"A:

                                           „Szerződés

     a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a bűnügyi jogsegélyről

  A Magyar Köztársaság és Ausztrália

  attól az óhajtól vezérelve, hogy a bűnözés elleni küzdelem céljából

együttműködésüket kölcsönösen a legszélesebb körre terjesszék ki,

megállapodtak az alábbiakban:

                                              1. Cikk

                                    A jogsegély terjedelme

  1. A Szerződő Államok a jelen Szerződésnek megfelelően kölcsönösen

jogsegélyt nyújtanak egymásnak a büntetőügyekben folytatott nyomozati és

bírósági eljárásokban.

  2. Büntetőügy alatt az adózásra, a vámkötelezettségekre, a külföldi

fizetőeszközök ellenőrzésére vagy egyéb jövedékekre vonatkozó törvény

megszegésével elkövetett bűncselekmények miatt indult ügyek is értendők.

  3. Az ekként nyújtott jogsegély magába foglalja:

  a) a tanúkihallgatást és a tanúvallomások beszerzését, ideértve a jogsegély

iránti megkeresések teljesítését is;

  b) okiratok és egyéb dokumentumok megküldését;

  c) személyek lakhelyének és személyazonosságának megállapítását;

  d) házkutatás és lefoglalás iránti megkeresések teljesítését;

  e) intézkedéseket a bűncselekményből származó vagyoni előny felderítése,

zár alá vétele és elkobzása érdekében;

  f) eljárást személyek beleegyezésének elnyerése érdekében ahhoz, hogy

megjelenjenek bíróság előtti vallomástétel vagy a nyomozati eljárás

előmozdítása végett a Megkereső Államban, és amennyiben e személyek

őrizetben vannak, a szükséges intézkedések megtételét az ideiglenes

átszállítás céljából;

   


  g) okiratok kézbesítését; és

  h) a jelen Egyezmény céljaival összeegyeztethető egyéb olyan jogsegélyt,

amely nem összeegyeztethetetlen a Megkeresett Állam törvényeivel.

  4. A jogsegély nem foglalja magába:

  a) valamely személy kiadatását;

  b) a Megkereső Államban hozott büntetőítéletnek a Megkeresett Államban

való végrehajtását, kivéve, ha azt meghatározott körben a Megkeresett Állam

törvénye és a jelen Szerződés lehetővé teszi; és

  c) fogva tartott személyeknek büntetésük letöltése végett történő átadását.

                                          2. Cikk

                                      Egyéb jogsegély

  A jelen Szerződés nem érinti a Szerződő Államok között más szerződésekből

vagy megállapodásokból eredően, avagy egyébként fennálló kötelezettségeket,

és nem gátolja a Szerződő Államokat abban, hogy más szerződések vagy

megállapodások alapján, avagy egyéb módon jogsegélyt nyújtsanak

egymásnak.

                                          3. Cikk

                                     Központi hatóság

  1. A Szerződő Államok kötelesek kijelölni azokat a Központi Hatóságokat,

amelyek a jelen Szerződés alkalmazása során továbbítják és fogadják a

jogsegély iránti kérelmeket. Magyarország Központi Hatóságai az Igazságügyi

Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség, Ausztrália Központi Hatósága az

Attorney-General’s Department, Canberra. Bármelyik Állam köteles értesíteni

a másik Államot a Központi Hatóságát/Hatóságait illetően bekövetkezett

bármely változásról.

  2. A jogsegély iránti kérelmeket a Központi Hatóságokon keresztül kell

előterjeszteni, és azok kötelesek a kérelmek haladéktalan végrehajtásáról

gondoskodni.

                                          4. Cikk

                                 A jogsegély megtagadása

  1. A jogsegélyt meg kell tagadni, ha

  a) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő

eljárás alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amely a Megkeresett

Állam megítélése szerint

  (i) politikai jellegű bűncselekmény, vagy

  (ii) olyan katonai bűncselekmény, amely ugyanezen Állam törvénye szerint

nem minősül köztörvényes bűncselekménynek;

  b) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő

eljárás alá vonásával kapcsolatos, amely miatt korábban már jogerősen

felmentették, kegyelemben részesült vagy a kiszabott büntetést letöltötte;


  c) alapos ok van annak feltételezésére, hogy a jogsegély iránti kérelem célja

valamely személy faji, nemi, vallási, nemzeti hovatartozása vagy politikai

nézetei miatt történő eljárás alá vonása vagy megbüntetése, vagy alapos okkal

lehet tartani a fenti okok valamelyike miatt e személy hátrányosabb helyzetbe

kerülésétől;

  d) a Megkeresett Állam megítélése szerint a kérelem teljesítése sértené

szuverenitását, biztonságát, nemzeti érdekeit, közrendjét vagy egyéb alapvető

érdekét.

  2. A jogsegélyt meg lehet tagadni, ha

  a) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekményt képező

tevékenység vagy mulasztás miatt történő eljárás alá vonásával vagy

megbüntetésével kapcsolatos, amely a Megkeresett Állam joghatósága alá

tartozó      területen     történt    elkövetés     esetén     nem     minősült       volna

bűncselekménynek;

  b) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő

eljárás alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amelyet a Megkereső

Állam területén kívül követett el, és a Megkeresett Állam törvénye a területén

kívül elkövetett bűncselekményt hasonló esetben nem bünteti;

  c) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő eljárás

alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amely a Megkeresett

Államban való elkövetés esetén elévülés vagy bármely egyéb ok miatt már

nem lenne üldözhető; vagy

  d) a kért jogsegély teljesítése a Megkeresett Államban valamely nyomozati

vagy bírósági eljárást hátrányosan befolyásolna, bármely személy

biztonságára nézve veszélyt jelentene, vagy a Megkeresett Államra túlzott

anyagi terhet róna;

  e) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő

eljárás alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amely miatt a

halálbüntetés kiszabható vagy végrehajtható.

  3. A jogsegély megtagadása előtt a Megkeresett Államnak mérlegelnie kell

annak lehetőségét, hogy a jogsegély iránti kérelem az általa szükségesnek ítélt

feltételekhez kötötten teljesíthető-e. Ha a Megkereső Állam elfogadja azt, hogy

a jogsegély iránti kérelmét feltételekhez kötötten teljesítsék, a feltételeknek

eleget kell tennie.

                                          5. Cikk

                    A jogsegély iránti kérelmek formája és tartalma

  1. A jogsegély iránti kérelmeket írásban kell előterjeszteni, kivéve, ha a

Megkeresett Állam Központi Hatósága sürgős esetekben más formában

előterjesztett kérelmet is elfogadhat. Az utóbbi módon előterjesztett kérelmet

a Megkeresett Állam Központi Hatóságának eltérő rendelkezése hiányában tíz

napon belül írásban meg kell erősíteni.

  2. A jogsegély iránti kérelmeknek tartalmazniuk kell:

  a) azt, hogy milyen célra kérik a jogsegélyt, és a kért jogsegély megjelölését;

  b) annak az illetékes hatóságnak a megnevezését, amelynek nyomozati vagy

bírósági eljárásával kapcsolatosan a jogsegélyt kérik;

  c) a büntetőügy jellegének ismertetését, ideértve a vonatkozó törvényekről

szóló nyilatkozatot;


  d) az okiratok kézbesítése iránti kérelmek esetét kivéve, mindazon

bűncselekményt képező tevékenység vagy mulasztás, avagy büntetőügy

alapját képező cselekmény leírását, amelyet a terhelt terhére rónak;

  e) ha van ilyen, a végrehajtandó bírósági határozatot, és nyilatkozatot arról,

hogy az jogerős;

  f) részletes közlését bármely olyan különleges eljárásjogi előírásnak vagy

követelménynek, amelynek betartását a Megkereső Állam kívánja, ideértve az

arról szóló nyilatkozatot is, hogy eskü alatt vagy az igazmondás ünnepélyes

deklarálásával tett vallomás szükséges-e;

  g) adott esetben a titkosan kezelendőségre vonatkozó kívánalmakat és ennek

indokait;

  h) annak a határidőnek a meghatározását, amelyen belül a kérelem

teljesítését kérik.

  3. A jogsegély iránti kérelemnek - amennyiben lehetséges - a szükséges

részletességgel ugyancsak tartalmaznia kell:

  a) azon személynek vagy személyeknek a személyi adatait, állampolgárságát

és lakhelyét, akik birtokában vannak vagy birtokában lehetnek a nyomozati

vagy bírósági eljárás szempontjából jelentőséggel bíró adatoknak;

  b) a kért adatok, vallomás vagy bizonyíték megjelölését;

  c) az eljárásban felhasználni kívánt okiratok vagy tárgyi bizonyítékok

megjelölését, valamint annak az adott személynek a megjelölését, akitől ezen

bizonyítékok rendelkezésre bocsátását kérik;

  d) tájékoztatást a Megkereső Államban megjelenő személyt megillető

díjakról, térítésekről és költségekről.

  4. A jelen Szerződés alapján előterjesztett kérelmek, mellékletként csatolt

okiratok és az érintkezés során előterjesztett egyéb írásos anyagok a

Megkereső Állam nyelvén készülnek, amelyekhez csatolni kell a Megkeresett

Állam nyelvén készült fordítást.

  5. Ha a Megkeresett Állam úgy ítéli meg, hogy a kérelemben foglalt adatok

nem elegendőek a kérelemnek a jelen Szerződés alapján történő

elintézéséhez, kiegészítő adatok közlését kérheti.

                                          6. Cikk

                                   A kérelem teljesítése

  1. A jogsegély iránti kérelmeket a Megkeresett Állam törvényei szerint és -

amennyiben az nem összeegyeztethetetlen e törvényekkel - a Megkereső

Állam által kért módon kell teljesíteni.

  2. A Megkeresett Állam elhalaszthatja a kért bizonyítékok átadását, ha

azokra büntető- vagy polgári ügyben folyó bírósági eljárásban szüksége van. A

Megkeresett Állam kérelemre az okiratokról köteles hiteles másolatot küldeni.

  3. A Megkeresett Állam köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul

tájékoztatni a Megkereső Államot az olyan körülményekről, amelyek

előreláthatóan jelentősen késleltetni fogják a kérelem teljesítését.

  4. A Megkeresett Állam köteles a Megkereső Államot haladéktalanul

tájékoztatni azon döntéséről, amely szerint a jogsegély iránti kérelemnek

egészben vagy részben nem tesz eleget, továbbá ezen döntésének indokairól.

                                          7. Cikk


                         Okiratok és bizonyítékok visszaküldése

  Amennyiben a Megkeresett Állam úgy kívánja, a Megkereső Állam köteles a

jelen Szerződés alapján rendelkezésére bocsátott okiratokat és bizonyítékokat

visszaküldeni, ha azokra az adott nyomozati vagy bírósági eljárásban már

nincs szüksége.

                                          8. Cikk

         Titokvédelem, a bizonyítékok és adatok felhasználásának korlátai

  1. A Megkeresett Állam erre irányuló kérelem esetén köteles titkosan kezelni

a jogsegély kérését, a jogsegély iránti kérelemnek és mellékleteinek tartalmát,

és a jogsegély nyújtásának tényét. Ha a kérelem a titok felfedése nélkül nem

teljesíthető, a Megkeresett Állam erről köteles tájékoztatni a Megkereső

Államot, amely ezt követően dönt arról, hogy a kérelem teljesítését ennek

ellenére kívánja-e.

  2. A Megkereső Állam erre irányuló kérelem esetén köteles titkosan kezelni

a Megkeresett Állam által rendelkezésére bocsátott adatokat és

bizonyítékokat, mely alól a felhasználásnak csak az a köre kivétel, amely a

jogsegély iránti kérelemben megjelölt nyomozati vagy bírósági eljáráshoz

szükséges.

  3. A Megkereső Állam sem a birtokába jutott adatokat és bizonyítékokat,

sem bármit, amit ezek révén szereztek meg, nem használhatja fel a

Megkeresett Állam hozzájárulása nélkül a jogsegély iránti kérelemben írt

céltól eltérő egyéb célra.

                                          9. Cikk

                                   Okiratok kézbesítése

  1. Megkeresett Állam köteles a Megkereső Állam által számára evégett

megküldött okiratokat kézbesíteni.

  2. A személyes megjelenésre szóló felhívást tartalmazó hivatalos irat

kézbesítése iránti kérelmet a megjelenésre kitűzött határnapnál legalább 60

nappal korábban kell a Megkeresett Állam számára előterjeszteni. Sürgős

esetekben a Megkeresett Állam eltekinthet ennek megkövetelésétől.

  3. A Megkeresett Állam bármely okirat kézbesítését foganatosíthatja posta

útján, vagy a Megkereső Állam erre irányuló kérelme esetén a Megkereső

Állam törvénye által előírt bármely egyéb olyan módon, amely nem

összeegyeztethetetlen a Megkeresett Állam törvényével.

  4. A Megkeresett Állam köteles megküldeni az okiratok kézbesítésének

megtörténtét tanúsító igazolást. Ha a kézbesítés nem volt lehetséges, erről a

Megkereső Államot tájékoztatni kell, és közölni kell annak okait.

                                         10. Cikk

                                     Tanúkihallgatás


   1. Ha a jogsegélyt a Megkereső Államban folyamatban levő büntetőüggyel

összefüggő bírósági eljárás céljára kérik, a Megkeresett Állam kérelemre

kihallgatja a tanúkat a vallomásoknak a Megkereső Állam számára történő

továbbítása végett.

   2. A jelen Szerződés alkalmazása szempontjából a tanú vallomástétele,

illetőleg kihallgatása magában foglalja a birtokában lévő dokumentumoknak,

okiratoknak vagy egyéb bizonyítási anyagnak rendelkezésre bocsátását is.

   3. A jelen Cikk alapján előterjesztett kérelmekben a Megkereső Államnak

meg kell határoznia azt a tárgykört, amelyre nézve a tanúk kihallgatandók,

beleértve a felteendő kérdéseket is.

   4. A Megkereső Államban folyó büntetőperben szereplő felek, jogi

képviselőik, továbbá a Megkereső Állam képviselői a Megkeresett Állam

törvényének rendelkezései szerint a kihallgatáson jelen lehetnek, és

kérdéseket tehetnek fel a tanúknak.

   5. Az a személy, akit a jelen Cikk alapján a Megkeresett Államban teendő

tanúvallomásra hívnak fel, a vallomástételt az alábbi okok bármelyike miatt

megtagadhatja:

   a) a Megkeresett Állam törvénye lehetővé teszi, hogy a tanú a vallomástételt

a Megkeresett Államban indult büntetőperben hasonló körülmények

fennállása esetén megtagadja; vagy

   b) a Megkereső Állam törvénye lehetővé teszi, hogy a tanú a vallomástételt a

Megkereső Államban hasonló esetben a büntetőperben megtagadja.

   6. Ha valaki arra hivatkozik, hogy a Megkereső Állam törvénye szerint joga

van a vallomástételt megtagadni, a Megkereső Állam Központi Hatósága

kérelemre köteles nyilatkozattal tanúsítani a Megkeresett Állam Központi

Hatósága számára e jog fennállását vagy hiányát. Ezzel ellentétes bizonyíték

hiányában a nyilatkozatot elégséges bizonyítéknak kell tekintetni az ilyen jog

létezését illetően.

                                         11. Cikk

                                Tanúvallomások beszerzése

   1. A Megkeresett Állam kérelem esetén köteles erőfeszítéseket tenni annak

érdekében, hogy tanúvallomásokat szerezzen be a Megkereső Államban

folyamatban levő büntetőügy nyomozati vagy bírósági szakaszában történő

felhasználás céljából.

   2. A jelen Cikk alapján előterjesztett kérelmekben a Megkereső Államnak

meg kell határoznia azt a tárgykört, amelyre nézve személyek vallomását

kívánja megszerezni, beleértve a felteendő kérdéseket is.

                                         12. Cikk

         Fogva tartott személyek megjelenése bíróság előtti vallomástétel

                         vagy a nyomozás előmozdítása céljából

   1. A Megkeresett Államban fogva tartott személy a Megkereső Állam

kérelmére ideiglenesen átszállítható a Megkereső Államba a nyomozati eljárás

előmozdítása vagy a bíróság előtt teendő tanúvallomás céljából.

   2. A Megkeresett Állam az őrizetben tartott személyt csak annak

hozzájárulása esetén szállíthatja át a Megkereső Államba.


  3. Ha az átszállított személyt a Megkeresett Állam törvénye értelmében

fogva kell tartani, a Megkereső Állam köteles őt fogva tartani és

visszaszállítani annak az ügynek a lezárásakor, amellyel kapcsolatosan a jelen

Cikk 1. pontja alapján átszállítását kérte, vagy ezt megelőzően is akkor, ha

jelenlétére már nem tart igényt.

  4. Ha a Megkeresett Állam arról értesíti a Megkereső Államot, hogy az

átszállított személy fogva tartása már nem szükséges, e személyt szabadlábra

kell helyezni, és vele kapcsolatosan a 13. Cikkben írt személyekre vonatkozó

szabályokat kell alkalmazni.

                                         13. Cikk

             Egyéb személyek megjelenése bíróság előtti vallomástétel

                         vagy a nyomozás előmozdítása céljából

  1. A Megkereső Állam kérheti a Megkeresett Államtól jogsegély nyújtását

valamely személy beleegyezésének megszerzése érdekében ahhoz, hogy

  a) büntetőügyben a bírósági eljárásban tanúként megjelenjék a Megkereső

Államban, kivéve, ha e személy az ügy vádlottja; vagy

  b) működjék közre a büntetőügy nyomozásának előmozdításában a

Megkereső Államban.

  2. A Megkeresett Állam akkor köteles kérni a szóban levő személy

beleegyezését ahhoz, hogy a Megkereső Államban a bírósági eljárásban

tanúként megjelenjék, vagy közreműködjék a nyomozás előmozdításában, ha

meggyőződött arról, hogy e személy biztonsága érdekében a Megkereső Állam

a megfelelő intézkedéseket meg fogja tenni.

                                         14. Cikk

                                        Mentesség

  1. A 2. pontban írt esettől eltekintve a 12. vagy 13. Cikk alapján

előterjesztett kérelem eredményeként a Megkereső Államban tartózkodó

személyt

  a) nem lehet a Megkeresett Államból történt elindulása előtt a Megkereső

Államban megvalósított cselekvésben vagy mulasztásban álló valamely

bűncselekmény miatt őrizetbe venni, büntetőeljárás alá vonni, vagy vele

szemben büntetést kiszabni, sem ellene olyan polgári pert indítani, amely nem

lenne megindítható, ha nem tartózkodna a Megkereső Államban;

  b) nem lehet beleegyezése nélkül tanúvallomásra kényszeríteni más bírósági

vagy nyomozati eljárás során, mint amelyre a megkeresés vonatkozik.

  2. A jelen cikk 1. pontja nem alkalmazható, ha e személynek 30 nap állt

rendelkezésre a szabad távozásra attól a naptól számítva, amelyen a

Megkereső Állam hivatalosan értesítette arról, hogy jelenlétére már nem tart

igényt, de ennek ellenére nem hagyta el a Megkereső Államot, vagy elhagyta

ugyan, de oda utóbb visszatért.

  3. A 12. és 13. Cikk alapján előterjesztett kérelem eredményeként a

Megkereső Államban megjelenő személyre a Megkereső Államnak a bíróság

tekintélyének és az igazságszolgáltatás büntetőjogi védelméről, valamint a

hamis tanúzásról rendelkező törvényei alkalmazandók.


  4. Azzal a személlyel szemben, aki nem adja beleegyezését a 12. vagy 13.

Cikk alapján előterjesztett kérelemben foglaltak teljesítéséhez, emiatt

szankció vagy kényszerítő intézkedés nem alkalmazható, még akkor sem, ha a

kérelem vagy annak melléklete ezzel ellentétes kitételt tartalmaz.

                                          15. Cikk

 A nyilvánosság számára hozzáférhető, valamint a hivatali használatra szolgáló

                               dokumentumok megküldése

  1. A Megkeresett Állam köteles megküldeni a bárki által megtekinthető

állami nyilvántartásba történt felvétel folytán vagy egyébként a nyilvánosság

számára hozzáférhető, avagy a bárki által térítés ellenében beszerezhető

okiratok és dokumentumok másolatát.

  2. A Megkeresett Állam a hivatali használatra szóló okiratok és

dokumentumok másolatát ugyanolyan módon és feltételek mellett küldheti

meg, mint ahogy azt saját hatóságai és bíróságai irányába teheti.

                                          16. Cikk

                                  Hitelesítés és hitelesség

  1. A kényszerintézkedések foganatosítása végett vagy a bűncselekményből

származó vagyoni előny elkobzása érdekében előterjesztett jogsegély iránti

kérelemhez mellékelt okiratoknak vagy egyéb bizonyítási anyagoknak a 2.

pontban előírtaknak megfelelően hitelesnek kell lenniük. A kérelem

teljesítésének eredményeként megküldött okiratnak vagy egyéb bizonyítási

anyagnak hasonlóképpen hitelesnek kell lennie.

  2. A jelen Szerződés alkalmazása szempontjából az okirat vagy egyéb

bizonyítási anyag hiteles, ha

  a) abból kitűnik, hogy a küldő Államban bíró vagy más tisztségviselő írta alá,

vagy hitelesként ismerte el;

  b) abból kitűnik, hogy azt a küldő Államnak, avagy miniszterének,

minisztériumának vagy kormánytisztviselőjének hivatalos állami pecsétjével

látták el.

                                          17. Cikk

                                 Házkutatás és lefoglalás

  1. Amennyiben saját törvénye lehetővé teszi, a Megkeresett Állam köteles

teljesíteni a házkutatás és lefoglalás, valamint dolgoknak a Megkereső Állam

számára történő megküldése végett előterjesztett jogsegély iránti kérelmeket,

feltéve, hogy a rendelkezésére bocsátott adatok, ideértve az 5. Cikk 5. pontja

alapján kapott kiegészítő adatokat is, a Megkeresett Állam törvénye alapján

indokolttá tennék ilyen intézkedés alkalmazását.

  2. A Megkeresett Állam köteles a Megkereső Állam rendelkezésére bocsátani

az általa kért adatokat a házkutatás eredményére, a lefoglalás helyére, a

lefoglalás körülményeire és a lefoglalt dolognak ezt követő őrizetére

vonatkozóan.


  3. A Megkereső Állam köteles a Megkeresett Állam által meghatározott

feltételek szerint eljárni a számára megküldött lefoglalt dologgal

kapcsolatosan.

                                         18. Cikk

                     A bűncselekményből származó vagyoni előny

  1. A Megkeresett Állam kérelemre köteles erőfeszítéseket tenni annak

megállapítása érdekében, hogy a joghatósága alá tartozó területen található-e

bűncselekményből származó vagyoni előny, és a vizsgálat eredményéről a

Megkereső Államot értesíteni köteles. A Megkereső Állam a jogsegély iránti

kérelem előterjesztésekor köteles értesíteni a Megkeresett Államot arról, hogy

mire alapozva véli úgy, hogy feltehetően annak joghatósága alá tartozó

területen bűncselekményből származó vagyoni előny található.

  2. Ha az 1. Cikkben írtak eredményeként gyaníthatóan bűncselekményből

származó vagyoni előnyt derítettek fel, a Megkeresett Állam köteles azokat az

intézkedéseket megtenni, amelyeket saját törvénye lehetővé tesz annak

megakadályozása érdekében, hogy a gyaníthatóan bűncselekményből

származó vagyoni előny tekintetében bármiféle üzleti tranzakció, átruházás

vagy rendelkezés történjék a Megkereső Állam bíróságának ezen előnnyel

kapcsolatos jogerős döntésének meghozataláig.

  3. Amennyiben azt saját törvénye lehetővé teszi, a Megkeresett Állam

köteles végrehajtani a Megkereső Állam bíróságának a bűncselekményből

származó vagyoni előny tekintetében elkobzást vagy vagyonelkobzást kimondó

jogerős határozatát.

  4. A jelen Cikk alkalmazása során harmadik személyek jóhiszeműen szerzett

jogait a Megkeresett Állam törvényének rendelkezései szerint tiszteletben kell

tartani.

  5. A Szerződő Államok közösen határozzák meg, hogy a 3. pontban említett

dolgot vagy a helyébe lépett értéket adott esetben vissza kell-e juttatni a

Megkereső Államnak, avagy azt a Megkeresett Állam tartja-e meg.

  6. A jelen Cikk alkalmazása szempontjából „bűncselekményből származó

vagyoni előny” alatt a gyaníthatóan vagy a bíróság által megállapítottan

bűncselekmény elkövetésének eredményeként közvetlenül vagy közvetve

megszerzett vagy létrehozott dolgot, illetve a bűncselekmény elkövetéséből

származó dolognak vagy egyéb előnynek megfelelő értéket kell érteni.

                                         19. Cikk

                                Kiegészítő megállapodások

  A Szerződő Államok Központi Hatóságai a jelen Szerződés céljaival és

mindkét Szerződő Állam törvényeivel összhangban álló kiegészítő

megállapodásokat köthetnek.

                                         20. Cikk

                                  Képviselet és költségek


  1. Ha azt a jelen Szerződés másként nem biztosítja, a Megkeresett Állam

köteles minden szükséges intézkedést megtenni a jogsegély iránti kérelem

alapján indult bírósági eljárásban a Megkereső Állam képviseletének

biztosítása érdekében, és egyébként is köteles képviselni a Megkereső Állam

érdekeit.

  2. A Megkeresett Állam köteles viselni a jogsegély iránti kérelem

teljesítésének költségeit, kivéve azokat az eseteket, amikor a Megkereső Állam

viseli a költségeket. A Megkereső Állam viseli:

  a) bármely személynek a Megkereső Állam területére való utazásával vagy

onnan történő elutazásával kapcsolatosan felmerült költségeket, az ilyen

személynek a 9., 12. vagy a 13. Cikk alapján előterjesztett kérelem folytán a

Megkereső Államban történt tartózkodása idejére fizetendő díjakat,

térítéseket és költségeket;

  b) az őrzéssel vagy kísérettel megbízott tisztviselők utazásával kapcsolatosan

felmerült költségeket; és

  c) ha a Megkeresett Állam ezt kívánja, a kérelem teljesítésével kapcsolatosan

felmerült rendkívüli költségeket.

                                         21. Cikk

                                       Konzultáció

  A Szerződő Államok bármelyikük kérelmére kötelesek haladéktalanul

konzultálni a jelen Szerződés kapcsán akár általánosságban, akár egyedi

ügyben felmerült értelmezési, az alkalmazást érintő vagy végrehajtási

kérdésekben.

                                         22. Cikk

                               Hatálybalépés és felmondás

  1. A jelen Szerződés az azt követő harmincadik napon lép hatályba, amikor a

Szerződő Államok kölcsönösen írásban értesítették egymást arról, hogy a jelen

Szerződés          hatálybalépése        érdekében         szükséges         alkotmányos

követelményeknek eleget tettek.

  2. A jelen Szerződés arra való tekintet nélkül alkalmazandó a jogsegély iránti

kérelmekre, hogy azt a tevékenységet vagy mulasztást, amellyel kapcsolatosan

előterjesztették, a jelen Szerződés hatálybalépése előtt vagy azt követően

valósították-e meg.

  3. A jelen Szerződést bármelyik Szerződő Állam a másik Államhoz

diplomáciai úton intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor felmondhatja. A

felmondás az ettől számított hat hónap elteltével válik hatályossá.

  Melynek hiteléül az alulírottak, akiket kormányaik erre kellően

felhatalmaztak, aláírták a jelen Szerződést.

  Készült Budapesten, 1995. október hó 25. napján, két példányban, magyar és

angol nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.

                                       (Aláírások)”

 Magyar Köztársaság Kormánya


T/4912 számú


törvényjavaslat


a  Magyar  Köztársaság   és   Ausztrália   között   a   bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1995.  évi  október  hó  25. napján aláírt szerződés  kihirdetéséről










Előadó: Dr. Vastagh Pál
igazságügy miniszter









Budapest, 1997. szeptember

- 1 -


1997. évi .... tv.



a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a bűnügyi  jogsegélyről szóló,  Budapesten, az 1995. év október hónapjának 25. napján aláírt szerződés kihirdetéséről



(A szerződés megerősítéséről   szóló   magyar   jegyzék   1996. november 21-én, az ausztrál jegyzék 1997. március 26-án kelt; a szerződés 1997. április 25-én lépett hatályba.)


1.§

	Az Országgyűlés a Magyar  Köztársaság  és Ausztrália között a  bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az  1995.  év október hónapjának 25. napján aláírt  szerződést  e  törvénnyel kihirdeti.


                              2.§

	A  szerződés  hiteles  magyar   nyelvű   szövege   a következő:

                              3.§




	Ez a törvény a kihirdetését követő  8.  napon  lép    hatályba, de rendelkezéseit 1997. április  25.  napjától    kell alkalmazni.


INDOKOLÁS


	1995.  október  25-én  Budapesten  aláírták   a   Magyar Köztársaság és Ausztrália közötti bűnügyi  jogsegélyről  szóló szerződést,  amely  1997.  április  25-én   hatályba lépett.

	Korábban a két állam között ilyen tárgyú szerződés nem volt. A szerződő   felek   szándéka   a   bűnügyi   jogsegélyszerződés létrehozatalára egyrészről a  kölcsönös  bizalom  jele  egymás igazságszolgáltatásában  azt  illetően,  hogy  a   másik   fél tiszteletben  tartja  a   büntetőeljárásnak   a   tisztességes eljárást biztosító alapelveit,  másrészről  tanúskodik  a  két állam  elkötelezettségéről   a   bűnözés   elleni   nemzetközi küzdelemben.  A  szerződés  lehetővé  teszi,  hogy  a  büntető ügyekben  eljáró  magyar  és  ausztrál  hatóságok   segítséget kérjenek    és    nyújtsanak     egymásnak     bűncselekmények felderítésében  és  az  elkövető  felelősségre  vonásában.   A szerződés  részletesen   szabályozza   a   bűnügyi   jogsegély nyújtásának feltételeit. Magyarország több évtizedes  törekvésének  eredményeként egyre    több    olyan    állammal    jött    létre    bűnügyi jogsegélyszerződés, amelyekkel való együttműködés  a  hatékony bűnüldözés   érdekében   szükséges.   Az    európai    bűnügyi jogsegélyegyezmény (1994. évi XIX. tv.) lényegében  valamennyi európai állam vonatkozásában lehetővé teszi és  szabályozza  a bűnügyi jogsegélyt. Az  Amerikai  Egyesült  Államokkal  kötött bűnügyi  jogsegély  szerződés  1997.  március   18-án   lépett hatályba.   A   Magyarország   és   Kanada   közötti   bűnügyi jogsegélyszerződés (1996. évi XCIV. tv.) 1996. szeptember 1-je óta van hatályban. E szerződések rendezett alapokra helyezik a magyarországi    bűnelkövetés    struktúrája     szempontjából legjelentősebb államokkal fennálló  bűnügyi  jogsegély kapcsolatokat.

	A Magyar  Küztársaság  és  Ausztália  között  a  bűnügyi jogsegélyről  kötött  szerződést  az  Országgyűlés   69/1996. (IX.13.)  OGY.  számú   határozatával   erősítette   meg.   A szerződést a jogalkotásról szóló 1987. évi  XI.  törvény  16. §-ának (1) bekezdése értelmében törvénnyel kell kihirdetni."
