"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA






T/4938. számú




TÖRVÉNYJAVASLAT


az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi
V. törvény módosításáról






Előadó: Dr. Fazakas Szabolcs
	    ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter











1997. szeptember



                                                

1997. évi .........  törvény
az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi
V. törvény módosításáról



1.§

Az egyéni vállalkozásról szóló - többször módosított - 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Etv.) 4. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § új (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdések számozása (8)-(9) bekezdésre változik:

\"(1) Egyéni vállalkozás - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható.

(2) Az (1) bekezdésben előírt vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható a  mezőgazdasági termelő tevékenység, és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás.

  	(3) A vállalkozói igazolványt, kérelemre, az a vállalkozó székhelye és tevékenységi köre szerint illetékes gazdasági kamara (a továbbiakban: kamara) adja ki, amelynek az egyéni vállalkozó a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 7-10. §-ai alapján tagjává válik.

  	(4) A kérelemben fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét, telephelyeit, fióktelephelyeit, tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését.

  	(5) A kérelemhez mellékelni kell
a)	a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn az   5. § (1) bekezdésének c-g) pontjában foglalt kizáró okok,

b)	hatósági igazolást arról, hogy a kérelmezővel szemben nem állnak fenn az 5. § (1) bekezdésének a-b) pontjában meghatározott kizáró okok,

c)	a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot, amennyiben a kérelmező a 9. §-ban meghatározott képesítéshez kötött tevékenységet kíván folytatni,

d)	jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti,

e)	a kérelmező nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges adatokról.
(6) A bejegyzési kérelem érkezésekor a kamara az egyéni vállalkozó nevét és székhelyét számítógépen rögzíti. Egyidejűleg az egyéni vállalkozó az azonosításra, illetve valamennyi más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetésre alkalmas kamarai nyilvántartási számot kap, amelyet ettől kezdődően az egyéni vállalkozónak az iratain fel kell tüntetnie.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakat követően a kamara a kérelmező helyett az érintett szervezetektől - az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján - haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén  adóazonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint kérésre statisztikai számjelét. A kamara az adószám, illetőleg az adóazonosítójel, társadalombiztosítási folyószámlaszám, statisztikai számjel megállapításához szükséges, a (4)-(5) bekezdésben meghatározott adatokat - a bejegyzési kérelem rögzítését követő két napon belül - számítógépes úton továbbítja az illetékes hatóság számára.\"

2. §

Az Etv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\" 6.§ (1)  A vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét, telephelyét (telephelyeit, fióktelepeit), tevékenységének megnevezését, illetve tevékenységi körét, továbbá adószámát és kamarai nyilvántartási számát.

(2) A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a változástól számított 15 napon belül a kamarának be kell jelenteni. A kamara az adatok változását az igazolványban feltünteti.\"

3.§

(1) Az Etv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:      	

\"(1) A vállalkozói igazolvány kiadása, visszavonása és az ezzel kapcsolatos igazgatási eljárás a  kamara hatáskörébe tartozik. A vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenység bővítése, megváltoztatása esetén a vállalkozói igazolvány kiadására irányadó szabályok szerint kell eljárni.\"

(2) Az Etv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) A kamara a vállalkozói igazolvány kiadásáról, az egyéni vállalkozó székhelyének, telephelyének, tevékenységének, illetve tevékenységi körének megváltozásáról, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről - az igazolványban foglalt adatok közlésével - értesíti a területileg illetékes települési önkormányzat jegyzőjét,  az Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetékes megyei (fővárosi) pénztárát, kirendeltségeit, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság illetékes megyei (fővárosi) igazgatóságát, a Központi Statisztikai Hivatal illetékes megyei igazgatóságát, továbbá a területileg illetékes állami és önkormányzati adóhatóságot.\"


4. §

Az Etv. 8. §-ának (1)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) Az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg és az abban meghatározott tevékenység keretei között folytathatja.\"

5. §

Az Etv. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) Ha a telephely (fióktelephely) szerint illetékes kamara, vagy a külön jogszabályban megjelölt hatóság észleli az (1) bekezdés b/ pontjában feltüntetett, a vállalkozói igazolvány visszavonására okot adó körülményt, köteles arról haladéktalanul értesíteni az egyéni vállalkozó székhelye szerinti kamarát és a telephely szerint illetékes jegyzőt.\"

6. §

Az Etv. 7. §-ának  (2) és (4) bekezdésében, 13. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 13. §-a (2) bekezdésében, valamint a 14. § (1) bekezdésének b) pontjában  a \"jegyző\" szövegrész \"kamara\" szövegrészre módosul.

7. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete XVII. fejezetének címe a következőre változik:

     \"XVII. Üzlet működési engedélyének illetéke\"


8. §

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20.§ (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

/(2) Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult:/

\" f) a gazdasági kamara az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvényben meghatározott feladatai ellátásához.\"



9. §
	
      (1) Ez a törvény 1998. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az Etv. 14.§ (2) bekezdése, az Itv. melléklete XVII. fejezetének 1. és 2. pontja, valamint a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 24. §-ának (2) bekezdése      hatályát veszti. A korábban kiadott vállalkozói igazolványok továbbra is érvényesek.

	(2) A vállalkozói igazolvány kiadására, visszavonására irányuló folyamatban lévő ügyekre a korábbi szabályokat kell alkalmazni.

(3) A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző az egyéni vállalkozók nevéről, székhelyéről és tevékenységéről az e törvény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül köteles a megfelelő állapotú adatokat és iratokat tartalmazó nyilvántartást az illetékes gazdasági kamarának átadni.

A folyamatban lévő ügyeket a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a jegyző a területileg illetékes kamaráknak átadni.

(4) Ha az e törvény  hatálybalépését megelőzően hatályba lépett jogszabály az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásával, visszavonásával, visszaadásával, illetőleg a vállalkozó tevékenységével összefüggésben adatszolgáltatási, tájékoztatási kötelezettség előírásakor az önkormányzat jegyzőjét említi, ezen a törvény hatályba lépését követően a vállalkozó székhelye és tevékenységi köre szerint illetékes gazdasági kamarát kell érteni.
 
(5) A Kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben szabályozza a 9.§ (3) bekezdésében szereplő nyilvántartás és iratátadás rendjét, a vállalkozói igazolvány formai követelményeit.

(6)  Felhatalmazást kap az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, hogy a vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás díját, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartásba vételére, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat - az érdekelt miniszterekkel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.


     

I N D O K O L Á S

az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 
módosításáról rendelkező törvényjavaslathoz



Á L T A L Á N O S   I N D O K O L Á S 




Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat elkészítése során  a következő elvek kerültek  figyelembe vételre:

	- a vállalkozás változatlanul állampolgári jog maradjon azzal a feltétellel, hogy a vállalkozónak a személyi és tárgyi feltételeket előzetesen kell igazolnia. A törvény a vállalkozás személyi és tárgyi feltételeit normatív módon rendezi;

	- az egyéni vállalkozásról szóló törvény deklarálja, hogy a vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik;

	- a gazdasági kamarák szélesebb jogkört kapnak a vállalkozói igazolványok kiadásában, esetleg az önkormányzati jegyzők vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos egyes hatásköreinek a gazdasági kamarákhoz való telepítésével;

	- a feladatátadás a feladatellátás folyamatossága mellett nem járhat a vállalkozók többlet adminisztrációjával és nem jelenthet többletterhet (többlet- költséget).


A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény értelmében a gazdasági kamarák részt vesznek a gazdasági tevékenységgel összefüggő közigazgatásban. Ennek keretében eljárnak azokban a közigazgatási ügyekben, melyek intézésére felhatalmazást kaptak, közreműködnek továbbá a gazdasággal összefüggő államigazgatási ügyek ellátásában is. A jogszabály felhatalmazása alapján a gazdasági kamarák hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a gazdasági kamara közigazgatási ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti jogkörben megsemmisíteni, vagy megváltoztatni nem lehet. A határozat felülvizsgálatát bíróságtól lehet kérni. 



A törvényjavaslat főbb jellemzői a következők:


	a) Az 1990-ben megalkotott törvény - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény megalkotását követően - a magántulajdon garanciái, a vállalkozói szabadság és az azonos versenyfeltételek biztosítását helyezte az egyéni vállalkozások szabályozásának középpontjába. Ebből következően az új szabályozás a tradicionális kisipari és kiskereskedelmi szabályozás helyébe lépett, megszüntetve ezzel nemcsak a múlt századig visszanyúló, egyes céhes jellegű vonásokat, hanem fölszámolta azokat a vállalkozásokat akadályozó kötöttségeket is, amelyek lényegében 1990-ig a kisipar és kiskereskedelem gyakorlására vonatkozó szabályozást jellemezték.
	
Az egyéni vállalkozás szabályozási elvei korszerűek, az Alkotmánnyal összhangban a társasági jogalkotás alapelveivel azonos módon, teljeskörűen biztosítják az egyéni vállalkozás szabadságát.
	
Az elmúlt években ugyanakkor szembetűnővé vált, hogy a szabályozásnak vannak olyan elemei is, melyek arra utaltak, hogy a vállalkozások alapítását jelentősen megkönnyítő szabályozás teret enged a nem kívánatos jelenségeknek, az egyes tevékenységek folytatásának hatósági és más feltételei megfelelő módon nem érvényesülnek, nem hatékony az utólagos ellenőrzés, így az egyes esetekben nem megfelelő minőségű a munkavégzés. A törvény ugyan előírja, hogy az egyéni vállalkozást csak vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni, a jegyző azonban csak akkor tagadhatja meg a vállalkozói igazolvány kiadását, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik és előzetesen nem vizsgálja, hogy a tevékenység folytatására előírt feltételelek, hatósági engedélyek, képesítési követelmények rendelkezésre állnak-e.
	
Ezért a javaslat szerint a vállalkozói igazolványt az eljáró hatóság kérelem alapján adja ki. E kérelemhez mellékelni kell mindazokat az okmányokat, szakhatósági igazolásokat, engedélyeket, képesítési feltételek meglétét igazoló okiratokat, amelyek alapján  a kérelem elbírálható .

Az egyéni vállalkozások fontos szerepet töltenek be a lakosság helyi, főként szolgáltatási, kereskedelmi igényeinek kielégítésében, és ma már nem elhanyagolható más termelési, szolgáltatási tevékenységük sem. A fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítésének biztosítására a korábbinál nagyobb szerepet kell kapjon a vállalkozók felkészültségével szembeni elvárás és annak maradéktalan érvényesítése.
	


  b) A törvényjavaslat szerint a vállalkozói engedély kiadását a gazdasági kamarák   végeznék, és ezzel fontos közigazgatási feladatokat kapnának. A gazdasági   kamarákról szóló törvény alapján erre az alkotmányjogi lehetőség biztosított. A   javaslat következtében a jövőben a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző   hatáskörét a székhely, illetve telephelyi tagság szerint illetékes gazdasági kamarák   vennék át. 

  A vállalkozói igazolványt az eljáró kamara kérelem alapján adja ki. E kérelemhez   mellékelni kell mindazokat az okmányokat, szakhatósági igazolásokat,   engedélyeket, képesítési feltételek meglétét igazoló okiratokat, amelyek alapján a   kérelem elbírálható.

  A hatáskör átadása a többes vállalkozói igazolvány kiadásának - ma is   jogszabályellenes - gyakorlatát kizárja, ugyanakkor a megkívánt feltételek   folyamatos ellenőrzését és a szakmai kontroll követelményeinek érvényesítését is   lehetővé teszi.

  A gazdasági kamarák nem változatlan tartalommal veszik át az eddig jegyzők által   elvégzett vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos feladatokat. A vállalkozókat a   kamarák széles körű szolgáltatási, tanácsadási tevékenységgel segítik a   feladatellátás során.

  A nemzetközi összehasonlító elemzéseink is azt mutatják, hogy különösen a német   és osztrák köztestületi kamarák az általános érdekképviselet mellett fontos   közigazgatási feledatokat is ellátnak, így a törvényjavaslatban foglalt feladat   kamarai ellátása a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott.

  Ez a feladatátadás logikus következménye a gazdasági kamarai rendszer   kiépülésének és a gazdasági kamarák számára törvényileg meghatározott   feladatoknak.

  Az új rendszer ugyanakkor számos előnnyel jár mind a vállalkozók, mind a   nemzetgazdaság egésze számára. A gazdasági kamarák képesek lesznek ennek   nyomán  fellépni a tisztességes vállalkozók hírnevét rontó kontárokkal szemben, s   eredményesen segíthetik a feketegazdaság elleni küzdelmet is.

  Hasonlóképpen a feketegazdaság elleni küzdelmet, a fogyasztói érdekvédelmet és a   tisztességes vállalkozók hírnevének védelmét szolgálja a gazdasági kamaráknak   adandó azon jogosítvány is, amely felhatalmazza a gazdasági kamarákat a   vállalkozások gyakorlásához szükséges, jogszabályban előírt feltételek   ellenőrzésére, s e feltételek hiánya esetén a vállalkozói igazolvány kiadásának   megtagadására, illetve a korábban kiadott igazolvány visszavonására.

  c) A javaslat szerint az egyéni vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos eljárás   gyorsítása érdekében a kamarák a kérelmező helyett az adóhatóságtól beszerzik az   egyéni vállalkozói adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét,  az   egészségbiztosítási pénztártól beszerzik a társadalombiztosítási folyószámla-   számot és amennyiben a vállalkozás tevékenysége azt indokolja, kérésre a   statisztikai számjelét. A gazdasági kamaráknál   egy olyan rendszer jön létre, amely   jelentősen megkönnyíti az egyéni  vállalkozás megkezdését. 
  A kamarák helyi irodahálózata a legtöbb megyében már létrejött, a szolgáltatói   irodahálózat alkalmas az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatások bővítésére, a   vállalkozásokkal kapcsolatos tanácsadói tevékenység ellátására, a vállalkozások   alapításával, megkezdésével kapcsolatos ügyintézés egyszerűsítésére, az   ügyintézési idő lerövidítésére. 

  A szolgáltatói irodák a vállalkozói nyilvántartás megvalósításával a fokozatosan   bővülő kamarai hatáskörök révén a közigazgatás egyszerűsítésének hatékony   elemévé válhatnak.
  A szabályozás az állampolgárok számára is előnyös, mert az áttekinthető, egyszerű   közigazgatási eljárás, amely a gazdasági kamarai szolgáltatásokkal   összekapcsolódik, megkönnyíti a vállalkozások alapítását. 

 d) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdése alapján az  érdekelt miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza az  egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért fizetendő  díj mértékét. 

  Ha a szolgáltatási díj mértéke megegyezik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.   törvény mellékletének jelenleg hatályos VII. fejezetében meghatározott összegű   eljárási illetékkel, akkor az előre láthatólag fedezi a feladat ellátásával kapcsolatban   felmerülő költségeket.

  Tekintettel arra, hogy a jövőben a vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés   a gazdasági kamarákhoz kerül - amelyek az eljárásokért közigazgatási díjat     szednek - az 1990. évi XCIII. tv. egyéni vállalkozói igazolványra vonatkozó   rendelkezését indokolt hatályon kívül helyezni.

  A vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos államigazgatási feladatok kamarákhoz   telepítése lehetővé teszi, hogy a feladatokat  a mainál nagyobb hatékonysággal és   olcsóbban lássák el. A három gazdasági kamara a költségek csökkentése és az   egységes információs rendszer kiépítése érdekében közös területi irodákban tervezi   a vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos feladatokat ellátni.



 e) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok  használatáról szóló 1996. évi XX. törvényt az új kamarai feladatkörnek  megfelelően módosítani kell. Ezzel válnak a kamarák jogosulttá a vállalkozói  igazolványban szereplő adóazonosító jel kezelésére.

 f) Az önkormányzati jegyzők vállalkozási igazolvánnyal kapcsolatos feladata  megszűnik, ezért indokolt a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi  XVI. tv. 24.§- ának (2) bekezdését hatályon kívül helyezni.  

 Az 1990. évi V. törvény 14.§ (2) bekezdése pedig azért kerül hatályon kívül  helyezésre, mert így biztosítható a megmaradó -üzletek működtetéséhez  kapcsolódó- jegyzői hatáskörök elkülönítése a kamarai feladatköröktől.                 

   g) Felhatalmazást kap a Kormány a részletszabályok (igazolványok formája,          kiállítási rendje) meghatározására.



R É S Z L E T E S   I N D O K O L Á S


az 1. §-hoz

A vállalkozói igazolványt a gazdasági kamarákról szóló törvény szerinti tagság alapján illetékes gazdasági kamara adja ki. Az eljárás kérelemmel indul, amelyhez mellékelni kell az előírt feltételek meglétét igazoló okiratokat.
Az okiratok és nyilatkozatok alapján a gazdasági kamara számítógépes rendszer útján beszerzi a kérelmező helyett annak adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, kérésre statisztikai számjelét.
A kamara az egyéni vállalkozó nevét és székhelyét számítógépen rögzíti és az egyéni vállalkozó részére jegyzékszámot ad. A vállalkozói igazolvány kiadásának egyszerűsítése érdekében a kamara a kérelmező helyett megszerzi társadalombiztosítási folyószámlaszámát, adóazonosító jelét, adószámát és statisztikai számjelét. 

a 2. §-hoz

A vállalkozói igazolvány tartalma kiegészül a kamarai nyilvántartási számmal. Az adatokban bekövetkezett változásokhoz kapcsolódó feladatok pedig a kamarához kerülnek, így a bejelentési kötelezettséget is e szerv felé kell teljesíteni.


a 3. §-hoz


A vállalkozói igazolvány kiadása, visszavonása a székhely, illetve telephely szerinti területi kamara hatáskörébe tartozik.

A tevékenységi kör bővítése, megváltoztatása esetén az igazolvány kiadására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, vagyis előzetesen igazolni kell a feltételek meglétét.

A gazdasági kamara köteles értesíteni a területileg illetékes jegyzőt az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos lényeges változásokról. Ez biztosítja azt, hogy az önkormányzatok - a lakosság érdekében is - megfelelő információkkal rendelkezzenek a területükön működő egyéni vállalkozásokról.

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása a meghatározott tevékenységi körök gyakorlásának egységes nyilvántartását szolgálja.

Az adóhatóságnak a vállalkozási tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről való értesítése pedig azt a célt szolgálja, hogy a hatóság értesülhessen arról, ha a magánszemély egyéni vállalkozói adóbevallást nem nyújthat be.


a 4. §-hoz


Az egyéni vállalkozó csak vállalkozói igazolvány birtokában és az irányadó jogszabályok előírásai szerint működhet, és csak olyan tevékenységet folytathat, amelyet a vállalkozói igazolványa tartalmaz.


az 5. §-hoz


Az értesítési kötelezettség egyik biztosítéka annak, hogy az egyéni vállalkozók a vonatkozó jogszabályokat betartsák.


a 6. §-hoz


Az egyéni vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos jegyzői jogkört a jövőben a gazdasági kamarák látják el, ezért a törvény szövegébe jegyző helyett kamara szövegrész kerül.


a 7. §-hoz


Az illetékekről szóló törvény melléklete XVII. fejezetének módosításával lehetőség nyílik arra, hogy a gazdasági kamarák az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárásokért szolgáltatási díjat szedjenek.





a 8. §-hoz


A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényt az új kamarai feladatkörnek megfelelően módosítani kell. Ezzel válnak a kamarák jogosulttá a vállalkozói igazolványban szereplő adóazonosító jel kezelésére.


a 9. §-hoz


A vállalkozói igazolvány kiadásával kapcsolatos jegyzői hatáskör átadásával összefüggő feladatok szükségessé teszik, hogy a módosítás 1998. július 1-én lépjen hatályba, indokolt ezért az átmeneti szabályokról is rendelkezni.

Az Etv. 14.§ (2) bekezdésének hatályon kívül helyezését a megmaradó jegyzői és a létesülő kamarai hatáskörök pontos szétválasztása indokolja. 

Az önkormányzati jegyzők vállalkozási igazolvánnyal kapcsolatos feladata megszűnik, ezért a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi  XVI. tv. 24.§-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül.

A folyamatosság biztosítása érdekében a már kiadott igazolványok továbbra is érvényben maradnak, és a megkezdett ügyekben a korábbi szabályok szerint kell eljárni.

A Kormány a törvénymódosításhoz kapcsolódó részletszabályok meghatározására kap felhatalmazást."
