"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5000. számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T



1997. évi ...törvény

a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény kihirdetéséről



1.§

Az Országgyűlés a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) - amely 1997. április 29-én lépett hatályba - e törvénnyel kihirdeti.


2.§

Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
:

                                          „Egyezmény

   a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és

             használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről

                                      TARTALOMJEGYZÉK

  PREAMBULUM

  I. CIKK: ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

  II. CIKK: MEGHATÁROZÁSOK ÉS ISMÉRVEK

  III. CIKK: NYILATKOZATOK

  IV. CIKK: VEGYIFEGYVEREK

  V. CIKK: VEGYIFEGYVER-GYÁRTÓ LÉTESÍTMÉNYEK

  VI. CIKK: A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK

  VII. CIKK: NEMZETI VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

    Általános kötelezettségek

    A Részes Állam és a Szervezet közötti kapcsolatok

  VIII. CIKK: A SZERVEZET

    A) Általános rendelkezések

    B) A Részes Államok értekezlete

       Összetétele, eljárások és döntéshozatal

       Hatáskör és feladatok

    C) A Végrehajtó Tanács

       Összetétel, eljárás és döntéshozatal

       Hatáskörök és feladatok

    D) A Technikai Titkárság

    E) Kiváltságok és mentességek

  IX. CIKK: KONZULTÁCIÓK, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS

       Eljárás a tisztázás iránti kérelemre

       Eljárás rendkívüli ellenőrzésre

  


  X. CIKK: SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS VÉDELEM A VEGYIFEGYVEREK ELLEN

  XI. CIKK: GAZDASÁGI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS

  XII. CIKK: INTÉZKEDÉSEK A HELYZET ORVOSLÁSÁRA ÉS AZ

EGYEZMÉNY             BETARTÁSÁNAK             BIZTOSÍTÁSÁRA,            BELEÉRTVE           A

SZANKCIÓKAT IS

  XIII. CIKK: MÁS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEKHEZ VALÓ VISZONY

  XIV. CIKK: VITÁK RENDEZÉSE

  XV. CIKK: MÓDOSÍTÁSOK

  XVI. CIKK: IDŐTARTAM ÉS FELMONDÁS

  XVII. CIKK: MELLÉKLETEK STÁTUSZA

  XVIII. CIKK: ALÁÍRÁS

  XIX. CIKK: MEGERŐSÍTÉS

  XX. CIKK: CSATLAKOZÁS

  XXI. CIKK: HATÁLYBALÉPÉS

  XXII. CIKK: FENNTARTÁSOK

  XXIII. CIKK: LETÉTEMÉNYES

  XXIV. CIKK: HITELES SZÖVEGEK

       Mellékletek:

              Melléklet: Melléklet a Vegyületekről

          1.

               Melléklet: Melléklet a Végrehajtásról és Ellenőrzésről

          2. („Ellenőrzési Melléklet”)

               Melléklet: Melléklet a Bizalmas Információk Védelméről

          3. („Bizalmas Kezelés Melléklete”)

                                       PREAMBULUM

  A jelen Egyezmény Részes Államai,

  elhatározván, hogy szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett

megvalósuló, általános és teljes leszerelés felé vezető, tényleges haladás

érdekében cselekszenek, beleértve a tömegpusztító fegyverek minden fajtája

betiltását és megsemmisítését,

  hozzá kívánván járulni az Egyesült Nemzetek Alapokmánya céljainak és

elveinek megvalósításához,

  emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlése ismételten elítélt

minden olyan akciót, amely ellentétes a Fojtó, Mérgező vagy más Gázok

használatának, és a hadviselés bakteriológiai módszereinek tilalmáról szóló,

Genfben, 1925. június 25-én aláírt Jegyzőkönyv (az 1925. évi Genfi

Jegyzőkönyv) elveivel és célkitűzéseivel,

  elismerve azt, hogy a jelen Egyezmény megerősíti az 1925. évi Genfi

Jegyzőkönyvben és a Bakteriológiai (biológiai) és toxin fegyverek

kifejlesztésének,          gyártásának          és     felhalmozásának            tilalmáról,

megsemmisítéséről szóló, Londonban, Moszkvában és Washingtonban, 1972.

április 10-én aláírt Egyezményben vállalt alapelveket, célkitűzéseket és

kötelezettségeket,

  emlékezvén a Bakteriológiai (biológiai) és toxin fegyverek kifejlesztésének,

gyártásának és felhalmozásának tilalmáról, megsemmisítéséről szóló

Egyezmény IX. Cikkében meghatározott célkitűzésre,


  elhatározván, hogy az egész emberiség érdekében, teljes egészében kizárják

a vegyifegyverek használatának lehetőségét, végrehajtva a jelen Egyezmény

rendelkezéseit, ily módon kiegészítve az 1925. évi Genfi Jegyzőkönyvben

meghatározott kötelezettségeket,

  elismervén a megfelelő Egyezményekben és a nemzetközi jog idevágó

elveiben foglalt, a herbicidek használatának mint hadviselési módszernek a

tilalmát,

  úgy vélekedvén, hogy a kémia területén elért eredményeket kizárólag az

emberiség javára kell felhasználni,

  azt kívánván, hogy előmozdítsák a vegyi anyagok szabad kereskedelmét,

valamint a nemzetközi együttműködést, továbbá a tudományos és műszaki

információk cseréjét a kémia területén olyan célokra, melyeket a jelen

Egyezmény nem tilt abból a célból, hogy fokozzák a Részes Államok gazdasági

és technológiai fejlődését,

  meggyőződvén arról, hogy a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának,

megszerzésének, felhalmozásának, megtartásának, átadásának, illetve

használatának teljes és hatékony betiltása, valamint megsemmisítésük

szükséges lépést jelentenek ezen közös szándékok magvalósítása irányába,

megállapodtak a következőkben:

                                           I. Cikk

                          ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

  1. A jelen Egyezmény minden Részes Állama vállalja, hogy soha semmilyen

körülmények között sem:

  (a) fejleszt ki, gyárt, szerez meg bármely más módon, halmoz fel, vagy tart

meg vegyifegyvert, vagy ad át közvetlenül vagy közvetve vegyifegyvert

bárkinek;

  (b) használ vegyifegyvert;

  (c) kezdeményez vegyifegyver alkalmazására irányuló semmiféle katonai

előkészületet;

  (d) működik közre, kezdeményez, vagy bátorít bármilyen módon, senkit

bármely, a jelen Egyezmény által a Részes Államok számára tiltott

tevékenység folytatására.

  2. Minden Részes Állam vállalja, hogy megsemmisíti a tulajdonában álló,

vagy általa birtokolt vegyifegyvereket, vagy azokat, melyek joghatósága vagy

ellenőrzése alatt álló területen találhatók, összhangban a jelen Egyezmény

rendelkezéseivel.

  3. Minden Részes Állam vállalja, hogy az általa más Részes Állam területén

hagyott minden vegyifegyvert megsemmisít összhangban a jelen Egyezmény

rendelkezéseivel.

  4. Minden Részes Állam vállalja, hogy megsemmisíti minden tulajdonában

levő vagy birtokában álló vegyifegyver-gyártó létesítményt, illetve azokat,

melyek bármely joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen találhatók,

összhangban a jelen Egyezmény rendelkezéseivel.

  5. Minden Részes Állam vállalja, hogy hadviselési módszerként nem alkalmaz

vegyi kényszerítő eszközt.

                                          II. Cikk


                        MEGHATÁROZÁSOK ÉS ISMÉRVEK

  A jelen Egyezmény alkalmazásában:

  1. „Vegyifegyverek” jelentik a következőket együttesen, vagy önállóan:

  (a) mérgező vegyületek és prekurzoraik, kivéve ha azokat a jelen Egyezmény

által nem tiltott célra szánják, amennyiben a fajtáik és mennyiségeik

összhangban vannak az ilyen célokkal;

  (b) lőszerek és eszközök, amelyeket kifejezetten halál vagy más ártalom

okozására szánnak az (a) albekezdésben említett mérgező vegyületek mérgező

tulajdonságai útján, amelyek az ilyen lőszer vagy eszköz alkalmazásának

eredményeképpen szabadulnak fel;

  (c) bármely olyan szerkezet, amelyet kifejezetten a (b) albekezdésben

meghatározott lőszerek és eszközök alkalmazásával közvetlen kapcsolatban

történő használat céljára szántak.

  2. A „Mérgező vegyület” jelenti:

  Bármely vegyületet, amely az életfolyamatokra gyakorolt kémiai hatása útján

embernél vagy állatnál képes halált, vagy ideiglenes cselekvésképtelenséget

vagy tartós ártalmat okozni. Ez magába foglal minden ilyen vegyületet,

tekintet nélkül azok eredetére vagy előállításának módjára, továbbá tekintet

nélkül arra, hogy azok létesítményekben, lőszerekben vagy bárhol máshol

keletkeznek.

  (A jelen Egyezmény végrehajtása szempontjából azokat a mérgező

vegyületeket, amelyeket az ellenőrzési intézkedések alkalmazása céljából

azonosítottak, a Vegyületek Mellékletének listái sorolják fel.)

  3. A „Prekurzor” jelenti:

  Bármely reagáló vegyületet amely részt vesz egy mérgező vegyület bármely

módszerrel történő előállításának bármely szakaszában. Ez magába foglalja a

bináris vagy többkomponensű vegyi rendszerek bármely kulcs-komponensét.

  (A jelen Egyezmény végrehajtása szempontjából azokat a prekurzorokat

amelyeket az ellenőrzési intézkedések alkalmazása céljából azonosítottak, a

Vegyületek Mellékleteinek listái sorolják fel.)

  4. A „Bináris vagy többkomponensű vegyi rendszerek kulcs-komponense” (a

továbbiakban: kulcs-komponens) jelenti:

  Azt a prekurzort, amely a legfontosabb szerepet játssza a végtermék

mérgező sajátosságai meghatározásában és gyorsan reakcióba lép más

vegyületekkel a bináris vagy többkomponensű rendszerekben.

  5. A „Régi vegyifegyver” jelenti:

  (a) az 1925 előtt gyártott vegyifegyvereket; vagy

  (b) az 1925 és 1946 között gyártott azon vegyifegyvereket, amelyek olyan

mértékben mentek tönkre, hogy azokat többé nem lehet vegyifegyverként

alkalmazni.

  6. Az „Elhagyott vegyifegyver” jelenti:

  azokat a vegyifegyvereket, beleértve a régi vegyifegyvereket, amelyeket egy

Állam, 1925. január 1. után hagyott egy másik Állam területén, az utóbbi

beleegyezése nélkül.

  7. A „Vegyi kényszerítő eszköz” jelenti:

  bármely, listákban fel nem sorolt vegyületeket, amelyek gyorsan képesek

embereknél érzékelési irritációt okozni, vagy fizikai magatehetetlenségi hatást

kelteni, amelyek a behatás megszűnését követően rövid időn belül

megszűnnek.


  8. A „Vegyifegyver-gyártó létesítmény” jelenti:

  (a) bármely berendezést, valamint ezen berendezés befogadására szolgáló

bármely épületet, amelyet e célra terveztek, építettek vagy bármely ideig

használtak 1946. január 1. óta:

           (i) mint a vegyületek gyártási szakaszának olyan részét (végső

          technológiai szakasz) ahol az anyagáram magába foglalhatja a

          berendezés működése alatt:

                 (1) bármely a Vegyületek Mellékletében 1. listán felsorolt

                vegyületet; vagy

                  (2) bármely más vegyületet amelyből a Részes Állam

                területén vagy bármely más joghatósága vagy ellenőrzése

                alatt álló bármely helyen, évente 1 tonnánál többet nem

                használnak fel a jelen Egyezmény által nem tiltott célra, de

                azt használni lehetne vegyifegyver céljára; vagy

            (ii) vegyifegyverek töltésére egyebek között az 1. listán

          felsorolt vegyületetek lőszerekbe, eszközökbe vagy nagytömegű

          tárolásra alkalmas tartályokba történő betöltésére használnak:

          vegyületek olyan konténerekbe történő betöltésére használnak,

          amelyek összeszerelt bináris lőszerek vagy eszközök részét

          képezik, vagy olyan vegyi lőszerrészekbe, amelyek összeszerelt

          egységet alkotó lőszerek vagy eszközök részét képezik, továbbá

          a konténereknek és vegyi lőszerrészeknek a megfelelő

          lőszerekbe vagy eszközökbe való töltésére szolgálnak.

  (b) nem jelenti:

           (i) bármely olyan létesítményt, amelynek az (a) (i) alpontban

          megjelölt vegyület előállítását szolgáló kapacitása kisebb 1

          tonnánál;

             (ii) bármely létesítményt, amelyben az (a) (i) alpontban

          meghatározott vegyületet a jelen Egyezmény által nem tiltott

          célú tevékenység elkerülhetetlen melléktermékeként termelik,

          vagy termelték, feltéve, hogy a vegyület nem több a teljes

          termelés 3 százalékánál és a létesítmény a Végrehajtásról és

          Ellenőrzésről szóló Melléklet (a továbbiakban: Ellenőrzési

          Melléklet) szerinti bejelentés és ellenőrzés alá tartozik; vagy

           (iii) azt az egyedi kisléptékű üzemet, amely az 1. listán felsorolt

          vegyületeket állítja elő a jelen Egyezményben nem tiltott

          célokra, amint azt az Ellenőrzési Melléklet VI. Része

          meghatározza.

  9. A „Jelen Egyezmény által nem tiltott célok” jelenti:

  (a) ipari, mezőgazdasági, kutatási, orvosi, gyógyszerészeti vagy más békés

célokat;

  (b) védelmi célokat, nevezetesen azokat, amelyek közvetlenül kapcsolatosak

a mérgező vegyületek elleni védelemmel és a vegyifegyverek elleni

oltalommal;

  (c) katonai célokat, amelyek nincsenek kapcsolatban a vegyifegyverek

használatával és nem függnek a vegyületek mérgező tulajdonságainak

hadviselési módszerként való alkalmazásától;

  (d) a jogérvényesítést, beleértve a hazai rendfenntartó célokat.

  10. A „Gyártókapacitás” jelenti:


  Egy meghatározott vegyület előállítására irányuló éves mennyiségi

potenciált, amely a jelenleg alkalmazott technológiai eljáráson, vagy ha az

eljárás még nem működőképes, a szóban forgó létesítményben való

alkalmazásra tervezett eljáráson alapszik. Ezt egyenlőnek kell tekinteni a

névleges kapacitással, vagy ha a névleges kapacitás nem áll rendelkezésre, a

tervezett kapacitással. A névleges kapacitás olyan termékkibocsátás, amely a

termelő létesítmény optimális feltételek melletti maximális termelésével

egyenlő, amelyet egy vagy több próbaüzemelés útján állapítanak meg. A

tervezett kapacitás az elméletileg kiszámított megfelelő termékkibocsátás.

  11. A „Szervezet” a jelen Egyezmény VIII. Cikkének megfelelően létrehozott

Vegyifegyver Tilalmi Szervezetet jelenti.

  12. A VI. Cikk alkalmazásában:

  (a) egy vegyület „gyártása” jelenti annak kémiai reakció útján történő

előállítását;

  (b) egy vegyület „feldolgozása” olyan fizikai folyamatot jelent, mint a

formulálás, a kivonás és a tisztítás, amelyek során a vegyület nem alakul át

más vegyületté;

  (c) a vegyület „felhasználása” annak kémiai reakció útján más vegyületté

történő átalakítását jelenti.

                                             III. Cikk

                                       NYILATKOZATOK

  1. Minden Részes Állam beterjeszti a Szervezetnek a jelen Egyezménynek a

számára történő hatálybalépését követően, nem később mint 30 napon belül a

következő nyilatkozatokat, amelyekben:

  (a) a vegyifegyverek tekintetében:

           (i) közölni kell, van-e tulajdonában, vagy birtokában bármilyen

          vegyifegyver, vagy van-e joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló

          területen bármilyen vegyifegyver,

           (ii) fel kell sorolni a tulajdonában álló, vagy birtokában levő,

          vagy joghatósága vagy ellenőrzése alatt levő bármely területen

          elhelyezett vegyifegyverek pontos elhelyezését, összesített

          mennyiségüket és részletes leltárukat, az Ellenőrzési Melléklet

          IV. (A) Része 1-3. bekezdéseivel összhangban, kivéve a (iii)

          pontban említett vegyifegyvereket,

            (iii) be kell jelenteni a területén elhelyezett olyan vegyi

          fegyvereket, amelyek más Állam tulajdonában állnak, vagy

          birtokában vannak és más Állam joghatósága vagy ellenőrzése

          alatti bármely helyen találhatók, összhangban az Ellenőrzési

          Melléklet IV. (A) része 4. bekezdésével,

           (iv) közölni kell, hogy adott-e át, vagy kapott-e közvetlen vagy

          közvetett módon bármilyen vegyifegyvert 1946. január 1-jét

          követően, továbbá részletezni az ilyen átadást vagy átvételt, az

          Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Része 5. bekezdésének

          megfelelően,

            (v) rendelkezésre kell bocsátania a tulajdonában álló vagy

          birtokában levő, vagy a joghatósága vagy ellenőrzése alatti

          bármely          területen       elhelyezett       vegyifegyverek

          megsemmisítésének általános tervét, az Ellenőrzési Melléklet

          IV. (A) Része 6. bekezdésének megfelelően;

  (b) a régi vegyifegyverek és az elhagyott vegyifegyverek tekintetében:


           (i) közölni kell vannak-e területén régi vegyifegyverek, és át

          kell adni valamennyi rendelkezésre álló információt az

          Ellenőrzési Melléklet IV. (B) Része 3. bekezdésének

          megfelelően,

           (ii) közölni kell, vannak-e területén elhagyott vegyifegyverek és

          át kell adni minden rendelkezésre álló információt összhangban

          az Ellenőrzési Melléklet IV. (B) Része 8. bekezdésével,

            (iii) közölni kell, elhagyott-e vegyifegyvereket más Államok

          területén és minden rendelkezésre álló információt át kell adni

          az Ellenőrzési Melléklet IV. (B) Része 10. bekezdésével

          összhangban;

   (c) a vegyifegyver-gyártó létesítmények tekintetében:

             (i) be kell jelenteni van-e, vagy volt-e tulajdonában vagy

          birtokában bármely vegyifegyver-gyártó létesítmény, illetve

          van-e, vagy volt-e a joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló

          bármely területen ilyen létesítmény, bármikor 1946. január 1.

          óta,

            (ii) fel kell sorolni a tulajdonában álló vagy birtokában levő

          bármely vegyifegyver-gyártó létesítményt, illetve azokat,

          amelyek joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely

          területen vannak, vagy voltak bármikor 1946. január 1. óta,

          megfelelően az Ellenőrzési Melléklet V. része 1. bekezdésének,

          kivéve a (iii) pontban említett létesítményeket,

               (iii) be kell jelenteni a területén levő mindazon

          vegyifegyver-gyártó létesítményeket, amelyek más állam

          tulajdonában vannak, vagy birtokát képezik, vagy azokat,

          melyek más Állam joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló

          területen vannak, vagy voltak, bármikor 1946. január 1 óta,

          összhangban az Ellenőrzési Melléklet V. Része 2. bekezdésével,

            (iv) közölni kell, adott-e át vagy kapott-e közvetlenül vagy

          közvetve,       bármely     vegyifegyver    gyártására     szolgáló

          berendezést 1946. január 1. óta, továbbá részletezni kell ezen

          berendezés átadását vagy átvételét, az Ellenőrzési Melléklet V.

          Része 3-5. bekezdésének megfelelően,

             (v) rendelkezésre kell bocsátani azon vegyifegyver-gyártó

          létesítmények megsemmisítésére irányuló általános tervét,

          amelyek tulajdonában állnak, vagy birtokában vannak, vagy

          amelyek joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely

          területen vannak, az Ellenőrzési Melléklet V. Része 6.

          bekezdésének megfelelően,

            (vi) részletesen ismertetni kell minden, a tulajdonában álló,

          vagy birtokában levő, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatti

          bármely területen elhelyezett vegyifegyver-gyártó létesítmény

          bezárásához       megteendő     intézkedéseket, az      Ellenőrzési

          Melléklet V. Része 1. (i) pontjának megfelelően,

            (vii) rendelkezésre kell bocsátani a tulajdonában álló, vagy

          birtokában levő, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatti

          területen levő bármely vegyifegyver-gyártó létesítménye

          bármely       ideiglenes   vegyifegyver-megsemmisítő       üzemmé

          történő átalakításának általános tervét, az Ellenőrzési Melléklet

          V. Része 7. bekezdésének megfelelően;

   (d) más létesítmények tekintetében:

   részletes tájékoztatást kell adni a tulajdonában álló, vagy birtokában levő,

illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatti területen található bármely

létesítményről, megadva az                    építmény pontos helyét, jellegét és

tevékenységének általános körét, amelyeket 1946. január 1-jétől elsődlegesen

vegyifegyverek kifejlesztésére szántak, építettek vagy használtak. Az ilyen

nyilatkozatoknak tartalmaznia kell többek között a laboratóriumokat, továbbá

a kísérleti, illetve értékelő helyeket is;


  (e) a vegyi kényszerítő eszközök tekintetében:

  közölni kell a kémiai megnevezését, szerkezeti képletét a Chemical Abstracts

Service (CAS) nyilvántartása szerinti számát - ha van ilyen - minden olyan

vegyületnek, amelyet rendfenntartó célra tart. Ezt a nyilatkozatot nem később

mint 30 nappal a változás bekövetkezését követően pontosítani kell.

  2. A jelen cikk rendelkezéseit és az Ellenőrzési Melléklet IV. Része megfelelő

rendelkezéseit nem kell alkalmazni a Részes Állam döntésétől függően azokra

a vegyifegyverekre, amelyeket területén 1977. január 1. előtt temettek el, és

elföldelve maradtak, továbbá melyeket 1985. január 1. előtt süllyesztettek

tengerbe.

                                         IV. Cikk

                                   VEGYIFEGYVEREK

  1. A jelen cikk rendelkezéseit, továbbá a végrehajtásukra szolgáló részletes

eljárási szabályokat kell alkalmazni minden vegyifegyver esetében, amelyek a

Részes Állam tulajdonában állnak, vagy birtokában vannak, illetve joghatósága

vagy ellenőrzése alatti helyen találhatók, kivéve a régi vegyifegyvereket és az

elhagyott vegyifegyvereket, amelyekre az Ellenőrzési Melléklet IV. (B) Része

vonatkozik.

  2. A jelen cikk végrehajtására vonatkozó részletes eljárási szabályokat az

Ellenőrzési Mellékletben rögzítették.

  3. Minden helyszínt, ahol az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyvereket

tárolnak, vagy semmisítenek meg, rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni,

helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján, az Ellenőrzési

Melléklet IV. (A) Részével összhangban.

  4. Minden Részes Államnak, közvetlenül a III. Cikk 1. (a) bekezdésében

említett nyilatkozat megtétele után lehetővé kell tenni, hogy az 1.

bekezdésben felsorolt vegyifegyverekhez hozzáférjenek abból a célból, hogy

helyszíni szemle útján rendszeresen ellenőrizzék a nyilatkozatban foglaltakat.

Ezt követően egyik Részes Állam sem változtathatja meg e vegyifegyverek

bármelyikének          elhelyezését,     kivéve       ha    vegyifegyver-megsemmisítő

létesítménybe szállítják azokat. Lehetővé kell tenni, hogy a rendszeres

helyszíni ellenőrzés céljából az ilyen vegyifegyverekhez hozzáférjenek.

  5.     Minden       Részes       Államnak      lehetővé      kell     tenni,     hogy      a

vegyifegyver-megsemmisítő létesítményekhez és azok raktárkörzeteihez

hozzáférjenek, ha ezek tulajdonában állnak vagy birtokában vannak, illetve

joghatósága, vagy ellenőrzése alatti területeken találhatók, helyszíni szemle és

helyszíni műszeres megfigyelés útján történő rendszeres ellenőrzés céljából.

  6. Minden Részes Államnak meg kell semmisítenie az 1. bekezdésben

felsorolt vegyifegyvereit, az Ellenőrzési Melléklettel összhangban, továbbá a

megsemmisítés megegyezett ütemének és sorrendjének megfelelően (a

továbbiakban: a megsemmisítés rendje). Ezt a megsemmisítést meg kell

kezdeni nem később mint két évvel azután, hogy a jelen Egyezmény számára

hatályba lép, és nem később mint tíz évvel a jelen Egyezmény hatálybalépését

követően be kell fejezni. Nincs akadálya annak, hogy a Részes Állam

vegyifegyvereit gyorsabb ütemben semmisítse meg.

  7. Minden Részes Állam köteles:


  (a)      beterjeszteni      az     1.   bekezdésben         felsorolt     vegyifegyverek

megsemmisítésére vonatkozó részletes terveket nem később mint 60 nappal az

adott évi megsemmisítési időszak kezdete előtt, az Ellenőrzési Melléklet IV.

(A) Része 29. bekezdésének megfelelően, ezek a részletes tervek tartalmazzák

a következő évi megsemmisítési időszak során megsemmisítendő minden

készletet;

  (b) évente bejelentést tenni az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyverek

megsemmisítéséről szóló tervek végrehajtásáról nem később mint 60 nappal

az adott évi megsemmisítési időszak befejeződését követően; továbbá

  (c) igazolni, nem később mint 30 nappal a megsemmisítési folyamat

befejeződését követően, hogy minden, az 1. bekezdésben felsorolt

vegyifegyvert megsemmisítettek.

  8. Amennyiben egy Állam a 6. bekezdésben előirányzott 10 éves

megsemmisítési időszakot követően erősíti meg ezt a Egyezményt, vagy

csatlakozik hozzá, az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyvereket, amint

lehetséges, meg kell semmisítenie. A megsemmisítés rendjét és a fokozott

ellenőrzésre vonatkozó szabályokat a Végrehajtó Tanács határozza meg az

ilyen Részes Állam számára.

  9. Ha egy Részes Állam bármely vegyifegyvert, a vegyifegyverekről szóló

előzetes nyilatkozat megtétele után fedez fel, az Ellenőrzési Melléklet IV. (A)

Részének megfelelően be kell jelenteni, biztonságba helyezni, és

megsemmisíteni.

  10. Minden Részes Állam a vegyifegyverek szállítása, mintavétel,

raktározása és megsemmisítése során a legnagyobb elsőbbséget biztosítja az

emberek biztonságának és a környezet védelmének. Minden Részes Állam

nemzeti biztonsági és kibocsátásokra vonatkozó szabványaival összhangban

szállítja, vesz mintát, tárolja, és semmisíti meg a vegyifegyvereket.

  11. Minden Részes Államnak, amelynek a területén más állam tulajdonát

képező, vagy birtokában levő vegyifegyver van, vagy bármely más állam

joghatósága vagy ellenőrzése alatti területen vegyifegyvere van, minden

erőfeszítést meg kell tennie annak biztosítására, hogy ezeket a

vegyifegyvereket saját területéről elszállítsák, nem később mint egy éven

belül, amint számára a jelen Egyezmény hatályba lépett. Amennyiben nem

szállítanák el azokat egy éven belül, a Részes Állam a Szervezettől és más

Részes Államoktól segítséget kérhet ezen vegyifegyverek megsemmisítéséhez.

  12. Minden Részes Állam vállalja, hogy kétoldalú alapon együttműködik más

Részes Államokkal, amelyek információt vagy segítséget kérnek, vagy a

Technikai Titkárságon keresztül, a vegyifegyverek biztonságos és hatékony

megsemmisítésének módszerei és technológiái tekintetében.

  13. A jelen cikknek, valamint az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Részének

megfelelő ellenőrzési tevékenységet folytatva, a Szervezet tekintetbe veszi

azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével elkerülhető a Részes Államok

közötti, a vegyifegyverek raktározása és megsemmisítésük ellenőrzéséről

kötendő két- és többoldalú megállapodások szükségtelen megkettőződése.

  Ennek érdekében a Végrehajtó Tanácsnak dönteni kell az ellenőrzés olyan

mérvű korlátozásáról, amely az ilyen két- vagy többoldalú megállapodásokat

kiegészíti, ha úgy ítéli meg, hogy

  (a) az ilyen megállapodás rendelkezései megegyeznek a jelen cikk és az

Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Részének az ellenőrzésre vonatkozó

rendelkezéseivel;

  (b) a megállapodás végrehajtása elegendő biztosítékot nyújt a jelen

Egyezmény megfelelő rendelkezéseinek végrehajtásához; továbbá


  (c) a két- vagy többoldalú megállapodás részesei teljes mértékben

folyamatosan tájékoztatják a Szervezetet ellenőrzési tevékenységükről.

  14. Amennyiben a Végrehajtó Tanács a 13. bekezdésnek megfelelően hoz

határozatot, a Szervezetnek joga lesz figyelemmel kísérni a két- vagy

többoldalú megállapodás végrehajtását.

  15. A 13. és a 14. bekezdés rendelkezései nem érintik Részes Államnak a III.

Cikk, a jelen Cikk és az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Része szerinti nyilatkozat

adására vonatkozó kötelezettségét.

  16. Minden Részes Államnak fedeznie kell az általa megsemmisítendő

vegyifegyverek megsemmisítési költségeit. Ugyancsak viselnie kell az ezen

vegyifegyverek raktározása és megsemmisítése ellenőrzésének költségeit is,

kivéve ha a Végrehajtó Tanács másként dönt. Amennyiben a Végrehajtó

Tanács úgy határoz, hogy a 13. bekezdésnek megfelelően korlátozza a

Szervezet ellenőrző intézkedéseit, a Szervezet által végzett kiegészítő

ellenőrzés és megfigyelés költségeit az Egyesült Nemzetek tagdíjfizetési

táblázatának megfelelően kell fedezni, ahogyan azt a VIII. Cikk 7. bekezdése

rögzíti.

  17. A jelen cikk, illetve az Ellenőrzési Melléklet IV. Része rendelkezéseit nem

kell alkalmazni a Részes Állam döntésétől függően azokra a vegyifegyverekre,

amelyeket területén 1977. január 1. előtt temettek el, és azok elföldelve

maradtak, illetve amelyeket 1985. január 1-jét megelőzően süllyesztettek

tengerbe.

                                          V. Cikk

                   VEGYIFEGYVER-GYÁRTÓ LÉTESÍTMÉNYEK

  1. A jelen cikk rendelkezéseit és a végrehajtásáról szóló eljárási szabályokat

kell alkalmazni bármely és minden vegyifegyver-gyártó létesítményre, amely a

Részes Állam tulajdonában áll, birtokában van, illetve joghatósága vagy

ellenőrzése alatti bármely helyen található.

  2. A jelen cikk végrehajtására vonatkozó részletes eljárási szabályokat az

Ellenőrzési Melléklet határozza meg.

  3. Az 1. bekezdésben felsorolt valamennyi vegyifegyver-gyártó létesítményt

rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni helyszíni szemle és helyszíni műszeres

megfigyelés útján az Ellenőrzési Melléklet V. Részével összhangban.

  4. Minden Részes Államnak haladéktalanul meg kell szüntetnie az 1.

bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményekben folyó minden

tevékenységet, kivéve a bezárásukhoz szükséges tevékenységet.

  5. Egyetlen Részes Állam sem építhet új vegyifegyver-gyártó létesítményt,

vagy alakíthat át létező létesítményt vegyifegyver gyártás, illetve a jelen

Egyezmény által tiltott más tevékenység céljaira.

  6. Minden Részes Államnak a III. Cikk 1. (c) bekezdése szerinti nyilatkozat

beterjesztése után haladéktalanul lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek az 1.

bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményekhez, a nyilatkozat

helyszíni szemle útján történő rendszeres ellenőrzése céljából.

  7. Minden Részes Állam köteles:


  (a) bezárni valamennyi, az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó

létesítményt, nem később mint 90 nappal azt követően, hogy a jelen

Egyezmény számára hatályba lépett, összhangban az Ellenőrzési Melléklet V.

Részével, továbbá erről tájékoztatást adni; és

  (b) biztosítani, hogy hozzáférjenek az 1. bekezdésben felsorolt

vegyifegyver-gyártó létesítményekhez a bezárást követően, helyszíni szemle és

helyszíni műszeres megfigyelés útján megvalósítandó rendszeres ellenőrzés

céljaira, hogy ezúton lehetővé váljon bizonyosságot szerezni arról, hogy a

létesítmény zárva marad, és azt a későbbiekben megsemmisítik.

  8. Minden Részes Államnak meg kell semmisíteni az 1. bekezdésben felsorolt

valamennyi vegyifegyver-gyártó létesítményt, továbbá a kapcsolódó

létesítményeket és berendezéseket, az Ellenőrzési Mellékletnek megfelelően

és összhangban a megegyezett megsemmisítési ütemmel és sorrenddel (a

továbbiakban: „megsemmisítés rendje”). Az ilyen megsemmisítést meg kell

kezdeni nem később mint egy év múlva azt követően, hogy a jelen Egyezmény

számára hatályba lépett, és be kell fejezni, nem később mint 10 évvel a

Egyezmény hatálybalépését követően. A Részes Állam számára nem tiltott az

ilyen létesítmények gyorsabb ütemű megsemmisítése.

  9. Minden Részes Állam köteles:

  (a) az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítmények

megsemmisítéséről szóló részletes terveket beterjeszteni nem később mint

minden egyes létesítmény megsemmisítésének megkezdését megelőzően 180

nappal;

  (b) évente nyilatkozatot kell tenni az 1. bekezdésben felsorolt

vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésére vonatkozó tervek

végrehajtásáról, nem később mint az éves megsemmisítési időszak befejezését

követő 90 nappal; és

  (c) igazolni kell nem később mint 30 nappal a megsemmisítési eljárás

befejeződése után, hogy az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó

létesítményeket megsemmisítették.

  10. Amennyiben egy Állam az előző 8. bekezdésben meghatározott tízéves

megsemmisítési időszakot követően erősíti meg a jelen Egyezményt, vagy

csatlakozik hozzá, a vegyifegyver-gyártó létesítményeket mielőbb meg kell

semmisítenie. Az ilyen Részes Állam számára a Végrehajtó Tanács határozza

meg a megsemmisítés rendjét és a szigorúbb ellenőrzés szabályait.

  11.     Minden       Részes      Állam,    a    vegyifegyver-gyártó        létesítmények

megsemmisítése során a legnagyobb elsőbbséget biztosít az emberek

biztonságának és a környezetvédelemnek. Minden Részes Állam saját nemzeti

biztonsági és kibocsátásokra vonatkozó szabványainak megfelelően végzi el a

vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítését.

  12. Az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményeket

ideiglenesen át lehet alakítani vegyifegyverek megsemmisítésére, az

Ellenőrzési Melléklet V. Része 18-25. bekezdéseivel összhangban. Az ilyen,

átalakított létesítményt is meg kell semmisíteni, mindjárt azt követően, hogy

többé nem használják vegyifegyver megsemmisítésére, de minden esetben

nem később mint a Egyezmény hatálybalépésétől számított 10 év elteltével.

  13. A Részes Állam, kényszerhelyzetben kivételes esetben, engedélyt kérhet

az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítmény használatára, a

Egyezményben nem tiltott célokra. A Végrehajtó Tanács ajánlására a Részes

Államok Értekezlete dönt a kérelem elfogadásáról, vagy elutasításáról, illetve

meghatározza azokat a feltételeket, amelyektől jóváhagyását függővé teszi, az

Ellenőrzési Melléklet V. Része D) fejezetével összhangban.


  14. Vegyifegyver-gyártó létesítményt olyan módon kell átalakítani, hogy az

átalakított létesítményt többé ne legyen mód vegyifegyver-gyártó

létesítménnyé visszaalakítani csupán olyan más üzemmé, amelyeket ipari,

mezőgazdasági, gyógyászati, gyógyszerészeti vagy más békés célra

használnak, amely nem alkalmaz 1. listán felsorolt vegyületeket.

  15. Minden átalakított létesítményt rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni

helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján, az Ellenőrzési

Melléklet V. Része D) fejezetével összhangban.

  16. A jelen cikk és az Ellenőrzési Melléklet V. Része alapján végzett

ellenőrzési tevékenység foganatosítása során, a Szervezet figyelembe veszi

azokat az intézkedéseket, amelyekkel el lehet kerülni a Részes Államok

közötti, a vegyifegyver-gyártó létesítmények ellenőrzéséről szóló két- vagy

többoldalú megállapodások szükségtelen megkettőződését.

  Ennek érdekében a Végrehajtó Tanácsnak dönteni kell az ellenőrzés olyan

mérvű korlátozásáról, amely az ilyen két- vagy többoldalú megállapodásokat

kiegészíti, ha úgy ítéli meg, hogy:

  (a) az ilyen megállapodás rendelkezései megegyeznek a jelen cikk és az

Ellenőrzési Melléklet V. Részének az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseivel;

  (b) a megállapodás végrehajtása elegendő biztosítékot nyújt a jelen

Egyezmény megfelelő rendelkezéseinek végrehajtásához; továbbá

  (c) a két- vagy többoldalú megállapodás részesei teljes mértékben

folyamatosan tájékoztatják a Szervezetet ellenőrzési tevékenységükről.

  17. Amennyiben a Végrehajtó Tanács a 16. bekezdésnek megfelelően hoz

határozatot, a Szervezetnek joga lesz figyelemmel kísérni a két- vagy

többoldalú megállapodás végrehajtását.

  18. A 16. és a 17. bekezdés rendelkezései nem érintik Részes Államnak a III.

Cikk, a jelen cikk és az Ellenőrzési Melléklet V. Része szerinti nyilatkozat

adására vonatkozó kötelezettségét.

  19. Minden Részes Államnak fedeznie kell azon vegyifegyver-gyártó

létesítmények megsemmisítésének költségeit, amelyek megsemmisítésére

kötelezett. Fedezi a jelen cikk alapján végzett ellenőrzés költségeit is, kivéve

ha a Végrehajtó Tanács másként határoz. Amennyiben a Végrehajtó Tanács a

16. bekezdésre tekintettel úgy dönt, hogy korlátozza a Szervezet ellenőrzési

intézkedéseit, a kiegészítő ellenőrzés és megfigyelés költségeit az Egyesült

Nemzeteknek fizetendő tagdíj arányában fedezik, összhangban a VIII. Cikk 7.

bekezdésével.

                                         VI. Cikk

      A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK

  1. Minden Részes Állam jogosult a jelen Egyezmény rendelkezéseinek

tiszteletben tartása mellett kifejleszteni, előállítani, más módon megszerezni,

megtartani, átadni és használni mérgező vegyületeket és prekurzoraikat a

jelen Egyezmény által nem tiltott célokra.


   2. Minden Részes Állam meghozza a szükséges intézkedéseket annak

biztosítására, hogy a mérgező vegyületeket és prekurzoraikat területükön,

illetve joghatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló területen csak a jelen

Egyezmény által nem tiltott célból fejlesszenek ki, állítsanak elő, más módon

szerezzenek meg, adjanak át, tartsanak meg, vagy használjanak fel. Ebből a

célból és annak ellenőrzésére, hogy a tevékenységek összhangban vannak a

jelen Egyezmény szerinti kötelezettségekkel, minden Részes Állam aláveti az

Ellenőrzési Mellékletben meghatározott ellenőrzési rendelkezéseknek a

Vegyületek Melléklete 1., 2. és 3. listákban felsorolt vegyületeket és

prekurzoraikat, az ilyen vegyületekkel foglalkozó létesítményeket, ha azok

területén vannak, vagy joghatósága, illetve ellenőrzése alatti bármely helyen

találhatók.

   3. Minden Részes Állam aláveti az 1. listában felsorolt vegyületeket (a

továbbiakban: 1. listás vegyületek) az Ellenőrzési Melléklet VI. Részében

felsorolt előállítási, megszerzési, megtartási, átadási és használati

tilalmaknak. Az 1. listás vegyületeket és az Ellenőrzési Melléklet VI. Részében

felsorolt létesítményeket rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni helyszíni

szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján, az Ellenőrzési Melléklet ezen

részével összhangban.

   4. Minden Részes Állam a 2. listában felsorolt vegyületeket (a továbbiakban:

2. listás vegyületek) és az Ellenőrzési Melléklet VII. Részében felsorolt

létesítményeket adatellenőrzésnek és az Ellenőrzési Melléklet ezen részének

megfelelő helyszíni ellenőrzésnek veti alá.

   5. Minden Részes Állam a 3. listában felsorolt vegyületeteket (a

továbbiakban: 3. listás vegyületek) és az Ellenőrzési Melléklet VIII. Részében

felsorolt létesítményeket adatellenőrzésnek és az Ellenőrzési Melléklet ezen

részének megfelelő helyszíni ellenőrzésnek veti alá.

   6. Minden Részes Állam az Ellenőrzési Melléklet IX. Részében felsorolt

létesítményeket az Ellenőrzési Melléklet ezen részében előírt megfelelő

adatellenőrzésnek és eseti helyszíni ellenőrzésnek veti alá, kivéve ha a Részes

Államok Értekezlete másként dönt, az Ellenőrzi Melléklet IX. Része 22.

bekezdésének megfelelően.

   7. Nem később mint 30 nappal azt követően, hogy a jelen Egyezmény

számára hatályba lépett, minden Részes Állam első nyilatkozatot tesz a

megfelelő vegyületekről és létesítményekről, összhangban az Ellenőrzésről

szóló Melléklettel.

   8. Minden Részes Állam évente nyilatkozatot tesz a megfelelő vegyületek és

létesítmények tekintetében, összhangban az Ellenőrzési Melléklettel.

   9. Minden Részes Állam biztosítja, hogy az ellenőrök a létesítményhez

hozzáférjenek helyszíni ellenőrzés céljából, ahogyan azt az Ellenőrzési

Melléklet előírja.

   10. A Technikai Titkárság, az ellenőrzési tevékenység lefolytatása során

elkerüli az illetéktelen beavatkozást a Részes Államnak ezen Egyezmény által

nem tiltott célú kémiai tevékenységébe, különösen betartja a Bizalmas

Információk Védelméről szóló Melléklet (a továbbiakban: Bizalmas Kezelés

Melléklete) rendelkezéseit.


  11. A jelen Egyezmény rendelkezéseit olyan módon kell végrehajtani, hogy

ne akadályozzák a Részes Államok gazdasági és technológiai fejlődését,

továbbá a nemzetközi együttműködést a jelen Egyezmény által nem tiltott

kémiai tevékenységek területén, beleértve a tudományos és műszaki

információk, valamint a jelen Egyezmény által nem tiltott célú vegyület

gyártására, feldolgozására vagy felhasználására szolgáló vegyi anyagok és

berendezések nemzetközi cseréjét is.

                                         VII. Cikk

                   NEMZETI VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

  Általános kötelezettségek

  1. Minden Részes Állam, alkotmányos eljárásaival összhangban olyan

intézkedéseket foganatosít, amelyek a jelen Egyezményből fakadó

kötelezettségei teljesítéséhez szükségesek. Nevezetesen:

  (a) megtiltja a természetes és a jogi személyeknek területén bárhol, illetve

bármely, a nemzetközi jog által elismert joghatósága alatti helyen, bármilyen,

a jelen Egyezmény által a Részes Állam számára tiltott tevékenység

folytatását, beleértve büntetőtörvények alkotását az ilyen tevékenységek

tekintetében;

  (b) nem engedélyez az ellenőrzése alatti bármely helyen a jelen Egyezmény

által, Részes Állam számára tiltott bármely tevékenységet; továbbá

  (c) kiterjeszti az (a) albekezdés szerint alkotott büntetőtörvényeket bármely

olyan, a jelen Egyezmény által a Részes Állam számára tiltott tevékenységre,

amelyet állampolgárságával rendelkező természetes személyek bárhol

folytatnak.

  2. Minden Részes Állam együttműködik más Részes Államokkal és megfelelő

formában jogsegélyt nyújt az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek

teljesítésének megkönnyítésére.

  3. Minden Részes Állam, a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségei

teljesítése során a legfokozottabb elsőbbséget biztosítja az emberek

biztonságának és a környezet megóvásának, továbbá ezek tekintetében

megfelelően együttműködik más Részes Államokkal.

  A Részes Állam és a Szervezet közötti kapcsolatok

  4. Avégett, hogy teljesítse a jelen Egyezményből eredő kötelezettségeit,

minden Részes Állam kijelöl, vagy felállít egy Nemzeti Hatóságot, hogy az mint

a Szervezettel és más Részes Államokkal való hatékony kapcsolattartás

nemzeti központja szolgáljon. Minden Részes Állam, a jelen Egyezmény

számára történő hatálybalépésekor tájékoztatja a Szervezetet Nemzeti

Hatóságáról.

  5. Minden Részes Állam tájékoztatja a Szervezetet a jelen Egyezmény

végrehajtására elfogadott jogszabályi és igazgatási intézkedéseiről.

  6. Minden Részes Állam bizalmasan kezeli és különleges elbánásban részesíti

azokat az értesüléseket és adatokat, amelyeket a jelen Egyezmény

végrehajtásával kapcsolatosan, bizalmas úton kap meg a Szervezettől. Az ilyen

értesüléseket és adatokat kizárólag a jelen Egyezményből fakadó jogaival és

kötelezettségeivel kapcsolatosan, továbbá a „Bizalmas Kezelés Melléklete”

rendelkezéseivel összhangban kezeli.


  7. Minden Részes Állam vállalja, hogy együttműködik a Szervezettel, annak

minden feladata ellátásában, különösen úgy, hogy segítséget nyújt a Technikai

Titkárságnak.

                                         VIII. Cikk

                                      A SZERVEZET

                                A) Általános rendelkezések

  1. A jelen Egyezmény Részes Államai ezúton létrehozzák a Vegyifegyver

Tilalmi Szervezetet annak érdekében, hogy megvalósítsák a jelen Egyezmény

céljait és szándékait, biztosítsák rendelkezései végrehajtását, beleértve a

betartásának nemzetközi ellenőrzéséről szólókat, továbbá, hogy fórumot

teremtsenek a Részes Államok közötti konzultációknak és együttműködésnek.

  2. A jelen Egyezmény minden Részes Állama tagja a Szervezetnek. Részes

Államot nem foszthatnak meg a Szervezetben való tagságától.

  3. A Szervezet székhelye Hága, Holland Királyság.

  4. Ezúton létrejönnek a Szervezet szervei: a Részes Államok Értekezlete, a

Végrehajtó Tanács és a Technikai Titkárság.

  5. A Szervezet a jelen Egyezmény szerinti ellenőrző tevékenységét a lehető

legkevésbé beavatkozó módon hajtja végre, összhangban céljai időbeni és

hatékony elérésével. Csak azokat az információkat és adatokat igényli,

amelyek a jelen Egyezményből fakadó kötelezettségei teljesítéséhez

szükségesek. Minden óvintézkedést megtesz a jelen Egyezmény végrehajtása

során tudomására jutott polgári vagy katonai tevékenységekről vagy

létesítményekről szóló információk bizalmas jellegének védelmére, különösen

betartja a „Bizalmas Kezelés Melléklete” rendelkezéseit.

  6. A Szervezet ellenőrzési tevékenysége végrehajtása során tekintetbe veszi

a tudományban és technológiában elért eredmények hasznosítására vonatkozó

intézkedéseket.

  7. A Szervezet tevékenységével kapcsolatos költségeket a Részes Államok

fedezik, összhangban az Egyesült Nemzetek hozzájárulási kvótájával, amelyet

oly módon alakítanak át, hogy figyelembe veszik az Egyesült Nemzetek és a

Szervezet tagsága közötti különbséget, továbbá a IV. és V. Cikkben előírtakat.

A Részes Államoknak az Előkészítő Bizottsággal kapcsolatosan teljesített

hozzájárulását megfelelő formában le kell számítani a rendes költségvetéshez

való hozzájárulásukból.

  A szervezet költségvetése két elkülönült fejezetből áll: az egyik az igazgatási

és más költségeket, a másik az ellenőrzés költségeit tartalmazza.

  8. A Szervezetnek az a tagja, amely pénzügyi hozzájárulása fizetésével

hátralékban van, nem rendelkezik szavazattal a Szervezetben, amennyiben

hátralékának összege egyenlő, vagy meghaladja az általa fizetendő, megelőző

két teljes évi hozzájárulás összegét. Az Értekezlet mindazonáltal

engedélyezheti az ilyen tagok szavazását, amennyiben kétségtelen, hogy a

fizetési késedelem a tag akaratán kívül álló körülményeknek köszönhető.


                             B) A Részes Államok értekezlete

  Összetétele, eljárások és döntéshozatal

  9. A Részes Államok Értekezlete (a továbbiakban: Értekezlet) a jelen

Szervezet valamennyi tagjából áll. Az Értekezleten minden tagnak egy

képviselője van, akinek helyettesei és tanácsadói lehetnek.

  10. Az Értekezlet első ülésszakát a letéteményes hívja össze, nem később

mint 30 nappal a jelen Egyezmény hatálybalépése után.

  11. Az Értekezlet évente rendes ülésszakot tart, kivéve ha másként határoz.

  12. Az Értekezletet rendkívüli ülésszakra kell összehívni:

  (a) ha az Értekezlet így dönt;

  (b) ha azt a Végrehajtó Tanács kéri;

  (c) ha bármely tag kéri, és ezt a tagállamok egyharmada támogatja; vagy

  (d) a 22. bekezdéssel összhangban a jelen Egyezmény működésének

felülvizsgálata céljából.

  A (d) albekezdés esetét kivéve, a rendkívüli ülésszakot, a kérésnek a

Technikai Titkárság főigazgatója által történt átvételétől számított 30 napon

belül kell összehívni, kivéve ha a kérelem mást tartalmaz.

  13. Az Értekezletet szintén össze kell hívni Kiegészítő Értekezletként is, a

XV. Cikk 2. bekezdésének megfelelően.

  14. Az Értekezlet üléseit a Szervezet székhelyén tartják, kivéve, ha az

Értekezlet másként határoz.

  15. Az Értekezlet saját eljárási szabályait maga állapítja meg. Minden rendes

ülésszak kezdetén megválasztja elnökét és szükség szerint más

tisztségviselőket,       akik    megtartják      megbízatásukat         mindaddig, amíg

megválasztják az új elnököt, illetve más tisztségviselőket a következő rendes

ülésszakon.

  16. A Szervezet tagjainak többsége adja az Értekezlet határozatképességét.

  17. A Szervezet minden tagjának egy szavazata van az Értekezleten.

  18. Az Értekezlet eljárási kérdésekben a jelenlevő és szavazó tagok egyszerű

többségével határoz. Az érdemi ügyekben lehetőség szerint konszenzussal kell

határozni. Amennyiben nem hozható létre konszenzus addigra, mire egy ügy

döntéshozatalhoz érkezik, az elnök 24 órára minden szavazást elhalaszt, és a

halasztás ilyen időszaka alatt minden erőfeszítést megtesz a konszenzus

elérésének elősegítésére, továbbá jelentést tesz az Értekezletnek ezen időszak

elteltével. Amennyiben nem lehetséges a konszenzus a 24 óra elteltével, az

Értekezlet a jelenlevő és szavazó tagok kétharmados többségével határoz,

kivéve, ha a jelen Egyezmény másként rendelkezik. Ha az a kérdés, hogy egy

ügy érdemi, vagy sem, az ilyen kérdést érdemiként kell kezelni, kivéve, ha az

Értekezlet másként dönt, az érdemi ügyeknél szükséges többség által.

  Hatáskör és feladatok

  19. Az Értekezlet a Szervezet legfőbb szerve. Bármely a jelen Egyezmény

hatálya alá tartozó kérdést, tárgyat vagy ügyet megtárgyal, beleértve a

Végrehajtó Tanács és a Technikai Titkárság jogkörét, illetve funkcióit is.

Ajánlásokat fogadhat el, és dönthet bármely, a jelen Egyezménnyel összefüggő

kérdésben, témában vagy ügyben, melyet egy Részes Állam terjeszt elő, vagy a

Végrehajtó Tanács ajánl figyelmébe.


  20. Az Értekezlet áttekinti a jelen Egyezmény végrehajtását és

tevékenykedik céljai és célkitűzései előmozdítására. Az Értekezlet vizsgálja a

jelen Egyezmény megtartását. Ugyancsak áttekinti a Végrehajtó Tanács és a

Technikai Titkárság tevékenységét és iránymutatást adhat mindkettőnek

funkciójuk gyakorlása tekintetében, összhangban a jelen Egyezménnyel.

  21. Az Értekezlet:

  (a) megtárgyalja és elfogadja rendes ülésszakai alkalmával a Szervezet

jelentését, programját és költségvetését, amelyet a Végrehajtó Tanács terjeszt

elő, illetve megtárgyal más jelentéseket;

  (b) dönt a 7. bekezdésnek megfelelően a Részes Államok által fizetendő

hozzájárulás mértékéről;

  (c) megválasztja a Végrehajtó Tanács tagjait;

  (d) kinevezi a Technikai Titkárság főigazgatóját (a továbbiakban:

Főigazgató);

  (e) a Végrehajtó Tanács előterjesztésére jóváhagyja annak eljárási

szabályait;

  (f) kisegítő szerveket hoz létre, ha funkciói ellátásához szükségesnek tartja,

a jelen Egyezménnyel összhangban;

  (g) erősíti a békés célú nemzetközi vegyészeti együttműködést;

  (h) figyelemmel kíséri a tudományos és technológiai fejlődést, amely hatással

lehet a jelen Egyezmény működésére, és ebben az összefüggésben irányítja a

Főigazgatót a Tudományos Tanácsadói Testület létrehozásában, amely

lehetővé teszi számára, hogy funkciói gyakorlása során a jelen Egyezmény

szempontjából fontos tudományos és technológiai területeken speciális

tanácsokkal szolgáljon az Értekezletnek, a Végrehajtó Tanácsnak és a Részes

Államoknak. A Tudományos Tanácsadó Testület tagjai független szakértők,

akiket az Értekezlet által elfogadott, vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően

neveznek ki;

  (i) első ülésszakán megtárgyalja és jóváhagyja az Előkészítő Bizottság által

kidolgozott bármely megállapodás-, rendelkezés- vagy irányelv-tervezetet;

  (j) első ülésén létrehozza az önkéntes segélyalapot, összhangban a X. Cikkel;

  (k)     meghozza       a    szükséges     intézkedéseket        a     jelen    Egyezmény

végrehajtásának biztosítására, továbbá bármely, a jelen Egyezmény

rendelkezéseinek          megsértésével        előállt     helyzet        orvoslására       és

megszüntetésére a XII. Cikkel összhangban.

  22. Az Értekezlet nem később, mint a jelen Egyezmény hatálybalépésétől

számított ötödik és tizedik év elteltét követő egy évvel, valamint más, az

időszakokon belüli időpontokban, döntése értelmében rendkívüli ülésszakokat

tart, a jelen Egyezmény működésének felülvizsgálata céljából. Az ilyen

felülvizsgálatnak figyelemmel kell lenni a megfelelő tudományos és

technológiai fejlődésre. Ezt követően ötéves időszakonként, kivéve ha más

döntés születik, az Értekezletet további, ugyancsak ezzel a tárggyal foglalkozó

ülésekre hívják össze.

                                  C) A Végrehajtó Tanács

  Összetétel, eljárás és döntéshozatal


  23. A Végrehajtó Tanácsnak 41 tagja van. Minden Részes Állam jogosult a

Végrehajtó Tanácsban tevékenységet kifejteni a rotáció elvével összhangban.

A Végrehajtó Tanács tagjait a Értekezlet választja kétéves időtartamra. A jelen

Egyezmény hatékony működése céljából, különös figyelemmel az arányos

földrajzi megoszlásra, a vegyipar fontosságára, továbbá a politikai és

biztonsági érdekekre, a Végrehajtó Tanács összetétele a következő módon

alakul:

  (a) kilenc Részes Állam Afrikából, amelyeket az ezen régióhoz tartozó Részes

Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, elfogadottan és közismerten az, hogy

ezen kilenc Részes Államból három tag - szabályként - olyan Részes Állam

legyen, amelyek a régióban, a nemzetközi jelentések és nyilvános adatok

szerint, a legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkeznek, továbbá a

regionális csoport megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is

figyelembe vesz ennek a három tagnak a kijelölésénél;

  (b) kilenc Részes Állam Ázsiából, amelyeket az ezen régióhoz tartozó Részes

Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, mint ismeretes, az, hogy ezen kilenc

Részes Államból négy tag - szabályként - olyan Részes Állam legyen, amelyek a

régióban, nemzetközi jelentések és nyilvános adatok szerint, a legjelentősebb

nemzeti vegyiparral rendelkeznek, továbbá a regionális csoport megállapodik

abban, hogy más regionális tényezőket is figyelembe vesz ennek a négy tagnak

a kijelölésénél;

  (c) öt Részes Állam Kelet-Európából, amelyeket az ezen régióhoz tartozó

Részes Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, mint ismeretes, az, hogy az öt

Részes Állam közül az egyik tag - szabályként - az a Részes Állam, amelyik a

régióban, a nemzetközi jelentések és nyilvános adatok szerint, a

legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkezik, továbbá a regionális csoport

megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is figyelembe vesz ennek

a tagnak a kijelölésénél;

  (d) hét Részes Állam a latin-amerikai és karibi térségből, amelyeket az ezen

régióhoz tartozó Részes Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, amint ismeretes

az, hogy ezen hét Részes Állam közül három tag - szabályként - olyan Részes

Állam legyen, amelyek a térségben, a nemzetközi jelentések és nyilvános

adatok szerint, a legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkeznek, továbbá a

regionális csoport megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is

figyelembe vesz ezen tagok kijelölésénél;

  (e) tíz Részes Állam a nyugat-európai és más államok közül, amelyeket az

ezen régióhoz tartozó Részes Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, mint

ismeretes az, hogy ezen tíz Részes Állam között öt tag - szabályként - olyan

Részes Állam legyen, amelyek a régióban a nemzetközi jelentések és nyilvános

adatok szerint, a legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkeznek, továbbá a

regionális csoport megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is

figyelembe vesz ennek az öt tagnak a kijelölésénél;

  (f) egy további Részes Államot jelölnek ki, amely váltakozva az ázsiai, illetve

a latin-amerikai és karibi térségekhez tartozó Részes Államok közül kerül ki. A

kijelölés alapja, mint ismeretes, az, hogy ez a Részes Állam váltakozó tag lesz

ezekből a térségekből.

  24. A Végrehajtó Tanács első megválasztásakor 20 tagot választanak egy

évre, kellően figyelembe véve a 23. bekezdésben meghatározott

számarányokat.


   25. A IV. és V. Cikk teljes végrehajtását követően az Értekezlet, a Végrehajtó

Tanács tagjai többségének kérésére, áttekintheti a Végrehajtó Tanács

összetételét, figyelemmel a 23. bekezdésben felsorolt, az összetételt

szabályozó elvekkel kapcsolatos fejleményekre.

   26. A Végrehajtó Tanács kidolgozza saját eljárási szabályait, és azokat

jóváhagyásra a Értekezlet elé terjeszti.

   27. A Végrehajtó Tanács saját tagjai közül megválasztja elnökét.

   28. A Végrehajtó Tanács rendes ülésszakokat tart. A rendes ülésszakok

között olyan gyakran ülésezik, ahogyan azt jogköre és funkciói gyakorlása

megkövetelik.

   29. A Végrehajtó Tanács minden tagjának egy szavazata van. Amennyiben a

jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a Végrehajtó Tanács érdemi

kérdésekről valamennyi tagja kétharmados többségével hoz határozatot. A

Végrehajtó Tanács eljárási kérdésekben összes tagjának egyszerű többségével

dönt, ha egy kérdéssel kapcsolatban annak érdemi vagy eljárási jellege

vetődik fel, azt érdemi ügyként kell kezelni, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács az

érdemi kérdésekhez igényelt többséggel másként nem határoz.

   Hatáskörök és feladatok

   30. A Végrehajtó Tanács a Szervezet végrehajtó szerve. Az Értekezletnek

tartozik felelőséggel. A Végrehajtó Tanács gyakorolja a jelen Egyezményben

rábízott hatásköröket és funkciókat, továbbá azon funkciókat, amelyekkel a

Értekezlet megbízza. Így eljárva, a Értekezlet ajánlásai, határozatai és

irányelvei szerint fejti ki tevékenységét, és biztosítja azok megfelelő és

folyamatos végrehajtását.

   31. A Végrehajtó Tanácsnak kell előmozdítania a jelen Egyezmény hatékony

végrehajtását, és betartását. Felül kell vizsgálnia a Technikai Titkárság

tevékenységét, együtt kell működnie valamennyi Részes Állam Nemzeti

Hatóságával, és elő kell segítenie kérelmükre a Részes Államok közötti

konzultációkat és együttműködést.

   32. A Végrehajtó Tanács:

   (a) megvizsgálja és az Értekezlet elé terjeszti a Szervezet programjának és

költségvetésének tervezeteit;

   (b) megvizsgálja és az Értekezlet elé terjeszti a Szervezetnek a jelen

Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentése tervezetét, a saját tevékenységéről

szóló jelentést, és azokat a külön jelentéseket, amelyeket szükségesnek lát,

vagy amelyeket a Értekezlet kérhet;

   (c) intézkedik az Értekezlet ülésszakaival kapcsolatosan, beleértve a

napirendtervezet előkészítését.

   33. A Végrehajtó Tanács kérheti a Értekezlet rendkívüli ülésszakának

összehívását.

   34. A Végrehajtó Tanács:

   (a) a Szervezet részéről megállapodásokat és egyezségeket köt államokkal,

illetve nemzetközi szervezetekkel, az Értekezlet előzetes jóváhagyásának

megfelelően;

   (b) megállapodásokat köt a Részes Államokkal a Szervezet, a X. Cikkel

kapcsolatosan, továbbá felülvizsgálja a X. Cikkben említett önkéntes alapot;

   (c) jóváhagyja a Technikai Titkárság által, Részes Államokkal megtárgyalt, az

ellenőrzési tevékenység megvalósításáról szóló megállapodásokat és

intézkedéseket.


  35. A Végrehajtó Tanács megtárgyal bármely hatáskörébe tartozó, a jelen

Egyezményt és végrehajtását illető ügyet vagy tárgyat, beleértve az

Egyezmény betartásával kapcsolatos aggodalmakat, azok eseteit, továbbá

szükség szerint tájékoztatja a Részes Államokat, illetve az Értekezlet

figyelmébe ajánlja az ügyet vagy tárgyat.

  36. A betartással és a be nem tartással kapcsolatos kételyek és aggodalmak

tárgyalásakor, egyebek között, a jelen Egyezmény által nyújtott jogokkal való

visszaélésnél a Végrehajtó Tanács konzultációt folytat az érintett Részes

Államokkal, és szükség szerint felkéri az érintett Részes Államot olyan

intézkedés megtételére, amely orvosolja a helyzetet meghatározott időn belül.

Amennyiben a Végrehajtó Tanács további cselekvést lát szükségesnek,

egyebek között, a következő intézkedések közül egyet vagy többet foganatosít:

  (a) minden Részes Államot tájékoztat az ügyről vagy esetről;

  (b) az Értekezlet figyelmébe ajánlja az ügyet vagy esetet;

  (c) ajánlásokat tesz az Értekezletnek olyan intézkedésekre, amelyek

orvosolják a helyzetet és biztosítják a rendelkezések megtartását.

  A Végrehajtó Tanács a különösen súlyos és sürgős ügyet vagy esetet,

beleértve a vonatkozó információkat és következtetéseket, közvetlenül az

Egyesült Nemzetek Közgyűlése és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa

figyelmébe ajánlja. Erről a lépésről egyidejűleg tájékoztatja valamennyi Részes

Államot.

                                 D) A Technikai Titkárság

  37. A Technikai Titkárság segítséget nyújt az Értekezletnek és a Végrehajtó

Tanácsnak funkcióik ellátásában. A Technikai Titkárság végzi a jelen

Egyezmény rendelkezései szerinti ellenőrzési intézkedéseket. Végrehajtja a

jelen Egyezmény által rábízott egyéb funkciókat is, továbbá azon más

feladatokat is, amelyekkel az Értekezlet vagy Végrehajtó Tanács megbízza.

  38. A Technikai Titkárság:

  (a) kidolgozza és a Végrehajtó Tanács rendelkezésére bocsátja a Szervezet

program-, illetve költségvetés-tervezetét;

  (b) kidolgozza és a Végrehajtó Tanács elé terjeszti a jelen Egyezmény

végrehajtásáról szóló jelentés tervezetét, továbbá más jelentéseket, amelyeket

az Értekezlet vagy a Végrehajtó Tanács igényelhet;

  (c) segítséget nyújt a Szervezetnek, a Végrehajtó Tanácsnak és más,

alárendelt szerveknek ügyviteli és technikai támogatás útján;

  (d) a Szervezet részéről küld és fogad a Részes Államtól, illetve a Részes

Államnak szóló, a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó közléseket;

  (e) a Részes Államok számára technikai segítséget nyújt és értékelést végez

a jelen Egyezmény végrehajtása tárgyában, beleértve a felsorolt és a fel nem

sorolt vegyületek értékelését.

  39. A Technikai Titkárság:

  (a) tárgyalásokat folytat a Részes Államokkal és előkészíti az ellenőrzési

tevékenységre vonatkozó megállapodásokat és intézkedéseket, amelyeket a

Végrehajtó Tanács hagy jóvá;


  (b) a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított nem több mint 180 napon

belül koordinálja a Részes Államok állandó vésztartalék képzését és

fenntartását, továbbá humanitárius alapú segítségnyújtását, összhangban a X.

Cikk 7. bekezdés (b) és (c) albekezdéseivel. A Technikai Titkárság ellenőrizheti

a tárolt cikkek használhatóságát. A tartalékkészletek cikkeinek képzésére

vonatkozó jegyzéket az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a fenti 21.

bekezdés (i) pontjának megfelelően;

  (c) nyilvántartja a X. Cikkben hivatkozott önkéntes alapot, összegyűjti a

Részes Államok nyilatkozatait és bejegyzi - ha kérik - a Részes Államok közötti,

valamint a Részes Államok és a Szervezet közötti kétoldalú, a X. Cikk célját

szolgáló egyezményeket.

  40. A Technikai Titkárság tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot bármely, a

funkciói teljesítésével kapcsolatban felmerülő nehézségről, beleértve a jelen

Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kétségeket, félreérthetőséget vagy

bizonytalanságot, amely tudomására jutott az ellenőrzési tevékenysége

teljesítése során, amit nem volt képes megoldani vagy tisztázni az érintett

Részes Állammal folytatott konzultációi folyamán.

  41. A Technikai Titkárság élén egy Főigazgató áll, aki ennek vezetője és

ügyintézői főtisztviselője, továbbá a Technikai Titkárság rendelkezik

ellenőrökkel és a szükséges tudományos, műszaki és más személyzettel.

  42. A Felügyelőség a Technikai Titkárság egyik egysége lesz, amely a

Főigazgató felügyelete alatt működik.

  43. A Főigazgatót a Végrehajtó Tanács javaslata alapján az Értekezlet jelöli

ki négy évre, ami egy további időszakra meghosszabbítható.

  44. A Főigazgató az Értekezletnek és a Végrehajtó Tanácsnak felelős a

személyi állomány kinevezéséért és a Technikai Titkárság megszervezéséért

és működéséért. A személyzet alkalmazásánál és a szolgálati feltételek

meghatározásánál a legnagyobb figyelmet a hatékonyság, a hozzáértés és a

becsületesség szükségességének biztosítására kell fordítani. Csak a Részes

Államok állampolgárai közül kerülhetnek ki a Főigazgató, az ellenőrök és más

szakértői, illetve ügyviteli személyzet tagjai. Kellő figyelmet kell fordítani

annak fontosságára, hogy olyan széles földrajzi alapon toborozzák a

személyzetet, amilyen széles alapon csak lehetséges. A személyzet

kiválasztásakor azt az elvet kell követni, hogy a személyzet azon a szinten

legyen, amely minimálisan szükséges a Technikai Titkárság kötelezettségeinek

megfelelő teljesítéséhez.

  45. A Főigazgató felelős a 21. bekezdés (h) albekezdésben említett

Tudományos Tanácsadó Testület szervezéséért és működéséért. A Főigazgató,

a Részes Államokkal folyatott konzultáció után jelöli ki a Tudományos

Tanácsadó Testület tagjait, akik személyükben teszik szolgálataikat. A Testület

tagjait a jelen Egyezménnyel összefüggő speciális tudomány területeken

szerzett szakértelmük alapján jelölik ki. A Főigazgató, a Testület tagjaival

folytatott konzultáció után, tudományos szakértők ideiglenes csoportjait

hozhatja létre, meghatározott ügyekben történő javaslattétel érdekében. A

fentiek tekintetében a Részes Államok megadhatják a szakértők listáját a

Főigazgatónak.

  46. A Főigazgató, az ellenőrök vagy személyzet más tagjai feladataik

teljesítése során nem kérhetik ki és nem fogadhatnak el egyetlen kormánytól,

vagy a Szervezeten kívüli más forrásból származó utasítást. Tartózkodni kell

bármely olyan tevékenységtől, amely kárt okozhat nemzetközi tisztviselői

állásuknak, akik csak az Értekezletnek és a Végrehajtó Tanácsnak felelősek.


   47. Minden Részes Állam tiszteletben tartja a Főigazgató, az ellenőrök és a

személyzet más tagjai kizárólagosan nemzetközi jellegű kötelezettségeit és

nem kísérlik meg befolyásolni őket felelőségük gyakorlása során.

                              E) Kiváltságok és mentességek

   48. A Szervezet a Részes Állam területén, vagy bármely más joghatósága,

illetve ellenőrzése alá tartozó területen élvezi azt a jogképességet, továbbá

azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek feladatai ellátásához

szükségesek.

   49. A Részes Állam képviselői, helyettesítőik és tanácsadóik, a Végrehajtó

Tanácshoz kinevezett képviselők, helyettesítőikkel és tanácsadóikkal együtt, a

Főigazgató és a Szervezet személyzetének tagjai olyan kiváltságokat és

mentességeket élveznek, amelyek szükségesek a Szervezettel kapcsolatos

feladataik független ellátásához.

   50. A jelen cikk szerinti jogképességet, kiváltságokat és mentességeket a

Szervezet és a Részes Államok közötti megállapodások, illetve a Szervezet

szerveinek székhelyét adó állam közötti megállapodás határozza meg. Ezeket

a megállapodásokat az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a 21. bekezdés

(i) pontjával összhangban.

   51. A 48. és a 49. bekezdéseken túl, a Főigazgató és a Technikai Titkárság

személyzete az ellenőrző tevékenysége során élvezett kiváltságait és

mentességeit az Ellenőrzési Melléklet II. Rész B) Fejezete határozza meg.

                                          IX. Cikk

      KONZULTÁCIÓK, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS

   1. A Részes Államok konzultációt folytatnak és együttműködnek közvetlenül

egymás között, vagy a Szervezeten keresztül vagy más megfelelő nemzetközi

eljárások útján, beleértve az Egyesült Nemzetek keretei nyújtotta

lehetőségeket, összhangban annak Alapokmányával, bármely ügyben, amely a

jelen Egyezmény tárgyával és céljaival, illetve végrehajtásával kapcsolatosan

felmerülhet.


  2. Bármely Részes Állam arra vonatkozó jogának sérelme nélkül, hogy

rendkívüli ellenőrzést kérjen, a Részes Államok lehetőség szerint kötelesek,

először minden erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy tisztázzanak és

megoldjanak egymás között információcsere és konzultációk útján bármely

kérdést, amely kételyeket ébreszt a jelen Egyezmény betartását illetően, vagy

amely gondokat okozhat olyan kapcsolatos ügyben, amelyet kétségesnek

tekintenek. Az a Részes Állam, amely felhívást kap más Részes Államtól

bármely ügy tisztázására, amelyet a kérelmező Részes Állam kétséget vagy

aggodalmat keltőnek tart, lehetőség szerint mielőbb, de nem később mint 10

nappal a kérés előterjesztését követően, a kérelmező Részes Állam

rendelkezésére kell bocsátani a kétség vagy aggodalom megválaszolásához

szükséges információt, együttesen annak megmagyarázásával, hogy az átadott

információ hogyan oldja meg az ügyet. A jelen Egyezmény egyetlen

rendelkezése sem érintheti bármely két vagy több állam jogát, hogy egymás

közötti kölcsönös egyetértéssel ellenőrzésre, vagy bármely más eljárásra

intézkedjenek, hogy tisztázzanak és megoldjanak bármely ügyet, amely

kétséges lehet az Egyezmény betartása tekintetében, vagy amely aggodalmat

kelthet, a kapcsolódó, nem egyértelműnek tekinthető ügyben. Az ilyen

intézkedések nem érintik a Részes Államnak a jelen Egyezmény szerinti jogait

és kötelezettségeit.

  Eljárás a tisztázás iránti kérelemre

  3. A Részes Államnak joga van a Végrehajtó Tanácstól kérni, hogy működjön

közre az olyan helyzet tisztázásában, amelyet kétértelműnek lehet tekinteni,

vagy amelyek aggodalmat keltenek a jelen Egyezmény más Részes Állam által

történt be nem tartása tekintetében. A Végrehajtó Tanács a birtokában lévő

információkról megfelelő tájékoztatást ad az aggodalommal kapcsolatban.

  4. A Részes Állam jogosult kérni a Végrehajtó Tanácstól, hogy szerezze be

egy másik Részes Államtól azt a felvilágosítást, amely bármely kétértelmű

helyzet tisztázására vonatkozhat, vagy amely a jelen Egyezmény betartása

miatt aggodalmat kelthet. Ebben az esetben a következőket kell alkalmazni:

  (a) a Végrehajtó Tanács a Főigazgató útján továbbítja a tisztázás iránti

kérelmet az érintett Részes Államnak nem később mint 24 órával a kérés

kézhezvétele után;

  (b) a megkért Részes Állam, amint lehetséges megadja a felvilágosítást a

Végrehajtó Tanácsnak, de minden esetben nem később mint 10 nappal a kérés

átvételét követően;

  (c) a Végrehajtó Tanács a felvilágosításról feljegyzést készít és azt továbbítja

a kérelmező Részes Államnak, nem később mint az átvételét követő 24 órán

belül;

  (d) ha a kérelmező Részes Állam a felvilágosítást elégtelennek tekinti,

jogosult arra, hogy a Végrehajtó Tanácstól kérje további felvilágosítás

beszerzését a megkért Részes Államtól;

  (e) a (d) albekezdés szerint kért kiegészítő információ beszerzése céljából, a

Végrehajtó Tanács felhívhatja a Főigazgatót, hozzon létre a Technikai

Titkárság részéről szakértői csoportot, vagy ha a Technikai Titkárságnak nem

áll rendelkezésre a megfelelő személyi állomány, akkor biztosítsa azt

máshonnan, hogy tanulmányozzák az aggodalomra okot adó helyzettel

kapcsolatos összes információt és adatot. A szakértői csoport az előtaláltakról

tényszerű jelentést ad a Végrehajtó Tanácsnak;


  (f) amennyiben a kérelmező Részes Állam a (d) és az (e) albekezdések szerint

beszerzett felvilágosítást nem tartja kielégítőnek, jogosult kérni a Végrehajtó

Tanács rendkívüli ülésének összehívását, amelyen azon érintett Részes

Államok is jogosultak részt venni, amelyek nem tagjai a Végrehajtó Tanácsnak.

Az ilyen rendkívüli ülésen a Végrehajtó Tanács tanulmányozza az ügyet, és

olyan intézkedési ajánlásokat tehet, amelyeket alkalmasnak vél a helyzet

megoldására.

  5. A Részes Állam jogosult arra is, hogy kérje a Végrehajtó Tanácstól

bármely kétértelmű vagy a jelen Egyezmény feltételezhető be nem tartása

miatt agoddalmat keltőnek tekinthető helyzet tisztázását. A Végrehajtó Tanács

köteles megadni a megfelelő segítséget.

  6. A Végrehajtó Tanácsnak tájékoztatni kell a Részes Államokat minden, a

jelen cikk által biztosított tisztázás iránti kérelemről.

  7. Amennyiben egy Részes Államnak az Egyezmény lehetséges be nem

tartására vonatkozó kétségét vagy aggodalmát nem rendezték 60 nappal

azután, hogy a tisztázás iránti kérelmét a Végrehajtó Tanácsnak továbbította,

vagy úgy véli, hogy kétségei sürgős tárgyalást igényelnek, a rendkívüli

ellenőrzés kérésére vonatkozó joga mellett is kérheti az Értekezlet rendkívüli

ülésének összehívását, egyezően a VIII. Cikk 12. bekezdés (c) albekezdésével.

Az ilyen rendkívüli ülésen az Értekezlet megtárgyalja az ügyet, és bármely, a

helyzet megoldására alkalmas intézkedést javasolhat.

  Eljárás rendkívüli ellenőrzésre

  8. Minden Részes Államnak joga van más Részes Állam területén levő, illetve

joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely területen található, bármely

létesítmény vagy helyszín rendkívüli helyszíni ellenőrzését kérni, azzal az

egyedüli céllal, hogy tisztázzanak és megoldjanak bármely, a jelen Egyezmény

esetleges be nem tartásával kapcsolatos kérdést, és jogosult végrehajtatni ezt

az ellenőrzést bárhol késedelem nélkül, a Főigazgató által kinevezett ellenőrző

csoporttal az Ellenőrzési Melléklettel összhangban.

  9. Minden Részes Állam köteles az ellenőrzés iránti kérelmét a jelen

Egyezmény alkalmazási körén belül tartani, továbbá a kérelemben megjelölni

mindazokat az értesüléseket, amelyek alapján aggodalom merült fel a jelen

Egyezmény betartását illetően, ahogyan azt az Ellenőrzési Melléklet felsorolja.

Minden Részes Államnak tartózkodnia kell a nem megalapozott ellenőrzés

kérésektől, ügyelve a visszaélések elkerülésére. A rendkívüli ellenőrzést azon

egyetlen célból végzik, hogy megállapítsák az Egyezmény be nem tartásával

kapcsolatos tényeket.

  10. Az Egyezmény rendelkezései betartásának ellenőrzése céljából minden

Részes Állam engedélyezi a Technikai Titkárságnak, hogy az helyszínen

rendkívüli ellenőrzést tartson a 8. bekezdésben foglaltak alapján.

  11. Egy létesítménnyel vagy helyszínnel kapcsolatos rendkívüli ellenőrzés

iránti kérelemnek megfelelően, továbbá összhangban az Ellenőrzési

Mellékletben meghatározott eljárásokkal, az ellenőrzött Részes Állam:

  (a) jogosult és köteles minden ésszerű erőfeszítést megtenni a jelen

Egyezmény rendelkezései betartásának bemutatására, és ennek érdekében

lehetővé tenni az ellenőrző csoport megbízatása teljesítését;

  (b) köteles lehetővé tenni a kérelmezett területhez való hozzáférést abból az

egyedüli célból, hogy megállapítsák az Egyezmény lehetséges megszegésével

összefüggő aggodalmakkal kapcsolatos tényeket; továbbá


  (c) jogosult intézkedéseket tenni érzékeny berendezései megóvására, illetve

a jelen Egyezménnyel össze nem függő, bizalmas információk és adatok

felfedésének megelőzésére.

  12. Megfigyelő esetében a következőket kell alkalmazni:

  (a) a kérelmező Részes Államnak, az ellenőrzött Részes Állammal való

megállapodás szerint joga van képviselőt küldeni, aki mind a kérelmező, mind

harmadik Részes Állam állampolgára lehet, hogy megfigyelje a rendkívüli

ellenőrzés végrehajtását;

  (b) ez esetben az ellenőrzött Részes Államnak biztosítania kell a hozzáférést

a megfigyelő számára, az Ellenőrzési Mellékletnek megfelelően;

  (c) az ellenőrzött Részes Államnak - általános szabályként - el kell fogadnia a

javasolt megfigyelőt, de ha az ellenőrzött Részes Állam visszautasítással él, ezt

a tényt jelezni kell a végső jelentésben.

  13. A kérelmező Részes Államnak helyszíni, rendkívüli ellenőrzés iránti

kérelmet kell benyújtani a Végrehajtó Tanácshoz és egyidejűleg a

Főigazgatónak, azonnali folyamatba tétel végett.

  14. A Főigazgató haladéktalanul meggyőződik arról, hogy a kérés megfelel-e

az Ellenőrzési Melléklet X. Része 4. bekezdése követelményeinek, és szükség

esetén közreműködik abban, hogy a kérelmező Részes Állam az ellenőrzési

kérelmet megfelelően töltse ki. Amint az ellenőrzés iránti kérelem megfelel a

követelményeknek, a rendkívüli ellenőrzés előkészületei elkezdődnek.

  15. A Főigazgató továbbítja az ellenőrzésre vonatkozó kérelmet az

ellenőrzött Részes Államnak, nem később mint 12 órával az ellenőrző csoport

belépési pontra történő tervezett megérkezésnek időpontját megelőzően.

  16. Az ellenőrzés iránti kérelem vétele után a Végrehajtó Tanács tudomásul

veszi a Főigazgatónak a kéréssel kapcsolatos ténykedését, továbbá

figyelemmel kíséri az esetet az ellenőrzési eljárás folyamán. Mindazonáltal

tanácskozásai nem késleltethetik az ellenőrzési folyamatot.

  17. A Végrehajtó Tanács döntést hozhat, nem később mint az ellenőrzésre

vonatkozó kérés átvételét követő 12 óra alatt, összes tagja háromnegyedes

többségével, a rendkívüli ellenőrzés lefolytatása ellen, ha úgy ítéli meg, hogy

az ellenőrzés iránti kérelem komolytalan, visszaélés jellegű, vagy világosan

kívül esik a jelen Egyezmény alkalmazási körén, amint azt a 8. bekezdés leírja.

Sem a kérelmező, sem az ellenőrzött Részes Állam nem vehet részt az ilyen

döntésben. Amennyiben a Végrehajtó Tanács a rendkívüli ellenőrzés ellen

dönt, az előkészületek leállnak, az ellenőrzés iránti kérelemmel kapcsolatban

nem kerül sor további ténykedésre és az érintett Részes Államokat

megfelelően tájékoztatják.

  18. A Főigazgató ellenőrzésre vonatkozó megbízást ad ki a rendkívüli

ellenőrzés lefolytatására. Az ellenőrzésre vonatkozó megbízás a 8. és 9.

bekezdésekben hivatkozott ellenőrzés iránti kérelem lesz, végrehajtási

utasításként történő megfogalmazásban, és meg kell felelnie az ellenőrzés

iránti kérelemnek.

  19. A rendkívüli ellenőrzést az Ellenőrzési Melléklet X. Részének, illetve

feltételezett használat esetében a XI. Résznek megfelelően kell lefolytatni. Az

ellenőrző csoport a rendkívüli ellenőrzést a lehető legkevésbé beavatkozó

módon folytatja le, összhangban missziója hatékony és időbeli levezetésének

követelményével.


  20. Az ellenőrzött Részes Állam segítséget nyújt az ellenőrző csoportnak a

rendkívüli ellenőrzés során, illetve elősegíti annak munkáját. Amennyiben az

ellenőrzött Részes Állam, az Ellenőrzési Melléklet X. Rész C) Fejezetének

megfelelően lépéseket javasol a jelen Egyezmény betartásának bemutatására

a teljes és minden részletre kiterjedő hozzáférés alternatívájaként, minden

ésszerű erőfeszítést megtesz az ellenőrző csoporttal folytatott konzultációk

útján, hogy megállapodásra jusson azon ténymegállapítási módozatokról,

amelyek segítségével igazolni lehet az Egyezmény betartását.

  21. A zárójelentés tartalmazza az előtalált tényeket, továbbá az ellenőrző

csoport értékelését a hozzáférés, valamint a rendkívüli ellenőrzés kielégítő

megvalósításához nyújtott együttműködés szintjéről és természetéről. A

Főigazgató sürgősen továbbítja az ellenőrző csoport zárójelentését a

kérelmező Részes Államnak, az ellenőrzött Részes Államnak, a Végrehajtó

Tanácsnak, továbbá a többi Részes Államnak. Ezenkívül a Főigazgató sürgősen

továbbítja a Végrehajtó Tanácsnak a kérelmező és az ellenőrzött Részes Állam

értékelését, továbbá más Részes Államok nézetét, amelyeket ilyen célzattal

juttattak el a Főigazgatónak, és ezt követően mindezt megküldi minden Részes

Államnak.

  22. A Végrehajtó Tanács hatáskörének és feladatainak megfelelően

felülvizsgálja az ellenőrző csoport zárójelentését amint azt beterjesztették, és

megvizsgál bármilyen felmerülő kérdést az alábbiakat illetően:

  (a) történt-e valamilyen Egyezmény sértés;

  (b) a kérelem a jelen Egyezmény alkalmazási körén belül van-e;

  (c) visszaéltek-e a rendkívüli ellenőrzés kérelmezése iránti joggal.

  23. Amennyiben a Végrehajtó Tanács összhangban hatáskörével és

feladataival arra a következtetésre jut, hogy további cselekvésre lehet szükség

a 22. bekezdéssel összefüggésben, megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy

orvosolja a helyzetet és biztosítsa a jelen Egyezmény betartását, beleértve a

meghatározott, az Értekezletnek szóló ajánlásokat is. Visszaélés esetén a

Végrehajtó Tanács tanulmányozza, hogy a kérelmező Részes Állam

kötelezendő-e a rendkívüli ellenőrzés pénzügyi következményeinek viselésére.

  24. A kérelmező Részes Államnak és az ellenőrzött Részes Államnak joga van

részt venni a felülvizsgálati eljárásban. A Végrehajtó Tanács tájékoztatja a

Részes Államokat és az Értekezletet annak következő ülésén az eljárás

eredményéről.

  25. Amennyiben a Végrehajtó Tanács meghatározott ajánlásokat tesz az

Értekezletnek, az Értekezlet mérlegeli a XII. Cikkel összhangban történő

intézkedéseket.

                                          X. Cikk

      SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS VÉDELEM A VEGYIFEGYVEREK ELLEN

  1. A jelen cikk céljára a „segítségnyújtás” jelenti a Részes Államok számára,

a vegyifegyverek elleni védelem nyújtását és annak koordinálását, beleértve

egyebek között a következőket: észlelő berendezések és riasztó rendszerek,

védőfelszerelések, vegyimentesítő berendezések és mentesítő anyagok,

antidotumok és orvosi ellátás, továbbá tanácsadást ezen védelmi intézkedések

tekintetében.


  2. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy

bármely Részes Állam számára tiltott a vegyifegyverek elleni védekezés

eszközeinek kutatása, fejlesztése, előállítása, megszerzése, átadása vagy

használata, a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra.

  3. Minden Részes Állam vállalja, hogy elősegíti, ezenkívül jogosult részt

venni a vegyifegyverek elleni védekezés módszereivel kapcsolatos

felszerelések, anyagok, továbbá tudományos és technológiai információk

lehető legteljesebb cseréjében.

  4. A védelem nemzeti programjai növekvő átláthatósága érdekében minden

Részes Állam évente tájékoztatást ad a Technikai Titkárságnak programjáról,

összhangban azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az Értekezlet számításba

vesz és jóváhagy a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) pontjának megfelelően.

  5. A Technikai Titkárság, nem később mint a jelen Egyezmény

hatálybalépését követő 180 napon belül felállít, majd fenntart bármely

kérelmező Részes Állam használatára adatbankot, amely szabadon

hozzáférhető információt tartalmaz a vegyifegyverek elleni védekezés

különféle módszereiről, valamint olyan információkat, amelyeket a Részes

Államok szolgáltathatnak.

  A Technikai Titkárság a rendelkezésre álló forrásokból a Részes Állam

kérésére szakértői támogatást és segítséget ad a Részes Államnak abban,

hogyan lehetne a vegyifegyverek elleni védelmi képesség fejlesztésére és

tökéletesítésére vonatkozó, saját nemzeti programjait végrehajtani.

  6. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, amely

tiltaná a Részes Államok jogát arra, hogy kétoldalú módon kérjenek és

nyújtsanak támogatást vagy egyedi megállapodásokat kössenek más Részes

Államokkal a veszélyhelyzetben nyújtandó támogatásról.

  7. Minden Részes Állam vállalja, hogy támogatást nyújt a Szervezeten

keresztül és e célból a következő intézkedésekből egyet vagy többet,

alkalmazásra kiválaszt:

  (a) hozzájárulást nyújt az önkéntes támogatási alaphoz, amelyet az

Értekezlet első ülésszakán hoz létre;

  (b) megállapodást köt a Szervezettel, lehetőség szerint attól a naptól

számított 180 napon belül, hogy számára a jelen Egyezmény hatályba lépett, a

felkérésre történő segítségnyújtás tárgyában;

  (c) nyilatkozik, nem később mint a jelen Egyezmény számára történt

hatálybalépését követő 180 napon belül, az általa nyújtandó támogatás

fajtájáról válaszként a Szervezet felkérésére. Mindazonáltal, amennyiben a

Részes Állam ezt követően nem képes a nyilatkozatában jelzett támogatás

nyújtására, továbbra is köteles a jelen bekezdéssel összhangban támogatást

nyújtani.

  8. Minden Részes Állam jogosult kérni, és a 9., 10. és 11. bekezdés szerinti

eljárásnak megfelelően segítséget vagy védelmet kapni a vegyifegyverek

használata, vagy az azzal való fenyegetés ellen, ha úgy véli, hogy:

  (a) vegyifegyvert használtak ellene;

  (b) vegyi kényszerítő eszközt alkalmaztak vele szemben mint hadviselési

módszert; vagy

  (c) bármely állam olyan akcióval vagy tevékenységgel fenyegeti, amely az I.

Cikk szerint a Részes Államok számára tiltott.


  9. A vonatkozó információval megalapozott kérelmet a Főigazgató kapja

meg, aki azt azonnal továbbítja a Végrehajtó Tanácsnak és az összes Részes

Államnak. A Főigazgató azonnal továbbítja a kérelmet azon Részes

Államoknak, amelyek a 7. bekezdés (b) és (c) albekezdéseivel összhangban

felajánlották, hogy vészhelyzetben támogatást nyújtanak vegyifegyver

használata esetére, humanitárius segítséget nyújtanak a vegyifegyverek

alkalmazásával való komoly fenyegetés esetére, vagy a vegyi kényszerítő

eszközök hadviselési módon történő használatával való komoly fenyegetés

esetén, az érintett Részes Államnak, a kérelem vételétől számított 12 órán

belül. A Főigazgató a kérelem vételétől számított 24 órán belül vizsgálatot

indít abból a célból, hogy további intézkedés számára alapot nyújtson. A

vizsgálatot 72 órán belül be kell fejezni és jelentést továbbítani a Végrehajtó

Tanácsnak. Amennyiben további időre van szükség a vizsgálat befejezéséhez,

a közbenső jelentést ezen határidőn belül kell benyújtani. A szükséges

kiegészítő időtartam nem haladhatja meg a 72 órát. Ugyanakkor ezt további

hasonló időtartamokkal meg lehet hosszabbítani. Minden további kiegészítő

időtartam végén jelentést kell előterjeszteni a Végrehajtó Tanácsnak. A

vizsgálat megfelelő módon, a kérelemmel és a kérelmet kísérő tájékoztatással

összhangban a vonatkozó tényeket, továbbá a szükséges kiegészítő támogatás

és védelem fajtáját és körét állapítja meg.

  10. A Végrehajtó Tanács az ellenőrzésről szóló jelentés átvételét követően,

24 órán belül összeül a helyzet megtárgyalására, és egyszerű többséggel

döntést hoz, a következő 24 órán belül utasítsa-e a Technikai Titkárságot

kiegészítő támogatás nyújtására. A Technikai Titkárság haladéktalanul

továbbítja a Részes Államoknak és a megfelelő nemzetközi szervezeteknek az

ellenőrzésről szóló jelentést és a Végrehajtó Tanács által hozott döntést.

Amennyiben a Végrehajtó Tanács így dönt, a Főigazgató azonnal segítséget

nyújt. Ebből a célból a Főigazgató együttműködhet a kérelmet előterjesztő

Részes Állammal, más Részes Államokkal és a megfelelő nemzetközi

szervezetekkel. A Részes Államok minden erőfeszítést megtesznek, hogy

segítséget nyújtsanak.

  11. Amennyiben a folyamatban lévő vizsgálatból, vagy más megbízható

forrásból rendelkezésre álló értesülés elegendő bizonyságot ad arra, hogy a

vegyifegyver alkalmazásának áldozatai vannak, és az azonnali cselekvés

elengedhetetlen, a Főigazgató értesíti az összes Részes Államot, és

szükségintézkedéseket tesz a segítségnyújtásra, felhasználva azokat a

forrásokat, amelyeket az Értekezlet bocsátott rendelkezésére ilyen

eshetőségekre. A Főigazgató folyamatosan tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot

a jelen bekezdés alapján végrehajtott intézkedésekről.

                                         XI. Cikk

                   GAZDASÁGI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS


  1. A jelen Egyezmény rendelkezéseit olyan módon kell végrehajtani, hogy ne

akadályozzák a Részes Államok gazdasági és technológiai fejlődését és a vegyi

tevékenységek területén való nemzetközi együttműködést, amelyek céljait a

jelen Egyezmény nem tiltja, beleértve a tudományos és műszaki információ,

továbbá vegyi anyagok és a jelen Egyezmény által nem tiltott célra szolgáló

vegyi anyagok gyártására, feldolgozására vagy felhasználására szolgáló

berendezések nemzetközi cseréjét.

  2. A jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően és nem sértve a

nemzetközi jog alapelveit és alkalmazható szabályait, a Részes Államok:

  (a) jogosultak egyedül vagy közösen kutatást folytatni, kifejleszteni,

előállítani, megszerezni, megtartani, átadni vagy felhasználni vegyületeket;

  (b) vállalják, hogy elősegítik, és joguk van részt venni vegyületek,

berendezések, továbbá tudományos és műszaki információk lehető

legteljesebb cseréjében a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra;

  (c) nem tartanak fenn egymás között semmiféle korlátozást, beleértve a

bármely nemzetközi szerződésben foglaltakat, amelyek nem egyeztethetők

össze a jelen Egyezményben vállaltakkal, amelyek korlátozhatnák vagy

megakadályozhatnák az ipari, mezőgazdasági, kutatási, gyógyászati,

gyógyszerészeti vagy más békés célú kémiai tudományos és technológiai

ismeretek kereskedelmét, fejlesztését vagy terjesztését;

  (d) nem alkalmazzák a jelen Egyezményt mint alapot bármely intézkedés

megtételére, csak amire annak rendelkezéseit szánták, vagy engedélyezték

ezen Egyezmény alapján, nem alkalmaznak semmilyen más nemzetközi

szerződést a jelen Egyezménnyel össze nem egyeztethető célra;

  (e) vállalják, hogy felülvizsgálják saját, hatályos nemzeti szabályozásukat a

vegyi anyagok kereskedelme területén abból a célból, hogy összhangba hozzák

a jelen Egyezmény tárgyával és céljaival.

                                         XII. Cikk

     INTÉZKEDÉSEK A HELYZET ORVOSLÁSÁRA ÉS AZ EGYEZMÉNY

  BETARTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA, BELEÉRTVE A SZANKCIÓKAT IS

  1. Az Értekezlet meghozza a 2., 3. és 4. bekezdésben előírt szükséges

intézkedéseket a jelen Egyezmény betartásának biztosítására, továbbá a jelen

Egyezmény rendelkezéseinek megsértésével előállt helyzet orvoslására és

megszüntetésére. A jelen bekezdés szerinti intézkedés mérlegelésekor az

Értekezlet figyelembe veszi a Végrehajtó Tanács által rendelkezésre bocsátott,

az ügyre vonatkozó valamennyi értesülést és ajánlást.

  2. Abban az esetben, ha a Részes Államot a Végrehajtó Tanács felkéri, hogy

az Egyezmény betartásával összefüggésben problémát okozó helyzetet orvosló

intézkedéseket foganatosítson és a Részes Állam a meghatározott időn belül

elmulasztja a felkérés teljesítését, az Értekezlet, egyebek között, a Végrehajtó

Tanács ajánlása alapján korlátozhatja vagy felfüggesztheti a Részes Államnak

a jelen Egyezmény szerinti jogait és kiváltságait mindaddig, amíg az nem

vállalja a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségei

teljesítése érdekében.


  3. Abban az esetben, ha a jelen Egyezmény, különösen az I. Cikkben tiltott

tevékenységből fakadóan komoly sérelem érheti a jelen Egyezmény tárgyát és

céljait, az Értekezlet a nemzetközi joggal egyező, kollektív intézkedéseket

javasolhat a Részes Államoknak.

  4. Az Értekezlet, különösen súlyos esetben az ügyet, beleértve a vonatkozó

információkat és a következtetéseket, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének és

az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának figyelmébe ajánlja.

                                         XIII. Cikk

           MÁS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEKHEZ VALÓ VISZONY

  A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy

az bármely módon korlátozza vagy csökkenti bármely állam kötelezettségeit,

amelyeket a fojtó, mérgező vagy más gázok, továbbá a bakteriológiai

hadviselési módszerek tilalmáról szóló, Genfben, 1925. június 17-én aláírt

Jegyzőkönyvben, valamint a Bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek

kifejlesztésének,        gyártásának       és     felhalmozásának           tilalmáról      és

megsemmisítéséről Londonban, Moszkvában és Washingtonban, 1972. április

10-én aláírt Egyezményben vállalt.

                                         XIV. Cikk

                                   VITÁK RENDEZÉSE

  1. A jelen Egyezmény alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatosan

felvetődő vitákat a jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban és az

Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezéseivel egyezően kell rendezni.

  2. Amikor vita keletkezik két vagy több Részes Állam között, vagy egy vagy

több Részes Állam és a Szervezet között a jelen Egyezmény értelmezése vagy

alkalmazása tekintetében, a vita gyors, tárgyalásos rendezése érdekében az

érintett feleknek együttes konzultációt kell folytatni, vagy a felek választása

szerinti más békés módszert alkalmazni, beleértve a jelen Egyezmény

megfelelő szervei igénybevételét, és közös beleegyezéssel a Nemzetközi

Bíróság felkérését a Bíróság Statútumával összhangban. Az érintett Részes

Államok folyamatosan tájékoztatják a Végrehajtó Tanácsot a foganatosítani

szándékozott ténykedésekről.

  3. A Végrehajtó Tanács bármely, általa megfelelőnek tartott módon

hozzájárulhat a vita rendezéséhez, beleértve jószolgálata felajánlását is,

felhíva a vitában álló Részes Államokat az általuk választott vitarendezési

eljárás beindítására, továbbá ajánlva nekik bármely megegyezett eljárás

idejének korlátozását.

  4. Az Értekezlet megvizsgálja a Részes Államok által jelzett vitákkal

kapcsolatos, vagy a Végrehajtó Tanács által figyelmébe ajánlott kérdéseket. Az

Értekezlet, ha szükségesnek látja, felállít vagy megbíz szerveket az ilyen viták

rendezésével kapcsolatos feladatokkal, összhangban a VIII. Cikk 21. bekezdés

(f) albekezdésével.


  5. Az Értekezlet, továbbá a Végrehajtó Tanács külön-külön felhatalmazást

kapnak az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének beleegyezésével, hogy

tanácsadó véleményt kérjenek a Nemzetközi Bíróságtól bármely olyan jogi

kérdésben, amely a Szervezet tevékenységi körén belül felmerül. E célból a

Szervezet és az Egyesült Nemzetek között megállapodás jön létre,

összhangban a VIII. Cikk 34. bekezdés (a) pontjával.

  6. A jelen cikk nem érinti a IX. Cikk rendelkezéseit vagy azokat a

rendelkezéseket, amelyek a helyzet orvoslására és az Egyezmény betartására

vonatkozó intézkedéseket állapítják meg, beleértve a szankciókat is.

                                         XV. Cikk

                                     MÓDOSÍTÁSOK

  1. Bármely Részes Állam javasolhatja a jelen Egyezmény módosítását.

Bármely Részes Állam javasolhatja a jelen Egyezmény Mellékleteinek

megváltoztatását, ahogyan azt a 4. bekezdés szabályozza. A módosításokra

vonatkozó javaslatokra a 2. és a 3. bekezdést kell alkalmazni. A 4.

bekezdésben leírt változtatásokra irányuló javaslatokra az 5. bekezdésben leírt

eljárás vonatkozik.

  2. A javasolt módosítás szövegét meg kell küldeni a Főigazgatónak, a Részes

Államok közötti körözés, illetve a letéteményesnek való továbbítás céljából.

  A javasolt módosítást csak a Módosító Értekezlet tárgyalhatja. Az ilyen,

Módosító Értekezletet akkor kell összehívni, ha a Részes Államok egyharmada

vagy ennél többen jelzik a Főigazgatónak, nem később mint a körözést követő

30 napon belül, hogy támogatják a javaslat további tanulmányozását. A

Módosító Értekezletet közvetlenül a Értekezlet rendes ülésszakát követően

tartják meg, kivéve, ha a javaslatot előterjesztő Részes Államok korábbi

találkozót kérnek. Semmilyen esetben sem tartják a Módosító Értekezletet

hamarabb, mint 60 nappal a javasolt módosítás köröztetése után.

  3. A módosítások minden Részes Állam számára 30 nappal azután lépnek

hatályba, amikor a megerősítő vagy elfogadó okiratokat az alábbi (b)

albekezdésben hivatkozott összes Részes Állam letétbe helyezi:

  (a) amikor a Módosító Értekezlet az összes Részes Állam többségének igen

szavazatával fogadja el azt, és nincs Részes Állam, amely ellene szavazott

volna; továbbá

  (b) a Módosító Értekezlet igennel szavazó valamennyi Részes Állama

megerősítette, vagy elfogadta azt.

  4. A jelen Egyezmény alkalmazhatóságának és hatékonyságának

biztosítására, a Mellékletekben található rendelkezések módosítását az 5.

bekezdéssel összhangban kell végrehajtani, amennyiben a javasolt

változtatások csupán igazgatási vagy technikai természetű ügyekkel függenek

össze. A Vegyületek Melléklete minden változtatását az 5. bekezdéssel

összhangban kell végrehajtani. A „Bizalmas Kezelés Melléklete” A) és C)

Fejezetei, az „Ellenőrzési Melléklet” X. Része, továbbá az „Ellenőrzési

Melléklet” I. Részének azon meghatározásai, amelyek kizárólag a rendkívüli

ellenőrzésekkel kapcsolatosak, nem tartoznak az 5. bekezdés szerinti

változtatások alá.

  5. A 4. bekezdésben hivatkozott változtatásokat a következő eljárásokkal

összhangban kell megtenni:


  (a) a javasolt változtatások szövegét a szükséges információkkal együtt kell

megküldeni a Főigazgatónak. A javasolt változtatások elbírálásához kiegészítő

információt adhat bármely Részes Állam, illetve a Főigazgató. A Főigazgató

azonnal közli mindezen javaslatokat és információkat minden Részes

Állammal, a Végrehajtó Tanáccsal és a letéteményessel;

  (b) nem később, mint a kézhezvételtől számított 60 napon belül a Főigazgató

értékeli a javaslatot, hogy megállapítsa annak összes lehetséges

következményeit a jelen Egyezmény rendelkezéseire és végrehajtásukra, és

minden ilyen információt továbbít az összes Részes Államnak és a Végrehajtó

Tanácsnak;

  (c) a Végrehajtó Tanács megvizsgálja a javaslatot a rendelkezésre álló összes

információ alapján beleértve azt is, hogy a javaslat megfelel-e a 4. bekezdés

követelményeinek. Nem később, mint a kézhezvételtől számított 90 napon

belül a Végrehajtó Tanács továbbítja az ajánlását, annak indoklásával együtt,

az összes Részes Államnak tanulmányozás céljából. A Részes Államok 10

napon belül igazolják a kézhezvételt;

  (d) ha a Végrehajtó Tanács ajánlja az összes Részes Államnak a javaslat

elfogadását, azt jóváhagyottnak kell tekinteni, ha egyetlen Részes Állam sem

ellenzi azt, az ajánlás kézhezvételétől számított 90 napon belül. Ha a

Végrehajtó Tanács a javaslat elutasítását ajánlja, azt elvetettnek kell tekinteni,

ha egyetlen Részes Állam sem ellenzi az elvetést, az ajánlás kézhezvételét

követő 90 napon belül;

  (e) amennyiben a Végrehajtó Tanács ajánlása nem kerül a (d) albekezdés

szerint elfogadásra, a javaslatról szóló döntést, beleértve azt is, vajon

teljesíti-e a 4. bekezdés követelményeit, az Értekezlet következő ülésén mint

érdemi ügyet kell kezelni;

  (f) a Főigazgató értesíti az összes Részes Államot és a letéteményest is

minden e bekezdés szerinti döntésről;

  (g) az ilyen eljárásnak megfelelően jóváhagyott változtatások az azt követő

150. napon lépnek hatályba minden Részes Állam számára, amikor a

Főigazgató értesítést küld jóváhagyásukról, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács

más időpontot javasol, vagy a Értekezlet úgy dönt.

                                         XVI. Cikk

                            IDŐTARTAM ÉS FELMONDÁS

  1. A jelen Egyezmény határozatlan időtartamra szól.

  2. Minden Részes Államnak, nemzeti szuverenitását gyakorolva joga van

felmondani a jelen Egyezményt, amennyiben úgy határoz, hogy a jelen

Egyezmény tárgyával kapcsolatos rendkívüli események veszélyeztetik

országának legfőbb érdekeit. Ezt a felmondást 90 nappal korábban kell

bejelenteni az összes többi Részes Államnak, a Végrehajtó Tanácsnak, a

letéteményesnek és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának. Az ilyen

közlés tartalmazza a rendkívüli események ismertetését, amelyek értékelése

szerint veszélyeztetik legfőbb érdekeit.

  3. A Részes Állam a jelen Egyezményből történő kilépése semmilyen módon

nem érinti az Államok azon kötelezettségét, hogy továbbra is teljesítsék a

nemzetközi jog megfelelő szabályaiban, különösen az 1925. évi Genfi

Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeiket.


                                        XVII. Cikk

                              MELLÉKLETEK STÁTUSZA

  A Mellékletek a jelen Egyezmény szerves részét képezik.                            A   jelen

Egyezményre való bármely hivatkozás kiterjed a Mellékletekre.

                                        XVIII. Cikk

                                         ALÁÍRÁS

  A jelen Egyezmény aláírásra                nyitva     áll  minden       állam     számára,

hatálybalépését megelőzően.

                                         XIX. Cikk

                                     MEGERŐSÍTÉS

  A jelen Egyezményt meg kell erősíteni az aláíró államok részéről, saját

alkotmányos előírásaiknak megfelelően.

                                         XX. Cikk

                                     CSATLAKOZÁS

  Minden állam, amely a jelen Egyezményt hatálybalépése előtt nem írta alá, a

hatálybalépést követően bármikor csatlakozhat hozzá.

                                         XXI. Cikk

                                    HATÁLYBALÉPÉS

  1. A jelen Egyezmény 180 nappal azt az időpontot követően lép hatályba,

amikor a 65. megerősítő okiratot letétbe helyezik, de nem korábban, mint az

aláírásra történt megnyitását követő két év elteltével.

  2. Azokra az államokra nézve, amelyek megerősítő vagy csatlakozási okiratát

a jelen Egyezmény hatálybalépését követően helyezik letétbe, a megerősítő

vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezése időpontját követő 30. napon lép

hatályba.

                                        XXII. Cikk


                                     FENNTARTÁSOK

  A jelen Egyezmény cikkei nem eshetnek fenntartások alá. A jelen Egyezmény

Mellékletei nem eshetnek olyan fenntartások alá, amelyek az Egyezmény

tárgyával és céljaival összeegyeztethetetlenek.

                                        XXIII. Cikk

                                     LETÉTEMÉNYES

  Ezennel az Egyesült Nemzetek Főtitkárát jelölik ki a jelen Egyezmény

letéteményesévé, aki egyebek között:

  (a) azonnal értesíti az összes aláíró és csatlakozó államot minden aláírás

időpontjáról, minden megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének

időpontjáról, a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról, illetve más

értesítések vételéről;

  (b) a jelen Egyezmény kellően hitelesített másolatait megküldi az összes

aláíró és csatlakozó állam Kormányának; továbbá

  (c) regisztrálja a jelen Egyezményt, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102.

Cikkének megfelelően.

                                        XXIV. Cikk

                                  HITELES SZÖVEGEK

  A jelen Egyezményt, melynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol

nyelvű szövege egyaránt hiteles, letétbe helyezik az Egyesült Nemzetek

Főtitkáránál.

  A fentiek hiteléül, az arra kellően meghatalmazottak aláírták a jelen

Egyezményt.

  Készült Párizsban, ezerkilencszázkilencvenhárom január tizenharmadikán.

1. Melléklet

                          MELLÉKLET A VEGYÜLETEKRŐL

                                   TARTALOMJEGYZÉK

  A) IRÁNYELVEK A VEGYÜLETEK LISTÁIHOZ

  B) VEGYÜLETEK LISTÁI


                     A) IRÁNYELVEK A VEGYÜLETEK LISTÁIHOZ

  Irányelvek az 1. listához

  1. A következő kritériumokat kell figyelembe venni annak vizsgálatakor,

hogy egy mérgező vegyületet vagy prekurzort fel kell-e venni az 1. listára:

  (a) a II. Cikkben meghatározott vegyifegyverként fejlesztették ki, állították

elő, raktározták, vagy használták;

  (b) más tekintetben nagy kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgya és célja

szempontjából, annál fogva, hogy a jelen Egyezmény által tiltott

tevékenységekre történő felhasználásának nagy a veszélyessége, mivel az

alábbi egy vagy több feltételnek megfelel:

           (i) vegyi szerkezete közeli rokonságban áll más, az 1. listán

          felsorolt mérgező vegyületekkel, és rendelkezik vagy várhatóan

          rendelkezhet hasonló tulajdonságokkal;

           (ii) olyan halált vagy bénulást (tehetelenséget) okozó mérgező,

          továbbá más tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek alkalmassá

          tehetik vegyifegyverként történő felhasználásra;

            (iii) felhasználható az 1. listán felsorolt mérgező vegyületek

          előállításának     végső,   egyedi    technológiai   szakaszában

          prekurzorként, tekintet nélkül arra, hogy ez a szakasz

          létesítményben, lőszerben vagy máshol megy végbe;

  (c) kevéssé vagy egyáltalán nem használják a jelen Egyezmény által nem

tiltott célokra.

  Irányelvek a 2. listához

  2. A következő kritériumokat kell figyelembe venni annak vizsgálatánál, hogy

egy, az 1. listán fel nem sorolt mérgező vegyületet, vagy az 1. listán szereplő

vegyület prekurzorát, vagy a 2. lista A) Részében szereplő vegyület

prekurzorát fel kell-e venni a 2. listára:

  (a) jelentős kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgyára és céljára, mivel

olyan, halált vagy bénulást okozó mérgező, valamint más tulajdonságokkal

rendelkezik,          amelyek      alkalmassá       tehetik     vegyifegyverként      történő

felhasználásra;

  (b) prekurzorként felhasználható a kémiai reakciók egyikében az 1. listán

vagy a 2. lista A) Részében felsorolt vegyület előállításának végső

szakaszában;

  (c) jelentős kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgyára és céljára nézve az

1. listán vagy a 2. lista A) Részében felsorolt vegyületek előállításában

betöltött fontossága miatt;

  (d) nem gyártják nagy tömegű kereskedelmi mennyiségben a jelen

Egyezmény által nem tiltott célokra.

  Irányelvek a 3. listához

  3. A következő kritériumokat kell figyelembe venni annak vizsgálatakor,

hogy azt a mérgező vegyületet vagy prekurzort, amelyet más listák nem

tartalmaznak, fel kell-e venni a 3. listára:

  (a) vegyifegyverként gyártották, raktározták, vagy használták fel;


  (b) más tekintetben jelent kockázatot a jelen Egyezmény tárgya és célja

szempontjából, mivel olyan, halált vagy bénulást okozó mérgező, valamint más

tulajdonságokkal rendelkezik, amely miatt alkalmas lehetne vegyifegyverként

való használatra;

  (c) kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgya és célja szempontjából,

tekintettel az 1. listán vagy a 2. lista B) Részében felsoroltak közül egy vagy

több vegyület előállításában játszott szerepe fontosságára;

  (d) nagytömegű kereskedelmi mennyiségű gyártása lehetséges a jelen

Egyezmény által nem tiltott célokra.

                                 B) VEGYÜLETEK LISTÁI

  Az alábbi listák tartalmazzák a mérgező vegyületeket és prekurzoraikat. A

jelen Egyezmény végrehajtása érdekében ezek a listák az Ellenőrzési

Mellékletben meghatározott ellenőrzési intézkedések megvalósítása céljából

azonosítják a vegyületeket. A II. Cikk 1. bekezdés (a) albekezdésére tekintettel

ezek a listák nem szolgálnak a vegyifegyverek meghatározására.

  [Valahányszor utalás történik a dialkilált vegyület csoportra, amelyet az

alkil-csoport zárójelbe tett listája követ, minden lehetséges vegyületet,

amelyben a zárójelben felsorolt alkil-csoport bármely lehetséges kombinációja

szerepel, úgy kell tekintenek, mint amit a vonatkozó lista felsorol, mindaddig

amíg azokat kifejezetten ki nem veszik alóla. A 2. lista A) Részében *-gal jelölt

vegyület részére speciális küszöb lett meghatározva a nyilatkozatok és az

ellenőrzés szempontjából, amint azt az Ellenőrzési Melléklet VII. Része

meghatározza.]

  1. lista

  CAS

  Nyilvántartási szám

  A) Mérgező vegyületek:

           0-alkil(_C10, beleértve cikloalkil)alkil-(Me, Et, n-Pr

    (1) vagy i-Pr)fluorfoszfonátok

          például:

          Szarin: 0-izopropil-metil-fluorfoszfonát                (107-44-8)

          Szomán: 0-pinakolil-metilfluorfoszfonát                 (96-64-0)

           0-alkil(_C10, beleértve ciklo-alkil) N,N-dialkil (Me,

    (2) Et, n-Pr vagy i-Pr) amino-ciánfoszfát

          például:

          Tabun: 0-Etil N,N-dimetilamino-ciánfoszfát              (77-81-6)

          0-Alkil (H vagy _C10, beleértve cikloalkil) S-2-dialkil

    (3) (Me, Et, n-Pr, vagy i-Pr) amino-etil-alkil (Me, Et,

         n-Pr, vagy i-Pr) foszfonotiolátok és megfelelő alkilált

         vagy protonált sók


          például:

                                                            VX:

         0-etil-S-(N,N-diizopropilaminoetil)metiltiolfoszfonát (50782-69-9)

          Kén-mustárok:

    (4)

          2-klóretil-klórmetilszulfid

                                                                (2625-76-5)

          Kénmustár: bisz(2-klóretil)szulfid                     (505-60-2)

          bisz(2-klóretiltio)metán

                                                                (63869-13-6)

          szeszkvimustár: 1,2-bisz(2-klóretiltio)etán

                                                                (3563-36-8)

          1,3-bisz(2-klóretiltio)-n-propán

                                                                (63905-10-2)

          1,4-bisz(2-klóretiltio)-n-bután

                                                                (142868-93-7)

          1,5-bisz(2-klóretiltio)-n-pentán

                                                                (142868-94-8)

          bisz(2-klóretil-tiometil)éter

                                                                (63918-90-1)

          0-mustár:bisz(2-klóretil-tioetil) éter

                                                                (63918-89-8)

          Luizitok:

    (5)

          Luizit 1: 2-klórvinil-arzindiklorid                    (541-25-3)

          Luizit 2: bisz(2-klórvinil)arzinklorid

                                                                (40334-69-8)

          Luizit 3: trisz(2-klórvinil)arzin

                                                                (40334-70-1)

          Nitrogénmustárok:

    (6)

          HN 1: bisz(2-klóretil)etilamin                         (538-07-8)

          HN 2: bisz(2-klóretil)metilamin                        (51-75-2)

          HN 3: trisz(2-klóretil)amin                            (555-77-1)

          Szaxitoxin

    (7)                                                         (35523-89-8)

          Ricin

    (8)                                                         (9009-86-3)

B) Prekurzorok:

          Alkil (Me, Et, n-Pr vagy i-Pr)foszfonil-difluorid

    (9)

          például:

          DF: Metil-foszfonil-difluorid

                                                                (676-99-3)

          0-alkil (H vagy _C 10,

    (10)

          beleértve cikloalkil)0-2-dialkil


           (Me, Et, n-Pr, vagy i-Pr) aminoetil-alkil

           (Me, Et, n-Pr vagy i-Pr) foszfonitok és a

           megfelelő alkilált vagy protonált sók

           például:

           QL: 0-etil 0-2-diizopropilamino-etil-metil-foszfonit

                                                                   (57856-11-8)

           Klórszarin: O-izopropil-metilklórfoszfonát

     (11)                                                          (1445-76-7)

           Klórszomán: O-pinakolil-etilklórfoszfonát

     (12)                                                          (7040-57-5)

2. lista

A) Mérgező vegyületek:

            Amiton: 0,0-dietil S-[2-(dietil-amino)etil]tiolfoszfát (78-53-5)

     (1) és a megfelelő alkilált vagy protonált sók

           PFIB: 1,1,3,3,3-pentafluor-2-(trifluormetil)-1-propén

     (2)                                                           (382-21-8)

           BZ: 3-Kvinuklidinil-benzilát(*)

     (3)                                                           (6581-06-2)

B) Prekurzorok:

            Vegyületek, az 1. listán felsoroltak kivételével,

     (4) amelyekben egy foszforatom van, amelyhez egy

          metil, etil, vagy propil (normál vagy izo-) csoport

          kapcsolódik, de további szénatomok nem

           például:

           Metilfoszfonildiklorid

                                                                   (676-97-1)

           Dimetilmetilfoszfonát

                                                                   (756-79-6)

           Kivétel:

           Fonofosz: 0-etil S-feniletilfoszfonotiolotionát

                                                                   (944-22-9)

                N,N-dialkil      (Me,       Et,     n-Pr     vagy

     (5) i-Pr)-foszforamido-dihalidok

           Dialkil (Me, Et, n-Pr vagy i-Pr) N,N-dialkil (Me, Et,

     (6) nPr vagy i-Pr) foszforamidok

           Arzén-triklorid

     (7)                                                           (7784-34-1)

           2,2-difenil-2-hidroxiecetsav                             (76-93-7)

     (8)

           Kvinuklidin-3-ol

     (9)                                                           (1619-34-7)

              N,N-dialkil     (Me,     Et,   n-Pr     vagy   i-Pr)

     (10) aminoetil-2-kloridok és a megfelelő protonált sók


              N,N-dialkil     (Me,    Et,    n-Pr   vagy  i-Pr)

     (11) aminoetán-2-olok és a megfelelő protonált sók

           Kivételek:

            N,N-dimetilamino-etanol és a megfelelő protonált

          sók                                                   (108-01-0)

           N,N-dietilamino-etanol és a megfelelő protonált sók

                                                                (100-37-8)

              N,N-dialkil     (Me,    Et,    n-Pr   vagy  i-Pr)

     (12) aminoetán-2-tiolok és a megfelelő protonált sók

           Tiodiglikol: bisz(2-hidroxietil)szulfid

     (13)                                                       (111-48-8)

           Pinakolil-alkohol: 3,3-dimetilbután-2-ol

     (14)                                                       (464-07-3)

3. lista

A) Mérgező vegyületek:

           Foszgén: Karbonil-diklorid                            (75-44-5)

     (1)

           Cianogén-klorid

     (2)                                                        (506-77-4)

           Hidrogén-cianid                                       (74-90-8)

     (3)

           Klórpikrin: Triklór-nitrometán                        (76-06-2)

     (4)

B) Prekurzorok:

           Foszfor-oxiklorid

     (5)                                                        (10025-87-3)

           Foszfor-triklorid

     (6)                                                        (7719-12-2)

           Foszfor-pentaklorid

     (7)                                                        (10026-13-8)

           Trimetil-foszfit

     (8)                                                        (121-45-9)

           Trietil-foszfit

     (9)                                                        (122-52-1)

           Dimetil-foszfit

     (10)                                                       (868-85-9)

           Dietil-foszfit

     (11)                                                       (762-04-9)

           Kén-monoklorid

     (12)                                                       (10025-67-9)

           Kén-diklorid

     (13)                                                       (10545-99-0)

           Tionil-klorid

     (14)                                                       (7719-09-7)

           Etil-dietanolamin

     (15)                                                       (139-87-7)

           Metil-dietanolamin

     (16)                                                       (105-59-9)


          Trietanolamin

    (17)                                                        (102-71-6)

2. Melléklet

                          MELLÉKLET A VÉGREHAJTÁSRÓL

                                   ÉS ELLENŐRZÉSRŐL

                              (ELLENŐRZÉSI MELLÉKLET)

                                     TARTALOMJEGYZÉK

     I. RÉSZ: MEGHATÁROZÁSOK

     II. RÉSZ: AZ ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

           ELLENŐRÖK ÉS AZ

      A) ELLENŐR

         ASSZISZTENSEK

         KIJELÖLÉSE

            KIVÁLTSÁGOK ÉS

      B) MENTESSÉGEK

                      ÁLLANDÓ

      C) RENDELKEZÉSEK

          Belépési pontok

          Rendelkezések nem menetrend szerinti repülőgép használatára

          Adminisztratív rendelkezések

          Jóváhagyott felszerelés

          ELLENŐRZÉST MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK

      D)

          Bejelentés

           Belépés az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Állam

         területére, és utazás az ellenőrzés helyszínére

          Ellenőrzést megelőző tájékoztató

          AZ ELLENŐRZÉSEK LEFOLYTATÁSA

      E)

          Általános szabályok

          Biztonság

          Összeköttetés

          Az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam jogai


           Minták vétele, kezelése és elemzése

           Az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítása

           Ellenőrzés utáni tájékoztató

           ELUTAZÁS

      F)

           JELENTÉSEK

      G)

           AZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA

      H)

     III. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A IV., V. ÉS A VI. CIKK

    3. BEKEZDÉSE SZERINTI ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEKHEZ

           ELSŐ SZEMLÉK ÉS LÉTESÍTMÉNY-EGYEZMÉNYEK

      A)

           ÁLLANDÓ RENDELKEZÉSEK

      B)

           ELLENŐRZÉST MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK

      C)

     IV. (A) RÉSZ: A VEGYIFEGYVEREK MEGSEMMISÍTÉSE ÉS ANNAK

    ELLENŐRZÉSE A IV. CIKK SZERINT

           NYILATKOZATOK

      A)

           Vegyifegyverek

           Nyilatkozatok a vegyifegyverekről a III. Cikk (1) bekezdés (a)

          albekezdés (iii) pontja szerint

           Nyilatkozatok a korábbi átadásokról és átvételekről

            A vegyifegyverek megsemmisítésére vonatkozó általános terv

          beterjesztése

           INTÉZKEDÉSEK RAKTÁR LÉTESÍTMÉNYEK BIZTOSÍTÁSÁRA

      B) ÉS RAKTÁR LÉTESÍTMÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉRE

           MEGSEMMISÍTÉS

      C)

           Vegyifegyverek megsemmisítésének alapelvei és módszerei

           Megsemmisítés rendje

           Közbeeső megsemmisítési határidők módosítása

              A    megsemmisítés        teljes befejezési    határidejének

          meghosszabbítása

           Részletes éves megsemmisítési tervek

           Megsemmisítésről szóló éves jelentések

           ELLENŐRZÉS

      D)

            Vegyifegyverekről szóló nyilatkozatok ellenőrzése helyszíni

          szemle útján

           Raktár létesítmények rendszeres ellenőrzése


          Ellenőrzések és kiszállások

          Vegyifegyverek megsemmisítésének rendszeres ellenőrzése

           Vegyifegyver-tároló létesítmények vegyifegyver-megsemmisítő

         létesítményben

             Rendszeres,       helyszíni    ellenőrzési  intézkedések    a

         vegyifegyver-megsemmisítő létesítményeknél

       IV. (B) RÉSZ: RÉGI VEGYIFEGYVEREK                 ÉS    ELHAGYOTT

    VEGYIFEGYVEREK

          ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSOK

      A)

          RÉGI VEGYIFEGYVEREKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

      B)

               ELHAGYOTT           VEGYIFEGYVEREKRE           VONATKOZÓ

      C) RENDSZABÁLYOK

         V.     RÉSZ:       VEGYIFEGYVER-GYÁRTÓ          LÉTESÍTMÉNYEK

    MEGSEMMISÍTÉSE ÉS ENNEK ELLENŐRZÉSE AZ V. CIKK

    SZERINT

          NYILATKOZATOK

      A)

          Nyilatkozatok a vegyifegyver-gyártó létesítményekről

           Nyilatkozatok a vegyifegyver-gyártó létesítményekről, a III.

         Cikk 1 (c) (iii) bekezdése szerint

          Nyilatkozatok korábbi átadásokról és átvételekről

          A megsemmisítés általános terveinek beterjesztése

          Az éves megsemmisítési terv és a megsemmisítésről szóló éves

         jelentések beterjesztése

          MEGSEMMISÍTÉS

      B)

             Vegyifegyver-gyártó      létesítmények     megsemmisítésének

         általános elvei

           Vegyifegyver-gyártó létesítmények bezárásának alapelvei és

         módszerei

            Vegyifegyver-gyártó létesítmények műszaki karbantartása

         megsemmisítésüket megelőzően

                          Vegyifegyver-gyártó               létesítménynek

         vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé történő ideiglenes

         átalakításának elvei és módszerei

           Vegyifegyver-gyártó létesítmény megsemmisítésének elvei és

         módszerei

          Megsemmisítés rendje

          A megsemmisítés részletes tervei

          A részletes tervek felülvizsgálata

          ELLENŐRZÉS

      C)


            Vegyifegyver-gyártó létesítményekről szóló nyilatkozatok

         ellenőrzése helyszíni szemle útján

           Vegyifegyver-gyártó létesítmény rendszeres ellenőrzése és

         működésének megszüntetése

             Vegyifegyver-gyártó      létesítmények   megsemmisítésének

         ellenőrzése

           Vegyifegyver-gyártó létesítmény vegyifegyver-megsemmisítő

         létesítménnyé történő időleges átalakításának ellenőrzése

          A VEGYIFEGYVER-GYÁRTÓ LÉTESÍTMÉNYEK ÁTALAKÍTÁSA A

      D) JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT CÉLOKRA

          Az átalakítás kérelmezésére vonatkozó eljárások

          Döntéstől függő tevékenységek

          Az átalakítás feltételei

          A Végrehajtó Tanács és az Értekezlet határozatai

          Az átalakítás részletes tervei

          A részletes tervek felülvizsgálata

       VI. RÉSZ: A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT

    TEVÉKENYSÉGEK, A VI. CIKKEL ÖSSZHANGBAN

      AZ 1. LISTÁS VEGYÜLETEKRE ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS

    LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

          ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

      A)

  B) ÁTADÁSOK

          ELŐÁLLÍTÁS

      C)

          Az előállítás általános elvei

          Egyedi, kisléptékű üzem

          Egyéb létesítmények

          NYILATKOZATOK

      D)

          Egyedi kisléptékű üzem

          Egyéb, a 10. és 11. bekezdésben említett létesítmények

          ELLENŐZÉS

      E)

          Egyedi kisléptékű üzem

          Egyéb, a 10. és 11. bekezdésekben hivatkozott létesítmények

       VII. RÉSZ: A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM                   TILTOTT

    TEVÉKENYSÉGEK, A VI. CIKKEL ÖSSZHANGBAN


       A 2. LISTÁS VEGYÜLETEKRE ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS

    LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

          NYILATKOZATOK

      A)

          Nyilatkozatok az összesített nemzeti adatokról

          Nyilatkozatok a 2. listás vegyületeket előállító, feldolgozó vagy

         felhasználó gyárakról

           Nyilatkozatok a 2. listás vegyületek korábbi, vegyifegyver célú

         termeléséről

          Tájékoztató a Részes Államoknak

          ELLENŐRZÉS

      B)

          Általános vonatkozások

          Ellenőrzési célok

          Első szemlék

          Ellenőrzések

          Ellenőrzési eljárások

          Az ellenőrzés bejelentése

            ÁTADÁSOK A        JELEN    EGYEZMÉNYBEN         NEM    RÉSZES

      C) ÁLLAMOKNAK

       VIII. RÉSZ: A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT

    TEVÉKENYSÉGEK, A VI. CIKKEL ÖSSZHANGBAN

       A 3. LISTÁS VEGYÜLETEKRE ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS

    LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

          NYILATKOZATOK

      A)

          Nyilatkozat az összesített nemzeti adatokról

          Nyilatkozatok a 3. listás vegyületeket előállító gyárakról

          Nyilatkozatok a 3. listás vegyületek korábbi vegyifegyver célú

         termeléséről

          Tájékoztató a Részes Államoknak

          ELLENŐRZÉS

      B)

          Általános vonatkozások

          Ellenőrzési célok

          Ellenőrzési eljárások

          Az ellenőrzés bejelentése

            ÁTADÁSOK A        JELEN    EGYEZMÉNYBEN         NEM    RÉSZES

      C) ÁLLAMOKNAK

       IX. RÉSZ: A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM                       TILTOTT

    TEVÉKENYSÉGEK, A VI. CIKKEL ÖSSZHANGBAN


      EGYÉB VEGYIPARI TERMELŐLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ

    RENDSZABÁLYOK

          NYILATKOZATOK

      A)

          Az egyéb vegyipari termelőlétesítmények listája

          A Technikai Titkárság segítségadása

          Tájékoztató a Részes Államoknak

          ELLENŐRZÉS

      B)

          Általános vonatkozások

          Ellenőrzési célok

          Ellenőrzési eljárások

          Az ellenőrzés bejelentése

           A)-B) FEJEZET VÉGREHAJTÁSA ÉS FELÜLVIZSGÁLATA

      C)

          Végrehajtás

          Felülvizsgálat

     X. RÉSZ: RENDKÍVÜLI ELLENŐRZÉSEK A IX. CIKK SZERINT

          AZ ELLENŐRÖK ÉS AZ ELLENŐR ASSZISZTENSEK JELÖLÉSE

      A) ÉS KIVÁLASZTÁSA

          ELLENŐRZÉST MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK

      B)

          Bejelentés

           Belépés az ellenőrzött Részes Állam, illetve a Fogadó Állam

         területére

          A végleges kerület alternatív meghatározása

          A helyszín azonosítása

          A helyszín biztosítása, a kijáratok megfigyelése

          Ellenőrzést megelőző tájékoztatás és ellenőrzési terv

          Tevékenységek a kerületben

          AZ ELLENŐRZÉS LEFOLYTATÁSA

      C)

          Általános szabályok

          Az irányított hozzáférés

          Megfigyelő


          Az ellenőrzés időtartama

          ELLENŐRZÉST KÖVETŐ TEVÉKENYSÉGEK

      D)

          Elutazás

          Jelentések

      XI. RÉSZ: VIZSGÁLATOK VEGYIFEGYVEREK FELTÉTELEZETT

    HASZNÁLATA ESETÉN

          ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSOK

      A)

          ELLENŐRZÉST MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK

      B)

          Vizsgálat iránti kérelem

          Értesítés

          Ellenőrző csoport kijelölése

          Az ellenőrző csoport útbaindítása

          Tájékoztatók

          VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSA

      C)

          Hozzáférés

          Mintavétel

          Az ellenőrzés helyszínének kiterjedése

          Az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítása

          Meghallgatások

          JELENTÉSEK

      D)

          Eljárások

          Tartalma

          A JELEN EGYEZMÉNYBEN NEM RÉSZES ÁLLAMOK

      E)

                                            I. RÉSZ

                                   MEGHATÁROZÁSOK


  1. A „jóváhagyott felszerelés” jelenti az ellenőrző csoport feladatai

ellátásához szükséges eszközöket és műszereket, amelyeket a Technikai

Titkárság hitelesített összhangban a Technikai Titkárság által a jelen Melléklet

II. Rész 27. bekezdésének megfelelően készített szabályzattal. Az ilyen

felszerelés lehet az ellenőrző csoport által használható ügyviteli eszköz vagy

rögzítő anyag.

  2. Az „épület” amint azt a vegyifegyver-gyártó létesítmény fogalmáról szóló

II. Cikk említi, magába foglalja a különleges épületeket és a szabványos

épületeket.

  (a) „Különleges épület” jelenti:

            (i) bármely épületet, beleértve a föld alatti építményeket,

          amelyekben különleges berendezések vannak, gyártási vagy

          töltési elrendezésben,

            (ii) bármely épületet, beleértve a föld alatti építményeket,

          amelyek       megkülönböztető       jellegzetességeik    folytán

          különböznek azoktól az általánosan használt épületektől,

          amelyeket a jelen Egyezmény által nem tiltott vegyi gyártási

          vagy töltési tevékenységre használnak.

  (b) „Szabványos épület” jelent bármely épületet, beleértve a föld alatti

építményeket, amelyet a hatályos építési szabványok szerint építettek olyan

létesítményként, amely nem szolgál a II. Cikk 8. bekezdés (a) albekezdés (i)

pontjában felsorolt, bármely vegyület vagy korróziv vegyületek előállítására.

  3. „Rendkívüli ellenőrzés” jelenti a Részes Állam területén, joghatósága vagy

ellenőrzése alatti bármely más helyen található, bármely létesítmény vagy

helyszín ellenőrzését, amelyet egy másik Részes Állam kért a IX. Cikk 8-25.

bekezdései alapján.

  4. Az „egyedi szerves vegyület” jelent bármely vegyületet, amely a

vegyületek azon osztályához tartozik, amely szénvegyületekből áll, kivéve

oxidjait, szulfidjait és a fém-karbonátokat, amelyeket azonosítani lehet kémiai

elnevezésük, szerkezeti képletük szerint, ha az ismert, vagy a CAS

nyilvántartási száma szerint, ha ilyet kapott.

  5. A „berendezés” jelenti, amint azt a II. Cikkben a vegyifegyver-gyártó

létesítmény fogalmában említették, a különleges és a szabványos

berendezéseket.

  (a) A „különleges berendezés” jelenti:

            (i) a fő gyártási vonalat, beleértve a termék szintézisére,

          elválasztására, vagy tisztítására szolgáló bármely reaktort vagy

          berendezést, bármely, a végső technológiai szakaszban

          közvetlen hőátadásra szolgáló berendezést, mint amelyek a

          reaktorokban, vagy a termék-szétválasztásban vannak, továbbá

          bármely más berendezést, amely kapcsolatba kerülne bármely

          olyan vegyülettel, amelyet a II. Cikk 8. bekezdés (a)

          albekezdése (i) pontjában említettek, a létesítmény működése

          esetén;

           (ii) bármely vegyifegyver-töltő gépezet;


           (iii) bármely más berendezést, amelyet a létesítmény működése

          céljára terveztek, építettek, vagy szereltek fel, abból a célból,

          hogy az vegyifegyver-gyártó létesítményként üzemelhessen és

          így az különbözik a hatályban levő ipari, kereskedelmi

          szabványok szerint épített létesítményektől, amelyek nem

          állítanak elő a II. Cikk 8. bekezdés (a) albekezdés (i) pontjában

          felsorolt egyetlen vegyületet vagy korróziót kiváltó anyagot

          sem, ilyenek: a magas nikkeltartalmú ötvözetből vagy más

          korróziótűrő anyagból készült berendezések; különleges

          hulladék-ellenőrző,         hulladékkezelő,    légszűrő      vagy

          oldószer-visszanyerő berendezések; különleges szigetelt zárt

          részlegek és különleges biztonsági védőfalak; nem szabványos

          laboratóriumi berendezések, amelyeket vegyifegyverek céljára

          szolgáló mérgező vegyületek elemzésére használnak; egyedi

          tervezésű folyamat-ellenőrző készülékek vagy különleges

          berendezések tartalék alkatrészei;

  (b) A „szabványos berendezés” jelenti:

           (i) a vegyiparban általánosan használt termelőberendezéseket,

          amelyek nem tartoznak a különleges berendezések közé;

             (ii) más, egyébként a vegyiparban szokásosan használt

          berendezéseket, ilyenek a tűzoltó készülékek, védő- és

          biztonsági berendezések, orvosi eszközök, laboratóriumi

          eszközök vagy távközlési berendezések.

  6. A „létesítmény” a VI. Cikk szövegösszefüggésében jelent bármely ipari

üzemet az alábbi meghatározás szerint (”gyár”, „üzem” és „üzemegység”):

  (a) A „gyár” (művek, ipartelepek) jelenti egy vagy több üzem helyi

együttesét, amelynek közbeeső igazgatási szintjei vannak, továbbá egyetlen

irányítás alatt áll működési szempontból és olyan közös infrastruktúrával

rendelkezik mint

           (i) igazgatási és más hivatalok;

           (ii) javító- és karbantartó műhelyek;

           (iii) orvosi központ;

           (iv) közművek;

           (v) központi analitikai laboratórium;

           (vi) kutató- és fejlesztő laboratóriumok;

           (vii) központi szennyvíz- és hulladékkezelő övezet; továbbá

           (viii) áruraktár;

  (b) Az „üzem” (termelő üzem, műhely) jelenti azt a viszonylagosan önálló

területet, létesítményt vagy épületet, amelyben egy vagy több üzemegység van

kisegítő és közös olyan infrastruktúrával mint

           (i) kis létszámú irodai részleg;

            (ii) raktár/rakodó helyek az alapanyagok és a termékek

          számára;

           (iii) szennyvíz/hulladék rakodó/kezelő terület;

           (iv) ellenőrző/analitikai laboratórium;

           (v) elsősegélyhely/helyi egészségügyi részleg; továbbá

              (vi) nyilvántartási iratok a bejelentett vegyületeknek,

          alapanyagaiknak és a belőlük gyártott termék-vegyületeknek a

          gyárban, azon belüli és onnan kiinduló mozgásáról;

  (c) Az „üzemegység” (termelő egység, feldolgozó egység) jelenti a

berendezésegységek              összességét,       beleértve     az    edényzetet     és    az

edényzetrendszert, amelyek egy vegyület előállításához, feldolgozásához vagy

felhasználásához szükségesek.

  7. A „létesítmény-egyezmény” jelenti a Részes Állam és a Szervezet közötti

megállapodást vagy megegyezést egy meghatározott létesítmény tekintetében,

amely a IV., az V. és a VI. Cikk értelmében helyszíni ellenőrzés tárgya.


  8. A „fogadó állam” azt az államot jelenti, amelynek területén egy másik, a

jelen Egyezményben részes állam létesítményei vagy területei fekszenek,

amelyek a jelen Egyezmény szerint ellenőrzés alá tartoznak.

  9. Az „országon belüli kíséret” jelenti az ellenőrzés alatt álló Részes Állam,

vagy ha ez az eset, a Fogadó Állam által kijelölt személyeket, akik felkérés

esetén elkísérik és segítik az ellenőrző csoportot az országban való

tartózkodás időszaka alatt.

  10. Az „országban tartózkodás időszaka” jelenti azt az időtartamot, ami az

ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezésétől, a belépési ponton át az

Államból történő távozásáig tart.

  11. Az „első szemle” jelenti a létesítmények első helyszíni ellenőrzését, a III.,

IV., V. és a VI. Cikk és a jelen Melléklet értelmében tett nyilatkozatok

ellenőrzése végett.

  12. Az „ellenőrzött Részes Állam” jelenti azt a Részes Államot, amelynek

területén, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló helyen, a jelen

Egyezménynek megfelelően ellenőrzésre kerül sor, illetve olyan Részes

Államot, amelynek a Fogadó Állam területén levő létesítménye vagy területe

ilyen ellenőrzés tárgya; ugyanakkor ez a meghatározás nem terjed ki a jelen

Melléklet II. Rész 21. bekezdésében felsorolt Részes Államra.

  13. Az „ellenőr asszisztens” jelenti a Technikai Titkárság által, a jelen

Melléklet II. Rész A) Fejezete szerint kijelölt személyt, aki segíti az ellenőröket

az ellenőrzésben vagy a kiküldetés során mint orvosi, biztonsági vagy ügyviteli

személyzet vagy tolmács.

  14. Az „ellenőrzési megbízás” jelenti a Főigazgató által az ellenőrző

csoportnak adott utasításokat, egy meghatározott ellenőrzés lefolytatására.

  15. Az „ellenőrzési kézikönyv” jelenti azon további eljárásoknak a

gyűjteményét, amelyet az ellenőrzés lefolytatása tárgyában a Technikai

Titkárság állított össze.

  16. Az „ellenőrzés helyszíne” jelenti bármely olyan létesítményt vagy

területet, ahol ellenőrzést végeznek, és amelyet külön meghatároznak a

megfelelő létesítmény-egyezményben, az ellenőrzés iránti kérelemben vagy

megbízásban, illetve az ellenőrzés iránti kérelemben, ahogyan azt

kiterjesztették az alternatív vagy végleges kerületre.

  17. Az „ellenőrző csoport” jelenti az ellenőrök és az ellenőrzést segítők

csoportját, akiket a Főigazgató jelöl ki egy meghatározott ellenőrzés

lefolytatására.

  18. Az „ellenőr” jelenti azt a személyt, akit a Tecnikai Titkárság azért jelölt ki

a jelen Melléklet II. Rész A) Fejezetében rögzített eljárás szerint, hogy

ellenőrzést végezzen vagy szemleutat tegyen összhangban a jelen

Egyezménnyel.

  19. A „minta-egyezmény” jelenti azt a dokumentumot, amely leírja a Részes

Állam és a Szervezet közötti egyezmény általános formáját és tartalmát, és

amely a jelen Mellékletben meghatározott ellenőrzési szabályok teljesítéséről

szól.

  20. A „megfigyelő” jelenti a kérelmet előterjesztő vagy harmadik Részes

Állam képviselőjét, aki megfigyeli a rendkívüli ellenőrzést.

  21. A „kerület” a rendkívüli ellenőrzés esetén jelenti az ellenőrzött hely külső

határát, amelyet földrajzi koordinátákkal vagy térképbejegyzésekkel

határoznak meg.

  (a) a „kért kerület” jelenti az ellenőrzött hely kerületét, amelyet a jelen

Melléklet X. Rész 8. bekezdésével összhangban határoznak meg;


  (b) az „alternatív kerület” jelenti az ellenőrzés helyszínének kerületét,

amelyet a kért kerület alternatívájaként az ellenőrzött Részes Állam határoz

meg, és amelynek meg kell felelnie a jelen Melléklet X. Rész 17. bekezdésben

felsorolt követelményeknek;

  (c) a „végleges kerület” jelenti az ellenőrzött területnek az ellenőrző csoport

és az ellenőrzött Részes Állam közötti tárgyalásokon megállapított, a jelen

Melléklet X. Rész 16-21. bekezdéseivel összhangban álló végleges kerületét;

  (d) a „bejelentett kerület” jelenti a III., a IV., az V. és a VI. Cikknek

megfelelően bejelentett létesítmény külső határvonalait.

  22. Az „ellenőrzés időtartama” a IX. Cikk tekintetében azt az időtartamot

jelenti, amely az ellenőrző csoportnak az ellenőrzés helyszínéhez való

hozzáférés lehetővé tételével kezdődik és az ellenőrzés helyszínéről történő

elindulásig tart, nem számítva az ellenőrzés előtti, illetve az azt követő

tájékoztatók idejét.

  23. Az „ellenőrzés időtartama” a IV., az V. és a VI. Cikk tekintetében jelenti

az ellenőrző csoportnak az ellenőrzés helyszínére érkezéstől az ellenőrzés

helyszínéről történő elindulásig terjedő időtartamot, nem számítva az

ellenőrzés előtti, illetve azt követő tájékoztatók idejét.

  24. A „belépési pont/kilépési pont” jelenti azt a helyet, amelyet a jelen

Egyezmény szerinti ellenőrzéseket végrehajtó ellenőrző csoportok országba

érkezésére, illetve a feladatuk elvégzését követő elutazására jelölnek ki.

  25. A „kérelmező Részes Állam” jelenti azt a Részes Államot, amely a IX.

Cikk szerinti rendkívüli ellenőrzést kéri.

  26. A „tonna” metrikus tonnát jelent, azaz 1000 kilogrammot.

                                         II. RÉSZ

                    AZ ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

                  A) Ellenőrök és az ellenőr asszisztensek kijelölése

  1. Nem később mint 30 nappal a jelen Egyezmény hatálybalépését követően,

a Technikai Titkárság írásban közli az összes Részes Állammal a kijelölésre

javasolt ellenőrök és az ellenőr asszisztensek nevét, állampolgárságát és

rangját, továbbá képzettségük és szakmai gyakorlatuk leírását.

  2. Minden Részes Állam azonnal igazolja a kinevezésre javasolt ellenőrök és

ellenőr asszisztensek megküldött listájának átvételét. A Részes Állam írásban

értesíti a Technikai Titkárságot minden egyes ellenőr és ellenőr asszisztens

elfogadásáról, nem később mint 30 nappal a lista átvételének igazolását

követően. Minden az ezen a listán szereplő ellenőrt és ellenőr asszisztenst

kinevezettnek tekintenek, hacsak egy Részes Állam nem később, mint a lista

átvételének igazolását követő 30 napon belül, írásban bejelenti

visszautasítását.       A     Részes    Állam      belefoglalhatja       a    bejelentésébe

visszautasításának okát.

  Visszautasítás esetén, a javasolt ellenőr vagy ellenőr asszisztens nem

végezhet, illetve nem vehet részt ellenőrző tevékenységben a visszautasítást

bejelentő Részes Állam területén vagy bármely más joghatósága vagy

ellenőrzése alatti területen. A Technikai Titkárság szükség esetén további

javaslatokat tesz az eredeti lista kiegészítésére.


  3. A jelen Egyezmény szerinti ellenőrzési tevékenységet csak kinevezett

ellenőrök és ellenőr asszisztensek végezhetnek.

  4. Az 5. bekezdés rendelkezéseit megtartva a Részes Államnak joga van

tiltakozást bejelenteni egy már kijelölt ellenőrrel vagy ellenőr asszisztenssel

szemben. A Technikai Titkárságot írásban kell értesíteni a tiltakozásról, és

közölni kell annak okát. Az ilyen tiltakozás 30 nappal azt követően lép

hatályba, amikor azt a Technikai Titkárság megkapta. A Technikai Titkárság

azonnal értesíti az érintett Részes Államot az ellenőr vagy az ellenőr

asszisztens kijelölésének visszavonásáról.

  5. Az a Részes Állam, amelyet egy ellenőrzésről értesítettek, nem törekedhet

arra, hogy az ellenőrzést lefolytató csoportból az ellenőrző csoport listáján

szereplő bármelyik ellenőrt vagy ellenőr asszisztenst elmozdítson.

  6. Az egy Részes Állam által elfogadott, és számára kijelölt ellenőr és ellenőr

asszisztens személyek számának elegendőnek kell lenni arra, hogy az

ellenőrök vagy ellenőr asszisztensek rendelkezésre álljanak és váltsák

egymást.

  7. Amennyiben a Főigazgató véleménye szerint a javasolt ellenőrök és

ellenőr asszisztensek el nem fogadása megakadályozza elegendő számú

ellenőr és ellenőr asszisztens kijelölését, vagy más módon hátráltatja a

Technikai Titkárság feladatainak hatékony ellátását, a Főigazgató a

Végrehajtó Tanácshoz terjesztheti az ügyet.

  8. Amennyiben az ellenőrök és ellenőr asszisztensek fentiekben említett

listájának kiegészítése szükséges vagy azt kérték, az újonnan belépő ellenőrök

és az ellenőr asszisztensek kijelölése ugyanazon módszer szerint történik,

ahogyan azt a kezdeti lista tekintetében meghatározták.

  9. Azon ellenőrzési csoport tagjait, akik egy Részes Állam olyan

létesítményeit ellenőrzik, amelyek egy másik Részes Állam területén

találhatók, a jelen Mellékletben meghatározott eljárásnak megfelelően kell

kijelölni, és ezt mind az ellenőrzött Részes Államra mind a Fogadó Részes

Államra alkalmazni kell.

                              B) Kiváltságok és mentességek

  10. Minden Részes Állam nem később, mint 30 nappal azután, hogy igazolta

az ellenőrök és az ellenőr asszisztensek listájának vagy azok változtatásainak

átvételét, többszöri belépő/kilépő és/vagy átutazó vízumot vagy más olyan

okmányt bocsát minden egyes ellenőr vagy ellenőr asszisztens rendelkezésére,

amely lehetővé teszi belépésüket és tartózkodásukat az ezen Részes Állam

területén, ellenőrzési tevékenység céljából. Ezeknek a dokumentumoknak a

Technikai Titkárságnak történt átadásuktól számítva legalább két évig

érvényesnek kell lenni.

  11. Funkcióik hatékony ellátására, az ellenőröknek és az ellenőr

asszisztenseknek kiváltságokat és mentességeket kell nyújtani az (a)-(i)

albekezdésekben foglaltak szerint. A kiváltságokat és mentességeket a jelen

Egyezmény érdekében kell adni az ellenőrző csoport tagjainak nem pedig az

egyének saját személyes hasznára. Az ilyen kiváltságokat és mentességeket az

ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Állam területére érkezésüktől az

onnan való elutazásukig terjedő teljes időszakra nyújtják nekik, továbbá azt

követően is, az előző, hivatalos feladataik ellátása során kifejtett

tevékenységük tekintetében.


  (a) Az ellenőrző csoport tagjai számára a diplomáciai képviselőknek, az

1961. április 18-án aláírt, a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés

29. Cikke szerint biztosított sérthetetlenséget kell megadni.

  (b) A jelen Egyezmény szerinti ellenőrző tevékenységet folytató ellenőrző

csoport által elfoglalt lakóhelyek és hivatali helységek azt a sérthetetlenséget

és védelmet élvezik, amelyet a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi

Szerződés 30. Cikk 1. bekezdése szerint a diplomáciai képviselő helységei

élveznek.

  (c) Az ellenőrző csoport dokumentumai, levelezése, beleértve a

feljegyzéseiket is, élvezik a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés

30. Cikk 2. bekezdése szerint a diplomáciai képviselő minden dokumentuma és

levelezése számára nyújtott sérthetetlenséget. Az ellenőrző csoportnak joga

van rejtjeleket használni a Technikai Titkársággal való távközlési kapcsolatai

során.

  (d) A minták és az ellenőrző csoport tagjai által szállított jóváhagyott

felszerelés a jelen Egyezménybe foglalt rendelkezések céljai tekintetében

sérthetetlenek, továbbá mentesek minden vám alól. A veszélyes anyagokat

tartalmazó mintákat a vonatkozó szabályokkal összhangban kell szállítani.

  (e) Az ellenőrző csoport tagjainak a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi

Szerződés 31. Cikk 1., 2. és 3. bekezdésében a diplomáciai képviselőknek

nyújtott mentességeket kell megadni.

  (f) A jelen Egyezményben előírt tevékenységet megvalósító ellenőrző csoport

tagjai mentesülnek illetékektől és adóktól, ahogyan azt a diplomáciai

kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés 34. Cikke biztosítja a diplomáciai

képviselő számára.

  (g) Az ellenőrző csoport tagjai bevihetik bármely vám vagy hasonló illeték

megfizetése nélkül a személyes használatukra szolgáló tárgyakat az

ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Részes Állam területére, kivéve

azokat, amelyek kivitele vagy behozatala jogszabályilag tiltott vagy a

vesztegzár előírások szerint ellenőrzés alá esik.

  (h) Az ellenőrző csoport tagjai számára ugyanazokat a valuta és átváltási

könnyítéseket kell biztosítani mint a külföldi kormányok ideiglenes hivatalos

kiküldetést teljesítő képviselőinek.

  (i) Az ellenőrző csoport tagja semmiféle személyes haszon szerzésére

irányuló szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet sem fejthet ki az

ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Állam területén.

  12. Az ellenőrzés alá nem vont Részes Állam területén történő átutazáskor az

ellenőrző csoport tagjai a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés 40.

Cikk 1. bekezdése által a diplomáciai képviselőnek nyújtott kiváltságokban és

mentességekben részesülnek. Az általuk vitt dokumentumok, illetve levelezés,

beleértve a feljegyzéseket, továbbá a minták és jóváhagyott felszerelés a 11.

bekezdés (c) és (d) albekezdései szerinti kiváltságokban és mentességekben

részesülnek.

  13. Kiváltságaik és mentességeik sérelme nélkül az ellenőrző csoport tagjai

kötelesek tiszteletben tartani az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Állam

törvényeit       és   szabályait,     továbbá      oly    mértékben,        amennyire       ez

összeegyeztethető az ellenőrzési megbízással, nem avatkozhatnak be az ezen

Állam belügyeibe. Ha az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Részes Állam

úgy véli, hogy a jelen Mellékletben felsorolt kiváltságokkal és mentességekkel

visszaéltek, a Részes Állam és a Főigazgató konzultációt folytatnak az ezen

visszaélés megtörténtének megállapítására, és ha ezt állapítják meg, meg kell

akadályozni annak megismétlődését.


  14. A Főigazgató lemondhat az ellenőrző csoport tagjai joghatóság alóli

mentességéről, ha az a véleménye, hogy a mentesség meggátolná az igazság

érvényesülését, továbbá hogy azokról le lehet mondani a jelen Egyezmény

rendelkezései végrehajtásának sérelme nélkül. A lemondásnak mindig

kifejezettnek kell lennie.

  15. A megfigyelők ugyanazokban a kiváltságokban és mentességekben

részesülnek, mint a jelen Fejezet szerint az ellenőrök, kivéve a 11. bekezdés

(d) albekezdése szerintieket.

                                 C) Állandó rendelkezések

  Belépési pontok

  16. Minden Részes Államnak ki kell jelölni a belépési pontokat és a

megfelelő információkat a Technikai Titkárság rendelkezésére kell bocsátani,

nem később mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba

lépett. Ezeket a belépési pontokat úgy kell kijelölni, hogy az ellenőrző csoport

elérhesse az ellenőrzés helyszínét, legalább egy belépési pontról 12 óra alatt.

A belépési pontok helyét a Technikai Titkárság útján minden Részes Állammal

közölni kell.

  17. Minden Részes Állam megváltoztathatja a belépési pontokat, értesítve az

ilyen változtatásokról a Technikai Titkárságot. Az ilyen változtatások 30

nappal azután lépnek hatályba, ahogy a Technikai Titkárság megkapta az

értesítést, hogy értesíthesse az összes többi Részes Államot.

  18. Amennyiben a Technikai Titkárság úgy látja, hogy a belépési pontok

száma nem elegendő az ellenőrzések időbeni megvalósításához, vagy a Részes

Állam által javasolt változtatások megakadályozhatják az ellenőrzések időbeli

végrehajtását, konzultációkat kezdeményez a Részes Állammal a probléma

megoldására.

  19. Abban az esetben, ha az ellenőrzött Részes Állam létesítményei vagy

körzetei egy Fogadó Részes Állam területén helyezkednek el, vagy a belépési

ponttól az ellenőrizendő létesítmény vagy körzet elérése más Részes Állam

területén való átutazást igényel, az ellenőrzött Részes Államnak gyakorolni

kell jogait, és teljesíteni kötelezettségeit az ilyen ellenőrzésre vonatkozóan,

összhangban a jelen Melléklettel. A Fogadó Részes Államnak elő kell segítenie

az ilyen létesítmények és körzetek ellenőrzését és meg kell adnia a szükséges

támogatást ahhoz, hogy az ellenőrző csoport időben és hatékonyan

teljesíthesse feladatait. Azon Részes Államok, amelyek területén való átutazás

szükséges az ellenőrzött Részes Állam létesítményeinek és körzeteinek

ellenőrzéséhez, megkönnyítik az ilyen átutazást.

  20. Abban az esetben, ha egy ellenőrzött Részes Állam létesítményei vagy

körzetei egy olyan állam területén vannak, amely nem részese a jelen

Egyezménynek, az ellenőrzött Részes Állam minden szükséges intézkedést

megtesz annak biztosítására, hogy az ezen létesítmények és körzetek

ellenőrzésére sor kerülhessen a jelen Melléklet rendelkezéseivel összhangban.

Az a Részes Állam, amelynek egy vagy több létesítménye vagy körzete van

egy, a jelen Egyezményben nem Részes Állam területén, minden szükséges

intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a Fogadó Állam fogadja az ezen

Részes Állam számára kijelölt ellenőröket és segítőket. Amennyiben az

ellenőrzött Részes Állam nem tudja biztosítani a belépést, bizonyítania kell,

hogy minden szükséges intézkedést megtett a belépés biztosítására.


  21. Abban az esetben, ha az ellenőrizni kívánt létesítmények vagy körzetek

egy Részes Állam területén vannak, de ez a hely egy, a jelen Egyezményben

nem Részes Állam joghatósága alá tartozik vagy ellenőrzése alatt áll, a Részes

Állam minden lehetséges, egy ellenőrzött Részes Államtól és egy Fogadó

Részes Államtól elvárható lépést megtesz annak biztosítására, hogy az ilyen

létesítmények és körzetek ellenőrzésére sor kerülhessen a jelen Melléklet

rendelkezéseivel összhangban. Ha a Részes Állam nem képes biztosítani a

belépést ezekbe a létesítményekbe és körzetekbe, bizonyítania kell, hogy

minden szükséges intézkedést megtett a belépés biztosítására. Ezt a

bekezdést nem kell alkalmazni akkor, ha az ellenőrizni kívánt létesítmények és

körzetek a Részes Államéi.

  Rendelkezések nem menetrend szerinti repülőgép használatára

  22. A IX. Cikk szerinti ellenőrzések és más ellenőrzések céljából,

amennyiben az időben történő utazás nem vihető keresztül a menetrend

szerinti kereskedelmi szállítás útján, az ellenőrző csoportnak szüksége lehet a

Technikai Titkárság tulajdonában álló vagy általa bérelt repülőgép

használatára. Nem később, mint 30 nappal azt követően, hogy a jelen

Egyezmény számára hatályba lépett, minden Részes Állam tájékoztatja a

Technikai Titkárságot arról az állandó diplomáciai azonosító számról, amely az

ellenőrző csoportoknak és az ellenőrzéshez szükséges berendezéseknek az

ellenőrzés helyszínére és onnan elszállítására szolgáló nem menetrend szerinti

repülőgépek repüléséhez, illetve be- és kiléptetéséhez kell. A repülőgépek

közlekedése a kijelölt belépési pontig vagy ponttól olyan meglevő nemzetközi

légifolyosókon történik, amelyekben a Részes Államok és a Technikai

Titkárság megállapodnak ilyen diplomáciai azonosítás alapjául.

  23. Amikor nem menetrend szerinti repülőgép használatára kerül sor, a

Technikai Titkárság az ellenőrzött Részes Államnak megadja a repülési tervet

a Nemzeti Hatóságon keresztül, amely tartalmazza a repülőgép repülését attól

a repülőtértől, amelyről a repülőgép utoljára felszáll mielőtt belépne azon

Állam légterébe, ahol az ellenőrzés helye található, a belépési pontig, nem

kevesebb, mint 6 órával a repülőtérről történő felszállás tervezett ideje előtt.

Az ilyen tervet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek a polgári

repülőgépre alkalmazandó szabályai szerint kell besorolni. A Techikai

Titkárság a saját vagy általa bérelt járatoknál, minden egyes repülési terv

Megjegyzések részében feltünteti a diplomáciai azonosító számot, továbbá a

megfelelő bejegyzést, amely a repülőgépet mint ellenőrzést végrehajtó

repülőgépet azonosítja.

  24. Nem kevesebb, mint 3 órával az ellenőrző csoportnak az ellenőrzés helye

szerinti Állam légterébe történő belépést megelőző, utolsó repülőtérről való

indulása előtt, az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Részes Állam

biztosítja, hogy a 23. bekezdésnek megfelelően készített repülési tervet

besorolják, így az ellenőrző csoport a tervezett időben érhet a belépési pontra.

  25. Az ellenőrzött Részes Állam parkolást, biztonsági védelmet,

szervizszolgáltatást és üzemanyagot biztosít a Techikai Titkárság igénye

szerint az ellenőrző csoport repülőgépének a belépési pontnál, ha a repülőgép

a Technikai Titkárság tulajdona, vagy azt a Technikai Titkárság bérli. Az ilyen

repülőgépet nem terheli leszállási díj, felszállási adó vagy más hasonló

költség. A Technikai Titkárság fedezi az üzemanyag, a biztonsági védelem és a

szervizszolgáltatás költségeit.


   Adminisztratív rendelkezések

   26. Az ellenőrzött Részes Állam ellátja az ellenőrző csoportot, vagy

intézkedik erre, a szükséges távközlési eszközökkel, tolmácsszolgáltatással,

illetve a meghallgatások és egyéb feladatok teljesítéséhez szállítással, a

munkavégzés helyével, szállással, étkezéssel és orvosi ellátással. Ilyen

tekintetben a Szervezet visszatéríti az ellenőrzött Részes Államnak az

ellenőrző csoporttal kapcsolatos költségeket.

   Jóváhagyott felszerelés

   27. A 29. bekezdést figyelembe véve az ellenőrzött Részes Állam nem

korlátozhatja az ellenőrző csoportot, hogy az ellenőrzés helyszínére vigyen

olyan felszerelést, amelyeket a 28. bekezdéssel összhangban jóváhagytak,

melyek a Technikai Titkárság meghatározása szerint szükségesek az

ellenőrzés követelményeinek teljesítéséhez. A Technikai Titkárság készíti el és

szükség szerint napra késszé teszi a jóváhagyott felszerelés listáját, amelyek a

fenti célokra szükségesek lehetnek, továbbá az ilyen felszerelésekre vonatkozó

szabályokat, összhangban a jelen Melléklettel. A Technikai Titkárságnak a

jóváhagyott felszerelés listáját, illetve az erre vonatkozó szabályokat úgy kell

megállapítani, hogy bármely fajta létesítményben, ahol az ilyen felszerelés

használatára sor kerülhet, biztonságosan lehessen használni. A jóváhagyott

felszerelés listáját az Értekezlet hagyja jóvá, a VIII. Cikk 21. bekezdése (i)

pontjának megfelelően.

   28. A felszerelési tárgyak a Technikai Titkárság őrizetében vannak, továbbá

a Technikai Titkárság választja ki, hitelesíti és hagyja jóvá azokat. A Technikai

Titkárság a lehetséges mértékig azokat a felszerelési eszközöket választja ki,

amelyeket speciálisan a kívánt ellenőrzés adott fajtájához terveztek. A

kiválasztott és jóváhagyott eszközöket különösen az illetéktelen átalakítással

szemben óvni kell.

   29. Az ellenőrzött Részes Államnak joga van az előírt időkeret sérelme nélkül

ellenőrizni a felszerelést az ellenőrző csoport tagjai jelenlétében a belépési

pontnál, az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Állam területére behozott

vagy onnan kivitt felszerelés azonosságának megállapítására. Az ilyen

azonosítás előmozdítására a Technikai Titkárságnak olyan dokumentumokat és

rajzokat kell csatolni, amelyek a felszerelés kiválasztásának és jóváhagyásának

hitelességét igazolják. A felszerelés ellenőrzése az ellenőrzött Részes Állam

számára is bizonyítja, hogy a felszerelés megegyezik a meghatározott típusú

ellenőrzéshez jóváhagyott felszerelés leírásával.

   Az ellenőrzött Részes Állam kizárhatja a leírással nem egyező felszerelést

vagy a fentiekben említett hitelesítő okmánnyal és rajzokkal nem rendelkező

felszerelést. A felszerelés ellenőrzésére vonatkozó eljárást az Értekezlet

tárgyalja meg és hagyja jóvá, a VIII. Cikk 21. bekezdése (i) pontjával

összhangban.

   30. Abban az esetben, ha az ellenőrző csoport szükségesnek tartja a

helyszínen levő, de nem a Technikai Titkársághoz tartozó felszerelési eszköz

használatát és kéri az ellenőrzött Részes Államtól, hogy tegye lehetővé annak

használatát, az ellenőrzött Részes Államnak lehetőségei szerint teljesítenie

kell a kérést.


                      D) Ellenőrzést megelőző tevékenységek

  Bejelentés

  31. A Főigazgatónak értesíteni kell a Részes Államot az ellenőrző csoportnak

a belépési pontra való érkezését megelőzően az előírt időhatáron belül, az

ellenőrzés megvalósítósára irányuló szándékáról.

  32. A Főigazgató értesítése a következő információkat tartalmazza:

  (a) az ellenőrzés fajtája;

  (b) a belépési pont;

  (c) a belépési pontra érkezés napja és tervezett órája;

  (d) a belépési pontra érkezés eszköze;

  (e) az ellenőrizendő helyszín;

  (f) az ellenőrök és az ellenőr asszisztensek neve; továbbá

  (g) szükség esetén különjáratoknál a repülőgép beléptetési azonosító jele.

  33. Az ellenőrzött Részes Állam igazolja az ellenőrzési szándékról szóló, a

Technikai Titkárság által továbbított értesítés vételét, nem később mint egy

órával az ilyen értesítés vételét követően.

  34. Amennyiben egy Részes Államnak más Részes Állam területén levő

létesítménye ellenőrzésére kerülne sor, mindkét Részes Államot egyidejűleg

kell értesíteni a 31. és 32. bekezdésnek megfelelően.

  Belépés az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Állam területére, és

utazás az ellenőrzés helyszínére

  35. Az ellenőrzött Részes Államnak vagy a Fogadó Részes Államnak,

amelyeket értesítettek az ellenőrző csoport érkezéséről, biztosítania kell az

azonnali belépésüket a területre, továbbá országon belüli kísérettel vagy más

hatalmukban levő minden módon biztosítani kell az ellenőrző csoport,

felszerelései és eszközei biztonságos átszállítását a belépési ponttól az

ellenőrzés helyszínére, illetve egy kilépési pontig.

  36. Az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Részes Állam szükség szerint

segítséget nyújt abban, hogy az ellenőrző csoport nem több mint 12 órával a

belépési pontra érkezést követően elérje az ellenőrzés helyszínét.

  Ellenőrzést megelőző tájékoztató

  37. Az ellenőrzés helyszínére érkezéskor és az ellenőrzés megkezdését

megelőzően az ellenőrző csoport rövid tájékoztatást kap a létesítmény

képviselőitől, térképek és más megfelelő dokumentumok segítségével a

létesítményről, az ott folyó tevékenységről, a biztonsági intézkedésekről,

továbbá       az    ellenőrzéshez      szükséges       adminisztratív       és    logisztikai

intézkedésekről. A tájékoztatással töltött időt a szükséges legrövidebb

tartamra kell korlátozni és ez egy esetben sem haladhatja meg a három órát.

                            E) Az ellenőrzések lefolytatása

  Általános szabályok


  38. Az ellenőrző csoport tagjai tevékenységüket a jelen Egyezmény

rendelkezéseivel, továbbá a Főigazgató által megállapított szabályokkal,

valamint       a     Részes       Államok     és      a    Szervezet        között     kötött

létesítményegyezménnyel összhangban végzik.

  39. Az ellenőrző csoportnak szigorúan tartania kell magát a Főigazgató által

adott ellenőrzési megbízáshoz. Tartózkodni kell a megbízáson túli

tevékenységtől.

  40. Az ellenőrző csoportnak tevékenységét úgy kell folytatnia, hogy

feladatait időben és hatékonyan elvégezze, továbbá a lehető legkevesebb

alkalmatlankodást okozza az ellenőrzött Részes Államnak vagy a Fogadó

Államnak, és lehető legkevésbé zavarja az ellenőrzött létesítményt vagy

körzetét. Az ellenőrző csoportnak el kell kerülni a létesítmény működésének

szükségtelen akadályozását vagy késleltetését, illetve el kell kerülni

biztonsága befolyásolását. Az ellenőrző csoport kifejezetten nem működtethet

semmiféle berendezést. Ha az ellenőrök úgy találják, hogy megbízatásuk

teljesítéséhez egy meghatározott művelet végrehajtására van szükség a

létesítményben, fel kell kérni az ellenőrzés alatt álló létesítmény kijelölt

képviselőjét annak elvégzésére. A képviselő a lehetséges mértékig teljesíti a

kérést.

  41. Amennyiben ezt az ellenőrzött Részes Állam kéri, feladataiknak az

ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Államban történő teljesítése során, az

ellenőrző csoport tagjait az ellenőrzött Részes Állam képviselői kísérik, de

emiatt az ellenőrző csoportot nem késleltethetik vagy akadályozhatják

feladatai végrehajtásában.

  42. Az ellenőrzés lefolytatásának részletes eljárási szabályait, az ellenőrzési

kézikönyvébe történő felvétel céljából a Technikai Titkárságnak ki kell

dolgozni, figyelembe véve az Értekezlet által a VIII. Cikk 21. bekezdés (i)

pontjának megfelelően megtárgyalt és jóváhagyott irányelveket.

  Biztonság

  43. Feladataik ellátása során az ellenőröknek és az ellenőr asszisztenseknek

tiszteletben kell tartani az ellenőrzött helyszín biztonsági előírásait, beleértve

a létesítményen belül felügyelet alatt álló környezet védelmére és a személyes

biztonságra vonatkozókat is. Az ilyen követelmények érvényesítésére az

Értekezlet részletes eljárási szabályokat tárgyal meg és hagy jóvá a VIII. Cikk

21. bekezdés (i) pontja szerint.

  Összeköttetés

  44. Az ellenőröknek joguk van az országban tartózkodás során

összeköttetésbe lépni a Technikai Titkárság központjával. Ebből a célból

használhatják saját, kellően hitelesített, jóváhagyott berendezéseiket, továbbá

kérhetik az ellenőrzött Részes Államtól vagy a Fogadó Államtól, tegyék

lehetővé más híradástechnika igénybevételét. Az ellenőrző csoport jogosult

használni saját kétirányú rádió-távközlési rendszerét, a kerületben járőröző

személyzet és az ellenőrző csoport más tagjai között.

  Az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam jogai


  45. Az ellenőrző csoport, a jelen Egyezmény vonatkozó cikkeivel és

mellékleteivel, valamint a létesítmény-egyezménnyel és az ellenőrzési

kézikönyvben rögzített eljárásokkal összhangban jogosult az ellenőrzés

helyszínéhez akadálytalanul hozzáférni. Az ellenőrzendő tételeket az ellenőrök

választják ki.

  46. Az ellenőröknek joguk van a létesítmény személyzetének bármely tagját

meghallgatni az ellenőrzött Részes Állam képviselőjének jelenlétében abból a

célból, hogy megállapítsák a vonatkozó tényeket. Az ellenőrök csak az

ellenőrzés megvalósításához szükséges információkat és adatokat kérhetik, az

ellenőrzött Részes Államnak rendelkezésre kell bocsátani a kért információt.

Az ellenőrzött Részes Államnak joga van ellenezni azokat a létesítmény

személyzete tagjának feltett kérdéseket, amelyeket nem tart az ellenőrzés

tárgyához tartozónak. Ha az ellenőrző csoport vezetője ellenvéleményt

nyilvánít és azokat tárgyhoz tartozónak tartja, a kérdést írásban kell eljuttatni

az ellenőrzött Részes Államnak, kérve válaszát. Az ellenőrző csoport rögzítheti

bármely meghallgatás engedélyezése, megválaszolandó kérdés vagy adandó

magyarázat elutasítását az ellenőrzésről szóló jelentés azon részében, amely

az ellenőrzött Részes Állam együttműködésével foglalkozik.

  47. Az ellenőröknek joguk van ellenőrizni azt a dokumentációt vagy

feljegyzéseket, amelyeket megbízatásuk teljesítése szempontjából lényegesnek

tartanak.

  48. Az ellenőrök jogosultak fényképek készítését kérni az ellenőrzött Részes

Állam vagy az ellenőrzött létesítmény képviselőitől. Biztosítani kell az azonnal

előhívható fényképfelvételek készítésének lehetőségét. Az ellenőrző csoport

dönti el, megfelelnek-e a fényképfelvételek kérésüknek, ha nem, új

fényképfelvételt kell készíteni. Az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes

Állam minden fényképfelvétel egy másolatát megtartja.

  49. Az ellenőrzött Részes Állam képviselői jogosultak az ellenőrző csoport

által végrehajtott valamennyi ellenőrzési tevékenység megfigyelésére.

  50. Az ellenőrzött Részes Állam, kérésére megkapja a Technikai Titkárságtól

a létesítményről összegyűjtött információk és adatok másolatát.

  51. Az ellenőröknek joguk van felvilágosítást kérni az ellenőrzés során

felmerült kételyekkel kapcsolatosan. Ezeket a kérdéseket azonnal fel kell tenni

az ellenőrzött Részes Állam képviselője útján. Az ellenőrzött Részes Állam

képviselője az ellenőrzés folyamán megadja az ellenőrző csoportnak azt a

felvilágosítást, amely a kétely eloszlatásához szükséges lehet. Ha az ellenőrzés

helyszínén belül található tárggyal vagy épülettel kapcsolatos kérdések nem

tisztázódnak, a tárgyat vagy épületet, kérelemre le kell fényképezni abból a

célból, hogy tisztázzák természetét és rendeltetését. Ha a kételyt nem lehet

eloszlatni az ellenőrzés folyamán, az ellenőröknek ezt azonnal jelenteni kell a

Technikai Titkárságnak. Az ellenőröknek, az ellenőrzésről szóló jelentésükbe

fel kell venni bármely ilyen meg nem oldott kérdést, a tisztázásukra vonatkozó

felvilágosításokat és minden ott készített fénykép másolatát.

  Minták vétele, kezelése és elemzése

  52. Az ellenőrzött Részes Állam vagy az ellenőrzött létesítmény képviselői

vesznek mintát az ellenőrző csoport kérésére, az ellenőrök jelenlétében.

Amennyiben így egyeznek meg előzetesen, az ellenőrzött Részes Állam vagy az

ellenőrzött létesítmény képviselőivel, az ellenőrző csoport maga is vehet

mintát.


  53. Ahol ez lehetséges, a minták elemzését a helyszínen kell elvégezni. Az

ellenőrző csoportnak joga van a mintákat a magával hozott jóváhagyott

felszerelésekkel a helyszínen elemezni. Az ellenőrző csoport kérésére, az

ellenőrzött Részes Állam, összhangban megegyezett eljárásokkal, segítséget

nyújt a minták helyszíni elemzéséhez. Alternatívaként az ellenőrző csoport

kérheti, hogy a helyszíni elemzést jelenlétében hajtsák végre.

  54. Az ellenőrzött Részes Államnak joga van minden minta egy részét

visszatartani vagy kettős mintát venni, illetve jelen lenni a minták helyszíni

elemzésénél.

  55. Az ellenőrző csoport, ha szükségesnek tartja, elküldi a mintákat

helyszínen kívüli elemzésre a Szervezet által kijelölt laboratóriumokba.

  56. A Főigazgató felelős elsődlegesen a minták biztonságáért,

sértetlenségéért        és    fennmaradásáért, továbbá              a    helyszínen      kívül

végrehajtandó elemzésre továbbított minták bizalmas kezeléséért. Az

Értekezlet által, a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) pontjának megfelelően

megtárgyalt és jóváhagyott eljárások szerint, annak biztosítására, hogy az

felvételre kerüljön az Ellenőrzési Kézikönyvbe, a Főigazgató:

  (a) létrehozza a minták vételét, kezelését, szállítását és elemzését szabályozó

szigorú rendszert;

  (b) hitelesíti a különféle elemzések elvégzésére kijelölt laboratóriumokat;

  (c) felügyeli az ilyen kijelölt laboratóriumok eszközeinek és eljárásainak, a

mozgó analitikai eszközöknek és eljárásoknak a szabványosítását, figyelemmel

kíséri ezen laboratóriumok, mozgó eszközök és eljárások hitelesítésével

kapcsolatos minőségi ellenőrzést és szabványokat;

  (d) kiválasztja a kijelölt laboratóriumok közül azokat, amelyek a különleges

ellenőrzések analitikai és más funkcióit látják el.

  57. Amennyiben helyszínen kívüli elemzésre kerül sor, a mintákat legalább

két kijelölt laboratóriumban kell megvizsgálni. A Technikai Titkárság biztosítja

az elemzés eredményes lefolytatását. A Technikai Titkárság számol el a

mintákkal, ezért bármely fel nem használt mintát vagy ebből származó részt

vissza kell juttatni a Technikai Titkárságnak.

  58. A Technikai Titkárság állítja össze a minták laboratóriumi elemzésének a

jelen Egyezmény teljesítésével kapcsolatos eredményeit és azokat beépíti az

ellenőrzésről szóló zárójelentésbe. A Technikai Titkárság jelentésébe be kell

venni a kijelölt laboratóriumok által használt eszközökre és módszerekre

vonatkozó részletes információt.

  Az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítása

  59. Az ellenőrzés időtartamát az ellenőrzött Részes Állam képviselőjének

egyetértésével meg lehet hosszabbítani.

  Ellenőrzés utáni tájékoztató


  60. Az ellenőrzés befejezésekor az ellenőrző csoport találkozik az ellenőrzött

Részes Állam és az ellenőrzött helyszínért felelős személyzet képviselőivel,

hogy áttekintsék az ellenőrző csoport előzetes megállapításait és tisztázzanak

bármely kételyt. Az ellenőrző csoport az ellenőrzött Részes Állam képviselői

rendelkezésére         bocsátja      írásban,     szabványos         formában        előzetes

megállapításait, minden a helyszínről elviendő, összegyűjtött mintával, írásos

információk és adatok másolataival és más anyagokkal együtt. Az okmányt az

ellenőrző csoport vezetője írja alá. Jelezve, hogy tudomásul vette az okmány

tartalmát, az ellenőrzött Részes Állam képviselője ugyancsak aláírja az

okmányt. Ezt a találkozót az ellenőrzés befejezését követő 24 órán belül kell

megtartani.

                                        F) Elutazás

  61. Az ellenőrzést követő eljárások befejezésekor, az ellenőrző csoport

amilyen gyorsan csak lehetséges, elhagyja az ellenőrzött Részes Állam vagy a

Fogadó Állam területét.

                                       G) Jelentések

  62. Nem később, mint az ellenőrzés befejezését követő 10 napon belül az

ellenőrök elkészítik tényszerű zárójelentésüket                     az általuk        végzett

tevékenységről és megállapításaikról. Ez csupán a jelen Egyezmény

betartásával kapcsolatos tényeket tartalmazza az ellenőrzési megbízással

összhangban. A jelentés tájékoztat arról is, hogy az ellenőrzött Részes Állam

milyen módon működött együtt az ellenőrző csoporttal. Az ellenőrök

különvéleményét a jelentéshez lehet mellékelni. A jelentést bizalmasan kell

kezelni.

  63. A zárójelentést azonnal meg kell küldeni az ellenőrzött Részes Államnak.

Bármely olyan írásos észrevételt, amelyet a Részes Állam a megállapításokkal

kapcsolatban azonnal megtehet, mellékelni kell. A zárójelentést, az ellenőrzött

Részes Állam csatolt észrevételeivel egyetemben meg kell küldeni a

Főigazgatónak, az ellenőrzést követő 30 napon belül.

  64. Ha a jelentés kétséges elemeket tartalmaz, vagy a Nemzeti Hatóság és

az ellenőrök közötti együttműködés nem éri el az elvárt mértéket, a

Főigazgató felvilágosítást kér a Részes Államtól.

  65. Ha a kétségeket nem lehet eloszlatni, vagy a megállapított tények

természete olyan, amelyek szerint vélhető, hogy a jelen Egyezmény szerinti

kötelezettségek nem teljesülnek, a Főigazgató késedelem nélkül tájékoztatja a

Végrehajtó Tanácsot.

                    H) Az általános rendelkezések alkalmazása

  66. A jelen Rész rendelkezéseit kell alkalmazni a jelen Egyezmény szerint

végrehajtott minden ellenőrzésre, kivéve, amikor a jelen Rész rendelkezései

eltérnek a jelen Melléklet III-XI. Részek szerinti meghatározott ellenőrzésekre

vonatkozó rendelkezésektől, amely esetben ez utóbbiak részesülnek előnyben.


                                         III. RÉSZ

    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A IV., V. ÉS A VI. CIKK 3. BEKEZDÉSE

                   SZERINTI ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEKHEZ

                   A) Első szemlék és létesítmény-egyezmények

  1. Minden, a IV., V. és a VI. Cikk 3. bekezdése szerint helyszíni ellenőrzés alá

tartozó, bejelentett létesítmény, közvetlenül a bejelentést követően ellenőrzést

kap. Az ilyen létesítmény ellenőrzésének célja a szolgáltatott információk

megerősítése és további információ megszerzése, amely szükséges a jövőbeni,

a létesítménynél végzendő ellenőrzés megtervezéséhez - beleértve a helyszíni

szemlét, és a helyszínen levő berendezésekkel végzendő folyamatos

megfigyelést -, valamint a létesítmény-egyezmények kidolgozásához.

  2. A Részes Államoknak biztosítaniuk kell, hogy a Technikai Titkárság a

nyilatkozatok ellenőrzését és a rendszeres ellenőrzési intézkedéseket

megkezdhesse minden létesítménynél, a jelen Egyezmény számukra történt

hatálybalépését követően a meghatározott időtartamon belül.

  3. Valamennyi Részes Államnak létesítmény-egyezményt kell kötni a

Szervezettel, minden egyes bejelentett és a IV., V., továbbá a VI. Cikk 3.

bekezdése szerint helyszíni ellenőrzés alá tartozó létesítményre vonatkozóan.

  4. A létesítmény-egyezményeket a jelen Egyezménynek a Részes Államra

vonatkozó hatálybalépésétől, vagy a létesítmény első bejelentésétől számított

180 napon belül el kell készíteni, kivéve amikor vegyifegyver-megsemmisítő

létesítményről van szó, amelyekre az 5-7. bekezdést kell alkalmazni.

  5. Az olyan vegyifegyver-megsemmisítő létesítmény esetén, amely több mint

egy évvel azután kezdi meg működését, hogy a jelen Egyezmény a Részes

Állam számára hatályba lépett, a létesítmény-egyezményt a létesítmény

működését megelőzően 180 nappal kell elkészíteni.

  6. Az olyan vegyifegyver-megsemmisítő létesítmény esetében, amely a jelen

Egyezménynek a Részes Állam számára történt hatálybalépésekor üzemben

van, vagy működését megkezdi kevesebb, mint egy évvel ezután, a

létesítmény-egyezményt 210 nappal a jelen Egyezménynek a Részes Állam

számára történt hatálybalépését követően kell megkötni, kivéve, ha a

Végrehajtó Tanács úgy dönt, hogy a jelen Melléklet IV. (A) Rész 51.

bekezdéssel összhangban jóváhagyott átmeneti ellenőrzési intézkedések

elégségesek, beleértve az átmeneti létesítmény-egyezményt, a helyszíni

szemle és a helyszíni műszeres megfigyelés útján végrehajtandó ellenőrzésről

szóló rendelkezéseket és az intézkedések végrehajtására szolgáló határidőt.

  7. A 6. bekezdésben említett olyan létesítmény esetében, amely a jelen

Egyezménynek a Részes Állam számára történő hatálybalépésétől számított

két éven belül befejezi működését, a Végrehajtó Tanács hozhat olyan döntést,

hogy a jelen Melléklet IV. (A) Rész 51. bekezdéssel összhangban jóváhagyott

átmeneti ellenőrzési intézkedések elégségesek, beleértve az átmeneti

létesítmény-egyezményt, a helyszíni szemle és a helyszíni műszeres

megfigyelés útján végrehajtandó ellenőrzésről szóló rendelkezéseket és az

intézkedések végrehajtására szolgáló határidőt.


   8. A létesítmény-egyezmények a minta-egyezményekre épülnek és részletes

intézkedéseket tartalmaznak, amelyek megszabják az ellenőrzést minden

egyes létesítményben. A minta-egyezmények olyan rendelkezéseket

tartalmaznak, amelyek szerint figyelemmel kell lenni e jövőbeli technológiai

haladásra, továbbá ezeket a Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a VII.

Cikk 21. bekezdés (i) pontjának megfelelően.

   9. A Technikai Titkárság minden helyszínen lepecsételt fénykép-, terv- és

egyéb dokumentumtárolót tarthat, és kérheti, hogy ezekre a következő

ellenőrzések során hivatkozzanak.

                               B) Állandó rendelkezések

   10. Ahol alkalmazható, a Technikai Titkárságnak joga van folyamatos

megfigyelő berendezések és rendszerek telepítésére, továbbá pecsétek

elhelyezésére, valamint azok használatára, összhangban a jelen Egyezmény,

illetve a Részes Állam és a Szervezet közötti létesítmény-egyezmények

vonatkozó rendelkezéseivel.

   11. Az ellenőrzött Részes Állam jogosult ellenőrizni, megegyezett eljárással

összhangban az ellenőrző csoport által telepített és használt bármely

berendezést, továbbá azokat kipróbáltatni saját képviselőinek jelenlétében. Az

ellenőrző csoport jogosult az ellenőrzött Részes Állam által, a vegyifegyverek

megsemmisítésére szolgáló technológiai folyamat megfigyelése céljából

telepített berendezések saját használatára. Ebből a célból az ellenőrző csoport

jogosult ezeket a berendezéseket felülvizsgálni és jelenlétükben kipróbáltatni,

amelyeket használni szándékozik a vegyifegyverek megsemmisítésének

ellenőrzésére.

   12. Az ellenőrzött Részes Államnak meg kell tenni a szükséges

előkészületeket és támogatást kell nyújtania a folyamatos megfigyelő eszközök

és rendszerek telepítéséhez.

   13. A 11. és 12. bekezdések végrehajtására az Értekezlet a VIII. Cikk 21.

bekezdés (i) pontja szerint megtárgyalja és jóváhagyja a részletes eljárást.

   14. Az ellenőrzött Részes Állam azonnal értesíti a Technikai Titkárságot, ha

olyan esemény következik vagy következhet be abban a létesítményben, ahol a

megfigyelő eszközöket felszerelték, amely hatással lehet a megfigyelő

rendszerre. Az ellenőrzött Részes Állam összehangolja az ezt követő

tevékenységet a Technikai Titkársággal azzal a céllal, hogy helyreállítsa a

megfigyelő rendszer működését és ha szükséges, megtegye a közbeeső

intézkedéseket amint az lehetséges.

   15. Az ellenőrző csoport minden ellenőrzés folyamán meggyőződik arról,

hogy a megfigyelő rendszer helyesen működik, továbbá az elhelyezett

pecséteket nem rongálták-e meg. Ezen túl szükséges lehet a megfigyelő

rendszer karbantartása céljából kiszállást tenni, hogy elvégezzék a szükséges

karbantartási és berendezéscsere munkálatokat, vagy beállítsák a megfigyelő

rendszer kívánt célterületét.


  16. Ha a megfigyelő rendszer bármely rendellenességet jelez, a Technikai

Titkárság haladéktalanul intézkedik annak megállapítására, hogy ez a

berendezés           működésének          zavarából      vagy     a    létesítményben     folyó

tevékenységből ered-e. Ha a probléma ezek után is megoldatlan marad, a

Technikai Titkárságnak azonnal meg kell bizonyosodni a valóságos helyzetről,

beleértve a létesítmény azonnali helyszíni ellenőrzését vagy meglátogatását,

ha ez szükséges. Az észlelés után a Technikai Titkárság azonnal jelzi az ilyen

problémát az ellenőrzött Részes Államnak, amely segítséget nyújt annak

megoldásában.

                         C) Ellenőrzést megelőző tevékenységek

  17. Az ellenőrzött Részes Államot értesíteni kell az ellenőrzésről, nem

kevesebb mint 24 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezése

tervezett időpontja előtt, kivéve a 18. pontban leírt esetet.

  18. Az ellenőrzött Részes Államot értesíteni kell az első szemléről, nem

kevesebb, mint 72 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezése

tervezett időpontja előtt.

                                             IV. (A) RÉSZ

  A VEGYIFEGYVEREK MEGSEMMISÍTÉSE ÉS ANNAK ELLENŐRZÉSE A IV.

                                           CIKK SZERINT

                                         A) Nyilatkozatok

  Vegyifegyverek

  1. A Részes Államnak a vegyifegyverekről szóló III. Cikk 1. bekezdés (a)

albekezdés (ii) pontja szerinti nyilatkozata a következőket tartalmazza:

  (a) minden bejelentett vegyi anyag összesített mennyiségét;

  (b) minden vegyifegyver-tároló létesítmény pontos helyét; megjelölve:

           (i) elnevezését;

           (ii) földrajzi koordinátáit; továbbá

            (iii) részletes helyszínrajzát, beleértve a határvonalakat jelző

          térképet,         továbbá         a      létesítményen        belüli

          betonfedezékeket/raktárkörzeteket;

  (c) minden           egyes     vegyifegyver-tároló        létesítmény     részletes leltárát,

beleértve:

              (i) a II. Cikk szerint vegyifegyverként meghatározott

          vegyületeket;

             (ii) a töltetlen lőszereket, lőszerrészeket, eszközöket vagy

          szerkezeteket, amelyeket vegyifegyverként határoztak meg;

           (iii) olyan szerkezeteket, amelyeket speciálisan a (ii) pontban

          felsorolt lőszerek, lőszerrészek, eszközök vagy szerkezetek

          alkalmazásával        kapcsolatban      közvetlen    felhasználásra

          terveztek;

            (iv) olyan vegyületeket, amelyeket speciálisan a (ii) pontban

          felsorolt lőszerek, lőszerrészek, eszközök vagy szerkezetek

          alkalmazásával        kapcsolatban      közvetlen    felhasználásra

          terveztek.


  2. Az 1. bekezdés (c) albekezdés (i) pontjában említett vegyületekről szóló

nyilatkozatnál a következőket kell alkalmazni:

  (a) a vegyületeket a Vegyületek Mellékletében felsorolt listáknak

megfelelően kell bejelenteni;

  (b) a Vegyületek Mellékletében fel nem sorolt vegyületeknek a megfelelő

listába való lehetséges felvételéhez információt kell szolgáltatni, beleértve a

tiszta vegyület toxicitási adatait. Prekurzoroknál a végső fő reakció termék(ek)

toxicitására és azonosságára vonatkozó információt kell megadni;

  (c) a vegyületeket az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója

(IUPAC) hatályos nómenklatúrája szerinti kémiai névvel, szerkezeti képlettel

és a CAS nyilvántartási számával, ha ilyennel rendelkezik, kell azonosítani.

Prekurzoroknál a végső fő reakció termék(ek) toxicitására és azonosságára

vonatkozó információt kell megadni;

  (d) két vagy több vegyület keveréke esetén, minden vegyületet azonosítani

kell és meg kell adni a százalékos arányukat és a keveréket a legtoxikusabb

vegyület kategóriája alapján kell bejelenteni. Ha egy bináris vegyifegyver

egyik alkotó része két vagy több vegyület keverékéből áll, minden vegyületet

azonosítani kell és meg kell adni mindegyikük százalékos arányát;

  (e) a bináris vegyifegyvereket a megfelelő végtermék szerint kell bejelenteni

a 16. bekezdés által meghatározott vegyifegyver kategóriák alkalmazásával. A

következő kiegészítő információkat kell megadni a bináris vegyi

lőszerek/eszközök minden egyes fajtájánál:

           (i) a mérgező végtermék kémiai elnevezése;

           (ii) minden komponens kémiai összetétele és mennyisége;

           (iii) a két komponens közötti tényleges súlyarány;

           (iv) melyik a kulcskomponens;

            (v) a kulcskomponensből egyenértéksúlynyi alapon számított

          mérgező végtermék tervezett mennyisége, 100 százalékos

          kitermelést feltételezve. Az egy meghatározott mérgező

          végtermék előállítására szánt kulcskomponens bejelentett

          mennyiségét (tonnában) egyenlőnek kell tekinteni e mérgező

          végtermék       mennyiségével     (tonnában),  egyenértéksúlynyi

          alapon számolva, 100 százalékos kitermelést feltételezve;

  (f) a többkomponensű vegyifegyvereknél a nyilatkozat hasonló a bináris

fegyvereknél előírtakhoz;

  (g) minden vegyület esetében be kell jelenteni a tárolás formáját; azaz

lőszerek, lőszerrészek, eszközök, szerkezetek, ömlesztve tárolók és más

tartályok. A tárolás minden formájánál a következőket kell felsorolni:

           (i) fajta;

           (ii) méret vagy űrméret;

           (iii) darabszám; továbbá

           (iv) a vegyi töltet névleges súlya, darabonként;

  (h) minden egyes vegyületnél a raktár-létesítményben levő teljes súlyt kell

bejelenteni;

  (i) ezen kívül, az ömlesztve tárolt vegyületeknél a tisztaság százalékát is be

kell jelenteni, ha az ismert.

  3. Az 1. bekezdés (c) albekezdés (ii) pontjában említett minden típusú

töltetlen lőszereknél, lőszerrészeknél, eszközöknél vagy szerkezeteknél a

tájékoztatás kiterjed:

  (a) a darabszámra;

   (b) a névleges töltőtérfogatra darabonként;

  (c) a betölteni kívánt vegyületre.


  Nyilatkozatok a vegyifegyverekről a III. Cikk (1) bekezdés (a) albekezdés (iii)

pontja szerint

  4. A vegyifegyverekről szóló, a III. Cikk (1) bekezdés (a) albekezdés (iii)

pontja szerinti nyilatkozatoknak a fenti 1-3. bekezdésekben felsorolt

információkat kell tartalmazni. Az a Részes Állam, amelynek területén a

vegyifegyvereket elhelyezték, felelős a megfelelő intézkedések megtételéért a

másik Állam vonatkozásában, hogy biztosítsa a nyilatkozatok megtételét. Ha a

Részes Állam, amelynek területén a vegyifegyvereket elhelyezték nem képes

teljesíteni a jelen bekezdés szerinti kötelezettségét, közölnie kell ennek okait.

  Nyilatkozatok a korábbi átadásokról és átvételekről

  5. A Részes Államnak, amely 1946. január 1. óta átadott vagy átvett

vegyifegyvereket, be kell jelentenie ezeket az átadásokat és átvételeket a III.

Cikk (1) bekezdés (a) albekezdés (iv) pontjának megfelelően, feltéve, ha az

évenként átadott vagy átvett mennyiség vegyületenként meghaladja az 1

tonnát, ömlesztve és/vagy lőszer formájában. Ezt a bejelentést az 1. és a 2.

bekezdésben meghatározott leltárminta szerint kell megtenni. A bejelentésnek

tartalmaznia kell továbbá az átadó és az átvevő országok megjelölését, az

átadás vagy az átvétel időpontját, továbbá a lehetséges pontossággal az

átadott tételek jelenlegi helyét. Amikor nem áll rendelkezésre minden felsorolt

információ az 1946. január 1. és 1970. január 1. közötti vegyifegyver

átadásokról és átvételekről, a Részes Államnak be kell jelentenie mindazokat

az információkat, amelyek még rendelkezésre állnak és magyarázatot kell

adnia arra vonatkozóan, hogy miért nem áll módjában teljes bejelentést tenni.

  A vegyifegyverek megsemmisítésére vonatkozó általános terv beterjesztése

  6. A III. Cikk 1. bekezdés (a) albekezdés (v) pontja szerint beterjesztett, a

vegyifegyverek megsemmisítésére vonatkozó általános terv áttekintést ad a

Részes Állam teljes nemzeti vegyifegyver-megsemmisítési programjáról,

továbbá információt kell nyújtania a Részes Államnak a jelen Egyezményben

található          megsemmisítési           követelmények          teljesítésére     irányuló

erőfeszítéseiről. A tervnek részleteznie kell:

  (a) egy általános megsemmisítési menetrendet, amely megadja a minden

egyes éves megsemmisítési időszak alatt megsemmisíteni tervezett

vegyifegyverek fajtáját és hozzávetőleges mennyiségét, minden meglévő

vegyifegyver- megsemmisítő létesítményre, és ha lehetséges, minden tervezett

vegyifegyver-megsemmisítő létesítményre;

  (b) a meglévő, vagy a megsemmisítési időszak alatt üzembe helyezni

tervezett vegyifegyver-megsemmisítő létesítmények számát;

  (c) minden egyes meglévő, vagy tervezett vegyifegyver-megsemmisítő

létesítménynél:

           (i) elnevezését és helyét; továbbá

           (ii) a megsemmisítendő vegyifegyverek fajtáját és megközelítő

          mennyiségét, valamint a vegyi töltet fajtáját (például idegbénító

          vagy hólyaghúzó harcanyag), és hozzávetőleges mennyiségét;

  (d) a megsemmisítő létesítmények személyzetének kiképzésére vonatkozó

terveket és programokat;

  (e) azokat a biztonsági és kibocsátásra vonatkozó nemzeti szabványokat,

amelyeket a megsemmisítő létesítménynek teljesítenie kell;


  (f) a vegyifegyverek megsemmisítésének módszerei kifejlesztésére, illetve

meglevő módszerek tökéletesítésére vonatkozó információkat;

  (g) a vegyifegyverek megsemmisítésének becsült költségeit; továbbá

  (h) bármely tényezőt, amely a nemzeti megsemmisítési programot

kedvezőtlenül érinthetné.

             B) Intézkedések raktár-létesítmények biztosítására és

                        raktár-létesítmények előkészítésére

  7. Minden Részes Államnak legkésőbb a vegyifegyverekről szóló nyilatkozata

megtételéig meg kell tennie az általa szükségesnek tartott intézkedéseket

raktár-létesítményeinek          biztosítására,    és     meg      kell    akadályozni       a

vegyifegyvereinek bármely mozgását az ilyen létesítményeken kívül, kivéve a

megsemmisítés céljára történő elszállítást.

  8. A Részes Államnak biztosítania kell, hogy a raktár létesítményekben a

vegyifegyvereket úgy helyezzék el, hogy azonnal készen állhassanak a 37-49.

bekezdések szerinti ellenőrzésekre.

  9. Miközben egy vegyifegyver-raktározó létesítmény zárva marad bármely, a

vegyifegyverek létesítményen kívülre irányuló mozgatása elől, kivéve a

megsemmisítésre történő szállítást, a Részes Állam folytathatja a létesítmény

szokásos fenntartási munkálatait, beleértve a vegyifegyverek szokásos

karbantartását, biztonsági megfigyelését és fizikai biztonsági tevékenységet,

továbbá a vegyifegyverek előkészítését a megsemmisítésre.

  10. A vegyifegyverek karbantartására irányuló tevékenység nem foglalja

magában:

  (a) a harcanyag vagy lőszertestek cseréjét;

  (b) a lőszerek vagy részeik, illetve komponenseik eredeti jellegének

megváltoztatását.

  11. Minden karbantartási munka a Technikai Titkárság megfigyelése alá

tartozik.

                                   C) Megsemmisítés

  Vegyifegyverek megsemmisítésének elvei és módszerei

  12. A „vegyifegyver megsemmisítése” olyan eljárást jelent, amellyel a

vegyületeket egy alapvetően visszafordíthatatlan módon átalakítják olyan

vegyületté, amely nem alkalmas vegyifegyver előállítására, továbbá amely

visszafordíthatatlan módon lőszereket és alkatrészeiket mint ilyeneket

használhatatlanná tesz.

  13. Minden Részes Állam maga határozza meg vegyifegyverei

megsemmisítésének módszerét, azzal a kivétellel, hogy a következő

módszereket nem lehet alkalmazni: beleönteni bármely víztömegbe, földbe

eltemetni vagy nyitott gödörben elégetni. A vegyifegyvereket csakis erre

speciálisan kijelölt, továbbá megfelelően tervezett és felszerelt létesítményben

kell megsemmisíteni.

  14. Minden Részes Államnak vegyifegyver-megsemmisítő létesítményeit

olyan módon kell felépítenie és működtetni, hogy biztosítva legyen a

vegyifegyverek megsemmisítése, továbbá a megsemmisítési eljárás a jelen

Egyezmény rendelkezései szerint ellenőrizhető legyen.


  Megsemmisítés rendje

  15. A vegyifegyverek megsemmisítésének rendje a jelen Egyezmény I.

Cikkében és más cikkekben felsorolt kötelezettségeken alapszik, beleértve a

rendszeres helyszíni ellenőrzésre vonatkozó kötelezettségeket is. Ez

figyelemmel van a Részes Államnak a megsemmisítés alatti nem csökkenő

biztonsághoz fűződő érdekeire, a megsemmisítés korai szakaszában történő

bizalomépítésre, a vegyifegyverek megsemmisítése folyamatában történő

fokozatos tapasztalatszerzésre, továbbá a raktárkészletek adott összetételére

való tekintet nélküli alkalmazhatóságra és a vegyifegyver megsemmisítésére

választott módszerekre. A megsemmisítés rendje a szintkiegyenlítés elvére

épül.

  16. A megsemmisítés szempontjából a minden egyes Részes Állam által

bejelentett vegyifegyvereket 3 osztályba kell sorolni:

  1. osztály: vegyifegyverek az 1. listában felsorolt vegyületek, azok

alkatrészei és komponensei alapján;

  2. osztály: vegyifegyverek, minden más vegyület, azok alkatrészei és

komponensei alapján;

  3. osztály: nem töltött lőszerek és eszközök, valamint szerkezetek, amelyeket

speciálisan vegyifegyverek alkalmazásával közvetlen kapcsolatban történő

használatra terveztek.

  17. A Részes Államnak meg kell kezdeni:

  (a) az 1. osztályba tartozó vegyifegyverek megsemmisítését nem később,

mint 2 évvel azt követően, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett és

be kell fejezni a megsemmisítést nem később, mint 10 évvel azután, hogy a

jelen Egyezmény hatályba lépett. A Részes Államnak a következő

megsemmisítési            határidőknek      megfelelően       kell    megsemmisíteni         a

vegyifegyvereket:

           (i) 1. szakasz: nem később mint 2 évvel azt követően, hogy a

          jelen Egyezmény hatályba lépett, az első megsemmisítő

          létesítményének próbaüzemét be kell fejezni. Az 1. osztályba

          tartozó vegyifegyverek nem kevesebb, mint 1 százalékát meg

          kell semmisíteni nem később mint 3 évvel azután, hogy a jelen

          Egyezmény hatályba lépett;

            (ii) 2. szakasz: az 1. osztályba tartozó vegyifegyverek nem

          kevesebb, mint 20 százalékát meg kell semmisíteni nem később,

          mint 5 évvel azután, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett;

            (iii) 3. szakasz az 1. osztályba tartozó vegyifegyverek nem

          kevesebb, mint 45 százalékát meg kell semmisíteni nem később,

          mint hét évvel azután, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett;

              (iv) 4. szakasz: az 1. osztályba tartozó valamennyi

          vegyifegyvert meg kell semmisíteni nem később, mint 10 évvel

          azután hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett.

  (b) A 2. osztályba tartozó vegyifegyverek megsemmisítését nem később, mint

egy évvel azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, és be kell

fejezni a megsemmisítést nem később, mint 5 évvel azután, hogy a jelen

Egyezmény hatályba lépett. A 2. osztályba tartozó vegyifegyvereket a

megsemmisítési időszak alatt évenként azonosan emelkedő ütemben kell

megsemmisíteni. Az ilyen fegyvereknél az összehasonlítási tényező a

vegyületek súlya a 2. osztályon belül; továbbá


  (c) a 3. osztályba tartozó vegyifegyverek megsemmisítését nem később, mint

1 évvel azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett és be kell

fejezni a megsemmisítést nem később, mint 5 évvel azután, hogy a jelen

Egyezmény hatályba lépett. A 3. osztályba tartozó vegyifegyvereket a

megsemmisítési időszakban évente azonosan növekvő ütemben kell

megsemmisíteni. A nem töltött lőszerek és eszközök összehasonlítási tényezője

a névleges töltő térfogat (m3), míg a szerkezeteknél ez a darabszám.

  18. A bináris vegyifegyverek megsemmisítésénél a következőket kell

alkalmazni:

  (a) A megsemmisítés rendje szempontjából, egy meghatározott mérgező

végtermék előállítására szánt kulcskomponens bejelentett mennyiségét

(tonnában)        egyenértékűnek       kell     tekinteni     a     mérgező       végtermék

mennyiségével (tonnában) egyenértéksúlynyi alapon számolva, 100 százalékos

kitermelést feltételezve.

  (b) A kulcskomponens adott mennyiségének megsemmisítésére vonatkozó

követelmény maga után vonja a másik komponens megfelelő mennyiségének

megsemmisítésére vonatkozó követelményt, amelynek mennyiségét a bináris

vegyi lőszer/eszköz megfelelő típusában levő komponensek tényleges

súlyarányából számítják ki.

  (c) Ha a komponensek tényleges súlyaránya alapján a másik komponensből a

szükségesnél többet jelentenek be, a többletet a megsemmisítési művelet

kezdete utáni első 2 évet követően kell megsemmisíteni.

  (d) Minden rákövetkező műveleti év végén a Részes Állam visszatarthat a

másik bejelentett komponensből egy mennyiséget, amit a bináris vegyi

lőszer/eszköz megfelelő típusában levő komponensek tényleges súlyaránya

alapján határoznak meg.

  19. A több komponensből álló vegyifegyverek esetében a megsemmisítés

rendje hasonlatos a bináris vegyifegyverek esetében előírtakhoz.

  Közbeeső megsemmisítési határidők módosítása

  20. A Végrehajtó Tanácsnak felül kell vizsgálnia a III. Cikk 1. bekezdés (a)

albekezdés (v) pontja szerinti és a 6. bekezdéssel összhangban beterjesztett, a

vegyifegyverek megsemmisítésére irányuló általános terveket, egyebek között

azért, hogy megvizsgálja egyezésüket a 15-19. bekezdésben leírt

megsemmisítési renddel. A terv egyezésének megteremtése céljából a

Végrehajtó Tanács konzultációt folytat mindazokkal a Részes Államokkal,

amelyeknek a tervei nem egyeznek meg a megsemmisítési renddel.

  21. Amennyiben a Részes Állam, az általa nem befolyásolható rendkívüli

körülmények miatt úgy véli, hogy az 1. osztályba sorolt vegyifegyverek

megsemmisítési rendjének 1. szakaszára, 2. szakaszára vagy 3. szakaszára

előírt megsemmisítési szintet nem tudja elérni, javasolhatja ezeknek a

szinteknek a megváltoztatását. Ilyen javaslatot a jelen Egyezmény

hatálybalépését követően nem később, mint 120 napon belül kell megtenni és

tartalmaznia kell a javaslat okainak részletes indokolását.


  22. Minden Részes Államnak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket,

hogy biztosítsa az 1. osztályba sorolt vegyifegyverek megsemmisítését a 17.

bekezdés (a) albekezdésében meghatározott és a 21. bekezdés szerint

módosított megsemmisítési határidőkben. Ugyanakkor, ha egy Részes Állam

úgy véli, hogy nem lesz képes biztosítani az 1. osztályba tartozó

vegyifegyverek megsemmisítését abban a százalékban, amely egy közbeeső

határidőre elő van írva, felkérheti a Végrehajtó Tanácsot, javasolja a

Konferenciának a kötelezettségek meghosszabbítását, hogy teljesíthesse az

határidőt. Az ilyen kérelmet nem kevesebb, mint 180 nappal a közbeeső

megsemmisítési határidő előtt kell előterjeszteni és részletezni kell a kérés

indokait, továbbá a Részes Államnak arra vonatkozó terveit, hogyan biztosítja,

hogy képes legyen kötelezettsége teljesítésére a következő közbeeső

megsemmisítési határidőre.

  23. Amennyiben a hosszabbítást megadták, a Részes Állam még mindig

köteles a következő megsemmisítés határidőre összeadódott megsemmisítési

követelmények teljesítésére. A jelen Fejezet által biztosított hosszabbítások

semmi esetre sem módosítják a Részes Állam arra vonatkozó kötelezettségét,

hogy az 1. osztályba tartozó minden vegyifegyverét nem később, mint 10 évvel

a jelen Egyezmény hatálybalépését követően megsemmisítse.

  A megsemmisítés teljes befejezési határidejének meghosszabbítása

  24. Amennyiben egy Részes Állam úgy véli, nem lesz képes az 1. osztályba

tartozó vegyifegyvereket megsemmisíteni a jelen Egyezmény hatálybalépését

követő 10 éven belül, kérelmezheti a Végrehajtó Tanácstól az ilyen

vegyifegyverek        megsemmisítésének          teljesítésére       vonatkozó      határidő

meghosszabbítását. Az ilyen kérelmet nem később, mint a jelen Egyezmény

hatálybalépését követő 9 éven belül kell előterjeszteni.

  25. A kérelemnek tartalmazni kell:

  (a) a javasolt hosszabbítás időtartamát;

  (b) a javasolt hosszabbítás részletes indoklását; továbbá

  (c) a javasolt időszakra és az eredeti 10 éves megsemmisítési időszak

fennmaradó részére vonatkozó részletes megsemmisítési tervet.

  26. A kérelemről a Végrehajtó Tanács ajánlására az Értekezlet dönt a

következő ülésszakán. Bármilyen meghosszabbítás a szükséges legrövidebb

kell legyen, de egyetlen esetben sem hosszabbítható meg a Részes Állam

számára, a valamennyi vegyifegyvere megsemmisítésének befejezésére

vonatkozó határidő tovább, mint 15 évvel a jelen Egyezmény hatálybalépésétől

számítva. A Végrehajtó Tanács megszabja a hosszabbítás feltételeit, beleértve

a szükségesnek tartott különleges ellenőrzési intézkedéseket, valamint a

Részes Állam által teendő sajátos intézkedéseket a megsemmisítési

programjában felmerülő problémák leküzdésére. A meghosszabbítási időszak

alatt végzett ellenőrzések költségeit a IV. Cikk 16. bekezdésének megfelelően

kell átutalni.

  27. Amennyiben a hosszabbítást megadták, a Részes Államnak megfelelő

intézkedéseket kell tenni az összes későbbi határidő betartására.


  28. A Részes Állam folytatja a 29. bekezdésnek megfelelő éves

megsemmisítési terveinek, továbbá a 36. bekezdéssel összhangban az 1.

osztályba tartozó vegyifegyverek megsemmisítéséről szóló éves jelentéseinek

beterjesztését       mindaddig,      amíg      az    összes      1.     osztályba     tartozó

vegyifegyvereket meg nem semmisítik. Továbbá, nem később, mint a

meghosszabbított időszak minden 90 napos időszakának elteltekor a Részes

Állam       jelentést    tesz    a   Végrehajtó       Tanácsnak        a   megsemmisítési

tevékenységéről. A Végrehajtó Tanács figyelemmel kíséri a megsemmisítés

teljesítésére irányuló haladást és megteszi a szükséges intézkedéseket e

haladás dokumentálására. Minden, a meghosszabbított időszak alatt folyó

megsemmisítési tevékenységgel kapcsolatos információt, kérésre a Végrehajtó

Tanács a Részes Államok rendelkezésére bocsátja.

  Részletes éves megsemmisítési tervek

  29. A részletes éves megsemmisítési terveket a Technikai Titkárságnak kell

be terjeszteni nem később mint 60 nappal minden egyes éves megsemmisítési

időszak kezdete előtt, a IV. Cikk 7. bekezdés (a) albekezdése szerint, továbbá

meg kell adni:

  (a) megsemmisítő létesítményenként a megsemmisítendő vegyifegyver

minden egyes fajtájának mennyiségét és az időpontokat, amikor a

vegyifegyverek minden egyes fajtájának megsemmisítése végrehajtásra kerül;

  (b) minden egyes vegyifegyver-megsemmisítő létesítmény részletes

helyszínrajzát, illetve a korábban átadott rajzok minden módosítását; továbbá

  (c) minden vegyifegyver-megsemmisítő létesítménynél részletes, a következő

évre vonatkozó tevékenységi tervet, rögzítve a létesítmény tervezéséhez,

építéséhez vagy átalakításához, a berendezések telepítéséhez, berendezések

ellenőrzéséhez és a kezelők kiképzéséhez vagy a megsemmisítési

műveletekhez szükséges időtartamot; minden egyes vegyifegyver fajta

tekintetében a megsemmisítési műveletet, továbbá a tevékenység

szüneteltetésének tervezett időszakait.

  30.      A    Részes      Állam    minden       egyes     vegyifegyver-megsemmisítő

létesítményéről részletes létesítményinformációt ad a Technikai Titkárságnak,

hogy segítséget nyújtson neki a létesítménynél alkalmazandó előzetes

ellenőrzési eljárások kidolgozásában.

  31. A minden egyes megsemmisítő létesítményről szóló részletes

létesítményinformációnak a következőket kell tartalmaznia:

  (a) név, cím és hely;

  (b) részletes, jegyzetekkel ellátott létesítményrajzok,

  (c) a létesítmény tervrajzai, működési rajzai, továbbá csővezeték, illetve

berendezés tervrajzai;

  (d) részletes műszaki leírások, beleértve a tervrajzokat és készülékleírásokat

azokhoz a készülékekhez, amelyek szükségesek a vegyi töltetnek a

lőszerekből, eszközökből és tartályokból történő eltávolításához, a leszívott

vegyületek időleges tárolásához, a vegyületek megsemmisítéséhez, továbbá a

lőszerek, eszközök, tartályok megsemmisítéséhez;

  (e) megsemmisítési eljárás részletes műszaki leírása, beleértve az

anyagáramlás sebességét, hőmérsékletet és nyomást, valamint a tervezett

megsemmisítési hatékonyságot;

  (f) a vegyifegyverek minden külön típusára tervezett kapacitás;

  (g) a megsemmisítés termékeinek részletes leírása, és végleges tárolásuk

módszere;


  (h) a jelen Egyezmény szerinti ellenőrzések elősegítésére szolgáló

intézkedések részletes műszaki leírása;

  (i) minden, a létesítményen belül ideiglenesen tárolásra használt körzet

részletes leírása, ahonnan a vegyifegyvert közvetlenül a megsemmisítő

létesítménynek adják át, beleértve a helyszín- és létesítményrajzokat, valamint

a tárolási kapacitásról szóló információt a létesítményben megsemmisítendő

vegyifegyverek minden egyes fajtájára nézve;

  (j) a létesítményben hatályban levő biztonsági és egészségügyi szabályok

részletes leírása;

  (k) az ellenőrök lakóhelyeinek és munkahelyeinek részletes leírása, továbbá

  (l) a nemzetközi ellenőrzésre javasolt intézkedések.

  32. A Részes Államnak rendelkezésre kell bocsátani minden egyes

vegyifegyver-megsemmisítő            létesítménye       tekintetében        az     üzemelési

kézikönyveit, biztonsági és egészségügyi terveit, a laboratóriumok

működtetése, illetve a minőség biztosítása és ellenőrzése kézikönyveit,

továbbá az átvett környezetvédelmi engedélyeket, kivéve azokat, amelyeket

korábban átadott anyagok tartalmaznak.

  33. A Részes Államnak azonnal értesítenie kell a Technikai Titkárságot

bármely olyan fejleményről, amely érintheti a megsemmisítő létesítményében

folytatandó ellenőrző tevékenységet.

  34. A 30-32. bekezdésekben meghatározott információ beterjesztésének

határidejét az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá, a VIII. Cikk 21.

bekezdés (i) pontjának megfelelően.

  35. A minden egyes megsemmisítő létesítményről adott részletes információ

áttekintését követően a Technikai Titkárság szükség esetén konzultációt

folytat     az     érintett     Részes    Állammal       annak       biztosítására,      hogy

vegyifegyver-megsemmisítő létesítményeit úgy tervezzék, hogy biztosítva

legyen a vegyifegyverek megsemmisítése, hogy tegye lehetővé az ellenőrző

intézkedések alkalmazási lehetőségeinek előzetes tervezését, az ellenőrző

intézkedések összhangját a létesítmény működésével, és a létesítmény

működése tegye lehetővé a megfelelő ellenőrzést.

  Megsemmisítésről szóló éves jelentések

  36. A vegyifegyverek megsemmisítéséről szóló tervek végrehajtására

vonatkozó tájékoztatást a IV. Cikk 7. bekezdés (b) albekezdése szerint kell

beterjeszteni a Technikai Titkárságnak, nem később, mint minden éves

megsemmisítési időszak befejeződése után 60 nappal, és meg kell adni az

előző évben, minden egyes megsemmisítő létesítményben megsemmisített

vegyifegyverek valós mennyiségét. Szükség esetén közölni kell a

megsemmisítési célok elérése elmaradásának indokait.

                                      D) Ellenőrzés

  Vegyifegyverekről szóló nyilatkozatok ellenőrzése helyszíni szemle útján

  37. A vegyifegyverekről szóló nyilatkozatok ellenőrzésének célja az, hogy

helyszíni szemle útján megerősítse a III. Cikk szerint tett nyilatkozatok

pontosságát.


  38. Az ellenőröknek ezt az ellenőrzést közvetlenül a nyilatkozat

beterjesztését követően kell elvégezni. Többek között ellenőrizni kell a

vegyületek mennyiségét és azonosságát, a lőszerek, eszközök és más

berendezések fajtáját és számát.

  39. Az ellenőröknek alkalmazni kell, ha lehetséges megegyezett pecséteket,

jeleket vagy más leltárellenőrző módszereket, hogy elősegítsék a

vegyifegyverek pontos leltárát minden raktár-létesítményben.

  40. A leltározás előrehaladtával az ellenőröknek olyan megegyezett

pecséteket kell elhelyezni, amelyek szükségesek lehetnek bármely

raktárkészlet eltávolításának jelzéséhez, továbbá amelyek biztosítják a

tárolólétesítmény biztonságba helyezését a leltározás folyamán. A leltározás

befejezését követően ezeket a pecséteket eltávolítják, kivéve, ha másként

állapodnak meg.

  Raktár-létesítmények rendszeres ellenőrzése

  41. A raktár-létesítmények rendszeres ellenőrzésének célja annak

biztosítása, hogy a vegyifegyverek nem észlelt eltávolítására ne kerüljön sor az

ilyen létesítményből.

  42. A rendszeres ellenőrzést a vegyifegyverekről szóló nyilatkozat megtétele

után, minél előbb el kell kezdeni és addig kell folytatni, amíg az összes

vegyifegyvert          elszállítják     a       raktár-létesítményből.            Erre       a

létesítmény-egyezménnyel összhangban, a helyszíni szemlével és a helyszíni

megfigyelő műszerek alkalmazásával együttesen kerül sor.

  43. Amikor minden vegyifegyvert elszállítottak a létesítményből, a Technikai

Titkárság igazolja a Részes Állam erre vonatkozó nyilatkozatát. Az ilyen

igazolást követően a Technikai Titkárság befejezi a raktár-létesítmény

rendszeres ellenőrzését, továbbá azonnal eltávolítja az ellenőrök által

telepített megfigyelő műszereket.

  Ellenőrzések és kiszállások

  44. A meghatározott, ellenőrizendő raktár-létesítményt a Technikai Titkárság

olyan módon választja ki, hogy kizárható legyen annak pontos előrejelzése,

hogy mikor kerül sor a létesítmény ellenőrzésére. A rendszeres helyszíni

ellenőrzés gyakorisága meghatározásának irányelveit a Technikai Titkárság

dolgozza ki, figyelemmel az Értekezlet által, a VII. Cikk 21. bekezdés (i) pontja

szerint megtárgyalandó és jóváhagyandó ajánlásokra.

  45. A Technikai Titkárságnak értesítenie kell a Részes Államot a

raktár-létesítmény ellenőrzéséről, vagy a kiszállásra vonatkozó döntéséről, 48

órával az ellenőrzést végző vagy látogatást tevő csoportnak a létesítményhez

való tervezett érkezése előtt. A sürgős problémák megoldására irányuló

ellenőrzéseknél vagy kiszállásoknál ezt az időtartamot lehetséges rövidíteni. A

Technikai Titkárság határozza meg az ellenőrzés vagy a kiszállás célját.

  46. Az ellenőrzött Részes Állam megteszi az ellenőrök érkezésével

kapcsolatos szükséges előkészületeket és biztosítja gyors elszállításukat a

belépési ponttól a raktár-létesítményhez. A létesítmény-egyezményben kell

felsorolni az ellenőrökre vonatkozó adminisztratív intézkedéseket.

  47. Az ellenőrzött Részes Állam az ellenőrző csoport rendelkezésére bocsátja

a vegyifegyver-raktározó létesítményhez történő érkezésükkor az ellenőrzés

elvégzése céljaira a következő adatokat:

  (a) a raktárépületek és a raktárhelységek száma;


  (b) minden egyes raktárépületnél és raktárhelységnél, a helyszínrajzon

feltüntetve típusát és az azonosító számot vagy megnevezést; továbbá

  (c) a létesítményben található minden raktárépületnél és -helyiségnél az

egyes vegyifegyver-fajták darabszámát, illetve azoknál a tartályoknál, amelyek

a bináris lőszerek részegységei, a minden egyes tartályba betöltött vegyület

tényleges mennyiségét.

  48. A leltár elkészítése során, a rendelkezésre álló időn belül az ellenőrök

jogosultak:

  (a) alkalmazni a következő ellenőrzési technikák bármelyikét:

           (i) a létesítményben tárolt valamennyi vegyifegyver leltárba

          vétele,

            (ii) az ellenőrök választása szerint, a létesítmény bármely

          meghatározott      épületében  vagy     helységében   található

          vegyifegyver leltározása, vagy

            (iii) leltárba venni egy vagy több meghatározott típusú, a

          létesítményben tárolt vegyifegyvert, az ellenőrök választása

          szerint; illetve

  (b) ellenőrizni minden olyan darabot, amit a megegyezett feljegyzésekkel

szemben vettek leltárba.

  49. Az ellenőrök a létesítmény-egyezménnyel összhangban:

  (a) akadálytalanul hozzáférhetnek a raktár-létesítmények minden részéhez,

beleértve bármely lőszereket, eszközöket, ömlesztett anyag tárolására

szolgáló tartályokat vagy egyéb tartályokat. Tevékenységük gyakorlása során

az ellenőröknek tiszteletben kell tartani a létesítmény biztonsági

rendszabályait. Az ellenőrizendő tételeket az ellenőrök választják ki; továbbá

  (b) jogosultak minden egyes vegyifegyver raktár-létesítménynél az első,

továbbá a későbbi ellenőrzés során kijelölni azokat a lőszereket, eszközöket és

tartályokat, amelyekből mintákat kell venni, illetve az ilyen lőszereken,

eszközökön és tartályokon egyedi jelzést elhelyezni, amelyek jelzik a jelzés

eltávolítására vagy megváltoztatására irányuló kísérletet.

  A megjelölt tételből mintát kell venni a vegyifegyver raktár-létesítményben,

vagy a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményben, amilyen gyorsan

gyakorlatilag az lehetséges, a megfelelő megsemmisítési programmal

összhangban, illetve minden esetre a megsemmisítési műveletek befejezése

előtt.

  Vegyifegyverek megsemmisítésének rendszeres ellenőrzése

  50. A vegyifegyverek megsemmisítése ellenőrzésének célja:

  (a) a megsemmisítendő vegyifegyver készletek azonosságának                                és

mennyiségének tanúsítása,

  (b) annak igazolása, hogy ezeket a készleteket megsemmisítették.


  51. A vegyifegyver megsemmisítő műveleteket a jelen Egyezmény

hatálybalépését követő első 390 nap folyamán átmeneti ellenőrzési

intézkedések szabályozzák. Az ilyen intézkedésekről, beleértve az átmeneti

létesítmény-egyezményt, a helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés

útján történő ellenőrzésre vonatkozó intézkedéseket, továbbá az intézkedések

alkalmazásának időrendjét, a Szervezetnek és az ellenőrzött Részes Államnak

kell megegyezni. Ezeket az intézkedéseket a Végrehajtó Tanács hagyja jóvá,

nem később mint 60 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény a Részes Állam

számára hatályba lépett, figyelembe véve a Technikai Titkárság ajánlásait,

amelyek         a      31.      bekezdésnek         megfelelően          adott      részletes

létesítmény-információn és a létesítmény meglátogatásának értékelésén

alapszik. A Végrehajtó Tanács első ülésén kidolgozza az ilyen átmeneti

ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó irányelveit, amelyeket az Értekezlet

tárgyal meg és hagy jóvá a VIII. Cikk 21. (i) bekezdéssel összhangban. Az

átmeneti ellenőrzési intézkedéseket úgy kell tervezni, hogy a vegyifegyverek

megsemmisítését az 50. bekezdésben meghatározott célokkal egyezően az

egész átmeneti időszak folyamán ellenőrizzék, és hogy ne akadályozzák a

folyamatban levő megsemmisítési műveleteket.

  52. Az 53-61. bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a

vegyifegyver megsemmisítési műveletekre, amelyek nem kezdődnek el

korábban mint a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított 390 nap eltelte

után.

  53. A jelen Egyezmény, valamint a megsemmisítő létesítményről szóló

részletes információ alapján, továbbá az esettől függően, az előzetes

ellenőrzések során szerzett tapasztalatokra támaszkodva a Technikai

Titkárság elkészíti a vegyifegyverek megsemmisítése ellenőrzési tervezetét

minden egyes vegyifegyver-megsemmisítő létesítményre. A tervezetet

kiegészítik és észrevételezésre az ellenőrizendő Részes Állam rendelkezésére

bocsátják, nem kevesebb mint 270 nappal azelőtt, hogy a létesítmény

megkezdi a megsemmisítést, a jelen Egyezménnyel összhangban. Bármely, a

Technikai Titkárság és a Részes Állam közötti nézeteltérést konzultációk útján

kell rendezni. Bármely megoldatlan kérdést a Végrehajtó Tanácshoz kell utalni

megfelelő intézkedés céljából, figyelemmel a jelen Egyezmény teljes

végrehajtásának elősegítésére.

  54. A Technikai Titkárság egy első szemlét tesz az ellenőrzött Részes Állam

minden egyes vegyifegyver-megsemmisítő létesítményében, nem kevesebb

mint 270 nappal azelőtt, hogy minden egyes létesítmény elkezdi a

megsemmisítési műveleteket a jelen Egyezmény szerint, lehetővé téve a

létesítményekkel való megismerkedést és az ellenőrzési terv alkalmasságának

értékelését.

  55. Abban az esetben, ha egy meglévő létesítményben már megkezdték a

vegyifegyverek megsemmisítését, az ellenőrzött Részes Államtól nem kérhető

a létesítménynek a Technikai Titkárság első szemléjét megelőző

szennyezésmentesítése. A látogatás ideje nem lehet 5 napnál hosszabb, és a

látogatók száma nem haladhatja meg a 15-öt.


  56. A megegyezett részletes ellenőrzési terveket a Technikai Titkárság

megfelelő ajánlásával, felülvizsgálatra a Végrehajtó Tanácshoz továbbítják. A

Végrehajtó Tanács áttekinti a terveket azzal a céllal, hogy jóváhagyja azokat,

összhangban az ellenőrzés céljaival és a jelen Egyezmény szerinti

kötelezettségekkel. Ugyanakkor kell megerősítenie, hogy a megsemmisítési

tervek összhangban vannak az ellenőrzési célokkal, továbbá azok hatékonyak

és gyakorlatiasak. Ezt a felülvizsgálatot be kell fejezni nem kevesebb mint 180

nappal a megsemmisítési időszak kezdete előtt.

  57. A Végrehajtó Tanács minden tagja konzultálhat a Technikai Titkársággal

bármiről, ami a terveknek az ellenőrzéssel való összhangjával kapcsolatos.

Amennyiben a Végrehajtó Tanács egyetlen tagja részéről sincs ellenvetés, a

tervet hatályba léptetik.

  58. Ha bármely nehézség adódik, a Végrehajtó Tanács konzultációt

kezdeményez a Részes Állammal azok rendezésére. Ha bármely nehézség

megoldatlan marad, ezt az Értekezletet elé kell terjeszteni.

  59. A vegyifegyver-megsemmisítő létesítményekre vonatkozó részletes

létesítmény-egyezményeknek, figyelembe véve a megsemmisítő létesítmény

sajátos jellemzőit és működésének módját, fel kell sorolniuk:

  (a) a részletes helyszíni ellenőrzési eljárásokat; és

  (b) a helyszíni eszközökkel történő folyamatos megfigyelések és az ellenőrök

fizikai jelenléte útján megvalósítandó ellenőrzés szabályait.

  60. Az ellenőrök számára biztosítani kell a vegyifegyver-megsemmisítő

létesítményhez való hozzáférést nem kevesebb mint 60 nappal a

megsemmisítésnek a létesítményben való megkezdését megelőzően, a jelen

Egyezménnyel összhangban. Az ilyen hozzáférés célja a megfigyelő

berendezések telepítésének felülvizsgálata és működésének kipróbálása,

továbbá az, hogy a létesítmény végső gépészeti felülvizsgálatát elvégezzék.

Abban az esetben, ha egy meglévő üzemben a vegyifegyver megsemmisítő

műveletek már elkezdődtek, a megsemmisítési műveleteket le kell állítani a

szükséges legrövidebb időre, amely nem lehet több mint 60 nap, az ellenőrző

berendezések telepítése és kipróbálása érdekében. A kipróbálás és a

felülvizsgálat eredményeitől függően a Részes Állam és a Technikai Titkárság

megállapodhat          a     létesítmény     részletes      létesítmény-egyezményének

kiegészítésében vagy megváltoztatásában.

  61. Az ellenőrzött Részes Államnak írásban kell értesítenie a

vegyifegyver-megsemmisítő létesítményben levő ellenőrző csoport vezetőjét

minden egyes vegyifegyver-szállítmány indulásáról legalább 4 órával az

indítást megelőzően a vegyifegyver-raktározó létesítményből abba a

megsemmisítő létesítménybe. Ez az értesítés tartalmazza a raktár-létesítmény

megnevezését, az indulás és az érkezés becsült idejét, a szállítandó

vegyifegyverek fajtáját és mennyiségét, a szállítás módját, továbbá, hogy a

szállítandó vegyifegyverek között van-e megjelölt darab. Ez az értesítés több

szállítmányról szóló értesítést is tartalmazhat. Az ellenőrző csoport vezetőjét

azonnal tájékoztatni kell írásban, az értesítésben történt bármely változásról.

  Vegyifegyver-tároló           létesítmények         a      vegyifegyver-megsemmisítő

létesítményben


  62. Az ellenőröknek ellenőrizni kell a vegyifegyvereknek a megsemmisítő

létesítménybe történő érkezését, illetve ezeknek a vegyifegyvereknek a

raktározását. Az ellenőrök hitelesítik minden szállítmány leltárát a

vegyifegyverek megsemmisítését megelőzően olyan megegyezett eljárások

alkalmazásával, amelyek összeegyeztethetők a létesítmény biztonsági

rendszabályaival. Olyan alkalmas megegyezett pecséteket, jelzőket vagy más

leltár- ellenőrzési módozatokat kell alkalmazni, amelyek elősegítik a

vegyifegyverek megsemmisítését megelőző alapos leltározást.

  63. Amint és ameddig vegyifegyvert tárolnak a vegyifegyver-megsemmisítő

létesítményben található vegyifegyver-raktározó létesítményben, ezeket a

raktározó létesítményeket rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni a vonatkozó

létesítmény-egyezménnyel összhangban.

  64. Az aktív megsemmisítési szakasz végeztével az ellenőröknek leltárba kell

venni azokat a vegyifegyvereket, amelyeket megsemmisítés céljából kivittek a

raktár-létesítményből. Igazolni kell a megmaradt vegyifegyverekről szóló leltár

pontosságát, a 62. bekezdésben említett leltárellenőrzési módszerek

alkalmazásával.

  Rendszeres helyszíni ellenőrzési intézkedések a vegyifegyver-megsemmisítő

létesítményeknél

  65. Az ellenőrök számára, feladatuk teljesítéséhez biztosítani kell a

hozzáférést a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményekhez és az ilyen

létesítményekben található vegyifegyver-raktározó létesítményekhez a

megsemmisítés egész aktív szakasza alatt.

  66. Minden egyes vegyifegyver-megsemmisítő létesítménynél abból a célból,

hogy megbizonyosodjanak arról, hogy egyetlen vegyifegyvert sem fordítottak

más célra és a megsemmisítési eljárás teljesen befejeződött, az ellenőröknek

joguk van fizikai jelenlétük útján és helyszíni eszközökkel megfigyelni:

  (a) a vegyifegyverek átvételét a létesítménynél;

  (b) a vegyifegyverek ideiglenes tároló körzetét és az ilyen körzetekben tárolt

vegyifegyverek fajtáját és mennyiségét;

  (c) a megsemmisítendő vegyifegyverek fajtáját és mennyiségét;

  (d) a megsemmisítési eljárást;

  (e) a megsemmisítés végtermékét;

  (f) a fémrészek összeroncsolását; továbbá

  (g) a megsemmisítési eljárásnak és a létesítménynek mint egésznek a

teljességét.

  67. Az ellenőröknek joga van                    megjelölni mintavételi célra a

vegyifegyver-megsemmisítő            létesítményekben         levő       átmeneti      tároló

körzetekben található lőszereket, eszközöket vagy tartályokat.

  68. Olyan mértékben, amennyire azok megfelelnek az ellenőrzés

követelményeinek, a létesítmény szokásos működéséből eredő információkat

kellő adathitelesítés mellett fel kell használni az ellenőrzés céljaira.

  69. Minden egyes megsemmisítési időszak befejeződése után a Technikai

Titkárság hitelesíti a Részes Állam nyilatkozatát, jelentve a kijelölt mennyiségű

vegyifegyver megsemmisítésének befejezését.

  70. Az ellenőrök, összhangban a létesítmény-egyezményekkel:


  (a)      akadálytalanul        hozzáférhetnek        a    vegyifegyver-megsemmisítő

létesítmények és az ilyen létesítményekben elhelyezett vegyifegyver-raktározó

létesítmények bármely részéhez, beleértve lőszerekhez, eszközökhöz vagy

ömlesztett anyagot tartalmazó tartályokhoz vagy egyéb tartályokhoz. Az

ellenőrizendő tételeket az ellenőrök választják ki az ellenőrzött Részes Állam

által elfogadott és a Végrehajtó Tanács által jóváhagyott ellenőrzési tervvel

egyezően.

  (b) figyelemmel kísérik a rendszeres helyszíni minta-elemzést a

megsemmisítési eljárás során; továbbá

  (c) átveszik, ha szükséges a megsemmisítő létesítményben vagy a

raktár-létesítményben, bármely eszközből, ömlesztett anyag tartályból, vagy

más tartályból kérésükre vett mintákat.

                                       IV. (B) RÉSZ

           RÉGI VEGYIFEGYVEREK ÉS ELHAGYOTT VEGYIFEGYVEREK

                               A) Általános vonatkozások

  1. A régi vegyifegyvereket a B. Fejezetben előírtak szerint kell

megsemmisíteni.

  2. Az elhagyott vegyifegyvereket, beleértve azokat is, amelyek megfelelnek a

II. Cikk 5. (b) bekezdés meghatározásának, a C. Fejezetben előírtak szerint

kell megsemmisíteni.

              B) Régi vegyifegyverekre vonatkozó rendszabályok

  3. Az a Részes Állam, amelynek területén a II. Cikk 5. (a) bekezdése

meghatározása szerint régi vegyifegyver van, a III. Cikk 1. (b) (i) bekezdés

szerint minden erre vonatkozó információt a jelen Egyezmény számára történt

hatálybalépésétől számítva 30 napon belül a Technikai Titkárság

rendelkezésére bocsát, beleértve lehetőség szerint a régi vegyifegyverek

helyét, típusát, mennyiségét és jelenlegi állapotát.

  A II. Cikk 5. (b) bekezdés szerint meghatározott régi vegyifegyverek

esetében a Részes Államnak a III. Cikk 1. (b) (i) bekezdés szerinti nyilatkozatot

kell benyújtania a Technikai Titkárságnak, amely magába foglalja, amilyen

mértékben lehetséges, a jelen Melléklet VI. (A) Rész 1-3. bekezdésekben

foglalt információkat.

  4. Az a Részes Állam, amely a jelen Egyezmény számára történt

hatálybalépését követően fedez fel régi vegyifegyvereket, a 3. bekezdésben

meghatározott információt kell beterjesztenie a Technikai Titkárságnak, nem

később mint 180 nappal a régi vegyifegyver felfedezése után.

  5. A Technikai Titkárság első szemlét és szükség szerint további szemléket

hajt végre abból a célból, hogy ellenőrizze a 3. és 4. bekezdésnek megfelelően

beterjesztett információt, különösen, hogy megállapítsa: a vegyifegyverek

megfelelnek-e a II. Cikk 5. bekezdésben meghatározott régi vegyifegyver

fogalmának. Az 1925 és 1946 között gyártott vegyifegyverek használhatósága

meghatározásának irányelveit az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a

VIII. Cikk 21. (i) bekezdésének megfelelően.


  6. A Részes Államnak azokat a régi vegyifegyvereket amelyek a Technikai

Titkárság igazolása szerint a II. Cikk 5. (a) bekezdésében található

meghatározásnak felelnek meg, mérgező hulladékként kell kezelni.

Tájékoztatni kell a Technikai Titkárságot a régi vegyifegyverek, mint mérgező

hulladékok megsemmisítésére vagy más módon történő hatástalanítására

vonatkozó, nemzeti jogszabályaival összhangban teendő lépésekről.

  7. A 3-5. bekezdésnek megfelelően a Részes Államnak a régi

vegyifegyvereket, amelyek a Technikai Titkárság igazolása szerint a II. Cikk 5.

(b) bekezdésének felelnek meg, a IV. Cikknek és a jelen Melléklet IV. (A)

Részének megfelelően kell megsemmisíteni. A Részes Állam kérése alapján a

Végrehajtó Tanács ugyanakkor módosíthatja a régi vegyifegyverek

megsemmisítése időkorlátozását és rendjét, ha úgy dönt, hogy ez nem jelent

kockázatot a jelen Egyezmény céljára és szándékára. A kérelemnek

tartalmaznia kell a rendelkezések módosítására irányuló meghatározott

javaslatokat, továbbá a javasolt módosítás részletes magyarázatát.

            C) Elhagyott vegyifegyverekre vonatkozó rendszabályok

  8. Az a Részes Állam, amelynek területén elhagyott vegyifegyverek vannak (a

továbbiakban: terület szerinti Részes Állam), nem később mint 30 nappal

azután, hogy számára a jelen Egyezmény hatályba lépett, az elhagyott

vegyifegyverekről minden rendelkezésre álló információt a Technikai

Titkárság rendelkezésére bocsát. Ez az információ lehetőség szerint

tartalmazza az elhagyott vegyifegyver helyét, típusát mennyiségét és jelenlegi

állapotát, továbbá információt azok elhagyásáról.

  9. Az a Részes Állam, amely a jelen Egyezmény számára történt

hatálybalépését követően fedez fel elhagyott vegyifegyvereket, nem később

mint 180 nappal a felfedezés után a Technikai Titkárságnak beterjeszti az

összes, a felfedezett elhagyott vegyifegyverekre vonatkozó, rendelkezésre álló

információt. Ez az információ lehetőség szerint tartalmazza az elhagyott

vegyifegyer helyét, típusát mennyiségét és jelenlegi állapotát, továbbá

információt azok elhagyásáról.

  10. Az a Részes Állam, amely más Részes Állam területén hagyott el

vegyifegyvereket, (a továbbiakban: az elhagyó Részes Állam) a jelen

Egyezmény számára történt hatálybalépését követően nem később mint 30

napon belül a Technikai Titkárságnak beterjeszti az összes, az elhagyott

vegyifegyverekre vonatkozó, rendelkezésre álló, információt. Ez az információ

lehetőség szerint tartalmazza az elhagyott vegyifegyver helyét, típusát

mennyiségét és jelenlegi állapotát, továbbá információt azok elhagyásáról.

  11. A Technikai Titkárság első szemlét és szükség szerint további szemléket

hajt végre, hogy ellenőrizze a 8-10. bekezdés szerint beterjesztett minden

rendelkezésre álló vonatkozó információt, és dönt arról, hogy a jelen Melléklet

IV. (A) Rész 41-43. bekezdésével összhangban szükséges-e rendszeres

ellenőrzés. Ha szükséges, megerősíti az elhagyott vegyifegyverek eredetét és

bizonyítékot állapít meg az elhagyással és az Elhagyó Állammal

összefüggésben.


  12. A Technikai Titkárság jelentését be kell terjeszteni a Végrehajtó

Tanácsnak, a terület szerinti Részes Államnak, az elhagyó Részes Államnak

vagy a Részes Államnak, amelyet a terület szerinti Részes Állam vagy a

Technikai Titkárság olyannak minősít, amely vegyifegyvereket hagyott el.

Amennyiben a közvetlenül érintett Részes Állam egyike nincs megelégedve a

jelentéssel, joga van rendezni az ügyet a jelen Egyezmény rendelkezéseivel

összhangban, vagy a Végrehajtó Tanács elé terjeszteni, hogy azt

eredményesen rendezzék.

  13. Az I. Cikk 3. bekezdése alapján a terület szerinti Részes Államnak joga

van kérni a Részes Államtól, melyet a 8-12. bekezdés szerint elhagyó Részes

Államnak minősítettek, hogy konzultáljon vele abból a célból, hogy

megsemmisítsék az elhagyott vegyifegyvereket a terület szerinti Részes

Állammal együttműködve. Azonnal értesíteni kell erről a kérésről a Technikai

Titkárságot.

  14. A terület szerinti Részes Állam és az elhagyó Részes Állam között

kölcsönösen megegyezett megsemmisítési terv kidolgozására konzultációt kell

kezdeni nem később mint 30 nappal azután, hogy a Technikai Titkárság

értesült a 13. bekezdésben hivatkozott kérelemről. A kölcsönösen elfogadott

megsemmisítési tervet be kell terjeszteni a Technikai Titkárságnak nem

később mint 180 nappal azután, hogy a Technikai Titkárság értesült a 13.

bekezdésben hivatkozott kérelemről. Az elhagyó Részes Állam és a terület

szerinti Részes Állam kérelmére a Végrehajtó Tanács meghosszabbíthatja a

kölcsönösen elfogadott megsemmisítési terv beterjesztésének határidejét.

  15. Az elhagyott vegyifegyverek megsemmisítése céljából, az elhagyó Részes

Állam minden szükséges pénzügyi, műszaki, szakértői, létesítmény, továbbá

más szükséges forrásokat rendelkezésre bocsátja. A terület szerinti Részes

Állam megfelelően együttműködik.

  16. Amennyiben az elhagyó Részes Államot nem lehet azonosítani vagy az

nem Részes Állam, a terület szerinti Részes Állam, hogy biztosítsa az ilyen

elhagyott vegyifegyverek megsemmisítését, kérheti a Szervezetet és más

Részes Államokat arra, hogy nyújtsanak segítséget ezen elhagyott

vegyifegyverek megsemmisítéséhez.

  17. A 8-16. bekezdések alapján, a IV. Cikket és a Melléklet IV. (A) Részét is

alkalmazni kell az elhagyott vegyifegyverek megsemmisítésére. Olyan

elhagyott vegyifegyverek esetében, amelyek megfelelnek a II. Cikk 5. (b)

bekezdés régi vegyifegyverek meghatározásának is, a Végreható Tanács a

terület szerinti Részes Állam egyedüli, vagy az elhagyó Részes Állammal

együttes kérésük alapján módosíthatja, vagy kivételes esetben felfüggesztheti

a megsemmisítésre vonatkozó intézkedéseket, ha úgy dönt, hogy az nem jelent

kockázatot a jelen Egyezmény céljára és szándékára nézve.

  Abban az esetben, ha az elhagyott vegyifegyverek nem felelnek meg a II.

Cikk 5. (b) bekezdésében adott régi vegyifegyver meghatározásának, a

Végrehajtó Tanács kivételes körülmények közepette módosíthatja a

megsemmisítés határidejére és rendjére vonatkozó rendelkezéseket, ha úgy

dönt, hogy ez nem jelent kockázatot a jelen Egyezmény céljára és szándékára

nézve. A jelen bekezdésben hivatkozott bármely kérelemnek tartalmaznia kell

a javaslatokat a módosításra és a javasolt módosítások részletes indoklását.


  18.      A     Részes     Államok       egymás        között    megegyezhetnek         vagy

megállapodásokat köthetnek az elhagyott vegyifegyverek megsemmisítése

tekintetében. A Végrehajtó Tanács, a terület szerinti Részes Állam egyedüli

vagy az elhagyó Részes Állammal együttes kérésükre dönthet úgy, hogy az

ilyen megállapodások vagy intézkedések bizonyos előírásai elsőbbséget

élveznek a jelen Fejezet rendelkezéseivel szemben, ha úgy látja, hogy a

megállapodások vagy intézkedések biztosítják az elhagyott vegyifegyverek

megsemmisítését a 17. bekezdéssel összhangban.

                                            V. RÉSZ

 VEGYIFEGYVER-GYÁRTÓ LÉTESÍTMÉNYEK MEGSEMMISÍTÉSE ÉS ENNEK

                          ELLENŐRZÉSE AZ V. CIKK SZERINT

                                     A) Nyilatkozatok

  Nyilatkozatok a vegyifegyver-gyártó létesítményekről

  1. A Részes Állam által, a III. Cikk 1. (c) (ii) bekezdés szerint a

vegyifegyver-gyártó létesítményekről benyújtott nyilatkozat minden egyes

létesítmény tekintetében a következőket tartalmazza:

  (a) a létesítmény megnevezése, a tulajdonosok neve, továbbá azon cégek és

vállalatok nevei, amelyek 1946. január 1-je óta működtették a létesítményt;

  (b) a létesítmény pontos helye, beleértve a címet, az együttes helyét, a

létesítmény helyét az együttesen belül, beleértve a meghatározott épület vagy

épületszerkezet számát, ha van ilyen;

  (c) arra vonatkozó kijelentés, hogy ez a létesítmény vegyifegyverként

meghatározott vegyületek gyártása céljára vagy vegyifegyverek betöltésére,

vagy mindkét célra szolgál;

  (d) a létesítmény építése befejezésének időpontja, továbbá azok az

időszakok, amikor a létesítményben bármely változtatást hajtottak végre,

beleértve új vagy módosított berendezés telepítését, amely lényegesen

megváltoztatta a létesítmény termelési folyamatának jellemzőit;

  (e) információ a létesítményben gyártott azon vegyületekről amelyeket

vegyifegyvereknek minősítettek, a létesítményben megtöltött lőszerekről,

eszközökről és tartályokról, valamint az ilyen gyártás vagy töltés

megkezdésének, illetve befejezésének időpontjáról:

            (i) a létesítményben gyártott vegyifegyvereknek minősülő

          vegyületekről az ilyen információt a gyártott vegyületek

          meghatározott fajtái szerinti szakkifejezésekkel kell megadni,

          megjelölve az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi

          Egyesülete (IUPAC) aktuális nómenklatúrája szerinti kémiai

          nevet, a szerkezeti képletet, és ha van a „Chemical Abstracts

          Service” nyilvántartási számát, minden vegyület mennyiségét

          pedig tonnákban kifejezve;

           (ii) a létesítményben megtöltött lőszerekről, eszközökről és

          tartályokról az ilyen információt a megtöltött vegyifegyver

          sajátos    típusának   megfelelő      szakkifejezéssel  és   az

          egységenkénti betöltött vegyi töltet súlyával kell megadni;

  (f) a vegyifegyver-gyártó létesítmény gyártó kapacitása:


            (i) az olyan létesítményre, ahol vegyifegyvert gyártottak, a

          gyártókapacitást a jelenleg alkalmazott, vagy az esetben ha az

          eljárásokat jelenleg nem alkalmazzák, a tervezett technológiai

          eljárás alapján egy meghatározott vegyület gyártásának éves

          mennyiségi potenciáljával kell kifejezni;

              (ii) az olyan létesítményre, amelyben vegyifegyvereket

          töltöttek, a gyártási kapacitást azzal a vegyületmennyiséggel

          kell kifejezni, amelyet a létesítmény be tud tölteni évente

          mindenfajta vegyifegyver típusba;

  (g) minden vegyifegyver-gyártó létesítményre,                        amelyet   még      nem

semmisítettek meg a létesítmény leírását, beleértve:

           (i) a helyszínrajzot;

           (ii) a létesítmény eljárási folyamatábráját; továbbá,

             (iii) a létesítmény épületeinek, a létesítmény specializált

          berendezéseinek és az ilyen berendezések pótalkatrészeinek

          leltárát;

  (h) a létesítmény jelenlegi helyzete, rögzítve:

           (i) azt az időpontot, amikor legutoljára vegyifegyvert állítottak

          elő a létesítményben;

               (ii) megsemmisítették-e a létesítményt, beleértve a

          megsemmisítés időpontját és módját;

           (iii) a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt használták-e vagy

          módosították-e a létesítményt olyan működésre, amely nincs

          kapcsolatban a vegyifegyverek gyártásával; és ha igen,

          információt a végrehajtott változtatásokról, a vegyifegyverekkel

          kapcsolatos tevékenység megkezdésének időpontjáról és az

          ilyen tevékenység természetéről megjelölve, ha ez lehetséges a

          termék fajtáját;

  (i) azon intézkedések felsorolása, amelyeket a Részes Állam foganatosított a

bezárás érdekében, továbbá azon intézkedések leírása, amelyeket a Részes

Állam hozott vagy hoz a létesítmény tevékenységének megszüntetésére;

  (j) a leállított létesítménynél alkalmazott szabványos biztonsági és biztosítási

tevékenység leírása;

  (k)       annak         kijelentése,       hogy        átalakítják-e       a  létesítményt

vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé, és ha igen, az ilyen átalakítás

időpontja.

  Nyilatkozatok a vegyifegyver-gyártó létesítményekről, a III. Cikk 1. (c) (iii)

bekezdése szerint

  2. A vegyifegyver-gyártó létesítményekről, a III. Cikk 1. (c) (iii) bekezdése

szerint tett nyilatkozatoknak tartalmazni kell az 1. bekezdésben felsorolt

összes információt. Az a Részes Állam, amelynek területén van, vagy ott

helyeztek el létesítményt, felelős azért, hogy megtegye a megfelelő

intézkedéseket a másik Állammal, hogy biztosítsa a nyilatkozat megtételét. Ha

az a Részes Állam, amelynek a területén van vagy ott helyeztek el

létesítményt, nem képes teljesíteni ezt a kötelezettséget, közli annak okait.

  Nyilatkozatok korábbi átadásokról és átvételekről


  3. A Részes Államnak, amely 1946. január 1-je óta átadott vagy átvett

vegyifegyver-gyártó berendezést, jelenteni kell ezeket az átadásokat, illetve

átvételeket a III. Cikk 1. (c) (iv) bekezdése szerint, az alábbi 5. bekezdéssel

összhangban. Ha a felsorolt összes információ nem áll rendelkezésre a

berendezések 1946. január 1. és 1970. január 1. közötti átadásáról és

átvételéről, a Részes Államnak be kell jelenteni a még rendelkezésre álló

információkat, és meg kell indokolni, miért nem tud teljes információt adni.

  4. A 3. bekezdésben említett vegyifegyver-gyártó berendezés jelenti:

  (a) a különleges berendezést;

  (b) azt az eszközgyártó berendezést, amelyet kifejezetten a vegyifegyverek

alkalmazásával kapcsolatos közvetlen használatra terveztek;

  (c) azt a berendezést, amelyet kizárólagosan a vegyi lőszerek nem vegyi

alkatrészei előállítására terveztek vagy használnak.

  5. A vegyifegyver-gyártó berendezések átadásával és átvételével kapcsolatos

nyilatkozatnak részletezni kell a következőket:

  (a) ki kapta/adta át a vegyifegyver-gyártó berendezést;

  (b) az ilyen berendezés azonosítása;

  (c) az átadás vagy átvétel időpontja;

  (d) megsemmisítették-e a berendezést, ha ez ismert; és

  (e) jelenlegi elhelyezése, ha ez ismert.

  A megsemmisítés általános terveinek beterjesztése

  6. Minden egyes vegyifegyer-gyártó létesítmény esetében a Részes Államnak

a következő információt kell szolgáltatnia:

  (a) a megteendő intézkedések előrelátható időszaka;

  (b) a megsemmisítés módozatai;

  7. Minden egyes vegyifegyver-gyártó létesítmény esetében, amelyet a Részes

Állam időlegesen vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé szándékozik

átalakítani, a Részes Államnak a következő információt kell szolgáltatnia:

  (a) a megsemmisítő létesítménnyé való átalakítás előrelátható időszaka;

  (b) a létesítmény vegyifegyver-megsemmisítő létesítményként történő

használatának előrelátható időszaka;

  (c) az új létesítmény leírása;

  (d) a speciális berendezés megsemmisítésének módszere;

  (e) az átalakított létesítmény azután történő megsemmisítésének időszaka,

miután vegyifegyver megsemmisítésre használták; és

  (f) az átalakított létesítmény megsemmisítésének módszere.

  Az éves megsemmisítési terv és a megsemmisítésről szóló éves jelentések

beterjesztése

  8. A Részes Államnak be kell terjesztenie az éves megsemmisítési tervet nem

később mint a következő megsemmisítési év kezdete előtt 90 nappal. Az éves

terv tartalmazza:

  (a) a megsemmisítendő kapacitást;

  (b) azon létesítmények megnevezését és helyét, ahol a megsemmisítésre sor

kerül;

  (c) azon épületek és berendezések jegyzékét, amelyeket minden egyes

létesítménynél megsemmisítenek;

  (d) a megsemmisítés tervezett módozatait.


  9. A Részes Államnak egyéves jelentést kell beterjesztenie a

megsemmisítésről nem később, mint az előző megsemmisítési év vége után 90

nappal.

  Az éves jelentés tartalmazza:

  (a) a megsemmisített kapacitást;

  (b) minden egyes létesítmény nevét és címét, ahol megsemmisítést végeztek;

  (c) minden egyes létesítménynél a megsemmisített épületek és berendezések

jegyzékét;

  (d) a megsemmisítés módozatait.

  10. A III. Cikk 1. (c) (iii) bekezdés szerint bejelentett vegyifegyver-gyártó

létesítménye tekintetében az előző 6-9. bekezdésnek megfelelő nyilatkozatok

beterjesztésére irányuló megfelelő intézkedések megtételéért az a Részes

Állam felelős, amelynek területén van vagy ott helyezkedik el a létesítmény.

Ha egy Részes Állam, amelynek a területén van vagy elhelyezkedik a

létesítmény nem képes teljesíteni kötelezettségét, közölni kell ennek okait.

                                   B) Megsemmisítés

  Vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésének általános elvei

  11. Minden egyes Részes Állam döntést hoz a vegyifegyver-gyártó

létesítmények megsemmisítésének módozatairól, az V. Cikkben és a jelen

Részben lefektetett elvekkel összhangban.

  Vegyifegyver-gyártó létesítmények bezárásának elvei és módszerei

  12. A vegyifegyer-gyártó létesítmény bezárásának célja annak működésen

kívül helyezése.

  13. A Részes Államnak a bezárásra megegyezett intézkedéseket kell tenni,

figyelembe véve minden egyes létesítmény sajátosságait. Az ilyen

intézkedések magukban foglalják egyebek között:

  (a) a létesítmény különleges épületei és szabványos épületei elfoglalásának

tilalmát, kivéve megegyezett tevékenységekre;

  (b) a vegyifegyver gyártásához közvetlenül kapcsolódó berendezések

kikapcsolását, beleértve egyebek között a folyamatot ellenőrző eszközöket és

közműveket;

  (c) a kizárólag a vegyifegyver gyártási műveletek biztosítására használt

védőszerelvények és -berendezések leszerelését;

  (d) vakperemek és más szerkezetek felszerelését, hogy meggátolják vegyi

anyagok       hozzáadását        vagy    eltávolítását      bármely       vegyifegyverként

meghatározott anyag szintéziséhez, szétválasztásához vagy tisztításához

használatos különleges berendezésekbe/ből, bármely tartályból vagy a

vegyifegyver-töltő gépbe, a fűtést, hűtést vagy az ilyen berendezés, tartályok

vagy gépek számára elektromos vagy más energia szolgáltatását; és

  (e) a vegyifegyver-gyártó létesítménybe vezető vasúti, közúti vagy más nehéz

szállítmányhoz szolgáló bevezető utak megszakítását, kivéve amelyek a

megegyezett tevékenységhez szükségesek.

  14. A bezárt vegyifegyver-gyártó létesítményben a Részes Állam folytathatja

üzembiztonsági és fizikai biztonsági tevékenységét.


  Vegyifegyver-gyártó              létesítmények           műszaki           karbantartása

megsemmisítésüket megelőzően

  15. A Részes Állam végezhet szokásos karbantartó tevékenységet a

vegyifegyver-gyártó létesítményben de csak biztonsági okokból, beleértve a

vizuális szemlét, a megelőző karbantartást és a rutinjavításokat.

  16. Minden tervbe vett karbantartó tevékenységet az általános és részletes

megsemmisítési tervben meg kell határozni. A karbantartási munkák nem

terjedhetnek ki:

  (a) bármely termelőberendezés kicserélésére;

  (b) a vegyipari termelőberendezések jellemzőinek megváltoztatására;

  (c) bármely típusú vegyi anyag gyártására.

  17. Minden karbantartási tevékenységet a Technikai Titkárság felügyelete

alá kell vetni.

  Vegyifegyver-gyártó              létesítménynek           vegyifegyver-megsemmisítő

létesítménnyé történő ideiglenes átalakításának elvei és módszerei

  18. A vegyifegyver-gyártó létesítmények vegyifegyver-megsemmisítő

létesítménnyé történő időleges átalakítására vonatkozó intézkedéseknek

biztosítani kell, hogy az időlegesen átalakított létesítményre vonatkozó

rendszabályok legalább olyan szigorúak legyenek, mint az át nem alakított

vegyifegyver-gyártó létesítményre vonatkozóak.

  19. Azokat a vegyifegyver-gyártó létesítményeket, amelyeket a jelen

Egyezmény hatálybalépése előtt alakítottak át vegyifegyver-megsemmisítő

létesítménnyé,        a    vegyifegyver-gyártó       létesítmény       kategóriában       kell

bejelenteni.

  Ezek ellenőrök által végrehajtott első szemle alá esnek, akik az ilyen

létesítményekről adott információk valódiságát igazolják. Ugyancsak

szükséges annak ellenőrzése, hogy az ilyen létesítmények átalakítását olyan

módon hajtották végre, hogy azok vegyifegyver-gyártó létesítményként nem

képesek működni, továbbá azon intézkedések keretei közé esik, amelyeket

azért alkalmaznak, hogy a létesítményt működésképtelenné tegyék nem

később mint 30 nappal a jelen Egyezmény hatálybalépése után.

  20. Az a Részes Állam, amely vegyifegyver-gyártó létesítmények átalakítását

szándékozik végrehajtani, nem később mint 30 nappal azután, hogy a jelen

Egyezmény számára hatályba lépett, vagy nem később mint 30 nappal azután,

hogy az időleges átalakításról döntés született, megküldi a Technikai

Titkárságnak a létesítmény átalakításának általános tervét és a továbbiakban

az éves terveket.

  21. Ha a Részes Államnak szükséges vegyifegyver-megsemmisítő

létesítménnyé átalakítani egy további vegyifegyver-gyártó létesítményt,

amelyet a jelen Egyezmény számára történt hatálybalépését követően zártak

be, erről a Technikai Titkárságot értesíteni kell nem később mint 150 nappal

az átalakítás előtt. A Technikai Titkárság a Részes Állammal együttesen

megteszi a megfelelő lépéseket, hogy az ilyen létesítmény az átalakítás után

vegyifegyver-gyártó létesítményként működésképtelen legyen.


  22. A vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé átalakított létesítmény nem

lehet alkalmasabb újra vegyifegyver gyártására mint egy bezárt és

karbantartás alatt álló vegyifegyver-gyártó létesítmény. Ennek újraindításához

szükséges idő nem lehet kevesebb mint ami egy vegyifegyver-gyártó

létesítményhez kell, melyet bezártak, és karbantartás alatt áll.

  23. Az átalakított vegyifegyver-gyártó létesítményeket nem később mint 10

évvel a jelen Egyezmény hatálybalépése után meg kell semmisíteni.

  24. Minden adott vegyifegyver-gyártó létesítmény átalakítására vonatkozó

intézkedés létesítmény specifikus és egyedi jellemzőitől függ.

  25. A vegyifegyver-gyártó létesítmények vegyifegyver-megsemmisítő

létesítménnyé való átalakítására vonatkozó intézkedések sora nem lehet

kevesebb, mint amelyeket egy másik vegyifegyver-gyártó létesítmény

leállításához hoztak, amelyeket nem később mint 90 nappal azután kell

végrehajtani, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett a Részes Állam számára.

  Vegyifegyver-gyártó létesítmény megsemmisítésének elvei és módszerei

  26. A Részes Államnak a vegyifegyver-gyártó létesítmény fogalma alá tartozó

épületeket és berendezéseket a következők szerint kell megsemmisíteni:

  (a) minden különleges és szabványos berendezést fizikailag kell

megsemmisíteni;

  (b) minden különleges épületet és szabványos építményt fizikailag kell

megsemmisíteni.

  27. A Részes Államnak a töltetlen vegyi lőszereket és a vegyifegyverek

alkalmazására szolgáló eszközöket gyártó létesítményeket a következők

szerint kell megsemmisíteni:

  (a) azokat a létesítményeket, amelyeket kizárólag a vegyi lőszerek nem vegyi

alkatrészei vagy a vegyifegyverek alkalmazásával közvetlen kapcsolatban való

használatra speciálisan tervezett berendezések gyártására használtak, be kell

jelenteni és meg kell semmisíteni. A megsemmisítés folyamatát és annak

ellenőrzését az V. Cikk rendelkezéseinek és a jelen Melléklet azon részének

megfelelően kell végrehajtani, amelyek a vegyifegyver-gyártó létesítmények

megsemmisítését szabályozzák;

  (b) minden, a vegyi lőszerek nem vegyi alkatrészeinek gyártásához

kizárólagosan        tervezett      és   használt       berendezést        fizikailag     kell

megsemmisíteni. Az olyan berendezések, amelyek különlegesen tervezett

öntőformákat és fém-formáló szerszámokat tartalmaznak, el lehet vinni egy

speciális megsemmisítő helyre;

  (c) az ilyen gyártás céljára használt minden épületet és szabványos

berendezést meg kell semmisíteni vagy a jelen Egyezmény által nem tiltott

célokra átalakítani, a szükséges megerősítés mellett, a IX. Cikk szerinti

konzultációk és szemlék útján;

  (d) a jelen Egyezmény által nem tiltott tevékenységeket tovább lehet

folytatni, miközben a megsemmisítés vagy átalakítás tart.

  Megsemmisítés rendje


  28. A vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésének rendje az I.

Cikkben        és    a    jelen    Egyezmény         más     cikkeiben       meghatározott

kötelezettségeken alapszik, beleértve a rendszeres helyszíni ellenőrzésekre

vonatkozó kötelezettségeket. Ez tekintettel van a Részes Államoknak a

megsemmisítési időszak alatti nem csökkenő biztonsághoz fűződő érdekeire, a

megsemmisítés korai szakaszában való bizalomépítésre, a vegyifegyver-gyártó

létesítmények megsemmisítésében való fokozatos tapasztalatszerzésre, és az

alkalmazhatóságra, tekintet nélkül a létesítmények jelenlegi jellemzőire és a

megsemmisítésükre választott módszerre. A megsemmisítés rendje a

kiegyenlítődés elvén alapul.

  29. A Részes Állam határozza meg minden egyes megsemmisítési időszakra,

melyik vegyifegyver-gyártó létesítményt kell megsemmisíteni, és végrehajtja a

megsemmisítést olyan módon, hogy a 30. és 31. bekezdésben

meghatározottaknál több ne maradjon fenn minden egyes megsemmisítési

időszak végére. A Részes Államot nem gátolják abban, hogy a létesítményeit

gyorsabb ütemben semmisítse meg.

  30. A következő rendelkezéseket kell alkalmazni az 1. listán szereplő

vegyületeket gyártó vegyifegyver-gyártó létesítmények esetében:

  (a) a Részes Államnak el kell kezdenie az ilyen létesítmények

megsemmisítését nem később mint 1 évvel azután, hogy a jelen Egyezmény

számára hatályba lépett, és teljessé kell tenni a megsemmisítést, nem később

mint 10 évvel azután, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett. Azon Részes

Állam számára, amely a jelen Egyezmény hatálybalépésekor már részese, az

egész időszakot három, elhatárolt megsemmisítési időszakra kell osztani,

nevezetesen: 2-5. év, 6-8. év és 9-10. év időszaka. Azon Állam számára, amely

a jelen Egyezmény hatálybalépése után válik részesévé, a megsemmisítési

időszakokat a 28. és 29. bekezdéseket figyelembe véve kell átalakítani.

  (b) a gyártási kapacitást kell az ilyen létesítmények összehasonlítási

tényezőjeként felhasználni; ezt harcanyag tonnában kell kifejezni, figyelembe

véve a bináris fegyverekre megállapított szabályokat;

  (c) a jelen Egyezmény hatálybalépését követő 8. év végére kell meghatározni

a megfelelő megegyezett gyártási kapacitás szinteket. Azt a gyártási

kapacitást, amely meghaladja a megfelelő szintet, meg kell semmisíteni

azonos növekményekkel az első két megsemmisítési időszakban;

  (d) egy adott nagyságú kapacitásmegsemmisítéssel kapcsolatos követelmény

maga        után     vonja     bármely     más       vegyifegyver-gyártó         létesítmény

megsemmisítésének követelményét, amely ellátta az 1. listás létesítményt,

vagy betöltötte az ott gyártott 1. listás vegyületet lőszerekbe vagy eszközökbe;

  (e) az ideiglenesen vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé átalakított

vegyifegyver-gyártó létesítmények továbbra is a jelen bekezdés szerinti

kapacitásmegsemmisítési kötelezettség alá esnek.

  31. A Részes Államnak a 30. bekezdés alá nem eső vegyifegyver-gyártó

létesítmények megsemmisítését el kell kezdeni nem később mint 1 évvel a

jelen Egyezmény számára történt hatálybalépése után, és azt teljessé kell

tenni nem később mint 5 évvel a jelen Egyezmény hatálybalépését követően.

  A megsemmisítés részletes tervei


  32. Nem kevesebb mint 180 nappal a vegyifegyver-gyártó létesítmény

megsemmisítésének kezdete előtt a Részes Állam a Technikai Titkárság

rendelkezésére bocsátja a létesítmény megsemmisítésére vonatozó részletes

terveket, beleértve a 33. (f) bekezdésben javasolt ellenőrzési intézkedéseket,

egyebek között:

  (a) az ellenőrök jelenlétének ütemezése a megsemmisítendő létesítményben;

  (b) a bejelentett leltár minden darabjára alkalmazandó intézkedések

ellenőrzésére vonatkozó eljárások.

  33. A minden egyes vegyifegyver-gyártó létesítmény megsemmisítésére

vonatkozó részletes terveknek tartalmazni kell:

  (a) a megsemmisítési eljárás részletes menetrendjét;

  (b) a létesítmény elrendezését;

  (c) a folyamatábrát;

  (d) a megsemmisítendő berendezések, építmények és más tárgyak részletes

leltárát;

  (e) a leltár minden egyes darabjára alkalmazandó intézkedéseket;

  (f) az ellenőrzésre javasolt intézkedéseket;

  (g)     a    létesítmény       megsemmisítésekor         betartandó        biztonsági/óvó

rendelkezéseket;

  (h) az ellenőröknek nyújtandó munka- és életkörülményeket.

  34. Ha a Részes Állam időlegesen át kíván alakítani egy vegyifegyver-gyártó

létesítményt vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé, értesíteni kell a

Technikai Titkárságot nem kevesebb mint 150 nappal bármely átalakítási

tevékenység végrehajtása előtt. Az értesítésnek tartalmaznia kell:

  (a) a létesítmény megnevezését, címét és elhelyezkedését;

  (b) helyszínrajzot, megjelölve azokat a szerkezeteket és területeket,

amelyeket a vegyifegyver megsemmisítésbe be kell vonni, továbbá azonosítani

kell a vegyifegyver-gyártó létesítmény mindazon elemeit, amelyeket

időlegesen átalakítanak;

  (c) a vegyifegyverek fajtáit, illetve a megsemmisítendő vegyi töltet fajtáit és

mennyiségét;

  (d) a megsemmisítés módját;

  (e) a folyamatábrát, megjelölve, hogy a gyártási eljárás és a különleges

berendezés mely részeit alakítják át vegyifegyver megsemmisítés céljára;

  (f) az átalakítás által feltehetően érintett pecsétek és ellenőrző berendezések

megjelölését ha lehetséges; továbbá

  (g) egy listát, amely meghatározza a tervezésre, a létesítmény időleges

átalakítására, a berendezések üzembe helyezésére, a berendezések

kipróbálására, a megsemmisítési műveletekre és a bezárásra fordított időt.

  35. Az időlegesen vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé átalakított

vegyifegyver-gyártó létesítményre vonatkozó információt a 32. és 33.

bekezdésnek megfelelően kell megadni.

  A részletes tervek felülvizsgálata


  36. A Részes Állam által beterjesztett, a megsemmisítésre vonatkozó

részletes terv és a javasolt ellenőrzési módszerek, továbbá az előzetes

ellenőrzések tapasztalatai alapján a Technikai Titkárság a létesítmény

megsemmisítésének ellenőrzésére tervet készít a Részes Állammal való szoros

egyezetés útján. A Technikai Titkárság és a Részes Állam közötti bármely, a

megfelelő intézkedésekre vonatkozó nézeteltérést konzultáció útján kell

rendezni. Bármely megoldatlan ügyet a Végrehajtó Tanács elé kell terjeszteni,

hogy az megfelelő intézkedéseket hozzon a jelen Egyezmény teljes

végrehajtásának elősegítésére.

  37. Az V. Cikk és a jelen Rész rendelkezéseinek végrehajtására a Végrehajtó

Tanácsnak és a Részes Államnak meg kell egyezni a megsemmisítés és az

ellenőrzés egyeztetett terveiről. Az ilyen megállapodást nem kevesebb mint 60

nappal a tervezett megsemmisítés kezdete előtt meg kell kötni.

  38. A Végrehajtó Tanács minden egyes tagja konzultálhat a Technikai

Titkársággal bármely olyan ügyről, amely az egyeztetett megsemmisítési és

ellenőrzési terv alkalmazhatóságával kapcsolatosak. Ha a Végrehajtó Tanács

egyik tagja részéről sincs ellenvetés, a tervet végre kell hajtani.

  39. Ha bármely nehézség merül fel, a Végrehajtó Tanácsnak konzultációt

kell kezdeményezni a Részes Állammal abból a célból, hogy kiküszöböljék azt.

Amennyiben bármely nehézség rendezetlen marad, azokat az Értekezlet elé

kell terjeszteni. A megsemmisítés módszerével kapcsolatos bármely

nézeteltérés nem késleltetheti a megsemmisítési terv egyéb, elfogadható

részeinek a végrehajtását.

  40. Ha nem jutnak megállapodásra a Végrehajtó Tanáccsal az ellenőrzés

vonatkozásairól vagy ha a jóváhagyott ellenőrzési tervet nem lehet

megvalósítani, a megsemmisítést folyamatos, helyszíni megfigyelő eszközök és

az ellenőrök fizikai jelenléte útján kell folytatni.

  41. A megsemmisítést és az ellenőrzést az egyeztetett tervnek megfelelően

kell lefolytatni. Az ellenőrzés nem hathat ki szükségtelenül a megsemmisítési

eljárásra, és azt az ellenőrök helyszíni jelenléte útján kell végrehajtani, hogy

tanúsítsák a megsemmisítést.

  42. Ha szükséges, hogy az ellenőrzési vagy megsemmisítési tevékenységeket

a tervezettől eltérően folytassák le, minden Részes Államot értesíteni kell

erről.

                                      C) Ellenőrzés

  Vegyifegyver-gyártó         létesítményekről      szóló    nyilatkozatok       ellenőrzése

helyszíni szemle útján

  43. A Technikai Titkárság első szemlét hajt végre minden egyes

vegyifegyver-gyártó létesítménynél a jelen Egyezménynek a Részes Állam

számára történt hatálybalépésétől számított 90 és 120 nap közötti időszakban.

  44. Az első szemle célja:

  (a) igazolni, hogy a vegyifegyverek gyártását megszüntették, továbbá, hogy a

létesítmény működését leállították a jelen Egyezménnyel összhangban;

  (b) lehetővé tenni a Technikai Titkárságnak, hogy megismerkedjék a

létesítményben          a       vegyifegyver-gyártás        megszüntetésére            hozott

intézkedésekkel;

  (c) lehetővé tenni az ellenőrök számára ideiglenes pecsétek elhelyezését;


     (d) lehetővé tenni a ellenőrök számára az épületek és különleges

berendezések leltárának igazolását;

  (e) megszerezni a létesítményben teendő vizsgálat megtervezéséhez

szükséges információt, beleértve a beavatkozást jelző pecsétek és más

megegyezett berendezések alkalmazását, amelyeket a létesítményre

vonatkozó létesítményegyezménynek megfelelően helyeznek el; illetve

  (f) előzetes megbeszéléseket folytatni a létesítmény ellenőrzésére vonatkozó

részletes egyezményről.

  45. Az ellenőröknek, ha alkalmas, alkalmazni kell megegyezett pecséteket,

jelzőket és más, a leltár ellenőrzésére alkalmas módszereket, amelyek

elősegítik a bejelentett adatok pontos leltározását minden vegyifegyver-gyártó

létesítményben.

  46. Az ellenőröknek olyan megegyezett eszközöket kell elhelyezni, amelyek

alkalmasak lehetnek annak jelzésére, hogy a vegyifegyver-gyártás

újrakezdődött, vagy bármely bejelentett tárgyat elmozdítottak. Meg kell tenni

a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket, hogy ne akadályozzák az

ellenőrzött Részes Állam bezárásra irányuló tevékenységét. Az ellenőrök

visszatérhetnek az eszközök karbantartása és épségük ellenőrzése céljából.

  47. Amennyiben az első szemle alapján a Főigazgató úgy tartja, hogy további

intézkedésre lesz szükség a létesítmény leállításához a jelen Egyezménnyel

összhangban, a Főigazgató kérheti, nem később, mint 135 nappal a jelen

Egyezmény a Részes Állam számára történt hatálybalépése után, hogy az ilyen

intézkedéseket az ellenőrzött Részes Állam hajtsa végre nem később, mint 180

nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett. Az

ellenőrzött Részes Állam belátása szerint teljesítheti a kérést. Ha az nem

teljesíti a kérést, a Főigazgatónak és az ellenőrzött Részes Államnak

konzultálni kell az ügy megoldására.

  Vegyifegyver-gyártó létesítmények rendszeres ellenőrzése és működésük

megszüntetése

  48. A vegyifegyver-gyártó létesítmény rendszeres ellenőrzésének célja az,

hogy észleljék a vegyifegyver-gyártás újrakezdését vagy a bejelentett eszközök

elmozdítását.

  49. A részletes létesítmény-egyezmény minden egyes vegyifegyver-gyártó

létesítményre meghatározza:

  (a) a részletes helyszíni ellenőrzési eljárást, mely magába foglalhatja:

           (i) a vizuális megfigyelést,

           (ii) a pecsétek vagy más megegyezett eszközök ellenőrzését és

          karbantartását, továbbá

           (iii) mintavételt és elemzést;

  (b) az eljárást, a beavatkozást jelző pecsétek és más megegyezett eszközök

alkalmazására abból a célból, hogy megelőzzék a létesítmény nem észlelt

újraindítását, amely meghatározza:

           (i) a fajtát, az elhelyezést és a telepítés elrendezését,

           (ii) az ilyen pecsétek és berendezések karbantartását; és

  (c) más megegyezett intézkedéseket.

  50. A létesítmény ellenőrzéséről szóló részletes megállapodásban biztosított

pecséteket és más megegyezett eszközöket nem később, mint 240 nappal

azután kell elhelyezni, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett a Részes Állam

számára. Az ellenőrök számára meg kell engedni minden vegyifegyver-gyártó

létesítmény meglátogatását az ilyen pecsétek vagy berendezések elhelyezése

céljából.


  51. Minden naptári évben legfeljebb négy ellenőrzés lefolytatását kell

lehetővé       tenni     a     Technikai     Titkárság      számára        minden       egyes

vegyifegyver-gyártó létesítményben.

  52. A Főigazgatónak értesíteni kell az ellenőrzött Részes Államot döntéséről,

hogy a vegyifegyver-gyártó létesítmény ellenőrzésére vagy szemléjére kerül

sor 48 órával az ellenőrző csoport rendszeres ellenőrzésre vagy szemlére

tervezett érkezését megelőzően. Abban az esetben, ha sürgős problémák

megoldására irányuló ellenőrzésről vagy szemléről van szó, ez az időszak

rövidíthető. A Főigazgatónak meg kell határozni az ellenőrzés vagy szemle

célját.

  53. Az ellenőrök a létesítmény-egyezményekkel összhangban akadálytalanul

hozzáférhetnek a vegyifegyver-gyártó létesítmények minden részéhez. A

bejelentett leltár szerinti tételeket az ellenőrök választják ki ellenőrzésre.

  54. A helyszíni rendszeres ellenőrzések gyakoriságának meghatározására

vonatkozó irányelveket az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a VIII. Cikk

21. (i) bekezdése szerint. A meghatározott ellenőrzendő vegyifegyver-gyártó

létesítményt a Technikai Titkárság választja ki oly módon, hogy kizárják annak

előrejelzését, mikor lesz pontosan a létesítmény ellenőrzése.

  Vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésének ellenőrzése

  55. A vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésére irányuló

rendszeres ellenőrzés célja annak igazolása, hogy a létesítményt a jelen

Egyezmény szerinti kötelezettségeknek megfelelően megsemmisítették, és,

hogy a bejelentett leltár szerinti minden tételt megsemmisítettek a

megegyezett, részletes megsemmisítési tervnek megfelelően.

  56. Amint a bejelentett leltár szerinti minden tételt megsemmisítettek, a

Technikai Titkárság igazolja a Részes Állam erről szóló nyilatkozatát. Ezen

igazolást követően a Technikai Titkárságnak be kell fejezni a

vegyifegyver-gyártó létesítmény rendszeres ellenőrzését, és sürgősen el kell

távolítani az ellenőrök által üzembe helyezett minden eszközt és megfigyelő

műszert.

  57. Ezen igazolást követően, a Részes Államnak nyilatkoznia kell, hogy a

létesítményt megsemmisítették.

  Vegyifegyver-gyártó létesítmény vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé

történő időleges átalakításának ellenőrzése

  58. Nem később, mint 90 nappal azután, hogy megkapták a gyártó

létesítmény időleges átalakítására vonatkozó szándékról szóló első értesítést,

az ellenőrök jogosultak meglátogatni a létesítményt abból a célból, hogy

megismerkedjenek a javasolt időleges átalakítással, és tanulmányozzák a

lehetséges ellenőrzési intézkedéseket, amelyre az átalakítás során szükség

lesz.


  59. Nem később, mint 60 nappal az ilyen látogatást követően a Technikai

Titkárság és az ellenőrzött Részes Állam átmeneti megállapodást kötnek

további ellenőrzési intézkedésekről az időleges átalakítás idejére. Az átmeneti

megállapodás rögzíti az ellenőrzési eljárásokat, beleértve a pecsétek,

megfigyelő berendezések használatát, továbbá azokat az ellenőrzéseket,

amelyek bizalmat keltenek ahhoz, hogy az átalakítás során nem kerül sor

vegyifegyver gyártására. Ez a megállapodás az időleges átalakítás kezdetétől

addig marad hatályban, amíg a létesítmény el nem kezd működni mint

vegyifegyver-megsemmisítő létesítmény.

  60. Az ellenőrzött Részes Állam nem távolíthatja el vagy nem alakíthatja át a

létesítmény egyetlen részét sem, vagy nem távolíthat el vagy módosíthat

bármely, a jelen Egyezmény szerint az átmeneti megállapodás megkötéséig

telepített pecsétet vagy más, az ellenőrzésre szolgáló megegyezett eszközt.

  61. Amint a létesítmény vegyifegyver-megsemmisítő létesítményként

működni kezd, a jelen Melléklet IV. (A) Részének azon rendelkezései alá

tartozik,         amelyek        a     vegyifegyver-megsemmisítő           létesítményekre

alkalmazhatók. A működés megkezdése előtti időszakra vonatkozó

intézkedéseket az átmeneti megállapodás határozza meg.

  62. A megsemmisítési műveletek során az ellenőrök hozzáférhetnek az

időlegesen vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé átalakított létesítmény

minden részéhez, beleértve azokat is, amelyek nem közvetlenül érintettek a

vegyifegyverek megsemmisítésében.

  63. A létesítmény vegyifegyver-megsemmisítés céljára történő időleges

átalakítására irányuló munkálatok megkezdése előtt, és azután, hogy

vegyifegyver-megsemmisítő létesítményként nem működik tovább, a

létesítmény a jelen Rész ezen rendelkezései alá tartozik, amelyek a

vegyifegyver-gyártó létesítményre alkalmazhatók.

 D) A vegyifegyver-gyártó létesítmények átalakítása a jelen Egyezmény

                                  által nem tiltott célokra

  Az átalakítás kérelmezésére vonatkozó eljárások

  64. A vegyifegyver-gyártó létesítmények a jelen Egyezmény által nem tiltott

célokra történő használata iránti kérelmet elő lehet terjeszteni bármely olyan

létesítmény tekintetében, melyet a Részes Állam már ilyen célokra használ,

mielőtt a jelen Egyezmény számára hatályba lépne, vagy ha tervezi ilyen

célokra való használatát.

  65. Azon vegyifegyver-gyártó létesítmény esetében, amelyet a jelen

Egyezmény által nem tiltott célokra használnak a jelen Egyezménynek a

Részes Állam számára történt hatálybalépésekor, a kérelmet a Főigazgatónak

kell megküldeni nem később, mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény

a Részes Állam számára hatályba lépett. A kérelemnek tartalmazni kell az 1.

(h) (iii) bekezdéssel összhangban megadott adatokon kívül a következő

információt:

  (a) a kérelem részletes indokolása;

  (b) a létesítmény átalakításának általános terve, amely részletezi:

           (i) a létesítményben folytatandó tevékenység természetét;


             (ii) ha a tervezett tevékenység vegyületek termelését,

          feldolgozását vagy felhasználását foglalja magában, minden

          egyes vegyület nevét, a létesítmény folyamatábráját és a

          tervezett gyártandó, feldolgozandó vagy felhasználandó éves

          mennyiségeket,

            (iii) mely építményeket vagy szerkezeti elemeket javasolnak

          használni, és milyen módosításokat javasolnak, ha vannak

          ilyenek,

           (iv) mely építményeket vagy szerkezeti elemeket semmisítettek

          meg       vagy     javasolnak    megsemmisíteni,      továbbá   a

          megsemmisítésre vonatkozó tervek,

           (v) mely berendezéseket kívánnak használni a létesítményben,

           (vi) mely berendezéseket távolították el és semmisítették meg,

          továbbá mely berendezéseket javasolnak eltávolítani és

          megsemmisíteni, és a megsemmisítésükre vonatkozó tervek,

           (vii) az átalakítás javasolt ütemterve, ha az alkalmazható, és

            (viii) a helyszínen működő minden egyes más létesítmény

          tevékenységének jellege, és

  (c) részletes magyarázat, hogy a (b) albekezdésben megállapított

rendelkezések, illetve a Részes Állam által javasolt további intézkedések

hogyan zárják ki a létesítménynél fennmaradó készenléti vegyifegyver-gyártó

potenciál azonnali igénybevételét.

  66. Azon vegyifegyver-gyártó létesítmény esetében, amelyet a jelen

Egyezmény által nem tiltott célokra nem használnak a jelen Egyezménynek a

Részes Állam számára történt hatálybalépésekor, a kérelmet a Főigazgatónak

kell megküldeni nem később, mint 30 nappal azután, hogy az átalakításról

döntést hoztak, de egyetlen esetben sem később, mint négy év múlva, ahogy a

jelen Egyezmény a Részes Állam számára hatályba lépett. A kérelemnek a

következő információt kell tartalmazni:

  (a) a kérelem részletes indokolása, beleértve a gazdasági szükségességet;

  (b) a létesítmény átalakításának általános terve, amely részletezi:

           (i) a létesítményben folytatandó tevékenység természetét,

             (ii) ha a tervezett tevékenység vegyületek termelését,

          feldolgozását vagy felhasználását foglalja magában, minden

          egyes vegyület nevét, a létesítmény folyamatábráját és a

          tervezett gyártandó, feldolgozandó vagy felhasználandó éves

          mennyiségeket,

            (iii) mely építményeket vagy szerkezeti elemeket javasolnak

          használni, és milyen módosításokat javasolnak, ha vannak

          ilyenek,

           (iv) mely építményeket vagy szerkezeti elemeket semmisítettek

          meg       vagy     javasolnak    megsemmisíteni,      továbbá   a

          megsemmisítésre vonatkozó tervek,

           (v) mely berendezéseket kívánnak használni a létesítményben,

              (vi) mely berendezéseket javasolnak eltávolítani és

          megsemmisíteni, és a megsemmisítésükre vonatkozó tervek,

           (vii) az átalakítás javasolt ütemterve, és

            (viii) a helyszínen működő minden egyes más létesítmény

          tevékenységének jellege; és

  (c) részletes magyarázat, hogy a (b) albekezdésben megállapított

rendelkezések, illetve a Részes Állam által javasolt további intézkedések

hogyan zárják ki a létesítménynél fennmaradó készenléti vegyifegyver-gyártó

potenciál azonnali igénybevételét.

  67. A Részes Állam kérelmében bármely más intézkedést is javasolhat,

melyet alkalmasnak tart a bizalomépítésre.


  Döntéstől függő tevékenységek

  68. Az Értekezlet döntésétől függően a Részes Állam továbbra is

használhatja a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra azt a létesítményt,

amelyet ilyen célokra használt a jelen Egyezménynek a számára történt

hatálybalépését megelőzően, de csak ha a Részes Állam igazolja kérelmében,

hogy sem különleges berendezést, sem különleges épületet nem használ, és

hogy        a     különleges       berendezéseket        és     különleges        épületeket

működésképtelenné tette a 13. bekezdésben meghatározott módszerek

alkalmazásával.

  69. Ha a létesítményt, amelynek tekintetében a kérelmet előterjesztették,

nem használták a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra a jelen

Egyezménynek a Részes Állam számára történt hatálybalépését megelőzően,

vagy ha a 68. pontban előírt igazolást nem tették meg, a Részes Államnak

azonnal meg kell szakítani minden tevékenységet az V. Cikk 4. bekezdése

szerint. A Részes Államnak be kell zárni a létesítményt a 13. bekezdésnek

megfelelően, nem később, mint 90 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény

számára hatályba lépett.

  Az átalakítás feltételei

  70. A vegyifegyver-gyártó létesítmények a jelen Egyezmény által nem tiltott

célokra történő átalakítása feltételeként a létesítményben lévő minden

különleges berendezést meg kell semmisíteni, továbbá az épületek és

építmények minden olyan különleges jellemzőjét meg kell szüntetni, amely

megkülönbözteti azokat az általánosságban, a jelen Egyezmény által nem

tiltott célokra használt épületektől és építményektől és nem foglal magába 1.

listán felsorolt vegyületeket.

  71. Az átalakított létesítményt nem használhatják:

  (a) bármilyen tevékenységre, amely az 1. listás vagy 2. listás vegyületek

gyártását, feldolgozását vagy felhasználását foglalja magában;

  (b) erősen mérgező vegyületek, beleértve bármely erősen mérgező szerves

foszfortartalmú vegyületek gyártására vagy más olyan tevékenységre, amelyek

különleges berendezéseket követelnek az erősen mérgező vagy erősen

korrozív vegyületek kezeléséhez, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács úgy dönt, az

ilyen tevékenység vagy működés nem jelent kockázatot a jelen Egyezmény

tárgyára és céljaira, figyelemmel a toxicitásra, a korróziós hajlam, és ha

alkalmazható, más műszaki faktorok ismérveire, amelyeket az Értekezlet

tárgyal meg és hagy jóvá a VIII. Cikk 21. (i) bekezdés szerint.

  72. A vegyifegyver-gyártó létesítmény átalakítását be kell fejezni nem

később, mint hat évvel a jelen Egyezmény hatálybalépését követően.

  A Végrehajtó Tanács és az Értekezlet határozatai


  73. Nem később, mint 90 nappal a kérelemnek a Főigazgató által történt

vételét követően a Technikai Titkárság első szemlét folytat le a

létesítményben. Az ilyen szemle célja, hogy meghatározzák a kérésben adott

információk pontosságát, műszaki jellegű információ beszerzése az

átalakításra javasolt létesítményről, továbbá azon feltételek meghatározása,

amelyek mellett a jelen Egyezmény által nem tiltott célú használat

megengedhető. A Főigazgató sürgősen jelentést küld a Végrehajtó Tanácsnak,

az Értekezletnek és minden Részes Államnak, amely tartalmazza ajánlásait

azokra az intézkedésekre, amelyek szükségesek a létesítménynek a jelen

Egyezmény által nem tiltott célokra történő átalakítására, továbbá annak

biztosítására, hogy az átalakított létesítményt csak a jelen Egyezmény által

nem tiltott célokra használják.

  74. Ha a létesítményt a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra használták,

a jelen Egyezmények a Részes Állam számára történt hatálybalépését

megelőzően és az továbbra is működésben van, de azokra a 68. bekezdés

szerinti igazolandó intézkedéseket még nem tették meg, a Főigazgatónak

azonnal értesíteni kell a Végrehajtó Tanácsot, amely igényelheti az általa

megfelelőnek tartott intézkedések megtételét, egyebek között a létesítmény

leállítását és a különleges berendezések elszállítását és az épületek vagy

építmények módosítását. A Végrehajtó Tanácsnak meg kell határozni az ilyen

intézkedések végrehajtásának határidejét és fel kell függeszteni a kérelem

tárgyalását, azok kielégítő teljesítésétől függően. A létesítményt a határidő

lejárta után azonnal ellenőrizni kell abból a célból, hogy megállapítsák

végrehajtották-e az intézkedéseket. Ha ez nem történt meg, a Részes Államtól

követelni kell minden művelet teljes leállítását a létesítményben.

  75. A Főigazgató jelentésének vételét követően az Értekezlet, amint csak

lehetséges, a Végrehajtó Tanács javaslatára döntést hoz, figyelembe véve a

jelentést és bármi, a Részes Államok által kifejtett szempontokat, hogy a

kérelmet jóváhagyja-e és meghatározza azokat a feltételeket, melyektől a

jóváhagyás függ. Ha bármely Részes Állam ellenzi a kérés és a kapcsolt

feltételek jóváhagyását, konzultációt kell folytatni 90 napig terjedő

időszakban, az érdekelt Részes Államok között, hogy kölcsönösen elfogható

megoldást keressenek. A kérelem és a kapcsolódó feltételek, illetve a

kapcsolatos bármely javasolt módosítások tekintetében érdemi kérdésként a

konzultációs időszak befejeződése után lehetőség szerint mielőbb döntést kell

hozni.

  76. Ha a kérelmet jóváhagyták, a létesítmény-egyezményt a döntéshozatal

után nem később, mint 90 nappal meg kell kötni. A létesítmény-egyezmény

tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek mellett az átalakítást és a

létesítmény használatát engedélyezik, beleértve az ellenőrzés szabályait. Az

átalakítást nem kezdhetik el a létesítmény-egyezmény megkötését

megelőzően.

  Az átalakítás részletes tervei

  77. Nem kevesebb, mint 180 nappal a vegyifegyver-gyártó létesítmény

átalakításának kezdete előtt a Részes Állam a Technikai Titkárság

rendelkezésére bocsátja a létesítmény átalakítására vonatkozó részletes

terveket, beleértve az átalakítás ellenőrzésére javasolt intézkedéseket,

egyebek között:

  (a) az ellenőrök jelenlétének ütemezése az átalakítandó létesítményben; és


  (b) a bejelentett leltár minden darabjára alkalmazandó intézkedések

ellenőrzésére vonatkozó eljárások.

  78. A minden egyes vegyifegyver-gyártó létesítmény átalakítására vonatkozó

részletes terveknek tartalmazni kell:

  (a) az átalakítási eljárás részletes menetrendjét;

  (b) a létesítmény elrendezését az átalakítás előtt és után;

  (c) a létesítmény folyamatábráját az átalakítás előtt és ha lehet, az átalakítás

után;

  (d) a megsemmisítendő berendezések, építmények és más tárgyak, valamint

a módosítandó épületek és építmények részletes leltárát;

  (e) a leltár minden egyes darabjára alkalmazandó intézkedéseket;

  (f) az ellenőrzésre javasolt intézkedéseket;

  (g) a létesítmény átalakításakor betartandó biztonsági/óvó rendelkezéseket;

és

  (h) az ellenőröknek nyújtandó munka- és életkörülményeket.

  A részletes tervek felülvizsgálata

  79. A Részes Állam által beterjesztett, az átalakításra vonatkozó részletes

terv és a javasolt ellenőrzési módszerek, továbbá az előzetes ellenőrzések

tapasztalatai alapján a Technikai Titkárság a létesítmény átalakításának

ellenőrzésére tervet készít a Részes Állammal való szoros egyeztetés útján. A

Technikai Titkárság és a Részes Állam közötti bármely, a megfelelő

intézkedésekre vonatkozó nézeteltérést konzultáció útján kell rendezni.

Bármely megoldatlan ügyet a Végrehajtó Tanács elé kell terjeszteni, hogy az

megfelelő intézkedéseket hozzon a jelen Egyezmény teljes végrehajtásának

elősegítésére.

  80. Az V. Cikk és a jelen Rész rendelkezéseinek végrehajtására a Végrehajtó

Tanácsnak és a Részes Államnak meg kell egyezni a átalakítás és az ellenőrzés

egyeztetett terveiről. Az ilyen megállapodást nem kevesebb, mint 60 nappal a

tervezett átalakítás kezdete előtt meg kell kötni.

  81. A Végrehajtó Tanács minden egyes tagja konzultálhat a Technikai

Titkársággal bármely olyan ügyről, amely az egyeztetett átalakítási és

ellenőrzési terv alkalmazhatóságával kapcsolatosak. Ha a Végrehajtó Tanács

egyik tagja részéről sincs ellenvetés, a tervet végre kell hajtani.

  82. Ha bármely nehézség merül fel, a Végrehajtó Tanácsnak konzultációt

kell kezdeményezni a Részes Állammal abból a célból, hogy kiküszöböljék azt.

Amennyiben bármely nehézség rendezetlen marad, azokat az Értekezlet elé

kell terjeszteni. A átalakítás módszerével kapcsolatos bármely nézeteltérés

nem késleltetheti a átalakítási terv egyéb, elfogadható részének a

végrehajtását.

  83. Ha nem jutnak megállapodásra a Végrehajtó Tanáccsal az ellenőrzés

vonatkozásairól, vagy ha a jóváhagyott ellenőrzési tervet nem lehet

megvalósítani, az átalakítást folyamatos, helyszíni megfigyelő eszközök és az

ellenőrök fizikai jelenléte útján kell folytatni.

  84. Az átalakítást és az ellenőrzést az egyeztetett tervnek megfelelően kell

lefolytatni. Az ellenőrzés nem hathat ki szükségtelenül az átalakítási eljárásra,

és azt az ellenőrök helyszíni jelenléte útján kell végrehajtani, hogy tanúsítsák

az átalakítást.


  85. A tíz év elteltével, miután a Főigazgató igazolta, hogy az átalakítás

teljessé vált, a Részes Állam akadálytalan hozzáférést biztosít a

létesítményhez, bármely időben. Az ellenőrök jogosultak megfigyelni minden

körzetet, minden tevékenységet és minden berendezési tételt a létesítményen.

Az ellenőrök jogosultak azt vizsgálni, hogy a létesítményben folyó tevékenység

összhangban van-e a jelen Fejezet, a Végrehajtó Tanács és az Értekezlet által

felállított feltételek mindegyikével. Az ellenőröknek ugyancsak joga van a jelen

Melléklet II. Rész E) Fejezetével összhangban mintákat vetetni a létesítmény

bármely részéből, és elemezni azokat, hogy megállapítsák az 1. listás

vegyületek, azok stabil melléktermékei és bomlástermékei és a 2. listás

vegyületek nincsenek jelen, továbbá igazolni azt, hogy a létesítményben folyó

tevékenység összhangban van a jelen fejezet, a Végrehajtó Tanács vagy az

Értekezlet által a vegyi tevékenységre felállított minden feltételével. Az

ellenőröknek ugyancsak joga van az irányított hozzáférésre, a jelen Melléklet

X. Rész C) Fejezetével összhangban az üzemi területen, ahol a létesítmény

elhelyezkedik. A 10 éves időszak alatt a Részes Állam évente jelentést tesz az

átalakított létesítményben folyó tevékenységről. A 10 éves időszak lejártakor a

Végrehajtó Tanács, figyelembe véve a Technikai Titkárság ajánlásait, határoz

a folytatólagos ellenőrzési intézkedések jellegéről.

  86. Az átalakított létesítmény ellenőrzésének költségeit az V. Cikk. 19.

bekezdésével összhangban viselik.

                                         VI. RÉSZ

     A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK, A VI.

                                 CIKKEL ÖSSZHANGBAN

         AZ 1. LISTÁS VEGYÜLETEKRE ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS

             LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

                                A) Általános rendelkezések

  1. A Részes Állam nem állíthat elő, nem szerezhet meg, nem tarthat vissza,

vagy nem használhat 1. listás vegyületeket a Részes Államok területén kívül,

és nem adhat át ilyen vegyületeket területén kívül, kivéve más Részes

Államnak.

  2. A Részes Állam nem állíthat elő, nem szerezhet meg, nem tarthat vissza,

nem adhat át vagy használhat fel 1. listás vegyületet, kivéve, ha

  (a) a vegyületeket kutatási, gyógyászati, gyógyszerészeti vagy védelmi

célzattal alkalmazzák; és

  (b) a vegyületek fajtáit és mennyiségét szigorúan korlátozzák, annyira,

amelyek indokoltak lehetnek az ilyen célokra; és

  (c) az ilyen vegyületek összesített mennyisége, bármely időben, az ilyen

célokra egyenlő vagy kevesebb mint 1 tonna; és

  (d) a Részes Állam által, az ilyen célokra megszerzett összesített mennyiség

bármely évben, termelés, vegyifegyver-készletekből való visszavonás és átadás

útján egyenlő vagy kevesebb mint 1 tonna.


                                       B) Átadások

  3. A Részes Állam 1. listás vegyületeket területén kívülre csak másik Részes

Államnak és csak kutatási, gyógyászati, gyógyszerészeti vagy védelmi célokra

adhat át, a 2. bekezdéssel összhangban.

  4. Az átadott vegyületeket nem adhatják tovább egy harmadik államnak.

  5. Nem kevesebb, mint 30 nappal bármely másik Részes Államnak történő

átadást megelőzően mindkét Részes Államnak jeleznie kell az átadást a

Technikai Titkárságnak.

  6. Minden egyes Részes Állam részletes éves nyilatkozatot készít az előző évi

átadásokról. A nyilatkozatot minden ilyen év befejeződése után nem később,

mint 90 nappal kell beterjeszteni, és minden 1. listás átadott vegyület

tekintetében annak a következő információt kell tartalmaznia:

  (a) a kémiai megnevezés, a szerkezeti képlet és a Chemical Abstracts Service

(CAS) nyilvántartási száma, ha ilyet kiadtak;

  (b) más Államoktól megszerzett vagy más Részes Államoknak átadott

mennyiségeket. Minden átadás esetén a mennyiséget, az átvevőt és a célt is

fel kell tüntetni.

                                       C) Előállítás

  Az előállítás általános elvei

  7. Minden egyes Részes Állam, a 8-12. bekezdés szerinti előállítás során a

legfokozottabb elsőbbséget biztosítja az emberek biztonságának és a

környezet védelmének. Minden egyes Részes Állam nemzeti biztonsági és

kibocsátási szabványaival összhangban valósítja meg az ilyen előállítást.

  Egyedi kisléptékű üzem

  8. Minden egyes Részes Állam, amely 1. listás vegyületeket állít elő kutatási,

gyógyászati, gyógyszerészeti vagy védelmi célokra, ezt az előállítást a Részes

Állam által jóváhagyott egyedi kisléptékű üzemben végezheti, kivéve a 10., 11.

és 12. bekezdésben előírtakat.

  9. Az egyedi kisléptékű üzemben a termelést olyan termelő sort alkotó

reakcióedényekben kell végezni, amely nemfolyamatos termelésre van

kialakítva. Az ilyen reakcióedény űrtartalma nem haladhatja meg a 100 litert,

és az 5 literesnél nagyobb reakcióedények összes űrtartalma nem lehet több

mint 500 liter.

  Egyéb létesítmények

  10. Az 1. listás vegyületek évi összesített mennyisége, ha nem haladja meg a

10 kg-ot, védelmi célra előállíthatók az egyedi kisléptékű üzemen kívül is egy

más létesítményben. Ezt a létesítményt a Részes Állam hagyja jóvá.

  11. Az 1. listás vegyületek évi 100 g-ot meghaladó mennyisége előállítható

kutatási, gyógyászati és gyógyszerészeti célra az egyedi kisléptékű üzemen

kívüli létesítményben, amelyek évi összesített mennyisége nem haladja meg a

10 kg-ot létesítményenként. Ezt a létesítményt a Részes Állam hagyja jóvá.


  12. Az 1. listás vegyületek szintetizálhatók kutatási, gyógyászati vagy

gyógyszerészeti célra, de nem védelmi célra, laboratóriumokban, amelyek

összesített mennyisége kevesebb mint 100 g évenként és létesítményenként.

  Ezek a létesítmények nem tartoznak semmiféle a D) és E) Fejezetekben

felsorolt bejelentési és ellenőrzési kötelezettség alá.

                                         D) Nyilatkozatok

  Egyedi kisléptékű üzem

  13. Minden Részes Állam, amely egyedi kisléptékű üzem működtetését

tervezi, megadja a Technikai Titkárságnak a létesítmény pontos helyét és

részletes műszaki leírását, beleértve a berendezések jegyzékét és a részletes

folyamatábrákat. A már meglévő létesítmények esetén ezt az első nyilatkozatot

nem később, mint 30 nappal a jelen Egyezménynek a Részes Állam számára

történő hatálybalépése után kell benyújtani. Az új létesítményekről szóló első

nyilatkozatokat nem később, mint a működés kezdetét megelőző 180 nappal

kell benyújtani.

  14. Minden Részes Államnak előzetesen bejelentést kell tennie a Technikai

Titkárságnak a kezdeti nyilatkozatot érintő tervezett változtatásokról. A

bejelentést nem később, mint 180 nappal a változtatások foganatosítása előtt

kell megtenni.

  15. Minden Részes Államnak, amely 1. listás vegyületet állít elő az egyedi

kisléptékű üzemben, részletes nyilatkozatot kell tenni a gyár előző évi

tevékenységével kapcsolatosan. A nyilatkozatot nem később, mint 90 nappal

az ilyen év befejeződését követően kell beterjeszteni, amely tartalmazza a

következőket:

  (a) a létesítmény azonosítása;

  (b) a létesítményben előállított, megszerzett, felhasznált vagy tárolt minden

1. listás vegyületről a következő információt:

           (i) a kémiai elnevezés, szerkezeti képlet, a Chemical Abstracts

          Service nyilvántartási szám, ha ilyen van,

           (ii) az alkalmazott módszerek és gyártott mennyiség,

            (iii) az 1., 2. vagy 3. listán felsorolt és az 1. listás vegyület

          előállítására felhasznált prekurzorok neve és mennyisége,

           (iv) a létesítményben felhasznált mennyiség és a felhasználás

          céljai,

            (v) a Részes Államban található más létesítménybe szállított

          vagy más létesítményből szállított mennyiség. Minden

          szállítmányra a mennyiséget, az átvevőt és az indokot fel kell

          tüntetni,

           (vi) ez év folyamán bármikor tárolt legnagyobb mennyiség, és

           (vii) az év végén tárolt mennyiség; továbbá

  (c) információ bármilyen változásról a létesítményekről előzőleg adott

részletes műszaki leíráshoz képest, beleértve a berendezések leltárait és a

részletes diagramokat.

  16. Minden Részes Állam, amely egyedi kisléptékű üzemben 1. listás

vegyületet gyárt, részletes éves bejelentést tesz a létesítményben a következő

évben tervezett tevékenységekről és az előre látható termelésről. A bejelentést

az év kezdete előtt nem kevesebb, mint 90 nappal megelőzően kell megtenni,

amely tartalmazza:

  (a) a létesítmény azonosítását;


  (b) a létesítményben előállítandó, felhasználandó vagy ott raktározandó

valamennyi 1. listás vegyületről a következő információt:

            (i) kémiai elnevezés, szerkezeti képlet és ha ilyent kapott, a

          Chemical Abstracts Service nyilvántartási száma,

            (ii) az előreláthatóan termelendő mennyiséget és a gyártás

          célját; és

  (c) információt bármilyen előrelátható változásról, a létesítményekről

előzőleg adott részletes műszaki leíráshoz képest, beleértve a berendezések

leltárait és a részletes diagramokat.

  Egyéb, a 10. és 11. bekezdésben említett létesítmények

  17. A Részes Államnak közölni kell a Technikai Titkársággal minden egyes

létesítményének vagy megfelelő részé(i)nek nevét, elhelyezkedését és

részletes műszaki leírását, a Technikai Titkárság kérésének megfelelően. Azt a

létesítményt, amely védelmi célból termel 1. listás vegyületet külön kell

azonosítani. A már meglévő létesítmények esetében, ezt az első nyilatkozatot

nem később, mint 30 nappal a jelen Egyezménynek a Részes Állam számára

történt hatálybalépését követően kell megtenni. Az új létesítményekre

vonatkozó első nyilatkozatokat nem kevesebb, mint 180 nappal a működés

megkezdése előtt kell megtenni.

  18. Minden Részes Államnak előzetesen bejelentést kell tennie a Technikai

Titkárságnak a első nyilatkozatot érintő tervezett változtatásokról. A

bejelentést nem később, mint 180 nappal a változtatások foganatosítása előtt

kell megtenni.

  19. Minden Részes Államnak, minden egyes létesítmény tekintetében

részletes éves nyilatkozatot kell tenni a létesítmény előző évi tevékenységéről.

A nyilatkozatot az adott év végétől számított nem több, mint 90 nappal kell

megtenni és az tartalmazza:

  (a) a létesítmény azonosítását;

  (b) minden egyes 1. listás vegyületről a következő információt:

           (i) kémiai elnevezés, szerkezeti képlet és a Chemical Abstracts

          Service nyilvántartási száma, ha ilyet adtak neki,

             (ii) az előállított mennyiség, a védelmi célra előállítottak

          esetében az alkalmazott eljárások;

             (iii) az 1., 2. vagy 3. listás prekurzorok megnevezése és

          mennyisége, amelyeket az 1. listás vegyületek előállítására

          használtak,

           (iv) a létesítményben felhasznált mennyiség és a felhasználás

          célja,

            (v) a Részes Államon belül más létesítményekbe átszállított

          anyagmennyiség. Minden átszállítás esetében a mennyiséget,

          az átvevőt és a célt fel kell tüntetni,

           (vi) az év folyamán tárolt maximális mennyiség, továbbá

           (vii) az év végén tárolt mennyiség; valamint

  (c) információt bármilyen a létesítményben vagy annak részeiben

előrelátható változásról a létesítményről előzőleg adott részletes műszaki

leíráshoz képest.

  20. Minden Részes Államnak, minden egyes létesítmény tekintetében

részletes éves nyilatkozatot kell tennie, a következő évben a létesítményben

tervezett tevékenységről és a várható termeléséről. A nyilatkozatot az év

kezdete előtt nem kevesebb, mint 90 nappal kell megtenni, és amelynek

tartalmaznia kell:

  (a) a létesítmény azonosítását,


  (b) minden egyes 1. listás vegyületről a következő információt:

            (i) a kémiai elnevezés, szerkezeti képlet és a Chemical

          Abstracts Service nyilvántartási száma, ha ilyen adtak neki,

           (ii) a várható gyártandó mennyiség, az időszakokat, amikor

          várhatóan a termelésre sor kerül, az előállítás célját; továbbá

  (c) információt bármilyen a létesítményben vagy annak részeiben

előrelátható változásról a létesítményről előzőleg adott részletes műszaki

leíráshoz képest.

                                        E) Ellenőrzés

  Egyedi kisléptékű üzem

  21. Az egyedi kisléptékű üzemben végrehajtandó ellenőrzés célja annak

megállapítása, hogy az előállított 1. listás vegyületek mennyiségét helyesen

jelentették-e be, és különösen, hogy azok összesített mennyisége nem haladja

meg az 1 tonnát.

  22. A létesítményt rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni, rendszeres

helyszíni ellenőrzés és helyszíni műszeres megfigyelés útján.

  23. Egy meghatározott létesítmény ellenőrzésének számát, intenzitását,

tartamát, időzítését és módját azon az alapon kell meghatározni, hogy a

megfelelő vegyületek, a létesítmény jellemzői és az ottani tevékenységek a

jelen Egyezmény céljára és tárgyára milyen kockázatot jelentenek. Az

Értekezlet megfelelő irányelveket tárgyal meg és hagy jóvá, a VIII. Cikk, 21.

bekezdés (i) alpontja szerint.

  24. Az első szemle célja a létesítményről adott információ ellenőrzése,

beleértve a 9. bekezdésben leírt reakció-edények korlátait.

  25. Nem később, mint 180 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény a Részes

Állam számára hatályba lépett, a Részes Államnak a minta-egyezményen

alapuló létesítmény-egyezményt kell kötni a Szervezettel, amely kiterjed a

létesítmény részletes ellenőrzési eljárására.

  26. Minden Részes Államnak, amely az Egyezménynek a számára történt

hatálybalépését követően tervezi egyedi kisléptékű üzem felállítását, a

minta-egyezmény alapján létesítmény-egyezményt kell kötni a Szervezettel,

amely kiterjed a létesítmény működésének megkezdése előtti ellenőrzési

eljárások részletes szabályaira.

  27. A minta-egyezményt az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a VIII.

Cikk 21. bekezdés (i) alpontja szerint.

  Egyéb, a 10. és 11. bekezdésben hivatkozott létesítmények

  28. A 10. és 11. bekezdésben említett egyéb létesítményeknél

foganatosítandó ellenőrzési tevékenység célja az, hogy ellenőrizzék:

  (a) a létesítményt nem használják semmiféle 1. listás vegyület előállítására,

kivéve a bejelentett vegyületeket;

  (b) az 1. listás vegyületek előállított vagy felhasznált mennyiségét pontosan

jelentették be, és az megfelel a bejelentett célok szükségleteinek;

  (c) az 1. listás vegyületet nem irányították el vagy használták más célokra.

  29. A létesítményt rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni helyszíni ellenőrzés

és helyszíni műszeres megfigyelés útján.


  30. Egy meghatározott létesítmény ellenőrzésének számát, intenzitását,

tartamát, időzítését és módját azon az alapon kell meghatározni, hogy a

megfelelő vegyületek, a létesítmény jellemzői és az ottani tevékenységek a

jelen Egyezmény céljára és tárgyára milyen kockázatot jelentenek. Az

Értekezlet megfelelő irányelveket tárgyal meg és hagy jóvá, a VIII. Cikk, 21.

bekezdés (i) alpontja szerint.

  31. Nem később, mint 180 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény a Részes

Állam számára hatályba lépett, a Részes Államnak a minta-egyezményen

alapuló létesítmény-egyezményt kell kötnie a Szervezettel, amely kiterjed a

létesítmény részletes ellenőrzési eljárására.

  32. Minden Részes Államnak, amely ilyen létesítményt kíván létrehozni a

jelen Egyezmény hatálybalépését követően, létesítmény-egyezményt kell

kötnie a Szervezettel mielőtt a létesítmény megkezdi működését vagy azt

használatba veszik.

                                        VII. RÉSZ

     A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK, A VI.

                                 CIKKEL ÖSSZHANGBAN

          A 2. LISTÁS VEGYÜLETEKRE ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS

             LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

                                     A) Nyilatkozatok

  Nyilatkozatok az összesített nemzeti adatokról

  1. A Részes Államok által a VI. Cikk 7. és 8. bekezdés szerint adandó első és

éves nyilatkozatoknak tartalmazni kell az előző naptári évre vonatkozó

összesített nemzeti adatokat az előállított, feldolgozott, felhasznált, importált

vagy exportált minden egyes 2. listás vegyületről, továbbá minden érintett

állam tekintetében az import és export mennyiségét.

  2. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni:

  (a) első nyilatkozatokat az 1. bekezdés szerint nem később, mint 30 nappal

azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett és a következő

naptári évtől kezdve;

  (b) éves nyilatkozatokat nem később, mint 90 nappal az előző naptári év

végét követően.

  Nyilatkozatok a 2. listás vegyületeket előállító, feldolgozó vagy felhasználó

gyárakról

  3. Első és éves nyilatkozatok szükségesek minden olyan gyárról, amelyben

egy vagy több olyan üzem van, amely a megelőző három naptári év bármelyike

során előállított, feldolgozott vagy felhasznált, vagy tervez a következő naptári

évben előállítani, feldolgozni vagy felhasználni több mint:

  (a) 1 kg-ot azokból a vegyületekből, amelyeket *-gal jelölnek a 2. lista A)

Részében;

  (b) 100 kg-ot bármely más a 2. lista A) Részében felsorolt anyagok közül;

vagy


  (c) 1 tonnát, a 2. lista B) Részében felsorolt vegyületekből.

  4. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni:

  (a) első nyilatkozatokat a 3. bekezdés szerint, nem később mint 30 nappal a

jelen Egyezménynek a számára történt hatálybalépését követően, és a

következő naptári évtől kezdve;

  (b) éves nyilatkozatokat a korábbi tevékenységről, nem később mint 90

nappal az előző naptári év végét követően;

  (c) éves nyilatkozatokat a várható tevékenységekről, nem később, mint 60

nappal a következő naptári év kezdete előtt. Minden olyan további

tevékenységről, amelyeket az éves nyilatkozatok beterjesztése után terveztek,

a nyilatkozatot nem később mint öt nappal ezen tevékenység megkezdése előtt

kell beterjeszteni.

  5. A 3. bekezdés szerinti nyilatkozatok általában nem szükségesek olyan

keverékeknél, amelyek a 2. listás vegyületeket alacsony koncentrációban

tartalmazzák. Ezekre nézve csak azokban az esetekben kell nyilatkozatot

tenni, összhangban az irányelvekkel, amikor a 2. listás vegyület könnyű

visszanyerhetősége a keverékből és annak teljes tömege vélhetően kockázatot

jelent a jelen Egyezmény tárgyára és céljára. Ezeket az irányelveket az

Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá, a VIII. Cikk 21. (i) bekezdésnek

megfelelően.

  6. A gyárra vonatkozó, a 3. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak tartalmazni

kell:

  (a) a gyár megnevezését, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás

nevét;

  (b) pontos helyét, beleértve a címet; továbbá

  (c) a gyáron belüli üzemek számát, amelyekről a jelen Melléklet VIII. Része

szerint tettek nyilatkozatot.

  7. A 3. bekezdés szerinti, a gyárra vonatkozó nyilatkozatoknak tartalmazni

kell továbbá a gyáron belüli minden egyes üzem vonatkozásában, amelyek a 3.

bekezdésben meghatározottak alá tartoznak, a következő információkat:

  (a) az üzem megnevezését, az üzemeltető tulajdonos vállalat vagy vállalkozás

nevét;

  (b) gyáron belüli pontos elhelyezkedését, beleértve a meghatározott épület

vagy építmény számát, ha ilyen van;

  (c) fő tevékenységét;

  (d) vajon az üzem

           (i) előállít, feldolgoz vagy felhasznál 2. listás vegyülete(ke)t,

           (ii) csak ilyen tevékenységre vagy több célra szolgál,

             (iii) kifejt-e más tevékenységet a bejelentett 2. listás

          vegyületekkel kapcsolatban, beleértve a más tevékenység (pl.

          raktározás) leírását; továbbá

  (e) az üzem termelési kapacitását, minden egyes bejelentett 2. listás

vegyület tekintetében.

  8. A gyárakkal kapcsolatos, a 3. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak

tartalmazni kell a következő, a 2. listás vegyületre vonatkozó információt, a

nyilatkozatküszöb fölött:

  (a) a kémiai elnevezés, a létesítmény által használt szokásos vagy

kereskedelmi név, a szerkezeti képlet és a Chemical Abstracts Service (CAS)

nyilvántartási száma, ha ilyet adtak;

  (b) az első nyilatkozatnál: az előző három naptári év mindegyikében a gyár

által előállított, feldolgozott, felhasznált, importált és exportált teljes

mennyiséget;


  (c) az előző tevékenységekről szóló éves nyilatkozatok esetén: a gyár által, az

előző naptári évben előállított, feldolgozott, felhasznált, importált vagy

exportált teljes mennyiséget;

  (d) a várható tevékenységekről szóló éves nyilatkozatok esetén: a gyár által a

következő évben várhatóan előállítandó, feldolgozandó vagy felhasználandó

teljes mennyiséget, beleértve az előállítás, feldolgozás vagy felhasználás

várható időszakát;

  (e) a vegyületek rendeltetése, amelyre előállították, feldolgozták vagy

felhasználták, illetve elő fogják állítani, feldolgozni vagy felhasználni:

             (i) helyszíni feldolgozás és felhasználás, a termék-fajták

          leírásával,

            (ii) eladás vagy átadás, a Részes Állam területén belül vagy

          bármely más joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló helyre,

          másik gyárba, kereskedőhöz vagy más célállomásra kerül, és ha

          lehetséges a végtermék fajtáját,

           (iii) közvetlen export, az érintett államok felsorolásával, vagy

           (iv) más célokra, megadva ezeket a más célokat.

  Nyilatkoztak a 2. listás vegyületek korábbi, vegyifegyver célú termeléséről

  9. Minden Részes Államnak nem később, mint 30 nappal azután, hogy

számára a jelen Egyezmény hatályba lépett, nyilatkozatot kell tenni azokról a

gyárakról, amelyek 1946. január 1-jétől bármikor 2. listás vegyületet

gyártottak vegyifegyverek céljára.

  10. A gyárakról szóló 9. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak tartalmazni kell:

  (a) a gyár elnevezését, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás

nevét;

  (b) pontos helyét, beleértve a címet;

  (c) a gyáron belül elhelyezkedő minden egyes üzem esetében, amely a 9.

bekezdésben meghatározottak alá tartozik, ugyanazokat az információkat,

melyeket a 7. bekezdés (a)-(e) albekezdései előírnak; továbbá

  (d) minden egyes vegyifegyver céljára gyártott 2. listás vegyületnél:

             (i) a kémiai elnevezés, szokásos vagy kereskedelmi név,

          amelyet a vegyifegyver célú termelésre a gyárban használtak,

          szerkezeti képlet és a Chemical Abstracts Service (CAS)

          nyilvántartási száma, ha ilyet adtak,

           (ii) a vegyület előállítási ideje és az előállított mennyiség, és

            (iii) azt a helyet, ahová a vegyületet szállították és az ott

          előállított végterméket, ha ismert.

  Tájékoztató a Részes Államoknak

  11. A jelen Fejezet szerint bejelentett gyárak listáját, valamint a 6., 7. (a), 7.

(c), 7. (d) (i), 7. (d) (iii), 8. (a) és 10. bekezdések szerint közölt információt

együttesen, a Technikai Titkárságon keresztül kérésre át kell adni a Részes

Államoknak.

                                             B) Ellenőrzés

  Általános vonatkozások


  12. A VI. Cikk 4. bekezdésében meghatározott ellenőrzést kell végrehajtani

helyszíni szemle útján azokban a bejelentett gyárakban, amelyek egy vagy

több olyan üzemet foglalnak magukba, amelyek az előző három naptári év

bármelyike során előállítottak, feldolgoztak vagy felhasználtak, illetve

előreláthatólag a következő naptári évben előállítanak, feldolgoznak vagy

felhasználnak több mint:

  (a) 10 kg-ot a 2. lista A) Részében *-gal jelzett vegyületekből;

  (b) 1 tonnát a 2. lista A) Részében felsorolt egyéb vegyületekből; vagy

  (c) 10 tonnát a 2. lista B) Részében felsorolt vegyületekből.

  13. A Szervezetnek, az Értekezlet által, a VIII. Cikk 21. (a) bekezdése szerint

elfogadandó programja és költségvetése tartalmazza, mint elkülönült tételt, a

jelen Fejezet szerinti ellenőrzés programját és költségvetését. A VI. Cikk

szerinti ellenőrzés számára rendelkezésre bocsátott források elosztásakor a

Technikai Titkárság, a jelen Egyezmény hatálybalépését követő első három év

során, elsőbbséget biztosít az A) Fejezet szerint bejelentett gyárak első

szemléjének. Az elosztást a továbbiakban a szerzett tapasztalatok alapján felül

kell vizsgálni.

  14. A Technikai Titkárság a 15-22. bekezdéssel összhangban végezteti az

első és az azt követő szemléket.

  Ellenőrzési célok

  15. Az ellenőrzés általános célja annak megerősítése, hogy a tevékenységek

összhangban vannak a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségekkel és

megegyeznek a nyilatkozatokban adandó információkkal. Az A) Fejezet szerint

adott nyilatkozatokban bejelentett gyárak ellenőrzésének megkülönböztetett

célja annak igazolása, hogy

  (a) bármely 1. listás vegyület nincs jelen, különösen annak előállítása nem

történt meg, kivéve, ha az a jelen Melléklet VI. Részével összhangban van;

  (b) a 2. listás vegyületek előállítási, feldolgozási vagy felhasználási szintje

megegyezik-e a nyilatkozatokban felsoroltakkal; és

  (c) a 2. listás vegyületeket nem fordították a jelen Egyezmény által tiltott

tevékenység céljára.

  Első szemlék

  16. A 12. bekezdés szerint ellenőrizendő minden gyár, amint az lehetséges

első szemlében részesül, nem később, mint a jelen Egyezmény

hatálybalépésétől számított három év elteltével. Az ezt az időszakot követően

bejelentett gyár első szemléjét nem később mint egy évvel az előállítás,

feldolgozás vagy felhasználás első bejelentését követően kell végrehajtani. A

gyárak első szemlére történő kiválasztása a Technikai Titkárság által történik

oly módon, hogy kizárják annak előrejelzését, mikor kerül sor pontosan a gyár

ellenőrzésére.

  17. Az első szemle folyamán, a gyár vonatkozásában létesítmény-egyezmény

tervezetet kell kidolgozni, kivéve, ha az ellenőrzött Részes Állam és Technikai

Titkárság abban állapodnak meg, hogy arra nincs szükség.

  18. Az egymást követő szemlék gyakorisága és intenzitása tekintetében az

ellenőrök az első szemle folyamán felbecsülik a megfelelő vegyületek, a gyár

sajátosságai és az ott folytatott tevékenység természete által a jelen

Egyezmény tárgya és célja számára jelentkező kockázatot, figyelembe véve

egyebek között, a következő ismérveket:


  (a) a listás vegyületek és a velük előállított végtermékek toxicitása, ha

egyáltalán van;

  (b) a szemlélt helyen szokásosan tárolt listás vegyületek mennyisége;

  (c) a szemlélt helyen a listás vegyületekhez szükséges alapanyagok

szokásosan tárolt mennyisége;

  (d) a 2. lista szerinti üzemek termelési kapacitása; továbbá

  (e) a szemlélt hely átalakíthatósága mérgező vegyületek gyártására,

raktározására és betöltésére.

  Ellenőrzések

  19. A 12. bekezdés szerint ellenőrizendő minden egyes gyárban az első

szemlét követően további szemléket kell végrehajtani.

  20. Az egyes gyárak szemlékre való kiválasztásánál, illetve az ellenőrzés

gyakoriságával és intenzitásával kapcsolatos döntésnél a Technikai

Titkárságnak kellően figyelembe kell venni azokat a kockázatokat, melyeket a

jelen Egyezmény tárgyára és céljaira jelent a megfelelő vegyület, a gyár

jellege és az ott végzett tevékenységek természete, figyelembe véve a

vonatkozó létesítmény-egyezményt, továbbá az első és az azt követő szemlék

eredményeit.

  21. A Technikai Titkárság oly módon választja ki az ellenőrizendő gyárat,

hogy kizárja annak pontos előrejelzését, mikor ellenőrzik.

  22. A gyárak egyikét sem ellenőrzik naptári évenként több mint két

alkalommal a jelen Fejezet rendelkezései szerint. Ez mindazonáltal nem

korlátozza a IX. Cikk szerinti ellenőrzéseket.

  Ellenőrzési eljárások

  23. A megegyezett irányelveken, a jelen Melléklet és a Bizalmas Kezelés

Melléklete más vonatkozó rendelkezésein kívül, az alábbi 24-30. bekezdés

rendelkezéseit kell alkalmazni.

  24. A bejelentett gyárra vonatkozó létesítmény-egyezményt nem később,

mint az első szemle befejezését követő 90 nap múlva kell megkötni az

ellenőrzött Részes Állam és a Szervezet között, kivéve, ha a Részes Állam és a

Technikai Titkárság úgy állapodott meg, hogy erre nincs szükség. Ez egy

minta-egyezményen alapszik, és rögzíti az ellenőrzések levezetését a

bejelentett gyárban. Az              egyezmény meghatározza az ellenőrzések

gyakoriságát és intenzitását, továbbá leírja a részletes ellenőrzési eljárásokat,

összhangban a 25-29. bekezdéssel.

  25. Az ellenőrzés középpontjai a bejelentett gyárakon belül a bejelentett 2.

listás üzemek. Amennyiben az ellenőrző csoport kéri a gyár más részeihez

történő hozzáférést, azt lehetővé kell tenni, a jelen Melléklet II. Rész 51.

bekezdés szerinti felvilágosítás adási kötelezettségnek megfelelően, továbbá

összhangban a létesítmény-egyezménnyel, vagy ilyen egyezmény hiányában a

jelen Melléklet X. Rész C) Fejezetében meghatározott, irányított hozzáférés

szabályai szerint.

  26. A nyilvántartásokba való betekintést szükség szerint lehetővé kell tenni,

hogy biztosítékot szolgáltassanak arra, a bejelentett vegyületet nem

irányították el és az előállítás megfelel a nyilatkozatnak.

  27. A mintavétel és az elemzés abból a célból történik, hogy ellenőrizzék, a

be nem jelentett listás vegyületek nincsenek jelen.

  28. Az ellenőrizendő területek lehetnek:


  (a) körzetek, ahová feldolgozandó vegyületeket (reagáló vegyületek)

szállítanak, illetve tárolják azokat;

  (b) körzetek, ahol kezelési folyamatokat végeznek a reagáló vegyületeken a

reakcióedényekbe történő betöltésük előtt;

  (c) az (a) vagy (b) albekezdésben hivatkozott körzetekből vezető

tápvonalakon a reakcióedényekbe együttesen bármely kapcsolódó szeleppel,

áramlásmérővel stb.;

  (d) a reakcióedények és kisegítő berendezések külső megjelenését;

  (e) a reakcióedényekből a tartós és a rövid távú tároláshoz, illetve a 2. lista

szerint bejelentett vegyületek további feldolgozására szolgáló berendezéshez

vezető vezetékek;

  (f) az (a)-(e) albekezdés bármely darabjához kapcsolódó ellenőrző

berendezés;

  (g) a hulladék és szennyvíz kezelésére szolgáló berendezés és körzetek;

  (h) nem specifikált vegyületek elhelyezésére szolgáló berendezések és

körzetek.

  29. Az ellenőrzés időszaka nem lehet több mint 96 óra, mindazonáltal az

ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam megállapodhat annak

meghosszabbításában.

  Az ellenőrzés bejelentése

  30. A Technikai Titkárságnak értesítenie kell a Részes Államot az

ellenőrzésekről, nem kevesebb mint 48 órával az ellenőrző csoportnak az

ellenőrizendő gyárhoz történő megérkezése előtt.

            C) Átadások a jelen Egyezményben nem Részes Államoknak

  31. A 2. listás vegyületek csakis Részes Államoknak adhatók át, illetve

Részes Államoktól vehetők át. Ez a kötelezettség a jelen Egyezmény

hatálybalépése után három év elteltével lép hatályba.

  32. Ezalatt a közbeeső hároméves időszak alatt minden Részes Államnak

kérni kell, egy az alább felsoroltak szerint végső felhasználói igazolást a jelen

Egyezményben nem Részes Államok számára történő átadásokhoz. Az ilyen

átadásokra minden Részes Államnak meg kell tenni a szükséges

intézkedéseket, hogy az átadott vegyületeket csak a jelen Egyezmény által

nem tiltott célokra használják fel. Többek között a Részes Államnak kérni kell

az Átvevő Államtól egy olyan igazolás kiadását, amely az átadott vegyületek

vonatkozásában tanúsítja:

  (a) hogy azt a jelen Egyezmény által nem tiltott célra használják;

  (b) hogy ezeket nem adják tovább;

  (c) fajtájukat és mennyiségüket;

  (d) végső felhasználásukat; és

  (e) a végső felhasználók nevét és címét.

                                        VIII. RÉSZ

     A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK, A VI.

                                 CIKKEL ÖSSZHANGBAN


          A 3. LISTÁS VEGYÜLETEKRE ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS

             LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

                                     A) Nyilatkozatok

  Nyilatkozat az összesített nemzeti adatokról

  1. A Részes Állam által a VI. Cikk 7. és 8. bekezdései szerint az első, majd az

évente átadandó nyilatkozatoknak tartalmazni kell az előző évi összesített

nemzeti adatokat minden egyes előállított, importált és exportált 3. listás

vegyület mennyiségéről, továbbá minden egyes importban és exportban

érintett állam szerinti mennyiség részletezését.

  2. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni:

  (a) az 1. bekezdés szerinti első nyilatkozatot nem később mint 30 nappal

azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, és a következő

naptári évtől kezdve;

  (b) az éves nyilatkozatokat nem később, mint 90 nappal az előző naptári év

végét követően.

  Nyilatkozatok a 3. listás vegyületeket előállító gyárakról

  3. Első és éves nyilatkozatok szükségesek mindazon gyárakról, melyek egy

vagy több olyan üzemet foglalnak magukba melyek az előző naptári évben

előállítottak vagy várhatóan a következő naptári évben előállítanak több mint

30 tonna 3. listás vegyületet.

  4. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni:

  (a) a 3. bekezdés szerint első nyilatkozatokat nem később, mint 30 nappal

azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett és a következő

naptári évtől kezdve:

  (b) éves nyilatkozatokat az elmúlt tevékenységről nem később mint 90

nappal az előző naptári év végét követően;

    (c) éves nyilatkozatokat a várható tevékenységről nem később, mint 60

nappal a következő naptári év kezdetét megelőzően. Bármely az éves

nyilatkozatok beterjesztése után, kiegészítőleg tervezett tevékenységet be kell

jelenteni nem később mint öt nappal a tevékenység megkezdése előtt.

  5. A 3. bekezdés szerinti nyilatkozatok általában nem szükségesek olyan

keverékeknél, amelyek 3. listás vegyületet alacsony koncentrációban

tartalmaznak. Ezeket csak olyan esetben szükséges beterjeszteni az

irányelvekkel összhangban, amikor a 3. listás vegyületnek a keverékből

történő visszanyerése könnyű, és amelynek teljes tömege vélhetőleg

kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgyára és céljára. Ezeket az

irányelveket az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá, a VIII. Cikk 21. (i)

bekezdésének megfelelően.

  6. A 3. bekezdés szerint a gyárról szóló nyilatkozatoknak tartalmazni kell:

  (a) a gyár nevét, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás nevét;

  (b) a gyáron belüli üzemek számát, melyeket a jelen Melléklet VII. Részének

megfelelően jelentettek be.

  7. A gyárról szóló 3. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak tartalmazni kell

továbbá minden üzem esetében, mely a gyár területén belül helyezkedik el, és

amely a 3. bekezdésben meghatározottak alá esik, a következő információt:

  (a) az üzem neve, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás neve;


  (b) a gyáron belüli pontos helye, beleértve, ha lehet a meghatározott épület

vagy építmény száma, ha ilyen van;

  (c) főtevékenységét.

  8. A gyárral kapcsolatos, 3. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak ugyancsak

tartalmazni kell minden egyes, a bejelentési küszöb feletti 3. listás vegyületről

a következő információt:

  (a) a vegyület neve, a létesítmény által használt szokásos vagy kereskedelmi

megnevezés, szerkezeti képlete, a Chemical Abstracts Service (CAS)

nyilvántartási száma, ha ilyet kapott;

  (b) a vegyület előző naptári évi vagy várható tevékenységek bejelentése

esetén a következő naptári évben várható termelésének közelítő mennyisége

kifejezve tartományokban: 30-200 tonna, 200-1000 tonna, 1000-10 000 tonna,

10 000-100 000 tonna és 100 000 tonna felett; továbbá

  (c) azok a célok, amelyekre gyártották vagy gyártani fogják a vegyületet.

  Nyilatkozatok a 3. listás vegyületek korábbi vegyi fegyver célú termeléséről

  9. Minden Részes Államnak nem később, mint 30 nappal azt követően, hogy

a jelen Egyezmény számára hatályba lépett nyilatkozatot kell tenni valamennyi

gyárról, amely olyan üzemeket foglal magába, amelyek 1946. január 1-je óta

bármikor 3. listás vegyületet állítottak elő vegyi fegyver céljára.

  10. A 9. bekezdés szerinti, gyárról szóló nyilatkozatok magukba foglalják:

  (a) a gyár nevét, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás nevét;

  (b) pontos helyét, beleértve a címét;

  (c) minden egyes, a gyáron belül található üzem esetén, és amely a fenti 9.

bekezdés előírásai alá esik, azokat az információkat, amelyek a 7. bekezdés

(a)-(c) albekezdései szerinti szükségesek; és

  (d) minden 3. listás, vegyi fegyver céljára gyártott vegyületnél:

           (i) a kémiai nevet, a gyár által vegyi fegyver előállításánál

          használt szokásos vagy kereskedelmi elnevezést, a szerkezeti

          képletét, a Chemical Abstracts Service (CAS) nyilvántartási

          számát, ha ilyet kapott,

            (ii) a vegyület gyártásának időpontjait és a gyártott

          mennyiséget, és

           (iii) azt a helyet, ahová a vegyületet szállították és az ott

          gyártott végterméket, ha ismert.

  Tájékoztató a Részes Államoknak

  11. A jelen Fejezet szerint bejelentett gyárak jegyzékét, a 6., 7. (a), 7. (c), 8.

(a) és 10. bekezdéseknek megfelelően adott információval együtt kérelemre a

Technikai Titkárság átadja a Részes Államnak.

                                       B) Ellenőrzés

  Általános vonatkozások

  12. A VI. Cikk 5. bekezdése szerinti ellenőrzést helyszíni szemle útján kell

végrehajtani azon gyárakban, amelyek az előző naptári évben gyártottak vagy

a következő naptári évben várhatóan összesen több mint 200 tonna 3. listás

vegyületet gyártanak a bejelentett 30 tonnán felül.


  13. A Szervezetnek, az Értekezlet által a VIII. Cikk 21. (a) bekezdéssel

összhangban elfogadandó programja és költségvetése, külön tételként

tartalmazza a jelen Fejezet szerinti ellenőrzés programját és költségvetését,

figyelembe véve a jelen Melléklet VII. Rész 13. bekezdését.

  14. A jelen Fejezet szerinti a Technikai Titkárság véletlenszerűen választja ki

a gyárakat ellenőrzésre olyan megfelelő mechanizmus útján, mint a

speciálisan tervezett számítógépes programok alkalmazása, a következő

súlyozó tényezők alapján:

  (a) az ellenőrzések egyenlő földrajzi elosztása; továbbá

  (b) a bejelentett gyárról a Technikai Titkárság rendelkezésére álló, a

megfelelő vegyületre vonatkozó információ, a gyár jellemzői és az ott végzett

tevékenység jellege.

  15. A gyárak egyikét sem ellenőrzik naptári évenként több mint két

alkalommal a jelen Fejezet rendelkezései szerint. Ez mindazonáltal nem

korlátozza a IX. Cikk szerinti ellenőrzéseket.

  16. A gyáraknak a jelen Fejezet szerinti ellenőrzésre történő kiválasztása

során a Technikai Titkárságnak a következő korlátozásokat kell figyelembe

venni egy Részes Állam tekintetében, a naptári évenként a jelen Rész és a

jelen Melléklet IX. Része alapján meghatározott ellenőrzések összesített

számánál: az ellenőrzések összesített száma nem lehet több mint három, plusz

a Részes Állam által a jelen Résznek és a jelen Melléklet IX. Részének

megfelelően bejelentett gyárak számának öt százaléka, vagy 20 ellenőrzés,

amelyik is e két szám közül az alacsonyabb.

  Ellenőrzési célok

  17. Az A) Fejezet szerint bejelentett gyárak esetében az ellenőrzés általános

célja az, hogy megállapítsák: a tevékenység összhangban van a

nyilatkozatokban adott információkkal. Az ellenőrzés megkülönböztetett célja

megállapítani, hogy 1. listás vegyület nincs jelen, különösen pedig, hogy annak

előállítása nem történt meg, kivéve, ha az a jelen Melléklet VI. Részével

összhangban van.

  Ellenőrzési eljárások

  18. A megegyezett irányelveken, a jelen Mellékleten, továbbá a Bizalmas

Kezelés Melléklete más vonatkozó rendelkezésein kívül, az alábbi 19-25.

bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni.

  19. Nem kell létesítmény-egyezményt kötni, kivéve, ha az ellenőrzött Részes

Állam ezt kéri.

  20. Az ellenőrzés központja a bejelentett gyáron belüli 3. listás üzem(ek).

Amennyiben az ellenőrző csoport, a jelen Melléklet II. Rész 51. bekezdéssel

összhangban kéri a hozzáférést a gyár más részeihez, hogy tisztázza a

kétértelműségeket, az ilyen hozzáférés mértékéről az ellenőrző csoportnak és

az ellenőrzött Részes Államnak kell megegyezni.

  21. Az ellenőrző csoport betekinthet nyilvántartásokba olyan esetekben,

amikor az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam egyetért, hogy az

ilyen betekintés segítséget ad az ellenőrzés céljainak eléréséhez.

  22. Mintavételt és helyszíni elemzést végre lehet hajtani a nem bejelentett

listás vegyületek hiányának ellenőrzésére. A nem tisztázott kétértelműségek

esetén a mintákat lehetséges kijelölt külső laboratóriumban elemeztetni, az

ellenőrzött Részes Állam beleegyezésével.


  23. Az ellenőrizendő területek lehetnek:

  (a) a körzetek, ahová feldolgozandó vegyületeket (reagáló vegyületek)

szállítanak, illetve ahol tárolják azokat;

  (b) a körzetek, ahol előkészítő műveleteket végeznek a reagáló vegyületeken,

mielőtt betöltenék azokat a reakciós edényekbe;

  (c) az (a) vagy (b) albekezdésben hivatkozott körzetektől vezető tápvonalak a

reakcióedényekbe együttesen bármely kapcsolódó szeleppel, áramlásmérővel

stb.;

  (d) a reakcióedények és kisegítő berendezések külső megjelenése;

  (e) a reakcióedényekből a tartós és a rövid távú tároláshoz, illetve a 3. lista

szerint bejelentett vegyületek további feldolgozására szolgáló berendezéshez

vezető vezetékek;

  (f) az (a)-(e) albekezdés bármely darabjához kapcsolódó ellenőrző

berendezés;

  (g) a hulladék és szennyvíz kezelésére szolgáló berendezés és körzetek; és

  (h) nem specifikált vegyületek elhelyezésére szolgáló berendezések és

körzetek.

  24. Az ellenőrzés időszaka nem lehet több mint 24 óra, mindazonáltal az

ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam megállapodhat annak

meghosszabbításában.

  Az ellenőrzés bejelentése

  25. A Technikai Titkárságnak értesíteni kell a Részes Államot az

ellenőrzésekről, nem kevesebb mint 120 órával az ellenőrző csoportnak az

ellenőrizendő gyárhoz történő megérkezése előtt.

            C) Átadások a jelen Egyezményben nem Részes Államoknak

  26. A 3. listás vegyületeknek a jelen Egyezményben nem Részes Államnak

történő átadásakor minden Részes Államnak meg kell hozni a szükséges

intézkedéseket annak biztosítására, hogy az átadott vegyületeket csak a jelen

Egyezmény által nem tiltott célokra használják Egyebek között: a Részes

Államnak kérni kell az átvevő Államtól olyan igazolás kiadását, amely kijelenti

az átadott vegyületekkel kapcsolatosan:

  (a) hogy azt a jelen Egyezmény által nem tiltott célra használják;

  (b) hogy ezeket nem adják tovább;

  (c) fajtájukat és mennyiségüket;

  (d) végső felhasználásukat; és

  (e) a végső felhasználók nevét és címét.

  27. A jelen Egyezmény hatálybalépését követően öt év elteltével az

Értekezlet megvizsgálja más intézkedések meghozatalának szükségességét, a

3. listás vegyületeknek a jelen Egyezményben nem Részes Államoknak történő

átadásával kapcsolatban.

                                         IX. RÉSZ

        A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK,

                              A VI. CIKKEL ÖSSZHANGBAN


     EGYÉB VEGYIPARI TERMELŐLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ

                                   RENDSZABÁLYOK

                                     A) Nyilatkozatok

  Az egyéb vegyipari termelőlétesítmények listája

  1. Minden Részes Állam által, a VI. Cikk 7. bekezdése szerint teendő első

nyilatkozatnak tartalmazni kell minden olyan gyárra kiterjedő listát, amely

  (a) az előző naptári évben szintézis útján, több mint 200 tonnát állított elő

listán nem szereplő egyedi szerves vegyületekből; vagy

  (b) egy vagy több olyan üzemet foglal magába, amely az előző naptári évben

több mint 30 tonna, listán nem szereplő, egyedi szerves vegyületet állított elő,

amely foszfor, kén vagy fluor elemet tartalmaz (a továbbiakban; PSF-üzemek

és PSF-vegyületek)

  2.     Az     1.    bekezdés       szerint     beterjesztendő,        egyéb      vegyipari

termelőlétesítmények listája nem tartalmazza azokat a gyárakat, amelyek

kizárólag robbanóanyagokat vagy szénhidrogéneket termeltek.

  3. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni az 1. bekezdés szerinti egyéb

vegyipari termelőlétesítményei listáját, az első nyilatkozata részeként, nem

később mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba

lépett. Minden Részes Állam nem később mint 90 nappal minden egyes,

következő naptári év kezdete után, évente beterjeszti a lista időszerűsítéséhez

szükséges információkat.

  4.     Az     1.    bekezdés       szerint     beterjesztendő,        egyéb      vegyipari

termelőlétesítmények listájának a következő információkat kell tartalmaz

minden egyes gyárról:

  (a) a gyár neve, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás

megnevezése;

  (b) a gyár pontos helye, beleértve a címet;

  (c) fő tevékenysége; továbbá

  (d) az 1. bekezdésben felsorolt vegyületeket gyártó, a létesítményen belül

található üzemek körülbelüli számát.

  5. Az 1. bekezdés (a) albekezdése szerinti listába vett gyárak tekintetében a

listának ugyancsak tartalmazni kell a nem listás, egyedi szerves vegyületek

hozzávetőleges összesített termelését az előző naptári évben, a következő

csoportosításban: 1000 tonna alatt, 1000-10 000 tonna között, illetve 10 000

tonna felett.

  6. Az 1. bekezdés (b) albekezdése szerint felsorolt gyárak tekintetében a

listának ugyancsak fel kell sorolni a gyáron belüli PSF-üzemek számát, és

tartalmazni kell PSF-üzemenként, az általuk gyártott PSF-vegyületek

hozzávetőleges összesítet termelését az előző naptári évben, a következő

csoportosításban: 200 tonna alatt, 200-1000 tonna, 1000-10 000 tonna, illetve

10 000 tonna felett.

  A Technikai Titkárság segítségadása


  7. Amennyiben egy Részes Állam, adminisztratív okokból szükségesnek látja

a segítségkérést az 1. bekezdés szerinti egyéb vegyipari termelőlétesítményei

listájának összeállításában, segítséget kérhet e lista összeállításában a

Technikai Titkárságtól. Az olyan kérdéseket, mint a lista teljessége, a

későbbiek során a Részes Állam és a Technikai Titkárság közötti konzultációk

útján rendezik.

  Tájékoztató a Részes Államoknak

  8. Az 1. bekezdés szerinti, az egyéb vegyipari termelőlétesítmények listáit,

beleértve a 4. bekezdés alapján adott információkat, kérelemre, a Technikai

Titkárság továbbítja a Részes Államoknak.

                                       B) Ellenőrzés

  Általános vonatkozások

  9. A C) Fejezet rendelkezései szerint, a VI. Cikk 6. bekezdése alapján történő

ellenőrzést helyszíni szemle útján kell végrehajtani:

  (a) az 1. bekezdés (a) albekezdése szerinti listán szereplő gyárakban;

továbbá

  (b) az 1. bekezdés (b) albekezdése szerinti, egy vagy több olyan PSF-üzemet

magába foglaló gyárakban, amelyek az előző naptári évben több mint 200

tonna PSF-vegyületet gyártottak.

  10. A Szervezetnek, az Értekezlet által a VIII. Cikk 21. bekezdés (a)

albekezdésével összhangban elfogadandó programja és költségvetése külön

tételként tartalmazza a jelen Fejezet szerinti ellenőrzés programját és

költségvetését, amint végrehajtása elkezdődött.

  11. A jelen Fejezet szerint a Technikai Titkárság véletlenszerűen választja ki

a gyárakat ellenőrzésre olyan megfelelő mechanizmus útján, mint a

speciálisan tervezett számítógépes programok alkalmazása, a következő

súlyozó tényezők alapján:

  (a) az ellenőrzések egyenlő földrajzi elosztása; továbbá

  (b) a Technikai Titkárság rendelkezésre álló, a listákon felsorolt gyárakról

szóló, a gyárak jellegére és tevékenységére vonatkozó információ;

  (c) a Részes Államoknak a 25. bekezdés alapján megegyezett javaslatai.

  12. A gyárak egyikét sem ellenőrzik naptári évenként több mint két

alkalommal a jelen Fejezet rendelkezései szerint. Ez mindazonáltal nem

korlátozza a IX. Cikk szerinti ellenőrzéseket.

  13. A gyáraknak a jelen Fejezet szerinti ellenőrzésre történő kiválasztása

során a Technikai Titkárságnak a következő korlátozásokat kell figyelembe

venni egy Részes Állam számára, a naptári évenként a jelen Rész és a jelen

Melléklet VIII. Része alapján meghatározott ellenőrzések összesített számánál:

az ellenőrzések összesített száma nem lehet több mint három, plusz a Részes

Állam által a jelen Résznek és a jelen Melléklet VIII. Részének megfelelően

bejelentett gyárak számának öt százaléka, vagy 20 ellenőrzés, amelyik is e két

szám közül az alacsonyabb.

  Ellenőrzési célok


  14. Az A) Fejezet szerinti felsorolt gyárak esetében az ellenőrzés általános

célja az, hogy megállapítsák; a tevékenység összhangban van a

nyilatkozatokban adott információkkal. Az ellenőrzés megkülönböztetett célja

megállapítani, hogy 1. listás vegyület nincs jelen, különösen pedig, hogy annak

előállítása nem történt meg, kivéve, ha az a jelen Melléklet VI. Részével

összhangban van.

  Ellenőrzési eljárások

  15. A megegyezett irányelveken, a jelen Mellékleten, továbbá a Bizalmas

Kezelés Melléklete más vonatkozó rendelkezésein kívül, az alábbi 16-20.

bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni.

  16. Nem kell létesítmény-egyezményt kötni, kivéve, ha az ellenőrzött Részes

Állam ezt kéri.

  17. Az ellenőrzés központja egy ellenőrzésre kiválasztott gyárban az(ok) az

üzem(ek), amely(ek) az 1. bekezdés szerinti vegyületeket termelnek,

különösen az 1. (b) bekezdésben felsorolt PSF-üzemek. Az ellenőrzött Részes

Államnak joga van irányítani a hozzáférést ezekhez az üzemekhez az ezen

Melléklet X. Rész C) Fejezetében lefektetett, az irányított hozzáférésről szóló

szabályoknak megfelelően. Amennyiben az ellenőrző csoport, a jelen Melléklet

II. Rész 51. bekezdéssel összhangban kéri a hozzáférést a gyár más részeihez,

hogy tisztázza a kétértelműségeket, az ilyen hozzáférés mértékéről az

ellenőrző csoportnak és az ellenőrzött Részes Államnak kell megegyezni.

  18. Az ellenőrző csoport betekinthet nyilvántartásokba olyan esetekben,

amikor az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam egyetért, hogy az

ilyen betekintés segítséget ad az ellenőrzés céljainak eléréséhez.

  19. Mintavételt és helyszíni elemzést végre lehet hajtani a nem bejelentett

listás vegyületek hiányának ellenőrzésére. A nem tisztázott kétértelműségek

esetén a mintákat lehetséges kijelölt külső laboratóriumban elemeztetni, az

ellenőrzött Részes Állam beleegyezésével.

  20. Az ellenőrzés időszaka nem lehet több mint 24 óra, mindazonáltal az

ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes állam megállapodhat annak

meghosszabbításában.

  Az ellenőrzés bejelentése

  21. A Technikai Titkárságnak értesíteni kell a Részes Államot az

ellenőrzésekről, nem kevesebb mint 120 órával az ellenőrző csoportnak az

ellenőrizendő gyárhoz történő megérkezése előtt.

                  C) Az A)-B) Fejezet végrehajtása és felülvizsgálata

  Végrehajtás

  22. A B) Fejezet végrehajtása a jelen Egyezmény hatálybalépését követő

negyedik év kezdetén indul, kivéve, ha az Értekezlet, a jelen Egyezmény

hatálybalépését követő harmadik évben tartandó rendes ülésszakán másként

dönt.

  23. A Főigazgató a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harmadik évben

tartandó rendes ülésszakára jelentést készít az Értekezletnek, amely áttekinti

a Technikai Titkárságnak, a jelen melléklet VII. és VIII. Részei, továbbá az

ezen Rész A) Fejezete végrehajtása során szerzett tapasztalatait.


  24. Az Értekezlet, a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harmadik

évben tartandó rendes ülésszakán, a Főigazgató jelentése alapján úgy is

dönthet, hogy a B) Fejezet szerinti, rendelkezésre álló forrásokat megosztja a

PSF-üzemek és más vegyipari termelőlétesítmények között. Egyébként ezt az

elosztást a Technikai Titkárság szakvéleményére kell hagyni és a 11. bekezdés

súlyozó tényezőihez kell sorolni.

  25. Az Értekezlet, a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harmadik

évben tartandó rendes ülésszakára a Végrehajtó Tanács ajánlása szerint dönt

arról, hogy a Részes Államoknak az ellenőrzésekre vonatkozó javaslatait

milyen mértékben (például regionális alapon) kell figyelembe venni mint

súlyozó tényezőt, a 11. bekezdésen meghatározott kiválasztási eljárásban.

  Felülvizsgálat

  26. Az Értekezlet első, a VIII. Cikk 22. bekezdése alapján összehívott

rendkívüli ülésszakán az Ellenőrzési Melléklet ezen Részének rendelkezéseit

felül kell vizsgálni, a vegyipar általános ellenőrzési rendjének (a VI. Cikk, a

jelen Melléklet VII-IX. Részei) mélyreható felülvizsgálata fényében, a szerzett

tapasztalatok alapján. Az Értekezlet ezután ajánlásokat tesz az ellenőrzés

rendszere hatékonyságának javítására.

                                         X. RÉSZ

                 RENDKÍVÜLI ELLENŐRZÉSEK A IX. CIKK SZERINT

    A) Az ellenőrök és az ellenőrasszisztensek jelölése és kiválasztása

  1. A IX. Cikk szerinti rendkívüli ellenőrzéseket csak külön erre a feladatra

kijelölt ellenőrök és ellenőrasszisztensek végezhetik. A IX. Cikk szerinti

rendkívüli ellenőrzésekre az ellenőrök és ellenőrasszisztensek jelölése végett a

Főigazgató az ellenőröket és az ellenőrasszisztenseket, a szokásos ellenőrzést

végző ellenőrök és ellenőrasszisztensek közül választja ki, és elkészíti a

javasolt ellenőrök és ellenőrasszisztensek jegyzékét. Ez az ellenőrök és

ellenőrasszisztensek eléggé nagy számát foglalja magába, akik a szükséges

felkészültséggel, tapasztalattal, gyakorlattal és kiképzéssel rendelkeznek,

amely lehetővé teszi a rugalmas kiválasztást, figyelembe véve elérhetőségüket

és a rotáció iránti igényt. Kellő gondot kell fordítani azon fontos tényre, hogy

az ellenőröket és ellenőrasszisztenseket a lehető legszélesebb földrajzi alapon

válogassák ki. Az ellenőrök és ellenőrasszisztensek jelölése a jelen Melléklet

II. Rész A) Fejezetben megállapított eljárások szerint történik.

  2. A Főigazgató határozza meg az ellenőrző csoport nagyságát és válogatja

ki tagjait, figyelembe véve az adott kérelem körülményeit. Az ellenőrző

csoport nagyságát az ellenőrzési megbízás megfelelő teljesítéséhez szükséges

minimális szinten kell tartani. Az ellenőrzést kérő Részes Állam, illetve az

ellenőrzött Részes Állam állampolgára nem lehet tagja az ellenőrző

csoportnak.

                      B) Ellenőrzést megelőző tevékenységek


  3. A rendkívüli ellenőrzés iránti kérelem megküldése előtt a Részes Állam

kérheti a Főigazgatótól annak megerősítését, hogy a Technikai Titkárság

abban a helyzetben van, hogy a kérelem nyomán azonnali intézkedést tud

tenni. Ha a Főigazgató nem tud azonnal ilyen megerősítést adni, ezt a

legkorábbi alkalommal meg kell tenni, betartva a megerősítés iránti kérelmek

sorrendjét. Ugyancsak tájékoztatni kell a Részes Államot arról, hogy

valószínűleg mikor kerül sor a közvetlen intézkedésre. Amennyiben a

Főigazgató arra a következtetésre jut, hogy a közvetlen intézkedésre a

kérelemmel kapcsolatban kellő időben nem kerülhet sor, kérheti a Végrehajtó

Tanácsot, hogy megfelelő intézkedést hozzon a jövőbeni helyzet javítására.

  Bejelentés

  4. A Végrehajtó Tanácshoz és a Főigazgatóhoz beterjesztendő, a rendkívüli

ellenőrzés iránti kérelemnek legalább a következő információt kell

tartalmazni:

  (a) az ellenőrizendő Részes Állam és ha alkalmazható, a Fogadó Állam;

  (b) az igénybe veendő belépési pont;

  (c) az ellenőrzés helyének kiterjedése és fajtája;

  (d) a jelen Egyezmény lehetséges be nem tartása miatti aggodalom,

beleértve a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megjelölését,

amelyekkel kapcsolatban az aggály felmerült, továbbá a lehetséges be nem

tartás jellege és körülményei, valamint megfelelő információ arról, aminek

alapján az aggály felmerült; továbbá

  (e) a kérelmező Részes Állam megfigyelőjének neve.

  A kérelmező Részes Állam beterjeszthet bármely, szükségesnek vélt további

információt.

  5. A Főigazgató egy órán belül visszaigazolja a kérelmező Részes Államnak a

kérelem vételét.

  6. A kérelmező Részes Állam kellő időben értesíti a Főigazgatót az ellenőrzés

helyszínének elhelyezkedéséről, hogy azt az ellenőrzött Részes Állammal

közölhesse, nem kevesebb mint 12 órával az ellenőrző csoportnak a belépési

pontra érkezésének tervezett idejét megelőzően.

  7. Az ellenőrzés helyét a kérelmező Részes Államnak a lehető

legpontosabban kell kijelölni, rendelkezésre bocsátva a vonatkozási ponttal

megjelölt helyszínrajzot, amelynek földrajzi koordinátáit a legközelebbi

szögmásodperccel kell meghatározni, ha ez lehetséges. Amennyiben

lehetséges a kérelmező Részes Állam az ellenőrzés helyét általában megjelölő

térképet is adhat, továbbá olyan helyszínrajzot, amelyen az ellenőrizendő

helyszín kerületét a lehetséges pontossággal jelölik meg.

  8. A kért kerület:

  (a) legalább 10 méteres külső távolságra van minden épülettől vagy

építménytől;

  (b) nem vág át meglévő biztonsági övezetet; és

  (c) legalább 10 méteres külső távolságra van minden meglévő biztonsági

övezettől, amelyet a kérelmező Részes Állam a kért kerületbe kíván foglalni.

  9. Amennyiben a kért kerület nem egyezik a 8. bekezdésben leírtakkal az

ellenőrző csoport azt oly módon tűzi ki újra, hogy az ennek a rendelkezésnek

megfeleljen.

  10. A Főigazgatónak nem kevesebb mint 12 órával az ellenőrző csoportnak a

belépési pontra tervezett érkezése előtt értesíteni kell a Végrehajtó Tanácsot

az ellenőrzés helyének elhelyezkedéséről, a 7. bekezdésben leírtak szerint.


  11. A Végrehajtó Tanács 10. bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg a

Főigazgató továbbítja az ellenőrzés iránti kérelmet az ellenőrzött Részes

Államnak,        együttesen       a   7.    bekezdés       szerinti      ellenőrzési      hely

elhelyezkedésével. Ez az értesítés tartalmazza továbbá a jelen Melléklet II.

Rész 32. bekezdésben leírt információt is.

  12. Az ellenőrző csoport a belépési pontra történő megérkezésekor

tájékoztatja megbízásáról az ellenőrzött Részes Államot.

  Belépés az ellenőrzött Részes Állam, illetve a Fogadó Állam területére

  13. A Főigazgató, összhangban a IX. Cikk 13-18. bekezdéseivel, lehetőség

szerint mielőbb kiküld egy ellenőrző csoportot, amint az ellenőrzés iránti

kérelmet kézhez vették. Az ellenőrző csoportnak a lehető legrövidebb időn

belül, a 10. és 11. bekezdéseknek megfelelően, a kérelemben meghatározott

belépési pontra kell érkeznie.

  14. Amennyiben a kért kerület elfogadható az ellenőrzött Részes Állam

számára, ezt mint végleges kerületet jelölik ki, a lehető legkorábban, de egyik

esetben sem később mint 24 órával az ellenőrző csoport belépési pontra

érkezését követően. Az ellenőrzött Részes Államnak az ellenőrzés helyszínének

végleges kerületéhez kell szállítani az ellenőrző csoportot. Ha az ellenőrzött

Részes Állam szükségesnek tekinti, ez a szállítás elkezdődhet a végleges

kerület kijelölésére megjelölt határidő lejártát megelőző 12 óráig. A szállítást

minden esetben nem később mint 36 órával az ellenőrző csoportnak a belépési

pontra érkezése után végre kell hajtani.

  15. A bejelentett létesítmények mindegyikére alkalmazni kell az (a) és a (b)

albekezdésekben leírt eljárásokat. [A jelen Rész alkalmazásában a „bejelentett

létesítmény” jelenti az összes, a III., IV. és V. Cikk szerint bejelentett

létesítményt. A VI. Cikk tekintetében a „bejelentett létesítmény” csupán a

jelen Melléklet VI. Része szerint bejelentett létesítményeket, valamint a jelen

Melléklet VII. Rész 7. bekezdés és 10. bekezdés (c) albekezdés, valamint a

VIII. Rész 7. bekezdés és 10. bekezdés (c) albekezdés szerinti

nyilatkozatokban bejelentett üzemeket jelenti.]

  (a) Amennyiben a kért kerület belül van, illetve megfelel a bejelentett

kerületnek, a bejelentett kerületet tekintik a végleges kerületnek. A végleges

kerület ugyanakkor az ellenőrzött Részes Állam egyetértésével csökkenthető

úgy, hogy megegyezzen a kérelmező Részes Állam által kért kerülettel.

  (b) Az ellenőrzött Részes Államnak amint gyakorlatilag lehetséges, a

végleges kerülethez kell szállítani az ellenőrző csoportot, azonban minden

esetben biztosítani kell megérkezésüket a kerülethez nem később mint 24

órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezését követően.

  A végleges kerület alternatív meghatározása

  16. A belépési pontnál, ha az ellenőrzött Részes Állam nem tudja elfogadni a

kért kerületet, mielőbb, de minden esetben nem később, m int 24 órával az

ellenőrző csoportnak a belépési pontra történő érkezése után egy alternatív

kerületet kell javasolnia. Véleményeltérés esetén az ellenőrzött Részes

Államnak és az ellenőrző csoportnak tárgyalásokat kell folytatni egy végleges

kerület meghatározása céljából.


  17. Az alternatív kerületet olyan pontosan kell kijelölni, amennyire az

lehetséges, a 8. bekezdéssel összhangban. Ez magába foglalja a teljes kért

kerületet és szabályként, szoros kapcsolatban kell lennie az utóbbival,

figyelemmel a terület természetes jellegzetességeire és az ember által kijelölt

határokra. Ez szokás szerint közvetlenül a körülvevő biztonsági záróvonal

mentén halad, ha ilyen záróvonal létezik. Az ellenőrzött Részes Államnak

törekedni kell ilyen összefüggés kialakítására a kerületek között, az alábbi

tényezők közül legalább kettő együttes meglétével:

  (a) egy olyan alternatív kerület, amely nem terjed ki egy a kért kerületnél

lényegesebb nagyobb övezetre;

  (b) egy olyan alternatív kerület, amely rövid, egyenlő távolságra van a kért

kerülettől;

  (c) a kért kerületnek legalább része látható az alternatív kerületből.

  18. Amennyiben az alternatív kerület elfogadható az ellenőrző csoport

számára, ez végleges kerületté válik, és az ellenőrző csoportot a belépési

pontról ehhez a kerülethez kell szállítani. Ha az ellenőrzött Részes Állam

szükségesnek tekinti, ez a szállítás elkezdődhet a 16. bekezdésben

meghatározott alternatív kerület kijelölésére megjelölt határidő lejártát

megelőző 12 óráig. A szállítást minden esetben nem később, mint 36 órával az

ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezése után végre kell hajtani.

  19. Amennyiben nincs megegyezés a végleges kerület tekintetében, a

kerületre vonatkozó tárgyalásokat mielőbb be kell fejezni, de azok egyetlen

esetben sem folytatódhatnak tovább, az ellenőrző csoportnak a belépési

pontra érkezésétől számított 24 órán túl. Amennyiben nem jutnak

megegyezésre, az ellenőrzött Részes Állam az alternatív kerület helyére

szállítja az ellenőrző csoportot. Ha az ellenőrzött Részes Állam szükségesnek

tekinti, ez a szállítás elkezdődhet a 16. bekezdésben meghatározott alternatív

kerület kijelölésére megjelölt határidő lejártát megelőző 12 óráig. A szállítást

minden esetben nem később, mint 36 órával az ellenőrző csoportnak a

belépési pontra érkezése után végre kell hajtani.

  20. A helyszínre érkezéskor az ellenőrzött Részes Államnak biztosítani kell

az ellenőrző csoport számára az azonnali hozzáférést az alternatív kerülethez,

hogy elősegítse a tárgyalásokat és a végleges kerületről történő megegyezést,

továbbá a hozzáférést a végleges kerülethez.

  21. Amennyiben nem jutnak megegyezésre, az ellenőrző csoportnak a

helyszínhez történt érkezését követő 72 órán belül, az alternatív kerületet kell

kijelölni végleges kerületként.

  A helyszín azonosítása

  22. Annak érdekében, hogy megállapíthassák, hogy az azon ellenőrzési

helyszín, ahová az ellenőrző csoportot szállították, megegyezik a kérelmező

Részes Állam által megjelölt ellenőrzési helyszínnel, az ellenőrző csoport

jogosult megfelelő helyszín-azonosító berendezések használatára, továbbá az

ilyen berendezések használati utasításainak megfelelő üzembe helyezésére. Az

ellenőrző csoport ellenőrzi helyzetét, térképekről azonosított földmérési jelek

útján. Az ellenőrzött Részes Állam segítséget nyújt az ellenőrző csoport ezen

feladata ellátásához.

  A helyszín biztosítása, a kijáratok megfigyelése


  23. Nem később mint az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezését

követő 12 óra elteltével, az ellenőrzött Részes Államnak meg kell kezdeni

összegyűjteni a kért kerület összes szárazföldi, légi és vízi járművek kilépési

pontjairól, minden jármű kilépésére vonatkozó ténybeli értesüléseket. Ezeket

az információkat át kell adni az ellenőrző csoportnak az alternatív vagy a

végleges kerülethez érkezésekor, amelyikhez előbb érkezik.

  24. Ez a kötelezettség teljesíthető forgalmi napló vezetése, fényképek,

videofelvételek készítése, vagy az ellenőrző csoport által átadott, az ilyen

kilépő aktivitást megfigyelő, kémiai azonosítást végző berendezések által nyert

adatok útján. Alternatívaként, az ellenőrzött Részes Állam úgy is teljesítheti

ezt a kötelezettséget, hogy lehetővé teszi az ellenőrző csoport egy vagy több

tagja számára, hogy egymástól függetlenül forgalmi naplót vezessenek,

fényképezzenek vagy videofelvételt készítsenek a kilépő forgalomról, vagy

kémiai azonosítást végző eszközöket használjanak, vagy más tevékenységet

fejthessenek ki az ellenőrzött Részes Állam és az ellenőrző csoport

megegyezése szerint.

  25. Az ellenőrző csoportnak az alternatív vagy a végleges kerülethez történő

megérkezésekor, akármelyikre kerül sor elsőként, meg kell kezdenie a

helyszín biztosítását, amely a kilépést megfigyelő eljárásoknak az ellenőrző

csoport által történő végrehajtását jelenti.

  26. Az ilyen eljárások magukba foglalják: a járműkijáratok azonosítását,

forgalmi napló vezetését, fénykép-, illetve videofelvételek készítését az

ellenőrző csoport által a kijáratokról és a kilépő forgalomról. Az ellenőrző

csoport jogosult, kísérettel felkeresni a kerület bármely más részét annak

megállapítására, hogy ott nem folyik más kilépő tevékenység.

  27. Az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam megegyezése szerint

a kilépő tevékenység megfigyelésére szolgáló további eljárások magukba

foglalhatják egyebek között:

  (a) érzékelők használatát;

  (b) találomra történő hozzáférés kiválasztását;

  (c) mintaelemzést.

  28. Az összes, a helyszín biztosítására és a kilépés megfigyelésére irányuló

tevékenységet a kerületet kívülről körülvevő, nem több mint 50 méteres, kifelé

mért sávban végzik.

  29. Az ellenőrző csoport jogosult ellenőrizni, irányított hozzáférés alapján, a

helyszínről kilépő járműforgalmat. Az ellenőrzött Részes Államnak minden

ésszerű erőfeszítést meg kell tenni, hogy bizonyítsa az ellenőrző csoportnak,

hogy bármely ellenőrzés alá eső járművet, amelyhez nem biztosítottak teljes

hozzáférést az ellenőrző csoportnak, nem használnak olyan célokra, amelyek

kapcsolatosak az ellenőrzési kérelemben felmerült, a lehetséges be nem

tartással kapcsolatos aggodalmakkal.

  30. A helyszínre belépő személyzet és járművek, továbbá a kilépő személyzet

és személyszállító járművek nem tartoznak ellenőrzés alá.

  31. A fenti eljárásokat folytatni lehet az ellenőrzés tartama alatt, de

indokolatlanul nem akadályozhatják vagy késleltethetik a létesítmény normális

működését.

  Ellenőrzést megelőző tájékoztatás és ellenőrzési terv

  32. Az ellenőrzési terv végrehajtásának elősegítésére az ellenőrzött Részes

Állam biztonsági és logisztikai tájékoztatást ad az ellenőrző csoportnak, a

hozzáférést megelőzően.


  33. Az ellenőrzés előtti tájékoztatót a jelen Melléklet II. Része 37.

bekezdésnek megfelelően kell megtartani. Az ellenőrzést megelőző tájékoztató

során az ellenőrzött Részes Állam jelezheti az ellenőrző csoport számára

azokat a berendezéseket, dokumentációkat vagy övezeteket, amelyeket

érzékenynek tart és nem tekinti a rendkívüli ellenőrzés céljaival

kapcsolatosnak. Ezen kívül, a helyszínért felelős személyzet tájékoztatja az

ellenőrző csoportot a helyszín fizikai elrendezéséről és más vonatkozó

jellemzőiről. Az ellenőrző csoportot el kell látni térképpel vagy beosztással

ellátott vázlattal, amely bemutatja az összes építményt és a helyszín lényeges

földrajzi jellemzőit. Az ellenőrző csoportot ugyancsak tájékoztatni kell arról,

hogy a létesítmény személyzetét és a nyilvántartásokat hogyan érhetik el.

  34. Az ellenőrzést megelőző tájékoztatás után az ellenőrző csoport az

elérhető és vonatkozó információk alapján első ellenőrzési tervet készít, amely

meghatározza az ellenőrző csoport által elvégzendő tevékenységet, beleértve

a helyszín olyan egyes övezeteit, amelyekhez hozzáférésük kívánatos. Az

ellenőrzési terv azt is tartalmazza, hogy az ellenőrző csoportot felosztják-e

alcsoportokra. Az ellenőrzési tervet hozzáférhetővé kell tenni az ellenőrzött

Részes Állam és az ellenőrzés helyszínének képviselői számára. Azt a C)

Fejezet rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani, beleértve a

hozzáférésre és a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket is.

  Tevékenység a kerületben

  35. Az ellenőrző csoport a végleges vagy alternatív kerületbe történő

megérkezésekor, bármelyikhez érkezik elsőként, jogosult azonnal megkezdeni

tevékenységét a kerületben, és folytatni azt a rendkívüli ellenőrzés

befejeztéig, összhangban a jelen Fejezetben előírt eljárásokkal.

  36. Az ellenőrző csoport a kerületben végrehajtott tevékenysége során

jogosult:

  (a) megfigyelő berendezéseket használni, összhangban a jelen Melléklet II.

Rész 27-30. bekezdéseivel;

  (b) dörzs-, levegő-, föld- és szennyvízmintákat venni; továbbá

  (c) bármely lehetséges kiegészítő tevékenységet folytatni, amelyben az

ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam megegyezik.

  37. Az ellenőrző csoport tevékenységét a kerületben az övezetet körülvevő,

az övezettől kifelé mért 50 méter széles sávban folytathatja. Ha az ellenőrzött

Részes Állam beleegyezik, az ellenőrző csoport hozzáférhet bármely épülethez

vagy építményhez a kerületsávon belül. Minden megfigyelést befelé

irányoznak. A bejelentett létesítmények esetében, az ellenőrzött Részes Állam

döntésétől függően a sáv a bejelentett kerületen kívül, belül vagy mindkét

oldalán lehet.

                              C) Az ellenőrzés lefolytatása

  Általános szabályok

  38. Az ellenőrzött Részes Állam lehetővé teszi a hozzáférést a kért kerületen

belül, illetve ha ez eltér, a végleges kerületen belül. A kerületen belüli

meghatározott helyhez vagy helyekhez történő hozzáférés terjedelmét és

jellegét az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam közötti, az

irányított hozzáférés alapján történő tárgyalásokkal határozzák meg.


  39. Az ellenőrzött Részes Államnak biztosítani kell a hozzáférést a kért

kerületen belülre, lehetőség szerint mielőbb, de egyik esetben sem később,

mint 108 órával azután, hogy az ellenőrző csoport a belépési pontra érkezett

abból a célból, hogy tisztázza az ellenőrzés iránti kérelemben felmerült, a

jelen Egyezmény lehetséges be nem tartása miatti aggodalmat.

  40. Az ellenőrző csoport kérésére, az ellenőrzött Részes Állam biztosíthatja

az ellenőrzés helyszínének a légi úton való elérését.

  41. A 38. bekezdésben meghatározott hozzáférés biztosítására vonatkozó

követelmény teljesítésénél, az ellenőrzött Részes Állam köteles a legnagyobb

fokú hozzáférést engedélyezni, figyelembe véve bármely alkotmányos

kötelezettségét a tulajdonosi jogok, a házkutatás vagy a lefoglalás

tekintetében. Az ellenőrzött Részes Állam jogosult arra, hogy az irányított

hozzáférés folyamán a nemzetbiztonságának védelméhez szükséges

intézkedéseket megtegye. Az ellenőrzött Részes Állam, a jelen bekezdés

rendelkezéseire nem hivatkozhat abból a célból, hogy eltitkolja azon

kötelezettségei alóli kibúvását, melyek szerint nem folytathat a jelen

Egyezmény által tiltott tevékenységeket.

  42. Amennyiben az ellenőrzött Részes Állam a helyekhez, tevékenységekhez

vagy információkhoz, a teljes hozzáférésnél kevesebbet biztosít, köteles

minden szükséges erőfeszítést megtenni, hogy alternatív módozatokat

nyújtson, hogy tisztázza a rendkívüli ellenőrzést kiváltó, lehetséges be nem

tartás miatti aggodalmakat.

  43. A IV., V. és VI. Cikkek szerint bejelentett létesítmények végleges

kerületéhez történő megérkezéskor, az ellenőrzést megelőző tájékoztatót és az

ellenőrzési terv megvitatását követően biztosítani kell a hozzáférést, amelyet a

szükséges legrövidebbre kell korlátozni, és amely nem haladhatja meg a

három órát. A III. Cikk 1. bekezdés (d) albekezdés szerint bejelentett

létesítményeknél tárgyalásokat kell folytatni, és az irányított hozzáférést meg

kell kezdeni nem később, mint 12 órával a végleges kerülethez történt

megérkezés után.

  44. Az ellenőrzési kérelemnek megfelelő rendkívüli ellenőrzés lefolytatása

során az ellenőrző csoport csak olyan módszereket alkalmazhat, amelyek

szükségesek, hogy elégséges, a tárgyhoz tartozó tényeket szolgáltassanak a

jelen Egyezmény rendelkezéseinek lehetséges be nem tartására vonatkozó

aggodalmak tisztázására, és tartózkodniuk kell az olyan tevékenységektől,

amelyek nem tartoznak ehhez. Olyan tényeket kell összegyűjteni és

dokumentálni, amelyek a jelen Egyezménynek a Részes Állam által be nem

tartásával kapcsolatosak, de nem kutatnak fel és nem dokumentálnak olyan

információt, amely egyértelműen nincs kapcsolatban azzal, kivéve, ha az

ellenőrzött Részes Állam kifejezetten kéri ennek megtételét. Bármely

összegyűjtött és utána nem a tárgyhoz tartozónak talált anyagot nem

tarthatnak meg.

  45. Az ellenőrző csoportot a rendkívüli ellenőrzés során az az elv vezesse,

hogy a lehetséges legkevésbé beavatkozó módon folytassa azt le, összhangban

a küldetésük hatékony és időbeli teljesítésével. Ahol lehetséges, a rendkívüli

ellenőrzést az elfogadhatónak tűnő legkevésbé beavatkozó eljárásokkal kell

kezdeni, és csak akkor haladni tovább az inkább beavatkozó módszerek

irányába, ha ez szükségesnek tűnik.

  Az irányított hozzáférés


  46. Az ellenőrző csoportnak figyelembe kell venni azokat az ellenőrzési

program módosításokat és javaslatokat, amelyeket az ellenőrzött Részes Állam

terjeszthet elő, az ellenőrzés bármelyik szakaszában, beleértve az ellenőrzést

megelőző tájékoztatót, hogy biztosítsa a vegyifegyverekkel nem kapcsolatos

érzékeny berendezések, információk és övezetek védelmét.

  47. Az ellenőrzött Részes Államnak ki kell jelölni a kerület ki/belépésre

használandó pontjait. Az ellenőrző csoportnak és az ellenőrzött Részes

Államnak meg kell tárgyalni: minden egyes helyhez vagy helyekhez történő

hozzáférés terjedelmét, a végleges vagy kérelmezett kerületen belül, a 48.

bekezdés szerint, az ellenőrző csoport által lefolytatandó egyedi ellenőrző

tevékenységet, beleértve a mintavételt, az ellenőrzött Részes Állam által

megvalósítandó egyedi tevékenységeket, továbbá az ellenőrzött Részes Állam

által nyújtandó információkat.

  48. A Bizalmas Kezelés Melléklete megfelelő rendelkezéseivel összhangban

az ellenőrzött Részes Állam jogosult intézkedéseket tenni érzékeny

létesítményei védelmére, továbbá a vegyifegyverekkel nem kapcsolatos

bizalmas információk és adatok felfedésének megelőzésére. Ilyen intézkedések

lehetnek, többek között:

  (a) érzékeny írások eltávolítása a hivatali helyiségekből;

  (b) érzékeny kijelzők, tárolók és berendezések eltakarása;

  (c) berendezések érzékeny részeinek, mint számítógép vagy elektronikai

rendszerek letakarása;

  (d) számítógépes rendszerek szétkapcsolása és az adatkijelző berendezések

kikapcsolása;

  (e) a mintaelemzések korlátozása az 1., 2. és 3. listás vegyületek vagy

megfelelő bomlástermékek jelenlétének, illetve hiányának megállapítására;

  (f) véletlen szelektív hozzáférési technikát alkalmazni, ahol az ellenőröket

arra kérik fel, hogy válasszák ki épületek bizonyos százalékát vagy számát

ellenőrzésre tetszésük szerint, ugyanezt az elvet lehet alkalmazni az érzékeny

épületek belső terei és tartalmuk tekintetében;

  (g) kivégeles esetekben, csupán egyes ellenőröknek engedélyezni

hozzáférést az ellenőrzött helyszín bizonyos részeihez.

  49. Az ellenőrzött Részes Államnak minden ésszerű erőfeszítést meg kell

tenni azért, hogy bemutassa az ellenőrző csoportnak, hogy bármely olyan

objektum, épület, építmény, tartály vagy jármű, amihez az ellenőrző

csoportnak nem volt teljes hozzáférése, és amelyeket a 48. bekezdésnek

megfelelően védtek, nem használatosak olyan célokra, amelyek kapcsolatosak

az ellenőrzési kérelemben felmerült lehetséges be nem tartás miatti

aggodalmakkal.

  50. Ezt meg lehet valósítani, egyebek között a takarás vagy a környezeti

védőtakaró részleges eltávolításával az ellenőrzött Részes Állam döntése

szerint, a hozzáférésük elől elzárt térségek belső részeinek vizuális

megszemlélése vagy más módszerek útján.

  51. A IV., V. és VI. Cikkek szerint bejelentett létesítmények esetében a

következőket kell alkalmazni:

  (a) a létesítmény-egyezménnyel rendelkező létesítmények esetében, a

végleges kerületen belüli hozzáférés és ténykedés nem lehet korlátozott a

létesítmény-egyezmény által megállapított határokon belül;

  (b) a létesítmény-egyezménnyel nem rendelkező létesítményeknél a

hozzáféréssel és a tevékenységgel kapcsolatos tárgyalásokra a jelen

Egyezmény által rögzített általános ellenőrzési irányelvek az irányadók;


   (c) a hozzáférést az ellenőrzéshez a IV., V. és VI. Cikkekben biztosítottakon

túl, a jelen Fejezet eljárásai szerint kell vezetni.

  52. A III. Cikk 1. bekezdés (d) albekezdésnek megfelelően bejelentett

létesítmények esetében a következőket kell alkalmazni: ha az ellenőrzött

Részes Állam a 47. és 48. bekezdés eljárásaival élve nem biztosított teljes

hozzáférést a vegyi fegyverekkel nem kapcsolatos területekhez vagy

építményekhez, minden ésszerű erőfeszítést meg kell tennie, hogy bemutassa

az ellenőrző csoportnak, hogy az ilyen területeket vagy létesítményeket nem

használják olyan célokra, amelyek kapcsolatosak az ellenőrzési kérelemben

felmerült lehetséges be nem tartás miatti aggodalmakal.

  Megfigyelő

  53. A IX. Cikk 12. bekezdésének a rendkívüli ellenőrzésben részt vevő

megfigyelőről szóló rendelkezéseivel összhangban a kérelmező Részes Állam

kapcsolatot tart a Technikai Titkársággal annak egyeztetésére, hogy a

megfigyelő ugyanarra a belépési pontra érkezzen az ellenőrző csoport

érkezésének közeli időszakában.

  54. A megfigyelő jogosult az ellenőrzés időszaka alatt kapcsolatban állni a

kérelmező Részes Állam nagykövetségével az ellenőrzött Részes Államban,

vagy a Fogadó Államban, vagy nagykövetség hiányában magával a kérelmező

Részes Állammal. Az ellenőrzött Részes Állam távközlési lehetőséget bocsát a

megfigyelő rendelkezésére.

  55. A megfigyelő jogosult az ellenőrzés helyszínének alternatív vagy

végleges kerületéhez érkezni, ahová elsőként érkezik az ellenőrző csoport,

továbbá hozzáférni az ellenőrzés helyszínéhez, amit azt az ellenőrzött Részes

Állam biztosít. A megfigyelő jogosult ajánlásokat tenni az ellenőrző

csoportnak, amelyeket a csoport szükség szerinti mértékben vesz figyelembe.

Az ellenőrzés során az ellenőrző csoportnak tájékoztatni kell a megfigyelőt az

ellenőrzés menetéről és megállapításairól.

  56. Az országon belüli időszak során az ellenőrzött Részes Államnak

biztosítani kell a megfigyelő számára szükséges megfelelő kényelmet, mint

távközlési eszközök, tolmács szolgáltatás, szállítás, munkavégzésre szolgáló

helyiség, szállás, étkezés és orvosi ellátás. A megfigyelőnek az ellenőrzött

Részes Államban vagy a Fogadó Államban való tartózkodásával kapcsolatos

minden költségét a kérelmező Részes Állam fedezi.

  Az ellenőrzés időtartama

  57. Az ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 84 órát, kivéve, ha az

ellenőrzött Részes Állam egyetért meghosszabbításával.

                         D) Ellenőrzést követő tevékenység

  Elutazás

  58. Miután az ellenőrzés helyszínén befejezték az ellenőrzés utáni

tevékenységet, az ellenőrző csoport és a kérelmező Részes Állam megfigyelője

azonnal visszatér a belépési pontra és a lehető legrövidebb időn belül el kell

hagyniuk az ellenőrzött Részes Állam területét.


  Jelentések

  59. Az ellenőrzésről szóló jelentésnek általánosan kell összefoglalni az

ellenőrző csoport által végrehajtott tevékenységet, továbbá az ellenőrző

csoport által ténylegesen előtaláltakat, különösen azokat, amelyek a rendkívüli

ellenőrzés iránti kérelemben felhozott, a jelen Egyezmény lehetséges be nem

tartásával kapcsolatos aggodalmakkal függenek össze, és amelyeket a jelen

Egyezménnyel közvetlenül kapcsolatos információkra kell korlátozni.

Ugyancsak tartalmazni kell az ellenőrző csoport értékelését az ellenőröknek

nyújtott hozzáférés és együttműködés szintjéről és természetéről, valamint

azt, hogy milyen mértékig segítette ez elő az ellenőrzésre szóló megbízatás

teljesítését. A rendkívüli ellenőrzés iránti kérelemben említett, a jelen

Egyezmény lehetséges be nem tartásával kapcsolatos aggodalomra vonatkozó

részletes információt a végleges jelentés mellékleteként kell beterjeszteni,

amely a Technikai Titkárságnál marad megfelelő őrizet alatt, az érzékeny

információ védelme céljából.

  60. Az ellenőrző csoport, nem később mint 72 órával a fő munkahelyére

történt visszatérése után előzetes jelentést készít a Főigazgatónak,

figyelemmel egyebek között a Bizalmas Kezelés Melléklete 17. bekezdésére. A

Főigazgató sürgősen továbbítja az előzetes jelentést a kérelmező Részes

Államnak, az ellenőrzött Részes Államnak és a Végrehajtó Tanácsnak.

  61. Az ellenőrzésről szóló zárójelentés tervezetét hozzáférhetővé kell tenni

az ellenőrzött Részes Állam számára, nem később mint 20 nappal a rendkívüli

ellenőrzés befejezését követően. Az ellenőrzött Részes Államnak joga van

megjelölni mindazokat az információkat és adatokat, amelyek nincsenek

kapcsolatban a vegyifegyverekkel és véleménye szerint bizalmas jellegük miatt

nem terjeszthetők a Technikai Titkárságon kívül. A Technikai Titkárságnak

meg kell vizsgálni az ellenőrzött Részes Állam által tett javaslatokat az

ellenőrzésről készült zárójelentés-tervezet módosítása tárgyában és saját

mérlegelése szerint, ahol ez lehetséges, elfogadja azokat. Ezután a végleges

jelentést be kell terjeszteni, nem később mint 30 nappal a rendkívüli

ellenőrzés befejezése után a Főigazgatónak további szétküldésre és

tanulmányozásra, a IX. Cikk 21-25. bekezdésekkel összhangban.

                                         XI. RÉSZ

 VIZSGÁLATOK VEGYIFEGYVEREK FELTÉTELEZETT HASZNÁLATA ESETÉN

                               A) Általános vonatkozások

  1. A vegyifegyverek feltételezett használata vagy a vegyi kényszerítő

eszközök hadviselési módszerként történt feltételezett használata miatti

vizsgálatokat, amelyeket a IX. vagy a X. Cikk szerint indítottak, a jelen

Melléklettel és a Főigazgató által meghatározandó részletes eljárásokkal

összhangban kell lefolytatni.

  2. A következő, további rendelkezések a vegyifegyverek feltételezett

használata esetében megkívánt speciális eljárásokat határoznak meg.

                      B) Ellenőrzést megelőző tevékenységek


  Vizsgálat iránti kérelem

  3. Vegyifegyverek feltételezett használata miatti vizsgálat iránti, a

Főigazgatónak benyújtandó kérelemnek a következő információt kell

tartalmaznia a lehetséges terjedelemben:

  (a) a Részes Állam, amelynek a területén a vegyifegyverek feltételezett

használatára sor került;

  (b) a belépési pont vagy más javasolt biztonságos megközelítési útvonal;

  (c) azon körzetek helye és jellemzői, ahol a vegyifegyvereket feltételezés

szerint használták;

  (d) a vegyifegyverek használatának feltételezett időpontja;

  (e) a feltételezhetően használt vegyifegyverek fajtája;

  (f) a lehetséges mérgező vegyületek jellemzői;

  (g) hatások embereken, állatokon és a növényzeten;

  (h) meghatározott segítség iránti kérés, ha ez alkalmazható.

  4. A vizsgálatot kérő Részes Állam bármikor, bármely általa szükségesnek

tartott kiegészítő információt közölhet.

  Értesítés

  5. A Főigazgató azonnal igazolja a kérelmező Részes Államnak kérelme

átvételét, és tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot és az összes többi Részes

Államot.

  6. Ha ez megvalósítható, a Főigazgató értesíti azt a Részes Államot,

amelynek területén vizsgálatot kértek. A Főigazgató ugyancsak tájékoztatja

más Részes Államokat is, ha területükre való belépésre szükség lehet a

vizsgálat során.

  Ellenőrző csoport kijelölése

  7. A Főigazgatónak el kell készítenie és állandóan naprakészen kell tartania

azon szakértők jegyzékét, akiknek a sajátos szakértelme szükséges a

vegyifegyverek feltételezett használatának vizsgálata során. Ezt a jegyzéket

írásban kell megküldeni minden Részes Államnak, nem később, mint a jelen

Egyezmény hatálybalépését követő 30 nap elteltével, továbbá a jegyzékben

bekövetkezett minden változást követően. Minden jegyzékre felvett szakértőt

kijelöltnek kell tekinteni, hacsak egy Részes Állam, nem később, mint a

jegyzék átvételét követő 30 nap elteltéig, írásban bejelenti az el nem fogadást.

  8. A Főigazgatónak az ellenőrző csoport vezetőjét és tagjait azok közül az

ellenőrök és ellenőrasszisztensek közül kell kiválasztania, akiket már kijelöltek

rendkívüli ellenőrzésekre, figyelembe véve az adott eset körülményeit és

sajátos jellegét. Ezen kívül az ellenőrző csoport tagjait ki lehet válogatni a

szakképzett szakértők listájáról, amikor a Főigazgató véleménye szerint a már

kiválasztott ellenőrök között nem áll rendelkezésre olyan szakértő, akire az

adott ellenőrzés megfelelő lefolytatásához szükség lenne.

  9. Az ellenőrző csoport tájékoztatásakor a Főigazgató közöl minden a

kérelmező Részes Állam vagy más forrás által adott kiegészítő információt,

hogy az ellenőrzést a leghatékonyabb és legcélravezetőbb módon hajtsák

végre.

  Az ellenőrző csoport útbaindítása


  10. Haladéktalanul, a vegyifegyverek feltételezett használata miatti

ellenőrzési kérelem átvételét követően a Főigazgató, az érdekelt Részes

Államokkal folytatott érintkezés útján kéri és visszaigazolja a csoport

biztonságos fogadása érdekében tett intézkedéseket.

  11. A Főigazgatónak a legkorábbi alkalommal útba kell indítania a csoportot,

figyelembe véve a csoport biztonságát.

  12. Amennyiben az ellenőrző csoportot nem indítják útba a kérelem vételétől

számított 24 órán belül, a Főigazgatónak értesíteni kell a Végrehajtó Tanácsot

és az érintett Részes Államokat a késedelem okairól.

  Tájékoztatók

  13. Az ellenőrző csoportnak joga van tájékoztatást kapni az ellenőrzött

Részes Állam képviselőitől a megérkezéskor és az ellenőrzés ideje alatt

bármikor.

  14. Az ellenőrzés megkezdése előtt az ellenőrző csoport ellenőrzési tervet

készít, amely egyebek között a logisztikai és biztonsági intézkedések alapjául

szolgál. Az ellenőrzési tervet, ha szükséges, módosítani kell.

                               C) Vizsgálatok lefolytatása

  Hozzáférés

  15. Az ellenőrző csoportnak joga van hozzáférni bármelyik és valamennyi

területhez, amely érintett lehet a feltételezett vegyifegyverek használata által.

Ugyancsak jogosult hozzáférni a kórházakhoz, menekülttáborokhoz és más

helységekhez, amelyeket lényegesnek tart a vegyifegyverek feltételezett

használata miatti vizsgálat hatékony lefolytatásához. Az ilyen hozzáférésről az

ellenőrző csoportnak konzultálni kell az ellenőrzött Részes Állammal.

  Mintavétel

  16. Az ellenőrző csoport jogosult az általa szükségesnek tartott fajtájú és

mennyiségű minta összegyűjtésére. Amennyiben az ellenőrző csoport

szükségesnek tartja és ezt kéri, az ellenőrzött Részes Államnak segíteni kell a

minták összegyűjtésében, az ellenőrök és ellenőrasszisztensek felügyelete

alatt. Az ellenőrzött Részes Államnak ugyancsak hozzá kell járulnia és együtt

kell működnie a megfelelő ellenőrző minták gyűjtésében, amelyeket a

vegyifegyverek feltételezett használata helyével szomszédos és más

körzetekből vesznek, az ellenőrző csoport kérése szerint.

  17. A feltételezett használat miatti ellenőrzés szempontjából fontos minták

magukba foglalják a mérgező vegyületeket, lőszereket és eszközöket, lőszer-

és eszközmaradványokat, környezeti mintákat (levegő, föld, növényzet, víz, hó

stb.), továbbá biológiai mintákat emberi és állati forrásból (vér, vizelet,

váladék, szövet stb.).

  18. Amennyiben kettős mintákat nem lehetséges venni és az elemzést külső

laboratóriumban végzik el, bármely megmaradó mintát kérelemre vissza kell

szolgáltatni az ellenőrzött Részes Államnak az elemzések elvégzését követően.

  Az ellenőrzés helyszínének kiterjedése


  19. Amennyiben az ellenőrző csoport az ellenőrzés során úgy látja, hogy az

ellenőrzést ki kell terjeszteni egy szomszédos Részes Államra, a Főigazgatónak

értesítenie kell ezt a Részes Államot, hogy szükséges hozzáférni a területéhez,

továbbá kérni kell és vissza kell igazolni a csoport biztonságos fogadására tett

intézkedéseket.

  Az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítása

  20. Amennyiben az ellenőrző csoport véleménye szerint egy, a vizsgálat

szempontjából lényeges, meghatározott területhez a biztonságos hozzáférés

nem lehetséges, haladéktalanul értesíteni kell a kérelmező Részes Államot.

Amennyiben szükséges, az ellenőrzés időtartamát meg kell hosszabbítani

mindaddig, amíg a biztonságos hozzáférés biztosítható és az ellenőrző csoport

teljesíti küldetését.

  Meghallgatások

  21. Az ellenőrző csoport jogosult meghallgatni és megvizsgálni azokat a

személyeket, akiket a vegyifegyverek feltételezett használata érinthetett.

Ugyancsak joga van a vegyifegyverek feltételezett használata szemtanúit, az

egészségügyi személyzetet vagy más személyeket meghallgatni, akik kezelték

vagy kapcsolatba kerültek azon személyekkel akiket a vegyifegyverek

feltételezett használata érinthetett. Az ellenőrző csoport hozzáférhet orvosi

jelentésekhez, ha azok rendelkezésre állnak, továbbá részvételük megfelelő

esetben megengedett az olyan személyek boncolásánál, akiket a

vegyifegyverek feltételezett használata érinthetett.

                                      D) Jelentések

  Eljárások

  22. Az ellenőrző csoport nem később, mint 24 órával az ellenőrzött Részes

Állam területére érkezést követően helyzetjelentést küld a Főigazgatónak. Az

ellenőrzés során, a továbbiakban szükség szerint változásjelentést kell

küldeni.

  23. Az ellenőrző csoport nem később, mint 72 órával fő munkahelyére

történt visszatérése után, előzetes jelentést terjeszt be a Főigazgatónak. A

Főigazgatónak szóló zárójelentést nem később, mint 30 nappal a fő

munkahelyre történt visszaérkezés után kell beterjeszteni. A Főigazgató

azonnal továbbítja az előzetes és zárójelentést a Végrehajtó Tanácsnak és

minden Részes Államnak.

  Tartalom

  24. A helyzetjelentésnek minden sürgős segítség iránti igényt vagy

vonatkozó információt jelezni kell. A változásjelentéseknek minden további

segítség iránti igényt jelezni kell, amely az ellenőrzés során felvetődhet.

  25. A zárójelentés összefoglalja az ellenőrzés ténybeli megállapításait,

különösen a kérelemben említett vegyifegyverek feltételezett használatával

kapcsolatosan. Ezenkívül a feltételezett használatra vonatkozó vizsgálat

magába foglalja a vizsgálati eljárás szakaszonkénti leírását, különös

tekintettel:

  (a) a mintavétel és a helyszíni elemzés helyszínére és idejére;


  (b)     az     alátámasztó       bizonyítékokra,      a    meghallgatásokról          szóló

jegyzőkönyvekre, az orvosi vizsgálatok és tudományos elemzések

eredményeire, továbbá az ellenőrző csoport által tanulmányozott okmányokra.

  26. Amennyiben az ellenőrző csoport vizsgálata során, egyebek között a vett

minta laboratóriumi vizsgálata során valamely szennyeződést vagy más

anyagot azonosít, vagy bármely más, a vizsgálata során szerzett információt,

amely elősegítheti az alkalmazott vegyifegyver eredetének azonosítását, ezt az

információt a jelentésbe kell foglalni.

                    E) A jelen Egyezményben nem Részes Államok

  27. Abban az esetben, ha vegyifegyverek feltételezett használata más, a jelen

Egyezményben nem Részes Állam területén vagy olyan területen történt,

amely nincs Részes Állam felügyelete alatt, a Szervezetnek szorosan együtt

kell működnie az Egyesült Nemzetek Főtitkárával. Felkérésre a Szervezet az

Egyesült Nemzetek Főtitkára rendelkezésére bocsátja forrásait.

3. Melléklet

            MELLÉKLET A BIZALMAS INFORMÁCIÓ VÉDELMÉRŐL

                         (BIZALMAS KEZELÉS MELLÉKLETE)

                                   TARTALOMJEGYZÉK

  A) BIZALMAS INFORMÁCIÓ KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI

  B) A TECHNIKAI TITKÁRSÁG SZEMÉLYZETÉNEK ALKALMAZÁSA ÉS

IRÁNYÍTÁSA

  C) INTÉZKEDÉSEK AZ ÉRZÉKENY BERENDEZÉSEK VÉDELMÉRE ÉS A

BIZALMAS ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLÉSÉNEK MEGELŐZÉSÉRE

HELYSZÍNI SZEMLE TEVÉKENYSÉGEK SORÁN

  D) ELJÁRÁSOK A BIZALMAS JELLEG SÉRELME VAGY FELTÉTELEZETT

SÉRELME ESETÉRE

         A) BIZALMAS INFORMÁCIÓ KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI

  1. A bizalmas információ védelmének kötelezettsége vonatkozik mind a

polgári, mind a katonai tevékenységek és létesítmények ellenőrzésére. A VIII.

Cikkben meghatározott általános kötelezettségek szerint a Szervezet:

  (a) az információk és adatok olyan minimumát igényli csak, amely szükséges

a jelen Egyezmény szerinti felelőssége időbeni és hatékony érvényesítéséhez;

  (b) meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az ellenőrök és a Technikai

Titkárság személyzetének más tagjai feleljenek meg a hatékonyság, az

alkalmasság és a becsületesség legmagasabb követelményeinek;

    (c) kidolgozza a jelen Egyezmény rendelkezései végrehajtására irányuló

egyezményeket          és     szabályozást,     továbbá     meghatározza          a    lehető

legpontosabban azt az információt, amelyhez a Szervezet hozzáférhet a Részes

Állam engedélyével.


  2. A Főigazgató viseli az elsődleges felelősséget a bizalmas információ

védelmének biztosításáért. A Főigazgatónak létre kell hozni egy szigorú

rendszert, amely szabályozza a Technikai Titkárságon a bizalmas információ

kezelését, és ennek során a következő irányelveket kell szem előtt tartani:

  (a) az információt bizalmasnak kell tekinteni, ha

           (i) ilyennek minősíti az a Részes Állam, amelytől az információt

          beszerezték, vagy amelyikre az információ vonatkozik, vagy

             (ii) a Főigazgató megítélése szerint illetéktelen feltárása

          várhatóan kárt okoz a Részes Államnak amelyre vonatkozik,

          illetve     a   jelen   Egyezmény      végrehajtására     szolgáló

          mechanizmusoknak;

  (b) a Technikai Titkárság által megszerzett minden adatot és dokumentumot

a Technikai Titkárság megfelelő részlege értékel abból a szempontból, hogy

megállapítsa tartalmaz-e bizalmas információt. A Részes Állam által kért

adatokat, amelyek a jelen Egyezmény más Részes Állam részéről történő

folyamatos végrehajtásának igazolására szolgálnak, a szokott rend szerint kell

átadni. Az ilyen adatok magukba foglalják:

             (i) a Részes Állam által, a III., IV., V. és VI. Cikknek

          megfelelően adott első és éves jelentéseket, illetve

          nyilatkozatokat, az Ellenőrzési Mellékletben meghatározott

          rendelkezésekkel megegyezően,

               (ii)  az   ellenőrző   tevékenységek    eredményeiről      és

          hatékonyságáról szóló általános jelentéseket, valamint

           (iii) a jelen Egyezmény rendelkezései szerint az összes Részes

          Államnak átadandó információt;

  (c) a Szervezet által megszerzett egyetlen, a jelen Egyezmény

végrehajtásával kapcsolatos értesülést sem hozhatnak nyilvánosságra vagy

más módon sem közölhetnek, kivéve az alábbiakat:

            (i) általános információ a jelen Egyezmény végrehajtásáról

          összegyűjthető és nyilvánosan terjeszthető az Értekezlet vagy a

          Végrehajtó Tanács engedélyével,

            (ii) bármely információ terjeszthető az általa érintett Részes

          Állam kifejezett egyetértésével,

            (iii) a bizalmasnak minősített információt a Szervezet csak

          olyan eljárások nyomán tehet közzé, amelyek biztosítják, hogy

          az információ közzétételére csupán a jelen Egyezmény

          szükségleteivel szigorú összhangban kerül sor. Az ilyen

          eljárásokat az Értekezlet tárgyalja meg és fogadja el a VIII.

          Cikk 21. bekezdésének (i) albekezdése szerint;

  (d) a bizalmas adatok és okmányok érzékenységének fokát egyöntetűen

alkalmazandó követelmények alapján kell megállapítani, hogy biztosítsák azok

megfelelő kezelését és védelmét. Ebből a célból minősítési rendszert kell

bevezetni, amely figyelembe véve a jelen Egyezmény előkészítése során

végzett idevonatkozó munkálatokat, világos követelményeket ad meg az

információ megfelelő bizalmassági fokozatokba sorolásához és az információ

bizalmas természetének igazolható időtartamához. Miközben a minősítési

rendszer megvalósítása során megfelelően rugalmas, védelmet nyújt a

bizalmas információt adó Részes Államoknak. A minősítési rendszert az

Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a VIII. Cikk 21. bekezdésének (i)

albekezdése szerint;


  (e) a bizalmas információt biztonságosan kell tárolni a Szervezet

helyiségeiben. Néhány adatot és dokumentumot lehet tárolni a Részes Állam

Nemzeti Hatóságánál is. Érzékeny információt, beleértve egyebek között

fényképeket, terveket és más okmányokat, amelyek csak egy meghatározott

létesítmény ellenőrzéséhez szükségesek, a létesítményben is tarthatók

elzárva;

  (f) a legszélesebb körű összhangban a jelen Egyezmény ellenőrzési

rendelkezései hatékony végrehajtásával, a Technikai Titkárságon olyan

formában kell kezelni és tárolni az információkat, amely kizárja azon

létesítmény közvetlen azonosítását, amelyre az vonatkozik;

  (g) a létesítményből elvitt bizalmas információ mennyiségét a jelen

Egyezmény ellenőrzési rendelkezései időbeli és hatékony végrehajtásához

szükséges legalacsonyabb szinten kell tartani; továbbá

  (h) a bizalmas információhoz való hozzáférést, minősítésével összhangban

kell szabályozni. A bizalmas információ Szervezeten belüli terjesztése

szigorúan a szükséges-tudni alapon történik.

  3. A Főigazgató évente jelentést tesz az Értekezletnek a bizalmas információ

Technikai Titkárság általi kezelését és tárolását szabályozó rend

végrehajtásáról.

  4. Minden Részes Államnak a Szervezettől kapott információt az erre az

információra megadott bizalmassági szintnek megfelelően kell kezelni.

Kérelemre a Részes Állam részletes tájékoztatást ad a Szervezet által neki

átadott információ kezeléséről.

     B) A TECHNIKAI TITKÁRSÁG SZEMÉLYZETÉNEK ALKALMAZÁSA ÉS

                                       IRÁNYÍTÁSA

  5. A személyi állomány alkalmazási feltételeinek olyannak kell lenni, hogy a

bizalmas információhoz történő hozzáférés és annak kezelése megfeleljen a

Főigazgató által, az A. Fejezettel összhangban megállapított eljárásoknak.

  6. A Technikai Titkárság minden munkaköréhez egy hivatalos munkaköri

leírás tartozik, amely meghatározza a bizalmas információhoz való hozzáférés

körét, ha erre szükség van abban a munkakörben.

  7. A Főigazgató, az ellenőrök és a személyi állomány más tagjai, még

megbízatásuk befejezése után sem tárhatják fel, egyetlen, arra fel nem

hatalmazott személy előtt sem azt a bizalmas információt, amely hivatalos

funkcióik gyakorlása során jutott tudomásukra. Nem közölhetnek egyetlen

állammal, szervezettel vagy személlyel sem a Technikai Titkárságon kívül

olyan információt, amelyhez bármely Részes Állammal kapcsolatos

tevékenységük során jutottak hozzá.

  8. Az ellenőrök funkcióik teljesítése során csak a megbízatásuk teljesítéséhez

szükséges információt és adatokat igényelhetik. Nem készíthetnek semmiféle

feljegyzést a véletlenül tudomásukra jutott és a jelen Egyezmény

végrehajtásának ellenőrzésével nem kapcsolatos információkról.

  9. A személyi állománynak egyezményt kell kötni a Technikai Titkársággal az

egyéni titoktartásról, amely az alkalmazás idejére és annak megszűnését

követő öt évre szól.

  10. Annak érdekében, hogy elkerüljék a nem engedélyezett nyilvánosságra

hozatalt, az ellenőröket és a személyzet tagjait kellően fel kell világosítani, és

emlékeztetni kell a biztonsági szempontokra és a lehetséges büntetések

bekövetkezésére, amelyre a nem engedélyezett nyilvánosságra hozatal miatt

kerülhet sor.


  11. Nem kevesebb, mint 30 nappal azelőtt, hogy egy alkalmazott számára

engedélyezik a Részes Állam területén vagy a joghatósága, illetve ellenőrzése

alatt álló, bármely helyen folyó tevékenységre vonatkozó információkhoz

történő hozzáférést, az érintett Részes Államot értesíteni kell a javasolt

engedélyezésről. Az ellenőröknél a javasolt kijelölésről szóló értesítés megfelel

ennek a követelménynek.

  12. Az ellenőrök és a Technikai Titkárság bármely más alkalmazottai

munkájának értékelésénél különleges figyelmet kell szentelni az alkalmazott

adatlapjának a bizalmas információk védelme vonatkozásában.

    C) INTÉZKEDÉSEK AZ ÉRZÉKENY BERENDEZÉSEK VÉDELMÉRE ÉS A

  BIZALMAS ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLÉSÉNEK MEGELŐZÉSÉRE

                   HELYSZÍNI SZEMLE TEVÉKENYSÉGEK SORÁN

  13. A Részes Államok meghozhatják az általuk szükségesnek tartott

intézkedéseket a bizalmas jelleg védelmére, feltéve, ha teljesítik a

végrehajtásra vonatkozó kötelezettségüket, a megfelelő cikkek és az

Ellenőrzési Melléklet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Az ellenőrzés

fogadásakor a Részes Állam megjelölheti az ellenőrzési csoportnak azokat a

berendezéseket, dokumentációt vagy helyiségeket, amelyeket érzékenynek

tekint és nem tartja kapcsolatosnak az ellenőrzés céljával.

  14. Az ellenőrző csoportokat a helyszíni szemle lefolytatásánál az az elv kell

vezérelje, hogy összhangban küldetésük hatékony és időben történő

teljesítésével azt a lehető legkevésbé beavatkozó módon valósítsák meg.

Figyelembe kell venni mindazokat a javaslatokat, amelyeket az ellenőrzést

fogadó Részes Állam tehet az ellenőrzés bármely szakaszában, a

vegyifegyverekkel nem kapcsolatos érzékeny berendezések vagy információ

védelme érdekében.

  15. Az ellenőrző csoportoknak szigorúan tartani kell magukat az ellenőrzés

lefolytatását meghatározó cikkek és Mellékletek rendelkezéseihez. Teljes

mértékben tiszteletben kell tartaniuk az érzékeny létesítmények védelmére és

a bizalmas adatok nyilvánosságra kerülése megelőzésére kialakított

eljárásokat.

  16. Az intézkedések, illetve a létesítmény-egyezmények kidolgozásánál kellő

figyelmet kell fordítani a bizalmas információ védelme követelményének. Az

egyedi létesítmények ellenőrzési eljárásaira vonatkozó egyezményeknek

ugyancsak speciális és részletes intézkedéseket kell tartalmazni a

létesítmények azon körzetei meghatározására, amelyekhez az ellenőrök

hozzáférhetnek, amelyeken a bizalmas információ helyszínen tárolható, a

megegyezett helyeken történő ellenőrzési erőfeszítések terjedelme, a

mintavétel és elemzésük, a nyilvántartásokhoz történő hozzáférés továbbá a

felszerelések és kapcsolódó megfigyelő berendezések használata.

  17. A minden egyes ellenőrzés után készítendő jelentés csupán a jelen

Egyezmény végrehajtása szempontjából lényeges tényeket tartalmazza. A

jelentést a Szervezet által felállított, a bizalmas információ kezelésére

irányadó szabályoknak megfelelően kell kezelni. Ha szükséges, a jelentésbe

foglalt információt kevéssé érzékeny formába kell átalakítani, mielőtt a

Technikai Titkárságon, valamint az ellenőrzött Részes Államon kívülre

továbbítják.


    D) ELJÁRÁSOK A BIZALMAS JELLEG SÉRELME VAGY FELTÉTELEZETT

                                   SÉRELME ESETÉRE

  18. A Főigazgató állapítja meg a bizalmas jelleg sérelme vagy feltételezett

sérelme esetén követendő szükséges eljárásokat, figyelemmel az Értekezlet

által, a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) albekezdése szerint megtárgyalandó és

jóváhagyandó ajánlásokra.

  19. A Főigazgató felügyeli az egyes titoktartásra vonatkozó megállapodások

végrehajtását. A Főigazgatónak sürgősen vizsgálatot kell kezdeményezni, ha

megítélése szerint elégséges jel mutat arra, hogy a bizalmas jelleg védelmével

kapcsolatos kötelezettségeket megszegték. A Főigazgató ugyancsak sürgős

vizsgálatot kezdeményez, ha egy Részes Állam közlése szerint feltételezhető,

hogy a bizalmas jelleg sérelmet szenvedett.

  20. A Főigazgatónak megfelelő büntető és adminisztratív intézkedéseket kell

foganatosítani a személyzet azon tagjaival szemben, akik megsértették a

bizalmas jelleg védelmével kapcsolatos kötelezettségeket. A Főigazgató

komoly sérelem esetén a joghatóság alóli mentességről lemondhat.

  21. A Részes Államok a lehetséges mértékig együttműködnek és támogatják

a Főigazgatót a bizalmas jelleg sérelme vagy feltételezett sérelme

kivizsgálásában, továbbá a megfelelő intézkedések megtételében, ha a

sérelem megtörténtét állapítják meg.

  22. A Szervezet nem tekinthető felelősnek a Technikai Titkárság tagjai által

elkövetett titoksértésért.

  23. Az olyan sérelmeket, amelyben mind a Részes Állam, mind a Szervezet

érintett, az Értekezlet kisegítő szerveként felállított, „A bizalmas jelleggel

kapcsolatos viták rendezésének Bizottsága” tárgyalja meg. A Bizottságot az

Értekezlet hozza létre. Az összetételét és eljárási rendjét megállapító

szabályokat az Értekezlet fogadja el, első ülésszakán.”



3.§

E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.


I N D O K O L Á S

a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 
törvényjavaslathoz



A fegyverkorlátozási és leszerelési egyezmények sorában 1992. decemberében megszületett a \"Vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény\" (továbbiakban: Egyezmény), amelyet 1993. január 13-án nyitottak meg aláírásra. Ez az első olyan multilaterális egyezmény, amely egy tömegpusztító fegyverfajta teljes felszámolását, megsemmisítését, valamint a tilalom betartásának folyamatos ellenőrzését írja elő. Az Egyezményt az ENSZ tagállamainak többsége aláírta, de az aláíró államok jelentős része nem erősítette meg. A Magyar Köztársaság külügyminisztere 1993. január 13-án írta alá az Egyezményt. Az Országgyűlés az Egyezményt 90/1996. (X.1.) OGY. határozatával erősítette meg. A megerősítő okiratot az államok sorában 65.-ként helyeztük letétbe az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál. Az Egyezmény a XXI. cikk alapján 180 nappal a 65. megerősítő okirat letétbe helyezése után - 1997. IV. 29-én - hatályba lépett.

Az Egyezmény megerősítése a tiltások elfogadásán felül azt is jelenti, hogy a Részes Államoknak vállalniuk kell az Egyezményben előírt egyéb kötelezettségeket is. A kötelezettségek között szerepel az is, hogy az Egyezmény hatálya alá eső tevékenységeket folytató intézmények (kutató intézetek, vegyi gyárak) ezen tevékenységeit átláthatóvá kell tenni meghatározott nyilatkozatok megtételével és ellenőrzések fogadásával. 

Az Egyezmény értelmében a Részes Államoknak évi rendszeres és eseti nyilatkozatokat kell küldeniük a hágai székhelyű Vegyifegyver Tilalmi Szervezet (továbbiakban: Szervezet) részére. 
A Részes Államok általános kötelezettségként vállalják, hogy soha, semmilyen körülmények között nem fejlesztenek ki, nem gyártanak, nem szereznek meg, továbbá nem halmoznak fel, nem tartanak meg és senkinek nem adnak át vegyifegyvert. Rögzíti továbbá az Egyezmény, hogy a Részes Államok nem is használnak vegyifegyvert, hadviselési módszerként nem alkalmaznak vegyi kényszerítő eszközt és megsemmisítik a joghatóságuk alá tartozó, vagy ellenőrzésük alatt álló területen levő valamennyi vegyifegyvert.

Az Egyezmény Részes Államainak további kötelezettsége a Szervezet által elrendelt rendszeres és rendkívüli ellenőrzések fogadása és lehetővé tétele. Ennek következtében az Egyezmény hatálya alá eső személyek kötelesek lehetővé tenni az ellenőrző csoport megbízatásának teljesítését. 

Az Egyezményt az Országgyűlés erősítette meg, emellett magyar jogalanyokra nézve általános érvénnyel jogokat és kötelezettségeket is megállapít, így a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet 13. § (1)-(2) bekezdései alapján törvénnyel kell kihirdetni. "
