"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/4888. számú



törvényjavaslat


a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről

















Előadó:
Kuncze Gábor
belügyminiszter








  Budapest, 1997. szeptember

1997. évi ...... törvény


a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről


Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok Alkotmányban és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott társulási jogának gyakorlati érvényesítése, a helyi önkormányzatok     együttműködésének erősítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásaik színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése, a társulások általánosabbá és tartósabbá tétele érdekében az alábbi törvényt alkotja:


Általános rendelkezések

1. § E törvény rendelkezéseit a helyi önkormányzatok közös feladatellátására és társulására akkor kell alkalmazni, ha törvény másként nem rendelkezik. 

2. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást. 

3. § (1) Társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető. A megállapodást a polgármester, államigazgatási feladat- és hatáskör esetén a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása. 




4. § (1) A társulásban részt vevő képviselő-testületek (a továbbiakban: a társulás tagja) mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges: 

	a) a megállapodás jóváhagyásához;

	b) a megállapodás módosításához;

	c) a megállapodás megszüntetéséhez;

	d) a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz; 

	e) a társulási megállapodás év közbeni felmondásához.

(2) A társulási megállapodást felmondani - az (1) bekezdés e) pontjában foglalt kivétellel - a naptári év utolsó napjával lehet. A felmondásról szóló - az (1) bekezdésben meghatározott szavazataránnyal hozott - döntést a képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni.

(3) A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja a társulásból azt a képviselő-testületet, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget.

5. § (1) A megállapodás határozatlan vagy a megállapodás szerinti határozott időre szól, melynek módosítását, megszüntetését, felmondását a társulás bármely tagja kezdeményezheti.

(2) A társulás tagjai a megállapodás módosításáról, megszüntetéséről vagy felmondásáról  a kezdeményezés megküldésétől számított hatvan napon belül döntenek.

6. § (1) A társulás megszűnik:

	a) ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;

	b) ha a társulás valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését;

	c) a bíróság jogerős döntése alapján. 

(2) A társulás tagjai a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni.

(3) A társulás tagjai a megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a társulás működését.

(4) A polgármester a megállapodásban meghatározottak szerint, de legalább évente egyszer beszámol a képviselő-testületének a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról. 

A társulási megállapodások típusai

7. § (1) A képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára. 

(2) A megállapodás tartalmazza: 

	a) a megbízó és a megbízott nevét, székhelyét;

	b) azt a feladatot, hatáskört, szolgáltatást, melyet a megbízott ellát, illetőleg nyújt;

	c) a megbízás időtartamát;

	d) a megbízás teljesítésének feltételeit, a díját, a költségeket, ezek elszámolásának és ellenőrzésének a módját;

	e) államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról;

	f) azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.

8. § (1) Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja.
    
(2) A megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetőleg szervének döntése előtt a képviselő-testületek - megállapodás esetén a polgármesterek -  véleményét ki kell kérni a közös intézmény, más szervezet vezetője, a közösen foglalkoztatott munkavállaló megbízása, kinevezése és felmentése esetén. A társulással kapcsolatos döntésekről a képviselő-testületeket tájékoztatni kell.

(3) A megállapodásban meghatározott költségvetést érintő döntéshez a képviselő-testületek mindegyikének egyetértése szükséges. 

(4) A megállapodás tartalmazza: 

	a) a társulás nevét, székhelyét;

	b) a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott nevét, székhelyét;

	c) a társulás által ellátott feladatot, hatáskört, szolgáltatást, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezését;

	d) a megállapodás időtartamát;

	e) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit;

	f) a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a társulás megszűnése esetén;

	g) a társulás ellenőrzésének rendjét;

	h) államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról;

	i)a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételeit;

	j) intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezéseket;

	k) azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.

9. § Két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában.

10. § (1) A 9. §-ban meghatározott társulás döntéshozó szerve a társulási tanács.

(2) A társulás tagjai megállapodhatnak abban, hogy a társulási tanács az általuk választott - megállapodásban meghatározott számú - helyi önkormányzati képviselőkből áll. A képviselő-testületek - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - megállapodhatnak abban is, hogy a társulási tanácsban a társulás tagjait a polgármesterek képviselik, és a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal vagy abban, hogy a költségvetési hozzájárulás arányában választanak képviselőt a társulási tanácsba. 

(3) Egyik társulási tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint a felével. 

(4) Szavazni személyesen vagy a társulás tagja által írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján lehet.

(5) A társulási tanács tagjai képviselő-testületeiknek beszámolnak a társulási tanácsban végzett tevékenységükről. 

(6) A társulás tagja az általa választott képviselőt visszahívhatja.

(7) A társulási tanács megalakultnak tekintendő, ha a képviselő-testületek mindegyike jóváhagyta a megállapodást, megválasztotta képviselőjét, és a társulási tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását. 

11. § A társulási tanács dönt a társulási megállapodásban meghatározott és a társulás tagjai által átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökben.

12. § A társulási tanács tagjai sorából elnököt választ, és elnökhelyetteseket választhat. Az elnök képviseli a társulást. 

13. § (1) A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.

(2) A társulási tanács ülését az elnök, távollétében az elnökhelyettes vagy a társulási tanács által felhatalmazott képviselő hívja össze és vezeti.




(3) Az ülést össze kell hívni:

	a) szükség szerint, de évente legalább két alkalommal;

	b) a társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott időpontban;

	c) a társulás bármely tagjának - napirendet tartalmazó - indítványára;

	d) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére.

(4) A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet tizenöt napon belül meg kell küldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.

14. § (1) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint a felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő képviselők szavazatainak több mint a felét.

(2) A társulási tanács részletes működési szabályait - a megállapodásban meghatározott keretek között - maga állapítja meg.

15. § A 9. §-ban meghatározott társulás megállapodása tartalmazza:

	a) a társulás nevét, székhelyét;

	b) a társulás tagjainak nevét, székhelyét;

	c) a társulás tagjai által a társulásra átruházott feladat- és hatásköröket;

	d) a társulási tanács működésére vonatkozó szabályokat;

	e) a 8. § (4) bekezdés c)-k) pontjaiban foglaltakat.

16. § Két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal.

17. § (1) A jogi személyiséggel rendelkező társulás költségvetési szerv,  létrehozásához alapító okirat  szükséges.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező társulás működésére a 10-15. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A jogi személyiséggel rendelkező társulás saját vagyonnal rendelkezhet, melynek szaporulata a társulást illeti meg. 

18. § A jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodása tartalmazza: 

	a) a 15. § a)-e) pontjaiban foglaltakat;

	b) intézmény, más szervezet közös alapítására, az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket;

	c) a társulás költségvetési felügyeletének rendjét, az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlását;

	d) a társulásnak átadott vagyontárgyakat;

	e) a társulási megállapodás felmondása, vagy a társulás megszűnése esetén a társulás tagjainak vagyoni jogait, kötelezettségeit.

Együttműködés

19. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei, bizottságai, polgármesterei,  jegyzői, a képviselő-testületek intézményei, társulásai feladatkörükben egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.      



Vegyes és záró rendelkezések

20. § (1) A társulási megállapodást az aláírást követő tizenöt napon belül  meg kell küldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének, aki arra harminc napon belül törvényességi észrevételt tehet.

(2) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a társulás szervezete, működése, döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak.

(3) Önkormányzati hatáskör, valamint törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt kinevezés és megbízás kizárólag e törvény 9. és 16. §-aiban meghatározott társulásokra, továbbá intézmény alapítása a 16. §-ban meghatározott társulásra ruházható át. 

(4) E törvény alkalmazásában:

	a) polgármesteren a megyei közgyűlés elnökét, a főpolgármestert;

	b) jegyzőn a főjegyzőt, körjegyzőt 

is érteni kell.

21. § (1) E törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. 

(2) E törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják, és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül. 

I n d o k o l á s

a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről
szóló törvényjavaslathoz


Á l t a l á n o s   i n d o k o l á s


Az Alkotmány, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) valamennyi település alapjogaként határozta meg a helyi önkormányzáshoz való jogot.

Az önkormányzati önállóság garanciái között az Alkotmány a szabad társulás elvét rögzítette. Ennek megfelelően szabályozta az Ötv. 1990-ben külön fejezetben az önkormányzati társulásokat. Hangsúlyozta, hogy a települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. Az Ötv. meghatározza az alapvető társulási formákat (körjegyzőség, hatósági igazgatási társulás, intézményirányító társulás, közös képviselő-testület), kiemeli azonban, hogy a társulásnak más formái is lehetnek. 

Az Ötv. indokolása szerint a cél a nagyobb, átfogó községtársulások kialakulása. Jelezte, hogy ez hosszabb folyamat. Községeinknek előbb valóságos önkormányzatokká kell válniuk ahhoz, hogy saját felismerésük alapján keressék az egyes közszolgáltatások gazdaságosabb, színvonalasabb biztosításának társulásos formáit.

A törvényi szabályozás gyakorlati hatásait vizsgálva megállapítható, hogy az átfogó társulási rendszer nehezen bontakozik ki.

Ezért a jogalkotásnak is elő kell segítenie a hosszabb távú közös feladatellátást, ösztönöznie szükséges az önkormányzatok társulásait. Ez hosszabb folyamatként, az ágazati törvénykezéssel összhangban lehetséges. E körbe sorolhatók az alábbi törvények, amelyek rövid idő alatt is kedvező hatást fejtettek ki:

	- a közoktatási törvény ösztönző rendszere növelte az iskolafenntartó társulások számát;

	- a területfejlesztési törvény rendelkezései alapján szinte az ország teljes területét lefedik a kistérségi területfejlesztési társulások;

	- 1997. január 1-jétől jelentősen nőtt a körjegyzőségek központi költségvetési támogatása.

A kedvező jelek ellenére több olyan szabályozási elem van, amely akadályozza az átfogó társulási rendszer kibontakozását. Ezek a következőek:

	- az Ötv. a feladatok jellege szerint határozta meg a társulási formákat, szükséges az együttműködés tartalmának megfelelő tipizálás;

	- gátolja a társulások létrejöttét az a szabály, mely szerint minden társulás jogi személy, holott ezt csak akkor szükséges lehetővé tenni, ha a szolgáltatás biztosítása igényli, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket;

	- gondot jelent az is, hogy az önkormányzatoknak nincs elég támpontjuk a társulási megállapodások tartalmi és formai követelményeit illetően;

	- hiányoznak a tartós együttműködés törvényi garanciái, a vitás kérdések viszonylag gyors rendezésének lehetőségei.

A Javaslat alapvetően a fenti, működést akadályozó tényezőket kívánja kiküszöbölni, olyan szabályozás kialakításával, amely a gyakorlatban segíti elő a szabad társulási rendszer kibontakozását. 

A Javaslat kapcsolódik az Ötv. társulási fejezetéhez és keretjelleggel rögzíti a helyi önkormányzatok társulásainak alapvető szabályait, lehetőséget teremtve a speciális együttműködési szempontok ágazati előírására, illetve tág teret engedve a képviselő-testületeknek a megállapodásra.

A Javaslat rendelkezéseit akkor kell alkalmazni a társulásokra, ha törvény másként nem rendelkezik. Tehát az Ötv.-ben és más ágazati törvényben meghatározott, együttműködésre vonatkozó szabályok az elsődlegesek, így a speciális szempontok érvényesülésének nincs akadálya, prioritásuk biztosított.

A külön törvényi szabályozást az indokolja, hogy a Javaslatban megfogalmazottak nem igényelnek kétharmados szabályozást, továbbá a rendelkezések terjedelme megbontaná az Ötv. szerkezetét, ha abba épülnének be a Javaslat szabályai.

A Javaslat meghatározza a társulási megállapodások legfontosabb tartalmi és formai kellékeit, a társulási megállapodások négy típusát, valamint külön rendelkezéseket az együttműködésről. Az Ötv. módosításával megteremti a lehetőségét annak, hogy a képviselő-testületek önkormányzati hatáskört ruházhassanak egyes társulásaikra. E társulások döntéshozó szervet alakítanak, melybe a társulásban részt vevő képviselő-testületek választanak képviselőket. 

A Javaslat a társulások törvényességi ellenőrzését a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetőjének hatáskörébe utalja.

A társulások kibontakozása pénzügyi támogatással, ösztönzéssel hatékonyan  segíthető elő. Ennek rendszerét nem ez a Javaslat, hanem a költségvetési törvény és az ágazati törvények alakíthatják ki. 


R é s z l e t e s   i n d o k o l á s

Az 1. §-hoz

A Javaslat szerint e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni a társulásokra, ha törvény másként nem rendelkezik. E szabályozás biztosítja, hogy az Ötv. és az ágazati törvények társulásokra vonatkozó rendelkezései elsődlegességet élvezzenek.   

A 2. §-hoz

A Javaslat a társulások alakításának, működésének alapelveit határozza meg. Hangsúlyozza a társulások önkéntességét, a részt vevő helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek egyenjogúságát. Rögzíti, hogy társulás írásbeli megállapodással hozható létre, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján. 




A 3. §-hoz

A Javaslat meghatározza, hogy társulás önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület hivatalának ügyintézője államigazgatási feladat- és hatáskörének közös ellátására hozható létre. Fontos szabály, hogy a társulási megállapodás megkötése nem jelenti azt, hogy az önkormányzat mentesül feladatellátási kötelezettsége alól. Amennyiben a társulás a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskört, illetőleg a meghatározott államigazgatási hatáskört nem látja el, illetőleg nem teljes mértékben biztosítja, az önkormányzatnak más módon kell gondoskodnia a feladat ellátásáról. 

A 4. §-hoz

A társulások \"központi eleme\" a megállapodás, ezért a Javaslat rögzíti, hogy azt a társuló képviselő-testületek mindegyike minősített többséggel hozott határozatával hagyja jóvá, és a polgármester írja alá. Fontos, hogy államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a jegyző, aki a hatáskör címzettje, szintén aláírja a megállapodást. Teljes konszenzust igénylő döntés szükséges továbbá a társulási megállapodás módosításához, megszüntetéséhez, a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz, illetőleg a társulási megállapodás év közbeni felmondásához.

Ez utóbbi szabály biztosítja a társulások stabilitását is, tehát év közben csak akkor lehet a megállapodást felmondani, ha ahhoz a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzat képviselő-testülete hozzájárul. Természetesen  a felmondás egyoldalú is lehet, de a gazdálkodás biztonsága érdekében ez kizárólag naptári év utolsó napjával történhet, és ezt a döntést a társulási megállapodást felmondani szándékozó képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni, és döntéséről a társulás tagjait tájékoztatni. 

A gyakorlatban előfordulhat, hogy valamelyik képviselő-testület a megállapodásban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget. Ebben az esetben a társulásban részt vevő képviselő-testületek több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával naptári év utolsó napjával kizárhatja az adott képviselő-testületet a társulásból. A kizárásról szóló döntést felhívásnak kell megelőznie, melyben a társulás tagjai felszólítják a képviselő-testületet kötelezettségeinek teljesítésére. Természetesen a kizárt képviselő-testület a kizárással nem mentesül automatikusan egyes kötelezettségek (pl. anyagi hozzájárulás) alól, megegyezés hiányában a társulás tagjai bírósági úton is érvényesíthetik az ezzel kapcsolatos igényeiket. 

Az 5. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a megállapodás határozatlan vagy határozott időre köthető, ez utóbbi jelentheti meghatározott feladat ellátásának idejét is. Természetesen a megállapodás módosítását, megszüntetését, felmondását a társulás bármely tagja kezdeményezheti, de döntés csak a 4. §-ban meghatározott szabályok alkalmazásával hozható. Ezt a döntést a társulás tagjainak a kezdeményezés megküldésétől számított hatvan napon belül kell meghozniuk.

A 6. §-hoz

A Javaslat rögzíti a társulás megszűnésének egyes eseteit. 

A hosszú távú együttműködés érdekében szükséges, hogy a társulásban részt vevő képviselő-testületek ismerjék a társulás tevékenységét, folyamatosan tájékoztatást kapjanak annak működéséről. Ennek érdekében a Javaslat rögzíti, hogy a polgármester a megállapodásban meghatározottak szerint, de legalább évente egyszer beszámol képviselő-testületének a társulásról, illetve a társulás tagjai a megállapodásban meghatározottak szerint jogosultak ellenőrizni a társulás működését. E szabály érvényesülésének biztosításához szükséges, hogy e fontos kérdésekre a társulási megállapodás rendelkezéseket tartalmazzon. 

A 7. §-hoz

E rendelkezés a leggyakoribb társulási megállapodási típust határozza meg. A szabályozás szerint a képviselő-testület \"megbízhat\" más képviselő-testületet azzal, hogy számára meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellásson, akár saját maga, akár valamely szerve útján. Ebben az esetben nagyon fontos - ezért a Javaslat szerint társulási megállapodásban rögzíteni szükséges -, \"a megbízás\" pontos tartalmát, tehát azt, hogy mely  szolgáltatást nyújt a megbízó önkormányzat a megbízott részére, továbbá mely feladat és hatáskör ellátását biztosítja. Részletesen kell meghatározni a megbízás teljesítésének szakmai és egyéb feltételeit, különösen a költségek viselését, illetőleg elszámolásának a módját. 

A megállapodás irányulhat a jegyző, a polgármester, illetve a hivatal ügyintézője államigazgatási hatáskörének ellátására is. Ebben az esetben a megállapodásban rögzíteni kell a hatáskör címzettjének kiadmányozásra vonatkozó rendelkezését, hiszen erről a képviselő-testületek másként nem állapodhatnak meg. 

A 8. §-hoz

A megbízásos viszonynál szorosabb együttműködés ez a forma, amelyben közös a fenntartás. Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény,  vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában úgy, hogy az ezzel kapcsolatos hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja. Figyelemmel arra, hogy ebben az esetben a közös fenntartásra, illetve a közös foglalkoztatásra vonatkozó döntést a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve hozza, szükséges a társulás tagjainak olyan jogokat biztosítani, amelyek lehetővé teszik érdekeik érvényesítését. 

Ennek érdekében a Javaslat rögzíti, hogy a társulással kapcsolatos megállapodásban meghatározott, költségvetést érintő döntéshez a társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének egyetértése szükséges. Ki kell kérni a képviselő-testületek, illetőleg megállapodás esetén a polgármesterek véleményét, a közös intézmény, más szervezet vezetőjének, illetőleg a közösen foglalkoztatott munkavállalónak a megbízása, kinevezése és felmentése esetén. Fontos szabály, hogy a társulással kapcsolatos valamennyi döntésről a döntéshozónak tájékoztatnia kell a társulásban részt vevő képviselő-testületeket. 

A Javaslat rögzíti a társulási megállapodás azon tartalmi kellékeit, melyekben szükséges megállapodni. 

A 9. §-hoz

A társulási megállapodások harmadik típusát rögzíti a Javaslat, melynek rendelkezései szerint két vagy több képviselő-testület megállapodhat abban, hogy intézményt vagy más szervezetet közösen tartanak fenn, egyes alapítói jogokat közösen gyakorolnak, munkavállalót közösen foglalkoztatnak, illetve valamely önkormányzati, illetőleg államigazgatási feladatot, szolgáltatást más módon látnak el közösen. Ezt a társulási megállapodást az eddig meghatározott típusoktól alapvetően az különbözteti meg, hogy ennél a típusnál a fenntartói jogokat nem a társulás egyik tagja gyakorolja, hanem erre külön döntéshozó szervet alakítanak.

A 10. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a 9. § szerinti társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. A társulásban részt vevő képviselő-testületek a megállapodásban határozhatják meg a társulási tanács tagjainak számát, illetőleg azt, hogy abba melyik képviselő-testület hány képviselőt választhat. A képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy őket a társulási tanácsban képviselő polgármester a költségviselés arányában rendelkezik szavazati joggal vagy úgy, hogy a költségviselés arányában küldenek képviselőt a társulási tanácsba. Ez utóbbi esetben a társulási tanács valamennyi képviselője egy szavazati joggal rendelkezik. A megállapodás a társulási tanács képviselői megválasztásának más módját is tartalmazhatja, de minden esetben szükséges azt szabályozni, hogy a társulási tanács tagjai hány szavazattal rendelkeznek. 

Garanciális szabály az, hogy egyik társulási tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint a felével. 

Szavazni főszabályként személyesen lehet. A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy írásbeli meghatalmazás alapján a társulásban részt vevő képviselő-testület által meghatározott helyettes képviselő szavazzon a társulási tanács ülésén. A képviselő-testület akár eseti, akár állandó jelleggel határozhatja meg, hogy az általa választott képviselőt akadályoztatása esetén ki helyettesíti. A társulási tanács tagjainak beszámolási kötelezettséget ír elő a Javaslat, ezzel a képviselő-testület figyelemmel kísérheti az általa választott képviselő, vagy polgármester tevékenységét és amennyiben a munkájával elégedetlen, bármikor visszahívhatja. 

Tekintettel arra, hogy a társulási tanács önkormányzati feladat- és hatásköröket gyakorol, fontos annak rögzítése, hogy a társulási tanács mikor tekintendő megalakultnak.

A 11. §-hoz

Az Ötv. módosításával lehetőség nyílik arra, hogy a képviselő-testület önkormányzati hatáskörét társulására ruházhassa (e Javaslat rendelkezései szerint a 9. §-ban és a 16. §-ban meghatározott társulásra). Ennek megfelelően a Javaslat rögzíti, hogy a társulási megállapodásban meghatározott, a társulásra 
ruházott hatáskörökben a társulási tanács dönthet,  e döntés önkormányzati döntésnek minősül, melynek törvényességi ellenőrzését az Ötv. rendelkezései alapján a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője végzi. Államigazgatási feladat- és hatáskör a társulásra nem ruházható át. A társulás által ellátott államigazgatási hatáskörökben a megállapodásban meghatározottak szerint a hatáskör címzettje rendelkezhet a kiadmányozási jog gyakorlásáról.  

A 12-14. §-okhoz

A Javaslat rögzíti, hogy a társulási tanács tagjai sorából elnököt választ, illetőleg elnökhelyetteseket választhat. Az elnök képviseli a társulást. A társulási tanács ülését az elnök hívja össze és vezeti, illetőleg távollétében az elnökhelyettes vagy a társulási tanács által felhatalmazott képviselő. A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet tizenöt napon belül kell megküldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének. 

A Javaslat meghatározza a társulási tanács ülése összehívásának kötelező eseteit és a tanács működésének, határozathozatalának legfontosabb szabályait. Rögzíti, hogy a társulási tanács döntése határozat. 

A 15. §-hoz

A Javaslat meghatározza a 9. §-ban meghatározott társulás megállapodásának tartalmát. Szükséges kiemelni, hogy a megállapodásban rögzíteni kell a társulás tagjai által a társulásra átruházott önkormányzati hatásköröket. 

A 16. §-hoz

A közös feladatellátás, intézmény, vagy más szervezet közös fenntartása szükségessé teheti, hogy a társulás önállóan vállaljon vagyoni kötelezettségeket, rendelkezzen vagyoni jogokkal (pl. közös gázberuházás esetén megkönnyíti a lebonyolítást, ha a beruházót nem az érintett - sok esetben harminc-negyven - képviselő-testület bízza meg külön-külön, hanem a társulás). Ebben az esetben a képviselő-testületek jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhatnak létre. A jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodás alapján önállóan alapíthat intézményt vagy más szervezetet is. 





A 17. §-hoz

A jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához a társulási megállapodáson túl alapító okirat is szükséges, tekintettel arra, hogy a társulás költségvetési szerv. A Javaslat rögzíti, hogy a jogi személyiséggel rendelkező társulás alapvetően ugyanúgy működik, mint a 9. §-ban meghatározott társulás, tehát saját döntéshozó szerve (a társulási tanács) van. A Javaslat szerint a jogi személyiséggel rendelkező társulás saját vagyonnal rendelkezhet, melynek szaporulata is a társulást illeti meg. A társulás megszűnése esetén a vagyont meg kell osztani. 

A 18. §-hoz

A Javaslat meghatározza a jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodásának tartalmát, ezek közül szükséges kiemelni, hogy a megállapodásban rendelkezni kell intézmény vagy más szervezet alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlásáról, illetőleg a társulás vagyonával való rendelkezésről, a társulási megállapodás felmondása és a társulás megszűnése esetén. 

A 19. §-hoz

A helyi önkormányzatok képviselő-testületei, illetőleg annak szervei a gyakorlatban a legváltozatosabb formában működnek együtt egymással, illetve más szervekkel. Tanácskozásokat tartanak, közösen szerveznek rendezvényeket, kicserélik szakmai tapasztalataikat, illetőleg egyéb fórumokat tartanak. E kezdeményezések nincsenek formához kötve, lehetnek esetiek és tartós jellegűek. Ennek megfelelően a Javaslat sem ír elő semmilyen formakényszert az ilyen típusú együttműködéshez. 

A 20-21. §-okhoz 

A Javaslat rögzíti, hogy a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre kiterjed a társulásokra is. Törvényességi ellenőrzési jogkör gyakorlásához szükséges, hogy a társulási megállapodást az aláírást követően tizenöt napon belül meg kell küldeni a közigazgatási hivatal vezetőjének, aki arra harminc napon belül tehet törvényességi észrevételt. 




A Javaslat meghatározza, hogy önkormányzati hatáskört kizárólag a 9. §-ban meghatározott társulásra és a jogi személyiséggel rendelkező társulásra lehet átruházni, hiszen e szervek rendelkeznek közös döntéshozó szervvel. A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei közül a kinevezés és a megbízás mindkét társulásra átruházható, intézmény alapítása a jogi személyiséggel rendelkező társulásra.

A Javaslat hatálybalépése előtt kötött önkormányzati megállapodásokat szükséges felülvizsgálni, és a Javaslat rendelkezéseinek megfelelően módosítani. Erre a Javaslat három hónapos határidőt biztosít."
