"1ż
A Magyar Köztársaság Kormánya















T/4816. számú 

törvényjavaslat


az általános forgalmi adóról szóló 
1992. évi LXXIV. törvény módosításáról








								Előadó: Dr. Medgyessy Péter
									   pénzügyminiszter












1997. szeptember 




1997. évi . törvény
az általános forgalmi adóról szóló 
1992. évi LXXIV. törvény módosításáról



 
1. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) a 3. § után a következő 3/A.§-sal egészül ki:

\"3/A.§ A törvény rendelkezéseit a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi ... törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó dohánygyártmányokra kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azt a Jöt. kifejezetten előírja.\"

 
2. § Az áfa-törvény 4.§-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A külföldi székhelyű vállalkozás adóalanyiságát belföldön végzett gazdasági tevékenysége erejéig az általa e célra létesített fióktelep testesíti meg. Ha a külföldi székhelyű vállalkozásnak belföldön több fióktelepe van, az egyes fióktelepek egymástól függetlenül testesítik meg a külföldi székhelyű vállalkozás adóalanyiságát.

(4) A külföldi székhelyű vállalkozás és belföldi fióktelepe, illetve a belföldi fióktelepe és a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepe közötti gazdasági kapcsolatot úgy kell tekinteni, mintha az a külföldi székhelyű vállalkozáson kívüli személlyel, ellenérték fejében jött volna létre.\"

 
3. § Az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában:/

\"5. gazdaságilag szoros kapcsolatban álló fél:

	a) az, aki (amely) a számviteli törvény rendelkezései alapján anyavállalatnak, leányvállalatnak, illetve társult vállalkozásnak minősül, vagy minősülne akkor, ha a számviteli törvény hatálya alá tartozna;

	b) a külföldi székhelyű vállalkozás és belföldi fióktelepe, illetve a belföldi fióktelepe és a külföldi székhelyű vállalkozás másik belföldi fióktelepe;\"


4. § Az áfa-törvény 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi b) pont jelölése c) pontra változik:

/Az adó alapja termékimportnál a termék jogszabály szerint megállapított vámértéke, melyet a következő tételek növelnek:/

\"b) a vagyoni értéket képviselő jogért járó ellenérték, ha a vámáru adathordozó, és a vagyoni értéket képviselő jogért járó ellenérték a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 31. § (1) bekezdése szerint nem része a  vámértéknek;\"


5. § Az áfa-törvény 31. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

/Mentes az adó alól a vámmentes termékimport, kivéve azt a termékimportot, mely/

\"i) az alapítvány, közalapítvány részére biztosított vámmentességen alapul;

 j) a Magyarországon bejegyzett hajóknak a más ország parti tengeréből vagy a nyílt tenger vizéből nyert tengeri halászati és más termékeire, valamint az előbbi feltételeknek megfelelő gyártóhajókon előállított, továbbfeldolgozott termékekre adott vámmentességen alapul.\"


6. § Az áfa-törvény 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) Az adólevonásra jogosult adóalany - a levonható előzetesen felszámított adó erejéig - készfizető kezesként felel az adó megfizetéséért azzal az adóalannyal szemben, aki (amely) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítése során rá adót hárított át, feltéve, hogy az adólevonásra jogosult adóalany az ellenérték adóval növelt összegét egészben vagy részben nem fizette meg, vagy annak megfizetése egészben vagy részben engedményezéssel szerzett követelés mérséklésével történt. A kezesi felelősség alapján fizetésre kötelezett adóalany a kötelezésről szóló adóhatósági határozat kézhezvételének napjától az ellenérték adóval növelt összegének megfizetésével nem mentesül a kezesi felelősség alapján meghozott adóhatósági határozatban előírt kötelezettség teljesítése alól.\"


7. § (1) Az áfa-törvény 61.§-a után a XV. fejezet címe a következőkre módosul:

\"A különbözet szerinti adózás és a hulladék-forgalmazásra vonatkozó különös adózási szabályok\"

(2) Az áfa-törvény 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az az adóalany, aki (amely) 
a) adó fizetésére nem kötelezett személytől, szervezettől, vagy
b) olyan adóalanytól, aki (amely) a különbözet szerinti adózást választotta,
terméket továbbértékesítési céllal vesz át, vagy árverés szervezőjeként a terméket árverés útján értékesíti, jogosult arra, hogy e tevékenysége tekintetében jogainak és kötelezettségeinek az e fejezetben meghatározott eltérésekkel tegyen eleget.\"

(3) Az áfa-törvény 62.§-a (2) bekezdésének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E fejezet alkalmazásában:/

\"1. termék: a 6. számú mellékletben meghatározott műalkotás, gyűjtemény és régiség, valamint az a birtokba vehető dolog, amely eredeti rendeltetésének megfelelően ismételt felhasználásra, hasznosításra még alkalmas, ideértve a jogszabály vagy hatósági határozat minősítése szerinti hulladékot is, de ide nem értve a mezőgazdasági és élelmiszeripari eredetű, valamint a Jöt. hatálya alá tartozó terméket;\"


8. § (1) Az áfa-törvény a 64.§ után a következő 64/A. §-sal egészül ki:

\"64/A.§ (1) A különbözet szerinti adózás alkalmazása során az adóalany jogosult arra, hogy a fizetendő adót a 7. számú mellékletben rögzített számítási módszerrel állapítsa meg, továbbá az elszámolandó adót annak figyelembevételével vallja be és számolja el. Ezen választását az adóalany köteles az adóhatóságnak bejelenteni.

(2) Ha az adóalany él az (1) bekezdésben biztosított választási jogával, akkor a 63.§ (5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy nyilvántartásában nem kell termékenként külön kimutatni az adó alapját és összegét.

(3) A fizetendő adó megállapításának, nyilvántartásának e §-ban szabályozott módja nem alkalmazható arra a termékre, melynek egységnyi beszerzési ára meghaladja az 50.000 forintot. Az ilyen termékre a 63.§ (1) és (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.\"

(2) Az áfa-törvény az (1) bekezdéssel beiktatott 64/A. § után a következő 64/B. §-sal egészül ki:

\"64/B. § Az az adóalany, aki (amely) hulladékot továbbértékesítési célra vesz át, vagy árverés szervezőjeként a hulladékot árverés útján értékesíti, köteles e tevékenysége tekintetében a különbözet szerinti adózást alkalmazni.\"


9. § Az áfa-törvény 71. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) Az adóhatóság felhatalmazást kap arra, hogy az e törvény rendelkezései alapján le nem vonható, az a) pontban felsorolt tevékenységek érdekében felmerült kiadásokra jutó előzetesen felszámított adó visszatérítését indokolt kérelemre - saját hatáskörben - méltányosságból engedélyezze olyan társadalmi szervezet, egyház, valamint alapítvány részére, amely az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) az állampolgárok széles körét érintő szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési feladatok ellátását szolgálja, és az adó-visszatérítés iránti kérelem benyújtásának évét megelőzően legalább egy évvel korábban ilyen tevékenységet folytató szervezetként nyilvántartásba vették,

b) sem alapszabálya, illetőleg a szervezetet létrehozó más szabályzat, okirat alapján, sem ténylegesen nem törekszik nyereség elérésére, az ennek ellenére esetleg keletkező nyereséget nem osztja fel, hanem az a) pont szerinti tevékenység fenntartására, javítására, bővítésére fordítja, valamint  

c) a vezetője, az igazgatását ellátó személyzete, vagy az igazgatásában  közreműködő személyek részére pénzbeni vagy természetbeni ellenszolgáltatást (ideértve a költségtérítést) nem nyújt, és ezek a személyek, valamint hozzátartozóik sem közvetlenül, sem közvetetten nem élveznek előnyt a szervezet működéséből. 

(6) Megszűnik az adó-visszatérítésre való jogosultság, ha a szervezet az (5) bekezdésben szereplő feltételek valamelyikét nem teljesíti.\"


10. § (1) Az áfa-törvény 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.

(2) Az áfa-törvény 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.

(3) Az áfa-törvény 4. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.

(4) Az áfa-törvény az e törvény 4. számú melléklete szerinti 7. számú melléklettel egészül ki.

Záró rendelkezés

11. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösség következő jogszabályához való közelítést célozza: a Tanács 77/388/EGK irányelve a tagállamok forgalmi adóval kapcsolatos jogszabályalkotásának harmonizációjáról.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

12. § (1) Ez a törvény 1998. év január hónap 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - az (5)-(9) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni. 

(2) E törvény hatályba lépésével az áfa-törvény 11. §-a (2) bekezdésének c) pontja és 12. §-a c) pontjának 1. alpontjából \" - a 11. § 2) bekezdés c) pontjában meghatározott eset kivételével - \" szövegrész hatályát veszti.

(3) Az áfa-törvény 13. § (1) bekezdése 9. pontjának b) és g) alpontja 1999. év december hónap 31. napján hatályát veszti azzal, hogy az e törvény hatálybalépése után létesített fióktelepre az áfa-törvény 13. § (1) bekezdése 9. pontjának b) alpontját már nem kell alkalmazni.

(4) Az áfa-törvény 62. §-ának (3) bekezdése e törvény hatályba lépésével hatályát veszti azzal, hogy a hatálybalépés napján készleten lévő hulladékokra az áfa-törvény 1997. év december hónap 31. napján hatályos 62. § (3) bekezdését még alkalmazni kell.

(5) Az 1.§-ban foglalt rendelkezést 1998. év szeptember hónap 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. 

(6) A 4. és 5. §-ban foglalt rendelkezéseket arra a termékimportra kell alkalmazni, melynél a termék behozatalára vagy egyéb módon történő bejuttatására e törvény hatálybalépésének napjától kezdődően kerül sor.

(7) A 8. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést arra a termékre kell alkalmazni, melynek átvételére e törvény hatálybalépésének napjától kezdődően kerül sor. 

(8) A 9. §-ban foglalt rendelkezést e törvény hatálybalépésének napjától benyújtott kérelmek elbírálásakor kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépésének napjáig  benyújtott  kérelmeknél az áfa-törvény 71. § (5) bekezdésének 1997. év december hónap 31. napján hatályos rendelkezését kell alkalmazni. 

(9) Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 16. pontjában szereplő, az önálló bírósági végrehajtókra vonatkozó rendelkezését 1995. év január hónap 1. napjától kell alkalmazni.


1. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez




Az áfa-törvény 1. számú mellékletének 64. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A 12 százalékos felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre

I. Termékek

Sorszám		Megnevezés/

\"64. 			Kertészeti termék (METJ 92.)\"



2. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez




Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 10. és 16. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/A 30.§ (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások a következők:/

\"10. jogszabályban meghatározott zárjegynek a vámhatóság és a zárjegyfelhasználó közötti értékesítése;\"

\"16. a bíróságok és a  hatóságok által kirendelt igazságügyi szakértők által végzett szakértői tevékenység, és az önálló bírósági végrehajtó tevékenysége;\"




3. számú melléklet az 1997. évi . törvényhez


Az áfa-törvény 4. számú mellékletének II. részében a 2. pont d) és e) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/A felvásárlást igazoló bizonylat kötelező adattartalma a következő:/
\"d) a felvásárolt termék megnevezése, minőségi osztályba sorolása, valamint statisztikai besorolása legalább az e törvény szerinti hivatkozásnak megfelelő részletezésben;
e) a felvásárolt termék egységára, a felvásárlási ár összege;\"



4. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez


\"7. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

A különbözet szerinti adózás során fizetendő adó megállapításának választható  módszere

Az adóbevallási időszakonként fizetendő adó összegét az adóalanynak az alábbi számítási módszerrel kell megállapítania

       n
F = S (E(k) - B(k)) * A(k) , ahol
      k=1                   100+A(k)

F: az adóbevallási időszakonként fizetendő adó, melynek összege azonban legfeljebb nulla lehet;
E(k): az adóbevallási időszakban értékesített összes termék árrésre jutó adót is tartalmazó eladásiár-összege - adókulcsonként;
B(k): az adóbevallási időszakban beszerzett összes termék beszerzésiár-összege - adókulcsonként;
A(k): az adó százalékos mértéke - adókulcsonként
k=1,2...,n:az adókulcsok.\"






INDOKOLÁS

az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 
módosításáról rendelkező törvényjavaslathoz


Általános indokolás

Az általános forgalmiadó bevétel a költségvetés legjelentősebb, folyamatosan emelkedő, \"reálértékét\" automatikusan megőrző forrása. A törvénynek az Európai Közösség hozzáadottérték-típusú forgalmiadó-rendszerekre előírt 77/388/EGK. számú ajánlásával kapcsolatos harmonizációja példaértékű. Ezért azon látványos átalakítás már nem indokolt. A jogi környezet nem jelentéktelen változása miatt azonban a törvénymódosítás ismét szükségszerű. Egyúttal sor kerül néhány helyen olyan, a rendszer működési tapasztalataiból adódó kiigazításra, pontosításra is, amely elősegíti az adóhatósági munka hatékonyságának növelését, a legális \"kiskapuk\" bezárását.


Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az Európai Unió forgalmi adóztatásával való összhang megteremtésében jelentős mérföldkövet jelent a jövedéki adó bevezetése. Ez a jövedékiadó-törvény hatálya alá tartozó dohánytermékek esetében áfa-törvénybeli módosítást is megkíván az 1998. szeptember 1-jétől bevezetendő adójegy miatt. A dohánygyártmányok dobozára felragasztott bélyeg, az ún. adójegy igazolja a termék adózott voltát, s ezzel a bélyeget felhelyező termelő vagy importáló a későbbi forgalmazási fázisok valamennyi forgalmiadó-terhét megváltja. Az adójegy magában foglalja a kiskereskedelmi eladási ár után fizetendő áfa összegét is, vagyis az áfa - ebben a termékkörben - egyfázisú adóvá válik. A dohánygyármányok utáni áfa-fizetési és -bevallási kötelezettség ebben az esetben a jövedékiadó-törvény előírásai szerint történik. Ennek leképezése jelenik meg a Javaslatban. Az áfa-nak a jövedéki adózásban való egyfázisúvá tétele ugyanakkor nem érinti majd a dohánytermékeket előállítók előállításhoz kapcsolódó közvetlen és közvetett, előzetesen felszámított áfa-jának, illetve a forgalmazók forgalmazáshoz kapcsolódó közvetett előzetesen felszámított adójának a levonási jogát. (Így pl. a dohánygyárak alapanyag és egyéb beszerzéseinek áfa-ja továbbra is levonható, illetve visszaigényelhető.) Megváltoztatja azonban a bolti kiskereskedelem különleges adózási módját. Ezen rendelkezések a jövedéki adóról szóló törvényben hatályosulnak.


A 2. §-hoz

Az áfa-rendszerben - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő fiókszabályozás bevezetésével összefüggésben - a külföldi központ adóalanyiságát a belföldi fiókja útján gyakorolja, vagyis a fiók fogja a külföldi székhelyű vállalkozás adóalanyiságából fakadó kötelezettségeket teljesíteni, és a központot emiatt megillető jogokat érvényesíteni. Nem teremti meg azonban azt a lehetőséget, hogy a külföldi valamennyi fiókja után összevontan adózzon, hiszen az egyes fiókok adóügyeit elkülönülten kezeli. (Ellenkező esetben nem lehetne következetesen érvényre juttatni a fiókok önálló elszámolását.) A törvényjavaslatban felállított fikció értelmében mindenkor adóztatható tényállásnak minősül a központ és a belföldi fióktelepe közötti, illetve a fióktelepek egymás közötti gazdasági kapcsolata is. (Ez az áfa-adózási előírás teremti meg a számlán alapuló számviteli nyilvántartás  alapjait is.) 


A 3. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a  nemzetközi követelmények szerint a fiók sem előnyösebb, sem hátrányosabb helyzetbe nem kerülhet pl. a belföldi leányvállalatok szabályozásánál, a tőkekivonás esetleges eszközéül szolgáló transzferárak kialakulása ellen (a belföldi kapcsolt vállalkozásokhoz hasonló módon) az áfa-törvény adóalap-korrekciót ír elő.


A 4. §-hoz

A vámtörvény szerinti vámérték meghatározásában a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően - a szoftverek esetében egyedülálló módon - csak az adathordozó értékét veszik figyelembe, bár tipikusan az ahhoz tapadó vagyoni értékű jogért kell fizetni. Annak érdekében, hogy a hazai előállítású szoftverek versenyhátránya megszűnjön, és az importált szoftvereket belföldön forgalmazók közötti egyenlőség megvalósuljon, az adathordozók importálásakor a vámértéket az áfa-alap kiszámításánál a vagyoni értékű jog árával növelt összeggel célszerű figyelembe venni. 


Az 5. §-hoz

A főszabály szerint a törvényi rendelkezésen alapuló vámmentesség áfa-mentességgel is jár. Abban az esetben azonban, ha ez gátolja az áfa szektor- és versenysemleges mivoltának érvényre jutását, az áfa-törvény a mentességet mégsem adja meg. A tenger kincseinek (különösen az energiahordozóknak) az áfa-mentes behozatala nyilvánvalóan sérti a versenyegyenlőséget, így megszüntetése indokolt. Önmagában ez az intézkedés pótlólagos áremelkedést nem okoz, pusztán az eltérő közteher-mértékekből fakadó extraprofit kialakulását akadályozza meg.


A 6. §-hoz

Az áfa-törvény bizonyos feltételek mellett 1996 óta a vevőt is felelőssé teszi az eladó adótartozásáért. A rendelkezés hatékonyságának  növelése érdekében a Javaslat a vevő egyszerű kezessége helyett annak készfizető kezességét állítja. Rendelkezik arról is, hogy a vevőnek az adóhatóság felszólításának kézhezvétele után már célszerű legyen az adóhatóság felé fizetni. Ezzel a változtatással az adóhatóságnak nemcsak akkor lesz lehetősége a vevőktől az adó beszedésére, ha az eredeti kötelezettet semmilyen kényszerintézkedéssel sem tudta az adókötelezettség rendezésére rábírni.


A 7-8. §-okhoz

A használtcikk-kereskedelem áfa-fizetési kötelezettségét különös szabályok szerint, az általa elért árrés után is megállapíthatja. Ez a különös adózási mód termékszintű nyilvántartást feltételez. Az adminisztrációs terhek csökkentésére - alternatív adózási módként - megjelenik az időszakonkénti árrés-számítás lehetősége az 50 ezer Ft érték alatti termékeknél. A használtcikk-kereskedelem különös fajtájánál, a hulladékfelvásárlás területén kötelezővé válik az  árrés-adózás. Ezzel a hulladékok felvásárlásakor megszűnik az olyan előzetesen felszámított adó levonásának lehetősége, mellyel szemben az átadó áfa-fizetési kötelezettségét nem rendezte.


A 9. §-hoz

A közhasznú tevékenységek hatékonyabb elősegítése érdekében merült fel, hogy a közösségi érdekeket szolgáló társadalmi szervezetek jelenleg már meglévő áfa-visszatérítése terjedjen ki az egyházakra és alapítványokra is úgy, hogy a 77/388/EGK. számú ajánlásban elért harmonizáció terén visszalépés ne történjen. Ezért a Javaslat bővíti a potenciálisan visszatérítésre jogosultak körét, miközben a kedvezmény megadása szempontjából szigorúbb feltételeket állít a közhasznú tevékenység folytatására. 


A 10. §-hoz

A Javaslat tartalmazza a déligyümölcsöknek a hazai gyümölcsökkel analóg adómértékkel való terhelését, és kisebb, technikai jellegű átsorolásbeli változtatásokat. Fogyasztóvédelmi szempontból indokolt a felvásárlási jegyen szerepeltetni a felvásárolt termék minőségi osztályba sorolását, és a Javaslat értelmében külön törvényi melléklet tartalmazza az időszakonkénti árrés-számítás módját.


 A 12. §-hoz

A Javaslatban szereplő módosítások - a fő szabály szerint - 1998. január 1-jével lépnek hatályba. Ugyanettől az időponttól megszűnik a zárt árusítású diplomataboltokból történő értékesítések 0 %-os adómértékkel való adóztatása (helyette a jelenleg is fennálló adó-visszatérítés bővülne). 

-----------Ç"
