"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA



T/4927. számú




TÖRVÉNYJAVASLAT



a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról


					Előadó: Dr. Magyar Bálint
						  művelődési és közoktatási miniszter


1997. szeptember


1997. évi .... törvény  
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosításáról

1. §

	A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 80. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

	\"(6) A jegyző, főjegyző intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére, ha a fenntartó a (3)-(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést, a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg, és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását, illetve, ha a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztette. A normatív költségvetési hozzájárulás folyósítója - a jegyző, főjegyző megkeresésére - a folyósítást köteles felfüggeszteni.\"

2. §

	A Kt. 81. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

	 \"(11) A  volt egyházi ingatlanok  tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: volt egyházi ingatlanok  tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény) rendelkezései alapján az egyházi jogi személy fenntartásába került nevelési-oktatási intézmény fenntartója, a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fôvárosi, kerületi önkormányzat részére megküldött nyilatkozatában vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A nyilatkozatnak a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia, elkészítésénél az (5) bekezdésben, teljesítésénél a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A települési önkormányzat a nyilatkozatot három munkanapon belül megküldi a fôvárosi, megyei önkormányzat részére. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirôl szóló 1997. évi .... törvény (a továbbiakban: egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeirôl szóló törvény) 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiegészítô támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni, a nyilatkozat megküldését követôen induló tanítási évtôl kezdôdôen.   

	(12) Ha a (8)-(9)  bekezdésben foglaltak alapján a művelődési és közoktatási miniszter köt közoktatási megállapodást, annak egy példányát megküldi a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei önkormányzat részére. 

3. §

	A Kt. 88. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

	\"A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél figyelembe kell venni, ha közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzati kötelező feladat  ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy a művelôdési és közoktatási miniszterrel közoktatási megállapodást kötött.\"  
4. §

	A Kt. 88. §-a a következô új (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8)-(9) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre módosul, valamint a jelenlegi (9) bekezdésben a (8) bekezdésre való utalás (9) bekezdésre való utalásra változik:

	\"(8) Ha a helyi önkormányzat a fôvárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményében foglaltakkal ellentétesen közoktatási intézményét meg kívánja szüntetni, illetve a nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát nem állami szerv vagy nem helyi önkormányzati fenntartó részére részben vagy egészben át kívánja engedni, a döntéshez a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minôsített többségre van szükség.  Az ily módon hozott döntésnél is figyelembe kell venni a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat.\"

5. §

	A Kt. 88. §-a a következô új (11) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (10)-(11) bekezdésének számozása (12)-(13) bekezdésre változik, továbbá a jelenlegi (10) bekezdésben a (6)-(8) bekezdésre való utalás helyébe a (6)-(7) és (9) bekezdésre való utalás lép:

	\"(11) A fôvárosi, megyei fenntartású közoktatási intézmény megszüntetéséhez, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történő átengedéséhez a közgyűlés (8) bekezdésében meghatározottak szerint hozott döntésére van szükség  abban az esetben, ha a döntés nincs összhangban a fejlesztési tervben foglaltakkal. Ebben a kérdésben - megyei fenntartású közoktatási intézmény esetén -  az egyeztető bizottság véleményét kell beszerezni.\"

6. §

	A Kt. 118. §-a a következô (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

	\"(8) E törvény 114-116. §-ában foglaltakat alkalmazni kell a volt egyházi ingatlanok  tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény rendelkezései alapján az egyházi jogi személy részére átadott közoktatási intézmény tekintetében, ha a fenntartó a 81. § (11) bekezdése alapján nyilatkozatát megküldte a települési  önkormányzat részére.

	(9) Ha a helyi önkormányzat a fenntartásában lévô nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy fenntartásába adja, és az átadás  nem a volt egyházi ingatlanok  tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény rendelkezései alapján történik, a helyi önkormányzat - az egyházi jogi személy megkeresésére - köteles közoktatási megállapodást kötni e törvény 81. §-a (3)-(5) bekezdésében meghatározottak szerint. Az egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeirôl szóló törvény 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiegészítô támogatás összegét az átadó helyi önkormányzat az átengedett és saját bevételeibôl köteles átutalni a hozzájárulást folyósító szerv  részére, illetve az átengedett bevételeit mindaddig, ameddig a közoktatási megállapodás érvényes, a kiegészítô támogatás összegével csökkenteni kell. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha  az egyházi jogi személy által létesített nevelési-oktatási intézmény által ellátott feladatokra köt közoktatási megállapodást - közös megegyezéssel - a helyi önkormányzat és az egyházi jogi személy. A kiegészítô hozzájárulás összegét be lehet számítani a közoktatási megállapodásban az e törvény 81. §-a (4) bekezdése alapján kikötött támogatás összegébe.\" 

7. §

	(1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.

	(2) E törvény hatálybalépésének

	a) napján egyházi jogi személy fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézmények esetén nem kell vizsgálni, hogy a fenntartói jog átadására a volt egyházi ingatlanok  tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény rendelkezései alapján került-e sor,

	b) napján az egyházi jogi személyek és a művelődési és közoktatási miniszter által kötött közoktatási megállapodások megszünnek,

	c) napjától számított kilencvenedik napon az egyházi jogi személyek és a helyi önkormányzatok között megkötött közoktatási megállapodások megszünnek, kivéve, ha a felek a közoktatási megállapodást közös nyilatkozattal továbbra is fenntartják, 

	d) napjától számított hatvan napon belül küldhetik meg az egyházi jogi személyek az önkormányzati feladatellátásban való közreműködés vállalására vonatkozó - 81. § (11) bekezdés szerinti - nyilatkozatukat a települési önkormányzat részére. 	

	(3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint megküldött nyilatkozat alapján a  külön törvény szerinti kiegészítő hozzájárulást 1998. január 1. napjától kell megállapítani.

	(4) E törvény hatálybalépésének napján 

	a) a Kt. 101. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"Szakképzés tekintetében az Országos szakértői névjegyzéket a munkaügyi miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter készíti el és adja ki.\"

	b) A Kt. 127. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következôkkel egészül ki:

	\"- egyetemi végzettségnek és szakképzettségnek kell elfogadni a Magyar Testnevelési Fôiskola által az 1975. évi 16. törvényerejű rendelet hatálybalépése elôtt kiadott testnevelôtanári szakképzettséget.\"
	
INDOKOLÁS

(Az 1. §-hoz)

	A törvény hatályos rendelkezései alapján a jegyző, főjegyző jogosult törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálni a nem helyi önkormányzati fenntartású intézmények törvényes működését. Nem tartalmaz azonban rendelkezést arra nézve, hogy amennyiben megállapítja a törvénysértő működést, milyen intézkedést kell tenni annak érdekében, hogy az alanyi jogon járó költségvetési hozzájárulást ne folyósítsák tovább. 

(A 2. §-hoz)

	A Magyar Állam és a Szentszék közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvben a III. fejezethez fűzött kiegészítés (2) bekezdése alapján a megyei fejlesztési tervben szereplő iskolába járó tanulók után kell számítani a kiegészítő hozzájárulást. A fejlesztési tervbe a javaslat szerint akkor kell felvenni a nem önkormányzati fenntartású iskolát, ha a fenntartóval közoktatási megállapodást kötnek. A Magyar Állam és a Szentszék között létrejött megállapodás alapján  a javaslatban meghatározottak szerint nincsen szükség közoktatási megállapodásra. Elégséges a fenntartó nyilatkozata az önkormányzati feladatadellátásba történő bekapcsolódáshoz és a fejlesztési tervbe történő bekerüléshez.

	Az egyházi jogi személy nyilatkozatán múlik, hogy részt kíván-e venni az önkormányzati feladatellátásban. Ez a nyilatkozat a Polgári Törvénykönyv 199. §-ában szabályzott egyoldalú jogügyletre épül. A Polgári Törvénykönyv szerint	 egyoldalú nyilatkozatból jogszabályban megállapított esetben jogosultság keletkezik a szolgáltatás követelésére. Az egyoldalú nyilatkozatra a szerződésre vonatozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Jelen esetben a nyilatkozat tartalmának meg kell egyezni a közoktatási megállapodás tartalmára meghatározott követelményekkel. Ennek teljesítését vállalja az egyházi jogi személy. 

(A 3. §-hoz)

	A közoktatásról szóló törvény 88. §-ának (2) bekezdése alapján a fővárosi, megyei önkormányzatok intézmény működtetési és fejlesztési tervet készítenek abból a célból, hogy a megyére, fővárosra nézve meghatározzák, melyik település, milyen módon látja el a közoktatási törvényben meghatározott feladatokat. A hatályos törvényi rendelkezés nem ad egyértelműen választ arra a kérdésre, hogy milyen esetben szükséges figyelembe venni a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményeket a fejlesztési terv elkészítése során. Indokolt, hogy minden olyan nem önkormányzati, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézmény bekerüljön a fejlesztési tervbe, amelyik közoktatási megállapodás alapján közreműködik a helyi önkormányzati feladatok ellátásában. A közoktatási megállapodás alapján ezek az intézmények bekerülnek a fejlesztési tervbe, ily módon a helyi önkormányzatok számíthatnak arra, hogy közreműködnek a kötelező közoktatási feladatok ellátásában. Az egyházi jogi személy egyoldalú nyilatkozatával bekerül a fejlesztési tervbe.

	A művelődési és közoktatási miniszter is köthet közoktatási megállapodást a pénzügyminiszter egyetértésével. Az ily módon kötött közoktatási megállapodás alapján azonban a fővárosi megyei fejlesztési tervbe nem veszik fel a szerződést kötő felet. Ezért van szükség arra, hogy a miniszter a szerződés egy példányát megküldje a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei önkormányzat részére, amelyik a 88. § (2) bekezdése alapján a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartót a fejlesztési terv elkészítésénél figyelembe veszi. 

(A 4-5. §-hoz)

	A javaslat a közoktatási intézmények megszüntetését és átadását minden olyan esetben, amikor átadására nem a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alapján kerül sor, ahhoz a feltételhez köti, hogy az átadás, átszervezés, megszüntetés ne okozzon ellátási gondokat, ne hozza aránytalanul nehéz helyzetbe a lakosságot. E kérdésről a fejlesztési terv alapján a fővárosi, megyei önkormányzat nyilatkozik. Minden olyan esetben, amikor a képviselôtestület, közgyűlés a fejlesztési tervre épülő szakvélemény ellenében kívánja a döntését meghozni, a javaslat a döntést minôsített döntéshozatalhoz köti. A minősített többséggel hozott döntés azonban nem mentesíti a döntéshozót attól, hogy megvizsgálja, fennállnak-e az intézmény megszüntetésével, átadásával kapcsolatosan előírt követelmények, amelyeket a 88. § (6) és (7) bekezdése fogalmaz meg. 

(A 6. §-hoz)

	Ha a helyi önkormányzat az ingatlanát nem az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény rendelkezései alapján adja át, köteles biztosítani közoktatási megállapodás megkötésével az óvoda, iskola, kollégium működéséhez szükséges feltételeket, amennyiben az egyházi jogi személy azt kéri. 


(A 7. §-hoz)

	A hatályba léptető rendelkezések alapján az egyházi jogi személyek fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézmények esetén vélelmezni kell, hogy a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény rendelkezései alapján kerültek egyházi fenntartásba. A rendelkezésből az következik, hogy minden olyan óvoda, iskola és kollégium 1998. január 1-jén egyházi fenntartásban működik, amelyik jogosulttá válhat a fenntartói nyilatkozat alapján a kiegészítő hozzájárulásra."
