﻿T/4963. számú
törvényjavaslat

a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény
módosításáról






Előadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter



1997. október


1997. évi ..... törvény
a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény
módosításáról


1. §

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül az alábbi (5)-(6) bekezdéssel:

\"(4)	A törvény hatálya kiterjed a külföldi székhelyű vállalkozás - külön törvényben meghatározott - magyarországi fióktelepére.

 (5)	A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozóan - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a vállalkozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 (6)	A törvény hatálya nem terjed ki a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.\"


2. §

Az Szt. 4. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

\"(3)	A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően, e törvényben meghatározott kettős könyvvitellel alátámasztott - a 17-56. §-ok szerinti - éves beszámolót köteles készíteni.


 (4)	A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét az e törvény szerinti beszámolási (könyvvezetési, beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettség terheli a megszűnés napjára - mint mérlegfordulónapra - vonatkozóan is, legkésőbb a megszűnést követő 90 napon belül.\"


3. §

(1)	Az Szt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3)	A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.\"

(2)	Az Szt. 18. §-a kiegészül a következő (4) bekezdéssel, a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre módosul:


\"(4)	E törvény alkalmazásában jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzés, az önellenőrzés során, az egy adott évet érintően megállapított hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a 14. § (4) bekezdése szerint elkészített számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege eléri az adott év mérlegfőösszegének 1 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 1%-a meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.\"

4. §

Az Szt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3)	Az immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket (vagyoni értékű jog, üzleti vagy cégérték, szellemi termék, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke) kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan - a 37. § szerint meghatározott várható élettartam, de legalább a 37. § (3) bekezdése szerinti kötelező leírási idő alatt - szolgálják a vállalkozási tevékenységet.\"

5. §

Az Szt. 24. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

\"(5)	Aktív időbeli elhatárolásként kell - elkülönítetten - kimutatni a 22. § (3) bekezdése alapján az immateriális 

	javak közé nem tartozó vagyoni értékű jog beszerzési értékének azt a részét, amelyet költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszak(ok)ra szabad elszámolni.\"


6. §

Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése kiegészül a következő mondattal:

\"A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - a 35. § (16) bekezdése szerinti értékben - a működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott - vagyont mindaddig, amíg a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe meg nem szűnik.\"


7. §

Az Szt. 33. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6)	A külföldi szállítónak devizában adott és a külföldi szállítóval még el nem számolt előlegek, továbbá a munkavállalónak valutában vagy devizában külföldi kiküldetés céljából adott és még el nem számolt előlegek forintértékét az adott ügyletet lebonyolító pénzintézetnek ténylegesen fizetett forintösszegben, illetve a devizaszámláról történő átutalás esetén a deviza, a valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell meghatározni.\"


8. §

Az Szt. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4)	Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat tényleges beszerzési áron, illetve könyv szerinti értéken kell értékelni mindaddig, amíg azok értéke tartósan - a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül - nem csökkent az értékpapír könyv szerinti értéke alá.\"

9. §

Az Szt. 35. §-a a következő (16)-(17) bekezdéssel egészül ki:

\"(16)	A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél a működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez részére biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott -, a 26. § (3) bekezdése szerint vagyonként kapott nem pénzbeli hozzájárulás szerződés, megállapodás szerinti értéke ( legfeljebb a vámérték és az e törvény szerinti egyéb beszerzési érték együttes összege) minősül beszerzési árnak.

 (17)	A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe működése során, a (16) bekezdésben foglaltakon túlmenően, beszerzésként - a (8) bekezdés-ben előírtak esetén importbeszerzésként - köteles elszámolni a külföldi székhelyű vállalkozástól, vagy annak más fióktelepétől kapott eszközök számla szerinti értékét a rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben. Az így állományba vett eszközök beszerzési értéke - ez esetben is - magában foglalja mindazon, jelen § szerinti tételeket, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók.\"


10. §

Az Szt. 40. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:

\"(8)	Ha a vállalkozó az importbeszerzést, az importszolgáltatást a 35. § (10) bekezdésének c) pontja szerint - a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján - értékelte, akkor az ebből adódó kötelezettségét - a (3)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a nyilvántartásba vételkor meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell a pénzügyi rendezésig kimutatni.\"


11. §

Az Szt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1)	Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti - a vállalkozónál maradó adózott - eredményének levezetését - ellenőrzés, önellenőrzés esetén az előző év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelentősebb összegű tételeket elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be.\"


12. §

Az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2)	Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredménymegállapítás két módjának megfelelően kétféle 

	eredménykimutatás készíthető, amelyek tagolását, továbbá az egyes tételek tartalmára vonatkozó további előírásokat a 2. számú melléklet foglalja magában. Az ellenőrzés, az önellenőrzés által megállapított nem jelentősebb összegű hibák eredményre gyakorolt hatását (ideértve az emiatti társasági adó többletét, illetve hiányát is) az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák.\"


13. §

Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő b) ponttal, a jelenlegi b) pont jelölése c) pontra módosul:

[(2)	A teljesítés időszakában elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja]

\"b)	a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben,\"


14. §

Az Szt. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5)	A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi székhelyű vállalkozástól, vagy 

	annak más fióktelepétől igénybevett szolgáltatásokat (ideértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) a számlázott értéken szolgáltatásként köteles az anyagjellegű ráfordítások, illetve az egyéb költségek között elszámolni.\"


15. §

Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1)	Az egyéb költségek között kell kimutatni a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során felmerült, az előzőekben felsorolt jogcímek alá nem tartozó költségeket [mint például a bankköltséget a 35. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével, a tárgyi eszközök beszerzési költségei között el nem számolt biztosítási díjat, hatósági díjat, a le nem vonható általános forgalmi adót is tartalmazó nem anyagjellegű szolgáltatás értékét, továbbá a munkaadói járulékot, a szakképzési hozzájárulást]. A nem anyagjellegű szolgáltatások értékét a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.\"


16. §

(1)	Az Szt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2)	A 26. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a saját tőke jegyzett tőkéből, tőketartalékból, eredménytartalékból és egyszerűsített mérleg szerinti eredményből áll. A jegyzett tőke a tulajdonosok, a tagok által ilyen címen ténylegesen rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és  a nem 

	pénzbeli hozzájárulásként ténylegesen átadott eszközök együttes, a társasági szerződés szerint  elfogadott értékével egyezik meg.\"

(2)	Az Szt. 66. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5)	Tartaléknak minősül

a)	az egyszerűsített mérleg eszközoldalára beállí-tott saját termelésű készletek, továbbá az általános forgalmi adót nem tartalmazó vevők együttes összegének, és

b)	az egyszerűsített mérleg forrásoldalára beállí-tott, a vásárolt készletek záró állományához nem kapcsolódó szállítók általános forgalmi adót nem tartalmazó összege, továbbá a nem áru-szállításból, a nem szolgáltatásteljesítésből, a nem hitel- és kölcsönfelvételéből származó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt, de a tárgyidőszakot terhelő, elismert, a jövőben költséget, ráfordítást jelentő kötelezettségek összege (ideértve a pénzügyileg még nem rendezett, a jövőben költséget, ráfordítást jelentő adókötelezettség összegét is), valamint a céltartalék együttes összegének

különbözete (negatív előjelű is lehet).\"

(3)	Az Szt. 66. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(7)	A rövid lejáratú kötelezettségek között kell az egyszerűsített mérlegben kimutatni - a 28. § (3) bekezdésében felsoroltak mellett - a pénzmozgáshoz 

	még nem kapcsolódó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt, elismert kötelezettségeket, így a tulajdonosok részére járó (fizetendő) osztalék (részesedés) összegét, a nem áruszállításból, a nem szolgáltatásteljesítésből, a nem hitel- és kölcsönfelvételből származó, de a tárgyidőszakot terhelő, a jövőben költséget, ráfordítást jelentő kötelezettségek (decemberi munkabér, társadalom-biztosítási járulék, egyéb) összegét, továbbá a költségvetéssel a december 31-ig terjedő időszakra elszámolt (bevallott), de pénzügyileg a mérlegfordulónapig még nem rendezett adókötelezett-ségek összegét is.\"


17. §

Az Szt. 69. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4)	A 35. § (7) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái számlázott költségeinek aktiválására vonatkozó előírásokat, továbbá a 35. § (4) bekezdésében foglaltakat az egyszerűsített mérleg készítésénél nem kötelező alkalmazni. A 35. § (14) bekezdése szerinti eszközök az egyszerűsített mérlegben nem mutathatók ki.\"


18. §

Az Szt. 71. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

\"(7)	A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott - éves beszámolót, valamint az adózott 

	eredmény felhasználására vonatkozó határozatot legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig a cégbíróságnál letétbe helyezni, annak egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát - a letétbehelyezéssel egyidejűleg - a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak megküldeni.\"


19. §

(1)	Az Szt. 72. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1)	Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolót az üzleti jelentés kivételével, illetve az egyszerűsített éves beszámolót közzétenni. A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplő adatok elegendőek.

 (2)	Ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát könyvvizsgáló végezte, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót, illetve egyszerűsített éves beszámolót köteles a vállalkozó közzétenni.\"

(2)	Az Szt. 72. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4)	Ha a 73. § (7) bekezdése szerinti vállalkozó közzétett éves beszámolója, illetve egyszerűsített 

	éves beszámolója nem tartalmaz könyvvizsgálói záradékot, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlege, eredménykimutatása, kiegészítő melléklete minden példányán köteles feltüntetni: \"A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte.\" Ez esetben a kiegészítő melléklet közzétételétől nem lehet eltekinteni.\"

(3)	Az Szt. 72. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Az ismételt közzétételhez is szükséges - a 73. § (1) bekezdése szerinti kötelező könyvvizsgálat  esetén - a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult testület elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül - a 71. § (1) bekezdése alá tartozó vállalkozónak - a cégbíróságnál történő letétbe helyezés.\"


20. §

(1)	Az Szt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1)	Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatával a mérleg fordulónapja előtt a (3) bekezdésnek megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot megbízni, külön törvény szerint könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló számára a megbízást a vállalkozó, a tulajdonos, 

	illetve a tulajdonos képviselője adja, amennyiben a külön törvény szerint a könyvvizsgálót nem választották.\"

(2)	Az Szt. 73. §-a kiegészül a következő (7)-(8) bekezdéssel:

\"(7)	Nem kötelező az (1) bekezdés szerint könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatával megbízni,

a)	ha a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot,

b)	ha a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot, és a vállalkozó könyvviteli nyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező vezeti és készíti el.

 (8)	A (7) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:

a)	az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot törvény írja elő,

b)	a takarékszövetkezet,

c)	a 3/A. § e) pontja szerint konszolidálásba bevont vállalat,

d)	a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,


e)	az a (7) bekezdés a), illetve b) pontja hatálya alá tartozó vállalkozó, ahol az adott évben az éves nettó árbevétel a megadott értékhatárt meghaladja, az ezt az évet követő minden évben.\"


21. §


(1)	Az Szt. 81. §-a (1) bekezdésének első három mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttéréskor az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján egyszerűsített mérleget kell készíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg. Az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló elkészítését megelőzően az alapítás-átszervezés aktivált értékét, az időbeli elhatárolásokat - a 24.§ (3) bekezdése és a 29. § (2) bekezdésének b) és c) pontja kivételével - az eredmény terhére, illetve az eredmény javára történő elszámolással, a 24. § (3) bekezdése szerinti aktív időbeli elhatárolást az átvállalt kötelezettséggel szemben, a 29. § (2) bekezdésének b), illetve c) pontja szerinti passzív időbeli elhatárolást az  annak jogcíméül szolgáló eszközzel szemben, az értékhelyesbítéseket az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni. Az egyszerűsített mérlegben a vevők, a szállítók, az egyéb kötelezettségek állományát - azok általános forgalmi adó tartalmának levonásba helyezése nélkül - a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések, illetve a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.\"


(2)	Az Szt. 81. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő rendelkezéssel:

\"A 66. § (7) bekezdése szerinti - a tartaléknál a 66. § (5) bekezdésének b) pontja szerint figyelembe vett - kötelezettségek közül azokat, amelyeket az egyszeres könyvvitelben költségként, ráfordításként még nem lehetett érvényesíteni, nyitás után rendkívüli ráfordításként az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.\"

22. §

Az Szt. 88. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:

\"(3)	Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a 72. § (4) bekezdése szerint közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg e törvény előírásainak, akkor az ilyen vállalkozóra az adózás rendjéről szóló törvény szerint mulasztási bírság szabható ki.\"

23. §

Az Szt. 1. és 4. számú melléklete e törvény 1-2. számú melléklete szerint módosul.

Hatálybalépés

24. §

Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba. A 3., 7., 8., 10., 11., 12., 15., 16., 17., 19., 20., 23. §-sal módosított rendelkezéseket az 1997. évi beszámolók készítése során is lehet alkalmazni.

1. számú melléklet
az 1997. évi ..... törvényhez
az 1991. évi XVIII. törvény 1. számú mellékletének
módosítása


Az Szt. 1. számú mellékletének 2. pontja kiegészül a következő f) alponttal:

\"f)	A tárgyi eszközök beszerzési értékében a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítás esetén  is figyelembe kell venni. Amennyiben a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegét - a vonatkozó törvény szerint - utólag módosítani kell, és a módosítás a vállalkozás számviteli politikájában meghatározott jelentős összegű, akkor a módosítással egyidejűleg (nem visszamenőlegesen) a beszerzési értéket az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kell helyesbíteni.\"

Az Szt. 1. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"4.	A beruházásokra adott előlegként a beruházási szállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket kell kimutatni.\"

Az Szt. 1. számú melléklete 6. pontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A készletekre adott előlegként az anyag-, áruszállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak ilyen 

címen átutalt, fizetett - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket kell kimutatni.\"

Az Szt. 1. számú melléklete a következő 25. ponttal egészül ki:

\"25.	A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid lejáratú követelések, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit, ideértve azokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevői, megrendelői az ellenértéket - a devizajogszabályok előírásainak megtartásával - közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak, vagy annak más fióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyan kötelezettségét, amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás, vagy annak más fióktelepe közvetlenül egyenlít ki. A devizajogszabályok előírásai figyelembe vételével pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és kötelezettségeket év végén egymással szemben össze kell vezetni és a forintban mutatkozó különbözetet egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni.\"

2. számú melléklet
az 1997. évi ..... törvényhez
az 1991. évi XVIII. törvény 4. számú mellékletének
módosítása


Az Szt. 4. számú melléklete II. részének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"5.	Személyi jellegű ráfordítások: az Szt. 46. §-ának (2) bekezdése szerinti jogcímeken a tárgyévben kifizetett, továbbá a természetes személy illetményből levont, kötelezettségként előírt összegek (személyi jövedelemadó, egyéb levonások), ide nem értve az Szt. 66. §-ának (7) bekezdése szerinti kötelezettségeket.\"

Az Szt. 4. számú melléklete II. részének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"8.	Egyéb kiadások: az adózott jövedelemből teljesített, beruházási kiadásnak nem minősülő végleges (nem felvett hitelhez vagy kölcsöntartozáshoz kapcsolódó) pénzkiadások, ideértve a befizetett vagy kötelezettségként előírt társasági adót (adóelőleget), továbbá az előzetesen felszámított és megfizetett levonható általános forgalmi adót is.\"

Az Szt. 4. számú mellékletének II. része 9. pontjának 1/a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[9.	Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések: e tételben a pénzügyileg realizált adózás előtti eredményt
	1. csökkentő összegként (levonásként) kell figyelembe venni:]

\"a)	a tárgyi eszközök, immateriális javak - kiegészítő nyilvántartásba felvett - tárgyévi, az Szt. 37. §-

	ának (1)-(3) bekezdése szerint tervezett, az Szt. 38. §-ának (1) bekezdése szerint terven felül elszámolt, az Szt. 38. §-ának (2) bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét;\"

Az Szt. 4. számú melléklete II. részének 9. pontja kiegészül a következő rendelkezéssel:

\"A vásárolt készletek miatti költségkorrekció elszámolásakor abból kell kiindulni, hogy a készletfelhasználás elsődlegesen a már kifizetett, költségként elszámolt tételekből történt.\"



Általános indokolás
a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény
módosításához


A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosítását elsősorban a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényjavaslatban foglaltak indokolják. A külföldi székhelyű vállalkozás és a jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége, a magyarországi fióktelepe közötti kapcsolat sajátos számviteli szabályozást tesz szükségessé.

Ebből következően, a belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére is ki kell, hogy terjedjen a számviteli törvény hatálya. A fióktelep sajátos helyzete (jogilag nem önálló, de a vállalkozási tevékenysége eredményét elkülönítetten ki kell mutatnia) indokolja, hogy a könyvvitel zárt rendszerében, kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót készítsen, és az általános előírások szerint helyezzen letétbe a cégbíróságon és tegyen közzé.

Az általános  számviteli előírásokból következően:

-	a fióktelep mérlegének tartalmaznia kell mindazon eszközöket, a saját tőkét, amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás tartósan a rendelkezésére bocsátott, és amelyek a fióktelep működéséhez, tevékenységéhez szükségesek (természetesen, tartalmazza a fióktelep tevékenysége során keletkezett kötelezettségeket és elért vagyonváltozást is);

-	a fióktelep eredménykimutatásának tartalmaznia kell a fióktelep működésének, tevékenységének eredményét a 

	számviteli törvényben  előírt részletezésben, és az eredmény keletkezésére ható tényezőket,  azaz a fióktelep bevételeit, költségeit-ráfordításait. 

A fióktelep sajátos helyzetéből adódik, hogy a fióktelep és a külföldi székhelyű vállalkozás  (annak más fióktelepe) egymás közötti kapcsolatát külön kell szabályozni: a külföldi székhelyű vállalkozástól vagy annak más fióktelepétől történő beszerzés a fióktelepnél - általában - importbeszerzésnek minősül, a külföldi székhelyű vállalkozás vagy annak más fióktelepe felé teljesített áruszállítás és szolgáltatásnyújtás ellenértékét pedig az általános előírások szerint - a sajátosságok érvényesülésével - árbevételként kell elszámolni. Az egymás közötti kapcsolat elszámolásának a bizonylata a számla, olyannak tekintve ezt a kapcsolatot, mintha az a külföldi vállalkozáson kívüli  vállalkozással jött volna létre.

A fióktelep sajátos helyzetéből következik, hogy a fióktelep és a külföldi székhelyű vállalkozás (annak más fióktelepe) egymás közötti kapcsolatának pénzügyi rendezése - ha ezt a devizajogszabályok lehetővé teszik - elmaradhat vagy nem közvetlenül rendeződik. Ezért elő kell írni, hogy  a pénzügyileg nem rendezendő követeléseket  és  kötelezettségeket össze kell év végén vezetni, s a különbözettel az eredményt kell módosítani.

A törvény hatályos előírásai szerint 1998. január 1-jétől minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak közzé kell tennie a számviteli törvény szerint elkészített és könyvvizsgáló által felülvizsgált beszámolóját. Ehhez már az 1997. évi beszámolókat is kötelező auditáltatni, ezzel lényegesen kibővült az a vállalkozói kör, ahol kötelező a könyvvizsgálat.

A nyilvánosságra hozatal (a közzététel) a vonatkozó EU irányelv által előírt kötelezettség, választás csupán a közzétételre kerülő adatok mélységében, részletezettségében van. Általános 

szabályként írja elő az irányelv a kötelező könyvvizsgálatot is, de lehetőséget ad arra, hogy az egyes tagállamok mentesítsék ez alól a kisebb vállalkozásokat.

Erre a mentesítésre ez ideig nem volt szükség.

A kisebb vállalkozások mentesítése mellett indokként elsősorban a kötelező könyvvizsgálat terheit lehet kiemelni, a könyvvizsgálati díjjal nincsen arányban a mások által hasznosítható információk megbízhatósága javulásával elérhető előny.

Az észrevételek figyelembevételével a Javaslat szerint a meghatározott értékhatárt el nem érő kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál továbbra is kötelező közzétenni az éves beszámolót, de nem kötelező a könyvvizsgálat, ahol

a)	az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 5 millió forintot,

b)	az éves nettó árbevétel meghaladja ugyan az 5 millió forintot, de kevesebb, mint 50 millió forint, és a vállalkozás könyvviteli nyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját mérlegképes könyvelő vezeti és készíti el.

Az érintett vállalkozói kör a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások mintegy 40, illetve 35 %-át, együttesen 75 %-át teszi ki.

A Javaslat szerinti megoldás elég jelentős vállalkozói kört érint, ami indokolja, hogy ezen szabályokat már 1997-ben is lehessen alkalmazni.

A Javaslat a számviteli törvény néhány előírását pontosító javaslatot is tartalmaz. Ezen javaslatokat egyrészt az egyértelmű végrehajtás igénye (különösen az egyszeres 

könyvvitelt vezetőknél), másrészt  a társasági  adótörvénnyel, az általános forgalmi adótörvénnyel való összhang (elsősorban az ellenőrzés megállapításainál) indokolja.


Részletes indokolás

Az 1-2. §-hoz

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének működésével kapcsolatos törvényi előírások, a költségvetési kapcsolatok, a fióktelep  magyar gazdaságban betöltött helye, kapcsolata a magyar gazdaság piaci szereplőivel indokolják, hogy a számviteli törvény hatálya a fióktelepre  is kiterjedjen. Nem indokolt a számviteli törvény hatályát kiterjeszteni a  külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi képviseletére, mivel az vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A vállalkozási tevékenységet folytató fióktelep, ha  e törvény eltérően nem rendelkezik, a vállalkozókra vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni, és ennek megfelelően kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót kell készítenie. E törvény szerinti beszámolási kötelezettség megszűnése esetén is terheli.

A 3. §-hoz

Az ellenőrzés, az önellenőrzés során elkövetett hibák minősítésénél a jelentősebb összegre tartalmaz a Javaslat pontosítást azzal, hogy a jelentősebb összegű hiba értelmezésére ad előírást, továbbá utal arra, hogy ezt az értékhatárt a számviteli politikában kell meghatározni, de a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó minden esetben jelentősebb összegű hiba. Ezen pontosítás teremti meg a számviteli politikára adott törvényi előírással az összhangot, mivel az a törvényi előírás a jelentősebb összegű hibaminősítés  feltételeit a vállalkozóra bízta.


A 4-5. §-hoz

Az immateriális javak körét pontosítja a Javaslat azzal, hogy csak akkor tartozik a nem anyagi eszköz (elsősorban a vagyoni értékű jogok) ide, ha legalább a kötelezően előírt (a számviteli törvényben meghatározott) élettartam alatt szolgálja a vállalkozási tevékenységet. Ebből viszont az is következik, ha annál rövidebb ideig, de egy évnél hosszabb időtartam alatt szolgálja a vállalkozási tevékenységet, akkor az aktív időbeli elhatárolással kell azt a tényleges használat időtartama alatt költségként elszámolni.


A 6. §-hoz

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél nem alkalmazható a jegyzett tőkére vonatkozó általános előírás,  nincs társasági szerződés, nincs -  általános ismérvekkel rendelkező - tulajdonos. Ezért a fióktelepnél a Javaslat a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított, tartósan rendelkezésre bocsátott vagyont minősíti jegyzett tőkének. A Javaslat időpontot nem jelöl meg, így  a jegyzett tőke összegének növekedése rendszeresen bekövetkezhet. A jegyzett tőke csökkentéséről ugyan nem intézkedik a Javaslat, de előírja, hogy mindaddig jegyzett tőkeként kell az így átvett vagyont kimutatni, amíg a fióktelep meg nem szűnik.


A 7-8. §-hoz

A gyakorlat indokolta, hogy a devizában adott előlegek elszámolására vonatkozó előírásokat a valutában adott előlegekre is ki kell terjeszteni.

Az értékpapírok értékvesztése elszámolását pontosítani kellett a viszonyítási érték megadásával.


A 9. §-hoz

A külföldi székhelyű vállalkozás - a vonatkozó jogszabály szerint - köteles biztosítani a fióktelep működéséhez,   a   tartozások   kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. Mivel a fióktelep jogi személyiséggel nem rendelkezik, része a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a hitelezői érdekek védelme, a valós vagyoni érték kimutatása érdekében indokolt szabályozni a külföldi székhelyű vállalkozás által tartósan rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli hozzájárulás  értékének meghatározását és felső határát (legfeljebb a vámérték és az e törvény szerinti egyéb beszerzési érték együttes összege a beszerzési ár).

A külföldi székhelyű vállalkozás (annak más fióktelepe) eszközöket ad át a fióktelepnek. Ezt a kapcsolatot - a vonatkozó jogszabály szerint - úgy kell tekinteni, mintha a kapcsolat a külföldi vállalkozáson kívüli vállalkozással jött volna létre. Ebből az következik, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás (annak más fióktelepe) a magyarországi fióktelep felé köteles számlázni, a fióktelep pedig a beszerzésre vonatkozó előírások szerint köteles eljárni és elszámolni. Ezen beszerzések általában importbeszerzésnek minősülnek, kivéve, ha ezen kapcsolat a külföldi székhelyű vállalkozás kettő vagy több magyarországi fióktelepe között közvetlenül jön létre. 

A 10. §-hoz

Az Szt. 40. §-ának a kiegészítését a belső jogharmonizáció indokolja. Az importbeszerzés értéke meghatározható a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján is. Ezt a rendelkezést terjeszti ki a Javaslat az ilyen importbeszerzésekhez kapcsolódó kötelezettség értékének megállapítására is, feltételezve, hogy a vállalkozó a nyilvántartásba vételkor a meglévő devizát a kötelezettség kiegyenlítésére elkülönítette, azt csak ezen kötelezettség teljesítésére fogja felhasználni.


A 11-12. §-hoz

Az ellenőrzés, az önellenőrzés eredményt módosító tételeinek az eredménykimutatásban való megjelenítésére tartalmaz pontosító előírást a Javaslat.  Eszerint elkülönítetten csak a jelentősebb összegű tételeket kell kimutatni az eredménykimutatásban, míg a nem jelentősebb összegű hibák eredményre gyakorolt hatása a tárgyévi adatok között szerepel. A nem jelentős összegű hiba, hibahatás összegét az eredménykimutatás tárgyévi adatai között kell kimutatni.

A 13-14. §-hoz

A fióktelep sajátos helyzete ellenére a fióktelep által a külföldi székhelyű vállalkozás (annak más fióktelepe) felé teljesített áruszállítás, szolgáltatásnyújtás számlázott értékét árbevételként kell elszámolni (bár nem harmadik személy felé történik az értékesítés!). Az árbevételkénti elszámolásnak ez esetben is feltétele az egymásközötti megállapodásban, szerződésben rögzített feltételek teljesítésének elismerése.

Amennyiben a fióktelep a külföldi székhelyű vállalkozás (annak más fióktelepe) szolgáltatásait (ideértve az irányítás átterhelt költségeit és ráfordításait is!) igénybe veszi, tőle terméket vásárol, a fióktelep csak a számlázott összegben számolhatja el azt - általában -  importszolgáltatásként. Ez a szabályozás a fióktelep sajátos helyzetéből következik. Ugyanazon külföldi székhelyű vállalkozás két magyarországi fióktelepe közötti kapcsolat devizabelföldiek közötti kapcsolat, az igénybe vett szolgáltatást ennek megfelelően kell elszámolni. 

A 15. §-hoz

A munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás költségkénti elszámolásának szabályozása az egységes gyakorlatot szolgálja.


A 16-17., a 21. §-hoz

Az egyszerűsített  mérleg tételeinek tartalmára vonatkozó előírások pontosítását a kettős könyvvitelt vezetőkkel való tartalmi azonosság, továbbá az egységes gyakorlat indokolja. Az egyszerűsített mérlegben a jegyzett tőke nem tartalmazhatja azoknak az eszközöknek az értékét, amelyet még nem bocsátottak  a társaság rendelkezésére. A  tartalék az egyszerűsített mérlegben technikai jellegű, viszonylag reális értékének meghatározása összefügg  a saját tőkével. A tartalék tartalmi előírásának pontosítása így az eredménytartalék valós értékének megállapítását eredményezheti.  A rövid lejáratú kötelezettségek pontosítása az előbbi hatást erősíti.

Az előírások pontosítását a gyakorlat indokolja ott is, amikor például a térítés nélkül átvett eszközöket (nem fizettek érte) nem lehet az egyszerűsített mérlegbe felvenni.

Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés (illetve fordítva)  szabályainál az egyértelmű gyakorlatot szolgálja a módosítás.

A 18. §-hoz

A  fióktelep is köteles éves beszámolóját a cégbíróságon letétbe helyezni, és közzétételéről a vállalkozókra vonatkozó általános  előírások szerint gondoskodni. Eltérés az általánostól - a fióktelep sajátos helyzetéből következően - a beszámoló elfogadójában (ez a külföldi székhelyű vállalkozás) van.

A 19-20., a 22. §-hoz

Az éves (az egyszerűsített éves) beszámolókat közzé kell tenni, nyilvánosságra kell hozni. Az eddigi előírások szerint ennek a feltétele az volt, hogy azt a közzététel előtt bejegyzett 

könyvvizsgáló auditálja. Ezen az előíráson változtat a Javaslat azzal, hogy meghatározott vállalkozói körben nem teszi kötelezővé a könyvvizsgálatot.

Az Európai Unió vonatkozó irányelvében foglaltak figyelembe vételével van arra lehetőség, hogy az egyes országok mentesítsék a kisebb társaságokat a kötelező könyvvizsgálat alól, ha jogszabályaikba szankciókat iktatnak be arra az esetre, ha ezen társaságok beszámolójukat nem a törvényben foglaltaknak megfelelően készítik el.

Az európai gyakorlatban különböző módon határozzák meg az ehhez szükséges feltételeket. A magyar viszonyok között indokolt, hogy azokat a vállalkozásokat, ahol nem kötelező a könyvvizsgálat, két csoportba soroljuk. Egyikbe azok tartozzanak, ahol az éves nettó árbevétel minimális, ennek felső határa 5 millió forint. A másik csoportba azok tartozzanak, ahol az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió forintot, de itt szükséges, hogy a könyvvezetéssel, beszámoló elkészítésével hozzáértő szakembert, legalább mérlegképes könyvelőt bízzon meg a vállalkozó. Mindkét esetben kötelező viszont az éves (az egyszerűsített éves) beszámoló valamennyi példányán feltüntetni: \"A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte.\" Ezt az indokolja, hogy a nyilvánosságra hozott adatokat felhasználók tudják, a közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte.

Nem lehet azonban eltekinteni a kötelező könyvvizsgálattól ott, ahol azt törvény előírja, beleértve a számviteli törvényt is. Ez a vállalkozói kör lényegében megegyezik a jelenleg hatályos előírások szerint is kötelező könyvvizsgálat alá tartozó vállalkozói körrel.

A közzétételre kerülő - könyvvizsgáló által nem ellenőrzött - beszámolóknak is a valóságot kell bemutatnia. Ennek érdekében 

indokolt, ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a beszámoló a valóságnak nem felel meg, a vállalkozóra mulasztási bírságot lehessen kiszabni.

A 23. §-hoz

A § az Szt. 1. és 4. számú mellékletét módosító mellékleteket lépteti hatályba.

Az Szt. 1. számú mellékletét módosító előírások elsősorban a levonható és  le nem vonható előzetesen  felszámított általános forgalmi adónak a beszerzési értékénél való figyelembe vételéhez kapcsolódnak, tekintettel arra is, hogy az általános forgalmi adó esetenként  arányosítással osztható meg le nem vonható és levonható részre.

Az Szt. 1. számú mellékletét kiegészítő előírás a fióktelep sajátos követelés, kötelezettség és elszámolási számláinak helyét jelöli ki, a pénzügyileg nem rendezendő  követelések és kötelezettségek év végi kötelező összevezetésével és a különbözetnek az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások közötti elszámolásával biztosítva a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet valós, megbízható kimutatását.

Az Szt. 4. számú mellékletét módosító előírások az eredménylevezetéshez kapcsolódó pontosítások, belső harmonizálás.

A 24. §-hoz

A Javaslat - elfogadása esetén - 1998. év első napjával lép hatályba. Egyes módosító rendelkezések olyanok, hogy indokolt azok alkalmazását már az 1997. évi beszámolók elkészítése során is lehetővé tenni, mivel azok a vállalkozásokat előnyösen érintik.