"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4925. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 
1996. évi CXXVI. törvény módosításáról









Előadó: Dr.Medgyessy Péter
pénzügyminiszter



B u d a p e s t, 1997. szeptember 



törvényjavaslat
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 
1996. évi CXXVI. törvény módosításáról
1. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) preambuluma helyébe a következő preambulum lép:
\"A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jogot ad a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követő évben (a rendelkező nyilatkozat évében) külön törvényben meghatározott mértékben, az ott megjelölt kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezzék. A magánszemély e jogának megvalósulása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.\"
2. §
A Tv. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"1. §
(1) A Szja tv. 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásában az összevont adóalap adójának összegéből a kedvezmények levonása után fennmarad, feltéve, hogy ezt az adót a magánszemély a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizette, arra a rendelkező nyilatkozat éve szeptember harmincadik napján túlnyúló fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt nem kapott.
(2) A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának
a) egy százalékáról a 4. §-ban,
b) további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban 
meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára, feltéve, hogy az a)-b) pont szerinti összeg külön-külön legalább 100 forint.
(3) A befizetett adó egy-egy százalékáról csak teljes egészében lehet rendelkezni a 4. §-ban és/vagy a 4/A. §-ban meghatározott kedvezményezettek közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.\"
3. §
A Tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"2. §
(1) Ha a magánszemély a befizetett adójának az 1. §-ban meghatározott bármely részéről e törvény szabályai szerint rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, akkor a teljesítés szerinti összeg sem adóhatósági ellenőrzés, sem önellenőrzés következményeként utóbb nem módosítható.
(2) Ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának önellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése az összevont adóalap adójára kevesebbet állapít meg a bevallott összegnél, akkor a különbözetnek az 1. § (2) bekezdése a)-b) pontjában rögzített hányadát - ha az legalább ezer forint és a rendelkezés teljesítése a kedvezményezett javára megtörtént - az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie.\"
4. §
A Tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"3. §
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a magánszemély érvényes rendelkező nyilatkozata és adóbevallása (adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolása) vonatkozó adatai alapján az 1. § rendelkezései szerint  meghatározott összeget utalja át a kedvezményezett(ek) javára.\"
5. §
A Tv. 4. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő l) ponttal egészül ki:
/(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:/
\"k)	az a színház, közgyűjtemény, közművelődési intézmény, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesült;
l)	Új Nemzeti Színház  építési programja.\"
6. §
A Tv. a 4. § után a következő 4/A. §-sal egészül ki:
\"4/A. §
(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:
a) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerinti egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban: egyház), ha az egyházat a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt nyilvántartásba vette; nem kedvezményezhető az egyház szervezeti egysége, intézménye;
b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyűlés által a saját költségvetési fejezetében meghatározott kiemelt előirányzat.
(2) A magánszemély rendelkező nyilatkozatára igényt tartó egyház kérésére - az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vétel igazolása alapján - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) technikai számot ad. Ha a kedvezményezett az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vételt sikertelenül igazolja, a technikai szám kiadását az APEH megtagadja. A határozatot a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt - nemperes eljárásban 15 napon belül - a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztatja.
(3) Az APEH elnöke hivatalból technikai számmal látja el az (1) bekezdés b) pontja szerinti kedvezményezettet.
(4) A magánszemély rendelkező nyilatkozatára igényt tartó egyház a rendelkező nyilatkozat éve június harmincadik napjáig jelenti be bankszámla számát, illetőleg annak változását az APEH elnökének.\"
7. §
(1) A Tv. 5. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A magánszemély rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) lezárt, nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott, de egy postai szabvány méretű borítékban elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező méretű és adattartalmú lapon) tehet. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon) fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát (a 4/A. §-ban említettek esetében a technikai számot), továbbá feltüntethető a kedvezményezett elnevezése is. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot az adóbevallási csomagjában helyezi el, vagy  az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás esetén  legkésőbb az adóévet követő március 25-éig közvetlenül a munkáltatójának adja át.
(2) Munkáltatói elszámolás esetén a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot, annak ragasztott felületére átnyúlóan a magánszemélynek sajátkezűleg alá kell írnia. A munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a boríték átvételéről elismervényt ad. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatás előírásainak megfelelően, az adatszolgáltatással együtt, zárt csomagban küldi meg az illetékes adóhatóságnak.\"
(2) A Tv. 5. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) Az adóhatóság (4) bekezdésben említett őrzési kötelezettsége a rendelkező nyilatkozat évét követő ötödik év végéig áll fenn, illetőleg ezt meghaladóan is az ezen időpontig megkezdett - a (4) bekezdésben említett - jogvita jogerős lezárultáig. Ezen időpontot követően a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat az APEH elnöke által meghatározott eljárási rend szerint meg kell semmisíteni.
(6) Az adóhatóság a magánszemélyek adóbevallásához vagy adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámoláshoz mellékelt rendelkező nyilatkozatok alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a 4. § szerinti kedvezményezettet az ott meghatározott feltételek meglétének 30 napon belül történő igazolására. Ez a 30 napos határidő jogvesztő.\"
8. §
A Tv.6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"6.  §
(1) Az APEH a 3. §-ban említett összeget a 4. § szerinti kedvezményezett részére az ott előírt nyilatkozatok, igazolások benyújtásától számított 30 napon belül, legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének október 31-éig utalja át.
(2) A 4. § szerinti kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg cél szerinti felhasználását tartalmazó adatait az átutalást követő naptári év október 31-éig sajtóközleményben nyilvánosságra kell hoznia. A közzététel igazolása céljából a sajtóközlemény egy eredeti példányára az adózási bizonylat-megőrzési szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az APEH a 4/A. §-ban említett kedvezményezettnek a 3. §-ban említett összeget legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 10-éig utalja át.
(4) Az APEH elnöke a rendelkező nyilatkozat éve augusztus 31-éig tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt és a Pénzügyminisztériumot az 1. § (2) bekezdése b) pontjának előírása szerint tett rendelkező nyilatkozatok alapján a 4/A. §-ban említett kedvezményezetteket megillető összegekről, továbbá ezek összesített  összegéről.
(5) Ha az adóbevallás, illetőleg a munkáltatói elszámolás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra  az 5. § (4) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott ellenőrzés megállapítása alapján  alkalmatlan, akkor az utalást akkor kell teljesíteni, amikor a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges. Későbbi utalást az adóhatóság csak az 5. § (4) bekezdésében említett jogvitát lezáró jogerős határozat alapján teljesít.
9. §
A Tv. 7. §-ának (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike állapítható meg:
a)	az 1. §-ban foglalt valamely feltétel nem áll fenn,
b)	két beküldött rendelkező nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett a 4. §-ban vagy a 4/A. §-ban említettek körébe tartozik,
c)	a rendelkező nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetőleg technikai számot, vagy az téves, illetőleg olvashatatlan,
d)	a rendelkező nyilatkozat, vagy a boríték, illetőleg annak továbbítása nem felel meg az 5. § (1)-(2) bekezdésben foglalt előírásoknak,
e)	az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja.
(2) A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. A közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználás megállapítása esetén az adóhatóság erről határozatot hoz, és ennek alapján ezt az összeget - az Art. 95. §-a szerinti elévülési időn belül - visszafizetteti.
(3) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § szerinti eljárásban sikertelenül igazolja, erről az adóhatóság határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt - ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság - nemperes eljárásban 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztathatja.\"
10. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdés kivételével - 1998. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1998. évben tett rendelkező nyilatkozatokra kell alkalmazni azzal, hogy a Tv. 4/A. § szerinti kedvezményezett javára rendelkező nyilatkozatot első alkalommal az 1997. évi jövedelemnek - az 1. §-ban meghatározott - adójáról lehet tenni.
(2) E § (3) bekezdése, valamint a Tv. - e törvény 6. §-ával megállapított - 4/A §-a, e törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(3) A Tv. 4. § (1) bekezdésének a) pontja 1997. december 31-én hatályát veszti.
(4) Az APEH elnöke a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év utolsó napjáig a 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kedvezményezett technikai számát a Magyar Közlönyben közzéteszi.


Általános indokolás
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) módosítását az egyházak finanszírozási rendjének megváltoztatása teszi szükségessé. A módosító törvényjavaslat a magyarországi egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslattal összhangban az adózó magánszemélynek - a civil szféra javára felajánlott személyi jövedelemadó 1 %-án túlmenően - az egyházak javára további (elkülönült) 1 % felajánlását teszik lehetővé.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat a Tv. preambulumát  oly módon módosítja, hogy az összhangban legyen a változásokkal. A módosulás lényege az, hogy az Szja tv. - ezzel összhangban - módosuló 45. §-a nem tartalmazza az 1 %-ra való utalást, hanem a Javaslat rendelkezik a két (elkülönült) 1 %-ra történő rendelkezés feltételeiről és jogi kereteiről.
A 2. §-hoz
A Tv. 1. §-át a Javaslat egészében átalakítja. A rendelkezés az adófizető magánszemély részére két nyilatkozat adását teszi lehetővé, az egyik a Tv. 4. §-a szerinti \"civil\" szféra javára adható, a másik a Tv. (új) 4/A §-a szerinti egyházaknak tehető. A rendelkező nyilatkozatok csak egy-egy kiválasztott kedvezményezett javára tehetők, azaz a 4. § és a 4/A § szerinti kedvezményezhetők közül csak egy-egy megjelölt részesülhet az 1-1 %-ból.
A 3. §-hoz
A Javaslat  a Tv. 2. §-át a változó eljárási rendnek megfelelően módosítja, illetőleg pontosítja. Tartalmi változás, hogy ha a bevallott személyi jövedelemadó ellenőrzés vagy önrevízió miatt csökken, akkor - ha a magánszemély  rendelkező nyilatkozatot tett - csak akkor kell a különbözetről az adóhatóságnak határozatot hoznia, ha annak összege az 1000 forintot meghaladja. ( A hatályos rendelkezés szerint ez az összeg 100 forint.)
A 4. §-hoz
A Tv. 3. §-a szerkezeti változás miatt módosul.
Az 5. §-hoz
A 4. § szerinti kedvezményezhetők körét a Javaslat azzal pontosítja, hogy idetartoznak azok a színházak, közgyűjtemények, közművelődési intézmények is, akik a központi költségvetésből részesültek támogatásban. (A hatályos rendelkezés szerint e körbe csak a helyi önkormányzat által támogatott ilyen intézmények sorolhatók.) A kedvezményezhetők köre az új Nemzeti Színház építési programjával egészül ki, ezzel a lehetőséggel is bővítve a létesülő új nemzeti közintézmény anyagi forrásait.
A 6.§-hoz
A Tv. új 4/A §-a tartalmazza a civil szférától elkülönült módon kedvezményezhető kört. Idetartoznak a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerinti egyházak, továbbá - alternatív módon - a költségvetési törvényben az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzat.
Az egyház mint \"egész\" kedvezményezhető, tehát az egyes egyházi szervezeti egységek, intézmények külön-külön nevesített módon nem jelölhetők meg kedvezményezettként.
A személyi jövedelemadó 1 %-ára igényt tartó egyházak az APEH-tól ún. technikai számot kérnek, míg a kiemelt előirányzat hivatalból kap technikai számot.
A 7. §-hoz
A Javaslat a Tv. 5. §-ában a hatályos rendelkezések szerinti nyilatkozattételi eljárást tartalmilag nem változtatja meg. A módosítás az új típusú (\"kétszer 1 %-os\") kedvezményezési rendhez igazodik.
A 8. §-hoz
A Tv. 6. §-a elsősorban a szerkezeti változásokra tekintettel módosul. Új rendelkezés a 4/A § szerinti kedvezményezettek javára történő átutalás, ez a Javaslat szerint a rendelkező nyilatkozatot követő év január 10-éig történik. Az időbeni eltolódás indoka az,hogy 1998. évben az egyházak még az 1998. évi költségvetési törvényben foglaltak szerint, továbbá a magyarországi egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat alapján részesülnek támogatásban.
A 9. §-hoz
A Tv. 7. §-ának változása szintén a szerkezeti rend módosulásával függ össze, az áttekinthetőséget javítja, hogy e § (1) bekezdése egy helyen felsorolja a rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatos érvénytelenségi eseteket (ilyen pl. ha a kedvezményezett nem beazonosítható). 
A 10. §-hoz
A Javaslat a módosítást - főszabály szerint - 1998. január 1-jétől lépteti hatályba, a 4/A § szerinti rendelkezés első ízben pedig az 1997. évi jövedelemre vonatkozó, 1998. év elején benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban tehető. Ettől eltérően az egyházak technikai szám kérésére vonatkozó rendelkezés már a módosító törvény kihirdetése napján lép hatályba azért, hogy az érintettek számára minél több idő álljon rendelkezésre ennek lebonyolítására. 
"
