"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4964. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény módosításáról
Előadó: Keleti György
honvédelmi miniszter
1997 október
2
1997. évi...........törvény
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosításáról
Az Országgyűlés a fegyveres szervek hivatásos állományú tag-
jainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a további-
akban: Hszt.) módosításáról - az egészségbiztosítási és a nyugdíjre-
formmal összefüggésben - a következő törvényt alkotja:
L §
A Hszt. 179. §-a előtti alcím módosul, a 179. § (2) bekezdése
helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyúttal a § a következő (4) be-
kezdéssel egészül ki:
„Egészségbiztosítási ellátások”
„(2) A hivatásos állomány tagja egészsége megőrzéséhez, hely-
reállításához és egészségi állapota javításához - a kötelező egészségbiz-
tosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Eb. tv.) alapján - egészségbiztosítási ellátásokra jogosult. A pénzbeli
egészségbiztosítási ellátások az e törvényben foglalt eltérésekkel illetik
meg a hivatásos állomány tagját.”
„(4) A hivatásos állomány tagja az Eb. tv-ben foglaltak szerinti
baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése
vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.”
3
2. §
A Hszt. 181. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"181. § (1) A hivatásos állomány tagját - saját jogán - szolgálati
nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj illeti meg és
magánnyugdíjra szerezhet jogosultságot. A szerződéses állomány tagja
szolgálati nyugdíjra nem jogosult.
(2)	A hivatásos állomány tagja után a hozzátartozókat megillető
hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szü-
lői nyugdíj és a baleseti hozzátartozói nyugellátások.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében a tár-
sadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, vala-
mint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Tbj. tv.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.), valamint a ma-
gánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény (a továbbiakban: Mny. tv.) rendelkezéseit az e törvényben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. \"
* 3.§
A Hszt. 187. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
\"(3) A Tny. tv. 50. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes
özvegyi nyugdíj a 60 százaléka, a b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj a
24 százaléka annak a szolgálati, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági
nyugdíjnak, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy
megillette volna.\"
4
4.§
A Hszt. 188. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„188. § (1) Az árvaellátás mértéke a Tny. tv. 56. § (1) bekezdé-
se szerinti árva esetében az elhunyt nyugdíjának 36 százaléka, a (2)
bekezdése szerinti árva esetében pedig a 72 százaléka.
(2) A szülői nyugdíj összege az özvegyi nyugdíj összegével
egyenlő. Ha a szülői nyugdíjra többen szereztek jogot, a szülői nyugdíj
a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg.\"
5.	§
A Hszt. 190. §-a kiegészül az alábbi alcímmel és a § helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A baleseti hozzátartozói nyugellátások
190. § (1) A hivatásos állomány szolgálati kötelmekkel össze-
függő baleset, sérülés vagy betegség következtében elhunyt tagjának a
187. § (1) bekezdésben szereplő hozzátartozói baleseti hozzátartozói
nyugellátásra jogosultak.
(2)	A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóját a baleseti
nyugellátás akkor is megilleti, ha a nyugdíjas nem a szolgálati kötel-
mekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség következtében halt
meg.
(3)	A baleseti sérült hozzátartozóinak akkor is jár a baleseti nyu-
gellátás, ha a halál a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés
vagy betegség miatti munkaképtelenség ideje alatt következik be és
vélelmezhető, hogy a sérült életben maradása esetében baleseti rok-
kantsági nyugdíjra lett volna jogosult.
(4)	A hozzátartozói baleseti nyugellátások összege - az (5)-(7)
bekezdésekben foglalt kivételekkel - a 187. § szerinti hozzátartozói
nyugellátások összegével azonos.
(5)	A hősi halott után az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a
szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak a 70 szá-
zaléka, amely az elhunytat - halála időpontjában - a II. rokkantsági
csoportban megillette vagy megillette volna.
(6)	A hősi halott után járó ideiglenes özvegyi nyugdíjat követően
folyósított özvegyi nyugdíj annak a baleseti rokkantsági nyugdíjnak a
28 százaléka, amely az elhunytat a halál időpontjában megillette, vagy
megillette volna.
(7)	A hősi halott esetében az árvaellátás összege árvánként an-
nak a nyugdíjnak a 42, illetőleg - a Tny. tv. 56. §-ának (2) bekezdése
esetén - a 84 százaléka, amely az elhunytat baleseti rokkantsági nyug-
díjként - halála időpontjában - megillette, vagy megillette volna. \"

A Hszt. - a 192. §-t követően - az alábbi alcímmel és 192/A. §-
sál egészül ki:
\"A magánnyugdíj 192/A. § Az Mny. tv. 3. § (1) bekezdése, valamint a Tbj. tv. 4. §
m) pontja alkalmazása szempontjából a hivatásos állomány tagját 37.
életévének betöltése előtt kell pályakezdőnek tekinteni.”
7.§
A Hszt. - a 296. §-t követően - a következő 296/A. §-sal egészül
ki:
„296/A. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói határozzák meg, hogy
a hivatásos állomány tagja melyik magánnyugdíjpénztárhoz csatlakoz-
hat.”
6
8. §
A Hszt. 328. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
\"(1) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati
viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a sor-, a tartalé-
kos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonaiba fegy-
veres szerveknél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi
oktatási intézményeknél 1998. január hó 1-jét megelőzően hallgatói
(növendéki) viszonyban töltött időt.\"
9.§
(1)	Ez a törvény 1998. január 1. napján lép hatályba.
(2)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hszt. 187. § (1)
bekezdéséből a \"végkielégítés\" szövegrész és a 189. §-a hatályát
veszti.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az 1998. január 1-jén hatályba lépő törvényekkel bevezetésre
kerülő egészségbiztosítási és nyugdíjreform a fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvénynek (Hszt.) \"A hivatásos, szolgálati viszonyon alapuló
társadalombiztosítási ellátásokról\" című XIV. fejezete módosítását is
szükségessé teszi. Ennek keretében a szabályait a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényhez (a továbbiakban:
Tny.tv.) kell igazítani és meg kell teremteni az alapvető feltételeket
alihoz, hogy a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló
1997.	évi LXXXII. törvény a hivatásos állomány tagjaira is
alkalmazható legyen.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) egyértelművé teszi,
hogy a hivatásos állomány tagjának az egészségügyi szolgáltatásokra
való jogosultságai az egészségbiztosítási reformmal nem változnak
meg. Az ezzel kapcsolatos szabályokat azonban összhangba hozza a
kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvénnyel.
A 2. §-hoz
A Javaslat a szolgálati nyugdíj mellett - a feltételek fennállása
esetén - megteremti a lehetőséget a magánnyugdíj megszerzésére is.
A 3-5. §-hoz
A hozzátartozói és a baleseti hozzátartozói nyugellátásokra
vonatkozó rendelkezéseket a Tny. tv. szabályaihoz kellett igazítani. A
Javaslat e téren is megtartja a jelenleg is meglévő különbségeket.
8
A 6-7. §-hoz
A Javaslat a magánnyugdíj bevezetésével összefüggésben
(Javaslat 2. §-a) meghatározza, hogy a hivatásos állomány mely tagja
tekinthető pályakezdőnek. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál
pedig a szolgálatok főigazgatóinak hatáskörébe utalja, hogy az
állomány tagja melyik magánnyugdíjpénztárhoz csatlakozhat. Ezt a
szolgálatok jellege indokolja.
A 8. §-hoz
A Javaslat a Hszt. 328. § (1) bekezdése rendelkezéseinek
pontosításával kimondja, hogy a katonai és rendvédelmi oktatási
intézményeknél a hallgatói (növendéki) viszonyban töltött időt
szolgálati időnek meddig lehet beszámítani.
A 9. §-hoz
E § a hatálybalépés napjáról és a hatályon kívül helyezendő
jogszabályhelyekről rendelkezik."
