"T/4832.

TÖRVÉNYJAVASLAT

1997. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1998. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1998. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
ELSŐ FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
 §
Az Országgyűlés az 1998. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 2 800 377,9 millió forintban, azaz kettőmillió-nyolcszázezerháromszázhetvenét egész kilenctized millió forintban,
b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 2 374 681,9 millió forintban, azaz kettőmillió-háromszázhetvennégyezerhatszáznyolcvanegy egész kilenctized millió forintban,
c) hiányát 425 696,0 millió forintban, azaz négyszázhuszonötezer-hatszázkilencvenhat millió forintban állapítja meg.
 §
(1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, az e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
 §
A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási, valamint a hitelfelvételből származó bevételek részletezését, az e törvény 1. és 2. számú mellékleteinek a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák.
 §
(1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Kincstár követeléseit kezelje.
(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hitelei 1998-ban érvényes kamatlába 8,05 %.
MÁSODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés céltartalék-előirányzatai
 §
(1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1998. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri kifizetésekkel, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése alapján végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel kapcsolatos többletkiadások részbeni, illetőleg teljes fedezetére 2 milliárd forint céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. előirányzat-csoportján.
(2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
 §
(1) A hitelintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1998. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.
(2) Az ÁPV Rt. 1998. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának bevételéből 8000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezen felüli bevételt - a törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási előirányzatok teljesítése, valamint a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos jövőbeni kifizetésekre szolgáló tartalék (a továbbiakban: privatizációs tartalék) 5000 millió forinttal történő feltöltése, illetve a (9) bekezdésben meghatározott előirányzat felhasználása után - az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.
(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések értékesítésének ellenértékeként együttesen 12 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe.
(4) A privatizációs tartalék tartalmazza a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezetét is. A privatizációs tartalék felhasználására a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter együttes hozzájárulása mellett kerülhet sor. Nincs szükség e hozzájárulásra az átvállalt tartozások kiegyenlítéséhez, a készfizető kezességi nyilatkozat alapján történő lehíváshoz, a bírósági végzés alapján történő inkasszóhoz, a \"reverzális\" levelek alapján történő kifizetésekhez, az E-hitel garancia lehívásához, valamint az elvont ingatlanok után vállalt kötelezettség teljesítéséhez. Az e jogcímeken történt kifizetésekről az ÁPV Rt. utólagosan tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.
(5) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: priv. tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1998. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.
(6) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére vállalja át az 1996. január 1-jével megszűnt, az agrár tulajdonváltással összefüggő mezőgazdasági reorganizációs programhoz kapcsolódó kamattámogatási kötelezettségeket 3000 millió forintban, a gázolaj fogyasztási adója visszaigénylésének kiegészítését 1300 millió forintban, a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelését 700 millió forint összegben, valamint a honvédelmi célú erdőgazdaságok reorganizációs ráfordításait 500 millió forint összegben.
(7) A közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások előirányzata (díjak, jutalékok, a vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások) a privatizációs bevétel számítottnál nagyobb mértéke esetén, indokolt esetben - a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter egyetértése mellett - túlléphető.
(8) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei - kiemelten a legsúlyosabb helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék - szerkezet-átalakítási programjainak támogatásához. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.
(9) A (2) bekezdésben előírt befizetések teljesítése után a további privatizációs bevételekből az ÁPV Rt. legfeljebb 6000 millió forint értékben a Munkaerőpiaci Alap bevételeihez is hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról, feltételeiről a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.
 §
(1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel felerészben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50 %-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.
 §
(1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a központi költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követően fennmaradó összegből a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslatára a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás megfizetése után a köztartozás mértékét és az értékesítés költségének az összegét meghaladó bevételhányad legalább 50 %-a a központi költségvetési szervet illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékét  köztartozásai kiegyenlítését követően  teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre felhasználhatja.
(3) A Népjóléti Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezetnél lévő egészségügyi intézmények ingatlan hasznosításából befolyó ellenértéknek megfelelő összeggel - legfeljebb 1500 millió forint értékhatárig  az egészségügyi intézmények köztartozásainak kiegyenlítését követően az egészségügy fejlesztését szolgáló előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport kiemelt előirányzatait a népjóléti miniszter megemelheti.
(4) A központi költségvetési szervek az (1)-(3) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével  amennyiben azt nem tervezték meg  a kiadási és bevételi előirányzatukat növelhetik.
(5) A bevételeknek az (1) és (3) bekezdésben meghatározott hányadot meg haladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével  amennyiben azt nem tervezték meg  az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.
(7) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 10 000 forint.
(8) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál az Áht. 108. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.
(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy  a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban  a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok  elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú  hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére  megállapodás alapján  át kell adni.
(10) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím, 3. alcím, 17. előirányzat-csoport \"Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés\" előirányzat-csoport 1500 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.
 §
A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó  kiadásokkal csökkentett  bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI 800 millió forintot a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordíthatja.
A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések
 §
(1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82 %-át használhatja fel  a (2) bekezdésben foglalt kivétellel  az 1998. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18 % pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.
 §
(1) A központi költségvetési szervek bevételei közül
a) az intézményi ellátás díja,
b) az alkalmazottak térítése,
c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,
d) az illetékjellegű bevételek
eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50 %-a saját bevételként számolható el, 50 %-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján
a) évközi díjtételemelésből,
b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből
keletkezett.
(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt a következő évi előirányzat-maradvány elszámolás során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni.
 §
(1) A központi költségvetési szervek - kivéve a Központi Edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a Nemzeti Sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1998. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95 %-át használhatják fel, a fennmaradó 5 % pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételét;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; továbbá
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,
cb) a lízingdíjbevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése,
cd) a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás,
ce) az egyéb bevételek;
d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5 %-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.
(4) A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság bevételeiből 1998. évben havi 20 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(5) Az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Tudományos Akadémia törzsvagyonának hasznosításából származó bevételekre.
 §
(1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 408 000 forint/év.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.
 §
(1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú és 8. számú mellékleteiben megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c)-e) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. l), p), valamint 2-5. pontjai.
(2) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó fejezettől igényelheti.
(3) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.
(4) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.
 §
A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott fogvatartott/év, de 1998. évben összességében nem több, mint 515 millió forint fordítható.
HARMADIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
Állami hozzájárulás és támogatás
 §
(1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1998. január 31-éig együttes rendeletben hirdeti ki.
 §
(1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,
b) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra.
c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,
d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,
e) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,
f) a termelő, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti céltámogatási rendszer keretében támogatható humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat alapján kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. Az állami támogatási előirányzat kiemelten segítse (szolgálja) a helyi önkormányzatok céltámogatással megvalósuló beruházásaihoz szükséges saját erő kiegészítését,
g) felhalmozási és \"vis maior\" célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés (a továbbiakban: területfejlesztési tanácsok) döntési jogosultságát a Cct. szabályozza. Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:
ga) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;
gb) vis maior tartalékra, amelyből a területfejlesztési tanácsok további összeget vehetnek igénybe, ha a ga) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10 %-át, a második félévben halmozottan legalább 20 %-át az önkormányzati feladatokat érintő természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
(2) E törvény a Cct. 8. §-a (2) és (3) bekezdése alapján az 1998-ban támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:
a) települési szilárdhulladék-lerakó építése,
b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása,
c) működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép- és műszerbeszerzései,
d) a Cct. 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvíz-elvezetés és ¦tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend és az 1998. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztító telep és szennyvízcsatorna-hálózat építés.
(3) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának 1998. évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából június 30-ig a Belügyminisztériumba beérkezett lemondó nyilatkozat szerint lemondással - Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) vizsgálata miatt is - felszabaduló előirányzat felhasználható a tárgyévben ki nem elégített, de a feltételeknek megfelelő, az igény-kielégítési sorrendben következő céltámogatási igényekre. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kormányközleményben a ki nem elégített igényeknél szerepelnek és a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére 8 napon belül egyértelműen nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium 1998. augusztus 30-ig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások kivitelezését 1999. április 30-ig kell megkezdeni és ennek megfelelően a beruházás tervezett befejezése is módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásokra is érvényesek a Cct. rendelkezései.
(4) A címzett és céltámogatásban 1998-ban nem részesülő önkormányzatok igényüket a későbbi években - az akkor érvényes feltételekkel - újra benyújthatják.
(5) Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatátadással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet vagy személy is jogosult - e törvény 30. §-a szerint - normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell és annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásaiból, az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásokból lemondással felszabaduló előirányzat, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásai tekintetében az 1998. évi előirányzatból és az előző évek előirányzat-maradványából július 1-jétől év végéig lemondással felszabaduló előirányzat az (1) bekezdés gb) pontjában, valamint a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növeli. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(7) Amennyiben e törvény 30. §-a szerint normatív állami hozzájárulásra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladat-ellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás előirányzata megemelkedik az e törvény 3. és 8. számú mellékletében foglalt igényjogosultsági szabályok alapján.
 §
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége védelme érdekében az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzat, valamint - külön törvény alapján - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.
 §
(1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást - ideértve a 17. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatást is - az őt ténylegesen megilletőnél 5 %-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 5, 6/b), 6/c), 8-23. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 8. számú mellékletben szereplő, az egyes közoktatási feladatokra felhasználható kiegészítő támogatások együttes összegét kell alapul venni.
(2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás, valamint a 17. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás együttes összege legalább 5 %-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.
(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(5) Ha a helyi önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplő támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és az igénybevett napokra számítva a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresének megfelelő mértékű, továbbá a (4) bekezdés szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejűleg az önkormányzat a területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton, illetve a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását.
(6) A helyi önkormányzat által a központosított előirányzatról, az egyéb központi támogatásról - a 17. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott előirányzatok kivételével - év közben történő lemondással, illetve a visszafizetéssel felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.
(7) A helyi önkormányzatok által a KESZ kijelölt alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti.
(8) Az ÁSZ által az 1998. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:
a) az (1) bekezdésben szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,
b) az (5) bekezdésben szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.
A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.
(9) Az (1)-(5) és a (8) bekezdésben, valamint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott kamatok a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, Vegyes kiadások (17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt előirányzat), illetve Vegyes bevételek (22. cím, 1. alcím, 8. kiemelt előirányzat) előirányzatát növelik, illetve csökkentik.
(10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Belügyminisztérium - a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig - a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében ¦ havonta egyenlő részletben -illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.
Átengedett, megosztott bevételek
 §
(1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1996. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40 %-a, 187 000 millió forint összegben illeti meg, a (2)-(9) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 20 %-a, összesen 93 500 millió forint.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 33 350 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) és (5) bekezdés szerint.
(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege - az 1996. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek esetében a ........ forintot, a városok esetében a ......... forintot, a bevétel e szintig kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1997. augusztus 31-ei állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.
(5) A települési önkormányzatok a (4) bekezdésben foglaltak alapján az őket megillető személyi jövedelemadó-kiegészítés összegének arányában további ....... milliárd forint személyi jövedelemadóban részesednek.
(6) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen 9500 millió forint. Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:
a) egységesen .....millió forint,
b) a megye 1997. január 1-jei állandó lakosai után ..... forint/fő,
c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után ..... forint/fő.
(7) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő, kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatai hátrányos helyzetük mérséklésére, a személyi jövedelemadóból az 1997. január 1-jei állandó népességszámuk alapján ...... forint/fő mértékben, összesen 3000 millió forintban részesednek.
(8) A települési önkormányzatok a személyi jövedelemadóból összesen 47 650 millió forint összeget a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások normatív állami hozzájárulása jogcímében meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan, annak kiegészítéseként vesznek igénybe az e törvény 3. számú mellékletének 7) pontjában foglalt feltételek szerint.
(9) A (2)-(8) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
(10) A (6) bekezdés c) pontja szerinti megyei fenntartású intézmények ellátottjai számbavételénél a 3. számú melléklet 8-10., 12-13. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 11. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 14-22. számú jogcímekhez kapcsolódóan ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni. A 14-22. számú jogcímeken tervezett létszámok számításánál figyelembe kell venni a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 1/f) pontjában foglalt rendelkezéseket.
 §
(1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50 %-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100 %-ban az önkormányzatot illeti meg.
(2) A termőföld bérbeadásból származó - a települési önkormányzatok által 
beszedett - adó 100 %-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
 §
A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának  állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő  értékesítéséből származó készpénzbevétel 50 %-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
 §
A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása
 §
(1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1998. január 1¦jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével -50 %-a a központi költségvetést, 50 %-a pedig - a (3)-(8) bekezdésekben meghatározott módon - a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90 %-a a központi költségvetést, 10 %-a pedig - a (3)-(8) bekezdésekben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti meg.
(2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint, a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalják át a KESZ kijelölt alszámlájára.
(3) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
(4) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt és a (2) , valamint a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak szerint csökkentett összeg a megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg.
(5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti összeggel, illetve a megyei önkormányzatnál a beszedéssel - az illetékhivatal működtetésével összefüggően - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel
a) 30 %-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,
b) 70 %-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1997. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat illeti meg. A költségek fedezetére visszatartott összeget is az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.
(6) A megyei jogú város legkésőbb 1998. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - és mértékét, valamint az elszámolás ellenőrzésének módját.
(7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megillető bevételből az annak megszerzéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő, megállapodás hiányában a (8) bekezdésben foglaltak szerint számított - költségek egytizenketted részét havonta visszatartja.
(8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a megyei jogú várost megillető bevételből a felmerült költségek fedezése céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illető bevétel és a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.
(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően átutalja a megyei jogú város költségvetési elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételből a (4) bekezdésben megjelölt és a (6)-(8) bekezdésekben meghatározott költségekkel csökkentett összeget.
(10) Az (5) bekezdés b) pont szerinti bevételt a megyei illetékhivatal a (9) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a KESZ kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos szinten összesített bevétel 50 %-át népességarányosan, a további 50 %-át pedig egytizenkilenced részenként átutalja a tárgyhónap 20. napjáig a megyei önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.
A fővárosi önkormányzatok bevételei
 §
A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
 §
(1) A gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Népjóléti Minisztérium fejezetből a gyermektartás-díj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 1998. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2) Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 1998. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján - annak elfogadási időpontjához igazodóan, 1998. február 10-éig, illetve 1998. március 10-éig - van lehetőség. A jogosan igénybe vehető előleg összege az előző évben is forráshiányos önkormányzat esetében nem lehet több, mint az 1997. évben a részére folyósított forráskiegészítő támogatás összegének 50%-a. Abban az esetben, ha az előleget igénylő önkormányzat az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban, a saját számításai szerinti működési forráshiányra igényelt előleg összege nem lehet több, mint az önkormányzatot - e törvény alapján - megillető kiegészítő támogatás összegének 50 %-a. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első félév során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik, az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerinti kiegészítő támogatás terhére. Amennyiben az első alkalommal megállapított forráskiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybevett előlegkülönbözetet - az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.
(3) E törvény 4. számú mellékletében, az 5. számú melléklet 1., 17. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. és 2/b. pontjaiban, valamint a 7. és 8. számú mellékletekben meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.
A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége
 §
(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18 %-át köteles az 1998. évi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.
B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybevett összeg rendezése
 §
(1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés az alapok 1998. január 1-jén meglévő tartozásán felül a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 65 000 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 40 000 millió forint összegig kamatmentesen hitelt nyújt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.
(3) Hitel akkor nyújtható, ha 
a) az Alapok pénzforgalmi számláin és az ezekhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon meglévő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadásuk finanszírozására,
b) az Alapok nem rendelkeznek értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (pl. hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön), kivéve az 1995. január 1-je előtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket, kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat.
(4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve a befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is. Nem lehet azonban új befektetésekre fordítani az ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyon hasznosításából származó bérleti és lízingbevételeket, a kapott vagyon befektetéséből származó osztalék, kamat és egyéb bevételeket, valamint a kapott vagyon átvételekor az átadó által közölt, de legfeljebb a piaci értéken történő nyilvántartásbavételi érték és értékesítésekor keletkező árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni és az ellátások finanszírozására kell fordítani.
(5) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak és a Kincstár által jóváhagyott finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.
(6) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig kell benyújtani.
(7) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. Az Alapok hiányának a költségvetés terhére történő elszámolását az Alapok zárszámadásában kell rendezni.
(8) A Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetésben tervezett költségvetési hozzájárulás előirányzatát az 1998. december havi utolsó ellátás-utalás utáni hiány mértékéig használhatja fel. A Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő kiadások évközi átmeneti hiányának finanszírozására az (1) és (2) bekezdés az irányadó.
C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata
 §
(1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 12. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.
(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést  kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése , amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.
(4) A pénzalap  az előirányzatok adott időszakra előzetesen ütemezett összegét meghaladó  finanszírozási igényei teljesítéséhez legfeljebb három hónapra igénybe veheti a KESZ-t. Az igénybevételt a pénzügyminiszter engedélyezi.
(5) A pénzalapoknak előírt befizetési kötelezettséget - Munkaerőpiaci Alap 7000 millió forint, Útalap 5400 millió forint - időarányosan, havonta egyenlő részletekben kell a központi költségvetésbe teljesíteniük.
(6) Az Útalap befizetéseit a jövedéki adóból az Útalap-hozzájárulás visszaigénylése címen teljesített tényleges kiadásokkal helyesbíteni, valamint az M5-ös autópálya használatához nyújtott tényleges díjkedvezménnyel csökkenteni kell. A módosítások végrehajtásának és az eltérésként megállapított összeg átutalásának határideje a negyedévet követő hónap 15. napja.
NEGYEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Társadalmi önszerveződések támogatása
 §
(1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humán-szolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont  l), m), p), valamint a 24. pontjai,
b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket  a közhasznú társaságok kivételével  az a) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,
c) a nem állami felsőoktatási intézmények által közoktatási feladatokra az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. pont c)-e) pontjában meghatározottakat; nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l) és p), valamint 2-5. pontjai,
d) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,
e) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerint,
f) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,
g) a szociális közfeladatot ellátó, a társaságijövedelemadó törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - a h) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,
h) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit, a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 8-13. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.
(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.
(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján
a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,
b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve a tanévkezdést megelőző hónap első napjáig kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.
(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.
(5) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.
(6) Az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása  a zárszámadás keretében  a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.
(7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:
a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,
b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.
(8) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő  megyei szinten, ezen belül fenntartó-tipusonként, az egyházi fenntartóknál egyházanként összesített  támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja be.
(9) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.
(10) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(11) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 14-22. pont alapján számított - a helyi önkormányzati létszámadatokkal - súlyozott átlagnormatíva 60 %-a.
(12) A szociális közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 8-13. pontjában megállapított normatíva 29 %-a. 
(13) A (11) és (12) bekezdés szerinti kiegészítő támogatások folyósításáról az ágazatilag illetékes minisztérium havi egyenlő részletekben gondoskodik, az elszámolás a normatív állami hozzájárulások ütemezésének megfelelően történik.
(14) Az 1998. évi költségvetés összeállításánál figyelembe vett személyi jövedelemadó-bevétel éves tervezett összege 618 100 millió forint. Ebből az összevont adóalap adója 576 100 millió forint. Ezt kell figyelembe venni  a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló módosított törvényben meghatározott további 1 % kiszámításánál. Ennek kedvezményezettje a rendelkező nyilatkozata szerint egyrészt a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerinti egyház, vallásfelekezet, vallási közösség, másrészt a szociális feszültségek enyhítése, szociálisan rászorultak támogatása cél lehet.
 §
(1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - módosított - 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján fel nem használt előirányzat - a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő - új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.
(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlési fejezet, 6. cím, 8. cím) felhasználásáról  kijelölt bizottságainak javaslata alapján  az Országgyűlés dönt.
(4) A nem állami intézmények  kivéve a pártokat , valamint más társadalmi szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.
(5) A hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz előirányzat (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport), a 18. számú mellékletben foglaltak szerint oszlik meg az egyházak között, egyszeri alkalommal, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény előírásától eltérően, figyelemmel az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodásra és az ennek nyomán a többi egyházzal folyó tárgyalásokra.
(6) Az (5) bekezdés szerinti előirányzat tartalmazza a hitoktatók díjazására, a nyugdíjakra és járulékokra biztosított támogatások összegét, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt állami kötelezettség fedezetét is.
ÖTÖDIK FEJEZET
KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA
 §
(1) A Kormány által 1998. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0 %-át.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték  a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve  kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
 §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 32. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére
a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá Északi-Beruházási Bankkal kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában összegszerű korlátozás nélkül kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,
b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő  fejlesztési célú  közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.
 §
Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében és az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.
 §
(1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvett hitelek és kibocsátott kötvények együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1998. december 31-én legfeljebb 185 000 millió forint lehet.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
 §
(1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70 %-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.
a) természetes személy,
b) gazdasági társaság,
c) közhasznú társaság,
d) szövetkezet,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet
hitelintézetekkel szembeni  15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő  kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma  az MRP szervezet kivételével  a 300 főt nem haladja meg.
(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 55 000 millió forintot.
(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80 %-át, mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében éves átlagban 60 %-át, és jogosultanként a 400 millió forintot.
(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott  költségekkel csökkentett  összeg 70 %-a a központi költségvetést illeti meg.
 §
(1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által - a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági tőkepótló hitelkonstrukcióval összefüggésben - vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70 %-ára a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: szervezet), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.
(3) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 33 000 millió forintot.
(4) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek legfeljebb 80, éves átlagban pedig nem több mint 60 %-os mértékét és jogosultanként a 60 millió forintot, kivéve az integrátorokat.
(5) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni  a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70 %-a a központi költségvetést illeti meg.
 §
(1) A 32-33. §-ban alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5 %-a lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti.
(3) A 32. § (2) bekezdés szerinti beszerzésekhez kapcsolódó kezességvállalás esetén nem kell kezességvállalási díjat fizetni.
HATODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
 §
(1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím), a 31.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel,
b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (az I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím), 
c) az országos kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 8. cím),
d) a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport) és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 10. előirányzat-csoport),
e) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím).
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.
(3) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó-és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:
a) a felsőoktatási intézményekben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, valamint a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája (13. §),
b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának jogcímei és összegei (3. és 8. számú melléklet),
c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei,
d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának a 20-24. §-okban meghatározott arányai.
A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei
 §
(1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához (XI. Belügyminisztérium fejezet,  23. cím, 8. alcím) támogatásoknál,
b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:
ba) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),
bb) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 3. pontja),
bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),
bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 9. pontja),
be) az időskorúak járadékánál (5. számú melléklet 10. pontja),
bf) a pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatásánál (5. számú melléklet 15. pontja),
bg) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 20. pontja)
amennyiben a 43. § (6) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
c) a végkielégítésre és az illetménykiegészítés emelésére szolgáló keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport),
d) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),
e) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítésnél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím), kivéve a folyósított ellátások utáni térítést (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím),
f) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport) és a XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoportnál,
g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),
h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),
i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11. és 12. kiemelt előirányzat),
j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),
k) a lakásépítési támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),
l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),
m) pénzbeli kárpótlás (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím),
n) az APEH (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 6 %-kal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 4 %-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,
o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),
ö) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet),
p) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),
r) a XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal 5. alcím, 4. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzat a bukmékeri rendszerű fogadások játékadója 50 %-a mértékéig, 5. alcím, 7. előirányzat-csoport, 3. és 5. kiemelt előirányzata a totó játékadója 100 %-a, illetőleg a sorsolásos játékok játékadója 12 %-a tényleges teljesülése mértékéig,
s) az új okmánycsalád bevezetésénél (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 19. előirányzat-csoport),
t) a humánszolgáltatások normatív és állami támogatásának valamint kiegészítő támogatásának előirányzatainál (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím 3. előirányzat-csoport és 9. alcím, 53. előirányzat-csoport, XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 4. alcím),
u) az otthonteremtési támogatásnál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 35. előirányzat-csoport),
v) a mozgáskorlátozottak támogatásainál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 36. előirányzat-csoport),
w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 37. előirányzat-csoport és a VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím),
x) az ÁPV Rt. privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai közül a belterületi föld értéke alapján, az alapítói jogon kifizetendő, a területi önkormányzatokat megillető kifizetéseknél, valamint az 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20 %-os részesedés teljesítésénél (11. számú melléklet, 2. ráfordítások blokk negyedik és ötödik tétel),
y) a légvédelmi rakéta beszerzésnél (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport) az árfolyamváltozás mértékével,
z) a Kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadások (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 22. előirányzat-csoport)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságainak törlesztése, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezeteknél a kiadások és a bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai
 §
(1) A XXXV. Euro-atlanti integráció fejezetben szereplő - a csatlakozási tárgyalásokkal közvetlenül összefüggő tevékenység ellátását szolgáló - előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.
(2) A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoportok előirányzatai terhére.
 §
(1) A Kormány a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, illetve a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A Kormány év közben a XI. Belügyminisztérium fejezet, 16. Adatfeldolgozó Hivatal cím működési előirányzataiból 50 millió forintot - a felhasználási igény figyelembe vételével - átcsoportosíthat a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet kiemelt előirányzataira.
(3) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi műemlékek rekonstrukciójának támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 25. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról - az egyházakkal történt előzetes egyeztetés alapján és a 18. számú mellékletben foglalt arányok alapján - döntsön.
 §
(1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra felmérés alapján történő átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.
(3) A 17. § (5) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter értesítése alapján a pénzügyminiszter a fejezet felügyeletét ellátó miniszterrel együtt intézkedik.
(4) A 17. § (6) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.
(5) A 17. § (7) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.
(6) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím, valamint a 9. alcím 2. kiemelt előirányzat között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.
 §
(1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek  mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének  tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt  tartalék-előirányzatokra (12-13. cím), illetve a XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal költségvetési előirányzataira.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül a 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezet elnöke látják el.
(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az
a) 113. címekre, kivéve a 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoport,
b) a 18. cím alcímeire terjed ki.
(4) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím tekintetében a közmunkavégzés támogatására szolgáló előirányzatból a közmunkaprogramok működési kiadásaira 2,5 % fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási hatáskörét  a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően  a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.
(5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2., 4., 6., 7. és 8. alcímek tekintetében a fejezeten belüli címek közötti előirányzat-módosítási hatáskört  a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően  a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.
(6) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(7) A XXXV. Euro-atlanti Integráció fejezet tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szervezet vezetőjének feladatait a Miniszterelnöki Hivatal vezetője látja el.
(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy  a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével  a Világbank által támogatott modernizációs program I. fázisában résztvevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.
(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy az egyházi közgyűjtemények támogatása (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról - az egyházakkal történt előzetes egyeztetés után - döntsön.
(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy  a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével  a felsőoktatásban az 1998. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 26. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.
(11) A X. Miniszterelnökség fejezet, 13. cím, 8. alcím Speciális eszközök bérleti díja előirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
(12) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. kiemelt előirányzat, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter dönt.
(13) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter  az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után  dönt.
(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg címen belül is a kiemelt előirányzatokat a pénzügyminiszter egyetértésével egymás között átcsoportosítsa.
(15) A XVII. KHVM fejezet, 13. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. előirányzat-csoport: a MÁV Rt. modernizációs program támogatásra 6600 millió forint előirányzatból 3500 millió forint a tervezett PHARE-segélyhez szükséges költségvetési támogatás. PHARE-segély elmaradása esetén a kapcsolódó 3500 millió forint költségvetési támogatás felhasználásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
HETEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
 §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 1998. évben 4290 forint, naptári évre számított összege 1 565 850 forint.
 §
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátható üdülési csekkek értékének felső határa 1998-ban 1000 millió forint, amely az alapítvány részére az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás résszel túlléphető.
 §
(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1998. évben 26 000 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetményalap a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölteknél - ide nem értve a közigazgatási államtitkárokat -, 23 400 forint.
 §
Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában, valamint a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 29/1997. (III. 28.) OGY határozat 1. pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1998. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
 §
(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-jétől az 1997. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik. 
(2) Az Étv. alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke (2) pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.
 §
A központi költségvetési szerv közfeladatainak teljes vagy részbeni átadásával, jogutódlással létrejövő, illetve a feladatokat átvevő közhasznú-, gazdasági társaság, valamint társadalmi szervezet, egyesület, köztestület és közalapítvány részére az alapító, illetve a feladatot átadó köteles az általa megjelölt eszközöket térítésmentesen - a pénzügyminiszter egyetértésével - tulajdonba, illetve vagyonkezelésbe vagy használatba adni.
 §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi kiemelt fejlesztése érdekében
a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím 31. előirányzat-csoport) 1998. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok terhére - fejezetek közötti átcsoportosítással - biztosítsa, 
b) a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék elfogadott területfejlesztési programjai 1998. évi feladatai támogatásának fedezetéül 
ba) a Gazdaságfejlesztési előirányzat (XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport), 
bb) a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport), 
bc) a Területfejlesztési célfeladatok (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím),
bd) a Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 14. előirányzat-csoport) 
fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alap része, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap pályázati rendszerben működő előirányzatainak - az előző évről áthúzódó determinációval együtt számítva - legalább 10 %-át különítse el. Az elkülönített keretek felhasználásáról a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján az érintett minisztériumok és megyei területfejlesztési tanácsok kötnek megállapodást. A bb) pontban meghatározott előirányzat terhére elkülönített keret a megyékre decentralizált keretből és külön rendelet alapján automatikusan igénybe vehető támogatásokból áll.
 §
(1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a közalapítványok útján és a részükre megállapított előirányzatok mértékéig, a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez   igazodóan  kell folyósítani.
(2) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal 5. alcím 4. előirányzat-csoport 10. kiemelt előirányzatát, a 7. előirányzat-csoport 3. és 5. kiemelt előirányzatát a központi költségvetéssel negyedévenként el kell számolni.
 §
(1) A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10. számú melléklet tartalmazza.
(2) A fejezeti kezelésű célprogramok támogatásai terhére - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.
 §
Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
 §
(1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.
(2) A KESZ-ről hitelt igénybe venni az (1) bekezdés esetében is csak a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet.
(3) A hitelt a 6. § (2) bekezdésében meghatározott privatizációs többletbevételből az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni.
mÁSOdiK RÉSZ
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása
 §
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló - módosított - 1995. évi LVI. törvény 1-3. és 6. számú melléklete helyébe az e törvény 14-17. számú melléklete lép.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
 §
(1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) Az akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százaléka összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához.\"
(2) A Kt. 78. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
\"Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik az 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt.\"
(3) A Kt. 81. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(10) A miniszter az országos kisebbségi önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. A művelődési és közoktatási miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az országos kisebbségi önkormányzattal, ha nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó iskolai, kollégiumi feladatok ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem megoldott és az iskola, kollégium országos feladatot lát el. A helyi önkormányzat, amennyiben a tulajdonában, fenntartásában lévő közoktatási intézmény tulajdoni, fenntartói jogát az országos kisebbségi önkormányzatnak átengedi, köteles a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint közoktatási megállapodást kötni.\"
(4) A Kt. 115. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A helyi önkormányzatok ... térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:/
\"d) a - nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével - felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában, vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon a 114. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak\".
(5) A Kt. 118. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
\"Az iskolának a támogatás meghatározott részét jogszabályban foglaltak szerint tartós tankönyv vásárlására kell fordítani.\"
(6) A Kt. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) A gondozói tanfolyam költségeit a vizsgálatot végző, illetőleg a tanfolyamot szervező közoktatási intézmény fizeti ki. A kifizetéshez szükséges fedezetet az országos közalapítványból kell biztosítani.\"
(7) A Kt. 1. számú melléklete második részének a \"A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI\" címe 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"3. A más célra fel nem használható központosított előirányzatok összegét és az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg.\"
(8) A Kt. 1. számú melléklet második része a \"A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása\" alcíme 1. pontjának a), b) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni, ha az óvodai ellátást a nevelési év átlagában legalább heti harminc órára igényli azoknak a gyermekeknek a létszámát, akik az óvodai nevelést a nevelési év átlagában heti harminc óránál kevesebb időre igénylik, (ebéd után nem igénylik a foglalkoztatást) kettővel el kell osztani.
b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, öttel; vendégtanulók, illetőleg akik térítési díjat fizetnek, hárommal el kell osztani; a magántanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint amennyi az iskola nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók tíz százaléka;\"
(9) A Kt. 1. számú melléklet második része a \"A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása\" alcíme 1. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor/
\"d) a felnőttoktatásban a 78. § (6) bekezdése alapján a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti-tagozaton tanulót kettővel, a levelező-tagozaton vagy más sajátos munkarend szerint oktatott tanulók számát öttel elosztva kell figyelembe venni.\"
(10) A Kt. 1. számú melléklet harmadik része II. fejezetének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"12. A pedagógus kötelező óráját az igazgató jogszabályban meghatározottak szerint csökkenti, ha a pedagógus továbbképzésben vesz részt, illetve, ha szakvizsgára készül fel, és a pedagógussal tanulmányi szerződést köt.\"
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása
 §
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Az e törvény szerinti állami feladatok - beleértve a vadászati igazgatás működését is - ellátásához az alábbi pénzügyi források használhatók fel:
a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;
b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;
c) a vadvédelmi hozzájárulás;
d) a vadgazdálkodási bírság;
e) a vadvédelmi bírság.\"

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása
 §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. §-a  (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat/
\"d) a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti, kivéve a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségeket, valamint a válságköltségvetésben és a válságtervben - a törvény 18. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján - megjelölt kötelezettségeket.\"

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
§
A Rendőrségről szóló - módosított - 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 65. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\"(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései a fedővállalkozásra nem vonatkoznak.\"
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló - módosított - 1995. évi CXXV. törvény 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\"(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései a fedővállalkozásra nem vonatkoznak.\"
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása
 §
(1) A közraktározásról szóló - az 1996. évi CXII. törvénnyel módosított - 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A felügyeleti eljárásért felügyeleti eljárási díjat kell fizetni. A felügyeleti eljárási díj alapja az előző naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,5 ezreléke.\"
(2) A Krtv. 12. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:
\"(3) A felügyeleti eljárási díjat a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium részére. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették - a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktárjegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni. A befizetés részletes szabályait az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter rendeletben szabályozza.\"
A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet módosítása
 §
(1) A hajózásról szóló - módosított - 1973. évi 6. törvényerejű rendelet a következő 21/A. §-sal egészül ki:
\"21/A. §
(1) A jogszabály által engedélykötelesnek minősített árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Közlekedési Főfelügyelet jogosult.
(2) A bírság összege
a) jogosulatlan árufuvarozás esetén legalább a szerződésben megállapított fuvardíj 20 %-a, de legfeljebb 100 %-a,
b) jogosulatlan személyszállítás esetén személyenként legalább 10 000 forint, de legfeljebb 50 000 forint.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A beszedett bírság összege a Közlekedési Főfelügyeletet illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a felhasználás rendjét rendeletben állapítsa meg.
(5) Amennyiben jogosulatlan árufuvarozás esetén a fuvardíj összege nem állapítható meg, a bírság alapja az engedély nélkül végzett árufuvarozás időpontjában az adott közlekedési viszonylatban leggyakrabban érvényesülő (szokásos) fuvardíj.
(6) A vízi rendészet rendőri szerve jogosult ellenőrizni, hogy a Magyar Köztársaság területén engedélykötelesnek minősített hajózási tevékenységet végző úszó létesítmény a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik-e. Amennyiben az engedélyköteles tevékenységet végző úszó létesítmény a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkezik, a rendőri szerv haladéktalanul értesíteni köteles a Közlekedési Főfelügyeletet.
(7) A határvámhivatal az úszó létesítmények vámkezelése során köteles meggyőződni arról, hogy a nemzetközi belvízi hajózási egyezmények szerinti engedélyköteles forgalomban résztvevő úszó létesítmények - a nemzetközi egyezményekben részes felek lobogója alatt közlekedő úszó létesítmény kivételével - rendelkeznek-e az egyezményekben meghatározott árufuvarozási, illetve személyszállítási engedélyekkel. Amennyiben az országból kilépni kívánó úszó létesítmény az árufuvarozásra és személyszállításra jogosító engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal köteles haladéktalanul értesíteni a Közlekedési Főfelügyeletet, és az árufuvarozásra, illetve személyszállításra jogosító engedély megszerzéséig az úszó létesítménynek, személyzetének, továbbá az úszó létesítményen lévő árunak a kiléptetését megtagadni.\"
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
 §
(1) A közúti közlekedésről szóló - módosított - 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 18. §-ának (4)-(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a gépjárművezetőnek
a) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény miatt a közúti járművezetéstől eltiltott, vagy
b) akinek a vezetői engedélyét a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt hozott határozata alapján legalább hat hónapra visszavonta.
(5) A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy utánképzésen vett részt.\"
(2) A Kktv. a következő 20. §-sal egészül ki: 
\"20. §
(1) Az e törvény és más jogszabály által engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Közlekedési Főfelügyelet jogosult.
(2) A bírság összege jogosulatlan árufuvarozás esetén legalább 100 000 forint, de legfeljebb 500 000 forint.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A beszedett bírság összege a Közlekedési Főfelügyeletet illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a felhasználás rendjét rendeletben állapítsa meg.
(5) A közlekedési hatóság jogosult ellenőrizni, hogy a Magyar Köztársaság területén engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet végző közúti jármű a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik-e. Amennyiben az engedélyköteles tevékenységet végző közúti jármű a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti eljárást meg kell indítani.
(6) A határvámhivatal a közúti járművek vámkezelése során köteles meggyőződni arról, hogy - a nemzetközi közúti fuvarozási egyezmények szerinti engedélyköteles forgalomban részt vevő közúti járművek - a nemzetközi egyezményekben részes felek hatósági jelzésével ellátott közúti járművei kivételével - rendelkeznek-e az egyezményekben meghatározott árufuvarozási engedéllyel. Amennyiben az országból kilépni kívánó közúti jármű az engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal köteles haladéktalanul értesíteni a Közlekedési Főfelügyeletet, és az engedély megszerzéséig a közúti járműnek, személyzetének, továbbá a közúti járművön lévő árunak a kiléptetését megtagadni.\"
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása
 §
(1) A közbeszerzésekről szóló - módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott költségvetési szerveknél az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódóan központosított közbeszerzési eljárást kell alkalmazni. A Kormány jogosult a megvalósítás részletes szabályainak a meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre jogosultat. A központosított közbeszerzések fedezete a mindenkori Egészségbiztosítási Alap költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata.\"
(2) A Kvt. 9. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/E törvény hatálya nem terjed ki a következő szolgáltatásokra/
\"h) a központi költségvetési intézmény többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó, a tulajdonos költségvetési intézmény részére, annak feladatai ellátása érdekében végzett szolgáltatások.\"
A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítása
 §
(1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló - módosított - 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Cspt.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) A nevelőszülő vagy a gyám a háztartásában a gyámhatóság döntése alapján elhelyezett gyermek után jogosult családi pótlékra, függetlenül attól, hogy az e törvény szerinti jövedelmi feltételeknek megfelel-e.	
Egyéb esetekben - feltéve, hogy a nevelőszülő megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek - a nevelőszülő akkor jogosult a családi pótlékra, ha a gyermek vér szerinti, illetve örökbe fogadó szülei a gyermek neveléséről tartós akadályoztatásuk miatt saját háztartásukban nem tudnak gondoskodni.\"
(2) A Cspt. 1. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(6) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az után a gyermek után is jár családi pótlék, aki
a) a gyámhatóság döntése alapján gyermekotthonban került elhelyezésre,
b) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben (a továbbiakban: szociális intézmény) került elhelyezésre,
c) a bíróság döntése alapján javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben büntetését tölti.\"
(3) A Cspt. 1. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(8) A családi pótlékot a gyermekotthonban, a javítóintézetben, illetve a büntetés-végrehajtási intézetben nevelt gyermek után a vagyonkezelői joggal felruházott gyámnak, ennek hiányában a vagyonkezelő eseti gondnoknak, a szociális intézményben elhelyezett gyermek után pedig a szociális intézmény vezetőjének kell folyósítani.\"
(4) A Cspt. 1. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(9) Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket gyermekotthonban helyezték el, illetve javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben tölti büntetését, az utána járó családi pótlékot a vagyonkezelői joggal felruházott gyámja vagy - ennek hiányában - a vagyonkezelő eseti gondnoka köteles gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán elhelyezni. A szociális intézményben elhelyezett személy után járó családi pótlékot az intézmény a költségvetésétől elkülönítve kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást.\"
(5) A Cspt. 1/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Az egy főre jutó jövedelem számításánál a család tagjaként - a kérelem benyújtásának időpontjában a családhoz tartozó - a családi pótlékot igénylő szülő és a vele közös háztartásban élő
a) házastársa, élettársa,
b) 25 évesnél fiatalabb, kereső tevékenységet nem folytató, vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeke,
c) az a) és b) pontok alatt nem említett az a rokona, akinek eltartására a szülő a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) alapján köteles, és e tartási kötelezettségének eleget tesz
vehető figyelembe.\"
(6) A Cspt. 1/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A (2) bekezdésben meghatározott ... részére a Csjt. alapján nyújtott/
\"b) a gyámhatóság igazolásával bizonyított egyéb tartás esetén - ha az eltartott személy havi jövedelme nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét - a tartásra köteles személy nettó jövedelmének eltartott személyenként 20 %-ával, több eltartott esetén legfeljebb 50 %-ával.\"
(7) A Cspt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A családi pótlékra való jogosultság és összegének megállapítása szempontjából csak az igénylő háztartásában nevelt vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeket lehet figyelembe venni, ha a gyermekre vonatkozóan az (1) bekezdésben előírt feltételek fennállnak.\"
(8) A Cspt. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
\"5. §
(1) A családi pótlék havi összege gyermekenként
a) havi nettó 24 000 forintos egy főre jutó jövedelemhatárig
-	1 gyermekes családnak		3600 Ft
-	1 gyermekes egyedülállónak		4200 Ft
-	2 gyermekes családnak		4500 Ft
-	2 gyermekes egyedülállónak		5100 Ft
b) havi nettó 24 001-26 000 forint közötti egy főre jutó jövedelemérték esetén
-	1 gyermekes családnak		1800 Ft
-	1 gyermekes egyedülállónak		2100 Ft
-	2 gyermekes családnak		2250 Ft
-	2 gyermekes egyedülállónak		2550 Ft
(2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 5600 Ft, három- és többgyermekes egyedülállónak gyermekenként 6000 Ft, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermekek után, korhatárra való tekintet nélkül 7100 Ft, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő kétgyermekes családban a további gyermekre 4500 Ft, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő kétgyermekes egyedülálló esetén a további gyermekre 5100 Ft összegű családi pótlék jár az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi feltételtől függetlenül.
(3) Az 1. § (6) bekezdésének a) - c) pontjai szerinti
a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 7100 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 5100 Ft összegű családi pótlék illeti meg a vagyonkezelői joggal felruházott gyámot, ennek hiányában a vagyonkezelő eseti gondnokot, illetve a szociális intézmény vezetőjét.
(4) A gyámhatóság döntése alapján elhelyezett gyermek után a nevelőszülőt vagy a gyámot a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 7100 Ft, egyéb esetekben 5100 Ft összegű családi pótlék illeti meg.
(5) A gyermeket egyedül nevelők esetén az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat 1,2-szeres szorzóval növelt összegben kell figyelembe venni.\"
(9) A Cspt. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
\"7. §
(1) A családi pótlékra való jogosultságot az 1. § (1) bekezdés szerinti feltételek esetén évenként újból meg kell állapítani, amely május 1-jétől a következő év április 30-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: jogosultsági év) érvényes.
(2) A családi pótlékra az 1. § (1) bekezdése szerinti jogosultnak, ha a családjában az 1/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek közül
a) van személyi jövedelemadó-bevallásra kötelezett személy, évenként, de legkésőbb a családi pótlékot igénylő személy, vagy ha ő nem adóköteles, az adófizetésre kötelezett családtagja személyi jövedelemadó-bevallása benyújtásának határidejéig 3 példányban jövedelemnyilatkozatot kell tennie.
A jövedelemnyilatkozat egyik példányát 
aa) ha az igénylő maga is adóbevallásra kötelezett, egyénileg vagy munkáltatója által tett személyi jövedelemadó-bevallása részeként, 
ab) ha az igénylő adóbevallásra nem kötelezett, adóköteles családtagjának egyénileg vagy munkáltatója által tett személyi jövedelemadó-bevallása részeként meg kell küldeni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) illetékes igazgatóságához a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrzés céljából. Az ellenőrzés eredményéről az APEH haladéktalanul értesíti a családi pótlékot folyósító szervet.  A jövedelemnyilatkozat másik példányát a családi pótlékot igénylő személynek a (8) bekezdés szerinti szervhez  legkésőbb március 20-ig kell benyújtania. A jövedelemnyilatkozat 3. példánya az igénylőé.
b) nincs személyi jövedelemadó-bevallásra kötelezett személy, évenként, legkésőbb március 20-ig, egyszerűsített jövedelemnyilatkozatot kell tennie. Az egyszerűsített jövedelemnyilatkozatot a családi pótlékot folyósító szervnek kell benyújtani.
(3) A jövedelemnyilatkozat a családi pótlékra való jogosultság megállapítása és ellenőrzése céljából tartalmazza - a család jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokon kívül - valamennyi családtag nevét, születési idejét, születési helyét, anyja nevét, lakó- és tartózkodási helyét, ezen túlmenően a családi pótlékot folyósító szervnek leadott példány valamennyi családtag társadalombiztosítási azonosító jelét, az APEH-nek megküldött példány a családtagok adóazonosító jelét és a családi pótlékot folyósító szerv megnevezését. A jövedelemnyilatkozatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az APEH egyetértésével adja ki. 
(4) A jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok közül:
a) a család tagjaira vonatkozó adatok valódiságát, valamint a család jövedelmét képező, az önkormányzat által folyósított ellátások összegszerűségét a települési önkormányzat jegyzője,
b) a család jövedelmét képező, a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások összegszerűségét a nyugdíjfolyósító szerv,
c) a jövedelemnyilatkozatban és a család tagjainak a személyi jövedelemadó-bevallásában egyaránt megtalálható adatok összegszerűségét, azonosságát, valamint a családi pótlékot igénylő személy és családtagjai adófizetésre vonatkozó nyilatkozatának valódiságát az APEH
ellenőrzi. Az ellenőrzés kiterjed a családi pótlék-igénylés alapját képezhető legalább hat havi jövedelemcsökkenés adatainak vizsgálatára is, amelyet a társadalombiztosítási igazgatási szerv végez. Az ellenőrzés megszervezéséért és végrehajtásáért az OEP és az APEH együttesen  felelős.
(5) Az igénylő családi pótlékra való jogosultságát akkor is meg kell állapítani, ha
a) változik az ellátásra való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető családtagok (személyek) száma, akik figyelembevételével az egy főre jutó jövedelem az 5. §-ban meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg,
b) az ellátásra való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető személyek jövedelmi helyzetében tartós, hat hónapot meghaladó - tartós betegség, tartós munkanélküliség, munkahely-, illetve foglalkozásváltás, 3 éven aluli gyermek gondozása, 3 éven felüli, de 10 évesnél fiatalabb beteg gyermek, továbbá közeli hozzátartozó otthoni ápolása miatt - olyan változás következik be, amelynek figyelembevételével az egy főre jutó jövedelem az 5. §-ban meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg.
(6) Az (5) bekezdésben említett esetben a családi pótlékra való jogosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultsághoz előírt valamennyi feltétel bekövetkezik, azonban a családi pótlék legfeljebb az igény előterjesztését megelőző hat hónapra folyósítható.
(7) Ha az (5) bekezdés b) pontjában szereplő esetben a jövedelemváltozás előre megállapíthatóan meghaladja a hat hónapot, a jogosultság megállapítására vonatkozó igény a jövedelemváltozás időpontjától benyújtható.
(8) A családi pótlékra vonatkozó igényt
a) ha a munkaadónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, a munkaadónál,
b) ha a jogosult munkabérét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat folyósítja, a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatnál,
c) ha a jogosult nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy egyéb nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesül, a nyugdíjfolyósító szervnél,
d) egyéb esetekben a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál (kirendeltségnél) 
kell előterjeszteni.
(9) A családi pótlékra vonatkozó igényt a (8) bekezdésben felsorolt szervek bírálják el, illetve gondoskodnak az ellátás folyósításáról.
(10) A családi pótlékot a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (kirendeltség) havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyhavi nyugellátással, egyéb nyugdíjszerű ellátással együtt, a munkaadó a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásakor folyósítja.
(11) A családi pótlék-igény elutasításáról, a nyugellátással, baleseti nyugellátással együtt megállapított, illetve folyósított családi pótlék megszüntetéséről, szüneteltetéséről határozatot kell hozni.\"
(10) A Cspt. 13/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Nem jár gyermekgondozási segély a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában felsorolt rendszeres pénzellátás folyósításának időtartamára, kivéve a gyermekgondozási segély mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt.\"
(11) A Cspt. 14. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap/ 
\"a) a Kormány, hogy az e törvényben foglalt ellátásokra jogosító tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos és az egyedülálló személyek körét, az ellátások igénylésének,  megállapításának, folyósításának részletes szabályait, az igényérvényesítés és a jogorvoslat rendjét, a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésének és megtérítésének a részletes szabályait, továbbá az ellátások igénybevételével kapcsolatos, az igénylők statisztikai állományára vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget érintő rendelkezések részletes szabályait megállapítsa;\"
Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosítása
 §
(1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló - módosított - 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) 60. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) a b) és c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,35 Ft/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget  az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel  10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2,70 Ft/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 6,80 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt  az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő  szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 %-a után köteles a 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,35 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével  a (3) bekezdésben foglaltak szerint  a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége  a 63. § (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével  a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80 %-át nem éri el.
(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 4,10 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani.\"
(2) Az Eat. 65. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:
\"(4) A pályázatok elbírálásáról a döntéshozónak emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az értékelés legfontosabb körülményeit, így különösen:
a) a támogatással elérni kívánt célt, 
b) a támogatott pályázatok elfogadásának indokait,
c) a támogatási forma és mérték meghatározásának szempontjait és indokolását,
d) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,
e) egyéb, a döntéshozó által fontosnak vélt körülményeket.
(5) Az emlékeztetőt bárki megtekintheti.\"
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása
 §
(1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - módosított - 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 
\"78. §

(1) Az MNB bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének az MNB éves közgyűlése által meghatározott hányadát  a fejlesztésre, tartalékolásra, valamint egyéb célra visszatartott összeget meghaladó részt  osztalékként fizeti be a központi költségvetésbe.
(2) Az MNB és a központi költségvetés az MNB éves közgyűlése által osztalékként megállapított és az osztalékelőlegként megfizetett összeg különbözetét a közgyűlést követő 8 napon belül egymás között rendezi.
(3) Ha az MNB tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredménye pozitív, az MNB a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig e nyereségének megfelelő osztalékelőleget fizet.
(4) Ha a tárgyhónap utolsó napján az MNB saját tőkéjének összege meghaladja a forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány átlagának 9 %-át, az MNB a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig a többletet az MNB általános tartaléka, annak hiányában az eredménytartalék terhére, azok mértékéig, köteles a központi költségvetésbe befizetni. 
(5) Ha az MNB tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredménye negatív, a központi költségvetés a felmerült veszteséget a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig az MNB-nek megtéríti.
(6) Ha a tárgyhónap utolsó napján az MNB saját tőkéjének összege kisebb, mint a forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány átlagának 9%-a, a központi költségvetés a különbözetet a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig eredmény tartalékként az MNB-nek megtéríti.
(7) 	Ha a tárgyhónap utolsó napján a (4)(7) bekezdés alapján az MNB-t és a központi költségvetést is fizetési kötelezettség terheli, akkor a felek az egymással szembeni kötelezettségeket bruttó módon számolják el és a kötelezettségek egyenlegének megfelelő összegben pénzügyileg teljesítik.\"
(2) Az MNB tv. 84. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
\"(5) Az MNB a devizajogszabályok alapján korábban devizakülföldinek tekintendő, de utóbb belföldi gazdasági társasággá átalakuló társaságban fennálló részesedését a (4) bekezdésben foglaltak szerint köteles elidegeníteni.\" 
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
 §
A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban és a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítésének mértéke 50 %.\"
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása
 §
(1) A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 43. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A halászati igazgatással összefüggő irányítási, szervezési, valamint hatósági és ellenőrzési feladatokat - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a miniszter és a halászati felügyelő látja el.\" 
(2) A Hhtv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Halászati hatósági ügyben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - első fokon a halászati felügyelő jár el. A halászati felügyelő hatáskörébe tartozó ügyben felettes szervként - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a miniszter jár el. Az első fokú halászati hatóság illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg.\"
A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosítása
 §
(1) A földadóról szóló - módosított - 1991. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Fatv.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Elemi csapás esetét a földhasználó kérelmére a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) igazolja. Az igazoláshoz erdő művelési ág esetén az illetékes erdészeti hatóság véleményét is csatolni kell.\" 
(2) A Fatv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Elemi csapások:/
\"a) a jégeső, az árvíz, a belvíz és a tűz: a szántó, a kert, a szőlő, a gyümölcsös, a gyep, a nádas és az erdő művelési ágban;\"
(3) A Fatv. 7. §-a (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/Elemi csapások:/
\"e) a hó-, jég és széltörés erdő művelési ágban.\"
(4) A Fatv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) Elemi csapás okozta kár az, amely bekövetkezte által a gazdálkodónak okozott termésveszteség az előző 3 évben ténylegesen betakarított átlagterméshez viszonyítva az összes növényi kultúrában 35 %-nál, egy növényi kultúrában 50 %-nál nagyobb mértékű, továbbá erdő esetében az elemi kárral érintett terület az erdőrészlet területének 30 %-át meghaladja.
(5) A Fatv. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
\"(8) Erdő esetében a kárt szenvedett terület hozamcsökkenése: 
a) árvíz, belvíz, tűz esetében az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke,
b) hó-, jég- és széltörés esetén az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke növelve a kárfelszámolás költségeivel, illetőleg csökkentve a károsodott, kényszerkitermelt faállomány értékesítéséből származó árbevétellel.\"
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása
 §
(1) A rádiózásról és televíziózásról szóló - módosított - 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Az állam a központi költségvetés \"Országgyűlés\" fejezetében a részvénytársaságokat - a közalapítványok útján - a műsorterjesztési költségeik 75 %-ának megfelelő összegű támogatásban részesíti.\"
(2) A média tv. 79. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) Az üzembentartási díj beszedéséről - a Kormány által meghatározott feltételek szerinti - nyilvános pályázati eljárásban kiválasztott megbízott útján a Testület gondoskodik.\"
(3) A média tv. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással -, egy százaléka a Testület, egy százaléka - egymást közt egyenlő arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.\"
A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosítása
 §
A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/az OTSH bevételi forrásai a következők:/
\"e) az OTSH feladatköréhez kapcsolódó sporttevékenységekre szervezett bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50%-a.\"
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
 §
(1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket (költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek tulajdonát képező, illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi záróállománya - kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány, ideértve a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keretet is -, illetve annak forrásként történő számbavétele a következő év költségvetésében eredeti előirányzatként, a folyó évi költségvetési bevételek között a helyi önkormányzati alrendszer kivételével nem tervezhető, a folyó évi költségvetési kiadások forrásául azonban - jogszabályban meghatározott módon - megjelölhető és elszámolható. A pénzeszközök - kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány - év végi záróállománya felhasználására, az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási alrendszer és az alapok esetében törvény, a helyi önkormányzatok esetében törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet, egyébként törvény és kormányrendelet állapítja meg.\"
(2) Az Áht. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatályba lépése között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie, kivéve ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli.\"
(3) Az Áht. 17. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
\"(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősülő (titkos, szigorúan titkos), a központi költségvetésben előirányzatként szereplő adatokat legfeljebb kiemelt előirányzati részletezettségben, más hasonló - de a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - közgazdasági jellegű kiadásokkal, illetve bevételekkel összevontan, az azonosíthatóságot kizáró módon kell megjeleníteni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatokkal összefüggő beszámolót az Országgyűlés illetékes bizottsága zárt ülésen vitatja meg és a beszámoló elfogadásáról a Házszabály szerint tájékoztatja az Országgyűlést.\"
(4) Az Áht. 18/B. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki,  egyidejűleg a jelenlegi (2)-(7) bekezdés megjelölése (5)-(10) bekezdésre változik.
\"(2) A Kincstár ellátja a 124. § (2) bekezdésének s) pontjában és a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 97. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás szerinti Kormányrendeletben a számára meghatározott feladatokat.
(3) A Kincstár a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, illetve a rendelkezés kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.
(4) A nemzetközi szerződések alapján külföldről a magyar állam, illetve a kincstári ügyfelek részére nyújtott támogatásokat a Kincstárhoz kell befizetni. A támogatások nyilvántartását és a támogatásoknak a kincstári ügyfelek körében történő felhasználásával összefüggő folyósítási és szükség szerinti lebonyolítási feladatokat a Kincstár végzi.\"
(5) Az Áht. 18/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) A 18/B. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. A Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat és azon e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát - a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által meghatározott módon - tarthatja és használhatja fel.\"
(6) Az Áht. 18/C. §-ának (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(10) A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a 18/B. § (8)-(9) bekezdésében és a (6) bekezdésben meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági, államigazgatási határozaton, vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési kötelezettségen alapul.\"
(7) Az Áht. 18/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A Magyar Nemzeti Bank a kincstári egységes számla mindekori egyenlege után az egy hónapos jegybanki passzív műveletre meghírdetett kamatot fizeti. Ennek hiányában a kamat mértéke a jegybanki alapkamat.\"
(8) Az Áht. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) A központi költségvetésben címként jelenik meg a pártok, és alcímként az országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítását szolgáló központi költségvetési támogatás, azon belül előirányzat-csoportonként az egyes pártok, illetve egyes országos kisebbségi önkormányzatok részére megállapított előirányzat.\"
(9) Az Áht. 24. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat és a felhasználás ellenőrzését - ha a költségvetési törvény, illetve kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.
(4) A (3) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítés nélkül nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő, a 108. § (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira.\"
(10) Az Áht. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(6) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással -  a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján - a Kormány egyidejű tájékoztatásával - hajtható végre.
(11) Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
\"Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.\"
(12) Az Áht. 33. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
\"(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt - a költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdésben meghatározott előirányzat terhére - külföldi székhelyű hitelintézet hitelező jogosult javára szerződést biztosító önálló kötelezettség vállalására is azzal, hogy erre vonatkozó szerződéseiben külföldi jognak alávetheti magát.
(7) A Kormánynak a (6) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásaira az állam által vállalt kezességre irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.\"
(13) Az Áht. a következő új 33/A. §-sal egészül ki:
\"33/A. §
(1) Jogi személy által vállalt kezesség érvényesítéséből eredő, a jogi személyt terhelő fizetési kötelezettség alapján az általa kifizetett összeg erejéig a Kormány a költségvetési törvény - az ott  meghatározott esetekben és mértékben - megtérítési kötelezettséget  állapíthat meg (viszontgarancia).
(2) A jogi személy a kezesség érvényesítését követően a rá átszálló követelés behajtásából származó - külön jogszabályban meghatározott költségekkel csökkentett - bevételt a költségvetési törvényben vállalt, az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség arányában köteles a központi költségvetés részére befizetni.
(3) A költségvetési törvényben egyedileg meg kell határozni az (1) bekezdés szerinti jogi személyek által vállalható - viszontgaranciával biztosított - kezesség állományának felső határát.\"
(14) Az Áht. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek előirányzatainak célját, rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti előirányzat átcsoportosításra - a 24. § (6) bekezdésében foglalt eset kivételével - a Kormány jogosult.\" 
(15) Az Áht. 39.§-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
\"(5) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek és testületek esetében a 24. § (2) bekezdés b) pontjában és a 39. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat átcsoportosítási jogokat a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja. Az átcsoportosítás többlet támogatási igényt nem eredményezhet.\"
(16) Az Áht. 48 §-a a következő r) ponttal egészül ki:
/A pénzügyminiszter /
\"r) gondoskodik az állami támogatási programok szabályozásának és az egyedi állami támogatásoknak az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás versenyjogi szabályaival való összehangolásáról.\"
(17) Az Áht. 49. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik -/
\"g) jóváhagyja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat- maradvány felhasználásának célját, rendeltetését.\"
(18) Az Áht. 63. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi, és éven belül a következő hónapokban kiutalandó nettó összegből levonja. Ha három egymást követő hónapban vagy legkésőbb november 30-ig a különbözet levonása nem teljesül,  akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújthat be a helyi önkormányzat ellen. Amennyiben a decemberi nettó finanszírozás után is marad fenn megelőlegezett összeg, akkor annak erejéig a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen.\"
(19) Az Áht. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap.\"
(20) Az Áht. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"72. §
A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetéséről a 71. § (1) bekezdése szerinti benyújtási határidőtől számított 30 napon belül, az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.\"
(21) Az Áht. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A képviselőtestület által jóváhagyott előirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület engedélyezhet.\"
(22) Az Áht. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban együtt: alapitó okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi.\"
(23) Az Áht. 88. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) A költségvetési szerv alapításáról jogszabályban,  alapító okiratban, megszűntetéséről megszüntető jogszabályban, okiratban kell intézkedni. A jogszabálynak, az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A megszüntető jogszabálynak, okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, felügyeleti szervét, a megszüntető szerv nevét, az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogy a költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján került sor.
(4) A költségvetési szerv, - a jogszabállyal alapított költségvetési szervet kivéve -  a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel - az alapító okiratban meghatározott hatállyal - jön létre, és a nyilvántartásból a megszüntető jogszabály rendelkezése szerint, vagy az  okiratban meghatározott hatállyal való törléssel szűnik meg. A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak.\"
(24) Az Áht. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"93. §
(1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja. 
(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után, a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát tárgyévben, az előirányzat-maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel.
(3) A kincstári körbe tartozók, ha a törvény másként nem rendelkezik, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesíthetnek 
a) a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon a társadalombiztosítási alapoktól, az alapoktól és a helyi önkormányzatoktól előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos kiadásokat,
b) az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat.
Az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig más kifizetés azok terhére nem teljesíthető.
(4) Helyi önkormányzat képviselő testülete illetve közgyűlése a (2) bekezdés szerinti többletbevételek intézményi hatáskörében felhasználható körét és mértékét önkormányzati rendeletben szabályozhatja.
(5) Az előző évi előirányzat-maradvány jóváhagyását követően az előirányzat-maradvány személyi juttatásokra fordítható részének az ugyanezen előirányzatok megtakarításából származó összeget kell tekinteni.
(6) A központi költségvetési szervek előirányzatai, a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az államháztartás más alrendszerei által ellátott feladatokhoz kapcsolódó előirányzatok teljesítésének tárgyévet követő elszámolása és a maradványelszámolás során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, valamint a véglegesen elmaradt feladatokhoz, támogatási célokhoz kapcsolódó előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt, engedélyezési okirattal, illetve szerződéssel le nem kötött külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított - maradványa törlésre kerül.
(7) A fejezeti kezelésű előirányzatok, az államháztartás más alrendszerei által ellátott feladatok folyamatos teljesítését szolgáló előirányzatok maradványa a következő évben a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében elvégzett előirányzat-módosítás után, változatlan rendeltetéssel használható fel a pénzügyminiszter által jóváhagyott összeg erejéig. A pénzügyminiszteri jóváhagyást megelőző felhasználást utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli. Az előirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított előirányzatra.
(8) A nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok előirányzat-maradványát a fejezeti előirányzat-maradványon belül, elkülönítetten kell kimutatni, felhasználására a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezései az irányadók.\"
(9) A központi költségvetési szerv előirányzatai teljesítésének elszámolását a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a fejezet összesített előirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja felül, és hagyja jóvá.
(25) Az Áht. 98. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
\"(7) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény alkalmazása szempontjából a költségvetési szervnél a pénzügyi fedezetet rendelkezésre állónak kell tekinteni, ha a beszerzés
a) a költségvetési szerv részére a költségvetési törvényben, költségvetési rendeletben meghatározott dologi kiadási előirányzat, vagy felhalmozási kiadási előirányzat terhére valósul meg, vagy 
b) a 12/A. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást jelent, vagy 
c) a költségvetési törvény 1.számú mellékletében felsorolt központi beruházási kiadási jogcímeihez tartozó beruházások és beruházási programok megvalósítását szolgálja.\"
(26) Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A költségvetési szerv a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az alap
a) pénzkölcsönt (hitelt) nem vehet fel,
b) kezességet nem vállalhat,
c) értékpapírt kivéve a 94. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt nem vásárolhat,
d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el.\"
(27) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény szerint megillető, az előző években fel nem használt címzett és céltámogatások valamint a céljellegű decentralizált támogatás előirányzatának a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre kerülő összegével a pénzügyi teljesítés előtt, továbbá a döntéssel le nem kötött előirányzat-maradvánnyal a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi előirányzatát meg kell növelni. A termelő infrastrukturális feltételekben meglevő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére előirányzott állami támogatásnak, a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.\"
(28) Az Áht. 102. §-a a következő új (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre változik:
\"(3) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a Kincstári körbe tartozók által elismert tartozás-állományról benyújtott adatszolgáltatás alapján a Kincstár - a Kormány rendeletben szabályozott módon -  az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére előirányzat-felhasználási keretet nem nyit meg. A tartozás-állomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a Kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel megnöveli az előirányzat-felhasználási keretet és teljesíti a megbízást.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - a Kincstár részére teljesíti.
(5) A meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keret nem haladhatja meg az egyébként megnyitható teljes havi előirányzat-felhasználási keret 50 %-át.\"
(29) Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A KVI a kincstári vagyont - törvény, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - saját maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő - a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minősülő, értékesítésre szánt - társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon kezelésére a KVI az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal (a továbbiakban: ÁPV Rt.) köt megállapodást. Az értékesítésből származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb befizetési kötelezettségeitől függetlenül a központi költségvetésbe befizeti.\"
(30) Az Áht. 109/K. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Kincstári vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetőség, ha annak a kincstári vagyonkörből történő kikerülését a KVI javaslata alapján a pénzügyminiszter jóváhagyja. A 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkörre nézve törvény, egyéb esetben törvény vagy kormányrendelet, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.\"
(31) Az Áht. 109/K. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
\"(2) Az állami öröklés révén a Magyar Állam tulajdonába, a KVI vagyonkezelésébe került vagyon kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről - a 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével - a KVI vezérigazgatója 10 millió forint egyedi bruttó értékhatárig saját hatáskörben, a pénzügyminiszter félévenként történő tájékoztatása mellett dönthet.\"
(32) Az Áht. 113/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) A Kincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla vezetési tevékenységet végezhet. A Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.\"
(33) Az Áht. 123. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\"(4) A 18/B. § (4) bekezdésében foglaltakat az 1998. január 1-jét követően kötött megállapodáson alapuló támogatásokra kell alkalmazni.\"
(34) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő u)-v) ponttal egészül ki:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
\"u) az állami támogatási rendszerekre és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Megállapodással való összehangolása rendjét,
v) a 91/A. § és a 94. § (4) bekezdésének végrehajtási szabályait.\"
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
 §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"69. §
Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerint illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja ( a továbbiakban: pótlékalap) havi 13 500 forint.\"
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény módosítása
 §
(1) Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsítet befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk.tv.) 3. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet 2. oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti/
\"a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék,
b) a Tbj. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék,\"
(2) A Alk.tv. 5. §-ának (6)-(7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: 
\"(6) A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-ig az AM könyvet a kiállítónak le kell adni. Ezzel egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy magánnyugdíj-pénztárral létesített-e tagsági viszonyt. Tagsági viszony fennállása esetén be kell mutatnia a magánnyugdíj-pénztár által záradékolt belépési nyilatkozatot. A kiállító január 31-ig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely tartalmazza a munkavállaló nevét, lakcímét, TAJ-számát és adóazonosító jelét, az AM könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján számított ellátási alapját naptári negyedévenkénti bontásban megfizetett adóelőlegét, a munkaviszony időtartamát, valamint a munkavállaló tájékoztatását arról, hogy igazolás alapján milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. Az igazolásban a munkavállalót arról is tájékoztatni kell, hogy a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) és megyei egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) részére nyilvántartásba vétel céljából továbbította a munkavállaló nevére, születési helyére és idejére, anyja leánykori nevére, lakcímére, a TAJ-számra a munkaviszony időtartamára és az ellátások alapjára vonatkozó adatokat. 
(7) A munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a tárgyévet követő február 15-ig adatot szolgáltat a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) és a megyei egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek). Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, lakcímét, TAJ-számát, a munkaviszony időtartamát és az ellátások alapjául szolgáló keresetet. A magánnyugdíjpénztár tagja esetében az adatszolgáltatásnak külön kell tartalmaznia a pénztári tagság fennállása alatti munkaviszony időtartamát és az ellátási alap összegét. A települési önkormányzat jegyzője az adatszolgáltatáshoz szükséges adatokról közvetlenül értesíti az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központi kirendeltségét, az adattovábbítás (adatszolgáltatás) e szerv feladata. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) az adatszolgáltatás alapján a saját nyilvántartásában rögzíti ezeket az adatokat, és ennek megtörténtéről, valamint a magánnyugdíjpénztár javára történő átutalás mértékéről a munkavállalót évente március 31-ig értesíti. A kiállító az AM könyvet az igazolás kiadásával egyidejűleg visszaadja a munkavállalónak és kérelmére új könyvet állít ki.\"
(3) Az Alk.tv. 5. §-ának (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:
\"(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) adatszolgáltatása alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 1999. március 31-ig átutalja az illetékes magánnyugdíjpénztárnak a magánnyugdíjpénztári tagság kezdő napjától számított ellátási alap hat százalékát, ha ennek összege az egyszáz forintot meghaladja.\"
(4) Az Alk.tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"10. §
Az Mt., a Tbj., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, az Flt. és az Szt. alkalmazása szempontjából napi kereseten az adott napon beragasztott közteherjegy értékéhez tartozó, a melléklet 3. oszlopában meghatározott összeget (ellátási alap) kell érteni.\"
(5) Az Alk. tv. 11. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az Flt. 36/A. §-át és a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazoló lapról szóló 4/1997. (I. 28.) MüM rendelet szabályait nem kell alkalmazni az alkalmi foglalkoztatás esetén.
(3) A Tbj. és az Mpt. szabályait az alkalmi foglalkoztatás esetén az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.\"
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
 §
(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvénynek e törvény 66. §-ának (8) bekezdésében megállapított rendelkezései 1998. május 1-jén lépnek hatályba.
(3) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - módosított - 1991. évi LX. törvénynek (a továbbiakban: MNB tv.) e törvény 68. §-ának (1) bekezdésével megállapított rendelkezései 1997. december 31-én lépnek hatályba.
(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjt.) az e törvény 75. §-ával megállapított rendelkezése 1998. február 1-jén lépnek hatályba.
(5) A Kjt.-nek az e törvény 75. §-ával megállapított rendelkezése hatályba lépésének időpontjától a Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 19. számú melléklete, 2. számú melléklete helyébe pedig e törvény 20. számú melléklete lép.
(6) A Kjt. alapján járó illetményemelés megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az összeget, amelyet a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kötelező óraszáma - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése miatti - megemelésének ellentételezésére kapott, feltéve hogy az emelés időpontjától még 5 év nem telt el.
(7) A Kjt. alapján 1997. február 1-jét megelőzően \"F\" fizetési osztályba sorolt közalkalmazott havi garantált illetményét, e törvény 75. §-a hatályba lépésének időpontjától legalább a Kjt. 2. számú melléklete szerinti mértékben kell meghatározni, ha a közalkalmazottnak a Kjt. 66. § (1)-(3) bekezdése alapján kiszámított garantált illetménye ennél alacsonyabb.
(8) Ahol a jogszabály az illetménypótlék, tiszteletdíj vagy egyéb juttatás alapjaként az \"A1.\" fizetési fokozat illetményét határozza meg, azon 1998. február 1-től 13 500 forintot kell érteni.
(9) Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Alk. tv.) az e törvény 76. §-ának (2) bekezdésével megállapított rendelkezéseket első ízben az 1998. év utáni elszámolások esetében kell alkalmazni.
(10) Az Alk. tv.-nek az e törvény 76. §-ában megállapított rendelkezései hatályba lépésének időpontjától az Alk.tv. melléklete helyébe az e törvény 21. számú melléklete lép.
 §
A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az e) pontban írtak kivételével hatályát veszti:
a)  A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény 13. §-ának (4) bekezdése, 13/E. §-ának utolsó mondatából a \"6 %\" szövegrész és 14. §-ának (2) bekezdése.
b) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvénynek az e törvény 68. § (1) bekezdésében megállapított rendelkezései hatálybalépésének időpontjában hatályát veszti az MNB tv. 20. §-a.
c) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 120. §-a (2) bekezdésének c) pontja.
d) A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 91. §-ának (4)-(8) bekezdése, valamint a 13. és 14. számú melléklete.
e) A Kjt.-nek az e törvény 74. §-ával megállapított rendelkezése hatályba lépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 91. §-ának (4)-(8) bekezdése, valamint 13-14. számú melléklete hatályát veszti.
 §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,
b) a gazdálkodó szervezetek egyedi termelési támogatásának 1998. évi felhasználási szabályait rendeletben állapítsa meg. 
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a 36-37. §-ban foglalt viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy
a) a pénzügyminiszterrel és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel a kormányrendeletben meghatározott módon szabályozza az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,
b) rendeletben szabályozza az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.
80. §
A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport a MÁV Rt. hatékonyságának javítását célzó 6000 millió forint összegű rendkívüli támogatás igénybevételére - a Kormány által elfogadott, a hatékonyság javítását eredményező - intézkedési program teljesítése esetén kerülhet sor, a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján és ütemezés szerint. 
81. §
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzembentartási díj összege havonta 530 forint.
82. §
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1998. december 31-ig
a) árubeszerzés esetén: 15 millió forint,
b) építési beruházás esetén: 30 millió forint,
c) építési műszaki terv készítése esetén: 7,5 millió forint,
d) szolgáltatás megrendelése esetén: 7,5 millió forint,
e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.
83. §
A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi mérlegét az MNB törvénynek az e törvény 68. §  (1) bekezdésével megállapított rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani.
84. §
Az MNB tv. 78. §-a alapján, amennyiben a központi költségvetésnek a jegybankkal szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a XLI. A belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet kiadásai terhére teljesíti.



1. számú melléklet az 1997. évi ........ törvényhez

millió forintban

Cím-szám

Al-cím szám

Előir csop. szám

Kie-melt előir. szám

Cím név

Al-cím név

Előir. csop. név
KIADÁSOK
Kiemelt előirányzat  neve
1998. évi 
javasolt
rendes
előirányzat
1998. évi 
javasolt
rendkívüli
előirányzat 

	I. ORSZÁGGYŰLÉS
	1	Országgyűlés Hivatala
	2	Országgyűlés hivatali szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 691,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	968,0
	3	Dologi kiadások	1 293,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	299,5
	2	Felújítás	350,0
	4	Egyéb központi beruházás	282,0
	4	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai	14,0
	2	Alkotmányozással kapcsolatos kiadások	20,0
	3	Észak Atlanti Központ kiadásai	6,0
	4	150 éves a parlamenti demokrácia évfordulójával kapcsolatos kiadásokra	30,0
	5	EU integrációs kiadások	20,0
	6	Képviselőtestület váltásával kapcsolatos kiadások	1 500,0
	1 -  4. cím összesen:	4 981,1	2 501,5
 
	5	Közbeszerzések Tanácsa
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	58,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	25,0
	3	Dologi kiadások	53,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	10,0
	5. cím összesen:	136,0	10,0
 
	6	Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása	79,1
	7	Pártok támogatása
	1	Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
	1	FIDESZ - Magyar Polgári Párt	180,0
	2	Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt	206,0
	3	Kereszténydemokrata Néppárt	180,1
	4	Magyar Demokrata Fórum	248,4
	5	Magyar Szocialista Párt	556,5
	6	Szabad Demokraták Szövetsége	364,2
	2	Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
	2	Munkáspárt	46,4
	5	Köztársaság Párt	37,0
	6	Magyar Igazság és Élet Pártja	23,0
	7	Agrárszövetség	30,5
	8	Társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatása	292,1
	10	Magyar Rádió Közalapítvány támogatása
	1	Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire	2 141,2
	11	Magyar Televízió Közalapítvány támogatása
	1	Magyar Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire	3 139,5
	12	Hungária Televízió Közalapítvány támogatása
	1	Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire	861,0
	14	Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása	1 119,4
	I.  fejezet kiadásai összesen:	14 621,5	2 511,5
 
	II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
	1	Köztársasági Elnöki Hivatal
	1	Köztársasági Elnöki Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	96,4
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	40,9
	3	Dologi kiadások	31,9
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	65,5
	2	Köztársasági Elnök Katonai Irodája
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	0,7
	3	Dologi kiadások	4,6
	2	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Célelőirányzatok
	1	Állami kitüntetések	110,0
	II.  fejezet kiadásai összesen:	351,5

	III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
	1	Alkotmánybíróság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	244,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	107,1
	3	Dologi kiadások	149,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	22,3
	2	Felújítás	5,0
	4	Egyéb központi beruházás	94,0
	2	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Alkotmánybírák megbízatásának lejártával összefüggő kiadások	17,2
	III.  fejezet kiadásai összesen:	500,8	138,5
 
	IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA
	1	Országgyűlési Biztos Hivatala
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	264,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	112,0
	3	Dologi kiadások	116,4
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	25,0
	IV.  fejezet kiadásai összesen:	493,1	25,0
 
	V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
	1	Állami Számvevőszék
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	969,9
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	416,5
	3	Dologi kiadások	245,3
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,4
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	23,5
	2	Felújítás	16,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
	4	Egyéb központi beruházás	66,0
	2	Továbbképzési Intézet és Üdülő
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	21,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	9,0
	3	Dologi kiadások	26,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	1,0
	2	Felújítás	3,2
	V.  fejezet kiadásai összesen:	1 690,9	111,7
 
	VI. BÍRÓSÁGOK
	1	Bíróságok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	11 765,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	5 126,2
	3	Dologi kiadások	2 533,6
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	90,3
	2	Felújítás	75,0
	4	Egyéb központi beruházás	470,0
	2	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 790,4
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	752,7
	3	Dologi kiadások	316,7
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	203,2
	2	Felújítás	254,5
	4	Egyéb központi beruházás	1 175,0
	3	Gyermektartásdíjak állami megelőlegezése	140,0
	4	Ágazati célfeladatok
	1	Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás	50,0
	VI.  fejezet kiadásai összesen:	22 486,2	2 268,0
 
	VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
	1	Ügyészségek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	5 567,2
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	2 434,2
	3	Dologi kiadások	583,2
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	76,0
	2	Felújítás	163,0
	4	Egyéb központi beruházás	707,0
	2	Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	65,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	28,9
	3	Dologi kiadások	7,9
	VIII.  fejezet kiadásai összesen:	8 707,5	946,0
 
	X. MINISZTERELNÖKSÉG
	1	Miniszterelnöki Hivatal
	1	Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	705,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	302,7
	3	Dologi kiadások	119,7
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,4
	2	Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	249,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	104,7
	3	Dologi kiadások	726,4
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	69,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	87,3
	2	Felújítás	161,0
	4	Egyéb központi beruházás	150,0
	2	Magyar Közigazgatási Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	45,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	16,5
	3	Dologi kiadások	16,7
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	1,5
	3	Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	62,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	26,0
	3	Dologi kiadások	56,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	3,5
	5	Határon Túli Magyarok Hivatala
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	124,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	48,7
	3	Dologi kiadások	102,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	8,2
	6	Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Titkársága
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	14,9
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	6,2
	3	Dologi kiadások	14,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	0,5
	7	MOBILITÁS Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	16,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	5,7
	3	Dologi kiadások	7,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	1,1
	9	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Célelőirányzatok
	1	Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány
		 támogatása	474,0
	2	Új Kézfogás Közalapítvány támogatása	340,0
	3	Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány támogatása	58,0
	4	Illyés Közalapítvány támogatása	506,0
	5	Teleki László Alapítvány támogatása	80,0
	6	Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret	55,0
	8	Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és 
		Kutatóintézete Közalapítvány támogatása	60,0
	9	Politikatörténeti Alapítvány támogatása	71,0
	10	Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása	250,0
	11	Művészeti díjak	18,3
	12	Svéd-Magyar Európa tanulmányok képzési program	45,0
	13	Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány támogatása	6,0
	14	Modernizációs és Integrációs Program támogatása	153,0
	15	Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása	30,0
	16	Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása	400,0
	17	X-400-as rendszer üzemeltetése	60,0
	18	Balatoni kutatások támogatása	125,0
	20	Youth for Europe program	80,0
	21	Két- és többoldalú nemzetközi szerződések alapján szervezett 
		nemzetközi ifjúsági csereprogramok 	112,0
	22	Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács működésének 
		támogatása	6,0
	26	\"Magyarország 2000\" tanácskozás	30,0
	41	Bős-Nagymaros feladatkörrel kapcsolatos kormányzati feladatok 
		koordinálása	20,0
	42	Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása	10,0
	43	Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projektiroda támogatása	60,0
	44	Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány	145,0
	3	Egyházak támogatása
	1	Hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, 
		felújításához és beruházásaihoz	3 044,4
	24	Járadékfizetés	3 295,1
	25	Egyházi műemlékek rekonstrukciójának támogatása	1 421,0
	4	Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása
	1	Bolgár Országos Önkormányzat	13,8
	2	Görög Országos Önkormányzat	13,8
	3	Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata	41,7
	4	Magyarországi Németek Országos Önkormányzata	81,8
	5	Magyarországi Románok Országos Önkormányzata	20,8
	6	Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat	120,0
	7	Országos Lengyel Önkormányzat	13,8
	8	Országos Örmény Önkormányzat	13,8
	9	Országos Szlovák Önkormányzat	42,0
	10	Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat	16,3
	11	Szerb Országos Önkormányzat	20,3
	5	Társadalmi szervezetek címzett támogatása
	1	Magyarok Világszövetségének támogatása	183,7
	6	Beruházási célprogramok
	1	Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése	600,0
	2	Kormányzati távközlési célprogram	312,0
	7	Fejezeti tartalék	186,3
	1 -  9. cím összesen:	5 362,5	10 531,6
 
	10	Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
	1	Nemzetbiztonsági Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 625,8	3,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	686,1	1,4
	3	Dologi kiadások	586,0	4,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	43,4
	2	Felújítás	37,5
	4	Egyéb központi beruházás	290,0
	5	Lakástámogatás	20,0
	2	Információs Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 048,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	442,5
	3	Dologi kiadások	1 410,4
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	38,4
	2	Felújítás	8,1
	4	Egyéb központi beruházás	135,0
	5	Lakástámogatás	15,0
	3	Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 860,0	21,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	785,0	8,9
	3	Dologi kiadások	802,9	6,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	216,9
	2	Felújítás	37,5
	4	Egyéb központi beruházás	450,0
	5	Lakástámogatás	30,0
	10. cím összesen:	9 247,2	1 366,9
 
	11	Kormányzati Ellenőrzési Iroda
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	140,9
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	61,0
	3	Dologi kiadások	44,9
	2	Felhalmozási kiadások
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	25,0
	11. cím összesen:	246,8	25,0
 
	12	Tartalékok
	1	Költségvetés általános tartaléka	18 000,0
	2	Céltartalékok
	1	Végkielégítésre és illetménykiegészítés emelésére szolgáló keret	2 000,0
	13	Kormányzati rendkívüli kiadások
	1	Egyházi ingatlanok visszaadása	4 000,0
	8	Speciális eszközök bérleti díja	2 340,0
	X.  fejezet kiadásai összesen:	34 856,5	18 263,5
 
	XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Belügyminisztérium igazgatása
	1	Belügyminisztérium központi igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 287,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	535,3
	3	Dologi kiadások	551,2
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	104,4
	2	Felújítás	140,2
	5	Lakástámogatás	6,4
	2	Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	368,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	157,2
	3	Dologi kiadások	39,8
	2	Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 220,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	936,7
	3	Dologi kiadások	835,6
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	2,7
	2	Felújítás	9,7
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	122,3
	5	Lakástámogatás	10,0
	3	Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 531,4
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 137,6
	3	Dologi kiadások	1 015,7
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	58,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	377,6
	2	Felújítás	90,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
	5	Lakástámogatás	19,0
	4	Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	213,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	88,9
	3	Dologi kiadások	354,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	247,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	3,3
	2	Felújítás	3,6
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	25,0
	5	Lakástámogatás	2,8
	5	Rendőrség
	1	Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4 576,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 842,9
	3	Dologi kiadások	3 351,5
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	125,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	4 130,7
	2	Felújítás	245,1
	5	Lakástámogatás	161,0
	2	Budapesti Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	7 990,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	3 376,4
	3	Dologi kiadások	3 787,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	429,8
	2	Felújítás	318,8
	5	Lakástámogatás	60,0
	4	Baranya megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 193,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	499,8
	3	Dologi kiadások	336,2
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	10,7
	2	Felújítás	17,0
	5	Lakástámogatás	8,0
	5	Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 526,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	636,2
	3	Dologi kiadások	439,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	28,5
	2	Felújítás	13,0
	5	Lakástámogatás	12,0
	6	Békés megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 118,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	473,0
	3	Dologi kiadások	338,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	9,3
	2	Felújítás	18,0
	5	Lakástámogatás	8,0
	7	Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 949,9
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	804,9
	3	Dologi kiadások	582,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	17,1
	2	Felújítás	31,0
	5	Lakástámogatás	13,0
	8	Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 212,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	507,6
	3	Dologi kiadások	369,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	80,3
	2	Felújítás	134,0
	5	Lakástámogatás	11,0
	9	Fejér megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 109,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	468,6
	3	Dologi kiadások	326,2
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	8,1
	2	Felújítás	11,0
	5	Lakástámogatás	8,0
	10	Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 052,4
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	439,5
	3	Dologi kiadások	313,2
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	7,5
	2	Felújítás	18,0
	5	Lakástámogatás	8,0
	11	Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 407,4
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	595,3
	3	Dologi kiadások	419,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	34,0
	2	Felújítás	16,0
	5	Lakástámogatás	9,0
	12	Heves megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	832,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	351,5
	3	Dologi kiadások	247,4
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	32,8
	2	Felújítás	11,0
	5	Lakástámogatás	6,0
	13	Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 120,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	472,4
	3	Dologi kiadások	338,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	8,1
	2	Felújítás	14,0
	5	Lakástámogatás	4,0
	14	Komárom-Esztergom megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	856,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	361,4
	3	Dologi kiadások	256,6
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	6,3
	2	Felújítás	15,0
	5	Lakástámogatás	6,0
	15	Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	756,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	314,4
	3	Dologi kiadások	210,9
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	15,3
	2	Felújítás	16,0
	5	Lakástámogatás	6,0
	16	Pest megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 346,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	992,9
	3	Dologi kiadások	744,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	142,7
	2	Felújítás	166,0
	5	Lakástámogatás	12,0
	17	Somogy megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 161,9
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	482,8
	3	Dologi kiadások	411,7
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	11,0
	2	Felújítás	23,0
	5	Lakástámogatás	7,0
	18	Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 342,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	567,8
	3	Dologi kiadások	408,4
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	49,0
	2	Felújítás	17,0
	5	Lakástámogatás	7,0
	19	Tolna megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	915,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	383,2
	3	Dologi kiadások	240,8
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	8,7
	2	Felújítás	10,0
	5	Lakástámogatás	6,0
	20	Vas megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	845,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	357,0
	3	Dologi kiadások	263,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	9,3
	2	Felújítás	14,0
	5	Lakástámogatás	7,0
	21	Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 019,4
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	424,5
	3	Dologi kiadások	276,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,7
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	12,2
	2	Felújítás	14,0
	5	Lakástámogatás	8,0
	22	Zala megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	880,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	366,9
	3	Dologi kiadások	250,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	7,5
	2	Felújítás	20,0
	5	Lakástámogatás	8,0
	23	Készenléti Rendőrség
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 494,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 122,8
	3	Dologi kiadások	1 051,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	70,0
	2	Felújítás	55,0
	5	Lakástámogatás	15,0
	24	Köztársasági  Őrezred
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 253,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	532,5
	3	Dologi kiadások	272,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	30,0
	2	Felújítás	15,0
	5	Lakástámogatás	30,0
	25	Híradástechnikai Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	281,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	118,8
	3	Dologi kiadások	1 460,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	51,0
	2	Felújítás	2,0
	6	Határőrség
	1	Határőrség Országos Parancsnokság és szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 083,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	395,1
	3	Dologi kiadások	896,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	603,2
	2	Felújítás	547,2
	4	Egyéb központi beruházás	305,0
	5	Lakástámogatás	103,0
	2	Határőrigazgatóságok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	8 515,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	3 473,2
	3	Dologi kiadások	2 393,3
	3	Körmendi Határrendész-képző Szakiskola
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	255,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	111,2
	3	Dologi kiadások	57,0
	7	Tűzoltóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 218,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	425,1
	3	Dologi kiadások	435,5
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	162,9
	2	Felújítás	45,2
	4	Egyéb központi beruházás	280,0
	5	Lakástámogatás	22,4
	8	Polgári Védelem
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	962,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	431,2
	3	Dologi kiadások	530,2
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	40,0
	2	Felújítás	51,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	5,0
	5	Lakástámogatás	17,0
	9	BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	218,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	93,5
	3	Dologi kiadások	96,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	5,0
	2	Felújítás	4,8
	4	Egyéb központi beruházás	63,0
	5	Lakástámogatás	2,6
	10	Duna Palota és Kiadó
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	158,2
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	63,0
	3	Dologi kiadások	117,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	3,0
	5	Lakástámogatás	2,6
	11	Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	241,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	100,8
	3	Dologi kiadások	148,9
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,8
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	24,0
	2	Felújítás	8,3
	5	Lakástámogatás	1,0
	12	Rendőrtiszti Főiskola
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	407,2
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	185,6
	3	Dologi kiadások	167,2
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	9,0
	5	Lakástámogatás	3,0
	13	BM Központi Kórház és intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	939,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	412,3
	3	Dologi kiadások	802,4
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	17,6
	2	Felújítás	22,5
	5	Lakástámogatás	16,0
	14	Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 142,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	466,1
	3	Dologi kiadások	1 024,5
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	42,0
	2	Felújítás	119,8
	5	Lakástámogatás	21,0
	15	BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	137,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	53,3
	3	Dologi kiadások	50,1
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	15,8
	5	Lakástámogatás	1,4
	16	Adatfeldolgozó Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	525,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	230,1
	3	Dologi kiadások	1 201,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	125,7
	2	Felújítás	0,9
	5	Lakástámogatás	6,8
	19	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	163,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	18,5
	3	Dologi kiadások	24,3
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	26,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	47,0
	4	Egyéb központi beruházás	2 224,0
	5	Lakástámogatás	45,0
	2	Ágazati célfeladatok
	1	Gépjárműkorszerűsítési program	50,0
	2	Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai	55,0
	6	Önkéntes tűzoltóegyesületek támogatása	100,0
	8	NATO Békepartnerségi program (Polgári Védelem feladatai)	19,0
	9	Világbanki hitelből megvalósuló beszerzések ÁFA vonzata	100,0
	11	Nukleárisbaleset-elhárítási Kormány Bizottság feladatai	20,0
	12	Katonai Szabványügyi Műszaki Bizottság katonai szabványügyi
		 munka, rendvédelmi szolgálatok eszközrendszeresítése	4,5
	16	Irat-felülvizsgáló Bizottság működési költsége	35,0
	19	Nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád 
		bevezetése	2 500,0
	21	Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok miniszteri jutalmazása, 
		hősi halottakkal kapcsolatos szociális és kegyeleti kiadásai	32,0
	23	Választás, népszavazás	3 053,0
	52	Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási 
		vezetőképzés működési feltételei	300,0
	3	Társadalmi önszerveződések támogatása
	2	Rendőr és Határőr SE támogatása	17,0
	3	Szakszervezetek támogatása	5,0
	4	Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása	15,0
	5	Szabadságharcosokért Alapítvány	13,0
	18	Közbiztonság közalapítvány	100,0
	4	Beruházási célprogramok
	1	Várpalota és térsége környezetvédelmi rehabilitációs program	3 000,0
	6	Fejezeti tartalék	5,2
	1 -  19. cím összesen:	118 981,6	18 829,5
 
	22	Országos Testnevelési és Sporthivatal
	1	Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	206,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	88,2
	3	Dologi kiadások	93,3
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	2,5
	2	Felújítás	8,9
	4	Egyéb központi beruházás	60,0
	3	Központi sportintézmények és sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	842,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	367,0
	3	Dologi kiadások	1 224,0
	4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	1,2
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	204,5
	2	Felújítás	119,0
	4	Egyéb központi beruházás	1 130,0
	4	MTK Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	34,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	14,5
	3	Dologi kiadások	55,2
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	3,8
	2	Felújítás	3,1
	4	Egyéb központi beruházás	30,0
	5	OTSH kezelésű előirányzatok
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	100,0
	4	Egyéb központi beruházás	80,0
	4	OTSH kezelésű szakmai előirányzatok
	1	Verseny- és élsport	967,2
	2	Utánpótlásnevelés, diáksport	187,7
	3	Szabadidősport	20,0
	4	Sporttudomány	8,0
	5	Magyar Olimpiai Bizottság	100,0
	7	Egyéb ágazati szakmai célfeladatok	180,0
	9	UTE támogatása	135,0
	10	Bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó 
		támogatás	150,0
	11	Olimpia és olimpiai minősítő versenyek	40,0
	6	Sporttámogatási célelőirányzatok
	1	Versenysport szervezetek normatív támogatása	168,5
	2	Diáksport szervezetek normatív támogatása	25,5
	3	Szabadidő és speciális sport szervezetek normatív támogatása	8,5
	4	Labdarúgás sportág támogatása	12,3
	5	Létesítményre pályázati támogatás	28,4
	6	Működésre pályázati támogatás	22,6
	7	Eseményre pályázati támogatás	13,2
	8	Egyéb célra pályázati támogatás	8,8
	9	Működési kiadások	12,2
	7	Sportcélú alapítványok támogatása
	1	Mező Ferenc Közalapítvány támogatása	5,0
	2	Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány támogatása	350,0
	3	A Gerevich Aladár NS Közalapítvány totó játékadóból 
		származó támogatása	330,0
	4	Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az 
		Egészséges Életért Közalapítvány támogatása	5,0
	5	A Wesselényi Miklós NISzEÉ Közalapítvány sorsolásos játékok 
		játékadójából származó támogatása	440,0
	22. cím összesen:	5 015,4	2 871,8
 
	23	Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
	1	Normatív hozzájárulások
	1	Községek általános támogatása	6 000,0
	2	Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz	8 193,7
	3	Körzeti igazgatási feladatokhoz	3 046,5
	4	Megyei/Fővárosi igazgatási és sportfeladatokhoz	1 564,9
	5	Üdülőhelyi feladatokhoz	4 000,0
	6	Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz	11 841,0
	7	Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti 
		ellátásokhoz	18 900,0
	8	Gyermek- és ifjúságvédelemi feladatokhoz	7 844,0
	9	Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi 
		ellátáshoz	10 005,0
	10	Nappali szociális intézményi ellátáshoz	2 146,0
	11	Hajléktalanok átmeneti intézményeire	506,0
	12	Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok ápoló
		-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához	11 250,0
	13	Bölcsődei ellátáshoz	2 100,0
	14	Óvodai neveléshez	23 644,1
	15	Iskolai oktatáshoz az 1-6. évfolyamokon	47 931,3
	16	Iskolai oktatáshoz a 7-8. évfolyamokon	17 489,9
	17	Iskolai oktatáshoz a 9-10. évfolyamokon	19 474,6
	18	Iskolai oktatáshoz a 11-13. évfolyamokon	19 334,5
	19	Iskolai szakképzéshez	8 878,6
	20	Kollégiumi, externátusi ellátáshoz	8 890,0
	21	Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz	6 305,9
	22	Alapfokú művészetoktatáshoz	4 639,5
	23	Egyéb közoktatási hozzájárulásokhoz	23 737,9
	24	Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához	5 790,0
	25	Megyei és fővárosi közművelődési és közgyűjteményi 
		feladatok ellátásához	2 482,9
	2	Helyi önkormányzatok színházi támogatása
	1	Épületműködtetési hozzájárulás	2 878,6
	2	Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás	1 498,4
	3	Bábszínházak művészeti munkájának támogatása	113,0
	4	Színházak pályázati támogatása	280,0
	3	Címzett- és céltámogatások	43 000,0
	4	Központosított előirányzatok
	1	Körjegyzőség támogatása	1 000,0
	2	Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása	60,0
	3	Lakossági közműfejlesztés támogatása	2 060,0
	4	Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása	300,0
	5	Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási 
		munkálatainak támogatása	1 050,0
	6	Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása	3 400,0
	7	Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása	150,0
	8	Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános 
		támogatása	350,0
	9	Gyermeknevelési támogatás	9 500,0
	10	Időskorúak járadéka	5 120,0
	11	Gyermek és ifjúsági feladatok	130,0
	12	Szakmai fejlesztések támogatása	2 543,0
	13	Pedagógus szakvizsga és továbbképzés	3 486,0
	14	Körzeti, térségi feladatok támogatása	3 231,0
	15	Pedagógusok szakkönyv-vásárlásának támogatása	1 220,0
	16	Tankönyv-vásárlás támogatása	1 592,0
	17	Érettségiztetés, szakvizsgáztatás támogatása	500,0
	18	Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás	400,0
	19	Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok 
		támogatása	230,0
	20	Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz	1 500,0
	5	Működésképtelenné vált helyi önkormányzat kiegészítő támogatása
	1	Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) 
		helyi önkormányzat támogatása	6 700,0
	2	Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzat 
		támogatása	500,0
	6	Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása	11 600,0
	7	Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás	9 000,0
	8	Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához	6 643,6
	9	Céljellegű decentralizált támogatás
	1	Területfejlesztési tanácsok normatív kerete	4 000,0
	2	Vis maior tartalék	300,0
	23. cím összesen:	335 631,9	64 700,0
 
	XI.  fejezet kiadásai összesen:	459 628,9	86 401,3
 
	XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 180,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	532,9
	3	Dologi kiadások	583,5
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	66,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	20,0
	2	Felújítás	100,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	176,0
	4	Egyéb központi beruházás	250,0
	2	Szakigazgatási intézmények
	1	Költségvetési Iroda
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	433,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	195,1
	3	Dologi kiadások	193,4
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	25,0
	2	Felújítás	10,0
	4	Egyéb központi beruházás	14,0
	2	Állategészségügyi, élelmiszerellenőrzési szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4 187,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 821,9
	3	Dologi kiadások	2 782,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,9
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	350,0
	2	Felújítás	180,0
	4	Egyéb központi beruházás	105,0
	3	Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 777,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	747,6
	3	Dologi kiadások	1 308,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	206,0
	2	Felújítás	150,0
	4	Egyéb központi beruházás	74,0
	4	Földművelésügyi szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	502,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	210,0
	3	Dologi kiadások	256,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	20,0
	2	Felújítás	10,0
	4	Egyéb központi beruházás	10,0
	5	Erdészeti szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	802,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	332,1
	3	Dologi kiadások	379,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	40,0
	2	Felújítás	20,0
	4	Egyéb központi beruházás	30,0
	3	Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4 199,9
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 857,0
	3	Dologi kiadások	1 898,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	130,0
	2	Felújítás	90,0
	4	Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 190,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	538,3
	3	Dologi kiadások	1 379,6
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	30,0
	2	Felújítás	130,0
	4	Egyéb központi beruházás	150,0
	5	Kárpótlási szervezet, agrárpiaci szervezet
	1	Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	530,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	235,0
	3	Dologi kiadások	244,1
	6	Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	882,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	400,0
	3	Dologi kiadások	881,1
	4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	8,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	19,2
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	50,0
	2	Felújítás	120,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	0,5
	4	Egyéb központi beruházás	350,0
	7	Közművelődési intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	122,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	53,2
	3	Dologi kiadások	97,6
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	50,0
	4	Egyéb központi beruházás	30,0
	8	Agrárkutató intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 001,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	440,5
	3	Dologi kiadások	771,6
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	38,3
	6	Kamatfizetések	2,1
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	63,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
	4	Egyéb központi beruházás	142,0
	9	FM kiemelt sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	108,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	49,1
	3	Dologi kiadások	230,1
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	59,0
	4	Egyéb központi beruházás	245,0
	10	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	170,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	68,0
	3	Dologi kiadások	232,0
	2	Ágazati célelőirányzatok
	1	Élelmiszerkönyv kiadása, szabványosítás és minőségügyi 
		feladatokra	30,0
	4	Mezőgazdasági birtokrendezés feladatai	640,0
	5	A Magyar Agrárkamara Gazdajegyzői Hálózat üzemeltetésének 
		támogatása	720,0
	6	Az Euro-Atlanti integráció előkészítése	500,0
	7	Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleáris balesetelhárítási
		 feladatok	50,0
	8	Nemzetközi feladatok, tagdíjak	200,0
	9	Agrárkutatási feladatok támogatása	450,0
	12	Nemzeti kataszteri program feltételrendszere	900,0
	13	Magyar Állatorvosi Kamara által ellátott állami feladatok 
		támogatása	20,0
	14	Hegyközségek állami feladatainak támogatása	70,0
	3	Beruházási célprogramok
	1	Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás	1 400,0
	3	Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása	1 900,0
	4	Támogatási célelőirányzatok
	1	Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása	29 720,0
	2	Erdészeti feladatok
	1	Erdészeti közcélú feladatok	3 500,0
	2	Erdei vasutak működtetésére	65,0
	3	Jóléti- és parkerdőfenntartásra	85,0
	3	Termőföld minőségi védelme, hasznosítása	1 400,0
	4	Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok	550,0
	5	Halgazdálkodási tevékenységek	250,0
	6	Vadgazdálkodási tevékenységek	600,0
	9	Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása	200,0
	5	Fejezeti tartalék	230,0
	6	Állatkár-térítés	2 200,0
	7	Járványvédelmi céltámogatás (állat)	200,0
	1 -  10. cím összesen:	48 859,1	36 451,5
 
	11	Vállalkozások folyó támogatása
	1	Piacra jutási támogatás	41 000,0
	3	Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás	31 760,0
	4	Erdőkárok felszámolásához nyújtott támogatás	250,0
	11. cím összesen:	73 010,0
	XII.  fejezet kiadásai összesen:	121 869,1	36 451,5
 
	XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
	1	Honvédelmi Minisztérium
	1	Honvédelmi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	656,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	273,7
	3	Dologi kiadások	338,7
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	215,5
	2	HM hivatalai
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	479,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	137,7
	3	Dologi kiadások	985,9
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	345,9
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	4,7
	3	HM háttérintézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 347,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	934,0
	3	Dologi kiadások	1 548,5
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	623,0
	2	Felújítás	15,3
	2	Magyar Honvédség
	1	Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és közvetlen szervezetei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	13 401,2
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	5 212,6
	3	Dologi kiadások	18 748,6
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	206,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	867,6
	2	Felújítás	2 266,0
	2	Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	10 376,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	3 875,2
	3	Dologi kiadások	4 454,9
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,5
	3	Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	8 984,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	3 716,9
	3	Dologi kiadások	3 587,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,3
	3	Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
	1	Katonai Felderítő Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 618,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 086,9
	3	Dologi kiadások	1 169,4
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8,7
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	77,7
	2	Felújítás	7,0
	2	Katonai Biztonsági Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	605,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	254,0
	3	Dologi kiadások	174,3
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	19,5
	2	Felújítás	1,2
	4	MH Katonai Tanintézetek
	1	Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 661,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	629,0
	3	Dologi kiadások	547,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	15,9
	2	Felújítás	75,0
	2	Bólyai János Katonai Műszaki Főiskola
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	525,4
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	185,9
	3	Dologi kiadások	112,4
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,9
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	25,7
	5	MH Katonai Ügyészségek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	294,2
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	120,8
	3	Dologi kiadások	41,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,8
	6	MH Egészségügyi intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 223,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	958,6
	3	Dologi kiadások	1 832,2
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	13,0
	7	Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	91,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	38,5
	3	Dologi kiadások	24,4
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,2
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	2,8
	8	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	2	Felhalmozási kiadások
	4	Egyéb központi beruházás	700,0
	5	Lakástámogatás	600,0
	6	Lakásépítés	1 500,0
	2	Ágazati célelőirányzatok
	1	NATO Békepartnerségi Program	767,0	25,0
	3	Társadalmi szervek támogatása	104,6
	4	Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó
		 közalapítványhoz	3 744,7
	7	Biztonságpolitikai szerződéseket koordináló tárcaközi bizottság	57,0
	8	NATO PARP feladat többlete	4 000,0
	9	NATO integrációs feladatok	338,0
	10	NATO képviseletbővítés	450,0
	11	Légvédelmi rakétabeszerzés	9 000,0
	12	Budapesti Honvéd Sport Egyesület támogatása	90,0
	3	Kiemelt jelentőségű beruházások
	1	Magyar Honvédség Központi Honvédkórház	100,0
	2	Kecskeméti Katonai Repülőtér	300,0
	3	KILÁTÓ I-IV. feladatok és szaktechnika	160,0
	4	Légvédelmi beruházás	400,0
	XIII.  fejezet kiadásai összesen:	101 501,6	21 001,9
 
	XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Igazságügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	503,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	223,9
	3	Dologi kiadások	298,5
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	44,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	27,7
	2	Felújítás	9,5
	4	Egyéb központi beruházás	10,0
	3	Szakértői Intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	282,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	123,6
	3	Dologi kiadások	127,6
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	25,0
	4	Egyéb központi beruházás	25,0
	4	IM Büntetésvégrehajtás
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	5 491,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	2 285,0
	3	Dologi kiadások	3 972,2
	4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	2,7
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	699,7
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	610,6
	2	Felújítás	382,8
	4	Egyéb központi beruházás	1 652,0
	5	Lakástámogatás	100,0
	6	Lakásépítés	65,0
	5	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célfeladatok
	1	A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása	515,0
	3	Alapítványok támogatása
	1	Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány	10,0
	XIV.  fejezet kiadásai összesen:	14 055,6	3 432,6
 
	XV. IPARI, KERESKEDELMI ÉS IDEGENFORGALMI 
	MINISZTÉRIUM
1	Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium központi igazgatása
	1	Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 429,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	595,2
	3	Dologi kiadások	1 799,3
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	122,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	16,0
	2	Felújítás	35,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	15,0
	2	IKIM Gazdasági igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	118,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	52,4
	3	Dologi kiadások	659,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	70,0
	2	Felújítás	38,1
	4	Egyéb központi beruházás	400,0
	3	IKIM Jóléti igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	50,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	22,3
	3	Dologi kiadások	49,4
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	0,8
	4	Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	465,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	50,2
	3	Dologi kiadások	504,8
	2	Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	16,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	7,1
	3	Dologi kiadások	17,2
	4	Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	25,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	10,6
	3	Dologi kiadások	21,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	2,5
	2	Felújítás	0,6
	6	Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	314,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	133,7
	3	Dologi kiadások	550,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,7
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	35,0
	2	Felújítás	10,0
	7	Idegenforgalmi intéző bizottságok titkárságai
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	76,6	0,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	32,3	0,4
	3	Dologi kiadások	82,4	18,2
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	7,1
	2	Felújítás	25,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	215,0
	8	Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	27,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	13,8
	3	Dologi kiadások	22,3
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	2,0
	9	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	11,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	5,1
	3	Dologi kiadások	8,1
	10	Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	227,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	96,4
	3	Dologi kiadások	240,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	37,0
	2	Felújítás	45,7
	13	Magyar Geológiai Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	469,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	203,1
	3	Dologi kiadások	300,5
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	29,4
	2	Felújítás	23,5
	4	Egyéb központi beruházás	101,0
	14	Magyar Bányászati Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	231,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	98,1
	3	Dologi kiadások	65,2
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	3,4
	2	Felújítás	5,4
	15	Magyar Energia Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	230,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	91,6
	3	Dologi kiadások	216,9
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	42,8
	2	Felújítás	2,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
	18	Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	314,9
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	133,1
	3	Dologi kiadások	557,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	285,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	35,0
	2	Felújítás	12,2
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,5
	21	Magyar Szabadalmi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	582,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	232,0
	3	Dologi kiadások	453,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	313,0
	2	Felújítás	50,0
	22	Országos Mérésügyi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	588,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	243,6
	3	Dologi kiadások	197,8
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	186,0
	2	Felújítás	101,2
	23	Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	240,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	94,8
	3	Dologi kiadások	284,2
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	11,9
	2	Felújítás	30,0
	24	Országos Atomenergia Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	311,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	135,4
	3	Dologi kiadások	335,4
	4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	145,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	87,7
	25	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célelőirányzatok
	1	Alapítványok támogatása
	1	Fogyasztók Tisztességes Tájékoztatásáért Alapítvány	12,0
	4	Szabványosítási  és akkreditálási nemzetközi feladatok	119,3
	5	Magyar találmányok külföldi bejelentése	125,0
	3	Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok
	1	Gazdaságfejlesztési előirányzat	3 620,0	5 730,0
	2	\"Lisszabon EXPO 98\"	68,0
	3	\"Hannover 2000\"	432,0
	4	\"PHARE SME\" program	2 000,0
	6	Egyéb kamattámogatás beruházási hitelekhez	500,0
	4	Turisztikai célelőirányzat	4 631,0
	6	Piaci intervenciós célelőirányzat	29,6
	7	Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat	4 982,0	1 418,0
	8	Hadiipari kapacitás fenntartása	147,0
	9	I-II. Ipari Szerkezet-átalakítási Program	16,8
	11	ITD-H Kereskedelmi szolgálat	1 220,3
	12	Segéllyel megvalósuló programok
	1	EU SAVE II program	65,3
	2	Energetikai PHARE program	327,6
	3	Biomassza energetikai célú felhasználását elősegítő japán segély	20,6
	13	Kiemelt jelentőségű beruházás
	1	Mecseki Uránércbánya bezárása	2 500,0
	14	Társadalmi szervezetek címzett támogatása
	1	MTESZ támogatása	96,0
	2	Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása	3,0
	XV.  fejezet kiadásai összesen:	31 969,8	13 073,7
 
	XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI 
	MINISZTÉRIUM
	1	Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	833,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	363,4
	3	Dologi kiadások	501,6
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	92,9
	2	Felújítás	118,6
	4	Egyéb központi beruházás	680,0
	2	Országos Műemlékvédelmi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	441,4
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	193,6
	3	Dologi kiadások	760,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	49,6
	2	Felújítás	1,6
	4	Egyéb központi beruházás	900,0
	3	Országos Meteorológiai Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	357,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	156,0
	3	Dologi kiadások	377,7
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	98,0
	2	Felújítás	50,0
	4	Egyéb központi beruházás	110,0
	4	Környezetgazdálkodási Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	414,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	177,3
	3	Dologi kiadások	442,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	96,0
	2	Felújítás	10,0
	4	Egyéb központi beruházás	150,0
	5	Természetvédelmi területi szervek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	558,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	244,3
	3	Dologi kiadások	350,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	13,2
	2	Felújítás	51,5
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,5
	4	Egyéb központi beruházás	235,0
	6	Környezetvédelmi területi szervek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 207,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	530,4
	3	Dologi kiadások	408,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9,7
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	12,7
	2	Felújítás	25,2
	4	Egyéb központi beruházás	285,0
	8	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célelőirányzatok
	6	Alföld program	200,0
	9	Duna monitoring	20,0
	10	Grassalkovich Kastély Közalapítvány támogatása	170,0
	11	Szigetközi térség kárainak mérséklése	150,0
	21	Nemzetközi tagdíjak	140,0
	23	Megyei és regionális fejlesztési tanácsok	135,6
	25	Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózatok működtetése	50,0
	26	Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program	100,0
	27	Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása
		 program	1 000,0
	28	Örökségünk Őrei Alapítvány támogatása	5,0
	31	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és 
		Válságkezelési Program
	1	B-A-Z Megyei ISZVP támogatással fedezett kiadásai	10,0
	2	B-A-Z Megyei ISZVP segéllyel fedezett kiadásai	706,4
	32	Országos Környezetvédelmi Tanács működtetése	12,0
	35	Környezet- és természetvédelmi monitoring rendszer működtetése	50,0
	36	OECD tagság, EU csatlakozás és egyéb nemzetközi kötelezettségek
		 többletfeladatai	150,0
	37	Védett természeti értékek megóvása	150,0
	38	Phare CBC program
	1	Phare CBC program támogatással fedezett kiadásai	387,0
	2	Phare CBC program segéllyel fedezett kiadásai	2 088,0
	3	Beruházási célprogramok
	2	Céltámogatási kiegészítő keret	330,0
	3	Budai vár, Szent György tér környezetének rendezése	450,0
	4	Területfejlesztési célfeladatok
	1	Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai	3 910,0
	2	Területfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai	569,4
	6	Fejezeti tartalék	119,8
	XVI.  fejezet kiadásai összesen:	9 667,3	12 606,6
 
	XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI 
	MINISZTÉRIUM
	1	Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi 
	Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	621,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	267,1
	3	Dologi kiadások	303,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,4
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	15,0
	4	Egyéb központi beruházás	56,0
	2	Közlekedési Felügyeletek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	3 409,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 470,0
	3	Dologi kiadások	2 116,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	862,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	800,0
	2	Felújítás	117,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	12,0
	4	Egyéb központi beruházás	70,0
	3	Hírközlési Intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 173,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	483,9
	3	Dologi kiadások	2 202,5
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	1 219,1
	2	Felújítás	110,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	6,2
	4	Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	236,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	107,3
	3	Dologi kiadások	507,4
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	17,7
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	475,3
	5	Légügyi Igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	92,4
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	39,0
	3	Dologi kiadások	44,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	18,0
	2	Felújítás	0,5
	6	Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4 353,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 845,0
	3	Dologi kiadások	8 012,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	6 000,0
	2	Felújítás	900,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	30,0
	7	Vízügyi és árvízvédelmi intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	3 995,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 735,5
	3	Dologi kiadások	2 310,2
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	178,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	73,4
	2	Felújítás	42,3
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,8
	4	Egyéb központi beruházás	150,0
	8	MÁV egészségügyi szolgáltatás
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	90,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	39,2
	3	Dologi kiadások	25,0
	9	MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 429,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 080,1
	3	Dologi kiadások	1 638,4
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,7
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	3,0
	2	Felújítás	8,2
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	70,5
	10	Közlekedési Múzeum
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	96,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	43,5
	3	Dologi kiadások	27,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	1,4
	4	Egyéb központi beruházás	40,0
	11	Magyar Űrkutatási Iroda
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	8,2
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	4,0
	3	Dologi kiadások	17,2
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	631,7
	13	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	70,0
	2	Ágazati célelőirányzatok
	2	Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások	254,9
	4	Vízkárelhárítási művek fenntartása	1 336,0
	6	Polgári védelmi és információs feladatok	75,0
	7	Nemzetközi tagdíjak	145,2
	8	Kutatási feladatok	243,2
	12	EU integrációs feladatok	100,0
	13	Informatikai eszközfenntartás	15,0
	14	Veszélyes árufuvarozás szabályozása	4,5
	16	Légi riasztási rendszer fenntartási feladatai	15,0
	18	ENSZ vasúti project költségei	7,6
	19	NATO  integráció előkészítésével kapcsolatos feladatok	10,0
	20	A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai	469,0
	21	MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása részben 
		PHARE segélyből	3 500,0
	3	Beruházási célprogramok
	1	Postai épületrekonstrukció	400,0
	2	Kiemelt városok szennyvízkezelése	2 370,0
	3	Vízkárelhárítás
	1	Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése, és rekonstrukciója	1 400,0
	2	Folyó- és tószabályozás	360,0
	3	Duna Budapest-Szap közötti szakaszának rendezése	400,0
	4	Nagy műtárgyak rekonstrukciója	700,0
	5	Síkvidéki és dombvidéki vízrendezés	1 100,0
	6	Vízpótló- és elosztó rendszer	350,0
	8	Felső-Tisza vidéki árvízvédelmi rendszerek fejlesztése	750,0
	9	Holtág rehabilitáció támogatása	100,0
	10	Duna-Tisza közi hátság vízpótlása	350,0
	4	Balatoni vízkárelhárítás	55,0
	5	Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése	1 400,0
	6	Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése	1 550,0
	7	Egyéb vízminőség-védelem
	1	Egyéb vízminőség-védelem	300,0
	2	Vízbázisvédelem	1 300,0
	3	Vízrajz	400,0
	8	Balatoni vízminőségvédelem	1 200,0
	10	Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése
	1	Kombinált fuvarozás fejlesztése	1 100,0
	2	Logisztikai központ fejlesztése	300,0
	3	Kikötők fejlesztése	600,0
	11	Vasúthálózat fejlesztése	10 000,0
	12	VOLÁN autóbusz-rekonstrukció	2 100,0
	13	Nagymaros feletti befejezetlen védtöltések rendezése	500,0
	14	Vasútegészségügyi fejlesztések	515,0
	15	Infrastruktúra fejlesztési feladatok	240,0
	17	Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki 
		fejlesztés	1 500,0
	19	MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása	6 600,0
	4	Kiemelt jelentőségű beruházások
	3	M0-s körgyűrű, Északi szektor M3-11. sz. főút között	1 040,0
	5	Új 2. sz. főút építése III. ütem (Budapest-Dunakeszi szakasza)	1 560,0
	6	44-es főút Gyulát elkerülő szakasza, I. ütem	200,0
	7	Esztergomi Mária-Valéria híd építése	400,0
	8	Szlovén vasúti átmenet építése	5 650,0
	9	68-as főút határátkelőhöz vezető szakaszának megépítése	150,0
	10	Székesfehérvárt elkerülő út építése	250,0
	12	Délbuda-Rákospalota Metró építése	200,0
	5	Hírközlési célfeladatok
	1	Távközlésfejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok	3 600,0
	7	Fejezeti tartalék	158,7
	1 -  13. cím összesen:	49 017,2	61 198,4
 
	14	Kormányzati rendkívüli kiadások
	1	Észak-kelet Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. 
		támogatása az M3-as autópálya építésére	3 530,0
	XVII.  fejezet kiadásai összesen:	49 017,2	64 728,4
 
	XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Külügyminisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 335,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	535,2
	3	Dologi kiadások	593,3	80,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	201,8
	2	Felújítás	57,0
	4	Egyéb központi beruházás	570,0
	2	Külképviseletek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	8 214,9
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 676,5
	3	Dologi kiadások	7 664,9
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	314,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	669,6
	2	Felújítás	650,1
	3	KÜM Jóléti Intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	21,2
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	8,7
	3	Dologi kiadások	58,7
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	0,6
	4	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	3	Fejezeti tartalék	198,0
	XVIII.  fejezet kiadásai összesen:	20 425,9	2 427,1
 
	XIX. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Munkaügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	647,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	279,2
	3	Dologi kiadások	396,9
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	388,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	54,3
	2	Felújítás	1,5
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	32,0
	4	Egyéb központi beruházás	59,0
	2	Érdekegyeztető Tanács Titkársága
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	27,9
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	11,2
	3	Dologi kiadások	9,8
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	0,2
	3	Nemzeti Szakképzési Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	121,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	39,0
	3	Dologi kiadások	695,5
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	27,0
	2	Felújítás	15,0
	4	Egyéb központi beruházás	1,0
	4	Munkaügyi Kutatóintézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	31,4
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	12,2
	3	Dologi kiadások	10,5
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	0,5
	5	Regionális átképző központok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	555,2
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	244,2
	3	Dologi kiadások	755,8
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	142,2
	2	Felújítás	15,8
	4	Egyéb központi beruházás	27,0
	6	Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenő Központ
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	11,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	5,2
	3	Dologi kiadások	10,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	0,6
	2	Felújítás	0,2
	4	Egyéb központi beruházás	5,0
	7	Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	120,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	50,6
	3	Dologi kiadások	43,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	71,2
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	4,2
	2	Felújítás	1,0
	4	Egyéb központi beruházás	2,0
	9	Országos Munkaügyi és Módszertani Központ
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	201,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	83,5
	3	Dologi kiadások	164,8
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	8,0
	2	Felújítás	3,0
	10	Munkaügyi Központok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4 912,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	2 158,9
	3	Dologi kiadások	2 415,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	330,5
	2	Felújítás	97,0
	11	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki program
	4	Hitelfedezet	405,0
	5	VÁM-ÁFA kiadások	50,0
	3	III. Ipari Szerkezet-átalakítási Program visszafizetése	30,0
	4	Normatív finanszírozás
	1	Polgári szolgálat	200,3
	5	Közmunkavégzés támogatása	4 100,0
	6	Munkaerőpiaci szervezet fejlesztési program	1 000,0
	7	Megyei Munkaügyi Központok működési tartaléka	150,0
	8	Rehabilitációs beruházás	300,0
	XIX.  fejezet kiadásai összesen:	14 746,4	6 862,0
 
	XX. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
	1	Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
	1	Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	940,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	405,2
	3	Dologi kiadások	431,6
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	25,0
	2	Felújítás	50,0
	4	Egyéb központi beruházás	140,0
	2	MKM Jóléti és szociális intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	211,9
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	91,5
	3	Dologi kiadások	182,7
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	8,2
	2	Felújítás	18,0
	3	MKM Külkapcsolatok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	596,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	84,2
	3	Dologi kiadások	967,8
	4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	156,8
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	193,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	20,0
	2	Felújítás	50,0
	4	Egyéb központi beruházás	500,0
	2	Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	15 960,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	6 687,3
	3	Dologi kiadások	9 117,5
	4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	5 007,4
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	180,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	1 154,2
	2	Felújítás	1 158,9
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	89,3
	4	Egyéb központi beruházás	758,0
	3	Agrártudományi egyetemek
	1	Egyetemek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	5 244,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	2 198,2
	3	Dologi kiadások	4 319,3
	4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	999,2
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	7,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	344,4
	2	Felújítás	271,5
	4	Egyéb központi beruházás	477,0
	4	Orvosegyetemek, Egészségtudományi egyetem
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	15 228,2
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	6 637,9
	3	Dologi kiadások	15 137,3
	4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	814,3
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	44,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	1 732,3
	2	Felújítás	475,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,5
	4	Egyéb központi beruházás	50,0
	5	Főiskolák
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	7 943,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	3 393,3
	3	Dologi kiadások	4 225,7
	4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	2 735,5
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	66,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	350,0
	2	Felújítás	370,7
	6	Továbbképző intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	388,4
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	150,7
	3	Dologi kiadások	260,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	18,5
	2	Felújítás	3,5
	7	Egyéb oktatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	290,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	128,6
	3	Dologi kiadások	185,8
	4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	17,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	13,0
	2	Felújítás	94,6
	4	Egyéb központi beruházás	30,0
	8	Nemzeti kulturális intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4 480,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 996,4
	3	Dologi kiadások	2 208,2
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	22,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	106,5
	2	Felújítás	204,3
	4	Egyéb központi beruházás	912,0
	9	Kutató és szolgáltató intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	687,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	275,2
	3	Dologi kiadások	503,3
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	426,7
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	28,4
	2	Felújítás	32,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,0
	10	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	250,0
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	500,0
	4	Egyéb központi beruházás	400,0
	4	Beruházási célprogramok
	1	Királyi városok rekonstrukcióira	500,0
	2	Világbanki hitelből megvalósuló felsőoktatási program	1 500,0
	3	Múzeumi rekonstrukció	2 000,0
	2	Normatív finanszírozás
	1	Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai
		 központi előirányzata	2 600,0
	3	Humán szolgáltatások normatív állami támogatása	8 900,1
	4	Doktorandusz hallgatók ösztöndíja	157,3
	7	Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás)	977,0
	8	Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése	510,0
	10	Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés)	1 740,0
	11	Hallgatói létszám képzési többlete (alapítvány felsőoktatás)	1 250,0
	12	Felsőoktatási hallgatók lakhatási támogatása	730,0
	4	Közoktatási feladatfinanszírozás
	1	Közoktatás feladatok és szakmai programok	775,0	25,0
	2	Közoktatási tankönyvkiadás	405,0
	3	Közoktatás fejlesztés és számítógépes hálózat kialakítása	1 000,0	400,0
	4	Pedagógus szakvizsga és továbbképzés	850,0	350,0
	6	Kommunikációs testületek, szakmai bizottságok	30,0
	8	Diákparlament megrendezése	40,0
	9	Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények 
		központi előirányzata	528,0
	10	Tankönyv, taneszköz fejlesztés támogatás	60,0
	5	Felsőoktatási feladatfinanszírozás
	1	Felsőoktatási programfinanszírozások	1 800,0	300,0
	2	Felsőoktatási fejlesztési alapprogram	400,0	1 200,0
	3	Felsőoktatási központi kutatási előirányzat	620,0	160,0
	4	Széchenyi professzori ösztöndíj	1 122,6
	5	Szakmai könyvek, folyóiratok beszerzése a felsőoktatásban	245,0
	6	Hallgatók tankönyv, jegyzet támogatása	69,0
	7	Nem állami felsőoktatási intézmények kollégiumi ellátásának
		 támogatása	50,0
	8	Egyes egyházi felsőoktatási intézmények működéséhez történő 
		hozzájárulás	114,6
	9	Köztársasági ösztöndíj	53,9
	11	Magyar Akkreditációs Bizottság	115,0	5,0
	12	Országos Tudományos Diákköri Tanács támogatása	12,0
	13	Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának támogatása	12,0
	16	Európai Uniós Közösségi Programok	100,0
	18	Gyakorló iskolák normatív ellátása	300,0
	19	Vezető oktatók minőségi bérezése	1 250,0
	20	PHARE programok külföldi hozzájárulása	761,5
	21	Alapítványi (felsőoktatási) intézmények Kjt. kihatása	4,4
	6	Kulturális feladatfinanszírozás
	1	Kulturális célfeladatok	366,0
	2	Művészeti ösztöndíjak, művelődési és közoktatási miniszteri díjak 
		és kitüntetések	105,0
	7	Nemzeti Színház kormánybiztosi iroda	36,0
	8	Közhasznú társaságok közhasznú feladatai	418,0
	12	Ezeréves államiságunk megünneplése	225,0	55,0
	13	1848-49-es forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulója	120,0
	14	Kulturális szaktörvényekből adódó feladatok	598,0	66,0
	15	Közgyűjteményi és közművelődési telematikai fejlesztés	269,0	95,0
	16	Nemzeti művészeti intézmények modernizációja, átalakítása	190,0
	17	Frankfurti könyvvásár	100,0
	7	Egyéb feladatfinanszírozás
	1	II. Európai Ifjúsági Központ	15,0
	2	Civil társadalom fejlesztési program	40,0
	3	Határon túli magyar színházak támogatása	60,0
	4	Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok támogatása	290,0
	5	Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása	525,0
	6	Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiaracionalizálási és polgári 
		védelmi feladatok	20,0
	7	Beruházásból belépő létesítmények	950,0
	8	Társadalmi szervezetek támogatása
	1	Országos oktatási, közművelődési és művészeti szövetségek, 
		társaságok és egyesületek támogatása	212,0
	2	Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete 
		Önigazgató Szakmai Szervezete működési támogatása	303,0
	4	Országos Diákjogi Tanács	8,0
	5	Országos Kisebbségi Bizottság	8,0
	6	TIT intézmények támogatása	74,1
	7	Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása	33,9
	9	Egyházak támogatása
	1	Egyházi közgyűjtemények támogatása	300,0
	53	Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása	3 746,2
	10	Alapítványok támogatása
	1	Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Alapítvány	49,0
	2	Mozgókép Alapítvány	900,0
	3	Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány	445,0
	4	Pető Alapítvány	490,0
	5	Gandhi Közalapítvány	150,0
	7	Autizmus Alapítvány	15,0
	8	Közoktatási Modernizációs Közalapítvány	300,0
	13	Magyar Könyv Alapítvány	60,0
	19	Fulbright Alapítvány	25,0
	20	OKTK Közalapítvány támogatása	90,0
	22	Magyar Történelmi Film Alapítvány	25,0
	26	Esély Közalapítvány	200,0
	34	A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos 
		Közalapítvány	200,0
	12	Kiemelt jelentőségű beruházások
	1	Új Nemzeti Színház	2 000,0
	2	Lágymányosi egyetemek fejlesztése	7 805,0
	XX.  fejezet kiadásai összesen:	161 288,0	27 620,3
 
	XXI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
	1	Népjóléti Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	674,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	286,2
	3	Dologi kiadások	371,6
	2	Felhalmozási kiadások	33,3
	4	Egyéb központi beruházás	40,0
	2	Népegészségügyi Intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	6 938,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	3 001,1
	3	Dologi kiadások	4 449,9
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
	2	Felhalmozási kiadások	261,8
	3	Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	445,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	185,2
	3	Dologi kiadások	316,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	334,8
	2	Felhalmozási kiadások	16,2
	4	Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	8 129,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	3 653,0
	3	Dologi kiadások	10 777,2
	4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	4,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,2
	2	Felhalmozási kiadások	1 532,5
	5	Állami szociális intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	307,7
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	136,1
	3	Dologi kiadások	247,3
	4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	1,1
	2	Felhalmozási kiadások	0,5
	6	Országos Mentőszolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4 893,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	2 177,7
	3	Dologi kiadások	2 394,1
	2	Felhalmozási kiadások	75,8
	7	Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	741,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	334,8
	3	Dologi kiadások	438,8
	4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	7,8
	2	Felhalmozási kiadások	72,0
	8	Népjóléti Minisztérium üdülője
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	6,2
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	2,6
	3	Dologi kiadások	8,3
	9	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	1 500,0
	4	Egyéb központi beruházás	3 949,0
	4	Kiemelt jelentőségű beruházás
	1	Pécsi Orvostudományi Egyetem Szívsebészeti Centrum II. ütem	1 615,0
	4	Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója	170,0
	2	Ágazati célelőirányzatok
	1	Az AIDS-program kiemelt feladatainak támogatása	150,0
	3	Egészségfejlesztési célok	700,0
	4	Egészségügyi minőségbiztosítás feltételeinek kialakítása	90,0
	7	Nemzeti környezetegészségügyi akcióprogram	100,0
	10	Ápolásfejlesztés	150,0
	11	Egészségügyi szakképzés	90,0
	13	Hajléktalanok ellátása	350,0
	14	Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök	520,0
	15	Szociális szakellátások fejlesztése	741,0
	17	Szociális oktatási, kutatási és szakértői feladatok	55,0
	19	Falugondnok-hálózat fejlesztése	180,0
	21	PHARE programokhoz való hozzájárulás	246,0
	22	Ágazati informatikai programok	145,0
	29	Körzeti védőnői szolgálat működési feltételeinek javítása	150,0
	32	Felsőoktatási törvény által előírt feladatok	1 295,0
	35	Otthonteremtési támogatás	600,0
	36	Mozgáskorlátozottak támogatása	3 600,0
	37	NM - Gyermektartásdíjak megelőlegezése	200,0
	38	Családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok fejlesztése	300,0
	43	Gyermekvédelmi intézmények fejlesztése	300,0
	45	Drogambulanciák létesítése és működtetése	100,0
	47	Alapradiológiai géppark korszerűsítése	1 500,0
	56	Mentálhigiénés program	180,0
	57	Alapellátás, járóbeteg szakellátás és sürgősségi betegellátás	340,0
	58	Aktív fekvőbeteg-ellátást kiváltó ellátási formák	305,0
	59	Krónikus, rehabilitációs osztályok kialakítása	300,0
	60	Minimum-követelmények területi kiegyenlítő program és az 
		egészségügyi reform feltételeinek megteremtése	585,0
	61	Járványügyi karanténszolgálat feltételeinek javítása	120,0
	62	Az onkológiai sugárterápia feltételeinek javítása	900,0
	63	Vérellátás	1 755,0
	64	Mentési feladatok	105,0
	65	Nagyértékű, kiemelt egészségügyi beavatkozások (szív-, tüdő-, 
		máj-, hasnyálmirigy átültetés és PET vizsgál at)	440,0
	66	Szociális intézetek létszám normatívája	600,0
	67	Aneszteziológiai és intenzív ellátás valamint sterilezés 
		műszerfeltételeinek megteremtése	530,0
	4	Humán szolgáltatások normatív állami támogatása
	1	Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás	1 282,0
	2	Nappali szociális intézményi ellátás	73,3
	3	Fogyatékosok ápoló-, gondozó otthoni és gyógypedagógiai
		 intézményi ellátása	341,8
	4	Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti, vagy 
		átmenetileg és tartósan neveltek, ideiglenes hatállyal elhelyezettek 
		ellátása	78,0
	6	Hajléktalanok átmeneti intézményei	209,3
	7	Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése	374,0
	8	Bölcsődei ellátás	10,0
	5	Nem normatív humán szolgáltatás
	1	Nem normatív humán szolgáltatás	40,0
	7	Nemzetközi megállapodások végrehajtása
	1	Világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettség	3 275,0
	2	Nemzetközi szervezetek tagdíja (WHO)	118,0
	8	Alapítványok támogatása
	4	Külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány	170,0
	5	Jóléti Szolgálat Alapítvány	20,0
	6	Gyorssegély Alapítvány	40,0
	7	Hajléktalanokért Alapítvány	25,0
	8	Mocsáry Lajos Alapítvány	20,0
	9	ADDETUR Alapítvány	5,0
	11	Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány	1 000,0
	13	Húszan Még Vagyunk Alapítvány támogatása	20,0
	14	Kézenfogva Alapítvány támogatása	50,0
	10	Európai integrációra való felkészülés	100,0
	11	Szociális okokból felmentettek TV előfizetési díj átalánya	3 800,0
	13	A társadalombiztosítás informatikai programjának támogatása	2 780,0
	14	Társadalmi szervezetek támogatása
	1	Fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek támogatása
	1	Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége	50,3
	2	Hallássérültek Országos Szövetsége	99,4
	3	Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége	87,0
	4	Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége	117,5
	2	Társadalmi szervezetek címzett támogatása
	1	Magyar Vöröskereszt támogatása	362,7
	2	Magyar-Máltai Szeretetszolgálat	141,2
	3	Magyar Orvosi Kamara támogatása	30,0
	3	Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása	100,0
	1 -  9. cím összesen:	54 532,2	38 541,1
 
	10	A társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés
	1	A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátások
	1	Családi támogatások
	1	Családi pótlék	112 900,0
	2	Anyasági támogatás	2 000,0
	3	Gyermekgondozási díj	2 000,0
	4	Gyermekgondozási segély	34 700,0
	3	Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
	1	Rokkantsági járadék	2 800,0
	2	Megváltozott munkaképességűek járadéka	30 800,0
	3	Egészségkárosodási járadék	1 230,0
	4	Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság 
		kiegészítése és keresetkiegészítése	3 000,0
	5	Mezőgazdasági járadék	7 000,0
	6	Vakok személyi járadéka	3 300,0
	7	Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése	400,0
	8	Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések	9 000,0
	9	Házastársi pótlék	5 920,0
	10	Cukorbetegek támogatása	50,0
	11	Lakbértámogatás	250,0
	12	Katonai családi segély	250,0
	4	Különféle jogcímen adott térítések
	1	Közgyógyellátás	10 000,0
	2	Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás	2 500,0
	3	Terhességmegszakítás	800,0
	5	Folyósított ellátások utáni térítés	1 900,0
	6	GYES-en lévők után nyugdíjjárulék megtérítése a 
		Nyugdíjbiztosítási Alapnak	8 000,0
	XXI.  fejezet kiadásai összesen:	293 332,2	38 541,1
 
	XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Pénzügyminisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 282,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	547,0
	3	Dologi kiadások	613,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	71,5
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	27,1
	2	Felújítás	55,2
	4	Egyéb központi beruházás	330,0
	2	Állami Biztosítás, Szerencsejáték Felügyelet és az Önkéntes 
	Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	732,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	319,5
	3	Dologi kiadások	1 374,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	263,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	87,8
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	8,5
	3	Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 276,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	551,6
	3	Dologi kiadások	824,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	39,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	245,0
	2	Felújítás	260,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	53,5
	4	\"Lánchíd\" Irodaház
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	69,2
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	29,8
	3	Dologi kiadások	242,9
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,4
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	1,5
	5	Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	13 983,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	6 230,5
	3	Dologi kiadások	5 388,9
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	1 420,0
	2	Felújítás	1 340,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	10,0
	6	Vám- és Pénzügyőrség
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	9 163,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	3 731,0
	3	Dologi kiadások	6 034,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	2 281,5
	2	Felújítás	210,0
	4	Egyéb központi beruházás	3 111,0
	5	Lakástámogatás	50,0
	6	Lakásépítés	150,0
	7	Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	27,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	11,8
	3	Dologi kiadások	173,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	15,0
	2	Felújítás	18,0
	9	Kincstári Vagyoni Igazgatóság
	1	Kincstári Vagyoni Igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	632,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	274,7
	3	Dologi kiadások	244,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	156,9
	2	Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás
	1	Működési költségvetés
	3	Dologi kiadások	1 102,2
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	118,1
	4	Egyéb központi beruházás	100,0
	11	Alap kezelő szervezetek
	2	Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	70,2
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	32,2
	3	Dologi kiadások	114,6
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	23,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	7,0
	2	Felújítás	0,2
	12	Magyar Államkincstár
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 202,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	940,5
	3	Dologi kiadások	1 332,3
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,8
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	353,1
	2	Felújítás	75,0
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	7,0
	4	Egyéb központi beruházás	246,7
	13	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célelőirányzatok
	1	Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai	300,0
	2	Államháztartással összefüggő rendszerfejlesztési munkára és önk.
		 adók feldolgozására	220,0
	5	Kárrendezési célelőirányzat
	1	Függő kár kifizetés	1 000,0
	2	Járadék kifizetés	1 350,0
	3	Tőkésítésre kifizetés	120,0
	5	TB átalány	70,0
	7	Nyugdíjreform technikai feltételeinek megteremtésére	250,0
	20	Magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetéséhez kapcsolódó
		 feladatokra	702,8
	22	Kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadások	150,0
	23	Adóbeszedés szigorításával, információs és nyilvántartási
		 rendszerek fejlesztésével összefüggő kiadások	630,3
	24	Adójegyek előállítási költségeire	300,0
	3	Beruházási célprogramok
	1	Folyamatban lévő beruházások	800,0
	2	Beruházások évközi célfeladatai	800,0
	6	Állami beruházási intervenció	800,0
	7	Adóigazgatás korszerűsítési program	1 802,5
	8	Államháztartás korszerűsítési program	605,9
	9	KATOR világbanki program	513,7
	14	EXPO'96 lemondásával összefüggő területrendezési,
		 környezetvédelmi, ingatlanhasznosítási feladatok	300,7
	5	Segélyből megvalósuló programok
	1	Nyugdíjreform PR tevékenysége	100,0
	2	Pénzügyi szektor modernizációja PHARE segélyből	816,6
	3	Tőkepiac fejlesztése japán segélyből	61,0
	4	Közbeszerzés fejlesztése	43,6
	1 -  13. cím összesen:	64 204,9	18 223,6
 
	14	Vállalkozások folyó támogatása
	1	Normatív támogatások
	1	Termelési támogatás
	1	Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának 
		támogatása	7 000,0
	2	Egyedi támogatások
	1	Termelési támogatás	42 100,0
	2	Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése	300,0
	3	Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez)	900,0
	4	MÁV Rt.-nél a hatékonyság javítását célzó támogatás	6 000,0
	3	Egyéb vállalati támogatások	1 000,0
	15	Fogyasztói árkiegészítés	61 000,0
	16	Lakásépítési támogatások	46 600,0
	17	Egyéb költségvetési kiadások
	1	Vegyes kiadások
	8	K600 hírrendszer működtetésére	900,0
	9	Helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának 
		elszámolásából eredő fizetési kötelezettség	1 500,0
	11	Egyéb vegyes kiadások	1 275,0
	12	1% SZJA közcélú felhasználása	2 900,0
	14	Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével 
		kapcsolatos ÁFA-befizetési kötelezettség fedezetének
		visszatérítendő megelőlegezése	470,0
	16	Őstermelői igazolványok kiadásával kapcsolatos kiadások	110,0
	18	Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
	1	Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő 
		fizetési kötelezettség	20 300,0
	3	Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség	1 000,0
	4	EB. Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség	1 200,0
	5	Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség	1 800,0
	7	Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből 
		eredő fizetési kötelezettség	400,0
	24	Kormányzati rendkívüli kiadások
	2	Pénzbeli kárpótlás
	1	Pénzbeli kárpótlás	12 920,0
	2	Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás	1 500,0
	3	Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei	80,0
	26	Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz
	1	A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása	20 100,0
	XXII.  fejezet kiadásai összesen:	230 259,9	83 523,6
 
	XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
	1	Gazdasági Versenyhivatal igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	221,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	97,4
	3	Dologi kiadások	40,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	33,1
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	15,6
	2	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Ágazati célelőirányzatok
	2	Az 1997. január 1-től hatályos versenytörvény alkalmazásához 
		kapcsolódó feladatok	2,1
	XXX.  fejezet kiadásai összesen:	392,1	17,7
 
	XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
	1	KSH Igazgatás
	1	KSH Központi Igazgatás
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 171,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	500,4
	3	Dologi kiadások	713,3
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	28,3
	2	KSH Informatika
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	114,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	49,8
	3	Dologi kiadások	120,3
	2	Felhalmozási kiadások
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	261,0
	2	KSH Megyei Igazgatás
	1	KSH Megyei Igazgatóságai
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 175,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	492,3
	3	Dologi kiadások	221,7
	2	KSH Megyei Informatika
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	102,4
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	44,9
	3	Dologi kiadások	53,1
	4	KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	44,2
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	19,5
	3	Dologi kiadások	24,0
	5	KSH kutatóintézetei
	1	KSH Népességtudományi Kutató Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	16,9
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	6,8
	3	Dologi kiadások	3,3
	2	KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	50,3
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	22,8
	3	Dologi kiadások	28,1
	2	Felhalmozási kiadások
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	2,2
	6	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	16,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	6,9
	3	Dologi kiadások	36,5
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	26,2
	4	Egyéb központi beruházás	368,0
	2	Célelőirányzatok
	1	Az Európai Unió tevékenységi osztályozásának (NACE)
		 bevezetéséhez szükséges fejlesztések	70,0
	11	Statisztikai regiszter	300,0
	13	Gazdasági szervezetek teljes körű összeírásának végrehajtása	200,0
	14	Adatfelvételi és információs rendszerek korszerűsítése és továbbfejlesztése	113,0
	15	Világbank - KATOR program
	3	Világbank - KATOR program dologi kiadásai	1 055,0
	3	Beruházási célprogramok
	1	Világbank - KATOR program beruházási kiadásai	1 000,0
	XXXI.  fejezet kiadásai összesen:	5 035,1	3 423,7
 
	XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
	1	MTA Titkársága
	1	MTA Titkárság Igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	236,4
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	105,8
	3	Dologi kiadások	134,1
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	10,0
	2	MTA Doktori Tanács Titkársága
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 147,9
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	4,5
	3	Dologi kiadások	20,6
	3	Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	598,0
	2	MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1,4
	3	Dologi kiadások	3,9
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	0,3
	3	MTA Könyvtára
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	118,5
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	52,4
	3	Dologi kiadások	70,8
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	2,0
	2	Felújítás	1,2
	4	MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 665,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 057,3
	3	Dologi kiadások	1 717,7
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	64,8
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	229,3
	2	Felújítás	22,6
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	3,0
	5	MTA Élettudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 117,6
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	451,1
	3	Dologi kiadások	629,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,9
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	68,4
	2	Felújítás	4,6
	6	MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 007,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	398,0
	3	Dologi kiadások	296,1
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	9,6
	2	Felújítás	0,5
	3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1,8
	7	MTA Területi akadémiai központok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	37,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	16,0
	3	Dologi kiadások	22,9
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,2
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	6,0
	8	MTA Kutatást kiszolgáló szervek
	1	MTA Kutatást kiszolgáló szervek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	121,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	52,1
	3	Dologi kiadások	81,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	0,4
	2	Felújítás	95,0
	2	Nemzetközi tudományos együttműködés	173,7
	9	MTA Támogatott kutatóhelyek Irodája
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	486,1
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	211,8
	3	Dologi kiadások	39,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,6
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	3,9
	10	MTA Egyéb intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	87,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	39,5
	3	Dologi kiadások	109,7
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	5,4
	2	Felújítás	23,7
	11	OTKA Iroda
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	84,8
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	35,2
	3	Dologi kiadások	46,0
	5	Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	5,0
	12	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	2	Felhalmozási kiadások
	2	Felújítás	232,9
	4	Egyéb központi beruházás	611,0
	2	Ágazati célelőirányzatok
	1	Tudós társaságok támogatása	13,6
	2	Tudományos könyv- és folyóirat kiadás	107,1
	4	Fiatal kutatók pályázatos támogatása	247,8
	5	Kutatóintézeti konszolidáció	870,0
	6	Stratégiai kutatások	200,0
	3	Fejezeti tartalék
	1	Fejezeti általános tartalék	25,0
	2	Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása	166,3
	4	Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
	1	Kutatási témapályázatok	2 224,0
	2	Műszerpályázat	300,0
	5	Bólyai ösztöndíj	300,0
	XXXIII.  fejezet kiadásai összesen:	16 351,7	3 035,2
 
	XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL
	1	Történeti Hivatal igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	127,0
	2	Munkaadókat terhelő járulékok	56,0
	3	Dologi kiadások	40,0
	2	Felhalmozási kiadások
	1	Intézményi beruházási kiadások	67,0
	2	Felújítás	60,0
	XXXIV.  fejezet kiadásai összesen:	223,0	127,0
 
	XXXV. EURO-ATLANTI INTEGRÁCIÓ
	1	EU-integrációs feladatok	2 000,0
	XXXV.  fejezet kiadásai összesen:	2 000,0

	XL. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK
	3	Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek kihelyezett 
		hitelei
	2	Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetektől 
		felvett hitelek kamat és rendelkezésretartási jutalék törlesztése
	1	Világbank felé	5 831,4
	2	EBB felé	1 994,9
	3	EBRD felé	202,2
	5	KfW felé	1 486,0
	6	Japan's Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) felé térítés	236,6
	7	Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel kamata miatti térítés	2 262,0
	9	Költségvetési (állami) devizabetét kamata	7 792,6
	5	Vegyes kiadások
	2	Nemzetközi tagdíjak
	1	Nemzetközi  fejlesztési intézményekben való tagsággal összefüggő 
	tőkehozzájárulás
	1	IBRD	900,0
	2	EBRD	516,0
	3	IDA	600,0
	3	Magyar angol kötvénytörlesztés	60,0
	8	Állam által felvett nemzetközi hitelek és segélyek banki megbízási díja	759,7
	10	Egyéb kiadások	150,0
	13	Alaptőkehozzájárulás az ET Társadalomfejlesztési Alapjához	105,0
	14	Tagdíj az ET Társadalomfejlesztési Alapjához	5,0
	XL.  fejezet kiadásai összesen:	22 901,4

	XLI. A BELFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI 
	ELSZÁMOLÁSAI
	1	Költségvetés által felvett MNB hitelek 
	kamata
	1	1991 előtt felvett hitelek kamata
	1	Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre	20 742,5
	3	Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-
		részesedési hitel	503,4
	4	ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelre	13 707,4
	5	Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelre	213,0
	6	Állami forgóalap-létesítési hitelre	3 244,4
	3	Államkötvények kamata
	1	Hiányt finanszírozó	208 290,0
	2	Lakással kapcsolatos	13 444,6
	3	Konszolidációval kapcsolatos	52 551,8
	4	Rubelkövetelések megvásárlását fedező	4 057,2
	5	Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos	67 353,4
	6	Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó	3 298,8
	8	Pénzintézeti alapjuttatást fedező	381,0
	4	1997-ben átváltott devizaadósság kamata	175 218,9
	5	Kincstárjegyek kamata	164 215,4
	6	Egyéb kamat-, költség- és jutalékfizetések
	1	Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamata	17,0
	2	Egyéb jutalékok	6 000,0
	3	A központi költségvetés belföldi követeléseinek kezelésével 
		kapcsolatos költségek	3,0
	7	Reklám és nyomda költségek
	1	Államkötvények	550,0
	2	Kincstárjegyek	605,0
	8	Származékos világbanki hitelek folyósítása	70,0
	XLI.  fejezet kiadásai összesen:	734 393,8	73,0

	FEJEZETEK KIADÁSI FŐÖSSZEGE:	2 347 865,6	452 512,3
	K I A D Á S I    F Ő Ö S S Z E G 	2 800 377,9
	B E V É T E L I    F Ő Ö S S Z E G 	2 374 681,9
	A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA	425 696,0

	XLII. A KÖLTSÉGVETÉS NEMZETKÖZI 
	HITELFELVÉTELEI ÉS KÜLFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK 
	TÖRLESZTÉSE
	2	A költségvetés külföldi adósságának törlesztése
	2	Korábban nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől 
	felvett hitelek törlesztése
	1	Világbank felé	14 767,6
	2	EBB felé	1 410,2
	3	EBRD felé	406,0
	8	Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel törlesztése 
		miatti térítés	8 772,0
 	3	Költségvetési (állami) devizabetét törlesztése 	27 528,7
	XLII.  fejezet kiadásai összesen:	52 884,5

 	XLIII. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI 
	HITELFELVÉTELEI ÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK 
	TÖRLESZTÉSE
	1	Költségvetés által felvett MNB hitelek 
	törlesztése
	1	1991 előtt felvett hitelek törlesztése
	1	Költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek	42 350,0
 	3	Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke
		-részesedési hitel	662,1
 	4	ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitel	23 316,5
 	5	Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése	255,4
 	2	Államkötvény-adósság törlesztése
	1	Hiányt finanszírozó	261 986,2
 	2	Lakással kapcsolatos	5 510,4
 	3	Pénzintézeti alapjuttatást fedező	900,0
 	XLIII.  fejezet kiadásai összesen:	334 980,6



2. számú melléklet az 1997. évi ........ törvényhez
millió forintban

Cím-szám

Al-cím szám

Előir csop. szám

Kie-melt előir. szám

Cím név

Al-cím név

Előir. csop. név
BEVÉTELEK
Kiemelt előirányzat  neve
1998. évi 
javasolt
rendes
előirányzat
1998. évi 
javasolt
rendkívüli
előirányzat 

	I. ORSZÁGGYŰLÉS
	1	Országgyűlés Hivatala
	2	Országgyűlés hivatali szervei
	1	Működési költségvetés	201,0
 	5	Közbeszerzések Tanácsa
	1	Működési költségvetés	146,0
 	I.  fejezet bevételei összesen:	347,0

 	V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
	1	Állami Számvevőszék
	1	Működési költségvetés	4,7
 	2	Felhalmozási bevételek	0,4
 	2	Továbbképzési Intézet és Üdülő
	1	Működési költségvetés	27,7
 	V.  fejezet bevételei összesen:	32,4	0,4
 
	VI. BÍRÓSÁGOK
	1	Bíróságok
	1	Működési költségvetés	2 545,1	25,0
 
	2	Felhalmozási bevételek	30,0
	2	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzat
	1	Működési költségvetés	177,3
	2	Gyermektartás-díjak visszatérülése	9,0
	VI.  fejezet bevételei összesen:	2 761,4	25,0
 
	VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
	1	Ügyészségek
	1	Működési költségvetés	18,8
	2	Országos Kriminológiai és 
	Kriminalisztikai Intézet
	1	Működési költségvetés	0,3
	VIII.  fejezet bevételei összesen:	19,1

	X. MINISZTERELNÖKSÉG
	1	Miniszterelnöki Hivatal
	1	Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
	1	Működési költségvetés	3,9
	2	Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság
	1	Működési költségvetés	247,7
	2	Felhalmozási bevételek	29,5
	2	Magyar Közigazgatási Intézet
	1	Működési költségvetés	12,1
	5	Határon Túli Magyarok Hivatala
	1	Működési költségvetés	0,5
	6	Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Titkársága
	1	Működési költségvetés	5,0
	10	Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
	1	Nemzetbiztonsági Hivatal
	1	Működési költségvetés	28,6	9,2
	2	Felhalmozási bevételek	1,7
	2	Információs Hivatal
	1	Működési költségvetés	38,1
	3	Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
	1	Működési költségvetés	88,5
	2	Felhalmozási bevételek	8,0
	11	Kormányzati Ellenőrzési Iroda
	1	Működési költségvetés	2,5
	X.  fejezet bevételei összesen:	426,9	48,4
 
	XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
	2	Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok
	1	Működési költségvetés	164,8
	3	Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
	1	Működési költségvetés	931,8
	4	Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei
	1	Működési költségvetés	1,0
	5	Rendőrség
	1	Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei
	1	Működési költségvetés	1 065,8
	2	Budapesti Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	995,2
	4	Baranya megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	135,3
	5	Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	102,1
	6	Békés megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	83,7
	7	Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	138,2
	8	Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	98,7
	9	Fejér megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	78,5
	10	Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	97,4
	11	Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	109,0
	12	Heves megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	62,0
	13	Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	88,7
	14	Komárom-Esztergom megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	68,1
	15	Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	50,8
	16	Pest megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	141,9
	17	Somogy megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	129,6
	18	Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	87,6
	19	Tolna megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	69,4
	20	Vas megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	108,0
	21	Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	76,6
	22	Zala megyei Rendőr-főkapitányság
	1	Működési költségvetés	73,7
	23	Készenléti Rendőrség
	1	Működési költségvetés	300,0
	24	Köztársasági  Őrezred
	1	Működési költségvetés	65,0
	25	Híradástechnikai Szolgálat
	1	Működési költségvetés	46,1
	6	Határőrség
	1	Határőrség Országos Parancsnokság és szervei
	1	Működési költségvetés	155,7
	2	Felhalmozási bevételek	28,4
	2	Határőrigazgatóságok
	1	Működési költségvetés	266,6
	3	Körmendi Határrendész-képző Szakiskola
	1	Működési költségvetés	10,0
	7	Tűzoltóság
	1	Működési költségvetés	42,6
	2	Felhalmozási bevételek	3,1
	8	Polgári Védelem
	1	Működési költségvetés	29,1
	9	BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet
	1	Működési költségvetés	19,5
	10	Duna Palota és Kiadó
	1	Működési költségvetés	187,4
	11	Központi Nyilvántartó és Választási 
	Hivatal
	1	Működési költségvetés	95,3
	12	Rendőrtiszti Főiskola
	1	Működési költségvetés	76,5
	13	BM Központi Kórház és intézményei
	1	Működési költségvetés	1 895,4
	2	Felhalmozási bevételek	1,0
	14	Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei
	1	Működési költségvetés	1 040,5
	2	Felhalmozási bevételek	5,2
	15	BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság
	1	Működési költségvetés	50,2
	16	Adatfeldolgozó Hivatal
	1	Működési költségvetés	442,0
	22	Országos Testnevelési és Sporthivatal
	1	Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
	1	Működési költségvetés	17,2
	2	Felhalmozási bevételek	2,0
	3	Központi sportintézmények és sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés	1 624,3	220,5
 
	4	MTK Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
	1	Működési költségvetés	12,0
	XI.  fejezet bevételei összesen:	11 333,3	260,2
 
	XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	257,5
	2	Felhalmozási bevételek	176,0
	2	Szakigazgatási intézmények
	1	Költségvetési Iroda
	1	Működési költségvetés	73,6
	2	Felhalmozási bevételek	30,0
	2	Állategészségügyi, élelmiszerellenőrzési szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés	6 700,0
	2	Felhalmozási bevételek	200,0
	3	Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés	2 829,4
	2	Felhalmozási bevételek	180,0
	4	Földművelésügyi szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés	344,0
	2	Felhalmozási bevételek	30,0
	5	Erdészeti szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés	403,1
	2	Felhalmozási bevételek	40,0
	3	Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
	1	Működési költségvetés	1 617,4
	4	Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
	1	Működési költségvetés	2 021,0
	2	Felhalmozási bevételek	10,0
	6	Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
	1	Működési költségvetés	767,4
	2	Felhalmozási bevételek	10,5
	7	Közművelődési intézmények
	1	Működési költségvetés	49,6
	8	Agrárkutató intézetek
	1	Működési költségvetés	1 215,1
	2	Felhalmozási bevételek	2,0
	9	FM kiemelt sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés	164,0
	10	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	4	Támogatási célelőirányzatok
	1	Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása	2 270,0
	2	Erdészeti feladatok
	1	Erdészeti közcélú feladatok	3 200,0
	3	Termőföld minőségi védelme, hasznosítása	1 400,0
	4	Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok	550,0
	5	Halgazdálkodási tevékenységek	250,0
	6	Vadgazdálkodási tevékenységek	600,0
	XII.  fejezet bevételei összesen:	22 442,1	2 948,5
 
	XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
	1	Honvédelmi Minisztérium
	2	HM hivatalai
	1	Működési költségvetés	343,5
	3	HM háttérintézményei
	1	Működési költségvetés	216,6
	2	Magyar Honvédség
	1	Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és 
		közvetlen szervezetei
	1	Működési költségvetés	6 391,7
	2	Felhalmozási bevételek	1 229,3
	2	Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai
	1	Működési költségvetés	675,9
	3	Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai
	1	Működési költségvetés	412,0
	3	Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
	1	Katonai Felderítő Hivatal
	1	Működési költségvetés	75,6
	2	Katonai Biztonsági Hivatal
	1	Működési költségvetés	13,5
	4	MH Katonai Tanintézetek
	1	Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
	1	Működési költségvetés	97,4
	2	Bólyai János Katonai Műszaki Főiskola
	1	Működési költségvetés	6,8
	5	MH Katonai Ügyészségek
	1	Működési költségvetés	8,3
	6	MH Egészségügyi intézetek
	1	Működési költségvetés	4 257,4
	8	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célelőirányzatok
	8	NATO PARP feladat többlete	800,0
	XIII.  fejezet bevételei összesen:	12 498,7	2 029,3
 
	XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Igazságügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	270,4
	3	Szakértői Intézetek
	1	Működési költségvetés	16,1
	4	IM Büntetésvégrehajtás
	1	Működési költségvetés	1 157,5
	XIV.  fejezet bevételei összesen:	1 444,0

	XV. IPARI, KERESKEDELMI ÉS IDEGENFORGALMI 
	MINISZTÉRIUM
	1	Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium központi igazgatása
	1	Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	65,4
	2	IKIM Gazdasági igazgatóság
	1	Működési költségvetés	484,2
	2	Felhalmozási bevételek	2,0
	3	IKIM Jóléti igazgatóság
	1	Működési költségvetés	74,4
	4	Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva
	1	Működési költségvetés	1 018,0
	2	Felhalmozási bevételek	2,0
	2	Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
	1	Működési költségvetés	6,1
	4	Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet
	1	Működési költségvetés	26,7
	6	Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
	1	Működési költségvetés	1 044,0
	2	Felhalmozási bevételek	2,0
	7	Idegenforgalmi intéző bizottságok titkárságai
	1	Működési költségvetés	66,9	20,0
	2	Felhalmozási bevételek	5,1	240,0
	8	Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
	1	Működési költségvetés	19,0
	9	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
	1	Működési költségvetés	1,3
	10	Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
	1	Működési költségvetés	180,3
	13	Magyar Geológiai Szolgálat
	1	Működési költségvetés	297,1	21,4
	14	Magyar Bányászati Hivatal
	1	Működési költségvetés	3,4
	15	Magyar Energia Hivatal
	1	Működési költségvetés	539,2	46,0
	2	Felhalmozási bevételek	0,8
	18	Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
	1	Működési költségvetés	20,8
	21	Magyar Szabadalmi Hivatal
	1	Működési költségvetés	1 680,0
	22	Országos Mérésügyi Hivatal
	1	Működési költségvetés	1 030,1	287,2
	23	Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
	1	Működési költségvetés	244,4	41,9
	24	Országos Atomenergia Hivatal
	1	Működési költségvetés	606,9	87,5
	2	Felhalmozási bevételek	0,2
	25	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	3	Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok
	1	Gazdaságfejlesztési előirányzat	850,0
	4	Turisztikai célelőirányzat	2 700,0
	6	Piaci intervenciós célelőirányzat	29,6
	7	Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat	1 400,0
	12	Segéllyel megvalósuló programok
	1	EU SAVE II program	30,6
	2	Energetikai PHARE program	327,6
	3	Biomassza energetikai célú felhasználását elősegítő japán segély	20,6
	XV.  fejezet bevételei összesen:	12 392,9	1 129,8
 
	XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI 
	MINISZTÉRIUM
	1	Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	154,7
	2	Felhalmozási bevételek	1,5
	2	Országos Műemlékvédelmi Hivatal
	1	Működési költségvetés	23,7
	2	Felhalmozási bevételek	6,6
	3	Országos Meteorológiai Szolgálat
	1	Működési költségvetés	332,7
	2	Felhalmozási bevételek	77,3
	4	Környezetgazdálkodási Intézet
	1	Működési költségvetés	1 011,2
	2	Felhalmozási bevételek	100,6
	5	Természetvédelmi területi szervek
	1	Működési költségvetés	314,4
	2	Felhalmozási bevételek	5,2
	6	Környezetvédelmi területi szervek
	1	Működési költségvetés	455,3
	2	Felhalmozási bevételek	11,6
	8	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célelőirányzatok
	6	Alföld program	200,0
	9	Duna monitoring	20,0
	11	Szigetközi térség kárainak mérséklése	150,0
	25	Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózatok működtetése	50,0
	26	Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program	100,0
	27	Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása
		 program	200,0
	31	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és
		 Válságkezelési Program
	2	B-A-Z Megyei ISZVP segéllyel fedezett kiadásai	706,4
	35	Környezet- és természetvédelmi monitoring rendszer működtetése	50,0
	37	Védett természeti értékek megóvása	150,0
	38	Phare CBC program
	2	Phare CBC program segéllyel fedezett kiadásai	2 088,0
	4	Területfejlesztési célfeladatok
	1	Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai	600,0
	2	Területfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai	569,4
	XVI.  fejezet bevételei összesen:	3 012,0	4 366,6
 
	XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI 
	MINISZTÉRIUM
	1	Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	47,2
	2	Közlekedési Felügyeletek
	1	Működési költségvetés	8 774,0
	2	Felhalmozási bevételek	12,0
	3	Hírközlési Intézmények
	1	Működési költségvetés	5 157,0
	2	Felhalmozási bevételek	65,2
	4	Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
	1	Működési költségvetés	851,5
	2	Felhalmozási bevételek	493,0
	5	Légügyi Igazgatóság
	1	Működési költségvetés	92,6
	6	Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
	1	Működési költségvetés	21 200,0
	7	Vízügyi és árvízvédelmi intézmények
	1	Működési költségvetés	3 706,0
	2	Felhalmozási bevételek	58,4
	8	MÁV egészségügyi szolgáltatás
	1	Működési költségvetés	0,3
	9	MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
	1	Működési költségvetés	5 227,4
	2	Felhalmozási bevételek	3,0
	10	Közlekedési Múzeum
	1	Működési költségvetés	14,4
	11	Magyar Űrkutatási Iroda
	1	Működési költségvetés	580,0
	13	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célelőirányzatok
	20	A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai	469,0
	21	MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása részben 
		PHARE segélyből	3 500,0
	5	Hírközlési célfeladatok
	1	Távközlésfejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok	3 600,0
	XVII.  fejezet bevételei összesen:	49 719,4	4 131,6
 
	XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Külügyminisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	47,7
	2	Felhalmozási bevételek	82,0
	2	Külképviseletek
	1	Működési költségvetés	4 097,4
	2	Felhalmozási bevételek	24,0
	3	KÜM Jóléti Intézményei
	1	Működési költségvetés	65,9
	4	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	3	Fejezeti tartalék	183,0
	XVIII.  fejezet bevételei összesen:	4 211,0	289,0
 
	XIX. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Munkaügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	276,0
	2	Felhalmozási bevételek	17,0
	3	Nemzeti Szakképzési Intézet
	1	Működési költségvetés	530,3	25,0
	2	Felhalmozási bevételek	2,0
	4	Munkaügyi Kutatóintézet
	1	Működési költségvetés	27,3	0,5
	5	Regionális átképző központok
	1	Működési költségvetés	981,3	45,0
	2	Felhalmozási bevételek	92,2
	6	Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenő Központ
	1	Működési költségvetés	21,7
	2	Felhalmozási bevételek	0,8
	7	Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
	1	Működési költségvetés	50,8	3,0
	9	Országos Munkaügyi és Módszertani Központ
	1	Működési költségvetés	451,3	3,0
	2	Felhalmozási bevételek	8,0
	10	Munkaügyi Központok
	1	Működési költségvetés	8 638,7	47,0
	2	Felhalmozási bevételek	380,5
	11	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	6	Munkaerőpiaci szervezet fejlesztési program	1 000,0
	7	Megyei Munkaügyi Központok működési tartaléka	150,0
	8	Rehabilitációs beruházás	300,0
	XIX.  fejezet bevételei összesen:	10 977,4	2 074,0
 
	XX. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
	1	Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
	1	Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	157,6
	2	Felhalmozási bevételek	4,7
	2	MKM Jóléti és szociális intézmények
	1	Működési költségvetés	209,7
	2	Felhalmozási bevételek	3,0
	3	MKM Külkapcsolatok
	1	Működési költségvetés	114,4
	2	Felhalmozási bevételek	7,6
	2	Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás
	1	Működési költségvetés	10 164,8
	2	Felhalmozási bevételek	437,3
	3	Agrártudományi egyetemek
	1	Egyetemek
	1	Működési költségvetés	4 836,6
	2	Felhalmozási bevételek	130,6
	4	Orvosegyetemek, Egészségtudományi egyetem
	1	Működési költségvetés	29 151,7
	2	Felhalmozási bevételek	945,3
	5	Főiskolák
	1	Működési költségvetés	5 274,5
	2	Felhalmozási bevételek	135,6
	6	Továbbképző intézetek
	1	Működési költségvetés	809,2
	2	Felhalmozási bevételek	19,0
	7	Egyéb oktatási intézmények
	1	Működési költségvetés	231,9
	2	Felhalmozási bevételek	13,6
	8	Nemzeti kulturális intézmények
	1	Működési költségvetés	2 070,2
	2	Felhalmozási bevételek	59,9
	9	Kutató és szolgáltató intézetek
	1	Működési költségvetés	969,5
	2	Felhalmozási bevételek	43,8
	10	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	5	Felsőoktatási feladatfinanszírozás
	20	PHARE programok külföldi hozzájárulása	761,5
	XX.  fejezet bevételei összesen:	53 990,1	2 561,9
 
	XXI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
	1	Népjóléti Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	12,1
	2	Felhalmozási bevételek	1,0
	2	Népegészségügyi Intézetek
	1	Működési költségvetés	3 712,3	118,3
	2	Felhalmozási bevételek	1,1	27,0
	3	Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs 
		központok
	1	Működési költségvetés	177,7	2,1
	2	Felhalmozási bevételek	4,0
	4	Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei
	1	Működési költségvetés	20 819,6	257,3
	2	Felhalmozási bevételek	1,9	1 008,4
	5	Állami szociális intézetek
	1	Működési költségvetés	121,7	0,5
	6	Országos Mentőszolgálat
	1	Működési költségvetés	2 652,5
	2	Felhalmozási bevételek	75,8
	7	Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
	1	Működési költségvetés	95,5	0,4
	2	Felhalmozási bevételek	0,2
	8	Népjóléti Minisztérium üdülője
	1	Működési költségvetés	9,5
	9	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célelőirányzatok
	21	PHARE programokhoz való hozzájárulás	206,0
	XXI.  fejezet bevételei összesen:	27 604,1	1 700,8
 
	XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Pénzügyminisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	468,3
	2	Felhalmozási bevételek	2,7
	2	Állami Biztosítás, Szerencsejáték Felügyelet és az Önkéntes 
		Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete
	1	Működési költségvetés	2 142,6	96,3
	3	Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet
	1	Működési költségvetés	2 652,5	597,5
	4	\"Lánchíd\" Irodaház
	1	Működési költségvetés	342,3	1,5
	5	Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
	1	Működési költségvetés	200,3
	6	Vám- és Pénzügyőrség
	1	Működési költségvetés	1 476,0
	2	Felhalmozási bevételek	766,5
	7	Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
	1	Működési költségvetés	245,4
	9	Kincstári Vagyoni Igazgatóság
	2	Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás
	1	Működési költségvetés	1 000,0
	6	Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos központi
		 költségvetést megillető bevételek	300,0
	12	Magyar Államkincstár
	1	Működési költségvetés	268,8
	13	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célelőirányzatok
	5	Kárrendezési célelőirányzat	40,0
	5	Segélyből megvalósuló programok
	1	Nyugdíjreform PR tevékenysége	100,0
	2	Pénzügyi szektor modernizációja PHARE segélyből	816,6
	3	Tőkepiac fejlesztése japán segélyből	61,0
	4	Közbeszerzés fejlesztése	43,6
	19	Vállalkozások költségvetési befizetései
	1	Társasági adó	180 000,0
	2	Bányajáradék	14 022,0
	3	Vám és importbefizetések	102 000,0
	5	Játékadó-bevétel	14 600,0
	6	Koncessziós díj	600,0
	7	Egyéb befizetések	22 700,0
	20	Fogyasztáshoz kapcsolt adók
	1	Általános forgalmi adó	759 300,0
	2	Fogyasztási és jövedéki adó	302 300,0
	21	Lakosság költségvetési befizetései
	1	Személyi jövedelemadó	431 100,0
	2	Egyéb lakossági adók	3 200,0
	3	Lakossági vámbefizetések	2 000,0
	4	Lakossági illetékek	40 000,0
	22	Egyéb költségvetési bevételek
	1	Vegyes bevételek
	1	Koncessziós díjbevétel (szerencsejáték)	714,0
	2	Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével 
		kapcsolatos ÁFA-fizetésre megelőlegezett összegek visszatérítése	500,0
	8	Egyéb vegyes bevételek	3 800,0
	9	Kezesség visszatérülés	7 200,0
	23	Költségvetési befizetések
	1	Központi költségvetési szervek	6 000,0
	2	Önkormányzatok befizetései	3 800,0
	3	Elkülönített állami pénzalapok befizetései
	4	Útalap	5 400,0
	6	Munkaerőpiaci Alap	7 000,0
	25	Pénzintézetek befizetései
	1	Pénzintézetek társasági adója	31 500,0
	27	MNB befizetése	62 000,0
	XXII.  fejezet bevételei összesen:	2 001 672,2	9 685,7

	XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
	1	KSH Igazgatás
	1	KSH Központi Igazgatás
	1	Működési költségvetés	252,8
	2	Felhalmozási bevételek	2,0
	2	KSH Megyei Igazgatás
	1	KSH Megyei Igazgatóságai
	1	Működési költségvetés	87,2
	4	KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
	1	Működési költségvetés	2,6
	5	KSH kutatóintézetei
	1	KSH Népességtudományi Kutató Intézet
	1	Működési költségvetés	2,2
	2	KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
	1	Működési költségvetés	48,5
	6	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Célelőirányzatok
	11	Statisztikai regiszter	300,0
	XXXI.  fejezet bevételei összesen:	393,3	302,0
 
	XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
	1	MTA Titkársága
	1	MTA Titkárság Igazgatása
	1	Működési költségvetés	6,2
	2	MTA Doktori Tanács Titkársága
	1	Működési költségvetés	6,0
	3	MTA Könyvtára
	1	Működési költségvetés	15,0
	4	MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés	2 733,4
	2	Felhalmozási bevételek	98,2
	5	MTA Élettudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés	999,2
	2	Felhalmozási bevételek	34,2
	6	MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés	447,8
	2	Felhalmozási bevételek	2,3
	7	MTA Területi akadémiai központok
	1	Működési költségvetés	17,2
	8	MTA Kutatást kiszolgáló szervek
	1	MTA Kutatást kiszolgáló szervek
	1	Működési költségvetés	88,5
	10	MTA Egyéb intézményei
	1	Működési költségvetés	113,3
	2	Felhalmozási bevételek	2,0
	XXXIII.  fejezet bevételei összesen:	4 426,6	136,7
 
	XXXV. EURO-ATLANTI INTEGRÁCIÓ
	1	EU-integrációs feladatok	100,0
	XXXV.  fejezet bevételei összesen:	100,0

	XL. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK
	2	Kormányhitelek visszatérülése
	1	Rubel elszámolású hitelek visszatérülése	18 700,0
	2	Dollár elszámolású hitelek visszatérülése	7 710,0
	4	Nemzetközi pénzügyi szervezetek és 
	külföldi pénzintézetek kihelyezett 
	hiteleinek visszatérülése
	1	Belföldre továbbkölcsönzött hitelek tőke visszatérülése
	1	Világbanki hitelre	2 848,4
	2	EBB hitelre	1 410,2
	3	EBRD hitelre	406,0
	2	Belföldre továbbkölcsönzött hitelek kamat és rendelkezésretartási 
	jutalékának visszatérülése
	1	Világbanki hitelre	2 270,2
	2	EBB hitelre	1 994,9
	3	EBRD hitelre	202,0
	4	Japan's Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitelre	236,6
	6	Vegyes bevételek
	2	Egyéb bevételek	350,0
	XL.  fejezet bevételei összesen:	36 128,3
	XLI. A BELFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI 
	ELSZÁMOLÁSAI
	10	A költségvetés követeléseit csökkentő bevételek
	1	Állami kölcsön törlesztés	350,0
	2	Állami alapjuttatás járadéka	7 740,0
	11	Kamatbevételek
	1	Állami kölcsön kamata	150,0
	2	Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamata	2 970,6
	3	Kincstári egységes számla forint-betét kamata	35 145,4
	4	Kincstári egységes számla devizabetét kamata	7 792,6
	6	Egyéb kamatok
	1	Államkötvények felhalmozott kamata	10 351,2
	12	Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
	1	ÁPV Rt. által fizetett osztalék és adóskonszolidációs bevétel	12 000,0
	2	Szerencsejáték Rt. osztaléka	1 200,0
	3	Banki osztalék	1 100,0
	4	Privatizációs bevételek központi költségvetést megillető hányada	8 000,0
	13	Hitelkonszolidációs bevételek	200,0
	15	Származékos világbanki hitelek törlesztése	60,0
	XLI.  fejezet bevételei összesen:	64 499,8	22 560,0

	 	XLII. A KÖLTSÉGVETÉS NEMZETKÖZI 
	HITELFELVÉTELEI ÉS KÜLFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK 
	TÖRLESZTÉSE

	1	A költségvetés külföldi hitelfelvételei
 	2	Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi 
		pénzintézetektől
  	1	Világbanki hitelek felvétele	13 025,4
	2	EBB hitelek felvétele	5 100,0
 	4	KfW hitelek felvétele	5 650,0
 	6	Japan's Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitel felvétele	3 000,0
 	7	EF-SAL hitel felvétele	23 118,7
 	8	P-SAL hitel felvétele	20 722,5
 	XLII.  fejezet bevételei összesen:	70 616,6
 


3. számú melléklet az 1997. évi . .. törvényhez


A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei


1. Községek általános támogatása

Összege: 2 millió Ft/község

A hozzájárulást az 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási státusszal rendelkező községek, nagyközségek vehetik igénybe.

2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok

     Összege: 785 Ft/fő  

A települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb  kiadásaihoz a hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népességszám alapján illeti meg. 

3. Körzeti igazgatási feladatok

   a) Összege: 4 000 000 Ft egységesen,
   b) Összege: 200 Ft/fő,  az ellátási körzet állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg az önkormányzatot.

A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik.

4. Megyei/fővárosi igazgatási és sportfeladatok
Összege: 150 Ft/fő
A megyei/fővárosi önkormányzatot  igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz a  hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népességszám alapján illeti meg.

5. Üdülőhelyi feladatok

Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó

Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)

6. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok

a) Összege: 933 Ft/fő 

   Az alaphozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott  szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik. 
Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet.

Az alaphozzájárulás a települési önkormányzatot a település állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg. 

Kiegészítő hozzájárulás illeti meg a települési önkormányzatokat az általuk működtetett családsegítő szolgálat, valamint falugondnoki szolgálat fenntartásához kapcsolódóan a következő feltételek szerint:

b) Összege: 300 Ft/fő

Kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő (központ) szolgálat, vagy  gyermekjóléti szolgálat útján önálló intézményében, illetve intézménye önálló szervezeti egységében látja el, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában, valamint a működési engedélyben 1997. december 31-i időpontban szerepel, és a családsegítő központot, illetve gyermekjóléti szolgálatot 1998. évben is működteti. 

A kiegészítő hozzájárulást az intézményt fenntartó települési önkormányzat a település állandó népességének 1997. január 1-jei  száma alapján veheti igénybe.

c) Összege:  850 000 Ft egységesen

Kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai jogszabályoknak megfelelően működteti, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

--  a település állandó népességének  száma 1997. január 1-jei állapot szerint nem haladja meg a 2000 főt, továbbá 

--  a települési önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal az 1997. évre  falugondnoki szolgáltatás működtetésére, vagy bevezetésére  vonatkozóan támogatási szerződést kötött, és a szolgáltatást 1998. évben is működteti. 

7. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások

Összege: .... - ....  Ft/fő állandó népesség.

A hozzájárulás, valamint az e törvény 20. § (8) bekezdése szerinti átengedett személyi jövedelemadó együttes összege  a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatot terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.

E feladatok különösen: a rendszeres szociális segély, az időskorúak  járadékának 30%-a, a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, valamint ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulás 25%-a, lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás,  a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő mérséklése vagy elengedése, valamint az önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatások.

A települési önkormányzatok a hozzájárulást a település 1997. január 1-jei  állandó népességszáma alapján vehetik igénybe. A hozzájárulás, valamint az e törvény 20. § (8) bekezdése szerint átengedett személyi jövedelemadó együttes összegének meghatározása a település szociális jellemzőiből képzett mutató, valamint a település által 1996. évben   igénybe vett, a  szociális és gyermekjóléti feladatokhoz kapcsolódó  hozzájárulás összegének és az e jogcímben foglalt feladatokra   fordított önkormányzati kiadások összegének arányából képzett mutató együttes figyelembevételével történik.
.... Ft/fő egységesen illet meg minden települési önkormányzatot. További  .... Ft/fő a településre jellemző együttes mutatószám (szorzó)  függvényében jár. A két tényező együttes összegének el kell érnie a .... Ft/fő mértéket, és nem haladja meg a .... Ft/fő összeget.

A települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt mutatószám (szorzó) az alábbi tényezőket veszi figyelembe.

a) Szociális mutatók:

- a 0-17 éves korcsoportba tartozó állandó népességnek 1997. január l-jei állapot szerinti,
- a 60  éves és idősebb  korcsoportba tartozó állandó népességnek 1997. január 1-jei állapot szerinti,

részaránya az összes népességen belül,

- a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülőknek az 1997. augusztus havi állapot szerinti,
- a személyi jövedelemadót fizetőknek az 1996. évi adóbevallások összesítése szerinti

részaránya az  aktív népességen belül.

b) Felhasználási mutató:

A települési önkormányzat által az 1996. évben  szociális és gyermekjóléti ellátásokra  fordított kiadások költségvetési beszámoló szerinti éves, az igénybevett háztartási tüzelőolaj támogatással, a rendszeres nevelési segély kiegészítéssel, valamint a Munkaerőpiaci Alapból működési célra átvett pénzeszközzel csökkentett  összegének, valamint a települési önkormányzat szociális és gyermekjóléti feladataihoz kapcsolódó 1996. évi normatív állami hozzájárulásnak a hányadosa.

c) Összevont mutató: 
A szociális és felhasználási mutató együttes összege.
A települési önkormányzat pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásaihoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulás összegét az összevont mutató határozza meg.

8. Gyermek- és ifjúságvédelem
     Összege: 370 000  Ft/ellátott

A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzat által - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján - nyújtandó  gyermekvédelmi szakellátásokhoz (otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás) kapcsolódik. A hozzájárulás a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:

A) Gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, illetve az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek után (a továbbiakban együtt: állami gondoskodás), akik 
- nevelőszülőnél,
- gyermekotthonban,
- kollégiumban,
- kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,
- munkásszálláson,
- albérletben és egyéb helyen
elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (nevelőintézetben, gyermekotthonban, bűntetésvégrehajtási intézetben, stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat.

B) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás 18-24 éves korig a volt gondozott fiatal felnőtt után,
- ha számára a gyámhivatal utógondozói ellátást rendelt el,
- ha az utógondozói ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot teljesít,  ez esetben azonban a hozzájárulás összegének csak 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos része) jár.

Amennyiben a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat nyújt az ellátottak részére általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson túl külön igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat -   a 14. és 20. pont alatti jogcímek kivételével -, és a 8. sz. melléklet szerinti támogatásokat az ott meghatározott feltételekkel.
Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, a feladatot ellátó önkormányzat jogosult a normatív állami hozzájárulásra.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után az óvodai és kollégiumi ellátásra külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha az óvodai és kollégiumi ellátásokat nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, akkor a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azokat megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásoknak megfelelő szintig.

Ha az állami gondoskodásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott napközi otthoni ellátásban részesül, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a feladatot ellátó önkormányzat részére  térítési díjat fizet.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak  száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni.

9. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
Összege: 290 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás  - a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeinek kivételével - az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, a rehabilitációs intézményekben, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, valamint a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát, illetve rehabilitációs intézményt, továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt, illetve
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt, és/vagy helyettes szülői hálózatot tartanak fenn,  
és ezen feladat - intézményes ellátás esetén - az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.

Ha a rehabilitációs intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat, valamint a 8. sz. melléklet szerinti támogatásokat az azokban meghatározott feltételekkel.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, otthonház).

A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 11.pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 12. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
10. Nappali szociális intézményi ellátás
Összege: 58 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és  szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket. 
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 313-mal. 
11. Hajléktalanok átmeneti intézményei
Összege: 115 000 Ft/férőhely

A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.
12. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása
Összege: 375 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. 

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás- értelmi- és halmozottan fogyatékos) bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményt, tartanak fenn.

Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a 8. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat is az azokban meghatározott feltételekkel. 

Ez a hozzájárulás igényelhető a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevő nevelési-oktatási intézményekben kollégiumi ellátásban résztvevők után is. 

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
13. Bölcsődei ellátás

       Összege: 150 000 Ft/ellátott

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott bentlévő gyermekek  után veheti igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében  napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni.  A bölcsődében korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után  az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21/a) pont szerinti hozzájárulást. 

Az ellátottak számának  meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bentlévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

14. Óvodai nevelés 

Összege: 65 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában ellátottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek működéséhez.

Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető. 

15. Iskolai oktatás az 1-6. évfolyamokon

Összege: 69 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában - iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon - oktatottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok,  1200  Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

16. Iskolai oktatás a 7-8. évfolyamokon

Összege: 75 000 Ft/fő
	
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában - iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon - oktatottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

17. Iskolai oktatás a 9-10. évfolyamokon

a) Összege: 76 000 Ft/fő 
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában tanulók,  továbbá a közoktatásról szóló  1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) alapján szervezett, szakiskolai és szakmunkásképző iskolában folyó oktatásban részesülő tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
b) Összege: 68 000 Ft/fő 
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást az oktatásról szóló  1985. évi I. törvény (továbbiakban: oktatásról szóló törvény) szerint szervezik. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
18. Iskolai oktatás a 11-13. évfolyamokon

a) Összeg: 96 000 Ft/fő 
 
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott gimnáziumban és szakközépiskolában oktatott tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
b) Összege: 70 000 Ft/fő 

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást a oktatásról szóló törvény szerint szervezik a 11. évfolyamon. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
19. Iskolai szakképzés

a) Összege: 25 000 Ft/fő
 
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9-11. évfolyamokon, továbbá a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolai oktatásban az 5-11. évfolyamokon részt vevő tanulók után   veheti igénybe, ha az utóbbi oktatást a közoktatási törvény szerint párhuzamos képzésben szervezi meg.
b) Összege: 45 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat  az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9-11. évfolyamon oktatott tanulók után veheti igénybe. 
c) Összege: 77 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában, szakmunkásképző iskolában a szakképzési évfolyamon - a 10. évfolyam után - szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy  a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően  kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
d) Összege: 100 000 Ft/fő  

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően  kiadott egyedi / kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.


e) Összege: 45 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában és szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai- gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. Ez a hozzájárulás jár az 5-13. évfolyamon a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatásban részt vevők után is, ha az oktatást a közoktatásról szóló törvény szerint párhuzamos képzésben szervezik. 
f) Összege: 30 000 Ft/fő 

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai-gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi / kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez.
20. Kollégiumi, externátusi ellátás

Összege: 130 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolai kollégiumban, externátusban ellátottak után veheti igénybe. 
Ez a hozzájárulás vehető igénybe a kollégiumba, diákotthonba, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel céljából felvett 3-7 éves gyermek után is.
(A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevő nevelési-oktatási intézményben kollégiumi ellátásban résztvevők után nem ez, hanem a  pszichiátriai és  szenvedély betegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében  ellátottakhoz kapcsolódó  hozzájárulás igényelhető.)
A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok működéséhez.
Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető. 

21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás

a) Összege: 94 000 Ft/fő 

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni, vagy intézeti ellátás keretében, illetve nem közoktatási intézményben korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A fogyatékosok bentlakásos intézményében, a bölcsődében ellátott után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást is nyújt. 
b) Összege: 130 000 Ft/fő  

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (óvodai, iskolai) nevelésben, oktatásban résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó önkormányzat, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön veszik igénybe az ellátást.
Ez a hozzájárulás jár, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeit a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti. A pszichiátriai és szenvedély betegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátott gyermek, tanuló után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézmény a gyermek, tanuló részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt. E hozzájárulás mellett a 14-19. pontban és a 23. a)  pontban felsorolt hozzájárulások nem vehetők igénybe, de az iskolai gyakorlati oktatáshoz a 19/a. pont szerinti hozzájárulás is jár. 
A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez
c) Összege: 130 000 Ft/fő 

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi-otthoni, vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A pszichiátriai és szenvedély betegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátott után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt. 


22. Alapfokú művészetoktatás

Összege: 45 000 Ft/fő 

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészet oktatási intézményben oktatott tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok működéséhez, 1200 Ft-ot az oktatáshoz szükséges művészet-oktatási eszközök vásárlásához.
23. Egyéb közoktatási hozzájárulások

a) Összege: 3 200 Ft/fő

A hozzájárulást a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján veheti igénybe a fenntartó helyi önkormányzat a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló óvodai, iskolai ellátásához ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba veszi, továbbá a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú - legfeljebb 15 fős - óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat kell szervezni, vagy ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget. 
A hozzájárulás háromszorosát veheti igénybe a fenntartó önkormányzat, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény 27.§ (7) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatásban vesz részt. 
b) Összege: 10 500 Ft/fő

A hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem állandó lakóhelyükön, illetve ennek hiányában nem a tartózkodási helyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. Ez a hozzájárulás nem jár a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe.
c) Összege:12 000 Ft/fő
  
A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, ha a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai ellátását  - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §-a szerint - intézményirányító társulás keretében oldja meg. Községi, városi önkormányzati társulásnak minősül, ha a nevelési-oktatatási intézményt írásos megállapodásban az önkormányzatok közösen alapítják és/vagy megállapodás alapján közösen üzemeltetik, közösen döntenek az intézmény költségvetéséről, együttesen nevezik ki a vezetőjét. További feltétele a hozzájárulás igénylésének, hogy a társulás létrehozása révén az ellátottakhoz kapcsolódó  fajlagos  kiadások csökkenését az érintett képviselőtestületek egybehangzó határozataival dokumentálni kell.  A fővárosi és a fővárosi kerületi  önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után ez a hozzájárulás nem igényelhető.
d) Összege: 20 000 Ft/fő 

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után  abban az esetben, ha 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján nem éri el a 3000 főt.
e) Összege: 10 000 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi  önkormányzat veheti igénybe az  óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján  2999 főnél több, de a 3500 főt nem éri el.   
f) Összege: 12 650 Ft/fő 

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában vagy kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe úgy, hogy egy tanuló csak egy intézménynél vehető figyelembe. 
Nem igényelhető hozzájárulás a kollégiumban térítési díjat, az iskolában térítési díjat, vagy tandíjat fizető tanulók után. 

g) Összege: 3 600 Ft/fő 

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában napközis foglalkozáson résztvevő tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás  kétszeresét veheti igénybe  a helyi önkormányzat a napközis foglalkozáson résztvevő cigány tanulók után, ha részükre a szülők igénye alapján - legalább napi egy órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében - a tanulmányi felzárkóztatást, a társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást tartanak.   



h) Összege: 17 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben folyó két tanítási nyelvű általános és középiskolai oktatáshoz veheti igénybe, ha azt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 29207/1987. (Műv.K. 22.) számú engedélyében foglaltaknak megfelelően, vagy  1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik évfolyamon a helyi tanterv alapján szervezik.

24. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása

Összege: 555 Ft/fő

A hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népesség alapján illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló  feladatai ellátásához.


25. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok  ellátása

Összege : 238 Ft/fő

A hozzájárulás a megye/főváros  1997. január 1-jei állandó népessége alapján illeti meg az önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló  feladatai ellátásához.
Kiegészítő szabályok

1. Közoktatási célú normatív állami összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok: 

a) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.  törvény szerint szervezik az oktatást a szakiskolában, a szakmunkásképző iskolában és a szakközépiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógia szakasz követelményeire, valamint szakmai előkészítő ismeretekre készítik fel a tanulót.
b) A közoktatásról szóló  törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót. (1998. szeptember 1-től új kilencedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.)

c) Párhuzamos képzésben szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A párhuzamos képzést folytató művészeti szakiskolák illetve szakközépiskolák tanulói után  az iskolai közismereti oktatáshoz - az egyes évfolyam- csoportokhoz - meghatározott, továbbá a szakmai művészeti vizsgára felkészítő képzéshez,  az iskolai szakképzéshez a 3. számú melléklet 19/a, illetve e)  pontjai  szerinti  hozzájárulások  vehetők igénybe.

d) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az iskolai rendszerű gyakorlati képzést,  ha a tanuló ciklusos váltásban az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire és a szakképzés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire felkészítő tanórai foglalkozásokon, illetve gyakorlati képzésben vesz részt. (1998. szeptember 1-től új kilencedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.)

e) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólagosan a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el. 

f)  A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások megállapítása tervezésnél  az önkormányzatok által becsült mutatószámok alapján történik,  az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanév-váltáshoz igazodóan az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének éves, önkormányzati szinten és jogcímenként összesített átlaga alapján történik. 

g) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal az elszámolás - a h), i) pontok kivételével - a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, vagy a hozzájárulást megalapozó tanügyi okmányokra épül. 

h) A napközis foglalkozás szervezéséhez biztosított hozzájárulással a napközis foglalkozáson átlagosan részvett tanulók száma alapján kell elszámolni, azaz a foglalkozási naplók szerint összesített nyitvatartási napokkal osztott eredménye szerinti létszám után jár a hozzájárulás.  Ez a hozzájárulás ugyanazon tanuló után csak egy jogcímen vehető igénybe, azaz a cigány tanulók felzárkóztatásához, társadalmi beilleszkedéséhez kapcsolódó differenciált hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál figyelembe vett  tanulókat a napközis alap normatívára való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. 

i)  A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez biztosított hozzájárulás esetén az elszámolás az élelmezési napok száma alapján  történik. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának  megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, hogy a gyermek, tanuló egyszeri, vagy többszöri étkeztetésben részesül. Egy gyermek, tanuló után egyszer jár e   hozzájárulás, ha  számára  legalább napi egyszeri főétkezést biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás. 

j) A közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet második része határozza meg, hogy a normatív állami hozzájárulás megállapításához az óvodába felvett gyermeket, az iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót milyen módon kell számításba venni. E rendelkezések alapján kell figyelembe venni a nem magyar állampolgárokat, az óvodai ellátottakat, a saját elhatározás alapján magántanulókat, a vendégtanulókat, a felnőttoktatásban résztvevőket, valamint a térítési díjat fizetőket, és az alapfokú művészetoktatásban részesülőket. A vendégtanulók létszámának megállapításánál előbbieken túlmenően a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet feltételeit is figyelembe kell venni..A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámát a felnőtt oktatásban a levelező, vagy más munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat is. 

k) A szakképzésben résztvevő tanulók után - a fogyatékos gyermekek kivételével - csak akkor igényelhető normatív állami hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint az első szakképesítés megszerzésére készül fel. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (10) bekezdésében meghatározottakat is.

l) Az intézményirányító társulások támogatása jogcímen hozzájárulás - a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett - az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. Intézményirányító társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 23/d pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat az  o) pontban foglalt feltételnek megfelel.

m) Az intézményirányító társulás keretében a közös feladatellátás alacsonyabb fajlagos ráfordítását a társulás létrehozását megelőző - addig önkormányzatonként kimutatott - és ezt követő évi tényleges működési kiadások és bevételek, illetve a tervezett és tényleges mutatószámok figyelembevételével kell dokumentálni. Ha a társulás révén gazdasági előny nem mutatható ki, a hozzájárulás nem vehető igénybe. 
n) A normatív állami hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
o) A hozzájárulás szempontjából 3000, illetve 3500  fő alatti lakosúnak minősül az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén az állandó lakosok száma a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 1997. január 1-jei adatai alapján nem érte el a 3000, illetve a 3500 főt. 
p) Amennyiben a gyermek- és ifjúságvédő intézetben elhelyezett gyermek, tanuló részére nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot  fenntartó önkormányzat biztosítja az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatást, a normatív állami hozzájárulásokat a gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodó nevelési-oktatási intézményt  fenntartó önkormányzat veheti igénybe, a 23. f) és a 23. g) jogcímen biztosított hozzájárulások kivételével.
2. Ha a tanuló gyermek- és ifjúságvédő intézetben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található. 
3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.
4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1998. január 1-jével ad át  feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak  az általa a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján  jár a normatív állami hozzájárulás.
5. Amennyiben a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak évközben ad át,  illetve átvesz, a törvény 3. számú melléklet 14-23. pontjaiban felsorolt közoktatási jogcímekhez kapcsolódó mutatószám változásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni:
- az átadás/átvétel  hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal,
- az átadás/átvétel hónapját követő hónaptól a feladatváltozást rögzítő megállapodással korrigált létszámmal kell számolni.
6. Gondozási nap:  egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi,  átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.
7. A 6. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok b) és c) jogcímű hozzájárulás teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás egész évben működik,  töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megszűnését követő hó 1-jéig jár.   
8. A  7. pont szerinti \"Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti szolgáltatások\" jogcímű normatíva paraméterei alapján kiszámított összeg 71,6%-át a törvény 20. § (8) bekezdése szerinti SZJA-ként, 28,4%-át az ilyen megnevezésű normatív állami hozzájárulásként kell elszámolni.
9. Az állandó népességre vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A település állandó népességszámának megállapításához az 1997. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.

4. számú melléklet az 1997. évi ....... törvényhez


Helyi   önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1998. évben összesen 4 770,0  millió forint.
Ebből:

a) Épületműködtetési hozzájárulás	2 878,6 millió forint

A költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:

                                                                                                             millió forint
 Önkormányzatok                                                            Működési hozzájárulás

Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház)	74,0

Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház)	78,0

Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Önkormányzat	
(Móricz Zsigmond Színház)	77,0
   
Tolna Megyei Önkormányzat	
(Deutsche Bühne)	                  27,0* 

Veszprém Megyei Önkormányzat	 
(Petőfi Színház)	89,0
Zala Megyei Önkormányzat	
(Hevesi Sándor Színház)	85,0
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat
(Csokonai Színház)	118,0

Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat	
(Bartók Színház)	13,0

Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat	
(Nemzeti Színház)	155,0

Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat                                        
 (Csiky Gergely Színház)	94,0
millió forint
Önkormányzatok                                                            Működési hozzájárulás

Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat	
(Katona József Színház)	84,0

Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat	
(Nemzeti Színház)	118,0

Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat	
(Nemzeti Színház, Harmadik Színház)	140,0

Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat	
(Petőfi Színház)	77,0

Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat	
(Nemzeti Színház)	149,0

Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat	
(Vörösmarty Színház)	49,0

Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat	
(Szigligeti Színház)	90,0

Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat	
(Jászai Mari Színház)	35,0

Budaőrs Városi Önkormányzat                                                                    
(Budaőrsi Játékszín)	5,0

Budapest Főváros VIII.kerületi Önkormányzata
(Bárka Színház)	55,0

Budapest Fővárosi Önkormányzat
(Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház,
József Attila Színház, Katona József Színház,
Kolibri Színház, Madách Színház,
Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház,
Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad,
Vígszínház)	1 266,6
Összesen:	2 878,6
b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1498,4 millió forint* 

A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színház- támogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg.  Az igénybevétel rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1998. január 31-éig rendeletben szabályozza.

c) Bábszínházak művészeti támogatás                                 113,0 millió forint

A helyi önkormányzatokat  az önálló bábszínházak után  művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1998. január 31-éig rendeletben szabályozza.

d) Színházak pályázati támogatása                                  280,0 millió forint** 

E támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik, az önkormányzat ellenjegyzésével. Az e célra felosztható támogatási összeg  megoszlása a következő:

Szabadtéri színházak	130,0 millió forint
Nemzetiségi színházak	  40,0 millió forint
Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek	110,0 millió forint

Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.


5. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható
központosított előirányzatok

millió forint
Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 

1.
Körjegyzőség támogatása

Az 1998. január 1. napján működő körjegyzőségek alaptámogatása körjegyzőségenként havi 70 000 forint.
Az alaptámogatáson túl további ösztönző támogatás illeti meg 
a) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi       90 000 forint;
b) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el  az 1000 főt: a támogatás összege havi 70 000 forint;
c) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha  a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 140 000 forint; 
d) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után: a támogatás összege községenként havi 50 000 forint.
Az ösztönző támogatás egy jogcímen vehető igénybe az 1997. január 1-jei lakosságszám alapján.
1 000


Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 


Körjegyzőségnek tekintendő a közös képviselő-testület hivatala is. Az 1998. évben megalakuló új körjegyzőséget a támogatás időarányos része illeti meg a megalakulását követő hónaptól.
A körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül minden hónap 3-áig.   A megyei TÁKISZ minden hónap 5-éig az összesített adatokat továbbítja a Belügyminisztérium részére.

2.
Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása  
Támogatásban részesül - a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 1997. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján - minden határátkelőhelyet (kivéve vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat.
A támogatás átutalásáról a Belügyminisztérium 1998. március 15-éig intézkedik.

60
3.
Lakossági közműfejlesztés  támogatása

A közműfejlesztések támogatásáról szóló  89/1991. (VII.12.) Korm. rendelet alapján igényelhető.
2 060
4.
Települési folyékony hulladék ártalmatlanítá-sának támogatása

Igényelheti  minden helyi önkormányzat , amely  lakossági folyékony települési hulladékgyűjtést ártalmatlanítás céljából saját önkormányzati szervezetével végez, vagy külső vállalkozóval végeztet. A támogatás  az összegyűjtött és a szabályozott lerakóhelyek által igazolt ártalmatlanított lakossági folyékony hulladék után köbméterenként - ÁFA-val együtt - 15 km szállítási távolságig 100 Ft, 15 km szállítási távolság felett 120 Ft. Igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, előzőek szerint igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül.

300
Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 
5.
Pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálatainak támogatása
a) Pincerendszerek esetén:
Igényelheti azon - veszélyeztetett közterülettel rendelkező - település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszély-elhárítási programját és ezen belül annak 1998-ra vonatkozó munkatervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta.
A támogatásban részesülő veszély-elhárítási programokról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről - a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével - tárcaközi bizottság dönt. 
Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 650 millió Ft.
b) Természetes partfalak esetén:
Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti és amely önkormányzat a Belügyminisztériumnak az érintett társminisztériumokkal egyetértésben  megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint - az abban közölt határidőig - támogatási igényét benyújtja.
A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt.
Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 400 millió Ft.
1 050


Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 
6.
Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
Az előirányzat azoknak a települési önkormányzatoknak a támogatására szolgál, amelyeknél az önkormányzati, az állami és más szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés, -ártalmatlanítás magas ráfordítással végezhető. Az igénybejelentés rendjéről a Közlekedési, Hírközlési és  Vízügyi Minisztérium - az érintett társminisztériumokkal egyetértésben -  tájékoztatót jelentet meg. Az igényekről tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság - a rendelkezésére álló előirányzat keretei között - az érintett szolgáltatói körben figyelembe veszi a szolgáltatás tényleges ráfordításait, az ebben várható változásokat, valamint a lakossági fogyasztás, illetve szolgáltatás arányait. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a megállapodás szerinti önkormányzatokhoz a jóváhagyott összeg átutalásra kerüljön. A szolgáltatásban résztvevő települési önkormányzatok közötti további megosztást az érintett önkormányzatoknak az átutalást követő 30 napon belül saját megállapodásuk szerint kell végrehajtaniuk. Amennyiben az előírt határidőig a megállapodás nem jön létre, a tárcaközi bizottság dönt. A jóváhagyott összeget az önkormányzatoknak a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás céljaira kell felhasználniuk. 
3 400


Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 
7.
Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
Az előirányzat a meglévő közforgalmú,  közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények felújításának fedezetére szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben  új eszköz beszerzését - a műszaki előírások, vagy a műszaki állapot szükségessé teszik és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltánylandó foglalkoztatáspolitikai érdekek esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. 
Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés  feltételeiről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg.
150




Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 
8.
Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása
Azonos összegű támogatásra jogosultak az 1998. január 1-jén működő helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok.
A támogatás a kisebbségi önkormányzatokat működési költségeikre illeti meg. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1998. január 10-éig tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatokat az őket megillető támogatás összegéről és ezzel egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé a támogatásnak az érintett önkormányzatok részére két egyenlő részletben 1998. január 31-éig, illetve 1998. július 31-éig történő átutalására.
Az évközben megszűnő kisebbségi önkormányzat - gazdálkodásának végrehajtó szerve útján - a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnést követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felé, és egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium felé az őt meg nem illető - de legalább időarányos - támogatási előirányzatról történő lemondás iránt, továbbá a Kincstár felé az ennek megfelelő összeg visszautalásáról. 

350


Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 


A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről.
A támogatási keretből 15 millió forint szolgálja az 1998. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követően újonnan megalakult helyi kisebbségi és  kisebbségi települési önkormányzatok működését. Támogatás csak azon a településen működő kisebbségi önkormányzatokat illeti meg, ahol a választást megelőzően kisebbségi önkormányzat nem működött. A támogatás összege legfeljebb az 1998. január 1-jén működő kisebbségi önkormányzatok éves támogatási összegének időarányos összege lehet.
Az újonnan megalakult kisebbségi önkormányzatok igényének kielégítése után fennmaradó részt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal egyenlő arányban osztja szét a választást követően megalakult valamennyi kisebbségi önkormányzat között.
Az így elkülönített összeg felosztásáról és a települési önkormányzatokon keresztül a kisebbségi önkormányzatok részére történő átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé.



Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 
9.
Gyermeknevelési támogatás 
Három vagy több kiskorú gyermek családon belüli neveléséhez biztosított szociális támogatás. A jogosultsági kört, a támogatás feltételeit és mértékét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg. A támogatás igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett  összegek alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993.(II.17.) sz. Korm. rendelet szabályozza.
9 500
10.
Időskorúak járadéka 
A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott szociális ellátás. A jogosultsági kört, az ellátás feltételeit és mértékét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 70 %-a alapján, a bentlakásos szociális intézményben ellátottak és a hajléktalan személyek esetében a kifizetett támogatások 100%-a alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósítának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993.(II.17.) sz. Korm. rendelet tartalmazza.
5 120












Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 
11.
Gyermek és ifjúsági feladatok
A támogatási keret felhasználásáról a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács dönt.
130

12.

Szakmai fejlesztések támogatása

Igényelhetik a helyi önkormányzatok fenntartási körükbe tartozóan 
a) a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítéséhez,
b) az iskolában működő internet-szolgáltatás üzemeltetéséhez a szolgáltatás működéséről szóló nyilatkozattal, abban az esetben, ha a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az internet- szolgáltatóval szerződést kötött.
A támogatás igénylésének, a folyósítás  rendjének és - e törvény figyelembevételével - az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1998. január 31-éig jelenteti meg.
 

2 543
13.
Pedagógus szakvizsga és továbbképzés
Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk foglalkoztatott pedagógusok kötelező továbbképzéséhez és a  szakvizsga letételének megszervezéséhez. A támogatás igénylésének, a folyósítás  rendjének és - e törvény figyelembevételével - az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1998. március 31-éig jelenteti meg.
3 486





Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 
14.
Körzeti, térségi feladatok támogatása
Igényelhetik a megyei (fővárosi) önkormányzatok a fővárosi és a megyei közalapítványok működéséhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokhoz, valamint a pedagógiai szakszolgálatok  tevékenységéhez. A támogatás közalapítványt megillető részének átutalási kötelezettsége mellett is a  megyei, (fővárosi)  önkormányzat számol el az e címen rendelkezésre bocsátott előirányzatok felhasználásáról. A támogatás igénylésének, a folyósítás  rendjének és - e törvény figyelembevételével - az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1998. március 31-éig jelenteti meg.
3 231
15.
Pedagógusok szakkönyv- vásárlásának támogatása
Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a 20/1997. (II.13.) sz. Korm.rendelet határozza meg. A támogatás igénylésének módjáról a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-éig részletes tájékoztatót ad ki. A folyósítás egyösszegben, a kormányrendeletben meghatározott kötelezettség teljesítési határidejének megfelelően történik. 

1 220


Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 
16.
Tankönyv-vásárlás támogatása
Igényelhetik a helyi önkormányzatok az 1998/1999. évi tanévre  tervezett tanulói létszám alapján. Az igénylés és  az elszámolás eljárási rendjét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-éig jelenteti meg. A támogatás folyósításáról - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium javaslata alapján  - a Belügyminisztérium - 1998. augusztus hónapban  intézkedik. 

1 592
17.
Érettségiztetés, szakvizsgáztatás támogatása
Igényelhetik a helyi önkormányzatok a 100/1997. (VI.13.) sz. Kormány rendelet szerint, az érettségiztetés és szakvizsgáztatás díjazásához. A hozzájárulás feltételeit, az igénylés, a  folyósítás  és az elszámolás rendjét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig jelenteti meg. A folyósítás  utólag,  egyösszegben történik. 
500

18.

Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás

Igényelhetik települési és megyei /fővárosi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét - a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium egyetértésével - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-éig jelenteti meg.

400

19.

Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása 

A támogatás önkormányzati körben történő igénybevétele feltételeiről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. február 15-éig ad tájékoztatást. A pályázatok elbírálásáról kuratórium dönt.

230



Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 
20.
Hozzájárulás a létszámcsökkenés-sel kapcsolatos kiadásokhoz
A központi költségvetés egyszeri  hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti  kötelezettségei teljesítéséhez. 
A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1998. január 31-éig jelenteti meg.
1 500






Központosított előirányzat összesen

37 822



6. számú melléklet az 1997. évi ........ törvényhez


A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő 
támogatása


1
. Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása

A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására (helyi adóztatás - különösen az iparűzési adó alapjának csökkenése miatti adómérték emelése -, vagyonhasznosításból származó jövedelmek, pénzeszköz-átvétel stb.) és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1998. évben esedékes kamatai teljesítésére.

Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely:

a)	helyi adó bevezetéséről nem döntött,

b)	a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. 

    Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás, vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatásának a helyi önkormányzatot - a személyi jövedelemadóból - megillető előirányzat  50 %-a, a lakossági befizetés (beleértve a helyi adóból származó kommunális adót is, amennyiben azt az önkormányzati rendelet kifejezetten egy adott  beruházási célra vetette ki), az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások ÁFA tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe.

c)	intézményeit is ideértve, 3 hónapra, vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a b) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat,

d)	az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50 %-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel,

e)	az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte.

A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok 1997. évi tényleges működési kiadásait - az 1998. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten - lehet figyelembe venni.

Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1997. évi teljesített  működési kiadásainak összege az 1996. évi teljesített működési kiadások (13 %-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra   jutó, az önkormányzatok egymás közötti pénzeszköz-átvételével tisztított  átlagának 140%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1996. évi teljesített működési kiadások (13%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, az önkormányzatok egymás közötti pénzeszköz-átvételétől tisztított átlagának 80%-át, akkor  a forráshiány számított összegét - a TÁKISZ javaslatára - csökkenteni,  illetve növelni lehet. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.

Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadási szint számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót készít, és arról - a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül - a helyi önkormányzatokat 1998. március 10-éig tájékoztatja. 

A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:

- 1998. április 30.
- 1998. szeptember 30.

Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1998. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):

-	az 1997. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1997. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1998. évi költségvetésről és az
-	1998. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés és rendeletet, illetőleg határozat,
-	az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1998. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,
-	működési célú évenbelüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabér -hitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,
-	a képviselő-testület nyilatkozata a c)-e) pontokban foglaltak igazolására.

A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit az önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium  részére küldik meg.

A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól, vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának. Ezt követően támogatásuk odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé. Az átutalás - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik. 


2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.

a)	Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.
A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat + 1 % mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.

b)	Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a  források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.

A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII.4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai rögzítik. 
A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól, vagy az illetékes TÁKISZ-tól.

c)	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.
A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII.4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.

A pénzügyi gondnok díjának összege 1998-ban legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.

7. számú melléklet az 1997. évi ....... törvényhez


Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása

Hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok állami támogatásának feltételei:

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állami támogatásának megállapítása - az egyes ellátási körzetekhez tartozó térségek eltérő természeti és épített környezeti adottságai miatt - többelemes normatíva alkalmazását indokolja.

A tűzoltási, a tűzmegelőzési és a műszaki mentési feladatok ellátásának feltételeit leginkább jellemző alábbi szakmai mutatók és azokhoz kapcsolódó normatívák alapján történik az egyes érdekelt önkormányzatok állami támogatásának megállapítása:
1. A személyhez kötődő juttatások és járulékok alapján számított támogatás összegét a létszámnormatíva (1 315 647 Ft/fő) és a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság  28/1996. (XI. 26.) sz. belügyminiszteri rendeletben meghatározott létszámának szorzata adja. A normatíva tartalmazza a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben meghatározott pótlékok 1997. november 1-jétől, illetve 1998. november 1-jétől történő bevezetésének feltételét.
2. A készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságok működtetési (dologi) kiadásai alapján számított támogatást 
a) a tűzoltó laktanyák üzemeltetésénél a telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatba vételi engedélyekben bejegyzett fűtéssel, világítással ellátott nettó alapterület és az 1 m2-re vetített normatíva (3000 Ft) szorzatának,

b) a tűzoltó járművek üzemeltetésénél az 59/1995. (V. 30.) sz. kormányrendeletben tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott tűzoltó járművek számának, és a járművek 3 év átlaga alapján számított futásteljesítményének, valamint az üzemeltetési és karbantartási normatíva (55 Ft/km) szorzatának, 

c) a különleges szereknél (magasból mentők, daruk, műszaki mentő szerek, porral és habbal oltó járművek, stb.) az 59/1995. (V. 30.) sz. kormányrendeletben tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott járműszám, illetve az évi rendszeres és kötelező műszaki felülvizsgálat átlagos normatívája (300 000 Ft/db) szorzatának,

a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokságnál használt speciális szerek (búvárszerek, tűzoltó hajó, 50 tonna feletti daru, légzőbázis eszközei) műszaki felülvizsgálatának kiadásaihoz, az ország egész területére kiterjedő ellátási kötelezettség miatt, az eszközök jogszabályban meghatározott száma és a szerenkénti kiegészítő normatíva (250 000 Ft/db) szorzatának,
d) a működéssel kapcsolatos egyéb dologi kiadások fedezetéhez (irodaszer, tisztítószer stb.) a 28/1996. (XI. 26.) sz. belügyminiszteri rendelet szerinti létszám és a számított (27 033 Ft/fő) normatíva szorzatának
összege adja.

3.  A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokságok állami támogatására a 28/1996. (XI. 26.) sz. belügyminiszteri rendeletben megállapított létszám alapján 1 665 647 Ft/fő, amelyből személyi kiadásokra 1 315 647 Ft/fő, működési kiadásokra 350 000 Ft/fő normatívával számított összeg áll rendelkezésre.

8. számú melléklet az 1997. évi ........ törvényhez


Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához 


I. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához a következő támogatások vehetők igénybe.

1. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók
	 	 	 	 
a) óvodai neveléséhez: 	23 000 Ft/fő 

b) általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatásához:
    
   - a kisebbségi nyelv  oktatása esetén:	24 500 Ft/fő, vagy

   - interkulturális oktatás esetén:	   3 000 Ft/fő/vagy

   - cigány etnikumhoz  tartozók felzárkóztató oktatása esetén:	 24 000 Ft/fő, vagy

   - kisebbség nyelvén vagy két tanítási - kisebbségi és magyar - nyelven történő
      oktatás esetén: 	    27 000 Ft/fő

	A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott normatív hozzájárulás mellett kiegészítő támogatást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz. A b) pont alatt felsorolt kiegészítő támogatás tanulónként egy jogcímen vehető igénybe.  A kiegészítő támogatás akkor igényelhető, ha 

	a) szülői igény alapján a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott vagy jóváhagyott, illetőleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött vagy jóváhagyott nemzeti, etnikai kisebbségi nevelési, oktatási tervek, programok, tantervek, 1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik évfolyamon a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv  alkalmazásával folyik.  Interkultúrális oktatás a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve szerint szervezhető.  A cigány kisebbséghez tartozók oktatása esetén további feltétel, hogy ha az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, akkor  legalább heti 6 tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozást biztosítsanak a program megvalósításához,

	b) a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását.

 	Nem jár a támogatás abban az esetben, ha az óvoda, általános iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, kivéve, ha legalább nyolc ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó szülő kezdeményezte az óvodai nevelés, iskolai oktatás indítását. Ha az óvoda, iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, a támogatás az előzőekben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor vehető igénybe, ha az országos kisebbségi önkormányzat véleménye alapján az nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.
	
	E támogatást a kisebbségi oktatás többletfeladatainak ellátására, a kisebbség nyelvének tanításához, illetve a kisebbségi nyelven folyó tanításhoz szükséges tanórai foglalkozások időkeretének, az osztálybontáshoz szükséges időkeretnek, a  kisebbségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek  biztosítására kell fordítani.

2. Kiegészítő támogatás a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléshez, iskolai neveléshez, oktatáshoz:   	20 000 Ft/fő            
 
A helyi önkormányzat az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez az 1. pontban meghatározott támogatás mellett igényelheti e támogatást a következő feltételek együttes megléte esetén:

a) az óvodai gyermeklétszám a nevelési év első közoktatási statisztikai adata szerint a 60, az iskolai tanulólétszám a 130 főt nem haladja meg,

b) a nevelési-oktatási intézményben ugyanazon az évfolyamon csak egy óvodai csoport, iskolai osztály van,

c) az óvodai csoportot, iskolai osztályt - több csoport, illetve osztály esetén  átlagosan  - a közoktatásról szóló törvényben meghatározott maximális létszám ötven százalékánál kisebb gyermek -, tanulói létszámmal tudja indítani megfelelő gyermek, tanuló jelentkezésének hiánya miatt.

3. Kiegészítő támogatás a cigány tanulók kollégiumi neveléséhez:    10 000 Ft/fő
	 	 	 	 
A kiegészítő támogatás a kollégiumba felvett cigány tanulók után igényelhető, ha a szülők kérésére legalább heti 6 órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében felzárkóztató, tehetség-gondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást szerveznek. 1998. szeptember 1-jétől további feltétel, hogy a kollégium pedagógiai programja tartalmazza e feladatokat. 
  
II. Kiegészítő támogatás a könyvtári feladatok ellátásához és az informatikai oktatáshoz: 	2200 Ft/fő
          A támogatást a helyi önkormányzat a nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók után veheti igénybe - a szakmai feltételek megléte esetén - a tanulók könyvtári ellátásához és informatikai oktatásához.

A támogatás a következő célokra használható fel:

a) többször használatos (tartós) tankönyvek beszerzésére,
b) a közoktatási intézmény könyvtári állományának bővítésére, 
c) az önkormányzati fenntartású közművelődési  könyvtár   állományának   bővítésére,   
     amennyiben az  iskolai könyvtárként is működik,
c) informatikai oktatási segédanyagok (CD ROM, videokazetta stb.), valamint informatikai berendezések vásárlására.                

Könyvtári ellátásnak minősül, ha a tanulók részére a könyvtári  szolgáltatást a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben meghatározottak figyelembevételével szervezik meg, függetlenül attól, hogy az oktatási intézményben, vagy ezen kívül biztosított a szolgáltatás. 

9. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

A fegyveres erők költségvetési létszáma

A Magyar Honvédség létszáma (fő):
Megnevezés
Létszám
Tiszt
   8.715
Tiszthelyettes
   8.924
Szerződéses állomány
   5.000
Sor- és tanintézeti hallgatói állomány együtt
 21.926
Honvédségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt
 11.010
Mindösszesen
 55.575



A Határőrség létszáma (fő):
Megnevezés
Létszám
Tiszt
    1.984
Tiszthelyettes
    6.780
Szerződéses állomány
       207
Sor- és tanintézeti hallgatói állomány együtt
    8.840
Határőrségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt
    2.445
Mindösszesen
  14.256


10. számú melléklet az 1997. évi .. törvényhez

Fejezeti kezelésű támogatási célprogramok egyes szabályai


1	A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó  a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt  egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a),
b) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,
c) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,
d) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.

2	A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.

3	A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) az erdőfenntartási járulék,
b) az erdővédelmi bírság,
c) az újraerdősítési költség,
d) az erdőgazdálkodási bírság.

4	A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a földvédelmi járulék,
b) a földvédelmi bírság,
c) a talajvédelmi bírság.

5	A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a tenyésztési hozzájárulás,
b) az állattenyésztési bírság,
c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.

6	A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adása, 
b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy díja,
c) a halászvizsga és a horgászvizsga díja,
d) halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság,
e) a halászat céljait elősegítő  egyéb önkéntes befizetések,
f) jogszabályban előírt egyéb befizetések,
g) halászatfejlesztési hozzájárulás.

7	A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díjak (vadászjegyek, vadászati engedélyek, trófeabírálat díja, stb.),
b) a vadvédelmi hozzájárulás,
c) a vadgazdálkodási bírság.
d) a vadvédelmi bírság.

8	A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím tekintetében bevétel:
a) a turisztikai hozzájárulás,
b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:
ba) a kereskedelmi szálláshelyek  fizetővendéglátás kivételével  éves nettó árbevételének 2%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
-	081100 szállodai szolgáltatás,
-	081210 turistaszállás-szolgáltatás,
-	081220 panziószolgáltatás,
-	081230 kempingszolgáltatás,
-	081240 nyaraló szolgáltatás,
bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
-	082100 éttermi vendéglátás,
-	082200 cukrászdai vendéglátás,
-	082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,
bc) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások:
-	094320 utazásszervezés és/vagy  közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1%-a,
-	094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1%-a,
-	113110 személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2%-a,
-	113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
-	113120 kezelőszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
-	113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
-	113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízbicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
-	191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
-	191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1%-a,
-	195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
-	195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a.
c) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg,
d) \"pályázati eljárási díj\" bevétel.

9	A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].

10	Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 8. pont ba)bc) alpontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.

11	A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50%, a harmadik negyedévben 30%, a negyedik negyedévben 20%. A tárgyévi befizetés határideje az első félévet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-éig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20-a.

12	A 8. pont ba)bc) alpontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken.

13	A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el.

11. számú melléklet az 1997. évi .. törvényhez

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítási, tartalékolási előirányzatai


Megnevezés
1998. évi
előirányzat
millió Ft


1. Költségvetési befizetési kötelezettség
    - az állami vagyon privatizációja bevételéből
    - az állami vagyon utáni részesedés, az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján együttesen

Összesen:

2. Ráfordítások
    - közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak, jutalékok),
      vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások
    - működési költségek összesen
    - a belterületi föld értéke alapján, az alapítói jogon kifizetendő helyi
      önkormányzatokat megillető kifizetések
    - az 1989. évi XIII. tv. alapján az átalakuló társaságoknak a priv. után 
      visszautalásra kerülő 20%-os részesedés teljesítése
    - a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések
    - reorganizációra a Kormány egyedi jóváhagyásával
      ebből éves szinten 1000 millió forint értékig, ügyletenként 200 millió forint
      összeghatárig az ÁPV Rt. Igazgatósága - a Kormány félévenkénti utólagos
      tájékoztatása mellett - dönthet
    - agrár reorganizációs program kamatterheinek átvállalása
   -  nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelése
- gázolaj fogyasztási adója visszaigénylésének kiegészítése
    - a honvédelmi célú erdőgazdaságok reorganizációs ráfordításai
    - a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és
      veszélyeztetések elhárításának támogatására a Központi Környezetvédelmi Alapba
      félévente egyenlő összegű átutalás 
    - A területfejlesztés központi, megyei és regionális programjainak támogatására a
      területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései
      szerint

      ebből:  - Borsod-Abaúj-Zemplén megye
                 - Nógrád megye
                 - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
    

Összesen:




8.000

12.000

20.000



6.000
3.000

3.000

2.000
2.500



17.000
3.000
700
1300
500


1.000


7.000

1.500
360
900



47.000



14. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

[1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez.]

A gumiabroncsok termékdíjtételei

1. Új gumiabroncs esetén						32,40	Ft/kg
    (beleértve külön jogszabályban meghatározott mennyiségű
    újrafutózásra behozott gumiabroncsot is)
2. Importált használt gumiabroncs esetén		        129,60	Ft/kg


15. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

[2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez.]

A csomagolóeszközök termékdíjtételei
_________________________________________________________________
A csomagolóeszköz anyaga			A csomagolóeszköz
							termékdíja Ft/kg
_________________________________________________________________
Műanyag								11.0
Társított								  9,0
Aluminium								  5,4
Fém /kivéve aluminium/						  4,3
Papír, fa, természetes alapú textil				  3,3
Üveg									  2,2
Egyéb									  5,4


16. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

[3. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez.]

A termékdíjtételek
I. a hűtőberendezések termékdíjtételei
_______________________________________________________________
Névleges hűtőtérfogat					      t Ft/db
_______________________________________________________________
120 literig							   650,0
120,01-250,0 liter						   1170,0 
250,0 liter fölött						   3020,0
_______________________________________________________________
A hűtőközeg mennyisége       		  k /Ft/db./
_______________________________________________________________
0,50 kg-ig							     162,0
0,51-2,00 kg						     290,0
2,01 kg fölött						     760,0


II. A termékdíjköteles hűtőközegek termékdíjtételei
_____________________________________________________________
Termékdíjköteles hűtőközeg				Termékdíjtétel Ft/kg
_____________________________________________________________
Kemény freon és CFC keverék				      270,0
Lágy freon és HCFC keverék				      118,0


17. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

[4. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez.]

Az akkumulátorok termékdíjtétele

Akkumulátorok 							41,0 Ft/kg


INDOKOLÁS

A törvényjavaslat általános indokolása

I. A Kormányzat gazdaságpolitikájának fő vonásai 1998. évben

Az 1995-96. évi sikeres stabilizáció, az egyensúlyi mutatók javuló tendenciája, a gazdasági teljesítmények növekedésének újraindulása reális esélyt nyújt arra, hogy a magyar gazdaság megrázkódtatás-mentes, stabil, fenntartható - azaz tartósan finanszírozható - fejlődési, növekedési pályára álljon. Ezt támasztják alá az 1996. év végi és az 1997. év eddig eltelt részének gazdasági jelzőszámai.
Szélesedett a gazdaságpolitika mozgástere, a gazdaságban az egyensúlytalanság mértéke már elviselhető. Így van némi választási lehetőség, hogy milyen céloknak adjunk nagyobb hangsúlyt: pl. a vállalkozói versenyképesség további erősítését, avagy az infláció kemény letörését állítsuk a gazdaságpolitika fókuszpontjába. A stabilizációnak azonban a növekedés, a felzárkózás időszakában is elsőrendű prioritásnak kell maradnia. A gazdaságpolitika 1995. óta követett prioritásai tehát alapvetően nem, csak azok hangsúlyai változhatnak.
1.	A tartós gazdasági növekedés egyensúlyi feltételei
Az 1995-96. évi stabilizáció eredményei lehetőséget kínálnak egy olyan gazdaságpolitika érvényesítésére, amely meghaladja az évtizedek óta időről-időre kiéleződő egyensúly vagy növekedés dilemmát és az ezzel együttjáró húzd meg-ereszd meg típusú beavatkozási gyakorlatot.
Az egyensúlyőrző gazdasági növekedés a versenyképesség erősödésén alapul. Ez a szükséges tőke (a külső erőforrások bevonásából és a hazai felhalmozási ráta növelése), továbbá a tőke és a munka emelkedő hatékonysága révén biztosítható. A fenntartható gazdasági növekedés elindulásával már van lehetőség az életszínvonal emelésére is, de csak olyan mértékben, hogy a tőkegyarapodás és a hatékonyságemelkedés követelményei ne sérüljenek. A számítások szerint az ezredfordulóig a jelenlegi évi 3 %-ról 4-5 %-ra gyorsulhat a gazdasági növekedés üteme akkor, ha a növekedés exportorientált marad és a beruházások dinamikus bővülésére támaszkodik  (előbbi 10 % körüli, az utóbbi pedig ennél is gyorsabb ütemben emelkedik). Az életszínvonal javulása csak szerényebb ütemben, a versenyképesség, a termelékenység biztonságos emelkedésére támaszkodva követheti ezt, ami -  az előzetes kalkulációk szerint - évi 2 % (s az ezredfordulón 3 %) körüli fogyasztásbővülésre nyújt módot. E feltételezések mellett 1997-2000 között a beruházási ráta 21-ről 27 %-ra növelhető, a felhalmozási ráta pedig a növekedéssel járó készletbővülés miatt ennél is magasabb lehet. Mindez  a gazdasági teljesítmény tartós dinamizmusát, a fejlett országoktól való lemaradásunk megállítását teszi lehetővé, s hosszú távon a  felzárkózás megkezdésére nyújt esélyt.

Az előbbi folyamatok megvalósulását összehangolt jövedelmi, fiskális és monetáris politikával szükséges alátámasztani. A stabil, de emelkedő gazdasági pálya megalapozásakor elsősorban az a kérdés, hogyan normalizálható a külső és belső adósságállomány mértéke a jövedelem-termeléshez képest. Ezek az arányok középtávon meghatározóak. Kiindulópontot jelentenek annak megítéléséhez, hogy az adott évben pontosan mennyi lehet az államháztartás, a folyó fizetési mérleg GDP-hez viszonyított hiánya, illetőleg milyen mértékű lehet az adósságállomány. A középtávú fiskális politika makroökonómiai célkitűzése az állam és az ország eladósodottságának az újrainduló növekedéssel együtt járó lassú mérséklése.
Olyan gazdasági növekedés tartható fenn, amikor a külső nettó adósságállomány aránya a gazdaság teljesítményéhez képest nem emelkedik. Ekkor a folyó fizetési mérleg deficitje nem, vagy alig haladja meg a tartósan várható külföldi működőtőke befektetések értékét. (1998-ban átmenetileg csökkentőleg hathat a privatizáció lezáródása, emiatt a külföldi működőtőke beáramlás alacsonyabb lehet a megelőző évinél. Ezt azonban az euro-atlanti integrációs törekvéseink sikere rövid idő alatt ellensúlyozhatja, komoly külső tőke beáramlását indítva el.) Az államháztartás hiánya csak olyan mértékű lehet, ami összhangban van a fizetési mérleg céllal és biztosítja, hogy az államadósság a GDP-hez viszonyítva tartósan és fokozatosan mérséklődjön. Kiemelt prioritás marad az infláció tartós csökkentésének célja.
A gazdasági növekedés 1997-re várható 2-3 %-os mértéke meghaladja a programban eredetileg prognosztizáltat. Ez kedvező fejleménynek értékelhető, mivel magas export- és beruházási dinamika kíséri; a reáljövedelmek és a fogyasztás valamivel nagyobb (legfeljebb 2 %-os) emelkedése a hatékonyság, a termelékenység javulásán alapul; az infláció pedig a prognosztizált kereteken belül marad. Az elinduló növekedés (főleg a beruházások bővüléséhez kapcsolódóan) várhatóan az eredetileg számítottat valamelyest meghaladóan emelkedő (2,5-3 milliárd dolláros) külkereskedelmi passzívummal jár, de a fizetési mérleg hiányát (kb. 2 milliárd dollár) a beáramló működőtőke továbbra is finanszírozni fogja. A hazai és külföldi elemzők a korábbiaknál sokkal kisebb eltérésekkel, hasonló prognózisokat állítanak fel ez évre.
A belső és a külső egyensúly szempontjából alapvető az államháztartás helyzete. Az államháztartásnak a jövedelmek központosításában és újraelosztásában betöltött szerepe, hiányának mértéke döntően meghatározza azt, hogy a vállalkozások milyen saját és a hazai pénzpiacról bevonható forrásokkal számolhatnak tevékenységük bővítéséhez; illetőleg hogy az ország milyen forrásigényt támaszt a külföld felé, hogyan alakul a külső adósságállomány; s végül mindez milyen alaphelyzetet teremt a gazdasági növekedés és az infláció szempontjából.
Az államháztartással szembeni reális követelménynek azt lehet ma tekinteni, hogy a központi költségvetés bruttó adósságának aránya a most már emelkedő GDP-hez képest fokozatosan normális, hosszabb távon is elviselhető mértékűre csökkenjen. Az eladósodás 1993-95 között nemzetközi összehasonlításban is magas, kb. 86 %-os szintje e mutatóval mérve 1996 végére 75 % alá csökkent, 1997 végére pedig mintegy 69 %-ra mérséklődik. A jövőben a gyorsabb növekedés függvényében az arány tovább javul. 1998-ban mintegy 65 %-os eladósodási szint érhető el, ami 2000-re már megközelíti a 60 %-os mértéket. Ehhez az államháztartás konszolidált hiányának arányát (privatizációs bevételek nélkül) a GDP-hez képest az 1997. évi 4,9 %-os előirányzat*/ teljesítését követően 1998-ban szinten kell tartani, figyelembe véve a nyugdíjreform hatását. 1998-at követően az államháztartás hiányát (az infláció és ezzel párhuzamosan a kamatok csökkenésére támaszkodva) fokozatosan 4 % alá kell csökkenteni. (E tendencia számunkra is reményt ad arra, hogy az ezredforduló után elérjük az EU-ban a monetáris unió tagjai számára előírt 60 %-os államadóssági és 3 %-os deficitmaximum küszöbértékeket.)
	a)	A kamatkiadások magas arányát tekintetbe véve továbbra is szükség van elsődleges államháztartási többletre. Az államadósság szintjét azonban középtávon stabilizálni lehet csökkenő elsődleges szufficittel is: az 1997. évre előirányzott 3,5 % 1998-ban 1,9 % közelébe, a következő két évben pedig lassan tovább mérsékelhető.
	b)	Az államháztartás bevételei lényegében autonóm módon szűkülnek. (A GDP arányában mintegy 2,5 % bevételkiesést okoz a vámpótlék leépítése, a vámok nemzetközi megállapodásokon alapuló csökkentése, a jamburgi gázvezeték árbevételének megszűnése, a bányajáradék, valamint az állami vagyon utáni osztalék befizetés csökkenése.) A jelzett elsődleges szufficit eléréséhez tehát az elsődleges kiadásokat a GDP arányában tovább kell csökkenteni. Az államháztartás konszolidált elsődleges kiadásainak aránya ekkor az 1997. évi közel 39 %-ról 2000-re kb. 35 %-ra. Ennél nagyobb kiadásokat csak a bevételek más módon való növelésével, leginkább adóemeléssel lehetne finanszírozni. A jelenlegi számítások természetesen feltételezik az adóbehajtás hatékonyságának javítását is.
	c)	A kiadásokon belül  a beruházási kiadások már 1998-tól prioritást élveznek. (A számításba vett kb. 160 milliárd forint reálértékben  magasabb az 1997-es előirányzatnál.) Az államháztartás beruházási kiadásainak összvolumene ennél gyorsabban nem emelhető. Azt ugyanis csak a többi folyó (dologi és bérjellegű) kiadási tétel nagyobb arányú csökkentésével lehetne megalapozni. Az egyébként nagyszámú és önmagában indokolt igény, támogatási programelképzelés alacsony kielégíthetőségére, valamint az érvényes kötelezettségvállalásokra való tekintettel azonban ilyen csökkentés már nem látszik megoldhatónak.

	d)	A hatékonyság, a termelékenység, a versenyképesség javulásán alapuló gazdaságfejlődési pálya feltételezi a humán értékek védelmét, a humán infrastruktúra eddiginél hatékonyabb működését, koncentráltabb fejlesztését. Növeli az aktív foglalkoztatáspolitika jelentőségét; fejlett, rugalmas oktatási rendszert, működőképes és differenciált egészségügyi ellátást igényel. A humánszolgáltatások végzésébe növekvő arányban kapcsolódnak be nem-állami intézmények, szervezetek; igénybevételükről, annak módjáról - az emelkedő, differenciálódó jövedelmeire támaszkodva - egyre inkább az érintett, a vásárló, a lakosság dönt. Az államháztartás szűkös kiadási lehetőségeit racionálisabban - az állami feladatvállalás, az állami intézményrendszer szűkítése, illetve a térítésmentes szolgáltatások korlátozása, szerkezeti átalakítás mellett - kell felhasználni. Ennek eredményeként javítani kell a szolgáltatások színvonalát, az állami intézményrendszer szervezettségét, költséghatékonyságát, fedezetet teremtve az egészségügyben, a szociális ellátásban és az oktatásban dolgozók bérhelyzetének javítására is.
A nyugdíjrendszer átfogó reformjának legfontosabb lépése megtörtént: az Országgyűlés új törvényt hozott a nyugdíjbiztosításról, amely 1998. január 1-jén lép életbe. Célja a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának hosszú távú megoldása, a szolidaritási elemek megőrzése mellett a befizetett járulékok, a szolgálati idő és a nyugdíjak közötti kapcsolat szorosabbá tétele, az egyéni érdekeltség megteremtése. Az eddigi teljesen felosztó/kirovó rendszerű finanszírozásba új elemet vezet be: egynegyed arányban tőkefedezeti elven nyugvó, kötelező érvényű magánnyugdíjat hoz létre. A vegyes finanszírozású rendszer a pályakezdők számára kötelező, a már dolgozók választhatnak. Ennek következtében a nyugdíjjárulékok egy - az új rendszert választók számától függő - része a magán nyugdíjpénztárakba kerül, ami hiányt okoz az államháztartásban, de egyidejűleg megnöveli a lakossági megtakarításokat.
Az egészségügyi intézményrendszer strukturális átalakulásának következtében kisebb, de eredményesebben működő gyógyító ellátás, a mainál hatékonyabb egészségnevelő, egészségvédő tevékenység kialakítása a cél, emellett javítani kell a betegek személyiség-jogi védelmét is. A kapacitások szűkítésével felszabaduló források lehetővé teszik új feladatok befogadását, összességében a reálértéktartás követelményének érvényesítését.
Az önkormányzati szociális ellátás területén tovább kell erősíteni a rászorultság elvének érvényesülését, előre kell lépni a családvédelmi hálózatok kiépítésében és működtetésében. A szociális ellátások területén fokozódó igénynövekedéssel kell számolni.
Folyamatosan vizsgálni kell, hogy a közoktatási törvény végrehajtásával elindított szerkezet-átalakítással megvalósulnak-e a kitűzött célok, azaz jobb színvonalú szakmai tevékenységet eredményez-e és racionálisabb intézményhálózat kialakulása irányában mozdul-e el a rendszer.
A szakképzés területén az Országos Képzési Jegyzék bevezetése és a munkaerőpiac igényeihez történő jobb igazodás hosszabb távon csökkentheti a munkanélküli fiatalok számát, ezen kívül racionálisabb feladatmegosztást tesz lehetővé az intézmények között területi szinten. Az iskolarendszerű szakképzésben növekszik az érettségire épülő képzés aránya.
A felsőoktatás korszerűsítése során meg kell valósítani a képzési struktúra és a munkaerőpiaci igény összhangját. A reform során - a funkciókon alapuló finanszírozási rendszer alkalmazásával - biztosítani kell a hallgatói létszám kívánt mértékű és irányú alakítását, át kell alakítani az intézményszerkezetet (főleg intézményi és belső integráció), teljesítmény követelményeket kell érvényesíteni mind az oktatók, mind a hallgatók körében, az előbbieknél a foglalkoztatás és díjazás rugalmassá tételével együtt.
A kulturális ágazatban rendezni kell az intézmények jogállását, szabályozni az állam, az önkormányzatok kötelezettségeit, jogait. Feltárandó, hogy a kötelezettségek közül melyek valósíthatók meg a civil és az üzleti szektor bevonásával. Ennek figyelembevételével folytatandó egyes költségvetési intézmények államháztartáson kívülre szervezése, átalakításuk közalapítvánnyá, közhasznú társasággá.

2.	Antiinflációs politika
Az inflációmérséklés hosszú távon alapfeltétele a kellően gyors fenntartható gazdasági növekedésnek, a fejlett országokhoz való felzárkózás megindulásának. Az árstabilitás a maastrichti konvergencia kritériumok között is alapvető fontosságú. Az infláció csökkenése azonban nem mehet végbe olyan módon, hogy a gazdaságpolitika más fontos céljait - növekedés, egyensúly - ennek áldozatául szánnánk.
Az infláció mérséklése rövid távon növekedési áldozattal járhat. Ez a hatás azonban elsősorban akkor jelentkezik, ha a társadalmi konszenzus kialakítását elmulasztva, túl gyors váltást kívánunk elérni, és ha az infláció csökkentése érdekében a belföldi kereslet korlátozása a fő módszer. Az inflációs várakozások csökkentésére, a nominálbér növekedés emelkedő reálbér melletti lassítására, a költségvetési kiadások nominális növekedésének reálcsökkentés nélküli lassítására alapozott infláció-fékezés nem jár növekedési áldozattal. Nemzetközi példák alapján inkább az állítható, hogy az inflációnak - a várakozások megtörésével operáló - csökkentése többnyire pozitív hatással járt a növekedésre is.
A rövid távon követendő konjunktúrapolitikának tehát a növekedés fokozatos gyorsulása, a versenyképesség és a pénzügyi egyensúly megőrzése, továbbá az életkörülmények, a reálbérek javulása mellett kell az infláció csökkentését elérnie. Ezen összetett célkitűzés megvalósítására a gazdaságban kialakult folyamatok, az infláció jellege - konzisztens antiinflációs politika mellett - megfelelő esélyt adnak.
A gazdasági struktúra átrendeződésének folyamata ugyan még nem zárult le, de az ebből adódó inflációs nyomás már lényegesen kisebb. Az árszerkezet további jelentős módosítása már nem várható. A relatív árak jelentősen közeledtek a fejlett piacgazdaságban érvényesülő arányokhoz, az arányok átrendeződésének meghatározó szakaszán már túljutottunk. A jövőben a jelentősebb árarányátrendeződések az energiaárak területén, valamint az alapvetően hazai, illetőleg a külpiacokra is forgalomba kerülő termékeket, szolgáltatásokat előállító szektorok között zajlanak le.
Az infláció alakulásában a fundamentális tényezők kedvező változásával a várakozások, valamint a direkt és indirekt indexáló mechanizmusok szerepe lesz meghatározó. A bértárgyalások során eleve számolnak a várható áremelkedésekkel. Így azok egyúttal költségoldalról feszítik az árakat. Ez a hatás csak fokozatosan - az ármérséklődésbe vetett bizalom erősödésével - számolható fel.
A gazdaság pénzügyi helyzetének stabilizálásához elsősorban a kormány eltökélt akaratára, az infláció leküzdéséhez a társadalom meggyőződésére és ennek eredményeképpen az érdekcsoportok együttműködésére van szükség. A társadalmi konszenzus kialakításának időigénye korlátot szab az inflációmérséklés ütemének, e szempont figyelmen kívül hagyása rövid távon nagy valószínűséggel növekedési áldozatot követel meg.
A hároméves gazdasági kitekintés során azzal számolunk, hogy a várakozások és indexáló mechanizmusok inflációgerjesztő hatásának domináns része leépül. Ez, feltételezve a szükséges konjunktúrapolitikai lépéseket és az eredményes érdekegyeztetést, 1998-ban tesz lehetővé markáns inflációmérséklést. Az évezred utolsó két évében már - az egyszámjegyű inflációs tartományban - csak szerényebb, évi 2 %-os dezinfláció célozható meg. E két év még a makrogazdaság finomstruktúráiban lezajló kiigazítás, illetve a fokozódó igénnyel jelentkező nemzetközi integrálódási követelményekhez való igazodás jegyében telik el.


Fogyasztói ár


Év
Éves átlag
Dec/dec
Éves átlagos leértékelés
1995
128,2
128,3
126,7
1996
123,6
119,8
118,7
1997
118,0
kb. 118
kb. 115
1998
113,5
kb. 112
kb. 111
1999
110,0
kb. 109
kb. 107
2000
108,0
kb. 107
kb. 105,5

Az infláció önmozgásában a béralakulás és az árfolyammozgások szerepe kitüntetett. A várakozások megtörésében e tényezők szerepét a gazdaságpolitika feltételrendszere, aktuális prioritásai is befolyásolják. Jelenleg a bérek hatása tekinthető kulcskérdésnek, tekintettel arra, hogy egyaránt megjelenik az infláció keresleti és költségoldali tényezői között. Döntő fontosságú, hogy sikerül-e a  megcélzott áremelkedéssel, a termelékenység és a gazdasági növekedés által megalapozott reálkeresetekkel összhangban levő béremelkedést megalapozni az érdekegyeztetésben.


Megnevezés
Bruttó keresettömeg
Bruttó átlagkereset
Nettó  átlagkereset
Reál-
kereset
1995
115,9
116,8
112,6
87,8
1996
119-120
120,4
117,4
95,0
1997
kb. 120
kb. 120
121-122
102-103
1998
114-115
114-115
kb. 115
101-102
1999
113-114
112-113
112-113
kb. 102
2000
111-112
110-111
110-111
102-103

Az infláció sikeres megfékezéséhez az inflációt befolyásoló politikák együttes alkalmazása szükséges. Az antiinflációs gazdaságpolitika összehangolt magatartást tesz szükségessé minden gazdaságpolitikai eszköz használata során. Ha ez nincs meg, akkor egyes részpolitikák erőltetett alkalmazásával lehet ugyan részsikereket elérni, de ezek időlegesek maradnak és végső soron az infláció erőteljes meglódulását idézik elő.
A monetáris politika az antiinflációs program eredményeire építve érdemben tudja javítani az üzleti szféra fejlődési lehetőségeit. A megtakarítások elért kedvező szintjét az infláció csökkenéséhez igazodva jelentősen mérséklődő kamatok is képesek biztosítani, figyelembe véve a tőkepiac modernizációjának, az új, tartós megtakarítási formák előtérbe kerülésének hatásait is. A beruházások gyors növekedésére építő gazdaságélénkülés céljára - ilyen körülmények között - elégséges és közgazdaságilag racionális költségű hitelforrás áll rendelkezésre. Az árfolyam-politika jelenlegi rendszere a megszerzett hitelesség révén fontos tényezője az antiinflációs program sikerének. Az árfolyam-leértékelés mértékét is tovább indokolt csökkenteni, hogy alátámassza az inflációs célt. A mértéket, illetve az időpontot a jövedelemfolyamatok és a külkereskedelem terén mutatkozó kockázati tényezők, bizonytalanságok nagyságától, illetve csökkenésétől függően kell meghatározni.
A makrokeretek által lehetővé tett inflációs pálya kulcseleme az ezzel konzisztens nomináljövedelem-alakulás. A felek érdekeire alapozva bizonyos kölcsönös garanciavállalásokkal - egyik oldalról az állam hatáskörébe tartozó árakkal, árbefolyásoló tényezőkkel és a konjunktúrapolitikai feltételekkel, másik oldalról pedig a jövedelemelosztás megfelelő arányainak betartásával illetve elfogadásával - az érdekegyeztetés mechanizmusa képezheti a fórumot a lehetőségek kihasználására, az áralakulás tehetetlenségi elemeinek kiküszöbölésére.

3.	Az üzleti szféra fejlődése
3.1	A vállalkozások fejlődésének általános feltételei
Az üzleti szféra középtávú fejlődési esélyeit külpiaci oldalról a fejlett országok konjunkturális helyzete, az ezáltal bővülő exportlehetőségek, a társulási megállapodásban, illetve annak módosítása során biztosított kedvezmények, valamint a volt szocialista országok konszolidálódó helyzetéből fakadó kiviteli lehetőségek határozzák meg.
A belső piac is bővül az elkövetkező években, a reálbérek az 1995-1996. évi nagyarányú csökkenést követően 1997-ben már és azt követően is lassan növekednek. Jelentősen nőnek az állami beruházások is. Piaci oldalról tehát a feltételek jók, illetve javulóak.
A vállalkozások fejlődését, versenyképességének erősödését kedvezően befolyásolják egyes adottságaink, amelyek részben az erőforrásokhoz, részben a piacgazdasági átalakulás során elért eredményekhez kapcsolódnak. Erőforrásaink közül komparatív előnyök származnak a jólképzett és viszonylag olcsó munkaerőből, valamint természeti adottságainkból, amelyek kedvezően befolyásolják a mezőgazdaság ráfordítás-hozam arányait és egyes termékei minőségét.
A volt szocialista régión belül időelőnyre tettünk szert a gazdasági törvényhozás és a piacgazdaság intézményrendszerének kialakítása terén. Ennek hatása a hazai vállalkozások alkalmazkodóképességének erősödésében, a működőtőke beáramlás jelentékeny ütemében és nagyságrendjében, valamint a kereskedelem fejlődésében nyilvánult meg.
A jövőbeni fejlődés kulcskérdése, hogy előnyeinket meg tudjuk-e őrizni, hogy a vállalkozások növekedési esélye, a műszaki színvonal emelkedése, a minőségjavulás, összességében a versenyképesség javulása elégséges lesz-e a potenciális piaci lehetőségek kiaknázásához, illetve újabb piaci pozíciók megszerzéséhez. A kormány ennek megfelelően a versenyképesség-javítás ösztönzését, elősegítését helyezi a középpontba.
A kis- és középvállalkozások jövőbeni fejlődésének elősegítését az 1045/1997. sz. kormányhatározat szellemében elsősorban a következő intézkedések szolgálják: a mikro- és kisvállalkozások adminisztrációs terheinek mérséklése, a vállalkozói ismeretek bővítése (információs, oktatási, hitelgarancia ellenőrzési program révén), a hitelhez jutás esélyeinek javítása többek között kedvezményes garancia konstrukcióval; kockázati tőketársaságban állami részvétel biztosítása; beszállítói célprogram kidolgozása, közbeszerzésekben fokozottabb részvétel elősegítése.
A vállalkozások jövedelmi helyzetének további javulását feltételező prognózisunk realitását megerősítik az 1996. évi társasági adóbevallások feldolgozásának közelmúltban nyilvánosságra hozott adatai.*/ Ez alapján bebizonyosodott, hogy a gazdasági fejlődés átmeneti megtorpanása ellenére a vállalkozói kör jövedelmezősége tovább javult. A bérköltség aránya a hozzáadott értéken belül tovább csökkent, vagyis tovább javult a munkaköltségalapú versenyképesség. Az adózás előtti nyereség a vártnál nagyobb és a hozzáadott értéket jóval meghaladó mértékben, csaknem 36 %-kal nőtt, ami a nyereséges vállalkozások részarányának mintegy 3 százalékpontos növekedésében is megmutatkozik. Amellett, hogy a posta, távközlés ágazat megháromszorozta nyereségét, a nyereségnövekedés a legjelentősebb mértékben az alapanyag- és energiatermelő ágazatokban (több mint 50 %), a könnyűiparban (61,6 %), a kereskedelemben (42,9 %) és a termelését is gyors ütemben növelő gépiparban (51,2 %) következett be. Emellett azonban az ágazatok többségében különböző okokból és mértékben nőtt a veszteség is, összességében mintegy 10 %-kal.
Reálisnak tűnik tehát az az elvárás, hogy a vállalkozások jövedelemtermelő képessége az idén megindult gazdasági növekedés után az elkövetkező években folyamatosan emelkedik, részesedése a rendelkezésre álló jövedelemből az 1995. évi 15,5 %-ról 2000-ig közel 22 %-ra nőhet. Ez elsősorban a technológia fejlesztésével javuló termelékenység, a reálbérek GDP-vel összehangolt, attól némileg elmaradó emelkedése és a valamelyest tovább mérséklődő közterhek következtében valósulhat meg. A vállalkozások hozzáadott értékén belül a munkavállalói jövedelmek aránya az 1997. évi 63 %-ról az ezredfordulóig mintegy 57-58 %-ra csökkenhet, a működési eredmény aránya az ez évi 37 %-ról 42 %-ra, míg a felhalmozási célú saját forrásoké 24 %-ról közel 29 %-ra nőhet.
A beruházások előirányzott dinamikus és folyamatos bővülését s ezáltal az egyensúly hosszabb távú biztonságát részben a vállalkozások jövedelmezőségének és önfinanszírozó képességének növekedése teszi lehetővé. Az infláció mérséklése, a kamatszintek csökkentése, a belső piac bővülése pedig a fejlesztések keresleti és jövedelmezőségi feltételeit javítja. A beruházások bővülését - különösen a kisebb vállalkozások fejlesztéseinek megvalósítását - előnyösen befolyásolja majd, hogy egyszerűsödik a beruházásokkal kapcsolatos hatósági engedélyezés rendje.
Az 1998. évi adópolitika a kiszámíthatóságra és a stabilitásra helyezi a hangsúlyt. Fennmarad, sőt erősödik a tőkefelhalmozás adórendszeren keresztül történő ösztönzése. A kockázati tőkebefektetéseket mind az SZJA-rendszerben, mind a társasági adórendszerben támogatni kívánja a kormány. Az amortizáció szabályozásának 1997. évi változásai alapján tovább nőnek a beruházások forrásai.
A társasági adó alacsony, 18 %-os kulcsa európai összehasonlításban is rendkívül mérsékelt adóterhelést jelent. A továbbra is érvényben maradó beruházási adókedvezmények révén a gyakorlatban az adóterhelés mértéke az egész időszakban alig éri el az adózás előtti nyereség 12-13 %-át. A személyi jövedelmek adóterhelése a mai számítások szerint 1998-ban 0,6 %-kal csökken. A személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékkulcsok alapján a bért terhelő elvonások az 1995. évi 70 %-os mértékről idén 67,53 %-ra csökkent és jövőre is ezen a szinten marad. A perspektivikus elképzelések az SZJA mértékének és a munkáltatói TB járuléknak a fokozatos csökkentését, a tőke- és munkajövedelmek jelenleginél arányosabb adóterhelését, azaz a bérből és nyereségből származó jövedelmek adóterhelésének további közelítését tartalmazzák.
1997-98-ban jelentős mértékben bővülnek azok a központi költségvetésből finanszírozott beruházások, amelyek az infrastruktúra fejlesztését szolgálják,  általánosságban javítva a vállalkozások működési, fejlődési feltételeit. Ebben az évben továbbra is működnek a különböző beruházás-támogatási rendszerek. A társasági adórendszeren belüli kedvezmények elsősorban az elmaradott térségek fejlesztését, a külkereskedelmi egyensúly javítását célzó beruházásokat preferálják. A különböző támogatási célprogramok egy-egy ágazat fejlesztéseihez biztosítanak forrásokat, segítve a működőtőke bevonást, a szerkezetátalakítást, a kereskedelem-fejlesztést, a területfejlesztést. A Nemzeti Agrárprogram megvalósításának elősegítésére, ezen belül az ágazat versenyképességének javítását és az integrált vidékfejlesztés megvalósítását segítendő, jelentősen nő az agrárágazatok költségvetési támogatása.
Az EU-csatlakozással, az ahhoz kapcsolódó harmonizációval összefüggő vizsgálatok nyomán már 1998-ban megindul a támogatási rendszer átalakításának folyamata. Ennek során az európai jogrendhez illeszkedő támogatási formákra való fokozatos áttérés, a támogatási céloknak jobban megfelelő  mechanizmusok kialakítása, az EU-forrásokhoz való minél nagyobb arányú hozzájutás biztosítása a cél. A perspektivikus támogatási rendszerben a támogatáspolitikánkon belül korábban alárendelt szerepet játszó, térségi fejlesztéseket és a regionális különbségek mérséklését szolgáló területi elv szerepe fog növekedni, de továbbra is léteznek majd fejlesztési-, funkcionális- és ágazati célokat szolgáló támogatások is.
A gazdaság tőkeellátottságának további javítása érdekében a kormány változatlan jelentőségűnek tekinti a külföldi tőkebevonás ösztönzését. Az általános gazdasági feltételeken túl ezt szolgálja a külföldi befektetések nemzetközi viszonylatban is kifejezetten liberális jogi szabályozása, valamint a befektetett tőke és a profit  szabad transzferálását biztosító jogi garanciák. Ugyanakkor viszont a kormány arra törekedik, hogy a külföldi vállalkozókat érdekeltté tegye profitjuk hazai, beruházási célú felhasználásában. Ezt szolgálja a társasági adórendszeren belül az a lehetőség, amely a visszahagyott osztalékot mentesíti az osztalékadó fizetése alól. Ezen túlmenően további kedvezmények kapcsolódnak a nyereség beruházási célú felhasználásához is.
A pénzügyi szektor szabályozását módosító, 1997. január 1-jén életbelépett törvények (jegybanktörvény módosítása, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló törvény, az új hitelintézeti törvény, az új értékpapír törvény) szabályai több évre előre biztosítják a pénzügyi szektor fejlődésének alapvető - EU konform - jogszabályi kereteit. Ezen a téren kiemelten fontos feladat a fiókalapítás és -működés 1998-ban életbe lépő szabályozása, az univerzális bankrendszer szabályozása, valamint a felügyeleti gyakorlat továbbfejlesztése a pénz- és tőkepiaci rendszer biztonságosságának fokozása érdekében.
Az univerzális bankrendszer kialakítása hozzájárul a befektetési szolgáltatások szélesebb körű elérhetőségéhez, a banki ügyfelek komplex kiszolgálásához. Ezek az univerzális nagybankok holdingként fognak működni, azaz nem feltétlenül egy szervezetben valósítják meg a teljes szolgáltatási skálát, de a csoporton belül valamennyi szolgáltatást - ideértve a biztosítást is - kínálni fogják. A külföldi székhelyű vállalkozások fióknyitási lehetőségének biztosítása fokozza a bankok közötti versenyt, bővíti az új szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit. A jelzáloghitel-intézetekről és a jelzáloglevélről szóló törvény elfogadása hozzájárul a hosszú távú finanszírozás megerősítéséhez. A lakástakarék-pénztárak piacra lépése a lakosság széles rétegeit érintően gyakorol hatást mind a megtakarításokra, mind pedig a lakásfinanszírozás lehetőségeinek bővítésére. Az értékpapírtörvényben történt változás következtében egyfajta \"tőzsdekényszer\" alakul ki, amely jelentősen hozzájárulhat a tőzsdei forgalom növekedéséhez. Ugyancsak a tőzsdék szerepének növekedéséhez, a finanszírozásban, illetőleg a kockázatkezelésben betöltött szerepük erősödéséhez vezethet a Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tervezett egyesítése, ami elősegítheti Budapest regionális pénzügyi szerepvállalását is.
Mivel a pénz- és tőkepiac fejlődését nagymértékben a gazdaság általános helyzete határozza meg, a gazdaságpolitika elsősorban az infláció visszaszorításával, stabil gazdasági viszonyok megteremtésével, illetve biztosításával működik közre a pénz- és tőkepiac fejlesztésében. A gazdaság egyensúlyi helyzetének további javulása, az infláció csökkenése, valamint a pénzintézetek közötti verseny várható további fokozódása a kamatok csökkenése irányába hat. Az állampapírok részarányának és hozamának csökkenése, továbbá az új típusú pénzintézetek létrejötte javítják a vállalkozások tőkekínálatát. A kockázati tőke társaságokra és alapokra vonatkozó szabályozás elsősorban a kezdő, illetőleg az átstrukturálásra szoruló vállalkozások finanszírozásának adhat lendületet. Az intézményi befektetői kör jelentős erősödését, a pénz- és tőkepiacon a befektetésre váró pénzeszközök volumenének erőteljes bővülését eredményezi a nyugdíjreform keretében létrejövő, illetve tovább fejlődő nyugdíjpénztárak, illetve alapok  működése.
1997-98-ban lezárul az állam vállalkozói vagyonának privatizációja: 1997 végére a jövedelem (GDP) mintegy 70 %-át a magánszektor állítja elő, ebből a többségi külföldi tulajdonú vállalkozások több mint 20 %-ot képviselnek. Az állam tulajdonában maradt vagyonnal kapcsolatban megoldásra vár a vagyon hatékony működtetését szolgáló vagyonkezelés. Emellett ki kell munkálni a nemzetgazdaság különböző (stratégiai, honvédelmi, biztonsági, valamint szociálpolitikai, természetvédelmi, kulturális, tudományos) céljait szolgáló vagyonelemek optimális működtetésének szervezeti és irányítási kereteit. Mindezekkel összehangoltan szükséges az ún. kincstári vagyon megőrzését, hasznosítását, gyarapítását szolgáló feladatok tekintetében is új megoldások alkalmazása.
A fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása terén a kormány a különféle szervezetek, intézmények és eszközök összehangolt működtetésével jelentős előrelépést kíván megalapozni. A jövedelmek eltitkolásához fűződő érdekeltséget a jövedelemközpontosítás mértékének csökkentésével és az arányosabb közteherviselés irányába ható intézkedésekkel mérsékli. Az adózási szabályok finomításával (az átalányadózás, a tételes átalányadózás, a mezőgazdasági őstermelők szabályozási tapasztalatainak hasznosításával) arra törekszik, hogy növekedjen a jövedelem-kimutatásban való érdekeltség és csökkenjen az adókikerülés lehetősége. A nemzetközi jogharmonizáció részeként végrehajtott változtatások egy része ebből a szempontból is előnyös. (A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei létesítésének és működésének szabályozása.) Jelentős előrelépés várható a fogyasztási adó rendszerének megújításától, a jövedéki adó bevezetésétől, hiszen ennek hatálya alá a nagy adótartalmú termékek tartoznak.
Az általános pénzügyi fegyelem további erősítésében jelentős szerepe lehet a készpénzforgalom korlátozásával összefüggő szabályoknak. A jövedelmek legalizálását a nyugdíjreform is előnyösen befolyásolja. (Az ún. tőkefedezeti nyugdíj és a befizetések között közvetlen kapcsolat lesz: a munkáltató a munkavállaló bruttó keresetének jogszabályban meghatározott százalékát fizeti be annak egyéni számlájára. Így a munkavállalók egyre inkább az adott munkakörnek megfelelő \"valós\" kereset kimutatásában lesznek érdekeltek, s egyben ellenőrizni tudják a munkaadói nyugdíjbefizetéseket.)
Az árnyékgazdaság visszaszorításában továbbra is nagy szerepe van az ellenőrzés javításának és a szankcionálásnak. A nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek hatékonyabbá tétele a már működő regiszterek korszerűsítésével és új rendszerek létrehozásával történik. Ezen belül a megfelelő cégnyilvántartási rendszer kialakítása, az idegenrendészeti feladatok áttekintése és az ellenőrzést segítő informatikai rendszerek kiépítése a soronkövetkező feladat. Az ellenőrző szervek, hatóságok megerősítése részben megtörtént, részben folyamatban van (APEH, VPOP). A koordináció eredményességét javítja az ellenőrző apparátusok munkájának összehangolása, információik együttes felhasználásának törvénnyel szabályozott módon való biztosítása. Az igazságszolgáltatás reformjával gyorsabbá és eredményesebbé tehető a gazdasági jogsértések elleni küzdelem. A feketegazdaság elleni fellépésben az állami és az önkormányzati vagyon, valamint a költségvetés védelme kiemelt helyet foglal el.
A reálszféra egyes szektorai fejlesztése és versenyképessége fokozásának közép- és hosszabb távú célkitűzései a következők:

3.2	Ipar
Az iparpolitika célrendszerének középpontjában középtávon az ipar versenyképességének javítása áll. A magyar ipar dinamizálása, piaci részesedésének növelése, munkahelyeinek megőrzése és esetleges bővítése, gazdasági és műszaki korszerűsítése, az EU-hoz viszonyított pozíciók javítása, a vállalati szintű integrálódás stb. csak a hazai ipari termelés versenyképességének lényeges növelésével érhető el. A 2002-ig terjedő időszakban a gazdaság egyik húzóágazata továbbra is az ipar és az építőipar lesz. Versenyképességének alapvető eleme az ár- és költség-versenyképesség, amely elsősorban a termelékenységtől (annak javulásától), másodsorban a bér-, ár- és árfolyamváltozások előbbire tekintettel lévő, s egymással szorosan összekapcsolódó finom egyensúlyi rendszerének gazdaságpolitikai szabályozásától függ. A termelékenységnövekedés és a termeléskorszerűsödés lényeges összetevője a vállalatirányítási formák korszerűsítése és racionalizálása. Az ebben rejlő tartalékok jelentős részben felszínre kerültek a magántulajdon térnyerésével.
A kilencvenes évek első felében végbement tőkefelélési folyamatok megfordítása érdekében 1995-től a nemzetgazdaság egészében és az iparban is a jövedelmek felhalmozás javára történt átcsoportosítása történt meg. Az 1996. évre várt beruházási fellendülés az összkeresleti korlátok, ezen belül is a csekély belső kereslet miatt maradt el. Élénkülés érzékelhető 1996. IV. negyedévétől, növekedett a beruházási célú import, markánsan emelkedtek - különösen 1997. második negyedévében - a beruházások. Az ipar pótlási és kapacitásbővítő beruházásainak 1997. évtől mutatkozó fellendülését előreláthatóan erősítik az állami infrastrukturális beruházások is.
Az ipar egyes ágazatait, szakágazatait tekintve jelentősebb fejlődés elsősorban a szerkezet- és termékváltáson túljutott, privatizált, illetve jelentős külföldi tőkebevonást végrehajtott területeken várható. E területek fejlődése - a jelentős export kényszer következtében is - nagymértékben függ a világgazdaság és az EU gazdaságának növekedésétől. Az inkább csak belföldi piacra termelő területeken számottevő növekedésre csak a hazai kereslet élénkülésének megfelelően lehet számítani.
Az iparon belül az elkövetkező időszakban a legjelentősebb fejlődés a feldolgozóiparban várható. A feldolgozóiparon belül a jelentős polarizáció és - a már jelenleg is megkezdődött - strukturális átrendeződés következtében egyes szakágazatok fejlődése várhatóan az átlagot jelentősen meghaladó mértékű lesz.
A termelési dinamikák alakulása természetesen függ az egyes termékcsoportok iránt megnyilvánuló nemzetközi kereslet erősségétől is. Így erőteljes kereslet fogja az átlagosnál nagyobb mértékben húzni a vegyipari tevékenységeket, a gyógyszergyártást, az irodai berendezések és a számítógépek gyártását, a finommechanikai és optikai berendezések gyártását, valamint a villamos gépek és berendezések előállítását. Átlagos mértékű keresletnövekedés lesz várható a gépgyártásban, közlekedési eszközök termelésében, a papíriparban. Az erős keresletű szektorok többnyire magas műszaki színvonalat testesítenek meg. És fordítva: a gyengén bővülő termékpiacokat (vas- és acélipari termékek, textilipar, stb.) többnyire alacsony technológia-igényesség, magas természeti erőforrás-igényesség és/vagy jelentős munkaigényesség, alacsony bérszínvonalak jellemzik.

3.3	Agrárgazdaság
Az agrárgazdaság fejlesztésének célja a belföldi élelmiszerkereslet színvonalas kielégítését, a \"vidék\" népességmegtartó képességének erősítését és az agrárkivitel  külkereskedelmi stabilizáló szerepének megőrzését (az export jelentős növelését) szolgáló, fenntartható agrártermelés folytatása. Ennek elérése érdekében a kormány a bruttó hazai termék évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összegű támogatást biztosít. A kormány számol az 1990-1996. évek között nagymértékben nyílt agrárolló szükségszerű záródásával, ezt azonban csak fokozatosan tartja elképzelhetőnek, annak érdekében, hogy a gyors ütemű záródásból esetleg adódó súlyos piaci problémákat, válságjelenségeket elkerülhessük. A Nemzeti Agrárprogram az agrártermelés kedvező adottságaira, hagyományaira és az ezekből fakadó komparatív előnyökre építve fogalmazza meg az ágazat fejlesztésének feladatait, az EU-hoz való csatlakozással kapcsolatos érdekeinket és kötelezettségeinket is figyelembe véve.
A kormány az agrárgazdaság helyzetének stabilizálása, kiegyensúlyozott működési feltételeinek megteremtése, kibocsátásának jelentős növelése érdekében az elkövetkező években megteremti azokat a feltételeket, amelyek az ágazat  versenyképességének javítását szolgálják. Ez magában foglalja a hatékony földhasználat és üzemszerkezet, valamint az ágazati és térségi integráció korszerű formáinak ösztönzését, a piacszabályozási rendszer folyamatos fejlesztését, a mezőgazdasági tőkehiány enyhítését elősegítő eszközöket, a támogatási rendszer versenyképességünket javító, EU-konform átalakítását.
Az árfeszültség fokozatos oldásának kormányzati eszközrendszerét az Agrárpiaci Rendtartás, a költségcsökkentő, jövedelemkiegészítő támogatások jelenthetik. A szükséges, illetve célszerű lépések megtételéhez az agrártámogatások és az árak alakulásával, hatásával  kapcsolatban  további vizsgálatok indokoltak.

3.4	Termelő infrastruktúra
A termelő infrastruktúra fejlesztésének alapvető stratégiája a piacgazdasági követelményekhez igazodó modernizálás, a vállalkozások infrastrukturális hátterének fejlesztése.
A közlekedés fejlesztésének alapvető célja az EU integrálódás elősegítése, a szomszédos országokkal az együttműködés feltételeinek javítása, az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének elősegítése. Az úthálózat fejlesztésén belül fontos a tranzit autópályák kiépítése az országhatárig, az úthálózat kiegészítése a gyűrűirányú kapcsolatokkal, a településeket elkerülő szakaszok építése, valamint az úthálózat és hidak teherbírásának növelése. Az elfogadott autópályaépítési program 1000 km megépítésével számol, 2000-2002-ig megépül, illetve továbbépül az M3-as, M15-ös, M5-ös és M7-es autópálya. A közlekedés fejlesztése során a környezetvédelmi szempontokat is érvényesíteni kell. A vasúti közlekedésben a szolgáltatási színvonal javítása, egyes szűk keresztmetszetek feloldása, a szelektív fejlesztéspolitika megvalósítása, amelyen belül prioritást jelentenek a hitelfelvétellel épülő vonalak, vonalvillamosítás, a számítógépes irányítási rendszer és a kombinált fuvarozás eszközrendszerének fejlesztése. Ez utóbbi módot nyújt az áruszállítás vasúti és vízi útra történő terelésére, a vasúti és vízi áruszállítás versenyképességének növelésére. A vízi közlekedésben a Duna-Majna-Rajna viziút kihasználásához kapcsolódva a hazai Duna-szakaszon a hajózhatóság feltételeinek biztosítása, a közforgalmú kikötők fejlesztése a legfontosabb. A légi közlekedésben a légiforgalmi szolgáltatások funkcionális létesítménybővítése, a légiforgalmi irányítás fejlesztése kerül előtérbe.
A közlekedési ágazatban az egyes piacosítható tevékenységek végzéséből az állam kivonul és így a vállalkozások bővülésének lehetősége adott. A vasúti közlekedésben a kisegítő, kiegészítő tevékenységeknél lehetséges a vállalkozások növekedése, a közútépítési, és fenntartási, karbantartási, és üzemeltetési tevékenységek gyakorlásában is korlátlanul bekapcsolódhatnak a kis- és középvállalkozások. A belföldi vízi személyszállítás, kompszolgálat és vízi munka (kotrás, kavicstermelés) területén a kisvállalkozások bővülésének akadálya a magas eszközigényesség.
A távközlésben folytatódik a hírközlési ágazat teljes piacosítása. Ez a hatékony működést biztosító szabályozási környezet kialakítását igényli. E mellett a jövő információs társadalma hírközlési infrastruktúrájának megteremtése, a párhuzamos, versenyző hírközlési rendszerek kiépülésének elősegítése fontos feladat. A vállalkozások fejlődésének távközlési hátterét biztosítja a közcélú távbeszélő, és mobil rádiótelefon, az országos közcélú személyhívó szolgáltatások fejlesztése. A távközlési piac liberalizált területén a vállalkozások erőteljesebb térhódítása várható. A postai alapszolgáltatás koncesszióköteles tevékenység jellege miatt, csak az alapszolgáltatáson kívüli egyéb tevékenység végzésénél van lehetősége a vállalkozások bekapcsolódására.
A vízügyi infrastruktúrafejlesztés stratégiája a szociális ellátáshoz (ivóvíz ellátás, szennyvízkezelés) és a létbiztonsághoz (vízi katasztrófa helyzetek elkerülése) kötődik. A települések vízközmű ellátottság területén való viszonylagos elmaradottságának nyugat-európai színvonalhoz közelítése, a vállalkozói szféra fejlődésének hátteréül szolgálhat. A felhalmozási hányad makrogazdaság-politikában meghatározott jelentős növekedése mind az infrastrukturális beruházások, mind a vállalkozási szféra beruházásainak bővülését jelenti, amely az építőipar jelentős élénkülését fogja eredményezni. Ugyancsak az építőipar fellendülésének irányában hat a lakásépítés finanszírozásának változó rendszere, a lakástakarék-pénztárak, jelzáloghitel-intézetek intézményi hálózatának kialakítása. Az építőipari vállalkozások kapacitásai rugalmasan alkalmazkodtak a piaci igényekhez (a nagy építőipari vállalatok helyett sok kis vállalkozás alakult). Az élénkülő kereslet várhatóan leköti felesleges kapacitásaikat, amelyeket keleti piacokra nehezen tudnak értékesíteni, azok fizetőképességének hiánya és a fővállalkozói tevékenység igen magas pénzügyi finanszírozási forrás szükséglete, illetve annak hiánya miatt.

3.5	Foglalkoztatás, területfejlesztés, környezetvédelem
1997-98. során esély van arra, hogy a munkaerőpiac stabilizálódik, a foglalkoztatás csökkenés évtizedes folyamata megtörik. Noha a munkaerőforrás kismértékben emelkedik, a gyorsuló gazdasági növekedéssel kezdetét veheti a munkahelyek számának emelkedése, ami a munkanélküliség lassú mérséklődését eredményezheti. Ehhez a külső és a hazai kereslet bővülését, a vállalkozások - ezen belül a kis- és középvállalkozások - működési feltételeinek javítását szolgáló gazdaságpolitika nyújt keretet. A foglalkoztatáspolitika hangsúlyváltásának folytatása szükséges: a munkahelyek megőrzése és bővítése, továbbá a munkanélküliek munkához jutását szolgáló eszközök és pénzügyi források arányának növelése a járulékok és segélyek kiváltása érdekében.
A gazdasági térszerkezetben, a területfejlesztési politikában az egyoldalú válságkezelő kényszer fokozatosan mérséklődik az erre fordított állami eszközök jelentős növelése (amely a legelmaradottabb területek infrastrukturális feltételeinek javulásában jelentkezett elsősorban) és a legsúlyosabb szerkezeti válsággal küzdő régiókban a kormányzat által is támogatott, beindított programok hatásaként. A jövő feladatai a fejlődésben elmaradott régiók és kistérségek gazdasági struktúra átalakításának felgyorsításával versenyhátrányaik mérséklése; az ország különböző területein, településein élő népesség társadalmi esélykülönbségeinek mérséklése; az országon belüli társadalmi-gazdasági kohézió és mobilitás erősítésével, a közszolgáltatások működési és fejlettségi színvonalában meglévő különbségek csökkentésével. a területi kiegyenlítés erősítése. A kiegyenlítés mellett fokozott figyelmet kell fordítani az innovációs centrumok létesítésére orientáló fejlesztéspolitikára is. A gazdaság területileg kiegyensúlyozottabb fejlesztése várhatóan elősegíti a vállalkozások kedvezőbb területi eloszlását. A területfejlesztési politika további feladata az EU csatlakozás feltételeinek megteremtése.
A fenntartható fejlődés a társadalmi stabilitás és fejlődés, illetve gazdasági növekedés mellett a környezet védelmét is jelenti. A Nemzeti Környezetvédelmi Program ezt elősegíti azzal, hogy erősíti a gazdaság és társadalom, valamint a környezetvédelem kapcsolatait, javítva a kormányzati szakterületek, valamint a területi szervek és az önkormányzatok közötti együttműködést. A Program a környezetvédelem feladatait a meglévő környezeti értékek megóvásában és a kártételek megelőzésében, a károsító hatások korlátozásában és megszüntetésében, végül az okozott károk felszámolásában és a környezet állapotának helyreállításában jelöli meg. Ez segítséget nyújt a feladatok sorrendjének meghatározásához, a forrás-felhasználásban az eredmény-, valamint költséghatékony megoldások megválasztásához. A környezetvédelem másik meghatározottsága az elfogadott nemzetközi egyezményekből adódik, amelyekben megfogalmazott kötelezettségek szoros kapcsolatban vannak az Európai Unió környezetvédelmi jogrendjének folyamatos átvételéből adódó követelményekkel is. A forrás-gazdálkodásban a központi források mellett bővül a szerepe a gazdálkodók, valamint a lakosság részvételének a környezetvédelmi költségek viselésében. A környezetvédelemnek kiemelt célja a közműolló zárása mellett a települési hulladékkezelés és -gazdálkodás fejlesztése.

*	*	*

Összességében az eddigi elemzések és számítások figyelembevételével az 1995-96. évi stabilizáció talaján olyan gazdasági fejlődés megalapozására van lehetőség, amely csökkenő állami eladósodás és inflációs ráta mellett tartós, gyorsuló ütemű gazdasági növekedésre nyújt módot.

II. A költségvetés-politika céljai és keretei
1.	A gazdaságpolitika és a költségvetés-politika kölcsönhatása
A költségvetés-politika mozgásterét - minthogy az megjelenítője az állam gazdálkodásának és a fennálló gazdasági rendszernek is - a gazdaságpolitika alapelve és a gazdasági fejlődési pálya, az abból levezethető összefüggések határozzák meg. E mellett a költségvetés-politika elveit az adott társadalmi viszonyok, az állam által felvállalt feladatok köre, a korábbi évek determinációi és a még optimális pénzügyi egyensúlyt lehetővé tevő lehetséges forrásnagyság határozza meg.
A költségvetés-politika eszközrendszerével az államháztartás gazdálkodásában lényegében egy olyan átalakítási folyamatot is végre kell hajtani, amelynek révén a piacgazdasági átmenetben az érdekeltségi kötődöttségén gyorsabb előrehaladást produkált vállalkozói szektor fejlettségét közelítő felzárkózás megvalósulhat.

2.	Az államháztartási egyensúly, mint a gazdaságpolitikai célok megvalósításának egyik eszköze
A stabilizációs intézkedések révén elért pénzügyi, költségvetési javuló tendenciák után a drasztikus intézkedések mellőzhetők, de a hosszabbtávú költségvetés-politikai szándékok következetes érvényesítése szükséges.
1998-ban és az azt követő években, a stabilizációs intézkedések egyensúlyt javító hatásait megőrző, a gazdaság tartós növekedési pályára állítását segítő, a fiskális és monetáris politika összhangját elősegítő költségvetés-politikára van szükség.
A költségvetés-politikai mozgástér kereteit úgy célszerű alakítani, hogy
-	a gazdasági fejlődés, a vállalkozás-élénkítés, a foglalkoztatás, a tőkebeáramlás- ösztönzés szempontjából rendkívül fontos beruházás-élénkítés - az állami finanszírozás növelésével is - erősödjön;
-	az államháztartás egyes alrendszereinek működése a feladatmegosztás és a  finanszírozás továbbfejlesztésével korszerűsödjön;
-	a feladat-ellátási színvonal javulása mellett takarékosabban gazdálkodó állam működéséhez szükséges források biztosítottak legyenek az adóterhelés nemzetközileg elfogadható mértéke mellett;
-	csökkenő ütemben, de folytatódjon az újraelosztás szintjének csökkenése;
-	hosszú távon finanszírozható államháztartáshiány-mérték alakuljon ki;
-	az államadósság GDP-hez viszonyított aránya - összhangban az EU csatlakozás követelményeivel - az ezredfordulóra a 60 %-ot közelítse meg.
Az államháztartás hatékonyságjavulása - bár mérésére nincsenek egyértelmű és általános érvényű mérési kritériumok - annak alapján is megítélhető, hogy az állami szféra, az \"államgépezet\" mennyit von el a nemzetgazdaság erőforrásaiból. A tartalmilag ezt megjelenítő jövedelem-centralizáció - amelynek mérséklése 1995. évtől megkezdődött, s felmutatható eredményeket hozott már 1997-ben - 1998-ban tovább folytatható. Ily módon tehát e trendbe beilleszkedik az 1998. évi költségvetés.
Az államháztartás jövedelem-centralizációja az 1997. évi 44,4 %-ról 1,9 %-ponttal mérséklődik 1998-ra. Az államháztartás újraelosztási aránya az 1997. évi 49,3 %-ról 47,4 %-ra csökken.
Az államadósság- és kamatprognózisokat figyelembe véve az államháztartási deficit követelmény-szintjének elérése - tekintettel a kamatkiadások mértékére és magas részarányára - az államháztartásban elsődleges (a kamatbevételektől és kiadásoktól megtisztított) bevételi többletet követel meg. Ennek mértéke: az 1997-re előirányzott, a GDP-hez viszonyított 3,5 %-os arányról 1998-ban 1,9 % körüli mértékre csökkenhet. Ekkor biztosítható, hogy az adósságállomány GDP-hez viszonyított aránya a jövőben csökkenjen, és az adósságszolgálati terhek növekedésének üteme lassuljon.
A konszolidált államháztartási GFS hiány 1998-ban sem haladhatja meg a bruttó  nemzeti termék 4,9 %-át. Ez az arány 1997. évihez képest tulajdonképpen javul, mivel ebből 0,3 %-ot tesz ki a nyugdíjreform hiányt növelő hatása.
Az átlagos reálértéktartás az egyes területeken értelemszerűen szükségessé teszi, illetőleg lehetőséget ad az előirányzatok differenciálására.
Ez a javulás egyes területeken szigorú intézkedésekkel, de leginkább takarékos gazdálkodást feltételezve reálisan kitűzhető.
Az állami újraelosztás, a konszolidált bruttó kiadások GDP-hez viszonyított aránya  az 1997-re előirányzott 49,3 %-os mértéke 1998-ra 47,4 %, 2000-re pedig 42-43 %-ra csökkenhet azzal párhuzamosan, hogy a jelzett bevételi elmozdulások nyomán a jövedelemcentralizáció az 1997. évihez képest 2000-re 6 százalékponttal mérséklődik.
A központi költségvetés bevételi szerkezetében a korábbi években megindult átrendeződések folytatódnak.
A gazdálkodó szervezetektől származó adóbefizetések központi költségvetésben betöltött szerepe tovább csökken: 1995-ben központi költségvetés bevételi főösszegének 21,2 %-a származott a gazdálkodó szervezetektől, 1998. évre ez az arány már csak 14 % körül alakul.
A legdinamikusabban 1995-1998 között a vám- és importbefizetések aránya esik vissza (13,7 %-ról 4,3 %-ra).
A kedvezővé váló gazdasági folyamatokkal, a gazdálkodó szervezetek jövedelemtermelő képességének javulásával párhuzamosan (2,4 %-ponttal) erősödik a társasági adóbefizetések  jelentősége, bár 100 forint központi költségvetési bevételből mindössze 7,60 forintot tesz ki ebből az adónemből származó forrás.
1995-ben a központi költségvetésbe befizetett minden 100 forintból 17,30 forintot a lakosság teljesített, 1998-ban pedig 20,10 forintot.
Folyamatosan erősödik a közvetett adók funkciója. A fogyasztáshoz kapcsolt adókból származik 1998-ban a központi költségvetés összes bevételének közel 45 %-a (ez az arány 1995-ben 34,5 % volt).
Szembetűnően csökken a privatizációs bevételi lehetőség az 1995-1996. évi 8-9 %-hoz képest 1998-ra mindössze 0,3 %-ot tesz ki várhatóan.
A kiadásokon belül 1998-ban a központi költségvetési szervek képviselik arányában is emelkedő,  legjelentősebb volumenű kiadást. (34 %)
Az 1997. évben kicsúcsosodott, a központi költségvetés szervek kiadásait is túlszárnyaló adósságszolgálati kamatkiadások determinációi 1998-ra kb. 6 %-ponttal visszaesnek, de még mindig a kiadások egynegyedét teszik ki.
A fogyasztói árkiegészítés 1995. évi  az összes kiadáson belüli 1,7 %-os aránya, 1998-ban már 2,2 %-ot jelent.  Az állam által vállat kezességérvényesítésnél is - bár az erre tartalékolt forrás a kiadások 1 %-át sem éri el - aránynövekedés mutatkozik.
Az államháztartás követelményszintű GFS egyenlege a kb. 462,2 milliárd forint még az a hiánynagyság, amely a gazdasági fejlődést nem akadályozza, amelynek finanszírozásához a szükséges források biztosíthatók, s amely a hosszú távú adósságszolgálati kötelezettségeket a még kezelhető szinten tartja.

3.	A központi költségvetés determinációi és prioritása
A bevételi oldalon a lehetőségek szűkülnek. 1998. évtől lényegileg megszűnik a privatizációból származó bevétel, nemcsak a központi költségvetésben, hanem más alrendszerben is. További bevételkiesést okoz a vámpótlék-leépítés teljesítése, a vámok nemzetközi megállapodásokon alapuló csökkentése. Megszűnik a jamburgi gázvezeték árbevétele, csökken a szénhidrogén termelés bányajáradékának kulcsa, az állami vagyon után beszedhető osztalék. Mindezek mellett forrásszűkülést okoz bizonyos adók inflációt el nem érő valorizálása. Az exportképesség szempontjából lényeges - ma túlzott élőmunka - terhek  mérséklését is középtávon folytatni kell.
A bevételi lehetőségeket a makrogazdasági pálya folyamatai, elmozdulásának irányai alapvetően  meghatározzák. Az adózási rendszerben újabb, jelentős szigorítás már nem érvényesíthető, nemcsak azért, mert ez akadályozná a vállalkozói szféra rendelkezésére álló források kívánatos bővülését,  ellentmondana a nemzetközi gyakorlatnak, s nem lenne összhangban az adóterhek csökkentésére kinyilvánított szándékkal. Az adórendszer kiszámíthatósága erősödik.
A szűkülő bevételi lehetőségek mellett ugyanakkor a kiadásoknál jelentősek a determinációk, többek  között a központi és helyi intézményrendszerben a kötelezettségvállalások teljesítése és a költségvetés-politikai prioritások által megkövetelt forrástöbbletek miatt.
A pozitív gazdasági folyamatok mellett is behatárolt a költségvetés-politika mozgástere. A többlet-ráfordítást igénylő területek forrásigényének kielégítése differenciált támogatás-politikát követel meg.
-	Államháztartási szinten kiemelt feladat a nyugdíjak reálértéket meghaladó növelése.
-	1998-ban költségvetési eszközökkel is indokolt felvállalni az agrárium és a szélesebb értelemben vett vidéki fejlesztés és területi kiegyenlítés feltételeinek javítását.
-	A központi költségvetésben néhány területet - a közrend- és közbiztonság, az állampolgári jogvédelem feltételrendszerének javítását, az euro-atlanti integrációval összefüggő előkészületeket - érintően  van mód többletfeladatok finanszírozására.
A javasolt költségvetés-politikai elvek érvényre juttatásával, az 1995-96. évi stabilizáció talaján olyan gazdasági fejlődés megalapozására van lehetőség, amely csökkenő eladósodás és inflációs ráta mellett tartós, gyorsuló ütemű gazdasági növekedésre nyújt módot. Az infláció üteme 1998. végére 12-12,5 %-ra (egész évi átlagban 13,5 %-ra) mérsékelhető. Ilyen feltételek mellett már a jövő évben 3,5 %-os gazdasági növekedés érhető el. Az államháztartás követelményszintű hiányának tartása azért is fontos, mert ez felel meg a makrogazdasági és az államháztartási egyensúly kereteinek, nem rontja a belső és külső adósság GDP-hez viszonyított arányát.
A központi költségvetés mérlegét a mellékletek tartalmazzák. Az \"1997. évi bázis előirányzat\" megjelölés az 1997. évi költségvetési törvény szerinti előirányzat 1998. évi költségvetési szerkezetben való megjelenítését tartalmazza. A szerkezeti változás lényege az, hogy a nemzetközi fejezet megszűnésével a nemzetközi pénzintézetek hiteleivel finanszírozott programok előirányzatai az intézményi, vagy központi beruházási jogcímen, illetve az érintett más alrendszereknél jelennek meg.

III. Adópolitikai célkitűzések, az adórendszer főbb változásai, adóbeszedés
A gazdaságpolitikai célokból az adórendszerre háruló feladatok, továbbá az adórendszer változtatását meghatározó elvi irányok, figyelemmel az 1997. évben bekövetkezett jelentős változásokra, 1998. évre alapvető átalakítást nem indokolnak, illetve a feltételek, a költségvetési bevételi elvárások nem tesznek lehetővé.
A Kormány  1063/97. (VI. 04.) számú határozata alapján az adórendszerben 1998-ban a kiszámíthatóságnak és a stabilitásnak kell érvényesülnie, olymódon, hogy a mértékbeli változások tehernövekedést, illetve pótlólagos inflációs nyomást ne eredményezzenek. Az adórendszer stabilitásának igénye abban nyilvánul meg, hogy a javaslatok között a nemzetközi és egyéb elkötelezettségen alapuló, továbbá a belső jogharmonizációból adódó  változtatásokon túlmenően más  módosítások  ne szerepeljenek.
A nemzetközi kötelezettségvállalás és az ahhoz kapcsolódó két kormányhatározat alapján az adórendszer 1998. évi változtatásának leglényegesebb eleme, hogy a fogyasztási adóztatás kettéválik és jövedéki adóként új adónem jelenik meg.
A változtatások az adóbevételi struktúra arányait érdemben nem módosítják. A forgalomhoz kapcsolt adók  közül az általános forgalmi adóról szóló törvényben számottevő módosítás nem indokolt. Az eszközölt változtatásokra különösen a jövedéki adó bevezetése és a fiókszabályozás megalkotása miatt került sor. A fogyasztási adóról rendelkező törvény módosítása is csak azokat a szükséges változásokat tartalmazza, amelyek a jövedéki adó törvényhez szükségképpen kapcsolódnak.
A személyi jövedelemadóban legjelentősebb változtatásokat a nyugdíjreformmal összefüggő javaslatok tartalmazzák. Ezek a nyugdíjjárulék egy részének adókedvezményként történő érvényesítése (javaslat szerint a nyugdíjjárulék 25 százaléka vonható le az adóból), továbbá az önkéntes tőkefedezeti többletbefizetések után az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetésekhez hasonló adókedvezmény igénybevételének lehetősége,  valamint  az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni adókedvezmény felső hátárának harmincezer forintos megemelése azoknál akik 2020. év előtt érik el a nyugdíjkorhatárt.
A társasági adózás szabályait 1997. évtől új törvény fogalmazza meg, amely általánosan ösztönöz a jövedelmek vállalkozási szférában tartására az átlagosan igen alacsony adókulccsal (a kedvezményeket is figyelembevéve az átlagos adóterhelés 12 százalék körüli) és az osztalékadó alóli mentesítéssel. Ebből adódóan csak nagyon szűk körben indokolt az adókedvezmények bővítése. A vállalkozások hosszú távú gondolkodását erősíti a szabályozás folytonossága és stabilitása. A leglényegesebb módosítások a társasági adóztatáshoz kapcsolódó új törvényekhez kötődnek.
A helyi adóbevételeket kiegészítő  központi és a speciális helyi adókat és az illetékeket érintően 1998-ra az Illetéktörvény és a Gépjárműadó törvény kisebb terjedelmű módosítása következik be.
A helyi adóztatásban a ma működő rendszer gyakorlatban felmerülő hiányosságait kell feloldani.  A  helyi adók körében a változást a helyi iparűzési adó jelenlegi alapjának módosítása jelenti.
Az adózás rendjéről szóló törvény változásai is elsősorban a jogi környezet  alakulásából következnek, ezek a nyugdíjreform során elfogadott új járulékoltatási törvény, a külföldi székhelyű vállalkozók fióktelepeinek alapításáról szóló törvény,  továbbá a változó anyagi jogi szabályok.

IV. A központi költségvetés előirányzatai
1.	Bevételi előirányzatok
1.1.	Gazdálkodó szervezetek befizetései
Társasági adó
A költségvetési tervezés alapját szolgáló, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1998. évi módosításai - a kisebb szövegpontosításokon túlmenően - a külföldi székhelyű vállalkozások fióktelepének megalapítását szolgáló törvénnyel, illetőleg a közhasznú szervezetekről szóló törvénnyel függnek össze. Ez azt jelenti, hogy a főbb konstrukcionális előírásokban; így különösen az adóalap megállapítás szabályaiban és az adómértékek tekintetében lényeges változtatásokra nem kerül sor.
A gazdálkodó szervezetek adózás előtti nyereségének 1998. évi tervezett összege 1.240 milliárd forint. Az egyes nemzetgazdasági ágazatok vonatkozásában megfigyelhető nyereségváltozás természetesen eltér az előbbi, átlagos növekedésnek tekinthető értéktől.
Az adóalap-korrekciós tételek figyelembe vételével meghatározott tervezett számított adóalap pozitív összege 1.090 milliárd forint. Az ezen összeg alapján meghatározandó 18 %-os mértékű számított adó tervezett összege 196 milliárd forint. Az így kiszámított adót csökkentő adókedvezmények értéke 33,6 milliárd forint, amelynek 1997. évhez viszonyított csökkenésében szerepet játszik a kizárólag a vegyes vállalatokat megillető kedvezménymértékek mérséklődése. (Az elmaradott településekhez kapcsolódóan bevezetendő új adókedvezménynek pedig 1998-ra még nincs költségvetési vonzata.) A számított adó és az adókedvezmény egyenlegeként adódik az eredményszemléletű - adóbevallásban szerepeltetendő - adó, amelynek 1998. évi tervezett összege 162,4 milliárd. Elsősorban az adókedvezmények csökkenésének hatására az adózás előtti nyereséghez viszonyított átlagos adóterhelés kb. másfél százalékponttal nő, és eléri a 13,1 %-ot.
A külföldi illetékességű adóalanyoknak kifizetett osztalékból levonandó osztalékadó tervezett összege mintegy 13 milliárd forint.
Mindezen tényezők alapján - pénzforgalmi szemléletben - a gazdálkodó szervezetek 1998. évben várhatóan 180 milliárd forint nagyságrendű társasági  és osztalékadót fizetnek a központi költségvetésbe.
Bányajáradék
A bányajáradék címén 1998-ban mintegy 15,2 milliárd forint államháztartási bevétellel lehet számolni, figyelemmel a bányajáradék döntő részét adó kőolaj és földgáz termékek ár- és termelési paramétereire, valamint a járadékkulcs csökkenésére. A Központi Környezetvédelmi Alapnak átengedett bevétel 1.150 millió forint, ami megfelel a bányászatról szóló törvény előírásainak.
Vám és import befizetések
Az import pénzügyi hidak alakulását alapvetően meghatározza az alábbi két tényező. Az egyik az, hogy az 1996-ban bevezetett EU jogszabályaival harmonizált törvényi szabályozás fennmarad, lényeges elemei változtatás nélkül határozzák meg az importhoz kapcsolódó eljárási szabályokat (a vámfizetésre kötelezettek körénél az egyetemleges felelősség intézménye, a nemzetközileg egyeztetett vámjogi mentességek köre, a származási szabályok EU-val harmonizált, az egyes szállítási irányok jövedelem helyzetét kedvezőtlenül érintő módosítása stb.).
A másik meghatározó tényező a vámtételek fokozatos csökkentésének nemzetközi megállapodásokkal rögzített és a gyakorlatban egyre inkább kézzel foghatóvá váló csökkenése. A vámon kívüli egyéb terhek lényegében már 1997-től leépültek.
A WTO keretében vállalt agrártermék vámcsökkentések is megvalósultak autonóm módon biztosítva az EU felé vállalt kedvezményes kontingenseket. Az ipari termékeknél a szabadkereskedelmi megállapodásban vállalt lassított vámlebontású cikkek esetében a vámok 2001-ig teljesen megszüntetésre kerülnek. Ez a lebontás a WTO felé vállalt vámcsökkentési mértékekkel együtt valósul meg. Mindezen tényezők hatásaként az átlagos vám és illeték elvonás a belföldre beszállított termékre az 1997. évi 3,4 %-os mértékről 2000-re 0,6 % körülire csökken.
Az import növekedésének megakadályozására bevezetett általános vámpótlék a nemzetközi elvárásoknak megfelelően fokozatosan mérséklődött. Az importon keresztül közvetített árnövelő hatást gyengítve 1996-ban július 1-jétől fokozatosan csökkent, majd 1997. év II. félévétől megszűnt a vámpótlék.
Mindezek összhatásaként, a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően a vám- és importbevételek 1998-ban az 1997. évi befizetéshez képest jelentősen csökkennek.
Játékadó
A központi költségvetés játékadóból származó bevétele 1998-ban várhatóan 14,6 milliárd forintra tehető, mely valamivel több mint 3 milliárd forinttal meghaladja az 1997. évi előirányzatot.
Az adóbevétel növekedésének egy részét az előző évhez hasonlóan továbbra is a pénznyerő automaták II. kategóriájánál realizálhatja a költségvetés, ahol az adó mértékének kisebb korrekciójára is sor kerül. A pénznyerő automaták mellett az állami sorsolásos és fogadásos játékok forgalomnövekedése, valamint az új fogadásos játék bevezetése (bukmékeri fogadás) adja a növekvő adóbevételt.
Egyéb befizetések
Egyéb befizetés címén az 1998. évi előirányzat szerint 22,7 milliárd forint befizetés várható. Ezen a jogcímen kerülnek elszámolásra az APEH részére biztosított felhatalmazások eredményeként az általános forgalmi adó kiutalások szigorításából, a jövedéki termékek forgalmazóinak fokozott ellenőrzéséből, valamint a visszaigénylést tartalmazó személyi jövedelemadó bevallások revíziójából és a társasági adó ellenőrzések eredményeként megállapított adóhiányhoz kapcsolódó bírságokból, pótlékokból, valamint a nem az APEH hatáskörébe tartozó vámból, illetékből és adók pótlékából származó bevételek.

1.2.	Fogyasztáshoz kapcsolt adók
A fogyasztáshoz kapcsolt adók 1997. évi előirányzata együttesen 893,3 milliárd forint volt, az 1998. évi pedig 1.061,6 milliárd forintban tervezhető, melyből az általános forgalmi adó 759,3 milliárd forint, a fogyasztási adó pedig 302,3 milliárd forint.
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adó 1998. évi előirányzata az előző évit 132,3 milliárd forinttal haladja meg. Az általános forgalmi adó tervezett értékét elsősorban a vásárolt fogyasztás növekedése határozza meg, míg a lakossági beruházásokhoz, valamint az intézményi dologi kiadásokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó átlagos növekedése kevésbé befolyásolja.
Fogyasztási és jövedéki adó
A fogyasztási adóztatás 1998. évi rendszerének megújítása illeszkedik az EU jogrendjébe az új jövedéki adótörvény megalkotásával, amely a dohánytermékek, a kőolajszármazékok és az alkohol esetében váltja ki a mai fogyasztási adót. A jövedéki törvény mellett a nemzeti fogyasztási adó lényegesen leszűkült tárgyi hatállyal marad fenn.
A fogyasztási és jövedéki adó 1998. évben 302,3 milliárd forintban tervezhető, ami az 1997. évi előirányzatot 36 milliárd forinttal haladja meg. A növekedés legnagyobb része a tételes adók emelésének hatásából adódik. Növeli még az adóbevételt a fogyasztási adó szigorúbb ellenőrzése, valamint az adóbeszedés hatékonyságának javulása.

1.3.	A lakosság befizetései
Személyi jövedelemadó
Az 1998. évi személyi jövedelemadó bevétel 2.712 milliárd forint progresszív adóalappal tervezhető, ahol az átlagos adóterhelés 1997. évi előirányzat-szerinti 21,8 %-os mértékével szemben némileg alacsonyabb, 21,2 %-os mértékű. A személyi jövedelemadó 1998. évi szabályozásánál elsődleges szempont a stabilitás biztosítása. Ennek érdekében az adótábla változatlan marad, sem a sávok, sem az adókulcsok nem változnak. A kedvezmények köre egyetlen elemmel bővül, a nyugdíjreformmal összefüggésben levonható lesz az adóból a 7 %-os nyugdíjjárulék összegének 25 %-a.
Az államháztartás összes személyi jövedelemadó bevétele 1998-ra pénzforgalmi szemléletben 618,1 milliárd forint, amelyből az önkormányzatok 187 milliárd forinttal, a központi költségvetés pedig 431,1 milliárd forinttal részesedik.
Egyéb adóbefizetések
Az egyéb lakossági befizetések - adóbefizetések - 1998. évre 5,2 milliárd forintban tervezhetők. E címen jelennek meg a költségvetésben a lakossági vámbevételekből, valamint a bérfőzési szeszadóból származó lakossági befizetések.
Illetékek
Az 1998. évi illeték-bevételi előirányzat 40 milliárd forintos nagyságrendű. Ebből 2,6 milliárd forint az illetékhivatalok által beszedett vagyonszerzési illetékbevételek központi költségvetést megillető 50 %-a, illetve az ingatlan- nyilvántartási eljárási illeték 90 %-a, 19,4 milliárd forintot pedig az illetékbélyeggel befizetett államigazgatási és bírósági eljárási illetékek tesznek ki.
A vagyonszerzési illetékeknél (öröklés, ajándékozás, adásvétel) az illetékkulcsok nem változnak, ezért a bevételek a jövő évi árszínvonal növekedésének megfelelően alakulnak. Az eljárási illetékbevételek növekedését a lejárt útlevelek cseréjéből  adódó 7 milliárd forintos egyszeri bevételi növekmény idézi elő.
Az eljárási illetékeknél néhány tétel korrekciójára kerül sor, melynek bevételi kihatása kb. 0,2 milliárd forint.

1.4.	A központi költségvetési szervek és a helyi önkormányzatok befizetése
A központi költségvetési szervek kötelezettség-teljesítése
A központi költségvetési szervektől származó, e címen tervezett bevétel az 1997. évre előirányzott 4,9 milliárd forinttal szemben 6,0 milliárd forint, ami a bevételek bővülése és a tervezési fegyelem erősítése következményeként 22 %-os növekedésnek felel meg. Ez az összeg az intézményeknek
	az államháztartásról szóló tv. 109/G. §-a alapján - a kincstári vagyon hasznosítása utáni részesedés jogcímén - a költségvetési törvényben tételesen meghatározott bevételeit (pl. áru- és készletértékesítés, az alaptevékenységek körében végzett szolgáltatások ellenértékét; bérleti díjbevételeket, készletek értékesítéséből, vállalkozásokból származó bevételeket) terhelő, ugyancsak e törvénnyel előírt - az előző évivel azonos - mértékű 5 %-os befizetési kötelezettségből;
	a tervezési fegyelem erősítése, így az előirányzatok jobb megalapozása céljából az alaptevékenység eredeti előirányzatot meghaladó bevételei 50 %-ának befizetéséből;
	a pénzmaradványt - a gazdálkodást szabályozó előírások szerint, pl. feladatelmaradással összefüggő előirányzatok tekintetében - terhelő befizetésekből, a vállalkozási tevékenység eredményét terhelő kötelezettségből, valamint az ingatlanértékesítések bevétele után a központi költségvetést megillető befizetésekből
tevődik össze. A kötelezettség az előző évivel azonos jogcímeken kerül előírásra. 

1.5.	Az elkülönített állami pénzalapok befizetései
1998-ban az Útalap várhatóan 5,4 milliárd forintot és a Munkaerőpiaci Alap 7 milliárd forint összegű befizetést teljesít a központi költségvetés részére. A Munkaerőpiaci Alap ennek a forrásnak az átadásával lényegében átvállalja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatását. Az Útalap befizetési kötelezettségét a jövedéki adóból teljesített az Útalap-hozzájárulás tényleges visszaigénylésének és az M5 autópálya használat díjkedvezményének figyelembevételével kell megállapítani.

1.6.	Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő bevételek
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő bevételek összege 36,1 milliárd forint.
A korábban nyújtott kormányhitelek visszatérüléséből 26,4 milliárd forint bevétel irányozható elő, amiből 18,7 milliárd forint a volt rubel relációjú hitelek visszatérülése - elsősorban az orosz államadósság leépítéséből  - és 7,7 milliárd forint a dollár relációjú törlesztés képvisel.
A nemzetközi pénzügyi szervezetek által nyújtott és belföldön államháztartási feladatok finanszírozására felhasználásra kerülő hitelek kedvezményezettjei 4,7 milliárd forint tőke- és 4,7 milliárd forint kamattörlesztést fizetnek vissza 1998-ban a költségvetésnek.

1.7.	Állami, kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések
Az állami és kincstári vagyonnal összefüggő tőkebevételek 1997-től kezdődően azonos tartalmukra való tekintettel egy bevételi címen jelennek meg a központi költségvetés mérlegében. Az állami - illetve részben állami - tulajdonú szervezetek osztalék-befizetései, a koncessziós díjak, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) befizetései teszik ki a bevételi cím előirányzatának 15,9 milliárd forintos összegét.
A vagyonnal kapcsolatos befizetések jelentős része az osztalék jellegű bevételekből származik. Ebből 12 milliárd forint az ÁPV Rt. kezelésében lévő, továbbra is állami tulajdonban maradó vagyon, valamint az adóskonszolidációs követelések értékesítése után kerül befizetésre, 1,2 milliárd forint várható a Szerencsejáték Rt-től, a további 1,1 milliárd forint pedig azon bankoktól érkezik a költségvetésbe, amelyekben az államnak részesedése van.
A további 1,6 milliárd forintnyi bevétel az út-, a távközlési és szerencsejáték koncessziós díjakból, valamint a KVI befizetéseiből származik.

1.8.	Pénzintézetek társasági adója
A pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozások adózás előtti nyereségének 1998. évi tervezett összege 182 milliárd forint. Az adóalap-növelő és -csökkentő tételek figyelembe vételével meghatározott tervezett számított adóalap pozitív összege 170 milliárd forint. Az ezen összeg alapján meghatározandó 18 %-os mértékű számított adó tervezett összege 30,6 milliárd forint. A pénzügyi szektorban működő vállalkozások lényeges volumenű adókedvezményeket továbbra sem fognak igénybe venni, így a számított adó 1998. évi tervezett összege 30,4 milliárd forint. Az adózás előtti nyereséghez viszonyított átlagos adóterhelés értéke lényegében megegyezik az idei várható átlagos elvonási szinttel, azaz 16,7 % lesz.
A külföldi tulajdonosok részére kifizetett osztalékból levonandó osztalékadó tervezett összege 2,2 milliárd forint.
Mindezen tényezők alapján - pénzforgalmi szemléletben - a pénzügyi tevékenységet végző vállalkozások 1998. évben várhatóan 31,5 milliárd forint összegű társasági és osztalékadót fizetnek a központi költségvetésbe.

1.9	Egyéb bevételek
A központi költségvetés egyéb költségvetési bevételek címen 1998. évre 11,5 milliárd forint előirányzattal számol. E jogcímen belül a bevételek döntő többségét a kezességvállalások, felszámolások, kártérítések, garanciák megtérülése, valamint a előző évi költségvetési kiadások visszatérítése alkotja.
1.10.	A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos bevételek
A belföldi adóssággal kapcsolatos 64,7 milliárd forintnyi bevétel alapvetően a központi költségvetés államháztartáson kívüli belföldi adósokkal szembeni követeléseiből származó törlesztési- és kamatbevételeket, valamint a korábbi években megvalósult hitel-, adós- és bankkonszolidációhoz kapcsolódó befizetéseket foglalja magában.
Az előirányzott bevételek legnagyobb 56,4 milliárd forintos része a költségvetés kamatbevételeiből, ezen belül is a Kincstári Egységes Számla állománya, illetve a bankkonszolidációs keretében nyújtott alárendelt kölcsöntőke után fizetett kamatokból, valamint az állampapírok felhalmozott kamataiból származik.
A bevételek további jelentős hányadát az állami kölcsönhöz, az állami alapjuttatáshoz, illetőleg a hitelkonszolidációhoz kapcsolódó követelések várható törlesztése jelenti.
1.11.	A privatizációs bevételek
A privatizációs bevételeknek a költségvetést megillető része jelentősen alatta marad a korábbi évek befizetéseinek, mivel az 1997. évi értékesítések a számítottnál kedvezőbben alakultak. Ennek megfelelően az 1998-ra áthúzódó privatizációs feladatok csökkennek, így a várható bevétel 8 milliárd forint körül alakul.

1.12.	Magyar Nemzeti Bank befizetése
A Magyar Nemzeti Bank 1998. évi várható befizetése 62 milliárd forint. A Jegybank befizetésének számszerűsítése azon a feltételezésen alapszik, hogy tovább folytatódik az MNB nettó deviza-követeléseinek növekedése, a devizatartozásaira elszámolt ráfordítások összhangban a feltételezett piaci folyamatokkal csökkennek, a pénzállomány a GDP-től kismértékben elmaradóan emelkedik, a kötelező tartalékra fizetett kamat változatlanul hagyja a bankok relatív terhelését. Az inflációt követően csökkennek a Jegybank forint adósságaival és követeléseivel kapcsolatos kamatlábak. 

2.	Kiadási előirányzatok
2.1.	Gazdálkodó szervezetek támogatása
A vállalkozások folyó támogatására 1998. évben 130,3 milliárd forintot fordít a központi költségvetés. Ennek következtében a támogatási előirányzat az előző évit jóval meghaladó mértékben, 16,7 %-kal, 18,6 milliárd forinttal nő. A növekedést elsősorban A MÁV Rt. 10 milliárd forintot meghaladó támogatás többlete,  az ÉKM Autópálya  Fejlesztő és Üzemeltető Rt. - használati díj elhalasztása miatt keletkező - bevételkiesésének az előző évinél magasabb 3,5 milliárd forint összegű kompenzálása, és az agrárgazdasági támogatások mintegy 10 milliárd forintos növekedése okozza. Az agrárgazdaság támogatásnövelésére az ágazat kiemelt kezelése miatt kerül sor.
A támogatások továbbra is elsősorban az iparban, a közlekedésben (vasút) és az agrárgazdaságban jelennek meg.
A normatív termelési támogatás előirányzata 7,0 milliárd forint, amely a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítését szolgálja. 1998-tól e támogatás fedezetét a Munkaerő Piaci Alap központi költségvetésbe történő befizetése biztosítja. E támogatási rendszer a célszervezetek támogatásának normatív alapra helyezésével, az igénylés rendjének szigorításával, a rehabilitációs foglalkoztatás ösztönzésének erősítésével a korábbi években már korszerűsítésre került.
Az egyedi termelési támogatás keretében
-	az ipari gazdálkodó szervezetek támogatására - bányabezárás, egyéb bányászati támogatás, - fordítható összeg az egyedi támogatások között csökken, ugyanis 1998-tól a MECSEKURÁN Kft bányabezárásra nyújtott támogatása a Mecseki Ércbányászati Vállalat eddigi támogatásával együtt átkerül a kormányzati beruházások közé.
-	a közlekedési ágazatban a MÁV Rt. támogatása 1998-ban jelentős mértékben  41,0 milliárd forintra emelkedik A  növekedést indokolja, hogy a MÁV Rt. igazodása a megváltozott fuvarozási igényekhez és a gazdálkodási körülményekhez csak fokozatosan történhet meg. Az alkalmazkodó képesség gyorsítását szolgálja, hogy az összes támogatásból 6,0 milliárd forint csak a hatékonyság javítását tartalmazó intézkedési program teljesítése alapján használható fel.  A GySEV támogatása 400 millió forint. Az ÉKM Autópálya  Fejlesztő és Üzemeltető Rt. költségtérítése 3,5 milliárd forint.
-	az egyéb biztosítási kártérítésre, a mezőgazdasági biztosító egyesületek tőkejuttatására, az Eximbank Rt. kamatkiegyenlítésére, a felszámolás alatt álló vállalatok vállalati vagyonának megvásárlásához nyújtandó hitelekre vonatkozó kamat-támogatás illetve támogatás céljaira közel 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre.
Egyéb vállalati támogatások között a mecseki bányászatban foglalkoztatottak kereset-kiegészítésén, baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalásán és az elmúlt évtizedben az egyes mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtott kamattérítésen kívül az úgynevezett már megszűnt, de még járó támogatások igénybevételének forrása szerepel.
A közvetlen  agárgazdasági támogatások 66,5 %-át kitevő termelési és piaci  típusú támogatások az 1997. évi előirányzathoz viszonyítva 15,3 %-kal emelkednek 1998-ra. Ezen belül - az EU konformitásnak megfelelően - jelentősen csökkennek a közvetlen  exporttámogatásra jutó források, míg a belföldi  piac kezelésére és a termelési költségek csökkentésére felhasználható támogatások köre az előbbi forrásszűkülést meghaladó mértékben emelkedik. Így a piaci típusú támogatások az előző évinek 96,9 %-át teszik ki, a termelési típusú támogatásokra pedig 52,0 %-kal több keret használható fel. Ezzel a központi költségvetés jelentős mértékben hozzájárulhat az agrárgazdaság jövedelemtermelő képessége javulásához.
Az agrárgazdasági közvetlen támogatások teljes összegéhez számításba kell venni a központi beruházási és a célelőirányzatokban szereplő támogatásokat is. Mindezeket figyelembe véve az agrárgazdaság támogatásának növekedése meghaladja a 17 %-ot.
2.2.	A fogyasztói árkiegészítés
Az 1998. évi előirányzat 61 milliárd forint fogyasztói árkiegészítéssel számol. A fogyasztói árkiegészítés összege az elmúlt években a közlekedési tarifák emelkedése és egyéb okok miatt számottevően, 1997-ben a tervezettet meghaladóan növekedett, illetve növekszik. A növekedés ütemének korlátozását 1998-ban az ideinél alacsonyabb közlekedési tarifa emelésekkel, a diákigazolványok cseréjével és az árkiegészítés ellenőrzésének általános szigorításával szükséges alátámasztani.

2.3.	Felhalmozási kiadások
2.3.1.	Központi beruházások költségvetési fedezete
A beruházási tevékenység állami szerepvállalást igényel minden olyan területen, ahol a fejlesztés - egyáltalán vagy részben - nem bízható a piaci allokációra. Ilyen a humán- és a termelő infrastruktúra fejlesztése. Különös tekintettel a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtésére, az 1998. évi költségvetés kiemelt súlyt helyez az infrastrukturális beruházások kedvezményezésére, de ezen belül is prioritást kap a termelő infrastruktúra fejlesztése.
A jelenlegi számítások arra az elvre épülnek, hogy - forrásoktól függetlenül - a beruházási célokat a közgazdasági tartalmuk szerint veszi számításba, tehát az 1998. év előtt más költségvetési mérlegsoron (a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások között) megjelenő, de kormányzati döntési hatáskörbe tartozó beruházásokat együttes összefüggés-rendszerében kezeli.
A kormányzati döntésű beruházások előirányzata az 1997. évi 140 milliárd forint előirányzattal szemben - 1998. évi összehasonlító szerkezetben - mintegy 163 milliárd forint, amely 16 %-ot meghaladó folyó áras növekedést jelent. Ezen belül a központi beruházások előirányzata mintegy 112 milliárd forint lehet, az elkülönített állami pénzalapok (Útalap, Vízügyi Alap, Központi Környezetvédelmi Alap) beruházási célú kiadásai mintegy 45 milliárd forint lesz, valamint a nem beruházási jogcímen szereplő egyéb beruházási kiadások további mintegy 6 milliárd forint előirányzattal szerepelnek.
A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból finanszírozott beruházásokban a termelő infrastruktúra részesedése az 1997. évi 44,5 %-ról 1998-ra megközelítően 50 %-ra nőhet, így e beruházások előirányzata mintegy 80 milliárd forint lehet. A környezeti károkozás érdemi csökkentésére hathatós intézkedések alapozhatók meg. Ezek között a közlekedés környezetvédelmi fejlesztésének szempontjai nyomatékosabbá válhatnak. A keretlehetőség magába foglalja az autópálya- építési programot (beleértve az M3 autópálya építéséhez nyújtott támogatásokat), a beruházási célprogramok (vasúthálózat-fejlesztés, vízgazdálkodási és egyéb közlekedési programok) döntésekből eredő finanszírozását, valamint a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal építésének megkezdését.
A Kormány 1027/1997. (III.5.) sz. határozatában egyetértett azzal, hogy a Dél-Buda-  Rákospalota metróvonal első - Etele tér (Kelenföldi pályaudvar) Baross tér (Keleti pályaudvar) közötti - szakasza, mint a központi költségvetés által támogatott önkormányzati beruházás megépüljön és egyúttal úgy döntött, hogy az 1996. évi áron 514 millió ECU beruházási projektköltség erejéig minden felmerülő költség (legyen az közvetlen beruházási hozzájárulás vagy a szükséges hitelek törlesztése és kamata) finanszírozásának 60%-át a központi költségvetés biztosítja.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezetében kiemelt jelentőségű beruházásként szerepeltetett 200 millió forint előirányzat a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal első szakaszának építésére használható fel.
A humán infrastruktúra területein a számítások alapján javasolt előirányzat alapvetően a folyamatban lévő beruházások finanszírozására ad lehetőséget, azonban a feladatok megfelelő rangsorolása mellett egyes nélkülözhetetlen új projektek is megvalósíthatók.
A kultúra területén megkezdődhet az új Nemzeti Színház építése, folytatódhat a Magyar Irodalom Háza beruházása, folytathatók az elindított levéltári és könyvtári beruházások, múzeumrekonstrukciók, valamint a királyi székhelyek rekonstrukciója. Kiemeltebb szerepet kap a Budai Várban a Várkert Bazár további rekonstrukciója, valamint a Szent György tér környékének műemléki újjáépítése. A felsőoktatásban az elengedhetetlenül szükséges egyetemi épületek és kollégiumok építése, rekonstrukciója nem torpan meg. Megkezdődhet a felsőoktatási célokat szolgáló, világbanki forrásból  finanszírozott, elsősorban vidéki egyetemfejlesztés.
Az egészségügyben kiemelten kezelendők az intézményhálózat racionalizálásához kapcsolódó beruházások és kórház-rekonstrukciók, a diagnosztikai eszközpark korszerűsítése.

2.3.2.	Az állam lakáskiadásai
Az intézmények átalakítása és a konjunktúra a következő évekre a lakásépítés és felújítás egyenletes fejlődését alapozzák meg.
A lakásépítés és felújítás finanszírozásának a kormány által 1996. július 10-én elfogadott fejlesztési koncepciója alapján a lakásgazdaság eszközei átalakulnak és új eszközök jönnek létre. Ezek egy része már működik, pl. a lakás-takarékpénztárak. Mások kialakítása folyamatban van, ilyen a jelzálog-hitelintézet. Egyesekre csak a törvényjavaslat parlament elé terjesztése történt meg, mint a társasházak esetében.
Az államháztartási reformhoz illeszkedő átalakulásnak a hatása csak hosszabb távon bontakozhat ki, de az első eredmények már jelentkeznek. Így növekedik a lakáscélú előtakarékosság és 15 évi állandó csökkenést követően a lakásépítés mennyisége is növekedésnek indult. Az 1993. és 1994. években befejezett 21-21 ezer lakással szemben 1996. évben már 28.257 lakás épült fel és a folyamatban lévő építkezések alapján 1997. és 1998. években mintegy harmincezer lakás befejezése várható. A felépült lakások mérete, komfortossága, felszereltsége sokkal jobb, mint az előző időszakban felépülteké.
A lakáscélú kiadások belső szerkezete a reform céljaival megegyezően változik. Míg az előző években a kiadások nagyobbik része a múltból örökölt elkötelezettség - 1997. évben az előirányzott kiadások közel 60%-a - az 1998. évben ez az arány már csak 44% és a lakáscélú kiadások 56%-a már a jövőt szolgálja. Ez az egyik oka a teljesítmények növekedésének.
A másik ok a gazdaság általános növekedése, a kamatok ezzel egyidejű csökkenése, amely a lakásba való beruházást lehetővé és kívánatossá is teszi.
A lakásépítési támogatások előirányzata a Pénzügyminisztériumi fejezetben 46.600 millió forint.
Az önkormányzatok az úgynevezett szociális normatíva részeként 14.400 millió forint hozzájárulásban részesülnek a lakásépítés és fenntartás támogatásának céljára a saját eszközeik kiegészítéseként.
A régi lakáshitelek egy része helyébe lépő kötvények kamatai és esedékes tőketörlesztése 18.9 millió forint a belföldi adósságok között. A fegyveres testületek lakásépítése 3.2 milliárd forint a központi beruházások között.
A költségvetés összes lakáscélú kiadására az 1997. évi 75,8 milliárd forinttal szemben 1998. évben 83.2 milliárd forint állhat rendelkezésre.

2.4.	A TB közreműködésével folyósított ellátások
A gyermekneveléssel összefüggő családi támogatásoknál a reálérték megőrzése a cél, ezen alapul az előirányzatok megtervezése. Tekintettel arra, hogy a családi támogatásoknak  a rászorultsági elv figyelembe vételével történő átalakítása, a juttatások jövedelmi korláthoz való kötése  1996-ban megtörtént, ebben a körben rendszerszerű változtatás 1998-ban nem lesz.
A családi pótlék előirányzatának kialakítása az alábbi tényezők együttes figyelembe vételével történt :
-	a jogosító alsó és felső jövedelmi korlát a fogyasztói árak 1997. májusa és 1998. májusa közötti  növekedésének megfelelően felemelésre kerül, és ugyanilyen mértékben emelkedik a családi pótlék éves átlaga is. A különböző családtípusokat megillető családi pótlék összegek az átlagnak megfelelően, azonos %-kal kerülnek megemelésre.
-	a családi pótlékra jogosító gyermekek száma demográfiai okokból várhatóan 50 ezer fővel csökken, így 1998-ban a családi pótlékra jogosult gyermekek létszáma 2050 ezer fő körül alakul.
Az  anyasági támogatás összege a nyugdíjminimum 150 %-a. A születésszám csökkenése miatt az igénybevevők száma várhatóan mérséklődik, a támogatás összege az öregségi nyugdíjminimum növekedésével arányosan alakul.
A gyermekgondozási díj 1998 áprilisában megszűnik, így fokozatosan csökkenő létszámmal és négy havi kiadással kell számolni.
A gyermekgondozási díj megszűnésével összefüggésben  jelentősen megemelkedik a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma, várhatóan 220 ezer körül stabilizálódik. A gyermekgondozási segély összege az öregségi nyugdíjminimumnak megfelelő, az 1998. évre tervezett nyugdíjemelés mértékét figyelembe véve 13600 forint körül alakul.
A társadalombiztosítási szervek által folyósított  jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális ellátások forrásigényét az ellátásban részesülők létszámának változása, valamint a támogatási összegeknek részben a nyugdíjemelkedés mértékét követő, részben pedig évente kormányrendelet keretében megállapításra kerülő emelése  határozza meg.
A mezőgazdasági járadékok, a bányászok nyugdíja, a politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések, a katonai családi segély a nyugdíjakkal azonos mértékben, átlagosan 19 %-kal emelkednek, de az ellátotti létszám - figyelembe véve az 1997. évi tendenciát - várhatóan tovább csökken.
A rokkantsági járadék, a megváltozott munkaképességűek járadékai, a vakok személyi járadéka és a házastársi pótlék előirányzatok esetében az ellátások fix összegű   emelésével, valamint egyes ellátások átalakításának megkezdése miatt (házastársi pótlék, házastárs utáni jövedelempótlék) az igénybe vevők számának csökkenésével lehet számolni.
A különféle jogcímen adott térítések körében a közgyógyellátás rendszerében az elmúlt időszakban történt szigorítások eredményeként a tervezett előirányzat a 10 milliárd forintot várhatóan nem haladja meg.
A terhesgondozás és terhesség-megszakítás jogcímen tervezett átalányjellegű  kifizetés az 1997. évi összeggel azonos, míg a folyósított ellátások utáni térítés közel inflációkövető.

2.5.	A központi költségvetési fejezetek támogatása
A központi költségvetési fejezetek - intézményeknél tervezett és (támogatási célprogramok nélküli) központilag kezelt előirányzatokat tartalmazó - működési költségvetésének 1998. évi támogatási előirányzata összesen 648,4 milliárd forint, az 1997. évi 507,7 milliárd forintos eredeti előirányzathoz képest 27,7 %-kal növekszik. A kiadási előirányzat 881,8 milliárd forint, az előző évi 700,1 milliárd forinthoz képest 25,8 %-kal több. Az intézményrendszer és feladatai kiadásainak költségvetési támogatási hányada 72,4%-ról 73,5%-ra emelkedik.
A jövő évi makrogazdasági folyamatok, a költségvetés egyensúlyi követelményeinek teljesítése az inflációs hatások mellett is lehetőséget biztosít a kiadások között az illetmények - mint az előbbiek meghatározó eleme - általánosan is reálértéken növekvő emelésére, emellett prioritások érvényesítésére, a dologi és felújítási célú támogatások színvonalát illetően szerény bővítésre, 1997. évről áthúzódó és - széles körben - új feladatok ellátására, többletszolgáltatások nyújtására. (E többletfeladatok forrásául szolgál - a főösszegek növekedése mellett - a fejezeti szinten kezelt előirányzatok egy részének átcsoportosítása is.) Az igényektől a jelentős forrásbővülés ellenére elmaradó összes előirányzaton belül szükségszerű volt - aktuális kötelezettségek teljesítésére és középtávú programok megalapozására - egyes területek, ágazatok kiemelt kezelése. Így az előirányzatok szakmai célok, feladatok közötti elosztása során prioritást élvez ebben a körben a közbiztonság, az igazságszolgáltatás és az euro-atlanti integrációt (EU, NATO) elősegítő programok, célfeladatok támogatása. A priorizált célok, területek támogatására - beleértve a személyi juttatások és a dologi kiadások összegét is - az 1998. évre tervezett támogatás-növekmény 43 %-a, mintegy 60 milliárd forint szolgál.
A kiadási előirányzatok bővülése mindenekelőtt fedezetet nyújt a közszféra ezen részének vállalkozásokéhoz igazodó, átlagában a \"bérolló\" szűkülését lehetővé tevő mértékű kereset javítására. Az egy főre jutó keresetek növelésével és a feladatbővüléssel összefüggő személyi juttatási előirányzati többlet (járulékokkal együtt) összesen mintegy 50 %-ot, 90 milliárd forintot \"szakít ki\" a központi költségvetési intézmények működési kiadásának 1998. évi növekményéből.
Az elmúlt években egyik meghatározó költségvetési megtakarítási tényezőként a dologi és a felújítási kiadások költségnövekedése kompenzálásának elmaradása, illetve csökkentése, más célokra átcsoportosítása szolgált. A szűkebb értelemben vett takarékoskodási lehetőségek kimerülése és a hiányok felhalmozódása miatt, illetve az üzemeltetési, a felújítási feladatok megoldása, az intézmények működőképességének megőrzése érdekében a szükséges többletek biztosítására, a dologi és felújítási kiadások növelésére mintegy 16 milliárd forint többlet nyújt fedezetet. Ez magában foglalja e kiadásokhoz általánosan biztosított 5 %-os támogatási többletet és a feladatnövekedések ilyen célú kiadásait is.
A központi költségvetési szervek körének finanszírozása - összességében - hagyományosan többcsatornás. A kiadások egy részét - átlagában egynegyedét - bevételekből teljesítik az intézmények, amely bevételekhez hagyományos alapfeladataik ellátása és kapacitásaik sokirányú hasznosítása révén jutnak. A központi költségvetési szervek bevételeinek növelésére, illetve megalapozott tervezésére az 1998. évi költségvetési irányelvek és a tervezési körirat alapján újabb erőfeszítések történtek. A tervezett illetményemeléssel kapcsolatos többletkiadások részbeni fedezetére, az 1997. évi és az 1998. évben várható áremelkedésekkel összefüggő többletkiadások támogatásnöveléssel nem fedezett összegének ellentételezésére, továbbá a többletfeladatokkal összefüggő kiadások díjbevétellel történő részbeni vagy teljes fedezetének megteremtésére szükséges volt emelni a bevételi előirányzatokat.
A központi költségvetési szervek feladatai 1998. évi teljesítésére 233,4 milliárd forint bevétel szolgál. Ez 40,2 milliárd forinttal (20,8 %-kal) magasabb az 1997. évi előirányzatnál. Ehhez a feladatok ellátása és az intézményi működés során nyújtott köz- és egyéb szolgáltatások, a bérbeadások árait, illetve díjait - a hatékonysági követelmények érvényesítése mellett - az indokolt költségemelkedés szintjéig, a piaci viszonyoknak megfelelően szükséges emelni. Így az intézményi kiadások finanszírozásában a saját bevételek növelése olyan mértékű, hogy a feladatok ellátása és a működőképesség fenntartása - a személyi juttatási, a dologi és felújítási célú kiadások támogatással nem fedezett növekedése mellett - biztosítható.
A fejezeti rendben, az intézményrendszerben az előző évhez képest  kisebb hatásúak a változások, a korszerűsítések inkább tartalmi jellegűek, több esetben év közben konkretizálódnak. A jelentősebb szerkezeti változások a következők:
	az 1998. évi költségvetési törvényben az EU-hoz történő csatlakozás folyamatának megalapozása, jobb áttekinthetősége és az állami szerepvállalás hatékonyságának növelése céljából új, az integrációs folyamathoz kapcsolódó támogatási előirányzatokat tartalmazó fejezet kialakítására került sor. Ezen túl a tárcák költségvetésében nevesítetten mintegy 4 milliárd forint szolgál az integrációt elősegítő feladatok, programok megvalósítására;
	az 1997. július 1-jei hatállyal részvénytársasággá átalakult Magyar Távirati Iroda mint fejezet megszűnik, amelynek költségvetési támogatása ezentúl az Országgyűlés fejezetben jelenik meg;
	eddig formálisan az Országgyűlés fejezetben tervezett számos, társadalmi szervezethez kötődő előirányzat közül azok, amelyeknél a szervezetek tevékenységének jellege hasonló egy-egy fejezetbe tartozó intézményéhez, egyéb szervezetéhez, átcsoportosításra került e fejezetekhez azzal, hogy a fenti előirányzatokat az államháztartásról szóló törvény alapján más célra felhasználni nem lehet;
	a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozása egyre nagyobb mértékben programfinanszírozás keretében történik. A tárcák ezen előirányzatok közül - a tervezési elvárásnak megfelelően - az eddigit meghaladó arányban csoportosítottak át forrásokat a feladatot rendszeresen, hosszú távon ellátó intézményekhez, így év közben az előirányzat-módosítások, átcsoportosítások száma és mértéke csökken a korábbi évekhez képest.
Az összességében reálértéket jelentősen meghaladó költségvetési támogatás és egyéb forrásbővülés pénzügyi oldalról nem jelent valamennyi területen közvetlen és erőteljes kényszert intézményi és tevékenységi köri racionalizálási folyamatokra, az illetménygazdálkodással, az intézmény-működés szervezésével kapcsolatban szigorú, a költséghatékonyság növelésére irányuló követelmények érvényesítésére, a kiadási szükségleteket teremtő reálfolyamatok szabályozására. Így a felügyeletet ellátó tárcák feladata - együttműködve az intézményekkel - a feladatkörök, működési mechanizmusok, illetve az ezekre vonatkozó jogszabályok, döntések felülvizsgálata, módosítása, megalapozva az évközi gazdálkodást és a további évek költségvetését.
Az 1998. évi költségvetési irányelvekben megfogalmazódott az az általános követelmény, hogy az egy főre jutó személyi juttatások, illetve keresetek reálértéken növekedjenek, összhangban a  közalkalmazotti szférával kötött hároméves megállapodással. A tervezés ezen szakaszában az általános 14,5 %-os egy főre jutó illetménynövekedéshez képest - a kiemelt területek, pl. az igazságszolgáltatás növekedése miatt - a javasolt egy főre jutó kiadási előirányzatok átlagosan 18 %-kal emelkedtek.
Az illetményszínvonal javításához a fedezet - az intézmények működése többcsatornás forrásellátásával összhangban -  részben finanszírozható a központi költségvetésből. Az egyes intézménycsoportoknál a saját bevételek bevonása forrásarányosan történik,  ezért differenciált. A költségvetési támogatás az eredetileg tervezett keresetjavítás üteméből átlagosan 11 % pontot fedez. Az e fölötti forrásigény részben az intézmények bevételeit terheli, részben a foglalkoztatottak számának természetes fogyásával, üres álláshelyek felszámolásával felszabaduló megtakarításokból rendezhető azon intézményi körben, ahol azzal reálisan számolni lehet. (Egyes területeken - pl. rendőrség - e létszámfogyásnak pótlásra kell kerülnie.) Központi adminisztratív létszámintézkedésekkel a törvényjavaslat nem számol. Ugyanakkor az ésszerű, költséghatékony intézményi működés és gazdálkodás követelményének érvényesítésére saját döntések alapján megvalósuló létszámcsökkentések realizálásához végkielégítési célú keret áll rendelkezésre.
A központi intézményeknél a személyi juttatások 1998. évi javasolt előirányzata 313 milliárd forint. Az egy főre jutó személyi juttatási előirányzat növekedése 21 % az 1997. évi bérpolitikai intézkedésekkel növelt előirányzathoz képest, ami azt mutatja, hogy az intézmények, fejezetek saját többletforrásaik terhére növelték az irányelvekben tervezetthez képest a személyi juttatási előirányzataikat. A tervezési követelménynek a fejezeti előirányzatok megfelelnek, illetve azt meghaladóan tartalmazzák az egy főre jutó személyi juttatási előirányzatok növekedését. Ennek mértéke fejezetenként és az egyes illetményrendszereknél eltérő: átlagban a közalkalmazottaknál 21 %, a köztisztviselőknél 19 %, a bíráknál, ügyészeknél 29 %, a szolgálati törvény hatálya alá tartozóknál 20 %. E legutóbbi körben esetenként alacsonyabb ütem esetén is (az össz személyi juttatási előirányzaton belül) az átlagkereset növekedését biztosító forrás  meghaladja a 19 %-ot.
Az intézmények személyi juttatási előirányzatai, így az átlagkeresetek év közben a tb. alapok, az elkülönített állami alapok, fejezeti kezelésű ágazati- és célfeladatok, támogatási célprogramok - fel nem osztott - felhasználásra kerülő előirányzataival, valamint az államháztartáson kívülről származó bevételek személyi juttatásra fordítható hányadával - mind 1997, mind 1998 során - növekedhetnek.
Az illetményemelés 1998-ban nagyobbrészt az illetményrendszereket szabályozó törvények módosításain keresztül valósul meg,  a források a fejezeteknél előirányzásra kerülnek, s átfogó célú elkülönített bérpolitikai keret képzésére nem kerül sor.
A közalkalmazottaknál az illetménytáblázat törvényben garantált illetménytételei  átlagosan 16 %-kal nőnek. A pótlékalap 11.800 forintról 13.500 forintra (14,4%-kal) változik.
A köztisztviselőknél az illetményalap mértéke 26.000 forintra emelkedik, amely önmagában - általában - 11 %-os kereset növekedést biztosít. Ennek hatását egészítik ki a Ktv. egyes illetményelemeire vonatkozó módosításai (egyes pótlékok emelése, előmeneteli pályához kapcsolódó fizetési fokozatok számának bővítése). Ezek hatása  3% körüli. A fennmaradó forráslehetőség többi között a törvény biztosította differenciált, teljesítményarányos bérezést szolgálja.
Az ún. szolgálati jogviszonyba tartozók illetményhelyzete elsődlegesen a köztisztviselőkével azonosan alakuló illetményalap-emelés, illetve az általánosan végrehajtott előirányzat-növelés miatt javul. A fegyveres szervek hivatásos állományáról szóló törvényben 1999. január 1-jei hatállyal előírt illetményszint megközelítéséhez további lehetőségeket szükséges biztosítani. Ezért az előirányzatok többletforrást tartalmaznak, a túlzottan differenciált beállási szintek közelítését is szolgálva. A hivatásos állományúak illetményhelyzetét javíthatja ezen túl a belső átcsoportosítás, átszervezés, melynek során csökken a hivatásos állományú munkahelyek, s nő a közalkalmazotti munkakört betöltők száma.
1998. július 1-jei hatállyal lép életbe a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló törvény módosítása, melynek alapján az illetményalap mértéke - elszakadva a köztisztviselőkétől - 160.000 forint/hó.
A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 1998. évre tervezett létszáma 290 ezer fő, amely 3100 fővel haladja meg az 1997. évi szintet. A növekmény egyes területek (az igazságszolgáltatás, a rendőrség és az APEH) összességében 6000 fős engedélyezett létszámnövekedése, illetve a Magyar Távirati Iroda költségvetési szervként való megszűnése (550 fő), valamint számos fejezetnél (MTA, MKM, IKIM, HM, OTSH) az intézmények költséghatékonyabb működését szolgáló mintegy 2350 fős létszámcsökkenés egyenlegeként valósul meg.
Az egyes fejezetek előirányzatai - a feladatokkal összefüggően  - a következők szerint alakulnak.
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet működési támogatása 
- kormányzati beruházások nélkül - az 1997. évi 99,9 milliárd forinthoz képest 1998. évben 115,3 milliárd forint, ami 15,3 %-os növekedést jelent. A kormányzati beruházási előirányzat összesen 17,1 milliárd forint, ez 2,9 milliárd forinttal haladja meg az 1997. évit. A fejezet  támogatása így - beruházásokkal együtt - 1998. évben 132,4 milliárd forint, az előző évinél 15,9 %-kal nagyobb. A támogatási többlet ágazatok közötti megoszlása az 1997. évihez képest súlypont áthelyezést jelent, figyelemmel a felsőoktatás több éven át kiemelt támogatására, illetve az elfogadásra váró kulturális szaktörvényre: a kultúra támogatása - beruházásokkal együtt - közel 30 %-kal, a felsőoktatásé 15 %-kal emelkedik.
A felsőoktatás összes támogatása az 1997. évi 30 % -os növekedés  után 1998-ban tovább nő, így az ágazat össztámogatása - a katonai és rendvédelmi felsőoktatás 
nélkül -  88,3 milliárd forint.
A magasan tartott beiskolázási létszám (nappali tagozaton 42.000 fő) miatt a nappali hallgatólétszám 17.000 fővel emelkedik. A hallgatók pénzbeli juttatási előirányzatának  létszámnövekményből eredő többlete 2,6 milliárd forint, mely egyrészt a létszámnövekményből, másrészt a hallgatói normatíva 5.000 forintos - 65.000 forintról 70.000 forintra történő - emeléséből adódik. A hallgatók 1998-tól bevezetésre kerülő lakhatási támogatása 730 millió forinttal, az Esély alapítvány létrehozása 200 millió forinttal tovább növeli a hallgatói juttatások előirányzatait. A hallgatólétszám növekedéséből adódó képzési célú többlet - az alapítványi és az egyházi intézmények képzési támogatásával együtt - 4,5 milliárd forint. A képzési előirányzattal azonos rendeltetésű, de külön konstrukcióban kerül felhasználásra 1,2 milliárd forint a vezető oktatók minőségi pótlékrendszerének fokozatos bevezetésére.
Az intézmények támogatása - 60,9 milliárd forint - az előző évhez képest 22 % -kal, 11,2 milliárd forinttal nő, az emelt összegbe beszámítva a fejezeti előirányzatokból történő 7,7 milliárd forintos  átcsoportosítást. A  hallgatói és képzési többleteken túl 2,1 milliárd forint a programfinanszírozási, 1,6 milliárd forint a FEFA, illetve integrációs célú előirányzat. Kutatástámogatásra 1,6 milliárd forint szolgál intézményi és fejezeti előirányzatként.  Új elem a gyakorló iskolák normatív támogatására szolgáló 300 millió forint.
Az 1998-ban induló világbanki fejlesztési program feladataira a költségvetés részben a FEFA keretében, részben 1,5 milliárd forint összegű központi beruházási keretből biztosít fedezetet. Központi beruházásokra - a világbanki programmal együtt - összesen 10,6 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 7,8 milliárd forint fordítható a Lágymányosi beruházás folytatására.
A közoktatásban a legfontosabb feladat a minőségi változások felgyorsítása. Ezt szolgálja az informatikai fejlesztésre, a pedagógus továbbképzésre, a NAT bevezetésére előirányzott összeg. Folytatódik az internet-program támogatása. Ezen kívül az alapítványok - a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, az Autizmus Alapítvány -, valamint új kezdeményezésként a Fogyatékos Gyermekek Felzárkóztatását Segítő Közalapítvány részesülnek az előirányzatokból.
A közoktatásban az önkormányzati normatív támogatás több, mint 10 %-kal nő, és a közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően emelkednek a közoktatást szolgáló központosított önkormányzati előirányzatok.
A tárca költségvetésben a kultúra összes támogatása több, mint 4,0 milliárd forinttal, 16,7 milliárd forintra emelkedik. A többlettámogatás lehetőséget nyújt központi kulturális beruházásokra, így az új Nemzeti Színház építésére, a múzeumi rekonstrukciók folytatására, az Irodalom Háza beruházás elkezdésére. Emellett az intézményi és a fejezeti előirányzatok is számottevően növekednek. Az intézmények működésére 21 %-kal magasabb előirányzat áll rendelkezésre. A kulturális előirányzat az új feladatok támogatásigényének fedezetét is tartalmazza, így ezeréves államiságunk és az 1848/49-es forradalom megünneplését, a frankfurti könyvvásárra való felkészülést. Az elfogadásra kerülő kulturális szaktörvények megvalósulására a tárca 1,4 milliárd forint többlettámogatással számolhat, amelyből többek között a közgyűjteményi és közművelődési telematikára és a kulturális célfeladatokra irányzott elő támogatást. A Mozgókép Alapítvány és az Alkotóművészeti Közalapítvány az előző évinél nagyobb támogatásra számíthat.
A Nemzeti Kulturális Alap bevételei az 1997. évi előirányzathoz képest közel 1 milliárd forinttal nőnek. Az Alap 2,4 milliárd forintra tervezett forrással egyre nagyobb területen vállal szerepet.
A fejezeteknél és a közszolgálati médiumoknál együttesen a kultúra támogatása mintegy 32%-kal nő, összege 26,4 milliárd forint.
A Magyar Tudományos Akadémia működési költségvetési támogatása 11,7 milliárd forint, OTKA és beruházás nélkül 24,4%-kal, 2,3 milliárd forinttal növekszik. A forrásbővülés biztosítja az Akadémia kutatóhálózatának konszolidálását és reformját, valamint mozgásteret ad a Kormánnyal való együttműködés keretében végzett kutatási feladatok területén. Reálértéken megőrizhető az akadémikusok, a tudományok doktorainak kiemelt anyagi elismerése.
Ugyancsak jelentős mértékű az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatásának növekedése. Az 1998. évi előirányzat 2,7 milliárd forint, mely 35 %-os fejlesztésnek felel meg.
A műszaki fejlesztés támogatása területén - az ezzel kapcsolatos kormányzati kötelezettségvállalások finanszírozását is figyelembe véve (atomenergetikai kutatások, találmányok nemzetközi bejelentésének támogatása, geológiai alapkutatások finanszírozásának rendezése) a központi költségvetés támogatása eléri a 6 milliárd forintot. Ebből a műszaki fejlesztési célelőirányzat támogatása 5 milliárd forintot képvisel (az előző évi támogatáshoz képest a növekedés 19 %-os). Fennmarad a K+F szféra eddig kialakított közvetett támogatási rendszere is (vállalkozási övezetekben bejegyzett adózó  első ízben üzembe helyezett gépeinek beruházási értéke, a befejezett kísérleti fejlesztés saját közvetlen költségként elszámolt összege leírható az eredményből, a technikai fejlődést elősegítő beruházásokra fennmarad a kedvező amortizálás lehetősége). Ez utóbbi kedvezmények együttes hatása pontosan nem számszerűsíthető, de a vállalkozói szféra számára több milliárd forint fejlesztési forrásbővülést eredményez.
A Belügyminisztérium fejezet működési támogatása 121,5 milliárd forint, amely az 1997. évi eredeti előirányzathoz képest 26,4 %-os növekedést jelent. A tárca támogatási előirányzata  beruházással együtt 128,1 milliárd forint, amely az 1997. évi eredeti előirányzatnál 24,8 %-kal több. Az 1998. évi országgyűlési választásokkal és az okmánycsalád korszerűsítésének megkezdésével összefüggő egyszeri többlettámogatások nélkül is a fejezet támogatása az előző évhez képest 20,6 %-os növekedést mutat. A reálértéken több, mint 7 %-os növekedést elsősorban az 1998. év egyik priorizált területének számító közbiztonsági ágazat - azon belül a Rendőrség - fejlesztése, a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok többletfeladataival kapcsolatos támogatások, valamint a TÁKISZ-ok kamatbevétel-kiesésének kompenzálása és informatikai fejlesztése eredményezi.
A közbiztonsági ágazat fejlesztése keretében a Rendőrség hosszú távú fejlesztésének pénzügyi feltételeiről szóló Kormányhatározat értelmében jövőre 1,7 milliárd forintot fordíthat gépjármű-korszerűsítésre, informatikai fejlesztésre, valamint energia-fogyasztás racionalizálásra. A Rendőrségnek a közbiztonsági helyzet javítására, a bűnözés visszaszorítására kidolgozott hároméves, középtávú fejlesztési programjáról szóló Kormányhatározat további 3,5 milliárd forintot engedélyezett a rendőrőrs-hálózat bővítéséhez, a közlekedésrendészeti szervek fejlesztéséhez, a körzeti megbízotti szolgálat erősítéséhez. Ennek keretében mintegy 1200 fővel bővül a Rendőrség létszáma. Az üzemeltetési költségekre jóváhagyott többlettámogatással, valamint az 1997. évben a hivatásos állományba felvett I. éves rendőri szakközépiskolások többletkiadásainak 1998. évi szintrehozásával több, mint 6 milliárd forintos fejlesztés valósul meg a Rendőrségnél.
A Határőrség szervezeti továbbfejlesztéséről szóló Kormányhatározat alapján 1998-ban tovább folytatódik a testületnél a sorállomány kiváltása hivatásos állománnyal. Ennek következtében mintegy 450 fővel bővül a Határőrség hivatásos állományú tagjainak száma. E létszámfejlesztést a sorállomány kivonásával felszabaduló források felhasználásával kell végrehajtani.
Az 1998. évi választásokkal összefüggő kiadásokra 3,053 milliárd forint, a lejáró érvényességi idejű útlevelek cseréjére, valamint az egységes, korszerű okmánycsalád (az útlevélen kívül személyazonosító igazolvány, gépjárművezetői-engedély) bevezetésének előkészületeire 2,5 milliárd forint szolgál.
A TÁKISZ-ok 1998. évi költségvetése 600 millió forint többlettámogatást tartalmaz a nettó finanszírozás bevezetéséből adódó kamatbevétel-kiesés kompenzációjára, valamint az informatikai stratégia elindításához.
A területi államigazgatási szervek reformjának részeként a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok kormányzati funkcióira (a területi dekoncentrált szervek összehangolása, ellenőrzése), továbbá törvényekből adódó többletfeladatokra 1,8 milliárd forint fordítható, amely a hatékonyabb és összehangoltabb területi közigazgatás lehetőségét teremti meg.
A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok működési kiadási előirányzata 9674,1 millió forint, költségvetési támogatása 9500 millió forint, mely előirányzatok több, mint 23 %-kal haladják meg az 1997. évi  előirányzatokat. Az illetménynövekedésen felül mintegy 453 millió forint működési többlettámogatásban részesülnek a figyelőszolgálat megnövekedett feladataihoz szükséges fejlesztések céljából, valamint a forintleértékelés részbeni kompenzálására. Az egyéb központi beruházások és a lakástámogatások együttes előirányzata 940 millió forint, mely 352 millió forinttal (27,2 %-kal) csökken az előző évi előirányzathoz képest.  A cím teljes kiadási  és támogatási előirányzata így 1,5 milliárd forinttal (egyaránt 16,2 %-kal) emelkedik.
Az Országos Testnevelési és Sporthivatal 1997. évi működési támogatása 4,4 milliárd forint,  az előző évi előirányzathoz képest ez 1,3 milliárd forint többletforrást jelent. A működési költségvetési támogatáson felül további 1,3 milliárd forint kormányzati beruházás biztosítja a feladatok ellátásának feltételeit. Az összes kiadási előirányzat 7,9 milliárd forint, azaz 42 %-kal magasabb az előző évinél. Ez az összeg fedezetet nyújt az olimpiai részvételt biztosító kvalifikációs versenyeken való részvételre, az európai szövetségek számának bővülése miatti versenyrendszerrel összefüggő többletterhekre és a sporttörvényben foglalt állami feladatok forrásának részbeni megteremtésére.
1998-ban tovább folytatja működését a sporttörvény által létrehozott és a sport számára többletforrást jelentő Gerevich Aladár és a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány, további forrást jelent a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából az OTSH-t megillető 50 %-os részesedés (150 millió forint) és az olimpiai járadékról szóló törvény szerint előirányzott 90 millió forint. A sporttörvény alapján ténylegesen befolyó összegek mértékéhez év közben igazodnak az előirányzatok.
Az igazságszolgáltatási szervek körében a Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezetek, továbbá az IM Büntetés-végrehajtás, valamint az egyéb igazságszolgáltatási szervek és feladatok támogatási előirányzatai 47 milliárd forintot tesznek ki, és jelentősen emelkednek az 1997. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva. A támogatások 24,5 %-kal, közel 10 milliárd forinttal növekednek. A saját bevételek tervezett volumene közel 4 milliárd forint, mely összeg 1,2 milliárd forinttal, 43 %-kal magasabb az 1997. évinél. Összességében e szervek és feladatok 1998. évi kiadási lehetősége megközelíti az 51 milliárd forintot.
A növekedést alapvetően az igazságszolgáltatási reformcsomag keretében elfogadott törvényi változtatások támasztják alá, melynek következtében négyszintűvé válik a bírósági ítélkezés, létrejönnek az ítélőtáblák, a fellebbviteli ügyészségek; emellett szigorodnak a bíróvá válás feltételei. Mindezekkel összefüggésben kap különös hangsúlyt a bírák, ügyészek előmeneteli és javadalmazási rendszerének változása. A módosítás következtében megszűnik a köztisztviselői illetményalaptól való függőség. Önálló javadalmazási rendszer lép életbe 1998. július 1-jétől, melynek költségkihatása - az átlagos 14,5 %-os mértékű illetményemelésen felül - megközelíti a 3 milliárd forintot, s ez az illetményjavulás átlagos szintjét 29 %-ra emeli. A támogatás-növekedés másik fő összetevőjét az egyszeri (elhelyezési és első felszerelési) kiadások teszik ki.
Az IM Büntetés-végrehajtásnál a támogatás - 14,6 milliárd forint - 1,1 milliárd forinttal nő az 1997. évi eredeti előirányzathoz képest. Ez lehetővé teszi a személyi juttatások növekedésén túlmenően a börtönprogram folytatását, a fogvatartottak élelmezési kiadásai növekedésének kompenzálását, a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdasági társaságok speciális többletkiadásai növekvő arányú elismerését. Mindezek következtében az IM Büntetés-végrehajtás 1998. évi kiadási lehetősége 15,8 milliárd forint, a saját bevételek alig 1,1 milliárd forintot kitevő  minimálisan emelkedő - összege mellett.
A Honvédelmi Minisztérium fejezet működési támogatása az 1997. évi mintegy 80 milliárd forintról 1998-ra közel 104 milliárd forintra, 30 %-kal nő. A fejezet kiadási előirányzata 29 %-kal emelkedik. Kormányzati beruházással együtt a támogatás megközelíti a 108 milliárd forintot, a növekedés pedig a 29 %-ot.
A védelmi ágazat 1998. évi működési támogatásának előirányzata 110,3 milliárd forint, mely 26,5 %-kal haladja meg az 1997. évi eredeti előirányzatot. Ez az összeg magában foglalja a klasszikus védelmi kiadásnak számító Honvédelmi Minisztérium és a BM határőrség mint fegyveres testületek, valamint az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium fejezetek költségvetésében előirányzott egyéb védelmi célú - országmozgósítás, gazdasági felkészülés, hadiipari kapacitás fenntartása - feladatok támogatási fedezetét. A magasabb összegű támogatás fedezetet nyújt a hivatásos állomány szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott illetményrendszer bevezetésének 1998. évi ütemére, lehetőséget teremt a NATO integrációval összefüggő interoperabilitási feladatok végzéséhez, biztosítja a kismagasságú légvédelmi rakéták beszerzéséhez szükséges tervévi előirányzatot.
A védelmi ágazat támogatása ezen felül magában foglalja a HM tárca költségvetésében előirányzott katonai felsőoktatás, katonai egészségügyi intézmények és a katonai ügyészségek összesen 4,9 milliárd forint támogatását, valamint a kormányzati beruházások 3,2 milliárd forintos előirányzatát.
A Külügyminisztérium működési költségvetési támogatása 17,8 milliárd forint, amely 6,1 milliárd forinttal, azaz 52 %-kal; kiadási előirányzata 22,9 milliárd forint, s 5,6 milliárd forinttal, 32 %-kal  haladja meg az 1997. évi eredeti előirányzatot. A kiadási előirányzaton belül 570 millió forintot tesz ki a kormányzati beruházási célelőirányzat.  Az egyik legjelentősebb többlet  az 1997. július 1-jével megszűnt kereskedelmi kirendeltségek helyett a nagykövetségeken belül működő külgazdasági attaséi hálózat kialakítása és működtetése. Az 1998. évi többlettámogatás fedezetet nyújt  a valutaellátmányok és napidíjak adókötelezettsége miatti bruttósításra, személyi juttatások növekményére, kompenzálja a japán vízummentességi megállapodás miatti bevételkiesést, valamint a forint leértékelések kiadást növelő hatását.
A Külügyminisztérium költségvetésében továbbra is kiemelt jelentőségű feladat az euro-atlanti csatlakozás.
A Népjóléti Minisztérium 1998. évi működési költségvetésének támogatása az 1997. évi eredeti előirányzatot jelentősen, 50,6 %-kal meghaladó mértékben, 19,5 milliárd forinttal emelkedik. A növekményből 9,1 milliárd forintot az Egészségbiztosítási Alapból az Egészségbiztosítási törvényben foglaltak értelmében 1998. január 1-jétől a központi költségvetés finanszírozási  körébe átkerülő mentés, vérellátás és a nagy értékű, kiemelt egészségügyi beavatkozások  pénzügyi fedezete tesz ki.
A fejezet támogatása tartalmazza a társadalombiztosítás informatikai programjára a Világbanki hitelfelvétel 1998. évi ütemével kapcsolatosan tervezett kiadásokat 2780 millió  forint  összegben.
A támogatási többlet lehetőséget teremt a tárca számára, hogy az egészségügyi -és szociális intézményhálózatban 1998-ban megvalósítandó illetményemelések és dologi kiadás növekményen túl jelentős szakmai programokat finanszírozzon. Ezek közül kiemelkedő fontosságú a radiológiai géppark korszerűsítési, valamint az Onkológiai sugárterápiás eszközök fejlesztési programjának elindítása, illetve folytatása.  Az egészségügyi ágazatban konkrét szakmai programok meghirdetésével folytatódik a szerkezet-átalakítás, amelyre összességében 1600 millió forintot tervez a tárca felhasználni.  A Kormány által kitűzött népegészségügyi fejlesztési célokkal összhangban tovább folytatódik  a prevenciós program.
Jelentős források állnak rendelkezésre a kiemelt szociális programok megvalósítására, így különösen a szociális szakellátások fejlesztésére, az aktív szociálpolitikai  eszközök bővítésére, a Gyvt. által bevezetett otthonteremtési támogatás biztosítására, a szociális intézetekben a  létszámfeltételek javítására.
A tárca jogszabályokban rögzített feladatainak teljesítését szolgálják a Felsőoktatási törvényben előírt feladatokra, a mozgáskorlátozott személyek támogatására és a szociális okokból felmentettek tv előfizetési díj átalányának kifizetésére tervezett keretek.
1998. évi támogatási keretek lehetővé teszik a felújításra tervezett előirányzat nagymértékű, az 1997. évi eredeti előirányzatot 56 %-kal meghaladó növelését. Az így felhasználható keret az elavult, rossz műszaki állapotban lévő intézmények állagának javítását, felújítását jelentős mértékben elősegíti.
A Pénzügyminisztérium fejezet működési kiadása 72,8 milliárd forint, támogatása 59,0  milliárd forint. Az előző évi eredeti előirányzathoz képest a kiadás 30,0 %-kal, a támogatás 22,3 %-kal nő. Az 1998. évi javasolt támogatás-növekedés kormányzati beruházási támogatással együtt 11,7 milliárd forint, azaz 20,5 %. A köztartozások eredményesebb beszedése és a feketegazdaság elleni küzdelem sikere, az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtése a technikai eszközök folyamatos korszerűsítését, egyes területeken a létszám bővítését igényli. Így az adó- és pénzügyi tevékenység összesen 8,6 milliárd forint működési többlettámogatásban részesül 1998. évben. A többletfeladatok (hatékonyabb ellenőrzési rendszer, számítástechnikai fejlesztés, jövedéki tevékenység, bűnmegelőzés) ellátására  850 fős létszámnövekedés feltételei adottak.
A magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetéséhez kapcsolódó egyes feladatok finanszírozási szükségletét 0,7 milliárd forint biztosítja. A magánnyugdíj-pénztári rendszer kialakításánál az állam kötelezettsége a Garancia Alap működésének megkezdéséhez kapcsolódó szakmai és társadalmi szükségletek kielégítése, a nyilvántartási rendszer megszervezése, az állami felügyelet és ellenőrzés - igazgatási tevékenységen túlmutató - feltételeinek biztosítása, a pénztári tevékenység megkezdésének elősegítése.
A Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadása kormányzati beruházással együtt és a támogatási célelőirányzatok nélkül 6,2 milliárd forinttal (14,5 %), az intézményi saját bevétel 3,5 milliárd forinttal (26,0 %), a támogatás 2,7 milliárd forinttal (9,1 %) emelkedik. Ezen belül a működési kiadás 5,8 milliárd forinttal (15,1 %), a működés támogatása 2,3 milliárd forinttal (9,1 %) emelkedik. Ez utóbbi a bérpolitikai intézkedések, az állategészségügyi, növény-egészségügyi, mezőgazdasági minősítési (növény- és állatfajták, vetőmag- és szaporítóanyagok, takarmányok stb.) feladatok - nemzetközi egyezményeknek és követelményeknek megfelelő - fejlesztése, az erdészeti szakigazgatás tulajdonváltással összefüggésben megnövekedett feladatai, a középfokú tanintézeteknél a közoktatási törvény végrehajtásával kapcsolatos többletfeladatok támogatásával, a dologi és felújítási kiadások 5 %-os többlettámogatásával növekszik.
A kormányzati beruházások előirányzata 0,4 milliárd forinttal (9,3 %) emelkedik. Ezen belül a beruházási célprogramok az előző évi szinten kerültek tervezésre, az intézményi beruházások 0,4 milliárd forinttal emelkednek az előző évhez képest.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet forrásai és feladatai 1998-ban a Légi riasztási rendszer fenntartása, az ENSZ vasúti projekt költségei és a NATO integráció előkészítésével kapcsolatos feladatok támogatásával, továbbá a közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladataival bővülnek. Ennek megfelelően a fejezet  működési támogatása - a bérpolitikai intézkedéseket, valamint a dologi kiadások 5 %-os többlettámogatását is beleértve - 1,5 milliárd forinttal (20,5 %) nő, a működési kiadások (intézményi és fejezeti kezelésű) mintegy 5,4 milliárd forinttal (12,4 %) emelkednek. A beruházásokkal együtt a fejezet összes támogatása közel 56,4 milliárd forint (a növekedés mindösszesen 11,9 milliárd forint, 26,8 %).
A Központi Statisztikai Hivatal működési költségvetési támogatása 6,4 milliárd forint, ami 2,7 milliárd forinttal, azaz 73 %-kal haladja meg az 1997. évit. A beruházási támogatással (1 milliárd forint) együtt a növekedés csaknem 100 %-os. A kiadási előirányzat 8,5 milliárd forint, mely 84 %-kal magasabb az előző évinél. A növekmény döntő hányada a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény végrehajtásához szükséges feltételek megteremtését szolgálja. A szoftverek bérleti díjára, valamint az OECD taggá válás következtében szükségessé váló jelentős adatszolgáltatásra 237 millió forinttal fordítanak többet, míg az adatfelvételi és információs rendszernek a korszerűsítésére és továbbfejlesztésére 113 millió forint áll rendelkezésre.
Az államhatalmi és az államigazgatási szervek, valamint az ezekhez szorosan kapcsolódó feladatok támogatása - az 1997. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva összességében 16,2 milliárd forintos növekedéssel - meghaladja a 51,6 milliárd forintot (beruházás nélkül). A támogatás emelkedését befolyásolják egyes egyszeri kiadást jelentő feladatok, pl. az 1998. évi választással és a képviselő testület váltásával összefüggő kiadások (4,5 milliárd forint), az igazgatási feladatok átrendezéséből adódó szerkezeti változások, így pl. a fővárosi és megyei közigazgatási hivataloknak a feladatátrendezés következtében növekvő kiadásai (1,8 milliárd forint). Emellett e területen 1997. évtől - a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 1997. évi módosítása értelmében - a felsőfokú végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítése a duplájára nőtt, melynek fedezetét év közben, a céltartalék terhére kellett biztosítani, s 1998. évben már a megfelelő helyen kerül előirányzásra. Ennek hatása meghaladja a 2 milliárd forintot, s kihat - mint az illetményjavításra szolgáló előirányzat-növekedés vetítési alapja - az 1998. évi előirányzatok alakulására is. E kifizetések a támogatás-növekmény alakulásában jelentős szerepet játszanak a kiadásokon belüli magas részarány következtében.
Egyes tárcáknál (pl. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, Központi Statisztikai Hivatal) a támogatásokat tovább növelte a korábban tervszinten fejezeti kezelésű és év közben átcsoportosításra kerülő előirányzatok beépítése az 1998. évi igazgatási előirányzatokba (pl. földügyi igazgatás, statisztikai célfeladatok, EU-csatlakozással összefüggő kiadások, nemzetközi tagdíjak). Ez a fejezeteken belüli szerkezeti változás a nevezett előirányzatok növekményének esetenként 20-50 %-át is jelenti. A fejezetek ezzel eleget tettek e körben is annak az elvárásnak, hogy csökkenteni kell a központilag kezelt előirányzatok jogcímeit és volumenét ott, ahol a tervezés időszakában ismert az előirányzat felhasználásának helye.
Összességében az igazgatási kiadások működési előirányzatai növekedésének felét az egyszeri feladatok és a szerkezeti változások többletei teszik ki. A  személyi juttatások és járulékaik előirányzatának általános mértékű növekedéséből és a feladatátrendeződésekből adódó emelkedés szervezeti bővüléssel nem jár, a feladatok az adott kapacitáson belül kerülnek megvalósításra. 
A kormányzati beruházásokra e területen 1998. évben 4,5 milliárd forint fordítható az 1997. évi 4,1 milliárd forinttal szemben, fejezetenkénti feladat-átrendeződés mellett. A beruházások befejezése következtében egyes tárcáknál csökken az előirányzat (pl. Igazságügyi Minisztériumnál és a Külügyminisztériumnál összességében 0,9 milliárd forinttal), ugyanakkor új feladatként jelentkezik az államháztartás korszerűsítési program keretében megvalósuló beruházások finanszírozása (0,6 milliárd forint), folytatódik az Országgyűlésnél a zártláncú TV hálózat kiépítése (0,3 milliárd forint).
A Magyar Távirati Iroda törvény alapján átalakult részvénytársasággá. A nemzeti hírügynökség közszolgálati tevékenységére az Országgyűlés fejezetben előirányzott céltámogatás szolgál, melynek bázisát az átalakuló intézmény támogatása adja. 1998. évi támogatása 1119,4 millió forint, ami az 1997. évi 955,0 millió forintot 17,2 %-kal haladja meg. A gazdasági társaság közszolgálati hírügynökségi feladatainak ellátásához - a megváltozott adottságokhoz is igazodó -  célszerű új finanszírozási rendszer kialakítása szükséges.
Az egyházak támogatása 1998. évtől új finanszírozási rend szerint történik. Közszolgálati tevékenységüket az állam az önkormányzati intézményekkel azonos szintű támogatásban részesíti. Megkapják ugyanazt a normatív támogatást, ezen felül pedig azt a kiegészítő támogatást, amelyet az önkormányzati intézmények ezen tevékenységük után átlagosan kapnak. A felsőoktatásban a világi és a hitéleti képzés támogatását illetően ugyanazok a formák és normatívák érvényesülnek, mint a megfelelő állami intézményekben.
Az állampolgárok a személyi jövedelemadójuk 1 %-ával az általuk megjelölt egyház javára rendelkezhetnek. 1998. évben a központi költségvetés az egyes egyházak részére alapintézményeik működéséhez, felújításához, beruházásaihoz garantált támogatást nyújt. E támogatás elosztása 1998. évre - egyszeri alkalommal - az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodást, illetve a többi egyházzal való tárgyalást alapul véve történt. A támogatás egyházankénti mértékét a költségvetési törvény melléklete rögzíti.
A hitéleti tevékenység támogatásának másik új csatornája a járadék fizetése, amelynek alapja az egyházak pénzbeli kárpótlási igénye. Ez utóbbi éves járadékká alakul át. Ezeken túlmenően az állam részt vállal a vallási kulturális örökség és az egyházi műemlékek megőrzésében, rekonstrukciójában, s támogatja az egyházi közgyűjtemények működését.
A központi költségvetés ezeket a támogatásokat három fejezet - a Miniszterelnökség, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Népjóléti Minisztérium - költségvetésében irányozza elő. Összességében az egyházi támogatás az 1997. évi 15,3 milliárd forintról 22,6 milliárd forintra nő. Ezen belül a humán szolgáltatások támogatása 9,3 milliárd forintról 14,6 milliárd forintra emelkedik, a növekvő tanulólétszám, valamint az emelkedő normatív és kiegészítő támogatás következtében. A hitélet új rendszerű támogatásának összege 8,0  milliárd forint, az 1997. évi 6,0 milliárd forinttal szemben.
A támogatási célprogramok 1998. évi központi támogatása összességében 55,6 milliárd forint, amely 24,4 %-kal haladja meg az előző évi előirányzatot. A hét központi költségvetési fejezetnél működő 17 fejezeti kezelésű célelőirányzat a nemzetgazdaság komplex céljainak finanszírozását segíti elő. Ezen belül a költségvetési politika 1998. évi prioritásainak megfelelően kiemelten, mintegy 
30 %-kal növekszenek az agrárszférát, az agrár-szakmai és gazdasági programokat, valamint a területfejlesztést, a szerkezeti átalakulás nehézségeivel küzdő térségek munkahelyteremtő és megtartó beruházásainak elősegítését, illetve a vállalkozások infrastuktúrális feltételeinek megteremtését támogató célprogramok forrásai. Jelentősen, közel 25 %-kal emelkedik a kutatás és műszaki fejlesztés finanszírozását szolgáló alapprogramok (OTKA, KMÜFA) támogatása, amelyek felhasználása pályáztatási rendszerben történik. A nemzetgazdaság fejlesztésének összetett céljait szolgálja a gazdaságfejlesztési célelőirányzat, amely elsősorban a működőtőke bevonásának ösztönzését, a nemzetközileg versenyképes árualapok létrehozását segíti elő, 1998-ban mintegy 20 %-os forrástöbblettel rendelkezik az előző évhez képest.
A jelenlegi hazai támogatási célprogramok többségében EU konform támogatáspolitikai célok megvalósítását szolgálják és az EU Strukturális valamint Kohéziós Alapjaiból finanszírozott támogatásokhoz való hozzájutás feltételei továbbfejlesztésükkel megteremthető.

2.6.	Helyi önkormányzatok forrásszabályozása
A helyi önkormányzatok 1998. évi forrásszabályozásának legfontosabb elvei:
	a normativitás érvényesítése, erősítése,
	a feladatorientáltabb forráselosztás, mindenek előtt a szociális ellátásban,
	a területi kiegyenlítés, szolidaritás a gyenge jövedelmezőségű háttérrel rendelkező önkormányzatokkal,
	a döntési hatáskörök decentralizációjának fokozása.
A helyi önkormányzatok 1998. évi forrásait a következő makrogazdasági követelmények határozzák meg:
	Az államháztartás egészére jellemző feltételekkel azonosan 16 %-kal - ide nem értve a helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságokat, ahol 20 %-kal - emelkedhetnek az átlagkeresetek. A helyi önkormányzati költségvetési szerveknél mintegy 2 %-os létszámfogyással kell számolni úgy, hogy egyes területeken - szociális intézmények, tűzoltóság, kistelepülések - egyáltalán nem csökken a munkavállalók száma, míg más területeken 2-3 % a létszámfogyás.
-	A felhalmozási kiadások 21-22 %-kal emelkedhetnek az ilyen célú támogatások növelése és a saját bevételek fokozottabb bevonása révén.
	A dologi és az egyéb kiadások együttesen 7 % körüli (az Országos Egészségpénztár által finanszírozott intézményeknél 10-11%-os) mértékben nőhetnek.
	A szociális ellátó rendszerek átalakításának hatására bővül az önkormányzatok feladata. 
A szabályozás részletesebb jellemzői
A központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek a következők szerint alakulnak.

A központi költségvetési kapcsolatokból származó források alakulása

milliárd forintban

Megnevezés
1997. évi országgyűlési előirányzat

1998. évi javaslat

Változás
%-ban
Állami támogatás és hozzájárulás
361 811
400 332
110,6
Átengedett személyi jövedelemadó
135 652
187 000
137,9
Termőföld bérbeadásából származó adó
-
    1 000
.
Összesen:
497 463
588 332
118,3*
*A megszűnő feladatok, valamint a Népjóléti Minisztérium fejezettől átcsoportosított 1,5 milliárd forint figyelembevételével 118,7 %.
Az itt szereplő három forrás 90,9 milliárd forintos növekménye a következő főbb tételekből adódik:
(milliárd forintban)
Megszűnő feladat
-	egészségügyi hozzájárulás önkormányzati fizetési kötelezett-	
ségének megszűnése a saját jövedelemmel nem rendelkezők esetében	-2,5
Átadás fejezetek részére:
	határnyiladék tisztításának támogatása (BM fejezetbe)	- 0,1
	nem önkormányzati, nem állami közoktatás-fejlesztési
	feladatainak támogatása (MKM fejezetbe)	- 0,6
	közoktatási Kormány-közalapítványba (MKM fejezetbe)	- 0,2
Meglévő feladatokhoz:
	16 %-os mértékű átlagkereset növekedés,
	2 %-os létszámfogyás mellett (járulékokkal együtt) 	50,8
	dologi kiadások növelése	7,6
	beruházási támogatások emelése	9,0
	lakossági szociális juttatások reálértékének megőrzése,
	az ellátottak számának emelése	12,3
Ebből: 1,5 milliárd forint a Népjóléti Minisztérium fejezettől átvétel a gyermeknevelési támogatás előirányzatának emelésére.
Új feladatokhoz:
	az 1997. novemberében bevezetendő
	gyermekvédelmi támogatás szintrehozása	4,0
	időskorúak járadéka	7,3
	tűzoltóság támogatása a szolgálati törvény miatt 	1,9
	gyámügyi és építésigazgatási körzeti feladatok	1,0
	sporthivatalok támogatásának átvétele a BM fejezettől	0,3
	megyei önkormányzatoknál a területfejlesztési informatika kiépítése	0,1

A bemutatott központi költségvetési kapcsolatokból származó források elmozdulása révén az önkormányzati területen is mód nyílik nemcsak az átlagkeresetek reálértékének a javítására (még ha 1998-ban szükség is van létszámfogyás figyelembevételére), hanem évek óta először a dologi kiadások számottevő növelésére is (még ha a reálérték megőrzése 1998-ban sem tűzhető ki célul), s ezek mellett kiemelkedik a felhalmozási kiadási lehetőség növekedése, amely a számítások szerint növekvő saját erő részbeni bevonásával érhető el. Természetesen e célok eléréséhez az önkormányzatoknak erőfeszítéseket kell tenniük a saját bevételeik emelésére.
Mindezek érvényesítésével alakult ki az 1998. évi forrásszabályozási javaslat. Összefoglalóan megállapítható, hogy az 1990-ben megreformált pénzügyi rendszerben alapvető változás nem következik be.
Hasonlóan az előző évekhez, az önkormányzati szabályozást alapvetően behatárolja az átengedett személyi jövedelemadó növekedésének kiemelkedő (közel 38 %-os) mértéke. Ezért 1998-ra is alapos előkészítő modellszámítások váltak szükségessé a két forrás összehangolása érdekében, figyelemmel a településkategóriánkénti allokációra, valamint a forráshiányos önkormányzatok felzárkóztatására is. Építeni kellett a személyi jövedelemadó átengedési mértéke emelésére, illetve megosztására szóló 3 éves folyamatra, amelyből következően a helyi önkormányzatokat a két évvel megelőző évre bevallott személyi jövedelemadó 40 %-a illeti meg, s a képződésnek megfelelő településen marad 20 %.
Ezen túlmenően sajátos új forráslehetőséghez jutnak az önkormányzatok. A személyi jövedelemadó törvény módosításával 1998-tól a termőföld bérbeadásából származó adót - mind a jogi-, mind a magánszemély bérbevevő esetén - a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzatok szedik be. E forrás 100 %-ban az önkormányzatokat illeti meg. Az előző évi teljesítések alapján becsülhető 1 milliárd forint bevételi előirányzattal azonos összegben az önkormányzatok állami támogatása csökken.
Számottevően nem módosul sem a normatív hozzájárulások, sem a központosított előirányzatok száma. Elmozdulás jelentkezik viszont a személyi jövedelemadóból finanszírozott, valamint a 3. számú melléklet szerinti normatívák összetételében. Mivel a személyi jövedelemadó előirányzat szükségessé és lehetővé teszi a nagyobb mértékű normatíva finanszírozást, ezért az eddigi apróbb tételek helyett a szociális és gyermekjóléti normatíva jelentős részét fedezi a személyi jövedelemadó.
Kiemelt feladatot jelent a szociális és gyermekjóléti normatíva feladatorientáltságának erősítése a rendelkezésre álló források még helyesebb allokációja érdekében. E normatív hozzájárulás 1998-ban az eddigieknél is differenciáltabb elosztás alapján illeti meg az önkormányzatokat, preferálva a speciális feladatot ellátókat, illetve azokat, amelyek nagyobb erőfeszítéseket tesznek a helyi szociális feszültségek enyhítésére.
Az 1997-ben átalakult közoktatási finanszírozási rendszeren belül egyszerűsítéseket indokolt végrehajtani, egyrészt a sok számú és azonos vetítési alapú normatívák csökkentésével, másrészt azoknak az előirányzatoknak a szaktárcához történő átcsoportosításával, amelyeknél az önkormányzatok csak \"postás\" szerepet töltenek be (a nem állami és nem önkormányzati intézményeket megillető előirányzatoknál). E hozzájárulásokon belül is fokozódik a feladatorientáltság, például azáltal, hogy a könyvtári és az informatikai feladatokhoz kapcsolódó normatívákat csak az ilyen ellátást már megszervezők vehetik igénybe, miközben ezen ellátások megszervezését is segíti a támogatási rendszer. E területen is erősödik az önkormányzatok társulását ösztönző előirányzat szerepe.
A kulturális szaktörvények várhatóan új finanszírozási rendszert írnak elő. Ennek - a közoktatási finanszírozáshoz hasonló - módszere szerint a két évvel megelőző ilyen célú - saját bevételekkel csökkentett - kiadások 60 %-át kell hogy elérje a települési és a megyei, fővárosi kulturális normatívák előirányzatának összege. Ezen felül 5 %-os mértékben kell előirányozni e terület fejlesztését szolgáló központosított támogatást. Mindezek alapján a kulturális célú normatívák összege 3-szorosára emelkedik, amelynek fedezetét belső forrásátcsoportosítás képezte.
Évről-évre pontosul az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási előirányzatának elosztási módszere. 1998-ra lépés történik annak érdekében, hogy az átlagosnál jobb ellátási színvonalat elérő önkormányzat ilyen című támogatása egy bizonyos mértékig mérséklődjék, míg a lemaradó önkormányzatok támogatása fokozódjék. Ezáltal is csökkenhet az egyes önkormányzatok között az ellátó képességben meglévő differenciáltság.
A beruházási célú támogatások rendszerében újabb decentralizációs lépés válik lehetővé 1998-ban. Új, 4,3 milliárd forint összegű előirányzattal rendelkezhetnek a megyei területfejlesztési tanácsok, illetve a fővárosi önkormányzat a helyi jelentőségű beruházások támogatására, valamint a vis maior esetek felszámolására. Ezáltal oldani lehet a címzett támogatásokban eddig meglévő túlzott centralizációt is. Egyidejűleg szélesedik a területi kiegyenlítés eszközrendszere. (Az előirányzatból 4,0 milliárd forint normatív módon illeti meg a tanácsokat, míg 0,3 milliárd forint évközi vis maior tartalék.)
Az iparűzési adó alapja csökken - három év alatt évente - az anyagköltség egyharmadával, és ezzel arányosan az adókulcs fokozatosan nő 2%-ra. Emiatt az intézkedés miatt 1998-ra makroszinten a bevételek nem változnak, esetleg nőhetnek. Az egyébként bekövetkező bevétel gyarapodás révén az iparűzési adóban megjelenő  jövedelem-differenciáltság tovább erősödik, ennek mérséklése érdekében kiugróan indokolt emelni a személyi jövedelemadó-kiegészítésre fordított hányadot. (Az adóigazgatás jogi és információs rendszere egyelőre nem képes az iparűzési adó-erő méréséhez szükséges alapadatok szolgáltatására, ezért 1998-ra még nem válik lehetővé külön az iparűzési adóhoz kapcsolt jövedelemkülönbség mérséklési mechanizmus működtetése.)
A társulási hajlandóság további ösztönzését szolgálja a körjegyzőség támogatási előirányzatának kiemelt növelése.

2.7.	Elkülönített állami pénzalapok
Az 1997-ben működő öt alap  - Munkaerőpiaci Alap, az Útalap, a Vízügyi Alap, a Nemzeti kulturális Alap és a Környezetvédelmi Alap - mellett  az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény létrehozott egy újabb elkülönített állami pénzalapot: a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot, amely 1998. január 1-jétől működik. Az Alap feladata radioaktív hulladékok végleges elhelyezése, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítésének, üzemeltetésének, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozása. Az Alap kezelője az Országos Atomenergia Hivatal.
Az alapok tervezésének kiinduló bázisát az államháztartásról szóló törvény és az egyes alapokat szabályozó törvények, az azok végrehajtásáról szóló kormányrendeletek képezik.
Az alapok esetében az 1998. évre megfogalmazott követelmény, hogy :
-	az  elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásában az egyensúlyi követelményeket kell figyelembe venni úgy, hogy az alapok  központi költségvetési támogatással nem számolhatnak. Az alapok folyó bevételeinek és folyó kiadásainak összhangban kell lenni,
-	az alapok bevételeként szolgáló díj- és járuléktételek valorizációja legfeljebb az infláció mértékéig növekedhet,
-	a Munkaerőpiaci Alap előirányzatai 1998. évtől a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő támogatást is finanszírozzák. Év közben meg kell szüntetni a bérgarancia hozzájárulást.
Alaponként részletezve:
Vízügyi Alap  legfőbb bevételi forrását a vízkészletjárulék képezi, e jogcímen 1998-ban 5,1 milliárd forintot tervez az Alap. Döntés született arra vonatkozóan, hogy a   vízkészletjárulék  esetén az alapjárulék az 1997. évi 1,15 Ft/m3 mértékhez képest 1,35 Ft/m3-ra növekedjen. E jogcímen az alapkezelő 1999-re, illetve 2000-re további 10, illetve 8%-os növekedést tervez.
Nemzeti Kulturális Alap bevételi forrását képző kulturális járulék előirányzatán 2,4 milliárd forint a javasolt előirányzat, amely 1 milliárd forinttal haladja meg az 1997. évi előirányzatot. 1998-ban a \"mecenatúra bevétel\" jogcím új bevételi előirányzatként jelenik meg, amely jogcímen azon vállalkozók befizetései jelennek meg, akik meghatározott ideig vállalkoznak  a kultúrának az Alapon keresztül történő támogatására. Az Alap kiadásainak 91,6 %-át pályázati támogatásokra, 8,4 %-át pedig az Alap pénzeszközeit kezelő Igazgatóság, valamint a NKA  Bizottsága és szakmai kollégiumok működési kiadásaira tervezi felhasználni.
Környezetvédelmi Alapnál változást jelent, hogy a korábbi években az Alap  meghatározó bevételi forrását képező az üzemanyag termékdíj 1998. január 1-jétől a jövedéki adó részeként határozódik meg. bevételét képezi. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának jövedéki szabályozásáról szóló törvény tervezet szerinti  az \"üzemanyagok után  befizetett jövedéki adó meghatározott hányada\" - 1998-ban 3 %-  jogcímen a javasolt előirányzat 7,3 milliárd forint (ez 2,22 Ft/liter fizetési kötelezettségnek felel meg). Kiegészül továbbá a termékdíjas termékek köre a kőolajtermékek után fizetendő termékdíjjal. A bevezetésre kerülő \"kenőolaj környezetvédelmi termékdíja\" jogcímen 5 milliárd forint bevétel valószínűsíthető. A gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk elhárítására 1998-ban 1 milliárd forint privatizációs bevétel átadására kerül sor. A bányajáradékból 1998-ban az Alap részesedése a törvényi előírás szerinti összegű.
Útalapnál is változást hoz 1998. január 1-jétől a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának jövedéki szabályozásáról szóló törvény tervezet, amely szerint az Alap bevétele \"üzemanyagokat terhelő befizetett jövedéki adó hányada\". Ezáltal az útalap-hozzájárulás  is jövedéki adó részeként határozódik meg.  E jogcímen 1998-ban 63,6 milliárd forint bevétel irányozható elő. Az Alap részesedése a jövedékiadó-bevételekből, az üzemanyagok fogyasztói árváltozásával módosul a jövedékiadó törvény szerint. Az Alap a jövedékiadó-visszatérítés Útalapra eső részesedési hányadát megtéríti a költségvetésnek. Ez teszi ki az 5,4 milliárd forintos befizetési kötelezettséget.
Munkaerőpiaci Alap forrásainál  munkaadói járulék jogcímen 91,5 milliárd forint,  munkavállalói járulék jogcímen pedig 31,2 milliárd forint bevétel vehető figyelembe. Az Alap privatizációs bevételből való részesedésének a módjáról, feltételeiről - a későbbiek során -  a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő  tárca nélküli miniszter dönt. A kiadások között a jövedelempótló támogatások  75 %-ának megtérítésével számol az Alap a települési önkormányzatok felé. Az Alap 7 milliárd forintot fizet a központi költségvetésbe a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása fedezeteként.
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevételeinek döntő hányadát a nukleáris létesítmények befizetései  közül a Paksi Atomerőmű Rt  befizetése (7,4 milliárd forint) képezi. Az Alap kiadásai közül a kis - és közepes aktivitású hulladéktárolók létesítésének előkészítése (0,8 milliárd forint) és a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése (2,6 milliárd forint ) a jelentősek. Az Alap évente növekvő előirányzat maradványa a Paksi Atomerőmű kb. 90 év múlva sorrakerülő lebontását fogja finanszírozni.

2.8.	A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások összege 22,9 milliárd forint.
A világbanki, EBB, EBRD és a japán OECF-től felvett hitelek felhasználásának tervezett előirányzatai 1998-tól az államháztartás azon alrendszereinek kiadásaiként jelennek meg az előirányzatok között, ahol az érintett feladat megvalósul. A Nemzetközi elszámolások fejezet 1998-ban csak a fenti hitelek kamatának és rendelkezésretartási jutalékának előirányzatait tartalmazza, amely 1998-ban 19,8 milliárd forint költségvetési kiadást jelent.
Az országnak a nemzetközi fejlesztési intézményekben való részvételével összefüggő kiadások és a nemzetközi hitelek után fizetendő banki megbízási díjak együttes összege 3,1 milliárd forint kiadást igényel.

2.9.	A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos folyó kiadások
A központi költségvetés belföldi adóssága után 1998-ban összesen 734,5 milliárd forintnyi kamat és egyéb kiadás merül fel, ami az 1997. évi 827,6 milliárd forintos előirányzatnál több mint 93 milliárd forinttal kevesebb. A piaci folyamatokra rendkívül érzékeny kamatkiadások esetében az előző évi előirányzatokhoz történő viszonyítás azonban esetenként nem ad reális képet a tendenciák alakulásáról, mivel a költségvetés végrehajtása során kialakuló teljesítés jelentősen eltérhet a tervezettől. Erre tekintettel az 1997-98. évek közötti összehasonlítást célszerűbb az 1997. évi várható kamatkifizetések alapulvételével megtenni.
A belföldi adósság kamatterhein belül az MNB-vel szembeni, 1997-ben keletkezett devizaadósság után fizetendő kamatok 1998-ban várhatóan 175,2 milliárd forintot tesznek ki., míg 1997-ben ugyanezen adósság kamatterhe 158,6 milliárd körül alakul. Az infláció csökkenése és a kedvező makrogazdasági helyzet következtében tovább csökken a kibocsátott állampapírok nominális és reálkamatának szintje, ami részben ellensúlyozza a kamatozó adósságállomány növekedésének kamatkiadás növelő hatását.
A kamatkiadások csökkenése alapvetően három adósságelem után fizetendő kamatok csökkenésének a következménye. A költségvetés által korábban felvett MNB hitelek kamata a negyedévenkénti törlesztés révén folyamatosan csökkenő állomány miatt 1998-ban tovább csökken, 18,4 milliárd forinttal. Az 1997-ben teljesült törlesztések következtében a központi költségvetés 1998-ban 38,4 milliárd forint kamatot fizet a Magyar Nemzeti Banknak, és szintén csökken a más hitelek után fizetett kamatok nagysága. A hitelkamatok nagyságát nem érinti a forint kamatok csökkentése, miután az állomány nagy részét kitevő kedvezményes kamatozású hitelek kamata az MNB által felvett deviza kamatoktól függ, és az 1998-ban érvényes kamat kismértékben meghaladja az 1997. évi szintet.
A kamatmentes adósság átalakítása céljából, 1996. végéig kibocsátott államkötvények kamatterhe 1998-ban 67,4 milliárd forint, míg 1997-ben várhatóan meghaladja a 100,8 milliárd forintot. Hasonló nagyságrenddel, mintegy 31 milliárd forinttal alacsonyabb 1998-ban a hitelkonszolidációs kötvényeket érintő kamatkiadás, mint 1997-ben.
A kincstárjegyek után kifizetendő kamat nagysága kismértékben ugyan, de szintén csökken 1998-ban, amely csökkenés azért is figyelemre méltó, mert ez a kamatkiadás 1994. óta miden évben jelentős növekedést mutatott. Az 1997. évi 167,7 milliárd forint kamat helyett 164,2 milliárd forint kamat kifizetése várható. Ez a csökkenés annak ellenére következik be, hogy a kincstárjegy állomány, azon belül is a hosszabb futamidejű, 6 és 12 hónapos diszkont kincstárjegyek, valamint lakosságnak értékesített kamatozó típusú kincstárjegyek állománya 1997-ben is tovább emelkedik. Az infláció csökkenésének és a kedvező makrogazdasági helyzetnek köszönhető kamatszint csökkenés a kincstárjegyek esetén ellensúlyozza az állománynövekedés következő évre átnyúló kamatemelő hatását. 1998-ban a kincstárjegy állományt is jellemző növekedési tendencia tovább folytatódik, aminek 1999-ben jelentkező kamathatását a kamatszint mérséklődése várhatóan már teljes mértékben kompenzálja, vagyis a kamatkiadások csökkentése az évről évre bővülő állományok mellett is megvalósíthatónak látszik.
A fent említett kamattényezők csökkenésével ellentétben a hiányt finanszírozó államkötvények után fizetendő kamatok mérsékelt emelkedése várható 1998-ban. Az 1998-ban várható 208,3  milliárd forint összegű kamatkifizetés mintegy 8 milliárd forinttal meghaladja az előző évit. A költségvetési hiányt finanszírozó államkötvények kamata a hiány finanszírozása miatti állománynövekedés miatt nő, amit a kamatszínvonal csökkenése sem ellensúlyoz.
A nem kamatjellegű kiadások a költségvetés egyéb költségeit és reklámkiadásait tartalmazzák, amelyek szintje 1998-ban az előző évhez képest minimális mértékben változik.

2.10.	Egyéb kiadások
A központi költségvetés 1998. évre a fenti címen 7,4 milliárd forint előirányzatot tartalmaz a következő kiadási jogcímekre.
-	1% SZJA közcélú felhasználása,
-	felszámolások, szanálások,
-	magánszemélyek kártérítése,
-	K-600 hírrendszerrel kapcsolatos kiadások,
-	helyi önkormányzati normatív támogatások elszámolási különbözete,
-	egyéb vegyes kiadások,
-	Várpalota és környéke önkormányzatainak japán kölcsönével kapcsolatos ÁFA megelőlegezése,
-	őstermelői igazolványok kiadási költségei.

2.11.	Tartalék előirányzatok
A központi költségvetés általános előirányzata 18 milliárd forint, amely némiképpen meghaladja az államháztartási törvényben előírt minimális mértéket. A 2 milliárd forint összegű céltartalék előirányzatából kell biztosítani a központi költségvetési szerveknél végrehajtott létszámcsökkenéssel összefüggő végkielégítések, továbbá a Kormány közvetlen irányítása, illetve felügyelete alatt álló országos hatáskörű szerveknél végrehajtandó illetménykiegészítés-emelések fedezetét.

2.12.	Kormányzati rendkívüli kiadások
A kormányzati rendkívüli kiadások előirányzata 24,4 milliárd forint. Ezen belül legjelentősebbek a kárpótlásokkal összefüggő kiadások, amelyből 4,0 milliárd forint az egyházi ingatlanok visszaadására, 14,5 milliárd forint pedig a pénzbeli kárpótlással kapcsolatos kiadásokra szolgál.
Az M3 autópálya építéséhez nyújtott támogatás mintegy 3,5 milliárd forint.

2.13.	Állami kezességvállalás, az állami kezesség érvényesítése
Az éves költségvetési törvényben meghatározott mérték terhére elvállalt egyedi kezességek közül az előirányzatok kialakításának időpontjában 43 db szerepelt nyilvántartásban. Ezek határozat szerinti összege 210,5 milliárd forint, szerződés szerinti összege 203,2 milliárd forint. az eltérés oka a folyamatos szerződéskötésben és esetenként a határozat szerinti összegtől való eltérésben keresendő.
A 203,2 milliárd forint kötelezettségből 27,8 milliárd forintot már 1997. előtt teljesíteni kellett, 43,4 milliárd forint 1997-ben, 24,7 milliárd forint pedig 1998-ban válik esedékessé. A fennmaradó 96,5 milliárd forint 1999. és 2016. között jelenhet majd meg fizetési kötelezettségként. További 10,8 milliárd forint pedig még nem ütemezhető.
A járulékos költségeket (kamat), valamint az árfolyamváltozás hatását is számszerűsítve az állami kezességgel biztosított hitelek törlesztésére mintegy 35 milliárd forintot kell jövőre fordítani. Ezek zömét az adósok várhatóan teljesíteni fogják, de néhány tételnél minden valószínűség szerint sor kerül a kezesség érvényesítésére. Számolni kell továbbá a Budapest Bank Rt. privatizációs szerződéséből eredő állami kötelezettségek teljesítésével is.
A biztonsági kőolaj és kőolajtermék készletszint fenntartásához és feltöltéséhez felvett hiteleknél nem számolunk a - megállapított mérték felett vállalt - kezesség érvényesítésével.
A Magyar Export-Import Bank Rt. által a gazdaság élénkülésével párhuzamosan vállalható exportcélú garanciaügyletek felső határa 50 milliárd forintról 75 milliárd forintra emelkedik. Ez a bővülés - a korábbi ügyletek kockázati tényezőivel együtt okozhatja a beváltások volumenének növekedését, amelynek fedezetére 1 milliárd forint előirányzatot terveztünk.
A Magyar Exporthitel Biztosító Rt-nél a tevékenység bővülése, a törvényben meghatározott fajtájú biztosítási kötelezettségvállalás felső határának 130 milliárd forintról 185 milliárd forintra emelése, valamint a politikai kockázatok mellett a \"nem piacképes kockázatok elleni biztosítás\" miatt várható a kifizetési igény emelkedése. Az előirányzat 1,2 milliárd forint.
A Hitelgarancia Rt. által vállalható kezességek felső határa az ez évi 35 milliárd forintról 55 milliárd forintra emelkedik, amely összhangban van a társaság alaptőkéje által vállalható kezességállománnyal. A kis- és középvállalkozások tevékenységbővülése, valamint az 1997 őszétől induló mezőgazdasági tőkepótló hitelprogram várható hatásai feltehetően növelni fogják a kezesség beváltások volumenét. Ez tükröződik a viszontgaranciára tervezett 1,8 milliárd forintos kiadási előirányzatban.
A nemzetközi hitelfelvételekkel kapcsolatos kezességekből eredően nem számolunk fizetési kötelezettséggel.
Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kötelezettségeiért vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekhez - az Alapítvány mint garantőr intézmény által - engedélyezhető kezességvállaláshoz kapcsolódik. A költségvetésre háruló várható fizetési kötelezettség 400 millió forint előirányzatot indokol.
V. A hiány finanszírozása és a 
központi költségvetési adósság törlesztése

A költségvetési hiány és a finanszírozása
A központi költségvetés 1998. évi GFS hiánya 433,7 milliárd forint, ami a központi költségvetés 190,2 milliárd forint összegű elsődleges többletéből, a költségvetés adósságából származó nettó belföldi és a nettó külföldi kamatfizetésből, továbbá a Magyar Nemzeti Bank nettó befizetésből adódik össze. Ennek a költségvetési hiánynak a finanszírozása havi nettó 30-40 milliárd forint kibocsátást tesz szükségessé, ami komoly finanszírozási feladatot jelent. A központi költségvetés finanszírozása mellett az 1998-ban lejáró 66,6 milliárd forintnyi hitel és 268,4 milliárd forintos éven túli államkötvény megújítását is biztosítani kell.
A folyó költségvetési hiány és a költségvetési tartozások esedékes visszafizetését fedező új kibocsátások egységes stratégia keretében kerülnek meghatározásra. A költségvetés és a lejáró államadósság biztonságos és középtávon is olcsó finanszírozása érdekében a kibocsátási stratégia fontos célja a kibocsátandó állampapírok futamidejének további hosszabbítása. Ennek keretében növekszik az államkötvények értékesítésben betöltött súlya, az 1997. folyamán alkalmazott 2, 3 és 5 éves futamidejű fix kamatozású államkötvények és a 7 éves változó kamatozású államkötvény mellett a piaci kereslet függvényében hosszabb futamidejű fix és változó (inflációhoz kötött) kamatozású államkötvények kibocsátására is sor kerülhet. A diszkont kincstárjegyek az 1997. évihez hasonló  arányban vesznek részt a finanszírozásban, a 6 és 12 hónapos diszkont kincstárjegy szerepe kismértékben növekszik. Várhatóan 1998-ban is a lakosság számára értékesített kamatozó kincstárjegy és postai kincstári takarékjegy növekvő állománya fontos összetevője a költségvetés finanszírozásának. A hosszabb futamidejű állampapírok részarányának növelését a kedvező makroszintű pénzügyi helyzet teszi lehetővé.
A központi költségvetési adósság törlesztése
Ez a fejezet a központi költségvetés adósságának törlesztési kiadásait foglalja magában. Tartalmazza a költségvetés lejáró hiteleinek, kötvényeinek visszafizetését, valamint az MNB-vel szembeni adósságrendezéssel kapcsolatos tartozásokat is magában foglalja. Az MNB-vel szembeni  költségvetési adósság a Magyar Nemzeti Bank által korábban nyújtott hiteleket és a kamatmentes adósság 1997. évi átalakítása nyomán keletkező devizaadósságot foglalja magában.
A költségvetés lejáró hiteleinek törlesztésére 66,6 milliárd forintot fordít. Ennek mintegy 64 %-a az MNB-vel szembeni hiányt finanszírozó hitel.
Államkötvények törlesztésére, illetve visszavásárlására 268,4 milliárd forint  összegben kerül sor. A lejáró hiányt finanszírozó államkötvények értéke 262 milliárd forint, melyek kiegészülnek lejáró a Társadalombiztosítási és lakáscélú kötvények lejárataival.
		

A magyar köztársaság 1997. évi ....... költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes indokolása
Első rész
A magyar köztársaság 1998. évi központi
költségvetése
Első fejezet
A központi költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja
1-3. §-hoz
A törvény és az 1-2. számú mellékletei a főösszegeket, a hiányt, a kiadások és a bevételek fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti bontását, és a központi költségvetés bel- és külföldi adósságállományának törlesztésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
4. §-hoz
Az Országgyűlés ebben a paragrafusban felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a törvényben jóváhagyott hiányt finanszírozza és az államadósságot kezelje. A megadott felhatalmazás a korábban alkalmazott részletes előírásokkal szemben tág értelemben ad államadósság kezelési műveletekre felhatalmazást, hiszen az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 14. §-a szabályozza az államadósság egészének alakulását. A költségvetési év előtt és az év folyamán azonban nem lehet merev részletes előírásokkal szabályozni a végezhető műveleteket, hiszen az adósságkezelés tényleges lehetőségeit nagy részben az állampapír-piac aktuális helyzete is befolyásolni fogja. Az adott évi részletes műveletekről ezen felhatalmazás alapján majd a költségvetési év lezárása után számol be a pénzügyminiszter.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény az éves költségvetési törvény feladatául írja elő a Magyar Nemzeti Bank által 1991. előtt nyújtott kedvezményes kamatozású hitelek kamatának meghatározását.
második fejezet
A központi költésvetés és az államháztartás más alrendszerei egyes előirányzatainak megállapításával, teljesítésével, illetőleg felhasználásával kapcsolatos rendelkezések
A központi költségvetés céltartalék-előirányzatai
5. §-hoz
E paragrafus szabályozza azt az összeget, amely céltartalékként az 1998. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggően az egyszeri kifizetésekkel kapcsolatos többletkiadások részbeni fedezetére szolgál. A céltartalék felhasználható továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításával összhangban azon országos hatáskörű szervek felsőfokú iskolai végzettségű dolgozói illetménykiegészítésének emelésére, ahol a jogszabály eddig nem tette lehetővé az 50%-os mértékű illetménykiegészítést. Ez a céltartalék csak a központi költségvetési szerveknél használható fel. E paragrafus (2) bekezdése határozza meg azokat a tiltó rendelkezéseket, amelyek bizonyos szempontok bekövetkeztével nem teszik lehetővé még egyes központi költségvetési szervek számára sem a céltartalék igénybevételét.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
6-7. §-hoz 
A privatizáció folyamata 1997. évben a korábban számítottnál is nagyobb mértékben halad előre. Ennek megfelelően 1998. évre kevesebb feladat húzódik át. Ebből eredően az ÁPV Rt. 1998. évben a központi költségvetés részére mindösszesen 8 000 millió forintot fizet be. Az ezt meghaladó bevétel a törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási előirányzatok teljesítése után az államadósság törlesztésére szolgál. Mindemellett változatlanul szükség van arra, hogy a privatizációs bevételek részben fedezetet nyújtsanak a tartósan, illetve átmenetileg az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő állami vagyon reorganizációjára, illetve olyan állami feladatok ellátására mint a területfejlesztés, a környezeti károk elhárítása, valamint a foglalkoztatási problémák elhárítása.
Továbbra is indokolt, hogy a szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a nettó készpénzbevétel felerészben az illetékes önkormányzatot, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezze. E paragrafusban szükséges egzakt módon meghatározni azt, hogy milyen tevékenységek számítanak ráfordításoknak. Indokolt továbbá az is, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően a paragrafusban meghatározott célokra - eseti döntésekkel - a helyi önkormányzatok térítésmentesen megkaphassák. 
8. §-hoz
A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből javaslatra a pénzügyminiszter határozhatja meg jogcímenként a költségvetési szerv által a teljesítendő köztartozás kiegyenlítésére, továbbá az építési-beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A törvényjavaslat főszabályként azt állapítja meg, hogy a központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítéséből származó ellenértéknek a központi költségvetési szervet megillető bevételhányada nem lehet a köztartozásokkal és az értékesítés költségével csökkentett ellenérték 50 %-nál alacsonyabb. Ez a szabály nem vonatkozik a Honvédelmi Minisztériumra, amely az ismert okok miatt a vagyonkezelésében lévő ingatlanok ellenértékét köztartozásai kiegyenlítését követően teljes egészében felhasználhatja. Ugyancsak kivétel a főszabály alól a Népjóléti Minisztérium is, amely kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében az ingatlanhasznosításból befolyó ellenértéket 1500 millió forint értékhatárig a köztartozásai kiegyenlítését követően a paragrafusban meghatározott kiemelt előirányzatainak növelésére használhatja fel. E paragrafus eleget tesz annak is, hogy az államháztartásról szóló törvény 108. §-a értelmében a költségvetési törvényben kell meghatározni a behajtásra nem kötelezett kisösszegű követelések értékhatárát is. Az államháztartásról szóló törvény csak nyilvános versenytárgyalás alkalmazásával teszi lehetővé a költségvetési szervek ingatlan-elidegenítését. A Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összefüggésben még mindig jelentős mértékű ingatlanvagyon értékesítésére kerül sor, ezért célszerű, hogy a Kormány olyan jogosultságot kapjon, amely eseti döntésekkel lehetővé teszi - az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítésének eredménytelensége esetén - a paragrafusban meghatározott célokra a Honvédelmi Minisztérium részéről történő ingatlanátadást. Az így sem hasznosítható ingatlanokat - tekintettel arra, hogy ezek hasznosítására egyelőre más megoldás nincs - a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni. Az elmúlt évhez hasonlóan a MÁV Rt. stabilizálása, a lecsökkent fuvarozási igényekhez való igazodás indokolttá tesz - egyéb intézkedések mellett - létszám-racionalizálást is. A tevékenység egyes területein és egyes szervezeti egységeknél az ehhez szükséges műszaki fejlesztést támogatja az állam. 
9. §-hoz
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon hasznosításából, illetőleg értékesítéséből származó nettó bevétel felhasználását e paragrafus a központi költségvetés központosított bevételéül jelöli meg. A javaslat szerint a KVI az ily módon szerzett bevételéből 800 millió forintot fordíthat a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos állami feladatellátással összefüggő feladataira.
A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések
10. §-hoz
A központi költségvetési szervek vállalkozási tevékenységéből származó eredményükből a társasági adónak megfelelő mértékkel (18 %) csökkentett részt használhatják fel, az alaptevékenység ellátásához felhasznált eredményt befizetési kötelezettség pedig nem terheli.
11. §-hoz
Az ebben a paragrafusban felsorolt bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a elszámolható saját bevételként, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét illeti. E paragrafusban sorolja fel a javaslattevő az e szabály alóli kivételeket (teljes összegében felhasználható többletbevételek) és ugyancsak itt kerül rögzítésre a vonatkozó előirányzat változtatásának, illetőleg módosításának határideje.
12. §-hoz
Ez a rendelkezés központi elvonást ír elő a központi költségvetési szervek részére az e paragrafusban meghatározott bevételeik körében. Ezzel eleget tesz az államháztartásról szóló törvény azon rendelkezésének, amely szerint egyes bevételek meghatározott hányadát kincstári vagyon - annak használata - utáni részesedés terheli. A kötelezettség ezúttal sem vonatkozik az alapvető funkciók (oktatás, kollégiumi ellátás, egészségügy stb.) ellátásáért fizetett térítésekre, illeték jellegű bevételekre, az állami, hatósági feladatok díjbevételeire, az átvett pénzeszközökre, felhalmozási célú bevételekre. A kötelezettség alóli mentességeket a felsorolt célok, illetve a mezőgazdasági termékek alacsony jövedelmezősége indokolja. A kötelezettség mértéke és a mentességek köre megegyezik az előző évivel. 
13. §-hoz
A felsőoktatási hallgatói normatíva  és a doktori képzésben résztvevők normatívájának megállapításánál valorizáció érvényesül, utóbbinál az előző évben megállapított legkisebb kötelező munkabérhez kötötten.  A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni a Rendőrtiszti Főiskolán tanuló ösztöndíjas hallgatók pénzbeli juttatását. E törvényhely előírásainak is eleget tesz a javaslat.
14. §-hoz
A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények által fenntartott, valamint a területi közoktatási feladatokat ellátó gyakorlóiskolák és óvodák működtetését a közoktatási normatívák kétszeresének megfelelő összeggel támogatja a központi költségvetés. A kétszeres normatíva a közoktatási alaptevékenység ellátása mellett a pedagógusjelöltek gyakorlati felkészítésével kapcsolatos többletfeladatok finanszírozására szolgál.
15. §-hoz
A fogvatartottak foglalkoztatását - törvényi előírás szerint - biztosítani kell. A foglalkoztatást túlnyomórészt az e célra létrehozott büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek valósítják meg. A különleges munkaerő foglalkoztatása során a polgári élettől lényegesen eltérő, sajátos (biztonsági, őrzési, betanítási, anyag-felhasználási, javítási, karbantartási stb.) többletköltségek merülnek fel, melyek az alaptevékenység összköltségének jelentős hányadát teszik ki, ezek a gazdálkodás eredményéből nem fedezhetők, s ebből következően a gazdálkodó szervezetek fokozott támogatását igénylik.
harmadik fejezet
A központi költségvetés és az államháztartás többi alrendszerének kapcsolata
A) A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
Állami hozzájárulás és támogatás
16-19. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szakaszai - a kapcsolódó törvénymellékletekkel együtt - szabályozzák a helyi önkormányzatokat megillető állami hozzájárulásokat és támogatásokat. Ezen belül tagolva a normatív állami hozzájárulásokat, a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokat, továbbá a kiegészítő támogatásokat. 
A törvényjavaslat 3. sz. melléklete részletesen tartalmazza a normatív állami hozzájárulások fajlagos összegeit. A települések szociális feladatainak ellátásához való jobb allokáció érdekében a korábbiakhoz képest differenciáltabb szempontrendszer szerint illetik meg a településeket az alapszolgáltatásokhoz, valamint a pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz kapcsolódó hozzájárulások. A közoktatási törvénnyel összhangban szerepelnek a mellékletben a közoktatáshoz kapcsolódó, 1998. évi normatív állami hozzájárulások. 
A normatív állami hozzájárulásokat részletesen, önkormányzatonként és jogcímenként a helyi önkormányzatok adatszolgáltatásában szereplő feladatmutatók és mutatószámok alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttesen teszi közzé a törvény kihirdetését követően. Ezek közzététele lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak a költségvetésük megtervezésével kapcsolatos feladataik végrehajtását, és arról a külön törvényben szereplő információszolgáltatási kötelezettségük határidőben történő teljesítését. A központilag szervezett adatszolgáltatás a törvényjavaslat tárgyalásának időszakában fejeződik be. A helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulások így a törvényalkotás folyamatában véglegeződnek. 
A helyi önkormányzatok színházi támogatásának jogcímeit és összegeit a 4. sz. melléklet részletezi. A támogatás túlnyomó része a színházépület működtetéséhez kapcsolódik, további támogatás illeti meg az önkormányzatokat a művészeti kiadásokhoz való hozzájárulásként, és pályázati rendszerben részesülhetnek támogatásban az egyéb színházi intézmények és feladatok. Az 1998. évben érvényesülő színházi támogatás rendszer az előző évhez képest nem változik.
A törvényjavaslat 5. számú melléklete tételesen tartalmazza a helyi önkormányzatok által ellátandó egyes feladatok felhasználási kötöttséggel járó támogatásainak igénybevételi keretszabályait és összegeit. 
A helyi önkormányzatok fenntartásában működő hivatásos tűzoltóságok 1998. évi állami támogatásának a fenntartó városok önkormányzatai részére megállapítása több elemes (a 7. sz. mellékletben foglalt) normatíva alkalmazásával, szakmai mutatók felmérése alapján történik. A szabályozás figyelembe veszi a normativitás érvényesítésére a szaktörvényben megfogalmazott követelményt, az egyes ellátási körzetekhez tartozó térségek eltérő természeti és épített környezeti adottságait, a tűzoltó-parancsnokságok létszámnormatívájához továbbá a tűzoltó felszerelések és laktanyák működtetéséhez, üzemeltetéséhez kapcsolódó normatív támogatás összegeket határoz meg. 
Felhasználási kötöttséggel járó, kiegészítő támogatást állapít meg a törvényjavaslat a helyi önkormányzat részére az egyes közoktatási feladatok ellátásához. Így a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók könyvtári ellátásához és informatikai oktatásához. Az igénybevétel feltételeit, a támogatások összegeit a 
8. számú melléklet részletezi.
A törvényjavaslat a területfejlesztés kedvezményezett, társadalmi-gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradott és foglalkoztatási gondokkal küzdő térségek településeinek - a termelő, valamint a céltámogatási körbe tartozó humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi különbségek mérséklése és fejlesztésük érdekében - felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg. Az előirányzat a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szabályai szerint a területfejlesztés térségi eszköze, felhasználásáról - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - a megyei fejlesztési tanácsok döntenek. A támogatás fontos szerepet tölt be a céltámogatások igénybevételéhez szükséges saját erő megteremtésében.
Új - céljellegű decentralizált támogatás elnevezésű - jogcím kerül 1998-ban bevezetésre, amelyből a területfejlesztési tanácsok helyi felhalmozási célokra és vis maior esetek felszámolására nyújthatnak valamennyi önkormányzat részére támogatást.
A címzett- és céltámogatások jogcímeit és igénybevételének szabályait a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló, módosított 1992. évi LXXXIX. törvény állapítja meg. A hivatkozott törvény 82. §-a (2)-(3) bekezdése alapján az éves költségvetési törvény állapítja meg a támogatható célok körét és rangsorát. 1998. évre a törvényjavaslat négy célt és ezek rangsorát állapítja meg, első helyre sorolva a szilárdhulladék-lerakó építés támogatását. A törvényjavaslat a céltámogatások körében az üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások támogatására is rendelkezik a vízgazdálkodás, szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna-hálózat építés tekintetében. Ezáltal - a rangsorolástól függően - a korábbi években csak részben megvalósult szennyvízelvezetést és tisztítást szolgáló beruházások befejezése kedvezményezetté válik és az 1997. évihez hasonlóan e kedvező folyamat továbbra is érvényesül.
Rendelkezést tartalmaznak e paragrafusok az 1998. évi előirányzatból és a korábbi évek előirányzat-maradványából a helyi önkormányzatok lemondása által felszabaduló címzett- és céltámogatás helyi önkormányzati rendszeren belül, azonos célokat szolgáló, a törvényben megállapított kielégítési rangsor figyelembevételével történő felhasználására. A törvényjavaslat az év során június 30-ig megtörtént lemondásokkal összefüggésben adja meg ezt a lehetőséget. Ez az időbeli korlát figyelembe veszi, hogy az így kedvezményezett helyi önkormányzatoknak a beruházás megkezdésére, ezáltal a támogatási jogosultság - külön törvény szerinti - feltételeinek megtartására legyen lehetősége. A június 30-ig lemondással felszabaduló előirányzatból a tárgy évben ki nem elégített, de a feltételeknek megfelelő, az igény-kielégítési sorrendben következő céltámogatási igények teljesítésére nyílik lehetőség. Az így céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium teszi közzé. Ennek előkészítésére, határidejére, valamint az ily módon támogatott beruházások kezdési és befejezési határidejére is tartalmazza a szükséges rendelkezéseket a törvényjavaslat.
Rendelkeznek e paragrafusok a normatív állami hozzájárulásról, valamint az előző évek címzett- és céltámogatási előirányzat-maradványáról és a tárgy évi előirányzatból a helyi önkormányzatok által július 1-jét követően bejelentett lemondással felszabaduló összegeknek az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok, valamint a tartósan fizetésképtelen önkormányzatok kiegészítő támogatására történő átcsoportosítására.
Részletesen meghatározza a javaslat - a 6. számú mellékletben foglaltak szerint - az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok jogosultsági feltételeit, továbbá a külön törvényben szabályozott adósságrendezési eljárás keretében nyújtható visszterhes kamattámogatásra, az adósságrendezési eljárás időszakában adható működési támogatásra biztosítja a pénzügyi fedezetet, valamint megszabja a pénzügyi gondnokoknak kifizethető díj alsó és felső határát. 
E rendelkezések tartalmazzák a helyi önkormányzatok, valamint a központi költségvetés kamatfizetési kötelezettségét azokban az esetekben, ha a helyi önkormányzat az őt ténylegesen megilletőnél több állami hozzájárulást, vagy állami támogatást jogosulatlanul vett igénybe, az állami támogatást nem a meghatározott célra használta fel, illetve a központi költségvetés a törvényben előírt határidőre nem teljesítette a normatív állami hozzájárulás folyósítását, ide értve a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai és iskolai nevelésével összefüggő, valamint a nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók után a könyvtári feladatok ellátásához és az informatikai oktatáshoz igénybevehető - 8. számú mellékletben meghatározott - kötött támogatásokat is.
Tartalmazzák e paragrafusok a helyi önkormányzatok által a támogatás visszafizetésének kötelezettségével járó eseteket, valamint a visszafizetés rendjét, illetve a visszafizetésekről a Kincstár által a Belügyminisztérium részére szolgáltatandó információ tartalmát és annak határidejét. Ez utóbbi, a visszafizetésekből származó lehetőségek tárgy évi kihasználásának az alapját képezi, és egyidejűleg az Állami Számvevőszék ilyen irányú javaslatainak a megvalósítását is szolgálja.
A központosított előirányzatról, illetve az egyéb központi támogatásról évközben történt lemondással felszabaduló összegnek a tárgyévben ugyanazon jogcímen felhasználását javasolja engedélyezni a törvényjavaslat, összhangban az eddigi gyakorlattal. Ez a helyi önkormányzatok érdekeit szolgálja, mivel az Országgyűlés által megállapított támogatás teljes egészének a rendeltetésszerű felhasználását segíti elő. 
Szabályozza a törvényjavaslat az Állami Számvevőszék által megállapított és 1998. január 1-jét követően és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódóan a helyi önkormányzatok késedelmi kamatfizetési kötelezettsége keletkezésének kezdő napját, valamint a kamat alkalmazandó mértékét. Kimondja egyben, hogy a konkrét visszafizetési kötelezettséget a mindenkori zárszámadási törvény - mint külön jogszabály - határozza meg.
Az államháztartási törvényben előírt, az éves költségvetésről, az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról szóló információ határidőre teljesítésének elmulasztását a törvényjavaslat a helyi önkormányzatot a nettó finanszírozás keretében megillető összeg folyósításának a felfüggesztésével szankcionálja, azzal, hogy a felfüggesztés okának megszűntével az év hátralévő részében illeti meg az önkormányzatot - havonta egyenlő részletben - a felfüggesztés következtében átmenetileg elmaradó összeg. Szabályozza a felfüggesztés kezdeményezésének a rendjét, amely szerint a TÁKISZ jelzése alapján a Belügyminisztérium jogosult intézkedni a felfüggesztés iránt. 
Átengedett, megosztott bevételek
20-23. §-hoz
A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény alapján a költségvetési törvény rendelkezik az önkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés között megosztandó adó- és más bevételekről, illetve egyéb átengedett bevételekről. 
1998. évre a törvényjavaslat - az 1996. évre bevallott és településre kimutatott - személyi jövedelemadóból a helyi önkormányzatok részére az 1997. évi 38 % részesedéssel szemben 40 % átengedését tartalmazza, amelyen belül 20 % illeti meg közvetlenül a települési önkormányzatokat. Az ezen túlmenő részből a gyenge jövedelmi háttérrel rendelkező települési önkormányzatok lakosonként egy főre számított átlagos értékig személyi jövedelemadó kiegészítésben részesülnek, amely összegének arányában további jövedelemadó kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat. A személyi jövedelemadó kiegészítés együttes összege a két tényező alkalmazása következtében javítja a forrásallokációt a korábbi, csupán a személyi jövedelemadó átlagos szintjéhez kapcsolt kiegészítés módszeréhez képest. 
Normatív mértékek szerint részesednek személyi jövedelemadó bevételből a megyei önkormányzatok, részben az állandó lakosság száma, részben a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után, továbbá megilleti a megyei önkormányzatokat egy meghatározott, azonos összegű személyi jövedelemadó is.
A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő - kormányrendeletben meghatározott - települések önkormányzatai a népességszámuk alapulvételével, egy főre jutó azonos mértékben részesednek a személyi jövedelemadóból hátrányos helyzetük mérséklésére.
A települési önkormányzatok pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos kiadásaikhoz a személyi jövedelemadóból jelentős összegben részesednek, amely normatív állami hozzájárulást vált ki. E személyi jövedelemadó részesedés, valamint az ilyen jogcímű normatív hozzájárulás együttes összege a 3. számú melléklet 7. pontjában foglalt feltételek szerint kapcsolódik a külön törvény alapján a települések által nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó, az önkormányzatokat terhelő különféle járulék- és hozzájárulás fizetési kötelezettségekhez. 
A személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletében közzétételre kerül - a normatív állami hozzájárulásokkal együtt - 1998. január 31-ig. 
A személyi jövedelemadó megosztásával kapcsolatos szabályok, ezen belül az előző évhez képest mutatkozó változások összességükben a helyi önkormányzatoknál a feladat- és a forráselosztás összhangját segítik elő. A személyi jövedelemadó megosztása a többi forrásokkal, különösen a normatív állami hozzájárulások rendszerével együttesen tölti be a helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozásának szerepét. Ezért a szabályrendszer a speciális részösszetevők mellett együttesen, kölcsönhatásban alakítható, illetve értékelhető.
A gépjárműadó átengedésének 50 %-os mértéke, valamint az egyéb megosztott bevételek átengedésének - 21-22. § szerinti - szabályai 1997. évhez képest változatlanok, illetve bővül a helyi önkormányzatok bevételi forrásainak köre a termőföld bérbeadásából származó - a települési önkormányzatok által beszedett - adóval, amelynek 100 %-a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása
24. §-hoz
Az önkormányzatok által beszedett illeték szabályozásában a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok közötti 50-50 %-os megosztás, illetve a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok tekintetében a megosztás rendje 1998. január 1-jétől nem változik. Részletes szabályozást tartalmaz e szakasz a megyei önkormányzatok által fenntartott illetékhivatalok működtetésével kapcsolatos kiadások viselésére, a megyei jogú városokat, illetve a megyei önkormányzatokat megillető illetékbevételből az átutalást megelőzően a kiadások fedezetének visszatartására és annak a megyei önkormányzatnál illetékbevételként történő elszámolására.
A költségvetési törvényjavaslat rendezi azt az esetet, ha a bevételből részesedő megyei jogú város 1998. február 1-jéig nem állapodik meg a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. Ilyenkor a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezése céljára a bevételi részesedésnek megfelelő hányadot a megyei jogú várost megillető bevételből visszatarthatja.

A fővárosi önkormányzatok bevételei
25. §-hoz
A költségvetési törvényjavaslat 1998. évben is változatlanul alkalmazza a fővárosi önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvényben lévő rendelkezéseket. 
A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
26. §-hoz
A helyi önkormányzatok pénzellátásának javasolt kiegészítő szabályai egyrészt azt célozzák, hogy a gyermeknevelési támogatásnál, az időskorúak járadékánál, valamint a Munkaerőpiaci Alapból származó fedezet terhére folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatását ne az önkormányzatok előlegezzék meg egyéb forrásaik terhére, hanem ennek finanszírozási hátrányait a rendszer feloldja. Ezért a javaslat 1998. évben az önkormányzatot első alkalommal megillető havi összeg legfeljebb kétszeresének az igénylését teszi lehetővé a helyi önkormányzatok számára, éven belüli elszámolási kötelezettséggel. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni az önkormányzatok által a Népjóléti Minisztériumtól igényelhető gyermektartás díj megelőlegezésére.
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzatok is - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehetnek igénybe, amely nem lehet több mint az önkormányzat részére 1997. évben folyósított forrás-kiegészítő állami támogatás 50 %-a. Azon önkormányzatok számára, amelyek az előző évben nem részesültek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő forráshiányos önkormányzatok támogatásában, a törvény e szakaszában foglalt külön szabály alapján - saját számításaik szerinti működési forráshiányukra, az őket megillető kiegészítő támogatás 50 %-a mértékéig - igényelhetnek támogatást. Szabályozza a törvényjavaslat ezen előleg igénybevételének rendjét, az igénylés határidejét, az átutalás és az előlegtől eltérő összegben megállapított forrás-kiegészítő támogatás közötti különbözet elszámolásának módját, valamint a jogtalanul igénybe vett előleg különbözet után fizetendő kamat mértékét. 
Ez a pénzellátást kiegészítő (előleg) rendszer kiegyensúlyozottabbá teszi a működtetés feltételeit azoknál az önkormányzatoknál, amelyek már az elmúlt évben is részesültek forrás-kiegészítő támogatásban, valamint kedvező lehetőséget nyújt az elmúlt évben nem, de 1998. már forráshiányos önkormányzatok finanszírozási gondjainak enyhítésére, áthidalására. A szabályozás ugyanakkor figyelemmel van arra is, hogy az előleg nyújtása beilleszkedjék a nettófinanszírozás rendszerébe, ezáltal és a visszafizetés ütemezése mellett indokolatlan költekezésre ne nyíljon lehetőség. 

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége
27. §-hoz
A törvényjavaslat a helyi önkormányzatok költségvetési szerve vállalkozási tevékenységből származó eredményéből 18 % befizetési kötelezettséget tartalmaz. Ennek mértéke és részletszabályai 1997. évhez képest nem változnak.
B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybevett összeg rendezése
28. §-hoz
Az Országgyűlés ebben a paragrafusban felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a törvényben jóváhagyott hiányt finanszírozza és az államadósságot kezelje. A megadott felhatalmazás a korábban alkalmazott részletes előírásokkal szemben tág értelemben ad államadósság kezelési műveletekre felhatalmazást, hiszen az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 14. §-a szabályozza az államadósság egészének alakulását. A költségvetési év előtt és az év folyamán azonban nem lehet merev részletes előírásokkal szabályozni a végezhető műveleteket, hiszen az adósságkezelés tényleges lehetőségeit nagy részben az állampapír-piac aktuális helyzete is befolyásolni fogja. Az adott évi részletes műveletekről ezen felhatalmazás alapján majd a költségvetési év lezárása után számol be a pénzügyminiszter.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény az éves költségvetési törvény feladatául írja elő a Magyar Nemzeti Bank által 1991. előtt nyújtott kedvezményes kamatozású hitelek kamatának meghatározását.
A Társadalombiztosítási Alapokkal kapcsolatos állami garanciavállalás keretében a központi költségvetés biztosítja az Alapok számára bevételeiknek és kiadásaiknak időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiányuk esetén a Kincstári Egységes Számla igénybevételét.
A Kincstári Egységes Számláról kamatmentes hitelt meghatározott mértékig - annak rendezéséig az 1996. évi hiány összegét is beleértve -, efelett jegybanki alapkamattal vehetnek igénybe az Alapok. A hitel igénybevételének a feltétele, hogy az Alapok 1995. január 1-je után vásárolt állami értékpapírral, egyéb hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel ne rendelkezzenek. Az ingyenes vagyonjuttatás címen kapott vagyonára vonatkozóan a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, kivéve az ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyon hasznosításából származó bérleti, lízingdíj-bevételeket, a kapott vagyon befektetéséből származó osztalék, kamat és egyéb bevételeket, valamint a kapott vagyon értékesítésekor keletkező árfolyam-nyereséget. A javaslat kötelezi az Alapokat ezen bevételek könyvviteli nyilvántartásukból történő elkülönítésére és az ellátások finanszírozására történő bevonásukra.
A hitel igénybevétele pénzellátási terv alapján történhet. A pénzellátási tervet előre havi-napi bontásban az ellátási időszakot megelőző hónap 25-éig kell az Alapoknak benyújtaniuk.
A Kincstár a javaslat szerint az Alapok által folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátások finanszírozását, azok esedékességekor ugyancsak az Alapok által elkészített finanszírozási terv alapján biztosítja.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultak, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 60. § (8) bekezdése alapján, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett és éves bevétele kisebb a teljesítendő befizetések összegénél, akkor a különbséget az állam előirányzatként átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. 
Mivel a törvény szerint ennek teljesítésére csak a tényleges bevételek és kiadások alakulásának függvényében kerülhet sor, ezért az év végén egyszeri átutalással kerül rendezésre.
C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata
29. §-hoz
Az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodására vonatkozóan azt a szigorú szabályt kell alkalmazni, mely szerint az alapok bevételei és az előző évi maradványaik terhére addig teljesít a Kincstár kifizetést, míg a folyó bevételeik és kiadásaik különbsége nem haladja meg a 12. sz. mellékletben jóváhagyott egyenlegüket. Abban az esetben, ha az alapoknál e szabály értelmében finanszírozási problémák lépnének föl, akkor a Kincstárnak lehetősége van a pénzügyminiszter egyedi engedélyezése alapján legfeljebb három hónap időtartamig kamatmentes hitelnyújtásra.
Az elmúlt évhez képest új szabály, hogy a Munkaerőpiaci Alap és az Útalap a javaslatban meghatározott összegben havonta egyenlő részletekben teljesít a központi költségvetésbe befizetést. Fontos szabály, hogy az Útalap befizetéseit a jövedéki adóból az Útalap-hozzájárulás visszaigénylése címen teljesített tényleges kiadásokkal, valamint az M5-ös autópálya használatához nyújtott tényleges díjkedvezménnyel korrigálni kell.
Negyedik Fejezet
A Központi Költségvetés és az államháztartáson kívüli szervezetek kapcsolata
Társadalmi önszerveződések támogatása
30. §-hoz
E paragrafus rögzíti, hogy a szociális és egészségügyi, valamint az oktatási és nevelési közfeladatokat ellátó egyházak, társadalmi szervek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat fő tevékenységként végző magánszemélyek az általuk ellátott közfeladatokhoz a központi költségvetésből normatív támogatásban részesülnek. A normatívák mértéke - azonos jogcímeken és feltételek mellett - megegyezik a helyi önkormányzatoknál alkalmazott normatívákéval.
A társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek és egyéni vállalkozók a közoktatási közfeladat ellátása esetén a nem állami intézményeket megillető támogatás 30 %-át kapják. Az egyházi intézményfenntartók közcélú tevékenységük után kiegészítő támogatásban is részesülnek.
Az egyházi felsőoktatási intézmények normatív támogatása a módosított felsőoktatási törvény szerint történik. A nem állami, nem egyházi felsőoktatási intézményekben az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali hallgatók képzési normatívája az előző évivel azonos, 80 000 forint. 
A magyarországi egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat az egyházak számára garantálja az 1998. évre tervezett személyi jövedelemadó összevont adóalapja adójának 0,5 %-át, ezért szükséges e vetítési alapnak a törvényben való rögzítése.
1998. évben az adófizető állampolgár jogosult lesz arra, hogy személyi jövedelemadója további 1 %-áról az egyházak valamelyike, elletőleg az Országgyűlés által meghatározott kiemelt cél javára rendelkezzen. Ez összhangban a magarországi egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvénnyel. A kiemelt cél meghatározása a törvénynek ebben a szakaszában történik.
31. §-hoz
A közhasznú társadalmi szervezetek túlnyomó többsége nem képes, pártok esetében nem is célszerű saját forrásból fedezni működésének költségeit, ugyanakkor tevékenységük fenntartása alapvető társadalmi érdek. A támogatásukra fordítható előirányzat mértékét sokszorosan meghaladó igények következtében szükségessé válik a legfontosabb szervezetek kiválasztása és a működésük fenntartásához elégséges támogatás összegének meghatározása. Az Országgyűlés kompetenciájába telepített döntési jogkör hivatott biztosítani a pártatlanságot és a szakmai elfogulatlanságot.
A társadalmi szervezetek - ideértve a kisebbségi szervezeteket is - az I. Országgyűlés fejezetben előirányzott keretek terhére bevételeikből nem fedezhető, de működésükhöz elengedhetetlen kiadásaikhoz kaphatnak támogatást. Ez nem zárhatja ki azt, hogy egyes tevékenységeikhez, illetve akcióikhoz más költségvetési forrás ne járuljon hozzá, amennyiben ezekkel állami feladatokat vállalnak át, és a források fölött rendelkező szervek ezt hasznosnak ítélik. Az egyházak közvetlen támogatására előirányzott összegek felosztására - az egyházakkal történő megállapodásnak megfelelően - a Kormány kap felhatalmazást. 
A pártok támogatására rendelkezésre álló összeg elosztására vonatkozó rendelkezés az 1998. évi választásokra való tekintettel került megszövegezésre. 
Az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz, valamint az egyházi műemlékek rekonstrukciójához előirányzott támogatás egyházankénti megosztását a 18. számú melléklet rögzíti. Ezek az összegek az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás és a többi egyházzal való tárgyalás alapján alakultak ki. Az egyházak új finanszírozási rendjében új támogatási csatornák jelennek meg, ezek tartalmazzák egyes korábbi konkrét támogatások összegeit is. Mindez összhangban van a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításával.
ötödik fejezet
kezességvállalás és kezesi helytállás
32-38. §-hoz
A javaslat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben és az 1994. évi XLII. törvényben foglaltak alapján meghatározza egyfelől a Kormány által vállalható új kezességek mértékét, másfelől a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható kezességek felső határát. Rendelkezik a kereten kívül vállalható állami kezességekről, a Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által - pl. a mezőgazdasági tőkepótló hitelkonstrukcióval összefüggésben - vállalható kezesség feltételeiről és a hozzá kapcsolt viszontgaranciáról. Előírja továbbá a kezesség, illetve viszontgarancia érvényesítéseként kifizetett összeg behajtását, valamint a kezességvállalási díjfizetést.
hatodik fejezet
a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
39. §-hoz
Az Országgyűlés annak biztosítására, hogy egyes kiemelten fontos feladatok a döntésnek megfelelő mértékű támogatásban részesüljenek - függetlenül az év közben esetleg felmerülő kényszerektől, törekvésektől -, fenntartja az előirányzatok megváltoztatásának jogát a pártok, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek és országos önkormányzatok, a társadalmi szervezetek, az egyházak esetében. 
Hatásköri problémák elkerülésére fenntartja a kiadási és bevételi előirányzat főösszege csökkentésének jogát a Kormány alá nem tartozó költségvetési fejezetek esetében (a Kormány a költségvetés tartalékai terhére növelheti az egyes előirányzatokat). 
Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának jogcímei és összegei (3. és 8 számú melléklet) évközbeni megváltoztatására, valamint a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvényben meghatározott arányai megváltoztatására.
A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei
40. §-hoz
A törvényjavaslat ezen paragrafusa nevesíti azon előirányzatok körét, amelyeknél a teljesülés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül is eltérhet az előirányzattól, mivel azok alakulására az előirányzat felett rendelkezni jogosultnak közvetlen ráhatása nincs.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai
41-42. §-hoz
Ez a paragrafus nevesíti azon előirányzatok körét, amelyeket a Kormány jogosult átcsoportosítani, illetve amelyek felosztásáról a Kormány dönthet.
43. §-hoz
Ez a paragrafus nevesíti azon előirányzatok körét, amelyeket a pénzügyminiszter és a belügyminiszter jogosult átcsoportosítani.
44. §-hoz
A költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően jóváhagyásra kerülő egyes előirányzatok feletti rendelkezési jog nem minden esetben esik egybe a fejezetért felelős vezető jog- és hatáskörével. A törvényhely célja a hatáskörök pontos - általánostól eltérő - meghatározása.
Az 1996. évi költségvetésről szóló 1996. évi LXXVIII. törvénnyel módosított 1995. évi CXXI. törvény 118. §-ának felhatalmazása alapján kiadott 7/1996. (XII. 11.) munkaügyi miniszteri rendeletben foglaltak értelmében a Közmunkatanács Hivatala működési költségvetésének meghatározásakor az éves költségvetésről szóló törvény előírásai az irányadók. Kizárólag a jelen bekezdésben szabályozott működési előirányzat szolgál a közmunkaprogramok támogatására kiírt pályázatokkal kapcsolatos eljárási költségek, valamint a Hivatal működésével összefüggő kiadások fedezésére.
Az előirányzat kialakításakor a költségvetési irányelvekben az intézményi előirányzatok tervezésére általában irányadó szempontok kerültek figyelembevételre.
hetedik fejezet
A központi költségvetéssel kapcsolatos vegyes és átmeneti rendelkezések
45. §-hoz
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerint a foglalkoztatott a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset kétszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg. A törvény azt is kimondja, hogy a járulékfizetési felső határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg. A jogszabályhely e törvényi előírást teljesíti.
46. §-hoz
Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy az éves költségvetési törvényben kell meghatározni a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátható üdülési csekkek értékhatárát. A javaslat e határozatnak tesz eleget.
47. §-hoz
A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény 43. §-a (1) bekezdése szerint a köztisztviselői illetményalap mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. 1997. január 1-jétől az illetményalap mértéke 23 400 forintról 25 500 forintra emelkedik, a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelöltek esetében az illetményalap változatlan marad.
48. §-hoz
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az Országgyűlés állapítja meg a fegyveres erők részletes bontású létszámát. A melléklet állománycsoportonként határozza meg a költségvetési létszámot.
49. §-hoz
A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján évente a költségvetési törvényben kell meghatározni az életjáradék összegét. Az Étv. felhívott paragrafusa szerint az emelés mértéke nem lehet kevesebb az előző évi átlagos nyugdíjemelés mértékének 30%-ánál. A javaslat e mértéktől jelentősen kedvezőbb kondíciókat állapít meg az életjáradék emelésére.
50. §-hoz
Az államháztartás reformja során a központi költségvetési szervek szűkíthető az állami feladatokat teljes egészében vagy döntő hányadban saját bevételből (díjbevételek, alapoktól átvett pénzeszközök, térítési díjak, kutatási eredmények hasznosítása, termékértékesítés stb.) működő intézmények vállalkozássá, közhasznú társasággá, közalapítvánnyá történő átalakításával. Az utódszervezetek a továbbiakban is 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervként, vagy közalapítványként államigazgatási irányítás, illetve felügyelet mellett működnek, állami (hatósági, felügyeleti, kutatás-fejlesztési stb.) feladataikat jogszabályi felhatalmazás alapján továbbra is ellátják. Indokolt, hogy a vagyonátadás térítésmentesen történjen.
51. §-hoz
1998-ban kiemelt kormányzati programként folytatódik Borsod-Abaúj-Zemplén megye integrált szerkezet-átalakítási és válságkezelő programja, amelynek megvalósításában igen jelentős részt vállal az Európai Unió Phare programja is. A program komplex jellege, továbbá a külföldi segélyek igénybevétele szempontjából indokolt a program integrált finanszírozási feltételeinek megteremtése, ami célszerűen a programmal érintett tárcák fejezeti kezelésű előirányzatainak terhére, átcsoportosítással oldható meg.
A Kormány döntése alapján 1997-től kiemelt kormányzati program segíti az ország legsúlyosabb helyzetű Nógrád, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéi társadalmi-gazdasági felzárkózásának gyorsítását is. E programok 1998. évi feladatainak megvalósításához elengedhetetlen, hogy a programok finanszírozásában a területfejlesztés decentralizált forrásain túl a gazdaságfejlesztést, infrastruktúrafejlesztést, foglalkoztatási és szociális problémák megoldását segítő célelőirányzatokkal, illetve Alapokkal rendelkező tárcák is részt vállaljanak.
52. §-hoz
A javaslat azt indítványozza, hogy az ott meghatározott közszolgálati rádió és televízió részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire a támogatásokat kizárólag a közalapítványok útján, csak a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazítva és a média tv.-ben meghatározott hányadban kell folyósítani.
53. §-hoz
A fejezeti kezelésű célelőirányzatok bevételeit törvényben szükséges szabályozni különös tekintettel arra, hogy a hozzájárulások jelentős mértékben érintik a gazdálkodó szervezeteket.
54. §-hoz
A javaslat a központi költségvetés mérlegét mutatja be.
55. §-hoz
A területfejlesztési és területrendezésről szóló törvény által felállított intézményrendszer, decentralizált döntéshozatal működésének elemi feltétele a forrásszükséglet biztosításának garantálása. Ennek forrásait és esetlegesen felmerülő finanszírozási problémáit oldja meg ez a szakasz. 
második rész
a központi költségvetés előirányzatainak megalapozását szolgáló rendelkezések és törvénymódosítások
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása
56. §-hoz
A környezetvédelmi termékdíjaknak a tervezett inflációs rátánál mintegy 3%-kal elmaradó mértékű valorizációja a Környezetvédelmi Alap kiadásainak növekedéséhez szükséges források megteremtését segíti elő.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
57. §-hoz
A közoktatási törvény módosítása a tanulmányi kötelezettséggel összhangban differenciáltan szabályozza az oktatáshoz kapcsolódó térítési díjfizetési kötelezettséget, valamint az Állami Számvevőszék vizsgálatainak tapasztalatait figyelembe véve pontosítja a normatív állami hozzájárulások igénybevételéhez szükséges ellátotti/oktatotti létszám számításának eljárásait. 
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása
58. §-hoz
A vadvédelmi hozzájárulás, a vadvédelmi bírság, valamint a vadgazdálkodási bírság a vadászati igazgatás működési költségeire is felhasználható.
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása
59. §-hoz
A javasolt módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az elmaradt közüzemi díjtartozás fedezetét az adósságrendezés alatt lévő önkormányzatok beépítsék a válságköltségvetésbe, és annak kiegyenlítésére a központi költségvetésből működési támogatást igényeljenek. 
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
60. §-hoz
A javaslat azt az ésszerű módosítást tartalmazza, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény egyetlen rendelkezése se vonatkozzék a rendőrségi fedővállalkozásokra. A korábbi rendelkezések fenntartása esetén könnyen elképzelhető, hogy az ún. \"szervezett alvilág\" tudomást szerez a fedővállalkozások rendeltetéséről. Emiatt szükséges a javaslat megtétele.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
61. §-hoz
A javaslat azt az ésszerű módosítást tartalmazza, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény egyetlen rendelkezése se vonatkozzék a nemzetbiztonsági szolgálati fedővállalkozásokra. A korábbi rendelkezések fenntartása esetén könnyen elképzelhető, hogy az ún. \"szervezett alvilág\" tudomást szerez a fedővállalkozások rendeltetéséről. Emiatt szükséges a javaslat megtétele.
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása
62. §-hoz
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése értelmében \"a felügyeleti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melyet az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben szabályoz. Az említett rendelet megalkotását akadályozza, hogy a közraktározásról szóló törvény 12. §-ának (2) bekezdése igazgatási szolgáltatási díj szabályozására ad felhatalmazást. A felügyeleti tevékenység azonban nem az ügyfél kezdeményezésére indul, ezért rá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben szabályozott igazgatási szolgáltatási díj nem alkalmazható.
A közraktárak ellenőrzésénél felügyeleti eljárásról van szó, felügyeleti eljárási díjat pedig csak törvény keretében lehet elrendelni. A közraktározásról, valamint az illetékekről szóló törvény közötti ellentmondás feloldására tehát a közraktározásról szóló törvény már felhívott rendelkezésének módosításával nyílik lehetőség. Ennek a kérdésnek a megoldása rendkívül fontos, mert anélkül az IKIM a törvényben előírt felügyeleti tevékenységéhez szükséges bevételéhez nem jut hozzá, illetőleg a közraktározási törvény már hivatkozott rendelkezésében foglaltaknak nem tud eleget tenni.
A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet módosítása
 A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
63-64. §-hoz
A belvízi hajózási fuvarozás, valamint a közúti személyszállítás engedélyhez kötött tevékenység. A fuvarpiacon ennek ellenére egyre nagyobb gyakorisággal jelennek meg olyan szereplők, amelyek az előírt engedéllyel nem rendelkeznek, így a piacon jogszerűtlen eljárással szereznek fuvarfeladatokat. Ez a magatartás jelentős hátrányt okoz mindazon piaci szereplőknek, amelyek az előírt műszaki és közlekedés-biztonsági feltételeknek az engedélyek megszerzése tekintetében megfelelnek. A javaslat e magatartásformákat kívánja szankcionálni a Magyar Köztársaság határain belül a kabotázsengedély nélkül fuvarozók esetén a közigazgatási bírság bevezetésével.
A javaslat ezen túlmenően a vámszervek részére egyértelműen meghatározza, hogy a nemzetközi fuvarozásban engedély nélkül résztvevőkkel szemben - a nemzetközi árufuvarozásra, illetve személyszállításra jogosító engedély megszerzéséig - a közlekedési eszköz, illetve az azon szállított áru vámkezelését meg kell tagadni.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénynek az utánképzéssel kapcsolatos rendelkezésit a hatályos jogszabályokhoz igazítva indokolt pontosítani.
A szankció a nemzetközi egyezményekben erre jogosított országok hatósági jelzései alatt közlekedő közúti járművekkel, úszó létesítményekkel fuvarozókat nem érinti, mert e járműveket maguk a nemzetközi egyezmények jogosítják fel a forgalomban történő részvételre.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása
65. §-hoz
Az egészségügyi ellátások finanszírozásával kapcsolatban évek óta fennálló problémák enyhítését célozza a módosítás - összhangban a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 5. §-ában foglaltakkal - azzal, hogy a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatást írja elő.
Indokolt, hogy a törvény hatálya ne terjedjen ki azokra a szolgáltatásokra amelyeket a költségvetési intézmények az által létrehozott, gazdasági társaságok, vagy az olyan gazdasági társaságok végeznek, amelyben ezen intézményeknek többségi részesedése van, hiszen az intézmények pont abból a célból hozták létre a gazdasági társaságot, vagy szereztek benne részesedést, hogy alapfeladataik ellátását gazdaságosabbá tegyék.
A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítása
66. §-hoz
A Cspt. szerint a családi pótlék emeléséről az Országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. Ennek megfelelően a Cspt. módosítására vonatkozó paragrafus keretében javaslat történt a családi pótlékra és ezzel összefüggésben a gyermekgondozási segélyre jogosító jövedelemhatár, valamint a különböző típusú családoknak járó családi pótlék-összegek 1998. május 1-jei hatállyal történő emelésére. A javaslat szerint mind a jövedelemhatár, mind a családi pótlék 1998. évi éves átlaga - a családi pótlék 1997. évi éves átlagához viszonyítva - a családi pótlékra jogosító évhez igazodva, az 1997. májusa és az 1998. májusa közötti várható fogyasztói árnövekedésnek megfelelően - a megfelelő kerekítések alkalmazásával -, 13,5 %-kal emelkedik (Cspt. 5. §-a). 
A Cspt. módosítása során változik a családi pótlékkal kapcsolatos jövedelemnyilatkozat-tétel rendje. A továbbiakban az az igénylő, akinek a családjában van legalább egy személyi jövedelemadó-bevallásra kötelezett személy, jövedelemnyilatkozatának egyik példányát - saját maga, vagy munkáltatója útján - a személyi jövedelemadó-bevallással együtt köteles megküldeni az APEH-nek, másik példányát a családi pótlékot folyósító szervnek. Az az igénylő, akinek a családjában nincs egyetlen személyi jövedelemadó-bevallásra kötelezett személy sem, a továbbiakban egyszerűsített jövedelemnyilatkozatot tesz. 
A családi pótlék-igénylés jogszerűségének ellenőrzése kiterjed a jövedelemnyilatkozatban szereplő valamennyi adatra. A jövedelemnyilatkozatot az APEH-el egyetértésben az OEP adja ki. Az OEP a felelős a családi pótlék-igénylés ellenőrzésének megszervezéséért és végrehajtásáért is. (Lásd Cspt. 7. §-át érintő változásokat.) 
A Cspt. módosítás tartalmaz néhány, a családi pótlékra való jogosultság megállapítását könnyebbé, egyértelműbbé tevő egyszerűsítést (Cspt. 1/A. § (1) bekezdés, 2. § (2) bekezdés). 
E módosítás keretében kerülnek helyesbítésre a gyermekek védelméről szóló törvény keretében pontatlanul történt, a Cspt.-t érintő módosítások (Cspt. 1. §) és sor kerül néhány technikai jellegű korrekcióra is.
Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosítása
67. §-hoz
A javaslat az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvénynek a vízhasználó számára meghatározott alapjárulékoknak a valorizációval felemelt összegeit tartalmazza.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LXI. törvény módosítása
68. §-hoz
A törvényjavaslat egyszerűsíti az MNB és a központi költségvetés elszámolását úgy, hogy az MNB minden hónapban elszámol a költségvetéssel a saját tőkéjének a forgalomban levő bankjegy és érmeállomány éves átlaga 9 %-ához való viszonyítása alapján, valamint ezzel egyidejűleg a tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredményével, amelyben a mindenkori devizaeszközök és források átértékeléséből származó árfolyamnyereségek és veszteségek is megjelennek. Tekintettel arra, hogy az MNB az eredményének megfelelő osztalék előleget fizet, illetve a központi költségvetés a megállapított mutatóhoz viszonyított saját-tőke hiányt megtéríti, az MNB tőkéje nem csökkenhet a meghatározott szint alá.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
69. §-hoz
A javaslat a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítésének mértékét az 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakon túl, kiterjeszti a jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított központi költségvetési szervek dolgozóira is.
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása
70. §-hoz
A javasolt módosítás - összhangban a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 43. §-ának tervezett módosításával - az egyes ügytípusokhoz jobban igazodó hatósági fórumrendszer kialakítását, és ezzel egyidejűleg a költségvetési pénzeszközök hatékonyabb felhasználását szolgálja.
A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosítása
71. §-hoz
Az elemi csapásokat a földadóról szóló - módosított - 1991. évi LXXIX. törvény határozza meg. Ezek között valamennyi művelési ágra (így az erdőre is) csak az aszály vonatkozik. Ismeretes, hogy az utóbbi években az elemi károk (árvíz, belvíz, tűz, hó-, jég- és széltörés stb.) volumene óriási károkat okozott az ország erdőállományában. Az így károsodott erdőterületek kárfelszámolása jelentős költségterhet okoz az érintett gazdálkodóknak. A földadóról szóló törvény erdő művelési ágra ár- és belvíz, tűz esetén nem terjed ki, illetve hó-, jég- és széltörésből eredő károkat nem tartalmazza. A költségvetési törvénybe ezért szükséges felvenni a javaslatban szereplő szövegrészeket. E törvénymódosítást az is szükségessé teszi, hogy az erdőt ért fent említett károk enyhítésére a 3/1997. (I. 18.) FM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint az erdőgazdálkodási tevékenységet végző is igényelheti a (7) bekezdés alapján a kamattámogatást, míg a földadóról szóló törvény alapján ezt nem teheti meg.
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása
72. §-hoz
A célból, hogy az egyes közszolgálati műsorszolgáltatók érdekeltek legyenek a műsorterjesztési költségek csökkentésében, s e költségek mértéke összahangban legyen a  költségvetés  tehervállaló képességével, a média tv. 75. §-ának (1) bekezdésében megszabott és a közszolgálati műsorszolgáltatók műsorterjesztési költségeihez igazított támogatási kötelezettséget 75 %-ra szükséges csökkenteni. Ehhez a média tv. módosítása szükséges. Ugyanakkor azért, hogy az egyes média részvénytársaságok forrásarányai kedvezőbben alakuljanak, véglegesíteni kell az üzembentartási díjbevétel elosztási arányainak 1997-re átmenetileg meghatározott mértékét. Ez is a média tv. módosítását igényli. Az üzembentartási díjbeszedés hatékonyságának javítása szükségessé teszi, hogy a pályázat során megfelelő követelményeket érvényesítő eljárásban és biztosítékokkal válasszák a díjbeszedőt.
A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosítása
73. §-hoz
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása a bukmékeri rendszerű fogadásokkal egészül ki várhatóan a költségvetési törvény hatályba lépéséig.
Az államháztartásról szóló 1994. évi XXXVIII. törvény módosítása
74. §-hoz
Az Áht. módosítását az elmúlt évben felmerülő problémák rendezése, a jogi szabályozásnak az új feladatokhoz igazítása indokolja.
Az (1) bekezdéshez:
A maradvány-elszámolás során problémát okozott a teljesítésarányos finanszírozás körébe tartozó előirányzatoknál a Kincstár részéről meg nem nyitott, de kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-felhasználási kereteknek a maradvány-elszámolás során történő kezelése, ezért indokolt a pontosítás az Áht. e bekezdésében.
A (2) bekezdéshez:
A fizetésre kötelezettek számára kedvezőbb törvényi szabályozás esetén nem indokolt a negyvenötnapos \"felkészülési idő\" biztosítása. 
A (3) bekezdéshez:
A javasolt módosítás a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából kiemelkedőnek minősülő (titkos, szigorúan titkos) adatokkal kapcsolatos prezentációs és beszámolási rend szabályozását célozza.
A (4) bekezdéshez:
Az Áht. 124. § (2) bekezdésének s) pontjában és a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 97. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás egyfelöl az alapok és a kapcsolódó célú, rendeltetésű fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása összehangolásának, másfelöl a fejlesztési célú állami támogatások összehangolása és a területi kiegyenlítés követelményének erősítése érdekében a fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, illetve célelőirányzatok, továbbá az elkülönített állami pénzalapok, valamint az önkormányzati kiegyenlítést szolgáló támogatás feltételrendszerének, pályázati, eljárási, finanszírozási, ellenőrzési és információs rendszerének kormányrendeletben történő szabályozására irányul. Ebben a feladatkörben jelentős és sokrétű szerep hárul a Kincstárra, amely a feladatokat csak az Áht.-ban kapott felhatalmazás alapján láthatja el. Ezért - a feladatok konkrét nevesítése helyett - a Kincstár számára a hivatkozott törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében általános felhatalmazás rögzítése indokolt.
A Kincstár nem teljesítheti az ügyfelei által benyújtott megbízások és rendelkezések teljesítését, ha azok nem felelnek meg a hatályos jogszabályok előírásainak (pl. előirányzat-módosítás, finanszírozási korrekció). Erre a közvetlen jogszabályi felhatalmazást is indokolt rögzíteni.
A szöveg-kiegészítés megteremti a lehetőséget ezen követelményekhez megfelelésnek, valamint jelentős lépés az EU konform támogatási rendszerek kialakítása irányába.
A (5)-(6) bekezdéshez:
A Kincstár által kezelt államadóssághoz, a különböző ügyletek elszámolásához és a külföldi támogatási és hitelforrásokból finanszírozott programok megvalósításával összefüggő kincstári feladatok ellátásához szükséges az MNB-nél vezetett devizaszámla. A bekezdés további módosítása a hivatkozott bekezdések számozásának megváltozása miatt szükséges.
A rendelkezés módosítása a javasolt módosítások és a hatályos szövegben levő hivatkozás pontosítása miatt szükséges.
A (7) bekezdéshez:
A javasolt módosítás nyomán a jegybank az MNB-nél vezetett kincstári egységes számla egyenlege után olyan mértékű betéti kamatot fizet mint amilyen más gazdasági szereplőknek is fizet a jegybankban elhelyezett betétek után.
A (8) bekezdéshez:
A pártok esetében a tényleges helyzet törvényesítése miatt van szükség a módosításra, az országos kisebbségi önkormányzatok esetében azért, hogy a fejezet kezelni tudja az előirányzatot. 
A(9)-(10) bekezdéshez: 
A javaslat - figyelemmel az alapok és fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának összehangolásával kapcsolatos szabályozásra - pontosítja a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását szabályozó dokumentumok tartalmát.
A javasolt módosítást indokolja, hogy bár az állami feladatok előirányzatainak fejezetek közötti átcsoportosítására a 39. § (1) bekezdése alapján a Kormány jogosult, a szóban forgó esetre a Kormány jóváhagyása nem indokolt, ugyanakkor javasolható az átcsoportosításról történő tájékoztatási kötelezettség előírása. 
A (11) bekezdéshez:
Az Áht. módosítása indokolt, hogy ne kelljen az évenkénti költségvetésben meghatározni, hogy az adósság behajtása kinek a feladata.
A (12) bekezdéshez:
A kezességvállalás szabályainak a (6) bekezdéssel való kiegészítése azért indokolt, mert a külföldi székhelyű pénzintézetek országának joga a magyar jog szerinti készfizető kezességvállalásnál szigorúbb állami felelősségvállalást kíván meg nagyhitelek esetén, ezért indokolt az ilyen típusú felelősségvállalás lehetőségét törvényi szinten biztosítani a Kormány részére.
A(13) bekezdéshez:
A javasolt módosítás a központi költségvetés terhére történő viszontgarancia vállalásának jogi alapját biztosítja.
A (14)-(15) bekezdéshez:
A javasolt módosítás az Áht. két érintett rendelkezése közötti összhangot biztosítja.
A Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó, a központi költségvetésben fejezetet alkotó szervek testületek előirányzatainak a Kormány hatáskörébe utalt átcsoportosítása alkotmányjogi szempontból aggályos, ezért e fejezetek tekintetében az átcsoportosítási joggal a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét célszerű felruházni. 
A (16) bekezdéshez:
Az Európa Megállapodás 62 1. cikkelye kimondja, hogy a Megállapodás megfelelő működésével, amennyiben érinthetik a Közösség és Magyarország közötti kereskedelmet, összeegyeztethetetlenek a következők: \"bármely állami támogatás, amely azáltal, hogy előnyben részesít egyes vállalatokat vagy egyes áruk termelését, torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget.\" Azt, hogy mely állami támogatás összeegyeztethetetlen az egyezménnyel, az EGK-t létrehozó Római Szerződés 92. cikkelyének alkalmazásából eredő kritériumok alapján kell elbírálni. Ezek a kritériumok az állami támogatásokkal kapcsolatos EU másodlagos joganyagban találhatók meg. Az elbírálást a Pénzügyminisztériumnak kell elvégezni. Az idézett főszabályhoz végrehajtási szabályok tartoznak, amelyek előírják a főszabályban vállalt kötelezettség végrehajtásának módját, feladatait és a szabályok megsértése esetén követendő eljárást. 
A (17) bekezdéshez:
A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének feladatai közül javasoljuk kivenni az előirányzat-maradvánnyal kapcsolatos előirányzat-módosítási hatáskört és e helyett az előirányzat-maradvány összegének jóváhagyását és a lekötetlen előirányzat-maradvány célhoz rendelését szükséges rögzíteni.
A (18) bekezdéshez:
Az Áht. jelenlegi rendelkezései csak abban az esetben teszik lehetővé a Kincstár számára inkasszó benyújtását a helyi önkormányzatok ellen, ha a decemberi nettó finanszírozást követően is marad fenn közterhekre megelőlegezett és le nem vont összeg. Az azonnali beszedési megbízás benyújtására lehetőséget kell adni évközben is a Kincstár számára.
A (19) bekezdéshez:
Amennyiben a tárgyévet megelőzően kerül elfogadásra az adott évi költségvetési törvény, akkor hatályba lépését követően az önkormányzatoknak elegendő időt kell biztosítani saját költségvetési rendeletük megalkotására. A módosítás ezt a célt szolgálja.
A (20) bekezdéshez:
A javasolt módosítás összefügg a 71. §-ban javasolt módosítással.
A (21) bekezdéshez:
A javasolt módosítás a hatályos jogszabály joghézagát pótolja, rendezve a helyi önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítási hatáskört. 
A (22)-(23) bekezdéshez:
A költségvetési szervek alapításáról és megszüntetéséről rendelkező dokumentumok és azok tartalmának egységes értelmezését célozza a javaslat.
A (24) bekezdéshez:
Az előirányzat-maradvánnyal kapcsolatos előirányzat-módosítási hatáskört a 49. § g) pontjában foglaltakra figyelemmel a felügyeleti szerv hatásköréből az intézményi hatáskörbe indokolt helyezni 
A rendelkezés pontosítását egyrészt az intézményi hatáskörbe utalt előirányzat-módosítási kör változása indokolja, másrészt amiatt szükséges, mert a Kincstár által végzett előirányzati fedezetvizsgálat előirányzat nélkül nem engedélyez kifizetést.
Az előirányzat-maradvány megállapításának szabályait szükséges kiterjeszteni a fejezeti kezelésű előirányzatokra és az államháztartás más alrendszerei által ellátott feladatokhoz kapcsolódó előirányzatokra is, illetve pontosítani indokolt a törlésre kerülő előirányzat-maradványok körét.
A költségvetési törvényben az Országgyűlés által megállapított előirányzatok mind nagyobb hányada egy-egy meghatározott feladat közvetlen ellátására, vagy valamilyen szakmai cél megvalósítása érdekében társfinanszírozó forrásként szolgál. A feladatok programokba szerveződnek és ezért megfelelő költségvetési szabályozást kell kialakítani ezen előirányzatok éven túli felhasználására is. A feladatok, programok finanszírozásánál ugyanis a megvalósítandó feladat, illetve szakmai cél a szakmai, műszaki teljesítés, teljesíthetőség függvényében alakul és ez nem mindig esik egybe a költségvetési évvel, illetve a kötelezettségvállalással előre fedezhető időszakkal. A javasolt kiegészítés a folyamatos, többéves feladatok maradványainak továbbvihetőségét biztosítja a költségvetési szerveknél alkalmazottakkal analóg módon. A javaslat ugyanakkor kizárja azt is, hogy az adott célra a költségvetési törvényben megállapított és országgyűlési jóváhagyás nélkül év közben más célra nem felhasználható előirányzatok a maradvány-elszámolásnál más célra fordítódjanak, a feladat folytonosságát szigorúan a szakmai és pénzügyi értékeléstől teszi függővé. 
A javaslat a nemzetközi segélyek előirányzat-maradványának kezelésével felmerült problémák rendezését célozza.
A (25) bekezdéshez:
A közbeszerzési törvény alkalmazása során visszatérő igény a rendelkezésre álló fedezet meghatározása, különösképpen a több éves megvalósítási idejű beszerzések esetében. A javasolt módosítás ennek a problémának a rendezését célozza.
A (26) bekezdéshez:
Az 1992-ben hatályba léptetett eredeti rendelkezést az azóta bekövetkezett jogszabályi változások (a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény) és a nemzetközi pénzügyi intézményektől történő hitelfelvétel kialakult gyakorlata (a hitelt a Kormány veszi fel) miatt szükséges módosítani. 
A (27) bekezdéshez:
Az önkormányzati fejlesztéseknek a céljellegű decentralizált előirányzatok odaítélésével a megyei területfejlesztési tanácsok hosszú távú elkötelezettséget vállalnak. Ennek törvényi feltételeit kell megteremteni a címzett- és céltámogatások maradvány elszámolási szabályaival analóg módon.
A (28) bekezdéshez:
A javaslat célja, hogy megakadályozza, illetve orvosolja az olyan problémák kialakulását, amikor a központi költségvetési szervek jelentős köztartozásokat halmoznak fel és előirányzataikat is túllépik. A javaslat szerint a megnyitott előirányzat-felhasználási keret a törvényben meghatározottak szerint csökken a köztartozások összegével. A köztartozást csökkentő átutalási megbízásokra - azok összegének erejéig - a Kincstár további előirányzat-felhasználási keretet nyit.
A (29) bekezdéshez:
A Magyar Állam a tulajdonában álló lakások nagy többségét a benne lakó bérlők részére kedvezményes áron értékesítette. Ennek feltételei az ún. szolgálati lakások körében is fennállnak azzal a többlet megkötöttséggel, hogy ezen lakások kincstári vagyonkörből történő kikerüléséhez a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges, illetőleg az értékesítésére a KVI jogosult, kivéve ha pályázat keretében kiválasztott személy egy szervezet részére megbízást ad e lakások értékesítésére. Ezek a kötöttségek felesleges adminisztrációt okozva rendkívül időigényessé és bonyolulttá teszik az értékesítést, tekintettel e lakások jellemzően nem túl nagy értékére, valamint a társadalmi elvárásokra is.
A költségvetési szerv lakásgazdálkodási feladatainak ellátására feleslegessé vált szolgálati lakások kincstári vagyoni körből történő kikerülésének szándékával alkotta meg az Országgyűlés az ún. lakástörvényt. Erre tekintettel sem indokolt a főleg törvényességi és alaki követelmények ellenőrzésére irányuló pénzügyminisztériumi, illetőleg KVI eljárás.
A (30)-(31) bekezdéshez:
Az (1) bekezdés alapján a KVI-hez kerülő állami öröklésű vagyontárgyak értékesítése is a pénzügyminiszter jóváhagyásával valósulhat meg. A KVI kincstári vagyonkörből történő kikerülést kezdeményező előterjesztéseinek túlnyomó többsége az állami öröklésű ingatlanok értékesítésére vonatkozik. 
Az állami öröklésű ingatlanok kincstári vagyoni körből történő kikerülésének engedélyezését - az ingatlanok és azok hasznosítási lehetőségeinek pontosabb ismeretére tekintettel - a KVI vezérigazgatója a pénzügyminisztériumi eljárással azonos hatékonysággal képes megítélni. Az értékhatár szerepeltetése a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatában szereplő mértékekkel való arányosság miatt indokolt.
A (32) bekezdéshez:
A jelenlegi szabályok a Kincstár részére nem teszik lehetővé, hogy a forgalmazókhoz hasonlóan korlátozott rendeltetésű és a befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó számlát vezessen. Így a Kincstár nem tud a befektetési vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokat kínálni. E problémának a rendezését célozza a javaslat.
A (33) bekezdéshez:
A külföldről érkező támogatások kincstári kezelését csak az új, 1998-ban induló támogatásokra indokolt előírni, mivel a jelenleg folyamatban levő programokra más kezelési szabályok kerültek a korábbiakban meghatározásra, azok módosítása jelentős többletterheket okozna a tárcák részére.
A(34) bekezdéshez:
Az u) pontban javasolt kiegészítés az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal összefüggő jogharmonizációs követelmények teljesítése érdekében szükséges. Kormányrendeletben kell rögzíteni azt az eljárást, illetve szabályozást, amely biztosítani hivatott, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályozások jogharmonizációs szempontú megítélését végző szerv valamennyi állami támogatásokat érintő szabályozás változásáról még annak elfogadása előtt az előzetes bejelentést (notifikációt) megkapja, valamint azt, hogy csak a pénzügyminiszter egyetértésével valósulhasson meg az új támogatási rendszerre vagy a meglévő változtatására irányuló szabályozás kidolgozása. 
A v) pontban javasolt szabályozást az indokolja, hogy a központi költségvetési szervek közhasznú társasággá, gazdasági társasággá történő kvázi \"átalakítása\", valamint a már létrejött társaságok számára történő kincstári vagyon rendelkezésre bocsátása során az apportálással kapcsolatban olyan joghézagok jelentkeztek a jogalkalmazás tekintetében, melyek szabályozása kormányrendelet útján célszerű.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
75.-hoz és a 77. § (5)-(8)-éhez
A javaslat az előirányzott közalkalmazotti keresetnövekedés megvalósulásának elősegítése érdekében a 10 fizetési osztályból álló illetménytáblázat garantált illetménytételeinek átlagosan 16 %-os növelését tartalmazza 1998. február 1-jétől. A pótlékalap 11 800 forintról 13 500 forintra, tehát 14,4 %-kal emelkedik ugyanezen időponttól. Az illetménytáblázat és a pótlékalap javasolt emelése meghatározó szerepet játszik a közalkalmazottak keresetének 1998. évi növelésében.
A 10 fizetési osztályos illetménytáblázatra való 1997. évi átállás miatt a korábbi \"F\" fizetési osztályba sorolatak számára átmenetileg alkalmazott kiegészítő tábla 1998-ban is fennmarad azokban a fizetési fokozatokba, ahol az átlagosan 16 %-os illetménytáblázat-változás nyomán az új garantált illetményminimumok még alacsonyabbak, mint a kiegészítő táblázatban.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény módosítása
76. §-hoz
A módosítást a társadalombiztosítási szabályok 1998. január 1-jétől történő változása indokolja. Az alkalmi munkát vállalók számára, akik magánnyugdíjpénztárral tagsági viszonyt létesítenek ugyanúgy, mint az egyéb jogviszonyban állók esetén, e módosítás megteremti a lehetőséget a tagdíjak átutalására a magánnyugdíjpénztárakba. A melléklet változását a minimálbér 1998. január 1-jétől várható változása indokolja.

vegyes és záró rendelkezések
77. §-hoz
Ez a paragrafus a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.
78. §-hoz
A javaslat a hatályon kívül helyezendő rendelkezésekről szól.
79. §-hoz
A javaslat a költségvetési törvény végrehajtásához szükséges kormány felhatalmazásokat illetőleg miniszteri felhatalmazásokat fogalmazza meg.

80. §-hoz
A MÁV Rt. működésének biztosításához az egyedi termelési támogatás jelentős növelésére van szükség. A költségvetési támogatás emelése mellett ugyanakkor indokolt a társaság alkalmazkodó képességének gyorsítására is törekedni. Ezt a célt szolgálja, hogy az összes egyedi termelési támogatásból a Kormány 2194/1997.(VII.9.) sz. határozatával összhangban 6000 millió forintot a MÁV Rt. csak a hatékonyság javítását tartalmazó intézkedési program alapján használhat fel.
81. §-hoz
Ez a paragrafus egyrészt meghatározza a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. esetében a műsorterjesztési költségek felső határát, továbbá az üzemben tartási díj havi összegét, amely megegyezik az 1997. évivel.
82. §-hoz
A közbeszerzésekről szóló törvény az éves költségvetési törvény hatáskörébe utalja a közbeszerzési értékhatárok megállapítását. Ez a paragrafus ennek a követelménynek tesz eleget.
83. §-hoz
Az MNB törvénynek az e törvény 68. §-a (2) bekezdését - mely a szabályozást lényegesen egyszerűbbé és áttekinthetőbbé teszi a korábbinál - kell figyelembe venni az MNB 1997. évi mérlegének megállapításánál.
84. §-hoz
Az MNB törvénynek a jegybank jövedelemszabályozásáról és a központi költségvetéssel történő pénzügyi elszámolásáról szóló - az ugyancsak az e törvénnyel módosításra kerülő - 78. §-ának rendelkezései szerint előfordulhat, hogy a költségvetésnek térítési kötelezettsége keletkezik. Számszerű előirányzat biztosítása nem tűnik indokoltnak, mivel az 1998. év egészére a jegybank befizetésével számol a törvényjavaslat, de a havonta történő elszámolási rendszer miatt fennáll annak a lehetősége, hogy év közben a költségvetésnek is keletkezhet fizetési kötelezettsége.











* Amennyiben  a Tolna megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne 1998. év folyamán a Magyarországi Németek Országos  Önkormányzata  fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a Miniszterelnökség fejezet Magyarországi Németek Országos  Önkormányzata előirányzatába. 

** Amennyiben nemzetiségi színház/ak 1998. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül/nek át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja  a részére.
*/ 	1995 végétől napjainkig az állam konszolidált adósságállományán belül folyamatosan nő a forintban vállalt, és épül le a devizában fennálló adósság. Ez a nominális kamatterhek növekedését okozza, mivel az érvényes elszámolási elvek szerint a forinthitelek kamatai tartalmazzák az inflációs komponenst, míg a devizahitelek kamatai nem. A befektetők vagyoni és reáljövedelmi helyzetében azonban az átstrukturálódás során nem történik változás. Pénzügytechnikai okok miatt az 1995 végén és 1996-ban bekövetkezett átstrukturálódás rontó hatása 1997-ben jelentkezik, ami egyszeri deficit/GDP arány romlást okoz.

*/ 	Az adóbevallás adatainak részletes kiértékelése, a nemzeti számlákba való beépítése és az 1996. évi tényleges nemzetgazdasági adatok lezárása a KSH-ban még folyamatban van, ezért a jövedelemelosztásra vonatkozó teljeskörű számításokat még nem tudjuk bemutatni."
