"A Magyar Köztársaság Kormánya


T/4913 számú


törvényjavaslat

a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a kiadatásról  szóló, Budapesten, az 1995. évi október hó 25. napján aláírt szerződés kihirdetéséről















Előadó: Dr. Vastagh Pál






Budapest, 1997. szeptember





1997. évi .... tv.


a Magyar Köztársaság és  Ausztrália  között  a  kiadatásról  szóló, Budapesten, az  1995.  év  október  hónapjának  25.  napján  aláírt szerződés kihirdetéséről


(A szerződés megerősítéséről szóló magyar  jegyzék  1996.  november 21-én, az ausztrál jegyzék 1997. március 26-án  kelt;  a  szerződés 1997. április 25-én lépett hatályba.)


1.§


	Az  Országgyűlés  a  Magyar  Köztársaság  és  Ausztrália között a  kiadatásról szóló,  Budapesten,  az  1995.   év   október hónapjának 25. napján aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti.


2.§


	A szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
:

                                           „Szerződés

           a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a kiadatásról

  A Magyar Köztársaság és Ausztrália

  attól az óhajtól vezérelve, hogy hatékonyabbá tegyék kiadatási szerződés

kötése révén a két ország együttműködését a bűnözés leküzdésében,

megállapodtak az alábbiakban:

                                              1. Cikk

                                    Kiadatási kötelezettség

  A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Szerződés

rendelkezéseinek megfelelően kölcsönösen kiadják egymásnak a Szerződő

Államok egyikének területén található azon személyeket, akik ellen a másik

Szerződő Állam illetékes hatósága kiadatási bűncselekmény miatt

büntetőeljárást kíván lefolytatni, vagy akikkel szemben ilyen bűncselekmény

miatt ítéletet hoztak.

                                              2. Cikk

                                 Kiadatási bűncselekmények

  


  1. A jelen Szerződés alkalmazása szempontjából törvényi meghatározásuktól

függetlenül kiadatási bűncselekmények mindazok a bűncselekmények,

amelyek mindkét Szerződő Állam törvényei szerint legalább egyévi

szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendők. Abban az

esetben, amikor a kiadatási kérelem kiadatási bűncselekmény miatt elítélt

olyan személyre vonatkozik, akivel szemben a kiszabott szabadságvesztést

kívánják végrehajtani, kiadatásnak csak akkor van helye, ha a letöltendő

büntetés hátralévő tartama legalább hat hónap.

  2. A jelen Cikk alkalmazása szempontjából annak meghatározásánál, hogy a

bűncselekmény mindkét Szerződő Állam törvényei alapján bűncselekménynek

minősül-e,

  a) nincs jelentősége annak, hogy a bűncselekményt képező tevékenységet

vagy mulasztást a Szerződő Államok törvényei a bűncselekmények ugyanazon

kategóriájába sorolják-e, avagy ugyanolyan elnevezéssel illetik-e;

  b) a kiadni kért személy terhére rótt cselekményt képező, tevékenységben

vagy mulasztásban megnyilvánuló magatartást teljességében kell tekintetbe

venni, és nincs annak jelentősége, hogy a bűncselekmény tényállási elemeit a

Szerződő Államok törvényei eltérően határozzák meg.

  3. Ha a kiadatást olyan bűncselekmény miatt kérik, amelyet az adózásra, a

vámkötelezettségekre, a külföldi fizetőeszközök ellenőrzésére vagy egyéb

jövedékekre vonatkozó törvény megszegésével követtek el, a kiadatás nem

tagadható meg azon a címen, hogy a Megkeresett Állam törvényei nem írnak

elő a Megkereső Államéval azonos adókat vagy vámokat, avagy nem ismernek

ez utóbbiéval azonos adó-, vám-, illeték- vagy devizaszabályozást.

  4. Abban az esetben, amikor a bűncselekményt a Megkereső Állam területén

kívül követték el, a kiadatást engedélyezni kell, ha a Megkeresett Állam

törvénye a területén kívül elkövetett bűncselekményt hasonló esetben

büntetni rendeli. Ha a Megkeresett Állam törvénye nem rendelkezik így, a

Megkeresett Állam belátása szerint engedélyezheti a kiadatást.

  5. A kiadatás a jelen Szerződés rendelkezései szerint a kiadatási kérelem

alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetési idejére tekintet nélkül

engedélyezhető, feltéve, hogy

  a) a bűncselekményt képező tevékenység vagy mulasztás az elkövetés idején

a Megkereső Államban bűncselekménynek minősült; és

  b) amennyiben a kiadni kért személy terhére rótt tevékenységben vagy

mulasztásban álló cselekményt a kiadatási kérelem előterjesztésének

időpontjában a Megkeresett Állam területén követték volna el, e cselekmény a

Megkeresett Állam hatályos törvényei értelmében bűncselekménynek minősült

volna.

                                         3. Cikk

                                   A kiadatás akadályai

  1. Kiadatásnak nincs helye az alábbi esetekben:

  a) ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény politikai

bűncselekmény. Nem vonható a politikai bűncselekmény fogalma alá:


  (i) az a bűncselekmény, amely valamely személy életének kioltásával vagy

veszélyeztetésével, ezeknek kísérletével, avagy ilyen cselekményekben

részesként való közreműködéssel valósul meg, ha a bűncselekményt olyan

körülmények között követik el, hogy az elkövetés folytán más személyek élete

közvetlenül vagy közvetve közös veszélybe kerül,

  (ii) az olyan bűncselekmény, amellyel kapcsolatban a Szerződő Államok

olyan nemzetközi szerződés alapján, melynek mindketten részesei,

kötelezettséget vállaltak vagy vállalni fognak arra, hogy az ügyet a kiadatás

megtagadása esetén saját illetékes hatóságaik elé terjesztik büntetőeljárás

lefolytatásának megfontolása végett,

  (iii) a népirtás törvényi tilalmába ütköző bűncselekmény;

  b) ha alapos ok van annak feltételezésére, hogy a köztörvényes

bűncselekménnyel indokolt kiadatási kérelem célja az érintett személy faji,

vallási, nemzeti hovatartozása vagy politikai nézetei miatt történő eljárás alá

vonása vagy megbüntetése, vagy ha alapos okkal lehet tartani a fenti okok

valamelyike miatt az érintett személy hátrányosabb helyzetbe kerülésétől;

  c) ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény olyan katonai

bűncselekmény, amely a Szerződő Államok törvényei szerint nem minősül

köztörvényes bűncselekménynek;

  d) ha a kiadni kért személlyel szemben a kiadatási kérelem alapjául szolgáló

bűncselekmény miatt a Megkeresett Államban vagy harmadik Államban

jogerős ítéletet hoztak;

  e) ha a kiadni kért személy büntethetősége vagy büntetésének

végrehajthatósága valamelyik Szerződő Állam törvénye szerint elévülés miatt

megszűnt;

  f) ha a Megkereső Államnak kiadandó személy ügyében ezen Államban olyan

bíróság vagy törvényszék tárgyalna vagy hozna ítéletet,

  (i) amelyet kifejezetten e személy ügyének tárgyalására állítottak fel, vagy

  (ii) amely csupán alkalomszerűen vagy kivételes körülmények között jogosult

tárgyalni olyan bűncselekménnyel vádolt személyek ügyeit, mint amilyen

bűncselekmény miatt a kiadatást kérik.

  2. A kiadatást meg lehet tagadni a következő esetekben:

  a) ha a kiadni kért személy a Megkeresett Állam állampolgára. Abban az

esetben, ha a Megkeresett Állam megtagadja saját állampolgára kiadatását,

köteles az ügyet - a másik Állam kérelmére, és amennyiben azt saját törvényei

lehetővé teszik - saját illetékes hatóságai elé terjeszteni abból a célból, hogy a

kiadni kért személlyel szemben a kiadatási kérelem alapjául szolgáló

valamennyi         vagy      valamely    bűncselekmény         miatt     büntetőeljárást

indíthassanak;

  b) ha a Megkeresett Állam illetékes hatóságai korábban úgy határoztak,

hogy nem indítanak büntetőeljárást a kiadni kért személy ellen a kiadatási

kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt;

  c) ha az a cselekmény, amelyet a kiadni kért személy terhére rónak, vagy

amely miatt elítélték, avagy bármely más bűncselekmény, amely miatt e

személy a jelen Szerződés alapján fogva tartható vagy bíróság elé állítható, a

Megkereső Állam törvényei szerint halálbüntetéssel büntetendő, kivéve, ha a

Megkereső Állam kötelezettséget vállal arra, hogy a halálbüntetést nem

szabják ki, vagy ha kiszabják, akkor azt nem hajtják végre;

  d) ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény a Megkeresett

Állam törvénye szerint részben vagy egészben ezen Állam területén

elkövetettnek tekintendő;


  e) ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a kiadni

kért személlyel szemben a Megkeresett Államban büntetőeljárás van

folyamatban;

  f) ha a Megkeresett Állam a bűncselekmény jellegét és a Megkereső Állam

érdekeit is figyelembe véve úgy látja, hogy az eset összes körülményeire -

egybek között a kiadni kért személy korára, egészségi állapotára és egyéb

személyes körülményeire - tekintettel a kiadni kért személy kiadatása

méltánytalan,        megtorló      jellegű,    az  emberiességi       követelményekkel

összeegyeztethetetlen lenne, avagy túl szigorú büntetést jelentene.

  3. A jelen Cikk nem érinti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Szerződő

Államok bármely többoldalú Egyezmény alapján vállaltak, vagy a jövőben

vállalni fognak.

                                           4. Cikk

                                  A kiadatás elhalasztása

  A Megkeresett Állam elhalaszthatja a kiadatást annak érdekében, hogy a

kiadni kért személlyel szemben a büntetőeljárás lefolytatható, illetőleg a reá

kiszabott büntetés letölthető legyen olyan bűncselekmény miatt, amely nem

azonos a kiadatási kérelemben megjelölt bűncselekményt képező

tevékenységgel vagy mulasztással. Ilyen esetben a Megkereső Államot erről

értesíteni kell.

                                           5. Cikk

                      A kiadatási eljárás és a szükséges okiratok

  1. A kiadatási kérelmet írásban kell előterjeszteni, és diplomáciai úton kell

megküldeni. A kiadatási kérelemhez mellékelt valamennyi okiratot a 6.

Cikkben előírt módon hitelesíteni kell.

  2. A kiadatási kérelemhez mellékelni kell:

  a) ha a kiadni kért személyt gyanúsítják vagy vádolják bűncselekmény

elkövetésével: az ellene kibocsátott elfogatóparancsot vagy annak másolatát, a

kiadatási kérelem alapjául szolgáló minden egyes bűncselekmény történeti

tényállásának        leírását,     továbbá      minden     egyes      bűncselekménnyel

kapcsolatosan a kiadni kért személy terhére rótt valamennyi tevékenység vagy

mulasztás leírását;

  b) ha a kiadni kért személlyel szemben távollétében ítéletet hoztak

bűncselekmény miatt: eredetiben vagy másolatban azt a bírósági vagy egyéb

okiratot, amelynek alapján a kiadni kért személy elfogható és letartóztatható,

a kiadatási kérelem alapjául szolgáló minden egyes bűncselekmény

tényállásának        leírását,     továbbá      minden     egyes      bűncselekménnyel

kapcsolatosan a kiadni kért személy terhére rótt valamennyi tevékenység vagy

mulasztás leírását;

  c) ha a kiadni kért személyt nem távollétében ítélték el bűncselekmény

miatt: azokat az okiratokat, amelyek bizonyítják az elítélés tényét, a büntetés

mértékét, a büntetés azonnali végrehajthatóságának tényét, továbbá azt, hogy

a büntetést milyen tartamban nem hajtották még végre;


  d) ha a kiadni kért személlyel szemben nem távollétében hoztak ugyan

ítéletet bűncselekmény miatt, de büntetést még nem szabtak ki: azokat az

okiratokat, amelyek bizonyítják a bűnösség megállapítását, továbbá annak

hivatalos megerősítését, hogy a kiadni kért személlyel szemben büntetést

szándékoznak kiszabni;

  e) minden esetben a bűncselekmény törvényi tényállását tartalmazó

törvényszöveget, ennek hiányában nyilatkozatot az adott bűncselekmény

esetében alkalmazandó törvényi rendelkezésekről, ideértve az esetleges

eljárásjogi akadályokra vonatkozó rendelkezéseket és minden esetben

nyilatkozatot a bűncselekmény miatt kiszabható büntetésről;

  f) minden esetben a kiadni kért személy lehető legpontosabb

személyleírását, személyazonosságának és állampolgárságának megállapítását

elősegítő minden egyéb adattal együtt.

  3. Amennyiben a Megkeresett Állam törvénye lehetővé teszi, a jelen

Szerződés alapján a kiadatás az 1. és 2. pontban előírt követelmények

teljesítésének hiányában is engedélyezhető, ha a kiadni kért személy egyetért

azzal, hogy kiadatását elrendeljék.

  4. A kiadatási kérelemhez mellékelt dokumentumokhoz csatolni kell azoknak

a Megkeresett Állam nyelvén készült fordítását.

                                         6. Cikk

                A kiadatási kérelemhez mellékelt okiratok hitelessége

  1. A kiadatási kérelem mellékleteként az 5. Cikk alapján megküldött

okiratokat hitelességük esetén bizonyítékként kell elfogadni a Megkeresett

Állam területén lefolytatott kiadatási eljárásban.

  2. A jelen Szerződés alkalmazása szempontjából az okirat hiteles, ha

  a) kitűnik az okiratból, hogy a Megkereső Államban bíró vagy tisztségviselő

hitelesként ismerte el; és

  b) kitűnik az okiratból, hogy azt a Megkereső Államnak avagy miniszterének,

minisztériumának vagy kormánytisztviselőjének hivatalos állami pecsétjével

látták el.

                                         7. Cikk

                                  További adatok közlése

  1. Ha a Megkeresett Állam úgy látja, hogy a kiadatási kérelem

mellékleteiben rendelkezésre bocsátott adatok nem elegendőek ahhoz, hogy a

kiadatást a jelen Szerződés alapján engedélyezze, az általa megszabott

határidőn belül további adatok közlését kérheti.

  2. Ha a kiadni kért személy letartóztatásban van, és a kiegészítő adatok sem

elegendőek a jelen Szerződés alapján történő döntéshez, vagy azok nem

érkeztek meg a kitűzött határidőn belül, a kiadni kért személy szabadlábra

helyezhető. A letartóztatás megszüntetése nem akadálya annak, hogy a

Megkereső Állam később újabb kiadatási kérelmet terjesszen elő.

  3. Ha a kiadni kért személyt a 2. pont alapján szabadlábra helyezik, a

Megkeresett Állam köteles a Megkereső Államot, mihelyt lehetséges, erről

értesíteni.


                                           8. Cikk

                                  Ideiglenes letartóztatás

  1. Sürgős esetben a Szerződő Állam az Interpol nyújtotta lehetőségek

igénybevételével vagy egyéb módon kérheti a kiadni kért személy ideiglenes

letartóztatását a kiadatási kérelem diplomáciai úton történő megküldéséig. Az

ilyen kérelmet postán, táviratban vagy bármely más, írásban rögzített

formában lehet megküldeni.

  2. Az ideiglenes letartóztatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az érintett

személyazonosságának megállapításához szükséges adatokat, a kiadatási

kérelem diplomáciai úton történő megküldésének szándékára utaló

nyilatkozatot, utalást arra, hogy létezik olyan, az 5. Cikk 2. pontjában felsorolt

valamely okirat, amelynek alapján helye van az érintett letartóztatásának,

nyilatkozatot a bűncselekmény miatt kiszabható vagy kiszabott büntetésről,

végül - ha azt a Megkeresett Állam kéri - a letartóztatni kért személy terhére

rótt,     bűncselekményt         képező     tevékenység      vagy     mulasztás        rövid

összefoglalását.

  3. A kérelem megérkeztét követően a Megkeresett Állam köteles megtenni a

szükséges intézkedéseket a letartóztatás foganatosítása érdekében, és

haladéktalanul értesítenie kell a Megkereső Államot ezek eredményéről.

  4. A kérelem alapján letartóztatott személy szabadlábra helyezhető, ha a

letartóztatásba helyezéstől számított 60 napon belül a kiadatási kérelem az 5.

Cikkben meghatározott okiratokkal együtt nem érkezik meg.

  5. A 4. pont alapján történt szabadlábra helyezés nem akadálya annak, hogy

újabb eljárás induljon az érintett személy kiadatása érdekében, ha a kiadatási

kérelem utóbb megérkezik.

                                           9. Cikk

                               Kiadatási kérelmek ütközése

  1. Abban az esetben, ha egyazon személy kiadatása iránt két vagy több

Állam terjeszt elő kérelmet, a Megkeresett Állam határoz arról, hogy melyik

Államnak adja ki a kiadni kért személyt, és erről a Megkereső Államokat

értesíti.

  2. A Megkeresett Állam annak eldöntésénél, hogy melyik Államnak adja ki a

kért     személyt,      az összes       körülmények,      különösen      a következők

figyelembevételével határoz:

  a) ha a kérelmek különböző bűncselekményekre vonatkoznak: a

bűncselekmények egymáshoz viszonyított súlya;

  b) az egyes bűncselekmények elkövetési helye és ideje;

  c) a kérelmek előterjesztésének ideje;

  d) a kiadni kért személy állampolgársága;

  e) a kiadni kért személy szokásos tartózkodási helye.

                                          10. Cikk


                                           Átadás

  1. A Megkeresett Állam a kiadatási kérelem tárgyában hozott határozatát

köteles haladéktalanul diplomáciai úton megküldeni a Megkereső Államnak.

  2. Ha a kiadatást elrendelték, a Megkeresett Állam köteles a kiadandó

személyt saját területén, a Megkereső Állam számára megfelelő útbaindítási

helyen a Megkereső Államnak átadni.

  3. A Megkereső Állam köteles a kiadni kért személyt a Megkeresett Állam

által megszabott ésszerű határidőn belül a Megkeresett Állam területéről

elszállítani. Ha ezt nem teszi meg, a Megkeresett Állam e személy kiadatását

ugyanezen bűncselekmény miatt megtagadhatja.

  4. Ha a Szerződő Államot a kiadandó személy átadásában vagy

elszállításában erőhatalom akadályozza, erről a másik Szerződő Államot

értesítenie kell. A két Szerződő Állam az átadás újabb időpontjában közösen

állapodik meg, és a 3. pont alkalmazandó.

                                          11. Cikk

                                      Dolgok átadása

  1. Amennyiben a Megkeresett Állam törvényei lehetővé teszik és nem jár

harmadik személyek jogai kötelező tiszteletének sérelmével, a Megkeresett

Állam területén található minden olyan dolgot, amelyet a bűncselekmény

folytán szereztek meg, vagy amely bizonyítékul szolgálhat, a kiadatás

engedélyezése esetén a Megkereső Államnak kérelmére át kell adni.

  2. Az 1. pontban írt feltételektől függően a fentebb felsorolt dolgokat a

Megkereső Államnak erre irányuló kérelme esetén akkor is át kell adni, ha az

elrendelt kiadatást a kiadandó személy halála vagy szökése miatt nem lehet

foganatosítani.

  3. Ha a Megkeresett Állam törvénye vagy harmadik személyek jogainak

tisztelete úgy kívánja, az átadott dolgokat a Megkeresett Államnak erre

irányuló kérelmére díjmentesen vissza kell küldeni.

                                          12. Cikk

                               A felelősségre vonás korlátai

  1. A 3. pontban írtaktól eltekintve a jelen Szerződés alapján kiadott személy

a Megkereső Állam területén le nem tartóztatható, bíróság elé nem állítható és

személyes szabadságában egyéb módon nem korlátozható a kiadatása előtt

elkövetett, az alább felsoroltakon kívüli egyéb bűncselekmény miatt:

  a) a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekmény vagy bármely olyan kiadatási

bűncselekmény, amelyben a kiadott személy bűnössége a kiadatási kérelem

alapját képező tényekre vonatkozó bizonyítékok alapján megállapítható,

feltéve,     hogy     annak büntetési          tétele  nem      súlyosabb       annak       a

bűncselekménynek a büntetési tételénél, amely miatt a kiadatást elrendelték;

  b) bármely olyan kiadatási bűncselekmény, amelynek esetében a

Megkeresett Állam hozzájárulását megadja.


  2. A Megkeresett Állam hozzájárulásának kieszközlése érdekében a jelen

Cikk alapján előterjesztett kérelemhez mellékelni kell az 5. Cikkben felsorolt

okiratokat.

  3. Az 1. pont nem alkalmazható, ha a kiadott személynek módja volt elhagyni

a Megkereső Állam területét, de azt a kiadatás alapját képező

bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás végleges befejezését követő 45 napon

belül nem tette meg, vagy miután azt elhagyta, oda ismét visszatért.

                                         13. Cikk

                                Átadás harmadik Államnak

  1. A Megkereső Állam a Megkeresett Állam által neki átadott személyt az

átadás előtt elkövetett bűncselekmény miatt nem adhatja át harmadik

Államnak, kivéve,

  a) ha az átadáshoz a Megkeresett Állam hozzájárul; vagy

  b) ha az átadott személynek módja volt elhagyni a Megkereső Államot, de azt

azzal a bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás végleges befejezését követő 45

napon belül nem tette meg, amely miatt a Megkeresett Állam átadta, vagy

miután a Megkereső Államot elhagyta, oda ismét visszatért.

  2. Az 1. pont a) alpontjában írt hozzájárulás megadása előtt a Megkeresett

Állam kérheti az 5. Cikkben felsorolt okiratok megküldését.

                                         14. Cikk

                                        Átszállítás

  1. Ha harmadik Állam által az egyik Szerződő Államnak kiadandó személyt a

másik Szerződő Állam területén kell átszállítani, annak a Szerződő Államnak,

amelynek a személyt kiadják, kérnie kell a másik Szerződő Államtól az

átszállítás engedélyezését.

  2. Ilyen kérelem előterjesztése esetén a Megkeresett Szerződő Állam köteles

az engedélyt megadni, kivéve, ha meggyőződése szerint alapos okok szólnak a

kérelem elutasítása mellett.

  3. Ha a Megkeresett Állam törvénye másként nem rendelkezik, az átszállítás

engedélyezése magában foglalja az átszállított személynek az átszállítás

tartama alatti fogva tartása engedélyezését is.

  4. Amennyiben az átszállított személy a 3. pont alapján őrizetben van, a

területén az átszállítást engedélyező Szerződő Állam elrendelheti az

átszállított személy szabadlábra helyezését, ha ésszerű időn belül az

átszállítást nem fejezik be.

  5. Az a Szerződő Állam, amelynek a személyt kiadják, köteles a másik

Szerződő Államnak megtéríteni mindazt a költséget, amely ez utóbbi részéről

az átszállítással kapcsolatosan felmerült.

                                         15. Cikk

                                        Költségek


  1. A Megkeresett Állam köteles a kiadatási kérelem elintézése érdekében

indult valamennyi eljárásban minden szükséges intézkedést megtenni, és az

eljárás költségeit viselni, továbbá a Megkereső Állam érdekeit képviselni.

  2. A Megkeresett Állam köteles viselni a kiadni kért személy

letartóztatásával kapcsolatban területén felmerült költségeket e személynek a

Megkereső Állam által megnevezett személy részére történt átadásáig.

  3. A Megkereső Állam viseli az átadott személynek a Megkeresett Állam

területéről való elszállításával kapcsolatosan felmerült költségeket.

                                         16. Cikk

                               Hatálybalépés és felmondás

  1. A jelen Szerződés az azt követő harmincadik napon lép hatályba, amikor a

Szerződő Államok kölcsönösen írásban értesítették egymást arról, hogy a jelen

Szerződés          hatálybalépése        érdekében         szükséges         alkotmányos

követelményeknek eleget tettek.

  2. E Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság és

Ausztrália között hatályát veszti a szökésben levő bűntettesek kölcsönös

kiszolgáltatása tárgyában, 1873. december 3-án, Magyarország és az Egyesült

Királyság között létrejött Szerződés, módosításait is beleértve.

  3. A jelen Szerződés a hatálybalépését követően előterjesztett kiadatási

kérelmekre alkalmazandó, tekintet nélkül arra, hogy a bűncselekmény

elkövetése vagy az ítélet meghozatala a hatálybalépést megelőző vagy azt

követő időben történt-e.

  4. A jelen Szerződést bármelyik Szerződő Állam a másik Államhoz

diplomáciai úton intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor felmondhatja. A

felmondás az ettől számított hat hónap elteltével válik hatályossá.

  Melynek hiteléül az alulírottak, akiket kormányaik erre kellően

felhatalmaztak, aláírták a jelen Szerződést.

  Készült Budapesten, 1995. október hó 25. napján, két példányban, magyar és

angol nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.

                                       (Aláírások)”



3.§


Ez a törvény a kihirdetését követő  8.  napon  lép hatályba, de rendelkezéseit 1997. április  25.  napjától kell alkalmazni."
