"1ż














T/4935. számú


TÖRVÉNYJAVASLAT





a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi
XVI. törvény módosításáról














Előadó: Dr. Fazakas Szabolcs
ipari miniszter







Budapest, 1997. szeptember


1997. évi .....  törvény

a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi
XVI. törvény módosításáról


Az Országgyűlés a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényt a következők szerint módosítja:


1.§

A gazdasági kamarákról szóló, többször módosított 1994. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 2.§-a a következő f/ ponttal egészül ki: 

(E törvény alkalmazásában)

\"f) fióktelep: a gazdálkodó szervezet azon telephelye,  amely más területi gazdasági kamara illetékességi területén fekszik, mint a gazdálkodó szervezet székhelye, és a helyi adókról szóló törvény szerint adó fizetésére kötelezett.\"

2.§

A Gktv. 3.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A gazdasági kamarák hivatása, hogy - e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően - önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését, valamint ellássák a gazdaság működésével összefüggő azokat a közigazgatási feladatokat, amelyeket törvény vagy kormányrendelet a feladatkörükbe utal.\"

3.§

A Gktv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A megyénként, illetve a fővárosban alakult gazdasági kamarák egyesülhetnek; az új kamara illetékességi területe az egyesülő kamaráéval megegyezik.\"

4.§

A Gktv. 10.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A területi gazdasági kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, amennyiben több gazdasági kamara tagsági körébe tartozó tevékenységet folytat, a választása szerinti területi gazdasági kamara tagja lehet.\" 

5.§

A Gktv. 21.§-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

\"Gazdálkodó szervezet más fajta területi gazdasági kamarába öt évenként egy alkalommal jelentkezhet át, az érintett gazdasági kamarák megállapodásukkal ettől eltérhetnek.\" 

6.§

(1) A Gktv. 23.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Megszűnik a területi gazdasági kamara, ha más területi gazdasági kamarával egyesül, vagy szétválik, illetve a tagsága más fajtájú területi gazdasági kamarába átjelentkezett.\"

(2) A Gktv. 23.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) Ha a területi gazdasági kamara azért szűnt meg, mert a tagsága más fajtájú területi gazdasági kamarába átjelentkezett, a megszűnt területi gazdasági kamara általános jogutódja az azonos fajtájú országos gazdasági kamara.\" 
 

7.§

(1) A Gktv. 26.§-ának (1) bekezdése  a következő c/ ponttal                                      egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c-j pontok jelölése d-k pontokra változik:

(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)

\"c/ közreműködnek a térségi területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában;\" 

(2) A Gktv. 26.§ (1) bekezdésének új d/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben) 

\"d/ közreműködnek - a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint - a szakképzésben, illetve végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.\"

(3) A Gktv. 26.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A gazdasági kamarák - külön törvények rendelkezései szerint - részt vesznek az (1) bekezdésben meghatározott feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében.\" 


8.§


(1) A Gktv. 27.§-ának (1) bekezdés i/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében)

\" i/ határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagjaikat, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a tag gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;\"

(2) A Gktv. 27. §-ának (1) bekezdése a következő k/ és l/ pontokkal egészül ki:

(A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében)

\"k/ együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozataikról a tagkör szerint illetékes területi gazdasági kamarát értesítik;

l/ a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek.\"

9.§

 (1) A Gktv. 29.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) a gazdasági kamarák eljárnak azokban a közigazgatási ügyekben, amelyek intézésére, illetve amelyekben való közreműködésre törvény, vagy - az országos gazdasági kamarák egyetértésével - kormányrendelet számukra felhatalmazást ad.\"

(2) A Gktv. 29.§-a az alábbi (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:



\"(4) A gazdasági kamarák  külön jogszabályban meghatározott módon egyes állami támogatások igénybevételéhez szükséges igazolásokat állítanak ki, bonyolítják a normatív termelési agrártámogatások igénybevételét, és részt vesznek a támogatások felhasználásának ellenőrzésében.

 (5) A Magyar Agrárkamara szervezi a gazdasági kamarákról szóló törvény által meghatározott mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást, külön jogszabályban meghatározott módon vezeti a szaktanácsadói névjegyzéket és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat.

  (6) Az agrárkamarák egyes kamarai feladatok ellátása, továbbá a saját hatáskörben végzett közigazgatási feladatok és az állami szakigazgatási feladatokban való közreműködés céljából gazdajegyzői hálózatot működtetnek.
  
  (7) A gazdasági kamara közigazgatási eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.\"

10.§

A Gktv. 33.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az országos gazdasági kamara alapszabálya rendelkezhet arról, hogy a gazdálkodó szervezetet a fióktelepe szerint illetékes területi gazdasági kamarában megilletik a tag jogai és terhelik a tag kötelezettségei. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet által fizetett tagdíjat az érintett területi gazdasági kamarák között a helyi adókról szóló törvény iparűzési adó megosztási szabályai szerint arányosan meg kell osztani.\"

11.§

 A Gktv. 37.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A gazdasági kamara elnöksége az alapszabályban meghatározott számú tagból álló testületi szerv. Az elnökségnek hivatalból tagja a gazdasági kamara elnöke (alelnökei).\" 


12.§

A Gktv. 40.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"40.§ Az országos gazdasági kamarában, továbbá - ha az alapszabály így rendelkezik - a területi gazdasági kamarában alelnökök is működnek. Az alelnökök jogkörét az alapszabályban kell meghatározni.\"

13.§

A Gktv. 45.§ (1) bekezdése helyébe a következő (1)-(3) bekezdések  lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésre módosul:

\"(1)  A titkár a gazdasági kamara ügyintéző szervezetének vezetője; a kamarával munkaviszonyban áll. 

(2) Az országos gazdasági kamara titkára csak az lehet, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint főjegyzővé kinevezhető. 

(3) A területi gazdasági kamara titkára csak az lehet, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint főjegyzővé kinevezhető, vagy közigazgatási szervnél legalább kétéves gyakorlatot szerzett, és felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik.\" 

14.§

A Gktv. 46.§-a (1) bekezdés a/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A gazdasági kamara tisztségviselői:)

\"a/ az elnök és - ha az alapszabály ilyen tisztséget rendszeresít - az alelnökök.\"

15.§

A Gktv. 53. §-a a következő b/ ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi b/-c/ pontok jelölése c/-d/ pontokra változik:

(A gazdasági kamara a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:)

\"b/ az igazgatási szolgáltatási díjakból;\"

16.§

(1) A Gktv. 54.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A tagdíjat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg. A tagdíj mértéke nem haladhatja meg a helyi iparűzési adónak a helyi adókról szóló törvényben meghatározott mértékének 25%-át, azzal, hogy az egy gazdálkodó szervezet által fizetendő tagdíj legmagasabb mértéke legfeljebb 10 millió forint lehet.\"

(2) A Gktv. 54.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A meg nem fizetett tagdíj köztartozás. A tagdíjat - meg nem fizetése esetén - a területi gazdasági kamara adók módjára hajtja be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával, a területi gazdasági kamara által a tagdíj megállapítása tárgyában hozott, a végrehajtás alapját képező, fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat alapján.\"

17.§

A Gktv. a 81. § után a következő 81/A. §-sal egészül ki:

\"81/A. § A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző az egyéni vállalkozók nevéről, székhelyéről és tevékenységéről az 1998. január 1-i állapotnak megfelelő adatokat tartalmazó nyilvántartást átadja az illetékes területi gazdasági kamaráknak.\"

18.§

(1) A földadóról szóló - többször módosított - 1991. évi LXXIX. törvény  (a továbbiakban: Fatv.) 7.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Elemi csapás esetét a földhasználó kérelmére a területi agrárkamara igazolja.\"

(2) A Fatv. 7.§-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6) Ha a károsodott növényből az előző három év egyikében sem volt a gazdálkodónál termelés, a hozamérték kiesését a területi agrárkamara, a megyei Földművelésügyi Hivatal és az APEH megyei igazgatósága által kijelölt egy-egy tagból álló kárbecslő bizottság állapítja meg.\"

(3) A Fatv. 7.§-a (7) bekezdésének c/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A hozamértéket összehasonlító áron kell számítani, amely/

\"c/ ezek hiányában az összehasonlító ár, amelyet a gazdálkodó a területi agrárkamarától kérhet meg.\"   


19.§

A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére vagy gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére a gazdasági kamara által elfogadott és az általa nyilvántartott gázszerelő jogosult. A jogosultságot a gázszolgáltatónál a létesítés előtt igazolni kell.\"

20.§

A Gktv. 83. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a gazdasági kamara közigazgatási eljárása során felmerülő díjat, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartásba vételére, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.\"

21.§

A Gktv. 8.§-ának (2) bekezdése, 9.§-ának (2) bekezdése, 10.§-ának (4)-(6) bekezdései és a 21.§-ának (3)-(4) bekezdései hatályukat vesztik. 

22.§

Ez a törvény a kihirdetését követő 180. napon lép hatályba.



   I N D O K O L Á S


a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról
rendelkező törvényjavaslathoz



Á L T A L Á N O S   I N D O K O L Á S


A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat elkészítése során a következő elvek kerültek figyelembevételre:

A javaslat a közigazgatási feladatok a kamarák részére való átadásának elősegítése érdekében úgy rendelkezik, hogy közigazgatási feladatok ellátására a kamarákat kormányrendelettel is fel lehet hatalmazni. A javaslat a közigazgatási feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit is biztosítja azáltal, hogy lehetővé teszi a kamarák részére közigazgatási szolgáltatási díj szedését.

A törvénymódosítás e mellett néhány működési probléma megoldására is tartalmaz javaslatot. A kamarai tagdíjrendszer felülvizsgálata alapján mérsékelni kell a kamarai tagok terheit és a jelenleginél arányosabb teherviselést biztosító tagdíjrendszer kialakítása indokolt.

A gazdasági kamarák közötti elhatárolódást segíti elő az a rendelkezés, amely szerint a vállalkozások maguk dönthetik el, melyik gazdasági kamarához kívánnak tartozni. A fogyasztók érdekeinek hatékonyabb védelme érdekében a tervezet több jogot biztosít a kamarák részére, így a kamarák is kezdeményezhetik tisztességtelen tevékenységet folytató szervezetek tevékenységének felfüggesztését.

A törvényjavaslat néhány szervezeti módosítást is tartalmaz.

2

R É S Z L E T E S     I N D O K O L Á S

az 1. és 10. §-okhoz

A székhely szerinti tagság alapján a több fiókteleppel rendelkező jelentősebb gazdasági szervezetek csak a székhely szerint fizetik a tagdíjat. Ennek következtében a tagdíjbevételek aránytalanul oszlanak meg és a tényleges kamarai szolgáltatást végző területi kamaráknál nem jelentkezik a tevékenységükkel arányos tagdíjbevétel. 
A Gktv. 2.§-ának kiegészítése meghatározza a fióktelep fogalmát.  
A Gktv. 33.§-ának (3) bekezdése úgy módosul, hogy az Országos Gazdasági Kamara Alapszabálya rendelkezhet arról, hogy a gazdálkodó szervezetet a fióktelepek szerint illetékes területi gazdasági kamarában megilletik a tag jogai és terhelik a kötelezettségei is. Ebben az esetben az érintett területi gazdasági kamarák között a helyi adókról szóló törvény megosztási szabályai szerint kell a szervezet által fizetett tagdíjat megosztani.

a 2. és 9. §-okhoz

A módosítás lehetővé teszi, hogy ne csak törvény adhasson feladatkört a gazdasági kamarák részére, hanem kormányrendelet is. Amennyiben ilyen alacsonyabb szintű jogszabályban történik meg a feladatátadás, ehhez mindenkor a gazdasági kamara egyetértése szükséges. A Gktv. 29. §-a kiegészül azokkal a közigazgatási feladatokkal, amelyek elsősorban  mezőgazdasági tevékenységhez kötődnek és indokolt a törvényi szintű szabályozásuk. A közigazgatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely megegyezik az államigazgatási eljárási díj mértékével és általános forgalmi adót nem tartalmaz. 

a 3.§-hoz

A hatályos Gktv. csak az azonos fajtájú területi gazdasági kamarák egyesülését teszi lehetővé. A kamarai feladatok hatékonyabb ellátása érdekében felmerült az az igény, hogy a jövőben különböző fajtájú területi kamarák is egyesülhessenek. A 4.§ (2) bekezdésének módosítása biztosítja ezt a lehetőséget. Az egyesülés során létrejövő gazdasági kamara fajtáját az egyesülésről döntő küldöttgyűlés határozza meg. 

a 4., 5., és 21. §-okhoz

Azon gazdálkodó szervezetek számára, amelyek többfajta gazdasági kamara tagsági körébe tartozó tevékenységet folytatnak, a Gktv. módosítás szabadabb választási lehetőséget biztosít. A tag bármelyik gazdasági kamarát választhatja, amelyik tagsági körébe tartozó tevékenységet ténylegesen folytatja. A tagsági kör stabilitásának megőrzése érdekében  indokolt, hogy  a tag a kamaraválasztás jogával öt évente egy alkalommal  élhessen. 
A szabad kamaraválasztás biztosítása miatt a módosítás hatályon kívül helyezi a Gktv. 8. §-ának (2) bekezdését, 9. §-ának (2) bekezdését, 10. §-ának (4)-(5)-(6) bekezdéseit és a 21. §-ának (3)-(4) bekezdéseit.
 
a 6. §-hoz

A szabad kamaraválasztás felveti annak a lehetőségét, hogy néhány területi gazdasági kamara tagság nélkül marad. A Gktv. 23.§-ának (1), illetve (5) bekezdése alapján a területi gazdasági kamara akkor is  megszűnik, ha a tagsága más fajtájú területi gazdasági kamarába átjelentkezik. Ebben az esetben a területi gazdasági kamara általános jogutódja az azonos fajtájú gazdasági kamara. 

a 7. §-hoz

A Gktv. 26. §-ának (1) bekezdése foglalkozik a gazdasági kamarák gazdaság fejlesztésével összefüggő feladataival. A Gktv. módosítás a kamarák részére már nem csak közreműködést biztosít a mesterképzésben és a mestervizsgáztatásban, hanem ezek végzésére a gazdasági kamarákat hatalmazza fel. 
A 26.§ (2) bekezdésének módosítása lehetőséget ad arra, hogy a gazdasági kamarák a feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében résztvegyenek. 

a 8. §-hoz

A 27. § (1) bekezdése i./ pontjának módosítása a kamaráknak jogot ad arra, hogy a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő, vagy veszélyeztető tagjaikkal kapcsolatosan súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezzék a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztését.
A Gktv. 27. § (1) bekezdése kiegészül olyan rendelkezésekkel, amelyek alapján a gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, és a cégeljárás szabályai szerint törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek. 
 
a 11., 12. és 14. §-okhoz

A gazdasági kamarák megnövekedett feladatai indokolják, hogy az  alapszabály több alelnök működését biztosítsa. A Gktv. 37.§-a (1) bekezdésének és  40.§-ának  módosítása lehetőséget ad több alelnöki tisztség, és  alelnöki jogkör meghatározására. 

a 13. §-hoz

A Gktv. módosítás a területi gazdasági kamarák vonatkozásában lehetővé teszi, hogy titkárrá lehessen kinevezni, aki  főjegyzővé kinevezhető, vagy közigazgatási szervnél legalább kétéves gyakorlatot szerzett és felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik.  

a 15. §-hoz

A gazdasági kamarák az általuk végzett közigazgatási feladatok ellátásáért igazgatási szolgáltatási díjat szednek.  A Gktv. 53. §-a egy új b./ ponttal egészül ki, amely az igazgatási szolgáltatási díjat a pénzügyi források között felsorolja. 

a 16. §-hoz

A fióktelepi tagdíjat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg. Annak érdekében, hogy a fióktelepi tagdíjfizetés a gazdálkodó szervezetekre nézve többletterhet ne jelentsen, a módosítás 10 millió forintban határozza meg a gazdálkodó szervezet által fizetendő tagdíj legnagyobb mértékét. 
A meg nem fizetett tagdíj köztartozás, a kamara az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jogerős határozat alapján adók módjára hajtja be.


a 17. §-hoz

A közigazgatási feladatok ellátása érdekében  a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző az egyéni vállalkozók nevével, székhelyével és tevékenységével kapcsolatos  1998. január 1-i állapotnak megfelelő adatokat tartalmazó nyilvántartást átadja az illetékes területi gazdasági kamaráknak.

a 18., 19. §-okhoz

Törvényben meghatározott közfeladatokat csak törvénymódosítással lehet a gazdasági kamarák részére átadni. Ennek megfelelően módosítani kell a földadóról, gázszolgáltatásról és a közoktatásról szóló törvényt. 

a 20.§-hoz

A javaslat felhatalmazást ad a közigazgatási feladat átadásában illetékes miniszternek, hogy a feladatellátáshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.


------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ç



C


"
