"1ż
KORMÁNYA







T/4861. számú
                                       
                                       
                                       
                                       
TÖRVÉNYJAVASLAT
                                       
                                       
                                       
az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról
                                       
                                       
                                       
                                       
                                       
                                       
                                       
                                       
                                       
                                       
Előadó: Dr. Magyar Bálint
művelődési és
közoktatási miniszter






                                       
                                       
1997. szeptember


1997. évi ...............törvény
az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról
                                       
                                       
A tudományos  kutatások és  a kutatási  infrastruktúra  független,  széleskörű támogatása, a  fiatal kutatók  támogatása,  nemzetközi  színvonalú  tudományos eredmények  létrehozása  érdekében  az  Országgyűlés  az  Országos  Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban OTKA) a következő törvényt alkotja:

Az OTKA működési feltételei

1.§

1) Az  OTKA körébe  tartozó feladatok  megvalósítását a  központi költségvetés elkülönített fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja.

(2)  Az  OTKA  elôirányzatából  olyan  tudományos kutatások,  illetőleg  azok végzéséhez és  az eredmények  nyilvánosságra hozatalához  szükséges feltételek létrehozása  támogatható   nyilvános  pályázati   rendszerben,  amelyektől  új tudományos  törvényszerűségek  felismerése,  ismeretek,  módszerek,  eljárások kidolgozása várható.  Az OTKA  elôirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztésre is.

(3) Az  OTKA előirányzatával  kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv jogait a  Magyar Tudományos  Akadémia (a  továbbiakban:  az  Akadémia)  elnöke gyakorolja, kivéve  azokat a jogokat, amelyeket az Országgyűlés vagy a Kormány magának tart fenn.

(4) Az OTKA bevételi forrásai:
 a)  a  Magyar  Köztársaság  éves  költségvetésérôl  szóló  törvényben  évente címzetten megállapított támogatási előirányzat;
 b) jogi  és természetes  személyek befizetései,  valamint  hozzájárulásai  és  visszafizetései;
 c)  külföldi  államok,  valamint  nemzetközi  szervezetek,  vállalkozások  és  pénzügyi intézmények támogatásai.

(5) A  központi költségvetési  támogatás rendelkezésre bocsátását - a forrásra vonatkozó szabályozásnak megfelelően - finanszírozási terv rögzíti.

(6) Az  OTKA javára  vállalt befizetések a Ptk 593-596. §-ai alapján közérdekű kötelezettségvállalásnak minôsülnek.
                                       

Az OTKA szervezete
                                       
2.§

(1) Az  OTKA vezető  testülete az  Országos Tudományos  Kutatási Alapprogramok Bizottsága (a továbbiakban: OTKA Bizottság), amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból  áll. Az  egyik alelnök   személyére a Magyar Rektori Konferencia, a Fôiskolai Fôigazgatói  Konferencia, valamint  a  Művészeti  Egyetemek  Rektori Széke együttesen, a másikra az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa tesz javaslatot.

(2) Az  elnököt és  az alelnököket három éves időtartamra - az Akadémia elnöke és a  művelődési és közoktatási miniszter közös javaslatára - a miniszterelnök bízza  meg.   A  megbízatás  egy  alkalommal,  újabb  három  éves  idôtartamra meghosszabbítható.

(3) Az OTKA Bizottság tagjai:
 a) a  művelôdési és közoktatási miniszter javaslatára - a földművelésügyi, az ipari,   kereskedelmi    és    idegenforgalmi,    a    környezetvédelmi    és területfejlesztési, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, továbbá a népjóléti  miniszter egyetértésével -  felkért öt szakértő;
 b) az Akadémia elnöke által javasolt két szakértô;
 c) a közgyűjtemények igazgatóinak küldötte;
 d) a felsôoktatási konferenciák három küldötte;
 e) az  Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke által javasolt  egy szakértő;
 f) a három Szakterületi Kollégium elnöke.
(4)  Az   OTKA  Bizottság   tagjait  -  a  Szakterületi  Kollégium  elnökeinek kivételével -  a miniszterelnök bízza meg három éves időtartamra. A megbízatás egy alkalommal,  újabb  három  éves  idôtartamra  meghosszabbítható.  Az  OTKA Bizottság  nem   köztisztviselôi  jogviszonyban   álló  tagjai   nem  lehetnek egyidejűleg  más,  központi  költségvetésbôl  finanszírozott  tudománytámogató program vezetô  testületének tagjai.  Az OTKA  Bizottság 2.§  (3) bekezdés  
a) pontja  szerint   felkért  köztisztviselô   tagjai  tisztsége  köztisztviselôi jogviszonyuk megszűnése esetén megszűnik.

(5) Az OTKA Bizottság keretében tudományterületenként Szakterületi Kollégiumok működnek. A  Szakterületi Kollégiumok  elnökeit és  tagjait az  OTKA Bizottság javaslata alapján  a Bizottság  elnöke, a  Szakterületi Kollégiumok  keretében működô zsűrik  elnökeit és tagjait pedig a Kollégiumok elnökei kérik fel három évre. A  Kollégiumok elnökeinek és tagjainak megbízatása egy alkalommal, újabb három éves  idôtartamra  meghosszabbítható,  a  zsűrielnökök  megbízatása  nem hosszabbítható meg.


(6) Az OTKA Bizottság elnökének feladatai:
 a) javaslatot  tesz az OTKA Bizottság számára a pénzügyi források fô jogcímek  szerinti felosztására;
 b) évente beszámol az OTKA működéséről a Kormánynak;
 c) képviseli  az OTKA-t,  e jogkörét - esetenként vagy az ügyek meghatározott  csoportjára nézve  - az  alelnökökre,  illetve  a  Bizottság  egyes  tagjaira ruházhatja át;
 d)   gondoskodik    az   OTKA    Szervezeti   és    Működési   Szabályzatának elkészíttetésérôl, amelyet egyetértés céljából megküld a Kormány részére;
 e) az  OTKA Bizottság  javaslata alapján  felkéri és  megbízza a Szakterületi Kollégiumok elnökeit és tagjait;
 f) irányítja  az OTKA  Iroda működését,  az Iroda  vezetője és  alkalmazottai tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(7) Az OTKA Bizottság feladatai:

 a) az  elnök javaslata  alapján dönt a pénzügyi források fő jogcímek szerinti felosztásáról;
 b) meghatározza  a kiemelt  kutatási területeket  és  felhasználási  célokat, valamint javaslatot  tesz  a  Kormánynak  az  OTKA  költségvetési  támogatási összegére;
 c) a  Szakterületi Kollégiumok javaslata alapján dönt a benyújtott pályázatok támogatásáról és azok elôirányzati bontásáról;
 d) elfogadja az éves költségvetési beszámolót;
 e)  a  tudományos  kutatással  foglalkozó  közösségek  tudományos  fokozattal rendelkező  tagjainak   ajánlásai  alapján  javaslatot  tesz  az  elnöknek  a Szakterületi Kollégiumok tagjaira;
 f) jóváhagyja az OTKA Szervezeti és Működési Szabályzatát;
 g) összefoglalót készít az Akadémia elnökének országgyűlési beszámolójához az OTKA támogatásával  elért kiemelkedő  tudományos eredményekről  és tudományos infrastruktúra fejlesztésekről.
                                        
3.§

(1)  Az  OTKA  működésével  kapcsolatos  technikai,  pénzügyi,  szervezési  és adminisztratív feladatokat az OTKA Iroda (a továbbiakban: Iroda) látja el.

(2) Az  Iroda központi költségvetési szerv, felügyeletét az Akadémia főtitkára látja el.

(3) Az Iroda működési kiadásai - ideértve a pályázatokat véleményező szakértők tiszteletdíját is - az OTKA elôirányzatát terhelik.
                                       

Az OTKA által nyújtható támogatások
                                       
4.§
                                       
(1)  Az   OTKA  által  nyújtott  támogatások  odaítélése  nyilvános  pályázati rendszerben történik.

(2) A  pályázatokat - az OTKA Bizottság javaslata alapján - a Bizottság elnöke hirdeti meg.
(3) Az OTKA elôirányzatából
 a) tudományos kutatási témákkal kapcsolatos folyó ráfordítások fedezetére,
 b) nemzetközi tudományos kutatásban való részvételre,
 c) ösztöndíjra  (különös tekintettel  a  fiatal,  PhD  fokozattal  rendelkezô tehetséges kutatók tudományos kutatási lehetőségeinek növelésére),
 d) publikálási támogatásra, valamint
 e)  a   tudományos  kutatáshoz  (témapályázat,  infrastrukturális  fejlesztés keretében) szükséges műszerek, berendezések és más eszközök beszerzésére teljesíthetők személyi kiadások és járulékaik, valamint dologi és felhalmozási kiadások.

(4) Az  OTKA előirányzata  nem fordítható  építési  beruházásra,  felújításra, ingatlan vásárlására.

(5) A pályázati támogatás nyereségre fedezetet nem tartalmazhat.

(6) Az  OTKA Bizottság tagjai nem vehetnek részt olyan OTKA-támogatást igénylő pályázatokban,  amelyet  tisztségviselésük  idôszaka  alatt  nyújtanak  be.  A Szakterületi Kollégiumok  tagjainak pályázatait  az OTKA  Bizottság, a  zsűrik elnökeinek  és  tagjainak  pályázatait  az  illetékes  Szakterületi  Kollégium bírálja el. A bírálati folyamatban nem vehet részt és nem szavazhat az, aki az adott pályázatban érdekelt, vagy egyéb okból elfogult.

(7) Egy  témapályázatra az OTKA-támogatás általában 3 évre, különleges esetben legfeljebb 5 évre vehető igénybe.

(8)  Az   OTKA  Bizottság   a  tárgyévben   rendelkezésre  álló  költségvetési előirányzat 85  %-áig vállalhat  elôre  kötelezettséget  -  az  elôzô  években vállaltak beszámításával - a következő két évre.

                                       
A támogatások odaítélése és rendelkezésre bocsátása
                                       
5.§

(1) A  beérkező pályázatokat  az OTKA  Szakterületi Kollégiumain  belül működô zsűrik által felkért magyar és/vagy külföldi szakértők véleményezik szakmai és költségtervezési szempontból.  A vélemények  alapján a  zsűrik rangsorolják  a pályázatokat, és  javaslatot tesznek a támogatásukra. A rangsorok nyilvánosak. A szakmai  zsűrik észrevételei  alapján, az OTKA Bizottság által meghatározott kiemelkedő tudományos  kutatási  irányok  figyelembevételével  a  Szakterületi Kollégiumok javaslatot  tesznek az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására a költségterv fő tételei szerinti elôirányzati bontásban.

(2)  A   benyújtott  pályázatok   elbírálása  céljából   az  (1)   bekezdésben meghatározott testületek évente legalább két alkalommal üléseznek. A döntésnél figyelembe veszik  a  pályázó  korábbi  pályázatai  alapján  elért  tudományos eredményeit.

(3) A  pályázókat az  Iroda az  OTKA Bizottság  döntésérôl annak  meghozatalát követő 30  napon belül  értesíti. Az  OTKA Bizottság  a döntést nyilvánosságra hozza az OTKA hivatalos kiadványában.

6.§
                                       
(1) Az  OTKA Bizottság  elnöke a pályázat nyertesével és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel szerződést köt.

(2) Ha  a kutatás  feltételeit  valamely  szervezet  biztosítja,  az  OTKA-ból nyújtott támogatás összegét - kivéve a rezsitérítést és a kezelési költséget - a pályázó  rendelkezési jogának  biztosításával kell  kezelni, kincstári körbe tartozó kutatóhelynél  annak előirányzatai  között, egyéb  kutatóhelynél annak bankszámláján.

(3)  Az   infrastruktúra  fejlesztésre  benyújtott  pályázatok  útján  elnyert támogatások  felhasználásának  feltételeit  az  OTKA  Bizottság  elnöke  és  a pályázat nyertese között létrejött szerzôdés tartalmazza.
(4)  A   pályázat  nyertese  által  az  OTKA  támogatásból  beszerzett  tárgyi eszközöket, készleteket  a szerződés  érvényességenek időtartamára  a  kutatás feltételeit biztosító kutatóhely eszköznyilvántartásába kell venni.

(5)  A   szerződés  időtartamán  belül  az  eredetileg  jóváhagyott  támogatás maradványa a következő évre  átvihető.

(6)  A   szerződésben  foglalt  feltételek  megváltozása  esetén,  valamint  a szerződés lejártakor,  illetve a támogatott kutatások meghiúsulása miatt a fel nem használt előirányzatokról, a beszerzett tárgyi eszközökkel és készletekkel való  további   rendelkezési  jogról   a  kutatási   eredmények  értékelésével összefüggésben  az   OTKA  Bizottság   elnöke  dönt.  A  támogatási  szerződés megszegése esetén  a támogatás  összegének visszafizetése  tárgyában  az  OTKA Bizottság elnöke dönt.
                                       
A kutatási eredmények értékelése
                                       
7.§
                                       
(1) A  pályázat útján  elnyert támogatás  felhasználásáról, és  a  kutatómunka előrehaladásáról (ide  nem értve a 6.§ (3) bekezdésében foglalt infrastruktúra fejlesztésekre elnyert támogatásokat) a pályázónak évente be kell számolnia az OTKA Bizottságnak,  amely -  szakértői vélemény  alapján -  dönt  a  beszámoló elfogadásáról és ennek megfelelően a támogatás további folyósításáról, szükség esetén módosításáról  vagy  megszüntetéséről.  Az  értékelés  az  elsô  teljes
kutatási év munkájának minôsítésével kezdôdik.

(2) A  kutatás (szerződés  szerinti) befejezésekor - a pályázó által készített beszámoló  alapján   -  a  tevékenység  eredményességét  és  az  előirányzatok felhasználását az  OTKA Bizottságnak  az 5.§  (1)  bekezdésében  meghatározott testületei szakértôk bevonásával értékelik.

(3) Az  OTKA Bizottság  - a  pályázati beszámolók  rendszeres értékelése során kiemelt szempontként  - az  Országos Műszaki  Fejlesztési Bizottsággal közösen értékeli az innovációra alkalmas pályázati eredményeket.

(4)  Az   infrastruktúra  fejlesztésére   benyújtott    pályázatokra  odaítélt előirányzatok felhasználását  az OTKA  Bizottság -  a  szerzôdésben  rögzített időszakonként - értékeli.

8.§
                                       
(1) E  törvény a  kihirdetését követő 15. napon lép hatályba és egyidejűleg az Országos Tudományos Kutatási Alapról szóló 1993. évi XXII. törvény és az annak módosításáról szóló 1995. évi CXXI. törvény 93-98.§-a hatályát veszti.

(2) Az  Országos Tudományos  Kutatási  Alapprogramok  az  Országos  Tudományos Kutatási Alap jogutódja.

(3) Az Országos Tudományos Kutatási Alap terhére vállalt kötelezettségeket az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok előirányzatából kell teljesíteni.

(4) Az  OTKA Szervezeti  és Működési  szabályzatát e  törvény  hatálybalépését követô hat  hónapon belül kell elkészíteni és egyetértés céljából benyújtani a Kormánynak.



Á L T A L Á N O S  I N D O K O L Á S

az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló törvényjavaslathoz
                                       
                                       
Általános indokolás

Az Országos  Tudományos  Alapprogramokról  (a  továbbiakban:  OTKA-ról)  szóló törvény újraalkotását az alábbi legfontosabb körülmények indokolják:

a) a  tudomány autonómiájának  erősítését  előíró  113/1996.  (XII.  20.)  OGY határozatban  foglalt   feladatok  megvalósítása   érdekében  szükséges  -  az alapkutatásokat intézményi és tematikai szempontból is a  legszélesebb körben, a felsőoktatási  és az  akadémiai, valamint a tárcaszintű irányítás alatt álló kutatóhelyek összhangjának  szándékával támogató  -   OTKA helyzetének  újbóli meghatározása a tudománypolitikai intézményrendszerben;

b) az  OTKA döntési  szervezetének áttekinthetőségét, a döntések és a kutatási eredmények növekvő  nyilvánosságát  törvényi  súllyal  célszerű  megerősíteni, amely  példát  mutat  mind  az  állami  forrásokat használó  tudománytámogató testületek elvei  és  gyakorlata  számára,  mind  az  egész  hazai  tudományos közösség számára.


R É S Z L E T E S   I N D O K O L Á S
                                       
Az OTKA működési feltételei
az 1. §-hoz
                                       
Az  OTKA   a  központi   költségvetés  olyan  elkülönített  fejezeti  kezelésű előirányzata, amely  a kiemelkedő,  elsősorban új tudományos törvényszerűségek felismeréséhez és  az ennek során kidolgozásra kerülő eljárásokhoz, valamint a kutatás hátterét  biztosító eszközbázis  megvalósításához  kutatócsoportok  és egyének  számára  -  nyilvános  pályázati  rendszerben  benyújtott  tudományos projektterveik szakmai elbírálása alapján - nyújt támogatást.

Az OTKA  önállóságát hangsúlyozza  az a  körülmény, hogy  a magyar  tudományos autonómia meghatározó  köztestületének, a  Magyar  Tudományos  Akadémiának  (a továbbiakban: Akadémia)  fejezeti kezelésében  jelenik meg  az  erre  a  célra rendelkezésre bocsátott  költségvetési támogatás.  Az ennek megfelelő fejezeti
felügyeletet is  az Akadémia  gyakorolja. Ez  a kutatói  közösség elvárásainak megfelelő megoldás.

Kiemelkedő gyakorlati  fontosságú, hogy  a források felhasználását a kutatások időbeli  ütemezésének  megfelelően  költségvetési   évek  között   átvihetően határozza meg a törvényjavaslat.

Az OTKA  korábbi gyakorlatában  sikeres világbanki  programot hajtott végre az országos műszerközpontok  fejlesztésére és  a fiatal kutatók önálló tudományos projektjeinek támogatására.  A gazdasági  élet fellendülésével várható, hogy a vállalkozói szféra  csúcstechnológiát alkalmazó  rétege érdekeltté válhat egy-egy szűkebb területen alapkutatások támogatására. Ezért a törvénynek fent kell tartania az OTKA programjai többcsatornás finanszírozásának lehetőségét.


Az  OTKA szervezete
                                       
a 2-3. §-hoz
                                       
Az  OTKA   tudományos  döntéshozó   szervezetét  az  OTKA  Bizottság,  az  ún. Szakterületi Kollégiumok  és a  keretükben működő tudományági zsűrik alkotják. Az adminisztratív feladatokat az OTKA Iroda látja el.

Az OTKA  Bizottság tagjait  -  az  OTKA  önálló  tudománypolitikai  szerepének megfelelően -  a miniszterelnök  bízza meg.  Működéséről az  OTKA a Kormánynak évente számol  be, továbbá  feladata az  Akadémia  kétévenkénti  országgyűlési beszámolójához tevékenységét  összefoglaló jelentés készítése. Ennek révén mód van  az   OTKA  tevékenysége  és  a  tudománypolitika  más  területei  közötti összehangolás megvalósítására. Az OTKA  Bizottságot az  elnök és  a két  alelnök mellett a tudományos kutató- fejlesztő tevékenység  ágazati feladatait  irányító szaktárcák,  az  Akadémia, valamint a kutatói közösségek képviseletében a felsőoktatás, a közgyűjtemények és a tudományos kutatóintézetek szakértő képviselői alkotják.

A javaslat  a Bizottság  és a  Szakterületi Kollégiumok  tagjaira, valamint  a tudományági  zsürik   elnökeire  vonatkozóan   a  tudományos  világban  elvárt összeférhetetlenségi, és  a döntési  monopóliumok  kialakulását  megakadályozó elveket  valósít   meg.  A  Szakterületi  Kollégiumok  tagjaira  a  tudományos fokozattal rendelkező  kutatók közösségeinek  - legelsősorban az Akadémiának - ajánlása alapján tesz javaslatot az OTKA Bizottság.

Az  OTKA   Bizottság  alapvető   feladata  a  kiemelt  kutatási  területek  és felhasználási célok  meghatározása,  az  ezek  támogatására  szánt  főösszegek megállapítása, valamint  a végső döntés a benyújtott pályázatok támogatásáról.



Az OTKA által nyújtható támogatások odaítélése és rendelkezésre bocsátása                                        

a 4.-6. §-okhoz
                                       

Az OTKA  eddigi gyakorlatát  kodifikálva tematikus pályaművek megvalósítására, fiatal, tehetséges kutatók ösztöndíjára, tudományos publikációk költségeire és a tudományos infrastruktúra fejlesztésére nyújt támogatást, amelyből személyi, dologi, valamint felhalmozási kiadások fedezhetők.

A témapályázat  megítélése elsősorban  tudományos értéke  és a pályázó korábbi tudományos tevékenységének színvonala alapján történik.

A törvényjavaslat  szerint a bírálat elfogulatlanságának biztosítására az OTKA Bizottság tagjai  tisztségviselési időszakuk  alatt az OTKA-hoz pályázatot nem nyújthatnak be,  a szakkollégiumok  és a  zsűrik tagjainak  pályázatait  tőlük független eljárással  bíráltatják el.  A zsűrik  tagjait és  a szakértőket  az aktív hazai kutatók minél szélesebb rétegéből célszerű jelölni.

A Szakterületi  Kollégiumok az  egyedi (hazai  és/vagy külföldi)  szakértők, a zsűrik által  kialakított rangsorok,  valamint az  országos  tudománypolitikai prioritások figyelembevételével  rangsorolják a  pályázatokat, és  a  pénzügyi támogatási lehetőségek  figyelembevételével  tesznek  javaslatot  a  támogatás
mértékére.

Az OTKA  Bizottság -  a tudományterületi  arányok és  tudománypolitikai elvek összefüggéseinek figyelembevételével  - a  Szakterületi Kollégiumok javaslatai alapján dönt a támogatások odaítéléséről.

A pályázat  nyerteseivel az  OTKA  Iroda  a  kutatás  célkitűzéseit,  az  arra fordítandó  források   felhasználását  és   a  várható   eredményeket  rögzítő szerződést köt.  A beszerzett eszközök a kutató intézményének nyilvántartásába kerülnek és végső sorsukról a kutatási program lezárásakor születik döntés.

A pályázat  célkitűzéseinek meghiúsulása esetén annak okait vizsgálni kell. Az OTKA Bizottság elnöke dönt az esetleges visszafizetési kötelességről.


A kutatási eredmények értékelése
                                       
a 7.-8. §-okhoz
                                       
A  kutatási   munkaterv  tartalmazza  az  elérni  kivánt  célokat,  a  várható eredményeket és  a teljesítés ütemezését. Az előrehaladásról a témavezető éves tudományos és pénzügyi jelentésében számol be, amelynek elfogadása a következő évi támogatás folyósításának feltétele.

Kiemelt fontosságú  az innovációra alkalmas kutatási eredményeknek az OMFB-vel közös  értékelése.   Az  infrastruktúra   fejlesztésére  elnyert   támogatások sokirányú,  az   alapkutatásokon  túlmutató  alkalmazott  hasznosíthatósága  e pályázatok sikerességének fontos mutatója.
A kutatás  befejezésekor az  eredményeket az  odaítéléstől független szakértők bevonásával értékelik,  és gondoskodnak  a kiemelkedő  jelentőségű  eredmények széleskörű hazai és nemzetközi megismertetéséről.

---------------------------------------------------------------------------------------------------Ç
Ç
<
<
<
<
<
<
<
<
<
<
<
<


<
<
<
<
q

<
<








<






<
<
<
<


<
<
"
