﻿A Magyar Köztársaság Kormánya

T/5128. sz. törvényjavaslat


1997. évi ... törvény 

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Északi Beruházási Bank közötti 
pénzügyi együttműködésről szóló keretmegállapodás 
kihirdetéséről

1. §	Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Északi Beruházási Bank közötti pénzügyi együttműködésről szóló, 1997. június 16-án aláírt keretmegállapodást e törvénnyel kihirdeti.

2. §	A keretmegállapodás hivatalos magyar szövege az alábbi:

    „Keretmegállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Északi

              Beruházási Bank közötti pénzügyi együttműködésről

  
Tekintettel arra, hogy

  az Északi Beruházási Bank (Nordic Investment Bank) (NIB) Dánia,

Finnország, Izland, Norvégia és Svédország között nemzetközi megállapodás

által létesített multilaterális pénzintézet, melynek tevékenységi köre hasonló

olyan más multilaterális pénzintézetek tevékenységi köréhez mint a

Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for

Reconstruction and Development (IBRD), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési

Bank (EBRD), a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance

Corporation (IFC) és az Európai Beruházási Bank (EIB);

  a NIB-et abból a célból hozták létre, hogy közép- és hosszú lejáratú

kölcsönöket és garanciákat nyújtson az Északi Beruházási Bank

megalapításáról szóló, 1975. december 4-én aláírt Megállapodás (a

továbbiakban: Megállapodás) szerint. A Megállapodást az északi országok

írták alá. A NIB-re a Megállapodás és a NIB Alapszabályának (a továbbiakban:

Alapszabály) rendelkezései az irányadók. A tagországok kormányai a NIB

teljes engedélyezett alaptőkéjét lejegyezték;

  a NIB kinyilvánítja, hogy a Programberuházási Kölcsönkeret és más

pénzügyi tevékenységek útján hozzájárul a magyar gazdaság fejlesztéséhez

azáltal, hogy gazdaságilag életképes infrastrukturális, környezeti, energia,

szállítási, ipari és egyéb beruházási programokat támogat;

  a Magyar Köztársaság Kormánya kinyilvánítja, hogy támogatja a NIB-et e

feladatában, és megteremti a NIB tevékenységéhez szükséges alapvető jogi

keretet; és

  a Magyar Köztársaság Kormánya és a NIB a hosszú távú együttműködés

alapjaként megteremtik az előnyös feltételeket a NIB működéséhez.

  Ezennel tehát Megállapodás jön létre a következők szerint:

  1. A Felek a Programberuházási Kölcsönöket, valamint a NIB által nyújtott

egyéb       finanszírozási       módokat       a     kölcsönösen          előnyös programok

finanszírozására kívánják felhasználni. A Programberuházási Kölcsönöknek a

kiválasztott programokra való felhasználása nincs megkötve.

  


  A NIB a közvetlen kölcsönök mellett más multilaterális intézményekkel,

tagországainak állami és magán pénzintézeteivel és egyéb kiválasztott

intézményekkel való társfinanszírozás útján támogatja az alkalmas programok

előnyös finanszírozásának lebonyolítását.

  A NIB általi finanszírozás kiterjeszthető a kiválasztott programokra a

Magyar Köztársaság pénzintézeteinek pénzügyi közvetítőként történő

alkalmazása mellett.

  2. A Felek rendszeresen, de legalább háromévenként tárgyalásokat és

véleménycserét         folytatnak     a    NIB-nek      a    Magyar     Köztársaságban

megvalósítandó célkitűzéseiről, tevékenységi köréről és a jövőbeli

kölcsönnyújtás mértékéről. A Felek kölcsönösen felhívhatják egymás figyelmét

azokra a szektorokra és programokra, amelyekhez a másik Félnek különleges

érdeke fűződik.

  3. A Magyar Köztársaság Kormánya elismeri, hogy a NIB multilaterális

pénzintézet és más multilaterális pénzintézetekhez hasonló politikát folytat a

programok          végrehajtása       és     kölcsönfelvevőinek        adósságszolgálati

kötelezettségei tekintetében.

  A Magyar Köztársaság Kormánya elismeri, hogy a NIB teljes körű jogi

személyiséggel és jogképességgel rendelkezik az Alapszabályának megfelelő

tevékenységének végzésében. Félként jogi eljárásokban szerepelhet.

  4. A NIB-nek az általa végrehajtott finanszírozás kapcsán kifizetett összegek,

beleértve az azokra vonatkozó biztosítékokat is, ugyanolyan mértékben

mentesek Magyarországon bárminemű adó- vagy illetékkivetés alól, mint más

multilaterális pénzintézetek esetében.

  5. A NIB részéről finanszírozásban részesülő vagy a NIB befektetéseit

birtokoló magyarországi jogalanyok vagy pénzügyi közvetítők számára a

magyar jogszabályokkal összhangban biztosítani kell a szabad hozzáférést

ahhoz, hogy külföldi fizetőeszközt vásároljanak a NIB számára történő

kamatfizetés, visszafizetés és egyéb pénzügyi kötelezettségek teljesítése

céljából, továbbá biztosítani kell az ilyen finanszírozással kapcsolatos vissza-

és átutalásokat is.

  A Magyar Köztársaság Kormánya minden erőfeszítést megtesz annak

biztosítása érdekében, hogy a NIB és azok a programok, amelyeket a NIB

finanszírozott, vagy amelyekbe befektetett, olyan elbírálásban részesülnek,

amely nem kedvezőtlenebb, mint bármely, a Magyar Köztársaság hatályos

jogszabályai vagy a szóban forgó befektetésre alkalmazandó valamely

kétoldalú beruházási Megállapodás alapján foganatosítható elbánás.

  6. Azon jogok tekintetében, hogy finanszírozás céljára biztosítékot szerezzen,

és hogy az ilyen biztosítékot tulajdonába tartsa, birtokolja és elidegenítse, a

NIB ugyanolyan jogokat élvez, mint amelyek bármely külföldi pénzintézetet a

magyar jogszabályok szerint megilletnek.

  7. Amennyiben valamely kölcsön kedvezményezettje nem a Magyar

Köztársaság, a NIB a kölcsönnyújtás feltételeként igényelheti a Magyar

Köztársaság részéről a garanciavállalást.

  8. E Keretmegállapodás az aláíráskor lép hatályba, és mindaddig hatályban

marad, amíg valamelyik Fél nem értesíti a másik Felet e Keretmegállapodás

felmondásáról. Tekintet nélkül az ilyen felmondásra, e Keretmegállapodás

rendelkezései az értesítést megelőzően aláírt valamennyi pénzügyi ügylet

tekintetében mindaddig hatályban maradnak, amíg az e Keretmegállapodás

alapján megkötött ilyen ügyletek szerint teljesítendő valamennyi összeget

teljes mértékben meg nem fizették.

  Budapest, 1997. június 16.


                                        (Aláírások)”


3. §	Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1997. június 16. napjától kell alkalmazni.

INDOKOLÁS

Az Északi Beruházási Bank (Nordic Investment Bank) (a továbbiakban: Bank) Magyarországgal eddig kialakult  kapcsolatai és jövőre vonatkozó együttműködési elképzelései alapján jelezte, hogy  az Európai Beruházási Bankkal kötött keretegyezmény mintájára   pénzügyi keretmegállapodást kíván kötni Magyarországgal. (A Bank eddig Lengyelországgal és a balti államokkal írt alá ilyen megállapodást.)
A Bank az öt észak-európai ország közös beruházási bankja, székhelye Helsinki. Azzal a céllal hozták létre, hogy tevékenységével segítse az észak-európai országok gazdaságainak fejlődését és együttműködését. Az európai integrációs folyamat előrehaladása a Bankot arra készteti, hogy az északi régión kívül is fokozza tevékenységét, így a közép-keleteurópai országokban is. A régión kívül nyújtott beruházási hiteleinek összege jelenleg már  2 milliárd ECU.
A Bank által nyújtott beruházási hitelek feltételei általában kedvezőek. A projekt-hitelek nagysága 10-20 millió USD között van, és a beruházási költségek legfeljebb 50 %-át érhetik el. A kölcsönvevő minősítését tükröző kamatköltség versenyképesnek tekinthető (a kamatszínvonal a Világbank és az EBRD által nyújtott hitelek kamata közötti) különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a hitelek lejárati ideje 15-20, esetleg 25 év. A rendelkezésre tartási jutalék 0.25%.
E feltételekkel függ össze, hogy a Bank elsősorban az infrastrukturális projektek és a környezetvédelmet szolgáló fejlesztések céljaira nyújt hitelt. 
Az elmúlt években a Bank magyarországi kapcsolatai sokoldalúan fejlődtek. Az MNB évek óta kapcsolatban áll az intézménnyel: 1991. áprilisában hitelkeret-megállapodást kötött az észak-európai országokból származó beruházási javak importjának finanszírozására, illetve projekt-finanszírozásra. A Bank több beruházás részbeni vagy teljes (Bükk-fürdői Gyógyszálló, tihanyi üdülőfalu stb.) finanszírozását vállalta el. 1995 márciusában a Pannon GSM Rt.-nek nyújtott hitelből 20,1 millió ECU-vel részesedett. A Bank eddigi magyarországi befektetéseinek összege  33 millió ECU. 
A Bank a következő két-három évben magyarországi befektetéseit 130-150 millió ECU-re tervezi növelni. Az új hitelnyújtások  az előkészítő tárgyalások alapján  elsősorban az energia-, a lakossági infrastruktúra, valamint a kis- és középvállalatok fejlesztését szolgálnák.
A gazdaságos energia-felhasználás és a környezetvédelem követelményeit előtérbe helyező tervezett energiaprojektektől várható, hogy a hitelnyújtás elő fogja segíteni e területen a skandináv  és a magyar vállalatok közötti szorosabb együttműködést. 

A hasonló céllal előtérbe helyezendő lakossági infrastruktúra-fejlesztési projektek szintén fontos kiegészítő szerepet tölthetnének be a magyar gazdaság korszerűsítésében. A Bank elsősorban a szennyvíztisztítás, a távfűtés és a hulladékfeldolgozás céljaira kíván hiteleket nyújtani, de nyitott a kis- és középvállalkozások fejlesztésére általános célú hitelprogramok indítására is.
E kiemelt fejlesztési projektekre történő állami garanciavállalás lehetővé tenné, hogy az igénybevett hitelek feltételei lényegesen javuljanak. Így például a környezetvédelmi projektek esetében a törlesztési idő elérheti a 20 évet és a lakossági infrastruktúra projektek esetében pedig a 25 évet úgy, hogy a törlesztésig 10 év türelmi idő is elérhető.
Amennyiben a magyar fél kéri, a Bank természetesen nyitottnak mutatkozik más fejlesztési  projektek finanszírozására is, különös tekintettel az EU-csatlakozásra történő felkészülés követelményeire. 
A Bankkal megkötött finanszírozási keretmegállapodás elsődleges célja  mindkét fél számára , hogy magasabb szintű intézményi keretek közé helyezze az együttműködést, indokolt esetben lehetővé téve a projektekkel kapcsolatos állami garanciavállalást is. 
Az Országgyűlés a 43 / 1997. (IV. 29.) OGY határozatának 1. a) pontjában egyetértett a Magyar Köztársaság Kormánya és az Északi Beruházási Bank közötti pénzügyi együttműködésről szóló keretmegállapodás megkötésével. A keretmegállapodást a felek 1997. június 16-án aláírták. Az Országgyűlés a  fenti határozat 1. b) pontjában felkérte a Kormányt, hogy a keretmegállapodás aláírását követően  annak törvénnyel történő kihirdetése érdekében  törvényjavaslatot nyújtson be."
