"
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA



T/4921 sz. 
törvényjavaslat
Budapest, 1997. szeptember


1997. évi ........... törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi költségvetéséről


Az Országgyűlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. § (1) bekezdés alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) rendelkezéseire figyelemmel - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi költségvetéséről, valamint annak végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:


I. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER BEVÉTELEINEK ÉS
 KIADÁSAINAK FŐÖSSZEGE

1. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap)  költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó
a) bevételi főösszegét  1 361 264 millió forintban,
b) kiadási főösszegét   1 378 354 millió forintban,
c) hiányát 				         17 090 millió forintban
állapítja meg.
	(2) A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére az 1998. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
	(3) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlegét e törvény 1. számú melléklete, a társadalombiztosítási alrendszernek és az alrendszert nem terhelő ellátásoknak az 1998. évi összesített költségvetési mérlegét e törvény  2.  számú melléklete tartalmazza.


II. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK A KÖLTSÉGVETÉSE
Az Ny. Alap költségvetése

2.§ (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap
a) bevételi főösszegét	 786 390 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 	 786 390 millió forintban,
c) egyenlegét nullszaldóban
állapítja meg.
	  (2) Az Ny. Alap költségvetési mérlegét e törvény 3.  számú melléklete tartalmazza.

3. § Az Ny. Alapból finanszírozott Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek működési költségvetését e törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

4. § Az Ny. Alap és a társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott, a nyugdíjbiztosítás közreműködésével folyósított ellátások összesített mérlegét e törvény 5.   számú melléklete tartalmazza.


Az E. Alap költségvetése

5. § Az Országgyűlés az E. Alap
a) bevételi főösszegét		 574 874 millió forintban,
b) kiadási főösszegét		 591 964 millió forintban,
c)  hiányát 					       17 090 millió forintban
állapítja meg.

6. § (1) Az E. Alap költségvetési mérlegét e törvény  6.   számú  melléklete tartalmazza.
	  (2) A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoportszám gyógyító-megelőző ellátás kiadási előirányzata nem tartalmazza a felújítások és beruházások fedezetét.
	  (3) A  6. számú melléklet kiadások, 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoportszám, 1-12. kiemelt előirányzatok részletezését a 7. számú melléklet tartalmazza.




7. § Az E. Alapból finanszírozott Egészségbiztosítási Önkormányzat és az egészségbiztosítási igazgatási szervek működési költségvetését e törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

8. § Az E. Alap, valamint a társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott, az egészségbiztosítás közreműködésével folyósított ellátások összesített mérlegét e törvény 9.  számú melléklete tartalmazza.

9. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E.  Alapból finanszírozott, költségvetési  rend szerint gazdálkodó egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó 13. havi illetményt a dolgozók számára január hónapban fizetik ki - kérelemre 1998. január hónapban előleget folyósít. Az előleget az OEP 1998. február 1-jétől 5 havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.


III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

10. § A 3. számú melléklet bevételek 1. cím, 5. alcímnek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-a (8) bekezdése szerinti támogatási előirányzata a Magyar  Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi ..... törvény (a továbbiakban: KT.) 28. §-a szerint használható fel.

11. § (1) A  6.  számú melléklet kiadások 1. cím, 1 alcím 1 előirányzat-csoportszám gyógyító-megelőző ellátás előirányzata és a 8. kiemelt előirányzatszám, végkielégítés előirányzata és a 7. számú melléklet célelőirányzatok 1. sorának előirányzata, a célelőirányzatok összesen, valamint a Mindösszesen előirányzat a tényleges kiadások összegével  túlléphető.
	  (2) A 6. számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 4. előirányzat-csoportszám, 1. kiemelt előirányzatszám speciális szerződés szerint támogatott magas árú gyógyszerkiadás előirányzatból 1172 millió forint összegű keret a járóbeteg szakellátásban,  5123 millió forint összegű keret pedig a járóbeteg szakellátásban használható fel.
	  (3) A 6 . számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzat járóbeteg szakellátás, továbbá a 7. számú melléklet III. járóbeteg szakellátás finanszírozása CT-MRI előirányzatának felhasználása során a finanszírozó a nyilvántartásokban elkülönítetten kezeli a járó-, illetve fekvőbetegek részére elvégzett vizsgálatok elszámolását.

12. §  (1) A Ny. Alap 65 000 millió forint, az E.  Alap 40 000 millió forint összegig - a KT. 28. § (1)-(2) bekezdései szerint - bevételeik és kiadásaik évközi időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiányuk miatt kamatmentes, e mérték fölött pedig a jegybanki alapkamattal megegyező kamat mellett hitelt vehetnek igénybe a Kincstári Egységes Számláról.
	   (2) A nyugdíjbiztosítási, illetve az egészségbiztosítási szervek által folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat a folyósításukra vonatkozó jogszabályok alapján  a folyósító szerv által készített finanszírozási tervvel összhangban, az ellátások esedékességekor finanszírozza 1998-ban a Magyar Államkincstár az 1998. évi központi költségvetési törvény 28. § (6) bekezdése alapján.

13. § E törvény 3. számú melléklete kiadások 1. cím, 1. alcím, nyugellátások és a 6. számú melléklete kiadások 1. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoportszám korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátások és baleseti ellátások előirányzatának együttes összegéből az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és igazgatási szervei - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-ára hivatkozással - különös méltánylást érdemlő körülmények esetén nyugellátás (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) szociális rászorultságot is figyelembe vevő megállapítására, illetve emelésére 600 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 300 millió forintot használhatnak fel.

14. § (1) A 6.  számú melléklet kiadások, 2. cím működésre fordított kiadások, 2. alcím behajtás ösztönzése, valamint a 7. alcím APEH-OEP együttműködéssel történő behajtás ösztönzése előirányzat a tényleges bevételek mértéke, a 3. számú melléklet kiadások 2. cím, 2 alcím ellenőrzési tevékenység ösztönzése előirányzat a járulékellenőrzés során ténylegesen feltárt, illetve kirótt járulék arányában túlléphető.
	  (2) Ha a 3.  számú melléklet kiadások,  2. cím, 2. alcím ellenőrzési tevékenység ösztönzése, 4. alcím informatikai fejlesztés előirányzatának, valamint a 6.  számú melléklet kiadások 2. cím, 2., 3., 4., 6. alcím behajtás ösztönzése, ellenőrzési rendszerek fejlesztése és egészségügyi struktúra átalakítása,  beruházás,  informatikai fejlesztés előirányzatok tényleges kiadása kevesebb mint az előirányzat, azt a tárgyévben nem lehet felhasználni.

	   (3) A 3.  számú melléklet kiadások 2. cím, 3. alcím, 2. előirányzat-csoport előirányzata, valamint a   6. számú melléklet 2. cím, 5. alcím, 2. előirányzat-csoport világbanki program hazai ráfordításai előirányzat, a ténylegesen felmerülő költségek mértékéig túlléphető.


	    (4) A 3. számú melléklet bevételek  2. cím, 3. alcím,  és a 6. számú melléklet bevételek  2. cím, 3. alcím (a nyugdíjigazgatási és egészségbiztosítási világbanki programmal kapcsolatos  támogatások) előirányzatai a felhasználás tényleges igényéhez igazodóan az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat megállapodása alapján a Kormány egyetértésével évközben átcsoportosíthatóak az érintett kiadási előirányzatok azonos összegű, és egyidejű módosításával.
	    (5) A  3. számú melléklet kiadások 2. cím, 7. alcím, felhalmozási kiadások előirányzat a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszter és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat egyetértésével maximum 450 millió forint összegben teljesíthető, ha az e kiadás és a 2. cím, 3. alcím, 1. és 2. előirányzat-csoportszám együttes - világbanki kölcsön igénybevétele és a világbanki program hazai ráfordítása - tényleges igényekhez igazodó  kiadása nem több az előirányzatok együttes összegénél.
	    (6) A 6. számú melléklet kiadások, 2. cím, 4. alcím, beruházás előirányzat tényleges kiadása a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszter és az Egészségbiztosítási Önkormányzat egyetértésével maximum 637 millió forint összegben teljesíthető, ha az e kiadás, valamint a 2. cím, 5. alcím, 1., 2. előirányzat-csoport  - világbanki kölcsön igénybevétele és a világbanki  program hazai ráfordítása - kiadások együttes teljesítési adata nem több, mint az előirányzatok együttes összege.

15. § A  tényleges kiadások mértékéig túlléphetőek a 3.  számú melléklet kiadások 
a) 1. cím, 
-	1. alcím 1, 2, 3 előirányzat-csoportszám (korhatár feletti sajátjogú nyugdíjak, hozzátartozói ellátások, korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj I-II. csoportos) - ideértve a nyugellátások szükséges emelését -, 
-	2. alcím postaköltségek és egyéb kiadások, 
-	3. alcím a KESZ igénybevétel miatti kamatkiadás,

b) 3. cím Tartós befektetési célú vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások
előirányzatai.

16. § A tényleges kiadások mértékéig túlléphetőek a 6.  számú melléklet kiadások a) 1. cím
-	1. alcím, 2-6. előirányzat-csoport szám (gyógyfürdő szolgáltatás, anyatej ellátás, gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás, utazási költségtérítés),
-	2. alcím pénzbeli ellátások, 1-5. előirányzat-csoport (terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátások és baleseti ellátások, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) ,
	
-	3-5. alcím (kifizető helyeket megillető költségtérítés, postaköltség, a KESZ igénybevétele miatti kamatkiadás),

b)  3. cím tartós befektetési célú vagyongazdálkodással kapcsolatos,
c)  5. cím APEH-OEP együttműködéssel összefüggésben átadott összeg 
előirányzata.

17. § Jogszabályban meghatározott feltételek szerint a Ny. Alap és az E. Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló célfeladatok megvalósításában résztvevő köztisztviselőknél a személyi juttatások és ezek munkáltatót terhelő járulékai a teljesítmény figyelembevételével legfeljebb 6%-kal eltérhetnek a

a)  4.  számú melléklet  kiadások 
-	1. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoportszám, 1., 2., 
-	2 cím, 1. előirányzat-csoportszám, 1., 2.,

b) 8.  számú melléklet kiadások 
-	1. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoportszám, 1., 2. kiemelt előirányzatszám, 
-	2. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoportszám, 1., 2. kiemelt előirányzatszám,
előirányzattól.

18. § (1) Az Állam által a Ny. Alapnak vissztehermentesen átadott BHG ingatlan értékesítéséből származó bevétel kizárólag a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság elhelyezését szolgáló Budapest,  Fiumei úti épület felújítására használható fel.
	  (2) Ha a Budapest, Fiumei úti épület rekonstrukciójának tényleges kiadása kevesebb, mint a BHG ingatlan elidegenítéséből származó bevétel, azt más célra nem lehet felhasználni.
	  (3) Az  (1) bekezdés szerinti bevétel teljesülése esetén, annak összegével 
a) a 3. számú melléklet
-	bevételek 2. cím, működési célú bevételek,
-	kiadások 2. cím, működésre fordított kiadások, valamint
b) a 4. számú melléklet
-	bevételek  9. cím központosított  előirányzatok és 
-	kiadások 9. cím,  és  1. alcím, 2. előirányzat-csoportszám 
előirányzat túlteljesül.

19. § A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és a Kormány megállapodhatnak  a 3. számú melléklet bevételek, 4. alcím, 1. előirányzat-csoportszám vagyonértékesítésből és vagyonhasznosításból származó bevétel előirányzat arányos csökkentésében, amennyiben a 3. számú melléklet

a) 1. cím, 1. alcím a Nyugdíjbiztosítási Alap járulék bevételei és hozzájárulásai előirányzat 1998.  I. félévi teljesüléséből valószínűsíthető a Ny. Alap tervezettnél kedvezőbb egyensúlyi helyzete, és a
b) 4. alcím, 1. előirányzat-csoportszám vagyonértékesítésből és vagyonhasz-nosításból származó bevétel előirányzat a féléves teljesülése eléri az előirányzat 50%-át.

IV. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK


Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának általános szabályai

20. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb.) foglalt egészségügyi szolgáltatások finanszírozása - figyelemmel az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény (továbbiakban: T.) alapján megkötött kapacitás lekötési megállapodásokból és a 55. § (1) bekezdése szerinti struktúra átalakításokból következő módosításokra -  1998. december 31-ig az e törvény hatálybalépésekor érvényes finanszírozási szerződések alapján történik. A bérmegállapodás teljesítésének fedezetét az egyes ellátások kassza-előirányzatai tartalmazzák. Ennek folyósítására első alkalommal a március hónapra esedékes finanszírozáskor kerül sor. A teljesítmény szerint finanszírozott ellátásoknál a bérmegállapodás fedezetét - a kormányrendeletben meghatározottak szerint - a teljesítménytől független fix elem tartalmazza.
	  (2) Az Eb. 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltak közül a Kormány rendeletében meghatározott  egyes szolgáltatásokat az OEP - az E. Alapba e címen a központi költségvetésből átadott előirányzat terhére - az (1)  bekezdésben foglaltak szerint finanszírozza az adott egészségügyi szolgáltatásra meghatározott finanszírozási rendszer szerint.

21. § (1) Az E. Alap kezelője, a gyógyító-megelőző ellátások éves költségvetési előirányzatán belül - figyelemmel az AT. 11. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra - a népjóléti miniszter egyetértésével átcsoportosíthat, vagy kijelölheti azon összetartozó előirányzatokat, amelyeket együttesen kíván kezelni. Az átcsoportosítás szükségességét az E. Alap éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben részletesen indokolni kell.
	  (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a 19. § (2) bekezdésében foglalt előirányzatok tekintetében.

22. § A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával, a szakképesítés, az ellátott feladatok, a területi viszonyok és a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével olyan relatív rendszerben történik, amely az ellátás szakmai színvonalát veszélyeztető mértékű teljesítményre irányuló érdekeltséget degressziós szorzók utján csökkenti.

23. § A járóbeteg szakellátás - ideértve a fogászati ellátást is - a lekötött kapacitás rendelkezésre állásáért fix összeggel és
a) nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke és/vagy
b) az általuk ellátott feladat
alapján kerül finanszírozásra.

24. § A fekvőbeteg-szakellátás intézményeiben az aktív minősítésű osztályokon nyújtott ellátás finanszírozása a kapacitás rendelkezésre állásáért fix összeggel és

a) az ellátást indokoló fődiagnózis,
b) a fődiagnózis által indikált beavatkozások,
c) a főbetegséghez társult betegségek, 
d) a beteg életkora,
e) az a)-d) pont alapján indokolt ráfordítások
alapján képzett súlyszámok figyelembevételével történik.

25. § A fekvőbeteg szakellátás intézményei a krónikus minősítésű osztályokon nyújtott ellátás után a kapacitás rendelkezésre állásáért fix összeggel és a teljesített ápolási napok alapján szakmánként országosan egységes ápolási díj alapján részesülnek finanszírozásban.

26. § A védőnői szolgálat, az anya- és csecsemővédelmi feladatok, az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás, valamint az alapellátási ügyeleti szolgálatok, továbbá a büntetésvégrehajtás által fenntartott egészségügyi intézmények finanszírozása az általuk ellátott feladatok alapján történik.

27. § (1) A fekvőbeteg gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolás és a betegszállítás finanszírozása a végzett teljesítményen alapul.
	    (2) Az országosan általánosan nem elterjedt, korlátozott számban nyújtható ellátások finanszírozása az ellátott esetek számbavételével történik.

28. § (1) Az egészségügyi ellátás-fejlesztő alap előirányzat
a) új, a jelenlegi finanszírozási rendbe még be nem fogadott egészségügyi szolgáltatások, továbbá 



b) a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű, elsősorban krónikus betegségek szövődményeinek gyakoriságát és súlyosságát csökkentő prevenciós eljárások támogatására a népjóléti miniszter egyetértésével  használható fel a Kormány rendeletében meghatározott pályázat szerint.
	  (2) Az egyes finanszírozási technikák bevezetésének előkészítése céljából a Népjóléti Minisztérium szakmai fejlesztési programjában részt vevő egészségügyi szolgáltatók szerződés szerinti finanszírozása mellett az OEP a népjóléti miniszter felkérése alapján ellátja a szakmai programmal kapcsolatos, a finanszírozási rendszerhez történő illesztés lehetőségét biztosító elemzési, adatkezelési és adatszolgáltatási feladatokat is.


A társadalombiztosítás pénzügyi  alapjai költségvetési előirányzatainak megalapozását szolgáló törvénymódosítások

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

29. § Az AT.  4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 \" (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, korhatárt betöltött, valamint a korhatár alatti I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátások kiadásainak fedezetére szolgál.\"

30. § Az AT. 4. § (3) bekezdésének a)-c) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:/

\"a) a társadalombiztosításhoz befolyt
aa) társadalombiztosítási járulékok 61,54%-a (a társadalombiztosítási járulékon - 39% - belül a 24%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulék részaránya), valamint a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíj-biztosítási járulék teljes összege;

ab) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély utáni, továbbá a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék teljes összege, valamint a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy által fizetett egyéni járulék 70,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 10% - belül a nyugdíjjárulék  7%-os részaránya) és a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett egyéni járulék 


25,00%-a (az általuk fizetett  egyéni járulékok együttes mértékén - 4% - belül a nyugdíjjárulék - 1% -  részaránya); 

b) egyéb járulék, ideértve az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeinek fedezetére, valamint a gyermekgondozási segélyen lévők után a központi költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot, továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Amt.) 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget is; 

c) a késedelmi pótlék, bírság, valamint a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül
ca) a késedelmi pótlék, bírság 56,91 %-a,  
cb) a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélküli felvétel, vagy más ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes egészében;
cc) az egyéb tételek - ide nem értve a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint eltérő rendelkezés hiányában a társadalombiztosítási pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 56,91 %-a;

g) törvényben meghatározott egyéb bevétel, ideértve a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény  23. § (1) bekezdés d) pontja, továbbá 123. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számláján lévő összeg átutalását a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ha a pénztártag eszerint döntött;\" 

31. § Az AT. 5. §-ának  (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\" (1) Az Egészségbiztosítási Alap az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek
a)  III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja,
b) III. csoportos rokkantságra tekintettel megállapított hozzátartozói nyugellátása, hozzá-tartozói baleseti nyugellátása,

c) a jogszerzőnek üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség következtében történő elhalálozására tekintettel, 1998. január 1-jét megelőző időponttal megállapított hozzátartozói baleseti nyugellátása,




d) egyéb baleseti ellátása
fedezetére, valamint a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a külön jogszabályban meghatározott gyógyító-megelőző ellátások,  a gyógyászati szolgáltatások (gyógyfürdő szolgáltatások, anyatej ellátás) a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártérítési járadék, útiköltség térítés, segélyek) kiadásainak fedezetére szolgál.\"

32. § Az AT 5. § (3) bekezdésének a)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:/

\"a) a társadalombiztosításhoz befolyt
aa) társadalombiztosítási járulékok 38,46%-a (a  társadalombiztosítási járulékon - 39% - belül a 15%-os mértékű egészségbiztosítási járulék részaránya), valamint a 11,5%-os mértékű egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségügyi szolgáltatások biztosítására kötött megállapodás alapján fizetett egészség-biztosítási járulék teljes összege;
ab) a nem a Nyugdíjbiztosítási Alap kizárólagos bevételét képező egyéni járulékok közül a kizárólag a társadalombiztosítási  nyugdíj hatálya alá tartozó személy által fizetett egyéni járulék 30,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási járulék - 3% - részaránya) és a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett egyéni járulék 75,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén  - 4% - belül az egészségbiztosítási járulék - 3% - részaránya);

b) az Amt. 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeg;

c) egyéb járulékok, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény szerinti egészségügyi hozzájárulás, továbbá a munkáltatói táppénzhozzájárulás;

d) a késedelmi pótlék, bírság, valamint a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül 
da) a késedelmi pótlék, bírság 43,09 %-a, 
dd) a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj, és  központi költségvetési térítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése,  valamint az Egészségbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélküli felvétel, vagy más ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes egészében,
dc) az egyéb bevételek, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényben meghatározott további bevételek 43,09%-a;

33. § Az AT. a következő 5/C. §-sal  egészül ki:

\"5/C. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen Kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a célfeladatok megvalósításában részt vevő köztisztviselők  részére ösztönző jutalom kifizetésére kerülhet sor.
		   (2) A jutalom összegének kifizetésére az igazgatási szervek Kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesüléséről  szóló jelentésének a Társadalombiztosítási Önkormányzat Felügyelő Bizottsága általi felülvizsgálatát követően kerülhet sor.
			    (3)  Az  ösztönző jutalom felhasználásának részletes szabályait, a társadalombiztosítási önkormányzatok közgyűlései állapítják meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti intézkedésekkel összefüggő ösztönző jutalom kifizetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.\"


A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása


34. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alapján biztosított az, aki/

\"a) munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban áll, fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatása,\"

\"d) a keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban: munkanélküli ellátásban) részesülő személy, továbbá az a személy, akinek munkanélküli járadékra való jogosultságát 1998. január 1-je előtt megállapították és a járadék folyósítása a munkaadótól kapott  végkielégítés miatt későbbi időpontban történik, feltéve, hogy a munkanélküli ellátást folyósító szerv a halasztás időtartamára a társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot megfizette,\"

35. § A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a biztosítottakon túl - az, aki/

\"o) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult személy és erről a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki.\"

36. § A Tbj. 22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki. Egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
\"(2) A munkanélküli ellátást folyósító szerv az olyan személy után, akinek munkanélküli járadékra való jogosultságát 1998. január 1-jét megelőzően megállapították és a járadék folyósítása a munkaadótól kapott végkielégítés miatt későbbi időpontban történik, a halasztás időtartamára a munkanélküli járadék megállapított összege után társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet.\"

37. § A Tbj. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"32. § Amennyiben a biztosított foglalkoztatása egyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelme után - a 24., 27., 29. és a 31. §-okban foglaltaktól eltérően - a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.\" 

38. § A Tbj. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\" (2) A 39. § (2) bekezdésében említett személy az egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett 18%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.\" 

39. § A Tbj. 50. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A foglalkoztató a biztosítottnak juttatott, a járulék alapját képező tárgyhavi kifizetések után köteles a járulékok alapját és összegét megállapítani, a biztosítottat terhelő járulékot levonni és arról a (2) bekezdésben foglaltak szerint a bevallást benyújtani és a tárgyhót követő hó 10. napjáig az igazgatási szervnek megfizetni. A kifizetéssel egyidejűleg a foglalkoztató a biztosítottat írásban tájékoztatja az utána fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és az egészségügyi hozzájárulásról, valamint a tőle levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékról, valamint tagdíj összegéről.\"



A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása


40. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. §-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

\"(6) Az öregségi nyugdíj összegét - ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták - az (1) bekezdés szerint kell meghatározni.

(7) Ha a biztosítottnak a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az öregségi nyugdíj összege a (6) bekezdés szerint kiszámított összeg hetvenöt százaléka.\"

41. § A Tny. 79. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) A (2) bekezdés szerinti  naptól kezdődően a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 57. §-a szerinti baleseti járadék folyósítását szüneteltetni kell.\"


Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény módosítása


42. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban Eht.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"1. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) meghatározott egészségbiztosítási ellátások fedezetének kiegészítésére, illetőleg a Tbj. szerint kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultak ellátásának finanszírozására egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.\"

43. § Az Eht. 2. §-ának (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A Tbj. 4. §  a) pont  1., 3. és  6. alpontja szerinti foglalkoztató  a Tbj.  5. §-a (1) bekezdése a) és b) pontja, valamint  4. §-ának d) pontja alapján, továbbá a 


Tbj. törvény alkalmazásában munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott - ide nem értve a Tbj. 11. §-ában meghatározott személyeket -, valamint a munkanélküli ellátást folyósító szerv a munkanélküli járadékban vagy keresetpótló juttatásban részesülő személy után havi 2.100 (napi 70) Ft összegű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. 
(2) A Tbj. 4. §-ának b) pontja szerinti egyéni vállalkozó havi 2.100 (napi 70) forint összegű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni, kivéve ha a fizetési kötelezettség az (1) bekezdés alapján fennáll.\" 

44. § Az Eht. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
/(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni arra az időtartamra, amely alatt a foglalkoztatott/

\"a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül, vagy keresőképtelen - ide nem értve a betegszabadság időtartamát -, illetőleg fizetés nélküli szabadságon van, annak  31. napjától.\"

45. § Az Eht. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\" 3. § A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő személy után a támogatást folyósító települési önkormányzat köteles havi 2.100 (napi 70) forint összegű egészségügyi hozzájárulást fizetni.\"


A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása


46. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban Szaz.) 3. §-ának e) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazása során:/

\"e) társadalombiztosítási szerv: a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 16-17. §-aiban meghatározott szerv, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra  jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58.§ (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott  társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek.\"


47. § A Szaz. 6. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(2) Az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási és a magánnyugdíj rendszerrel kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám), melynek képzési szabályait a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.\"

48. § A Szaz. 23. §-ának a) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/ a TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:/

\"a) a társadalombiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató, illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi. LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj. tv.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban Tny. tv.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi. LXXXII. törvényben (a továbbiakban Mpt. tv.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben, (a továbbiakban: Eb. tv.) valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Alk. tv.) előírt adatszolgáltatásra kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár vagy intézmény) az e törvényekben meghatározott nyilvántartásokkal, járulékok levonásával, bevallásával, befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásokra való jogosultsággal, azok kifizetésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatban;\"

\"f) a munkaügyi igazgatás szerve a munkanélküli ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatással és munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos, valamint a foglalkoztatottakkal összefüggő, jogszabályban meghatározott egyéb tevékenysége, valamint ellenőrzési eljárása során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató e tevékenysége körében.\"

49. § A Szaz. 24. §-ának a) pontja a következők szerint módosul:
/A TAJ szám továbbítására jogosultak:/

\"a) a társadalombiztosítási szervek egymás között, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, illetve a 23.§ a) pontja  alapján adatszolgáltatásra kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár és intézmény) a társadalombiztosítási szerv részére a törvényekben meghatározott nyilvántartások, a járulékok bevallásával és egyéb követelések befizetésével, 


behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásra való jogosultsággal, annak kifizetésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából.\"

50. § A Szaz. 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A társadalombiztosítási szerv kapcsolati kódot képezhet az ugyanazon polgárra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából. Ugyanazon polgárra adatkérőnként más-más kapcsolati kódot kell képezni.

(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait a társadalombiztosítási szerv határozza meg. A kapcsolati kód nem lehet azonos az adóazonosító jellel, a TAJ számmal és a személyazonosító jellel, továbbá nem származtatható azokból.

(3) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind társadalombiztosítási szerv, mind az adatkérő nyilvántartásából törölni kell. A kapcsolati kódot csak a társadalombiztosítási szerv, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti és továbbíthatja.\"

51. § A Szaz. 37. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:/

\"b) a társadalombiztosítási szervnek, az egészségbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól;

c) a társadalombiztosítási szervnek, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének  ennek hiányában tartózkodási helyének  változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról.\"

52. § A Szaz. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A foglalkoztató és kifizető a személyazonosító jelet az Art.-ban meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében kezelheti, és az állami adóhatóságnak továbbíthatja.\"


A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 
1992. évi LXVI. törvény módosítása


53. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 37. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(4) A 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult:/
\"a) a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 16-17. §-aiban meghatározott szerv, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott, társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek  a családi állapottal kiegészítve  a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történő megállapítása és folyósítása (szolgáltatása), valamint ezeknek ellenőrzése céljából.\"


A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása


54. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"54. § (1) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,




b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át
nem haladja meg és nem rendelkezik vagyonnal.

		(2) A szociális rászorultság igazolásáról  a polgármester hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje legfeljebb 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány az   (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.
		(3) A szociálisan rászorult személyekről a települési önkormányzat polgármestere nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít a társadalombiztosítási igazgatási szerv felé.\"


Záró rendelkezések

55.  § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.

	  (2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az AT. 4. §-ának (2) bekezdésében az \"54,41%-ának\" szövegrész helyébe a \"56,91%-ának\" szövegrész, 5. §-ának (2) bekezdésében a \"45,49%-ának\" szövegrész helyébe a \"43,09%-ának\" szövegrész lép.
     (3) Az AT.-nek e törvénnyel megállapított, a bevételek Ny. Alap és E. Alap közötti megosztási arányait meghatározó rendelkezéseit első ízben az 1998. január hónapra vonatkozóan befizetett összegekre kell alkalmazni.
       (4) A Ny. Alappal és az E. Alappal szemben 1998. január 1-jét megelőzően keletkezett tartozások kiegyenlítésére elszámolt bevételeket, valamint a tartozás fejében átvett vagyont a tartozás keletkezésekor hatályban volt, törvényben meghatározott járulékmegosztási arányoknak megfelelően kell a két biztosítási alap között megosztani és elszámolni.

56. § (1) Az 1999. évre vonatkozó kapacitáslekötési megállapodásokat 1998. november 1-jéig kell megkötni.
	   (2) A megkötött kapacitáslekötési megállapodások év közben csak akkor módosíthatók, ha
	    a) az egészségügyi szolgáltató részére kiadott működési engedély módosítása a lekötött kapacitást érinti, vagy
	   b) a szolgáltatási struktúra átalakításával - a kapacitáslekötési megállapodással érintett feladatok változatlan teljesítése mellett - a járóbeteg 



szakellátási feladatok növelésével egyidejűleg csökken a fekvőbeteg szakellátásra lekötött kapacitás, vagy a krónikus minősítésű kapacitás növelésével egyidejűleg csökken az aktív ágyak száma, és a népjóléti miniszter az a) pontban foglalt feladatok vagy a b) pont szerinti struktúra átrendezésével egyetért.

57. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
	a) a T. 1. számú  melléklete helyébe e törvény 10. számú melléklete lép, 3. számú  melléklete helyébe e törvény 11. számú melléklete lép,
	b) a T. 2. számú mellékletében a \"A területi normatívák kiszámításánál figyelembe veendő adatokat és a számítás részletes matematikai levezetését a Népjóléti Közlönyben kell közzétenni.\" szövegrész helyébe a \"A területi normatívák kiszámításánál figyelembe veendő adatokat, a számítás részletes matematikai levezetését, valamint ezek eredményeképpen a tárgyévre kiszámított megyénkénti ágyszámokat a megállapodási határidőt megelőző 180 nappal a népjóléti miniszter köteles közzétenni. A matematikai összefüggés alkalmazá-sához szükséges adatok közül - az OEP által szolgáltatott, a finanszírozási szerződésekből származó adatok esetében a megállapodás évét megelőző évben érvényes finanszírozási szerződések adatait kell alkalmazni,
- a népszámlálási adatok tekintetében a legutolsó népszámlálás adatait kell figyelembe venni,
- a kórházi betegforgalmi adatokra és a KSH által szolgáltatott egyéb adatok tekintetében a megállapodás évét megelőző második-negyedik évre számított átlagos adatokat kell figyelembe venni.\" szövegrész lép, egyidejűleg a 2. számú táblázatot megelőző cím, a 2. számú táblázat és annak magyarázata a hatályát veszti.

	c) a T. 4. számú melléklete a Bács-Kiskun szövegrészt követően a \" Bács-Kiskun-Megyei Önkormányzat Kórháza, Kecskemét\" szövegrésszel, a Heves szövegrészt követően pedig a \"Mátrai Állami Gyógyintézet, Mátraháza\" szövegrésszel egészül ki.
	(2) A (1) bekezdésben foglaltakat első ízben a 56. § (1) bekezdése szerinti kapacitás lekötési megállapodások megkötése során kell alkalmazni.

58.  § (1) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének k) pontjában az \"eltartott hozzá-tartozója [Ptk. 685. §. b) pont]\" szövegrész \"eltartott közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §. b) pont] és élettársa szövegrészre változik. A 42-44. §-ok rendelkezéseit első ízben az 1998. január hónapra vonatkozó befizetésekre kell alkalmazni. Egyidejűleg hatályát veszti az Eht. 4. §-ának (2)-(3) bekezdése és 5. §-ának b) pontja, valamint az Eht. 7. §-ának (3) bekezdéséből az \"és a 4. § (1) bekezdésében\", valamint az Eht. 8. §-ában a \", a T. 105/C. § (2) bekezdésének alkalmazásánál pedig a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíj-

járulékot\"  szövegrész, továbbá a Tbj. 47. §-ának (3) bekezdéséből az \"A foglalkoztató a levont tagdíjról negyedévenként ad elszámolást a biztosítottnak, amelyen nyilatkozik arról is, hogy a levont tagdíjat a biztosított által megjelölt pénztárnak megfizette szövegrész, a Tbj. 50. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 53. §-ának (3) bekezdése  és 57. §-ának (2) bekezdése.\"
    (2) Az Eht. 2. §-a (4) bekezdésében a \"naptári naponként 60 forint\" szövegrész \"naptári naponként 70 forintra változik, 7. §-ának (1) bekezdésében a \"T.-re való hivatkozás\" Tbj.\"-re, a 8. §-ban a \"T. 105/C. § (1)\" bekezdésére való hivatkozás\" Tbj. 53. § (1)-(2)\" bekezdésre változik.
    (3) Egyidejűleg hatályát veszti az Szt. 55. §-a és 124. §-ának (3) bekezdése.

59. § (1) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter a T.-ben meghatározott szakrendelési összóraszámok és ágyszámok szakterületek szerinti megoszlásának a meghatározására.
		  (2) Az E. Alap költségvetési mérlegében a 6. számú melléklet kiadási oldalon 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 11. előirányzat működési költség előlegkeret felhasználásának szabályait kormányrendelet határozza meg.

60. § Ahol jogszabály a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt, vagy a végrehajtásáról szóló 89/1990. (V.1.) MT rendeletet említi, azon - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - 
a) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultak, valamint az ellátások fedezete, a társadalombiztosítási nyilvántartások, továbbá az adatszolgáltatási és járulék-fizetési kötelezettség teljesítése, valamint ezen szabályok ellenőrzése és az előírt kötelezettségek elmulasztásának vonatkozásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt,

b) a társadalombiztosítási nyugellátás vonatkozásában, ideértve az öregségi, rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat, valamint a hozzátartozói nyugellátásokat, a nyugdíjak évenkénti emelését, a nyugellátási iránti igény érvényesítését, az ezekkel összefüggő felelősségi szabályokat, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt, 

c) az egészségbiztosítási ellátások - ideértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a pénzbeli ellátásokat, ezen belül a terhességi gyermekágyi segélyt, a táppénzt; továbbá a baleseti ellátásokat, ezen belül a baleseti egészségügyi szolgáltatást, a baleseti táppénzt és a baleseti járadékot - vonatkozásában a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint 

d) az a)-c) pontokban említett törvények felhatalmazása alapján kiadott szabályokat kell érteni.


10. számú  melléklet az 1997. évi ... törvényhez



\" 1. számú  melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez

A járóbeteg szakellátás heti rendelési összórájának felső határértéke tízezer lakosra

1. Általános szakrendelés szakorvosi órái:								 266

2. Országos, regionális és speciális feladatot
ellátó szakrendelés többlet szakorvosi órái:								 210

3. Gondozó intézeti gondozás többlet szakorvosi órái:			   34

4. Nem szakorvosi órák*:														   80






















* Felső fokú végzettségű (vegyész, pszichológus, gyógytornász, logopédus, stb.) által irányított rendelés\"
11. számú melléklet  az 1997. évi ...... törvényhez

\"3. számú  melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez

TERÜLET
ÁGYSZÁM
BUDAPEST 
3 779
BARANYA
449
BÁCS-KISKUN
87
BÉKÉS
40
BORSOD-A.-Z.
300
CSONGRÁD
597
FEJÉR
101
GYŐR-MOSON-SOPRON
211
HAJDÚ-BIHAR
638
HEVES
40
JÁSZ-NAGYKUN
52
SOMOGY
124
SZABOLCS
40
VAS
197
VESZPRÉM
219
ZALA
275
ORSZÁG ÖSSZESEN
7 149

AZ ORVOSTUDOMÁNYI, EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI EGYETEMEK ÉS SPECIÁLIS INTÉZETEK MINIMÁLIS TERÜLETI ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉGE

EGYETEMEK
ÁGYSZÁM
SOTE
740
HIETE
160
POTE
290
SZOTE
362
DOTE
448
EGYÜTT :
2 000

SPECIÁLIS :
ÁGYSZÁM
MÁV KÖZPONTI KÓRHÁZ
285
BUDAI MÁV KÓRHÁZ 
92
BM. KÖZPONTI KÓRHÁZ 
211
KÖZPONTI HONVÉD KÓRHÁZ 
297
BALATONFÜREDI HONVÉD SZÍVSZANATÓRIUM
30
HÉVIZI HONVÉD SZANATÓRIUM
61
PÉCSI HONVÉD KÓRHÁZ 
62
KECSKEMÉTI REPÜLŐ KÓRHÁZ
55
MÁV KÓRHÁZ SZOLNOK 
90
EGYÜTT 
1 183
IM BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS KÓRHÁZAI 
688
Ország mindÖsszesen:
11 020


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


Az 1995-1996. évi sikeres stabilizáció, az egyensúlyi mutatók javuló tendenciája lehetőséget ad egy egyensúlyőrző, a versenyképesség erősödésén alapuló, fenntartható gazdasági növekedést biztosító gazdaságpolitika érvényesítésére és a gazdasági növekedés ütemétől elmaradó, de érzékelhető nagyságú életszínvonal javulásra is remény van.

Az egyensúlyra, a gazdasági növekedésre és az életszínvonal javítására egyaránt tekintettel levő költségvetési politika 1998-ban a társadalombiztosítás területén a reálértéktartást jelentősen meghaladó fejlődés biztosítására a nyugdíjak vonatkozásában biztosít lehetőséget.

Az Egészségbiztosítási Alap ellátásai tekintetében 1998-ban a reálértéktartás követelménye érvényesíthető.

Ezzel összhangban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési törvényjavaslatában meghatározott előirányzatok a következőkön alapulnak:

-	A   társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-a alapján a nyugdíjak emelésére 19%-os, az özvegyi nyugdíjrendszer átalakítására 2,5%-os fedezet biztosított, figyelembe-véve a létszámcsere, valamint minimális mértékben - a korhatáremelés hatásait is.
	
-	A rokkant nyugdíjak növekedése azonos az öregségi nyugdíjakéval, a  létszámcsere és a változás hatása itt nagyobb mértékű. 1998-tól a végleges rokkantsági ellátásokat a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozza.
	
-	A táppénzkiadások az előző évi keresetnövekedés mellett tartalmazzák a gyermekápolási táppénz igénybevételi idejének növekedéséből adódó többletkiadást.
	
-	A gyógyszertámogatási előirányzat a Kormány ésszerűsítő intézkedéseinek figyelembevételével került meghatározásra. Az előző évinél 11,5%-kal nagyobb előirányzat csak akkor tartható, ha az ártárgyaláson, a támogatások megállapításánál, a választék bővítésénél, a gyógyszerrendelési gyakorlat ellenőrzésénél jobban érvényesülnek a gazdaságossági követelmények.
	

	A gyógyító-megelőző ellátások kiadási előirányzata figyelembe veszi: 
	
˙	a kötelező  egészségbiztosításról szóló törvényből adódó feladatváltozást,
˙	a keresetek növekedésére 16%,
˙	a dologi színvonaltartásra 10,5%-os növekményt,
˙	fejlesztésre 2,3 milliárd forintot
 tartalmaz.

A hivatalok folyamatos működési előirányzatai a központi költségvetési fejezetekre vonatkozó szabályokhoz hasonló módon kerültek kialakításra.

A törvényjavaslat a beszedési hatékonyság  fokozása érdekében mindkét Alap vonatkozásában a behajtás-ellenőrzés mai ösztönző rendszere mellett további kormányrendeletben megállapított feltételekhez kötött új ösztönző jutalékrendszer  érvényesítésére is lehetőséget ad.

A fel nem sorolt kiadások a reálértéktartásra tekintettel kerültek kialakításra.

A költségvetés 1998-ban nem számol a lakossági terhek, térítési díjak jelentős növekedésével, és a térítési díjak körének bővítésével. Így a térítési díjszint változás az előző két évhez hasonlóan elmarad az inflációtól.
Ez az elhatározás akkor tartható, ha mind a kiadási, mind a bevételi oldalon megvalósulnak a költségvetési előirányzatok kialakításakor számításba vett intézkedések.

A bevételi oldalon
˙	A munkáltatói járulék tekintetében a keresettömeg 14,5%-os növekedésén túlmenően az 1997. évi járulékmértékváltozás, illetve a járulékalap-szélesítés áthúzódó hatása is figyelembevételre került, és számol a javaslat a beszedési eredményesség javulásával is. Az előirányzat magában foglalja a GYES után a központi költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot.
	
˙	Az egészségügyi hozzájárulás előirányzata a beszedési arány jelentős javulásának figyelembevételével került kialakításra. A térítési kötelezettség 1800 forintról 2100 forintra emelkedik.
	
˙	Az egyéni járulék előirányzat a keresettömeg növekedésén túlmenően figyelembe veszi az egyéni járulékfizetési felső határ emelésének hatását, és azt, hogy a járulék egy részét már a tőkefedezeti nyugdíjalapokba fizetik be. Az új helyzettel összefüggésben a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap számára támogatást nyújt.
	
˙	A nyugdíjreform egyes intézkedéseinek halasztása, és a költségvetések megalapozottságának biztosítása továbbra is elkerülhetetlenül szükségessé teszi az Alapok vagyonértékesítésből, hasznosításból származó bevételének 13,6 milliárdos nagyságú figyelembevételét.

A költségvetési javaslat szerinti kiadások 1998-ban 17,1 milliárd forinttal, 1,24%-kal haladják meg a bevételeket.

Az Alapok 1998. évi költségvetési törvényjavaslata tartalmazza az 1997. július 15-én elfogadott nyugdíjreform törvények néhány pontosítását is, illetve - mint a költségvetést megalapozó törvénymódosítás - az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Eht.) módosítását.
A nyugdíjreform törvények módosításai az eredeti jogalkotói szándék érvényesülését kívánják biztosítani, amely az öt törvény egyidejű parlamenti tárgyalása és a rendkívül nagyszámú módosító javaslat következtében nem tudott kellően érvényesülni a végső normaszövegben. Ez az ún. \"alaptörvény\", a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (a továbbiakban: Tny.) néhány pontosítását jelenti.  A Tbj. törvény módosításai közül a munkáltatók havi igazolási kötelezettsége érdemel figyelmet.

Az Eht.  módosítását - a havi 1.800.-Ft havi 2.100.-Ft-ra emelésén túlmenően - egyrészt az Alkotmánybíróság 37/1997. (VI.11.) AB. határozatával, másrészt a nyugdíjreform törvényekkel való összhang biztosítása teszi szükségessé. Emellett rendezni javasolja a végrehajtás során felmerült problémákat: a fizetés nélküli szabadság és a betegszabadság idejére történő egészségügyi hozzájárulás fizetés kérdését is.

A törvényjavaslatban - a Kormány korábbi döntésének megfelelően módosításra kerülnek a gyógyító-megelőző ellátás egyes szerződéskötési, finanszírozási szabályai, és változnak  az egészségügyi ellátási kötelezettségről,  és a területi finanszírozási  normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény mellékletei. A változtatás megszünteti az évenkénti kapacitás-felülvizsgálat és szerződéskötés kényszerét.
Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi  XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 115. §-a alapján az államháztartás információs rendszerét érintő adatszolgáltatási kötelezettségnek megfelelően az 1. sz. függelékben bemutatásra kerülnek összevontan, és külön-külön a Társadalombiztosítási Alapok 1998. évi, az előző évi várható, valamint az azt megelőző év tényadatai is.


Az Áht. 86. §-a (6) bekezdése alapján a törvényjavaslat 2. sz. függeléke tartalmazza a Ny. Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan 5 évre, a demográfiai folyamatok és azok hatásaira 50 évre szóló előrejelzést.

A törvényjavaslat 3. számú függeléke tartalmazza a társadalombiztosítási önkormányzatok által elfogadott költségvetési javaslatokat, valamint azok és a Kormány által elfogadott költségvetési javaslat közötti eltéréseket. Az önkormányzatok által elfogadott javaslat nem felelt meg a törvényekből következő követelményeknek, sem a Kormány által elfogadott céloknak, így például egyik költségvetés sem tartalmazza az I. és II. fokozatú rokkant nyugdíjak kiadásait, a bevételek a  reálisnál alacsonyabbak, a kiadásokat elsősorban az Egészségbiztosítási Alapban a megfinanszírozhatónál lényegesen magasabb szinten állapították meg, az alrendszeren  belül mutatkozó 100 milliárdos hiányt a központi költségvetési, támogatás igénybevételével javasolták megfinanszírozni.

Az államháztartási szintű egyensúlyi, és a növekedési feltételeket figyelmen kívül hagyó, és hiányos javaslatokat a Kormány nem tartotta bemutathatónak az Országgyűlésnek, ezért az önkormányzati javaslatokat lehetőség szerint figyelembe vevő, de a Kormányzati célkitűzéseken és követelményeken alapuló saját javaslat benyújtásáról döntött.





RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz

E paragrafus a társadalombiztosítási alrendszereknek a Nyugdíjbiztosítási Alap (továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegezéséről adódó bevételi főösszegét 1.361,3 milliárd forintban, a kiadási főösszegét 1.378,4 milliárd forintban, a hiányát pedig 17,1 milliárd forintban  állapítja meg.  A hiány rendezésének kötelezettségét az 1998. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvénybe utalja. 

Az Ny. Alap költségvetése nullszaldós, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (8) bekezdése alapján biztosított központi költségvetési támogatással. Azonban szükséges számolni a zárszámadás során esetleg felmerülő kismértékű egyenlegromlással, amelynek végső elszámolására a központi költségvetés  zárszámadásában kerül sor, összhangban az államháztartási törvény rendelkezésével.


A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

A 2. §-hoz

A 3. számú sz. melléklet az Ny. Alap bevételi és kiadási főösszegét egyaránt 786,4  milliárd forintban állapítja meg, a költségvetési egyensúlyt a központi költségvetés 20,1 milliárd forint összegű hozzájárulása biztosítja.

Az Ny. Alap járulékbevételei és hozzájárulási előirányzata  718  milliárd forint.

Nem változott a foglalkoztatókat terhelő járulékmérték, mint számítási alap továbbra is 24%.  A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugdíjemelési szabállyal összhangban a nyugdíjemelés 1998-ban 21,5%.  A törvényben meghatározott 19%-os mértékű emelés, a  saját jogú öregségi és hozzátartozói nyugellátás, baleseti nyugellátás és a rokkant nyugdíjak, a 2,5% különbözet az új özvegyi nyugdíjrendszer forrásául szolgál.

A járulékbevételek és hozzájárulások között kerül nevesítésre a gyermekgon-dozási segélyben részesülő személyek utáni központi költségvetési térítés 8 milliárd Ft   összegben.

A munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék várható bevétele 1998-ban 7,6 milliárd forint. 

Az egyéni nyugdíjjárulék várható bevételének becslésénél az E. Alap pótköltségvetése alapján számított előirányzat képezi a bázist.

Az egyéni járulékmérték a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,  valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvénynek megfelelően, 1998-tól a felosztó-kirovó rendszerben maradó biztosítottak befizetési kötelezettségeként 7%-ra növekedett. A 14,5%-os bruttó keresetnövekedés figyelembevételével számított bevételi összeget a szakmai becslés alapján, mintegy 13 milliárd forinttal növeli az egyéni járulékfizetési felső határ emelése. A tőkefedezeti pillérbe belépők esetében az előirányzat 1%-os egyéni járulékfizetést vesz figyelembe.

A nyugdíjjárulék két kisebb összegű előirányzata a munkanélküli járadék és az egyes szociális ellátások után fizetett járulék összege az 1998. évi várható tendenciának megfelelően változik.

A késedelmi pótlék és bírság az 1997. évi várható előirányzattól  kismértékben elmarad, a kintlévőségek behajtásából eredő járulékbevételek növekedésével összhangban.

A kintlévőségek behajtásából eredő járulékbevétel a hatékony behajtási munka eredményeként - az E. Alap pótköltségvetésének becslésén alapuló számítások szerint -  az APEH-OEP együttműködésének eredményét is figyelembe véve, 1998. évben a nyugdíjágazatnál 32 milliárd forint.

A vagyongazdálkodásból az ellátás fedezetére szolgáló bevétel 11,8 milliárd forinttal szerepel az 1998. éves költségvetés előirányzatai között. Ez az intézkedés összhangban áll az 1991-ben eldöntött költségvetési támogatás célú vagyonjuttatással.

A vonatkozó törvény szerint amennyiben a központi költségvetésben előirányzatként megtervezett térítési összeget meghaladja az Alap kiadási többlete, úgy  a különbözetet a zárszámadási törvényben kell rendezni.

A működési célú bevételek egyik tétele - a nem társadalombiztosítási forrásból folyósított ellátások költségtérítése  - a központi költségvetés működési célú térítése, amely a Népjóléti Minisztérium fejezet előirányzataihoz igazodik.



A Pénzügyminisztérium fejezet előirányzatai sorában a pénzbeli kárpótlás az 1997. évi XXIX. törvénnyel módosított 1992. évi XXXII. törvény, illetve az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás az 1997. évi X. törvény végrehajtása során felmerült költségek megállapodás alapján történő megtérítését tartalmazza.

Az államháztartáson kívülről, az ÁPV Rt. és a Hadigondozottak Közalapítványa által finanszírozott ellátások működési költségtérítése a vonatkozó rendeletek alapján kötött megállapodásokkal összhangban szerepel a bevételben.

Kiadások 

A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási kiadásainak legjelentősebb tételét a nyugellátások képezik. Az  1997. évi várható nyugdíjkiadás 766,5 milliárd forint, az előző évi előirányzathoz viszonyítva több mint 21%-os kiadás növekedést jelent.

Az 1996. évi LIX. törvény 1997. január 1-jei hatállyal új öregségi nyugdíjkorhatárt léptetett életbe.  A törvénymódosítást követően a nyugdíjkiadás hosszú távú növekedését meghatározó nyugdíjas létszámnövekedés, bár csekély mértékben,  0,3% ponttal, de már 1997-ben is mérséklődött.

Az 1998. évi nyugdíjemelés miatt a nyugdíjak reálértéke továbbra is megmarad.

A nyugdíjkiadás 1998. évi tervezett összkiadásából 640,4 milliárd forint a sajátjogú öregségi ellátásokra, 102,5 milliárd forint a hozzátartozói ellátásokra, 23,7 milliárd forint az I-II. fokú rokkantnyugdíjasok ellátására kerül felhasználásra.

1998-ban a hozzátartozói nyugdíjrendszerben szerkezeti változásokkal is számolni kell, jelentősen bővülhet az özvegyi nyugdíjra jogosultsággal rendelkezők köre.
A törvény szerinti választási lehetőség biztosításához több százezer érintett esetében kell kiszámítani az új járandóságot.

Az ellátottak számának folyamatos növekedése 1998-ra várhatóan megáll a korhatár emelés következtében és az 1997. évi átlagosan 2.343.000 fővel lehet számolni.

A postaköltségek és egyéb kiadások előirányzata a posta, bank és egyéb költségek 1998. évi várható kiadása 3 milliárd forint.

Az ellátás fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás kiadásai az Alap vagyonának mértékéhez  igazodnak.

A 3. §-hoz

A működési kiadások előirányzata 16.280 millió Ft, amelyből a folyamatos kiadásokra 12.419 millió Ft, kiemelt célfeladatokra 3.861 millió Ft fordítható. A folyamatos működési kiadások közül a személyi juttatások és járulékok növekményét a központi költségvetési szervekre vonatkozó 14,5%-os emeléssel, és az új feladatokkal összefüggő létszámmal számolva tartalmazza a javaslat, elismerve a megnövekedett nyilvántartási feladatok létszámszükségletének egy részét. A dologi kiadások előirányzata  5%-os növekményt tartalmaz.

Változatlanul a kiemelt célfeladatok között szerepelnek az adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatok,  és az informatikai fejlesztések, amelyek előirányzata az önkormányzat igényével megegyező.

Az előirányzat nagyságrendjét elsődlegesen a nyugdíjreform és az ahhoz kapcsolódó egyéb feladatok végrehajtása alapozza meg. A legjelentősebb fejlesztésre a nyilvántartás területén van szükség, de folytatni kell az 1997-ben elkezdett fejlesztéseket a folyósítási rendszer ügyvitele, igazgatási szervek informatikai hálózata területén is.

A működési kiadási előirányzat túlteljesülésével számol a javaslat, amennyiben a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság épületének felújítására bevonásra kerül a BHG ingatlan elidegenítéséből származó bevétel.

A világbanki kölcsönből finanszírozott fejlesztések kiadási előirányzata megegyezik az Egészségbiztosítási Alapnál tervezettel. A javaslat biztosítja, hogy a két Alap között a tényleges felhasználás igényéhez igazodva az önkormányzatok közötti megállapodás alapján (s a Kormány egyetértésével) az előirányzat átcsoportosíthatóságát,  valamint beruházási célú korlátozott mértékű felhasználását. A nyugdíjreform bevezetésével, az új özvegyi nyugdíjak megállapításával és az ellenőrzési feladatok növekedésével kapcsolatos várható többletkiadásokat (amely elsősorban személyi jellegű) a javaslat 698 millió Ft összegben tartalmazza.

Az ágazat nyilvántartási rendszerének teljeskörű, a napi feladatokon túlmutató korszerűsítését a világbanki program keretében tervezzük.





A 4. §-hoz

A nyugdíjbiztosítási szervek által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátások bevételeinek és kiadásainak előirányzat felhasználása tervhez igazodóan kerül kifizetésre.

Az E. Alap költségvetése

Az 5-6. §-hoz

Az E. Alap 1998. évi költségvetése 574,9 milliárd forint bevételi és 592 milliárd forint kiadási előirányzattal és 17,1 milliárd hiánnyal számol.

A bevételek döntő részét kitevő járulékbevételek (munkáltatói és egyéni járulékbevételek) alakulása a következő tényezők hatását tükrözi:

- A bruttó keresettömeg 14,5 %-kal nő.

- Az egészségbiztosítási egyéni járulék mértéke 1 ponttal, 4 %-ról 3 %-ra csökken, a munkáltatói járulékmérték pedig változatlanul 15 %.


A bevételek között jelentős tételként jelenik meg az egészségügyi hozzájárulás, mely bevételek alakulását alapvetően befolyásolja az egy főre vonatkozó havi befizetés összegének felemelése 1800 Ft-ról 2100 Ft-ra, továbbá az, hogy e bevétel 1998-ban - 1997-tel ellentétben - már 12 hónapon keresztül folyik be az Alaphoz.

A költségvetés 1998-ban is számol a kintlévőségek behajtásából származó járulékbevételekkel, ezek előirányzata 20 milliárd forint. Ez az összeg tartalmazza az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 32. §-ában foglaltak  végrehajtására  létrejött APEH-OEP együttműködésből tervezhető behajtási bevételt is.

A gyógyító-megelőző ellátások 1998. évi előirányzata 296 milliárd forint.

Az előirányzat kialakítása azzal a feltételezéssel készült, hogy megvalósul néhány, eddig az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott feladat (mentés, 





vérellátás, egyes transzplantációs műtétek) központi költségvetésből történő finanszírozása. Ez 7,8 milliárd forint összegben csökkenti a finanszírozandó feladatok körét.

A gyógyító-megelőző  ellátásban - fenntartva azokat a szakmapolitikai célokat, melyeket a tárca az egészségügy reformjának megvalósításaként kitűzött - a finanszírozás alapelve nem változik.
Biztosítani kell:
˙	a teljesítmények, a szakmai munka és ennek minősége jobb elismerését, egyben a nem valós teljesítmények kiszűrését, szankcionálását,
˙	a befejezett ellátás arányának növelését az ellátás minden szintjén,
˙	fentiekhez szükséges informatikai és ellenőrzési rendszerek kiteljesítését és működtetését,
˙	jobb kapacitás kihasználását és ezzel az egészségügyi ellátás szerkezetének átalakulását segítő módszerek, eszközök alkalmazását,
˙	a kórházon kívüli ellátások arányának növelését,
˙	a kasszaátjárás megvalósítását, azaz a \"pénz kövesse a beteget\",
˙	az ellátás minden szintjén a definatív ellátás megvalósítását,
˙	a hatékonyság növelését.

A finanszírozási eljárások változtatásait az eddigi tapasztalatok felhasználásával, valamint a teljesítmények nyilvántartásának pontosításával és az ellenőrzések kiterjesztésével indokolt megvalósítani.

Az 1998-ra tervezett, a költségvetési irányelvekben meghatározott, azaz a 10,5% dologi és 16% béremelésnek megfelelő mértékű növekményt meghaladó többletköltségek és szakmai fejlesztések a következők:

˙	a háziorvosi szolgálat területén az adatszolgáltatási rendszer bővítésére a teljesítményarányos finanszírozás részleges bevezetéséhez és mintegy 60-100 új praxis létrehozására került előirányzat biztosítás,
˙	a védőnői előirányzat bővítése  az eddig anya-gyermek- és csecsemővédelem feladatként előirányzott védőnői tevékenység megfelelő helyre történő áttelepítését szolgálja,
˙	a járóbeteg szakellátásban került megtervezésre a CT-MRI előirányzata azzal, hogy a finanszírozó a nyilvántartásában elkülönítetten kezeli a járó-, illetve fekvőbetegek részére elvégzett vizsgálatok elszámolását,
˙	az átmeneti gazdálkodási nehézségekkel küzdő kórházaknak nyújtható, valamint az évközben belépő fejlesztések működési előlegének fedezete,
	
	
	
˙	a krónikus fekvőbeteg szakellátásába az aktív rehabilitációs kezelése költségeinek differenciált elismerésére szolgál a fejlesztés,
˙	a célelőirányzatok a méltányossági hatáskörbe tartozó ellátások fedezetére és az új és a jelenleg alkalmazott finanszírozási rendbe még nem befogadott ellátásokra kerül forrás elkülönítésre.

A gyógyszertámogatásra rendelkezésre álló összeg - a rendszer változatlansága mellett - 102,6 milliárd forint, ami mintegy 11,5 %-kal haladja meg az ilyen címen 1997-ben felmerülő kiadásokat.
Az 1998. évi kiadásokat a következő tényezők befolyásolják:
- a termelői és import beszerzési árak növekedése (8 %),
- a terápiás struktúraváltás, új ellátási területek szükségszerű beépítése (3%),

Az előbbi tényezőkből következő előirányzatnál mérsékeltebb összegű előirányzat csak abban az esetben teljesíthető, ha az alábbi kiadásmérséklő intézkedések megtörténnek:
˙	a támogatási rendszer fix jellegének erősítése,
˙	a közgyógyellátottak számára felírható és a kiemelten támogatott készítmények körének felülvizsgálata,
˙	a gyógyszer-rendelési gyakorlat hatékonyabb befolyásolása,
˙	az olcsóbb gyógyszerek forgalmazásában való érdekeltség növelése,
˙	az országos szintű vényadatfeldolgozás és elemzés bevezetése, ennek alapján a gyógyszerek felírására, a támogatás elszámolására, felhasználására vonatkozó ellenőrzési rendszer hatékonyságának fokozása,
˙	a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árakra vonatkozó ártárgyalások eredményétől függően a támogatási szint mérséklése.

A gyógyszerkiadások 102,6 milliárd forintos előirányzata magában foglalja a speciális szerződés szerint támogatott magas árú gyógyszereket, illetőleg a vérzékenység kezelésére szolgáló készítmények körét is.

A gyógyászati segédeszközök támogatására szolgáló 1998. évi előirányzata 17,6 milliárd forint, ami 11,5 %-kal nagyobb az 1997-ben várhatónál.

A tervezésnél figyelembevételre került:
- a várható 8 %-os ipari árindex emelkedés (a kiadások kb. 40%-ban),
- az import termékek esetében a forintleértékelés hatása (kb. 11 %),

A javasolt előirányzat megtarthatósága érdekében az alábbi intézkedések megtételével számoltunk:



- a fix összegű támogatás széleskörű beléptetése,
- a közgyógyellátási lista radikális átalakítása,
- eredményes ártárgyalások,
- a jogszabályi háttér (szakmai) megalkotása,
- az ellenőrzés kiszélesítése.

A gyógyfürdő ellátások 1998. évi előirányzataként 1,95 milliárd forintot terveztünk, figyelembe véve az 1997-ben már megtörtént és tervezett jogszabály-módosításokat. 

A táppénzkiadások előirányzata 42,1 milliárd forint. Ennek meghatározása az 1997-ben várható táppénzkiadás mértéke, az előző évi bruttó keresetnövekedés (20 %) táppénzszabályainak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §-a szerinti a gyermekápolási táppénz időtartamának kiterjesztésével, valamint az ellenőrzési rendszer fejlesztése eredményeként várható megtakarítás figyelembevételével történt.

A korhatár alatti rokkantsági ellátások előirányzata 95,8 milliárd forint. Az előirányzat annak figyelembevételével került kialakításra, hogy 1998-tól - párhuzamosan az egyéni egészségbiztosítási járulék 1998-ban megvalósuló 1 % pontos csökkenésével - az Ny. Alap finanszírozza az I. és II. csoportos korhatár alatti rokkantsági ellátásokat. Az előirányzat a létszámnövekedés és létszámcserélődés egyenlegeként adódó hatással 19 %-os kompenzációval és a korhatáremelésből származó 3,7 milliárd forintos többletfinanszírozási igénnyel számol.


A 7. §-hoz

A működésre fordított kiadások előirányzata 21,2 milliárd forint. A működési költségvetésben a központi költségvetési szervekre vonatkozó feltételekhez közelítően a személyi juttatások és járulékaik előirányzatát 14,5 %-os növekménnyel számol a javaslat, elismerve a megnövekedett ellenőrzési feladatok létszámigényét, valamint az 1997. évi létszámfejlesztés áthúzódó hatását.

Kiemelt célfeladatként a folyamatos működési kiadásoktól elkülönítetten kezeli a javaslat a behajtás ösztönzésére, az ellenőrzési rendszerek fejlesztésére, az informatikai fejlesztésre  tervezett kiadásokat, 1,7 milliárd Ft összegben.




Beruházási kiadásokra 0,219 milliárd forint szerepel a javaslatban (épület, gépjármű és irodatechnikai berendezések), amely előirányzat kiegészülhet a világbanki kiadások előirányzatának kötött mértékű felhasználásával.

A 10. §-hoz

A paragrafus rendelkezik a tőkefedezeti pillér kialakulása miatt várható bevétel kiesés és egyéb bevételi elmaradások miatt a központi költségvetési hozzájárulás felhasználásáról.

A 11. §-hoz

A végkielégítés előirányzaton felüli teljesülése esetére vonatkozó előirányzat túlteljesülés szabályát tartalmazza a paragrafus.

A 12. §-hoz

Az Alapok bevételeinek és kiadásainak évközbeni időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiányuk miatt szükséges kamatmentes és jegybanki kamatfizetés mellett történő Kincstári Egységes Számla igénybevételének finanszírozási terv készítési kötelezettségen alapuló szabályairól rendelkezik a paragrafus.

A 13. §-hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap nyugdíjkiadási előirányzatainak együttes összegéből a vonatkozó törvényi szabályra tekintettel elkülönítésre kerül a különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyedi elbírálásán alapuló emelésére 0,6 milliárd forint, egyszeri szociális segélyekre pedig 0,3 milliárd forint.

A 14.-16.  §-hoz

Az ellenőrizhetőség érdekében a kötött, illetve a túlteljesülő kiadások konkretizálásáról rendelkezik a jogszabály. A nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási vilgábanki programmal kapcsolatos központi költségvetési támogatás tényleges felhasználási igényével összefüggésben megengedi a társadalombiztosítási önkormányzatok megállapodása, valamint a Kormány egyetértése mellett a két Alap közötti évközi átcsoportosítást, valamint annak Alapokon belüli,  feltételhez kötött felhasználását.


A 17. §-hoz

A bevételek maradéktalan teljesítése érdekében a behajtási előirányzat ösztönzési jutalékán túl a Kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap működési kiadásainak személyi juttatása és az ehhez tartozó munkáltatót terhelő járulékok előirányzata 6 %-kal túlteljesülő kiadási előirányzatnak minősül.

18. §-hoz

A Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Budapest, Fiumei úti épületének  rekonstrukcióját szolgáló források biztosításáról és azoknak kötött felhasználásáról rendelkezik a javaslat.

A 19. §-hoz

A  Ny. Alapnál a vagyonértékesítésből és a vagyonhasznosításból származó bevételi előirányzat féléves 50%-os mértékű teljesülése, valamint a járulékbevételek alapján prognosztizált éves szintű, tervezettnél kedvezőbb egyensúlyi helyzet esetén az előirányzat teljesítésének arányos csökkentésében állapodhat meg a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és a Kormány.

A 20-28. §-okhoz

A társadalombiztosítási pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási ellátások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXXIII. törvényben szabályozott természetbeni egészségbiztosítási ellátások finanszírozásának általános szabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény hatályon kívül helyezte. A rendelkezések tartalmazzák az egészségügyi szolgáltatások szükséges,  általános finanszírozási szabályait.


A 29-33. §-okhoz

A törvényjavaslat e szakaszai megállapítják - figyelembe véve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben foglalt járulékmérték-, járulékrendszer és egyéb változásokat, - a járulékmérték változásokból adódóan  a bevételek ágak közötti megoszlásának új arányait. 



Az 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása szabályozza, hogy 1998-tól az Ny. Alap finanszírozza az I. és II. csoportos korhatár alatti rokkantsági nyugellátásokat, míg az E. Alap biztosítja továbbra is a korhatár alatti III. csoportos rokkantsági nyugellátások fedezetét.

Indokolt, hogy az itt szereplő késedelmi pótlék és bírság bevételek az összes járulékbevételek arányában kerüljenek megosztására a két Alap között. Mivel az E. Alap bevételeinek egy jelentős része nem százalékos formában van meghatározva, ezért a késedelmi pótlék, bírság bevételek az 1997. évi gyakorlatnak megfelelően a két Alap járulékjellegű bevételi előirányzatai összegének arányában oszthatók meg.
A Ny. Alap és az E. Alap folyó évi bevételi beszedési aránya, kintlévőségeinek csökkentése érdekében a külön Kormányrendeletben szabályozott feltételek esetén a rendelkezés lehetőséget teremt az ellenőrzésben, és a beszedés-behajtásban közreműködő köztisztviselők ösztönző jutalom címen történő személyi juttatásainak és munkáltatói járulékainak évközi kifizetésére.

A 34. §-hoz

A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 150/1997. (IX.10.) Korm. rendelet bevezeti a speciális nevelőszülői jogviszonyt. Természetesen a Tbj. törvény ezt a jogviszonyt - mint biztosítási jogviszonyt - még nem kezelhette. A pontosítás részben ezt rendezi. A d) pont módosítása pedig azt kívánja biztosítani, hogy akik 1998. január 1-je előtt részesültek végkielégítésben és a végkielégítéssel fedezett hónapok átnyúlnak 1998. évre, a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottak legyenek.

A 35. §-hoz

A módosítás az Alkotmánybíróság 37/1997. (VI.11.) AB határozatával összhangban kívánja pontosítani azt, hogy egészségügyi szolgáltatásra szociális rászorultság esetén milyen személyi kör jogosult a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági bizonyítványa alapján. 


A 36. §-hoz

A 34. §-sal összefüggésben e jogszabályhely rendezi a  munkanélküli ellátást folyósító szerv társadalombiztosítási járulék és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségét azok után, akiknek végkielégítését 1998. január 1-jét megelőzően állapították meg és a járadék folyósítása ezt követő, későbbi időpontban történik.

A 37. §-hoz

A pontosítás arra irányul, hogy a végrehajtók számára egyértelmű eligazítást adjon arra vonatkozóan, hogy az egészségbiztosítási járulék megfizetése alóli mentesség csak a biztosított által történő járulékfizetésre vonatkozik akkor, ha foglalkoztatása egyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát. 

A 38. §-hoz

A pontosítás annak az eredeti jogalkotó szándéknak a megvalósítását célozza, hogy az egészségbiztosítási ellátások megszerzése érdekében történő 18%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetés lehetősége csak arra a személyi körre vonatkozik, aki ezt a jogosultságot nem biztosítottként, külön megállapodás alapján kívánja megszerezni. 

A 39. §-hoz

A pontosítás azt kívánja szabályozni, hogy a biztosított számára a munkáltató minden hónapban köteles legyen elszámolást adni arra vonatkozóan is, hogy a  kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után milyen összegű társadalombiztosítási járulékot utalt át a társadalombiztosítási szervek számára.

A 40. §-hoz

A pontosítás azt kívánja szabályozni, hogy milyen ellátás illeti meg az állampolgárt akkor, ha 2013 előtt ún. vegyes szolgáltatásra szerez jogosultságot. 

A 41. §-hoz

A pontosítás arra irányul, hogy a végrehajtó számára legyen egyértelmű, hogy a nyugellátás folyósítása esetén a baleseti járadék folyósítását szüneteltetni kell.

A 42. §-hoz

A törvénymódosítás az 1975. évi II. törvény (T.) helyett  az Országgyűlés által 1997. július 15-én elfogadott, a nyugdíjreform törvénycsomag egyik törvényére, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi  LXXX. törvényre (Tbj.) való utalást tartalmazza.





 A 43. §-hoz

A  2. § módosítja az eddigi havi 1800 (napi 60) forint egészségügyi hozzájárulást havi 2.100 (nap 70) forintra. Egyidejűleg módosítja a T.-re való hivatkozásokat Tbj.-re. 

 A 44. §-hoz

A törvénymódosítás alapján a foglalkoztató csak a fizetés nélküli szabadság 31. napjától mentesül az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól, illetve a mentesítés nem vonatkozik arra az időtartamra, amikor a foglalkoztatott betegszabadságát tölti. 

 A 45. §-hoz

Az alkotmánybírósági döntéssel összefüggésben 1998-tól a települési önkormányzat az egészségügyi hozzájárulást csak a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő személy után lesz köteles megfizetni.

A 46. §-hoz

A társadalombiztosítási szerv fogalmánál az 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdése, illetve a végrehajtására kiadandó Kormány rendelet előírása került figyelembevételre.

A 47. §-hoz

A pontosítás a nyugdíjreform törvények fogalomhasználatával való összhangot kívánja biztosítani.

A 48. §-hoz

A javaslat a nyugdíjreform törvények elfogadásával összefüggésben a jogszabályi hivatkozások pontosítását tartalmazza.

A 49. §-hoz

A módosítás a társadalombiztosítási szervek egymás közötti, illetve a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató közötti nyilvántartások szabályozásával foglalkozik. 


Az 50. §-hoz

A javaslat a társadalombiztosítási szerv kapcsolati kód képzésére vonatkozó szabályozást tartalmaz.

Az 51. §-hoz

A módosítás alapján a jövőben nemcsak az OEP, illetve az ONYF, hanem általában a Kormányrendelet szerinti társadalombiztosítási igazgatási szervek részére lesz köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve. 

Az 52. §-hoz

A módosítás a nyugdíjreform törvények szóhasználatával egyező fogalomhasználatot alkalmaz a személyazonosító jel kezelése vonatkozásában. 


Az 53. §-hoz

A módosítás a nyugdíjreform törvények fogalomhasználatával való összhangot kívánja biztosítani.

Az 54. §-hoz

A módosítást az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosításával való összhang biztosítása teszi szükségessé. A módosítás alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultság szempontjából szociálisan rászorultnak az a személy minősül, akinek a családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. A szociális rászorultságról a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állít ki.

Az 55. §-hoz

A törvényjavaslat hatálybalépésének ideje 1998. január 1. Külön kell rendelkezni a járulékmérték-változásból adódó bevétel megosztási aránymódosítás alkalmazásáról. Tekintve, hogy az egészségbiztosítási egyéni járulékmérték ágak közötti megosztása 1998. január 1-jei hatállyal változik, megosztási arányokat először a megváltozott mértékű járulékfizetési kötelezettség alapján befizetett (első ízben 1998. februárjában befolyó), illetve elszámolt összegekre kell 



alkalmazni. Az 1998. január 1-jét megelőzően keletkezett tartozásokra elszámolt összegek megosztásánál még a korábbi - a tartozás keletkezésekor hatályos - arányokat kell alapul venni.

Az 56-57. §-okhoz

Az egészségügyi kiadások növekedése, az évtizedek óta elavult, átalakításra szoruló ellátási struktúra korszerűsítése miatt került sor 1996-ban az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló LXIII. tv. megalkotására. A törvény  1. és 3. számú mellékletei képezték a leköthető ellátási kapacitások szakmánkénti megoszlását és a finanszírozható ágyak számát.

1996-ban a Törvény végrehajtása során felszínre kerültek olyan szakmai és ellátási problémák, melyek a tv. megalkotása során nem voltak előre láthatók, a megyei egyeztető fórumokon nem kerültek szóba, ill. a fórumok lezárását követően merültek fel. A törvény gyakorlati megvalósítása során feszültségek keletkeztek, és a végrehajtás során nem mindig érvényesültek az egészségpolitika, a törvényalkotó szándékai.

A Parlament elé kerülő tv. módosítás célja, hogy ezeket az anomáliákat felszámolja a vonatkozó mellékletek módosításával. 

Sok problémát okozott a járó és fekvőbeteg kapacitások szakmánkénti eloszlásának törvényben történő rögzítése. Ezek szabályozása a későbbiekben alacsonyabb szinten történik. Ily módon lehetővé válik a helyi szükségletekhez, az esetleges változásokhoz, morbiditási adatokhoz történő gyorsabb igazodás.
A jelenlegi  mellékletek a keretszámokat tartalmazzák, ezek szakmai tartalommal való megtöltése folyamatosan történik.

A Törvény végrehajtása során az ágystruktúra alakulása nem a kívánt irányba történt. Így pl. csökkent az elmegyógyászati, elme-rehabilitációs, krónikus ágyak száma. A Tv. jelen módosítása ezeket az anomáliákat kiküszöböli, lehetővé teszi az ilyen jellegű ágyak iránti megnövekedett igények kielégítését.

A korábbi merev szabályozás helyett a jövőben a struktúra-átalakítás egészségpolitikai kontroll mellett végrehajtott lépéseire év közben is sor kerülhet, a tulajdonosi döntések szélesebb körben és gyorsabb hatással érvényesülhetnek anélkül, hogy a kapacitások a megadott keretszámok fölé kerülhetnének.




Az 58. §-hoz

E jogszabály rendelkezik az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosításának első ízben történő alkalmazásáról. 
Egyidejűleg rendelkezés történik az Eht. törvény és a Tbj. törvény néhány jogszabályhelyének hatályon kívül helyezéséről, illetőleg hivatkozásainak pontosításáról.

Az 59. §-hoz

Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter a szakrendelési összóraszámok és ágyszámok szakterületek szerinti megoszlásának a meghatározására, a Kormány a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatán belül  a kötelező egészségbiz-tosításról szóló 1997. évi LXXIII. törvény 35. §-a (4) bekezdésében meghatározott működési költségkeret előirányzat felhasználásának a szabályo-zására.


A 60. §-hoz

A jogszabály-hely rendelkezik arról, hogy az 1997. december 31-ével hatályon kívül helyezett 1975. évi II. törvény és a végrehajtásáról szóló 89/1990. (V.1.) MT rendelet által szabályozott témaköröket a jövőben az 1997. évi LXXX. törvény, illetve az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint az 1997. évi LXXXIII. törvény tartalmazza."
