"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/4937. számú

törvényjavaslat




a  \"Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról\" szóló egyezmény és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről rendelkező
1984. évi 2. számú törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről 
 



Előadó: Kovács László
      külügyminiszter

Budapest, 1997. szeptember



1997. évi ........ törvény

A \"Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról\"
szóló egyezmény és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről rendelkező 1984. évi 2. számú törvényerejű rendelet  módosításáról és kiegészítéséről


	1. §  Az Országgyűlés

	(1) e törvénnyel megerősíti az 1984. évi 2. számú törv

     „A Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül

    hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának

      betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezményhez csatolt

  módosított jegyzőkönyv az aknák, a meglepő aknák és más eszközök

    alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról (II. Módosított

                                          Jegyzőkönyv)

                                              1. Cikk

                                    Módosított jegyzőkönyv

  


  A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak

tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve

korlátozásáról szóló egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) csatolt az

aknák, a meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának betiltásáról, illetve

korlátozásáról szóló jegyzőkönyv (II. számú jegyzőkönyv) ezennel módosításra

kerül. A módosított jegyzőkönyv szövege a következő:

   Módosított jegyzőkönyv az aknák, meglepő aknák és más eszközök

              alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról

                              (II. Módosított Jegyzőkönyv)

                                          1. Cikk

                                    Az alkalmazás köre

  1. A jelen jegyzőkönyv az általa meghatározott szárazföldi aknák, meglepő

aknák és más eszközök alkalmazására vonatkozik, beleértve a vízi utak és

folyók partszakaszai és átkelőhelyei leküzdésének megnehezítése céljából

telepített aknákat is, de nem vonatkozik a hajók elleni aknák tengeren vagy a

szárazföldek vízi útjain való alkalmazására.

  2. A jelen jegyzőkönyv az Egyezmény 1. Cikkében megjelölt helyzeten kívül a

3. Cikkben megjelölt, az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezményekben szereplő

helyzetekkel azonos helyzetekre vonatkozik. A jelen jegyzőkönyv nem

vonatkozik a belső rend megbontása és belső feszültségek keletkezése

esetére,      mint     a    lakossági    zavargások, elszigetelt           és szórványos

erőszakcselekmények és más hasonló események, mivel ezek nem minősülnek

fegyveres konfliktusnak.

  3. Olyan fegyveres konfliktusok esetén, amelyek nem nemzetközi jellegűek

és valamely Magas Szerződő Fél országa területén zajlanak, mindegyik

konfliktusban részt vevő fél köteles a jelen jegyzőkönyv tiltásait és

korlátozásait betartani.

  4. A jelen jegyzőkönyv egyetlen rendelkezését sem lehet alátámasztásul

felhasználni az állami szuverenitás vagy a kormányzati felelősség

befolyásolására, hogy minden legitim eszközzel fenntartsa vagy helyreállítsa a

törvényességet és a rendet egy állam területén, vagy megvédje az állam

nemzeti egységét és területi integritását.

  5. A jelen jegyzőkönyvben semmi sem szolgálhat igazolásul annak a Magas

Szerződő Félnek a fegyveres konfliktusába vagy kül- vagy belügyeibe

bármilyen okból történő közvetlen vagy közvetett beavatkozásra, amelynek a

területén a konfliktus folyik.

  6. A jelen jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása olyan konfliktusban

álló felek esetében, amelyek nem tartoznak a jelen jegyzőkönyvet elfogadó

Magas Szerződő Felek közé, sem közvetve, sem közvetlenül nem változtat

azok jogállásán vagy a vitatott terület jogállásán.

                                          2. Cikk


                                      Meghatározások

  A jelen egyezmény céljaira:

  1. Az „akna” olyan harci eszközt jelent, amely telepíthető a földfelszín alá, a

földfelszínre, a földfelszín vagy más felület közelébe, és rendeltetése az, hogy

felrobbanjon az emberek vagy járművek jelenlététől, közelségétől vagy

érintkezésétől.

  2. A „távtelepítésű akna” olyan aknát jelent, amelyet nem közvetlenül

telepítenek, hanem tüzérség, rakétaeszköz, reaktív tüzérség, aknavető vagy

ezekkel analóg eszközök segítségével, vagy repülőeszközökről kerülnek

kiszórásra. Azok az aknák, amelyek szárazföldi eszközről telepíthetők 500

méternél kisebb távolságra, nem tekinthetők távtelepítésű aknáknak abban az

esetben, ha ezek a jelen jegyzőkönyv 5. Cikkével és más vonatkozó cikkeivel

összhangban kerülnek alkalmazásra.

  3. A „gyalogság elleni akna” olyan aknát jelent, amely elsődlegesen arra a

célra szolgál, hogy felrobbanjon ember jelenlététől, közelségétől vagy

érintésétől, és amely biztosítja egy vagy néhány személy harcképtelenné

tételét, sérülését vagy halálos sérülését.

  4. „Meglepő akna” lehet bármilyen eszköz vagy anyag, amelynek az a

rendeltetése, úgy van megkonstruálva, vagy úgy van összeszerelve, hogy

váratlanul működésbe lépve halált vagy sérülést okozzon, amikor egy személy

egy nyilvánvalóan veszélytelennek tűnő dologgal végez tevékenységet.

  5. „Más eszközöknek” nevezzük azokat a kézzel telepített harcanyagokat és

eszközöket - beleértve a saját készítésű robbanó eszközöket is -, amelyek

rendeltetése, hogy halált, sebesülést vagy kárt okozzanak, és amelyek

közvetlen kézi irányítással vagy közvetve távirányítással vagy automatikusan,

meghatározott időintervallum elteltével lépnek működésbe.

  6. „Katonai objektum” adott esetben és mértékben bármilyen objektum,

amely jellegénél fogva, elhelyezéséből, rendeltetéséből vagy alkalmazásából

adódóan hatékony szerepet játszik a katonai tevékenységek során, és

részleges        vagy      teljes     megsemmisítésének,          elfoglalásának        vagy

semlegesítésének létrejötte az adott körülmények között jól kimutatható

katonai előnyökkel járhat.

  7. „Polgári objektum” az összes olyan objektum, amely nem katonai

objektum a jelen cikk 6. pontja meghatározásának megfelelően.

  8. Az „aknamező” egy meghatározott körzetet jelent, amelyben aknák

vannak telepítve, és „aknásított körzet” az a körzet, amely veszélyes az aknák

miatt. A „színlelt aknamező” olyan aknáktól mentes körzetet jelent, amely

aknamezőt imitál. Az aknamező megnevezés magába foglalja a színlelt

aknamezőket is.

  9. A „nyilvántartás” anyagi, adminisztratív és technikai jellegű tevékenységet

jelent, rendeltetése az, hogy hivatalos okmányokban (dokumentumokban),

nyilvántartás céljára összegyűjtsön minden olyan létező információt, amely

megkönnyíti az aknamezők, aknásított körzetek, aknák, meglepő aknák és más

eszközök elhelyezkedésének meghatározását.

  10. Az „önmegsemmisítő mechanizmus” olyan automatikusan funkcionáló

beépített vagy hozzá rögzített mechanizmust jelent, amely biztosítja a

harcanyag megsemmisítését.

  11. Az „önsemlegesítő mechanizmus” olyan automatikusan funkcionáló

beépített mechanizmust jelent, amely a harcanyagot működésképtelen

állapotba hozza.


  12. Az „önhatástalanítás” azt jelenti, hogy a harcanyag automatikusan

működésképtelen állapotba kerül valamely alkotórészében végbemenő

megfordíthatatlan folyamat eredményeként, például elektromos tápegysége

lemerül, amely nélkülözhetetlen jelentőségű a harcanyag működése

szempontjából.

  13. A „távirányítás” olyan irányítást jelent, amely segítségével a működtető

parancs kiadása adott távolságból történik.

  14. A „felszedés elleni biztosítás” olyan, az akna védelmét biztosító

szerkezetet jelent, amely annak alkotórésze, vagy vele összeköttetésben van,

vagy hozzá van rögzítve, vagy az akna alatt van elhelyezve, és ennek

következtében az akna hatástalanítására tett kísérletnél működésbe lép.

  15. Az „átadás” az akna egy állam területére való fizikai értelemben vett

bevitelén, vagy onnan történő kivitelén túl, az aknákra vonatkozó tulajdon- és

a felettük való ellenőrzés jogának átadását is jelenti, de nem foglalja magába

olyan terület átadását, amelyeken aknák vannak telepítve.

                                          3. Cikk

         Általános korlátozások az aknák, meglepő aknák és más eszközök

                                      alkalmazására

  1. Jelen fejezet vonatkozik:

  a) az aknákra,

  b) meglepő aknákra, és

  c) más eszközökre.

  2. Minden Magas Szerződő Fél vagy konfliktusban részt vevő fél jelen

jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban felelősséggel tartozik az összes

aknáért, meglepő aknáért és más eszközért, amelyet önmaga alkalmaz, és

kötelezi magát, hogy aknamentesíti, eltávolítja, megsemmisíti vagy kezeli

azokat a jelen jegyzőkönyv 10. Cikkében meghatározottak szerint.

  3. Tilos bármilyen esetben aknát, meglepő aknát vagy más olyan eszközt

alkalmazni, amelynek az a rendeltetése vagy képes arra, hogy mértéktelen

sérülést vagy szükségtelen szenvedést okozzon.

  4. Azok a fegyverek, amelyekre a jelen cikk vonatkozik, szigorúan

megfelelnek azoknak a szabványoknak és korlátozásoknak, amelyek a

Technikai mellékletben minden egyes külön kategóriára vonatkozóan rögzítve

vannak.

  5. Tilos olyan aknák, meglepő aknák és más eszközök felhasználása,

amelyben olyan mechanizmust vagy szerkezetet alkalmaztak, amelyet

különlegesen arra terveztek, hogy az általában használatos aknakeresők

jelenlététől, azok mágneses vagy más közvetlen érintkezés nélküli hatásának

eredményeként, azok normális alkalmazása során, a kereső tevékenység

folyamatában a harcanyagot felrobbantsa.

  6. Tilos olyan önhatástalanító aknákat alkalmazni, amelyek el vannak látva

felszedés elleni biztosítással, azaz úgy vannak tervezve, hogy a felszedés elleni

biztosításra szolgáló elem képes legyen funkciójának ellátására azután, hogy

az akna elvesztette működőképességét.

  7. Minden körülmények között tilos - akár támadás, akár védelem, akár

megtorlás esetén - olyan fegyverek alkalmazása a polgári lakossággal, mint

olyannal, vagy egyes polgári személyekkel, vagy polgári objektumokkal

szemben, amelyekre a jelen cikk vonatkozik.


  8. Tilos az olyan fegyverek megkülönböztetés nélküli alkalmazása, amelyekre

a jelen cikk vonatkozik. Megkülönböztetés nélküli alkalmazásnak számít az

olyan fegyverek bármilyen elhelyezése,

  a) amelyek nem katonai objektumban vannak elhelyezve, vagy nem az ellen

irányulnak. Abban az esetben, ha vitatható, hogy az objektum a katonai

tevékenységre hatékonyan előnyt jelent, de egyébként polgári célokra szolgál -

például vallásgyakorlásra szolgál, lakóház vagy más lakásként használt épület

vagy iskola -, fel kell tételezni, hogy az objektumot nem katonai célra

alkalmazzák;

  b) amelyek olyan módszerrel vagy célba juttató eszközzel kerülnek

alkalmazásra, amely nem teszi lehetővé, hogy konkrét katonai célpont ellen

irányítsák őket;

  c) amely várhatóan a polgári lakosság körében annyi áldozatot követelne,

annyi sérülést vagy kárt okozna polgári személyeknek, vagy polgári

objektumoknak, vagy mindkettőnek, hogy az túlzott mértékű lenne a várható

konkrét és közvetlen katonai előnyhöz viszonyítva.

  9. A pontosan megkülönböztethető és elhatárolható katonai objektumok

némelyike, amely városban, faluban, községben vagy más ezzel analóg

területen összpontosul és polgári személyeket vagy polgári célpontokat foglal

magába, nem kezelhető önálló katonai célpontként.

  10. Minden lehetséges elővigyázatossági intézkedést meg kell tenni a polgári

lakosság védelmére azon fegyverek hatásával szemben, amelyekre a jelen cikk

vonatkozik. Elővigyázatossági intézkedést jelent minden óvintézkedés, amely

alkalmazható vagy gyakorlatban megvalósítható, tekintettel az adott

körülményekre, beleértve a humanitárius és katonai megfontolásokat. Ezek a

körülmények magukba foglalják a következőket, de nem korlátozódnak azokra:

  a) a földi aknák rövid vagy hosszabb időn át tartó hatása a helyi polgári

lakosságra az aknamező működésének időszakában,

  b) a polgári személyek védelmének lehetséges módozatai (például bekerítés,

jelölések, figyelmeztetések és megfigyelés),

  c)      alternatív      rendszerek      alkalmazásának         hozzáférhetősége          és

megvalósíthatósága,

  d) rövidebb vagy hosszabb idejű katonai követelmények alkalmazása az

aknamezőhöz.

  11. A polgári lakosságot érintő bármilyen akna, meglepő akna és más eszköz

telepítését megelőzően hatékony figyelmeztetést kell adni, amennyiben azt a

körülmények lehetővé teszik.

                                          4. Cikk

                A gyalogság elleni aknák alkalmazásának korlátozása

  Tilos olyan gyalogság elleni aknákat alkalmazni, amelyek nem felderíthetőek

a Technikai melléklet 2. pontjában rögzítettek szerint.

                                          5. Cikk

   A távtelepítésű aknáknak nem minősülő gyalogsági aknák alkalmazásának

                                       korlátozása


  1. A jelen fejezet azokra a gyalogság elleni aknákra vonatkozik, amelyek nem

minősülnek távtelepítésű aknának.

  2. Tilos olyan fegyverek alkalmazása, amelyekre a jelen cikk vonatkozik, és

amelyek       nem      felelnek     meg     a    Technikai      mellékletben       rögzített

önmegsemmisítési és önhatástalanítási előírásoknak, kivéve azokat az

eseteket, amikor

  a) az ilyen fegyver pontosan behatárolt területen belül kerül telepítésre,

amely katonai személy általi megfigyelés alatt áll, és kerítéssel vagy más

eszközzel védve van olyan módon, hogy biztosított a polgári személyek

hatékony távol tartása ettől a területtől. A jelölésnek jól érzékelhetőnek,

tartósnak és legalább láthatónak kell lennie a körülhatárolt terület határához

érkező személy számára, és

  b) az ilyen fegyverek hatástalanításra kerülnek a terület visszahagyásáig,

amennyiben az ilyen terület nem megy át egy másik ország erőinek birtokába,

amelyek felelősséget vállalnak a védőeszközök e cikk követelményeinek

megfelelő        fenntartásáért       és   a     fegyverek      későbbiekben        történő

hatástalanításáért.

  3. Egy konfliktusban levő fél csak abban az esetben mentesül a jelen cikk 2.

a) és 2. b) alpontjának a továbbiakban való figyelembevétele alól, amennyiben

a felügyelet nem valósítható meg az ellenség harctevékenysége következtében

a terület feletti ellenőrzést hátráltató körülmények miatt, ideértve azt a

helyzetet, amikor az ellenség közvetlen harctevékenysége teszi lehetetlenné

az ilyen felügyeletet. Amennyiben egy ilyen fél helyreállítja a terület feletti

ellenőrzést, ismét kötelezővé válik rá nézve a jelen cikk 2. a) és 2. b)

alpontjában foglalt kötelezettségek végrehajtása.

  4. Amennyiben egy konfliktusban részt vevő fél erői megszerzik az

ellenőrzést egy körzet felett, ahol olyan fegyverek vannak telepítve, amelyekre

a jelen cikk vonatkozik, ezen csapatok a maximálisan elvégezhető módon

megőrzik, és amennyiben ez szükségszerű, létrehozzák a védőeszközöket a

jelen cikk előírásainak megfelelően, ameddig a fegyvereket nem

hatástalanítják.

  5. Minden lehetséges intézkedést meg kell tenni bármely szerkezet, rendszer

vagy anyag engedély nélküli eltávolításának, eltörlésének, megsemmisítésének

vagy elrejtésének megelőzésére, amely a megjelölt határokkal rendelkező

terület jelölésére szolgál.

  6. A jelen cikk hatálya alá tartozó fegyverek, amelyeknél a repeszek

szétrepülésének vízszintestől mért szöge kisebb 90 foknál, és amelyeket a

földfelszínre vagy a föld alá telepítenek, az e cikk 2. a) alpontjában szereplő

rendelkezés alkalmazása nélkül maximum 72 órán keresztül alkalmazhatóak,

ha

  a) az a telepítő katonai alegység közvetlen közelében van elhelyezve, és

  b) a körzet katonai személy részéről megfigyelés alatt áll oly módon, hogy

biztosított a polgári személyek hatásos távol tartása.

                                          6. Cikk

          A távaknásítással telepíthető aknák alkalmazásának korlátozása

  1. Tilos olyan távtelepíthető aknák alkalmazása, amelyek a Technikai

melléklet 1. b) alpontjában leírtakkal nincsenek összhangban.


  2. Tilos olyan távtelepíthető gyalogság elleni aknák alkalmazása, amelyek

nem felelnek meg a Technikai mellékletben leírt önmegsemmisítésre és

önhatástalanításra vonatkozó előírásoknak.

  3. Gyalogság elleni aknákon kívül tilos távtelepíthető aknák alkalmazása,

amennyiben azok a lehetséges mértékben nincsenek felszerelve hatásos

önmegsemmisítő vagy önsemlegesítő mechanizmussal, és nem rendelkeznek

olyan tartalék önhatástalanító elemmel, amely úgy van tervezve, hogy az akna

már ne tudjon aknaként funkcionálni, amikor az ilyen akna többé nem szolgál

korábbi rendeltetésének megfelelően katonai célokra.

  4. A távtelepítésű aknák bármilyen telepítése vagy kiszórása esetén, amikor

a polgári lakosság veszélyeztetve lehet, hatékony és előzetes figyelmeztetést

kell adni az olyan esetek kivételével, amikor azt a kialakult helyzet nem teszi

lehetővé.

                                          7. Cikk

       A meglepő aknák és más eszközök alkalmazására vonatkozó tiltások

  1. A fegyveres konfliktusok nemzetközi jogának megsértésre és kijátszásra

vonatkozó szabályaitól függetlenül, minden körülmények között tilos olyan

meglepő aknák és más eszközök alkalmazása, amelyek bármely módon

kapcsolódnak vagy kapcsolatba hozhatók

  a) nemzetközileg elismert mentességet biztosító jelvényekkel, jelekkel vagy

jelzésekkel,

  b) betegekkel, sebesültekkel vagy halottakkal,

  c) temetkezési, vagy hamvasztóhelyekkel, vagy sírokkal,

  d)      egészségügyi         objektumokkal,       egészségügyi         berendezésekkel,

egészségügyi felszerelésekkel vagy egészségügyi szállítóeszközökkel,

  e) gyermekjátékokkal és más olyan hordozható tárgyakkal és termékekkel,

amelyek kifejezetten táplálkozásra, egészségvédelemre, higiéniai vagy

öltözködési célra alkalmazhatók, vagy a gyermekek oktatására szolgálnak,

  f) élelmiszerrel,

  g) konyhai eszközökkel és felszerelésekkel, kivéve katonai létesítményekben,

katonai elhelyezési körletekben vagy katonai raktárakban,

  h) egyértelműen vallási jellegű tárgyakkal,

  i) történelmi műemlékkel, művészeti alkotásokkal vagy kultikus helyekkel,

amelyek a népek kulturális vagy szellemi örökségét képezik, vagy

  j) állatokkal vagy ezek tetemével.

  2. Tilos meglepő aknákat vagy más eszközöket alkalmazni látszólag

veszélytelen, hordozható tárgyak formájában, amelyeket különlegesen úgy

terveztek és építettek meg, hogy robbanóanyagot tartalmazzanak.

  3. A 3. Cikk rendelkezéseire való tekintet nélkül tilos olyan fegyverek

alkalmazása, amelyekre a jelen cikk vonatkozik, bármely városban, községben,

faluban vagy más polgári személyeket összpontosító hasonló körzetben,

amelyekben nem folyik harctevékenység, vagy előreláthatóan nem kerül sor

harctevékenységre szárazföldi csapatok között, kivéve azon esetek

bármelyikét, amikor

  a) az eszköz katonai objektumban vagy a katonai objektum közvetlen

közelében van elhelyezve, vagy


  b) intézkedéseket tesznek a polgári személyek védelmére az eszköz

hatásával szemben, például őrséget állítanak, figyelmeztető jelzéseket

alkalmaznak, vagy bekerítik a területet.

                                          8. Cikk

                                         Átadások

  1. A Magas Szerződő Felek a jelen jegyzőkönyv céljainak elősegítése

érdekében:

  a) kötelezik magukat arra, hogy nem adnak át semmilyen aknát, amelynek

alkalmazását a jelen jegyzőkönyv tiltja,

  b) kötelezik magukat arra, hogy kizárólag az ilyen transzferek átvételére

jogosult állam vagy állami szerv részére adnak át aknákat, egyébként

semmilyen aknát nem adnak át semmilyen átvevőnek,

  c) önkorlátozásra kötelezik magukat bármely akna átadásánál, amelynek

alkalmazását a jelen jegyzőkönyv korlátozza. Minden Magas Szerződő Fél

különösképpen kötelezettséget vállal arra, hogy nem ad át semmilyen

gyalogság elleni aknát olyan államoknak, amelyekre nézve a jelen jegyzőkönyv

nem kötelező érvényű, hacsak az átvevő ország nem egyezik bele a jelen

jegyzőkönyv alkalmazásába, és

  d) kötelezik magukat annak biztosítására, hogy bármely, jelen cikkel

kapcsolatosan végrehajtott átadás esetén teljes mértékben figyelembe veszik -

úgy az átadó, mint az átvevő ország - a jelen jegyzőkönyv megfelelő előírásait

és a nemzetközi humanitárius jog ide vonatkozó normáit.

  2. Abban az esetben, ha egy Magas Szerződő Fél bejelenti, hogy elhalasztja

bizonyos       aknák      alkalmazására      vonatkozó,       meghatározott       előírások

érvényesítését a Technikai mellékletben foglaltak szerint, a jelen cikk 1. a)

alpontja mindenképpen érvényben marad.

  3. Minden Magas Szerződő Fél jelen jegyzőkönyv hatálybalépéséig

tartózkodni fog bármely tevékenységtől, amely a jelen cikk 1. a) alpontjával

nem egyeztethető össze.

                                          9. Cikk

   Az aknamezőkre, aknásított körzetekre, aknákra, meglepő aknákra és más

         eszközökre vonatkozó információk nyilvántartása és alkalmazása

  1. Minden aknamezőre, aknásított körzetre, aknára, meglepő aknára és más

eszközre vonatkozó információt a Technikai mellékletben rögzítettekkel

összhangban kell nyilvántartásba venni.

  2. A konfliktusban részt vevő feleknek minden ilyen nyilvántartási

dokumentumot meg kell őrizniük, hogy az aktív harci cselekmények

megszűnte után késedelem nélkül minden szükséges és vonatkozó intézkedést

meg tudjanak tenni - beleértve az ilyen információk felhasználását - a polgári

személyek védelmére az ellenőrzésük alatt álló aknamezők, aknásított

körzetek, aknák, meglepő aknák és más eszközök hatásától.


  Egyidejűleg a konfliktusban részt vevő másik fél vagy felek részére és az

Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának ugyancsak rendelkezésére

bocsátják a birtokukban lévő valamennyi olyan információt, amely az olyan

aknamezőkre, aknásított körzetekre, aknákra, meglepő aknákra és más

eszközökre vonatkozik, amely általuk lett telepítve azon körzetekben, amelyek

már nem állnak az ellenőrzésük alatt. Feltételezve azonban a kölcsönösségi

elvet, amikor a konfliktusban részt vevő felek csapatai az ellenfél területén

tartózkodnak, bármelyik fél megteheti, hogy nem szolgáltat ilyen információt

az ENSZ főtitkárának és a másik félnek. Az információ visszatartása olyan

mértékű lehet, amilyet a biztonsági érdekek megkövetelnek, egészen addig,

ameddig a felek közül egyik sem fog a másik fél területén tartózkodni. Az

utóbbi esetben a visszatartott információt a lehető leggyorsabban

nyilvánosságra kell hozni, amint azt a biztonsági érdekek lehetővé teszik. Ahol

csak lehetséges, a konfliktusban részt vevő felek kölcsönös megegyezéssel

törekednek        ezen     információknak       a    lehető     leggyorsabban       történő

nyilvánosságra hozatalára olyan módon, ahogy ez összeegyeztethető minden

fél biztonsági érdekeivel.

  3. E fejezet nem csorbíthatja a jelen jegyzőkönyv 10. és 12. Cikkében

foglaltakat.

                                         10. Cikk

  Az aknamezők, aknásított körzetek, aknák, meglepő aknák és más eszközök

                     felszámolása és a nemzetközi együttműködés

  1. Az aktív katonai tevékenységek beszüntetése után minden aknamezőt,

aknásított körzetet, aknát, meglepő aknát és más eszközt késedelem nélkül

aknamentesíteni kell, fel kell számolni, meg kell semmisíteni vagy kezelni kell

a jelen jegyzőkönyv 3. Cikkének és 5. Cikke 2. pontjának megfelelően.

  2. A Magas Szerződő Felek és a konfliktusban részt vevő felek ilyen

felelősséget vállalnak azon aknamezők, aknásított körzetek, aknák, meglepő

aknák és más eszközök vonatkozásában, amelyek saját ellenőrzésük alatt

állnak.

  3. Olyan körzetekre vonatkozóan, amelyekben valamely fél aknamezőket,

aknásított körzeteket, aknákat, meglepő aknákat és más eszközöket telepített,

és a körzet a továbbiakban már nem tartozik az ellenőrzése alá, ez a fél a

körzet feletti ellenőrzést gyakorló fél részére e cikk 2. pontjának megfelelően,

- olyan mértékben, ahogy az adott fél megengedi - az ilyen kötelezettség

végrehajtásához nélkülözhetetlen technikai és anyagi segítséget nyújt.

  4. Minden szükséges alkalommal a feleknek erőfeszítéseket kell tenniük,

hogy egymás között és szükség esetén más államokkal és nemzetközi

szervezetekkel megállapodásra jussanak a technikai és anyagi segítség

biztosításáról,      beleértve,     megfelelő      körülmények       esetén,     az     ilyen

kötelezettségek         végrehajtásához        szükséges         közös      tevékenységek

megkezdését.

                                         11. Cikk

                     Technikai együttműködés és segítségnyújtás


  1. Minden Magas Szerződő Fél kötelezi magát, hogy a lehető legteljesebb

mértékben elősegíti, és joga van a lehető legteljesebb mértékben részt venni a

jelen jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos berendezések, anyagok,

tudományos-technikai információk és az aknamentesítő eszközök cseréjében.

A Magas Szerződő Felek különösképpen nem vetnek ki szükségtelen

korlátozásokat az aknamentesítő eszközök és a kapcsolódó technológiai

információk humanitárius céllal történő átadásával szemben.

  2. Minden Magas Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy az Egyesült

Nemzetek          Szervezete       Rendszerének        keretei      között      létrehozott

aknamentesítési adatbázis részére információt szolgáltat, különös tekintettel

különféle aknamentesítő eszközökről és technológiákról szóló információkra,

szakértői listákra, szakintézményekre vagy az aknamentesítéssel foglalkozó

nemzeti koordinátorokra.

  3. Minden Magas Szerződő Fél, amelyiknek módjában áll, aknamentesítés

céljából az Egyesült Nemzetek Szervezete Rendszerében, vagy más

nemzetközi területek vagy kétoldalú kapcsolatok keretében aknamentesítési

célú segítséget nyújt, vagy anyagilag hozzájárul az Egyesült Nemzetek

Szervezetének önkéntes aknamentesítési segélyalapjához.

  4. A Magas Szerződő Felek aknamentesítési segítségre vonatkozó kéréseit

megfelelő információkkal alátámasztva az Egyesült Nemzetek Szervezetének,

más megfelelő szervezeteknek vagy más államoknak lehet benyújtani. Ezek a

kérések az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához nyújthatók be, aki

továbbítja őket minden Magas Szerződő Fél, valamint a megfelelő nemzetközi

szervezetek részére.

  5. Amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kérés érkezik, az

Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a rendelkezésére álló források

keretei között megfelelő lépéseket tehet a helyzet értékelésére, és a

kérelmező Magas Szerződő Féllel együttműködve meghatározza a

segítségnyújtás megfelelő módját az aknamentesítésben vagy az Egyezmény

érvényre juttatásában. A főtitkár szintén tájékoztathatja a Magas Szerződő

Feleket bármely ilyen felmérésről, csakúgy mint a kívánatos segítség

jellegéről és mértékéről.

  6. A Magas Szerződő Felek ügyelve arra, hogy saját alkotmányukat és más

jogi rendelkezéseket ne sértsenek, kötelezik magukat az együttműködésre és a

technológia átadására, hogy elősegítsék a jelen jegyzőkönyvben rögzített

megfelelő tiltások és korlátozások végrehajtását.

  7. Minden Magas Szerződő Félnek joga van adott esetben, szükség és

lehetőség esetén, technikai segítséget kérni és kapni egy másik Magas

Szerződő Féltől a fegyverzetre vonatkozó technológián kívüli konkrét

technológia vonatkozásában abból a célból, hogy rövidítsék a Technikai

mellékletben rögzített bármelyik halasztó időszakot.

                                         12. Cikk

    Aknamezők, aknásított körzetek, aknák, meglepő aknák és más eszközök

                               hatásával szembeni védelem

  1. Alkalmazás


  a) A jelen cikk 2. a) (i) alpontjában említett erők és missziók kivételével a

jelen cikk csak azokra a missziókra vonatkozik, amelyek annak a Magas

Szerződő Félnek az egyetértésével látják el feladataikat egy körzetben,

amelynek területén a feladatokat végrehajtják.

  b) A jelen cikkben rögzítettek alkalmazása olyan konfliktusban részt vevő

felek esetén, amelyek nem tartoznak a Magas Szerződő Felek közé, sem

közvetlenül, sem közvetve nem változtat azok jogállásán vagy a vitatott terület

jogállásán.

  c) A jelen cikk előírásai nem sértik a létező nemzetközi humanitárius jogot

vagy más alkalmazható nemzetközi eszközöket vagy az Egyesült Nemzetek

Szervezete Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyek jóval magasabb

szinten tartalmazzák azon személyek védelmét, akik a jelen cikkel kapcsolatos

tevékenységeket látnak el.

  2. A békefenntartó és bizonyos más erők és missziók

  a) A jelen pont vonatkozik:

  (i) az Egyesült Nemzetek Szervezetének bármely békefenntartó, megfigyelő

vagy ehhez hasonló feladatot ellátó erőjére vagy missziójára bármely

térségben az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának megfelelően, és

  (ii) bármely misszióra, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete

Alapokmányának VIII. Cikkében meghatározottaknak megfelelően állítottak fel

és egy konfliktusövezetben látja el feladatát.

  b) Amennyiben az adott erő vagy misszió vezetője erre felkéri, minden

Magas Szerződő Fél vagy konfliktusban részt vevő fél, amelyre a jelen pont

vonatkozik,

  (i) amennyire módjában áll, az ellenőrzése alatt álló bármely körzetben

megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ezen erő vagy

misszió védelmére az aknák, meglepő aknák és más eszközök hatásával

szemben,

  (ii) ha az ilyen személyek hatékony védelme érdekében szükséges,

amennyire módjában áll, megsemmisíti vagy hatástalanítja az adott körzetben

az aknákat, meglepő aknákat és más eszközöket, és

  (iii) tájékoztatja az erő vagy misszió vezetőjét az összes ismert aknamező,

aknásított körzet, akna, meglepő akna és más eszköz elhelyezkedéséről a

körzetben, amelyben ezen erők vagy missziók feladatukat ellátják, és - amilyen

mértékben lehetséges - az erő vagy misszió vezetőjének rendelkezésére

bocsátja a birtokában lévő összes információt az ilyen aknamezőkről,

aknásított körzetekről, aknákról, meglepő aknákról és más eszközökről.

  3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Rendszerében                                működő

humanitárius és tényfeltáró missziók

  a) A jelen pont vonatkozik bármely, az Egyesült Nemzetek Szervezetének

Rendszerében működő humanitárius vagy tényfeltáró misszióra.

  b) Amennyiben a misszió vezetője, amelyre a jelen pont vonatkozik, erre

felkéri, minden Magas Szerződő Fél vagy konfliktusban részt vevő fél

  (i) védelmet nyújt a misszió állományának a jelen cikk 2. b) (i) alpontjában

foglaltaknak megfelelően és

  (ii) ha a misszió feladatának ellátásához szükséges egy ellenőrzése alatt álló

helyhez való hozzáférés vagy egy ellenőrzése alatt álló területen való

áthaladás, a misszió állományának a helyhez vagy a területen keresztül

történő mozgása biztosításának érdekében

  aa) ha ezt a folyamatban levő ellenségeskedések nem akadályozzák,

tájékoztatja a misszió vezetőjét az adott helyre vezető biztonságos útvonalról,

amennyiben ilyen információ rendelkezésre áll, vagy


  ab) ha a biztonságos útvonalról nem szolgáltat információt az aa) alpontnak

megfelelően, amennyiben az szükséges és lehetséges, átjárót nyit az

aknamezőkön.

  4. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának missziói

  a) A jelen pont vonatkozik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának bármely

missziójára, amely a fogadó állam vagy államok beleegyezésével hajtja végre

tevékenységét az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezményekben, és ahol

alkalmazható, azok Kiegészítő Jegyzőkönyveiben rögzítettek szerint.

  b) Ha a misszió vezetője, amelyre a jelen pont vonatkozik, erre felkéri,

minden Magas Szerződő Fél vagy konfliktusban részt vevő fél

  (i) védelmet nyújt a misszió állományának a jelen cikk 2. b) (i) alpontjában

foglaltak szerint és

  (ii) a jelen cikk 3. b) (ii) alpontjában előírtaknak megfelelő intézkedéseket

tesz.

  5. Egyéb humanitárius és vizsgáló missziók

  a) Amennyiben a fenti 2., 3. és 4. pont nem vonatkozik rájuk, a jelen pont

vonatkozik a következő missziókra, amikor azok konfliktus körzetében végzik

tevékenységüket vagy nyújtanak segítséget a konfliktus áldozatainak:

  (i) a Vöröskereszt vagy a Vörös Félhold nemzeti szervezetének vagy

Nemzetközi Szövetségének bármely humanitárius missziója,

  (ii) pártatlan humanitárius szervezetek bármely missziója, beleértve a

különböző pártatlan aknamentesítő humanitárius missziókat, és

  (iii) bármely vizsgáló misszió, amely az 1949. augusztus 12-i Genfi

Egyezmények és, ahol alkalmazható, ezek Kiegészítő Jegyzőkönyvei

rendelkezéseinek megfelelően alakultak meg.

  b) Ha a misszió vezetője, amelyre a jelen pont vonatkozik, erre felkéri,

minden Magas Szerződő Fél és konfliktusban részt vevő fél, amennyire ez

lehetséges

  (i) védelmet biztosít a misszió állományának a jelen cikk 2. b) (i) alpontjában

foglaltaknak megfelelően, és

  (ii) a jelen cikk 3. b) (ii) alpontjában előírt intézkedéseket tesz.

  6. Az információ bizalmas kezelése

  Minden információt, amelyet a jelen cikknek megfelelően bizalmasan

szolgáltatnak, az átvevő szigorúan bizalmasként kezel, és az nem hozható

nyilvánosságra az érintett erő vagy misszió keretein kívül az információt

szolgáltató fél világosan kifejezésre juttatott engedélye nélkül.

  7. A törvények és előírások tiszteletben tartása

  A jelen cikkben említett erőkben vagy missziókban részt vevő állomány az őt

megillető kiváltságokra és mentességekre vagy a munkájukkal szemben

támasztott követelményekre való tekintet nélkül

  a) tiszteletben tartja a fogadó állam törvényeit és előírásait, és

  b)     tartózkodik      minden      tevékenységtől      vagy      cselekvéstől, amely

összeegyeztethetetlen munkája részrehajlást nem tűrő és nemzetközi

jellegével.

                                          13. Cikk

                          A Magas Szerződő Felek konzultációi


  1. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy konzultációt folytatnak

és együttműködnek egymással minden, a jelen jegyzőkönyv működését érintő

témában. Ebből a célból a Magas Szerződő Felek évente konferenciát

rendeznek.

  2. Az évenkénti konferenciákon való részvételt az általuk jóváhagyott eljárási

szabályok alapján határozzák meg.

  3. A konferencia munkája az alábbiakat foglalja magába:

  a) ezen jegyzőkönyv működésének és helyzetének áttekintése,

  b) a jelen cikk 4. pontjának megfelelően a Magas Szerződő Felek által tett

jelentésekből fakadó kérdések megvitatása,

  c) a felülvizsgálati konferenciák előkészítése,

  d) a polgári lakosságra megkülönböztetés nélkül ható aknák elleni védelemre

kidolgozott technológiák fejlődésével kapcsolatos kérdések áttekintése.

  4. A Magas Szerződő Felek évente jelentést tesznek az alábbi témákban a

letéteményesnek, aki ezeket a jelentéseket minden Magas Szerződő Félnek

rendelkezésre bocsátja a konferenciát megelőzően:

  a) a jelen jegyzőkönyvvel kapcsolatos információ terjesztése a saját

fegyveres erőkön belül és a polgári lakosság között;

  b) aknamentesítési és helyreállítási programok;

  c) a jelen jegyzőkönyv technikai követelményeinek végrehajtása érdekében

tett lépések, és bármely más idetartozó vagy ezt kiegészítő információ;

  d) a jelen jegyzőkönyvvel kapcsolatos törvényalkotás;

  e) a technikai információ nemzetközi cseréjével, az aknamentesítésben

kifejtett nemzetközi együttműködéssel, technikai együttműködéssel és

segítséggel kapcsolatban tett intézkedések;

  f) egyéb idetartozó kérdések.

  5. A Magas Szerződő Felek konferenciájának költségeit azon Magas

Szerződő Felek és nem szerződő államok állják az Egyesült Nemzetek

Szervezete fizetési skálájának megfelelően módosított változata szerint,

amelyek részt vesznek a konferencia munkájában.

                                         14. Cikk

                                 A jegyzőkönyv betartása

  1. Minden Magas Szerződő Fél minden szükséges lépést megtesz - beleértve

a törvénykezési és egyéb intézkedéseket -, hogy a jelen jegyzőkönyv személyek

által vagy az ellenőrzése alatt álló területen betartásra kerüljön, és

megszegését megakadályozzák vagy kiküszöböljék.

  2. A jelen cikk 1. pontjában jelzett intézkedések magukba foglalják azon

személyek elleni büntetőintézkedések foganatosítását és azon személyek

bíróság elé állítását, akik fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódóan, és a jelen

jegyzőkönyv rendelkezéseivel ellentétesen, szándékosan ölnek meg vagy

sebesítenek meg súlyosan polgári lakosokat.

  3. Minden Magas Szerződő Fél megköveteli, hogy fegyveres erői kiadják a

megfelelő katonai utasításokat és működési szabályokat, valamint, hogy a

fegyveres erőinek személyi állománya szolgálati kötelmeinek és felelőssége

mértékének megfelelően megkapja a jelen jegyzőkönyv előírásaival

összhangban álló kiképzést.


  4. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyesült

Nemzetek         Szervezete      főtitkárán    vagy     más      megfelelő      nemzetközi

mechanizmuson keresztül együttműködnek és kétoldalú konzultációkat

folytatnak egymással abból a célból, hogy a jelen jegyzőkönyv

rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban jelentkező

bármely problémát megoldják.

                                    Technikai melléklet

  1. Nyilvántartás:

  a) A távtelepítésű aknák kivételével az aknák, aknamezők, aknásított

körzetek, meglepő aknák és más eszközök helyének nyilvántartása az alábbi

rendelkezések szerint történik:

  (i) Az aknamezők, aknásított körzetek, meglepő aknák és más eszközök

alkalmazási körzetének elhelyezkedését pontosan meg kell határozni legalább

két alapvető pont koordinátáinak megállapításával és azon körzet becsült

méreteinek meghatározásával, ahol ezek az eszközök találhatók a két

alapponthoz viszonyítva.

  (ii) A térképeket, vázlatokat és más nyilvántartási okmányokat oly módon

kell elkészíteni, hogy megmutassák az aknamezők, aknásított körzetek,

meglepő aknák és más eszközök elhelyezkedését az alappontokhoz

viszonyítva, és a nyilvántartási okmányok tartalmazzák azok kerületét és

kiterjedését.

  (iii) Az aknák, meglepő aknák és más eszközök felderítése és

aknamentesítése céljából készült térképeknek, vázlatoknak vagy más

nyilvántartási dokumentumoknak tartalmazniuk kell a teljes információt a

típusra, a mennyiségre, a telepítési módra, a gyújtó típusra, a működési

időszakra, a telepítés dátumára és idejére, a felszedés ellen biztosító elemre

(ha ilyet alkalmaztak) vonatkozó információkat és a telepített fegyverekre

vonatkozó más lényeges információt. Lehetőség szerint, az aknamező

nyilvántartási dokumentumában minden egyes akna pontos helyét meg kell

határozni, kivéve a sorokba telepített aknamezőket, ahol elegendő a sorok

helyének megjelölése. Külön kell nyilvántartani minden egyes letelepített

meglepő akna pontos helyét és működési elvét.

  b) A távaknásítással telepített aknák körzetének megközelítően pontos,

becsült      elhelyezkedését       az    alappontok      (általában      a    sarokpontok)

koordinátáival kell megadni, majd a lehető leggyorsabban pontosítani kell, és

lehetőség szerint a terepen meg kell jelölni. Ezenkívül nyilván kell tartani a

telepített aknák összmennyiségét és típusát, a telepítés dátumát és idejét, és

az önmegsemmisítés időszakait.

  c) A nyilvántartási dokumentumok példányait olyan szintű parancsnokságon

kell őrizni, amely elegendő ahhoz, hogy amennyiben ez lehetséges, azok

biztonsága garantált legyen.

  d) Tilos olyan, a jelen jegyzőkönyv hatálybalépése után gyártásra kerülő

aknák alkalmazása, amelyek nem rendelkeznek angolul vagy a megfelelő

nemzeti nyelven vagy nyelveken az alábbi információkat tartalmazó felirattal:

  (i) a gyártó ország megnevezése,

  (ii) a gyártás éve és hónapja, és

  (iii) a sorozatszám vagy tételszám.

  A jelzés, amennyire lehetséges, legyen látható, olvasható, időtálló és a külső

hatásokkal szemben ellenálló.


   2. A felderíthetőség szabályai

   a) Ami az 1997. január 1. után gyártásra kerülő gyalogsági aknákat illeti, az

ilyen aknák konstrukciójának tartalmaznia kell olyan anyagot vagy

szerkezetet, ami lehetővé teszi felismerésüket általában használatos

aknafelderítő technikai eszközzel, és ami olyan válaszjelet ad, amely

egyenértékű 8 vagy több gramm koncentrált tömegben levő vas által adott

jellel.

   b) Ami az 1997. január 1. előtt gyártásra kerülő gyalogság elleni aknákat

illeti, az ilyen aknáknak vagy saját konstrukciójukban vagy a telepítés előtt

nehezen elválasztható módon hozzájuk rögzítve rendelkezniük kell olyan

anyaggal vagy szerkezettel, ami lehetővé teszi felismerésüket általában

használatos aknafelderítő technikai eszközzel, és ami olyan válaszjelet ad,

amely egyenértékű 8 vagy több gramm koncentrált tömegben levő vas által

adott jellel.

   c) Abban az esetben, ha egy Magas Szerződő Fél megállapítja, hogy nem

képes haladéktalanul biztosítani a b) alpont betartását, a jegyzőkönyv szerint

kötelező, annak jóváhagyásáról szóló nyilatkozat megtételével egyidejűleg

bejelentheti, hogy adott időszakra eltolja a b) alpont betartását, amely

azonban nem haladhatja meg a jelen jegyzőkönyv életbelépésétől számított 9

évet. Ebben az időszakban a lehető legnagyobb mértékben törekednie kell az

olyan gyalogság elleni aknák minimális mértékű alkalmazására, amelyek nem

felelnek meg a b) alpont követelményeinek.

   3. Az önmegsemmisítés és önhatástalanítás szabályai

   a) Valamennyi távtelepítésű gyalogság elleni aknát úgy kell tervezni és

konstruálni, hogy a telepítést követő 30 nap után az önmegsemmisítő

berendezés működőképtelensége miatt élesen maradt aknák száma ne haladja

meg az aktivizált aknák 10%-át, és minden akna rendelkezzen olyan tartalék

önhatástalanító részegységgel, amelyet úgy terveztek és konstruáltak, hogy az

önmegsemmisítő berendezés hatásával együttesen a telepítést követő 120 nap

múlva az aktivizált aknák közül legfeljebb ezerből egy legyen csupán képes

aknaként funkcionálni.

   b) Az összes nem távtelepítésű gyalogság elleni aknáknak, amelyet a jelen

jegyzőkönyv 5. Cikk meghatározása szerint nem megjelölt körzetekben

alkalmaztak,        meg      kell   felelnie    az    a)    alpontban       meghatározott

önmegsemmisítésre és önhatástalanításra vonatkozó követelményeknek.

   c) Abban az esetben, ha egy Magas Szerződő Fél megállapítja, hogy nem

képes haladéktalanul biztosítani az a) és/vagy b) alpont betartását, a

jegyzőkönyv szerint kötelező, annak jóváhagyásáról szóló nyilatkozat

megtételével egyidejűleg bejelentheti, hogy azokra az aknákra vonatkozóan,

amelyeket a jelen jegyzőkönyv hatálybalépését megelőzően gyártottak,

elhalasztja az a) és/vagy b) alpontok betartását egy, a jelen jegyzőkönyv

hatálybalépésétől számított, 9 évnél nem hosszabb időszakra.

   A halasztás ezen időszakában a Magas Szerződő Fél:

   (i) kötelezettséget vállal arra, hogy amennyire ez lehetséges, a lehető

legkisebb mértékben alkalmaz olyan gyalogság elleni aknákat, amelyek az

ilyen követelményeknek nem felelnek meg, és

   (ii) a távtelepítésű gyalogság elleni aknákat illetően vagy az

önmegsemmisítésre vagy az önhatástalanításra vonatkozó követelményeket,

az egyéb gyalogság elleni aknákat illetően pedig legalább az önhatástalanítás

követelményeit érvényesíti.

   4. Az aknamezők és aknásított körzetek jelölésére szolgáló nemzetközi

jelölések


  Az aknamezők és aknásított körzetek megjelölésénél a polgári lakosság

részéről történő láthatóság és felismerhetőség biztosítása érdekében a csatolt

mintához hasonló és az alábbiakban leírt jeleket kell alkalmazni:

  a) méret és forma: háromszög vagy négyzet, nem kisebb mint 28 és 20 cm

(11x7,9 inch) élhosszal a(z egyenlőszárú) háromszögnél, és nem kevesebb

mint 15 cm (6 inch) oldalhosszal a négyzetnél,

  b) szín: vörös vagy narancssárga, sárga fényvisszaverő szegéllyel,

  c) szimbólum: a szimbólum a csatolt illusztrációval megegyező vagy más,

könnyen felismerhető szimbólum, amelyet a veszélyes terület megjelölésére

helyeznek el,

  d) nyelv: a jelzésnek tartalmaznia kell az „akna” szót az Egyezmény hat

hivatalos nyelvének egyikén (angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol) és

az adott körzetben legelterjedtebb nyelven vagy nyelveken,

  e) kihelyezés: a jelzéseket az aknamező vagy az aknásított körzet körül olyan

távolságra kell elhelyezni, amely elegendő arra, hogy a körzethez közeledő

polgári személy bármely pontról megláthassa őket.

                                           2. Cikk

                                       Hatálybalépés

  A jelen módosított jegyzőkönyv az Egyezmény 8. Cikk 1. b) pontjában

foglaltak szerint lép életbe.”

  4. § A IV. Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

     „A Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül

    hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának

       betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló egyezmény kiegészítő

                                       jegyzőkönyve

                                            I. Cikk

                                   Kiegészítő jegyzőkönyv

  A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak

tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve

korlátozásáról szóló egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) IV. számú

jegyzőkönyvként az alábbi jegyzőkönyvet csatolják:

                      Jegyzőkönyv a vakító lézerfegyverekről

                                     (IV. jegyzőkönyv)

                                            I. Cikk


  Tilos a részbeni vagy kizárólagos harci rendeltetésű, a szabad szemre, azaz a

védőeszközök nélküli szemre, vagy a látást javító (optikai) eszközökön

keresztül a szemre ható, tartós vakságot okozó, ilyen céllal kifejlesztett

lézerfegyverek használata. A Magas Szerződő Felek nem szállítanak ilyen

fegyvereket egyetlen államnak vagy nem állami entitásnak sem.

                                          II. Cikk

  A lézerrendszerek alkalmazása során a Magas Szerződő Felek a lehető

legnagyobb elővigyázatossággal járnak el, hogy elkerüljék a puszta

tekintetnek tartós vakságot okozó eseteket. Ez az elővigyázatosság magába

foglalja fegyveres erőik kiképzését és egyéb gyakorlati intézkedéseket.

                                         III. Cikk

  A lézerrendszerek jogszerű katonai alkalmazása során véletlenszerűen vagy

mellékhatásként okozott vakság, beleértve a lézerrendszerek optikai eszközök

elleni használatát, nem esik a jelen jegyzőkönyv korlátozása alá.

                                         IV. Cikk

  Jelen jegyzőkönyv meghatározása szerint a „tartós vakság” a látás olyan

visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan elvesztését jelenti, amely súlyos

rokkantságot eredményez a gyógyulás kilátása nélkül. A súlyos rokkantság a

mindkét szem használatával mért látási élesség 20/200 Snellen-nél

alacsonyabb értékének felel meg.

                                          II. Cikk

                                      Hatálybalépés

  Jelen jegyzőkönyv az Egyezmény V. Cikkének 3. és 4. bekezdésében foglaltak

szerint lép életbe.”

  ényerejű rendelettel (a továbbiakban: tvr.) kihirdetett, a \"Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról\" szóló egyezményhez csatolt, \"Az aknák, a meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának a betiltásáról, illetve korlátozásáról\" intézkedő módosított jegyzőkönyvet (a továbbiakban: II. Módosított Jegyzőkönyv), valamint \"A vakító lézerfegyverekről\" intézkedő kiegészítő jegyzőkönyvet (a továbbiakban: IV. Jegyzőkönyv);

	(2) a gyalogsági aknák általános és teljes betiltásának célkitűzésétől vezérelve, és ösztönözni kívánva ennek előmozdítását a szomszédos és térségbeli államok irányában, egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság a II. Módosított Jegyzőkönyv rendelkezéseit a törvény kihirdetése napjától alkalmazza, illetve e jegyzőkönyvhöz kapcsolódva egyoldalú tilalmi és moratórium-intézkedéseket hoz az e törvény mellékletében foglaltak szerint.

	2. § Felhatalmazza a Kormányt az egyoldalú tilalmi és moratórium-intézkedések végrehajtásához szükséges lépések megtételére, illetőleg az intézkedések folyamatos felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására.

	3. § A II. Módosított Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

	4. § A  IV. Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:


	5. § (1)  A törvény - a (2) szakaszban meghatározott kivétellel - kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a tvr. 2. §-ában a II. Jegyzőkönyv helyébe a II. Módosított Jegyzőkönyv lép és a tvr. kiegészül a IV. Jegyzőkönyvvel.
	(2) A törvény 4. §-a a IV. Jegyzőkönyv II. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
	(3) A (2) bekezdés szerinti hatálybalépésről szóló közleményt a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi.


Indokolás


A \"Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról\" 
szóló egyezmény és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről rendelkező 1984. évi 2. számú törvényerejű rendelet  módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslathoz


Általános indoklás


\"A jegyzőkönyv az aknák, a meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának a betiltásáról, illetve korlátozásáról\" (II. Jegyzőkönyv) csatolt jegyzőkönyvként kapcsolódik a \"Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról\" szóló egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény).

Az Egyezmény és a hozzá csatolt három jegyzőkönyv megtiltja, illetve korlátozza egyes hagyományos fegyverek alkalmazását, amelyek hatásukat tekintve nem képesek különbséget tenni tilalom alá eső (elsősorban polgári) és nem eső célpontok között, illetve amelyek felesleges sérülést, vagy szükségtelen szenvedést okoznak.

Az Egyezményt és a  három jegyzőkönyvet kétéves tárgyalássorozat nyomán 1980-ban kötötték, s azok 1983-ban léptek hatályba. Magyarország 1982. június 14-én helyezte letétbe a megerősítő okiratot és az 1984. évi 2. számú törvényerejű rendelettel 1984. február 7-én hirdette ki az Egyezményt és a hozzá csatolt jegyzőkönyveket. Az Egyezményhez és a jegyzőkönyvekhez ezideig több mint hatvan ország csatlakozott.

Az 1994. január és az 1996. május közötti időszakban a részes államok nemzetközi konferencián tekintették át az Egyezmény és a II. Jegyzőkönyv alkalmazását. Az Egyezmény első felülvizsgálati konferenciája 1996. május 3-án elfogadta a II. Módosított Jegyzőkönyvet, amely jelentősen továbbfejlesztette az 1980-as II. Jegyzőkönyvet. A felülvizsgálati konferencia egyúttal elfogadott egy újabb jegyzőkönyvet a vakító lézerfegyverekről (IV. Jegyzőkönyv).

A gyalogsági aknák világszerte mind komolyabb humanitárius és gazdasági kihívást jelentenek. Közel hetven országban összesen 110 millió lerakott aknát tartanak számon, s ugyanennyi a raktáron levő aknák száma. Míg évente több mint 10 millió aknát gyártanak és ennek egyötödét le is rakják, csak 100 ezer aknát szednek fel. A gyalogsági aknák előállítása olcsó ugyan, de felszedésük darabonként 300-1000 dollárba kerül. A gyalogsági aknák felszedésének globális költségkihatását közel 40 milliárd dollárra becsülik. A gyalogsági aknák áldozatai több mint 90 %-ban polgári személyek. A lerakott aknák igen komoly gazdasági veszteségeket is okoznak, hiszen veszélyeztetik a gazdasági újjáépítést, megnehezítik a menekültek visszatérését lakóhelyükre, akadályozzák a  mezőgazdasági munkák végzését, a közlekedést és az idegenforgalmat.

 Bár az Egyezmény felülvizsgálati konferenciájának végső szakaszára mind több állam állt ki a gyalogsági aknák teljes tilalma mellett, a II. Módosított Jegyzőkönyv csak a részleges tilalom továbbfejlesztését hozta. 

A tárgyalások kompromisszumos lezárása ugyanakkor nem törte derékba a teljes tilalmat támogató mozgalmat. 1995 októberéhez képest megtízszereződött, s 112-re nőtt  a teljes tilalmat támogató országok száma. Szintén mértani hatvánnyal nőtt ebben az időszakban az egyoldalú tilalmi vagy moratórium lépéseket foganatosított országok száma. 1996  végéig  73 ország mondott le egyoldalúan a gyalogsági aknák alkalmazásáról, gyártásáról, felhalmozásáról vagy átadásáról.  Ezen országok egy része hagyományosan előremutató és kezdeményező leszerelés-politikája alapján támogatja a teljes tilalmat, illetve tett egyoldalú lépéseket. Ugyanakkor a gyalogsági aknák katonai értelemben is folyamatosan átértékelődnek. Ez a folyamat főleg azokra az országokra jellemző, amelyek kénytelenek voltak elszenvedni az aknák alkalmazását - annak összes humanitárius és gazdasági következményével együtt - saját területükön vagy térségükben.

A Magyar Köztársaság 1995-ben az 1124/1995. (XII. 7.) számú  Korm. határozattal export-moratóriumot hirdetett meg, s tevőlegesen hozzájárult a felülvizsgálati konferencia eredményes lezárásához. Ugyanakkor az azóta bekövetkezett fejlemények fényében indokoltnak tűnik - a II. Módosított Jegyzőkönyv megerősítésén és azonnali alkalmazásán túlmenően - olyan egyoldalú tilalmi és moratórium-intézkedéseket hozni, melyek elősegíthetik Magyarország és biztonsági környezete vonatkozásában a gyalogsági aknák képezte veszély csökkentését, illetve Magyarország felzárkózását az általános és a teljes tilalmat aktívan támogató országokhoz. Hasonló elvárást fogalmazott meg az Országgyűlés is, amikor határozatot fogadott el a gyalogsági aknák betiltásának kezdeményezéséről. A 114/1996. (XII.20.) sz. határozatában az Országgyűlés  felkérte a kormányt, hogy a gyalogsági aknák mielőbbi teljes tilalma és fokozatos felszámolása érdekében tegye meg a szükséges lépéseket.

Részletes indoklás

Az 1. § (1) bekezdése intézkedik a II. Módosított Jegyzőkönyv, valamint IV. Jegyzőkönyv megerősítéséről. Tekintettel arra, hogy az egyezményt és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveket törvényerejű rendelet hirdette ki, ennek módosítása a jogforrási hierarchiának megfelelően törvénnyel lehetséges.

 Az 1. § (2) bek. értelmében a Magyar Köztársaság a II. Módosított Jegyzőkönyv rendelkezéseit a törvény kihirdetése napjától alkalmazza, azaz már annak hatályba lépését megelőzően is nemzetközi jogi értelemben magára nézve kötelező érvényűnek tekinti. 

Az 1. § (2) bek. intézkedik az egyoldalú tilalmi és moratórium-intézkedések melléklet szerinti meghozataláról, a 2. § pedig felhatalmazza a Kormányt a végrehajtási lépések megtételére, illetőleg az intézkedések folyamatos felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására.

A 3. és a 4. § tartalmazza a II. Módosított Jegyzőkönyv és a  IV. Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű szövegét.

Az 5. § intézkedik a törvény hatályba lépéséről és a tvr. módosításáról, illetőleg kiegészítéséről."
