"1ż









T/4936. számú



T Ö R V É N Y J A V A S L A T



A FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSÉRŐL ÉS A MUNKANÉLKÜLIEK ELLÁTÁSÁRÓL SZÓLÓ 1991. ÉVI IV. TÖRVÉNY, VALAMINT A BÉRGARANCIA ALAPRÓL SZÓLÓ 1994.  ÉVI LXVI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL











									Előadó: Kiss Péter
									munkaügyi miniszter






Budapest, 1997. szeptember



1997. évi ...........törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 
1994. évi LXVI. törvény módosításáról



1. §


	(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának (1) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"6. §  (1) A megyei (fővárosi) munkaügyi központon kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) belföldi székhellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó folytathat, feltéve, ha az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ nyilvántartásba vette, és vagyoni biztosítékkal rendelkezik.\" 

	(2) Az Flt. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

	\"(3) A magán-munkaközvetítés folytatásának, a magán-munkaközvetítők nyilvántartásba vételének  további feltételeit és részletes szabályait,  valamint a vagyoni biztosíték módját, mértékét, továbbá a vagyoni biztosíték alóli mentesség eseteit  a  Kormány rendeletben határozza meg.\"


2. §


Az Flt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) Nincs szükség engedélyre	az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekült, valamint az ideiglenes  tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkező menedékes és bevándorolt magyarországi munkavégzéséhez.\"

3. § 


Az Flt. 8. §-ának (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi j)-m) pont megjelölése k)-n) pontra változik:

	[(3) A Munkaügyi Minisztérium:]

	\"j) kezdeményezi, előkészíti, illetőleg kidolgozza a foglalkoztatási rehabilitáció szabályait,  ellátja a foglalkoztatási rehabilitáció irányításával, a minisztériumok ezzel kapcsolatos tevékenységének koordinálásával kapcsolatos feladatokat;\"


4. §



	(1) Az Flt. 14. §-a (5)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(5) A keresetpótló juttatás összege a munkanélküli járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes alsó határa. A keresetpótló juttatás pályakezdő munkanélküli esetében az előzőekben meghatározott összeg 20-40 százaléka  között állapítható meg.\"

	(2) Az Flt. 14. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki: 

	\"Ebben az esetben a keresetpótló juttatás összege megegyezik a munkanélküli járadéknak a keresetpótló juttatás megállapítása időpontjában érvényes  alsó határával.\"

	(3) Az Flt. 14. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés megjelölése (10) bekezdésre változik:

	\"(7) A külön törvény alapján alkalmi munkavállalói könyvvel (a továbbiakban: AM könyv) rendelkező munkanélküli személy részére keresetpótló juttatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az AM könyvet a  munkaügyi központ által megjelölt időpontban bemutatja.

	(8) Nem folyósítható munkanélküli járadék, illetve keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt.

	(9) A (8) bekezdésben meghatározott ellátást, illetve támogatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás, illetve a munkavégzés napjára járó munkanélküli járadék, illetve keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.\"


5. §


Az Flt. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[(1) A munkaadó részére a munkavállaló munkabére 50-100 százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, legfeljebb egy évi időtartamra, ha]

	\"a) vállalja a legalább hat hónapja - pályakezdő esetében legalább  három hónapja - munkanélkülinek a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, továbbá  azt követően, annak időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a folyósítás és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt munkaviszonya megszüntetésére a b) pontban meghatározott módon nem kerül sor.\"


6. §


Az Flt. 17. §-a a következő b) ponttal egészül ki; egyidejűleg a jelenlegi b) pont megjelölése c) pontra változik:

	[17. § Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható]

	\"b) olyan korszerű munkahelyek teremtéséhez, ahol megfelelő piaci háttérrel rendelkező korszerű termékek előállításával, új szakmakultúrák meghonosításával, jelentős számú - legkevesebb háromszáz - új munkavállaló alkalmazásával a munkaadó hozzájárul a munkaerőpiaci feszültségek enyhítéséhez,\"





7. §


Az Flt. 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"18/A. § (1) Támogatásként a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egy évi időtartamra.

	(2) Támogatás nyújtható annak a magánszemély munkaadónak, aki AM könyvvel rendelkező jövedelempótló támogatásban részesülő, vagy az Flt. 58. § (5) bekezdésének d) pontja szerinti, olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, akinek jövedelempótló támogatását a folyósítás időtartamának lejárta miatt szüntették meg, és munkanélküli ellátásra e törvény alapján nem jogosult, továbbá akinek a jövedelempótló támogatás folyósítása kereső tevékenység miatt szünetel. A támogatás összege az adott foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy értékének 50 százaléka.\"


8. §


Az Flt. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

		\"(2) A munkaügyi miniszter a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében foglalkoztatásuk támogatására e törvényben foglaltaknál kedvezőbb  szabályokat állapíthat meg, továbbá meghatározhatja a támogatások és szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos eljárást.\"


9. §


	(1) Az Flt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) A munkaügyi miniszter a (2) bekezdés szerinti jogát a 19. §-ban meghatározott, a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprésze központi keretéből nyújtható támogatások tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben gyakorolja.\"

	(2) Az Flt. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

	\"(4) Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása - jogszabály alapján - a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást - annak teljes időtartama alatt - a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani.\"


10. §


Az Flt. 21. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

	\"(4) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója a (3) bekezdésben meghatározott jogkörét az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja.

	(5) Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.\"


11. §


Az Flt 22. §-át megelőző \"Létszámleépítések szabályai\" cím \"A létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatások szabályai\" címre változik, valamint az Flt. a következő  új 22. §-sal egészül ki:

	\"22. § A munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára  hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez. A támogatás részletes szabályait a munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg.\"


12. §


Az Flt. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés megjelölése (4)-(7) bekezdésre változik:

	\"(3) A megváltozott munkaképességű munkanélküli esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a  munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű munkanélküli által igénybevehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.\"


13. §


	(1) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[(1) .... Az előbbiekben meghatározott négy éves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:]

	\"e) a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,\" 
[időtartamával.]

	(2) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[(1) ..... Az előbbiekben meghatározott négy éves időtartam meghosszabbodik  a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:]

	\"h) a munkanélküli járadék folyósításának a munkaadótól kapott végkielégítés miatt történő elhalasztása időtartamával, feltéve, hogy az 58. § (5) bekezdésének d) pontja szerinti munkanélküli állapot ezen időtartam alatt is fennállt.\" 


14. §


	(1) Az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[28. § (1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli:]

	\"c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,

	d) kereső tevékenységet folytat, kivéve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, továbbá a (4) bekezdésben, valamint a 29. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat,\"

	(2) Az Flt. 28. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe  a következő rendelkezés lép:

	[(4) Nem szüntethető meg a munkanélküli járadék folyósítása,  ha a munkanélküli]

	\"a) munkaviszony, megbízási jogviszony alapján végez olyan tevékenységet, amelyből származó munkabére (illetménye), díjazása (a továbbiakban: keresete) havonta nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér ötven százalékát, illetve a hónap időtartamának egy része alatt fennálló munkaviszonyból, megbízási jogviszonyból származó, egy munkanapra jutó keresete nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér egy munkanapra számított összegének 50 százalékát, továbbá\"

	(3) Az Flt. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

	\"(5) Ha a munkanélküli járadékban részesülő személy a személyi jövedelemadózásról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA) 3. §-ának 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, ebből származó jövedelemként az éves bevételének az SZJA 53/A. §-ában meghatározott költséghányaddal csökkentett összegét kell figyelembe venni. Ha az így megállapított éves jövedelem egy hónapra jutó összege meghaladja a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát, köteles az adóévben felvett munkanélküli járadékot visszafizetni.\"


15. §


	(1) Az Flt-nek az 1996. évi LIX. törvény 11. §-ával megállapított 30. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[(6) Szüneteltetni kell a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítását]

	\"a) a kereső tevékenység időtartamára, kivéve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, továbbá az olyan munkaviszony, megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet, amelyből származó jövedelem havi összege meghaladja a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát,\"

	(2) Az Flt-nek az  1995. évi LII. törvény 10. §-ával, valamint 1996. évi LIX. törvény 11. §-ával megállapított 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés megjelölése  (8) bekezdésre változik:

	\"(7) Az Flt. 28. §-a (5) bekezdésében foglaltakat az előnyugdíjban, valamint a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személy esetében is alkalmazni kell.\"


16. §


Az Flt. 36. §-a  helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"36. § (1) Aki munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, előnyugdíjban részesül, az általa folytatott kereső tevékenységet és az ebből származó jövedelmet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni.

	(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő személy a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiváltását haladéktalanul köteles a munkaügyi központnak bejelenteni, és ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell az adóévben várható bevétel és jövedelem nagyságáról. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező, munkanélküli ellátásban részesülő személy az adóévben elért bevételét és annak jövedelemtartalmát az adóbevallás teljesítésére nyitva álló határidő lejártát  követő 15 napon belül köteles a munkaügyi központnak bejelenteni és igazolni.\"


17. §


Az Flt. 36/A. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"36/A. A munkaadó - a külön törvény szerinti alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetét kivéve - a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni.\"


18. §


	(1) Az Flt. 39. § (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

	[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának  célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

	\"c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatás elősegítését, a munkanélküliség megelőzését, hátrányos következményeinek enyhítését szolgáló támogatások nyújtására, valamint a képzésben résztvevők keresetpótló juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

	(2) Az Flt. 39. §-ának e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

	[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni: ]

	e) szakképzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVIII. törvényben meghatározott  támogatások, programok finanszírozására;

	
	f) rehabilitációs alaprészt, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történő elősegítésére, valamint foglalkoztatási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására;\"

	(3) Az Flt. 39. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdés megjelölése (6)-(7) bekezdésre változik:

	\"(5) A Munkaerőpiaci Alap bevételét képező járulék, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybevett szolgáltatás díja a  Munkaerőpiaci Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék fizetése történik.\"



19. §


Az Flt. 39/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) A szakképzési alaprészből történő átcsoportosítás esetén azt a következő költségvetési évben az átcsoportosított pénzeszközzel növelni kell. A szakképzési alaprészbe történő átcsoportosítás esetén azt a következő költségvetési évben az átcsoportosított pénzeszközzel csökkenteni kell. Az átcsoportosított pénzeszköz visszapótlása az alaprész egyéb  kötelezettségeivel szemben elsőbbséget élvez.\"


20. §


	(1) Az Flt. 39/C. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe  a következő rendelkezés lép:

	[(1) A Munkaerőpiaci Alap bevétele:]

	\"d) a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás;\"

	(2) Az Flt. 39/C. §-a  a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki: 

	\"(4) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló behajthatatlan  követelést az ellátást, támogatást megállapító munkaügyi központ igazgatója, illetőleg - a hatáskörébe tartozó támogatások esetében - a Munkaügyi Minisztérium törli. A törléssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait a munkaügyi miniszter állapítja meg.

	(5) A (4) bekezdés alkalmazásában a követelés abban az esetben behajthatatlan, ha

	a) az igény érvényesítésére nyitva álló, jogszabályban meghatározott határidő eltelt, vagy

	b) a munkanélküli ellátás, illetve a foglalkoztatást elősegítő támogatás visszafizetésére kötelezett magánszemély meghalt, és a követelés a hagyatékkal szemben nem érvényesíthető, vagy

	c) az adós jogutód nélkül megszűnt, vagy

	d) a követelés olyan kötelezettel szemben áll fenn, aki nem lelhető fel, 	    vagy

	e) jogszabály behajthatatlan követelésként ismeri el, vagy

	f) a felszámolási eljárás befejezésével a követelés nem térült meg, vagy

	g) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 86. §-a alapján a végrehajtásnak helye nincs, vagy

	h) a végrehajtási eljárás során a követelés nem térült meg.

	(6) Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint lefolytatott végrehajtás során az (5) bekezdés h) pontja alapján a törlés akkor rendelhető el, ha az Áe. 79-80. §-aiban meghatározott eljárás

	a) az ötvenezer forintot meg nem haladó követelés esetében egy alkalommal,

	b) az ötvenezer forintot meghaladó követelés esetében két alkalommal eredménytelen volt.

	(7) A (4)-(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatározott alaprészekkel szemben a Munkaerőpiaci Alap létrejöttét megelőzően keletkezett követelésekre is.\"


21. §


Az Flt. 40. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"40. § (1) A munkaadó munkaadói járulékként a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 20. §-a szerint - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alá eső jövedelem 4,2 százalékát köteles fizetni.\"


22. §


Az Flt. 41/A. §-a  helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"41/A. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint.) 

	(2) A munkaadó tárgyévi statisztikai állományi létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint  közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a  fegyveres szervek  hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni. 

	(3)  A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgyév április 1-jén érvényes kötelező legkisebb havi munkabér szorzata.

	(4) A rehabilitációs hozzájárulás éves összegének megállapításánál 1998-ban a tárgyév április 1-jén érvényes kötelező legkisebb havi munkabér 75 %-át kell figyelembe venni. \"
	

23. §


	(1) Az Flt. 42/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"42/A. § (1) A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett \"Rehabilitációs hozzájárulás\" számla  javára.\"

	(2) Az Flt. 42/A. §-a a  következő (4) bekezdéssel egészül ki:

	\"(4) A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében a 42. § (5) és (8) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.\"


24. §


	(1) Az Flt. 43. §-ának (2) bekezdése a következő d) - g) pontokkal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d)-g) pont megjelölése h)-k) pontra változik:

	[(2) A központi pénzügyi keret felhasználható:]

	\"d) korszerű munkahelyteremtést szolgáló támogatásra;

	  e)  a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott támogatásra,

	f) a Kormány által a 8. § (2) bekezdése alapján kiadott foglalkoztatáspolitikai irányelvek végrehajtását elősegítő, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő programok támogatására,

	g) a foglalkoztatási rehabilitációs képzést és a rehabilitációs  foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására,\"

	(2) Az Flt. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből finanszírozható további, a 39. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatásokat törvény vagy kormányrendelet határozza meg.\"

	(3) Az Flt. 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

	\"(4) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből pályázat alapján - a munkaügyi tanács javaslata alapján, a munkaügyi központtal kötött megállapodásban foglaltak szerint - támogatás nyújtható azoknak az alapítványoknak és egyesületeknek, amelyek tevékenysége az alapító okiratuk, illetőleg alapszabályuk szerint - elsősorban - a tartós munkanélküliek, megváltozott munkaképességű személyek, pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítésére, a munkanélküliségük megelőzésére, valamint ezen rétegek munkanélküliségéből származható hátrányos következményeinek enyhítésére irányul. A támogatás nyújtásának további szabályait a munkaügyi miniszter rendeletben határozhatja meg.\"






25. §


Az Flt. 43/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) A szakképzési alaprész forrása a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvényben előírt szakképzési hozzájárulás.\"


26. §


	(1) Az Flt. 50. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[(1) A munkaügyi központ központi szervezeti egységei útján]

	\"i) ellátja a Munkaerőpiaci Alapból folyósított támogatások felhasználásának, valamint a munkanélküli ellátásokra való jogosultságnak - ez utóbbi tekintetében az 51. § (1) bekezdésének a) pontjába nem tartozó - hatósági ellenőrzését,\"

	(2) Az Flt. 50. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi k) pont megjelölése l) pontra változik:

	[(1) A munkaügyi központ központi szervezeti egységei útján]

	\"k) irányítja a megyei (fővárosi) munkaügyi szervezet foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységét.\"

	(3) az Flt. 50. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

	[(2) Az (1) bekezdés i)-j) pontjában meghatározott ellenőrzési tevékenysége során a munkaügyi központ képviselője]

	\"c) AM könyve bemutatására hívhatja fel azt a személyt, akinek alkalmi foglalkoztatásához a munkaadó részére támogatást állapított meg.\"





27. §


	(1) Az Flt. 54. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
	
	\"(2) A 43. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitvaálló határidő legfeljebb kilencven napban állapítható meg.\"
	
	(2) Az Flt. 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

	\"(3) A munkanélküliek részére járó ellátásban nem részesülő munkanélküli a más jogszabály által biztosított jogosultságok, illetőleg kedvezmények szempontjából akkor tekinthető együttműködőnek, ha a munkaügyi központ kirendeltségénél az az  által meghatározott időpontban, de legalább háromhavonként jelentkezik.\"

	(3) Az Flt. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

	\"(4) A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.\"


28. §


Az Flt. a következő 54/A. §-sal egészül ki:

	\"54/A. § (1) A megállapító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét foglalkoztatást elősegítő támogatás esetében öt év, munkanélküli ellátás esetében három év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás büncselekmény, a követelés három, illetőleg öt éven túl  sem évül el mindaddig, amíg a  büntethetőség el nem évül.

	(2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

	(3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

	(4) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

	(5) Az igény érvényesítésére irányuló  írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.\"


29. §


Az Flt. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) A munkaügyi miniszter, a Munkaügyi Minisztérium, a munkaügyi központ központi szervezeti egysége, valamint kirendeltsége által mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.\"


30. §


Az Flt. 57/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(8) bekezdés megjelölése (5)-(9) bekezdésre változik:

	\"(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a munkavállalók  (2) bekezdésben meghatározott adatairól folyamatosan adatgyűjtést végezhetnek.\" 


31. §


	Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) d), e), i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


	[(5) E törvény alkalmazásában:]

	\"a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és ügyészségi 
szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói és - 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyát kell érteni,

	d) munkanélküli: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy - az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével - munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette.\"

	e) kereső tevékenység: - az 1-2. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaságnak személyes közreműködésre jogosult vagy köteles tagja;

		1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát  meghaladja.

		2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevétel naptári évenként a 250 ezer Ft-ot meghaladja,

	i) öregség nyugdíjra jogosult személy: aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével - elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az is, aki előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint szolgálati nyugdíjban részesül,

	j) munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatások összessége, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése munkaviszony, megbízási jogviszony létesítése céljából, azok közvetlen támogatása nélkül.\"

32. §


A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[(2) E törvény alkalmazásában]

	\"b) bértartozás a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet - mint munkáltatót - terhelő minden munkabértartozás - ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést - és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás.\"


33. §


A Bt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"2. § (1) Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott munkavállalók bérét és végkielégítését (a továbbiakban együttesen: bér) a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napot követő 8 napon belül nem tudja kielégíteni, visszatérítendő pénzügyi támogatás (a továbbiakban: támogatás) iránti kérelemmel fordulhat az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz (a továbbiakban: munkaügyi központ).

	(2) A munkaügyi központ köteles a támogatást megállapítani, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.\"

34. §


A Bt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"3.§ A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye szerinti munkaügyi központhoz, az 1. és 2. számú melléklet szerint, teljeskörűen kitöltött formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva kell három példányban benyújtania.\"

35. §


A Bt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"4. § (1) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

	(2) A munkaügyi központ a támogatásról a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül határozattal dönt.\"


36. §


A Bt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"5. § (1) Támogatás nyújtása esetén a munkaügyi központ a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik  annak a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből történő  átutalásáról.

		(2) A támogatás kamatmentes.\"


37. §


A Bt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"6. § (1) Támogatásban - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az a gazdálkodó szervezet részesíthető, amely a törvény alapján adott korábbi támogatásból eredő visszafizetési kötelezettségét teljesítette.
	
	(2) A gazdálkodó szervezetnek a korábbi igény benyújtásakor - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 90. § (1) bekezdésében meghatározott - felmondási tilalom alatt álló munkavállalóival szemben, a felszámolási eljárás során esedékessé vált bértartozása kiegyenlítéséhez támogatás akkor is nyújtható, ha a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget.\"



38. §


	(1) A Bt. 1.számú mellékletének 9.-11. pontjában az \"..... E Ft\" megjelölés helyébe a \".....Ft\" megjelölés lép, továbbá a II/1. pontjának szövege a következő szövegre változik:

\"1. Neve, címe, telefonszáma:
      A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma: \"

	(2) A Bt. 1. számú mellékletének IV. pontja szövege a következő szövegre változik:

\"IV. NYILATKOZAT

Nyilatkozom, hogy a kérelemben és a csatolt mellékleteiben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: ............. ..... év, ................ hó, ... nap

					.........................................................
					  (a felszámoló cégszerű aláírása)

Megjegyzés: a 8. sorba a 2. számú melléklet címében szerepeltetett dátumot kell beírni.

	(3) A Bt. 2. számú mellékletében az \"ADATLAP a  Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás számításához\" című táblázat 4. oszlopának szövege a következőképpen módosul:
\"A tartozás Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összege\"

	(4) A Bt. 2. számú mellékletében a \"Megjegyzés\" című szövegrész első és második francia bekezdése a következők szerint módosul:

	\"- a 4. oszlop összesen sorának adata szerepelhet az 1. számú melléklet 9. sorában;
	 - a 4. oszlopban nevenként a minimálbér ötszörösénél nagyobb összeg nem szerepelhet!\"





39. §


	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban Mt.) 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az alábbi (2)-(3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (4)-(5) bekezdésre változik. 

	\"37. § (1) A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - egyik fél sem utasíthatja vissza. 

	(2) Az (1) bekezdés rendelkezését a munkáltatóra akkor kell alkalmazni, ha az ajánlatot tevő szakszervezet  az Mt. 29. § (2) bekezdése szerint reprezentatívnak  minősül.

	(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelően  irányadók a kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalásra is.\" 


	40. §


Az Mt. 130. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe  a következő rendelkezés lép:

	[(2) A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:]

	\"c) a tizenkét éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére,\"


41. §


	Az Mt. 138. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[(4) A munkáltató a munkavállaló kérelmére:]

	\"b) a gyermek betegsége esetén,  az otthoni ápolás érdekében, a gyermek tizenkét éves koráig a betegség tartamára,\"

	[fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni.]

42. §


A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi CVII. törvény 37. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"Az e törvény alapján első ízben megalakított munkaügyi tanácsok megbízatása 1999. január 31. napjáig tart.\"


43. §


	(1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 1998. január 1-jén lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg az Flt. 16/A. §-a (7) bekezdéséből \"- Munkaerőpiaci Alapba, külön törvény szerint céltámogatásként erre a célra adott keretből -\" szövegrész, a 21. §-a (3) bekezdésének első mondatából az \"a pontja\" szövegrész, a 27. §-a (6) bekezdése, a 39. §-a (3) bekezdés a) pontjából az \"és a képzésben részt vevők keresetpótló\" szövegrész, továbbá a \"a 27. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamra fizetett társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék\" szövegrész,  az 51. §-a (1) bekezdésének e) pontja, valamint 56/A. §-a (3) bekezdésének első mondatából \"valamint a felügyelőség\" szövegrész, a Bt. 1. §-a (1) bekezdéséből \"a készpénz hiányában\" szövegrész, az 1. §-ának (3) bekezdése, 14. §-ának (4) és (6) bekezdése hatályát veszti. Az Flt. 28. §-ának (2) bekezdésében az \"(1) bekezdés a) pontja szerint\" szövegrész az \"(1) bekezdés b) pontja szerint szövegrészre, a 29. § (1) bekezdésének e) pontjában \"a 25. § (4) bekezdésében\" szövegrész \"a 25. § (6) bekezdésében\" szövegrészre változik.

	(2) A törvény 1. §-a 1998. március 1-jén lép hatályba, a 14. § (3) bekezdését, a 16. §-nak az Flt. 36. §-a (2) bekezdését módosító rendelkezését,  31. §-nak az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontját módosító rendelkezését a hatálybalépést megelőzően kiváltott őstermelői igazolvány tekintetében is alkalmazni kell.

	(3) Az Flt. 40. §-ának (2) bekezdése 1998. március 31. napján hatályát veszti.

	(4) Azt a személyt, akinek  munkanélküli járadékra való jogosultságát 1998. január 1-jét megelőzően állapították meg, és a járadék folyósítása a munkaadótól kapott végkielégítés miatt későbbi időpontban kezdődik meg, a jogosultság megállapítása és a járadékfolyósítás megkezdése közötti időszakban a munkanélkülit egyébként megillető jogosultságok (ide értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti jogosultságokat is ) és kötelezettségek szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ezalatt munkanélküli járadékban részesült volna. 

	(5) A (4) bekezdésben meghatározott időtartamra a munkaügyi központ által fizetett társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék a Munkaerőpiaci Alap szolidaritási alaprészét terheli. 

	(6) Az Flt. 27. §-a (6) bekezdésének korábbi rendelkezéseit  első ízben azokra nem kell alkalmazni, akik a munkanélküli járadék iránti kérelmet e törvény hatálybalépését követően nyújtották be, vagy a munkanélküli járadék iránti kérelmet  e törvény hatálybalépését megelőzően nyújtották be, de a kérelem elbírálásával kapcsolatos elsőfokú államigazgatási eljárás e törvény hatálybalépését követően fejeződik be. 



Á L T A L Á N O S  I N D O K O L Á S


	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény legutóbbi átfogó módosítását az Országgyűlés 1996 novemberében fogadta el, és a módosítás 1997. január 1-jén lépett hatályba. Az azóta eltelt időszak  tapasztalatai, a foglalkoztatási eszközrendszer működésének áttekintése, az év során megjelent jogszabályokkal való összhang megteremtése, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének tervezett átalakítása a törvény újabb módosítását teszi szükségessé. Ezen túlmenően a Javaslat jövőbeni elfogadása a munkaerőpiac minőségi átalakulásához teremt  kedvező feltételeket, valamint elősegíti a törvény zavarmentes gyakorlati alkalmazását is. 

	A módosítás a foglalkoztatási törvénynek a következő területekre vonatkozó szabályait érinti:

-	a foglalkozási rehabilitáció feltételrendszerének megteremtése, 
-	a foglalkoztatást elősegítő támogatások körének bővítése, új támogatási  formák  bevezetése,
-	a munkanélküli ellátásban részesülők által folytatható kereső tevékenységre vonatkozó szabályok,
-	gazdálkodó szervezetek által fizetett munkaadói járulék mértékének csökkentése, 
-	a törvény gyakorlati alkalmazását elősegítő pontosítások.

	A törvényjavaslat a foglalkoztatási törvény módosításán kívül tartalmazza a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, valamint  a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény néhány rendelkezésének módosítását is. 



R É S Z L E T E S  I N D O K O L Á S

1. §-hoz

	A hatályos szabályok bárki számára lehetővé teszik munkaközvetítő tevékenység folytatását, ha a tevékenységet, illetőleg annak folytatóját a Munkaügyi Minisztérium nyilvántartásba vette. A törvény egyetlen megkötést tartalmaz csupán: külföldre irányuló munkaközvetítés a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavégzésre történhet.  Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az üzletszerűen végzett munkaközvetítő tevékenység igen sok visszaélés forrása lehet.  Ezek kiküszöbölése érdekében a törvényjavaslat meghatározza a nem állami szervek által végzett munkaközvetítő tevékenység folytatásának legfontosabb feltételeit. Új rendelkezés  a Javaslatban,  amely a munkaközvetítő tevékenység folytatását vagyoni biztosíték meglétéhez köti. Továbbra is feltétele lenne az ilyen tevékenységnek a nyilvántartásbavétel. A nyilvántartást azonban nem a Munkaügyi Minisztérium, hanem az illetékes  megyei (fővárosi) munkaügyi központ vezetné. A magán-munkaközvetítéssel kapcsolatos részletes szabályok megállapítására, a vagyoni biztosíték módjára és mértékének meghatározására a javaslat a Kormányt hatalmazza fel. 


2. §-hoz

	A Javaslatnak a foglalkoztatási törvény külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó  rendelkezéseit módosító szabályai pontosító jellegűek, azokra  az Országgyűléshez benyújtott a menedékjogról szóló  T/4559.számú törvényjavaslattal való összhang megteremtése érdekében van szükség. 

3. §-hoz

	A közeljövőben  sor kerül a  megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjára vonatkozó rendelkezések átfogó újragondolására. A foglalkozási rehabilitáció jogi, orvosi, pénzügyi feltételeinek megteremtése több tárca koordinált együttműködését igényli a Munkaügyi Minisztérium felelőssége mellett. Ennek megteremtését célozza a javaslatnak az a rendelkezése, amely a Munkaügyi Minisztérium jogkörét kibővíti a foglalkozási rehabilitáció irányításával és a tárcaközi koordináció ellátásával kapcsolatos feladatokkal. 

4. §-hoz

	A Javaslat a foglalkoztatási törvény képzési támogatásra vonatkozó szabályait részben pontosítja, részben pedig kiegészíti olyan rendelkezésekkel, amelyek  a törvénynek a legutóbbi módosítása óta megjelent jogszabályokkal való összhangját biztosítják.  A foglalkoztatási törvény a képzésben résztvevők keresetpótló juttatásának mértékét a munkanélküli járadék alsó határában határozza meg. A gyakorlatban problémát okozott, hogy a keresetpótló juttatás mértékének meghatározásánál az ellátásnak mely időpontban érvényes alsó határát kell figyelembe venni. A javaslat erre vonatkozó támpontként a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontját jelöli meg. 

	A hatályos szabályozás szerint, ha a munkanélküli átlagkeresete a munkanélküli járadék alsó  határánál alacsonyabb, a keresetpótló juttatás mértéke nem a munkanélküli járadék alsó határa, hanem az átlagkeresettel megegyező összeg. A törvénynek ez a szabálya hátrányos helyzetbe hozza azokat a munkanélkülieket, akik munkanélküli járadékra szereztek jogosultságot, és keresetpótló juttatásban a járadék folyósítását követően részesülnek.  Az ő számukra ugyanis - amennyiben átlagkeresetük alacsonyabb volt, mint a munkanélküli járadék alsó határa - keresetpótló juttatásként az átlagkeresetnek megfelelő összeget kellene tovább folyósítani. Azok pedig, akik nem szereztek jogot munkanélküli járadékra, keresetpótló juttatásként annak alsó határának megfelelő összegű juttatásban  részesülnek.  Ennek elkerülése érdekében a Javaslat az erre vonatkozó szabályt a foglalkoztatási törvényből elhagyja. 

	Úgyszintén pontosító jellegű rendelkezése a Javaslatnak, amely a keresetpótló juttatásnak a munkanélküli járadék folyósítását követő megállapítása esetére meghatározza, hogy a munkanélküli járadék alsó határaként mely időpontban érvényes alsó határt kell figyelembe venni.

	1997. július 15-én fogadta el az Országgyűlés az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényt. Az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezők képzésben történő részvétele is speciális szabályokat igényel. Ezért a Javaslat előírja, hogy részükre keresetpótló juttatás csak abban az esetben állapítható meg, ha kötelezettséget vállalnak arra, hogy az alkalmi munkavállalói könyvet a munkaügyi központnak bemutatják. 

	A foglalkoztatási törvény hatályos szabályai nem állapítanak meg jogkövetkezményeket arra az esetre, ha a képzésben résztvevő személy neki felróható okból elmulasztja a képzésben történő részvételt. E hiányosságot pótolja a Javaslat azzal a szabállyal. miszerint ebben az esetben ezekre a napokra nem folyósítható keresetpótló juttatás, illetőleg munkanélküli járadék.

5. §-hoz

	Úgyszintén pontosító rendelkezése a Javaslatnak, amely a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás nyújtása esetén meghatározza  a munkaadó foglalkoztatási kötelezettségének időtartamát. Erre  a törvény gyakorlati alkalmazása során felmerült tapasztalatok alapján van szükség.


6. §-hoz

	A foglalkoztatási törvény 1991-ben kialakított és azóta egyre bővűlő eszközrendszere azt a célt szolgálta, hogy segítséget nyújtson a munkanélküliek, az állásukban veszélyeztetettek számára az újraelhelyezkedéshez, továbbá hozzájáruljon a foglalkoztatási feszültségek levezetéséhez. Az utóbbi években a vizsgálatok szerint a munkanélküliek száma lassú, de fokozatos csökkenést mutat. A  foglalkoztatási törvénynek a munkahelyteremtés támogatására vonatkozó rendelkezései csupán a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatásának támogatására  adnak lehetőséget. A beinduló gazdasági fejlődés szükségessé tette olyan támogatási forma bevezetését is, amely  modern, többszáz munkaerőt foglalkoztató munkahelyek létrehozását segíti elő. Ezért a javaslat a törvény munkahelyteremtés támogatására vonatkozó szabályát olyan rendelkezéssel bővíti, amely lehetővé teszi azoknak a munkaadóknak a támogatását, akik korszerű termékek előállításával, új szakmakultúrák meghonosításával jelentős számú munkavállaló alkalmazásával járulnak hozzá a munkaerőpiaci feszültségek enyhítéséhez. 

7. §-hoz

	A foglalkoztatási törvény 18/A. §-a alapján  támogatásként átvállalható a keresetet terhelő egészség és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak megfelelő összeg részben vagy egészben, legfeljebb egy évi időtartamra. Ebben az évben a jogszabályokban újabb, a munkaadókat terhelő fizetési kötelezettségek, illetőleg a korábbi fizetési kötelezettségeknek új formái jelentek meg ( egészségügyi hozzájárulás, közteherjegy). A módosítás megteremti a lehetőségét a munkaerőpiaci szervezet számára e fizetési kötelezettségek teljesítéséhez nyújtandó támogatásra is. 

8. §-hoz

	A foglalkozási rehabilitáció sikere az általános gazdaságpolitikai és munkaerőpiaci feltételeken túl nagymértékben múlik  a munkaadói érdekeltség hatásosságán is. Ezért a Javaslat kedvezőbb támogatási szabályokkal elő  kívánja segíteni a megváltozott munkaképességű személyek munkaadók által történő foglalkoztatását. A Javaslat szerint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében a foglalkoztatások támogatására a munkaügyi miniszter a törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthatna meg. 




9-10. §-hoz

	A hatályos szabályozás szerint  a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből nyújtható támogatásokkal kapcsolatos miniszteri rendelet kiadásához a népjóléti miniszter egyetértése szükséges. A Javaslat ezt az egyetértési jogot csak az alaprész központi keretéből nyújtható támogatásokkal kapcsolatos miniszteri szabályok vonatkozásában tartja fenn.

	 Részletesebben határozza meg továbbá azt is, hogy mely időpontban érvényes munkabért kell figyelembe venni, amennyiben a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik. 

	A foglalkoztatási törvény 21. §-ának (3) bekezdése lehetőséget biztosít a munkaügyi központ igazgatója számára, hogy a támogatás visszakövetelése esetén különös méltánylást érdemlő esetben eltekintsen a kamat, illetőleg munkanélküli esetében a támogatás visszakövetelésétől. A törvény nem rendelkezik arról, hogy az igazgató e jogkörét az eljárás mely szakaszában gyakorolhatja.  A Javaslat szerint erre az igazgatónak az eljárás bármely szakaszában lehetősége van. 

	A munkaerőpiaci szervezet számára nehézséget jelentett a foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülők körülményeiben bekövetkezett változások figyelemmel kísérése. A Javaslat ezért a támogatásban részesülő kötelezettségeként írja elő e változásoknak a támogatást megállapító szerv részére történő haladéktalan bejelentését. 



11. §

	A Munka Törvénykönyvéről szóló  1992. évi XXII. törvény legutóbbi módosításával a foglalkoztatási törvénynek a létszámleépítéseket szabályozó rendelkezései megváltozott tartalommal átkerültek a Munka Törvénykönyvébe. Ugyanakkor a gyakorlat részéről igény merült fel az olyan munkaadók támogatására is, akik az általuk végrehajtott létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítése érdekében hoznak intézkedéseket. E támogatás lehetőségét teremti meg a javaslat a törvény új 22. §-ában foglalt szabállyal. Az erre vonatkozó részletes rendelkezéseket a munkaügyi miniszter rendelete fogja tartalmazni. 

12-13. §-hoz

	A foglalkoztatási törvény 25. §-a  (1) bekezdésének d) pontja szerint a munkanélküli járadékra való jogosultság egyik feltétele, hogy a kérelmező részére  a munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A törvény meghatározza a megfelelő munkahely fogalmát is. Eszerint a munkanélküli járadékra való jogosultsági feltételek vonatkozásában - több más feltétel egyidejű fennállása esetén - a munkahely akkor megfelelő, ha a munkahely és a lakóhely közötti  naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő  és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát  nem haladja meg.  A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a megváltozott munkaképességű személyek számára méltánytalan az oda- és visszautazás idejének három órában történő megállapítása. Ezért a Javaslat ezt az időtartamot az ő vonatkozásukban is két órában határozza meg.   

	A törvény 27. §-ának  (1) bekezdése sorolja  fel azokat az időtartamokat, amelyekkel a munkanélküli járadékra való jogosultság megállapításánál jelentőséggel bíró, a munkanélkülivé válást megelőző négy év meghosszabbodik. A javaslat ezeket az időtartamokat kibővíti olyan ellátások folyósításának időtartamával, amelyek alatt  a munkanélküli a munkaerőpiacon nem jelent meg.


14-15.§-hoz


	A foglalkoztatási törvény 28. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a munkanélküli járadék folyósítását többek között meg kell szüntetni, ha a munkanélküli nyugdíjjogosultságot szerez. A törvény nem határozza meg pontosan, hogy a jogosultság megszerzése milyen típusú nyugdíj tekintetében áll fenn. A Javaslat által tartalmazott módosítás e hiányosságot pótolja.

	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1997. január 1-jén hatályba lépett módosítása speciális szabályokat vezet be a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytatók adózása tekintetében. Ezek az új rendelkezések szükségessé tették a mezőgazdasági őstermelők  munkanélküli járadékra való jogosultságának, illetőleg a munkanélküli járadék mellett folytatott mezőgazdasági őstermelői tevékenység lehetőségének áttekintését is. A Javaslat a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó, munkanélküli járadék folyósítása alatt szerzett jövedelemre vonatkozóan speciális rendelkezéseket tartalmaz.  Átveszi a személyi jövedelemadózásról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek azt a rendelkezését, miszerint mezőgazdasági őstermelőként szerzett bevételből a személyi jövedelemadó szempontjából  jövedelemként csak  egy meghatározott költséghányaddal csökkentett összeget kell figyelembe venni. Miután a  mezőgazdasági őstermelő  éves jövedelme csak az adóév befejezésével állapítható meg, ezért a Javaslat szerint a mezőgazdasági őstermelő esetében a  jövedelemhatár túllépése esetén  a munkanélküli járadék nem megszüntetésre kerül, hanem azt a mezőgazdasági őstermelő köteles visszafizetni. 

	A hatályos szabályozás lehetővé teszi kereső tevékenység folytatását  a munkanélküli járadék folyósítása alatt. A kereső tevékenység folytatása történhet vállalkozói igazolvánnyal  való munkavégzéssel is.  Ez a lehetőség a gyakorlatban sok visszaélést eredményezett, ezért a Javaslat a munkanélküli járadék melletti munkavégzést csak munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében engedi meg. 

	Az előző rendelkezésekkel való összhang megteremtése érdekében a javaslat  a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozóan speciális szabályokat állapít meg az előnyugdíj és a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítása esetén is. 

16. §-hoz

	A foglalkoztatási törvény 36. §-a rendelkezik az ellátásban részesülő személyek bejelentési kötelezettségéről. E szabály hatályba lépése óta a munkanélküli ellátásokban jelentős változás következett be pl. egyes ellátások meg is szűntek. Ez szükségessé tette e rendelkezés módosítását. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység nemcsak a munkanélküli ellátásra való jogosultság tekintetében kíván meg speciális szabályokat, hanem a bejelentési kötelezettség tartalmát és teljesítési módját illetően is. A javaslat a foglalkoztatási törvényt e rendelkezésekkel kiegészíti. 

17. §-hoz

	A foglalkoztatási törvény 36/A. §-a szerint munkanélküli ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha a munkanélküli az igazoló lapot a munkaügyi központnak átadta. A gyakorlatban gyakran fordul elő, hogy a munkaadók nem tesznek eleget munkanélküli igazoló lap kiállítási kötelezettségüknek, és e szabály alapján, a munkanélküli személy részére a munkaadó hibájából  nem lehet  munkanélküli járadékot megállapítani. E méltánytalanságot kívánja kiküszöbölni a Javaslat azzal a rendelkezéssel, amely kötelezi a munkaadót a munkaviszony megszűnése esetén a munkanélküli igazoló lapnak a munkavállaló részére történő átadására. A Javaslat szerint nem feltétele a munkanélküli ellátás megállapításának  az igazoló lapnak a munkaügyi központ részére történő átadása. Az abban szereplő adatok az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint más módon is igazolhatók. 

18-19. §-hoz

	A Javaslat  módosítja a foglalkoztatási törvénynek a Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészeire vonatkozó rendelkezéseit. A keresetpótló juttatás a szabályok szerint nem munkanélküli ellátás, hanem foglalkoztatást elősegítő támogatás. Ezért indokolt, hogy a kifizetésével kapcsolatos postaköltség finanszírozása ne a szolidaritási alaprészből, hanem a foglalkoztatási alaprészből történjen. 

	A gyakorlatban igény jelentkezett az olyan közalapítványok támogatására, amelyek a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását, illetőleg  foglalkoztatási rehabilitációs képzését segítik elő. A Javaslat megteremti ennek lehetőségét. 

	A törvény nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a Munkaerőpiaci Alap bevételét képező járulék, illetőleg hozzájárulás beszedésével kapcsolatban   igénybe vett  egyéb szolgáltatás díja az alapnak mely alaprészét terheli. A Javaslat e hiányosságot pótolja azzal a szabályával, miszerint ezt abból az alaprészből kell finanszírozni, amelynek kiadásai biztosítása érdekében a járulék fizetése történik. 

	A Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek egységessége érdekében a Javaslat módosítja a foglalkoztatási törvénynek az alaprészek közötti átcsoportosításra vonatkozó rendelkezését. 


20. §-hoz

	Az államháztartás általános szabályai szerint az államháztartás számára fennálló pénzkövetelésről nem lehet lemondani. A Munkaerőpiaci Alap tekintetében azonban a gyakorlatban gyakran fordul elő, hogy a követelések  behajtása lehetetlenné válik. Ezek a követelések gyakran hosszú évekig mint fennálló követelések szerepelnek az alap pénzeszközeire vonatkozó nyilvántartásokban. A módosítás új szabályai megteremtik a behajthatatlan követelések leírását,  törlését. Erre természetesen csak rendkívül indokolt esetben van mód akkor, ha a követelések behajtására minden eszköz  igénybevételre került. A behajthatatlan követelések törlésére az ellátást, támogatást megállapító munkaügyi központ igazgatójának, illetőleg - a hatáskörébe tartozó támogatások esetében - a  Munkaügyi Minisztériumnak van hatásköre. Speciális szabályt tartalmaz a Javaslat az olyan követelések esetében, amelyek azért váltak behajthatatlanná, mert a végrehajtási eljárás során a követelés nem térült meg. Ezekben az esetekben a javaslat szerint a törlés akkor rendelhető el, ha az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény 79-80. §-aiban szabályozott eljárás eredménytelen volt. Az eljárás során mind a munkadíjra, mind pedig az ingó vagyonra vezetett  végrahajtást meg kell kísérelni. Az 50 ezer forintot meg nem haladó követelés esetében az eljárást egyszer, az azt meghaladó követelés esetében két alkalommal kell megkísérelni. 


21. §-hoz


	A Javaslat  pontosítja a foglalkoztatási törvénynek  a munkaadói járulék alapjának kiszámítására vonatkozó szabályát. Erre az új nyugdíjszabályok elfogadása miatt van szükség.  E tekintetben érdemi változtatást  a  Javaslat nem tartalmaz, a munkaadói járulék alapja továbbra is a munkaadó által a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alá eső jövedelem. 


22-23. §-hoz


	A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítésére a munkaadóknak jelenleg csak meghatározott köre köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását nem csupán meghatározott munkaadók számára, hanem valamennyi munkaadó tekintetében indokolt előírni. Ennek szellemében a Javaslat jelentős mértékben módosítja a foglalkoztatási törvénynek a rehabilitációs hozzájárulást szabályozó rendelkezéseit. Az új szabályok szerint minden olyan munkaadó köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, amelynél a megváltozott munkaképességü személyek száma a kötelező foglalkoztatási szintet nem éri el, és a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám a húsz főt meghaladja. A korábbi szabályokhoz képest változást jelent a Javaslatban az a rendelkezés amely szerint a tárgyévi statisztikai állományi létszámba a közmunka és a közhasznú munka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá  a hivatásos állományúak szolgálati viszonyáról szóló  1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat nem kell beszámítani. 

	A hatályos szabályozás szerint a rehabilitációs hozzájárulás éves összegét a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a költségvetési törvényben évente meghatározott összeg szorzataként kell megállapítani. A hozzájárulás megállapításánál figyelembe veendő összeget  a Javaslat szerint a jövőben nem a költségvetési törvény fogja meghatározni. Ezt az összeget a Javaslat a kötelező legkisebb munkabérben határozza meg. A fokozatos bevezetés érdekében azonban a Javaslat 1998-ra átmeneti szabályt tartalmaz, és ezt az összeget a kötelező legkisebb munkabér 75 %-ában állapítja meg. A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest egyértelműbb szabályokat tartalmaz a rehabilitációs hozzájárulás befizetésére vonatkozóan. Megteremti annak lehetőségét, hogy a rehabilitációs hozzájárulást az illetékes adóhatóság a munkaadói és munkavállalói járulékhoz hasonlóan folyamatosan utalja át a Munkaerőpiaci Alap javára, és előírja az  Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal részére a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatását a rehabilitációs hozzájárulás befizetésének teljesítéséről, valamint ellenőrzésének tapasztalatairól. 


24-25. §-hoz


	A Javaslat a Munkaerőpiaci Alap  egyes  alaprészei központi pénzügyi kerete felhasználásának jogcímeit további jogcímekkel egészíti ki. Megteremti a lehetőséget a központi pénzügyi keretből  foglalkoztatási rehabilitációs képzést és rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására.Ugyanakkor  a foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéből is lehetővé válik támogatás nyújtása azoknak az alapítványoknak és egyesületeknek amelyek tevékenysége a munkanélküliség megelőzésére, illetőleg az ebből származó hátrányos következmények enyhítésére irányul. A támogatás nyújtásának további szabályait a munkaügyi miniszter rendeletben fogja szabályozni.  A foglalkoztatási törvényben a szakképzési hozzájárulást szabályozó törvény hivatkozása - új törvény hatálybalépése miatt - több helyen pontosításra szorul. A Javaslat  ennek a pontosítási szükségletnek is eleget tesz. 


	26. §-hoz


	A foglalkoztatási törvény 50. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint  a munkaügyi központ központi szervezeti egységei útján ellátja  a munkanélküliség megelőzését a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások felhasználásának, továbbá a munkanélküli ellátásra való jogosultságának a hatósági ellenőrzését. Ez a szabály a munkaügyi központ központi szervezeti egységét csak a Munkaerőpiaci Alap szolidaritási alaprészéből, valamint foglalkoztatási alaprészéből történő kifizetésekkel kapcsolatos ellenőrzésre jogosítja fel. A Javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a munkaügyi központ a Munkaerőpiaci Alap valamennyi alaprészéből fizetett támogatással kapcsolatban ellenőrzési tevékenységet folytasson.  A Javaslat helyi szinten is  meghatározza a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos feladatok végrehajtásának fő felelősét. A munkaügyi központ központi szervezeti egysége ugyanis a jövőben irányítani fogja a megyei (fővárosi) munkaügyi szervezet foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységét. 

	A Javaslat a közteherjegy értéke átvállalásának lehetősége megteremtésével új támogatási formát vezetett be. A támogatás megfelelő felhasználásának ellenőrzése érdekében szükség van arra, hogy a  munkaügyi központnak módja legyen betekinteni a támogatott foglalkoztatásban résztvevő személy alkalmi munkavállalói könyvébe. Ezért a Javaslat  lehetőséget biztosít a munkaügyi központnak arra, hogy az alkalmi munkavállalói könyv bemutatására hívja fel azt a személyt, akinek az alkalmi foglalkoztatásához a munkaadó részére támogatást állapított meg. 


27. §-hoz


	A Javaslat speciális rendelkezésekkel bővíti ki a foglalkoztatási törvény államigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit. Ezekre a szabályokra a foglalkoztatási törvény alapján  nyújtandó támogatásokkal és ellátásokkal kapcsolatos  eljárás sajátos jellege miatt van szükség. Így pl. a pályázati eljárás alapján nyújtható támogatások esetében a gyakorlatban általában nem tartható az államigazgatási törvény által előírt 30 napos, illetőleg 60 napos elintézési határidő, ezért a Javaslat  ezt a határidőt az ilyen támogatások esetében legfeljebb 90 napban határozza meg.

	Más jogszabályok (pl. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény)  bizonyos ellátások feltételéül a munkanélküli ellátásban nem részesülő munkanélküli személyek részére a munkaügyi központtal történő együttműködést írják elő, illetőleg bizonyos adókedvezmény megadását együttműködő munkanélküli alkalmazásához kötik. E jogszabályok azonban az együttműködés fogalmát nem határozzák meg. Figyelemmel arra, hogy az együttműködést a munkaügyi központok igazolják, ezért számukra a Javaslat meghatározza, hogy  a más jogszabályok által biztosított jogosultságok, illetőleg kedvezmények szempontjából kit kell együttműködő munkanélkülinek tekinteni. 

	A foglalkoztatási törvény nem rendelkezik arról, hogy az általa szabályozott ellátások és támogatások tárgyában kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy vonatkozásában a törvény rendelkezéseit milyen módon kell alkalmazni. A Javaslat e hiányosságot pótolja. 


28-29. §-hoz


  A Javaslat régóta fennálló szabályozási hiányosságot pótol azzal a rendelkezésével amellyel a foglalkoztatási törvényt elévűlési szabályokkal egészíti ki. Az elévűlés szabályozása a többi jogágban e tárgyban található rendelkezésekhez hasonlóan történik. 

	A foglalkoztatási törvény 56. §-ának (3) bekezdése szerint  a munkaügyi központ központi szervezeti egységének, valamint kirendeltségének mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatban nemcsupán az előbbiekben felsorolt szervek hozhatnak határozatot, ezért a Javaslat a jogorvoslat lehetőségét valamennyi mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen kizárja. 

30. §-hoz

	A Javaslat megteremti a lehetőségét a munkaügyi szervezet számára, hogy statisztikai célból a munkavállalóknak a törvény 57/A. §-ának (2) bekezdésével kapcsolatos adatairól adatgyűjtést végezzen. Ez a rendelkezés megteremtené a lehetőségét egy országos munkaügyi nyilvántartás létrehozásának. 


31. §-hoz


	A legutóbbi módosítás óta bekövetkezett jogszabályi változások miatt szükségessé vált a foglalkoztatási törvény 58. §-ában található értelmező rendelkezések módosítása is. A Javaslat kiegészíti a törvény által használt \"munkaviszony\" fogalmat a hivatásos nevelőszülői jogviszonnyal. Ezzel a szabállyal a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban töltött időtartam is jogosultságot teremt a munkanélküli járadékra. 

	A \"munkanélküli fogalom\" módosítására  az  alkalmi foglalkoztatásra vonatkozó új rendelkezések hatálybalépése miatt van szükség. Ezzel a szabállyal a Javaslat nem zárja ki azt, hogy a rövid időtartamú alkalmi foglalkoztatásban résztvevő személy munkanélkülinek minősüljön. 

	A gyakorlatban nem volt egyértelmű a jogalkalmazó szervek számára, hogy a tiszteletdíjban részesülő személyt kereső tevékenységet folytató személynek kell-e tekinteni. Figyelemmel  a  tiszteletdíjaknak a gyakorlatban előforduló sokrétűségére, a Javaslat csak az olyan munkavégzést tekinti kereső tevékenységnek, amelyért a tiszteletdíj jogszabály alapján jár. A kereső tevékenység  folytatása a foglalkoztatási törvény szerint kizárja a munkanélküli ellátásra való jogosultságot. Ezért a Javaslat csak azokat a tevékenységeket tekinti kereső tevékenységnek, amelyekért járó tiszteletdíj meghaladja a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát.  

	A kereső tevékenység folytatása szempontjából a Javaslat a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységre is speciális szabályokat tartalmaz. Igazodva az adózásra vonatkozó szabályokhoz, a mezőgazdasági őstermelői tevékenység a jövőben csak akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevétel a 250 ezer forintot meghaladja. 

	A nyugdíjra vonatkozó új rendelkezések miatt szükségessé vált az öregségi nyugdíjra jogosult személy fogalmának  pontosítása is.

	A munkaközvetítő tevékenység fogalmának pontosítására a magán-munkaközvetítés folytatása feltételeinek újraszabályozása miatt volt szükség. 


32-38. §-hoz


	A Javaslat módosítja a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt. A módosítás egyrészt kiterjeszti a bérgarancia igénybevételének lehetőségét a betegszabadság idejére járó térítés kifizetésére is. Másrészt a bérgarancia alaprészből   adandó támogatás nyújtását az eddigiekhez képest más szerv hatáskörébe utalja. A hatályos rendelkezések szerint a támogatást a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből a Munkaügyi Minisztérium nyújtja. A jövőben ezt a hatáskört a munkaügyi központok fogják gyakorolni az  államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.  Ezt az indokolja, hogy a munkaügyi központok részére rendelkezésre áll a támogatás nyújtásához szükséges valamennyi információ, továbbá a támogatás ellenőrzése is helyben jobban megvalósítható. E megoldás megvalósulásával nem szükséges a beérkezett kérelmek országosan egységes sorrendjének fenntartása. Természetesen annak érdekében, hogy a munkavállalók a munkabérüket minél előbb megkaphassák, a Javaslat az általános államigazgatási határidőnél rövidebb határidőt határoz meg a támogatás kifizetésére. A Javaslat külön súlyt fektet arra, hogy a felmondási tilalom alatt álló munkavállalók a felszámolási eljárás során esedékessé vált bérüket minél előbb megkaphassák. Ezért a felszámoló az ilyen munkabérek kifizetéséhez a támogatást  akkor is igénybe veheti, ha korábbi tartozását nem fizette vissza. 


39-41. §-hoz 


	Az Érdekegyeztető Tanácsban történt megállapodás alapján a Javaslat módosítja a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 37. §-át. A § hatályos szabálya szerint  a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza, feltéve ha az ajánlatot kollektív szerződéskötési jogosultsággal rendelkező fél tette.  A Javaslat a  munkáltatónak a kollektív szerződés megkötésével kapcsolatos tárgyalási kötelezettségét a korábbinál széleskörűbben   határozza meg. A jövőben ez a kötelezettség nem csak  a kollektív szerződéskötési jogosultsággal rendelkező szakszervezetekkel szemben áll fenn, hanem minden olyan szakszervezettel szemben amely a Munka Törvénykönyve  29. §-ának (2) bekezdése szerint reprezentatívnak minősül. 

	Az egészségbiztosítás  ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében a Javaslat módosítja a Munka Törvénykönyvének  azokat a szabályait, amelyek a gyermek  gondozására vagy ápolására igénybe vett fizetés nélküli szabadsággal függnek össze. Ennek megfelelően a jövőben a munkáltató  a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében nem a gyermek tíz éves koráig, hanem tizenkét éves koráig köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni. Erre figyelemmel a munkaviszony ilyen okból történő szünetelése esetére is szabadság a gyermek tizenkét éves koráig jár. 


	42. §-hoz


	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi CVII. törvény 37. §-ának (4) bekezdése  szerint a jelenleg működő munkaügyi tanácsok megbízatása a legközelebbi helyi önkormányzati választásokat követő 60. napig tart. Ez a rendelkezés a munkaügyi tanácsok megbízatása lejártának pontos napját nem határozza meg. A pontosabb meghatározás érdekében a törvényjavaslat módosítja e szabályt, és a megbízatás végső időpontját 1999. január 31-ében határozza meg. 


43. §-hoz


	E rendelkezések hatályon kívül helyező és átmeneti szabályokat tartalmaznak. A gyakorlatban előforduló bizonytalanságok, valamint az új társadalombiztosítási szabályok hatályba lépése miatt a Javaslat hatályon kívül helyezi a foglalkoztatási törvény 27. §-ának (6) bekezdését. Ez a szabály a munkanélküli járadék későbbi időpontban történő folyósítását írja elő, ha a munkavállaló a munkaviszonyának megszűnésekor végkielégítésben részesült. A rendelkezés a többi munkanélkülihez képest indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza a végkielégítésben részesülő munkavállalókat, azonkívül a halasztás időtartama alatt a munkanélkülivel való kapcsolattartást is megnehezíti, ezért a hatályon kívül helyezése indokolt. A Javaslat a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében meghatározza, hogy a hatályon kívül helyezett 27. § (6) bekezdésének korábbi rendelkezéseit első ízben mely személyekre  nem kell alkalmazni. Ebből következően a munkanélküli járadék folyósítását - munkaadótól kapott végkielégítés miatt - első ízben  azok esetében  nem kell elhalasztani, akik a kérelmüket a törvény hatálybalépését követően nyújtották be, vagy a kérelmet e törvény hatálybalépését megelőzően nyújtották be, de az első fokú államigazgatási eljárás e törvény hatálybalépésekor még folyamatban van. 

	A Javaslat 1998. április 1-jétől megszünteti a gazdálkodó szervezetek magasabb járulékfizetési kötelezettségét. Ettől az időponttól kezdődően valamennyi munkaadó munkaadói járulékfizetési kötelezettségének mértéke 4,2 százalék. 







X
ű

Ĺ
ä
ç#
&
&
(
(
(
V,
.5
8
8
o=
śG
QU
sY
<e
úp
¸v
cü
ů

ů
ć
ć
ć
¬ć"
