizetési kötelezettsége - a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összegből. Ilyen nyilatkozat hiányában a magánnyugdíjpénztári szolgáltatás címén kifizetett összeg adóelőlegének mértéke 10 százalék.\"
(3) Az Szja tv. 46. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(8) Ha a (2) bekezdés alkalmazása során a magánszemély bármely bevételéből az adóelőleg(ek) megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja  az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor az év során az adóelőleg(ek) megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbségének 12 százalékát költség-különbözet címén külön adóként kell megfizetnie, amely összeget az adóbevallásában fel kell tüntetnie, valamint az adófizetésre vonatkozó szabályok szerint kell befizetnie. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést akkor, ha a költség-különbözet nem több az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékánál.\"
19. § Az Szja tv. 47. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő d) ponttal egészül ki:
[(5) A munkáltató, a bér kifizetője az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi:]
\"c)	a havi adójóváírást, amely - figyelemmel az adójóváírásra vonatkozó rendelkezésekre is - az adott havi rendszeres és nem rendszeres bér 20 százaléka, de legfeljebb havi 4000 forint;
d)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján havonta
da) nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék,
db) a magánnyugdíjrendszer keretében - nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként - fizetett tagdíj
együttes összegének a 25 százalékát.\"
20. § Az Szja tv. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(6) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét adóelőlegét legalább az év elejétől kivett összeg adótábla szerinti adójának és az év során már ilyen címen megfizetett adóelőlegnek a különbözeteként, az elszámolás negyedévét követő hónapban az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint fizeti meg.\"
21. § Az Szja tv. 49/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó, ha a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakul át, továbbá az egyéni ügyvéd (ügyvéd), ha tevékenységének megszüntetése nélkül tevékenységét ügyvédi irodában folytatja, az átalakulás napján (az ügyvédi irodába történő átlépés napján) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adóbevallást ad be, és ezzel egyidejűleg az adót megfizeti, azzal, hogy az e fejezetben és a 10. számú mellékletben a tevékenység megszüntetésére előírt szabályokat nem kell alkalmaznia, azonban vállalkozói adóalapját és vállalkozói osztalékalapját az e fejezetben és a 10. számú mellékletben a tevékenység megszüntetésére előírt szabályok alkalmazásával és ezen szabályok alkalmazása nélkül is meg kell állapítania és a vállalkozói osztalékalapok különbözetét, mint vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelmet kell nyilvántartania.\"
22. § Az Szja tv. 49/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(8) Az e § rendelkezése szerint megállapított jövedelemből levonható a VIII. fejezetben említett közcélú adomány az erre vonatkozó igazolás alapján és feltételek teljesülése esetén a következők szerint:
a)	a kiemelkedően közhasznú szervezetnek történő befizetésnél a befizetés 150 százaléka, de legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedően;
b) a közhasznú szervezetnek, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás címén történő befizetésnél a befizetett összeg, de legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedően, illetőleg az a) pont szerinti esettel együttes előfordulás esetén is legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedően, valamint
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a nem pénztártag egyéni vállalkozó támogató által befizetett összeg legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig, illetőleg az a) és b) pont szerinti esettel (esetekkel) együttes előfordulás esetén is legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedően.\"
23. § (1) Az Szja tv. 50. § (1) bekezdése a) pontjának 2. és 3. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben]
\"2.	a (2) bekezdés a)-k) pontjában említett tevékenység(ek)ből, valamint az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján vendéglátó tevékenység(ek)ből származó egyéni vállalkozói bevétele az évi 3 millió forintot (annak az 1. pont rendelkezése alapján az időarányos részét) nem haladta meg, vagy
3.	az évi 15 millió forintot (annak az 1. pont rendelkezése alapján az időarányos részét) nem haladta meg, ha az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott kiskereskedelmi tevékenységet (kivéve az említett jogszabály 1. számú melléklete szerinti 10. Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletből a 115. Szórakoztató játékautomaták terme üzemeltetését);\"
(2) Az Szja tv. 50. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító tevékenységek a következők:]
\"a)	 a KSH Ipari termékek jegyzékében, Építményjegyzékében a Mezőgazdasági és erdészeti termékek jegyzékében szereplő ipari és mezőgazdasági termékelőállítás, építőipari kivitelezés;\"
(3) Az Szja tv. 50. §-a (2) bekezdésének h)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő j) és k) ponttal egészül ki:
[(2) Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító tevékenységek a következők:]
\"h)	 az iroda-, számítógép javítás és karbantartás (SZJ 125);
i)	a fényképészet, videofelvételkészítés (SZJ 1444);
j)	egyéb szolgáltatás (SZJ 20) felsorolásból:
-	201  mosás, vegytisztítás, textilfestés,
-	202  fodrászat, szépségápolás;
k)	az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység, kiskereskedelmi tevékenység (kivéve az említett jogszabály 1. számú melléklete szerinti 10. Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletből a 115. Szórakoztató játékautomaták terme üzemeltetését).\"
24. § Az Szja tv. 53. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"(2) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételből a (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 7 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha az adóév egészében az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat, kivéve az említett jogszabály 1. számú melléklete szerinti 10. Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletből a 115. Szórakoztató játékautomaták terme üzemeltetését.
(3) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételből az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 6 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha a (2) bekezdés szerinti kiskereskedelmi tevékenysége (külön-külön vagy együttesen) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltak közül az adóév egészében kizárólag a következők működtetésére terjed ki:

üzletköri jelzőszám
-	élelmiszer jellegű áruház                                                  11.
-	élelmiszer jellegű vegyes üzlet                                          12.
-	élelmiszerüzlet                                                                   21.
-	zöldség és gyümölcs szaküzlet                                           22.
-	hús, húskészítmény, baromfi szaküzlet                              23.
-	hal és halkészítmény szaküzlet                                           24.
-	kenyér és pékáru szaküzlet                                                25.
-	vegyiáruk üzlete                                                                41.
-	drogéria                                                                             42.
-	festékek, gyanták és lakkok szaküzlete                             44.
-	mezőgazdasági, méhészeti szaküzlet, termény-
és takarmánybolt                                                               74.
25. § (1) Az Szja tv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:
a)	a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b)	az értéknövelő beruházásokat;
c)	az átruházással kapcsolatos kiadásokat.\"
(2) Az Szja tv. 62. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\"(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg,  akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.
(4) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évét követő hatodik év előtt történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás a megszerzés évét követően
a)	a hatodik  évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
b)	a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
c)	a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
d)	a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
e)	a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
f)	a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
g)	a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
h)	a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
i)	a tizennegyedik  évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
j)	a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.\"
26. § (1) Az Szja tv. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül, illetőleg az ott meghatározott korlátokat meghaladóan kamat és/vagy árfolyamnyereség címén megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelmének számít.\"
(2) Az Szja tv. 65. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) E § alkalmazásában:
a)	nyilvános forgalomba hozatalnak minősül az értékpapír nyilvános ajánlattétel útján történő kibocsátása, illetve a korábban zárt körűen forgalomba hozott értékpapír eladásra történő felajánlása nyilvános ajánlattétel útján;
b)	zárt körű forgalomba hozatalnak minősül az értékpapírnak az a) pontban foglaltaktól eltérő módon történő forgalomba hozatala, így különösen az értékpapír egyedileg előre meghatározott befektető részére történő kibocsátása a befektetőnek az értékpapír átvételére vonatkozó előzetes szándéknyilatkozata alapján;
c)	nyilvános forgalmazás az értékpapírnak bárki számára azonos feltételekkel történő forgalmazása;
d)	zárt forgalmazás az értékpapírnak a c) pontban foglaltaktól eltérő adás-vétele, illetőleg ettől függetlenül is, előre meghatározott személyek körében történő forgalmazása.\"
27. § (1) Az Szja tv. 66. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót a következők szerint kell megállapítani:]
\"c)	a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 20 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.\"
(2) Az Szja tv. 66. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az osztalék adóját a kifizető az osztalék-kifizetés napján állapítja meg és vonja le az osztalék megállapításának időpontjában érvényes adómérték szerint.
(4) Az osztalékelőleg adója 20 százalék, amelyet az (2), illetőleg (6) bekezdés szerint megállapított adóval szemben, mint adóelőleget kell elszámolni. Osztalékelőlegnek kell tekinteni a kifizető által az osztalékra jogosult magánszemély részére a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél - a levont adóval csökkentve - követelésként nyilvántartásba vett összeget.\"
(3) Az Szja tv. 66. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(6) Az ügyvédi iroda tagja esetében a (2) bekezdés rendelkezése oly módon alkalmazható, hogy az a) pontban említett vagyoni betét arányában meghatározott érték helyett az osztalékfizetés időpontjában fennálló taglétszám alapulvételével egy tagra jutó értéket kell figyelembe venni, vagy választható, hogy  az osztalékból az arra jogosult tagnak az ügyvédi iroda által személyes közreműködés ellenértékeként az osztalék megállapításának évét megelőző adóévben kifizetett összegből az osztalék megállapítása évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével számított részt meg nem haladó összeg után 20 százalék, az ezt meghaladó összeg után 35 százalék az adó mértéke. A választásra az adott ügyvédi iroda valamennyi tagja együttesen jogosult azzal, hogy ilyen döntés esetén ennek az ügyvédi irodának tagjai a választás évében és az azt követő két adóévben kizárólag a választott módon állapíthatják meg az ügyvédi irodától származó osztalék utáni adót.
(7) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó 20 százalék adót fizet a vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a vállalkozói jövedelem kiszámításánál költségként elszámolt vállalkozói kivétnek az adóévet követő év első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével számított összegét. Az ezen felüli rész után az adó mértéke 35 százalék. Az ily módon megállapított összes adót az egyéni vállalkozónak legkésőbb a személyi jövedelemadó-bevallása benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.\"
28. § Az Szja tv. 67/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"67/A. § (1) Tőzsdei határidős ügyletből származó bevételnek számít a magánszemély nem egyéni vállalkozói minőségében tőzsdei határidős termékre kötött határidős ügyletének bevétele, valamint az olyan határidős ügyletnek a bevétele, amely két határidős ügyletből áll, és a tőzsdei és az elszámoló házi szabályzatok alapján egy ügyletnek minősül (a továbbiakban: összetett tőzsdei ügylet). Az összetett tőzsdei ügyletből származó bevételt a következők szerint kell megállapítani: az ügyletet alkotó részügyletek bevételét és veszteségét egymással szembeállítva nettó módon kell meghatározni. Amennyiben az összetett tőzsdei ügylet egyik eleme úgy zárul le, hogy ennek következtében az összetett tőzsdei ügylet megszűnik, akkor az összetett tőzsdei ügylet bevételét erre az időpontra vonatkozóan kell megállapítani, azzal, hogy a le nem zárt ügyletet ettől az időponttól kezdve önálló tőzsdei határidős ügyletnek kell tekinteni. A tőzsdei opciós ügylet bevételének a nem egyéni vállalkozó magánszemély tőzsdei opciós kiírásból, vagy tőzsdei opciós termék adásvételéből származó bevételét kell tekinteni.
(2) A tőzsdei határidős - ideértve az összetett tőzsdei ügyletet is -,  opciós ügyletből származó jövedelem az adóévben elért (1) bekezdés szerinti valamennyi bevételnek az (1) bekezdésben említett ügylet során az adóévben elszenvedett valamennyi veszteséggel, az ügylettel kapcsolatos díjakkal, jutalékokkal csökkentett része.
(3) E § alkalmazásában az adó mértéke 20 százalék.
(4) Az adót a kifizető a kifizetés (jóváírás) napján állapítja meg és vonja le a magánszemély bevételéből és azt az adóhatóságnak befizeti. A magánszemély a kifizető(k)től kapott igazolás alapján az így levont adót és a (2) bekezdés szerint megállapított jövedelmet és annak adóját bevallja, a különbözetet az adóbevallásában visszaigényli, illetőleg ha bármely ok miatt a kifizetéskor az adó levonása nem történt meg és emiatt a jövedelemre megállapított adó meghaladja a kifizető által befizetett összeget, a különbözetet az adóbevallásra nyitvaálló határidőig kell befizetnie.
(5) Az összetett tőzsdei ügylet esetében a kifizetés napja az ügylethez kapcsolódó utolsó elszámolás napja, azzal, hogy az ügylet lejárata, vagy annál korábbi lezárása előtt keletkezett és kifizetett nyereségből a kifizető visszatartja az adó fedezetét, amelyet az utolsó elszámoláskor a levonandó adó összegébe beszámít.\"
29. § Az Szja tv. 68. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a társas vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelem különösen a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében szerzett részvény (üzletrész), valamint az  1996. év előtt hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvények szerint ingyenes értékpapírnak minősülő vagyoni érték elidegenítése, megszüntetése során elért bevétel azon része, amely meghaladja az ellenérték fejében szerzett értékrészt, továbbá a gazdasági társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekről szóló törvény alapján a jegyzett tőke csökkentése után az értékpapír tulajdonosának kifizetett ellenérték, ha az értékpapír tulajdonosa a befektetett vagyoni értéket meghaladó rész után bármely okból nem fizetett adót.\"
30. § (1) Az Szja tv. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek - megjelenési formájától függetlenül - adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás stb.) megszerzésére a kifizető kiadásának számla (számlát helyettesítő okmány) szerinti (általános forgalmi adót is tartalmazó) értékéből, a saját előállítású termék, szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen költségből (általános forgalmi adóval együtt), ezek hiányában - valamint, ha az előzőek szerint igazolt értéktől időközben a használt termék értéke eltér -, továbbá értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében a szokásos piaci értékből az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg, valamint az illetményföld juttatás. Ha a természetbeni juttatásban részesülő magánszemély az ily módon szerzett vagyoni értéket elidegeníti, akkor azt az értékrészt, amely után a kifizető az e § szerinti adót megfizette, vagy amely  adómentesnek minősül, valamint a magánszemély által fizetett ellenértéket együttesen kell szerzési értéknek tekinteni.\"
(2) Az Szja tv. 69. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) Természetbeni juttatásnak minősül többek között:]
\"c)	az adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szolgáltatás a szerződésben név szerint meg nem nevezett magánszemély(ek)re terjed ki.\"
31. § (1) Az Szja tv. 70. §-ának (12) és (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"(12) Nem kell a cégautó adót megfizetni olyan magáncélú használat esetén, amikor a magánszemély a kifizetőnek térítést fizet, feltéve hogy ez a térítés legalább a magáncélú használat során futott kilométer alapulvételével, az üzemanyagfogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség, vagy a számlák alapján számított üzemanyagköltség és a 3 Ft/kilométer általános személygépkocsi normaköltség alapul vételével számított összeg.
(13) E § alkalmazásában magáncélú használat különösen, ha a személygépkocsit a körülményekből (szabályzat, szerződés, útnyilvántartás stb.) megállapíthatóan magánszemély akár állandó, akár eseti jelleggel a személygépkocsi egyéb használatától függetlenül személyes céljaira használja.\"
32. § Az Szja tv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"71. § (1) Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által az üzemanyag-számla (számlák) alapján elszámolt összegnek az a része, amely meghaladja az üzemanyag fogyasztási norma, a gépjármű által futott kilométer és az üzemanyagár figyelembevételével számított költséget, azzal, hogy üzemanyagár alatt a számla (számlák) alapján elszámolt összegnek és ugyanazon számlában (számlákban) feltüntetett literben meghatározott üzemanyag-mennyiségnek a hányadosát kell érteni.
(2) A (1) bekezdésben említett összeg után az adó 44 százalék, amelyet az  év első és utolsó napján rögzített kilométeróra-állás alapján kell kiszámítani és azt a következő év február hónapban kell a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó befizetésének szabályai szerint megfizetnie. Ha a gépjármű használata évközben megszűnik, akkor az adót a megszűnés időpontját követő hónapban kell a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó befizetésével egyidejűleg megfizetnie.\"
33. § (1) Az Szja tv. 72/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület (e § alkalmazásában: érdekképviselet), ha érdekképviseleti tagdíj, hozzájárulás címén bevételt szed és arról közvetlenül vagy közvetve magánszemély vagy társaság a jövedelme csökkentésére vagy költségelszámolásra jogosító igazolást kapott, akkor az érdekképviseletnek 44 százalék adót kell fizetnie a magánszemély(ek)nek az adóévben adómentes jogcímen kifizetett összeg azon része után, amely meghaladja az adóévi tagdíj-, hozzájárulás-bevétel és alapítványtól, más érdekképviselettől az adóévben kapott bevétel 40 százalékának és az adóévben keletkezett bármely más bevételének együttes összegét.\"
(2) Az Szja tv. 72/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) Az e § szerinti adót az adóévet követő év február hónapban kell a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó befizetésének szabályai szerint megfizetnie.\"
34. § (1) Az Szja tv. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 5000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a magánszemély választhat, hogy
a)	a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be, vagy
b)	írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána.\"
(2) Az Szja tv. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági őstermelői tevékenység ellenértékeként kifizetett összeg esetében.\"
35. § Az Szja tv. 74. §-a és címe helyébe a következő rendelkezés lép:
\"A termőföld bérbeadásából származó jövedelem
74. § (1) A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20 százalék.
(2) Amennyiben a magánszemély az adóév egészében 3 hektárt meg nem haladó nagyságú termőföld-tulajdonnal rendelkezik, nem kell az (1) bekezdésben említett adót megfizetnie a tulajdonában lévő termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelme után. Ha az adóév során bármilyen rövid időn belül a magánszemély tulajdonában lévő termőföld az említett nagyságot meghaladja, az összes termőföld bérbeadásából (ideértve a tulajdonában lévő termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelmet is) származó jövedelem után az adót meg kell fizetnie.\"
36. § Az Szja tv. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.\"
37. § Az Szja tv. 80. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza:]
\"g)	az önálló művészeti tevékenységet folytatók igazolásának kiadásával összefüggő előírásokat.\"
38. § Az Szja tv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"80. § Az APEH a Magyar Közlönyben közzéteszi 
a)	az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, az USA dollárban megadott árfolyamokat;
b)	negyedévenként, a negyedévet megelőző hónap huszonötödik napjáig, az előző évben nagy forgalmat bonyolító három belföldi üzemanyagforgalmazó cég által alkalmazott, a negyedévet megelőző hónap tizenötödik napján érvényes üzemanyagár számtani átlagának literenként egy forinttal növelt összegében megállapított, a negyedévben a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat;
c)	a 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségnyilatkozat formájára és tartalmára vonatkozó előírásokat.\"
Záró rendelkezések
39. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a (2)-(10) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel az 1998. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, egyidejűleg az Szja tv. 1.-7. számú melléklete e törvény 1.-7. számú mellékletével módosul, továbbá az Szja tv. 10 és 11. számú melléklete e törvény 8. és 9. számú mellékletével módosul. E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 3. § 5. pontja, az 50. § (1) bekezdés a) pontjának 4. alpontja, a 60. § (1) és (4) bekezdése, a 78/A. § (1) bekezdésének b) pontjából az \"írásbeli\" szövegrész, a 78/B. §, az 1. számú melléklet 6.6 pontja, az 5. számú melléklet II. fejezetének 4., 10., 11., és 12., pontja, a 11. számú melléklet IV. fejezetének utolsó mondata. Az 1991. évi XC. törvény 3. számú melléklete II./5. pontjának rendelkezését 1997. január 1-jétől nem kell alkalmazni.
(2) Az Szja tv-nek az e törvény 11. §-ával megállapított 34. § h) pontját, valamint az e törvény 1. számú mellékletének 1. és 10. pontjával módosított Szja tv. 1. számú melléklet 1.3 és 8.27. pontjában említett, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján juttatott vagyoni értékre vonatkozó rendelkezéseket 1997. november 1-jétől kell alkalmazni. Az Szja tv-nek az e törvény 1. számú mellékletének 10. pontjával megállapított 1. számú melléklete 8.28. pontjában foglalt rendelkezést az 1994. január 1-jét követően keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazni kell.
(3) Az e törvény 38. §-ával megállapított Szja tv. 82. §-ának b) pontja szerinti közzététel első ízben 1997. december 25-éig történik, azzal, hogy ebben az esetben az 1997. évben nagy forgalmat bonyolító három belföldi üzemanyagforgalmazó cég által alkalmazott december 1-jén érvényes üzemanyagár számtani átlagának literenként 1 forinttal növelt értékét kell megállapítani.
(4) Az Szja tv-nek az e törvény 4. §-ával megállapított 11. § (5) bekezdésében, 5. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés a) pontjában, a  32. §-ával megállapított 71. §-ának (2) bekezdésében, a  33. §-ával megállapított 72/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések, továbbá az e § (5) bekezdésének rendelkezése az 1997. évre vonatkozó adókötelezettség teljesítésénél alkalmazhatók.
(5) Annak a kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozónak - akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni cégként -, aki a tevékenységének megszüntetése nélkül, az 1996-ban hatályos társasági adóról szóló törvény (e § alkalmazásában: Ta tv.) rendelkezéseinek megfelelően 1997. január 1-jétől kezdődően áttért az Szja tv. hatálya alá, a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén
a)	az 1997. évi vállalkozói személyi jövedelemadó alapja meghatározásánál, amennyiben az 1996. december 31-ei határnapra vonatkozó mérlegében az eredmény terhére vagy javára történő elszámolással nem szüntette meg az időbeli elhatárolásokat, akkor azokat az 1997. évi vállalkozói adóalapjának megállapításánál kell figyelembe vennie;
b)	az 1997. év előtt keletkezett követelését, ha az utóbb a Ta tv. 5. §-ának (13) bekezdése szerint behajthatatlan követelésnek minősül, akkor abban az évben kell vállalkozói költségnek tekintenie, amelyik évben behajthatatlan követelésnek minősül.
(6) A késes és köszörűs,  a kosárfonó, a népi és háziszőttes készítő egyéni vállalkozó az 57/A (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén az 1998. évben tételes átalányadózást választhat, az 57/A.-57/C. §-ok értelemszerű alkalmazásával, azzal, hogy a tételes átalányadó évi összege 100 ezer forint.
(7) Az Szja tv-nek az e törvény 14. §-ával megállapított 41. §-ában, továbbá az e törvény 22. §-ával megállapított 49/B. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések az 1998. évben - figyelemmel az a)-c) pontban foglaltakra is - a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint 1998. december 31-éig besorolást nyert közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében alkalmazhatók. 
a)	Az 1997. december 31-én hatályos Szja tv szerinti közcélú adományra 1998. évben az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések alkalmazhatók, feltéve, hogy a közhasznú szervezetté, kiemelkedően közhasznú szervezetté besorolás 1998. december 31-éig nem történt meg.
b)	Abban az esetben, ha a közhasznú szervezetté, kiemelkedően közhasznú szervezetté történő besorolás 1998. december 31-éig megtörténik és e besorolás időpontját megelőzően olyan - az Szja tv. 1997. december 31-én hatályos 41. §-a feltételeinek megfelelő - közcélú adomány (ide nem értve a közérdekű kötelezettségvállalás címén befizetett összeget) befizetése történik, amely az e törvény 14. §-ával megállapított Szja tv. 41. §-a  szerint egyébként nem minősül közcélú adománynak, e befizetésre az Szja tv. 1997. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti kedvezmény érvényesíthető.
c)	Az Szja tv. 44. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában az a) és a b) pont  szerinti kedvezményeket is figyelembe kell venni.
(8) Ahol az Szja tv. értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató (végző) társaságot említ, ott az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvény szerinti értékpapír-bizományos értékpapír-kereskedő és értékpapír-befektetési társaság, azaz befektetési vállalkozás értendő.
(9) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. §-a a (3) bekezdés után a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\"(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának e jogviszonyával összefüggő külszolgálata alapján kifizetett jövedelemből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia.\"
(10) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4.§ b) pontja a következő 7. alponttal egészül ki.
[E törvény alkalmazásában - egyéni vállalkozó:]
\"7. a külön jogszabály szerint igazoltan önálló művészeti tevékenységet folytató magánszemély e tevékenysége vonatkozásában.\"

1. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.3 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. A szociális és más ellátások közül adómentes:]
\"1.3 az állami szociális rendszer keretében, illetőleg a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nyújtott rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, otthonteremtési támogatás, a helyi önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás, a sorkatona hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási díj, valamint a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában önsegélyező feladat ellátásának minősül a a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása;\"
2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1. pontja a következő 1.6 ponttal egészül ki:
[1. A szociális és más ellátások közül adómentes:]
\" 1.6. a szabadságvesztés-büntetése idején munkát végző magánszemély részére - az e tevékenységéből származó jövedelmén túlmenően - a büntetés-végrehajtási intézet által, szakfeladatai körében nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás, továbbá a szabadságvesztés-büntetését letöltött szociálisan rászoruló magánszemély részére a pártfogó felügyelő által nyújtott szociális segély.\"
3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.1 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:]
\"2.1. a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály alapján nyújtott vissza nem térítendő helyi önkormányzati támogatás, lakásépítési kedvezmény, valamint e célra nyújtott hiteltámogatás jogszabály alapján elengedett része, továbbá a külön jogszabályban ilyenként meghatározott hiteltörlesztési támogatás, valamint a lakáscélú felhasználásra, lakás korszerűsítésére az alkalmazottnak pénzintézet útján, annak igazolása alapján adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás (ideértve a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelből elengedett összeget is), a vételár, vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított legfeljebb 5 évenként 500 ezer forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét azzal, hogy lakáskorszerűsítés alatt a jogszabály szerinti komfortfokozat növelését kell érteni; a pénzintézet évi egy alkalommal, január hó 31-éig az előző évi ilyen támogatásról az adóhatóságnak adatot szolgáltat;\"
4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[4.	Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]
\"4.7. a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyeken és vetélkedőkön nyert érmek és trófeák értéke, azzal, hogy nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír, a takarékbetét, a vásárlási utalvány;\"
5. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 5. pontja a következő 5.3. és 5.4. ponttal egészül ki:
[5. Költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes:]
\"5.3 a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály alapján adott összeg;
5.4 a munkáltatói, a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez - jogszabály alapján - nyújtott munkáltatói költségtérítés, átalány (utazásra, szállításra, költözködésre, lakás-helyreállításra);\"
6. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.1, 6.2 és 6.3 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[6.  A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:]
\"6.1 az elemi károk, katasztrófák  esetén nyújtott állami segély, továbbá a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, a kártalanítás (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), a kárpótlás, a kártérítés - kivéve a jövedelmet pótló kártérítést -, továbbá a biztosító szolgáltatása - kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összegét, továbbá kivéve azon biztosítási szolgáltatás értékét, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat a magánszemély költségként elszámolta - azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában nem minősül jövedelmet pótló kártérítésnek, illetőleg jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésnek:
a) a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg,
b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel,
c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész;
6.2 az 1988. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti és kártérítési járadék (ideértve annak egyösszegű megváltását is), kivéve, ha annak összegét utóbb a bruttósított átlagkereset alapulvételével megemelték;
6.3 az a jövedelem, amelyet a magánszemélynek, mint biztosítottnak juttat a kifizető a belföldi székhelyű biztosító intézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás  díjának fizetése formájában;\"
7. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]
\"8.3 a kifizető által a magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekkhez nyújtott kedvezmény, az üdülési csekk értékének 50 százalékáig, de - több kifizető esetén is - legfeljebb az évi 10 ezer forintig terjedő rész, továbbá a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által adott, az 1997. évi rendelkezések szerinti kedvezmény;\"
8. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.11 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]
\"8.11 a munkáltatói, a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez nyújtott szolgáltatás, továbbá a csoportos személyszállítás, akkor, ha az munkáltató által, kizárólag munkavégzés céljából történik;\"
9. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.14 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]
\"8.14 a kifizető által üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető kedvezmény (árengedmény, visszatérítés), ideértve a szövetkezeti tag esetében azt is, ha a szövetkezet legalább önköltségi áron - de a tényleges piaci értéknél olcsóbban - juttat terméket, vagy nyújt szolgáltatást a tagjának;\"
10. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8. pontja a következő 8.26, 8.27 és 8.28 ponttal egészül ki:
[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]
\"8.26 a büntetés-végrehajtási intézetekből szabaduló magánszemély részére kiadott, évszaknak megfelelő öltözet;
8.27 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezései szerint természetbeni ellátás formájában nyújtott rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás;
8.28. a nyugdíjas magánszemély részére a villamosenergia díjában nyújtott kedvezmény, ha azt a villamosenergiaipari társaság, mint a magánszemély volt munkáltatója nyújtja részére.\"

2. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
Az Szja tv. 2. számú mellékletének I. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben]
\"6.	az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat a magánszemély saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el (nem kell a saját célra történő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, ha a magánszemély az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti);\"

3. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
1. Az Szja tv. 3. számú mellékletének I. 5. és 6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[I. Jellemzően előforduló költségek]
\"5.	 a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási hozzájárulás;
6.	a jogszabály alapján kötelezően fizetett kamarai tagdíj, továbbá az önálló tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti, szakmai szervezet fenntartásához igazoltan befizetett tagdíj, hozzájárulás;\"
2. Az Szja tv. 3. számú mellékletének II. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[II. Igazolás nélkül elszámolható költségek]
\"3.	 az élelmezési költségtérítés, a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről szóló minisztertanácsi rendeletben, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben, valamint a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendeletben és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott kötelező mértékig;\"
3. Az Szja tv. 3. számú mellékletének II. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[II. Igazolás nélkül elszámolható költségek]
\"6.	 a munkáltató által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből az eseti belföldi kiküldetési rendelvényben meghatározott km-távolság szerint az üzemanyag fogyasztási norma és legfeljebb az APEH által közzétett üzemanyagár, valamint 3 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg;\"
4. Az Szja tv. 3. számú mellékletének III. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása]
\"1.	 Kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszközök, nem anyagi javak után értékcsökkenési leírást csak a mezőgazdasági őstermelő számolhat el az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok alkalmazásával, egyebekben a 2. pont rendelkezései alkalmazhatók.\"
5. Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[IV. A járművek költsége]
\"1.	A saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is - jármű üzemanyagfelhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint mezőgazdasági őstermelő esetében a kizárólag üzemi célú járműre vonatkozóan a III. rész 1. pontjában foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyagfelhasználás címén vagy az üzemanyagfogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár, vagy a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyagmennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyagfogyasztási normával számított mennyiség, azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyagfelhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől nem térhet el.\"
6. Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. 4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[IV. A járművek költsége]
\"4.	 A nem saját tulajdonú kizárólag üzemi célra használt jármű esetében elszámolható
a) az igazolt bérleti vagy lízing díj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti vagy lízing díja),
b) az 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,
c) a számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján a magánszemélyt terheli.
5.	A személygépkocsi bérleti, vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg az önálló tevékenységből származó bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen a magánszemély költséget nem számolhat el. A nem saját tulajdonú jármű üzemi célú használata esetén elszámolható az üzemi használatra eső
a)	1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,
b)	számla szerinti egyéb költség,
amennyiben az a szerződés alapján a magánszemélyt terheli.\"
7. Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[IV. A járművek költsége]
\"8.	 A 6. pontban foglaltaktól eltérően a mezőgazdasági őstermelő az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el saját tulajdonú személygépkocsi üzleti célú használata címén a költségek 3. pont szerinti figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától. Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven belül a tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni.\"
8. Az Szja tv. 3. számú mellékletének V. 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások:]
\"5.	 ha törvény másként nem rendelkezik, a tagdíjak, a biztosítási díjak;\"
9. Az Szja tv. 3. számú mellékletének V. pontja a következő 8. és 9. ponttal egészül ki:
[V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások:]
\"8.	 a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj;
9.	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett társadalombiztosítási kötelezettség.\"

4. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
Az Szja tv. 4. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóról (a továbbiakban: áfa) szóló törvény alapján áfa-adóalany, a beszerzései során felmerült előzetesen felszámított adót, valamint az értékesítése során fizetendő áfát a következők szerint veszi figyelembe:]
\"6.	Az Áfa-törvény szerinti különleges jogállást választó mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemélynél a bevételnek része a felvásárlótól kapott kompenzációs felár. Az adólevonásra jogosult felvásárló magánszemély a kompenzációs felárat előzetesen felszámított áfaként veheti számításba.\"

5. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
1. Az Szja tv. 5. számú mellékletének I. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[I. Alapnyilvántartások]
\"1.	Pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet kell vezetni azon tevékenység(ek)re vonatkozóan,
	amely(ek)re a magánszemély áfa-levonási jogot érvényesít, illetőleg amely(ek) után áfa fizetésére kötelezett,
	amelye(ke)t a magánszemély egyéni vállalkozóként végez,
	amely(ek)nél az előzőektől függetlenül az egyéni vállalkozó alkalmazottat, segítő családtagot foglalkoztat,
	amely(ek)re a magánszemély egyébként pénztárkönyv (naplófőkönyv) vezetését választja.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, ha alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat és e törvény szerinti költségei az előző évben az évi 100 ezer forintot nem haladták meg és az adóévben várhatóan az évi 100 ezer forintot nem haladják meg, valamint - választása szerint - a tételes költségelszámolást alkalmazó, áfa levonási jogot nem érvényesítő mezőgazdasági őstermelő a pénztárkönyvet (naplófőkönyvet) a 2. pont rendelkezései szerinti tartalommal vezetheti, azzal, hogy az egyéni vállalkozói, illetőleg az őstermelői tevékenységéből származó egyes bevételeiből nem kell külön-külön megállapítania a jövedelmet. 
Az egyéni vállalkozó, ha átalányadózást alkalmaz, a pénztárkönyvet (naplófőkönyvet) a 3. pont rendelkezései szerinti tartalommal vezetheti, feltéve, hogy áfa-levonási jogát nem érvényesíti.
A pénztárkönyvet (naplófőkönyvet) a használatbavételt megelőzően az adóhatóságnál hitelesíttetni kell.
Az adókötelezettség teljesítéséhez a pénztárkönyv (naplófőkönyv) tartalmi követelményei a következők:
A bevételeket és kiadásokat időrendben, folyamatosan, naponkénti bontásban, sorszámmal, dátummal havonta, legkésőbb a tárgyhónapot követő hó 10-éig kell bejegyezni. A bevételeket és a kiadásokat okmányok (számla, más bizonylat, részletező nyilvántartás) alapján kell feltüntetni.
A készpénzbevételeket naponta - az általános forgalmi adó kulcsok szerinti részletezésben - kell bejegyezni, vagy naponta pénztárbevételi bizonylaton rögzíteni és a bizonylati adatokat legalább havonként tól-ig jelöléssel kell bevezetni.
A számlával, egyszerűsített számlával kísért értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát. Nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel bevezetése esetén a felhasznált nyugták sorszámát tól-ig jelöléssel kell bejegyezni.
A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel (összeg) bejegyzésével lehet kiigazítani.
A bevételeket és költségeket negyedévenként, a negyedév utolsó napjára - legkésőbb a negyedévet követő hónap 10. napjáig - összesíteni kell, az év utolsó napjával pedig éves zárást kell készíteni.
A befizetett adóelőleget a befizetés napján kell bejegyezni a bizonylat azonosító sorszámának feltüntetésével.
A nem egyéni vállakozói tevékenységből származó bevételeket az egyes tevékenységek feltüntetésével kell könyvelni, ugyanígy az azokhoz tartozó költségként elszámolható kiadásokat, annak érdekében, hogy az egyes tevékenységből származó jövedelem megállapítható legyen, valamint fel kell tüntetni a levont adóelőleget is.
Az okmányokat megfelelő időrendi sorrendben, mellékletként kezelve kell megőrizni.
A pénztárkönyvi (naplófőkönyvi) elszámolás számítógéppel is végezhető, ha az alkalmazott gépi feldolgozási rendszer az előzőek szerinti tartalmi előírásoknak megfelel. A géppel feldolgozott adatok negyedévenként összesített forgalmi végösszegeit  a pénztárkönyvben  (naplófőkönyvben) rögzíteni kell.
A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv (naplófőkönyv), valamint a forgalmat tételes bontásban tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el.
A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:
A bevételek oszlopának bontása:
-	az adó alapjába beszámító bevételek;
-	az adó alapjába be nem számító bevételek (egyéb bevételek);
-	a fizetendő általános forgalmi adó.
A kiadások oszlopának bontása:
-	a költségnek minősülő kiadások, ezen belül:
-	anyag, áru,
-	az alkalmazottak bére és közterhei,
-	vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói kivét,
-	egyéb kiadások;
-	általános forgalmi adó (a számlákban előzetesen felszámított);
-	költségnek nem minősülő egyéb kiadások, különösen az alkalmazottól, megbízottól levont, valamint a saját jövedelem után befizetett adó, adóelőleg, a befizetett bírság.
A bevételi és a kiadási tételek azonosító adatai a sorszám, a bizonylat kelte (dátum), a bizonylat száma és szövege (a gazdasági esemény megjelölése).\"
2. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 2. pontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása]
\"A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a kiadást.\"
3. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"3. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása
A mezőgazdasági őstermelőnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközéről, nem anyagi javairól egyedi nyilvántartást kell vezetnie, ideértve azokat a nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére, előállítására fordított kiadása annak felmerülésekor költségként érvényesíthető. E nyilvántartásból állapítható meg a költségként érvényesíthető értékcsökkenési leírás összege.
A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
-	a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,
-	gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám,
-	a beszerzés, előállítás időpontja,
-	a használatbavétel (üzembehelyezés) időpontja,
-	a kiselejtezés időpontja (a selejtezési jegyzőkönyv szerint),
-	az értékcsökkenési leírás kulcsa,
-	a beszerzési ár, előállítási költség (az értékcsökkenés kiszámításának alapja),
-	a bruttó (beszerzési) érték felújítás, átalakítás stb. által megnövelt összege (az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja),
-	az előző évek értékcsökkenésének halmozott összege,
-	a tárgyévi költségként érvényesíthető értékcsökkenés összege,
-	az értékcsökkenés összegének figyelembevételével számított nettó érték.
Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján e nyilvántartásból ki kell vezetni.\"
4. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"6. Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása
A magánszemélynek az alkalmazott, a segítő családtag, más magánszemély számára kifizetett összegekről, tartozásokról és követelésekről személyenkénti nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak - az érintett magánszemélyek adóazonosító adatainak feltüntetése mellett - tartalmaznia kell levonások nélkül a részükre különféle jogcímeken elszámolt személyi jövedelemadó- köteles összegeket, a levont személyi jövedelemadó előleget, nyugdíjjárulékot, munkavállalói járulékot, az egyéb levonásokat, a kifizetett összeget, továbbá a kifizetés keltét, valamint minden olyan adatot, amely a személyi jövedelemadó előleg, illetve - amennyiben erre a magánszemély köteles - év végén a személyi jövedelemadó tényleges összegének a megállapításához szükséges. Az egyéni vállalkozónak az előzőek értelemszerű alkalmazásával kell nyilvántartania a vállalkozói kivéttel kapcsolatos adatokat.\"
5. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"9. Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása
A magánszemélynek az egyéb követeléseiről, a kötelezettségeiről nyilvántartást kell vezetnie. Ebben ki kell mutatnia vevő követelések, illetőleg szállítói tartozások között nem szereplő összes követelést, illetőleg kötelezettséget.
A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
-	a követelés, kötelezettség megnevezése, címzettje, illetőleg kedvezményezettje,
-	a követelés, kötelezettség kelte,
-	a követelés, kötelezettség értéke,
-	a kiegyenlítés időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt, illetve a kiadást.\"
6. Az Szja tv. 5. számú mellékletének III. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"III. Selejtezés
A tárgyi eszközök kiselejtezésének igazolásául selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezési eljárás során meg nem semmisített tárgyi eszközt eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni. A 30 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű tárgyi eszközök selejtezési időpontját a selejtezést megelőzően 15 nappal az első fokú adóhatóságnak kell bejelenteni. Az adóhatóság képviselőjének távolléte esetén két érdektelen tanú jelenlétében kell a selejtezést lefolytatni és a selejtezési jegyzőkönyvet aláírásukkal - lakcímük és adóigazgatási azonosító számuk feltüntetése mellett - igazolni.\"

6. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
Az Szja tv. 6. számú mellékletének 1. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. Mezőgazdasági őstermelői tevékenység]
\"c)	 erdei melléktermékek (METJ 94-39), valamint egyébként az a)-b) pontban említett termékek, illetőleg állatok közül a vadon tenyészők jogszabályba nem ütköző gyűjtése, azzal, hogy ebben az esetben saját gazdaság alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorló szóbeli hozzájárulását és a magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a gyűjtés eredményének felhasználása felett;\"

7. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
1. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"2. Adókedvezmény illeti meg a magánszemélyt akkor is, ha ő a biztosítottja a munkáltatója (mint szerződő) által kötött élet- vagy nyugdíjbiztosításnak.
A munkáltató által kötött ezen biztosítás éves díja a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül, azonban a magánszemély a fizetendő adó kiszámításánál figyelembe veheti az adókedvezményt.
A kifizető által kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás és a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás adómentes díját nem kell a biztosított magánszemély jövedelméhez hozzáadni, de nem számítható bele az adókedvezmény alapjába sem. Ha a halál esetére szóló életbiztosítás nem felel meg az adómentesség feltételeinek, a kifizető által vállalt díja adóköteles, és ha a kifizető a magánszemély munkáltatója, akkor az adókedvezmény igénybe vehető.\"
2. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"6. Ha az életbiztosítási szerződés baleseti és betegségi kockázatokat is tartalmaz,
a)	és ezen kockázatok díjrésze a bruttó biztosítási díj 10 százalékánál nem több, akkor a díj egészére
b)	és ezen kockázatok díjrésze a biztosítási díj 10 százalékánál több, akkor a díj szétbontásával csak az életbiztosítási díjrészre
jár az adókedvezmény. Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a biztosított magánszemély számára a kifizető olyan balesetbiztosítás vagy teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás szerződője, amelynek a díja a magánszemélynél adómentes.\"
3. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"9. Nyugdíj-kiegészítő járadék az olyan szolgáltatás, amelyet a nyugdíj kiegészítéseként vagy ahelyett évente legalább egyszer azonos vagy növekvő összegben élethossziglan vagy legalább a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig folyósítanak.\"

8. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
Az Szja tv. 10. számú mellékletének I. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"6.	az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat az egyéni vállalkozó saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el (nem kell a saját célra történő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, ha az egyéni vállalkozó az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, illetőleg, ha a terméket, a szolgáltatást természetbeni juttatásként nyújtja);\"

9. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
1. Az Szja tv. 11. számú melléklete bevezető szövege negyedik mondatának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el]
\"a) a vállalkozói kivétet;\"
2. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[I. Jellemzően előforduló költségek]
\"3.	 az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott) részére kifizetett bér és annak közterhei, az alkalmazottnak megítélt és kifizetett baleseti kártérítés, a jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződés alapján az alkalmazottnak járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés, más magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett összeg, magánnyugdíjpénztári tagdíj; az alkalmazott magánnyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történő kiegészítése;\"
3. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [I. Jellemzően előforduló költségek]
\"6.	a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék;\"
4. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[I. Jellemzően előforduló költségek]
\"17.	a magánszemélynek adott természetbeni juttatásra fordított kiadás és annak közterhei, valamint a kamatkedvezmény miatt fizetett személyi jövedelemadó;\"
5. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[I. Jellemzően előforduló költségek]
\"22.	a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, ellenszolgáltatás nélküli átengedést is) esetén az értékesítés időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege az értékesítéskor költségként elszámolható;\"
6. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. pontja a következő 26. ponttal egészül ki:
[I. Jellemzően előforduló költségek]
\"26.	a 3. § 17. f) pontjában említett magánszemély jellemzően előforduló költsége a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadás, a műsoros előadás, kiállítás, múzeum, közgyűjtemény látogatásának ellenértéke, az irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, illetve könyv, kotta és más sajtótermék, valamint a tevékenységgel összefüggő szakmai képzés kiadásai.\"
7. Az Szja tv. 11. számú mellékletének II. 3. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai]
\"c)	Ültetvények

Ültetvény csoportok
Évi leírási kulcs %
Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró
6,0
Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep
10,0
Spárga, málna, szeder
15,0
Dió, gesztenye
4,0
Egyéb ültetvény
5,0\"
8. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[III. A járművek költsége]
\"1.	A saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is - kizárólag üzemi jármű üzemanyagfelhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyagfelhasználás címén vagy az üzemanyagfogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár, vagy a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyagmennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyagfogyasztási normával számított mennyiség, azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyagfelhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől nem térhet el.\"
9. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 3. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[III. A járművek költsége]
\"a) az 1996. december 31-e után megkezdett értékcsökkenési leírás alapjaként legfeljebb hatmillió forint vehető figyelembe; ebben az esetben az 1. pont szerinti más költség - kivéve az üzemanyag-felhasználást és a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás díját - olyan arányban számolható el, amilyen arányt a hatmillió forint a személygépkocsi beszerzési (szokásos piaci) értékében képvisel, feltéve, hogy az utóbbi a több;\"
10. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[III. A járművek költsége]
\"4.	 Ha az egyéni vállalkozó a cégautó adót az év egy részében nem fizeti meg, akkor az értékcsökkenés  (figyelemmel a 3. pont rendelkezésére is) olyan arányban számolható el, amilyen arányt a ténylegesen megfizetett cégautó adó összege a vonatkozó adótétel tizenkétszeresében képvisel. Ilyen esetben más költségek egész évben csak az üzemi használattal arányosan számolhatók el.\"
11. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[III. A járművek költsége]
\"8.	 A személygépkocsi bérleti, vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen az egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el. Az utóbbi rendelkezés alól kivételt képeznek a 2. pontban említett személygépkocsik, amelyek esetében a bérleti díj, illetőleg a vonatkozó rendelkezés szerint a lízing díja elszámolható a 3. és 4. pont rendelkezéseiben foglalt korlátozások értelemszerű alkalmazásával. A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata esetén elszámolható az üzemi használatra eső
	a) 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,
	b) számla szerinti egyéb költség,
amennyiben az a szerződés alapján az egyéni vállalkozót terheli.
9.	A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költségelszámolás kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, azzal, hogy az olyan személygépkocsi esetében, amely után az éves cégautó adótételt az egyéni vállalkozó megfizette, az év első és utolsó napján rögzített kilométeróra-állás különbözete számít üzemi célú futásteljesítménynek.\"
12. Az Szja tv. 11. számú melléklete IV. fejezete a következő 8.-11. ponttal egészül ki:
[IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások:]
\"8.	 az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója;
9.	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett saját tagdíj;
10.	 a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint  megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a saját maga javára fizetett összeg, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján a saját maga javára fizett magánnyugdíjpénztári tagdíj és annak kiegészítése;
11.	 a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék.\"


Általános indokolás
A személyi jövedelemadó 1998. évre tervezett  módosítása során alapvető szempont a stabilitás megőrzése. Ez abban nyilvánul meg, hogy a módosítások között a jogharmonizációból adódó változtatásokon túlmenően más - az adóstruktúra egészét érintő - változtatás nem szerepel, az adómértékek és az általános érvényű kedvezmények vonatkozásában pedig azt jelenti, hogy az adózó biztonsággal számíthat adóterhelésének enyhülésére.
A legfontosabb módosítás-csomag a nyugdíjreformmal függ össze, ennek részeként a nyugdíjjárulék 25 %-a az összevont adóalap adójából levonható.
A nyugdíjreformmal kapcsolatos, feladatkijelölő országgyűlési határozatnak megfelelően e Javaslat további ösztönző jellegű kedvezményeket épít be a jelenleg hatályos szabályozás különböző elemeibe.
A nyugdíjreformhoz hasonlóan új jogintézményekhez történő igazodást tartalmaznak azok a rendelkezések is, amelyek a gyermekek támogatásáról és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, illetőleg a közhasznú szervezetekről szóló törvénytervezethez kapcsolódnak. 
Az egyéni vállalkozók 1997-től bevezetett adózási szabályai alapjában nem változnak, azonban számos, adminisztrációt könnyítő rendelkezés került megfogalmazásra, továbbá az átalányadózás, illetőleg a tételes átalányadózás választására jogosult személyi kört is bővíti a Javaslat.
A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni adózás 1998-tól az APEH hatásköréből a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzat hatáskörébe kerül. A Javaslat szerint az Szja tv. csak az adó mértékét tartalmazná (ez változatlanul 20 % lenne) a bevallási, befizetési, adatszolgáltatási szabályokat az Art tartalmazná.

Részletes indokolás
 Az 1. §-hoz
Az Szja tv. hatályát tartalmazó 2. §-t a nemzetközi jogharmonizációra tekintettel a Javaslat kiegészíti azzal, hogy az Art hatálya alá nem tartozó külföldi társaságtól, cégtől, szervezettől stb. kapott vagyoni érték után olyan jogcímen kell a magánszemélynek teljesítenie az adókötelezettségét, amilyen jogcímen azt kapta. Ez azt jelenti, hogy - mivel ilyen esetben adóelőleget vagy adót ez a szervezet nem von le - a jövedelem utáni adózási szabályokat az azt megszerző magánszemélynek kell a személyi jövedelemadó rendelkezéseire figyelemmel alkalmaznia. Az ily módon kapott természetbeni juttatás a magánszemély egyéb jövedelmének minősül. Amennyiben az említett szervezet magánhasználat miatt cégautó adó fizetésére lenne kötelezett, a személygépkocsi magáncélú használata utáni adótételt a magánszemélynek kell megfizetnie. 
A 2. §-hoz
Az értelmező rendelkezések (Szja tv. 3. §) számos ponton módosulnak, illetőleg újakkal egészülnek ki. Ezek közül a jelentősebb érdemi változások a következők:
-	A társadalombiztosítási ellátás fogalma a nyugdíjreformmal összefüggő új törvények elnevezésével változik (3. § 15. pont).
-	Az egyéni vállalkozók felsorolása kiegészül a külön jogszabályban meghatározottak alapján önálló művészeti tevékenységet folytató személyekkel. A saját elhatározás alapján e körbe tartozó művészek az egyéni vállalkozókra vonatkozó adózási szabályokat alkalmazhatják anélkül, hogy emiatt vállalkozói igazolványt kellene kiváltaniuk (3. § 17. f) pont).
-	A nyugdíj fogalma kiegészül a volt munkáltató által, a 145/1992.(XI.4.) Korm.rendelet szerinti mértékig folyósított nyugdíjas bányászt megillető szénjárandóság megváltása címén adott pénzbeli juttatással a költségvetésből finanszírozott juttatásokkal megegyezően. Nyugdíjnak minősül továbbá a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, valamint az olimpiai bajnoki járadékról szóló törvény szerinti járadék (3. § 23. pont).
-	A szabályozás egyértelműsítését célozza az a javaslat, amely a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló terményeket (köztük pl. a lábon álló fát) kiveszi az ingóságok és az ingatlanok fogalomköréből (3. § 29, 30. pont).
-	Az értékpapír fogalma kiegészül a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulással és a betéti társaság részére átadott vagyoni betéttel, valamint értékpapírnak minősül az szja alkalmazásában a más tagsági jogviszonyt megtestesítő egyéni részesedés is, továbbá mindaz, amelyet a kibocsátás helyének joga értékpapírnak minősít (3. § 34. pont).
-	A nyugdíjreformmal összefüggésben kerül meghatározásra a \"magánnyugdíjpénztár\" fogalma (3. § 49. pont).
-	Az adóköteles biztosítási díj - mint új kifejezés - az eddigi szabályozáshoz képest tartalmi változást nem jelent, de pontosabbá és könnyebben értelmezhetőbbé teszi a vonatkozó rendelkezések hivatkozásait (3. § 50. pont).
-	A termőföld fogalmának meghatározását az teszi szükségessé, hogy 1998-tól a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni adózási kötelezettségeket az illetékes önkormányzat felé kell teljesíteni. Erre tekintettel ennek a jövedelem-típusnak a pontos meghatározása különös jelentőségű (3. § 51. pont).
A 3. §-hoz
A bevételnek nem számító tételek felsorolása (7. §) kiegészül:
-	a hatóság által jogszabály alapján elengedett köztartozással,
-	a tb. ellátásra kötött megállapodás alapján más által megfizetett tb járulékkal,
-	a magánnyugdíjpénztárba megállapodás alapján más által megfizetett tagdíjjal, ide értve a munkáltató által a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként fizetett összeget is.
A 4. §-hoz
A Javaslat - egyszerűsítési célzattal - bővíti a 11. §-ban azon esetek felsorolását, amikor nem kell a magánszemélynek adóbevallást adnia. Ilyen új eset lehet, ha 10 ezer Ft-ot meg nem haladó osztalékjövedelmet szerez a magánszemély (feltéve, hogy a kifizető az adót levonta), továbbá, ha a mezőgazdasági kistermelő egyszerűsített adóbevallást tesz. Nem kell bevallást adnia annak a magánnyugdíjpénztári szolgáltatásban részesülőnek sem, akinek más okból nem kell bevallást adnia és nyilatkozik a magánnyugdíjpénztárának, hogy adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A termőföld bérbeadására vonatkozó bevallási szabályok külön nevesítése azért szükséges, mert erről 1998-tól nem az Szja tv., hanem az Art rendelkezik.
Az 5. §-hoz
Egyszerűsítő jellegű rendelkezés a 12. §-ban, miszerint adóbevallás helyett a munkáltató akkor is elszámolhat a magánszemély adójával, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt kizárólag a munkáltatója fizette be. (A hatályos Szja tv. logikai rendszere szerint emiatt adóbevallást kellene adnia a magánszemélynek.)
A 6. §-hoz
Az erdő hasznosításából származó jövedelem és az újratelepítési kötelezettséggel összefüggő költségek harmonizációja érdekében a 20. § hatályos rendelkezésében lévő 30 %-os bevétel-csökkentési lehetőséget a Javaslat 80 %-ra módosítja. Ez azt jelenti, hogy a kivágott erdő újratelepítése miatt igényelhető normatív erdőfelújítási támogatás 80 %-áig az erdő értékesítéséből származó bevétel csökkenthető az Erdőfelügyelőség által egy erre a célra elkülönített számlára történő befizetés esetén. Az ily módon  elkülönített összeget a telepítés arányában kapja vissza a magánszemély azzal, hogy az adóköteles bevétel, de ebből a számlával igazolt költségek levonhatók, azaz cél szerinti felhasználás esetén ezekből nem kell adózni. Könnyítő rendelkezés, hogy az újratelepítéshez kiutalt támogatás ellenében a költségek igazolás nélkül számolhatók el.
A 7. §-hoz
A Javaslat a 25. §-t több belső összefüggés, pontosítás miatt módosítja, továbbá egyszerűsítő jellegű érdemi rendelkezést is tartalmaz. E szerint a belföldi napidíj jogszabályban meghatározott minimális összegének megfelelő munkáltatói kifizetést nem kell az adóbevallásban szerepeltetni.
A 8. §-hoz
Az egyéb jövedelmek (28. §) példálózó jellegű felsorolása több ezidáig nem szereplő - de jelenleg is ide tartozó - elemmel kiegészül. Ilyen a nyugdíj, a kifizető által fizetett adóköteles biztosítás díja. A nyugdíjreformmal összefüggésben ide tartozik a magánnyugdíjpénztári szolgáltatás.
Egyéb jövedelemnek tekintendő a vásárolt követelés behajtásából származó összegből a követelés vásárlására fordított összeget (\"vételárat\") meghaladó bevételrész is. A Javaslat 1. §-ával összefüggésben itt került rendezésre az, hogy a természetbeni juttatás a magánszemély egyéb jövedelmének minősül, ha azt olyan cégtől, szervezettől kapja, amely nem tartozik az Art hatálya alá és ezért a kifizetőre vonatkozó kötelezettségek nem terhelik.
A 9. §-hoz
Az adójóváírás 1997. évtől bevezetett rendszere (33. §) alapjaiban nem változik. A Javaslat  az adóterhelés mérséklése céljából a mértéket módosítja oly módon, hogy az idei havi 3600 Ft-os adójóváírás összege 1998-ban havi 4000 Ft-ra emelkedik.
A 10. §-hoz
A nyugdíjreformmal összefüggésben a Javaslat az új 33/A. §-ban tartalmazza a kötelező jelleggel fizetett nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztárba fizetett tagdíj utáni 25 %-os adókedvezményt, aminek az a jelentősége, hogy a nyugdíjreform indulásával összefüggésben az állampolgárok közterhei nem növekedhetnek. Ez rövid távon azt jelenti, hogy a növekvő adókulcsok miatti terhelésnövekedés ellentételezése is szorosan a nyugdíjreformhoz kötődik. Ily módon kerül összhangba a majdani nyugdíj adókötelezettségével az, hogy a forrását képező nyugdíjjárulék átlagos adóterhével arányosan minden biztosítottnak csökken az adóterhelése.
A 11. §-hoz
A nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek (34. §) felsorolása kiegészül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján fizetett nevelőszülői díjjal. Új elem e körben a magánnyugdíjpénztári szolgáltatás. Ez abban azonos a nyugdíjjal, hogy beszámít az adóalapba, ugyanakkor abban különbözik, hogy az adótábla szerint kiszámított adót e szolgáltatási összegnek az adótábla legmagasabb adókulcsával megállapított adója 50 %-ával kell csökkenteni. Ez a sajátos kedvezmény majd azoknak a nyugdíjasoknak kedvez, akik alacsony jövedelműek és ezért a járulékfizetés időszakában nem, vagy csak részben tudták a járulék adókedvezményét érvényesíteni. A Javaslat ezt a szabályt olyan megfontolással vezeti be, hogy az később a tb. nyugdíj adóztatására is alkalmas lehet. A kisnyugdíjasok ily módon nem fizetnek adót, illetőleg a mellette szerzett jövedelmük adóterhelése is mérsékeltebbé válik majd. 
A 12. §-hoz
A Javaslat átalakítja a hatályos törvény 35. §-át oly módon, hogy e szakaszban szerepelnek az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezményeken túlmenően a nyugdíjreformhoz kapcsolódó további kedvezmények is. Az egyes rendelkezések részletezése a következő.
-	Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezménye 1998-ban továbbra is a befizetett összeg 50 százaléka, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, segélypénztár kedvezménye továbbra is 25-25 százalék, amely  összesen  100 ezer forint adólevonást jelenthet. A munkáltatói befizetés a magánszemély adóalapjába és a kedvezmény alapjába is beszámít, a munkáltatónál pedig elszámolható költség.
-	A javaslat tartalmazza az önkéntes nyugdíjpénztári kedvezmény kulcsának két év alatt történő mérséklését a legmagasabb adókulcsra azzal, hogy 1999-ben ez a mérték 46 %.
-	Azok, akik 2020. előtt lesznek a rájuk vonatkozó szabályok szerint öregségi nyugdíjra jogosultak, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseik 50 százalékát vonhatják le 1998. évet követően is az adóból azzal, hogy részükre az adókedvezmény felső határa 30 ezer forinttal több. Mindkét többlet mindaddig illeti meg őket, ameddig ténylegesen nyugdíjba nem mennek. 
-	A magánnyugdíjpénztárba önkéntesen befizetett, a tagdíjalap 10 százalékáig terjedő  kiegészítő összeg 50 százalékáig adókedvezmény érvényesíthető, ez a mérték is 1999-ben 46 %-ra, 2000-ben a legmagasabb adókulcs mértékére módosul.  
	Ha a magánszemély saját maga fizeti megállapodás alapján a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítási kötelezettségeit,  vagy - ha nem egyéni vállalkozó - a másét átvállalja, akkor a befizetés 25 százalékát levonhatja az adójából. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély a saját javára eszközöl befizetést vagy - nem egyéni vállalkozó - másét vállalja át.
A 13. §-hoz
A Javaslat szerint a tandíjfizetés terheinek enyhítése érdekében a tandíjhoz kapcsolódó adókedvezményt a hallgatói jogviszony megszűnését követően is érvényesíteni lehet. A 36. § javasolt kiegészítését az indokolja, hogy a jelenlegi adókedvezményt sokan nem tudják igénybe venni, mert sem saját, sem családtagi körben nincs adóköteles jövedelmük. A Javaslat szerint a végzett diák a hallgatói jogviszony megszűnését követő 5 éven belül a korábban fizetett és a felsőoktatási intézmény által igazolt tandíjösszeg után a vonatkozó adóév szabályának megfelelő adókedvezményt érvényesíthet, feltéve, hogy az adott évben hallgatói díjkedvezményt sem vett igénybe.
A 14. §-hoz
A közhasznú szervezetekről szóló - előkészítés alatt lévő - törvény rendelkezéseire tekintettel a jelenleg hatályos alapítványi (és ezzel egy tekintet alá eső más) adókedvezmények rendszere a Javaslat szerint jelentősen átalakul.
A közhasznú szervezet támogatása és a közérdekű kötelezettségvállalás címén juttatott pénzeszköz - a \"közcélú adomány\" - az összevont adóalap (egyes kedvezményekkel csökkentett és forrásadókkal növelt) adójából annak 50 százalékáig a következő módon vonható le.
A közhasznú szervezet támogatása és a közérdekű kötelezettségvállalás címén befizetett összeg 30 százalékával, legfeljebb az adó 15 százalékáig terjedően, a kiemelten közhasznú szervezet esetén a befizetett összeg 35 százalékával, legfeljebb az adó 30 százalékáig terjedően csökkenthető az adó. Együttes előfordulás esetén az adó 35 százalékáig lehet a csökkentést érvényesíteni. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatás összegének változatlanul a 30 %-a vonható le az adóból.
A 15. §-hoz
Az üzleti biztosításokra vonatkozó adókedvezményi rendelkezéseket (42. §) a Javaslat kiegészíti azzal a könnyítő rendelkezéssel, miszerint az igénybevett adókedvezményt nem kell visszafizetni akkor, ha a vonatkozó biztosítási szerződés megkötésétől számított 10 éven  túl gyakorolja a rendelkezési jogát a magánszemély. (A hatályos szabályok szerint ilyen időkorlát nincsen, tehát elvileg bármikor él a kedvezményt igénybevevő e rendelkezési jogával, az adókedvezményt 20 %-kal növelt összegben vissza kell fizetnie!)
A 16. §-hoz
Az adókedvezmények korlátait tartalmazó 44. §-t a Javaslat oly módon változtatja, hogy az árfolyamnyereség adójánál (amely a \"korlátos\" kedvezményeknél az igénybevétel lehetőségét növeli) 1998-tól figyelembe veszi az árfolyamveszteség utáni adóbeszámítás intézményét is. Az árfolyamveszteség adójogi elismerését egyébként az Szja tv. 1997-től tartalmazza a 67. § (6) bekezdésében.
A 17. §-hoz
A magánszemély adójára vonatkozó rendelkezési lehetőségének keretszabályait biztosító 45. §-t a Javaslat úgy változtatja, hogy figyelembe veszi az 1996. évi CXXVI. tv. (az 1 %-os tv.) tervezett módosítását is. (Az előzetes elképzelések szerint az 1997. évi jövedelem után 1998-ban esedékes bevallás - munkáltatói elszámolás alkalmával - a személyi jövedelemadó kétszer egy százalékáról tehet az adózó rendelkező nyilatkozatot, egyet a civil szféra, egyet az egyházak javára.)
A 18. §-hoz
A Javaslat az adóelőleg-levonás általános szabályait (46. §) számos ponton egyszerűsíti, illetőleg a törvény egyes módosuló rendelkezéseihez igazítja.
A hatályos szabályok szerint, ha a kifizető költségtérítést fizet a magánszemélynek, akkor ennek költségkénti felhasználását az adóelőleg levonásánál a magánszemélynek igazolnia kell a kifizető részére. A tervezett változtatás szerint igazolás helyett 1998. évtől (újból) elégséges nyilatkozat adása. Ez a könnyítő rendelkezés nem érinti a magánszemély azon kötelezettségét, hogy ha adóbevallásában tételes költség-elszámolással állapítja meg a jövedelmét, akkor a költségeit igazoló számláit szükség esetén az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátania.
Az APEH a költségtérítésről szóló nyilatkozat formájára és tartalmára a Magyar Közlönyben előírásokat tesz közzé.
A magánnyugdíjpénztári szolgáltatásból nem kell adóelőleget levonni, ha a magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy az adóévben nem lesz adófizetési kötelezettsége. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóelőleg mértéke 10 %.
A 19. §-hoz
A munkáltatói adóelőleg levonás szabályait (47. §) úgy módosítja a Javaslat, hogy az időközben már az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető adókedvezmények köre kiegészül a befizetett (levont) nyugdíjjárulék 25 %-os kedvezményével.
A 20. §-hoz
Az egyéni vállalkozók a vállalkozói kivétjük után a hatályos rendelkezések szerint (49. §) havonta fizetnek személyi jövedelemadó előleget. A Javaslat ezt - egyszerűsítő jelleggel - negyedévenkénti adóelőleg fizetési kötelezettségre módosítja.
A 21. §-hoz
A 49/A. § hatályos szabályai alapján az egyéni vállalkozó, ha egyéni cégként bejegyzett, adómentesen alakulhat át egyszemélyes kft-vé, vagy rt-vé. Ezt a lehetőséget a Javaslat 1998-tól annak az egyéni ügyvédnek is lehetővé teszi, aki - tevékenységének megszüntetése nélkül - ügyvédi tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként kívánja folytatni.
A 22. §-hoz
Az egyéni vállalkozó esetében a közhasznú szervezet, közérdekű kötelezettségvállalás javára történő befizetésekre (49/B. §) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben javasolt megoldással tartalmilag azonos módon adóalap csökkentő tételek (kedvezmények) érvényesülnének. Ez azt jelenti, hogy közhasznú szervezet részére történő adományozás, illetve közérdekű kötelezettségvállalás esetén a befizetett összeg az adóalap 20 %-áig terjedően, kiemelten közhasznú szervezet esetében a befizetett összeg másfélszerese ugyancsak az adóalap 20 %-áig terjedően vonható le. Együttes előfordulás esetén legfeljebb az adóalap 25 %-áig terjedhet a csökkentés, beleértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatói adomány összegének levonását is.
A 23.-24. §-hoz
Az átalányadózás választására jogosult egyéni vállalkozók köre (50. §) kiegészül az Építményjegyzék szerinti építőipari kivitelezéssel, továbbá az iroda- és számítógép javítással, karbantartással, valamint a fényképészettel és videofelvétel készítéssel foglalkozó egyéni vállalkozóval. E tevékenységre is az átalányadózásra vonatkozó általános szabályok érvényesek, azaz évi 3 millió Ft bevételig lehet ezt az adózási módszert alkalmazni, a vélelmezett jövedelem pedig az elért bevétel 20 %-a.
Az egyéb módosítások kizárólag technikai jellegűek, jogszabályváltozás (az üzletek működéséről szóló 6/1990, (IV. 5.) KeM rendeletet felváltotta a 4/1997. ( I. 22.) Korm. rendelet) következménye, a jelenlegi szabályozáshoz képest tartalmi változást nem eredményeznek. 
A 25. §-hoz
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek adóztatási szabályai (62. §) oly módon változnak, hogy a jövedelemképzés során figyelembe kell venni az elidegenített ingatlan (vagyoni értékű jog) szerzésének időpontját is. Ennek alapján a szerzéstől számított 6. évtől évente 10-10 %-kal csökkenteni kell a kiszámított jövedelmet azzal, hogy ezáltal a 15 évvel korábban szerzettre adómentesség érvényesül.  Ez a változás \"végeredményét\" tekintve összhangban van azzal a mai szabállyal, hogy az 1982. év előtt szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adómentes. 
A 26. §-hoz
A kamat adóztatását tartalmazó 65. §-t a Javaslat egyrészt pontosítja, másrészt a vonatkozó fogalomrendszert összhangba hozza az értékpapírok forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értéktőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvénnyel.
A 27. §-hoz
Az osztalékjövedelem utáni adózás szabályait tartalmazó 66. § - a vonatkozó alkotmánybírósági határozatra is figyelemmel - több ponton módosul. Az osztalékelőleg adója 1998-tól a tőkearányos osztalékrész adójával azonosan 20 %. A hatályos rendelkezések szerint 27 %-os adómérték alá eső osztalékrész adója 1998-tól 35 %-ra emelkedik. A korrekció figyelembe veszi azt az említett döntést is, hogy az osztalék nem viselhet tb. terhet.
A 28. §-hoz
A Javaslat szerint a tőzsdei határidős és opciós ügyletek esetében (67/A. §) az adóév nyereségével szemben lehetőség nyílik az adóév veszteségének elszámolására.
A 29. §-hoz
A vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelem  kivonásakor érvényes adózási szabályok (68. §) nem változnak. A Javaslat ezt a rendelkezés együttest azzal egészíti ki, hogy e körbe tartozik az 1996. év előtt hatályos személyi jövedelemadó törvény szerinti \"ingyenes értékpapír\" is az elidegenítéskor azzal, hogy ilyen esetben e bevételnek azon része után kell a 20 %-os lineáris adót megfizetni, amely a megszerzésre fordított ellenérték (vételár) összegét meghaladja.
A 30. §-hoz
Belső jogharmonizációs jelleggel pontosítja a Javaslat a 69. §-t. A változtatás szerint a természetbeni juttatás formájában szerzett vagyoni érték elidegenítése esetén  figyelembe veendő szerzési érték meghatározása úgy módosul, hogy ilyen esetben szerzési értéknek számít a megfizetett ellenérték és a kifizető által megfizetett (a 44 százalékos személyi jövedelemadóval  adózott) értékrészen túlmenően az adómentesnek minősülő értékrész is. Új szabályként került a tervezetbe, hogy ha a kifizető értékpapírt ad el a magánszemélynek, akkor a természetbeni juttatás vizsgálatánál minden esetben (akkor is, ha számla van a beszerzésről) az értékpapír szokásos piaci értékéből kell kiindulni.
A 31. §-hoz
A 70. §-ban - a cégautó adóval kapcsolatos alkotmánybírósági határozatra tekintettel - a Javaslat tartalmazza a magáncélú használat ellenértékének meghatározását, továbbá a magáncélú használat körülíró jellegű definícióját. Az új meghatározás egyértelművé teszi, hogy a cégautó adóval kapcsolatban a törvény nem alkalmaz vélelmet.
A 32. §-hoz
A 71. §-ban - amely az üzemanyag normarendelethez viszonyított, számla szerinti többlet üzemanyagfelhasználáshoz kapcsolódó adózási szabályokat  tartalmaz - a Javaslat meghatározza az alkalmazandó üzemanyagár kiszámításának módját. Könnyítő jellegű változás, hogy az e címen fizetendő adót nem januárban, hanem február hónapban kell megfizetnie a kifizetőnek.
A 33. §-hoz
Az adómentes kifizetések korlátozásáról szóló 72/A. §-t - a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel - úgy módosítja a Javaslat, hogy a vonatkozó korlátozó rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha az önsegélyező feladatot is vállaló érdekképviselet nem csak közvetlenül, hanem (pl. több érdekképviselet szövetsége) közvetve jut olyan bevételhez, amelyre jövedelem-csökkentésre vagy költségelszámolásra jogosító igazolást kapott  magánszemély vagy társasági adóalany adózó. Az 1997-ben bevezetett korlátozás célja változatlanul az, hogy az érdekképviseleti tagdíjak (amelyekkel az adóalap korlátlanul csökkenthető) ne váljanak egy későbbi fázisban korlátlan mértékű adómentes érdekképviseleti juttatássá a tagdíjat befizető magánszemélynél (vagy más, általa kijelöltnél).
A 34. §-hoz
A kisösszegű kifizetésekre vonatkozó különleges adózási szabályok (73. §) úgy módosulnak, hogy a több év óta változatlan határösszeg (3000 Ft) az ár és értékviszonyok változására tekintettel 5000 Ft-ra módosult. A Javaslat egyebekben tartalmi módosulás nélkül csak hivatkozást pontosít.
A 35. §-hoz
A termőföld bérbeadásából származó jövedelemmel kapcsolatban - az ez évben megkezdett változtatási folyamat továbbvitele alapján - 1998-ra a helyi önkormányzatok nem csak az ellenőrzés jogát, hanem az e tevékenységből származó jövedelem adóját is magukénak tudhatják. A termőföld- bérbeadásból származó jövedelem adójára változatlanul 20  százalékos mértéket tartalmaz a Javaslat. Mentes az adó alól a haszonbérletből származó jövedelem akkor, ha a haszonbérbe adó magánszemély tulajdonában három hektárt meg nem haladó nagyságú termőföld van (74. §). A hatáskörök átrendezése alapján az említett jövedelem adóját bevallani, befizetni, adatot szolgáltatni az önkormányzati adóhatósághoz kell, erről az adózás rendjéről szóló törvény módosítása tartalmaz rendelkezéseket.
A 36. §-hoz
Az adóköteles nyeremények meghatározása és az adó mértékei tartalmilag nem változnak, a módosítás pontosító jellegű.
A 37. §-hoz
A Javaslat a Kormányra vonatkozó felhatalmazást (80. §) kiegészíti az önálló művészeti tevékenységet folytatók igazolványának kiadásával összefüggő rendelkezések megalkotásával.
A 38. §-hoz
Az APEH-re vonatkozó törvényi felhatalmazások körét a Javaslat kiegészíti az üzemanyagárra vonatkozó közzététellel.
Az üzemanyagár megállapítására a Javaslat szerint vagy számla (számlák) szerinti költség alapján lesz lehetőség (és elmarad az átlagár-számítás művelete), vagy - negyedévente választható módon - az APEH által különleges módon, számítással közzétett üzemanyagár alkalmazható. Ez utóbbi úgy működne, hogy az APEH a Magyar Közlönyben negyedévenként közzétenné három nagy belföldi üzemanyagforgalmazó cég által érvényesített, a negyedévet megelőző hó 15. napján érvényes üzemanyagár számtani átlagának literenként egy forinttal növelt összegét. Ez az üzemanyagár számlák gyűjtése nélkül alkalmazható az adott negyedévben. 
A 39. §-hoz
A Javaslat záró rendelkezése szerint az új rendelkezések - meghatározott eltérésekkel - 1998. január 1-jétől lépnek hatályba. Ettől eltérő hatálybalépést, illetőleg alkalmazási kötelezettséget tartalmaz a (2)-(5) és a (7) bekezdés, továbbá két törvény is módosul.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. § új (4) bekezdéssel egészül ki, amely szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai külszolgálatra tekintettel kapott jövedelmük a mindenkori legmagasabb adókulcs alá tartozik azzal, hogy az abban részesülőnek ezt nem kell bevallania, és adatszolgáltatási kötelezettség sem terheli e körben a kifizetőt.
Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) 4. § b) pontja új 7. alponttal egészül ki, amely szerint a törvény alkalmazásában és az egyéni vállalkozók jogállásába kerül a külön jogszabály szerint igazoltan művészeti tevékenységet folytató magánszemély. (Ez a korrekció az szja és tb. vonatkozásában egységes státust biztosít azoknak a művészeknek, akik saját elhatározásukból egyéni vállalkozói szabályok szerint kívánnak adózni.) 
Az Szja törvény 13 mellékletéből a Javaslat 9 mellékletet módosít.
Az 1. számú melléklethez
Az adómentességek körét érintő fontosabb változások a következők:
-	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, otthonteremtési támogatás, továbbá az időskorúak járadéka, valamint a nyugdíj előtti munkanélküli segély adómentes (1.3);
-	az adómentes munkáltatói lakástámogatással azonos feltételekkel adómentes a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelből elengedett összeg is (2.1);
-	a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály alapján biztosított összeg adómentes (5.3);
-	a jogszabály alapján munkáltatói, szolgálati érdekből történő áthelyezéskor költözködéshez nyújtott költségtérítés adómentes (5.4);
-	adómentes az elemi károk, katasztrófák esetén nyújtott állami segély (6.1);
-	a kifizető által a magánszemély javára kötött adómentes biztosítási módozatok köre kibővül a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díjával (6.3);
-	a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány új üdültetési konstrukciójára tekintettel ez a ma is meglévő adókedvezmény úgy módosul, hogy az üdülési csekk  értékének 50 százaléka, de személyenként legfeljebb évi 10 ezer Ft-ig terjedő rész mentes az azt juttató kifizetőt terhelő, természetbeni juttatás utáni 44 %-os személyi jövedelemadó alól. Átmeneti jelleggel 1997-ben párhuzamosan fennmarad az MNÜA által nyújtott üdülési kedvezmény  adómentessége is ( 8.3);.
	a büntetés-végrehajtási intézetekből szabadulók részére kiadott öltözet adómentes (8.26);
-	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a természetbeni ellátás formájában nyújtott gyermekvédelmi támogatás adómentes.
A 2-3. számú melléklethez
Az említett számú mellékletek az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek bevétel- és költségelszámolási szabályait tartalmazzák, a Javaslat szerinti változtatások túlnyomó többsége pontosító jellegű, illetőleg a Javaslat egyéb új rendelkezésével való összhang biztosítását szolgálja.
A 4. számú melléklethez
Az áfa elszámolási szabályoknál a Javaslat érdemi változtatást nem tartalmaz, a korrekció kizárólag szövegpontosító jellegű.
Az 5. számú melléklethez
Az adónyilvántartások szabályait tartalmazó mellékletet egyszerűsítési célzattal módosítja a Javaslat. A pénztárkönyv vezetésre vonatkozó rendelkezések a gyakorlati alkalmazhatóságra tekintettel módosulnak, továbbá egyes analitikus nyilvántartás formák megszűnnek.
A 6. számú mellékelthez
Az erdei, mezei melléktermékek és más hagyományosan gyűjtögetés útján beszerezhető termékek és állatok (pl. éticsigák) értékesítéséből származó jövedelmek adójogi helyzetét pontosítja a Javaslat ennek a mellékletnek a módosításával.
A 7. számú melléklethez
Az üzleti biztosítással összefüggő adókedvezmény részletszabályait és egyes - ezzel kapcsolatos - fogalmat tartalmazó mellékletet a Javaslat egyrészt szövegpontosító jelleggel, másrészt az adómentes biztosítási formák bővülésére tekintettel módosítja.
A 8-9. számú melléklethez
Az egyéni vállalkozók bevétel- és költségelszámolási szabályait tartalmazó 10. és 11. számú mellékletet a Javaslat említett számú mellékletei elsősorban pontosító jelleggel módosítják. Ezen túlmenően a gépjárművek üzemanyagköltség-elszámolási rendelkezései, továbbá egyes jellemzően előforduló költségek változnak, illetőleg kiegészülnek. 

-----------------------------------------------------------------------------------------Ç
"
