"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA		

T/4859. számú

törvényjavaslat

a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról






								Előadó: Kuncze Gábor
									   belügyminiszter



                  		Budapest, 1997. szeptember					





1997. évi ...... törvény

a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról


1. §

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló, többször  módosított   1992.  évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1. §-ának (1)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a §  új (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek - a céltámogatási körben nem támogatható - vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló,   kiemelt fontosságú, 200 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósítására.\"

\"(4) A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igény összegét a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően - a Belügyminisztérium és a szakminisztérium kezdeményezésére az önkormányzat módosítja. Egyebekben az igénybejelentés nem módosítható.\" 

2. §

A Cct. a következő új 1/A. §-sal egészül ki: 

\"1/A. § (1) A megyei területfejlesztési tanácsoknak a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13. § (3) bekezdése szerinti döntési jogosultsága kiterjed az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű önkormányzati céljellegű decentralizált támogatások felhasználására.





(2) A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok vonatkozásában                az (1) bekezdésben meghatározott támogatás felhasználásával kapcsolatos döntési hatáskört a Fővárosi Közgyűlés gyakorolja.

(3) 	Az (1) bekezdésben foglalt támogatás 
c) 	a területfejlesztési tanácsok részére normatívan elosztott, 
d) 	a költségvetési törvény szerint felhasználható vis maior tartalék részre tagozódik.  
Az a) pontban foglalt előirányzatnak az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó összegét a következők szerint, normatív módon kell megállapítani és a költségvetési törvény kihirdetését követő tizenöt napon belül a belügyminiszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter együttes közleményében közzé kell tenni. Az éves előirányzat 40 %-át a megye, illetve a főváros előző évi január 1-jei lakosságszáma, további 40 %-át az érintett megyében, illetve a fővárosban a helyi önkormányzatokat a költségvetési törvény alapján a tárgyévben a lakóhely szerint megillető személyi jövedelemadónak az országos átlagtól való elmaradása, 20 %-át a helyi önkormányzatok előző év augusztus      31-ei száma arányában kell megosztani. Az előirányzat személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó 40 %-os része elosztásának alapját az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó átengedett részének országos átlagától való önkormányzatonkénti lemaradásnak a település, a fővárosi kerület állandó lakosságszámával súlyozott és megyei, fővárosi szinten halmozott összege képezi. E számításnál a tárgyévet megelőző második év január 1-jei állandó népességszámot kell figyelembe venni. Az (1)-(2) bekezdésekben jogosult szervek a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi előirányzatának legfeljebb 40 %-áig vállalhatnak kötelezettséget a további évekre, de a következő évi kötelezettség-vállalás 30 %-nál magasabb nem lehet. 

(4) A megyei területfejlesztési tanácsok, továbbá a Fővárosi Közgyűlés a terület-, illetve városfejlesztési koncepciók figyelembevételével, saját hatáskörben kialakított feltételrendszer szerint, pályázati rendszer keretében döntenek az (1) bekezdésben meghatározott támogatás alábbi célokra történő felhasználásáról:

a) 	a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó felhalmozási kiadások támogatása;

b) 	a helyi önkormányzatok előre nem látható természeti, vagy más károkból adódó - vis maior - többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatása.
(2) 	Az a) pont szerinti támogatásról az érintett szakminisztérium véleményének figyelembevételével kell dönteni.\"

3. §

A Cct. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § új (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

\"(1) Az előző év november 14-éig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések javasolhatók címzett támogatásra. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő.\"

\"(4) A Kormány javaslata külön-külön tartalmazza a támogatásra, illetve az elutasításra javasolt igények sorszámát, az önkormányzat és az igény megnevezését, a beruházás összköltségét, ezen belül a saját forrás, illetve az igényelt támogatás összegét.

(5) A támogatásra javasolt igények mellett fel kell tüntetni az igényelt támogatás ütemezését is.

(6) Az elutasított javaslatok között különbséget kell tenni aszerint, hogy az elutasítást 

	a) a jogszabályi feltételek vagy

	b) a költségvetési fedezet

hiánya indokolja.

(7) Törvényi változásból eredően a támogatásban részesülő beruházással ellátandó feladat jelentős változása miatt a folyamatban lévő beruházással kapcsolatos eredeti döntés módosításáról törvényben kell gondoskodni.     A feladatváltozást kezdeményező kérelmet a támogatás címzettje évente november 14-éig nyújthatja be a Belügyminisztériumhoz.                           A feladatváltozásról egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés, a következő évi új címzett támogatásról szóló törvény keretében.\"

4. §

A Cct. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"4. § (1) Céltámogatás az e törvény mellékleteiben meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető.

(2) Céltámogatás nyújtása a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) orvosi gép-műszer beszerzéseit.\"

5. §

A Cct. 7. §-ának  (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A kizárólag közös beruházásként megvalósítható térségi szilárd hulladék lerakótelep építése, valamint a 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai által közös megvalósításra tervezett szennyvíztisztító telep építése, illetve települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése  esetén is megilleti a települési önkormányzatokat az (1) bekezdésben megfogalmazott emelt támogatási összeg.\"

6. §

A Cct. 8. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza követelményeinek teljesítésében közreműködő iskolák - ezen feladat ellátására szolgáló - életveszélyessé vált tantermeinek kiváltására benyújtott jogos igények teljes körű kielégítését követően fennmaradó támogatási lehetőség a következők szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között: a települési szilárd hulladék lerakótelep építésére 15 %, a működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzéseire 15 %, a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira együttesen 70 %. A települési szilárd hulladék lerakótelep építésére, illetve a működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzéseire felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira használható fel. Az egyes céloknál az igénykielégítési sorrendet e törvény mellékletei határozzák meg.

(4) Az adott év február 2-áig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések részesíthetők céltámogatásban. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő. Az igénybejelentés a benyújtás határidejét követően nem módosítható.\"


7. §

A Cct. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"9. § (1) Az adott évi címzett és céltámogatási előirányzatból céltámogatásban részesülő önkormányzatok jegyzékét - a beruházás teljes időszakára vonatkozóan - a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemekkel a Kormány teszi közzé.

(2) Az adott év június 30-ig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás az adott évi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott -, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére fordítható. Erről a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kiegészítő jegyzéket tesz közzé. A kiegészítő jegyzék közzétételét követően az adott évben ki nem elégített igények érvényüket veszítik.\"  

8. §

A Cct. III. fejezetének címe a következőképpen változik: 

\"A címzett és céltámogatás általános feltételei, finanszírozása és elszámoltatása\" 

9. §

A Cct. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"10. § (1) Címzett és céltámogatás (a továbbiakban: központi támogatás) a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló, műszaki-pénzügyi-gazdasági szempontból előkészített, önkormányzati feladat hatékony ellátásához szükséges beruházáshoz igényelhető.

(2) A központi támogatás csak az alapfunkció ellátására alkalmas és  önállóan üzembe helyezhető beruházáshoz nyújtható.

(3) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami pénzforrásból és az elkülönített állami pénzalapokból (továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás.

(4) Az egyéb állami támogatások a központi támogatással együtt nem haladhatják meg a beruházási összköltség 100 %-át.

(5) A központi támogatással megvalósuló beruházáshoz az egyéb állami támogatásokból és a központi támogatásból ugyanazon jogerős, érvényes, hatósági (építésre jogosító) engedélyek, azokhoz tartozó tervdokumentáció és beruházási költség alapján igényelhető támogatás.

(6) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz - címzett támogatási igényeknél a beruházási koncepció részeként - megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. Központi támogatás csak a megvalósíthatósági tanulmány szakmai értékelése által megfelelőnek tartott műszaki megoldások egyikére adható.\"

10. §

A Cct. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A központi támogatásban még nem részesült, folyamatban lévő beruházáshoz központi támogatás a még hátralévő beruházási költséghez igényelhető.

(2) A központi támogatás a jogosultság kihirdetését követően teljesítendő kifizetésekhez vehető igénybe. Kivéve a 17.§ (4) bekezdésében meghatározott kifizetéseket.

(3) A közbeszerzési eljárás meghirdetése során az ajánlat kérő a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban nem térhet el a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától.

(4) A kivitelezést a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni. A közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáról, illetőleg a kivitelezés megkezdéséről a Belügyminisztériumot - a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat, vagy a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) útján - nyolc munkanapon belül értesíteni kell.\" 

11. §

A Cct. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § új (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.

(3) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén - függetlenül a központi támogatás felhasználásának mértékétől - az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új központi támogatási igényt.\" 

12. §

A Cct. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését követő év végéig  - a finanszírozó pénzintézet és a TÁKISZ bevonásával - el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg  a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.\" 

13. §

A Cct. 14. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § új (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:

\"(1) Ha az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha 

a) 	a közbeszerzési eljárás során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától,
b) 	a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáról, illetőleg a kivitelezés kezdéséről az értesítést nyolc munkanapon belül nem küldi meg,
c) 	a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül nem kezdi meg a kivitelezést,
d) 	a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel.\"  

\"(3) Ha az önkormányzat ugyanazon (műszaki tartalmú) beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, választása szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania.

(4) Ha az önkormányzat
	a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélytől;
	b) a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáról, illetőleg a kivitelezés megkezdéséről nem küldi meg nyolc munkanapon belül az értesítést;
	c) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül nem kezdi meg a kivitelezést;
	d) a központi támogatásban részesülő beruházás megvalósításától eláll;
	e) a központi támogatást a befejezett beruházáshoz csak részben használta fel;
	f) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel,

akkor a fel nem használt előirányzatról haladéktalanul le kell mondania.

(5) Ha az önkormányzat

	a) nem az igénybejelentésben megjelölt önkormányzati feladatra használta fel, nem a cél szerinti alapfunkcióhoz vette igénybe a központi támogatást;

	b) a törvényben rögzített arányt meghaladó támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott,

akkor a jogtalanul felhasznált központi támogatásról haladéktalanul le kell mondania.

(6) A lemondásról - képviselő-testületi határozat, közös beruházásnál képviselő-testületi határozatok megküldésével - a döntést követő nyolc munkanapon belül értesíteni kell a TÁKISZ útján a Belügyminisztériumot.

(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a 14. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat nem teljesíti határidőre, akkor a fel nem használt előirányzat elvonásra kerül.

(8) Ha az önkormányzat a 14. § (3), (5) bekezdésében foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor évközben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.   


(9) Az 1991. és 1992. évben odaítélt, de az 1993. évi L. törvény hatálya alá nem tartozó, az 1991. évben vagy 1992. évben, illetve ezen két év alatt befejezésre tervezett beruházásokhoz a fel nem használt és le nem mondott központi támogatás előirányzatának ugyanazon beruházáshoz történő felhasználási, illetőleg lemondási határideje 1998. április 30. Ha az önkormányzat a fel nem használt központi támogatásról a jelzett határidőig nem mond le, akkor a fel nem használt előirányzat elvonásra kerül. 

(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés szerinti visszafizetéssel felszabaduló előirányzat felhasználható a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente augusztus 31-éig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a  tervezett  befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok. Az adott év július 1-től lemondással, a (7) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés szerinti visszafizetéssel  felszabaduló előirányzat a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatását növeli.\" 

14. §

A Cct. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § új (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) Közösen elkezdett beruházásból való kiválás esetén céltámogatásnál - ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be - a képviselő- testületi  döntést  követő nyolc  munkanapon  belül  a  többlet  céltámogatásról le kell mondani és ezzel egyidejűleg a már felhasznált többlettámogatást vissza kell fizetni. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az éves költségvetési törvényben a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.

(3) Az önkormányzat jogosult a beruházását terhelő, előzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFÁ-hoz az arányos központi támogatásra. Amennyiben a beruházás folyamán vagy annak befejezését követően           - bármilyen okból - az előzetesen felszámított ÁFA levonhatóvá válik, az ÁFA levonására való  jogosultság napjától számított nyolc munkanapon belül az önkormányzatnak intézkednie kell az ÁFÁ-hoz tartozó arányos központi támogatásról történő lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az éves költségvetési törvényben a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.\"

15. §

A Cct. 17. §-ának (1) - (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) folyósítja a Belügyminisztérium utalványozása alapján, az önkormányzat számlavezető bankján keresztül.

(2) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie címzett támogatás esetén a Kincstárral, céltámogatás esetén az önkormányzat számlavezető bankjával. 

(3) A számlavezető bank a céltámogatást a Kincstártól hívja le. 

(4) A Kincstár vagy a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia az önkormányzat részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos központi támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a központi támogatás címzettjének megnevezett önkormányzat számlájáról. A megvalósíthatósági tanulmány, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó és a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélyhez tartozó tervdokumentáció egyszeri költségét igazoló, kifizetett számla alapján a pénzintézet a központi támogatás kihirdetése után megkötött finanszírozási szerződés alapján átutalja a központi támogatást a támogatási arányok betartásával az önkormányzat számlájára.\"  

16. §

A Cct. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"19. § (1) A központi támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont - kivéve a víziközmű-beruházások üzemeltetői vagyonrészét - a beruházás időtartama alatt, vagy az azt követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére elidegeníti - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat -, illetve az igénybejelentésben megjelölt  beruházási céltól eltérően hasznosítja, kivéve, ha az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciója az önkormányzati feladatellátás ésszerűsítése miatt megszűnik vagy megszűnt, de a létesítmény más, a támogatás címzettje számára előírt kötelező feladat ellátását szolgálja. 

(2) A központi támogatással megvalósult létesítmény - amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált - csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és az állam alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k).

(3) Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciójának megszűnése esetén a létesítmény más, kötelező feladatra irányuló hasznosítása érdekében a támogatás címzettje november 14-éig nyújthat be kérelmet a Belügyminisztériumhoz. A kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés, a következő évi új címzett támogatásokról szóló törvényben.\" 


17. §

A Cct. 20. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A központi támogatással megvalósított létesítmények és fejlesztések működtetéséről az önkormányzat - egészségügyi beruházás esetén az Egészségbiztosítási Alap kezelője - gondoskodik. 

(2) Egészségügyi beruházás esetén a Népjóléti Minisztérium megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról.\" 


18. §

A Cct. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"22. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy:

	a) a címzett és céltámogatás, valamint a céljellegű decentralizált támogatás igénybejelentésének, döntéselőkészítésének és elszámolásának rendjét, a Kincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatait, továbbá a TÁKISZ feladatait;

	b) az országos fejlesztési programokat;

	c) a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelésének rendjét 

rendeletben szabályozza.\"

19. §

A Cct. 23. §-ának a), g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § új n) - p) pontokkal egészül ki:

	\"a) Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának időpontja; egészségügyi gép-műszer beszerzésénél a szerződéskötés időpontja.\"

	\"g) Beruházási költség: a számvitelről szóló - többször módosított -  1991. évi XVIII. törvény szerint a beruházás fogalmához kötődő, a központi támogatás szempontjából elismerhető ráfordítás.

	h) Beruházási összköltség: a beruházási költség előzetesen felszámított, le nem vonható ÁFÁ-val növelt összege.\"  

	\"n) Térségi szilárd hulladék lerakótelep: olyan - meghatározott műszaki követelményeket kielégítő - műtárgyak, valamint a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények összessége, amely több település szilárd hulladékának ártalmatlanítását szolgálja. A beruházást legalább két települési önkormányzatnak közösen kell megvalósítania.

	o) Csatornahálózat: közcsatorna-hálózat (szennyvíz törzshálózat és szennyvíz bekötővezeték együttesen).

	p) Önkormányzati térségi feladat ellátására szolgáló beruházás: szolgáltatásai a megye, vagy körzeti jelleggel több település lakói által vehetők igénybe.\"


20. §

A Cct. az e törvény mellékletét képező új 4. számú melléklettel egészül ki.

21. §

(1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba; ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Cct. 3. §-ának (2) bekezdése, 6. §-a, 8. §-ának (2) és (5) bekezdése, 8/A. §-a, 14. §-ának (2) bekezdése és 21. §-ának (2) bekezdése. A Cct. megszűnő 6. § (2) bekezdése alapján meghatározott pályázati döntések szerint a Céltámogatási Kiegészítő Keretből támogatásra jogosult beruházások befejezéséhez szükséges támogatások fedezetét a költségvetési törvényben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetében tervezett önálló előirányzat biztosítja. 

(2) E törvény 1. §-ának a Cct. 1. §-ának új (4) bekezdését megállapító, 3. §-ának a Cct. 3. § (1) bekezdését módosító, 6. §-ának a Cct. 8. § (4) bekezdését módosító, 7. §-ának a Cct. 9. § (1) bekezdését módosító és új (2) bekezdését megállapító, 9. §-ának a Cct. 10. §-ának új (1) - (5) bekezdését megállapító, 10. §-ának a Cct. 11. § új (3) bekezdését és (4) bekezdésének második mondatát megállapító, 13. §-ának a Cct. 14. § (1), (3) és (4) bekezdését módosító és új (5) - (8) bekezdését megállapító, 17. §-ának a Cct. 20. § (1) és (2) bekezdését módosító, 19. §-ának a Cct. 23. § a) pontját módosító rendelkezéseit első ízben az 1998. évi igénybejelentéseknél kell alkalmazni.   

(3) E törvény 1. §-ának a Cct. 1. § (1) bekezdését módosító, 6. §-ának a Cct. 8. § (3) bekezdését módosító, 9. §-ának a Cct. 10. §-ának (6) bekezdését megállapító, 15. §-ának a Cct. 17. § (4) bekezdésének utolsó mondatát megállapító, 19. §-ának a Cct. 23. § p) pontját megállapító, valamint a Cct.  új 4. számú mellékletének rendelkezéseit első ízben az 1999. évi igénybejelentéseknél kell alkalmazni.


Melléklet az 1997. évi ............törvényhez
4. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez

Támogatható célok
1999-2001. évekre

Sor-szám
Támogatható cél

Igénybevétel feltételei

I.
Vízgazdálkodás










Szennyvízelvezetés és tisztítás
Az igénykielégítés sorrendje:
Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.1., I.2. és I.3.  célokra benyújtott igény kielégítésére, akkor a következő prioritási csoportok növekvő sorszáma, valamint a prioritási csoportokon belül az állandó népesség - a beruházás megvalósítására társult önkormányzatoknál az összes állandó népesség - csökkenő mértéke szerint történik az igények sorrendjének megállapítása.
1. Az ivóvízbázisvédelmi cél-programba bevont üzemelő és távlati karszt, talaj és parti szűrésű vízbázisok, valamint az ivóvíztározók védőterületén lévő önkormányzatok, függetlenül az állandó népesség számától. 
2. Az ivóvízbázisvédelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati rétegvíz-bázisok, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekhez tartozó, 2000 főnél nagyobb állandó népességű önkormányzatok. 

1.	A szennyvízelvezetéssel  és tisztítással kapcsolatos támogatás az  állandó népesség ellátására igényelhető.

2.	Nem igényelhető támogatás   a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz.













3. Egyéb 10000 főnél nagyobb állandó népességű önkormányzatok.
4. Minden 2000-10000 fő állandó népességű önkormányzat, amely tartósan magas talajvízállású területen, a Balaton vízgyűjtő területén, valamint a Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó, Ráckevei-Soroksári Duna parti sávjában helyezkedik el. 
5. Egyéb 2000-10000 fő állandó népességű önkormányzatok. 
6. Az ivóvízbázisvédelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati rétegvízbázisok, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területekhez tartozó 2000 fő állandó népességnél kisebb önkormányzatok.
7. Minden olyan 2000 fő állandó népességnél kisebb önkormányzat, amely tartósan magas vízállású területen, a Balaton vízgyűjtő területén, valamint a Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó, Ráckevei-Soroksári Duna parti sávjában helyezkedik el. 
8. Egyéb 2000 fő állandó népességnél kisebb önkormányzatok. 
Az 1-8. pontban az önkormányzat besorolása a támogatás első évét megelőző évben a KÖNYV által hivatalosan közölt népességszám alapján történik.
Az igények rangsorolásánál az adott évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembehelyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházásokat együttesen kell figyelembe venni. 
Közös beruházásnál az igények sorrendjének megállapítása a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat figye-lembevételével történik.











I.1.

Szennyvíztisztító telep építése


Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi, vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázisvédelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket.
A támogatási arány: 50 %
I.2.
Települési folyékony hulladék /tengelyen szállított szennyvíz/ tisztítótelep építése

Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi, vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázisvédelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja.




További feltételek:
a/ az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított;
b/ a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető. 
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 50 %. 

I.3.

Szennyvízcsatorna-hálózat építése


Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízközcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához.
Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni.
Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan az ingatlantulajdonosok legalább 60 %-a vállalta a bekötést.
A támogatási arány 5000 fő feletti         állandó népességű  település esetében:     40 %
A támogatási arány 5000 fő alatti állandó népességű  település esetében: 50 %
Más önkormányzat, vagy állam tulaj-donában lévő - érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező - szenny-víztisztító műre való csatlakozás esetén a támogatási arány 10 %-ponttal növekszik. 

II.

Oktatás

Az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó  pedagógiai szakasza követelményeinek teljesítésében közreműködő iskolák       - ezen feladat ellátására szolgáló - életveszélyessé vált  tantermeinek kiváltása.





Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat - építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján - az I. fokú építési hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához. 
A támogatási arány: 50 %


III.


Egészségügy

Működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzései
Az igénykielégítés sorrendje:
Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igény kielégítésére, akkor az igények kielégítése elsőként a települési önkormányzatok állandó népességszám szerinti csökkenő sorrendjében történik. Ha települési és megyei önkormányzat közös beruházást valósít meg, akkor a települési önkormányzat népességét kell figyelembe venni. Ezt követően a megyei önkormányzatok igényeinek kielégítése a megye egy lakosára számított GDP összegének növekvő sorrendjében történik.





Támogatást igényelhetnek a helyi önkor-mányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára: 
- fogászat,
- hagyományos röntgen-diagnosztika,
- kórházi központi klinikai laboratóriumok,
- anaesthesiológiai és intenzív therápia,
- sterilizálás és fertőtlenítés.
A támogatási arány: 40 %






IV.

Hulladékgazdálkodás

Települési szilárd hulladék lerakó- telep építése
Az igénykielégítés sorrendje:
Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igény kielégítésére, akkor a beruházás megvalósítására társult  önkormányzatok összes állandó népességének csökkenő mértéke szerint történik az igények sorrendjének megállapítása.




Támogatást igényelhetnek térségi szilárd hulladék lerakó létesítéséhez az erre  a célra társult települési önkormányzatok, ahol húsz kilométeres körzetben nincs a műszaki követelményeknek megfelelő fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó népesség együttesen meghaladja a 20000 főt, továbbá: 

a/ olyan hulladék lerakóval rendelkeznek, amely/ek/ legalább egyike sérülékeny vízbázist veszélyeztet /vagyis a  I. Vízgazdálkodás pontban az  1. prioritási csoportban felsorolt  települések közé tartozik/, vagy 

b/ ahol a meglévő lerakó az emberi egészségre ártalmas és felszámolását hatósági felszólítás írja elő. 
A támogatási arány: 40 %. 


I n d o k o l á s

a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról készült 
törvényjavaslathoz
A címzett és céltámogatási rendszer az önkormányzatok pénzügyi szabályozásának része, melynek bevezetésére 1991-ben került sor. Feladata az, hogy az Országgyűlés által meghatározott, társadalmilag kiemelt fejlesztési célok megvalósítását részben vagy egészben központi forrásból elősegítse. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásainak körét, a támogatás mértékét, az igénybevétel feltételeit, az igénybejelentés, a döntéselőkészítés, a döntés, a finanszírozás, az elszámolás és az ellenőrzés rendjét az 1992. évi LXXXIX. törvény szabályozza.
A rendszer működésének eddigi tapasztalatai, az államháztartási reform és annak részeként a Magyar Államkincstár létrejötte, a Belügyminisztérium előirányzat kezelői feladatai, a megyei területfejlesztési tanácsok megalakulása szükségessé tette a címzett és céltámogatási rendszer felülvizsgálatát és korszerűsítését.
A korszerűsítés célja, hogy a támogatás eljárási rendje alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, egyszerűsödjön és ellenőrizhetőbbé váljon.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Annak érdekében, hogy csak a kiemelt fontosságú beruházásokhoz lehessen címzett támogatást  igényelni, célszerű a beruházási összköltség alsó határának törvényi szintű meghatározásán túl az önkormányzati térségi feladatra, illetve a jogszabály által elfogadott országos, vagy törvényben meghatározott fővárosi és megyei szakmai fejlesztési programba tartozó feladatok ellátását szolgáló beruházásokra szűkíteni az igénylés lehetőségét.
A címzett támogatásnál a beruházás indításának évében rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően előfordul, hogy szükségessé válik az önkormányzat támogatási igényének átütemezése. Ekkor természetesen az infláció hatásának kiküszöbölésére a beruházás összköltsége is módosul, amennyiben az szakmailag indokolt. Az igénybejelentés módosítására csak az önkormányzat jogosult.

A 2. §-hoz

A megyei területfejlesztési tanácsok - döntési jogosultságuk kiterjesztésével - támogatást nyújthatnak már 1998-ban a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó felhalmozási kiadásokhoz, valamint az előre nem látható természeti, vagy más károkból származó, vis maior esetek többletkiadásainak részbeni vagy teljes finanszírozásához.               A területfejlesztési tanácsoknak e támogatási célokra az éves költségvetési törvény meghatározott összegű önkormányzati céljellegű decentralizált támogatási előirányzatot biztosít. 

A fővárosban nem működik területfejlesztési tanács, ezért a fővárosi és kerületi önkormányzatok beruházásainak tekintetében döntési jogosultsággal a Fővárosi Közgyűlést kell felruházni. Szükséges szabályozni a költségvetési törvényben meghatározott céljellegű decentralizált támogatás megyék és főváros közti megosztásának rendjét,   az éves kötelezettségvállalás mértékét. 

A helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó felhalmozási kiadások támogatásáról a döntést az érintett szakminisztérium véleményének figyelembevételével kell meghozni.  

A 3. §-hoz
A címzett támogatási igények benyújtási határidejének módosításával elérhető, hogy hosszabb idő áll rendelkezésre a beruházás előkészítésére, illetve lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok az adott évi költségvetési koncepciójuk készítésekor döntsenek a beruházás megvalósításáról.

Szigorítást jelent, hogy a benyújtási határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő. Ezen új szabály nélkül az új címzett támogatásokról szóló törvény előkészítése, megalkotása elhúzódna.

Az Országgyűlés érdemi döntését segíti elő, hogy mind a támogatásra, mind az elutasításra javasolt igények egyforma tartalommal jelennek meg a törvényjavaslatban.

A címzett támogatással folyamatban lévő, több éven át tartó beruházás során előfordulhat, hogy a feladatellátást szabályozó törvény az előírt feladat tekintetében jelentősen módosul. Tekintettel arra, hogy a címzett támogatás csak a törvényben jóváhagyott célra használható fel, a feladat módosulásáról szintén az Országgyűlésnek kell döntenie, egyedi mérlegelés alapján.

A 4-5. §-hoz
A törvényjavaslat pontosításokat tartalmaz, kiegészül azzal, hogy a céltámogatás \"önkormányzati\" beruházáshoz igényelhető, illetve  működő \"egészségügyi intézmények\" megjelölés helyett az új melléklet szerinti támogatható cél megnevezése kerül feltüntetésre. Továbbá a csak közös beruházással megvalósítható célok esetén is egyértelművé teszi az önkormányzatok emelt támogatásra való jogosultságát.
Az 6. §-hoz
Az önkormányzatok céltámogatásban részesülésének valószínűségét            - valamennyi támogatott célnál - kiszámíthatóbbá teszi a felhasználható éves előirányzatból a támogatható célokhoz meghatározott arány.            Az életveszélyes tanterem kiváltására vonatkozó feltételeknek megfelelő igények teljes körűen kielégítésre kerülnek.  Az egyes céloknál keletkező előirányzat maradvány a vízbázisvédelmi és környezetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő, valamint az adott évi lehetőségeket többszörösen meghaladó támogatási igényű szennyvízelvezetés és tisztítás céljaira fordítható. A határidő közel egy évvel történő eltolódása az inflációs hatást csökkenti.

A 7. §-hoz
Az adott évben céltámogatásban részesülő, szennyvízelvezetést és tisztítást megvalósító önkormányzati beruházások számát növeli, hogy a június     30-ig lemondással, visszafizetéssel, elvonással felszabaduló előirányzat ismételten kiosztható az adott évi előirányzat szűkössége miatt már nem támogatható, de a feltételeknek megfelelő céltámogatási igényekhez.
A 8-9. §-hoz
Pontosítást és már eddig is hatályban lévő szabályoknak az átrendezését tartalmazza. A 8. § (6) bekezdése szerint a központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, melynek részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
A több változatban kidolgozott megoldást tartalmazó, a működés feltételeit is elemző és az építési engedélyezés előtt elkészítendő megvalósíthatósági tanulmány célja a beruházások előkészítésének megalapozottabbá tétele műszaki, pénzügyi, gazdaságossági és célszerűségi szempontból.
A 10. §-hoz

A megvalósíthatósági tanulmány és az építési engedélyezési tervdokumentáció készítése közel egy évvel is megelőzi a céltámogatás kihirdetésének időpontját (melyet követően a teljesítést igazoló, kifizetetlen számlák alapján hívható le a támogatás), ezért szükséges rendelkezni arról, hogy az ezen kötelezettség teljesítése esetén a kifizetett számlához is lehessen igényelni az arányos központi támogatást.
A közbeszerzési eljárás során az önkormányzatnak a központi támogatási igényhez csatolt műszaki tartalmat kell meghirdetnie. A közbeszerzési eljárás időigényességéhez igazodik az a szabály, hogy a kivitelezést a támogatási jogosultság kihirdetését követő egy éven belül kell megkezdeni.
A közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáról és a kivitelezés megkezdéséről a Belügyminisztériumot értesíteni kell.

A 11-12. §-hoz
A szabályozás szövege pontosítást és már hatályban lévő szabályok logikai sorrendbe helyezését tartalmazza.
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat az eddiginél pontosabban, rendszerezettebben határozza meg a támogatásra jogosultság elvesztését, a lemondási kötelezettséget. Ezen előírások be nem tartása a központilag megállapítható esetekben a fel nem használt előirányzat elvonását vonja maga után. A jogtalanul felhasznált előirányzatot vissza kell fizetni, melynek elmulasztása kamatfizetési kötelezettséggel jár. A javasolt szankciók érvényesítése következtében felszabaduló előirányzat további céltámogatási igényekhez, illetve a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásához használható fel.

Külön kell rendelkezni a csak 1991. és 1992. évi céltámogatásban részesült beruházásokhoz tartozó, ez ideig fel nem használt és le sem mondott előirányzatokról, mivel ezen beruházásokra a Cct. nem vonatkozik. A fel nem használt céltámogatás a támogatott beruházáshoz 1998. április 30-áig még felhasználható, illetve a jelzett határidőig az önkormányzatnak le kell mondania. A határidőt követően az előirányzat a törvény erejénél fogva elvonásra kerül.
A 14. §-hoz
A törvényjavaslat a jelenleg is hatályos jogszabályok figyelembevételével (Ötv., éves költségvetési törvények) pontosítja, kiegészíti a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének, a még fel nem használt előirányzatról történő lemondásnak a szabályozását.
A 15. §-hoz
A Magyar Államkincstár létrejöttével - mely átvette az Állami Fejlesztési Intézet e törvény szerinti feladatait -, valamint a Belügyminisztérium megváltozott utalványozási feladataival kapcsolatos pontosító rendelkezéseket tartalmazza a szabályozás.
A 16. §-hoz
A hatályos jogszabály a központi támogatással megvalósult beruházás tíz éven belül más célra történő hasznosítását a központi támogatás visszafizetési kötelezettségével szankcionálta. A javaslat az Országgyűlés egyedi mérlegelés alapján történő döntési hatáskörébe helyezi azt az esetet, ha a beruházási cél eredeti funkciója a feladatellátás ésszerűsítése miatt megszűnik, de a létesítmény más kötelező feladat ellátására hasznosítható, alkalmassá tehető.
A központi támogatással megvalósult létesítmény gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet a törvényi feltételek szerint.         A jelenleg hatályos szabályozás azonban a feltételt csak az alapítás tekintetében rögzítette, ezért szükségessé vált a tíz évig tartó működtetés feltételeinek meghatározása. Az önkormányzati és /vagy állami alapítóknak - a beruházás befejezését követő tíz évig - a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság többségi tulajdonosainak kell lenniük.

A 17. §-hoz
Az egészségügyi beruházásoknál a jogszabályok változása tette szükségessé az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének nevesítését. 
A 18. §-hoz
A törvény módosítása következtében szükséges a 46/1993. (III. 17.) Korm. rendeletet a törvénnyel összhangba hozni, figyelembe véve a Kincstár feladatait is. Az országos fejlesztési szakmai programokba tartozó beruházások címzett támogatási igényléséhez szükséges, hogy a programok kormányrendelettel kerüljenek elfogadásra. Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelési rendjét kormányrendeletben szabályozza. 
A 19. §-hoz
A hivatkozott jogszabályok hatályon kívül helyezése, a közbeszerzési törvényben foglaltak figyelembevétele, a számviteli törvény módosítása és a szakmai tapasztalatok indokolják az egyes értelmező rendelkezések pontosítását és újabbak meghatározását. 
A 20. §-hoz
Az új 4. számú melléklet a három évre érvényes támogatási célokat és az igénybevétel, valamint a benyújtott feltételeknek megfelelő igények és a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat összehangolását szolgáló célonkénti rangsort határozza meg. 

A 21. §-hoz
A hatályba léptető rendelkezések szerint a törvénymódosítás részben a törvény kihirdetését követően hatályossá válik, egyes módosításokat az 1998. évi, másokat az 1999. évi igénybejelentésektől lehet első ízben figyelembe venni."
