"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/4834. sz.
törvényjavaslat

az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi
pótköltségvetéséről








Előadó:

Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter


Budapest, 1997. szeptember

1997. évi ... törvény

az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetéséről


Az Országgyűlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-a alapján  a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) rendelkezéseire figyelemmel  a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXV. törvény ( a továbbiakban: KT.), valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja. 

1. §

A KT. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"5. § Az Országgyűlés az E. Alap
a) bevételi főösszegét 513 944 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 544 095 millió forintban,
c) hiányát 30 151 millió forintban
állapítja meg.\"

2. §

A KT 6.; 7.; 8.; 9. számú mellékleteinek a helyébe az e törvény 1.; 2.; 3.; 4. számú mellékletei lépnek.

3. §

A KT. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép  és egyúttal (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) A 6. sz. melléklet bevételi oldal 8. cím előirányzata a 7. sz. melléklet Célelőirányzat 1. Kórházátalakítás végkielégítése kiadási előirányzatnak a fedezetét is biztosítja.

(3) A 6. számú melléklet kiadási oldal 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat csoportszám előirányzata, annak 6. kiemelt előirányzata, a 7. sz. melléklet célelőirányzat 1. Kórházátalakítás végkielégítése kiadási előirányzata, a 7. sz. melléklet célelőirányzatok összes sorának, valamint a Mindösszesen sorának előirányzata a tényleges kiadások arányában túlléphető.

4. §

A KT. 11. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A 6. sz. melléklet 1. cím, 1. alcím, 4. előirányzat-csoport tartalmazza azon gyógyszerek támogatásának előirányzatát, melyek - a felhasználásnak a szakmailag kiemelten indokolt területekre történő korlátozása érdekében - csak a gyógyszeres kezelést végző egészségügyi intézmény és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által megkötött külön szerződés szerint támogathatók.

(2) A külön szerződés szerint támogatható gyógyszereket és a támogatás feltételeit külön jogszabály állapítja meg. Csak külön szerződés szerint támogathatók a vérzékenység és a sclerosis multiplex kezelésére szolgáló gyógyszerek.

(3) A 6. számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 4. előirányzat-csoport tartalmazza a sclerosis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátásának 500 millió forintos és a meghatározott biztosítotti csoport térítésmentes influenza elleni védőoltásának 300 millió forintos, valamint a vérzékenység kezelésének 1300 millió forintos előirányzatát\".

5. §

A KT. 14. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/14. § A 6. számú melléklet 1. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoportszám alatti betegséggel kapcsolatos segélyek előirányzatából/ 
\"a) 480 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira,\"
/fordítható összeg./

6. §

A KT. 15. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) A 6. számú melléklet 2. cím egyéb kiadások, 2. alcím működésre fordított kiadások, 7. előirányzat-csoportszám, Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban APEH) -OEP együttműködéssel történő behajtás ösztönzése, valamint a 2. cím, 6. alcím APEH-OEP együttműködéssel összefüggésben átadott összeg előirányzata a tényleges bevételek arányában túlléphető.\" 

(5) A 8. számú melléklet 9. cím központosított előirányzatok kiadása, 2. alcím egészségbiztosítási célfeladatok, 4. előirányzat-csoportszám családi pótlék ellenőrzése előirányzat magában foglalja az APEH által végzett ellenőrzés 15 millió forint összegű ellenértékét is.\"

7. §

Az AT. 5/A. § az alábbiak szerint módosul:

\"5/A. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen

a) a kintlévőségek behajtásából eredő - az erre a célra szolgáló pénzforgalmi bevételi számlára - járulékbevételnek, továbbá egészségügyi hozzájárulásból és munkáltatói táppénz-hozzájárulásból származó bevételnek 2%-a az Egészségbiztosítási Önkormányzat behajtási, 

b) a járulékellenőrzés során feltárt járuléknak, egészségügyi hozzájárulásnak, munkáltatói táppénz-hozzájárulásnak (elfedett járulék, egészségügyi hozzájárulás, kirovás, munkáltatói táppénz-hozzájárulás) 4%-a - legfeljebb azonban az alapok éves költségvetésében meghatározott összeg - a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, az Egészségbiztosítási Önkormányzat, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) behajtási, illetve járulékellenőrzési 

tevékenységet végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható.

(2) A bevételből

a) a járulékellenőrzés során a tárgyévben ténylegesen feltárt járulék és egészségügyi hozzájárulás, valamint munkáltatói táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség 4%-a - legfeljebb azonban az (1) bekezdés szerinti 
összeghatárig - a Nyugdíjbiztosítási Alap,

b) a kintlévőség behajtásából eredő, a tárgyévben ténylegesen befolyt járulékbevétel és egészségügyi hozzájárulás, valamint munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevétel 2%-a - legfeljebb azonban az (1) bekezdés szerinti összeghatárig - az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi. 

c) az APEH és OEP ellenőrei az (1) bekezdés b) pont szerinti tevékenységük során feltárt és kiróható járuléknak, egészségügyi hozzájárulásnak, munkáltatói táppénz-hozzájárulásnak az arányában részesülnek a Nyugdíjbiztosítási Alap (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bevételéből.\"

(3) A bevételeknek a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap közötti megosztására vonatkozóan - a 4-5. §-okban meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek a felsorolt összegekkel csökkentett részére kell alkalmazni.

8. §

Az AT. a következő 5/B. §-al egészül ki:

\"5/B. § (1) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 32. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések végrehajtása során a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozásokat kiegyenlítő - az erre a célra szolgáló pénzforgalmi bevételi számlára befolyó - bevételek 2%-a az APEH-nak és az OEP-nek a rendelkezések végrehajtásában résztvevő szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható.

(2) A bevételeknek a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap közötti megosztására vonatkozóan a 4.-5. §-okban meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek az (1) bekezdés szerinti pénzforgalmi elszámolási számlára befolyó bevétel 2%-ával csökkentett részére kell alkalmazni. 

(3) A pénzforgalmi elszámolási számlára befolyó bevétel 2%-a az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi. Ezen összeg fele az APEH-et illeti meg.\"

9.§

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 105/C. §-a (3) bekezdésének rendelkezését 1997-re vonatkozóan azzal az eltéréssel kell végrehajtani, hogy a járulékfizetésre kötelezettet folyószámlájának 1997. november 30-ai egyenlegéről 1998. január 31-ig kell értesíteni.

10. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a KT. 17. §-ában a \"3. alcím és 4. alcím\" szövegrész helyébe a \"3. alcím, 4. alcím, 5. alcím, 6. alcím\" szövegrész lép.






INDOKOLÁS

az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetéséről szóló
törvényjavaslathoz



ÁLTALÁNOS INDOKLÁS


A társadalombiztosítási alapok költségvetési helyzetét meghatározó egyes tényezők a tervezettől eltérően alakulnak. Emiatt az Egészségbiztosítási Alap várható hiánya meghaladja a pótköltségvetés benyújtására meghatározott mértéket. 
Az Egészségbiztosítási Alap várható bevételei a tervezettől elmaradnak, kiadásai az előirányzatnál nagyobbak lesznek.
A Nyugdíjbiztosítási Alapnál a tervezett hiány helyett kismértékű bevételi többlettel lehet számolni, így pótköltségvetésre nincs szükség. 
Annak érdekében, hogy a megváltozott feltételek között a finanszírozás folyamatossága fennmaradjon, és a hiány létrejöttében szerepet játszó beszedési elmaradások mielőbbi felszámolása megkezdődhessen, az Egészségbiztosítási Alapra kiterjedően pótköltségvetési törvényjavaslat benyújtása szükséges. 
A törvényjavaslat a módosított előirányzatok mellett javaslatot tartalmaz a társadalombiztosítás járulék-ellenőrzési érdekeltségi rendszerének valamennyi, a helyszíni ellenőrzésben közreműködő szervezetre történő kiterjesztésére.

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése által - 1997. augusztus 
27-én - elfogadott pótköltségvetés sem a kiadások, sem a bevételek tekintetében nem számolt a Kormány által szükségesnek tartott követelményekkel, intézkedésekkel.

Nagymértékű az eltérés bevételi oldalon az egészségügyi hozzájárulás és az egyéni járulék-előirányzatok tekintetében, kiadási oldalon pedig elsősorban a gyógyszertámogatásnál. Az Önkormányzat által elfogadott pótköltségvetés szerinti hiány - 47 790 millió forint - meghaladja az államháztartási szinten kezelhető nagyságot.  (1. Függelék)





RÉSZLETES INDOKLÁS

 1. és 2. §-hoz

Az Egészségbiztosítási Alap bevételei közül a munkáltatói járulékbevételek a versenyszférában jelentkező nagyobb keresetkiáramlással összefüggésben a tervezettnél nagyobbak. Ez a többletbevétel és az Egészségbiztosítási Önkormányzat számára az 1996 évi pótköltségvetésben előírt vagyonértékesítési kötelezettségnek idei - az 1997-re eredetileg előírt 6,3 milliárd forinton felüli - teljesítése együttesen sem tudja pótolni az egészségügyi hozzájárulás területén az alkotmánybírósági döntések miatt szűkülő befizetői körrel, és a vártnál nagyobb bevallási, befizetési elmaradással összefüggő bevételkiesést. Emiatt szükséges a bevételi előirányzatok módosítása.

A bevételi elmaradás mellett kiadási többletek is jelentkeznek. 
A gyógyító-megelőző ellátásban a vártnál kisebb létszámfogyás miatt a közalkalmazotti béremelés megvalósításhoz és egyes területeken a működőképesség megőrzéséhez az előirányzat emelésére, és a januárban az egészségügyben dolgozó közalkalmazottaknak kifizetett egyszeri jövedelem-kiegészítés fedezetének biztosítására van szükség. A végkielégítések előirányzata tartalmazza a felmentési időre járó átlagkeresetek kifizetésének a fedezetét is. Ezzel együtt is - az eddigi tapasztalatok szerint - éves szinten várhatóan elegendő lesz a 2000 millió forintos eredeti előirányzat 50 százaléka. A törvényjavaslat ugyanakkor megengedi ezen előirányzat, valamint a gyógyító-megelőző ellátások globális kiadási előirányzatának túllépését, ha ezt a tényleges végkielégítési kiadások összege szükségessé teszi. 

A rokkant nyugdíj ellátás területén tervezett szigorító intézkedések a nyugdíjreform bevezetésével összefüggő érdekegyeztetési megállapodások keretében nem 1997-ben, hanem csak később kerülnek bevezetésre. Emiatt 1997-ben az előirányzat megállapításakor számításba vett megtakarítások nem jelentkeznek. 

A gyógyszertámogatás előirányzottnál nagyobb növekedése az 1996 évi térítési díjemelés vártnál kisebb mértékére a támogatott gyógyszer választék széleskörű bővülésére és a drágább felhasználása felé történő eltolódásra vezethető vissza. Ugyanilyen tényezők játszanak szerepet a gyógyászati segédeszköz-ellátás és a gyógyfürdőellátás területén is. 1997-ben tehát a szándékoltnál kisebb a lakosság és a munkáltatók hozzájárulása az egészségbiztosítási kiadásokhoz.

Az államháztartás egészében véve kedvező helyzetére tekintettel az emiatt keletkező terheket a Kormány nem kívánja a térítési díjak jelentős emelésével a lakosságra hárítani, és nem tartja szükségesnek a járulékok emelését sem. Indokolt azonban a jelentős mértékű bevallási, beszedési-befizetési elmaradás felszámolása az egészségügyi hozzájárulás területén. Az előirányzatok ezen intézkedések hatásának figyelembevételével kerültek kialakításra.

3. §-hoz

A kórházi végkielégítés kiadási előirányzatának a ténylegesen felmerülő kiadások mértékéig történő felhasználása indokolt a kórházi ágyszámcsökkentések miatt. 

4. §-hoz

A törvénytervezet rendezni kívánja a szakzsargonban különkeretes gyógyszertámogatásnak nevezett speciális támogatási rendszer törvényi alapjait. A vérzékenység kezelésére szolgáló - ugyancsak a különkeretes gyógyszer-támogatási körbe tartozó - gyógyszerek eddigi külön költségvetési soron megjelent támogatási előirányzata is beépül a közös törvényi előirányzatba. Indokolt, hogy az azonos szabályozású gyógyszerkör teljes egészében szerepeljen a költségvetési törvényben a gyógyszer-támogatási előirányzat részeként.

5. §-hoz

Az év eddig eltelt időszakában megnőtt egyes súlyos betegségek gyakorisága, mely esetekben a külföldön elvégezhető műtét életmentő.
A megemelkedett külföldi gyógykezelések árai is növelik a költségeket. Ezekre tekintettel indokolt az előirányzat megemelése.


6. és 8. §-hoz

Az APEH és az OEP között megállapodás jött létre az adózás rendjéről szóló törvény azon rendelkezésének a társadalombiztosítás területén történő érvényesítésére, mely szerint az adózó által visszaigényelt összegekből a köztartozások visszatartandók és a jogosult intézmény részére átutalandók. A minél nagyobb bevétel realizálása, az eredményes együttműködés érdekében indokolt az ösztönzési konstrukció bevezetése.

7. §-hoz

Az ellenőrzés hatékonyságának fokozása érdekében hozott döntések eredményeként a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok ellenőrei mellett az egészségbiztosítási szervezet ellenőrei és az adóellenőrök is részt vesznek a társadalombiztosítási bevételek ellenőrzésében. A közreműködéssel összhangban szükség van az ellenőrzéssel kapcsolatos érdekeltségi rendszer valamennyi közreműködőre történő kiterjesztésére.

9. §-hoz

A társadalombiztosítási jogszabályok ez évi változásai és a járulék-bevallásra és -befizetésre adott törvényi haladékok indokolják az 1975. évi II. törvény 105/C. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezés 1997-re vonatkozó módosítását, a folyószámla egyenlegről kiküldendő értesítések vonatkozási időpontjának és megküldési határidejének három hónappal későbbre történő ütemezését. 


10. §-hoz

A törvény hatálybalépésével egyidejűleg rendelkezni kellett az Egészségbiztosítási Alap túlléphető kiadási előirányzatainak módosításáról.

        Ç   ü   v â   r Ą   o ż   l "
