"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5198. számú TÖRVÉNYJAVASLAT


Előadó: Magyar Bálint 
művelődési és közoktatási miniszter
Budapest, 1997. szeptember.


1997. évi .... törvény
a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról


A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a következők szerint módosul:

1. §

Az Ftv. 7. §-a (7) bekezdésének második  mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A nem állami felsőoktatási intézmények felsőfokú szakemberképzését az állam az erre vonatkozó megállapodás alapján finanszírozza. \"

2. §

Az Ftv. 9/A. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A hallgatói előirányzat másik részét képezi a hallgatók pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás: a köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a felsőoktatási intézmény által létesített és fenntartott diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés vagy az ezt kiváltó lakhatási támogatás is. \"

3. § 

Az Ftv. 9/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"9/H. § (1) Az egyházi jogi személyek által létesített, államilag elismert felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: egyházi  felsőoktatási intézmények) és az egyéb nem állami létesítésű (alapítványi, magán) államilag elismert felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: magán felsőoktatási intézmények) a 7. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátásának feltételeit - az e §-ban megállapított állami hozzájárulás mellett - a fenntartó, illetve saját bevételeiből az intézmény köteles biztosítani. A fejlesztés feltételeiről való gondoskodás a fenntartó feladata, melyhez az állam hozzájárulhat.

(2) A magán felsőoktatási intézmények a felsőfokú szakemberképzési feladataikat e törvény rendelkezései alapján költségtérítéses szolgáltatásként, illetve vállalkozási tevékenységként  végzik. A magán felsőoktatási intézmény külön megállapodás alapján államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzési feladatot is elláthat. A megállapodás tartalmazza, hogy az intézmény meghatározott hallgatólétszám alapján számított támogatásban részesül a következők szerint:

a) államilag finanszírozott hallgatói után a 9/A. § szerint kell biztosítani a hallgatói előirányzatot;

b) jogosult a 9/B. § (2) bekezdése alapján a szakterületre megállapított képzési-létesítményi normatívára a megállapodásban rögzített hallgatói létszám alapján;

c) a programfinanszírozási előirányzatból támogatásban részesíthető.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt tevékenységhez, illetve annak megkezdéséhez az állam támogatást nyújthat, ha az intézmény olyan feladatot kíván ellátni, melynek képzési tartalma az állami intézményekben folyó képzésektől jelentős mértékben eltér, vagy azt kiegészíti.

(4) Az egyházi felsőoktatási intézmények működéséhez - a lelkiismereti és vallásszabadságról valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény rendelkezéseinek szem előtt tartásával, továbbá  a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék által kötött megállapodásra és az abban foglaltaknak az azonos jogok érvényesítése érdekében a többi egyházra történő kiterjesztésére való tekintettel - az állam biztosítja, hogy az egyházi felsőoktatási intézmény az állami intézményekkel azonos mértékű támogatásban részesül. A hittudományi és hitélettel összefüggő képzésben az állami intézmények bölcsész-szakjaira, a főiskolai képzésben pedig a tanárképző főiskolák bölcsész-tanár szakjaira nyújtott normatíva illeti meg a képzést végző egyházi intézményt.

(5) Az egyházi felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatólétszámának megállapítására a 114/A. § rendelkezései vonatkoznak.

(6) A egyházi felsőoktatási intézmények hittudományi és hitélettel összefüggő képzésben részesülő hallgatók képzésére fordított előirányzatot külön költségvetési előirányzatként kell megtervezni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti nem állami létesítésű felsőoktatási intézményeknek juttatott állami támogatás felhasználásának ellenőrzésére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 121. §-ának szabályai irányadók. 






4. §

Az Ftv.  31. §-a (5) bekezdésének  helyébe  a  következő rendelkezés lép:

\"(5) A felsőoktatási intézményekben a hallgatók esélyegyenlőségének  elősegítését

a) tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény;
b) a tandíjfizetések, költségtérítések meghatározott összegére törvényben nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezmény; 
c) továbbá jogszabályokban szabályozott más formák biztosítják.\"

5. §

Az Ftv.  32. §-a  a következő (4)  bekezdéssel egészül ki:

'' (4) A hallgatók világnézeti szabadsághoz fűződő alkotmányos jogát egyetlen felsőoktatási intézmény sem korlátozhatja, a vallásos vagy világnézeti meggyőződés a tanulmányok megkezdésének vagy folytatásának feltételéül nem szabható. Nem esik korlátozás alá hitéleti képzés esetén a hallgatók világnézeti elkötelezettsége.''

6. §

(1) Az Ftv.  74. §-a  (1) bekezdésének c) pontja helyébe  a  következő rendelkezés lép:

( A művelődési és közoktatási miniszter...)
\" c) törvényességi felügyeletet lát el a felsőoktatási intézmények felett, és ebben a jogkörében a tudomására jutásától számított 60 napon belül megsemmisíthet  minden olyan intézményi Szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik;\"

(2) Az Ftv.  74. §-a  (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

( A művelődési és közoktatási miniszter...)

\"g) az FTT állásfoglalása alapján dönt a különféle képzési szintek első évére felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszámról, annak intézmények közötti megosztásáról, és ennek során gondoskodik az egyházakkal, illetve az egyházi intézményekkel  kötött  megállapodásban rögzített létszámarányok betartásáról.\"


7. §

Az Ftv.  74/A. §-a  (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A művelődési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében  határidő kitűzésével  felhívja az érintettet (nem állami felsőoktatási intézmény esetében a fenntartót is) a jogszabálysértés megszüntetésére. Az érintett (nem állami felsőoktatási intézmény estében a fenntartó is) köteles a felhívásban foglaltakat megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.\"

8. §

Az Ftv.  83. §-ának  (8) bekezdése a  következő mondattal  egészül ki:

\"A kormányrendelet meghatározza azokat a minőségi követelményeket, amelyeket mind az államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretre, mind a költségtérítéses képzésre történő felvétel esetében teljesíteni kell. A hitéleti képzés tekintetében a kormányrendelet nem tartalmazhat előírást.  \"

9. §

Az Ftv. 111. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

\"(6) A felsőoktatási intézmények tudományos (művészeti) tevékenységének támogatását szolgáló, a 9/E. § (1) bekezdésében meghatározott  összeg 50 százalékát az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó teljesítményi mutatók arányában kell a felsőoktatási intézmények között felosztani.\"

10. §

(1) Az Ftv. 113. §-a (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

 \"(1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya a nem állami felsőoktatási intézményekre a (2)  (3) bekezdésben és a 114. - 114/A. §-ban foglaltak szerint terjed ki. \"

(2) Az Ftv. 113. §-a (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

\"(3) A művelődési és közoktatási miniszter a nem állami felsőoktatási intézmények esetén az 56/A. § (1)-(2) bekezdésében említett Javaslatát, illetőleg előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg.\"


11. §

Az Ftv. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"114. § (1) Az egyházi felsőoktatási intézmények hittudományi, illetve hitélettel összefüggő képzést folytatnak.  Egyházi egyetemek, illetve főiskolák nem hittudományi kart, illetve szakot is létesíthetnek. Ez utóbbiak állami elismerésére, és hallgatóinak a 9/H. § szerinti állami finanszírozására abban az esetben kerülhet sor, ha az állami elismerés feltételéül szabott valamennyi törvényi követelménynek  megfelelnek.

 (2)  Az egyházi felsőoktatási intézmények, hitéleti képzést folytató szervezeti egységek állami elismerésekor a hittudományi, illetve kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható. Ezek tekintetében a képesítési követelményeket az egyházi felsőoktatási intézmények a rájuk vonatkozó egyházi szabályok alapján határozzák meg.

(3) A világi szakismeretekre épülő, de a hitéletben is felhasználható (hitélettel összefüggő)  tárgyak akkreditálási folyamata során a MAB az egyház speciális követelményeit figyelembe veszi.

(4) A hitéleti képzés tekintetében a 3. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészében és a) pontjában, valamint 4. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészében és a)  pontjában meghatározott feltételektől el lehet tekinteni.

(5) Az egyházi felsőoktatási intézmények a hitéleti képzés tekintetében Szabályzatukban a 113. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a 17. § (4) bekezdésében, a 18. § (2) és (3) bekezdésében, az  53. § (1) bekezdésében,  az   56. § (1) és (2) bekezdésében, a 63. § (4) bekezdésében, valamint a 97.§ (1) bekezdésében foglaltaktól eltérô rendelkezéseket is megállapíthatnak.\"

12. §

Az Ftv a következő 114/A. §-sal egészül ki:

\"114/ A. § (1) Az egyházi felsőoktatási intézmények nem hitéleti képzésben részesülő államilag finanszírozott hallgatólétszámáról - az egyházak javaslatainak figyelembevételével - a művelődési és közoktatási miniszter évente dönt a 74.§ (1) bekezdésének g) pontjában biztosított hatáskörében annak az elvnek a figyelembevételével, hogy az intézményenként értelmezett államilag finanszírozott hallgatói helyek aránya nem lehet kisebb, mint az 1997/98-as tanévre az adott egyházi intézménybe felvett hallgatóknak az összes államilag finanszírozott hallgatókhoz viszonyított aránya.  Finanszírozás  az állami intézményekkel azonos  rend  szerint felvételt nyert   hallgatók után jár. 

(2) Az (1) bekezdés szerinti (illetve az egyházakkal kötött megállapodások szerint változó) arányok betartását a művelődési és közoktatási miniszter érvényesíti az egyházi felsőoktatási intézmények vezetőivel évenként kötendő megállapodásában .

 (3) A hitéleti, illetve hitélettel összefüggő képzésben részesülő hallgatók államilag finanszírozott létszámát - az egyházakkal való megállapodások szerinti felső létszámhatár keretei között - az intézmények az MKM-nek évente jelentik be olyan időpontban, hogy a létszámok a költségvetési tervezés során figyelembe vehetők legyenek.

(4) Az egyházi felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatólétszámát a 72. § j) pontja alapján meghatározott hallgatói összlétszám tartalmazza.\"

13. §

E törvény 1998. január 1. napján lép hatályba. 




INDOKOLÁS

a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény módosítására vonatkozó javaslathoz



ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) módosítását a Magyar Kormány és az Apostoli Szentszék által kötött megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) tette szükségessé, mely megváltoztatni rendelte az egyházi felsőoktatási intézmények finanszírozásának rendjét. A Kormány 2138/1997. (V. 28.) számú határozata a felsőoktatási törvény kisebb mértékű módosítását irányozta elő, így a jelenlegi előterjesztés az Ftv. azon rendelkezéseinek módosításánál marad, amelyek a megállapodással közvetlen összefüggésben vannak, vagy abból  okszerűen következnek.

A Tervezet a Megállapodás által közvetlenül nem érintett kérdésekhez kodifikációs okokból volt kénytelen hozzányúlni. A legközvetlenebbül érintett 9/H. § a hatályos törvényszövegben együtt tartalmazza valamennyi nem állami felsőoktatási intézmény azonos szabályok szerinti finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket. Ezek változatlanul hagyása  több okból sem volt lehetséges. Egyfelől az állami finanszírozás rendszere az 1996-os törvénymódosítás óta alapvetően megváltozott, másfelől a Megállapodás hosszú távú módosítást jelent a magán-felsőoktatás és az állam kapcsolatának alapelveiben.
Ha az egyházi felsőoktatási intézmények állami intézményekkel mindenben azonos finanszírozásnak indoka a kárpótlás ellentételezéseként jelenik meg a törvényben,  úgy a versenysemlegesség alkotmányos elve - álláspontunk szerint - annak ellenére érvényesül, hogy a magán-intézmények finanszírozási szempontból más megítélés alá esnek, hisz így megfelelő indoka van a pozitív diszkriminációnak, amit az alkotmány megenged.  A magánintézmények egyházi felsőoktatási intézményekkel azonos állami támogatása jelenleg megoldhatatlan, mivel ennek költségvetési többletkihatásai azonos nagyságrendet jelentenének az egyháziakéval, s ennek költségvetési fedezete nem áll rendelkezésre, hosszú távon pedig ellentétben állna úgy a világbanki hitel feltételéül szabott és magyar Kormány által már elfogadott, mint az államháztartási reform célkitűzései között is szereplő azon követelménnyel, hogy a nem állami felsőoktatás állami támogatása csökkenjen.
A törvényjavaslat azon megoldása, mely szerint az egyházi felsőoktatási intézmények finanszírozása az állami intézményekkel azonos, a Magyar Köztársaság Alkotmányával összhangban áll. Egy ettől eltérő rend bevezetése   egy olyan bonyolult finanszírozási rend bevezetését jelentené továbbá, amely ráadásul ellentétben állna minden, a normatív finanszírozás bevezetését  szorgalmazó törekvéssel.
Szükséges volt továbbá - s ezzel az egyházi intézmények képviselői is egyetértettek - a nem hitéleti képzést folytató intézmények tekintetében az azonos minőségi kritériumok érvényesítésének következetes törvényi megfogalmazása, főként két területen: az akkreditáció során és a felvételi eljárásban .
Tekintettel arra, hogy a Megállapodás maga is külön kezelte a hitéleti képzést és a nem hitéleti képzést, logikus volt e két egymástól eltérő kategória törvényben történő egzaktabb szétválasztása. 

A többi § módosítását részben a magánintézményekre vonatkozó szabályok megváltozása, részben az egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok pontosítása indokolja,  amelyek előterjesztésére részben épp az intézmények kérésére kerül sor.











RÉSZLETES INDOKOLÁS


1. §

Az  Ftv. hatályos  rendelkezése \" megállapodás \" helyett  megbízás\"-ról   rendelkezik. Tekintettel arra, hogy az Apostoli Szentszékkel kötött  megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) szerint az  egyházi felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott létszámáról megállapodást kell kötni, szükséges a törvény e szakaszának összhangba hozatala a Megállapodással. Ugyanez értelemszerűen a többi nem állami felsőoktatási intézményre is kiterjed.

2. §

Az állami felsőoktatási intézmények esetében csak olyan kollégiumok támogatására kerül sor, amelyek felsőoktatási intézményhez  kapcsolódnak, azok fenntartásában működnek. A  rendelkezés ezt az egyházi intézmények vonatkozásában is feltételül kívánja szabni, mert a kollégiumok csak így részesülhetnek olyan támogatásban, mint az államiak. Ehhez szükséges lesz majd az egyházi kollégiumok létesítésének szabályozása is, mivel arra jelenleg speciális szabály nincs jogrendünkben. 


3. § 

E szakasz rendelkezései tartalmazzák a Megállapodás leglényegesebb finanszírozási konzekvenciáit. A Javaslat rendelkezései többirányú  indoklást igényelnek. 

(1) Mindenekelőtt ki kell emelni, hogy  szükségszerű  a magánintézmények és egyházi intézmények különválasztása, mivel eddig a törvény azonosakként kezelte őket.

(2) A magánintézmények elfogadják a nem azonos finanszírozást, ám igénylik, hogy a nekik juttatott állami támogatást viszonylag szabadabban kezelhessék. 

(3) A magánintézmények támogatásának feltétele, hogy olyan képzési tevékenységet végezzenek, melynek tartalma vagy eltér az állami intézményekben folyó képzéstől, vagy azt  az állam által igényelt  mértékben kiegészíti.
(4) A törvényjavaslat azon megoldása, mely szerint az egyházi felsőoktatási intézmények finanszírozása az állami intézményekkel azonos, a Magyar Köztársaság Alkotmányával összhangban áll. Egy ettől eltérő rend bevezetése   egy olyan bonyolult finanszírozási rend bevezetését jelentené, amely ráadásul ellentétben állna minden, a normatív finanszírozás bevezetését  szorgalmazó törekvéssel.

Ha az egyházi felsőoktatási intézmények állami intézményekkel mindenben azonos finanszírozásnak indoka a kárpótlás ellentételezéseként meg is jelenik a törvényben,  úgy a versenysemlegesség alkotmányos elve - álláspontunk szerint - annak ellenére érvényesül, hogy a magán-intézmények finanszírozási szempontból más megítélés alá esnek, hisz így megfelelő indoka van a pozitív diszkriminációnak, amit az alkotmány megenged. 

(5) Minthogy a Megállapodás a hallgatói létszám tekintetében is rendelkezéseket tartalmaz, a törvénynek is rendeznie kell e kérdést, ám annak nem a finanszírozásról szóló kérdések között van a helye. Ezért utal a Javaslat egy későbbi törvényhelyre.

(6) A hitéleti képzés külön költségvetési forrásra utalása nem új  megoldás a törvényben. Az elkülönített kezelés  azért szükséges, mert e létszám - mivel azt az egyházak bejelentik majd, a létszám engedélyezése tehát nem lesz szükséges - más módon költségvetésileg nem  tervezhető.

(7) Minthogy állami pénzek felhasználásáról van szó, nem mondhat le a felsőoktatási törvény arról az igényről, hogy az állami források felhasználását  az államháztartási törvényben előírt szabályok szerint ellenőrizze.



4. §

A Javaslat e szakasza a hallgatói  kedvezmények nem állami intézményekre történő kiterjesztését jelenti. Azt, hogy nyújt-e és milyen mértékű kedvezményt nyújt a személyi jövedelemadóról szóló törvény a költségtérítéses hallgatóknak, az Ftv. - természeténél fogva - nem határozhatja meg.

5. §

Az Ftv. jelenlegi konstrukciójában a felsőoktatási intézmények autonómiája igen magas szintű. Egyebek között a felvétel feltételeinek meghatározásában is. Jogrendünk logikájából okszerűen következik ugyan, hogy világnézeti megkötöttségek feltételül állítása alkotmányellenes, mégis ennek kimondása a törvényben nem mondható feleslegesnek, még akkor sem, ha természetesen minden állampolgárnak jogában is áll Alkotmánybírósághoz fordulnia, ha e jogát megsértették. Más államokban is gyakorlat, hogy az oktatók, hallgatók alkotmányos jogaira utaló alkotmányos tételeket a felsőoktatási törvények nyomatékkal kiemelik. 

6. §

(1) A művelődési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörének kiterjesztése a nem állami felsőoktatási intézményekre azért lényeges  eleme a Javaslatnak, mivel a nem állami felsőoktatási intézmények a törvények betartása alól nem mentesíthetők. E rendelkezés nélkül a felsőoktatás törvényes működésének biztosítására az azért felelősséggel rendelkező miniszternek nem  lenne törvényes eszköze. Minthogy a Javaslat   egy másik rendelkezésében a fenntartó közreműködését is előirányozza, továbbá mivel az Ftv. rendszerében a miniszter által hozott megsemmisítő döntések ellen bírói felülvizsgálatnak van helye, még az egyházi fenntartók esetében is rendelkezésre állnak azok az eszközök, melyekkel a miniszter esetleges nem jogszerű beavatkozásával szembeni jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak. 

Szükséges a miniszteri fellépés határidőhöz kötése is, mivel a korlátlan ideig való beavatkozási lehetőség biztosítása  a jogbiztonság ellenében hat. 

(2) Minthogy az államilag finanszírozott hallgatólétszám elosztása a miniszter jogköre,  szükséges annak kimondása, hogy a miniszter e jogkörének gyakorlása során köteles érvényesíteni az egyházakkal kötött megállapodásban foglalt létszámarányokat. Minthogy azonban a finanszírozott létszámokat az intézményekkel kötött megállapodások  garantálják az intézmények számára, így az intézményekkel kötött megállapodás sem  hagyható figyelmen kívül a szabályozás során.


7. §

A Javaslat  6. §-ával összhangban e szakasz biztosítja, hogy nem állami felsőoktatási intézménynél a miniszter törvényességi kifogása esetén a fenntartó gyakorolhassa a törvényesség fenntartására irányuló kötelezettségét, s miniszteri beavatkozás nélkül helyreállíthassa a törvényes rendet. A miniszter akkor élhet megsemmisítési jogával, ha a fenntartó ezen kötelezettségének nem tett eleget.

8. §

A költségtérítéses képzés bevezetése mind az állami, mind a nem állami intézmények esetében azt eredményezte, hogy a felvételek során egyes  intézmények olyan engedményeket tettek, mely - ha nem történik intézkedés - a felsőoktatás minőségromlását eredményezheti.  A szabály  szükséges tehát a minőség védelme érdekében,  ám - amint azt a Javaslat külön kiemeli - az nem eredményezhet a hitéleti képzésbe történő semmiféle állami beavatkozást.

9. §

Azt a már kialakult gyakorlatot emeli törvényi szintre e szakasz, mely szerint normatív kutatástámogatásban a nem állami felsőoktatási intézmények is részesedhetnek. A rendelkezés kifejezetten előnyös az egyházi intézmények számára.




10. §

(1) A  114/A. § közbeiktatása indokolja a hatályos szöveg módosítását.

(2)  A Javaslat kodifikációs hibát korrigál akkor, amikor e bekezdést érinti. A nem állami intézményekkel kapcsolatos kivétel megtétele indokolatlan ugyanis a 17. § (1)  bekezdés , illetve a 18. §  (1) bekezdés esetében, mivel a törvény rendelkezései ott  eleve csak az állami felsőoktatási intézményekre vonatkoznak. 

11. §

Az Ftv. 114. §-a az Ftv. 1996. évi  módosítása során képviselői indítványok nyomán jelentősen megváltozott. A \"hitélettel  összefüggő képzés\" mint fogalom akkor került a rendszerbe. Minthogy az 1993-ban alkotott törvény  konstrukciójában az egyházi felsőoktatási intézmények nem hitéleti képzéséről  nem volt szó, a fogalomrendszer koherensebbé tétele  elkerülhetetlen volt épp az egyházi felsőoktatás érdekében alkotott törvényjavaslat kapcsán. Tartalmában e szakasz rendelkezései nem térnek el az 1996-os törvénymódosítás fogalomrendszerétől és rendelkezéseitől, azonban a törvény szerkezetét logikusabbá kívánja tenni a Javaslat.

12. §

(1) - (2) Az újonnan beiktatott 114/A.  §  rendelkezik részletesen arról a rendről, amelyben a hallgatói létszámok egyházi felsőoktatási intézmények részére történő megállapítása megtörténhet. Tekintettel arra, hogy az MKM a felsőoktatási intézményekkel áll kapcsolatban, és az államilag finanszírozott hallgatólétszámok elosztása által  felsőoktatáspolitikai célkitűzéseket valósít meg - a hitéleti képzést leszámítva - nem mondhat le arról az igényről, hogy felsőoktatáspolitikai kontroll nélkül átengedje a világi képzések létszámainak meghatározását az egyházak részére. Minimálisan tehát egy egyeztetési folyamatot célszerű a rendszerbe iktatni.

(3) Ugyanez az elv a hitéleti képzésekre nem vonatkozik, hisz az az egyházak belügye, melybe az állam nem kíván beleavatkozni, ezért azt - ám a tervezhetőség szempontjainak szem előtt tartásával  - a Javaslat pusztán bejelentéshez köti.

(4) E bekezdés a Pénzügyminisztérium határozott kikötéseként került a Javaslatba, mellyel kapcsolatban indokolás helyett legfeljebb csak észrevételezni van mód azt, hogy ez arányeltolódásokat okozhat a felsőoktatáson belül a hitéleti, illetve azzal összefüggő képzések irányában a hallgatói összlétszámon  belül.

13. §

A hatálybaléptetés időpontját  a költségvetési év kezdetéhez kellett igazítani, különös tekintettel a költségvetési többletkihatásokra. "
