"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA









T/4914. számú 



TÖRVÉNYJAVASLAT



a terrorizmus visszaszorításáról szóló Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt európai egyezmény kihirdetéséről
















Előadó: dr. Vastagh Pál 
igazságügy-miniszter







Budapest, 1997. szeptember 




1997. évi ... törvény

a terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt egyezmény kihirdetéséről
(A megerősítő okirat letétbe helyezése 1997. május 6-án megtörtént.)


	1.§ Az Országgyűlés a terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
	2.§ Az egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
:

              „Európai egyezmény a terrorizmus visszaszorítására

  A jelen Egyezmény aláírói, az Európa Tanács tagállamai,

  - tekintetbe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb

egység megteremtése,

  - tudatában annak a fokozódó aggodalomnak, amelyet a terrorcselekmények

számának növekedése okoz,

  - attól az óhajtól vezérelve, hogy hatékony rendszabályok kerüljenek

alkalmazásra annak érdekében, hogy az ilyen cselekmény elkövetői ne

kerülhessék el a felelősségre vonást és a büntetést,

  - abban a meggyőződésben, hogy a kiadatás ezen cél elérésének különösen

hatékony eszköze,

az alábbiakban állapodtak meg:

                                              1. Cikk

  A     Szerződő        Államok       közötti      kiadatás         tekintetében az     alábbi

bűncselekmények egyike sem tekinthető politikai bűncselekménynek, politikai

bűncselekménnyel összefüggő vagy politikai indítékú bűncselekménynek:

  a) a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről Hágában,

1970. december 16-án aláírt Egyezmény hatálya alá tartozó bűncselekmény;

  b) a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről

Montreálban, 1971. szeptember 23-án aláírt Egyezmény hatálya alá tartozó

bűncselekmény;

  c) a nemzetközi védelem alatt álló személyek - beleértve a diplomáciai

testületek tagjait - élete, testi épsége vagy szabadsága elleni támadással járó

súlyos bűncselekmény;

  d) emberrablással, túszejtéssel vagy súlyos, jogellenes fogva tartással járó

bűncselekmény;

  e) bomba, gránát, rakéta, automata tűzfegyver vagy levélbomba, illetve

csomagba rejtett bomba használatával járó bűncselekmény, amennyiben ezek

használata embereket veszélyeztet;

  f) a fenti bűncselekmények elkövetésének kísérlete vagy az ilyen

bűncselekményt elkövető, illetve az elkövetést megkísérlő személlyel való

bűnrészesség.

  


                                           2. Cikk

  1. A Szerződő Államok közötti kiadatás tekintetében bármely Szerződő Állam

dönthet úgy, hogy nem tekinti politikai bűncselekménynek, politikai

bűncselekménnyel összefüggő, illetve politikai indítékú bűncselekménynek az

1. Cikkben említetteken kívüli, azt az erőszak alkalmazásával járó súlyos

bűncselekményt, amely személyek élete, testi épsége vagy szabadsága ellen

irányul.

  2. Ugyanez a rendelkezés alkalmazandó minden, az 1. Cikkben nem említett

olyan súlyos bűncselekményre, amely dolog elleni erőszakkal valósul meg,

feltéve, hogy a bűncselekmény sok embert veszélyeztetett.

  3. Ugyanez a rendelkezés alkalmazandó a fenti bűncselekmények

bármelyikének elkövetésére irányuló kísérletre vagy az ilyen bűncselekményt

elkövető, illetve az elkövetést megkísérlő személlyel való bűnrészességre.

                                           3. Cikk

  A Szerződő Államok között alkalmazásra kerülő valamennyi kiadatási

szerződés és megállapodás rendelkezései - ideértve az Európai Kiadatási

Egyezményt is - módosulnak a Szerződő Államok között oly mértékben,

amennyiben összeegyeztethetetlenek a jelen Egyezménnyel.

                                           4. Cikk

  A jelen Egyezmény alkalmazása körében, az esetben, ha az 1. és 2.

Cikkekben említett valamelyik bűncselekményt a Szerződő Államok közötti

bármely kiadatási egyezmény vagy szerződés nem minősíti kiadatási

cselekménynek, azt kiadatási bűncselekménynek kell tekinteni.

                                           5. Cikk

  A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy

kötelezettséget teremt a kiadatásra, amennyiben a megkeresett Állam alapos

okkal feltételezheti, hogy az 1. vagy 2. Cikkekben említett bűncselekmények

miatt a kiadatási kérelmet azzal a céllal terjesztették elő, hogy egy személy

ellen faja, vallása vagy nemzetisége, illetve politikai meggyőződése miatt

büntetőeljárást folytassanak le, vagy büntetést szabjanak ki, vagy hogy e

személy helyzete ezen okok bármelyike miatt súlyosabbá váljon.

                                           6. Cikk

  1. Valamennyi Szerződő Állam megteszi mindazokat az intézkedéseket,

amelyek szükségesek lehetnek annak érdekében, hogy az 1. Cikkben említett

bűncselekményekre vonatkozó joghatósággal rendelkezzék, amennyiben a

bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy az illető Állam területén

tartózkodik, és amennyiben nem adja ki az illető személyt annak ellenére,

hogy egy olyan Szerződő Fél kiadatási kérelmét vette kézhez, amelynek

joghatósága a megkeresett Állam jogában ugyancsak létező joghatósági

szabályon alapul.

  2. Az Egyezmény nem zárja ki a belső joggal összhangban gyakorolt büntető

joghatóságot.


                                           7. Cikk

  Az a Szerződő Állam, amelynek területén az 1. Cikkben említett valamely

bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyt elfogták, és amelyhez a 6.

Cikk 1. bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő kiadatási

kérelmet terjesztettek elő, amennyiben nem adja ki az illető személyt,

indokolatlan késedelem és kivétel nélkül köteles átadni az ügyet saját illetékes

hatóságainak büntetőeljárás lefolytatása céljából. Döntésük meghozatalánál

ezen hatóságok ugyanúgy járnak el, mint az illető Állam joga alá tartozó

bármely egyéb súlyos bűncselekmény esetében.

                                           8. Cikk

  1. A Szerződő Államok a legszélesebb körű kölcsönös bűnügyi jogsegélyt

biztosítják egymásnak az 1. és 2. Cikkekben említett bűncselekményekkel

kapcsolatos eljárások tekintetében. Valamennyi esetben a megkeresett

Államnak a bűnügyi jogsegélyre vonatkozó jogát kell alkalmazni.

Mindazonáltal a bűnügyi jogsegély nem tagadható meg pusztán azon az

alapon,      hogy     a    bűncselekmény         politikai    bűncselekmény,          politikai

bűncselekménnyel           összefüggő      cselekmény        vagy      politikai     indítékú

bűncselekmény.

  2. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy

kötelezettséget teremt kölcsönös bűnügyi jogsegély biztosítására, amennyiben

a megkeresett Állam alapos okkal feltételezheti, hogy az 1. vagy 2. Cikkekben

említett bűncselekményekre vonatkozó kölcsönös bűnügyi jogsegélykérelem

előterjesztésének az a célja, hogy egy személy ellen faja, vallása vagy

nemzetisége, illetve politikai meggyőződése miatt büntetőeljárást folytassanak

le, vagy büntetést szabjanak ki, vagy pedig hogy e személy helyzete ezen okok

bármelyike miatt súlyosabbá válik.

  3. A Szerződő Államok között alkalmazásra kerülő valamennyi kölcsönös

bűnügyi jogsegélyszerződés vagy megállapodás rendelkezései - ideértve a

Kölcsönös Bűnügyi Jogsegélyről Szóló Európai Egyezményt is - módosulnak a

Szerződő Államok között oly mértékben, amennyiben összeegyeztethetetlenek

a jelen Egyezménnyel.

                                           9. Cikk

  1. Az Európa Tanács Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai

Bizottságát folyamatosan tájékoztatni kell a jelen Egyezmény alkalmazásáról.

  2. A Bizottság szükség esetén megkönnyíti az Egyezmény alkalmazásából

adódó bármely nehézség barátságos rendezését.

                                          10. Cikk


  1. A Szerződő Államok között a jelen Egyezmény értelmezése vagy

alkalmazása tekintetében felmerülő bármely vita, amely a 9. Cikk 2. bekezdése

értelmében nem nyert rendezést, a vitában érintett bármely vitás Fél

kérelmére választottbíróság elé kerül. Mindkét Fél kijelöl egy bírót, és a két

bíró jelöli ki a választottbíróság elnökét. Amennyiben bármely Fél a

választottbírósági eljárásra vonatkozó kérelem előterjesztését követő három

hónapon belül nem jelöli ki saját bíráját, a bírót a másik Fél kérelmére az

Emberi Jogok Európai Bíróságának Elnöke jelöli ki. Amennyiben az Elnök a

vitában érintett Felek valamelyikének állampolgára, a feladatot a Bíróság

Alelnöke, amennyiben pedig az Alelnök is állampolgára a Felek

valamelyikének, a Bíróságnak az a rangidős bírája látja el, aki a Felek

egyikének sem állampolgára. Ugyanez az eljárás követendő abban az esetben,

ha a választottbírák nem tudnak megegyezni az elnök személyében.

  2. A választottbíróság maga állapítja meg eljárásának szabályait.

Határozatait többségi szavazással hozza. Döntései véglegesek.

                                          11. Cikk

  1. A jelen Egyezmény az Európa Tanács tagállamai részére aláírásra nyitva

áll. Az Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A

megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okiratokat az Európa Tanács

Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

  2. Az Egyezmény a harmadik megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási

okirat letétbe helyezése időpontját követő három hónap elteltével lép hatályba.

  3. Olyan aláíró Államok tekintetében, amelyek azt a hatálybalépést követően

erősítették meg, fogadták el vagy hagyták jóvá, az Egyezmény a megerősítési,

elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezésének időpontját követő

három hónap elteltével lép hatályba.

                                          12. Cikk

  1. Bármely Állam jogosult az aláíráskor vagy a megerősítési, elfogadási vagy

jóváhagyási okirat letétbe helyezésekor meghatározni azt a területet vagy

azokat a területeket, amelyekre az Egyezmény hatálya kiterjed.

  2. Bármely Állam jogosult a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okirat

letétbe helyezésekor vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács

Főtitkárához intézett nyilatkozattal kiterjeszteni ezen Egyezmény hatályát a

nyilatkozatban meghatározott bármely egyéb területre vagy területekre,

amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős, vagy amelyek nevében nemzetközi

kötelezettség vállalására jogosult.

  3. A fenti bekezdés alapján tett bármely nyilatkozat az illető nyilatkozatban

említett bármely terület vonatkozásában visszavonható az Európa Tanács

Főtitkárához intézett értesítés útján. Az ilyen visszavonás azonnal vagy az

értesítésben megjelölt bármely későbbi időpontban lép hatálya.

                                          13. Cikk


  1. Bármely Állam jogosult az aláíráskor vagy a megerősítési, elfogadási vagy

jóváhagyási okirat letétbe helyezésekor kinyilvánítani, hogy fenntartja

magának az 1. Cikkben említett bármely bűncselekmény vonatkozásában a

kiadatás megtagadásának a jogát, amennyiben az illető bűncselekményt

politikai     bűncselekménynek,          politikai     bűncselekménnyel           összefüggő

bűncselekménynek vagy politikai indítékú bűncselekménynek tekinti, feltéve,

hogy az illető állam vállalja, hogy a bűncselekmény jellegének megítélésekor

megfelelően figyelembe veszi annak összes különösen súlyos jellemzőjét,

ideértve, hogy:

  a) a bűncselekmény sok ember életét és testi épségét vagy szabadságát

veszélyeztette, vagy

  b) a bűncselekmény annak indítékain kívül álló személyeket érintett, vagy

  c) a bűncselekményt különös kegyetlenséggel vagy aljas módon követték el.

  2. Bármely Állam jogosult a fenti bekezdéssel összhangban tett fenntartás

részleges vagy teljes visszavonására az Európa Tanács Főtitkárához intézett

nyilatkozat útján, amely visszavonás a nyilatkozat kézhezvételével lép

hatályba.

  3. Azon Állam, amely a jelen Cikk 1. bekezdésével összhangban fenntartással

élt, nem követelheti meg az 1. Cikk alkalmazását más Államoktól; azonban ha

fenntartása részleges vagy feltételes, annyiban megkövetelheti az illető Cikk

alkalmazását, amennyiben azt magára nézve elfogadta.

                                          14. Cikk

  Bármely Szerződő Állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett írásbeli

értesítéssel felmondhatja a jelen Egyezményt. A felmondás azonnal vagy pedig

az értesítésben megjelölt későbbi időpontban lép hatályba.

                                          15. Cikk

  A jelen Egyezmény hatályát veszti az olyan Szerződő Állam vonatkozásában,

amely kilép az Európa Tanácsból, vagy amelynek tagsági viszonya az Európa

Tanácsban megszűnik.

                                          16. Cikk

  Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait az

alábbiakról:

  a) az Egyezmény minden aláírásáról;

  b) minden megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe

helyezéséről;

  c) a jelen Egyezmény 11. Cikkével összhangban történt minden

hatálybalépésről;

  d) a 12. Cikk alapján kézhez vett minden nyilatkozatról vagy értesítésről;

  e) a 13. Cikk 1. bekezdése alapján tett minden fenntartásról;

  f) minden fenntartásnak a 13. Cikk 2. bekezdése alapján történt

visszavonásáról;

  g) a 14. Cikk alapján kézhez vett minden értesítésről és az időpontról,

amikor az ilyen felmondás hatályba lép;

  h) az Egyezmény hatályának a 15. Cikk alapján történt minden

megszűnéséről.


  Fentiek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak a jelen

Egyezményt aláírták.

  Készült Strasbourgban, 1977. január 27-én, angol és francia nyelven,

mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amely az Európa

Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára

hiteles másolatot küld mindegyik aláíró Állam részére.”

 	3.§ Az egyezmény megerősítésekor a Magyar Köztársaság az alábbi fenntartást tette az egyezményhez:
	\"A Magyar Köztársaság fenntartja magának a jogot arra, hogy az egyezmény 13. Cikke alapján, az e Cikkben meghatározott kötelezettségvállalást nem érintve, megtagadja az 1. Cikkben felsorolt bármelyik bűncselekménnyel összefüggésben előterjesztett kiadatási kérelem teljesítését, ha e bűncselekményt politikai bűncselekménynek tekinti. A Magyar Köztársaság e fenntartását úgy fogja értelmezni, hogy a szándékos emberölés, illetve a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek.\"

	4.§ Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, de rendelkezéseit 1997. augusztus 7. napjától kell alkalmazni.


INDOKOLÁS


	A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt egyezményt a Kormány felhatalmazása alapján a külügyminiszter 1996. május 3-án írta alá Strasbourgban. Az egyezményt az Országgyűlés 79/1996. (X. 2.) OGY számú határozatával erősítette meg; az egyezmény annak 11. cikkének (3) bekezdésére tekintettel 1997. augusztus 6-án lép hatályba.
	Az egyezményt a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 16.§-ának (1) bekezdése szerint, a 79/1996. (X. 2.)OGY számú határozat 4. pontjának megfelelően törvénnyel kell kihirdetni.
  
	Magyarország 1993-ban vált részesévé az Európa Tanácsnak a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményeinek. Ezek az egyezmények a létrejöttük (1957, illetve 1959) idején fennálló nemzetközi viszonyoknak megfelelően kizárták a bűnelkövetők politikai bűncselekmény miatti kiadatását és bűnügyi jogsegély nyújtását, amennyiben azt politikai bűncselekmény miatt kérték.
	A nemzetközi terrorizmus megjelenésének és erőteljes terjedésének eredményeként az Európa Tanács tagállamai arra a meggyőződésre jutottak, hogy a politikai bűncselekmények korábbi merev kizárását a kiadatási és a bűnügyi jogsegély-együttműködés köréből fel kell oldani. Ennek a felismerésnek a jegyében hozták létre és írták alá 1977. január 27-én Strasbourgban a terrorizmus visszaszorításáról szóló egyezményt.
	Az egyezmény megteremti a lehetőségét annak, hogy a részes államok közötti kiadatási és bűnügyi jogsegélyforgalomban ne tekintsék politikai bűncselekménynek az egyezményben felsorolt, a terrorizmusra jellemző magatartásformákat és elkövetési módokat. 
	   Az egyezményben részes államok nagy része élt az egyezmény 13. cikke által lehetővé tett azzal a fenntartással, hogy megtagadja a kiadni kért személy kiadatását, amennyiben a kérelem alapjául szolgáló, az egyezmény 1. cikkében felsorolt bűncselekményt politikai bűncselekménynek, politikai bűncselekménnyel összefüggő vagy politikai indítékú bűncselekménynek tekinti. Miután nem lehet előre látni, hogy a jövőben milyen körülmények között, és milyen célból elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban kerül majd sor az egyezmény alkalmazására, és figyelembe véve, hogy az egyezményhez fenntartást tenni csak az aláíráskor vagy a megerősítéskor lehet, célszerűnek látszott az említett tartalmú fenntartásnak a megerősítéssel egyidőben történő megtétele. A fenntartásnak azonban tekintettel kellett lennie a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. tv. 5.§-ának (3) bekezdésében írt rendelkezésre is, amely kizárja, hogy a szándékos emberölést és a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekményt politikai bűncselekménynek lehessen tekinteni."
