"1ż







T/5055.


Törvényjavaslat

az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról







Előadó:
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter



Budapest, 1997. október

1997. évi .......törvény
az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról

A Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi ......... törvénnyel összhangban az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. §	
Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Ez a törvény szabályozza az értékpapír forgalomba hozatalát, a befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a tőzsde alapítását, szervezetét, működését, megszűnését, az elszámolóház alapítását, működését, továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet és külföldi vállalkozás fióktelepe, a kibocsátó, a befektető jogait, kötelezettségeit és felelősségét, a Felügyelet  e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység felügyeletével kapcsolatos  feladatát, eszközrendszerét és eljárását.\"
2. §	
Az Épt. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\" (4) A fióktelep tekintetében a 10. §-ban, a 18.-20. §-ban, a 107. § (1) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.\"
3. §	
(1) Az Épt. 3. § (2) bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) E törvény alkalmazásában]
\"4. befektetési szolgáltató: befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és fióktelep,\"
 (2) Az Épt. 3. § (2) bekezdésének 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) E törvény alkalmazásában]
\"29. jegyzett tőke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke,\"
(3) Az Épt. 3. § (2) bekezdésének 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) E törvény alkalmazásában]
\"32. klíringtag: az a jogi személy és az a fióktelep, amely részére az elszámolóház szerződés alapján, közvetlenül nyújt elszámolási szolgáltatást,\"
(4) Az Épt. 3. § (2) bekezdésének 50-51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) E törvény alkalmazásában]
\"50. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,  a fióktelep és az egyéni vállalkozás,
51. vezető állású személy: 
a) a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,
b) a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és
c) minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,\"
(5) Az Épt. 3. §-ának (2) bekezdése a következő 53.-57. pontokkal egészül ki:
[(2) E törvény alkalmazásában]
\"53. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,
54. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,
55. főiroda: az a hely, ahol a külföldi befektetési vállalkozás a főtevékenységét végzi és ahol a központi döntéshozatal történik, 
56. külföldi befektetési vállalkozás: az, aki a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 4. §-ban foglaltaknak,
57. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír leszállítása és a készpénz átadása (átutalása) nem azonos időpontban történik.\"
(6) Az Épt. 3. §-ának (3) bekezdése a következő 9-10. ponttal egészül ki:
\"9. fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet,
10. külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban meghatározott szervezet.\"
4. §	
Az Épt. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
\"4/A. §
Külföldi vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon kizárólag fióktelepe útján végezhet.\"
5. §	
Az Épt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A Felügyelet az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. A tevékenység folytatása több telephely esetén az engedélyben meghatározott telephelyekre korlátozható.\"
6. §	
(1) Az Épt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag
a) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíj-pénztár részére történő vagyonkezelést [a Hpt. 3. § (1) bekezdésének l) pontja],
b) váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet,
c) árutőzsdén tőzsdeügynöki tevékenységet, valamint
d) részvénykönyv vezetést
folytathat. \"
(2) Az Épt. 7. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) Értékpapír-bizományos a 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2) bekezdésének b), e), g) és h) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, továbbá értékpapír forgalomba hozatalánál jegyzési helyként közreműködhet.\"
(3) Az Épt. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
\"(7) A fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás a 4. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag  a (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységet folytathatja. A 4. §-ban és a (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységet a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás akkor folytathatja, ha azok végzésére létesítője a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.\"
7. §	
Az Épt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A bank a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körét folytathatja.\"
8. §	
(1) Az Épt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A befektetési vállalkozásra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit  az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.\"
(2) Az Épt. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A befektetési vállalkozás kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet.\"
(3) Az Épt. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) A jegyzett tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve hitelintézetnél vezetett számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, illetve amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.\"
 (4) Az Épt. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
\"(6) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás esetében a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.\"
9. §	
(1) Az Épt. 11. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Ha a kérelmező befektetési vállalkozásként kíván működni, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell:
a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;
b) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű jegyzett tőke befizetésének igazolását;
c) részvénykönyvének másolatát;
d) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja;
e) az olyan gazdasági társaság megnevezését, amelyben a kérelmezőnek részesedése van;
f) a Befektető-védelmi Alaphoz (XXIV. Fejezet) történő csatlakozási kérelem másolatát;
g) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását;
h) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét;
i) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét;
j) a külföldi kérelmező által folytatott 4. § szerinti tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi;
k) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;
l) a külföldi kérelmező esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.
 (3) A kérelmezőnek a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozási nyilatkozatot [Hpt. 18. § (2) bekezdés l) pont].
(4) Hitelintézet kérelme esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott leírást, a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott nyilatkozatot és a (2) bekezdés j)-k) pontjában meghatározott szabályzatokat, valamint a Hpt.-ben meghatározott alapítási és  már működő hitelintézet esetén  működési engedélyét.\"
(2) Az Épt. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
\"(3) Ha a kérelmező befektetési vállalkozásként kíván működni, akkor az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelmezőnek a kérelemhez mellékelni kell:
a) a kockázatok megállapításának, kezelésének módjára vonatkozó szabályzatait;
b) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzatát.\"
10. §	
(1) Az Épt. 12. § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik és az a) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha]
\"a) a jegyzett tőkére, a cégformára, a szervezeti formára e törvényben meghatározott feltételek nem állnak fenn;\"
(2) Az Épt. 12. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
\"(2) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet fióktelep esetében a Felügyelet akkor is elutasítja, ha
a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező befektetési vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmező befektetési vállalkozás főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
c) a kérelmező befektetési vállalkozás nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmező befektetési vállalkozás nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
e) a kérelmező befektetési vállalkozás nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét.
f) a kérelmező befektetési vállalkozás főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a befektetési vállalkozások prudens, biztonságos működését.
(3) Ha a kérelmező befektetési vállalkozás főirodája és székhelye nem egy államban van, akkor a (2) bekezdésben felsorolt követelményeknek a főiroda és a székhely államra nézve együttesen is teljesülni kell.\"
11. §	
Az Épt. 13. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[13. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha]
\"h) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,\"
12. §	
Az Épt. 14. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[14. § (1) A befektetési szolgáltató]
\"a) a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási részterületek irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkező személyt köteles kinevezni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok; továbbá\"
13. §	
Az Épt. 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
\"(7) A befektetési vállalkozás tulajdonosa a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek köteles folyamatosan megfelelni.\"
14. §	
Az Épt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
\"(2) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására legalább két büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt vizsgával és öt év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező személyt köteles alkalmazni, akik közül legalább az egyik devizabelföldi.
(3) A befektetési vállalkozás legalább egy belső ellenőrt köteles alkalmazni.
(4) A belső ellenőr  feladata a befektetési vállalkozás
a) belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint
b) befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő
vizsgálata.
(5) A belső ellenőr 
a) a jelentését megküldi
1. a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,
2. fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezeknek megfelelő szervének,
b) továbbá gondoskodik arról, hogy szükség esetén a jelentés a Felügyelet rendelkezésére álljon.\"

15. §	
Az Épt. 24. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a kibocsátó]
\"b) a forgalomba hozatallal forgalmazót bíz meg, kivéve, ha 
1. hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba, vagy
2. a külföldi hitelintézet és a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.\"
16. §	
Az Épt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 \"(1) A befektetési vállalkozás vagy a kibocsátó a jegyzés (eladás) tényleges lezárását, illetőleg az aukció lebonyolítását követő hét napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzéteszi.\"
17. §	
Az Épt. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala esetén forgalmazó igénybevétele kötelező, kivéve, ha 
a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba vagy 
b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.\"
18. §	
Az Épt. 61. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha]
\"b) a devizajogszabályok szerint szükséges engedélyt a devizahatóság megadta, illetőleg az előzetes bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta;\"
19. §	
Az Épt. 98. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a befektetési vállalkozás javára óvadékul szolgál. Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles biztosítékot kikötni.\"
20. §	
Az Épt. XVI. fejezetének címe a következőképpen módosul:
\"A befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak kezelése és a kereskedési könyv\"
21. §	
(1) Az Épt 104. §-a feletti cím helyébe a következő cím, és az Épt. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"A kereskedési könyv
104. §
(1) A befektetési vállalkozás és a hitelintézet tőkeszükségletének meghatározásához pozícióiról és kockázatvállalásairól kereskedési könyvet vezet.
(2) A Felügyelet engedélye alapján nem köteles a hitelintézet kereskedési könyvet vezetni, ha
a) a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységből származó negyedévi nettó árbevétel összegének öt százalékát, vagy 
b) a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg a hárommilliárd forintot. 
(3) A befektetési szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott arányokat, illetőleg a kereskedési könyv pozícióinak összértékét negyedévente jelenti a Felügyeletnek.
(4) A hitelintézet a Felügyelet engedélye alapján akkor is mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha
a) egy naptári éven belül legfeljebb egy negyedévben lépi túl a (2) bekezdésben meghatározott mértékeket úgy, hogy az ott említett arány nem haladja meg a hat százalékot, vagy
b) a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg a négymilliárd forintot.
(5) Ha a hitelintézet kereskedési könyvet vezet, a Felügyelet nem engedélyezheti ezen kötelezettség alól felmentését.
(6) A kereskedési könyvben az a)-c) pont szerinti - befektetési eszközökhöz kapcsolódó - pozíciókat és kockázatvállalásokat kell meghatározni:
a) a kereskedési céllal tartott befektetési eszközökben, illetőleg azokban a befektetési eszközökben lévő pozíció, amelyeket a forgalmazó a vételi és az eladási ár különbsége, illetőleg a kamatlábváltozások révén bekövetkező nyereség realizálása érdekében szerzett meg,
b) a nem teljesített fizetésekkel, nyitva szállításokkal, visszavásárlási megállapodásokkal és értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos kockázatvállalás,
c) minden olyan pozíció, amely a kereskedési könyvben szereplő valamely tétel fedezeti ügyleteként jelenik meg, továbbá a kereskedési könyvben nyilvántartott tételekhez közvetlenül kapcsolódó díjak, jutalékok, kamatok, osztalékok és az elszámolóháznál elhelyezett letétek formájában megjelenő kockázatvállalás.
(7) A kereskedési könyvi nyilvántartás szempontjait a befektetési vállalkozás és az a hitelintézet, amely köteles kereskedési könyvet vezetni, belső szabályzatban határozza meg. A szabályzatban meg kell határozni azt, hogy milyen szabályok alapján kerülnek besorolásra a kereskedési könyvi  pozíciók és kockázatvállalások és mely esetben lehet a besoroláson változtatni. A szabályzatot és  annak módosítását a Felügyeletnek meg kell küldeni.
(8) A besorolás változtatásáról a Felügyeletet haladéktalanul értesíteni kell.
(9) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét, valamint kockázatát naponta kell megállapítani.
(10) A befektetési vállalkozásnak és annak a hitelintézetnek, amely köteles kereskedési könyvet vezetni, olyan információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a (6) bekezdésben meghatározott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész megállapítását.
(11) A befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell megfelelő kockázat kezelési rendszerrel. A kockázat kezelési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.\"
22. §	
Az Épt 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"105. §
A befektetési társaság rendszeresen köteles az általa nyújtott befektetési hiteleket a Felügyelet által jóváhagyott szabályzat alapján értékelni, minősíteni és valamennyi feltárható, minősíthető kockázat fedezetére kockázati céltartalékot képezni. A befektetési társaság a megképzett  kockázati céltartalékot ráfordításként számolja el.\"
23. §	
(1) Az Épt 107. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A befektetési társaságnak az adózott eredményéből az osztalék kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie.\"
(2) Az Épt. 107. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
\"(2) A befektetési társaság a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni.
(3) A befektetési társaságot kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettség alól mentesítheti, ha szavatoló tőkéje eléri a 111. §-ban meghatározott tőkekövetelmény százötven százalékát és nincs negatív eredménytartaléka.\"
24. §	
(1) Az Épt 110. §-ának helyébe következő rendelkezés lép:
\"110. §
(1) A befektetési vállalkozásnak  a működőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében  az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet
a) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott összeg,
b) a kereskedési könyv alapján kiszámított tőkeszükséglet, valamint az árfolyamkockázat, a nagykockázat és hitelezési kockázat fedezetére szükséges tőkeszükséglet együttes összege, vagy
c) az előző üzleti évben felmerült működési költségek összegének huszonöt százaléka
alá.
(2) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének mindig el kell érnie az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján meghatározott legmagasabb összeget.
(3) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje számításának módját a 8. számú melléklet tartalmazza.\"
25. §	
Az Épt 111. §-át megelőző cím a következőkre módosul, egyidejűleg a 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók tőkeszükséglete
111. §
 A befektetési vállalkozás, valamint az a hitelintézet, amely kereskedési könyvet vezet, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak és kockázatvállalásainak fedezetéhez szükséges tőke összegét - jogszabályban meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani.\"
26. §	
(1) Az Épt 112. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Az egy ügyféllel szemben vállalt kockázatok összértékét a kereskedési könyvben nyilvántartott összes, az ügyfélhez - illetőleg ügyfélcsoporthoz - kapcsolódó pozíciók kockázatának összesítésével kell meghatározni. Ha a hitelintézet köteles kereskedési könyvet vezetni, a nagykockázat meghatározásánál a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók alapján számított kockázatokat, illetőleg a Hpt. alapján számított kockázatvállalásokat együttesen kell figyelembe venni.\"
(2) Az Épt 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) A befektetési vállalkozás által intézményi befektető ügyfelével szemben vállalt kockázatok összértéke nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjét. Nem tartozik e pont hatálya alá a befektetési vállalkozás más befektetési szolgáltatóval kötött ügylete.\"
(3) Az Épt 112. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
\"(6) A (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátokat a befektetési vállalkozás túllépheti, ha 
a) a túllépést a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kockázatai eredményezik és
b) a többletkockázat fedezetére a befektetési vállalkozás jogszabályban meghatározott mértékű szavatoló tőkével rendelkezik.\"
27. §	
Az Épt 120. §-a a következő d)-e) pontokkal egészül ki:
[120. § Nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét]
\"d) a forgalmazó által a külföldi befektetési vállalkozás számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a forgalmazó ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a befektetési vállalkozásnál (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi befektetési vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
e) a külföldi befektetési vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő az adattovábbítás.\"
28. §	
Az Épt 126. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezésére és a tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárásában idegen nyelvű iratok esetén mellékelni kell azok hiteles magyar nyelvű fordítását is.\"
29. §	
(1) Az Épt. 127. § (1) bekezdésének k) pontja  helyébe a következő rendelkezés lép: 
[127. § (1) A befektetési szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni]
\" k) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult és\"
(2) Az Épt. 127. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre módosul: 
\"(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni:
a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak öt százalékos mértékét meghaladó változásait,
b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy ellene csőd- illetve felszámolási eljárás indult,
c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel, vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.\"
30. §	
Az Épt. 128. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\"(4) A Felügyelet rendszeresen ellenőrzi, hogy a befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezésére előírt feltételek folyamatosan fennállnak-e. A befektetési vállalkozás tulajdonosa az ellenőrzéshez szükséges adatot köteles a Felügyeletnek átadni.\"
31. §	
 Az Épt. 138. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha]
\"a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési vállalkozás saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;\"
32. §	
Az Épt. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás és az elszámolóház igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.\"
33. §	
Az Épt. 162. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
\"(2) Az Alap által biztosított követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen  követelésekre kizárólag az Alap által nyújtott biztosítás terjed ki.\"
34. §	
Az Épt. 165. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
\"(3) A csatlakozás időpontja az Alap által megjelölt nap, amely nem lehet későbbi, mint a csatlakozási nyilatkozat hiánytalan beérkezését követő ötödik nap. A csatlakozás időpontját az Alap a tőzsde lapjában teszi közzé.\"
35. §	
 Az Épt. 166. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 (4) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei a 162. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítését nem fedezik. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettség mértékének megállapítására a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy egy naptári évben ilyen jogcímen fizetett összeg nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékének háromszorosát. \"
36. §	
(1) Az Épt. 173. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) Az Alap a tagot kizárja, ha a tag nem tesz eleget az igazgatóság felszólítását követő felügyeleti intézkedésnek.\"
(2) Az Épt. 173. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
\"(4) Ha a 156. §-ban meghatározott tevékenység folytatására jogosító engedélyt a Felügyelet visszavonja, a határozat jogerőre emelkedésének napjával egyidejűleg az Alap tagjának tagsági viszonya megszűnik.\"
37. §	
Az Épt. 178. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A tőzsde tagja az a részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató bank, illetve fióktelepe útján az a külföldi befektetési vállalkozás és hitelintézet lehet, amely
a) tőzsdei üzletkötésre a tőzsde által előírt vizsgával rendelkező személyt alkalmaz;
b) legalább egy tőzsdei szekció kereskedési feltételeinek megfelel;
c) megfelel a tőzsde alapszabályában foglalt feltételeknek, és vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását; és
d) befizette a tőzsde által megállapított belépési díjat.\"
38. §	
(1) Az Épt. 209. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetve az a fióktelep kaphat, amely megfelel a (3)-(4) bekezdésben foglalt feltételeknek.\"
(2) Az Épt. 209. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3)-(7) bekezdés számozása (6)-(10) bekezdésre változik:
\"(3) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a részvénytársasági formában működő kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy
 a) legalább egymilliárd forint pénzben befizetett jegyzett tőkével rendelkezik;
b) káreseményenként legalább százmillió forintos vagyon- és felelősségbiztosítással rendelkezik;
c) legalább egy tőzsdével és legalább tizenöt forgalmazóval előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról;
d) rendelkezik a tevékenység folytatásához külön jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel és
e) a kérelmező rendelkezik a jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal.
(4) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a fióktelep akkor kaphat, ha a fióktelepet létesítő külföldi kérelmező igazolja a (3) bekezdésben foglaltak teljesítését, továbbá
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a külföldi kérelmező főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
c) a külföldi kérelmező rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát,
f) a külföldi kérelmező főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését.
(5) Ha a külföldi kérelmező főirodája és székhelye nem egy államban van, akkor a (2) bekezdésben felsorolt követelményeknek a főiroda és a székhely államra nézve együttesen is teljesülni kell.\"
(3) Az Épt. 209. §-ának (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(8) Az elszámolóházi tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha]
\"f) a fióktelep formájában működő elszámolóház létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.\"
39. §	
Az Épt. 216. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás vezető állású személye és üzletkötője nem lehet]
\"c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy üzletkötője;\"
40. §	
Az Épt. 226. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\"(4) A külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsga meglétét az (1) bekezdéstől eltérően 1998. december 31-ig kell igazolni az erre kötelezetteknek.\"
41. §	
Az Épt. 244. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
\"(5) Ahol e törvény a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt vagy a Gt.-t említi, azon a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezéseket kell érteni.
(6) Ahol e törvény alapítást, alapítót és alapító okiratot említ, azon a létesítést, a létesítőt és a létesítő okiratot is érteni kell.\"
42. §	
Az Épt. VI-IX. fejezetében a \"befektetési vállalkozás\" szövegrész helyébe \"forgalmazó\" szövegrész lép.
43. §	
(1) Az Épt. 247. §-ának (1) bekezdése a következő i)-l) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
i) a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait;
j) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, az árfolyamkockázat és nagykockázatok fedezetére szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályait;
k) a kamatlábkockázat kezelésére alkalmazott rendszerre vonatkozó szabályokat;
l) az egyedi portfolió kezelési tevékenység végzésének részletes szabályait.\"
(2) Az Épt. 247. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]
\"f) az értékpapír-forgalmazói vizsga vizsgakövetelményeit, a vizsga lebonyolítási rendjét.\"
44. §	
Az Épt. 1. számú melléklete a következő 21. ponttal egészül ki:
\"21. Fkt: az 1997. évi .. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről.\"
45. §	
(1) Az Épt. 8. számú melléklet I. fejezet 1. pontja a következő h) alponttal egészül ki:
[1. A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje a következő  alapvető és járulékos  tőkeelemekből áll:]
\"h) kiegészítő alárendelt kölcsöntőke.\"
(2) Az Épt. 8. számú melléklet I. fejezet 1. pontjának zárószövege helyébe a következő rendelkezés lép:
\"Az a)e) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvető tőkeelemek, az f)-h) alpontokban foglaltak a továbbiakban: járulékos tőkeelemek.\"
(3) Az Épt. 8. számú mellékletének I. fejezet a következő 3-4. ponttal egészül ki, egyidejűleg a 4-6. pontok számozása 5-7. pontra változik:
\"3. Kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely megfelel a 2. pont a)-b) és e) alpontjaiban foglaltaknak, és eredeti futamideje legalább két év.
4. Évközi szavatoló tőke számítása esetén az évközi pozitív eredmény összege szavatoló tőke elemként nem vehető figyelembe, az évközi negatív eredmény összege az alapvető tőkeelemek összegét csökkenti.\"
(4)  Az Épt. 8. számú melléklet II. fejezetének 1. pontja a következő f) alponttal egészül ki:
[A szavatoló tőke számítása során az alapvető tőkéből le kell vonni:]
\"f) az évközi negatív eredmény összegét.\"
(5) Az Épt. 8. számú mellékletének II. fejezete a következő 3. ponttal egészül ki:
\"3. Az alárendelt kölcsöntőke szavatoló tőkébe beszámított összege nem lehet magasabb, mint az alapvető tőkeelemek ötven százaléka.\"
(6) Az Épt. 8. számú mellékletének II. fejezete a következő 4. ponttal egészül ki:
\"4. a) A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke csak a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások fedezetére vehető számításba.
	b) A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a járulékos tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek százötven százalékát.\"

Átmeneti és záró rendelkezések
46. §	
(1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel - 1998. január 1-én lép hatályba.
(2) E törvény 7. §-a, 9. §-ának (2) bekezdése,  20-22. §-a, 24-26. §-a, 45. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint (6) bekezdése 1999. január 1-én lép hatályba.
(3) E törvény 45. §-ának (5) bekezdése 2000. január 1-én lép hatályba.
(4) A korlátolt felelősségű  társaság formájában működő befektetési alapkezelő a törvény hatálybalépését követően két évig folytathat befektetési alapkezelői tevékenységet.
(5) A befektetési alapkezelő a törvény hatálybalépését követő két éven belül köteles alaptőkéjét a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Ba. tv.) e törvény 47. §-ának (2) bekezdésével módosított 40. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott legkisebb összegre kiegészíteni.

Módosuló jogszabályok
47. §	
(1) A Ba. tv.  3. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"f) alapkezelő: az a magyarországi székhelyű, kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely az e törvényben meghatározott engedély birtokában a h) pont szerinti tevékenységet végzi;\"
(2) A Ba. tv. 40. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Befektetési alapkezelő tevékenységre jogosító engedélyt az a magyarországi székhelyű, kizárólag névre szóló részvénnyel rendelkező részvénytársaság kaphat, amely
a) legalább húszmillió forint befizetett alaptőkével rendelkezik;
b) kizárólag befektetési alapkezelői tevékenységet, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíj-pénztárak részére történő vagyonkezelést végez;
c) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai feltételekkel, illetve vállalja azoknak a tevékenység megkezdésének idejére történő teljesítését;
d) a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik;
e) megfelel a 31. §-ban előírt követelményeknek;
f) az értékpapír-alapkezelő tevékenység esetén az üzletkötésre olyan szakembert alkalmaz, aki büntetlen előéletű, legalább ötéves értékpapír-forgalmazási szakmai gyakorlattal rendelkezik, és megfelelt a külön jogszabályban előírt vizsgán;
g) ingatlanalap-kezelő tevékenység esetén a tevékenység irányítására és az üzletkötésre olyan szakembert alkalmaz, aki büntetlen előéletű és legalább ötéves ingatlanforgalmazási szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3) A befektetési alapkezelő tevékenységet folytató részvénytársaságra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.\"
48. §	
(1) Az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Átt.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) E törvény alkalmazásában áru:
a) minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog;
b) dolog módjára hasznosítható természeti erő;
c) devizaérték;
d) a közraktári jegy, illetve annak árujegy része;
e) index (kivéve, ha az értékpapíron alapul),
f) az előzőekből képzett árfolyamok és származékos termékek.
g) forgalomképes vagyoni értékű jog.\"
(2) Az Átt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 
\"(1) Tőzsdét jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, állami vállalat és fióktelepe útján külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban: fióktelep) alapíthat.\"
(3) Az Átt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A tőzsde tagja az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, állami vállalat, szövetkezet és fióktelep lehet, amely a tőzsdei tevékenység végzéséhez az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik és amelyet a Tőzsdetanács tagként felvesz.\"
49. §	
(1) A kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet 3. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kötvény kibocsátására jogosult:]
\"d) a hitelintézet,
e) a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe.\"
50. §	
A letéti jegyről szóló 1988. évi 18. törvényerejű rendelet 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A hitelintézet, valamint a külföldi hitelintézet fióktelepe a megtakarítási lehetőségek bővítése érdekében letéti jegyet bocsáthat ki.\"

Hatályukat vesztő jogszabályok
51. §	
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Épt. 23. §-ának (8) bekezdése.
(2) 1999. január 1-én hatályát veszti az Épt. 8. §-ának (9) bekezdése, 106. §-a, 108-109. §-a és a 8. számú melléklet II. fejezetének 3. pontja.
Általános indokolás

	A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) kötött csatlakozási szerződés tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy legkésőbb 1997. december 31-ig a Magyar Köztársaság lehetővé teszi külföldi vállalkozások számára a fiók formában történő letelepedést. E nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében készült el a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényjavaslat, amely a fióktelep formában történő letelepedés általános szabályait tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a kötelezettség vonatkozik a pénzügyi szektorra is, így szükséges az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) módosítása annak érdekében, hogy külföldi befektetési vállalkozások Magyarországon fióktelep útján 1998. január 1-től befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhessenek. 

	A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) összhangban a fiókszabályozásra vonatkozó törvényjavaslattal, valamint a cégnyilvántartásról szóló törvényjavaslattal, önálló cégformaként határozza meg a fióktelepet, és a nemzeti elbánás elvét hangsúlyozottan figyelembe véve minden tekintetben egyenlő elbánást biztosít a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásokkal. A Javaslat csupán annyiban tér el a Magyarországon székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályoktól, amennyiben egy-egy adott jogintézmény típus a fióktelep esetén nem értelmezhető. Így pl. a Javaslat fióktelepek esetén bevezeti a dotációs tőke fogalmát, tekintettel arra, hogy fióktelep esetén nem alkalmazható a jegyzett tőke kategória. Egyebekben azonban a Javaslat teljességgel önálló cégformaként tartalmaz szabályokat a fióktelepre. A Javaslat fióktelepre vonatkozó szabályozásának további célja, hogy a fióktelepekre vonatkozó sajátos szabályok illeszkedjenek a magyar jogrendbe, a létesítési és engedélyezési feltételek pontos - és a nemzeti elbánás elvén alapuló - meghatározása mellett érvényesüljön az állami felügyelet gyakorlásának lehetősége, valamint a befektetők és egyéb ügyfelek érdekeinek védelme.

	A Javaslat további célja, hogy megteremtse az ún. univerzális bankrendszerre való áttérés törvényi lehetőségét. Már az Épt. megalkotása során is a Kormány és a szakmai érdekképviseleti szervezetek kiemelten kezelendőnek tartották azt a kérdést, hogy a hitelintézetek közvetlenül is megjelenhessenek a tőkepiacon. Első lépésként ezt a lehetőséget az állampapírok vonatkozásában biztosította az Épt., ugyanakkor a 2237/1996. Korm. határozat előírta, hogy egy éven belül lehetőséget kell biztosítani a hitelintézeteknek a nyilvánosan forgalomba hozott vállalati értékpapírokkal történő közvetlen kereskedésre.  A jelen Javaslat e  döntésnek  megfelelően 1999. január  1-től lehetővé teszi hitelintézetek számára, hogy minden  értékpapírral végezhessenek kereskedési tevékenységet. A különböző kockázatok kezelése érdekében a Javaslat bevezeti a kereskedési könyv jogintézményét, a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve az Európai Közösségek 1993. március 15-én kelt 93/6/EGK irányelvét, amely a befektetési vállalatok és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szól. A Javaslat a kereskedési könyv intézményére alapozva a befektetési vállalkozások tőkeszükségletével kapcsolatban újfajta követelményeket állapít meg. Ezek a prudenciális szabályok a minimális tőkére vonatkozó eddigi előírások megtartása mellett figyelembe veszik a befektetési vállalkozások ún. piaci kockázatait is és előírják, hogy az ilyen kockázatok, illetve az ahhoz  kapcsolódó pozíciók és kockázatok fedezetére megfelelő tőkével kell rendelkezni. A Javaslat azzal, hogy 1999. január 1-től lépteti hatályba a befektetési vállalkozásokra vonatkozó új prudenciális szabályokat, elegendő időt biztosít a pénz- és tőkepiac szereplői számára a felkészüléshez, megvalósítva ezzel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12.§-ának (3) bekezdésében rögzített azon elvárást, mely szerint a jogalkotó úgy határozza meg a jogszabály hatálybalépésének időpontját, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. 

	A Javaslat harmadik szabályozási célja, hogy az Épt. közel egy éves hatálybalépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalataiból, valamint más jogszabályok hatálybalépéséből eredő pontosítást igénylő szabályokat megvalósítsa. Az 1997. év során lépett hatályba a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, amely változásokat idéz elő a pénz- és tőkepiac rendszerében és amely változásokat az Épt.-nek is követnie kell.


Részletes indokolás

(Az 1. §-hoz)

	A Javaslat kiterjeszti az Épt. hatályát a befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző külföldi vállalkozás fióktelepére is, mert az Épt. szabályait a Magyarországon tevékenykedő valamennyi szervezetre alkalmazni kell.

(A 2. §-hoz)

A § meghatározza az Épt. azon §-ait, amelyek a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepére nem alkalmazhatók. Ezeket a törvényhelyeket azért nem kell alkalmazni fióktelep esetén, mert a fióktelep mint cégforma alkalmatlan arra, hogy az e törvényhelyekben meghatározott szabályok betarthatók legyenek.

(A 3. §-hoz)

	A Javaslat az értelmező rendelkezések egy részét érinti, a fióktelepre vonatkozóan sajátos szabályok ugyanis a fogalomrendszer kiegészítését is igénylik.

(A 4. §-hoz)

		A Javaslat rögzíti, hogy külföldi vállalkozás befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon kizárólag fióktelepe útján végezhet, kizárva ezzel a határon átnyúló szolgáltatás lehetőségét. A külföldi vállalkozás magyarországi letelepedési formája tehát egy új lehetőséggel gazdagodott, az eddigi gazdasági társaság alapítás mellett, fióktelep formájában is végezhetők-e tevékenységek.

(Az 5. §-hoz)

A § a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényjavaslat fogalomhasználatát veszi át.

(A 6. §-hoz)

Az Épt. a befektetési vállalkozások között aszerint tett különbséget, hogy milyen tevékenységet végezhet az egyik, illetve a másik befektetési vállalkozás típus. A Javaslat a § egyfelől az (1) bekezdésében megteremti a fióktelepektől történő elhatárolódás lehetőségét, másfelől a (2) bekezdés módosít a korábbi szabályokon.
	A (3) bekezdés meghatározza a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás által végezhető tevékenységek körét, azt az elvet követve, hogy külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe csak azokat a tevékenységeket végezheti Magyarországon, amelynek végzésére a külföldi befektetési vállalkozásnak a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedélyt kapott, és amelyeket befektetési vállalkozás számára az Épt. lehetővé tesz. 

	A Javaslat önálló cégformaként emeli be az Épt.-be a fióktelepet, így a befektetési vállalkozások részvénytársaságként, illetve fióktelep formájában hozhatók létre. A fióktelep formájában működő befektetési vállalkozásra egyébként mögöttes jogszabályként a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi ...... törvényt kell alkalmazni. 

(A 7. §-hoz)

A Javaslat lehetővé teszi a bankok számára, hogy befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körét végezzék. Ez a szakasz azonban csak 1999. január 1-én lép hatályba, addig az Épt. jelenleg hatályban levő rendelkezése az irányadó.

(A 8. §-hoz)

	A Javaslat új fogalmat vezet be a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás esetében tekintettel arra, hogy ilyen esetben a jegyzett tőke fogalma nem alkalmazható, ezért a dotációs tőke jogintézménye került meghatározásra. Dotációs tőke alatt a fióktelep létesítéséhez és működéséhez, a létesítő által tartósan, korlátlanul és tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőkét kell érteni azzal, hogy ha a Hpt. jegyzett tőkét említ, azon a dotációs tőkét is érteni kell. 
	A Javaslat kimondja, hogy a befektetési vállalkozás alapításakor, illetve a részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozások új részvényjegyzésével történő alaptőke emelése esetén a jegyzett tőke, illetve a dotációs tőke összegét pénzben kell befizetni.

(A 9. §-hoz)

	A Javaslat a hatályos Épt.-hez képest több pontosítást tartalmaz. Egyrészt a tevékenység végzésre vonatkozó engedély iránti kérelmet benyújtót nem nevezi befektetési vállalkozásnak, mivel az csak az engedély megkapása után tekinthető annak, másrészt külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényjavaslattal összhangban elhagyja a fiókhálózat kategóriáját. Az idevonatkozó korábbi szabályozás a fiókhálózaton belföldi fiókhálózatost értett, amely azonban a fióktelep megjelenésével értelemzavaró lehet, ezért került sor az elhagyására, illetve telephelyre történő kicserélésére. E § tartalmazza továbbá azokat a többletfeltételeket, amelyeket a fióktelep formájában működő kérelmezőnek kell teljesítenie. Végezetül e szakasz tartalmaz szabályokat arra, hogy a befektetési vállalkozásnak a prudenciális előírások betartása érdekében milyen szabályzatokat kell elkészítenie.

(A 10-11. §-hoz)

	A Javaslat a fióktelepek miatt módosítja az Épt. korábbi rendelkezéseit, mégpedig úgy, hogy meghatározza azt, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) mely esetekben utasítja el a fióktelep formájában vagy részvénytársasági formában működő kérelmező engedélyét. A fióktelep alapítására irányuló kérelem elutasításának lehetőségét akkor biztosítja a Javaslat, ha a törvényi előírásokat nem teljesítheti a kérelmező. Ez a szabályozás egyébként összhangban van a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozások alapítási kérelmére vonatkozó szabályokkal. Eltérés csak azokban az esetekben található, amelyek az állami felügyelet hatékonysága érdekében, illetve különböző nemzetközi követelmények maradéktalan érvényre juttatása érdekében szükségesek, pl. a pénzmosás elleni jogszabályi előírások, adatkezelési szabályok megkövetelése. Hasonlóképpen az engedély visszavonás lehetősége fióktelepek esetében azzal az esettel bővül, amely a fióktelep jellegéből következik - azaz abból, hogy a fióktelep a Felügyelet és más ország felügyeleti hatósága által kiadott együttesen meglevő engedélye alapján végzi tevékenységét.

(A 12-13. §-hoz)

A Javaslat pontosító jellegű. Tartalmazza azt, hogy az Épt.-ben meghatározott személyeknek milyen végzettséggel, illetve vizsgával kell rendelkezniük, továbbá rögzíti azt a szabályt, hogy a befektetési vállalkozás tulajdonosa az engedélyezési feltételeknek nem csak az engedély megadásakor, hanem azt követően mindig köteles megfelelni.

(A 14. §-hoz)

	A Javaslat e szakasza részben a Javaslat 12. §-ához kapcsolódik, ugyancsak a befektetési vállalkozás részére előírt személyi feltételekre vonatkozó pontosítást tartalmaz. 
	A Javaslat érinti a befektetési vállalkozások belső ellenőrzésre vonatkozó szabályozását is. A  törvény a belső ellenőrzés feladatává teszi a befektetési, illetve a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység vizsgálatát is több szempontból.
A Javaslat kötelezővé teszi a fióktelep számára is belső ellenőr alkalmazását. A fióktelep belső ellenőre a befektetési vállalkozásokra vonatkozó általános szabályok szerint működik, azzal az eltéréssel, hogy az saját felügyelő bizottság hiányában az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának küldi meg a jelentéseit. Mivel szükséges az, hogy a belső ellenőr megállapításairól szükség esetén a Felügyelet is értesülhessen, a belső ellenőr jelentéseit szükség esetén, a Felügyelet felhívására a fióktelepnek a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania.

(A 15. §-hoz)

	A Javaslat e §-a a fióktelepek miatti módosítást tartalmaz, mivel a fióktelep alapítóját azonos helyzetbe hozza a magyarországi székhelyű hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal.

(A 16. §-hoz)

	A Javaslat a hatályos Épt. szabályozás kiegészítését tartalmazza, mivel a tőkepiac transzparenciájának növelése érdekében nem csak a jegyzés lezárása, hanem az aukció lebonyolítása után is nyilvánosságra kell hozni az eredményt.

(A 17. §-hoz)
	A Javaslat e §-a a fióktelepek miatti módosítást tartalmaz, mivel a fióktelep alapítóját azonos helyzetbe hozza a magyarországi székhelyű hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal.

 (A 18. §-hoz)

	A Javaslat pontosítást tartalmaz atekintetben, hogy differenciál az egyes kibocsátók között. Mivel a tőkeműveletekre vonatkozó devizaszabályok további liberalizációjával összefüggésben egyes esetekben bejelentési kötelezettség mellett lehet külföldi kibocsátó forintban denominált kötvényét belföldön forgalomba hozni.

(A 19. §-hoz)

	A Javaslat e §-a pontosító jellegű, a hatályos Épt. egyik értelemzavaró (nyomdahibából eredő) megfogalmazását pontosítja.


 (A 20. §-hoz)

	A Javaslat e §-a az Épt. XVI. fejezetének módosítását tartalmazza, ami azért vált szükségessé, mert bevezetésre kerülnek a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek piaci kockázatának prudenciális szabályai, illetve a tőkekövetelmények meghatározásának alapját jelentő kereskedési könyv.

(A 21. §-hoz)

	A piaci kockázatok meghatározása a kereskedési könyvhöz kapcsolódik. A kereskedési könyv egy - az intézmény számviteli nyilvántartásától különböző - nyilvántartás, amely a befektetési vállalkozás és a hitelintézet kereskedési céllal tartott befektetési eszközökben fennálló piaci pozícióinak és kockázatvállalásának nyilvántartására szolgál.
	Kereskedési könyv vezetésére - a Felügyelet engedélye alapján - nem köteles a hitelintézet, ha a befektetési szolgáltatási tevékenységet viszonylag kis mértékben végzi, ami abban nyilvánul meg, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységből származó nettó árbevétel összegének öt százalékát, vagy a kereskedési könyvi pozíciók és kockázatvállalások előjeltől független együttes összértéke nem haladja meg a hárommilliárd forintot. Amennyiben a hitelintézet ezeket a határértékeket egy naptári éven belül egy alkalommal túllépi, de az árbevételben a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó árbevétel aránya ekkor sem haladja meg a hat százalékot, vagy a kereskedési könyvi pozíciók és kockázatvállalások előjeltől független együttes összértéke ekkor sem haladja meg a négymilliárd forintot.
	Nem adhat felmentést a kereskedési könyv vezetésének kötelezettsége alól a Felügyelet olyan hitelintézetnek, amely korábban már kereskedési könyvet vezetett.
	A kereskedési könyvben azokat a pozíciókat, illetőleg kockázatvállalásokat kell nyilvántartani, amelyek nem befektetési célokat szolgálnak, hanem kereskedési célból kerültek az intézmény portfóliójába, illetőleg azzal a céllal vásárolt meg az adott intézmény, hogy a vételi és eladási ár különbsége, illetőleg a kamatlábváltozások révén, lehetőleg rövid távon nyereséget realizáljon.
	Ugyancsak a kereskedési könyvben kell nyilvántartani a nem teljesített fizetésekkel, nyitva szállításokkal, visszavásárlási megállapodásokkal és értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos kockázatvállalásokat, továbbá minden olyan pozíciót, amely a kereskedési könyvben szereplő valamely tétel fedezeti ügyleteként jelenik meg, valamint a kereskedési könyvben nyilvántartott tételekhez közvetlenül kapcsolódó díjak, jutalékok, kamatok, osztalékok és az elszámolóháznál elhelyezett letétek formájában megjelenő kockázatvállalásokat.
	A kereskedési könyvben kell szerepeltetniük a kereskedési könyv vezetésére kötelezett hitelintézeteknek a treasury tevékenységük keretében megszerzett pozíciókat, kockázatvállalásokat.
	Valamely pozíció, illetőleg kockázatvállalás - attól függően, hogy azt az intézmény milyen céllal szerezte meg - kerülhet a kereskedési könyvbe, illetőleg hitelintézet esetében maradhat a hagyományos banki nyilvántartások része is.
	Azt, hogy a pozíciókat, illetőleg kockázatvállalásokat a befektetési vállalkozás, illetőleg a kereskedési könyv vezetésére kötelezett hitelintézet milyen szempontok szerint sorolja a kereskedési könyvbe, illetőleg hagyja figyelmen kívül a kereskedési könyv vezetésénél, az intézmény belső szabályzata határozza meg. A szabályzatban meg kell határozni azt is, hogy a pozíciók és kockázatvállalások besorolásán mely esetekben, milyen feltételek mellett lehet változtatni. A szabályzatot és annak módosításait a Felügyeletnek meg kell küldeni. Amennyiben valamely pozíció, illetőleg kockázatvállalás besorolását az intézmény megváltoztatja, erről haladéktalanul köteles értesíteni a Felügyeletet.
	A Javaslat előírja, hogy amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét, valamint kockázatát naponta kell megállapítani. Mivel nem minden pozíció, illetőleg kockázatvállalás piaci értéke állapítható meg naponta, a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó Kormány rendelet meghatározza azokat az eseteket, amikor e követelménytől el lehet tekinteni.
	A befektetési vállalkozásnak és a kereskedési könyv vezetésére kötelezett hitelintézetnek - ahhoz, hogy a kereskedési könyv vezetésére, illetőleg a kereskedési könyv alapján a tőkeszükséglet megállapítására vonatkozó előírásoknak meg tudjon felelni - megfelelő információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel kell rendelkezni.
	Előírja a Javaslat, hogy a befektetési vállalkozásnak megfelelő kockázatkezelési rendszerrel kell rendelkeznie, amire vonatkozóan külön jogszabály határoz meg részletes szabályokat.

(A 22. §-hoz)

	A befektetési társaság befektetési hiteleket is nyújthat. Ezek a befektetési hitelek nem a kereskedési könyvben kerülnek nyilvántartásra, ezért a befektetési hitelekhez kapcsolódó kockázatok értékelését, minősítését a befektetési társaság - a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatában meghatározott módon - köteles elvégezni. Köteles a befektetési társaság minden feltárható, minősíthető kockázat fedezetére - ráfordításként elszámolt - kockázati céltartalékot képezni.

(A 23. §-hoz)

	A Javaslat pontosítja az általános tartalék képzésre vonatkozó szabályozást.

(A 24. §-hoz)

A Javaslat meghatározza, hogy a befektetési vállalkozásnak az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie. A szükséges szavatoló tőke összeg legalacsonyabb szintjét három tényező határozza meg: a jegyzett tőke legkisebb összegeként előírt tőkeösszeg, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, illetőleg kockázatvállalások fedezetére, az árfolyamkockázat, a nagykockázat és a hitelezési kockázat fedezetére szükséges tőkeszükséglet együttes összege, valamint az előző üzleti évben felmerült működési költségek összegének huszonöt százaléka. A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének mindenkor el kell érnie az ezen tényezők által meghatározott tőkeszükségletek közül a legmagasabb összeget.


(A 25. §-hoz)

	A Javaslat előírja, hogy a befektetési vállalkozás, illetőleg a kereskedési könyv vezetésére kötelezett hitelintézet - jogszabályban meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások fedezetéhez szükséges tőke összegét.

(A 26. §-hoz)

	A Javaslat előírja, hogy az egy ügyféllel szemben vállalt kockázatok összértékének meghatározásánál az adott ügyfélhez, illetőleg ügyfélcsoporthoz kapcsolódó, kereskedési könyvben szereplő pozíciókat és kockázatvállalásokat együttesen kell számításba venni. A kereskedési könyv vezetésére kötelezett hitelintézet esetében a kereskedési könyv alapján számított kockázatokat, és a hagyományos banki tevékenységből származó, ugyanazon ügyfélhez, illetőleg ügyfélcsoporthoz tartozó kockázatokat együttesen kell figyelembe venni.
	A nagykockázatra vonatkozó korlátozásokat a befektetési vállalkozás túllépheti, ha a túllépést a kereskedési könyvben szereplő pozíciók és kockázatvállalások kockázatai eredményezik, és e többletkockázat fedezetére a befektetési vállalkozás megfelelő szavatoló tőkével rendelkezik. A nagykockázatra vonatkozó határértékek túllépése esetén szükséges tőkeösszeg mértékét külön jogszabály állapítja meg.

 (A 27. §-hoz)

A Javaslat a fióktelepeknek a hazai cégükkel való információs kapcsolat biztosítása érdekében szükségük van arra, hogy bizonyos értékpapír-titoknak minősülő adatokat külföldre juttassanak. Ez azonban csak meghatározott módon, a magyar adatvédelmi szabályok legteljesebb betartásával történhet. A Javaslat nem minősíti az értékpapír-titok sérelemnek, ha a felügyeleti tevékenységhez szükséges mértékben és módon a külföldi felügyeleti hatóság és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet  cserél adatot a nemzetközi együttműködési megállapodás alapján.

(A 28. §-hoz)

	A Javaslat pontosítja az Épt. korábbi szabályait, így minden idegen nyelvű irat benyújtásához mellékelni kell annak hiteles magyar nyelvű fordítását.

(A 29. §-hoz)

	A Javaslat a várható jogszabályi változások folytán elhagyja a jogszabályok nevesített megjelölését és általánosságban ír elő bejelentési kötelezettséget arra az esetre, ha a befektetési szolgáltató ellen a társasági, illetőleg a cégjog szabályai szerint az arra jogosított hatóság felügyeleti eljárást kezdeményez.
	Ugyanakkor a Javaslat az Épt. 127. §-át kiegészíti olyan bejelentési kötelezettségek előírásval, amelyeket kizárólag a fióktelepek kötelesek teljesíteni, annak érdekében, hogy külföldön működő alapítójuk helyzete folyamatosan figyelemmel követhető legyen.

(A 30. §-hoz)

	Figyelemmel arra, hogy a Javaslat kötelezően előírja a befektetési vállalkozás tulajdonosai számára a tulajdonszerzés törvényi feltételeinek való folyamatos megfelelést, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a Felügyelet ezt a vállalkozás működése során bármikor ellenőrizhesse. A Javaslat kötelezi a tulajdonost az ellenőrzéshez szükséges adatok átadására.

 (A 31. § -hoz)

A Javaslat e §-a a fióktelepek miatti módosítást tartalmaz, a felügyeleti biztos kirendelését lehetővé teszi akkor is, ha a tulajdonosok mellett a fióktelep alapítója nem tesz eleget a saját tőke előírt szintre történő felemelési kötelezettségének.


(A 32. § -hoz)

	A Javaslat a társasági törvény várható módosítása miatt a jelenleg hatályos törvényre történő konkrét hivatkozást elhagyja és azt a társasági törvény általános megjelölésével helyettesíti.

(A 33-36. §-hoz)

A Javaslat több lényeges változtatást is eredményez a magyar befektető védelmi rendszerrel kapcsolatosan. 
A fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás a többi befektetési vállalkozáshoz hasonlóan köteles csatlakozni a Befektető-védelmi Alaphoz (a továbbiakban: Alap). Ennek előírására azért van szükség, mert a különböző országokban eltérő biztosítási rendszerek működnek. Ezek az eltérések két szempontból okozhatnak problémát. Egyrészt a magyarnál rosszabb biztosítással rendelkező országok vállalkozásainál előfordulhat, hogy a magyar befektetők a magyar biztosításhoz képest alacsonyabb összegű biztosításban részesülnének, vagy egyáltalán nem részesülnének biztosításban. Amennyiben a fióktelepet létesítő befektetési vállalkozás a székhely szerinti országában kedvezőbb biztosítási rendszer működik, akkor pedig ezek a befektetési vállalkozások Magyarországon indokolatlan versenyelőnyhöz jutnának a magasabb biztosítási összeg által nyújtott magasabb biztonság miatt. Mindezek következtében a nemzetközi gyakorlatnak is megfelelően a Javaslat kötelezően írja elő a fióktelepek csatlakozását a magyar befektető védelmi rendszerhez. Ez annak érdekében is történik, hogy így elkerülhetőek legyenek azok a nemzetközi jogviták, amelyek az egyes országokban működő biztosítások különböző szabályozásaiból származhatnak. Az egyes országokban ugyanis lényeges különbségek lehetnek a tekintetben, hogy az adott biztosítás kiterjed-e a külföldön létesített fióktelepek által nyújtott szolgáltatásokból származó követelésekre is.

A Javaslat pontosítja az Alap tagja által az Alaphoz történő csatlakozás időpontját és elrendeli annak nyilvános közzétételét is.

A Javaslat az Alap rendelkezésére álló pénzeszközök jelentős mértékű bővítését teszi lehetővé szükséghelyzet esetére azzal, hogy a rendkívüli befizetési kötelezettség mértékét az eddigi maximum kétmillió forintos összegről a tag által fizetendő éves díj mértékének háromszorosára engedi felemelni és ezáltal arányosabbá is teszi.

A tag kizárásával kapcsolatos módosító rendelkezések a hatályos törvényi szöveg pontosítását szolgálják többek között azzal, hogy egyértelműen meghatározzák az Alap tagjának tagsági viszonya mely napon szűnik meg tevékenységi engedélyének a Felügyelet által történő visszavonása esetén.

 (A 37. §-hoz)

Az univerzális bankrendszerre történő áttérés jegyében a Javaslat lehetővé teszi, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató bank, illetve fióktelepe útján a külföldi hitelintézet a tőzsde teljes jogú tagja lehessen.

(A 38. §-hoz)

A Javaslat lehetővé teszi, hogy elszámolóházi tevékenységet erre jogosított külföldi vállalkozás Magyarországon fióktelep formájában folytathasson. Ennek érdekében részletesen meghatározza az elszámolóházi fióktelep engedélyezésének feltétel rendszerét. Ez lényegét tekintve megegyezik azokkal a követelményekkel, amelyeket a javaslat a befektetési vállalkozások fióktelepének engedélyezési feltételeként ír elő. Ezen túlmenően - az elszámolóházi fióktelep szabályozásának beillesztése érdekében - a Javaslat az Épt.-nek az elszámolóház engedélyezési feltételeit tartalmazó 209. §-át szerkezetileg is átrendezi.

(A 39. §-hoz)

	A Javaslat  kifejezetten pontosító jellegű az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében, amikor egyértelművé teszi, hogy a befektetési vállalkozásnak sem a vezető állású személye, sem az üzletkötője más befektetési vállalkozásnál ilyen tevékenységet nem végezhet.

(A 40. §-hoz)

	Mivel jelenleg az értékpapír forgalmazói vizsga követelményei a piaci viszonyok és a szabályozás gyors és nagymértékű változásai miatt nem meghatározottak, indokolt, hogy a vizsga letételére előírt határidőt a törvény további egy évvel meghosszabbítsa.

 (A 41-42. §-hoz)

	A Javaslat az idő közbeni jogszabályi változásokra, illetve a már beterjesztett törvényjavaslatokra figyelemmel a törvényben alkalmazott jogszabály megjelöléseket, illetőleg fogalmakat oly módon cseréli ki, hogy azok későbbi jogszabály módosítástól függetlenül alkalmazhatók legyenek.

(A 43. §-hoz)

	A Javaslat a Kormánynak adott felhatalmazások körét bővíti a befektetési vállalkozások piaci kockázatokhoz kapcsolódó prudenciális szabályozásához, illetve az univerzális bankrendszer megteremtéséhez szükséges részletszabályok kidolgozásának lehetőségével. 

(A 44. §-hoz)

	A Javaslat kibővíti az Épt.-nek a jogszabályok rövidítéseit tartalmazó mellékletét a fióktelepek szabályozásáról szóló általános törvény megnevezésével.

(A 45. §-hoz)

	A Javaslat a befektetési vállalkozások szavatoló tőke elemeit kiegészíti a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével, amely a járulékos tőkeelemek között vehető figyelembe. Ugyancsak a járulékos tőkeelemek között kell figyelembe venni az értékelési tartalékot.

A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke az alárendelt kölcsöntőkétől abban különbözik, hogy eredeti futamideje legalább két év, szemben az alárendelt kölcsöntőke ötéves futamidejével, továbbá hogy a szavatoló tőkébe beszámítható összegét a lejáratot megelőzően nem kell csökkenteni. A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke csak a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak fedezetére vehető számításba. 

Az évközi negatív eredmény összegével az alapvető tőkeelemeket csökkenteni kell. 

Előírja a Javaslat, hogy az alárendelt kölcsöntőke szavatoló tőkébe beszámított összege nem haladhatja meg az alapvető tőkeelemek ötven százalékát, továbbá, hogy a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a járulékos tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek százötven százalékát.


(A 46. §-hoz)

	A Javaslat jelentős változásokat ír elő mind a tevékenységek végzésének feltételeiben, mind a tevékenység végzésére jogosult intézményrendszer összetételében. A végrehajthatóság és a felkészülési idő biztosítása érdekében a hatálybalépést fokozatosan írja elő. 

(A 47. §-hoz)

	A Javaslat módosítja a befektetési alapokról szóló törvényt alapvetően annak érdekében, hogy a befektetési alapkezelési tevékenységet folytató cégek biztonságossága növekedjen. Ennek leglényegesebb rendelkezése, hogy a befektetési alapkezelési tevékenységet kizárólag részvénytársasági formában működő cégnek teszi lehetővé, és az alaptőke követelményt húsz millió forintra emeli fel, az eddigi öt millió forint törzstőke, illetve tíz millió forint alaptőke szinthez képest.

(A 48. §-hoz)

	A Javaslat két irányban módosítja az árutőzsdéről szóló törvényt. Egyrészt pontosítja azon áruk körét, amelyek az árutőzsdén forgalmazásra kerülhetnek, másrészt lehetővé teszi azt, hogy külföldi székhelyű vállalkozás - ha az egyéb törvényi feltételeknek megfelel - fióktelepe útján az árutőzsde tagja lehessen és ott tőzsdeügynöki tevékenységet folytathasson.

(A 49 -50. §-hoz)

	 A Javaslat a kötvényről, illetve a letéti jegyről rendelkező jogszabályokat módosítja, lehetővé téve a fióktelepek számára a kötvény, illetőleg letéti jegy kibocsátása útján történő forrásszerzést.

(Az 51. §-hoz)

	A Javaslat e szakasza az Épt. egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezi, mivel ezek a szabályok az univerzális bankrendszerre való áttérés következtében túlhaladottá válnak.

----------------------Ç




"
