"1ż
magyar köztársaság kormánya









T/4815. számú
törvényjavaslat



a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. 

törvény módosításáról







Előadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter




Budapest, 1997. szeptember
1997. évi ...... törvény
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
1996. évi lxxxi. törvény módosításáról



1.§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembe vételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.\"



2.§ A Tv. 2.§ (2) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül/

\"d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az erdőbirtokossági társulat, a biztosító egyesület,\" 

\"g) az alapítvány, a közalapítvány,  a biztosító egyesület kivételével  a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár.\"



3.§ (1) A Tv. 4.§-a a következő 1/a. ponttal egészül ki: 

/E törvény alkalmazásában/ 

\"	1/a. adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére  a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység és a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység)  támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára adott pénzbeli támogatás, juttatás és térítés nélküli eszközátadás könyv szerinti értéken, immateriális javak és tárgyi eszközök esetén számított nyilvántartási értéken (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak adott támogatást is), feltéve, hogy 

	a) a jogügylet vonatkozó dokumentumai (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű célt,
	b) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek, vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának;\" 

(2) A Tv. 4.§-ának 3., 5., 8.  pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/E törvény alkalmazásában/

\"3. azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör;\"

\"5. behajthatatlan követelés: az elévült követelés; a csőd-, a felszámolási eljárásban az egyezségi megállapodásban, illetve a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában az egyezségben rögzített elengedett követelés; a felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján várhatóan meg nem térülő követelés; a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában az a követelés, amelyről a hitelező  a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat ismeretében  lemondott; a felszámolási eljárás befejezésével ki nem egyenlített követelés, módosítva a felszámolási eljárás során már elszámolt összeggel; jogszabályban behajthatatlan követelésként elismert összeg; az a követelés, amely olyan kötelezettel szemben áll fenn, aki nem lelhető fel, s ezt az adózó dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyítja; az a követelés, amely dokumentumokkal, számítással igazoltan csak veszteséggel, aránytalan költségráfordítással érvényesíthető; hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál a felsorolt követelések, csökkentve a kockázati céltartalékból vagy az általános kockázati céltartalékból a hitelezési veszteség elszámolása miatt bevételként elszámolt összeggel;\"

\"8. beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz számviteli törvény szerinti beszerzési, előállítási  értéke;\"


(3) A Tv. 4.§-a a következő 10/a. ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában/

\"10/a. egyezmény alkalmazásakor:

a) haszonhúzó: az a külföldi szervezet,  külföldi illetőségű osztalékban részesülő, amely  a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó kamatot, díjat, jogdíjat vagy osztalékot  az illetősége szerinti állam adóhatóságához benyújtott adóbevallásában az adóalap megállapításához  ráfordításként meg nem jelenő  bevételként elszámolja; nyilvános kötvénykibocsátás esetén azt kell haszonhúzónak tekinteni, akinek a kifizető a kamatot kifizeti, átutalja, 

b) kedvezményezett: az a külföldi szervezet, külföldi illetőségű osztalékban részesülő, amely részére a kifizető a kamatot, a díjat, a jogdíjat vagy az osztalékot kifizeti, juttatja;\"

(4) A Tv. 4.§-a 23. pontjának bevezető rendelkezése a következők szerint módosul:

/E törvény alkalmazásában/

\"23. kapcsolt vállalkozás: a külföldi illetőségű adózó és a belföldi telephelye, illetve a külföldi vállalkozó  fióktelepei egymás közötti elszámolásai tekintetében, valamint az egymással szerződéses kapcsolatban állóknál, ha\" 

(5) A Tv. 4.§-a 28. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában

28. külföldön tevékenységet végző: az a belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező, megszakítás nélkül száz százalékig külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel az a)-e) pontokban megjelölt valamennyi feltételnek, azaz/

\"b) kizárólag külföldön végez kereskedelmi tevékenységet és/vagy  külföldi személynek, külföldi magánszemélynek nyújt  a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján  pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő olyan szolgáltatást, amelynek teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló törvény előírása szerint külföld,\"


(6) A Tv. 4.§-ának 29. pontja a következő e) alponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában

29. osztalék:/

\"e) a külföldi vállalkozó fióktelepe által az eredménykimutatásában fizetett (jóváhagyott) osztalékként szerepeltetett  összeg;\"

(7) A Tv. 4.§-a következő 31/a ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában:/

\"31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális javak és a tárgyi eszköz számviteli törvény előírása alapján megállapított beszerzési értékének az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett összege;\"

(8) A Tv. 4.§-ának 33. pontja a következő h) alponttal egészül ki:  

/E törvény alkalmazásában

33. telephely:/

\"h) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet;\"



4.§ (1) A Tv. 7.§-a (1) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:/

\"d) a számviteli törvény előírásai alapján terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírásként elszámolt, de legfeljebb az 1. számú melléklet 1-8. és 10-11. pontjaiban meghatározott módon (mértékkel) és a 2. számú mellékletben előírt mértékekkel számított összeg, valamint az 1. számú melléklet 12. pontja szerinti összeg, továbbá a kettős könyvvitelt vezető adózónál az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítésekor, apportálásakor, valamint ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor a számított nyilvántartási érték, továbbá egyszeres könyvvitelt vezető adózónál az 1. számú melléklet 9. pontjában meghatározott összeg,\"


\"g) az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével a bevételként elszámolt kapott (realizált) osztalék, azzal, hogy passzív időbeli elhatárolás alkalmazása esetén bevételként elszámoltnak csak az adóévben el nem határolt rész minősül; e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a következő adóév(ek)ben az elhatárolásból visszavezetett részre is,\"

(2) A Tv. 7.§-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

/(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:/

\"u) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítményként elszámolt összeg, ideértve a visszatérített társasági adót is,\"

(3) A Tv. 7.§-ának (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

/(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:

\"v) a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató adózónál megváltozott munkaképességű munkavállalónként minden megkezdett hónap után havi 3000 forint, ha az adózó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól mentesül,\"

(4) A Tv. 7.§-ának (1) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:

/(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:/

\"z) az adomány, kivéve a Műsorszolgáltatási Alapnak közérdekű közelezettségvállalásként adott összeget, figyelemmel az (5)-(7) bekezdésben foglaltakra.\"

(5) A Tv. 7.§-a  a következő (4)  bekezdéssel egészül ki:

\"(4) Az adózó bármely adóévben élhet az (1) bekezdés f) pontjában biztosított választási lehetőséggel. Ha azonban valamely eszközcsoportra az adózó egyedi nyilvántartás alapján számolt el értékvesztést, döntését nem változtathatja meg. Az eszközcsoportonkénti elszámolásról az egyedi elszámolásra való áttéréskor az eszközcsoportra az áttérés évének első napján nyilvántartott értékvesztést három adóév alatt egyenlő részletekben lehet levonni az adózás előtti eredményből.\"


(6) A Tv. 7.§-a a következő (5)-(7)  bekezdéssel egészül ki:

\"(5) Az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány
a) teljes összege, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető  közhasznú szervezet támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetén,
b) másfélszerese, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető  kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása  esetén.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mérték együttesen nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 25 százalékát. 

(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által  az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá  közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében  a közhasznúsági kategóriát és a besorolásról rendelkező bírósági határozat számát.\" 



5.§ (1) A Tv. 8.§-a (1) bekezdésének h) pontja, valamint n) pontjának bevezető rendelkezése a következők szerint módosul, egyidejűleg az n) pont a következő nd) alponttal egészül ki:

/(1) Az adózás előtti eredményt növeli:/

\"h) az elengedett követeléssel csökkentett hitelezési veszteség ráfordításként elszámolt összege, hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál ennek a kockázati céltartalékból, az általános kockázati céltartalékból bevételként elszámolt összeggel csökkentett része,\"

\"n) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, az elengedett követelés, az utólag adott, nem számlázott engedmény  ide nem értve az adásvételi szerződésen alapuló, az abban előre rögzített feltételekkel adott engedményt  és az átvállalt tartozás ráfordításként elszámolt összege  az utóbbi esetben azzal, hogy ráfordításkénti elszámolásnak az átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezése (teljesítése) minősül , kivéve, ha a támogatás, juttatás

nd) átadására jogszabály előírása alapján került sor;\"


(2) A Tv. 8.§-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

/(1) Az adózás előtti eredményt növeli:/

\"p) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként  elszámolt összeg, ideértve a társasági adóhiány összegét is.\"



6.§ (1) A Tv. 9.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(1) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet  kivéve a biztosító egyesületet , a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár adóalapja kettős könyvvitelt vezető esetében a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye  egyszeres könyvvitelt vezető esetében a vállalkozási tevékenység eredménye , módosítva a (2)-(6) bekezdésben foglaltakkal.\"

(2) A Tv. 9.§-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(2) Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt/

\"c) a 7.§ (1) bekezdésének a), b), d), e), f), g), i), j), n), o), r), t), u) és z) pontja, továbbá a 7.§ (2)-(7) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel.\"

(3) A Tv. 9.§-a (3) bekezdésének b) pontja a következők szerint módosul:

/(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt/

\"b) a 8.§ (1) bekezdés a), b), c), d), e), h), j), k), m), n) és p) pontja, továbbá a 8.§ (2)-(4) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel.\"

(4) A Tv.  9.§-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

/(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt/  

\"c) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek  a biztosító egyesület kivételével  és a köztestületnek az adózó részére az adózás előtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre jogosító igazolásban feltüntetett kapott adomány
ca) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van, 
cb) (6) bekezdésben meghatározott képlet alapján számított összegével, de legfeljebb az igazolásban feltüntetett adománnyal, ha nincs az adóév utolsó napján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja közhasznú szervezet esetében a 20 millió forintot, vagy összes bevételének 10 százalékát, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében összes bevételének 15 százalékát.\"

(5) A Tv. 9.§-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) A vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét növelő adomány meghatározása: 

«INVALID_FIELD: Object»
ahol: 
K = az adózás előtti eredményt növelő adomány összege, 
A = az igazolásban feltüntetett kapott adomány összege, 
T = a vállalkozási tevékenységből származó bevételnek az összes bevételhez viszonyított százalékos aránya (két tizedesjegy pontossággal) vagy összege,
M = a (3) bekezdés cb) alpontjában meghatározott százalék vagy összeg;
a képlet szerinti számítást a közhasznú szervezetnek a százalékos aránnyal és az összeggel egyaránt el kell végeznie, és a nagyobb értékkel kell az adózás előtti eredményt növelni.\"

(6) A Tv. 9.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

\"(7) A közhasznú szervezetként, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet és köztestület adóalapja az (1)-(4) és a (6) bekezdés alapján meghatározott összegnek a következő képlettel számított része:

«INVALID_FIELD: Object»
ahol: 
D = az adóalap (amely nem lehet negatív), 
J = az (1)-(4) és a (6) bekezdés alapján meghatározott összeg, 
T = a vállalkozási tevékenységből származó bevételnek az összes bevételhez viszonyított százalékos aránya (két tizedesjegy pontossággal) vagy összege,
M = a (3) bekezdés cb) pontjában meghatározott százalék vagy összeg;
a képlet szerinti számítást a közhasznú szervezetnek a százalékos aránnyal és az összeggel egyaránt el kell végeznie, és a nagyobb értéket kell adóalapnak tekinteni.\"



7.§ A Tv. 10.§-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(2) Csökkenteni kell a megállapított osztalékot a 7.§ (1) bekezdésének r), t) és u) pontjában meghatározott összeggel. 

(3) Növelni kell a megállapított osztalékot a 8.§ (1) bekezdésének d), e), j), k), m) és p) pontjában meghatározott tételekkel.\"



8.§ (1) A Tv. 13.§-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(1) A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6.§ előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény, módosítva a 7.§ (1) bekezdésének a)-g), i), j), l), n)-r), t) és u) pontjaiban és (2)-(4) bekezdésében, a 8.§ (1) bekezdésének a)-e), h)-k), m), o) és p) pontjaiban és (2) bekezdésében, továbbá a 16.§, a 18.§, a 28.§ és a 29.§-ban foglaltakkal, továbbá növelve\"

(2) A Tv. 13.§-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül  ki:

\"c) a közhasznú társaságnál az adózó részére adózás előtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre jogosító igazolásban feltüntetett kapott adomány összegével, ha az adóév utolsó napján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van.\"



 9.§ A Tv. 14.§-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A külföldi vállalkozó  kivéve, ha adókötelezettsége fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn  a belföldi telephelynek betudható árbevétele, bevétele és az ezekhez kapcsolódó felmerült költsége, ráfordítása különbözeteként  a 17.§ szerint elhatárolt  veszteséget is figyelembe véve  határozza meg az adó alapját, de ha ez kisebb mint az elszámolt költség 12 százaléka, ez utóbbit kell az adó alapjának tekintenie.\"


10.§ A Tv. a következő címmel és 14/A.§-sal egészül ki:

\"A külföldi vállalkozó fióktelepének adóalapja
14/A.§

A külföldi vállalkozó a fióktelepének adóalapját a 6.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint, fióktelepenként állapítja meg.\"



11.§ A Tv. 15.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az adóalap meghatározásánál bevételként nem kell figyelembe venni a Magyar Köztársaság és a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvény, az általuk igénybe vett kölcsön alapján fizetett kamatot.\"



12.§ A Tv. 20.§-a (1) bekezdésének a) és b)  pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(1) Nem kell az adót megfizetnie/

\"a) a közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek  kivéve a biztosító egyesületet , köztestületnek, továbbá az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, ha  a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott  vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát,

b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak a támogatásként, juttatásként véglegesen átadott pénzeszköz összegével, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével  immateriális javak és tárgyi eszközök esetében számított nyilvántartási értékével , valamint az adóalapnál számításba vett kapott adománnyal csökkentett adóalap olyan része után, amelyet a közhasznú  társaságnál a 6. számú melléklet C fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétel, vízitársulatnál a közfeladatként végzett  tevékenységből elért bevétel képvisel az összes bevételen belül,\"



13.§ A Tv. 21.§-a a következő (7)-(12) bekezdésekkel egészül ki:

\"(7) A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó az adónak a (10) bekezdés szerint megállapított teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december 31-ét követően a térségben megkezdett és az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett, legalább 3 milliárd forint értékű, termékelőállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 10 adóév közül azokban az adóévekben,
	a) amelyekben árbevételét a megelőző adóévhez viszonyítva legalább a beruházás értéke 5 százalékával megegyező összeggel növeli, vagy
	b) amely évekre számítva olyan értékű árbevételt ér el, amelyet az a) pontban előírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett  volna érnie.

(8) A (7) bekezdés szerinti adókedvezmény  az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is  a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 200 fővel meghaladja a beruházás üzembe helyezését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.

	(9) A (7) bekezdés szerinti adókedvezmény utoljára a 2008. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.

	(10) A (7) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az adónak a beruházás üzemeltetési helye szerinti  a beruházás megkezdésekor társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott  térségben folytatott termékelőállító tevékenységből származó árbevételnek az összes árbevételhez viszonyított arányával számított összege.

(11) Az adózó a (7)-(10) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával vehet igénybe adókedvezményt, ha olyan megyében rendelkezik székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel  és ott kezd el és helyez üzembe beruházást , amely megyében a beruházás megkezdését megelőző két év valamelyikében az Országos Munkaügyi Módszertani Központ által az év decemberében mért munkanélküliségi mutató a mérés napján meghaladta a 15 százalékot. 

(12) Az átalakulással érintett adózó az (1)-(3), (7) és (11) bekezdés szerinti adókedvezménnyel utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben élhet.\"



14.§ (1) A Tv. 23.§-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) A társasági adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt a 21.§ (3), (7) és (11) bekezdése, a 22.§ (6)-(7) bekezdése és a 29.§ (5) bekezdés a), d) pontja alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult adózó, valamint az az adózó, amely a 29.§ (5) bekezdés b) pontja alapján jogosult adókedvezményre.

(2) A 21.§ (3), (7) és (11) bekezdése alapján igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból  legfeljebb annak 70 százalékáig  érvényesíthet adókedvezményt az adózó a 21.§ (1)-(2) bekezdésében, a 22.§-ban és a 29.§ (5) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint, valamint az az adózó, amely a 29.§ (5) bekezdés a) és d) pontja alapján az adóévben 100 százaléknál kisebb mértékű adókedvezményre jogosult.\"

(2) A Tv. 23.§-a a következő (5)  bekezdéssel egészül ki:

\"(5) A külföldi vállalkozó a 21. és 22.§-ban meghatározott adókedvezményekkel a fióktelep cégneve alatt megvalósított beruházás, elért árbevétel, foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma alapján élhet.\"



15.§ A Tv. 25.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A külföldi szervezetet visszatérítési jog illeti meg az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, ha az egyezmény alapján őt a törvényben meghatározottnál kisebb mértékű adó terheli.\"



16.§ (1) A Tv. 26.§-a (7) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/(7) Az adóelőleg a (8)-(9) bekezdésében foglalt eltéréssel/

\"a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja a 3 millió forintot; 
b) negyedévente, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 3 millió forint.\"


(2) A Tv. 26.§-a (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(8) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál
a) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 10 százaléka, a második negyedévében 20 százaléka, a harmadik negyedévében 30 százaléka, a negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 3 millió forint, 
b) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3 százaléka, a  második negyedévében 6,6 százaléka, a harmadik negyedévében 10 százaléka, a negyedik negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja a 3 millió forintot.\"

(3) A Tv. 26.§ (9) és (10) bekezdése helyébe  a következő rendelkezések lépnek:

\"(9) A külföldi vállalkozónál  kivéve, ha adókötelezettsége fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn  az adóelőleg negyedévente egyenlő részletekben  esedékes.

(10) Az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak, továbbá a külföldi vállalkozónak, ha adókötelezettsége fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn.\"



17.§ A Tv. 27.§-a (3), (5), (6) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(3) Az osztalékból a kifizető a kifizetés napján állapítja meg, vonja le az osztalékadót, és az adó levonásáról  az osztalékban részesülőnek igazolást ad.\"

\"(5) Nem kell az osztalékadót a kifizetőnek megállapítania, megfizetnie, levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetőségű osztalékban részesülő belföldön, már működő gazdasági társaság, szövetkezet  ideértve az osztalékot fizető gazdasági társaságot, szövetkezetet is  jegyzett tőkéjének az emelésére fordít, vagy amellyel belföldön újonnan alakuló gazdasági társaság, szövetkezet alapításában vesz részt, feltéve, hogy a külföldi illetőségű osztalékban részesülő rendelkezése alapján a kifizető azt közvetlenül erre a célra utalja át. Egyidejűleg a kifizető tájékoztatja a gazdasági társaságot, szövetkezetet arról, hogy az átutalt összeg a külföldi illetőségű osztalékban részesülő e törvény szerinti osztaléknak minősülő jövedelme. Az átutalt összeget  amíg az ellenkezőjét az osztalékban részesülő vagy a kifizető nem igazolja  úgy kell tekinteni, mint amely után az osztalékadót nem fizették meg.


(6) Az (5) bekezdésben meghatározott osztalék után az osztalékadó fizetési kötelezettség 
a) a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítása, illetve a cégbejegyzési eljárás megszüntetése időpontjában,
b) a gazdasági társaság, a szövetkezet vagy jogutódjuk jegyzett tőkéjének csökkentéséről, a jegyzett tőke emelésének elmaradásáról hozott taggyűlési, közgyűlési, illetve alapítói határozat végrehajtásakor,
c) a külföldi osztalékban részesülőt a tagsági (részvényesi) viszonya megszűnése  így különösen a gazdasági társaság, a szövetkezet végelszámolása, felszámolása, valamint a saját üzletrész, részvény megszerzése  alapján a gazdasági társasággal, a szövetkezettel vagy jogutódjukkal szemben megillető visszatérítési (megtérítési) igény kielégítésekor, 
d) egyébként a tagsági (részvényesi) viszony megszűnésekor
válik esedékessé, azzal, hogy a jogutódlás melletti megszűnés csak akkor keletkeztet osztalékadó fizetési kötelezettséget, ha nem jár a tagsági (részvényesi) jogok utódlásával. A b)-c) pontokban meghatározott esetekben kifizetőnek azt a gazdasági társaságot, szövetkezetet (jogutódjukat) kell tekinteni, amelyből az (5) bekezdés szerinti osztalékot kivonják.\"

\"(8) A külföldi illetőségű osztalékban részesülőt  a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kifizetőt  visszatérítési jog illeti meg az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, ha az egyezmény alapján őt a törvényben meghatározottnál kisebb mértékű adó terheli.\"



18. § A Tv. 28.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(1) A belföldi illetőségű adózónak és  amennyiben adókötelezettsége fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn  a külföldi vállalkozónak, a külföldön ténylegesen megfizetett (levont) és a számviteli előírások szerint ráfordításként elszámolt  társasági adóval (annak megfelelő jövedelemadóval) növelnie kell a társasági  adó alapját.\"



19.§ (1) A Tv. 29.§-ának (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

/(8) Nem kell a 27.§ alapján osztalékadót megállapítani/

\"d) az 1996. évi beszámolóban alapítókkal szembeni kötelezettségként nyilvántartott, legkésőbb az 1996. évi adózott eredmény elszámolásakor megállapított osztalékra.\"


(2) A Tv. 29.§-a a következő (14)-(15) bekezdésekkel egészül ki:

\"(14) A külföldi szervezet társasági adó alapjának meghatározásánál bevételként nem kell figyelembe venni a belföldön bejegyzett hitelintézet által fizetett kamatot  ide nem értve,  ha a hitelintézet megbízás alapján lebonyolító tevékenységet folytat , amennyiben azt 1997. december 31. napjáig megkötött szerződés vagy  a kibocsátás helye szerint illetékes hatóság által  jóváhagyott kötvénykibocsátás alapján fizetik. 

(15) A 21.§ (12) bekezdésében foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az átalakulásra vonatkozó döntést, megállapodást 1997. december 31-ig közokiratba foglalták, vagy az azt tartalmazó okiratot (így különösen a társasági szerződést, az alapszabályt, az egyesülési vagy szétválási szerződést) ezen időpontig ügyvéd (jogtanácsos)  ellenjegyezte.\"



20.§ A Tv. VII. fejezete a következő 29/A.§-sal egészül ki:

\"29/A.§

(1) E törvény alkalmazásában 1998. évben az az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület és közhasznú társaság, amely 1998. december 31. napjáig közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolást nyert 1998. január 1-jétől közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek tekintendő.

(2) Az adózó az adózás előtti eredményét 1998. évben csökkentheti a belföldi székhelyű alapítványnak visszafizetési kötelezettség nélkül adott, ráfordításként elszámolt támogatással, juttatással, térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értékével, immateriális javak, tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékével, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százalékával, feltéve, hogy

a) az alapítvány, a közalapítvány betegségmegelőző és gyógyító, szociális, egészségügyi, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, sport, vallási és hitéleti célt, gyermek és ifjúsági célt, az állampolgári jogok, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregekkel és a hátrányos helyzetűekkel, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, a menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja, és erről, valamint a támogatás, juttatás összegéről az alapítvány, közalapítvány igazolást ad, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá

b) a jogügylet vonatkozó dokumentumai (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám) és körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja az a) pontban felsorolt célokat,

c) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának.

(3) Az alapítvány, a közalapítvány a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást a közhasznú szervezetkénti, kiemelkedően közhasznú szervezetkénti besorolása napjáig  de legfeljebb 1998. december 31-éig  kapott támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátadás alapján 1999. január 31-ig adhatja ki.

(4) Az adózó adózás előtti eredményét a (2) bekezdésben, valamint a 7.§ (5) bekezdésében meghatározott összeggel együttesen is legfeljebb az adózás előtti eredmény 25 százalékával csökkentheti.

(5) Az olyan alapítványnak, közalapítványnak, amely a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás kiadására jogosult, a társadalmi szervezetnek  kivéve a biztosító egyesületet  és a köztestületnek (feltéve valamennyi esetben, hogy nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek), az 1998. évi  adóalap és adókötelezettség megállapításakor

a) a 9.§ (3) bekezdésének c) pontja, valamint (6) és (7) bekezdésének rendelkezéseit nem kell alkalmaznia,

b) a 20. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor a 6. számú melléklet helyett a 4. számú mellékletben foglaltakat kell figyelembe vennie.

(6) Az (1) bekezdés alapján közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület az 1998. évi adóalapot és adókötelezettséget választása szerint

a) a 9.§ előírása szerint állapítja meg, és ebben az esetben a 9.§ (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásakor az e § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolásban feltüntetett összeget adományként  veszi figyelembe, vagy
 
b) az e § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával állapítja meg.


(7) A 20.§ (1) bekezdés b) pontjának 1998. évi alkalmazásakor a közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek nem minősülő közhasznú társaság esetében kedvezményezett tevékenység bevételének a 4. számú melléklet C fejezetében meghatározott tevékenységből származó bevételnek az a része minősül, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel  helyi önkormányzattal, társadalombiztosítási önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel  folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységéből származik.

(8) Az (1) bekezdés alapján közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő közhasznú társaság az 1998. évi adókötelezettségét   választása szerint  az e § (7) bekezdése szerint is megállapíthatja.

(9) Az 1999. évtől a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet a vonatkozó rendelkezéseket  ideértve az adományokról szóló igazolás kiadását is  először abban az adóévben alkalmazhatja, amelyet megelőzően ilyen szervezetként besorolást nyert. Nem alkalmazhatja a vonatkozó rendelkezéseket  kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását  a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú szervezetté történő  adóéven belüli  átsorolása esetén  kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását  a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti az adóév egészére.\" 



21.§ (1) A Tv. 1-3. számú mellékletei és 5. számú melléklete e törvény 1-4. számú mellékletei szerint módosulnak, és a Tv.  e törvény 5. számú mellékletével megállapított  új 6. számú melléklettel egészül ki.



Záró rendelkezések


22.§ (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit  figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra  első ízben az 1998. évi adóalap megállapítására és az 1998. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.


(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Tv. 4.§ 25. pontja, a Tv. 4.§-a 33. pontjának a) alpontjában az \"a fiókot,\" szövegrész, a Tv. 5.§-ának (5) bekezdése, a Tv. 8.§-a (1) bekezdése n) pontjának na) alpontja, a Tv. 8.§-ának (3) bekezdése, a Tv. 9.§-a (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdésének a) pontja, a Tv. 16.§-ának (8) bekezdésében a \", valamint ha a 2.§ (2) bekezdés g) pontjában meghatározott belföldi személy azért nem minősül adózónak, mert nem ér el a vállalkozási tevékenységből bevételt, vagy nem számol el ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást\" szövegrész, a Tv. 25.§-ának (1) bekezdésében az \", illetve a külföldi vállalkozó belföldi telephelye\" szövegrész, valamint a Tv. 1. számú melléklete 9. pontjának cb) alpontja és a Tv. 3. számú melléklete 5. pontjának b) alpontja, továbbá

b) a Tv. 10.§-a (6) bekezdésének harmadik mondatában a \"nem\" szövegrész, a Tv. 16.§-a (4) bekezdésének a) pontja, és

c) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 73.§-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító a Tv. 30.§-a (5) bekezdésének c) pontja 

hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tv. 4.§-a 4. pontjának b) alpontjában a \"pénzintézetnél\" szövegrész \"hitelintézetnél\"-re, a Tv. 4.§-a 4. pontjának d) alpontjában az \"értékpapír-forgalmazónál\" szövegrész \"befektetési vállalkozásnál\"-ra, a Tv. 8.§-a (1) bekezdésének j) pontjában a \"pénzintézetet\" szövegrész \"hitelintézetet\"-re, a Tv. 17.§-a (5) bekezdésében a \"pénzintézet\" szövegrész \"hitelintézet\"-re, a Tv. 27.§-a (7) bekezdésében a \"pénzintézetnél\" szövegrész \"hitelintézetnél\"-re, a Tv. 4. számú melléklete A fejezetének 1. pontjában és B fejezetének 1. pontjában a \"pénzintézettől\" szövegrész \"hitelintézettől\"- re módosul.

(4) Az adózó az 1997. évi adóalap megállapítására és az 1997. évi adókötelezettségre is alkalmazhatja a Tv. 7.§-a (1) bekezdésének u) pontját beiktató 4.§ (2) bekezdését, a Tv. 8.§-a (1) bekezdésének p) pontját beiktató 5.§ (2) bekezdését, a Tv. 10.§-ának (6) bekezdését módosító és a Tv. 16.§-a (4) bekezdésének a) pontját hatályon kívül helyező e § (2) bekezdésének b) pontját, a Tv. 29.§-a (8) bekezdésének d) pontját beiktató 19.§ (1) bekezdését, valamint a Tv. 1. számú mellékletének 12. pontját megállapító 1. számú melléklet 3. pontját.

(5) E törvénynek a Tv. 26.§-ának (8) bekezdését megállapító 16.§ (2) bekezdését a halászati ágba sorolt adózó első ízben az e törvény hatályba lépését követő adóelőleg-bevallás alapján alkalmazhatja.

(6) A Tv. 4. számú melléklete 1999. január 1-jén hatályát veszti.



1. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez

1. A Tv. 1. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"1. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót  választási lehetőség illeti meg.\"

2. A Tv. 1. számú melléklet 9. pontjának cd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/9. Az egyszeres könyvvitelt vezető adózó a számított nyilvántartási értéket értékcsökkenési leírásként számolja el az immateriális javak, az üzembe helyezett tárgyi eszközök

c) térítés nélküli átadása esetén, ha/

\"cd) az átadott eszköz az általános forgalmi adóról szóló törvény előírása szerint kis értékű ajándéknak minősül;\"

3. A Tv. 1. számú melléklete a következő 12. ponttal egészül ki:

\"12. Abban az adóévben, amelynek első napján az eszköz a számviteli nyilvántartásban nulla értékkel szerepel, az adózó  ha az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem számolta el az eszköz 3. pont szerinti értékét  az e melléklet szerinti módon (mértékkel) és a 2. számú melléklet szerinti kulcsok alapján érvényesíthet értékcsökkenési leírást az adóalapnál.\"


2. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez

A Tv. 2. számú mellékletének III. fejezetében a 2. ültetvénycsoportot meghatározó rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a fejezet 5. ültetvénycsoporttal egészül ki:

/Ültetvény csoportok
leírási kulcsok %/


\"2. csoport: őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep

10,0\"
\"5. csoport: egyéb ültetvény
    5,0\"


3. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez

1. A Tv. 3. számú mellékletének főcíme a következőképpen módosul, és egyidejűleg kiegészül  a főcím alatti A) fejezetmegjelöléssel és fejezetcímmel:

\"A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai

A

Nem a vállalkozás érdekében felmerülő egyes költségek,  ráfordítások\"

2. A Tv. 3. számú melléklete  új megjelölés szerinti  A fejezetének cím alatti bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában  kivéve, ha az a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősül  nem számít a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak különösen:\"

3. A Tv. 3. számú melléklete  új megjelölés szerinti  A fejezetének 2. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"2. a számla/számlák (egyszerűsített számla/számlák, számlát helyettesítő okmány/okmányok) általános forgalmi adó nélküli értékének a 20 százaléka, ha a külön jogszabályban meghatározott módon számított értéket meghaladó kiadást igazoló számla/számlák szerint az ellenérték kifizetése készpénzben történt; nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni akkor, ha a számla/számlák kibocsátója  az egyéni vállalkozót kivéve  magánszemély;\"

\"5. a térítés nélkül átadott eszköz (immateriális javak, tárgyi eszközök, részesedések, értékpapírok és készletek) könyv szerinti értéke, immateriális javak és tárgyi eszközök esetében számított nyilvántartási értéke, a nyújtott szolgáltatás általános forgalmi adó alapot képező összege, továbbá a térítés nélküli átadás, szolgáltatásnyújtás miatt felmerült, ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó azzal, hogy ezekkel az értékekkel nem kell az adózás előtti eredményt növelni, ha\"  


4. A Tv. 3. számú melléklete  új megjelölés szerinti  A fejezete a következő új 10. ponttal egészül ki:

\"10. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék.\"

5. A Tv. 3. számú melléklete a következő B fejezettel, a fejezet címével és a cím alatti rendelkezésekkel egészül ki:

\"B

A vállalkozás érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

1. az adózó által magánszemélynek juttatott segély;

2. a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó befizetett összege;

	3. az előzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható általános forgalmi adó;

	4. a köztestület számára tagdíj (hegyközségi járulék) címen fizetett összeg, továbbá az alapszabálya szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címen fizetett összeg;

	5. a bölcsőde, az óvoda, továbbá az adózó által fenntartott oktatási intézmény, az általa üzemeltetett  munkahelyi étkezést biztosító  létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat ellátásához biztosított létesítmény fenntartásának és üzemeltetésének közvetlen költsége, illetve ebből az adózót arányosan terhelő összeg; 

6. az illetményföld pénzben történő megváltása;

	7. a külön törvényben foglalt feltételekkel az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás;

8. a magánszemély javára kötött biztosítás díja;

	9. a szakszervezeti tisztségviselő számára biztosított munkaidő-kedvezményre a Munka Törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján fizetett távolléti díj, pótszabadságra fizetett kereset és az igénybe nem vett munkaidő-kedvezmény címen a szakszervezetnek átutalt összeg;

	10. a privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címen rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg;

11. a tulajdonostárs által a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) elszámolt, tulajdoni hányaddal arányos költség;

12. a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke;

13. a magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett összeg, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, az alkalmazott magánnyugdíj-pénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történő kiegészítése, valamint a magánnyugdíj-pénztár alapítási költsége.\"


4. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez

A Tv. 5. számú melléklete a következő 9. ponttal egészül ki:

/A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek/

\"9. a pártok.\"





5. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez

A Tv. a következő 6. számú melléklettel egészül ki:

\"6. számú melléklet
az 1996. évi LXXXI. törvényhez

Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, lakásszövetkezet és közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek

A
Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet és köztestület által végzett kedvezményezett tevékenységek

Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet  a biztosító egyesület kivételével  és a köztestület 1.§ (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek: 
1. a közhasznú tevékenység, vagy  ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek  az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;
2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet, vagy  ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek  a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a  közhasznú tevékenység, vagy  ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek  a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

B
Lakásszövetkezet által végzett kedvezményezett tevékenységek

A lakásszövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:
1. a belső szolgáltatás;
2. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti bevétel az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

C
Közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek

	A közhasznú társaság 1.§ (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:
1. a közhasznú tevékenységből, vagy  ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek  a társasági szerződésében, alapszabályában nevesített közcélú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel  helyi önkormányzattal, társadalombiztosítási önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel  folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;
2. a közhasznú tevékenységhez, vagy  ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek  a közcélú tevékenységhez, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezetére kapott támogatás, juttatás;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a  közhasznú tevékenység, ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek, a közcélú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.\"

INDOKOLÁS

a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló  T/4815. számú törvényjavaslathoz

Általános indokolás

A társasági adózás szabályait 1997. évtől új törvény fogalmazza meg, amely általánosan ösztönöz a jövedelmek vállalkozási szférában tartására az átlagosan igen alacsony adókulccsal (12 százalék körüli) és az osztalékadó alóli mentesítéssel. Az adópolitika a maga eszközeivel is a vállalkozások hosszú távú gondolkodását szándékozik erősíteni, ezért a szabályozás folytonosságára és stabilitására helyezi a hangsúlyt. Erre tekintettel lényegesebb módosításokra csak új törvények alkotása miatt (a külföldi székhelyű vállalkozók fióktelepének alapításáról szóló törvény, a közhasznú szervezetekről szóló törvény) került sor.

Részletes indokolás

1. §-hoz

Az alapelvek között a törvény megfogalmazta, hogy az adót csökkentő kedvezményekkel - ugyanazon tételt érintően - egy esetben lehet élni, kivétel, ha a törvény konkrét előírása lehetővé teszi a halmozott igénybevételt. Ezt a szabályt a Javaslat részben pontosítja, részben kiterjeszti az adóalap-növelő tételekre is.

2. §-hoz

A biztosító egyesület egyesületi formában tevékenykedik (társadalmi szervezet), az egyesülési jogról szóló törvény szerint alapítható, ugyanakkor a működésére és a számviteli elszámolásra vonatkozó szabályok a részvénytársasági, vagy szövetkezeti formában működő biztosítóra alkalmazandó előírásokkal azonosak.

A Javaslat ehhez kapcsolódóan rendezi a biztosító egyesület adóalanyiságát. A biztosítók - beleértve a biztosító egyesületet is - adókötelezettsége egységes, és ezzel függ össze az a rendelkezés, hogy a társadalmi szervezetek közül kiemelésre került.


3. §-hoz

A Javaslat a törvény későbbi rendelkezéseiben használt fogalmakra ad meghatározást, illetve módosítja, pontosítja a hatályos fogalmakat.

4. §-hoz

A Javaslat az adóalap-csökkentő tételeknél a következő módosításokat tartalmazza:

a)	A Javaslat lehetőséget biztosít az adótörvény szerinti amortizáció adóalapból való levonására akkor is, ha a számviteli elszámolás alapján a könyvekben az eszköz az adóév elején nulla értékkel szerepel, de az adózó az adóalapnál még nem érvényesítette a teljes beszerzési értéket. Az egyszerűbb, közérthetőbb fogalmazást segíti a számított nyilvántartási érték fogalmára adott meghatározás.

b)	A Javaslat egyértelművé teszi, hogy mit kell bevételként elszámolt kapott osztaléknak tekinteni. A számviteli törvény a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - az adótörvény szerint osztaléknak minősülő - támogatás, juttatás összegéből azt a részt, amelyet az adózó az adóévben nem használt fel, időbeliileg elhatároltatja. Ugyanez vonatkozik az elengedett kötelezettségre is. Ilyenkor nem a kapott támogatás, juttatás összege, hanem a kapott támogatás, juttatás időbeli elhatárolással csökkentett összege, a következő adóévekben pedig az időbeli elhatárolásból visszavezetett, bevételként elszámolt összeg az, amely az adózás előtti eredmény része, és ezzel az összeggel korrigálandó az adóalap.

c)	Az adóellenőrzési, önellenőrzési megállapítások számviteli elszámolása változott 1997. január 1-jével. A jelentős hibának minősülő tételek az adóévi elszámoláson kívül esnek, a kisebb hibák - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - az adóévi adóalap részeként számolandók el. A kétszeres adózás elkerülése érdekében a Javaslat az utóbbi elszámoláshoz ír elő adóalap-csökkentő tételt abban az esetben, ha az adózó az adóévben rendkívüli bevételként számolt el revízióval összefüggő tételt. A rendelkezést - összhangban a számviteli törvény tervezett pontosító  módosításával - 1997. évre is lehet alkalmazni a Javaslat szerint.  

d)	A Javaslat 3.000 forint adóalap-kedvezményt fogalmaz meg azon adózók számára, amelyek megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén azért nem részesülhetnek a Munkaerőpiaci Alaptól támogatásban, mert rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségük alól  foglalkoztatottjaiknak átlagos éves állományi statisztikai létszáma alapján  mentesülnek. 

e)	A Javaslat a közhasznú szervezetekről szóló új törvényjavaslattal kapcsolatosan fogalmaz meg több rendelkezést. A közhasznú szervezetekről szóló törvény-tervezete szerint az alapítvány, a közalapítvány, a közhasznú társaság és a társadalmi szervezet - a biztosító egyesület, a politikai párt, a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet kivételével - meghatározott feltételek teljesülésével közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú besorolást nyerhet el. A köztestület akkor lehet közhasznú szervezet, ha a létesítéséről szóló törvény lehetővé teszi. A Javaslat a támogatást nyújtó társasági adóalany számára lehetővé teszi, hogy a közhasznú szervezetnek, a kiemelkedően közhasznú szervezetnek nyújtott adomány meghatározott részével csökkentse az adózás előtti eredményét (az adomány meghatározását a Javaslat beépíti a fogalmak közé). A társasági adóalany a közhasznú szervezetnek valamint a közérdekű kötelezettség vállalás céljára nyújtott adomány teljes összegét, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százalékát, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére adott adomány 150 százalékát, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százalékát érvényesítheti adóalap-kedvezményként. Közhasznú szervezet és kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása és közérdekű célú adományozás esetén az adóalap-kedvezmény együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 25 százaléka lehet. Mindhárom esetben az adózás előtti eredmény csökkentésének  további feltétele, hogy a támogatást nyújtó adózó rendelkezzen a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet a közérdekű  kötelezettség vállalás szervezője által - az adóalap megállapítása céljából - kiállított igazolással. 

f)	Az értékvesztést az 1997. évi hatályos törvény eszközcsoportonként, vagy eszközönkét engedi meg elszámolni. Az adózó választhat a kétféle elszámolási mód közül, s 1997-ben lehetőség volt arra, hogy az adózó az eszközcsoportonkénti elszámolásról áttérjen az eszközönkénti elszámolásra. A Javaslat a következő évekre is biztosítja a választási lehetőséget. Fontos kitétel viszont az, ha az adózó egyedi nyilvántartás alapján számolt el értékvesztést, ezt követően nem térhet át az eszközcsoportonkénti elszámolásra.

5. §-hoz

A Javaslat az adóalap-növelő tételeknél a következő módosításokat tartalmazza:

a)	A Javaslat a kétszeres adózás elkerülése érdekében azt az esetet rendezi, amikor az adózó elengedett követelés miatt számolt el hitelezési veszteséget. A törvény az elengedett követelést - amely a számviteli törvény szerint hitelezési veszteség - visszafizetési kötelezettség nélküli támogatásnak, a kedvezményezettnél kapott osztaléknak tekinti. A Javaslat rendelkezése azt fogalmazza meg, hogy az adózás szempontjából az elengedett követelés miatt elszámolt ráfordítás nem hitelezési veszteség. A hitelintézetnél és a befektetési vállalkozásnál az adóalap-növelés a követelésnek  a korábban képzett kockázati céltartalékkal csökkentett összege.  E témával függ össze a Javaslatban a behajthatatlan követelés fogalmi meghatározásának pontosítása. Ennek keretében a Javaslat nevesíti az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során elengedett követelések kezelését is. 

b)	A Javaslat alapján az adózónak akkor sem kell növelnie az adózás előtti eredményét a visszafizetési kötelezettség nélkül adott, ráfordításként elszámolt támogatással, juttatással, ha az átadásra jogszabály előírása alapján került sor. Ezen kívül a Javaslatot egyértelműsíti, hogy tartozásátvállalás esetén az adóalapot akkor kell növelni, amikor az átvállaló a tartozás kiegyenlítése miatt számol el ráfordítást.

c)	Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított hiba adóévi rendkívüli ráfordításként történő elszámolását korrigáltatja vissza a Javaslat, 1997. évre is alkalmazhatóan.  

6. §-hoz

A Javaslatnak ezen szakasza az adóellenőrzés, önellenőrzés megállapítása miatti adóalap módosítás figyelembevételét írja elő az alapítványnál, a közalapítványnál, a társadalmi szervezetnél és a köztestületnél. 

A Javaslatnak megfelelően meg kell növelnie továbbá az adózás előtti eredményét annak az alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek és köztestületnek - ha az adóév végén köztartozása van - azoknak az adományoknak az összegével, amelyek után a társasági adóalany támogató adóalap-kedvezménnyel, a magánszemély pedig adókedvezménnyel élhetett az adózás előtti eredmény csökkentésére jogosító igazolás alapján. A köztartozásra az adózás rendjéről szóló törvény ad meghatározást  annak tekintve az államháztartás valamely  rendszerével szembeni kötelezettséget, ha az esedékességkor nem teljesítik. E szervezeteknek  akkor is meg kell növelniük az adózás előtti eredményüket - a kiadott igazolás alapján - az adományok arányos részével, ha nincs  köztartozásuk, de a vállalkozási tevékenységükből származó bevételük meghaladja az összes bevételük 10 százalékát, de legfeljebb 20 millió forintot (közhasznú szervezet esetében), illetve a 15 százalékot (kiemelten közhasznú szervezetnél). 

A közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet és köztestület nem fizet társasági adót, ha vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a Javaslatban meghatározott mértéket. A Javaslatban előírt mértékeket meghaladó vállalkozási tevékenységi bevétel esetén csak a túllépéssel arányos jövedelem után keletkezik adókötelezettség.


7. §-hoz

A Javaslatnak ezen szakasza az adóellenőrzés, önellenőrzés megállapítása miatti adóalap-módosítás figyelembevételét írja elő a célszervezetnél. 

8. §-hoz

A Javaslatnak ezen szakasza az adóellenőrzés, önellenőrzés megállapítása miatti adóalap módosítás figyelembevételét írja elő a közhasznú társaságnál és a vízitársulatnál. 

A Javaslatnak megfelelően a közhasznú társaságnak - ha az adóév végén  köztartozása van -, meg kell növelnie az adózás előtti eredményét azoknak az adományoknak az összegével, amelyek után a társasági adóalany támogató adóalap-kedvezménnyel, a magánszemély pedig adókedvezménnyel élhetett az adózás előtti eredmény csökkentésére jogosító igazolás alapján. 

9. §-hoz

A külföldi vállalkozók adóalap-megállapítási szabályai nem változtak, az egyetlen módosítást a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről szóló törvényjavaslat előírásai tették szükségessé. A Javaslat - a nemzetközi egyezményekkel összhangban - a telephely egy típusaként kezeli a fióktelepet, azzal a - többi telephelytől - eltérő kitétellel, hogy a fióktelepek adózási előírásait, a belföldi adózókra vonatkozó szabályokkal egyezően állapítja meg.

Ezzel a rendelkezéssel összhangban a Javaslat egyrészt kiemeli a telephely általános fogalmából a fiókot és külön pontban nevesíti a fióktelepet, azaz azt a külföldi személyt, amely fióktelepe útján végez vállalkozási tevékenységet, másrészt külön adóalap-megállapítási szabályt fogalmaz meg a fióktelepre, eltérően a külföldi vállalkozókra vonatkozó előírásoktól.

10. §-hoz

Összhangban a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről szóló törvényjavaslattal - amely úgy rendelkezik, hogy a fióktelepek létesítése adózási szempontból nem lehet sem kedvezőbb, sem hátrányosabb, mint egy önálló gazdasági társaság alapítása -, a Javaslat szerint a fióktelep nem a külföldi vállalkozókra, hanem a belföldi illetőségű adózókra vonatkozó előírások szerint állapítja meg az adó alapját.

Ezt az előírást az teszi lehetővé, hogy (szemben a többi telephellyel) a fióktelepre 1998-tól - a számviteli törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerint - kiterjed a számviteli törvény hatálya, amely önálló számviteli egységként fogja kezelni a fióktelepet, előírva rájuk a kettős könyvvitel vezetésére, éves beszámoló készítésére, könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó szabályokat, valamint a fióktelep és az anyavállalat közötti gazdasági események részletes elszámolásának módját is.

A számviteli törvény és a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről szóló törvényjavaslat előírásaira alapozva, a Javaslat a belföldi illetőségű adózókkal azonos adóalap megállapítási szabályokat ír elő a fióktelep adóalapjára vonatkozóan.

A Javaslat kiterjeszti a kapcsolt vállalkozás fogalmát a telephely és az anyavállalat közötti, valamint ugyanazon külföldi vállalkozó több fióktelepe egymás közötti kapcsolatára is.


11. §-hoz

A Javaslat alapján a külföldi szervezetek (Magyarországon székhellyel és telephellyel nem rendelkező, Magyarországról jövedelmet szerző külföldi illetőségű személyek) a belföldi hitelintézeteknek nyújtott kölcsön, illetve a belföldi hitelintézet által kibocsátott kötvény utáni kamat esetén is kötelesek társasági adót fizetni, eltérően az eddigi előírásoktól, amelyek - a Magyar Köztársaság és a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamat mellett - a belföldi pénzintézetek által fizetett kamatot is mentesítették az adó alól. A módosítás célja a versenysemlegesség biztosítása, a vállalkozói szférán belüli kötvénykibocsátások és kölcsönfelvételek azonos adózási feltételeinek megteremtésével. 

Ezt a rendelkezést - a törvény átmeneti szabályai szerint - az 1997. december 31-ét követően megkötött szerződések alapján nyújtott hitelek, illetve ezen időpontot követően jóváhagyott kötvénykibocsátások alapján fizetett kamatokra kell alkalmazni.

A külföldi szervezet adóalap-megállapítási szabályaihoz kapcsolódva a törvény értelmező rendelkezései kiegészülnek a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben alkalmazandó haszonhúzó és kedvezményezett fogalmakkal.

A törvény külföldi szervezetekre vonatkozó előírásai nem tesznek különbséget haszonhúzó és kedvezményezett között. Az adókötelezettség mindig azt a külföldi céget terheli, amely a jövedelmet kapja, függetlenül attól, hogy a cég a jövedelem tényleges haszonhúzója, vagy csak kedvezményezett. A különbségtétel csak az egyezmények alkalmazásakor merülhet fel.

Az egyezmények előírásai szerint a kamat, jogdíj és osztalék esetén az adóztatás lehetősége és az adó mértéke általában attól függ, hogy haszonhúzó vagy kedvezményezett kapja-e a jövedelmet. A kiegészítést az tette szükségessé, hogy az egyezmények nem értelmezik e két fogalmat.

A Javaslat - kizárólag az egyezmények alkalmazásához - a haszonhúzót olyan külföldi cégként definiálja, amely a Magyarországról szerzett adóköteles jövedelmet, az illetősége szerinti államban benyújtandó adóbevallásában szerepeltetni fogja, kedvezményezettnek pedig azt a külföldi céget tekinti, amely részére a jövedelem kifizetésre, átutalásra kerül. 

Kivételt képez a nyilvános kötvénykibocsátás esete, ahol a Javaslat azt a külföldi céget tekinti a kamat haszonhúzójának, amelynek a kifizető a kamatot kifizeti, átutalja. Ez utóbbi rendelkezés célja, hogy megkönnyítse a külföldi kötvénykibocsátások technikai lebonyolítását, lehetővé téve, hogy a kötvénykibocsátásban közreműködő szervezet, bank illetősége döntse el, hogy melyik egyezményt kell alkalmazni, és ne kelljen az esetlegesen több ezer kisbefektetőtől egyenként bekérni az illetőségükről szóló igazolást.

12. §-hoz

A Javaslat alapján az alapítványnak, a közalapítványnak, a köztestületnek és a társadalmi szervezetnek  ha nem minősül közhasznú szervezetnek  nem kell megfizetnie a társasági adót, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenységéből származó bevétele az összes bevétele 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot nem haladja meg.

13. - 14. §-hoz

A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek erőteljes fejlesztése érdekében a Javaslat 1998-tól 10 évre  a társasági adó teljes összegéig igénybe vehető  új adókedvezményt tartalmaz. Az adókedvezményre azok a beruházók szerezhetnek jogot, amelyek társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak minősített térségben helyeznek üzembe legalább 3 milliárd forint értékű, termelési célú beruházást. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az üzembe helyezés évét követő adóévekben árbevételét legalább a beruházás értékének 5 százalékával folyamatosan növelje, vagy  akár egyszeri  nagyobb árbevétel-növeléssel e feltételt \"előzetesen\" teljesítse. A foglalkoztatási gondok enyhítése érdekében az adókedvezmény az üzembe helyezést követő második adóévtől csak akkor érvényesíthető, ha a beruházó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 200 fővel  növekszik a beruházás megkezdését megelőző adóévhez viszonyítva. A Javaslat szerint az adókedvezményre már az 1997-ben megkezdett beruházással is jogot lehet szerezni, de utoljára a 2008. évi adóalap utáni társasági adóból vehető igénybe. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek jegyzékét a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 106/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet tartalmazza. Ilyen térségnek azok a statisztikai vonzáskörzetek minősülnek, amelyeknél a 30/1997. (IV. 18.) OGY határozatban meghatározott mutatórendszer szerint kialakított komplex mutató nem éri el az országos átlagot.  Ilyennek minősül továbbá azon megyék valamennyi települése, amely megyékben a beruházás megkezdését megelőző 2 év valamelyikében a decemberi munkanélküliségi mutató a megye egészére 15 százalék feletti. 

A beruházási és térségi adókedvezményekkel a külföldi vállalkozó is élhet a fióktelep útján végzett vállalkozási tevékenysége alapján fizetett társasági adóból. A kedvezményt a fióktelep cégneve alatt üzembehelyezett beruházás alapján a fióktelep cégneve alatt elért árbevétel és foglalkoztatott létszám alapján érvényesítheti. 

15. §-hoz

A külföldi szervezetet- egyezmények alapján - megillető visszatérítési jogról 1998-tól az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezik, ezért a Javaslat már nem fogalmazza meg az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat.

16. §-hoz

Pontosítást tartalmaz a Javaslat az adóelőleg-fizetés gyakoriságának megállapítására. Havonta fizetendő az előleg ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja a 3 millió forintot, ellenkező esetben negyedévente esedékes az előleg összege. 

A Javaslat szerint 1998. évtől (először az 1998. évben bevallott adóelőleg alapján)  a halászati ágba sorolt adózó a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adózókra vonatkozó különös szabályok szerint fizet adóelőleget.

A Javaslat szerint a külföldi vállalkozónak, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet a belföldi illetőségi adózókkal azonosan kell adóelőleget fizetnie, és év végén a feltöltési kötelezettségnek is eleget kell tennie.

17. §-hoz

A Javaslat előírja, hogy amennyiben az osztalékadó megfizetésére az osztalékban részesülő haladékot kap (ennek az lehet az alapja, hogy osztalékjövedelmét közvetlenül belföldi gazdasági társaságba, szövetkezetbe fekteti be), a kifizető köteles tájékoztatást adni a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek arról, hogy az általa közvetlenül e célból átutalt összeg az osztalékban részesülő jövedelemének minősül. A jelenlegi előírásoknál részletesebb szabályokat tartalmaz a Javaslat arra vonatkozóan is, hogy az adófizetési haladék milyen esetekben és mikor jár le. Az új szabály szerint ezekben az esetekben a halasztott osztalékadóval kapcsolatos adókötelezettségek azt a gazdasági társaságot, szövetkezetet terhelik majd, amelybe az osztalékjövedelmet befektették, amennyiben a befektetés kivonása alapján ténylegesen is kifizeti, átutalja ezt a jövedelmet. 

A Javaslat az osztalék fogalmának meghatározásánál a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről szóló törvényjavaslattal összhangban osztalékként kezeli a fióktelepek adózott nyereségének külföldre történő átutalását. Az előírás összhangban van azzal, hogy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről szóló törvényjavaslat szerint a fióktelepekre a belföldi adózókéval megegyező adózási előírások vonatkoznak.

18. §-hoz

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a fióktelep - megegyezően a belföldi illetőségű adózókkal - egyezmény hiányában, vagy ha az egyezmény így rendelkezik, beszámíthassa a külföldön igazoltan megfizetett adót a magyar adókötelezettségébe, illetve az egyezmény ilyen irányú előírása esetén a külföldről származó jövedelemmel csökkenthesse a magyar adó alapját.

19. §-hoz

A Javaslat a külföldi szervezet adókötelezettségével, az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos átmeneti különös rendelkezéseket tartalmazza. 
 



20. §-hoz

A Javaslat az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet - a biztosító egyesületet kivéve - , a köztestület és a közhasznú társaság társasági adókötelezettségére, továbbá e szervezeteket támogató társasági adóalanyok számára  1998. évre kivételes -csak 1998. évben alkalmazható -  előírásokat fogalmaz meg. Ezek a következők:

Az alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek és közhasznú társaságnak

a) ha nem nyer (nem kéri, vagy nem kapja meg) 1998. december 31-éig  a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú besorolást, a vállalkozási tevékenységét a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek az 1998. évre átmenetileg még hatályban tartott, részletes tevékenységi listát tartalmazó 4. számú melléklete  előírása alapján kell meghatározni és ennek alapján  lehet élni az adómentességgel,

b) ha 1998. december 31-éig közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolást nyer, választási lehetőséget ad a  Javaslat, hogy az adókötelezettségét a be nem sorolt szervezetekre előírt átmeneti szabályok szerint, vagy az új rendelkezések szerint állapítsa meg.

Csak 1998. évben alkalmazható szabály az is, hogy a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezeti besorolást 1998. évben el nem nyerő alapítvány, közalapítvány, illetve a besorolt szervezetek a besorolás napjáig  kapott támogatásokról -ha azt az 1997. évi feltételek mellett nyújtották - igazolást  adhatnak  ki. 
A társasági adóalany támogatók ezen igazolás alapján is élhetnek adóalap kedvezménnyel legfeljebb az adózás előtti eredményük 20 százalékának megfelelő összegben és egyéb - az 1998. évtől javasolt előírások szerint adománynak minősülő - támogatással együtt legfeljebb az adózás előtti eredményük 25 százalékáig.

Az 1999. évtől az alapítvány , a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság adókötelezettsége különbözik attól függően, hogy közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül, vagy nem. A közhasznúsághoz kötött rendelkezéseket akkor kell és lehet alkalmazni,  ha a szervezet  besorolása a megelőző évben megtörtént , és a besorolás az adóév egészében fennáll.  A közhasznú szervezetek köréből való évközbeni kikerülés, vagy alacsonyabb közhasznúsági típusba történő átsorolás esetén az adóév egészére a be nem sorolt, illetve az alacsonyabb közhasznúsági típusra előírt  szabályok szerint lehet eljárni.

A támogatásokról  olyan igazolást, amely a támogatót adóalap-kedvezményre, magánszemélyt adókedvezményre jogosítja, csak közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet (de az oda sorolt társadalmi szervezet és közhasznú társaság is ) adhat ki 1999. évtől, a támogatás nyújtásának időpontjában érvényes besorolásának megfelelően.  




Záró rendelkezések

A záró szabályok a Javaslat rendelkezéseinek hatályba léptetéséről, egyes előírások hatályon kívül helyezéséről rendelkeznek. A módosítások jellemzően 1998. január 1-jével lépnek hatályba, de néhány rendelkezés (pl. az amortizáció elszámolásával kapcsolatos előírás) már az 1997. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható.



1. számú melléklethez

A Javaslat szerint az adózónak lehetősége van a norma szerinti, vagy speciális szabály érvényesítése mellett adóalap-csökkentő tételként amortizációt elszámolni akkor is, ha a számviteli elszámolásaiban a tárgyi eszköz bekerülési értékét a költségei között már elszámolta, de az adóalapnál a bekerülési érték leírására még nem került sor. E rendelkezés 1998. január 1-jén lépnek hatályba, először az 1997. évi társasági adóalapra és az 1997. évi társasági adókötelezettségre alkalmazandó.

2. számú melléklethez

Az ültetvények leírási normája kiegészült a fűzteleppel és az egyéb ültetvénnyel. A fűztelep leírási kulcsa 10 százalék, az egyéb ültetvényé 5 százalék.

3. számú melléklethez

A Javaslat a mellékleten belül A) fejezetben tárgyalja a nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségeket, ráfordításokat és egy új B) fejezetben részletezi a vállalkozás érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat.

A törvényben felsorolt nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások felsorolása kiegészült a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékkal. 

Az adózók részéről igényként merült fel a vállalkozás érdekében jellemzően felmerülő költségek, ráfordítások részletezésének igénye. A melléklet B) fejezete ilyen költségeket határoz meg példálózó jelleggel.


4. számú melléklethez

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezése szerint a pártoknak a törvényben meghatározott gazdálkodó tevékenységük után társasági adót nem kell fizetniük. A Javaslat ezzel összefüggésen szerepelteti a pártokat a társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek között. 


5. számú melléklethez

A közhasznú tevékenységek felsorolását a közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat tartalmazza. A  Javaslat szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek a közhasznú tevékenység és az ahhoz kapott támogatás és tagdíj sem. Ezzel összefüggésben a Javaslatból kikerültek a kedvezményezett tevékenységek felsorolását tartalmazó részek. A Javaslat szerint az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a lakásszövetkezet és a közhasznú társaság kamatbevételének az a része nem minősül vállalkozási tevékenységnek, amilyen arányt a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételében képvisel.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ç

"
