"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA




T/4920. sz.



törvényjavaslat



1997. évi ... törvény


a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
1996. évi költségvetésének végrehajtásáról








Előadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter



Budapest, 1997.  szeptember.


1997. évi ... törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
1996. évi költségvetésének végrehajtásáról


Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló, az 1996. évi LX. törvénnyel és az 1996. évi CXX. törvénnyel módosított 1996. évi XIV. törvényben (a továbbiakban: KT.) meghatározott - költségvetése végrehajtásáról a következő törvényt alkotja:


I. Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1996. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA


A főösszegek és a hiány rendezése

1. §

(1)	Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1996. évi költségvetésének végrehajtását 559 989 millió azaz ötszázötvenkilencmilliárd-kilencszáznyolcvankilencmillió forint bevétellel, 584 616 millió azaz ötszáznyolcvannégymilliárd-hatszáztizenhat millió forint kiadással és 24 627 millió huszonnégymilliárd-hatszázhuszonhét millió forint kiadási többlettel jóváhagyja.

(2)	Az Ny. Alap költségvetése végrehajtásának mérlegét az 1.számú melléklet tartalmazza.

(3)	Az Ny. Alap (1) bekezdésben meghatározott 1996. évi költségvetési hiányát a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1997. évi ... törvény 19. § (1) a) pontja szerint hitel-elengedéssel kerül rendezésre.

A bevételek részletezése

2. §

(1)	A járulékbevételek összege 499 566 millió forint. Ebből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel 411 828 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék bevétel 75 499 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 7843 millió forint, a munkanélküli járadék (segély) után fizetett nyugdíjjárulék 1700 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 2696 millió forint, melyből 1726 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 150 millió forint az egyházi személyek járulékfedezete, 820 millió forint a gyermeknevelési támogatás és a GYES után fizetett egyéni járulék. 

(2)	A járulékbevételek (1) bekezdés szerinti összegéből a kintlévőségek behajtásából származó bevétel 22 073 millió forint.

(3)	A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 15 992 millió forint, amelyből a késedelmi pótlék és bírság 10 976 millió forint, az egyéb bevételek - ideértve a különféle okokból visszaérkezett ellátások összegét is - 5016 millió forint.

(4)	A kamat- és egyéb hozambevételek összege 4456 millió forint.

(5)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 7. §-ának (4) bekezdése alapján 1160 millió forint a Lakásfedezeti Államkötvény 1996. évi megtérülésének bevonásából származó bevétel.

(6)	A működési célú bevételek összege 1576 millió forint. Ebből a nem az Ny. Alapból finanszírozott ellátások folyósítása miatti központi költségvetési térítés 658 millió forint. Az egyéb szervek költségtérítése és az intézmények egyéb működési célú bevétele 409 millió forint, az 1995. évi pénzmaradvány bevonásából származó bevétel 509 millió forint.

(7)	Az Egészségbiztosítási Alap (továbbiakban: E. Alap) a  pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (121 959 millió forint) után a Ny. Alap nyugdíjkiadásainak fedezetére az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerint fizetett járulékból származó bevétel 37 198 millió forint.

(8)	A hiány mérséklése céljából történt vagyonértékesítésből származó bevétel 41 millió forint.


A kiadások részletezése

3. §

(1)	Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadása 504 866 millió forint. Ebből a korhatár fölötti saját jogú nyugdíjak kiadása 435 211 millió forint, a hozzátartozói ellátások kiadása 69 655 millió forint. 

(2)	Az ellátások megállapításával és folyósításával  kapcsolatban felmerült és ténylegesen kimutatható postaköltség, bankköltség és útiköltség-térítés 2405 millió forint.

(3)	A működésre fordított kiadások összege 9851 millió forint, amelyből 1550 millió forint a 2. § (6) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás. A működési kiadások összegéből:

a)	a folyamatos működési kiadások összege 8027 millió forint,

b)	az ellenőrzési tevékenység ösztönzésére fordított összeg 50 millió forint,

c)	az informatikai fejlesztés kiadása 866 millió forint,

d)	a beruházási kiadások összege 389 millió forint,

e)	az adatszolgáltatási és nyilvántartási jogszabályi kötelezettségekkel kapcsolatos feladatok teljesítésének kiadása 360 millió forint,

f)	a világbanki programmal kapcsolatban felmerült hazai költségek kiadása 159 millió forint.

(4)	A kamat- és egyéb hozambevételekkel, vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások összege 103 millió forint.

(5)	A Ny. Alap nyugdíjkiadásai után (504 866 millió forint) az AT. 3. §-ának (5) bekezdése alapján a természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetére az E. Alapnak átadott járulék 64 623 millió forint.

(6)	Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségű feladatok ráfordításigényének együttes figyelembevétele alapján a Ny. Alap rendszeres járulékbevételeinek 0,3 százalékaként meghatározott, az E. Alapnak átadott rendszeres járulékok összege 1432 millió forint.

(7)	 A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 32. §-ban meghatározott mértéket meghaladó Kincstári Egységes Számla igénybevétele miatt fizetett kamatkiadás 1336 millió forint.


Működési költségvetés 

4. §

(1)	A működési költségvetés bevételi főösszege 9876 millió forint.

(2)	Működési előirányzatból megvalósított befektetésre az Alaptól átvett pénzeszköz 389 millió forint.

(3)	A működési kiadás (1)-(2) bekezdés szerinti összegéből 

a)	965 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál, 4454 millió forint a területi nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál, 1879 millió forint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál felhasznált összeg.
b)	a központosított előirányzat kiadása 2241 millió forint, ebből 644 millió forint a központosított intézményi kiadás, 1597 millió forint a nyugdíjbiztosítási célfeladatokra fordított összeg, 338 millió forint a működési költségvetésben 1996-ban keletkezett pénzmaradvány, törvény által meghatározott célfeladatok maradványa valamint egyéb befizetési kötelezettség az Ny. Alapnak 215 millió forint, működési pénzmaradvány 123 millió forint. 

(4)	A működési költségvetés mérlegét a 2. számú melléklet tartalmazza.


Vegyes rendelkezések

5. §

(1)	A nyugdíjbiztosítás által folyósított - nem nyugdíjbiztosítási finanszírozású - ellátások kiadásait a 3. számú melléklet tartalmazza. 

A központi költségvetés által finanszírozott, a nyugdíjbiztosítás  által folyósított ellátások és azok 1996. évi megtérítésének 85 millió forint különbözetét és a pénzbeli kárpótlás után a központi költségvetést terhelő 571 millió forintot a Ny. Alap számára a központi költségvetés fizeti meg.

(2)	A Ny. Alap tartalékainak alakulását a 4. számú melléklet tartalmazza.

6. §

(1) A VIR KFT és a NYUGDBER CENTER KFT 1996. évi törzstőke emelésének fedezetét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának 1997. évi költségvetéséről szóló CXXV. törvény 3. sz. melléklet bevételek 9. cím Vagyonhasznosítás a hiány mérséklése céljából előirányzaton felüli teljesítésével kell biztosítani. 

(2)	Az államháztartásról szóló 1997. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 58. §-ának (5) bekezdésében foglaltak végrehajtása során a Ny. Alap likviditási tartalékának 1996. december 31-i záróállománya 7734 millió forint, az Ny. Alap 1996. évi költségvetési hiánya fedezetébe ez az összeg vonható be.

7. §

(1)	A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról rendelkező - módosított - 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján 1996-ban a Ny. Alap javára 7148 millió forint összegben történt állam általi vissztehermentes vagyonátadás. E vagyon a Ny. Alap vissztehermentesen átvett vagyona tartalékalapjába került.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti tartalékban nyilvántartott vagyonelemek értékcsökkenése, értékvesztése 1996. év végi elszámolásának tartalékcsökkentő hatása 643 millió forint, a számvitelről szóló - módosított - 1991. évi XVIII. törvény 39. §-ának (4) bekezdése szerint.


II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1996. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

A főösszegek és a hiány rendezése

8. §

(1)	Az Országgyűlés az E. Alap 1996. évi költségvetésének végrehajtását 465 473 millió, azaz négyszázhatvanötmilliárd-négyszázhetvenhárommillió forint bevétellel, 508 987 millió, azaz ötszáznyolcmilliárd-kilencszáznyolcvanhétmillió  forint  kiadással  és 
43 514 millió, azaz negyvenhárommilliárd-ötszáztizennégymillió forint kiadási többlettel jóváhagyja.

(2)	Az E. Alap költségvetése végrehajtásának mérlegét az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3)	Az E. Alap (1) bekezdésben meghatározott 1996. évi költségvetési hiányát a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének a végrehajtásáról szóló 1997. évi ... törvény 19. § (1) b) pontja szerint, hitel elengedéssel kerül rendezésre.


A bevételek részletezése

9. §

(1)	A járulékbevételek összege 369 734 millió forint. A járulékbevételek összegéből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék befizetése 308 224 millió forint, a munkanélküliek ellátásai után fizetett egészségbiztosítási járulék 5 836 millió forint, az egyéni járulék befizetésének összege 50 551 millió forint, a baleseti járulék 1593 millió forint, a munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevételek összege 3530 millió forint. A központi költségvetés által a társadalombiztosításról szóló, - módosított - 1975. évi II. törvény 119. §-ában foglalt kötelezettség alapján fizetett járulék 12 000 millió forint. 

(2)	A járulékbevételek (1) bekezdés szerinti összegéből a kintlevőségek behajtásából származó bevételek összege 16 018 millió forint.

(3)	A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő költségeire a központi költségvetéstől átvett összeg 2500 millió forint.

(4)	A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek összege 12 571 millió forint. Ebből 8 141 millió forint a késedelmi pótlék és a bírság összege, 828 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése, 245 millió forint a terhességmegszakítás egyéni térítési díja, 800 millió forint az e feladattal kapcsolatosan 1995-ben megelőlegezett költségek 1996. évi - a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - központi költségvetés általi megtérítése. Az egyéb bevételek összege - ideértve a különféle okokból visszaérkezett ellátások, támogatások összegét - 2 558 millió forint.

(5)	A kamat- és egyéb hozambevételek összege 491 millió forint.

(6)	A Ny. Alap nyugdíjkiadásai (504 866 millió forint) után a természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetére az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a)  pontja  szerint  fizetett  járulékból származó bevétel 64 623 millió forint.

(7)	Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségű feladatok végzésére a Ny. Alaptól átvett - a Ny. Alap rendszeres járulékbevételeinek 0,3 százalékaként meghatározott - összeg 1432 millió forint.

(8)	A működési célú bevételek összege 2118 millió forint. Ebből az összegből a központi költségvetés által a családi pótlék és más ellátások folyósításával összefüggő kiadások fedezetére biztosított térítés 1307 millió forint, 260 millió forint a családi támogatások igénylésének feldolgozásával, 63 millió forint a lakossági energiakompenzáció folyósítási költségeivel, 4 millió forint a családi pótlékban részesülőkre kiterjedő adatgyűjtéssel és feldolgozással kapcsolatos bevétel és egyéb bevétel. Az intézmények saját folyó bevételeinek összege 286 millió forint, 525 millió forint a működési költségvetésben 1995-ben keletkezett pénzmaradvány bevonásából származó bevétel.

(9)	A vagyonértékesítésből származó bevétel összege 4 millió forint.


A kiadások részletezése

10. §

(1)	A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások összege 
224 832 millió forint. E kiadások részletezését a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2)	A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás összege 84 246 millió forint, amelyből 292 millió forint a sclerosis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátásának kiadása. A gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás  összege 12 118 millió forint, 1249 millió forint a vérzékenység gyógykezelésére fordított kiadás.

(3)	A gyógyfürdő-szolgáltatás kiadásainak összege 1396 millió forint, az anyatejellátás kiadásainak összege 128 millió forint.

(4)	Az E. Alapot terhelő nyugellátások kiadása 79 265 millió forint.

(5)	A terhességi-gyermekágyi segély kiadásaira fordított összeg 8276 millió forint.
(6)	A táppénzkiadás összege 32 977 millió forint.

(7)	Az egyéb betegségi ellátásokra fordított kiadások együttes összege 3575 millió forint. Ebből az utazási költségtérítésre fordított kiadás 2133 millió forint, a kártérítési járadékok kiadása 743 millió forint, a betegséggel kapcsolatos segélyek kiadása 699 millió forint. A betegséggel kapcsolatos segélyek kiadásából 113 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés költségeinek megtérítése, 326 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordított összeg, 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatások kiadása, 11 millió forint a nemzetközi egyezményekből eredő kiadás.

(8)	Az E. Alapot terhelő postaköltség, bankköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb kiadások összege 1121 millió forint. A társadalombiztosítási kifizetőhelyek fenntartóinak fizetett költségtérítés összege 328 millió forint.

(9)	A kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos kiadások összege 7 millió forint.

(10)	A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (121 959 millió forint) után a Ny. Alap nyugdíjkiadásainak fedezetére az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerint fizetett járulék 37 198 millió forint.

(11)	A működésre fordított kiadások összege 15 533 millió forint, amelyből 2118 millió forint a 9. § (8) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás. A működési kiadások összegéből

a)	a KT. 8. §-a (12) bekezdésének a) pontja szerint a folyamatos működési kiadásokra fordított összeg 11 980 millió forint,

b)	a behajtási tevékenységet végző igazgatási szervek hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordított összeg 762 millió forint,

c)	a működési célú informatikai fejlesztésre fordított összeg 400 millió forint,

d)	beruházási kiadásokra, a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezésének részleges megoldására szolgáló összeg 776 millió forint,

e)	az egészségbiztosítási kiadások takarékos és hatékony felhasználását segítő ellenőrzési rendszerek (vény- és táppénz-ellenőrzési rendszer, jogosultság ellenőrzésére hivatott rendszer) fejlesztésére fordított összeg 244 millió forint,

f)	a Világbanki Program hazai költségeire teljesített kiadás 313 millió forint,

g)	a 9. § (8) bekezdése szerinti működési célú bevételek előirányzat fölött realizálódott összegéből teljesített kiadás 1058 millió forint.

(12)	Az egészségügyi fekvőbeteg szakellátást nyújtó, költségvetési rend szerint gazdálkodó intézmények tartozásainak visszatérítendő működési célú előleg formájában történő részbeni rendezésére teljesített kiadás 3995 millió forint.

(13)	A kincstári egységes számlához kapcsolt megelőlegezési számláról történt - a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 
- módosított - 1995. évi CXXI. törvény 32. §-ának (3) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó - hitelfelvétel után fizetett kamat összege 2745 millió forint.




A működési költségvetés

11. §

(1)	A működési költségvetés bevételi főösszege 15 533 millió forint.

(2)	A működési költségvetés kiadási főösszege 15 533 millió forint. Ebből az összegből az Egészségbiztosítási Önkormányzat kiadása 72 millió forint, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadása 2792 millió forint, 4 millió forint a Területi Egészségbiztosítási Bizottságok, 9464 millió forint a Megyei és Ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak kiadása, az Országos Orvosszakértői Intézet kiadása 671 millió forint. A központosított előirányzatok teljesítésének összege 1225 millió forint. A működési költségvetésben 1996-ban keletkezett pénzmaradvány összege 1305 millió forint.

(3)	A működési költségvetés mérlegét a 7. számú melléklet tartalmazza.


Vegyes rendelkezések

12. §

(1)	Az egészségbiztosítás által folyósított, nem egészségbiztosítási finanszírozású ellátások kiadásait és azok megtérítéseit a törvény 8. számú melléklete tartalmazza. A központi költségvetés által finanszírozott, az egészségbiztosítás által folyósított ellátások 1996. évi kiadásait a központi költségvetés megtérítései nem fedezték. A különbözetet (1081 millió forintot) a központi költségvetés az 1997. évben megtéríti.

(2)	Az E. Alap tartalékainak 1996. évi alakulását a 9. számú melléklet tartalmazza.

13. §

Az E. Alap likviditási tartalékának 1996. december 31-i záróállománya 16 870 millió forint.  Az E. Alap 1996. évi költségvetési hiánya fedezetébe az Áht. 58. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtása során ez az összeg vonható be.

14. §

(1)	A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról rendelkező - módosított - 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján 1996-ban az E. Alap javára 3737 millió forint összegben történt állam általi vissztehermentes vagyonátadás. E vagyon az E. Alapnak az AT. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartalékalapjába került.

(2)	Az E. Alap javára 1995-ben történt állam általi vissztehermentes vagyonátadás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1996. évi CX. törvény 11. §-ának (1) bekezdése szerint részben ideiglenes átadás-átvételi értéken lett számításba véve. Az 1996-ban megállapított végleges átadás-átvételi értékek figyelembe vétele alapján az 1995. évi állam általi vissztehermentes vagyonátadás összege 5195 millió forint volt.

(3)	Az (1) bekezdés szerinti tartalékban nyilvántartott vagyonelemek értékcsökkenése, értékvesztése 1996. év végi elszámolásának tartalékcsökkentő hatása - ideszámítva a Club Aliga üdülőegyüttes üzemeltetési vagyona csökkenésének hatását is - 97 millió forint.

(4)	Az E. Alap tartósan befektetett eszközök tartalékában nyilvántartott,  tulajdonában álló bérházak értékcsökkenése 1996. év végi elszámolásának a tartósan befektetett eszközök állományát csökkentő hatása 1 millió forint. Az (1) bekezdés szerinti tartalékban nyilvántartott értékpapíroknál 1996. év végén értékvesztés elszámolására nem került sor.







III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER
EGÉSZÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK


15. §

(1)	A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó bevételi főösszege 922 209 millió forint, kiadási főösszege 
990 350 millió forint, hiánya 68 141 millió forint.

(2)	A társadalombiztosítási alrendszer összevont 1996. évi költségvetési mérlegét a  10. számú melléklet tartalmazza, amely a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1996.évi CX.törvény 6. számú mellékletének a társadalombiztosítási alrendszer 1995. évi összevont költségvetése végrehajtásának mérlege számszaki elírásából adódó adatait is helyesbíti a következőképpen:
Kiadások 13 pont világbanki program hazai költsége 1995. évi teljesítés, 351 millió forint, kiadások összesen 861 718 millió forint, egyenleg - 40 416 millió forint.

(3)	A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetésének hiánya az 1. § (3) bekezdésében és a 8. § (3) bekezdésében meghatározott módon kerül rendezésre.

16. §

(1)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások vagyonátadással történő rendezése keretében 1996-ban 1270 millió forint összegű vagyonátvétel történt. Ebből 615 millió forint összegű vagyon felszámolási eljárás során, 655 millió forint összegű vagyon pedig az AT. 6. §-ának (3) bekezdésében szabályozott átvétellel került társadalombiztosítási tulajdonba. Az átvett vagyon - a tartozásra befizetett összegek különböző tartozásrészek kiegyenlítésére történő felhasználásának sorrendjére vonatkozó rendelkezések, az AT. 4. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontjában, továbbá 5. §-a (3) bekezdésének a) és c)-d) pontjaiban, valamint a KT. 18. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával megállapítható - eszmei hányadok szerint oszlik meg a Ny. Alap és az E. Alap között.

(2)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások vagyonátadással történő rendezése keretében átvett vagyon 1996. december 31-ével elszámolt értékvesztése (ideértve az e vagyonkörbe tartozó ingatlanok értékcsökkenését is) 1957 millió forint. Ebből 1110 millió forint a Ny. Alapnál, 847 millió forint az E. Alapnál elszámolt összeg.

(3)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások vagyonátadással történő rendezése keretében átvett vagyont a  11. számú melléklet részletezi.

17. §

Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.


Indokolás

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi
költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz


I. Fejezet


A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1996. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA


Általános indokolás


A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése 1995. október 17-i ülésén fogadta el a Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi költségvetését.A  Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésével kapcsolatos álláspontját 1995. november 9-i ülésén alakította ki. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését alapvetően meghatározó anyagi jogszabályok módosításáról 1995. november végén döntött a Parlament.

A Kormány döntését követően az Egészségbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése elfogadta az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetését, és a két Alap összhangját biztosító - lényegében technikai jellegű - változtatások után az egységes szerkezetbe foglalt törvénytervezetet, amelyet a Kormány még november hónapban az Országgyűlés elé terjesztett.  a Kormány az Önkormányzatok által elfogadott költségvetéstől eltérő álláspontot képviselt, amely az anyagi (ellátási) jogszabályok változtatásának eltérő megítélésén alapult. 
A törvénytervezet benyújtását követően olyan döntések születtek, amelyek alapjaiban befolyásolták a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetését is.

Az Országgyűlés 1996. március 12-i ülésnapján fogadta el a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló 1996. évi  XIV. törvényt. -
A törvény  feltételezve, hogy az év során mind a bevételek, mind a kiadások időbeli és összegszerűségi vonatkozásában is kiegyensúlyozott helyzet fog kialakulni, a hiányt 16,3 milliárd forintban határozta meg.

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi első féléves beszámolója még nem indokolta a pótköltségvetés elkészítését.Azt követően azonban a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési helyzetét meghatározó egyes tényezők a tervezettől eltérően - annál kedvezőtlenebbül -alakultak, emiatt pótköltségvetés benyujtására került sor.  
A pótköltségvetést az Országgyűlés 21,2 milliárd forint hiánnyal fogadta el. Az éves tényadatok alapján, az év végi kedvező folyamatok ellenére is, 24,6 milliárd forint hiány képződött.

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének 1996. éves tényadatait végül is többféle és esetenként ellentétes hatású gazdasági esemény alakította. 
A rendkívüli behajtásból származó bevételek a központi intézkedések elmaradása miatt e címen  nem folytak be az Alapba. 
A kintlévőségek behajtásából eredő járulékbevételek a módosított előirányzatot is meghaladó tényleges teljesítése részben ellensúlyozta a rendszeres járulékbevételi előirányzattól való elmaradást. Ebben nem kis szerepe van a személyi ösztönzési rendszer hatékonyságának. 

A Nyugdíjbiztosítási Alapnál járulékbevétel-kiesést okozott az Egészségbiztosítási Alap  pénzbeli ellátásainak alacsonyabb tényadata. Emiatt a pénzbeli ellátások után átvett nyugdíjjárulék 2 milliárd forint körüli összeggel csökkent. 
A nyugellátások előirányzata közel 14 %-os emelésre biztosított forrást, de az 1995. évi tényleges nettó átlagkereset növekedése ennél kisebb, 12,6 %-os mértékű törvényes emelést tett lehetővé. 
A nyugdíjág által folyósított, de nem az Alap által finanszírozott különféle ellátások 91 milliárd forint nagyságrendje 16 milliárd forinttal meghaladta az előirányzatot, különösképpen a központi költségvetésből finanszírozott ellátásoknál, az előnyugdíjnál és a kárpótlások tételeinél.


Az év végén elfogadott pótköltségvetési törvény a hiány mérséklése érdekében vagyonértékesítési kötelezettséget írt elő 2,9 milliárd Ft értékben mellyel az. Önkormányzat nem értett egyet, és időhiányra való hivatkozással nem is teljesített. E törvényi kötelezettség teljesítését az 1997. évi  zárszámadás keretében kell rendezni. 
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi költségvetési hiányából még fennálló 16,9 milliárd forint összeg rendezéséről a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben kell rendelkezni. 


Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi főösszege 1996-ban 560,0 milliárd forint, kiadási főösszege 584,6 milliárd forint volt, egyenlegében 24,6 milliárd forintos hiány alakult ki.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló 1996. évi XIV. törvény szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap tárgyévi hiányának rendezésére a központi költségvetés 1996. évi zárszámadási törvényében kerül sor. A hiányrendezés módjáról a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi pótköltségvetéséről szóló 1996. évi CXX. törvény sem rendelkezett másképpen.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 1996. évi CXXI. törvény is konkrét módon határozott a hiány rendezéséről, nevezetesen 1996. december 31-ével megszüntette a likviditási tartalékot, továbbá úgy rendelkezett, hogy a korábbi években a hiányok fedezetére lekötött likviditási tartalékot 1996. év végén vissza kell pótolni és a záróállományt a tárgyévi hiány fedezetébe be kell vonni. 

A 2. §-hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi bevételi főösszegének előirányzatát a költségvetési törvény 574,2 milliárd forintban határozta meg, melyet a pótköltségvetési törvény 564,9 milliárd forintra csökkentett. A teljesítés ennél 4,9 milliárd forinttal kevesebb 560,0 milliárd forint. Az elmaradás a rendkívüli behajtás 4,0 milliárd forint és a vagyonértékesítés 2,9 milliárd forint címén mutatkozik, amelyet az egyes bevételi nemenként mutatkozó, módosított előirányzatot meghaladó teljesítés részben ellensúlyozott. Vonatkozik ez különösen a kintlévőségek behajtására és a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételekre.

A járulékbevételek teljesítésében az alábbi körülmények játszottak szerepet. 

-	Az előirányzat kialakításában, a bázisként szereplő 1995. évi előzetes teljesítés magasabb volt, mint a tényadat. 

-	Az év során tovább gyengült a járulékfizetési fegyelem. 

-	Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a már említett járulékalap-szélesítési törekvést megfogalmazó jogszabályi részek hatályon kívül helyezésének hatása. 

Az előirányzat és a teljesítés valósághű összevetését nagyban nehezíti, hogy a rendszeres járulékbevételek teljesítési adatai a kintlévőségek behajtásából eredő bevételeket is tartalmazzák. Az ún. számított adatok - amelyek matematikai átlagolással kerültek kidolgozásra - már jobban megközelítik az egyes járulékbevétel nemeknél az év során a teljesítésben lezajlott folyamatokat. Az így számított munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék-befizetések 4,8 milliárd forinttal meghaladták a pótköltségvetési előirányzatot az egyéni járulék-befizetéseknél viszont 6,9 milliárd forint az elmaradás. A munkanélküli ellátások után fizetett járulékbevételek összességükben 0,6 milliárd forinttal a módosított előirányzat alatt teljesültek, mely az ellátásban részesülők tényleges számának csökkenése miatt következett be. 

Az egyes szociális ellátások utáni (önkormányzati- egyházi személyek) járulékbevételek az előirányzatot 0,6 milliárd forinttal meghaladó szinten teljesültek. 

Rendkívüli behajtásból 1996-ban az ismertetett okok miatt  nem származott bevétel. 
A kintlévőségek behajtásából származó bevétel 4,9 milliárd forinttal haladta meg az eredeti 0,9 milliárd forinttal a pótköltségvetés előirányzatát. A kedvező teljesítési pozíciót egyrészt a direkt ösztönzési rendszer működtetése, másrészt a köztartozások behajtásának jogszabályi hátterét biztosító törvénymódosítások révén sikerült elérni.

A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek tényleges teljesítése 2,9 milliárd forinttal haladja meg a tervezettet. 

Késedelmi pótlék és bírság a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek legnagyobb részét képező elem. Tényleges teljesítése az eredeti előirányzattól 2,8 milliárd forinttal, a módosított előirányzattól 1,8 milliárd forinttal marad el. Magyarázattal szolgálhat az a tény, hogy 1996. évben - a bázis évhez képest - a kiegyenlítési sorrendben hátrébb került besorolásra; de az előirányzat meghatározásakor ez a pozícióromlás nem kellő súllyal került figyelembevételre. Az ezen a bevételi alcímen keletkezett elmaradást nemcsak ellensúlyozta, de összességében pozitív egyenlegűvé tette az egyéb bevételek 4,7 milliárd forintos túlteljesítése.

A jelentős túlteljesítést az egyéb bevételek különböző jogcímén visszaérkezett ellátásoknak az év során történt és nem tervezhető összegű rendezése okozta (4,3 milliárd forint). Az eddig függő tételként szereplő összegek a folyó bevételek részét képezik. Az egyéb bevétel tételei a jogalap nélkül felvett ellátások megtérítései, a biztosítók által történt baleseti kártérítések, a társadalmi szervezet kezelői jogának megszűnésével kapcsolatos bevételek.

A kamat és egyéb hozambevételek összege 4,5 milliárd forint, melyből a tartósan befektetett eszközök hozama 3,2 milliárd forint, a rövidlejáratú befektetések hozama 0,01 milliárd forint, a vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel 1,2 milliárd forint, követelés megtérüléseként pedig 0,1 milliárd forint folyt be.

A lakásfedezeti kötvény tőketörlesztése július 1-jén befolyt 1,2 milliárd forint összegben a törvény előírásainak megfelelően a folyó finanszírozásba bevonásra került.

A működési költségvetés eredeti bevételi előirányzata 9,9 milliárd forint, melyből 0,7 milliárd forint a működési célú bevételek összege.

A központi költségvetés által térített működési célú bevétel 658 millió forint. Az eredeti 420 millió forintos előirányzat növekedését a következők indokolják. A 86 millió forintos (60+26 beérkezett, de le nem könyvelt) folyósítási többlettámogatás, 42 millió forint az egyes nyugellátásban, baleseti ellátásban és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülők egyszeri támogatásával kapcsolatos végrehajtási költségek finanszírozásához átutalt 42 millió forint (14 millió forint ellátások finanszírozására átcsoportosítottal csökkentett összege), 82 millió forint az ONYF 1995. évi zárszámadásában, mint pénzmaradványt nem szerepeltette és 28 millió forint 1995-ben felmerült és PM által jóváhagyott működési költségtöbbletet 1996-ban bevételként szerepelteti.

Az ingatlan-beruházásra átvett pénzeszköz előirányzatát a pótköltségvetés 0,2 milliárd forinttal csökkentette, az 1995. évi pénzmaradvány pedig 0,1 milliárd forinttal növelte a Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások forrását.

Az 1995. évi pénzmaradvány bevételként szerepeltetett 391 millió forintos összeget működési bevételként is ugyanolyan értéken kell szerepeltetni, ezért a 3. sz. melléklet szerinti pénzmaradvány bevételi összegét 26 millió forinttal kell növelni, míg az informatikai fejlesztések bevételét 26 millió forinttal csökkenteni kell.
 
A 9,9 milliárd forint módosított előirányzat tovább változott, az 1995. évi 0,4 milliárd forint egyéb pénzmaradvánnyal, illetve 0,3 milliárd forint bevételi többlettel.

Az eredeti előirányzaton felüli többletbevételből 0,2 milliárd forint a nem nyugdíjbiztosítási ellátások megállapítási, folyósítási kiadásainak költségtérítése, 0,1 milliárd forint az egyéb működési bevétel teljesülése.

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi bevételeiből 37,2 milliárd forint összeg származott az Egészségbiztosítási Alaptól pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átvett járulékból. Az egészségbiztosítási ellátások folyósítása után az átvett járulékok összege 2,1 milliárd forintot meghaladó mértékben elmarad a pótköltségvetési előirányzattól. Ennek indoka, hogy az egyes folyósított ellátásnemek és így az utánuk fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék az év során nem érte el a tervezett szintet. 

Vagyonértékesítés a hiány mérséklése céljából, a pótköltségvetés által előírt \"új bevételi forrás\"-nál 0,04 milliárd forintos tényleges teljesítésről adhatunk számot. Az általános indokolásban említett okok miatt alakult ki az előirányzat mindössze 1,4 százalékos teljesítése.
A Kincstári Egységes Számla igénybevételének ténylges összege 1336 millió forint.

A 3-4. §-okhoz:

A törvény a Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi eredeti kiadási előirányzatát 590,4 milliárd forintban határozta meg. A pótköltségvetés előirányzata az összes kiadások tekintetében 4,3 milliárd forinttal alacsonyabb összeget hagyott jóvá. A nyugellátásokra fordítandó összeget csökkentette 5 milliárd forintot meghaladó mértékben, a beruházások forrását 0,2 milliárd forinttal és bevezette új kiadási jogcímként a Kincstári Egységes Számla igénybevétele miatt felmerült kamatkiadást. 
A kiadási főösszeg tényleges teljesítése 584,6 milliárd forint az előirányzathoz közel 99  %-on alakult. 
A társadalombiztosítás nyugdíjbiztosítási ága által finanszírozott 1996. évi nyugdíjkiadás 504,9 milliárd forint. Az eredetileg jóváhagyott költségvetési törvény nyugdíjkiadási előirányzata 510,9 milliárd forint, az év közepén készült várható teljesítések alapján módosított nyugdíjkiadási előirányzat 505,8 milliárd forint. Az eredeti előirányzatokhoz képest kimutatott megtakarítás 6,1 milliárd forint illetve a módosított előirányzathoz képest 0,9 milliárd forint.
A sajátjogú öregségi nyugellátásokra 435,2 milliárd forint került felhasználásra. Hozzátartozói nyugellátásokra összesen 69,7 milliárd forintot fordított a nyugdíjbiztosítási ágazat. 

A nyugdíjkiadás 1996. évi növekedésének legfontosabb összetevői a 6,2 milliárd forintos kiadásnövekedést eredményező automatizmusok (létszámnövekedés, kiegészítő ellátások növekedése, összetétel-változás, cserélődés) és a nyugdíjemelkedésre fordított 55,5 milliárd forintos kiadási többlet.

1996. évben az 1975. évi II. törvény nyugellátások emeléséről szóló része úgy rendelkezett, hogy a nyugellátásokat - megállapításuk naptári évét követően - évente a tárgyévet megelőző naptári év nettó átlagkereset tényleges növekedésének megfelelő ütemben, két alkalommal kellett emelni. 
A fentieket alkalmazva januárban 12 %-kal, és júliusban - januári visszamenőleges hatállyal - 0,5 %-kal emelkedtek a nyugdíjak.

A nyugdíjkiadás a pótköltségvetésben meghatározott értéknél 0,9 milliárd forinttal alacsonyabban teljesült.

A fogyasztói árak 23,6 %-os 1996. évi növekedése a nyugdíjak 8,9 %-os reálérték-csökkenését eredményezte.
A lehetőségekhez képest túlméretezett januári emelés kompenzálására a költségvetés által nyújtott 3.000 forintos egyszeri támogatás javította az átlag alatti ellátással rendelkező nyugdíjasok körének 1996. évi jövedelmi helyzetét. Ez a kiadás a központi költségvetés terhére valósult meg és nem érintette a Nyugdíjbiztosítási Alap mérlegét.

Az ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások teljesítése, mely tartalmazza a posta- és bankköltséget 0,2 milliárd forinttal alacsonyabb a módosított előirányzatnál.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvény 9,9 milliárd forint összegű működési kiadást irányozott elő. Az előirányzat csökkentésből a feladatok és a költségszükségletek számbavétele és szigorú rangsorolása után, több mint 1,4 milliárd forint forrásrendezésről - előirányzat-átcsoportosítással, illetve feladat elhagyással - a feladatok és vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében. A döntés érintette a korszerűsítésre váró nyilvántartási rendszer technikai és személyi feltételeinek biztosítását, az ellenőrzési tevékenység megerősítését, az igazgatósági apparátusok létszámhelyzetének és elhelyezésének stabilizálását.

A hiányzó forrás biztosítását az 1995. évi működési pénzmaradvány finanszírozásba történő bevonásával, illetve az ingatlanértékesítés lehetőségében jelölte meg a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Elnöksége, melyet a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyott.
Az 1996. december 10-én elfogadott pótköltségvetés további 200 millió forinttal csökkentette a beruházási kiadásokat, illetve az 1995. évi pénzmaradványból 118 millió forintot jóváhagyott a Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások fedezetére.
A pótköltségvetés által biztosított 9892 millió forint előirányzat növelve az 1995. évi 391 millió forint pénzmaradvánnyal, a nem nyugdíjbiztosítási ellátások folyósítási kiadásainak 238 millió forint megtérítési többletével, illetve 109 millió forint működési többlet bevétellel, és csökkentve az ellátásból megvalósított 754 millió forint befektetés összegével 9876 millió forintra módosult. Ebből az összegből 9539 millió forint került felhasználásra. A különbözetből keletkezett 338 millió forint pénzmaradványból 215 millió forint törvény által meghatározott célfeladatok maradványa, melyből 69 millió forint befizetési kötelezettség, 146 millió forint azon célfeladatok maradványa, mely a költségvetési törvény értelmében megtakarításként más célra nem használható. A fennmaradó 123 millió forint pedig nem kötött felhasználású.

Az előirányzatok, illetve azok teljesülésének címenkénti  alakulása

1. cím  Nyugdíjbiztosítási Alap Központi irányítása

A törvény által biztosított 938 millió forintból 117 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, 821 millió forint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság előirányzata. Az 1995. évi pénzmaradvány felhasználásból, bevételi többletből, illetve belső átcsoportosítás eredményeként az 1.041 millió forint módosított előirányzatból 965 millió forint felhasználás mutatkozik.
A Központi irányítás az adott jogi lehetőségein belül előirányzat átcsoportosítással hozzájárult az informatikai fejlesztési kiadások kiegészítéséhez, az ágazat dolgozóinak anyagi elismeréséhez. Az új üzemeltetési feltételek a dologi kiadások közel teljes mértékű felhasználását eredményezték.



2. cím Területi nyugdíjbiztosítási igazgatóságok

Az eredeti 3.604 millió forint előirányzat módosítása már elfogadását követően szükségessé vált elsősorban a központosított  előirányzatok terhére, illetve az 1995. évi pénzmaradvány finanszírozásba való bevonásával.
További évközi módosítások hatására az előirányzat 4505 millió forintra módosult, melyből a felhasználás 4454 millió forint.

3. cím Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az 1881 millió forint módosított előirányzat maradványa mindössze 2 millió forint.
A törvény által biztosított 1532 millió forint előirányzat kiegészült a pénzmaradvány felhasználással, saját működési bevétellel, a nem nyugdíjbiztosítási ellátások megállapítási, folyósítási feladatokért kapott költségtérítés eredeti előirányzat feletti résszel és a központosított előirányzatokkal történt előirányzat átcsoportosításokkal.

9. cím Központosított előirányzatok

A központosított kiadási előirányzatot a törvény 3900 millió forintban rögzítette, melyből a központosított intézményi előirányzat 1995 millió forint. 

A központosított intézményi előirányzatok a pótköltségvetés 200 millió forinttal, ágazaton belüli átcsoportosítás során 327 millió forinttal csökkentette.

Az 1468 millió forint ágazaton belüli módosított előirányzatból 644 millió forint teljesült, melyet elsődlegesen az alábbiak határoztak meg:

-	Ezen előirányzat szolgált forrásul a kiemelt feladatként kezelt ellenőri tevékenység ösztönzésére.
1996. évben az ellenőrzések során feltár járulékkövetelésből az ösztönzésre fordítható jutalom alapja a jogerőssé vált fizetési meghagyás összege. Ez, illetve a kirótt járulék 2 %-os mértéke eredményezte, hogy a törvény által biztosított 50 millió forintból mindössze 23 millió forint kerülhetett felhasználásra, mely a területi igazgatóságok címén jelentkezett.

-	A pótköltségvetésben előírt működési előirányzat csökkenés a beruházási, felhalmozási kiadást érintette.

Az 1143  millió forintból 349 millió forint teljesült
A nyugdíjbiztosítási célfeladatok 1.905 millió forint előirányzata a pótköltségvetés során belső szerkezetében, illetve 118  millió forint 1995. évi pénzmaradvány felhasználással módosult. 
További módosítás eredményeként az előirányzat 1696 millió forint, melyből 1597 millió forint került felhasználásra.

Az informatikai és ügyvitel-korszerűsítési fejlesztések az előzetes önkormányzati testületi döntések értelmében a jóváhagyott feladatok végrehajtására irányultak biztosítva a folyamatos ügyvitelt. Fedezetként a törvényben meghatározott 840 millió forint, illetve az 1995. évi  más célra nem használható pénzmaradvány szolgált. A felhasználás 841 millió forint, 1996. évi maradványa kötelezettséggel terhelt.

A világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások 159 millió forint módosított előirányzatát a pótköltségvetés rögzítette, melyből 118 millió forint az 1995. évi pénzmaradvány. 
Az 1996. évben felhasznált e célú kiadások összege 117 millió forint. 
A maradvány más célra nem fordítható és kötelezettségvállalással terhelt.

Az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettséggel kapcsolatos kiadások 360 millió forint keretéből mintegy 65 millió forint került átcsoportosításra a területi igazgatóságok részére, mint felhasználási helyre. Központosított felhasználás 273 millió forint.
A kiadások bizonylatok ellátásában, szállításában, tárolási feltételek, adatszolgáltatási fogadás személyi feltételeinek biztosításában, hardware és szoftver fejlesztésekben, oktatási kiadásokban, illetve egyéb költségekben jelentkeztek. 1996. év folyamán és 1997. év elején a törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatok teljesítéséről az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság több alkalommal tájékoztatta az illetékes kormányzati szerveket és az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságát is. 
Kamat és hozambevétellel, vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások 0,1 milliárd forintos összege lényegében előirányzati szinten alakult. Ez magában foglalja a tárgyévben felmerült őrzési letéti díjakat, azok ÁFA fizetési vonzatát és az előző évben lebonyolított ingatlanértékesítési bevételek után keletkező, áthúzódó ÁFA befizetési kötelezettségét is. 
Alapok közötti elszámolás címén a tényleges teljesítés 66,1 milliárd forint, két részből tevődik össze, a keresztfinanszírozás keretében a nyugdíjkiadások után az Egészségbiztosítási Alapba átutalt 12,8 %-os járulékból, és a két biztosítási ág közös érdekeltségű feladatainak elvégzésére átadott összegből. Mindkét címen minimális mértékű kiadási megtakarítás mutatkozik, mind az eredeti, mind a módosított előirányzathoz képest.

A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény szerint a Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról felvett hitel kamatfizetési kötelezettsége állt fenn, a 24,0 milliárd forintos kamatmentes hitelfelvételi limit meghaladása esetében. A Nyugdíjbiztosítási Alap hitelfelvétele az év során meghaladta a törvényben megszabott határt, melynek fő oka a hiány tervezettnél nagyobb mértéke. Kiadási előirányzatként azonban a pótköltségvetés 1,5 milliárd forintos összeggel került beállításra, a tényleges teljesítés 1,3 milliárd forint volt. 

Az 5. §-hoz

A nyugdíjbiztosítási ágazat által folyósított, de finanszírozási forrásait tekintve nem az Alaphoz tartozó ellátások összege 1996-ban 86,5 milliárd forint volt. A legnagyobb hányadot a központi költségvetés térítési körébe tartozó ellátások teszik ki 57,0 milliárd forinttal. A felmerülő kiadásokat az 1996. évi térítés összege nem fedezte teljes egészében, a fennálló megtérítési kötelezettség a visszaérkezett - 381 millió forint - ellátásokkal csökkentett összege 85 millió forint, a pénzbeli kárpótlás megtérítési kötelezettsége 0,6 milliárd forint. 





A 6. §-hoz

A likviditási tartalék 1996. december 31-i hatállyal megszűnt, záróállománya 7,7 milliárd forint, amely az 1996. évi hiány fedezetére kerül felhasználásra.

A Nyugdíjbiztosítási Alap a VIR KFT és a  NYUGDBER Center KFT törzstőke emelését szabálytalanul 1996. évi pénzmaradványa terhére szándékozott megvalósítani. Az ÁSZ által is kifogásolt tőkeemelést a Nyugdijbiztosítási Alap az 1997. évi a társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésében előírt vagyonhasznosítás a hiány mérséklése céljából előirányzaton felüli teljesítéséből kell fedezze. 

A 7. §-hoz

1996. év során a vissztehermentes állami vagyonjuttatás keretében történő vagyonátvétel mérleg szerinti összege 7,1 milliárd forint volt, értékesítésre 3,0 millió forint összegben került sor (részvények, részesedések).


II. Fejezet


AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1996. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA


Általános indokolás


Az Egészségbiztosítási Alap az 1996. évet 465,5 milliárd forint bevétellel, 509,0 milliárd forint kiadással, 43,5 milliárd forint hiánnyal zárta.

 Az Országgyűlés 1996. március 12-én - hosszas vita után - elfogadta a társadalombztosítás pénzügyi alapjainak 1996.évi költségvetéséről szóló 1996.évi XIV.  törvényt. Az Egészségbiztosítási Alap tervezett hiánya 1,6 milliárd forint volt. 
Az év folyamán az Alapok helyzetét meghatározó egyes tényezők  a tervezettől eltérően alakultak. A várható hiány mértéke meghaladni látszott a pótköltségvetés benyújtására meghatározott mértéket. Továbbá felmerült a rendkívüli behajtásból származó bevételek teljesíthetőségének bizonytalansága az elmaradt központi intézkedések következtében. A Kormány törvényi kötelezettségének megfelelően pótköltségvetés beterjesztéséről rendelkezett.

A társadalombiztosítási alapok 1996. évi pótköltségvetési törvénye (az 1996. évi CXX. törvény) - mely 1996. utolsó napjaiban (december 26-án) lépett hatályba - már nagyrészt figyelembe vette a tervezettől kedvezőtlenebbül ható tényezőket. A bevételi oldalon a rendszeres járulékbevételeknél, a rendkívüli behajtásból származó bevételeknél és a munkáltatói táppénz-hozzájárulásnál együttesen 15,6 milliárd forinttal csökkentette az eredeti előirányzatokat. A kiadási oldalon a gyógyító-megelőző ellátásoknál, az egészségügyi szakellátási intézmények részleges adósságrendezésénél és a kamatkiadásnál a ténykiadáshoz viszonyított előirányzat-növelést megvalósította. 
A pótköltségvetésben meghatározott hiány-előirányzat 38,9 milliárd forint. A tényadatok szerinti deficit ennél 4,6 milliárd forinttal nagyobb. A többlet számos tényező eredőjeként alakult ki; részletesen a továbbiakban elemezzük.

Részletes indokolás

A 8. §-hoz:

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló 1996. évi XIV. törvény az 1996-ban keletkező költségvetési hiány pótlására konkrét rendezési módot nem határozott meg. A költségvetési törvény úgy rendelkezett, hogy a hiány rendezésére a központi költségvetés 1996. évi zárszámadásában kerül sor. A pótköltségvetési törvény a hiány rendezésének módjára vonatkozóan új szabályt nem tartalmazott.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 1997. január 1-jétől történő módosítása kapcsán, azzal egy csomagban sor került egy, az 1996. évi hiány rendezését is befolyásoló szabály elfogadására. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt is módosító 1996. évi CXXI. törvény az 1992. évi LXXXIV. törvény módosításával 1997. január 1-jétől megszüntette a társadalombiztosítási alapok likviditási tartalékát. Ezzel egyidejűleg úgy rendelkezett, hogy a korábbi években a hiányok fedezetére lekötött likviditási tartalékot 1996. év végével vissza kell pótolni, majd a tartalék záróállományát az 1996. évi hiány fedezetébe - a tartalék végleges felhasználásaként - be kell vonni. 

A 9. §-hoz:

Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi bevételi főösszeg előirányzatát a költségvetési törvény 489,5 milliárd forintban határozta meg. A pótköltségvetési törvény bevételi főösszeg-előirányzata 476,7 milliárd forint. A tényadat ennél 11,2 milliárd forinttal kevesebb; 465,5 milliárd forint. Elmaradás a következő főbb tényezőknél jelentkezik:

rendszeres járulékbevétel
4,6 milliárd forint
- munkáltatói, egyéni és baleseti járulék
3,8 milliárd forint
- munkanélküli ellátás utáni járulék
0,8 milliárd forint
rendkívüli behajtás
3,0 milliárd forint
táppénz-hozzájárulás
2,5 milliárd forint
társadalombiztosítási tevékenységgel 
kapcsolatos egyéb bevételek

1,1 milliárd forint
vagyonértékesítés
2,1 milliárd forint
egyéb tényezők
0,2 milliárd forint
Együttesen
13,5 milliárd forint

Néhány bevételi tétel tényadata magasabb az előirányzatnál; együttes hatásuk 2,3 milliárd forint. E tételek közül meghatározó a behajtásból származó bevétel - a pótköltségvetési megemelt előirányzatoz képest számított - 1,2 milliárd forintos többlete.

1.	A járulékbevételek alakulása

A rendszeres járulékbevételek - a munkanélküli ellátás utáni 18%-os járulék nélkül - 6,0 milliárd forinttal maradnak el az eredeti és 3,8 milliárd forinttal a módosított előirányzattól. Az eredeti előirányzattól való elmaradásban a járulékalap vártnál mérsékeltebb ütemű növekedésének van jelentős szerepe.
A munkanélküli ellátás utáni 18%-os járulék tényadata 0,8 milliárd forinttal marad el az előirányzattól. Az elmaradás oka, hogy az ellátásban részesülő munkanélküliek száma alacsonyabb volt a tervezéskor feltételezett létszámnál.

A kintlevőségek behajtásából származó bevétel 3,2 milliárd forinttal haladta meg az eredeti és 1,2 milliárd forinttal a módosított előirányzatot. Ezt a kedvező eredményt több tényező tette lehetővé. Egyrészt a behajtás jogszabályi feltételeinek évről-évre történő fokozatos javulása nyomán 1995-1996-ra kialakult az egészségbiztosítás komplex behajtási tevékenységrendszere. Az eredményekben nagy szerepet játszott az 1995 óta működő direkt ösztönzési rendszer is. A törvényben meghatározott keretek között az egészségbiztosítás a behajtást ténylegesen végző igazgatási szervek számára olyan érdekeltségi rendszert alakított ki és működtet folyamatosan, amely minden igazgatóság számára az általa elért behajtási eredményekkel arányos többletforrás felhasználását biztosítja. Ez a direkt ösztönzés a tapasztalatok szerint igen hatékony. Az 1996. évi eredményekre pozitív hatást gyakorolt az egyes köztartozások behajtásával összefüggő törvények módosításáról szóló 1996. évi LX. törvény elfogadása is.

Az 1996. évi LX. törvényben elfogadott új rendelkezések - melyek figyelembe vették a társadalombiztosítási önkormányzatok kezdeményezéseit - javították a kintlévőségek behajtásának a feltételeit. A változtatások egyszerűsítették például a végrehajtás lebonyolítását, előmozdították a köztartozások behajtására jogosult szervek együttműködését és biztosították, hogy a behajtás ösztönzésére szolgáló konstrukció kedvező hatását ne \"blokkolja\" egy túl nem léphető keretösszeg. (A törvény rendelkezése szerint a behajtási ösztönzés előirányzata a ténylegesen befolyt bevételek mértéke arányában túlléphető.) Az adminisztrációs terheket enyhítette a megszűnt gazdálkodó szervek esetében az ötezer forintot meg nem haladó társadalombiztosítási követelések törlési lehetősége. Különösen nagy jelentőségű törvényi változások azok, amelyek lehetővé teszik a tartozás átvállalását, kezesség vállalását, valamint a csődtörvény hatálya alá tartozó eljárások keretében a követelésről való lemondást, ideértve annak engedményezését is. Bár a törvény alkalmazásának első évében - július végi hatálybalépése következtében - még csak részleges hatást fejthetett ki, befolyása a behajtási tevékenységre, illetve a kintlévőségek alakulására jelentős.

A társadalombiztosítás kintlévőségeinek 1989. és 1996. közötti alakulását áttekintve jól látszik, hogy a kintlévőségek 1990-ben és 1991-ben igen gyorsan nőttek: mindkét évben több mint kétszeresükre. 1992-től kezdve a növekedési ütem évről-évre folyamatosan és jelentős mértékben mérséklődött és 1996. végén a tartozás-állomány (221,4 milliárd forint) már abszolút számban is kisebb volt a megelőző évinél. A tőketartozási (a késedelmi pótlék figyelmen kívül hagyásával számított) adatokat alapul véve az egyes években jelentkező abszolút számban mért növekmények ennél is lényegesen alacsonyabbak és az 1996. év végi tartozásállomány (154,5 milliárd forint) közel 10 milliárd forinttal kisebb mint volt egy évvel korábban. A kintlévőségek alakulásának 1992. óta tartó kedvező irányú változása jól tükrözi a behajtás jogszabályi feltételeinek fokozatos javulását, az eszköztár kibővülését, valamint az - önálló behajtási jog törvényi biztosítását követően (1992. végétől) kialakított - saját behajtási-végrehajtási apparátus munkáját.

A társadalombiztosítás kintlévőségeinek 1996. év végi állományára jelentős hatást gyakorolt az 1996. évi LX. törvény felhatalmazása, illetve a társadalombiztosítási önkormányzatok határozata alapján végrehajtott intézkedés, melynek keretében - a tartozások tételes felülvizsgálata, minősítése nyomán - a felszámolási eljárás alatt álló járulékfizetőkkel szembeni követeléseknek csak a várható megtérülési érték szerinti része jelenik meg a mérlegben. Ez a tartozásállományt 34,6 milliárd forinttal csökkentette. Az 1996. évi LX. törvény megteremtette annak feltételeit, hogy a társadalombiztosítással szembeni, a mérlegben kimutatott tartozások a várható megtérülést reálisabban fejezzék ki.

További információkat ad a kintlévőségek alakulásáról a folyószámlák adatainak áttekintése. Ezek jól mutatják, hogy nemcsak az összes tartozás, hanem a csődtörvény hatálya alá nem tartozó, működő járulékfizetők folyószámláin jelentkező tartozások is kedvezően alakulnak. A tartozások növekedési üteme a késedelmi pótlék figyelembe vételével is csökkent, a késedelmi pótlék nélkül számítva pedig az 1996. évi növekedési ütem az 5%-ot sem éri el az \"élő\" folyószámlákon.

A behajtási tevékenység, a kintlevőségek elemzése kapcsán érdemes kitérni a megszűnt járulékfizetők egyenleget mutató folyószámláinak tervszerű feldolgozására irányuló tevékenységre is. (A megszűnt járulékfizetők folyószámlája is intézkedést igényel, ha nem 0 egyenlegű.) A jogutódokkal, illetve a rendelkezések értelmében az adós tartozásáért helytállni kötelezettekkel szembeni behajtási intézkedések nyomán számos esetben lehetett a kintlevőséget megszüntetni. A megszűnt járulékfizetők 0 egyenlegű, további intézkedést nem igénylő folyószámláinak állománya 2 év alatt csaknem a duplájára emelkedett (331 ezerről 653 ezer darabra). Ezáltal az összes többi (intézkedést igénylő) folyószámla darabszáma (elsősorban az 1996. évi feldolgozási munka hatására) 1996. végén már alacsonyabb az 1994. év véginél, holott a folyószámlák globális száma jelentősen nőtt (két év alatt 308 ezer darabbal). 1996-ban csökkent - mintegy 46 ezer darabbal - az összes tartozásos folyószámla száma is.

A kintlevőségek behajtásából származó 1996. évi bevételek terv fölötti alakulása jelentékeny mértékben ellensúlyozta a rendszeres járulékbevételek korábban jelzett okokból bekövetkező elmaradását. A rendszeres járulékbevételek (ide nem értve a munkanélküli ellátások utáni járulékokat), valamint a kintlevőségek behajtásából származó bevételek együttes összege 2,8 milliárd forinttal marad csak el az eredeti előirányzattól.

Rendkívüli behajtásból 1996-ban nem származott bevétel. Ennek okát, körülményeit az indokolás általános részében bemutattuk.

A munkáltatói táppénz-hozzájárulás tényadata 3,5 milliárd forint; ez a módosított előirányzatnál 2,5 milliárd forinttal kevesebb. Ezt a teljesítési adatot elsősorban az is magyarázza, hogy a táppénz-hozzájárulás a befizetések elszámolására vonatkozóan az 1975. évi II. törvényben meghatározott ún. kiegyenlítési sorrendben 1996-ban az utolsó helyen állt, tehát ha a járulékfizetők fizetési kötelezettségüknek csak részben tettek eleget, a be nem fizetett összeg legelőször a táppénz-hozzájárulásnál \"hiányzott\".

Mint az előzőekben jeleztük, a járulékbevételek előirányzattól való elmaradásának egyik fő oka a járulékalapnak a tervezettnél kisebb növekedése. E tekintetben sokatmondó a járulékalap és a járulékbevétel 1996. évi növekedési ütemének egybevetése a társadalombiztosítási alrendszer egészére vonatkozó adatok alapján.

A járulékalap 1996-ban 14,0%-kal növekedett. Ez 0,7%-ponttal kisebb a tervezésnél feltételezett növekedési ütemnél.

Az I. félévben a növekedési ütem kedvezőbb volt (14,6%), ezért az I. félévi folyamatok értékelésénél még lehetőség látszott arra, hogy az érvényesülő keresetdinamika - a javuló behajtási hányad mellett - ellensúlyozni tudja majd a 4,7 milliárd forint összegben előirányzott járulékbevételt. A III. negyedévben azonban a járulékalap növekedése lelassult és az I-III. negyedévi kumulált adat már csak 13,7%-os növekedést mutatott. Az éves index valamelyest emelkedett, de az I. félévi dinamikától jelentősen elmarad. A tervezettnél mérsékeltebb keresetkiáramlás tehát a járulékbevételek tervtől való elmaradásának irányába hatott. (A KSH-nak a bruttó keresettömeg változását jelző adatai - melyek csak a 10 fő feletti létszámú szervezetekre vonatkoznak - ennél is alacsonyabb: 11,8%-os növekedést mutatnak 1996-ban a nemzetgazdaság egészében.)

A járulékbevételek korrigált - az 1996. évi 1,5%-pontos járulékmérték-csökkentés hatásától megtisztított - növekedési indexe 15,6%, tehát 1,6%-ponttal magasabb mint a járulékalap növekedési üteme. A járulékbevételek és a járulékkirovás hányadosaként értelmezett behajtási hányad az 1995. évi 96,0%-ról 1996-ra 96,8%-ra nőtt. 

2.	További bevételek

2.1.	Az előirányzott szinten (12,0 milliárd forint) teljesült a központi költségvetés által fizetett járulékból származó bevétel.
Ugyancsak az előirányzatnak (2,5 milliárd forint) megfelelő összegben folyt be a terhesgondozás kiadásai fedezetének megteremtésére a központi költségvetésből átutalt összeg.

2.2.	A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek tényadata (12,6 milliárd forint) 1,8 milliárd forinttal marad el az eredeti és 1,1 milliárd forinttal a módosított előirányzattól. Az elmaradás egyik fő oka, hogy e bevételi körben több bevételfajta túltervezett előirányzata az akkori gazdasági folyamatok indokolta elvárásoknak felelt meg. A tényadat (0,8 milliárd forint) még a reálisan előirányozható összegnél is alacsonyabb, aminek az az oka, hogy a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás kockázati körébe tartozó káreseményekkel összefüggő, az Egészségbiztosítási Alapot terhelő kiadások 1996. évi megtérítésére szolgáló összeg csak 1997-ben folyt be az egészségbiztosításhoz. Ezért e tételnél az előirányzattól való elmaradás összesen 1,4 milliárd forint.

A terhességmegszakítás egyéni térítési díja, melynek előirányzata 0,7 milliárd forint volt, az 1995. évi tényadat a 0,2 milliárd forintot sem érte el. A tényadat elmaradása e soron közel 0,5 milliárd forint. A terhességmegszakítással kapcsolatos központi költségvetési térítés 0,8 milliárd forint, az előirányzattal megegyező.

A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek legnagyobb súlyú tétele a késedelmi pótlék és bírság. Ennek 8,1 milliárd forintos tényadata az eredeti előirányzattól 2,1 milliárd forinttal, a módosított előirányzattól pedig 1,4 milliárd forinttal marad el. Az elmaradás meghatározó oka abban kereshető, hogy a késedelmi pótlék az ún. kiegyenlítési sorrendben kedvezőtlenebb pozícióba került. Ez a változás a késedelmi pótlékként, bírságként elkönyvelhető bevételeket visszafogta. Vannak olyan vélemények, hogy a késedelmi pótlék tervtől való elmaradó teljesítési adatát az okozza, hogy az igazgatási szervek - törvényben biztosított jogosultságuk alapján - jelentős mértékben engednek el késedelmi pótlék megfizetési kötelezettségeket, miközben tőketartozást nem engedhetnek el. E véleménynek azonban ellentmond, hogy a társadalombiztosítással szembeni összes tartozáson belül 1996 során is számottevően növekedett a késedelmi pótlék tartozás részaránya (az 1994. év végi 24,1%-ról két év alatt 30,2%-ra nőtt).

A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek tervezettől való elmaradását mérsékelte, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz visszaérkezett nyugellátások bevételként történő lekönyveléséből az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész lényegesen magasabb a tervezettnél.

2.3.	A kamat- és egyéb hozambevételként befolyt összeg 0,5 milliárd forint, az előirányzottnál 0,1 milliárd forinttal kevesebb. A kamat- és egyéb hozambevételek az Egészségbiztosítási Alap bevételei között marginális jelentőségűek; részarányuk mintegy 1 ezrelék. Ezen a helyzeten az elmúlt időszakban felgyorsult ingyenes vagyonjuttatás sem változtatott számottevően. A 491 millió forint összes bevételből 351 millió forint származik az ingyenesen átvett vagyonból, 88 millió forint az egészségbiztosítás korábban megképzett vagyonának hozama. Rövidlejáratú befektetésből származó hozambevétel nincs, ugyanis - a törvényi rendelkezések értelmében - a megelőlegezési számlán fennálló hitelállomány idején rövidlejáratú befektetések nem hajthatók végre. (A hitel igénybevétele 1996-ban folyamatos volt.) Az összes hozambevételből több mint 50 millió forint speciális konstrukcióból származik: jogszabályi rendelkezés értelmében a gyógyszerforgalmazóknak ún. túligénylési kamatot kell fizetniük, ha az általuk megadott forgalmazási terv alapján igényelt gyógyszertámogatási előleg összege a későbbi tényadatokhoz viszonyítva - egy bizonyos tűréshatárt túllépve - túlzottnak bizonyult.

2.4.	Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi bevételeiből 66,0 milliárd forint származott a Nyugdíjbiztosítási Alapból. Ez az összeg kétféle jogcímen került az egészségbiztosításhoz: az egyik a keresztfinanszírozás keretében a Nyugdíjbiztosítási Alap által finanszírozott nyugdíjkiadások után az Egészségbiztosítási Alapba átutalt 12,8%-os járulék. Ennek tényadata 64,6 milliárd forint, amely 0,8 milliárd forinttal marad el az eredeti és 0,1 milliárd forinttal a módosított előirányzattól. Az elmaradás oka, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott nyugellátások tényleges kiadása kevesebb volt a tervezettnél. A másik bevételi tétel a két biztosítási ág közös érdekű - az egészségbiztosítási igazgatási szerveknél koncentrálódó - feladatai elvégzésére a nyugdíjbiztosítás által átadott összeg, mely 1,4 milliárd forintot tett ki.

2.5.	Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek külön csoportját alkotják az ún. működési célú bevételek, melyek a működési költségvetésben felmerülő kiadások fedezetére használhatók fel. A működési célú bevételek előirányzata 1,1 milliárd forint volt, a tényadat 2,1 milliárd forint. A többletbevétel a következő tényezők hatására keletkezett:

    - a központi költségvetés megtérítése a tervezett 980 millió forinttal szemben 1047 millió forintra teljesült. 1995-ben már átutalt 63 milió forint lakossági energiakompenzáció folyósítási költségeinek központi költségvetési megtérítése és 4 millió forint a családi pótlékban részesülőkre kiterjedő adatgyűjtéssesl és feldolgozással kapcsolatos bevétel 1996-ban került lekönyvelésre,

-	az 1996. évi központi költségvetést módosító törvény rendelkezése alapján a központi költségvetés 260 millió forintot utalt át a családi támogatások igénylésének feldolgozásával kapcsolatos kiadásokra,
 
-	az 1995. évi energiaáremelés kompenzálásával kapcsolatos működési kiadások megtérítése 1996-ban vált elkönyvelhető bevétellé;

-	az intézményi saját bevételek tényleges összege 206 millió forinttal meghaladja az előirányzatot;

- a törvényi rendelkezések alapján elszámolt 1995. évi működési pénzmaradvány 525 millió forint 




A 10-11. §-okhoz:

Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi kiadásainak eredeti előirányzatát a törvény 491,0 milliárd forintban határozta meg. A tervezettől való 10 milliárd forintos kiadás túlteljesülése, az adott feltételek mellett mindenképpen \"kikényszerült\" (gyógyító-megelőző ellátások: 7,3 milliárd forint, kamatkiadás: 2,7 milliárd forint). E két tényezőn túl is a költségvetés olyan intézkedésekkel, illetve azokból fakadóan olyan megtakarításokkal számolt, amelyek a valóságban nem, vagy csak kis részben realizálódtak.
Emiatt egyedül a gyógyszertámogatási kiadásoknál több mint 12 milliárd forint terv fölötti többletkiadás keletkezett, de meghaladja a 2 milliárd forintot a rokkantnyugdíj kiadások többlete is. Más ellátásoknál is (pl. gyógyfürdő-szolgáltatás, utazási költségtérítés) is jelentkeztek néhány százmillió forintos többletkiadások. Az, hogy mindezek ellenére nem keletkezett az Egészségbiztosítási Alapban az eredeti előirányzathoz viszonyítva 25 milliárd forint fölötti többletkiadás, az elsősorban a  megszigorított feltételű táppénzkiadásokban elért  előírányzatnál kevesebb kifizetésnek köszönhető.

Az előirányzatnál 1 milliárd forinttal volt kevesebb a terhességi-gyermekágyi segély; kisebb megtakarítások más tételeknél is keletkeztek. 

Mindezek hatására a tényleges kiadások főösszege (a pótköltségvetési törvényben meghatározott részleges adósságrendezésre fordított 4,0 milliárd forint nélkül) 13,9 milliárd forinttal haladja meg az eredeti előirányzatot.

A pótköltségvetési törvény a kiadási előirányzatok jelentős részét megváltoztatta és összességében 24,5 milliárd forinttal emelte meg a kiadási főösszeg előirányzatát. Ennek főbb összetevőit mutatja a következő táblázat:





(milliárd forintban)

előirányzatváltozás
- gyógyító-megelőző ellátások
+ 7,3
- gyógyszertámogatás
+ 9,9
- gyógyászati segédeszköz támogatás 
+ 1,5
- nyugellátások
+ 1,9
- kamatkiadás
+ 2,0
- részleges adósságrendezés
+ 4,0
- egyéb előirányzat-növelések
+ 3,3
- táppénz
- 4,7
- keresztfinanszírozás
- 0,7
         együtt
+ 24,5

A megnövelt kiadási főelőirányzat 515,6 milliárd forint volt. Ehhez képest a tényadat 6,6 milliárd forinttal kisebb. Az egyes tételeknél túllépések és megtakarítások egyaránt találhatók. A jelentősebb eltérések a következők:

(milliárd forintban)

eltérések
- gyógyszertámogatás
+ 2,4
- kamatkiadás
+ 0,7
- egyéb többletek
+ 0,6
- táppénz
- 5,2
- terhességi-gyermekágyi segély
- 1,2
- keresztfinanszírozás
- 2,0
- gyógyászati segédeszköz-támogatás
- 0,9
- egyéb megtakarítások
- 1,0
         együtt
- 6,6

1.	Természetbeni ellátások

1.1.	A gyógyító-megelőző ellátások kasszája eredetileg 217,5 milliárd forintot tartalmazott. Ha minden kasszasoron sor került volna az EDDSZ -Kormány megállapodás szerinti 19% dologi és 27% béremelés kifizetésére, akkor a forrásigény 29,5 milliárd forint lett volna. A szaktárca és EÖE áttekintette a kasszasorokat és a dologi illetve a bérhányad arányában tett javaslatot a belső kasszaátcsoportosításokra és kifizetésekre. Igy sikerült teljesíteni a pótköltségvetés által biztosított 7,3 milliárd forint növekménnyel a megállapodást. 

A háziorvosi ellátás eredeti költségvetési előirányzata 21,5 milliárd forint volt, amely a 8 havi 24%-os szinten tartást biztosító előirányzat-átcsoportosítás során 22,4 milliárd forintra módosult. A módosított előirányzat teljes egészében felhasználásra került, amelyen belül 16,9 milliárd forint volt a teljesítményarányos-díjazásra fordított összeg. A háziorvosi ellátásra fordított összeg 18,5%-kal haladta meg az 1995. évi finanszírozási összeget.

1996-ban az új háziorvosi körzet létesítéséhez előírt lakosságszám-norma 1500 főről 1200 főre csökkent. Az újonnan létesített körzetekre 1996. évben 153 millió forint került felhasználásra. Az új praxisok egy évig az átlagbevétel mértékéig kiegészítő díjazásra jogosultak. Ez a díjazás ugyan ösztönözte a települési önkormányzatokat a fejlesztésre, de a háziorvos választásának jelenlegi rendszere és az adott településen már működő háziorvosok anyagi érdekeltsége következtében az új körzetek egy része az egy év letelte után sem rendelkezik a működőképességhez szükséges bejelentkezett biztosítotti számmal. Végeredményben 1996-ban 80 új területi ellátási kötelezettségű praxis létesült, ugyanakkor 11 praxis működése megszűnt. 

1996. év végén összesen 6775 háziorvosi szolgálat működött. Ebből 6295 területi ellátási kötelezettséggel, míg 480 praxis területi ellátási kötelezettség nélkül. Ez utóbbi praxisok mindegyike és a területi kötelezettségű szolgálatoknak a 69,9%-a (4403 körzet) vállalkozási formában működött. 1996. évben a háziorvosi szolgálatok havi átlagbevétele 288 ezer Ft, a területi ellátási kötelezettség nélküli praxisoké pedig 95 ezer Ft volt.

1996. június l-jétől a fővárosban 15 és megyénként 1-1 hajléktalanokat ellátó háziorvosi praxis finanszírozására nyílt lehetőség. 1996. évben 11 ilyen praxis létesült és finanszírozásukra 24,7 millió forint kifizetés történt a kassza-előirányzat terhére. 

A fogorvosi ellátás területén kialakult feszültségek, az ellátás problémáinak enyhítése érdekében a Kormány a 2029/1996.(II. 9.) számú határozatával döntött arról, hogy bővíteni kell a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető fogorvosi szolgáltatások körét. A bővített fogászati ellátás finanszírozásának biztosítása érdekében a fogorvosi szolgáltatások 7,1 milliárd forintos 1996. évi eredeti kassza- előirányzata szakmai fejlesztés címén 2,5 milliárd forintot tartalmazott. Ebből a felhasznált összeg 756 millió forint volt. A  keretmaradvány több okból keletkezett. Egyrészt az 1995. július 1-jétől életbe lépett szabályozás eredményeként több fogorvosi szolgálat működése megszűnt, mivel a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatások körének csökkentését nem tudta ellensúlyozni ezen ellátás iránti \"fizetőképes kereslet\"-ből származó bevétel. Másrészt az 1996. június 1-jétől bevezetett új finanszírozási rendszer normatívái alapján szervezhető fogorvosi szolgálatok számától messze elmaradt a létesített és finanszírozott praxisok száma. 
A fogorvosi szolgáltatás új finanszírozási rendszerére vonatkozó jogszabályok (62/1996. (IV. 26.) és 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet) a korábbi bázisból eredő torzulások megszüntetése érdekében az alapelőirányzat helyett az azonos feladatokat ellátó praxisokhoz azonos havonkénti fix díjat határoztak meg, amely  heti 30 órás rendelési idővel működő praxisok esetében 130 ezer forint alapdíjnak a praxis típusától függő szorzószámmal korrigált összege volt. A több éve tervezett teljesítményarányos finanszírozás  1996-ban sem került bevezetésre.

A feladatfinanszírozásba tartozó  járóbeteg-ellátásra fordított összeg 4,4 milliárd forint volt, amelyből 4,3 milliárd forint a gondozói tevékenység finanszírozására lett felhasználva, amely éves szinten 19,1%-kal haladja meg az 1995. évi teljesítést.

A feladat + teljesítményfinanszírozott járóbeteg-szakellátás 30,6 milliárd forinttal részesedett az 1996. évi költségvetési keretből, amely 19,2%-os növekedést jelent az előző évi kiadáshoz képest. Ezen összegből járóbeteg- szakellátás tevékenységi kódjai szerinti teljesítményjelentések alapján 18,2 milliárd forint került kifizetésre teljesítménydíjként, az ÁNTSZ megyei intézetei által az egészségügyi intézetek és szolgálatok részére végzett mikrobiológiai vizsgálatokra pedig 364 millió forint került felosztásra. 

Az érvényes kódrendszerrel mért és jelentett teljesítmények alapján - az 1995. évi teljesített 26,2 milliárddal szemben - 1996. évben 31,7 milliárd pont került elszámolásra, valamint korrekciós elszámolásként mintegy 85 millió pont. Ezen időszakban egy pont aktuális havi értéke 0,5135 forint és 0,6875 forint között változott a havonként jelentett teljesítménypontok függvényében. Az éves pontérték átlaga 0,5764 forint volt.

1996-ban a kötelező egészségbiztosítási szolgáltatások köre kiegészült a otthoni szakápolással. Az eredeti költségvetési törvény ezen ellátásra 600 millió forintot irányzott elő, amelyet a pótköltségvetési törvény a várható kiadások alapján 20 millió forintra csökkentett. Az 1996. évi ténykiadás végül 25 millió forint volt. A keretmaradvány más kasszákhoz lett átcsoportosítva.
Az új feladatra előirányzott összeg felhasználásának elmaradása a vonatkozó finanszírozási szabályok késedelmes megjelenésére (1996. július), azok alkalmazásának nehézségeire, a feladat újszerűségére és a teljesítmény-elszámolás, pályáztatás  rendszerére vezethető vissza. A szabályoknak megfelelő pályázatok elbírálását követően a megyei egészségbiztosítási pénztárak 1996. október l-jétől tudták megkötni az első finanszírozási szerződéseket. A létrejött szerződések alapján 1996. évben csak a várható egy havi teljesítménydíj 30%-ának megfelelő összegű egyszeri előleg kifizetése volt teljesíthető.

A mentés és betegszállítás eredeti költségvetési előirányzata 6,54 milliárd forint volt, amely tartalmazta az 1995. évi báziselőirányzat 500 millió forinttal történt emelését is. Az előirányzat növelés a kockázatkezelés célelőirányzata terhére, belső átcsoportosítással valósult meg. Egyidejűleg megszüntetésre került a betegszállításért fizetendő lakossági hozzájárulás (100 Ft szállításonként).

A pótköltségvetési törvény a mentés és betegszállítás kasszaelőirányzatát 6,95 milliárd forintban határozta meg, amely teljes mértékben felhasználásra került. Az előirányzat feladatok szerinti szétválasztása - az Országos Mentőszolgálat számviteli gyakorlata miatt - 1996. évben nem történt meg.

Mentésre és betegszállításra az Országos Mentőszolgálat 6,39 milliárd forint, öt egyéb mentést végző szervezet pedig 99 millió forint finanszírozásban részesült. Az Országos Mentőszolgálaton kívül betegszállítást végző szervezetek szolgáltatásainak finanszírozására felhasznált összeg 463 millió forint volt. E szervezetek betegszállítás céljából 1996-ban 9,3 millió hasznos kilométert teljesítettek.

Fekvőbeteg-szakellátásra az 1996. évi módosított költségvetési előirányzatból 129,8 milliárd forint került felhasználásra. Ebből 89,4%-ot az aktív fekvőbeteg szakellátás, 10,6%-ot a krónikus fekvőbeteg szakellátás finanszírozására fordított az Egészségbiztosítási Alap kezelője. A kiadások négy havi 5%-os színvonal tartására 1,8 milliárd forint, a 8 havi 24%-os átlagos színvonal tartásra 17,8 milliárd forint szolgált. Éves átlagban az aktív fekvőbeteg szakellátás 19,8 a krónikus 19,5%-kal haladta meg az 1995. évi kiadást.

1996. év folyamán a fekvőbeteg szakellátás finanszírozása az 1995 október 1-jével megkötött szerződések alapján történt. A szerződések kapcsán érdemi változás - csökkenés - csak az aktív szakellátás ágyai esetében történt, 10 970 ágy szűnt meg, azaz az összes ágy 10,5%-a (aktívon belül 12,9%). A krónikus ágyak száma csekély mértékben, 220-szal, 1,1%-kal nőtt, így az össz-ágyszámon belüli aránya 18,9%-ról 21,3%-ra emelkedett.

Az aktív fekvőbeteg szakellátásban teljesített éves súlyszám 2,4 millió volt, amely 6,1%-kal haladja meg az 1995. évi teljesítményt. A havi teljesítmények többnyire 190 és 220 ezer súlyszám között ingadoztak. A krónikus fekvőbeteg szakellátásban teljesített ápolási napok száma 1,9%-kal haladja meg az előző évit. Az átlagos krónikus ellátási napidíj 2000-2300 forint körül alakult 1996-ban.

Az esetfinanszírozotti körbe tartozó ellátások az összes gyógyító-megelőző ellátás 6,2%-át tették ki, miközben a korábbi években, 1994- és 1995-ben ez az arány 4,7, illetve 5,9% volt, mely jól mutatja az elvégzett nagyértékű diagnosztikai vizsgálatok és műtétek (pl. transzplantációk), implantátumok és művesekezelések számának növekedését és a technológiai fejlődés mértékét, valamint az egészségügyben használt anyagok és eszközök árának emelkedését.

1996. év során több új diagnosztikai egység (két CT és három MRI) kezdte meg működését. Kisebb megtakarítás a DSA diagnosztika területén következett be a tervezett fejlesztés elmaradásával és a vizsgálatok normáinak jelentős csökkentésével. A művesekezelések területén újabb állomás kezdte meg működését és a már működő központban pedig kapacitás bővítésre került sor.

1.2.	1996-ban is a gyógyszertámogatási kiadások alakulása jelentette a tervezettnél kedvezőtlenebb költségvetési egyensúlyi helyzet létrejöttének egyik fő okát. Az 1996-ra a célul kitűzött 1995 évihez képest 2 milliárd forint összegű kiadásnövekedés volt. Az előirányzat túllépését fokozta, hogy a támogatási rendszer megváltoztatása (az átlagos támogatási százalék csökkentése) csak többszöri halasztás után, május 1-jével lépett érvénybe. Ezt megelőzően több mint 4 milliárd forint \"egyszeri\" többletkiadás jelentkezett, annak következtében, hogy a gyógyszerek termelői és import beszerzési árának 1996. évi emelkedéséből adódó különbözet január 1-jétől az új fogyasztói ár- és támogatási rendszer bevezetésének időpontjáig a gyártóknál és az importőröknél kompenzálásra került.

Tény ugyanakkor az is, hogy a támogatási rendszer szigorítása nem eredményezte a várt megtakarításokat. A havi gyógyszertámogatási kiadásokat szemlélve megállapítható, hogy az intézkedés belépése után sem volt tapasztalható érdemi kiadáscsökkenés. A támogatási rendszer szigorítása csak a kiadások még gyorsabb növekedésének vette elejét. A megfigyelések szerint a gyógyszerrendelési gyakorlat igyekezett figyelembe venni a támogatási mértékek változását és a hasonló célú gyógyszerek közül a támogatás-változás során relatíve kedvezőbbé váló térítési díjú gyógyszerek felé tolódott el a felhasználás. Erőteljes kiadásnövelési hatása van a gyógyszergyártók igen intenzív marketing tevékenységével összefüggő gyógyszerfelhasználási struktúraváltozásnak. Általános jelenség a korszerűbb, de jóval drágább készítmények erőteljes térhódítása, a gyógyszerválaszték nagyfokú bővülése. A terv fölötti kiadás megvalósulásában a közgyógyellátási rendszer kiszélesítése (a jövedelmi és gyógyszerkiadási viszonyokat alapul vevő normatív közgyógyellátási típus bevezetése) nem játszott jelentős szerepet. 

A járóbetegellátásban is működő ún. különkeretes gyógyszertámogatás kiadásai a gyógyszer-támogatási kiadások között jelennek meg. E kiadások növekedése 1996-ban - a vérzékenység kezelésére szolgáló gyógyszerek nélkül, melyeknek külön törvényi előirányzatuk van (ld. lejjebb) - mintegy 1,3 milliárd forint. Ebből azonban 0,5 milliárd forint olyan gyógyszereknek tulajdonítható, amelyek 1996-ban az általános támogatási rendszerből kerültek a különkeretes támogatásba.

A fentebb felsorolt tényezők hatására a tényleges gyógyszertámogatási kiadások 84,2 milliárd forintot tettek ki, s ezzel 12,2 milliárd forinttal meghaladták az eredeti előirányzatot. Meghaladták a módosított előirányzatot (81,9 milliárd forint) is, elsősorban az év két utolsó hónapjában fellépő magas támogatási kiadások miatt, melyek az 1996 őszi influenzaszerű megbetegedések hatására, valamint az 1997. januári áremelés hírére már november végén megkezdődött gyógyszervásárlás nyomán következtek be.

A vérzékenység kezelésére szolgáló gyógyszerekre 1,25 milliárd forintot fordított az egészségbiztosítás, ez megegyezik a módosított előirányzattal. (Az eredeti előirányzat 0,8 milliárd forint volt, megegyezően az 1994. és 1995. évi előirányzattal.) A gyógyászati segédeszköz támogatás tényadata 12,1 milliárd forint. Ez az eredeti előirányzathoz képest 0,6 milliárd forinttal több, a  módosított előirányzatnál viszont 0,9 milliárd forinttal kevesebb.

1.3.	A további természetbeni ellátások közül a gyógyfürdő-szolgáltatásnál és az utazási költségtérítésnél egyaránt az 1996. évi előirányzat még az 1994. évi tényadatot sem érte el. A gyógyfürdő-szolgáltatás kiadása a megelőző két évben 799, illetve 1.214 millió forint volt, az 1996. évi eredeti előirányzat pedig 750 millió forint. Ennek betartásához igen erőteljes szigorító intézkedésekre lett volna szükség, ilyenekre azonban nem került sor. Az évközi folyamatok regisztrálása alapján a pótköltségvetési törvény az előirányzatot a kétszeresére (1.500 millió forintra) emelte. A megemelt előirányzathoz képest a tényadat mintegy 100 millió forintos megtakarítást mutat.

Hasonló a helyzet az utazási költségtérítésnél is, ahol az 1.350 millió forintban meghatározott 1996. évi előirányzat az 1994. évi 1.414 és az 1995. évi 1.771 millió forintos tényadatot követte.  A 2.133 millió forintos tényadat a pótköltségvetésben megemelt előirányzatot (2.000 millió forint) is meghaladta.

Az anyatejellátás kiadásai (128 millió forint) az előirányzott összeg (200 millió forint) alatt maradtak. Ezen ellátásnál a tényadat kisebb, mint a megelőző két évi (138, illetve 140 millió forint). A kiadáscsökkenés feltehetően összefüggésben van a gyermekszületések számának visszaesésével.

2.	Pénzbeni ellátások

2.1.	A korhatár alatti rokkant és baleseti nyugellátások 1996. évi tényadata 79,3 millió forint, amely az eredeti előirányzatot 2,2, a módosítottat pedig 0,3 milliárd forinttal haladja meg. Az eredeti előirányzat megtakarításokat eredményező intézkedésekkel (a felülvizsgálati rendszer szabályainak szigorításával) számolt. A rokkantsági nyugdíjrendszer átfogó átalakítására irányuló munkálatok csúszása miatt 1996-ban semmilyen érdemi kiadáscsökkentő intézkedésre nem került sor. 

A rokkantsági nyugdíjrendszer most folyó továbbfejlesztésében az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is részt vesz, ez azonban áthúzódik az 1997, 1998-as évekre. Az 1996. évi előirányzat túllépése a folyamatok hatásának elhúzódása következtében következett be.

2.2.	Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetésében a táppénzkiadások alakulása jelentős szerepet töltött be a még nagyobb költségvetési hiány megakadályozásában. A tényleges kiadás 33,0 milliárd forint, csaknem 10 milliárd forinttal kisebb az eredeti és több mint 5 milliárd forinttal a módosított előirányzatnál. Az 1996. évi kiadás az előző két évi tényadatnál (40,8, illetve 39,8 milliárd forint) is lényegesen alacsonyabb. A meghozott intézkedések tehát - a várakozásokat messze meghaladva - az 1993. év nominális színvonala alá vitték le a kiadásokat. Az alacsony táppénzkiadás a következő főbb tényezők hatására vezethető vissza:

-	a tapasztalatok szerint az 1996. elejétől működő táppénzellenőrzési rendszer számottevő mértékű hatást fejtett ki a táppénzkiadások megtakarítására;

-	a betegszabadság tartamának 10-ről 15 napra történt felemelése direkt módon csökkentette a táppénzkiadásokat;

-	a munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevezetése feltehetően ösztönzést adott a munkáltatóknak, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel a táppénzfegyelem javítása irányába hassanak;
-	jelentős szerepet játszottak azok az 1995. évi jogszabályi módosítások, amelyek megszüntették a nyugdíjas foglalkoztatás, valamint a többes jogviszonyok alapján történő táppénzkifizetést. (Az utóbbiak hatása már 1995. második felében érzékelhető volt.)

2.3.	A meghozott szigorító intézkedések hatására a terhességi-gyermekágyi segély kiadásai a két évvel korábbi szintre csökkentek. A tényleges kiadás 8,3 milliárd forint, szemben a 9,5 milliárd forintos előirányzattal. 1996. áprilisában lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely lecsökkentette a terhességi-gyermekágyi segélynek az alapjául szolgáló keresethez viszonyított százalékos arányát. Az alacsony kiadás irányába hatott a születések számának évek óta tartó kedvezőtlen tendenciája is (amelyet erősített a gyermekszüléssel, gyermekneveléssel kapcsolatos ellátások feltételeinek szigorítása).

2.4.	A további pénzbeni ellátások: a betegséggel kapcsolatos segélyek (engedélyezett külföldi gyógykezelések támogatása, a külföldi sürgősségi ellátás kiadásainak megtérítése, a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások, rendkívüli szociális támogatások), valamint a kártérítési járadék kiadásai egyaránt alacsonyabbak az előirányzatnál; a megtakarítás mintegy 100, illetve 150 millió forint. Ezek az ellátási kiadások 1995-höz képest minimális mértékben emelkedtek. A betegséggel kapcsolatos segélyek 1996. évi kiadása 699 millió forint, a kártérítési járadéké 743 millió forint.

2.5.	A pénzbeni ellátások kiadásainak függvénye a keresztfinanszírozás keretében a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeg. Ennek tényadata 37,2 milliárd forint, szemben a 40,0 milliárd forintos eredeti és a 39,3 milliárd forintos módosított előirányzattal. Ez a jelentős megtakarítás a táppénzkiadások igen kedvező alakulásának köszönhető, annak származékos hatása. A keresztfinanszírozás keretében az Egészségbiztosítási Alap a kifizetett pénzbeni egészségbiztosítási ellátások 30,5 %-át utalta át a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.  

3.	További kiadások

3.1.	A pótköltségvetési törvény rendelkezett arról, hogy az egészségügyi fekvőbeteg-szakellátási intézmények adósságainak részbeni rendezése az Egészségbiztosítási Alap forrásaiból történjen, 4,0 milliárd forint összegben.

A feladat előkészítését, lebonyolítását még a pótköltségvetési törvény elfogadása előtt meg kellett kezdeni, hiszen a törvény hatálybalépése (december 26.) után az év hátralevő része már semmilyen lehetőséget nem adott volna a kitűzött cél elérésére. A munkálatok 1996. novemberében kezdődtek a törvénytervezet normaszövegét alapul véve. A tartozásállomány felmérésében 56 kórház vett részt, melyek közül 39 felelt meg a törvényi előírásoknak, annak nevezetesen, hogy 1996. szeptember 30-án a lejárt szállítói tartozásuk - kivéve a beruházással és felújítással kapcsolatos tartozásokat - meghaladta az 1995. évi, az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételük 5 %-át. Végül 38 kórház részesedett a finanszírozási előlegből. A 38 kórház 1996. szeptember 30-án fennálló - számlákkal igazolt és az egészségbiztosítási igazgatási szervek által számlamélységig ellenőrzött - szállítói tartozásállománya 4,9 milliárd forint volt. E tartozás 80,4%-a mértékéig részesültek finanszírozási előlegben.

Az előirányzatból a megkötött szerződések által 3995 millió forint került lekötésre. A finanszírozási előlegben részesülő egészségügyi intézmények nagy beszállítókkal szembeni tartozásállományát az OEP közvetlenül bocsátotta a cégek (Chinoin, Human, Omker, Hungaropharma, Egis, Medimpex, Euromedic) rendelkezésére, összességében 1.390 millió forint értékben. A kórházak a finanszírozási előleg további részét elkülönített folyószámlára kapták.

A finanszírozási előlegek visszafizetése félév moratórium után, 1997. július hónaptól történik. A havi törlesztő részletek többnyire az intézmények 1996. évi, az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételei havi átlagának 5%-ában kerültek megállapításra. A népjóléti miniszter engedélye alapján a visszafizetési időszak 7 kórház esetében meghaladja a 24 hónapot. A szerződésekben a finanszírozási előleg visszafizetésére az intézménytulajdonosok, illetve a fenntartók garanciát vállaltak. A moratórium időszaka alatt elkezdődik a kamatmentes előlegben részesített intézmények gazdálkodásának ellenőrzése, likviditási helyzetének időszakonkénti monitorozása.

3.2.	Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai között 2,7 milliárd forintos összeget tesz ki a Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról felvett hitellel kapcsolatban fizetett kamat. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 30 milliárd forintban határozta meg azt a limitet, ameddig az egészségbiztosítás kamatmentesen vehet föl hitelt a megelőlegezési számláról. A kamatmentes hitelkeret mértéke 1996-ban nem változott meg, az elfogadott pótköltségvetés ugyanakkor már számolt a kamatfizetésből eredő kiadással, melynek fő oka a tervezettnél nagyobb hiány valószínűsítése. A 2,0 milliárd forintos pótköltségvetési előirányzatot a tényleges fizetési kötelezettség 0,7 milliárd forinttal haladta meg .

3.3.	Az ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadás (posta-, bank- és egyéb költség) tényadata 1,1 milliárd forint, vagyis az 1,5 milliárd forintos előirányzathoz képest 0,4 milliárd forint megtakarítás keletkezett. Ugyancsak megtakarítás jött létre a kifizetőhelyeket megillető költségtérítésnél is: a 0,5 milliárd forintos előirányzattal szemben a tényadat alig haladja meg a 0,3 milliárd forintot. Az 1996-ban felmerült kiadás kevesebb az 1995-ben, illetve 1994-ben kifizetett összegnél is. Az alacsony összegű kiadásnak az adja a magyarázatát, hogy azok az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátási kiadások (döntően a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély), amelyek kifizetőhelyeken folyósított összegének 1%-át kapják meg költségtérítésként a kifizetőhelyeket működtető munkáltatók, 1996-ban kisebb összegűek, mint a megelőző évben. (A táppénz- és a terhességi-gyermekágyi kiadások csökkenése természetesen nemcsak a globális adatokban, hanem a kifizetőhelyeken teljesített kiadásokban is jelentkezik.)

3.4. A működési célokra fordítható kiadások 1996. évi eredeti törvényi előirányzata 13,9 milliárd forint volt. Ezen belül

- folyamatos működési kiadásokra	12,0
- a behajtás ösztönzésére	  0,4
- az ellenőrzési rendszerek fejlesztésére	  0,2
- informatikai fejlesztésre	  0,4
- beruházási kiadásra	  0,9

milliárd forint szerepelt kiadási előirányzatként. A Világbanki Program hazai költségeire ugyan nem tartalmazott előirányzatot a költségvetési törvény, de felhatalmazást adott, hogy ilyen célú kiadások - a Kormány egyetértése esetén - teljesíthetők legyenek.

A pótköltségvetési törvény a Világbanki Program hazai kiadásaira 1,3 milliárd forintot irányzott elő. 0,6 milliárd forintra emelte ugyanakkor 0,1 milliárd forinttal csökkentette a beruházási kiadások előirányzatát. E módosítások nyomán a működési kiadások előirányzata 13,9-ről 15,3 milliárd forintra nőtt.

A módosított előirányzatoktól a teljesítési adatok a következő tételeknél térnek el:

-	A behajtás ösztönzésére 762 millió forint volt felhasználható. A behajtás eredményeként 38,1 milliárd forint folyt be a társadalombiztosításhoz. Az 1996. évi LX. törvény rendelkezése értelmében a behajtás ösztönzésére felhasználható összeg - mely a befolyt bevételek 2%-a - túllépheti az előirányzatot.

-	A működési költségvetés forrásait gyarapította a törvényi rendelkezések értelmében igénybe vehető 1995. évi pénzmaradvány (0,5 milliárd forint), valamint a működési célú bevételek előirányzat feletti többlete (0,5 milliárd forint). Mindezeket a tételeket a bevételek elemzésénél részleteztük.

-	A Világbanki Program hazai kiadásainak 1996. évi tényadata 0,3 milliárd forint. A kiadások zöme áthúzódik 1997-re.

Mindezen tényezők hatására a működési költségvetés 1996. évi főösszege 15,5 milliárd forint.

A 12. §-hoz:

Az egészségbiztosítási szervek 1996-ban 141,8 milliárd forint összegben folyósítottak a központi költségvetés ellátókörébe tartozó ellátásokat. Ezek közül a legnagyobb kiadási tételt továbbra is a családi pótlék jelenti. Új folyósítandó ellátásként 1996-ban megjelent az anyasági támogatás. 1996-ban jelentősen átalakult az ellátás igénybevételi szabályainak megváltozásával a GYES rendszere, és a normatív alapon járó közgyógyellátás bevezetésével változott a közgyógyellátás rendszere is. A felmerülő kiadásokat a központi költségvetés megtérítései és a helyi önkormányzatoknak a közgyógyellátással kapcsolatos megtérítése nem fedezte teljes egészében, a központi költségvetésnek még 1,1 milliárd forintos megtérítési kötelezettsége áll fenn 1996-tal kapcsolatban.





A 13. §-hoz:
 
A likviditási  tartalék 1997. január 1-jével megszűnik, 1996. végi záróállománya 1, 4 milliárd forint pedig az 1996. évi hiány fedezetére kerül véglegesen felhasználásra.

A 14. §-hoz:

1996-ban előrehaladt a vissztehermentes állami vagyonjuttatás keretében történő vagyonátvétel. A lezárult - az év végi mérlegben megjeleníthető - vagyonátvétel összege 3,7 milliárd forint volt. Az átvett összegből 1,6 milliárd forintot ingatlanok átvétele, 2,1 milliárd forintot pedig a Club Aliga üdülőegyüttes átvétele tesz ki.

Az 1995. évi, államtól történt vagyonátvételek átvételi értékét az 1995. évi zárszámadási törvény részben még csak ideiglenes átadás-átvételi értéken vehette számításba. A végleges átadás-átvételi értékek azóta rendelkezésre állnak, ezek figyelembevételével az 1995-ben történt vagyonátadás összege, ahogy a törvényjavaslat említi, 5,2 milliárd forint.


III. Fejezet


A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER
EGÉSZÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK INDOKOLÁSA


A 15. §-hoz:

A társadalombiztosítási alrendszer az 1996. évet 68,1 milliárd forint hiánnyal zárta (az eredeti előirányzat 17,8 milliárd forint, a módosított előirányzat 60,1 milliárd forint volt). A fenti egyenleg 922,2 milliárd forint bevételi és 990,4 milliárd forint kiadási volumen mellett alakult ki.



A 16. §-hoz:

A tavalyi évben a társadalombiztosításhoz a tartozások kiegyenlítéseként 1,3 milliárd forint összegben került az adósoktól vagyon. Ebből 0,6 milliárd forint összegű vagyon felszámolási eljárások során, 0,7 milliárd forint összegű vagyon pedig a társadalombiztosítási önkormányzatok határozata alapján került átvételre. Az átvett vagyonelemek értéke a vagyonátvétellel kiegyenlített tartozások biztosítási ágak szerinti összegének arányában oszlik meg a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás között.

A 17. §-hoz:

Az Országgyűlés által elfogadott - jelen törvényjavaslattal előterjesztett - zárszámadási törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba."
