"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/4891. számú
törvényjavaslat


az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény
módosításáról


Előadó: dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter







1997. szeptember




1997. évi ........ törvény


az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 
módosításáról



1. § (1) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A végrehajtás, és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás).\"


(2) Az Art. 3. §-ának  (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Ha e  törvény másként nem rendelkezik,]

\"c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 56. §-ában foglaltak szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és a magánnyugdíj-pénztár javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező járulék-befizetésre az adóra\"

[vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.]


(3) Az Art. 3. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre (adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, kamat), ha azok megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. A vámtartozásra e törvényt az adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog tekintetében azonban alkalmazni kell.\" 


2. § Az Art. 6. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Adóhatóságok:]

\"e) a járulékokkal összefüggő hatósági feladat ellátása tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott igazgatási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási szerv).\"


3. § Az Art. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) A  külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) nevében és érdekében - belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben - adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el. Az adózási ügyvivő teljesíti a külföldi vállalkozás az (1) bekezdésben említett kötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is.  Amennyiben a külföldi vállalkozás több fióktelepet létesít, az egyes fióktelepeken folytatott gazdasági tevékenységével összefüggő adó-kötelezettségeket a fióktelepek önállóan teljesítik, azonban olyan jognyilatkozatokat csak együttesen tehetnek meg, amelyek a külföldi vállalkozás más belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak.\"


4. § Az Art. 11. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

\"(8) Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep bejelentkezésére az (1) bekezdés a) pontjában, a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A bejelentéshez csatolni kell a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló - az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó - 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását. A külföldi vállalkozás a fióktelep alapításakor bejelenti a Magyar Köztársaság területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.\"


5. § (1) Az Art. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról - az eljárási illeték  kivételével - továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.\"


(2) Az Art. 20. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) Az adózó az adóról az állami adóhatósághoz éves adóbevallást nyújt be abban az esetben is, ha az adóévben adófizetési kötelezettsége nem volt. Nem kell éves adóbevallást benyújtani az általános forgalmi adóról, továbbá a magánszemélynek a költségvetési támogatásról, ha nem egyéni vállalkozó. Az éves társasági adóbevallás helyett az éves összesítő adóbevallásban - bevallást helyettesítő - nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet - a biztosító egyesület kivételével -, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.\"


6. § Az Art. 23. §-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) A magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint állapítja meg adóját és nyújtja be adóbevallását, vagy adóját a munkáltatójához intézett nyilatkozata alapján a munkáltatója állapítja meg és vallja be.

(2) Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az igényjogosultságot a jövedelmi viszonyok igazolásához köti, az igénylő és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek jövedelmi viszonyaikról, az egy főre jutó családi jövedelemről a támogatást megállapító szervhez az igénylőlappal együtt benyújtott - egyszerűsített adóbevallásnak minősülő - nyilatkozatot tesznek. Az igénylőlap egyszerűsített adóbevallási részét a magánszemélyek akkor is kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek.\"


7. § Az Art. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) Ha az adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés) az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a 32. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozattételi vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság 30 napon belül - megfelelő határidő  tűzésével - hiánypótlásra szólítja fel.\"


8. § Az Art. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve - belföldi fióktelepén keresztül - közvetve terhelő valamennyi adótartozás, illetve e törvény hatálya alá tartozó köztartozás megfizetésére egyetemlegesség címén a fióktelep is kötelezhető határozattal.\"


9. § (1) Az Art. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e  törvény melléklete vagy törvény rendelkezik. Eltérő rendelkezés hiányában a költségvetési támogatást az igény (bevallás) benyújtásának napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül kell kiutalni. A visszatérítendő adót - ha törvény másként nem rendelkezik - az igény (bevallás) benyújtásától számított 30 napon belül kell kiutalni. A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást adott. A kiutalásra nyitvaálló határidőt, ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 24. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától kell számítani.\"


(2) Az Art. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása  (6) bekezdésre változik:

\"(5) Költségvetési támogatás kiutalásának minősül az is, ha az adóhatóság a 32. § (4) bekezdésének alkalmazásával gyakorolja visszatartási jogát. Ez esetben a kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott adótartozás összegét csökkenti, illetőleg amelyen a köztartozást nyilvántartó szervezetnek történő átutalásról rendelkezik.\"






10. § Az Art. 32. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A visszatartásról az adózót az adóhatóság határozattal értesíti, kivéve, ha azt az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra nézve gyakorolja.\"


11. § (1) Az Art. 45. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) Az adóhatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja és megőrzi. A magánszemély adózó azonosításával, adókötelezettségének keletkezésével és teljesítésének ellenőrzésével összefüggésben személyes adatokat tart nyilván és ellenőrizhet. Ennek keretében az adózó vonatkozásában nyilvántartható, illetve ellenőrizhető az adózónak más személlyel közös kiadása, ráfordítása, befektetése vagy egyéb jövedelem-felhasználása, vagyongyarapodása, továbbá a magánszemély más személlyel közös tulajdonban álló vagy közös használatban lévő vagyontárgyainak jellemzői is, ha a bejelentési, bevallási, nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése más módon eredményesen nem ellenőrizhető. Az így megszerzett adatokat az ellenőrzés befejezését követően haladéktalanul törölni kell, kivéve ha az ellenőrzés az adózóra nézve utólagos adómegállapítást eredményezett.

(2) Az  adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez, az adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához szükséges, más hatóság nyilvántartásában szereplő adatot - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóhatóság megismerheti, illetve más hatóságot, közfeladatot ellátó adatkezelő szervet az adat szolgáltatására kötelezheti. Amennyiben törvény megengedi az adóhatóságok között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, ezt az érintett szervezetek megállapodása alapján, az abban foglalt módon, elektronikus úton is lehet teljesíteni.\" 


(2) Az Art. 45. § (4) bekezdésének bevezető szövegrésze és a g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő o) ponttal egészül ki:

\"A 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz adatot szolgáltat:\"

\"g) a vámhivatal és a jegyző,\"

\"o) költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója.\"


(3) Az Art. 45. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

\"(7) Ha törvény bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek, köztestületnek az adózó adókötelezettségét érintő, az adóhatósághoz teljesítendő értesítési, tájékoztatási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, azt - eltérő rendelkezés hiányában - az engedély kiadását, a határozat jogerőre emelkedését, illetőleg az adókötelezettséget érintő esemény bekövetkeztét követő 15 napon belül kell teljesíteni.\"


12. § Az Art. 48. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állami adóhatóság folyamatosan nyilvánosságra hozza]

\"b) a 16. § (9) bekezdése alapján a nyilvántartásból törölt adózó adószámát.\"


13. § (1) Az Art. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A helyi adók, az önkormányzat költségvetése javára más törvényben megállapított adó, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozások ügyében - törvényben meghatározott esetben - első fokon az önkormányzati adóhatóság jár el.\"


(2) Az Art. 49. §-ának (7) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

\"Ennek során jogosult megismerni a kötelezettséggel összefüggő nyilvántartásokban szereplő személyek adatait, és az azonosításukra alkalmazott kódot is.\"


14. § Az Art. 50. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

\"(8) Ha az adózó adóhatóságának illetékessége az adózó székhelyének, telephelyének, lakóhelyének az ellenőrzés megkezdését követő változása miatt szűnik meg, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és a szükség szerinti adóigazgatási eljárás lefolytatására az ellenőrzést kezdő adóhatóság az illetékes.\"


15. § Az Art. 53. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) Ha törvény a költségvetési támogatás igényjogosultságát a magánszemély jövedelmi viszonyainak, vagy az együttélő hozzátartozók egy főre jutó családi jövedelmének igazolásához köti, és ennek ellenőrzését, vagy az ellenőrzésben való közreműködést az állami adóhatóság feladatává teszi, jogosult megismerni a megkereső szerv által a magánszemélyek azonosítására alkalmazott azonosító kódot, illetőleg az ellenőrzés lefolytatásához szükséges, a megkereső nyilvántartásában szereplő személyes adatot is.\"


16. § Az Art. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(3) Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50 %-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75 %-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.\"


17. § Az Art. 75. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

\"A határozat meghozatalára nyitvaálló határidő ebben az esetben 60 nap.\"


18. § Az Art. 79. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(7) Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés adóigazgatási eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl - a bíróság jogerős ítéletében megállapított adó-, társadalombiztosítási csalás, illetve az adókötelezettség teljesítésével összefüggésben elkövetett csalás, a bíróság által elrendelt új eljárás, illetve az 53. § (4) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott esetekben lefolytatott ellenőrzés kivételével - olyan új határozat nem hozható, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg. Egy év elteltével az adókötelezettséget az adózóra terhesebben megállapító határozat akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az első fokú adóhatóság visszavonta.\"


19. § Az Art. 87. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

\"Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.\"


20. § Az Art. a következő 87/A. §-sal egészül ki:

\"87/A. § A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett adótartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.\"


21. § (1) Az Art. 88. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A tartozást a bankszámlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással, bankszámlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással kell végrehajtani. Az azonnali beszedési megbízás az adófizetésre kötelezett személy bármely pénzforgalmi bankszámlája ellen benyújtható. A bankszámlát vezető hitelintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Ha az adóhatóság az azonnali beszedési megbízást valós tartalmú végrehajtható okirat hiányában nyújtotta be, a beszedési megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.\"


(2) Az Art. 88. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) Az árverési hirdetmény közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmények az árverés helye szerint illetékes adóhatóság hirdetőtábláján - legalább 15 napon át - történő kifüggesztéssel állnak be.\" 


22. § (1) Az Art. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő  rendelkezés lép: 

\"(1) Az adók módjára behajtandó köztartozás [3. § (2) bekezdés] jogosultja negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig keresi meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja az 1000 forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság vagy illetékhivatal az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén  másik adóhatóságot keres meg behajtás végett.\"


(2) Az Art. 93. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés alapján

a)  magánszemély esetében a  belföldi lakóhely, vagy szokásos tartózkodási hely, ennek hiányában szokásos fellelhetőségi helye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,

b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság

jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja.


(7) Amennyiben a behajtást kérőnek tudomása van a fizetésre kötelezettnek más adóhatóság illetékességi területén található vagyontárgyáról, jogosult közvetlenül ezt az adóhatóságot is megkeresni.\"


23. § Az Art. 96. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6) A bejelentés, a bevallás és az adatszolgáltatás - az önkormányzati adóhatóság és az illetékhivatalhoz teljesítendők kivételével - az adóhatóság vezetője által közzétett módon, mágneses adathordozón vagy elektronikus úton is teljesíthető. A kettős könyvvezetésre kötelezett gazdasági társaságot, ha az 1. számú melléklet II/1/a) pontja alapján havonta tesz bevallást, az adóhatóság határozatával az adóbevallás és az adatszolgáltatás  mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő teljesítésére kötelezheti. A mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő bevallás, adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott - a határozattal kötelezett adózók esetében az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott - számítógépes program felhasználásával teljesíthető.\"


24. § Az Art. 96/A. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdések számozása (8)-(10)-re változik:

\"(3) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.

(4) A termőföld bérbeadásából származó - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott - jövedelme adóját a magánszemély  megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti (önadózás). A termőföld bérbeadásából származó jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-ig teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt termőföld bérbeadásából, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.



(5) Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbeadás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy összes termőföld tulajdonának mértéke a kifizetés időpontjában a három hektárt nem haladja meg.

(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, illetőleg a tulajdonában lévő földterület nagyságára tekintettel az adót a haszonbérbeadás után nem kell megfizetnie.

(7) Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 10-ig fizeti meg.

(8) Ha a magánszemélytől a kifizető évközben az adót azért nem vonta le, mert a magánszemély a földterület nagyságára tekintettel a kifizetőnek nyilatkozatot adott, és ezt követően a termőföld tulajdonában bekövetkezett változás miatt a termőföld tulajdon mértéke a három hektárt meghaladta, az adót a magánszemély a (4) bekezdésben meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(9) A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 10. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 15-ig nyújtja be.\"


25. § Az Art. a következő címmel és 96/B. §-sal egészül ki:

\"A járulékokra vonatkozó különös rendelkezések

\"96/B. § (1) E törvénynek a járulékkal összefüggő rendelkezéseit a következő (2)-(13) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A társadalombiztosítási követeléssel szemben kizárólag társadalom-biztosítási jogviszonyból származó követelés számítható be.

(3) Ha a járulék fizetésére kötelezett önellenőrzéssel visszatérítési igényt tár fel, azt a következő bevallásában kimutatja, és a fizetendő járulék összegébe beszámítja. 

(4) Az önellenőrzési pótlék a befizetések elszámolása  sorrendjében késedelmi pótlék tartozásnak minősül, ha a társadalombiztosítási szervnél a járuléktartozást a járulékfizetésre kötelezett csak részben egyenlíti ki, a nyilvántartott tartozásra befizetett összeget az esedékesség sorrendjében kell elszámolni.

(5) A járulék bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a tartozások behajtásával és a végrehajtással kapcsolatos hatósági ügyben, továbbá a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével, és az ezzel összefüggő hatósági eljárásokkal kapcsolatos hatósági ügyben első fokú adóhatósági feladatokat a társadalombiztosítási szervek a Kormány rendeletében meghatározott feladatmegosztás szerint látják el.

(6) A járulékkötelezettséget érintő tények, adatok, körülmények vizsgálatára az általános megbízólevelet a Kormány rendeletében meghatározott feladatkörökben (munkamegosztás szerint illetékes) a járulékkötelezettség ellenőrzésére kijelölt igazgatási szerv főigazgatója adja ki.

(7) Járulék utólagos megállapítására irányuló eljárásban, továbbá ha az eljárás a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos megállapításra is kiterjed, a 79. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően határozat helyett fizetési meghagyást kell kibocsátani. Ha az eljárás a járulék utólagos megállapítása nélkül kizárólag biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos megállapításra irányul, a döntésről határozatban kell rendelkezni.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott fizetési meghagyás és határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, annak felülvizsgálatát a járulék fizetésére kötelezett jogszabálysértésre hivatkozással keresettel közvetlenül a bíróságtól kérheti.

(9) Az ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében is helye van ismételt ellenőrzésnek, ha a korábbi ellenőrzés során nem ismert adat, tény vagy körülmény olyan járulékmegállapítást eredményez, amely az ellátási jogosultságot vagy az ellátás összegét érinti.



(10) Az ellenőrzést lefolytató társadalombiztosítási szerv megkeresésére az illetékes első fokú állami adóhatóság a személyi jövedelemadót (adóelőleget) soron kívül határozattal állapítja meg, ha a társadalombiztosítási ellenőrzés olyan járulék-alapot tár fel, amely a személyi jövedelemadó alapját is érinti, és amely után a foglalkoztató, illetőleg a járulék fizetésére kötelezett a személyi jövedelemadót (adóelőleget) nem állapította meg, illetőleg a kifizetett, járulékalapot képező összeg vitatott.

(11) Ha a foglalkoztató, az egyéb szervezet vagy a magánszemély, amely (aki) a társadalombiztosítási nyugellátást vagy az egészségbiztosítási ellátást érintő, törvényen alapuló adatszolgáltatási, bejelentési vagy nyilvántartási kötelezettségét elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti,  10-100 ezer forintig terjedő, a jogsértés egy éven belül történő ismételt megállapítása esetén 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot fizet.

(12) A Tbj. 56. §-ában említett járulékfizetésre kötelezettet e törvény alkalmazása során megilletik az adózó jogai és terhelik az adózóra vonatkozó kötelezettségek. 

(13) Járulékkal összefüggő hatósági ügyben a pénzügyminiszter nem gyakorolja  az 52. §-ban meghatározott jogosítványt, továbbá járulékkal összefüggő ügyben  az adó feltételes megállapításának nincsen helye, valamint a magánszemély járuléktartozása a 82. § (1) bekezdésében meghatározott bírság- és pótléktartozás kivételével nem mérsékelhető és nem engedhető el.\"


26. §  (1) Az Art. 97. §-ának i), j) és z) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában]

\"i) telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő, szolgáltató tevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található,

j) kifizető: a jogi személy, az egyéb szervezet, az egyéni vállalkozó, ha olyan bevételt, jövedelmet juttat, amellyel kapcsolatban törvény adó (adóelőleg) megállapítási, levonási, bevallási, megfizetési, igazoláskiállítási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget állapít meg függetlenül attól, hogy a kifizetést közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. A kamat, az osztalék, az árfolyamnyereség, a tőzsdei határidős, opciós ügyletből származó jövedelem kifizetője az a jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó, aki (amely) e jövedelmet ténylegesen kifizeti. Külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek.\"

\"z) járulék: a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a nyugdíjbiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás,  a baleseti járulék, továbbá a végrehajtás  tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és - a  társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulék-befizetések.\"


(2) Az Art. 97. §-a a következő q), y) pontokkal egészül ki:

[E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában]

\"q) köztartozás: törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt  önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybevett támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát az e törvény 32. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával e tartozások tekintetében is gyakorolja.

y) fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben meghatározott fióktelep.\"



Záró rendelkezések


27. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az Art. 1., 2., 3., 5., 7. számú mellékletei az e törvény 1-5. számú mellékleteinek megfelelően módosulnak, továbbá az Art. kiegészül az e törvény 6. számú melléklete szerinti 8. számú melléklettel.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art.           47. § (3) bekezdése második mondatából \"...a Társadalombiztosítási Alap és...\" szövegrész, az 1. számú melléklete I/3. pontjának első mondata; az 1995. évi C. törvény 211. §-a (3) bekezdésének a) pontja; az 1996. évi LXXXVI. törvény 1. §-a, 5. §-a, 8. §-a, 22. §-ának (1) bekezdése, 38. §-a, 39. §-ának (9)-(10) bekezdése; az 1991. évi LXXXV. törvény 27. §-a; az 1992. évi LXXVII. törvény 6. §-a.

(3) Az Art. 30. §-ának (2) bekezdésében \"...az esedékes nyugdíjjárulékkal...\" szövegrész \"...az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal...\" szövegrészre változik.

(4) Az Art. 60. § (7) bekezdésének második mondatában \"...a (3) bekezdés d) pontjában említett...\" szövegrész \"...az említett...\" szövegrészre változik.

(5) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az 1997. december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság, pótlék feltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(6) A járulékkötelezettséggel összefüggő késedelmi pótlékot az Art. rendelkezései szerint kell  megállapítani, de az 1998. január 1. napja előtti   időszakra felszámított pótlék mértékét az 1997. december 31-ig hatályos mértékkel kell felszámítani. Járulékkötelezettséggel összefüggésben  bírságot e törvény hatálybalépését követően a törvény hatálybalépését megelőző időszakra is az Art. szabályai szerint kell megállapítani, ha azonban az 1997. december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes jogkövetkezményeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(7) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét az 1997. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(8) Az 1998. évben teljesített közcélú adomány befizetéséről szóló igazolást - az Art. 35. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a jogosult csak az adóévet követő hó folyamán adhatja ki.

(9) A külföldi vállalkozó társasági adóval összefüggő, az Art-ben meghatározott kötelezettségeit 1999. december 31-ig az Art. 5. sz. mellékletének 1997. december 31-én hatályos rendelkezései szerint teljesíti, kivéve a külföldi vállalkozásnak belföldön bejegyzett fióktelepe útján folytatott gazdasági tevékenységével összefüggő adó-kötelezettségeit.


28. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 5. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

\"(5) A jelzálog-hitelintézet a hitelbiztosítéki érték megállapításához szükséges, az ingatlanok értékesítésével kapcsolatos illetékhivatali adatokat - az illetékalanyok személyes adatainak kivételével - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény banktitokra vonatkozó rendelkezéseinek megtartásával felhasználhatja. Az illetékhivatalok az adatokat külön térítés ellenében bocsátják rendelkezésre.\"




1. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez


1. Az Art. 1. számú mellékletének II/1/a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"a) Az adózónak valamennyi adóról - a társasági adó (adóelőleg) kivételével - és költségvetési támogatásról, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított, elszámolandó általános forgalmi adója, vagy a nettó módon számított fogyasztási adója, vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg, vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege

- a 10 millió forintot elérte
havonta,
- ha a 4 millió forintot elérte
negyedévenként

kell bevallást tennie.\"


2. Az Art. 1. számú mellékletének II/2/b) pontja a következő mondattal egészül ki:

\"Ha az adóalany az idegenforgalmi tevékenysége utáni általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét az általános forgalmi adóról rendelkező 1992. évi LXXIV. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint előkalkuláció alapján teljesíti, azt az árrés megállapításához szükséges adat kézhezvételének időpontját követő első adóbevallás benyújtására előírt időpontig, de legfeljebb az adóévet követő év június 30-ig pótlék-mentesen önellenőrizheti.\"


3. Az Art. 1. számú mellékletének II/3/c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"c) A társasági adóról, az osztalékadóról 

az adóévet követő év május 31-ig

kell bevallást tenni.\"



2. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez


1. Az Art. 2. számú mellékletének I. Általános rendelkezések 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"1. Az adókat a melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az e törvény 23. §-ának (3) bekezdése b)-c) és e)-g) pontjában, továbbá az 1. sz. melléklet II. rész 4/a) pontjában meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie.\" 


2. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"1. A jövedelemadó


A) A jövedelemadó előleg

a) a munkáltató az általa levont jövedelemadó-előleget

az elszámolt hónapot követő hó 10-ig,

b) a kifizető az általa levont jövedelemadó-előleget

a kifizetés hónapját követő hó 10-ig,

c) a magánszemély, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető bármely ok miatt nem vonta le az adóelőlegét, az egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő az adóelőleget negyedévenként,

a negyedévet követő hó 10-ig

fizeti meg.





B) A jövedelemadó

d) A munkáltató az év végi elszámoláskor általa megállapított jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelőleg különbözetét

a levonást követő hó 10-ig

fizeti meg.


Ha az elszámolásból adódóan az adóvisszatérítési kötelezettség az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont adó és adóelőleg együttes összege, a különbözetet a munkáltató a fenti időponttól visszaigényelheti. Az év végi elszámolásnál az adókülönbözetet a munkáltató olyan időpontban igényelheti, hogy az adóvisszatérítés összege a legközelebbi bérfizetésnél rendelkezésére álljon.

e) a kifizető az általa levont jövedelemadót

a levonást követő hó 10-ig,

f) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, a jövedelemadót

az adóévet követő év március 20-ig,

g) a vállalkozási tevékenységet folytató vagy általános forgalmi adó köteles értékesítést végző magánszemély a jövedelemadót

az adóévet követő év február 15-ig

fizeti meg.\"


3. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 3/B) és C) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


\"B) A társasági adó

c) Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét

az adóévet követő év május 31-ig

fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

d) Az év közben átalakuló, illetve szétválás, egyesülés, beolvadás miatt vagy egyéb okból felszámolás nélkül megszűnő jogi személynek vagy egyéb szervezetnek az adóévben megfizetett adóelőleg és az átalakulás, illetve megszűnés időpontjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az átalakulásról, illetve a megszűnésről benyújtott adóbevallásával egyidejűleg kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti vissza.

e) A számviteli törvényben meghatározottak szerint a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, illetve devizáról forintra áttérő vállalkozó az adóévben megfizetett adóelőleg és az áttérés napjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az áttérésről benyújtott adóbevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti vissza.

f) A külföldi szervezet társasági adókötelezettségére az 5. számú melléklet rendelkezései az irányadóak.


C) Osztalékadó


g) A kifizető az osztalékadót

a levonást, juttatást követő hó 10-ig 

fizeti meg.

h) A belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó a kifizető által tőle levont osztalékadót

az adóévet követő év május 31-től

igényelheti vissza.

i) A külföldi illetőségű osztalékban részesülő osztalékadó kötelezettségére az 5. számú melléklet rendelkezései az irányadóak.\"




3. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez


1. Az Art. 3. számú melléklete A/2. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő d)-e) ponttal egészül ki:

[A kifizető adózónként szolgáltat adatot]

\"a) az összevont adóalapba beszámító, általa kifizetett teljes összegről (bevételről, jövedelemről), illetve az általa juttatott vagyoni érték összegéről, a külön adózó jövedelmek közül azokról, amelyek után a kifizető az adót nem állapította meg és nem vonta le, ez utóbbitól függetlenül a kifizetett osztalékról, és az árfolyamnyereségről, valamint a termőföld bérbeadásából származó jövedelemről és a levont adóról,\"


\"d) a külföldi szervezetnek teljesített társasági adóköteles kifizetésről,

e) a külföldi illetőségű osztalékban részesülőnek teljesített osztalékadó köteles kifizetésről.\"


2. Az Art. 3. számú mellékletének A) pontja a következő 8. ponttal egészül ki:

\"8. A kifizető a 2/a) pontban a termőföld bérbeadásából (földjáradékból) származó jövedelemről és a levont adóról az adatszolgáltatást a földterület fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni az adólevonás elmaradásának okát (magánszemély mentességi nyilatkozata, természetben történő bérfizetés). Az adatszolgáltatást a kifizető az adóévet követő év március 31-ig, mágneses adathordozón április 20-ig teljesíti.\"


3. Az Art. 3. számú mellékletének E) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"E) A vámhatóság és az önkormányzat jegyzője  adatszolgáltatása

A vámhatóság az általa kiadott (visszavont, módosított) jövedéki engedélyről az önkormányzat jegyzője az általa kiadott (visszavont, módosított) jövedéki termékkel folytatott kereskedelmi tevékenységre jogosító működési engedélyről 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.\"


4. Az Art. 3. számú melléklete a következő L) ponttal egészül ki:

\"L) Költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolásokról adatszolgáltatás

Ha jogszabály költségvetési támogatás igénybevételéhez más szerv által kiállított igazolás (bizonylat) benyújtását írja elő, az igazolást kiállító szerv a kiállítás hónapját követő hó 15. napjáig adatot szolgáltat a kiállítást kérő személy székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnak a kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kiállítást kérő személy nevét, elnevezését, adóazonosító számát, ennek hiányában azonosítására alkalmas adatokat és az igazolásban feltüntetett tényt, körülményt, adatot, valamint a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazolás kiállítása megtagadható, ha az azt kérő nem közli a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazoláson a támogatás igénylésének jogcímét fel kell tüntetni, az igazolás csak a megjelölt támogatás igénybevételéhez használható fel.\"




4 sz. melléklet az 1997. évi .... törvényhez 


Az Art. 5. számú melléklete helyébe a következő melléklet lép:
\" 5. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez
a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól 


1. A külföldi illetőségű magánszemély, a külföldi szervezet és a külföldi illetőségű osztalékban  részesülő (a továbbiakban együtt: külföldi személy) a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.


2. A külföldi személy adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és

a kifizetést követő hó 10-ig

fizeti meg.


3. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi személy illetőségét igazolja. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság, adómentességhez való jogosultságot a nemzetközi szervezet által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). A külföldi személy az illetőségigazolást a naptári évben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Az illetőségigazolást a kifizető megőrzi.



4. Az adót a kifizető a társasági adóbevallásában, amennyiben társasági adóbevallási kötelezettsége nincs, külön nyomtatványon

az adóévet követő év május 31-ig

vallja be.


5. Ha a külföldi személytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi személy az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az e törvény 50. § (6) bekezdésében meghatározott adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt belföldi konvertibilis forintszámlára utalja át. A kifizető az általa megfizetett, de a külföldi személytől le nem vont adónak arra a részére, amely meghaladja a külföldi személyt a nemzetközi egyezmény alapján terhelő adót, az illetőségigazolás benyújtásával az adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elő.


6. Az állami adóhatóság a kifizető kérelme alapján visszavonásig engedélyezi, hogy a kifizető - a különbözetért való korlátlan felelősség terhe mellett - a törvényben előírtnál alacsonyabb, a nemzetközi egyezményben meghatározott mértékkel vonja le az adót (adóelőleget). Az adóhatóság visszavonja az engedélyt, ha a kifizető az e mellékletben megállapított kötelezettségeit súlyosan megszegi.


7. Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi személy belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül a külföldi személyt adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli, amelyet az 50. § (6) bekezdésében meghatározott adóhatóságnál teljesít. A külföldi személy az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.


8. A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott, vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel.\"




5. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez


1. Az Art. 7. számú mellékletének 1/a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. a költségvetési szervek kivételével az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás,  felszámolás, végelszámolás alatt nem álló azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknek (akiknek) az adóévet megelőző második évben a bevallás szerint]

\"a) a nettó árbevétele a 6.000 millió forintot, vagy\"


2. Az Art. 7. számú melléklete a következő 4. ponttal egészül ki:

\"4. Ha az adózó az adóév első napján az 1-3. pontban foglalt feltételeknek megfelel, adóztatásával összefüggő feladatokat 3 naptári éven át akkor is a kiemelt adózók igazgatósága látja el, ha egy-egy adóévben bevallása szerint nem felel meg az 1-3. pontban előírt értékhatároknak, kivéve, ha csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás hatálya alá kerül.\"




6. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez


\"8. számú melléklet
az 1990. évi XCI. törvényhez


A jövedéki adóval kapcsolatban a vámhatósághoz teljesítendő adókötelezettségekről


1. A jövedéki adófizetésre kötelezett adóalany - függetlenül attól, hogy adóbevallási kötelezettségét a törvény egyébként milyen időszakonként állapítja meg - a jövedéki adót havonta, a tárgyhót követő hó 20-ig vallja be.


2. Jövedéki adó befizetése


A) Jövedéki adó előlege

Az adózó a jövedéki adó előlegét havonta, a tárgyhót követő hó 28-ig fizeti meg.


B) Jövedéki adó

Az adózó a jövedéki adó előlegének és a megállapított nettó jövedéki adónak a különbözetét havonta, a tárgyhót követő hó 20-ig fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti. Az előbbi rendelkezések a dohánygyártmányok esetében csak arra az adóra vonatkoznak, amelyet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi ..... törvény rendelkezései alapján nem adójeggyel fizetnek meg.\"





Általános indokolás



Az adózók és az adóhatóságok kapcsolatát rendező 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) a hatályba lépésétől számított 7 év alatt számos alkalommal módosult. Ennek köszönhetően alapvetően kielégíti a vele szemben támasztott társadalmi igényeket, nevezetesen biztosítja a központi költségvetés, az egyes elkülönített állami pénzalapok, valamint az önkormányzati költségvetések bevételeinek beszedéséhez szükséges jogi feltételrendszert.

A törvényt - az adórendszer konszolidációjához és stabilitásához fűződő érdekekre is tekintettel - az adóztatás hatékonyságának további javítása, a jogalkalmazási nehézségek csökkentése, valamint az adminisztrációs terhek mérséklése iránti igények kielégítésén túl nem kellene változtatni.

A Javaslatban megfogalmazott módosítások és kiegészítések ennek megfelelően elsősorban az eljárásjog \"követőjog\" jellegéből adódnak. Az Art. szabályainak egyebek között a nyugdíjreform során elfogadott törvényi változásokra, a külföldi székhelyű vállalkozók fióktelepeiről és a kereskedelmi képviseletekről a tervek szerint hamarosan az Országgyűlés elé kerülő törvénytervezet várható szabályaira, az ugyancsak 1998. január 1-jén hatályba léptetni tervezett jövedéki adóról szóló törvény adóztatási kérdéseire, illetőleg az egyes adótörvények kisebb mennyiségű, de az eljárást is érintő változtatások javaslataira is reagálnia kell.

A gazdasági társaságokról szóló törvény újrakodifikálása, illetve a tervezett új cégtörvény további módosításokat tenne szükségessé. Figyelemmel azonban arra, hogy az említett törvények elfogadásának időpontja bizonytalan, és - a tervezetek szerint - a kihirdetést követő 180. napon lépnek hatályba, a jelenlegi módosítás a bizonytalan időpontban hatályba lépő és még változóban lévő szabályozásra nem építhet. Az említett törvények kihirdetése és hatályba lépése közötti időszak azonban lehetőséget biztosít az adótörvények kellő időben történő módosítására.

Az 1996. évi adótörvény módosítások során vetődött fel, hogy a termőföld bérbeadásából származó jövedelmek adóztatását az eredményesebb közteher-érvényesítés és ezen keresztül a versenyegyenlőtlenség megszüntetése érdekében az önkormányzati adóhatóságok hatáskörévé kell tenni. A lehető legegyszerűbb szabályozási megoldást keresve az az elképzelés erősödött meg, mely szerint az anyagi jogi szabályozást a személyi jövedelemadóról szóló törvény keretei között változatlan tartalommal kell megtartani, s az adóztatási kérdéseket, így a hatáskör áthelyezését az adózás rendjéről szóló törvény szabályainak kiegészítésével célszerű rendezni.

Az Alkotmánybíróság 59/1996. (XII. 22.) AB határozatában elvi éllel állapította meg, hogy köztartozást adók módjára behajtani csak akkor lehet, ha ezt törvény lehetővé teszi. Minthogy az adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései a közterhek adók módjára történő behajthatóságához csak jogszabály rendelkezését követelik meg, szükségessé vált az adózás rendjéről szóló törvénynek a köztartozások  beszedésével összefüggő szabályozását is áttekinteni, és a kor viszonyaihoz igazítani. 

A Javaslat az előzőekben említett determinációkon túl 

-	az adózók, de áttételesen az adóhatóságok adminisztratív feladatait is csökkentő, elsősorban a bevallási, befizetési rendet érintő egyszerűsítést,

-	a szankciórendszer néhány következetlenségét kiküszöbölő - az adózók helyzetét könnyítő - megoldást, 

-	az adóhatóság és az adózók, illetőleg az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek kapcsolatát a jelenlegi technikai feltételekhez igazító előírást,

-	a jogalkalmazó szervek gyakorlatában tapasztalható nehézségek csökkentését, valamint a törvény céljaival ellentétes jogalkalmazási megoldások meghonosításának megakadályozását célzó módosítást

tartalmaz.



Részletes indokolás 


1-2. §-okhoz

Az Országgyűlés a nyugdíjreform csomag részeként elfogadta a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt, amely szerint 1998. január 1-jétől a járulékbeszedésre az abban, illetőleg a társadalombiztosítási nyugellátásról és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényekben nem szabályozott eljárási típusú kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni. 

A két törvény összhangjának megteremtése érdekében, illetőleg azért, hogy a járulékügyekben az Art. alkalmazható legyen, ugyanakkor elkerülhetővé váljon az a vita, amely az adók és a járulékok közgazdasági tartalmát illetően szokott fellángolni, a járulékokat a javaslat nem tekinti adónak, mindössze annyit mond ki, hogy az eljárások során a járulékokra az adóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 

Az Art. szabályainak a társadalombiztosítási igazgatási szervek által történő alkalmazásának megkönnyítése és a törvény egyes, az adóhatóságokra vonatkozó rendelkezéseinek értelmezhetősége érdekében a tervezet kibővíti az adóhatóságok körét, és a társadalombiztosítási szervet, kizárólag a járulékokkal összefüggő hatósági feladatok ellátása során ötödik adóhatóságként nevez meg. 

A jövedéki adóról szóló törvény tervezete szerint a jövedéki adózással összefüggő adóhatósági feladatokat a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, illetőleg területi szervei látják el, szintén az Art. szabályait alkalmazva. Ezzel összefüggésben az Art. tárgyi hatályát negatív oldalról is meghatározó rendelkezésből, a járulékok mellett a jövedéki törvény hatálya alá tartozó ügyeket is ki kell emelni az ellentmondás feloldása érdekében.  

Az Alkotmánybíróság egyik határozatában rámutatott arra, hogy a közterhek meghatározott körének adóhatóságok által lefolytatott eljárásában, adók módjára történő beszedése - a fizetési kötelezettség teljesítésének kikényszerítése - csak törvényben megengedett körben lehetséges. A Javaslat az Art. tárgyi hatályának ide vonatkozó rendelkezését a határozattal összhangban módosítja, és a jogszabály kifejezést törvényre változtatja. 


3-4. §-okhoz

A külföldi székhelyű vállalkozások 1998. január 1-jétől az erre vonatkozó kerettörvény elfogadását feltételezve Magyarországon gazdasági tevékenységet a cégbíróságon is regisztrált fióktelep útján végezhet, illetőleg - nem gazdasági tevékenység céljából kereskedelmi képviseletet hozhat létre.

E két új adózói típussal gazdagítja a megszokott szervezeti formákat. Az adóztatásukkal összefüggő alapvető szabályokat a Javaslat építi az Art. rendelkezései közé.

Ennek során a fióktelepet mint a külföldi székhelyű vállalkozás adózási ügyvivőjét határozza meg és egyszersmind azt is kimondja, hogy a külföldi vállalkozást a belföldi adókötelezettségeit illetően a fióktelep testesíti meg, gyakorolja az adózói jogokat, illetőleg teljesíti az adókötelezettségeket. A fióktelepek önállóan alanyai az adójogviszonyoknak, de az olyan jognyilatkozatot, amely egy külföldi vállalkozás több belföldi fióktelepére is kihat, csak együttesen tehetik meg. 

A Javaslat a kétféle szervezet között különbséget tesz a regisztrációs kötelezettségüket illetően. A gazdasági tevékenységet folytató fióktelep a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően jelentkezik be az adóhatósághoz, tehát adószám nélkül meg sem kezdheti a tevékenységét, a kereskedelmi képviseletnek viszont csak akkor van bejelentkezési kötelezettsége, ha adókötelezettsége keletkezik. Ez nem feltétlenül áll be, hisz a kerettörvény tiltja a bevételszerző gazdasági tevékenység folytatását, de lehetnek pl. alkalmazottai és mint kifizető az adótörvények hatálya alá eshetnek. Ez esetben a kötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell az adóhatóságnál nyilvántartásba vételezniük magukat.


5-6. §-okhoz

Az Art. 20. § (1) bekezdésének hatályos rendelkezése szerint az adót, adónként, a költségvetési támogatást támogatásnemenként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell bevallani, illetőleg lehet igényelni. A Javaslat az adminisztrációs kötelezettségek egyszerűsítése érdekében felhatalmazza az adóhatóságot, hogy kombinált nyomtatványt is rendszeresíthessen, ami több kötelezettség bevallását, vagy több támogatás igénylését is lehetővé teszi, illetőleg egy nyomtatványon szerepelhessen adott esetben bevallás és támogatásigénylés is. 

A kötelezettségek teljesítésének egyszerűsítését szolgálja az éves összesítő bevallások [Art. 20. § (5) bekezdés] szabályozásának módosítása is. 

A Javaslat az általános forgalmi adóban megszünteti ezt a kötelezettséget, a társasági adóban pedig azok a nem kifejezetten gazdasági tevékenység folytatására létesített szervezetek amelyek alanyai ugyan a társasági adónak, de az adott évben sem bevételt nem értek el, sem ráfordítást nem számoltak el, bevallás helyett az éves összesítő bevallásban erről nyilatkozatot tesznek.

A Javaslat az Art. 23. §-ának (1) és (2) bekezdését módosítva, a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség alá eső jövedelmek meghatározását a személyi jövedelemadó törvényre bízza, elkerülve ez ügyben a párhuzamos szabályozást és csak arra szorítkozik, hogy a kötelezettség teljesítésének két alapesetét határozza meg.

E szerint a magánszemély adóját vagy maga állapítja meg, vagy nyilatkozata alapján a munkáltatója.

Előfordulhat, hogy a magánszemély közvetlen költségvetési forrásból jövedelmi viszonyaira tekintettel kaphat igénylése alapján támogatást. Ilyen esetben az igénylés kitöltése és benyújtása abban az esetben is bevallás értékű, ha a magánszemély adófizetésre és bevallásra nem kötelezett, illetőleg jövedelmének hiányáról tesz nyilatkozatot.


7. §-hoz

Az Art. ma hatályos 24. §-a rendelkezik az adózó által benyújtott hibás adóbevallás kijavításáról. A rendelkezés abból indul ki, hogy a számítási hiba illetőleg más elírás miatt szükséges javítást az adóhatóság 30 napon belül hivatalból köteles elvégezni. A gyakorlatban azonban előfordul és a kiutalás törvényi határideje miatt hangsúlyozottá válik, hogy a költségvetési támogatás igénylése olyan hiányosságban szenved, amelyet az adózó közreműködése nélkül az adóhatóság nem tud pótolni. Ezért a Javaslat kiegészíti az Art. 24. §-át és rendelkezik a hiánypótlásra történő felszólításról, tételesen megjelölve azokat az eseteket, amikor ennek helye van. 


8. §-hoz

Az Art. 25. §-a rendelkezik az adómegfizetésért fennálló mögöttes felelősség intézményéről, meghatározva, hogy milyen eljárásban, milyen feltételek mellett és ki kötelezhető az adózó által meg nem fizetett és tőle be nem hajtható tartozás rendezésére. A külföldi vállalkozás fióktelepeire vonatkozóan, minthogy e jogintézmény a jogrendszerbe csak 1998. január 1-től épül be, természetesen ilyen rendelkezés nincs az Art.-ben. Ezt a hiányt pótolja a Javaslat 8. §-a, kiegészítve az Art. 25. §-át. A rendelkezés szerint a külföldi vállalkozást belföldön terhelő adótartozás illetve köztartozás megfizetésére egyetemlegesség címén a belföldi fióktelep kötelezhető, függetlenül attól, hogy a tartozás keletkezése a fióktelep működésén keresztül folytatott tevékenységgel, vagy a külföldi vállalkozás közvetlen belföldi tevékenységével függ-e össze. 


9-10. §-okhoz 

A Javaslat 7. §-ában szereplő rendelkezéssel összefüggésben módosítani szükséges az Art. 27. §-ában rendezett költségvetési támogatás kiutalásának esedékességét. Az adóhatóság számára nyitva álló 30 napos határidőt, ha az adózónak felróható okból hiánypótlási eljárásra kerül sor, nem a hibásan, hiányosan benyújtott támogatásigénylés beérkezésétől, illetőleg a törvényben meghatározott esedékességi naptól kell számítani, hanem a támogatásigénylés (bevallás) kijavításának a tényleges megtörténtétől. 

1997. január 1-től hatályos az Art. 32. §-ának (4) bekezdése, kiszélesítette az állami adóhatóság költségvetési támogatás visszatartási jogát. Nemcsak az általa nyilvántartott adótartozásra, hanem a más adóhatóságnál, társadalombiztosítási szervnél, vámhatóságnál fennálló tartozások esetében is visszatarthatja a támogatást, ha az adózó erről nyilatkozik, vagy az érintett szervek az állami adóhatóságot megkeresik. Minthogy a más hatóságoknál nyilvántartott tartozásokra késedelmi pótlékot (kamatot) számítanak fel, különös a jelentősége annak, hogy a visszatartás gyakorlása esetén mely napot kell olyannak tekinteni, amely a költségvetési támogatás kiutalásának minősülne és egyben a tartozást ezen a napon kell megfizetettnek minősíteni. A Javaslat kiegészítve az Art. 27. §-át, rendelkezik arról, hogy ez esetben azt a napot kell a kiutalás napjának tekinteni, amelyen az állami adóhatóság a köztartozást nyilvántartó szervezet javára az átutalásról rendelkezik. 

A visszatartási jog gyakorlása során merült fel, hogy szükségtelen az adózót határozattal értesíteni a támogatás visszatartásáról abban az esetben, ha erre az ő nyilatkozata alapján és csak az abban szereplő tartozás mértékéig kerül sor. Az adóhatóság adminisztrációs terhét csökkenti a Javaslat, amikor a 32. § (4) bekezdését kiegészítve, az általános határozathozatali kötelezettség alól erre az esetre kivételt állapít meg. 





11. §-hoz 

Az Art. 45. §-a az adóhatóság adatnyilvántartásával és az adózók adatszolgáltatási kötelezettségével összefüggő alapvető szabályokat rögzíti. A törvény 60. §-a (7) bekezdésének alkalmazása során az Országgyűlés adatvédelmi biztosa a hozzá érkezett beadványok alapján vizsgálatot folytatott és ajánlást fogalmazott meg. Ebben adatvédelmi szempontból aggályosnak tartja, hogy az adóhatóság értelmezve a törvény \"összes jövedelemfelhasználás\" kifejezését, olyan jövedelemfelhasználási irányokra is rákérdezett az általa rendszeresített nyomtatványon, amelyek bizonyos vagyontárgyak használatával, illetőleg jövedelemfelhasználási egységet képező családi vagy más életközösségben élők a más személyek eltartásával, továbbá a közös háztartás fenntartásával összefüggő költségekhez történő hozzájárulással szükségképpen felmerülnek. A jogintézmény későbbi alkalmazása során az ilyen típusú viták és értelmezési zavarok elkerülése érdekében a Javaslat világossá teszi, hogy milyen kényszerítő körülmények között, milyen cél elérése érdekében, kiknek a személyes adatait és kiknek a személyével közvetlenül összefüggésben nem álló, de az adózó vonatkozásában másokkal közös kiadásnak, ráfordításnak, befektetésnek vagy egyéb jövedelemfelhasználásnak, vagyongyarapodásnak minősülő adatok tarthatók nyilván illetőleg ellenőrizhetők is, ha ezek nélkül az adózó bejelentési, bevallási, nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettsége nem ellenőrizhető. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy az így megszerzett adatokat az adóhatóság meddig kezelheti, és mely esetekben köteles ezeket törölni. Szintén garanciális okból tisztázza a törvény, hogy az adóhatóság az adókötelezettség, illetőleg a költségvetési támogatáshoz való jog megállapításához és ellenőrzéséhez milyen forrásokból és milyen módon juthat információkhoz. Az eddig is hatályos rendelkezés kiegészül azzal, hogy az adatszolgáltatási kötelezettséggel terhelt szervezetek az adóhatósággal kötött megállapodás alapján milyen költségkímélő módon tehetnek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségnek. 

A Javaslat kibővíti az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét. Erre egyrészt a jövedéki adóról szóló, elfogadás alatt álló törvény miatt van szükség, másrészt az egyes költségvetési támogatásokat rendező anyagi-jogi szabályok zökkenőmentes végrehajtása érdekében. A jövedéki termékek forgalmazását végző kereskedelmi egységek helyszíni ellenőrzése az állami adóhatóság feladatává is válik, ezért a működési engedélyt kiadó jegyző, illetőleg a jövedéki engedélyt kiadó vámhivatal adatszolgáltatással tartozik az állami adóhatóságnak a jövedéki termék forgalmazásával összefüggő engedélyek kiadásáról. Ha a költségvetési támogatásról szóló jogszabály a támogatás igénybevételét hatósági igazolás kiadásához köti, a kiállító hatóság az ilyen igazolásról adatszolgáltatás keretében tájékoztatja az adóhatóságot. Törvények a bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek bizonyos tények, adatok, határozatok közlési, megküldési kötelezettségét írják elő amelyet valamely adóhatósághoz kell teljesíteni. Előfordul, hogy a megküldési, közlési határidőt a kötelezettséget tartalmazó jogszabály nem rendezi. Ezért a Javaslat egy általános 15 napos határidőt állapít meg minden olyan esetre, amelyet törvény másként nem szabályoz. 


12. §-hoz

A jogosulatlan általános forgalmiadó-visszaigénylések, a ténylegesen felmerülőt meghaladó költségek kimutatása érdekében még mindig igen nagy számban fordulnak elő a fiktív számlák, bizonylatok a gazdasági forgalomban. Ezekhez a számlakiállítók előszeretettel használnak fel olyan adószámokat, amelyeket korábbi színlelt vagy már megszűnt vállalkozásaik számára szereztek be. Az Art. hatályos szabálya alapján az adóhatóság azoknak az adózóknak az adószámát törli és egyben teszi közzé, amelyek megkezdték a vállalkozás-alapítási tevékenységüket, de azt ténylegesen nem fejezték be, cégbejegyzési vagy vállalkozási igazolvány kiállítása iránti kérelmet a megadott határidőn belül nem terjesztettek be. A gyakorlatban felvetődött azonban, hogy a visszaélők olyan adószámokat is felhasználnak, amelyek nem az ilyen módon megszűnt vállalkozásokhoz kapcsolódtak. Ezért a Javaslat módosítva az Art. 48. §-a (4) bekezdésének b) pontját, minden olyan adószám rendszeres közzétételére kötelezi az adóhatóságot, amelyet törölt a nyilvántartásából, függetlenül attól, hogy erre milyen indíttatású adózói magatartás vagy hatósági döntés vezetett. A megszűnt adószámok generális közzétételi kötelezettsége, bár követésük nem lesz egyszerű, hozzásegítheti a tisztességes vállalkozásokat ahhoz, hogy elkerüljék az olyan gazdasági partnert, amely fiktív azonosító számot használ az általa kiállított okiraton. 


13-15. §-okhoz

Az adók módjára behajtandó köztartozásokkal összefüggő adóhatósági feladatokat a Javaslat a 22. §-ában rendezi át. Ezzel összefüggésben szükséges az önkormányzati adóhatóság hatáskörét rendező Art. 49. § (3) bekezdését módosítani, és az eddigi általános - az adók módjára behajtandó köztartozások vonatkozásában fennálló - hatáskört szűkíteni csak azokra az esetekre, amelyeket törvény a jegyző hatáskörébe utal. 

1997. január 1-től az Art. kiszélesítette az állami adóhatóság feladatkörét és felhatalmazta olyan, közvetlenül hatáskörébe nem tartozó pénzügyi kötelezettségek ellenőrzésére is, amelyek teljesítése összefügg valamely adókötelezettséggel. A gyakorlat során felvetődött, hogy az adóhatóság jogosult-e ilyen ellenőrzések alkalmával megismerni a kötelezettséggel összefüggő nyilvántartások adatait és az azokban szereplő azonosító kódot. Minthogy enélkül a feladatellátás elképzelhetetlen, a viták elkerülése érdekében a Javaslat kiegészíti az Art. 49. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazást. 

Az adózók egy része az adóhatóság ellenőrzési tevékenységét gyakran akadályozzák, vagy nehezítik oly módon, hogy az ellenőrzés folytatásának ideje alatt székhelyet vagy telephelyet változtatnak, és ezzel más adóhatóság illetékessége alá kerülnek. A gyors és hatékony ellenőrzéshez fűződő érdekekre tekintettel a Javaslat kimondja, hogy az ellenőrzés megkezdését követően bekövetkezett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás nem szünteti meg az eljáró adóhatóság illetékességét mindaddig, ameddig az az ellenőrzést és azt esetlegesen követő hatósági eljárást jogerősen be nem fejezi. 

Szintén a jogbizonytalanság elkerülését szolgálja a Javaslatban megfogalmazott és az Art. 53. §-át egy új (6) bekezdéssel kiegészítő rendelkezés, amely kimondja, hogy ha az adóhatóság költségvetési támogatáshoz való jogosultság elbírálása érdekében törvényen alapuló más szervtől érkező megkeresés teljesítése során az igénylő jövedelmi viszonyait ellenőrzi, vagy erről nyilatkozik, jogosult megismerni a megkereső szerv által az érintettről nyilvántartott és az ellenőrzés lefolytatásához szükséges személyes adatot, illetőleg azonosító kódot is. 


16. §-hoz 

Az általános forgalmiadó-kötelezettség teljesítésével összefüggésben azokban az esetekben, amikor az adólevonási jog előfeltétele az előző elszámolási időszak adóbevallásában feltüntetett adó megfizetése, az önellenőrzési pótlék szabálya nincs tekintettel arra, hogy ha az adót bevallani és befizetni elmulasztják, a költségvetés kára mindössze az a kamatveszteség, amelytől az állam a következő elszámolási időszakig terjedő időre esik el.

A hatályos szabályozás szerint, ha az adóhatóság vizsgálata tárja fel az adózó ilyen típusú mulasztását figyelemmel arra, hogy az adózó javára szóló körülményeket is érvényesítenie kell, kisebb mértékű jogkövetkezmény terheli, mintha a tévedést az adózó maga tárná fel. A következetlenség megszüntetése érdekében a Javaslat az Art. 70. §-ának (3) bekezdését módosítva kimondja, hogy ilyen esetben az adózót csak annak az időszaknak a késedelmi pótléka terheli, amely a két bevallás közötti időre jár. Megszünteti ugyanakkor azt, az esetenként fellépő következetlenséget is, amelyet az olyan önellenőrzések pótlékolása jelent, amely adózói tévedést tár fel, de adófizetési kötelezettséget nem eredményez. A hatályos szabályozás ebben az esetben fix összegű pótlékfizetési kötelezettséget ír elő és adott esetben súlyosabb jogkövetkezményt jelent, mintha az adózó kisösszegű adót érintően ugyan készít rossz bevallást és az önellenőrzés során még adó megfizetési kötelezettséget is feltár. A Javaslat világossá teszi, hogy ha az önellenőrzés többletbefizetési kötelezettséggel nem jár, az önellenőrzési pótlékot az adókülönbözet után az általános szabályok szerint kell felszámítani, de megfizetni legfeljebb addig az összegig kell, amelyet a hatályos szabályok ma kötelező mértékként előírnak. 


17-18. §-okhoz

A Javaslat a törvény adóigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit két kiegészítéssel módosítja. A 75. § (4) bekezdésében az általánostól eltérően 60 napban állapítja meg a határozat meghozatalára nyitvaálló eddigi 30 napos határidőt, ha az eljárás az adózót marasztalva, utólagos adómegállapításra irányul. Ezek az ügyek a tapasztalatok szerint az általánoshoz képest bonyolultabbak, sokszor speciális esetekben is igénylik az adótörvények értelmezését és ennek következtében az adóhatóságok gyakran túllépik a törvényben előírt határidőt. A törvényi határidő felemelése az adózók érdekeit nem sérti, viszont a jogbiztonságnak az eddigieknél jobban megfelel. 

A hatályos szabályok szerint, ha az ellenőrzés eredményeként az adóhatóság határozatot hozott, vagy az ellenőrzést adóigazgatási eljárás lefolytatása nélkül fejezte be, a törvényben tételesen meghatározott kivételektől eltérően az adókötelezettséget egy év elteltével az adózó terhére megváltoztatni nem lehet. A jogbiztonsághoz fűződő, alkotmányos követelményhez igazodó garanciális szabályt egyes adóhatóságok           - elkerülendő az ismételt eljáráshoz szükséges pénzügyminiszteri engedély kérését - úgy hágták át, hogy a határozatot megsemmisítették, és új eljárás keretében már egy év elteltével hoztak az adózóra nézve terhesebb kötelezettséget tartalmazó új határozatot. 

A Javaslat ennek a jövőbeni elkerülése érdekében, kiegészítve az Art. 79. §-ának (7) bekezdését kimondja, hogy az adózóra nézve terhesebb határozat egy év elteltével akkor sem hozható, ha a korábbi határozatot még egy éven belül semmisítik meg és rendelik el az új eljárást.


19-21. §-okhoz

A végrehajtási eljárás hatékonyságának fokozása érdekében a Javaslat kimondja, hogy az adótartozás járuléka önállóan is végrehajtható mégpedig az adótartozást tanúsító végrehajtható okirat alapján. Erre azért van szükség, mert gyakran előfordul, hogy az adózó az adótartozását rendezi, de a késedelmes fizetés miatt felszámított pótlékot nem, illetőleg ez csak a későbbiekben válik ismertté. Minthogy a késedelmi pótlékról szóló értesítés nem minősül önálló határozatnak, ezért a gyakorlatban gondot okozott, hogy mely végrehajtható okirat alapján kerülhet sor a pótléktartozás behajtására. A Javaslat szerint a késedelmi pótlék nem önálló tartozásnem, hanem az egy korábban már esedékessé vált, de meg nem fizetett kötelezettség járuléka, ezért végrehajtására is az eredeti kötelezettség végrehajtását megállapító okirat alapján kerülhet sor. 

A Javaslat az Art. végrehajtási szabályainak általános rendelkezéseit kiegészíti egy új 87/A. §-sal, amellyel lehetővé teszi a külföldi vállalkozás fióktelepe adótartozásának végrehajtása során, az adóhatóság a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtást vezessen. Ez a rendelkezés összhangban áll azzal a fióktelepekről szóló kerettörvényben megállapított jogi helyzettel, mely szerint a tartozás ténylegesen nem a fióktelepet terheli, hanem a külföldi vállalkozást a fióktelep, mint adózási ügyvivő csak megtestesíti a külföldi vállalkozást. 

Az azonnali beszedési megbízással történő követelésbehajtásról rendelkező MNB szabályozás szerint a jogosult a beszedési megbízás mellékleteként végrehajtható okiratot köteles csatolni, illetőleg az őt megillető végrehajtási jogot előíró törvényi rendelkezésre kell hivatkoznia. A hitelintézetek időnként vonakodnak rendelkezést betartani és az adóhatóságot is felszólítják végrehajtható okirat bemutatására. Az adóhatóság azonban a végrehajtási eljárás keretében az azonnali beszedési megbízás kibocsátásakor nem köteles a pénzintézet tudomására hozni, hogy a tartozás milyen jogalapon, milyen végrehajtható okirat alapján áll fenn. Az adótitok szabályai ugyanis nem teszik azt lehetővé, hogy az adóhatóság a pénzintézettel más adózók adóadatait ismertesse. A jogbizonytalanság megszüntetése érdekében a Javaslat az Art. 88. §-ának (1) bekezdését módosítva kifejezetten kimondja, hogy a bankszámlát vezető hitelintézet az adóhatóság megkeresésére (azonnali beszedési megbízására) végrehajtható okirat nélkül is köteles a bankszámláról az átutalást teljesíteni. Garanciális okból és a visszaélések megakadályozása érdekében, továbbá a bank-ügyfél kapcsolat védelmében a Javaslat előírja, hogy a jogalap nélkül kibocsátott beszedési megbízás teljesítése esetén az adóhatóságot a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő kamatfizetési kötelezettség terheli. Emellett természetesen a jogosulatlan inkasszóval okozott más jellegű károk megtérítése is igényelhető az adóhatóságtól, de nem az Art., hanem a Ptk. szabályai alapján. 

A Javaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvénytől eltérő rendelkezésként állapítja meg az Art. 88. §-ának kiegészítésével, hogy a végrehajtást foganatosító adóhatóság az árverési hirdetményt saját hirdetőtábláján teszi közzé, és ezzel állnak be a közzétételhez fűződő joghatások. E rendelkezés hiányában ugyanis az árverési hirdetményt jóllehet a végrehajtást az adóhatóság foganatosítja, a bírósági hirdetőtáblán kellene kifüggeszteni, aminek értelme azért kérdőjelezhető meg, mert a konkrét végrehajtási ügyben a bíróságnak sem szerepe, sem hatásköre nincs. 


22. §-hoz 

Az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos alkotmánybírósági határozat, amely szerint a behajtásnak ezt a módját csak törvényben lehet megállapítani, ráirányította a figyelmet a kérdéskör más típusú ellentmondásaira is. A Javaslat az Art. 93. §-ának (1) bekezdését korrigálja és kiegészíti új (6)-(7) bekezdéssel is. A behajtást kérő, figyelemmel az új feladatmegosztási szabályokra, nem automatikusan az önkormányzati adóhatóságot, hanem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot keresheti meg a behajtandó köztartozás hátraléki kimutatásával. Megkeresésnek csak akkor van helye, ha a köztartozás az 1.000 forintot meghaladja. Rendezi a Javaslat azt a helyzetet is, amikor az adóhatóságoknak van szükségük behajtási jogsegélyre, amelyet más adóhatóság megkeresésével vesznek igénybe. A Javaslat a köztartozások szerkezeti alakulását, illetőleg a köztartozások érintettjeinek személyében meglévő differenciáltságát is figyelembe véve, megszünteti az önkormányzati adóhatóság ez ügyben eddig meglévő általános hatáskörét. Az önkormányzati adóhatóság a jövőben csak magánszemélyek köztartozás ügyében köteles eljárni, más személy adók módjára behajtandó köztartozását a kötelezett állami adóhatósága hajtja be, feltéve mindkét esetben, hogy a köztartozást konstituáló törvény a behajtásra nem jelöl ki más szervet. A végrehajtási ügyekben a végrehajtást foganatosító adóhatóság illetékességét nem kizárólag az érintett székhelye, telephelye, lakóhelye, fellelhetőségi helye határozza meg, megalapozhatja az illetékességet a végrehajtás alá vonható vagyontárgy fekvési vagy fellelhetőségi helye is. Ezért ha a végrehajtást kérő tudomást szerez ilyen vagyontárgy létéről, az általános illetékességi szabályoktól eltérve más adóhatóságot is megkereshet a végrehajtás foganatosítása érdekében. 


23. §-hoz

Az adminisztrációs kötelezettségek teljesítését nagyban megkönnyíti a modern számítástechnika alkalmazása, ezért a bejelentés, a bevallás, az adatszolgáltatás mágneses adathordozón is és elektronikus úton is teljesíthető. A Javaslat az Art. 96. §-ának (6) bekezdését módosítva felhatalmazza - az illetékhivatal és az önkormányzati adóhatóság kivételével - az adóhatóságot, hogy a \"nagy adózónak\" számító - kettős könyvvezetésre kötelezett és egyébként havi adóbevalló - adózókat kötelezze az adóbevallás és az adatszolgáltatás ilyen módon való teljesítésére. 


24. §-hoz

Az Art.-t 1997. január 1-jei hatályba lépéssel módosító 1996. évi LXXXVI. törvény 39. §-ának (9)-(10) bekezdése a termőföld bérbeadásából származó jövedelmek bevallásának ellenőrzését, az ellenőrzés során feltárt adóhiány megállapítását és beszedését a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladatává tette.

Az ellenőrzéshez szükséges alapinformációk - a bevallásban szereplő adatok, illetőleg a kifizetők adatszolgáltatásai - az önkormányzati adóhatóságnál nem, csak az APEH-nél állnak rendelkezésre. A Javaslat ezért az Art. 96/A. §-át kiegészítve az adóztatás egészét rendezi annak érdekében, hogy a föld fekvése szerint illetékes önkormányzatok helyismeretére alapozva szűküljön az adókikerülés lehetősége, és ezzel a kifizetői minőséggel bíró szervezetek versenyhátránya azokkal szemben, akik \"zsebszerződéssel\" bérelnek földet.

Ezért ahhoz, hogy az adóztatás a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál megvalósítható legyen, a feladat egészét - a bevallások, befizetések fogadásától az ellenőrzések lefolytatásán át a végrehajtási eljárásig - az önkormányzati adóhatósághoz telepíti. 

Összhangban a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseivel, a Javaslat szerint nem terheli a kifizetőt adólevonási kötelezettség, ha a magánszemély tulajdonában lévő összes termőföld területe nem éri el a törvényben meghatározott mértéket, és erről a kifizetőnek a magánszemély írásban nyilatkozik. Az érintett adóhatóságok feladatainak megkönnyítése érdekében a Javaslat a földbérbeadásból származó jövedelmek önadózás útján történő érvényesítéséhez szükséges előírásokat egy blokkba építi az Art. szabályai közé.


25. §-hoz

A társadalombiztosítási ellátások fedezetére szolgáló fizetési kötelezettségek és az adók megállapítása, ellenőrzése, beszedése során létrejövő társadalmi gazdasági viszonyok sok hasonlóságot mutatnak. A nyugdíjreform szabályainak elfogadása során e felismeréstől vezérelve és a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében rendelkezik úgy a járulékokról szóló törvény, hogy a speciálisan nem szabályozott járulékokra vonatkozó társadalmi viszonyokban az Art. szabályait kell alkalmazni. A két törvény egymáshoz illesztése és az inkonzisztenciák elkerülése érdekében a Javaslat az értelmező rendelkezéseiben fogalmazza meg, hogy az Art. alkalmazásában milyen fizetési kötelezettségek minősülnek járuléknak. A hasonlóság ellenére a meglévő és a megszokott szabályozási különbségek fenntartása érdekében vetődött fel néhány olyan igény, amely megtartana néhányat a járulékbeszedés ma hatályos rendelkezései közül, és ennyiben a járulékoltatás módja bizonyos fokig eltér az adóztatástól. Ilyen a hatáskörök jelenlegi megosztása a két pénztár között, amely a továbbiakban is a Kormány rendeletében meghatározottak szerint marad, a kompenzáció (beszámítás) lehetősége, az általános megbízólevél kiadásának és felhasználásának sajátossága, az ellenőrzés során feltárt járulékalapnak (amely egyben adóelőleg vagy adóalap is) az adóhatóság általi, soron kívüli kezelése, a bírósági felülvizsgálat sajátos rendezése, az ismételt ellenőrzés tilalmának eltérő szabályozása, az adminisztrációs kötelezettségek megszegésére speciális tényállású mulasztási bírság meghatározása, illetőleg azoknak a jogintézményeknek a tételes megállapítása, amelyek a jövőben is kizárólag az adóztatás területén alkalmazhatók.


26. §-hoz 

Az Art. 97. §-ában lévő értelmező rendelkezések közül a Javaslat részben a fióktelep szabályozásra tekintettel, részben pedig a személyi jövedelemadó törvénnyel és a járulékokra vonatkozó szabályozási megoldással összhangban új telephely, kifizető és járulék fogalmat határoz meg. Az értelmező rendelkezések kiegészülnek eddig nem meghatározott fogalmakkal. Ezek közül kiemelést érdemel a köztartozás-fogalom, amely a magyar jogból eddig hiányzott és részben ennek is volt köszönhető, hogy az adók módjára behajtandó köztartozás, mint bizonytalan jogfogalom, az Alkotmánnyal is ellentétes jogszabályok kiadásához vezetett. Új fogalom a fióktelep fogalma, amelyet a Javaslat az Art.-ben kizárólag a külföldi vállalkozás fióktelepeként határoz meg. Ebből, valamint a telephely fogalomból az következik, hogy az adózás rendjében a belföldi fióktelep nem viselkedik másként, mint a székhellyel azonos közigazgatási egységen belül lévő telephely. 


27. §-hoz

A Javaslat a záró rendelkezések között részben hatályon kívül helyezi azokat a szabályokat, amelyek a módosítással meghaladottakká váltak és rendelkezik a hatálybalépést követően folytatott eljárások során a kötelezettségek visszaható hatályának a tilalmáról, illetőleg meghatározza azokat az adózói kötelezettségeket, amelyeket a hatálybalépést követően, de a hatálybalépést megelőző szabályok szerint kell teljesíteni. 


28. §-hoz

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 5. §-ának (4) bekezdése szerint a hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit jogszabály határozza meg.

A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit az 54/1997. (VIII. 1.) FM, illetve a 25/1997. (VIII. 1.) PM rendeletek szabályozzák.

Mindkét jogszabály kiemelten kezeli a piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelési módszert, melynek során az ingatlan értékét a már megtörtént, konkrét és ismert adásvételi ügyletek árainak összevetésével kell megállapítani. A módszertan követelményeinek és az ingatlanpiaci folyamatok nyomonkövetésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak a Jelzálog Hitelintézet akkor tud eleget tenni, ha az illetékhivatalok ingatlanforgalmi adataihoz való hozzáférése biztosított. A Javaslatban szereplő módosítás, figyelemmel a személyes adatok védelméről szóló törvény előírásaira is, lehetővé teszi, hogy az illetékhivatal a feladatellátáshoz szükséges adatokat rendelkezésre bocsássa. 



1. számú melléklethez

A Javaslat az adókötelezettségek egyszerűsítése és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében jelentősen felemeli azokat az értékhatárokat, amelyek az adózókat a havi, illetőleg a negyedévenkénti adóbevallás benyújtására jelölik ki. Ezzel jelentősen csökken azoknak a száma, akik havi adóbevallásra, és csökken azoknak a száma is, akik negyedévenkénti bevallásra kötelezettek. 

Tovább bővül azoknak az eseteknek a száma, amikor a forgalmi adózásban az adózót pótlékmentes önellenőrzési jog illeti meg. A Javaslat szerint az idegenforgalmi tevékenységet folytatók, minthogy adófizetési kötelezettségüket előkalkuláció alapján végzik, és az árrés véglegezéséhez szükséges adatok csak a külföldi partnerekkel történő adóévet követő egyeztetés során állnak rendelkezésre, az ezt követő első bevallásig, de legfeljebb az év közepéig pótlékmentesen korrigálhatják korábbi adóbevallásaikat. 

A Javaslat 1. számú mellékletének 3. pontja követve az anyagi-jogi szabályok változását, szóhasználati pontosítást jelent a társasági adóbevallási kötelezettség meghatározásában. 


2. számú melléklethez

Az 1. pontban a Javaslat a törvény szabályainak változó számozása miatti pontosítást tartalmaz. 

A 2. pontban viszont az adófizetési kötelezettségeket egyszerűsíti, minthogy a jövedelemadó-előleg megfizetésének időpontjára a hatályos szabály az elszámolási időszakot követően három különböző dátumú kötelezettséget ír elő, a Javaslat ezeket egységesíti. 

A 3. pont érdemi változtatásokat nem jelent, de a külföldi személy adózásával összefüggésben szétválasztja a Javaslat a társasági adóra és az osztalékadóra vonatkozó fizetési kötelezettségeket és ezzel nemcsak a szóhasználatban igazodik az anyagi-jogi szabályokhoz, hanem egyszersmind áttekinthetőbbé is teszi a szabályozást. 


3. számú melléklethez

Az 1. pont a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetőleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szóhasználati változtatásával összefüggő, a konzisztencia megteremtését célzó módosítás, illetőleg kiegészítés. 

A 2. pont a termőföld bérbeadásából származó jövedelem megújított adóztatási szabályaival összefüggő módosítás, amely a kifizető e jövedelemfajtával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét rendezi. 

A 3. és a 4. pont a Javaslatnak az Art. 45. § (4) bekezdése kiegészítésével függ össze, amely az új adatszolgáltatási kötelezettségek tartalmát és a teljesítés részletes szabályait rendezi. 


4. számú melléklethez

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1997. január 1-jei hatályba lépésével a külföldi illetőségű osztalékban részesülő és így az osztalékadó alanyaivá váló személyi kör kibővült, hisz belföldi gazdasági társaságok tulajdonosai nem ritkán külföldi illetőségű magán, illetőleg jogi személyek.

A módosuló jövedelemadó törvényekhez igazodva, illetőleg a Magyarországon befektető külföldiek igényeit figyelembe véve a Javaslat 4. számú melléklete megújítja az Art. 5. számú mellékletét, amely a külföldi személy adó-, adóelőleg-levonási kötelezettség alá eső, belföldi kifizetőtől származó jövedelmének adóztatását rendezi. Megtartotta ugyanakkor a külföldi személy adóbevallási és befizetési kötelezettségét arra az esetre, ha a kifizetőt nem terheli levonási kötelezettség, vagy az adóköteles bevétel nem kifizetőtől származik.

A Javaslat a melléklet hatályát kiterjeszti a külföldi illetőségű magánszemélyre is. Ha a külföldi személy illetősége szerinti állammal a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződése, illetőleg ha a külföldit valamely nemzetközi szervezethez tartozás a belföldön alkalmazott szabályokhoz képest kedvezőbben ítéli meg, vagy mentesíti az adó megfizetése alól, ezt az adóhatóság engedélye alapján már a belföldi kifizető érvényesítheti, ha a külföldi az illetőségét, vagy a szervezethez tartozást előzetesen igazolja.

Kedvező változás, hogy az illetőségigazolást egy adott adóévre kell megszerezni, és a levont, illetőleg levonni elmulasztott vagy tévesen levont adóért a kifizetőt terheli a felelősség.



5. számú melléklethez

Az ár- és értékviszonyok változása következtében az állami adóhatóság fővárosi és Pest megyei kiemelt adózóinak igazgatóságához tartozó értékhatárok korrekciójára van szükség annak érdekében, hogy az igazgatóság személyi és technikai feltételeinek megfelelő számú adózó adóztatása tartozzék hatáskörébe. Ugyanakkor ahhoz is fűződnek érdekek, hogy a különös hatáskört megalapozó bevallásokban szereplő értékek évenkénti ingadozásai ne változtassák az adózó adóhatóságát. Ezért a Javaslat módosítja az Art. 7. számú mellékletét, és ennek megfelelően a jövőben az árbevétel alapján azok az adózók kerülnek a kiemelt adózók igazgatóságához, amelyeknél a nettó árbevétel a  6 milliárd forintot meghaladta a tárgyévet megelőző második évben. A hatáskör pedig a kezdő naptól számított 3 éven belül csak akkor változik, ha az adózó felszámolását, végelszámolását rendelik el, vagy csődeljárás hatálya alá kerül. 


6. számú melléklethez

A jövedéki adó bevezetésével összefüggésben a Javaslat a 6. számú mellékletével az Art.-t új 8. számú melléklettel egészíti ki. Ebben a jövedéki adóra vonatkozó speciális bevallási, befizetési és az előleg-megfizetés rendjét határozza meg a Javaslat, amelyet az érintetteknek a jövedéki adó ügyekben hatáskörrel rendelkező vámhatósághoz kell teljesíteniük."
