"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5340. számú törvényjavaslat


1998. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség
között a szociális biztonságról szóló, 1996. június 4-én Bernben aláírt
Egyezmény kihirdetéséről


1. § 

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között a szociális biztonságról szóló, 1996. június 4-én Bernben aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratok cseréje 1997. november 6-án lezajlott, és az Egyezmény az okiratok kicserélését követő második hónap 1. napján, 1998. január 1-én hatályba lépett.)

2. § 

Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
:

                                          „Egyezmény

   a Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között a szociális

                                          biztonságról

  A Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség (a továbbiakban: Szerződő

Felek) azon kívánságtól vezérelve, hogy a két ország közötti kapcsolatokat a

szociális biztonság egyes területein szabályozzák,

megállapodtak az alábbi Egyezmény megkötésében:

                                               I. Rész

                             ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

                                              1. Cikk

  (1) A Jelen Egyezményben az alábbi fogalmak jelentése a következő:

  a) terület: Magyarország vonatkozásában a Magyar Köztársaság területe,

Svájc vonatkozásában a Svájci Államszövetség területe;

  b) állampolgárok: Magyarország vonatkozásában azok a személyek, akik

magyar állampolgársággal rendelkeznek, Svájc vonatkozásában azok a

személyek, akik svájci állampolgársággal rendelkeznek;

  c) jogszabályok: a mindenkori Szerződő Fél 2. Cikkben felsorolt törvényei és

más jogszabályai;

  d)     illetékes     hatóság:       Magyarország           vonatkozásában   a    Népjóléti

Minisztérium, Svájc vonatkozásában a Szövetségi Társadalombiztosítási

Hivatal;

  e) teherviselő: az az intézmény vagy hatóság, amelynek feladata a 2. Cikkben

felsorolt törvények végrehajtása;

  f) lakni: szokásosan tartózkodni;

  


  g) lakhely: az a hely, ahol egy személy a tartós ottlét szándékával

tartózkodik;

  h) biztosítási idők: járulékfizetési idők, a kereső tevékenység vagy a

helybenlakás ideje, valamint az ezekkel egyenértékű idők, amelyeket azon

jogszabályok, amelyek alapján azokat megszerezték, biztosítási időknek

határoznak meg, vagy ismernek el;

  i) pénzbeli ellátás vagy nyugdíj: pénzbeli ellátás vagy nyugdíj, ideértve

azokat a pótlékokat, kiegészítéseket és emelést is, amelyek a mindenkori

Szerződő Fél jogszabályai szerint pénzbeli ellátásnak vagy nyugdíjnak

minősülnek;

  j) menekültek: az 1951. július 28-án a menekültek jogállásáról kötött Genfi

Egyezmény és az ehhez kapcsolódó 1967. január 31-i, New York-i Jegyzőkönyv

alapján valamely Szerződő Fél által menekültként elismert személyek;

  k) hontalanok: Magyarország vonatkozásában azok a hontalan személyek,

akik jogosultságot szereztek magyar biztosítási ellátásokra, Svájc

vonatkozásában az 1954. szeptember 28-i, a hontalanok jogállásáról szóló

Egyezmény értelmében hontalannak minősülő személyek;

  l) családtagok és hátramaradt hozzátartozók: családtagok és hátramaradt

hozzátartozók, amennyiben e jogaikat a mindenkori Szerződő Fél vonatkozó

jogszabályai szerint a Szerződő Felek állampolgáraitól, menekültjeitől vagy

hontalanjaitól vezetik le.

  (2) A Jelen Egyezményben nem meghatározott kifejezéseknek az a

jelentésük, amelyet azoknak az alkalmazandó jogszabályok tulajdonítanak.

                                          2. Cikk

  (1) Jelen Egyezmény

  A) Magyarországon: a magyar társadalombiztosítási törvény, valamint a

törvény felhatalmazása alapján meghozott jogszabályoknak

  a) az öregségi, a rokkantsági, a hátramaradt hozzátartozói és a baleseti

ellátásokról,

  b) a betegségi és az anyasági ellátásokról

szóló rendelkezéseire vonatkozik.

  B) Svájcban:

  a) az öregségi és hátramaradt hozzátartozói biztosításról szóló szövetségi

törvényre,

  b) a rokkantbiztosításról szóló szövetségi törvényre,

  c) a 3. Cikk, a III. rész első fejezet, valamint a IV. és V. rész vonatkozásában

a szövetségi betegbiztosítási törvényre

vonatkozik.

  (2) Jelen Egyezmény minden olyan jogszabályra is vonatkozik, amely az (1)

bekezdésben felsorolt jogszabályokat újraszabályozza, módosítja vagy

kiegészíti.

  (3) Ezzel szemben

  a) a szociális biztonság egy új ágazatára vonatkozó jogszabályokra csak

akkor vonatkozik, ha erről a Szerződő Felek így állapodnak meg;

  b) azokra a jogszabályokra, amelyek a meglévő rendszereket új személyi

kategóriákra terjesztik ki, csak akkor vonatkozik, ha a saját jogszabályait

módosító Szerződő Fél az említett rendeletek hivatalos közzétételétől

számított hat hónapon belül nem juttat el a másik Szerződő Félhez ellenkező

tartalmú értesítést.


                                          3. Cikk

  Jelen Egyezmény kiterjed:

  a) a Szerződő Felek állampolgáraira, valamint azok családtagjaira és

hátramaradt hozzátartozóira;

  b) a Szerződő Felek egyikének területén lakhellyel rendelkező menekültekre

és hontalanokra, valamint azok családtagjaira és hátramaradt hozzátartozóira,

az ennél előnyösebb belső állami jogszabályok fenntartásával;

  c) a 7. Cikk (1)-(4) bekezdései, a 8. Cikk (3)-(4) bekezdései, a 9-12. Cikk, a

17. Cikk, valamint a IV. és V. részek vonatkozásában az a)-b) pontokban

meghatározott személyeken kívül más személyekre is.

                                          4. Cikk

  (1) Amennyiben jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az egyik

Szerződő Fél állampolgárai, valamint azok családtagjai és hátramaradt

hozzátartozói a másik Szerződő Fél jogszabályaiból származó jogaikat és

kötelezettségeiket illetően azonos jogállásúak a másik Szerződő Fél

állampolgáraival, illetve azok családtagjaival és hátramaradt hozzátartozóival.

  (2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az alábbi svájci jogszabályokra:

  a) a külföldön letelepedett svájci állampolgárok önkéntes öregségi és

hátramaradt hozzátartozói biztosítása;

  b) azoknak a svájci állampolgároknak az öregségi, hátramaradt

hozzátartozói és rokkantsági biztosítása, akik külföldön az Államszövetség

vagy a Szövetségi Tanács által kijelölt intézmények szolgálatában

tevékenykednek;

  c) a svájci állampolgároknak külföldön nyújtott gondozási szolgáltatásokra.

                                          5. Cikk

  (1) A 4. Cikk (1) bekezdésétől eltérően azok a magyar állampolgárok,

valamint családtagjaik és hátramaradt hozzátartozóik, akik a 2. Cikk (1)

bekezdése A) pontjának a) és b) alpontjaiban meghatározott jogszabályok

értelmében pénzbeli ellátást igényelhetnek, az említett ellátást addig kapják,

amíg a Szerződő Felek egyikének területén laknak. Az első mondat nem

vonatkozik a svájci rokkantbiztosító azon biztosítottainak rendes nyugdíjára,

akik 50 százaléknál kisebb mértékben rokkantak, valamint a svájci öregségi, a

hátramaradt hozzátartozói és rokkantbiztosítás által nyújtott rendkívüli

nyugdíjakra és a magatehetetlenségi pótlékokra.

  (2) Azokat a 2. Cikk (1) bekezdése B) pontjában felsorolt jogszabályok

szerinti pénzbeli ellátásokat, amelyeket a 3. Cikk a)-b) pontjaiban említett, a

Szerződő Felek egyikének területén lakhellyel rendelkező személyek

igényelhetnek, ezen személyek részére a lakhelyükre folyósítják.

                                          II. Rész

                           ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK


                                          6. Cikk

  A 3. Cikk a)-b) pontjaiban megjelölt személyek biztosítási kötelezettsége - a

7-9. Cikkekben foglaltak kivételével - azon Szerződő Fél jogszabályaihoz

igazodik, amelynek területén ezek a személyek kereső tevékenységet

folytatnak.

                                          7. Cikk

  (1) Az egyik Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező vállalat

munkavállalói, akiket átmenetileg munkavégzésre a másik Szerződő Fél

területére küldenek, az első 24 hónapban azon Szerződő Fél jogszabályainak

hatálya alá tartoznak, amelynek a területén a vállalat székhelye van.

Amennyiben a kiküldetés időtartama meghaladja ezt a határidőt, úgy a két

Szerződő Fél illetékes hatóságai egy további, kölcsönös egyetértésben

megállapítandó         időtartamra      fenntarthatják      az    első     Szerződő       Fél

jogszabályainak hatálya alá tartozást.

  (2) Az egyik Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező szállítási vállalat

munkavállalói, akiket mindkét Szerződő Fél területén foglalkoztatnak, azon

Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartoznak, amelynek területén a

vállalat székhelye van, ugyanúgy, mintha foglalkoztatásuk csak ott történne.

Ha azonban ilyen személyeknek a másik Szerződő Fél területén van a

lakhelye, vagy őket ott az említett vállalat kirendeltségén vagy állandó

képviseletén tartósan foglalkoztatják, úgy ők ezen Szerződő Fél

jogszabályainak hatálya alá tartoznak.

  (3) A (2) bekezdés értelemszerűen vonatkozik mindkét Szerződő Fél légi

közlekedési vállalatainak repülő személyzetére is.

  (4) Azok a közszolgálatban tevékenykedő munkavállalók, akiket az egyik

Szerződő Fél a másik Szerződő Fél területére küld, a kiküldő Szerződő Fél

jogszabályainak hatálya alá tartoznak.

  (5) A Szerződő Felek azon állampolgárai, akik olyan tengeri hajó

legénységéhez tartoznak, amelyik az egyik Szerződő Fél lobogója alatt hajózik,

ezen Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva.

                                          8. Cikk

  (1) Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárai, akik ezen Szerződő Fél

diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatalának tagjaként a másik Szerződő

Fél területén dolgoznak, az első Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá

tartoznak.

  (2) Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárai, akiket a másik Szerződő Fél

területén az első Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletén

alkalmaznak, a második Szerződő Fél jogszabályai szerint biztosítottak. Ők a

foglalkoztatásuk megkezdését vagy a jelen Egyezmény hatálybalépését követő

három hónapon belül választhatják az első Szerződő Fél jogszabályainak

alkalmazását.

  (3) A (2) bekezdés értelemszerűen vonatkozik

  a) harmadik állam azon állampolgáraira, akiket az egyik Szerződő Fél

diplomáciai vagy konzuli képviseletének szolgálatában a másik Szerződő Fél

területén foglalkoztatnak;


  b) az egyik Szerződő Fél és harmadik állam azon állampolgáraira, akiket a

másik Szerződő Fél területén az első Szerződő Fél (1)-(2) bekezdésben

megjelölt állampolgárainak személyes szolgálatában foglalkoztatnak.

  (4) Ha az egyik Szerződő Fél diplomáciai képviselete vagy konzulátusa a

másik Szerződő Fél területén olyan személyeket foglalkoztat, akik ezen

Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva, úgy köteles az ezen

Szerződő Fél jogszabályai szerint a munkáltatókat terhelő általános

kötelezettségeket teljesíteni. Ugyanez vonatkozik az (1) vagy (2) bekezdésben

említett állampolgárokra, akik ilyen személyeket személyes szolgálatukban

foglalkoztatnak.

  (5) Az (1)-(4) bekezdések nem vonatkoznak a konzuli képviseletek

tiszteletbeli tagjaira és azok alkalmazottaira.

                                           9. Cikk

  A biztosítottak érdekében mindkét Szerződő Fél illetékes hatóságai vagy az

általuk kijelölt teherviselők kölcsönös megegyezés alapján a 6-8. Cikkekben

foglaltak alóli kivételekben állapodhatnak meg.

                                          10. Cikk

  (1) Ha valamely személy a 7-9. Cikkek szerint az egyik Szerződő Fél

területén végzett kereső tevékenysége során továbbra is a másik Szerződő Fél

jogszabályainak hatálya alá tartozik, úgy ez az első Szerződő Fél területén vele

tartózkodó házastársára és gyermekeire is vonatkozik, amennyiben azok ott

önálló kereső tevékenységet nem folytatnak.

  (2) Ha az (1) bekezdés szerint a házastárs és a gyermekek a svájci

jogszabályok hatálya alá tartoznak, úgy ők az öregségi, a hátramaradt

hozzátartozói és rokkantbiztosítónál vannak biztosítva.

                                          III. Rész

                           KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

                                         I. Fejezet

                                   Betegség és anyaság

                                          11. Cikk

  (1) Ha valamely személy, aki lakhelyét vagy kereső tevékenységét

Magyarországról Svájcba helyezi át, a magyar betegségi és anyasági pénzbeli

ellátást nyújtó biztosításból történő kiválást követő 3 hónapon belül egy svájci

biztosítónál napra számított pénzbeli ellátásra biztosítja magát, úgy az általa

az említett magyar biztosítónál megszerzett biztosítási időket a jogosultság

megszerzése szempontjából figyelembe veszik.


  (2) Az anyaság esetén felmerülő napra számított pénzbeli ellátás

vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti biztosítási időket csak akkor veszik

figyelembe, ha a biztosított 3 hónapja egy svájci biztosítónál biztosítva volt.

                                          12. Cikk

  A magyar betegségi és anyasági biztosítási rendszerbe való felvétel az

alábbiak szerint válik könnyebbé:

  a) ha egy személy lakhelyét Svájcból Magyarországra helyezi át és három

hónapon belül Magyarországon létesített munkaviszony vagy egyéb kereső

tevékenység alapján a magyar betegségi biztosításban kötelezően biztosítottá

válik, vagy magyar nyugdíjban részesül, úgy a betegségi és anyasági pénzbeli

és természetbeni ellátások megállapításakor, amelyek a magyar jogszabályok

alapján őt megilletik, a Svájcban elismert betegsegélyező pénztárnál letöltött

biztosítási időket figyelembe veszik;

  b) az a) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozói jogosulttá válnak a

biztosított eltartott hozzátartozóit a magyar jogszabályok szerint megillető

betegségbiztosítás természetbeni szolgáltatásaira;

  c) ha egy személy, akire az a) vagy b) pontok nem alkalmazhatók, és aki

lakhelyét Svájcból Magyarországra helyezi át, jogosult arra, hogy az illetékes

magyar egészségbiztosítási pénztárral a Magyarországon nem biztosított

magyar állampolgárral azonos feltételek mellett megállapodást kössön, és a

magyar jogszabályok szerinti járulékfizetés ellenében igényjogosultságot

szerezzen egészségügyi szolgáltatásokra;

  d) a c) pontban említett személyek az ott meghatározott feltételekkel

megállapodást köthetnek az általuk eltartott közeli hozzátartozóik részére

történő egészségügyi szolgáltatások nyújtására.

                                        II. Fejezet

                             Rokkantság, öregség és halál

                          A) A svájci jogszabályok alkalmazása

                                          13. Cikk

  (1) Azok a magyar állampolgárok, akik a rokkantság bekövetkeztekor a svájci

öregségi, a hátramaradt hozzátartozói és a rokkantsági biztosítás

járulékfizetési kötelezettsége alá tartoznak, beilleszkedési támogatásban

részesülnek mindaddig, amíg Svájcban tartózkodnak. A 14. Cikk a) pontja

értelemszerűen alkalmazandó.


  (2) Azok a magyar állampolgárok, akik a rokkantság bekövetkeztekor nem

tartoztak a svájci öregségi, a hátramaradt hozzátartozói és a rokkantsági

biztosítás szerinti járulékfizetési kötelezettség alá, de ott vannak biztosítva,

beilleszkedési támogatásban részesülnek mindaddig, amíg svájci lakhellyel

rendelkeznek, ha közvetlen a rokkantság bekövetkezte előtt, megszakítás

nélkül legalább egy éven keresztül Svájcban laktak. A kiskorú gyermekeket

ezen túlmenően akkor is megilleti az ilyen intézkedésekre való jogosultság, ha

Svájcban lakhellyel rendelkeznek és ott vagy rokkantként születtek, vagy

születésük óta megszakítás nélkül ott laktak.

  (3) Azok a Svájcban lakó magyar állampolgárok, akik Svájcot három hónapot

meg nem haladó időtartamra elhagyják, a (2) bekezdés szerinti lakójellegű

tartózkodásukat Svájcban nem szakítják meg.

  (4) Azok a gyermekek, akik Magyarországon rokkantan születtek, és akiknek

anyja a születést megelőzően összesen legfeljebb két hónapon keresztül

tartózkodott Magyarországon, azonos jogállásúak a Svájcban rokkantan

született gyermekekkel. A svájci rokkantsági biztosító a gyermek születési

fogyatékossága esetén a szülést követő első három hónapban Magyarországon

keletkező költségeket olyan mértékben vállalja át, amely mértékben az ilyen

szolgáltatásokat Svájcban kellett volna nyújtania.

  (5) A (4) bekezdésben foglaltak a Szerződő Felek területén kívül született

gyermekekre értelemszerűen alkalmazhatók; a svájci rokkantsági biztosító

ilyen esetben csak akkor vállalja át a külföldön nyújtott ellátások költségeit, ha

azokat ott a gyermek egészségi állapota miatt sürgősen biztosítani szükséges.

                                          14. Cikk

  A rokkantbiztosításról szóló svájci jogszabályok alapján járó rendes

nyugdíjra vonatkozó igényjogosultság megszerzésénél ezen jogszabályok

értelmében biztosítottnak minősülnek,

  a) azok a magyar állampolgárok, akik kereső tevékenységüket Svájcban

baleset vagy betegség következtében kénytelenek feladni, akiknek

rokkantságát azonban ebben az országban állapítják meg, a rokkantságot

okozó munka megszakításának időpontjától számított egy évig; ezek a

személyek továbbra is kötelesek járulékot fizetni az öregségi, hátramaradt

hozzátartozói és rokkantsági biztosítónak, mintha lakhelyük Svájcban lenne;

  b) azok a magyar állampolgárok, akik kereső tevékenységük feladása után a

svájci rokkantsági biztosítás beilleszkedési támogatásában részesülnek; a

svájci öregségi, hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági biztosítóval

szemben járulékfizetési kötelezettségük áll fenn;

  c) azok a magyar állampolgárok, akikre az a) és b) pontokban foglaltak nem

alkalmazhatók, és akik a biztosítási esemény időpontjában

  ca) a magyar öregségi, hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági

biztosításban biztosítottak, vagy

  cb) a magyar jogszabályok szerint rokkantsági vagy öregségi nyugdíjat

kapnak, vagy erre jogosultak, vagy

  cc) a magyar betegségi biztosításban természetbeni és/vagy pénzbeli

ellátásokra biztosítottak.

                                          15. Cikk


  (1) Azok a magyar állampolgárok vagy hátramaradt hozzátartozóik, akik nem

Svájcban laknak, és a svájci öregségi és hátramaradt hozzátartozói biztosítás

rendes résznyugdíjára jogosultak, amelynek összege a megfelelő rendes teljes

nyugdíj legfeljebb 10%-át teszi ki, a résznyugdíj helyett egyszeri, a nyugdíj

készpénzértékének megfelelő végkielégítést kapnak. Azok a magyar

állampolgárok vagy hátramaradt hozzátartozóik, akik ilyen résznyugdíjban

részesültek, és véglegesen elhagyják Svájcot, szintén végkielégítést kapnak,

amely a kiutazás időpontjában a nyugdíj készpénzértékének felel meg.

  (2) Amennyiben a rendes résznyugdíj összege meghaladja a megfelelő

rendes teljes nyugdíj 10%-át, de annak legfeljebb 20%-át teszi ki, úgy azok a

magyar állampolgárok vagy hátramaradt hozzátartozóik, akik nem Svájcban

laknak vagy Svájcot véglegesen elhagyják, választhatnak a nyugdíj folyósítása

vagy a végkielégítés között. Ezt a döntést a nyugdíjmegállapítási eljárás során

kell meghozni, amennyiben a jogosult személyek a biztosítási esemény

bekövetkeztekor Svájcon kívül tartózkodnak, vagy az ország elhagyásakor, ha

ők Svájcban már nyugdíjban részesültek.

  (3) A végkielégítés svájci biztosító általi kifizetését követően e biztosítóval

szemben az addig befizetett járulékokból eredő igények nem érvényesíthetők.

  (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak értelemszerűen alkalmazandók a svájci

rokkantsági biztosító által folyósított rendes nyugdíjra, ha a nyugdíjra jogosult

személy 55. életévét betöltötte és az ő esetében már nem tervezik a

rokkantsági feltételek felülvizsgálatát.

                                          16. Cikk

  (1) A magyar állampolgárok a svájci állampolgárokkal azonos feltételek

mellett jogosultak a svájci öregségi, hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági

biztosítás rendkívüli nyugdíjaira, amennyiben a nyugdíjigénylés időpontját

közvetlenül megelőzően:

  a) öregségi nyugdíj esetén legalább tíz évig,

  b) rokkantsági nyugdíj, hátramaradt hozzátartozói nyugdíj vagy ezen

ellátások egyikét felváltó öregségi nyugdíj esetén legalább öt évig

megszakítás nélkül Svájcban laktak.

  (2) Az ottlakás időtartama az (1) bekezdés szerint akkor tekinthető

megszakítás nélkülinek, ha Svájcot naptári évenként három hónapot meg nem

haladó időtartamra hagyják el. Kivételes esetekben a három hónapos határidő

meghosszabbítható. Az ott-tartózkodás időtartamába nem számít bele a

magyar állampolgároknak az a svájci tartózkodása, amely alatt a svájci

öregségi, a hátramaradt hozzátartozói és a rokkantsági biztosítási

kötelezettség alól mentesítve voltak.

                         B) A magyar jogszabályok alkalmazása

                                          17. Cikk


  (1) Ha az Egyezmény eltérően nem rendelkezik, a magyar teherviselő, amely

a nyugdíj megállapításában illetékes, az öregségi, a rokkantsági vagy a

baleseti nyugdíjra való igényjogosultságot a reá vonatkozó jogszabályok

szerint bírálja el. Ha az e jogszabályok szerint megszerzett biztosítási idők

nem elegendőek a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez, úgy a svájci öregségi,

hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági biztosításba beszámítható

biztosítási időket a magyar biztosítási időkkel egybeszámítják, amennyiben ez

utóbbi legalább egy évet tesz ki.

  (2) Az öregségi, a rokkantsági vagy a baleseti nyugdíj mértékét a magyar

jogszabályok szerint kizárólag a magyar biztosítási idők figyelembevételével

állapítják meg. Ha az igénylő csak a mindkét Szerződő Fél területén

megszerzett biztosítási idők összeszámításával szerez nyugdíjjogosultságot,

úgy a nyugdíjat a magyar biztosítási idő arányában számítják ki.

  (3) Az (1) bekezdés második mondatát és a (2) bekezdést megfelelően kell

alkalmazni a hátramaradt hozzátartozók nyugdíjának megállapításánál.

  (4) A magyar teherviselő a harmadik államban lakó jogosult személyek

részére a nyugellátást a külföldön lakó személyek nyugdíjfolyósítására

vonatkozó magyar jogszabályok szerint folyósítja.

                                          IV. Rész

                               VEGYES RENDELKEZÉSEK

                                          18. Cikk

  Az illetékes hatóságok

  a) megállapodnak a jelen Egyezmény alkalmazásához szükséges végrehajtási

rendelkezésekről;

  b) tájékoztatják egymást jogszabály-módosításaikról;

  c) összekötő szerveket jelölnek ki a Szerződő Felek teherviselői közötti

kapcsolattartás megkönnyítésére.

                                          19. Cikk

  (1) A Szerződő Felek hatóságai, bíróságai és teherviselői ugyanúgy

segítséget nyújtanak egymásnak jelen Egyezmény végrehajtásánál, mint saját

jogszabályaik alkalmazásánál. E segítség az orvosi vizsgálatok kivételével

térítésmentes.

  (2) A rokkantság fokának megállapításához mindkét Szerződő Fél

teherviselői figyelembe vehetik a másik Szerződő Fél teherviselője által

szolgáltatott információkat és orvosi véleményeket. Jogukban áll a biztosított

személyt egy általuk választott orvossal megvizsgáltatni.

                                          20. Cikk

  (1) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint előírt illeték és adó alóli

mentesítés és kedvezmény, amely az ezen jogszabályok értelmében

benyújtandó okiratokra és okmányokra vonatkozik, azokra a megfelelő

okiratokra és okmányokra is kiterjed, amelyeket a másik Szerződő Fél

jogszabályai szerint kell benyújtani.


  (2) Mindkét Szerződő Fél illetékes hatóságai és teherviselői lemondanak

azon okiratok és okmányok diplomáciai vagy konzuli hitelesítéséről, amelyeket

a jelen Egyezmény alkalmazása során kell benyújtani.

                                          21. Cikk

  (1) Az egyik Szerződő Fél hatóságai, bíróságai és teherviselői nem

utasíthatnak vissza beadványokat vagy egyéb okiratot nyelvi okokra való

hivatkozással, ha azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén vagy angol

nyelven kerültek megfogalmazásra.

  (2) Jelen Egyezmény alkalmazása során a Szerződő Felek hatóságai,

bíróságai és teherviselői egymással és az érintett személyekkel vagy azok

képviselőivel közvetlenül vagy összekötő szerveken keresztül saját hivatalos

nyelvükön vagy angol nyelven érintkezhetnek.

                                          22. Cikk

  Azokat a kérvényeket, nyilatkozatokat és jogorvoslati kérelmeket, amelyeket

az egyik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása során meghatározott

határidőn belül kell benyújtani ezen Szerződő Fél közigazgatási hatóságánál,

bíróságánál vagy társadalombiztosítási teherviselőjénél, határidőn belül

benyújtottnak kell tekinteni akkor is, ha azokat a másik Szerződő Fél

megfelelő hatóságánál, megfelelő bíróságánál vagy teherviselőjénél ugyanezen

határidőn belül nyújtják be. Ilyen esetekben az érintett szerv feljegyzi a

benyújtott iratra a beérkezés időpontját, és azt közvetlenül vagy az összekötő

szerveken keresztül továbbítja az első Szerződő Fél illetékes szervéhez.

                                          23. Cikk

  (1) Azoknak a teherviselőknek, akiknek jelen Egyezmény alapján ellátásokat

kell nyújtaniuk, ezt a kötelezettségüket saját országuk pénznemében történő

kifizetéssel teljesítik.

  (2) Ha az egyik teherviselő a másik Szerződő Fél teherviselője részére

kifizetéseket köteles teljesíteni, úgy ezeket a másik Szerződő Fél

pénznemében kell megtenni, feltéve, hogy a másik Szerződő Fél pénzneme

konvertibilis. Ellenkező esetben egy másik, konvertibilis valutában

teljesítendők ezek a kifizetések.

  (3) Ha az egyik Szerződő Fél rendelkezéseket hoz a devizaforgalom

korlátozására, a Szerződő Felek haladéktalanul intézkedéseket hoznak annak

érdekében, hogy biztosíthassák jelen Egyezmény rendelkezései szerint

mindkét részről járó összegek átutalását.

  (4) Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárai, akik a másik Szerződő Fél

területén tartózkodnak, korlátlan lehetőséget élveznek önkéntes biztosítás

kötésére a hazájuk öregségi, hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági

biztosításra vonatkozó jogszabályainak megfelelően, különösen e biztosítónak

történő járulékfizetésre, valamint az utóbbival megszerzett nyugdíjak

folyósítására.

                                          24. Cikk


   (1) Ha egy személy, akinek az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint

ellátások járnak egy olyan kárért, amely a másik Szerződő Fél területén

következett be, és amelynek jogszabályai szerint kártérítési igény áll fenn

harmadik személlyel szemben, úgy ez a kártérítési igény az első Szerződő Fél

ellátások nyújtására köteles teherviselőjére a reá vonatkozó jogszabályok

szerint száll át, amit a második Szerződő Fél elismer.

   (2) Ha az (1) bekezdés alkalmazása során mindkét Szerződő Fél

teherviselőjének ugyanazon káreset alapján teljesített ellátások okán van

kártérítési igénye, erre ők egyetemlegesen jogosultak. A teherviselők egymás

között az általuk teljesítendő ellátások arányában kiegyenlítésre kötelesek.

                                          25. Cikk

   (1) A jelen Egyezmény végrehajtásából eredő nehézségeket a Szerződő Felek

illetékes hatóságai kölcsönös egyetértésben rendezik.

   (2) Ha ily módon nem találnak megoldást, a vitás esetet választott bíróság

elé terjesztik, amely arról a jelen Egyezmény értelmében és szellemében

köteles dönteni. A Szerződő Felek közös megegyezéssel állapítják meg e

bíróság összetételét és eljárását.

                                          V. Rész

                       ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

                                          26. Cikk

   (1) Jelen Egyezmény a hatálybalépése előtt bekövetkezett biztosítási

eseményekre is alkalmazandó.

   (2) Jelen Egyezmény nem alapoz meg semmilyen ellátásra való

igényjogosultságot a hatálybalépése előtti időszakra vonatkozóan.

   (3) Az ellátásra való igényjogosultság jelen Egyezmény alapján történő

elbírálásánál figyelembe kell venni a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt

megszerzett biztosítási időket is.

   (4) Jelen Egyezmény nem vonatkozik azokra az igényekre, amelyeket a

járulék visszatérítésével megváltottak.

                                          27. Cikk

   (1) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt hozott határozatok nem

akadályozzák az Egyezmény alkalmazását.

   (2) Azon személyek igényjogosultságát, akiknek nyugdíját jelen Egyezmény

hatálybalépése előtt állapítottak meg, kérésükre a jelen Egyezmény alapján

újból elbírálják. Az újbóli megállapítás történhet hivatalból is. Az újbóli

megállapítás semmiképpen nem vezethet a jogosultak addigi ellátásainak

csökkentéséhez.

   (3) A svájci öregségi, hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági biztosítás

ellátásaira vonatkozó azon igények, amelyeket a magyar állampolgárok vagy

hátramaradt hozzátartozóik menekültként vagy hontalanként, vagy azok

hátramaradt hozzátartozójaként szereztek meg, az 5. Cikk megfelelő

alkalmazásával továbbra is fennmaradnak.


                                          28. Cikk

  Azon igényekre vonatkozóan, amelyeket korábbi biztosítási események

alapján a 27. Cikk (2) bekezdése szerint érvényesítenek, a Szerződő Felek

jogszabályai szerinti igényérvényesítési és elévülési határidők legkorábban a

jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjától kezdődnek.

                                          29. Cikk

  (1) Jelen Egyezményt ratifikálni kell; a megerősítő okiratokat a lehető

leghamarabb Budapesten kicserélik.

  (2) Jelen Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélése hónapját követő

második hónap első napján lép hatályba.

                                          30. Cikk

  (1) Jelen Egyezményt hatálybalépésétől számított egyéves időtartamra kötik.

Jelen Egyezmény hatálya évente hallgatólagosan meghosszabbodik, ha az

egyik Szerződő Fél azt három hónappal az éves határidő letelte előtt nem

mondja fel.

  (2) Az Egyezmény felmondása esetén az addig megszerzett ellátási igényekre

vonatkozó rendelkezések továbbra is érvényben maradnak. A jelen Egyezmény

rendelkezései alapján megszerzett várományok a Szerződő Felek közötti

megállapodással kerülnek rendezésre.

  Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai jelen Egyezményt

aláírták és pecsétjükkel ellátták.

  Készült Bernben, 1996. június 4-én, két eredeti példányban, magyar és

német nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.

                                        (Aláírások)”


3. § 

E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1998. január 1-től kell alkalmazni.


INDOKOLÁS



A Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között a szociális biztonság egyes területeire az európai normáknak megfelelő egyezmény létrehozása volt indokolt. Az Egyezmény a szociális biztonság, elsősorban a nyugellátások területén szabályozza és ezzel feloldja azon Svájcban élő magyar származású személyek problémáját, akik Magyarországra kívánnak visszatelepülni és nyugdíjuk Magyarországra történő átutalásához nem rendelkeznek a svájci belső jogszabályok szerinti feltételekkel. A svájci öregségi és hátramaradt hozzátartozói, valamint a rokkantsági biztosítás nyugellátásai külföldre történő átutalásával kapcsolatos svájci belső szabályozás ugyanis megszorításokat tartalmaz.

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed a két ország állampolgáraira, valamint állampolgárságra való tekintet nélkül ezek igényjogosult családtagjaira és hátramaradt hozzátartozóira, továbbá a két ország területén tartózkodó menekültekre és hontalanokra, valamint azok családtagjaira és hátramaradt hozzátartozóira.

A tárgyi hatály azokra az ellátásokra vonatkozik, amelyeket Svájcban az öregségi és hátramaradt hozzátartozói biztosítás (AHV) és a rokkantsági biztosítás (IV) keretében, Magyarországon pedig az egységes társadalombiztosítási törvény által szabályozott öregségi, rokkantsági, hozzátartozói és baleseti ellátásként nyújtanak a jogosultaknak.

Az Egyezmény szerint mindkét fél a saját állampolgáraival azonos elbánást biztosít a másik ország állampolgárai részére. Ennek következtében a Svájcban munkát vállaló vagy ott lakó magyar állampolgárok ugyanazon feltételek mellett szereznek jogosultságot az AHV és IV ellátásaira, mint a svájci állampolgárok. Ezenkívül jogosultságot szerezhetnek a két svájci rendszer által nyújtott, nem járulékfizetésen alapuló kiegészítő ellátásokra is.

A nyugellátásokra való jogosultság megállapításánál a két ország biztosítási rendszereiben töltött jogszerző idők összeszámítására nyílik lehetőség. A nyugellátásokat a jogosultság fennállása esetén mindkét szerződő fél illetékes szerve a saját területén szerzett biztosítási (szolgálati) idők alapján a saját jogszabályai szerint, és annak mértékéig állapítja meg és folyósítja a jogosultaknak. Az érintett személyi kör egy része jelenleg is ellátásban részesül a Magyarországon megszerzett szolgálati idő alapján.

Az Egyezmény előírja a fentiek szerint megállapított ellátásoknak a másik szerződő fél területén lakó jogosult részére történő átutalást. Ennek következtében a Magyarországra visszatelepülő, svájci állampolgársággal nem rendelkező állampolgárok részére is tovább folyósítják (átutalják) a Svájcban megszerzett nyugellátásukat. Ez mintegy 4500 Svájcban élő, csak magyar állampolgársággal bíró személyt hozhat kedvezőbb helyzetbe.

Részletesen szabályozásra kerül az is, hogy az egyik szerződő fél állampolgára, a másik szerződő fél területén fennálló munkaviszonya, vagy állandó tartózkodása esetén milyen feltételekkel csatlakozhat a másik ország betegségi, illetve egészségbiztosítási rendszeréhez.

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között a szociális biztonságról szóló, 1996. június 4-én, Bernben aláírt Egyezményt az 50/1997. (V. 14.) OGY határozattal megerősítette. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet 13.§ (1) bekezdése értelmében az Országgyűlés által megerősített nemzetközi szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni

Az OGY határozatban foglaltaknak megfelelően a köztársasági elnök a megerősítő okiratot kiállította; a külügyminiszter a megerősítésről diplomáciai úton tájékoztatta a  Svájci Államszövetséget, és ennek megfelelően 1997. november 6-án a megerősítő okiratok Budapesten kicserélésre kerültek."
