﻿"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5358. számú
törvényjavaslat

1998. évi ..... törvény
az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről

1. §

Az Országgyűlés az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított és 1995. január 1-én hatályba lépett, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezményt és mellékleteit (a továbbiakban: \" Egyezmény \") e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló nyilatkozat letétbe helyezése 1994. december 29-én megtörtént, ennek alapján az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1995. január 1-én lépett hatályba. )


2. §

Az Egyezmény magyar nyelvű fordítása a következő:


„A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény

Az Egyezményben részt vevő Felek

elismerve, hogy kereskedelmi és gazdasági törekvéseik terén kapcsolataikat

az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatottság és a reáljövedelem és

valós kereslet nagy és kitartóan növekvő volumenének biztosítása, az áruk és

szolgáltatások előállításának és kereskedelmének növelése érdekében kell

alakítaniuk, miközben lehetővé teszik a világ erőforrásainak optimális

használatát összhangban a fenntartható fejlődés céljával, kívánva mind a

környezet védelmét és megóvását, mind az ezt szolgáló eszközök erősítését oly

módon, ami megfelel igényeiknek és aggályaiknak a gazdasági fejlődés

különböző szintjein,

elismerve továbbá, hogy pozitív erőfeszítésekre van szükség annak

érdekében, hogy biztosítsák a fejlődő és különösen a legkevésbé fejlett

országok számára, hogy gazdasági fejlődésük szükségleteihez mérten

részesülhessenek a nemzetközi kereskedelem növekedéséből,

  kívánva, hogy e célokhoz kölcsönös és kölcsönösen előnyös, a vámok és más

kereskedelmi akadályok lényeges csökkentésére és a nemzetközi kereskedelmi

kapcsolatokban            meglévő          hátrányosan           megkülönböztető   elbánás

felszámolására irányuló megállapodások megkötésével hozzájáruljanak,

  eltökélten azért, hogy egy integrált, életképesebb és tartósabb multilaterális

kereskedelmi rendszert fejlesszenek ki, felölelve az Általános Vám- és

Kereskedelmi Egyezményt, a korábbi kereskedelem liberalizálási erőfeszítések

eredményeit és a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguayi Fordulója

összes eredményét,

  elhatározva, hogy a multilaterális kereskedelmi rendszer alapelveit

megőrzik, és alapvető céljainak megvalósulását elősegítik

a következőkben állapodnak meg:

  


                                            I. Cikk

                                  A Szervezet létrehozása

  A Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) ezennel létrejön.

                                           II. Cikk

                                      A WTO hatálya

  1. A WTO közös intézményi keretet nyújt a Tagjai közötti kereskedelmi

kapcsolatok alakítására, a jelen Egyezmény Mellékleteiben szereplő

megállapodásokkal és kapcsolódó jogi szabályozásokkal összefüggő ügyekben.

  2. Az 1., 2. és 3. Mellékletekben szereplő megállapodások és kapcsolódó jogi

szabályozások (a továbbiakban: Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások)

a jelen Egyezmény szerves részét alkotják, minden Tagra nézve kötelezőek.

  3. A 4. Mellékletben szereplő megállapodások és kapcsolódó jogi

szabályozások (a továbbiakban: Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások)

ugyancsak részei a jelen Egyezménynek az azokat elfogadó Tagok számára, és

azokra kötelezőek. A Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások nem

teremtenek sem jogot, sem kötelezettséget olyan Tagok számára, akik azokat

nem fogadták el.

  4. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény 1994, ahogyan azt az 1. A)

Melléklet meghatározza (a továbbiakban: GATT 1994) jogilag különböző az

1947. október 30-i keltű, az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és

Foglalkoztatási Konferenciája Előkészítő Bizottságának Második Ülésszakát

befejezően elfogadott Záróokmányhoz mellékelt, a későbbiekben kiigazított,

kiegészített vagy módosított Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménytől (a

továbbiakban: GATT 1947).

                                          III. Cikk

                                      A WTO funkciói

  1. A WTO a jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi

Megállapodások végrehajtását, igazgatását és működését segíti elő, céljaikat

előmozdítja, valamint keretet ad a Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások

végrehajtásához, igazgatásához és működéséhez.

  2. A WTO tárgyalási fórumot nyújt Tagjai számára multilaterális

kereskedelmi kapcsolataikat illetően olyan ügyekben, amelyekkel a jelen

Egyezmény Mellékleteiben szereplő megállapodások foglalkoznak. A WTO

szintén fórumot biztosíthat a Tagjai közötti további tárgyalásokra

multilaterális kereskedelmi kapcsolataikat illetően és keretet nyújthat az ilyen

tárgyalások eredményeinek végrehajtásához, ha a Miniszteri Konferencia így

határoz.

  3. A WTO működteti a Vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló

Egyetértést (a továbbiakban: Vitarendezési Egyetértés vagy DSU), amit a jelen

Egyezmény 2. Melléklete tartalmaz.


  4. A WTO működteti a Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Mechanizmust

(a továbbiakban: TPRM), amit a jelen Egyezmény 3. Melléklete tartalmaz.

  5. Annak érdekében, hogy a globális gazdaságpolitika alakításában nagyobb

összhang valósuljon meg, a WTO megfelelő módon együttműködik a

Nemzetközi Valutaalappal és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal,

valamint a hozzájuk tartozó szervezetekkel.

                                          IV. Cikk

                                     A WTO struktúrája

  1. Az összes Tag képviselőiből álló Miniszteri Konferencia létesül, amely

legalább kétévente egyszer ülésezik. A Miniszteri Konferencia ellátja a WTO

funkcióit és intézkedéseket hoz ezzel kapcsolatban. A Miniszteri Konferencia

jogosult bármely Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás alá tartozó

valamennyi ügyben döntést hozni, ha ezt egy Tag igényli, összhangban a jelen

Egyezmény és az érintett Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás különös

döntéshozatali követelményeivel.

  2. Az összes Tag képviselőiből álló Általános Tanács létesül, amely szükség

szerint ülésezik. A Miniszteri Konferencia ülései közötti időszakokban annak

funkcióit az Általános Tanács gyakorolja. Az Általános Tanács emellett

gyakorolja a jelen Egyezményben ráruházott funkciókat is. Az Általános

Tanács kialakítja eljárási szabályait és jóváhagyja a 7. bekezdésben említett

Bizottságok eljárási szabályait.

  3. Az Általános Tanács szükség szerint ül össze, hogy ellássa a Vitarendezési

Egyetértésben hivatkozott Vitarendezési Testület feladatait. A Vitarendezési

Testületnek külön elnöke lehet,                  aki megállapíthatja a feladatok

végrehajtásához szükségesnek ítélt eljárási szabályokat.

  4. Az Általános Tanács szükség szerint ül össze, hogy ellássa a TPRM-ben

hivatkozott Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Testület feladatait. A

Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Bizottságnak külön elnöke lehet, aki

megállapíthatja a feladatok végrehajtásához szükségesnek ítélt eljárási

szabályokat.

  5. Létrejön az Árukereskedelmi Tanács, a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács

és a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzataival foglalkozó Tanács (a

továbbiakban: TRIPS Tanács), amelyek az Általános Tanács általános

irányítása alatt működnek. Az Árukereskedelmi Tanács felügyeli az 1. A)

Mellékletben         szereplő      Multilaterális     Kereskedelmi       Megállapodások

működését. A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács felügyeli a Szolgáltatások

Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény (a továbbiakban: GATS)

működését. A TRIPS Tanács felügyeli a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi

Vonzatairól szóló Megállapodás (a továbbiakban: TRIPS Megállapodás)

működését. Ezek a Tanácsok ellátják azon funkciókat, amelyeket a vonatkozó

egyezmények és az Általános Tanács részükre meghatároznak. Eljárási

szabályaikat az Általános Tanács jóváhagyásával alakítják ki. A Tanácsokban

való részvétel minden Tag képviselője előtt nyitva áll. A Tanácsok szükség

szerint üléseznek feladataik ellátása érdekében.

  6. Az Árukereskedelmi Tanács, a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács és a

TRIPS Tanács szükség szerint alárendelt szerveket létesít. Ezek az alárendelt

szervek eljárási szabályaikat az illetékes Tanácsok jóváhagyásával alakítják ki.


  7. A Miniszteri Konferencia létrehoz egy Kereskedelmi és Fejlesztési

Bizottságot, egy Fizetési Mérleg Korlátozások Bizottságot és egy

Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottságot, amelyek ellátják a jelen

Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban számukra

meghatározott feladatokat és az Általános Tanács által rájuk ruházott bármely

további funkciót. A Miniszteri Konferencia a megfelelőnek tartott funkciókkal

további ilyen Bizottságokat is létrehozhat. Feladatai részeként a Kereskedelmi

és Fejlesztési Bizottság időszakonként áttekinti a Multilaterális Kereskedelmi

Megállapodások legkevésbé fejlett fejlődő országok javát szolgáló előírásait és

jelentést tesz az Általános Tanácsnak megfelelő intézkedésre. A részvétel e

Bizottságokban nyitva áll minden Tag képviselői számára.

  8. A Többoldalú Kereskedelmi Megállapodásokban hivatkozott testületek

ellátják a Megállapodásokban számukra előírt feladatokat és a WTO

intézményi keretein belül tevékenykednek. E testületek rendszeresen

tájékoztatják az Általános Tanácsot tevékenységükről.

                                          V. Cikk

                             Kapcsolatok más szervezetekkel

  1. Az Általános Tanács megfelelő megegyezéseket hoz létre a hatékony

együttműködésre más olyan kormányközi szervezetekkel, amelyek feladatai

kapcsolatosak a WTO feladataival.

  2. Az Általános Tanács megfelelő megegyezéseket hozhat létre konzultációra

és együttműködésre olyan nem-kormányzati szervezetekkel, amelyek a

WTO-val kapcsolatos ügyekben érdekeltek.

                                          VI. Cikk

                                        A Titkárság

  1. Létrejön a WTO Titkársága (a továbbiakban: Titkárság), amit a

Vezérigazgató vezet.

  2. A Miniszteri Konferencia kinevezi a Vezérigazgatót és elfogadja a

Vezérigazgató jogkörét, kötelezettségeit, szolgálati feltételeit és hivatali idejét

meghatározó előírásokat.

  3. A Vezérigazgató kinevezi a Titkárság személyzetének tagjait és

meghatározza feladataikat és szolgálati feltételeiket, összhangban a Miniszteri

Konferencia által elfogadott előírásokkal.

  4. A Vezérigazgató és a Titkárság személyzetének felelőssége kizárólagosan

nemzetközi jellegű. Feladataik ellátása során a Vezérigazgató és a Titkárság

személyzete nem kérhet és nem fogadhat el utasítást egyetlen kormánytól

sem, illetve a WTO-n kívüli egyetlen más hatóságtól sem. Tartózkodniuk kell

bármely tevékenységtől, ami hátrányosan érintheti nemzetközi tisztviselői

pozíciójukat. A WTO Tagjai tiszteletben tartják a Vezérigazgató és a Titkárság

személyzete felelősségének nemzetközi jellegét, és nem kívánják befolyásolni

őket feladataik ellátásában.

                                         VII. Cikk


                              Költségvetés és hozzájárulások

  1. A Vezérigazgató a Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottság elé

terjeszti a WTO éves költségvetési tervét és pénzügyi beszámolóját. A

Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottság megvizsgálja a Vezérigazgató

által előterjesztett éves költségvetési tervet és pénzügyi beszámolót, és

ajánlást tesz ezekre vonatkozóan az Általános Tanácsnak. Az éves

költségvetési tervet az Általános Tanács hagyja jóvá.

  2. A Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottság pénzügyi szabályokat

javasol az Általános Tanácsnak, amelyek előírásokat tartalmaznak,

meghatározva:

  a) a hozzájárulások mértékét, a WTO kiadásait felosztva a Tagok között; és

  b) a hátralékban levő Tagokkal szemben teendő intézkedéseket.

  A pénzügyi szabályokat, amilyen mértékben alkalmazható, a GATT 1947

szabályaira és gyakorlatára kell alapozni.

  3. Az Általános Tanács a pénzügyi szabályokat és az éves költségvetési tervet

a WTO Tagok több mint felét jelentő kétharmados többséggel fogadja el.

  4. Minden Tag késedelem nélkül befizeti hozzájárulását a WTO-nak a WTO

kiadásaiban való részesedése szerint, összhangban az Általános Tanács által

elfogadott pénzügyi szabályokkal.

                                         VIII. Cikk

                                     A WTO jogállása

  1. A WTO jogi személy és minden egyes Tag olyan jogképességgel ruházza

fel, amely szükséges lehet feladatai ellátásához.

  2. A WTO számára minden egyes Tag olyan előjogokat és mentességeket

biztosít, amelyek szükségesek feladatai ellátásához.

  3. A WTO tisztviselőinek és a Tagok képviselőinek a Tagok hasonlóan olyan

előjogokat és mentességeket nyújtanak, amelyek szükségesek a WTO-val

kapcsolatos feladataik független ellátásához.

  4. Egy Tag által a WTO, annak tisztviselői és Tagjainak képviselői részére

nyújtandó előjogok és mentességek hasonlóak azon előjogokhoz és

mentességekhez, amelyeket az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1947.

november 21-én jóváhagyott, a Szakosított Szervezetek Előjogairól és

Mentességeiről szóló Konvenció tartalmaz.

  5. A WTO székhely megállapodást köthet.

                                          IX. Cikk

                                      Döntéshozatal


                                                                                                     1. A WTO folytatja a GATT 1947 alatt követett konszenzuson alapuló

döntéshozatali gyakorlatot1. Más rendelkezés hiányában, ha egy döntést nem

lehet konszenzussal meghozni, az ügyet szavazással kell eldönteni. A

Miniszteri Konferencia és az Általános Tanács ülésein a WTO minden egyes

Tagja egy szavazattal rendelkezik. Ahol az Európai Közösségek gyakorolja

szavazati jogát, annyi számú szavazata van, amennyi azon tagállamainak2

száma, amelyek a WTO Tagjai. A Miniszteri Konferencia és az Általános

Tanács döntéseit a leadott szavazatok többségével hozza, ha a jelen

Egyezmény vagy az érintett Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás3 más

előírást nem tartalmaz.

  2. A Miniszteri Konferencia és az Általános Tanács kizárólagosan jogosult a

jelen Egyezmény, illetve a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások

értelmezéseit elfogadni. Az 1. Mellékletben szereplő Multilaterális

Kereskedelmi Megállapodások értelmezése esetében ezt a jogkört az adott

Egyezményt felügyelő Tanács ajánlása alapján kell gyakorolni. Az értelmezést

elfogadó döntést a Tagok háromnegyedes többségével kell meghozni. Ezt a

bekezdést nem lehet olyan módon alkalmazni, hogy aláássa a X. Cikk

kiegészítésekkel foglalkozó előírásait.

  3. Kivételes körülmények között a Miniszteri Konferencia elhatározhatja,

hogy felmentést ad egy Tagot a jelen Egyezmény vagy bármely Multilaterális

Kereskedelmi Megállapodás szerint terhelő kötelezettség alól, feltéve, hogy az

ilyen döntést a Tagok háromnegyedes többségével hozzák4, kivéve, ha a jelen

bekezdés másként rendelkezik.

  a) A jelen Egyezményt érintő felmentési kérelmet a Miniszteri Konferencia

elé kell terjeszteni megfontolásra a konszenzuson alapuló döntéshozatal

gyakorlatának megfelelően. A kérés tanulmányozására a Miniszteri

Konferencia egy 90 napot meg nem haladó időszakot határoz meg.

Amennyiben az időszak során nem sikerül konszenzust elérni, a felmentés

megadásáról szóló döntés a Tagok háromnegyedes többségével hozható.

  b) Az 1. A) vagy 1. B) vagy 1. C) Mellékletekben szereplő Multilaterális

Kereskedelmi Megállapodásokat és ezek mellékleteit érintő felmentési

kérelmeket először az Árukereskedelmi Tanács, a Szolgáltatás-kereskedelmi

Tanács vagy a TRIPS Tanács elé kell vinni 90 napot meg nem haladó időszak

alatti megfontolásra. Az időszak végén az érintett Tanács jelentést tesz a

Miniszteri Konferenciának.

   1  Az érintett szerv által az állásfoglalásra elé terjesztett ügyben hozott döntés konszenzus alapján

      állónak tekintett, ha az ülésen a döntéshozatalkor jelen levő Tagok egyike sem ellenzi formálisan a

      javasolt döntést.

   2  Az Európai Közösségek és tagállamai szavazatainak száma semmilyen esetben sem haladhatja meg

      az Európai Közösségek tagállamainak számát.

   3  Az Általános Tanács döntéseit, amikor a Tanácsot Vitarendezési Testületként hívják össze, csak a

      Vitarendezési Egyetértés 2. Cikkelyének 4. pontja szerinti előírásokkal összhangban hozhatja.

   4  Felmentés megadásáról szóló döntés olyan kötelezettség alól, amely átmeneti időszakhoz vagy

      fokozatos végrehajtáshoz kötött és aminek az igénylő Tag a vonatkozó időszak végéig nem tett

      eleget, csak konszenzussal hozható.


  4. A Miniszteri Konferencia felmentést megadó döntésének rögzítenie kell a

döntést indokló különleges körülményeket, a felmentés alkalmazásának

előírásait és feltételeit, valamint a felmentés megszűnésének időpontját.

Minden egy évet meghaladó időszakra nyújtott felmentést a Miniszteri

Konferenciának felül kell vizsgálnia a megadást követő egy éven belül, és

azután évente, amíg a felmentés le nem jár. A Miniszteri Konferenciának

minden felülvizsgálat során meg kell vizsgálnia, hogy a felmentést indokló

különleges körülmények léteznek-e, és a felmentéshez szabott előírások és

feltételek teljesültek-e. A Miniszteri Konferencia az éves felülvizsgálat alapján

meghosszabbíthatja, módosíthatja vagy megszüntetheti a felmentést.

  5. A Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások szerinti döntésekre, beleértve

az értelmezésekről és felmentésekről szólóakat, az adott Megállapodás

előírásai az irányadók.

                                          X. Cikk

                                       Kiegészítések

  1. A WTO bármely Tagja kezdeményezhet javaslatot a jelen Egyezmény vagy

az 1. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások

rendelkezéseinek kiegészítésére e javaslatnak a Miniszteri Konferencia elé

terjesztése útján. A IV. Cikk 5. pontjában felsorolt Tanácsok ugyancsak

javasolhatják a Miniszteri Konferenciának az 1. Mellékletben szereplő, általuk

felügyelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek

kiegészítését. Amennyiben a Miniszteri Konferencia nem határoz meg

hosszabb időszakot, a javaslat Miniszteri Konferencia elé történő hivatalos

benyújtását követő 90 napon belül a Miniszteri Konferencia minden olyan

döntésének, miszerint a javasolt kiegészítést a Tagok elé terjeszti elfogadásra,

konszenzuson kell alapulnia. Kivéve, ha a 2., 5. vagy 6. pontok rendelkezései

alkalmazandók, a döntésnek meg kell határoznia, hogy a 3. vagy 4. pont

rendelkezéseit kell-e alkalmazni. Konszenzus esetén a Miniszteri Konferencia

a javasolt kiegészítést haladéktalanul a Tagok elé terjeszti elfogadásra.

Amennyiben a meghatározott időn belül a Miniszteri Konferencia ülésén nem

születik konszenzus, a Miniszteri Konferencia a Tagok kétharmados

többségével határoz arról, hogy a javasolt kiegészítést a Tagok elé terjessze-e

elfogadásra. Kivéve a 2., 5. és 6. pontokban rögzítetteket, a javasolt

kiegészítésre a 3. pont rendelkezései vonatkoznak, kivéve, ha a Miniszteri

Konferencia a Tagok háromnegyedes többségével úgy határoz, hogy a 4. pont

rendelkezéseit kell alkalmazni.

  2. A jelen cikk rendelkezéseinek és a következő Cikkek rendelkezéseinek

módosításai csak az összes Tag általi elfogadás után lépnek hatályba:

  - a jelen Egyezmény IX. Cikke;

  - a GATT 1994 I. és II. Cikke;

  - a GATS II:1. Cikke;

  - a TRIPS Megállapodás 4. Cikke.


  3. A jelen Egyezmény vagy az 1. A) és 1. C) Mellékletekben felsorolt

Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek módosításai, a

2. és 6. pontokban említetteken kívüli módosítások, amelyek olyan jellegűek,

hogy módosítják a Tagok jogait és kötelezettségeit, a Tagok kétharmadának

elfogadásával a módosítást elfogadó Tagokra nézve hatályba lépnek, majd ezt

követően minden más Tagra nézve is, amikor azok azt elfogadják. A Miniszteri

Konferencia a Tagok háromnegyedes többségével határozhat úgy, hogy a jelen

pont szerint hatályosuló bármely módosítás olyan természetű, hogy a

Miniszteri Konferencia által esetenként megállapítandó határidőig a

módosítást el nem fogadó Tagnak szabadságában áll a WTO-ból kilépni vagy

tagságát fenntartani a Miniszteri Konferencia egyetértésével.

  4. A jelen Egyezmény vagy az 1. A) és 1. C) Mellékletekben felsorolt

Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek, a 2. és 6.

pontokban említetteken kívüli módosításai, amelyek olyan jellegűek, hogy nem

változtatják meg a Tagok jogait és kötelezettségeit, a Tagok kétharmadának

elfogadásával minden Tagra nézve hatályba lépnek.

  5. A 2. pontban említettek kivételével a GATS I., II. és III. Részeinek és azok

Mellékleteinek módosításai a Tagok kétharmados elfogadásával a módosítást

elfogadó Tagokra nézve lépnek hatályba, majd ezt követően minden más Tagra

nézve is, amikor azok azt elfogadják. A Miniszteri Konferencia a Tagok

háromnegyedes többségével határozhat úgy, hogy a fenti rendelkezés szerint

hatályosuló bármely módosítás olyan természetű, hogy a Miniszteri

Konferencia által esetenként megállapítandó határidőig a módosítást el nem

fogadó Tagnak szabadságában áll a WTO-ból kilépni vagy tagságát fenntartani

a Miniszteri Konferencia egyetértésével. A GATS IV., V. és VI. Részeinek és

azok Mellékleteinek módosításai a Tagok kétharmadának elfogadásával

minden Tagra nézve hatályba lépnek.

  6. Függetlenül e cikk más rendelkezéseitől, a TRIPS Megállapodás

módosításait, ha azok teljesítik a TRIPS Megállapodás 71. Cikke 2. pontjának

követelményeit, a Miniszteri Konferencia további formális elfogadási eljárás

nélkül elfogadhatja.

  7. A jelen Egyezmény vagy az 1. Mellékletben szereplő Multilaterális

Kereskedelmi         Megállapodás        módosítását       elfogadó      Tag     a   WTO

Vezérigazgatójánál helyezi letétbe az elfogadási okiratot a Miniszteri

Konferencia által meghatározott elfogadási határidőn belül.

  8. A WTO bármely Tagja kezdeményezhet javaslatot a 2. és 3. Mellékletben

szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek

módosítására, a javaslat Miniszteri Konferencia elé terjesztése útján. A 2.

Mellékletben         szereplő        Multilaterális      Kereskedelmi       Megállapodás

módosításainak jóváhagyásáról konszenzussal döntenek és ezek a Miniszteri

Konferencia jóváhagyásával az összes Tagra nézve hatályba lépnek. A 3.

Mellékletben         szereplő        Multilaterális      Kereskedelmi       Megállapodás

módosításainak elfogadásáról szóló döntések a Miniszteri Konferencia

jóváhagyásával az összes Tagra nézve hatályba lépnek.

  9. Azon Tagok kérésére, akik egy kereskedelmi megállapodás részesei, a

Miniszteri Konferencia kizárólag konszenzussal dönthet úgy, hogy a

Megállapodást a 4. Melléklethez csatolja. Azon Tagok kérésére, akik egy

Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás részesei, a Miniszteri Konferencia

dönthet úgy, hogy az Egyezményt törli a 4. Mellékletből.

  10. Egy Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás módosításaira az adott

Megállapodás rendelkezései az irányadók.


                                          XI. Cikk

                                      Eredeti Tagság

   1. A WTO eredeti Tagjaivá válnak, akik a jelen Egyezmény hatálybalépése

napján a GATT 1947 Szerződő Felei, valamint az Európai Közösségek,

amennyiben elfogadják a jelen Egyezményt és a Multilaterális Kereskedelmi

Megállapodásokat, valamint Engedményekről és Kötelezettségvállalásokról

szóló Listáikat a GATT 1994-hez, és Specifikus Kötelezettségvállalási Listáikat

a GATS-hoz csatolják.

   2. Az Egyesült Nemzetek által legkevésbé fejlett fejlődő országnak elismert

országoktól csak olyan mértékben igénylik engedmények és kötelezettségek

vállalását, ami összhangban van egyedi fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi

szükségleteikkel vagy igazgatási és intézményes lehetőségeikkel.

                                         XII. Cikk

                                        Csatlakozás

   1. Bármely Állam vagy önálló vámterület, amely teljes autonómiával

rendelkezik külkereskedelmi kapcsolatai alakításában és a jelen Egyezmény,

illetve a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások alá tartozó más

ügyekben, csatlakozhat a jelen Egyezményhez az adott Fél és a WTO közötti

megállapodás feltételei szerint. Az ilyen csatlakozás vonatkozik a jelen

Egyezményre          és    az    ahhoz     mellékelt      Multilaterális    Kereskedelmi

Megállapodásokra.

   2. A csatlakozásról a Miniszteri Konferencia határoz. A Miniszteri

Konferencia a csatlakozás feltételeit rögzítő megállapodást a WTO Tagok

kétharmados többségével hagyja jóvá.

   3. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodáshoz való csatlakozásnál az adott

Megállapodás rendelkezései az irányadók.

                                         XIII. Cikk

 Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások nem alkalmazása meghatározott

                                       Tagok között

   1. A jelen Egyezmény és az 1. és 2. Mellékletben szereplő Multilaterális

Kereskedelmi Megállapodások nem alkalmazandók bármely Tag és bármely

más Tag között, ha a Tagok valamelyike Taggá válásakor, nem adja

egyetértését az alkalmazáshoz.

   2. A WTO eredeti Tagjai között, akik a GATT 1947 Szerződő Felei voltak, az

1. pontra csak akkor lehet hivatkozni, ha a GATT 1947 XXXV. Cikkére

korábban hivatkoztak, és az hatályos volt ezekre a Szerződő Felekre azon a

napon, amikor rájuk nézve a jelen Egyezmény hatályba lépett.

   3. Az 1. pont csak akkor alkalmazható egy Tag és egy, a XII. Cikk szerint

csatlakozott Tag között, ha az Egyezmény alkalmazásával egyet nem értő Tag

a Miniszteri Konferenciát értesítette a csatlakozás feltételeit rögzítő

megállapodás Miniszteri Konferencia általi jóváhagyását megelőzően.


  4. A Miniszteri Konferencia felülvizsgálhatja a jelen cikk működését konkrét

esetekben bármely Tag kérésére és megfelelő ajánlásokat tehet.

  5. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás nem alkalmazásánál az adott

Megállapodás előírásai az irányadók.

                                         XIV. Cikk

                     Elfogadás, hatálybalépés és letétbe helyezés

  1. A jelen Egyezmény elfogadásra nyitva áll, aláírással vagy másként, a GATT

1947 Szerződő Felei és az Európai Közösségek számára, akik jogosultak a

WTO eredeti Tagjává válni, összhangban a jelen Egyezmény XI. Cikkével. Az

elfogadás a jelen Egyezményre és az ehhez mellékelt Multilaterális

Kereskedelmi Megállapodásokra vonatkozik. A jelen Egyezmény és az ehhez

mellékelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások a Miniszterek által a

Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay-i Fordulójának eredményeit

tartalmazó Záróokmány 3. bekezdésével összhangban meghatározott napon

lépnek hatályba, és az ezt követő két éven át állnak nyitva elfogadásra,

amennyiben a Miniszterek másként nem határoznak. A jelen Egyezmény

hatálybalépését követő elfogadás az annak napja utáni 30. napon lép hatályba.

  2. A jelen Egyezményt, annak hatálybalépése után elfogadó Tagnak a

Multilaterális Kereskedelmi Egyezményekben foglalt azon engedményeit és

kötelezettségeit, amelyek végrehajtási időszaka a jelen Egyezmény

hatálybalépésével kezdődik, úgy kell végrehajtania, mintha a jelen

Egyezményt hatálybalépésekor fogadta volna el.

  3. A jelen Egyezmény hatálybalépéséig a jelen Egyezmény és a Multilaterális

Kereskedelmi Megállapodások szövege a GATT 1947 Szerződő Felei

Vezérigazgatójánál kerül letétbe helyezésre. A Vezérigazgató a jelen

Egyezményt elfogadó minden kormánynak és az Európai Közösségeknek

azonnal eljuttatja a jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi

Megállapodások hiteles példányát, és értesítést ad azok elfogadásairól. A jelen

Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások és bármely

módosításuk a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján a WTO

Vezérigazgatójánál kerül letétbe helyezésre.

  4.      Többoldalú        Kereskedelmi         Megállapodás        elfogadásánál        és

hatálybalépésénél az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók. Ezen

Megállapodások a GATT 1947 Szerződő Felei Vezérigazgatójánál kerülnek

letétbe helyezésre. A jelen Egyezmény hatálybalépésének napján az említett

Megállapodások a WTO Vezérigazgatójánál kerülnek letétbe helyezésre.

                                         XV. Cikk

                                        Felmondás

  1. Bármely Tag felmondhatja a jelen Egyezményt. A felmondás egyaránt

vonatkozik a jelen Egyezményre és a Multilaterális Kereskedelmi

Megállapodásokra. A felmondást írásban kell beterjeszteni a WTO

Vezérigazgatóhoz és az a beterjesztéstől számított hat hónap elteltével lép

érvénybe.

  2. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás felmondásánál az adott

Megállapodás rendelkezései az irányadók.


                                          XVI. Cikk

                                   Vegyes rendelkezések

  1. Ahol a jelen Egyezmény vagy a Multilaterális Kereskedelmi

Megállapodások másként nem rendelkeznek, a WTO-t azok a határozatok,

eljárások és szokásos gyakorlat vezérlik, amelyeket a GATT 1947 Szerződő

Felei és a GATT 1947 keretében létrehozott testületek követtek.

  2. Az alkalmazhatóság mértékéig a GATT 1947 Titkársága válik a WTO

Titkárságává, és amíg a Miniszteri Konferencia a jelen Egyezmény VI. Cikk 2.

bekezdésével összhangban nem nevez ki Vezérigazgatót, a GATT 1947

Szerződő Felei Vezérigazgatója lesz a WTO Vezérigazgatója.

  3. Amennyiben a jelen Egyezmény rendelkezése és bármely Multilaterális

Kereskedelmi Megállapodás rendelkezése között ellentét keletkezik, úgy az

ellentét mértékéig a jelen Egyezmény rendelkezése az irányadó.

  4. Minden Tag biztosítja törvényeinek, rendelkezéseinek és közigazgatási

eljárásainak         összhangját      a      mellékelt      Megállapodások         szerinti

kötelezettségeivel.

  5. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezésével szemben sem lehet

fenntartással        élni.    A     Multilaterális     Kereskedelmi      Megállapodások

rendelkezéseivel szemben csak olyan mértékben lehet fenntartásokkal élni,

amennyiben az            adott Megállapodások lehetővé teszik. Többoldalú

Kereskedelmi Megállapodás rendelkezéseivel szembeni fenntartásnál az adott

Megállapodás rendelkezései az irányadók.

  6. A jelen Egyezmény az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkének

rendelkezései szerint kerül bejegyzésre.

  Készült ezerkilencszázkilencvennégy év április havának tizenötödik napján,

egy példányban, angol, francia és spanyol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt

hiteles.

  Magyarázó jegyzetek:

  A jelen Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban

használt „ország” vagy „országok” megnevezés úgy értendő, hogy tartalmazza

a WTO önálló vámterület Tagjait.

  A WTO önálló vámterület Tagjai esetében, ahol a jelen Egyezményben és a

Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban egy kifejezéshez a „nemzeti”

kitétel kapcsolódik, a kifejezés úgy olvasandó, hogy vonatkozik az önálló

vámterületre, kivéve, ha másként rögzítik.

                             A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

        A) Melléklet

    1. MULTILATERÁLIS             EGYEZMÉNYEK            AZ       ÁRUK

       KERESKEDELMÉRŐL

        Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, 1994.

        Mezőgazdasági Megállapodás

         Megállapodás az állat- és növény-egészségügyi intézkedések

       alkalmazásáról

        Textil és Ruházati Megállapodás

        Megállapodás a kereskedelem technikai akadályairól


            Megállapodás     a    kereskedelmi     vonzatú    beruházási

        intézkedésekről

         Megállapodás a GATT 1994. VI. Cikkének végrehajtásáról

         Megállapodás a GATT 1994. VII. Cikkének végrehajtásáról

         Megállapodás az előzetes áruvizsgálatról

         Megállapodás a származási szabályokról

         Megállapodás az importengedélyezési eljárásokról

         Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről

         Megállapodás a védőintézkedésekről

         B) Melléklet

     1. ÁLTALÁNOS          EGYEZMÉNY          A      SZOLGÁLTATÁSOK

        KERESKEDELMÉRŐL

         C) Melléklet

     1. MEGÁLLAPODÁS           A        SZELLEMI       TULAJDONJOGOK

        KERESKEDELMI VONATKOZÁSAIRÓL

         Melléklet

     2. EGYETÉRTÉS       A     VITARENDEZÉS       SZABÁLYAIRÓL        ÉS

        ELJÁRÁSAIRÓL

         Melléklet

     3. KERESKEDELEMPOLITIKAI FELÜLVIZSGÁLATI MECHANIZMUS

         Melléklet

     4. TÖBBOLDALÚ KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK

         Megállapodás a polgári légi járművek kereskedelméről

         Megállapodás a kormánybeszerzésekről

         Nemzetközi Tejtermék Megállapodás

         Nemzetközi Marhahús Megállapodás

1. A) Melléklet

    MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNYEK AZ ÁRUK KERESKEDELMÉRŐL

   Általános értelmező jegyzet az 1. A) Melléklethez:

   Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény 1994. egy rendelkezése,

illetve a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Egyezmény [az 1. A)

Mellékletben foglalt Egyezményekben a továbbiakban: WTO Egyezmény] 1. A)

Mellékletében foglalt valamely más Megállapodás rendelkezése közötti

konfliktus esetén az egyéb Megállapodás rendelkezése az irányadó a

konfliktus mértékéig.

       AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY

   1. Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT 1994) az

alábbiakból áll:

   a) az 1947. október 30-án kelt Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény

rendelkezései, melyet az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Foglalkoztatási

Konferenciájának Előkészítő Bizottsága 2. Ülésszakának befejezésével

elfogadott záróokmányhoz csatoltak (kivéve az átmeneti alkalmazásra

vonatkozó jegyzőkönyvet), a WTO Megállapodás hatálybalépését megelőzően

hatályba       lépett    jogi    szabályozások       feltételei   szerinti    javításokkal,

módosításokkal vagy kiegészítésekkel;

   b) az alábbiakban lefektetett jogi szabályozások rendelkezései, melyek a

WTO Egyezmény hatálybalépése előtt a GATT 1947 alapján léptek hatályba:


                                                                                                   (i) a vámtarifa engedményekre vonatkozó jegyzőkönyvek és igazolások,

  (ii) csatlakozási jegyzőkönyvek (kivéve azon rendelkezéseket, amelyek

  - az átmeneti alkalmazásra, illetve az átmeneti alkalmazás visszavonására

vonatkoznak, valamint

  - lehetővé teszik, hogy a GATT 1947 II. Részét átmenetileg a legteljesebb

olyan mértékben alkalmazzák, amely nem ellentétes a Jegyzőkönyv keltekor

fennálló törvényekkel),

  (iii) a GATT 1947 XXV. Cikkelye szerint nyújtott és a WTO Egyezmény1

hatálybalépésének időpontjában még érvényben lévő, felmentésekről szóló

határozatok,

  (iv) a GATT 1947 Szerződő Feleinek egyéb határozatai;

  c) az alábbiakban felsorolt Egyetértések:

  (i) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény II:1

b) Cikkelyének értelmezéséről,

  (ii) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XVII.

Cikkelyének értelmezéséről,

  (iii) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény

fizetési mérleg rendelkezéseiről,

  (iv) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény

XXIV. Cikkelyének értelmezéséről,

  (v) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény

szerinti kötelezettségek alóli felmentésekről,

  (vi) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény

XXVIII. Cikkelyének értelmezéséről; valamint

  d) az 1994. évi GATT-hoz csatolt Marrakesh-i Jegyzőkönyv.

  2. Magyarázó jegyzetek:

  a) A „Szerződő Félre” történő hivatkozások a GATT 1994 rendelkezéseiben

„Tag”-ra történő hivatkozásként értelmezendők. A „kevésbé fejlett Szerződő

Félre”, illetve „fejlett Szerződő Félre” történő hivatkozások „fejlődő ország

Tag”-ra, illetve „fejlett ország Tag”-ra történt hivatkozásként értelmezendők. A

„Végrehajtó Titkár”-ra történő hivatkozások „a WTO Vezérigazgató”-jára

történő hivatkozásként értendők.

  b) A GATT 1994 XV. Cikk 1., 2., és 8. pontjaiban, a XXXVIII. Cikkben, illetve

a XII. és XVIII. Cikkekhez fűzött megjegyzésekben, valamint a XV. Cikk 2., 3.,

6., 7. és 9. pontjaiban a speciális árfolyam-megállapodásokról szóló

rendelkezésekben a közösen fellépő Szerződő Felekre történő hivatkozásokat

a WTO-ra történt hivatkozásként kell értelmezni. Azon egyéb funkciókat,

amelyeket a GATT 1994 rendelkezései a közösen fellépő Szerződő Felekre

ruháznak, a Miniszteri Konferencia osztja fel.

  c) (i) A GATT 1994 szövege angol, francia és spanyol nyelven hiteles.

  (ii) A GATT 1994 francia nyelvű szövege az MTN.TNC/41 dokumentum A)

Mellékletében szereplő kijavított kifejezésekkel módosítandó.

  (iii) A GATT 1994 hiteles spanyol nyelvű szövege az Alapvető Jogi

Szabályozások és Válogatott Dokumentumok sorozat 4. kötetében található

szöveg, mely az MTN.TNC/41 dokumentum B) Mellékletében szereplő

kijavított kifejezésekkel módosítandó.

   1  A jelen rendelkezés szerinti felmentések az 1993. december 15-i MTN/FA dokumentum II. Része

      11. és 12. oldalának 7. számú lábjegyzetében, illetve az 1994. március 21-i MTN/FA/Corr. 6-ban

      kerültek felsorolásra. A Miniszteri Konferencia első ülésén megállapítja a jelen rendelkezés

      szerinti felmentések felülvizsgált listáját, kiegészítve azt a GATT 1947 alapján 1993. december 15.

      után, de a WTO Egyezmény hatálybalépésének napja előtt nyújtott bármely felmentéssel és törölve

      azokat, amelyek erre az időpontra már lejártak.


  3. a) A GATT 1994 II. Részének rendelkezései nem vonatkoznak a specifikus

kötelező törvénykezés szerint valamely Tag által hozott intézkedésekre, melyet

az érintett Tag az előtt léptetett életbe, mielőtt a GATT 1947 Szerződő Felévé

vált volna, és amelyek tiltják a külföldi építésű vagy külföldi átépítésű hajók

kereskedelmi célú használatát, értékesítését vagy bérbeadását nemzeti vizek

vagy valamely kizárólagos gazdasági zóna vizeinek pontjai között. Ez a

mentesség az alábbiakra alkalmazandó:

  - az ilyen jogszabály GATT 1947-nek nem megfelelő rendelkezésének

folytatására vagy azonnali megújítására, valamint

  - az ilyen jogszabály GATT 1947-nek nem megfelelő rendelkezésének

módosítására olyan mértékig, hogy a módosítás ne csökkentse a GATT 1947 II.

Része rendelkezéseivel való összhangot.

  Ez a mentesítés a fent leírt jogszabályok alapján foganatosított olyan

intézkedésekre korlátozódik, melyeket a WTO Egyezmény hatálybalépése előtt

bejelentettek és meghatároztak. Ha az ilyen jogszabályokat utólagosan oly

módon módosítják, hogy az csökkentse a jogszabálynak a GATT 1994 II.

Részével való összhangját, az már nem minősül a jelen pont szerint

megengedettnek.

  b) A Miniszteri Konferencia a WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától

számított nem később mint 5 éven belül át fogja tekinteni e mentesítést, majd

ez után minden két évben mindaddig, amíg a mentesítés hatályban van, azzal

a céllal, hogy megvizsgálja, hogy a mentesítés szükségességét létrehozó

feltételek fennállnak-e még.

  c) Az a Tag, amelynek intézkedései a jelen mentesség alá tartoznak, köteles

évente részletes statisztikai bejelentést benyújtani, mely a releváns hajók

tényleges és várható szállításainak 5 éves mozgó átlagából, valamint a jelen

mentesség hatálya alá tartozó releváns hajók használatára, értékesítésére,

bérletére vagy javítására vonatkozó további információból áll.

  d) Az a Tag, amely úgy véli, hogy e mentesség oly módon működik, hogy az

indokolja a mentességet igénybe vevő Tag területén épített hajók

használatának,        értékesítésének       bérbeadásának         vagy    javításának      a

viszonossági alapon történő arányos korlátozását, szabadon bevezethet ilyen

korlátozást a Miniszteri Konferencia előzetes értesítése mellett.

  e) A jelen mentesség nem sértheti a jelen mentesség hatálya alá tartozó

jogszabályok specifikus vonatkozásaival kapcsolatos megoldásokat, melyeket

ágazati egyezmények keretében vagy más fórumokon tárgyalnak ki.

   EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI

           EGYEZMÉNY II. CIKK 1. b) PONTJA ÉRTELMEZÉSÉRŐL

  A Tagok ezennel a következőkben állapodnak meg:

  1. A II. Cikk 1. b) pontjából adódó jogok és kötelezettségek átláthatóságának

biztosítása érdekében, az abban a rendelkezésben hivatkozott, a lekötött

vámtételekre kivetett „egyéb vámok, vagy illetékek” jellegét és szintjét a GATT

1994-hez csatolt Engedményes Listában annál a vámtételnél kell feltüntetni,

amelyre alkalmazzák. Egyetértés van arról, hogy ez értelemszerűen nem

változtat az „egyéb vámok, vagy illetékek” jogi karakterén.


   2. Az „egyéb vámok vagy illetékek” lekötésének napja a II. Cikk céljaira

1994. április 15. Az „egyéb vámok vagy illetékek”-et ezért az ezen a napon

érvényes szinten kell az Engedményes Listában feltüntetni. Az engedmények

minden egyes későbbi újratárgyalásakor vagy új engedmények tárgyalásakor a

kérdéses vámtétel alkalmazásának kezdési időpontja az új engedménynek a

megfelelő Engedményes Listába való foglalásának napja lesz. Mindamellett

annak az okmánynak a dátumát, amellyel egy adott vámtételre vonatkozó

engedményt először foglaltak a GATT 1947-be vagy a GATT 1994-be, továbbra

is szerepeltetni kell a Cserelapos Listák 6. oszlopában.

   3. Az „egyéb vámokat vagy illetékeket” minden egyes vámlekötés esetében

fel kell tüntetni.

   4. Ahol egy vámtétel már korábban is engedmény tárgya volt, ott a megfelelő

Engedményes Listában feltüntetett „egyéb vámok vagy illetékek” szintje nem

lehet magasabb, mint az a szint, amelyet az engedménynek azon

Engedményes Listába történt első beépítésekor elértek. Minden Tag számára

fennáll a lehetőség, hogy kétségbe vonja valamely „egyéb vám vagy illeték”

fennállását azon az alapon, hogy a kérdéses tétel eredeti lekötése idején ilyen

„egyéb vám vagy illeték” nem létezett, valamint bármely feltüntetett „egyéb

vám vagy illeték” szintjének összhangját a korábban lekötött szinttel, a WTO

Egyezmény hatálybalépésének napjától számított három éven belül vagy ha ez

későbbi időpont, akkor a kérdéses Listának a WTO Vezérigazgatójánál történt

letétbe helyezésének napjától számított három éven belül.

   5. Az „egyéb vámok vagy illetékek” Engedményes Listában való feltüntetése

nem érinti azok összhangját a GATT 1994 szerinti jogokkal és

kötelezettségekkel kivéve a 4. pont által érintetteket. Minden Tag fenntartja a

jogot, hogy bármikor kétségbe vonja bármely „egyéb vám vagy illeték” ezen

kötelezettségekkel való összhangját.

   6. A jelen Egyetértés alkalmazásának céljaira a GATT 1994 XXII. és XXIII.

Cikkek rendelkezései szolgálnak, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló

Egyetértés kifejti és alkalmazza.

   7. Az Engedményes Listából, annak a GATT 1994-be történő foglalásáról

rendelkező okmánynak a WTO Egyezmény hatálybalépéséig a GATT Szerződő

Felek Vezérigazgatójánál vagy azután a WTO Vezérigazgatójánál történő

letétbe helyezésének időpontjában kihagyott „egyéb vámokkal vagy

illetékekkel” azt a későbbiekben kiegészíteni nem lehet és semelyik „egyéb

vám vagy illeték”, amely az alkalmazás kezdési időpontjában az akkor

érvényes szinthez képest alacsonyabb szinten lett megjelölve, nem állítható

vissza arra a szintre, kivéve, ha az ilyen kiegészítések vagy változtatások az

okmány letétbe helyezésének napjától számított hat hónapon belül történnek.

   8. A 2. pontban leírt, az egyes engedmények GATT 1994 II. Cikk 1. b) pontja

szerinti alkalmazásának kezdési időpontjára vonatkozó határozattal az 1980.

március 26-i, az alkalmazás kezdési időpontjára vonatkozó határozat (BISD

27S/24) hatályát veszti.

    EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI

                  EGYEZMÉNY XVII. CIKKE ÉRTELMEZÉSÉRŐL

   A Tagok


  figyelembe véve, hogy a XVII. Cikk a Tagok számára kötelezettségeket ír elő

a XVII. Cikk 1. pontjában hivatkozott állami kereskedelmi vállalatok

tevékenységére vonatkozóan, melyeknek összhangban kell lenniük a

magánkereskedők importját vagy exportját érintő kormányzati intézkedésekre

a GATT 1994-ben előírt diszkriminációmentes elbánás általános elveivel,

  figyelembe véve továbbá, hogy a Tagok a GATT 1994 szerinti kötelezettségei

vonatkoznak az állami kereskedelmi vállalatokat érintő kormányzati

intézkedésekre,

  elismerve, hogy jelen Egyetértés nem sérti a XVII. Cikkben leírt tartalmi

fegyelmet

ezennel a következőkben állapodnak meg:

  1. Az állami kereskedelmi vállalatok tevékenysége átláthatóságának

biztosítása érdekében, ezen vállalatokat a Tagok az Árukereskedelmi Tanács

részére bejelentik, hogy azokat az 5. pontban leírtak szerint felállított

munkacsoport felülvizsgálhassa, összhangban az alábbi munkaértelmezéssel:

  „A      kormányzati         és     nem-kormányzati        vállalatok,     beleértve      a

terméktanácsokat is, amelyeknek kizárólagos vagy különleges jogokat vagy

előjogokat biztosítottak, a törvényi vagy alkotmányos jogkört is beleértve,

amelynek gyakorlásakor ezek vásárlásaikon vagy eladásaikon keresztül

befolyásolják az import vagy export szintjét vagy irányát.”

  Ez a bejelentési követelmény nem vonatkozik olyan termékek importjára,

amelyek azonnali vagy végső fogyasztása kormányzati vagy a fentiekben

meghatározott vállalat általi felhasználás során történik, és a termék más

módon nem kerül viszonteladásra vagy eladásra szánt áruk előállításához való

felhasználásra.

  2. Ezen Egyetértés előírásainak figyelembevételével minden egyes Tag

felülvizsgálja az állami kereskedelmi vállalatokról az Árukereskedelmi Tanács

számára benyújtandó bejelentések vonatkozásában követett politikáját. A

felülvizsgálat során minden Tag tekintettel lesz a bejelentések lehetséges

maximális átláthatósága biztosításának szükségességére oly módon, hogy az

lehetővé tegye a bejelentésben szereplő vállalatok működési módjainak és

működésük nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásának világos

megítélését.

  3. A bejelentéseket az állami kereskedelemre vonatkozó, 1960. május 24-én

elfogadott kérdőív alapján (BISD 9S/184-185) készítik el azon egyetértés

szerint, hogy a Tagok az 1. pontban említett vállalatokat bejelentik függetlenül

attól, hogy importra vagy exportra ténylegesen sor került-e.

  4. Bármely Tag, amelynek oka van azt hinni, hogy egy másik Tag nem

megfelelően teljesítette bejelentési kötelezettségét, az érintett Taghoz

fordulhat az ügyben. Ha az ügyet nem sikerült kielégítően megoldani,

viszontbejelentést nyújthat be az Árukereskedelmi Tanácshoz az 5. pont

szerint felállított munkacsoportban történő vizsgálat céljából az érintett Tag

egyidejű értesítése mellett.


                                                                                                  5. Munkacsoport felállítására kerül sor az Árukereskedelmi Tanács nevében

a bejelentések és viszontbejelentések felülvizsgálatára. E felülvizsgálat

fényében és a XVII. Cikk 4. c) pontjának sérelme nélkül, az Árukereskedelmi

Tanács ajánlásokat tehet a bejelentések megfelelő voltára és további

információk szükségességére vonatkozóan. A munkacsoport a kapott

bejelentések fényében ugyancsak megvizsgálja az állami kereskedelemre

vonatkozó, fent említett kérdőív megfelelő voltát és az 1. pont szerint

bejelentett állami kereskedelmi vállalatok körét. Ugyancsak kidolgoz egy, a

kormányok és vállalatok közötti kapcsolatok fajtáit és az ezen vállalatok által

folytatott tevékenységek típusait bemutató illusztratív listát, amely releváns

lehet a XVII. Cikk céljaiból. Egyetértés van arról, hogy a Titkárság a

munkacsoport számára általános háttérdokumentumot készít az állami

kereskedelmi vállalatok nemzetközi kereskedelmet érintő tevékenységéről. A

munkacsoportban való tagság nyitva áll minden olyan Tag előtt, aki részvételi

szándékát jelzi. A munkacsoport a WTO Egyezmény hatálybalépésétől

számított egy éven belül, ezután legalább évente egyszer ülésezik. Évenként

jelentést készít az Árukereskedelmi Tanácsnak. 1

   EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI

            EGYEZMÉNY FIZETÉSI MÉRLEG RENDELKEZÉSEIRŐL

  A Tagok

  elismerve a GATT 1994 XII. és XVIII. B) Cikkeinek és az 1979. november

28-án       elfogadott,        Fizetési       Mérleg         Okokból        hozott     Kereskedelmi

Intézkedésekről szóló Nyilatkozat (BISD 26S/205-209 a jelen Egyetértésben a

továbbiakban: 1979. évi Nyilatkozat) rendelkezéseit, és abból a célból, hogy

világossá tegyék e rendelkezéseket2

ezennel a következőkben állapodnak meg:

                                  Az intézkedések alkalmazása

  1. A Tagok megerősítik kötelezettségüket, hogy a lehető leghamarabb

nyilvánosan meghirdetik a fizetési mérleg okokból hozott importkorlátozó

intézkedések megszüntetésének menetrendjét. Egyetértés van arról, hogy e

menetrendek a fizetési mérleg helyzet változásainak figyelembevételével,

ahogyan az helyénvaló, módosíthatók. Ha a menetrend nyilvános

meghirdetését valamely Tag elmulasztja, ennek okait igazolnia kell.

  1   E munkacsoport tevékenységét össze kell hangolni a Bejelentési Eljárásokra vonatkozó, 1994.

      április 15-én elfogadott Miniszteri Határozat III. szakaszában előírt munkacsoport

      tevékenységével.

  2   Ezen Egyetértés rendelkezéseinek egyike sem készült azzal a szándékkal, hogy módosítsa a Tagok

      GATT 1994 XII. Cikkében vagy XVIII. B) Cikkében lefektetett jogait és kötelezettségeit. A GATT

      1994 XXII. és XXIII. Cikkei, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és

      alkalmazza, vehetők igénybe bármely ügyben, amely fizetési mérleg okokból bevezetett

      importkorlátozó intézkedések alkalmazására vonatkozik.


  2. A Tagok megerősítik kötelezettségüket, hogy előnyben részesítik azokat

az intézkedéseket, amelyek a legkisebb mértékben kereskedelem zavaró

hatásúak. Az ilyen intézkedések (jelen Egyetértésben a továbbiakban: áralapú

intézkedések) úgy értendők, hogy magukban foglalják az import vámpótlékot,

az import letéti követelményeket vagy más egyenértékű kereskedelmi

intézkedést, amely az importált áruk árát befolyásolja. Egyetértés van arról,

hogy a II. Cikk rendelkezései ellenére a fizetési mérleg okokból hozott áralapú

intézkedések az adott Tag Engedményes Listájában szereplő vámokon

túlmenően alkalmazhatók. A Tagnak továbbá jeleznie kell azt a mértéket,

amellyel az áralapú intézkedés túllépi a lekötött vámot, világosan és

elkülönítve, a jelen Egyetértés bejelentési eljárásának megfelelően.

  3. A Tagok törekszenek arra, hogy elkerüljék új mennyiségi korlátozások

bevezetését fizetési mérleg okokból, kivéve, ha kritikus fizetési mérleg

helyzetben áralapú intézkedések nem képesek megállítani a külső fizetési

helyzet súlyos romlását. Azokban az esetekben, amelyekben egy Tag

mennyiségi korlátozásokat alkalmaz, igazolnia kell annak okait, hogy az

áralapú intézkedés miért nem megfelelő eszköz a fizetési mérleg helyzet

kezelésére. A mennyiségi korlátozást fenntartó Tagnak az egymást követő

konzultációkon jeleznie kell az ilyen intézkedések kiterjedésének és korlátozó

hatásának jelentős csökkentése terén elért előrehaladást. Egyetértés van

arról, hogy fizetési mérleg okokból egynél több fajtájú korlátozó

importintézkedés nem alkalmazható egyazon termékre.

  4. A Tagok megerősítik, hogy fizetési mérleg okokból bevezetett

importkorlátozó intézkedések csak abból a célból alkalmazhatók, hogy az

import általános szintjét ellenőrzés alatt tartsák, és nem haladhatják meg a

fizetési mérleg helyzet kezeléséhez szükséges mértéket. Azért, hogy

minimálisra csökkenjen bármely járulékos védelmi hatás, a Tagnak a

korlátozásokat átlátható módon kell működtetnie. Az importőr Tag

hatóságainak megfelelően indokolniuk kell azokat az ismérveket, amelyek

alapján a korlátozás alá vont termékeket meghatározták. A XII. Cikk 3. és

XVIII. Cikk 10. pontja szerint a Tagok bizonyos alapvető termékek esetében

kizárhatják vagy korlátozhatják az általánosan alkalmazott vámpótlékok vagy

egyéb fizetési mérleg okokból hozott intézkedések alkalmazását. Az „alapvető

termékek” fogalma alatt olyan termékek értendők, amelyek alapvető

fogyasztási szükségletet elégítenek ki vagy amelyek hozzájárulnak a Tag

erőfeszítéseihez a fizetési mérleg helyzetének javítására, mint például

tőkejavak vagy termeléshez szükséges inputok. A mennyiségi korlátozások

működtetésekor az egyedi engedélyezést a Tag csak akkor alkalmazhatja, ha

az elkerülhetetlen, és azt fokozatosan meg kell szüntetnie. Megfelelő indoklást

kell adni arról, hogy milyen ismérvek alapján történik a megengedett import

mennyiségének és értékének meghatározása.

                         Fizetési mérleg konzultációs eljárások


  5. A Fizetési Mérleg Korlátozások Bizottsága (jelen Egyetértésben a

továbbiakban: Bizottság) konzultációkat tart az összes létező fizetési mérleg

okokból alkalmazott importkorlátozó intézkedés felülvizsgálatára. A bizottsági

tagság nyitva áll minden olyan Tag előtt, amely részvételi szándékát

kinyilvánítja. A Bizottság az 1970. április 28-án elfogadott fizetési mérleg

korlátozásokra vonatkozó konzultációs eljárásokat (BISD 18S/48-53 jelen

Egyetértésben a továbbiakban: teljes körű konzultációs eljárások) követi, az

alábbi rendelkezésekre figyelemmel:

  6. Az új korlátozásokat alkalmazó vagy a meglévő korlátozásai általános

szintjét az intézkedések lényeges fokozásával emelő Tag az ilyen intézkedés

elfogadásától számított négy hónapon belül konzultál a Bizottsággal. Az ilyen

intézkedést bevezető Tag kérheti, hogy a konzultáció a XII. Cikk 4. a) pontja

vagy a XVIII. Cikk 12. a) pontja alapján történjen, ahogyan az helyénvaló. Ha

ilyen kérés nem érkezik, a Bizottság elnöke felkéri a Tagot ilyen konzultáció

tartására. A konzultáción megvizsgálható tényezők magukban foglalják többek

között a fizetési mérleg okokból hozott új fajtájú importkorlátozó intézkedések

bevezetését vagy a korlátozás szintjének, illetve termékkörének növelését.

  7. A Bizottság minden fizetési mérleg okokból alkalmazott korlátozást

időszakonként felülvizsgál a XII. Cikk 4. b) pontja vagy a XVIII. Cikk 12. b)

pontja alapján annak lehetőségével, hogy a konzultációk periódusát módosítsa

a konzultáló Taggal egyetértésben vagy valamilyen külön felülvizsgálati

eljárás alapján, amelyre az Általános Tanács tehet ajánlást.

  8. Legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok vagy liberalizációs

erőfeszítéseiket a Bizottságnak korábbi konzultációk alkalmával bemutatott

menetrenddel összhangban folytató fejlődő ország Tagok esetében konzultáció

tartható, az 1972. december 19-én jóváhagyott egyszerűsített eljárás (BISD

20S/47-49 a jelen Egyetértésben a továbbiakban: egyszerűsített konzultációs

eljárás) szerint. Egyszerűsített konzultációs eljárást akkor is lehet folytatni,

amikor a fejlődő ország Tag Kereskedelempolitikai Felülvizsgálata

ugyanabban a naptári évben szerepel napirenden, mint a konzultációkra

kijelölt időpont. Ilyen esetben a döntést, hogy teljes körű konzultációt

tartsanak-e, az 1979. évi Nyilatkozat 8. pontjában felsorolt tényezők alapján

kell meghozni. A legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok esetét kivéve,

egyszerűsített konzultációs eljárás keretében legfeljebb két egymást követő

konzultáció tartható.

                               Bejelentés és dokumentáció


  9. A Tag bejelenti az Általános Tanács részére a fizetési mérleg okokból

alkalmazott importkorlátozó intézkedések bevezetését vagy az azok

alkalmazásában bekövetkezett bármilyen módosítást, valamint az ilyen

intézkedések visszavonására vonatkozó, az 1. pontban foglaltak szerint

bejelentett menetrend bármilyen módosítását. Lényegi változásokat a

közzététel előtt vagy legkésőbb 30 nappal az után kell az Általános Tanács

részére bejelenteni. A Tag évente összegző bejelentést bocsát a Titkárság

rendelkezésére, mely tartalmazza a törvényekben, a szabályozásban, a

politikai állásfoglalásokban vagy nyilvános közleményekben bekövetkező

minden változásról, hogy a Tagok azokat megvizsgálhassák. A bejelentéseknek

teljes körű információt kell tartalmazniuk, amennyire csak lehetséges a

vámsorok szintjén, az alkalmazott intézkedések fajtájáról, az intézkedés

működtetésének ismérveiről, a termékkörről és az érintett kereskedelmi

forgalomról.

  10. Bármely Tag kérésére a Bizottság felülvizsgálhatja a bejelentéseket. Az

ilyen felülvizsgálat a bejelentéssel kapcsolatban felvetődő egyedi kérdések

tisztázására vagy annak vizsgálatára korlátozódik, hogy szükséges-e a XII.

Cikk 4. a) pontja vagy a XVIII. Cikk 12. a) pontja szerinti konzultáció. Azok a

Tagok, amelyeknek okuk van feltételezni, hogy egy másik Tag importkorlátozó

intézkedést fizetési mérleg okokból alkalmaz, felhívhatják erre a Bizottság

figyelmét. A Bizottság elnöke információt kér az intézkedésről, és azt az összes

Tag rendelkezésére bocsátja. A Bizottság tagjai azon jogának sérelme nélkül,

hogy a konzultáció során az ügyeket megfelelő módon tisztázhassák, a

konzultáló Taghoz megfontolás céljából előzetesen kérdések intézhetők.

  11. A konzultáló Tag a konzultációkra elkészíti az Alapdokumentumot, amely

más fontosnak tartott információn túl az alábbiakat tartalmazza:

  a) áttekintést a fizetési mérleg helyzetről és kilátásokról, beleértve a fizetési

mérleg helyzetre hatással lévő belső és külső tényezőkre vonatkozó

megfontolásokat és azokat a hazai politikai intézkedéseket, amelyeket a

megalapozott és tartós egyensúly helyreállítására hoztak;

  b) a fizetési mérleg okokból alkalmazott korlátozások teljes körű leírását,

jogi alapját, valamint a védelem mellékhatásainak csökkentésére tett

lépéseket;

  c) a legutolsó konzultáció óta tett intézkedéseket az importkorlátozások

liberalizálására a Bizottság következtetései fényében;

  d) a fennmaradó korlátozások kiküszöbölésére és fokozatos enyhítésére

vonatkozó terveket.

  Utalás történhet, amennyiben idevág, arra az információra, amelyeket a

WTO-hoz         más      bejelentésekben        vagy      jelentésekben      benyújtottak.

Egyszerűsített        konzultációs     eljárás     esetén     a    konzultáló     Tag     az

Alapdokumentumban felsorolt elemekről szóló lényeges információt

tartalmazó írásos nyilatkozatot tesz.

  12. A Titkárság a Bizottságban történő konzultációk megkönnyítésére

tényszerű háttéranyagot készít, amely a konzultációkra vonatkozó terv

különböző aspektusaival foglalkozik. Fejlődő ország Tag esetében a Titkársági

dokumentum a külpiaci környezetnek a konzultáló Tag fizetési mérlegére és

kilátásaira kifejtett hatására vonatkozó releváns háttér- és elemző anyagot is

tartalmaz. A Titkárság technikai segítségnyújtási szolgálata a fejlődő ország

Tag kívánságára segítséget ad a konzultációk dokumentációjának

elkészítéséhez.


            Fizetési mérleg konzultációk során született következtetések

  13. A Bizottság konzultációiról az Általános Tanácsnak jelent. Teljes körű

konzultációs eljárás alkalmazása esetén a jelentés megjelöli a Bizottságnak a

konzultációs terv különböző elemeiről szóló következtetéseit, valamint azokat

a tényeket és indítékokat, amelyeken ezek alapulnak. A Bizottság törekszik

arra, hogy következtetései a XII., XVIII. B) Cikkek, az 1979-es Nyilatkozat és a

jelen Egyetértés végrehajtásának elősegítését célzó ajánlásokra vonatkozó

javaslatokat is tartalmazzanak. Azokban az esetekben, amikor fizetési mérleg

okokból hozott korlátozó intézkedések visszavonására menetrendet adnak

meg, az Általános Tanács ajánlhatja, hogy azt a Tagot, amely az ilyen

menetrendet betartja, tekintsék úgy, mint amely eleget tesz a GATT 1994

alapján fennálló kötelezettségeinek. Minden olyan esetben, amikor az

Általános Tanács konkrét ajánlásokat tesz, a Tag jogait és kötelezettségeit az

ilyen ajánlások fényében kell értékelni. Az Általános Tanács által teendő

ajánlásokra vonatkozó konkrét javaslat hiányában a Bizottság következtetései

a Bizottságban elhangzott különböző nézeteket rögzítik. Egyszerűsített

konzultációs eljárás alkalmazása esetében a jelentés magában foglalja a

Bizottságban megvitatott fő elemek összefoglalását és határozatot arról, hogy

szükség van-e teljes körű konzultációs eljárásokra.

   EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI

              EGYEZMÉNY XXIV. CIKKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRŐL

  A Tagok

  tekintetbe véve a GATT 1994 XXIV. Cikkének rendelkezéseit,

  elismerve, hogy a GATT 1947 létrehozása óta a vámuniók és

szabadkereskedelmi övezetek száma és fontossága nagymértékben megnőtt,

és mára már a világkereskedelem jelentős hányadát fedik le,

  elismerve, hogy az ilyen megállapodások felei, szorosabb gazdasági

integrációjuk révén hozzájárulhatnak a világkereskedelem bővüléséhez,

  elismerve továbbá, hogy ez a hozzájárulás nő, ha a vámoknak és egyéb

korlátozó kereskedelmi szabályozásoknak az integrációt alkotó területek

között történő megszüntetése kiterjed a kereskedelem egészére, és csökken

bármely főbb kereskedelmi szektor kizárása esetén,

  újra megerősítve, hogy az ilyen megállapodások célja a kereskedelem

előmozdítása az integrációt alkotó területek között, és nem akadályok emelése

más Tagok ezen területekkel folytatott kereskedelme elé; és azt, hogy ezek

kialakításánál vagy bővítésénél az abban résztvevők a lehető legnagyobb

mértékben kerüljék el a többi Taggal folytatott kereskedelemre való

kedvezőtlen hatás kiváltását,

  abban a meggyőződésben, hogy szükség van az Árukereskedelmi Tanács

szerepe hatékonyságának megerősítésére a XXIV. Cikk szerint bejelentett

megállapodások felülvizsgálata során, az új vagy bővített megállapodások

értékelésére vonatkozó kritériumok és eljárások tisztázásával, és az összes,

XXIV. Cikk szerinti, megállapodás átláthatóságának javításával,

  elismerve a közös értelmezés szükségességét a Tagok XXIV. Cikk 12.

pontjában leírt kötelezettségeinek tekintetében

ezennel a következőkben állapodnak meg:


  1. A vámunióknak, szabadkereskedelmi övezeteknek és vámunió vagy

szabadkereskedelmi             övezet       létrehozásához          vezető      ideiglenes

megállapodásoknak ahhoz, hogy összhangban álljanak a XXIV. Cikkel, meg

kell felelniük, többek között ezen Cikk 5., 6., 7. és 8. pontjában szereplő

rendelkezéseknek.

                                     XXIV. Cikk: 5. pont

  2. A vámunió kialakítása előtt és után alkalmazott vámok és más

kereskedelmi rendelkezések általános hatásának a XXIV. Cikk 5. a) pontja

szerinti értékelése a vámok és illetékek vonatkozásában a súlyozott vámátlag

és a beszedett vám átfogó felmérésére épül. Ez a felmérés a vámunió által egy

korábbi reprezentatív időszakról szolgáltatott import statisztikákon alapul,

vámsoronként, értékben és mennyiségben, WTO származási ország szerinti

bontásban. A Titkárság a súlyozott vámátlagot és a beszedett vámot a

Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguayi Fordulója vámajánlatainak

értékelésénél használt módszer szerint számítja ki. Az e célra figyelembe

veendő vámok és illetékek a ténylegesen alkalmazott vámtételek. A Tagok

elismerik, hogy az egyéb kereskedelmi rendelkezésekből eredő hatás átfogó

felmérése céljaira - amelyeknél a számszerűsítés és összesítés nehéz -

szükséges lehet egyes intézkedések, szabályok, termékek és az érintett

kereskedelmi forgalom vizsgálata.

  3. Az „ésszerű időtartam”, amelyre a XXIV. Cikk 5. c) pont utal, csak

rendkívüli esetben haladhatja meg a 10 évet. Azokban az esetekben, amikor a

Tagok, akik egy ideiglenes megállapodás felei, úgy gondolják, hogy 10 év nem

lesz elégséges, teljes körű magyarázatot kell adniuk az Árukereskedelmi

Tanácsnak a hosszabb időszak szükségességéről.

                                     XXIV. Cikk: 6. pont

  4. A XXIV. Cikk 6. pontja határozza meg azt az eljárást, amelyet követni kell,

amennyiben egy vámuniót létrehozó Tag lekötött vámtétel emelését javasolja.

Ebben a vonatkozásban a Tagok újra megerősítik, hogy a XXVIII. Cikkben

meghatározott eljárást, ahogyan azt az 1980. november 10-én (BISD

275/26-28) elfogadott irányelvek és a GATT 1994 XXVIII. Cikkének

értelmezéséről szóló Egyetértés kifejti, azelőtt kell megkezdeni, mielőtt

vámengedmények módosítására vagy visszavonására sor kerül vámunió vagy

vámunió létrejöttéhez vezető ideiglenes megállapodás létrehozása alkalmával.


  5. Ezeket a tárgyalásokat jóhiszeműen folytatják egy kölcsönösen kielégítő

kompenzációs kiigazítás elérése érdekében. Az ilyen tárgyalások során, a

XXIV. Cikk 6. pontjának megfelelően figyelembe veszik vámunió

létrehozásakor az azonos vámsorokhoz tartozó vámoknak a vámunió más

tagjai által történő csökkentését. Amennyiben e csökkentések nem lennének

elegendőek a szükséges kompenzációs kiigazításra, a vámunió kompenzációt

ajánl fel, amely más vámsorhoz tartozó vámok csökkentésének formáját

öltheti. Ezt az ajánlatot azok a Tagok fontolják meg, amelyek a módosítandó

vagy visszavonandó lekötésre vonatkozó tárgyalási joggal rendelkeznek.

Amennyiben a kompenzációs kiigazítás elfogadhatatlan marad, folytatni kell a

tárgyalásokat. Ahol az ilyen erőfeszítések ellenére kompenzációs kiigazításról

a XXVIII. Cikk - amint azt a GATT 1994 XXVIII. Cikke értelmezéséről szóló

Egyetértés kifejti - szerint folytatott tárgyalásokon egy, a tárgyalások

megkezdésétől számított ésszerű időn belül nem sikerül megegyezést elérni, a

vámunió mindazonáltal szabadon módosíthatja vagy vonhatja vissza az

engedményeket; ezután az érintett Tagok is lényegében azonos értékű

engedményeket szabadon visszavonhatnak a XXVIII. Cikkel összhangban.

  6. A GATT 1994 nem ró kötelezettséget azon Tagokra, amelyek vámunió

létrehozása vagy vámunió létrehozásához vezető ideiglenes megállapodás

következtében vámcsökkentésből származó előnyökhöz jutnak, hogy az abban

résztvevőknek kompenzációs kiigazítást nyújtsanak.

             Vámuniók és szabadkereskedelmi övezetek felülvizsgálata

  7. A XXIV. Cikk 7. a) pontja alapján tett összes bejelentést munkacsoport

vizsgálja meg a GATT 1994 vonatkozó rendelkezései és ezen Egyetértés 1.

pontjának fényében. A munkacsoport jelentést tesz az Árukereskedelmi

Tanácsnak az e téren tett megállapításairól. Az Árukereskedelmi Tanács olyan

ajánlásokat tehet a Tagoknak, amelyeket megfelelőnek tart.

  8. Ideiglenes megállapodások vonatkozásában a munkacsoport jelentésében

megfelelő ajánlásokat tehet a javasolt időkeretre és a vámunió vagy

szabadkereskedelmi           övezet     létrehozásának       befejezéséhez      szükséges

intézkedésekre. Amennyiben szükséges, a megállapodást tovább vizsgálhatja.

  9. Ideiglenes megállapodásban részt vevő Tagok a megállapodásban

lefektetett terv és ütemezés lényegi módosításairól értesítik az

Árukereskedelmi Tanácsot és a Tanács - kérésre - a módosításokat

megvizsgálja.

  10. Ha a XXIV. Cikk 7. a) pontja szerint bejelentett ideiglenes megállapodás

nem tartalmaz tervet és ütemezést, ellentétben a XXIV. Cikk 5. c) pontjával, a

munkacsoport jelentésében ajánlást tesz ilyen tervre és ütemezésre. A

résztvevők nem tarthatnak fenn, illetve nem hozhatnak létre - az esettől

függően - ilyen megállapodást, ha nem hajlandók az ezen ajánlásoknak

megfelelő        módosításokra.        Az     ajánlások      alkalmazásának        további

felülvizsgálatáról intézkedni kell.

  11. A vámuniók és szabadkereskedelmi övezetek tagjai időszakonként

jelentést tesznek az Árukereskedelmi Tanácsnak a vonatkozó megállapodások

működéséről, ahogyan azt a GATT 1947 Szerződő Felei előirányozták a GATT

1947 Tanácsa számára adott, a regionális megállapodásokról szóló

jelentéstételre vonatkozó utasításukban (BISD 18S/38). A megállapodásokban

bekövetkezett bármely lényeges változást és/vagy fejleményt megtörténtükkor

kell bejelenteni.


                                        Vitarendezés

  12. A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezéseit, ahogyan azokat a

Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza, igénybe lehet venni

minden olyan ügyben, amely a XXIV. Cikk vámuniókra, szabadkereskedelmi

övezetekre vagy vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet létrehozásához

vezető       ideiglenes        megállapodásokra          vonatkozó      rendelkezéseinek

alkalmazásából adódik.

                                     XXIV. Cikk: 12. pont

  13. A GATT 1994 alapján minden egyes Tag teljes felelősséget visel a GATT

1994 összes rendelkezéseinek betartásáért és minden rendelkezésére álló

ésszerű intézkedést meghoz annak érdekében, hogy ezeket a területén belüli

regionális vagy helyi kormányok és hatóságok is betartsák.

  14. A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezéseit, ahogyan azokat a

Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza, lehet igénybe venni

olyan, valamely Tag területén belüli regionális vagy helyi kormány

intézkedéseire, amelyek annak betartását érintik. Amikor a Vitarendezési

Testület úgy dönt, hogy a GATT 1994 rendelkezését nem tartották be, a felelős

Tag megteszi az annak betartását biztosító, rendelkezésére álló, ésszerű

intézkedéseket. A kompenzációra és az engedmények vagy egyéb

kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket olyan esetekben

kell alkalmazni, amikor a kötelezettségek betartását nem volt lehetséges

biztosítani.

  15. Minden egyes Tag vállalja, hogy a GATT 1994 évi működését érintő, saját

területén belül hozott intézkedéseire vonatkozó, más Tag által tett

felvetéseket méltányos megfontolás tárgyává teszi, és megfelelő alkalmat

nyújt konzultációkra.

   EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI

 EGYEZMÉNY SZERINTI KÖTELEZETTSÉGEK ALÓLI FELMENTÉSRŐL

  A Tagok ezennel a következőkben állapodnak meg:

  1.     A    felmentésre       vagy     meglévő      felmentés      időbeli   hatályának

meghosszabbítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a Tag által javasolt

intézkedéseket, a specifikus politikai célokat, amelyek elérésére a Tag

törekszik, és azokat az okokat, amelyek a Tagot meggátolják abban, hogy

politikai céljait a GATT 1994 szerinti kötelezettségeivel összhangban lévő

intézkedésekkel érje el.

  2. Minden, a WTO Egyezmény hatálybalépése napján érvényben lévő

felmentés megszűnik, kivéve, ha a fenti eljárásoknak és a WTO Egyezmény IX.

Cikkének megfelelően annak időbeli hatályát meghosszabbítják a lejárata

napján, vagy a WTO Egyezmény hatálybalépését követő két éven belül, attól

függően, hogy melyik a korábbi időpont.

  3. Bármely Tag, amely úgy ítéli meg, hogy a GATT 1994-ből eredő valamely

előnye hatálytalanításra vagy hatásában gyengítésre kerül

  a) annak következtében, hogy a Tag - amely a felmentést kapta - elmulasztja

a felmentés feltételeinek betartását; vagy


  b) a felmentés előírásainak és feltételeinek megfelelő intézkedés

alkalmazásából adódóan

  igénybe veheti a GATT 1994 XXIII. Cikkének rendelkezéseit, ahogyan azokat

a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza.

   EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI

             EGYEZMÉNY XXVIII. CIKKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRŐL

  A Tagok ezennel a következőkben állapodnak meg:

  1. Engedmények módosítása vagy visszavonása céljára, az a Tag tekintendő

főszállítói érdekeltséggel rendelkezőnek, amennyiben nem rendelkezik máris a

XXVIII. Cikk 1. pontjában leírt eredeti tárgyalási joggal vagy főszállítói

érdekeltséggel, akinek az engedmény által érintett exportja (azaz a terméknek

az engedményt módosító vagy visszavonó Tag piacára irányuló exportja) teljes

exportjához        viszonyított      részaránya      a     legnagyobb.      Mindazonáltal

megállapodás jött létre arról, hogy az Árukereskedelmi Tanács ezt a pontot a

WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított öt éven belül felülvizsgálja, hogy

eldöntse, kielégítően működött-e ez az ismérv a tárgyalási jogok kis- és

közepes exportőr Tagok számára kedvező újraelosztásának biztosításában.

Amennyiben nem, megfontolja a lehetséges továbbfejlesztést, beleértve -

megfelelő adatok rendelkezésre állásának fényében - olyan ismérv

elfogadását, amely az engedmény által érintett exportnak a szóban forgó

termék összes piacára irányuló exportjában való részarányán alapul.

  2. Amennyiben valamely Tag úgy véli, hogy fennáll az 1. pont szerinti

főszállítói érdekeltsége, igényét írásban közli az ezt alátámasztó bizonyítékkal

együtt az engedményt módosítani vagy visszavonni szándékozó Taggal, és

egyidejűleg tájékoztatja a Titkárságot. Ezekben az esetekben az 1980.

november 10-én elfogadott, a „XXVIII. Cikk szerinti Tárgyalási Eljárások” 4.

pontját (BISD 27S/26-28) kell alkalmazni.

  3. Annak meghatározásában, hogy mely Tagok rendelkeznek főszállítói

érdekeltséggel (akár a fenti 1. pont, akár a XXVIII. Cikk 1. pontja szerint) vagy

lényeges érdekeltséggel, csak az érintett termék legnagyobb kedvezményes

elbánás       alapján     folytatott    kereskedelmét        lehet    figyelembe    venni.

Mindazonáltal figyelembe veszik az érintett termékek nem szerződéses

preferenciák keretében bonyolított kereskedelmét is, amennyiben a szóban

forgó kereskedelem preferenciális elbánásából történő részesedése megszűnt,

és ilyenformán, az az engedmények módosítására vagy visszavonására

vonatkozó tárgyalások idejére vagy a tárgyalások lezárásáig az legnagyobb

kedvezményes elbánás szerinti kereskedelemmé válik.

  4. Új termékre vonatkozó vámengedmény módosítása vagy visszavonása

esetén (azaz olyan terméknél, melyről nem áll rendelkezésre hároméves

kereskedelmi statisztika) azt a Tagot, amelynek arra a vámsorra, amely alá a

terméket jelenleg vagy korábban osztályozták, eredeti tárgyalási joga volt, úgy

kell tekinteni, hogy a szóban forgó engedményre is eredeti tárgyalási joga áll

fenn. A főszállítói vagy a lényeges érdekeltség meghatározásánál és a

kompenzáció kiszámításánál tekintetbe kell venni, többek között, az exportáló

Tag termelési kapacitását és beruházásait az érintett termékben, valamint az

export növekedésére vonatkozó becsléseket, illetve az importőr Tagnál adott

termék esetében a keresletre vonatkozó előrejelzéseket is. Egyetértés van

arról, hogy e pont céljaira az „új termék” tartalmazza a meglévő vámsorból

való kiemeléssel létrehozott új vámtételt is.


  5. Amennyiben valamely Tag úgy véli, hogy a 4. pont alapján főszállítói vagy

lényeges érdekeltsége van, igényét írásban kell közölnie az ezt alátámasztó

bizonyítékkal együtt az engedményt módosítani vagy visszavonni szándékozó

Taggal, és egyidejűleg tájékoztatnia a Titkárságot. Ezekben az esetekben a

fent említett „XXVIII. Cikk szerinti Tárgyalási Eljárások” 4. pontját kell

alkalmazni.

  6.      Amennyiben          valamely      korlátozás       nélküli     vámengedményt

vámkontingenssel váltják fel, a kompenzáció mértékének meg kell haladnia az

engedmény módosítása által ténylegesen érintett kereskedelem nagyságát. A

kompenzáció kiszámításának alapjául az a mérték szolgál, amellyel a jövőre

vonatkozó kereskedelmi kilátások a kontingens szintjét meghaladják.

Egyetértés van arról, hogy a jövőbeni kereskedelmi kilátások kiszámítása az

alábbi tényezőkön alapszik, attól függően, hogy melyik a nagyobb:

  a) a legutolsó reprezentatív hároméves időszak átlagos évi kereskedelmi

forgalma megnövelve ugyanezen időszak átlagos évi importnövekedési

ütemével vagy 10%-kal, attól függően, hogy melyik a nagyobb; vagy

  b) a legutolsó év 10%-kal megnövelt kereskedelmi forgalma.

  Egy tag kompenzációs kötelezettsége egy esetben sem haladhatja meg azt a

kötelezettséget, amelyet az engedmény teljes visszavonása vonna maga után.

  7. Minden Tag, amelynek akár a fenti 1. pont vagy a XXVIII. Cikk 1. pontja

alapján módosított vagy visszavont engedmény esetén főszállítói érdekeltsége

van, eredeti tárgyalási jogot élvez a kompenzációs engedmények terén, hacsak

a kompenzáció más formájában nem egyeznek meg az érintett Tagok.

          1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁMTARIFA- ÉS KERESKEDELMI

        EGYEZMÉNYHEZ KAPCSOLT MARRAKESH-I JEGYZŐKÖNYV

  A Tagok

  tárgyalásokat folytatván a GATT 1947 keretében az Uruguayi Fordulóról

szóló Miniszteri Deklaráció szerint

ezennel a következőkben állapodnak meg:

  1. A jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt, valamely Tagra vonatkozó engedményes

lista a GATT 1994-hez csatolt azon Tagra vonatkozó Engedményes Listává

válik azon a napon, amikor a WTO Egyezmény az adott Tag számára hatályba

lép. Bármilyen, a legkevésbé fejlett országok javára szóló intézkedésekről

hozott Miniszteri Határozat szerint benyújtott engedményes listát a jelen

Jegyzőkönyvhöz csatoltnak kell tekinteni.


  2. Az egyes Tagok által jóváhagyott vámcsökkentéseket öt egyenlő

csökkentési ütemben kell végrehajtani, kivéve, amennyiben azt a Tag

Engedményes Listája ezt másképpen határozza meg. Az első ilyen csökkentést

a WTO Egyezmény hatálybalépésének napján kell végrehajtani, majd minden

egyes ez után következő csökkentés a rákövetkező évek mindegyikének január

1. napjától hatályos, és a végső szint végrehajtási időpontja nem lehet később,

mint a WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától számított négy év, kivéve,

amennyiben az adott Tag Engedményes Listája ezt másképpen határozza meg.

Az a Tag, amely a WTO Egyezményt annak hatálybalépése után fogadja el,

kivéve, amennyiben az adott Tag Engedményes Listája ezt másképpen

határozza meg, köteles azon a napon, amelyen az Egyezmény az ilyen Tag

számára hatályba lép mindazokat a csökkentési ütemeket végrehajtani,

amelyek már megvalósultak, együtt azokkal a csökkentésekkel, amelyeket az

előző mondat szerint a rákövetkező év január 1-jével köteles lett volna

végrehajtani, és köteles az összes fennmaradó csökkentési ütemet az előző

mondatban meghatározott menetrend szerint végrehajtani. A csökkentett

vámokat minden egyes szakaszban az első tizedesjegyre kell kerekíteni. A

Mezőgazdasági Megállapodás 2. Cikkében meghatározott mezőgazdasági

termékeknél a csökkentések szakaszolását oly módon kell végrehajtani,

ahogyan azt a Tagok Engedményes Listáinak vonatkozó részei meghatározzák.

  3. A jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes listákban foglalt

engedmények és kötelezettségvállalások végrehajtását kérésre a Tagok általi

multilaterális vizsgálatnak vetik alá. Ez azonban nem sértheti a Tagoknak a

WTO Egyezmény 1. A) Mellékletében foglalt egyezmények szerinti jogait és

kötelezettségeit.

  4. Azt követően, hogy a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt valamely Tagra

vonatkozó engedményes lista a GATT 1994 Engedményes Listájává vált az 1.

pont rendelkezései szerint, az ilyen Tag bármikor szabadon visszatarthatja,

vagy visszavonhatja részben vagy egészben az ilyen Engedményes Listában

megadott engedményt bármely olyan termék tekintetében, amelynek a fő

szállítója egy olyan másik Uruguayi Forduló résztvevő, melynek engedményes

listája még nem vált a GATT 1994 Engedményes Listájává. Az ilyen

intézkedést azonban csak az után lehet foganatosítani, hogy az

Árukereskedelmi           Tanácsot      az     engedmény         visszatartásáról     vagy

visszavonásáról írásban értesítették, és miután, kérésre, bármely Taggal,

amelynek vonatkozó engedményes listája már GATT 1994 Engedményes

Listájává vált, és amelynek az érintett termékhez lényegi érdekei fűződnek,

konzultációt tartottak. Az így visszatartott vagy visszavont engedményeket

attól a naptól fogva kell alkalmazni, amely napon a fő szállítói érdekeltséggel

rendelkező Tag engedményes listája a GATT 1994 Engedményes Listájává

válik.

  5. a) A Mezőgazdasági Megállapodás 4. Cikke 2. pontjában foglalt

rendelkezések sérelme nélkül a GATT 1994 II. Cikkének 1. b) és 1. c)

pontjaiban az Egyezmény keltére történt hivatkozás céljaira minden egyes

olyan termék tekintetében, amelyre a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt

engedményes listában engedményt nyújtanak, az alkalmazandó dátum a jelen

Jegyzőkönyv dátuma.

  b) A GATT 1994 II. Cikkének 6. a) pontjában az Egyezmény dátumára

történő hivatkozás céljaira a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes listák

tekintetében az alkalmazandó időpont a jelen Jegyzőkönyv dátuma.


  6. Az engedményes listák III. Részében foglalt, nem vám jellegű

intézkedésekkel kapcsolatos engedmények módosítása vagy visszavonása

esetén a GATT 1994 XVIII. Cikkének és az 1980. november 10-én elfogadott

„XXVIII. Cikk szerinti Tárgyalási Eljárások” (BISD 27S/26-28) rendelkezései

alkalmazandók. Ez nem sértheti a Tagoknak a GATT 1994 szerinti jogait és

kötelezettségeit.

  7. Minden esetben, amikor valamely, a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt

engedményes lista bármely termék esetében kevésbé kedvező elbánást

eredményez, mint amilyet az ilyen termékre a GATT 1947 Engedményes Listái

a WTO Egyezmény hatálybalépése előtt tartalmaztak, az a Tag, amelyre az

engedményes lista vonatkozik, úgy tekintendő, hogy megtette a megfelelő

intézkedéseket, ami a GATT 1947 vagy 1994 XXVIII. Cikke releváns

rendelkezései szerint egyébként szükségesek lettek volna. E pont

rendelkezései kizárólag Egyiptomra, Perura, Dél-Afrikára és Uruguayra

vonatkoznak.

  8. Az ide csatolt Engedményes Listák angol, francia vagy spanyol nyelven

hitelesek, ahogyan azt az egyes Engedményes Listák meghatározzák.

  9. A jelen Jegyzőkönyv 1994. április 15-én kelt.

                          MEZŐGAZDASÁGI MEGÁLLAPODÁS

  A Tagok

  elhatározván,       hogy      megteremtik        a    mezőgazdasági       kereskedelem

reformjának kiindulási alapját a Punta del Este-i Nyilatkozatban lefektetett

tárgyalási célokkal összhangban,

  emlékeztetve arra, hogy az Uruguayi Forduló Félidős Felülvizsgálata során

megállapodás született arról, hogy a hosszú távú cél „a tisztességes és

piacorientált mezőgazdasági kereskedelem rendszerének a megteremtése,

valamint, hogy a reformfolyamatot a támogatásokkal és az importtal szembeni

védelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalásokról szóló tárgyalásokkal és a

szilárdabb és hatékonyabban működő GATT szabályok és kötelmek

megalkotásával indítsák”,

  emlékeztetve továbbá arra, hogy „a fent említett hosszú távú cél a

mezőgazdasági támogatások és az importtal szembeni védelem egy -

megegyezés alapján - meghatározott időn belül történő jelentős és fokozatos

csökkentése, melynek eredményeként lehetővé válik a világ agrárpiacán

fennálló korlátozások és torzulások kiigazítása, illetve elkerülése”,

  elkötelezve amellett, hogy specifikus és kötelező erejű kötelezettségeket

vállalnak a következő területek mindegyikén: piacra jutás, belső támogatás,

exportverseny,         továbbá       megállapodásra         jutnak      az     állat-      és

növény-egészségügyi kérdésekben,

  megállapodva abban, hogy a piacra jutási kötelezettségvállalások

végrehajtása során a fejlett ország Tagok teljes mértékben figyelembe veszik a

fejlődő ország Tagok sajátos szükségleteit és körülményeit azzal, hogy ezen

Tagok szempontjából különös érdeket képviselő mezőgazdasági termékek

számára, beleértve a Félidős Felülvizsgálat során született megállapodásoknak

megfelelően a trópusi mezőgazdasági termékek kereskedelmének lehető

legteljesebb libaralizálását, valamint a tiltott kábítószerek alapanyagául

szolgáló növények termesztésével való felhagyáshoz szükséges termelési

diverzifikáció szempontjából különösen fontos termékek számára nagyobb

mértékben javítják a piacra jutás lehetőségeit és feltételeit,


  figyelembe véve, hogy a reformprogram részét képező kötelezettségeket a

méltányosság szem előtt tartásával minden Tagnak vállalnia kell, figyelemmel

a nem-kereskedelmi vonatkozásokra, beleértve az élelmiszer-ellátás

biztonságát és a környezet védelmének szükségességét; figyelembe véve azt,

hogy megállapodás szerint a fejlődő országoknak nyújtott különleges és

megkülönböztetett elbánás a tárgyalások szerves részét képezi és számításba

véve, hogy a reformprogram végrehajtása negatív hatást gyakorolhat a

legkevésbé fejlett és nettó élelmiszer-importőr fejlődő országokra

  ezennel a következőkben állapodnak meg:

                                           I. Rész

                                          1. Cikk

                                Fogalommeghatározások

  A jelen Megállapodásban, hacsak a szövegösszefüggésből másképp nem

következik:

  a) az „összesített támogatottsági mutató”, illetve „AMS” azon támogatás

pénzformában kifejezett éves szintjét jelenti, amelyet adott mezőgazdasági

termékre a mezőgazdasági alaptermékek termelői vagy nem termékspecifikus

formában általános körben a mezőgazdasági termelők számára nyújtanak,

kivéve az olyan programok keretében nyújtott támogatásokat, amelyek a jelen

Megállapodás 2. Mellékletében szereplő mérséklések alól kivételt képeznek,

és amelyeket:

  (i) a bázisidőszakban nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a Tagok

Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag

vonatkozó táblái határoznak meg, és

  (ii) a végrehajtási időszak bármelyik évében és az után nyújtott

támogatásokra vonatkozóan, a jelen Megállapodás 3. Mellékletében szereplő

rendelkezések szerint számítanak ki, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe

hivatkozások révén belefoglalt segédanyag táblázataiban használt adatok és

módszertan figyelembe vétele mellett;

  b) a „mezőgazdasági alaptermék” a belső támogatásokra vonatkozó

kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban azt a terméket jelenti, amely a lehető

legközelebb áll az értékesítési lánc kiindulópontjához, ahogyan ezt a Tagok

Engedményes Listái, illetve a vonatkozó segédanyagok meghatározzák;

  c) a „költségvetési kiadások” vagy „kiadások” magukba foglalják a

bevételekről való lemondást is;

  d) az „egyenértékű támogatottsági mutató” a támogatás azon pénzformában

kifejezett éves szintjét jelenti, amit a mezőgazdasági alaptermékek termelői

kapnak egy vagy több olyan eszköz alkalmazása révén, amelynek kiszámítása

az AMS módszertana szerint nem megoldható, kivéve az olyan programok

keretében nyújtott támogatásokat, amelyek a jelen Megállapodás 2.

Mellékletében szereplő csökkentések alól kivételt képeznek, és amelyeket:

  (i) a bázisidőszakban nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a Tagok

Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag

vonatkozó táblái határoznak meg, és


  (ii) a végrehajtási időszak bármelyik évében és az után nyújtott

támogatásokra vonatkozóan, a jelen Megállapodás 4. Mellékletében szereplő

rendelkezések szerint számítanak ki, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe

hivatkozások révén belefoglalt segédanyag táblázataiban használt adatok és

módszertan figyelembevétele mellett;

  e) az „exporttámogatások” az exportteljesítménytől függő támogatásokat

jelentik,     beleértve      a     jelen   Megállapodás        9.    Cikkében     felsorolt

exporttámogatásokat;

  f) a „végrehajtási időszak” az 1995. évvel kezdődő hatéves időszakot jelenti,

kivéve a 13. Cikk céljára, amikor is az 1995. évvel kezdődő kilencéves

időszakot öleli fel;

  g) a „piacra jutási engedmények” magukba foglalják a jelen Megállapodás

szerint vállalt összes piacra jutási kötelezettséget;

  h) a „teljes összesített támogatottsági mutató”, illetve „teljes AMS” a

mezőgazdasági termelőknek juttatott valamennyi belső támogatás összegét

jelenti, amit a mezőgazdasági alaptermékekre számított összes összesített

támogatottsági mutató, a mezőgazdasági termékekre érvényes összes

nem-termékspecifikus összesített támogatottsági mutató és az összes

egyenértékű támogatottsági mutató összegeként számítanak, és amit:

  (i) a bázisidőszakban nyújtott támogatások (azaz „bázis teljes AMS”) és a

végrehajtási időszak alatti bármely évben és az után megengedett maximális

támogatások (azaz „évenkénti és végső lekötött kötelezettségi szintek”)

vonatkozásában, a Tagok Engedményes Listáinak IV. Része határoz meg, és

  (ii) a végrehajtási időszak alatti bármely évben és az után ténylegesen

juttatott támogatás szintjének (azaz „folyó teljes AMS”) vonatkozásában, a

jelen Megállapodás rendelkezéseivel, beleértve a 6. Cikket, és a Tagok

Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag

tábláiban használt adatokkal és módszerekkel összhangban számítanak ki;

  i) az „év” a fenti f) pontban és a Tagok specifikus kötelezettségei

vonatkozásában naptári, pénzügyi vagy gazdasági évet jelent, az adott Tag

Engedményes Listájában meghatározott módon.

                                           2. Cikk

                                         Termékkör

  Jelen Megállapodás hatálya alá ezen Megállapodás 1. Mellékletében felsorolt

termékek tartoznak, amelyeket a továbbiakban a mezőgazdasági termék

megnevezés jelöl.

                                           II. Rész

                                           3. Cikk

Az engedményeknek és a kötelezettségeknek a GATT 1994-be foglalása

  1. A belső és export támogatásokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségek,

amelyeket az egyes Tagok Engedményes Listájának IV. Része tartalmaz, a

támogatások korlátozására vonatkozó kötelezettséget jelentenek, és ezennel a

GATT 1994 szerves részét képezik.


                                                                                                 2. A 6. Cikk rendelkezéseinek függvényében a Tagok nem támogathatják

hazai termelőiket az Engedményes Lista IV. Rész I. Szakaszában

meghatározott kötelezettségi szinteket meghaladó mértékben.

  3. A 9. Cikk 2. b) és 4. pontjában foglalt rendelkezések függvényében a

Tagok nem nyújthatnak az Engedményes Lista IV. Rész II. Szakaszában

meghatározott mezőgazdasági termékekre vagy termékcsoportokra a 9. Cikk

1. pontjában felsorolt exporttámogatásokat olyan mértékben, amely

meghaladja a költségvetési kiadásokra és a mennyiségre vonatkozóan

ugyanott meghatározott kötelezettségek szintjét és nem nyújthatnak ilyen

támogatást az Engedményes Listájuk említett szakaszában fel nem sorolt más

mezőgazdasági termékre.

                                               III. Rész

                                                4. Cikk

                                            Piacra jutás

  1. Az Engedményes Listák által tartalmazott piacra jutási engedmények, az

azokban meghatározott módon, a vámok lekötésére és csökkentésére és a

piacra jutást szolgáló egyéb kötelezettségvállalásokra vonatkoznak.

  2. A Tagok nem tarthatnak fenn, nem folyamodhatnak illetve nem térhetnek

vissza olyan intézkedésekhez, amelyeket normál vámokká alakítottak1, kivéve

az 5. Cikk és az 5. Melléklet ettől eltérő rendelkezéseit.

                                                5. Cikk

           Különleges védőintézkedésekre vonatkozó rendelkezések

  1. A GATT 1994 II. Cikk 1. b) pontja előírásaitól függetlenül, bármely Tag

folyamodhat az alábbiakban szereplő 4. és 5. pontban foglalt

rendelkezésekhez, olyan mezőgazdasági termék importjával kapcsolatban,

amelyek esetében ezen Megállapodás 4. Cikke 2. pontjában hivatkozott

intézkedéseket normál vámokká alakítottak át, és amelyeket az Engedményes

Listán „SSG” rövidítéssel megjelölt, mint olyan engedmény tárgyát, amellyel

kapcsolatban ezen Cikk rendelkezéseire lehet hivatkozni, ha

  a) az adott termék importjának mennyisége, amely belép az engedményt

nyújtó Tag vámterületére, bármelyik év során meghalad egy olyan

küszöbszintet, amely a 4. pontban értelmezett létező piacra jutási

lehetőséghez kapcsolódik vagy de ezzel nem párhuzamosan:

  1   Ilyen intézkedések alatt értendő az import mennyiségi korlátozása, változó import lefölözések,

      minimum importárak, diszkrecionális importengedélyezés, állami kereskedelmi vállalatok által

      alkalmazott nem vámonkívüli intézkedések, az export önkéntes mennyiségi korlátozása és hasonló,

      a normál vámoktól eltérő, határon alkalmazott kereskedelmi intézkedések függetlenül attól, hogy

      azokat a GATT 1947 rendelkezéseitől való országspecifikus eltérés alapján tartják-e fenn, kivéve

      azokat az intézkedéseket, amelyeket a fizetési mérleg rendelkezések vagy a GATT 1994 vagy a

      WTO Egyezmény 1. A) Mellékletében szereplő egyéb Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások

      egyéb általános, nem agrárspecifikus rendelkezései alapján alkalmaznak.


                                                                                                   b) az adott termék c.i.f. paritáson számított és nemzeti pénznemben

kifejezett ára, amelyen belép az engedményt nyújtó Tag vámterületére, egy

olyan küszöbár szintje alá süllyed, amely egyenlő az érintett termék

1986-1988. évi átlagos referencia árával. 1

  2. A folyó és minimális piacra jutási kötelezettségekkel összefüggő importot,

ami a fenti 1. pont szerinti engedmények részét képezi, hozzá kell számítani az

import azon mennyiségéhez, amely az 1. a) pontban és a 4. pontban foglalt

rendelkezések alkalmazásához szükséges, azonban az ilyen kötelezettségek

szerinti importra nem vethető ki pótvám sem az 1. a) alpontra és az alábbi 4.

pontra, sem az 1. b) alpontra és az alábbi 5. pontra való hivatkozással.

  3. Bármely szóban forgó terméket tartalmazó szállítmány, mely az 1. a)

alpont és a 4. pont alapján meghatározott pótvám kivetése előtt megkötött

szerződés értelmében már úton volt, mentesül bármely ilyen pótvám kivetése

alól, amennyiben a szóban forgó termék következő évi import mennyiségébe

az 1. a) alpont rendelkezéseinek alkalmazása céljából beleszámíthatók.

  4. Bármely pótvám, amit az 1. a) alpont értelmében vetnek ki, csak a

bevezetés évének végéig maradhat érvényben, és nem haladhatja meg az

alkalmazás évében érvényes normál vámtétel egyharmadát. A küszöbszint

megállapítása az alábbi módon történik, az adott termék piacra jutási

lehetőségén alapulva, amely az importnak a hazai fogyasztáshoz2 viszonyított

százalékos arányát jelenti, azon megelőző három év vonatkozásában, amelyre

adatok rendelkezésre állnak:

  a) ahol az adott termékre ily módon megállapított piacra jutási lehetőség

kisebb vagy egyenlő 10%-kal, ott a bázis küszöbszint 125%-nak felel meg;

  b) ahol az adott termékre ily módon megállapított piacra jutási lehetőség

10%-nál nagyobb, de kevesebb vagy egyenlő 30%-kal, ott a bázis küszöbszint

110%-nak felel meg;

  c) ahol az adott termékre ily módon megállapított piacra jutási lehetőség

30%-nál nagyobb, a bázis küszöbszint 105%-nak felel meg.

  Minden esetben a pótvám bármely olyan évben kivethető, amikor az

engedményt nyújtó Tag vámterületére belépő import abszolút mennyisége

meghaladja azt az összeget, amelyet

  (x): a fentiekben meghatározott bázis küszöbszint és a megelőző azon három

év, melyre adatok rendelkezésre állnak, átlagos import mennyiségének

szorzata, és

  (y): a szóban forgó termék belső fogyasztásában a legutóbbi olyan évben,

amelyre adatok rendelkezésre állnak, az azt megelőző évihez képest

bekövetkezett abszolút mennyiségi változás

képez, feltéve, hogy a küszöbszint nem lehet kevesebb az (x) szerinti átlagos

import mennyiség 105%-ánál.

  5. Az 1. b) alpont értelmében kivetett pótvám a következő módon állapítható

meg:

  a) ha a szállítmány nemzeti pénznemben kifejezett c.i.f. paritáson számított

importára (a továbbiakban: importár) és az ezen alpont alapján meghatározott

küszöbár közötti különbözet kisebb vagy egyenlő a küszöbár 10%-ánál, nem

vethető ki pótvám;

  1   Az ezen alpont rendelkezéseinek alkalmazásához használt referencia ár rendszerint az érintett

      termék átlagos c.i.f. egységértéke, egyébként pedig más megfelelő ár a minőség, illetve a

      feldolgozottság függvényében. Ezt az első alkalmazást követően nyilvánosságra kell hozni és

      hozzáférhetővé kell tenni olyan mértékben, ami ahhoz szükséges, hogy más Tagok kiszámíthassák

      a kivethető pótvámot.

  2   Ahol a hazai fogyasztást nem veszik számításba, ott a 4. a) pont szerinti alap küszöbszint

      alkalmazandó.


  b) ha az importár és a küszöbár közötti különbözet (a továbbiakban:

különbözet) nagyobb 10%-nál, de kisebb vagy egyenlő a küszöbár 40%-ával, a

pótvám annak az értéknek a 30%-a lehet, amennyivel a különbözet a 10%-ot

meghaladja;

  c) ha a különbözet a küszöbár 40%-ánál nagyobb, de kevesebb vagy egyenlő

annak 60%-ával, a pótvám annak az értéknek az 50%-a lehet, amennyivel a

különbözet a 40%-ot meghaladja, plusz a b) alpont szerinti megengedett

pótvám;

  d) ha a különbözet a 60%-nál nagyobb, de kevesebb vagy egyenlő 75%-kal, a

pótvám annak az összegnek a 70%-a lehet, amennyivel a különbözet

meghaladja a küszöbár 60%-át, plusz a b) és c) alpontok szerint megengedett

pótvámok;

  e) ha a különbözet a küszöbár 75%-ánál nagyobb, a pótvám annak az

összegnek a 90%-a lehet, amennyivel a különbözet meghaladja a 75%-ot, plusz

a b), c) és d) alpontok szerint megengedett pótvámok.

  6. Romlandó és szezonális termékek esetében a fenti feltételek a szóban

forgó termék sajátosságainak figyelembevételével alkalmazandók. Ez

különösen vonatkozik arra, hogy az 1. a) alpont és a 4. pont esetén rövidebb

időszakot lehet figyelembe venni a bázisidőszak megfelelő időszakaira való

hivatkozásoknál és az 1. b) alpont esetén különböző időszakokra különböző

referencia árak alkalmazhatók.

  7. A különleges védőintézkedéseket átlátható módon kell működtetni.

Valamennyi Tag kötelezettsége a fenti 1. a) pont szerinti intézkedés megtétele

esetén, hogy azt a Mezőgazdasági Bizottságnak a vonatkozó adatok

ismertetésével együtt előzetesen a lehető leghamarabb, de mindenképpen az

intézkedés megtételét követő tíz napon belül írásban bejelentse. Abban az

esetben, ha a fogyasztás mennyiségének változását a 4. pont szerinti

intézkedéssel sújtott egyedi vámsorokra kell felosztani, a vonatkozó adatoknak

tartalmazniuk kell e változások felosztásakor felhasznált információt és

módszereket. Az a Tag, amelyik a 4. pont értelmében hoz intézkedést,

konzultációs lehetőséget biztosít valamennyi érdekelt Tagnak az intézkedés

alkalmazásának feltételeivel kapcsolatban. Minden Tag köteles a fenti 1. b)

pont szerinti intézkedés megtétele esetén a Mezőgazdasági Bizottságnak a

vonatkozó adatok ismertetésével együtt tíz napon belül írásban bejelenteni az

első ilyen intézkedés alkalmazását vagy romlandó és szezonális termékek

esetében a bármely időszakban elsőként hozott intézkedést. A Tagok kötelezik

magukat, hogy amennyire lehetséges, nem veszik igénybe az 1. b) alpont

rendelkezéseit, ha a szóban forgó termék importmennyisége csökken. Mindkét

esetben, ha a Tagok ilyen intézkedést hoznak, az intézkedés alkalmazásának

feltételeivel kapcsolatban konzultációs lehetőséget kötelesek biztosítani

bármely érdekelt Tag számára.

  8. Ha a fenti 1-7. pontokkal összhangban hoznak intézkedéseket, a Tagok

kötelezik magukat, hogy ezen intézkedések vonatkozásában nem folyamodnak

a GATT 1994 XIX. Cikkének 1. a) és 3. pontjai vagy a Védőintézkedésekről

szóló Megállapodás 8. Cikkének 2. pontja szerinti rendelkezésekhez.

  9. Jelen cikk rendelkezései a 20. Cikkben meghatározott reformfolyamat

időtartamára maradnak érvényben.

                                          IV. Rész

                                           6. Cikk


            Belső támogatásokra vonatkozó kötelezettségvállalások

  1. Az egyes Tagok által a belső támogatások csökkentésére tett és az

Engedményes Listáik IV. Részében szereplő kötelezettségvállalások, a

mezőgazdasági         termelőknek       juttatott     valamennyi      belső    támogatási

intézkedésre vonatkoznak, kivéve azon belső intézkedéseket, amelyek a jelen

cikk és a jelen Megállapodás 2. Mellékletében szereplő feltételek értelmében

nem esnek csökkentési kötelezettség hatálya alá. A kötelezettségvállalások

teljes összesített támogatottsági mutatóban és „évenkénti és végső lekötött

kötelezettségi szintben” vannak kifejezve.

  2. A Félidős Felülvizsgálat során született Megállapodásnak megfelelően,

amely szerint azon közvetlen vagy közvetett kormányzati támogatási

intézkedések, amelyeket a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése előmozdítása

céljából alkalmaznak, a fejlődő országok fejlesztési programjainak szerves

részét képezik, a fejlődő ország Tag mezőgazdasága számára általános körben

rendelkezésre álló beruházási támogatások és a fejlődő ország Tag alacsony

jövedelmű és erőforrásokban hiányt szenvedő termelői számára általános

körben rendelkezésre álló mezőgazdasági input támogatások nem esnek a

belső támogatásokra vonatkozó csökkentési kötelezettség hatálya alá,

amelyekre egyébként ilyen fennállna; ez vonatkozik a fejlődő ország Tagokban

juttatott olyan belső támogatásokra is, amelyek a tiltott kábítószer előállítását

szolgáló növények termesztésével való felhagyáshoz szükséges termelési

diverzifikációt ösztönzik. A jelen pont előírásainak megfelelő belső

támogatásokat a Tagok folyó teljes AMS számításaiban nem kell figyelembe

venni.

  3. Adott Tag, bármelyik évre vonatkozó belső támogatás csökkentési

kötelezettségeinek akkor felel meg, ha a mezőgazdasági termelőknek juttatott

belső támogatás, folyó teljes AMS-ben kifejezve, nem haladja meg az adott Tag

Engedményes Listája IV. Részében meghatározott megfelelő évenkénti és

végső lekötött kötelezettségi szinteket.

  4. a) A Tagok nem kötelesek a folyó teljes AMS kiszámítása során figyelembe

venni és csökkenteni:

  (i) azokat a termékspecifikus belső támogatásokat, amelyeket egyébként a

folyó AMS kiszámítása során az adott Tagnak számításba kellene vennie, ha

ezen támogatás mértéke a vizsgált évben nem haladja meg az adott Tag

érintett mezőgazdasági alapterméke teljes termelési értékének 5%-át, és

  (ii) azokat a nem termékspecifikus belső támogatásokat, amelyeket

egyébként a folyó AMS kiszámítása során az adott Tagnak számításba kellene

vennie, ha ezen támogatás mértéke nem haladja meg az adott Tag teljes

mezőgazdasági termelési értékének 5%-át;

  b) a fejlődő ország Tagok számára a jelen alpontban előírt de minimis

százalékos érték 10%-nak felel meg.

  5. a) A termeléskorlátozó programok részeként nyújtott közvetlen kifizetések

nem esnek a belső támogatások csökkentésének kötelezettsége alá, ha

  (i) ezek a kifizetések rögzített termőterületekre és hozamokra, vagy

  (ii) ezek a kifizetések a termelési alapszint 85%-ára vagy kevesebbre, vagy

  (iii) az állatállományt érintő kifizetések rögzített állománynagyságra

vonatkoznak.


  b) A fenti feltételeknek megfelelő közvetlen kifizetések esetén a csökkentési

kötelezettség alóli kivételnek tükröződni kell abban, hogy ezen közvetlen

támogatások értéke a Tag által elvégzett folyó teljes AMS számításból ki van

zárva.

                                          7. Cikk

              Belső támogatásokra vonatkozó általános fegyelem

  1. Minden Tag biztosítja, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott

bármilyen belső támogatást, amelyre nem vonatkozik csökkentési

kötelezettség, mivel az megfelel a jelen Megállapodás 2. Mellékletében

meghatározott feltételeknek, ez utóbbival összhangban tart fenn.

  2. a) Bármilyen belső támogatási intézkedést, amit a mezőgazdasági

termelők érdekében alkalmaznak, beleértve ezen intézkedések bármilyen

módosítását, és bármely később bevezetett olyan intézkedést, amely esetében

a jelen Megállapodás 2. Mellékletében meghatározott feltételek teljesítése

nem igazolható vagy a jelen Megállapodás bármelyik más előírása alapján

csökkentési kötelezettség alól nem mentesül, az egyes Tagok kötelesek a folyó

teljes AMS kiszámításába bevonni.

  b) Ahol valamely Tag Engedményes Listájának IV. Része nem tartalmaz

teljes AMS-re vonatkozó kötelezettségeket, az adott Tag nem nyújthat

támogatást mezőgazdasági termelőinek a 6. Cikk 4. pontjában lefektetett de

minimis szinten felül.

                                          V. Rész

                                          8. Cikk

                  Exportversennyel kapcsolatos kötelezettségek

  Minden egyes Tag vállalja, hogy exporttámogatást csak a jelen Megállapodás

és Engedményes Listája által meghatározott kötelezettségekkel összhangban

nyújt.

                                          9. Cikk

                  Exporttámogatásra vonatkozó kötelezettségek

  1. Az alábbi exporttámogatások tartoznak jelen Megállapodás csökkentési

kötelezettségei alá:

  a) kormányok vagy azok szervezetei által nyújtott közvetlen támogatások,

beleértve a természetbeni kifizetést, amelyben cég, iparág, mezőgazdasági

termékek termelői, szövetkezet vagy más termelői szövetség, vagy

terméktanács exportteljesítménytől függően részesülnek;

  b) mezőgazdasági termékek nem kereskedelmi jellegű készleteinek

kormányok vagy azok szervezetei által történő export eladásai vagy

értékesítései alacsonyabb áron, mint a hasonló termék után a hazai piac

vásárlói felé érvényesített megfelelő ár;


  c) mezőgazdasági termékek exportja esetén nyújtott olyan kifizetések,

amelyek finanszírozása kormányzati intézkedés eredménye, függetlenül attól,

hogy a költségvetést terheli-e vagy sem, beleértve az olyan kifizetéseket,

amelyeket az érintett mezőgazdasági termékre vagy az exportált termék

előállításához felhasznált mezőgazdasági termékre kiszabott befizetési

kötelezettség teljesítéséből finanszíroznak;

  d) olyan támogatások nyújtása, amelyek célja mezőgazdasági termékek

exportjával kapcsolatos marketing költségek (amelyek különböznek a széles

körben nyújtott exportösztönzési és tanácsadói szolgáltatásoktól) csökkentése,

beleértve a kezelési, feljavítási és más feldolgozási, valamint a nemzetközi

szállítmányozási és fuvarozási költségeket;

  e) kormányok által, a belföldi célú szállítmányoknál kedvezőbb feltételek

mellett nyújtott vagy előírt belföldi szállítási és fuvarköltségek az exportra

kerülő szállítmányokra;

  f) mezőgazdasági termékekre juttatott támogatások, amelyek feltétele, hogy

ezen termékeket az exportált termékek előállításához felhasználják.

  2. a) A b) alpontban leírtak kivételével, a végrehajtási időszak egyes éveire

vonatkozó exporttámogatási kötelezettségek szintjei, ahogyan ezt a Tagok

Engedményes Listái meghatározzák, a jelen cikk 1. pontjában felsorolt

exporttámogatások vonatkozásában az alábbiakat jelentik:

  (i) a költségvetési kiadások csökkentési kötelezettségei esetében, a szóban

forgó mezőgazdasági termékre vagy termékcsoportra az adott évben

elkülöníthető vagy kifizethető ilyen támogatási kiadások maximális szintjét, és

  (ii) az export mennyiség csökkentési kötelezettségei esetében, a

mezőgazdasági termék vagy termékcsoport azon maximális mennyiségét,

amelyre az adott évben exporttámogatás nyújtható.

  b) A végrehajtási időszak másodiktól ötödik évéig tartó részének bármelyik

évében egy Tag a fenti 1. pontban felsorolt exporttámogatást nyújthat, a Tag

Engedményes Listája IV. Részében foglalt termékek vagy termékcsoportok

vonatkozásában, a kötelezettség éves szintjét meghaladó mértékben, feltéve,

hogy:

  (i) az ilyen támogatásokra nyújtott költségvetési kiadásoknak a végrehajtási

időszak kezdetétől a kérdéses évig halmozott összegei az ilyen költségvetési

kiadások bázisidőszaki szintjének 3%-ánál nagyobb mértékben nem lépik túl

azon halmozott összegeket, amelyeket a Tag Engedményes Listájában

meghatározott vonatkozó, éves kötelezettségszintek teljes betartása

eredményezett volna,

  (ii) ezen exporttámogatásokban részesülő exportnak a végrehajtási időszak

kezdetétől, a kérdéses évig, halmozott mennyisége nem lépi túl a bázisidőszaki

mennyiség         1,75%-át      meghaladó       mértékben        azokat     a    halmozott

mennyiségeket, amelyeket a Tagok Engedményes Listájában meghatározott

vonatkozó,        éves     mennyiségi       kötelezettségszintek       teljes    betartása

eredményezett volna,

  (iii) ezen exporttámogatásokra folyósított költségvetési kiadások összes, a

teljes végrehajtási időszak alatt halmozott összege, és az ilyen

exporttámogatásokban részesülő mennyiségek nem haladják meg azt a

mértéket, amit a Tagok Engedményes Listáiban meghatározott, vonatkozó,

éves kötelezettségszintekkel való teljes összhang eredményezett volna, és


  (iv) a Tagok exporttámogatásokra fordított költségvetési kiadásai és az ilyen

támogatásokban részesülő mennyiségek a végrehajtási időszak befejeztével

nem lehetnek nagyobbak, mint az 1986-1990-es bázisidőszaki szint 64, illetve

79%-a. A fejlődő ország Tagok esetében ezek a százalékos értékek 76 és

86%-osak lesznek.

  3. Az exporttámogatás körének kiterjesztésére vonatkozó korlátozásokkal

kapcsolatos kötelezettségek az engedményes listákban vannak meghatározva.

  4. A végrehajtási időszak folyamán a fejlődő ország Tagok nem kötelesek

kötelezettséget vállalni a fenti 1. pont d) és e) alpontjaiban felsorolt

exporttámogatások vonatkozásában, feltéve, hogy ezeket nem alkalmazzák oly

módon, hogy csökkentési kötelezettségeket kerüljenek meg.

                                          10. Cikk

        Exporttámogatásra vonatkozó kötelezettségek kijátszásának

                                       megelőzése

  1. A 9. Cikk 1. pontjában nem említett exporttámogatások nem

alkalmazhatók oly módon, hogy az az exporttámogatásra vonatkozó

kötelezettségek kijátszását eredményezze vagy azzal fenyegessen, illetve nem

kereskedelmi jellegű ügyletek sem használhatók ezen kötelezettségek

kijátszására.

  2. A Tagok vállalják, hogy exporthitelek nyújtására, exporthitel garanciákra

vagy biztosítási programok kialakítására vonatkozó nemzetközileg elfogadott

kötelmek kialakításán fognak munkálkodni és az ilyen kötelmekről szóló

megállapodás után exporthiteleket, exporthitel garanciákat vagy biztosítási

programokat csak ezekkel összhangban nyújtanak, illetve működtetnek.

  3. Bármely Tagnak, amelyik azt állítja, hogy a csökkentési kötelezettsége

szintjét meghaladó mennyiséget támogatás nélkül exportált, bizonyítania kell,

hogy exporttámogatást, attól függetlenül, hogy az a 9. Cikkben szerepel-e

vagy sem, a kérdéses exportmennyiségre nem nyújtott.

  4. A nemzetközi élelmiszersegélyt adományozó Tagok biztosítják, hogy

  a) a nemzetközi élelmiszersegély nyújtása közvetlenül vagy közvetve ne

legyen a mezőgazdasági termékeknek a fogadó országba történő kereskedelmi

exportjához kötve;

  b) a nemzetközi élelmiszersegély-ügyleteket, beleértve a pénzformában

nyújtott kétoldalú élelmiszersegélyt is, a FAO-nak „A feleslegek felszámolására

és a konzultációs kötelezettségekre vonatkozó irányelvei”-vel, és ahol

helyénvaló, az Általános Piaci Követelmények rendszerével összhangban

hajtják végre;

  c) az ilyen segélyt ellenszolgáltatás nélkül vagy az 1986. évi Élelmiszer

Segély Megállapodás IV. Cikkében biztosítottal nem kedvezőtlenebb formában

nyújtják.

                                          11. Cikk

                              Felhasznált termékek köre

  A felhasznált elsődleges mezőgazdasági termék esetében a támogatás

termékegységenként semmiképpen sem haladhatja meg az elsődleges termék

exportja után fizetendő exporttámogatás termékegységenkénti értékét.


                                                                                                                                          VI. Rész

                                             12. Cikk

         Az exporttilalmakra és -korlátozásokra vonatkozó fegyelem

  1. Amikor bármely Tag a GATT 1994 XI. Cikk 2. a) alpontjával összhangban

lévő új exporttilalmat vagy -korlátozást vezet be élelmiszerekre vonatkozóan,

az adott Tag az alábbi rendelkezéseket köteles betartani:

  a) az exporttilalmat vagy -korlátozást bevezető Tag tekintettel van az

ilyenfajta tilalomnak és korlátozásnak az importáló Tagok élelmiszer-ellátása

biztonságára gyakorolt hatásaira;

  b) mielőtt bármely Tag exporttilalmat vagy -korlátozást vezet be - lehetőség

szerint minél hamarabb és előzetesen - írásban jelzi ezt a Mezőgazdasági

Bizottságnak, kitérve ezen intézkedések természetére és időtartamára, és

kérés esetén konzultál bármelyik olyan Taggal, amely importőrként jelentős

mértékben érdekelt a szóban forgó intézkedésekhez kapcsolódó bármely

kérdésben. Ilyen exporttilalmat vagy -korlátozást bevezető Tag kérés esetén

ellátja az ilyen Tagot a szükséges információval.

  2. A jelen cikk rendelkezései nem alkalmazhatók fejlődő ország Tag esetén,

hacsak az intézkedéseket nem egy olyan fejlődő ország Tag hozta, amely az

adott élelmiszer nettó exportőre.

                                             VII. Rész

                                             13. Cikk

                                   Megfelelő önmérséklet

  A végrehajtási időszak alatt, függetlenül a GATT 1994 és a Szubvenciókról és

Kiegyenlítő       Intézkedésekről          szóló      Megállapodás         (jelen     cikkben       a

továbbiakban: Szubvenciós Megállapodás) rendelkezéseitől:

  a) a jelen Megállapodás 2. Mellékletének rendelkezéseivel teljes

összhangban lévő támogatási intézkedések:

  (i) kiegyenlítő vámok céljából1 ellenintézkedés alá nem vonható szubvenciók,

  (ii) mentesek a GATT 1994 XVI. Cikke és a Szubvenciós Megállapodás III.

Része alapján hozható intézkedések alól, és

  (iii) mentesek azon intézkedések alól, amelyek a GATT 1994 XXIII. Cikk 1. b)

pontja értelmében egy másik Tag részére a GATT 1994 II. Cikke alapján

nyújtott vámengedmények hatálytalanítása vagy hatásuk gyengítése esetén

hozhatók;

  b) azon belső támogatási intézkedések, amelyek a jelen Megállapodás 6.

Cikke rendelkezéseivel teljes összhangban vannak - beleértve annak 5. pontja

követelményeivel összhangban lévő közvetlen kifizetéseket -, ahogy ez a Tagok

Engedményes Listáiban tükröződik, valamint a de minimis szintet el nem érő

és a 6. Cikk 2. pontjával összhangban lévő belső támogatások:

   1  Ezen Cikkben szereplő „kiegyenlítő vámok” megegyeznek a GATT 1994 VI. Cikkében és a

      Szubvenciókról és Kiegyenlítő Intézkedésekről szóló Megállapodás V. Részében szereplőkkel.


  (i) mentesek a kiegyenlítő vámok kivetése alól, kivéve, ha a károkozás vagy

kárveszély megállapítása a GATT 1994. VI. Cikke és a Szubvenciós

Megállapodás V. Része alapján történik, ugyanakkor bármely kiegyenlítő

vámeljárás elindításánál megfelelő önmérsékletet kell tanúsítani,

  (ii) mentesek a GATT 1994 XVI. Cikke 1. pontja vagy a Szubvenciós

Megállapodás 5. és 6. Cikke szerinti intézkedések meghozatala alól, feltéve,

hogy ezek az intézkedések meghatározott árucikk tekintetében nem

eredményeznek az 1992-es gazdasági évre meghatározott szintet meghaladó

támogatást, és

  (iii) mentesek azon intézkedések alól, amelyek a GATT 1994 XXIII. Cikke 1.

b) pontja értelmében egy másik Tagnak a GATT 1994 II. Cikke alapján nyújtott

vámengedmények hatálytalanítása vagy hatásuk gyengítése esetén hozhatók,

feltéve, hogy ezek az intézkedések meghatározott árucikk tekintetében nem

eredményeznek az 1992-es gazdasági évre meghatározott szintet meghaladó

támogatást;

  c) azon exporttámogatások, melyek a jelen Megállapodás V. Részének

rendelkezéseivel teljes összhangban vannak, ahogy ez a Tagok Engedményes

Listáiban tükröződik:

  (i) kiegyenlítő vámok hatálya alá csak akkor esnek, ha a károkozásnak vagy

kárveszélynek a megállapítása a mennyiség, árakra gyakorolt hatás vagy

következmény alapján a GATT 1994 VI. Cikkével és a Szubvenciós

Megállapodás V. Részével összhangban történik, ugyanakkor bármely

kiegyenlítő vámeljárás elindításánál megfelelő önmérsékletet kell tanúsítani,

és

  (ii) mentesek a GATT 1994 XVI. Cikke vagy a Szubvenciós Megállapodás 3.,

5. és 6. Cikke alapján hozható intézkedések alól.

                                         VIII. Rész

                                          14. Cikk

                   Állat- és növény-egészségügyi intézkedések

  A Tagok megegyeznek abban, hogy érvényt szereznek az Állat- és

Növény-egészségügyi Intézkedésekről szóló Megállapodásnak.

                                          IX. Rész

                                          15. Cikk

                    Különleges és megkülönböztetett elbánás

  1. Annak felismerésével, hogy a fejlődő ország Tagok számára nyújtott

megkülönböztetett és kedvezőbb elbánás a tárgyalások szerves részét képezi,

a kötelezettségek vonatkozásában különleges és megkülönböztetett elbánás

érvényesítendő, amint azt a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezései és az

engedményeket és kötelezettségeket magukban foglaló Listák tartalmazzák.

  2. A fejlődő ország Tagok számára rendelkezésre áll az a lehetőség, hogy

csökkentési kötelezettségeiket legfeljebb 10 év alatt hajthassák végre. A

legkevésbé fejlett ország Tagok nem kötelesek csökkentési kötelezettséget

vállalni.


                                          X. Rész

                                          16. Cikk

    A legkevésbé fejlett és nettó élelmiszer-importőr fejlődő országok

  1. A fejlett ország Tagok kötelesek meghozni azon intézkedéseket,

amelyekről a Reformprogramnak a Legkevésbé Fejlett és a Nettó

Élelmiszer-importőr Fejlődő Országokra gyakorolt Lehetséges Negatív

Hatásaival kapcsolatos Intézkedésekről szóló Döntés keretében rendelkezés

született.

  2. A Mezőgazdasági Bizottság megfelelő módon nyomon követi ezen Döntés

következményeit.

                                          XI. Rész

                                          17. Cikk

                               Mezőgazdasági Bizottság

  A Mezőgazdasági Bizottság ezennel megalakul.

                                          18. Cikk

                 A kötelezettségek teljesítésének felülvizsgálata

  1.     Az    Uruguayi        Forduló     reformprogramja         részeként     kitárgyalt

kötelezettségek végrehajtásának alakulását a Mezőgazdasági Bizottság

vizsgálja felül.

  2. A felülvizsgálati eljárás, később meghatározandó témákban és

időszakonként, a Tagok által benyújtott bejelentések és olyan dokumentációk

alapján történik, amelyet a felülvizsgálati eljárást megkönnyítendő, kérés

esetén a Titkárság készít.

  3. A 2. pont szerinti benyújtandó bejelentéseken túl, bármely belső

támogatási intézkedést vagy egy olyan meglévő támogatás módosítását,

amelyre csökkentés alóli mentességet igényel valamely Tag, azonnal be kell

jelenteni. E bejelentésnek tartalmaznia kell az új vagy módosított

intézkedéssel kapcsolatos részleteket és annak összhangját a 6. Cikkben vagy

a 2. Mellékletben szereplő feltételekkel.

  4. A felülvizsgálat során a Tagoknak megfelelő módon tekintettel kell lenniük

a túlzott mértékű infláció hatására, amely befolyásolhatja a Tagoknak azon

képességét, hogy eleget tudjanak tenni a belső támogatásokkal kapcsolatos

kötelezettségeknek.

  5. A Tagok egyetértenek abban, hogy a Mezőgazdasági Bizottságban évente

megvitatják részvételüket a mezőgazdasági termékek világkereskedelmének

rendes növekedésében a jelen Megállapodás exporttámogatással kapcsolatos

kötelezettségeinek keretében.


  6. A felülvizsgálati eljárás a Tagok számára lehetőséget fog adni arra, hogy

bármilyen ügyet felvessenek, ami a jelen Megállapodás reformprogramjában

lefektetett kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos.

  7. Bármely Tag felhívhatja a Mezőgazdasági Bizottság figyelmét bármely

olyan intézkedésre, amelyről úgy véli, hogy arról egy másik Tagnak értesítést

kellett volna benyújtania.

                                          19. Cikk

                              Konzultáció és vitarendezés

  A jelen Megállapodással kapcsolatos konzultációk és viták rendezése során a

GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezései alkalmazandók, ahogyan

azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza.

                                          XII. Rész

                                          20. Cikk

                              A reformfolyamat folytatása

  Felismerve, hogy a támogatások és az importtal szembeni védelem hosszú

távú célként megjelölt jelentős és növekvő ütemű csökkentése, amely alapvető

reformot eredményez, egy folyamatot alkot, a Tagok egyetértenek abban, hogy

a folyamat folytatására irányuló tárgyalásokat a végrehajtási időszak vége

előtt egy évvel kezdeményezni fogják, figyelembe véve:

  a) a csökkentési kötelezettségek végrehajtásából addig származó

tapasztalatokat;

  b)      a     csökkentési        kötelezettségek       hatását     a     mezőgazdasági

világkereskedelemre;

  c) a nem-kereskedelmi vonatkozásokat, a fejlődő ország Tagoknak nyújtott

különleges és megkülönböztető elbánást és a tisztességes és piacorientált

mezőgazdasági kereskedelmi rendszer kialakításának célját, valamint a jelen

Megállapodás preambulumában említett egyéb célokat és szempontokat; és

  d) azt, hogy milyen további kötelezettségvállalásokra van szükség ahhoz,

hogy a fent említett hosszú távú célokat el lehessen érni.

                                         XIII. Rész

                                          21. Cikk

                                    Záró rendelkezések

  1. A GATT 1994 és a WTO Egyezmény 1. A) Mellékletében szereplő egyéb

Multilaterális       Kereskedelmi       Megállapodások         rendelkezései     a    jelen

Megállapodás rendelkezéseinek függvényében érvényesek.

  2. A jelen Megállapodás mellékletei ezennel jelen Megállapodás szerves

részét képezik.


                                           1. Melléklet

                          a Mezőgazdasági Megállapodáshoz

                                            Termékkör

  1. A következő termékek tartoznak a jelen Megállapodás hatálya alá:

  (i) HS 1-24 közötti árucsoportba tartozó termékek a hal és haltermékek

kivételével, továbbá1

  (ii) HS vtsz. 29.05.43 (mannit)

  HS vtsz. 19.05.44 (szorbit)

  HS vtsz. 33.01 (illóolajok)

  HS vtsz. 35.01-35.05 (albuminok, átalakított keményítő, enyvek)

  HS vtsz. 38.09.10 (végkikészítő szerek, keményítőtartalommal)

  HS vtsz. 38.23.60 (szorbit, a 29.05.44 vtsz. alszám alá tartozó kivételével)

  HS vtsz. 41.01-41.03 (nyersbőrök)

  HS vtsz. 43.01 (nyers szőrmék)

  HS vtsz. 50.01-50.03 (nyers selyem és selyemhulladék)

  HS vtsz. 51.01-51.03 (gyapjú és állati szőr)

  HS vtsz. 52.01-52.03 (pamut, nem kártolva, nem fésülve, pamuthulladék,

pamut kártolva vagy fésülve)

  HS vtsz. 52.01 (len nyersen)

  HS vtsz. 53.02 (kender nyersen)

  2. A fentiek nem korlátozzák az Állat- és Növény-egészségügyi

Intézkedésekről szóló Megállapodás hatálya alá tartozó termékkört.

                 2. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz

  Belső támogatás csökkentési kötelezettségek alóli mentesítés alapja

  1. Azoknak a belső támogatási intézkedéseknek, amelyeket adott Tag

mentesíteni kíván a csökkentési kötelezettségek alól, annak az alapvető

követelménynek kell megfelelniük, hogy nincs vagy legfeljebb csak minimális

torzító hatásuk van a kereskedelemre és termelésre. Ennek megfelelően, az

összes olyan intézkedésnek, amelyeket adott Tag a csökkentési

kötelezettségek alól mentesíteni kíván, a következő alapfeltételeket kell

teljesítenie:

  a) a kérdéses támogatás olyan államilag finanszírozott kormányzati program

része (beleértve az állami bevételekről történő lemondást), amely nem

tartalmaz a fogyasztóktól származó közvetlen jövedelemátcsoportosítást,

  b) a kérdéses támogatás a termelő számára nem eredményez ártámogatást;

továbbá meg kell felelniük az alábbi specifikus támogatáspolitikai

ismérveknek és feltételeknek.

                          A kormányzati szolgáltatási programok

  2. Általános szolgáltatások

  1   A kerek zárójelek között szereplő termékleírások nem szükségszerűen kimerítőek.


                                                                                                   E kategóriában szereplő támogatáspolitikák magukba foglalják a

programmal kapcsolatos kiadásokat (vagy az állami bevételekről történő

lemondást), melyek lehetővé teszik a mezőgazdaság vagy vidéki közösség

számára szolgáltatások vagy más előnyök nyújtását. Nem sorolhatók ide a

termelőknek és feldolgozóknak folyósított közvetlen kifizetések. Ezeknek a

programoknak, amelyeket a következő felsorolás a teljesség igénye nélkül

tartalmaz, meg kell felelniük a fenti 1. pont általános ismérveinek és az alábbi

specifikus támogatáspolitikai feltételeknek:

  a) kutatás, beleértve az általános kutatást, környezetvédelmi programmal

kapcsolatos kutatást és meghatározott termékekre irányuló kutatási

programokat;

  b) kártevők és megbetegedések elleni védekezés, beleértve a kártevők és

megbetegedések elleni védekezést szolgáló általános és termékspecifikus

rendszabályokat, úgymint a korai figyelmeztető rendszereket, karantént és

kiirtást;

  c) képzési szolgáltatások, beleértve mind az általános, mind a szakértői

képzési formákat;

  d) továbbképző és tanácsadó szolgáltatások, beleértve az információáramlás

és a kutatási eredményeknek a termelők és fogyasztók felé történő továbbítása

könnyítését szolgáló eszközöket;

  e) ellenőrzési szolgáltatások, beleértve az általános ellenőrzési szolgáltatást

és meghatározott termékek egészségügyi, biztonsági, minősítési és

szabványosítási célú ellenőrzését;

  f) marketing és reklám szolgáltatások, beleértve a piaci információkat,

meghatározott termékekre irányuló tanácsadást és reklámot, de kizárva a

határozatlan célú kiadásokat, melyeket az eladók arra használhatnak, hogy az

eladási árat lenyomják vagy a vevőnek közvetlen anyagi előnyt biztosítsanak;

és

  g) infrastrukturális szolgáltatások, beleértve az elektromos hálózatot, utakat

és szállítóeszközöket, piaci és kikötői létesítményeket, vízellátást, gátakat és

csatornázást és környezetvédelmi programokkal összefüggő infrastrukturális

létesítményeket. A kiadások minden esetben csak termelési infrastruktúra

nyújtására vagy kivitelezésére fordíthatók, és nem használhatók fel a

mezőgazdasági birtokon álló létesítmények biztosítására, kivéve az általános

körben        rendelkezésre           álló       közszolgáltatásokkal          való      összeköttetés

megteremtését. Nem fordítható termelési input támogatásra vagy működési

költségek vagy kedvezményes felhasználói költségek fedezésére.

  3. Élelmiszer-ellátás biztonsága céljából megvalósított állami készletezés1

  Termékek felhalmozásával és készletezésével kapcsolatos kiadások (vagy

állami bevételről történő lemondás), amelyek szerves részét képezik a nemzeti

törvénykezésben meghatározott, az élelmiszer-ellátás biztonságát szolgáló

programnak. Ez magában foglalhatja az ilyen program keretében a termékek

magán raktározására juttatott segélyt.

  1   Jelen Melléklet 3. pontja céljából, a fejlődő országok kormányainak az élelmiszer-ellátás

      biztonságával kapcsolatos céljaik alapján működtetett készletezési programjai, amelyek

      átláthatóak és hivatalosan nyilvánosságra hozott feltételek és irányelvek szerint működnek,

      összhangban levőnek tekintendők ezen pont rendelkezéseivel, beleértve azokat a programokat,

      amelyek során az élelmiszer-ellátás biztonsága céljából létrehozott élelmiszerkészletek vétele és

      eladása szabályozott árakon történik, feltéve, hogy a vételár és a külső referencia ár közötti

      különbséget az AMS számításánál figyelembe veszik.


                                                                                                  Az ilyen készletek mennyiségének és felhalmozásának előre meghatározott,

kizárólag az élelmiszer-ellátás biztonságához kapcsolódó céloknak kell

megfelelnie. A készlet felhalmozását és felszámolását pénzügyileg átláthatóvá

kell tenni. A kormány élelmiszer-vásárlásainak folyó piaci áron és az

élelmiszer-ellátás biztonságát szolgáló készletből történő eladásoknak

legalább az adott terméknek és minőségnek megfelelő folyó hazai piaci áron

kell megvalósulniuk.

  4. Belföldi élelmiszersegély1

  A rászoruló népességi csoportok részére belföldi élelmiszersegély

nyújtásával kapcsolatban jelentkező kiadások (vagy állami bevételről történő

lemondás).

  Az élelmiszersegélyhez jutás feltétele, hogy világosan leírt, a táplálkozási

célokhoz kapcsolódó ismérvekhez kötődjön. Ezeket a segélyeket közvetlenül

vagy olyan eszközök révén kell juttatni azoknak, akiket megillet, hogy a

jogosultak piaci vagy támogatott árakon ezeket megvásárolhassák. A kormány

élelmiszer-vásárlásainak folyó piaci árakon kell megtörténnie és a segély

finanszírozásának és lebonyolításának átláthatónak kell lennie.

  5. Termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések

  A termelőknek közvetlen kifizetéseken keresztül nyújtott támogatás (vagy

állami bevételről történő lemondás, beleértve a természetbeni juttatásokat),

melyeket egy adott Tag mentesíteni kíván a csökkentési kötelezettségek alól, a

fenti 1. pontban lefektetett alapfeltételeknek, továbbá a közvetlen kifizetések

egyedi típusaira az alábbi 6-13. pontokban leírtak szerint alkalmazott

specifikus feltételeknek kell megfelelniük. Ahol csökkentés alóli mentességet

igényel egy Tag a közvetlen kifizetések olyan létező vagy új fajtájára, amely a

6-13. pontban részletezettektől eltérő, ott az 1. pontban lefektetett általános

ismérveken túl a 6. pont b)-e) alpontjai feltételeinek kell megfelelni.

  6. A termelés mennyiségétől és értékétől nem függő támogatás

  a) Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot világosan meghatározott

ismérvek alapján kell megállapítani, mint például a jövedelem, a termelői vagy

tulajdonosi jogállás, egy meghatározott vagy rögzített bázisidőszakban

érvényes termelési tényező használat vagy termelési szint.

  b) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy

alapulhat a termelő által a bázisidőszak utáni bármely évben választott

termelés típusán vagy mennyiségén (beleértve az állatállomány nagyságát).

  c) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat a

bázisidőszak utáni bármely évben választott termelésre vonatkozó hazai vagy

nemzetközi árakhoz vagy alapulhat azokon.

  d) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat a

bázisidőszak utáni bármely évben igénybe vett termelési tényezőkhöz vagy

alapulhat azokon.

  e) Az ilyenfajta kifizetésekben való részesedésnek a tényleges termelés nem

képezheti feltételét.

  7. A kormány pénzügyi részvétele a jövedelem biztosítását és jövedelemmel

kapcsolatos biztonsági hálót célzó programokban

  1   Jelen Melléklet 3. és 4. pontjai céljából a fejlődő országok városi és vidéki szegényei

      élelmiszer-szükségleteinek kielégítése céljából támogatott árban részesített élelmiszerek ésszerű

      árakon való rendszeres biztosítása, jelen pont rendelkezéseivel összhangban levőnek tekintendő.


  a) Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot olyan, csak a

mezőgazdaságból származó jövedelem alapján számított jövedelemkiesés

alapján lehet szerezni, amely a megelőző hároméves időszak vagy ötéves

időszakon alapuló, a legmagasabb és a legalacsonyabb érték elhagyásával

képzett hároméves átlagnak figyelembevételével kiszámított átlag bruttó

jövedelem vagy (az azonos vagy hasonló támogatási rendszerből adódó

bármely kifizetés figyelmen kívül hagyásával számított) egyenértékű nettó

jövedelem több, mint 30%-át teszi ki. Bármely termelő, amelyik ezen feltételt

teljesíti, jogosult ilyen kifizetésekre.

  b) Az ilyenfajta kifizetések a termelő jövedelemkiesésének kevesebb mint

70%-át egyenlíthetik ki abban az évben, amikor az az ilyen támogatásra

jogosultságot szerez.

  c) Az ilyenfajta bármely kifizetések összege kizárólag a jövedelem

nagyságához kapcsolódhat; nem kötődhet a termelő által választott termelés

típusához vagy mennyiségéhez (ideértve az állatállomány nagyságát); vagy az

ilyen termelésre, vagy az annak során igénybe vett termelési tényezőkre

vonatkozó hazai vagy nemzetközi árakhoz.

  d) Ahol a termelő ugyanabban az évben megkapja a kifizetéseket a jelen pont

és a 8. pont (a természeti katasztrófák enyhítése) szerint egyaránt, úgy ezek

összege nem érheti el a termelő teljes veszteségének 100%-át.

  8. Kifizetések (közvetlenül vagy a kormányzatnak a termésbiztosítás

rendszerében való pénzügyi részvételén keresztül) a természeti katasztrófák

enyhítésére

  a) Az ilyen kifizetésekre való jogosultság azt követően merül fel, hogy

egyrészt a kormányszervek formálisan elismerik, hogy természeti vagy

hasonló katasztrófa (beleértve betegség kitörését, kártevők elszaporodását,

nukleáris balesetet és háborút az érintett Tag területén) fordult vagy fordul

elő; másrészt a megelőző hároméves időszak vagy a megelőző ötéves

időszakon alapuló, a legmagasabb és a legalacsonyabb érték elhagyásával

képzett hároméves átlagnak figyelembevételével kiszámított átlagtermelés

30%-át meghaladó termelési veszteség jelentkezik.

  b) A katasztrófát követő kifizetések csak a jövedelemben, az

állatállományban (beleértve az állatok állatorvosi kezelésével kapcsolatos

kifizetéseket), a földben vagy más termelési tényezőkben a kérdéses

természeti katasztrófa következtében keletkezett veszteségek vonatkozásában

történhetnek.

  c) A kifizetések nem haladhatják meg az ilyen veszteségek pótlásához

szükséges teljes költséget, és feltételként nem követelhető vagy szabható meg

a jövőben folytatandó termelés típusa vagy mennyisége.

  d) A katasztrófa alatti kifizetések nem léphetik túl a fenti b) pontban

meghatározott           ismérv       szerint       megállapított,       további      károk

megakadályozásához vagy enyhítéséhez szükséges szintet.

  e) Ahol a termelő ugyanabban az évben kapja a kifizetéseket a jelen pont és

a fenti 7. pont (jövedelem biztosítását és ezzel kapcsolatos biztonsági hálót

célzó programok) szerint, úgy ezek összege nem érheti el a termelő teljes

veszteségének 100%-át.

  9. A termelőkre vonatkozó, mezőgazdasági termelésből történő kivonulást

célzó programok keretében nyújtott, strukturális alkalmazkodást segítő

támogatás


   a) Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot olyan, világosan

meghatározott ismérvek alapján kell megállapítani, amelyek a piacon

értékesíthető        mezőgazdasági        termelésben        részt     vevő     személyek

nyugdíjazásának vagy nem mezőgazdasági tevékenységre való átállásuk

könnyítését célzó programok részét képezik.

   b) A kifizetések feltételét az arra jogosultaknak a piacon értékesíthető

mezőgazdasági termelésből való teljes és tartós kivonulása képezi.

   10. Erőforrás kivonási programok keretében nyújtott, strukturális

alkalmazkodást segítő támogatás

   a) Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot olyan, világosan

meghatározott ismérvek alapján kell megállapítani, amelyek a földnek vagy

más erőforrásoknak, beleértve az állatállományt, a piacon értékesíthető

mezőgazdasági termelésből történő kivonását célzó programok részét képezik.

   b) A kifizetések feltételét a földnek a piacon értékesíthető termelésből

legalább három évig történő kivonása, az állatállomány esetén annak levágása

vagy tartós felszámolása képezi.

   c) A kifizetések feltételeként nem követelhető vagy szabható meg a föld vagy

más erőforrás olyan alternatív használata, amely piacon értékesíthető

mezőgazdasági termelést eredményez.

   d) A kifizetések nem kapcsolódhatnak a termelésben megmaradt föld és más

erőforrás használatával megvalósuló termelés típusához vagy mennyiségéhez,

illetve a választott termelésre vonatkozó belső vagy nemzetközi árakhoz.

   11. Beruházási segélyek keretében nyújtott, strukturális alkalmazkodást

segítő támogatás

   a) Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot olyan, világosan

meghatározott ismérvek alapján kell megállapítani, amelyek a termelői

tevékenységnek az objektíven kimutatott szerkezeti hátrányokra válaszul

történő pénzügyi és fizikai átszervezését célzó kormányzati programok részét

képezik. Az ilyen kifizetésekre való jogosultság alapulhat a mezőgazdasági föld

reprivatizálására irányuló, világosan meghatározott kormányzati programon

is.

   b) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy

alapulhat a termelő által a bázisidőszak utáni bármely évben választott

termelés típusán vagy mennyiségén (beleértve az állatállomány egyedeit),

kivéve, ha teljesül az alábbi e) ismérv.

   c) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy

alapulhat a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelésre vonatkozó

hazai vagy nemzetközi árakon.

   d) A kifizetések csak akkora időtartamra adhatók, amekkora a kapcsolódó

beruházások megvalósításához szükséges.

   e) A kifizetések feltételéül nem követelhető vagy bármely más módon nem

szabható meg az arra jogosult által termelendő mezőgazdasági termékek

fajtája, kivéve egy adott termék termelésének megszüntetésére vonatkozó

követelményt.

   f) A kifizetéseknek a szerkezeti hátrány kiegyenlítéséhez szükséges

mennyiségre kell korlátozódniuk.

   12. Környezetvédelmi programok részét képező kifizetések

   a) Az ilyen kifizetésekre való jogosultságot a környezet védelmét vagy

megőrzését célzó és világosan meghatározott kormányzati program részeként

kell megállapítani és a kormányprogramban szereplő speciális feltételek

teljesítésétől kell függővé tenni, beleértve a termelési módszerekre vagy

inputokra vonatkozó feltételeket.


  b) A kifizetések összegét a kormányzati program teljesítésével kapcsolatban

felmerülő többletköltségekre vagy jövedelemkiesésre kell korlátozni.

  13. Regionális támogatási programok részét képező kifizetések

  a) Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot a hátrányos helyzetű

régiókban működő termelőkre kell korlátozni. Minden ilyen régiónak világosan

kijelölt összefüggő földrajzi területet kell alkotnia, amely meghatározható

gazdasági és közigazgatási identitással rendelkezik, és amely a törvény vagy

más rendelkezés által világosan megjelölt, a régió nehézségeinek az átmeneti

jellegen túlmutató körülményekből való származását mutató, semleges és

objektív ismérvek alapján hátrányosnak minősül.

  b) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy

alapulhat a termelő által a bázisidőszak utáni bármely évben választott

termelés típusán vagy mennyiségén (beleértve az állatállományt), eltekintve a

termelés csökkentésére vonatkozó előírásoktól.

  c) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy

alapulhat a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelésre vonatkozó

hazai vagy nemzetközi árakon.

  d) A kifizetéseknek csak az arra jogosult területek termelői, de az ilyen

területeken belül, az összes termelő számára általános körben kell

hozzáférhetőnek lenniük.

  e) Ahol a kifizetések termelési tényezőkhöz kapcsolódnak, ott azokat, az

érintett tényezőkre megállapított küszöbszint felett, csökkenő ütemben kell

folyósítani.

  f) A kifizetéseket az előírt területeken folyó mezőgazdasági termelés során

keletkező többletköltségekre vagy jövedelemkiesésre kell korlátozni.

                 3. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz

   Belső támogatás: az összesített támogatottsági mutató kiszámítása

  1. A 6. Cikk rendelkezéseinek függvényében az összesített támogatottsági

mutatót (AMS) termékspecifikus alapon kell kiszámítani minden egyes olyan

mezőgazdasági alaptermékre, amely piaci ártámogatásban, nem mentesített

közvetlen kifizetésekben vagy bármely más, csökkentési kötelezettség alól

nem mentesített támogatásban („más nem mentesített programok”) részesül.

A nem termékspecifikus támogatásokat egy nem termékspecifikus,

pénzformában kifejezett, AMS-ben kell összegezni.

  2. Az 1. pont alatt szereplő támogatások tartalmazzák mind a költségvetési

kiadásokat, mind azon bevételeket, amelyekről a kormányok vagy azok

szervezetei lemondtak.

  3. A központi és a helyi támogatásokat egyaránt számításba kell venni.

  4. A termelők által fizetett specifikus mezőgazdasági befizetéseket vagy

díjakat ki kell vonni az AMS-ből.

  5. A belső támogatás csökkentési kötelezettségek végrehajtása során

alkalmazandó bázisszintet a bázisidőszakra az alábbiakban felvázoltak szerint

kiszámított AMS képezi.

  6. Minden mezőgazdasági alaptermékre egy specifikus, pénzformában

kifejezett, AMS-t kell megállapítani.


  7. Az AMS-t az érintett termék értékesítési lánca kezdőpontjához a lehető

legközelebb kell kiszámítani. A mezőgazdasági feldolgozók érdekében

alkalmazott intézkedéseket olyan mértékben kell figyelembe venni, amennyire

ezek a mezőgazdasági alaptermékek termelői számára előnnyel járnak.

  8. Piaci ártámogatás: a piaci ártámogatást a rögzített külső referencia ár és

az alkalmazott szabályozott ár közötti különbség és a szabályozott árra

jogosult termelés mennyisége szorzatának alkalmazásával kell kiszámítani.

Azon költségvetési kifizetéseket, amelyek ezen árkülönbözet fenntartását

szolgálják, mint például a felvásárlási és raktározási költségek, az AMS-ben

nem kell figyelembe venni.

  9. A rögzített külső referencia árat, amelyet az 1986-1988 közötti időszak

alapján kell meghatározni nettó exportőr országban rendszerint az érintett

mezőgazdasági alaptermék átlagos bázisidőszaki f.o.b. egységára, nettó

importőr országában az érintett mezőgazdasági alaptermék átlagos

bázisidőszaki c.i.f. egységára jelenti. A rögzített referencia ár minőségi

különbségek esetén szükség szerint kiigazítható.

  10. Csökkentési kötelezettség alól nem mentesített közvetlen kifizetések: a

csökkentési kötelezettség alól nem mentesített közvetlen kifizetések, amelyek

árkülönbözettől függnek, vagy a rögzített referencia ár és az alkalmazott

szabályozott ár közötti különbözetnek és a szabályozott árra jogosult termelés

mennyiségének szorzata alapján, vagy a költségvetési kiadások alkalmazásával

számítandók ki.

  11. A rögzített referencia árat az 1968-1988 közötti bázisidőszakot alapul

véve kell megállapítani és rendszerint ez képezi a kifizetési mértékek

meghatározásakor figyelembe veendő tényleges árat.

  12. Azokat, a csökkentési kötelezettség alól nem mentesített közvetlen

kifizetéseket, amelyek ártól eltérő tényezőkön alapulnak, a költségvetési

kiadások alapján kell kiszámítani.

  13. Egyéb csökkentési kötelezettség alá eső intézkedések, beleértve az input

támogatásokat és olyan másfajta intézkedéseket, mint például a marketing

költségeket csökkentő intézkedések: az ilyen intézkedések értékét a

kormányzati költségvetési kiadások, vagy ahol a költségvetési kiadások teljes

mértékben nem tükrözik az érintett támogatást, a támogatás kiszámításának

alapját a támogatott termék vagy szolgáltatás ára, és a hasonló termékek vagy

szolgáltatások reprezentatív piaci ára különbözetének a termék vagy

szolgáltatás mennyiségével képzett szorzata adja.

                 4. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz

    Belső támogatás: egyenértékű támogatottsági mutató kiszámítása


  1. A 6. Cikk rendelkezéseinek függvényében az egyenértékű támogatottsági

mutatót minden olyan mezőgazdasági alaptermékre ki kell számítani,

amelyeknél a 3. Mellékletben értelmezett piaci ártámogatás fennáll, de ahol az

AMS ezen alkotóelemének kiszámítása nem alkalmazható. Ezeknél a

termékeknél a belső támogatás csökkentési kötelezettségek végrehajtásához

szükséges bázisszintet egyrészt az alábbi 2. pontban értelmezett egyenértékű

támogatottsági mutatóban kifejezett piaci ártámogatási összetevő, másrészt az

alábbi 3. pont szerint kiszámított bármilyen, támogatás csökkentési

kötelezettség alá eső közvetlen kifizetés vagy egyéb támogatás alkotja. Mind a

nemzeti, mind a helyi támogatásokat figyelembe kell venni.

  2. Az 1. pontban alkalmazott egyenértékű támogatottsági mutatót

termékspecifikus alapon az értékesítési lánc kezdőpontjához a lehető

legközelebb kell kiszámítani az összes olyan mezőgazdasági alaptermékre,

amelyek a piaci ártámogatásban részesülnek, de az AMS piaci ártámogatás

alkotóeleme nem számítható ki. Azokra a mezőgazdasági alaptermékekre a

piaci ártámogatásra vonatkozó egyenértékű támogatottsági mutatót az

alkalmazott szabályozott ár és a termelés ezen árra jogosult részének

felhasználása alapján, vagy ahol ez nem alkalmazható, a termelői ár

szintentartásához felhasznált költségvetési kiadások alapján kell kiszámítani.

  3. Ahol a fenti 1. pont alá eső mezőgazdasági alaptermékek csökkentési

kötelezettség alá eső közvetlen kifizetésben vagy csökkentési kötelezettség alá

eső bármely más termékspecifikus támogatásban részesülnek, az egyenértékű

támogatottsági mutató kiszámításához ezen intézkedések vonatkozásában a

megfelelő AMS alkotóelemnél alkalmazott számítást kell alapul venni (amint

ezt a 3. Melléklet 10-13. pontjai részletezik).

  4. Az egyenértékű támogatottsági mutatót a támogatás mennyisége

vonatkozásában a mezőgazdasági alaptermék értékesítési láncának

kezdőpontjához a lehető legközelebb kell kiszámítani. A mezőgazdasági

feldolgozók érdekében alkalmazott intézkedéseket olyan mértékben kell

figyelembe venni, amennyiben azok a mezőgazdasági alaptermékek termelői

számára előnnyel járnak. A termelők által fizetett specifikus mezőgazdasági

befizetésekkel vagy díjakkal megfelelő mértékben csökkenteni kell az

egyenértékű támogatottsági mutatót.

                 5. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz

            Különleges elbánás a 4. Cikk 2. pontja vonatkozásában

                                        A) Szakasz

  1. A 4. Cikk 2. pontja rendelkezései a WTO Megállapodás életbe lépésétől

kezdődően nem alkalmazandók bármely olyan elsődleges mezőgazdasági

termék és az abból megmunkált vagy készített termékek („kijelölt termékek”)

esetében, melyekre az alábbi feltételek teljesülnek (az alábbiakban:

„különleges elbánás”):

  a) a kijelölt termékek importja alacsonyabb az 1986-1988-as bázisidőszak

megfelelő hazai fogyasztásának 3%-ánál („a bázisidőszak”);

  b) a kijelölt termékek a bázisidőszak kezdete óta nem részesülnek

exporttámogatásban;


  c) az elsődleges mezőgazdasági termékre hatékony termeléskorlátozó

intézkedéseket alkalmaznak;

  d) ezen termékek a Marrakesh-i Jegyzőkönyvhöz csatolt Tagi Engedményes

Lista I. Részének 1. B) Szakaszában az ST-5. Melléklet jelzéssel vannak

ellátva, mint olyan termékek, amelyek különleges elbánás alá esnek, tükrözve

olyan nem kereskedelmi szempontokat, mint az élelmiszer-ellátás biztonsága

és a környezet védelme; és

  e) a kijelölt termékekre vonatkozó minimális piacrajutási lehetőségek, az

érintett Tag Engedményes Listája I. Részének 1. B) Szakaszában

részletezettek szerint, a végrehajtási időszak első évének kezdetétől a

bázisidőszak belső fogyasztása 4%-ának felelnek meg, majd ezt követően a

végrehajtási időszak hátralévő részében évente a bázisidőszak megfelelő

fogyasztásának 0,8%-ával nőnek.

  2. A végrehajtási időszak bármely évének kezdetén valamely Tag,

összhangban az alábbi 6. pont rendelkezéseivel, beszüntetheti a különleges

elbánás alkalmazását a kijelölt termékek vonatkozásában. Ilyen esetben, az

érintett Tag fenntartja azokat a minimális piacrajutási lehetőségeket, amelyek

az adott időpontra már megvalósultak és a minimális piacrajutási

lehetőségeket évente a bázisidőszak megfelelő hazai fogyasztásának 0,4%-ával

növeli a végrehajtási időszak hátralévő részében. Ezt követően a végrehajtási

időszak utolsó évében ezen szabályból eredően elért minimális piacrajutási

lehetőségek szintjét az érintett Tag Engedményes Listájában fenntartja.

  3. Arról a kérdésről folytatott bármiféle tárgyalásokat, hogy a végrehajtási

időszak befejezése után legyen-e folytatása a fenti 1. pont szerinti különleges

elbánásnak, a végrehajtási időszakon belül azon tárgyalások részeként kell

befejezni, amelyeket a jelen Megállapodás 20. Cikke előír, figyelembe véve a

nem kereskedelmi szempontokat.

  4. Ha a 3. pontban jelzett tárgyalások megállapodáshoz vezetnek arról, hogy

egy Tag folytathatja a különleges elbánás alkalmazását, akkor ennek a

Tagnak, ezen tárgyalásokon meghatározottak szerint, további és elfogadható

engedményeket kell tennie.

  5. Ahol a különleges elbánás nem folytatandó a végrehajtási időszak végén,

ott az érintett Tag az alábbi 6. pont rendelkezéseit hajtja végre. Ilyen esetben

a végrehajtási időszak befejezése után a kijelölt termékek minimális

piacrajutási lehetőségeit a bázisidőszak megfelelő hazai fogyasztásának 8%-án

az érintett Tag Engedményes Listájában fenn kell tartani.

  6. A kijelölt termékekre fenntartott importtal szembeni azon határon

alkalmazott kereskedelmi intézkedések, melyek különböznek a normál

vámoktól, a jelen Megállapodás 4. Cikke 2. pontja rendelkezései alá esnek

annak az évnek a kezdetétől, amelyben a különleges elbánás alkalmazása

megszűnik. Az ilyen termékekre normál vámokat kell fenntartani, melyek

lekötötté válnak az érintett Tagok Engedményes Listájában, és amelyek annak

az évnek a kezdetétől alkalmazandók, amelyben a különleges elbánás

megszűnik, és olyan szinten, mintha a végrehajtási időszak alatt évenként

azonos ütemezésben legalább 15%-os csökkentés végrehajtására került volna

sor. Ezeket a vámokat az idecsatolt függelék irányelve szerint számított

vámegyenértékek alapján kell kiszámítani.

                                        B) Szakasz


  7. A 4. Cikk 2. pontja rendelkezései szintén nem alkalmazandók a WTO

Megállapodás hatálybalépésétől kezdődően azon elsődleges mezőgazdasági

termék esetében, amely alapélelmiszert képez egy adott fejlődő ország Tag

hagyományos étrendjében, és amelyre vonatkozóan a fenti 1. a)-d) pontokban

részletezetteken túl, amilyen mértékben azok az érintett termékekre

érvényesek, az alábbi feltételek teljesülnek:

  a) az érintett termékekre vonatkozó minimális piacrajutási feltételek, az

érintett fejlődő ország Tag Engedményes Listája I. Részének 1. B)

Szakaszában részletezettek szerint a végrehajtási időszak első évének

kezdetétől az érintett termékek bázisidőszaki belső fogyasztása 1%-ának

felelnek meg, majd ezt követően évenkénti azonos ütemezésben a végrehajtási

időszak ötödik évének kezdetére a bázisidőszak megfelelő belső

fogyasztásának 2%-áig fognak megfelelni. A végrehajtási időszak hatodik

évének kezdetétől az érintett termékekre vonatkozó minimális piacrajutási

lehetőségek a bázisidőszak megfelelő hazai fogyasztása 2%-ának kell hogy

megfeleljenek, amely azután évenkénti azonos ütemezésben nő a bázisidőszak

megfelelő hazai fogyasztása 4%-áig a 10. év kezdetére. Ezt követően, ezen

szabályból a 10. évben adódó minimális piacrajutási lehetőségek szintjét az

érintett fejlődő ország Tag Engedményes Listájában fenn kell tartani.

  b) A jelen Megállapodás alá tartozó más termékek esetén megfelelő

piacrajutási lehetőség biztosítása történt meg.

  8. Arról a kérdésről folytatott bármiféle tárgyalásokat, hogy a végrehajtási

időszak kezdetét követően a 10. év vége után legyen-e folytatása a fenti 7.

pont szerinti különleges elbánásnak, a végrehajtási időszak kezdetét követő

10. éven belül kell megkezdeni és befejezni.

  9. Ha a 8. pontban hivatkozott tárgyalások megállapodásra vezetnek arról,

hogy valamely Tag folytathatja a különleges elbánás alkalmazását, akkor ez a

Tag ezen tárgyalásokon meghatározottak szerint további és elfogadható

engedményeket tesz.

  10. Ha a 7. pont szerinti különleges elbánás a végrehajtási időszak kezdetét

követő 10. éven túl nem folytatható, az érintett termékekre normál vámokat

kell fenntartani, amelyeket az idecsatolt függelék irányelvei szerint számított

vámegyenérték alapján kell kiszámítani, melyeket az érintett Tag

Engedményes Listájában lekötnek. Más vonatkozásban a 6. pontnak, a fejlődő

ország Tagok számára biztosított különleges és megkülönböztetett elbánás

szerint módosított rendelkezései érvényesek.

                               Függelék az 5. Melléklethez

      A vámegyenérték kiszámításának irányelvei a jelen melléklet 6. és 10.

                 pontjában meghatározott specifikus célok érdekében

  1. A vámegyenérték kiszámítása során, függetlenül attól, hogy az ad

valorem, vagy specifikus formát ölt, a külső árak és a belső árak tényleges

különbözetéből kell átlátható módon kiindulni. A használt adatoknál az

1986-1988 közötti időszakot kell alapul venni.

  A vámegyenértékeket

  a) elsősorban a HS négyjegyű szintjén kell megállapítani;

  b) ahol helyénvaló, ott a HS hatjegyű vagy részletesebb szintjén kell

meghatározni;


  c) a megmunkált vagy feldolgozott termékekre úgy kell megállapítani, hogy

az elsődleges mezőgazdasági termék(ek) vámegyenértékét meg kell szorozni a

megmunkált vagy feldolgozott termékeken belül az elsődleges mezőgazdasági

termékek értékbeli és/vagy fizikai arányával, ahogy az helyénvaló, és szükség

szerint figyelembe kell venni az iparág védelme számára biztosított további

elemeket.

  2. A külső árakat rendszerint az importáló ország tényleges átlag c.i.f.

egységárai képezik. Ahol az átlag c.i.f. egységárak nem állnak rendelkezésre

vagy nem megfelelőek, a külső ár:

  a) egy közeli ország megfelelő átlag c.i.f. egységára; vagy

  b) a megfelelő fő exportőr(ök) átlag f.o.b. exportárai alapján született

becslés, kiigazítva az importáló ország biztosítási, a fuvar és más lényeges

költségeire vonatkozó becslések hozzáadásával.

  3. A külső árakat rendszerint hazai valutára, az azonos időszakra eső éves

átlag piaci átváltási árfolyamot felhasználva, kell átváltani.

  4. A belső ár rendszerint a hazai piac reprezentatív nagykereskedelmi ára

vagy ennek becsült értéke, ahol megfelelő adat nem áll rendelkezésre.

  5. A kiinduló vámegyenértékek, szükség szerint, kiigazíthatóak, hogy

megfelelő együttható felhasználásával figyelembe vegyék a minőségi vagy a

választékbeli különbségeket.

  6. Ahol a vámegyenérték e módszer alapján negatív lesz vagy a jelenleg

lekötött vámtételnél alacsonyabb, a kiinduló vámegyenérték megállapítható a

jelenleg lekötött vámtételen vagy a termékre vonatkozó nemzeti ajánlat

alapján.

  7. Ahol a vámegyenérték azon szintjéhez képest, amit az előző

iránymutatások eredményeztek volna, kiigazítás történt, kérés esetén az

érintett Tagnak teljes körű konzultációs lehetőséget kell biztosítani megfelelő

megoldások elérése érdekében.

 MEGÁLLAPODÁS AZ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK

                                     ALKALMAZÁSÁRÓL

  A Tagok

  újra megerősítve, hogy egyetlen Tag sem gátolható abban, hogy az emberi,

állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges intézkedéseket

hozzon és érvényesítsen, azzal a kikötéssel, hogy ezen intézkedéseket nem

alkalmazhatja oly módon, hogy az az azonos feltételekkel rendelkező Tagok

közötti önkényes vagy indokolatlan hátrányos megkülönböztetésnek vagy a

nemzetközi kereskedelem leplezett korlátozásának eszközét képezze,

  azon óhajuktól vezérelve, hogy javítsák az emberi egészséget, az

állategészséget és a növény-egészségügyi helyzetet az összes Tagnál,

  megjegyezve, hogy az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket gyakran

bilaterális megállapodások vagy jegyzőkönyvek alapján alkalmazzák,

  azon óhajuktól vezérelve, hogy létrehozzák az állat- és növény-egészségügyi

intézkedések meghozatalát, továbbfejlesztését és érvényesítését célzó

szabályok és fegyelem mulatilaterális kereteit abból a célból, hogy azoknak a

kereskedelemre gyakorolt negatív hatásait minimalizálják,

  felismerve azt a jelentős hozzájárulást, amit nemzetközi szabványok,

irányelvek és ajánlások ebben a vonatkozásban tesznek,


                                                                                              azon óhajuktól vezérelve, hogy elősegítsék a Tagok között a harmonizált

állat- és növény-egészségügyi intézkedések használatát az illetékes

nemzetközi szervezetek, beleértve a Codex Alimentarius Bizottság, a

Járványos       Állatbetegségek         Nemzetközi          Irodája      és      a     Nemzetközi

Növényvédelmi Konvenció keretében működő illetékes nemzetközi és

regionális szervezetek által kidolgozott nemzetközi szabványok, irányelvek és

ajánlások       alapján,     anélkül,      hogy       a    Tagtól megkövetelnék,               hogy

megváltoztassák az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelmének

általuk alkalmazott megfelelő szintjét,

  felismerve, hogy az importáló Tagok állat- vagy növény-egészségügyi

intézkedéseinek való megfelelés, és ennél fogva a piacrajutás és az állat- vagy

növény-egészségügyi intézkedések saját területükön történő kialakítása és

alkalmazása során a fejlődő ország Tagok különleges nehézségekkel

kerülhetnek szembe, és azon óhajuktól vezérelve, hogy segítsék őket e

vonatkozású törekvéseikben,

  azon óhajuktól vezérelve, hogy ezért kidolgozzák a szabályokat a GATT 1994

azon       rendelkezéseinek          alkalmazására,          amelyek        az       állat-    vagy

növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásához kapcsolódnak, különös

tekintettel a XX. b) 1 Cikk rendelkezéseire

ezennel a következőkben állapodnak meg:

                                              1. Cikk

                                Általános rendelkezések

  1. Jelen Megállapodás az összes olyan állat- és növény-egészségügyi

intézkedésre vonatkozik, mely közvetve vagy közvetlenül hatással lehet a

nemzetközi kereskedelemre. Az ilyen intézkedéseket a jelen Megállapodás

rendelkezéseivel összhangban kell kidolgozni és alkalmazni.

  2. A jelen Megállapodás céljaira az A) Mellékletben megadott

meghatározásokat kell alkalmazni.

  3. A mellékletek jelen Megállapodás szerves részét képezik.

  4. A jelen Megállapodásban semmi sem érinti a Tagok azon jogait,

amelyekkel a Kereskedelem Technikai Akadályaira vonatkozó Megállapodás

alapján rendelkeznek olyan intézkedések tekintetében, amelyek a jelen

Megállapodás hatálya alá nem esnek.

                                              2. Cikk

                          Alapvető jogok és kötelezettségek

  1. A Tagoknak joguk van olyan állat- vagy növény-egészségügyi

intézkedéseket hozni, amelyek az emberi, állati vagy növényi élet vagy

egészség védelméhez szükségesek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések jelen

Megállapodás rendelkezéseivel nem ellentétesek.

  1   Jelen Egyezményben a XX. b) Cikkre történő hivatkozás ezen Cikk címsorára is vonatkozik.


                                                                                                  2. A Tagok biztosítják, hogy bármely állat- és növény-egészségügyi

intézkedés csak az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez

szükséges mértékben kerül alkalmazásra, hogy ezek tudományos elveken

alapuljanak, és hogy ezek nem tarthatók fenn elégséges tudományos

bizonyíték nélkül, eltekintve az 5. Cikk 7. pontja szerinti kivételtől.

  3. A Tagok biztosítják, hogy azonos vagy hasonló feltételek fennállása esetén

az állat- és növény-egészségügyi intézkedések önkényes és indokolatlanul

hátrányos megkülönböztetést nem idéznek elő a Tagok, illetve saját területük

és más Tagok között. Az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket nem

lehet alkalmazni oly módon, hogy az a nemzetközi kereskedelem leplezett

korlátozását képezze.

  4. Azon állat- vagy növény-egészségügyi intézkedéseket, amelyek a jelen

Megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban vannak, összhangban

levőnek kell feltételezni a Tagok azon kötelezettségeivel, amelyek a GATT

1994-nek az állat- vagy növény-egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos

rendelkezései alapján állnak fenn, különös tekintettel a XX. b) Cikk

rendelkezéseire.

                                                3. Cikk

                                          Harmonizáció

  1. Annak érdekében, hogy az állat- és növény-egészségügyi intézkedések a

lehető legszélesebb körben összehangolásra kerüljenek, a Tagok állat- és

növény-egészségügyi intézkedéseiket nemzetközi szabványokra, irányelvekre

és ajánlásokra alapozzák, ahol ilyenek léteznek, kivéve ha a jelen

Megállapodás másképpen intézkedik, különös tekintettel a 3. pontra.

  2. Az állat- vagy növény-egészségügyi intézkedések, amelyek összhangban

vannak nemzetközi szabványokkal, irányelvekkel vagy ajánlásokkal,

szükségesnek tekintendők az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség

védelméhez és ezeket összhangban levőnek kell feltételezni a jelen

Megállapodás és a GATT 1994 vonatkozó rendelkezéseivel.

  3. A Tagok bevezethetnek és fenntarthatnak olyan állat- vagy

növény-egészségügyi                 intézkedéseket,          amelyek          az       állat-       vagy

növény-egészségügyi védelem magasabb szintjét eredményezik, mint ami a

vonatkozó nemzetközi szabványokon, irányelveken vagy ajánlásokon alapuló

intézkedések alapján elérhető volna, ha ez tudományosan igazolható vagy ha

ez az állat- vagy növény-egészségügyi védelemnek a Tag által az 5. Cikk 1-8.

pontjában1 található vonatkozó rendelkezésekkel összhangban megállapított

megfelelő szintjéből következik. A fentiek ellenére az összes olyan intézkedés,

amely az állat- vagy növény-egészségügyi védelem azon szintjétől való eltérést

eredményez, amely a nemzetközi szabványokon, irányelveken vagy

ajánlásokon alapuló intézkedésekkel elérhető lenne, nem ellentétes a jelen

Megállapodás semmilyen más rendelkezésével.

  1   A 3. Cikk 3. pontja céljaira tudományos igazolhatóság akkor áll fenn, ha a rendelkezésre álló

      tudományos információ a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban történő

      vizsgálata vagy értékelése alapján a Tag megállapítja, hogy a megfelelő nemzetközi szabványok,

      irányelvek és ajánlások nem elegendőek az állat- vagy növény-egészségügyi védelem általa

      alkalmazott megfelelő szintjének eléréséhez.


  4. A Tagok, az erőforrásaik biztosította kereteken belül, teljes részt vállalnak

az illetékes nemzetközi szervezetek és alárendelt testületeik munkájában,

különös tekintettel a Codex Alimentarius Bizottságra, a Járványos

Állatbetegségek Nemzetközi Irodájára, a Nemzetközi Növényvédelmi

Konvenció keretében működő nemzetközi és regionális szervezetekre, hogy

ezen szervezeteken belül elősegítsék a szabványok, irányelvek és ajánlások

továbbfejlesztését         és      időszakos       felülvizsgálatát     az     állat-      és

növény-egészségügyi intézkedések összes szempontja vonatkozásában.

  5. Az Állat- és Növény-egészségügyi Intézkedések Bizottsága, amelyről a 12.

Cikk 1-4. pontjai rendelkeznek (jelen Megállapodásban a továbbiakban:

Bizottság), eljárást fejleszt ki a nemzetközi harmonizációs folyamat

ellenőrzésére és az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseket koordinálja az illetékes

nemzetközi szervezetekkel.

                                          4. Cikk

                                     Egyenértékűség

  1. A Tagok egyenértékűnek fogadják el más Tagok állat- vagy

növény-egészségügyi intézkedéseit még akkor is, ha azok különböznek a

sajátjaiktól vagy más, ugyanezen termékkel kereskedő, Tagok által használt

intézkedésektől, ha az exportáló Tag objektíven bemutatja az importáló Tag

számára, hogy intézkedései valóra váltják az importáló Tag állat- vagy

növény-egészségügyi védelmének megfelelő szintjét. E célból, kérés esetén,

vizsgálathoz, teszteléshez vagy más megfelelő eljáráshoz ésszerű hozzáférést

kell biztosítani az importáló Tag számára.

  2. A Tagok, kérés esetén, konzultációt folytatnak meghatározott állat- vagy

növény-egészségügyi intézkedések egyenértékűségének elismeréséről szóló

bilaterális és multilaterális megállapodások elérése céljából.

                                          5. Cikk

Kockázatbecslés és az állat- és növény-egészségügyi védelem megfelelő

                               szintjének meghatározása

  1. A Tagok biztosítják, hogy állat- vagy növény-egészségügyi intézkedéseiket

emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség kockázatainak a

körülményeknek megfelelő becslésére alapozzák, számításba véve az illetékes

nemzetközi szervezetek által kifejlesztett kockázatbecslési technikákat.

  2. A kockázatbecslés során a Tagok figyelembe veszik a rendelkezésre álló

tudományos bizonyítékokat; a vonatkozó feldolgozási és termelési

módszereket; a vonatkozó vizsgálati, mintavételi és tesztelési módszereket;

meghatározott megbetegedések vagy kártevők elterjedését; kártevőktől vagy

megbetegedésektől mentes térségek létét; a megfelelő ökológiai és környezeti

feltételeket és a vesztegzárat vagy másféle kezelési módokat.


                                                                                                3. Az állat- vagy növény-egészségügyi életre vagy egészségre gyakorolt

kockázat becslése és az ezen kockázattal szemben szükséges állat- vagy

növény-egészségügyi védelem megfelelő szintjének eléréséhez alkalmazandó

intézkedések          meghatározása             során     a     Tagok       idevágó       gazdasági

szempontokként a következőket veszik figyelembe: a termelés vagy értékesítés

csökkenésében jelentkező potenciális károk, kártevők vagy betegségek

bejutása, kialakulása vagy elterjedése kapcsán; az importáló Tag területén, az

ellenőrzés vagy megsemmisítés során jelentkező költségeket; a kockázat

korlátozás alternatív megközelítésének relatív költséghatékonyságát.

  4. Az állat- vagy növény-egészségügyi védelem megfelelő szintjének

meghatározása során a Tagok figyelembe veszik a kereskedelemre gyakorolt

negatív hatások minimalizálásának célját.

  5. Az emberi életre vagy egészségre vagy az állati és növényi életre vagy

egészségre gyakorolt kockázatokkal szembeni állat- vagy növény-egészségügyi

védelem megfelelő szintjének elve alkalmazása során elérendő összhang

céljából       minden         Tag       elkerüli      az    önkényes         vagy      indokolatlan

megkülönböztetéseket azon szintek között, amelyeket a különböző

helyzetekben          megfelelőnek           ítél,   ha     az     ilyen     megkülönböztetések

diszkriminációt vagy a nemzetközi kereskedelem leplezett korlátozását

eredményezik. A Tagok a 12. Cikk 1., 2., és 3. pontjával összhangban

együttműködnek a Bizottság keretében abban, hogy kifejlesszék az

irányelveket ezen rendelkezés gyakorlati végrehajtásának elősegítése

érdekében. Az irányelvek kifejlesztésében a Bizottság figyelembe veszi az

összes vonatkozó tényezőt, beleértve az emberi egészséggel szemben

jelentkező azon kockázatok kivételes sajátosságait, melyeknek az emberek

önkéntesen teszik ki magukat.

  6. A 3. Cikk 2. pontját nem érintve, az állat- vagy növény-egészségügyi

védelem megfelelő szintje elérése céljából alkalmazott állat- vagy

növény-egészségügyi intézkedések kialakítása vagy fenntartása során a Tagok

biztosítják, hogy az ilyen intézkedések ne eredményezzék a kereskedelem

nagyobb mérvű korlátozását, mint ami az állat- vagy növény-egészségügyi

védelem megfelelő szintjének biztosításához szükséges, figyelembe véve a

műszaki és gazdasági megvalósíthatóságot. 1

  7. Azokban az esetekben, ahol a vonatkozó tudományos bizonyíték nem

elégséges, egy Tag átmenetileg alkalmazhat állat- vagy növény-egészségügyi

intézkedéseket a rendelkezésre álló vonatkozó információk alapján, beleértve

az illetékes nemzetközi szervezetektől, valamint más Tagok által alkalmazott

állat- vagy növény-egészségügyi intézkedésekről kapott információkat. Ilyen

körülmények között, a Tagok igyekeznek megszerezni azon kiegészítő

információkat, amelyek a kockázat objektívebb becsléséhez szükségesek, és

ennek megfelelően az állat- vagy növény-egészségügyi intézkedéseket ésszerű

időn belül felülvizsgálják.

  1   Az 5. Cikk 6. pontja céljából egy intézkedés nem minősül a szükséges szintet meghaladó módon

      kereskedelemkorlátozó hatásúnak, kivéve, ha létezik egy másik olyan intézkedés, ami figyelembe

      véve a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságot, ésszerűen rendelkezésre áll, és ami az állat-

      vagy növény-egészségügyi védelem megfelelő szintjét éri el és lényegesen kevésbé

      kereskedelemkorlátozó hatású.


  8. Amikor egy Tagnak oka van azt hinni, hogy egy másik Tag által bevezetett

vagy fenntartott meghatározott állat- vagy növény-egészségügyi intézkedés

korlátozza, vagy fennáll annak a lehetősége, hogy korlátozza exportját és az

intézkedés nem alapszik a vonatkozó nemzetközi szabványokon, irányelveken

vagy ajánlásokon vagy ilyen szabványok, irányelvek vagy ajánlások nem

léteznek, az ilyen állat- vagy növény-egészségügyi intézkedés indokaira

magyarázatot lehet kérni az intézkedést fenntartó Tagtól, amelynek ezt meg

kell adnia.

                                          6. Cikk

  Regionális feltételekhez való alkalmazkodás, beleértve a kártevőktől

  vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések

            elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségeket

  1. A Tagok biztosítják azt, hogy állat- vagy növény-egészségügyi

intézkedéseik igazodnak azon térség állat- vagy növény-egészségügyi

jellemzőihez - akár egy ország, egy országrész vagy több ország teljes vagy

részbeni területéről van szó -, ahonnan az áru származik, illetve ahová az árut

szánják. Valamely régió állat- vagy növény-egészségügyi jellemzőinek

vizsgálata során, a Tagok, egyebek mellett, figyelembe veszik meghatározott

megbetegedések vagy kártevők elterjedtségének szintjét, a megsemmisítést

vagy ellenőrzést célzó programok működését és az illetékes nemzetközi

szervezetek által kifejlesztett megfelelő ismérveket vagy irányelveket.

  2. A Tagok különösen a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes, vagy a

kártevők vagy a megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató

térségek elvét ismerik el. Az ilyen térségek meghatározása során olyan

tényezőket kell figyelembe venni, mint a földrajzi feltételek, ökoszisztémák,

járványtani felügyelet és az állat- vagy növény-egészségügyi ellenőrzések

hatékonysága.

  3. Azon exportáló Tagok, amelyek azt állítják, hogy területeiken belül

egységes térségeik kártevőktől vagy megbetegedésektől mentesek, vagy a

kártevők vagy a megbetegedések elterjedtségének szintje alacsony, ezt az

ehhez szükséges bizonyítékokkal alátámasztják, abból a célból, hogy

objektíven kimutatható legyen az importáló Tag számára, hogy ezen térségek

kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes térségek vagy a kártevők vagy

megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek, és

valószínűleg azok is maradnak. Ebből a célból, kérés esetén, vizsgálathoz,

teszteléshez vagy más megfelelő eljárásokhoz ésszerű hozzáférést kell

biztosítani az importáló Tag számára.

                                          7. Cikk

                                       Átláthatóság

  A Tagok bejelentik az állat- vagy növény-egészségügyi intézkedéseikben

bekövetkezett         változásokat      és      információt       adnak     állat-    vagy

növény-egészségügyi intézkedéseikről a B) Melléklet rendelkezéseivel

összhangban.


                                           8. Cikk

                  Ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárások

   A Tagok az ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárások során betartják a

C) Melléklet rendelkezéseit, beleértve az adalékanyagok használatának

jóváhagyását vagy élelmiszerek, italok és takarmányok szennyezettségi

tűréshatárainak megállapítását célzó nemzeti rendszereket, és más

tekintetben is biztosítják, hogy eljárásaik a jelen Megállapodás

rendelkezéseivel ne legyenek ellentétesek.

                                           9. Cikk

                               Technikai segítségnyújtás

   1. A Tagok egyetértenek abban, hogy elősegítik a technikai segítségnyújtást

más, különösen a fejlődő ország Tagok részére, akár kétoldalúan, akár az

illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül. Az ilyen támogatás, egyebek

mellett, megvalósulhat a feldolgozási technológiák, a kutatás és infrastruktúra

területén, beleértve a nemzeti szabályozó testületek létesítését, és öltheti

tanácsadás, hitelek, adományok és segély formáját, beleértve a szakértelem, a

képzés és felszerelés megszerzése céljából nyújtottakat, hogy lehetővé tegyék

az ilyen országoknak, hogy alkalmazkodjanak és összhangba kerüljenek azon

állat- vagy növény-egészségügyi intézkedésekkel, amelyek ahhoz szükségesek,

hogy exportpiacaikon az állat- vagy növény-egészségügyi védelem megfelelő

szintjét elérjék.

   2. Ahol lényeges beruházások szükségesek ahhoz, hogy az exportáló fejlődő

ország Tag teljesítse az importáló Tag állat- vagy növény-egészségügyi

követelményeit, az utóbbi fontolóra veszi olyan technikai támogatás nyújtását,

amely lehetővé teszi a fejlődő ország Tagnak, hogy fenntartsa és kiterjessze az

érintett termék piacrajutási lehetőségeit.

                                          10. Cikk

                    Különleges és megkülönböztetett elbánás

   1. Az állat- vagy növény-egészségügyi intézkedések kialakításában és

alkalmazásában a Tagok figyelembe veszik a fejlődő ország Tagok különleges

szükségleteit, különösen a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok

tekintetében.

   2. Ahol az állat- vagy növény-egészségügyi védelem megfelelő szintje

lehetőséget ad az új állat- vagy növény-egészségügyi intézkedések szakaszos

bevezetésére, az ezeknek való megfelelésre hosszabb időkeretet kell

megszabni a fejlődő ország Tagokat érdeklő termékek esetén, hogy azok

export lehetőségeiket fenn tudják tartani.


   3. Azzal a szándékkal, hogy biztosítva legyen, hogy a fejlődő ország Tagok

eleget tudjanak tenni jelen Megállapodás rendelkezéseinek, a Bizottság

számára lehetővé válik, hogy kérés esetén, ezen országok számára a jelen

Megállapodás kötelezettségei alól meghatározott, időben korlátozott,

részleges vagy teljes felmentést adjon, figyelembe véve azok pénzügyi,

kereskedelmi és fejlesztési szükségleteit.

   4. A Tagok ösztönzik és elősegítik a fejlődő ország Tagok aktív részvételét az

illetékes nemzetközi szervezetekben.

                                          11. Cikk

                              Konzultáció és vitarendezés

   1. A jelen Megállapodás hatálya alá tartozó konzultációkra és

vitarendezésekre a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezései

alkalmazandók, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és

alkalmazza, kivéve, ha a jelen Megállapodás erre vonatkozóan kifejezetten

másképpen nem rendelkezik.

   2. A jelen Megállapodás hatálya alá tartozó, tudományos és műszaki

kérdésekről szóló vitában egy vizsgálócsoport tanácsért folyamodik a

vizsgálócsoport által kiválasztott szakértőkhöz a vitázó felekkel történő

konzultáció során. Ebből a célból a vizsgálócsoport, amikor megfelelőnek

tartja, tanácsadó jellegű technikai szakértői csoportot hozhat létre, vagy a

vitában érintett bármelyik fél kérésére vagy saját kezdeményezésére

konzultálhat az illetékes nemzetközi szervezetekkel.

   3. Ezen Megállapodásban semmi sem korlátozhatja a Tagok más nemzetközi

Megállapodásokban foglalt jogait, beleértve azt, hogy más nemzetközi

szervezetek keretében vagy bármely nemzetközi megállapodás részeként

működő jószolgálati tevékenységet vagy vitarendezési eljárást igénybe

vegyenek.

                                          12. Cikk

                                        Működtetés

   1. Az Állat- és Növény-egészségügyi Bizottság ezennel megalakul abból a

célból, hogy a konzultációk rendszeres fórumául szolgáljon. A Bizottság jelen

Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához és annak, különösen a

harmonizáció vonatkozásában fennálló céljainak elősegítéséhez szükséges

feladatokat látja el. A Bizottság konszenzussal hozza döntéseit.

   2. A Bizottság bátorítja és ösztönzi a Tagok közötti ad hoc jellegű

konzultációkat         vagy        tárgyalásokat       meghatározott        állat-     vagy

növény-egészségügyi témákban. A Bizottság bátorítja a nemzetközi

szabványok, irányelvek és ajánlások minden Tag által történő alkalmazását, és

ebben a vonatkozásban támogatást nyújt az élelmiszer-adalékanyagok

használatának         jóváhagyását,       vagy      az    élelmiszerekben,       italokban,

takarmányokban            előforduló       szennyező        anyagok       tűréshatárainak

megállapítását célzó nemzetközi és nemzeti szintű rendszerek és

megközelítések közötti integráció és koordináció céljából történő technikai

konzultációk és tanulmányok megrendezéséhez, illetve elkészítéséhez.


   3. A Bizottság szoros kapcsolatot tart fenn az illetékes nemzetközi

szervezetekkel az állat- és növény-egészségügyi védelem területén, különösen

a Codex Alimentarius Bizottsággal, a Járványos Állatbetegségek Nemzetközi

Irodájával és a Nemzetközi Növényvédelmi Konvenció Titkárságával abból a

célból, hogy biztosítva legyenek a rendelkezésre álló legjobb tudományos és

technikai       tanácsok      jelen    Megállapodás        működtetéséhez,        valamint

elkerülhetővé váljon az erőfeszítések fölösleges párhuzamossága.

   4. A Bizottság kifejleszt egy eljárást a nemzetközi harmonizáció

folyamatának és a nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások

alkalmazásának figyelemmel kísérése céljából. Ebből a célból a Bizottság, az

illetékes nemzetközi szervezetekkel együtt, létrehoz egy, a nemzetközi

szabványokat, irányelveket vagy ajánlásokat tartalmazó listát, amely azon

állat- vagy növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozik, amelyekről a

Bizottság megállapítja, hogy nagymértékben befolyásolják a kereskedelmet. A

lista tartalmazza azon nemzetközi szabványok, irányelvek vagy ajánlások

Tagok által történő megjelölését, melyeket azok az import feltételéül szabnak,

vagy melyek alapján az ezen szabványoknak megfelelő importtermékek

bejuthatnak piacaikra. Azon esetekben, amikor egy Tag nem nemzetközi

szabványt, irányelvet vagy ajánlást alkalmaz mint importfeltételt, ezen Tag

tájékoztatást ad ennek okáról és különösen arról, hogy vajon úgy ítéli-e meg,

hogy a szabvány nem elég szigorú ahhoz, hogy az állat- és

növény-egészségügyi védelem megfelelő szintjét biztosítsa. Ha egy Tag

módosítja álláspontját az után, hogy jelezte, hogy az import feltételéül

szabványokat, irányelveket vagy ajánlásokat alkalmaz, ezen változásról

magyarázatot ad, és tájékoztatja mind a Titkárságot, mind az illetékes

nemzetközi szervezeteket, kivéve, ha ilyen bejelentést és magyarázatot a B)

Mellékletben foglalt eljárásokkal összefüggésben ad.

   5. A fölösleges párhuzamosságok elkerülése érdekében a Bizottság

megfelelő módon dönthet arról, hogy felhasználja az illetékes nemzetközi

szervezetekben alkalmazott eljárásokból, különösen a bejelentésekből

származó információt.

   6. A Bizottság valamely Tag kezdeményezésére megfelelő csatornákon

keresztül felkérheti az illetékes nemzetközi szervezeteket vagy azok alárendelt

testületeit, hogy valamely konkrét szabványra, irányelvre vagy ajánlásra,

beleértve a 4. pontban szereplő, a nem-alkalmazás kérdésében adandó

magyarázatok alapjára vonatkozó meghatározott ügyeket megvizsgálják.

   7. A Bizottság a WTO Egyezmény hatálybalépése után három évvel, valamint

amikor erre igény mutatkozik az után, felülvizsgálja a jelen Megállapodás

működését és végrehajtását. Ahol az helyénvaló, a Bizottság javaslatokat

juttathat el az Árukereskedelmi Tanácshoz abból a célból, hogy egyebek

mellett ezen Megállapodás végrehajtása során nyert tapasztalatokra

tekintettel a jelen Megállapodás szövege módosításra kerüljön.

                                          13. Cikk

                                       Végrehajtás


                                                                                                 A Tagok a jelen Megállapodás keretein belül teljes mértékben felelősek az

abban foglalt összes kötelezettség betartásáért. A Tagok határozott

intézkedéseket és mechanizmusokat alkalmaznak és alkotnak annak

érdekében, hogy támogassák a jelen Megállapodás rendelkezéseinek

betartását a központi kormányszerveken kívüli szervezetek esetében is. A

Tagok lehetőségeik függvényében olyan ésszerű intézkedéseket hoznak,

melyek biztosítják, hogy a területükön működő nem-kormányzati szervezetek,

valamint azon regionális szervezetek, melyeknek a területükön működő

illetékes szervezetek a tagjai, eleget tegyenek a jelen Megállapodás vonatkozó

rendelkezéseinek. Továbbá a Tagok nem hozhatnak olyan intézkedéseket,

melyek közvetlenül vagy közvetve azzal a hatással járnak, hogy olyan

elvárásokat        támasztanak          ilyen       regionális       vagy       nem-kormányzati

szervezetekkel vagy önkormányzati szervekkel szemben, illetve azokat arra

ösztönzik, hogy a jelen Megállapodás rendelkezéseivel össze nem egyeztethető

módon cselekedjenek. A Tagok biztosítják, hogy csak akkor támaszkodnak a

nem-kormányzati             szervezetek           szolgáltatásaira         az        állat-       vagy

növény-egészségügyi intézkedések végrehajtásánál, ha ezen szervezetek

eleget tesznek a jelen Megállapodás rendelkezéseinek.

                                               14. Cikk

                                     Záró rendelkezések

   A legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok a WTO hatálybalépését követő öt

évig halaszthatják a jelen Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását az

importjukat         vagy       az     import        termékeiket         érintő        állat-      vagy

növény-egészségügyi intézkedések vonatkozásában. Más fejlődő ország Tagok

a WTO Egyezmény hatálybalépését követő két évre halaszthatják el az 5. Cikk

8. pontja és a 7. Cikk kivételével ezen Megállapodás rendelkezéseinek

alkalmazását az importot vagy az importtermékeket érintő meglévő állat- vagy

növény-egészségügyi intézkedések vonatkozásában, ha a végrehajtás

szakértelem, szakmai infrastruktúra vagy erőforrások hiánya miatt nem

lehetséges.

         A) Melléklet az állat- és növény-egészségügyi inntézkedések

                        alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz

                                      Meghatározások1

   1. Állat- vagy növény-egészségügyi intézkedés: bármely olyan intézkedés,

melyet arra alkalmaznak, hogy

   a) megvédje az állati vagy növényi életet vagy egészséget a Tag területén

belül azoktól a kockázatoktól, melyek kártevők, megbetegedések, betegséget

hordozó vagy kiváltó organizmusok megjelenésével, kialakulásával, illetve

elterjedésével kapcsolatban jelentkeznek;

   1  Ezen meghatározások céljaira az „állat” fogalmába beletartoznak a halak és a vadon élő állatvilág,

      a „növény” fogalmába beletartoznak az erdők és a vadon élő növények, a „kártevő” fogalmába

      beletartoznak a gyomok és a „szennyező anyagok” fogalmába beletartoznak a rovarirtószerek és

      állatgyógyászati gyógyszerek maradványai és egyéb idegen anyagok is.


   b) megvédje az emberi vagy állati életet vagy egészséget a Tag területén

belül azoktól a kockázatoktól, amelyek adalékanyagok, szennyező anyagok,

méreganyagok, betegséget kiváltó organizmusok élelmiszerben, italban,

illetve takarmányban való jelenlétéből adódhatnak;

   c) megvédje az emberi életet vagy egészséget a Tag területén belül azoktól a

kockázatoktól, melyek állatok, növények vagy a belőlük készült termékek által

hordozott betegségekből vagy kártevők megjelenéséből, kialakulásából vagy

elterjedéséből adódhatnak; vagy

   d) megelőzze vagy korlátozza a Tag területén belül a kártevők

megjelenéséből, kialakulásából vagy elterjedéséből adódó egyéb károkat.

   Az állat- vagy növény-egészségügyi intézkedések magukban foglalják az

összes vonatkozó törvényt, rendeletet, rendelkezést, követelményt és eljárást,

beleértve, egyebek mellett, a végtermékekkel szemben támasztott

követelményeket; a feldolgozási és termelési módszereket; a tesztelési, a

vizsgálati, a tanúsítási és jóváhagyási eljárásokat; a vesztegzárral kapcsolatos

elbánást, beleértve az állatok vagy növények szállításával vagy szállításuk

közbeni életben maradásukhoz szükséges anyagokkal összefüggő vonatkozó

követelményeket; a vonatkozó statisztikai módszerekre, mintavételi

eljárásokra, kockázatbecslési módszerekre vonatkozó eljárásokat; és a

közvetlenül az élelmiszer biztonságával összefüggő csomagolási és címkézési

követelményeket.

   2. Harmonizáció: közös állat- és növény-egészségügyi intézkedések

megállapítása, elismerése és alkalmazása különböző Tagok által.

   3. Nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások:

   a) az élelmiszer biztonsága vonatkozásában a Codex Alimentarius Bizottság

által,     élelmiszer-adalékanyagokkal,           állatgyógyászati      gyógyszerek       és

rovarirtószerek maradványaival, szennyező anyagokkal, analitikai és

mintavételi módszerekkel és a higiéniai gyakorlatra megállapított

szabályzatokkal és irányelvekkel kapcsolatban megállapított szabványok,

útmutatók és ajánlások;

   b) az állategészség és állatkórok vonatkozásában                         a Járványos

Állatbetegségek Nemzetközi Irodája égisze alatt kialakított szabványok,

útmutatók és ajánlások;

   c) a növényegészség vonatkozásában a Nemzetközi Növényvédelmi

Konvenció Titkárságának égisze alatt, a Nemzetközi Növényvédelmi

Konvenció keretén belül működő regionális szervezetek közreműködésével,

kialakított nemzetközi szabványok, útmutatók és ajánlások; valamint

   d) azon kérdések vonatkozásában, amelyek nem tartoznak a fent említett

szervezetek hatálya alá, azon vonatkozó szabványok, útmutatók és ajánlások,

melyeket egyéb illetékes, minden Tag számára nyitott, és a Bizottság által

megjelölt nemzetközi szervezetek léptettek életbe.

   4. Kockázatbecslés: kártevők vagy betegségek megjelenése, kialakulása vagy

elterjedése valószínűségének felmérése valamely importőr Tag területén belül,

az     alkalmazható        állat-    vagy    növény-egészségügyi         intézkedéseknek

megfelelően, valamint a kapcsolódó potenciális biológiai és gazdasági

következmények felmérése; vagy az élelmiszer adalékanyagok, szennyező

anyagok,        méreganyagok          vagy     betegséget        kiváltó    organizmusok

élelmiszerekben, italokban és takarmányokban való jelenlétéből származó, az

emberi vagy állati egészségre kedvezőtlen hatások lehetőségének felmérése.


                                                                                                5. Az állat- vagy növény-egészségügyi védelem megfelelő szintje: a védelem

azon szintje, melyet az állat- vagy növény-egészségügyi intézkedést hozó Tag

megfelelőnek tart ahhoz, hogy az a területén belül megvédje az emberi, állati

vagy növényi életet vagy egészséget.

  Megjegyzés: Számos Tag erre az elvre másképpen, mint „kockázat

elfogadható szintjére” hivatkozik.

  6. Kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes térség: olyan térség, akár

egy ország egész területéről, területének egy részéről vagy több ország teljes

vagy részbeni területéről van szó, melyet az illetékes hatóságok úgy

határoznak meg, hogy ott egy meghatározott kártevő vagy betegség nem

fordul elő.

  Megjegyzés: Kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes terület körbevehet

olyan területet, körül lehet véve olyan területtel, illetve szomszédos lehet

olyan területtel - akár egy ország egy részén belül, akár egy olyan földrajzi

területen, mely több ország teljes vagy részbeni területéből áll -, mely

területen meghatározott kártevők vagy megbetegedések előfordulása tudott,

de amely olyan regionális ellenőrző intézkedések alatt áll, mint amilyen

például védő-, felügyelet alatt álló és ütközőzónák létrehozása, melyek

elszigetelik, illetve megsemmisítik a kérdéses kártevőt vagy betegséget.

  7. A kártevők és megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét

felmutató térség: olyan térség, akár egy ország egész területéről, területének

egy részéről vagy több ország teljes vagy részbeni területéről van szó, amelyet

az illetékes hatóságok úgy határoznak meg, hogy ott egy meghatározott

kártevő, illetve betegség alacsony szinten fordul elő és amely területen

hatékony felügyeleti, ellenőrző és megsemmisítési intézkedések vannak

érvényben.

         B) Melléklet az állat- és növény-egészségügyi intézkedések

                        alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz

           Az állat- és növény-egészségügyi előírások átláthatósága

                                    Az előírások közzététele

  1. A Tagok biztosítják, hogy minden állat- és növény-egészségügyi előírás, 1

melyet elfogadtak, azonnal közzétételre kerüljön oly módon, hogy azokat az

érdekelt Tagok megismerhessék.

  2. Sürgős körülményektől eltekintve, a Tagok ésszerű időt biztosítanak az

állat- vagy növény-egészségügyi előírások közzététele és azok hatálybalépése

között abból a célból, hogy időt adjanak az exportőr Tagok, különösen a

legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok termelőinek, hogy termékeiket és

termelési módszereiket az importőr Tag követelményeihez igazítsák.

                                      Tájékoztatási pontok

  1   Állat- és növény-egészségügyi intézkedések, mint például törvények, rendeletek vagy utasítások,

      melyeket általános körben alkalmaznak.


                                                                                                  3. Minden egyes Tag működtet egy olyan tájékoztatási pontot, amely azért

felelős, hogy megválaszolja az érdeklődő Tagok valamennyi ésszerű kérdését,

valamint átadja az alábbiakra vonatkozó dokumentumokat:

  a) a Tag területén elfogadott vagy javasolt bármely állat- vagy

növény-egészségügyi előírás;

  b) a Tag területén működő bármely ellenőrző és vizsgálati eljárás,

termeléssel és vesztegzárral kapcsolatos elbánás, rovarirtószer tűréshatár és

az élelmiszer adalékanyagok jóváhagyására vonatkozó eljárások;

  c) kockázatbecslési eljárások, figyelembe vett tényezők, valamint az állat-

vagy növény-egészségügyi védelem megfelelő szintjének meghatározása;

  d) a Tag vagy a területén működő illetékes szervezetek tagsága és részvétele

nemzetközi és regionális állat- és növény-egészségügyi szervezetekben és

rendszerekben, valamint a jelen Megállapodás keretén belül működő

bilaterális és multilaterális megállapodásokban és egyezményekben; ezen

megállapodások és egyezmények szövege.

  4. A Tagok kötelesek biztosítani, hogy abban az esetben, ha érdekelt Tagok

dokumentumok másolatát kérik, ezen dokumentumokat, eltekintve a szállítási

költségektől, a belföldieknek1 felszámolt áron (ha van ilyen) adják át.

                                         Bejelentési eljárások

  5. Ha egy nemzetközi szabvány, irányelv vagy ajánlás nem létezik, vagy egy

javasolt állat- vagy növény-egészségügyi előírás tartalma lényegét tekintve

nem egyezik meg egy nemzetközi szabvánnyal, irányelvvel vagy ajánlással, és

ha ezen előírás jelentős hatást gyakorolhat más Tagok kereskedelmére, akkor

a Tagok:

  a) korai szakaszban közzétesznek egy értesítést oly módon, hogy az érdekelt

Tagok megismerkedhessenek egy adott előírás bevezetését szolgáló

javaslattal;

  b) a Titkárságon keresztül értesítik a többi Tagot az előírás által érintett

termékekről és röviden megjelölik a javasolt előírás célját és indokát. Az ilyen

bejelentéseknek korai szakaszban kell megtörténniük, hogy lehetőség nyíljon

módosítások megtételére és megjegyzések figyelembevételére;

  c) kérés esetén ellátják a többi Tagot a javasolt előírás példányaival, és

amennyiben lehetséges, megjelölik azokat a részleteket, amelyek lényegileg

térnek el nemzetközi szabványoktól, irányelvektől vagy ajánlásoktól;

  d) diszkrimináció nélkül ésszerű időt biztosítanak a többi Tagnak, hogy

írásban megjegyzéseket tehessenek, kérés esetén megvitathassák ezen

megjegyzéseket és figyelembe vehessék e megjegyzéseket és az eszmecserék

eredményeit.

  6. Azonban, ha egy Tag számára sürgős egészségvédelmi problémák

merülnek fel, vagy felmerülésük fenyeget, akkor a Tag szükség szerint,

figyelmen kívül hagyhat ezen Melléklet 5. pontjában felsorolt lépéseket,

feltéve, ha ezen Tag

  a) haladéktalanul értesíti a többi Tagot a Titkárságon keresztül az adott

előírásról és az általa érintett termékekről, és röviden megjelöli az előírás

célját és indokát, beleértve a sürgős probléma(k) természetét is;

  1   Ha a jelen Egyezmény „belföldire” utal, azt egy különálló vámterülettel rendelkező WTO Tag

      esetében úgy kell értelmezni, hogy olyan természetes vagy jogi személyeket jelöl, akik állandó

      lakó-, illetve telephellyel vagy valóságos és tényleges ipari vagy kereskedelmi egységgel

      rendelkeznek az adott vámterületen belül.


                                                                                                 b) kérés esetén a többi Tag rendelkezésére bocsátja az előírás példányait;

  c) lehetőséget ad a többi Tagnak, hogy írásban megjegyzéseket tegyenek,

kérés esetén megvitatja ezen megjegyzéseket, és figyelembe veszi e

megjegyzéseket és az eszmecserék eredményeit.

  7. A Titkárságnak küldött bejelentések nyelve az angol, a francia vagy a

spanyol.

  8. A fejlett ország Tagok más Tag kérésére a dokumentumok példányait vagy

terjedelmes dokumentumok esetén, a specifikus bejelentési kötelezettség alá

eső dokumentumok összefoglalóit angolul, franciául vagy spanyolul azok

rendelkezésére bocsátják.

  9. A Titkárság haladéktalanul körözteti a bejelentés példányait az összes

Tag, valamint az érdekelt nemzetközi szervezetek részére, és felhívja a fejlődő

ország Tagok figyelmét bármely olyan bejelentésre, mely olyan termékekre

vonatkozik, melyhez különleges érdekeik fűződnek.

  10. A Tagok ezen Melléklet 5., 6., 7. és 8. pontja szerinti bejelentési

eljárásokra vonatkozó rendelkezések nemzeti szinten történő végrehajtása

felelőseként egyetlen központi kormányzati hatóságot jelölnek ki.

                                       Általános fenntartások

  11. Ezen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy

  a) a tervezetek részleteit, illetve példányait meg kellene adni, vagy a

szöveget Tagok nyelvétől különböző nyelven kellene megjelentetni, kivéve az

ezen Melléklet 8. pontjában foglaltakat; vagy

  b) a Tagok bizalmas információkat tárjanak fel, ami megakadályozná az állat-

vagy növény-egészségügyi jogszabályok végrehajtását, vagy amelyek sértenék

egyes vállalkozások jogos kereskedelmi érdekeit.

         C) Melléklet az állat- és növény-egészségügyi intézkedések

                         alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz

                  Ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárások1

  1. A Tagok bármely eljárás vonatkozásában biztosítják, hogy ellenőrzik és

biztosítják az állat- vagy növény-egészségügyi előírások teljesítését, valamint

  a) ezen eljárásokat indokolatlan késés nélkül és az importtermékek

vonatkozásában a hasonló hazai termékek esetében érvényesítettnél nem

kedvezőtlenebb módon folytatják le, és fejezik be;

  1   Az ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárások egyebek mellett magukban foglalják a

      mintavételi, tesztelési és tanúsítási eljárásokat.


  b) kérés esetén minden eljárás egységes átfutási időtartamát nyilvánosságra

hozzák, vagy az átfutás várható időtartamát közlik a kérelmezővel; ha

kérelmet kapnak, az illetékes hatóság haladéktalanul megvizsgálja a

dokumentáció teljességét és a kérelmezőt minden hiányosságról pontosan és

teljeskörűen informálja; az illetékes hatóság, amilyen hamar csak lehetséges,

pontosan és teljeskörűen elküldi a kérelmezőnek az eljárás eredményét úgy,

hogy az, ha szükséges, kijavító intézkedéseket tehessen; még ha a kérelem

hiányos is, a kérelmező kérése esetén az illetékes hatóság ameddig

lehetséges, folytatja az eljárást; és kérés esetén a kérelmezőt tájékoztatja az

eljárás állásáról, az esetleges késedelmek magyarázatával együtt;

  c) szükséges szintre korlátozzák a tájékoztatási követelményeket a megfelelő

ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárásokhoz, beleértve az adalékanyagok

használatának jóváhagyásához vagy az élelmiszerekben, italokban vagy

takarmányokban található szennyező anyagokra vonatkozó tűréshatárok

megállapításához;

  d) az importtermékekre vonatkozó azon információk bizalmas kezelése,

melyek az ellenőrzéssel, vizsgálattal és jóváhagyással kapcsolatban

felmerülnek, a hazai termékek esetében érvényesítettnél nem kedvezőtlenebb

módon, és úgy érvényesül, hogy megvalósuljon a jogos kereskedelmi érdekek

védelme;

  e) bármely, egy adott termék egy példányára vonatkozó ellenőrzési,

vizsgálati és jóváhagyási követelmény az ésszerű és szükséges szintre

korlátozódik;

  f) bármely díj, melyet importtermékre vonatkozó eljárás esetén vetnek ki, a

hasonló hazai termékre vagy bármely más Tagtól származó hasonló termékre

kivetetthez képest méltányos legyen, és nem haladja meg a szolgáltatás

tényleges költségét;

  g) azonos feltételeket alkalmaznak mind az import, mind a hazai termékek

mintavételi eljárásaihoz használt berendezések elhelyezésénél annak

érdekében, hogy a minimumra csökkenjen a kérelmezők, importőrök,

exportőrök vagy megbízottjaik számára jelentkező kényelmetlenség;

  h) ha egy termék jellemzőit megváltoztatják, annak az alkalmazandó

előírások fényében történt ellenőrzése és vizsgálata után, az így átalakított

termékre vonatkozó eljárást arra a szintre korlátozzák, mely szükséges ahhoz,

hogy meghatározzák, hogy elegendő bizonyosság áll-e fenn arra nézve, hogy a

termék még megfelel a vonatkozó előírásoknak; valamint, hogy

  i) működtetnek egy olyan eljárást, melynek keretében az ilyen eljárások

lefolytatásával kapcsolatban felmerülő panaszok felülvizsgálatra és a panasz

beigazolódása esetén az intézkedések kiigazításra kerülnek.

  Ha egy importőr Tag az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyására, vagy az

élelmiszerben, italokban és takarmányokban fellelhető szennyező anyagok

tűréshatárainak megállapítására vonatkozó olyan rendszert működtet, mely

megakadályozza vagy korlátozza az ilyen termékeknek, jóváhagyás hiánya

esetén, hazai piacra való bejutását, akkor az importőr Tag köteles mérlegelni a

vonatkozó nemzetközi szabványoknak a piacrajutás feltételeként történő

használatát mindaddig, amíg végleges döntés nem születik.

  2. Ahol egy állat- vagy növény-egészségügyi intézkedés nem a termelés

szintjén jelöl ki ellenőrzést, az a Tag, melynek területén a termelés folyik, az

ilyen ellenőrzésekhez, valamint az ellenőrző hatóságok munkájának

megkönnyítéséhez a szükséges segítséget megadja.


                                                                                           3. A jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető oly módon, hogy az

megakadályozza a Tagokat abban, hogy saját területükön ésszerű

vizsgálatokat folytassanak.

                       TEXTIL ÉS RUHÁZATI MEGÁLLAPODÁS

  A Tagok

  felidézve, hogy Punta del Este-ben a miniszterek megegyeztek abban, hogy

„a textil és ruházati területen folyó tárgyalások olyan módozatok kialakítását

célozzák, melyek lehetővé teszik ezen szektor majdani integrálását a GATT-ba,

a GATT megerősített szabályai és fegyelme alapján, ezáltal hozzájárulva a

kereskedelem további liberalizálásához is”,

  valamint felidézve, hogy a Kereskedelmi Tárgyalások Bizottsága 1989.

áprilisi Döntésében megállapodás született arról, hogy az integrálás folyamata

a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguayi Fordulójának befejezését

követően, és jellegét tekintve progresszíven kezdődik,

  felidézve továbbá, hogy megállapodás született arról, hogy a legkevésbé

fejlett fejlődő ország Tagok különleges elbánásban részesülnek

ezennel a következőkben állapodnak meg:

                                              1. Cikk

  1. A jelen Megállapodás olyan rendelkezéseket fektet le, melyeket a Tagok a

textil és ruházati szektor GATT 1994-be való integrálásának átmeneti

időszakában alkalmaznak.

  2. A Tagok megállapodnak abban, hogy a 2. Cikk 18. pontjában és a 6. Cikk

6. b) pontjában foglalt rendelkezéseket olyan módon alkalmazzák, hogy

lehetővé tegyék a kis szállítók piacrajutási lehetőségeinek jelentős növelését,

valamint a textil és ruházati kereskedelem területére újonnan belépők

üzletileg jelentős kereskedelmi lehetőségeinek fejlesztését. 1

  3. A Tagok megfelelő figyelemmel vannak azon Tagok helyzetére, melyek

nem fogadták el a Nemzetközi Textilkereskedelmi Megállapodást (a jelen

Megállapodásban a továbbiakban: MFA) 1986 óta Kiegészítő Jegyzőkönyveket,

és amennyire lehetséges, különleges elbánást biztosítanak számukra a jelen

Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazása során.

  4. A Tagok megállapodnak abban, hogy a gyapottermelő exportőr országok

sajátos érdekei a velük való konzultációk révén tükröződnek a jelen

Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásában.

  5. A Tagok, hogy előmozdítsák a textil és ruházati szektor integrálását a

GATT 1994-be, folyamatos autonóm iparági alkalmazkodást és megnövelt

versenyt tesznek lehetővé piacaikon.

  6. Hacsak másként nem rendelkezik, a jelen Megállapodás nem befolyásolja

a Tagoknak a WTO Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi

Megállapodások rendelkezéseiben foglalt jogait és kötelezettségeit.

  7. Azon textil és ruházati termékeket, melyekre a jelen Megállapodás

vonatkozik, a Melléklet tartalmazza.

                                              2. Cikk

  1   Amennyire lehetséges, a legkevésbé fejlődő ország Tagokból származó export szintén

      kedvezményezettje lehet e rendelkezésnek.


                                                                                                  1. Az MFA 4. Cikke alapján fenntartott, vagy annak 7., illetve 8. Cikke

alapján bejelentett, a WTO Egyezmény hatálybalépését megelőző napon

érvényben lévő bilaterális megállapodásokban foglalt összes mennyiségi

korlátozást az ilyen korlátozásokat fenntartó Tagok a jelen Megállapodás

hatálybalépését követő 60 napon belül részletesen bejelentik, beleértve a

korlátozási szinteket, a növekedési ütemeket és a rugalmassági

rendelkezéseket, a 8. Cikk alapján létrehozott Textil Megfigyelő Testületnek (a

jelen Megállapodásban a továbbiakban: TMB). A Tagok megállapodnak abban,

hogy minden olyan korlátozásra, mely a GATT 1947 szerződő felei között állt

fenn, és érvényben van a WTO Egyezmény hatálybalépését megelőző napon, a

WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától fogva a jelen Megállapodás

rendelkezései az irányadóak.

  2. A TMB minden Tag számára tájékoztatásul megküldi ezeket a

bejelentéseket. Bármelyik Tag számára nyitva áll a lehetőség, hogy a

bejelentések közlésétől számított 60 napon belül felhívja a TMB figyelmét

bármely észrevételre, melyet a bejelentésekre vonatkozólag helyénvalónak

ítél. Ezen észrevételeket tájékoztatási célból el kell juttatni a többi Tagnak. A

TMB, amennyiben helyénvaló, ajánlásokat tehet az érintett Tagoknak.

  3. Ha az 1. pont alapján bejelentendő korlátozás 12 hónapos időszaka nem

esik egybe a WTO Egyezmény hatálybalépését közvetlenül megelőző 12

hónapos időszakkal, akkor az érintett Tagok kölcsönösen megállapodnak a

korlátozás időszakának az egyezményi évhez1, történő hozzáigazítását szolgáló

rendelkezésekben és megállapítják az ilyen korlátozások elvi bázisszintjét,

jelen cikk rendelkezései alkalmazásának érdekében. Az érintett Tagok

megállapodnak abban, hogy kérésre azonnal konzultációkat kezdenek ilyen

kölcsönös megállapodás elérése céljából. Bármely ilyen megállapodás

figyelembe veszi - többek között - az elmúlt évek szállításainak kialakult

szezonális jellemzőit. Ezen konzultációk eredményeit be kell jelenteni a

TMB-nek, amely, amennyiben helyénvalónak ítéli, ajánlásokat tesz az érintett

Tagoknak.

  4. Az 1. pont alapján bejelentett korlátozásokat úgy kell tekinteni, hogy azok

az illető Tagok által a WTO Egyezmény hatálybalépését megelőző napon

alkalmazott ilyenfajta korlátozások összességét képezik. Semmilyen, akár

termékekre, akár Tagokra vonatkozó új korlátozás sem vezethető be, kivéve a

jelen Megállapodás rendelkezései, vagy a GATT 1994 vonatkozó rendelkezései

2 alapján. Azon korlátozásokat, melyeket nem jelentettek be a WTO

Egyezmény hatálybalépését követő 60 napon belül, haladéktalanul el kell

törölni.

  1   Az „egyezményi év” azt a 12 hónapos időszakot jelenti, mely a WTO Egyezmény hatálybalépésének

      dátumán, majd az azt követően 12 hónaponként kezdődik.

  2   A vonatkozó GATT 1994 rendelkezések nem tartalmazzák a XIX. Cikket a GATT 1994-be még nem

      integrált termékek vonatkozásában, kivéve, ha erről a Melléklet 3. pontja kifejezetten rendelkezik.


  5. Bármely egyoldalú intézkedés, melyet az MFA 3. Cikke alapján, a WTO

Egyezmény hatálybalépését megelőzően hoztak, fenntartható a benne foglalt

időtartamon belül, de 12 hónapnál nem hosszabb ideig, ha azt az MFA

keretein belül létrehozott Textil Felügyeleti Testület (jelen Megállapodásban a

továbbiakban: TSB) felülvizsgálta. Ha a TSB-nek nem lett volna lehetősége az

ilyen egyoldalú intézkedés felülvizsgálatára, akkor a TMB fogja azt

felülvizsgálni az MFA 3. Cikke szerinti intézkedésekre irányadó szabályoknak

és eljárásoknak megfelelően. Az MFA 4. Cikke alapján, a WTO Egyezmény

hatálybalépését megelőzően alkalmazott, vita tárgyát képező, bármely

intézkedést, melyet a TSB-nek nem volt alkalma felülvizsgálni, a TMB szintén

felülvizsgálja az ilyen felülvizsgálatra alkalmazandó MFA szabályoknak és

eljárásoknak megfelelően.

  6. A WTO Egyezmény hatálybalépésének napján minden Tag a GATT 1994-be

integrálja azon termékeket, melyek a Tagnak a Mellékletben szereplő

termékekre vonatkozó 1990. évi teljes importjának a HS sorok vagy kategóriák

szerint nem kevesebb mint 16%-át tették ki. Az integrálandó termékek a

következő négy csoportból foglalnak magukban termékeket: fésűsgyapjúk és

fonalak, szövetek, feldolgozott textilipari termékek és ruházati cikkek.

  7. Az érintett Tagok a 6. pont értelmében hozott intézkedések minden

részletét bejelentik az alábbiak szerint:

  a) azon Tagok, melyek az 1. pont alá eső korlátozásokat tartanak fenn,

vállalják, függetlenül a WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától, hogy az

ilyen     részleteket      az    1994.    április     15-i    Miniszteri    Határozatban

meghatározottnál nem későbbi időpontban bejelentik a GATT Titkárságnak. A

GATT Titkárság haladéktalanul, tájékoztatásul megküldi ezen bejelentéseket a

többi résztvevőnek. Ezen bejelentéseket - a megalakulása után - a TMB

rendelkezésére kell bocsátani az alábbi 21. pont céljaira;

  b) azon Tagok, melyek a 6. Cikk 1. pontja szerint fenntartották a jogot, hogy

alkalmazzák a 6. Cikk rendelkezéseit, ezen részleteket a WTO Egyezmény

hatálybalépését követő 60 napnál nem később, vagy azon Tagok esetében,

amelyekre az 1. Cikk 3. pontja vonatkozik, nem később, mint a WTO

Egyezmény hatálybalépését követő 12. hónap végén bejelentik. A TMB

tájékoztatás és felülvizsgálat céljából megküldi e bejelentéseket a többi

Tagnak és a 21. pont szerint felülvizsgálja őket.

  8. A fennmaradó termékeket, azaz azon termékeket, melyeket nem

integráltak a GATT 1994-be a 6. pont szerint, a HS sorok vagy kategóriák

alapján három szakaszban kell integrálni a következők szerint:

  a) a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított 37. hónap első napján azon

termékeket, amelyek a Tagnak a Mellékletben szereplő termékekre vonatkozó

1990. évi teljes importjának legalább 17%-át tették ki. Az integrálandó

termékek a következő négy csoportból foglalnak magukban termékeket:

fésűsgyapjúk és fonalak, szövetek, feldolgozott textilipari termékek és ruházati

cikkek;

  b) a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított 85. hónap első napján azon

termékeket, amelyek a Tagnak a Mellékletben szereplő termékekre vonatkozó

1990. évi teljes importjának legalább 18%-át tették ki. Az integrálandó

termékek a következő négy csoportból foglalnak magukban termékeket:

fésűsgyapjúk és fonalak, szövetek, feldolgozott textilipari termékek és ruházati

cikkek;

  c) a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított 121. hónap első napján a

textil és ruházati szektor teljesen integrálódik a GATT 1994-be, a jelen

Megállapodás alapján alkalmazott valamennyi korlátozás eltörlésre kerül.


                                                                                                   9. Azon Tagok, melyek a 6. Cikk 1. pontjának értelmében bejelentették azon

szándékukat, miszerint nem tartják fenn a jogot a 6. Cikk rendelkezéseinek

alkalmazására, jelen Megállapodás céljainak értelmében úgy tekintendők,

hogy textil és ruházati termékeiket integrálták a GATT 1994-be. Az ilyen

Tagok mentesülnek a 6-8., valamint a 11. pont rendelkezéseinek teljesítése

alól.

  10. Jelen Megállapodásban semmi sem gátol meg egy Tagot, amely a 6. vagy

8. pont értelmében integrációs programot nyújtott be abban, hogy az ilyen

programban megadottnál korábban integráljon termékeket a GATT 1994-be.

Bármilyen termék ilyenfajta integrációja azonban egy megállapodási év

kezdetekor lép hatályba, és a részleteket legalább három hónappal azelőtt a

TMB-nek be kell jelenteni, hogy az azt minden Tagnak eljuttathassa.

  11. Az egyes integrációs programokat, a 8. pont értelmében,

hatálybalépésüket megelőzően legalább 12 hónappal részletesen be kell

jelenteni a TMB-nek, és ezeket a TMB minden Tagnak eljuttatja.

  12. A 8. pontban említett, a fennmaradó termékekre vonatkozó korlátozások

bázisszintjeit az 1. pontban említett korlátozási szintek képezik.

  13. A jelen Megállapodás 1. Szakaszának ideje alatt (a WTO Egyezmény

hatálybalépésétől a 36. hónappal bezárólag) az MFA keretén belüli bilaterális

megállapodások minden korlátozási szinjét - melyek érvényben voltak a WTO

Egyezmény hatálybalépését megelőző 12 hónapban - évente legalább az egyes

korlátozásokra meghatározott és azt 16%-kal megnövelt növekedési ütemmel

kell emelni.

  14. Ha az Árukereskedelmi Tanács vagy a Vitarendezési Testület a 8. Cikk

12. pontja alapján másként nem dönt, a fennmaradó minden egyes korlátozás

szintjét a Megállapodás következő szakaszainak ideje alatt évente legalább a

következők szerint kell emelni:

  a) a 2. Szakaszban (a WTO Egyezmény hatálybalépésének 37-84. hónapjáig

bezárólag) az egyes korlátozásokra az 1. Szakaszra meghatározott, azt még

25%-kal megnövelt növekedési ütemmel;

  b) a 3. Szakaszban (a WTO Egyezmény hatálybalépésének 85-120. hónapjáig

bezárólag) a vonatkozó korlátozásokra a 2. Szakaszra meghatározott, azt még

27%-kal megnövelt növekedési ütemmel.

  15. Jelen Megállapodásban semmi sem gátol egy Tagot abban, hogy bármely,

jelen cikk alapján fenntartott, az átmeneti időszak bármely megállapodási

évének kezdetén hatályban levő korlátozást eltöröljön, feltéve, ha az eltörlés

hatálybalépését megelőzően legalább három hónappal ezt az érintett exportőr

Tagnak és a TMB-nek bejelenti. Az előzetes bejelentésre nyitva álló időszak a

korlátozás alá eső Tag egyetértésével 30 napra csökkenthető. A TMB az ilyen

bejelentéseket minden Tagnak eljuttatja. Figyelembe véve a korlátozások e

pontban célul kitűzött eltörlését, az érintett Tagok figyelembe veszik a más

Tagokból származó hasonló exportnak nyújtott elbánást is.

  16. A rugalmassági rendelkezések, azaz a swing, carryover és carry forward1

, melyek jelen cikk rendelkezései szerint fenntartott összes korlátozásra

alkalmazandók, azonosak azokkal, melyeket az MFA bilaterális megállapodásai

a WTO Egyezmény hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakra

tartalmaznak. Mennyiségi keret nem állapítható meg és nem tartható fenn a

swing, carryover és carry forward kombinált igénybevételére.

  1   swing - szezonális ingadozás figyelembevétele; carryover - az adott évben ki nem használt

      kvótának a következő évi kvótára történő átvitele; carry forward - előzetes szállítások a következő

      évi kvóta terhére (a ford.).


                                                                                             17. Ha ezen cikk bármely rendelkezésének végrehajtásával kapcsolatban a

Tagok adminisztratív rendelkezéseket tartanak szükségesnek, azok az érintett

Tagok közötti megállapodások tárgyát képezik. Bármiféle ilyen rendelkezést a

TMB részére be kell jelenteni.

  18. Azon Tagok számára, amelyek exportja a WTO Egyezmény

hatálybalépését megelőző napon korlátozás alá esik, és amely korlátozások 1,2

vagy ennél alacsonyabb százalékot képviselnek valamely importőr Tag által

1991. december 31-én alkalmazott és ezen cikk alapján bejelentett

korlátozások teljes mennyiségéből, jelentősen javítani kell export piacrajutási

lehetőségeket a WTO Egyezmény hatálybalépésekor, a jelen Megállapodás

időtartama alatt a 13. és 14. pontban meghatározott növekedési ütemek egy

szakasszal történő előrehozatala vagy legalább azonos értékű, kölcsönös

megegyezés alapján hozott, a bázisszintek, a növekedési és rugalmassági

rendelkezések más összetételére vonatkozó változtatások útján. Az ilyen

javításokat a TMB részére be kell jelenteni.

  19. A jelen Megállapodás érvényességi ideje alatt bármely esetben, amikor

egy Tag egy adott termék vonatkozásában védőintézkedést kezdeményez a

GATT 1994 XIX. Cikke alapján abban az egyéves időszakban, amely a termék

GATT 1994-be a jelen cikk rendelkezései szerint történő integrálását

közvetlenül követi, a XIX. Cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, ahogy azt a

Védőintézkedésekről szóló Megállapodás értelmezi, kivéve a 20. pontban

meghatározottakat.

  20. Ahol ilyen intézkedést nem vámjellegű eszközök révén alkalmaznak, az

érintett importőr Tag bármely exportőr Tag kérésére, melynek exporttermékei

olyanok, hogy a jelen Megállapodás alapján korlátozás alá esnek a

védőintézkedés kezdeményezését közvetlenül megelőző egy éves időszak alatt

bármikor, úgy alkalmazza azt az intézkedést, ahogy azt a GATT 1994 XIII.

Cikkének 2. d) pontja előírja. Az ilyen intézkedést az exportőr Tagnak kell

működtetnie. Az alkalmazott szint nem csökkentheti az érintett exportot egy

közelmúltbeli reprezentatív időszak szintje alá, melyet rendszerint az érintett

Tagból származó exportnak az utolsó olyan három reprezentatív éve átlagából

képeznek, melyre statisztikák rendelkezésre állnak. Továbbá, ha a

védőintézkedést egy évnél hosszabb ideig tartják fenn, az alkalmazott szintet

az alkalmazás ideje alatt fokozatosan, szabályos időközönként liberalizálni

kell. Ilyen esetekben az exportőr Tag nem gyakorolhatja a lényegileg azonos

engedmények, vagy más kötelezettségek felfüggesztésének jogát a GATT 1994

XIX. Cikkének 3. a) pontja alapján.

  21. A TMB folyamatos felülvizsgálat alatt tartja jelen cikk végrehajtását.

Bármely Tag kérésére felülvizsgál bármely adott ügyet, mely a jelen cikk

rendelkezéseinek végrehajtásával függ össze. Az ilyen Tagok részvételre

történő felkérését követően 30 napon belül megfelelő ajánlásokat vagy

megállapításokat tesz az érintett Tag vagy Tagok számára.

                                             3. Cikk

  1. A WTO Egyezmény hatálybalépését követő 60 napon belül azon Tagok,

melyek textil és ruházati termékekre korlátozásokat1 tartanak fenn (amelyek

különböznek az MFA alapján fenntartott és a 2. Cikk rendelkezései alá tartozó

korlátozásoktól) akár összhangban állnak a GATT 1994-gyel, akár nem

  a) azokat részletesen bejelentik a TMB-nek; vagy

  1   A korlátozások minden egyoldalú mennyiségi korlátozást, kétoldalú megegyezést és más hasonló

      hatású intézkedést jelölnek.


  b) eljuttatják a TMB-hez az ezekről szóló azon bejelentéseket, amelyeket

bármely más WTO testületnek benyújtottak.

  A bejelentések, ahol ez alkalmazható, információt nyújtanak a korlátozás

bármilyen GATT 1994 szerinti jogalapjára vonatkozóan, beleértve azokat a

GATT 1994 rendelkezéseket is, amelyeken alapulnak.

  2. Azon Tagok, amelyek az 1. pont alá eső korlátozásokat tartanak fenn,

kivéve azokat, melyek valamely GATT 1994 rendelkezés szerinti jogalappal

rendelkeznek

  a) a WTO Egyezmény hatálybalépését követő egy éven belül összhangba

hozzák a GATT 1994-gyel, és ezt a TMB részére tájékoztatásul bejelentik; vagy

  b) fokozatosan megszüntetik egy program szerint, melyet a korlátozásokat

fenntartó Tag legkésőbb hat hónappal a WTO Egyezmény hatálybalépésének

napját követően benyújt a TMB-nek. Ezen program rendelkezik az összes

korlátozásnak jelen Megállapodás érvényességi idejét meg nem haladó

időszakon belül történő megszüntetéséről. A TMB ajánlásokat tehet az érintett

Tag számára az ilyen programot illetően.

  3. A jelen Megállapodás érvényességi ideje alatt a Tagok tájékoztatásul a

TMB-nek benyújtják azokat a bejelentéseket, melyeket bármely más WTO

testületnek nyújtottak be a textil és ruházati termékeket érintő új

korlátozásokról, vagy az érvényben levő, a GATT 1994 bármely rendelkezése

alapján fenntartott korlátozásokban bekövetkező bármely változásról, azok

hatálybalépésétől számított 60 napon belül.

  4. Bármely Tag számára nyitva áll az a lehetőség, hogy ellenbejelentést

tegyen a TMB-nek tájékoztatás céljából a GATT 1994 szerinti jogalapra, vagy

bármely olyan korlátozásra vonatkozóan, melyet esetlegesen nem jelentettek

be a jelen cikk rendelkezései alapján. A megfelelő WTO testületnél bármely

Tag eljárást kezdeményezhet az ilyen bejelentéseket illetően a vonatkozó

GATT 1994 rendelkezések és eljárások alapján.

  5. A TMB a jelen cikk szerint benyújtott bejelentéseket tájékoztatásul

eljuttatja az összes Tagnak.

                                          4. Cikk

  1. A 2. Cikkben szereplő, valamint a 6. Cikk alapján alkalmazott

korlátozásokat az exportőr Tagnak kell működtetnie. Az importőr Tagok nem

kötelezhetők arra, hogy elfogadjanak a 2. Cikk alapján bejelentett, vagy a 6.

Cikk alapján alkalmazott korlátozásokat meghaladó mennyiségű szállítást.

  2. A Tagok megállapodnak abban, hogy az olyan változások bevezetése, mint

például a textil, illetve ruházati termékekre vonatkozó gyakorlatban,

szabályokban, eljárásokban, osztályozásban történő változások, beleértve azon

módosításokat is, melyek a Harmonizált Rendszerhez kapcsolódnak, a jelen

Megállapodás          alapján      bejelentett     vagy     alkalmazott       korlátozások

végrehajtásában és működtetésében: nem boríthatja fel a jelen

Megállapodásban érintett Tagok közötti jogok és kötelezettségek egyensúlyát;

nem befolyásolhatja hátrányosan egy Tag piacrajutási lehetőségét sem; nem

akadályozhatja az ilyen lehetőségek teljes kihasználását, illetve nem

bomlaszthatja a jelen Megállapodás alapján folyó kereskedelmet.

  3. Ha egy terméket, amely a korlátozásnak csak egy részét képezi, a 2. Cikk

rendelkezései alapján integráció céljából bejelentettek, a Tagok megegyeznek,

hogy az adott korlátozás szintjében történő bármilyen módosítás nem

boríthatja fel a jelen Megállapodásben érintett Tagok közötti jogok és

kötelezettségek egyensúlyát.


  4. Ha azonban a 2. és 3. pontban említett módosítások szükségessé válnak, a

Tagok megállapodnak abban, hogy az ilyen módosítást kezdeményező Tag

tájékoztatja az érintett Tagot vagy Tagokat, és amikor csak lehetséges,

konzultációkat kezdeményez velük az ilyen módosítás bevezetését megelőzően

azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást érjenek el a megfelelő

és méltányos kiigazítás érdekében. A Tagok továbbá megállapodnak abban,

hogy amikor a konzultáció a bevezetés előtt nem valósítható meg, az ilyen

módosítást kezdeményező Tag az érintett Tag kérésére, ha lehetséges, 60

napon belül konzultál az érintett Tagokkal, hogy kölcsönösen elfogadható

megoldást érjenek el a megfelelő és méltányos kiigazítás érdekében. Ha

kölcsönösen kielégítő megoldást nem sikerül elérni, bármely, érintett Tag az

ügyet a TMB elé utalhatja, hogy az, a 8. Cikk rendelkezései alapján

ajánlásokat tegyen. Ha a TSB-nek nem lett volna lehetősége, hogy

felülvizsgálja a WTO Megállapodás hatálybalépését megelőzően bevezetett

ilyen jellegű módosításokra vonatkozó vitát, akkor ezen vitát a TMB vizsgálja

felül az MFA által az ilyen felülvizsgálatokra alkalmazandó szabályoknak és

eljárásoknak megfelelően.

                                          5. Cikk

  1. A Tagok megállapodnak abban, hogy átszállítás, más útvonalra történő

terelés, a származási országra vagy helyre vonatkozó hamis nyilatkozat és a

hivatalos dokumentumok hamisítása útján való kijátszás a jelen Megállapodás

végrehajtását akadályozza meg abban, hogy az a textil és ruházati szektort a

GATT 1994-be integrálja. Ennek megfelelően a Tagok létrehozzák a szükséges

jogi rendelkezéseket és/vagy adminisztratív eljárásokat ezen kijátszások elleni

fellépés céljaira. A Tagok továbbá megállapodnak abban, hogy hazai

törvényeikkel és eljárásaikkal összhangban teljes mértékben együttműködnek,

hogy a kijátszásból adódó problémákat kezeljék.

  2. Ha bármelyik Tag úgy véli, hogy jelen Megállapodást átszállítás, más

útvonalra történő terelés, a származási országra vagy helyre vonatkozó hamis

nyilatkozat vagy a hivatalos dokumentumok meghamisítása útján kijátsszák és

semmilyen, vagy nem megfelelő intézkedések történnek ezen kijátszás

kezelésére és/vagy ellenintézkedések foganatosítására, akkor ezen Tag

konzultál az érintett Taggal, illetve Tagokkal abból a célból, hogy kölcsönösen

kielégítő megoldást találjanak. Az ilyen konzultációkat azonnal el kell kezdeni,

és amennyiben lehetséges, 30 napon belül lefolytatni. Ha nem sikerül

kölcsönösen kielégítő megoldást elérni, az ügyet bármelyik érintett Tag a TMB

elé utalhatja, hogy az arra ajánlásokat tegyen.


  3. A Tagok megállapodnak abban, hogy hazai törvényeikkel és eljárásaikkal

összhangban megteszik a szükséges lépéseket, hogy területükön belül

megelőzzék, kinyomozzák a Megállapodást kijátszó gyakorlatot, illetve,

amennyiben helyénvaló, az ellen peres és/vagy közigazgatási eljárást

indítanak. A Tagok megállapodnak abban, hogy hazai törvényeikkel és

eljárásaikkal összhangban a jelen Megállapodás tényleges vagy állítólagos

kijátszásának esetében megállapítják a vonatkozó tényállást az import, export

helyén, és ahol az helyénvaló, az átszállítás helyszínein. A Tagok

megállapodnak abban, hogy az ilyen, a hazai törvényekkel és előírásokkal

összhangban álló együttműködés kérésre és eseti alapon magában foglalja a

kijátszás azon módjainak kinyomozását, melyek a korlátozást fenntartó Taghoz

irányuló, korlátozás alá eső exportot növelik; az okmányok, levelezések,

jelentések és más vonatkozó információk lehetőség szerinti cseréjét és

üzemlátogatások és üzemi kapcsolattartások elősegítését. A Tagok törekednek

arra, hogy fényt derítsenek bármely tényleges vagy állítólagos kijátszás

esetének körülményeire, beleértve az érintett exportőrök és importőrök abban

játszott szerepét.

  4. Ahol nyomozás eredményeképpen elegendő bizonyíték áll rendelkezésre,

hogy kijátszás történt (pl. bizonyíték áll rendelkezésre a valós származási

országra vagy helyre és a kijátszás körülményeire vonatkozólag), a Tagok

megállapodnak abban, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy a

problémát a szükséges mértékben kezeljék. Ezen intézkedések magukban

foglalhatják az áru beléptetésének megtagadását, vagy ha az áru már belépett,

a tényleges származási országra vagy helyre vonatkozó korlátozási szintek

kiigazítását, kellő figyelemmel a tényleges körülményekre és származási

ország vagy hely szerepére. Ahol bizonyíték áll rendelkezésre azon Tagok

szerepére vonatkozóan, ahol az árut átszállították, ezen intézkedések

magukban foglalhatják az ezekre a Tagokra vonatkozó korlátozások

bevezetését. Bármely ilyen intézkedés, beleértve időzítésüket és hatókörüket,

az érintett Tagok közötti kölcsönösen kielégítő megoldást célzó konzultációk

megtartása után hajtható végre, valamint azt teljes körű indoklással be kell

jelenteni a TMB-nek. Az érintett Tagok a konzultációk során a probléma más

módon történő orvoslásában is megállapodhatnak. Bármilyen, ilyen alapon

hozott megállapodást is be kell jelenteni a TMB-nek, és a TMB, ha

megfelelőnek ítéli, ajánlásokat tehet az érintett Tagoknak. Ha kölcsönösen

kielégítő megoldást nem sikerült elérni, bármely érintett Tag a TMB elé viheti

az ügyet haladéktalan felülvizsgálat és ajánlás megtétele céljából.

  5. A Tagok figyelembe veszik, hogy a kijátszással kapcsolatos ügyekbe

belekeveredhetnek olyan szállítmányok, melyek tranzitként haladnak át egy

országon vagy területen, és a tranzit helyén semmilyen változtatás vagy

átalakítás nem történt rajtuk. A Tagok figyelembe veszik, hogy az ilyen

tranzitterületek számára az ilyen szállítmányok ellenőrzése esetleg

általánosan nem megvalósítható.


                                                                                               6. A Tagok megállapodnak abban, hogy a rosttartalomra, mennyiségekre, az

áru leírására vagy osztályozására vonatkozó hamis nyilatkozatok szintén

megakadályozzák jelen Megállapodás céljának elérését. Ha bizonyíték áll

rendelkezésre, hogy bármilyen hamis nyilatkozat született kijátszási célból, a

Tagok megállapodnak abban, hogy a hazai törvényekkel és eljárásokkal

összhangban megfelelő intézkedéseket kell tenni az érintett exportőrök vagy

importőrök ellen. Ha bármelyik Tag úgy látná, hogy a jelen Megállapodást

ilyen hamis nyilatkozattal kijátsszák, és semmilyen vagy nem megfelelő

adminisztratív intézkedést tettek, hogy kezeljék az ilyen kijátszást és/vagy

ellenintézkedéseket foganatosítsanak az ilyennel szemben, akkor ezen Tagnak

haladéktalanul konzultálnia kell az érintett Taggal abból a célból, hogy

kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. Ha nem sikerül megoldást találni,

az ügyet bármely érintett Tag a TMB elé viheti, hogy az ajánlásokat tegyen.

Ezen rendelkezés nem kívánja meggátolni a Tagokat abban, hogy technikai

kiigazításokat tegyenek, ha a nyilatkozatokban nem szándékos hibák

találhatók.

                                               6. Cikk

  1. A Tagok elismerik, hogy az átmeneti időszak alatt szükséges lehet egy

specifikus        védőintézkedés          mechanizmus           (jelen    Megállapodásban            a

továbbiakban:          átmeneti       védőintézkedés)           alkalmazása.        Az     átmeneti

védőintézkedést bármelyik Tag alkalmazhatja azon termékekre, melyek a jelen

Megállapodás Mellékletében találhatók, kivéve azokat, melyek a 2. Cikk

rendelkezései alapján a GATT 1994-be integrálódtak. Azoknak a Tagoknak,

melyek nem tartanak fenn a 2. Cikk rendelkezései alá eső korlátozásokat, a

WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított 60 napon belül bejelentik a

TMB-nek, hogy fenn kívánják-e tartani a jelen cikk rendelkezései

alkalmazásának jogát, vagy sem. Azon Tagok, melyek nem fogadták el az

MFA-t 1986 óta kiterjesztő Jegyzőkönyveket, a WTO Egyezmény

hatálybalépését követő hat hónapon belül teszik meg e bejelentéseket. Az

átmeneti védőintézkedést a lehető legritkábban kell alkalmazni, összhangban

a jelen Megállapodás intézkedéseivel és a jelen Megállapodás kereteiben folyó

integrációs folyamat hatékony végrehajtásával.

  2. Jelen cikk értelmében, egy Tag1 ténymegállapítása alapján akkor lehet

védőintézkedést életbe léptetni, ha igazolásra kerül, hogy egy adott terméket

olyan nagy mennyiségben importálnak a Tag területére, hogy az súlyos

károkat okoz, vagy súlyos károk felléptével ténylegesen fenyeget a hasonló,

és/vagy közvetlenül konkurens termékeket előállító hazai ipar számára. A

súlyos kárt vagy felléptének tényleges veszélyét bizonyíthatóan az adott

terméknek a teljes importon belül megnövekedett mennyiségének kell

okoznia, és nem olyan egyéb tényezőknek, mint a technológiai változások vagy

a fogyasztói ízlés megváltozása.

   1  Vámunió önálló egységként vagy egyik tagállama nevében is alkalmazhat védőintézkedést. Ha a

      vámunió mint önálló egység alkalmaz védőintézkedést, a jelen Megállapodás szerinti súlyos kár

      vagy felléptének tényleges veszélye megállapításához szükséges összes követelménynek a

      vámunióban mint egészben fennálló körülményeken kell alapulniuk. Ha a védőintézkedéset egyik

      tagállam nevében alkalmazza, a súlyos kár vagy felléptének tényleges veszélye meghatározásához

      szükséges összes követelménynek az abban a tagállamban fennálló körülményeken kell alapulnia,

      és az intézkedésnek az adott tagállamra kell korlátozódnia.


                                                                                                 3. A súlyos kár vagy fellépte tényleges veszélyének megállapításakor - amint

arra a 2. Cikkben utalás történt - a Tag megvizsgálja azon import hatását az

adott iparág helyzetére, ahogyan azok olyan idevágó közgazdasági változók

módosulásaiban tükröződnek, mint az output, a termelékenység, a

kapacitáskihasználás, a készletállomány, a piaci részesedés, a kivitel, a bérek,

a foglalkoztatottság, a belföldi árak, a nyereség és a beruházás; de melyek

egyike, akár önmagában, akár más tényezőkkel együtt, sem ad

szükségszerűen döntő útmutatást.

  4. Bármely intézkedést, melyet jelen cikk rendelkezései alapján hoztak, az

érintett Tagok között kell alkalmazni. Azon Tagot vagy Tagokat, amelyeknek a

2. és 3. pontban leírt súlyos kár vagy felléptének tényleges veszélye

tulajdonítható, az ilyen Tagtól vagy Tagoktól egyenként származó tényleges

vagy közelgő1 hirtelen és számottevő importnövekedés, valamint az egyéb

forrásokból származó importtal összevetett importszint, piacrészesedés és a

kereskedelmi ügyletek egy összehasonlítható szintjén vett import és belföldi

árak alapján kell meghatározni; ezen tényezők egyike, akár önmagában, akár

más tényezőkkel együtt, sem ad szükségszerűen döntő útmutatást. Ilyen

védőintézkedés nem alkalmazható olyan Tag exportjára, melynek az adott

termékbeli exportja a jelen Megállapodás szerint már korlátozás alá esik.

  5. Súlyos kár vagy fellépte tényleges veszélyének a védőintézkedés

bevezetésének céljából történő megállapításának érvényességi időtartama,

nem lépheti túl a kezdeti bejelentéstől számított 90 napot, amint azt a 7. pont

tartalmazza.

  6. Az átmeneti védőintézkedés alkalmazása során különös figyelmet kell

fordítani az exportőr Tagok érdekeire, a következők szerint:

  a) a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagoknak jelentősen kedvezőbb

elbánást kell nyújtani, mint amilyet ezen pontban megjelölt egyéb ország

Tagok csoportjainak nyújtanak, lehetőleg minden elemében, de legalább az

általános feltételek tekintetében;

  b) azon Tagoknak, melyeknek teljes textil és ruházati exportmennyisége a

többi Tag teljes exportmennyiségével összehasonlítva kicsi, és csak alacsony

százalékban részesülnek az adott terméknek az importőr Taghoz irányuló

teljes importjából, a 8., 13. és 14. pontban megadott gazdasági mutatók

megállapításakor megkülönböztetett és kedvezőbb elbánást kell nyújtani. Ezen

szállítók az 1. Cikk 2. és 3. pontjának megfelelően különös figyelemben

részesülnek kereskedelmük fejlesztésének jövőbeli lehetőségei, és annak

szükségessége           kapcsán,        hogy       kereskedelmi           mennyiségű          importot

engedélyezzenek tőlük;

  c) az olyan gyapjútermelő fejlődő ország Tagtól származó gyapjútermékek

esetében, melyek gazdasága, valamint textil és ruházati kereskedelme a

gyapjúszektortól függ, melyek teljes textil és ruházati exportja majdnem

kizárólag gyapjútermékekből tevődik össze, és amelyek textil és ruházati

kereskedelmének nagysága az importőr Tagok piacain viszonylag kicsi, ezen

Tagok exportálási szükségleteire különös figyelmet kell fordítani a

kvótaszintek, növekedési ütemek és rugalmasság mérlegelésénél;

  1   Egy ilyen közelgő növekedésnek mérhetőnek kell lennie, és nem állapítható meg a létezése állítás,

      feltételezés vagy a puszta lehetőség felmerülése, pl. az exportőr Tagnál megtalálható termelési

      kapacitás megléte alapján.


  d) kedvezőbb elbánást kell biztosítani egy Tag azon, textil és ruházati

termékekből álló, reimportja számára, melyeket ez a Tag egy másik Taghoz

exportált feldolgozásra és az azt követő visszaszállításra, amint azt az

importőr Tag törvényei és gyakorlata meghatározza, és ami kielégítő ellenőrző

és igazoló eljárások alá van vetve, ha ezen termékek olyan Tagtól kerülnek

behozatalra, melynek ez a fajta kereskedelem teljes textil és ruházati

exportjának jelentős hányadát képviseli.

  7. Az a Tag, mely védőintézkedés bevezetését tervezi, konzultációt

kezdeményez azzal a Taggal vagy Tagokkal, melyeket ez az intézkedés

érintene. A konzultációra való felkéréshez a lehető legfrissebb, specifikus és

vonatkozó tényszerű információkat kell csatolni, különösen a következők

vonatkozásában:

  a) a 3. pontban hivatkozott tényezők, melyek alapján az intézkedést hozó Tag

a súlyos kárt, vagy felléptének tényleges veszélyét megállapította, és

  b) a 4. pontban hivatkozott tényezők, melyek alapján a Tag védőintézkedést

készül bevezetni az érintett Tag vagy Tagok vonatkozásában.

  A jelen cikk alapján tett felkérést illetően az információnak a lehető

legszorosabban a termelés beazonosítható szegmensére és a 8. pontban

megjelölt referencia időszakra kell vonatkoznia. Az intézkedést hozó Tag jelzi

azt a meghatározott szintet is, melyre a szóban forgó terméknek az érintett

Tagtól vagy Tagoktól történő importját korlátozni tervezi; ez a szint nem lehet

alacsonyabb a 8. pontban megjelölt szintnél. A konzultációt kérő Tag ezzel

egyidejűleg értesíti a TMB Elnökét a konzultációkérésről, beleértve a 3. és 4.

pontban kiemelt tényszerű adatokat a javasolt korlátozási szinttel együtt. Az

Elnök informálja a TMB tagjait a konzultációkérésről, megjelölve a kérelmező

Tagot, a szóban forgó terméket és a kérést kézhez kapó Tagot. Az érintett Tag

vagy Tagok haladéktalanul válaszolnak a felkérésre és a konzultációkat

késedelem nélkül megtartják, valamint rendszerint a felkérés kézhezvételétől

számított 60 napon belül befejezik.

  8. Ha a konzultáció során kölcsönös az egyetértés abban, hogy a helyzet

korlátozás bevezetését teszi szükségessé az érintett Tagból vagy Tagokból

származó adott termék exportjára, a korlátozás szintjét nem lehet a

konzultáció kérést megelőzően két hónappal véget ért tizenkét hónapos

időszak alatti, az érintett Tagból származó export vagy import tényleges

szintjénél alacsonyabban meghatározni.

  9. A megállapodás szerinti korlátozó intézkedés részleteiről a megegyezés

megszületését követő 60 napon belül értesíteni kell a TMB-t. A TMB határozza

meg, hogy a megállapodás igazolható-e a jelen cikk rendelkezései alapján. A

TMB-nek megállapításának megtételéhez rendelkeznie kell a TMB Elnöke

számára eljuttatott, a 7. pontban hivatkozott tényszerű adatokkal, valamint

bármely más, az érintett Tagok által nyújtott vonatkozó információval. A TMB

olyan ajánlásokat tehet az érintett Tagoknak, amilyeneket helyénvalónak ítél.


                                                                                                    10. Ha azonban a konzultációra való felkérés kézhezvételétől számított 60

nap letelte után sem született megállapodás a Tagok között, az a Tag, amely a

védőintézkedés bevezetését tervezte, alkalmazhatja a korlátozást az import

vagy export időpontja alapján a jelen cikk rendelkezéseivel összhangban a

konzultáció 60 napos időszaka utáni 30 napon belül, és ezzel egy időben ezen

Tag a TMB elé viheti az ügyet. A Tagok bármelyike előtt nyitva áll, hogy az

ügyet a 60 napos időszak lejárta előtt a TMB elé utalja. Bármelyik esetben a

TMB haladéktalanul lefolytatja az ügy vizsgálatát, beleértve a súlyos kár vagy

fellépte tényleges veszélyének és okainak megállapítását, és 30 napon belül

megfelelő ajánlásokat tesz az érintett Tagoknak. Az ilyen vizsgálatok

lefolytatásához a TMB-nek rendelkeznie kell a TMB Elnöke számára

eljuttatott, a 7. pontban hivatkozott tényszerű adatokkal, valamint bármely

más, az érintett Tagok által nyújtott vonatkozó információval.

  11. Rendkívüli és kritikus körülmények között, mikor a késedelem nehezen

korrigálható károkat okozna, a 10. pontban foglalt intézkedés ideiglenesen

életbe léptethető azzal a feltétellel, hogy a konzultációra való felkérés és a

TMB-nek való bejelentés az intézkedés bevezetésétől számított öt munkanapon

belül megtörténik. Abban az esetben, ha a konzultációk nem hoznak

megegyezést, a TMB-nek a konzultációk befejeztekor, de mindenképpen

legkésőbb az intézkedés végrehajtásának napját követő 60 napon belül be kell

jelenteni. A TMB haladéktalanul lefolytatja az ügy vizsgálatát és 30 napon

belül ajánlásokat tesz az érintett Tagoknak. Abban az esetben, ha a

konzultációk mégis megállapodásra vezetnek, a Tagok bejelentést tesznek a

TMB-nek annak létrejöttekor, de mindenképpen legkésőbb az intézkedés

végrehajtását követő 90 napon belül. A TMB olyan ajánlásokat tehet az

érintett Tagoknak, amilyeneket helyénvalónak ítél.

  12. A jelen cikk alapján életbe léptetett intézkedéseket egy Tag fenntarthatja

  a) három évre kiterjedően hosszabítás nélkül, vagy

  b) a terméknek a GATT 1994-be való integrálásáig, amelyik elsőként

következik be.

  13. Ha a korlátozó intézkedés egy évnél hosszabb ideig marad érvényben,

akkor a következő évekre vonatkozó szint az első évre meghatározott szint

legalább évi 6%-os növekedési ütemmel emelt szintje lesz, hacsak másként

nem igazolták a TMB-nek. Az illető termék korlátozási szintje két egymást

követő év esetében bármelyik évben túlléphető 10%-os carry forward1-dal

és/vagy carryover-rel, melyben a carry forward nem képviselhet 5%-nál

többet. Semmilyen mennyiségi korlátozás nem hozható a carryover, a carry

forward és a 14. pont rendelkezésének kombinált alkalmazására.

  14. Ha egy Tag adott másik országból származó egynél több termékre tart

fenn a jelen cikk alapján korlátozást, akkor a megállapodás szerinti korlátozási

szint a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően mindegyik termék

vonatkozásában 7%-kal túlléphető, feltéve hogy a korlátozás alá eső export

teljes mennyisége nem lépi túl a jelen cikk alapján ily módon korlátozott

termékekre vonatkozó szintek megállapodás szerinti közös mértékegység

alapján képzett összegét. Ahol ezen termékek korlátozásának időszakai nem

esnek egybe egymással, ezen rendelkezést bármely egymást átfedő időszakra

időarányosan kell alkalmazni.

  1   carry forward - előzetes szállítások a következő évi kvóta terhére; carryover - az adott évben ki

      nem használt kvótának a következő évi kvótára történő átvitele (a ford.).


   15. Ha egy termékre a jelen cikk alapján védőintézkedést alkalmaznak olyan

esetben, amikor az adott termékre korábban az MFA alapján, a WTO

Megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakban, vagy a jelen

Megállapodás 2. vagy 6. Cikke alapján valamely korlátozás volt érvényben, az

új korlátozási szint a 8. pontban meghatározott szint lesz, kivéve, ha az új

korlátozás

   a) a korábbi korlátozás eltörléséről szóló 2. Cikk 15. pontjában hivatkozott

bejelentés napjától számított egy éven belül, vagy

   b) az MFA vagy a jelen cikk rendelkezéseinek értelmében életbe léptetett

korábbi korlátozás megszüntetésétől számított egy éven belül

lép hatályba, mely esetben a korlátozás szintje nem lehet alacsonyabb mint

   (i) annak az utolsó 12 hónapos időszak korlátozási szintje, mely alatt a

termék korlátozás alatt állt, vagy

   (ii) a jelen cikk 8. pontjában megadott korlátozási szint.

   16. Ha egy Tag, amely nem tart fenn a 2. Cikk alapján korlátozást, úgy dönt,

hogy alkalmaz ilyet a jelen cikk rendelkezéseinek értelmében, akkor megfelelő

rendelkezéseket hoz, amelyekkel:

   a) teljeskörűen figyelembe vesz olyan tényezőket, mint az export- és

importügyletekben szokásos rendes kereskedelmi gyakorlat alapján

megállapított áruosztályozás és mennyiségi egységek, mind a szálösszetételt,

mind hazai piacának azonos szegmenséért folytatott verseny feltételeit

illetően, valamint

   b) óvakodnak a túlkategorizálástól.

   A 7. vagy 11. pont szerinti konzultációkérés az ilyen intézkedésekre

vonatkozó összes információt tartalmazza.

                                          7. Cikk

   1. Az integrációs folyamat részeként, és hivatkozással az Uruguayi Forduló

eredményeként a Tagok által vállalt meghatározott kötelezettségekre, minden

Tag olyan intézkedéseket hoz, amelyek szükségesek lehetnek a GATT 1994

szabályai és fegyelme betartásához, hogy

   a) jobb piacrajutási lehetőségeket érjenek el a textil és ruházati termékek

esetében olyan intézkedések alkalmazásán keresztül, mint a vámcsökkentések

és lekötések, a vámon kívüli korlátozások csökkentése vagy eltörlése és a vám,

az adminisztratív, illetve az engedélyezési formalitások megkönnyítése;

   b) a tisztességes és méltányos kereskedelmi feltételekre vonatkozó politikák

alkalmazását biztosítsák, melyek olyan területeken érintik a textil és ruházati

szektort, mint a dömping- és antidömpingszabályok és eljárások, szubvenciók

és kiegyenlítő intézkedések, valamint a szellemi tulajdonjogok védelme; és

   c) a textil és ruházati szektoron belüli importellenes diszkriminációt

elkerüljék, amikor az általános kereskedelempolitikai célok elérését segítő

intézkedéseket hoznak.

   Ezen intézkedések nem sérthetik a Tagoknak a GATT 1994 alapján fennálló

jogait és kötelezettségeit.

   2. A Tagok az 1. pontban megjelölt intézkedéseket, amelyek kihatással

vannak a jelen Megállapodás végrehajtására, bejelentik a TMB-nek.

Amennyiben ezeket már más WTO testületnek bejelentették, akkor az eredeti

bejelentésre hivatkozó összefoglalás is elegendő, hogy ezen pont

követelményeit kielégítse. Bármely Tag számára nyitva áll a lehetőség, hogy

ellenbejelentést tegyen a TMB-nek.


  3. Ha bármely Tag úgy ítéli meg, hogy egy másik Tag nem tette meg a 1.

pontban megjelölt intézkedéseket, és ezáltal a jelen Megállapodás szerinti

jogok és kötelezettségek egyensúlya felborul, az ügyet az illetékes WTO

testület elé viheti és informálhatja a TMB-t. A WTO testület bármely ezt

követően tett megállapításai vagy következtetései a TMB által készített átfogó

jelentés részét képezik.

                                          8. Cikk

  1. Annak érdekében, hogy ellenőrizzék a jelen Megállapodás végrehajtását,

hogy a jelen Megállapodás rendelkezéseinek alapján hozott intézkedéseket és

azoknak a jelen Megállapodással való összehangját vizsgálhassák, és hogy a

jelen Megállapodásban kifejezetten előírt intézkedéseket végrehajtsák, a

Textil Megfigyelő Testület (TMB) ezennel megalakul. A TMB egy elnökből és

tíz tagból áll. Tagsága kiegyensúlyozott, széleskörűen képviseli a Tagokat,

biztosítva a tagok megfelelő időközönként történő cserélődését. A TMB

tagokat az Árukereskedelmi Tanács által kijelölt Tagok nevezik ki, akik

feladatkörüket személyre szóló megbízás alapján látják el.

  2. A TMB kialakítja saját működési eljárásait. Egyetértés van arról azonban,

hogy a TMB-n belüli konszenzus nem kívánja meg azon Tagok által kinevezett

tagok beleegyezését és egyetértését, amelyek a TMB felülvizsgálata alatt álló,

még el nem döntött ügyben érintettek.

  3. A TMB állandó szervezetnek tekintendő és szükség szerint ülésezik, hogy

teljesíteni tudja a jelen Megállapodás szerint meghatározott feladatkörét. A

Tagok által, a jelen Megállapodás vonatkozó cikkei alapján benyújtott

bejelentések és információk alapján végzi munkáját, mely információk

kiegészülhetnek bármilyen egyéb további információval vagy szükséges

részlettel, amelyeket a Tagok szolgáltatnak, vagy amelyekről a TMB úgy dönt,

hogy kéri tőlük. A TMB támaszkodhat a más WTO testületektől származó

bejelentésekre és jelentésekre, valamint más, megfelelőnek ítélt forrásokra is.

  4. A Tagok megfelelő konzultációs lehetőséget biztosítanak egymás számára

a jelen Megállapodás működését érintő bármely ügyet illetően.

  5. A jelen Megállapodás által előírt bilaterális konzultációkon kölcsönösen

egyetértéssel bíró megoldás hiányában a TMB bármelyik Tag kérésére, az ügy

alapos és haladéktalan kivizsgálását követően, ajánlásokat tesz az érintett

Tagoknak.

  6. Bármely Tag kérésére a TMB haladéktalanul felülvizsgál bármilyen adott

ügyet, amelyről az adott Tag úgy ítéli meg, hogy az a jelen Megállapodás

alapján érdekeit sérti, és amely esetében a Tag és az érintett Tag vagy Tagok

közötti konzultációk nem hoztak kölcsönösen kielégítő megoldást. Ilyen

ügyekben a TMB olyan észrevételeket tehet, amelyeket az érintett Tag

számára és a 11. pontban leírt felülvizsgálat céljaira megfelelőnek ítél.

  7. Mielőtt a TMB kialakítja ajánlásait vagy észrevételeit, kéri azon Tagok

részvételét, amelyek közvetlenül érintettek lehetnek a szóban forgó ügyben.

  8. Bármikor, ha a TMB-t ajánlások tételére vagy ténymegállapításra kérik fel,

akkor az ezt lehetőleg 30 napon belül teszi meg, hacsak a jelen Megállapodás

alapján más időtartam nem lett kijelölve. Minden így született ajánlást vagy

megállapítást közölni kell a közvetlenül érintett Tagokkal. Mindezen

ajánlásokat vagy megállapításokat közölni kell az Árukereskedelmi Tanáccsal

is, tájékoztatás céljából.

  9. A Tagok törekszenek a TMB ajánlásainak teljes körű elfogadására; a TMB

megfelelő felügyeletet gyakorol ezen ajánlások végrehajtása fölött.


  10. Ha egy Tag úgy ítéli meg, hogy nem képes a TMB ajánlásainak

megfelelni, ennek okait közli a TMB-vel az ajánlások kézhezvételétől számított

egy hónapon belül. A megadott okok alapos megvizsgálását követően a TMB

haladéktalanul további olyan ajánlásokat ad ki, melyeket helyénvalónak ítél.

Ha ezen további ajánlások kiadása után is megoldatlan marad az ügy,

bármelyik Tag a Vitarendezési Testület elé viheti az ügyet és hivatkozhat a

GATT 1994 XXIII. Cikkének 2. pontjára, valamint a Vitarendezésről szóló

Egyetértés vonatkozó rendelkezéseire.

  11. Annak érdekében, hogy jelen Megállapodás végrehajtását felügyelje, az

Árukereskedelmi Tanács minden egyes integrációs szakasz vége előtt egy

átfogó felülvizsgálati eljárást folytat le. A TMB, hogy segítse ezen

felülvizsgálatot, legkésőbb öt hónappal minden egyes szakasz vége előtt

átfogó jelentést továbbít az Árukereskedelmi Tanácsnak, mely a jelen

Megállapodásnak a felülvizsgálat alatt álló szakaszban való végrehajtásáról

szól, különösen az integrációs folyamatot, az átmeneti védőintézkedés

mechanizmusa alkalmazását és a GATT 1994 szabályainak és fegyelmének -

ahogyan ezeket a 2., 3., 6. és 7. Cikk meghatározza - alkalmazását illető

ügyekben. A TMB átfogó jelentése az általa az Árukereskedelmi Tanács

részére helyénvalónak ítélt ajánlásokat is tartalmazhatja.

  12. Az általa folytatott felülvizsgálat fényében az Árukereskedelmi Tanács

konszenzus alapján, általa megfelelőnek ítélt döntéseket hoz, hogy biztosítsa,

hogy a jelen Megállapodásban megtestesülő jogok és kötelezettségek

egyensúlya ne sérüljön. A 7. Cikkben hivatkozott ügyekkel kapcsolatos

bármely esetlegesen felmerülő vita megoldásának érdekében a Vitarendezési

Testület a 9. Cikkben kijelölt végső időpont sérelme nélkül engedélyezheti a 2.

Cikk 14. pontjának kiigazítását a soron következő szakasz felülvizsgálata

céljából bármely olyan Tagot illetően, amelyről úgy találja, hogy az nem tesz

eleget jelen Megállapodás szerinti kötelezettségeinek.

                                          9. Cikk

  A jelen Megállapodást és az abban foglalt minden korlátozást a WTO

Egyezmény hatálybalépésétől számított 121. hónap első napján el kell törölni,

mely napon a textil és ruházati szektor teljes mértékben integrálódik a GATT

1994-be. A jelen Megállapodás meghosszabbítása nem lehetséges.

                 Melléklet a Textil és Ruházati Megállapodáshoz

          A jelen Megállapodás hatálya alá tartozó termékek listája

  1. A jelen Melléklet felsorolja a Harmonizált Árumegnevezési és Kódrendszer

(HS) kódjai által hatszámjegyű szinten meghatározott textil és ruházati

termékeket.

  2. A 6. Cikk rendelkezései szerinti védőintézkedéseket adott textil és

ruházati termékekre, nem pedig önmagukban a HS sorok alapján kell

meghozni.

  3. A jelen Megállapodás 6. Cikkének rendelkezései szerinti védőintézkedések

nem alkalmazhatók:


  a) fejlődő ország Tagok háziipari kéziszövött szövet vagy ilyen kéziszövött

szövetből kézzel készült háziipari termékei vagy hagyományos népi kézműipari

textil és ruházati termékei exportjára, feltéve, hogy az ilyen termékeket az

érintett Tagok között létrehozott rendelkezések szerint megfelelően igazolták;

  b) hagyományos kereskedelemben részt vevő textiltermékekre, melyek

kereskedelmileg lényeges mennyiségben 1982 előtt a nemzetközi

kereskedelemben részt vettek, mint például táskák, zsákok, szőnyeg

fonákoldal kikészítések, kötéláru, bőröndök, gyékényfonatok, gyékényszőnyeg

és szőnyegek, melyek tipikusan olyan rostokból készültek, mint a juta, a

kókuszrost, a szizál, a manilakender, maguey, valamint a henequen;

  c) tisztaselyemből készült termékekre.

  Ilyen termékekre a GATT 1994 XIX. Cikkének rendelkezései alkalmazandók,

ahogyan azokat a Védőintézkedésekről szóló Megállapodás értelmezi.

    A Harmonizált Árumegnevezési és Kódrendszer (HS) nómenklatúrája XI.

    Áruosztályában (textilipari alapanyagok és textiláruk) szereplő termékek

      HS szám Termékmegnevezés

      50. Árucsoport

      Selyem

     5004.00         Selyemfonal,    a    kiskereskedelemben        szokásos

                 kiszerelésű és a selyemhulladékból készült fonal

                 kivételével

     5005.00        Fonal selyemhulladékból, a kiskereskedelemben

                 szokásos kiszerelésű fonal kivételével

     5006.00         Fonal     selyemből     és     selyemhulladékból,     a

                 kiskereskedelemben          szokásos         kiszerelésben;

                 selyemhernyó bél

     5007.10      Szövet burettselyemből, mns1

     5007.20        Más szövet legalább 85 tömeg% selyem vagy

                 selyemhulladék-      (a      burettselyem       kivételével)

                 tartalommal

     5007.90      Tiszta selyemszövet

      51. Árucsoport

      Gyapjú, finom és durva állati szőr; lószőr, fonal és szövet

     5105.10      Kártolt gyapjú

     5105.21      Fésült gyapjú darabokban

  1   mns - máshová nem sorolt.


     5105.29       Fésűsgyapjú és más fésült gyapjú, kivéve a fésült

                 gyapjút darabokban

     5105.30      Kártolt vagy fésült finom állati szőr

     5106.10       Kártolt gyapjúfonal, a kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, legalább 85 tömeg%

                 gyapjútartalommal

     5106.20       Kártolt gyapjúfonal, a kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 gyapjútartalommal

     5107.10       Fésűsgyapjú fonal, a kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, legalább 85 tömeg%

                 gyapjútartalommal

     5107.20       Fésűsgyapjú fonal, a kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 gyapjútartalommal

     5108.10        Finom állati szőrből készült kártolt fonal, a

                 kiskereskedelemben         szokásos    kiszerelésű fonal

                 kivételével

     5108.20        Finom állati szőrből készült fésűs fonal, a

                 kiskereskedelemben         szokásos    kiszerelésű fonal

                 kivételével

     5109.10       Gyapjúból és finom állati szőrből készült fonal, a

                 kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, legalább 85

                 tömeg% gyapjú vagy finom állati szőr tartalommal

     5109.90       Gyapjúból és finom állati szőrből készült fonal, a

                 kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, kevesebb

                 mint 85 tömeg% gyapjú vagy finom állati szőr

                 tartalommal

     5110.00      Durva állati szőrből vagy lószőrből készült fonal

     5111.11      Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt

                 tartalmazó szövet kártolt gyapjúból vagy kártolt finom

                 állati szőrből, legalább 300 gr/m2

     5111.19      Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt

                 tartalmazó szövet kártolt gyapjúból vagy kártolt finom

                 állati szőrből, legfeljebb 300 gr/m2

     5111.20      Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt

                 tartalmazó kártolt gyapjúból vagy kártolt finom állati

                 szőrből, mesterséges vagy szintetikus végtelen szállal

                 kevert szövet

     5111.30      Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt

                 tartalmazó kártolt gyapjúból vagy kártolt finom állati

                 szőrből, mesterséges vagy szintetikus vágott szállal

                 kevert szövet

     5111.90      Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt

                 tartalmazó szövet kártolt gyapjúból vagy kártolt finom

                 állati szőrből, mns

     5112.11      Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt

                 tartalmazó szövet, fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati

                 szőrből, legfeljebb 200 gr/m2 tömegű

     5112.19      Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt

                 tartalmazó szövet, fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati

                 szőrből, legalább 200 gr/m2 tömegű

     5112.20      Legfeljebb 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt

                 tartalmazó szövet, fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati

                 szőrből, mesterséges vagy szintetikus végtelen szállal

                 kevert


     5112.30       Legfeljebb 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt

                 tartalmazó szövet, fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati

                 szőrből, mesterséges vagy szintetikus vágott szállal

                 kevert

     5112.90       Legfeljebb 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt

                 tartalmazó szövet, fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati

                 szőrből, mns

     5113.90      Szövet durva állati szőrből vagy lószőrből

      52. Árucsoport

      Pamut

     5204.11        Pamut varrócérna, a kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal

     5204.19        Pamut varrócérna, a kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, kevesebb mint 85 tömeg%

                 pamuttartalommal

     5204.20        Pamut varrócérna, a kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésben

     5205.11       Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85

                 tömeg% pamuttartalommal, legalább 714,29 dtex

                 finomsági számmal, a kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével

     5205.12       Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85

                 tömeg% pamuttartalommal, 714,29, illetve 232,56 dtex

                 között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével

     5205.13       Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85

                 tömeg% pamuttartalommal, 232,56 és 192,31 dtex

                 finomsági szám között, a kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével

     5205.14       Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85

                 tömeg% pamuttartalommal, 192,31 és 125 dtex

                 finomsági szám között, a kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével

     5205.15       Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85

                 tömeg% pamuttartalommal, 125 dtex finomsági szám

                 alatt, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével

     5205.21      Egyágú pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, legalább 714,29 dtex finomsági

                 számú, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével

     5205.22      Egyágú pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, 714,29, illetve 232,56 dtex között, a

                 kiskereskedelemben       szokásos     kiszerelésű  fonal

                 kivételével

     5205.23      Egyágú pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, 232,56 és 192,31 dtex finomsági

                 szám között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű

                 fonal kivételével


     5205.24      Egyágú pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, 192,31 és 125 dtex finomsági szám

                 között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével

     5205.25      Egyágú pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, 125 dtex finomsági szám alatt, a

                 kiskereskedelemben       szokásos    kiszerelésű     fonal

                 kivételével

     5205.31      Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal,

                 nem      fésült    rostból,   legalább     85    tömeg%

                 pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29

                 dtex, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével, mns

     5205.32      Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal,

                 nem      fésült    rostból,   legalább     85    tömeg%

                 pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56

                 dtex között, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű

                 fonal kivételével, mns

     5205.33      Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal,

                 nem fésült rostból 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági száma legalább 232,56 és 192,31 dtex között,

                 kiskereskedelemben       szokásos    kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5205.34      Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal,

                 nem      fésült    rostból,   legalább     85    tömeg%

                 pamuttartalommal, finomsági száma 192,31 és 125 dtex

                 között, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével, mns

     5205.35      Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal,

                 nem      fésült    rostból,   legalább     85    tömeg%

                 pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex,

                 kiskereskedelemben       szokásos    kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5205.41      Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal,

                 fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági      száma    legalább    714,29     dtex,     a

                 kiskereskedelemben       szokásos    kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5205.42      Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal,

                 fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, a

                 kiskereskedelemben       szokásos    kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5205.43      Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal,

                 fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági száma 232,56 és 192,31 dtex között, a

                 kiskereskedelemben       szokásos    kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5205.44      Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal,

                 fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági száma 192,31 és 125 dtex között, a

                 kiskereskedelemben       szokásos    kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5205.45      Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal

                 fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági       száma    legfeljebb    125     dtex,     a

                 kiskereskedelemben       szokásos    kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns


     5206.11       Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85

                 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legalább

                 714,29 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű

                 fonal kivételével

     5206.12       Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85

                 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és

                 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével

     5206.13       Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85

                 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 232,56 és

                 192,31 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével

     5206.14       Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85

                 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 192,31 és

                 125 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével

     5206.15       Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85

                 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb

                 125 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű

                 fonal kivételével

     5206.21       Egyágú fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29

                 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével

     5206.22       Egyágú fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56

                 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű

                 fonal kivételével

     5206.23       Egyágú fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, finomsági száma 232,56 és 192,31

                 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű

                 fonal kivételével

     5206.24       Egyágú fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, finomsági száma 192,31 és 125 dtex

                 között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével

     5206.25       Egyágú fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex,

                 a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével

     5206.31      Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem

                 fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági     száma      legalább   714,29     dtex,     a

                 kiskereskedelemben        szokásos   kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5206.32      Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem

                 fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, a

                 kiskereskedelemben        szokásos   kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5206.33      Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem

                 fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági száma 232,56 és 192,31 dtex között, a

                 kiskereskedelemben        szokásos   kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5206.34      Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem

                 fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági száma legfeljebb 192,31 és 125 dtex között, a

                 kiskereskedelemben        szokásos   kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns


     5206.35      Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem

                 fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági      száma      legfeljebb      125     dtex,     a

                 kiskereskedelemben        szokásos      kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5206.41      Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, fésült

                 rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági     száma      legalább      714,29     dtex,     a

                 kiskereskedelemben        szokásos      kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5206.42      Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, fésült

                 rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, a

                 kiskereskedelemben        szokásos      kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5206.43      Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, fésült

                 rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági száma 232,56 és 192,31 dtex között, a

                 kiskereskedelemben        szokásos      kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5206.44      Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, fésült

                 rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági száma 192,31 és 125 dtex között, a

                 kiskereskedelemben        szokásos      kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5206.45      Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, fésült

                 rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 finomsági      száma      legfeljebb      125     dtex,     a

                 kiskereskedelemben        szokásos      kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5207.10       Pamutfonal a varrócérna kivételével, legalább 85

                 tömeg% pamuttartalommal, a kiskereskedelemben

                 szokásos kiszerelésben

     5207.90       Pamutfonal a varrócérna kivételével, legfeljebb 85

                 tömeg% pamuttartalommal, a kiskereskedelemben

                 szokásos kiszerelésben

     5208.11        Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2, fehérítetlen

     5208.12        Vászonkötésű    pamutszövet,     legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2 és 200 gr/m2

                 között, fehérítetlen

     5208.13        Sávolykötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, fehérítetlen

     5208.19      Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 legfeljebb 200 gr/m2, fehérítetlen, mns

     5208.21        Vászonkötésű    pamutszövet,     legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2, fehérített

     5208.22        Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, 100 gr/m2 és 200 gr/m2 között,

                 fehérített

     5208.23         Sávolykötésű      szövet,    legalább     85    tömeg%

                                                           2

                 pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m , fehérített

     5208.29      Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 legfeljebb 200 gr/m2, fehérített, mns

     5208.31        Vászonkötésű    pamutszövet,     legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2, festett


     5208.32       Vászonkötésű     pamutszövet, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, 100 gr/m2 és 200 gr/m2 között,

                 festett

     5208.33       Sávolykötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, festett

     5208.39      Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 legfeljebb 200 gr/m2, festett, mns

     5208.41        Különböző színű fonalakból szőtt vászonkötésű

                 pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 legfeljebb 100 gr/m2

     5208.42      Különböző színű fonalakból szőtt vászonkötésű szövet,

                 legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, 100 gr/m2 és

                 200 gr/m2 között

     5208.43      Különböző színű fonalakból szőtt sávolykötésű szövet,

                 legalább 85 tömeg% pamut tartalommal, legfeljebb 200

                 gr/m2

     5208.49      Különböző színű fonalakból szőtt sávolykötésű szövet,

                 legalább 85 tömeg% pamut tartalommal, legfeljebb 200

                 gr/m2, mns

     5208.51         Vászonkötésű     szövet,    legalább   85   tömeg%

                                                          2

                 pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m , nyomott

     5208.52         Vászonkötésű     szövet,    legalább   85   tömeg%

                                                 2             2

                 pamuttartalommal, 100 gr/m és 200 gr/m között,

                 nyomott

     5208.53         Sávolykötésű     szövet,    legalább   85   tömeg%

                                                          2

                 pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m , nyomott

     5208.59      Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 legfeljebb 200 gr/m2, nyomott, mns

     5209.11       Vászonkötésű     pamutszövet,    legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, több mint 200 gr/m 2, fehérítetlen

     5209.12         Sávolykötésű     szövet,    legalább   85   tömeg%

                                                          2

                 pamuttartalommal, több mint 200 gr/m , fehérítetlen

     5209.19      Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 több mint 200 gr/m2, fehérítetlen, mns

     5209.21       Vászonkötésű     pamutszövet,    legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, több mint 200 gr/m 2, fehérített

     5209.22       Sávolykötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, több mint 200 gr/m 2, fehérített

     5209.29      Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 több mint 200 gr/m2, fehérített, mns

     5209.31       Vászonkötésű     pamutszövet,    legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, több mint 200 gr/m 2, festett

     5209.32       Sávolykötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, több mint 200 gr/m 2, festett

     5209.39      Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 több mint 200 gr/m2, festett, mns

     5209.41      Különböző színű fonalakból szőtt vászonkötésű szövet,

                 legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200

                 gr/m2


     5209.42      Denim szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 több mint 200 gr/m2

     5209.43      Denim szöveten kívüli, különböző színű fonalakból szőtt,

                 más sávolykötésű szövet, legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, több mint 200 gr/m 2

     5209.49       Másféle szövet, különböző színű fonalakból szőtt,

                 legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200

                 gr/m2, mns

     5209.51        Vászonkötésű    pamutszövet,   legalább 85 tömeg%

                 pamuttartalommal, több mint 200 gr/m 2, nyomott

     5209.52         Sávolykötésű     szövet,   legalább     85   tömeg%

                                                         2

                 pamuttartalommal, több mint 200 gr/m , nyomott

     5209.59      Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal,

                 több mint 200 gr/m2, nyomott, mns

     5210.11       Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérítetlen

     5210.12       Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérítetlen

     5210.19        Másféle pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérítetlen, mns

     5210.21       Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített

     5210.22       Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített

     5210.29         Másféle     szövet,   85     tömeg%-nál     kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített, mns

     5210.31       Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2, festett

     5210.32       Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2, festett

     5210.39         Másféle     szövet,   85     tömeg%-nál     kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2, festett, mns

     5210.41        Különböző színű fonalakból szőtt, vászonkötésű

                 pamutszövet,         85      tömeg%-nál         kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2

     5210.42        Különböző színű fonalakból szőtt, sávolykötésű

                 pamutszövet,         85      tömeg%-nál         kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2


     5210.49      Másféle különféle színű fonalakból szőtt pamutszövet,

                 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus

                 vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2,

                 mns

     5210.51      Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott

     5210.52      Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott

     5210.59        Másféle pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott, mns

     5211.11      Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen

     5211.12      Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen

     5211.19        Másféle pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen, mns

     5211.21      Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2, fehérített

     5211.22      Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2, fehérített

     5211.29        Másféle pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2, fehérített, mns

     5211.31      Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2, festett

     5211.32      Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2, festett

     5211.39        Másféle pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2, festett, mns

     5211.41        Különféle színű fonalakból szőtt, vászonkötésű

                 pamutszövet,         85        tömeg%-nál        kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2

     5211.42         Denim      szövet,    85     tömeg%-nál      kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2

     5211.43        Különféle színű fonalakból szőtt sávolykötésű

                 pamutszövet, a denim kivételével 85 tömeg%-nál

                 kevesebb      pamuttartalommal,      mesterséges     vagy

                                                                 2

                 szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m


     5211.49      Különféle színű fonalakból szőtt másféle pamutszövet,

                 85      tömeg%-nál       kevesebb       pamuttartalommal,

                 mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint

                 200 gr/m2, mns

     5211.51       Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2, nyomott

     5211.52       Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2, nyomott

     5211.59        Másféle pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb

                 pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal

                 keverve, több mint 200 gr/m2, nyomott, mns

     5212.11        Másféle pamutszövet, nem több mint 200 gr/m2,

                 fehérítetlen, mns

     5212.12      Másféle pamutszövet, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített,

                 mns

     5212.13      Másféle pamutszövet, legfeljebb 200 gr/m2, festett, mns

     5212.14       Különféle színű szálakból szőtt másféle pamutszövet,

                 legfeljebb 200 gr/m2, mns

     5212.15      Másféle pamutszövet, legfeljebb 200 gr/m2 , nyomott,

                 mns

     5212.21      Másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen,

                 mns

     5212.22      Másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2 , fehérített,

                 mns

     5212.23      Másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2, festett, mns

     5212.24       Különféle színű szálakból szőtt másféle pamutszövet,

                 több mint 200 gr/m2, mns

     5212.25      Másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2, nyomott,

                 mns

      53. Árucsoport

      Más növényi textilszál; papírfonal és papírszövet

     5306.10      Lenfonal, egyágú

     5306.20      Lenfonal, többágú, sodrott vagy cérnázott

     5307.10       Jutafonal vagy más textilháncs rostból készült fonal,

                 egyágú

     5307.20       Jutafonal vagy más textilháncs rostból készült fonal,

                 többágú sodrott vagy cérnázott

     5308.20      Valódi kenderfonal

     5308.90      Fonal más növényi rostból

     5309.11        Lenszövet, legalább 85 tömeg% lentartalommal,

                 fehérítetlen vagy fehérített

     5309.19        Lenszövet, legalább 85 tömeg% lentartalommal,

                 fehérítetlen vagy a fehérített kivételével


     5309.21       Lenszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb lentartalommal,

                 fehérítetlen vagy fehérített

     5309.29       Lenszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb lentartalommal,

                 fehérítetlen vagy a fehérített kivételével

     5310.10      Jutaszövet vagy más textilháncs rostból készült szövet,

                 fehérítetlen

     5310.90      Jutaszövet vagy más textilháncs rostból készült szövet,

                 kivéve a fehérítetlent

     5311.00      Más növényi textil rostból készült szövet papírfonalból

      54. Árucsoport

      Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálak

     5401.10      Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült

                 varrócérna

     5401.20      Mesterséges végtelen szálból készült varrócérna

     5402.10       Nagy szakítószilárdságú fonal nejlonból vagy más

                 poliamidból, a varrócérna és a kiskereskedelemben

                 szokásos kiszerelésű fonal kivételével

     5402.20      Nagy szakítószilárdságú fonal poliészterből, kivéve a

                 varrócérnát    és    a    kiskereskedelemben        szokásos

                 kiszerelésű fonalat

     5402.31         Nejlonból     vagy    más      poliamidokból      készült

                 terjedelmesített fonal az egyes egyágú szálak finomsági

                 száma      kevesebb     mint      50     tex,    kivéve     a

                 kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonalat, mns

     5402.32         Nejlonból     vagy    más      poliamidokból      készült

                 terjedelmesített fonal az egyes egyágú szálak finomsági

                 száma több mint 50 tex, kivéve a kiskereskedelemben

                 szokásos kiszerelésű fonalat, mns

     5402.33       Poliészter szálból készült terjedelmesített fonal a

                 kiskereskedelemben       szokásos       kiszerelésű     fonal

                 kivételével, mns

     5402.39      Szintetikus szálból készült terjedelmesített fonal, mns, a

                 kiskereskedelemben       szokásos       kiszerelésű     fonal

                 kivételével

     5402.41      Nejlonból vagy más poliamidból készült fonal, egyágú,

                 sodratlan, mns, a kereskedelemben szokásos kiszerelésű

                 fonal kivételével

     5402.42       Fonal poliészterből, terjedelmesítéshez részlegesen

                 előkészítve, egyágú, sodratlan, a kiskereskedelemben

                 szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns

     5402.43      Poliészterből készült fonal, egyágú, sodratlan, mns, a

                 kiskereskedelemben       szokásos       kiszerelésű     fonal

                 kivételével

     5402.49       Szintetikus szálból készült fonal, egyágú, sodratlan,

                 mns, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével

     5402.51      Nejlonból vagy más poliamidokból készült fonal, egyágú,

                 méterenként        50-nél       több        sodrattal,      a

                 kiskereskedelemben       szokásos       kiszerelésű     fonal

                 kivételével


     5402.52       Poliészter fonal, egyágú, méterenként 50-nél több

                 sodrattal, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű

                 fonal kivételével

     5402.59      Szintetikus szálból készült fonal, egyágú, méterenként

                 50-nél több sodrattal, kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, mns

     5402.61       Nejlonból vagy más poliamid szálból készült fonal,

                 többágú, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű

                 fonal kivételével, mns

     5402.62       Poliészter fonal, többágú, méterenként 50-nél több

                 sodrattal, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű

                 fonal kivételével, mns

     5402.69      Szintetikus szálból készült fonal, többágú, méterenként

                 50-nél több sodrattal, kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, mns

     5403.10        Nagy szakítószilárdságú viszkóza-selyem fonal a

                 varrócérna      és   a    kiskereskedelemben      szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével

     5403.20       Terjedelmesített mesterséges végtelen szálból készült

                 fonal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével, mns

     5403.31       Viszkóza-selyemből készült fonal, egyágú, sodratlan,

                 mns, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével

     5403.32      Viszkóza-selyemből készült fonal, egyágú, méterenként

                 több mint 120 sodrattal, mns, kiskereskedelemben

                 szokásos kiszerelésű fonal kivételével

     5403.33        Cellulóz-acetátból készült fonal, egyágú, mns,

                 kiskereskedelemben       szokásos     kiszerelésű    fonal

                 kivételével

     5403.39       Mesterséges végtelen szálból készült fonal, egyágú,

                 mns, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével

     5403.41        Viszkóza-selyemből készült fonal, többágú, mns,

                 kiskereskedelemben       szokásos     kiszerelésű    fonal

                 kivételével

     5403.42        Cellulóz-acetátból készült fonal, többágú, mns

                 kiskereskedelemben       szokásos     kiszerelésű    fonal

                 kivételével

     5403.49       Mesterséges végtelen szálból készült fonal, többágú,

                 mns, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal

                 kivételével

     5404.10      Szintetikus, legalább 67 dtex finomsági számú monofil,

                 melynek keresztmetszete bármilyen irányban legfeljebb

                 1 mm

     5404.90       Szintetikus anyagból készült, legfeljebb 5 mm széles

                 szalag, és hasonló

     5405.00       Mesterséges, végtelen legalább 67 dtex finomsági

                 számú monofil, melynek keresztmetszete bármely

                 irányban legfeljebb 1 mm; mesterséges anyagból

                 készült, legfeljebb 5 mm széles szalag, és hasonló

     5406.10      Szintetikus végtelen szálból készült fonal a varrócérna

                 kivételével,      a     kiskereskedelemben        szokásos

                 kiszerelésben

     5406.20      Mesterséges végtelen szálból készült fonal a varrócérna

                 kivételével,      a     kiskereskedelemben        szokásos

                 kiszerelésben

     5407.10      Nagy szakítószilárdságú nejlon vagy más poliamid vagy

                 poliészter fonalból készült szövet


     5407.20       Szintetikus végtelen szálú fonalból, szalagból vagy

                 hasonló termékből készült szövet

     5407.30         A XI. Áruosztályhoz        tartozó megjegyzés (9)

                 bekezdésében meghatározott szövet (a párhuzamos

                 szintetikus textilfonalakból képzett rétegekből álló

                 szövetek)

     5407.41      Legalább 85 tömeg% végtelen szálú nejlont vagy más

                 poliamidot tartalmazó más szövet, fehérítetlen vagy

                 fehérített, mns

     5407.42      Legalább 85 tömeg% végtelen szálú nejlont vagy más

                 poliamidot tartalmazó más szövet, festett, mns

     5407.43      Különböző színű fonalakból szőtt, legalább 85 tömeg%

                 végtelen szállal nejlont vagy más poliamidot tartalmazó

                 más szövet, mns

     5407.44      Legalább 85 tömeg% végtelen szálú nejlont vagy más

                 poliamidot tartalmazó más szövet, nyomott, mns

     5407.51         Legalább 85 tömeg% végtelen terjedelmesített

                 poliészter szálat tartalmazó más szövet, fehérítetlen

                 vagy fehérített, mns

     5407.52         Legalább 85 tömeg% végtelen terjedelmesített

                 poliészter szálat tartalmazó más szövet, festett, mns

     5407.53      Különböző színű fonalakból szőtt, legalább 85 tömeg%

                 végtelen terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó

                 más szövet, mns

     5407.54         Legalább 85 tömeg% végtelen terjedelmesített

                 poliészter szálat tartalmazó más szövet, nyomott, mns

     5407.60       Legalább 85 tömeg% végtelen nem terjedelmesített

                 poliészter szálat tartalmazó más szövet

     5407.71        Legalább 85 tömeg% szintetikus végtelen szálat

                 tartalmazó más szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns

     5407.72        Legalább 85 tömeg% szintetikus végtelen szálat

                 tartalmazó más szövet, festett, mns

     5407.73      Különböző színű fonalakból szőtt legalább 85 tömeg%

                 szintetikus végtelen szálat tartalmazó más szövet, mns

     5407.74        Legalább 85 tömeg% szintetikus végtelen szálat

                 tartalmazó más szövet, nyomott, mns

     5407.81       85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus végtelen szálat

                 tartalmazó pamuttal kevert más szövet, fehérítetlen vagy

                 fehérített, mns

     5407.82       85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus végtelen szálat

                 tartalmazó pamuttal kevert más szövet, festett, mns

     5407.83       Különböző színű fonalakból szőtt 85 tömeg%-nál

                 kevesebb szintetikus végtelen szálat tartalmazó pamuttal

                 kevert más szövet, mns

     5407.84       85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus végtelen szálat

                 tartalmazó pamuttal kevert más szövet, nyomott, mns

     5407.91      Másféle szintetikus végtelen szálat tartalmazó szövet,

                 fehérítetlen vagy fehérített, mns

     5407.92      Másféle szintetikus végtelen szálat tartalmazó szövet,

                 festett, mns

     5407.93       Különféle színű fonalakból szőtt, másféle szintetikus

                 végtelen szálat tartalmazó szövet, mns

     5407.94      Másféle szintetikus végtelen szálat tartalmazó szövet,

                 nyomott, mns

     5408.10       Nagy szakítószilárdságú viszkóza-selyemből készült

                 szövet

     5408.21       Legalább 85 tömeg% mesterséges végtelen szálból,

                 szalagból vagy hasonlóból készült más szövet,

                 fehérítetlen vagy fehérített, mns


     5408.22       Legalább 85 tömeg% mesterséges végtelen szálból,

                 szalagból vagy hasonlóból készült más szövet, festett,

                 mns

     5408.23      Különféle színű fonalakból szőtt, legalább 85 tömeg%

                 mesterséges végtelen szálból, szalagból vagy hasonlóból

                 készült más szövet, mns

     5408.24       Legalább 85 tömeg% mesterséges végtelen szálból,

                 szalagból vagy hasonlóból készült más szövet, nyomott,

                 mns

     5408.31       Mesterséges végtelen szálból készült másféle szövet,

                 fehérítetlen vagy fehérített, mns

     5408.32       Mesterséges végtelen szálból készült másféle szövet,

                 festett, mns

     5408.33        Különböző színű fonalakból készült mesterséges

                 végtelen szálból készült szövet, mns

     5408.34       Mesterséges végtelen szálból készült másféle szövet,

                 nyomott, mns

      55. Árucsoport

      Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak

     5501.10      Nejlonból vagy más poliamidból készült fonókábel

     5501.20      Poliészterből készült fonókábel

     5501.30      Akrilból vagy modakrilból készült fonókábel

     5501.90      Más szintetikus végtelen szálból készült fonókábel, mns

     5502.00      Mesterséges végtelen szálból készült fonókábel

     5503.10       Nejlonból vagy poliamidból készült vágott szál, nem

                 kártolt, nem fésült

     5503.20      Poliészterből készült vágott szál, nem kártolt, nem fésült

     5503.30       Akrilból vagy modakrilból készült vágott szál, nem

                 kártolt, nem fésült

     5503.40      Polipropilénből készült vágott szál, nem kártolt, nem

                 fésült

     5503.90      Más szintetikus vágott, nem kártolt, nem fésült szál,

                 mns

     5504.10       Viszkóza-selyemből készült, nem kártolt, nem fésült,

                 vágott szál

     5504.90       Más, nem viszkóza-selyemből készült mesterséges

                 vágott, nem kártolt, nem fésült szál

     5505.10      Szintetikus szál hulladéka

     5505.20      Mesterséges szál hulladéka

     5506.10      Nejlonból vagy más poliamidból készült vágott, kártolt,

                 fésült szál

     5506.20      Poliészterből készült vágott, kártolt, fésült szál

     5506.30      Akrilból vagy modakrilból készült vágott, kártolt, fésült

                 szál

     5506.90      Más szintetikus vágott, kártolt, fésült szál, mns

     5507.00      Mesterséges vágott, kártolt, fésült szál

     5508.10      Szintetikus vágott szálból készült varrócérna

     5508.20      Mesterséges vágott szálból készült varrócérna


     5509.11       Legalább 85 tömeg% nejlon vagy egyéb poliamid

                 tartalmú vágott szálból készült fonal, egyágú, a

                 kiskereskedelemben       szokásos     kiszerelésű    fonal

                 kivételével

     5509.12       Legalább 85 tömeg% nejlon vagy egyéb poliamid

                 tartalmú vágott szálból készült fonal, többágú, a

                 kiskereskedelemben       szokásos     kiszerelésű    fonal

                 kivételével, mns

     5509.21      Legalább 85 tömeg% poliészter tartalmú vágott szálból

                 készült fonal, egyágú, kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével

     5509.22      Legalább 85 tömeg% poliészter tartalmú vágott szálból

                 készült fonal, többágú, kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, mns

     5509.31      Legalább 85 tömeg% akril vagy modakril vágott szálból

                 készült fonal, egyágú, kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével

     5509.32      Legalább 85 tömeg% akril vagy modakril vágott szálból

                 készült fonal, többágú, kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, mns

     5509.41       Legalább 85 tömeg% egyéb szintetikus vágott szál

                 tartalmú fonal, egyágú, kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével

     5509.42       Legalább 85 tömeg% egyéb szintetikus vágott szál

                 tartalmú fonal, többágú, kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, mns

     5509.51       Fonal vágott poliészter szálból, mesterséges vágott

                 szállal kevert rostból, kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, mns

     5509.52       Fonal vágott poliészter szálból, gyapjúval vagy finom

                 állati szőrrel keverve, kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, mns

     5509.53       Fonal vágott poliészter szálból, pamuttal keverve,

                 kiskereskedelemben       szokásos     kiszerelésű    fonal

                 kivételével, mns

     5509.59       Fonal vágott poliészter szálból, kiskereskedelemben

                 szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns

     5509.61        Fonal vágott akril szálból gyapjúval keverve,

                 kiskereskedelemben       szokásos     kiszerelésű    fonal

                 kivételével, mns

     5509.62       Fonal vágott akril szálból pamuttal vagy finom állati

                 szőrrel     keverve,     kiskereskedelemben       szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, mns

     5509.69      Fonal vágott akril szálból, kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, mns

     5509.91       Fonal más szintetikus vágott szálból, gyapjúval vagy

                 finom állati szőrrel keverve, mns

     5509.92      Fonal más szintetikus vágott szálból, pamuttal keverve,

                 kiskereskedelemben       szokásos     kiszerelésű    fonal

                 kivételével, mns

     5509.99          Fonal      más     szintetikus     vágott     szálból,

                 kiskereskedelemben       szokásos     kiszerelésű    fonal

                 kivételével, mns

     5510.11       Fonal legalább 85 tömeg% mesterséges vágott szál

                 tartalommal, egyágú, kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével

     5510.12       Fonal legalább 85 tömeg% mesterséges vágott szál

                 tartalommal, többágú, kiskereskedelemben szokásos

                 kiszerelésű fonal kivételével, mns


     5510.20      Mesterséges vágott szálból készült fonal, gyapjúval vagy

                 finom állati szőrrel keverve, kiskereskedelemben

                 szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns

     5510.30       Fonal mesterséges vágott szálból pamuttal keverve,

                 kiskereskedelemben       szokásos      kiszerelésű    fonal

                 kivételével, mns

     5510.90      Fonal mesterséges vágott szálból, kiskereskedelemben

                 szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns

     5511.10       Fonal legalább 85 tömeg% szintetikus vágott szál

                 tartalommal, varrócérna kivételével, a kiskereskedelemi

                 forgalomban szokásos kiszerelésben

     5511.20       Fonal legfeljebb 85 tömeg% szintetikus vágott szál

                 tartalommal, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos

                 kiszerelésben, mns

     5511.30         Mesterséges    szálból készült      fonal varrócérna

                 kivételével, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos

                 kiszerelésben

     5512.11       Szövet legalább 85 tömeg% vágott poliészter szál

                 tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített

     5512.19       Szövet legalább 85 tömeg% vágott poliészter szál

                 tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített kivételével

     5512.21        Szövet legalább 85 tömeg% vágott akril szál

                 tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített

     5512.29        Szövet legalább 85 tömeg% vágott akril szál

                 tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített kivételével

     5512.91      Szövet legalább 85 tömeg% más szintetikus vágott szál

                 tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített

     5512.99      Szövet legalább 85 tömeg% más szintetikus vágott szál

                 tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített kivételével

     5513.11      Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85

                 tömeg%-nál      kevesebb      szintetikus    vágott    szál

                 tartalommal, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2,

                 fehérítetlen vagy fehérített

     5513.12        Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg%

                 poliészter vágott szál tartalommal, pamuttal keverve,

                 legalább 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített

     5513.13       Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál

                 tartalmú szövet pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2,

                 fehérítetlen vagy fehérített, mns

     5513.19      Kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál

                 tartalmú szövet, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2,

                 fehérítetlen vagy fehérített

     5513.21      Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85

                 tömeg%-nál      kevesebb      szintetikus    vágott    szál

                 tartalommal, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2,

                 festett

     5513.22        Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg%

                 poliészter vágott szál tartalommal, pamuttal keverve,

                 legalább 170 gr/m2, festett

     5513.23       Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál

                 tartalmú szövet pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2,

                 festett, mns

     5513.29      Kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál

                 tartalmú szövet, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2,

                 festett


     5513.31       Különféle színű fonalakból szőtt vászonkötésű vágott

                 poliészter szálból készült szövet 85 tömeg%-nál

                 kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal

                 keverve, legalább 170 gr/m2

     5513.32       Különféle színű fonalakból szőtt sávolykötésű szövet

                 kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál

                 tartalommal, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2

     5513.33       Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál

                 tartalmú szövet pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2,

                 festett, mns

     5513.39       Különféle színű fonalakból szőtt kevesebb mint 85

                 tömeg% más szintetikus vágott szál tartalmú szövet,

                 pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2

     5513.41      Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85

                 tömeg%-nál      kevesebb      szintetikus  vágott    szál

                 tartalommal, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2,

                 nyomott

     5513.42        Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg%

                 poliészter vágott szál tartalommal, pamuttal keverve,

                 legalább 170 gr/m2, nyomott

     5513.43       Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál

                 tartalmú szövet pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2,

                 nyomott, mns

     5513.49      Kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál

                 tartalmú szövet, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2,

                 nyomott

     5514.11      Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85

                 tömeg%-nál      kevesebb      szintetikus  vágott    szál

                 tartalommal, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2,

                 fehérítetlen vagy fehérített

     5514.12        Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg%

                 poliészter vágott szál tartalommal, pamuttal keverve,

                 legfeljebb 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített

     5514.13       Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál

                 tartalmú szövet, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2,

                 fehérítetlen vagy fehérített, mns

     5514.19      Kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál

                 tartalmú szövet, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2,

                 fehérítetlen vagy fehérített

     5514.21      Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85

                 tömeg%-nál      kevesebb      szintetikus  vágott    szál

                 tartalommal, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2,

                 festett

     5514.22        Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg%

                 poliészter vágott szál tartalommal, pamuttal keverve,

                 legfeljebb 170 gr/m2, festett

     5514.23       Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál

                 tartalmú szövet pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2,

                 festett

     5514.29      Kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál

                 tartalmú szövet, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2,

                 festett


     5514.31       Különféle színű fonalakból szőtt vászonkötésű vágott

                 poliészter szálból készült szövet 85 tömeg%-nál

                 kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal

                 keverve, legfeljebb 170 gr/m2

     5514.32       Különféle színű fonalakból szőtt sávolykötésű szövet

                 kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál

                 tartalommal, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2

     5514.33       Különféle színű fonalakból szőtt kevesebb mint 85

                 tömeg% poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal

                 keverve, legfeljebb 170 gr/m2, mns

     5514.39       Különféle színű fonalakból szőtt kevesebb mint 85

                 tömeg% más szintetikus vágott szál tartalmú szövet,

                 pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2

     5514.41      Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85

                 tömeg%-nál       kevesebb     szintetikus    vágott  szál

                 tartalommal, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2,

                 nyomott

     5514.42        Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg%

                 poliészter vágott szál tartalommal, pamuttal keverve,

                 legfeljebb 170 gr/m2, nyomott

     5514.43       Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál

                 tartalmú szövet pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2,

                 nyomott, mns

     5514.49      Kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál

                 tartalmú szövet, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2,

                 nyomott

     5515.11      Szövet vágott poliészter szálból vágott viszkóza-selyem

                 szállal keverve, mns

     5515.12       Szövet vágott poliészter szálból mesterséges szállal

                 keverve, mns

     5515.13      Szövet vágott poliészter szálból gyapjúval vagy finom

                 állati szőrrel keverve, mns

     5515.19      Szövet vágott poliészter szálból, mns

     5515.21      Szövet vágott akril szálból mesterséges szállal keverve,

                 mns

     5515.22      Szövet vágott akril szálból gyapjúval vagy finom állati

                 szőrrel keverve, mns

     5515.29      Szövet vágott akril vagy modakril szálból, mns

     5515.91       Szövet más szintetikus vágott szálból mesterséges

                 szállal keverve, mns

     5515.92      Szövet szintetikus vágott szálból gyapjúval vagy finom

                 állati szőrrel keverve, mns

     5515.99      Szintetikus vágott szálból készült szövet, mns

     5516.11       Szövet legalább 85 tömeg% mesterséges vágott szál

                 tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített

     5516.12       Szövet legalább 85 tömeg% mesterséges vágott szál

                 tartalommal, festett

     5516.13      Különböző színű fonalakból szőtt szövet, legalább 85

                 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal

     5516.14       Szövet legalább 85 tömeg% mesterséges vágott szál

                 tartalommal, nyomott

     5516.21      Szövet legfeljebb 85 tömeg% mesterséges vágott szál

                 tartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, fehérítetlen vagy fehérített


     5516.22      Szövet legfeljebb 85 tömeg% mesterséges vágott szál

                 tartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, festett

     5516.23      Különféle színű fonalakból szőtt szövet, legfeljebb 85

                 tömeg%       mesterséges      vágott   szál   tartalommal,

                 szintetikus vagy mesterséges szállal keverve

     5516.24      Szövet legfeljebb 85 tömeg% mesterséges vágott szál

                 tartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal

                 keverve, nyomott

     5516.31      Szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott

                 szál tartalommal, gyapjúval vagy finom állati szőrrel

                 keverve, fehérítetlen vagy fehérített

     5516.32      Szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott

                 szál tartalommal, gyapjúval vagy finom állati szőrrel

                 keverve, festett

     5516.33      Különféle színű fonalakból szőtt szövet kevesebb mint

                 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal,

                 gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve

     5516.34      Szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott

                 szál tartalommal, gyapjúval vagy finom állati szőrrel

                 keverve, nyomott

     5516.41      Szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott

                 szál tartalommal, pamuttal keverve, fehérítetlen vagy

                 fehérített

     5516.42      Szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott

                 szál tartalommal, pamuttal keverve, festett

     5516.43      Különféle színű fonalakból szőtt szövet kevesebb mint

                 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal,

                 pamuttal keverve

     5516.44      Szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott

                 szál tartalommal, pamuttal keverve, nyomott

     5516.91       Szövet mesterséges vágott szálból, fehérítetlen vagy

                 fehérített, mns

     5516.92      Szövet mesterséges vágott szálból, festett, mns

     5516.93      Szövet mesterséges vágott szálból, különféle fonalakból

                 szőve, mns

     5516.94      Szövet mesterséges vágott szálból, nyomott, mns

      56. Árucsoport

      Vatta, nemez és nem szőtt szövet; különleges fonalak; zsineg, kötél

     stb.

     5601.10      Egészségügyi cikk vattából, például egészségügyi betét

                 és tampon

     5601.21      Vatta pamutból és abból készült cikkek, az egészségügyi

                 cikkek kivételével

     5601.22      Vatta mesterséges szálból és abból készült cikkek, az

                 egészségügyi cikkek kivételével

     5601.29      Vatta más textilanyagokból és az abból készült cikkek,

                 az egészségügyi cikkek kivételével

     5601.30      Textil pihe, -por és őrölt elemi szál

     5602.10       Tűnemez és textilszálak szövedékéből önmagukból

                 felhúzott szállal összeöltéssel készített nemez


     5602.21      Más gyapjúból vagy finom állati szőrből az impregnált

                 bevont, beborított és rétegelt kivételével stb.

     5602.29       Más nemez másféle textilanyagból az impregnált,

                 bevont, beborított és rétegelt kivételével stb.

     5602.90      Más nemez, mns

     5603.00      Nem szőtt szövet, impregnált, bevont, beborított vagy

                 rétegelt is

     5604.10      Gumi fonal és zsineg, textilanyaggal bevonva

     5604.20      Nagy szakítószilárdságú poliészter, nejlon, más poliamid

                 vagy viszkóza-selyem fonal impregnálva vagy bevonva

                 stb.

     5604.90       Textilfonal és zsineg és hasonlók gumival vagy

                 műanyaggal      impregnálva,     bevonva vagy       ezekbe

                 bemártva, mns

     5605.00       Fémezett fonal olyan szálból, amelyet fémszállal,

                 fémcsíkkal vagy fémporral egyesítettek

     5606.00      Paszományozott fonal, zsenília fonal, hurkolt bordázott

                 fonal

     5607.10      Zsineg, kötél és hajókötél jutából vagy más textilháncs

                 rostból

     5607.21       Kötöző vagy bálázó zsineg szizálból vagy az agáve

                 nemzetséghez tartozó más növények rostjaiból

     5607.29       Más zsineg, kötél és hajókötél fonva vagy sodorva,

                 szizálból

     5607.30       Más zsineg, kötél és hajókötél fonva vagy sodorva,

                 abaka-ból vagy más keményszálú rostból

     5607.41        Kötöző vagy bálázó zsineg polietilénből vagy

                 polipropilénből

     5607.49       Más zsineg, kötél és hajókötél polietilénből vagy

                 polipropilénből, mns

     5607.50      Zsineg, kötél és hajókötél más szintetikus rostból

     5607.90      Zsineg, kötél és hajókötél más anyagokból

     5608.11      Kész halászháló műszálas anyagokból

     5608.19      Másféle csomózott háló zsinegből, kötélből és más, kész

                 hálók műszálas anyagokból

     5608.90      Csomózott háló zsinegből, kötélből, mns és kész hálók

                 más textilanyagokból

     5609.00      Fonalból, szalagból készült áru, zsineg, kötél, hajókötél

                 és kötéláru, mns

      57. Árucsoport

      Szőnyegek és más textil padlóborítók

     5701.10      Csomózott szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből

     5701.90      Csomózott szőnyeg más textilanyagokból

     5702.10       Kelim, sumack, karamanie és hasonló kézi szövésű

                 szőnyegek

     5702.20      Padlóborító kókuszdió rostból (kókuszrost)

     5702.31        Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg nem

                 konfekcionálva, gyapjúból vagy finom állati szőrből, mns

     5702.32      Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg szintetikus vagy

                 mesterséges textilanyagból, nem konfekcionálva, mns


     5702.39        Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg másféle

                 textilanyagból, nem konfekcionálva, mns

     5702.41       Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg gyapjúból vagy

                 finom állati szőrből, konfekcionálva, mns

     5702.42      Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg szintetikus vagy

                 mesterséges textilanyagból, konfekcionálva, mns

     5702.49        Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg másféle

                 textilanyagból, konfekcionálva, mns

     5702.51      Szőtt szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem

                 konfekcionálva, mns

     5702.52      Szőtt szőnyeg szintetikus és mesterséges textilanyagból,

                 nem konfekcionálva, mns

     5702.59      Szőtt szőnyeg más textilanyagból, nem konfekcionálva,

                 mns

     5702.91       Szőtt szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből,

                 konfekcionálva, mns

     5702.92         Szőtt    szőnyeg     szintetikus    vagy   mesterséges

                 textilanyagból, konfekcionálva, mns

     5702.99      Szőtt szőnyeg más textilanyagból, konfekcionálva, mns

     5703.10      Tűzött szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből

     5703.20      Tűzött szőnyeg nejlonból vagy más poliamid anyagból

     5703.30       Tűzött szőnyeg más, mesterséges vagy szintetikus

                 textilanyagból

     5703.90      Tűzött szőnyeg más textilanyagokból

     5704.10        Négyzetes alakú, legfeljebb 0,3 m2 nagyságú

                 padlóborító nemezből

     5704.90      Más szőnyeg nemezből, mns

     5705.00      Más szőnyeg és textilborító, mns

      58. Árucsoport

      Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke, kárpit stb.

     5801.10       Bolyhos szövet gyapjúból vagy finom állati szőrből, a

                 frottír és a keskenyáru kivételével

     5801.21      Felvágatlan vetülékbolyhos szövet pamutból, a frottír és

                 a keskenyáru kivételével

     5801.22      Vágott kordbársony pamutból, keskenyáru kivételével

     5801.23      Más vetülékbolyhos szövet, mns

     5801.24        Láncbolyhos szövet, felvágatlan, a frottír és a

                 keskenyáru kivételével

     5801.25       Láncbolyhos szövet, felvágott, pamutból, frottír és a

                 keskenyáru kivételével

     5801.26      Zsenília szövet pamutból, keskenyáru kivételével

     5801.31       Felvágatlan vetülékbolyhos szövet mesterséges vagy

                 szintetikus szálból, a frottír és a keskenyáru kivételével

     5801.32        Vágott kordbársony szintetikus vagy mesterséges

                 szálból, keskenyáru kivételével

     5801.33      Más vetülékbolyhos szövet mesterséges vagy szintetikus

                 szálból, mns

     5801.34       Láncbolyhos szövet, felvágatlan, mesterséges vagy

                 szintetikus szálból, a frottír és a keskenyáru kivételével


     5801.35        Láncbolyhos szövet, felvágott, mesterséges vagy

                 szintetikus szálból, a frottír és a keskenyáru kivételével

     5801.36      Zsenília szövet mesterséges vagy szintetikus szálból, a

                 keskenyáru kivételével

     5801.90         Láncbolyhos      szövet    és    zsenília szövet    más

                 textilanyagból, a frottír és a keskenyáru kivételével

     5802.11      A frottírtörülköző és hasonló frottír szövet pamutból, a

                 keskenyáru kivételével, fehérítetlen

     5802.19      Frottírtörülköző és hasonló frottír szövet pamutból, a

                 fehérítetlen és keskenyáru kivételével

     5802.20        Frottírtörülköző és hasonló frottír szövet más

                 textilanyagból, a keskenyáru kivételével

     5802.30        Tűzött szövetek az 5703 alá tartozó termékek

                 kivételével

     5803.10      Gézszövet pamutból, a keskenyáru kivételével

     5803.90      Gézszövet más textilanyagból, a keskenyáru kivételével

     5804.10      Tüll és más hálószövet, a szövött, a kötött és a hurkolt

                 termék kivételével

     5804.21       Gépi csipke szintetikus vagy mesterséges szálból,

                 végben, szalagban vagy mintázott darabokban

     5804.29      Gépi csipke más textilanyagból, végben, szalagban vagy

                 mintázott darabban

     5804.30      Kézi csipke végben, szalagban vagy mintázott darabban

     5805.00       Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit és keresztöltéssel

                 előállított faliszőnyeg kárpit, konfekcionálva is

     5806.10      Szövött keskenyáru bolyhos szövet és zsenília szövet

     5806.20       Szövött keskenyáru, legalább 5 tömeg% elasztomer

                 fonal vagy gumiszál tartalommal, mns

     5806.31      Szövött keskenyáru pamutból, mns

     5806.32       Szövött keskenyáru szintetikus vagy mesterséges

                 szálból, mns

     5806.39      Szövött keskenyáru más textilanyagokból, mns

     5806.40         Vetülékszál     nélkül,   láncfonalakból   ragasztással

                 összeállított keskenyáru

     5807.10      Szövött címke, jelvény és hasonló cikk textilanyagból

     5807.90        Nem szövött címke, jelvény és hasonló cikk

                 textilanyagból, mns

     5808.10      Zsinór méteráruban

     5808.90       Díszítőpaszomány méteráruban, kötött és hurkolt

                 kivételével, bojt, rojt, szegély, pompon és hasonló cikk

     5809.00       Fémfonalból vagy fémezett fonalból szőtt szövet

                 ruházati célokra stb., mns

     5810.10        Hímzés látható alapszövet nélkül méteráruban,

                 szalagban vagy mintázott darabokban

     5810.91        Hímzés pamutból méteráruban, szalagban vagy

                 mintázott darabokban, mns

     5810.92        Hímzés szintetikus vagy mesterséges szálból,

                 méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban

     5810.99      Hímzés más textilanyagokból, méteráruban, szalagban

                 vagy mintázott darabokban, mns

     5811.00      Réteges termék méteráruban

      59. Árucsoport


      Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt szövetek stb.

     5901.10       Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal

                 bevonva, amelyeket könyvfedélnek használnak

     5901.90        Pauszvászon; előkészített festővászon; merevített

                 textilszövet; kalapkészítéshez stb.

     5902.10        Kerékköpeny korcszövet, magas szakítószilárdságú

                 nejlonból vagy más poliamidból

     5902.20        Kerékköpeny korcszövet, magas szakítószilárdságú

                 nejlonból vagy más poliészterből

     5902.90        Kerékköpeny korcszövet, magas szakítószilárdságú

                 viszkóza-selyemből

     5903.10         Szövet    polivinilkloriddal  impregnálva,     bevonva,

                 beborítva vagy rétegelve, mns

     5903.20       Szövet poliuretánnal impregnálva, bevonva, beborítva

                 vagy rétegelve, mns

     5903.90       Szövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva

                 vagy rétegelve, mns

     5904.10      Linóleum kiszabva is

     5904.91       Padlóborító tűnemez vagy nem szőtt szövet alappal,

                 linóleum kivételével

     5904.92         Padlóborító más textilanyag alappal, linóleum

                 kivételével

     5905.00      Textil falborítók

     5906.10      Gumizott szövet, legfeljebb 20 cm széles ragasztószalag

     5906.91      Gumizott, kötött vagy hurkolt szövet, mns

     5906.99      Más gumizott szövet, mns

     5907.00       Más módon impregnált bevont vagy beborított szövet,

                 mns; festett szövet (például színházi díszletekhez)

     5908.00      Textil alapanyagból szőtt, font vagy kötött bél lámpához,

                 tűzhelyhez stb. gázharisnya és csőszerűen kötött

                 gázharisnya

     5909.00      Textilanyagból készült tömlő bélelve is és hasonló

     5910.00         Szállítószalag    meghajtó     vagy   erőátviteli   szíj

                 textilanyagból

     5911.00       Kártolószalagnak használt szövet és hasonló általános

                 műszaki célú szövetek

     5911.20      Szitaszövet konfekcionálva is

     5911.31       Papírgyártó és hasonló gépekben használatos szövet,

                 legfeljebb 650 gr/m2

     5911.32       Papírgyártó és hasonló gépekben használatos szövet,

                 legalább 650 gr/m2

     5911.40       Szűrőkendő, amelyet általában olaj sajtolására vagy

                 hasonló célra használnak, beleértve az emberhajból

                 készítettet is

     5911.90      Más textiltermékek és textiláruk műszaki célra, mns

      60. Árucsoport

      Kötött és hurkolt kelmék


     6001.00      Hosszú bolyhos kötött vagy hurkolt kelme

     6001.21      Hurkos felületű kötött vagy hurkolt kelme pamutból

     6001.22      Hurkos felületű kötött vagy hurkolt kelme mesterséges

                 vagy szintetikus szálból

     6001.29        Hurkos felületű kötött vagy hurkolt kelme más

                 textilanyagból

     6001.91      Bolyhos, kötött vagy hurkolt kelme pamutból, mns

     6001.92       Bolyhos, kötött vagy hurkolt kelme mesterséges vagy

                 szintetikus szálból, mns

     6001.99      Bolyhos, kötött vagy hurkolt kelme más textilanyagból,

                 mns

     6002.10       Kötött vagy hurkolt kelme, legfeljebb 30 cm széles,

                 legalább 5 tömeg% elasztomer vagy gumifonal

                 tartalommal, mns

     6002.20      Legfeljebb 30 cm szélességű, más kötött vagy hurkolt

                 kelme, mns

     6003.30        Kötött vagy hurkolt kelme, 30 cm-nél szélesebb,

                 legalább 5 tömeg% elasztomer vagy gumifonal

                 tartalommal, mns

     6002.41      Lánckötésű kelme, gyapjúból vagy finom állati szőrből,

                 mns

     6002.42      Lánckötésű kelme, pamutból, mns

     6002.43        Láncköltésű kelme, mesterséges vagy szintetikus

                 szálból, mns

     6002.49      Láncköltésű kelme, más anyagokból, mns

     6002.91      Kötött vagy hurkolt kelme, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, mns

     6002.92      Kötött vagy hurkolt kelme, pamutból, mns

     6002.93      Kötött vagy hurkolt kelme, mesterséges vagy szintetikus

                 szálból, mns

     6002.99      Kötött vagy hurkolt kelme, más anyagokból, mns

      61. Árucsoport

      Kötött és hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok

     6101.10       Férfi és fiú felsőkabát, anorák stb., gyapjúból vagy

                 finom állati szőrből, kötött

     6101.20      Férfi és fiú felsőkabát, anorák stb., pamutból, kötött

     6101.30       Férfi és fiú felsőkabát, anorák stb., mesterséges vagy

                 szintetikus szálból, kötött

     6101.90      Férfi és fiú felsőkabát, anorák stb., más textilanyagból,

                 kötött

     6102.10      Női és leányka felsőkabát, anorák stb., gyapjúból vagy

                 finom állati szőrből, kötött

     6102.20      Női és leányka felsőkabát, anorák stb., pamutból, kötött

     6102.30       Női és leányka felsőkabát, anorák stb., mesterséges

                 vagy szintetikus szálból, kötött

     6102.90        Női és leányka felsőkabát, anorák stb., más

                 textilanyagból, kötött

     6103.11      Férfi- és fiúöltöny, gyapjúból vagy finom állati szőrből,

                 kötött

     6103.12      Férfi- és fiúöltöny, szintetikus szálból, kötött


     6103.19      Férfi- és fiúöltöny, más textilanyagból, kötött

     6103.21       Férfi és fiú ruhaegyüttes, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, kötött

     6103.22      Férfi és fiú ruhaegyüttes, pamutból, kötött

     6103.23      Férfi és fiú ruhaegyüttes, szintetikus szálból, kötött

     6103.29      Férfi és fiú ruhaegyüttes, más textilanyagból, kötött

     6103.31      Férfi és fiú zakó és blézer, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, kötött

     6103.32      Férfi és fiú zakó és blézer, pamutból, kötött

     6103.33      Férfi és fiú zakó és blézer, szintetikus szálból, kötött

     6103.39      Férfi és fiú zakó és blézer, más textilanyagból, kötött

     6103.41      Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, gyapjúból vagy

                 finom állati szőrből, kötött

     6103.42       Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, pamutból,

                 kötött

     6103.43       Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, szintetikus

                 szálból, kötött

     6103.49        Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, más

                 textilanyagból, kötött

     6104.11       Női és leányka kosztüm, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, kötött

     6104.12      Női és leányka kosztüm, pamutból, kötött

     6104.13      Női és leányka kosztüm, szintetikus szálból, kötött

     6104.19      Női és leányka kosztüm, más textilanyagból, kötött

     6104.21      Női és leányka ruhaegyüttes, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, kötött

     6104.22      Női és leányka ruhaegyüttes, pamutból, kötött

     6104.23      Női és leányka ruhaegyüttes, szintetikus szálból, kötött

     6104.29      Női és leányka ruhaegyüttes, más textilanyagból, kötött

     6104.31       Női és leányka blézer, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, kötött

     6104.32      Női és leányka blézer, pamutból, kötött

     6104.33      Női és leányka blézer, szintetikus szálból, kötött

     6104.39      Női és leányka blézer, más textilanyagból, kötött

     6104.41      Női és leányka ruha, gyapjúból vagy finom állati szőrből,

                 kötött

     6104.42      Női és leányka ruha, pamutból, kötött

     6104.43      Női és leányka ruha, szintetikus szálból, kötött

     6104.44      Női és leányka ruha, mesterséges szálból, kötött

     6104.49      Női és leányka ruha, más textilanyagból, kötött

     6104.51       Női és leányka szoknya, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, kötött

     6104.52      Női és leányka szoknya, pamutból, kötött

     6104.53      Női és leányka szoknya, szintetikus szálból, kötött

     6104.59      Női és leányka szoknya, más textilanyagokból, kötött

     6104.61      Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, gyapjúból

                 vagy finom állati szőrből, kötött

     6104.62      Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, pamutból,

                 kötött

     6104.63      Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, szintetikus

                 szálból, kötött

     6104.69       Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, más

                 textilanyagból, kötött

     6105.10      Férfi- és fiúing, pamutból, kötött

     6105.20       Férfi- és fiúing, mesterséges vagy szintetikus szálból,

                 kötött

     6105.90      Férfi- és fiúing, más textilanyagból, kötött

     6106.10      Női és leányka blúz és ingblúz, pamutból, kötött


     6106.20       Női és leányka blúz és ingblúz, mesterséges vagy

                 szintetikus szálból, kötött

     6106.90      Női és leányka blúz és ingblúz, más anyagból, kötött

     6107.11      Férfi és fiú alsónadrág és rövidnadrág, pamutból, kötött

     6107.12       Férfi és fiú alsónadrág és rövidnadrág, mesterséges

                 vagy szintetikus szálból, kötött

     6107.19        Férfi és fiú alsónadrág és rövidnadrág, más

                 textilanyagból, kötött

     6107.21      Férfi és fiú hálóing és pizsama, pamutból, kötött

     6107.22       Férfi és fiú hálóing és pizsama, mesterséges vagy

                 szintetikus szálból, kötött

     6107.29       Férfi és fiú hálóing és pizsama, más textilanyagból,

                 kötött

     6107.91       Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát stb., pamutból,

                 kötött

     6107.92      Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát stb., mesterséges

                 vagy szintetikus szálból, kötött

     6107.99        Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát stb., más

                 textilanyagból, kötött

     6108.11      Női és leányka kombiné és alsószoknya, mesterséges

                 vagy szintetikus szálból, kötött

     6108.19        Női és leányka kombiné és alsószoknya, más

                 textilanyagból, kötött

     6108.21      Női és leányka rövidnadrág és alsónadrág, pamutból,

                 kötött

     6108.22      Női és leányka rövidnadrág és alsónadrág, mesterséges

                 vagy szintetikus szálból, kötött

     6108.29        Női és leányka rövidnadrág és alsónadrág, más

                 textilanyagból, kötött

     6108.31      Női és leányka hálóing és pizsama, pamutból, kötött

     6108.32      Női és leányka hálóing és pizsama, mesterséges vagy

                 szintetikus szálból, kötött

     6108.39      Női és leányka hálóing és pizsama, más textilanyagból,

                 kötött

     6108.91      Női és leányka fürdőköntös, háziköntös stb., pamutból,

                 kötött

     6108.92        Női és leányka fürdőköntös, háziköntös stb.,

                 mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött

     6108.99       Női és leányka fürdőköntös, háziköntös stb., más

                 textilanyagokból, kötött

     6109.10      T-ing, atléta- és más alsó trikóing, pamutból, kötött

     6109.90      T-ing, atléta- és más alsó trikóing, más textilanyagból,

                 kötött

     6110.10      Pulóver, kardigán és hasonló áru gyapjúból vagy finom

                 állati szőrből, kötött

     6110.20      Pulóver, kardigán és hasonló áru, pamutból, kötött

     6110.30       Pulóver, kardigán és hasonló áru, mesterséges vagy

                 szintetikus szálból, kötött

     6110.90      Pulóver, kardigán és hasonló áru, más textilanyagból,

                 kötött

     6111.10      Csecsemőruha és tartozékai, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, kötött

     6111.20      Csecsemőruha és tartozékai, pamutból, kötött

     6111.30      Csecsemőruha és tartozékai, szintetikus szálból, kötött

     6111.90      Csecsemőruha és tartozékai, más textilanyagból, kötött

     6112.11      Tréningruha, pamutból, kötött

     6112.12      Tréningruha, szintetikus szálból, kötött

     6112.19      Tréningruha, más textilanyagból, kötött


     6112.20      Síöltöny, textilanyagból, kötött

     6112.31      Férfi és fiú fürdőruha, szintetikus szálból, kötött

     6112.39      Férfi és fiú fürdőruha, más textilanyagból, kötött

     6112.41      Női és leányka fürdőruha, szintetikus szálból, kötött

     6112.49      Női és leányka fürdőruha, más textilanyagból, kötött

     6113.00       Ruhák impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt,

                 kötött vagy hurkolt anyagból

     6114.10      Ruha, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött, mns

     6114.20      Ruha, pamutból, kötött, mns

     6114.30      Ruha, mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött, mns

     6114.90      Ruha, más textilanyagból, kötött, mns

     6115.11      Harisnyanadrág szintetikus szálból, amelyben az egyágú

                 fonal finomsága kevesebb, mint 67 dtex

     6115.12      Harisnyanadrág szintetikus szálból, amelyben az egyágú

                 fonal finomsága legalább 67 dtex

     6115.19      Harisnyanadrág, más textilanyagból, kötött

     6115.20       Női hosszú vagy térdharisnya, amelyben az egyágú

                 fonal finomsága legfeljebb 67 dtext

     6115.91       Harisnya, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött,

                 mns

     6115.92      Harisnya, pamutból, kötött, mns

     6115.93      Harisnya, szintetikus szálból, kötött, mns

     6115.99      Harisnya, más textilanyagból, kötött, mns

     6116.10      Ötujjas kesztyű műanyaggal vagy gumival impregnálva,

                 bevonva vagy beborítva, kötött

     6116.91       Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, mns, gyapjúból

                 vagy finom állati szőrből, kötött

     6116.92       Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, mns, pamutból,

                 kötött

     6116.93       Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, mns, szintetikus

                 szálból, kötött

     6116.99        Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, mns, más

                 textilanyagból, kötött

     6117.10       Kendő, sálkendő, fátyol és hasonlók, textilanyagból,

                 kötött

     6117.20          Nyakkendő,       csokornyakkendő        és      kravátli,

                 textilanyagból, kötött

     6117.80      Más kellékek és tartozékok, textilanyagból, kötött

     6117.90        Ruhák, ruházati kellékek és tartozékok részei,

                 textilanyagból, kötött

      62. Árucsoport

      Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött és hurkolt áruk

     kivételével

     6201.11      Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru, gyapjúból      vagy

                 finom állati szőrből, nem kötött

     6201.12      Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru, pamutból,       nem

                 kötött

     6201.13      Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru, mesterséges    vagy

                 szintetikus szálból, nem kötött

     6201.19        Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru,               más

                 textilanyagból, nem kötött


     6201.91       Férfi és fiú anorák és hasonló áruk, gyapjúból vagy

                 finom állati szőrből, nem kötött

     6201.92       Férfi és fiú anorák és hasonló áruk, pamutból, nem

                 kötött

     6201.93      Férfi és fiú anorák és hasonló áruk, mesterséges vagy

                 szintetikus szálból, nem kötött

     6201.99      Férfi és fiú anorák és hasonló áruk, más textilanyagból,

                 nem kötött

     6202.11       Női és leányka felsőkabát és hasonló áru, gyapjúból

                 vagy finom állati szőrből, nem kötött

     6202.12       Női és leányka felsőkabát és hasonló áru, pamutból,

                 nem kötött

     6202.13      Női és leányka felsőkabát és hasonló áru, mesterséges

                 vagy szintetikus szálból, nem kötött

     6202.19        Női és leányka felsőkabát és hasonló áru, más

                 textilanyagból, nem kötött

     6202.91      Női és leányka anorák és hasonló áruk, gyapjúból vagy

                 finom állati szőrből, nem kötött

     6202.92      Női és leányka anorák és hasonló áruk, pamutból, nem

                 kötött

     6202.93       Női és leányka anorák és hasonló áruk, mesterséges

                 vagy szintetikus szálból, nem kötött

     6202.99        Női és leányka anorák és hasonló áruk, más

                 textilanyagból, nem kötött

     6203.11      Férfi- és fiúöltöny, gyapjúból vagy finom állati szőrből,

                 nem kötött

     6203.12      Férfi- és fiúöltöny, szintetikus szálból, nem kötött

     6203.19      Férfi- és fiúöltöny, más textilanyagokból, nem kötött

     6203.21       Férfi és fiú ruhaegyüttes, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, nem kötött

     6203.22      Férfi és fiú ruhaegyüttes, pamutból, nem kötött

     6203.23      Férfi és fiú ruhaegyüttes, szintetikus szálból, nem kötött

     6203.29       Férfi és fiú ruhaegyüttes, más textilanyagból, nem

                 kötött

     6203.31      Férfi és fiú zakó és blézer, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, nem kötött

     6203.32      Férfi és fiú zakó és blézer, pamutból, nem kötött

     6203.33       Férfi és fiú zakó és blézer, szintetikus szálból, nem

                 kötött

     6203.39       Férfi és fiú zakó és blézer, más textilanyagból, nem

                 kötött

     6203.41      Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, gyapjúból vagy

                 finom állati szőrből, nem kötött

     6203.42      Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, pamutból, nem

                 kötött

     6203.43       Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, szintetikus

                 szálból, nem kötött

     6203.49        Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, más

                 textilanyagból, nem kötött

     6204.11       Női és leányka kosztüm, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, nem kötött

     6204.12      Női és leányka kosztüm, pamutból, nem kötött

     6204.13      Női és leányka kosztüm, szintetikus szálból, nem kötött

     6204.19       Női és leányka kosztüm, más textilanyagokból, nem

                 kötött

     6204.21      Női és leányka ruhaegyüttes, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, nem kötött

     6204.22      Női és leányka ruhaegyüttes, pamutból, nem kötött


     6204.23      Női és leányka ruhaegyüttes, szintetikus szálból, nem

                 kötött

     6204.29      Női és leányka ruhaegyüttes, más textilanyagból, nem

                 kötött

     6204.31       Női és leányka blézer, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, nem kötött

     6204.32      Női és leányka blézer, pamutból, nem kötött

     6204.33      Női és leányka blézer, szintetikus szálból, nem kötött

     6204.39      Női és leányka blézer, más textilanyagból, nem kötött

     6204.41      Női és leányka ruha, gyapjúból vagy finom állati szőrből,

                 nem kötött

     6204.42      Női és leányka ruha, pamutból, nem kötött

     6204.43      Női és leányka ruha, szintetikus szálból, nem kötött

     6204.44      Női és leányka ruha, mesterséges szálból, nem kötött

     6204.49      Női és leányka ruha, más textilanyagból, nem kötött

     6204.51      Női és leányka szoknya, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, nem kötött

     6204.52      Női és leányka szoknya, pamutból, nem kötött

     6204.53      Női és leányka szoknya, szintetikus szálból, nem kötött

     6204.59      Női és leányka szoknya, más textilanyagból, nem kötött

     6204.61      Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, gyapjúból

                 vagy finom állati szőrből, nem kötött

     6204.62      Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, pamutból,

                 nem kötött

     6204.63      Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, szintetikus

                 szálból, nem kötött

     6204.69       Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, más

                 textilanyagból, nem kötött

     6205.10      Férfi- és fiúing, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem

                 kötött

     6205.20      Férfi- és fiúing, pamutból, nem kötött

     6205.30      Férfi- és fiúing, mesterséges vagy szintetikus szálból,

                 nem kötött

     6205.90      Férfi- és fiúing, más textilanyagból, nem kötött

     6206.10       Női és leányka blúz és ingblúz, selyemből vagy

                 selyemhulladékból, nem kötött

     6206.20      Női és leányka blúz és ingblúz, gyapjúból vagy finom

                 állati szőrből, nem kötött

     6206.30      Női és leányka blúz és ingblúz, pamutból, nem kötött

     6206.40       Női és leányka blúz és ingblúz, mesterséges vagy

                 szintetikus szálból, nem kötött

     6206.90      Női és leányka blúz és ingblúz, más textilanyagból, nem

                 kötött

     6207.11      Férfi és fiú alsónadrág és rövidnadrág, pamutból, nem

                 kötött

     6207.19        Férfi és fiú alsónadrág és rövidnadrág, más

                 textilanyagból, nem kötött

     6207.21      Férfi és fiú hálóing és pizsama, pamutból, nem kötött

     6207.22       Férfi és fiú hálóing és pizsama, mesterséges vagy

                 szintetikus szálból, nem kötött

     6207.29      Férfi és fiú hálóing és pizsama, más textilanyagból, nem

                 kötött

     6207.91      Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát stb., pamutból, nem

                 kötött

     6207.92      Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát stb., mesterséges

                 vagy szintetikus szálból, nem kötött

     6207.99        Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát stb., más

                 textilanyagból, nem kötött


     6208.11      Női és leányka kombiné és alsószoknya, mesterséges

                 vagy szintetikus szálból, nem kötött

     6208.19        Női és leányka kombiné és alsószoknya, más

                 textilanyagból, nem kötött

     6208.21       Női és leányka hálóing és pizsama, pamutból, nem

                 kötött

     6208.22      Női és leányka hálóing és pizsama, mesterséges vagy

                 szintetikus anyagból, nem kötött

     6208.29      Női és leányka hálóing és pizsama, más textilanyagból,

                 nem kötött

     6208.91      Női és leányka alsónadrág, fürdőköpeny stb., pamutból,

                 nem kötött

     6208.92        Női és leányka alsónadrág, fürdőköpeny stb.,

                 mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött

     6208.99       Női és leányka alsónadrág, fürdőköpeny stb., más

                 textilanyagból, nem kötött

     6209.10      Csecsemőruha és tartozékai, gyapjúból vagy finom állati

                 szőrből, nem kötött

     6209.20      Csecsemőruha és tartozékai, pamutból, nem kötött

     6209.30      Csecsemőruha és tartozékai, szintetikus szálból, nem

                 kötött

     6209.90      Csecsemőruha és tartozékai, más textilanyagból, nem

                 kötött

     6210.10      Nemezből és nem szövött szövetből készült ruhák

     6210.20       Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru, impregnált,

                 bevont vagy rétegelt szövetből

     6210.30      Női és leányka felsőkabát és hasonló áru, impregnált,

                 bevont vagy rétegelt szövetből

     6210.40       Férfi- és fiúruha, impregnált, bevont vagy rétegelt

                 szövetből, mns

     6210.50      Női és leányka ruha, impregnált, bevont vagy rétegelt

                 szövetből, mns

     6211.11      Férfi és fiú fürdőruha, nem kötött textilanyagból

     6211.12      Női és leányka fürdőruha, nem kötött textilanyagból

     6211.20      Síöltöny nem kötött textilanyagokból

     6211.31      Férfi- és fiúruha, gyapjúból vagy finom állati szőrből,

                 nem kötött, mns

     6211.32      Férfi- és fiúruha, pamutból, nem kötött, mns

     6211.33      Férfi- és fiúruha, mesterséges vagy szintetikus szálból,

                 nem kötött, mns

     6211.39      Férfi- és fiúruha, más textilanyagból, nem kötött, mns

     6211.41      Női és leányka ruha, gyapjúból vagy finom állati szőrből,

                 nem kötött, mns

     6211.42      Női és leányka ruha, pamutból, nem kötött, mns

     6211.43       Női és leányka ruha, mesterséges vagy szintetikus

                 szálból, nem kötött, mns

     6211.49      Női és leányka ruha, más textilanyagból, nem kötött,

                 mns

     6212.10      Melltartó és részei, textilanyagból

     6212.20        Csípőszorító, nadrágos csípőszorító         és részei,

                 textilanyagból

     6212.30      Fűző és részei, textilanyagból

     6212.90       Fűző, nadrágtartó és hasonló áruk és azok részei,

                 textilanyagból

     6213.10       Zsebkendő, selyemből vagy selyemhulladékból, nem

                 kötött

     6213.20      Zsebkendő, pamutból, nem kötött

     6213.90      Zsebkendő, más textilanyagból, nem kötött


     6214.10        Sál, kendő, fátyol és hasonlók, selyemből vagy

                 selyemhulladékból, nem kötött

     6214.20      Sál, kendő fátyol és hasonlók, gyapjúból vagy finom

                 állati szőrből, nem kötött

     6214.30      Sál, kendő fátyol és hasonlók, szintetikus szálból, nem

                 kötött

     6214.40      Sál, kendő fátyol és hasonlók, mesterséges szálból, nem

                 kötött

     6214.90       Sál, kendő fátyol és hasonlók, más textilanyagokból,

                 nem kötött

     6215.10       Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli, selyemből

                 vagy selyemhulladékból, nem kötött

     6215.20      Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli, mesterséges

                 vagy szintetikus szálból, nem kötött

     6215.90        Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli, más

                 textilanyagból, nem kötött

     6216.00      Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, textilanyagból, nem

                 kötött

     6217.10      Ruházati kellék és tartozék, textilanyagból, nem kötött,

                 mns

     6217.90        Ruhák vagy ruházati tartozékok részei, mns,

                 textilanyagból, nem kötött

      63. Árucsoport

       Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és egyéb

     használt textiláru stb.

     6301.10      Takaró elektromos melegítővel, textilanyagból

     6301.20      Takaró (az elektromos melegítővel felszerelt kivételével)

                 és úti takaró, gyapjúból vagy finom állati szőrből

     6301.30      Takaró (az elektromos melegítővel felszerelt kivételével)

                 és úti takaró, pamutból

     6301.40      Takaró (az elektromos melegítővel felszerelt kivételével)

                 és úti takaró, szintetikus szálból

     6301.90      Takaró (az elektromos melegítővel felszerelt kivételével)

                 és úti takaró, más textilanyagból

     6302.10      Ágynemű, kötött vagy hurkolt

     6302.21      Ágynemű, pamutból, nyomott, nem kötött

     6302.22        Ágynemű, mesterséges vagy szintetikus szálból,

                 nyomott, nem kötött

     6302.29      Ágynemű, más textilanyagból, nyomott, nem kötött

     6302.31      Ágynemű, pamutból, mns

     6302.32      Ágynemű, mesterséges vagy szintetikus szálból, mns

     6302.39      Ágynemű, más textilanyagból, mns

     6302.40      Asztalnemű, kötött vagy hurkolt

     6302.51      Asztalnemű, pamutból, nem kötött

     6302.52      Asztalnemű, lenből, nem kötött

     6302.53      Asztalnemű, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem

                 kötött

     6302.59      Asztalnemű, más textilanyagból, nem kötött

     6302.60       Testápolási és konyhai textília, frottírtörülköző vagy

                 hasonló, pamut frottír szövetből

     6302.91      Testápolási és konyhai textília, pamutból, mns


     6302.92      Testápolási és konyhai textília, lenből

     6302.93       Testápolási és konyhai textília, mesterséges vagy

                 szintetikus szálból

     6302.99      Testápolási és konyhai textília, más textilanyagból

     6303.11       Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny,

                 pamutból, kötött

     6303.12       Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny,

                 szintetikus szálból, kötött

     6303.19      Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, más

                 textilanyagból, kötött

     6303.91       Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny,

                 pamutból, nem kötött

     6303.92       Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny,

                 szintetikus szálból, nem kötött

     6303.99      Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, más

                 textilanyagból, nem kötött

     6304.11      Ágytakaró, kötött vagy hurkolt, mns

     6304.19      Ágytakaró, nem kötött vagy hurkolt, mns

     6304.91      Lakástextília, kötött vagy hurkolt, mns

     6304.92      Lakástextília, pamutból, nem kötött vagy hurkolt, mns

     6304.93       Lakástextília, szintetikus szálból, nem kötött vagy

                 hurkolt, mns

     6304.99       Lakástextília, más textilanyagokból, nem kötött vagy

                 hurkolt, mns

     6305.10      Zsák és zacskó áruk csomagolására, jutából vagy más

                 textilháncs rostból

     6305.20      Zsák és zacskó áruk csomagolására, pamutból

     6305.31       Zsák és zacskó áruk csomagolására, polietilén vagy

                 polipropilén szalagból

     6305.39      Zsák és zacskó áruk csomagolására, más mesterséges

                 textilanyagokból

     6305.90         Zsák     és    zacskó    áruk    csomagolására,   más

                 textilanyagokból

     6306.11      Ponyva, vászontető és napellenző, pamutból

     6306.12      Ponyva, vászontető és napellenző, szintetikus szálból

     6306.19      Ponyva, vászontető és napellenző, más textilanyagból

     6306.21      Sátor, pamutból

     6306.22      Sátor, szintetikus szálból

     6306.29      Sátor, más textilanyagokból

     6306.31      Vitorla, szintetikus szálból

     6306.39      Vitorla, más textilanyagokból

     6306.41      Felfújható matrac, pamutból

     6306.49      Felfújható matrac, más textilanyagból

     6306.91      Campingcikk, pamutból, mns

     6306.99      Campingcikk, más textilanyagból, mns

     6307.10      Padló-, edény-, portörlőruha és hasonló törlőruhák

     6307.20      Mentőmellény és mentőöv, textilanyagból

     6307.90      Textil készáru, ideértve a szabásmintát, mns

     6308.00      Szőnyeg, faliszőnyeg stb. készítésére szolgáló szövetből

                 és fonalból álló készlet

     6309.00      Használt ruha és egyéb használt textiláru

      Textil és ruházati termékek a 30-49, 64-96 Árucsoportokban

     3005.90      Vatta, géz, kötés és hasonló cikkek


              ex Szövött, kötött vagy nem szövött szövet, műanyaggal

    3921.12      bevonva, abba mártva vagy rétegelve

    ex

    3921.13

    ex

    3921.90

              ex Bőrönd, koffer és hasonló tartó és tok, elsősorban textil

    4202.12      külső felülettel

    ex

    4202.22

    ex

    4202.32

    ex

    4202.92

              ex Lábbeli talppal és gyapjúnemez felsőrésszel

    6405.20

              ex Lábbeli felsőrész, mely külső felületének legalább 50%-a

    6406.10      textilanyag

              ex Lábszárvédő és bokavédő, textilanyagból

    6406.99

     6501.00      Kalapforma, kalaptest és kalaptomp, nemezből, korong

                 és henger nemezből

     6502.00      Fonatból vagy bármilyen anyagú szalagból összeállított

                 kalapforma

     6503.00      Kalap és más fejfedő nemezből

     6504.00       Bármilyen anyagú csíkból fonással vagy más módon

                 összeállított kalap és más fejfedő

     6505.90      Kalap és más fejfedő, kötött, vagy csipkéből vagy más

                 textilanyagból

     6601.10      Kerti típusú esernyő és napernyő

     6601.91      Más esernyőtípusok teleszkópos nyéllel

     6601.99      Más esernyők

              ex Üvegrostból készült fonal

    7019.10

              ex Üvegrostból készült szövet

    7019.20

     8708.21      Biztonsági öv gépjárművekhez

     8804.00      Ejtőernyő; részei és tartozékai

     9113.90      Textilanyagból készült szíj, szalag és karkötő, karórához

              ex Vánkos és párna, pamutból; paplan; dunna és hasonló

    9404.90      cikkek textilanyagból

     9502.91      Babaruha

              ex Szőtt szalag, mesterséges vagy szintetikus szálból,

    9612.10      kivéve a 30 mm-nél keskenyebbeket, amelyeket

                 véglegesen kazettában helyeztek el

       MEGÁLLAPODÁS A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAIRÓL

  A Tagok

  tekintettel a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguayi Fordulójára,

  attól a kívánságtól vezérelve, hogy előmozdítsák a GATT 1994 céljait,

  elismerve, hogy a nemzetközi szabványok és megfelelőség értékelési

rendszerek jelentősen hozzájárulhatnak ehhez, a termelés hatékonyságának

javítása és a nemzetközi kereskedelem folytatásának megkönnyítése révén,

  attól a kívánságtól vezérelve, hogy ösztönözzék az ilyen nemzetközi

szabványok, valamint megfelelőség értékelési rendszerek kialakítását,


  attól a kívánságtól vezérelve, hogy biztosítsák, hogy a technikai szabályzatok

és szabványok, beleértve a csomagolási, megjelölési és címkézési előírásokat,

valamint a technikai szabályzatoknak és szabványoknak való megfelelés

értékelésére vonatkozó eljárások ne támasszanak szükségtelen akadályokat a

nemzetközi kereskedelemben,

  elismerve, hogy egyetlen ország sem gátolható abban, hogy az általa

szükségesnek tartott szinten intézkedéseket hozzon exportja minőségének

biztosítása vagy az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség, a környezet

védelme, vagy megtévesztő gyakorlat megakadályozása érdekében, feltéve,

hogy ezeket az intézkedéseket nem alkalmazza oly módon, hogy azok az

azonos feltételekkel rendelkező országok között önkényes vagy igazolhatatlan

diszkrimináció eszközét vagy a nemzetközi kereskedelem burkolt korlátozását

képezzék, és egyébiránt összhangban vannak a jelen Megállapodás

rendelkezéseivel,

  elismerve, hogy egyetlen ország sem gátolható abban, hogy alapvető

nemzetbiztonsági érdekeinek védelméhez szükséges intézkedéseket tegyen,

  elismerve,       hogy      a     nemzetközi      szabványosítás       hozzájárulhat      a

technológia-átadáshoz a fejlett országokból a fejlődő országok részére,

  elismerve, hogy a fejlődő országok különleges nehézségeket tapasztalhatnak

a technikai szabályzatok és szabványok, valamint a technikai szabályzatoknak

és szabványoknak való megfelelés értékelésére vonatkozó eljárások

megalkotásában és alkalmazásában, és segítséget kívánva nyújtani ilyen

irányú törekvéseikben

ezennel a következőkben állapodnak meg:

                                          1. Cikk

                                 Általános rendelkezések

  1.1. A szabványosítás és a megfelelőség értékelési eljárások általános

kifejezéseinek jelentése rendes körülmények között a jelen Megállapodás

tárgyának és céljának fényében és figyelembe véve azok szövegösszefüggését,

megfelel az Egyesült Nemzetek rendszerének keretében, valamint a

nemzetközi szabványalkotó szervezetek által elfogadott meghatározásoknak.

  1.2. Azonban a jelen Megállapodás céljaira a kifejezéseknek az 1.

Mellékletben megadott értelmezése az érvényes.

  1.3. A jelen Megállapodás rendelkezései alá tartozik valamennyi termék,

beleértve az ipari és mezőgazdasági termékeket is.

  1.4. Azok a beszerzési előírások, amelyeket kormányszervek dolgoznak ki

kormányszervek termelési és fogyasztási szükségletei vonatkozásában, nem

tartoznak a jelen Megállapodás hatálya alá, hanem rájuk alkalmazási

területüknek megfelelően a Kormánybeszerzési Megállapodás vonatkozik.

  1.5. A jelen Megállapodás rendelkezései nem alkalmazhatók az Állat- és

Növény-egészségügyi Megállapodás A) Mellékletében meghatározott állat- és

növény-egészségügyi intézkedésekre.

  1.6. A technikai szabályzatokra, szabványokra és megfelelőség értékelési

rendszerekre vonatkozó valamennyi utalást ezen Megállapodásban úgy kell

értelmezni, hogy magukban foglalják azok bármely módosítását és azok

szabályainak vagy termékkörének bármely kiegészítését, kivéve a

jelentéktelen természetű módosításokat és kiegészítéseket.


                 TECHNIKAI SZABÁLYZATOK ÉS SZABVÁNYOK

                                          2. Cikk

                 A technikai szabályzatok és szabványok elkészítése,

              elfogadása és alkalmazása központi kormányszervek által

  Központi kormányszerveik vonatkozásában:

  2.1. A Tagok biztosítják, hogy a bármely Tag területéről importált termékek

a technikai szabályzatok vonatkozásában nem kevésbé kedvező elbánásban

részesülnek mint az ugyanazon nemzeti, illetve bármely más országból

származó hasonló termékek.

  2.2. A Tagok biztosítják, hogy a technikai szabályzatokat nem azzal a céllal

vagy hatással készítik el, fogadják el, vagy alkalmazzák, hogy azok a

nemzetközi kereskedelem szükségtelen akadályait képezzék. E célból a

technikai szabályzatok nem korlátozhatják jobban a kereskedelmet annál, mint

ami egy jogos cél eléréséhez szükséges, figyelembe véve azt a kockázatot, ami

ezen cél el nem éréséből adódna. Ilyen jogos célok többek között:

nemzetbiztonsági követelmények; megtévesztő gyakorlat elkerülése; emberi

egészség vagy biztonság, állati vagy növényi élet vagy egészség, illetve a

környezet védelme. Ilyen kockázatok felmérésekor a mérlegelés idevágó

elemei, többek között: az elérhető tudományos és technikai információk,

kapcsolódó feldolgozási technológiák vagy a termékek szándékolt

végfelhasználása.

  2.3. A technikai szabályzatokat nem lehet fenntartani, ha az alkalmazásukra

okot adó körülmények vagy célok megszűntek, vagy a megváltozott

körülmények, illetve célok a kereskedelmet kevésbé korlátozó módon is

kezelhetők, illetve elérhetők.

  2.4. Olyan esetben, amikor technikai szabályzatokra van szükség és

vonatkozó nemzetközi szabványok léteznek, vagy kidolgozásuk befejezése

küszöbön áll, a Tagok ezeket vagy ezek megfelelő részeit alkalmazzák

technikai szabályzataik alapjaként, kivéve, ha az ilyen nemzetközi szabványok

vagy azok idevágó részei hatástalanok, illetve nem megfelelőek a jogos célok

elérésére, például alapvető éghajlati vagy földrajzi tényezők, illetve alapvető

technológiai problémák miatt.

  2.5. Az a Tag, amelyik olyan technikai szabályzatot készít el, fogad el, vagy

alkalmaz, amelynek jelentős hatása lehet más Tagok kereskedelmére, bármely

másik Tag kérésére kifejti ezen technikai szabályzat indokoltságát a 2-4.

pontok rendelkezései által megadott szempontok szerint. Ha egy technikai

szabályzatot a 2. pontban kifejezetten megnevezett jogos célból készítenek el,

fogadnak el, vagy alkalmaznak és az megfelel a vonatkozó nemzetközi

szabványoknak, megdönthetően vélelmezni kell, hogy e szabályzat nem képezi

a nemzetközi kereskedelem szükségtelen akadályát.

  2.6. A technikai szabályzatok minél szélesebb alapon történő összehangolása

érdekében a Tagok erőforrásaik adta lehetőségeiken belül teljes mértékben

részt vesznek olyan termékek nemzetközi szabványainak a megfelelő

nemzetközi szabványalkotó szervezetek által történő elkészítésében, amely

termékekre technikai szabályzatokat fogadtak el, vagy készülnek elfogadni.


  2.7. A Tagok méltányos megfontolás tárgyává teszik azt a lehetőséget, hogy

más Tag technikai szabályzatait egyenértékűnek fogadják el, mégha ezen

szabályzatok különböznek is az övéiktől, feltéve, hogy meggyőződtek arról,

hogy ezen szabályzatok kielégítően teljesítik saját szabályzataik céljait.

  2.8. Ahol az helyénvaló, a Tagok a termékkel szemben támasztott

követelményekre épülő technikai szabályzatokat inkább funkcionálisan,

mintsem konstrukciós vagy leíró jellemzői alapján határozzák meg.

  2.9. Ha nem létezik megfelelő nemzetközi szabvány, vagy ha egy javasolt

technikai szabályzat műszaki tartalma nincs összhangban a vonatkozó

nemzetközi szabványok műszaki tartalmával, és ha a technikai szabályzatnak

jelentős hatása lehet más Tagok kereskedelmére, akkor a Tagok:

  2.9.1. megfelelően korai szakaszban oly módon, hogy arról más Tagok

érdekelt felei tudomást szerezhessenek, közleményt tesznek közzé, hogy egy

adott technikai szabályzat bevezetését javasolják;

  2.9.2. a Titkárságon keresztül bejelentik a többi Tagnak a javasolt technikai

szabályzat által érintett termékeket, röviden utalva annak céljára és indokára.

Az ilyen bejelentéseket egy megfelelően korai szakaszban kell megtenni,

amikor a szabályzat még módosítható, és az észrevételek figyelembe vehetők;

  2.9.3. kérésre a többi Tag rendelkezésére bocsátják a javasolt technikai

szabályzat részleteit vagy példányait, és amikor csak lehetséges, azonosítják

azokban azokat a részeket, amelyek tartalmilag eltérnek a vonatkozó

nemzetközi szabványoktól;

  2.9.4. diszkriminációmentesen ésszerű időt biztosítanak más Tagoknak

ahhoz, hogy azok írásban észrevételeket tehessenek, kérésre megvitatják

ezeket az észrevételeket és az írásos észrevételeket, és megvitatásuk

eredményeit figyelembe veszik.

  2.10. A 9. pont bevezető rendelkezéseinek figyelembevétele mellett olyan

esetekben, amikor a biztonsággal, egészséggel, környezetvédelemmel vagy

nemzetbiztonsággal összefüggésben sürgős problémák merülnek fel, vagy

ilyenek felmerülése fenyeget valamely Tagnál, ez a Tag a 9. pontban felsorolt

lépések közül elhagyhatja azokat, amelyeket elhagyni szükségesnek ítél,

feltéve, hogy a technikai szabályzat elfogadásakor ez a Tag:

  2.10.1. a Titkárságon keresztül azonnal bejelentést tesz a többi Tagnak az

adott technikai szabályzatról és az érintett termékekről, röviden utalva a

technikai szabályzat céljára és indokára, a sürgős problémák jellegét is

beleértve;

  2.10.2. kérésre a többi Tag rendelkezésére bocsátja a technikai szabályzat

példányait;

  2.10.3. diszkriminációmentesen lehetőséget ad a többi Tagnak arra, hogy

írásban      észrevételeket        tehessenek,      kérésre    megvitatja      ezeket     az

észrevételeket, és ezen írásos észrevételeket és megvitatásuk eredményeit

figyelembe veszi.

  2.11. A Tagok biztosítják valamennyi elfogadott technikai szabályzat azonnali

közzétételét vagy más módon való rendelkezésre bocsátását oly módon, hogy a

többi Tag érdekelt felei megismerhessék azokat.

  2.12. Kivéve a 10. pontban megjelölt sürgős körülményeket, a Tagok ésszerű

időt hagynak a technikai szabályzat közzététele és hatálybalépése között abból

a célból, hogy az exportáló ország Tagok és különösen a fejlődő ország Tagok

termelőinek idejük legyen ahhoz, hogy termékeiket vagy gyártási

módszereiket az importőr Tag követelményeihez igazítsák.


                                          3. Cikk

                          Technikai szabályzatok helyhatósági

               és nem-kormányzati szervek által történő elkészítése,

                                elfogadása és alkalmazása

  A területükön működő helyhatósági és nem-kormányzati szervek

vonatkozásában:

  3.1. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak

biztosítására, hogy ezen szervek eleget tegyenek a 2. Cikk rendelkezéseinek, a

2. Cikk 9.2. és 10.1. alpontjaiban foglalt bejelentési kötelezettség kivételével.

  3.2. A Tagok biztosítják, hogy a közvetlenül a központi kormányzat alatti

szinten működő helyhatóságok technikai szabályzatairól a 2. Cikk 9.2. és 10.1.

alpontjaiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően bejelentést tesznek, azzal a

megjegyzéssel, hogy ilyen bejelentést nem kell tenniük olyan technikai

szabályzatokról, amelyek technikai tartalma lényegét tekintve megegyezik az

érintett Tag központi kormányszervei által korábban már bejelentett technikai

szabályzatokéval.

  3.3. A Tagok kérhetik, hogy a kapcsolattartás más Tagokkal, beleértve 2.

Cikk 9. és 10. pontjaiban foglalt bejelentéseket, információnyújtást,

észrevételeket, megbeszéléseket, a központi kormányzaton keresztül

történjék.

  3.4. A Tagok nem tesznek olyan intézkedéseket, melyek arra kötelezik vagy

ösztönzik a területükön működő helyhatósági vagy nem-kormányzati

szerveket, hogy a 2. Cikk rendelkezéseivel össze nem egyeztethető módon

cselekedjenek.

  3.5. Ezen Megállapodás szerint a Tagok teljes mértékben felelősek a 2. Cikk

összes rendelkezésének betartásáért. A Tagok határozott intézkedéseket és

mechanizmusokat dolgoznak ki és alkalmaznak annak elősegítésére, hogy a 2.

Cikk rendelkezéseit ne csak a központi kormányszervek tartsák be.

                                          4. Cikk

                  Szabványok elkészítése, elfogadása és alkalmazása


  4.1. A Tagok biztosítják, hogy a központi kormányzati szabványalkotó

szervezeteik elfogadják és eleget tegyenek a jelen Megállapodás 3.

Mellékletében foglalt, a Szabványok Elkészítésére, Elfogadására és

Alkalmazására vonatkozó Jó Gyakorlat Kódexének (jelen Megállapodásban a

továbbiakban: Jó Gyakorlat Kódexe). Olyan rendelkezésükre álló ésszerű

intézkedéseket hoznak, hogy biztosíthassák, hogy a területükön működő

helyhatósági és nem-kormányzati szabványalkotó szervezetek, valamint azon

regionális szabványalkotó szervezetek, amelyeknek ők maguk, illetve a

területükön működő egy vagy több ilyen szabványalkotó szervezet tagja,

elfogadják és eleget tegyenek a Jó Gyakorlat Kódexének. Ezenkívül a Tagok

nem tesznek olyan intézkedést, mellyel közvetve vagy közvetlenül arra

kötelezik vagy ösztönzik ezen szabványalkotó szervezeteket, hogy a Jó

Gyakorlat Kódexével össze nem egyeztethető módon cselekedjenek. A Tagok

kötelezettségei a Jó Gyakorlat Kódexében foglalt rendelkezéseknek a

szabványalkotó szervezetek által történő betartását illetően attól függetlenül

is érvényben vannak, hogy a szabványalkotó szervezet elfogadta-e a Jó

Gyakorlat Kódexét vagy sem.

  4.2. Azokat a szabványalkotó szervezeteket, amelyek elfogadták és eleget

tesznek a Jó Gyakorlat Kódexének, a Tagok a jelen Megállapodás alapelveivel

összhangban állóknak ismerik el.

     A TECHNIKAI SZABÁLYZATOKNAK ÉS SZABVÁNYOKNAK VALÓ

                                      MEGFELELÉS

                                          5. Cikk

    Központi kormányszervek által végzett megfelelőség értékelési eljárások

  5.1. A Tagok biztosítják, hogy olyan esetekben, amikor kifejezett bizonyosság

szükséges arról, hogy a termékek megfelelnek a technikai szabályzatoknak

vagy szabványoknak, a központi kormányszervek az alábbi rendelkezéseket

alkalmazzák a más Tagok területéről származó termékekre:

  5.1.1. a megfelelőség értékelési eljárásokat úgy készítik el, fogadják el és

alkalmazzák, hogy más Tagországok területéről származó hasonló termékek

szállítóinak olyan feltételek mellett biztosítanak hozzáférést, amelyek nem

kevésbé kedvezőek, mint amelyeket a hazai vagy bármely más országból

származó hasonló termék szállítóinak hasonló helyzetben megadnak; a

hozzáférés maga után vonja a szállítók jogát az eljárási szabályok szerint

történő megfelelelőség értékelésre, beleértve, ha ezen eljárás erről

rendelkezik, annak lehetőségét, hogy a megfelelelőség értékelést szolgáló

vizsgálat telephelyükön történjen és arra, hogy a rendszer tanúsítási jelét

megkapják;


   5.1.2. a megfelelőség értékelési eljárások nem készíthetők el, fogadhatók el

és alkalmazhatók azzal a céllal vagy hatással, hogy a nemzetközi

kereskedelem szükségtelen akadályait képezzék. Ez többek között azt jelenti,

hogy a megfelelőség értékelési eljárások nem lehetnek szigorúbbak, illetve

nem alkalmazhatók szigorúbban, mint ami ahhoz szükséges, hogy az importáló

Tag megfelelően biztos lehessen abban, hogy a termékek megfelelnek az

alkalmazandó technikai szabályzatoknak és szabványoknak, figyelembe véve

azt a kockázatot, amit a nem-megfelelés okozna.

   5.2. Az 1. pont rendelkezéseinek végrehajtásakor a Tagok biztosítják, hogy:

   5.2.1. a megfelelőség értékelési eljárásokat a lehető leggyorsabban folytatják

le és fejezik be, és nem kedvezőtlenebb rend szerint a más Tagok területéről

származó termékeknél, mint a hasonló hazai termékek esetében;

   5.2.2. nyilvánosságra hozzák minden egyes megfelelőség értékelési eljárás

során alkalmazott szokásos feldolgozási időtartamot, vagy az előrelátható

feldolgozási időtartamot kérésre közlik az érintettel; ha az illetékes szerv

kérelmet kap, haladéktalanul megvizsgálja a dokumentáció teljességét és

pontosan és teljeskörűen tájékoztatja a kérelmezőt az összes hiányosságról; az

illetékes szerv, mihelyt lehetséges, pontosan és teljeskörűen értesíti a

kérelmezőt a vizsgálat eredményéről, hogy ha szükségessé válik, korrigáló

intézkedést lehessen tenni; még akkor is, ha a kérelem hiányos, az illetékes

szerv, amíg megvalósítható, folytatja a megfelelőség értékelését, ha a

kérelmező így igényli; és kérés esetén a kérelmező tájékoztatást kap az eljárás

előrehaladtáról, az esetleges késedelem megindoklásával;

   5.2.3. az információ-szolgáltatási kötelezettség arra a szükséges mértékre

korlátozódik, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy értékeljék a megfelelést és

illetékeket szabjanak ki;

   5.2.4. a megfelelőség értékelési eljárásokkal kapcsolatban megszerzett, a

más Tagok területéről származó termékekkel összefüggő bizalmas információt

ugyanúgy tiszteletben tartják, mint a hazai termékek esetében, és olyan

módon, hogy a jogos kereskedelmi érdekeket védjék;

   5.2.5. bármilyen illeték, amelyet más Tagok területéről származó termékek

megfelelőségének értékelése során vetnek ki, méltányos a nemzeti vagy

bármelyik más országból származó hasonló termékek megfelelésének

értékelése során kivetendő illetékhez képest, figyelembe véve a

kommunikációs, szállítási és egyéb költségeket, melyek a kérelmező

telephelyének és a vizsgálatot végző szerv földrajzi elhelyezkedésének

különbözőségéből adódnak;

   5.2.6. a megfelelőség értékelési eljárásnál alkalmazott berendezések

elhelyezése és a vizsgálati minták kiválasztása nem történik úgy, hogy

szükségtelen nehézséget okozzon a kérelmezőknek vagy ügynökeiknek;

   5.2.7. ha egy termék részletes leírása az alkalmazandó technikai

szabályzatoknak vagy szabványoknak való megfelelés megállapítását követően

megváltozik, a módosított termékre vonatkozó megfelelőség értékelési eljárás

arra a szükséges mértékre korlátozódik, amellyel megállapítható, hogy

létezik-e megfelelő bizonyosság arra, hogy a termék megfelel a vonatkozó

technikai szabályzatoknak vagy szabványoknak;

   5.2.8. érvényben van egy olyan eljárás, amely a megfelelőség értékelési

eljárások működésével kapcsolatban felmerülő panaszokat vizsgálja felül és

korrekciós intézkedéseket tesz lehetővé, ha a panasz igazolódik.

   5.3. Az 1. és 2. pontokban foglaltak nem gátolják a Tagokat abban, hogy

területükön ésszerű szúrópróbaszerű ellenőrzéseket hajtsanak végre.


  5.4. Azokban az esetekben, amikor kifejezett bizonyosság szükséges arra

nézve, hogy a termékek megfelelnek a technikai szabályzatoknak vagy

szabványoknak és vonatkozó, a nemzetközi szabványalkotó szervezetek által

kiadott útmutatók vagy ajánlások állnak rendelkezésre, vagy azok

kidolgozásának befejezése küszöbön áll, a Tagok biztosítják, hogy központi

kormányszerveik ezeket vagy ezek vonatkozó részeit használják mint a

megfelelőség értékelési eljárás alapját, kivéve - ez esetben, kérésre megfelelő

magyarázatot adva -, ha ezen útmutatók vagy ajánlások vagy ezek vonatkozó

részei nem megfelelőek az érintett Tagok esetében, többek között a következő

okok miatt: nemzetbiztonsági követelmények, megtévesztő gyakorlat

elkerülése, emberi egészség vagy biztonság, állati vagy növényi élet vagy

egészség, vagy a környezet védelme, alapvető éghajlati vagy más földrajzi

tényezők, alapvető technológiai vagy infrastrukturális problémák.

  5.5. A megfelelőség értékelési eljárások minél szélesebb alapon történő

összehangolása érdekében, a Tagok erőforrásaik adta lehetőségeiken belül

teljes mértékben részt vesznek a megfelelőség értékelési eljárásokra

vonatkozó útmutatóknak és ajánlásoknak a megfelelő nemzetközi

szabványalkotó szervezetek által történő kidolgozásában.

  5.6. Ha nem létezik nemzetközi szabványalkotó szervezetek által kiadott

vonatkozó útmutató vagy ajánlás, vagy ha egy javasolt, megfelelőség

értékelési eljárás technikai tartalma nincs összhangban a nemzetközi

szabványalkotó szervezetek által kiadott vonatkozó útmutatókkal és

ajánlásokkal, és ha ezen megfelelőség értékelési eljárásnak jelentős hatása

lehet más Tagok kereskedelmére, akkor a Tagok:

  5.6.1. megfelelően korai szakaszban oly módon, hogy arról más Tagok

érdekelt felei tudomást szerezhessenek, közleményt tesznek közzé arról, hogy

egy adott, megfelelelőség értékelésre vonatkozó eljárást javasolnak bevezetni;

  5.6.2. a Titkárságon keresztül bejelentik a többi Tagnak a javasolt

megfelelőség értékelési eljárás által érintett termékeket, röviden utalva a

megfelelőség értékelésre vonatkozó eljárás céljára és indokára. Az ilyen

bejelentéseket megfelelően korai időpontban kell megtenni, amikor a

megfelelőség értékelési eljárás módosítható és a vonatkozó észrevételek

figyelembe vehetők;

  5.6.3. kérésre a többi Tag rendelkezésére bocsátják a javasolt eljárás

részleteit vagy példányait és amikor csak lehetséges, azonosítják azokban

azokat a részeket, amelyek tartalmilag eltérnek a nemzetközi szabványalkotó

szervezetek által kiadott vonatkozó útmutatóktól vagy ajánlásoktól;

  5.6.4. diszkriminációmentesen, ésszerű időt biztosítanak más Tagoknak arra,

hogy azok írásban észrevételeket tehessenek, kérésre ezen észrevételeket

megvitatják, és az írásos észrevételeket és megvitatásuk eredményeit

figyelembe veszik.

  5.7. A 6. pont bevezető rendelkezéseinek figyelembevétele mellett olyan

esetekben, amikor a biztonsággal, az egészséggel, a környezetvédelemmel

vagy a nemzetbiztonsággal összefüggésben sürgős problémák merülnek fel,

vagy ilyenek felmerülése fenyeget valamely Tagnál, ez a Tag a 6. pontban

felsorolt lépések közül elhagyhatja azokat, amelyeket elhagyni szükségesnek

ítél, feltéve, hogy az eljárás elfogadásakor ez a Tag:

  5.7.1. a Titkárságon keresztül azonnal bejelentést tesz a többi Tagnak az

adott eljárásról és az érintett termékekről, röviden utalva az eljárás céljára és

indokára, a sürgős probléma jellegét is beleértve;

  5.7.2. kérésre a többi Tag rendelkezésére bocsátja az eljárás szabályainak

példányait;


  5.7.3. diszkriminációmentesen lehetőséget ad a többi Tagnak arra, hogy

írásban észrevételeket tehessenek, kérésre megvitatja ezeket az írásos

észrevételeket, és ezen írásos észrevételeket, valamint megvitatásuk

eredményeit figyelembe veszi.

  5.8. A Tagok biztosítják valamennyi elfogadott megfelelőség értékelési

eljárás azonnali közzétételét, vagy más módon való rendelkezésre bocsátását

oly módon, hogy a többi Tag érdekelt felei megismerhessék azokat.

  5.9. A 7. pontban megjelölt sürgős körülményeket kivéve, a Tagok ésszerű

időt hagynak a megfelelőség értékelési eljárás követelményeinek közzététele

és hatálybalépése között, hogy az exportőr Tagok, és különösen a fejlődő

ország Tagok termelőinek idejük legyen ahhoz, hogy termékeiket vagy

gyártási módszereiket az importőr Tag követelményeihez igazítsák.

                                          6. Cikk

      A megfelelelőség értékelésnek központi kormányszervek által történő

                                        elismerése

  Központi kormányszerveik vonatkozásában:

  6.1. A 3. és 4. pontok rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Tagok, amikor csak

lehetséges, biztosítják, hogy más Tagok megfelelőség értékelési eljárásainak

eredményeit elfogadják, mégha azon eljárások különböznek is sajátjaiktól,

feltéve, hogy meggyőződtek arról, hogy ezen eljárások saját eljárásaikkal

egyenértékű biztosítékot kínálnak az alkalmazandó technikai szabályzatoknak

és szabványoknak történő megfelelésre. Elismerik, hogy előzetes konzultációk

lehetnek szükségesek annak érdekében, hogy kölcsönösen kielégítő

egyetértésre jussanak, különösen:

  6.1.1. az exportőr Tag illetékes, megfelelelőség értékelést végző

szervezeteinek megfelelő és tartós technikai alkalmasságával kapcsolatban,

hogy a megfelelőség értékelési eljárásaik eredményeinek folyamatos

megbízhatóságával kapcsolatos bizonyosság fennállhasson. Ebben a

vonatkozásban a nemzetközi szabványalkotó szervezetek által kiadott

vonatkozó útmutatók és ajánlások igazolt betartását, például akkreditáció

útján, a technikai alkalmasság meglétének jeleként kell figyelembe venni;

  6.1.2. a megfelelelőség értékelési eredmények elfogadásának az exportőr

Tag részéről kijelölt megfelelelőség értékelést végző szervezet által

kibocsátottakra való korlátozásával kapcsolatban.

  6.2. A Tagok biztosítják, hogy a megfelelőség értékelési eljárásaik a

lehetséges mértékig lehetővé teszik az 1. pontban foglalt rendelkezések

végrehajtását.

  6.3. A Tagok arra ösztönzik egymást, hogy más Tagok kérésére álljanak

készen tárgyalások folytatására egymás megfelelőség értékelési eljárásainak

eredményeit kölcsönösen elismerő megállapodások megkötésére. A Tagok

megkívánhatják, hogy ezen megállapodások feleljenek meg az 1. pontban

előírt ismérveknek, és az érintett termékek kereskedelmét elősegítő

lehetőségeikre vonatkozóan kölcsönös megelégedettségre szolgáljanak.


  6.4. A Tagok arra ösztönzik egymást, hogy más Tagok területén működő

megfelelőség értékelést végző szervezeteknek lehetővé tegyék a részvételt

saját megfelelőség értékelési eljárásaikban, nem kevésbé kedvező feltételek

mellett, mint amiket saját területükön vagy bármely más ország területén

működő megfelelelőség értékelést végző szervezeteknek biztosítanak.

                                          7. Cikk

       Helyhatósági szervek által végzett megfelelőség értékelési eljárások

  A területükön működő helyhatósági szervek vonatkozásában:

  7.1. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak

biztosítására, hogy ezen szervek eleget tegyenek az 5. és 6. Cikk

rendelkezéseinek, az 5. Cikk 6.2. és 7.1. alpontjaiban foglalt bejelentési

kötelezettség kivételével.

  7.2. A Tagok biztosítják, hogy a közvetlenül a központi kormányzat alatti

szinten működő helyhatóságok megfelelőség értékelési eljárásairól az 5. Cikk

6.2. és 7.1. alpontjaiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően bejelentést

tesznek, megjegyezve azonban, hogy ilyen bejelentést nem kell tenniük olyan

megfelelőség értékelési eljárások esetén, amelyek technikai tartalma lényegét

tekintve megegyezik az érintett Tag központi kormányszervei által korábban

már bejelentett megfelelőség értékelési eljárásokéval.

  7.3. A Tagok kérhetik, hogy a kapcsolattartás más Tagokkal, beleértve az 5.

Cikk 6. és 7. pontjaiban foglalt bejelentéseket, információnyújtást,

észrevételeket, megbeszéléseket, a központi kormányzaton keresztül

történjék.

  7.4. A Tagok nem tesznek olyan intézkedéseket, melyek arra kötelezik vagy

ösztönzik a területükön működő helyhatósági vagy nem-kormányzati

szerveket, hogy az 5. és 6. Cikk rendelkezéseivel össze nem egyeztethető

módon cselekedjenek.

  7.5. Ezen Megállapodás szerint a Tagok teljes mértékben felelősek az 5. és 6.

Cikk összes rendelkezéseinek betartásáért. A Tagok határozott intézkedéseket

és mechanizmusokat dolgoznak ki és alkalmaznak annak elősegítésére, hogy

az 5. és 6. Cikk rendelkezéseit ne csak a központi kormányzati szervek tartsák

be.

                                          8. Cikk

    Nem-kormányzati szervek által végzett megfelelőség értékelési eljárások

  8.1. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak

biztosítására, hogy a területükön működő nem-kormányzati szervek, amelyek

megfelelőség értékelési eljárásokat végeznek, eleget tegyenek az 5. és 6.

Cikkben foglalt rendelkezéseknek, kivéve a javasolt megfelelőség értékelési

eljárásokra vonatkozó bejelentési kötelezettséget. Ezen kívül a Tagok nem

tesznek olyan intézkedéseket, amelyek közvetlen vagy közvetett módon azzal a

hatással járnak, hogy arra kötelezik vagy ösztönzik ezen szerveket, hogy az 5.

és 6. Cikkben foglalt rendelkezésekkel össze nem egyeztethető módon

cselekedjenek.


  8.2. A Tagok biztosítják, hogy központi kormányzati szerveik csak akkor

támaszkodnak a nem-kormányzati szervek által végzett megfelelőség

értékelési eljárásokra, ha ezen utóbbi szervek eleget tesznek az 5. és 6.

Cikkben foglalt rendelkezéseknek, a tervezett megfelelés értékelési

eljárásokra vonatkozó bejelentési kötelezettség kivételével.

                                           9. Cikk

                          Nemzetközi és regionális rendszerek

  9.1. Amikor a technikai szabályzatnak vagy szabványnak történő

megfelelésről kifejezett bizonyosság szükséges, a Tagok, amennyire ez a

gyakorlatban lehetséges, nemzetközi megfelelőség értékelési rendszereket

dolgoznak ki és fogadnak el, valamint azok tagjává válnak vagy azokban részt

vesznek.

  9.2. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak

biztosítására, hogy azok a nemzetközi és regionális megfelelőség értékelési

rendszerek, melyeknek a területükön működő illetékes szervezetek tagjai,

vagy résztvevői, eleget tegyenek az 5. és 6. Cikk rendelkezéseinek. Ezen kívül

a Tagok nem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek közvetlen vagy

közvetett módon azzal a hatással járnak, hogy arra kötelezik vagy ösztönzik az

ilyen rendszereket, hogy az 5. és 6. Cikkben foglalt bármely rendelkezéssel

össze nem egyeztethető módon cselekedjenek.

  9.3. A Tagok biztosítják, hogy központi kormányzati szerveik csak olyan

mértékben támaszkodnak a nemzetközi vagy regionális megfelelőség

értékelési rendszerekre, mint amilyen mértékben ezek a rendszerek eleget

tesznek az 5. és 6. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.

                      TÁJÉKOZTATÁS ÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

                                          10. Cikk

             Tájékoztatás a technikai szabályzatokról és szabványokról,

                    valamint a megfelelőség értékelési eljárásokról

  10.1. Minden Tag biztosítja olyan tájékoztatási pont létesítését, amely

választ tud adni a többi Tag, illetve ezen Tagok érdekelt feleinek minden

ésszerű érdeklődésére, valamint rendelkezésre tudja bocsátani az alábbiakra

vonatkozó dokumentációt:

  10.1.1. a területén lévő, a központi kormányzati vagy helyhatósági szervek, a

technikai         szabályzat         érvényesítésére       törvényesen         feljogosított

nem-kormányzati szervek, vagy az olyan regionális szabványalkotó

szervezetek - amelyeknek ezen szervek tagjai vagy résztvevői - által elfogadott

vagy javasolt bármely technikai szabályzat;


                                                                                                  10.1.2. a területén levő, központi kormányzati vagy helyhatósági szervek,

vagy az olyan regionális szabványalkotó szervezetek - amelyeknek ezen

szervek tagjai vagy résztvevői - által elfogadott vagy javasolt bármely

szabvány;

   10.1.3. bármilyen fennálló vagy javasolt megfelelőség értékelési rendszer,

amelyet saját területén központi kormányzati vagy helyhatósági szervek, vagy

technikai          szabályzat           érvényesítésére            törvényesen            feljogosított

nem-kormányzati szervek, vagy olyan regionális szervezetek - amelyeknek

ezen szervek tagjai vagy résztvevői - alkalmaznak;

   10.1.4. a Tag, vagy a területén működő központi kormányzati vagy

helyhatósági szervek nemzetközi és regionális szabványalkotó szervezetekben

és megfelelőség értékelési rendszerekben, valamint jelen Megállapodás

hatálya alá tartozó bilaterális és multilaterális megállapodásokban való

tagsága és részvétele; ésszerű információkat kell tudni adniuk ezen

rendszerek és megállapodások rendelkezéseiről;

   10.1.5. a Megállapodás alapján kiadott közlemények megjelenési helye, vagy

tájékoztatás arról, hogy ilyen információt hol lehet beszerezni; és

   10.1.6. a 10. Cikk 3. pontjában említett tájkoztatási pontok helye.

   10.2. Ha azonban törvényi vagy adminisztratív okok miatt egy Tag egynél

több tájékoztatási pontot hoz létre, az a Tag teljes körű és félreérthetetlen

információval szolgál a többi Tag számára ezen tájékoztatási pontok

mindegyikének felelősségi köréről. Ezen kívül ezen Tag biztosítja, hogy a nem

megfelelő tájékoztatási pontoknak címzett információkérést haladéktalanul

továbbítják a megfelelő tájékoztatási pontba.

   10.3. Minden Tag megteszi a tőle telhető összes ésszerű intézkedést annak

biztosítására, hogy egy vagy több tájékoztatási pontot hozzon létre, melyek

választ tudnak adni minden, a többi Tag vagy ezen Tagok érdekelt felei

részéről nyilvánított ésszerű érdeklődésre, valamint rendelkezésre tudják

bocsátani a vonatkozó dokumentumokat, vagy információt tudnak adni arról,

hogy az alábbiakat hol lehet beszerezni:

   10.3.1. bármilyen szabvány, melyet a területén működő nem-kormányzati

szabványalkotó szervek vagy olyan regionális szabványalkotó szervezetek,

melyeknek ezen szervek tagjai vagy résztvevői, elfogadtak vagy javasoltak; és

   10.3.2. bármilyen megfelelőség értékelési                           eljárás vagy tervezett

megfelelőség értékelési eljárás, melyet a területén működő nem-kormányzati

szervek vagy regionális szervezetek, melyeknek ezen szervek tagjai vagy

résztvevői, működtetnek;

   10.3.3. a területén működő illetékes nem-kormányzati szervek nemzetközi és

regionális szabványalkotó szervezetekben és megfelelőség értékelési

rendszerekben, valamint a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó bilaterális

és multilaterális megállapodásokban való tagsága és részvétele; ésszerű

információkat kell tudni adniuk ezen rendszerek és megállapodások

rendelkezéseiről.

   10.4. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak

biztosítására, hogy amikor a többi Tag vagy azok érdekelt felei okmányokból

példányokat kérnek ezen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, ezeket

a példányokat olyan méltányos áron adják el nekik (ha árat számítanak fel),

ami a tényleges kézbesítési költséget leszámítva azonos azon árral, amin az

illető vagy bármely más Tag belföldi személye1 kapja azokat.

   1  Belföldi személy alatt itt a WTO elkülönült vámterülettel rendelkező Tagjainak esetében olyan

      természetes vagy jogi személyt kell érteni, aki vagy amely állandó lakóhellyel vagy tényleges és

      működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkezik ezen vámterületen belül.


  10.5. A fejlett ország Tagok más Tagok kérésére angol, francia vagy spanyol

fordításban rendelkezésre bocsátják a bejelentési kötelezettség alá tartozó

okmányokat vagy terjedelmes okmányok esetében azok összefoglalóit.

  10.6. Amikor a Titkárság a jelen Megállapodás rendelkezéseinek

megfelelően bejelentést kap, annak szövegét minden Tagnak és érdekelt

nemzetközi szabványalkotó szervezetnek és megfelelőség értékelést végző

szervezetnek megküldi, és felhívja a fejlődő ország Tagok figyelmét azokra a

bejelentésekre, amelyek a számukra különös érdeket képviselő termékekre

vonatkoznak.

  10.7. Ha egy Tag olyan megállapodást kötött egy vagy több más országgal a

technikai szabályzatokra, szabványokra vagy megfelelőség értékelési

rendszerekre         vonatkozóan,      amely       jelentős    hatást    gyakorolhat       a

kereskedelemre, az ezen megállapodásban részt vevő legalább egyik Tag

bejelentést küld a Titkárságon keresztül a többi Tag részére a megállapodás

által érintett termékekről, valamint mellékeli a megállapodás rövid leírását. A

Tagok ösztönzik az érintett Tagokat, hogy kérésre a többi Taggal

konzultációkat kezdjenek abból a célból, hogy hasonló megállapodást

kössenek, vagy megszervezzék az ilyen megállapodásokban való részvételüket.

  10.8. A jelen Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy,

hogy az megkívánja:

  10.8.1. a Tag nyelvétől eltérő nyelven szövegek közzétételét;

  10.8.2. a Tag nyelvétől eltérő nyelven részletek közlését vagy

tervezet-szövegek biztosítását, kivéve az 5. pontban foglaltakat; vagy

  10.8.3. hogy a Tagok bármely olyan információt nyújtsanak, amelynek

nyilvánosságra hozatala szerintük ellentétes alapvető biztonsági érdekeikkel.

  10.9. A Titkárság részére eljuttatott bejelentések angol, francia vagy spanyol

nyelven készülnek.

  10.10. A Tagok kijelölnek egyetlen központi kormányzati hatóságot, mely

felelős a jelen Megállapodás bejelentési eljárásaira vonatkozó rendelkezések

nemzeti szinten történő teljesítéséért, kivéve a 3. Mellékletben foglaltakat.

  10.11. Ha azonban törvényi vagy adminisztratív okok miatt a bejelentési

eljárásokra vonatkozó felelősség megoszlik két vagy több központi

kormányzati hatóság között, az érintett Tag teljes körű és félreérthetetlen

információt szolgáltat a többi Tag számára az egyes hatóságok felelősségi

köréről.

                                          11. Cikk

                       Más Tagoknak nyújtott technikai segítség

  11.1. A Tagok kérésre tanácsot adnak más Tagoknak, különösen a fejlődő

ország Tagoknak a technikai szabályzatok elkészítése vonatkozásában.

  11.2. A Tagok kérésre tanácsot adnak más Tagoknak, különösen a fejlődő

ország Tagoknak és technikai segítséget nyújtanak nekik kölcsönös

megállapodás szerinti feltételek alapján a nemzeti szabványalkotó szervezetek

létrehozásához és a nemzetközi szabványalkotó szervezetekben való

részvételhez, valamint arra ösztönzik saját nemzeti szabványalkotó

szervezeteiket, hogy hasonlóképpen járjanak el.


  11.3. A Tagok, kérésre, megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést

annak érdekében, hogy a területükön működő szabályozó szervek tanácsot

adjanak más Tagoknak, különösen a fejlődő ország Tagoknak, és technikai

segítséget nyújtsanak nekik kölcsönös megállapodás szerinti feltételek mellett:

  11.3.1. szabályozó szervek vagy megfelelelőség értékelést végző szervezetek

létrehozásával kapcsolatban; és

  11.3.2. azokkal a módszerekkel kapcsolatban, amelyek leginkább alkalmasak

arra, hogy megfeleljenek technikai szabályzataiknak.

  11.4. A Tagok, kérésre, megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést

annak érdekében, hogy tanácsot biztosítsanak a többi Tagnak, különösen a

fejlődő ország Tagoknak, és hogy kölcsönös megállapodás szerinti feltételek

mellett technikai segítséget nyújtsanak nekik a kérő Tag területén elfogadott

szabványoknak történő megfelelőség értékelését végző szervezetek létesítése

tekintetében.

  11.5. Kérésre a Tagok tanácsot adnak más Tagoknak, különösen a fejlődő

ország Tagoknak, és kölcsönös megállapodás szerint feltételek mellett

technikai segítséget nyújtanak olyan lépések vonatkozásában, amelyeket

akkor kell tenniük termelőiknek, ha hozzá akarnak férni a megkeresett Tag

területén működő kormányszervek vagy nem-kormányzati szervek által

alkalmazott megfelelőség értékelési rendszerekhez.

  11.6. Kérésre azok a Tagok, amelyek nemzetközi vagy regionális

megfelelőség értékelési rendszerek tagjai vagy résztvevői, tanácsot adnak a

többi Tagnak, különösen a fejlődő ország Tagoknak, és kölcsönös

megállapodás szerinti feltételek mellett technikai segítséget nyújtanak nekik

olyan intézmények és jogi keretek létrehozása vonatkozásában, amelyek

lehetővé teszik számukra, hogy teljesítsék az ilyen rendszerekben való

tagságból vagy részvételből származó kötelezettségeket.

  11.7. Ha ilyen irányú kérést kapnak, a Tagok ösztönzik a területükön

működő megfelelés értékelést végző szervezeteket, amelyek tagjai vagy

résztvevői nemzetközi vagy regionális megfelelőség értékelési rendszereknek,

hogy lássák el tanáccsal a többi Tagot, különösen a fejlődő ország Tagokat, és

figyelembe veszik ezek technikai segítségnyújtás iránti kéréseit olyan

intézmények létesítése érdekében, amelyek a területükön működő illetékes

szervezeteket képessé teszik, hogy eleget tegyenek a tagságból vagy

részvételből eredő kötelezettségeknek.

  11.8. A más Tagok részére az 1-7. pontjaiban foglaltak alapján történő

tanácsadásban és technikai segítségnyújtásban a Tagok előnyben részesítik a

legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok szükségleteit.

                                          12. Cikk

    Különleges és megkülönböztetett elbánás a fejlődő ország Tagok részére

  12.1. A Tagok megkülönböztetett és kedvezőbb elbánást nyújtanak jelen

Megállapodás fejlődő ország Tagjainak az alábbi rendelkezéseknek, valamint

jelen Megállapodás egyéb cikkei vonatkozó rendelkezéseinek útján.


  12.2. A Tagok különleges figyelmet szentelnek a jelen Megállapodás fejlődő

ország Tagjainak jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezéseinek,

és figyelembe veszik a fejlődő ország Tagok sajátos fejlesztési, pénzügyi és

kereskedelmi szükségleteit a jelen Megállapodás végrehajtásakor mind

nemzeti szinten, mind jelen Megállapodás intézményes rendelkezéseinek

működtetésében.

  12.3. A Tagok a technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőség

értékelési rendszerek elkészítésénél és alkalmazásánál figyelembe veszik a

fejlődő ország Tagok sajátos fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi

szükségleteit annak biztosítására, hogy ezek a technikai szabályzatok,

szabványok és megfelelőség értékelési eljárások ne képezzék a fejlődő ország

Tagokból származó export szükségtelen akadályait.

  12.4. A Tagok elismerik, hogy bár lehetnek nemzetközi szabványok,

útmutatók vagy ajánlások, a fejlődő ország Tagok a maguk sajátos

technológiai és társadalmi-gazdasági körülményei között elfogadnak bizonyos

olyan technikai szabályzatokat, szabványokat és megfelelőség értékelési

eljárásokat is, amelyek célja a fejlesztési szükségleteiknek megfelelő hazai

technológiák és gyártási módszerek és folyamatok fenntartása. A Tagországok

ezért elismerik, hogy a fejlődő ország Tagoktól nem várható el az olyan

nemzetközi szabványoknak saját technikai szabályzatok vagy szabványok és

ellenőrzési módszerek alapjaként történő alkalmazása, melyek nem felelnek

meg fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteiknek.

  12.5. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak

biztosítására, hogy a nemzetközi szabványalkotó szervezeteket és nemzetközi

megfelelőség értékelési rendszereket úgy szervezzék meg és működtessék,

hogy az megkönnyítse az összes Tag illetékes szervezeteinek tevékeny és

reprezentatív részvételét, figyelembe véve a fejlődő ország Tagok sajátos

problémáit.

  12.6. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak

biztosítására, hogy a nemzetközi szabványalkotó szervezetek a fejlődő ország

Tagok kérésére megvizsgálják a nemzetközi szabványok kidolgozásának

lehetőségét olyan termékekre vonatkozóan, amelyek a fejlődő ország Tagok

számára különös érdeket képviselnek, és amennyiben ez megoldható, ki is

dolgozzák azokat.

  12.7. A Tagok a 11. Cikk rendelkezéseinek megfelelően technikai segítséget

nyújtanak a fejlődő ország Tagoknak annak biztosítására, hogy a technikai

szabályzatok, szabványok és megfelelőség értékelési eljárások elkészítése és

alkalmazása ne képezze a fejlődő ország Tagokból származó export

bővítésének és diverzifikálásának szükségtelen akadályát. E technikai

segítségnyújtás feltételeinek meghatározásánál tekintetbe kell venni a

kérelmező Tag és különösen a legkevésbé fejlett ország Tagok fejlettségi

szintjét.


  12.8. A Tagok elismerik, hogy a fejlődő ország Tagok sajátos problémákkal

kerülhetnek szembe, köztük intézményi és infrastrukturális problémákkal a

technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőség értékelési eljárások

kidolgozásában és alkalmazásában. Elismerik továbbá, hogy a fejlődő ország

Tagok sajátos fejlesztési és kereskedelmi szükségletei, valamint technológiai

fejlettségi szintjük akadályozhatja őket abban, hogy teljes mértékben eleget

tegyenek a jelen Megállapodásból eredő kötelezettségeiknek. A Tagok ezért

teljes mértékben figyelembe veszik ezt a tényt. Ennek megfelelően annak

biztosítása céljából, hogy a fejlődő ország Tagok eleget tudjanak tenni ezen

Megállapodásnak, a Kereskedelem Technikai Akadályainak Bizottságát,

amelyről a 13. Cikk rendelkezik (a jelen Megállapodásban a továbbiakban:

Bizottság) felruházzák azzal a joggal, hogy kérésre meghatározott időben

korlátozott kivételeket engedélyezzen a jelen Megállapodás szerinti

kötelezettségek egésze vagy egy része alól. Az ilyen kérelmek elbírálásánál a

Bizottság figyelembe veszi a technikai szabályzatok, szabványok és

megfelelőség értékelési eljárások elkészítésének és alkalmazásának terén

mutatkozó sajátos problémákat, a fejlődő ország Tag sajátos fejlesztési és

kereskedelmi szükségleteit, valamint technológiai fejlettségi szintjét, amelyek

csökkenthetik azt a képességét, hogy teljes mértékben teljesítse a jelen

Megállapodás szerinti kötelezettségeit. A Bizottság a legkevésbé fejlett fejlődő

ország Tagok sajátos problémáira különös figyelmet fordít.

  12.9. A konzultációk során a fejlett ország Tagok szem előtt tartják azokat a

különleges nehézségeket, amelyeket a fejlődő ország Tagok tapasztalnak a

szabványok, technikai szabályzatok és a megfelelőség értékelési eljárások

kidolgozásánál és alkalmazásánál és attól a kívánságtól vezérelve, hogy

segítséget       nyújtsanak       a   fejlődő     ország     Tagoknak       ilyen   irányú

erőfeszítéseikben, a fejlett ország Tagok figyelembe veszik azok sajátos

szükségleteit a finanszírozás, a kereskedelem és a fejlesztés tekintetében.

  12.10. A Bizottság időszakonként megvizsgálja a különleges és

megkülönböztetett elbánást, ahogyan azt a jelen Megállapodás rögzíti, és

amelyet a fejlődő ország Tagoknak nyújtanak nemzeti és nemzetközi szinten.

             INTÉZMÉNYEK, KONZULTÁCIÓK ÉS VITARENDEZÉS

                                          13. Cikk

                 A Kereskedelem Technikai Akadályainak Bizottsága

  13.1. Ezennel létrejön a Kereskedelem Technikai Akadályainak Bizottsága,

amely az egyes Tagok képviselőiből áll. A Bizottság maga választja meg saját

elnökét, és szükség szerint - de évente legalább egyszer - tartja üléseit azzal a

céllal, hogy alkalmat nyújtson a Tagoknak a jelen Megállapodás működésével

vagy céljainak előmozdításával összefüggő bármely ügyben történő

konzultálásra, és hogy eljárjon a jelen Megállapodás keretében, vagy a Tagok

által hozzá utalt ügyekben;

  13.2. A Bizottság munkacsoportokat, vagy egyéb testületeket hoz létre,

ahogyan az helyénvaló, amelyek eleget tesznek a Bizottság által a jelen

Megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban rájuk ruházott

feladatoknak;


  13.3. Egyetértés van arról, hogy el kell kerülni a szükségtelen

párhuzamosságot a jelen Megállapodás keretében és a kormányok által más

technikai szervezetekben végzett tevékenység között. A Bizottság

megvizsgálja ezt a problémát azzal a céllal, hogy a lehető legkisebbre

csökkentse az ilyen párhuzamosságokat.

                                          14. Cikk

                               Konzultáció és vitarendezés

  14.1. A jelen Megállapodás működését érintő bármilyen üggyel kapcsolatos

konzultációk és vitarendezések a Vitarendezési Testület égisze alatt és - a

szükséges változtatásokkal - a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek

rendelkezései szerint folynak, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló

Egyetértés kifejti és alkalmazza.

  14.2. A vitában részes bármelyik Fél vitaindító kérésére vagy saját

kezdeményezésből egy vizsgálócsoport technikai szakértői csoportot hozhat

létre, amely technikai jellegű, részletes szakértői vizsgálódást igénylő

kérdésekben nyújt segítséget.

  14.3. A technikai szakértői csoport a 2. Melléklet rendelkezései alapján

működik.

  14.4. A fent leírt vitarendezési rendelkezéseket olyan esetekben lehet

igénybe venni, amikor egy Tag úgy találja, hogy egy másik Tag nem ért el

kielégítő eredményeket a 3., 4., 7., 8. és 9. Cikk alapján, s ezért ez

kereskedelmi érdekeit jelentősen befolyásolja. Ilyen vonatkozásban ezeknek az

eredményeknek egyenértékűeknek kell lenniük azzal, mintha a szóban forgó

szervezet is Tag lenne.

                                ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

                                          15. Cikk

                                     Záró rendelkezések

                                        Fenntartások

  15.1. Nem jegyezhetők be fenntartások a jelen Megállapodás egyetlen

rendelkezésével kapcsolatban sem a többi Tag egyetértése nélkül.

                                       Felülvizsgálat


  15.2. Minden egyes Tag közvetlenül azon időpont után, amikor a WTO

Egyezmény rá nézve hatályba lép, tájékoztatja a Bizottságot azon

intézkedéseiről,        amelyek       jelen    Megállapodás        végrehajtásának         és

működtetésének biztosítása érdekében már érvényben vannak, illetve

amelyeket hozni fog. A továbbiakban az ilyen intézkedésekben történő

változást szintén be kell jelenteni a Bizottságnak.

  15.3. A Bizottság évente felülvizsgálja a jelen Megállapodás végrehajtását és

működését, figyelembe véve annak céljait.

  15.4. Legkésőbb a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított harmadik év

végén és azt követően minden hároméves időszak végén a Bizottság

felülvizsgálja a jelen Megállapodás működését és végrehajtását, beleértve az

átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseket is, azzal a céllal, hogy a 12. Cikk

rendelkezéseinek         sérelme      nélkül    kiigazításokat     javasoljon     a    jelen

Megállapodásban foglalt jogokban és kötelezettségekben, ha ez szükséges a

kölcsönös gazdasági előnyök, valamint a jogok és kötelezettségek

egyensúlyának biztosítása érdekében. Tekintettel többek között a

Megállapodás végrehajtása során nyert tapasztalatokra, a Bizottság, amikor az

helyénvaló, javaslatot tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak a jelen

Megállapodás szövegének módosítására.

                                         Mellékletek

  15.5. A csatolt Mellékletek a jelen Megállapodás szerves részét képezik.

           1. Melléklet a kereskedelem technikai akadályairól szóló

                                     Megállapodáshoz

    Kifejezések és ezek meghatározásai a jelen Megállapodás céljaira

  Az „1991, A Szabványosítással és a Kapcsolódó Tevékenységekkel

Összefüggő Általános Kifejezések és Értelmezésük” című 2. sz. ISO/IEC

Útmutató hatodik kiadásában megadott kifejezések, amennyiben a jelen

Megállapodásban előfordulnak, azonos jelentéssel bírnak, mint amelyet a fent

említett Útmutató meghatározásaiban megad, figyelembe véve, hogy a

szolgáltatások nem tartoznak a jelen Megállapodás hatálya alá.

  A jelen Megállapodás céljaira azonban a következő meghatározások

használandók:

  1. Technikai szabályzat

  Olyan okmány, amely meghatározza a termék jellemző ismertetőjegyeit vagy

vonatkozó feldolgozási eljárásait és gyártási módszereit, beleértve az

alkalmazandó adminisztratív rendelkezéseket, amelyek teljesítése kötelező.

Tartalmazhat, vagy kizárólag foglalkozhat termékre, feldolgozási eljárásra

vagy gyártási módszerre alkalmazandó terminológiával, jelképekkel,

csomagolással, jelöléssel vagy címkézéssel.

  Magyarázó jegyzet: a 2. sz. ISO/IEC Útmutatóban található meghatározás

önmagában nem teljes, hanem az úgynevezett „építőkocka” rendszeren alapul.

  2. Szabvány


  Olyan okmány, amelyet egy elismert szervezet fogadott el és amelyet

általános és ismételt használatra jóváhagyott; és amely termékre vagy

kapcsolódó feldolgozási eljárásokra és gyártási módszerekre vonatkozó

szabályokat, irányelveket vagy jellemző ismertetőjegyeket határoz meg,

amelyek teljesítése nem kötelező. Tartalmazhat, vagy kizárólag foglalkozhat

termékre, feldolgozási eljárásra vagy gyártási módszerre alkalmazandó

terminológiával, jelképekkel, csomagolással, jelöléssel vagy címkézéssel.

  Magyarázó jegyzet: a kifejezések a 2. sz. ISO/IEC Útmutatóban

meghatározott módon termékekre, feldolgozási eljárásokra és szolgáltatásokra

vonatkoznak. A jelen Megállapodás csak termékekre vagy feldolgozási

eljárásokra és gyártási módszerekre vonatkozó technikai szabályzatokkal,

szabványokkal és megfelelőség értékelési eljárásokkal foglalkozik. A

szabványok a 2. sz. ISO/IEC Útmutató meghatározása szerint lehetnek

kötelezőek vagy önként vállaltak. A jelen Megállapodás céljaira a szabvány

önkéntes, a technikai szabályzat pedig kötelező érvényű okmányként van

meghatározva. A nemzetközi szabványalkotó közösség által elkészített

szabványok konszenzuson alapulnak. A jelen Megállapodás hatálya alá olyan

okmányok is tartoznak, amelyek nem alapulnak konszenzuson.

  3. Megfelelőség értékelési eljárások

  Bármely eljárás, melyet közvetlenül vagy közvetve arra használnak, hogy

megállapítsák, hogy a technikai szabályzatokban és szabványokban előírt

vonatkozó követelmények teljesülnek-e.

  Magyarázó jegyzet: a megfelelőség értékelési eljárások közé tartoznak

többek között a mintavételi, tesztelési, vizsgálati eljárások; a megfelelés

értékelése, igazolása és tanúsítása; a regisztráció, akkreditáció, jóváhagyás,

valamint ezek kombinációi.

  4. Nemzetközi szervezet vagy rendszer

  Olyan szervezet vagy rendszer, amely legalább a jelen Megállapodásban

részt vevő összes Tag megfelelő szervezetei számára nyitva áll.

  5. Regionális szervezet vagy rendszer

  Olyan szervezet vagy rendszer, amely csak bizonyos Tagok illetékes

szervezetei számára áll nyitva.

  6. Központi kormányszerv

  A központi kormány, annak minisztériumai és annak szervezeti egységei és

minden olyan szervezet, amely a kérdéses tevékenység tekintetében a

központi kormány felügyelete alá tartozik.

  Magyarázó jegyzet: az Európai Közösségek esetében a központi

kormányszervekre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Azonban az

Európai Közösségeken belül létrehozhatnak regionális szervezeteket vagy

megfelelőség értékelési rendszereket és azok ilyen esetekben a jelen

Megállapodás regionális megfelelőség értékelést végző szervezeteire vagy

rendszereire vonatkozó rendelkezései alá tartoznak.

  7. Helyhatósági szerv

  A központi kormányzattól eltérő kormányzatok (pl. államok, tartományok,

Lander, önkormányzatok, kantonok stb.); ezek minisztériumai vagy szervezeti

egységei és minden olyan szervezet, amely a kérdéses tevékenység

tekintetében az ilyen kormányzat felügyelete alá tartozik.

  8. Nem-kormányzati szerv

  Nem központi kormányszerv vagy helyhatósági szerv, beleértve azon

nem-kormányzati szerveket, amelyeknek törvényes joguk van egy technikai

szabályzat érvényesítésére.


           2. Melléklet a kereskedelem technikai akadályairól szóló

                                     Megállapodáshoz

                            Technikai szakértői csoportok

  Az alábbi eljárások alkalmazandók a 14. Cikk rendelkezéseinek megfelelően

létrehozott technikai szakértői csoportra.

  1. A technikai szakértői csoportok a vizsgálócsoport hatáskörébe tartoznak.

Feladat- és jogkörleírásuk és részletes munkamódszerük felől a

vizsgálócsoport dönt, s a technikai szakértői csoport beszámol a

vizsgálócsoportnak.

  2. A technikai szakértői csoportokban való részvétel olyan személyekre

korlátozódik, akik a szóban forgó területen szakértelemmel és szakmai

tapasztalattal rendelkeznek.

  3. Azon felek állampolgárai, amelyek a vita részesei, nem lehetnek a

technikai szakértői csoport tagjai a vitában részes felek közös egyetértése

nélkül, kivéve olyan rendkívüli körülményeket, mikor a vizsgálócsoport úgy

ítéli meg, hogy a speciális tudományos szakértelem iránti igény más módon

nem teljesíthető. A vitában részes felek kormánytisztviselői nem lehetnek a

technikai szakértői csoport tagjai. A technikai szakértői csoportok tagjai

egyéni minőségükben tevékenykednek és nem mint kormánytisztviselők vagy

mint bármely szervezet képviselői. Ezért a kormányok vagy szervezetek nem

adhatnak nekik utasításokat a technikai szakértői csoport elé kerülő ügyekre

vonatkozóan.

  4. A technikai szakértői csoportok konzultálhatnak és információt, valamint

technikai tanácsokat szerezhetnek be bármely általuk megfelelőnek ítélt

forrásból. Mielőtt a technikai szakértői csoport ilyen információt vagy

technikai tanácsot tartalmazó forráshoz fordul valamely Tag fennhatóságán

belül, tájékoztatja erről az adott Tag kormányát. A technikai szakértői csoport

kérésére, az általa szükségesnek és megfelelőnek ítélt információk

tekintetében minden Tag haladéktalanul és teljeskörűen válaszol.

  5. A vitában részes felek hozzáférhetnek a technikai szakértői csoport

számára megadott minden vonatkozó információhoz, ha az nem bizalmas

természetű. A technikai szakértői csoport számára átadott bizalmas

természetű információt nem lehet kiadni az azt nyújtó kormány, szervezet

vagy személy formális felhatalmazása nélkül. Ha a technikai szakértői

csoporttól ilyen információt kérnek, de az ezek nyújtására nem kap

felhatalmazást, akkor az ezen információt nyújtó kormány, szervezet vagy

személy ezen információkról egy nem bizalmas jellegű összefoglalást ad.

  6. A technikai szakértői csoport az érintett Tagok részére jelentéstervezetet

küld azzal a céllal, hogy ezen Tagok észrevételeit megszerezze, és, ahol az

helyénvaló, figyelembe vegye azokat a végleges jelentés elkészítésénél, melyet

a vizsgálócsoporthoz való benyújtáskor szintén megküld az érintett Tagoknak.

           3. Melléklet a kereskedelem technikai akadályairól szóló

                                     Megállapodáshoz


                     A szabványok elkészítésére, elfogadására

                és alkalmazására vonatkozó jó gyakorlat Kódexe

                                 Általános rendelkezések

  a) Ezen Kódex céljaira jelen Megállapodás 1. Mellékletében megadott

meghatározások alkalmazandók.

  b) Ezen Kódex a WTO bármely Tagja területén működő bármely

szabványalkotó szervezet számára: legyen az központi kormányszerv,

helyhatósági szerv vagy nem-kormányzati szerv, bármely kormányzati

regionális szabványalkotó szervezet, melynek egy vagy több tagja a WTO-nak

is Tagja, és bármely nem-kormányzati regionális szabványalkotó szervezet

részére, melynek egy vagy több tagja WTO Tag területén működik (a jelen

Kódexben a továbbiakban együttesen: szabványalkotó szervezetek, egyedileg a

szabványalkotó szervezet) nyitva áll az elfogadásra.

  c) Azon szabványalkotó szervezetek, amelyek csatlakoztak a Kódexhez vagy

visszaléptek attól, ezt a lépést bejelentik a genfi ISO/IEC Információs

Központnak. A bejelentés tartalmazza az érintett szervezet nevét és címét,

ezen kívül jelenlegi, illetve jövőbeni szabványalkotói tevékenységének

területét. A bejelentés akár közvetlenül az ISO/IEC Információs Központba is

küldhető, vagy az ISO/IEC nemzeti tagszervezetén, de amennyire ez

lehetséges inkább az ISONET illetékes nemzeti tagján vagy nemzetközi társult

szervezetén keresztül történik, ahogyan az helyénvaló.

                                   Anyagi rendelkezések

  d) Szabványok tekintetében a szabványalkotó szervezet egy másik WTO Tag

területéről származó áru számára nem kevésbé kedvező elbánást biztosít, mint

amelyet hazai eredetű vagy bármely más országból származó hasonló

termékek részére megad.

  e) A szabványalkotó szervezet biztosítja, hogy szabványokat nem készít el,

fogad el vagy alkalmaz olyan célból vagy hatással, hogy a nemzetközi

kereskedelem szükségtelen akadályát képezzék.

  f) Ahol nemzetközi szabványok léteznek, vagy kidolgozásuk befejezése

küszöbön áll, a szabványalkotó szervezet ezeket vagy vonatkozó részeiket az

általuk kidolgozott szabványok alapjának tekinti, kivéve ahol az ilyen

nemzetközi szabványok vagy vonatkozó részeik hatástalanok vagy nem

megfelelőek, például a védelem elégtelen szintje, alapvető éghajlati vagy

földrajzi tényezők vagy alapvető technológiai problémák miatt.


  g) Abból a célból, hogy olyan széles alapon hangolják össze a szabványokat,

amennyire csak lehetséges, a szabványalkotó szervezet megfelelő módon,

erőforrásai adta lehetőségein belül, teljes mértékben részt vesz azon

nemzetközi        szabványoknak        az    illetékes     nemzetközi      szabványalkotó

szervezetek által történő elkészítésében, amelyek olyan ügyre vonatkoznak,

amelyre már szabványokat elfogadott, vagy elfogadni készül. Egy Tag

területén működő szabványalkotó szervezetek számára a részvétel egy adott

nemzetközi szabványalkotói tevékenységben, amikor csak lehetséges, egyetlen

olyan küldöttségen keresztül történik, amely képviseli az összes olyan

szabványalkotó szervezetet, amely szabványokat fogadott el, vagy készül

elfogadni a nemzetközi szabványalkotói tevékenység tárgyát képező ügyben.

  h) Egy Tag területén működő szabványalkotó szervezet minden erőfeszítést

megtesz, hogy elkerülje a párhuzamosságot vagy átfedést más, a nemzeti

területen működő vagy illetékes nemzetközi vagy regionális szabványalkotó

szervezetek munkájával. Szintén minden erőfeszítést megtesz annak

érdekében, hogy nemzeti konszenzusra jussanak az általuk kidolgozott

szabványok tekintetében. Ehhez hasonlóan a regionális szabványalkotó

szervezet is megtesz minden erőfeszítést, hogy elkerülje a párhuzamosságot

vagy átfedést az illetékes nemzetközi szabványalkotó szervezet munkájával.

  i) Amikor az helyénvaló, a szabványalkotó szervezet a termékkel szemben

támasztott követelményekre épülő szabványokat inkább funkcionálisan,

mintsem a konstrukciós vagy leíró jellemzői alapján határozza meg.

  j) Legalább hathavonta a szabványalkotó szervezet munkaprogramot jelentet

meg, amely tartalmazza nevét és címét, valamint a jelenleg elkészítés alatt álló

és a megelőző időszakban általa elfogadott szabványokat. A szabvány

elkészítési szakasza a kialakításáról szóló döntés pillanatától annak

elfogadásáig tart. Az adott szabványtervezetek címeit kérésre közzé kell tenni

angolul, franciául vagy spanyolul. A munkaprogram meglétéről szóló értesítést

a szabványalkotói tevékenységekről szóló nemzeti - vagy az adott esettől

függően regionális - kiadványokban közzé teszik.

  A munkaprogram minden egyes szabványra megadja - a vonatkozó ISONET

szabály szerint - az adott ügy osztályozását, a szabvány kidolgozásának eddig

megvalósult szintjét és utalást az alapul vett bármely nemzetközi szabványra.

Legkésőbb munkaprogramjának közzétételekor a szabványalkotó szervezet

tájékoztatja ennek létezéséről a genfi ISO/IEC Információs Központot.

  A bejelentés tartalmazza a szabványalkotó szervezet nevét és címét, annak a

kiadványnak nevét és kiadását, amelyben a munkaprogramot közzétették, az

időszakot, amelyre a munkaprogram vonatkozik, az árát (ha kérnek érte), és

azt, hogy hol és hogyan szerezhető be. A bejelentés közvetlenül az ISO/IEC

Információs Központba is küldhető, vagy inkább az ISONET illetékes nemzeti

tagján vagy nemzetközi társult szervezetén keresztül történik.

  k) Az ISO/IEC nemzeti tagja minden erőfeszítést megtesz, hogy az ISONET

tagjává váljon, vagy hogy tagnak jelöljön egy másik szervezetet, valamint hogy

szert tegyen a legmagasabb szintű tagsági típusra, mely ISONET-tag számára

lehetséges. A többi szabványalkotó szervezet minden erőfeszítést megtesz,

hogy társuljon az ISONET-taggal.


  l) Egy szabvány elfogadása előtt a szabványalkotó szervezet legalább 60

napot bocsát rendelkezésre a WTO Tagok területén működő érdekelt feleknek,

hogy megtegyék észrevételeiket a szabványtervezetre vonatkozólag. Ez az

időszak azonban lerövidíthető, ha sürgős biztonsági, egészségügyi vagy

környezeti problémák merülnek fel vagy felmerülésük fenyeget. Az

észrevételek benyújtására nyitva álló időszak kezdeténél nem később, a

szabványalkotó szervezet értesítést tesz közzé az észrevételek benyújtására

nyitva álló időszakra vonatkozólag a j) pontban meghatározott kiadványban.

Ezen bejelentés - amennyire lehetséges - tartalmazza azt, hogy a

szabványtervezet eltér-e a vonatkozó nemzetközi szabványoktól.

  m) A WTO egy Tagjának területén működő bármely érdekelt Fél kérésére a

szabványalkotó szervezet haladéktalanul rendelkezésre bocsátja azon

szabványtervezet         szövegét      vagy     gondoskodik       annak     rendelkezésre

bocsátásáról, amelyet észrevételezésre nyújtott be. Az ezen szolgáltatásért

felszámított bármely díj, a kézbesítés tényleges költségeit leszámítva, azonos a

hazai és külföldi felek esetében.

  n) A szabványalkotó szervezet a szabvány kidolgozásának további szakaszai

során figyelembe veszi az észrevételezési időszak alatt beérkezett

észrevételeket. Olyan észrevételekre, amelyek                     azon szabványalkotó

szervezeteken keresztül érkeztek, amelyek elfogadták a Jó Gyakorlat jelen

Kódexét, kérésre a lehető leggyorsabban kell válaszolni. A válasz tartalmazza

azt, hogy miért van szükség a vonatkozó nemzetközi szabványoktól való

eltérésre.

  o) Ha a szabványt elfogadták, azt azonnal nyilvánosságra kell hozni.

  p) Egy WTO Tag területén működő bármely érintett Fél kérésére a

szabványalkotó szervezet haladéktalanul rendelkezésre bocsátja legutóbbi

munkaprogramja vagy az általa létrehozott szabvány szövegét, vagy

gondoskodik rendelkezésre bocsátásáról. Az ezen szolgáltatásért felszámított

bármely díj a kézbesítés tényleges költségeit leszámítva azonos a hazai és

külföldi felek esetében.

  r) A szabványalkotó szervezet méltányosan megfontolja az olyan

konzultációk lehetőségét és megfelelő lehetőséget biztosít ezekre, amelyek

tárgya a Jó Gyakorlat jelen Kódexét elfogadó szabványalkotó szervezetek által

ezen Kódex működésére vonatkozólag tett bejelentés. A szabványalkotó

szervezet minden objektív erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy

minden panaszra megoldást találjon.

          MEGÁLLAPODÁS A KERESKEDELMI VONZATÚ BERUHÁZÁSI

                                    INTÉZKEDÉSEKRŐL

  A Tagok

  tekintettel arra, hogy a Miniszterek a Punta del Este-i Nyilatkozatban

megállapodtak, hogy „A beruházási intézkedések kereskedelmet korlátozó és

torzító hatásaira vonatkozó GATT cikkek működésének vizsgálatát követően,

tárgyalások útján, amint helyénvaló, további olyan rendelkezéseket dolgoznak

ki, amelyek szükségesek lehetnek az ilyen, kereskedelemre hátrányos hatások

elkerüléséhez”,

  óhajtva a világkereskedelem növekedésének és fokozatos liberalizációjának

ösztönzését és a nemzetközi határokat átszelő beruházások elősegítését, hogy

erősödjön valamennyi kereskedelmi partner, különösen a fejlődő ország

Tagok, gazdasági növekedése, a szabad verseny biztosítása mellett,


  figyelembe véve a fejlődő és különösen a legkevésbé fejlett ország Tagok

sajátos kereskedelmi, fejlesztési és pénzügyi szükségleteit,

  elismerve, hogy bizonyos beruházási intézkedések kereskedelmet korlátozó

és torzító hatásokkal járhatnak

ezennel az alábbiakban állapodnak meg:

                                           1. Cikk

                                           Hatály

  A jelen Megállapodás kizárólag az árukereskedelemmel kapcsolatos

beruházási intézkedésekre vonatkozik (a jelen Megállapodásban a

továbbiakban: TRIM-ek).

                                           2. Cikk

                     Nemzeti elbánás és mennyiségi korlátozások

  1. A GATT 1994 szerinti egyéb jogok és kötelezettségek sérelme nélkül,

egyetlen Tag sem alkalmaz olyan TRIM-et, amely nincs összhangban a GATT

1994 III. Cikke vagy XI. Cikke rendelkezéseivel.

  2. Azon TRIM-ek illusztratív listáját, amelyek nincsenek összhangban a GATT

1994 III. Cikke 4. pontjában előírt, a nemzeti elbánásra vonatkozó, valamint a

GATT 1994 XI. Cikke 1. pontjában előírt, a mennyiségi korlátozások általános

felszámolására vonatkozó kötelezettséggel, a jelen Megállapodás Melléklete

tartalmazza.

                                           3. Cikk

                                          Kivételek

  A GATT 1994 szerinti valamennyi kivétel érvényes, amennyiben helyénvaló,

a jelen Megállapodás rendelkezéseire.

                                           4. Cikk

                                    Fejlődő ország Tagok

  Valamely fejlődő ország Tagnak, olyan mértékben és olyan módon áll

szabadságában ideiglenesen eltérni a 2. Cikk rendelkezéseitől, ahogyan a

GATT 1994 XVIII. Cikke, a GATT 1994 Fizetési Mérleg Rendelkezésekről szóló

Egyetértése és a Fizetési Mérleg Okokból Hozott Kereskedelmi

Intézkedésekről szóló, 1979. november 28-án elfogadott Nyilatkozat (BISD

26S/205-209) a Tag számára a GATT 1994 III. és XI. Cikkeinek

rendelkezéseitől való eltérésként megengedik.


                                                                                                                                                  5. Cikk

                             Bejelentés és átmeneti rendelkezések

  1. A Tagok a WTO Egyezmény hatálybalépését követő 90 napon belül

bejelentenek az Árukereskedelmi Tanácsnak minden olyan általuk alkalmazott

TRIM-et, amely nincs összhangban jelen Megállapodás rendelkezéseivel. Az

ilyen általános vagy specifikus alkalmazású TRIM-eket alapvető jellemzőikkel

együtt jelentik be. 1

  2. Minden Tag felszámolja az 1. pont szerint bejelentett valamennyi TRIM-et

a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított két éven belül, fejlett ország

Tagok esetében, öt éven belül, fejlődő ország Tagok esetében és hét éven

belül, a legkevésbé fejlett ország Tagok esetében.

  3. Az Árukereskedelmi Tanács, kérés alapján, meghosszabbíthatja az 1. pont

szerint bejelentett TRIM-ek felszámolására szabott átmeneti időszakot azon

fejlődő ország Tagok, beleértve a legkevésbé fejlett ország Tagokat is,

esetében, amelyeknek a jelen Megállapodás rendelkezéseinek teljesítése

különös nehézségeket okoz. Az ilyen kérés megvizsgálása során az

Árukereskedelmi Tanács figyelembe veszi a szóban forgó Tag egyedi

fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteit.

  4. Az átmeneti időszak alatt a Tagok nem módosítják valamely, az 1. pont

szerint bejelentett TRIM feltételeit ahhoz képest, ami a WTO Egyezmény

hatálybalépése napján érvényben volt, abból a célból, hogy növeljék a 2. Cikk

rendelkezéseivel való összeegyeztethetetlenség mértékét. A WTO Egyezmény

hatálybalépése előtt kevesebb, mint 180 nappal bevezetett TRIM-ek nem

részesülnek a 2. pont szerinti átmeneti rendelkezések előnyeiből.

  5. A 2. Cikk rendelkezései ellenére valamely Tag, annak érdekében, hogy ne

hozzon hátrányos helyzetbe olyan létező vállalatokat, amelyekre egy, az 1.

pont szerint bejelentett TRIM vonatkozik, az átmeneti időszakban ugyanezt a

TRIM-et új beruházásra is alkalmazhatja, amikor

  (i) az ilyen beruházás és a létező vállalatok termékei hasonló termékek, és

  (ii) szükséges az új beruházás és a létező vállalatok közötti versenyfeltételek

torzulásának elkerülése.

  Egy új beruházásra ilyen módon alkalmazott bármely TRIM-et bejelentik az

Árukereskedelmi Tanácsnak. Az ilyen TRIM feltételeinek, a versenyre

gyakorolt hatásukat illetően, egyenértékűeknek kell lenniük a létező

vállalatokra alkalmazottéval és egyidejűleg kell azokat megszüntetni.

                                                 6. Cikk

                                             Átláthatóság

   1  A diszkrecionális jogkörben alkalmazott TRIM-ek esetében minden egyes specifikus alkalmazást

      be kell jelenteni. Olyan információt, ami konkrét vállalatok jogos üzleti érdekeit sértené, nem kell

      felfedni.


  1. A Tagok, a TRIM-ek tekintetében, ismételten megerősítik az

átláthatóságra és bejelentésre vonatkozó, a GATT 1994 X. Cikkében, az 1979.

november 28-án elfogadott, Bejelentésről, Konzultációról, Vitarendezésről és

Ellenőrzésről       szóló     Egyetértésben       foglalt    „Bejelentésre”     vonatkozó

vállalásban, valamint az 1994. április 15-én elfogadott, a Bejelentési

Eljárásokról szóló Miniszteri Döntésben foglalt, kötelezettségvállalásukat.

  2. Minden Tag bejelenti a Titkárságnak azon kiadványokat, amelyekben

TRIM-ek találhatók, beleértve azokat, amelyeket regionális és helyi

kormányzatok, valamint hatóságok alkalmaznak területükön.

  3. Minden Tag jóindulatú megfontolás tárgyává teszi az információkéréseket

és     megfelelő      konzultációs lehetőséget           biztosít    bármely, a       jelen

Megállapodásból adódó, más Tag által felvetett ügyben. Összhangban a GATT

1994 X. Cikkével egyetlen Tag sem köteles olyan információt kiszolgáltatni,

aminek feltárása akadályozná törvények érvényesítését vagy más módon

ellentétes lenne a közérdekkel vagy sértené egyes, magán vagy állami

vállalatok jogos üzleti érdekeit.

                                          7. Cikk

            A Kereskedelmi Vonzatú Beruházási Intézkedések Bizottsága

  1. Ezennel létrehozásra kerül a Kereskedelmi Vonzatú Beruházási

Intézkedések Bizottsága (jelen Megállapodásban a továbbiakban: Bizottság),

amely minden Tag előtt nyitott. A Bizottság megválasztja saját elnökét és

alelnökét, és üléseit évente legalább egyszer, egyébként pedig bármely Tag

kérésére tartja.

  2. A Bizottság az Árukereskedelmi Tanács által ráruházott feladatokat végzi

és lehetőséget nyújt a Tagoknak, hogy konzultáljanak bármely, jelen

Megállapodás működésével és végrehajtásával összefüggő ügyben.

  3. A Bizottság figyelemmel kíséri jelen Megállapodás működését és

végrehajtását, és arról évente jelentést tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak.

                                          8. Cikk

                               Konzultáció és vitarendezés

  A jelen Megállapodás kapcsán felmerülő konzultációkra és viták rendezésére

a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezései, ahogyan azokat a

Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, érvényesek.

                                          9. Cikk

                    Felülvizsgálat az Árukereskedelmi Tanács által


  Nem több mint öt évvel a WTO Egyezmény hatálybalépése után az

Árukereskedelmi Tanács felülvizsgálja a jelen Megállapodás működését és,

amint helyénvaló, javasolja a Miniszteri Konferencia szövegének módosítását.

E felülvizsgálat folyamán az Árukereskedelmi Tanács megvizsgálja, hogy a

Megállapodást ki kell-e egészíteni a befektetési politikára és a

versenypolitikára vonatkozó rendelkezésekkel.

   Melléklet a kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedésekről szóló

                                     Megállapodáshoz

                                     Illusztratív Lista

  1. A GATT 1994 III. Cikke 4. pontjában előírt nemzeti elbánás

kötelezettségével összhangban nem álló TRIM-ek magukban foglalják azokat,

amelyek kötelezőek vagy a hazai törvények, illetve adminisztratív döntések

szerint érvényesíthetők, vagy amelyeknek betartása szükséges valamilyen

előny megszerzéséhez, és amelyek megkövetelik:

  a) belföldi származású vagy bármilyen belföldi forrásból származó termék

valamely vállalkozás általi megvásárlását vagy felhasználását, függetlenül

attól, hogy azt konkrét termékekben, termékek mennyiségében vagy

értékében, vagy helyi termelése mennyiségének vagy értékének arányában

határozták meg; vagy

  b) hogy valamely vállalkozás import termék vásárlását vagy felhasználását az

általa exportált helyi termékek mennyiségéhez vagy értékéhez viszonyított

nagyságra korlátozzák.

  2. A GATT 1994 XI. Cikkének 1. pontjában előírt, a mennyiségi korlátozások

általános megszüntetésére vonatkozó kötelezettséggel összhangban nem álló

TRIM-ek magukban foglalják azokat, amelyek kötelezőek, vagy a belföldi

törvények, illetve adminisztratív döntések szerint érvényesíthetők, vagy

amelyek betartása szükséges valamely előny megszerzéséhez, és amelyek

  a) egy vállalat helyi termelésében felhasznált vagy ahhoz kapcsolódó

termékek általa való importját általában, vagy az általa exportált helyi

termelés mennyiségéhez vagy értékéhez kötött nagyságra korlátozzák;

  b) egy vállalkozás helyi termeléshez felhasznált vagy ahhoz kapcsolódó

termék importját úgy korlátozzák, hogy a vállalkozás devizához való

hozzáférését a vállalkozásnak tulajdonítható külföldi deviza beáramláshoz

kapcsolódó összegre korlátozzák; vagy

  c) korlátozzák valamely vállalkozás termék exportját vagy exportra történő

eladását, függetlenül attól, hogy azt konkrét termékekben, termékek

mennyiségeben vagy értékében, vagy helyi termelése mennyiségének vagy

értékének arányában határozzák meg.

       MEGÁLLAPODÁS A GATT 1994 VI. CIKKÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

  A Tagok az alábbiakban állapodnak meg:

                                           I. Rész


                                                                                                                                                I. Cikk

                                                  Elvek

  A dömpigellenes intézkedés olyan intézkedés, amely csak a GATT 1994 VI.

Cikkében meghatározott körülmények között, és a jelen Megállapodás

rendelkezéseinek megfelelően kezdeményezett1 és lefolytatott vizsgálatok

után hozható.

  Az alábbi rendelkezések szabályozzák a GATT 1994 VI. Cikkének

alkalmazását, amennyiben a dömpingellenes törvények vagy rendelkezések

alapján eljárásra kerül sor.

                                                  2. Cikk

                          A dömping tényének a megállapítása

  2.1. A Megállapodás céljaira egy termék akkor tekinthető dömpingeltnek -

azaz egy másik ország kereskedelmébe a rendes értéknél alacsonyabb értéken

bevezetett terméknek -, ha az egyik országból a másik országba exportált

termék exportára alacsonyabb, mint a hasonló terméknek a rendes

kereskedelmi forgalomban érvényesülő összehasonlító ára akkor, ha e

terméket az exportáló országban való felhasználásra szánták.

  2.2. Ha az exportáló ország2 belföldi piacán a rendes kereskedelmi

forgalomban hasonló terméket nem értékesítenek, vagy ha a sajátos piaci

helyzet vagy az exportáló ország belföldi piacán történő értékesítés alacsony

volumene miatt ezek az eladások nem teszik lehetővé a megfelelő

összehasonlítást, a dömping különbözetet úgy kell megállapítani, hogy

összehasonlítást kell végezni valamely megfelelő harmadik országba exportált

hasonló termék összehasonlító árával, amelynek reprezentatív árnak kell

lennie, vagy pedig az előállítási költségekkel a származási országban,

amelyekhez hozzá kell adni az ügyviteli, értékesítési és általános költségeket,

továbbá a nyereség ésszerű összegét.

  1   A „kezdeményezett” kifejezés a jelen Megállapodásban arra a vizsgálatra vonatkozik, amellyel egy

      fél szabályszerű eljárást indít az 5. Cikknek megfelelően.

  2   Az exportáló ország hazai piacán fogyasztásra szánt termék mennyiségét általában elegendőnek

      kell tekinteni a rendes érték megállapítására, amennyiben az ilyen értékesítések a vizsgált termék

      importáló országba történő értékesítésének legalább 5%-át teszi ki, azonban ennél alacsonyabb

      részesedés is elfogadható abban az esetben, amikor bizonyíték támasztja alá, hogy az ilyen

      alacsony részarányt képviselő eladások mégis elegendő nagyságrendet képeznek a megfelelő

      összehasonlításhoz.


                                                                                                2.2.1. Az exportáló ország belföldi piacán a hasonló termék értékesítése vagy

egy harmadik országnak történő eladás, amely alatta marad az értékesítési,

általános és ügyviteli költségekkel növelt egységnyi termék-előállítás (állandó

és változó) költségének, az ár miatt nem tekinthető rendes kereskedelmi

ügyletnek, és a rendes érték megállapításakor elhanyagolható, ha a hatóságok

1 megállapítják, hogy az eladások megfelelően hosszú időtartam2 alatt

történtek, lényeges mennyiségben és olyan áron, amely ésszerű időn belül

nem fedezi az összes költséget. 3 Ha a vizsgálat időtartama alatt az eladásnál a

költség alatti termék egységnyi ára magasabb, mint a költségek súlyozott

átlaga, úgy ezt az árat egy ésszerű időn belüli, megtérülést fedező árnak kell

tekinteni.

  2.2.1.1. A 2. pont céljaira a költségeket általában a vizsgált exportőr vagy

termelő által nyilvántartott adatok alapján kell kiszámítani, feltéve, hogy ezek

az adatok megfelelnek az exportáló ország általánosan elfogadott számviteli

elveinek, és elfogadhatóan tükrözik a vizsgált termék gyártásának, illetve

értékesítésének költségeit. A hatóságoknak meg kell vizsgálniuk minden olyan

bizonyítékot, amely a megfelelő költségfelosztásról rendelkezésükre áll,

beleértve azokat is, amelyeket az exportőr vagy a termelő a vizsgálat során

bocsátott rendelkezésükre, feltéve, hogy az exportőr vagy a termelő

hagyományosan ilyen költségfelosztást alkalmazott, különös tekintettel a

helyes amortizációs és értékcsökkenési időszakok, a tőkeberuházások és az

egyéb fejlesztési költségek megállapítására. Amennyiben nem szerepelnek a

jelen alpont költségfelosztásról szóló részében, a költségeket megfelelő módon

ki kell igazítani azoknál az egyszeri költségtételeknél, amelyek a jelen és/vagy

jövőbeli termelést segítik elő, vagy olyan körülmények fennállása esetén,

amikor a vizsgálat ideje alatt a költségeket induló tevékenységek

befolyásolják. 4

  2.2.2. A 2. pont céljaira az ügyviteli, értékesítési és általános költségeknek,

valamint a nyereségnek olyan tényleges adatokon kell alapulniuk, amelyek a

vizsgált exportőrnél vagy termelőnél hasonló termék gyártására és

értékesítésére vonatkoznak a rendes kereskedelmi forgalomban. Amikor a

fenti értékek ilyen módon nem állapíthatóak meg, az értékeket a

következőképpen kell meghatározni:

  (i) az illető exportőrnél vagy termelőnél ténylegesen felmerült és realizált

pénzösszeg, a származási ország belföldi piacán az azonos általános

kategóriába tartozó termékek gyártásához és értékesítéséhez viszonyítva;

  (ii) a többi vizsgált exportőr vagy termelő esetében ténylegesen felmerült és

realizált pénzösszegek súlyozott átlaga, a hasonló termékek gyártásához és

értékesítéséhez viszonyítva a származási ország belföldi piacán;

  1   Amikor a Megállapodásban „hatóságok” kifejezés szerepel, ezt úgy kell érteni, hogy megfelelő,

      magas szintű hatóságot jelent.

  2   A hosszabb ideig tartó időtartam általában egy év, de nem kevesebb, mint hat hónap.

  3   Ha a hatóságok megállapítása szerint a rendes érték megállapításához figyelembe vett tranzakciók

      eladási árának súlyozott átlaga alacsonyabb, mint az egységnyi költségek súlyozott átlaga, illetve,

      ha az egységnyi költség alatti áron történő értékesítés volumene meghaladja a rendes érték

      meghatározásához figyelembe vett tranzakciók során értékesített mennyiség 20%-át.

  4   Az induló tevékenységek esetében végrehajtott kiigazításnak tükröznie kell a kezdeti időszak

      végén felmerült költségeket, vagy ha ez az időszak meghaladja a vizsgálat idejét, azokat a

      legfrissebb költségeket, amelyeket a hatóságok a vizsgálat idején figyelembe vehetnek.


                                                                                                (iii) bármely egyéb elfogadható módszer, feltéve, hogy az ilyen módon

megállapított nyereség nem haladja meg azt a nyereséget, amelyet más

exportőrök vagy termelők akkor realizálnak, amikor azonos általános

kategóriába tartozó terméket értékesítenek a származási ország belföldi

piacán.

  2.3. Azokban az esetekben, amikor nincs exportár, illetve amikor az illetékes

hatóságok az exportárat megbízhatalannak ítélik, mivel az exportőr és az

importőr, vagy az exportőr és egy harmadik fél között társulás vagy

kompenzációs megállapodás áll fenn, az exportárat annak az árnak az alapján

lehet meghatározni, amelyen az importterméket egy független vásárlónak

továbbadták. Amennyiben a terméket nem adták tovább független vásárlónak,

vagy az átadás nem az importálás idején fennálló állapotban történt, az

exportárat a hatóságok által meghatározott, elfogadható alapon kell

kiszámítani.

  2.4. Az exportárat és a rendes értéket megfelelően össze kell hasonlítani. Ezt

az összehasonlítást azonos kereskedelmi szinten kell elvégezni, általában a

gyári átvétel szintjén, azokhoz az eladásokhoz viszonyítva, amelyek, amennyire

csak lehetséges, azonos időben zajlottak. Minden esetben, az eset érdemi

sajátosságai szerint, megfelelőképpen figyelembe kell venni az eladás, az

adózás, a kereskedelmi szint, a mennyiség, a fizikai jellemzők különbségeit, és

minden olyan egyéb különbséget, amely bizonyítottan befolyásolja az árak

összehasonlíthatóságát. 1 A 3. pontban meghatározott esetekben, a

költségeket, köztük az importálás és a viszonteladás között felmerült vám- és

adóköltségeket, valamint a halmozódó nyereséget is figyelembe kell venni.

Amennyiben a fenti tényezők befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát, a

hatóságoknak a megállapított exportár kereskedelmi szintjével megegyező

kereskedelmi szinten kell megállapítaniuk a rendes értéket, vagy pedig a jelen

pont rendelkezései szerint, megfelelőképpen figyelembe kell venniük a fenti

tényezőket. A hatóságoknak tudatniuk kell az érintett felekkel, hogy milyen

információ szükséges a méltányos összehasonlításhoz, és nem róhatnak a

felekre túlzott bizonyítási kötelezettséget.

  2.4.1. Amikor a 4. pontban előírt összehasonlításhoz valutaátváltásra van

szükség, ezt az átváltást az eladás napján érvényes valutaárfolyamon2 kell

végrehajtani,        azzal      a     kikötéssel,        hogy      amennyiben           az     érintett

exportértékesítéshez közvetlenül határidős valutaügylet kapcsolódik, akkor a

határidős ügylet átváltási árfolyamát kell alkalmazni. Az árfolyam-ingadozást

nem kell figyelembe venni, és a hatóságoknak a vizsgálat során legalább 60

napot kell biztosítaniuk az exportőröknek arra, hogy exportáraikat

kiigazíthassák olyan módon, hogy azok tükrözzék a vizsgálat ideje alatti tartós

árfolyammozgásokat.

  1   Magától értetődik, hogy fenti tényezők némelyike között átfedés állhat fenn, és a hatóságoknak

      kell gondoskodniuk arról, hogy a jelen rendelkezés értelmében már végrehajtott kiigazításokat

      csak egyszer végezzék el.

  2   Az eladás napja általában a szerződés megkötésének, a megrendelésnek, a megrendelés

      visszaigazolásának a napja, vagy a számla kelte, attól függően, hogy melyik dokumentum

      határozza meg az értékesítés legfontosabb feltételeit.


                                                                                                    2.4.2. A 4. pont megfelelő összehasonlítást előíró rendelkezéseinek

értelmében, a vizsgálat ideje alatt fennálló dömpingkülönbözet létezését

általában úgy kell megállapítani, hogy össze kell hasonlítani a rendes érték

súlyozott átlagát az összes összehasonlítható exportügylet árainak súlyozott

átlagával, vagy pedig úgy, hogy a rendes értéket tranzakciónként kell

összevetni az exportárakkal. A súlyozott átlag alapján megállapított rendes

értéket akkor lehet összehasonlítani az egyes exportügyletek áraival, ha a

hatóságok olyan exportárakat találnak, amelyek jelentősen eltérnek az egyes

vásárlók, régiók vagy időszakok esetében, és ha az exportőr magyarázatot

nyújt arra nézve, miért nem lehet ezeket a különbségeket megfelelőképpen

figyelembe venni a súlyozott átlagonkénti vagy a tranzakciónkénti

összehasonlítás alkalmazásakor.

   2.5. Abban az esetben, amikor a terméket nem közvetlenül a származási

országból importálják, hanem közvetítő országból exportálják az importáló

Tagba, azt az árat, amelyen az exportáló ország a terméket az importáló

Tagnak eladja, össze kell vetni az exportáló ország összehasonlítható áraival.

Az összehasonlítást el lehet végezni a származási ország áraival is, abban az

esetben, ha például a terméket egyszerűen csak átrakják a közvetítő ország

területén, vagy pedig az exportáló országban nem gyártanak ilyen terméket,

illetve ha az exportáló országban nem létezik összehasonlítható ár.

   2.6. Jelen Megállapodásban a „hasonló termék” („produit similaire”) azonos

terméket jelöl, azaz olyan terméket, amely minden szempontból megegyezik a

vizsgált termékkel, illetve ilyen termék hiányában olyan más terméket, amely

nem minden szempontból azonos a vizsgált termékkel, de rendelkezik olyan

tulajdonságokkal, amelyek rendkívül hasonlítanak a vizsgált termék

tulajdonságaihoz.

   2.7. A jelen cikk nem sérti a GATT 1994 1. Mellékletének VI. Cikkében az 1.

ponthoz csatolt második Kiegészítő Rendelkezést.

                                                 3. Cikk

                                       A kár megállapítása1

   3.1. A GATT 1994 VI. Cikkének céljaira történő kármegállapításnak

kétségbevonhatalan bizonyítékra kell támaszkodnia, és objektíven meg kell

vizsgálnia

   a) a dömpingelt importáru mennyiségét, a dömpingelt importnak a belföldi

piac hasonló termékeinek áraira gyakorolt hatását,

   b) az importnak az ilyen jellegű termékek belföldi előállítóira gyakorolt

hatását.

   1  Egyéb rendelkezés hiányában, a Megállapodásban a „kár” kifejezést úgy kell értelmezni, mint a

      belföldi iparágnak okozott jelentős kárt, a belföldi iparágat fenyegető jelentős kár veszélyét, vagy

      pedig az ilyen iparág létrehozásának jelentős hátráltatását. A kár értelmezésének összhangban

      kell állnia a jelen cikk rendelkezéseivel.


  3.2. A dömpingelt importáru mennyiségére vonatkozóan a vizsgálatot végző

hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy jelentősen megnövekedett-e a

dömpingelt importáru mennyisége, akár abszolút értékben, akár az importáló

Tag termeléséhez vagy fogyasztásához viszonyítva. A dömpingelt import

árakra gyakorolt hatásának tekintetében, a vizsgálatot végző hatóságoknak

meg kell vizsgálniuk, hogy a dömpingelt importáru ára jelentősen alacsonyabb

volt-e az importáló Tag hasonló termékeinek áránál, illetve azt, hogy az ilyen

import hatása valamilyen más módon jelentős mértékben leszorítja-e az

árakat, illetve jelentős mértékben megakadályozza-e az egyébként esedékes

áremeléseket. A fenti ismérvek közül egynek vagy többnek a fennállása nem

feltétlenül döntő.

  3.3. Amikor egynél több országból érkező termékek importja képezi a

dömpingellenes vizsgálat tárgyát, a vizsgálatot végző hatóságok csak abban az

esetben határozhatják meg az ilyen import hatását halmozottan, ha

megállapítják, hogy

  a)     az    egyes      országok      importjainak       viszonylatában      kiszámított

dömpingkülönbözet nagyobb, mint az 5. Cikk 8. pontjában előírt minimum, és

minden országból az elhanyagolhatónál nagyobb mennyiségű importáru

érkezik, valamint, hogy

  b) az egyes importtermékek versenyfeltételeinek, és az importtermékek

valamint a hasonló belföldi termékek közti verseny feltételeinek tükrében

helyénvaló az import hatásainak halmozott meghatározása.

  3.4. A dömpingelt import a vizsgált belföldi iparágra gyakorolt hatásának

vizsgálata ki kell hogy terjedjen valamennyi olyan releváns gazdasági tényező

és mutató értékelésére, amelyek befolyásolhatják az iparág állapotát,

beleértve az értékesítés, a termelés, a nyereség, a piaci részesedés, a

termelékenység, a befektetések megtérülésének, illetve a kapacitás

kihasználtságának tényleges és potenciális visszaeséseit; a belföldi árakat

befolyásoló tényezőket; a dömpingkülönbözet nagyságát; a cash flow-ra, az

árukészletekre, a foglalkoztatottságra, a fizetésekre, a növekedésre, valamint

a tőkebevonási és befektetési képességre gyakorolt tényleges és potenciális

kedvezőtlen hatásokat. A fenti lista nem teljes, és a tényezők közül egy vagy

több megléte nem szükségszerűen döntő.

  3.5. Be kell bizonyítani, hogy a 2. és 4. pontokban kifejtett

dömpinghatásokon keresztül a dömpingelt import a jelen Megállapodás

értelmében kárt okoz. A dömpingelt import és a belföldi iparágnak okozott kár

közötti ok-okozati összefüggést az összes releváns bizonyítékra támaszkodva,

a hatóságok előtt kell bebizonyítani. A hatóságoknak meg kell vizsgálniuk

minden olyan, a dömpingelt importon kívül ismert tényezőt, amely azzal egy

időben kárt okoz a belföldi iparágnak; az ilyen egyéb tényezők által okozott

kár nem tulajdonítható a dömpingelt importnak. Az ilyen szempontból

relevánsnak tekinthető tényezők között szerepel többek között a nem

dömpingáron értékesített import ára és mennyisége, a kereslet csökkenése, a

fogyasztói       szokások      változása,     a     belföldi    és    külföldi    termelők

kereskedelemkorlátozó gyakorlata, illetve a köztük folyó verseny, a

technológiai fejlődés, valamint a belföldi ipar exportteljesítménye és

termelékenysége.


                                                                                              3.6. Amikor a rendelkezésre álló adatok, a termelési folyamat, a termelő

forgalma, a nyereség és egyéb hasonló kritériumok alapján lehetséges a

belföldi termelés elhatárolása, akkor a dömpingelt import hatását a hasonló

termék belföldi előállításához viszonyítva kell meghatározni. Amikor a

termelés elhatárolása nem lehetséges, a dömpingelt import hatását annak a

legszűkebb termékcsoport vagy termékskála előállításának vizsgálatával kell

megállapítani, amely olyan hasonló terméket tartalmaz, amiről valamennyi

szükséges információ beszerezhető.

  3.7. A jelentős kár veszélyének megállapítása nem puszta állításon,

feltevésen, vagy távoli eshetőségen, hanem tényeken kell, hogy alapuljon.

Világosan előreláthatónak és közelinek kell lennie a körülmények olyan

változásának, amely azt a helyzetet idézi elő, amelyben a dömping kárt okoz. 1

A jelentős kárveszély fennállásának megállapításakor a hatóságoknak többek

között az alábbi tényezőket kell megvizsgálniuk:

  (i) a belföldi piacra érkező dömpingelt importáru mennyiségének

emelkedését, amely valószínűsíti a jelentősen megnövekedett importot;

  (ii) elegendő, szabadon felhasználható kapacitás vagy pedig jelentős,

küszöbön álló kapacitásnövekedés megjelenését az exportőrnél, amely arra

utal, hogy valószínűleg jelentősen megnövekedett az importáló Tag piacára

irányuló dömpingelt export, figyelembe véve, hogy az esetleges exporttöbblet

befogadására más exportpiacok is rendelkezésre állnak-e;

  (iii) az importáru olyan áron érkezik-e az országba, amely a belföldi árakra

jelentős leszorító vagy lefojtó hatást gyakorol, és amely valószínűleg meg fogja

növelni a további import iránti keresletet;

  (iv) a vizsgálat alatt álló termék raktárkészleteit.

  A fenti tényezők közül önmagában egy sem adhat döntő útmutatást, de az

összes ismérv jelenléte esetén le kell vonni azt a következtetést, hogy további

dömpingelt export várható, és hogy dömpingellenes intézkedések hiányában

jelentős kár merül majd fel.

  3.8. Abban az estben, amikor a dömpingelt import károkozással fenyeget, a

dömpingellenes            intézkedések           alkalmazásának           megfontolásánál           és

elhatározásánál különös gonddal kell eljárni.

                                                4. Cikk

                             A belföldi iparág meghatározása

  4.1. Jelen Megállapodás céljaira a „belföldi iparág” kifejezést úgy kell

értelmezni, hogy az a hasonló termék belföldi termelőinek összességére vagy

közülük azokra vonatkozik, amelyeknek együttes termékkibocsátása a teljes

belföldi termelés jelentős hányadát teszi ki, kivéve az alábbiakat:

  1   Ennek egyik, bár nem kizárólagos példája az a helyzet, amikor meggyőző ok merül fel annak

      feltételezésére, hogy a közeljövőben jelentősen meg fog nőni a termék dömpingáru importja.


                                                                                                     (i) abban az esetben, amikor a termelők kapcsolt viszonyban állnak1 az

állítólagos dömpingtermék importőreivel vagy exportőreivel, illetve ha ők

maguk importálják a terméket, a „belföldi iparág” értelmezhető a többi

termelőre vonatkozó kifejezésként;

   (ii) kivételes esetekben, a Tag területe a vizsgált termelés szempontjából két

vagy több versenypiacra osztható, és az egyes piacok termelői külön

iparágnak tekinthetők, amennyiben a) az ilyen piac termelői a szóban forgó

áruból teljes vagy majdnem teljes termelésüket ezen a piacon értékesítik, és b)

a piac keresletének kielégítésében nem játszanak jelentős szerepet a kérdéses

terméket az ország más részein előállító termelők. Ilyen körülmények között a

károkozás megállapítható még abban az esetben is, amikor a kár nem érinti a

teljes belföldi termelés jelentős hányadát, feltéve, hogy a dömpingelt import

egy ilyen elszigetelt piacra összpontosul, és ha, ezen túlmenően, a dömpingelt

import kárt okoz a piac valamennyi vagy szinte valamennyi termelőjének.

   4.2. A belföldi iparágnak egy bizonyos terület termelőiként történő

értelmezése esetén, úgy ahogy ez az 1. pont (ii) alpontjában történt,

dömpingellenes vámok csak azokra a vizsgált termékekre vethetők ki 2,

amelyeket végső fogyasztásra szállítanak az adott területre. Ha az importáló

Tag alkotmányjoga nem teszi lehetővé a dömpingellenes vám kivetését ezen az

alapon, az importáló Tag csak abban az esetben vethet ki dömpingellenes

vámokat korlátozás nélkül, ha

   a) az exportőröknek lehetőséget adott arra, hogy beszüntessék az érintett

területre irányuló dömpingáru exportot, vagy a 8. Cikkellyel összhangban

biztosítékokat nyújthassanak, és nem kapott azonnal megfelelő biztosítékokat,

illetve, ha

   b) ezeket a vámokat a kérdéses területet ellátó valamennyi termelő

termékeire kivetik.

   4.3. A GATT 1994 XXIV. Cikkének 8. a) pontja értelmében akkor, amikor két

vagy több ország az integráció olyan fokát érte el, amelynél már a közös és

egységes piac jellemzőivel rendelkeznek, a teljes integrációs terület iparágát

kell az 1. pontban meghatározott belföldi iparágnak tekinteni.

   4.4. A 3. Cikk 6. pontjának rendelkezései erre a cikkre is alkalmazandók.

                                                  5. Cikk

                  Eljárás kezdeményezése és az azt követő vizsgálat

   5.1. A 6. pontban foglaltak kivételével, az állítólagos dömping létezését,

mértékét és hatását megállapító vizsgálatot a belföldi iparág által vagy

nevében benyújtott írásos kérelem indítja el.

   5.2. Az 1. pontban szereplő kérelemnek bizonyítékot kell tartalmaznia

   a) a dömpingről,

   1   A jelen pont alkalmazásánál, egy termelőről csak akkor mondható, hogy az exportőrrel vagy az

       importőrrel kapcsolt viszonyban áll, ha a) valamelyikük közvetve vagy közvetlenül irányítja a

       másikat, vagy b) mindkettő egy harmadik fél közvetett vagy közvetlen irányítása alatt áll, vagy ha

       c) közösen közvetve vagy közvetlenül irányítanak egy harmadik felet, amennyiben alapos okkal

       feltételezhető, hogy az érintett termelő a kapcsolatból kifolyólag másképp viselkedik mint a többi,

       kapcsolt viszonyban nem álló termelő. A jelen pont céljaira az egyik félről akkor mondható ki, hogy

       irányítja a másikat, ha a fél jogi vagy működési pozíciójánál fogva korlátozhatja ki, vagy utasíthatja

       a másikat.

   2   A Megállapodásban a „kivetni” kifejezés egy vám vagy adó visszavonhatatlan vagy végleges

       jelleggel történő törvényes kivetését vagy beszedését jelenti.


                                                                                                b) arról, hogy a GATT 1994 6. Cikk értelmében és a jelen Megállapodás

értelmezésével összhangban károkozás történt, valamint arról, hogy

  c) a dömpingelt import és az állítólagos kár között ok-okozati összefüggés áll

fenn. Olyan egyszerű állítás, amelyet nem támaszt alá releváns bizonyíték,

nem teljesíti a jelen pontban megszabott feltételeket. A kérelemnek

tartalmazni kell az alábbi, a kérelmező számára ésszerűen hozzáférhető

információt:

  (i) a kérelmező nevét, és a kérelmező belföldi termelésének volumenét és

értékét a hasonló termék vonatkozásában. Abban az esetben, amikor az írásos

kérelmet egy belföldi iparág nevében nyújtják be, a kérelemnek azonosítania

kell azt az iparágat, amelynek a nevében a kérelmet benyújtják, azaz közölnie

kell a hasonló terméket előállító ismert belföldi termelők (vagy pedig a

hasonló terméket előállító belföldi termelők szövetségeinek) névlistáját, és a

lehetséges mértékben meg kell határoznia, milyen mennyiségben és értékben

állítják elő ezek a termelők a hasonló terméket;

  (ii) az állítólagos dömpingáru teljes leírását, az érintett származási vagy

export országot, esetleg országokat, valamennyi ismert exportőr vagy külföldi

termelő nevét, és a kérdéses terméket importáló személyek névsorát;

  (iii) tájékoztatást a kérdéses termék fogyasztói áráról a származási vagy

exportáló országban vagy országokban, (illetve ahol erre mód van, információt

arra vonatkozóan, milyen áron adja el a származási vagy exportáló ország

vagy országok a terméket egy harmadik országnak esetleg országoknak, vagy

információt a termék számított értékéről), információt az exportárakról, vagy

ahol erre mód van, arról az árról, amelyen a terméket az importáló Tag

területén az első független vásárlónak továbbadják;

  (iv) az állítólagosan dömpingelt import mennyiségének növekedésére

vonatkozó információt, valamint tájékoztatást arról, hogy ez az import milyen

hatást gyakorol a hasonló termék áraira a belföldi piacon, és ebből

következően milyen hatással jár a belföldi iparágra nézve. Az utóbbi hatást a

3. Cikk 2. és 4. pontjában felsoroltakhoz hasonló, a hazai iparág állapotát

befolyásoló releváns tényezők és mutatók segítségével be kell bizonyítani.

  5.3. A hatóságoknak meg kell vizsgálniuk a kérelemben közölt bizonyítékok

pontosságát és helytállóságát, hogy eldönthessék, elegendő bizonyíték áll-e

rendelkezésükre a vizsgálat elindításához.

  5.4. Csak akkor indítható vizsgálat az 1. pont értelmében, ha a hatóságok a

hasonló terméket előállító belföldi termelők által benyújtott kérelem

támogatottságának vagy ellenzésének1 ellenőrzésével megállapították, hogy a

kérelem a belföldi iparág részéről vagy annak nevében született2. A

kérelemről akkor mondható ki, hogy „a belföldi iparág részéről vagy annak

nevében született”, ha élvezi azoknak a belföldi termelőknek a támogatását,

akiknek összkibocsátása meghaladja a termelés 50 százalékát abban a hasonló

terméket előállító részében, amely nyilatkozott a kérelem támogatásáról vagy

ellenzéséről. Nem indítható azonban vizsgálat abban az esetben, ha a

kérelmet nyíltan támogató belföldi termelők a belföldi iparág által előállított

hasonló termék össztermelésének kevesebb, mint 25 százalékát képviselik.

  1   Széttagolt és rendkívül nagy számú termelőt egyesítő iparág estén, a hatóságok a

      támogatottságot, illetve az ellenzést statisztikailag érvényes mintavételi módszerekkel

      állapíthatják meg.

  2   A Tagoknak tudomásuk van arról, hogy egyes Tagok területén, a hasonló termék belföldi

      előállítóinak alkalmazottai, vagy ezeknek az alkalmazottaknak a képviselői támogathatják az 1.

      pontban tárgyalt vizsgálati kérelmet, illetve maguk is benyújthatnak ilyet.


  5.5. Amennyiben még nem született döntés a vizsgálat megindításáról, a

hatóságoknak tartózkodniuk kell a vizsgálatot kezdeményező kérelem

bármiféle közzétételétől. A megfelelően dokumentált kérelem kézhezvétele

után és a vizsgálat elindítása előtt azonban a hatóságoknak értesíteniük kell az

érintett exportáló Tag kormányát.

  5.6. Amennyiben kivételes körülmények fennállása esetén, az illetékes

hatóságok úgy döntenek, hogy a belföldi iparág részéről vagy annak nevében

született, a vizsgálatot kezdeményező írásos kérelem kézhezvétele nélkül

indítanak ilyen vizsgálatot, csak akkor indíthatják meg az eljárást, ha a 2.

pontban előírtaknak megfelelően a vizsgálat megindításához elegendő

bizonyítékkal rendelkeznek a dömpingre, a károkozásra, és az ok-okozati

összefüggésre vonatkozóan.

  5.7. A dömpingre és a károkozásra vonatkozó bizonyítékokat egyidejűleg kell

megvizsgálni

  a) annak eldöntésénél, hogy megindítható-e a vizsgálat, illetve

  b) később, a vizsgálat során, amelynek előbb kell megkezdődnie, mint a

Megállapodás rendelkezéseivel összhangban az ideiglenes intézkedések

bevezetésére megállapított legkorábbi nap.

  5.8. Az 1. pontnak megfelelően benyújtott kérelmet el kell utasítani, és a

vizsgálatot azonnal le kell zárni, amennyiben az illetékes hatóság

megbizonyosodik arról, hogy a dömpingre és a károkozásra vonatkozóan nem

áll rendelkezésre elegendő bizonyíték az ügy továbbviteléhez. Azonnal le kell

zárni az ügyet abban az esetben, ha a hatóságok megállapítják, hogy a

dömpingkülönbözet minimális, vagy a potenciális vagy tényleges dömping

mennyisége, illetve az okozott kár elhanyagolható. A dömpingkülönbözet

akkor tekinthető minimálisnak, ha nem haladja meg az exportár 2 százalékát.

A      dömpingelt        import      mennyisége        általában      akkor     tekinthető

elhanyagolhatónak, ha az egy bizonyos országból érkező dömpingelt import

volumene a hasonló termék Tagba irányuló összes importjának kevesebb, mint

3 százalékát teszi ki, kivéve azt az esetet, amikor azok az országok,

amelyekből a dömpingelt import volumene a hasonló termék Tagba irányuló

importjának kevesebb, mint 3 százalékát teszi ki, együttesen meghaladják a

hasonló termék Tagba irányuló importjának 7 százalékát.

  5.9. A dömpingellenes eljárás nem akadályozhatja a vámkezelést.

  5.10. A vizsgálat ideje csak kivételes esetben haladhatja meg a megindítástól

számított egy évet, és semmilyen körülmények között nem lehet hosszabb 18

hónapnál.

                                          6. Cikk

                                        Bizonyíték

  6.1. A dömpingellenes vizsgálatban érdekelt valamennyi félnek tájékoztatást

kell kapnia a hatóságok által igényelt információról, és bőséges lehetőséget

kell számukra biztosítani ahhoz, hogy írásban benyújthassanak minden olyan

bizonyítékot, amelyet a kérdéses vizsgálat szempontjából relevánsnak

tartanak.


                                                                                                 6.1.1. A külföldi termelők exportőreinek, akik kézhez kapják a

dömpingellenes vizsgálatban használatos kérdőíveket, legalább 30 napot kell

biztosítani a válaszadásra. 1 Méltányos elbírálásban kell részesíteni minden, a

30 napos határidő meghosszabbítására irányuló kérelmet, és amennyiben az

exportőr kérését megindokolja, a hosszabbítást minden lehetséges esetben

meg kell adni.

  6.1.2. A bizonyítékokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget szem előtt

tartva, az érdekelt felek által írásban benyújtott bizonyítékot azonnal

hozzáférhetővé kell tenni a vizsgálatban résztvevő többi érdekelt fél számára.

  6.1.3. A vizsgálat megindításával egyidőben, a hatóságoknak át kell adniuk

az 5. Cikk 1. pontjának megfelelően benyújtott írásos kérelem teljes szövegét

az ismert exportőröknek2, valamint az exportáló Tag hatóságainak, és igény

esetén hozzáférhetővé kell tenniük azt a többi a vizsgálatban érintett, érdekelt

fél számára. Megfelelően tekintettel kell lenniük az 5. pontban említett

titoktartási kötelezettségre.

  6.2. A dömpingellenes vizsgálat során valamennyi félnek maradéktalan

lehetőséget kell biztosítani érdekei védelmére. Ennek elősegítésére, a

hatóságoknak igény szerint lehetőséget kell biztosítaniuk valamennyi érdekelt

fél számára, hogy találkozhassanak az ellentétes érdekeket képviselő felekkel,

hogy ellentétes nézeteiket és a cáfoló érveiket kifejthessék. Az ilyen

lehetőségek biztosításakor figyelembe kell venni a titoktartás szükségességét

és a felek érdekeit. Egyetlen felet sem lehet kötelezni arra, hogy megjelenjen a

tárgyaláson, és a távolmaradás nem érintheti hátrányosan az illető fél ügyét.

Az érdekelt feleknek indokolt esetben jogukban áll, hogy egyéb információt

szóban ismertessenek.

  6.3. A 2. pontban foglaltak értelmében, a szóban ismertetett információt a

hatóságoknak csak akkor kell figyelembe venniük, ha azt később írásban

rögzítették, és az 1.2 alpontnak megfelelően a többi érdekelt fél számára

hozzáférhetővé tették.

  6.4. Amennyiben lehetséges, a hatóságoknak időben lehetőséget kell

biztosítaniuk valamennyi érdekelt fél számára az összes, álláspontjuk

ismertetésének szempontjából releváns, a hatóságok által a dömpingellenes

vizsgálat során felhasznált információ megtekintésére, amennyiben azok az 5.

pont értelmében nem bizalmasak, valamint arra, hogy előterjesztésüket ennek

az információnak az alapján készítsék el.

   1  Általános szabályként, az exportőrök számára szabott határidőt a kérdőív kézhezvételétől kezdve

      kell számítani. Erre a célra, a kézhezvételt egy héttel azután kell megtörténtnek tekinteni, hogy a

      kérdőívet elküldték a címzettnek, vagy pedig továbbították az exportáló Tag megfelelő diplomáciai

      képviselőjének, illetve amennyiben a WTO külön vámterülettel rendelkező Tagjáról van szó, az

      exportterület hivatalos képviselőjének.

   2  Magától értetődik, hogy ha az érintett exportőrök száma rendkívül magas, akkor az írásos kérelem

      teljes szövegét ehelyett csupán az exportáló Tag hatóságainak vagy megfelelő szakmai

      szövetségének kell továbbítani.


                                                                                            6.5. Bármely, természeténél fogva bizalmas információt (mivel felfedése

például jelentős versenyelőnyhöz juttatna egy versenytársat, vagy pedig

rendkívül hátrányosan érintené az információt rendelkezésre bocsátó személyt

vagy azt a személyt, akitől az információt rendelkezésre bocsátó személy az

információt szerezte), vagy olyan információt, amelyet a vizsgálatban érintett

felek bizalmas információként bocsátottak rendelkezésre a hatóságoknak,

megfelelő indoklás estén, bizalmas infomációként kell kezelniük. Az ilyen

információ nem fedhető fel az információt rendelkezésre bocsátó fél külön

engedélye nélkül. 1

  6.5.1. A hatóságoknak fel kell kérniük az érdekelt feleket arra, hogy a nem

bizalmas összefoglalók összeállításához bizalmas információt bocsássanak

rendelkezésre. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelően részletezettnek kell

lenniük a rendelkezésre bocsátott titkos információ lényegének elfogadható

megértéséhez. Kivételes esetekben az érintett felek közölhetik, hogy az ilyen

információ nem alkalmas összefoglaló készítésére. Ilyen kivételes esetekben,

az érintett félnek meg kell indokolnia, hogy miért nem lehetséges az

összefoglaló készítése.

  6.5.2. Amennyiben a hatóságok a bizalmas kezelés iránti kérelmet

indokolatlannak tartják, és az információ rendelkezésre bocsátója vonakodik

akár az információ közzétételétől, akár attól, hogy engedélyt adjon az

információ általános összefoglaló formájában történő feltárására, a hatóságok

figyelmen kívül hagyhatják az ilyen információt, kivéve azt az esetet, amikor

megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét. 2

  6.6. A 8. pontban leírt esetek kivételével a hatóságoknak a vizsgálat során

meg kell győződniük annak az érdekelt felek által rendelkezésre bocsátott

információnak a helytállóságáról, amelyre határozataikat alapozzák.

  6.7. A rendelkezésre bocsátott információ ellenőrzésének és a további

részletek megszerzésének érdekében, a hatóságok szükség szerint a többi Tag

területén is folytathatnak vizsgálatot, feltéve, hogy megszerzik az érintett

cégek beleegyezését, és értesítik a kérdéses Tag kormányának képviselőit, és

amennyiben a Tag nem ellenzi a vizsgálatot. A más Tagok területén folytatott

vizsgálatokra az I. Mellékletben meghatározott eljárási szabályok érvényesek.

A titoktartási kötelezettséget szem előtt tartva, a hatóságoknak

hozzáférhetővé kell tenniük a vizsgálatok eredményeit, vagy pedig a 9.

pontnak megfelelően biztosítaniuk kell az eredmények megismertetését

azokkal a cégekkel, amelyekre azok vonatkoznak, és hozzáférhetővé kell

tennie az eredményeket a kérelmezők számára.

  6.8. Azokban az esetekben, amikor valamelyik érdekelt fél meggátolja a

szükséges információ hozzáférhetőségét, vagy más módon nem biztosítja azt

ésszerű időn belül, illetve amikor jelentősen hátráltatja a vizsgálatot, a

rendelkezésre álló adatok alapján előzetes vagy végső, megerősítő vagy

elutasító határozat hozható. A jelen pont alkalmazásakor figyelembe kell venni

a II. Melléklet rendelkezéseit.

  6.9. A véghatározat meghozatala előtt a hatóságoknak tájékoztatniuk kell az

érdekelt feleket azokról a alapvető tényekről, amelyek vizsgálatán a végleges

intézkedésről szóló döntés alapul. Ezt a tájékoztatást úgy kell időzíteni, hogy a

feleknek érdekeik megvédéséhez elegendő idő álljon rendelkezésükre.

  1   A Tagoknak tudomásuk van arról, hogy némely Tag területén, egy aprólékosan kidolgozott

      titoktartási rendelet értelemében előfordulhat, hogy az információt fel kell tárni.

  2   A Tagok elismerik, hogy a titoktartási kérelem nem utasítható el önkényesen.


  6.10. A hatóságoknak általában a vizsgált termék valamennyi ismert

exportőre és termelője esetében egyéni dömpingkülönbözetet kell

megállapítaniuk. Abban az esetben, amikor az érintett exportőrök, termelők,

importőrök vagy a vizsgált termékfajták száma olyan magas, hogy az egyéni

dömpingkülönbözet megállapítása nem lehetséges, a hatóságok a vizsgálatot

leszűkíthetik akár egy elfogadható számú érdekelt félre vagy termékre olyan

módon, hogy a kiválasztás idején rendelkezésükre álló információ alapján

statisztikailag érvényes mintát vesznek, a kérdéses országokból érkező export

legnagyobb, még elfogadhatóan vizsgálható százalékára.

  6.10.1. Az exportőrök, a termelők, az importőrök vagy a termékfajták,

bármely, jelen pont értelmében képzett csoportjait, lehetőség szerint az

érintett exportőrök, termelők vagy importőrök belegyezésével, és velük

konzultálva kell összeállítani.

  6.10.2. Azokban az esetekben, amikor a hatóságok a jelen pont értelmében

korlátozták a vizsgálatot, minden olyan exportőr vagy termelő esetében meg

kell határozniuk az egyéni dömpingkülönbözetet, amely előzetesen nem került

ugyan kiválasztásra, de időben benyújtotta a szükséges információkat abból a

célból, hogy azokat a vizsgálat során figyelembe vegyék, kivéve azt a

helyzetet, amikor az exportőrök és a termelők száma olyan magas, hogy az

egyéni dömpingkülönbözetek meghatározása túl nagy terhet róna a

hatóságokra és megakadályozná azt, hogy a vizsgálatot időben befejezzék. Az

önkéntes válaszadás nem utasítható vissza.

  6.11. Jelen Megállapodás céljaira az érdekelt felek az alábbiak:

  (i) a vizsgálat tárgyát képező termék exportőre, külföldi előállítója vagy

importőre, illetve azok a szakmai vagy üzleti szerveződések, amelyek

tagságának nagy részét az ilyen termékek előállítói, termelői vagy importőrei

alkotják;

  (ii) az exportáló Tag kormánya; és

  (iii) azok a termelők, akik az importáló Tagban hasonló terméket állítanak

elő, illetve azok a szakmai vagy üzleti szerveződések, amelyek tagságának

nagy részét azok a termelők alkotják, akik az importáló Tagban hasonló

terméket állítanak elő.

  Ez a lista nem zárja ki azt, hogy a Tagok az említetteken kívül más belföldi

vagy külföldi feleket is érdekelt félnek tekintsenek.

  6.12. A hatóságoknak lehetőséget kell biztosítaniuk a vizsgált termék ipari

felhasználóinak és a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek arra, hogy

azokban az esetekben, amikor a terméket általánosan kiskereskedelmi szinten

hozzák forgalomba, információt nyújthassanak a dömpingre, a kárra és az

okozati viszonyra vonatkozóan.

  6.13. A hatóságoknak méltányosan figyelembe kell venniük azokat a

nehézségeket, amelyeket az igényelt információ nyújtása az érdekelt feleknek,

különösen a kisvállalatoknak okozhat, és biztosítaniuk kell számukra minden

lehetséges segítséget.

  6.14. A fenti eljárások nem akadályozhatják meg a Tag hatóságait abban,

hogy a Megállapodás megfelelő rendelkezéseivel összhangban gyorsan

megindítsák a vizsgálatot, ideiglenes vagy végső, megerősítő vagy elutasító

határozatokat hozzanak, illetve, hogy alkalmazzák az átmeneti vagy végleges

intézkedéseket.

                                          7. Cikk


                                                                                                                              Ideiglenes intézkedések

  7.1. Az ideiglenes intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha

  (i) az 5. Cikk rendelkezéseinek megfelelően vizsgálatot indítottak, ezt

közzétették, és az érdekelt felek megfelelő lehetőséget kaptak arra, hogy az

információt rendelkezésre bocsássák és észrevételeiket megtegyék;

  (ii) a dömping tényéről és az általa a hazai iparágnak okozott kárról előzetes,

megerősítő határozat született; és

  (iii) az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy az intézkedések szükségesek

a vizsgálat alatti károkozás megakadályozására.

  7.2. Az ideiglenes intézkedés megjelenhet ideiglenes vám formájában, vagy

még inkább olyan biztosítékként - készpénzletét vagy óvadék formájában -,

amelynek értéke megegyezik az ideiglenesen megállapított dömpingellenes

vám összegével, de alacsonyabb, mint az ideiglenesen megállapított

dömpingkülönbözet. A dömpingellenes vám kivetésének függőben tartása

megfelelő ideiglenes intézkedés, amennyiben közlik a rendes vámot és a

dömpingellenes vám becsült értékét, és amennyiben a függőben tartásra

ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a többi ideiglenes intézkedésre.

  7.3. Ideiglenes intézkedéseket csak a vizsgálat kezdetétől számított 60

napon túl lehet alkalmazni.

  7.4. Az ideiglenes intézkedések alkalmazását a lehető legrövidebb időre kell

korlátozni, amely nem haladhatja meg a négy hónapot, illetve az illetékes

hatóságok döntése, vagy az érintett kereskedelem jelentős százalékát

képviselő exportőrök kérelme nyomán maximálisan hat hónap hosszúságú

lehet. Amikor a vizsgálat során a hatóságok megvizsgálják azt is, hogy a

dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő lenne-e a kár orvoslására, a

fenti időszak hat, illetve kilenc hónap lehet.

  7.5. Az ideiglenes intézkedések alkalmazásakor a 9. Cikk vonatkozó

rendelkezéseit kell követni.

                                              8. Cikk

                      Árral kapcsolatos kötelezettségvállalások

  8.1. Az eljárás felfüggeszthető vagy beszüntethető, 1 ideiglenes intézkedések

bevezetése vagy dömpingellenes vám kivetése nélkül, ha az exportőr önként,

kielégítő kötelezettséget vállal árai felülvizsgálatára, vagy pedig arra, hogy a

kérdéses területen beszünteti a dömpingárú exportot, és ezt olyan módon

teszi, amely a hatóságokat is meggyőzi arról, hogy a dömping káros hatása

megszűnt. Az ilyen kötelezettségvállalás keretében végrehajtott áremelés nem

haladhatja meg a dömpingkülönbözet megszüntetéséhez szükséges mértéket.

Kívánatos, hogy amennyiben az ilyen mértékű emelkedés elegendő a belföldi

iparágnak okozott kár orvoslására, az áremelkedések ne legyenek

magasabbak a dömpingkülönbözetnél.

  1   A feltételes mód nem értelmezhető úgy, hogy lehetséges az eljárás folytatása és azzal

      párhuzamosan, az árral kapcsolatos kötelezettségvállalás alkalmazása, a 4. pontban foglaltak

      kivételével.


  8.2. Az exportőröktől csak akkor kérhető vagy fogadható el árral kapcsolatos

kötelezettségvállalás, ha az importáló Tag hatóságai ideiglenes megerősítő

határozatot hoztak a dömping tényéről és a dömping által okozott kárról.

  8.3. A felajánlott kötelezettségvállalásokat nem kell elfogadni, ha a

hatóságok megvalósíthatatlannak ítélik őket, például, ha a tényleges vagy

potenciális exportőrök száma túl magas, vagy egyéb okból, beleértve az

általános gazdaságpolitikai okokat is. Amennyiben ilyen eset merül fel, és arra

lehetőség van, a hatóságoknak meg kell indokolniuk az exportőrnek, hogy

miért ítélték kötelezettségvállalását elfogadhatatlannak, és a lehetséges

mértékben lehetőséget kell adniuk az exportőrnek arra, hogy megtegye ezzel

kapcsolatos észrevételeit.

  8.4. Ha a kötelezettségvállalást elfogadták, a dömping és a károkozás

vizsgálatát ettől függetlenül le kell folytatni, ha az exportőr így kívánja, vagy a

hatóságok így döntenek. Ebben az esetben, ha a dömping vagy a károkozás

tényét cáfoló határozat születik, a kötelezettségvállalás automatikusan

megszűnik, kivéve azokat az eseteket, amikor az ilyen határozat nagyrészt az

árral kapcsolatos kötelezettségvállalásnak köszönhető. Ezekben az esetekben

a    hatóságok kérhetik            a   kötelezettségvállalás,       jelen Megállapodás

rendelkezéseivel összhangban álló, ésszerű ideig történő fenntartását. Abban

az esetben, ha a dömping és a károkozás tényét megerősítő határozat születik,

a kötelezettségvállalásnak a határozat feltételeinek és a jelen Megállapodás

rendelkezéseinek megfelelően folytatódnia kell.

  8.5. Az importáló Tag hatóságai tanácsolhatják az árral kapcsolatos

kötelezettség vállalását, de az exportőr nem kényszeríthető ilyen

kötelezettségvállalásra. Az a tény, hogy az exportőrök nem ajánlanak fel ilyen

kötelezettségvállalást, vagy nem fogadják meg az erre vonatkozó felkérést,

semmi esetre sem befolyásolhatja hátrányosan ügyük megítélését. A

hatóságoknak azonban jogukban áll megállapítani, hogy nagyobb a

valószínűsége a kárveszély megvalósulásának abban az esetben, ha a

dömpingelt import folytatódik.

  8.6. Az importáló Tag hatóságai előírhatják, hogy az exportőr, amelynek

kötelezettségvállalását elfogadták, időről időre adjon megfelelő tájékoztatást a

kötelezettség teljesítéséről és biztosítson lehetőséget a vonatkozó adatok

ellenőrzésére. A kötelezettségvállalás megszegése esetén, az import Tag

hatóságai a jelen Megállapodás értelmében és rendelkezéseinek megfelelően

szükségintézkedéseket hozhatnak, amelyek jelenthetik átmeneti intézkedések

azonnali      bevezetését       a    rendelkezésükre       álló    legjobb     információk

felhasználásával. Ilyen esetekben, a jelen Egyezménnyel összhangban,

végleges vám vethető ki azokra a termékekre, amelyek az ilyen ideiglenes

intézkedések bevezetése előtt nem több, mint 90 nappal fogyasztás céljára

léptettek be az országba, kivéve, ha az ilyen visszamenőleges kivetés

vonatkozna a kötelezettségvállalás megszegése előtt érkezett importárura is.

                                          9. Cikk

                   A dömpingellenes vám kivetése és behajtása


                                                                                                 9.1. Azt a döntést, hogy kivessenek-e dömpingellenes vámot azokban az

esetekben, amikor a vám kivetésének minden feltétele teljesül, illetve azt a

döntést, hogy a kivetett dömpingellenes vám a teljes dömpingkülönbözettel

egyenlő nagyságú legyen-e vagy annál alacsonyabb, az importáló Tag

hatóságainak kell meghozniuk. Kívánatos, hogy a vám kivetése megengedett

legyen az összes Tag területén, és hogy annak összege kevesebb legyen mint a

különbözet, amennyiben ez az alacsonyabb vám elegendőnek bizonyul a

belföldi iparágnak okozott kár orvoslására.

  9.2. Amikor valamilyen termékre dömpingellenes vámot vetnek ki, az ilyen

dömpingellenes vámot minden esetben be kell hajtani a termék importjának

forrásaitól a megfelelő összegben, anélkül, hogy különbséget tennének az

egyes, bizonyítottan dömpingelő és kárt okozó források között, kivéve azokat

az importforrásokat, amelyektől a jelen Megállapodás értelmében árral

kapcsolatos kötelezettségvállalást fogadtak el. A hatóságoknak meg kell

nevezniük a kérdéses termék szállítóját vagy szállítóit. Akkor azonban, ha

egyazon ország több szállítója érintett a termék importjában, és az összes

szállítót nem lehet megnevezni, a hatóságok megnevezhetik az érintett szállító

országot. Akkor, ha több ország több szállítója érintett, a hatóságok vagy az

összes szállítót nevezhetik meg vagy, ha ez nem lehetséges, az összes szállító

országot.

  9.3. A dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a 2. Cikkben

foglaltak szerint meghatározott dömpingkülönbözetet.

  9.3.1. Amikor a dömpingellenes vám összegét visszamenőleges alapon vetik

ki, a dömpingellenes vám kifizetésének végleges kötelezettségét a lehető

leghamarabb meg kell állapítani, általában a dömpingellenes vámösszeg

végleges meghatározására irányuló kérelem napjától1 számított 12 hónapon

belül, de semmi esetre sem 18 hónapon azon túl. A jelen alpont értelmében, a

visszatérítésnek általában a végleges kötelezettség meghatározásától

számított 90 napon belül meg kell történnie. Abban az esetben, ha a

visszatérítés nem történik meg 90 napon belül a hatóságoknak erre, igény

esetén, magyarázatot kell adniuk.

  9.3.2. Amikor a dömpingellenes vám összegét a jövőben bekövetkező import

vonatkozásában vetik ki, rendelkezést kell hozni arról, hogy igény esetén

azonnal visszatérítendő minden olyan vám, amelyet a dömpingkülönbözeten

felül fizettek be. Az ilyen, a tényleges dömpingkülönbözet összegén felül

befizetett vám visszatérítésének általában a dömpingellenes vám tárgyát

képező termék importőre által benyújtott, megfelelő bizonyítékokkal

alátámasztott visszatérítési igény keltétől számított 12 hónapon belül meg kell

történnie, de semmi esetre sem később 18 hónapnál. Az engedélyezett

visszatérítésnek általában a fenti döntéstől számított 90 napon belül meg kell

történnie.

  9.3.3. Annak meghatározásakor, hogy jár-e, és milyen mértékű visszatérítés,

amikor az exportárat a 2. Cikk 3. pontjával összhangban állapították meg, a

hatóságoknak figyelembe kell venniük a rendes értékben bekövetkezett

bármely változást, az import és a viszonteladás között felmerült költségekben

bekövetkezett bármely változást, valamint a viszonteladói ár bármely

mozgását, amelyet a későbbi értékesítési ár megfelelően tükröz, és

amennyiben a fentiekről meggyőző erejű bizonyíték áll rendelkezésükre, az

exportárat a kifizetett dömpingellenes vám levonása nélkül kell

megállapítaniuk.

  1   Magától értetődik, hogy ha a kérdéses termék bírói felülvizsgálat tárgyát képezi, előfordulhat,

      hogy a jelen alpontban, valamint a 3.2. alpontban említett időhatárok nem tarthatók be.


  9.4. Amikor a 6. Cikk 10. pontjának második mondata értelmében a

hatóságok korlátozzák a vizsgálatot, a vizsgálati mintában nem szereplő

exportőrök, illetve importőrök importjára kivetett dömpingellenes vám nem

haladhatja meg

  (i)    a    kiválasztott      exportőröknél      vagy     termelőknél      megállapított

dömpingkülönbözet súlyozott átlagát, vagy

  (ii) amennyiben a dömpingellenes vámfizetési kötelezettséget a jövőbeli

rendes érték alapján számították ki, a kiválasztott exportőrök vagy termelők

rendes értékének súlyozott átlaga és az egyedileg nem vizsgált exportőrök

vagy termelők exportárai közti különbözetet, feltéve, hogy jelen pont céljaira,

a hatóságok figyelmen kívül hagynak minden zérus és minimális nagyságú

különbözetet, valamint azokat a különbözeteket, amelyeket a 6. Cikk 8.

pontjában leírt körülmények között állapítottak meg. A hatóságok egyedi

vámokat vagy rendes értékeket kötelesek alkalmazni bármely olyan exportőr

vagy termelő importjára, amelyeket nem vontak be a vizsgálatba, és amelyek a

vizsgálat során, a 6. Cikk 10.2. alpontja rendelkezései szerint, a szükséges

információt benyújtották.

  9.5. Ha egy termékre dömpingellenes vámot vetettek ki egy importáló

Tagban, a hatóságoknak azonnal felülvizsgálatot kell indítaniuk abból a célból,

hogy meghatározzák az egyéni dömpingkülönbözeteket azoknál az

exportőröknél és termelőknél, amelyek a vizsgálat időszakában nem

exportálták a terméket az importáló Tagba, feltéve hogy ezek az exportőrök

vagy termelők bizonyítani tudják azt, hogy nem állnak kapcsolt viszonyban az

exportáló ország olyan termelőivel, illetve exportőreivel, akikre az áru kapcsán

dömpingellenes vámot vetettek ki. Az ilyen felülvizsgálatot az importáló Tag

rendes vámkivetési és felülvizsgálati eljárásaihoz képest gyorsított eljárással

kell megkezdeni és lebonyolítani. A felülvizsgálat ideje alatt az ilyen

exportőrök, illetve termelők importjára nem vethető ki dömpingellenes vám. A

hatóságok azonban elrendelhetik a dömpingellenes vám kivetésének függőben

tartását és/vagy garanciát kérhetnek annak biztosítására, hogy amennyiben a

felülvizsgálat dömpinget állapít meg az ilyen termelők, illetve exportőrök

esetében, a dömpingellenes vámok visszamenőleges hatállyal, a felülvizsgálat

elindításától kezdve kivethessék.

                                          10. Cikk

                                 Visszamenőleges hatály

  10.1. Az ideiglenes intézkedések és a dömpingellenes vámok csak azokra a

termékekre alkalmazhatók, amelyeket a 7. Cikk 1. pontja, illetve 9. Cikk 1.

pontja értelmében meghozott döntések életbelépése után, fogyasztás céljára

léptetnek be az országba, eltekintve jelen Cikkben felsorolt kivételektől.

  10.2. Abban az esetben, ha a kárt véglegesen megállapították (de nem

állapítottak meg kárveszélyt, vagy az iparág létrehozásának jelentős

hátráltatását), vagy ha megállapították a kárveszélyt, és a dömpingelt import

ideiglenes intézkedések hiányában a kár megállapításához vezetne, a

dömpingellenes vám visszamenőleges hatállyal kivethető arra az időszakra,

amelyre az ideiglenes intézkedéseket, amennyiben voltak ilyenek,

alkalmazták.


  10.3. Ha a végleges dömpingellenes vám meghaladja a fizetett vagy

fizetendő ideiglenes vám összegét, vagy a biztosíték céljára becsült összeget, a

különbözetet nem lehet behajtani. Ha a végleges dömpingellenes vám

alacsonyabb, mint a fizetett vagy fizetendő ideiglenes vám, illetve a biztosíték

céljára becsült összeg, akkor vagy a különbözetet kell visszatéríteni, vagy

pedig a vám összegét kell újraszámítani, az eset sajátosságaitól függően.

  10.4. A 2. pontban foglaltak kivételével, abban az esetben, ha

megállapították a kárveszélyt vagy a jelentős hátráltatás tényét (de még nem

merült fel kár), a végleges dömpingellenes vám csak a kárveszély vagy a

jelentős hátráltatás megállapításának napjától vethető ki, az ideiglenes

intézkedések időszakában biztosított készpénzletétet pedig sürgősen vissza

kell téríteni, valamint az esetleges óvadékot sürgősen fel kell szabadítani.

  10.5. Abban az esetben, ha a végleges határozat negatív jellegű, az

ideiglenes intézkedések időszakában biztosított készpénzletétet sürgősen

vissza kell téríteni, az esetleges óvadékot pedig sürgősen fel kell szabadítani.

  10.6. Végleges dömpingellenes vám vethető ki azokra a termékekre, amelyek

az ideiglenes intézkedések alkalmazásának megkezdése előtt 90 napon belül,

fogyasztás céljára érkeztek az országba, és ha a hatóságok a kérdéses

dömpingáruról megállapítják, hogy

  (i) a dömping már jelentős ideje kárt okoz, vagy pedig az importőr tudott,

vagy tudnia kellett volna arról, hogy az exportőr dömpingel és az ilyen

dömping kárt okoz, és

  (ii) a kárt egy termék viszonylag rövid időn belül történő, nagy tömegű

importja okozta, amely, figyelembe véve az időzítést és a dömpingelt import

volumenét, valamint az egyéb körülményeket (mint például az importáru

raktárkészleteinek gyors növekedését), lényegesen rontja az alkalmazandó

végleges dömpingellenes vám orvosló hatását, feltéve, hogy az érintett

importőrök lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

  10.7. A vizsgálat megindítása után, ha ezt a dömpingellenes vám 6. pont

szerint visszamenőleg történő behajtása szükségessé teszi, a hatóságok

hozhatnak olyan intézkedéseket, mint például a dömpingellenes vám

kivetésének felfüggesztése, amennyiben elegendő bizonyítékkal rendelkeznek

arra nézve, hogy az említett pontban felsorolt feltételek teljesülnek.

  10.8. Azokra a termékekre, amelyeket a vizsgálat megkezdésének napja előtt

fogyasztási célra léptettek be az országba, nem vethető ki visszamenőleges

hatályú vám.

                                          11. Cikk

               A dömpingellenes vámok és az árral kapcsolatos

             kötelezettségvállalások időtartama és felülvizsgálata

  11.1. A dömpingellenes vámnak a kárt okozó dömping hatásának

ellensúlyozásához szükséges ideig és mértékben kell érvényben maradnia.


                                                                                                 11.2. A hatóságoknak felül kell vizsgálniuk a vám folytatólagos kivetésének

szükségességét, ha erre indok merül fel, ha ezt ők maguk kezdeményezik,

illetve, ha valamelyik érdekelt fél, a felülvizsgálat szükségességét meggyőzően

alátámasztó információkat benyújtva ezt kérelmezi, feltéve, hogy elegendő idő

telt el a végleges dömpingellenes vám kivetése óta. 1 Az érdekelt feleknek

jogukban áll, hogy felkérjék a hatóságokat annak megvizsgálására, hogy a vám

folyamatos kivetése szükséges-e a dömping ellensúlyozásához, illetve, hogy

vám eltörlése vagy módosítása, vagy esetleg mindkettő valószínűsítené-e a

károkozás folytatódását, illetve újraéledését. Amennyiben, a jelen pontban

foglalt felülvizsgálat eredményeképpen a hatóságok úgy döntenek, hogy a

dömpingellenes vám kivetése a jövőben nem indokolt, a vámot azonnali

hatállyal törölni kell.

   11.3. Az 1. és 2. pont rendelkezései mellett, minden végleges

dömpingellenes vámot a kivetéstől számított öt éven belül, (illetve a 2. pont

szerint végrehajtott legutóbbi felülvizsgálat dátumától számított öt éven belül,

amennyiben a felülvizsgálat kiterjedt mind a dömping, mind a károkozás

tényére; vagy a jelen pont értelmében végrehajtott legutóbbi felülvizsgálat

dátumától számított öt éven belül) be kell szüntetni, kivéve azt az esetet,

amikor a hatóságok az említett dátum előtt saját kezdeményezésre, vagy pedig

a belföldi iparág által vagy nevében az említett dátum előtt ésszerű időn belül

benyújtott, meggyőző indoklással alátámasztott kérelem nyomán indított

felülvizsgálatban úgy határoztak, hogy a vám eltörlése valószínűsítené a

dömping, illetve a kár folytatódását vagy újraéledését. 2 A vám az ilyen jellegű

vizsgálat eredményétől függően érvényben maradhat.

   11.4. A 6. Cikk bizonyítékokra, illetve eljárásra vonatkozó rendelkezései

alkalmazandók minden, a jelen cikk értelmében végrehajtott felülvizsgálatra.

Az ilyen felülvizsgálatokat gyorsan, általában a felülvizsgálat megindításától

számított 12 hónapon belül le kell bonyolítani.

   11.5. Jelen cikk rendelkezései, a szükséges változtatások végrehajtásával

vonatkoznak a 8. Cikk értelmében elfogadott,                                   árral kapcsolatos

kötelezettségvállalásokra is.

                                               12. Cikk

                         Közzététel és a határozatok indoklása

   12.1. Ha a hatóságok úgy tartják, hogy elegendő bizonyíték van birtokukban

ahhoz, hogy az 5. Cikk értelmében dömpingellenes vizsgálatot indítsanak,

értesíteniük kell azt a Tagot vagy Tagokat, amelyeknek termékei a vizsgálat

tárgyát képezik, a vizsgálatot végző hatóságok előtt ismert többi érdekelt

felet, és a közzétételnek is meg kell történnie.

   1  A 9. Cikk 3. pontjában foglalt, a dömpingellenes vám végső kivetéséről szóló határozat, a jelen cikk

      értelmében önmagában nem jelent felülvizsgálatot.

   2  Amikor a dömpingellenes vámot visszamenőleges hatállyal vetik ki, akkor a 9. Cikk 3.1. pontja

      értelmében végrehajtott legutóbbi vámkivetési eljárás során tett ténymegállapítás, melynek

      értelmében nem kell vámot kivetni, önmagában nem kötelezi a hatóságokat a végleges vám

      eltörlésére.


                                                                                               12.1.1. A vizsgálat megindításáról szóló közzétételnek tartalmaznia kell,

vagy pedig egy külön jelentésben1 kell elérhetővé tenni, az alábbiakra

vonatkozó, kielégítő információt:

  (i) az érintett termék, valamint az exportáló ország vagy országok neve;

  (ii) a vizsgálat megindításának napja;

  (iii) a dömping feltételezésének alapja a kérelemben;

  (iv) a károkozás feltételezésének alapjául szolgáló tényezők összefoglalása;

  (v) az a cím, amelyre az érdekelt felek előterjesztéseiket küldhetik;

  (vi) az a határidő, amelyet az érintett felek álláspontjuk ismertetésére

kapnak.

  12.2. Közzé kell tenni minden előzetes vagy végleges, megerősítő vagy

elutasító      határozatot,        minden        a     8.    pont      értelmében        elfogadott

kötelezettségvállalást, a kötelezettségvállalás megszűnését, valamint a

végleges dömpingellenes vám eltörlését. Az ilyen közzétételnek megfelelő

részletességgel tartalmaznia kell, vagy pedig egy külön jelentésben kell

elérhetővé tenni, valamennyi olyan ténymegállapítást és következtetést,

amelyet az összes, a vizsgálatot végző hatóságok által lényegesnek tartott

tény- és jogkérdés vonatkozásában hoztak. Valamennyi ilyen közzétételt és

jelentést el kell juttatni ahhoz a Taghoz vagy Tagokhoz, amelyek termékei a

ténymegállapítás          vagy      kötelezettségvállalás          tárgyát      képezik,       illetve

valamennyi ismert, az ügyben érdekelt félhez.

  12.2.1. Az ideiglenes intézkedések bevezetéséről szóló közzétételnek

megfelelő részletességgel tartalmaznia kell, vagy pedig egy külön jelentésben

kell elérhetővé tenni, a dömping tényéről és a károkozásról szóló előzetes

döntések indoklását, és hivatkozni kell azokra a tény- és jogkérdésekre,

amelyek az érvek elfogadásához vagy elutasításához vezettek. A titoktartási

kötelezettséget megfelelő mértékben szem előtt tartva, az ilyen közzétételnek

vagy jelentésnek tartalmaznia kell:

  (i) a szállítók nevét, vagy ha ez nem lehetséges, az érintett szállító

országokat;

  (ii) a termék vámcélokra elegendő leírását;

  (iii) a megállapított dömpingkülönbözetet, valamint az exportár és a rendes

érték 2. Cikk szerinti megállapításához és összehasonlításához használt

módszer alkalmazásának teljes körű indoklását;

  (iv) a kár 3. Cikk szerinti meghatározásakor figyelembe vett tényezőket;

  (v) a határozathoz vezető legfontosabb okokat.

  12.2.2. Abban az esetben, amikor pozitív határozat írja elő a végleges vám

kivetését vagy az árral kapcsolatos kötelezettségvállalás elfogadását, a

vizsgálat lezárásáról vagy felfüggesztéséről szóló közzétételnek, a titoktartási

kötelezettséget szem előtt tartva, tartalmaznia kell, vagy pedig külön

jelentésben kell elérhetővé tenni minden olyan, azokra a tényekre,

jogkérdésekre és okokra vonatkozó releváns információt, amely a végleges

intézkedés bevezetéséhez vagy az árral kapcsolatos kötelezettségvállalás

elfogadásához vezetett. Nevezetesen, az értesítésnek vagy jelentésnek

tartalmaznia kell a 2.1. alpontban meghatározott információt, az exportőrök és

az importőrök vonatkozó érvei és kérései elfogadásának vagy elutasításának

indoklását, valamint a 6. Cikk 10.2. alpontjának értelmében hozott döntések

alapját.

  1   Amennyiben a hatóságok a jelen cikk rendelkezései szerint az információt és a magyarázatot külön

      jelentésben bocsátják rendelkezésre, kötelesek azt bárki számára hozzáférhetővé tenni.


  12.2.3. A kötelezettségvállalás 8. Cikk szerinti elfogadását követő vizsgálat

felfüggesztéséről vagy beszüntetéséről szóló közzétételnek tartalmaznia kell,

vagy pedig külön jelentésen kell elérhetővé tenni a kötelezettségvállalás nem

titkos részét.

  12.3. A jelen cikk rendelkezései, a szükséges változtatások végrehajtásával,

vonatkoznak         a     11.     Cikk     értelmében       folytatott    felülvizsgálatok

kezdeményezésére és lebonyolítására, valamint a 10. Cikk értelmében, a

vámok visszamenőleges hatályú alkalmazásáról szóló döntésekre is.

                                          13. Cikk

                                    Bírói felülvizsgálat

  Minden olyan Tagnak, amelynek nemzeti jogrendszere tartalmaz

rendelkezéseket a dömpingellenes intézkedésekről, fenn kell tartania bírósági,

választott bírósági vagy közigazgatási bíróságait vagy testületeit, illetve

eljárásait, többek között a végleges határozatokhoz és a határozatoknak a 11.

Cikk értelmében történő felülvizsgálatához kapcsolódó közigazgatási

intézkedések azonnali felülvizsgálatára. Az ilyen testületeknek vagy

eljárásoknak függetleneknek kell lenniük a kérdéses határozatért vagy

felülvizsgálatért felelős hatóságoktól.

                                          14. Cikk

   Harmadik ország nevében végrehajtott dömpingellenes intézkedés

  14.1. A dömpingellenes intézkedés harmadik ország nevében történő

végrehajtását az intézkedést igénylő harmadik ország hatóságainak kell

kérelmezniük.

  14.2. A kérelmet alá kell támasztani olyan árinformációval, amely bizonyítja

az import dömpingelését és olyan részletes információval, amely bizonyítja,

hogy az állítólagos dömping kárt okoz a harmadik ország érintett iparágának.

A harmadik ország kormányának minden támogatást biztosítania kell az

importáló ország hatóságainak ahhoz, hogy az általuk igényelt további

információhoz hozzájussanak.

  14.3 Az ilyen kérelem elbírálásakor, az importáló ország hatóságainak az

állítólagos dömpinget aszerint kell megítélniük, hogy az milyen hatást

gyakorol a harmadik ország érintett hazai iparágának egészére; azaz, a kárt

nem határozhatják meg kizárólag annak viszonylatában, hogy az állítólagos

dömping milyen hatást gyakorol az érintett iparág importáló országba irányuló

exportjára, vagy akár az iparág összes exportjára.

  14.4. Az importáló ország joga eldönteni, hogy eljár-e az ügyben vagy sem.

Amennyiben az importáló ország úgy dönt, hogy kész eljárást indítani, az

importáló ország feladata, hogy az eljárás jóváhagyását az Árukereskedelmi

Tanácsnál kérvényezze.

                                          15. Cikk


                                  Fejlődő ország Tagok

  Elismert tény, hogy akkor, amikor a jelen Megállapodás értelmében

dömpingellenes intézkedéseket alkalmaznak, a fejlett országok Tagoknak

különös tekintettel kell lenniük a fejlődő ország Tagok különleges helyzetére.

A fejlődő ország Tagok alapvető érdekeit sértő dömpingellenes vámok kivetése

előtt fel kell tárniuk a Megállapodás által biztosított építő jellegű jogorvoslatok

alkalmazásának lehetőségét.

                                          II. Rész

                                          16. Cikk

                    A Dömpingellenes Gyakorlatok Bizottsága

  16.1. Ezennel megalakul a Tagok mindegyikének képviselőiből álló

Dömpingellenes Gyakorlatok Bizottsága (a jelen Megállapodásban a

továbbiakban: Bizottság). A Bizottság elnököt választ és évente legalább

kétszer tart ülést, egyébként pedig annyiszor, ahányszor a jelen Megállapodás

vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a Tagok igénylik. A Bizottság a jelen

Megállapodás és a Tagok által ráruházott feladatokat látja el, és a jelen

Megállapodás működésével vagy céljai megvalósításával kapcsolatos

ügyekben konzultációs lehetőséget biztosít a Tagok számára. A Bizottság

titkársági teendőit a WTO Titkársága látja el.

  16.2. A Bizottság szükség esetén kisegítő szerveket állíthat fel.

  16.3. Feladataik ellátása során a Bizottság és kisegítő szervei bármely,

általuk megfelelőnek ítélt forrással konzultálhatnak és attól információt

kérhetnek. Mielőtt azonban a Bizottság vagy annak kisegítő szerve információt

kér egy olyan forrástól, amely az egyik Tag fennhatósága alatt áll, erről az

érintett Tagot tájékoztatnia kell. Meg kell szereznie a Tag és a megkeresendő

vállalatok beleegyezését.

  16.4. A Tagoknak minden előzetes vagy végleges dömpingellenes intézkedés

megtételéről haladéktalanul be kell számolniuk a Bizottságnak. Biztosítani

kell, hogy ezekbe a beszámolókba a Titkárságon a többi Tag is betekintést

nyerhessen. A Tagok félévente jelentést készítenek az elmúlt hat hónap során

végrehajtott dömpingellenes intézkedésekről. A félévi jelentéseket a Tagok

egy elfogadott formanyomtatványon nyújtják be.

  16.5. Minden Tagnak értesítenie kell a Bizottságot arról, hogy

  a) mely hatóságai illetékesek az 5. Cikkben említett vizsgálatok

kezdeményezésében és lebonyolításában, valamint arról, hogy

  b)     milyen      belföldi    eljárások     vonatkoznak       az    ilyen   vizsgálatok

kezdeményezésére és lebonyolítására.

                                          17. Cikk


                              Konzultáció és vitarendezés

  17.1. Amennyiben a jelen pont nem rendelkezik másként, a Megállapodással

kapcsolatos jogvitákra és konzultációkra a Vitarendezési Egyetértés érvényes.

  17.2. Minden Tag megértéssel fogadja más Tagoknak a jelen Megállapodás

működését érintő ügyben készített előterjesztéseit, és azokkal kapcsolatban

megfelelő konzultációs lehetőséget biztosít.

  17.3. Ha valamelyik Tag úgy érzi, hogy a jelen Megállapodásból közvetlenül

vagy közvetve származó bármely előnyét egy másik Tag vagy Tagok

megszünteti(k) vagy sérti(k), illetve hogy az(ok) hátráltatják a Megállapodás

valamely céljának megvalósítását, lehetősége van arra, hogy a kérdés

kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében a kérdéses Tagtól vagy Tagoktól

írásos formában konzultációt kérjen. Minden Tagnak megértéssel kell

fogadnia a többi Tag konzultációs kérését.

  17.4. A konzultációt kérelmező Tag az ügyet a Vitarendező Testület (DSB)

elé viheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a 3. pont értelmében folytatott

konzultáció nem hozott kölcsönösen elfogadott megoldást, és ha az importáló

Tag vizsgálatot végző hatóságai megtették az utolsó lépést a végleges

dömpingellenes          vám       bevezetésére       vagy     az     árral     kapcsolatos

kötelezettségvállalás elfogadására. A konzultációt kérelmező Tag az ügyet

akkor is a Vitarendező Testület (DSB) elé viheti, amikor az ideiglenes

intézkedés nagy hatással bír, és megítélése szerint ellentétben áll a 7. Cikk 1.

pontjával.

  17.5. A panaszos fél kérésére a DSB-nek bizottságot kell felállítania, amely

az alábbi adatok alapján kivizsgálja a kérdést:

  (i) a kérelmet benyújtó Tag írásos nyilatkozata arról, miként sérült vagy

szűnt meg a jelen Megállapodásból közvetve vagy közvetlenül származó

előnye, illetve miként szenvedett hátrányt a jelen Megállapodás céljainak

teljesítése, és

  (ii) azok a tények, amelyeket a megfelelő belföldi eljárásokkal összhangban

az importáló Tag hatóságainak rendelkezésére bocsátottak.

  17.6. Az 5. pontban említett ügy kivizsgálásakor:

  (i) a tényállás vizsgálatakor a bizottságnak meg kell bizonyosodnia arról,

hogy a hatóságok helyesen állapították-e meg a tényeket, és hogy a tények

értékelésekor objektív és elfogulatlan módon jártak-e el. Amennyiben a

tényeket helyesen állapították meg, és a tények értékelésekor objektív és

elfogulatlan módon jártak el, még abban az esetben sem változtatható meg az

értékelés, ha a bizottság attól eltérő következtetésre jutott;

  (ii) a bizottságnak a Megállapodás vonatkozó rendelkezéseit a nemzetközi

közjog általános szabályaival összhangban kell értelmeznie. Ahol a bizottság

úgy találja hogy, a Megállapodás egynél többfajta lehetséges értelmezést

enged meg, a bizottság akkor nyilváníthatja a hatóságok intézkedését a

Megállapodással összhangban állónak, ha az a lehetséges értelmezések

egyikére támaszkodik.


                                                                                           17.7. A bizottság rendelkezésére bocsátott titkos információ nem tárható fel

az információt rendelkezésre bocsátó személy, testület vagy hatóság hivatalos

engedélye nélkül. Amikor a bizottságtól ilyen információt kérnek, de az nincs

felhatalmazva az ilyen információ kiadására, a bizottságnak az információ

olyan nem titkos összefoglalását kell rendelkezésre bocsátania, amelynek

kibocsátására az információt biztosító személy, testület vagy hatóság

engedélyt adott.

                                            III. Rész

                                            18. Cikk

                                    Záró rendelkezések

  18.1. Egy másik Tagból érkező dömpingelt export ellen csak akkor hozható

konkrét intézkedés, ha az összhangban áll a GATT 1994 jelen Megállapodás

szerint értelmezett rendelkezéseivel. 1

  18.2. A jelen Megállapodás rendelkezéseivel szemben nem tehető fenntartás

a többi Tag beleegyezése nélkül.

  18.3. A 3.1. és 3.2. alpontok értelmében a jelen Megállapodás rendelkezései

vonatkoznak mindazokra a vizsgálatokra és a fennálló intézkedések azon

felülvizsgálataira, amelyeket a WTO Egyezménynek a Tag számára történő

életbelépésével egy időben vagy azt követően készített kérelmek alapján

indítottak meg.

  18.3.1. A 9. Cikk 3. pontjában tárgyalt visszatérítési eljárásokban számított

dömpingkülönbözetekre a legutóbb dömping határozat vagy felülvizsgálat

során használt szabályok érvényesek.

  18.3.2. A 11. Cikk 3. pontjának céljaira az érvényben lévő dömpingellenes

intézkedések csak a WTO Egyezménynek a Tag számára történő

hatálybalépéséig tekintendők érvényesnek, kivéve azokat az eseteket, amikor

a Tag hatályos belföldi jogrendjébe már ezt megelőzően bevezették a pontban

tárgyalttal megegyező típusú kikötést.

  18.4. A WTO Egyezmény hatálybalépését megelőzően a Tagnak meg kell

tennie minden szükséges, általános vagy konkrét lépést annak biztosítására,

hogy törvényei, előírásai, és közigazgatási eljárásai összhangban álljanak a

jelen Megállapodás rendelkezéseivel, ahogyan azokat a kérdéses Tag

vonatkozásában alkalmazzák.

  18.5. Minden tagnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a törvényeiben és

jogszabályaiban bekövetkező, a jelen Megállapodás szempontjából releváns

bármely változásról, valamint az ilyen törvények és jogszabályok

végrehajtásában bekövetkezett változásokról.

  18.6. A Bizottságnak évente felül kell vizsgálnia a jelen Megállapodás

alkalmazását és működését, figyelembe véve annak céljait. A Bizottságnak

évente tájékoztatnia kell az Árukereskedelmi Tanácsot a felülvizsgálatok által

felölelt időszak fejleményeiről.

  18.7. A jelen Megállapodás Mellékletei annak szerves részét képezik.

  1   Ez nem zárja ki, hogy amennyiben szükséges, a GATT 1994 egyéb releváns rendelkezéseinek

      értelmében intézkedéseket hozzanak.


         I. Melléklet a GATT 1994 VI. Cikkének végrehajtásáról szóló

                                     Megállapodáshoz

       A 6. Cikk 7. pontja szerint végzett helyszíni vizsgálat eljárásai

  1. A vizsgálat megindításakor az exportáló Tag hatóságait és az összes

ismert, az ügyben érdekelt céget tájékoztatni kell a helyszíni vizsgálat

folytatására irányuló szándékról.

  2. Ha kivételes esetekben a vizsgálóbizottságba nem-kormányzati szakértőt

is be kívánnak vonni, erről tájékoztatni kell az exportáló Tag vállalatait és

hatóságait. Az ilyen nem kormányzati szakértőkre a titkossági követelmények

esetén hathatós szankciókat kell alkalmazni.

  3. A látogatás időpontjának végleges meghatározása előtt, általános

gyakorlatként meg kell szerezni az érintett cég kifejezett hozzájárulását.

  4. Az érintett cég hozzájárulásának megszerzését követően, a vizsgálatot

végző hatóságoknak azonnal közölniük kell az exportáló Tag hatóságaival a

felkeresendő cégek nevét és címét, valamint a látogatás kitűzött időpontját.

  5. Az érintett céget a látogatás előtt elegendő idővel értesíteni kell.

  6. A kérdőív magyarázatának céljából csak az exportáló cég kérésére tehető

látogatás. Ilyen látogatás csak akkor tehető, ha

  a) az importáló Tag hatóságai értesítik az érintett Tag képviselőit, és

  b) az utóbbiak nem emelnek kifogást a látogatás ellen.

  7. Mivel a helyszíni vizsgálat célja a rendelkezésre bocsátott információ

ellenőrzése, illetve további részletek megismerése, a vizsgálatot a kérdőívre

adott válasz kézhezvétele után kell lebonyolítani, kivéve, ha a vállalat

beleegyezik az ettől eltérő idejű látogatásba, és a várható látogatásról a

hatóságok az exportáló Tag kormányát is értesítik, és az nem emel kifogást

ellene; általános gyakorlatnak kell továbbá lennie annak is, hogy az érintett

cégeket a látogatást megelőzően tájékoztatják az ellenőrzendő információ

általános jellegéről és arról, hogy milyen további információt kell

biztosítaniuk, bár ez nem zárja ki azt, hogy a helyszínen az újonnan szerzett

információ fényében további részletek kiszolgáltatását kérjék.

  8. Az exportáló Tag által feltett, és a helyszíni vizsgálat sikerének

szempontjából alapvető kérdésekre és információkérésre, amennyiben

lehetséges, a látogatást megelőzően választ kell adni.

        II. Melléklet a GATT 1994 VI. Cikkének végrehajtásáról szóló

                                     Megállapodáshoz

       A 6. Cikk 8. pontja szempontjából elérhető legjobb információ


  1. A vizsgálat megindítása után a hatóságoknak a lehető legrövidebb időn

belül részletesen meg kell határozniuk, hogy milyen információt kérnek az

érdekelt féltől, és azt is, hogy az érintett fél a válaszadáskor milyen módon

strukturálja az információt. A hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett

fél tudomást szerezzen arról, hogy amennyiben ésszerű időn belül nem

szolgáltat információt, a hatóságoknak jogukban áll a rendelkezésükre álló

tények alapján határozatot hozni, beleértve azokat a tényeket is, amelyeket a

belföldi ipar vizsgálatot kezdeményező kérvénye tartalmaz.

  2. A hatóságok kérhetik azt is, hogy az érdekelt fél egy bizonyos

adathordozón (pl. mágnesszalagon) vagy egy bizonyos számítógépes nyelven

adjon választ. Amennyiben ilyen igény áll fenn, a hatóságoknak meg kell

vizsgálniuk, hogy az érintett fél ésszerűen képes-e a választott adathordozón

vagy számítógépes nyelven történő válaszadásra, és nem kérhetik a felet arra,

hogy az általa használt számítógépes rendszertől eltérő rendszert használjon a

válaszadásra. A hatóság nem ragaszkodhat a számítógépes válaszadáshoz, ha

az érdekelt fél nem rendelkezik számítógépes nyilvántartási rendszerrel, és ha

az igényelt módon történő válaszadás túl nagy terhet róna az érintett félre, pl.

jelentős többletköltséggel és fáradsággal járna. A hatóságok nem

ragaszkodhatnak ahhoz, hogy az érintett fél egy bizonyos adathordozón vagy

egy bizonyos számítógépes nyelven adjon választ, amennyiben az érintett fél

nem a megjelölt adathordozón vagy számítógépes nyelven végzi számítógépes

könyvelését, és hogyha az igényelt módon történő válaszadás túl nagy terhet

róna az érintett félre, pl. jelentős többletköltséggel és fáradsággal járna.

  3. Minden olyan ellenőrizhető információt, amelyet megfelelő, a vizsgálat

során szükségtelen nehézségek nélkül felhasználható formában, megfelelő

időben, és amennyiben lehetséges, a hatóságok által igényelt adathordozón

vagy számítógépes nyelven nyújtottak be, a határozathozatalkor figyelembe

kell venni. Ha az érintett fél nem a meghatározott adathordozón vagy

számítógépes nyelven nyújtotta be válaszát, de a hatóságok úgy ítélik meg,

hogy 2. pont feltételei teljesülnek, akkor nem mondható, hogy nem megfelelő

adathordozón vagy számítógépes nyelven benyújtott válasz jelentősen

hátráltatja a vizsgálatot.

  4. Amikor a hatóságok nem tudják az illető adathordozón (pl.

mágnesszalagon) benyújtott információt feldolgozni, akkor az információt írott

vagy más, a hatóságok számára elfogadható formában kell benyújtani.

  5. Bár előfordulhat, hogy a rendelkezésre bocsátott információ nem minden

szempontból ideális, ez nem indokolja azt, hogy a hatóságok azt figyelmen

kívül hagyják, feltéve, hogy az érdekelt Fél legjobb képességei szerint járt el.

  6. Amennyiben a bizonyítékot vagy az információt nem fogadják el, az azt

benyújtó felet tájékoztatni kell az elutasítás okáról, és a vizsgálat időhatárait

megfelelőképpen szem előtt tartva lehetőséget kell számára biztosítani ahhoz,

hogy ésszerű időn belül további magyarázatot nyújtson. Amennyiben a

hatóságok az ilyen további magyarázatot nem ítélik kielégítőnek, a bizonyíték

vagy információ elutasítását minden közzétett határozatban meg kell

indokolniuk.


  7. Amikor a hatóságok kénytelenek következtetéseiket, köztük a rendes

értékkel kapcsolatos következtetéseket is, másodkézből szerzett információra

alapozni, beleértve azt az információt is, amelyeket a vizsgálatot

kezdeményező kérvény tartalmaz, rendkívüli körültekintéssel kell eljárniuk.

Ilyen esetben, amennyiben ez lehetséges, a hatóságoknak a rendelkezésükre

álló független források, például nyilvános árlisták, hivatalos importstatisztikák

és vámáru-nyilatkozatok, illetve a vizsgálat során a többi érdekelt féltől

szerzett információk alapján ellenőrizniük kell az információ valódiságát.

Nyilvánvaló azonban, hogy az a helyzet, amikor az érdekelt fél nem hajlandó

együttműködni, és releváns információt tart vissza a hatóságoktól, olyan

eredményhez vezethet, amely az érintett fél számára kedvezőtlenebb annál,

amely készséges közreműködése esetén születhetett volna.

    MEGÁLLAPODÁS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI

                  EGYEZMÉNY VII. CIKKÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRA

                            Általános bevezető megjegyzések

  1. A jelen Megállapodás szerint a vámérték elsődleges alapja az „ügyleti

érték” úgy, ahogyan azt az 1. Cikk meghatározza. Az 1. Cikk a 8. Cikkel együtt

értelmezendő, amely rendelkezik többek között a ténylegesen fizetett vagy

fizetendő ár kiigazításáról azon esetekben, amikor a vevő számára felmerülnek

bizonyos olyan specifikus elemek, amelyek a vámcélokra történő

értékmegállapítás részének tekintendők, de amiket az importált áruért

ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem foglaltak bele. A 8. Cikk

rendelkezik arról is, hogy az ügyleti értékbe bele kell számítani bizonyos olyan

ellenszolgáltatásokat is, amelyek nem pénz, hanem meghatározott termékek

vagy szolgáltatások formájában kerülhetnek a vevőtől az eladóhoz. A 2-7.

Cikkek rendelkeznek a vámérték meghatározásának módszereiről mindazon

esetben, amikor az az 1. Cikk rendelkezései szerint nem lehetséges.

  2. Amikor a vámérték nem határozható meg az 1. Cikk rendelkezései szerint,

rendes körülmények között konzultációra kerül sor a vámhatóság és az

importőr között azzal a céllal, hogy a 2. vagy a 3. Cikk rendelkezései szerint

megállapodjanak a vámérték alapját illetően. Előfordulhat például, hogy az

importőr olyan információval rendelkezik azonos vagy hasonló importáruk

vámértékéről, amely a vámhatóság számára az importálás helyén azonnal nem

hozzáférhető. Másrészt a vámhatóságnak is lehet olyan információja azonos

vagy hasonló importáruk vámértékéről, amely az importőr számára nem

hozzáférhető. A két fél közötti konzultációs folyamat lehetővé teszi az üzleti

titoktartás követelményeinek megfelelő információcserét azzal a céllal, hogy a

vám céljaira szolgáló érték megfelelő alapját meghatározzák.


  3. Az 5. és 6. Cikk két bázist állapít meg a vámérték azon esetekben való

meghatározásához, amikor az az importáru vagy az importáruval azonos vagy

hasonló importáru ügyleti értéke alapján nem határozható meg. Az 5. Cikk 1.

pontja szerint a vámértéket annak az árnak alapján határozzák meg, amelyen

az árukat az importáló országban egy, az eladótól független vevőnek abban az

állapotban értékesítik, ahogyan azok importra kerülnek. Az importőrnek joga

van ahhoz is, hogy az importálás után továbbfeldolgozásra kerülő áruk értékét

az 5. Cikk szerint határoztassa meg, amennyiben azt kéri. A 6. Cikk szerint a

vámérték a számított érték alapján kerül megállapításra. Mindkét módszer

bizonyos nehézségekkel jár, ezért az importőrnek a 4. Cikk rendelkezései

szerint joga van választani a két módszer alkalmazási sorrendje között.

  4. A 7. Cikk rögzíti, hogyan kell a vámértéket meghatározni azokban az

esetekben, amikor az egyik előző cikk rendelkezései alapján sem határozható

meg.

  A Tagok

  tekintettel a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalásokra,

  azon óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsák a GATT 1994 céljainak

megvalósítását és további előnyöket biztosítsanak a fejlődő országok

nemzetközi kereskedelmének,

  elismerve a GATT 1994 VII. Cikke rendelkezéseinek fontosságát, és azon

óhajtól vezérelve, hogy azok alkalmazására, végrehajtásuk fokozottabb

egységessége és bizonyossága céljából, szabályokat dolgozzanak ki,

  elismerve annak szükségességét, hogy az áruk vámérték-megállapítási

rendszere igazságos, egységes és semleges legyen, ami kizárja önkényes vagy

fiktív vámértékek alkalmazását,

  elismerve, hogy az áruk vámérték-megállapításának alapja a lehető

legteljesebb mértékben az értékelendő áru ügyleti értéke kell legyen,

  elismerve, hogy a vámértéknek egyszerű és méltányos, a kereskedelmi

gyakorlattal összhangban álló feltételeken kell alapulnia, és hogy az értékelési

eljárásnak általánosan, a beszerzési források közötti különbségtétel nélkül,

alkalmazottnak kell lennie,

  elismerve, hogy az értékelési eljárások nem használhatók fel a dömping

elleni harcban

ezennel a következőkben állapodnak meg:

                                          I. Rész

                    A VÁMÉRTÉK-MEGÁLLAPÍTÁS SZABÁLYAI

                                          1. Cikk

  1. Az importált áruk vámértéke az ügyleti érték, vagyis az az ár, kiigazítva a

8. Cikk rendelkezéseinek megfelelően, amelyet az importáló országba irányuló

export célú eladás során az árukért ténylegesen fizettek vagy fizetni fognak,

feltéve, hogy

  a) a vevő számára az áru feletti rendelkezésre vagy az általa történő

felhasználásra vonatkozóan nincsenek egyéb korlátozások, mint

  (i) amiket az importáló ország törvényei vagy állami hatóságai előírnak vagy

megkövetelnek,


  (ii) amik behatárolják azt a földrajzi területet, amelyen belül az áruk

viszonteladásra kerülhetnek, vagy

  (iii) amik az áruk értékét lényegesen nem érintik;

  b) az eladás vagy az ár nem függ olyan feltételektől vagy

ellenszolgáltatásoktól, amelyek értéke az értékelendő áru vonatkozásában

nem határozható meg;

  c) az áruk vevő általi későbbi viszonteladásából, átruházásából vagy

felhasználásából származó haszon semmilyen része nem jut közvetlenül vagy

közvetve az eladóhoz, kivéve, ha megfelelő kiigazítás tehető a 8. Cikk

rendelkezései szerint; és

  d) a vevő és az eladó független egymástól, illetve, amennyiben nem

függetlenek, hogy az ügyleti érték a 2. pont szerint vámcélokra elfogadható.

  2. a) Annak meghatározásakor, hogy az ügyleti érték elfogadható-e a jelen

cikk 1. pontjának céljaira, az a tény, hogy a vevő és az eladó a 15. Cikk

értelmezése szerint nem független egymástól, önmagában nem elegendő alap

arra, hogy az ügyleti értéket elfogadhatatlannak tekintsék. Ilyen esetben

megvizsgálják az eladás sajátos körülményeit, és elfogadják az ügyleti értéket,

amennyiben a kapcsolat nem befolyásolta az árat. Amennyiben az importőr

által nyújtott vagy más forrásokból szerzett információ alapján a vámszervek

alapos okkal úgy ítélik meg, hogy a kapcsolat befolyásolta az árat, indokaikat

közlik az importőrrel, és megfelelő lehetőséget adnak a válaszadásra.

Amennyiben az importőr kéri, az indokok közlése írásban történik.

  b) Az egymástól nem független felek közötti eladáskor az ügyleti érték

elfogadásra kerül, és az áruk értékelése a jelen cikk 1. pontja rendelkezései

szerint történik, ha az importőr bizonyítja, hogy a szóban forgó érték szorosan

megközelíti az egy időben vagy közel azonos időben előforduló alábbi értékek

egyikét:

  (i) azonos vagy hasonló áruk ugyanazon importáló országba való exportra

történő, független vevőknek való eladásának ügyleti értékét;

  (ii) azonos vagy hasonló áruknak az 5. Cikk rendelkezései szerint

meghatározott vámértékét;

  (iii) azonos vagy hasonló áruknak a 6. Cikk rendelkezései szerint

meghatározott vámértékét;

  A fenti vizsgálatok alkalmazásakor megfelelően figyelembe veszik a

kereskedelmi szintek és a mennyiségi szintek között kimutatott különbségeket,

a 8. Cikkben felsorolt tényezőket, valamint azokat a költségeket, amelyeket az

eladó a független vevőknek történő eladások esetén visel, de amelyek a nem

független vevőknek történő eladások esetén nem merülnek fel számára.

  c) A jelen cikk 2. b) pontjában leírt vizsgálatok az importőr

kezdeményezésére és kizárólag összehasonlítási célokból alkalmazandók.

Helyettesítő értékek nem állapíthatók meg a jelen cikk 2. b) pontja alapján.

                                          2. Cikk

  1. a) Ha az importált áruk vámértéke az 1. Cikk rendelkezései alapján nem

állapítható meg, a vámérték az ugyanazon importáló országba irányuló

exportra eladott és az értékelendő áruval egy időben vagy közel azonos időben

exportált azonos áruk ügyleti értéke lesz.


  b) A jelen cikk alkalmazásánál a vámérték meghatározása azoknak az azonos

áruknak az ügyleti értékén alapul, amelyeket ugyanazon a kereskedelmi

szinten és lényegében ugyanakkora mennyiségben adtak el, mint az

értékelendő árukat. Amennyiben ilyen eladást nem találnak, azoknak az

azonos áruknak az ügyleti értékét alkalmazzák, amelyeket más kereskedelmi

szinten és/vagy más mennyiségekben adtak el, kiigazítva azt, hogy figyelembe

vegyék a kereskedelmi szintnek és/vagy mennyiségeknek tulajdonítható

eltéréseket, feltéve, hogy az ilyen kiigazítások olyan bemutatott bizonyítékok

alapján történnek, amelyekből, függetlenül attól, hogy a kiigazítás

értéknövekedést vagy értékcsökkenést eredményez, világosan megállapítható

a kiigazítás indokoltsága és pontossága.

  2. Amikor az ügyleti érték tartalmazza a 8. Cikk 2. pontjában hivatkozott

költségeket és díjakat, az ügyleti értéket kiigazítják, hogy figyelembe vegyék

az ilyen költségekben és díjakban az importált és a szóban forgó azonos áruk

között fennálló jelentős különbségeket, amelyek a távolságok és a szállítási

módok eltérése miatt adódnak.

  3. Ha jelen cikk alkalmazásakor az azonos áruknál több ügyleti érték

meglétét állapítják meg, a legalacsonyabb ilyen értéket veszik alapul az

importált áruk vámértékének meghatározásakor.

                                          3. Cikk

  1. a) Ha az importált áruk vámértéke az 1. és 2. Cikk rendelkezései alapján

nem állapítható meg, a vámérték az ugyanazon importáló országba irányuló

exportra eladott és az értékelendő áruval egy időben vagy közel azonos időben

exportált hasonló áruk ügyleti értéke lesz.

  b) Jelen cikk alkalmazásánál a vámérték meghatározása azoknak a hasonló

áruknak az ügyleti értékén alapul, amelyeket ugyanazon kereskedelmi szinten

és lényegében ugyanakkora mennyiségben adtak el, mint az értékelendő

árukat. Amennyiben ilyen eladást nem találnak, azoknak a hasonló áruknak az

ügyleti értékét alkalmazzák, amelyeket más kereskedelmi szinten és/vagy más

mennyiségekben adtak el, kiigazítva azt, hogy figyelembe vegyék a

kereskedelmi szintnek és/vagy mennyiségeknek tulajdonítható eltéréseket,

feltéve, hogy az ilyen kiigazítások olyan bemutatott bizonyítékok alapján

történnek, amelyekből, függetlenül attól, hogy a kiigazítás értéknövekedést

vagy értékcsökkenést eredményez, világosan megállapítható a kiigazítás

indokoltsága és pontossága.

  2. Amikor az ügyleti érték tartalmazza a 8. Cikk 2. pontjában hivatkozott

költségeket és díjakat, az ügyleti értéket kiigazítják, hogy figyelembe vegyék

az ilyen költségekben és díjakban az importált és a szóban forgó hasonló áruk

között fennálló jelentős különbségeket, amelyek a távolságok és a szállítási

módok eltérése miatt adódnak.

  3. Ha a jelen cikk alkalmazásakor a hasonló áruknál több ügyleti érték

meglétét állapítják meg, a legalacsonyabb ilyen értéket veszik alapul az

importált áruk vámértékének meghatározásakor.

                                          4. Cikk


  Ha az importált áruk vámértéke az 1., 2., és 3. Cikk rendelkezései alapján

nem állapítható meg, a vámértéket az 5. Cikk rendelkezései alapján

határozzák meg, vagy ha a vámérték azon cikk alapján sem határozható meg,

akkor a 6. Cikk rendelkezései szerint; az importőr kívánságára azonban az 5.

és 6. Cikk alkalmazási sorrendjét megfordítják.

                                          5. Cikk

  1. a) Ha az importált áruk, illetve az azonos vagy hasonló importált áruk

változatlan állapotban kerülnek értékesítésre az importáló országában, az

importált áruk vámértéke, a jelen cikk szerint, azon az egységáron alapul,

amelyen az importált árukat, illetve az azonos vagy hasonló importált árukat

az értékelendő áruk behozatalával egy időben vagy azzal közel azonos időben,

a legnagyobb aggregált mennyiségben, az eladóktól független személyeknek

értékesítenek; az alábbiak azonban levonhatók az egységárból:

  (i) szokásosan fizetett vagy megállapodás szerinti jutalékok, vagy a szokásos

nyereség és az általános költségek fedezésére szolgáló kiadások, amelyek

abban az országban az azonos osztályú vagy fajtájú áruk eladásakor merülnek

fel;

  (ii) a szokásos szállítási, biztosítási és járulékos költségek, amelyek az

importáló országban felmerülnek;

  (iii) ahol helyénvaló, a 8. Cikk 2. pontjában hivatkozott költségek és díjak; és

  (iv) a vámok és egyéb nemzeti adók, amelyeket az importáló országban az

áruk behozatala vagy értékesítése miatt fizetni kell.

  b) Ha sem az importált árukat, sem azonos vagy hasonló importált árukat

nem értékesítenek az értékelendő áru importjával egy időben vagy azzal közel

azonos időben, akkor az egyébként az 1. a) pont rendelkezései szerint

meghatározandó vámérték azon az egységáron alapul, amelyen az importált

árukat, illetve az azonos vagy hasonló importált árukat az importáló országban

az értékelendő áru importját követő legkorábbi időpontban, de 90 napon belül,

változatlan állapotban értékesítenek.

  2. Ha sem az importált áruk, sem azonos vagy hasonló importált áruk

változatlan állapotban nem kerülnek értékesítésre az importáló országban,

akkor, ha az importőr úgy kívánja, a vámérték azon az egységáron alapul,

amelyen az importált árukat, további feldolgozás után, a legnagyobb aggregált

mennyiségben értékesítik olyan importáló országbeli személyeknek, akik

függetlenek azoktól a személyektől, akiktől ilyen árut vásárolnak, megfelelően

figyelembe véve a további feldolgozás következtében keletkezett hozzáadott

értéket és az 1. a) pont szerinti levonásokat.

                                          6. Cikk

  1. A jelen cikk rendelkezései szerint az importált áruk vámértéke számított

értéken alapul. A számított érték az alábbiakból tevődik össze:

  a) az importált áruk előállításakor alkalmazott anyagok és gyártási

műveletek vagy más feldolgozás költsége vagy értéke;

  b) a nyereség és az általános kiadások összege, amely egyenlő azzal az

összeggel, ami az exportáló ország termelői által az importáló országba

irányuló exportra gyártott és az értékelendő árukkal azonos osztályú vagy

fajtájú áruk értékesítésekor általában felmerül;

  c) minden más kiadás költsége vagy értéke, amely szükséges a Tag által a 8.

Cikk 2. pontja alapján választott értékmegállapítási mód tükrözéséhez.


  2. Egyik Tag sem követelheti meg valamely, nem az ő területén lakó

személytől vagy nem kényszerítheti arra, hogy a számított érték

meghatározása céljából, vizsgálatra elszámolást készítsen, vagy hogy a

könyvelésébe vagy más okmányokba való betekintést tegyen lehetővé.

Azonban az áruk előállítójának a vámérték jelen cikk rendelkezései szerinti

megállapítása céljából adott információit az importáló ország hatóságai, a

termelő hozzájárulásával, más országban ellenőrizhetik, feltéve, hogy erről a

szóban forgó ország kormányát előzetesen, kellőképpen értesítik és hogy a

kormány a vizsgálatot nem ellenzi.

                                          7. Cikk

  1. Ha az importált áruk vámértéke az 1-6. Cikk rendelkezései szerint nem

állapítható meg, a vámérték meghatározása az importáló országban

rendelkezésre álló adatok alapján és olyan ésszerű módszerekkel történik,

amelyek összhangban vannak a jelen Megállapodás, valamint a GATT 1994

VII. Cikke elveivel és általános rendelkezéseivel.

  2. A vámérték nem állapítható meg a jelen cikk rendelkezései alapján az

alábbiak szerint:

  a) az importáló országban gyártott áruk eladási ára az importáló országban;

  b) olyan rendszer, amely két lehetséges érték közül vámcélokra a magasabb

elfogadását irányozza elő;

  c) áruknak az exportáló ország belföldi piacán alkalmazott ára;

  d) az azonos vagy hasonló áruknak a 6. Cikk rendelkezései szerint

meghatározott számított értékétől eltérő termelési költség;

  e) más importáló országba irányuló exportra eladott áruk ára;

  f) minimum-vámértékek; vagy

  g) önkényes vagy fiktív értékek.

  3. Az importőrt, amennyiben azt kéri, írásban tájékoztatják a jelen cikk

rendelkezései alapján meghatározott vámértékről és az értékmegállapítás

módszeréről.

                                          8. Cikk

  1. A vámértéknek az 1. Cikk rendelkezései alapján történő meghatározásánál

az importált árukért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz hozzáadják:

  a) az alábbi tényezőket, olyan mértékben, ahogyan azokat a vevő viseli, de az

árukért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem számították bele:

  (i) jutalékok és ügynöki jutalék, kivéve a vásárlási jutalékot,

  (ii) a göngyölegek költsége, amelyek vámszempontból egy tekintet alá esnek

a szóban forgó áruval,

  (iii) csomagolási költség, amely mind a munkabért, mind az anyagköltséget

magában foglalja;

  b) az alábbi termékek és szolgáltatások megfelelőképpen arányosan

megosztott értékét, ha azokat a vevő közvetve vagy közvetlenül, ingyenesen

vagy csökkentett költséggel az importált áruk előállításával és exportra való

értékesítésével kapcsolatos felhasználáshoz nyújtja, olyan mértékben, ahogyan

az ilyen értéket a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem számították

bele:

  (i) az importált áruba beépített anyagok, alkatrészek, részek és hasonló

elemek,


  (ii) importált áruk előállítása során használt szerszámok, présminták,

öntőformák és hasonló elemek,

  (iii) az importált áruk előállítása során felhasznált anyagok,

  (iv) mérnöki tervezés, fejlesztés, művészi munka, formatervezés, valamint

tervrajzok, vázlatok, amelyek nem az importáló országban készültek és az

importált áruk előállításához szükségesek;

  c) az értékelendő árukhoz kapcsolódó azon jogdíjakat és licencdíjakat,

amelyeket közvetve vagy közvetlenül, az értékelendő áruk eladásának

feltételeként a vevő köteles kiegyenlíteni, olyan mértékben, ahogyan az ilyen

jogdíjakat és licencdíjakat a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem

számították bele;

  d) az importált áruk későbbi viszonteladásából, átengedéséből vagy

felhasználásából származó haszon bármely részének értékét, amely közvetve

vagy közvetlenül az eladóhoz jut.

  2. Jogszabályai kidolgozásakor minden Tag olyan rendelkezéseket alkot,

amelyek a vámértékbe részben vagy egészben beszámítják, illetve abból

kizárják az alábbiakat:

  a) az importált áruk szállítási költségét a behozatali kikötőig vagy helyig;

  b) az importált áruknak a behozatali kikötőig vagy helyig való szállításával

kapcsolatos be- és kirakási, valamint anyagmozgatási költségét; és

  c) a biztosítási költséget.

  3. A ténylegesen fizetett vagy fizetendő árnak a jelen cikk alapján történő

bármilyen növelése kizárólag objektív és számszerűsíthető adatok alapján

történhet.

  4. A vámérték meghatározásakor a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz

kizárólag a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően lehet hozzáadni.

                                           9. Cikk

  1. Amikor a vámérték meghatározásához valutaátszámítás szükséges, a

felhasználandó árfolyam az érintett importáló ország illetékes hatóságai által

megfelelően közzétett árfolyam lesz, amely az importáló ország pénznemében

kifejezve, a közzététel által érintett időszakra vonatkozólag, lehetőség szerint

a legjobban tükrözi a valutának a kereskedelmi ügyletekben érvényes akkori

értékét.

  2. Az átszámítás árfolyama az export vagy az import időpontjában érvényes

árfolyam lesz, ahogy az egyes Tagok azt előirányozzák.

                                          10. Cikk

  Minden természeténél fogva bizalmas vagy a vámérték-meghatározás

céljaira bizalmas jelleggel szolgáltatott információt az érintett hatóságok

szigorúan bizalmasként kezelnek, és azokat az információt nyújtó személy

vagy kormány kifejezett engedélye nélkül nem fedik fel, kivéve amilyen

mértékben az információ kiadását egy bírósági eljárással összefüggésben

megkövetelhetik.

                                          11. Cikk

  1. A Tagok jogszabályai, a vámérték-meghatározással                       kapcsolatban,

bírságmentes fellebbezési jogot biztosítanak az importőr                    vagy a vám

megfizetésére kötelezett bármely más személy számára.


  2. Az ilyen bírságmentes fellebbezési jog lehetővé teheti a valamely

vámigazgatási hatósághoz vagy független testülethez való fellebbezést, de

minden Tag jogszabályai biztosítják a bírósági fórumnál való bírságmentes

jogorvoslati lehetőséget is.

  3. A fellebbezésről hozott határozatról a fellebbezőt értesítik és a döntés

indokolását írásban ismertetik. A fellebbezőt tájékoztatják a határozat elleni

bármely további jogorvoslati lehetőségről is.

                                          12. Cikk

  A jelen Megállapodást hatályba léptető törvényeket, szabályozásokat,

bírósági döntéseket és általánosan alkalmazandó adminisztratív határozatokat

az érintett importáló ország a GATT 1994 X. Cikkével összhangban közzéteszi.

                                          13. Cikk

  Ha az importált áruk vámértékének meghatározása során szükségessé válik

ezen érték végleges meghatározásának elhalasztása, az importőr mégis

kivonhatja az árukat a vámfelügyelet alól, feltéve, hogy amennyiben azt

megkövetelik tőle, elegendő garanciát nyújt óvadék, letét vagy egyéb

megfelelő eszköz útján, fedezve az áruk után később fizetendő vám összegét. A

Tagok jogszabályainak tartalmazniuk kell ilyen körülményekre alkalmazandó

rendelkezéseket.

                                          14. Cikk

  A jelen Megállapodás I. Mellékletében található megjegyzések a jelen

Megállapodás szerves részét képezik, és a jelen Megállapodás cikkei a rájuk

vonatkozó megjegyzésekkel együtt értelmezendők és alkalmazandók. A II. és a

III. Melléklet szintén a jelen Megállapodás szerves részét képezi.

                                          15. Cikk

  1. A jelen Megállapodásban:

  a) az „importált áruk vámértéke” kifejezés az áruknak azt az értékét jelenti,

amelyet az érték százalékában kifejezett (ad valorem) vámoknak az importált

árukra történő kivetése céljából határoznak meg;

  b) az „importáló ország” azt az országot vagy vámterületet jelenti, amelyre a

behozatal történik; és

  c) az „előállított” kifejezés a termesztettet, gyártottat és bányászottat is

jelenti.

  2. A jelen Megállapodásban:

  a) az „azonos áruk” kifejezés olyan árukat jelöl, amelyek minden tekintetben,

beleértve a fizikai tulajdonságokat, a minőséget és a hírnevet is,

ugyanolyanok. A meghatározásnak egyébként megfelelő áruk kisebb külső

megjelenési eltérései nem zárják ki, hogy ezeket az árukat azonosnak

tekintsék;

  b) a „hasonló áruk” kifejezés olyan árukat jelöl, amelyek bár nem minden

tekintetben egyezőek, de hasonló tulajdonságaik vannak és hasonló

anyagokból állnak, ami lehetővé teszi, hogy ugyanazon funkciókat lássák el és

a kereskedelemben egymást helyettesítők legyenek. Az áruk hasonlóságának

megállapításakor a figyelembe veendő tényezők közé tartozik azok minősége,

hírneve és az is, hogy rendelkeznek-e védjeggyel;


  c) az „azonos áruk” vagy „hasonló áruk” kifejezés nem foglalja magában

azokat az árukat, amelyek tervezői, fejlesztési, iparművészeti, formatervezői

munkát, valamint olyan terveket és vázlatokat testesítenek meg vagy

tükröznek, amelyekre nézve a 8. Cikk 1. b) (iv) pontja rendelkezései alapján

semmiféle kiigazítást nem eszközöltek, mivel ezeket az elemeket az importáló

országban készítették;

  d) áruk kizárólag akkor tekintendők „azonos árunak” vagy „hasonló árunak”,

ha azokat ugyanabban az országban állították elő, mint az értékelendő árut;

  e) más személy által gyártott áruk kizárólag akkor vehetők figyelembe, ha

nincsenek olyan azonos vagy hasonló áruk, amelyeknek a gyártója azonos az

értékelendő áruk gyártójával.

  3. A jelen Megállapodásban az „azonos osztályú vagy fajtájú áruk” kifejezés

olyan árukat jelent, amelyek egy bizonyos iparág vagy gazdasági szektor által

előállított árucsoportba vagy áruskálába tartoznak, és magában foglalja az

azonos vagy hasonló árukat is.

  4. A jelen Megállapodás alkalmazásakor személyek kizárólag akkor

tekintendők egymástól nem függetlennek, ha

  a) tisztségviselői vagy igazgatói egymás üzleti vállalkozásának;

  b) jogilag elismert üzlettársak;

  c) alkalmazói és alkalmazotti viszonyban vannak egymással;

  d) bárki, közvetve vagy közvetlenül, tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy

birtokolja mindkettőjük szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy

részesedéseinek legalább 5%-át vagy annál többet;

  e) egyikük, közvetve vagy közvetlenül irányítja, ellenőrzi a másikat;

  f) egy harmadik személy, közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket irányítja,

ellenőrzi;

  g) közvetve vagy közvetlenül együtt irányítanak, ellenőriznek egy harmadik

személyt; vagy

  h) ugyanannak a családnak a tagjai.

  5. Azon személyek, akik egymással társult üzleti kapcsolatban állnak,

amelyben az egyik a másiknak kizárólagos ügynöke, elosztója vagy

koncessziósa, akárhogyan is nevezzék, a jelen Megállapodás céljaira,

egymástól nem függetlennek tekintendők, amennyiben a 4. pontban foglalt

kritériumoknak megfelelnek.

                                          16. Cikk

  Írásban benyújtott kérésre az importőr jogosult az importáló ország

vámhatóságaitól írásos magyarázatot kapni az importált áruk vámértéke

meghatározásának módjáról.

                                          17. Cikk

  A jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy az korlátozná

vagy megkérdőjelezné a vámhatóságok jogát, hogy meggyőződjenek a

vámérték-meghatározás céljából tett vagy benyújtott bármely kimutatás,

okmány vagy nyilatkozat igazságtartalmáról vagy pontosságáról.

                                          II. Rész


            ADMINISZTRÁCIÓ, KONZULTÁCIÓ ÉS VITARENDEZÉS

                                          18. Cikk

                                       Intézmények

   1. Ezennel felállításra kerül a Vámérték Bizottság (a jelen Megállapodásban

a továbbiakban: Bizottság), amely valamennyi Tag képviselőiből áll. A

Bizottság megválasztja elnökét és rendes körülmények között évente egyszer,

illetve a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezései szerinti időközönként ül

össze abból a célból, hogy a Tagok számára konzultációs lehetőséget

teremtsen a vámérték-meghatározási rendszer bármely Tag általi

működtetésével kapcsolatos kérdésekről, mivel az érintheti a jelen

Megállapodás működését vagy céljainak megvalósítását és a Tagok által

ráruházott egyéb feladatok véghezvitelét. A WTO Titkársága működik a

Bizottság titkárságaként.

   2. Felállításra kerül a Vámérték Technikai Bizottság (a jelen

Megállapodásban           a    továbbiakban:       Technikai     Bizottság),    amely      a

Vámegyüttműködési Tanács (a jelen Megállapodásban a továbbiakban: CCC)

fennhatósága alatt gyakorolja a jelen Megállapodás II. Mellékletében

meghatározott jogkörét és az ugyanott leírt eljárási szabályok szerint

működik.

                                          19. Cikk

                                Konzultáció és vitarendezés

   1. Eltérő rendelkezés hiányában a Vitarendezési Egyetértés alkalmazandó a

jelen Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos konzultációkra és a viták

rendezésére.

   2. Ha bármely Tag úgy ítéli meg, hogy a Megállapodásból számára, közvetve

vagy közvetlenül, származó bármely előny hatálytalanításra vagy hatásában

gyengítésre kerül, vagy pedig a Megállapodás valamely céljának

megvalósítása, egy másik Tag vagy más Tagok intézkedései eredményeként

akadályozva van, a kérdés kölcsönösen kielégítő megoldása érdekében

konzultációt kérhet a szóban forgó Tagtól vagy Tagoktól. Mindegyik Tag

megértéssel vizsgálja meg egy másik Tag bármely konzultációs kérelmét.

   3. A Technikai Bizottság, kérésre, tanácsot és segítséget nyújt a konzultációt

folytató Tagok számára.


  4. Valamely vitázó Fél kérésére vagy saját kezdeményezésére egy, a

Megállapodás rendelkezéseivel kapcsolatos vita kivizsgálására létrehozott

vizsgálócsoport kérheti a Technikai Bizottságot, hogy bármely technikai

megfontolást igénylő kérdésben vizsgálatot végezzen. A vizsgálócsoport

meghatározza a Technikai Bizottság feladat- és jogkörét a konkrét vitára

vonatkozóan és időhatárt szab a Technikai Bizottság jelentésének

elkészítésére. A vizsgálócsoport figyelembe veszi a Technikai Bizottság

jelentését. Abban az esetben, ha a Technikai Bizottság a jelen pont szerint elé

utalt ügyben képtelen egyetértésre jutni, a vizsgálócsoport alkalmat kell

nyújtson a vitázó feleknek véleményük vizsgálócsoport előtti kifejtésére.

  5. A vizsgálócsoportnak adott bizalmas információt az azt adó személy,

testület vagy hatóság hivatalos engedélye nélkül nem adják ki. Ha ilyen

információt kérnek a vizsgálócsoporttól, de annak kiadására nincs

felhatalmazása, az információ olyan nem bizalmas összefoglalását adja ki,

amelyre az információt szolgáltató személy, testület vagy hatóság

felhatalmazást ad.

                                          III. Rész

               SPECIÁLIS ÉS MEGKÜLÖNBÖZTETETT ELBÁNÁS

                                           20. Cikk

  1. Azok a fejlődő ország Tagok, amelyek az Általános Vám- és Kereskedelmi

Egyezmény VII. Cikke végrehajtásáról szóló, 1979. április 12-én kötött

Megállapodásnak nem tagjai, a WTO Egyezmény számukra való

életbelépésének dátumától számított legfeljebb öt évvel elhalaszthatják a jelen

Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását. A jelen Megállapodás

alkalmazásának elhalasztását választó fejlődő ország Tagok erről a WTO

Vezérigazgatóját értesítik.

  2. Az 1. pont rendelkezésein túl azok a fejlődő ország Tagok, amelyek az

Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. Cikke végrehajtásáról szóló,

1979. április 12-én kötött Megállapodásnak nem tagjai, az 1. Cikk 2. b) (iii)

pontjának, valamint a 6. Cikknek az alkalmazását a Megállapodás összes többi

rendelkezése általuk való alkalmazását követően, legfeljebb három évvel

elhalaszthatják. Azok a fejlődő ország Tagok, amelyek a Megállapodás jelen

bekezdésében         megjelölt       rendelkezései      alkalmazásának       elhalasztását

választják, erről a WTO Vezérigazgatóját értesítik.

  3. A fejlett ország Tagok közösen lefektetett feltételek mellett, technikai

segítséget nyújtanak az azt kérő fejlődő ország Tagoknak. Ezen az alapon a

fejlett ország Tagok technikai segítségnyújtási programokat állítanak össze,

amelyek magukban foglalhatják, többek között, szakemberek képzését, a

végrehajtási       intézkedések        kidolgozásában      való     segítségnyújtást,      a

vámértékelési módszerekre vonatkozó információ forrásokhoz való hozzáférés

biztosítását és a jelen Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazására

vonatkozó tanácsadást.

                                          IV. Rész


                                ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

                                          21. Cikk

                                       Fenntartások

  A többi Tag jóváhagyása nélkül a jelen Megállapodás                             egyetlen

rendelkezésével kapcsolatban sem tehetők fenntartások.

                                          22. Cikk

                                   Nemzeti jogszabályok

  1. Minden Tag biztosítja, hogy legkésőbb arra az időpontra, amikor a jelen

Megállapodás rendelkezéseit alkalmazni kezdi, törvényeit, szabályozásait és

adminisztratív eljárásait a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangba

hozza.

  2. Minden Tag tájékoztatja a Bizottságot a jelen Megállapodás szempontjából

releváns törvényeiben és szabályozásaiban, valamint azok adminisztrációjában

eszközölt bármely változásról.

                                          23. Cikk

                                       Felülvizsgálat

  A Bizottság évente felülvizsgálja a jelen Megállapodás végrehajtását és

működését, szem előtt tartva annak céljait. A Bizottság évente tájékoztatja az

Árukereskedelmi Tanácsot a felülvizsgálati időszak alatti fejleményekről.

                                          24. Cikk

                                         Titkárság

  Jelen Megállapodás titkársági feladatait a WTO Titkárság látja el, kivéve a

külön a Technikai Bizottságra ruházott feladatokat, amelyekkel kapcsolatos

titkársági teendőket a CCC Titkársága látja el.

  I. Melléklet az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény

             VII. Cikkének végrehajtásáról szóló Megállapodáshoz

                               Magyarázó megjegyzések


                                   Általános megjegyzés

  Az értékelési módszerek sorrendben történő alkalmazása

  1. Az 1-7. Cikkek meghatározzák, hogy a jelen Megállapodás

rendelkezéseinek megfelelően az importált áruk vámértéke hogyan állapítandó

meg. Az értékelési módszerek az alkalmazás sorrendjében szerepelnek. A

vámérték meghatározásának elsődleges módszerét az 1. Cikk határozza meg

és az importált áruk e cikk rendelkezései szerint értékelendők, amikor az

abban leírt feltételek teljesülnek.

  2. Amikor a vámérték nem határozható meg az 1. Cikk rendelkezései

alapján, a meghatározást az utána következő cikkek közül sorrendben az első

olyan cikk alapján kell végezni, amely alapján a vámérték meghatározható. A

4. Cikkben foglaltak kivételével, kizárólag akkor lehet a sorrendben következő

cikk rendelkezéseit alkalmazni, ha az adott cikk szerint a vámérték nem

állapítható meg.

  3. Ha az importőr nem kéri, hogy az 5. és 6. Cikk sorrendjét fordítsák meg, a

rendes sorrend követendő. Ha azonban az importőr azt kéri, de a vámérték

meghatározása a 6. Cikk rendelkezései alapján később lehetetlennek bizonyul,

a vámérték az 5. Cikk rendelkezései szerint állapítandó meg, amennyiben az

lehetséges.

  4. Amikor a vámérték az 1-6. Cikkek rendelkezései alapján nem határozható

meg, az a 7. Cikk rendelkezései alapján határozandó meg.

                 Általánosan elfogadott számviteli elvek alkalmazása

  1. Az „általánosan elfogadott számviteli elvek” megjelölés egy országon

belül, egy bizonyos időpontban, az arra vonatkozó általános egyetértést vagy

mérvadó szakmai támogatottsággal rendelkező álláspontot jelenti, hogy

milyen gazdasági erőforrásokat és kötelezettségeket tartsanak eszközként és

forrásként nyilván, az eszközökben és forrásokban mely változásokat tartsák

nyilván, hogyan vegyék számba az eszközöket és forrásokat és ezek

változásait, mely információkat és milyen módon adjanak közre és milyen

pénzügyi beszámolókat készítsenek. Ezek a standardok lehetnek általánosan

alkalmazott, szélesen megfogalmazott irányelvek és részletesen meghatározott

gyakorlatok vagy eljárások is.

  2. A jelen Megállapodás céljaira az egyes Tagok vámszervei olyan

információkat használnak, amelyeket a kérdéses cikkben foglaltaknak

megfelelő országban általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban

készítettek. Például a szokásos nyereségnek és az általános költségeknek az 5.

Cikk rendelkezései szerinti meghatározásánál olyan információt használnának

fel, ami összhangban van az importáló országban általánosan elfogadott

számviteli elvekkel. Másrészt a szokásos nyereségnek és az általános

költségeknek a 6. Cikk rendelkezései szerinti meghatározásánál a termelő

országban általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban készített

információt használnák fel. További példa, hogy a 8. Cikk 1. b) (ii) pontjában

leírt elemnek az importáló országban való meghatározása az abban az

országban általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban készített

információ felhasználásával történne.


                                 Megjegyzés az 1. Cikkhez

  Ténylegesen megfizetett vagy fizetendő ár

  1. A ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár az az összes fizetés, amelyet a

vevő az importált áruért az eladónak vagy az eladó javára eszközölt vagy

eszközöl. A fizetés nem szükségszerűen ölti pénzátutalás formáját. A fizetés

történhet akkreditívvel vagy forgatható okmány útján. A fizetés történhet

közvetlenül vagy közvetve. Például közvetett fizetésnek minősül, ha a vevő

részben vagy egészben kiegyenlíti az eladó valamely tartozását.

  2. A vevő által saját számlára végzett tevékenységek, azok kivételével,

amelyekre a 8. Cikk érték kiigazítást ír elő, nem minősülnek az eladónak

történő indirekt fizetésnek, annak ellenére, hogy úgy tekinthetők, hogy az

eladónak haszna származik belőlük. Az ilyen tevékenységek költségeit ezért, a

vámérték meghatározásánál nem adják hozzá a ténylegesen fizetett vagy

fizetendő árhoz.

  3. A vámérték nem tartalmazza a következő díjakat vagy költségeket, feltéve,

hogy azok elkülönülnek az importált árukért ténylegesen fizetett vagy

fizetendő ártól:

  a) a bevitel után az importált terméken, mint például ipari létesítményen,

gépen vagy berendezésen végzett építés, felállítás, összeszerelés,

karbantartás vagy technikai segítségnyújtás díjai;

  b) a bevitel utáni szállítási költségek;

  c) az importáló ország illetékei és adói.

  4. A ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár az importált áru árára vonatkozik.

Így az osztalékok és a vevő eladónak eszközölt egyéb kifizetései, amelyek

nincsenek kapcsolatban az importált árukkal, nem képezik a vámérték részét.

  1. a) (iii) pont

  Azon korlátozások között, amelyek a fizetett vagy fizetendő árat nem teszik

elfogadhatatlanná, olyanok találhatók, amelyek lényegesen nem érintik az

áruk értékét. Példa ilyen korlátozásokra az az eset, amikor az eladó azt

követeli meg a gépkocsikat vásárló vevőtől, hogy ne értékesítse vagy ne állítsa

ki azokat egy meghatározott időpont előtt, amely időpont a modell év kezdetét

jelenti.

  1. b) pont

  1. Amennyiben az eladás vagy az ár bizonyos feltétel vagy ellenszolgáltatás

függvénye, amelynek értékét nem lehet meghatározni az értékelendő áruk

vonatkozásában, az ügyleti érték vámcélokra nem fogadható el. Néhány példa

erre:

  a) az eladó az importált áru árát azzal a feltétellel állapítja meg, hogy a vevő

meghatározott mennyiségben, más árukat is fog vásárolni;

  b) az importált termék ára függ attól az ártól vagy áraktól, amelyen az

importált áruk vevője más terméket elad az importált áru eladójának;

  c) az árat olyan fizetési forma alapján határozzák meg, amely idegen az

importált árutól, mint például, amikor az importált áru félkész termék és eladó

azzal a feltétellel értékesíti, hogy meghatározott mennyiséget kap a

késztermékből.


  2. Mindazonáltal az importált áru előállítására vagy marketingjére vonatkozó

feltételek vagy ellenszolgáltatások nem feltétlenül eredményezik az ügyleti

érték elvetését. Például az a tény, hogy a vevő biztosítja az eladónak a

mérnöki tervezést és terveket, amelyek az importáló országban készültek, nem

vonja maga után az ügyleti értéknek az 1. Cikk céljai szempontjából való

elvetését. Hasonlóképpen, ha a vevő saját számlájára, bár az eladóval való

megegyezés alapján az importált termék marketingjével kapcsolatos

tevékenységeket vállal, ezek értéke nem képezi a vámérték részét és az ilyen

tevékenységek nem eredményezik az ügyleti érték elvetését sem.

  2. pont

  1. A 2. a) és 2. b) pontok az ügyleti érték elfogadhatósága megállapításának

különféle eszközeit írják le.

  2. A 2. a) pont úgy rendelkezik, hogy amikor a vevő és az eladó nem

független egymástól, az ügylet körülményeit meg kell vizsgálni, és az ügyleti

értéket a vámérték alapjául akkor kell elfogadni, ha a kapcsolat nem

befolyásolja az árat. Nem cél, hogy minden olyan esetben megvizsgálják a

körülményeket, ahol a vevő és az eladó nem független egymástól. Ilyen jellegű

vizsgálat kizárólag akkor szükséges, ha kétségek merülnek fel az ár

elfogadhatóságát illetően. Amikor a vámszerveknek nincsen kétségük az ár

elfogadhatósága felől, az árat az importőrtől való további információkérés

nélkül kell elfogadni. Például lehet, hogy a vámszervek korábban

megvizsgálták a kapcsolatot, vagy már részletes információk birtokában

lehetnek az eladóról és a vevőről, és az ilyen vizsgálatok, illetve információk

alapján a korábbiak során már meggyőződhettek arról, hogy a kapcsolat nem

befolyásolja az árat.

  3. Amikor a vámszerveknek további vizsgálat nélkül nem áll módjukban az

ügyleti értéket elfogadni, lehetőséget kell adjanak az importőrnek olyan

további részletes információk szolgáltatására, amelyek szükségesek lehetnek

ahhoz, hogy a vámszervek képesek legyenek az eladás körülményeinek

megvizsgálására. Ezzel összefüggésben a vámszerveknek késznek kell lenniük

az ügylet lényegi vonatkozásainak megvizsgálására, beleértve azt is, hogy a

vevő és az eladó hogyan szervezi kereskedelmi kapcsolatait és a kérdéses

árhoz milyen módon jutottak el, azért, hogy el tudják dönteni, hogy

kapcsolatuk befolyásolta-e az árat. Amikor kimutatható, hogy a vevő és az

eladó, bár a 15. Cikk szerint egymástól nem függetlenek, úgy ad el egymásnak

és vásárol egymástól, mintha függetlenek lennének, ez azt bizonyítja, hogy az

árat nem befolyásolta a kapcsolat. Például, ha az árat a szóban forgó iparág

szokásos árképzési gyakorlatának megfelelően alakították ki, vagy az eladó

olyan árat állapít meg, mint amilyet a tőle független vevők számára, ez azt

bizonyítja, hogy az árat nem befolyásolta a kapcsolat. Egy további példa:

amikor kimutatható, hogy az ár biztosítja minden költség megtérülését és a

nyereséget, amely nyereség megfelel egy reprezentatív időszak alatt (például

éves szinten) realizált vállalati nyereség átlagos szintjének, olyan termékek

eladásánál, amelyek ugyanabba az osztályba vagy fajtához tartoznak, mint az

értékelendő áru, ez azt bizonyítja, hogy az árat nem befolyásolta a kapcsolat.


  4. A 2. b) pont lehetőséget ad az importőrnek annak bizonyítására, hogy az

ügyleti érték szorosan megközelíti a vámszervek által korábban elfogadott

„vizsgálati” értéket, és ezért az 1. Cikk rendelkezései szerint elfogadható. Ha

a 2. b) pont szerinti vizsgálat eredménye megfelelő, nincs szükség a 2. a) pont

szerinti befolyásolás kérdésének megvizsgálására. Ha a vámszerveknek

elegendő információ áll rendelkezésükre további részletes tájékozódás nélkül

arról, hogy a 2. b) pontban leírt vizsgálatok egyikének eredménye megfelelő,

nincs okuk annak megkövetelésére, hogy az importőr bizonyítsa be, hogy a

vizsgálatnak megfelelne. A 2. b) pontban a „független vevők” kifejezés olyan

vevőket jelöl, akik bármely konkrét esetben függetlenek az eladótól.

  2. b) pont

  Számos tényező figyelembevétele szükséges annak meghatározásához, hogy

egy érték „szorosan megközelít”-e egy másik értéket. Ezek a tényezők

magukban foglalják az importált áru és maga az iparág jellegét, azt az

évszakot, amikor az árukat importálják és azt, hogy az értékbeli eltérés

kereskedelmileg számottevő-e. Mivel e tényezők esetről esetre változhatnak,

lehetetlen lenne egy egységes standardot, például egy rögzített százalékot

alkalmazni minden esetre. Például, míg egy bizonyos típusú áru esetében egy

kisebb értékbeni eltérés elfogadhatatlan, egy másik típusú áru esetében

tapasztalható nagy eltérés elfogadható lehet annak megállapításánál, hogy az

ügyleti érték szorosan megközelíti-e az 1. Cikk 2. b) pontjában meghatározott

„vizsgálati” értékeket.

                                 Megjegyzés a 2. Cikkhez

  1. A 2. Cikk alkalmazásánál a vámszervek, amikor lehetséges, az értékelendő

árukkal azonos áruk, azonos kereskedelmi szinten és lényegében azonos

mennyiségekben történő értékesítését veszik alapul. Amikor ilyen eladást nem

találnak, azonos áruknak az alábbi három feltétel bármelyike mellett történő

értékesítése felhasználható:

  a) azonos kereskedelmi szinten, de eltérő mennyiségekben történő

értékesítés;

  b) eltérő kereskedelmi szinten, de lényegében azonos mennyiségekben

történő értékesítés; vagy

  c) eltérő kereskedelmi szinten és eltérő mennyiségekben történő értékesítés.

  2. Amennyiben találtak olyan értékesítést, amely a fenti három feltétel

valamelyikének megfelel, az esettől függően, kiigazításokat tesznek:

  a) kizárólag a mennyiségi tényezőkre vonatkozóan;

  b) kizárólag a kereskedelmi szint tényezőire vonatkozóan; vagy

  c) mind a mennyiség, mind pedig a kereskedelmi szint tényezőire

vonatkozóan.

  3. Az „és/vagy” kifejezés lehetővé teszi a rugalmasságot az értékesítések

felhasználása és a fent leírt három feltétel bármelyikénél a szükséges

kiigazítások elvégzése tekintetében.

  4. A 2. Cikk céljaira az azonos importált termék ügyleti értéke olyan, az 1. b)

és a 2. pont rendelkezései szerint kiigazított, vámértéket jelent, amelyet az 1.

Cikk szerint már elfogadtak.


  5. Az eltérő kereskedelmi szintből vagy mennyiségekből eredő kiigazítás

egyik feltétele, függetlenül attól, hogy az az érték növekedéséhez vagy annak

csökkenéséhez vezet, hogy az kizárólag olyan bemutatott bizonyíték alapján

történjék, amely világosan kimutatja a kiigazítás indokoltságát és pontosságát,

például a különböző szintekre vagy mennyiségekre vonatkozó árakat

tartalmazó érvényes árlisták. A fentiekre példa, hogy ha az értékelendő

importált áru 10 egységből álló szállítmány és az egyetlen azonos importált

áru, amelyre vonatkozóan ügyleti érték áll rendelkezésre, egy 500 egységből

álló szállítmány és ismert, hogy az eladó mennyiségi engedményt ad, akkor a

kívánt kiigazítás úgy történhet, hogy az eladó árlistája alapján az abban 10

egységre érvényes árat alkalmazzák. Ez nem teszi azonban szükségessé azt,

hogy az eladás 10 egységnyi mennyiségekben történjék, ha az árlistát úgy

alakították ki, hogy az más mennyiségekben történő eladásnál is érvényes.

Ilyen objektív mérce hiányában azonban a vámérték 2. Cikk alapján történő

meghatározása nem megfelelő.

                                 Megjegyzés a 3. Cikkhez

  1. A 3. Cikk alkalmazásánál a vámszervek, amikor lehetséges, az értékelendő

árukhoz hasonló áruk, azonos kereskedelmi szinten és lényegében azonos

mennyiségekben történő értékesítését veszik alapul. Amikor ilyen eladást nem

találnak, hasonló áruknak az alábbi három feltétel bármelyike mellett történő

értékesítése felhasználható:

  a) azonos kereskedelmi szinten, de eltérő mennyiségekben történő

értékesítés;

  b) eltérő kereskedelmi szinten, de lényegében azonos mennyiségekben

történő értékesítés; vagy

  c) eltérő kereskedelmi szinten és eltérő mennyiségekben történő értékesítés.

  2. Amennyiben találtak olyan értékesítést, amely a fenti három feltétel

valamelyikének megfelel, az esettől függően, kiigazításokat tesznek:

  a) kizárólag a mennyiségi tényezőkre vonatkozóan;

  b) kizárólag a kereskedelmi szint tényezőire vonatkozóan; vagy

  c) mind a mennyiség, mind pedig a kereskedelmi szint tényezőire

vonatkozóan.

  3. Az „és/vagy” kifejezés lehetővé teszi a rugalmasságot az értékesítések

felhasználása és a fent leírt három feltétel bármelyikénél a szükséges

kiigazítások elvégzése tekintetében.

  4. A 3. Cikk céljaira a hasonló importált termék ügyleti értéke olyan, az 1. b)

és a 2. pont rendelkezései szerint kiigazított vámértéket jelent, amelyet az 1.

Cikk szerint már elfogadtak.


  5. Az eltérő kereskedelmi szintből vagy mennyiségekből eredő kiigazítás

egyik feltétele, függetlenül attól, hogy az az érték növekedéséhez vagy annak

csökkenéséhez vezet, hogy az kizárólag olyan bemutatott bizonyíték alapján

történjék, amely világosan kimutatja a kiigazítás indokoltságát és pontosságát,

például a különböző szintekre vagy mennyiségekre vonatkozó árakat

tartalmazó érvényes árlisták. A fentiekre példa, hogy ha az értékelendő

importált áru 10 egységből álló szállítmány és az egyetlen hasonló importált

áru, amelyre vonatkozóan ügyleti érték áll rendelkezésre, egy 500 egységből

álló szállítmány és ismert, hogy az eladó mennyiségi engedményt ad, akkor a

kívánt kiigazítás úgy történhet, hogy az eladó árlistája alapján az abban 10

egységre érvényes árat alkalmazzák. Ez nem teszi azonban szükségessé azt,

hogy az eladás 10 egységnyi mennyiségekben történjék, ha az árlistát úgy

alakították ki, hogy az más mennyiségekben történő eladásnál is érvényes.

Ilyen objektív mérce hiányában azonban a vámérték 3. Cikk alapján való

meghatározása nem megfelelő.

                                 Megjegyzés az 5. Cikkhez

  1. Az „egységár, amelyen .... az árukat a legnagyobb aggregált

mennyiségben értékesítették” kifejezés azt az árat jelenti, amelyen az

egységeket legnagyobb számban értékesítették olyan személyeknek, akik

függetlenek azoktól a személyektől, akiktől ilyen árukat vásárolnak, a

behozatal utáni első olyan kereskedelmi szinten, amelyen ilyen eladások

történnek.

  2. Például az árukat olyan árlista szerint értékesítik, amely kedvezőbb

egységárakat biztosít nagyobb mennyiségekben történő vásárlásokra.

                                                             Az egyes

           Értékesítési     Egységár     Értékesítések    árakon

            mennyiség                        száma        értékesített

                                                          összmennyiség

           1-10 egység         100       10 értékesítés    65

                                        5 egységenként

                                          5 értékesítés

                                        3 egységenként

          11-25 egység          95        5 értékesítés    55

                                       11 egységenként

        25 egység felett        90        1 értékesítés    80

                                       30 egységenként

                                          1 értékesítés

                                       50 egységenként

  A legnagyobb számú egység, amelyet egy áron értékesítettek 80; ezért a

legnagyobb aggregált mennyiség egységára 90.

  3. Másik példa erre: két értékesítés történik. Az elsőben 500 egységet adnak

el, egyenként 95 valutaegységért. A másodikban 400 egységet, egyenként 90

valutaegységért. Ebben a példában az egy bizonyos áron értékesített

legnagyobb mennyiség 500; ezért a legnagyobb aggregált mennyiség

egységára 95.

  4. Egy harmadik példa a következő eset, amikor különböző mennyiségeket

értékesítenek különböző árakon.

  a) Értékesítések


                     Értékesítési     Egységár

                     mennyiség

                    40 egység                100

                    30 egység                 90

                    15 egység                100

                    50 egység                 95

                    25 egység                105

                    35 egység                 90

                     5 egység                100

  b) Összesen

                     Értékesítési     Egységár

                   összmennyiség

                    65 egység                 90

                    50 egység                 95

                    60 egység                100

                    25 egység                105

  Ebben a példában a legnagyobb számú, egy bizonyos áron értékesített

egység 65; ezért a legnagyobb aggregált mennyiség egységára 90.

  5. Az importáló országban, a fenti 1. pontban foglaltak szerinti, bármely

értékesítés, amely olyan személy számára történik, aki közvetve vagy

közvetlenül, ingyenesen vagy csökkentett áron az importált áru előállításával

és exportra történő értékesítésével kapcsolatban való felhasználáshoz, a 8.

Cikk 1. b) pontjában meghatározott valamely elemet szállítja, nem vehető

figyelembe az egységárnak az 5. Cikk céljaira való megállapításánál.

  6. Megjegyzendő, hogy az 5. Cikk 1. pontjában hivatkozott „nyereség és

általános költségek” egy egésznek tekintendők. E levonás összegét az

importőr által vagy megbízásából adott információk alapján kell meghatározni,

kivéve, ha az importőr adatai nincsenek összhangban az importált termékkel

azonos osztályú vagy fajtájú importált áruknak az importáló országban való

értékesítésekor nyert adatokkal. Amikor az importőr adatai nincsenek

összhangban ezekkel az adatokkal, a nyereség és az általános költségek

összege, az importőr vagy megbízottja által adott információk helyett, más

idevágó információkra is alapozható.

  7. Az „általános költségek” magukban foglalják a szóban forgó áru közvetett

és közvetlen marketing költségeit.

  8. Az áruk értékesítése miatt fizetendő helyi adók, amelyek tekintetében az

5. Cikk 1. a) (iv) pontja rendelkezései szerint nem történik levonás, az 5. Cikk

a) (i) pontja alapján kerülnek levonásra.

  9. A jutalékoknak, illetve a szokásos nyereségnek és általános költségeknek

az 5. Cikk 1. pontja rendelkezései szerint történő meghatározásánál az a

kérdés, hogy bizonyos áruk „azonos osztályúak vagy fajtájúak”-e mint mások,

esetenként, a körülmények figyelembevételével döntendő el. Az azonos

osztályú vagy fajtájú importált áruk legszűkebb csoportjának vagy skálájának,

amely magában foglalja az értékelendő árukat, és amelyre vonatkozóan a

szükséges információk beszerezhetők, az importáló országban történő

értékesítése vizsgálandó meg. Az 5. Cikk céljaira az „azonos osztályú vagy

fajtájú áru” magában foglal olyan árukat, amelyeket ugyanabból az országból

importáltak mint az értékelendő árut, valamint egyéb országokból importált

árukat is.


   10. Az 5. Cikk 1. b) pontja céljaira a „legkorábbi időpont” az az időpont,

ameddig az importált árut vagy az azonos vagy hasonló importált árut, az

egységár         megállapítása       szempontjából,         megfelelő      mennyiségben

értékesítenek.

   11. Az 5. Cikk 2. pontja szerinti módszer alkalmazásakor, a további

feldolgozásból eredő hozzáadott érték levonása az ilyen munka költségére

vonatkozó objektív és számszerűsíthető adatok alapján történik. A számítások

alapját elfogadott ipari formulák, receptek, konstrukciós módszerek és egyéb

ipari gyakorlatok képezik.

   12. Elismert tény, hogy az 5. Cikk 2. pontja rendelkezéseiben foglalt

értékelési módszer rendes körülmények között nem alkalmazható, ha a

további feldolgozás eredményeként az importált termékek elveszítik

identitásukat. Lehetnek azonban olyan esetek, hogy bár az importált áru

identitása elveszett, a feldolgozás során hozzáadott értéket pontosan, túlzott

nehézség nélkül meg lehet határozni. Másrészt lehetnek olyan esetek is,

amikor az importált áruk megőrzik ugyan identitásukat, de az importáló

országban értékesített áruk olyan kis elemét képezik, hogy indokolatlan lenne

ezen értékelési eljárás használata. A fentiek miatt, minden egyes ilyen jellegű

esetet külön-külön kell megfontolni.

                                 Megjegyzés a 6. Cikkhez

   1. A vámérték jelen Megállapodás alapján való meghatározása, általános

szabályként, az importáló országban egyszerűen hozzáférhető információk

alapján történik. A számított érték meghatározása céljából azonban szükséges

lehet az értékelendő áruk termelési költségeinek és más olyan információknak

a megvizsgálása, amelyeket az importáló országon kívülről kell beszerezni.

Továbbá, az áru termelője legtöbb esetben az importáló ország hatóságainak

illetékességén kívül esik. A számított érték módszer használata általában

azokra az esetekre korlátozódik, amikor az eladó és a vevő nem független

egymástól, és a termelő kész átadni az importáló ország hatóságainak a

szükséges költségadatokat és lehetőséget nyújtani bármely esetleg szükséges

későbbi igazoló vizsgálatra.

   2. A 6. Cikk 1. a) pontban hivatkozott „költség vagy érték” az értékelendő

áruk termelésére vonatkozó és a termelő által vagy nevében szolgáltatott

információk alapján határozandó meg. Annak a termelő üzleti könyvelésén kell

alapulnia, feltéve, hogy az összhangban van az árukat előállító országban

általánosan elfogadott számviteli elvekkel.

   3. A „költség vagy érték” magában foglalja a 8. Cikk 1. a) (ii)-(iii) pontjában

meghatározott elemek költségeit is. Ugyancsak tartalmazza a 8. Cikkre

vonatkozó megjegyzésben foglaltak szerint megfelelően megosztva, a 8. Cikk

1. b) pontjában meghatározott, a vevő által közvetve vagy közvetlenül, az

importált áru előállításával kapcsolatban való felhasználásra szállított bármely

elem értékét. A 8. Cikk 1. b) (iv) pontjában meghatározott olyan elemek

értéke, amelyeket az importáló országban készítenek, kizárólag olyan

mértékben számít bele az értékbe, amilyen mértékben azok költségei a

termelőt terhelik. Természetesen a számított érték meghatározásánál az jelen

pontban hivatkozott elemek értékét vagy költségét nem lehet duplán

felszámítani.


  4. A 6. Cikk 1. b) pontjában hivatkozott „nyereség és az általános költségek

összege” a termelő által vagy nevében rendelkezésre bocsátott információk

alapján kerül meghatározásra, kivéve, ha ezek az adatok nincsenek

összhangban az exportáló ország termelői által az importáló országba való

exportra termelt, az értékelendő árukkal azonos osztályú vagy fajtájú áruk

értékesítésében általában megjelenő adatokkal.

  5. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy a „nyereség és az általános

költségek összege” egy egésznek tekintendő. Ebből következik, hogy ha egy

konkrét esetben a termelő nyereség adata alacsony és általános költségei

magasak, a kettő összeadva mégis összhangban lehet az ugyanolyan osztályú

vagy fajtájú áruk eladásában általában megjelenő összegüknek. Ilyen helyzet

következhet be, például egy terméknek az importáló országban való

bevezetésénél, amikor a termelő nulla vagy alacsony nyereséget vállal a piaci

bevezetéssel járó magas általános költségek ellensúlyozására. Ha a termelő

bizonyítani tudja, hogy az importált termék eladásából, sajátos kereskedelmi

körülmények miatt alacsony a nyeresége, a termelő tényleges nyereség

adatait kell figyelembe venni, feltéve, hogy a termelőnek valós kereskedelmi

okai vannak az adatok igazolására és árpolitikája tükrözi az érintett iparágon

belüli szokásos árpolitikát. Ilyen helyzet fordulhat elő például akkor, amikor a

termelők, a kereslet előre nem látható esése miatt, ideiglenesen

árcsökkentésre kényszerülnek, vagy amikor valamely, az importáló országban

gyártott termékcsaládot kiegészítő árut értékesítenek és versenyképességük

megőrzése érdekében alacsony nyereséggel is megelégszenek. Ha a termelő

saját nyereség- és általános költség adatai nincsenek összhangban az

exportáló ország termelői által az importáló országba való exportra termelt, az

értékelendő árukkal azonos osztályú vagy fajtájú áruk értékesítésénél

általában tükröződő ilyen adatokkal, a nyereség és az általános költségek

összege az áru termelője által vagy nevében adott információk helyett más

idevágó információkra is alapozható.

  6. Ha a számított érték meghatározásához nem a termelő által vagy nevében

adott információkat használják fel, az importőr kérésére, az importáló ország

hatóságai a 10. Cikk rendelkezéseit figyelembe véve, tájékoztatják az

importőrt az ilyen információ forrásáról, a felhasznált adatokról és az azok

alapján végzett számításokról.

  7. A 6. Cikk 1. b) pontjában hivatkozott „általános költségek” magukban

foglalják az export áru előállításának és értékesítésének azon közvetett vagy

közvetlen költségeit, amelyek nem tartoznak a 6. Cikk 1. a) pontja alá.

  8. Azt, hogy bizonyos áruk más árukkal „azonos osztályúak vagy fajtájúak”-e,

a körülmények figyelembevételével, eseti alapon kell meghatározni. A

szokásos nyereségnek és általános költségeknek a 6. Cikk rendelkezései

szerinti meghatározásánál az áruk legszűkebb, az értékelendő árukat

magában foglaló csoportjának vagy skálájának, az importáló országba történő

azon eladásait kell megvizsgálni, amelyekre vonatkozóan a szükséges

információk hozzáférhetők. A 6. Cikk céljaira az „azonos osztályú vagy fajtájú

áruk”-nak ugyanabból az országból kell származniuk, mint az értékelendő

áruknak.

                                 Megjegyzés a 7. Cikkhez

  1. A 7. Cikk rendelkezései szerint meghatározott vámértékeknek, a lehető

legteljesebb mértékben, korábban meghatározott vámértékeken kell

alapulniuk.


  2. A 7. Cikk szerint az 1-6. Cikkekben lefektetett értékelési módszerek

alkalmazandók, de e módszerek ésszerűen rugalmas alkalmazása összhangban

van a 7. Cikk céljaival és rendelkezéseivel.

  3. Néhány példa az ésszerű rugalmasságra:

  a) Azonos áruk - az a követelmény, hogy az azonos áruk exportjának

időpontja az értékelendő áruk exportjának időpontjával megegyezzen vagy azt

megközelítse, rugalmasan értelmezhető; azonos importált áruk, amelyeket

nem abban az országban állítottak elő, amelyben az értékelendő árukat, alapul

szolgálhatnak a vámérték megállapításához; azonos importált áruknak az 5. és

6. Cikk rendelkezései alapján megállapított vámértékei felhasználhatók.

  b) Hasonló áruk - az a követelmény, hogy a hasonló áruk exportjának

időpontja az értékelendő áruk exportjának időpontjával megegyezzen vagy azt

megközelítse, rugalmasan értelmezhető; hasonló áruk, amelyeket nem abban

az országban állítottak elő, amelyben az értékelendő árukat, alapul

szolgálhatnak a vámérték megállapításához; hasonló importált áruknak az 5.

és 6. Cikk rendelkezései alapján megállapított vámértékei felhasználhatók.

  c) Következtetéses módszer - az 5. Cikk 1. a) pontja szerinti követelmény,

hogy az importált áruk „változatlan állapotban” kerülnek értékesítésre,

rugalmasan értelmezhető; a „90 napos” kritériumot lehet rugalmasan

alkalmazni.

                                 Megjegyzés a 8. Cikkhez

  1. a) (i) pont

  A „vételi jutalék” kifejezés olyan díjat jelent, amelyet valamely importőr

ügynökének azért a szolgáltatásért fizet, hogy az őt külföldön, az értékelendő

áru megvásárlásakor képviseli.

  1. b) (ii) pont

  1. A 8. Cikk 1. b) (ii) pontjában meghatározott elemeknek az importált

árukra történő arányos megosztása két tényezőt foglal magában - magát az

elem értékét és azt a módot, ahogyan ez az érték az importált árukra vetítve

arányosan megosztandó. Ezen elemek arányos megosztását ésszerű módon, a

körülményeknek megfelelően és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel

összhangban kell elvégezni.

  2. Az elem értékét illetően, amennyiben azt az importőr meghatározott

költséggel, tőle független eladótól szerzi be, az elem értéke ez a költség lesz.

Ha az elemet az importőr vagy egy tőle nem független személy állította elő, az

elem értéke az előállítási költség lesz. Ha az elemet az importőr korábban már

használta, tekintet nélkül arra, hogy ő szerezte-e be vagy állította-e elő, az

elem értékének meghatározása céljából az eredeti beszerzési árat vagy

előállítási költséget oly módon kell lefelé kiigazítani, hogy az tükrözze a

használatot.

  3. Miután az elem értékét meghatározták, azt az importált árukra vetítve

arányosan meg kell osztani. Különböző lehetőségek vannak. Például az értéket

lehet az első szállítmányra arányosan megosztani, ha az importőr a vámot

egyszerre kívánja megfizetni a teljes értékre. Másik példa: az importőr

kérheti, hogy az értéket az első szállítás időpontjáig legyártott egységekre

vetítve arányosan osszák meg. További példa: az importőr kérheti, hogy az

értéket a várható teljes termelésre vetítve arányosan osszák meg, amennyiben

erre a termelésre szerződés vagy konkrét kötelezettségvállalás van. Az

arányos megosztás módszere az importőr által szolgáltatott dokumentációtól

függ.


  4. A fentiek szemléltetésére: egy importőr a termelő rendelkezésére bocsát

egy, az importált termék gyártásánál használandó öntőformát és szerződést

köt vele 10,000 egység megvételére. Az első 1,000 egységnyi szállítmány

megérkezéséig a termelő már 4,000 egységet gyártott le. Az importőr kérheti

a vámszerveket, hogy az öntőforma értékét arányosan osszák meg az 1,000

egységre, a 4,000 vagy a 10,000 egységre vetítve.

  1. b) (iv) pont

  1. A 8. Cikk 1. b) (iv) pontjában meghatározott elemek miatti hozzáadásokat

objektív és számszerűsíthető adatokra kell alapozni. Az importőrnek és a

vámszerveknek a hozzáadandó érték meghatározásával kapcsolatos terhei

minimalizálása céljából, amilyen mértékig lehetséges, a vevő üzleti könyvelési

rendszerében rendelkezésre álló adatokat kell felhasználni.

  2. A vevő által szállított, általa vásárolt vagy lízingelt, elemek esetében a

hozzáadandó érték az elem vásárlási vagy lízingelési költsége lesz. A közjavat

képező, mindenki számára hozzáférhető elemek után az érték kizárólag ezen

elemek példányainak megszerzési költségeivel növelhető.

  3. A hozzáadandó értékek kiszámításának könnyűsége a konkrét vállalat

szerkezetétől és vezetési gyakorlatától, valamint számviteli módszereitől függ.

  4. Lehetséges például, hogy egy vállalat, amely különböző termékeket

importál       különböző        országokból,      az     importáló      országon      kívüli

tervezőközpontja könyvelését oly módon vezeti, hogy pontosan ki tudja

mutatni az egyes termékeknek tulajdonítható költségeket. Ilyen esetekben

megfelelő módon, közvetlen kiigazítás tehető a 8. Cikk rendelkezései szerint.

  5. Más esetben egy vállalat az importőr országon kívüli tervezőközpontja

költségeit általános költségként is viselheti anélkül, hogy azt az egyes

termékekre megosztaná. Ebben az esetben a 8. Cikk rendelkezései szerint, az

importált termékekre vonatkozóan, megfelelő kiigazítás tehető úgy, hogy a

tervezőközpont teljes költségét arányosan megosztják azon teljes termelésre,

amely haszonélvezője a tervezőközpont tevékenységének és az így megosztott

költséget adják egység alapon az importhoz.

  6. A fenti körülmények változásai, természetesen, a költségmegosztás

megfelelő         módszerének         meghatározásakor            különböző       tényezők

figyelembevételét követelik meg.

  7. Azokban az esetekben, amikor a kérdéses elem termelésében bizonyos

időszakon át több ország vesz részt, a kiigazítást arra az értékre kell

korlátozni, amit ténylegesen hozzáadtak a szóban forgó elemhez az importáló

országon kívül.

  1. c) pont

  1. A 8. Cikk 1. c) pontjában hivatkozott jogdíjak és licencdíjak, többek között,

magukban foglalhatják a szabadalmakért, védjegyekért és szerzői jogokért

fizetendő összegeket. Azonban az importált árunak az importáló országban

való sokszorosítási jogáért fizetendő díjakat, a vámérték meghatározása során,

nem adják hozzá az importált áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz.

  2. Az importált áruk elosztási vagy viszonteladási jogáért a vevő által fizetett

összeget nem adják hozzá az importált áruért ténylegesen fizetett vagy

fizetendő árhoz, ha az ilyen fizetések nem képezik feltételét az importált

áruknak az importáló országba való export célú eladásának.

  3. pont


  A 8. Cikk rendelkezései által megkövetelt hozzáadáshoz szükséges objektív

és számszerűsíthető adatok hiányában az ügyleti érték nem határozható meg

az 1. Cikk rendelkezései szerint. Ennek szemléltetésére: jogdíjat fizetnek egy

bizonyos termék literének az importáló országban való eladási ára alapján, a

terméket kilogrammonként importáljak és abból oldatot készítenek a

beérkezés után. Amennyiben a jogdíj alapja részben az importált áru, részben

pedig más, az importált árutól független tényezők (mint amikor az importált

árut hazai anyagokkal keverik és az már külön, önmagában nem azonosítható,

vagy amikor a jogdíj nem különíthető el a vevő és az eladó közötti, speciális

pénzügyi rendezésektől) helytelen lenne megkísérelni a jogdíj hozzáadását. Ha

azonban a jogdíj kizárólag az importált terméken alapul és könnyen

számszerűsíthető, a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz hozzáadható.

                                 Megjegyzés a 9. Cikkhez

   A 9. Cikk céljaira az „import időpontja” magában foglalhatja a vámkezelés

                                        időpontját.

                                 Megjegyzés a 11. Cikkhez

  1. A 11. Cikk jogorvoslati lehetőséget biztosít az importőrnek az értékelendő

árura vonatkozó, a vámszervek által a vámérték tekintetében hozott

határozatokkal szemben. A fellebbezés benyújtható először egy magasabb fokú

vámszervhez, de az importőrnek joga van végső lépésként a bírósághoz is

fordulni.

  2. A „bírságmentes” azt jelenti, hogy az importőrt nem bírságolhatják meg,

vagy számára nem helyezhetnek bírságot kilátásba csupán azért, mert élt

fellebbezési jogával. A szokásos bírósági eljárási költség és az ügyvédi díj nem

tekinthető bírságnak.

  3. Mindazonáltal a 11. Cikkben semmi sem gátolja a Tagot abban, hogy

megkövetelje a kiszabott vám megfizetését a fellebbezés benyújtását

megelőzően.

                                 Megjegyzés a 15. Cikkhez

  4. pont

  A cikk céljaira a „személy” kifejezés, ahol szükséges, a jogi személyt is

magában foglalja.

  4. e) pont

  Jelen Megállapodás céljaira valamely személy akkor gyakorol ellenőrzést egy

másik felett, ha az előbbi jogilag vagy gyakorlatilag olyan helyzetben van,

hogy az utóbbit korlátozza vagy irányítja.

 II. Melléklet az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény

             VII. Cikkének végrehajtásáról szóló Megállapodáshoz

                            Vámérték Technikai Bizottság


  1. A jelen Megállapodás 18. Cikkének megfelelően létre kell hozni a

Vámérték Technikai Bizottságot a Vámegyüttműködési Tanács fennhatósága

alatt, abból a célból, hogy az technikai szinten biztosítsa a Megállapodás

értelmezésének és alkalmazásának egységességét.

  2. A Technikai Bizottság feladatköre a következőket foglalja magában:

  a) felülvizsgálja azokat a technikai problémákat, amelyek a Tagok

vámérték-meghatározási rendszereiben a napi alkalmazás során felmerülnek

és a benyújtott tények alapján tanácsot ad a megfelelő megoldásokra;

  b) felkérésre tanulmányozza az Egyezménnyel összefüggő értékelésre

vonatkozó törvényeket, eljárásokat és gyakorlatot, és jelentést készít az ilyen

tanulmányok eredményeiről;

  c) jelentéseket készít és küld szét a jelen Megállapodás működésének

technikai vonatkozásairól és helyzetéről;

  d) a Bizottság vagy bármely Tag felkérésére tájékoztatást nyújt és tanáccsal

szolgál az importált áru vámértéke megállapításával kapcsolatos bármely

kérdésben. Az ilyen tájékoztatás és tanácsadás történhet tanácsadói vélemény,

megjegyzés vagy magyarázó jegyzetek formájában;

  e) felkérésre technikai segítséget nyújt a Tagoknak a jelen Megállapodás

nemzetközi elfogadtatásának előmozdításában;

  f) vizsgálatot végez a jelen Megállapodás 19. Cikkében leírt vizsgáló

bizottság által hozzá utalt ügyben; és

  g) minden más olyan kötelezettségnek eleget tesz, amelyet a Bizottság

ráruház.

                                   Általános rendelkezés

  3. A Technikai Bizottság törekedjék arra, hogy a speciális témákkal -

különösen azokkal, amelyeket a Tagok, a Bizottság vagy valamely

vizsgálóbizottság hozzá utal - kapcsolatos munkáját rövid időn belül befejezze.

A 19. Cikk 4. pontja rendelkezései szerint valamely vizsgálóbizottság

meghatározza azt a határidőt, amin belül a Technikai Bizottság jelentését be

kell nyújtani és a Technikai Bizottság köteles azt ezen a határidőn belül

elkészíteni.

  4. A Vámegyüttműködési Tanács Titkársága, amikor szükséges, segítséget

nyújt a Technikai Bizottság tevékenységéhez.

                                         Képviselet

  5. Minden Tag jogosult képviseltetni magát a Technikai Bizottságban.

Minden Tag a Technikai Bizottságba egy képviselőt és egy vagy több

helyettest jelölhet ki. A Technikai Bizottságban így képviselt Tagra a jelen

Melléklet mint a Technikai Bizottság tagjára hivatkozik. A Technikai Bizottság

tagjainak képviselőit tanácsadók segíthetik. Megfigyelői státuszban a WTO

Titkárság is részt vehet az üléseken.

  6. A Vámegyüttműködési Tanács azon tagjai, amelyek nem Tagjai a

WTO-nak, egy küldöttel és egy vagy több helyettessel vehetnek részt a

Technikai Bizottság ülésein. Ezek a küldöttek megfigyelői minőségben vesznek

részt az üléseken.


  7. A Technikai Bizottság elnökének jóváhagyásával a Vámegyüttműködési

Tanács Főtitkára (a továbbiakban: Főtitkár) meghívhatja olyan kormányok

képviselőit is, amelyek sem a WTO Egyezménynek, sem a Vámegyüttműködési

Tanácsnak nem tagjai, valamint meghívhatja nemzetközi kormányközi és

kereskedelmi szervezetek képviselőit a Technikai Bizottság ülésein

megfigyelőként való részvételre.

  8. A küldötteknek, a helyetteseknek és a tanácsadóknak a Technikai

Bizottság üléseire történő kijelölését a Főtitkárnak kell bejelenteni.

                               A Technikai Bizottság ülései

  9. A Technikai Bizottság szükség szerint, de legalább évenként kétszer tartja

üléseit. Minden ülés időpontját a Technikai Bizottság előző ülésén rögzítik. Az

ülés időpontja változhat akár a Technikai Bizottság bármely tagjának

javaslatára - a Technikai Bizottság tagjainak egyszerű többsége

hozzájárulásával -, akár az elnök kezdeményezésére, sürgős kivizsgálást

igénylő esetekben. Az ezen pont első mondatában foglalt rendelkezés mellett a

Technikai Bizottságnak szükség szerint üléseznie kell, hogy megvizsgálja azon

ügyeket, melyeket valamely, a jelen Megállapodás 19. Cikke szerint felállított

vizsgálóbizottság a Technikai Bizottság elé utal.

  10. A Technikai Bizottság üléseit, ha más döntés nem születik, a

Vámegyüttműködési Tanács székhelyén tartják.

  11. A Főtitkár a Technikai Bizottság minden tagját, valamint a 6. és 7.

pontokban felsoroltakat, legalább 30 nappal korábban - a sürgős eseteket

kivéve - tájékoztatja a Technikai Bizottság ülése megnyitásának időpontjáról.

                                         Napirend

  12. A Főtitkár minden ülésre napirendtervezetet készít, és azt eljuttatja a

Technikai Bizottság minden tagjához, valamint a 6. és 7. pontban

felsoroltakhoz a sürgős eseteket kivéve legalább 30 nappal az ülés

megkezdése előtt. Ez a napirend minden olyan témát felölel, amelynek

felvételét a Technikai Bizottság előző ülésén jóváhagyta, továbbá, amelyet az

Elnök maga kezdeményez, és amelynek felvételét a Főtitkár, a Bizottság vagy

a Technikai Bizottság bármely tagja kéri.

  13. A Technikai Bizottság napirendjét az ülés megnyitásakor fogadja el. Az

ülésszak alatt a Technikai Bizottság bármikor megváltoztathatja a napirendet.

                                Tisztségviselők és ügyvitel

  14. A Technikai Bizottság a küldöttek közül egy Elnököt és egy vagy több

Alelnököt választ. Az Elnök és az Alelnökök egyéves időtartamra viselik

tisztségüket. A leköszönő Elnök és Alelnökök újraválaszthatók. Azon Elnök

vagy Alelnök, aki már nem képvisel Tagot a Technikai Bizottságban,

automatikusan elveszti mandátumát.

  15. Ha az Elnök az ülésen vagy annak egy részén nincs jelen, akkor az

Alelnök elnököl. Ilyen esetben az utóbbinak jogai és kötelességei azonosak az

Elnökével.

  16. Az ülés Elnöke nem mint a Technikai Bizottság egy tagjának képviselője,

hanem mint Elnök vesz részt a Technikai Bizottság eljárásaiban.


  17. Ezen szabályok által ráruházott jogok gyakorlásán kívül az elnök

megnyitja és bezárja az üléseket, vezeti a vitát, megadja a felszólalási jogot és

a jelen szabályok értelmében ellenőrzi az eljárást. Az Elnök jogosult a

felszólalót rendre utasítani, ha annak megjegyzései nem relevánsak.

  18. A küldöttek bármely kérdés tárgyalása során eljárási kérdést vethetnek

fel. Ebben az esetben az Elnök késedelem nélkül állást foglal. Ha ezt az

állásfoglalást kifogásolják, az Elnök azt az ülés elé terjeszti határozathozatalra

és az érvényben marad, ha meg nem változtatják.

  19. A Főtitkár vagy a Titkárság általa kijelölt tisztségviselői ellátják a

Technikai Bizottság üléseinek titkársági teendőit.

                              Határozatképesség és szavazás

  20. A határozatképességhez a Technikai Bizottság képviselőinek egyszerű

többsége szükséges.

  21. A Technikai Bizottság minden tagjának egy szavazata van. A Technikai

Bizottság a jelen lévő tagok legalább kétharmados szavazati többségével hoz

határozatot. Egy bizonyos ügyben a szavazás kimenetelésre tekintet nélkül a

Technikai Bizottság szabadon előterjesztheti arra vonatkozó jelentését a

Bizottság és a Vámegyüttműködési Tanács elé, megjelölve az üggyel

kapcsolatos eltérő véleményeket is. E pont rendelkezéseinek sérelme nélkül

valamely bizottság által elé utalt ügyekben a Technikai Bizottság

konszenzussal határoz. Ha a valamely vizsgálóbizottság által elé utalt ügyben

a Technikai Bizottság nem jut egyezségre, a Technikai Bizottság jelentést

készít az ügy részleteiről, megjelölve a tagok álláspontját.

                          Hivatalos nyelvek és jegyzőkönyvek

  22. A Technikai Bizottság hivatalos nyelve az angol, francia és a spanyol

nyelv. E három nyelv bármelyikén elmondott beszédeket vagy nyilatkozatokat

késedelem nélkül lefordítják a többi hivatalos nyelvre, kivéve, ha az összes

küldött eltekint a fordítástól. Más nyelveken előadott beszédeket vagy

nyilatkozatokat ugyanilyen feltételek mellett angolra, franciára és spanyolra

lefordítják; de ebben az esetben az érintett delegációnak kell elkészítenie az

angol, francia vagy spanyol nyelvű fordítást. Kizárólag angol, francia és

spanyol nyelv használható a Technikai Bizottság hivatalos anyagaiban.

Emlékeztetők és a Technikai Bizottság levelezése kizárólag a hivatalos nyelvek

egyikén történhet.

  23. A Technikai Bizottság minden üléséről jelentést és - ha az Elnök

szükségesnek tartja - jegyzőkönyvet vagy összefoglaló beszámolót készít. Az

Elnök vagy megbízottja a Technikai Bizottság munkájáról jelentést tesz a

Bizottság és a Vámegyüttműködési Tanács minden ülésén.

 III. Melléklet az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény

              II. Cikkének végrehajtásáról szóló Megállapodáshoz


  1. A Megállapodás rendelkezései végrehajtásának, a 20. Cikk 1. pontja

szerinti, a fejlődő ország Tagok általi, 5 évvel való elhalasztása a gyakorlatban

egyes fejlődő ország Tagok számára kevésnek bizonyulhat. Ilyen esetekben

valamely fejlődő ország Tag a 20. Cikk 1. pontjában hivatkozott időtartam

lejárta előtt kérheti ezen időtartam meghosszabbítását; egyetértés van arról,

hogy, azokban az esetekben, amikor a kérdéses fejlődő ország Tag

megalapozott indokkal szolgál, a Tagok jóindulatú megfontolás tárgyává teszik

az ilyen kérést.

  2. Azok a fejlődő országok, amelyek jelenleg hivatalosan megállapított

legkisebb értékek alapján értékelik az árukat, fenntartással élhetnek, hogy

lehetőségük legyen ezen értékek korlátozott és átmeneti alapon való

megtartására, olyan feltételek mellett, amelyekhez a Tagok hozzájárulnak.

  3. Azon fejlődő országok, amelyek számára az alkalmazási sorrendnek az

importőr kívánságára történő, a Megállapodás 4. Cikke rendelkezései alapján

való megfordítása komoly nehézséget jelenthet, a 4. Cikkre vonatkozóan

fenntartással élhetnek, a következő megfogalmazás szerint:

  „A ... Kormánya fenntartja a jogot annak elrendelésére, hogy a Megállapodás

4. Cikkének vonatkozó rendelkezése kizárólag akkor kerül alkalmazásra, ha a

vámhatóságok beleegyeznek az 5. és 6. Cikkek sorrendjének megfordításába.”

  Amennyiben fejlődő országok ilyen fenntartással élnek, a Tagok ehhez, a

Megállapodás 21. Cikke alatt beleegyezésüket adják.

  4. Fejlődő országok fenntartással élhetnek a Megállapodás 5. Cikkének 2.

pontjára vonatkozóan, a következő megfogalmazás szerint:

  „A ... Kormánya fenntartja a jogot annak elrendelésére, hogy a Megállapodás

5. Cikkének 2. pontja a vonatkozó megjegyzés rendelkezéseivel összhangban

kerüljön alkalmazásra, függetlenül attól, hogy az importőr ezt így kívánja,

vagy sem.”

  Amennyiben fejlődő országok ilyen fenntartással élnek, a Tagok ehhez, a

Megállapodás 21. Cikke alatt beleegyezésüket adják.

  5. Bizonyos fejlődő országok esetében problémák merülhetnek fel a

Megállapodás 1. Cikkének végrehajtása során, az országukba történő,

kizárólagos        képviselők,       kizárólagos      forgalmazók        és    kizárólagos

engedményezettek által lebonyolított importra vonatkozóan. Ha ilyen

problémák merülnek fel a Megállapodást alkalmazó fejlődő ország Tagokban,

e Tagok kérésére, e kérdésről tanulmányt készítenek abból a célból, hogy

megfelelő megoldásokat találjanak.

  6. A 17. Cikk elismeri, hogy a Megállapodás alkalmazása során szükséges

lehet, hogy a vámszervek vizsgálatot folytassanak a vámérték meghatározása

céljából számukra benyújtott bármely nyilatkozat, okmány vagy bevallás

helytállóságával vagy pontosságával kapcsolatosan. A cikk így elismeri, hogy

vizsgálat      folytatható      például    annak       igazolása     céljából,   hogy      a

vámérték-meghatározással kapcsolatban bevallott vagy a vámszerveknek

benyújtott értékelemek teljesek és helyesek-e. A Tagok, nemzeti törvényeik és

eljárásaik keretei között, jogosultak elvárni az importőrök teljes

közreműködését az ilyen vizsgálatok során.

  7. A ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár magában foglal minden olyan

fizetést, amely, az importált áruk eladásának feltételeként, a vevő által az

eladó részére vagy a vevő által harmadik Fél részére az eladó

kötelezettségének kiegyenlítésére, ténylegesen teljesítésre került vagy kerül.


               MEGÁLLAPODÁS AZ ELŐZETES ÁRUVIZSGÁLATRÓL

  A Tagok

  figyelembe véve, hogy 1986. szeptember 20-án a Miniszterek megállapodtak

arról, hogy a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguayi Fordulójának

célja „a világkereskedelem további liberalizálása és kiterjesztése”, „a GATT

szerepének erősítése” és „a GATT rendszer, a nemzetközi gazdasági környezet

fejlődésének megfelelő, válaszkészségének növelése”,

  figyelembe véve, hogy számos fejlődő ország Tag az előzetes áruvizsgálathoz

folyamodik,

  elismerve, hogy a fejlődő országoknak szükséges ezt tenniük, mindaddig és

olyan mértékben, amíg ez az importáruk minőségének, mennyiségének és

árának igazolásához szükséges,

  ügyelve arra, hogy az ilyen programokat, felesleges késedelem vagy

egyenlőtlen elbánás okozása nélkül kell végrehajtani,

  megjegyezve, hogy az áruvizsgálat, annak természetéből adódóan, az

exportőr Tagok területén történik,

  elismerve annak szükségességét, hogy az alkalmazó és az exportőr Tagok

jogait és kötelezettségeit megállapító, egyezményes nemzetközi kereteket

hozzanak létre,

  elismerve, hogy a GATT 1994 elvei és kötelezettségei az előzetes

áruvizsgálatot végző szervezetek azon tevékenységeire vonatkoznak,

amelyekkel WTO Tagok kormányai bízták meg őket,

  elismerve azt, hogy kívánatos az átláthatóság biztosítása, az előzetes

áruvizsgálatot végző szervezetek működése, valamint az előzetes

áruvizsgálatra vonatkozó törvények és szabályozások vonatkozásában,

  azon óhajtól vezérelve, hogy biztosítsák gyors, hatékony és méltányos

megoldások születését az exportőrök és az előzetes áruvizsgálatot végző

szervezetek között, jelen Megállapodás alapján felmerülő vitás ügyekben

ezennel az alábbiakban állapodnak meg:

                                          1. Cikk

                         Alkalmazási kör - meghatározások

  1. A jelen Megállapodás valamennyi, a Tagok területén folytatott előzetes

áruvizsgálati tevékenységre vonatkozik, függetlenül attól, hogy valamely Tag

kormánya vagy kormányszerve számára szerződés alapján vagy annak

utasítására végzett tevékenységről van szó.

  2. Az „alkalmazó Tag” kifejezés olyan Tagot jelöl, amelynek kormánya vagy

valamely kormányszerve szerződést köt az előzetes áruvizsgálat elvégzésére

vagy arra utasítást ad.

  3. Az előzetes áruvizsgálati tevékenység mindazon tevékenységek

összessége, amelyek a minőség, a mennyiség, az ár, beleértve a

devizaárfolyamot és a pénzügyi feltételeket, és/vagy az alkalmazó Tag

területére exportálandó áruk vámbesorolása igazolására vonatkoznak.


                                                                                                4. Az „előzetes áruvizsgáló szervezet” kifejezés olyan szervezetet jelöl, amely

valamely Taggal való szerződés alapján, vagy annak utasítására előzetes

áruvizsgálati tevékenységet folytat. 1

                                               2. Cikk

                          Az alkalmazó Tagok kötelezettségei

  Diszkriminációmentesség

  1. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálati

tevékenységet diszkriminációmentesen folytatják, és hogy az ezen

tevékenység folytatása során alkalmazott eljárások és kritériumok objektívek,

és azokat valamennyi ilyen tevékenység által érintett exportőr esetében

egyenlő alapon alkalmazzák. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az általuk

szerződtetett vagy utasított előzetes áruvizsgálatot végző szervezet

valamennyi ellenőre egyformán végzi a vizsgálatot.

  Kormányzati követelmények

  2. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy a törvényeikre, szabályozásaikra és

követelményeikre vonatkozó előzetes áruvizsgálati tevékenység során a GATT

1994 III. Cikk 4. pontjának rendelkezéseit a releváns mértékig betartják.

  Az áruvizsgálat helyszíne

  3. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy valamennyi előzetes áruvizsgálati

tevékenységet, beleértve a Kifogásmentes Áruvizsgálati Jegyzőkönyv kiadását

vagy az ennek megtagadásáról szóló értesítést, azon a vámterületen végzik,

ahonnan az árut exportálják, vagy ha az áru komplex jellegéből adódóan az

áruvizsgálat nem hajtható végre ezen a vámterületen, illetve ha mindkét Fél

egyetért, akkor azon a vámterületen, ahol az árut előállították.

  Szabványok

  4. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy a mennyiségi és minőségi

áruvizsgálatot az eladó és a vevő adásvételi szerződésében meghatározott

szabványok szerint végzik el, és hogy ilyen szabványok hiányában, a vonatkozó

nemzetközi szabványokat alkalmazzák. 2

  Átláthatóság

  5. Az alkalmazó Tagok biztosítják,                      hogy       az   előzetes     áruvizsgálati

tevékenységeket átlátható módon végzik.

  1   Egyetértés van arról, hogy ez a rendelkezés nem kötelezi a Tagokat arra, hogy területükön más

      Tagok kormányzati szervezeteinek megengedjék az előzetes áruvizsgálati tevékenység folytatását.

  2   Nemzetközi szabvány az a szabvány, amelyet olyan kormányzati vagy nem kormányzati testület

      fogadott el, amelyek tagsága valamennyi Tag előtt nyitott, és amelyek egyik elismert tevékenységi

      területe a szabványosítás.


  6. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az exportőrök előzetes kérésére, az

előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek az áruvizsgálati követelmények

betartásához szükséges valamennyi információt tartalmazó listát adnak át az

exportőröknek. Az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek, az exportőrök

kérésére, megadják az aktuális információkat. Ezen információk hivatkozást

tartalmaznak az alkalmazó Tagok előzetes áruvizsgálati tevékenységre

vonatkozó törvényeire és szabályozásaira, továbbá tartalmazzák az

áruvizsgálati, valamint az ár és devizaárfolyam igazolási célokra alkalmazott

eljárásokat       és    kritériumokat,      az     exportőrök     áruvizsgálatot    végző

szervezetekkel szembeni jogait, továbbá a 21. pont szerint felállított

fellebbezési eljárásokat. További eljárási követelményeket vagy a létező

eljárások változásait nem alkalmazzák egy szállítmánnyal kapcsolatban,

hacsak a vizsgálat napjának kitűzésekor az érintett exportőrt ezen

változásokról nem tájékoztatják. Az olyan típusú vészhelyzetekben azonban,

amiket a GATT 1994 XX. és XXI. Cikke tárgyal, az exportőr előzetes értesítése

előtt, ilyen további követelmények vagy változások alkalmazhatók egy

szállítmányra. Ez a segítség azonban nem mentesíti az exportőröket az

alkalmazó         Tagok       importszabályozásainak           betartására      vonatkozó

kötelezettségeik alól.

  7. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy a 6. pontban hivatkozott információ

megfelelő módon álljon az exportőrök rendelkezésére, továbbá, hogy az

előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek által fenntartott irodák információs

központként szolgáljanak, ahol ez az információ hozzáférhető.

  8. Az alkalmazó Tagok haladéktalanul, olyan módon teszik közzé valamennyi

alkalmazandó, az előzetes áruvizsgálati tevékenységre vonatkozó törvényt és

rendelkezést, hogy más kormányok és kereskedők megismerhessék azokat.

  A bizalmas üzleti információk védelme

  9. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző

szervezetek az előzetes áruvizsgálat során kapott valamennyi információt

üzleti titokként kezelik, amennyiben az ilyen információt még nem tették

közzé, általában harmadik személyek nem férhetnek hozzá vagy más módon

nem vált közkeletűvé. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes

áruvizsgálatot végző szervezetek e célból eljárásokat tartanak fenn.

  10. Az alkalmazó Tagok, kérésre, információt szolgáltatnak a Tagoknak azon

intézkedéseikről, amelyek révén a 9. pontnak érvényt szereznek. A jelen pont

rendelkezései azonban nem követelik meg, hogy bármely Tag olyan bizalmas

információt tárjon fel, amelynek a felfedése veszélyeztetné az előzetes

áruvizsgálati programok hatékonyságát vagy sértené konkrét állami vagy

magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit.

  11. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző

szervezetek nem fednek fel bizalmas üzleti információkat harmadik

személyeknek, kivéve, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek

megoszthatják az információt, a velük szerződő vagy őket utasító kormányzati

szervezetekkel. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy a velük szerződött vagy

általuk utasított előzetes áruvizsgálatot végző szervezetektől kapott bizalmas

üzleti információt megfelelően védik. Az előzetes áruvizsgálatot végző

szervezetek kizárólag olyan mértékben osztják meg a bizalmas üzleti

információt a velük szerződő vagy őket utasító kormányokkal, amennyire az

ilyen információ szokás szerint szükséges akkreditívhez vagy más fizetési

formákhoz, illetve vám-, importengedélyezési vagy devizagazdálkodási

célokra.


                                                                                                  12. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző

szervezetek nem kérnek információt az exportőröktől az alábbiakról:

   a) gyártási adatok, amelyek szabadalmazott, licenccel átengedett vagy fel

nem        fedett     eljárásokra        vonatkoznak,           vagy        olyanokra,         amelyek

szabadalmaztatása folyamatban van;

   b) közzé nem tett műszaki adatok, kivéve azokat, amelyek szükségesek a

műszaki szabályozásoknak vagy szabványoknak való megfelelés igazolásához;

   c) belső árképzés, beleértve a termelési költségeket is;

   d) haszonkulcsok;

   e) az exportőrök és szállítók közötti szerződések feltételei, hacsak az

áruvizsgálatot végző szervezet számára a kérdéses vizsgálat lefolytatása

másképpen nem lehetséges. Ilyen esetekben a szervezet kizárólag az ehhez a

célhoz szükséges információt kéri.

   13. A 12. pontban hivatkozott információt, amelyet az előzetes áruvizsgálatot

végző szervezetek egyébként nem kérnek, az exportőr önkéntes alapon

kiadhatja, egy konkrét eset szemléltetésére.

   Összeférhetetlenség

   14. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző

szervezetek, figyelembe véve a 9-13. pontokban foglalt, a bizalmas üzleti

információk védelméről szóló rendelkezéseket is, eljárásokat tartanak fenn az

összeférhetetlenség elkerülésére:

   a) előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek és bármely más szervezet

között, amely a kérdéses előzetes áruvizsgálatot végző szervezetektől nem

független, ideértve mindazokat, amelyekben az utóbbiaknak pénzügyi vagy

üzleti érdekeltsége van, illetve azokat a szervezeteket, amelyeknek a kérdéses

előzetes áruvizsgálatot végző szervezetekben pénzügyi érdekeltsége van, és

amelyeknek szállítmányait az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetnek

vizsgálnia kell;

   b) előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek és bármely más szervezetek

között, ideértve az előzetes áruvizsgálat alá eső egyéb szervezeteket, az

áruvizsgálatokra szerződő vagy arra utasítást adó kormányzati szervezetek

kivételével;

   c) az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek azon osztályaival, amelyek az

áruvizsgálati eljárás elvégzéséhez szükségestől eltérő tevékenységet

végeznek.

   Késedelmek

   15. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző

szervezetek a szállítmányok vizsgálata során elkerülik az ok nélküli

késedelmeket. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy amennyiben egy előzetes

áruvizsgálatot végző szervezet és egy exportőr megállapodik az áruvizsgálat

napját illetően, az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet a vizsgálatot a

kijelölt napon hajtja végre, kivéve, ha azt az exportőr és az előzetes

áruvizsgálatot végző szervezet közös megegyezés alapján megváltoztatja,

illetve ha abban az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetet az exportőr vagy

vis maior akadályozza meg. 1

   1  Egyetértés van arról, hogy jelen Megállapodás céljaira a „vis maior” jelentése „ellenálhatatlan

      kényszer vagy erőszak, előre nem látható események, amelyek felmentenek a szerződés teljesítése

      alól”.


                                                                                               16. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy a végső dokumentumok kézhez

vételét és az áruvizsgálat befejezését követően az előzetes áruvizsgálatot

végző szervezetek öt munkanapon belül vagy kiadják a Kifogásmentes

Áruvizsgálati Jegyzőkönyvet vagy részletes írásbeli magyarázatot adnak,

meghatározva a kiadás megtagadásának okait. Az alkalmazó Tagok biztosítják,

hogy az utóbbi esetben az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek

lehetőséget adnak az exportőröknek véleményük írásban való ismertetésére,

és amennyiben az exportőrök azt kérik, új áruvizsgálatot készítenek elő a

legkorábbi, kölcsönösen megfelelő időpontra.

  17. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy amikor az exportőrök azt kérik, az

előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek az áru fizikai vizsgálata előtt

elvégzik az ár és, ahol alkalmazásra kerül, a devizaárfolyam előzetes

igazolását, az exportőr és importőr közötti szerződés, a pro forma számla és,

ahol alkalmazásra kerül, az importengedély iránti kérelem alapján. Az

alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet

által, egy ilyen előzetes igazolás alapján elfogadott ár vagy devizaárfolyam

nem kerül visszavonásra, feltéve, hogy az áruk megfelelnek az

importokmányoknak és/vagy az importengedélynek. Biztosítják, hogy az

előzetes igazolás megtörténte után, az előzetes áruvizsgálatot végző

szervezetek azonnal, írásban tájékoztatják az exportőröket az ár és a

devizaárfolyam elfogadásáról vagy az ár és/vagy a devizaárfolyam nem

elfogadásának részletes okairól.

  18. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy, a fizetési késedelmek elkerülése

érdekében, az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek az exportőröknek

vagy azok kijelölt képviselőinek, amilyen gyorsan lehetséges, megküldik a

Kifogásmentes Áruvizsgálati Jegyzőkönyvet.

  19. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy ha a Kifogásmentes Áruvizsgálati

Jegyzőkönyvben elírás fordul elő, az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet

kijavítja a hibát, és a kijavított információt, amilyen gyorsan csak lehetséges,

továbbítja a megfelelő feleknek.

  Az ár igazolása

  20. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy a túl- vagy alulszámlázás és csalás

elkerülése érdekében, az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek árigazolást

1 végeznek az alábbi irányelvek szerint:

  a) az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek csak akkor utasítják el a

szerződéses árat, amiben az exportőr és importőr megegyezett, ha be tudják

bizonyítani, hogy a nem megfelelő árra vonatkozó ténymegállapításuk olyan

igazolási eljáráson alapszik, amely összhangban van a b)-e) alpontokban

lefektetett kritériumokkal;

  1   Az alkalmazó Tagok kötelezettségei az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek szolgáltatásaira

      vonatkozólag a vámértékeléssel kapcsolatban azok a kötelezettségek lesznek, amelyeket a GATT

      1994-ben és más, a WTO Egyezmény 1A Mellékletében található Multilaterális Kereskedelmi

      Egyezményekben elfogadtak.


  b) az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet az exportár igazolására

folytatott ár-összehasonlítást azonos vagy hasonló, ugyanazon exportőr

országból, azonos vagy közel azonos időben, versenyhelyzetben és

összehasonlítható értékesítési feltételek között, a szokásos kereskedelmi

gyakorlattal összhangban és az alkalmazott szokásos árengedmények

levonásával, exportra kínált áruk ára(i)ra alapozza:

  (i) csak valós összehasonlítási alapot adó árakat használnak, figyelembe véve

az importáló országra, illetve az ár-összehasonlításra használt országra vagy

országokra vonatkozó releváns gazdasági tényezőket,

  (ii) az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet nem támaszkodik a más

importáló országokba exportra kínált termékek árára abból a célból, hogy a

szállítmányra, önkényesen, a legalacsonyabb árat állapítsa meg,

  (iii) az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet figyelembe veszi a c)

alpontban felsorolt konkrét elemeket,

  (iv) a fent leírt folyamat bármely szakaszában az előzetes áruvizsgálatot

végző szervezet alkalmat biztosít az exportőrnek az ár megmagyarázására;

  c) az árigazolás elvégzése során az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek

megfelelően figyelembe veszik az adásvételi szerződés feltételeit és az

ügyletre vonatkozó, általánosan alkalmazandó korrekciós tényezőket; ezek a

tényezők magukban foglalják, de nem korlátozódnak az értékesítés

kereskedelmi szintjére és mennyiségére, a szállítási határidőkre és

feltételekre, az áreszkalációs záradékokra, a minőségi specifikációkra,

különleges formatervezési jellemzőkre, különleges szállítási vagy csomagolási

specifikációkra, a megrendelés nagyságára, az eladás azonnali jellegére,

szezonális hatásokra, licenc- vagy más szellemi tulajdonhoz kapcsolódó

díjakra, a szerződés részét képező szolgáltatásokra, ha ezeket szokásosan nem

külön számlázzák; a tényezők magukban foglalnak bizonyos, az exportőrök

áraira vonatkozó elemeket is, mint például az exportőr és az importőr közötti

szerződéses kapcsolat;

  d) a fuvardíjak igazolása kizárólag a szállítási mód exportőr országban való

megállapodás szerinti árára, amint azt az adásvételi szerződés tartalmazza,

vonatkozik;

  e) az alábbiak árigazolási célokra nem kerülnek felhasználásra:

  (i) az importőr országban gyártott áruk eladási árai az importőr országban,

  (ii) az exportáló országtól eltérő országból exportra szánt áruk ára,

  (iii) a termelés költsége,

  (iv) önkényes vagy fiktív árak, illetve értékek.

  Fellebbezési eljárások

  21. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző

szervezetek eljárásokat hoznak létre az exportőrök panaszainak fogadására,

megvizsgálására és a vonatkozó döntések meghozatalára, valamint, hogy az

ilyen eljárásokra vonatkozó információt, a 6. és 7. pontok rendelkezéseivel

összhangban, az exportőrök számára hozzáférhetővé teszik. Az alkalmazó

Tagok biztosítják, hogy az eljárásokat a következő irányelvek szerint alakítják

ki és tartják fenn:

  a) az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek kijelölnek egy vagy több

tisztviselőt, akik a rendes munkaidő alatt, minden városban vagy kikötőben,

ahol e szervezetek előzetes áruvizsgálati adminisztrációs irodát tartanak fenn,

rendelkezésre állnak abból a célból, hogy fogadják, megvizsgálják az

exportőrök fellebbezéseit és panaszait és azokról döntéseket hozzanak;


                                                                                                    b) az exportőrök a kijelölt tisztviselőkkel írásban közlik a kérdéses konkrét

ügyletre vonatkozó tényeket, a panasz természetét és a javasolt megoldást;

  c) a kijelölt tisztviselők az exportőrök panaszait jóindulatúan bírálják el, és a

b) alpontban hivatkozott dokumentumok kézhezvétele után, amint lehetséges,

döntést hoznak.

  Részleges hatálytalanítás

  22. A 2. Cikk rendelkezései részleges hatálytalanításával az alkalmazó Tagok

biztosítják, hogy, a részszállítmányok kivételével, azon szállítmányokat,

amelyek értéke kevesebb, mint az alkalmazó Tag által ilyen szállítmányokra

meghatározott minimum érték, kizárólag rendkívüli körülmények esetén

vizsgálják meg. Ez a minimum érték az exportőröknek a 6. pont szerint

továbbított információ részét képezi.

                                                3. Cikk

                             Az exportőr Tagok kötelezettségei

  Diszkriminációmentesség

  1. Az exportőr Tagok biztosítják az előzetes áruvizsgálati tevékenységre

vonatkozó törvényeik és szabályozásaik diszkriminációmentes alkalmazását.

  Átláthatóság

  2. Az exportőr Tagok haladéktalanul, olyan módon teszik közzé az előzetes

áruvizsgálati tevékenységre vonatkozó valamennyi alkalmazandó törvényt és

szabályozást, hogy lehetővé tegyék más kormányoknak és kereskedőknek azok

megismerését.

  Technikai segítségnyújtás

  3. Az exportőr Tagok, kérésre, kölcsönösen egyeztetett feltételekkel, 1 a

Megállapodás céljainak elérését célzó technikai segítséget ajánlanak fel az

alkalmazó Tagoknak.

                                                4. Cikk

                            Független felülvizsgálati eljárások

  A Tagok ösztönzik az előzetes áruvizsgálatot végző szervezeteket és

exportőröket vitáik együttes megoldására. Azonban a panasznak a 2. Cikk 21.

pontjával összhangban való beterjesztését követő második munkanapon

bármely Fél a vitát független felülvizsgálat elé utalhatja. A Tagok,

lehetőségeik határain belül, ésszerű intézkedéseket hoznak, hogy biztosítsák

az alábbi eljárások e célból való kialakítását és fenntartását:

  a) ezen eljárásokat független szervezet működteti, amelyet egy, az előzetes

áruvizsgálatot végző szervezeteket képviselő, valamint egy, az exportőröket

képviselő szervezet közösen hoz létre jelen Megállapodás céljaira;

  1   Egyetértés van arról, hogy ilyen technikai segítség nyújtható bilaterális, többoldalú, illetve

      multilaterális alapon.


  b) az a) alpontban hivatkozott független szervezet szakértői listát állít össze

az alábbiak szerint:

  (i) az előzetes áruvizsgálatot végző szervezeteket képviselő szervezet által

jelölt tagok csoportja,

  (ii) az exportőröket képviselő szervezet által jelölt tagok csoportja,

  (iii) az a) alpontban hivatkozotti független szervezet által jelölt független

kereskedelmi szakértők csoportja.

  A listán szereplő szakértők földrajzi megoszlása olyan kell, hogy legyen, hogy

lehetővé váljon az ezen eljárások során felmerülő bármilyen vita gyors

rendezése. Ezt a listát a WTO Egyezmény életbelépését követő két hónapon

belül összeállítják és évenként felfrissítik. A lista nyilvános, azt a Titkárságra

bejelentik és minden Tagnak megküldik;

  c) amennyiben egy exportőr vagy egy előzetes áruvizsgálatot végző

szervezet vitát kíván kezdeményezni, érintkezésbe kell lépnie az a) alpontban

hivatkozott független szervezettel és kérnie kell egy vizsgálócsoport

felállítását. A független szervezet felelős a vizsgálócsoport létrehozásáért. A

vizsgálócsoport három tagból áll. A vizsgálócsoport tagjait úgy választják ki,

hogy elkerüljék a felesleges költségeket és késedelmeket. Az első tagot a fenti

lista (i) csoportjából az érintett előzetes áruvizsgálatot végző szervezet

választja ki, azzal a feltétellel, hogy a tag nem áll üzleti kapcsolatban az adott

szervezettel. A második tagot a fenti lista (ii) csoportjából az érintett exportőr

választja, azzal a feltétellel, hogy ez a tag nem áll üzleti viszonyban az

exportőrrel. A harmadik tagot az a) alpontban hivatkozott független szervezet

választja a fenti lista (iii) csoportjából. Semmilyen kifogás nem emelhető a

fenti lista (iii) csoportjából választott független kereskedelmi szakértők ellen;

  d) a fenti lista (iii) csoportjából választott független kereskedelmi szakértő

tevékenykedik a vizsgálócsoport elnökeként. A független kereskedelmi

szakértő meghozza a szükséges döntéseket annak biztosítására, hogy a

vizsgálócsoport gyorsan rendezze a vitát, például, hogy az esetre vonatkozó

tények megkívánják-e a vizsgálócsoport tagjainak találkozását, és amennyiben

igen, ezt a találkozót hol tartsák meg, figyelembe véve a kérdéses áruvizsgálat

helyszínét;

  e) ha a vitában részt vevő felek úgy egyeznek meg, az a) alpontban

hivatkozott független szervezet kiválaszthat egy független kereskedelmi

szakértőt a fenti lista (iii) csoportjából, hogy felülvizsgálja a kérdéses vitát. Ez

a szakértő meghozza a szükséges döntéseket a vita gyors rendezésének

biztosítására, például figyelembe véve a kérdéses áruvizsgálat helyszínét;

  f) a felülvizsgálat tárgya annak megállapítása, hogy a vitatott áruvizsgálat

során a vitában részt vevő felek betartották-e jelen Megállapodás

rendelkezéseit. Az eljárást gyorsan folytatják le, és lehetőséget adnak mindkét

Fél számára, hogy véleményüket személyesen vagy írásban közöljék;

  g) a háromtagú vizsgálócsoport döntéseit szavazattöbbséggel hozza. A

vitáról szóló döntést a független felülvizsgálatra vonatkozó kérés benyújtásától

számított nyolc munkanapon belül hozzák meg, és arról értesítik a vitában

részt vevő feleket. Ez az időkorlát a vitában részt vevő felek hozzájárulásával

meghosszabbítható. A vizsgálócsoport vagy a független kereskedelmi szakértő

a költségeket az ügy megalapozottsága alapján osztja fel;

  h) a vizsgálócsoport döntése a vitában részt vevő, előzetes áruvizsgálatot

végző szervezetre és az exportőrre nézve kötelező érvényű.

                                          5. Cikk


                                        Bejelentés

  A Tagok benyújtják a Titkársághoz azon törvényeik és szabályozásaik

példányait, amelyek által a jelen Megállapodást hatályba léptetik, valamint az

előzetes áruvizsgálatra vonatkozó bármely egyéb törvényük és szabályozásuk

példányait akkor, amikor az érintett Tag tekintetében a WTO Egyezmény

hatályba lép. Az előzetes áruvizsgálatra vonatkozó törvények és szabályozások

változásainak betartását nem kényszerítik ki az ilyen változások hivatalos

közzététele előtt. A változásokat, közzétételüket követően, azonnal bejelentik a

Titkárságnak. A Titkárság tájékoztatja a Tagokat ezen információk

rendelkezésre állásáról.

                                          6. Cikk

                                      Felülvizsgálat

  A WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított második év végén és azután

háromévenként a Miniszteri Értekezlet felülvizsgálja jelen Megállapodás

rendelkezéseit, végrehajtását és működését, figyelembe véve annak céljait és

működésének tapasztalatait. Az ilyen felülvizsgálat eredményeként a

Miniszteri Értekezlet módosíthatja a Megállapodás rendelkezéseit.

                                          7. Cikk

                                       Konzultáció

  A Tagok, felkérésre, a jelen Megállapodás működését érintő bármilyen ügyre

vonatkozóan konzultációt folytatnak más Tagokkal. Az ilyen esetekben a GATT

1994 XXII. Cikkének rendelkezései, amint azokat a Vitarendezési Egyetértés

kifejti és alkalmazza, alkalmazandók jelen Megállapodásra.

                                          8. Cikk

                                      Vitarendezés

  A Tagok között felmerülő, a jelen Megállapodás működésére vonatkozó

bármely vitás kérdés esetében a GATT 1994 XXIII. Cikkének rendelkezései,

amint azokat a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, irányadó.

                                          9. Cikk

                                   Záró rendelkezések


  1. A Tagok meghozzák a jelen Megállapodás végrehajtásához szükséges

intézkedéseket.

  2. A Tagok biztosítják, hogy törvényeik és szabályozásaik ne legyenek

ellentétesek a jelen Megállapodás rendelkezéseivel.

                 MEGÁLLAPODÁS A SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOKRÓL

  A Tagok

  figyelembe véve, hogy 1986. szeptember 20-án a Miniszterek megállapodtak

arról, hogy a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguayi Fordulójának

célja „a világkereskedelem további liberalizálása és kiterjesztése”, „a GATT

szerepének erősítése” és „a GATT rendszer, a nemzetközi gazdasági környezet

fejlődésének megfelelő, válaszkészségének növelése”,

  azon óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsák a GATT 1994 céljainak

megvalósítását,

  elismerve, hogy az egyértelmű és kiszámítható származási szabályok és azok

alkalmazása megkönnyíti a nemzetközi kereskedelem áramlását,

  azon óhajtól vezérelve, hogy biztosítsák, hogy maguk a származási szabályok

nem alkotnak szükségtelen akadályokat a kereskedelem útjában,

  azon óhajtól vezérelve, hogy biztosítsák, hogy a származási szabályok nem

hatástalanítják vagy hatásukban nem gyengítik a Tagok GATT 1994 szerinti

jogait,

  elismerve, hogy kívánatos a származási szabályokkal kapcsolatos törvények,

szabályozások és gyakorlatok átláthatóságának biztosítása,

  azon óhajtól vezérelve, hogy biztosítsák, hogy a származási szabályok

megalkotása és alkalmazása pártatlan, átlátható, kiszámítható, következetes

és semleges módon történik,

  elismerve, hogy a jelen Megállapodás kapcsán felmerülő vitás kérdések

gyors, hatékony és méltányos rendezésére konzultációs mechanizmus és

eljárás áll rendelkezésre,

  azon óhajtól vezérelve, hogy összehangolják és tisztázzák a származási

szabályokat

ezennel az alábbiakban állapodnak meg:

                                          I. Rész

                   MEGHATÁROZÁSOK ÉS ALKALMAZÁSI KÖR

                                          1. Cikk

                                   Származási szabályok


                                                                                                   1. A jelen Megállapodás I-IV. Részének céljaira származási szabályokon azon

törvények, szabályozások és általános érvényű adminisztratív határozatok

értendők, amelyeket bármely Tag az áruk származási országának

megállapítására alkalmaz, feltéve, hogy az ilyen származási szabályok nem

kapcsolódnak szerződéses vagy autonóm kereskedelmi rendszerekhez,

amelyek a GATT 1994 I. Cikkének 1. pontja alkalmazásán túlmenő

vámpreferenciák nyújtásához vezetnek.

   2. Az 1. pontban hivatkozott származási szabályok magukban foglalják az

összes olyan származási szabályokat, amelyeket nem preferenciális

kereskedelempolitikai eszközöknél használnak, mint pl. a legnagyobb

kedvezményes elbánásnak a GATT 1994 I., II., III., XI. és XIII. Cikke szerinti;

az antidömping és kiegyenlítő vámoknak a GATT 1994 VI. Cikke szerinti; a

védintézkedéseknek a GATT 1994 XIX. Cikke szerinti, a származás

megjelölésére vonatkozó követelményeknek a GATT IX. Cikke szerinti és

bármely diszkriminatív mennyiségi korlátozás vagy vámkvóta alkalmazása

esetén. Magukban foglalják továbbá a kormány beszerzésnél és kereskedelmi

statisztikáknál alkalmazott származási szabályokat is. 1

                                               II. Rész

         A SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ

                                           FEGYELMEK

                                                2. Cikk

                       Az átmeneti időszakra vonatkozó fegyelmek

   A származási szabályok összehangolásának a IV. Részben lefektetett

munkaprogramja befejezéséig, a Tagok biztosítják, hogy

   a) amikor általános érvényű adminisztratív határozatokat bocsátanak ki,

egyértelműen meghatározzák a teljesítendő követelményeket. Nevezetesen:

   (i)    azokban        az      esetekben,         amelyekben           a     vámtarifa-besorolás

megváltozásának kritériumát alkalmazzák, az ilyen származási szabálynak,

illetve az alóla való bármely kivételnek, világosan meg kell határoznia a

vámtarifa-nómenklatúra azon vámtarifaszámait vagy alszámait, amelyekre a

szabály vonatkozik,

   (ii) azokban az esetekben, amelyekben az érték szerinti százalék kritériumát

alkalmazzák, ezen százalék kiszámításának módszerét is jelezni kell a

származási szabályokban,

   (iii) azokban az esetekben, amelyekben a gyártási vagy feldolgozási művelet

kritériumát írják elő, a vonatkozó árunak származó státuszt biztosító

műveletet pontosan meg kell határozni;

   1   Egyetértés van arról, hogy ez a rendelkezés nem sérti a „hazai ipar” vagy a „hazai ipar hasonló

       termékei” vagy egyéb, bárhol alkalmazott, hasonló fogalomnak a meghatározása céljából hozott

       megállapításokat.


                                                                                              b) függetlenül attól, hogy milyen kereskedelempolitikai intézkedéshez vagy

eszközhöz kapcsolódnak, származási szabályaikat nem használják fel

kereskedelmi célok közvetlen vagy közvetett elérését szolgáló eszközként;

  c) maguknak a származási szabályoknak ne legyen korlátozó, torzító vagy

bomlasztó         hatásuk        a    nemzetközi       kereskedelemre.            Nem       állítanak

indokolatlanul szigorú követelményeket, illetve nem követelik meg, a

származási ország meghatározásának előfeltételeként, olyan feltétel

teljesítését, amely nem a gyártásra vagy feldolgozásra vonatkozik. Azonban a

gyártáshoz vagy feldolgozáshoz nem közvetlenül kapcsolódó költségek

beszámíthatók, amikor egy érték szerinti százalék kritériumot az a) alpontnak

megfelelően alkalmaznak;

  d) azok a származási szabályok, amelyeket az importra és az exportra

alkalmaznak, nem szigorúbbak azon származási szabályoknál, amelyeket

annak meghatározására alkalmaznak, hogy az áru hazai-e vagy sem, és nem

tesznek különbséget más Tagok között, függetlenül az érintett áru gyártójának

hovatartozásától; 1

  e) származási szabályaikat következetesen, egységesen, pártatlanul és

ésszerűen alkalmazzák;

  f) származási szabályaik pozitív standardon alapulnak. Azon származási

szabályok, amelyek megállapítják, hogy mi nem biztosít származó státuszt

valamely árunak (negatív standard), megengedettek valamely pozitív standard

magyarázatának részeként vagy olyan egyedi esetekben, amelyekben nem

szükséges a származás határozott megállapítása;

  g) a származási szabályokra vonatkozó törvényeiket, szabályozásaikat,

bírósági döntéseiket és általános érvényű adminisztratív határozataikat a

GATT 1994 X. Cikke 1. pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban teszik

közzé, mintha azok hatálya alá esnének;

  h) valamely exportőr, importőr vagy bármely más személy kellően indokolt

kérésére, az arra vonatkozó értékeléseket, hogy milyen származást

tulajdonítanának valamely árunak, mihamarabb, de legkésőbb az ilyen

értékelésre vonatkozó kérést követő 150 napon belül2 kiadják, feltéve, hogy

minden szükséges elem benyújtása megtörtént. Az ilyen értékelésre vonatkozó

kérelmeket, azt megelőzően, hogy a szóban forgó áruval folytatott

kereskedelem megkezdődik, el kell fogadni és el lehet fogadni bármely

későbbi időpontban. Az ilyen értékelések három évig maradnak érvényesek,

feltéve, hogy a tények és feltételek, köztük a származási szabályok, amelyek

alapján az értékelések készültek, összehasonlíthatóak maradnak. Feltéve,

hogy az érintett feleket előzetesen értesítik, az ilyen értékelések elvesztik

érvényüket, amikor a j) alpontban hivatkozott felülvizsgálat során az

értékeléssel ellentétes döntés születik. Az ilyen értékelések nyilvános

hozzáférhetőségét, a k) alpont rendelkezéseinek figyelembevételével,

biztosítják;

  i) amikor származási szabályaikat megváltoztatják vagy új származási

szabályokat vezetnek be, az ilyen változásokat törvényeiknek és

szabályozásaiknak megfelelően, és azok sérelme nélkül, nem alkalmazzák

visszaható hatállyal;

  1   A kormány beszerzések céljaira alkalmazott származási szabályok tekintetében ezen rendelkezés

      nem hoz létre további kötelezettségeket azokhoz képest, amelyeket a Tagok a GATT 1994 alatt

      már vállaltak.

  2   Azon kérelmek tekintetében, amelyeket a WTO Egyezmény hatálybalépésének dátumától számított

      egy éven belül nyújtanak be, a Tagok számára csak az kötelező, hogy a lehető legrövidebb időn

      belül adják ki ezen értékeléseket.


  j) bármely olyan adminisztratív intézkedés, amelyet a származás

megállapítására vonatkozóan tesznek, azonnal felülvizsgálható a megállapítást

kibocsátó hatóságtól független bírósági, választottbírósági vagy adminisztratív

testületek vagy eljárások által, és ezek módosíthatják vagy érvényteleníthetik

a megállapítást;

  k) a származási szabályok alkalmazásának céljából szolgáltatott valamennyi

természeténél fogva bizalmas vagy bizalmas alapon adott információt az

érintett hatóságok szigorúan bizalmasan kezelik, és azokat az információt

benyújtó személy vagy kormány külön engedélye nélkül nem fedik fel, kivéve,

amilyen mértékben az információ kiadását egy bírósági eljárással

összefüggésben megkövetelhetik.

                                          3. Cikk

                          Az átmeneti időszak utáni fegyelmek

  Tekintettel minden Tag azon céljára, hogy a IV. Részben lefektetett

harmonizációs munkaprogram eredményeként, összehangolt származási

szabályokat alakítsanak ki, a Tagok, a harmonizációs munkaprogram

eredményeinek bevezetését követően, biztosítják, hogy

  a) a származási szabályokat minden célra egyformán alkalmazzák, ahogyan

azt az 1. Cikk lefekteti;

  b) származási szabályaik szerint egy bizonyos áru származási országának

vagy azt az országot tekintik, amelyben az árut teljes egészében előállították,

vagy ha a termék termelésében több ország érintett, azt az országot,

amelyben az utolsó lényeges átalakítást végezték;

  c) azok a származási szabályok, amelyeket az importra és az exportra

alkalmaznak, nem szigorúbbak azon származási szabályoknál, amelyeket

annak meghatározására alkalmaznak, hogy az áru hazai-e vagy sem, és nem

tesznek különbséget más Tagok között, függetlenül az érintett áru gyártójának

hovatartozásától;

  d) származási szabályaikat következetesen, egységesen, pártatlanul és

ésszerűen alkalmazzák;

  e) a származási szabályokra vonatkozó törvényeiket, szabályozásaikat,

bírósági döntéseiket és általános érvényű adminisztratív határozataikat a

GATT 1994 X. Cikke 1. pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban teszik

közzé, mintha azok hatálya alá esnének;


  f) valamely exportőr, importőr vagy bármely más személy kellően indokolt

kérésére, az arra vonatkozó értékeléseket, hogy milyen származást

tulajdonítanának valamely árunak, mihamarabb, de legkésőbb az ilyen

értékelésre vonatkozó kérést követő 150 napon belül kiadják, feltéve, hogy

minden szükséges elem benyújtása megtörtént. Az ilyen értékelésre vonatkozó

kérelmeket, azt megelőzően, hogy a szóban forgó áruval folytatott

kereskedelem megkezdődik, el kell fogadni és el lehet fogadni bármely

későbbi időpontban. Az ilyen értékelések három évig maradnak érvényesek,

feltéve, hogy a tények és feltételek, köztük a származási szabályok, amelyek

alapján az értékelések készültek, összehasonlíthatóak maradnak. Feltéve,

hogy az érintett feleket előzetesen értesítik, az ilyen értékelések elvesztik

érvényüket, amikor a h) alpontban hivatkozott felülvizsgálat során az

értékeléssel ellentétes döntés születik. Az ilyen értékelések nyilvános

hozzáférhetőségét, az i) alpont rendelkezéseinek figyelembevételével,

biztosítják;

  g) amikor származási szabályaikat megváltoztatják vagy új származási

szabályokat vezetnek be, az ilyen változásokat törvényeiknek és

szabályozásaiknak megfelelően, és azok sérelme nélkül, nem alkalmazzák

visszaható hatállyal;

  h) bármely olyan adminisztratív intézkedés, amelyet a származás

megállapítására vonatkozóan tesznek, azonnal felülvizsgálható a megállapítást

kibocsátó hatóságtól független bírósági, választottbírósági vagy adminisztratív

testületek vagy eljárások által, és ezek módosíthatják vagy érvényteleníthetik

a megállapítást;

  i) a származási szabályok alkalmazásának céljából szolgáltatott valamennyi

természeténél fogva bizalmas vagy bizalmas alapon adott információt az

érintett hatóságok szigorúan bizalmasan kezelik, és azokat az információt

benyújtó személy vagy kormány külön engedélye nélkül nem fedik fel, kivéve,

amilyen mértékben az információ kiadását egy bírósági eljárással

összefüggésben megkövetelhetik.

                                         III. Rész

               ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK A BEJELENTÉSRŐL,

   FELÜLVIZSGÁLATRÓL, KONZULTÁCIÓRÓL ÉS VITARENDEZÉSRŐL

                                          4. Cikk

                                       Intézmények


  1. Ezennel felállításra kerül a Származási Szabályok Bizottsága (a jelen

Megállapodásban a továbbiakban: Bizottság), amely az egyes Tagok

képviselőiből áll. A Bizottság megválasztja saját Elnökét és szükség szerint, de

legalább évente egyszer ülésezik abból a célból, hogy a Tagoknak módot adjon

a jelen Megállapodás I., II., III. és IV. Részének működésével vagy az ezen

részekben lefektetett célok elérésének előmozdításával kapcsolatos ügyekben

való konzultációra, és hogy teljesítse azon egyéb feladatait, amelyeket a jelen

Megállapodás vagy az Árukereskedelmi Tanács számára előír. Amennyiben

helyénvaló, a Bizottság információt és tanácsot kér a jelen Megállapodással

összefüggő kérdésekben a 2. pontban hivatkozott Technikai Bizottságtól. A

Bizottság olyan egyéb feladatok ellátását is kérheti a Technikai Bizottságtól,

amit helyénvalónak tart a jelen Megállapodás fent említett céljainak

előmozdítása érdekében. A Bizottság titkárságaként a WTO Titkársága

működik.

  2. Felállításra kerül a Származási Szabályok Technikai Bizottsága (a jelen

Megállapodásban           a    továbbiakban:       Technikai     Bizottság),    amely      a

Vámegyüttműködési Tanács (CCC) fennhatósága alatt működik, a jelen

Megállapodás 1. Mellékletében meghatározottak szerint. A Technikai

Bizottság a jelen Megállapodás IV. Részében megkövetelt és 1. Mellékletében

előírt technikai munkákat végzi. Amennyiben helyénvaló, a Technikai

Bizottság információt és tanácsot kér a Bizottságtól a jelen Megállapodással

összefüggő kérdésekben. A Technikai Bizottság olyan egyéb feladatok

ellátását is kérheti a Bizottságtól, amelyeket helyénvalónak tart a jelen

Megállapodás fent említett céljainak előmozdítása érdekében. A Technikai

Bizottság titkárságaként a Vámegyüttműködési Tanács Titkársága működik.

                                          5. Cikk

                         A származási szabályok módosításával

               és új származási szabályok bevezetésével kapcsolatos

                                  információ és eljárások

  1. Minden Tag, a WTO Egyezmény számára való hatályossá válásától

számított 90 napon belül, átadja a Titkárságnak az abban az időpontban

érvényben lévő származási szabályait, a származási szabályokkal kapcsolatos

általános érvényű bírósági döntéseit és adminisztratív határozatait. Ha

figyelmetlenség folytán valamely származási szabály nem került átadásra, az

érintett Tag, e tény ismertté válását követően, haladéktalanul átadja azt. A

Titkárságnak átadott és annál hozzáférhető információk listáját a Titkárság

megküldi a Tagoknak.


  2. Azok a Tagok, amelyek a 2. Cikkben hivatkozott időszakban a de minimis

módosításokon túlmenően módosítják származási szabályaikat vagy új

származási szabályokat vezetnek be, amelyek a jelen cikk céljaira magukban

foglalnak minden, az 1. pontban hivatkozott és a Titkárságnak át nem adott

származási szabályt, az erről szóló értesítést a módosított vagy új szabály

hatálybalépésének dátuma előtt legalább 60 nappal oly módon teszik közzé,

hogy az érintett felek megismerhessék a származási szabály módosításának

vagy új származási szabály bevezetésének szándékát, kivéve, ha a Tag

számára kivételes körülmények merülnek fel vagy ilyenek felmerülése

fenyeget. Ezekben a kivételes esetekben a Tag köteles a módosított vagy új

szabályt a lehető legsürgősebben megjelentetni.

                                          6. Cikk

                                       Felülvizsgálat

  1. A Bizottság évenként felülvizsgálja a jelen Megállapodás II. és III.

Részének végrehajtását és működését, különös tekintettel annak céljaira. A

Bizottság évenként tájékoztatja az Árukereskedelmi Tanácsot a felülvizsgálati

időszakban történt fejleményekről.

  2. A Bizottság felülvizsgálja az I., II. és III. Rész rendelkezéseit, és a

harmonizációs munkaprogram eredményeinek tükrözése céljából javaslatot

tesz a szükséges módosításokra.

  3. A Bizottság, a Technikai Bizottsággal együttműködve, kialakít egy

mechanizmust a harmonizációs munkaprogram eredményei módosításának

megfontolására és ilyen módosítások kezdeményezésére, figyelembe véve a 9.

Cikkben lefektetett elveket és célokat. Ez magában foglalhat olyan eseteket,

amikor szükséges a szabályok működőképesebbé és naprakésszé tétele, azért,

hogy az új gyártási eljárásokat, ahogyan azokra bármely technológiai változás

hat, figyelembe vegyék.

                                          7. Cikk

                                        Konzultáció

  A jelen Megállapodásra a GATT 1994 XXII. Cikkének rendelkezései, amint

azokat a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, alkalmazandóak.

                                          8. Cikk

                                       Vitarendezés

  A jelen Megállapodásra a GATT 1994 XXIII. Cikkének rendelkezései, amint

azokat a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, alkalmazandóak.


                                         IV. Rész

                A SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK HARMONIZÁCIÓJA

                                          9. Cikk

                                      Célok és elvek

  1. Azzal a céllal, hogy a származási szabályokat harmonizálják és, hogy

többek között nagyobb biztonságot teremtsenek a világkereskedelemben, a

Miniszteri Értekezlet a Vámegyüttműködési Tanáccsal együtt, az alábbiakban

lefektetett munkaprogramba kezd, a következő elvek alapján:

  a) a származási szabályokat minden célra, ahogyan azt az 1. Cikk lefekteti,

egyformán kell alkalmazni;

  b) a származási szabályoknak rendelkezniük kell arról, hogy egy bizonyos

áru származási országának vagy az az ország tekintendő, amelyben az árut

teljes egészében előállították, vagy ha a termék termelésében több ország

érintett, az az ország, amelyben az utolsó lényeges átalakítást végezték;

  c) a származási szabályoknak objektívnek, érthetőnek és kiszámíthatónak

kell lenniük;

  d) függetlenül attól, hogy milyen kereskedelempolitikai intézkedéshez vagy

eszközhöz kapcsolódnak, a származási szabályokat ne használják fel

kereskedelmi célok közvetlen vagy közvetett elérését szolgáló eszközként.

Maguknak a származási szabályoknak ne legyen korlátozó, torzító vagy

bomlasztó hatásuk a nemzetközi kereskedelemre. Ne állítsanak indokolatlanul

szigorú követelményeket, illetve ne követeljék meg, a származási ország

meghatározásának előfeltételeként, olyan feltétel teljesítését, amely nem a

gyártásra vagy feldolgozásra vonatkozik. A gyártáshoz vagy feldolgozáshoz

nem közvetlenül kapcsolódó költségek azonban beszámíthatók egy érték

szerinti százalék kritérium alkalmazásának céljaira;

  e) a származási szabályoknak következetesen, egységesen, pártatlanul és

ésszerűen működtethetőnek kell lenniük;

  f) a származási szabályoknak koherensnek kell lenniük;

  g) a származási szabályoknak pozitív standardokon kell alapulniuk. A negatív

standardok arra használhatók, hogy világossá tegyék a pozitív standardokat.

                                     A munkaprogram

  2. a) A munkaprogramot a WTO Egyezmény életbelépését követően

mihamarabb megkezdik és a megkezdést követő három éven belül befejezik.

  b) A 4. Cikk rendelkezései szerint felállított Bizottság és Technikai Bizottság

lesz a munka irányítására illetékes testület.


                                                                                                 c) Annak érdekében, hogy a Vámegyüttműködési Tanács részletes inputot

adjon, a Bizottság felkéri a Technikai Bizottságot, hogy az alábbiakban leírt

munka eredményeként, az 1. pontban felsorolt elvek alapján, kialakult

értelmezéseket és véleményeket átadja. Annak érdekében, hogy a

harmonizációs munkaprogram időben befejeződjék, az ilyen munkát

termékcsoportok szerint a Harmonizált Rendszer (HS) nómenklatúrájának

különböző fejezetei és részei tekintetében kell lefolytatni.

  (i) A teljes egészében egy adott országban előállított áru, illetve a minimális

műveletek vagy eljárások

  A Technikai Bizottság összehangolt meghatározásokat alakít ki a

következőkről:

  - mely áruk tekintendők olyannak, amelyeket teljes egészében egy adott

országban állítottak elő. Ennek a munkának a lehető legrészletesebbnek kell

lennie;

  - melyek azok a minimális műveletek vagy eljárások, amelyek önmagukban

nem biztosítanak származó státuszt valamely árunak.

  E munka eredményeit a Bizottság kérésének vételét követő három hónapon

belül a Bizottság elé terjesztik.

  (ii) Lényeges átalakítás - a vámtarifa-besorolás megváltozása

  - Valamely adott termékre vagy termékcsoportra alkalmazandó származási

szabályok kialakításakor a Technikai Bizottság megfontolja és kidolgozza, a

lényeges átalakítás kritériuma alapján, a vámtarifaszám vagy alszám

megváltoztatásának alkalmazását, és ha szükséges, azt a nómenklatúrán belüli

minimális változtatást, amely megfelel ezen kritériumnak.

  - A Technikai Bizottság a fenti munkát termékek alapján, figyelembe véve a

HS nómenklatúra fejezeteit és részeit, oly módon osztja fel, hogy legalább

negyedévente a Bizottság elé terjeszthesse munkája eredményeit. A Technikai

Bizottság a fenti munkát a Bizottság kérésének vételétől számított egy éven és

három hónapon belül befejezi.

  (iii) Lényeges átalakítás - kiegészítő kritériumok

  Miután az (ii) alpont szerinti munka befejeződött, a Technikai Bizottság

minden egyes termékcsoport vagy egyedi termékkategória vonatkozásában,

amelyre nézve a HS nómenklatúra kizárólagos használata nem teszi lehetővé a

lényeges átalakítás kifejezését,

  - megfontolja és kidolgozza, a lényeges átalakítás kritériumának

figyelembevételével, más követelmények kiegészítő jellegű, illetve kizárólagos

használatát, beleértve az érték szerinti százalékot1 és/vagy a gyártási vagy

feldolgozási műveleteket, 2 amikor adott termékekre vagy termékszektorra

vonatkozó származási szabályokat dolgoz ki;

  - javaslatait magyarázattal láthatja el;

  - a fenti munkát termékek alapján, figyelembe véve a HS nómenklatúra

fejezeteit és részeit, oly módon osztja fel, hogy legalább negyedévente a

Bizottság elé terjeszthesse munkája eredményeit. A Technikai Bizottság a fenti

munkát a Bizottság kérésének vételétől számított két éven és három hónapon

belül elvégzi.

  1   Ha az érték szerinti kritériumot írják elő, a származási szabályokban jelzik e százalék

      kiszámításának módszerét is.

  2   Ha a gyártási vagy feldolgozási művelet kritériumát írják elő, az érintett terméknek származó

      státuszt biztosító műveletet pontosan meghatározzák.


                                                                                                                              A Bizottság szerepe

  3. Az 1. pontban felsorolt elvek alapján:

  a) a Bizottság időszakosan, a 2. c) pont (i), (ii) és (iii) alpontjában előírt

időhatároknak megfelelően megvizsgálja a Technikai Bizottság értelmezéseit

és véleményét annak eldöntése érdekében, hogy ezen értelmezéseket és

véleményeket támogatja-e. A Bizottság felkérheti a Technikai Bizottságot,

hogy finomítsa és részletesebben dolgozza ki munkáját és/vagy, hogy új

megközelítéseket dolgozzon ki. A Technikai Bizottság segítése céljából a

Bizottság indokolja a további munkára vonatkozó kérését, és ha helyénvaló,

alternatív megközelítéseket javasol;

  b) a 2. c) pont (i), (ii) és (iii) alpontjában meghatározott összes munka

befejezésekor, a Bizottság átfogó koherenciájuk szempontjából megvizsgálja

az eredményeket.

       A harmonizációs munkaprogram eredményei és az azt követő munka

  4. A Miniszteri Értekezlet a harmonizációs munkaprogram eredményeit a

jelen Megállapodás integráns részét képező mellékletben 1 erősíti meg. A

Miniszteri Értekezlet meghatározza e melléklet hatálybalépésének időhatárait.

       1. Melléklet a származási szabályokról szóló Megállapodáshoz

                  A származási szabályok Technikai Bizottsága

                                          Feladatok

  1. A Technikai Bizottság folyamatos feladatai magukban foglalják az

alábbiakat:

  a) a Technikai Bizottság bármely tagjának kérésére megvizsgálja a Tagok

származási szabályainak napi alkalmazásában felmerülő konkrét technikai

problémákat és a bemutatott tények alapján tanácsot ad a megfelelő

megoldásokról;

  b) valamely Tag vagy a Bizottság esetleges kérésére, információt és tanácsot

ad bármely, az áru származásának meghatározását érintő ügyben;

  c) időszaki jelentéseket készít és köröztet a jelen Megállapodás

működésének és állapotának technikai vonatkozásairól; és

  d) évenként felülvizsgálja a jelen Megállapodás II. és III. Része

végrehajtásának és működésének technikai vonatkozásait.

  2. A Technikai Bizottság egyéb olyan feladatokat is ellát, amelyre a Bizottság

felkéri.

  3. A Technikai Bizottság megkísérli ésszerűen rövid időn belül elvégezni a

konkrét ügyekkel, különösen a Tagok vagy a Bizottság által elé

terjesztettekkel, kapcsolatos munkáját.

  1   Ugyanakkor megvizsgálják a vámbesorolással kapcsolatos viták rendezésére vonatkozó

      rendelkezéseket.


                                        Képviselet

  4. Minden Tagnak joga van képviseltetnie magát a Technikai Bizottságban.

Minden Tag egy küldöttet és egy vagy több helyettest jelölhet képviselőjének a

Technikai Bizottságba. A Technikai Bizottságban ily módon képviselt Tag a

továbbiakban a Technikai Bizottság „tagja”. A Technikai Bizottság tagjainak

képviselőit a Technikai Bizottság ülésein tanácsadók segíthetik. A WTO

Titkársága megfigyelőként vehet részt az ilyen üléseken.

  5. A Vámegyüttműködési Tanács azon tagjai, amelyek nem tagjai a WTO-nak,

egy küldöttel és egy vagy több helyettessel képviseltethetik magukat a

Technikai Bizottság ülésein. Ezek a képviselők megfigyelőként vesznek részt a

Technikai Bizottság ülésein.

  6. A Technikai Bizottság Elnökének jóváhagyásával a Vámegyüttműködési

Tanács Főtitkára (a jelen Mellékletben a továbbiakban: Főtitkár) meghívhatja

olyan kormányok képviselőit, amelyek sem a WTO-nak, sem a

Vámegyüttműködési Tanácsnak nem tagjai, és meghívhatja nemzetközi

kormányzati és kereskedelmi szervezetek képviselőit, hogy megfigyelőként

vegyenek részt a Technikai Bizottság ülésein.

  7. A küldötteknek, a helyetteseknek és tanácsadóknak a Technikai Bizottság

üléseire történő kijelölését a Főtitkárnak jelentik be.

                                          Ülések

  8. A Technikai Bizottság szükség szerint, de legalább évenként egyszer

ülésezik.

                                         Eljárások

  9. A Technikai Bizottság megválasztja saját Elnökét és kidolgozza eljárásait.

       II. Melléklet a származási szabályokról szóló Megállapodáshoz

         Közös nyilatkozat a preferenciális származási szabályokról

  1. Elismerve, hogy bizonyos Tagok preferenciális, a nem preferenciális

származási szabályoktól eltérő származási szabályokat alkalmaznak, a Tagok

ezennel a következőkről állapodnak meg.

  2. A jelen Közös Nyilatkozat céljaira preferenciális származási szabályoknak

azok a törvények, szabályozások és általános érvényű adminisztratív

határozatok minősülnek, amelyeket bármely Tag annak megállapítására

alkalmaz, hogy áruk jogosultak-e a szerződéses vagy autonóm kereskedelmi

rendszerek keretében nyújtott preferenciális elbánásra, amely a GATT 1994 I.

Cikke 1. pontjának alkalmazásán túlmenő vámpreferenciák megadásához

vezet.

  3. A Tagok megállapodnak annak biztosításáról, hogy

  a) amikor általános érvényű adminisztratív határozatokat bocsátanak ki,

egyértelműen meghatározzák a teljesítendő követelményeket. Nevezetesen:


                                                                                              (i)    azokban          az     esetekben,       amelyekben           a      vámtarifa-besorolás

megváltozásának kritériumát alkalmazzák, az ilyen preferenciális származási

szabálynak, illetve az alóla való bármely kivételnek világosan meg kell

határoznia a vámtarifa-nómenklatúra azon vámtarifaszámait vagy alszámait,

amelyekre a szabály vonatkozik,

  (ii) azokban az esetekben, amelyekben az érték szerinti százalék kritériumát

alkalmazzák, ezen százalék kiszámításának módszerét is jelzik a preferenciális

származási szabályokban,

  (iii) azokban az esetekben, amelyekben a gyártási vagy feldolgozási művelet

kritériumát írják elő, pontosan meghatározzák a vonatkozó árunak

preferenciális származó státuszt biztosító műveletet;

  b) preferenciális származási szabályaik pozitív standardon alapulnak. Azon

származási szabályok, amelyek megállapítják, hogy mi nem biztosít

preferenciális származó státuszt valamely árunak (negatív standard),

megengedettek valamely pozitív standard magyarázatának részeként vagy

olyan egyedi esetekben, amelyekben nem szükséges a származás határozott

megállapítása;

  c) a preferenciális származási szabályokra vonatkozó törvényeiket,

szabályozásaikat, bírósági döntéseiket és általános érvényű adminisztratív

határozataikat a GATT 1994 X. Cikke 1. pontjában foglalt rendelkezésekkel

összhangban teszik közzé, mintha azok hatálya alá esnének;

  d) valamely exportőr, importőr vagy bármely más személy kellően indokolt

kérésére, az arra vonatkozó értékeléseket, hogy preferenciális származást

tulajdonítanának-e valamely árunak, mihamarabb, de legkésőbb az ilyen

értékelésre vonatkozó kérést követő 150 napon1 belül kiadják, feltéve, hogy

minden szükséges elem benyújtása megtörtént. Az ilyen értékelésre vonatkozó

kérelmeket, azt megelőzően, hogy a szóban forgó áruval folytatott

kereskedelem megkezdődik el kell fogadni és el lehet fogadni bármely későbbi

időpontban. Az ilyen értékelések három évig maradnak érvényesek, feltéve,

hogy a tények és feltételek, köztük a preferenciális származási szabályok,

amelyek alapján az értékelések készültek, összehasonlíthatóak maradnak.

Feltéve, hogy az érintett feleket előzetesen értesítik, az ilyen értékelések

elvesztik érvényüket, amikor az f) alpontban hivatkozott felülvizsgálat során az

értékeléssel ellentétes döntés születik. Az ilyen értékelések nyilvános

hozzáférhetőségét, a g) alpont rendelkezéseinek figyelembevételével,

biztosítják;

  e) amikor preferenciális származási szabályaikat megváltoztatják vagy új

preferenciális származási szabályokat vezetnek be, az ilyen változásokat

törvényeiknek és szabályozásaiknak megfelelően, és azok sérelme nélkül nem

alkalmazzák visszaható hatállyal;

  f) bármely olyan adminisztratív intézkedés, amelyet a preferenciális

származás megállapítására vonatkozóan tesznek, azonnal felülvizsgálható a

megállapítást kibocsátó hatóságtól független bírósági, választottbírósági vagy

adminisztratív testület vagy eljárások által, és ezek módosíthatják vagy

érvényteleníthetik a megállapítást;

  1   Azon kérelmek tekintetében, amelyeket a WTO Egyezmény hatálybalépésének dátumától számított

      egy éven belül nyújtanak be, a Tagok számára csak az kötelező, hogy a lehető legrövidebb időn

      belül adják ki ezen értékeléseket.


  g) a preferenciális származási szabályok alkalmazásának céljából

szolgáltatott valamennyi természeténél fogva bizalmas vagy bizalmas alapon

adott információt az érintett hatóságok szigorúan bizalmasan kezelik, és

azokat az információt benyújtó személy vagy kormány külön engedélye nélkül

nem fedik fel, kivéve, amilyen mértékben az információ kiadását egy bírósági

eljárással összefüggésben megkövetelhetik.

  4. A Tagok megállapodnak abban, hogy haladéktalanul benyújtják a

Titkárságnak preferenciális származási szabályaikat, beleértve azon

preferenciális rendelkezések felsorolását, amelyekre ezeket alkalmazzák,

valamint azokat a preferenciális származási szabályokra vonatkozó bírósági

határozataikat és általános érvényű adminisztratív rendeleteiket, amelyek a

WTO Egyezménynek az érintett Tag vonatkozásában való hatálybalépése

időpontjában érvényben vannak. Továbbá, a Tagok megállapodnak arról, hogy

preferenciális származási szabályaik módosításait, illetve új preferenciális

származási szabályaikat, amint lehetséges, benyújtják a Titkárságnak. A

Titkárságnak átadott és annál hozzáférhető információk listáit a Titkárság

megküldi a Tagoknak.

         MEGÁLLAPODÁS AZ IMPORTENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOKRÓL

  A Tagok

  figyelembe véve a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalásokat,

  azon óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsák a GATT 1994 céljainak

megvalósítását,

  tekintetbe véve a fejlődő ország Tagok sajátos kereskedelmi, fejlesztési és

pénzügyi szükségleteit,

  elismerve az automatikus importengedélyezés bizonyos célokra való

hasznosságát, valamint azt, hogy az ilyen engedélyezést nem szabad a

kereskedelem korlátozására használni,

  elismerve, hogy importengedélyezés alkalmazható olyan intézkedések

működtetésére, amelyeket a GATT 1994 vonatkozó rendelkezései alapján

hoztak,

  elismerve a GATT 1994 rendelkezéseit, amint azok az importengedélyezési

eljárásokra vonatkoznak,

  azon óhajtól vezérelve, hogy az importengedélyezési eljárásokat ne

alkalmazzák a GATT 1994 alapelveivel és kötelezettségeivel ellentétes módon,

  elismerve, hogy az importengedélyezési eljárások nem megfelelő

alkalmazása akadályozhatja a nemzetközi kereskedelmet,

  meggyőződve arról, hogy az importengedélyezést, különösen a nem

automatikus importengedélyezést, átlátható és kiszámítható módon kell

alkalmazni,

  elismerve, hogy a nem automatikus engedélyezési eljárások nem szabad,

hogy nagyobb adminisztrációs terhet jelentsenek, mint ami feltétlenül

szükséges a vonatkozó intézkedés működtetéséhez,

  azon óhajtól vezérelve, hogy a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott

adminisztratív eljárásokat és gyakorlatokat egyszerűsítsék és átláthatóvá

tegyék, valamint, hogy biztosítsák ezen eljárások és gyakorlatok igazságos és

méltányos alkalmazását és működtetését,

  azon óhajtól vezérelve, hogy biztosítsanak egy konzultációs mechanizmust,

és biztosítsák a jelen Megállapodás alapján adódó viták gyors, hatékony és

méltányos megoldását


                                                                                            ezennel az alábbiakban állapodnak meg:

                                                1. Cikk

                                    Általános rendelkezések

   1.    A     jelen      Megállapodás            céljaira      az     importengedélyezés            az

importengedélyezési rendszerek működtetésére alkalmazott adminisztratív

eljárásokat1 jelent, amely rendszerek az importáló Tag vámterületére való

behozatal előfeltételeként megkövetelik kérelem vagy (a vámcélokra

előírtakon kívüli) egyéb okmány illetékes közigazgatási szervhez való

benyújtását.

   2. A Tagok biztosítják, hogy az importengedélyezési rendszerek

végrehajtására alkalmazott adminisztratív eljárások összhangban legyenek a

GATT 1994, beleértve annak mellékleteit és jegyzőkönyveit vonatkozó

rendelkezéseivel, ahogyan azokat a jelen Megállapodás értelmezi, abból a

célból, hogy megelőzzék ezen eljárások nem megfelelő működtetéséből esetleg

adódó kereskedelmi torzulásokat, tekintetbe véve a fejlődő ország Tagok

gazdaságfejlesztési céljait, valamint pénzügyi és kereskedelmi szükségleteit. 2

   3. Az importengedélyezési eljárásokra vonatkozó szabályok alkalmazásukat

illetően semlegesek, és azokat igazságos és méltányos módon működtetik.

   4. a) A kérelmek benyújtási eljárására vonatkozó szabályokat és minden

információt, beleértve személyek, cégek és intézmények ilyen kérelmek

benyújtására való jogosultságát, az illetékes, megkeresendő közigazgatási

szerv(ek)et és az engedélyezési kötelezettség alá eső termékek listáit, olyan

módon kell nyilvánosságra hozni azokban a forrásokban, amelyeket a 4. Cikk

szerinti Importengedélyezési Bizottságnak (a jelen Megállapodásban a

továbbiakban: Bizottság) bejelentenek, hogy azokat a kormányok3 és

kereskedők megismerhessék. Az ilyen közzététel, amikor lehetséges, 21

nappal az előírás hatálybalépését megelőzően, de semmiképpen sem a

hatálybalépést követően történik. Az engedélyezési eljárás szabályaiban vagy

az importengedélyezés alá eső termékek listájában bekövetkező bármely

változást, az alóli kivételt vagy attól való eltérést szintén a fentiekben

meghatározott módon és időhatárokon belül teszik közzé. E kiadványok

példányait a Titkárság számára is hozzáférhetővé teszik.

   b) Azok a Tagok, amelyek írásban észrevételt kívánnak tenni, kérésre

lehetőséget kapnak ezen észrevételek megvitatására. Az érintett Tag kellő

megfontolás tárgyává teszi ezeket az észrevételeket és a róluk folytatott

megbeszélés eredményeit.

   5. A kérelmek űrlapjai és ahol alkalmazásra kerülnek, a meghosszabbításra

vonatkozó űrlapok a lehető legegyszerűbbek kell, hogy legyenek. Az

engedélyezési rendszer megfelelő működtetéséhez feltétlenül szükségesnek

ítélt okmányoknak és információknak a kérelem benyújtásakor való megadása

megkövetelhető.

   1  Az „engedélyezés”, valamint az egyéb hasonló adminisztrációs eljárások.

   2  A jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy valamely engedélyezési eljáráson

      keresztül végrehajtott intézkedés alapja, hatóköre vagy időtartama a jelen Megállapodás szerint

      kérdés tárgyát képezné.

   3  Jelen Megállapodás céljaira a „kormányok” kifejezés úgy értendő, hogy az magában foglalja az

      Európai Közösség illetékes hatóságait is.


                                                                                                     6. A kérelmezési                    eljárások és ahol alkalmazásra kerülnek, a

meghosszabbítási eljárások, a lehető legegyszerűbbek kell, hogy legyenek. Az

engedélykérelem benyújtásához a kérelmezőnek ésszerű időtartamot

biztosítanak. Ahol végső határidőt jelölnek ki, ott ez az időtartam legalább 21

nap kell, hogy legyen, gondoskodva a meghosszabbíthatóságról olyan

esetekben, amikor ezen idő alatt nem érkezik be elegendő kérelem. A

kérelmezőnek egy kérelemmel kapcsolatban csak egy közigazgatási szervhez

kell fordulnia. Ha elkerülhetetlen, hogy egynél több közigazgatási szervhez

kelljen fordulni, ezen szervek száma nem lehet háromnál több.

  7. Egyetlen kérelmet sem utasítanak el olyan kisebb dokumentációs hibák

miatt, amelyek a kérelemben foglalt alapvető adatokat nem változtatják meg.

A szükségesnél nem nagyobb, pusztán figyelmeztetésül szolgáló büntetést

vetnek ki akkor, ha mulasztás vagy hiba történt a dokumentációban, illetve az

eljárásokban, amennyiben nyilvánvaló, hogy csalási szándék vagy vétkes

hanyagság nem áll fenn.

  8. Az engedélyezett importot nem utasítják vissza, ha az engedélyben

megjelölt értéktől, mennyiségtől vagy súlytól kisebb eltérés mutatkozik a

szállítás közben keletkező, az ömlesztett rakodással járó és a szokásos

kereskedelmi gyakorlatnak megfelelő egyéb kisebb különbségek miatt.

  9. Az engedélyezett importért való fizetéshez szükséges devizát ugyanazon

az alapon teszik hozzáférhetővé az engedély birtokosainak, mint azoknak az

importőröknek, akik olyan árut hoznak be, amelyhez nem szükséges

importengedély.

  10. A biztonsági kivételek tekintetében a GATT 1994 XXI. Cikke

rendelkezései érvényesek.

  11. Jelen Megállapodás rendelkezései a Tagoktól nem követelik meg olyan

bizalmas információ közlését, amely akadályozná a törvények érvényesítését,

vagy egyéb módon ellentétes lenne a közérdekkel, vagy sértené konkrét állami

vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit.

                                                     2. Cikk

                                   Automatikus importengedélyezés1

  1. Az automatikus importengedélyezés olyan importengedélyezés, amelynek

keretében a kérelmet minden esetben jóváhagyják, és amely a 2. a) pontban

foglalt követelményeknek megfelel.

  2. Az 1. Cikk 1-11. pontjaiban és a jelen cikk 1. pontjában foglalt

rendelkezéseken kívül az alábbi rendelkezések2 érvényesek az automatikus

importengedélyezési eljárásokra:

  a) Az automatikus importengedélyezési eljárásokat nem működtetik úgy,

hogy azok korlátozó hatással legyenek az automatikus engedélyezés alá eső

importra. Az automatikus engedélyezési eljárás kereskedelemkorlátozó

hatásúnak tekintendő, kivéve egyebek között, ha

  1   Azok a biztosítékot előíró importengedélyezési eljárások, amelyeknek nincs import korlátozó

      hatásuk, az 1. és 2. pontok hatálya alá tartozónak tekintendők.

  2   Valamely fejlődő ország Tag, amely nem volt aláírója az 1979. április 12-én létrehozott

      Importengedélyezési Eljárásokról szóló Megállapodásnak, és amelynek konkrét nehézségei vannak

      az a) (ii) és az a) (iii) alpontok előírásaival kapcsolatban, a Bizottságnak való bejelentést követően,

      a fenti alpontok alkalmazását attól az időponttól számítva, amikor a WTO Egyezmény a szóban

      forgó Tag számára hatályba lép, legfeljebb két évre elhalaszthatja.


   (i) bármely személy, cég vagy intézmény, amely eleget tesz az importőr Tag

automatikus        importengedélyezés         alá     eső    termékekkel       kapcsolatos

importműveletek végzésére vonatkozó jogszabályi előírásainak, egyformán

jogosult importengedély kérésére és elnyerésére,

   (ii) az engedélykérelmeket az áruk vámkezelése előtti bármelyik

munkanapon be lehet nyújtani,

   (iii) az engedélykérelmeket, amennyiben azokat megfelelően és teljes

formában nyújtották be, a kézhezvétel után, az adminisztratív lehetőségek

szerint azonnal, de legfeljebb tíz munkanapon belül jóváhagyják.

   b) A Tagok elismerik, hogy amikor más megfelelő eljárások nem állnak

rendelkezésre, automatikus importengedélyezésre lehet szükség. Az

automatikus importengedélyezés fenntartható, amíg a bevezetéséhez vezető

körülmények fennállnak, és amíg az alapjául szolgáló adminisztrációs célokat

nem lehet megfelelőbb módon elérni.

                                          3. Cikk

                         Nem automatikus importengedélyezés

   1. Az 1. Cikk 1-11. pontjaiban foglaltakon kívül az alábbi rendelkezések

érvényesek a nem automatikus importengedélyezési eljárásokra. A nem

automatikus importengedélyezési eljárások olyan importengedélyezési

eljárások, amelyek nem felelnek meg a 2. Cikk 1. pontjában foglalt

meghatározásnak.

   2. A nem automatikus engedélyezésnek nem szabad, hogy magának a

korlátozásnak a bevezetése által okozotton kívüli kereskedelemkorlátozó,

illetve -torzító hatása legyen. A nem automatikus engedélyezési eljárásoknak

hatályukban és időtartamukban összhangban kell lenniük azokkal az

intézkedésekkel, amelyek végrehajtására alkalmazásra kerülnek, és nem

okozhatnak nagyobb adminisztrációs terhet, mint ami feltétlenül szükséges az

intézkedés működtetéséhez.

   3. Olyan engedélyezési kötelezettségek esetében, amelyek nem mennyiségi

korlátozások érvényesítését szolgálják, a Tagok elegendő információt tesznek

közzé, hogy a többi Tag és a kereskedők megismerjék az engedélyek

megadásának és/vagy elosztásának alapját.

   4. Ha egy Tag lehetőséget ad arra, hogy személyek, cégek vagy intézmények

kivételt vagy eltérést kérjenek egy engedélyezési kötelezettség tekintetében, e

ténynek szerepelnie kell az 1. Cikk 4. pontja alapján közzétett tájékoztatásban,

együtt az ilyen kérés benyújtási módjáról szóló információval és a lehetséges

mértékig azon körülmények jelzésével, amelyek alapján a kéréseket

mérlegelik.

   5. a) Bármely Tag kérésére, amely érdekelt az érintett termék

kereskedelmében, a Tagok minden releváns információt megadnak az

alábbiakról:

   (i) a korlátozások működtetése;

   (ii) egy közelmúltbeli időszakban kiadott importengedélyek;

   (iii) az ilyen engedélyek szállító országok közötti megoszlása;


  (iv) ahol megvalósítható, az importengedélyezés alá eső termékekre

vonatkozó importstatisztikák (ún. érték és/vagy mennyiség). A fejlődő ország

Tagoktól nem várják el, hogy emiatt többlet adminisztrációs vagy pénzügyi

terhet vállaljanak.

  b) Azon Tagok, amelyek kvótákat engedélyezéssel működtetnek, az 1. Cikk 4.

pontjában meghatározott időszakokon belül olyan módon teszik közzé az

alkalmazásra kerülő kvóták teljes nagyságát, mennyiség és/vagy érték szerint,

a kvóták megnyitásának és zárásának időpontját és az azokban bekövetkező

bármely változást, hogy azokat a kormányok és kereskedők megismerhessék.

  c) A szállító országok között felosztott kvóták esetében a korlátozásokat

alkalmazó Tag azonnal tájékoztatja az érintett termék szállításában érdekelt

összes többi Tagot az egyes szállító országoknak a legutóbb felosztásra került

kvótából, mennyiség vagy érték szerint, elkülönített részesedéséről, és ezt az

információt olyan módon teszi közzé az 1. Cikk 4. pontjában meghatározott

időszakokon belül, hogy azt a kormányok és kereskedők megismerhessék.

  d) Amennyiben olyan helyzet adódik, amely szükségessé teszi korai

kvótamegnyitási időpont megállapítását, az 1. Cikk 4. pontjában hivatkozott

információt az 1. Cikk 4. pontjában meghatározott időszakokon belül olyan

módon teszik közzé, hogy azt a kormányok és kereskedők megismerhessék.

  e) Az importáló Tag jogi és adminisztratív előírásainak eleget tevő bármely

személy, cég vagy intézmény egyformán jogosult arra, hogy engedélykérelmet

nyújtson be és azt elbírálják. Ha az engedélyt nem adják meg, a kérelmezővel

kérésére közlik ennek indoklását. A kérelmezőnek joga van fellebbezni vagy

felülvizsgálatot kérni, az importáló Tag jogszabályainak vagy eljárásainak

megfelelően.

  f) A kérelmek feldolgozásának ideje, kivéve, ha ez a Tagnak fel nem róható

okok miatt nem lehetséges, nem haladja meg a 30 napot, ha a kérelmeket

beérkezésüknek megfelelően, pl. érkezési sorrendben bírálják el, és nem

haladja meg a 60 napot, ha valamennyi kérelmet egyidejűleg bírálnak el. Az

utóbbi esetben a kérelmek feldolgozásának kezdő időpontja a bejelentett

kérelmezési időszak zárónapját követő nap.

  g) Az engedélyek érvényességi idejét ésszerűen állapítják meg, az nem lehet

olyan rövid, hogy kizárja az importot. Az engedély érvényességi ideje nem

zárhatja ki a távoli forrásból származó importot, kivéve azokat a különleges

eseteket, amikor a behozatal előre nem látott rövid távú igény kielégítéséhez

szükséges.

  h) A kvóták működtetésekor a Tagok nem akadályozzák meg az importnak a

kiadott engedélyek szerinti lebonyolítását és nem gátolják a kvóták teljes

kihasználását.

  i) Az engedélyek kiadásánál a Tagok figyelembe veszik annak kívánatos

voltát, hogy az engedélyeket ne gazdaságilag jelentéktelen mennyiségű

termékre adják ki.


  j) Az engedélyek elosztásánál a Tagok figyelembe veszik a kérelmező

importteljesítményét. E vonatkozásban tekintetbe veszik, hogy a kérelmezők a

múltban számukra kiadott engedélyeket egy közelmúltbeli reprezentatív

időszakban teljesen kihasználták-e. Azokban az esetekben, amikor az

engedélyeket nem használták ki teljesen, a Tag megvizsgálja ennek okait, és

az új engedélyek elosztásánál ezen okokat figyelembe veszi. Figyelmet

szentelnek annak biztosítására is, hogy az új importőröknek kiadott

engedélyek ésszerűen kerüljenek elosztásra, figyelembe véve annak kívánatos

voltát, hogy az engedélyeket ne gazdaságilag jelentéktelen mennyiségű

termékekre adják ki. E tekintetben különös figyelmet fordítanak azon

importőrökre, amelyek fejlődő és különösképpen a legkevésbé fejlett fejlődő

ország Tagokból származó termékeket importálnak.

  k) Az engedélyek segítségével működtetett, szállító országok között fel nem

osztott kvóták esetében, az engedély birtokosai1 szabadon választhatnak az

import forrásai között. A szállító országok között felosztott kvóták esetében az

engedély világosan meghatározza az országot vagy országokat.

  l) Az 1. Cikk 8. pontjának alkalmazásakor kompenzációs kiigazítás tehető az

engedélyek jövőbeni elosztása során, amikor az import meghaladott egy

korábbi engedélyszintet.

                                              4. Cikk

                                           Intézmények

  Ezennel felállításra kerül az Importengedélyezési Bizottság, amely az egyes

Tagok képviselőiből áll. A Bizottság megválasztja saját Elnökét és Alelnökét, és

szükség szerint ülésezik azzal a céllal, hogy alkalmat nyújtson a Tagoknak a

Megállapodás működésére vagy céljainak előmozdítására vonatkozó bármely

ügyben való konzultációra.

                                              5. Cikk

                                            Bejelentés

  1. Azok a Tagok, amelyek engedélyezési eljárásokat vezetnek be vagy

változtatnak ezen eljárásokon, a közzétételtől számított 60 napon belül

bejelentik ezt a Bizottságnak.

  2. Az importengedélyezési eljárások bevezetéséről szóló bejelentések

tartalmazzák a következő információkat:

  a) az engedélyezési eljárás alá eső termékek listája;

  b) a jogosultságról szóló információk beszerzési helye;

  c) az adminisztratív szerv(ek), ahová a kérelmek benyújthatók;

  d) a kiadvány neve és kelte, amelyben az engedélyezési eljárások

közzétételre kerülnek;

  e) annak jelzése, hogy az engedélyezési eljárás a 2. és 3. Cikk

meghatározásai szerint automatikus vagy nem automatikus;

  1   Esetenként „kvóta birtokosok”-ként hivatkoznak rájuk.


                                                                                          f) az automatikus importengedélyezési eljárások esetén, azok adminisztratív

célja;

  g) a nem automatikus importengedélyezési eljárások esetén az engedélyezési

eljáráson keresztül végrehajtott intézkedés jelzése; és

  h) az engedélyezési eljárás várható időtartama, ha az bizonyos

valószínűséggel megbecsülhető; amennyiben ez nem tehető meg, annak

indoklása, hogy ez az információ miért nem adható meg.

  3. Az engedélyezési eljárásokban történt változásokról szóló bejelentések

feltüntetik a fent említett elemeket, ha a változások ezekre vonatkoznak.

  4. A Tagok bejelentik a Bizottságnak az(oka)t a kiadvány(oka)t, amely(ek)ben

az 1. Cikk 4. pontjában előírt információk közzétételre kerülnek.

  5. Bármely érdekelt Tag, amely úgy véli, hogy egy másik Tag nem jelentette

be, az 1-3. pontokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően, egy

engedélyezési eljárás bevezetését vagy az abban eszközölt változást, az ügyet

az ilyen másik Tag tudomására hozhatja. Amennyiben a bejelentés közvetlenül

ezután sem történik meg, az ilyen Tag maga jelentheti be az engedélyezési

eljárást vagy az abban történt változást, beleértve minden releváns és

hozzáférhető információt.

                                             6. Cikk

                                Konzultáció és vitarendezés

  A jelen Megállapodás működésére ható bármely üggyel kapcsolatos

konzultációkra és viták rendezésére a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkének

rendelkezései, amint azokat a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza,

érvényesek.

                                             7. Cikk

                                         Felülvizsgálat

  1. A Bizottság szükség szerint, de legalább kétévente egyszer felülvizsgálja a

jelen Megállapodás végrehajtását és működését, figyelembe véve annak

céljait, valamint a benne foglalt jogokat és kötelezettségeket.

  2. A Bizottság felülvizsgálatának alapjául a Titkárság, az 5. Cikk szerint

rendelkezésre bocsátott információk, az importengedélyezési eljárásokról1

szóló éves kérdőívek válaszai és más rendelkezésre álló releváns, megbízható

információk alapján, tényszerű jelentést készít. E jelentés tartalmazza a fent

említett információk kivonatát, különösképpen megjelölve a felülvizsgálati

időszak alatti bármely változást, illetve fejleményt, valamint a Bizottság által

megjelölt bármely egyéb információt.

  3. A Tagok vállalják az importengedélyezési eljárásokról szóló éves kérdőív

haladéktalan és hiánytalan kitöltését.

  4. A Bizottság tájékoztatja az Árukereskedelmi Tanácsot a felülvizsgálati

időszakban történt fejleményekről.

  1   Eredetileg mint a GATT 1947 1971. március 23-i L/3515 sz. dokumentumaként kiadva.


                                           8. Cikk

                                     Záró rendelkezések

                                        Fenntartások

  1. A jelen Megállapodás egyetlen rendelkezésével kapcsolatban sem lehet

fenntartással élni a többi Tag beleegyezése nélkül.

                                   Nemzeti jogszabályok

  2. a) Minden Tag, legkésőbb a WTO Egyezmény számára történő

hatálybalépésének napján, biztosítja törvényei, szabályozásai és adminisztratív

eljárásai jelen Megállapodás rendelkezéseivel való összhangját.

  b) A Tagok tájékoztatják a Bizottságot, a jelen Megállapodással összefüggő

törvényeik és szabályozásaik, illetve az ilyen törvények és szabályozások

működtetésének bármilyen megváltozásáról.

            MEGÁLLAPODÁS A TÁMOGATÁSOKRÓL ÉS KIEGYENLÍTŐ

                                    INTÉZKEDÉSEKRŐL

  A Tagok az alábbiakban állapodnak meg:

                                           I. Rész

                           ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

                                           1. Cikk

                               A támogatás meghatározása

  1.1. A jelen Megállapodás céljára támogatásnak minősül, ha

  a) (1) a Tag területén a kormány vagy más állami szerv (a továbbiakban:

kormány) pénzügyi támogatást folyósít, azaz, ha

  (i) a kormány gyakorlata magában foglalja a közvetlen transzfereket (például

vissza nem térítendő támogatás, hitelek és tőkeinjekciók) a pénzeszközök vagy

források potenciális közvetlen átadását (például hitelgaranciát),


                                                                                                 (ii) a kormányt megillető jövedelmek elengedése vagy be nem szedése

(például fiskális ösztönzők adókedvezmény formájában) 1 következik be,

  (iii) a kormány - az általános infrastruktúra biztosításán túl - árukat vagy

szolgáltatásokat nyújt vagy vásárol,

  (iv) a kormány pénzösszegeket fizet valamely finanszírozási rendszerbe, vagy

valamely magánszervezetet bíz meg vagy utasít arra, hogy a fenti (i)-(iii)

alpontokban illusztrált funkciók közül egyet vagy többet ellásson, ami

rendszerint a kormány feladata volna és ez a gyakorlat semmilyen valóságos

értelemben nem különbözik a kormányok szokásos gyakorlatától; vagy

  (2) a GATT 1994 XVI. Cikke értelmében a jövedelem- vagy ártámogatás

bármelyik formája merül fel; és

  b) ez által a kedvezményezett előnyhöz jut.

  1.2. Az 1. pontban meghatározott támogatásokra a II. Rész rendelkezései az

irányadók, illetve amennyiben a támogatás a 2. Cikk rendelkezései értelmében

egyedi, akkor a jelen Megállapodás III. vagy V. Részének rendelkezéseit kell

alkalmazni.

                                                 2. Cikk

                                               Egyediség

  2.1. Annak megállapításakor, hogy az 1. Cikk 1. pontjában meghatározott

támogatás egyedi-e valamely vállalat vagy iparág, vagy vállalatok vagy

iparágak csoportja (a továbbiakban: meghatározott vállalat) tekintetében a

támogatást nyújtó hatóság illetékességi körén belül az alábbi alapelveket kell

alkalmazni:

  a) Ha a támogatást nyújtó hatóság vagy az e hatóság működését

meghatározó törvény kifejezetten a meghatározott vállalatokra korlátozza a

támogatáshoz való hozzáférést, az ilyen támogatás egyedinek minősül.

  b) Ha a támogatást nyújtó hatóság vagy az a törvény, amelynek alapján a

támogatást nyújtó hatóság működik, objektív ismérveket vagy feltételeket2

fektet le, amelyek irányadók a támogatásra való jogosultságra, valamint a

támogatás összegére nézve, a támogatás nem minősül egyedinek, feltéve,

hogy a jogosultság automatikus és az ilyen ismérveket és feltételeket

szigorúan alkalmazzák. Az ismérveket vagy feltételeket világosan meg kell

határozni törvényben, jogszabályban vagy más hivatalos okmányban oly

módon, hogy igazolásuk lehetséges legyen.

  1   A GATT 1994 XVI. Cikke (és a Megjegyzések a XVI. Cikkhez), valamint a jelen Megállapodás I-III.

      Mellékletei rendelkezéseinek megfelelően nem minősül támogatásnak, hogy az exporttermék a

      hazai felhasználásra szánt hasonló termékre kivetett adók és vámok alól mentesül, vagy az ilyen

      vámoknak vagy adóknak a megfizetettet meg nem haladó összegben történő visszatérítése.

  2   A jelen szóhasználat szerint az objektív ismérvek vagy feltételek olyan ismérveket vagy feltételeket

      jelölnek, amelyek semlegesek, nem részesítenek előnyben meghatározott vállalatokat másokkal

      szemben, és amelyek jellegükben gazdaságiak és alkalmazásukban horizontálisak, mint például

      alkalmazottak száma vagy a vállalkozás mérete.


                                                                                                 c) Ha az a)-b) alpontokban lefektetett elvek alkalmazása azt eredményezi,

hogy látszólag a támogatás nem tűnik egyedinek, mégis oka van azt hinni,

hogy a támogatás a valóságban egyedi, más tényezőket is figyelembe lehet

venni. Ilyen tényezők: ha egy támogatási programot csak egy korlátozott

számú meghatározott vállalkozás vesz igénybe, ha lényegében a

meghatározott vállalkozások veszik azt igénybe, ha meghatározott

vállalkozásoknak a támogatásból aránytalanul nagy összegeket nyújtanak,

illetve az a mód, amely szerint a diszkrecionális jogokat a támogatást nyújtó

hatóság a támogatás odaítélésére vonatkozó döntés során alkalmazza. 1 A

jelen alpont alkalmazása során figyelembe kell venni a támogatást nyújtó

hatóság hatáskörén belül a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának

mértékét, valamint a támogatási program működésének időtartamát. Az a

támogatás, ami a támogatást nyújtó hatóság hatáskörén belüli kijelölt földrajzi

régión belül elhelyezkedő meghatározott vállalkozásra korlátozódik, egyedinek

minősül. Egyetértés született arra vonatkozóan, hogy az erre jogosult összes

kormányzati szint által meghatározott vagy megváltoztatott általánosan

alkalmazott adókulcsok nem tekintendők egyedi támogatásnak a jelen

Megállapodás céljaira.

   2.3. Minden olyan támogatás, ami a 3. Cikk rendelkezéseit kimeríti,

egyedinek tekintendő.

   2.4. A jelen cikk rendelkezései szerinti egyediség megállapítását világosan

alá kell támasztani pozitív bizonyítékokkal.

                                               II. Rész

                                  TILTOTT TÁMOGATÁSOK

                                                3. Cikk

                                                 Tiltás

   3.1. Kivéve a Mezőgazdasági Megállapodásban elrendelteket, az alábbi, az 1.

Cikkben meghatározott jelentésű támogatások tiltottak:

   a) törvény szerint vagy ténylegesen2 az exportteljesítménytől függő

támogatások, függetlenül attól, hogy ez az egyedüli feltétel-e vagy több

feltétel egyike, beleértve azokat is, amelyeket az I. Melléklet3 illusztrál;

   b) az importált termékekkel szemben hazai termékek felhasználásától függő

támogatások, függetlenül attól, hogy ez egyetlen feltétel vagy több más

feltétel közül csak egy.

   1  Ebben a vonatkozásban különösen a támogatások iránti kérelmek visszautasításának, illetve

      jóváhagyásának gyakoriságára, illetve az ilyen döntések okaira vonatkozó információt kell

      figyelembe venni.*

   2  Ez a norma akkor teljesül, amikor a tények azt bizonyítják, hogy a támogatás nyújtása, bár nem a

      törvények teszik függővé az exportteljesítménytől, a valóságban a tényleges vagy várható

      exportáláshoz vagy exportjövedelmekhez kötődik. Önmagában az a tény, hogy a támogatást olyan

      vállalatoknak nyújtják, amelyek exportálnak, pusztán ezen oknál fogva nem minősül

      exporttámogatásnak ezen rendelkezés értelmezése szerint.

   3  Az I. Mellékletben exporttámogatásnak nem minősülőként hivatkozott intézkedések nem tiltottak a

      jelen Megállapodás ezen vagy bármely más rendelkezése szerint.


                                                                                            3.2. Egyetlen Tag sem nyújthat vagy tarthat fenn az 1. pontban hivatkozott

támogatásokat.

                                                4. Cikk

                                            Jogorvoslatok

  4.1. Amennyiben valamely Tag okkal véli úgy, hogy egy másik Tag tiltott

támogatást nyújt vagy tart fenn, az ilyen Tag konzultációt kérhet a másik ilyen

Tagtól.

  4.2. Az 1. pont szerinti konzultációkra vonatkozó kérés foglaljon magába egy

nyilatkozatot a rendelkezésre álló, az érintett támogatás létére, illetve

jellegére vonatkozó bizonyítékról.

  4.3. Az 1. pont szerinti konzultáció iránti kérésre az a Tag, amelyről úgy

vélik, hogy a kérdéses támogatást nyújtja vagy fenntartja, köteles a lehető

legrövidebb időn belül az ilyen konzultáción részt venni. A konzultációk célja,

hogy tisztázza a tényállást és kölcsönösen egyeztetett megoldást érjenek el.

  4.4. Ha a konzultáció iránti kérés benyújtásától számított 30 napon belül1

közösen egyeztetett megoldást nem sikerült elérni, bármely olyan Tag, amely

részt vesz az ilyen konzultációkon, az ügyet a Vitarendezési Testülethez (DSB)

utalhatja egy vizsgálóbizottság azonnali felállításának céljából, kivéve, ha a

DSB konszenzussal úgy dönt, hogy nem állít fel vizsgálóbizottságot.

  4.5. Létrehozásakor a vizsgálóbizottság az Állandó Szakértői Csoport2 (a

továbbiakban a jelen Megállapodásban: PGE) segítségét kérheti a tekintetben,

hogy a kérdéses intézkedés tiltott támogatás-e. Ha ezt kérik, a PGE köteles

azonnal felülvizsgálni a kérdéses intézkedés létére, illetve jellegére vonatkozó

bizonyítékokat, és lehetőséget adni az intézkedést alkalmazó vagy fenntartó

Tag számára, hogy bizonyítsa, hogy a kérdéses intézkedés nem tiltott

támogatás. A PGE jelentést készít következtetéseiről a vizsgálóbizottság

számára a vizsgálóbizottság által meghatározott határidőn belül. A

vizsgálóbizottság módosítás nélkül köteles elfogadni a PGE-nek arra a

kérdésre vonatkozó következtetéseit, hogy vajon a kérdéses intézkedés tiltott

támogatás-e.

  4.6. A vizsgálóbizottság záró jelentését köteles a vitában részt vevő feleknek

benyújtani. A jelentést a vizsgálóbizottság feladatmeghatározásának, illetve a

jelentés összeállításának napjától számított 90 napon belül meg kell küldeni

minden Tagnak.

  4.7. Ha a kérdéses intézkedést tiltott támogatásnak minősíti, a

vizsgálóbizottság azt javasolja, hogy a támogató Tag késedelem nélkül vonja

vissza a támogatást. Ebben a vonatkozásban a vizsgálóbizottság ajánlásában

meghatározza azt az időszakot is, amelyen belül az intézkedést vissza kell

vonni.

  4.8. A vizsgálóbizottság jelentésének az összes Taghoz történt kiküldésétől

számított 30 napon belül a DSB elfogadja azt, kivéve, ha a vitában részt vevő

valamelyik Fél hivatalosan értesíti a DSB-t arról a döntéséről, hogy fellebbezni

kíván, vagy ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy a jelentést nem fogadja el.

  1   A jelen cikkben említett minden időszak kölcsönös megállapodás esetén meghosszabbítható.

  2   Amint azt a 24. Cikk szerint létrehozzák.


                                                                                                4.9. Ha fellebbezést nyújtanak be a vizsgálóbizottság jelentése ellen, a

Fellebbezési Testület köteles döntését attól a naptól számított 30 napon belül

kibocsátani, amikor a vitában részt vevő Fél hivatalosan bejelenti fellebbezési

szándékát. Amennyiben a Fellebbezési Testület úgy ítéli meg, hogy 30 napon

belül nem képes jelentését elkészíteni, köteles erről a DSB-t írásban

tájékoztatni együtt a késedelem okaival, valamint azzal a becsült

időtartammal, amelyen belül benyújtja jelentését. Az eljárás semmilyen

esetben sem haladhatja meg a 60 napot. A fellebbezési jelentést a DSB

jóváhagyja és azt a vitában részt vevő felek kötelesek feltétel nélkül elfogadni,

kivéve, ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy nem hagyja jóvá a fellebbezési

jelentést a Tagoknak történt kibocsátásától számított 20 napon belül. 1

  4.10. Abban az esetben, ha a DSB ajánlását nem követik a vizsgálóbizottság

által meghatározott időtartamon belül, amely a vizsgálóbizottság jelentésének

vagy a Fellebbezési Testület jelentésének elfogadásával kezdődik, a DSB

felhatalmazza a panasztevő Tagot, hogy helyénvaló2 ellenintézkedéseket

hozzon, kivéve, ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy a kérést elutasítja.

  4.11. Abban az esetben, ha a vitában részt vevő valamelyik Fél választott

bírósági eljárást kérelmez a Vitarendezési Egyetértés (DSU) 22. Cikkének 6.

pontja szerint, a választottbírónak kell eldöntenie, hogy az ellenintézkedések

helyénvalóak-e. 3

  4.12. A jelen cikk szerint folytatott jogviták céljaira a Vitarendezési

Egyetértés szerinti időtartamok az ilyen viták lefolytatására a DSU-ban előírt

időtartam fele lesz, kivéve a jelen cikkben kifejezetten előírt határidőket.

                                               III. Rész

                               FELRÓHATÓ TÁMOGATÁSOK

                                                 5. Cikk

                                        Hátrányos hatások

  Egyetlen Tag sem okozhat az 1. Cikk 1. és 2. pontjaiban hivatkozott bármely

támogatás alkalmazásának révén más Tagok érdekeit érintő hátrányos

hatásokat, azaz

  a) kárt valamely másik Tag hazai iparának, 4

  1   Ha ebben az időszakban a DSB ülése nincs betervezve, ebből a célból ilyen ülést kell tartani.

  2   Ez a kifejezés nem jelentheti olyan ellenintézkedések engedélyezését, amelyek aránytalanok annak

      a ténynek a fényében, hogy ezen rendelkezések olyan támogatásokkal foglalkoznak, amelyek

      tiltottak.

  3   Ez a kifejezés nem jelentheti olyan ellenintézkedések engedélyezését, amelyek aránytalanok annak

      a ténynek a fényében, hogy ezen rendelkezések olyan támogatásokkal foglalkoznak, amelyek

      tiltottak.

  4   A „hazai iparnak okozott kár” kifejezés ugyanabban az értelemben használandó, mint az V.

      Részben.


                                                                                                  b) a GATT 1994 szerint más Tagoknak közvetlenül vagy közvetetten járó

előnyök hatálytalanítását vagy gyengítését, különös tekintettel a GATT 1994 II.

Cikke szerint lekötött engedmények előnyeire, 1

  c) valamely más Tag érdekeinek súlyos sérelmét, 2

  A jelen cikk nem vonatkozik a Mezőgazdasági Megállapodás 13. Cikke

szerinti mezőgazdasági termékekre fenntartott támogatásokra.

                                                 6. Cikk

                                            Súlyos sérelem

  6.1. Az 5. Cikk c) alpontjának értelmében súlyos sérelem fennállásának

minősül az az eset, amikor

  a) valamely termék teljes ad valorem (értékarányában megállapított)

támogatása meghaladja az 5%-ot; 3, 4

  b) valamely iparág által tartósan elszenvedett működési veszteségek

fedezetére szolgálnak a támogatások;

  c) valamely vállalkozás által tartósan elszenvedett működési veszteségek

fedezetére nyújtanak támogatásokat, kivéve az egyszeri intézkedéseket,

amelyek nem ismételhetők meg az adott vállalkozás számára, és amelyeket

kizárólag azzal a céllal nyújtanak, hogy időt adjanak a hosszú távú megoldások

kidolgozására és súlyos szociális problémák elkerülésére;

  d) közvetlen adósságelengedés történik, azaz az állammal szembeni

adósságok elengedése, illetve az adósság visszafizetésének fedezetére nyújtott

vissza nem térítendő támogatás. 5

  6.2. Az 1. pont rendelkezései mellett nem állapítható meg súlyos sérelem,

amennyiben a támogatást nyújtó Tag bizonyítja, hogy a kérdéses támogatás

nem eredményezte a 3. pontban felsorolt hatások egyikét sem.

  6.3. Az 5. Cikk c) pontja értelmében súlyos sérelem merülhet fel bármely

esetben, amelyekre az alább felsoroltak egyike vagy közülük több vonatkozik:

  a) a támogatás hatása az, hogy valamely más Tag hasonló termékének

importját a támogatást nyújtó Tag piacáról kiszorítja vagy az ilyen importot

akadályozza;

  b) a támogatás hatása az, hogy egy másik Tag hasonló termékének exportját

egy harmadik ország piacáról kiszorítja vagy az ilyen exportot akadályozza;

  1   A „hatálytalanítás vagy gyengítés” kifejezést a jelen Megállapodás ugyanabban az értelemben

      használja, mint a GATT 1994 releváns rendelkezései és az ilyen hatálytalanítás vagy gyengítés

      meglétét ezen rendelkezések alkalmazási gyakorlatának megfelelően kell megállapítani.

  2   A „más Tag érdekének súlyos sérelme” kifejezést a jelen Megállapodás ugyanabban az értelemben

      használja, mint a GATT 1994 XVI. Cikkének 1. pontja, és ez magában foglalja a súlyos sérelem

      veszélyét is.

  3   Az értékarányosan megállapított támogatás összértékét a VI. Melléklet rendelkezései szerint kell

      kiszámítani.

  4   Miután várható, hogy a polgári alkalmazású légi járművekre specifikus multilaterális szabályok

      vonatkoznak majd, a jelen alpontban hivatkozott küszöb nem vonatkozik a polgári légi járművekre.

  5   A Tagok elismerik, hogy amennyiben valamely polgári légi jármű program jogdíj alapú

      finanszírozását nem fizetik vissza teljes mértékben, mert a tényleges értékesítés szintje az

      előrejelzett szint alá esik, ez önmagában nem képez súlyos sérelmet a jelen alpont céljaira.


                                                                                               c) a támogatás hatása, hogy a támogatott termék lényegesen leszorítja az

árakat, összehasonlítva egy másik Tag hasonló termékének árával ugyanazon

piacon, vagy lényegesen lenyomja az árakat vagy értékesítési lehetőségek

elvesztését okozza ugyanazon a piacon;

  d) a támogatás hatása a támogatást nyújtó Tag világpiaci részesedésének

növekedése egy adott támogatott elsődleges termék vagy árucikk1

tekintetében ahhoz az átlagos piaci részesedéshez képest, amivel az előző

hároméves időszak során rendelkezett és ez a növekmény következetes

tendenciát mutat egy olyan időszakban, amikor a Tag a támogatásokat

nyújtotta.

  6.4. A 3. b) pont céljaira az export kiszorítása vagy akadályozása magában

foglal bármely olyan esetet, amelyben a 7. pont rendelkezéseitől függően

bebizonyították, hogy változás történt a relatív piaci részesedésekben a nem

támogatott hasonló termék kárára (egy megfelelő reprezentatív időszak alatt,

mely elegendő hosszúságú ahhoz, hogy demonstrálja az érintett termék piacán

bekövetkező világos trendeket, amely rendes körülmények között legalább egy

év). A „relatív piaci részesedések változása” magában foglalja az alábbi

helyzetek bármelyikét:

  a) a támogatott termék piaci részesedése nő;

  b) a támogatott termék piaci részesedése változatlan marad olyan

körülmények között, amelyekben a támogatás hiányában annak csökkennie

kellett volna;

  c) a támogatott termék piaci részesedése csökken, de alacsonyabb ütemben,

mint ami történt volna a támogatás hiányában.

  6.5. A 3. c) pont céljaira az árleszorítás magában foglal minden olyan esetet,

amikor az ilyen árleszorítást a támogatott termék és a nem támogatott

hasonló, ugyanazon piacra szállított termék árainak összehasonlításával

bizonyították. Az összehasonlítást ugyanazon szintű kereskedés és

összehasonlítható időpontok figyelembevételével kell megtenni, ugyancsak

figyelembe véve minden más, az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló

tényezőt. Azonban, ha az ilyen közvetlen összehasonlítás nem lehetséges, az

árleszorítás léte bizonyítható a fajlagos export értékek alapján is.

  6.6. Minden olyan Tag, melynek a piacán súlyos sérelem felmerülését

vélelmezik, az V. Melléklet 3. pontjának rendelkezéseitől függően köteles a 7.

Cikk szerint felmerülő vitában részt vevő feleknek, valamint a 7. Cikk 4. pontja

szerint felállított bizottságnak minden olyan releváns információt

rendelkezésére bocsátani, ami beszerezhető a vitában részt vevő felek piaci

részesedéseinek változásairól, illetve az érintett termékek árairól.

  6.7. Súlyos sérelmet eredményező kiszorítás vagy akadályozás nem merül fel

a 3. pont szerint, amennyiben az alábbi körülmények bármelyike fennáll a

releváns időszak alatt: 2

  a) a panasztevő Tag hasonló terméke exportjának tiltása vagy korlátozása,

vagy a panasztevő Tagtól származó, érintett harmadik ország piacára irányuló

import tiltása vagy korlátozása;

  1   Kivéve, ha más multilaterális megállapodás szerint specifikus szabályok vonatkoznak a kérdéses

      termék vagy árucikk kereskedelmére.

  2   Az a tény, hogy a jelen pont hivatkozik bizonyos körülményekre, önmagában nem ruház rájuk

      semmilyen jogi státuszt akár a GATT 1994, akár a jelen Megállapodás szerint. Ezek a körülmények

      nem lehetnek elszigeteltek, szórványosak vagy más módon lényegtelenek.


                                                                                                b) az érintett termékben külkereskedelmi monopóliumot vagy állami

külkereskedelmet működtető importáló kormány olyan döntése, hogy

nem-kereskedelmi okoknál fogva a panasztevő Tagtól más országra vagy más

országokra tereli át az importot;

  c) természeti katasztrófák, sztrájkok, szállítási fennakadások vagy más vis

maior, ami lényegesen befolyásolja a panasztevő Tagtól származó exportra

rendelkezésre álló termékek termelését, minőségét, mennyiségét vagy árait;

  d) a panasztevő országtól származó export korlátozására vonatkozó

megállapodások léte;

  e) az érintett termék exportra történő rendelkezésre állásának önkéntes

csökkentése a panasztevő Tagnál (ideértve többek között azt a helyzetet,

amikor a panasztevő Tag cégei autonóm módon átirányították e termék

exportját új piacokra);

  f) az importáló ország szabványainak vagy más jogszabályi követelményeinek

be nem tartása.

  6.8. A 7. pontban hivatkozott körülmények hiányában a súlyos sérelem létét

a bizottságnak benyújtott vagy általa megszerzett információ alapján kell

meghatározni, ideértve az V. Melléklet rendelkezései szerint benyújtott

információt.

  6.9. A jelen cikk nem vonatkozik a Mezőgazdasági Megállapodás 13. Cikke

szerinti mezőgazdasági termékekre fenntartott támogatásokra.

                                                  7. Cikk

                                               Jogorvoslat

  7.1. Kivéve a Mezőgazdasági Megállapodás 13. Cikkében elrendelteket,

amikor valamely Tagnak oka van úgy vélni, hogy valamely másik Tag által

nyújtott vagy fenntartott, az 1. Cikkben hivatkozott bármely támogatás hazai

iparának kárt, előny hatálytalanítást vagy gyengítést vagy súlyos sérelmet

okoz, az ilyen Tag konzultációt kérhet a másik ilyen Tagtól.

  7.2. Az 1. pont szerinti konzultáció iránti kérelemnek magában kell foglalnia

egy nyilatkozatot a rendelkezésre álló bizonyítékokról a) az érintett támogatás

létéről és jellegéről, valamint b) a belföldi iparnak okozott kárról, vagy az

előnyök hatálytalanításáról vagy gyengítéséről, vagy a konzultációt kérő Tag

érdekeiben okozott súlyos sérelemről. 1

  7.3. Az 1. pont szerinti konzultáció kérésekor az a Tag, amelyről úgy vélik,

hogy a kérdéses támogatási gyakorlatot folytatja vagy fenntartja, köteles a

lehető legsürgősebben a konzultációkat megkezdeni. A konzultációk célja,

hogy tisztázzák a helyzetre vonatkozó tényeket és közösen egyeztetett

megoldást érjenek el.

  1   Abban az esetben, ha a kérelem olyan támogatásra vonatkozik, amelyről azt vélik, hogy az a 6.

      Cikk 1. pontja szerint súlyos sérelmet okozott, a súlyos sérelemre vonatkozó rendelkezésre álló

      bizonyíték korlátozódhat arra a rendelkezésre álló bizonyítékra, ami arra vonatkozik, hogy a 6.

      Cikk 1. pontjának feltételei teljesültek-e vagy sem.


                                                                                                  7.4. Ha a konzultációk 60 napon belül nem eredményeznek kölcsönösen

egyeztetett megoldást, 1 bármely Tag, amely ilyen konzultációban részt vesz,

az ügyet a DSB elé utalhatja, hogy vizsgálóbizottságot hozzon létre, kivéve, ha

a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy ilyen vizsgálóbizottságot nem állít fel. A

vizsgálóbizottság összetételét és pontos feladatkörét létrehozásától számított

15 napon belül kell meghatározni.

  7.5. A vizsgálóbizottság köteles felülvizsgálni az ügyet és zárójelentését a

vitában részt vevő feleknek benyújtani. A jelentést a vizsgálóbizottság

összetételének és feladatkörének meghatározásától számított 120 napon belül

meg kell küldeni minden Tagnak.

  7.6. 30 napon belül attól a naptól fogva, hogy a vizsgálóbizottság jelentését

megküldték az összes Tagnak, a DSB elfogadja a jelentést, 2 kivéve, ha a

vitában részt vevő felek valamelyike hivatalosan értesíti a DSB-t fellebbezési

döntéséről, vagy ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy a jelentést nem

fogadja el.

  7.7. Amikor a vizsgálóbizottság jelentése ellen fellebbezést nyújtanak be, a

Fellebbezési Testület köteles döntését attól a naptól számított 60 napon belül

meghozni, amikor a vitában részt vevő fél hivatalosan értesíti fellebbezési

szándékáról. Amennyiben a Fellebbezési Testület úgy dönt, hogy jelentését 60

napon belül nem tudja meghozni, köteles tájékoztatni a DSB-t írásban a

késedelem okairól, valamint arról a becsült időtartamról, amire szüksége lesz

jelentésének benyújtásához. Az eljárás azonban semmilyen esetben sem

haladhatja meg a 90 napot. A fellebbezési jelentést a DSB jóváhagyja és azt a

vitában részt vevő felek kötelesek feltétel nélkül elfogadni, kivéve, ha a DSB

konszenzussal úgy dönt, hogy nem fogadja el a fellebbezési jelentést, annak a

Tagoknak történő kibocsátásától számított 20 napon belül. 3

  7.8. Amennyiben olyan bizottsági jelentést vagy fellebbezési testületi

jelentést fogadnak el, amelyben megállapítják, hogy bármely támogatás

valamely más Tag érdekeire hátrányos hatásokat eredményezett az 5. Cikk

értelmezése szerint, az ilyen támogatást nyújtó vagy fenntartó Tag köteles a

helyénvaló intézkedéseket foganatosítani ahhoz, hogy az ilyen hátrányos

hatásokat megszüntesse, vagy köteles a támogatást visszavonni.

  7.9. Abban az esetben, ha a Tag nem foganatosított helyénvaló

intézkedéseket a támogatás hátrányos hatásainak megszüntetésére, vagy nem

vonta vissza a támogatást attól az időponttól számított 6 hónapon belül, hogy a

DSB elfogadta a vizsgálóbizottság jelentését vagy a Fellebbezési Testület

jelentését, kompenzációra vonatkozó megállapodás hiányában a DSB

felhatalmazza a panasztevő Tagot, hogy ellenintézkedéseket tegyen,

melyeknek mértékükben összhangban kell állniuk a megállapítás szerint

fennálló hátrányos hatások mértékével és jellegével, kivéve, ha a DSB

konszenzussal úgy dönt, hogy a kérést elutasítja.

  7.10. Abban az esetben, ha a vitában részt vevő bármely fél

választottbírósági eljárást kér a DSU 22. Cikkének 6. pontja alapján, a

választottbíró köteles eldönteni, hogy az ellenintézkedések összhangban

állnak-e a ténymegállapítás szerint létező hátrányos hatások jellegével és

mértékével.

  1   A jelen cikkben említett bármely határidőt közös megegyezéssel meg lehet hosszabbítani.

  2   Ha a DSB ülését erre az időszakra nem tervezték, az ilyen ülést erre a célra össze kell hívni.

  3   Ha a DSB ülését erre az időszakra nem tervezték, az ilyen ülést erre a célra össze kell hívni.


                                                                                                                                         IV. Rész

                          NEM FELRÓHATÓ TÁMOGATÁSOK

                                               8. Cikk

                      A nem felróható támogatások meghatározása

  8.1. Az alábbi támogatások nem minősülnek felróhatónak: 1

  a) a 2. Cikk értelmezése szerint egyedinek nem minősülő támogatások;

  b) a 2. Cikk értelmezése szerint egyedinek minősülő támogatások, amelyek

azonban megfelelnek az alábbi 2. a), 2. b) vagy 2. c) pontokban felsorolt összes

feltételnek.

  8.2. A III. és V. Részek rendelkezései mellett az alábbi támogatások nem

felróhatóak:

  1   A Tagok elismerik, hogy széles körben nyújtanak kormányzati támogatást különféle célokra, és az

      a puszta tény, hogy az ilyen támogatás esetleg nem minősül nem felróható támogatásnak a jelen

      cikk rendelkezései szerint, még önmagában nem korlátozza a Tagok lehetőségét az ilyen

      támogatás nyújtására.


                                                                                                      a) cégek által folytatott vagy a felsőoktatás vagy kutatóintézetek által

cégekkel kötött szerződés alapján folytatott kutatási tevékenység támogatása,

ha1, 2 , 3 a támogatás4 az ipari kutatás5 költségeinek nem több mint 75%-át,

illetve a verseny előtti fejlesztési tevékenység6, 7 költségeinek nem több mint

50%-át fedezi, és feltéve, hogy az ilyen támogatás kizárólag az alábbiakra

korlátozódik:

   (i) személyi jellegű költségekre (kutatók, technikusok és más kisegítő

alkalmazottak,            akiket        kizárólag         a     kutatási       tevékenység          céljaira

foglalkoztatnak),

   (ii) kizárólagosan és állandóan a kutatási tevékenység céljaira használt

eszközök, berendezések, föld és épületek költségeire (kivéve, amikor azokat

üzleti alapon elidegenítik),

   (iii) a kizárólag kutatási tevékenység céljaira használt tanácsadói és ezzel

egyenértékű szolgáltatások költségeire, ideértve a kívülről megvásárolt

kutatást, műszaki tudást, szabadalmakat stb.,

   (iv) a kutatási tevékenység eredményeként közvetlenül felmerülő

addicionális általános költségekre,

   (v) egyéb működési költségekre (például anyagköltségek, fogyóeszközök és

hasonlók), amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként

merülnek fel,

   1   Mivel várható, hogy a polgári légi járművekre specifikus multilaterális szabályok vonatkoznak

       majd, a jelen alpont rendelkezései erre a termékre nem vonatkoznak.

   2   A WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától számított nem később, mint 18 hónappal, a 24.

       Cikkben előírt Támogatási és Kiegyenlítő Intézkedések Bizottsága (a jelen Megállapodásban a

       továbbiakban: Bizottság) köteles felülvizsgálni a 2. a) alpont rendelkezéseinek működését azzal a

       céllal, hogy megtegye az összes szükséges módosítást ezen rendelkezések működésének

       javítására. Az esetleges módosítások mérlegelésekor a Bizottság köteles gondosan felülvizsgálni az

       ezen alpontban felsorolt kategóriák definícióit a Tagoknak a kutatási programok működésére és a

       más releváns nemzetközi intézményekben folytatott munkára vonatkozó tapasztalatainak

       fényében.

   3   A jelen Megállapodás nem vonatkozik a felsőoktatás vagy a kutatóintézetek által függetlenül

       végzett alapkutatásokra. Az „alapkutatás” kifejezés az általános, tudományos vagy műszaki tudás

       bővítését jelenti, amely nem kapcsolódik ipari vagy üzleti célokhoz.

   4   A fel nem róható támogatás engedélyezett szintjét, melyre ezen alpont utal, az adott egyedi

       projekt tartama alatt felmerülő összes elfogadott költségre történő hivatkozással kell

       megállapítani.

   5   Az „ipari kutatás” kifejezés új tudás felfedezésére irányuló tervezett kutatást vagy kritikai

       vizsgálatot jelent azzal a céllal, hogy az ilyen tudás hasznosítható legyen új termékek, eljárások

       vagy szolgáltatások kifejlesztésénél vagy meglévő termékek, eljárások vagy szolgáltatások

       lényeges javításának elérésében.

   6   A „verseny előtti fejlesztési tevékenység” kifejezés az ipari kutatás eredményeinek valamely tervvé

       vagy ipari formatervvé történő átalakítását jelenti új, módosított vagy javított termékek, eljárások

       vagy szolgáltatások céljaira, függetlenül attól, hogy azt értékesítésre vagy felhasználásra szánták,

       ideértve az első prototípus elkészítését is, amelyet nem lehet üzletileg hasznosítani. Magában

       foglalhatja termékek, eljárások vagy szolgáltatások alternatíváinak koncepcionális kialakítását és

       megtervezését, az első demonstrációkat vagy kísérleti projekteket, feltéve, hogy ugyanezen

       projektek nem alakíthatók át és nem használhatók fel ipari alkalmazás vagy üzleti hasznosítás

       céljaira. Nem foglalja azonban magában a meglévő termékek, gyártósorok, gyártási eljárások,

       szolgáltatások és más folyamatos műveletek rutinszerű vagy időről időre történő változtatását még

       akkor sem, ha ezek a változtatások javulást eredményeznek.

   7   Olyan programok esetében, amelyek átfogják az ipari kutatást és a verseny előtti fejlesztő

       tevékenységet, a nem felróható támogatás engedélyezett szintje nem haladhatja meg a fenti két

       kategóriára alkalmazható nem felróható támogatás engedélyezett szintjének egyszerű átlagát,

       amelyet a jelen alpont (i)-(v) tételeiben lefektetett elfogadható költségek alapján kell kiszámítani.


                                                                                                    b) a regionális fejlesztés általános keretein belül1 nyújtott támogatás a Tag

területén belüli hátrányos helyzetű régióknak, valamint a 2. Cikk értelmezése

szerinti nem egyedi támogatás az arra jogosult régióknak, feltéve, hogy

  (i) minden hátrányos helyzetű régiónak világosan elhatárolt, összefüggő

földrajzi területnek kell lennie, meghatározható gazdasági és közigazgatási

identitással,

  (ii) a régiót semleges és objektív ismérvek2 alapján minősítik hátrányos

helyzetűnek, jelezve, hogy a régió nehézségei nem pusztán átmeneti

körülményekből adódnak; az ilyen ismérveket világosan meg kell határozni

törvényben, jogszabályban vagy más hivatalos okmányban oly módon, hogy az

igazolható legyen,

  (iii) az ismérvek magukban foglalják a gazdasági fejlettség mérését, ami az

alábbi tényezők legalább egyikére kell, hogy épüljön:

  - vagy a fejenkénti jövedelem, vagy a háztartások jövedelme fejenként, vagy

fejenkénti GDP, amely nem haladhatja meg az érintett felségterület átlagának

85%-át,

  - munkanélküliségi ráta, aminek legalább az érintett felségterület átlaga

110%-ot kell kitennie,

hároméves időtartam alatt mérve; az ilyen mérések azonban lehetnek

összetettek és tartalmazhatnak más tényezőket is;

  c) meglévő berendezések3 a törvény vagy jogszabály által bevezetett új

környezetvédelmi követelményekhez történő igazodásának elősegítésére

nyújtott támogatás, amely a cégek számára súlyosabb korlátokat és nagyobb

pénzügyi terhet jelent, feltéve, hogy a támogatás

  (i) egyszeri és vissza nem térő intézkedés, valamint

  (ii) az adaptációs költségek 20%-ára korlátozódik, valamint

  (iii) nem fedezi a támogatott berendezés pótlásának vagy működésének

költségét, melyet teljes mértékben a cégeknek kell viselniük, valamint

  (iv) közvetlenül kapcsolódik zavaroknak és környezetszennyezésnek a cég

által tervezett csökkentéséhez, azzal arányos és nem fedez semmilyen

termelési költségmegtakarítást, amely ezáltal elérhető, valamint

  (v) minden olyan cég rendelkezésére áll, amely az új berendezéseket és/vagy

termelési eljárásokat képes befogadni.

  1   A „regionális fejlesztés általános kerete” azt jelenti, hogy a regionális támogatási programok egy

      belsőleg következetes és általánosan alkalmazandó regionális fejlesztési politika részét képezik,

      valamint azt, hogy a regionális fejlesztési támogatásokat nem nyújtják elszigetelt földrajzi

      pontokon, amelyeknek nincs vagy gyakorlatilag nincs hatásuk a régió fejlődésére.

  2   A „semleges és objektív ismérvek” olyan ismérveket jelent, amelyek nem preferálnak adott

      régiókat azon túl, mint ami helyénvaló a regionális fejlesztési politika keretein belül a régiók

      közötti aránytalanságok megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez. Ebben a vonatkozásban a

      regionális támogatási programoknak magukban kell foglalniuk az egyes támogatott projektekre

      nyújtható támogatás összegére vonatkozó maximális összeget is. Az ilyen maximális összegeket a

      támogatott régiók fejlettségei szintjei szerint kell differenciálni, és a beruházási költségek vagy a

      munkahelyteremtés költségei szerint kell kifejezni. Az ilyen maximált összegeken belül a

      támogatást elég széles körben kell nyújtani, és el kell kerülni, hogy a támogatást elsődlegesen a 2.

      Cikkben hivatkozott bizonyos vállalatok használják fel, vagy hogy nekik aránytalanul nagy összegű

      támogatásokat nyújtsanak.

  3   A „meglévő berendezések” kifejezés olyan berendezésekre utal, amelyek az új környezetvédelmi

      követelmények bevezetésének idején már legalább két éve működésben voltak.


                                                                                            8.3. Azt a támogatási programot, amelyre a 2. pont rendelkezéseit

meghivatkozzák, még végrehajtása előtt be kell jelenteni a Bizottságnak a VII.

Rész rendelkezései szerint. Az ilyen bejelentésnek elég pontosnak kell lennie

ahhoz, hogy lehetővé tegye más Tagok számára, hogy értékeljék a programot,

annak a 2. pont releváns rendelkezéseiben elrendelt feltételekkel és

ismérvekkel való összhangját. A Tagok kötelesek a Bizottság rendelkezésére

bocsátani az ilyen bejelentések évente naprakésszé tett változatait is,

különösen az egyes programokra fordított globális ráfordításra, valamint a

program bármilyen módosítására vonatkozó információ nyújtásával. A többi

Tag jogosult információt kérni a bejelentett programok szerinti támogatás

egyedi eseteiről. 1

  8.4. Valamely Tag kérésére a Titkárság köteles felülvizsgálni a 3. pont

alapján tett bejelentést, és ahol szükséges, követelhet további információt a

támogatást nyújtó Tagtól a felülvizsgálat alatt lévő bejelentett programmal

kapcsolatban. A Titkárság köteles ténymegállapításairól jelentést tenni a

Bizottságnak. A Bizottság kérésre köteles a Titkárság ténymegállapítását

azonnal felülvizsgálni (vagy, ha a Titkárság nem kérte a felülvizsgálatot, akkor

magát az értesítést) azzal a céllal, hogy eldöntse, hogy a 2. pontban lefektetett

feltételek és ismérvek teljesültek-e. Az e pont szerinti eljárást a Bizottságnak a

támogatási program bejelentését követő első rendes ülésén kell a legkésőbb

befejezni, feltéve, hogy az ilyen bejelentés és a Bizottság rendes ülése között

legalább 2 hónap telt el. Az e pontban leírt felülvizsgálati eljárás kérésre a 3.

pontban hivatkozott éves módosított bejelentésekben foglalt lényegesen

megváltoztatott programra is vonatkozik.

  8.5. Valamely Tag kérésére a 4. pontban hivatkozott bizottsági döntést vagy

a Bizottság elmarasztó döntésének hiányát, valamint egyedi esetekben, a

bejelentett programban lefektetett feltételek megsértését kötelező érvényű

választottbírósági eljárás elé kell utalni. A választottbíróság a következtetéseit

a Tagoknak 120 napon belül köteles bemutatni attól a naptól fogva, amikor az

ügyet hozzá utalták. Kivéve, ha a jelen pont erről másképpen rendelkezik, a

DSU vonatkozik az e pont szerinti választottbírósági eljárásra.

                                                9. Cikk

                        Konzultációk és jóváhagyott jogorvoslatok

  9.1. Ha a 8. Cikk 2. pontjában hivatkozott program végrehajtása során,

mindamellett, hogy a program összhangban áll az abban a pontban lefektetett

kritériumokkal, valamely Tagnak oka van úgy vélni, hogy ez a program

súlyosan hátrányos hatásokkal járt ezen Tag hazai iparára oly módon, hogy az

nehezen helyrehozható kárt okoz, az ilyen Tag konzultációt kérhet a

támogatást nyújtó vagy fenntartó Tagtól.

  9.2. Az 1. pont szerinti konzultációkra irányuló kérésre a kérdéses

támogatási programot nyújtó vagy fenntartó Tag köteles a lehető

leggyorsabban az ilyen konzultációt megkezdeni. A konzultációk célja, hogy a

helyzet tényeit tisztázzák, és közösen elfogadható megoldást érjenek el.

  9.3. Ha kölcsönösen elfogadható megoldást nem sikerül elérni a 2. pont

szerinti konzultációk során az ilyen konzultációkéréstől számított 60 napon

belül, a konzultációt kérő Tag az ügyet a Bizottság elé utalhatja.

  1   A Tagok elismerik, hogy ebben a bejelentési rendelkezésben semmi sem követeli meg a bizalmas

      információ nyújtását, ideértve a bizalmas üzleti információt.


                                                                                                    9.4. Ha az ügyet a Bizottság elé utalták, a Bizottság köteles késedelem

nélkül az érintett tényeket és az 1. pontban hivatkozott hatásokra vonatkozó

bizonyítékot felülvizsgálni. Ha a Bizottság azt állapítja meg, hogy ilyen hatások

léteznek, ajánlhatja a támogatást nyújtó Tagnak, hogy az módosítsa a

programját oly módon, hogy ezek a hatások megszűnjenek. A Bizottság köteles

konklúzióit attól a naptól számított 120 napon belül bemutatni, amikor az

ügyet a 3. pont szerint hozzá utalták. Amennyiben az ajánlást 6 hónapon belül

nem követik, a Bizottság köteles felhatalmazni a hozzáforduló Tagot, hogy a

fennállóként megállapított tények természetével és jellegével összhangban álló

helyénvaló ellenintézkedéseket hozzon.

                                                  V. Rész

                               KIEGYENLÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

                                                  10. Cikk

                           A GATT 1994 VI. Cikkének alkalmazása1

  A Tagok kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni, hogy biztosítsák,

hogy az a kiegyenlítő vám, 2 amelyet bármely Tag területéről bármely más Tag

területére importált termékre kivetnek, összhangban álljon a GATT 1994 VI.

Cikk rendelkezéseivel, valamint a jelen Egyezmény feltételeivel. Kiegyenlítő

vámok kizárólag a jelen Egyezmény és a Mezőgazdasági Egyezmény

rendelkezései szerint kezdeményezett3 és lefolytatott vizsgálatok alapján

vethetők ki.

                                                  11. Cikk

                          Kezdeményezés és a rákövetkező vizsgálat

  11.1. Kivéve a 6. pontban foglaltakat, valamely vélelmezett támogatás

fennállásának, mértékének és hatásának megállapítását célzó vizsgálatot a

hazai ipar által vagy nevében benyújtott írásos kérelemre kell kezdeményezni.

  1   A II. vagy III. Rész rendelkezéseit is meg lehet hivatkozni az V. Rész rendelkezéseivel

      párhuzamosan; azonban az importáló Tag hazai piacán egy bizonyos támogatás hatásait tekintve a

      kárenyhítésnek csak egy formája (vagy egy kiegyenlítő vám, vagy ha az V. Rész követelményei

      teljesülnek, a 4. vagy a 7. Cikk szerinti kiegyenlítő intézkedés) állhat rendelkezésre. A III. és V.

      Részek rendelkezéseit nem lehet meghivatkozni a nem felróhatónak tekintett intézkedések

      vonatkozásában a IV. Rész rendelkezései szerint. Azonban a VIII. Cikk 1. a) pontjában hivatkozott

      intézkedések kivizsgálhatók annak érdekében, hogy meg lehessen határozni, hogy egyediek-e a 2.

      Cikk értelmezése szerint. Ezenkívül a 8. Cikk 2. pontjában hivatkozott támogatás esetén, melyet a

      8. Cikk 3. pontja szerint nem jelentettek be, a III. vagy V. Rész rendelkezései meghivatkozhatók,

      de az ilyen támogatást nem felróhatóként kell kezelni, ha azt állapítják meg, hogy a 8. Cikk 2.

      pontjában lefektetett szabványokkal összhangban áll.

  2   A „kiegyenlítő vám” kifejezés azt a speciális vámot jelenti, amelyet bármely árucikk gyártására,

      előállítására vagy exportálására közvetlenül vagy közvetetten nyújtott bármely támogatás

      kiegyenlítésének céljából vetnek ki a GATT 1994 VI. Cikk 3. pontjának rendelkezései szerint.

  3   A „kezdeményezett” kifejezés, amint azt a Megállapodás a továbbiakban használja, azt az eljárási

      cselekményt jelenti, amellyel valamely Tag hivatalosan megindítja a 11. Cikkben elrendelt

      vizsgálatot.


                                                                                              11.2. Az 1. pont szerinti kérelemnek elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia

  a) a támogatás létéről, és ha lehetséges, annak összegéről;

  b) a GATT 1994 VI. Cikkének értelmében a jelen Megállapodás értelmezése

szerinti kár létéről; valamint

  c) a támogatott import és az vélelmezett kár közötti okozati összefüggésről.

A releváns bizonyítékkal alá nem támasztott egyszerű nyilatkozat nem

tekinthető elegendőnek a jelen pont követelményeinek kielégítésére. A

kérelemnek tartalmaznia kell mindazt az információt, ami a kérelmező

számára ésszerűen rendelkezésre áll, az alábbiakkal kapcsolatban:

  (i) a kérelmező kiléte és a hasonló termék hazai előállítása volumenének és

értékének leírása a kérelmező által. Amikor az írásos kérelmet a hazai iparág

nevében nyújtják be, a kérelemnek meg kell jelölnie azt az iparágat, amelynek

nevében a kérelmet benyújtották a hasonló termék minden ismert belföldi

előállítójának listájával (vagy a hasonló termék belföldi előállítóinak

szövetségei listájával) és, amennyire lehetséges, az ilyen termelők által a

hasonló termékből belföldön előállított mennyiség volumenének és értékének

leírása;

  (ii) a vélelmezetten támogatott termék teljes leírása, az érintett származási

vagy exportáló ország vagy országok nevei, minden egyes ismert exportőr

vagy külföldi termelő kiléte, és egy lista az összes ismert személyről, akik az

érintett terméket importálják;

  (iii) bizonyíték a kérdéses támogatás létére, összegére és jellegére;

  (iv) bizonyíték, hogy a belföldi iparágat ért vélelmezett kárt a támogatott

import okozta a támogatások hatásai révén; az ilyen bizonyíték tartalmazzon

információt a vélelmezetten támogatott import volumenének alakulásáról,

ezen importnak a hasonló terméknek a hazai piacon lévő áraira gyakorolt

hatásáról, és ennek következtében az importnak a hazai iparágra gyakorolt

hatásáról, ahogyan azt a hazai iparág állapotát bemutató releváns tényezők és

indexek bizonyítják, mint például amelyek a 15. Cikk 2. és 4. pontjaiban

felsorolásra kerültek.

  11.3. A hatóságok kötelesek felülvizsgálni a kérelemben bemutatott

bizonyíték pontosságát és adekvát voltát, hogy meghatározhassák, hogy a

bizonyíték elegendő-e egy vizsgálat kezdeményezésének indoklására.

  11.4. Az 1. pont szerint nem lehet vizsgálatot kezdeményezni, csak akkor, ha

a hatóságok megállapították a hasonló termék belföldi előállítói által a

kérelemre kifejezett1 támogatás vagy ellenzés mértékének vizsgálata alapján,

hogy a kérelmet a belföldi iparág vagy annak nevében nyújtották be. 2 A

kérelmet akkor kell úgy tekinteni, hogy azt a „belföldi iparág vagy annak

nevében nyújtották be”, ha azt azok a belföldi gyártók támogatják, akiknek a

kollektív termelése a kérelemre vonatkozó támogatását, vagy azzal szembeni

ellenvetését kifejező belföldi iparági rész által a hasonló termékből előállított

össztermelésnek több mint 50%-át adják. Azonban a vizsgálatot nem lehet

kezdeményezni, amikor a kérelmet kifejezetten támogató belföldi gyártók a

belföldi iparág által a hasonló termékből termelt össztermelésnek kevesebb,

mint 25%-át adják.

  1   Rendkívül nagy számú előállítót tartalmazó, szétaprózott iparágak esetén, a hatóságok

      statisztikailag érvényes mintavételi módszerek alkalmazásával is meghatározhatják a támogatást

      vagy ellenzést.

  2   A Tagok tudatában vannak, hogy bizonyos Tagok területén a hasonló termék hazai gyártóinak

      alkalmazottai vagy az ilyen alkalmazottak képviselői is benyújthatnak vagy támogathatnak

      kérelmet az 1. pont szerinti vizsgálatra.


  11.5. Amennyiben döntés nem született a vizsgálat megindítására, a

hatóságok kötelesek elkerülni a vizsgálat megindítására benyújtott kérelem

bármiféle közzétételét.

  11.6. Amennyiben különleges körülmények között az érintett hatóságok úgy

döntenek, hogy megindítják a vizsgálatot anélkül, hogy az ilyen vizsgálat

megindítására a belföldi iparágtól vagy annak nevében írásos kérelmet kaptak

volna, csak akkor folytathatják le az eljárást, ha elegendő bizonyítékuk van a

támogatás, a kár és az okozati kapcsolat létére a 2. pont szerint ahhoz, hogy a

vizsgálat megindítását megindokolhassák.

  11.7. Mind a támogatásra, mind a kárra vonatkozó bizonyítékot egyidejűleg

kell figyelembe venni

  a) abban a döntésben, hogy a vizsgálatot megindítsák-e vagy sem, valamint

  b) a vizsgálat folyamán, amelynek indulása nem lehet későbbi annál a

legkorábbi időpontnál, amikor a jelen Megállapodás rendelkezései szerint

ideiglenes intézkedések alkalmazhatók.

  11.8. Azokban az esetekben, amikor a termékeket nem közvetlenül a

származási országból importálják, hanem az importáló Taghoz egy közvetítő

országból exportálják, a jelen Megállapodás rendelkezései teljeskörűen

alkalmazandók, és a jelen Megállapodás céljaira az ilyen tranzakciót vagy

tranzakciókat úgy kell tekinteni, mintha azok a származási ország és az

importáló Tag között jöttek volna létre.

  11.9. Az 1. pont szerinti kérelmet el kell utasítani és a vizsgálatot

haladéktalanul le kell zárni, amint az érintett hatóságok meggyőződtek arról,

hogy nincs elegendő bizonyíték akár a támogatás tényéről, akár a kárról

ahhoz, hogy indokolja az eljárás további folytatását. Azonnal meg kell

szüntetni az eljárást azokban az esetekben, amikor a támogatás összege

minimális, vagy ahol a támogatott import volumene, legyen az tényleges vagy

potenciális, illetve a kár elhanyagolható. A jelen pont céljaira a támogatás

összege akkor tekintendő minimálisnak, ha a támogatás kevesebb az értékben

számított 1%-nál.

  11.10. A vizsgálat nem hátráltathatja a vámkezelési eljárásokat.

  11.11. Kivéve a különleges körülményeket, a vizsgálatokat egy éven belül be

kell fejezni és a megindítástól számított a 18 hónapot egyetlen esetben sem

haladhatják meg.

                                          12. Cikk

                                        Bizonyíték

  12.1. Az érdekelt Tagoknak és a kiegyenlítő vámmal kapcsolatos

vizsgálatban részt vevő összes érdekelt feleknek értesítést kell kapniuk arról

az információról, amit a hatóságok megkövetelnek, és bőséges lehetőséget kell

kapniuk arra, hogy írásban bemutassák mindazt a bizonyítékot, amit

relevánsnak tekintenek a kérdéses vizsgálat vonatkozásában.


                                                                                                 12.1.1. Válaszadásra legalább 30 napot kell adni a kiegyenlítő vámmal

kapcsolatos vizsgálat során alkalmazott kérdőíveket megkapó exportőröknek,

külföldi gyártóknak vagy érdekelt Tagoknak. 1 Megfelelően figyelembe kell

venni a 30 napos határidő meghosszabbítására irányuló kérelmet, és indokok

bemutatása esetén, amikor gyakorlatilag lehetséges, a meghosszabbítás iránti

kérelmet teljesíteni kell.

  12.1.2. A bizalmas információ védelmének követelménye fenntartásával

valamely érdekelt Tag vagy érdekelt fél által írásban benyújtott bizonyítékot

azonnal a többi, a vizsgálatban résztvevő, érdekelt Tag vagy érdekelt fél

rendelkezésére kell bocsátani.

  12.1.3. Amint a vizsgálatot megindították, a hatóságok kötelesek a 11. Cikk

1. pontja alapján kézhez vett írásos kérelem teljes szövegét az ismert

exportőröknek2 és az exportáló Tag hatóságainak megküldeni, és kérésre az

érintett más érdekelt feleknek is rendelkezésre bocsátani. Megfelelő

figyelemmel kell lenni a bizalmas információ védelmére, ahogyan azt a 4. pont

elrendeli.

  12.2. Az érdekelt Tagok és érdekelt felek indokolt esetben jogosultak az

információt szóban előterjeszteni. Amennyiben az ilyen információt szóban

terjesztik elő, az érdekelt Tagokat és érdekelt feleket utóbb fel kell kérni, hogy

az ilyen előterjesztéseket írásban is nyújtsák be. A vizsgálatot lefolytató

hatóságok döntése csak olyan információra és olyan érvekre épülhet, amelyek

az ilyen hatóság írásos nyilvántartásaiban megtalálhatók, és amelyeket a

vizsgálatban részt vevő érdekelt Tagok és érdekelt felek rendelkezésére

bocsátottak, megfelelő figyelemmel a bizalmas információ védelmének

szükségességére.

  12.3. Amikor a gyakorlatban lehetséges, a hatóságok kötelesek időben

lehetőséget biztosítani az összes érdekelt Tagnak és érdekelt félnek, hogy

láthassák mindazt az információt, ami releváns ügyük bemutatásához, ami

nem bizalmas a 4. pont meghatározása szerint, és amit a hatóságok a

kiegyenlítő vámmal kapcsolatos vizsgálat során felhasználnak, és hogy

előterjesztéseiket az ilyen információ alapján készíthessék el.

  12.4. Bármely információt, ami jellege folytán bizalmas (például, mert annak

nyilvánosságra hozatala lényeges versenyelőnyt adna a konkurenciának, vagy

súlyosan hátrányos hatással járna az információt nyújtó személyre vagy arra a

személyre, akitől az információt nyújtó azt beszerezte), vagy amelyet a felek

bizalmas alapon nyújtanak, megfelelő indok esetén, a hatóságok kötelesek

bizalmasként kezelni. Az ilyen információ nem adható ki az azt nyújtó fél

kifejezett engedélye nélkül. 3

  1   Általános szabályként, az exportőrök számára megszabott határidőt a kérdőív kézhezvételének

      napjától kell számítani, ami erre a célra egy héttel az után tekintendő kézhez vettnek, hogy azt a

      válaszadónak feladták, vagy az exportáló Tag megfelelő diplomáciai képviseletének átadták, vagy

      egy külön vámterület WTO Tag esetében, amikor az exportőr terület hivatalos képviselőjének azt

      átadták.

  2   Ezt úgy kell értelmezni, hogy abban az esetben, ha az érintett exportőrök száma különösen magas,

      a kérelem teljes szövegét ehelyett csak az exportáló Tag hatóságainak vagy a releváns

      kereskedelmi szövetségeknek kell rendelkezésére bocsátani, akik ezután továbbítják a

      példányokat az érintett exportőröknek.

  3   A Tagok tudatában vannak, hogy bizonyos Tagok területén a közzététel szűkre szabott védelmi

      rendelkezés szerint követelhető meg.


                                                                                               12.4.1. A hatóságok kötelesek megkövetelni a bizalmas információt nyújtó

érdekelt Tagoktól vagy érdekelt felektől, hogy ezekről nem bizalmas

összegzést         is    nyújtsanak        be.     Az      ilyen     összegzéseket          elegendő

részletezettséggel kell elkészíteni ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott

információ lényegét ésszerű határokon belül meg lehessen érteni. Kivételes

körülmények között az ilyen Tagok vagy felek jelezhetik, hogy az ilyen

információt nem lehetséges összegezni. Ilyen kivételes körülmények között

nyilatkozatot kell adni arról, hogy miért nem lehetséges az ilyen összegzés.

  12.4.2. Ha a hatóságok úgy találják, hogy a bizalmas kezelésre irányuló

kérelem nem indokolt, és ha az információ előterjesztője vagy nem hajlandó az

információt nyilvánosságra hozni, vagy felhatalmazást adni annak

általánosított vagy összegzett formában történő közzétételére, a hatóságok

figyelmen kívül hagyhatják az ilyen információt, kivéve, ha számukra

meggyőzően bizonyítható, más helyénvaló forrásokból, hogy az információ

helyes. 1

  12.5. A 7. pont rendelkezései szerinti körülményektől eltekintve, a

hatóságoknak meg kell győződniük a vizsgálat során az érdekelt Tag vagy

érdekelt       felek      által    benyújtott információ              pontosságáról,         amelyre

ténymegállapításaikat alapozzák.

  12.6. A vizsgálatot végző hatóságok vizsgálódásaikat szükség szerint más

Tagok területén is végezhetik, feltéve, hogy a kérdéses Tagot kellő időben

erről értesítették, és a Tag nem támaszt ellenvetést a vizsgálattal szemben.

Továbbá, a vizsgálatot végző hatóságok vizsgálódásaikat végezhetik a cég

telephelyein, és megvizsgálhatják a cég nyilvántartásait, ha

  a) a cég ehhez hozzájárul; és

  b) a kérdéses Tagot erről értesítették és az nem támaszt ellenvetést.

  A VI. Mellékletben foglalt eljárások vonatkoznak a valamely cég telephelyein

végzett vizsgálatokra. A bizalmas információ védelmére vonatkozó

követelmények fenntartása mellett a hatóságok kötelesek az ilyen vizsgálatok

eredményeit azoknak a cégeknek a rendelkezésére bocsátani, amelyekre azok

vonatkoznak, illetve ezeket a 8. pont szerint közzétenni, illetve az ilyen

eredményeket a kérelmet benyújtók rendelkezésére bocsátani.

  12.7. Azokban az esetekben, amikor bármely érdekelt Tag vagy érdekelt Fél

nem teszi lehetővé a szükséges információhoz való hozzáférést, vagy azt

másképpen nem adja meg ésszerű időtartamon belül, vagy lényegesen gátolja

a vizsgálatot, előzetes és végleges ténymegállapítások, akár megerősítők vagy

elutasítók tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

  12.8. A végleges döntés meghozatala előtt a hatóságok kötelesek az összes

érdekelt Tagot és érdekelt felet a mérlegelés tárgyát képező lényeges

tényekről tájékoztatni, amelyek annak a döntésnek az alapját képezik, hogy

alkalmazzanak-e végleges intézkedéseket vagy sem. Az ilyen tájékoztatásnak

megfelelő időben kell történnie ahhoz, hogy a felek megvédhessék érdekeiket.

  12.9. A jelen Egyezmény céljaira az „érdekelt felek” magukban foglalják:

  (i) a vizsgálat tárgyát képező termék exportőrét vagy külföldi gyártóját vagy

importőrét, vagy azt a kereskedelmi vagy üzleti szövetséget, melynek a

tagjainak a többsége az ilyen termék gyártója, exportőre vagy importőre,

valamint

  1   A Tagok egyetértenek, hogy a bizalmas kezelésre irányuló kérelmeket nem szabad önkényesen

      elutasítani. A Tagok továbbá abban is egyetértenek, hogy a vizsgálatot végző hatóság a bizalmas

      kezelésről történő lemondást csak az eljáráshoz releváns információ tekintetében kérheti.


                                                                                                   (ii) a hasonló termék előállítóit az importáló Tagban, vagy az olyan

kereskedelmi vagy üzleti szövetséget, melynek a tagjainak a többsége az

importáló Tag területén a hasonló terméket állítja elő.

  E lista nem akadályozhatja meg a Tagokat abban, hogy lehetővé tegyék a

fent említetteken kívüli hazai vagy külföldi felek érdekelt félként történő

bevonását.

  12.10. A hatóságok kötelesek alkalmat adni a vizsgálat tárgyát képező

termék ipari felhasználói és a reprezentatív fogyasztói szervezetek számára

azokban az esetekben, amikor a terméket rendszerint a kiskereskedelemben is

értékesítik, hogy a vizsgálat szempontjából releváns információt nyújtsanak a

támogatás, a kár és az okozati összefüggés viszony tekintetében.

  12.11. A hatóságok kötelesek megfelelően figyelembe venni az érdekelt felek

esetleges nehézségeit, különös tekintettel a kis társaságokra, a kért

információ benyújtásával kapcsolatban, és kötelesek a lehetséges segítséget

megadni.

  12.12. A fent rögzített eljárások nem célozzák bármely Tag hatóságait

megakadályozni            abban,       hogy      sürgősen            járjanak       el     a    vizsgálat

kezdeményezése, az előzetes vagy végleges ténymegállapítás elérése -

függetlenül attól, hogy az helytadó vagy elutasító -, illetve az ideiglenes vagy

végleges intézkedések alkalmazása tekintetében a jelen Megállapodás

releváns rendelkezései szerint.

                                               13. Cikk

                                            Konzultációk

  13.1. A 11. Cikk alapján benyújtott kérelem elfogadása utáni legrövidebb

időn belül, de mindenképpen bármiféle vizsgálat megindítása előtt azon

Tagokat, amelyeknek a termékei az ilyen vizsgálat tárgyát képezhetik, meg

kell hívni konzultációkra abból a célból, hogy tisztázzák a helyzetet a 11. Cikk

2. pontjában hivatkozott kérdések tekintetében, és kölcsönösen elfogadott

megoldást találjanak.

  13.2. Továbbá, a vizsgálat teljes időszakában azon Tagoknak, amelyeknek a

termékei a vizsgálat tárgyát képezik, ésszerű lehetőséget kell adni a

konzultációk folytatására azzal a céllal, hogy tisztázzák a tényleges helyzetet

és kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. 1

  13.3. A konzultációkra vonatkozó ésszerű lehetőség nyújtását illető

kötelezettség sérelme nélkül a konzultációkra vonatkozó rendelkezéseknek

nem célja valamely Tag hatóságát megakadályozni abban, hogy sürgősen

járjon el a vizsgálat kezdeményezése, az előzetes vagy végleges

ténymegállapítás elérése tekintetében, legyen az megerősítő vagy negatív,

vagy hogy a jelen Megállapodás rendelkezései szerint ideiglenes vagy

végleges intézkedéseket alkalmazzon.

  1   Különösen fontos a jelen pont rendelkezései szerint, hogy megerősítő ténymegállapítást, legyen az

      előzetes vagy végleges, nem lehet tenni anélkül, hogy ésszerű lehetőséget adnának a

      konzultációkra. Az ilyen konzultációk hozhatják létre a II., III. vagy X. Rész rendelkezései szerinti

      eljárás alapját.


                                                                                                13.4. Az a Tag, melynek szándékában áll bármiféle vizsgálat

kezdeményezése vagy ilyen vizsgálatot folytat, kérésre köteles engedélyezni,

hogy azon Tag vagy Tagok, amelyeknek a termékei az ilyen vizsgálat tárgyát

képezik, hozzáférhessenek a nem bizalmas bizonyítékokhoz, ideértve a

vizsgálat megindításához vagy lefolytatásához felhasznált bizalmas adatok

nem bizalmas összegzését is.

                                                 14. Cikk

     A támogatás összegének kiszámítása a kedvezményezett előnye alapján

  Az V. Rész céljaira, bármilyen módszerről, amelyet a vizsgáló hatóság

alkalmaz a támogatásban részesülő előnye kiszámítására az 1. Cikk 1. pontja

szerint, az érintett Tag nemzeti törvényeiben vagy végrehajtási

jogszabályaiban kell rendelkezni, és annak alkalmazásának minden egyes

esetben átláthatónak és megfelelő módon megmagyarázottnak kell lennie.

Továbbá, bármely ilyen módszernek összhangban kell állnia az alábbi

irányelvekkel:

  a) a kormányzati alaptőke-hozzájárulás nem tekinthető előny nyújtásának,

kivéve, ha a befektetési döntés nem áll összhangban az adott Tag területén a

magánbefektetők szokásos befektetési gyakorlatával (ideértve a kockázati

tőke nyújtását is);

  b) a kormány által nyújtott hitel nem tekinthető előny nyújtásának, kivéve

azt az esetet, amikor különbség van a között az összeg között, amit a

hitelfelvevő cég a kormányhitel után fizet, illetve amit az ilyen cég egy hasonló

olyan kereskedelmi hitel után fizetne, amelyet a pénzpiacon ténylegesen meg

tudna szerezni. Ebben az esetben az előny az e két összeg különbözete;

  c) a kormány által nyújtott hitelgarancia nem tekinthető előny nyújtásának,

kivéve, ha különbözet van a között az összeg között, amit a garanciában

részesülő cég fizet a kormány által garantált hitelre és aközött, amit egy

összehasonlítható kormánygarancia nélküli kereskedelmi hitel után fizetne.

Ebben az esetben az előny az e két összeg különbözete, melyet a díjakban

fennálló esetleges különbségekre korrigálni kell;

  d) a kormány által nyújtott termékek vagy szolgáltatások vagy az általa

történő áruvásárlások nem tekinthetők előny nyújtásának, kivéve, ha az ilyen

termék vagy szolgáltatásnyújtás ellenértéke kevesebb mint megfelelő, vagy ha

a vásárlás ellenértéke több mint megfelelő. Az ellenérték megfelelőségét a

termék vagy szolgáltatásnyújtás, illetve vásárlás országában az érintett

termék vagy szolgáltatás adott piaci feltételei szerint kell meghatározni

(ideértve az árat, a minőséget, a rendelkezésre állást, a forgalomképességet, a

szállítást és a vásárlás vagy értékesítés egyéb feltételeit).

                                                 15. Cikk

                                       A kár meghatározása1

  1   A jelen Megállapodás szerint a „kár” kifejezés, kivéve, ha másként határozták meg, a belföldi ipar

      súlyos kárát vagy annak veszélyét vagy az ilyen ipar létrehozásának súlyos hátráltatását jelenti és

      azt a jelen cikk rendelkezései szerint kell értelmezni.


                                                                                                15.1. A GATT 1994 VI. Cikkének céljaira a kár meghatározása pozitív

bizonyítékra kell hogy épüljön, és magában kell hogy foglalja a

  a) támogatott import volumenének és a támogatott importnak a hasonló

termék belföldi piaci árára gyakorolt hatásának, 1 valamint

  b) az ilyen importnak az ilyen termékek belföldi előállítóira gyakorolt

hatásának

objektív vizsgálatát.

  15.2. A támogatott import volumenének tekintetében a vizsgáló hatóságok

kötelesek mérlegelni, hogy lényegesen megnövekedett-e a támogatott import

akár abszolút értelemben, akár az importáló Tag termeléséhez vagy

fogyasztásához képest. Ami a támogatott importnak az árakra gyakorolt

hatását illeti, a vizsgáló hatóságok kötelesek mérlegelni, hogy a támogatott

import lényegesen leszorította-e az árakat az importáló Tag hasonló

termékének árához képest, vagy, hogy az ilyen import hatása másképpen

vezetett-e az árak lényeges lenyomásához vagy olyan áremelések

megakadályozásához, amelyek egyébként megtörténtek volna. Az ilyen

tényezők közül sem egy, sem több nem adhat szükségszerűen döntő

iránymutatást.

  15.3. Amikor valamely terméknek több mint egy országból származó

importját egyidejűleg vetik alá a kiegyenlítő vámmal kapcsolatos vizsgálatnak,

a vizsgálatot lefolytató hatóságok halmozottan mérhetik fel az ilyen import

hatásait, de csak akkor, ha megállapították, hogy

  a) az egyes országokból származó import vonatkozásában a támogatás

összege meghaladja, a 11. Cikk 9. pontjában meghatározott minimális értéket

és az egyes országokból származó import volumene nem elhanyagolható;

valamint

  b) az import hatásainak halmozott felmérése helyénvaló az importált

termékek versenyfeltételei és az importált termékek és a hasonló belföldi

termékek közötti versenyfeltételek fényében.

  15.4. A támogatott import által a hazai iparágra gyakorolt hatás vizsgálata

magában kell hogy foglalja az összes releváns gazdasági tényező és minden

olyan mutató értékelését, amely vonatkozik az iparág állapotára, ideértve a

termelés, az értékesítés, a piaci részesedés, a nyereség, a termelékenység, a

befektetések megtérülése vagy a kapacitáskihasználtság tényleges vagy

potenciális csökkenését; a belföldi árakat befolyásoló tényezőket; a cash

flow-ra, készletekre, foglalkoztatásra, bérekre, növekedésre, tőke vagy

befektetések megszerzésére vonatkozó képességre és a mezőgazdaság

esetében arra vonatkozó tényleges és potenciális negatív hatásokat, hogy

megnövekedett-e ezzel a kormányzati támogatási programok terhelése. Ez a

felsorolás nem teljes, és e tényezők közül sem egy, sem több nem adhat

szükségszerűen döntő iránymutatást.

  1   A jelen Megállapodásban a „hasonló termék” (produit similaire) kifejezést úgy kell értelmezni,

      hogy azt a terméket jelenti, amelyik azonos, azaz hasonló minden vonatkozásban a megfontolás

      tárgyát képező termékhez, vagy ilyen termék hiányában egy másik terméket, amelyik bár nem

      minden vonatkozásban hasonló, rendelkezik olyan jellemzőkkel, amelyek nagyban hasonlítanak a

      megfontolás tárgyát képező termékeihez.


   15.5. Bizonyítani kell, hogy a támogatott import a támogatások hatásai1

révén kárt okoz a jelen Megállapodás értelmezése szerint. A támogatott

import és a belföldi iparágnak okozott kár közötti okozati összefüggés

bizonyítását a hatóságok előtt álló összes releváns bizonyíték vizsgálatára kell

építeni. A hatóságok kötelesek megvizsgálni bármely, a támogatott importon

kívüli egyéb ismert tényezőt, ami ugyanabban az időpontban kárt okoz a

belföldi iparágnak. Az ezen egyéb tényezők által okozott károkat nem lehet a

támogatott importnak tulajdonítani. Azok a tényezők, amelyek relevánsak

lehetnek ebben a vonatkozásban, egyebek között magukban foglalják a

kérdéses termék nem támogatott importjának volumenét és árait, a kereslet

szűkülését vagy a fogyasztási szokások változását, a külföldi és belföldi

termelők kereskedelem-korlátozó gyakorlatát, illetve a közöttük folyó

versenyt, a technológia fejlődését és a belföldi iparág exportteljesítményét,

illetve termelékenységét.

   15.6. A támogatott import hatását a hasonló termék belföldi előállításához

képest kell felmérni, amikor a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik az

ilyen termelés elkülönített meghatározását olyan ismérvek alapján, mint a

termelési folyamat, a termelők árbevétele és nyeresége. Ha az ilyen termelés

ilyen elkülönített beazonosítása nem lehetséges, a támogatott import hatásait

azon legszűkebb termékcsoport vagy -skála termelésének vizsgálatára kell

építeni, amely magában foglalja a hasonló terméket, amire a szükséges

információ megadható.

   15.7. Az anyagi kár veszélyének megállapítását tényekre és nem pusztán

vélelmekre, vádaskodásra vagy távlati lehetőségre kell alapozni. A

körülmények azon változásának, ami olyan helyzetet teremt, amelyben a

támogatás kárt okozna, világosan előreláthatónak és közelinek kell lennie. A

anyagi kárveszély létének megállapítása során a vizsgálatot lefolytató

hatóságoknak figyelembe kell venniük egyebek között olyan tényezőket, mint

   (i) a kérdéses támogatás vagy támogatások jellegét és a belőlük várhatóan

felmerülő kereskedelmi kihatásokat;

   (ii) a támogatott import ütemének lényeges növekedését a belföldi piacra,

jelezve a lényegesen megnövekedett importálás valószínűségét;

   (iii) az exportőrnél elegendő szabad kapacitást vagy annak lényeges

növekedését a közeljövőben, jelezve a lényegesen megnövelt támogatott

export valószínűségét az importáló Tag piacára, figyelembe véve az egyéb

exportpiacok rendelkezésre állását is, amelyek felszívhatják a további

addicionális exportot;

   (iv) hogy az import olyan áron lép-e be, amelynek lényeges az árleszorító

vagy árlenyomó hatása a belföldi árakra, és valószínűleg megnövelné a

keresletet a további import iránt; valamint

   (v) a vizsgálat alatt álló termékből felhalmozott készleteket.

   Ezen tényezők egyike sem adhat szükségszerűen döntő iránymutatást

önmagában, de az összes figyelembe vett tényező el kell, hogy vezessen ahhoz

a következtetéshez, hogy a további támogatott export közeli, és amennyiben

védőintézkedést nem hoznak, lényeges kár merülne fel.

   15.8. Azokban az esetekben, amikor a támogatott import a kár veszélyével

fenyeget, a kiegyenlítő intézkedések alkalmazását különös gonddal kell

megfontolni és eldönteni.

                                               16. Cikk

   1   Amint azt a 2. és 4. pontok lefektetik.


                                                                                                                                 A belföldi iparág meghatározása

  16.1. A jelen Megállapodás céljaira a „belföldi iparág” kifejezés, kivéve a 2.

pont rendelkezéseit, úgy értelmezendő, hogy az a hasonló termékek belföldi

előállítóira mint egészre utal, vagy közülük azokra, akiknek az adott termék

előállításából a kollektív termelése az azon termékek belföldi előállításának

nagyobb részét alkotja, kivéve amikor az előállítók az exportőrökkel vagy

importőrökkel kapcsolt viszonyban állnak, 1 vagy maguk is importőrei az

állítólagosan támogatott terméknek vagy egy hasonló terméknek más

országokból, ilyenkor a „belföldi iparág” kifejezés értelmezhető úgy, hogy az a

többi termelőre utal.

  16.2. Kivételes körülmények között a Tag felségterülete a kérdéses termelés

szempontjából felosztható két vagy több egymással versengő piacra, és az

egyes piacokon belüli termelők tekinthetők különálló iparágnak, ha

  a) az ilyen piacon lévő termelők az érintett termékből előállított termelésük

egészét vagy majdnem egészét azon a piacon adják el; valamint

  b) az adott piacon a keresletet a kérdéses termékből semmilyen lényeges

mértékben nem a felségterület más részein lévő termelők elégítik ki.

  Ilyen körülmények között a kár léte megállapítható még akkor is, ha a teljes

belföldi iparág nagyobb részét nem éri kár, feltéve, hogy a támogatott import

koncentrációja egy ilyen elszigetelt piacra fennáll, valamint továbbá, hogy a

támogatott import az ilyen piacon lévő termelés egészének vagy majdnem

egészének gyártóinak kárt okoz.

  16.3. Amikor a belföldi iparágat úgy értelmezik, mint ami egy bizonyos

terület termelőire utal, azaz a 2. pontban meghatározott piacra, a kiegyenlítő

vámok csak azon kérdéses termékekre vethetők ki, amelyeket az ilyen

területen szántak végső fogyasztásra. Amikor az importáló Tag alkotmányos

jogszabályai nem teszik lehetővé a kiegyenlítő vámok kivetését ilyen alapon,

az importáló Tag korlátozás nélkül csak akkor vetheti ki a kiegyenlítő

vámokat, ha

  a) az exportőröknek lehetőséget adtak, hogy leállítsák a támogatott áru

exportot az érintett területre vagy más módon adjanak biztosítékokat a 18.

Cikk szerint, és ebben a vonatkozásban nem adtak azonnal megfelelő

biztosítékokat; valamint

  b) az ilyen vámok csak olyan meghatározott termelők termékeire vethetők ki,

amelyek az érintett területet látják el.

  16.4. Amennyiben két vagy több ország a GATT 1994 XXIV. Cikke 8. a)

pontjának rendelkezései alapján olyan szintű integrációt ért el, hogy

jellemzően egy egységes piacot képeznek, az integráció teljes területén lévő

iparág tekintendő az 1. és 2. pontokban hivatkozott belföldi iparágnak.

  16.5. A 15. Cikk 6. pontjának rendelkezései alkalmazandók erre a cikkre is.

                                                   17. Cikk

  1   A jelen pont céljaira az előállítók, illetve gyártók akkor tekintendők úgy, hogy kapcsolt viszonyban

      állnak az exportőrökkel vagy importőrökkel, ha és amennyiben a) egyikük közvetve vagy

      közvetlenül ellenőrzése alatt tartja a másikat; vagy b) mindkettőjüket közvetve vagy közvetlenül

      egy harmadik személy tartja ellenőrzése alatt; vagy c) ők együttesen, közvetve vagy közvetlenül,

      ellenőrzésük alatt tartanak egy harmadik személyt, feltéve, hogy okkal lehet azt vélelmezni vagy

      arra gyanakodni, hogy e viszony hatása olyan, hogy az érintett gyártó eltérően viselkedik az ilyen

      viszonyban nem álló gyártóktól. A jelen pont céljaira egy személy akkor minősül olyannak mint

      ami, vagy aki ellenőrzést gyakorol egy másik felett, amikor az előző jogi vagy működési

      szempontból olyan helyzetben van, hogy a másikat korlátozza vagy irányítsa.


                                                                                                                                    Ideiglenes intézkedések

  17.1. Ideiglenes intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha

  a) a 11. Cikk rendelkezései szerint indítottak meg vizsgálatot, erről értesítést

tettek közzé, és az érdekelt Tagoknak és érdekelt feleknek elegendő

lehetőséget adtak információ benyújtására és az észrevételezésre;

  b) előzetes megerősítő ténymegállapítás történt, hogy a támogatás létezik,

és hogy a támogatott import kárt okozott a belföldi iparágnak; valamint

  c) az érintett hatóságok az ilyen intézkedést szükségesnek találják ahhoz,

hogy a kár okozását megakadályozzák a vizsgálat időtartama alatt.

  17.2. Az ideiglenes intézkedések ölthetik az ideiglenes kiegyenlítő vámok

formáját, melyet a támogatás összegének ideiglenes kiszámított összegével

egyenértékű készpénzletéttel vagy óvadékkal kell garantálni.

  17.3.      Az      ideiglenes        intézkedés        nem       alkalmazható          a vizsgálat

kezdeményezésétől számított 60 napnál előbb.

  17.4. Az ideiglenes intézkedések alkalmazását a lehető legrövidebb

időszakra kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a 4 hónapot.

  17.5. A 19. Cikk releváns rendelkezéseit kell követni az ideiglenes

intézkedések alkalmazásakor.

                                                18. Cikk

                                              Vállalások

  18.1. Az eljárást fel lehet1 függeszteni vagy meg lehet szüntetni ideiglenes

intézkedések vagy kiegyenlítő vámok kivetése nélkül, kielégítő önkéntes

vállalások kézhezvételekor, melyek szerint:

  a) az exportőr Tag kormánya hozzájárul a támogatás eltörléséhez vagy

korlátozásához vagy más intézkedéseket foganatosít annak hatásaival

kapcsolatban; vagy

  b) az exportőr hozzájárul, hogy módosítsa árait oly módon, hogy a vizsgálatot

lefolytató hatóságok meggyőződhetnek arról, hogy a támogatás károkozó

hatásait megszüntették. Az ilyen vállalások szerinti áremelések nem lehetnek

magasabbak, mint ami szükséges a támogatás összegének kiegyenlítéséhez.

Kívánatos, hogy az áremelés a támogatás összegénél kevesebb legyen, ha az

ilyen áremelés elegendő ahhoz, hogy a belföldi iparágat ért kárt

megszüntesse.

  18.2. Vállalások nem kérhetők és nem fogadhatók el, kivéve, ha az importáló

Tag hatóságai előzetesen megerősítő megállapítást tettek a támogatás létéről

és az ilyen támogatások által okozott kárról, és az exportőröktől származó

vállalások esetén megszerezték az exportőr Tag hozzájárulását.

   1  A „lehet” kifejezés nem értelmezhető úgy, hogy az lehetővé teszi az eljárás folytatását egyidejűleg

      a vállalások végrehajtásával, kivéve a 4. pont rendelkezéseit.


  18.3. A felajánlott vállalásokat nem szükséges elfogadni, ha az importáló Tag

hatóságai gyakorlatilag megvalósíthatatlannak tartják elfogadásukat, például,

ha a tényleges vagy potenciális exportőrök száma túl nagy vagy más okoknál

fogva, ideértve az általános gazdaságpolitikai indokokat. Amennyiben az eset

felmerül, és gyakorlatilag megvalósítható, a hatóságok kötelesek az

exportőrnek megadni azokat az indokokat, amelyek arra vezették őket, hogy a

vállalás elfogadását nem helyénvalónak tekintsék, és amennyiben lehetséges,

kötelesek lehetőséget adni az exportőrnek az erre vonatkozó észrevételeinek

közlésére.

  18.4. Ha egy vállalást elfogadnak, a támogatás és a kár kivizsgálását ezzel

együtt is folytatni kell, ha az exportáló Tag így kívánja, vagy ha az importőr

Tag így dönt. Ilyen esetben, ha a támogatás vagy kár tényéről negatív

megállapítás születik, a vállalás automatikusan hatályát veszti, kivéve azokban

az esetekben, amikor az ilyen ténymegállapítás nagyrészt a vállalás létének

tulajdonítható. Ilyen esetekben az érintett hatóságok megkövetelhetik, hogy a

vállalást a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban álló ésszerű

időtartamra tartsák fenn. Abban az esetben, ha a támogatás és a kár létéről

megerősítő ténymegállapítás születik, a vállalás a saját feltételeivel és a jelen

Megállapodás rendelkezéseivel összhangban fennmarad.

  18.5. Az importáló Tag hatóságai javasolhatnak árra vonatkozó vállalásokat,

de egyetlen exportőr sem kényszeríthető arra, hogy ilyen vállalást elfogadjon.

Az a tény, hogy kormányok vagy exportőrök nem ajánlanak fel ilyen

vállalásokat, vagy nem fogadják el az erre vonatkozó felhívást, semmiképpen

sem sértheti az eset elbírálását. A hatóságok azonban szabadon dönthetik el,

hogy a kár veszélye valószínűbb-e, ha a támogatott importálás folytatódik.

  18.6. Valamely importáló Tag hatóságai megkövetelhetik bármely

kormánytól vagy exportőrtől, amelytől vállalást fogadtak el, hogy

időszakonként olyan információt nyújtson, amely releváns az ilyen vállalás

teljesítése szempontjából, és hogy engedélyezzék a vonatkozó adatok

igazolását. A vállalás megsértése esetén az importáló Tag hatóságai a jelen

Megállapodás alapján annak rendelkezéseivel összhangban gyorsított

intézkedéseket        foganatosíthatnak,       amelyek      állhatnak     az    ideiglenes

intézkedések azonnali alkalmazásából a rendelkezésre álló legjobb információ

felhasználásával. Ilyen esetekben végleges vámokat lehet kivetni a jelen

Megállapodással összhangban a fogyasztásra beléptetett termékekre az ilyen

ideiglenes intézkedés alkalmazása előtt nem több mint 90 nappal, de az ilyen

visszamenőleges kivetés nem vonatkozhat olyan importra, amit a vállalás

megsértése előtt léptettek be.

                                          19. Cikk

                      A kiegyenlítő vámok kivetése és beszedése

  19.1. Amennyiben, miután ésszerű erőfeszítéseket tettek a konzultáció

befejezésére, valamely Tag véglegesen megállapítja a támogatás létét és

összegét, és azt, hogy a támogatás hatásai folytán a támogatott import kárt

okoz, kiegyenlítő vámot vethet ki a jelen cikk rendelkezései szerint, kivéve, ha

a támogatást vagy támogatásokat visszavonják.


                                                                                                    19.2. Az a döntés, hogy vajon kivessék-e a kiegyenlítő vámot olyan

esetekben, amikor az ilyen kivetés összes követelményei teljesültek, illetve az

a döntés, hogy a kivetendő kiegyenlítő vám összege a támogatás teljes összege

legyen-e vagy annál kevesebb, az importáló Tag hatóságaira tartozik.

Kívánatos, hogy a kivetés megengedő legyen az összes Tag területén, hogy a

vám kevesebb legyen, mint a támogatás teljes összege, ha az alacsonyabb

összegű vám elegendő lenne ahhoz, hogy a belföldi iparágat ért kárt

megszüntesse, és hogy eljárásokat léptessenek életbe, amelyek lehetővé

tennék az illetékes hatóságoknak, hogy megfelelő módon figyelembe vegyék a

belföldi érdekelt felek nyilatkozatait, 1 akiknek az érdekeit a kiegyenlítő vám

kivetése hátrányosan érintheti.

  19.3. Amikor kiegyenlítő vámot vetnek ki bármely termékre, az ilyen

kiegyenlítő vámot minden esetben a megfelelő összegben kell kivetni

diszkriminációmentesen az ilyen termék minden olyan forrásból származó

importjára, ahol megállapították, hogy az import támogatott és kárt okoz,

kivéve az azon forrásokból származó importra, amelyek lemondtak a kérdéses

támogatásokról, vagy amelyektől a jelen Megállapodás feltételei szerinti

vállalásokat elfogadták. Minden olyan exportőr, amelynek az exportja végleges

kiegyenlítő vám hatálya alá esik, de amelyet ténylegesen nem vizsgáltak az

együttműködés visszautasításától eltérő okoknál fogva, jogosult gyorsított

felülvizsgálatra annak érdekében, hogy a vizsgálatot lefolytató hatóságok

azonnali hatállyal megállapíthassák az ezen exportőrre vonatkozó egyedi

kiegyenlítő vámtarifát.

  19.4. Semmilyen importált termékre nem lehet kiegyenlítő vámot kivetni, 2

amelynek összege meghaladná a létezőként megállapított támogatás összegét,

melyet a támogatott és exportált termék egységére vetített támogatás alapján

kell számítani.

                                                  20. Cikk

                                      Visszamenőleges hatály

  20.1. Ideiglenes intézkedéseket és kiegyenlítő vámokat csak azokra a

termékekre lehet kivetni, amelyeket fogyasztásra az után az időpont után

léptettek be, amikor a 17. Cikk 1. pontja, illetve a 19. Cikk 1. pontja szerinti

döntések hatályba lépnek, függően a jelen cikkben lefektetett kivételektől.

  20.2. Amikor véglegesen megállapítják a kárt (de nem annak veszélyét vagy

valamely iparág létrejöttének lényegi hátráltatását), vagy abban az esetben,

amikor véglegesen megállapítják a kár veszélyét, amikor is a támogatott

import hatása ideiglenes intézkedések hiányában a kár megállapításához

vezetett volna, kiegyenlítő vámokat visszamenőlegesen is ki lehet vetni arra az

időszakra, amikor ideiglenes intézkedéseket alkalmaztak, ha volt ilyen.

  20.3. Ha a végleges kiegyenlítő vám magasabb, mint a készpénzletéttel vagy

óvadékkal garantált összeg, a különbözetet nem lehet beszedni. Ha a végleges

vám kevesebb, mint a készpénzletéttel vagy óvadékkal garantált összeg, a

többletet vissza kell fizetni, vagy az óvadékot fel kell szabadítani gyorsított

módon.

  1   A jelen pont céljaira a „belföldi érdekelt felek” kifejezés magában foglalja a vizsgálat tárgyát

      képező importált termék fogyasztóit és ipari felhasználóit is.

  2   A jelen Egyezmény szóhasználata szerint a „kivetés” valamely vám vagy adó definitív vagy

      végleges törvényes meghatározását vagy beszedését jelenti.


  20.4. Kivéve a 2. pont szerinti rendelkezéseket, amikor megállapítják a kár

veszélyét vagy a lényeges hátráltatás tényét (de amikor kár még nem merült

fel) végleges kiegyenlítő vám csak a kár veszélyének vagy a lényeges

hátráltatás tényének megállapításának időpontjától vethető ki, és az ideiglenes

intézkedések alkalmazása időszakában tett bármiféle készpénzletétet vissza

kell téríteni, és az esetleges óvadékot fel kell szabadítani gyorsított módon.

  20.5. Amikor a végleges ténymegállapítás negatív, az ideiglenes

intézkedések alkalmazásának időszakában tett esetleges készpénzletéteket

vissza kell téríteni, és az óvadékot fel kell szabadítani gyorsított módon.

  20.6. Kritikus körülmények között, ahol a hatóságok azt állapítják meg, hogy

az érintett támogatott termékeknél a GATT 1994 és a jelen Megállapodás

rendelkezéseivel összhangban nem álló módon fizetett vagy nyújtott

támogatásokból előnyt élvező termék viszonylag rövid időn belüli tömeges

importja nehezen helyrehozható kárt okoz, és ahol az ilyen importra

visszamenőleges hatállyal kiegyenlítő vám kivetését szükségesnek találják

annak érdekében, hogy az ilyen kár ismétlődését megakadályozzák, a végleges

kiegyenlítő vám kivethető olyan importra, amelyet fogyasztásra az ideiglenes

intézkedések alkalmazásának időpontja előtt nem több, mint 90 nappal

léptettek be.

                                          21. Cikk

           A kiegyenlítő vámok és vállalások időtartama és felülvizsgálata

  21.1. A kiegyenlítő vám csak addig maradhat hatályban, ameddig az

szükséges a kárt okozó támogatás ellentételezésére.

  21.2. A hatóságok kötelesek felülvizsgálni a vám folytatólagos kivetésének

szükségességét, ahol indokolt, saját kezdeményezésükre vagy, feltéve, hogy

ésszerű időtartam telt el a végleges kiegyenlítő vám kivetése óta, bármely

olyan érdekelt Fél kérésére, amely pozitív információt nyújt be alátámasztva a

felülvizsgálat szükségességét. Az érdekelt felek jogosultak felkérni a

hatóságokat, hogy azok megvizsgálják, hogy a vám folytatólagos kivetése

szükséges-e a támogatás kiegyenlítésére, hogy a kár valószínűsíthetően

folytatódnék-e vagy megismétlődne-e, ha a vámot megszüntetnék vagy

megváltoztatnák vagy mindkét intézkedést végrehajtanák. Ha a jelen pont

szerinti felülvizsgálat eredményeként a hatóságok azt állapítják meg, hogy a

kiegyenlítő vám már nem indokolt, akkor azt azonnali hatállyal meg kell

szüntetni.


                                                                                                 21.3. Az 1. és 2. pontok rendelkezései mellett bármely végleges kiegyenlítő

vámot meg kell szüntetni, kivetésétől számított nem később mint öt évvel

(vagy a 2. pont szerinti legutóbbi felülvizsgálat dátumától számított öt évvel

abban az esetben, ha az ilyen felülvizsgálat során vizsgálták mind a

támogatást, mind a kárt, vagy a jelen pont szerint), kivéve, ha a hatóságok az

ilyen időpont előtt kezdeményezett felülvizsgálat során, melyet vagy saját

kezdeményezésükre vagy a belföldi iparág által vagy annak nevében tett

megfelelően alátámasztott kérelemre folytatnak le az ilyen időpont előtti

ésszerű időtartamon belül, hogy a vám lejárata valószínűsíthetően a támogatás

és a kár folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne. 1 A vám hatályban

maradhat az ilyen felülvizsgálat eredményétől függően.

  21.4. A 12. Cikknek a bizonyítékokra és eljárásokra vonatkozó rendelkezései

vonatkoznak a jelen cikk szerint végzett bármely felülvizsgálatra is. Bármilyen

ilyen felülvizsgálatot gyorsított módon kell végrehajtani, és azt rendszerint a

felülvizsgálat kezdeményezésétől számított 12 hónapon belül be kell fejezni.

  21.5. A jelen cikk rendelkezései mutatis mutandis a 18. Cikk szerint

elfogadott vállalásokra is vonatkoznak.

                                                22. Cikk

                      Hirdetmény és a megállapítások magyarázata

  22.1. Amikor a hatóságok meggyőződtek arról, hogy elegendő bizonyíték áll

rendelkezésre a 11. Cikk szerinti vizsgálat megindításának indoklására, azt a

Tagot vagy Tagokat, melynek vagy melyeknek a termékei az ilyen vizsgálat alá

esnek, és más érdekelt feleket, amelyekről a vizsgálatot lefolytató hatóságok

tudják, hogy érdekeltek, értesíteni kell és hirdetményt kell közzétenni.

  22.2. A vizsgálat megindításáról szóló hirdetményben vagy más módon,

külön jelentésben2 elegendő információt kell közölni az alábbiakról:

  (i) az exportőr ország vagy országok és az érintett termék neve;

  (ii) a vizsgálat kezdeményezésének időpontja;

  (iii) a vizsgálandó támogatási gyakorlat vagy gyakorlatok leírása;

  (iv) azon tényezők összegzése, amelyekre a kár vélelmét alapozták;

  (v) az a cím, amelyre az érdekelt Tagok és érdekelt felek nyilatkozataikat

megküldhetik; valamint

  (vi) az érdekelt Tagok és érdekelt felek számára véleményük ismertetésére

nyitva álló határidők.

   1  Amikor visszamenőleges alapon vetik ki a kiegyenlítő vám összegét, a legutóbbi felmérési

      eljárásnak azon ténymegállapítása, hogy vámot nem kell kivetni, önmagában nem követeli meg a

      hatóságoktól, hogy a végleges vámot megszüntessék.

   2  Ahol a hatóságok az információt és a magyarázatokat a jelen cikk szerint külön jelentésben adják

      meg, kötelesek biztosítani, hogy az ilyen jelentés a nyilvánosság rendelkezésére álljon.


  22.3. Hirdetményt kell közzétenni bármely előzetes vagy végleges

ténymegállapításról, legyen az megerősítő vagy negatív, bármely, a 18. Cikk

szerinti     vállalás     elfogadásáról      szóló döntésről, az           ilyen   vállalás

megszüntetéséről, valamint a végleges kiegyenlítő vám megszüntetéséről.

Minden ilyen hirdetményben megfelelő részletességgel ismertetni kell, vagy

más módon külön jelentésben rendelkezésre kell bocsátani a vizsgálatot

lefolytató hatóságok által lényegesnek tekintett tény-, illetve jogkérdésekkel

kapcsolatos megállapításokat és következtetéseket. Minden ilyen hirdetményt

és jelentést el kell juttatni ahhoz a Taghoz vagy Tagokhoz, amelynek vagy

amelyeknek a termékei az ilyen ténymegállapítás vagy vállalás hatálya alá

esnek, és minden olyan érdekelt Félhez, amelyről ismert, hogy az adott

ügyben érdekeltek.

  22.4. Az ideiglenes intézkedések foganatosításáról szóló hirdetményben

rögzíteni kell vagy külön jelentésben másképpen rendelkezésre kell bocsátani

a támogatás, illetve a kár fennállására vonatkozó előzetes ténymegállapítások

megfelelően részletezett magyarázatát, és utalni kell azokra a tény-, illetve

jogkérdésekre, amelyek az érvek elfogadásához vagy elutasításához vezettek.

Az ilyen hirdetménynek vagy jelentésnek, megfelelő figyelemmel a bizalmas

információ védelmének követelményeire, különösen az alábbiakat kell

tartalmazniuk:

  (i) a szállítók neve vagy ahol ez gyakorlatilag nem megvalósítható, az érintett

szállító országok;

  (ii) a terméknek vámcélokra elegendő leírása;

  (iii) a megállapított támogatás összege és az alap, amelyre hivatkozva a

támogatás létezését megállapították;

  (iv) a kár megállapításához releváns megfontolások a 15. Cikkben rögzítettek

szerint;

  (v) a ténymegállapításhoz vezető legfontosabb okok.

  22.5. Valamely végleges vám kivetéséről vagy egy vállalás elfogadásáról

rendelkező pozitív ténymegállapítás esetében a vizsgálat befejezéséről vagy

felfüggesztéséről szóló hirdetménynek vagy egyéb módon rendelkezésre

bocsátott külön jelentésnek tartalmaznia kell minden releváns információt a

tény- és jogkérdésekről, valamint indokokról, amelyek a végleges intézkedések

foganatosításához vagy a vállalás elfogadásához vezettek, megfelelő

figyelemmel a bizalmas információ védelmének követelményeire. A

hirdetménynek vagy jelentésnek tartalmaznia kell különösen a 4. pontban leírt

információt, valamint az érdekelt Tagok, az exportőrök és az importőrök

releváns érvei vagy igényei elfogadásának vagy elutasításának az indokait.

  22.6. Valamely vállalás elfogadása után a vizsgálat befejezéséről vagy

elfogadásáról szóló hirdetménynek vagy a más módon rendelkezésre bocsátott

külön jelentésnek tartalmaznia kell az ilyen vállalás nem bizalmas részeit.

  22.7. A jelen cikk rendelkezései mutatis mutandis a 21. Cikk szerinti

felülvizsgálatok kezdeményezésére és lezárására, valamint a 20. Cikk szerinti,

a visszamenőleges vámok alkalmazására vonatkozó döntésekre is irányadók.

                                          23. Cikk

                                   Bírósági felülvizsgálat


  Minden Tag, amelynek a nemzeti törvényei rendelkeznek kiegyenlítő

vámintézkedésekről, köteles bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási

bíróságokat vagy eljárásokat fenntartani, többek között azzal a céllal, hogy a

21. Cikk értelmezése szerinti végleges ténymegállapításokhoz, illetve ilyen

ténymegállapítások             felülvizsgálatához         kapcsolódó        közigazgatási

intézkedéseket azonnal felülvizsgálja. Az ilyen bíróságoknak vagy eljárásoknak

függetleneknek         kell    lenniük    a    kérdéses     ténymegállapításért       vagy

felülvizsgálatért felelős hatóságoktól, és kötelesek minden érdekelt fél

számára, amelyek a közigazgatási eljárásban részt vettek, és amelyeket a

közigazgatási intézkedések közvetlenül és egyénileg érintettek, hozzáférést

biztosítani a felülvizsgálathoz.

                                          VI. Rész

                                     INTÉZMÉNYEK

                                          24. Cikk

A Támogatások és Kiegyenlítő Intézkedések Bizottsága, valamint az alárendelt

                                         testületek

  24.1. Ezennel létrejön a Támogatások és Kiegyenlítő Intézkedések

Bizottsága, mely minden egyes Tag képviselőiből áll. A Bizottság maga

választja meg Elnökét, és évente legalább kétszer vagy a jelen Egyezmény

releváns rendelkezései szerint ül össze bármely Tag kérésére. A Bizottság a

jelen Megállapodás alapján vagy a Tagok által ráruházott feladatokat látja el,

és köteles a Tagoknak lehetőséget biztosítani a konzultációra bármely, az

Egyezmény működéséhez vagy annak céljai elősegítéséhez kapcsolódó

ügyben. A WTO Titkárság látja el a Bizottság titkárságának feladatait.

  24.2. A Bizottság szükség szerint állít fel alárendelt testületeket.

  24.3. A Bizottság létrehozza az Állandó Szakértői Csoportot, mely öt

független személyből áll, akik magasan képzettek a támogatások és

kereskedelmi kapcsolatok területén. A szakértőket a Bizottság választja meg

és évente egy tagot cserél. Az Állandó Szakértői Csoportot fel lehet kérni

valamely, a 4. Cikk 5. pontjában elrendelt vizsgálóbizottság segítésére. A

Bizottság szakértői véleményt is kérhet bármely támogatás létéről, illetve

jellegéről.

  24.4. Az Állandó Szakértői Csoporttal bármely Tag konzultálhat, és az

szakértői véleményt adhat az adott Tag által bevezetni kívánt vagy jelenleg

fenntartott támogatás jellegéről. Az ilyen szakértői vélemény bizalmas, és nem

hívható fel a 7. Cikk szerinti eljárás során.

  24.5. Funkcióik végrehajtása során a Bizottság és annak bármely alárendelt

testülete az általa helyénvalónak tekintett bármely forrással konzultálhat és

kérhet tőle információt. Mielőtt azonban a Bizottság vagy annak valamely

alárendelt testülete ilyen információt kér valamely Tag fennhatóságán belüli

forrásból, köteles az érintett Tagot tájékoztatni.


                                                                                                                                       VII. Rész

                            BEJELENTÉSEK ÉS FELÜGYELET

                                             25. Cikk

                                         Bejelentések

  25.1. A Tagok egyetértenek, hogy a GATT 1994 XVI. Cikkének 1. pontja

rendelkezéseinek sérelme nélkül a támogatásokról szóló értesítéseiket

legkésőbb minden év június 30-ig be kell nyújtaniuk és be kell tartaniuk a 2-6.

pontok rendelkezéseit.

  25.2. A Tagok kötelesek bármely olyan, a területükön nyújtott vagy

fenntartott támogatást az 1. Cikk 1. pontjának meghatározása szerint

bejelenteni, amely a 2. Cikk meghatározása szerint egyedinek minősül.

  25.3. A jelentések tartalma legyen megfelelően konkrét ahhoz, hogy lehetővé

tegye a többi Tag számára, hogy kiértékeljék annak kereskedelmi kihatását, és

megértsék a bejelentett támogatási programok működését. Ebben a

vonatkozásban és a támogatásokra vonatkozó kérdőív tartalmának és

formátumának sérelme nélkül1 a Tagok kötelesek biztosítani, hogy a

bejelentés az alábbi információt tartalmazza:

  (i) a támogatás formája (azaz vissza nem térítendő támogatás, kölcsön,

adókedvezmény stb.);

  (ii) a támogatás egységenként vagy olyan esetekben, ha ez nem adható meg,

a támogatás teljes összege vagy az adott támogatásra az éves költségvetésben

allokált összeg (jelezve ha lehetséges, az előző évi, egységenkénti

átlagtámogatást);

  (iii) a támogatás gazdaságpolitikai célja vagy céljai;

  (iv) a támogatás időtartama és/vagy bármilyen hozzáfűzött más határidő;

  (v) statisztikai adatok, amelyek lehetővé teszik a támogatás kereskedelmi

kihatásainak felmérését.

  25.4. Amennyiben a 3. pont valamely alpontjában kért információt nem adják

meg, az erre vonatkozó magyarázatot magában a bejelentésben kell megtenni.

  25.5. Ha a támogatást meghatározott termékekre vagy ágazatoknak nyújtják,

a bejelentést termék vagy ágazat szerinti bontásban kell megtenni.

  25.6. Azok a Tagok, amelyek úgy vélik, hogy területükön nincsenek olyan

intézkedések, amelyeket a GATT 1994 XVI. Cikkének 1. pontja és a jelen

Megállapodás szerint be kellene jelenteni, kötelesek erről a Titkárságot

írásban értesíteni.

  25.7. A Tagok elismerik, hogy valamely intézkedés bejelentése nem

prejudikál sem annak jogállására a GATT 1994 és a jelen Megállapodás

szerint, sem annak a jelen Megállapodás szerinti hatásaira, sem pedig

magának az intézkedésnek a jellegére.

  1   A Bizottság létrehoz egy Munkacsoportot, hogy felülvizsgálja a BISD/9S 193-      kérdőív tartalmát és formátumát.


  25.8. Bármely Tag bármely időben írásban információt kérhet egy más Tag

által nyújtott vagy fenntartott bármilyen támogatás jellegéről és mértékéről

(ideértve a IV. Részben hivatkozott bármely támogatást is), vagy magyarázatot

azokról az indokokról, amelyek alapján egy konkrét intézkedést úgy

tekintettek, hogy az nem tartozik a bejelentési kötelezettség hatálya alá.

  25.9. Az így felkért Tagok kötelesek az ilyen információt a lehető

leggyorsabban és átfogó módon megadni, és kérésre készen kell állniuk arra,

hogy további információt adjanak az ezt kérő Tagnak. Megfelelő

részletezettségű tájékoztatást kell adniuk különösen ahhoz, hogy lehetővé

tegye a másik Tag számára, hogy az felmérje, hogy a Tagok megfelelnek-e a

jelen Megállapodás feltételeinek. Bármely Tag, amely úgy ítéli meg, hogy az

ilyen információt nem adták meg, az ügyet a Bizottság figyelmébe ajánlhatja.

  25.10. Bármely Tag, amelyik úgy véli, hogy egy másik Tag által hozott

bármilyen intézkedést, amelynek valamely támogatással egyező hatásai

vannak, nem jelentettek be a GATT 1994 XVI. Cikkének 1. pontja, illetve a

jelen cikk rendelkezései szerint, az ügyre felhívhatja az ilyen másik Tag

figyelmét. Ha a vélelmezett támogatást közvetlenül ez után nem jelentik be, az

ilyen Tag maga hívhatja fel a Bizottság figyelmét a kérdéses vélelmezett

támogatásra.

  25.11. A Tagok késedelem nélkül kötelesek bejelenteni a Bizottságnak

minden előzetes vagy végleges, a kiegyenlítő vámokkal kapcsolatban hozott

intézkedést. Az ilyen jelentések a Titkárságon más Tagok számára

betekintésre rendelkezésre állnak. A Tagok félévente kötelesek benyújtani az

előző 6 hónapban hozott bármilyen kiegyenlítő vámmal kapcsolatos

intézkedésről szóló jelentéseket is. A féléves jelentéseket a megállapodás

szerinti szabványos formátumban kell benyújtani.

  25.12. Minden egyes Tag köteles értesíteni a Bizottságot:

  a) arról, hogy melyek a 11. Cikkben hivatkozott vizsgálatok megindítására és

lefolytatására illetékes hatóságai; valamint

  b) hogy milyen belföldi eljárásai vannak, amelyek az ilyen vizsgálatok

megindítására és lefolytatására irányulnak.

                                          26. Cikk

                                        Felügyelet

  26.1. A Bizottság a háromévente megtartott rendkívüli ülésein megvizsgálja

a GATT 1994 XVI. Cikkének 1. pontja és a jelen Megállapodás 25. Cikkének 1.

pontja alapján benyújtott új és teljes körű bejelentéseket. A közbeeső években

benyújtott bejelentéseket (a naprakésszé tett bejelentéseket) a Bizottság

rendes ülésein kell megvizsgálni.

  26.2. A Bizottság a 25. Cikk 11. pontja szerint benyújtott jelentéseket a

Bizottság egyes rendes ülésein vizsgálja meg.

                                        VIII. Rész

                               FEJLŐDŐ ORSZÁG TAGOK


                                                                                                                                    27. Cikk

   A fejlődő ország Tagoknak nyújtott speciális és megkülönböztetett elbánás

  27.1. A Tagok elismerik, hogy a támogatások fontos szerepet játszhatnak a

fejlődő ország Tagok gazdaságfejlesztési programjaiban.

  27.2. A 3. Cikk 1. a) pontjában hivatkozott tiltás nem vonatkozik:

  a) a VII. Mellékletben hivatkozott fejlődő ország Tagokra;

  b) más fejlődő ország Tagokra a WTO Egyezmény hatálybalépésétől

számított nyolcéves időtartamra, függően attól, hogy a 4. pont rendelkezéseit

betartják-e.

  27.3. A 3. Cikk 1. b) pontjának tiltása nem vonatkozik a fejlődő ország

Tagokra a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított ötéves időtartamra, és

nem vonatkozik a legkevésbé fejlett ország Tagokra, ugyanettől az időponttól

számított nyolc évig.

  27.4. A 2. b) pontban hivatkozott bármely fejlődő ország Tag köteles e

nyolcéves időszak alatt exporttámogatásait fokozatosan, lehetőleg progresszív

módon megszüntetni. Azonban egyetlen fejlődő ország Tag sem növelheti

exporttámogatásainak szintjét, 1 és köteles azokat az e pontban elrendelt

időszaknál        rövidebb       idő     alatt      megszüntetni,        amikor      az     ilyen

exporttámogatások alkalmazása nem áll összhangban a Tag fejlődési

szükségleteivel. Ha valamely fejlődő ország Tag szükségesnek véli az ilyen

támogatásokat a nyolcéves időszakon túl is alkalmazni, köteles az ilyen

időszak letelte előtt legkésőbb egy évvel konzultációkat kezdeni a

Bizottsággal, amely eldönti, hogy ezen időtartam meghosszabbítása indokolt-e

az érintett fejlődő ország Tag releváns gazdasági, pénzügyi és fejlesztési

szükségleteinek megvizsgálása után. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy a

meghosszabbítás indokolt, az érintett fejlődő ország Tag köteles évente

konzultációkat folytatni a Bizottsággal, hogy megállapítsák, hogy szükség

van-e a támogatások fenntartására. Ha a Bizottság ilyen megállapítást nem

tesz, a fejlődő ország Tag köteles még fennálló exporttámogatásait az utolsó

engedélyezett időszak végétől számított két éven belül felszámolni.

  27.5. Az a fejlődő ország Tag, amely bármely termék tekintetében elérte az

export versenyképességet, köteles az ilyen termék(ek)re vonatkozó

exporttámogatásait kétéves időszak alatt leépíteni. A VII. Mellékletben

hivatkozott fejlődő ország Tag esetében azonban, amely egy vagy több

termékre export versenyképességet ért el, az ilyen termékekre nyújtott

exporttámogatásokat fokozatosan, nyolcéves időszak alatt kell megszüntetni.

  27.6. Valamely termék export versenyképessége akkor áll fenn, ha valamely

fejlődő ország Tag ezen termékből való exportja a világkereskedelemből

legalább 3,25%-os részesedést ért el két egymást követő naptári évben. Az

export versenyképesség vagy

  a) az export versenyképességet elért fejlődő ország Tag bejelentése alapján,

vagy

  b) bármely Tag kérésére a Titkárság által végzett számítás alapján

áll fenn.

  1   A WTO Egyezmény hatálybalépésekor exporttámogatást nem nyújtó fejlődő ország Tagra e pont az

      1986-ban nyújtott exporttámogatások szintjének alapján vonatkozik.


  A jelen pont céljaira a termék a harmonizált vámnómenklatúra rendszer

fejezetcímeként határozandó meg. A Bizottság e rendelkezés működését a

WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított öt évvel felülvizsgálja.

  27.7. A 4. Cikk rendelkezései nem vonatkoznak fejlődő ország Tag olyan

exporttámogatásaira, amelyek a 2-5. pontok rendelkezéseivel összhangban

állnak. Az ilyen esetre releváns rendelkezések a 7. Cikk rendelkezései.

  27.8. Nem lehet feltételezni a 6. Cikk 1. pontja szerint, hogy valamely fejlődő

ország Tag által nyújtott támogatás a jelen Megállapodás meghatározása

szerinti súlyos sérelmet eredményez. Az ilyen súlyos sérelmet, ahol ez

alkalmazható a 9. pont feltételei szerint, pozitív bizonyítékokkal kell

alátámasztani a 6. Cikk 3-8. pontjainak rendelkezései szerint.

  27.9. A 6. Cikk 1. pontjában hivatkozottakon kívüli valamely fejlődő ország

Tag által nyújtott vagy fenntartott felróható támogatások tekintetében a 7.

Cikk szerint intézkedés nem engedélyezhető és nem foganatosítható, kivéve,

ha vámtarifaengedmények vagy a GATT 1994 szerinti más kötelezettségek

válnak semmissé, vagy sérülnek az ilyen támogatás eredményeként a

megállapítás szerint oly módon, hogy az egy másik Tag hasonló termékének

importját a támogatást nyújtó fejlődő ország Tag piacáról kiszorítja, vagy

annak bevitelét akadályozza, vagy kivéve, ha az importáló Tag piacán a

belföldi iparág kárt szenved.

  27.10. Valamely fejlődő ország Tagból származó termék bármilyen

kiegyenlítő vámmal kapcsolatos vizsgálatát meg kell szüntetni, amint az

érintett hatóságok megállapítják, hogy

  a) a kérdéses termékre nyújtott támogatások általános szintje nem haladja

meg annak egységenként számított értékének 2%-át; vagy

  b) a támogatott import volumene az importáló Tagban a hasonló termék

összes importjából kevesebb, mint 4%-ot képvisel, kivéve, ha az olyan fejlődő

ország Tagoktól származó import, amelyeknek az összimportból való

részesedése kevesebb ugyan 4%-nál, összesen azonban az importáló Tagban a

hasonló termék importjából együttesen több mint 9%-kal részesednek.

  27.11. A 2. b) pont hatókörén belül azon fejlődő ország Tagoknál, amelyek a

WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított nyolcéves időtartam lejárta előtt

megszüntették exporttámogatásaikat, valamint a VII. Mellékletben hivatkozott

fejlődő ország Tagoknál a 10. a) pontban hivatkozott mérték 3% lesz 2%

helyett. Ez a rendelkezés alkalmazandó attól az időponttól, hogy az

exporttámogatások megszüntetését bejelentették a Bizottságnak, és

mindaddig, ameddig a bejelentést tevő fejlődő ország Tag nem nyújt

exporttámogatásokat. Ez a rendelkezés a WTO Egyezmény hatálybalépésétől

számított nyolc év elteltével lejár.

  27.12. A 10. és 11. pontok rendelkezései az irányadók a minimum

meghatározására a 15. Cikk 3. pontja szerint.

  27.13. A III. Rész rendelkezései nem vonatkoznak az adósságok közvetlen

elengedésére, a szociális költségek fedezetére nyújtott támogatásokra,

bármilyen formát öltsenek is azok, ideértve a kormányzati bevételekről való

lemondást és a forrásoknak más transzferét, amikor az ilyen támogatásokat a

fejlődő ország Tag privatizációs programján belül, illetve ahhoz közvetlenül

kapcsolódva nyújtják, feltéve, hogy mind az ilyen program, mind pedig az

érintett támogatások korlátozott időtartamra vonatkoznak és a Bizottságot

erről értesítik, és a program az érintett vállalat tényleges privatizációját

eredményezi.


  27.14. A Bizottság köteles valamely érdekelt fél kérésére a fejlődő ország

Tag konkrét exporttámogatási gyakorlatát felülvizsgálni azzal a céllal, hogy

megvizsgálja, hogy e gyakorlat összhangban áll-e az ilyen Tag fejlesztési

szükségleteivel.

  27.15. A Bizottság köteles valamely érdekelt fejlődő ország Tag kérésére

felülvizsgálni a konkrét kiegyenlítő intézkedést azzal a céllal, hogy

megvizsgálja, hogy összhangban áll-e a 10. és 11. pontok rendelkezéseivel,

ahogyan azok a kérdéses fejlődő ország Tagra vonatkoznak.

                                         IX. Rész

                           ÁTMENETI MEGÁLLAPODÁSOK

                                          28. Cikk

                                   A meglévő programok

  28.1. Azon támogatási programokat, amelyeket bármely Tag területén

azelőtt vezettek be, hogy az ilyen Tag aláírta volna a WTO Egyezményt, és

amelyek nem állnak összhangban a jelen Megállapodás rendelkezéseivel:

  a) be kell jelenteni a Bizottságnak nem később, mint 90 nappal azután, hogy

az ilyen Tag számára a WTO Egyezmény hatályba lép; valamint

  b) összhangba kell hozni a jelen Megállapodás rendelkezéseivel a WTO

Egyezménynek az ilyen Tag számára történő hatálybalépésétől számított

három éven belül, és addig az időpontig az ilyen támogatási program nem

tartozik a II. Rész hatálya alá.

  28.2. Egyetlen Tag sem bővítheti bármely ilyen program hatókörét, és nem

újíthatja azt meg annak lejáratakor.

                                          29. Cikk

                           Piacgazdasággá történő átalakulás

  29.1. A központilag tervezett gazdaságból a szabad vállalkozásra épülő

piacgazdaságra történő áttérés folyamatában lévő Tagok alkalmazhatnak az

ilyen átalakuláshoz szükséges programokat és intézkedéseket.

  29.2. Az ilyen Tagoknál a 3. Cikk hatókörébe eső és a 3. pont szerint

bejelentett támogatási programokat a WTO Egyezmény hatálybalépésétől

számított hét éven belül kell felszámolni, vagy a 3. Cikkellyel összhangba

hozni. Ilyen esetben a 4. Cikk nem alkalmazható. Ezenkívül ugyanezen időszak

alatt:

  a) a 6. Cikk 1. d) pontjának hatókörébe eső támogatási programok nem

felróhatóak a 7. Cikk alapján;

  b) más felróható támogatások tekintetében a 27. Cikk 9. pontjának

rendelkezéseit kell alkalmazni.


                                                                                           29.3. A 3. Cikk hatókörébe eső támogatási programokat be kell jelenteni a

Bizottságnak a WTO Egyezmény hatálybalépése utáni legkorábbi gyakorlatilag

megvalósítható időpontban. Az ilyen támogatásokra vonatkozó további

bejelentéseket a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított két évig lehet

megtenni.

   29.4. Kivételes körülmények között az 1. pontban hivatkozott Tagoknak a

Bizottság engedélyezheti a bejelentett programjaiktól és intézkedéseiktől,

illetve azok időkeretétől való eltérést, amennyiben az ilyen eltéréseket az

átalakulási folyamat szempontjából szükségesnek tartják.

                                            X. Rész

                                      VITARENDEZÉS

                                            30. Cikk

   A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezéseit, amint azt a

Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, kell alkalmazni a jelen

Megállapodás alapján felmerülő konzultációkra és viták rendezésére, kivéve,

amennyiben azt a jelen Megállapodás kifejezetten másképpen rendeli el.

                                           XI. Rész

                                ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

                                            31. Cikk

                                    Ideiglenes alkalmazás

   A 6. Cikk 1. pontjának és a 8. és 9. Cikknek a rendelkezéseit ötéves

időtartamra kell alkalmazni, mely időtartam a WTO Egyezmény

hatálybalépésével kezdődik. Ezen időszak vége előtt nem később, mint 180

nappal a Bizottság felülvizsgálja ezen rendelkezések működését azzal a céllal,

hogy meghatározza, hogy ki kell-e terjeszteni azok alkalmazását akár a

jelenlegi szövegezés szerint vagy módosított formában, egy további időszakra.

                                            32. Cikk

                                 Egyéb záró rendelkezések

   32.1. Egy másik Tag támogatása ellen konkrét intézkedést nem lehet hozni,

kivéve, ha az összhangban áll a GATT 1994-nek a jelen Megállapodás szerint

értelmezett rendelkezéseivel. 1

   1  E pont nem célozza a GATT 1994 releváns rendelkezései alapján hozott intézkedések

      megakadályozását, ha ez helyénvaló.


                                                                                                32.2. A jelen Megállapodás egyetlen rendelkezésével kapcsolatban sem lehet

fenntartást kikötni a többi Tag hozzájárulása nélkül.

  32.3. A 4. ponttól függően a jelen Megállapodás rendelkezéseit kell

alkalmazni azon meglévő intézkedések vizsgálataira és felülvizsgálataira,

amelyeket olyan kérelmek szerint indítottak meg, amelyeket a WTO

Egyezménynek az adott Tagra történő hatálybalépésének időpontjában vagy

azután kezdeményeztek.

  32.4. A 21. Cikk 3. pontjának céljaira a meglévő kiegyenlítő intézkedéseket

úgy kell tekinteni, hogy azokat egy olyan időpontban hozták meg, amely nem

későbbi, mint a WTO Egyezménynek az adott Tagra nézve történő

hatálybalépésének időpontja, kivéve azokat az eseteket, ha valamely Tag

hatályos belföldi törvényei ebben az időpontban már tartalmaztak az ebben a

pontban említett típusú kikötést.

  32.5. Minden Tag köteles megtenni a szükséges általános vagy egyedi

jellegű lépéseket annak biztosítására, hogy a WTO Egyezmény számára

történő hatálybalépésének dátumánál nem későbben, a Tag törvényei,

jogszabályai és közigazgatási eljárásai összhangban álljanak a jelen

Egyezmény rendelkezéseivel, amint azok az érintett Tagra vonatkoznak.

  32.6. Minden Tag köteles tájékoztatni a Bizottságot a jelen Megállapodás

szempontjából releváns törvényi, illetve jogszabályi változásairól, illetve az

ilyen törvények és jogszabályok végrehajtásában bekövetkezett változásokról.

  32.7. A Bizottság évente vizsgálja felül a jelen Megállapodás végrehajtását

és működését, figyelembe véve annak céljait. A Bizottság évente tájékoztatja

az Árukereskedelmi Tanácsot az ilyen felülvizsgálatok tárgyát képező

időszakok fejleményeiről.

  32.8. A jelen Megállapodás Mellékletei annak szerves részét képezik.

     I. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló

                                          Megállapodáshoz

                          Exporttámogatások Illusztratív Listája

  a) Valamely kormány exportteljesítménytől függő közvetlen támogatást nyújt

valamely vállalatnak vagy iparágnak.

  b) Deviza visszatartó programok vagy egyéb hasonló gyakorlat, amely az

export kedvezményezésével jár.

  c) Kormányok által a belföldi célú szállítmányoknál kedvezőbb feltételek

mellett nyújtott vagy előírt belföldi szállítási és fuvarköltségek az exportra

kerülő szállítmányokra.

  d) Valamely kormány vagy annak valamely szerve, akár közvetlenül, akár

kormányutasításon alapuló program által közvetve, olyan kikötések vagy

feltételek mellett látja el az exportálandó termékek előállítását importált vagy

hazai termékkel, illetve szolgáltatással, amelyek kedvezőbbek, mint azok,

amelyek a belső fogyasztásra szánt termékek előállításában felhasznált

hasonló vagy közvetlenül versenyző termékekre vonatkoznak, vagyis ha

(termékek esetében) az ilyen kikötések vagy feltételek kedvezőbbek az

exportőrök          számára,         mint      amelyek        a    világpiaci     kereskedelemben

rendelkezésre állnak. 1

   1   A „kereskedelemben rendelkezésre álló” fogalma azt jelenti, hogy a hazai és az importált termék

       közötti választás korlátlan, azt csak üzleti megfontolások határozzák meg.


                                                                                                  e) Exportra vonatkozóan az ipari vagy kereskedelmi vállalatok által fizetett

vagy fizetendő közvetlen adókat 1 vagy társadalombiztosítási járulékokat

teljesen vagy részlegesen elengedik vagy halasztják, illetve azok alól részleges

vagy teljes mentességet adnak.

  f) Különleges adóalap-csökkentő tételek engedélyezése, amelyek közvetlenül

kapcsolódnak az exporthoz vagy exportteljesítményhez, a belső fogyasztásra

szánt termelésnél engedélyezettet meghaladó mértékben.

  g) Az exportált termékek előállítása és elosztása tekintetében a közvetett

adók elengedése vagy az alóluk való mentesség meghaladja azt, amelyet a

belső fogyasztásra eladott hasonló termék előállítására és elosztására kivetett

adók kapcsán engedélyeztek.

  h) Az exportált termékek előállítására használt áruk vagy szolgáltatások

tekintetében az input, halmozott közvetett adókat nagyobb mértékben engedik

el vagy halasztják, 2 mint azt a belső fogyasztásra szánt hasonló termék

előállítására használt áruk és szolgáltatások esetében teszik. Halaszthatók

vagy elengedhetők azonban az input, halmozott adók, illetve ezek alól

mentesség adható exportált termékekre, miközben belső fogyasztásra eladott

termékek esetében ezek halasztását és elengedését nem engedélyezik, illetve

alóluk mentességet nem adnak, ha az input halmozott adókat olyan inputokra

vetik ki, amelyeket az exportált termék előállítása során felhasználnak

(szokásos mértékű veszteség mellett). 3 Ezt az tételt a termelő folyamatban

felhasznált inputokról szóló, a II. Mellékletben lefektetett irányelvek szerint

kell értelmezni.

  1   Ezen Rendelet, illetve mellékletei céljaira: a „közvetlen adó” fogalmán a bérekre, nyereségre,

      kamatra, bérleti díjakra, jogdíjakra, minden egyéb jövedelemre, illetve ingatlan tulajdonra kivetett

      adó értendő; az „importadók” fogalmán a vámok, illetékek és egyéb másutt fel nem sorolt,

      importra kivetett kincstári adók értendők; a „közvetett adók” fogalmán értékesítési, fogyasztási,

      forgalmi, hozzáadott érték adókat, vagyonátruházási, névhasználati engedélyre, készletekre és

      berendezésekre kivetett adókat, bélyegilletéket, valamint vámhatáron kivetett adókat, és minden

      más nem közvetlen adót és nem importvámot kell érteni; az „input” közvetett adó a termék

      előállítására használt termékekre és szolgáltatásokra kivetett adót jelenti; a „halmozott” közvetett

      adók azon többfokozatú adókat jelentik, amelyeket akkor vetnek ki, amikor nincsen az adó

      utólagos jóváírására szolgáló mechanizmus, ha a termelés egyik szakaszában megadóztatott

      terméket vagy szolgáltatást a termelés következő szakaszában használják; az adók „elengedése”

      magába foglalja az adók visszatérítését; a „vámvisszatérítés” magába foglalja az importvámok alóli

      teljes vagy részleges mentességet, illetve azok halasztását.

  2   A Tagok elismerik, hogy a halasztás nem szükségszerűen képez exporttámogatást, ahol például

      megfelelő kamatköltségeket szednek be. A Tagok megerősítik azt az elvet, hogy az egymás

      ellenőrzése vagy ugyanazon ellenőrzés és irányítás alatt álló exportőr vállalatok és külföldi vevők

      közötti tranzakcióknál a termékek árai adózási célokra ugyanazok az árak lesznek, amelyeket

      egymástól független vállalatok, összefonódásmentes tranzakció során felszámítanának. Bármely

      Tag felhívhatja egy másik Tag figyelmét azon közigazgatási vagy egyéb gyakorlatra, ami ezzel az

      elvvel ellentétes, és ami a közvetlen adók lényeges megtakarítását eredményezi export

      tranzakciókban. Ilyen körülmények között a Tagok rendszerint megkísérlik véleményeltéréseiket a

      létező bilaterális adózási egyezmények vagy más specifikus nemzetközi mechanizmusok

      segítségével feloldani a Tagoknak a GATT 1994 alapján fennálló jogainak és kötelezettségeinek

      sérelme nélkül, ideértve a konzultációhoz fűződő jogot, amelyet az előző mondat hoz létre.

  3   A h) bekezdés nem alkalmazható hozzáadott-érték adórendszerekre és az ennek fejében történő

      vámhatár-illeték korrekciókra; az hozzáadott-érték adó túlzott elengedésére kizárólag a g)

      bekezdés vonatkozik.


                                                                                                   i) Az exportált termék előállítása során felhasznált importált inputokra

kivetett importvámok elengedése vagy visszatérítése az exportált termék

termelése során felhasznált inputokra kivetett importvámokat meghaladó

mértékben (a veszteség miatti szokásos engedmény mellett); azzal azonban,

hogy bizonyos esetekben a vállalat felhasználhat belső piaci inputokat,

amelyek mind minőségben, mind tulajdonságaikban megegyeznek az importált

inputokkal, hogy helyettesítse azokat és részesüljön ezen rendelkezés

előnyéből, amennyiben mind az import-, mind a megfelelő exportművelet

egyazon, ésszerű, legfeljebb 2 éves időszakon belül zajlik le. Ezt az tételt a

termelő folyamatban felhasznált inputokról szóló, a II. Mellékletben lefektetett

irányelvek, valamint a helyettesítő vám-visszatérítési rendszereknek mint

exporttámogatásoknak a meghatározására vonatkozó, a III. Mellékletben

foglalt irányelvek szerint kell értelmezni.

  j) Valamely kormány (vagy az általa irányított külön intézmény)

exporthitel-garanciát vagy biztosítási programokat, az exportált termékek

növekvő költségei ellen biztosító, illetve garanciális programokat vagy

árfolyam-biztosító programokat nyújt olyan biztosítási díj ellenében, amely

hosszú távon nem fedezi ezen programok működési költségeit és veszteségeit.

  k) Valamely kormány (vagy az általa irányított és/vagy a felhatalmazásával

működő külön intézmény) exporthitelt nyújt olyan kamatláb mellett, amely

jóval alacsonyabb, mint amelyet valójában fizetni kell a bevont alapokért (vagy

fizetni kellene, ha a nemzetközi tőkepiacon vettek volna fel ugyanolyan

lejárattal, feltételekkel és pénznemben és ugyanabban a valutában kölcsönt,

mint az exporthitel); illetve részben vagy teljesen megtéríti az exportőröknek

vagy pénzintézeteknek a hitelfelvétel során felmerülő költségeit, amennyiben

ezeket       arra      használják,         hogy       számottevő         előnyhöz        jussanak        az

exporthitel-feltételek terén.

  Ha azonban valamely Tag félként vesz részt valamely nemzetközi, hivatalos

exporthitellel kapcsolatos kötelezettségvállalásban, amelyben 1979. január

1-jétől fogva a jelen Megállapodás legalább 12 eredeti Tagja félként vesz részt

(és amely lehet ezen eredeti Tagok által elfogadott jogfolytonos

kötelezettségvállalás is), vagy ha a Tag a vonatkozó kötelezettségvállalás

kamatlábakról            szóló       rendelkezéseit          alkalmazza,          akkor       az     ezen

rendelkezéseknek megfelelő exporthitel-gyakorlat nem tekintendő a jelen

Megállapodás által tiltott exporttámogatásnak.

  l) Minden, a GATT 1994 XVI. Cikke értelmében vett exporttámogatás, amely

a költségvetést terheli.

    II. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló

                                         Megállapodáshoz

     A termelő folyamat során felhasznált inputokról szóló irányelvek1

                                                      I.

   1   A termelő folyamat során felhasznált input olyan input, amely fizikailag beépül a termékbe, a

       termelési eljárás során felhasznált energia, tüzelőanyag és olaj, valamint katalizátorok, amelyek az

       exportált termék előállítása során felhasználásra kerülnek.


   1. A közvetett adók visszatérítési rendszerei lehetővé teszik az exportált

termék előállítása során felhasznált inputokra kivetett korábbi, halmozott

közvetett adók elengedését vagy halasztását, illetve az alóluk való

mentességet (a veszteség miatti szokásos mértékű engedmény mellett). Ehhez

hasonlóan a visszatérítési rendszerek is lehetővé teszik az exportált termék

előállítása során elhasznált ráfordításokra kivetett importvámok elengedését

vagy visszatérítését (a veszteség miatti szokásos mértékű engedmény mellett).

   2. A jelen Megállapodás I. Mellékletében foglalt, az Exporttámogatások

Illusztratív Listája h) és i) bekezdése utal a „termelő folyamat során

felhasznált input” fogalmára. A h) bekezdés értelmében a közvetett

adó-visszatérítési rendszerek képezhetnek exporttámogatást, amennyiben a

korábbi halmozott közvetett inputadók oly mérvű elengedését, halasztását,

illetve az azok alól való mentességet eredményezik, amely meghaladja a

termelő folyamatban felhasznált inputokra ténylegesen kivetett adók összegét.

Az i) bekezdés értelmében a visszatérítési rendszerek is képezhetnek

exporttámogatást, amennyiben az importvámok oly mérvű visszatérítését vagy

elengedését eredményezik, amely meghaladja a termelő folyamat során

felhasznált inputokra ténylegesen kivetett vámok összegét. Mindkét bekezdés

kiköti, hogy a termelő folyamat során felhasznált inputokkal kapcsolatos

ténymegállapításokban a szokásos veszteség miatti engedményt meg kell adni.

Az i) bekezdés az importhelyettesítés lehetőségét is megadja, amennyiben az

helyénvaló.

                                              II.

   Amikor valamely kiegyenlítő vámmal kapcsolatos, a jelen Megállapodás

szerinti vizsgálat során azt vizsgálják, hogy valamely exportált termék

előállítása során felhasználnak-e inputokat, a vizsgálatot végző hatóságnak a

következőképpen kell eljárnia:

   1. Ha az a gyanú merül fel, hogy a közvetett adók valamely visszatérítési

rendszere vagy valamely vám-visszatérítési rendszer támogatást nyújt azáltal,

hogy az exportált termék előállítása során felhasznált inputokra kivetett

közvetlen adók vagy importvámok visszatérítése vagy elengedése túlzott, a

vizsgálatot végző hatóságnak először azt kell megállapítania, hogy az

exportáló Tagnak van-e olyan rendszere vagy eljárása, és azt alkalmazza-e,

amellyel meghatározható, hogy mely inputokat használnak fel valamely

exportált termék előállítása során, és milyen mennyiségben. Ha alkalmaznak

ilyen rendszert vagy eljárást, először azt kell a vizsgálatot végző hatóságnak

megállapítania, hogy ez a rendszer vagy eljárás mennyiben ésszerű, megfelel-e

a kívánt célnak, és általánosan elfogadott kereskedelmi szokásokon alapul-e az

exportáló országban. A vizsgálatot végző hatóság szükségesnek tarthatja a 12.

Cikk 6. pontja értelmében vett bizonyos gyakorlati vizsgálatok végrehajtását

az információ ellenőrzése végett, illetve, hogy nyugtázza a maga számára,

hogy az eljárást vagy rendszert hatékonyan alkalmazzák.

   2. Ha nincs ilyen rendszer vagy eljárás, vagy ha az ésszerűtlen, illetőleg azt

bevezették és ésszerűnek találják, de nem alkalmazzák, illetve nem

hatékonyan alkalmazzák, az exportáló Tagnak további vizsgálatot kell

végeznie az érintett tényleges inputok alapján, hogy megállapítsa, történt-e

túlfizetés. Ha a vizsgálatot végző hatóság szükségesnek tartja, további

vizsgálat hajtható végre az 1. ponttal összhangban.


  3. A vizsgálatot végző hatóság akkor tekinti úgy, hogy valamely input beépült

valamely exportált termékbe, ha az a termelő eljárás során elhasználódik, és

fizikailag jelen van az exportált termékben. Valamely inputnak nem kell olyan

formában jelen lennie a végtermékben, mint amilyenben a termelési

folyamatba bekerült.

  4. Az exportált termék előállítása során elhasznált input mennyiségének

megállapításakor tekintettel kell lenni a „veszteség miatti szokásos

engedmény”-re, és az ilyen veszteséget úgy kell felfogni, mint ami az exportált

termék előállítása során felhasználódott. A „veszteség” fogalma azt jelenti,

hogy valamely adott input, amelynek a termelő eljárásban nincsen önálló

funkciója, nem használódik fel az exportált termék előállítása során (például a

hatékonyság hiánya okán), és ugyanazon gyártó nem nyeri vissza, nem

használja fel és nem értékesíti.

  5. Amikor a vizsgálatot végző hatóság azt határozza meg, hogy a veszteség

miatti engedmény mennyiben „szokásos”, figyelembe kell vennie a termelő

eljárást, az exportáló ország iparágának átlagos tapasztalatát és egyéb

helyénvaló műszaki tényezőket. A vizsgálatot végző hatóságnak tudatában kell

lennie, hogy mennyire fontos az a kérdés, hogy az exportáló Tag mennyiben

számította ki pontosan a veszteség mennyiségét, amikor ezt a mennyiséget

bele szándékozza foglalni az adó- vagy vámvisszatérítésbe.

   III. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló

                                     Megállapodáshoz

     A helyettesítő vám-visszatérítési rendszer mint exporttámogatás

                              megállapításának irányelvei

                                               I.

  1. A visszatérítési rendszerek lehetővé tehetik valamely más termék

előállítása során felhasznált inputokra kivetett importvámok visszafizetését

vagy visszatérítését, és ott, ahol ezen utóbbi termék exportjába olyan belső

inputok is beépülnek, amelyek minőségükben és jellemzőikben megfelelnek az

importált inputoknak. Az I. Melléklet „Exporttámogatások illusztratív listája” i)

pontja szerint a helyettesítő vám-visszatérítési rendszerek képezhetnek

exporttámogatást, amennyiben az importvámok oly mérvű visszatérítését

eredményezik, amely meghaladja az eredetileg importált inputokra kivetett

vámokat, amelyre vonatkozóan a visszatérítést igénylik.

                                              II.

  Amikor valamely jelen Megállapodás értelmében vett kiegyenlítő vámmal

kapcsolatos vizsgálat során valamely visszatérítési rendszert vizsgál, a

vizsgálatot végző hatóságnak a következők szerint kell eljárnia:


                                                                                              1. Az Illusztratív Lista i) pontja kiköti, hogy az exportált termék

előállításában belső piaci inputtal helyettesíthető az importált termék,

amennyiben az mennyiség, minőség és jellemzők tekintetében megfelel a

helyettesített importált inputnak. Lényeges, hogy legyen ellenőrző rendszer

vagy eljárás, mert ezzel az exportáló Tag kormánya biztosítani és bizonyítani

tudja, hogy az input mennyisége, amely után a visszatérítést igénylik,

semmilyen formában nem haladja meg a hasonló exportált termékek

mennyiségét, és hogy az importvám-visszatérítés nem haladja meg az érintett

importált inputokra eredetileg kivetett vámot.

  2. Ha felmerül a gyanú, hogy valamely helyettesítő vám-visszatérítési

rendszer támogatást jelent, a vizsgálatot végző hatóságnak először azt kell

megállapítania, hogy az exportáló Tag kormányának van-e ellenőrző rendszere

vagy eljárása, és ezt alkalmazza-e. Ha alkalmaznak ilyen rendszert vagy

eljárást, először azt kell a vizsgálatot végző hatóságnak megállapítania, hogy

ez a rendszer mennyiben ésszerű, megfelel-e a kívánt célnak, és az általánosan

elfogadott kereskedelmi gyakorlaton alapul-e az exportáló országban. Ha

vizsgálata során a vizsgálatot végző hatóság megállapítja, hogy ezen eljárások

megfelelőek, és azokat hatékonyan alkalmazzák, akkor azt kell feltételeznie,

hogy nincs támogatás. A vizsgálatot végző hatóság szükségesnek tarthatja a

12. Cikk 6. pontja értelmében vett bizonyos gyakorlati vizsgálatok

végrehajtását az információ ellenőrzése végett, illetve, hogy nyugtázza a maga

számára, hogy az ellenőrző eljárást vagy rendszert hatékonyan alkalmazzák.

  3. Ha ilyen ellenőrző eljárás nincsen, vagy ha az ésszerűtlen, vagy ha

bevezették és ésszerűnek találják, de nem alkalmazzák, illetve nem

alkalmazzák hatékonyan, ebben az esetben létezhet támogatás. Ilyen esetben

az exportáló Tagnak további, az érintett valóságos tranzakciókon alapuló

vizsgálatot kell végeznie, hogy megállapítsa, történt-e túlfizetés. Ha a

vizsgálatot végző hatóság szükségesnek tartja, további vizsgálat hajtható

végre a 2. ponttal összhangban.

  4. Önmagában az, hogy valamely helyettesítő vám-visszatérítési rendelkezés

értelmében az exportőrök bizonyos importszállítmányok közül választhatnak,

amelyekre visszatérítést igényelhetnek, még nem tekintendő támogatásnak.

  5. Az i) pont értelmében túlzott importvám-visszatérítésnek tekintendő,

amikor a kormányok a vám-visszatérítési rendszerben visszatérített pénzek

után a ténylegesen fizetett vagy fizetendő kamatok mértékéig fizetnek

kamatot.

   IV. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló

                                         Megállapodáshoz

    Az összes értékben megadott támogatás számítása [A 6. Cikk 1. a)

                                               pontja] 1

  1. A 6. Cikk 1. a) pontjának céljaira a támogatás összegének bármiféle

számítását az azt nyújtó kormánynál felmerülő költségekhez viszonyítva kell

elvégezni.

  1   A Tagoknak egymás között megállapodásra kell jutniuk, szükség szerint, azokban az ügyekben,

      amelyeket a jelen Melléklet nem határoz meg, vagy amelyek esetében a 6. Cikk 1. a) pontja

      céljaira további tisztázásra van szükség.


                                                                                                2. Kivéve a 3-5. pontokban foglaltakat, annak meghatározásánál, hogy vajon

az általános támogatási ráta meghaladja-e a termék értékének 5%-át, a termék

értékét úgy kell kiszámítani, mint a kedvezményezett cég 1 legutóbbi olyan 12

hónapos időszak során elért árbevételének összértéke, amelyre értékesítési

adatok rendelkezésre állnak, és amely megelőzi a támogatás nyújtásának

időszakát. 2

  3. Amennyiben a támogatás egy adott termék előállításához vagy

értékesítéséhez kötődik, a termék értékét úgy kell számítani, mint a

kedvezményezett cég legutóbbi olyan 12 hónapos időszakban azon termékből

elért árbevételének összértéke, amelyre értékesítési adatok rendelkezésre

állnak, és amely megelőzi a támogatás nyújtásának időszakát.

  4. Amennyiben a kedvezményezett cég kezdő vállalkozás, súlyos sérelem

fennállásának kell tekinteni, ha a támogatás általános mértéke meghaladja az

összes befektetett pénzeszköz 15%-át. A jelen pont céljaira az indulási időszak

nem haladhatja meg a termelés első évét. 3

  5. Ahol a kedvezményezett cég inflációs gazdaságú országban van, a termék

értékét úgy kell számítani, mint a kedvezményezett cég összes árbevétele

(vagy, amennyiben a támogatás kötött, a releváns termékből származó

árbevétele) a megelőző naptári évben, melyet a támogatás nyújtásának

hónapját megelőző 12 hónap inflációs rátájával kell indexálni.

  6. Egy adott évben az általános támogatási ráta meghatározásához a Tag

területén a különféle programok alapján és különféle hatóságok által nyújtott

támogatásokat összesíteni kell.

  7. A WTO Egyezmény hatálybalépésének napját megelőzően nyújtott

támogatásokat, melyek hasznát jövőbeni termelésre allokálják, az általános

támogatási rátába be kell számítani.

  8. A jelen Megállapodás releváns rendelkezései szerint nem felróhatónak

minősülő támogatásokat nem lehet beszámítani a 6. Cikk 1. a) pontjának

céljaira a támogatás összegének megállapításába.

   V. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló

                                        Megállapodáshoz

  A súlyos sérelemmel kapcsolatos információ kialakításának eljárásai

  1. Minden Tag köteles együttműködni a 7. Cikk 4-6. pontjai szerinti eljárás

során a valamely vizsgálóbizottság által megvizsgálandó bizonyíték

kialakításában. A vitában részt vevő felek és bármely érintett harmadik ország

Tag köteles a DSB-t értesíteni, mihelyt a 7. Cikk 4. pontjának rendelkezéseit

felhívták, arról a szervezetről, amely ennek a rendelkezésnek a

végrehajtásáért felel saját területén belül, és azokról az eljárásokról,

amelyeket alkalmazni kell az információkérések kielégítése érdekében.

  1   A kedvezményezett cég a támogatást nyújtó Tag felségterületén lévő cég.

  2   Az adózáshoz kapcsolódó támogatások esetén a támogatás értékét úgy kell számítani, mint a

      kedvezményezett cég azon adóévben elért árbevételének összértékét, amelyben az adóhoz

      kapcsolódó támogatást megszerezte.

  3   Az indulási helyzet magában foglal olyan eseteket is, ahol termékfejlesztés vagy a támogatásból

      részesülő termékek gyártásához a berendezések megépítésére pénzügyi kötelezettségvállalások

      történtek, még akkor is, ha a termelés még nem kezdődött meg.


                                                                                                 2. Olyan esetekben, amikor a 7. Cikk 4. pontja alapján a DSB elé utalnak

ügyeket, a DSB köteles kérésre eljárást kezdeményezni, hogy információt

szerezzen a támogató Tag kormányától a szükséges mértékben ahhoz, hogy

megállapíthassa a támogatás tényét és összegét, a támogatott cégek összes

árbevételének értékét, valamint a támogatott termék által okozott hátrányos

hatások elemzéséhez szükséges információt. 1 Ez a folyamat, amennyiben

helyénvaló, magában foglalhatja a támogatást nyújtó Tag, illetve a panaszos

Tag kormányához kérdések intézését információ összegyűjtése céljából,

valamint azért, hogy a vitában részt vevő felek rendelkezésére álló információt

tisztázza és részletezze a VII. Részben lefektetett bejelentési eljárások révén. 2

   3. A harmadik piacokra gyakorolt hatások esetén a vitában részes bármelyik

fél gyűjthet információt, akár a harmadik ország Tag kormányának feltett

kérdéseken keresztül, amely szükséges a hátrányos hatások elemzéséhez, és

ami egyébként ésszerűen nem áll rendelkezésre a panasztevő Tagtól vagy a

támogatást nyújtó Tagtól. Ezt a követelményt oly módon kell teljesíteni, hogy

az ne okozzon ésszerűtlen terhet a harmadik ország Tag számára. Az ilyen

Tagtól különösen nem várható el, hogy kifejezetten erre a célra piac- vagy

árelemzéseket készítsen. Benyújtandó az az információ, ami már

rendelkezésre áll vagy amit az ilyen Tag nehézség nélkül megszerezhet

(például a releváns statisztikai szolgálatok által már összegyűjtött legutóbbi

statisztikai adatok, amelyeket még nem hoztak nyilvánosságra, az importra,

illetve az érintett termékek deklarált értékeire vonatkozó vámadatok stb.). Ha

a vitában részes valamelyik fél saját költségére részletes piaci elemzést

készíttet, az ilyen elemzést készítő személy vagy cég feladatát a harmadik

ország Tag hatóságainak segítenie kell, és az ilyen személynek vagy cégnek

minden olyan információhoz hozzáférést kell biztosítani, amit a kormány

rendes körülmények között nem kezel bizalmasként.

   4. A DSB képviselőt jelöl ki az információgyűjtési folyamat elősegítésének

funkciójára. A képviselő egyedüli célja, hogy biztosítsa a vita utóbb következő

gyors multilaterális felülvizsgálatához szükséges információ időbeni

összeállítását. A képviselő módokat javasolhat a szükséges információ

leghatékonyabb összegyűjtésének módjára, és ösztönözheti a felek közötti

együttműködést.

   5. A 2-4. pontokban vázolt információgyűjtési folyamatot attól a naptól

számítva 60 napon belül be kell fejezni, amikor a 7. Cikk 4. pontja szerint az

ügyet a DSB elé utalták. Az e folyamat során megszerzett információt a DSB

által a X. Rész rendelkezései szerint létrehozott vizsgálóbizottságnak kell

benyújtani. Az ilyen információ egyebek között tartalmazzon adatokat a

kérdéses támogatás összegéről (és ahol ez alkalmazható, a támogatott cégek

értékesítési árbevételéről) a támogatott termék árairól, a nem támogatott

termék árairól, a piac más szállítóinak árairól, az érintett piacon a támogatott

termék kínálatának változásairól, illetve a piaci részesedések változásairól.

Tartalmazzon ezenkívül ellenbizonyítékokat, valamint minden olyan kiegészítő

információt, amit a vizsgálóbizottság következtetései levonása során

relevánsnak talál.

   1  Azokban az esetekben, ahol a súlyos sérelem tényét bizonyítani kell.

   2  A DSB információgyűjtési folyamata során figyelembe kell vennie a jellege folytán bizalmas vagy a

      folyamatban érintett bármely Tag által bizalmasan nyújtott információ védelmének

      szükségességét.


  6. Amennyiben a támogatást nyújtó és/vagy a harmadik országbeli Tag nem

működnék együtt az információgyűjtési folyamatban, a panasztevő Tag súlyos

sérelemre vonatkozó keresetét a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján, a

támogatást nyújtó és/vagy a harmadik ország Tag együttműködésének

hiányára vonatkozó tényekkel és körülményekkel együtt nyújtja be. Ahol

információ nem áll rendelkezésre a támogatást nyújtó és/vagy a harmadik

ország Tag együttműködésének hiánya miatt, a bizottság kiegészítheti az

adatokat, szükség szerint, az egyébként rendelkezésre álló legjobb

információra támaszkodva.

  7.      Ténymegállapítása          során     a     vizsgálóbizottságnak        hátrányos

következtetéseket kell levonnia az információgyűjtési folyamatban érintett

bármely fél együttműködésének hiányából.

  8. Annak eldöntésekor, hogy vajon a rendelkezésre álló legjobb információt

használja-e       fel,   vagy      hátrányos      következtetéseket      vonjon     le,    a

vizsgálóbizottság köteles a DSB a 4. pont szerint kinevezett képviselőjének a

tanácsát figyelembe venni az esetleges információkérés ésszerűségére nézve,

valamint arra, hogy a felek e kérésekre együttműködően és időben tettek-e

erőfeszítéseket.

  9. Ebben az információgyűjtési folyamatban semmi sem korlátozza a

vizsgálóbizottság azon lehetőségét, hogy további információt keressen, amit

lényegesnek talál a vita megfelelő lezárásához, és amelyet a folyamat során

megfelelő módon nem kerestek vagy állítottak össze. A vizsgálóbizottság

azonban rendszerint ne kérjen további információt az adatok kiegészítésére

abban az esetben, ha az információ valamelyik fél pozícióját támasztaná alá, és

az információ hiánya az ezen fél részéről az információgyűjtési folyamat során

tanúsított együttmüködés ésszerűtlen hiányának az eredménye.

   VI. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló

                                     Megállapodáshoz

      A 12. Cikk 6. pontja szerint végzett helyszíni vizsgálat eljárásai

  1. A vizsgálat megindításakor, az exportáló Tag hatóságait és az összes

ismert, az ügyben érdekelt céget tájékoztatni kell a helyszíni vizsgálat

folytatására irányuló szándékról.

  2. Ha kivételes esetekben, a vizsgálóbizottságba nem kormányzati szakértőt

is be kívánnak vonni, erről tájékoztatni kell az exportáló Tag vállalatait és

hatóságait. Az ilyen nem kormányzati szakértőkre a titkossági követelmények

esetén hathatós szankciókat kell alkalmazni.

  3. A látogatás időpontjának végleges kitűzése előtt, általános gyakorlatként

meg kell szerezni az érintett cég kifejezett hozzájárulását.

  4. Az érintett cég hozzájárulásának megszerzését követően, a vizsgálatot

végző hatóságoknak azonnal közölniük kell az exportáló Tag hatóságaival a

felkeresendő cégek nevét és címét, valamint a látogatás kitűzött időpontját.

  5. Az érintett céget a látogatás előtt elegendő idővel értesíteni kell.

  6. A kérdőív magyarázatának céljából csak az exportáló cég kérésére tehető

látogatás. Ilyen látogatás csak akkor tehető, ha

  a) az importáló Tag hatóságai értesítik az érintett Tag képviselőit, és

  b) az utóbbiak nem emelnek kifogást a látogatás ellen.


                                                                                                7. Mivel a helyszíni vizsgálat célja a rendelkezésre bocsátott információ

ellenőrzése, illetve további részletek megismerése, a vizsgálatot a kérdőívre

adott válasz kézhezvétele után kell lebonyolítani, kivéve, ha a vállalat

beleegyezik az ettől eltérő idejű látogatásba, és a várható látogatásról a

hatóságok az exportáló Tag kormányát is értesítik, és az nem emel kifogást

ellene; általános gyakorlatnak kell továbbá lennie annak is, hogy az érintett

cégeket a látogatást megelőzően tájékoztatják az ellenőrzendő információ

általános jellegéről, és arról, hogy milyen további információt kell

biztosítaniuk, bár ez nem zárja ki azt, hogy a helyszínen, az újonnan szerzett

információ fényében további részletek kiszolgáltatását kérjék.

  8. Az exportáló Tag által feltett, és a helyszíni vizsgálat sikerének

szempontjából alapvető kérdésekre és információkérésre, amennyiben

lehetséges, a látogatást megelőzően választ kell adni.

  VII. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló

                                          Megállapodáshoz

          A 7. Cikk 2. a) pontjában hivatkozott fejlődő ország Tagok

  A 27. Cikk 2. a) pontja feltételei szerint a 3. Cikk 1. a) pontja

rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó fejlődő ország Tagok az alábbiak:

  a) az ENSZ által legkevésbé fejlett országnak tekintett országok, amelyek a

WTO Tagjai;

  b) az alábbi fejlődő országok mindegyike, amelyek a WTO Tagjai, azon

rendelkezések hatálya alá tartozik, amelyek más fejlődő ország Tagokra is

vonatkoznak a 27. Cikk 2. a) pontja szerint, attól fogva, amikor a fejenkénti

GNP eléri az 1000 $/év összeget: 1 Bolívia, Kamerun, Kongó, Elefántcsontpart,

Dominikai Köztársaság, Egyiptom, Ghána, Guatemala, Guayana, India,

Indonézia, Kenya, Marokkó, Nicaragua, Nigéria, Pakisztán, Fülöp-szigetek,

Szenegál, Srí Lanka és Zimbabwe.

                     MEGÁLLAPODÁS A VÉDŐINTÉZKEDÉSEKRŐL

  A Tagok

  szem előtt tartva a Tagok általános célját a GATT 1994-re alapozott

nemzetközi kereskedelmi rendszer fejlesztésére és erősítésére,

  felismerve a GATT 1994 alapelvei tisztázásának és megerősítésének

szükségességét, különösen annak XIX. Cikke (Rendkívüli intézkedések egyes

termékek importjánál) vonatkozásában, valamint annak igényét, hogy

visszaállítsák a multilaterális ellenőrzést a védőintézkedések felett, és

felszámolják az ilyen ellenőrzést megkerülő intézkedéseket,

  felismerve a szerkezeti alkalmazkodás fontosságát és annak igényét, hogy a

nemzetközi piacokon a versenyt ösztönözzék annak korlátozása helyett, és

  felismerve továbbá, hogy e célból egy, minden Tagra vonatkozó, a GATT

1994 alapelvein nyugvó átfogó egyezményre van szükség

a következőkben állapodtak meg:

  1   A b) pont szerinti listában fejlődő ország Tagok bevonása a Világbank legutóbbi fejenkénti GNP

      adataira épül.


                                                                                                                                             1. Cikk

                                    Általános rendelkezés

  Ez a Megállapodás szabályokat állapít meg a védőintézkedések

alkalmazására, ahol védőintézkedéseken azokat kell érteni, amelyeket a GATT

1994 XIX. Cikke tesz lehetővé.

                                                2. Cikk

  1. Valamely Tag 1 csak akkor alkalmazhat védőintézkedést valamely

termékre, ha ez a Tag az alábbiakban rögzített előírások szerint

megállapította, hogy e terméket területére olyan, abszolút mértékben vagy a

hazai termeléshez viszonyítottan, megnövekedett mennyiségben és olyan

feltételek mellett importálják, amelyek súlyos kárt okoznak a hasonló vagy

közvetlenül versenyző termékeket gyártó hazai iparnak vagy azt súlyos

károkozással fenyegetik.

  2. Védőintézkedéseket az importált termékre kell alkalmazni, függetlenül

azok forrásától.

                                                3. Cikk

                                              Vizsgálat

  1. Valamely Tag csak az illetékes hatóság által korábban megállapított

eljárások szerint lefolytatott és a GATT 1994 X. Cikkével összhangban

közzétett vizsgálatot követően alkalmazhat védőintézkedést. E vizsgálatnak

tartalmaznia kell ésszerű nyilvános közzétételt minden érdekelt fél részére és

nyilvános meghallgatásokat vagy más olyan megfelelő módszereket, amelyek

lehetővé teszik az importőröknek, az exportőröknek és más érdekelt feleknek,

hogy bizonyítékaikat és véleményüket ismertessék, beleértve annak

lehetőségét, hogy más felek álláspontjára válaszolhassanak, és közölhessék

véleményüket többek között arról, hogy a védőintézkedés alkalmazása a köz

érdekét szolgálná-e. Az illetékes hatóságoknak jelentést kell közzétenniük,

rögzítve megállapításaikat és megindokolt következtetéseiket, amelyekre az

összes idevágó tény és törvény alapján jutottak.

  1   A vámunió védőintézkedést alkalmazhat mint egység vagy valamely tagállama nevében.

      Amennyiben a vámunió egységként alkalmaz védőintézkedéseket, a súlyos kár vagy kárveszély

      jelen Megállapodás szerinti megállapításának összes követelményét azon feltételekre kell

      alapozni, amelyek a vámunióban, mint egészben fennállnak. Amikor a védőintézkedést valamely

      tagállam nevében alkalmazzák, a súlyos kár vagy kárveszély megállapításának összes

      követelményét azon feltételekre kell alapozni, amelyek az adott tagállamban állnak fenn és az

      intézkedésnek az adott tagállamra kell korlátozódnia. A jelen Megállapodásban semmi sincs, ami

      előre meghatározná a GATT 1994 XIX. Cikkelye és XXIV. Cikkely 8. pontja közötti kapcsolat

      értelmezését.


  2. Bármely olyan információt, amely természeténél fogva bizalmas vagy

amelyet bizalmas alapon nyújtottak ennek indokát bemutatva, az illetékes

hatóságoknak így kell kezelniük. Az ilyen információt nem lehet felfedni az azt

szolgáltató fél engedélye nélkül. A bizalmas információt szolgáltató feleket fel

lehet kérni nem bizalmas összefoglaló nyújtására, vagy - amennyiben e felek

jelzik, hogy az ilyen információ nem összefoglalható - azon okok ismertetésére,

amelyek miatt nem készíthető összefoglaló. Mindazonáltal, ha az illetékes

hatóságok úgy találják, hogy a bizalmas kezelés iránti kérelem nem indokolt,

és ha az érintett fél nem kívánja az információ nyilvánosságra hozatalát vagy

nem kíván felhatalmazást adni annak általánosított vagy összefoglalt formában

való felfedéséhez, a hatóságok figyelmen kívül hagyhatják ezeket az

információkat, kivéve, ha megfelelő forrásokból kielégítő bizonyságot

szereznek az információ helytállóságáról.

                                          4. Cikk

                   A súlyos kár vagy kárveszély meghatározása

  1. A jelen Megállapodás céljából:

  a) „súlyos kár” alatt a hazai ipar helyzetében bekövetkező jelentős általános

károsodást kell érteni;

  b) „súlyos kárveszély” alatt ténylegesen közeli súlyos kár értendő, a 2. pont

előírásaival összhangban. A súlyos kárveszély létezésének megállapítását

tényekre kell alapozni és nem csupán állításokra, feltételezésekre vagy távoli

lehetőségre; és

  c) a kár vagy kárveszély megállapításánál a „hazai ipar” alatt a Tag területén

működő hasonló vagy közvetlenül versenyző termékeket termelők összessége

értendő, vagy azok, akik összesített kibocsátása a hasonló vagy közvetlenül

versenyző termékekből ezen termékek teljes hazai termelésében meghatározó

részt képvisel.

  2. a) A jelen Megállapodás rendelkezései alapján a hazai iparnak a

megnövekedett import által okozott kár vagy fenyegető kárveszély

megállapításának vizsgálata során, az illetékes hatóságoknak értékelniük kell

az összes vonatkozó objektív és számszerűsíthető tényt, amelyek hatással

vannak az érintett iparágra, különös tekintettel az érintett termék import

szintjének és mennyiségének abszolút, illetve relatív növekedésére, a

megnövekedett importnak a belföldi piaci részesedésére, az értékesítési

szintekben, a gyártásban, a termelékenységben, a kapacitáskihasználtságban,

a nyereségben és veszteségben, valamint a foglalkoztatásban bekövetkezett

változásokra.

  b) Az a) alpont szerinti megállapításokat nem kell megtenni, kivéve, ha a

vizsgálat kimutatja objektív bizonyítékok alapján, hogy az érintett termék

megnövekedett importja és a károkozás vagy a károkozás veszélye között

okozati összefüggés van. Amikor a hazai iparnak okozott kár a megnövekedett

importtal egyidőben, de más okokból következett be, az ilyen kár nem

tulajdonítható a megnövekedett importnak.

  c) Az illetékes hatóságoknak a 3. Cikk rendelkezéseivel összhangban,

azonnal közzé kell tenniük a vizsgált eset részletes elemzését, valamint

bizonyítaniuk kell a vizsgált tények relevanciáját.


                                          5. Cikk

                           Védőintézkedések alkalmazása

  1. A Tagok csak olyan mértékben alkalmazhatnak védőintézkedéseket, amely

szükséges a komoly kár elhárításához vagy orvoslásához, illetve az

alkalmazkodás         elősegítéséhez.       Amennyiben         mennyiségi      korlátozást

alkalmaznak, az ilyen intézkedés nem korlátozhatja az import mennyiségét egy

olyan, közelmúlt időszak szintje alá, amely a legutolsó három olyan

reprezentatív év átlagos importját jelenti, amelyre vonatkozóan statisztikai

adatok rendelkezésre állnak, kivéve, ha a károkozás megelőzéséhez és

orvoslásához nyilvánvalóan indokolt más szint alkalmazása. A Tagoknak a fenti

célok eléréséhez a legalkalmasabb intézkedéseket kell választaniuk.

  2. a) Azokban az esetekben, amikor a szállító országok között kvótát

osztanak szét, a korlátozást alkalmazó Tag igyekezhet minden olyan Taggal

megállapodni, amelynek lényeges érdeke fűződik az érintett termék

szállításához, a kvóta elosztásáról. Olyan esetekben, amikor a fenti módszer

gyakorlati szempontból nem alkalmazható, az érintett Tag a kvótát az olyan

Tagok között, amelyeknek az adott termék szállításához lényeges érdekük

fűződik, arányosan, a korábbi reprezentatív időszak teljes import

mennyiségében vagy értékében képviselt beszállításaik szerint osztja fel,

figyelembe véve az adott termék kereskedelmét befolyásoló vagy arra

befolyással bíró bármilyen más körülményt.

  b) A Tagok eltérhetnek az a) alpont rendelkezéseitől, feltéve, ha a 12. Cikk 3.

pontja szerinti konzultációkat a 13. Cikk 1. pontja szerinti Védőintézkedések

Bizottsága keretében lefolytatták és a Bizottság számára egyértelműen

bizonyítják, hogy

  (i) a reprezentatív időszakban a bizonyos Tagoktól származó érintett termék

importja aránytalan mértékben növekedett a termék ugyanazon időszak alatti

összes import növekedéséhez képest,

  (ii) az a) alpont rendelkezéseitől való eltérés okai igazoltak, és

  (iii) az ezen eltérés feltételei az érintett termék összes szállítója

szempontjából igazságosak.

  Bármilyen ilyen intézkedés időtartama nem haladhatja meg a 7. Cikk 1.

pontjában meghatározott kezdeti szakasz időtartamát. A fentiekben

hivatkozott eltérés nem alkalmazható súlyos kár fenyegetése esetén.

                                          6. Cikk

                             Ideiglenes védőintézkedések


  Kritikus körülmények között, amikor a késedelem nehezen helyrehozható

kárt okozna, a Tag ideiglenes védőintézkedést hozhat annak előzetes

megállapítása után, hogy egyértelmű bizonyíték van a megnövekedett import

által okozott súlyos kárról vagy arról, hogy az súlyos kárral fenyeget. Az

ideiglenes intézkedés időtartama nem haladhatja meg a 200 napot, amely

időszak alatt a 2-7. és a 12. Cikkek idevágó követelményeit teljesíteni kell.

Ezen intézkedések vámemelés formáját ölthetik, amelyet azonnal vissza kell

téríteni, ha a 4. Cikk 2. pontja szerinti későbbi vizsgálat nem állapítja meg,

hogy a megnövekedett import súlyos kárt okozott egy hazai iparágnak vagy

súlyos károkozással fenyegette azt. Bármely ideiglenes intézkedés időtartamát

a 7. Cikk 1., 2. és 3. pontja szerinti kezdeti időtartam és annak bármely

meghosszabbítása részeként kell számba venni.

                                          7. Cikk

                 Védőintézkedések időtartama és felülvizsgálata

  1. Valamely Tag védőintézkedéseket csak az okozott kár elhárításához vagy

annak orvoslásához szükséges időszakra alkalmazhat. Az intézkedés

időtartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve, ha azt a 2. pont szerint

meghosszabbították.

  2. Az 1. pontban említett időtartam meghosszabbítható, feltéve, ha az

importőr Tag illetékes hatóságai meggyőződtek a 2., 3., 4. és 5. Cikkekben

leírt eljárásoknak megfelelően arról, hogy a védőintézkedés továbbra is

szükséges a súlyos kár megelőzéséhez vagy orvoslásához, és bizonyíték van

arra, hogy az iparág alkalmazkodik, és feltéve, ha a 8. és 12. Cikkek vonatkozó

rendelkezéseit betartják.

  3. A védőintézkedések alkalmazásának teljes időtartama, beleértve bármely

ideiglenes intézkedés alkalmazásának időtartamát, a kezdeti alkalmazás

időszakát és annak bármely meghosszabbítását, nem haladhatja meg a nyolc

évet.

  4. Az alkalmazkodás elősegítése céljából olyan esetben, ahol a 12. Cikk 1.

pontjának rendelkezései szerint bejelentett védőintézkedés hatályának várható

időtartama hosszabb mint egy év, az intézkedést az alkalmazó Tagnak

fokozatosan, rendszeres időközönként liberalizálnia kell az alkalmazási

időszak során. Ha az intézkedés több mint három évig hatályos, az ilyen

intézkedést alkalmazó Tag az érvényesség félidejénél nem később köteles

felülvizsgálni a helyzetet, és amennyiben szükséges, vissza kell vonnia az

intézkedést vagy gyorsítania kell a liberalizálás ütemét. A 2. pont szerint

meghosszabbított intézkedés nem lehet korlátozóbb, mint a kezdeti szakasz

végén, és folytatni kell liberalizálását.

  5. Nem alkalmazható ismételten védőintézkedés olyan termékkel szemben,

ami a WTO Egyezmény hatálybalépését követően hozott korábbi

védőintézkedés tárgya volt, legalább annyi ideig, ameddig az előző intézkedés

érvényben volt, feltéve, hogy a nem-alkalmazás időtartama legalább két év.

  6. Az 5. pont rendelkezései mellett, ismételt védőintézkedés alkalmazható

180 napig vagy rövidebb ideig a termék importjával szemben, ha

  a) a kérdéses termék importjával szemben alkalmazott védőintézkedés

bevezetése óta legalább egy év telt el; és


                                                                                                  b) ugyanarra a termékre védőintézkedést két alkalomnál nem többször

alkalmaztak az intézkedés bevezetését közvetlenül megelőző ötéves

időszakban.

                                                 8. Cikk

                Az engedmények szintje és egyéb kötelezettségek

  1. Azon Tagnak, amelyik védőintézkedést kíván bevezetni vagy az érvényben

lévő intézkedés meghosszabbítását tervezi, törekednie kell az engedmények és

egyéb kötelezettségek lényegében azonos szinten való megtartására, mint

amelyek közte és az intézkedés által érintett exportőr Tagok között a GATT

1994 szerint érvényben vannak, a 12. Cikk 3. pontja rendelkezéseivel

összhangban. E cél érdekében az érdekelt Tagok megállapodhatnak bármely

megfelelő kereskedelmi kompenzációs módszerben, hogy az intézkedés

kereskedelmükre gyakorolt kedvezőtlen hatását kiegyenlítsék.

  2. Ha a 12. Cikk 3. pontja szerinti konzultációk során 30 napon belül nem

jutnak megegyezésre, az érintett exportőr Tagoknak jogukban áll az

intézkedés hatálybalépésének napjától számított 90 napnál nem később, hogy

felfüggesszenek, az írásbeli felfüggesztési bejelentés Árukereskedelmi

Tanácshoz való beérkeztét követő 30 nap lejárta után, olyan lényegében

azonos engedményeket vagy más, a GATT 1994 szerinti kötelezettségeket a

velük szemben védőintézkedést alkalmazó Tagokkal szemben, amelyek

felfüggesztését az Árukereskedelmi Tanács nem kifogásolja.

  3. A 2. pontban hivatkozott felfüggesztési jogot a védőintézkedés hatályának

első három évében nem lehet gyakorolni, feltéve, hogy a védőintézkedés az

import abszolút mértékű növekedésének következménye volt, és hogy ez az

intézkedés megfelel a jelen Megállapodás rendelkezéseinek.

                                                 9. Cikk

                                       Fejlődő ország Tagok

  1. Védőintézkedés nem alkalmazható a fejlődő ország Tagból származó

árukkal szemben egészen addig, amíg az importőr Tagban az érintett termék

importjának részesedése nem haladja meg a 3 százalékot, feltéve, hogy a 3

százalékot egyenként meg nem haladó import részesedésű fejlődő ország

Tagok együttes részesedése az érintett importált termékből nem haladja meg

                    1

a 9 százalékot.

  2. A fejlődő ország Tagnak jogában áll a 7. Cikk 3. pontjában meghatározott

maximális időszakon túl a védőintézkedés hatályának legfeljebb még két évvel

történő meghosszabbítása. A 7. Cikk 5. pontjának rendelkezései mellett a

fejlődő ország Tagnak jogában áll ismételten védőintézkedést alkalmazni olyan

termék importjával szemben, amely a WTO Egyezmény hatálybalépésének

napját követően ilyen intézkedés alá tartozott, a már előzőleg alkalmazott

védőintézkedés hatálya időtartamának legfeljebb feléig, feltéve, ha már

legalább két év telt el az előző intézkedés megszűnése óta.

  1   A 9. Cikkely 1. pontja szerinti intézkedést a Tagnak azonnal be kell jelentenie a Védőintézkedések

      Bizottságának.


                                                                                                                                            10. Cikk

                     A XIX. Cikk szerinti korábbi intézkedések

  1. A GATT 1947 XIX. Cikke alapján védőintézkedéseket alkalmazó Tagoknak

a WTO Egyezmény hatálybalépésének napján hatályos védőintézkedéseket

meg kell szüntetniük nem később mint nyolc évvel az első alkalmazás napjától

számítva vagy öt évvel a WTO Egyezmény hatálybalépésétől; a két időpont

közül a későbbi a figyelembe veendő.

                                              11. Cikk

                 Bizonyos intézkedések tilalma és megszüntetése

  1. a) Egyetlen Tag sem hozhat egyes termékek importjára a GATT 1994 XIX.

Cikke szerinti rendkívüli intézkedést, és nem törekedhet ilyenre, kivéve, ha az

ilyen intézkedés összhangban van az említett Cikk rendelkezéseivel és azt a

jelen Megállapodás szerint alkalmazzák.

  b Továbbá, egyetlen Tag sem törekedhet, nem alkalmazhat vagy nem tarthat

fenn semilyen önkéntes exportkorlátozást, piacszabályozó intézkedést vagy az

exporttal vagy importtal kapcsolatos bármilyen hasonló intézkedést. ,

                                                                                               1 2

                                                                                                    Ide

tartoznak az egy Tag által hozott intézkedések, valamint a két vagy több Tag

közötti egyezmények vagy megállapodások alapján hozott intézkedések. A

WTO Egyezmény életbelépésekor hatályos bármely ilyen intézkedést

összhangba kell hozni a jelen Megállapodással, vagy meg kell azt szüntetni a

2. pontnak megfelelően.

  c) A jelen Megállapodás nem alkalmazható olyan intézkedésekre, amelyeket

egy Tag a GATT 1994-nek a XIX. Cikktől eltérő előírásai alapján, az 1. A)

Mellékletben felsorolt, a jelen Megállapodáson kívüli Multilaterális

Kereskedelmi Egyezmények alapján vagy a GATT 1994 keretén belül létrejött

jegyzőkönyvek, egyezmények és megállapodások alapján igényel, hoz meg

vagy tart fenn.

   1  A GATT 1994 és a jelen Megállapodás vonatkozó előírásaival összhangban álló védőintézkedésként

      alkalmazott import kvótát közös megegyezés alapján, az exportőr Tag alkalmazhatja.

   2  A hasonló intézkedések példái közé tartozik az export önmérséklet, exportár vagy importár követő

      rendszerek, export vagy import megfigyelés, kötelező import kartellek és diszkrecionális export

      vagy import engedélyezési rendszerek, amelyek bármelyike védelmet biztosít.


                                                                                                 2. Az 1. a) alpontban hivatkozott intézkedések felszámolására az érdekelt

Tagok által a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított 180 napnál nem

később a Védőintézkedések Bizottságának benyújtott menetrendek szerint

kerül sor. A menetrendeknek rendelkezniük kell az összes alkalmazott, az 1.

pontban hivatkozott intézkedés megszüntetéséről vagy a jelen Megállapodás

rendelkezéseivel           való       összhangba        hozataláról       a      WTO       Egyezmény

hatálybalépésének napjától számított négy évet meg nem haladó időszak alatt,

importőr Tagonként 1 legfeljebb egy olyan meghatározott intézkedést

tartalmazva, amelynek hatálya 1999. december 31-én túl nem terjedhet.

Bármely ilyen kivételről a közvetlenül érdekelt Tagoknak kell kölcsönösen

megegyezniük és azt a Védőintézkedések Bizottságának felülvizsgálatra és

jóváhagyásra bejelenteniük a WTO hatálybalépését követő 90 napon belül. A

jelen Megállapodás melléklete olyan intézkedést mutat, amelyről megegyezés

született, hogy ezen kivétel alá tartozik.

  3. A Tagok nem ösztönzik vagy támogatják állami vagy magánvállalatok

általi, az 1. pontban hivatkozott intézkedéseknek megfelelő, nem-kormányzati

intézkedések bevezetését vagy fenntartását.

                                                 12. Cikk

                                   Bejelentés és konzultáció

  1. A Tagnak haladéktalanul be kell jelentenie a Védőintézkedések

Bizottságának az alábbiakat:

  a) a súlyos kár vagy károkozás veszélyének és okainak kivizsgálására

vonatkozó vizsgálat kezdeményezését;

  b) a megnövekedett import által okozott súlyos kár vagy károkozás

veszélyének megállapítását; és

  c) a rendkívüli intézkedés meghozatalát vagy meghosszabbításáról szóló

döntést.

  2. Az 1. b) és 1. c) alpontok szerinti bejelentések készítésekor a

védőintézkedés alkalmazását vagy meghosszabbítását tervező Tagnak a

Védőintézkedések Bizottságát el kell látnia minden vonatkozó információval,

ami tartalmazza a megnövekedett import által okozott károk vagy kárveszély

bizonyítékait, az érintett termék pontos leírását, valamint a javasolt

intézkedést, annak bevezetési időpontját, érvényességének idejét és a

fokozatos liberalizáció menetrendjét. Abban az esetben, ha az intézkedést

meghosszabbítják, csatolni kell az érintett iparág alkalmazkodásáról szóló

bizonyítékokat. Az Árukereskedelmi Tanács vagy a Védőintézkedések

Bizottsága,          amennyiben             szükségesnek           találja,        az       intézkedés

meghosszabbítását szorgalmazó Tagtól pótlólagos információt kérhet.

  3. A védőintézkedés alkalmazását vagy meghosszabbítását szorgalmazó Tag

megfelelő lehetőséget kell biztosítson előzetes konzultációra az érintett

terméknél jelentős exportérdekeltséggel rendelkező Tagok számára, egyebek

között a 2. pont szerint nyújtott információk felülvizsgálatára, az intézkedéssel

kapcsolatos véleménycserére és egyetértés kialakítására azon módokról,

amelyekkel a 8. Cikk 1. pontjában meghatározott célok elérhetők.

  1   Az ez alóli egyetlen kivételt, amelyre az Európai Közösségek jogosult, a jelen Megállapodás

      melléklete tartalmazza.


  4. A Tagnak a 6. Cikkben hivatkozott ideiglenes védőintézkedés bevezetése

előtt bejelentést kell tennie a Védőintézkedések Bizottsága részére. A

konzultációkat az intézkedés bevezetése után azonnal meg kell kezdeni.

  5. A jelen Cikkben hivatkozott konzultációk eredményeiről, valamint a 7.

Cikk 4. pontja szerinti félidős felülvizsgálatok eredményeiről, a 8. Cikk 1.

pontjában hivatkozott bármilyen kompenzációról és a 8. Cikk 2. pontjában

említett engedmények és más kötelezettségek felfüggesztésének szándékáról

az érdekelt Tagoknak azonnal bejelentést kell tenniük az Árukereskedelmi

Tanács részére.

  6. A Tagoknak haladéktalanul be kell jelenteniük a Védőintézkedések

Bizottságának          a      védőintézkedésekhez          kapcsolódó        törvényeiket,

szabályozásaikat és közigazgatási eljárásaikat, valamint azok bármilyen

változásait.

  7. A 10. Cikk és a 11. Cikk 1. pontja szerinti, a WTO hatálybalépése napján

érvényben lévő intézkedéseket fenntartó Tagoknak be kell jelenteniük a

Védőintézkedések Bizottságának ezen intézkedéseket a WTO Egyezmény

hatálybalépésének napjától számított 60 napon belül.

  8. Bármelyik Tag bejelenthet a Védőintézkedések Bizottságában bármely

olyan törvényt, szabályozást, közigazgatási eljárást és bármely olyan

intézkedést vagy cselekményt, amellyel a jelen Megállapodás foglalkozik, és

amelyet más Tagok, akiktől ezt a jelen Megállapodás megkívánja, nem

jelentettek be.

  9. Bármely Tag bejelenthet a Védőintézkedések Bizottságában a 11. Cikk 3.

pontja szerinti bármilyen nem-kormányzati intézkedést.

  10. Az Árukereskedelmi Tanácshoz intézett, a jelen Megállapodásban

hivatkozott minden bejelentést rendszerint a Védőintézkedések Bizottságán

keresztül kell eljuttatni.

  11. A jelen Megállapodás bejelentési előírásai nem követelik meg egy Tagtól

sem olyan bizalmas információk felfedését, amelyek felfedése akadályozhatja a

törvények érvényesítését vagy a közérdekkel más módon ellentétes, vagy

meghatározott, állami vagy magántulajdonú, cégek jogos kereskedelmi

érdekeit sértené.

                                          13. Cikk

                                        Felügyelet

  1. Az Árukereskedelmi Tanács felügyelete alatt ezennel létrejön a

Védőintézkedések Bizottsága, amely bármelyik részvételi szándékát kifejező

Tag előtt nyitott. A Bizottság az alábbi funkciókat látja el:

  a) figyelemmel kíséri a jelen Megállapodás általános végrehajtását, és éves

jelentést készít az Árukereskedelmi Tanács számára a Megállapodás általános

alkalmazásáról, és javaslatokat tesz annak továbbfejlesztésére;

  b) az érintett Tag kérésére megvizsgálja, hogy a védőintézkedésekkel

kapcsolatban teljesültek-e a jelen Megállapodás eljárási rendelkezései, és a

megállapításokról szóló jelentést továbbítja az Árukereskedelmi Tanács felé;

  c) felkérés esetén segít a Tagoknak a jelen Megállapodás rendelkezései

szerinti konzultációk lefolytatásában;

  d) megvizsgálja a 10. Cikk és a 11. Cikk 1. pontja szerinti intézkedéseket,

figyelemmel kíséri az ilyen intézkedések felszámolását, és szükség szerint

jelentést tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak;


  e) a védőintézkedést alkalmazó Tag felkérésére felülvizsgálja, hogy az

engedmények és más kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó javaslatok

„lényegében azonosak”-e és szükség szerint jelentést tesz az Árukereskedelmi

Tanácsnak;

  f) fogadja és felülvizsgálja a jelen Megállapodás szerinti összes bejelentést,

és szükség szerint jelentést tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak; és

  g) az Árukereskedelmi Tanács által meghatározott, a jelen Megállapodással

kapcsolatos bármilyen más funkciót ellát.

  2. A Bizottság felügyeleti funkciójának elősegítése céljából a Titkárság

évente tényszerű jelentést készít a jelen Megállapodás működéséről a

bejelentések és más rendelkezésre álló megbízható információk alapján.

                                            14. Cikk

                                         Vitarendezés

  A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezéseit kell alkalmazni,

ahogyan a jelen Megállapodással kapcsolatban felmerült vitás kérdések

rendezésekor és a konzultációk lefolytatásakor azokat a Vitarendezési

Egyetértés kifejti és alkalmazza.

             Melléklet a védőintézkedésekről szóló Megállapodáshoz

                      A 11. Cikk 2. pontjában hivatkozott kivétel

       Érintett                     Termék                    Lejárat

      országok

      EU/Japán      Személygépkocsik, terepjárók, könnyű      1999.

                   kereskedelmi járművek, kisteherautók    december 31.

                   (5 tonnáig) és ugyanezen járművek

                   teljesen szétszerelt formában (CKD

                   készletek)

1. B) Melléklet

 ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNY A SZOLGÁLTATÁSOK KERESKEDELMÉRŐL

                    TARTALOM

      I. Rész       Hatókör és meghatározás

          I. Cikk   Hatókör és meghatározás

      II. Rész      Általános kötelezettségek és elvek

         II. Cikk   A legnagyobb kedvezmény elve

        III. Cikk   Átláthatóság

          III. bis  Bizalmas információk közzététele

             Cikk


        IV. Cikk   A fejlődő országok növekvő részvétele

         V. Cikk   Gazdasági integráció

           V. bis  Munkaerő-piaci integrációs megállapodások

            Cikk

        VI. Cikk   Belföldi szabályozás

       VII. Cikk   Elismerés

      VIII. Cikk   Monopóliumok és kizárólagos szolgáltatók

        IX. Cikk   Üzleti gyakorlatok

         X. Cikk   Rendkívüli védőintézkedések

        XI. Cikk   Fizetések és átutalások

       XII. Cikk   A fizetési mérleg védelmében hozott korlátozások

      XIII. Cikk   Kormánybeszerzés

      XIV. Cikk    Általános kivételek

         XIV. bis  Biztonsági kivételek

            Cikk

        XV. Cikk   Támogatások

      III. Rész    Konkrét kötelezettségvállalások

      XVI. Cikk    Piacra jutás

            XVII.  Nemzeti elbánás

            Cikk

           XVIII.  További kötelezettségvállalások

            Cikk

      IV. Rész     Fokozatos liberalizáció

       XIX. Cikk   Tárgyalások egyedi kötelezettségvállalásokról

        XX. Cikk   Egyedi kötelezettségek Engedményes Listái

       XXI. Cikk   Az Engedményes Listák módosítása

      V. Rész      Intézményi rendelkezések

            XXII.  Konzultáció

            Cikk

           XXIII.  Vitarendezés és végrehajtás

            Cikk

           XXIV.   Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács

            Cikk

            XXV.   Technikai együttműködés

            Cikk

           XXVI.   Kapcsolatok más nemzetközi szervezetekkel

            Cikk

      VI. Rész     Záró rendelkezések


          XXVII.   Előnyök megtagadása

            Cikk

         XXVIII.   Meghatározások

            Cikk

           XXIX.   Mellékletek

            Cikk

     MELLÉKLETEK

               Melléklet a II. Cikkben foglalt kivételekről

                Melléklet a szolgáltatást nyújtó természetes személyek

              mozgásáról az Egyezmény értelmében

               Melléklet a légi szállítási szolgáltatásokról

               Melléklet a pénzügyi szolgáltatásokról

               Második melléklet a pénzügyi szolgáltatásokról

               Melléklet a tengeri szállítási szolgáltatásokra vonatkozó

              tárgyalásokról

               Melléklet a távközlésről

               Melléklet az alaptávközlési tárgyalásokról

    ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNY A SZOLGÁLTATÁSOK KERESKEDELMÉRŐL

  A Tagok

  felismervén        a      szolgáltatás-kereskedelem         növekvő    jelentőségét      a

világgazdasági növekedés és fejlődés szempontjából,

  azon kívánságtól vezérelve, hogy létrehozzák a szolgáltatás kereskedelmi

elvek és szabályok multilaterális kereteit abból a célból, hogy az ilyen

kereskedelem átlátható módon bővüljön és fokozatosan liberalizálódjék, mivel

ez valamennyi kereskedelmi partner gazdasági növekedését elősegítő és a

fejlődő országok fejlesztését támogató eszköz,

  ama óhajtól vezettetve, hogy a szolgáltatás kereskedelmének egyre

magasabb szintű liberalizálása mielőbb megvalósuljon olyan multilaterális

körtárgyalásokon keresztül, amelyek célja minden résztvevő fél érdekeinek

előmozdítása a kölcsönös előnyök alapján, valamint a jogok és kötelezettségek

átfogó egyensúlyának megteremtése, a nemzeti gazdaságpolitikai célok kellő

tiszteletben tartása mellett,

  elismervén a Tagok jogait a szabályozásra, illetve új szabályok bevezetésére

saját     területükön         a    szolgáltatásnyújtásra      vonatkozóan     a    nemzeti

gazdaságpolitikai célok szolgálatában, valamint az egyes országokban, a

szolgáltatásszabályozás fejlettségében meglévő különbségeket és a fejlődő

országok speciális igényét ezen jogok gyakorlására,

  ama óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsák a fejlődő országok részvételét a

szolgáltatások kereskedelmében, illetve szolgáltatási exportjuk növelését,

egyebek mellett eme országok szolgáltatásai hatékonyságának és

versenyképességének fokozásán keresztül,

  figyelembe véve különösen a legkevésbé fejlett fejlődő országok komoly

nehézségeit, és tekintettel speciális gazdasági helyzetükre és fejlesztési,

kereskedelmi, valamint pénzügyi szükségleteikre

ezennel a következőkben állapodnak meg:

                                                I. Rész

                            HATÓKÖR ÉS MEGHATÁROZÁSOK


                                           I. Cikk

                              Hatókör és meghatározások

  1. A jelen Egyezmény a Tagok azon intézkedéseire vonatkozik, amelyek

hatással vannak a szolgáltatások kereskedelmére.

  2. A jelen Egyezmény céljából a szolgáltatások kereskedelme olyan

szolgáltatásnyújtásként kerül meghatározásra, amely:

  a) egy adott Tag területéről, valamely másik Tag területére;

  b) egy adott Tag területén, valamely másik Tag szolgáltatásfogyasztói

számára;

  c) egy adott Tag szolgáltatója által, valamely másik Tag területén lévő üzleti

jelenlétén keresztül;

  d) egy adott Tag szolgáltatója által, valamely másik Tag területén

természetes személyek jelenlétén keresztül valósul meg.

  3. A jelen Egyezmény céljából

  a) „a Tagok által hozott intézkedések” a következőket jelentik:

  (i) központi, regionális kormányzati vagy helyhatósági, illetve hatósági

intézkedések, valamint

  (ii) a központi, regionális kormányzati vagy helyhatóságok, illetve hatóságok

által delegált jogosítványok alapján működő nem-kormányzati testületek

intézkedései.

  Az Egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítése során minden Tag

meghozza a számára lehetséges, szükséges és ésszerű intézkedéseket annak

érdekében, hogy területén a regionális kormányzatok, helyhatóságok, illetve

hatóságok, valamint a nem-kormányzati testületek szintjén az Egyezmény

betartása biztosított legyen;

  b) a „szolgáltatások” kifejezés minden érintett szektorra vonatkozik, kivéve a

kormányzati tevékenység során nyújtott szolgáltatásokat;

  c) a „kormányzati tevékenység során nyújtott szolgáltatások” azokat a

szolgáltatásokat jelentik, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több

szolgáltatóval versengve nyújtották.

                                          II. Rész

                     ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ELVEK

                                          II. Cikk

                             Legnagyobb kedvezmény elve

  1. A jelen Egyezmény által érintett bármely intézkedés tekintetében, minden

Tag bármely másik Tag szolgáltatásainak és szolgáltatóinak azonnal és feltétel

nélkül köteles biztosítani legalább azt a kedvezményes elbánást, amelyet

bármely más Tag hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak megad.

  2. Bármely Tag fenntarthat az 1. pontban foglaltakkal ellentétes intézkedést,

feltéve, ha az adott intézkedést tartalmazza a II. Cikk alóli kivételekre

vonatkozó Melléklet és eleget tesz az ott felsorolt feltételeknek.


   3. A jelen Egyezmény rendelkezéseit nem lehet úgy értelmezni, hogy azok

gátolnak bármely Tagot a szomszédos országoknak megadandó és

biztosítandó, helyi szinten előállított és felhasznált szolgáltatások

kereskedelmének elősegítését célzó előnyök nyújtásában, az érintkező

határzónák között.

                                          III. Cikk

                                       Átláthatóság

   1. Minden Tag köteles azonnal közzétenni, legkésőbb azok életbelépésével

egyidőben, kivéve a rendkívüli helyzeteket, mindazon általános alkalmazásra

vonatkozó intézkedéseit, amelyek hatással vannak vagy befolyásolják a jelen

Egyezmény működését. Szintén kötelesek közzétenni azokat a Tag által aláírt

nemzetközi egyezményeket, amelyek hatással vannak vagy befolyásolják a

szolgáltatások kereskedelmét.

   2. Ahol a közzététel az 1. pontban leírt módon nem vihető véghez, a

vonatkozó információkat más úton teszik nyilvánosan hozzáférhetővé.

   3. Minden Tag azonnal,                de legalább évenként tájékoztatja a

Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsot olyan új törvény, szabály, illetve

adminisztratív irányelv bevezetéséről, illetve a régiek módosításáról, amelyek

jelentősen befolyásolják a jelen Egyezmény konkrét kötelezettségvállalásaiban

érintett szolgáltatás-kereskedelmet.

   4. Minden Tag azonnal válaszol bármely más Tag konkrét információra

vonatkozó kérésére, az 1. pontban leírt általános alkalmazású intézkedésekkel,

illetve nemzetközi egyezményekkel összefüggésben. Minden Tag létrehoz egy

vagy több ún. tájékoztató központot azzal a céllal, hogy más Tagok kérésére

konkrét információt adjon minden ilyen ügyben, valamint azokban a

tárgykörökben, amelyek a 3. pontban a bejelentési kötelezettség hatálya alá

esnek. Ezeket a tájékoztató központokat a WTO-t létrehozó Egyezmény (a

továbbiakban: WTO Egyezmény) életbelépésétől számított két éven belül kell

felállítani. Az egyes fejlődő ország Tagok számára, a tájékoztató központok

felállítására       vonatkozó        rugalmasabb         időhatárok      megállapításáról

megállapodás születhet. A tájékoztató központoknak nem kell a törvények és

szabályok letéteményeseiként működniük.

   5. Bármely Tag bejelentést tehet a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsnál

valamely másik Tag által hozott intézkedésről, amely - véleménye szerint -

befolyásolja az Egyezmény működését.

                                        III. bis Cikk

                          Bizalmas információk közzététele

   A jelen Egyezmény semmilyen formában nem követeli meg a Tagoktól olyan

bizalmas információk szolgáltatását, amelyek közzététele akadályozná a

törvények betartatását vagy más módon ellenkezne a közérdekkel, illetve

hátrányosan érintené az egyes állami vagy magánvállalatok jogos üzleti

érdekeit.

                                          IV. Cikk


                                                                                                                         A fejlődő országok növekvő részvétele

   1. A fejlődő országok növekvő részvételét a világkereskedelemben a

különböző Tagok által letárgyalt konkrét kötelezettségvállalások segítik elő, a

jelen Egyezmény III. és IV. Részének megfelelően. Ezek az alábbiakra

vonatkoznak:

   a) ezen országok belföldi szolgáltatási kapacitásának, hatékonyságának,

illetve versenyképességének erősítésére, egyebek között, üzleti alapon

biztosított technológia-hozzáférési lehetőségeken keresztül;

   b) az elosztási csatornákhoz, valamint az információs hálózatokhoz való

kapcsolódási lehetőségek javítására; valamint

   c) a piacrajutási lehetőségek liberalizálására azon szektorokban és

szolgáltatási módokban, amelyekben ezek az országok exportérdekeltséggel

rendelkeznek.

   2. A fejlett ország Tagok, és lehetőleg a többi Tag is, a WTO Egyezmény

életbelépésétől számított két éven belül ún. tájékoztató állomásokat állítanak

fel a fejlődő ország Tagok szolgáltatói számára, a piacaikra vonatkozó alábbi

információszerzés elősegítésére:

   a) a szolgáltatás technikai és kereskedelmi vonatkozásai;

   b) bejegyzés, elismerés és a szakképzettség megszerzése; és

   c) a szolgáltatási technológiák beszerezhetősége.

   3. Az 1. és 2. pontokban felsoroltak megvalósítása során a legkevésbé fejlett

fejlődő ország Tagok különleges elsőbbséget élveznek. Különösen figyelemmel

kell lenni azokra a komoly nehézségekre, amelyek a letárgyalt konkrét

kötelezettségek vállalása kapcsán a legkevésbé fejlett fejlődő országokban

jelentkeznek, tekintettel speciális gazdasági helyzetükre, valamint fejlesztési,

kereskedelmi és pénzügyi szükségleteikre.

                                                 V. Cikk

                                      Gazdasági integráció

   1. A jelen Egyezmény egyetlen Tagot sem gátol abban, hogy részt vegyen

olyan egyezményben, illetve ahhoz csatlakozzon, amely az egyezményben

részt vevő felek között liberalizálja a szolgáltatások kereskedelmét, feltéve,

hogy az adott egyezmény:

   a) széles körben lefedi az ágazatokat, 1 és

   b) rendelkezik a felek között vagy körében a diszkriminációmentesség

megteremtéséről, illetve számottevő diszkriminációk megszüntetéséről, a

XVII. Cikk értelmében, az a) alpontban szereplő ágazatokban, az alábbi

módon:

   (i) a meglévő diszkriminatív intézkedések megszüntetésén, és/vagy

   (ii) újabb vagy további diszkriminatív intézkedések tiltásán keresztül az

egyezmény életbelépésével egyidőben vagy ésszerű időkorlátok között, kivéve

azokat az intézkedéseket, amelyeket a XI., XII., XIV. és XIV. Cikkek

engedélyeznek.

   1   Ez a feltétel az ágazatok számára, az érintett kereskedelem volumenére és a szolgáltatás

       nyújtásának módjára értendő. E feltétel teljesítése érdekében az egyezményeknek nem szabad

       egyetlen szolgáltatási módot sem eleve kizárni.


   2. Az 1. b) alpontban szereplő feltételek teljesítésének értékelésénél

figyelembe kell venni a jelen Egyezmény kapcsolódását az érintett országok

között kialakuló szélesebb gazdasági integrációs folyamatokhoz, illetve a

kereskedelem liberalizálásához.

   3. a) Abban az esetben, ha fejlődő országok is részesei az 1. pontban

hivatkozott típusú egyezményeknek, az 1. pontban és különösen a b)

alpontban felsorolt feltételek vonatkozásában, az adott ország fejlettségi

szintjével összhangban rugalmasságra számíthatnak, általános és ágazati,

illetve alágazati szinten egyaránt.

   b) Az alább következő 6. pontban foglaltak mellett, amennyiben az 1.

pontban hivatkozott típusú egyezménynek csak fejlődő országok a részesei,

kedvezőbb elbánás biztosítható azon jogi személyeknek, amelyek ilyen

egyezményben részt vevő felek természetes személyeinek tulajdonában vagy

ellenőrzése alatt állnak.

   4. Bármely, az 1. pontban hivatkozott egyezmény a részt vevő felek közötti

kereskedelem előmozdítását célozza és az egyezményen kívüli országok

vonatkozásában az egyezményt megelőzően alkalmazott szinthez képest, nem

emelheti az egyes szolgáltatás-kereskedelmi ágazatok és alágazatok előtt álló

kereskedelmi akadályok szintjét.

   5. Amennyiben az 1. pont értelmében létrejövő egyezmény lezárása, bővítése

vagy jelentős módosítása kapcsán, valamely Tag az Engedményes Listájában

foglalt feltételeknek nem megfelelő módon szándékozik visszavonni, illetve

módosítani konkrét kötelezettségeit, legalább 90 nappal előbb be kell

jelentenie az ilyen módosítást, illetve visszavonást, és a XXI. Cikk 2., 3. és 4

pontjaiban leírt eljárás lép érvénybe.

   6. Bármely másik Tagnak ama szolgáltatója, amely az 1. pontban hivatkozott

egyezményben részt vevő fél törvényei alapján jogi személynek minősül,

jogosult az ilyen egyezményben biztosított elbánásra, feltéve, hogy jelentős

üzleti tevékenységet folytat az ilyen egyezményben részt vevő felek területén.

   7. a) Az 1. pontban hivatkozott egyezményekben részt vevő felek kötelesek

az egyezményről, annak bővüléséről és jelentős módosulásáról azonnal

bejelentést tenni a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsnál. A Tanács által kért

minden releváns információt szintén kötelesek hozzáférhetővé tenni. A Tanács

munkacsoportot hozhat létre azzal a feladattal, hogy vizsgálja meg az ilyen

egyezményeket, bővülésüket és módosulásukat, illetve készítsen jelentést a

Tanács        számára        a     változásoknak        a     jelen     Cikkellyel     való

összeegyeztethetőségéről.

   b) Azon Tagok, amelyek az 1. pontban hivatkozott, meghatározott időtartam

alatt végrehajtandó egyezmény részesei, rendszeres időközönként kötelesek

beszámolni a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsnak a végrehajtásról. A Tanács,

ha úgy ítéli meg, munkacsoportot állíthat fel a beszámolók értékelésére.

   c) Az a) és b) alpontban hivatkozott munkacsoportok által készített jelentés

alapján a Tanács, ha szükségesnek ítéli, ajánlásokat tehet a feleknek.

   8. Az 1. pontban hivatkozott bármely egyezmény felei nem igényelhetnek

kompenzációt azon Tagtól, amelynek az ilyen egyezményből kereskedelmi

előnye származik.

                                         V. bis Cikk

                   Munkaerő-piaci integrációs megállapodások


                                                                                                   A jelen Egyezmény egyetlen Tagot sem gátol abban, hogy olyan egyezmény

részesévé váljon, amely megteremti a munkaerőpiac teljes integrációját1 az

egyezményben részt vevő felek között, feltéve, hogy az adott egyezmény

  a) mentesíti az egyezményben részt vevő felek állampolgárait a

letelepedésre és munkavállalási engedélyre vonatkozó követelmények alól;

  b) bejelentése a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsnál megtörtént.

                                               VI. Cikk

                                      Belföldi szabályozás

  1. Azokban az ágazatokban, ahol konkrét kötelezettségek vállalására kerül

sor, minden Tag köteles biztosítani, hogy a szolgáltatások kereskedelmét

érintő általános alkalmazású intézkedések ügykezelése méltányos, tárgyszerű

és elfogulatlan legyen.

  2. a) Minden Tag köteles fenntartani vagy a lehető legrövidebb időn belül

felállítani olyan bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási mechanizmust

vagy eljárást, amely az érintett szolgáltató kérése alapján rendelkezik a

szolgáltatások             kereskedelmét             érintő          adminisztratív             döntések

megvizsgálásáról, és ha jogos, a megfelelő jogorvoslatról. Amennyiben ezek az

eljárások nem függetlenek az adott adminisztratív döntést hozó szervtől, a

Tagnak rendelkeznie kell a tárgyilagos és elfogulatlan vizsgálatok

biztosításáról.

  b) Az a) alpont rendelkezései nem értelmezhetők oly módon, hogy azok a

Tagoktól, alkotmányos rendjükkel és jogrendszerük természetével nem

összeegyeztethető bíráskodás vagy eljárások létrehozását követelné meg.

  3. Abban az esetben, ha konkrét kötelezettségvállalás által érintett

szolgáltatás nyújtása engedélyköteles, a belföldi törvények értelmében

hiánytalannak minősülő kérelem benyújtásától számított ésszerű határidőn

belül a Tag illetékes hatósága értesíti a kérelmezőt az engedélykérelemre

vonatkozó döntésről. A kérelmező kérésére a Tag illetékes hatósága

indokolatlan késedelem nélkül felvilágosítást ad a kérelem helyzetéről.

  4. Annak érdekében, hogy a minősítési követelményekkel, technikai

szabványokkal és az engedélyezési követelményekkel összefüggő intézkedések

ne idézzenek elő indokolatlan akadályokat a szolgáltatás-kereskedelemben, a

Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács, az általa felállítható testületen keresztül,

bármilyen szükséges fegyelmet elrendelhet. Ez - egyebek között - azt célozza,

hogy az említett követelmények

  a) alapját tárgyilagos és átlátható kritériumok képezzék, úgy mint hozzáértés

és a szolgáltatásnyújtásra való felkészültség;

  b) a szolgáltatások minőségének biztosítása kapcsán, ne jelentsenek az

indokoltnál nagyobb megterhelést;

  c) az engedélyezési eljárás esetében, önmagukban ne korlátozzák a

szolgáltatásnyújtást.

  1   Általában az ilyen integráció szabad bejutást biztosít az érintett fél állampolgárainak a felek

      munkaerőpiacára, tartalmazza továbbá a fizetésre, a foglalkoztatásra és a szociális juttatásokra

      vonatkozó feltételeket.


                                                                                                 5. a) Azokban az ágazatokban, ahol valamely Tag olyan konkrét

kötelezettségeket vállalt, amelyek a 4. pont értelmében ezen ágazatokban

kidolgozott fegyelem életbeléptetésétől függenek, az adott Tag nem

alkalmazhat olyan engedélyezési és minősítési követelményeket, valamint

technikai szabványokat, amelyek semmissé teszik vagy csorbítják az ilyen

konkrét kötelezettségeket oly módon:

   (i) hogy nem felelnek meg a 4. a), b) vagy c) alpontokban leírt

kritériumoknak, és

   (ii) amit az adott Tagtól ésszerűen az érintett ágazatokra a konkrét

kötelezettségvállalás idején nem lehetett elvárni;

   b) Annak eldöntésére, hogy valamely Tag összhangban van-e az 5. a)

pontban vállalt kötelezettséggel, figyelembe kell venni azokat a Tag által

alkalmazott nemzetközi szabványokat, amelyeket illetékes nemzetközi

szervezetek1 dolgoztak ki.

   6. Azokban az ágazatokban, ahol szakértői szolgáltatások vonatkozásában

konkrét kötelezettségvállalások történtek, minden Tag köteles megfelelő

eljárásokat létrehozni bármely más Tag szakértői szakmai felkészültségének

igazolására.

                                               VII. Cikk

                                              Elismerés

   1. A szolgáltatók engedélyezésére vonatkozó szabványok vagy kritériumok

teljes vagy részleges teljesítése céljából és az alábbi 3. pontban leírt

követelményeknek megfelelően, bármely Tag elismerhet más országban

szerzett képzettséget és szakmai tapasztalatot és teljesített követelményeket,

illetve az ott szerzett engedélyeket és bizonyítványokat. Az ilyen elismerés,

amely harmonizáció útján vagy más módon érhető el, alapulhat az érintett

országgal kötött egyezményen vagy megállapodáson, illetve egyoldalúan is

megadható.

   2. Az a Tag, amely részese az 1. pontban részletezett típusú egyezménynek

vagy megállapodásnak, legyen az létező vagy a jövőben létrejövő, köteles

megfelelő alkalmat biztosítani a többi érdekelt Tagnak arra, hogy

tárgyalásokat folytassanak az adott egyezményhez vagy megállapodáshoz való

csatlakozásról vagy hasonló új egyezmény létrehozásáról az adott országgal.

Abban az esetben, ha valamely Tag egyoldalúan elismerést biztosít, köteles

bármely másik Tagnak megfelelő lehetőséget adni annak bizonyítására, hogy a

területén szerzett képzettséget, szakmai tapasztalatokat, bizonyítványokat és

engedélyeket, illetve a teljesített követelményeket el lehet ismerni.

   3. Egyetlen Tag sem intézheti az elismerés megadását oly módon, hogy az

diszkriminációt jelentsen az országok között a szolgáltatókra vonatkozó

szabványok alkalmazásában, az engedélyezés és tanúsítás kritériumaiban vagy

burkolt korlátozásokat idézzen elő a szolgáltatások kereskedelmében.

   4. Minden Tag:

   1   Az „illetékes nemzetközi szervezetek” kifejezés azokra a nemzetközi testületekre vonatkozik,

       amelyek tagsága nyitva áll legalább a WTO minden Tagjának illetékes szervei előtt.


  a) a WTO Megállapodás hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül

tájékoztatja a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsot az érvényben lévő

elismerési       intézkedéseiről,     és     közli,   hogy     ezek    az    intézkedések

támaszkodnak-e az 1. pontban hivatkozott típusú egyezményekre, illetve

megállapodásokra;

  b) azonnal, amennyire lehet előre tájékoztatja a Szolgáltatás-kereskedelmi

Tanácsot az 1. pontban hivatkozott típusú egyezményre vagy megállapodásra

vonatkozó tárgyalások megkezdéséről, annak érdekében, hogy bármely más

Tag megfelelő alkalmat kapjon még az érdemi szakasz előtt a tárgyalásokon

való részvételi szándékának jelzésére;

  c) azonnal értesíti a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsot új elismerési

intézkedések         elfogadásáról,     illetve     meglévő      intézkedések      jelentős

módosításáról, valamint arról, hogy az intézkedések az 1. pontban hivatkozott

típusú egyezmények vagy megállapodások alapján születtek-e.

  5. Amennyiben indokolt, az elismerésnek multilaterális szinten elfogadott

ismérvekre kell támaszkodnia. Indokolt esetekben a Tagok együtt fognak

működni az illetékes kormányközi és nem-kormányzati szervezetekkel az

elismerésre vonatkozó közös nemzetközi szabványok és kritériumok, valamint

az érintett szolgáltatás-kereskedelemre és szakmára vonatkozó közös

nemzetközi szabványok kidolgozásában.

                                          VIII. Cikk

                    Monopóliumok és kizárólagos szolgáltatók

  1. Minden Tag köteles biztosítani, hogy területén egyetlen monopol

helyzetben lévő szolgáltató se lépjen fel a Tag II. Cikkben és a konkrét

kötelezettségvállalásokban foglalt kötelmeivel ellentétes módon, az érintett

piacon a monopol szolgáltatás nyújtása során.

  2. Abban az esetben, ha egy monopol szolgáltató közvetlenül vagy

leányvállalatán keresztül a monopol jogain kívül eső szolgáltatások nyújtásáért

versenyez, amely a Tag konkrét kötelezettségvállalása alá esik, a Tag köteles

biztosítani azt, hogy az érintett szolgáltató ne éljen vissza monopolhelyzetével,

a vállalt kötelezettségekkel összhangban nem álló módon lépve fel területén.

  3. A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács valamely Tag kérésére, amely úgy

véli, hogy egy másik Tag szolgáltatás-nyújtója az 1. és 2. pontban foglaltaktól

eltérő módon jár el, kérheti az ilyen szolgáltatót létrehozó, fenntartó és

engedélyező         Tagot     konkrét      információk      megadására       az    érintett

tevékenységgel kapcsolatban.

  4. Ha a WTO Egyezmény hatálybalépését követően valamely Tag a konkrét

kötelezettségvállalásai által érintett szolgáltatás nyújtására monopoljogot

biztosít, az adott Tag a tervezett monopoljogok biztosításának megvalósítása

előtt nem kevesebb mint három hónappal köteles értesíteni a

Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsot és a XXI. Cikk 2., 3. és 4. pontjaiban

foglalt rendelkezések kerülnek alkalmazásra.

  5. A jelen cikk rendelkezései azokra a kizárólagos szolgáltatókkal

kapcsolatos esetekre is vonatkoznak, amelyekben a Tag formálisan vagy

ténylegesen

  a) engedélyez vagy létrehoz kis számú szolgáltatót, és

  b) lényegesen gátolja a versenyt saját területén ezen szolgáltatók között.


                                           IX. Cikk

                                     Üzleti gyakorlatok

  1. A Tagok elismerik, hogy a szolgáltatóknak a VIII. Cikken kívül eső üzleti

gyakorlata korlátozhatja a versenyt, és ezáltal akadályozhatja a szolgáltatások

kereskedelmét.

  2. Minden Tag, valamelyik másik Tag kérésére, köteles konzultációt kezdeni

a célból, hogy az 1. pontban hivatkozott gyakorlatot felszámolják. A

megkeresett Tag teljes és méltányos mérlegelés tárgyává teszi a kérést, és

nyilvánosan hozzáférhető, nem bizalmas, a kérdéses ügyet érintő információk

nyújtása útján tanúsít együttműködést. A belső törvények és a kérelmező Tag

által adott, a bizalmasság megtartására vonatkozó garanciák kielégítő voltától

függően, a megkeresett Tag más információkat is a kérelmező Tag

rendelkezésére bocsát.

                                            X. Cikk

                             Rendkívüli védőintézkedések

  1. A diszkriminációmentességen alapuló rendkívüli védőintézkedésekről

multilaterális tárgyalásokra kerül sor. A tárgyalások eredményei legkésőbb a

WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított három éven belül életbe lépnek.

  2. Az 1. pontban hivatkozott tárgyalási eredmények életbelépését megelőző

időszakban, bármelyik Tag, a XXI. Cikk 1. pontjának rendelkezései mellett,

értesítheti a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsot arról a szándékáról, hogy a

kötelezettségvállalás életbelépésétől számított egyéves időszakot követően

szándékában         áll-e    módosítani      vagy     visszavonni     valamely     konkrét

kötelezettségvállalását; feltéve, hogy a Tag megindokolja a Tanácsnak, hogy

nem várhat e módosításokkal vagy visszavonásokkal a XXI. Cikk 1. pontjában

meghatározott hároméves időszak elteltéig.

  3. A 2. pontban foglalt rendelkezés alkalmazhatósága a WTO Egyezmény

hatálybalépésétől számított három év elteltével megszűnik.

                                           XI. Cikk

                                 Fizetések és átutalások

  1. A XII. pontban leírt körülmények kivételével, a Tagok nem korlátozzák a

konkrét kötelezettségvállalásaikkal kapcsolatos folyó ügyletekkel összefüggő

nemzetközi átutalásokat és fizetéseket.

  2. A jelen Egyezmény semmilyen módon nem érinti a Nemzetközi Valutaalap

tagjainak, a Nemzetközi Valutaalap Alapító Okirata szerinti jogait és

kötelezettségeit, ideértve az Alapító Okirattal összhangban lévő átváltási

akciókat, feltéve, hogy a Tag nem hoz tőke tranzakciókat korlátozó

intézkedéseket az ilyen tranzakciókra vonatkozó konkrét kötelezettségeivel

ellentétes módon, kivéve a XII. Cikk esetében vagy az Alap ilyen irányú

kérésére.


                                                                                                                                          XII. Cikk

               A fizetési mérleg védelmében hozott korlátozások

  1. Súlyos fizetési mérleg és külső finanszírozási nehézségek vagy ennek

veszélye esetén a Tag hozhat vagy fenntarthat korlátozásokat a konkrét

kötelezettségei által érintett szolgáltatás-kereskedelemre, ideértve az ilyen

kötelezettségekkel kapcsolatos tranzakciók kifizetéseit vagy átutalásait.

Elismert tény, hogy egy Tag gazdasági fejlődése, illetve gazdasági átmenete

során jelentkező sajátos fizetési mérleg nehézségek szükségessé tehetik

korlátozások alkalmazását, többek között annak biztosítására, hogy

fennmaradhasson a pénzügyi tartalékok azon szintje, amely a gazdasági

fejlődés vagy gazdasági átmenet megvalósításának megfelel.

  2. A fenti 1. pontban hivatkozott korlátozások:

  a) nem diszkriminálhatnak a Tagok között;

  b) összhangban kell álljanak a Nemzetközi Valutaalap Alapító Okiratával;

  c) nem okozhatnak szükségtelen károkat valamely másik Tag kereskedelmi,

gazdasági és pénzügyi érdekeiben;

  d) nem léphetik túl az 1. pontban leírt körülmények kezeléséhez szükséges

mértéket;

  e) átmenetiek kell legyenek és fokozatosan fel kell számolni azokat, amint az

1. pontban leírt helyzet javul.

  3. Az ilyen korlátozások által érintett kör meghatározásakor a Tagok

prioritást adhatnak azoknak a szolgáltatóknak, amelyek alapvetően fontosak

gazdasági        és    fejlesztési      programjaik          szempontjából.       Meghatározott

szolgáltatási szektor védelmében azonban ilyen korlátozások nem hozhatók

vagy tarthatók fenn.

  4. Bármely, a jelen cikk 1. pontjának értelmében hozott vagy fenntartott

korlátozást, illetve az ezekben történő bármely változást azonnal jelenteni kell

az Általános Tanácsnak.

  5. a) A jelen cikk intézkedéseit alkalmazó Tag köteles azonnal konzultációt

kezdeni a Fizetési Mérleg Korlátozások Bizottságában a jelen cikk alapján

hozott korlátozásokról.

  b) A Miniszteri Értekezlet időszakos konzultációs eljárásokat1 hoz létre azzal

a céllal, hogy az érintett Tagnak olyan ajánlásokat tehessen, amilyeneket

szükségesnek ítél.

  c) Az ilyen konzultációk során felmérik az érintett Tag fizetési mérleg

helyzetét, valamint a jelen cikk értelmében hozott vagy fenntartott

korlátozásokat, többek között figyelembe véve az alábbi tényezőket:

  (i) a fizetési mérleg, illetve külső finanszírozási nehézségek természetét és

fokát,

  (ii) a konzultációba bevont Tag külső gazdasági és kereskedelmi környezetét,

  (iii) a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedéseket.

  d) A konzultációk érintik a korlátozások 2. pontnak való megfelelését,

különös tekintettel a korlátozások fokozatos felszámolására, összhangban a 2.

e) ponttal.

  1   Ez úgy értendő, hogy az 5. pontban leírt eljárások megegyeznek a GATT 1994 eljárásaival.


                                                                                             e) Az ilyen jellegű konzultációk során az árfolyamra, monetáris tartalékokra

és a fizetési mérlegre vonatkozó, a Nemzetközi Valutaalap által rendelkezésre

bocsátott statisztikai és egyéb tényekre vonatkozó minden megállapítást el

kell fogadni, és a következtetések alapjául az Alap által, a konzultációba

bevont Tag fizetési mérlegéről és külső finanszírozási helyzetéről készített

felméréseket kell használni.

  6. Amennyiben olyan Tag kívánja a jelen cikk rendelkezéseit alkalmazni,

amely nem tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, a Miniszteri Értekezlet

felülvizsgálati és más szükséges eljárásokat hoz létre.

                                             XIII. Cikk

                                      Kormánybeszerzés

  1. A II., XVI. és XVII. Cikk nem vonatkozik azokra a törvényekre, szabályokra

és követelményekre, amelyek a kormányszervek által, kormányzati célokra

vásárolt szolgáltatásokat érintik, amennyiben nincs szó ezek kereskedelmi

viszonteladásáról, illetve kereskedelmi értékesítésre szánt szolgáltatások

nyújtásáról.

  2. A WTO Egyezmény életbelépésétől számított két éven belül a jelen

Egyezmény keretében a szolgáltatásokat érintő kormánybeszerzésekkel

kapcsolatban multilaterális tárgyalásokat kell tartani.

                                             XIV. Cikk

                                      Általános kivételek

  Amennyiben az ilyen jellegű intézkedések megfelelnek ama követelménynek,

hogy alkalmazásuk nem jelenti a szolgáltatás-kereskedelem burkolt

korlátozását, illetve önkényes és megalapozatlan diszkrimináció eszközét

olyan országok között, ahol hasonló feltételek állnak fenn, a jelen Egyezményt

nem lehet úgy értelmezni, hogy az gátolja valamely Tagot olyan intézkedések

foganatosításában vagy végrehajtásában, amelyek

  a) szükségesek a közerkölcs védelméhez vagy a közrend1 fenntartásához;

  b) szükségesek az emberi, állati, növényi élet vagy egészség megóvásához;

  c) szükségesek azon törvények és szabályok betartásának biztosításához,

amelyek nem állnak ellentétben a jelen Egyezmény rendelkezéseivel, ideértve

az alábbiakra vonatkozókat:

  (i) a félrevezető és csalárd gyakorlat megakadályozása vagy a szolgáltatási

szerződések nem-teljesítése hatásának kezelése,

  (ii) az egyének személyiségi jogainak biztosítása, ami a személyes adatok

feldolgozását és terjesztését illeti, és az egyéni nyilvántartások és számlák

titkosságának védelme,

  (iii) biztonság;

   1  A közrenddel összefüggő kivétel csak akkor alkalmazható, ha a társadalom valamely alapértékét

      valós és komoly veszély fenyegeti.


                                                                                                  d) nem állnak összhangban a XVII. Cikkellyel, feltéve, hogy az elbánásban

jelentkező különbségek a közvetlen adóbehajtás és -kivetés igazságosságának

és hatékonyságának1 biztosítását szolgálják, más Tagok szolgáltatásaira vagy

szolgáltatóira vonatkozóan;

  e) nem állnak összhangban a II. Cikkellyel, feltéve, hogy az elbánásban

jelentkező különbség a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény

nyomán vagy más, a Tag számára kötelezettséget jelentő, a kettős adózás

elkerülését célzó nemzetközi egyezmény vagy megállapodás eredményeként

jött létre.

                                              XIV. bis Cikk

                                       Biztonsági kivételek

  1. A jelen Egyezményben foglaltak nem

  a) követelik meg a Tagoktól olyan információk nyújtását, közzétételét,

amelyeket alapvető biztonsági érdekeikkel ellentétesnek tekintenek; vagy

  b) gátolják a Tagokat alapvető biztonsági érdekeik védelméhez szükségesnek

tekintett intézkedések foganatosításában, amelyek érintik:

  (i) katonai létesítmények ellátását biztosító közvetlen vagy közvetett

szolgáltatások nyújtását,

  (ii) a hasadó és fuzionáló anyagokat, illetve ezek alapanyagait,

  (iii) háború vagy más, a nemzetközi kapcsolatokat érintő vészhelyzetben

hozott intézkedéseket; vagy

  c) gátolják a Tagokat abban, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában

megfogalmazott kötelezettségek nyomán lépéseket tegyenek a nemzetközi

béke és biztonság fenntartására.

  2. A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsot a lehető legteljesebb mértékben

tájékoztatják az 1. b) és c) alpontok szerint hozott döntésekről, illetve azok

megszüntetéséről.

                                                 XV. Cikk

                                            Támogatások

  1    A közvetlen adóbehajtás és -kivetés hatékonyságának és igazságosságának biztosítását célzó

      intézkedések kiterjednek a Tag által, saját adórendszere alapján hozott intézkedésekre. Ezek: (i)

      vonatkoznak külföldi szolgáltatóra, annak figyelembevételével, hogy a külföldiek

      adókötelezettségeinek meghatározásánál az érintett Tag területén lévő vagy onnan származó

      tételek adóztathatók meg; vagy (ii) vonatkoznak a külföldiekre, az adóbehajtás vagy -kivetés

      biztosítására a Tag területén; vagy (iii) vonatkoznak külföldiekre vagy belföldiekre az adózás

      elkerülésének, illetve kijátszásának megakadályozására, ideértve a betartást szolgáló

      intézkedéseket; vagy (iv) vonatkoznak egy másik Tag területén vagy területéről nyújtott

      szolgáltatás fogyasztóira, az adóbehajtás és -kivetés biztosítására a Tag területéről származó

      fogyasztók vonatkozásában; vagy (v) megkülönböztetik a világszerte megadóztatott cikkekkel

      foglalkozó szolgáltatót a többi szolgáltatótól, elismervén az adóalapjuk jellegében mutatkozó

      különbségeket; vagy (vi) meghatározzák, szét- és felosztják a belföldiek vagy azok, akik egymással

      részesedési viszonyban álló személyek vagy ugyanazon személy fiókjai között a bevételt,

      nyereséget, tőke- vagy árfolyamnyereséget, veszteséget, levonást vagy jóváírást, a Tag

      adóalapjának megőrzése érdekében. A XIV. d) pontban és a jelen lábjegyzetben hivatkozott

      adózási feltételeket és fogalmakat az intézkedést hozó Tag belső törvényeiben adózási

      meghatározások és fogalmak, illetve ezekkel egyenértékű vagy hasonló meghatározások és

      fogalmak alapján kell meghatározni.


                                                                                                   1. A Tagok elismerik, hogy bizonyos körülmények között a támogatások

torzíthatják a szolgáltatások kereskedelmét. A Tagok tárgyalásokba kezdenek

az ilyen kereskedelemtorzító hatások elkerüléséhez szükséges multilaterális

fegyelem megalkotása érdekében. 1 A tárgyalások érintik a kiegyenlítő

eljárások indokoltságát is. Az ilyen tárgyalások elismerik a támogatások

szerepét a fejlődő országok fejlesztési programjaiban, és figyelembe veszik a

Tagok, különösen a fejlődő ország Tagok által e területen igényelt

rugalmasságot. Az ilyen tárgyalások céljából, a Tagok kölcsönösen

tájékoztatják          egymást          a       hazai        szolgáltatóiknak            nyújtott,         a

szolgáltatás-kereskedelmet érintő támogatásokról.

  2. Bármely Tag, amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy másik Tag által nyújtott

támogatás hátrányosan érinti, konzultációt kezdeményezhet e tárgyban a

szóban forgó Taggal. Ezen kéréseket jóindulatú figyelemmel kezelik.

                                                III. Rész

                        KONKRÉT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

                                               XVI. Cikk

                                            Piacra jutás

  1. Ami az I. Cikkben meghatározott szolgáltatási módozatokon keresztül

megvalósuló piacra jutást illeti, minden Tag legalább olyan kedvező elbánást

biztosít valamely másik Tag szolgáltatásának, illetve szolgáltatójának, mint

amelyet az Engedményes Listájában elfogadott és meghatározott kitételek,

korlátozások és feltételek szerint nyújtania kell. 2

  2. A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségek által érintett ágazatokban,

azok az intézkedések, amelyek egy Tag által, sem regionális felosztás alapján

sem az adott terület egészét figyelembe véve nem foganatosíthatók, illetve

tarthatók fenn, az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra, hacsak az

Engedményes Listában másképp nem rendelkezik:

  a) a szolgáltatók számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok,

kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló

követelmény útján;

  b) a szolgáltatási ügyletek és tőke összértékének korlátozása számbeli

kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény

útján;

  c) a szolgáltatási tevékenységek teljes számának vagy a szolgáltatások

kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták

vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; 3

  1   A jövőbeli munkaprogram fogja meghatározni, hogy a multilaterális fegyelemre vonatkozó

      tárgyalások milyen módon és időkeretek között kerüljenek sorra.

  2   Ha egy Tag az I. Cikkely 2. a) pontjában hivatkozott módon nyújtott szolgáltatás vonatkozásában

      piacra jutással kapcsolatos kötelezettséget vállal, és ha a szolgáltatás alapvető részét képezi a

      határon keresztül történő tőkemozgás, a Tag köteles ezáltal az ilyen tőkemozgást lehetővé tenni.

      Ha egy Tag az I. Cikkely 2. c) pontjában hivatkozott módon nyújtott szolgáltatás vonatkozásában

      piacra jutással kapcsolatos kötelezettséget vállal, köteles az ezzel összefüggő, területére irányuló

      tőkeátutalást lehetővé tenni.

  3   A 2. c) alpont nem terjed ki azokra az intézkedésekre, amelyek korlátozzák a Tagok

      szolgáltatásnyújtásaival összefüggő inputot.


                                                                                                  d) adott szolgáltatási ágazatban vagy szolgáltató által foglalkoztatható

természetes személyek, illetve konkrét szolgáltatás nyújtásához szükséges és

közvetlenül kapcsolódó személyek teljes számának korlátozása számbeli

kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény

útján;

   e) a szolgáltatásnyújtást korlátozó, illetve ilyen tevékenységhez jogi

személyiséget vagy vegyes vállalatot előíró intézkedések; és

   f) a külföldi tőke részvételének korlátozása, a külföldi befektetések teljes

értékének meghatározása útján.

                                              XVII. Cikk

                                         Nemzeti elbánás

   1. Az Engedményes Listában szereplő és az ott meghatározott feltételek és

minősítések alá eső szolgáltatások vonatkozásában, minden Tag valamely

másik Tag szolgáltatását, illetve szolgáltatóit, a szolgáltatásnyújtást érintő

intézkedésekkel összefüggésben legalább olyan elbánásban részesíti, mint

saját hasonló szolgáltatásait vagy szolgáltatóit. 1

   2. Valamely Tag teljesítheti az 1. pontban foglalt követelményeket azáltal,

hogy egy másik Tag szolgáltatásainak és szolgáltatóinak, a saját hasonló

szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formálisan azonos,

illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.

   3. A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek

minősül, amennyiben módosítja a versenyfeltételeket valamely másik Tag

hasonló szolgáltatásaival vagy szolgáltatóival szemben, az adott Tag

szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára.

                                              XVIII. Cikk

                                   További kötelezettségek

   A Tagok tárgyalhatnak kötelezettségek vállalásáról, a XVI. vagy XVII.

Cikkekben            foglalt          Engedményes               Listán            nem         szereplő,

szolgáltatás-kereskedelmet érintő intézkedések vonatkozásában, ideértve a

képzettséggel, szabványokkal és engedélyezéssel kapcsolatos ügyeket. Az

ilyen kötelezettségeket a Tagok szerepeltetik Engedményes Listáikban.

                                                IV. Rész

                                 FOKOZATOS LIBERALIZÁCIÓ

                                               XIX. Cikk

   1  A jelen cikkben vállalt konkrét kötelezettségek nem értelmezhetők oly módon, hogy bármely

      Tagnak kompenzációt kellene nyújtani azokért az eleve meglévő versenyképességbeli

      hátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltató külföldi jellegéből adódnak.


                  Tárgyalások egyedi kötelezettségvállalásokról

   1. A jelen Egyezményben foglalt célokból következően a WTO Egyezmény

életbelépésétől számított legkésőbb öt éven belül, és időszakonként ezt

követően is, a Tagok egymást követő tárgyalási fordulókba kezdenek az egyre

magasabb szintű liberalizáció megvalósítása céljából. Ezek a tárgyalások a

különböző intézkedések szolgáltatás-kereskedelemre gyakorolt negatív

hatásainak csökkentésére, illetve megszüntetésére irányulnak, ezáltal

biztosítva a hatékony piacrajutást. Ez a folyamat minden részt vevő fél

érdekeinek kölcsönösen előnyös alapon történő előmozdítására és a jogok,

illetve kötelezettségek átfogó egyensúlyának biztosítására irányul.

   2. A liberalizációs folyamat megvalósítása során a nemzeti gazdaságpolitikai

célok, illetve az egyes Tagok fejlettségi szintje általános értelemben és az

egyes ágazatok szintjén kellő figyelemben részesül. Az egyes fejlődő ország

Tagok megfelelő rugalmasságot élveznek majd, amely lehetővé teszi kevesebb

ágazat megnyitását, kevesebb tranzakció-típus liberalizációját, fejlettségi

helyzetüknek megfelelő, fokozatosan bővülő piacra jutást, és amikor a külföldi

szolgáltatók számára hozzáférhetővé teszik piacaikat, a IV. Cikkben

hivatkozott célok elérése érdekében ehhez feltételeket szabhatnak meg.

   3. Minden fordulóhoz tárgyalási irányelvek és eljárások készülnek. Az

irányelvek elkészítésére a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács felmérést végez a

szolgáltatás-kereskedelemről átfogó módon és az ágazatok vonatkozásában a

jelen Egyezmény céljainak figyelembevételével, ideértve a IV. Cikk 1.

pontjában megfogalmazottakat is. A tárgyalási irányelvek meghatározzák a

Tagok által a korábbi tárgyalások óta autonóm módon vállalt liberalizáció

kezelésének, illetve a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok számára a IV.

Cikk 3. pontja szerint biztosított különleges elbánásnak a módozatait.

   4. A fokozatos liberalizáció folyamatát minden egyes forduló során két-, több-

vagy sokoldalú tárgyalásokon mozdítják elő, amelyek a Tagok által a jelen

Egyezmény keretében vállalt egyedi kötelezettségvállalások általános

szintjének növelését célozzák.

                                         XX. Cikk

                   Egyedi kötelezettségek Engedményes Listái

   1. Minden Tag Engedményes Listában rögzíti a jelen Egyezmény III. Része

szerint vállalt egyedi kötelezettségeit. A vállalt kötelezettségek által érintett

ágazatokra vonatkozóan, a lista meghatározza:

   a) a piacra jutással összefüggő kikötéseket, korlátozásokat és feltételeket;

   b) a nemzeti elbánásra vonatkozó feltételeket és minősítést;

   c) a további kötelezettségekkel kapcsolatos vállalásokat;

   d) amennyiben indokolt, az ilyen kötelezettségek végrehajtásának idősávját;

és

   e) a kötelezettségek életbelépésének időpontját.

   2. A XVI. és XVII. Cikkekkel össze nem egyeztethető intézkedéseket a XVI.

Cikkhez kapcsolódó oszlopban kell leírni. Ebben az esetben e leírás adja a

XVII. Cikkre vonatkozó feltételeket vagy minősítést is.

   3. A konkrét Engedményes Listákat a jelen Egyezményhez kell csatolni és

azok az Egyezmény szerves részét képezik.


                                          XXI. Cikk

                        Az Engedményes Listák módosítása

  1. a) Valamely Tag (a jelen cikkben a továbbiakban: módosító Tag) bármikor

módosíthat vagy visszavonhat kötelezettségeket Engedményes Listáján, a

kötelezettségek életbelépésétől számított három év elteltével, a jelen cikk

rendelkezéseinek megfelelően.

  b) A módosító Tagnak a módosítás vagy visszavonás tervezett bevezetése

előtt      legkésőbb       három        hónappal      bejelentést      kell    tennie      a

Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsnál a kötelezettségnek a jelen cikk

értelmében történő módosítási vagy visszavonási szándékáról.

  2. a) Olyan Tag kérésére, amelynek a jelen Egyezményben meghatározott

kedvezményeit érinti (a jelen cikkben a továbbiakban: érintett Tag) az 1. b)

pont alapján bejelentett módosító vagy visszavonási javaslat, a módosító Tag

köteles tárgyalásokat folytatni annak érdekében, hogy megegyezzenek a

szükséges        kompenzációs        kiigazításokról.     Az    ilyen    tárgyalások      és

megállapodások során a szóban forgó Tagok arra kell hogy törekedjenek, hogy

megmaradjon a tárgyalásokat megelőzően vállalt konkrét Engedményes

Listákban szereplő kötelezettségeknél a kereskedelmi szempontból nem

kevésbé kedvező, kölcsönösen előnyös kötelezettségek általános szintje.

  b) A kompenzációs kiigazításokra a legnagyobb kedvezmény elve alapján

kerül sor.

  3. a) Ha a tárgyalásokra biztosított időszak végéig nem születik

megállapodás a módosító Tag, illetve az érintett Tag között, az érintett Tag

választottbírósághoz fordulhat. Amennyiben valamely Tag érvényesíteni

kívánja kompenzációs jogait, részt kell vennie a választottbíráskodásban.

  b) Ha egyik érintett Tag sem kér választottbíráskodást, a módosító Tag

szabadon megvalósíthatja a javasolt módosítást, illetőleg visszavonást.

  4. a) A módosító Tag addig nem módosíthatja, illetve vonhatja vissza

kötelezettségvállalását, amíg a kompenzációs kiigazításokat nem hozta a

választottbíróság megállapításaival összhangba.

  b) Ha a módosító Tag végrehajtja a javasolt módosítást vagy visszavonást és

az nem felel meg a választottbíróság megállapításainak, bármely érintett Tag,

amely részt vett a választottbíráskodásban, módosíthat vagy visszavonhat

lényegében egyenértékű kedvezményeket, a hivatkozott megállapításokkal

összhangban. A II. Cikk rendelkezései mellett, az ilyen módosítások vagy

visszavonások kizárólag a módosító Tag vonatkozásában valósíthatók meg.

  5. A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács eljárásokat hoz létre az Engedményes

Listák kiigazítására vagy módosítására. Bármely Tag, amely az Engedményes

Listájában szereplő kötelezettségeit a jelen cikk alapján módosítja vagy

visszavonja, köteles az Engedményes Listáját ezen eljárásoknak megfelelően

módosítani.

                                           V. Rész

                            INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK


                                                                                                                                         XXII. Cikk

                                            Konzultáció

  1. Minden Tag jóindulatú mérlegelés tárgyává teszi bármely másik Tag által

az Egyezmény működését érintő bármely üggyel kapcsolatban felvetett

észrevételeket, és ehhez megfelelő konzultációs alkalmat biztosít. Ezekre a

konzultációkra a Vitarendezési Egyetértés (DSU) érvényes.

  2. A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács vagy a Vitarendezési Testület (DSB)

bármely Tag kérésére konzultációt folytathat valamely Taggal vagy Tagokkal

olyan ügyekkel összefüggésben, amelyekre nem sikerült kielégítő megoldást

találni az 1. pontban leírt konzultáción útján.

  3. A jelen vagy a XXIII. Cikk alapján, egyetlen Tag sem hivatkozhat a XVII.

Cikkre, egy másik Tag olyan intézkedésével kapcsolatban, amely a közöttük

fennálló, a kettős adózás elkerülésével összefüggő nemzetközi egyezmény

hatálya alá esik. Tagok közötti nézeteltérés esetén, a tekintetben, hogy egy

adott intézkedés ilyen egyezmény hatálya alá tartozik-e, bármelyik Tag az

ügyet szabadon a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács elé viheti. 1 A Tanács ezt

követően választottbíróság elé utalja az ügyet. A választottbíró döntése

végleges és kötelező a Tagok számára.

                                              XXIII. Cikk

                                Vitarendezés és végrehajtás

  1. Amennyiben bármely Tag úgy véli, hogy valamely másik Tag elmulasztja

végrehajtani a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségeit vagy egyedi

vállalásait, igénybe veheti a DSU-t a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése

céljából.

  2. Amennyiben a DSB úgy ítéli meg, hogy a körülmények súlyossága

indokolja a cselekvést, engedélyezheti valamely Tag vagy Tagok számára az

ilyen kötelezettségek és egyedi vállalások alkalmazásának felfüggesztését egy

másik Tag vagy Tagok vonatkozásában, a DSU 22. Cikkével összhangban.

  3. Ha valamely Tag úgy ítéli meg, hogy egy másik Tagtól a jelen Egyezmény

III. Része szerinti egyedi vállalása alapján megalapozottan elvárt előnyt a jelen

Egyezmény rendelkezéseivel nem ellentétes intézkedés alkalmazása

hatálytalanítja vagy gyengíti, igénybe veheti a DSU-t. Ha a DSB úgy határoz,

hogy a kérdéses intézkedés hatálytalanítja vagy gyengíti az adott előnyt, az

érintett Tag felhatalmazást kap a XXI. Cikk 2. pontja alapján kölcsönösen

kielégítő kiigazításra, ideértve az intézkedés esetleges módosítását vagy

visszavonását. Abban az esetben, ha az érintett Tagok nem jutnak

megegyezésre, a DSU 22. Cikke kerül alkalmazásra.

                                              XXIV. Cikk

   1  Ami azokat a kettős adózás elkerülését célzó egyezményeket illeti, amelyek a WTO Egyezmény

      életbelépésekor fennálltak, az ilyen ügyeket csak az egyezményben részes mindkét fél

      egyetértésével lehet a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács elé utalni.


                          Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács

  1. A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács látja el azokat a feladatokat,

amelyeket a jelen Egyezmény működtetésének megkönnyítésére és céljainak

előmozdítására kijelölnek számára. A feladatok hatékony végrehajtása

érdekében a Tanács saját belátása szerint létrehozhat alárendelt testületeket.

  2. A Tanács, valamint az alárendelt testületek munkájában, hacsak a Tanács

nem határoz másképp, a Tagok képviselői szabadon részt vehetnek.

  3. A Tanács Elnökét a Tagok választják.

                                         XXV. Cikk

                               Technikai együttműködés

  1. Azon Tagok szolgáltatói, amelyeknek ilyen jellegű segítségnyújtásra

szükségük van, kapcsolatba léphetnek a IV. Cikk 2. pontjában hivatkozott

tájékoztató állomásokkal.

  2. A fejlődő országok számára történő technikai segítségnyújtásra, a

Titkárság       által,    multilaterális     szinten      kerül     sor    és    erről     a

Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács dönt.

                                        XXVI. Cikk

                   Kapcsolatok más nemzetközi szervezetekkel

  Az Általános Tanács megfelelő formában intézkedik az Egyesült Nemzetek

Szervezetével és szakosított szervezeteivel, valamint más, a szolgáltatásokban

érdekelt kormányközi szervezetekkel való konzultációról és együttműködésről.

                                          VI. Rész

                                 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

                                        XXVII. Cikk

                                  Előnyök megtagadása

  A jelen Egyezményből adódó előnyöket bármely Tag megtagadhatja:

  a) valamely szolgáltatás nyújtására, ha megállapítja, hogy az adott

szolgáltatást egy nem-Tag területéről vagy olyan Tag területéről nyújtják,

amelyre a megtagadó Tag nem alkalmazza a WTO Egyezményt;

  b) tengeri szállítási szolgáltatások esetében, ha megállapítja, hogy az adott

szolgáltatást:

  (i) olyan hajó felhasználásával nyújtják, amely egy nem-Tag, illetve olyan Tag

törvényei alapján került nyilvántartásba, amelyre a megtagadó Tag nem

alkalmazza a WTO Egyezményt, és


                                                                                                  (ii) olyan személy nyújtja, aki teljesen vagy részben működtetője és/vagy

használója egy nem-Tagból, illetve olyan Tagból származó hajónak, amelyre a

megtagadó Tag nem alkalmazza a WTO Egyezményt;

  c) valamely szolgáltatást nyújtó jogi személy vonatkozásában, amennyiben

megállapítja, hogy az nem valamely másik Tag szolgáltatója, illetve olyan Tag

szolgáltatója, amelyre a megtagadó Tag nem alkalmazza a WTO Egyezményt.

                                               XXVIII. Cikk

                                         Meghatározások

  A jelen Egyezmény céljából

  a) az „intézkedés” egy Tag bármely intézkedését jelentheti, törvény,

szabályozás, szabály, eljárás, döntés, adminisztratív lépés révén vagy

bármilyen más formában;

  b) a „szolgáltatás nyújtása” magában foglalja a szolgáltatással összefüggő

előállítási, terjesztési, marketing, értékesítési és kiszállítási tevékenységeket;

  c) „a Tagok szolgáltatás-kereskedelmet érintő intézkedései” magában

foglalják az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket:

  (i) a szolgáltatás megvásárlása, kifizetése vagy igénybevétele,

  (ii) hozzáférési és felhasználási lehetőség a szolgáltatásnyújtással összefüggő

azon szolgáltatásokhoz, amelyeket az érintett Tagok igényelnek általános

közösségi célokra;

  (iii) Tagok állampolgárainak jelenléte, ideértve az üzleti jelenlétet is egy

másik Tag területén szolgáltatás nyújtása céljából;

  d) az „üzleti jelenlét” bármilyen típus üzleti vagy szakmai jelenlétet jelent,

ideértve azokat, amelyek a Tag területén szolgáltatás nyújtása céljából az

alábbi módon keletkeztek:

  (i) jogi személy alapítása, megszerzése vagy fenntartása, vagy

  (ii) fiók vagy képviseleti iroda létrehozása vagy fenntartása útján;

  e) a szolgáltatási „ágazat”

  (i) konkrét kötelezettségvállalásra történt hivatkozáskor, az adott

szolgáltatás egy vagy több vagy mindegyik alágazatát jelöli, amint az a Tag

Engedményes Listájában meghatározásra került,

  (ii) egyébként az egész szolgáltatási ágazatot jelenti, ideértve annak összes

alágazatát is;

  f) „egy másik Tag” szolgáltatása alatt az alábbi módon megvalósuló

szolgáltatások értendők:

  (i) amelyeket egy másik Tag területén vagy területéről, vagy tengeri szállítás

esetén, egy másik Tag törvényei szerint bejegyzett hajóval vagy másik Tag

személye által működtetett, illetve teljesen vagy részben használt hajóval

nyújtottak, vagy

  (ii) üzleti jelenlét, illetve természetes személyek jelenlétén keresztül egy

másik Tag szolgáltatója által nyújtott szolgáltatások;

  g) a „szolgáltató” a szolgáltatást nyújtó bármely személyt jelenti; 1

  1   Függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatást nem közvetlenül egy jogi személy nyújtja, hanem az

      az üzleti jelenlét más formáin, például fiókon vagy képviseleti irodán keresztül valósul meg, a

      szolgáltató (vagyis a jogi személy) az ilyen jelenléten keresztül a jelen Egyezményben a

      szolgáltatók számára biztosított elbánásban részesül. Az ilyen elbánás kiterjed arra a jelenlétre,

      amelynek útján a szolgáltatást nyújtják, azonban a szolgáltatónak, a szolgáltatási területen kívül

      eső részlegeire az elbánás nem vonatkozik.


  h) a „monopol szolgáltató” alatt azon magán- vagy állami személyek

értendők, amelyeket egy Tag területén lévő piacon, mint az adott szolgáltatás

kizárólagos nyújtóit formálisan vagy ténylegesen a Tag feljogosít vagy

létrehoz;

  i) a „szolgáltatást fogyasztó” bármely olyan személyt jelent, aki szolgáltatást

kap vagy felhasználja azt;

  j) a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent;

  k) „egy másik Tag természetes személye” olyan természetes személyt jelent,

aki a másik Tag vagy bármely más Tag területén lakik, és aki a másik Tag

törvényei szerint

  (i) a másik Tag állampolgára, vagy

  (ii) állandó tartózkodásra jogosult a másik Tag területén, ha a Tagnak

       1. nincsenek állampolgárai, vagy

       2. a Tag az állandó tartózkodásra jogosultaknak lényegében ugyanazt az

       elbánást nyújtja, mint amit a saját állampolgárainak nyújt, a

       szolgáltatás-kereskedelmet érintő intézkedések tekintetében, ahogy azt a

       WTO Egyezmény elfogadásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor

       bejelentette, feltéve, hogy egyetlen Tag sem köteles az ilyen állandó

       tartózkodásra jogosultaknak kedvezőbb elbánást nyújtani, mint amilyent

       az ilyen másik Tag az ilyen állandó tartózkodásra jogosultaknak nyújt. Az

       ilyen bejelentésben biztosítékot kell adni arra, hogy az említett állandó

       tartózkodásra       jogosultakra     vonatkozóan,        saját   törvényeivel      és

       szabályozásaival összhangban ugyanolyan felelősséget vállal, mint

       amilyent az említett másik Tag a saját állampolgáraiért visel;

  l) a „jogi személy” olyan szervezetet jelent, amely a hatályos jog szerint

megfelelő formában került létrehozásra vagy más módon megszervezésre,

függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve hogy magán- vagy

állami tulajdonban van, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a

társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást és a társulást;

  m) „egy másik Tag jogi személye” olyan jogi személyt jelent

  (i) amely a másik Tag törvényei szerint került létrehozásra vagy más módon

megszervezésre, és az adott Tag vagy bármely másik Tag területén jelentős

üzleti tevékenységet folytat, vagy

  (ii) üzleti jelenléten keresztül nyújtott szolgáltatás esetén

       1. az adott Tag természetes személyeinek, vagy

       2. a másik Tagnak az (i) alpontban meghatározott jogi személyeinek

       tulajdonában, illetve ellenőrzése alatt áll;

  n) a jogi személy

  (i) valamely Tag személyeinek „tulajdonában” van, amennyiben az adott Tag

személyeinek saját jogú vagyoni érdekeltsége meghaladja az 50%-ot,

  (ii) valamely Tag személyei „irányítása” alatt áll, amennyiben ezen

személyek rendelkeznek az igazgatók többségének kinevezési jogával vagy

jogilag más módon képesek a tevékenység irányítására,

  (iii) „kapcsolt viszonyban” áll egy másik személlyel, amennyiben irányítja azt

vagy irányítása alatt van; vagy amikor a szóban forgó személy és a másik

személy mindketten egy harmadik irányítása alatt állnak;

  o) a „közvetlen adók” magukban foglalják az összjövedelemre, az össztőkére

vagy a jövedelem, illetve a tőke egyes elemeire vonatkozó összes adót, a

vagyon, az örökösödési és az ajándékozási adót, beleértve a tulajdon

átruházásából adódó nyereségre kivetett adót, a bérek és fizetések teljes

összegére kivetett, a vállalatok által fizetendő adót és az értéknövekedési

adót.


                                        XXIX. Cikk

                                       Mellékletek

  A Mellékletek a jelen Egyezmény szerves részét képezik.

                      Melléklet a II. Cikkben foglalt kivételekről

                                         Hatókör

  1. A jelen Melléklet meghatározza annak feltételeit, hogy az Egyezmény

életbelépésekor milyen feltételekkel tehetők kivételek a II. Cikk 1. pontjában

vállalt kötelezettségek alól.

  2. A WTO Egyezmény hatálybalépését követően alkalmazott új kivételek

kérdését az Egyezmény IX. Cikkének 3. pontja alapján kell rendezni.

                                      Felülvizsgálat

  3. A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács minden öt évnél hosszabb időszakra

engedélyezett kivételt megvizsgál. Az első ilyen vizsgálatra legkésőbb a WTO

Egyezmény életbe lépését követő öt éven belül sor kerül.

  4. A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács a felülvizsgálat során

  a) megállapítja, fennállnak-e még azok a körülmények, amelyek indokolttá

tették a kivételeket; és

  b) meghatározza az esetleges további vizsgálat időpontját.

                                       Megszűnés

  5. Valamely Tagoknak, a jelen Egyezmény II. Cikkének 1. pontjában vállalt

kötelezettségei alóli, egy adott intézkedést érintő kivételek megszűnnek a

kivételben meghatározott időpontban.

  6. Elvileg, az ilyen kivételek időtartama nem haladhatja meg a tíz évet.

Mindenesetre, ezek a kivételek az elkövetkező liberalizációs fordulók tárgyát

fogják képezni.

  7. A Tag a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsnál a kivételi időszak

megszűnésekor bejelenti, hogy az összhangban nem álló intézkedést a jelen

Egyezmény II. Cikkének 1. pontjával összhangba hozta.

                       A II. Cikkben foglalt kivételek listája

  A II. Cikk 2. pontja alapján tett kivételek egyeztetett listáját a WTO

Egyezmény szerződéses példányában ide kell csatolni.

      Melléklet a szolgáltatást nyújtó természetes személyek mozgásáról az

                                  Egyezmény értelmében

  1. A jelen Melléklet olyan természetes személyeket érintő intézkedésekre

vonatkozik, akik valamely Tag szolgáltatói, valamint valamely Tag természetes

személyei, akik egy Tag valamely szolgáltatójának alkalmazásában állnak

szolgáltatások nyújtása végett.


                                                                                           2. Az Egyezmény nem vonatkozik azokra az intézkedésekre, amelyek

természetes személyek valamely Tag munkaerőpiacára történő bejutását

érintik, sem az állampolgárságra, letelepedésre vagy állandó jellegű

foglalkoztatásra vonatkozó intézkedésekre.

  3. Az Egyezmény III. és IV. részeivel összhangban, a Tagok

megtárgyalhatnak konkrét kötelezettségvállalásokat a különböző kategóriájú,

az Egyezmény alapján szolgáltatást nyújtó természetes személyek mozgására

vonatkozóan. A konkrét kötelezettségvállalások által érintett természetes

személyek a kötelezettségvállalásban meghatározott feltételek szerint

szolgáltathatnak.

  4. Az Egyezmény nem gátolja meg a Tagokat a természetes személyek

belépésének          vagy       területükön         való      átmeneti         tartózkodásának

szabályozásában, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a

természetes személyek rendezett határátkelésének valamint a területi

integritás biztosítására, feltéve, ha ezeket az intézkedéseket nem alkalmazzák

oly módon, hogy azok semmissé tegyék vagy csorbítsák valamely Tag konkrét

kötelezettségvállalásból származó előnyeit. 1

                       Melléklet a légi szállítási szolgáltatásokról

  1. A jelen Melléklet a menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légi

szállítási szolgáltatásokra, valamint a kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozik.

Megerősítést nyert, hogy a jelen Egyezmény keretében vállalt bármilyen

kötelezettség vagy kötelem nem csökkenti vagy érinti a Tag olyan két- vagy

sokoldalú egyezményekben vállalt kötelezettségeit, amelyek a WTO

Egyezmény hatálybalépésekor már érvényben voltak.

  2. Az Egyezmény, ideértve a vitarendezési eljárásokat is, nem vonatkozik az

alábbiakat érintő intézkedésekre, kivéve a jelen Melléklet 3. pontjának

rendelkezéseit:

  a) a bármilyen módon biztosított forgalmi jogokra; vagy

  b) olyan szolgáltatásokra, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a forgalmi

jogok gyakorlásához.

  3. Az Egyezmény vonatkozik az alábbiakat érintő intézkedésekre:

  a) repülőgép karbantartási és javítási szolgáltatásokra;

  b) légi szállítási szolgáltatások eladására és marketingjére;

  c)     a     számítógépes        helyfoglalási       rendszerrel        (CRS)       összefüggő

szolgáltatásokra.

  4. Az Egyezmény szerinti vitarendezési eljárásokat csak abban az esetben

lehet igénybe venni, ha az érintett Tagok kötelezettségeket és egyedi

vállalásokat tettek, és ha a két- és más sokoldalú megállapodásokban vagy

egyezségekben szereplő vitarendezési lehetőségeket már kimerítették.

  5. A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács időszakonként, de legalább

ötévenként áttekinti a légi szállítási szolgáltatások fejlődését és a jelen

Melléklet működését azzal a céllal, hogy mérlegelje az Egyezmény további

alkalmazásának lehetőségét az ágazaton belül.

  6. Meghatározások

  a) „repülőgép karbantartási és javítási szolgáltatások” olyan tevékenységet

jelentenek, amelyek a szolgálatból részben vagy teljesen kivont repülőgépeket

érintenek és nem vonatkoznak az ún. járat karbantartásra;

  1   Belépési vízum megkövetelése bizonyos Tagok természetes személyeitől és ennek mellőzése más

      esetekben, még önmagában nem tekinthető a konkrét kötelezettségvállalásból származó előnyök

      semmissé tételének vagy csorbításának.


  b) a „légi szállítási szolgáltatások értékesítése és marketingje” lehetőséget

jelent az érintett légi szállítónak arra, hogy légi szállítási szolgáltatásait

szabadon        értékesítse      és    marketingtevékenységet           folytasson    ezzel

összefüggésben, ideértve a piackutatást, hirdetést és terjesztést. Ezek a

tevékenységek nem tartalmazzák a légi szállítási szolgáltatás árképzését, sem

pedig az alkalmazandó feltételeket;

  c)     a    „számítógépes        helyfoglalási     rendszerrel      (CRS)     összefüggő

szolgáltatások” olyan számítógépes rendszeren keresztül nyújtott szolgáltatást

jelent, amely információkat tartalmaz a szállító menetrendjéről, igénybevételi

lehetőségeiről, a díjszabásokról és az erre vonatkozó szabályokról, továbbá

amelyen keresztül helyfoglalás, illetve jegyváltás lebonyolítható;

  d) a „forgalmi jogok” a menetrend szerinti, illetve nem menetrend szerinti,

ellenszolgáltatásért vagy bérben egy Tag területén belül vagy területéről

működtetett személy-, áru- vagy postai szállítási szolgáltatásokat jelentik,

ideértve a kiszolgálandó pontokat, a működtetendő útvonalakat, a

lebonyolítandó forgalom típusát, a biztosítandó kapacitást, a kiszabandó

díjakat és az idevágó feltételeket, a légitársaságok kijelölésének kritériumait,

beleértve olyan kritériumokat mint a szám, tulajdonjog és ellenőrzés.

                         Melléklet a pénzügyi szolgáltatásokról

  1. Hatókör és meghatározás

  a) A jelen Melléklet a pénzügyi szolgáltatásokat érintő intézkedésekre

vonatkozik. A jelen Mellékletben szereplő, a pénzügyi szolgáltatások

nyújtására vonatkozó utalások alatt a jelen Egyezmény I. Cikkének 2.

pontjában meghatározott szolgáltatás értendő.

  b) Az Egyezmény I. Cikk 3. b) alpontja céljából „a kormányzati tevékenység

során nyújtott szolgáltatások” az alábbiakat jelenti:

  (i) a monetáris és árfolyampolitika végrehajtása során a központi bank vagy

monetáris hatóság vagy más állami szerv által kifejtett tevékenység;

  (ii) a törvény által szabályozott társadalombiztosítási rendszer vagy állami

nyugdíjrendszer részét képező tevékenységek;

  (iii) egyéb, állami szervek által a kormányzat megrendelésére, illetve

garanciája mellett vagy forrásaiból végzett tevékenységek.

  c) Az Egyezmény I. Cikk 3. b) alpontja céljából, ha egy Tag engedélyezi, hogy

ezen pont b) (ii) vagy b) (iii) alpontjaiban hivatkozott tevékenységeket a

pénzügyi szolgáltatói egy állami szervvel vagy egy pénzügyi szolgáltatóval

versengve folytathassák, a „szolgáltatások” magukban foglalják ezeket a

tevékenységeket.

  d) Az Egyezmény I. Cikk 3. b) alpontja nem vonatkozik a jelen Mellékletben

szereplő szolgáltatásokra.

  2. Belföldi szabályozás

  a) Az Egyezmény más rendelkezései mellett, a Tagok számára nincs akadálya

annak, hogy megalapozott okok alapján, ideértve a befektetők, betétesek,

kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelmét, akiknek valamely

pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik, illetve a pénzügyi

rendszer integritása és stabilitása érdekében intézkedéseket tegyenek.

Amennyiben az ilyen intézkedések nem állnak összhangban az Egyezmény

rendelkezéseivel, azokat nem lehet eszközül felhasználni arra, hogy a Tagok

megkerüljék az Egyezmény szerinti kötelezettségeik, illetve vállalásaik

teljesítését.


   b) Az Egyezmény nem értelmezhető oly módon, mint ami megköveteli a

Tagoktól az egyéni ügyfelek ügyeivel és számláival kapcsolatos információ

vagy az állami szervek birtokában lévő bármilyen bizalmas vagy saját

tulajdonú információ közzétételét.

   3. Elismerés

   a) Valamely Tag elismerheti egy másik ország azon körültekintő

intézkedéseit, amelyek megszabják, hogy az adott Tag a pénzügyi

szolgáltatásra vonatkozó intézkedéseit miként kell alkalmazni. Az ilyen

elismerés, amely harmonizáción keresztül vagy más módon valósítható meg,

történhet az érintett országgal kötött egyezmény vagy megállapodás alapján,

illetve autonóm módon is megadható.

   b) Az a) alpontban hivatkozott, fennálló vagy jövőbeli egyezményben vagy

megállapodásban részes Tag, megfelelő alkalmat biztosít más érdekelt

Tagoknak arra, hogy tárgyaljanak az ilyen egyezményhez, illetve

megállapodáshoz történő csatlakozásukról, illetve hasonlóak létrehozásáról,

olyan feltételekkel, hogy az egyenértékű szabályozás, ellenőrzés és a

szabályozás megvalósítása és amennyiben indokolt, az egyezményben, illetve

megállapodásban részes felek közötti információ megosztására vonatkozó

eljárások biztosítottak legyenek. Amennyiben egy Tag autonóm módon adja

meg az elismerést, más Tagoknak is megfelelő lehetőséget biztosít annak

bizonyítására, hogy a hivatkozott feltételek adottak.

   c) Ha egy Tag mérlegeli egy másik ország körültekintő intézkedéseire

vonatkozóan az elismerés megadását, a VII. Cikk 4. b) pontja nem

alkalmazható.

   4. Vitarendezés

   A körültekintő kérdésekkel és más pénzügyi témákkal foglalkozó vizsgáló

bizottságoknak megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük a vitában

szereplő pénzügyi szolgáltatást illetően.

   5. Meghatározások

   A jelen Melléklet céljából:

   a) Pénzügyi szolgáltatásnak tekinthető bármely pénzügyi természetű

szolgáltatás, amelyet egy Tag pénzügyi szolgáltatója nyújt. A pénzügyi

szolgáltatások magukban foglalnak minden biztosítási, illetve biztosítással

összefüggő szolgáltatást és minden banki és egyéb pénzügyi szolgáltatást

(kivéve a biztosítást). A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységekre

terjednek ki:

   Biztosítási- és biztosítással összefüggő szolgáltatások

   (i) közvetlen biztosítás (ideértve az együttes biztosítást):

   A) élet

   B) nem élet;

   (ii) viszont- és visszamenőlegesen cedált biztosítás;

   (iii) biztosításközvetítés, úgy mint brókerség és ügynökölés;

   (iv) kiegészítő biztosítási szolgáltatások, úgy mint szaktanácsadás,

biztosításmatematikai szolgáltatások, kockázat felmérési és kárrendezési

szolgáltatások;

   Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével)

   (v) lakossági betét- és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése;

   (vi) mindenfajta hitelezés, ideértve a fogyasztási hiteleket, jelzálog hitelt,

hitel faktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását;

   (vii) pénzügyi lízing;

   (viii) minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel-, terhelési

és költségkártyákat, utazási csekkeket, banki váltókat;


  (ix) garanciák és kötelezettségvállalások;

  (x) saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, ideértve a tőzsdei, a

közvetlen eladási vagy egyéb módozatokat, az alábbiak szerint:

    A) pénzpiaci instrumentumokat (ideértve a csekkeket, váltókat, letéti

    jegyeket),

    B) devizaműveleteket,

    C) származékos termékeket, ideértve egyebek mellett a futures és opciós

    szerződéseket,

    D) árfolyam- és kamatláb instrumentumokat, ideértve olyan termékeket

    mint a swap és határidős kamatláb- és árfolyam szerződéseket,

    E) átruházható értékpapírokat,

    F) egyéb forgatható instrumentumokat, pénzügyi eszközöket, ideértve a

    nemes fémeket.

  (xi) mindenfajta értékpapír kibocsátásában való részvétel, ideértve a jegyzési

garanciavállalást és kibocsátói tevékenységet (nyilvánosan és zárt körben

egyaránt) és az ilyen kibocsátásokkal összefüggő szolgáltatások nyújtását;

  (xii) pénzközvetítés;

  (xiii) vagyonkezelés, úgy mint készpénz vagy portfólió kezelés, a közös

befektetések        minden       formájának       szervezése,     nyugdíjalap      kezelés,

vagyonkezelői és letéti szolgáltatások;

  (xiv) pénzügyi eszközök elszámolásával és kiegyenlítésével összefüggő

szolgáltatások, ideértve értékpapírokat, származékos termékeket és egyéb

forgatható instrumentumokat;

  (xv) pénzügyi információk nyújtása és továbbítása és pénzügyi

adatfeldolgozás, valamint más pénzügyi szolgáltatók ezzel kapcsolatos

szoftverei;

  (xvi) tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások az

(v)-(xv) alpontban felsorolt tevékenységek vonatkozásában, ideértve

hitelreferenciát és -elemzést, a befektetési és portfólió kutatást és

tanácsadást, felvásárlással, illetve vállalati szerkezetátalakítással és

stratégiával összefüggő tanácsadást.

  b) A pénzügyi szolgáltató egy Tag olyan természetes vagy jogi személyét

jelenti, amely pénzügyi szolgáltatást kíván nyújtani, a „pénzügyi szolgáltató”

kifejezés azonban nem terjed ki az állami szervekre.

  c) Az „állami szerv” az alábbiakat jelenti:

  (i) Valamely Tag kormányzata, központi bankja, monetáris hatósága vagy

olyan szerv, amely a Tag tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van és

elsősorban kormányzati funkciók vagy kormányzati célú tevékenységek

végrehajtásával foglalkozik, nem ideértve azokat a szerveket, amelyek

kereskedelmi alapon nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat, vagy

  (ii) valamely magán szervezet, amikor olyan funkciókat lát el, amelyek a

központi bank vagy más monetáris hatóság feladatai lennének.

                 Második Melléklet a pénzügyi szolgáltatásokról

  1. Az Egyezmény II. Cikke és a II. Cikk alóli kivételekre vonatkozó Melléklet

1. és 2. pontja mellett, valamely Tag a WTO Egyezmény hatálybalépése után

négy hónappal kezdődő 60 napos időszak során, a Mellékletben felsorolhatja

azokat a pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő intézkedéseket, amelyek nem

állnak összhangban az Egyezmény II. Cikkének 1. pontjával.


                                                                                                 2. Az Egyezmény XXI. Cikke mellett bármely Tag, a WTO Egyezmény

hatálybalépése után négy hónappal kezdődő 60 napos időszak során javíthatja,

módosíthatja vagy visszavonhatja az Engedményes Listájában szereplő, a

pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyedi kötelezettségeinek összességét

vagy egy részét.

  3. A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács, az 1. és 2. pontok alkalmazása

érdekében bármilyen szükséges eljárást elfogadhat.

Melléklet a tengeri szállítási szolgáltatásokra vonatkozó tárgyalásokról

  1. A II. Cikk és a II. Cikkben foglalt kivételekre vonatkozó Melléklet,

beleértve azt a követelményt, hogy a Tag felsorolja ebben a Mellékletben

azokat a továbbra is fenntartani kívánt intézkedéseket, amelyek nem hozhatók

összhangba a legnagyobb kedvezményes elbánással, a nemzetközi hajózásra,

kiegészítő szolgáltatásokra és a kikötői létesítményekhez való hozzáférésére

és azok használatára vonatkozóan csak a következő időpontban lép hatályba:

  a) a Tengeri Szállítási Szolgáltatásokról folyó tárgyalásokon született

Miniszteri Határozat 4. pontjában meghatározott végrehajtás napján, vagy

  b) a tárgyalások sikertelensége esetén az ezen Határozatban előírt, a

Tengeri Szállítási Szolgáltatások Tárgyalócsoport Záró Jelentésének keltének

napján.

  2. Az 1. pont nem vonatkozik a Tagok Engedményes Listáiban szereplő

tengeri szállítási szolgáltatásokra tett egyedi kötelezettségvállalásra.

  3. Az l. pontban hivatkozott tárgyalások lezárása után és az alkalmazási

időpont előtt bármely Tag kompenzáció nyújtása nélkül, a XXI. Cikk

rendelkezései mellett teljesen vagy részben javíthatja, változtathatja vagy

visszavonhatja az ebben a szektorban tett egyedi kötelezettségvállalásait.

                                   Melléklet a távközlésről

  1. Célok

  Felismervén a távközlési szolgáltatási ágazat egyedi jellegét és különösen

gazdasági tevékenységet folytató önálló ágazatként, illetve más gazdasági

tevékenységet folytató támogató eszközként betöltött kettős szerepét, a Tagok

megállapodtak az alábbi Mellékletről azzal a céllal, hogy az Egyezményben a

nyilvános távközlés közvetítő hálózataihoz és szolgáltatásaihoz való

hozzáférést, illetve azok használatát érintő intézkedésekre vonatkozó

rendelkezések kidolgozásra kerüljenek.

  2. Hatókör

  a) A jelen Melléklet vonatkozik valamely Tag minden olyan intézkedésére,

amely érinti a nyilvános távközlés közvetítő hálózataihoz és szolgáltatásaihoz

                                                     1

való hozzáférést, illetve használatukat.

  b) A jelen Melléklet nem vonatkozik a rádió- és televízió-műsorok kábeles

vagy műsorszórás útján történő terjesztésére.

  c) A jelen Mellékletben semmi nem értelmezhető oly módon, hogy az

  1   Ez a pont úgy értendő, hogy minden Tag biztosítja a Mellékletben foglalt kötelmek alkalmazását, a

      nyilvános távközlés közvetítő hálózatait és szolgáltatásait nyújtók vonatkozásában, a szükséges

      intézkedéseken keresztül.


   (i) előírja egy Tagnak olyan távközlési közvetítő hálózatok vagy

szolgáltatások létrehozásának, kiépítésének, megszerzésének, lízingelésének,

működtetésének vagy nyújtásának engedélyezését                         egy másik Tag

szolgáltatójának, amelyekről az Engedményes Listája nem rendelkezik; vagy

   (ii) előírja egy Tag számára (vagy a fennhatósága alatt lévő szolgáltatók

számára) olyan távközlési közvetítő hálózatok vagy szolgáltatások

létrehozását, kiépítését, megszerzését, lízingelését, működtetését vagy

nyújtását, amelyek általában a lakosság számára nem biztosítottak.

   3. Meghatározások

   A jelen Melléklet céljából:

   a) A „távközlés” jelek, elektromágneses eszközökkel történő továbbítását és

vételét jelenti.

   b) A „lakossági távközlés közvetítő szolgáltatása” bármely olyan távközlési

szállítási szolgáltatást jelent, amelynek általános biztosítását a nyilvánosság

számára valamely Tag formálisan vagy gyakorlatilag megköveteli. Az ilyen

szolgáltatások kiterjedhetnek, egyebek mellett, a táviratra, telefonra, telexre

és adattovábbításra, ideértve a felhasználói információk valós időben történő

továbbítását két vagy több pont között, a felhasználói információ formájának,

illetve tartalmának két végpont közötti változtatása nélkül.

   c) A „nyilvános távközlési közvetítő hálózat” olyan lakossági távközlési

infrastruktúrát jelent, amely lehetővé teszi a távközlést a hálózat

meghatározott végpontjai között.

   d) A „vállalaton belüli kommunikáció” olyan távközlést jelent, amelyen

keresztül az adott vállalat szervezetén belül, a leányvállalataival és ágazati

egységeivel, illetőleg a Tag belső törvényeivel és jogszabályaival összhangban,

társult vállalkozásaival kommunikál. Ezen célból a „leányvállalatokat”, az

„ágazati egységeket” és, ahol alkalmazható, a „társult vállalkozásokat” az

egyes Tagok maguk határozzák meg. Jelen Mellékletben a „vállalaton belüli

kommunikáció” nem terjed ki olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi

szolgáltatásokra, amelyeket nem leányvállalatnak, ágazati egységnek vagy

társult vállalkozásnak minősülő vállalatnak nyújtanak, illetve amelyeket

ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek kínálnak.

   e) A jelen Melléklet pontjaira és alpontjaira történő utalások minden további

felosztásra is kiterjednek.

   4. Átláthatóság

   Az Egyezmény III. Cikkének alkalmazása során minden Tag szavatolja, hogy

a nyilvános távközlés közvetítő hálózatához és szolgáltatásokhoz való

hozzáférést, illetve használatukat érintő releváns információk nyilvánosan

megszerezhetők, ideértve a díjszabásokat és a szolgáltatások más feltételeit is;

az ilyen hálózatokhoz, illetve szolgáltatásokhoz való műszaki kapcsolódás

specifikációját; a tájékoztatást azokról a területekről, amelyek felelősek az

ilyen hozzáféréssel, illetve használattal kapcsolatos szabványok kidolgozásáért

és elfogadásáért; a felhasználói állomás, illetve más berendezések

csatlakoztatására vonatkozó feltételeket; a bejelentési, nyilvántartási, illetve

engedélyezési követelményeket, amennyiben vannak ilyenek.

   5. A nyilvános távközlés közvetítő hálózatához és szolgáltatásaihoz való

hozzáférés, illetve használatuk


                                                                                                    a) Minden Tag biztosítja, hogy egy másik Tag bármely szolgáltatója, ésszerű

és diszkriminációmentes feltételekkel, megkapja a nyilvános távközlés

közvetítő hálózatát, és szolgáltatásokat illetően a hozzáférési és használati

lehetőséget az Engedményes Listában szereplő szolgáltatások nyújtására. Ez a

kötelem, egyebek között, az alábbiakban következő b)-f) alpontok alapján

                     1

alkalmazandó.

   b) Minden Tag gondoskodik arról, hogy egy másik Tag szolgáltatói

megkapják a hozzáférési és használati lehetőséget azokra a lakossági

távközlési közvetítő hálózatokra és szolgáltatásokra, amelyeket a Tag határain

belül vagy azon keresztül kínálnak, ideértve a magántulajdonú bérelt

hálózatokat is, és e célból biztosítja az e) és f) alpontoknak megfelelően, hogy

az ilyen szolgáltatók engedélyt kapnak:

   (i) felhasználói állomás vagy más berendezés vásárlására vagy bérlésére,

amely csatlakozik a hálózathoz és amely szükséges a szolgáltatók számára

szolgáltatások biztosítására;

   (ii) a bérelt vagy saját tulajdonú magánhálózatok összekötésére nyilvános

távközlési közvetítő hálózatokkal és szolgáltatásokkal vagy olyan hálózatokkal,

amelyek más szolgáltatók tulajdonában vagy bérletében vannak; és

   (iii) a szolgáltatás során a szolgáltató által választott működési protokoll

használatára, a nyilvános távközlési közvetítő hálózatok, illetve szolgáltatások

biztosítása mellett.

   c) Minden Tag gondoskodik arról, hogy valamely másik Tag szolgáltatói

használhassák a nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat, illetve

szolgáltatásokat a határokon belüli, illetve keresztülmenő információ

továbbítására, ideértve az ilyen szolgáltatók vállalaton belüli kommunikációját,

és a hozzáférési lehetőséget a Tag területén adatbázisokban vagy más, gépileg

olvasható formában tárolt információhoz. A Tag bármely olyan új vagy

módosító intézkedését, amely jelentősen érinti az említett használatot, be kell

jelenteni és arról konzultációt kell folytatni, az Egyezmény vonatkozó

rendelkezéseinek megfelelően.

   d) Az előző pontban foglaltak mellett, egy Tag megfelelő intézkedéseket

hozhat az üzenetek biztonságának és bizalmasságának szavatolására, azon

követelménynek eleget téve, hogy az ilyen intézkedéseket nem alkalmazzák

oly módon, hogy azok önkényes vagy megalapozatlan diszkriminációt vagy a

szolgáltatás-kereskedelem álcázott korlátozását jelentsék.

   e) Minden Tag biztosítja, hogy semmilyen feltétel nem nehezíti a nyilvános

távközlési közvetítő hálózatokhoz, illetve szolgáltatásokhoz való hozzáférést,

illetve azok használatát, kivéve amelyek szükségesek az alábbiakhoz:

   (i) a nyilvános távközlési közvetítő hálózatok és szolgáltatások nyújtóinak

lakossági szolgáltatási kötelezettségei védelméhez, különös tekintettel azon

képességükre, hogy hálózataikat, illetve szolgáltatásaikat általában a lakosság

számára elérhetővé tegyék;

   (ii) a nyilvános távközlési közvetítő hálózatok és szolgáltatások műszaki

integritásának védelméhez; vagy

   (iii) annak biztosításához, hogy valamely másik Tag csak olyan szolgáltatás

nyújtására kapjon engedélyt, amely a Tag Engedményes Listájából következik.

   1   A „diszkriminációmentes” kifejezés alatt a legnagyobb kedvezmény elve, illetve a nemzeti elbánás

       értendő, amint azok az Egyezményben meghatározásra kerültek, továbbá adott ágazatra

       vonatkoztatott használat esetén a kifejezés olyan „feltételeket jelent, mint amelyeket már hasonló

       nyilvános távközlési közvetítő hálózatok, illetve szolgáltatások felhasználói hasonló körülmények

       között élveznek”.


   f) Feltéve, hogy az e) alpontban leírt kritériumok teljesülnek, a nyilvános

távközlési közvetítő hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozó feltételek az

alábbiakra terjedhetnek ki:

   (i)   az    ilyen    szolgáltatások      viszonteladásának,       illetve   megosztott

felhasználásának korlátozására;

   (ii) meghatározott műszaki összeköttetés alkalmazásának előírására,

ideértve az összeköttetési protokollokat, az ilyen hálózatok és szolgáltatások

összekapcsolásának céljából;

   (iii)   az     ilyen    szolgáltatások,       amennyiben        szükséges,     együttes

működtethetőségére és a 7. a) pontban meghatározott célok megvalósításának

ösztönzésére vonatkozó követelmény előírására;

   (iv) a hálózattal összeköttetést biztosító felhasználói állomás, illetve más

berendezés típusának jóváhagyására, és az ilyen berendezések hálózati

csatlakozásával kapcsolatos műszaki követelmények meghatározására;

   (v) a bérelt vagy saját tulajdonú bérelt hálózatok, hasonló hálózatokkal,

illetve egy másik szolgáltató tulajdonában vagy bérletében lévő hálózattal való

összekapcsolásának korlátozására;

   (vi) a bejelentésre, nyilvántartásra, engedélyezésre.

   g) A jelen fejezet fenti pontjaiban foglaltak mellett, valamely fejlődő ország

Tag, fejlettségi szintjének megfelelően, méltányos feltételeket szabhat meg a

nyilvános távközlési közvetítő hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való

hozzáférésre, illetve ezek használatára vonatkozóan, ezáltal erősítve a hazai

távközlési infrastruktúrát és szolgáltatási hátteret, valamint bővítve

részvételét a távközlési szolgáltatások nemzetközi kereskedelmében. Ezen

feltételek meghatározására a Tag Engedményes Listájában kerül sor.

   6. Műszaki együttműködés

   a) A Tagok elismerik, hogy a szolgáltatás-kereskedelmük bővítéséhez az

országokban, különös tekintettel a fejlődő országokra, alapvetően szükséges a

hatékony és fejlett távközlési infrastruktúra. E célból a Tagok támogatják és

ösztönzik, hogy a fejlett és fejlődő országok nyilvános távközlési szállítási

hálózatait és szolgáltatásait nyújtó szolgáltatók és más szervezetek a lehető

legnagyobb mértékben vegyenek részt a nemzetközi és regionális szervezetek

fejlesztési programjaiban, ideértve a Nemzetközi Távközlési Uniót, az Egyesült

Nemzetek Fejlesztési Programját és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési

Bankot.

   b) A Tagok ösztönzik és támogatják a fejlődő országok közötti

együttműködést          a    távközlés    területén,      nemzetközi,      regionális     és

szubregionális szinten.

   c) A megfelelő nemzetközi szervezetekkel együttműködve, a Tagok,

lehetőség szerint, a fejlődő országok számára hozzáférhetővé teszik a

távközlési szolgáltatásokra és fejlesztésekre, valamint az információs

technológiára vonatkozó információkat, ezáltal segítve a belföldi távközlési

szolgáltató ágazat megerősödését.

   d) A Tagok különös figyelmet fordítanak azokra a lehetőségekre, amelyekkel

a külföldi távközlési szolgáltatókat arra lehetne ösztönözni, hogy támogassák a

legkevésbé fejlett fejlődő országok távközlési infrastruktúrájának fejlesztését

és távközlési szolgáltatás-kereskedelmük bővítését, technológia átadás, képzés

és más tevékenységek útján.

   7. Kapcsolatok más nemzetközi szervezetekkel és egyezményekkel


  a) A Tagok elismerik a nemzetközi szabványok jelentőségét, ami a távközlési

hálózatok és szolgáltatások globális kompatibilitását és egymás közötti

működtethetőségét illeti, és ezért vállalják az ilyen szabványok kidolgozásának

előmozdítását a megfelelő nemzetközi szervezetek tevékenysége révén,

ideértve a Nemzetközi Távközlési Uniót, Nemzetközi Szabványügyi

Szervezetet.

  b) A Tagok elismerik azt a szerepet, amelyet a kormányközi, illetve nem

kormányzati szervezetek és egyezmények játszanak a belföldi és globális

távközlési szolgáltatások hatékony működtetésének biztosításában, különös

tekintettel a Nemzetközi Távközlési Unióra. A Tagok, amennyiben indokolt,

megfelelő intézkedéseket tesznek arra, hogy a jelen Melléklet megvalósítása

során felmerülő kérdésekről az említett szervezetekkel konzultáljanak.

                     Melléklet az alaptávközlési tárgyalásokról

  1. A II. Cikk és a II. Cikkben foglalt kivételekre vonatkozó Melléklet,

beleértve azt a követelményt, hogy a Tagok ebben a Mellékletben felsorolják

azokat a továbbra is fenntartott intézkedéseket, amelyek nincsenek

összhangban a legnagyobb kedvezményes elbánással, az alaptávközlés

vonatkozásában csak a következő időpontban lép hatályba:

  a) az alaptávközléssel kapcsolatos tárgyalásokról szóló Miniszteri Határozat

5. pontja szerint meghatározandó végrehajtási napon; vagy

  b) a tárgyalások sikertelensége esetén, az Alaptávközléssel foglalkozó

Tárgyaló Csoport záró jelentésének kelte napján, a fenti Határozat szerint.

  2. A fenti 1. pont nem vonatkozik az alaptávközléssel összefüggő azon egyedi

kötelezettségekre, amelyek a Tag Engedményes Listájában szerepelnek.

                                        1. C) Melléklet

       MEGÁLLAPODÁS A SZELLEMI TULAJDONJOGOK KERESKEDELMI

                                    VONATKOZÁSAIRÓL

                  TARTALOM

     I. Rész      Általános rendelkezések és alapelvek

     II. Rész     A szellemi tulajdonjogok megadásának, terjedelmének

                 és felhasználásának alapkövetelményei

     1.  Fejezet    Szerzői jogok és kapcsolódó jogok

     2.  Fejezet    Védjegyek

     3.  Fejezet    Földrajzi megjelölések

     4.  Fejezet    Ipari minták

     5.  Fejezet    Szabadalmak

     6.  Fejezet        Félvezető     áramkörök      térbeli    elrendezése

                   (topográfiája)

     7. Fejezet     Nyilvánosságra nem hozott adatok védelme

     8. Fejezet       A versenyellenes gyakorlat ellenőrzése licencia

                   szerződésekben

     III. Rész    A szellemi tulajdonjogok érvényesítése

     1. Fejezet     Általános kötelezettségek

     2. Fejezet     Polgári és közigazgatási eljárás, jogorvoslatok

     3. Fejezet     Ideiglenes intézkedések

     4. Fejezet        A    határforgalommal     kapcsolatos     különleges

                   követelmények

     5. Fejezet     Büntetőeljárás


      IV. Rész    A szellemi tulajdonjogok megszerzése és fenntartása, a

                 vonatkozó „felek közötti” eljárások

      V. Rész     Viták megelőzése és rendezése

      VI. Rész    Átmeneti rendelkezések

      VII. Rész   Intézményi előírások; záró rendelkezések

                                     MEGÁLLAPODÁS

     A SZELLEMI TULAJDONJOGOK KERESKEDELMI VONATKOZÁSAIRÓL

   A Tagok

   attól az óhajuktól vezérelve, hogy csökkentsék a nemzetközi kereskedelem

torzulásait és akadályait, figyelembe véve továbbá a szellemi tulajdonjogok

hatékony és megfelelő oltalma elősegítésének igényét, valamint annak

biztosítása érdekében, hogy a szellemi tulajdonjogok kikényszerítésének

eszközei és az erre szolgáló eljárások ne váljanak a jogszerű kereskedelem

akadályává,

   elismerve evégből az új szabályok és elvek szükségességét

   a) a GATT 1994 és a vonatkozó nemzetközi szellemi tulajdoni egyezmények

és konvenciók alapelveinek alkalmazhatóságáról,

   b) a kereskedelmi vonatkozású szellemi tulajdonjogok megszerezhetősége,

terjedelme és használata megfelelő színvonalának és elveinek előírásait

illetően,

   c) a kereskedelmi vonatkozású szellemi tulajdonjogok érvényesítését

hatékonyan és megfelelő eszközökkel biztosító előírásokat illetően, figyelembe

véve a nemzeti jogrendszerek közti különbségeket,

   d) a kormányok közti jogviták sokoldalú megelőzését és megoldását

hatékony és gyors eljárásokkal lehetővé tevő előírásokat illetően, és

   e) a tárgyalások eredményeiben való legteljesebb részvétel irányába ható

átmeneti rendelkezéseket illetően,

   elismerve a hamisított áruk nemzetközi kereskedelmével foglalkozó

sokoldalú elv-, szabály- és büntetési rendszer iránti igényt,

   elismerve, hogy a szellemi tulajdonjog magánjog,

   elismerve a szellemi tulajdon védelem nemzeti rendszereinek alapját képező

közérdekű gazdasági célokat, beleértve a fejlesztési és műszaki célokat,

   elismerve a legkevésbé fejlett ország Tagoknak a maximális rugalmasságra

vonatkozó különleges igényeit hazai jogszabályaik és rendeleteik végrehajtása

során annak érdekében, hogy egészséges és életképes műszaki alapot

tudjanak létrehozni,

   hangsúlyozva a feszültségek csökkentésének jelentőségét, ami elérhető a

kereskedelmi vonzatú szellemi tulajdoni viták sokoldalú eljárás útján való

megoldására vonatkozó erősebb elkötelezettséggel,

   attól az óhajtól vezérelve, hogy egymást kölcsönösen segítő kapcsolatot

létesítsenek a WTO és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), valamint

egyéb érintett nemzetközi szervezetek között

ezennel a következőkben állapodnak meg:

                                             I. Rész

                 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS ALAPELVEK


                                                                                                                                             1. Cikk

                            A kötelezettségek jellege és hatóköre

  1. A Tagok kötelesek a jelen Megállapodás rendelkezéseinek érvényt

szerezni. Feltéve, hogy az így biztosított oltalom nem ellentétes a jelen

Megállapodás rendelkezéseivel, a Tagok nemzeti jogukban a jelen

Megállapodás szerintinél szélesebb körű oltalmat is bevezethetnek, de erre

nem kötelesek/kötelezhetők. A Tagok szabadon állapíthatják meg a jelen

Megállapodás saját jogrendszerükbe és gyakorlatukba történő bevezetésének

megfelelő módszerét.

  2. A jelen Megállapodás alkalmazásában a „szellemi tulajdon” alatt a II. rész

1-7. fejezetének tárgyát képező valamennyi szellemi tulajdoni kategória

értendő.

  3. A Tagoknak a többi Tagok állampolgárai1 számára a jelen Megállapodás

szerinti elbánást kell nyújtaniuk. A vonatkozó szellemi tulajdonjog

tekintetében egy másik Tag állampolgára alatt azok a természetes és jogi

személyek értendők, akik megfelelnének az oltalom iránti igénnyel kapcsolatos

követelményeknek a Párizsi Konvenció (1967), a Berni Konvenció (1971), a

Római Konvenció és az Integrált Áramkörök Szellemi Tulajdonára vonatkozó

Egyezmény szerint, amennyiben a WTO valamennyi Tagja ezeknek az

                                                                             2

Egyezményeknek, illetve Konvencióknak részese lenne.                             Bármely Tagnak,

amely élni kíván a Római Konvenció 5. Cikk 3. bekezdésében, vagy a 6. Cikk 2.

bekezdésében foglalt lehetőséggel, a Szellemi Tulajdon Kereskedelmi

Vonatkozásainak Tanácsát (a TRIPS Tanácsot) az előírt módon értesítenie kell.

                                                2. Cikk

                                 Szellemi Tulajdoni Konvenciók

  1. A jelen Megállapodás II., III. és IV. részét illetően a Tagoknak meg kell

felelniük a Párizsi Konvenció (1967) 1-12. és 19. Cikkeinek.

  2. A jelen Megállapodás I-IV. részeiben foglaltak semmiben sem csorbítják a

Tagoknak egymással szemben a Párizsi Konvenció, a Berni Konvenció, a

Római Konvenció és az Integrált Áramkörök Szellemi Tulajdonára vonatkozó

Egyezmény alapján fennálló kötelezettségeit.

                                                3. Cikk

  1   A jelen Megállapodásban az „állampolgárok”-ra történő hivatkozás alatt, a WTO Tagjának önálló

      vámterülete esetén, olyan természetes és jogi személyek értendők, akik ezen a vámterületen

      lakóhellyel vagy tényleges és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkeznek.

  2   A jelen Megállapodásban a „Párizsi Konvenció” az Ipari Tulajdon Oltalmára létrejött Párizsi

      Konvencióra utal; „Párizsi Konvenció (1967)” ennek a Konvenciónak az 1967. július 14-i,

      stockholmi szövegére utal. A „Berni Konvenció” az Irodalmi és Művészeti Alkotások Oltalmáról

      szóló Berni Konvencióra utal; a „Berni Konvenció (1971)” ennek a Konvenciónak az 1971. július

      24-i, párizsi szövegére utal. A „Római Konvenció” az Előadóművészek, a Hangfelvételgyártók és

      Műsorszóró szervezetek oltalmára 1961. október 26-án, Rómában elfogadott nemzetközi

      Konvencióra utal. Az „Integrált Áramkörök Szellemi Tulajdonjogáról szóló Egyezmény” (IPIC

      Egyezmény) a Washingtonban, 1989. május 26-án az Integrált Áramkörök Szellemi

      Tulajdonjogáról elfogadott Egyezményre utal. A „WTO Egyezmény” a WTO-t létrehozó

      Egyezményre utal.


                                                                                                                                     Nemzeti elbánás

  1. Mindegyik Tag a többi Tag állampolgárai számára a saját

állampolgárainak nyújtottnál nem kevésbé előnyös elbánást köteles nyújtani a

szellemi tulajdon oltalmával1 kapcsolatban, azoktól a kivételektől függően,

amelyekről a Párizsi Konvenció (1967), a Berni Konvenció (1971), a Római

Konvenció és az Integrált Áramkörök Szellemi Tulajdonáról szóló Egyezmény

rendelkezik. Bármely Tagnak, amely élni kíván a Berni Konvenció 6. Cikke és a

Római Konvenció 16. Cikke 1. b) bekezdése szerinti lehetőséggel, a TRIPS

Tanácsot az ott előírt módon értesítenie kell.

  2. A Tagok az 1. pontban megengedett kivételekkel a bírósági és

államigazgatási eljárásokban - beleértve a levelezési cím megjelölését vagy

valamely Tag joghatósága alá eső területen képviselő megbízását - csak

annyiban élhetnek, amennyiben ezek a kivételek a jelen Megállapodás

rendelkezéseivel összhangban álló jogszabályok és rendeletek értelmében

szükségesek, és amennyiben az ilyen gyakorlatot nem úgy folytatják, hogy az

alkalmas legyen a kereskedelem rejtett korlátozására.

                                               4. Cikk

                             Legnagyobb kedvezményes elbánás

  A szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatban a Tagok bármelyike által

bármely más ország állampolgárának biztosított előnyt, kedvezményt,

kiváltságot vagy mentességet azonnal és feltétel nélkül meg kell adni

valamennyi többi Tag állampolgárainak. Ez alól a kötelezettség alól kivételt

képeznek a Tag által nyújtott olyan előnyök, kedvezmények, kiváltságok vagy

mentességek,

  a) amelyek általános jellegű, jogsegélyszolgálatra és a jogok érvényesítésére

vonatkozó, nem kifejezetten a szellemi tulajdon oltalmáról szóló nemzetközi

megállapodásokból következnek;

  b) amelyeket a Berni Konvenció (1971) vagy a Római Konvenció előírásainak

megfelelően biztosítanak, amelyek felhatalmazást adnak a nemzeti elbánás

helyett egy harmadik ország által nyújtott elbánás alkalmazására;

  c) amelyek az előadóművészek, a hangfelvétel gyártók és a műsort sugárzó

szervezetek jelen Megállapodásban nem szabályozott jogaira vonatkoznak;

  d) amelyek a szellemi tulajdon oltalmára vonatkozó, a WTO Egyezmény

hatálybalépését megelőzően hatályba lépett nemzetközi szerződésekből

következnek, amennyiben ezekről a szerződésekről értesítik a TRIPS Tanácsot,

és ezek nem képeznek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést más

Tagok állampolgáraival szemben.

                                               5. Cikk

  1   A jelen Megállapodás 3. és 4. Cikkelye vonatkozásában az oltalom magában foglalja a szellemi

      tulajdonjogok megszerezhetőségét, megszerzését, terjedelmét, fenntartását és

      kikényszeríthetőségét érintő ügyeket, valamint az olyan ügyeket, amelyek a szellemi

      tulajdonjogoknak a jelen Egyezménnyel különösen érintett használatát érintik.


               Az oltalom megszerzésére és fenntartására vonatkozó

                                multilaterális egyezmények

  A fenti 3. és 4. Cikk szerinti kötelezettségek nem alkalmazhatók a Szellemi

Tulajdon Világszervezete keretében a szellemi tulajdonjogok megszerzésére és

fenntartására vonatkozó megkötött multilaterális egyezmények szerinti

eljárásokra.

                                           6. Cikk

                                     Jogok kimerülése

  A jelen Megállapodás szerinti vitarendezés céljára, a fenti 3. és 4. Cikkben

foglaltak fenntartásával, a jelen Megállapodásban foglaltak a szellemi

tulajdonjogok kimerülésének kérdését nem érintik.

                                           7. Cikk

                                            Célok

  A szellemi tulajdonjogok oltalma és érvényesítése járuljon hozzá a műszaki

innovációhoz és a technológia átadásához, elterjedéséhez a műszaki ismeretek

előállítóinak és felhasználóinak kölcsönös előnyére és a szociális és gazdasági

jólétet eredményező módon, a jogok és kötelezettségek egyensúlya mellett.

                                           8. Cikk

                                         Alapelvek

  1. A Tagok nemzeti törvényeik és szabályozásuk megalkotásakor és

módosításakor a közegészség és a közélelmezés védelméhez szükséges és

olyan intézkedéseket alkalmazhatnak, amelyek a társadalmi-gazdasági és

műszaki fejlődéshez létfontosságú ágazatokban a közérdeket előmozdítják,

feltéve, hogy ezek az intézkedések a jelen Megállapodás rendelkezéseivel

összhangban vannak.

  2. A szellemi tulajdonjogok jogosultjai megfelelő intézkedéseket tehetnek a

jogaikkal való visszaélés vagy olyan gyakorlatok megakadályozására, amelyek

indokolatlanul korlátozzák a kereskedelmet, vagy ellentétesen befolyásolják a

nemzetközi technológia átadást, feltéve, hogy ezek az intézkedések

összhangban vannak a jelen Megállapodás rendelkezéseivel.

                                          II. Rész

A SZELLEMI TULAJDONJOGOK MEGADÁSÁNAK, TERJEDELMÉNEK ÉS

                  FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAPKÖVETELMÉNYEI

                                         1. Fejezet


                      SZERZŐI JOGOK ÉS KAPCSOLÓDÓ JOGOK

                                           9. Cikk

                          A Berni Konvencióval való kapcsolat

   1. A Tagok betartják a Berni Konvenció (1971) 1-21. Cikkeiben, valamint a

Függelékében foglaltakat. A Tagoknak mindazonáltal a jelen Megállapodás

alapján nincsenek olyan jogaik és kötelezettségeik mint amelyeket rájuk a

Berni Konvenció 6. bis Cikke vagy az abból levezetett jogok ruháznak.

   2. A szerzői jogi védelem a kifejezésre és nem pedig önmagában az ötletekre,

eljárásokra, működési módszerekre vagy matematikai elméletekre vonatkozik.

                                          10. Cikk

                     Számítógépes programok és adatállományok

   1. A számítógépes programok a Berni Konvenció (1971) szerinti irodalmi

művekként akár forrás kód akár tárgyi kód formában védettek.

   2. Védettek az adatállományok vagy más anyagok akár gép által olvasható

akár más formában, amelyek tartalmuk kiválasztása vagy elrendezése folytán

szellemi alkotások. Ez a védelem, amely nem terjed ki magára az adatra vagy

anyagra, nem károsíthatja a magán az adaton vagy anyagon fennálló

semmilyen szerzői jogot.

                                          11. Cikk

                                       Bérleti jogok

   A Tagok legalábbis a számítógépes programok és a filmalkotások

tekintetében biztosítják azt a jogot a szerzőknek és jogutódaiknak, hogy

engedélyezzék vagy megtiltsák a szerzői alkotásaik eredeti vagy másolati

példányainak a nagyközönség részére való kereskedelmi bérbeadását. A Tag a

filmek tekintetében mentesül ez alól a kötelezettség alól, kivéve, ha az ilyen

bérbeadás a szóban forgó művek olyan széles körű másolásához vezetett, ami

az illető Tagban a szerzőkre és jogutódaikra ruházott kizárólagos

sokszorosítási jog anyagi sérelméhez vezetett. A számítógépes programoknál

ez a kötelezettség nem vonatkozik az olyan bérbeadásra, ahol nem maga a

program a bérbeadás lényegi tárgya.

                                          12. Cikk

                                        Védelmi idő


  Valahányszor egy mű védelmi idejét, ide nem értve a fényképészeti műveket

és az iparművészeti alkotásokat, nem egy természetes személy életének

alapján számítják, a védelmi idő nem lehet kevesebb a jogosított kiadás évének

végétől számított ötven évnél, vagy pedig, ilyen jogosított kiadás hiányában, a

mű elkészítésétől számított ötven évnél, amit az elkészítés naptári évének

végétől kell számítani.

                                          13. Cikk

                                 Korlátozások és kivételek

  A kizárólagos jogokra való korlátozásokat és kivételeket a Tagok olyan

különleges esetekre szorítják, amelyek nem állnak ellentétben a mű szokásos

felhasználásával, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit.

                                          14. Cikk

   Előadóművészek, hangfelvételgyártók és műsorszóró szervezetek védelme

  1. A hangfelvételen rögzített előadásuk tekintetében az előadóművészek

jogosultak megtiltani a hozzájárulásuk nélküli következő cselekményeket:

rögzítetlen előadásuk rögzítését és az ilyen rögzítés sokszorosítását. Az

előadóművészek jogosultak megtiltani a hozzájárulásuk nélküli következő

cselekményeket is: élő előadásaik sugárzását és a közönséghez közvetítését.

  2. A hangfelvételgyártókat megilleti a hangfelvételeik közvetlen vagy

közvetett sokszorosítása engedélyezésének vagy megtiltásának joga.

  3. A műsorszóró szervezeteket megilleti az a jog, hogy megtiltsák a

hozzájárulásuk nélküli következő cselekményeket: a sugárzott műsor

rögzítését, a rögzítések sokszorosítását és továbbsugárzását, valamint a

televízió műsoraik közönséghez közvetítését. Ahol a Tagok ilyen jogokat nem

adnak a műsorszóró szervezeteknek, megadják a lehetőséget a műsorok

tartalmára vonatkozóan fennálló szerzői jogok tulajdonosainak arra, hogy

összhangban a Berni Konvenció (1971) előírásaival, megakadályozzák a fenti

cselekményeket.

  4. A 11. Cikknek a számítógépes programokra vonatkozó szabályait

megfelelően alkalmazni kell a hangfelvételgyártókra is és a hangfelvételre

nézve jogokat bíró másokra is, ahogyan ezt a Tagok joga szabályozza. Abban

az esetben, ha az 1994. április 15-én valamely Tagban a hangfelvétel bérleti

jogok alanyai javára megfelelő térítés rendszere van érvényben, ez a rendszer

fenntartható, feltéve, hogy a hangfelvételek kereskedelmi bérlete nem vezet

az e jogalanyokat megillető kizárólagos sokszorosítási jog súlyos sérelméhez.

  5. Az előadóművészeket és a hangfelvételgyártókat a jelen Megállapodás

alapján megillető védelem időtartama legalább ötven év, amelyet annak a

naptári évnek a végétől kell számítani, amelyben az előadás vagy a rögzítés

történt. A fenti 3. pont szerinti védelem időtartama legalább húsz év, amelyet

annak a naptári évnek a végétől kell számítani, amelyben a sugárzás történt.

  6. A fenti 1-3. pontokkal adott jogok tekintetében bármely Tag rendelkezhet

feltételekről, korlátozásokról, kivételekről és fenntartásokról olyan mértékig,

amint ezt a Római Konvenció lehetővé teszi. Mindazonáltal a Berni Konvenció

(1971) 18. Cikkének               előírásai is megfelelően alkalmazandók az

előadóművészek és a hangfelvételgyártók hangfelvételekre vonatkozó jogaira.


                                         2. Fejezet

                                        VÉDJEGYEK

                                          15. Cikk

                                     Az oltalom tárgya

  1. A védjegy lehet bármely jel vagy jelek bármely kombinációja, amely

alkalmas valamely vállalkozás áruinak vagy szolgáltatásainak más vállalkozás

áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésre. Az ilyen jel, különösen

szó, beleértve a személyneveket, betű, szám, ábrás elem vagy színösszetétel,

valamint ezek bármely kombinációja, védjegyként lajstromozható. Amennyiben

a jel eleve nem alkalmas a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások

megkülönböztetésére, a Tagok a lajstromozhatóságot a használat során

szerzett megkülönböztehetőséghez köthetik. A lajstromozás előfeltételeként a

Tagok megkövetelhetik a jel vizuális érzékelhetőségét.

  2. Az 1. pont nem értelmezhető úgy, hogy az bármely Tagot megakadályozna

abban, hogy a védjegy lajstromozását más okokból megtagadja, feltéve, hogy

azok nem állnak ellentétben a Párizsi Konvenció (1967) rendelkezéseivel.

  3. A Tagok a lajstromozás előfeltételeként megkövetelhetik a védjegy

használatát. A tényleges védjegyhasználat azonban nem feltétele a

lajstromozás iránti kérelem benyújtásának. A bejelentés nem utasítható el

pusztán azon okból, hogy a tervezett használat nem kezdődött meg a

bejelentés napját követő három év eltelte előtt.

  4. Az áru vagy szolgáltatás jellege, amelyen a védjegyet alkalmazzák,

semmiképpen sem jelenthet lajstromozási akadályt.

  5. A Tagok minden védjegyet a lajstromozás előtt vagy közvetlenül azt

követően közzétesznek és megfelelő lehetőséget nyújtanak a védjegy

törlésének kérelmezésére. Lehetővé tehetik továbbá, hogy a védjegy

lajstromozása ellen felszólamlással éljenek.

                                          16. Cikk

                                     Az oltalom hatálya

  1. A lajstromozott védjegy tulajdonosának kizárólagos jogában áll mindenkit

megakadályozni abban, hogy engedélye nélkül a kereskedelemben azonos

vagy hasonló megjelöléseket használjon olyan árukra vagy szolgáltatásokra,

amelyek azonosak vagy hasonlóak azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz,

amelyek vonatkozásában a védjegy oltalomban részesül, amennyiben az ilyen

használat megtévesztésre alkalmas. Azonos jel azonos árukra vagy

szolgáltatásokra történő használata esetén a megtévesztésre alkalmasságot

vélelmezni kell. A fent említett jogok nem érintik a meglévő korábbi jogokat,

és nem befolyásolják a Tagoknak azt a lehetőségét, hogy a használat alapján

biztosítsanak jogokat.


  2. A szolgáltatásokra a Párizsi Konvenció (1967) 6. bis Cikkét kell

megfelelően alkalmazni. Annak megítéléséhez, hogy a védjegy közismert-e,

figyelembe kell venni a védjegy ismertségét az adott áruval vagy

szolgáltatással szokásosan foglalkozó körben, beleértve az adott Tagban a

védjegy reklámozása révén szerzett ismeretséget is.

  3. A Párizsi Konvenció (1967) 6. bis Cikkét kell megfelelően alkalmazni olyan

árukra vagy szolgáltatásokra is, amelyek nem hasonlóak azokhoz az árukhoz

vagy szolgáltatásokhoz, amelyek vonatkozásában a védjegy oltalomban

részesül, amennyiben a védjegynek ezen árukkal vagy szolgáltatásokkal

kapcsolatos használata az áruk vagy szolgáltatások és a lajstromozott védjegy

tulajdonosa közötti kapcsolatra utal, és amennyiben valószínű, hogy a

lajstromozott védjegy tulajdonosának érdekeit az ilyen használat sérti.

                                           17. Cikk

                                          Kivételek

  A Tagok a védjegyoltalom hatálya alól meghatározott kivételekről

rendelkezhetnek mint például a leíró jellegű kifejezések méltányos használata,

feltéve, hogy az ilyen kivételek figyelembe veszik a védjegytulajdonos és

harmadik felek jogos érdekeit.

                                           18. Cikk

                                   Az oltalom időtartama

  A védjegyet első ízben legalább hétéves időtartamra kell lajstromozni. A

védjegy       lajstromozása         korlátlanul     megújítható       legalább     hétéves

időtartamokra.

                                           19. Cikk

                                 A használat követelménye

  1. Amennyiben a lajstromozás fenntartásához a lajstromozott védjegy

használata szükséges, a lajstromozás csak akkor törölhető, ha a védjegyet

legalább       három      évig      folyamatosan      nem      használták,     hacsak      a

védjegytulajdonos nem indokolja kellően a használat hiányát. A használat

elmaradásának jogos indokai közé tartoznak a védjegytulajdonos akaratától

függetlenül felmerülő, a védjegy használatát gátló körülmények, például a

védjegyoltalommal érintett áruk vagy szolgáltatások importjának korlátozása

vagy az azokkal szemben támasztott egyéb állami előírások.

  2. A védjegyek a tulajdonos ellenőrzése mellett történő használata harmadik

személy által az oltalom fenntartására irányuló védjegyhasználatnak minősül.

                                           20. Cikk

                                   Egyéb követelmények


  A védjegy kereskedelmi használata indokolatlanul nem köthető külön

követelményhez, mint például a más védjeggyel történő használat, különleges

formában történő használat, vagy a védjegynek valamely vállalkozás áruinak

vagy szolgáltatásainak más vállalkozás áruitól vagy szolgáltatásaitól való

megkülönböztető képességét hátrányosan befolyásoló módon történő

használat. Ezen rendelkezés nem zárja ki olyan követelmény előírását, hogy az

árukat vagy szolgáltatásokat előállító vállalkozást azonosító védjegy a szóban

forgó       vállalkozás      meghatározott        áruinak      vagy     szolgáltatásainak

megkülönböztető védjegyével együtt, de nem ahhoz kapcsolva, használják.

                                          21. Cikk

                            Használati engedély és átruházás

  A Tagok meghatározhatják a védjegyre vonatkozó használati engedély és

átruházás feltételeit, egyetértve abban, hogy védjegyre kényszerengedély nem

adható, és hogy a lajstromozott védjegy tulajdonosa a védjegyhez fűződő jogát

átruházhatja azzal az üzletkörrel együtt, amelyhez a védjegy tartozik, vagy

anélkül.

                                         3. Fejezet

                              FÖLDRAJZI MEGJELÖLÉSEK

                                          22. Cikk

                             A földrajzi megjelölések oltalma

  1. A jelen Megállapodás alkalmazásában földrajzi megjelölés valamely Tag

területéről, vidékéről vagy helységéből származó olyan termékre vonatkozó

megjelölés, amelynek meghatározott minőségét, hírnevét vagy egyéb

jellemzőit lényegében a földrajzi eredet határozza meg.

  2. A földrajzi megjelölések vonatkozásában a Tagok biztosítják a jogi

eszközöket az érdekelt felek számára, hogy megakadályozzák:

  a) a termék megjelölésében vagy külső kialakításában olyan eszközök

használatát, amelyek az áru földrajzi eredetével kapcsolatban a közönség

megtévesztésére alkalmas módon arra mutatnak vagy azt sugallják, hogy a

kérdéses termék olyan földrajzi területről származik, ami eltér annak

tényleges származási helyétől;

  b) a Párizsi Konvenció (1967) 10. bis Cikke értelmében tisztességtelen

versenycselekményt képező bármely használatot.

  3. A Tagok, ha jogszabályaik megengedik - hivatalból vagy az érdekeltek

kérésére - kötelesek megtagadni vagy hatálytalanítani a földrajzi

megjelölésből álló vagy azt tartalmazó védjegy lajstromozását a nem az adott

területről származó termékekre vonatkozóan, amennyiben a megjelölés

használata a védjegyben az adott termékekre és az adott Tagban alkalmas a

közönség megtévesztésére a tényleges származási helyet illetően.


                                                                                             4. Az 1. és 2. pontok rendelkezéseit kell alkalmazni olyan földrajzi

megjelölésre, amely betű szerint valóságosan tünteti fel az áru származási

területét, vidékét vagy helységét, mégis hamisan azt a látszatot kelti, mintha

az áru más területről származna.

                                              23. Cikk

        A földrajzi megjelölések kiegészítő oltalma borok és szeszes italok

                                         vonatkozásában

  1. Mindegyik Tag köteles az érdekelt felek számára biztosítani a jogi

eszközöket, hogy megakadályozzák borokat megjelölő földrajzi megjelölés

alkalmazását nem a szóban forgó földrajzi megjelöléssel jelölt helyről

származó borokra, illetve szeszes italokat megjelölő földrajzi megjelölés

alkalmazását nem a szóban forgó földrajzi megjelöléssel jelölt helyről

származó szeszes italokra, még abban az esetben is, ha a termék valóságos

eredetét is feltüntetik, vagy ha a földrajzi megjelölést fordításban vagy „fajta”,

                                                                                                 1

„típusú”, „-féle”, „utánzat”, illetve hasonló kifejezéssel együtt alkalmazzák.

  2. Borokat megjelölő földrajzi megjelölésből álló vagy azt tartalmazó védjegy

lajstromozását borokra, illetve szeszes italokat megjelölő földrajzi

megjelölésből álló vagy azt tartalmazó védjegy lajstromozását szeszes italokra

meg kell tagadni, vagy hatálytalanítani kell, ha a hazai jogszabályok

megengedik - hivatalból, vagy az érdekelt kérésére - a nem az ilyen földrajzi

helyről származó borok vagy szeszes italok tekintetében.

  3. Borokra vonatkozó homonim földrajzi megjelölések esetében valamennyi

megjelölés oltalomban részesül a 22. Cikk 4. pontjában foglaltak

fenntartásával. Mindegyik Tag maga határozza meg azokat a gyakorlati

feltételeket, amelyek szerint a szóban forgó homonim megjelöléseket

egymástól meg kell különböztetni, figyelembe véve, hogy az érintett

termelőknek méltányos elbánásban kell részesülniük, és hogy a fogyasztók

nem téveszthetők meg.

  4. A borokra vonatkozó földrajzi megjelölések oltalmának elősegítésére

tárgyalásokat kell kezdeni a TRIPS Tanácsban egy multilaterális rendszer

létrehozataláról a rendszerben részt vevő Tagokban oltalmazható, borokra

vonatkozó földrajzi megjelölések közlését és lajstromozását illetően.

                                              24. Cikk

                             Nemzetközi tárgyalások: Kivételek

  1. A Tagok megállapodnak, hogy tárgyalásokat kezdenek, amelyek célja a 23.

Cikkben említett egyes földrajzi megjelölések oltalmának erősítése. A 4-8.

pontokban foglalt rendelkezéseket nem alkalmazhatja az a Tag, amely

megtagadja, hogy tárgyalásokat folytasson, illetve bi- vagy multilaterális

megállapodásokat kössön. A tárgyalásokkal kapcsolatban a Tagok készek

megfontolni ezen rendelkezések folyamatos alkalmazását azokra a konkrét

földrajzi megjelölésekre, amelyek használata a tárgyalások tárgyát képezte.

  1   A 42. Cikk első mondata mellett a Tagok ezen kötelezettségek tekintetében rendelkezhetnek

      adminisztratív eszközökkel történő érvényesítésről.


  2. A TRIPS Tanács rendszeresen felülvizsgálja a jelen fejezet

rendelkezéseinek alkalmazását; az első ilyen felülvizsgálat a WTO Egyezmény

hatálybalépését követő két éven belül történik. Minden olyan ügyet, amely a

jelen rendelkezések szerinti kötelezettségek teljesítését érinti, a Tanács

tudomására kell hozni, amely bármelyik Tag kérelmére bármelyik Taggal vagy

Tagokkal tanácskozik azokról az ügyekről, amelyekre vonatkozóan nem

sikerült kielégítő megoldást találni az érdekelt Tagok közötti kétoldalú, illetve

többoldalú konzultációk révén. A Tanács megtesz minden olyan intézkedést,

amely a jelen fejezet érvényesülését megkönnyíti, illetve céljait előmozdítja.

  3. A jelen fejezet rendelkezéseinek végrehajtása során a Tagok semmiképpen

sem korlátozzák a földrajzi megjelöléseknek a WTO Egyezmény

hatálybalépését közvetlenül megelőzően az adott Tagban meglévő oltalmát.

  4. A jelen fejezet rendelkezései nem követelik meg a Tagoktól, hogy

megakadályozzák azokat az állampolgáraikat és lakosaikat egy másik Tag

borokra vagy szeszes italokra vonatkozó valamely földrajzi megjelölésének

folyamatos és párhuzamos használatában árukkal és szolgáltatásokkal

kapcsolatban, akik a szóban forgó földrajzi megjelölést folyamatosan

használták ugyanarra vagy kapcsolódó árukra és szolgáltatásokra az adott Tag

területén

  a) legalább tíz évig 1994. április 15-ét megelőzően, vagy

  b) jóhiszeműen az említett időpont előtt.

  5. Ha jóhiszemű védjegybejelentést tettek, a védjegyet jóhiszeműen

lajstromozták vagy a védjegyhez fűződő jogokat jóhiszemű használat révén

szerezték meg

  a) a jelen rendelkezéseknek az adott Tagban való alkalmazásának a VI.

részben meghatározott időpontja előtt, vagy

  b) mielőtt a földrajzi megjelölést a származási országban oltalmazták volna,

a jelen Fejezet végrehajtására tett intézkedések nem érintik a védjegy

lajstromozhatóságát, a lajstromozás érvényességét, illetve a védjegyhasználati

jogot pusztán azon az alapon, hogy a védjegy azonos vagy hasonló a földrajzi

megjelöléshez.

  6. A jelen fejezetben semmi sem követeli meg, hogy valamely Tagnak

alkalmaznia kelljen rendelkezéseit egy másik Tag földrajzi megjelölésével

kapcsolatban olyan árukra vagy szolgáltatásokra, amelyek esetében a szóban

forgó megjelölés megegyezik az adott Tag területén a köznyelvben az áruk

vagy szolgáltatások neveként szokásosan használt kifejezéssel. A jelen

fejezetben semmi sem követeli meg, hogy valamely Tagnak alkalmaznia kelljen

rendelkezéseit egy másik Tag földrajzi megjelölésével kapcsolatban olyan

borászati termékekre, amelyek esetében a szóban forgó megjelölés

megegyezik a WTO Egyezmény hatálybalépésének időpontjában az adott Tag

területén létező szőlőfajta szokásos nevével.

  7. Bármely Tag kikötheti, hogy a jelen fejezet szerinti védjegyhasználattal

vagy lajstromozással kapcsolatos kérelmeket a védjegynek a Tagban történt

lajstromozásától vagy az oltalom alatt álló megjelöléssel ütköző megjelölésnek

az adott Tagban történt ismertté válását követő öt éven belül nyújtsák be,

amennyiben a védjegyet addig a napig közzétették, és ha ez a nap korábbi

mint az ütköző megjelölés használata ismertté válásának napja, feltéve, hogy a

földrajzi megjelölést nem rosszhiszeműen használták vagy lajstromozták.

  8. A jelen Fejezet rendelkezései senkinek sem sérthetik azt a jogát, hogy a

kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét

használja, kivéve, ha a nevet a közönség megtévesztésére alkalmas módon

használják.


  9. A jelen Megállapodás nem tartalmaz kötelezettséget olyan földrajzi

megjelölések oltalmára, amelyek a származási országban nem állnak oltalom

alatt vagy oltalmuk megszűnt, vagy amelyeket az adott országban már nem

használnak.

                                          4. Fejezet

                                       IPARI MINTÁK

                                           25. Cikk

                                     Az oltalom feltételei

  1. A Tagok oltalomban részesítik az önállóan alkotott, új vagy eredeti ipari

mintákat. A Tagok rendelkezhetnek úgy, hogy a minta nem új vagy eredeti, ha

nem különbözik lényegesen már ismert mintáktól vagy ismert mintaelemek

kombinációjától. A Tagok kiköthetik, hogy az oltalom nem terjed ki az olyan

mintára, amely lényegében a termék műszaki megoldásának vagy

funkciójának a következménye.

  2. Mindegyik Tag köteles biztosítani, hogy a textilminták oltalmi feltételei,

különösen a költségek, vizsgálat vagy közzététel tekintetében, ne befolyásolják

hátrányosan az oltalom megszerzésének lehetőségét. Ezen kötelezettségnek a

Tagok választásuk szerint az ipari minta jog vagy a szerzői jog útján tehetnek

eleget.

                                           26. Cikk

                                           Oltalom

  1. A mintaoltalom jogosultjának jogában áll másokat megakadályozni abban,

hogy engedélye nélkül kereskedelmi célra előállítson, forgalmazzon vagy

importáljon olyan mintát megtestesítő terméket, amely az oltalmazott minta

utánzata vagy lényegében az utánzata.

  2. A Tagok rendelkezhetnek az ipari mintaoltalom hatálya alól meghatározott

kivételekről, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem ésszerűtlenül ellentétesek az

oltalmazott ipari minta szokásos hasznosításával, és nem sértik aránytalanul a

mintaoltalom jogosultja jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik felek jogos

érdekeit is.

  3. A mintaoltalom időtartama legalább tíz év.

                                          5. Fejezet

                                      SZABADALMAK

                                           27. Cikk


                                                                                                                               Szabadalmazható találmány

  1. A 2. és 3. pontokban foglalt rendelkezések fenntartásával, a technika

bármely területén létrehozott, akár termékre, akár eljárásra vonatkozó

bármely találmány szabadalmazható, feltéve, hogy új, feltalálói tevékenységen

                                               1

alapul és iparilag alkalmazható.                  A 65. Cikk 4. pontjában, a 70. Cikk 8.

pontjában és a jelen cikk 3. pontjában foglaltak fenntartásával, a szabadalmak

engedélyezése és a szabadalmi jogok gyakorlása független a feltalálás

helyétől, a műszaki területtől és attól, hogy a terméket importálják vagy

belföldön állítják elő.

  2. A Tagok kizárhatják a szabadalmi oltalomból azokat a találmányokat,

amelyeknek kereskedelmi hasznosítását területükön a közrend vagy a

közerkölcs megóvása érdekében meg kell akadályozni, beleértve az emberi,

állati vagy növényi élet vagy egészség megóvását vagy a környezet komoly

károsodásának elkerülését, feltéve, hogy az ilyen kizárás nem pusztán azért

történik, mert a hasznosítást belső jogszabályok tiltják.

  3. A Tagok emellett kizárhatják a szabadalmi oltalomból:

  a) az emberek vagy állatok kezelésére szolgáló diagnosztikai, gyógyászati és

sebészeti eljárásokat;

  b) azokat a növényeket és állatokat, amelyek nem mikroorganizmusok és a

növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárásokat,

melyek eltérnek a nem-biológiai és mikrobiológiai eljárásoktól. A Tagok

biztosítják azonban a növényfajták oltalmát szabadalommal, vagy hatékony sui

generis rendszerrel vagy ezek bármely kombinációjával. A jelen alpont szerinti

rendelkezéseket a WTO Egyezmény hatálybalépését követő négy év elteltével

felül kell vizsgálni.

                                                28. Cikk

                                      A szabadalom hatálya

  1. A szabadalom az alábbi kizárólagos jogokkal ruházza fel tulajdonosát:

  a) amennyiben a szabadalom tárgya termék, megakadályozhat másokat a

szabadalom tárgyának engedélye nélküli gyártásában, használatában, eladásra

való felkínálásában, forgalomba hozatalában, vagy ebből a célból történő

                       2

importálásában;

  b) amennyiben a szabadalom tárgya eljárás, megakadályozhat másokat

abban, hogy engedélye nélkül használják az adott eljárást, és hogy legalább az

adott eljárással közvetlenül előállított terméket használják, eladásra

felkínálják, értékesítsék vagy ebből a célból importálják.

  2. A szabadalomtulajdonosok jogosultak a szabadalom átruházására, öröklés

útjáni engedményezésére és hasznosítási szerződések megkötésére is.

                                                29. Cikk

  1   A jelen cikk alkalmazásában a „feltalálói tevékenység” és „az ipari alkalmazhatóság” fogalmait a

      Tagok a „nem nyilvánvalóság” és a „hasznosság” fogalmak szinonimájaként értelmezik.

  2   Ez a jog a jelen Megállapodás szerinti összes többi joghoz hasonlóan, az áruk használata,

      forgalomba hozatala, importja vagy egyéb terjesztése tekintetében a 6. Cikk szerinti

      rendelkezések hatálya alá tartozik.


                Követelmények a szabadalom bejelentőjével szemben

  1. A Tagok kötelesek megkövetelni, hogy a szabadalmi bejelentés bejelentője

a találmányt kellő világossággal és teljességgel tárja fel, hogy szakember azt

megvalósíthassa, és megkövetelhetik a bejelentőtől, hogy a találmánynak a

feltaláló által a bejelentés benyújtásakor, vagy ha elsőbbséget igényelnek, a

találmány elsőbbségének napján ismert legjobb megvalósítási módját közölje.

  2. A Tagok megkövetelhetik a találmány bejelentőjétől, hogy adjon

tájékoztatást az adott találmánnyal kapcsolatos külföldi szabadalmaztatás

iránti kérelmeiről és azok megadásáról.

                                              30. Cikk

                                Kivételek a jogok hatálya alól

  A Tagok rendelkezhetnek a szabadalomból eredő kizárólagos jogok hatálya

alól meghatározott kivételekről, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem

ésszerűtlenül ellentétesek a szabadalom szokásos hasznosításával és nem

sértik aránytalanul a szabadalmas jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik

felek jogos érdekeit is.

                                              31. Cikk

                    Egyéb hasznosítás a jogosult engedélye nélkül

  Ha a Tagok jogszabályai lehetővé teszik a szabadalom tárgyának a jogosult

                                                                  1

engedélye nélkül történő egyéb hasznosítását,                        beleértve a kormány által

vagy a kormány által feljogosított harmadik fél által történő hasznosítást is, a

következő rendelkezések az irányadók:

  a) az ilyen hasznosításra vonatkozó engedélyeket egyedileg kell elbírálni;

  b) az ilyen hasznosítás csak akkor engedélyezhető, ha a hasznosítás előtt a

javasolt hasznosító megkísérelte, hogy méltányos kereskedelmi feltételek

mellett engedélyt szerezzen a jogosulttól, de erre vonatkozó erőfeszítései

elfogadható időn belül nem jártak eredménnyel. E követelményhez egyik

Tagnak sem kell ragaszkodnia országos szükséghelyzet, egyéb rendkívüli

sürgősségi körülmény vagy közhasznú, nem kereskedelmi hasznosítás esetén.

Országos szükséghelyzet vagy egyéb rendkívüli sürgősségi körülmény esetén

mindazonáltal a jogosultat az ésszerűen lehetséges időn belül értesíteni kell.

Közhasznú, nem kereskedelmi hasznosítás esetén, ha az állam vagy a

vállalkozó szabadalomkutatás nélkül tudja, vagy kézenfekvő okból tudnia kell,

hogy a kormány által vagy annak javára érvényes szabadalmat hasznosítanak

vagy fognak hasznosítani, a jogosultat azonnal értesíteni kell;

  c) az ilyen hasznosítás terjedelmét és időtartamát arra a célra kell

korlátozni, amelyre engedélyezték, és a félvezetők technológiája esetében

csak a közhasznú, nem kereskedelmi hasznosításra vagy az olyan gyakorlat

orvoslására, amelyet bírói vagy hatósági eljárás során versenyellenesnek

ítélnek;

  d) az ilyen hasznosítás nem lehet kizárólagos;

  1   Az „egyéb hasznosítás” a 30. Cikkben kifejtettektől eltérő hasznosításra utal.


  e) az ilyen hasznosítás nem engedményezhető, kivéve a vállalat vagy

cégérték azon részével együtt, amelyik a hasznosítás jogát élvezi;

  f) az ilyen hasznosítást elsősorban a hasznosítást engedélyező Tag belső

piacának kielégítésére kell engedélyezni;

  g) az ilyen hasznosítási engedély - a hasznosításra feljogosított személyek

jogos érdekei megfelelő védelmének fenntartásával - megszűnik, ha és

amennyiben az engedélyezéshez vezető körülmények megszűnnek és

valószínűleg nem merülnek fel újra. Az illetékes hatóság indokolt kérelem

esetén felülvizsgálhatja e körülmények további fennállását;

  h) a jogosultnak az egyes esetek körülményeitől függő megfelelő díj jár,

figyelembe véve az engedély gazdasági értékét;

  i)    az    ilyen     hasznosítás     engedélyezésével         kapcsolatos     határozat

jogérvényessége az adott Tagban bírói úton vagy egyéb független felső

hatóság által felülvizsgálható;

  j) az ilyen hasznosítás tekintetében fizetendő díjra vonatkozó bármely

határozat az adott Tagban bírói úton vagy egyéb független felső hatóság által

felülvizsgálható;

  k) a Tagok nem kötelesek alkalmazni a b) és f) pont szerinti feltételeket,

amennyiben az ilyen hasznosítást bírói vagy hatósági eljárás során

versenyellenesnek ítélt gyakorlat orvoslására engedélyezték. A versenyellenes

gyakorlat megszüntetésének szükségessége figyelembe vehető az ilyen

esetekben járó díj összegének megállapításakor. Az illetékes hatóságoknak

jogában áll az engedély megszüntetésének elutasítása, ha és amennyiben az

arra okot adó körülmények feltehetően újból felmerülnek;

  l) amennyiben a hasznosítást egy olyan szabadalom („második szabadalom”)

hasznosításának lehetővé tételére engedélyezik, amely egy másik szabadalom

(„első szabadalom”) megsértése nélkül nem hasznosítható, a következő

további feltételek érvényesek:

  (i) a második szabadalom tárgyát képező találmány számottevő gazdasági

jelentőségű műszaki előrelépést jelent az első szabadalom tárgyát képező

találmányhoz viszonyítva,

  (ii) az első szabadalom jogosultját méltányos feltételek mellett

keresztlicencia illeti meg a második szabadalom tárgyát képező találmány

hasznosítására,

  (iii) az első szabadalomra adott hasznosítási engedély csak a második

szabadalom átruházásával együtt ruházható át.

                                          32. Cikk

                                   Megvonás/Megszűnés

  A szabadalom megvonásával vagy megszűnésével kapcsolatos bármely

határozat bírói úton történő felülvizsgálatára lehetőséget kell biztosítani.

                                          33. Cikk

                                        Oltalmi idő


                                                                                              Az igényelhető oltalmi idő nem érhet véget a bejelentés benyújtásának

                                                               1

napjától számított 20 éves időszak lejárta előtt.

                                              34. Cikk

                         Eljárási szabadalmak: a bizonyítási teher

  1. A 28. Cikk 1. b) pontja szerinti jogosult jogainak megsértésével

kapcsolatos polgári eljárások céljaira, amennyiben a szabadalom tárgya

eljárás egy termék előállítására, a bírói szervek jogosultak elrendelni, hogy

alperes bizonyítsa, hogy egy azonos termék előállítására szolgáló eljárás eltér

a szabadalmazott eljárástól. Ennélfogva a Tagok úgy rendelkeznek, hogy -

legalább a következő esetek egyikében - bármely azonos terméket, ha azt a

szabadalmas engedélye nélkül állították elő, az ellenkező bizonyításának

hiányában úgy kell tekinteni, mintha a szabadalmaztatott eljárással állították

volna elő:

  a) ha a szabadalmaztatott eljárással előállított termék új;

  b) ha nagymértékben valószínűsíthető, hogy az azonos terméket ezzel az

eljárással állították elő, és a szabadalom tulajdonosa megfelelő erőfeszítéssel

sem tudta megállapítani, hogy milyen eljárást alkalmaztak.

  2. Bármely Tag rendelkezhet úgy, hogy az 1. pont szerinti bizonyítás terhe

csak abban az esetben szálljon az állítólagos jogsértőre, ha az a) alpontban

említett feltétel teljesült, vagy csak ha a b) alpontban említett feltétel teljesült.

  3. Az ellenkező bizonyítékok összegyűjtésekor figyelembe kell venni az

alperes gyártási és üzleti titkaihoz fűződő jogos érdekeit.

                                             6. Fejezet

    FÉLVEZETŐ ÁRAMKÖRÖK TÉRBELI ELRENDEZÉSE (TOPOGRÁFIÁJA)

                                              35. Cikk

                              Kapcsolat az IPIC Egyezménnyel

  A Tagok egyetértenek abban, hogy oltalomban részesítik az integrált

áramkörök topográfiáját (a továbbiakban:                            topográfia) az Integrált

Áramkörökre vonatkozó Szellemi Tulajdon Oltalmáról szóló Egyezmény 2-7.

Cikkével (a 6. Cikk 3. bekezdését kivéve), 12. Cikkével és a 16. Cikk 3.

bekezdésével összhangban, eleget téve emellett az alábbi rendelkezéseknek.

                                              36. Cikk

                                       Az oltalom hatálya

  1   Oly módon kell értelmezni, hogy azok a Tagok, amelyekben nincs meg az eredeti engedélyezési

      rendszer, úgy rendelkezhetnek, hogy az oltalmi időt az eredeti engedélyezési rendszerben történt

      bejelentés napjától számítják.


                                                                                                 A 37. Cikk 1. pontja szerinti rendelkezések fenntartásával a Tagok

jogszerűtlennek tekintik a jogosult1 engedélye nélküli alábbi cselekményeket:

  - oltalmazott topográfia;

  - az oltalmazott topográfiát megtestesítő félvezető áramkör; vagy

  - az ilyen félvezető áramkört megtestesítő, a jogosulatlanul reprodukált

topográfiát a továbbiakban is tartalmazó termék importálása, forgalomba

hozatala és egyéb kereskedelmi célú terjesztése.

                                                 37. Cikk

                    A jogosult engedélyéhez nem kötött cselekmények

  1. A 36. Cikktől eltérően egyetlen Tag sem tekinti jogszerűtlennek az ebben

a cikkben említett cselekmények végrehajtását a jogosulatlanul sokszorosított

topográfiát megtestesítő félvezető áramkör vagy egy ilyen félvezető áramkört

tartalmazó bármely termék tekintetében, ha az ilyen cselekményeket

végrehajtó vagy megrendelő személy nem tudta vagy nem kellett tudnia a

félvezető áramkör vagy az ilyen félvezető áramkört tartalmazó termék

beszerzése közben, hogy az jogosulatlanul sokszorosított topográfiát testesít

meg. A Tagok úgy rendelkeznek, hogy az ilyen személy a topográfia

jogosulatlan sokszorosításáról történt megfelelő figyelmeztetést követően

bármit tehet a raktáron lévő vagy az említett időszak előtt megrendelt

készletekkel, de köteles a jogosult számára a méltányos hasznosítási díjnak

megfelelő olyan összeget fizetni, amelyet az ilyen topográfiára vonatkozóan

szabadon kialkudott hasznosítási engedély szerint kellene fizetni.

  2. A 31. Cikk a)-k) pontjában említett feltételeket értelemszerűen kell

alkalmazni a topográfiával kapcsolatban nem önként adott hasznosítási

engedélyekre, vagy a topográfiának a kormány által vagy javára a jogosult

engedélye nélküli hasznosítása esetén.

                                                 38. Cikk

                                               Oltalmi idő

  1. A lajstromozást az oltalom feltételeként előíró Tagokban a topográfia

oltalmi ideje nem érhet véget a lajstromozás iránti bejelentés benyújtási

napjától vagy a világon bárhol történő első kereskedelmi hasznosítástól

számított 10 év lejárta előtt.

  2. Azokban a Tagokban, ahol a lajstromozás nem feltétele az oltalomnak, a

topográfia oltalmát a világon bárhol történő első kereskedelmi hasznosítástól

számított legalább 10 évre kell biztosítani.

  3. Az 1. és 2. pontokban foglaltak mellett a Tag úgy rendelkezhet, hogy az

oltalom a topográfia létrehozatala után 15 évvel megszűnik.

                                                7. Fejezet

                NYILVÁNOSSÁGRA NEM HOZOTT ADATOK VÉDELME

  1   A jelen fejezet szerinti „jogosult” fogalmát az IPIC Egyezmény szerinti „jogtulajdonos” fogalommal

      azonosan kell értelmezni.


                                                                                                                                            39. Cikk

  1. A tisztességtelen versennyel szembeni hatékony védelemnek a Párizsi

Konvenció (1967) 10. bis Cikkében előírt módon történő biztosítása során a

Tagok oltalmat biztosítanak a 2. pont szerint nyilvánosságra nem hozott

információnak és a 3. pont szerint a kormányok vagy kormányzati szervek

rendelkezésére bocsátott adatoknak.

  2. A természetes vagy jogi személyeknek lehetőséget kell adni arra, hogy a

jogosan ellenőrzésük alá tartozó információnak a tisztességes kereskedelmi

                                             1

gyakorlattal ellentétes módon,                   hozzájárulásuk nélkül mások által való

megszerzését           vagy       felhasználását            és     nyilvánosságra           hozatalát

megakadályozzák mindaddig, amíg az ilyen információ:

  - titkos abban az értelemben, hogy mint egységes egész vagy elemei bármely

megjelenése és összeállítása általánosan nem ismert, vagy könnyen nem

ismerhető meg az olyan körökben mozgó személyek számára, akik rendes

körülmények között az említett információval foglalkoznak;

  - kereskedelmi értékkel rendelkezik, mivel titkos; és

  - titokban tartása érdekében az adatok felett ellenőrzés gyakorlására

feljogosított személy a körülményekhez képest ésszerű lépést tett.

  3. Amennyiben a Tagok vegyi elemeket hasznosító gyógyszer- vagy

mezőgazdasági vegyi termék forgalomba hozatalának jóváhagyásához olyan,

még nyilvánosságra nem hozott tesztek vagy más adatok rendelkezésre

bocsátását követelik meg, amelyekhez csak számottevő erőfeszítés révén lehet

hozzájutni, védeniük kell az ilyen adatokat a tisztességtelen kereskedelmi

felhasználással szemben. Emellett a Tagoknak védelmet kell nyújtaniuk az

ilyen adatok nyilvánosságra jutásával szemben, kivéve, ha azt a közérdek

védelme teszi szükségessé, vagy ha lépéseket tesznek annak biztosítására,

hogy az ilyen adatok a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben

védelemben részesüljenek.

                                              8. Fejezet

           A VERSENYELLENES GYAKORLAT ELLENŐRZÉSE LICENCIA

                                      SZERZŐDÉSEKBEN

                                               40. Cikk

  1. A Tagok egyetértenek abban, hogy a szellemi tulajdonjogokkal összefüggő

bizonyos versenykorlátozó licenciaadási gyakorlat és feltételek károsan

befolyásolhatják a kereskedelmet és akadályozhatják a technológia átadását és

terjesztését.

   1  A jelen rendelkezés alkalmazásában „a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes mód”

      fogalom legalább az olyan gyakorlatot jelenti mint a szerződésszegés, bizalmas közlés megsértése

      és szerződésszegésre való rábírás, és tartalmazza a nyilvánosságra nem hozott adatok olyan

      harmadik felek általi megszerzését, akik tudták vagy zömmel saját hanyagságuk folytán

      elmulasztották megtudni, hogy a megszerzés magába foglalja az ilyen gyakorlatot is.


  2. A jelen Megállapodásban semmi sem akadályozza meg a Tagokat abban,

hogy a belső jogszabályaikban meghatározzák azokat a licenciaadási

gyakorlatokat vagy feltételeket, amelyek bizonyos esetekben visszaélést

eredményezhetnek           az    ipari   tulajdonjogokkal       szemben,      hátrányosan

befolyásolva a versenyt a vonatkozó piacokon. A fentiek értelmében a Tag, a

jelen Megállapodás egyéb rendelkezéseivel összhangban, olyan megfelelő

intézkedésekhez folyamodhat, amelyek megakadályozzák vagy ellenőrzik az

ilyen gyakorlatot; ezek az intézkedések kiterjedhetnek például a kizárólagos

viszontengedélyezési feltételekre, az érvényességi kifogásokat és a

kényszerlicencia-csomagokat megakadályozó feltételekre a szóban forgó

Tagok vonatkozó törvényeinek és rendeleteinek tükrében.

  3. Kérésre bármely Tagnak konzultációt kell folytatnia bármely más Taggal,

amelynek oka van azt hinni, hogy az ipari tulajdonjog jogosultja - aki azon Tag

állampolgára vagy lakosa, amelyhez a konzultáció iránti kérést intézték - olyan

gyakorlatot folytat, mely megsérti a kéréssel hozzáforduló Tagnak a jelen

fejezet tárgyához kapcsolódó törvényeit és rendeleteit és amely biztosítani

akarja az ilyen jogszabályok betartását a törvény szerinti bármely cselekmény

és mindkét Tag végső teljes döntési szabadságának megsérülése nélkül. A

megkeresett Tag teljes és megértő figyelemmel veszi a megkeresést és

megfelelő alkalmat nyújt a kéréssel hozzáforduló Taggal folytatandó

konzultációkhoz és együttműködik a nyilvánosan hozzáférhető, nem bizalmas

jellegű, az adott kérdésben fontos információ és a Tag számára elérhető egyéb

információ nyújtásával a hazai jogszabályok rendelkezéseinek és a

hozzáforduló Taggal annak titkossága védelmére vonatkozó kölcsönösen

előnyös megállapodás megkötésének függvényében.

  4. A Tagnak, amelynek állampolgárait vagy lakosait más Tagban bírósági

eljárás alá vonnak a másik Tag jelen fejezet tárgyát képező törvényeinek és

rendelkezéseinek állítólagos megsértése miatt, kérésére a másik Tag köteles

alkalmat adni a 3. pont feltételei melletti konzultációra.

                                         III. Rész

               A SZELLEMI TULAJDONJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE

                                         1. Fejezet

                           ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

                                          41. Cikk


  1. A Tagok kötelesek biztosítani, hogy a nemzeti jogukban rendelkezésre

álljanak azok a jogérvényesítési eszközök, amelyek a jelen Megállapodásban

meghatározott, szellemi alkotásokra vonatkozó jogok megsértése esetén

hatékony eljárást tesznek lehetővé, ideértve a jogsértések megelőzésére,

valamint a további jogsértésektől való elrettentésre szolgáló, megfelelő

jogorvoslatokat. Az említett eljárásokat oly módon kell alkalmazni, hogy ne

gátolják a törvényes kereskedelmet és biztosítékot nyújtsanak a velük való

visszaéléssel szemben.

  2. A szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos eljárás legyen

korrekt és méltányos. Ne legyen indokolatlanul bonyolult vagy költséges; ne

legyenek ésszerűtlenül hosszú határidők és indokolatlan késedelmek.

  3. Az ügyek érdemében hozott döntéseket lehetőleg írásba kell foglalni és

indokolni kell. Legalább az eljárásban részt vevő felek részére késedelem

nélkül rendelkezésre kell ezeket bocsátani. Az ügyek érdemében hozott

döntések alapjául olyan bizonyítékok szolgáljanak, amelyekre vonatkozóan a

feleknek alkalmuk volt nyilatkozni.

  4. Az eljárásban részt vevő feleknek lehetőséget kell adni, hogy a határozatot

a közigazgatási döntések               végső felülvizsgálatára illetékes bíróság

felülvizsgálhassa, éspedig - a nemzeti jogoknak az ügy fontosságára irányadó

bírósági eljárási szabályaitól függően - legalább az érdemben hozott alapfokú

döntés jogi vonatkozásait. Mindamellett nem kell felülvizsgálati lehetőséget

biztosítani bűnügyekben történt felmentés esetére.

  5. A Tagok egyetértenek, hogy e rész nem tartalmaz kötelezettségeket egy

olyan, különálló jogrendszer létrehozására a szellemi tulajdonjogok

érvényesítése tekintetében, amely az általános jogérvényesítési rendszer

mellett működne. Úgyszintén nem érinti a Tagoknak a jogérvényesítéssel

kapcsolatos általános jogait.

  Ez a rész nem jelent semmilyen kötelezettséget a tekintetben, hogy miként

osszák meg az anyagi forrásokat a szellemi tulajdonjogok érvényesítése és az

általános jogérvényesítés között.

                                         2. Fejezet

            POLGÁRI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS, JOGORVOSLATOK

                                          42. Cikk

                               Korrekt és méltányos eljárás


                                                                                                A Tagok kötelesek biztosítani a jogtulajdonosok1 számára a jelen

Megállapodásban foglalt bármely szellemi tulajdonjogok érvényesítését

szolgáló polgári bírósági eljárást. Az alpereseknek joguk van arra, hogy kellő

időben megfelelő részletezettségű írásos értesítést kapjanak, ideértve a

kereseti kérelem alapját. A feleknek meg kell engedni a független jogi

képviseletet; az eljárások során ne támasszanak túlzottan terhes

követelményeket a kötelező személyes megjelenés vonatkozásában. Minden fél

jogosult legyen az igények megindoklására és a megfelelő bizonyítékok

előterjesztésére. Az eljárás tartalmazzon szabályokat a bizalmas információk

meghatározására és védelmére, feltéve, hogy ez nem ütközik az érvényes

alkotmányos követelményekbe.

                                               43. Cikk

                                            Bizonyítékok

  1. A bíróság legyen felhatalmazva arra, hogy - amennyiben az egyik fél

általában rendelkezésre álló bizonyítékot mutat be igényének alátámasztására

és olyan bizonyítékot nevez meg az igényének alátámasztására, amely az

ellenfél birtokában van - elrendelje az ilyen bizonyítéknak az ellenfél általi

bemutatását azzal, hogy a bizalmas információk védelmét megfelelő feltételek

mellett biztosítani kell.

  2. Abban az esetben, ha a fél önkényesen és kellő indok nélkül megtagadja

az információhoz való hozzáférést, vagy egyébként nem szolgáltatja a

szükséges információt ésszerű időn belül, vagy jelentősen akadályozza a

jogérvényesítéssel kapcsolatos eljárást, a Tag feljogosíthatja a bíróságokat

előzetes és végleges - megerősítő vagy elutasító - határozat meghozatalára

rendelkezésére álló információ alapján; ideértve a keresetet, illetőleg a

tájékoztatáshoz való jutás megtagadása által hátrányosan érintett fél

előadását (tényállásait); emellett a feleknek alkalmat kell adni, hogy

nyilatkozzanak a tényállásokról és a bizonyítékokról.

                                               44. Cikk

                                     Ideiglenes intézkedések

  1. A bíróságnak álljon jogában, hogy végzéssel kötelezze a felet valamely

jogsértéstől való tartózkodásra, többek közt annak érdekében, hogy

meggátolja a vámkezelés után azonnal olyan importáruknak a kereskedelmi

csatornákba való bejutását a joghatósága területén, amelyek behozatala a

szellemi tulajdon megsértését jelentené. A Tagok nem kötelesek ilyen

felhatalmazást adni olyan védett tárgyak tekintetében, amelyeket valamely

személy azt megelőzően szerzett vagy rendelt meg, mielőtt tudomására jutott -

vagy tudomására kellett volna kellő alapon jutnia -, hogy az ilyen tárgyakkal

való foglalkozás szellemi tulajdonjog-sértést von maga után.

  1   A jelen rész alkalmazásában a „jogtulajdonos” kifejezés magában foglalja az ilyen jogok

      érvényesítésére feljogosított szövetségeket és egyesületeket is.


  2. A jelen rész egyéb rendelkezései mellett, és feltéve, hogy a II. résznek a

kormányzati vagy kormányok által felhatalmazott harmadik felek általi, a

jogtulajdonos engedélye nélküli felhasználásra vonatkozó rendelkezéseit

betartják, a Tagok jogosultak az ilyen hasznosítással szembeni jogorvoslatot a

31. Cikk h) alpontja szerinti díjfizetésre korlátozni. Más esetekben a jelen rész

szerinti jogorvoslatok alkalmazandók, vagy ha ezen jogorvoslatok ellentétben

állnak a Tag törvényeivel, megállapító ítélet vagy megfelelő kártérítés kell,

hogy rendelkezésre álljon.

                                           45. Cikk

                                          Kártérítés

  1. A bíróságnak álljon jogában, hogy kötelezze a jogsértőt, hogy kártérítést

fizessen a jogtulajdonosnak, amely nyújtson fedezetet a jogtulajdonos által

elszenvedett kárra, amit az okozott, hogy a jogsértő tudatosan vagy oly

módon, hogy ésszerű alapon tudnia kellett volna, hogy a jogtulajdonos szellemi

tulajdonhoz fűződő jogát megsértette.

  2. A bíróságnak álljon jogában, hogy a jogsértőt kötelezze a költségek

megfizetésére a jogtulajdonos javára, ideértve a megfelelő ügyvédi költségeket

is. Megfelelő esetekben a Tagok feljogosíthatják a bíróságot az elmaradt

haszon és/vagy előre megállapított összegű kártérítés megítélésére is, még

akkor is, ha a jogsértőnek nem volt tudomása vagy ésszerű oka tudni, hogy

jogsértő cselekményt követ el.

                                           46. Cikk

                                     Egyéb jogorvoslatok

  A jogsértő cselekményektől való hatékony visszatartás érdekében a

bíróságokat fel kell ruházni azzal a joggal, hogy az általuk jogsértőnek

minősített árukról minden kártalanítás nélkül a kereskedelmi csatornák

mellőzésével rendelkezzenek, mégpedig oly módon, hogy ez semmiféle kárt ne

okozzon a tulajdonosnak; vagy ha ez nem ellenkezik az érvényes alkotmányos

követelményekkel, az áruk megsemmisítését elrendelni. A bíróságnak

úgyszintén álljon jogában a jogsértő áruk előállításában fő szerepet játszó

anyagokról kártalanítás nélkül, a kereskedelmi csatornák mellőzésével

rendelkezni, éspedig oly módon, hogy további jogsértések kockázatát

minimálisra csökkentsék. Az erre irányuló kérelmek elbírálásánál figyelembe

kell venni az elkövetett jogsértés súlya és az elrendelt jogorvoslatok közti

arányosság szükségességét, továbbá a harmadik felek érdekeit. A hamisított

védjeggyel ellátott áruk esetében nem elég a jogtalanul alkalmazott védjegyet

eltávolítani és - kivételes esetektől eltekintve - az ilyen árukat a kereskedelmi

forgalomba hozatal céljára felszabadítani.

                                           47. Cikk

                                    Jog a tájékozódáshoz


  A Tagok feljogosítják a bíróságot, hogy kötelezze a jogsértőt, hogy adjon

tájékoztatást a jogtulajdonosnak a jogsértő termék vagy szolgáltatás

előállításában és forgalomba hozatalában részt vevő harmadik személyek

kilétéről és forgalomba hozatali csatornáiról - kivéve, ha ez nem állna

arányban a jogsértés súlyával.

                                          48. Cikk

                                  Az alperes kártalanítása

  1. A bíróságnak álljon jogában, hogy azt a felet, akinek a kérelmére bizonyos

intézkedések történtek, de aki a jogérvényesítési eljárással visszaélt, a tévesen

eltiltott vagy korlátozott fél javára megfelelő kártérítésre kötelezze a joggal

való visszaélés folytán elszenvedett sérelemért. A bíróság legyen jogosult arra

is, hogy a felperest az alperes javára fizetendő költségekben elmarasztalja,

ideértve a megfelelő ügyvédi díjat is.

  2. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmére, illetve érvényesítésére

vonatkozó bármely törvény alkalmazása során a Tagok csak akkor mentesítsék

a hatóságokat és tisztségviselőket a kellő jogorvoslati intézkedésekért való

felelősségük alól, ha az intézkedések az említett törvények alkalmazása során

jóhiszeműen vagy jó szándékkal történtek.

                                          49. Cikk

                                  Közigazgatási eljárások

  Amennyiben polgári jogorvoslat rendelhető el az ügy lényegét érintő

közigazgatási eljárás eredményeként, az idevonatkozó eljárás lényegében

feleljen meg az e fejezetben kifejtett elveknek.

                                         3. Fejezet

                              IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

                                          50. Cikk

  1. A bíróságoknak legyen felhatalmazása azonnali és hatékony intézkedések

elrendelésére:

  a) szellemi tulajdonjog megsértése bekövetkezte megelőzése érdekében,

különösen pedig annak érdekében, hogy megelőzhető legyen, hogy az ilyen

termékek a joghatóságuk területén kereskedelmi forgalomba kerüljenek,

ideértve az importált árukat, közvetlenül vámkezelést követően;

  b) az állított jogsértésre vonatkozó bizonyítékok megóvása érdekében.

  2. A bíróságnak álljon jogában ideiglenes intézkedések meghozatala inaudita

altera parte (a másik fél meghallgatása nélkül) megfelelő esetben,

nevezetesen akkor, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárt okozna a

jogtulajdonosnak         vagy,       ha   bizonyíthatóan        fennáll    a    bizonyíték

megsemmisítésének kockázata.


                                                                                             3. A bíróság legyen felhatalmazva arra, hogy a kérelmezőtől (felperestől)

megkövetelje az ésszerűen fellelhető bizonyítékok bemutatását, amelyek révén

kellő bizonyosságot szerezhet arról, hogy a kérelmező a jogtulajdonos,

valamint hogy a jogát megsértik, illetőleg ilyen jogsértés bekövetkezhet; a

bíróság továbbá biztosítékot vagy ezzel egyenértékű garanciát követelhet a

felperestől, amely alkalmas az alperes védelmére és a visszaélés

meggátolására.

  4. Amennyiben a bíróság az ideiglenes intézkedést inaudita altera parte

hozta meg, az érintett feleket késedelem nélkül értesíteni kell erről, legkésőbb

közvetlenül az intézkedés végrehajtása után. Az alperes kérelmére lehetőséget

kell adni a felülvizsgálatra, ideértve az alperes meghallgatását annak

eldöntése érdekében, hogy az értesítés megtörténtétől számított ésszerű időn

belül el lehessen dönteni az intézkedés módosításának szükségességét,

esetleg az intézkedés visszavonását vagy megerősítését.

  5. A kérelmezőt (felperest) kötelezni lehet arra, hogy szolgáltasson további

tájékoztatást az adott termék azonosítása érdekében az ideiglenes intézkedést

végrehajtani hivatott szerv részére.

  6. A 4. pont sérelme nélkül az 1. és 2. pont alapján hozott ideiglenes

intézkedést az alperes kérelmére hatálytalanítani kell, vagy azok egyébként is

hatályukat vesztik, ha az ügyben történő határozathozatalt eredményező

eljárás nem indul meg egy bizonyos, ésszerű határidőn belül. Ezt a határidőt

az intézkedést elrendelő bírói szerv határozza meg, amennyiben ezt a Tag joga

megengedi; ennek hiányában nem lehet hosszabb 20 munkanapnál vagy 31

naptári napnál.

  7. Amennyiben az ideiglenes intézkedés visszavonásra kerül vagy hatályát

veszti a kérelmező (felperes) cselekménye vagy mulasztása folytán, vagy

amennyiben utólag megállapítást nyert, hogy nem történt szellemi tulajdon

elleni jogsértés, illetve annak veszélyeztetése, a bíróságnak jogában áll - az

alperes kérelmére - a felperest arra kötelezni, hogy alperest kártalanítsa az

intézkedés folytán elszenvedett sérelemért.

  8. Amennyiben lehetőség van ideiglenes intézkedéseknek közigazgatási

eljárás keretében történő elrendelésére, az ilyen eljárásnak a jelen fejezetben

foglalt elveknek kell érdemben megfelelnie.

                                             4. Fejezet

             A HATÁRFORGALOMMAL KAPCSOLATOS 1 KÜLÖNLEGES

                                       KÖVETELMÉNYEK

                                              51. Cikk

       A vámhatóság által a belföldi forgalom részére történő felszabadítás

                                          felfüggesztése

  1   Ha egy Tag az ugyanazon vámunióhoz tartozó másik Tag vonatkozásában lényegében

      megszüntette az áruk mozgásának ellenőrzését a közös határon, ez a Tag nem köteles e fejezet

      rendelkezéseit alkalmazni az adott határon.


                                                                                                    A Tagok - az alább részletezett rendelkezésekkel összhangban - hozzanak

létre olyan eljárásokat, 1 amelyek segítségével a jogtulajdonos az illetékes

szervhez írásos kérelmet nyújthat be, amennyiben alapos indoka van

feltételezni, hogy hamis védjeggyel ellátott vagy szerzői jogot bitorló „kalóz”

termékek2 behozatalára kerül sor: az illetékes - közigazgatási vagy bírói -

szervhez intézett említett kérelem arra irányul, hogy a vámhatóság függessze

fel a termékek szabad forgalomba bocsátásának engedélyezését. A Tagok ilyen

kérelem előterjesztését megengedhetik olyan áruk vonatkozásában is, amelyek

a szellemi tulajdonjog másfajta megsértését valósítják meg, feltéve, ha eleget

tesznek e fejezet követelményeinek. A Tagok a fentieknek megfelelő eljárást

bevezetik a területükről kivitt jogsértő termékek exportjának felfüggesztése

tárgyában is.

                                                  52. Cikk

                                                 A kérelem

   Az 51. Cikk szerinti intézkedést kezdeményező jogtulajdonos köteles

megfelelő         bizonyítékot          bemutatni,        amelyből          az     illetékes     hatóság

meggyőződhet arról, hogy a szellemi tulajdonjogának megsértése prima facie

fennáll, az importáló állam joga értelmében. Köteles az áruról kellően

részletes leírást adni, hogy azt a vámhatóság könnyen felismerhesse. Az

illetékes hatóság köteles a kérelmezőt ésszerű időn belül értesíteni, hogy

elfogadta-e a kérelmet, és hogy a vámszervek milyen időtartamra

foganatosítják az intézkedést, amennyiben az illetékes hatóság erre

vonatkozóan is döntött.

                                                  53. Cikk

                           Óvadék vagy ennek megfelelő biztosíték

   1. Az illetékes hatóságnak jogában áll, hogy megkövetelje a kérelmezőtől

olyan óvadék vagy ezzel egyenértékű biztosíték letételét, amely alkalmas az

illetékes hatóság és az alperes védelmére és a visszaélés megakadályozására.

Az említett óvadéknak, illetve biztosítéknak nem szabad az eljárás

igénybevételétől ésszerűtlenül elrettentenie.

   1  A Tagok egyetértenek, hogy ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni az olyan

      importtermékekre, amelyeket a jogtulajdonos maga vagy a jogtulajdonos engedélyével más egy

      másik országban hoz forgalomba, illetőleg a tranzitárukra sem.

   2  A jelen Megállapodás alkalmazásában: hamisított védjeggyel ellátott áru (termék) minden olyan

      áru - a csomagolást is beleértve -, amely engedély nélkül visel olyan védjegyet, amely azonos az

      ilyen termékekre érvényesen bejegyzett védjeggyel, illetőleg amely lényeges vonásaiban nem

      különböztethető meg az utóbbitól, s ami ennek folytán sérti a védjegy birtokosának jogait az

      importáló állam joga szerint; szerzői jogot bitorló „kalóz” termék az olyan másolat, amely a

      jogtulajdonos, illetőleg az előállítás országában általa feljogosított személy engedélye nélkül

      készült, s amelyet közvetlenül vagy közvetve olyan termékből állítottak elő, amelynek

      sokszorosítása az importáló ország joga szerint szerzői, illetve a kapcsolódó jogok megsértésének

      minősül.


  2. Amennyiben a vámhatóság az e fejezet alapján beadott kérelem folytán

felfüggeszti az ipari mintákat, szabadalmakat (IC topográfiát) vagy nem

nyilvános információt tartalmazó terméknek a felszabadítását és ez az

intézkedés nem bíróság vagy más független hatóság határozata alapján

történik, és az 55. Cikkben megszabott határidő anélkül telik le, hogy az erre

felhatalmazott hatóság ideiglenes intézkedést hozott volna, továbbá, ha az

összes behozatali feltétel teljesült, ez esetben a termék tulajdonosa, importőre

vagy címzettje jogosult a termék felszabadítását kérni, ha megfelelő összegű

óvadékot letesz a jogtulajdonosnak minden jogsértéssel szembeni megvédése

érdekében. Az óvadék letétele nem érinti a jogtulajdonos rendelkezésére álló

más jogorvoslatokat; viszont az óvadék felszabadítandó, ha a jogtulajdonos a

kereseti igényét nem érvényesíti megfelelő időn belül.

                                          54. Cikk

                                Értesítés a felfüggesztésről

  Az importőrt és a kérelmezőt haladéktalanul értesíteni kell az árunak az 51.

Cikk szerinti felszabadításának felfüggesztéséről.

                                          55. Cikk

                                A felfüggesztés időtartama

  Ha a vámhatóság legkésőbb 10 munkanapon belül attól számítva, hogy a

kérelmező értesítést kapott a felfüggesztésről, nem kap értesítést arról, hogy

az alperesen kívüli fél érdemi döntésre irányuló eljárást kezdeményezett az

ügyben, avagy, ha a hatáskörrel bíró hatóság meghosszabbította a

felfüggesztést, az árut fel kell szabadítani, feltéve, hogy az összes többi

behozatali, illetve kiviteli feltétel teljesült. Indokolt esetben ezt a határidőt

további tíz munkanappal meg lehet hosszabbítani.

  Ha érdemi döntésre irányuló eljárást kezdeményeztek az ügyben, az alperes

kérelmére felülvizsgálatnak van helye, ideértve az alperes meghallgatásának

jogát. Ennek során eldöntendő, hogy ezeket az intézkedéseket megfelelő időn

belül módosítani, visszavonni vagy helybenhagyni kell-e. Az előző rendelkezést

nem érintve: ha az áruk felszabadításának felfüggesztése vagy annak

meghosszabbítása ideiglenes bírói intézkedés alapján történt, az 50. Cikk 6.

pontja alkalmazandó.

                                          56. Cikk

                 Az importőr és az áru tulajdonosának a kártalanítása

  Az illetékes hatóság legyen jogosult a kérelmezőt arra kötelezni, hogy

fizessen megfelelő kártérítést az importőrnek, a címzettnek és az áru

tulajdonosának az őket az áru jogellenes visszatartása, illetve az 55. Cikk

alapján felszabadított áruk visszatartása miatt ért kárért.

                                          57. Cikk


                         Jog a megtekintésre és tájékoztatásra

   A bizalmas adatok (titkosság) védelmének sérelme nélkül, a Tagok jogosítsák

fel az illetékes hatóságokat arra, hogy a jogtulajdonosnak megfelelő

lehetőséget nyújtsanak a vámhatóság által visszatartott áru megtekintésére,

hogy módjában legyen az igényét megalapozni. Az illetékes hatóság az

importőrnek is biztosítson ugyanilyen lehetőséget az áru megtekintésére. Ha

az ügyben pozitív ténymegállapítás történt, a Tagok ez esetre feljogosíthatják

az illetékes hatóságokat, hogy a jogtulajdonossal közöljék a feladó, az

importőr, az áru címzettjének nevét és címét és a szóban forgó áru

mennyiségét.

                                           58. Cikk

                                      Eljárás hivatalból

   Azokban az esetekben, amikor a Tagok az illetékes hatóságnak előírják, hogy

saját kezdeményezésük alapján járjanak el és függesszék fel az olyan áruk

felszabadítását, amelyek tekintetében prima facie bizonyítékuk van a szellemi

tulajdonjog megsértésére:

   a) az illetékes hatóság bármikor tájékoztatást kérhet a jogtulajdonostól

bármely tényről, amely elősegítheti a hatósági jog gyakorlását;

   b) az importőrt és a jogtulajdonost haladéktalanul értesíteni kell a

felfüggesztésről. Ha az importőr fellebbezéssel élt a felfüggesztés ellen az

illetékes hatóságok előtt, ez esetben a felfüggesztésre mutatis mutandis az 55.

Cikkben részletezett feltételek érvényesek;

   c) a Tagok csak akkor kell az állami hatóságokat és a köztisztviselőket

mentesítsék a megfelelő jogorvoslati intézkedésekért való felelősség alól, ha

az eljárás megindítása vagy annak szándéka jóhiszeműen történt.

                                           59. Cikk

                                     Egyéb jogorvoslatok

   A jogtulajdonos számára nyitva álló egyéb jogi lépések sérelme nélkül,

valamint az alperesnek a bírósági felülvizsgálathoz való jogát fenntartva, az

illetékes hatóságnak jogában áll a jogsértő áru megsemmisítését vagy egyéb

intézkedést elrendelni a 46. Cikkben kifejtett elveknek megfelelően. Hamis

védjeggyel ellátott áruk esetében a hatóságok nem engedélyezhetik a jogsértő

áru változatlan állapotban történő re-exportálását, és nem vethetik alá azokat

másféle vámeljárásnak; erre csupán rendkívüli esetben van mód.

                                           60. Cikk

                                     Minimális behozatal

   A Tagok kizárhatják a fenti rendelkezések alkalmazását az utasforgalomban,

az utasok személyes poggyászában behozott kis mennyiségű, nem

kereskedelmi áruk, illetve kis mennyiségű küldemények tekintetében.


                                         5. Fejezet

                                     BÜNTETŐELJÁRÁS

                                          61. Cikk

  A Tagok alkossanak büntetőeljárási és büntetési jogszabályokat, éspedig

minimálisan a szándékos védjegyhamisítás és a kereskedelmi nagyságrendű

(üzletszerű) szerzői jogi kalózkodás esetére. Az alkalmazandó eszközök között

szerepeljen a szabadságvesztés és az elrettentéshez (visszatartáshoz)

elegendő összegű pénzbüntetés; ezek legyenek összhangban a hasonló súlyú

bűncselekményekkel kapcsolatban alkalmazott büntetéssel. Adott esetben a

szankciók között szerepeljen a jogsértést megvalósító termék lefoglalása,

elkobzása és megsemmisítése; ugyanez vonatkozzék a bűncselekmény

elkövetésénél döntő szerepet játszott anyagokra, eszközökre. A Tagok a

szellemi tulajdonjogok megsértésének egyéb eseteire is létrehozhatnak

büntetőeljárási és büntetési szabályokat, különösen, ha a bűncselekményt

szándékosan és kereskedelmi méretekben (üzletszerűen) követik el.

                                         IV. Rész

 A SZELLEMI TULAJDONJOGOK MEGSZERZÉSE ÉS FENNTARTÁSA, A

                  VONATKOZÓ „FELEK KÖZÖTTI” ELJÁRÁSOK

                                          62. Cikk

  1. A II. rész 2-6. fejezetében említett szellemi tulajdonjogok megszerzésének

és fenntartásának feltételként a Tagok előírhatnak bizonyos ésszerű

eljárásokat és alakiságokat. Ezeknek összhangban kell állniuk a jelen

Megállapodás rendelkezéseivel.

  2. Ha a szellemi tulajdonjog megszerzése a jog engedélyezéséhez, illetve

lajstromozásához van kötve, a Tagok gondoskodjanak arról, hogy az ilyen

engedélyezési, illetve lajstromozási eljárásra - a jogszerzéshez fűzött érdemi

feltételek teljesítése esetén - ésszerű időn belül sor kerüljön, nehogy az oltalmi

idő indokolatlanul lerövidüljön.

  3. A Párizsi Konvenció (1967) 4. Cikke mutatis mutandis alkalmazandó a

szolgáltatási védjegyekre is.

  4. A szellemi tulajdonjogok megszerzésére és fenntartására vonatkozó

eljárások tekintetében, valamint - ahol a Tag joga megenged ilyen eljárást - a

közigazgatási úton történő visszavonásra és a felek közti eljárási

cselekményekre (például felszólamlás, visszavonás és törlés) is alkalmazandók

a 41. Cikk 2. és 3. pontjában kifejtett általános elvek.


  5. A fenti 4. pontban említett eljárások során hozott közigazgatási

véghatározatokkal szemben biztosítani kell a bírósági vagy kvázi-bírósági

felülvizsgálat lehetőségét. Nem kötelező azonban a felülvizsgálatot

megengedni a sikertelen felszólamlás, illetve közigazgatási visszavonás

esetére, amennyiben az ilyen eljárások jogalapja tekintetében fennáll az

érvénytelenítési eljárás lehetősége.

                                          V. Rész

                       VITÁK MEGELŐZÉSE ÉS RENDEZÉSE

                                          63. Cikk

                                      Áttekinthetőség

  1. A jelen Megállapodás tárgyában bármely Tag által hatályba léptetett

törvényeket és rendeleteket, jogerős bírósági határozatokat és általánosan

alkalmazandó hatósági döntéseket (a szellemi tulajdonjogok elérhetőségéről,

hatályáról, megszerzéséről, érvényesítéséről és az azokkal való visszaélés

megakadályozásáról) nyilvánosságra kell hozni, vagy ha a nyilvánosságra

hozatal nem a köz számára hozzáférhető módon történt, nemzeti nyelven, oly

módon, hogy a kormányok és a jogosultak számára az azokkal való

megismerkedés lehetőségét megteremtsék. A jelen Megállapodással

összefüggő azon megállapodásokat, amelyek bármely Tag kormánya,

kormányzati szerve és bármely más Tag kormánya vagy kormányzati szerve

között hatályban vannak, szintén nyilvánosságra kell hozni.

  2. A Tagoknak értesíteniük kell az 1. pontban említett törvényekről és

rendeletekről a TRIPS Tanácsot annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak

e Tanácsnak a jelen Megállapodás működésének felülvizsgálatában. A

Tanácsnak meg kell kísérelnie, hogy a lehető legkisebbre csökkentse az e

kötelesség végrehajtásából a Tagokra eső terhet, és elhatározhatja, hogy eláll

annak követelésétől, hogy az ilyen törvényekről és rendeletekről a Tanácsot

közvetlenül értesíteni kelljen, ha a Szellemi Tulajdon Világszervezetével az

ilyen törvényeket és rendeleteket magába foglaló gyűjtemény létrehozásáról

folytatott tárgyalások sikeresek. A Tanács ezzel összefüggésben megvizsgálja

a jelen Megállapodás szerinti kötelezettségek alapján a Párizsi Konvenció

(1967) 6. ter Cikkében előírt értesítésekre vonatkozóan szükséges

cselekményeket.

  3. Bármely Tag kész arra, hogy a másik Tag írásos megkeresésének eleget

téve megadja az 1. pont szerinti tájékoztatást. A Tag, amely okkal hiszi azt,

hogy konkrét bírói döntés vagy hatósági határozat vagy kétoldalú, a szellemi

tulajdonjogokat érintő egyezmény érinti a jelen Megállapodás szerinti jogait,

írásban kérheti azt is, hogy hozzáférhessen az ilyen konkrét bírói döntések,

hatósági határozatok vagy kétoldalú egyezmények részleteihez, vagy azokról

tájékozódhasson.


  4. A fenti 1-3. pontok egyike sem követelheti meg a Tagoktól, hogy hozzanak

nyilvánosságra bizalmas információt, ha ez a jogok érvényesítését akadályozná

vagy egyébként ellentétes a közérdekkel, vagy állami vagy magántulajdonú

vállalatok jogos üzleti érdekeit sértené.

                                          64. Cikk

                                      Viták rendezése

  1. A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkének rendelkezéseit, ahogyan azt a

Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, kell alkalmazni a jelen

Megállapodás szerinti konzultációkra és viták rendezésére, hacsak az alábbiak

kifejezetten másképpen nem rendelkeznek.

  2. A GATT 1994 XXIII. 1. b) és XXIII. 1. c) alpontjait nem kell alkalmazni a

jelen Megállapodás szerinti viták rendezésére a WTO Egyezmény

hatálybalépésétől számított 5 évig.

  3. A 2. pontban említett időszak alatt a TRIPS Tanács megvizsgálja a jelen

Megállapodás vonatkozásában a GATT 1994 XXIII. 1. b) és 1. c) alpontjai

szerinti kifogások hatókörét és körülményeit, és benyújtja ajánlásait a

Miniszteri Konferenciának jóváhagyás végett. A Miniszteri Konferencia az

ilyen ajánlások jóváhagyásával vagy a 2. pontban említett időszak

kiterjesztésével kapcsolatban csak konszenzussal hozhat bármely határozatot,

és a jóváhagyott ajánlások a többi Tag vonatkozásában további formális

jóváhagyási folyamat nélkül lépnek hatályba.

                                          VI. Rész

                            ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

                                          65. Cikk

                                  Átmeneti rendelkezések

  1. Az alábbi 2., 3. és 4. pontoktól függően, egyetlen Tag sem köteles a jelen

Megállapodás rendelkezéseit alkalmazni a WTO Egyezmény hatálybalépését

követő egyéves általános határidő lejárta előtt.

  2. Bármely fejlődő ország Tag jogosult a fenti 1. pontban meghatározott, a

jelen Megállapodás rendelkezései alkalmazásának időpontját további négyéves

időszakra elhalasztani, kivéve az I. rész 3., 4. és 5. Cikkeinek rendelkezéseit.

  3. Bármely más Tag, ahol a központilag tervezett gazdaságból a

piacgazdaságra, szabad vállalkozásra való áttérés folyamatban van, és amely

szellemi tulajdoni rendszerének strukturális reformját hajtja végre, és szellemi

tulajdonjogának kidolgozása és végrehajtása során különleges nehézségekkel

kell megküzdenie, szintén élvezheti az Megállapodás alkalmazására a fenti 2.

pontban meghatározott halasztott határidőt.


  4. Amennyiben egy fejlődő ország Tag a jelen Megállapodásnál fogva köteles

a termékek szabadalmi oltalmát olyan műszaki területekre kiterjeszteni,

amelyek az ilyen Tag területén a jelen Megállapodás fenti 2. pontja szerinti

általános alkalmazási időpontjában ebben a formában nem oltalmazhatók, a

jelen Megállapodás II. része 5. fejezetének a termékoltalomra vonatkozó

rendelkezéseinek alkalmazását ezekre a műszaki területekre további öt évvel

elhalaszthatja.

  5. Bármely Tag, amely él a fenti 1., 2., 3. vagy 4. pont szerinti átmeneti

idővel, köteles biztosítani, hogy nemzeti törvényeiben, jogszabályaiban és

gyakorlatában az ezen időszakban eszközölt bármely módosítás ne

eredményezze a jelen Megállapodás rendelkezéseivel való összhang

csökkenését.

                                          66. Cikk

                            A legkevésbé fejlett ország Tagok

  1. Különleges szükségleteikre és követelményeikre, gazdasági, pénzügyi és

közigazgatási         korlátaikra,     valamint       életképes       műszaki      alapjaik

megteremtéséhez szükséges rugalmasságra való igényükre tekintettel, a

legkevésbé fejlett ország Tagok nem kötelesek a jelen Megállapodás

rendelkezéseit - a 3., 4. és 5. Cikkeket kivéve - a 65. Cikk 1. pontjában

meghatározott időponttól számított 10 évnél korábban alkalmazni. A TRIPS

Tanács - a legkevésbé fejlett ország Tag indokolt kérelmére - ezt az időszakot

meghosszabbíthatja.

  2. A fejlett ország Tagoknak ösztönző intézkedésekről kell gondoskodniuk,

amelyek előmozdítják és ösztönzik a területükön lévő vállalatokat és

intézményeket a legkevésbé fejlett ország Tagok részére történő technológia

átadására, annak érdekében, hogy képessé tegyék azokat egészséges és

életképes műszaki alapjuk kialakítására.

                                          67. Cikk

                                 Technikai együttműködés

  A jelen Megállapodás végrehajtásának megkönnyítése érdekében a fejlett

ország Tagok kötelesek kérelemre és kölcsönösen megállapított feltételek

szerint, technikai és pénzügyi együttműködést nyújtani a fejlődő és a

legkevésbé fejlett ország Tagok számára. Az ilyen együttműködésnek ki kell

terjednie a szellemi tulajdonjogok oltalmára és érvényesítésére vonatkozó

hazai jogszabályok előkészítésére, az ilyen jogokkal való visszaélés

megelőzésére, valamint az ilyen ügyekkel foglalkozó nemzeti hivatalok és

ügynökségek létrehozásának és megerősítésének támogatására, beleértve a

személyzet képzését.

                                         VII. Rész


                               INTÉZMÉNYI ELŐÍRÁSOK

                                ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

                                          68. Cikk

              A Szellemi Tulajdon Kereskedelmi Vonatkozásai Tanácsa

  A TRIPS Tanács figyelemmel kíséri a jelen Megállapodás működését,

különösen azt, hogy a Tagok eleget tesznek-e az abból származó

kötelezettségeknek, valamint lehetővé teszi a Tagok számára, hogy

konzultáljanak a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozású kérdéseiről.

Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Tagok ráruháznak, és különösen

megad minden segítséget a vitarendezési eljárásokkal kapcsolatban. Feladatai

ellátása során a TRIPS Tanács belátása szerint bárkivel konzultálhat, és

bármilyen forrásból információkat szerezhet.                     A Szellemi Tulajdon

Világszervezetével konzultálva a Tanács az első ülésétől számított egy éven

belül megfelelő előkészületeket tesz az említett Szervezet testületeivel való

együttműködés kialakítására.

                                          69. Cikk

                                Nemzetközi együttműködés

  A Tagok megállapodnak, hogy együttműködnek egymással azzal a céllal,

hogy megakadályozzák a szellemi tulajdonjogokat sértő termékek nemzetközi

kereskedelmét. Ebből a célból nemzeti hatóságaiknál kapcsolattartó helyeket

hoznak létre, amelyekről egymást tájékoztatják, és készek információcserét

folytatni a bitorlással előállított termékek kereskedelméről. Különösen

elősegítik a vámhatóságok közötti információcserét és együttműködnek a

hamis védjeggyel ellátott áruk és szerzői jogok bitorlásával előállított

termékek kereskedelmére vonatkozóan.

                                          70. Cikk

                                Az oltalom jelenlegi tárgyai

  1. A jelen Megállapodás nem keletkeztet kötelezettségeket olyan

cselekményekre vonatkozóan, amelyek a Megállapodásnak az adott Tag által

történő alkalmazása kezdő időpontja előtt történtek.


   2. Amennyiben a jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, a

Megállapodás kötelezettségeket keletkeztet azokra a tárgyakra nézve,

amelyek a Megállapodásnak az adott Tag által történő alkalmazása

időpontjában léteznek és amelyeket az adott Tag az említett időpontban

oltalomban részesít, vagy amelyek kielégítik vagy a későbbiek során ki fogják

elégíteni a jelen Megállapodás szerinti oltalmazhatósági feltételeket. A jelen

pont, valamint a 3. és 4. pontok tekintetében a meglévő művekre vonatkozó

szerzői jogi kötelezettségeket kizárólag a Berni Konvenció (1971) 18. Cikke

alapján kell megállapítani, a hangfelvételek előállítóinak és előadóinak a

meglévő hangfelvételekhez fűződő jogaira vonatkozó kötelezettségeket pedig

kizárólag a Berni Konvenció (1971) 18. Cikke alapján, amint az a jelen

Megállapodás 14. Cikk 6. pontja értelmében alkalmazandó.

   3. Nem áll fenn kötelezettség az oltalom újra érvénybe helyezésére olyan

tárgyakra vonatkozóan, amelyek a jelen Megállapodásnak az adott Tag által

történő alkalmazása kezdő időpontjában már közkinccsé váltak.

   4. Meghatározott oltalmi tárgyakra vonatkozó bármely olyan cselekményt

illetően, amely a jelen Megállapodással összhangban álló jogszabályok

értelmében jogsértővé válik és amely a WTO Egyezménynek az adott Tag általi

elfogadásának időpontja előtt megkezdődött, vagy amelyre vonatkozóan

jelentős beruházást eszközöltek, bármely Tag rendelkezhet a jogosultnak

biztosított jogorvoslatok korlátozásáról és az ilyen cselekményeknek a

Megállapodásnak az adott Tagban való hatálybalépése után történő további

végzését illetően. Ilyen esetekben azonban a Tag köteles rendelkezni arról,

hogy a jogosult legalább igazságos ellenszolgáltatást kapjon.

   5. A Tagok nem kötelesek alkalmazni a 11. Cikk és a 14. Cikk 4. pontja

rendelkezéseit olyan eredeti példányokra vagy másolatokra, amelyeket a jelen

Megállapodásnak az adott Tagban való hatálybalépését megelőzően

vásároltak.

   6. A Tagoknak nem kell alkalmazniuk a 31. Cikk vagy a 27. Cikk 1. pontjában

foglalt követelményeket, miszerint a szabadalmi jogokkal a technika területére

vonatkozóan megkülönböztetés nélkül élni lehet, azokat a jogosult engedélye

nélkül használni lehet, amennyiben a használatra a kormány adott engedélyt,

mielőtt a jelen Megállapodás ismertté vált volna.

   7. Azon szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan, amelyek esetében az oltalom

feltétele a lajstromozás, lehetőség nyílik a jelen Megállapodásnak az adott Tag

által történő alkalmazása kezdő időpontjában függőben lévő oltalmi

bejelentéseknek a módosítására a jelen Megállapodás szerinti fokozott oltalom

igénylésével. Az ilyen módosítások új anyagot nem tartalmazhatnak.

   8. Amennyiben a WTO Egyezmény hatálybalépése időpontjában valamelyik

Tag nem biztosítja a 27. Cikk szerinti kötelezettségeknek megfelelő oltalmat

gyógyszerek és mezőgazdasági vegyi termékek számára, az adott Tagnak:

   a) a VI. rész rendelkezései mellett, a WTO Egyezmény hatálybalépése

időpontjától kezdődően gondoskodnia kell olyan eszközökről, amelyek lehetővé

teszik ilyen találmányokra vonatkozó szabadalmi bejelentések benyújtását;

   b) a jelen Megállapodás hatálybalépésétől kezdődően az említett

bejelentésekre úgy kell alkalmaznia a jelen Megállapodásban meghatározott

oltalmazhatósági feltételeket, mintha azokat az adott Tagban történő

bejelentési időpontban, illetve elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség

időpontjában is alkalmazták volna; valamint


  c) a jelen Megállapodásnak megfelelően, a szabadalom megadásától

kezdődően és a jelen Megállapodás 33. Cikkében meghatározott bejelentési

időponttól számított oltalmi idő fennmaradó részére szabadalmi oltalmat kell

biztosítani azon bejelentések számára, amelyek kielégítik a b) pontban említett

oltalmazhatósági feltételeket.

  9. Ha egy termék valamely Tagban a 8. a) pont szerinti szabadalmi

bejelentés tárgyát képezi, a VI. rész rendelkezései mellett kizárólagos

forgalmazási jogokat kell biztosítani ötéves időtartamra az adott Tagban a

forgalomba hozatali engedély megszerzését követően, vagy, ha ez rövidebb,

amíg az adott Tagban a szabadalmi oltalmat engedélyezik vagy a bejelentést

elutasítják, feltéve, hogy a szóban forgó termékre a szabadalmi bejelentést a

WTO Egyezmény hatálybalépése után egy másik Tagban benyújtották és arra

szabadalmat adtak, illetve a forgalomba hozatali engedélyt megszerezték.

                                          71. Cikk

                                Felülvizsgálat és módosítás

  1. A TRIPS Tanács a 65. Cikk 2. pontjában említett átmeneti időszak eltelte

után felülvizsgálja a jelen Megállapodás végrehajtását. A végrehajtás során

szerzett tapasztalatokat figyelembe véve a Tanács ettől az időponttól számítva

kétévenként megismétli a felülvizsgálatot. A Tanács olyan fejlemények

figyelembevételével is végezhet felülvizsgálatot, amelyek indokolják a jelen

Megállapodás módosítását vagy változtatását.

  2. Olyan módosításokat, amelyek csupán más multilaterális egyezmények

keretében elért és hatályban lévő, és az ilyen egyezmények keretében a WTO

valamennyi Tagja által elfogadott, magasabb szintű szellemi tulajdonjog

oltalomhoz való igazodást célozzák, a TRIPS Tanács egyhangú javaslata

alapján a Miniszteri Konferencia elé lehet terjeszteni intézkedés végett a WTO

Egyezmény X. Cikk 6. pontjának megfelelően.

                                          72. Cikk

                                       Fenntartások

  A jelen Megállapodás egyik rendelkezésével                      szemben      sem   lehet

fenntartással élni a többi Tag hozzájárulása nélkül.

                                          73. Cikk

                                Nemzetbiztonsági kivételek

  A jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy az

  a) bármely Tagtól olyan információ szolgáltatását kívánná meg, amelynek

nyilvánosságra hozatalát alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek tartja;

vagy

  b) bármely Tagot megakadályozna az általa alapvető biztonsági érdekei

miatt szükségesnek tartott bármely intézkedés megtételében

  (i) a hasadó anyagok, illetve azon anyagok vonatkozásában, amelyekből a

hasadó anyagokat nyerik;


  (ii) a fegyverek, lőszerek és hadfelszerelések kereskedelme, valamint más

áruk és anyagok ilyen jellegű kereskedelme vonatkozásában, amelyek

közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátását szolgálják;

  (iii) háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő

szükséghelyzet esetén; vagy

  c) bármely Tagot megakadályozna az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi

béke és biztonság fenntartásáról szóló Alapokmánya szerinti kötelezettségei

teljesítését szolgáló bármely intézkedés megtételében.

2. Melléklet

       A VITARENDEZÉS SZABÁLYAIRÓL ÉS ELJÁRÁSAIRÓL SZÓLÓ

                                      EGYETÉRTÉS

  A Tagok ezennel az alábbiakban állapodnak meg:

                                          1. Cikk

                                   Hatókör és alkalmazás

  1. A jelen Egyetértés szabályait és eljárásait kell alkalmazni az Egyetértés 1.

Függelékben felsorolt egyezmények konzultációs és vitarendezési szabályai és

eljárásai szerint folytatott viták esetén (a továbbiakban: idetartozó

egyezmények). A jelen Egyetértés szabályait és eljárásait kell alkalmazni a

Tagok közötti, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Egyezmény (a

továbbiakban a jelen Egyetértésben: WTO Egyezmény), illetve a jelen

Egyetértés rendelkezései szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatos

konzultációkra és viták rendezésére is, elkülönítetten vagy a más idetartozó

egyezményekkel együtt.

  2. A jelen Egyetértés szabályait és eljárásait az olyan különleges vagy

kiegészítő vitarendezési szabályok vagy eljárások függvényében kell

alkalmazni, amelyeket a jelen Egyetértéshez csatolt 2. Függelékben felsorolt,

idetartozó egyezmények tartalmaznak. Amennyiben különbség van a jelen

Egyetértés szerinti szabályok és eljárások, illetve a 2. Függelékben lefektetett

különleges vagy kiegészítő szabályok és eljárások között, a 2. Függelékben

foglalt különleges vagy kiegészítő szabályok és eljárások az irányadók. Olyan

vitákban, amelyekre több mint egy idetartozó egyezmény szabályai és eljárásai

vonatkoznak, ha ellentét áll fenn az ilyen felülvizsgálat alatt álló egyezmények

különleges vagy kiegészítő szabályai és eljárásai között, és amennyiben a

vitában részt vevő felek nem tudnak megállapodni a szabályokról és

eljárásokról a vizsgálóbizottság létrehozásától számított 20 napon belül, a

Vitarendezési Testület - melyről az 2. Cikk 1. pontja rendelkezik (a jelen

Egyetértésben a továbbiakban: DSB) - Elnöke a vitákban részt vevő felekkel

konzultálva határozza meg a követendő szabályokat és eljárásokat a bármely

Tag által benyújtott kérelemtől számított 10 napon belül. Az Elnökre az az elv

az irányadó, hogy ahol csak lehetséges, a különleges vagy kiegészítő

szabályokat és eljárásokat kell használni, és a jelen Egyetértésben lefektetett

szabályokat és eljárásokat olyan mértékig kell alkalmazni, ami szükséges a

konfliktusok elkerüléséhez.


                                                                                                                                           2. Cikk

                                               Eljárás

  1. Ezennel létrejön a Vitarendezési Testület, hogy ezeket a szabályokat és

eljárásokat érvényesítse, valamint, kivéve, ha valamely idetartozó egyezmény

erről másként rendelkezik, az idetartozó egyezmények konzultációs és

vitarendezési rendelkezéseit is. Eszerint a DSB-nek felhatalmazása van

vizsgálóbizottságok létrehozására, a vizsgálóbizottság, illetve a fellebbezési

Testület       jelentéseinek        elfogadására,         a    határozatok        és      ajánlások

végrehajtásának figyelemmel kísérésére, illetve az idetartozó egyezmények

szerinti      engedmények           és     egyéb       kötelezettségek        felfüggesztésének

jóváhagyására. Az olyan idetartozó egyezményből adódó vitákat illetően,

amely Többoldalú Kereskedelmi Egyezmény, a Tag kifejezés csak azokra a

Tagokra utal, amelyek aláírói a releváns Többoldalú Kereskedelmi

Egyezménynek. Amennyiben a DSB intéz egy ilyen Többoldalú Kereskedelmi

Egyezmény szerinti vitarendezési eljárást, csak az ebben az Egyezményben

részt vevő Tagok vehetnek részt a DSB-nek az adott vitával kapcsolatos

döntésében vagy tevékenységében.

  2. A DSB köteles a vonatkozó idetartozó egyezmények előírásait érintő

vitákban bekövetkező bármilyen fejleményről tájékoztatni a WTO illetékes

Tanácsait és Bizottságait.

  3. A DSB a jelen Egyetértésben meghatározott időhatárokon belül szükség

szerinti gyakorisággal ülésezve végzi tevékenységét.

  4. Ahol a jelen Egyetértés szabályai és eljárása a DSB számára

döntéshozatalt írnak elő, azt konszenzussal kell meghozni. 1

                                               3. Cikk

                                    Általános rendelkezések

  1. A Tagok megerősítik, hogy betartják a GATT 1947 XXII. és XXIII. Cikke

szerinti, ez idáig alkalmazott vitakezelés elveit, szabályait és eljárásait

azoknak a jelen Egyetértésben rögzített finomításaival és módosításaival

együtt.

  2. A WTO vitarendezési rendszere központi elemet képez a multilaterális

kereskedelmi rendszer biztonságának és kiszámíthatóságának biztosításában.

A Tagok elismerik, hogy az az idetartozó egyezmények Tagjai jogainak és

kötelezettségeinek védelmét szolgálja, és az egyezmények rendelkezéseit

tisztázza a nemzetközi közjog értelmezésének szokásos szabályai szerint. A

DSB ajánlásai és határozatai az idetartozó egyezményekben lefektetett

jogokhoz és kötelezettségekhez sem hozzá nem tehetnek, sem el nem

vehetnek azokból.

  1   A Vitarendezési Testület döntése akkor tekintendő konszenzussal meghozottnak valamely eléutalt

      ügyben, ha a DSB döntéshozó ülésén egyetlen Tag sem tesz hivatalos ellenvetést a javasolt

      döntéssel szemben.


  3. Rendkívül fontos az olyan helyzetek azonnali megoldása, amelyekben

valamely Tag úgy ítéli meg, hogy az idetartozó egyezményekből közvetlenül

vagy közvetve adódó előnyeit egy másik Tag intézkedései csökkentik, a WTO

hatékony működése és a Tagok jogai és kötelezettségei közötti megfelelő

egyensúly fenntartása szempontjából.

  4. A DSB ajánlásai és határozatai arra irányulnak, hogy a problémára a jelen

Egyetértésben és más idetartozó egyezményekben rögzített jogoknak és

kötelezettségeknek megfelelő kielégítő megoldást találjon.

  5. Az idetartozó egyezmények konzultációs és vitarendezési szabályai és

eljárásai szerint hivatalosan felvetett problémák minden megoldásának,

beleértve a választottbírósági döntéseket is, összhangban kell állniuk ezen

egyezményekkel, és sem az egyezményekből bármely Tag számára adódó

előnyöket nem semmisíthetik meg, illetve nem csökkenthetik, sem nem

gátolhatják ezen egyezmények bármely céljának elérését.

  6. Az idetartozó egyezmények konzultációs és vitarendezési szabályai és

eljárásai szerint hivatalosan felvetett problémák kölcsönösen elfogadott

megoldását a DSB-nek és az érintett Tanácsoknak és Bizottságoknak be kell

jelenteni, ahol erre vonatkozóan bármely Tag bármely témát felvethet.

  7. Valamely eljárás megindítása előtt a Tagnak meg kell ítélnie, hogy vajon

az ezen eljárások szerinti kezdeményezés gyümölcsöző lesz-e. A vitarendezési

mechanizmus célja, hogy a vitákra pozitív megoldást biztosítson.

Egyértelműen a vitában részt vevő felek számára kölcsönösen elfogadható és

az idetartozó egyezményekkel összhangban álló megoldásokat kell előnyben

részesíteni. Kölcsönösen elfogadható megoldás hiányában a vitarendezési

mechanizmus célja rendszerint, hogy biztosítsa az érintett intézkedések

visszavonását, amennyiben úgy találják, hogy ezek nem állnak összhangban

bármely       idetartozó       egyezmény       rendelkezéseivel.        A    kompenzációs

rendelkezéshez csak akkor lehet fordulni, ha az intézkedés azonnali

visszavonása         gyakorlatilag       megvalósíthatatlan,         illetve    ideiglenes

intézkedésként, az idetartozó egyezménnyel összhangban nem álló intézkedés

visszavonásáig. A jelen Egyetértés a vitarendezési eljárást felhívó Tag számára

végső lehetőségként az idetartozó egyezmények szerinti engedmények vagy

más kötelezettségek diszkriminatív módon történő felfüggesztését teszi

lehetővé a másik Taggal szemben, függően attól, hogy a DSB az ilyen

intézkedést jóváhagyja-e.

  8. Azokat az eseteket, amikor valamely idetartozó egyezmény alapján vállalt

kötelezettség megsértése fennáll, azt előny hatálytalanítása vagy gyengítése

prima facie esetének kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy rendszerint fennáll az

a vélelem, hogy a szabályok megsértésének hátrányos kihatása van az olyan

Tagokra, akik az érintett idetartozó egyezménynek részes felei, és ilyen

esetekben annak a Tagnak kell megdöntenie a vélelmet, amely ellen a panaszt

tették.

  9. A jelen Egyetértés rendelkezései nem sértik a Tagok azon jogát, hogy az

idetartozó egyezmények rendelkezéseinek hivatalos értelmezését keressék a

WTO Egyezmény vagy egy olyan idetartozó egyezmény döntéshozatala révén,

amely Többoldalú Kereskedelmi Egyezmény.

  10. A Tagok egyetértenek, hogy a békéltetésre vonatkozó kéréseket, illetve a

vitarendezési eljárások alkalmazását nem lehet peres eljárásnak szánni, vagy

annak tekinteni, és amennyiben vita merül fel, minden Tag jóhiszeműen vesz

részt az ilyen eljárásokban annak érdekében, hogy a vitát feloldják. A Tagok

abban is egyetértenek, hogy a különálló ügyekben tett panaszokat és

ellenpanaszokat nem lehet összekötni.


                                                                                                  11. A jelen Egyetértést csak a WTO Egyezmény hatálybalépésekor vagy azt

követően, az idetartozó egyezmények konzultációs rendelkezései szerint

benyújtott új konzultációs kérések tekintetében lehet alkalmazni. Azon

vitáknál, amelyeknél a konzultáció iránti kérést a GATT 1947 vagy az

idetartozó egyezmények bármilyen más jogelőd egyezménye alapján

nyújtották be még a WTO Egyezmény hatálybalépése előtt, a WTO Egyezmény

hatálybalépését közvetlenül megelőzően érvényes releváns vitarendezési

eljárásokat és szabályokat kell a továbbiakban is alkalmazni. 1

  12. A 11. pont rendelkezései mellett, ha valamely fejlődő ország Tag nyújt be

panaszt valamely idetartozó egyezmény alapján egy fejlett ország Tag ellen, a

panasztevő fél jogosult a jelen Egyetértés 4., 5., 6. és 12. Cikkeiben foglalt

rendelkezések alternatívájaként az 1966. április 5-i Határozat (BISD 14S/18)

megfelelő rendelkezéseit meghivatkozni, kivéve, amikor a vizsgálóbizottság

úgy ítéli meg, hogy az említett Határozat 7. pontjában elrendelt időkeret nem

elegendő jelentésének elkészítéséhez, és a panasztevő fél egyetértésével ezt

az időkeretet meghosszabbíthatja. Amennyiben különbség van a 4., 5., 6. és

12. Cikk szabályai és eljárásai, illetve a Határozat megfelelő szabályai és

eljárásai között, az utóbbi az irányadó.

                                                4. Cikk

                                            Konzultációk

  1. A Tagok megerősítik elhatározásukat, hogy erősítik és fejlesztik a Tagok

által alkalmazott konzultációk és eljárások hatékonyságát.

  2. Minden Tag vállalja, hogy jóindulatúan veszi figyelembe a valamely más

Tag által az előző Tag területén hozott, a bármely idetartozó egyezmény

működését befolyásoló intézkedéssel kapcsolatos kifogásait, és erre tekintettel

megfelelő konzultációs lehetőséget biztosít. 2

  3. Ha valamely idetartozó egyezmény alapján konzultációk iránti kérést

nyújtanak be, az a Tag, amelyhez a kérést intézik, köteles, kivéve ha erről

kölcsönösen másképpen állapodnak meg, a kérésre annak kézhezvételétől

számított 10 napon belül válaszolni, és a konzultációkat a kérés

kézhezvételétől számított nem több mint 30 napon belül jóhiszeműen

megkezdeni azzal a céllal, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak.

Amennyiben a Tag a kérés kézhezvételétől számított 10 napon belül nem

válaszol, vagy a kérés kézhezvételétől számított 30 napon vagy más

kölcsönösen egyeztetett időtartamon belül nem kezdi meg a konzultációkat,

akkor a konzultációk megtartását kérő Tag közvetlenül                                            kérheti

vizsgálóbizottság felállítását.

  4. A konzultációt kérő Tag köteles minden ilyen konzultáció iránti kérést a

DSB-nek, illetve a releváns Tanácsoknak és Bizottságoknak bejelenteni.

Minden konzultáció iránti kérést írásban kell benyújtani, együtt a kérés

indokaival, ideértve a kérdéses intézkedések meghatározását és a panasz

jogalapjának jelzését.

  1   Ezt a pontot kell alkalmazni azokra a vitákra is, amelyeknél a bizottsági jelentést nem fogadták el,

      vagy nem hajtották végre teljes mértékben.

  2   Amennyiben a Tag területén belüli regionális kormányzatok vagy helyhatóságok vagy más

      hatóságok által hozott intézkedések tekintetében bármely másik idetartozó egyezmény

      rendelkezései a jelen pont rendelkezéseitől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, az ilyen másik

      idetartozó egyezmény rendelkezései az irányadók.


                                                                                              5. Az idetartozó egyezmény rendelkezései szerinti konzultációk során,

mielőtt a jelen Egyetértés alapján további intézkedésekhez fordulnának, a

Tagoknak meg kell kísérelniük az ügy kielégítő rendezését.

  6. A konzultációk bizalmasak és nem sérthetik a Tagok jogait a további

eljárások során.

  7. Ha a konzultációk során a vitát a konzultáció iránti kérés kézhezvételétől

számított 60 napon belül nem sikerül rendezni, a panasztevő fél kérheti

vizsgálóbizottság felállítását. A panasztevő fél a 60 napos időszak alatt is

kérheti a vizsgálóbizottság felállítását, ha a konzultáló felek közösen úgy ítélik

meg, hogy a konzultációkban a vitát nem sikerül rendezni.

  8. Sürgősség esetén, ideértve a romlandó árut érintő ügyeket is, a Tagok

kötelesek a konzultációkat a kérés kézhezvételétől számított nem több mint 10

napon belül megkezdeni. Ha konzultációk során a vitát a kérés kézhezvételétől

számított 20 nap alatt nem sikerült rendezni, a panasztevő fél kérheti

vizsgálóbizottság felállítását.

  9. Sürgősség esetén, ideértve a romlandó árut érintő ügyeket, a vitában

részt vevő felek, vizsgálóbizottságok és a Fellebbezési Testület minden

erőfeszítést köteles megtenni annak érdekében, hogy az eljárást a lehető

legnagyobb mértékben felgyorsítsák.

  10. A konzultációk során a Tagoknak külön figyelemmel kell lenniük a fejlődő

ország Tagok sajátos problémáira és érdekeire.

  11. Amennyiben a konzultáló Tagok közé nem tartozó valamely Tag úgy véli,

hogy a GATT 1994 XXII. Cikke 1. pontja, a GATS XXII. Cikk 1. pontja, vagy

más idetartozó egyezmény megfelelő rendelkezései1 szerint tartott

konzultációkhoz lényeges kereskedelmi érdeke fűződik, az ilyen Tag

értesítheti a konzultáló Tagokat és a DSB-t arról a kívánságáról, hogy részt

vehessen a konzultációban az említett cikk szerinti konzultáció iránti kérés

közreadásának napjától számított 10 napon belül. Az ilyen Tagot be kell vonni

a konzultációkba, feltéve, hogy az a Tag, amelyhez a konzultáció iránti kérést

címezték, egyetért, hogy a lényeges érdekre vonatkozó igény megalapozott.

Ebben az esetben erről tájékoztatniuk kell a DSB-t. Ha a konzultációba

irányuló bevonásra való kérést nem fogadják el, a kérelmező Tag szabadon

döntheti el, hogy kér-e konzultációt a GATT 1994 XXII. Cikke 1. pontja, vagy

XXIII. Cikke 1. pontja, vagy a GATS XXII. Cikk 1. pontja vagy XXIII. Cikk 1.

pontja, vagy a többi idetartozó egyezmény megfelelő rendelkezései szerint.

                                                5. Cikk

                             Jószolgálat, békéltetés és közvetítés

  1   Az idetartozó egyezmények megfelelő konzultációs rendelkezései az alábbiakban kerülnek

      felsorolásra: Mezőgazdasági Egyezmény, 19. Cikk; A Növény és Állategészségügyi Intézkedések

      Alkalmazásáról szóló Egyezmény, 11. Cikk 1. pont; Textil és Ruházati Egyezmény, 8. Cikk 4. pont;

      Egyezmény a Kereskedelem Technikai Akadályairól, 14. Cikk 1. pont; Egyezmény a Kereskedelmi

      vonzatú Befektetési Intézkedésekről, 8. Cikk; A GATT 1994 VI. Cikkének végrehajtásáról szóló

      Egyezmény, 17. Cikk 2. pont; A GATT 1994 VII. Cikkének végrehajtásáról szóló Egyezmény, 19.

      Cikk 2. pont; Az Előzetes Áruvizsgálatról szóló Egyezmény, 7. Cikk; A Származási Szabályokról

      szóló Egyezmény, 7. Cikk; Az Importengedélyezési Eljárásokról szóló Egyezmény, 6. Cikk; A

      Támogatásokról és Kiegyenlítő Intézkedésekről szóló Egyezmény, 30. Cikk; A Védőintézkedésekről

      szóló Egyezmény, 14. Cikk; Egyezmény a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzatairól, 64.1.

      Cikk; valamint bármilyen, a Többoldalú Kereskedelmi Egyezményekben foglalt megfelelő

      konzultációs rendelkezések, amint azokat az egyes Egyezmények illetékes testületei

      meghatározták és arról a DSB-t értesítették.


                                                                                                  1. A jószolgálat, a békéltetés és a közvetítés olyan eljárások, amelyeket

önkéntesen vállalnak, ha a vitában résztvevő felek ehhez hozzájárulnak.

  2. A jószolgálati, békéltetési és közvetítő eljárások, különösen a vitában részt

vevő felek által az eljárás során elfoglalt álláspontok, bizalmasan kezelendők

és nem sérthetik egyik fél jogait sem az e rendelkezések szerinti további

eljárásokban.

  3. A vitában részt vevő bármely fél bármikor kérhet jószolgálatot, békéltetést

vagy       közvetítést.         Ezek       bármikor        megkezdődhetnek              és     bármikor

megszüntethetők. Amint a jószolgálati, békéltetési vagy közvetítési eljárásokat

megszüntették, a panaszos fél kérheti vizsgálóbizottság felállítását.

  4. Amikor a konzultáció iránti kérés kézhezvételétől számított 60 napon belül

jószolgálati, békéltető vagy közvetítő eljárást kezdenek meg, a panasztevő

félnek legalább a konzultáció iránti kérés kézhezvételétől számított 60 napos

időtartamot kell hagynia, mielőtt kérheti vizsgálóbizottság felállítását. A

panasztevő fél kérheti vizsgálóbizottság felállítását e 60 napos időszakon belül

is, ha a vitában részt vevő felek együttesen úgy vélik, hogy a jószolgálati,

békéltető vagy közvetítő eljárás nem tudja a vitát feloldani.

  5. Ha a vitában részt vevő felek egyetértenek, a jószolgálati, békéltető vagy

közvetítő eljárás folytatódhat, miközben a vizsgálóbizottsági eljárás

folyamatban van.

  6. A Vezérigazgató hivatalos minőségében felajánlhatja jószolgálati,

békéltető vagy közvetítő tevékenységét azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson

a Tagoknak a vita rendezésében.

                                                  6. Cikk

                                 Vizsgálóbizottságok létrehozása

  1. Ha a panasztevő fél így kéri, vizsgálóbizottságot kell felállítani legkésőbb

azon a DSB ülésen, amely azt az ülést követi, amelynek napirendjén először

megjelent a kérés, kivéve, ha ezen az ülésen a DSB konszenzussal úgy dönt,

hogy nem hoz létre vizsgálóbizottságot. 1

  2. A vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó kérést írásban kell benyújtani.

Ebben jelezni kell, hogy tartottak-e konzultációkat, meg kell határozni az

érintett konkrét intézkedéseket, és rövid összegzést kell adni a panasz

jogalapjáról, elegendő részletezettséggel ahhoz, hogy a problémát világosan

bemutassák. Abban az esetben, ha a kérelmező nem a szokásos

feladatmegjelöléssel kéri a vizsgálóbizottság létrehozását, az írásos

kérelemben közölni kell a speciális feladatmeghatározás javasolt szövegét.

                                                  7. Cikk

                         A vizsgálóbizottságok feladatmeghatározása

  1. A vizsgálóbizottságok feladatmeghatározása a következő, kivéve, ha a

vitában részt vevő felek másképpen állapodnak meg a vizsgálóbizottság

létrehozásától számított 20 napon belül:

  1   Ha a panasztevő fél így kéri, a DSB ülését ezzel a céllal a kéréstől számított 15 napon belül össze

      kell hívni, feltéve, hogy erről legalább az ülést megelőzően 10 nappal értesítést adnak.


                                                                                               „[A vitában résztvevő felek által hivatkozott idetartozó egyezmény(ek)

megnevezése] releváns rendelkezéseinek fényében megvizsgálni a (fél neve)

által a ... dokumentumban a DSB elé utalt ügyet és olyan ténymegállapításokat

tenni, amelyek segítik a DSB-t ajánlásainak megtételében vagy az azon

egyezmény(ek)ben lehetővé tett határozatok meghozatalában.”

  2. A vizsgálóbizottságok kötelesek megvizsgálni a vitában részt vevő felek

által hivatkozott bármely idetartozó egyezményben vagy egyezményekben lévő

releváns rendelkezéseket.

  3. Valamely vizsgálóbizottság felállításakor a DSB felhatalmazhatja annak

Elnökét, hogy a vitákban részt vevő felekkel konzultálva állítsa össze a

bizottság feladatmeghatározását az 1. pont rendelkezéseinek függvényében.

Az így összeállított feladatmeghatározást meg kell küldeni minden Tagnak. Ha

nem a szokásos feladatmeghatározásban állapodnak meg, bármely Tag élhet

ezzel kapcsolatban felvetéssel a DSB-nél.

                                             8. Cikk

                             A vizsgálóbizottságok összetétele

  1.     A vizsgálóbizottságok             magasan       képzett       kormányzati            és/vagy

nem-kormányzati személyekből állnak, ideértve olyanokat, akik szolgáltak már

vizsgálóbizottságban, vagy képviseltek ügyet előtte, képviseltek valamely

Tagot vagy a GATT 1947 valamely szerződő felét, vagy képviselőként

szolgáltak bármilyen idetartozó egyezmény, vagy annak jogelőd egyezménye

Tanácsában és Bizottságában, vagy a Titkárságon, oktattak nemzetközi

kereskedelmi jogot vagy politikát, vagy publikáltak ezen témakörökben, vagy

szolgáltak mint valamely Tag vezető kereskedelempolitikai tisztségviselője.

  2. A vizsgálóbizottságok tagjait úgy kell kiválasztani, hogy biztosítani

lehessen a tagok függetlenségét, megfelelően sokrétű hátteret és a

tapasztalatok széles skáláját.

  3. Azon Tagok állampolgárai, amelyeknek a kormányai1 részt vesznek a

vitában vagy abban harmadik felek a 10. Cikk 2. pontjának definíciója szerint,

nem szolgálhatnak az adott vitával foglalkozó vizsgálóbizottságban, kivéve, ha

a vitában részt vevő felek másképpen állapodnak meg.

  1   Abban az esetben, amikor vámuniók vagy közös piacok valamely vita részt vevő felei, ez a

      rendelkezés a vámunió vagy közös piac minden tagországának állampolgárára vonatkozik.


  4. Annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a vizsgálóbizottsági tagok

kiválasztásában, a Titkárság összeállítja egy, az 1. pontban vázolt

képesítésekkel rendelkező kormányzati és nem-kormányzati személyek

indikatív listáját, amelyről a vizsgálóbizottsági tagok szükség szerint

kiválaszthatók. Ez a lista magában foglalja az 1984. november 30-i

nem-kormányzati vizsgálóbizottsági tagok listáját (BISD 31S/9), valamint más,

az idetartozó egyezmények bármelyike alapján összeállított névsorokat és

indikatív listákat, és megtartja a WTO Egyezmény hatálybalépésének idején e

névsorokban vagy indikatív listákon szereplő személyek neveit. A Tagok időről

időre javasolhatják kormányzati vagy nem-kormányzati személyek neveit az

indikatív listára történő felvétel céljából, releváns információt adva a

nemzetközi kereskedelemre, illetve az idetartozó egyezmények ágazataira

vagy tárgyára vonatkozó tudásukról; ezeket a neveket a DSB jóváhagyásával

fel kell venni a listára. A lista minden személynél megjelöli az illető ágazatokra

vagy az idetartozó egyezmények tárgyára vonatkozó tapasztalatainak vagy

szakértelmének konkrét területeit.

  5. A vizsgálóbizottságok három tagból állnak, kivéve, ha a vitában részt vevő

felek öt vizsgálóbizottsági tagból álló vizsgálóbizottságban állapodnak meg, a

vizsgálóbizottság felállításától számított 10 napon belül. A Tagokat késedelem

nélkül tájékoztatni kell a vizsgálóbizottság összetételéről.

  6. A Titkárság tesz javaslatot a vitában részt vevő feleknek a

vizsgálóbizottságba történő jelölésekre. A vitában részt vevő felek nem

hozhatnak fel ellenvetést a jelölésekkel szemben, kivéve, ha erre kényszerítő

okuk van.

  7. Ha a vizsgálóbizottsági tagok tekintetében nem jön létre megállapodás a

vizsgálóbizottság felállításától számított 20 napon belül, bármelyik fél

kérésére a Vezérigazgató a DSB Elnökével, valamint a releváns Tanács vagy

Bizottság Elnökével konzultálva határozza meg a vizsgálóbizottság

összetételét olyan tagok kijelölésével, akiket a Vezérigazgató a

legmegfelelőbbnek tart a vitában meghivatkozott idetartozó egyezmény vagy

egyezmények esetleges releváns, különleges vagy kiegészítő szabályai vagy

eljárásai szerint, a vitákban részt vevő felekkel folytatott konzultáció után. A

DSB Elnöke köteles tájékoztatni a Tagokat az így kialakított vizsgálóbizottság

összetételéről attól az időponttól számított nem később mint 10 napon belül,

hogy az Elnök ilyen kérést kap.

  8. A Tagok általános szabályként vállalják, hogy engedélyezik tisztségviselőik

számára a vizsgálóbizottsági tagságot.

  9. A vizsgálóbizottsági tagok egyéni minőségükben és nem mint

kormányképviselők vagy bármely szervezet képviselői teljesítik szolgálatukat.

A Tagok éppen ezért nem adhatnak nekik utasításokat és nem kísérelhetik

meg, hogy őket mint egyéneket befolyásolják a vizsgálóbizottság előtt lévő

üggyel kapcsolatban.

  10. Amikor a vita egy fejlődő ország Tag és egy fejlett ország Tag között áll

fenn, a vizsgálóbizottságba, ha a fejlődő ország Tag ezt kéri, legalább egy

tagot egy fejlődő ország Tagból kell beválasztani.

  11. A vizsgálóbizottsági tagok költségeit, ideértve az utazási költségeket és a

napidíjat, a WTO költségvetéséből kell fedezni az Általános Tanács által

elfogadott kritériumok szerint, a Költségvetési, Pénzügyi és Adminisztratív

Bizottság ajánlásai alapján.

                                          9. Cikk


                        Több panaszos esetén követendő eljárás

  1. Amikor több mint egy Tag kéri vizsgálóbizottság felállítását ugyanazon

ügyben, egyetlen vizsgálóbizottság állítható fel, hogy ezeket a panaszokat

megvizsgálja, figyelembe véve az összes érintett Tag jogait. Amikor csak

lehetséges, egyetlen vizsgálóbizottságot kell felállítani az ilyen panaszok

kivizsgálására.

  2. Az egyetlen vizsgálóbizottság köteles vizsgálódásait úgy megszervezni és

ténymegállapításait a DSB-nek úgy bemutatni, hogy a vitában részt vevő felek

azon jogai, amelyeket élvezhettek volna, ha külön-külön vizsgálóbizottságok

vizsgálták volna a panaszokat, semmilyen módon se sérüljenek. Ha a vitában

részt vevő felek egyike így kéri, a vizsgálóbizottság köteles külön jelentéseket

benyújtani a kérdéses vitáról. Az egyes panasztevők által benyújtott írásos

előterjesztéseket a többi panasztevőnek is rendelkezésére kell bocsátani, és

minden egyes panasztevő jogosult, hogy jelen legyen, amikor a többi

panasztevő bármelyike nézeteit a vizsgálóbizottság előtt ismerteti.

  3. Ha egynél több vizsgálóbizottságot hoznak létre az ugyanazon ügyre

vonatkozó panaszok megvizsgálásához, a lehető legnagyobb mértékig

ugyanazon          tagokat       kell    megválasztani         az      egyes     különálló

vizsgálóbizottságokba, és az ilyen viták során a vizsgálóbizottsági eljárások

ütemezését össze kell hangolni.

                                          10. Cikk

                                      Harmadik felek

  1. A vitában részt vevő felek és a kérdéses idetartozó egyezményben részt

vevő más Tagok érdekeit teljeskörűen figyelembe kell venni a

vizsgálóbizottsági eljárás során.

  2. Bármely olyan Tag, amelynek lényeges érdeke fűződik a vizsgálóbizottság

előtt lévő ügyhöz, és amelyik érdekeltségéről a DSB-t értesítette (a

továbbiakban a jelen Egyetértésben: harmadik fél) lehetőséget kell, hogy

kapjon,      hogy     a     vizsgálóbizottság      meghallgassa,       illetve,  hogy      a

vizsgálóbizottságnak írásos előterjesztéseket nyújtson be. Ezeket az

előterjesztéseket a vitában részt vevő feleknek is át kell adni, és azokat a

vizsgálóbizottság jelentésében tükrözni kell.

  3. A harmadik felek a vitában részt vevő felek előterjesztéseit a

vizsgálóbizottság első üléseire megkapják.

  4. Ha egy harmadik fél úgy véli, hogy valamely intézkedés, amely már

vizsgálóbizottsági eljárás tárgya, a neki bármilyen idetartozó egyezmény

alapján járó előnyöket megsemmisíti vagy gyengíti, az ilyen Tag a jelen

Egyetértés szerinti rendes vitarendezési eljáráshoz fordulhat. Az ilyen vitát,

hacsak lehetséges, az eredeti vizsgálóbizottság elé kell utalni.

                                          11. Cikk

                              A vizsgálóbizottságok funkciója


  A vizsgálóbizottságok funkciója, hogy segítséget nyújtson a DSB-nek a jelen

Egyetértés, illetve az idetartozó egyezmények szerinti feladatainak

ellátásában. Ennek megfelelően a vizsgálóbizottságnak tárgyilagosan fel kell

mérnie az előtte lévő ügyet, ideértve a tényállás objektív megállapítását,

valamint a releváns idetartozó egyezmények alkalmazhatóságát, illetve az

azokkal való összhangot, és olyan további ténymegállapításokat kell tennie,

amely segítséget nyújt a DSB-nek az idetartozó egyezményekben elrendelt

ajánlásai vagy határozatai meghozatalában. A vizsgálóbizottságoknak

rendszeresen kell a vitában résztvevő felekkel konzultálniuk, és elegendő

lehetőséget kell nekik adniuk, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást

alakítsanak ki.

                                          12. Cikk

                              A vizsgálóbizottsági eljárások

  1. A vizsgálóbizottságok a 3. Függelékben lefektetett munkarendet követik,

kivéve, ha a vizsgálóbizottság a vitában részt vevő felekkel történt konzultáció

után másképp dönt.

  2. A vizsgálóbizottsági eljárásoknak megfelelően rugalmasaknak kell lenniük

ahhoz, hogy biztosíthassák a vizsgálóbizottsági jelentések magas színvonalát

anélkül, hogy a vizsgálóbizottsági eljárást szükségtelenül késleltetnék.

  3. A vitában részt vevő felekkel folytatott konzultáció után a

vizsgálóbizottsági tagok, amint ez gyakorlatilag megvalósítható, és ahol csak

lehetséges, attól számított egy héten belül, hogy megállapodás született a

vizsgálóbizottság összetételéről, illetve annak feladatmeghatározásáról,

rögzítik a vizsgálóbizottsági eljárás időrendjét, figyelembe véve a 4. Cikk 9.

pontjának rendelkezéseit, amennyiben azok relevánsak.

  4. A vizsgálóbizottsági eljárás időrendjének meghatározásánál a

vizsgálóbizottság elegendő időt ad a vitában részt vevő feleknek, hogy

előterjesztéseiket elkészíthessék.

  5. A vizsgálóbizottságoknak pontos határidőket kell szabniuk a felek által

benyújtandó írásos előterjesztésekre, és a feleknek ezeket a határidőket

tiszteletben kell tartaniuk.

  6. A vitában részt vevő egyes felek írásos előterjesztéseiket a Titkárságon

helyezik letétbe abból a célból, hogy az azonnal továbbítsa azokat a

vizsgálóbizottságnak, illetve a vitában részt vevő másik félnek vagy feleknek.

A panasztevő félnek a válaszadó fél első előterjesztése előtt kell benyújtania

saját első előterjesztését, kivéve, ha a vizsgálóbizottság a 3. pontban

hivatkozott időrend rögzítése során úgy dönt a vitában részt vevő felekkel

folytatott konzultáció után, hogy a felek első előterjesztéseiket egyidejűleg

nyújtsák be. Ha az első előterjesztések letétbe helyezésének egymást követően

kell történnie, a vizsgálóbizottság szigorú határidőt állapít meg a válaszadó fél

előterjesztésének benyújtására. Minden ezután következő írásos előterjesztést

egyidejűleg kell benyújtani.


  7. Ha a vitában részt vevő felek nem tudtak kölcsönösen kielégítő megoldást

kialakítani, a vizsgálóbizottság írásos jelentés formájában nyújtja be

ténymegállapításait a DSB-nek. Ilyen esetekben a vizsgálóbizottság jelentése

közli a tényállást, a releváns rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint az

általa beterjesztett ténymegállapítások és ajánlások alapvető indokait. Amikor

a vitában részt vevő felek az ügy rendezésére megoldást találtak, a

vizsgálóbizottság jelentése az eset rövid leírására és annak bejelentésére

szorítkozik, hogy megoldást találtak.

  8. Az eljárások hatékonyabbá tételének érdekében az az időszak, melynek

során a vizsgálóbizottság elvégzi vizsgálódásait, attól az időponttól, amikor a

vizsgálóbizottság        összetételében      és     feladatkörének      megállapításában

egyetértés születik, a zárójelentésnek a vitában részt vevő feleknek történő

kibocsátásáig általános szabályként nem haladhatja meg a 6 hónapot. Sürgős

esetekben, ideértve a romlandó árukra vonatkozókat, a vizsgálóbizottság

igyekszik jelentését a vitában részt vevő feleknek 3 hónapon belül kibocsátani.

  9. Amikor a vizsgálóbizottság úgy véli, hogy nem tudja jelentését 6 hónapon

belül vagy sürgősségi eseteken 3 hónapon belül kibocsátani, köteles erről a

DSB-t írásban tájékoztatni, a késedelem indokaival, valamint annak az

időszaknak a becslésével együtt, amelyen belül kiadja jelentését. A

vizsgálóbizottság felállításától a jelentésnek a Tagoknak történő kiküldéséig

eltelő időszak egyetlen esetben sem haladhatja meg a 9 hónapot.

  10. A valamely fejlődő ország Tag által hozott intézkedéssel kapcsolatos

konzultációk során a felek megállapodhatnak, hogy a 4. Cikk 7. és 8.

pontjaiban lefektetett időtartamokat meghosszabbítják. Ha a releváns

időtartam elteltével a konzultáló felek nem tudnak megállapodni a

konzultációk lezárásában, a DSB Elnöke dönti el a felekkel való konzultáció

után, hogy a releváns időtartamot meghosszabbítsa-e, és ha igen, mennyivel.

Ezenkívül valamely fejlődő ország Tag elleni panasz vizsgálatakor a

vizsgálóbizottságnak elegendő időt kell adnia a fejlődő ország Tagnak, hogy

érvelését előkészítse és bemutassa. A 20. Cikk 1. pontjának és a 21. Cikk 4.

pontjának rendelkezéseit a jelen pont szerinti semmilyen cselekmény sem

befolyásolja.

  11. Ahol a felek egyike vagy közülük többen fejlődő ország Tagok, a

vizsgálóbizottság jelentésében kifejezetten ismertetni kell, hogy milyen

formában vették figyelembe az idetartozó egyezmények részét képező, a

fejlődő ország Tagoknak megkülönböztetett és kedvezményesebb elbánást

nyújtó releváns rendelkezéseket, amelyeket a fejlődő ország Tag a

vitarendezési eljárás során felvetett.

  12. A vizsgálóbizottság a panasztevő Tag kérésére bármikor, 12 hónapot

meg nem haladó időtartamra felfüggesztheti munkáját. Ilyen felfüggesztés

esetén a jelen Cikk 8. és 9. pontjaiban, a 20. Cikk 1. pontjában, valamint a 21.

Cikk 4. pontjában lefektetett határidőket annyi idővel kell meghosszabbítani,

amennyire a munkát felfüggesztették. Ha a bizottság munkáját több mint 12

hónapra függesztették fel, a vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó

felhatalmazás hatályát veszti.

                                          13. Cikk

                                  Az információkérés joga


  1. Minden vizsgálóbizottság jogosult információt és technikai tanácsot kérni

bármely, általa helyénvalónak ítélt egyéntől vagy testülettől. Azonban mielőtt

valamely Tag fennhatósága alá tartozó bármely egyéntől vagy testülettől ilyen

információt vagy tanácsot kérne, a vizsgálóbizottság köteles az adott Tag

hatóságait tájékoztatni. A Tagnak azonnal és teljeskörűen kell válaszolnia a

vizsgálóbizottság ilyen információra vonatkozó bármely kérésére, ahogyan azt

a vizsgálóbizottság szükségesnek és helyénvalónak tartja. Az átadott bizalmas

információt a Tag fennhatósága alá tartozó információt nyújtó egyén, testület

vagy hatóságok hivatalos felhatalmazása nélkül nem lehet kiszolgáltatni.

  2. A vizsgálóbizottságok bármely releváns forrásból kérhetnek információt,

és konzultálhatnak szakértőkkel, hogy az ügy bizonyos vonatkozásaival

kapcsolatban megismerjék a véleményüket. A vitában részt vevő valamely fél

által felvetett tudományos vagy más technikai üggyel kapcsolatos ténykérdés

tekintetében a vizsgálóbizottság kérheti egy szakértői felülvizsgáló csoport

írásos tanácsadói jelentését. Az ilyen csoport létrehozására és annak

eljárásaira vonatkozó szabályokat a 4. Függelék tartalmazza.

                                          14. Cikk

                                     Bizalmas kezelés

  1. A vizsgálóbizottság mérlegelései bizalmasak.

  2. A vizsgálóbizottság jelentéseit a vitában részt vevő felek jelenléte nélkül

az átadott információ és az állásfoglalások fényében kell elkészíteni.

  3. A vizsgálóbizottsági jelentésben az egyes tagok véleménye névtelenül

jelenik meg.

                                          15. Cikk

                              Időközi felülvizsgálati szakasz

  1. Az egymással szembenálló előterjesztések és szóbeli érvelések

figyelembevételét követően a vizsgálóbizottság átadja jelentéstervezetének

leíró (tényekre és érvekre vonatkozó) részét a feleknek megvitatásra. A

vizsgálóbizottság által megállapított időn belül a felek írásban adják át

megjegyzéseiket.

  2. A felek megjegyzéseinek beérkezési határidejét követően a

vizsgálóbizottság a leíró és a bizottság megállapításait és következtetéseit

egyaránt tartalmazó időközi jelentést készít a felek részére. A

vizsgálóbizottság által megállapított határidőn belül bármely fél írásos kérést

nyújthat be a vizsgálóbizottságnak, hogy még a zárójelentés Tagoknak való

megküldése előtt vizsgálja felül az időközi jelentés meghatározott

szempontjait. Bármely fél kérésére a vizsgálóbizottság további ülést tart a

felekkel az írásos megjegyzésekben felvetett témákról. Ha a megjegyzések

megtételére szánt időszak alatt nem érkezik egyik féltől sem észrevétel, az

időközi jelentést kell a vizsgálóbizottság zárójelentésének tekinteni, és azonnal

továbbítani a Tagoknak.

  3. A vizsgálóbizottsági zárójelentés megállapításainak magukban kell

foglalniuk az időközi felülvizsgálati szakaszban felvetett érvek tárgyalását is.

Az időközi felülvizsgálati szakaszt a 12. Cikk 8. pontjában meghatározott

időszak alatt kell lefolytatni.


                                                                                                                                           16. Cikk

                       A vizsgálóbizottság jelentéseinek elfogadása

  1. Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a Tagok rendelkezésére a

vizsgálóbizottsági jelentések mérlegelésére, a DSB a jelentéseket a Tagoknak

történő szétküldés dátumát követő húsz napig nem tűzi ki elfogadásra.

  2. Azok a Tagok, amelyeknek kifogásai vannak a vizsgálóbizottsági

jelentésekkel szemben, írásos magyarázatot adnak kifogásaikról a

vizsgálóbizottsági jelentést mérlegelő DSB ülés előtt legalább tíz nappal,

melyet a DSB továbbít.

  3. A vitában részt vevő felek jogosultak, hogy részt vegyenek a DSB ülésén a

vizsgálóbizottsági jelentés mérlegelésében és véleményük teljes egészében

rögzítésre kerüljön.

  4. A vizsgálóbizottsági jelentést a Tagoknak történő átadástól számított

hatvan napon belül tartott DSB ülésen1 el kell fogadni, kivéve ha a vitában

résztvevő bármelyik fél hivatalosan bejelenti a DSB-nek fellebbezésre

vonatkozó döntését, vagy ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy nem fogadja

el a jelentést.

                                               17. Cikk

                                    Fellebbezési felülvizsgálat

                               Állandó Fellebbezési Testület

  1. A DSB állandó Fellebbezési Testületet hoz létre. A Fellebbezési Testület

hallgatja meg a bizottságban tárgyalt esetekkel kapcsolatos fellebbezéseket. A

Testület hét tagú, akik közül bármely ügyön hárman dolgoznak. A Fellebbezési

Testületben szolgáló személyek cserélődnek. E cserélődést a Fellebbezési

Testület munkarendje határozza meg.

  2. A DSB a Fellebbezési Testületben szolgáló személyeket négy éves

időtartamra nevezi ki, és minden ilyen személy még egyszer újra kinevezhető.

Mindazonáltal a jelen Egyetértés hatálybalépését közvetlenül követően

kinevezett hét személy közül kisorsolt háromnak a mandátuma két év után

lejár. A megüresedő helyeket az üresedések sorrendjében töltik be. Ha valakit

olyan személy helyére jelölnek, aki nem töltötte ki a szolgálati idejét, elődje

idejének végéig marad hivatalban.

  1   Ha DSB ülés összehívása nincs kitűzve ezen időszak alatt olyan időpontban, ami megfelel a 16.

      Cikk 1. és 4. pontjában foglalt kívánalmainak, ebből a célból DSB ülést kell tartani.


  3. A Fellebbezési Testületet elismert szaktekintélyekből áll, akik jogi,

nemzetközi kereskedelmi és általában az idetartozó egyezmények

témakörében szakértelmüket bizonyították. Az ilyen tagok nem állhatnak

kapcsolatban egyetlen kormánnyal sem. A Fellebbezési Testületi tagság a

WTO tagságot széleskörűen reprezentálja. A Fellebbezési Testületben szolgáló

minden személynek bármikor azonnal elérhetőnek kell lennie, és lépést kell

tartania a WTO vitarendezési és egyéb idetartozó tevékenységével. Nem vehet

részt olyan vita mérlegelésében, amely közvetlen vagy közvetett érdekütközést

eredményezne.

  4. A vizsgálóbizottság jelentése ellen csak a vitában részt vevő felek

fellebbezhetnek, harmadik felek nem. Olyan harmadik felek, amelyek a 10.

Cikk 2. pontja alapján lényeges érdekeltségüket bejelentették a DSB-nél

valamely ügyben, írásos előterjesztést tehetnek, és meghallgatási lehetőséget

kaphatnak a Fellebbezési Testülettől.

  5. Általános szabályként a vitában részt vevő bármely fél fellebbezési

szándékának hivatalos bejelentésétől a Fellebbezési Testület határozata

kiadásának időpontjáig tartó eljárás nem haladhatja meg a hatvan napot. A

Fellebbezési Testületnek munkarendje kialakításánál, amennyiben szükséges,

figyelembe kell vennie a 4. Cikk 9. pontjában foglaltakat. Ha a Fellebbezési

Testület úgy ítéli meg, hogy hatvan napon belül nem tudja elkészíteni

jelentését, írásban tájékoztatja a DSB-t a késedelem okairól, a várható időszak

közlésével együtt, amelyen belül elkészíti a jelentést. Az eljárás semmiképp

sem haladhatja meg a kilencven napot.

  6. A fellebbezés csak a vizsgálóbizottsági jelentés jogi kérdéseire és a

vizsgálóbizottság által kidolgozott jogértelmezésre korlátozódik.

  7. A Fellebbezési Testületet a kívánsága szerinti megfelelő ügyintézési és

jogi támogatás illeti meg.

  8. A Fellebbezési Testületben szolgáló személyek költségeit, beleértve az

utazási és megélhetési költségeket is, a WTO költségvetéséből kell fedezni, a

WTO Általános Tanácsa által elfogadott kritériumok szerint, a Költségvetési,

Pénzügyi és Adminisztratív Bizottság ajánlásai alapján.

                         Fellebbezési felülvizsgálati eljárás

  9. A Fellebbezési Testület munkarendje a DSB Elnökével és a

Vezérigazgatóval való konzultáció alapján alakul, melyet tájékoztatásul a

Tagok megkapnak.

  10. A Fellebbezési Testület eljárása bizalmas. A Fellebbezési Testület

jelentései a vitában részt vevő felek távollétében és az átadott információk és

állásfoglalások fényében készülnek.

  11. A Fellebbezési Testület jelentésében az ott szolgáló egyének véleményei

névtelenül jelennek meg.

  12. A Fellebbezési Testület a fellebbezési eljárás folyamán a 6. ponttal

összhangban felvetett minden egyes üggyel foglalkozik.

  13. A Fellebbezési Testület fenntarthatja, módosíthatja és visszavonhatja a

vizsgálóbizottság jogi megállapításait és következtetéseit.

                 A Fellebbezési Testület jelentésének elfogadása


                                                                                                  14. A Fellebbezési Testület jelentését a DSB fogadja el; azt a vitában részt

vevő feleknek feltétel nélkül el kell fogadniuk, kivéve, ha a DSB konszenzussal

a Tagoknak történt megküldést követő harminc napon belül úgy dönt, hogy

nem fogadja el. 1 Ez az elfogadási eljárás nem befolyásolja a Tagok jogát, hogy

a Fellebbezési Testület jelentésével kapcsolatos véleményüket kifejezzék.

                                                18. Cikk

       Kommunikáció a vizsgálóbizottsággal vagy a Fellebbezési Testülettel

  1. A vizsgálóbizottsággal vagy Fellebbezési Testülettel ex parte nem lehet

kommunikálni a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület által vizsgált

ügyekben.

  2. A vizsgálóbizottsághoz vagy Fellebbezési Testülethez benyújtott írásos

előterjesztések bizalmasan kezelendők, de hozzáférhetővé kell tenni azokat a

vitában részt vevő felek számára. A jelen Egyetértés alapján semmi nem

akadályozza a vitában részt vevő egyik felet sem, hogy saját helyzetével

kapcsolatos álláspontját a nyilvánosság elé tárja. A Tagoknak a másik Tagnak

a vizsgálóbizottsághoz vagy Fellebbezési Testülethez benyújtott bizalmasan

kezelendőként megjelölt információit bizalmasan kell kezelniük. A vitában

részt vevő bármely félnek - egy Tag felkérésére - az írásos előterjesztésében

lévő információkról olyan nem-bizalmas összefoglalót kell készítenie, amely a

nyilvánosság elé tárható.

                                                19. Cikk

                A vizsgálóbizottság és a Fellebbezési Testület ajánlásai

  1. Ha a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület arra a következtetésre

jut, hogy egy intézkedés nem felel meg valamely idetartozó egyezménynek,

ajánlja, hogy az érintett Tag2 hozza összhangba intézkedéseit az adott

egyezménnyel. 3 Az ajánlásain túl, a vizsgálóbizottság, illetve a Fellebbezési

Testület javaslatokat tehet a Tagnak az ajánlások megvalósítására.

  2. A fenti 3. Cikk 2. pontja szerint a vizsgálóbizottság és a Fellebbezési

Testület megállapításaiban és ajánlásaiban az idetartozó egyezményekben

lefektetett jogokhoz és kötelezettségekhez nem adhat hozzá, és nem vehet el

belőlük.

                                                20. Cikk

                                     DSB döntések határideje

  1   Amennyiben a DSB ülését nem tűzik ki ez alatt az idő alatt, e célból össze kell hívni a DSB ülését.

  2   Az „érintett Tag” a vita azon résztvevője, amelyre a bizottság vagy a Fellebbezési Testület

      ajánlásai vonatkoznak.

  3   Az ajánlásokra vonatkozóan olyan eseteknél, ahol nem merül fel a GATT 1994 és más idetartozó

      egyezmények megsértése, lásd a 26. Cikket.


                                                                                                   Kivéve, ha a vitában részt vevő felek másképp állapodnak meg, általános

szabályként, a vizsgálóbizottság felállítása és a között az időpont közötti

időszak, amelynek során a DSB úgy ítéli meg, hogy a vizsgálóbizottság vagy a

Fellebbezési Testület jelentését elfogadja, nem lehet hosszabb kilenc

hónapnál, ha a jelentést nem fellebbezik meg, vagy tizenként hónapnál, ha

fellebbezésre kerül sor. Amennyiben akár a vizsgálóbizottság, akár a

Fellebbezési Testület a 12. Cikk 9. pontja vagy a 17. Cikk 5. pontja értelmében

kiterjeszti a jelentés benyújtásának határidejét, ez a többlet idő a fenti

időtartamhoz hozzáadódik.

                                                21. Cikk

               Az ajánlások és határozatok végrehajtásának felügyelete

  1. A minden Tag számára előnyös, hatékony vitarendezés biztosítása

érdekében alapvető a DSB ajánlásainak vagy határozatainak azonnali

betartása.

  2. Különös figyelmet kell fordítani a vitarendezési eljárás során hozott

intézkedések esetében a fejlődő ország Tagok érdekeit érintő ügyekre.

  3. A vizsgálóbizottság vagy Fellebbezési Testület jelentésének elfogadásától

számított harminc napon belül1 megtartott DSB ülésen az érintett Tag köteles

tájékoztatást adni a DSB ajánlásainak és határozatainak végrehajtására

vonatkozó szándékáról. Ha a gyakorlatban nem lehetséges az ajánlások és

határozatok azonnali alkalmazása, az érintett Tag ésszerű időtartamot kap

ennek megtételére.

  Az ésszerű időtartam:

  a) az érintett Tag által javasolt időtartam, feltéve, hogy azt a DSB

jóváhagyja; vagy ilyen jóváhagyás hiányában

  b) a vitában részt vevő felek között az ajánlások és határozatok elfogadását

követő legfeljebb 45 napon belül kialakított kölcsönös megállapodás szerinti

időtartam; vagy ilyen megállapodás hiányában

  c) az ajánlások és határozatok elfogadását követő 90 napon belül kötelező

választottbírósági eljárás során meghatározott időtartam. 2 Az ilyen

választottbírósági eljárás során a választottbíró3 számára útmutatásként

szolgál, hogy a vizsgálóbizottság vagy Fellebbezési Testület ajánlásainak

alkalmazására az ésszerű időtartam nem haladhatja meg a vizsgálóbizottság

vagy Fellebbezési Testület jelentésének elfogadásától számított 15 hónapot.

Mindazonáltal ez az idő lehet rövidebb vagy hosszabb, a körülményektől

függően.

  1   Ha ez alatt az időszak alatt nem hívják össze a DSB ülését, e célból DSB ülést kell tartani.

  2   Ha a felek nem tudnak megállapodni a választottbíróban, az ügynek a választottbírósági eljárásra

      utalásától számított tíz napon belül a választottbírót a Főigazgató a felekkel való konzultáció után

      tíz napon belül kijelöli.

  3   A „választottbíró” kifejezés utalhat akár személyre, akár testületre.


  4. Kivéve, ha a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület a 12. Cikk 9.

pontja vagy 17. Cikk 5. pontja szerint kiterjeszti a jelentés elkészítésének

határidejét, a vizsgálóbizottság DSB által történő felállítása időpontjától az

ésszerű időszak meghatározásáig terjedő idő nem haladhatja meg a 15

hónapot, hacsak a vitában részt vevő felek másképpen nem állapodnak meg.

Ha akár a vizsgálóbizottság, akár a Fellebbezési Testület a jelentés elkészítési

idejét kiterjeszti, ezt a többlet időt hozzá kell adni a 15 hónapos időszakhoz,

azzal a feltétellel, hogy hacsak a vitában részt vevő felek nem egyeznek meg

abban, hogy kivételes körülmények állnak fenn, az összidő nem haladhatja

meg a 18 hónapot.

  5. Ha az ajánlások és határozatok betartására tett intézkedések létére vagy

az      idetartozó       egyezményekkel          való      összhangjára       vonatkozóan

véleménykülönbség van, az ilyen vitákat e vitarendezési eljárások

igénybevétele útján kell eldönteni, beleértve, ahol ez lehetséges, az eredeti

vizsgálóbizottság igénybevételét. A vizsgálóbizottság az ügy hozzáutalása után

kilencven napon belül közreadja jelentését. Ha a vizsgálóbizottság úgy ítéli

meg, hogy ezen az időn belül nem tudja elkészíteni jelentését, írásban

tájékoztatja a DSB-t a késés okairól, annak a várható időszaknak a

megjelölésével, amelyen belül beterjeszti a jelentését.

  6. A DSB felügyeli az elfogadott ajánlások vagy határozatok végrehajtását.

Az ajánlások vagy határozatok végrehajtásának kérdését bármely Tag

felvetheti a DSB előtt bármikor annak elfogadását követően. Hacsak a DSB

nem dönt másképpen, az ajánlások vagy határozatok végrehajtásának

kérdését a DSB ülésének napirendjére kell tűzni a 3. pontban leírt ésszerű

időtartam meghatározását követő hat hónapon belül, és mindaddig a DSB

napirendjén kell tartani, amíg megoldás nem születik az ügyben. Az érintett

Tag az ilyen DSB ülések előtt legalább tíz nappal írásban helyzetjelentést

készít      az    ajánlások      vagy     határozatok       végrehajtásában       mutatott

előrehaladásról.

  7. Ha fejlődő ország Tag által felvetett ügyről van szó, a DSB ítéli meg, hogy

milyen további intézkedésre van szüksége a körülményeknek megfelelően.

  8. Ha az esetet fejlődő ország Tag terjeszti be, annak megítélésében, hogy

milyen megfelelő intézkedésre lehet még szükség, a DSB figyelembe veszi

nemcsak a panaszolt intézkedésnek a kereskedelmi forgalomra, de az érintett

fejlődő ország Tagok egész gazdaságára gyakorolt hatását is.

                                          22. Cikk

                     Kompenzáció és engedmények felfüggesztése

  1. A kompenzáció és engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztése

ideiglenes intézkedések, amelyeket akkor lehet igénybe venni, ha az

ajánlásokat és határozatokat ésszerű időtartamon belül nem hajtják végre.

Mindazonáltal sem a kompenzáció, sem az engedmények vagy más

kötelezettségek felfüggesztése nem részesíthető előnyben az intézkedésnek az

idetartozó egyezményekkel való összhangba hozatalát kívánó ajánlás teljes

végrehajtásával szemben. A kompenzáció önkéntes, és ha megadják,

összhangban kell lennie az idetartozó egyezményekkel.


  2. Ha az érintett Tag az idetartozó egyezményekkel össze nem

egyeztethetőnek talált intézkedését nem tudja megfeleltetni, vagy a 21. Cikk

3. pontjában meghatározott ésszerű időszakon belül azt az ajánlásokkal és

határozatokkal másképpen összhangba hozni, az ilyen Tagnak, kívánságra, az

ésszerű időszak lejártánál nem később tárgyalásokat kell kezdenie bármely

féllel a vitarendezési eljárás szerint, kölcsönösen elfogadható kompenzáció

kialakításának céljából. Ha kielégítő kompenzációról az ésszerű időszak

lejártától számított 20 napon belül nem sikerül megállapodni, bármely, a

vitarendezési eljárást igénybe vevő fél felhatalmazást kérhet a DSB-től, hogy

az érintett Taggal szemben felfüggessze az idetartozó egyezmények szerinti

engedmények vagy más kötelezettségek alkalmazását.

  3. Annak megítélésében, hogy milyen engedmények és más kötelezettségek

kerüljenek felfüggesztésre, a panaszos fél az alábbi elveket és eljárásokat

köteles alkalmazni:

  a) általános elv az, hogy a panaszos fél először ugyanabban a szektor(ok)ban

függessze fel az engedményeket vagy más kötelezettségeket, amelyben a

vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület a szerződésszegést, vagy az

előnyök hatálytalanítását vagy gyengítését megállapította;

  b) amennyiben az adott fél úgy ítéli meg, hogy az engedmények vagy más

kötelezettségek felfüggesztése ugyanazon szektor(ok) vonatkozásában nem

alkalmazható vagy nem hatékony, ugyanazon egyezmény más szektorában is

törekedhet engedmények vagy egyéb kötelezettségek felfüggesztésére;

  c) amennyiben az adott fél úgy ítéli meg, hogy az engedmények vagy más

kötelezettségek felfüggesztése nem alkalmazható, vagy nem hatékony

ugyanazon egyezmény más szektoraiban, és a körülmények kellően komolyak,

törekedhet egyéb idetartozó egyezményekben foglalt engedmények és más

kötelezettségek felfüggesztésére;

  d) a fenti elvek alkalmazásánál az adott félnek figyelembe kell vennie az

alábbiakat:

  (i) a kereskedelmet abban a szektorban vagy azon egyezmény szerint,

amelynél a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület szerződésszegést

vagy egyéb előny hatálytalanítást vagy gyengítést állapított meg, valamint az

ilyen kereskedelem fontosságát a fél számára,

  (ii) az előnyök hatálytalanításával vagy gyengítésével kapcsolatos szélesebb

körű gazdasági tényezőket és az engedmények vagy más kötelezettségek

felfüggesztésének szélesebb gazdasági következményeit;

  e) amennyiben az adott fél úgy határoz, hogy felhatalmazást kér a fenti b)

vagy c) alpont értelmében az engedmények vagy más kötelezettségek

felfüggesztésére, kérelmében ki kell fejtenie ennek okait; ugyanakkor, amikor

kérését a DSB-hez továbbítja, azt továbbítania kell a megfelelő Tanácsokhoz,

és - a b) alpont alatti kérés esetében - a megfelelő ágazati testületekhez is;

  f) e pont céljára az „ágazat” jelentése

  (i) áruk vonatkozásában az összes áru,

  (ii) szolgáltatások vonatkozásában: valamely fő ágazat a jelenleg érvényes

„Szolgáltatások ágazati besorolása”-ban szereplő meghatározás szerint, 1

  (iii) a kereskedelmi vonatkozású szellemi tulajdonjogok esetén a TRIPS

Egyezmény II. Rész 1., 2., 3., 4., 5., 6. vagy 7. fejezeteiben leírt szellemi

tulajdonjogok minden egyes kategóriája, vagy a III. vagy IV. Rész alapján

vállalt kötelezettségek;

  g) e pont céljára az „egyezmény” jelentése:

   1  Az MTN.GNS/W/120 sz. dokumentumban 11 szektort különböztetnek meg.


                                                                                                   (i) áruk vonatkozásában a WTO Egyezmény 1. A) Mellékletében felsorolt

egyezmények            együttesen,          valamint          a     Többoldalú           Kereskedelmi

Megállapodások, amennyiben az érintett, vitában részt vevő felek ezen

megállapodásoknak részesei,

  (ii) szolgáltatások vonatkozásában a GATS,

  (iii) a szellemi tulajdonjogok vonatkozásában a TRIPS Megállapodás.

  4. Az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztési mértékének,

amelyre a DSB felhatalmazást ad, azonosnak kell lennie az előnyök

hatálytalanításának vagy gyengítésének mértékével.

  5. A Vitarendezési Testület nem ad felhatalmazást engedmények vagy más

kötelezettségek felfüggesztésére, ha egy idetartozó egyezmény az ilyen

felfüggesztést tiltja.

  6. A fenti 2. pontban leírtak esetén a DSB kívánságra felhatalmazást ad az

engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére az ésszerű időtartam

lejáratától számított 30 napon belül, kivéve, ha a DSB konszenzussal a kérést

elutasító döntést hoz. Mindazonáltal, ha az érintett Tag ellenzi a javasolt

felfüggesztés mértékét, vagy nehezményezi, hogy a fenti 3. pontban leírt

elveket és eljárásokat nem követték, a fenti 3. b) vagy c) alpont szerint, az

engedmények vagy más kötelezettségek visszavonására felhatalmazást kérő

panaszos fél esetében az ügyet választottbíróság elé kell utalni. Az ilyen

választottbírósági eljárást az eredeti vizsgálóbizottság folytatja le, ha tagjai

rendelkezésre állnak, vagy olyan választottbíró, 1 akit a Vezérigazgató nevez

ki. Az eljárást az ésszerű időtartam lejártától számított 60 napon belül kell

lefolytatni. A választottbírósági eljárás ideje alatt engedmények vagy más

kötelezettségek nem függeszthetők fel.

  7. A fenti 6. pont értelmében tevékenykedő választottbíró 2 nem vizsgálja a

felfüggesztendő engedményeket vagy más kötelezettségeket, de eldönti, hogy

vajon az ilyen felfüggesztés mértéke azonos-e az előnyök hatálytalanításának

vagy gyengítésének mértékével. A választottbíró ugyancsak dönthet, hogy az

engedmények vagy más kötelezettségek javasolt felfüggesztése megengedett-e

az idetartozó egyezmény szerint. Mindazonáltal, ha egy ügy, amelyet

választottbíróság elé utaltak, magában foglalja azt a panaszt, hogy a fenti 3.

pont szerinti elveket és eljárásokat nem követték, a választottbíró ezt a

panaszt is megvizsgálja. Abban az esetben, ha a választottbíró úgy határoz,

hogy az elveket és eljárásokat nem tartották be, a panaszos félnek azokat a

fenti 3. pontnak megfelelően kell alkalmaznia. A felek véglegesként kötelesek

elfogadni a választottbíró döntését, és az érintett felek nem kérhetnek

második választottbírósági eljárást. A DSB-t a választottbíró azonnal

tájékoztatja döntéséről. A DSB kérésre felhatalmazást ad az engedmények

vagy más kötelezettségek felfüggesztésére, amennyiben a kérés megfelel a

választottbírói döntésnek, kivéve, ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy

visszautasítja a kérést.

  1   A „választottbíró” kifejezés személyre és testületre is vonatkozik.

  2   A „választottbíró” kifejezés személyre és testületre is vonatkozik, vagy az eredeti bizottsági

      tagokra, amennyiben ők választottbírói minőségben járnak el.


                                                                                             8. Az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és

csak addig alkalmazandó, amíg, az idetartozó egyezményeknek nem megfelelő

intézkedéseket megszüntetik, vagy ha az a Tag, amelynek alkalmaznia kell az

ajánlásokat        és     határozatokat,        megoldást        nem       talál     az    előnyök

hatálytalanítására vagy gyengítésére vonatkozóan, illetve amíg kölcsönösen

kielégítő megoldást nem érnek el. A fenti 21. Cikk 6. pontjának megfelelően a

DSB folyamatosan megfigyelés alatt tartja az elfogadott ajánlások vagy

határozatok végrehajtását, beleértve azokat az eseteket is, amikor

kompenzációra vagy engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére

került sor, de az intézkedésnek az idetartozó egyezményekkel való összhangba

hozatalát előirányzó ajánlásokat nem hajtották végre.

  9. Az idetartozó egyezmények vitarendezési rendelkezései meghivatkozhatók

olyan intézkedések tekintetében, amelyek érintik azok betartását a Tag

területén működő regionális vagy helyi kormányzatok vagy hatóságok által. Ha

a DSB úgy dönt, hogy egy idetartozó egyezmény rendelkezését nem vették

figyelembe, a felelős Tagnak olyan rendelkezésére álló ésszerű intézkedéseket

kell tennie, amely biztosítja a rendelkezés betartását. Az idetartozó

egyezmények és a jelen Egyetértés kompenzációra és az engedmények vagy

más kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó rendelkezései olyan

esetekben kerülnek alkalmazásra, amikor nem lehetséges a hivatkozott

rendelkezések betartása. 1

                                              23. Cikk

                          A multilaterális rendszer megerősítése

  1. Ha a Tagok az idetartozó egyezményekből adódó kötelezettségek

megsértésére, vagy az azokból adódó előnyök másféle hatálytalanítására vagy

gyengítésére, illetve az idetartozó egyezmények valamely célja elérésének

akadályozására jogorvoslatot keresnek, a jelen Egyetértés szabályaihoz és

eljárásaihoz folyamodnak, és azokat magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

  2. Ezekben az esetekben a Tagok

  a) nem tehetnek egyezmény megsértésére, előnyök hatálytalanítására vagy

gyengítésére, illetve az idetartozó egyezmények bármely célja elérésének

akadályozására vonatkozóan ténymegállapítást, kivéve, ha a jelen Egyetértés

szabályai és eljárásai szerinti vitarendezési eljáráshoz fordulnak. Az ilyen

ténymegállapításokat csak a vizsgálóbizottság, illetve a Fellebbezési Testület

DSB által elfogadott jelentésében szereplő tényekkel, illetve a jelen Egyetértés

szerint meghozott választottbírósági döntéssel összhangban tehetik meg;

  b) a jelen Egyetértés 21. Cikkében foglalt eljárásokat követik az ajánlások és

határozatok végrehajtásához az érintett Tag számára biztosított ésszerű

időtartam meghatározásánál; valamint

  c) a jelen Egyetértés 22. Cikkében foglalt eljárást követik az engedmények

vagy más kötelezettségek felfüggesztési mértékének meghatározásánál, és

felhatalmazást szereznek a DSB-től, összhangban ezen eljárásokkal, mielőtt az

idetartozó egyezmények szerinti engedményeket vagy más kötelezettségeket

felfüggesztenek, válaszul az ajánlások és határozatok ésszerű időtartamon

belüli végrehajtásának érintett Tag által történő elmulasztására.

  1   Ha az idetartozó egyezmény rendelkezései a Tag területén működő regionális kormányzatok,

      helyhatóságok vagy más hatóságok által hozott intézkedések esetén e pont rendelkezéseitől eltérő

      rendelkezéseket tartalmaznak, az idetartozó egyezmény rendelkezései az irányadók.


                                           24. Cikk

   A legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagokra vonatkozó különleges eljárások

  1. A legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagra vonatkozóan a vita okainak és a

vitarendezési eljárásnak a meghatározásának minden szakaszában különös

figyelmet kell szentelni a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok különleges

helyzetének. Ebben a vonatkozásban a Tagoknak a legkevésbé fejlett fejlődő

ország Tagokat érintő ügyek felvetésénél ezen eljárás keretében megfelelő

önmérsékletet kell tanúsítaniuk. Amennyiben egy legkevésbé fejlett fejlődő

ország Tag intézkedése előnyök hatálytalanítását vagy gyengítését

eredményezi, a panaszos feleknek kellő önmérsékletet kell tanúsítaniuk a

kompenzáció kérésnél vagy az ezen eljárás értelmében az engedmények vagy

más         kötelezettségek          felfüggesztésére      vonatkozó        felhatalmazás

megszerzésénél.

  2. A legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagot érintő olyan vitarendezési

esetekben, amikor a konzultációk során nem találnak kielégítő megoldást, a

Vezérigazgató vagy a DSB Elnöke a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tag

kérésére jószolgálati, békéltetési és közvetítési ajánlatot tesz abból a célból,

hogy a feleknek a vita rendezésében segítséget nyújtson, még a

vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó kérés beérkezése előtt. A

Vezérigazgató vagy a DSB Elnöke a fenti segítségnyújtás során bármely -

általa szükségesnek tartott - forrással konzultálhat.

                                           25. Cikk

                                       Választottbíróság

  1. A WTO-n belüli gyors választottbíráskodás a vitarendezés egyik

alternatívájaként mindkét fél által világosan meghatározott ügyekben

megkönnyítheti bizonyos viták megoldását.

  2. Hacsak a jelen Egyetértés erről másképpen nem rendelkezik,

választottbírósághoz csak a felek közötti kölcsönös megegyezés esetén lehet

fordulni, amikor a felek megegyeznek a követendő eljárásban. A

választottbíróság igénybevételére vonatkozó megállapodásokról jóval a

választottbírósági eljárás tényleges megkezdése előtt az összes Tagot

értesíteni kell.

  3. Más Tagok csak akkor vehetnek részt választottbírósági eljárásban, ha

abba a választottbírósághoz folyamodó felek beleegyeznek. Az eljárásban részt

vevő felek megegyeznek abban, hogy a választottbíróság határozatát magukra

nézve kötelezőnek ismerik el. A választottbíróság határozatáról a DSB-t és az

érintett egyezmények Tanácsát vagy Bizottságát értesíteni kell, ahol a Tagok

bármilyen kérdést felvethetnek a tárgyra vonatkozóan.

  4. A jelen Egyetértés 21. és 22. Cikkét mutatis mutandis kell alkalmazni a

választottbírósági határozatokra.

                                           26. Cikk


        1. A GATT 1994 XXIII. Cikk 1. b) pontjában leírt típusú egyezmény

                            megsértését nem érintő panaszok

  Ahol a GATT 1994 XXIII. Cikk 1. b) pontjának rendelkezései alkalmazhatók

egy idetartozó egyezményre, a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület

csak akkor hozhat határozatokat és ajánlásokat, ha a vitában részt vevő

valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy az érintett idetartozó egyezményből

közvetlenül vagy közvetve adódó előnyei hatálytalanodnak vagy gyengülnek,

vagy ha ezen Egyezmény céljainak elérése akadályba ütközik egy Tag

valamely intézkedésének alkalmazása miatt, akár ütközik ez ezzel az

Egyezménnyel, akár nem. Ahol és olyan mértékig, amilyen mértékben azt a fél

úgy ítéli meg, és a vizsgálóbizottság vagy Fellebbezési Testület úgy dönt, hogy

az ügy olyan intézkedésre vonatkozik, amely nincs ellentétben az idetartozó

egyezmény olyan előírásaival, amelyre a GATT 1994 XXIII. 1. b) pontja

alkalmazható, a jelen Egyetértés szerinti eljárást kell alkalmazni, az alábbiak

szerint:

  a) a panaszos félnek részletes igazolást kell bemutatnia, amely alátámasztja

az olyan intézkedés elleni panaszt, amely nem ütközik az érintett idetartozó

egyezménnyel;

  b) ha megállapítják, hogy az intézkedés hatálytalanítja vagy gyengíti a

szóban forgó idetartozó egyezményből adódó előnyöket, vagy akadályozza

céljainak elérését annak megsértése nélkül, nem kötelező az intézkedés

visszavonása. Mindazonáltal ilyen esetekben a vizsgálóbizottság vagy a

Fellebbezési Testület az érintett Tagnak kölcsönösen kielégítő kiigazítás

foganatosítását ajánlhatja;

  c) a 21. Cikk rendelkezéseitől függetlenül, a 21. Cikk 3. pontjában leírtak

szerinti választottbíróság bármelyik fél kérésére foglalkozhat a hatálytalanított

vagy gyengített előnyök mértékének meghatározásával, és módokat javasolhat

a kölcsönösen kielégítő kiigazítás elérésére; ezek a javaslatok a felek számára

nem kötelezőek;

  d) a 22. Cikk 1. pontja rendelkezéseitől függetlenül a kompenzáció a vita

végleges rendezéseként része lehet a kölcsönösen kielégítő kiigazításnak.

          2. A GATT 1994 XXIII. Cikk 1. c) pontja szerinti típusú panaszok

  Ahol a GATT 1994 XXIII. Cikk 1. c) pontjának rendelkezései alkalmazhatók

egy idetartozó egyezménynél, vizsgálóbizottság csak akkor hozhat

határozatokat és ajánlásokat, ha egy fél úgy ítéli meg, hogy az érintett

idetartozó egyezményből közvetlenül vagy közvetve adódó előnyei

hatálytalanodnak vagy gyengülnek, vagy ha ezen Egyezmény céljainak elérése

akadályba ütközik egy olyan helyzetnek a következtében, amelyre vonatkozóan

a GATT XXIII. Cikk 1. a) és b) pontjainak rendelkezései nem alkalmazhatók.

Ahol és olyan mértékig, amilyen mértékben egy ilyen fél úgy ítéli meg, és a

vizsgálóbizottság úgy dönt, hogy az ügy e pont alá tartozik, a jelen Egyetértés

előírásait csak addig a pontig kell alkalmazni az eljárás során, amíg a

vizsgálóbizottság jelentése körözésre került a Tagok között. Az 1989. április

12-i Határozat (BISD 36S/61-67) szerinti vitarendezési szabályokat és

eljárásokat kell alkalmazni az ajánlások és határozatok elfogadásának

mérlegelésére, felügyeletére és végrehajtására. Az alábbiakat kell továbbá

alkalmazni:


  a) a panaszos félnek részletes igazolást kell bemutatnia, amely alátámasztja

az e pont alatti ügyekre vonatkozó érvanyagot;

  b) az e pont alá tartozó ügyekre vonatkozó esetekben, ha egy

vizsgálóbizottság megállapítja, hogy az esetek e pont alá nem tartozó

vitarendezési ügyeket is tartalmaznak, a vizsgálóbizottság jelentést ad közre

az ilyen ügyekről és külön jelentést az e pont alá tartozó ügyekről is.

                                            27. Cikk

                                     A Titkárság feladatai

  1. A Titkárság felelős a bizottságok támogatásáért, különösen a tárgyalt

ügyek jogi, történeti és eljárási aspektusaira vonatkozóan, és a titkársági és

technikai támogatásért.

  2. Miközben a Titkárság kérésre segítséget nyújt a Tagoknak a

vitarendezésre vonatkozóan, a fejlődő ország Tagok esetében szükség lehet

kiegészítő jogi tanácsra és segítségre is a vitarendezés kapcsán. Ezért a

Titkárság szakképzett jogi tanácsadót bocsát rendelkezésre a WTO Technikai

Együttműködési Szolgálatától, minden ezt kérő fejlődő ország Tag számára. Ez

a szakértő oly módon segíti a fejlődő ország Tagot, hogy a Titkárság

folyamatos pártatlansága biztosítva legyen.

  3. A Titkárság speciális szakértői tanfolyamokat tart az érdeklődő Tagoknak

a vitarendezési eljárásokról és gyakorlatról, hogy lehetővé tegye a Tagok

szakértői számára a jobb tájékozódást ebben a vonatkozásban.

   1. Függelék a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló Egyetértéshez

                         Az Egyetértés alá tartozó egyezmények

         A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Egyezmény

    A)

         Multilaterális Kereskedelmi Egyezmények

    B)

              1.     A)      Multilaterális    Egyezmények       az    áruk

        Melléklet       kereskedelméről

              1.     B)     Általános     Egyezmény      a   szolgáltatások

        Melléklet       kereskedelméről

              1.     C)     Megállapodás      a   szellemi    tulajdonjogok

        Melléklet       kereskedelmi vonatkozásairól

         2. Melléklet     Egyetértés a vitarendezési szabályokról és

                        eljárásokról

         Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások

    C)

         4. Melléklet       Megállapodás     a   polgári   légi    járművek

                        kereskedelméről

                         Megállapodás a kormánybeszerzésekről

                         Nemzetközi Tejtermék Megállapodás

                         Nemzetközi Marhahús Megállapodás


   A jelen Egyetértés alkalmazhatósága a Többoldalú Kereskedelmi

Megállapodásokra az egyes megállapodások feleinek elfogadó határozatától

függ, az Egyetértés egyes megállapodásokra vonatkozó alkalmazási

feltételeinek lefektetésével, beleértve a 2. Függelékbe való felvételre

vonatkozó speciális vagy kiegészítő szabályokat vagy eljárásokat is úgy, ahogy

azt a DSB-nek bejelentették.

   2. Függelék a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló Egyetértéshez

     Az idetartozó egyezmények speciális és kiegészítő szabályai és eljárásai

                    Egyezmény               Szabályok és eljárások

        Megállapodás      az   állat-  és   11.2.

     növény-egészségügyi intézkedések

     alkalmazásáról

      Textil és Ruházati Megállapodás       2.14., 2.21., 4.4., 5.2., 5.4.,

                                           5.6.,    6.9.,  6.10.,    6.11.,

                                           8.1-8.12.

        Megállapodás a kereskedelem         14.2-14.4., 2. Melléklet

     technikai akadályairól

       Megállapodás a GATT 1994 VI.         17.4-17.7.

     Cikkének végrehajtásáról

       Megállapodás a GATT 1994 VII.           19.3-19.5., II.2. f), 3.

     Cikkének végrehajtásáról              Melléklet

      Megállapodás a támogatásokról és       4.2-4.12., 6.6., 7.2-7.10.,

     kiegyenlítő intézkedésekről           8.5., 35. lábjegyzet, 24.4.,

                                           27.7., V. Melléklet

          Általános      Egyezmény      a   XXII:3, XXIII:3

     szolgáltatások kereskedelméről

             Melléklet     a     Pénzügyi   4.

       Szolgáltatásokról

          Melléklet a Légi Szállítási       4.

       Szolgáltatásokról

           Határozat a GATS egyes           1-5.

       vitarendezési eljárásairól

   Az e Függelékben szereplő szabályok és eljárások listája azokat a

rendelkezéseket foglalja magában, amelyekre vonatkozóan csupán a

rendelkezés egy része érvényes ebben az összefüggésben.

   Bármely, a Többoldalú Kereskedelmi Megállapodásokban lefektetett

különleges vagy kiegészítő szabályok vagy eljárások az egyes egyezmények

illetékes testületeinek meghatározása, valamint a DSB-nek küldött értesítés

szerint.

   3. Függelék a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló Egyetértéshez

                                         Munkarend

   1. Eljárása során a vizsgálóbizottság köteles a jelen Egyetértés megfelelő

rendelkezéseit követni. E mellett az alábbi munkarendet alkalmazza.


  2. A vizsgálóbizottság zárt ülésen ülésezik. A vitában részt vevő vagy más

érdekelt felek csak akkor lehetnek jelen az ülésen, ha a vizsgálóbizottság őket

maga elé idézi.

  3. A vizsgálóbizottság tanácskozásai és a hozzá benyújtott dokumentumok

bizalmasan kezelendők. Ezen Egyetértés szerint semmi sem akadályozhatja

meg a vitában részt vevő bármely felet, hogy a saját helyzetéről szóló

álláspontját nyilvánosságra hozza. A Tagok a másik Tag által a

vizsgálóbizottsághoz benyújtott információt, amelyet e Tag bizalmasnak jelöl,

bizalmasan kezelik. A vitában részt vevő bármely fél, amely a

vizsgálóbizottságnak írásos előterjesztése bizalmas változatát nyújtja be,

bármely Tag kérésére köteles az előterjesztésben szereplő információ

nem-bizalmas összefoglalóját is elkészíteni, amely nyilvánosságra hozható.

  4. A vizsgálóbizottság - a felekkel tartott - első érdemi ülése előtt, a vita

mindkét résztvevőjének írásos előterjesztést kell a vizsgálóbizottságnak

átadnia, amelyben közlik az esetre vonatkozó tényeket és érveiket.

  5. A felekkel tartott első érdemi ülésen a vizsgálóbizottság felkéri a

panasztevő felet, hogy adja elő az esetet. A későbbiekben, de még ugyanezen

az ülésen felkérik azt a felet, amellyel szemben a panaszt emelték, hogy adja

elő szempontjait.

  6. Az összes harmadik felet, amely bejelentette a vitában való érdekeltségét

a DSB-nél, írásban hívják meg, hogy a vizsgálóbizottság első érdemi ülésén e

célból fenntartott időben adják elő nézeteiket. E harmadik felek mindegyike

jelen lehet az ülés teljes ideje alatt.

  7. Hivatalos ellenérvelésre a vizsgálóbizottság második érdemi ülésén kerül

sor. A bepanaszolt fél jogosult elsőként felszólalni, őt követi a panaszos fél.

Mindkét félnek az ülést megelőzően írásban kell a ellenérveit a

vizsgálóbizottságnak benyújtania.

  8. A bizottság bármikor feltehet kérdéseket a feleknek és felvilágosítást

kérhet tőlük akár az ülés folyamán, akár írásban.

  9. A vitában részt vevő feleknek és bármelyik - a jelen Egyetértés 10. Cikke

szerint a szempontjainak előadására meghívott - harmadik félnek szóban

elmondott állásfoglalását írásban is a vizsgálóbizottság rendelkezésére kell

bocsátani.

  10. A teljes átláthatóság érdekében, a fenti 5. és 9. pontokban leírt,

benyújtás, ellenérvelés és előterjesztés mindkét fél jelenlétében történik. Ezen

túlmenően, a felek minden írásos előterjesztését, beleértve a jelentés leíró

részéhez fűzött megjegyzéseket és a vizsgálóbizottság által feltett kérdésekre

adott válaszokat is, a másik fél vagy felek rendelkezésére kell bocsátani.

  11. Bármely, az adott vizsgálóbizottságra jellemző, kiegészítő eljárások.

  12. A vizsgálóbizottsági munka javasolt időbeosztása:

          A felek első írásos előterjesztésének beérkezése:

       a)

             a panaszos féltől:                                     3-6 hét

          1.

             a bepanasztolt féltől:                                 2-3 hét

          2.

          A felekkel sorra kerülő első érdemi ülés napja, ideje és

       b) helye; harmadik féllel tartott ülés                      1-2 hét


           A felek írásos ellenérveinek beérkezése                    2-3 hét

       c)

           A felekkel sorra kerülő második érdemi ülés napja, 1-2 hét

       d) ideje és helye

             A felek részére készülő jelentés leíró részének 2-4 hét

       e) benyújtása

              A   felek    a   jelentés  leíró    részéhez   fűzött 2 hét

       f) megjegyzéseinek beérkezése

           Az időközi jelentés - beleértve a megállapításokat és

       g) következtetéseket is - átnyújtása a feleknek               2-4 hét

             Határidő a fél számára        a   jelentés  részlete(i) 1 hét

       h) áttekintésének kérésére

           A vizsgálóbizottsági felülvizsgálat időszaka, beleértve

       i) a felekkel történő lehetséges kiegészítő megbeszélést 2 hét

          is

           A végleges jelentés átnyújtása a vita résztvevőinek        2 hét

       j)

           A végleges jelentés kiadása a Tagoknak                     3 hét

       k)

  A fenti időrend előre nem látható fejlemények fényében változhat. Szükség

esetén a felekkel további megbeszélések is kitűzhetők.

   4. Függelék a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló Egyetértéshez

                              Szakértői felülvizsgálati csoportok

  Az alábbi szabályokat és eljárásokat kell alkalmazni a 13. Cikk 2. pontjának

rendelkezései alapján létrehozott szakértői felülvizsgálati csoportok

alakításánál:

  1. A szakértői felülvizsgálati csoportok a vizsgálóbizottság hatáskörébe

tartoznak. Feladatkörüket és részletes munkarendjüket a vizsgálóbizottság

határozza meg, és a bizottságnak jelentenek.

  2. A szakértői felülvizsgálati csoportokban való részvétel a szóban forgó

kérdésben szakmailag ranggal és tapasztalattal bíró személyekre korlátozódik.

  3. A vitában részt vevő felek állampolgárai nem szolgálhatnak a szakértői

felülvizsgálati csoportban a vitában részt vevő felek közös megállapodása

nélkül, kivéve az olyan rendkívüli körülményeket, amikor a bizottság úgy ítéli

meg, hogy a speciális tudományos szakértelem másképp nem biztosítható. A

vitában részt vevő felek kormánytisztviselői nem szolgálhatnak a szakértői

felülvizsgálati csoportban. A szakértői felülvizsgálati csoportok tagjai csak

személyes minőségükben járnak el, kormány vagy valamely szervezet

képviseletében nem. Kormányok vagy szervezetek ennélfogva nem adhatnak

nekik utasítást szakértői felülvizsgálati csoport elé tartozó ügyekben.


  4. A szakértői felülvizsgálati csoportok konzultálhatnak és információt és

technikai tanácsot kérhetnek bármilyen forrásból, amit indokoltnak látnak.

Mielőtt a szakértői felülvizsgálati csoport valamely Tag fennhatósága alá

tartozó forrásból kíván ilyen információhoz vagy tanácshoz jutni, tájékoztatnia

kell erről az illető Tag kormányát. A szakértői felülvizsgálati csoportnak az

általa szükségesnek és megfelelőnek ítélt információ kérésére a Tagoknak

azonnali és teljes körű választ kell adniuk.

  5. A vitában részt vevő felek a szakértői felülvizsgálati csoportnak adott

összes releváns információhoz hozzájuthatnak, kivéve, ha az bizalmas

természetű. A szakértői felülvizsgálati csoportoknak adott bizalmas

természetű információ az információt adó kormány, szervezet vagy személy

hivatalos hozzájárulása nélkül nem adható ki. Ha a szakértői felülvizsgálati

csoporttól ilyen jellegű információra van igény, de az információ kiadására a

szakértői felülvizsgálati csoportnak nincs felhatalmazása, az információt adó

kormánynak, szervezetnek vagy személynek nem-bizalmas összefoglalót kell

készítenie erről az információról.

  6. A szakértői felülvizsgálati csoport jelentéstervezetét átadja a vitában részt

vevő feleknek észrevételezésre, és azokat végleges jelentésében, amelyet a

vizsgálóbizottságnak való beterjesztéskor a vitában részt vevő feleknek is

átad, megfelelő módon figyelembe veszi. A szakértői felülvizsgálati csoport

végleges jelentésének csak tanácsadó szerepe van.

3. Melléklet

     KERESKEDELEMPOLITIKAI FELÜLVIZSGÁLATI MECHANIZMUS

  A Tagok ezennel az alábbiakban állapodnak meg:

  A) Célkitűzések

  (i) A Kereskedelempolitikai felülvizsgálati Mechanizmus (TPRM) célja az

ahhoz való hozzájárulás, hogy a Tagok pontosabban betartsák a Multilaterális

Kereskedelmi Megállapodásokban, és ahol alkalmazásra kerülnek a

Többoldalú Kereskedelmi               Megállapodásokban lefektetett szabályokat,

fegyelmeket és kötelezettségeket, és ennélfogva az ahhoz való hozzájárulás,

hogy a multilaterális kereskedelmi rendszer, a Tagok kereskedelempolitikája

és gyakorlata nagyobb átláthatóságának és nagyobb fokú megértésének

elérése révén, zavartalanabbul működjön. Ennek megfelelően a felülvizsgálati

mechanizmus lehetővé teszi az egyes Tagok kereskedelempolitikái és

gyakorlatai teljes körének, valamint azoknak a multilaterális kereskedelmi

rendszer működésére gyakorolt hatásának rendszeres együttes felmérését és

értékelését. Nem célja azonban alapul szolgálni a Megállapodások szerinti

konkrét kötelezettségek érvényesítéséhez vagy a vitarendezési eljárásokhoz,

vagy ahhoz, hogy a Tagok számára új politikai kötelezettségek vállalását írják

elő.

  (ii) A felülvizsgálati mechanizmus szerinti áttekintés, a releváns mértékig, az

érintett     Tag     szélesebb       értelemben      vett   gazdasági      és    fejlesztési

szükségleteinek, politikáinak és céljainak tükrében, külső környezetének

figyelembevételével folyik. Mindazonáltal a felülvizsgálati mechanizmus

feladata annak megvizsgálása, hogy a Tag kereskedelempolitikája és

gyakorlata hogyan hat a multilaterális kereskedelmi rendszerre.

  B) Hazai átláthatóság


  A Tagok elismerik, hogy mind a Tagok gazdaságai, mind a multilaterális

kereskedelmi rendszer számára nagy értékkel bír a kereskedelempolitikai

ügyekben való kormányzati döntéshozatal hazai átláthatósága, és

egyetértenek abban, hogy saját rendszerükön belül ösztönzik és támogatják a

nagyobb        átláthatóságot,        elismerve,     hogy      a    hazai     átláthatóság

megvalósításának önkéntes alapon kell történnie, figyelembe véve minden

egyes Tag politikai és jogrendszerét.

  C) A felülvizsgálat eljárásai

  (i) Ezennel felállításra kerül a Kereskedelempolitikai felülvizsgálati Testület

(a továbbiakban: TPRB) a kereskedelempolitikai felülvizsgálatok elvégzésére.

  (ii) Minden Tag kereskedelempolitikája és gyakorlata időszakonként

ismétlődő       felülvizsgálat       tárgya.   A     felülvizsgálatok     gyakoriságának

megállapításakor a meghatározó tényező a Tagoknak a multilaterális

kereskedelmi rendszer működésére gyakorolt hatása lesz, amit egy

közelmúltbeli reprezentatív időszakban a világkereskedelemből való

részesedésük alapján határoznak meg. Az így azonosított első négy

kereskedelmi szereplő (az Európai Közösséget egynek számolva) kétévenként

lesz felülvizsgálat tárgya. A következő tizenhat négyévenként kerül

felülvizsgálatra. A többi Tag hatévente kerül sorra, kivéve a legkevésbé fejlett

fejlődő ország Tagokat, melyek esetében hosszabb időszak is kiköthető.

Egyetértés van arról, hogy az egynél több Tagra érvényes, közös külső

politikával rendelkező gazdasági szereplők felülvizsgálata kiterjed a

kereskedelmet érintő politika valamennyi elemére, beleértve az egyes Tagok

vonatkozó politikáit és gyakorlatait. Kivételes esetben, ha valamely Tag

kereskedelempolitikájában vagy gyakorlatában olyan változás következik be,

amely kereskedelmi partnereire is jelentős hatást gyakorolhat, a TPRB,

konzultációk után, felkérheti az érintett Tagot soron következő

felülvizsgálatának előre hozására.

  (iii) A TPRB ülésein folyó vitákra az A) pontban meghatározott célok az

irányadók.        Ezen       viták      középpontjában       annak      a     Tagnak        a

kereskedelempolitikája és gyakorlata áll, amely a felülvizsgálati mechanizmus

keretében lefolytatott áttekintés tárgya.

  (iv) A TPRB a felülvizsgálatok lefolytatására alaptervet dolgoz ki.

Megvitathatja és tudomásul veheti a Tagok új fejleményekről tett jelentéseit. A

TPRB, a közvetlenül érintett Tagokkal konzultálva, minden évre felülvizsgálati

menetrendet dolgoz ki. Konzultálva a felülvizsgálat alatt álló Taggal vagy

Tagokkal, az Elnök vitavezetőket választhat ki, akik a TPRB-ben személyes

minőségükben vezetik be a vitát.

  (v) A TPRB a következő dokumentációkra alapozza munkáját:

  - teljes körű jelentés, amelyre a D) pont hivatkozik és amelyet a felülvizsgálat

alatt álló Tag vagy Tagok adnak be,

  - jelentés, amelyet a Titkárság fogalmaz meg saját felelősségére, a számára

hozzáférhető, valamint az érintett Tag vagy Tagok által rendelkezésére

bocsátott információk alapján. A Titkárságnak törekednie kell arra, hogy az

érintett Taggal vagy Tagokkal tisztázza az azok kereskedelempolitikájával és

gyakorlatával kapcsolatos kérdéseket.

  (vi) A felülvizsgálat alatt álló Tag és a Titkárság jelentését, a TPRB vonatkozó

ülésének jegyzőkönyvével együtt, a felülvizsgálat befejeztével haladéktalanul

nyilvánosságra hozzák.

  (vii) E dokumentumokat eljuttatják a Miniszteri Értekezlethez, amely

tudomásul veszi azokat.

  D) Jelentéstétel


  A lehető legteljesebb átláthatóság elérése érdekében minden egyes Tag

rendszeresen jelent a TPRB-nek. A teljes körű jelentések - megegyezés szerinti

formátumban, amiről a TPRB dönt - bemutatják az érintett Tag vagy Tagok

által folytatott kereskedelempolitikát és gyakorlatot. E formátum kezdetben az

1989. július 19-i Döntés szerinti Országtanulmányok Vázlatos Formátumán

alapul (BISD 36S/406-409), szükség szerint módosítva, hogy a jelentések

tartalma kiterjedjen a kereskedelempolitikának az 1. Mellékletben

megtalálható Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban, és - ahol

alkalmazásra kerül - a Többoldalú Kereskedelmi Megállapodásokban foglalt

minden vonatkozására. Ezt a formátumot a TPRB a tapasztalatok fényében

átdolgozhatja. A felülvizsgálatok között a Tagok rövid jelentésekben

számolnak        be    a     kereskedelempolitikájukban         bekövetkezett      jelentős

változásokról; évenként friss statisztikai információkat szolgáltatnak az

egyeztetett formátumnak megfelelően. Különös figyelmet fordítanak a

legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok számára jelentéseik összeállításánál

adódó nehézségekre. A Titkárság, kérésre, technikai segítséget tesz

hozzáférhetővé a fejlődő ország Tagok és különösen a legkevésbé fejlett

fejlődő ország Tagok számára. A jelentésben foglalt információkat a lehető

legteljesebb mértékben összhangba kell hozni a Multilaterális Kereskedelmi

Megállapodások, és - ahol alkalmazásra kerülnek - a Többoldalú Kereskedelmi

Megállapodások rendelkezései alapján tett bejelentésekkel.

  E) Kapcsolat a GATT 1994 fizetési mérleg rendelkezéseivel és a GATS-szal

  A Tagok elismerik, hogy azon kormányok számára, amelyek a GATT 1994

fizetési mérleg rendelkezései vagy a GATS alapján is teljes konzultációra

kötelezettek, szükséges a terhek minimalizálása. E célból a TPRB Elnöke, az

érintett Taggal vagy Tagokkal és a Fizetési Mérleg Korlátozások

Bizottságának Elnökével konzultálva, olyan adminisztratív megoldást dolgoz

ki, amely összhangba hozza a kereskedelempolitikai felülvizsgálatok rendes

ütemét a fizetési mérleg konzultációk menetrendjével, de amely a

kereskedelempolitikai felülvizsgálatot 12 hónapnál hosszabb idővel nem

halasztja el.

  F) A mechanizmus értékelése

  A TPRB, nem később mint öt évvel a WTO Egyezmény hatálybalépése után,

értékelést készít a TPRM működéséről. Az értékelés eredményét a Miniszteri

Értekezlet elé terjesztik. Ezt követően a TPRB az általa meghatározott

időközönként, illetve a Miniszteri Értekezlet kérésének megfelelően,

értékelheti a TPRM-et.

  G) A nemzetközi kereskedelmi környezet fejleményeinek áttekintése

  A TPRB évenként áttekintést készít a nemzetközi kereskedelmi környezetnek

a multilaterális kereskedelmi rendszerre ható fejleményeiről. Az áttekintést

segíti a Vezérigazgató éves jelentése, amely leírja a WTO főbb tevékenységeit

és kiemeli a kereskedelmi rendszert befolyásoló, jelentős politikai kérdéseket.

4. Melléklet

             TÖBBOLDALÚ KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK

               Megállapodás a polgári légi járművek kereskedelméről


  A Megállapodás a polgári légi járművek kereskedelméről, mely kelt Genfben,

1979. április 12-én (BISD 26S/162), utólagos módosításai, javításai vagy

változtatásai szerint.

                        Megállapodás a kormánybeszerzésekről

  A Megállapodás a kormánybeszerzésekről, mely kelt Marrakesh-ben, 1994.

április 15-én.

                          Nemzetközi Tejtermék Megállapodás

  A Nemzetközi Tejtermék Megállapodás, mely kelt Marrakesh-ben, 1994.

április 15-én.

                          Nemzetközi Marhahús Megállapodás

  A Nemzetközi Marhahús Megállapodás, mely kelt Marrakesh-ben, 1994.

április 15-én.”


3. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Egyezményben foglaltak végrehajtását rendeletben meghatározza.


4. §

Felhatalmazást kap az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, hogy rendeletben meghatározza az Egyezmény 1/A. számú mellékletében szereplő, a GATT Marrakesh-i jegyzőkönyvének 1. pontjában említett engedményes listák megtekintésének rendjét.


5. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. január 1-től kell alkalmazni.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény a következők szerint módosul:

a) A törvény 15. §-a kiegészül az alábbi c) ponttal:

[15. § Amennyiben nemzetgazdasági érdekből átmeneti jelleggel a vámárura]

\"c) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter és a pénzügyminiszter által, a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben hozott együttes rendelet alapján mezőgazdasági piacvédelmi vámpótlék\"

[vethető ki, ezekre a 125. §-ban foglaltak az irányadók.]

b) A törvény 212. §-a kiegészül az alábbi (5) bekezdéssel:

\"(5) Felhatalmazást kap az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, valamint a pénzügyminiszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben együttes rendeletben szabályozza az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény Mezőgazdasági Megállapodásának 5. Cikke szerinti speciális piacvédelmi vámpótlék kivetését.\"


Indokolás

az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz


Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (továbbiakban: GATT) szerződő felei az Uruguay-i Punta del Estében 1986-ban határozták el új világkereskedelmi tárgyalássorozat indítását.
A megbeszélések eredményesen zárultak le, az ezeket összegző (egységes csomagot képező) Egyezményt a tárgyalásokon résztvevő 117 ország képviselői 1994. április 15-én a GATT Marrakesh-i Miniszteri Értekezletén írták alá.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozásáról szóló Egyezmény kimondja, hogy a szervezet közös intézményi keretet nyújt a WTO tagok közötti kereskedelmi kapcsolatok folytatásához. Ennek megfelelően a GATT, illetve az Uruguay-i Forduló egyes megállapodásai, egyetértései a WTO rendszer szerves részévé váltak és valamennyi WTO tagországra egyaránt vonatkoznak.
A Kereskedelmi Világszervezet egyetlen intézményi \"ernyő\" alá vonja az árukereskedelmi, a szolgáltatáskereskedelmi és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaival foglalkozó megállapodásokat.

Az Országgyűlés 72/1994. (XII. 27.) OGY határozatával az Egyezményt megerősítette és ennek alapján Magyarország 1995. január 1-vel az újonnan alakult Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapító tagjává vált. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet 13. § (1) bekezdése szerint az Országgyűlés által megerősített nemzetközi szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni, ezért előterjesztést teszünk arra, hogy a mellékelt megállapodás csomagot - amit az Országgyűlés a megerősítés kapcsán már korábban is megkapott - az Országgyűlés törvénnyel kihirdesse.

A törvénytervezet 1. §-a általános rendelkezéseket tartalmaz, amelyek megfelelnek a magyar gyakorlatnak.

A 2. §-ban közzétételre kerülő szövegek jegyzéke a következő:

- A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény.

- 1. Melléklet
   1/A. Melléklet: Multilaterális egyezmények az áruk kereskedelméről

	- Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény 1994.
		- Egyetértés a GATT 1994. II. Cikk 1/b. pontja értelmezéséről.
		- Egyetértés a GATT 1994. XVII. Cikke értelmezéséről
		- Egyetértés a GATT 1994. fizetési mérleg rendelkezéseiről
		- Egyetértés a GATT 1994. XXIV. Cikke értelmezéséről
		- Egyetértés a GATT 1994. alatti kötelezettségek alóli felmentésről
		- Egyetértés a GATT 1994. XXVIII. Cikke értelmezéséről
		- 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez kapcsolt    		  Marrakesh-i Jegyzőkönyv

	- Mezőgazdasági Megállapodás
	- Megállapodás az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról
	- Textil és Ruházati  Megállapodás
	- Megállapodás a kereskedelem technikai akadályairól
	- Megállapodás a kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedésekről
	- Megállapodás a GATT 1994. VI. Cikkének végrehajtásáról
	- Megállapodás a GATT 1994. VII. Cikkének végrehajtásáról
	- Megállapodás az előzetes áruvizsgálatról
	- Megállapodás a származási szabályokról
	- Megállapodás az importengedélyezési eljárásokról
	- Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről
	- Megállapodás a védőintézkedésekről

1/B. Melléklet: Általános Egyezmény a szolgáltatások kereskedelméről

1/C. Melléklet: Megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonzatairól

2. Melléklet: Egyetértés a vitarendezési szabályokról és eljárásokról

3. Melléklet: Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Mechanizmus

- Az említett Egyezmény 4. Melléklete, amely cím szerint sorol fel négy olyan, úgynevezett többoldalú megállapodást, amelynek elfogadása nem kötelező, csupán lehetséges. (Ezek közül a Nemzetközi Tejtermék Megállapodás és a Nemzetközi Marhahús Megállapodás 1998. január 1-től hatályát vesztette, a polgári légijárművek kereskedelméről és a kormányzati beszerzésekről szóló megállapodásoknak pedig Magyarország nem részese.)

A tervezet 3. §-ában javasolt felhatalmazó rendelkezés lehetőséget nyújt a Kormánynak arra, hogy a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket rendeletben meghatározza. A Kormány által a törvény hatálybalépésével egyidejűleg kibocsátani szándékozott rendelet tartalmazza a szükséges módosításokat az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalánál alkalmazható piacvédelmi intézkedésekről szóló 113/1990. (XII. 23.) Korm. rendelethez, a dömpingellenes és az értékkiegyenlítő vámokra vonatkozó szabályokról szóló 69/1994. (V. 4.) Korm. rendelethez és hatályon kívül helyez néhány korábbi, már idejétmúlt GATT megállapodásra vonatkozó MT rendeletet. Ez utóbbiak egy részét a jelen törvénnyel kihirdetésre kerülő Megállapodások váltják fel, két megállapodást pedig a Kereskedelmi Világszervezet 1997. végével megszüntetett.

A törvényjavaslat 4. §-a szerint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter felhatalmazást kap a GATT Marrakesh-i Jegyzőkönyvének 1. pontjában említett engedményes listák megtekintése rendjének szabályozására. A WTO 132 tagja által a tárgyalások során nyújtott különféle koncessziókat (vámok, mezőgazdasági vámkontingensek és támogatások, szolgáltatások) az úgynevezett engedményes listák tartalmazzák. Ezt az anyagot hatalmas terjedelme miatt (több, mint tízezer oldal) lehetetlen kihirdetni. Az engedményes listákat más országok és az EU sem teszik közzé. Indokolt azonban, hogy az anyagot - igény esetén - az érdekelt vállalkozók megismerhessék.

A javaslat 5. § (1) bekezdése a szokásos hatályba léptető rendelkezést tartalmazza, azonban az Egyezménynek megfelelő 1995. január 1-től kezdődő alkalmazást ír elő.

A kihirdetésre kerülő Egyezmény Mezőgazdasági Megállapodása az egyéb termékekétől eltérő speciális piacvédelmi intézkedéseket tartalmaz a mezőgazdasági termékekre. Ezek speciális jellege indokolja, hogy az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter és a pénzügyminiszter kapjon külön felhatalmazást arra, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza a mezőgazdasági piacvédelmi vámpótlék kivetésének rendjét. Ez azonban a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény megfelelő módosítását igényli. A törvénytervezet 5. § (2) bekezdése ennek megfelelően került megfogalmazásra.

A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZETET LÉTREHOZÓ
MARRAKESH-I EGYEZMÉNY


A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZETET LÉTREHOZÓ
MARRAKESH-I EGYEZMÉNY






Az Egyezményben résztvevő Felek

Elismerve, hogy kereskedelmi és gazdasági törekvéseik terén kapcsolataikat az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatottság és a reáljövedelem és valós kereslet nagy és kitartóan növekvő volumenének biztosítása, az áruk és szolgáltatások előállításának és kereskedelmének növelése érdekében kell alakítaniuk, miközben lehetővé teszik a világ erőforrásainak optimális használatát összhangban a fenntartható fejlődés céljával, kívánva mind a környezet védelmét és megóvását, mind az ezt szolgáló eszközök erősítését oly módon, ami megfelel igényeiknek és aggályaiknak a gazdasági fejlődés különböző szintjein;

Elismerve továbbá, hogy pozitív erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy biztosítsák a fejlődő, és különösen a legkevésbé fejlett országok számára, hogy gazdasági fejlődésük szükségleteihez mérten részesülhessenek a nemzetközi kereskedelem növekedéséből;

Kívánva, hogy e célokhoz kölcsönös és kölcsönösen előnyös, a vámok és más kereskedelmi akadályok lényeges csökkentésére és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban meglévő hátrányosan megkülönböztető elbánás felszámolására irányuló megállapodások megkötésével hozzájáruljanak;

Eltökélten azért, hogy egy integrált, életképesebb és tartósabb multilaterális kereskedelmi rendszert fejlesszenek ki, felölelve az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményt, a korábbi kereskedelem liberalizálási erőfeszítések eredményeit és a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay-i Fordulója összes eredményét;

Elhatározva, hogy a multilaterális kereskedelmi rendszer alapelveit megőrzik és alapvető céljainak megvalósulását elősegítik

a következőkben állapodnak meg:

I. Cikk

A Szervezet létrehozása

A Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: \"WTO\") ezennel létrejön.

II. Cikk

A WTO hatálya

1.	A WTO közös intézményi keretet nyújt a Tagjai közötti kereskedelmi kapcsolatok alakítására, a jelen Egyezmény Mellékleteiben szereplő megállapodásokkal és kapcsolódó jogi szabályozásokkal összefüggő ügyekben.

2.	Az 1., 2. és 3. Mellékletekben szereplő megállapodások és kapcsolódó jogi szabályozások (a továbbiakban: Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások) a jelen Egyezmény szerves részét alkotják, minden Tagra nézve kötelezőek.

3.	A 4. Mellékletben szereplô megállapodások és kapcsolódó jogi szabályozások (a továbbiakban: \"Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások\") ugyancsak részei a jelen Egyezménynek az azokat elfogadó Tagok számára, és azokra kötelezőek. A Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások nem teremtenek sem jogot, sem kötelezettséget olyan Tagok számára, akik azokat nem fogadták el.

4.	Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény 1994, ahogyan azt az 1.A. Melléklet meghatározza (a továbbiakban: \"GATT 1994\") jogilag különböző az 1947. október 30-i keltű, az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Foglalkoztatási Konferenciája Előkészítô Bizottságának Második Ülésszakát befejezően elfogadott Záróokmányhoz mellékelt, a későbbiekben kiigazított, kiegészített vagy módosított Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménytől (a továbbiakban: \"GATT 1947\").

III. Cikk

A WTO funkciói

1.	A WTO a jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások végrehajtását, igazgatását és működését segíti elő, céljaikat előmozdítja, valamint keretet ad a Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások végrehajtásához, igazgatásához és működéséhez.

2.	A WTO tárgyalási fórumot nyújt Tagjai számára multilaterális kereskedelmi kapcsolataikat illetően olyan ügyekben, amelyekkel a jelen Egyezmény Mellékleteiben szereplô megállapodások foglalkoznak. A WTO szintén fórumot biztosíthat a Tagjai közötti további tárgyalásokra multilaterális kereskedelmi kapcsolataikat illetően és keretet nyújthat az ilyen tárgyalások eredményeinek végrehajtásához, ha a Miniszteri Konferencia így határoz.

3.	A WTO működteti a Vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló Egyetértést (a továbbiakban: \"Vitarendezési Egyetértés\" vagy \"DSU\"), amit a jelen Egyezmény 2. Melléklete tartalmaz.

4.	A WTO működteti a Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Mechanizmust (a továbbiakban: TPRM), amit a jelen Egyezmény 3. Melléklete tartalmaz.

5.	Annak érdekében, hogy a globális gazdaságpolitika alakításában nagyobb összhang valósuljon meg, a WTO megfelelő módon együttműködik a Nemzetközi Valutaalappal és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint a hozzájuk tartozó szervezetekkel.

IV. Cikk

A WTO struktúrája

1.	Az összes Tag képviselőiből álló Miniszteri Konferencia létesül, amely legalább kétévente egyszer ülésezik. A Miniszteri Konferencia ellátja a WTO funkcióit és intézkedéseket hoz ezzel kapcsolatban. A Miniszteri Konferencia jogosult bármely Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás alá tartozó valamennyi ügyben döntést hozni, ha ezt egy Tag igényli, összhangban a jelen Egyezmény és az érintett Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás különös döntéshozatali követelményeivel.

2.	Az összes Tag képviselőiből álló Általános Tanács létesül, amely szükség szerint ülésezik. A Miniszteri Konferencia ülései közötti idôszakokban annak funkcióit az Általános Tanács gyakorolja. Az Általános Tanács emellett gyakorolja a jelen Egyezményben ráruházott funkciókat is. Az Általános Tanács kialakítja eljárási szabályait és jóváhagyja a 7. bekezdésben említett Bizottságok eljárási szabályait.

3.	Az Általános Tanács szükség szerint ül össze, hogy ellássa a Vitarendezési Egyetértésben hivatkozott Vitarendezési Testület feladatait. A Vitarendezési Testületnek külön elnöke lehet, aki megállapíthatja a feladatok végrehajtásához szükségesnek ítélt eljárási szabályokat.

4.	Az Általános Tanács szükség szerint ül össze, hogy ellássa a TPRM-ben hivatkozott Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Testület feladatait. A Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Bizottságnak külön elnöke lehet aki megállapíthatja a feladatok végrehajtásához szükségesnek ítélt eljárási szabályokat.

5.	Létrejön az Árukereskedelmi Tanács, a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács és a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzataival foglalkozó Tanács (a továbbiakban: TRIPS Tanács), amelyek az Általános Tanács általános irányítása alatt működnek. Az Árukereskedelmi Tanács felügyeli az 1.A. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások működését. A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács felügyeli a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény (a továbbiakban: GATS) működését. A TRIPS Tanács felügyeli a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzatairól szóló Megállapodás (a továbbiakban: \"TRIPS Megállapodás\") működését. Ezek a Tanácsok ellátják azon funkciókat, amelyeket a vonatkozó egyezmények és az Általános Tanács részükre meghatároznak. Eljárási szabályaikat az Általános Tanács jóváhagyásával alakítják ki. A Tanácsokban való részvétel minden Tag képviselője előtt nyitott áll. A Tanácsok szükség szerint üléseznek feladataik ellátása érdekében.

6.	Az Árukereskedelmi Tanács, a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács és a TRIPS Tanács szükség szerint alárendelt szerveket létesít. Ezek az alárendelt szervek eljárási szabályaikat az illetékes Tanácsok jóváhagyásával alakítják ki.

7.	A Miniszteri Konferencia létrehoz egy Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottságot, egy Fizetési Mérleg Korlátozások Bizottságot és egy Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottságot, amelyek ellátják a jelen Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban számukra meghatározott feladatokat és az Általános Tanács által rájuk ruházott bármely további funkciót. A Miniszteri Konferencia a megfelelőnek tartott funkciókkal további ilyen Bizottságokat is létrehozhat. Feladatai részeként a Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottság időszakonként áttekinti a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások legkevésbé fejlett fejlődő országok javát szolgáló előírásait és jelentést tesz az Általános Tanácsnak megfelelő intézkedésre. A részvétel e Bizottságokban nyitva áll minden Tag képviselői számára.

8.	A Többoldalú Kereskedelmi Megállapodásokban hivatkozott testületek ellátják a Megállapodásokban számukra előírt feladatokat és a WTO intézményi keretein belül tevékenykednek. E testületek rendszeresen tájékoztatják az Általános Tanácsot tevékenységükrôl.

V. Cikk

Kapcsolatok más szervezetekkel

1.	Az Általános Tanács megfelelô megegyezéseket hoz létre a hatékony együttműködésre más olyan kormányközi szervezetekkel, amelyek feladatai kapcsolatosak a WTO feladataival.

2.	Az Általános Tanács megfelelő megegyezéseket hozhat létre  konzultációra és együttműködésre olyan nem-kormányzati szervezetekkel, amelyek a WTO-val kapcsolatos ügyekben érdekeltek.


VI. Cikk

A Titkárság

1.	Létrejön a WTO Titkársága (a továbbiakban: Titkárság), amit a Vezérigazgató vezet.

2.	A Miniszteri Konferencia kinevezi a Vezérigazgatót és elfogadja a Vezérigazgató jogkörét, kötelezettségeit, szolgálati feltételeit és hivatali idejét meghatározó elôírásokat.

3.	A Vezérigazgató kinevezi a Titkárság személyzetének tagjait és meghatározza feladataikat és szolgálati feltételeiket, összhangban a Miniszteri Konferencia által elfogadott elôírásokkal.

4.	A Vezérigazgató és a Titkárság személyzetének felelôssége kizárólagosan nemzetközi jellegű. Feladataik ellátása során a Vezérigazgató és a Titkárság személyzete nem kérhet és nem fogadhat el utasítást egyetlen kormánytól sem, illetve a WTO-n kívüli egyetlen más hatóságtól sem. Tartózkodniuk kell bármely tevékenységtôl, ami hátrányosan érintheti nemzetközi tisztviselôi pozíciójukat. A WTO Tagjai tiszteletben tartják a Vezérigazgató és a Titkárság személyzete felelôsségének nemzetközi jellegét és nem kívánják befolyásolni ôket feladataik ellátásában.

VII. Cikk

Költségvetés és hozzájárulások

1.	A Vezérigazgató a Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottság elé terjeszti a WTO éves költségvetési tervét és pénzügyi beszámolóját. A Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottság megvizsgálja a Vezérigazgató által elôterjesztett éves költségvetési tervet és pénzügyi beszámolót és ajánlást tesz ezekre vonatkozóan az Általános Tanácsnak. Az éves költségvetési tervet az Általános Tanács hagyja jóvá.

2.	A Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottság pénzügyi szabályokat javasol az Általános Tanácsnak, amelyek előírásokat tartalmaznak, meghatározva:

(a)	a hozzájárulások mértékét, a WTO kiadásait felosztva a Tagok között; és

(b)	a hátralékban levô Tagokkal szemben teendô intézkedéseket.

A pénzügyi szabályokat, amilyen mértékben alkalmazható, a GATT 1947 szabályaira és gyakorlatára kell alapozni.

3.	Az Általános Tanács a pénzügyi szabályokat és az éves költségvetési tervet a WTO Tagok több mint felét jelentô kétharmados többséggel fogadja el.

4.	Minden Tag késedelem nélkül befizeti hozzájárulását a WTO-nak a WTO kiadásaiban való részesedése szerint, összhangban az Általános Tanács által elfogadott pénzügyi szabályokkal.

VIII. Cikk

A WTO jogállása

1.	A WTO jogi személy és minden egyes Tag olyan jogképességgel ruházza fel, amely szükséges lehet feladatai ellátásához.

2.	A WTO számára minden egyes Tag olyan előjogokat és mentességeket biztosít, amelyek szükségesek feladatai ellátásához.

3.	A WTO tisztviselőinek és a Tagok képviselôinek a Tagok hasonlóan olyan előjogokat és mentességeket nyújtanak, amelyek szükségesek a WTO-val kapcsolatos feladataik független ellátásához.

4.	Egy Tag által a WTO, annak tisztviselői és Tagjainak képviselôi részére nyújtandó előjogok és mentességek hasonlóak azon előjogokhoz és mentességekhez, amelyeket az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1947. november 21-én jóváhagyott, a Szakosított Szervezetek Előjogairól és Mentességeiről szóló Konvenció tartalmaz.

5.	A WTO székhely megállapodást köthet.

IX. Cikk

Döntéshozatal

1.	A WTO folytatja a GATT 1947 alatt követett konszenzuson alapuló döntéshozatali gyakorlatot. Más rendelkezés hiányában, ha egy döntést nem lehet konszenzussal meghozni, az ügyet szavazással kell eldönteni. A Miniszteri Konferencia és az Általános Tanács ülésein a WTO minden egyes Tagja egy szavazattal rendelkezik. Ahol az Európai Közösségek gyakorolja szavazati jogát, annyi számú szavazata van, amennyi azon tagállamainak száma, amelyek a WTO Tagjai. A Miniszteri Konferencia és az Általános Tanács döntéseit a leadott szavazatok többségével hozza, ha a jelen Egyezmény vagy az érintett Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás más előírást nem tartalmaz.

2.	A Miniszteri Konferencia és az Általános Tanács kizárólagosan jogosult a jelen Egyezmény, illetve a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások értelmezéseit elfogadni. Az 1. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások értelmezése esetében ezt a jogkört az adott egyezményt felügyelô Tanács ajánlása alapján kell gyakorolni. Az értelmezést elfogadó döntést a Tagok háromnegyedes többségével kell meghozni. Ezt a bekezdést nem lehet olyan módon alkalmazni, hogy aláássa a X. Cikk kiegészítésekkel foglalkozó elôírásait.

3.	Kivételes körülmények között a Miniszteri Konferencia elhatározhatja, hogy felmentést ad egy Tagot a jelen Egyezmény vagy bármely Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás szerint terhelő kötelezettség alól, feltéve, hogy az ilyen döntést a Tagok háromnegyedes többségével hozzák, kivéve, ha a jelen bekezdés másként rendelkezik.

(a)	A jelen Egyezményt érintô felmentési kérelmet a Miniszteri Konferencia elé kell terjeszteni megfontolásra a konszenzuson alapuló döntéshozatal gyakorlatának megfelelôen. A kérés tanulmányozására a Miniszteri Konferencia egy 90 napot meg nem haladó időszakot határoz meg. Amennyiben az időszak során nem sikerül konszenzust elérni, a felmentés megadásáról szóló döntés a Tagok háromnegyedes többségével hozható.

(b)	Az 1A vagy 1B vagy 1C Mellékletekben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokat és ezek mellékleteit érintô felmentési kérelmeket először az Árukereskedelmi Tanács, a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács vagy a TRIPS Tanács elé kell vinni 90 napot meg nem haladó időszak alatti megfontolásra. Az időszak végén az érintett Tanács jelentést tesz a Miniszteri Konferenciának.

4.	A Miniszteri Konferencia felmentést megadó döntésének rögzítenie kell a döntést indokló különleges körülményeket, a felmentés alkalmazásának elôírásait és feltételeit, valamint a felmentés megszűnésének időpontját. Minden egy évet meghaladó idôszakra nyújtott felmentést a Miniszteri Konferenciának felül kell vizsgálnia a megadást követô egy éven belül és azután évente, amíg a felmentés le nem jár. A Miniszteri Konferenciának minden felülvizsgálat során meg kell vizsgálnia, hogy a felmentést indokló különleges körülmények léteznek-e és a felmentéshez szabott elôírások és feltételek teljesültek-e. A Miniszteri Konferencia az éves felülvizsgálat alapján meghosszabbíthatja, módosíthatja vagy megszüntetheti a felmentést.

5.	A Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások szerinti döntésekre, beleértve az értelmezésekrôl és felmentésekrôl szólóakat, az adott Megállapodás előírásai az irányadók.

X. Cikk

Kiegészítések

1.	A WTO bármely Tagja kezdeményezhet javaslatot a jelen Egyezmény vagy az 1. Mellékletben szereplô Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek kiegészítésére e javaslatnak a Miniszteri Konferencia elé terjesztése útján. A IV. Cikk 5. pontjában felsorolt Tanácsok ugyancsak javasolhatják a Miniszteri Konferenciának az 1. Mellékletben szereplő, általuk felügyelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek kiegészítését. Amennyiben a Miniszteri Konferencia nem határoz meg hosszabb idôszakot, a javaslat Miniszteri Konferencia elé történô hivatalos benyújtását követő 90 napon belül a Miniszteri Konferencia minden olyan döntésének, miszerint a javasolt kiegészítést a Tagok elé terjeszti elfogadásra, konszenzuson kell alapulnia. Kivéve, ha a 2., 5. vagy 6. pontok rendelkezései alkalmazandók, a döntésnek meg kell határoznia, hogy a 3. vagy 4. pont rendelkezéseit kell-e alkalmazni. Konszenzus esetén a Miniszteri Konferencia a javasolt kiegészítést haladéktalanul a Tagok elé terjeszti elfogadásra. Amennyiben a meghatározott időn belül a Miniszteri Konferencia ülésén nem születik konszenzus, a Miniszteri Konferencia a Tagok kétharmados többségével határoz arról, hogy a javasolt kiegészítést a Tagok elé terjessze-e elfogadásra. Kivéve a 2., 5. és 6. pontokban rögzítetteket, a javasolt kiegészítésre a 3. pont rendelkezései vonatkoznak, kivéve, ha a Miniszteri Konferencia a Tagok háromnegyedes többségével úgy határoz, hogy a 4. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

2.	A jelen Cikk rendelkezéseinek és a következô Cikkek rendelkezéseinek módosításai csak az összes Tag általi elfogadás után lépnek hatályba:

A jelen Egyezmény IX. Cikke
A GATT 1994 I. és II. Cikke
A GATS II:1 Cikke
A TRIPS Megállapodás 4. Cikke.

3.	A jelen Egyezmény vagy az 1A és 1C Mellékletekben felsorolt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek módosításai, a 2. és 6. pontokban említetteken kívüli módosítások, amelyek olyan jellegűek, hogy módosítják a Tagok jogait és kötelezettségeit, a Tagok kétharmadának elfogadásával a módosítást elfogadó Tagokra nézve hatályba lépnek, majd ezt követôen minden más Tagra nézve is, amikor azok azt elfogadják. A Miniszteri Konferencia a Tagok háromnegyedes többségével határozhat úgy, hogy a jelen pont szerint hatályosuló bármely módosítás olyan természetű, hogy a Miniszteri Konferencia által esetenként megállapítandó határidőig a módosítást el nem fogadó Tagnak szabadságában áll a WTO-ból kilépni, vagy tagságát fenntartani a Miniszteri Konferencia egyetértésével.

4.	A jelen Egyezmény vagy az 1A és 1C Mellékletekben felsorolt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek, a 2. és 6. pontokban említetteken kívüli módosításai, amelyek olyan jellegűek, hogy nem változtatják meg a Tagok jogait és kötelezettségeit, a Tagok kétharmadának elfogadásával minden Tagra nézve hatályba lépnek.

5.	A 2. pontban említettek kivételével a GATS I., II. és III. Részeinek és azok Mellékleteinek módosításai a Tagok kétharmados elfogadásával a módosítást elfogadó Tagokra nézve lépnek hatályba, majd ezt követôen minden más Tagra nézve is, amikor azok azt elfogadják. A Miniszteri Konferencia a Tagok háromnegyedes többségével határozhat úgy, hogy a fenti rendelkezés szerint hatályosuló bármely módosítás olyan természetű, hogy a Miniszteri Konferencia által esetenként megállapítandó határidôig a módosítást el nem fogadó Tagnak szabadságában áll a WTO-ból kilépni, vagy tagságát fenntartani a Miniszteri Konferencia egyetértésével. A GATS IV., V. és VI. Részeinek és azok Mellékleteinek módosításai a Tagok kétharmadának elfogadásával minden Tagra nézve hatályba lépnek.

6.	Függetlenül e Cikk más rendelkezéseitől, a TRIPS Megállapodás módosításait, ha azok teljesítik a TRIPS Megállapodás 71. Cikke 2. pontjának követelményeit, a Miniszteri Konferencia további formális elfogadási eljárás nélkül elfogadhatja.

7.	A jelen Egyezmény vagy az 1. Mellékletben szereplô Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás módosítását elfogadó Tag a WTO Vezérigazgatójánál helyezi letétbe az elfogadási okiratot a Miniszteri Konferencia által meghatározott elfogadási határidôn belül.

8.	A WTO bármely Tagja kezdeményezhet javaslatot a 2. és 3. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek módosítására, a javaslat Miniszteri Konferencia elé terjesztése útján. A 2. Mellékletben szereplô Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás módosításainak jóváhagyásáról konszenzussal döntenek és ezek a Miniszteri Konferencia jóváhagyásával az összes Tagra nézve hatályba lépnek. A 3. Mellékletben szereplô Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás módosításainak elfogadásáról szóló döntések a Miniszteri Konferencia jóváhagyásával az összes Tagra nézve hatályba lépnek.

9.	Azon Tagok kérésére, akik egy kereskedelmi megállapodás részesei, a Miniszteri Konferencia kizárólag konszenzussal dönthet úgy, hogy a megállapodást a 4. Melléklethez csatolja. Azon Tagok kérésére, akik egy Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás részesei, a Miniszteri Konferencia dönthet úgy, hogy az Egyezményt törli a 4. Mellékletbôl.

10.	Egy Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás módosításaira az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók.







XI. Cikk

Eredeti Tagság

1.	A WTO eredeti Tagjaivá válnak, akik a jelen Egyezmény hatályba lépése napján a GATT 1947 szerzôdô felei valamint az Európai Közösségek, amennyiben elfogadják a jelen Egyezményt és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokat valamint Engedményekről és Kötelezettségvállalásokról szóló Listáikat a GATT 1994-hez, és Specifikus Kötelezettségvállalási Listáikat a GATS-hoz csatolják.

2.	Az Egyesült Nemzetek által legkevésbé fejlett fejlôdô országnak elismert országoktól csak olyan mértékben igénylik engedmények és kötelezettségek vállalását, ami összhangban van egyedi fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteikkel vagy igazgatási és intézményes lehetőségeikkel.

XII. Cikk

Csatlakozás

1.	Bármely Állam vagy önálló vámterület, amely teljes autonómiával rendelkezik külkereskedelmi kapcsolatai alakításában és a jelen Egyezmény illetve a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások alá tartozó más ügyekben, csatlakozhat a jelen Egyezményhez az adott fél és a WTO közötti megállapodás feltételei szerint. Az ilyen csatlakozás vonatkozik a jelen Egyezményre és az ahhoz mellékelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokra.

2.	A csatlakozásról a Miniszteri Konferencia határoz. A Miniszteri Konferencia a csatlakozás feltételeit rögzítô megállapodást a WTO Tagok kétharmados többségével hagyja jóvá.

3.	Többoldalú Kereskedelmi Megállapodáshoz való csatlakozásnál az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók.

XIII. Cikk

Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások nem alkalmazása meghatározott Tagok között

1.	A jelen Egyezmény és az 1. és 2. Mellékletben szereplô Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások nem alkalmazandók bármely Tag és bármely más Tag között, ha a Tagok valamelyike Taggá válásakor, nem adja egyetértését az alkalmazáshoz.

2.	A WTO eredeti Tagjai között, akik a GATT 1947 szerződő felei voltak, az 1. pontra csak akkor lehet hivatkozni, ha a GATT 1947 XXXV. Cikkére korábban hivatkoztak és az hatályos volt ezekre a szerzôdô felekre azon a napon, amikor rájuk nézve a jelen Egyezmény hatályba lépett.

3.	Az 1. pont csak akkor alkalmazható egy Tag és egy, a XII. Cikk szerint csatlakozott Tag között, ha az Egyezmény alkalmazásával egyet nem értô Tag a Miniszteri Konferenciát értesítette a csatlakozás feltételeit rögzítô megállapodás Miniszteri Konferencia általi jóváhagyását megelőzően.

4.	A Miniszteri Konferencia felülvizsgálhatja a jelen Cikk működését konkrét esetekben bármely Tag kérésére és megfelelô ajánlásokat tehet.

5.	Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás nem alkalmazásánál az adott Megállapodás elôírásai az irányadók.

XIV. Cikk

Elfogadás, hatályba lépés és letétbe helyezés

1.	A jelen Egyezmény elfogadásra nyitva áll, aláírással vagy másként, a GATT 1947 szerződő felei és az Európai Közösségek számára, akik jogosultak a WTO eredeti Tagjává válni, összhangban a jelen Egyezmény XI. Cikkével. Az elfogadás a jelen Egyezményre és az ehhez mellékelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokra vonatkozik. A jelen Egyezmény és az ehhez mellékelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások a Miniszterek által a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay Fordulójának eredményeit tartalmazó Záróokmány 3. bekezdésével összhangban meghatározott napon lépnek hatályba és az ezt követô két éven át állnak nyitva elfogadásra, amennyiben a Miniszterek másként nem határoznak. A jelen Egyezmény hatályba lépését követô elfogadás az annak napja utáni 30. napon lép hatályba.

2.	A jelen Egyezményt annak hatályba lépése után elfogadó Tagnak a Multilaterális Kereskedelmi Egyezményekben foglalt azon engedményeit és kötelezettségeit, amelyek végrehajtási idôszaka a jelen Egyezmény hatályba lépésével kezdôdik, úgy kell végrehajtania, mintha a jelen Egyezményt hatályba lépésekor fogadta volna el.

3.	A jelen Egyezmény hatályba lépéséig a jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások szövege a GATT 1947 SZERZŐDŐ FELEI Vezérigazgatójánál kerül letétbe helyezésre. A Vezérigazgató a jelen Egyezményt elfogadó minden kormánynak és az Európai Közösségeknek azonnal eljuttatja a jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások hiteles példányát és értesítést ad azok elfogadásairól. A jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások és bármely módosításuk a jelen Egyezmény hatályba lépésének napján a WTO Vezérigazgatójánál kerül letétbe helyezésre.

4.	Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás elfogadásánál és hatályba lépésénél az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók. Ezen Megállapodások a GATT 1947 SZERZŐDŐ FELEI Vezérigazgatójánál kerülnek letétbe helyezésre. A jelen Egyezmény hatályba lépésének napján az említett Megállapodások a WTO Vezérigazgatójánál kerülnek letétbe helyezésre.

XV. Cikk

Felmondás

1.	Bármely Tag felmondhatja a jelen Egyezményt. A felmondás egyaránt vonatkozik a jelen Egyezményre és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokra. A felmondást írásban kell beterjeszteni a WTO Vezérigazgatóhoz és az a beterjesztéstől számított hat hónap elteltével lép érvénybe.

2.	Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás felmondásánál az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók.

XVI. Cikk

Vegyes rendelkezések

1.	Ahol a jelen Egyezmény vagy a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások másként nem rendelkeznek, a WTO-t azok a határozatok, eljárások és szokásos gyakorlat vezérlik, amelyeket a GATT 1947 SZERZŐDŐ FELEI és a GATT 1947 keretében létrehozott testületek követtek.

2.	Az alkalmazhatóság mértékéig a GATT 1947 Titkársága válik a WTO Titkárságává és amíg a Miniszteri Konferencia a jelen Egyezmény VI. Cikk 2. bekezdésével összhangban nem nevez ki Vezérigazgatót, a GATT 1947 SZERZŐDŐ FELEI Vezérigazgatója lesz a WTO Vezérigazgatója.

3.	Amennyiben a jelen Egyezmény rendelkezése és bármely Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás rendelkezése között ellentét keletkezik, úgy az ellentét mértékéig a jelen Egyezmény rendelkezése az irányadó.

4.	Minden Tag biztosítja törvényeinek, rendelkezéseinek és közigazgatási eljárásainak összhangját a mellékelt Megállapodások szerinti kötelezettségeivel.

5.	A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezésével szemben sem lehet fenntartással élni. A Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseivel szemben csak olyan mértékben lehet fenntartásokkal élni, amennyiben az adott Megállapodások lehetôvé teszik. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás rendelkezéseivel szembeni fenntartásnál az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók.

6.	A jelen Egyezmény az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkének rendelkezései szerint kerül bejegyzésre.


Készült ezerkilencszázkilencvennégy év április havának tizenötödik napján egy példányban angol, francia és spanyol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.


Magyarázó jegyzetek:

A jelen Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban használt \"ország\" vagy \"országok\" megnevezés úgy értendô, hogy tartalmazza a WTO önálló vámterület Tagjait.

A WTO önálló vámterület Tagjai esetében, ahol a jelen Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban egy kifejezéshez a \"nemzeti\" kitétel kapcsolódik, a kifejezés úgy olvasandó, hogy vonatkozik az önálló vámterületre, kivéve ha másként rögzítik.


A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE


1A Melléklet	MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNYEK AZ ÁRUK KERESKEDELMÉRŐL

Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény 1994.
Mezőgazdasági Megállapodás
Megállapodás az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról
Textil és Ruházati Megállapodás
Megállapodás a kereskedelem technikai akadályairól
Megállapodás a kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedésekről
Megállapodás a GATT 1994. VI. Cikkének végrehajtásáról
Megállapodás a GATT 1994. VII. Cikkének végrehajtásáról
Megállapodás az előzetes áruvizsgálatról
Megállapodás a származási szabályokról
Megállapodás az importengedélyezési eljárásokról
Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről
Megállapodás a védőintézkedésekről

1B Melléklet	ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNY A SZOLGÁLTATÁSOK
	KERESKEDELMÉRŐL

1C Melléklet	MEGÁLLAPODÁS A SZELLEMI TULAJDONJOGOK KERESKEDELMI VONATKOZÁSAIRÓL

2. Melléklet

EGYETÉRTÉS A VITARENDEZÉSI SZABÁLYOKRÓL ÉS ELJÁRÁSOKRÓL

3. Melléklet

KERESKEDELEMPOLITIKAI FELÜLVIZSGÁLATI MECHANIZMUS

4. Melléklet

TÖBBOLDALÚ KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK

Megállapodás a polgári légi járművek kereskedelméről
Megállapodás a kormánybeszerzésekről
Nemzetközi Tejtermék Megállapodás
Nemzetközi Marhahús Megállapodás


1. A. MELLÉKLET

MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNYEK
AZ ÁRUK KERESKEDELMÉRŐL

Általános értelmező jegyzet az 1. A. Melléklethez:

Az Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény 1994. egy rendelkezése, illetve a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Egyezmény (az 1. A. Mellékletben foglalt Egyezményekben a továbbiakban mint \"WTO Egyezmény\") 1. A. Mellékletében foglalt valamely más Megállapodás rendelkezése közötti konfliktus esetén az egyéb Megállapodás rendelkezése az irányadó a konfliktus mértékéig.



AZ 1994. ÉVI
ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY

1.	Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (\"GATT 1994\") az alábbiakból áll:

(a)	az 1947. október 30-án kelt Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény rendelkezései, melyet az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Foglalkoztatási Konferenciájának Előkészítő Bizottsága 2. Ülésszakának befejezésével elfogadott záróokmányhoz csatoltak (kivéve az átmeneti alkalmazásra vonatkozó jegyzőkönyvet), a WTO Megállapodás hatályba lépését megelőzően hatályba lépett jogi szabályozások feltételei szerinti javításokkal, módosításokkal vagy kiegészítésekkel;

(b)	az alábbiakban lefektetett jogi szabályozások rendelkezései, melyek a WTO Egyezmény hatályba lépése  előtt a GATT 1947 alapján léptek hatályba:

(i)	a vámtarifa engedményekre vonatkozó jegyzőkönyvek és igazolások;

(ii)	csatlakozási jegyzőkönyvek (kivéve azon rendelkezéseket, amelyek (a) az átmeneti alkalmazásra illetve az átmeneti alkalmazás visszavonására vonatkoznak; valamint (b) lehetővé teszik, hogy a GATT 1947 II. Részét átmenetileg a legteljesebb olyan mértékben alkalmazzák, amely nem ellentétes a Jegyzőkönyv keltekor fennálló törvényekkel);

(iii)	a GATT 1947 XXV. Cikkelye szerint nyújtott és a WTO Egyezmény hatályba lépésének időpontjában még érvényben lévő, felmentésekről  szóló határozatok;

(iv)	a GATT 1947 SZERZŐDŐ FELEINEK egyéb határozatai;

	(c)	az alábbiakban felsorolt Egyetértések:

(i)	Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény II:1 (b) Cikkelyének értelmezéséről;

(ii)	Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XVII. Cikkelyének értelmezéséről;

(iii)	Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény fizetési mérleg rendelkezéseiről;

(iv)	Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XXIV. Cikkelyének értelmezéséről;

(v)	Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény szerinti kötelezettségek alóli felmentésekről;

(vi)	Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XXVIII. Cikkelyének értelmezéséről; valamint

(d)	az 1994. évi GATT-hoz csatolt Marrakesh-i Jegyzőkönyv.

2.	Magyarázó jegyzetek

	(a)	A \"szerződő félre\" történő hivatkozások a GATT 1994 rendelkezéseiben \"Tag\"-ra történő hivatkozásként értelmezendők. A \"kevésbé fejlett szerződő félre\", illetve \"fejlett szerződő félre\" történő hvatkozások \"fejlődő ország Tag\"-ra, illetve \"fejlett ország Tag\"-ra történt hivatkozásként értelmezendők. A \"Végrehajtó Titkár\"-ra történő hivatkozások \"a WTO Vezérigazgató\"-jára történő hivatkozásként értendők.

	(b)	A GATT 1994 XV. Cikk 1., 2., és 8. pontjaiban, a XXXVIII. Cikkben illetve a XII. és XVIII. Cikkekhez fűzött megjegyzésekben, valamint a XV. Cikk 2., 3., 6., 7. és 9. pontjaiban a speciális árfolyammegállapodásokról szóló rendelkezésekben a közösen fellépő SZERZŐDŐ FELEKRE történő hivatkozásokat a WTO-ra történt hivatkozásként kell értelmezni. Azon egyéb funkciókat, amelyeket a GATT 1994 rendelkezései a közösen fellépő SZERZŐDŐ FELEKRE ruháznak, a Miniszteri Konferencia osztja fel.

	(c)	(i)	A GATT 1994 szövege angol, francia és spanyol nyelven hiteles;

		(ii)	A GATT 1994 francia nyelvű szövege az MTN.TNC/41 dokumentum A. Mellékletében szereplő kijavított kifejezésekkel módosítandó;

		(iii)	A GATT 1994 hiteles spanyol nyelvű szövege az Alapvető Jogi Szabályozások és Válogatott Dokumentumok sorozat 4. Kötetében található szöveg, mely az MTN.TNC/41 dokumentum B. Mellékletében szereplő kijavított kifejezésekkel módosítanandó.

3.	(a)	A GATT 1994 II. Részének rendelkezései nem vonatkoznak a specifikus kötelező törvénykezés szerint valamely Tag által hozott intézkedésekre, melyet az érintett Tag az előtt léptetett életbe, mielőtt a GATT 1947 szerződő felévé vált volna, és amelyek tiltják a külföldi építésű vagy külföldi átépítésű hajók kereskedelmi célú használatát, értékesítését vagy bérbeadását nemzeti vizek vagy valamely kizárólagos gazdasági zóna vizeinek pontjai között. Ez a mentesség az alábbiakra alkalmazandó: (a) az ilyen jogszabály GATT 1947-nek nem megfelelő rendelkezésének folytatására vagy azonnali megújítására; valamint (b) az ilyen jogszabály GATT 1947-nek nem megfelelő rendelkezésének módosítására olyan mértékig, hogy a módosítás ne csökkentse a GATT 1947 II. Része rendelkezéseivel való összhangot. Ez a mentesítés a fent leírt jogszabályok alapján foganatosított olyan intézkedésekre korlátozódik, melyeket a WTO Egyezmény hatályba lépése előtt bejelentettek és meghatároztak. Ha az ilyen jogszabályokat utólagosan oly módon módosítják, hogy az csökkentse a jogszabálynak a GATT 1994 II. Részével való összhangját, az már nem minősül a jelen pont szerint megengedettnek.

	(b)	A Miniszteri Konferencia a WTO Egyezmény hatályba lépésének napjától számított nem később mint 5 éven belül át fogja tekinteni e mentesítést, majd ez után minden két évben mindaddig, amíg a mentesítés hatályban van, azzal a céllal, hogy megvizsgálja, hogy a mentesítés szükségességét létrehozó feltételek fennállnak-e még.

	(c)	Az a Tag, amelynek intézkedései a jelen mentesség alá tartoznak, köteles évente részletes statisztikai bejelentést benyújtani, mely a releváns hajók tényleges és várható szállításainak 5 éves mozgó átlagából, valamint a jelen mentesség hatálya alá tartozó releváns hajók használatára, értékesítésére, bérletére vagy javítására vonatkozó további információból áll.

	(d)	Az a Tag, amely úgy véli, hogy e mentesség oly módon működik, hogy az indokolja a mentességet igénybe vevő Tag területén épített hajók használatának, értékesítésének bérbeadásának vagy javításának a viszonossági alapon történő arányos korlátozását, szabadon bevezethet ilyen korlátozást a Miniszteri Konferencia előzetes értesítése mellett.

	(e)	A jelen mentesség nem sértheti a jelen mentesség hatálya alá tartozó jogszabályok specifikus vonatkozásaival kapcsolatos megoldásokat, melyeket ágazati egyezmények keretében vagy más fórumokon tárgyalnak ki.


EGYETÉRTÉS
AZ 1994 ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY
II. CIKK 1 (b) PONTJA ÉRTELMEZÉSÉRŐL

A Tagok ezennel a következőkben állapodnak meg:

1.	A II. Cikk 1. (b) pontjából adódó jogok és kötelezettségek átláthatóságának biztosítása érdekében, az abban a rendelkezésben hivatkozott, a lekötött vámtételekre kivetett \"egyéb vámok vagy illetékek\" jellegét és szintjét a GATT 1994-hez csatolt Engedményes Listában annál a vámtételnél kell feltüntetni, amelyre alkalmazzák. Egyetértés van arról, hogy ez értelemszerűen nem változtat az \"egyéb vámok vagy illetékek\" jogi karakterén.

2.	Az \"egyéb vámok vagy illetékek\" lekötésének napja a II. Cikk céljaira 1994. április 15. Az \"egyéb vámok vagy illetékek\"-et ezért az ezen a napon érvényes szinten kell az Engedményes Listában feltüntetni. Az engedmények minden egyes későbbi újratárgyalásakor vagy új engedmények tárgyalásakor a kérdéses vámtétel alkalmazásának kezdési időpontja az új engedménynek a megfelelő Engedményes Listába való foglalásának napja lesz. Mindamellett annak az okmánynak a dátumát, amellyel egy adott vámtételre vonatkozó engedményt először foglaltak a GATT 1947-be vagy a GATT 1994-be, továbbra is szerepeltetni kell a Cserelapos Listák 6. oszlopában.

3.	Az \"egyéb vámokat vagy illetékeket\" minden egyes vámlekötés esetében fel kell tüntetni.

4.	Ahol egy vámtétel már korábban is engedmény tárgya volt, ott a megfelelő Engedményes Listában feltüntetett \"egyéb vámok vagy illetékek\" szintje nem lehet magasabb, mint az a szint, amelyet az engedménynek azon Engedményes Listába történt első beépítésekor elértek. Minden Tag számára fennáll a lehetőség, hogy kétségbe vonja valamely \"egyéb vám vagy illeték\" létét azon az alapon, hogy a kérdéses tétel eredeti lekötése idején ilyen \"egyéb vám vagy illeték\" nem létezett, valamint bármely feltüntetett \"egyéb vám vagy illeték\" szintjének összhangját a korábban lekötött szinttel, a WTO Egyezmény hatályba lépésének napjától számított három éven belül, vagy ha ez későbbi időpont, akkor a kérdéses Listának a WTO Vezérigazgatójánál történt letétbe helyezésének napjától számított három éven belül.

5.	Az \"egyéb vámok vagy illetékek\" Engedményes Listában való feltüntetése nem érinti azok összhangját a GATT 1994 szerinti jogokkal és kötelezettségekkel kivéve a 4. pont által érintetteket. Minden Tag fenntartja a jogot, hogy bármikor kétségbe vonja bármely \"egyéb vám vagy illeték\" ezen kötelezettségekkel való összhangját.

6.	A jelen Egyetértés alkalmazásának céljaira a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkek rendelkezései szolgálnak, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza.

7.	Az Engedményes Listából, annak a GATT 1994-be történő foglalásáról rendelkező okmánynak a WTO Egyezmény hatályba lépéséig a GATT Szerződő Felek Vezérigazgatójánál vagy azután a WTO Vezérigazgatójánál történő letétbe helyezésének időpontjában kihagyott \"egyéb vámokkal vagy illetékekkel\" azt a későbbiekben kiegészíteni nem lehet és semmelyik \"egyéb vám vagy illeték\", amely az alkalmazás kezdési időpontjában az akkor érvényes szinthez képest alacsonyabb szinten lett megjelölve, nem állítható vissza arra a szintre, kivéve az ilyen kiegészítések vagy változtatások az okmány letétbe helyezésének napjától számított hat hónapon belül történnek.

8.	A 2. pontban leírt, az egyes engedmények GATT 1994. II. Cikk 1. (b) pontja szerinti alkalmazásának kezdési időpontjára vonatkozó határozattal az 1980. március 26-i, az alkalmazás kezdési időpontjára vonatkozó határozat (BISD 27S/24) hatályát veszti.

EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY XVII. CIKKE ÉRTELMEZÉSÉRŐL


A Tagok

Figyelembe véve, hogy a XVII. Cikk a Tagok számára kötelezettségeket ír elô a XVII. Cikk 1. pontjában hivatkozott állami kereskedelmi vállalatok tevékenységére vonatkozóan, melyeknek összhangban kell lenniük a magánkereskedôk importját vagy exportját érintô kormányzati intézkedésekre a GATT 1994-ben elôírt diszkriminációmentes elbánás általános elveivel;

Figyelembe véve továbbá, hogy a Tagok a GATT 1994 szerinti kötelezettségei vonatkoznak az állami kereskedelmi vállalatokat érintô kormányzati intézkedésekre;

Elismerve, hogy jelen Egyetértés nem sérti a XVII. Cikkben leírt tartalmi fegyelmet;

Ezennel a következőkben állapodnak meg: 

1.	Az állami kereskedelmi vállalatok tevékenysége átláthatóságának biztosítása érdekében, ezen vállalatokat a Tagok az Árukereskedelmi Tanács részére bejelentik, hogy azokat az 5. pontban leírtak szerint felállított munkacsoport felülvizsgálhassa, összhangban az alábbi munkaértelmezéssel: 

\"A kormányzati és nem-kormányzati vállalatok, beleértve a terméktanácsokat is, amelyeknek kizárólagos vagy különleges jogokat vagy elôjogokat biztosítottak, a törvényi vagy alkotmányos jogkört is beleértve, amelynek gyakorlásakor ezek vásárlásaikon vagy eladásaikon keresztül befolyásolják az import vagy export szintjét vagy irányát.\" 

Ez a bejelentési követelmény nem vonatkozik olyan termékek importjára, amelyek azonnali vagy végső fogyasztása kormányzati vagy a fentiekben meghatározott vállalat általi felhasználás során történik és a termék más módon nem kerül viszonteladásra vagy eladásra szánt áruk elôállításához való felhasználásra. 

2.	Ezen Egyetértés elôírásainak figyelembe vételével minden egyes Tag felülvizsgálja az állami kereskedelmi vállalatokról az Árukereskedelmi Tanács számára benyújtandó bejelentések vonatkozásában követett politikáját. A felülvizsgálat során minden Tag tekintettel lesz a bejelentések lehetséges maximális átláthatósága biztosításának szükségességére oly módon, hogy az lehetôvé tegye a bejelentésben szereplő vállalatok működési módjainak és működésük nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásának világos megítélését.

3.	A bejelentéseket az állami kereskedelemre vonatkozó 1960. május 24-én elfogadott kérdôív alapján (BISD 9S/184-185) készítik el azon egyetértés szerint,  hogy a Tagok az 1. pontban említett vállalatokat bejelentik függetlenül attól, hogy importra vagy exportra ténylegesen sor került-e.

4.	Bármely Tag, amelynek oka van azt hinni, hogy egy másik Tag nem megfelelôen teljesítette bejelentési kötelezettségét, az érintett Taghoz fordulhat az ügyben. Ha az ügyet nem sikerült kielégítôen megoldani, viszontbejelentést nyújthat be az Árukereskedelmi Tanácshoz az 5. pont szerint felállított munkacsoportban történô vizsgálat céljából az érintett Tag egyidejű értesítése mellett.

5.	Munkacsoport felállítására kerül sor az Árukereskedelmi Tanács nevében a bejelentések és viszontbejelentések felülvizsgálatára. E felülvizsgálat fényében és a XVII. Cikk 4.c) pontjának sérelme nélkül, az Árukereskedelmi Tanács ajánlásokat tehet a bejelentések megfelelő voltára és további információk szükségességére vonatkozóan. A munkacsoport a kapott bejelentések fényében ugyancsak megvizsgálja az állami kereskedelemre vonatkozó fent említett kérdôív megfelelő voltát és az 1. pont szerint bejelentett állami kereskedelmi vállalatok körét. Ugyancsak kidolgoz egy, a kormányok és vállalatok közötti kapcsolatok fajtáit és az ezen vállalatok által folytatott tevékenységek típusait bemutató illusztratív listát, amely releváns lehet a XVII. Cikk céljaiból. Egyetértés van arról, hogy a Titkárság a munkacsoport számára általános háttérdokumentumot készít az állami kereskedelmi vállalatok nemzetközi kereskedelmet érintô tevékenységérôl. A munkacsoportban való tagság nyitva áll minden olyan Tag elôtt, aki részvételi szándékát jelzi. A munkacsoport a WTO Egyezmény hatályba lépésétôl számított egy éven belül, ezután legalább évente egyszer ülésezik. Évenként jelentést készít az Árukereskedelmi Tanácsnak. 1/


EGYETÉRTÉS
AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS A VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY
FIZETÉSI MÉRLEG RENDELKEZÉSEIRŐL

A Tagok

Elismerve a GATT 1994 XII. és XVIII B. Cikkeinek és az 1979. november 28-án elfogadott, Fizetési Mérleg Okokból hozott Kereskedelmi Intézkedésekrôl szóló Nyilatkozat (BISD 26S/205-209: a jelen Egyetértésben a továbbiakban \"1979. évi Nyilatkozat\") rendelkezéseit és abból a célból, hogy világossá tegyék e rendelkezéseket1/; 

Ezennel a következőkben állapodnak meg:


Az intézkedések alkalmazása:

1.	A Tagok megerôsítik kötelezettségüket, hogy a lehetô leghamarabb nyilvánosan meghirdetik a fizetési mérleg okokból hozott importkorlátozó intézkedések megszüntetésének menetrendjét. Egyetértés van arról, hogy e menetrendek a fizetési mérleg helyzet változásainak figyelembe vételével, ahogyan az helyénvaló, módosíthatók. Ha a menetrend nyilvános meghirdetését valamely Tag elmulasztja, ennek okait igazolnia kell.

2.	A Tagok megerôsítik kötelezettségüket, hogy elônyben részesítik azokat az intézkedéseket, amelyek a legkisebb mértékben kereskedelem zavaró hatásúak. Az ilyen intézkedések (jelen Egyetértésben a továbbiakban \"áralapú intézkedések\") úgy értendôk, hogy magukban foglalják az import vámpótlékot, az import letéti követelményeket, vagy más egyenértékű kereskedelmi intézkedést, amely az importált áruk árát befolyásolja. Egyetértés van arról, hogy a II. Cikk rendelkezései ellenére a fizetési mérleg okokból hozott áralapú intézkedések az adott Tag Engedményes Listájában szereplő vámokon túlmenően alkalmazhatók. A Tagnak továbbá jeleznie kell azt a mértéket, amellyel az áralapú intézkedés túllépi a lekötött vámot, világosan és elkülönítve, a jelen Egyetértés bejelentési eljárásának megfelelően.

3.	A Tagok törekszenek arra, hogy elkerüljék új mennyiségi korlátozások bevezetését fizetési mérleg okokból, kivéve ha kritikus fizetési mérleg helyzetben  áralapú intézkedések nem képesek megállítani a külsö fizetési helyzet súlyos romlását. Azokban az esetekben, amelyekben egy Tag mennyiségi korlátozásokat alkalmaz, igazolnia kell annak okait, hogy az áralapú intézkedés miért nem megfelelô eszköz a fizetési mérleg helyzet kezelésére. A mennyiségi korlátozást fenntartó Tagnak az egymást követô konzultációkon jeleznie kell az ilyen intézkedések kiterjedésének és korlátozó hatásának jelentős csökkentése terén elért előrehaladást. Egyetértés van arról, hogy fizetési mérleg okokból egynél több fajtájú korlátozó importintézkedés nem alkalmazható egyazon termékre.

4.	A Tagok megerősítik, hogy fizetési mérleg okokból bevezetett importkorlátozó intézkedések csak abból a célból alkalmazhatók, hogy az import általános szintjét ellenôrzés alatt tartsák, és nem haladhatják meg a fizetési mérleg helyzet kezeléséhez szükséges mértéket. Azért, hogy minimálisra csökkenjen bármely járulékos védelmi hatás, a Tagnak a korlátozásokat átlátható módon kell működtetnie. Az importôr Tag hatóságainak megfelelően indokolniuk kell azokat az ismérveket, amelyek alapján a korlátozás alá vont termékeket meghatározták. A XII. Cikk 3. és XVIII. Cikk 10. pontja szerint a Tagok bizonyos alapvetô termékek esetében kizárhatják vagy korlátozhatják az általánosan alkalmazott vámpótlékok vagy egyéb fizetési mérleg okokból hozott intézkedések alkalmazását. Az \"alapvetô termékek\" fogalma alatt olyan termékek értendők, amelyek alapvető fogyasztási szükségletet elégítenek ki, vagy amelyek hozzájárulnak a Tag erőfeszítéseihez a fizetési mérleg helyzetének javítására, mint pl. tőkejavak vagy termeléshez szükséges inputok. A mennyiségi korlátozások működtetésekor az egyedi engedélyezést a Tag csak akkor alkalmazhatja, ha az elkerülhetetlen, és azt fokozatosan meg kell szüntetnie. Megfelelô indoklást kell adni arról, hogy milyen ismérvek alapján történik a megengedett import mennyiségének és értékének meghatározása. 


Fizetési mérleg konzultációs eljárások

5.	A Fizetési Mérleg Korlátozások Bizottsága (jelen Egyetértésben a továbbiakban \"Bizottság\") konzultációkat tart az összes létező fizetési mérleg okokból alkalmazott importkorlátozó intézkedés felülvizsgálatára. A bizottsági tagság nyitva áll minden olyan Tag előtt, amely részvételi szándékát kinyilvánítja. A Bizottság az 1970. április 28-án elfogadott fizetési mérleg korlátozásokra vonatkozó konzultációs eljárásokat (BISD 18S/48-53, jelen Egyetértésben a továbbiakban \"teljes körű konzultációs eljárások\") követi, az alábbi rendelkezésekre figyelemmel:

6.	Az új korlátozásokat alkalmazó vagy a meglévô korlátozásai általános szintjét az intézkedések lényeges fokozásával emelô Tag az ilyen intézkedés elfogadásától számított négy hónapon belül konzultál a Bizottsággal. Az ilyen intézkedést bevezetô Tag kérheti, hogy a konzultáció a XII. Cikk 4.a) pontja vagy a XVIII. Cikk 12.a) pontja alapján történjen, ahogyan az helyénvaló. Ha ilyen kérés nem érkezik, a Bizottság elnöke felkéri a Tagot ilyen konzultáció tartására. A konzultáción megvizsgálható tényezôk magukban foglalják többek között a fizetési mérleg okokból hozott új fajtájú importkorlátozó intézkedések bevezetését, vagy a korlátozás szintjének, illetve termékkörének növelését.

7.	A Bizottság minden fizetési mérleg okokból alkalmazott korlátozást idôszakonként felülvizsgál a XII. Cikk 4.b) pontja vagy a XVIII. Cikk 12.b) pontja alapján annak lehetőségével, hogy a konzultációk periódusát módosítsa a konzultáló Taggal egyetértésben vagy valamilyen külön felülvizsgálati eljárás alapján, amelyre az Általános Tanács tehet ajánlást.

8.	Legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok vagy liberalizációs erőfeszítéseiket a Bizottságnak korábbi konzultációk alkalmával bemutatott menetrenddel összhangban folytató fejlődő ország Tagok esetében konzultáció tartható az 1972. december 19-én jóváhagyott egyszerűsített eljárás (BISD 20S/47-49, jelen Egyetértésben a továbbiakban \"egyszerűsített konzultációs eljárás\") szerint. Egyszerűsített konzultációs eljárást akkor is lehet folytatni, amikor a fejlôdô ország Tag Kereskedelempolitikai Felülvizsgálata ugyanabban a naptári évben szerepel napirenden, mint a konzultációkra kijelölt idôpont. Ilyen esetben a döntést, hogy teljes körű konzultációt tartsanak-e, az 1979. évi Nyilatkozat 8. pontjában felsorolt tényezôk alapján kell meghozni. A legkevésbé fejlett fejlôdô ország Tagok esetét kivéve, egyszerűsített konzultációs eljárás keretében legfeljebb két egymást követő  konzultáció tartható.


Bejelentés és dokumentáció
9.	A Tag bejelenti az Általános Tanács részére a fizetési mérleg okokból alkalmazott importkorlátozó intézkedések bevezetését vagy az azok alkalmazásában bekövetkezett bármilyen módosítást valamint az ilyen intézkedések visszavonására vonatkozó, az 1. pontban foglaltak szerint bejelentett menetrend bármilyen módosítását. Lényegi változásokat a közzététel elôtt, vagy legkésôbb 30 nappal az után kell az Általános Tanács részére bejelenteni. A Tag évente összegző bejelentést bocsát a Titkárság rendelkezésére, mely tartalmazza a törvényekben, a szabályozásban, a politikai állásfoglalásokban vagy nyilvános közleményekben bekövetkező minden változásról, hogy a Tagok azokat megvizsgálhassák. A bejelentéseknek teljeskörű információt kell tartalmazniuk, amennyire csak lehetséges a vámsorok szintjén, az alkalmazott intézkedések fajtájáról, az intézkedés működtetésének ismérveirôl, a termékkörrôl és az érintett kereskedelmi forgalomról.
10.	Bármely Tag kérésére a Bizottság felülvizsgálhatja a bejelentéseket. Az ilyen felülvizsgálat a bejelentéssel kapcsolatban felvetődő egyedi kérdések tisztázására vagy annak vizsgálatára korlátozódik, hogy szükséges-e a XII. Cikk 4.a) pontja vagy a XVIII. Cikk 12.a) pontja szerinti konzultáció. Azok a Tagok, amelyeknek okuk van feltételezni, hogy egy másik Tag importkorlátozó intézkedést fizetési mérleg okokból alkalmaz, felhívhatják erre a Bizottság figyelmét. A Bizottság elnöke információt kér az intézkedésrôl és azt az összes Tag rendelkezésére bocsátja. A Bizottság tagjai azon jogának sérelme nélkül, hogy a konzultáció során az ügyeket megfelelő módon tisztázhassák, a konzultáló Taghoz megfontolás céljából előzetesen kérdések intézhetők.
11.	A konzultáló Tag a konzultációkra elkészíti az Alapdokumentumot, amely más fontosnak tartott információn túl az alábbiakat tartalmazza:
(a)	áttekintést a fizetési mérleg helyzetrôl és kilátásokról, beleértve a fizetési mérleg helyzetre hatással lévô belsô és külsô tényezôkre  vonatkozó megfontolásokat és azokat a hazai politikai intézkedéseket, amelyeket a megalapozott és tartós egyensúly helyreállítására hoztak;
(b)	a fizetési mérleg okokból alkalmazott korlátozások teljeskörű leírását, jogi alapját, valamint a járulékos védelmi hatások csökkentésére tett lépéseket;
(c)	a legutolsó konzultáció óta tett intézkedéseket az importkorlátozások liberalizálására a Bizottság következtetései fényében;
(d)	a fennmaradó korlátozások kiküszöbölésére és fokozatos enyhítésére vonatkozó terveket.
Utalás történhet, amennyiben idevág, arra az információra, amelyeket a WTO-hoz más bejelentésekben vagy jelentésekben benyújtottak. Egyszerűsített konzultációs eljárás esetén a konzultáló Tag az Alapdokumentumban felsorolt elemekről szóló lényeges információt tartalmazó írásos nyilatkozatot tesz.
12.	A Titkárság a Bizottságban történô konzultációk megkönnyítésére tényszerű háttéranyagot készít, amely a konzultációkra vonatkozó terv különbözô aspektusaival foglalkozik. Fejlôdô ország Tag esetében a Titkársági dokumentum a külpiaci környezetnek a konzultáló Tag fizetési mérlegére és kilátásaira kifejtett hatására vonatkozó releváns háttér- és elemző anyagot is tartalmaz. A Titkárság technikai segítségnyújtási szolgálata a fejlôdô ország Tag kívánságára segítséget ad a konzultációk dokumentációjának elkészítéséhez.

Fizetési mérleg konzultációk során született következtetések

13.	A Bizottság konzultációiról az Általános Tanácsnak jelent. Teljes körű konzultációs eljárás alkalmazása esetén a jelentés megjelöli a Bizottságnak a konzultációs terv különbözô elemeiről szóló következtetéseit, valamint azokat a tényeket és indítékokat, amelyeken ezek alapulnak. A Bizottság törekszik arra, hogy következtetései a XII., XVIII.B Cikkek, az 1979-es Nyilatkozat és a jelen Egyetértés végrehajtásának elôsegítését célzó ajánlásokra vonatkozó javaslatokat is tartalmazzanak. Azokban az esetekben, amikor fizetési mérleg okokból hozott korlátozó intézkedések visszavonására menetrendet adnak meg, az Általános Tanács ajánlhatja, hogy azt a Tagot, amely az ilyen menetrendet betartja, tekintsék úgy, mint amely eleget tesz a GATT 1994 alapján fennálló kötelezettségeinek. Minden olyan esetben, amikor az Általános Tanács konkrét ajánlásokat tesz, a Tag jogait és kötelezettségeit az ilyen ajánlások fényében kell értékelni. Az Általános Tanács által teendő ajánlásokra vonatkozó konkrét javaslat hiányában a Bizottság következtetései a Bizottságban elhangzott különbözô nézeteket rögzítik. Egyszerűsített konzultációs eljárás alkalmazása esetében a jelentés magában foglalja a Bizottságban megvitatott fô elemek összefoglalását és határozatot arról, hogy szükség van-e teljeskörű konzultációs eljárásokra.

EGYETÉRTÉS
AZ 1994 ÉVI. ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY XXIV CIKKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRŐL


A Tagok

Tekintetbe véve a GATT 1994 XXIV. Cikkének rendelkezéseit;

Elismerve, hogy a GATT 1947 létrehozása óta a vámuniók és szabadkereskedelmi övezetek száma és fontossága nagymértékben megnőtt és mára már a világkereskedelem jelentős hányadát fedik le;

Elismerve, hogy az ilyen megállapodások felei, szorosabb gazdasági integrációjuk révén hozzájárulhatnak a világkereskedelem bővüléséhez;

Elismerve továbbá, hogy ez a hozzájárulás nő, ha a vámoknak és egyéb korlátozó kereskedelmi szabályozásoknak az integrációt alkotó területek között történő megszüntetése kiterjed a kereskedelem egészére, és csökken bármely főbb kereskedelmi szektor kizárása esetén;

Újra megerősítve, hogy az ilyen megállapodások célja a kereskedelem előmozdítása az integrációt alkotó területek között, és nem akadályok emelése más Tagok ezen területekkel folytatott kereskedelme elé; és azt, hogy ezek kialakításánál vagy bővítésénél az abban résztvevők a lehető legnagyobb mértékben kerüljék el a többi Taggal folytatott kereskedelemre való kedvezőtlen hatás kiváltását;

Abban a meggyőződésben, hogy szükség van az Árukereskedelmi Tanács szerepe hatékonyságának megerősítésére a XXIV. Cikk szerint bejelentett megállapodások felülvizsgálata során, az új vagy bővített megállapodások értékelésére vonatkozó kritériumok és eljárások tisztázásával, és az összes, XXIV. Cikk szerinti, megállapodás átláthatóságának javításával;

Elismerve a közös értelmezés szükségességét a Tagok XXIV. Cikk 12. pontjában leírt kötelezettségeinek tekintetében;

Ezennel a következőkben állapodnak meg:

1.	A vámunióknak, szabadkereskedelmi övezeteknek és vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet létrehozásához vezető ideiglenes megállapodásoknak ahhoz, hogy összhangban álljanak a XXIV. Cikkel, meg kell felelniük, többek között ezen Cikk 5, 6, 7. és 8. pontjában szereplő rendelkezéseknek.

XXIV. Cikk: 5. pont

2.	A vámunió kialakítása előtt és után alkalmazott vámok és más kereskedelmi rendelkezések általános hatásának a XXIV. Cikk 5. (a) pontja szerinti értékelése a vámok és illetékek vonatkozásában a súlyozott vámátlag és a beszedett vám átfogó felmérésére épül. Ez a felmérés a vámunió által egy korábbi reprezentatív időszakról szolgáltatott import statisztikákon alapul, vámsoronként, értékben és mennyiségben, WTO származási ország szerinti bontásban. A Titkárság a súlyozott vámátlagot és a beszedett vámot a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay-i Fordulója vámajánlatainak értékelésénél használt módszer szerint számítja ki. Az e célra  figyelembe veendő vámok és illetékek a ténylegesen alkalmazott vámtételek. A Tagok elismerik, hogy az egyéb kereskedelmi rendelkezésekből eredő hatás átfogó felmérése céljaira - amelyeknél a számszerűsítés és összesítés nehéz - szükséges lehet egyes intézkedések, szabályok, termékek és az érintett kereskedelmi forgalom vizsgálata.

3.	Az \"ésszerű időtartam\", amelyre a XXIV. Cikk 5. (c) pont utal, csak rendkívüli esetben haladhatja meg a 10 évet. Azokban az esetekben, amikor a Tagok, akik egy ideiglenes megállapodás felei, úgy gondolják, hogy 10 év nem lesz elégséges, teljeskörű magyarázatot kell adniuk az Árukereskedelmi Tanácsnak a hosszabb időszak szükségességéről.

XXIV. Cikk: 6. pont

4.	A XXIV. Cikk 6. pontja határozza meg azt az eljárást, amelyet követni kell, amennyiben egy vámuniót létrehozó Tag lekötött vámtétel emelését javasolja. Ebben a vonatkozásban a Tagok újra megerősítik, hogy a XXVIII. Cikkben meghatározott eljárást, ahogyan azt az 1980. november 10-én (BISD 275/26-28) elfogadott irányelvek és a GATT 1994 XXVIII. Cikkének értelmezéséről szóló Egyetértés kifejti, azelőtt kell megkezdeni, mielőtt vámengedmények módosítására vagy visszavonására sor kerül vámunió, vagy vámunió létrejöttéhez vezető ideiglenes megállapodás létrehozása alkalmával.

5.	Ezeket a tárgyalásokat jóhiszeműen folytatják egy kölcsönösen kielégítő kompenzációs kiigazítás elérése érdekében. Az ilyen tárgyalások során, a XXIV. Cikk 6. pontjának megfelelően figyelembe veszik vámunió létrehozásakor az azonos vámsorokhoz tartozó vámoknak a vámunió más tagjai által történő csökkentését. Amennyiben e csökkentések nem lennének elegendőek a szükséges kompenzációs kiigazításra, a vámunió kompenzációt ajánl fel, amely más vámsorhoz tartozó vámok csökkentésének formáját öltheti. Ezt az ajánlatot azok a Tagok fontolják meg, amelyek a módosítandó vagy visszavonandó lekötésre vonatkozó tárgyalási joggal rendelkeznek. Amennyiben a kompenzációs kiigazítás elfogadhatatlan marad, folytatni kell a tárgyalásokat. Ahol az ilyen erőfeszítések ellenére kompenzációs kiigazításról a XXVIII. Cikk - amint azt a GATT 1994 XXVIII. Cikke értelmezéséről szóló Egyetértés kifejti - szerint folytatott tárgyalásokon egy, a tárgyalások megkezdésétől számított ésszerű időn belül nem sikerül megegyezést elérni, a vámunió mindazonáltal szabadon módosíthatja vagy vonhatja vissza az engedményeket; ezután az érintett Tagok is lényegében azonos értékű engedményeket szabadon visszavonhatnak a XXVIII. Cikkel összhangban.

6.	A GATT 1994 nem ró kötelezettséget azon Tagokra, amelyek vámunió létrehozása vagy vámunió létrehozásához vezető ideiglenes megállapodás következtében vámcsökkentésből származó előnyökhöz jutnak, hogy az abban résztvevőknek kompenzációs kiigazítást nyújtsanak.



Vámuniók és szabadkereskedelmi övezetek felülvizsgálata

7.	A XXIV. Cikk 7. (a) pontja alapján tett összes bejelentést munkacsoport vizsgálja meg a GATT 1994 vonatkozó rendelkezései és ezen Egyetértés 1. pontjának fényében. A munkacsoport jelentést tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak az e téren tett megállapításairól. Az Árukereskedelmi Tanács olyan ajánlásokat tehet a Tagoknak, amelyeket megfelelőnek tart.

8.	Ideiglenes megállapodások vonatkozásában a munkacsoport jelentésében megfelelő ajánlásokat tehet a javasolt időkeretre és a vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet létrehozásának befejezéséhez szükséges intézkedésekre. Amennyiben szükséges, a megállapodást tovább vizsgálhatja.

9.	Ideiglenes megállapodásban résztvevő Tagok a megállapodásban lefektetett terv és ütemezés lényegi módosításairól értesítik az Árukereskedelmi Tanácsot és a Tanács - kérésre - a módosításokat megvizsgálja.

10.	Ha a XXIV. Cikk 7. (a) pontja szerint bejelentett ideiglenes megállapodás nem tartalmaz tervet és ütemezést, ellentétben a XXIV. Cikk 5. (c) pontjával, a munkacsoport jelentésében ajánlást tesz ilyen tervre és ütemezésre. A résztvevők nem tarthatnak fenn illetve nem hozhatnak létre - az esettől függôen - ilyen megállapodást, ha nem hajlandók az ezen ajánlásoknak megfelelő módosításokra. Az ajánlások alkalmazásának további felülvizsgálatáról intézkedni kell.

11.	A vámuniók és szabadkereskedelmi övezetek tagjai időszakonként jelentést tesznek az Árukereskedelmi Tanácsnak a vonatkozó megállapodások működéséről, ahogyan azt a GATT 1947 SZERZŐDŐ FELEI előirányozták a GATT 1947 Tanácsa számára adott, a regionális megállapodásokról szóló jelentéstételre vonatkozó utasításukban (BISD 18S/38). A megállapodásokban bekövetkezett bármely lényeges változást és/vagy fejleményt megtörténtükkor kell bejelenteni. 

Vitarendezés

12.	A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezéseit, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza, igénybe lehet venni minden olyan ügyben, amely a XXIV. Cikk vámuniókra, szabadkereskedelmi övezetekre vagy vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet létrehozásához vezető ideiglenes megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásából adódik.

XXIV. Cikk: 12. pont

13.	A GATT 1994 alapján minden egyes Tag teljes felelősséget visel a GATT 1994 összes rendelkezéseinek betartásáért és minden rendelkezésére álló ésszerű intézkedést meghoz annak érdekében, hogy ezeket a területén belüli regionális vagy helyi kormányok és hatóságok is betartsák.

14. A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezéseit, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza, lehet igénybe venni olyan, valamely Tag területén belüli regionális vagy helyi kormány intézkedéseire, amelyek annak betartását érintik. Amikor a Vitarendezési Testület úgy dönt, hogy a GATT 1994 rendelkezését nem tartották be, a felelős Tag megteszi az annak betartását biztosító, rendelkezésére álló, ésszerű intézkedéseket. A kompenzációra és az engedmények vagy egyéb kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a kötelezettségek betartását nem volt lehetséges biztosítani.

15.	Minden egyes Tag vállalja, hogy a GATT 1994 évi működését érintő, saját területén belül hozott intézkedéseire vonatkozó, más Tag által tett felvetéseket méltányos megfontolás tárgyává teszi és megfelelő alkalmat nyújt konzultációkra. 

EGYETÉRTÉS
 AZ 1994 ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY SZERINTI KÖTELEZETTSÉGEK ALÓLI FELMENTÉSRŐL




A Tagok ezennel a következőkben állapodnak meg:

1.	A felmentésre, vagy meglévő felmentés időbeli hatályának meghosszabbítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a Tag által javasolt intézkedéseket, a specifikus politikai célokat, amelyek elérésére a Tag törekszik és azokat az okokat, amelyek a Tagot meggátolják abban, hogy politikai céljait a GATT 1994 szerinti kötelezettségeivel összhangban lévő intézkedésekkel érje el. 

2.	Minden, a WTO Egyezmény hatályba lépése napján érvényben lévô felmentés megszűnik, kivéve ha a fenti eljárásoknak és a WTO Egyezmény IX. Cikkének megfelelôen annak időbeli hatályát meghosszabbítják a lejárata napján, vagy a WTO Egyezmény hatályba lépését követő két éven belül, attól függôen, hogy melyik a korábbi idôpont.

3.	Bármely Tag, amely úgy ítéli meg, hogy a GATT 1994-ből eredő valamely elônye hatálytalanításra vagy hatásában gyengítésre kerül 

(a)	annak következtében, hogy a Tag - amely a felmentést kapta - elmulasztja a felmentés feltételeinek betartását; vagy

(b)	a felmentés elôírásainak és feltételeinek megfelelő intézkedést alkalmazásából adódóan

igénybeveheti a GATT 1994 XXIII. Cikkének rendelkezéseit, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza.


EGYETÉRTÉS
 AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY
XXVIII. CIKKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRŐL

A Tagok ezennel a következőkben állapodnak meg:

1.	Engedmények módosítása vagy visszavonása céljára, az a Tag tekintendő főszállítói érdekeltséggel rendelkezőnek, amennyiben nem rendelkezik máris a XXVIII. Cikk 1. pontjában leírt eredeti tárgyalási joggal vagy fôszállítói érdekeltséggel, akinek az engedmény által érintett exportja (azaz a terméknek az engedményt módosító vagy visszavonó Tag piacára irányuló exportja) teljes exportjához viszonyított részaránya a legnagyobb. Mindazonáltal megállapodás jött létre arról, hogy az Árukereskedelmi Tanács ezt a pontot a WTO Egyezmény hatályba lépésétôl számított öt éven belül felülvizsgálja, hogy eldöntse, kielégítôen működött-e ez az ismérv a tárgyalási jogok kis- és közepes exportôr Tagok számára kedvező újraelosztásának biztosításában. Amennyiben nem, megfontolja a lehetséges továbbfejlesztést, beleértve - megfelelô adatok rendelkezésre állásának fényében - olyan ismérv elfogadását, amely az engedmény által érintett exportnak a szóban forgó termék összes piacára irányuló exportjában való részarányán alapul.

2.	Amennyiben valamely Tag úgy véli, hogy fennáll az 1. pont szerinti fôszállítói érdekeltsége, igényét írásban közli az ezt alátámasztó bizonyítékkal együtt az engedményt módosítani vagy visszavonni szándékozó Taggal, és egyidejűleg tájékoztatja a Titkárságot. Ezekben az esetekben az 1980. november 10-én elfogadott, a \"XXVIII. Cikk szerinti Tárgyalási Eljárások\" 4. pontját (BISD 27S/26-28) kell alkalmazni.

3.	Annak meghatározásában, hogy mely Tagok rendelkeznek főszállítói érdekeltséggel (akár a fenti 1. pont, akár a XXVIII. Cikk 1. pontja szerint) vagy lényeges érdekeltséggel, csak az érintett termék legnagyobb kedvezményes elbánás alapján folytatott kereskedelmét lehet figyelembe venni. Mindazonáltal figyelembe veszik az érintett termékek nem szerzôdéses preferenciák keretében bonyolított kereskedelmét is, amennyiben a szóbanforgó kereskedelem preferenciális elbánásából történő részesedése megszűnt és ilyenformán, az az engedmények módosítására vagy visszavonására vonatkozó tárgyalások idejére vagy a tárgyalások lezárásáig az legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti kereskedelemmé válik.

4.	Új termékre vonatkozó vámengedmény módosítása vagy visszavonása esetén (azaz olyan terméknél, melyrôl nem áll rendelkezésre három éves kereskedelmi statisztika) azt a Tagot, amelynek arra a vámsorra, amely alá a terméket jelenleg vagy korábban osztályozták, eredeti tárgyalási joga volt, úgy kell tekinteni, hogy a szóban forgó engedményre is eredeti tárgyalási joga áll fenn. A fôszállítói, vagy a lényeges érdekeltség meghatározásánál és a kompenzáció kiszámításánál tekintetbe kell venni többek között az exportáló Tag termelési kapacitását és beruházásait az érintett termékben, valamint az export növekedésére vonatkozó becsléseket illetve az importôr Tagnál adott termék esetében a keresletre vonatkozó elôrejelzéseket is. Egyetértés van arról, hogy e pont céljaira az \"új termék\" tartalmazza a meglévô vámsorból való kiemeléssel létrehozott új vámtételt is.

5.	Amennyiben valamely Tag úgy véli, hogy a 4. pont alapján fôszállítói vagy lényeges érdekeltsége van, igényét írásban kell közölnie az ezt alátámasztó bizonyítékkal együtt az engedményt módosítani vagy visszavonni szándékozó Taggal, és egyidejűleg tájékoztatnia a Titkárságot. Ezekben az esetekben a fent említett \"XXVIII. Cikk szerinti Tárgyalási Eljárások\" 4. pontját kell alkalmazni.

6.	Amennyiben valamely korlátozás nélküli vámengedményt vámkontingenssel váltják fel, a kompenzáció mértékének meg kell haladnia az engedmény módosítása által ténylegesen érintett kereskedelem nagyságát. A kompenzáció kiszámításának alapjául az a mérték szolgál, amellyel a jövôre vonatkozó kereskedelmi kilátások a kontingens szintjét meghaladják. Egyetértés van arról, hogy a jövôbeni kereskedelmi kilátások kiszámítása az alábbi tényezőkön alapszik, attól függően, hogy melyik a nagyobb:

(a)	a legutolsó reprezentatív három éves időszak átlagos évi kereskedelmi forgalma megnövelve ugyanezen idôszak átlagos évi importnövekedési ütemével vagy 10%-kal, attól függôen, hogy melyik a nagyobb; vagy

(b)	a legutolsó év 10%-kal megnövelt kereskedelmi forgalma.

Egy tag kompenzációs kötelezettsége egy esetben sem haladhatja meg azt a kötelezettséget, amelyet az engedmény teljes visszavonása vonna maga után.

7.	Minden Tag, amelynek akár a fenti 1. pont vagy a XXVIII. Cikk 1. pontja alapján módosított vagy visszavont engedmény esetén fôszállítói érdekeltsége van, eredeti tárgyalási jogot élvez a kompenzációs engedmények terén, hacsak a kompenzáció más formájában nem egyeznek meg az érintett Tagok.


1994. ÉVI
ÁLTALÁNOS VÁMTARIFA- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNYHEZ KAPCSOLT
MARRAKESH-I JEGYZŐKÖNYV

A Tagok,

	Tárgyalásokat folytatván a GATT 1947 keretében az Uruguay-i Fordulóról szóló Miniszteri Deklaráció szerint,

	Ezennel a következőkben állapodnak meg:

1.	A jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt, valamely Tagra vonatkozó engedményes lista a GATT 1994-hez csatolt azon Tagra vonatkozó Engedményes Listává válik azon a napon, amikor a WTO Egyezmény az adott Tag számára hatályba lép. Bármilyen, a legkevésbé fejlett országok javára szóló intézkedésekről hozott Miniszteri Határozat szerint benyújtott engedményes listát a jelen Jegyzőkönyvhöz csatoltnak kell tekinteni.

2.	Az egyes Tagok által jóváhagyott vámcsökkentéseket öt egyenlő  csökkentési ütemben kell végrehajtani, kivéve, amennyiben azt a Tag Engedményes Listája ezt másképpen határozza meg. Az első ilyen csökkentést a WTO Egyezmény hatályba lépésének napján kell végrehajtani, majd minden egyes ez után következő csökkentés a rákövetkező évek mindegyikének január első napjától hatályos és a végső szint végrehajtási időpontja nem lehet később, mint a WTO Egyezmény hatályba lépésének napjától számított négy év, kivéve, amennyiben az adott Tag Engedményes Listája ezt másképpen határozza meg. Az a Tag, amely a WTO Egyezményt annak hatályba lépése után fogadja el, kivéve, amennyiben az adott Tag Engedményes Listája ezt másképpen határozza meg, köteles azon a napon, amelyen az Egyezmény az ilyen Tag számára hatályba lép mindazokat a csökkentési ütemeket végrehajtani, amelyek már megvalósultak, együtt azokkal a csökkentésekkel, amelyeket az előző mondat szerint a rákövetkező év január 1-ével köteles lett volna végrehajtani és köteles az összes fennmaradó csökkentési ütemet az előző mondatban meghatározott menetrend szerint végrehajtani. A csökkentett vámokat minden egyes szakaszban az első tizedes jegyre kell kerekíteni. A Mezőgazdasági Megállapodás 2. Cikkében meghatározott mezőgazdasági termékeknél a csökkentések szakaszolását oly módon kell végrehajtani, ahogyan azt a Tagok Engedményes Listáinak vonatkozó részei meghatározzák.

3.	A jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes listákban foglalt engedmények és kötelezettségvállalások végrehajtását kérésre a Tagok általi multilaterális vizsgálatnak vetik alá. Ez azonban nem sértheti a Tagoknak a WTO Egyezmény 1. A. Mellékletében foglalt egyezmények szerinti jogait és kötelezettségeit.

4.	Azt követően, hogy a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt valamely Tagra vonatkozó engedményes lista a GATT 1994 Engedményes Listájává vált az 1. pont rendelkezései szerint, az ilyen Tag bármikor szabadon visszatarthatja vagy visszavonhatja részben vagy egészben az ilyen Engedményes Listában megadott engedményt bármely olyan termék tekintetében, amelynek a fő szállítója egy olyan másik Uruguay-i Forduló résztvevő, melynek  engedményes listája még nem vált a GATT 1994 Engedményes Listájává. Az ilyen intézkedést azonban csak az után lehet foganatosítani, hogy az Árukereskedelmi Tanácsot az engedmény visszatartásáról vagy visszavonásáról írásban értesítették, és miután, kérésre, bármely Taggal, amelynek vonatkozó engedményes listája már GATT 1994 Engedményes Listájává vált és amelynek az érintett termékhez lényegi érdekei fűződnek, konzultációt tartottak. Az így visszatartott vagy visszavont engedményeket attól a naptól fogva kell alkalmazni, amely napon a fő szállítói érdekeltséggel rendelkező Tag engedményes listája a GATT 1994 Engedményes Listájává  válik.

5.	(a)	A Mezőgazdasági Megállapodás 4. Cikke 2. pontjában foglalt rendelkezések sérelme nélkül a GATT 1994 II. Cikkének 1. (b) és 1. (c) pontjaiban az Egyezmény keltére történt hivatkozás céljaira minden egyes olyan termék tekintetében, amelyre a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes listában engedményt nyújtanak, az alkalmazandó dátum a jelen Jegyzőkönyv dátuma.

	(b)	A GATT 1994 II. Cikkének 6. (a) pontjában az Egyezmény dátumára történő hivatkozás céljaira a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes listák tekintetében az alkalmazandó időpont a jelen Jegyzőkönyv dátuma.

6.	Az engedményes listák III. Részében foglalt, nem vám jellegű intézkedésekkel kapcsolatos engedmények módosítása vagy visszavonása esetén a GATT 1994 XVIII. Cikkének és az 1980. november 10-én elfogadott \"XXVIII Cikk szerinti Tárgyalási Eljárások\" (BISD 27S/26-28) rendelkezései alkalmazandók. Ez nem sértheti a Tagoknak a GATT 1994 szerinti jogait és kötelezettségeit.

7.	Minden esetben, amikor valamely, a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes lista bármely termék esetében kevésbé kedvező elbánást eredményez, mint amilyet az ilyen termékre a GATT 1947 Engedményes Listái a WTO Egyezmény hatályba lépése előtt tartalmaztak, az a Tag, amelyre az engedményes lista vonatkozik, úgy tekintendő, hogy megtette a megfelelő intézkedéseket, ami a GATT 1947 vagy 1994 XXVIII. Cikke releváns rendelkezései szerint egyébként szükségesek lettek volna. E pont rendelkezései kizárólag Egyiptomra, Perura, Dél-Afrikára és Uruguayra vonatkoznak.

8.	Az ide csatolt Engedményes Listák angol, francia vagy spanyol nyelven hitelesek, ahogyan azt az egyes Engedményes Listák meghatározzák.

9.	A jelen Jegyzőkönyv 1994. április 15-én kelt.

MEZŐGAZDASÁGI MEGÁLLAPODÁS


A Tagok:

Elhatározván, hogy megteremtik a mezőgazdasági kereskedelem reformjának kiindulási alapját a Punta del Este-i Nyilatkozatban lefektetett tárgyalási célokkal összhangban;

Emlékeztetve arra, hogy az Uruguay-i Forduló Félidős Felülvizsgálata során megállapodás született arról, hogy a hosszú távú cél \"a tisztességes és piacorientált mezőgazdasági kereskedelem rendszerének a megteremtése, valamint, hogy a reformfolyamatot a támogatásokkal és az importtal szembeni védelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalásokról szóló tárgyalásokkal és a szilárdabb és hatékonyabban működő GATT szabályok és kötelmek megalkotásával indítsák\";

Emlékeztetve továbbá arra, hogy \"a fent említett hosszú távú cél a mezőgazdasági támogatások és az importtal szembeni védelem egy - megegyezés alapján - meghatározott időn belül történő jelentős és fokozatos csökkentése, melynek eredményeként lehetővé válik a világ agrárpiacán fennálló korlátozások és torzulások kiigazítása illetve elkerülése\";

Elkötelezve amellett, hogy specifikus és kötelező erejű kötelezettségeket vállalnak a következő területek mindegyikén: piacrajutás, belső támogatás, export verseny, továbbá megállapodásra jutnak az állat- és növény-egészségügyi kérdésekben;

Megállapodva abban, hogy a piacrajutási kötelezettségvállalások végrehajtása során a fejlett ország Tagok teljes mértékben figyelembe veszik a fejlődő ország Tagok sajátos szükségleteit és körülményeit azzal, hogy ezen Tagok szempontjából különös érdeket képviselő mezőgazdasági termékek számára, beleértve a Félidős Felülvizsgálat során született megállapodásoknak megfelelően a trópusi mezőgazdasági termékek kereskedelmének lehető legteljesebb libaralizálását, valamint a tiltott kábítószerek alapanyagául szolgáló növények termesztésével való felhagyáshoz szükséges termelési diverzifikáció szempontjából különösen fontos termékek számára nagyobb mértékben javítják a piacrajutás lehetőségeit és feltételeit;

Figyelembe véve, hogy a reformprogram részét képező kötelezettségeket a méltányosság szem előtt tartásával minden Tagnak vállalnia kell, figyelemmel a nem-kereskedelmi vonatkozásokra, beleértve az élelmiszerellátás biztonságát és a környezet védelmének szükségességét; figyelembe véve azt, hogy megállapodás szerint a fejlődő országoknak nyújtott különleges és megkülönböztetett elbánás a tárgyalások szerves részét képezi és számításba véve, hogy a reformprogram végrehajtása negatív hatást gyakorolhat a legkevésbé fejlett és nettó élelmiszer-importőr fejlődő országokra;

Ezennel a következőkben állapodnak meg:

I. RÉSZ

1. Cikk

Fogalom meghatározások

A jelen Megállapodásban, hacsak a szövegösszefüggésből másképp nem következik:

(a)	Az \"összesített támogatottsági mutató\" illetve \"AMS\" azon támogatás pénzformában kifejezett éves szintjét jelenti, amelyet adott mezőgazdasági termékre a mezőgazdasági alaptermékek termelői vagy nem termékspecifikus formában általános körben a mezőgazdasági termelők számára nyújtanak, - kivéve az olyan programok keretében nyújtott támogatásokat, amelyek a jelen Megállapodás 2. Mellékletében szereplő mérséklések alól kivételt képeznek és amelyeket:

(i)	a bázisidőszakban nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag vonatkozó táblái határoznak meg; és

(ii)	a végrehajtási időszak bármelyik évében és az után nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a jelen Megállapodás 3. Mellékletében szereplő rendelkezések szerint számítanak ki, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag táblázataiban használt adatok és módszertan figyelembevétele mellett;

(b)	A \"mezőgazdasági alaptermék\" a belső támogatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban azt a terméket jelenti, amely a lehető legközelebb áll az értékesítési lánc kiindulópontjához, ahogyan ezt a Tagok Engedményes Listái illetve a vonatkozó segédanyagok meghatározzák;

(c)	A \"költségvetési kiadások\" vagy \"kiadások\" magukba foglalják a bevételekről való lemondást is;

(d)	Az \"egyenértékű támogatottsági mutató\" a támogatás azon pénzformában kifejezett éves szintjét jelenti, amit a mezőgazdasági alaptermékek termelői kapnak egy vagy több olyan eszköz alkalmazása révén, amelynek kiszámítása az AMS módszertana szerint nem megoldható, - kivéve az olyan programok keretében nyújtott támogatásokat, amelyek a jelen Megállapodás 2. Mellékletében szereplő csökkentések alól kivételt képeznek, és amelyeket:

(i)	a bázisidőszakban nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag vonatkozó táblái határoznak meg; és

(ii)	a végrehajtási időszak bármelyik évében és az után nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a jelen Megállapodás 4. Mellékletében szereplő rendelkezések szerint számítanak ki, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag táblázataiban használt adatok és módszertan figyelembevétele mellett;

(e)	Az \"exporttámogatások\" az exportteljesítménytől függő támogatásokat  jelentik, beleértve a jelen Megállapodás 9. Cikkében felsorolt exporttámogatásokat;

(f)	A \"végrehajtási időszak\" az 1995. évvel kezdődő hat éves időszakot jelenti, kivéve a 13. Cikk céljára, amikor is az 1995. évvel kezdődő kilenc éves időszakot öleli fel;

(g)	A \"piacrajutási engedmények\" magukba foglalják a jelen Megállapodás szerint vállalt összes piacrajutási kötelezettséget;

(h)	A \"teljes összesített támogatottsági mutató\" illetve \"teljes AMS\" a mezőgazdasági termelőknek juttatott valamennyi belső támogatás összegét jelenti, amit a mezőgazdasági alaptermékekre számított összes összesített támogatottsági mutató, a mezőgazdasági termékekre érvényes összes nem-termékspecifikus összesített támogatottsági mutató és az összes egyenértékű támogatottsági mutató összegeként számítanak, és amit:

(i)	a bázisidőszakban nyújtott támogatások (azaz \"bázis teljes  AMS\") és a végrehajtási időszak alatti bármely évben és az után megengedett maximális támogatások (azaz \"évenkénti és végső lekötött kötelezettségi szintek\"), vonatkozásában, a Tagok Engedményes Listáinak IV. Része határoz meg; és

(ii)	a végrehajtási időszak alatti bármely évben és az után ténylegesen juttatott támogatás szintjének (azaz \"folyó teljes AMS\") vonatkozásában, a jelen Megállapodás rendelkezéseivel, beleértve a 6. Cikket, és a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag tábláiban használt adatokkal és módszerekkel összhangban számítanak ki;

(i)	Az \"év\" a fenti (f) pontban és a Tagok specifikus kötelezettségei vonatkozásában naptári, pénzügyi vagy gazdasági évet jelent, az adott Tag Engedményes Listájában meghatározott módon.

2. Cikk

Termékkör

	Jelen Megállapodás hatálya alá ezen Megállapodás 1. Mellékletében felsorolt termékek tartoznak, amelyeket a továbbiakban a mezőgazdasági termék megnevezés jelöl.

II. RÉSZ

3. Cikk

Az engedményeknek és a kötelezettségeknek a GATT 1994-be foglalása

1.	A belső-, és exporttámogatásokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségek, amelyeket az egyes Tagok Engedményes Listájának IV. Része tartalmaz, a támogatások korlátozására vonatkozó kötelezettséget jelentenek, és ezennel a GATT 1994 szerves részét képezik.

2.	A 6. Cikk rendelkezéseinek függvényében a Tagok nem támogathatják hazai termelőiket az Engedményes Lista IV. Rész I. Szakaszában meghatározott kötelezettségi szinteket meghaladó mértékben.

3.	A 9. Cikk 2. (b) és 4. pontjában foglalt rendelkezések függvényében a Tagok nem nyújthatnak az Engedményes Lista IV. Rész II. Szakaszában meghatározott mezőgazdasági termékekre vagy termékcsoportokra a 9. Cikk 1. pontjában felsorolt exporttámogatásokat olyan mértékben, amely meghaladja a költségvetési kiadásokra és a mennyiségre vonatkozóan ugyanott meghatározott kötelezettségek szintjét és nem nyújthatnak ilyen támogatást az Engedményes Listájuk említett szakaszában fel nem sorolt  más mezőgazdasági termékre.

III. RÉSZ

4. Cikk

Piacrajutás

1.	Az Engedményes Listák által tartalmazott piacrajutási engedmények, az azokban meghatározott módon, a vámok lekötésére és csökkentésére és a piacrajutást szolgáló egyéb kötelezettségvállalásokra vonatkoznak.

2.	A Tagok nem tarthatnak fenn, nem folyamodhatnak illetve nem térhetnek vissza olyan intézkedésekhez, amelyeket normál vámokká alakítottak, kivéve az 5. Cikk és az 5. Melléklet ettől eltérő rendelkezéseit.

5. Cikk

Különleges védőintézkedésekre vonatkozó rendelkezések

1.	A GATT 1994 II. Cikk 1. (b) pontja előírásaitól függetlenül, bármely Tag folyamodhat az alábbiakban szereplő, 4. és 5. pontban foglalt rendelkezésekhez, olyan mezőgazdasági termék importjával kapcsolatban, amelyek esetében ezen Megállapodás 4. Cikke 2. pontjában hivatkozott intézkedéseket normál vámokká alakítottak át és amelyeket az Engedményes Listán \"SSG\" rövidítéssel megjelölt, mint olyan engedmény tárgyát, amellyel kapcsolatban ezen Cikk rendelkezéseire lehet hivatkozni, ha

(a)	az adott termék importjának mennyisége, amely belép az engedményt nyújtó Tag vámterületére, bármelyik év során meghalad egy olyan küszöbszintet, amely a 4. pontban értelmezett létező piacrajutási lehetőséghez kapcsolódik, vagy, de ezzel nem párhuzamosan:

(b)	az adott termék c.i.f. paritáson számított és nemzeti pénznemben kifejezett ára, amelyen belép az engedményt nyújtó Tag vámterületére, egy olyan küszöbár szintje alá süllyed, amely egyenlő az érintett termék 1986-88. évi átlagos referencia árával.

2.	A folyó és minimális piacrajutási kötelezettségekkel összefüggő importot, ami a fenti 1. pont szerinti engedmények részét képezi, hozzá kell számítani az import azon mennyiségéhez, amely az 1. (a) pontban és a 4. pontban foglalt rendelkezések alkalmazásához szükséges, azonban az ilyen kötelezettségek szerinti importra nem vethető ki pótvám sem az 1. (a) alpontra és az alábbi 4. pontra, sem az 1. (b) alpontra és az alábbi 5. pontra való hivatkozással.

3.	Bármely szóban forgó terméket tartalmazó szállítmány, mely az 1. (a) alpont és a 4. pont alapján meghatározott pótvám kivetése előtt megkötött szerződés értelmében már úton volt, mentesül bármely ilyen pótvám kivetése alól, amennyiben a szóban forgó termék következő évi import mennyiségébe az 1. (a) alpont rendelkezéseinek alkalmazása céljából beleszámíthatók.

4.	Bármely pótvám, amit az 1. (a) alpont értelmében vetnek ki, csak a bevezetés évének végéig maradhat érvényben, és nem haladhatja meg az alkalmazás évében érvényes normál vámtétel egyharmadát. A küszöbszint megállapítása az alábbi módon történik, az adott termék piacrajutási lehetőségén alapulva, amely az importnak a hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányát jelenti, azon megelőző három év vonatkozásában, amelyre adatok rendelkezésre állnak:

(a)	ahol az adott termékre ily módon megállapított piacrajutási lehetőség kisebb vagy egyenlő 10 %-kal, ott a bázis küszöbszint 125 %-nak felel meg;

(b)	ahol az adott termékre ily módon megállapított piacrajutási lehetőség 10 %-nál nagyobb, de kevesebb vagy egyenlő 30 %-kal, ott a bázis küszöbszint 110 %-nak felel meg;

(c)	ahol az adott termékre ily módon megállapított piacrajutási lehetőség 30 %-nál nagyobb, a bázis küszöbszint 105 %-nak felel meg.

	Minden esetben a pótvám bármely olyan évben kivethető, amikor az engedményt nyújtó Tag vámterületére belépő import abszolút mennyisége meghaladja azt az összeget, amelyet 
(x): a fentiekben meghatározott bázis küszöbszint és a megelőző azon három év, melyre adatok rendelkezésre állnak, átlagos import mennyiségének szorzata, és 
(y): a szóban forgó termék belső fogyasztásában a legutóbbi olyan évben, amelyre adatok rendelkezésre állnak, az azt megelőző évihez képest bekövetkezett abszolút mennyiségi változás 
képez, feltéve, hogy a küszöbszint nem lehet kevesebb az (x) szerinti  átlagos import mennyiség 105 %-ánál.

5.	Az 1. (b) alpont értelmében kivetett pótvám a következő módon állapítható meg:

(a)	ha a szállítmány nemzeti pénznemben kifejezett c.i.f. paritáson számított importára (továbbiakban: \"importár\") és az ezen alpont alapján meghatározott küszöbár közötti különbözet kisebb vagy egyenlő a küszöbár 10 %-ánál, nem vethető ki pótvám;

(b)	ha az importár és a küszöbár közötti különbözet (továbbiakban: \"különbözet\") nagyobb 10 %-nál, de kisebb vagy egyenlő a küszöbár 40 %-ával, a pótvám annak az értéknek a 30 %-a lehet, amennyivel a különbözet a 10 %-ot meghaladja;

(c)	ha a különbözet a küszöbár 40 %-ánál nagyobb, de kevesebb vagy egyenlő annak 60 %-ával, a pótvám annak az értéknek az 50 %-a lehet, amennyivel a különbözet a 40 %-ot meghaladja, plusz a (b) alpont szerinti megengedett pótvám;

(d)	ha a különbözet a 60 %-nál nagyobb, de kevesebb vagy egyenlő 75 %-kal, a pótvám annak az összegnek a 70 %-a lehet, amennyivel a különbözet meghaladja a küszöbár 60 %-át, plusz a (b) és (c) alpontok szerint megengedett pótvámok;

(e)	ha a különbözet a küszöbár 75 %-ánál nagyobb, a pótvám annak az összegnek a 90 %-a lehet, amennyivel a különbözet meghaladja a 75 %-ot, plusz a (b), (c) és (d) alpontok szerint megengedett pótvámok.

6.	Romlandó és szezonális termékek esetében a fenti feltételek a szóban forgó termék sajátosságainak figyelembevételével alkalmazandók. Ez különösen vonatkozik arra, hogy az 1. (a) alpont és a 4. pont esetén rövidebb időszakot lehet figyelembe venni a bázisidőszak megfelelő időszakaira való hivatkozásoknál és az 1. (b) alpont esetén különböző időszakokra különböző referencia árak alkalmazhatók.

7.	A különleges védőintézkedéseket átlátható módon kell működtetni. Valamennyi Tag kötelezettsége a fenti 1. (a) pont szerinti intézkedés megtétele esetén, hogy azt a Mezőgazdasági Bizottságnak a vonatkozó adatok ismertetésével együtt előzetesen a lehető leghamarabb, de mindenképpen az intézkedés megtételét követő tíz napon belül írásban bejelentse. Abban az esetben, ha a fogyasztás mennyiségének változását a 4. pont szerinti intézkedéssel sújtott egyedi vámsorokra kell felosztani, a vonatkozó adatoknak tartalmazniuk kell e változások felosztásakor felhasznált információt és módszereket. Az a Tag, amelyik a 4. pont értelmében hoz intézkedést, konzultációs lehetőséget biztosít valamennyi érdekelt Tagnak az intézkedés alkalmazásának feltételeivel kapcsolatban. Minden Tag köteles a fenti 1. (b) pont szerinti intézkedés megtétele esetén a Mezőgazdasági Bizottságnak a vonatkozó adatok ismertetésével együtt tíz napon belül írásban bejelenteni az első ilyen intézkedés alkalmazását, vagy romlandó és szezonális termékek esetében a bármely időszakban elsőként hozott intézkedést. A Tagok kötelezik magukat, hogy amennyire lehetséges, nem veszik igénybe az 1. (b) alpont rendelkezéseit, ha a szóban forgó termék importmennyisége csökken. Mindkét esetben, ha a Tagok ilyen intézkedést hoznak, az intézkedés alkalmazásának feltételeivel kapcsolatban konzultációs lehetőséget kötelesek biztosítani bármely érdekelt Tag számára.

8.	Ha a fenti 1. - 7. pontokkal összhangban hoznak intézkedéseket, a Tagok kötelezik magukat, hogy ezen intézkedések vonatkozásában nem folyamodnak a GATT 1994 XIX. Cikkének 1. (a) és 3. pontjai vagy a Védőintézkedésekről szóló Megállapodás 8. Cikkének 2. pontja szerinti rendelkezésekhez.

9.	Jelen Cikk rendelkezései a 20. Cikkben meghatározott reformfolyamat időtartamára maradnak érvényben.


IV. RÉSZ

6. Cikk

Belső támogatásokra vonatkozó kötelezettségvállalások

1.	Az egyes Tagok által a belső támogatások csökkentésére tett és az Engedményes Listáik IV. Részében szereplő kötelezettségvállalások, a mezőgazdasági termelőknek juttatott valamennyi belső támogatási intézkedésre vonatkoznak, kivéve azon belső intézkedéseket, amelyek a jelen Cikk és a jelen Megállapodás 2. Mellékletében szereplő feltételek értelmében nem esnek csökkentési kötelezettség hatálya alá. A kötelezettségvállalások teljes összesített támogatottsági mutatóban és \"évenkénti és végső lekötött kötelezettségi szintben\" vannak kifejezve.

2.	A Félidős Felülvizsgálat során született Megállapodásnak megfelelően, amely szerint azon közvetlen vagy közvetett kormányzati támogatási intézkedések, amelyeket a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése előmozdítása céljából alkalmaznak, a fejlődő országok fejlesztési programjainak szerves részét képezik, a fejlődő ország Tag mezőgazdasága számára általános körben rendelkezésre álló beruházási támogatások és a fejlődő ország Tag alacsony jövedelmű és erőforrásokban hiányt szenvedő termelői számára általános körben rendelkezésre álló mezőgazdasági input támogatások nem esnek a belső támogatásokra vonatkozó csökkentési kötelezettség hatálya alá, amelyekre egyébként ilyen fennállna, ez vonatkozik a fejlődő ország Tagokban juttatott olyan belső támogatásokra is, amelyek a tiltott kábítószer előállítását szolgáló növények termesztésével való felhagyáshoz szükséges termelési diverzifikációt ösztönzik. A jelen pont előírásainak megfelelő belső támogatásokat a Tagok folyó teljes AMS számításaiban nem kell figyelembe venni.

3.	Adott Tag, bármelyik évre vonatkozó belső támogatás csökkentési kötelezettségeinek akkor felel meg, ha a mezőgazdasági termelőknek juttatott belső támogatás, folyó teljes AMS-ben kifejezve, nem haladja meg az adott Tag Engedményes Listája IV. Részében meghatározott megfelelő évenkénti és végső lekötött kötelezettségi szinteket.

4.	(a)	A Tagok nem kötelesek a folyó teljes AMS kiszámítása során figyelembe venni és csökkenteni:

(i)	azokat a termékspecifikus belső támogatásokat, amelyeket egyébként a folyó AMS kiszámítása során az adott Tagnak számításba kellene vennie, ha ezen támogatás mértéke a vizsgált évben nem haladja meg az adott Tag érintett mezőgazdasági alapterméke teljes termelési értékének 5 %-át; és

(ii)	azokat a nem termékspecifikus belső támogatásokat, amelyeket egyébként a folyó AMS kiszámítása során az adott Tagnak számításba kellene vennie, ha ezen támogatás mértéke nem haladja meg az adott Tag teljes mezőgazdasági termelési értékének 5 %-át;

(b)	A fejlődő ország Tagok számára a jelen alpontban előírt de minimis százalékos érték 10 %-nak felel meg.

5.	(a)	A termeléskorlátozó programok részeként nyújtott közvetlen kifizetések nem esnek a belső támogatások csökkentésének kötelezettsége alá, ha

(i)	ezek a kifizetések rögzített termőterületekre és hozamokra; vagy

(ii)	ezek a kifizetések a termelési alapszint 85 %-ára vagy kevesebbre; vagy

(iii)	az állatállományt érintő kifizetések rögzített állomány-nagyságra vonatkoznak.

(b)	A fenti feltételeknek megfelelő közvetlen kifizetések esetén a csökkentési kötelezettség alóli kivételnek tükröződni kell abban, hogy ezen közvetlen támogatások értéke a Tag által elvégzett folyó teljes AMS számításból ki van zárva.

7. Cikk

Belső támogatásokra vonatkozó általános fegyelem

1.	Minden Tag biztosítja, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott bármilyen belső támogatást, amelyre nem vonatkozik csökkentési kötelezettség, mivel az megfelel a jelen Megállapodás 2. Mellékletében meghatározott feltételeknek, ez utóbbival összhangban tart fenn.

2.	(a)	Bármilyen belső támogatási intézkedést, amit a mezőgazdasági termelők érdekében alkalmaznak, beleértve ezen intézkedések bármilyen módosítását, és bármely később bevezetett olyan intézkedést, amely esetében a jelen Megállapodás 2. Mellékletében meghatározott feltételek teljesítése nem igazolható vagy a jelen Megállapodás bármelyik más előírása alapján csökkentési kötelezettség alól nem mentesül, az egyes Tagok kötelesek a folyó teljes AMS kiszámításába bevonni.

(b)	Ahol valamely Tag Engedményes Listájának IV. Része nem tartalmaz teljes AMS-re vonatkozó kötelezettségeket, az adott Tag nem nyújthat támogatást mezőgazdasági termelőinek a 6. Cikk 4. pontjában lefektetett de minimis szinten felül.



V. RÉSZ

8. Cikk

Exportversennyel kapcsolatos kötelezettségek

	Minden egyes Tag vállalja, hogy exporttámogatást csak a jelen Megállapodás és Engedményes Listája által meghatározott kötelezettségekkel összhangban nyújt.

9. Cikk

Exporttámogatásra vonatkozó kötelezettségek

1.	Az alábbi exporttámogatások tartoznak jelen Megállapodás csökkentési kötelezettségei alá:

(a)	Kormányok vagy azok szervezetei által nyújtott közvetlen támogatások, beleértve a természetbeni kifizetést, amelyben  cég, iparág, mezőgazdasági termékek termelői, szövetkezet vagy más termelői szövetség, vagy terméktanács  exportteljesítménytől függően részesülnek.

(b)	Mezőgazdasági termékek nem kereskedelmi jellegű készleteinek kormányok vagy azok szervezetei által történő export eladásai vagy értékesítései alacsonyabb áron, mint a hasonló termék után a hazai piac vásárlói felé érvényesített megfelelő ár.

(c)	Mezőgazdasági termékek exportja esetén nyújtott olyan kifizetések, amelyek finanszírozása kormányzati intézkedés eredménye, függetlenül attól, hogy a költségvetést terheli-e vagy sem, beleértve az olyan kifizetéseket, amelyeket az érintett mezőgazdasági termékre vagy az exportált termék előállításához felhasznált mezőgazdasági termékre kiszabott befizetési kötelezettség teljesítéséből finanszíroznak.

(d)	Olyan támogatások nyújtása, amelyek célja mezőgazdasági termékek exportjával kapcsolatos marketing költségek (amelyek különböznek a széles körben nyújtott exportösztönzési és tanácsadói szolgáltatásoktól) csökkentése, beleértve a kezelési, feljavítási és más feldolgozási, valamint a nemzetközi szállítmányozási és fuvarozási költségeket.

(e)	Kormányok által, a belföldi célú szállítmányoknál kedvezőbb feltételek mellett nyújtott vagy előírt belföldi szállítási és fuvarköltségek az exportra kerülő szállítmányokra.

(f)	Mezőgazdasági termékekre juttatott támogatások, amelyek feltétele, hogy ezen termékeket az exportált termékek előállításához felhasználják.

2.	(a)	A (b) alpontban leírtak kivételével, a végrehajtási időszak egyes éveire vonatkozó exporttámogatási kötelezettségek szintjei, ahogyan ezt a Tagok Engedményes Listái meghatározzák, a jelen Cikk 1. pontjában felsorolt exporttámogatások vonatkozásában az alábbiakat jelentik:

(i)	a költségvetési kiadások csökkentési kötelezettségei esetében, a szóban forgó mezőgazdasági termékre vagy termékcsoportra az adott évben elkülöníthető vagy kifizethető ilyen támogatási kiadások maximális szintjét; és

(ii)	az export mennyiség csökkentési kötelezettségei esetében, a mezőgazdasági termék vagy termékcsoport azon maximális mennyiségét, amelyre az adott évben exporttámogatás nyújtható.

(b)	A végrehajtási időszak másodiktól ötödik évéig tartó részének bármelyik évében egy Tag a fenti 1. pontban felsorolt exporttámogatást nyújthat, a Tag Engedményes Listája IV. Részében foglalt termékek vagy termékcsoportok vonatkozásában, a kötelezettség éves szintjét meghaladó mértékben, feltéve, hogy:

(i)	az ilyen támogatásokra nyújtott költségvetési kiadásoknak a végrehajtási időszak kezdetétől a kérdéses évig halmozott összegei az ilyen költségvetési kiadások bázisidőszaki szintjének 3 %-ánál nagyobb mértékben nem lépik túl azon halmozott összegeket, amelyeket a Tag Engedményes Listájában meghatározott vonatkozó, éves kötelezettségszintek teljes betartása eredményezett volna;

(ii)	ezen exporttámogatásokban részesülő exportnak a végrehajtási időszak kezdetétől, a kérdéses évig, halmozott mennyisége nem lépi túl a bázisidőszaki mennyiség 1,75 %-át meghaladó mértékben azokat a halmozott mennyiségeket, amelyeket a Tagok Engedményes Listájában meghatározott vonatkozó, éves mennyiségi kötelezettségszintek teljes betartása eredményezett volna;

(iii)	ezen exporttámogatásokra folyósított költségvetési kiadások összes a teljes végrehajtási időszak alatt halmozott összege, és az ilyen exporttámogatásokban részesülő mennyiségek nem haladják meg azt a mértéket, amit a Tagok Engedményes Listáiban meghatározott, vonatkozó, éves kötelezettségszintekkel való teljes összhang eredményezett volna; és

(iv)	a Tagok exporttámogatásokra fordított költségvetési kiadásai és az ilyen támogatásokban részesülő mennyiségek a végrehajtási időszak befejeztével nem lehetnek nagyobbak, mint az 1986-90-es bázisidőszaki szint 64 illetve 79 %-a. A fejlődő ország Tagok esetében ezek a százalékos értékek 76 és 86 %-osak lesznek.

3.	Az exporttámogatás körének kiterjesztésére vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos kötelezettségek az engedményes listákban vannak meghatározva.

4.	A végrehajtási időszak folyamán a fejlődő ország Tagok nem kötelesek kötelezettséget vállalni a fenti 1. pont (d) és (e) alpontjaiban felsorolt exporttámogatások vonatkozásában, feltéve, hogy ezeket nem alkalmazzák oly módon, hogy csökkentési kötelezettségeket kerüljenek meg.

10. Cikk

Exporttámogatásra vonatkozó kötelezettségek kijátszásának megelőzése

1.	A 9. Cikk 1. pontjában nem említett exporttámogatások nem alkalmazhatók oly módon, hogy az az exporttámogatásra vonatkozó kötelezettségek kijátszását eredményezze vagy azzal fenyegessen, illetve nem kereskedelmi jellegű ügyletek sem használhatók ezen kötelezettségek kijátszására.

2.	A Tagok vállalják, hogy exporthitelek nyújtására, exporthitel garanciákra vagy biztosítási programok kialakítására vonatkozó nemzetközileg elfogadott kötelmek kialakításán fognak munkálkodni és az ilyen kötelmekről szóló megállapodás után exporthiteleket, exporthitel garanciákat vagy biztosítási programokat csak ezekkel összhangban nyújtanak, illetve működtetnek.

3.	Bármely Tagnak, amelyik azt állítja, hogy a csökkentési kötelezettsége szintjét meghaladó mennyiséget támogatás nélkül exportált, bizonyítania kell, hogy exporttámogatást, attól függetlenül, hogy az a 9. Cikkben szerepel-e vagy sem, a kérdéses exportmennyiségre nem nyújtott.

4.	A nemzetközi élelmiszersegélyt adományozó Tagok biztosítják, hogy:

(a)	a nemzetközi élelmiszersegély nyújtása közvetlenül vagy közvetve ne legyen a mezőgazdasági termékeknek a fogadó országba történő kereskedelmi exportjához kötve;

(b)	a nemzetközi élelmiszer segélyügyleteket, beleértve a pénzformában nyújtott kétoldalú élelmiszersegélyt is, a FAO-nak \"A feleslegek felszámolására és a konzultációs kötelezettségekre vonatkozó irányelvei\"-vel és ahol helyénvaló, az Általános Piaci Követelmények rendszerével összhangban hajtják végre;

(c)	az ilyen segélyt ellenszolgáltatás nélkül vagy az 1986. évi Élelmiszer Segély Megállapodás IV. Cikkében biztosítottal nem kedvezőtlenebb formában nyújtják.

11. Cikk

Felhasznált termékek köre

	A felhasznált elsődleges mezőgazdasági termék esetében a támogatás termékegységenként semmiképpen sem haladhatja meg az elsődleges termék exportja után fizetendő exporttámogatás termékegységenkénti értékét.

IV. RÉSZ

12. Cikk

Az exporttilalmakra és -korlátozásokra vonatkozó fegyelem

1.	Amikor bármely Tag a GATT 1994 XI. Cikk 2. (a) alpontjával összhangban lévő új exporttilalmat vagy -korlátozást vezet be élelmiszerekre vonatkozóan, az adott Tag az alábbi rendelkezéseket köteles betartani:

(a)	az exporttilalmat vagy -korlátozást bevezető Tag tekintettel van az ilyenfajta tilalomnak és korlátozásnak az importáló Tagok élelmiszer ellátása biztonságára gyakorolt hatásaira;

(b)	mielőtt bármely Tag exporttilalmat vagy -korlátozást vezet be - lehetőség szerint minél hamarabb és előzetesen - írásban jelzi ezt a Mezőgazdasági Bizottságnak, kitérve ezen intézkedések természetére és időtartamára, és kérés esetén konzultál bármelyik olyan Taggal, amely importőrként jelentős mértékben érdekelt a szóban forgó intézkedésekhez kapcsolódó bármely kérdésben. Ilyen exporttilalmat vagy -korlátozást bevezető Tag kérés esetén ellátja az ilyen Tagot a szükséges információval.

2.	A jelen Cikk rendelkezései nem alkalmazhatók fejlődő ország Tag esetén, hacsak az intézkedéseket nem egy olyan fejlődő ország Tag hozta, amely az adott élelmiszer nettó exportőre.

VII. RÉSZ

13. Cikk

Megfelelő önmérséklet

	A végrehajtási időszak alatt, függetlenül a GATT 1994 és a Szubvenciókról és Kiegyenlítő Intézkedésekről szóló Megállapodás (jelen Cikkben a továbbiakban \"Szubvenciós Megállapodás\") rendelkezéseitől:

(a)	A jelen Megállapodás 2. Mellékletének rendelkezéseivel teljes összhangban lévő támogatási intézkedések:

(i)	kiegyenlítő vámok céljából ellenintézkedés alá nem vonható szubvenciók;

(ii)	mentesek a GATT 1994 XVI. Cikke és a Szubvenciós Megállapodás III. Része alapján hozható intézkedések alól; és

(iii)	mentesek azon intézkedések alól, amelyek a GATT 1994 XXIII. Cikk 1. (b) pontja értelmében egy másik Tag részére a GATT 1994 II. Cikke alapján nyújtott vámengedmények hatálytalanítása vagy hatásuk gyengítése esetén hozhatók.

(b)	Azon belső támogatási intézkedések, amelyek a jelen Megállapodás 6. Cikke rendelkezéseivel teljes összhangban vannak - beleértve annak 5. pontja követelményeivel összhangban lévő közvetlen kifizetéseket - ahogy ez a Tagok Engedményes Listáiban tükröződik, valamint a de minimis szintet el nem érő és a 6. Cikk 2. pontjával összhangban lévő belső támogatások:

(i)	mentesek a kiegyenlítő vámok kivetése alól, kivéve, ha a károkozás vagy kárveszély megállapítása a GATT 1994. VI. Cikke és a Szubvenciós Megállapodás V. Része alapján történik, ugyanakkor bármely kiegyenlítő vámeljárás elindításánál megfelelő önmérsékletet kell tanúsítani;

(ii)	mentesek a GATT 1994 XVI. Cikke 1. pontja vagy a Szubvenciós Megállapodás 5. és 6. Cikke szerinti intézkedések meghozatala alól, feltéve, hogy ezek az intézkedések meghatározott árucikk tekintetében nem eredményeznek az 1992-es gazdasági évre meghatározott szintet meghaladó támogatást; és

(iii)	mentesek azon intézkedések alól, amelyek a GATT 1994 XXIII. Cikke 1. (b) pontja értelmében egy másik Tagnak a GATT 1994 II. Cikke alapján nyújtott vámengedmények hatálytalanítása vagy hatásuk gyengítése esetén hozhatók, feltéve, hogy ezek az intézkedések meghatározott árucikk tekintetében nem eredményeznek az 1992-es gazdasági évre meghatározott szintet meghaladó támogatást.

(c)	Azon exporttámogatások, melyek a jelen Megállapodás V. Részének rendelkezéseivel teljes összhangban vannak, ahogy ez a Tagok Engedményes Listáiban tükröződik:

(i)	kiegyenlítő vámok hatálya alá csak akkor esnek, ha a károkozásnak vagy kárveszélynek a megállapítása a mennyiség, árakra gyakorolt hatás vagy következmény alapján a GATT 1994 VI. Cikkével és a Szubvenciós Megállapodás V. Részével összhangban történik, ugyanakkor bármely kiegyenlítő vámeljárás elindításánál megfelelő önmérsékletet kell tanúsítani; és

(ii)	mentesek a GATT 1994 XVI. Cikke vagy a Szubvenciós Megállapodás 3., 5. és 6. Cikke alapján hozható intézkedések alól.

VIII. RÉSZ

14. Cikk

Állat- és növényegészségügyi intézkedések

	A Tagok megegyeznek abban, hogy érvényt szereznek az Állat- és Növényegészségügyi Intézkedésekről szóló Megállapodásnak.

IX. RÉSZ

15. Cikk

Különleges és megkülönböztetett elbánás

1.	Annak felismerésével, hogy a fejlődő ország Tagok számára nyújtott megkülönböztetett és kedvezőbb elbánás a tárgyalások szerves részét képezi, a kötelezettségek vonatkozásában különleges és megkülönböztetett elbánás érvényesítendő, amint azt a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezései és az engedményeket és kötelezettségeket magukban foglaló Listák tartalmazzák.

2.	A fejlődő ország Tagok számára rendelkezésre áll az a lehetőség, hogy csökkentési kötelezettségeiket legfeljebb 10 év hajthassák végre. A legkevésbé fejlett ország Tagok nem kötelesek csökkentési kötelezettséget vállalni.

X. RÉSZ

16. Cikk

A legkevésbé fejlett és nettó élelmiszerimportőr
fejlődő országok

1.	A fejlett ország Tagok kötelesek meghozni azon intézkedéseket, amelyekről a Reformprogramnak a Legkevésbé Fejlett és a Nettó Élelmiszerimportőr Fejlődő Országokra gyakorolt Lehetséges Negatív Hatásaival kapcsolatos Intézkedésekről szóló Döntés keretében rendelkezés született.

2.	A Mezőgazdasági Bizottság megfelelő módon nyomon követi ezen Döntés következményeit.

XI. RÉSZ

17. Cikk

Mezőgazdasági Bizottság

	A Mezőgazdasági Bizottság ezennel megalakul.

18. Cikk

A kötelezettségek teljesítésének felülvizsgálata

1.	Az Uruguay-i Forduló reformprogramja részeként kitárgyalt kötelezettségek végrehajtásának alakulását a Mezőgazdasági Bizottság vizsgálja felül.

2.	A felülvizsgálati eljárás, később meghatározandó témákban és időszakonként, a Tagok által benyújtott bejelentések és olyan dokumentációk alapján történik, amelyet a felülvizsgálati eljárást megkönnyítendő, kérés esetén a Titkárság készít.

3.	A 2. pont szerinti benyújtandó bejelentéseken túl, bármely belső támogatási intézkedést vagy egy olyan meglévő támogatás módosítását, amelyre csökkentés alóli mentességet igényel valamely Tag, azonnal be kell jelenteni. E bejelentésnek tartalmaznia kell az új vagy módosított intézkedéssel kapcsolatos részleteket és annak összhangját a 6. Cikkben vagy a 2. Mellékletben szereplő feltételekkel.

4.	A felülvizsgálat során a Tagoknak megfelelő módon tekintettel kell lenniük a túlzott mértékű infláció hatására, amely befolyásolhatja a Tagoknak azon képességét, hogy eleget tudjanak tenni a belső támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségeknek.

5.	A Tagok egyetértenek abban, hogy a Mezőgazdasági Bizottságban évente megvitatják részvételüket a mezőgazdasági termékek világkereskedelmének rendes növekedésében a jelen  Megállapodás exporttámogatással kapcsolatos kötelezettségeinek keretében.

6.	A felülvizsgálati eljárás a Tagok számára lehetőséget fog adni arra, hogy bármilyen ügyet felvessenek, ami a jelen Megállapodás reformprogramjában lefektetett kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos.

7.	Bármely Tag felhívhatja a Mezőgazdasági Bizottság figyelmét bármely olyan intézkedésre, amelyről úgy véli, hogy arról egy másik Tagnak értesítést kellett volna benyújtania.

19. Cikk

Konzultáció és vitarendezés

	A jelen Megállapodással kapcsolatos konzultációk és viták rendezése során a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezései alkalmazandók, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza.

XII. RÉSZ

20. Cikk

A reformfolyamat folytatása

	Felismerve, hogy a támogatások és az importtal szembeni védelem hosszú távú célként megjelölt jelentős és növekvő ütemű csökkentése, amely alapvető reformot eredményez, egy folyamatot alkot, a Tagok egyetértenek abban, hogy a folyamat folytatására irányuló tárgyalásokat a végrehajtási időszak vége előtt egy évvel kezdeményezni fogják, figyelembe véve:

(a)	a csökkentési kötelezettségek végrehajtásából addig származó tapasztalatokat;

(b)	a csökkentési kötelezettségek hatását a mezőgazdasági világkereskedelemre;

(c)	a nem-kereskedelmi vonatkozásokat, a fejlődő ország Tagoknak nyújtott különleges és megkülönböztető elbánást és a tisztességes és piacorientált mezőgazdasági kereskedelmi rendszer kialakításának célját, valamint a jelen Megállapodás preambulumában említett egyéb célokat és szempontokat; és

(d)	azt, hogy milyen további kötelezettségvállalásokra van szükség ahhoz, hogy a fent említett hosszú távú célokat el lehessen érni.

XIII. RÉSZ

21. Cikk

Zárórendelkezések

1.	A GATT 1994 és a WTO Egyezmény 1. A. Mellékletében szereplő egyéb Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezései a jelen Megállapodás rendelkezéseinek függvényében érvényesek.

2.	A jelen Megállapodás mellékletei ezennel jelen Megállapodás szerves részét képezik.

1. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz

TERMÉKKÖR

1.	A következő termékek tartoznak a jelen Megállapodás hatálya alá:

(i)	HS 1-24 közötti árucsoportba tartozó termékek a hal és haltermékek kivételével, továbbá* 

(ii)	HS vtsz.	29.05.43	(mannit)
HS vtsz.	19.05.44	(szorbit)
HS vtsz.	33.01	(illóolajok)
HS vtsz.	35.01-35.05	(albuminok, átalakított keményítő, enyvek)
HS vtsz.	38.09.10	(végkikészítő-szerek, keményítő-tartalommal)
HS vtsz.	38.23.60	(szorbit, a 29.05.44 vtsz. alszám alá tartozó kivételével)
HS vtsz.	41.01-41.03	(nyersbőrök)
HS vtsz.	43.01	(nyers szőrmék)
HS vtsz.	50.01-50.03	(nyers selyem és selyemhulladék)
HS vtsz.	51.01-51.03	(gyapjú és állati szőr)
HS vtsz.	52.01-52.03	(pamut, nem kártolva, nem fésülve, pamuthulladék, pamut kártolva vagy fésülve)
HS vtsz.	52.01	(len nyersen)
HS vtsz.	53.02	(kender nyersen)

2.	A fentiek nem korlátozzák az Állat- és Növényegészségügyi Intézkedésekről szóló Megállapodás hatálya alá tartozó termékkört.


2. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz

BELSŐ TÁMOGATÁS CSÖKKENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ALÓLI MENTESÍTÉS ALAPJA

1.	Azoknak a belső támogatási intézkedéseknek, amelyeket adott Tag mentesíteni kíván a csökkentési kötelezettségek alól, annak az alapvető követelmények kell megfelelniük, hogy nincs, vagy legfeljebb csak minimális torzító hatásuk van a kereskedelemre és termelésre. Ennek megfelelően, az összes olyan intézkedés, amelyeket adott Tag a csökkentési kötelezettségek alól mentesíteni kíván, a következő alapfeltételeket kell teljesítenie:

(a)	a kérdéses támogatás olyan államilag finanszírozott kormányzati program része (beleértve az állami bevételekről történő lemondást), amely nem tartalmaz a fogyasztóktól származó közvetlen jövedelem átcsoportosítást;

(b)	a kérdéses támogatás a termelő számára nem eredményez ártámogatást;

továbbá meg kell felelniük az alábbi specifikus támogatáspolitikai ismérveknek és feltételeknek.

A kormányzati szolgáltatási programok

2.	Általános szolgáltatások

	E kategóriában szereplő támogatáspolitikák magukba foglalják a programmal kapcsolatos kiadásokat (vagy az állami bevételekről történő lemondást), melyek lehetővé teszik a mezőgazdaság vagy vidéki közösség számára szolgáltatások vagy más előnyök nyújtását. Nem sorolhatók ide a termelőknek és feldolgozóknak folyósított közvetlen kifizetések. Ezeknek a programoknak, amelyeket a következő felsorolás a teljesség igénye nélkül tartalmaz, meg kell felelniük a fenti 1. pont általános ismérveinek és az alábbi specifikus támogatáspolitikai feltételeknek:

(a)	kutatás, beleértve az általános kutatást, környezetvédelmi programmal kapcsolatos kutatást és meghatározott termékekre irányuló kutatási programokat;

(b)	kártevők és megbetegedések elleni védekezés, beleértve a kártevők és megbetegedések elleni védekezést szolgáló általános és termékspecifikus rendszabályokat, úgymint a korai figyelmeztető rendszereket, karantént és kiirtást;

(c)	képzési szolgáltatások, beleértve mind az általános, mind a szakértői képzési formákat;

(d)	továbbképző és tanácsadó szolgáltatások, beleértve az információáramlás és a kutatási eredményeknek a termelők és fogyasztók felé történő továbbítása könnyítését szolgáló eszközöket;

(e)	ellenőrzési szolgáltatások, beleértve az általános ellenőrzési szolgáltatást és meghatározott termékek egészségügyi, biztonsági, minősítési és szabványosítási célú ellenőrzését;

(f)	marketing és reklám szolgáltatások, beleértve a piaci információkat, meghatározott termékekre irányuló tanácsadást és reklámot, de kizárva a határozatlan célú kiadásokat, melyeket az eladók arra használhatnak, hogy az eladási árat lenyomják vagy a vevőnek közvetlen anyagi előnyt biztosítsanak; és

(g)	infrastrukturális szolgáltatások, beleértve: az elektromos hálózatot, utakat és szállítóeszközöket, piaci és kikötői létesítményeket, vízellátást, gátakat és csatornázást és környezetvédelmi programokkal összefüggő infrastrukturális létesítményeket. A kiadások minden esetben csak termelési infrastruktúra nyújtására vagy kivitelezésére fordíthatók, és nem használhatók fel a mezőgazdasági birtokon álló létesítmények biztosítására, kivéve az általános körben rendelkezésre álló közszolgáltatásokkal való összeköttetés megteremtését. Nem fordítható termelési input támogatásra vagy működési költségek vagy kedvezményes felhasználói költségek fedezésére.

3.	Élelmiszerellátás biztonsága céljából megvalósított állami készletezés

	Termékek felhalmozásával és készletezésével kapcsolatos kiadások (vagy állami bevételről történő lemondás), amelyek szerves részét képezik a nemzeti törvénykezésben meghatározott, az élelmiszerellátás biztonságát szolgáló programnak. Ez magában foglalhatja az ilyen program keretében a termékek magán raktározására juttatott segélyt.

	Az ilyen készletek mennyiségének és felhalmozásának előre meghatározott, kizárólag az élelmiszerellátás biztonságához kapcsolódó céloknak kell megfelelnie. A készlet felhalmozását és felszámolását pénzügyileg átláthatóvá kell tenni. A kormány élelmiszer vásárlásainak folyó piaci áron és az élelmiszerellátás biztonságát szolgáló készletből történő eladásoknak legalább az adott terméknek és minőségnek megfelelő folyó hazai piaci áron kell megvalósulniuk.


4.	Belföldi élelmiszersegély

	A rászoruló népességi csoportok részére belföldi élelmiszersegély nyújtásával kapcsolatban jelentkező kiadások (vagy állami bevételről történő lemondás).

	Az élelmiszersegélyhez jutás feltétele, hogy világosan leírt, a táplálkozási célokhoz kapcsolódó ismérvekhez kötődjön. Ezeket a segélyeket közvetlenül, vagy olyan eszközök révén kell juttatni azoknak, akiket megillet, hogy a jogosultak piaci vagy támogatott árakon ezeket megvásárolhassák. A kormány élelmiszer vásárlásainak folyó piaci árakon kell megtörténnie és a segély finanszírozásának és bonyolításának átláthatónak kell lennie.

5.	Termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések

	A termelőknek közvetlen kifizetéseken keresztül nyújtott támogatás (vagy állami bevételről történő lemondás, beleértve a természetbeni juttatásokat), melyeket egy adott Tag mentesíteni kíván a csökkentési kötelezettségek alól, a fenti 1. pontban lefektetett alapfeltételeknek, továbbá a közvetlen kifizetések egyedi típusaira az alábbi 6. - 13. pontokban leírtak szerint alkalmazott specifikus feltételeknek kell megfelelniük. Ahol csökkentés alóli mentességet igényel egy Tag a közvetlen kifizetések olyan létező vagy új fajtájára, amely a 6. - 13. pontban részletekezettektől eltérő, ott az 1. pontban lefektetett általános ismérveken túl a 6. pont (b) - (e) alpontjai feltételeinek kell megfelelni.

6.	A termelés mennyiségétől és értékétől nem függő támogatás

(a)	Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot világosan meghatározott ismérvek alapján kell megállapítani, mint például a jövedelem, a termelői vagy tulajdonosi jogállás, egy meghatározott vagy rögzített bázisidőszakban érvényes termelési tényező használat vagy termelési szint.

(b)	Az ilyen fajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy alapulhat a termelő által a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelés típusán vagy mennyiségén (beleértve az állatállomány nagyságát).

(c)	Az ilyen fajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy alapulhat a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelésre vonatkozó hazai vagy nemzetközi árakon.

(d)	Az ilyen fajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy alapulhat a bázisidőszak utáni bármely évben igénybe vett termelési tényezőkön.

(e)	Az ilyen fajta kifizetésekben való részesedésnek a tényleges termelés nem képezheti feltételét.

7.	A kormány pénzügyi részvétele a jövedelem biztosítását és jövedelemmel kapcsolatos biztonsági hálót célzó programokban

(a)	Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot olyan, csak a mezőgazdaságból származó jövedelem alapján számított jövedelemkiesés alapján lehet szerezni, amely a megelőző hároméves időszak, vagy ötéves időszakon alapuló, a legmagasabb és a legalacsonyabb érték elhagyásával képzett hároméves átlagnak figyelembevételével kiszámított átlag bruttó jövedelem vagy (az azonos vagy hasonló támogatási rendszerből adódó bármely kifizetés figyelmen kívül hagyásával számított) egyenértékű nettó jövedelem több, mint 30 %-át teszi ki. Bármely termelő, amelyik ezen feltételt teljesíti, jogosult ilyen kifizetésekre.

(b)	Az ilyenfajta kifizetések a termelő jövedelem-kiesésének kevesebb mint 70 %-át egyenlíthetik ki abban az évben, amikor az az ilyen támogatásra jogosultságot szerez.

(c)	Az ilyenfajta bármely kifizetések összege kizárólag a jövedelem nagyságához kapcsolódhat; nem kötődhet a termelő által választott termelés típusához vagy mennyiségéhez (ideértve az állatállomány nagyságát); vagy az ilyen termelésre vagy az annak során igénybe vett termelési tényezőkre vonatkozó hazai vagy nemzetközi árakhoz.

(d)	Ahol a termelő ugyanabban az évben megkapja a kifizetéseket a jelen pont és a 8. pont (a természeti katasztrófák enyhítése) szerint egyaránt, úgy ezek összege nem érheti el a termelő teljes veszteségének 100 %-át.

8.	Kifizetések (közvetlenül, vagy a kormányzatnak a termésbiztosítás rendszerében való pénzügyi részvételén keresztül) a természeti katasztrófák enyhítésére

(a)	Az ilyen kifizetésekre való jogosultság azt követően merül fel, hogy egyrészt a kormányszervek formálisan elismerik, hogy természeti vagy hasonló katasztrófa (beleértve betegség kitörését, kártevők elszaporodását, nukleáris balesetet és háborút az érintett Tag területén) fordult vagy fordul elő; másrészt a megelőző hároméves időszak vagy a megelőző ötéves időszakon alapuló, a legmagasabb és a legalacsonyabb érték elhagyásával képzett hároméves átlagnak figyelembevételével kiszámított átlagtermelés 30 %-át meghaladó termelési veszteség jelentkezik.

(b)	A katasztrófát követő kifizetések csak a jövedelemben, az állatállományban (beleértve az állatok állatorvosi kezelésével kapcsolatos kifizetéseket), a földben vagy más termelési tényezőkben a kérdéses természeti katasztrófa következtében keletkezett veszteségek vonatkozásában történhetnek.

(c)	A kifizetések nem haladhatják meg az ilyen veszteségek pótlásához szükséges teljes költséget, és feltételként nem követelhető vagy szabható meg a jövőben folytatandó termelés típusa vagy mennyisége.

(d)	A katasztrófa alatti kifizetések nem léphetik túl a további, a fenti (b) pontban meghatározott ismérv szerint megállapított, további károk megakadályozásához vagy enyhítéséhez szükséges szintet.

(e)	Ahol a termelő ugyanabban az évben kapja a kifizetéseket a jelen pont és a fenti 7. pont (jövedelem biztosítását és ezzel kapcsolatos biztonsági hálót célzó programok) szerint, úgy ezek összege nem érheti el a termelő teljes veszteségének 100 %-át.

9.	A termelőkre vonatkozó, mezőgazdasági termelésből történő kivonulást célzó programok keretében nyújtott, strukturális alkalmazkodást segítő támogatás

(a)	Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot olyan, világosan meghatározott ismérvek alapján kell megállapítani, amelyek a piacon értékesíthető mezőgazdasági termelésben résztvevő személyek nyugdíjazásának vagy nem mezőgazdasági tevékenységre való átállásuk könnyítését célzó programok részét képezik.

(b)	A kifizetések feltételét az arra jogosultaknak a piacon értékesíthető mezőgazdasági termelésből való teljes és tartós kivonulása képezi.

10.	Erőforrás kivonási programok keretében nyújtott, strukturális alkalmazkodást segítő támogatás

(a)	Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot olyan, világosan meghatározott ismérvek alapján kell megállapítani, amelyek a földnek vagy más erőforrásoknak, beleértve az állatállományt, a piacon értékesíthető mezőgazdasági termelésből történő kivonását célzó programok részét képezik.

(b)	A kifizetések feltételét a földnek a piacon értékesíthető termelésből legalább három évig történő kivonása, az állatállomány esetén annak levágása vagy tartós felszámolása képezi.

(c)	A kifizetések feltételeként nem követelhető vagy szabható meg a föld vagy más erőforrás olyan alternatív használata, amely piacon értékesíthető mezőgazdasági termelést eredményez.

(d)	A kifizetések nem kapcsolódhatnak a termelésben megmaradt föld és más erőforrás használatával megvalósuló termelés típusához vagy mennyiségéhez, illetve a választott termelésre vonatkozó belső vagy nemzetközi árakhoz.

11.	Beruházási segélyek keretében nyújtott, strukturális alkalmazkodást segítő támogatás

(a)	Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot olyan, világosan meghatározott ismérvek alapján kell megállapítani, amelyek a termelői tevékenységnek az objektíven kimutatott szerkezeti hátrányokra válaszul történő pénzügyi és fizikai átszervezését célzó kormányzati programok részét képezik. Az ilyen kifizetésekre való jogosultság alapulhat a mezőgazdasági föld reprivatizálására irányuló, világosan meghatározott kormányzati programon is.

(b)	Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy alapulhat a termelő által a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelés típusán vagy mennyiségén (beleértve az állatállomány egyedeit), kivéve, ha teljesül az alábbi (e) ismérv.

(c)	Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy alapulhat a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelésre vonatkozó hazai vagy nemzetközi árakon.

(d)	A kifizetések csak akkora időtartamra adhatók, amekkora a kapcsolódó beruházások megvalósításához szükséges.

(e)	A kifizetések feltételéül nem követelhető vagy bármely más módon nem szabható meg az arra jogosult által termelendő mezőgazdasági termékek fajtája, kivéve egy adott termék termelésének megszüntetésére vonatkozó követelményt.

(f)	A kifizetéseknek a szerkezeti hátrány kiegyenlítéséhez szükséges mennyiségre kell korlátozódniuk.

12.	Környezetvédelmi programok részét képező kifizetések

(a)	Az ilyen kifizetésekre való jogosultságot a környezet védelmét vagy megőrzését célzó és világosan meghatározott kormányzati program részeként kell megállapítani és a kormányprogramban szereplő speciális feltételek teljesítésétől kell függővé tenni, beleértve a termelési módszerekre vagy inputokra vonatkozó feltételeket.

(b)	A kifizetések összegét a kormányzati program teljesítésével kapcsolatban felmerülő többletköltségekre vagy jövedelem-kiesésre kell korlátozni.

13.	Regionális támogatási programok részét képező kifizetések

(a)	Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot a hátrányos helyzetű régiókban működő termelőkre kell korlátozni. Minden ilyen régiónak világosan kijelölt összefüggő földrajzi területet kell alkotnia, amely meghatározható gazdasági és közigazgatási identitással rendelkezik és amely a törvény vagy más rendelkezés által világosan megjelölt, a régió nehézségeinek az átmeneti jellegen túlmutató körülményekből való származását mutató, semleges és objektív ismérvek alapján hátrányosnak minősül.

(b)	Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy alapulhat a termelő által a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelés típusán vagy mennyiségén (beleértve az állatállományt), eltekintve a termelés csökkentésére vonatkozó előírásoktól.

(c)	Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy alapulhat a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelésre vonatkozó hazai vagy nemzetközi árakon.

(d)	A kifizetéseknek csak az arra jogosult területek termelői, de az ilyen területeken belül, az összes termelő számára általános körben kell hozzáférhetőnek lenniük.

(e)	Ahol a kifizetések termelési tényezőkhöz kapcsolódnak, ott azokat, az érintett tényezőkre megállapított küszöbszint felett, csökkenő ütemben kell folyósítani.

(f)	A kifizetéseket az előírt területeken folyó mezőgazdasági termelés során keletkező többletköltségekre vagy jövedelem-kiesésre kell korlátozni.


3. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz

BELSŐ TÁMOGATÁS:
AZ ÖSSZESÍTETT TÁMOGATOTTSÁGI MUTATÓ KISZÁMÍTÁSA

1.	A 6. Cikk rendelkezéseinek függvényében az összesített támogatottsági mutatót (AMS) termékspecifikus alapon kell kiszámítani minden egyes olyan mezőgazdasági alaptermékre, amely piaci ártámogatásban, nem mentesített közvetlen kifizetésekben vagy bármely más, csökkentési kötelezettség alól nem mentesített támogatásban (\"más nem mentesített programok\") részesül. A nem termékspecifikus támogatásokat egy nem termékspecifikus, pénzformában kifejezett, AMS-ben kell összegezni.

2.	Az 1. pont alatt szereplő támogatások tartalmazzák mind a költségvetési kiadásokat, mind azon bevételeket, amelyekről a kormányok vagy azok szervezetei lemondtak.

3.	A központi és a helyi támogatásokat egyaránt számításba kell venni.

4.	A termelők által fizetett specifikus mezőgazdasági befizetéseket vagy díjakat ki kell vonni az AMS-ből.

5.	A belső támogatás csökkentési kötelezettségek végrehajtása során alkalmazandó bázisszintet a bázisidőszakra az alábbiakban felvázoltak szerint kiszámított AMS képezi.

6.	Minden mezőgazdasági alaptermékre egy specifikus, pénzformában kifejezett, AMS-t kell megállapítani.

7.	Az AMS-t az érintett termék értékesítési lánca kezdőpontjához a lehető legközelebb kell kiszámítani. A mezőgazdasági feldolgozók érdekében alkalmazott intézkedéseket olyan mértékben kell figyelembe venni, amennyire ezek a mezőgazdasági alaptermékek termelői számára előnnyel járnak.

8.	Piaci ártámogatás: a piaci ártámogatást a rögzített külső referencia ár és az alkalmazott szabályozott ár közötti különbség és a szabályozott árra jogosult termelés mennyisége szorzatának alkalmazásával kell kiszámítani. Azon költségvetési kifizetéseket, amelyek ezen árkülönbözet fenntartását szolgálják, mint például a felvásárlási és raktározási költségek, az AMS-ben nem kell figyelembe venni.

9.	A rögzített külső referencia árat, amelyet az 1986-88 közötti időszak alapján kell meghatározni nettó exportőr országban rendszerint az érintett mezőgazdasági alaptermék átlagos bázisidőszaki f.o.b. egységára, nettó importőr országában az érintett mezőgazdasági alaptermék átlagos bázisidőszaki c.i.f. egységára jelenti. A rögzített referencia ár minőségi különbségek esetén szükség szerint kiigazítható.

10.	Csökkentési kötelezettség alól nem mentesített közvetlen kifizetések: a csökkentési kötelezettség alól nem mentesített közvetlen kifizetések, amelyek árkülönbözettől függnek, vagy a rögzített referencia ár és az alkalmazott szabályozott ár közötti különbözetnek és a szabályozott árra jogosult termelés mennyiségének szorzata alapján, vagy a költségvetési kiadások alkalmazásával számítandók ki.

11.	A rögzített referencia árat az 1968-88 közötti bázisidőszakot alapul véve kell megállapítani és rendszerint ez képezi a kifizetési mértékek meghatározásakor figyelembe veendő tényleges árat.

12.	Azokat, a csökkentési kötelezettség alól nem mentesített közvetlen kifizetéseket, amelyek ártól eltérő tényezőkön alapulnak, a költségvetési kiadások alapján kell kiszámítani.

13.	Egyéb csökkentési kötelezettség alá eső intézkedések, beleértve az input támogatásokat és olyan másfajta intézkedéseket, mint például a marketing költségeket csökkentő intézkedések: az ilyen intézkedések értékét a kormányzati költségvetési kiadások, vagy ahol a költségvetési kiadások teljes mértékben nem tükrözik az érintett támogatást, a támogatás kiszámításának alapját a támogatott termék vagy szolgáltatás ára, és a hasonló termékek vagy szolgáltatások reprezentatív piaci ára különbözetének a termék vagy szolgáltatás mennyiségével képzett szorzata adja.


4. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz

BELSŐ TÁMOGATÁS:
EGYENÉRTÉKŰ TÁMOGATOTTSÁGI MUTATÓ KISZÁMÍTÁSA

1.	A 6. Cikk rendelkezéseinek függvényében az egyenértékű támogatottsági mutatót minden olyan mezőgazdasági alaptermékre ki kell számítani, amelyeknél a 3. Mellékletben értelmezett piaci ártámogatás fennáll, de ahol az AMS ezen alkotóelemének kiszámítása nem alkalmazható. Ezeknél a termékeknél a belső támogatás csökkentési kötelezettségek végrehajtásához szükséges bázisszintet egyrészt az alábbi 2. pontban értelmezett egyenértékű támogatottsági mutatóban kifejezett piaci ártámogatási összetevő, másrészt az alábbi 3. pont szerint kiszámított bármilyen, támogatás csökkentési kötelezettség alá eső közvetlen kifizetés vagy egyéb támogatás alkotja. Mind a nemzeti, mind a helyi támogatásokat figyelembe kell venni.

2.	Az 1. pontban alkalmazott egyenértékű támogatottsági mutatót termékspecifikus alapon az értékesítési lánc kezdőpontjához a lehető legközelebb kell kiszámítani az összes olyan mezőgazdasági alaptermékre, amelyek a piaci ártámogatásban részesülnek, de az AMS piaci ártámogatás alkotóeleme nem számítható ki. Azokra a mezőgazdasági alaptermékekre a piaci ártámogatásra vonatkozó egyenértékű támogatottsági mutatót az alkalmazott szabályozott ár és a termelés ezen árra jogosult részének felhasználása alapján, vagy ahol ez nem alkalmazható, a termelői ár szintentartásához felhasznált költségvetési kiadások alapján kell kiszámítani.

3.	Ahol a fenti 1. pont alá eső mezőgazdasági alaptermékek csökkentési kötelezettség alá eső közvetlen kifizetésben vagy csökkentési kötelezettség alá eső bármely más termékspecifikus támogatásban részesülnek, az egyenértékű támogatottsági mutató kiszámításához ezen intézkedések vonatkozásában a megfelelő AMS alkotóelemnél alkalmazott számítást kell alapul venni (amint ezt a 3. Melléklet 10. - 13. pontjai részletezik).

4.	Az egyenértékű támogatottsági mutatót a támogatás mennyisége vonatkozásában a mezőgazdasági alaptermék értékesítési láncának kezdőpontjához a lehető legközelebb kell kiszámítani. A mezőgazdasági feldolgozók érdekében alkalmazott intézkedéseket olyan mértékben kell figyelembe venni, amennyiben azok a mezőgazdasági alaptermékek termelői számára előnnyel járnak. A termelők által fizetett specifikus mezőgazdasági befizetésekkel vagy díjakkal megfelelő mértékben csökkenteni kell az egyenértékű támogatottsági mutatót.


5. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz

KÜLÖNLEGES ELBÁNÁS
A 4. CIKK 2. PONTJA VONATKOZÁSÁBAN

A. Szakasz

1.	A 4. Cikk 2. pontja rendelkezései a WTO Megállapodás életbe lépésétől kezdődően nem alkalmazandók bármely olyan elsődleges mezőgazdasági termék és az abból megmunkált vagy készített termékek (\"kijelölt termékek\") esetében, melyekre az alábbi feltételek teljesülnek (az alábbiakban: \"különleges elbánás\").

(a)	a kijelölt termékek importja alacsonyabb az 1968-88-as bázisidőszak megfelelő hazai fogyasztásának 3 %-ánál (\"a bázisidőszak\");

(b)	a kijelölt termékek a bázisidőszak kezdete óta nem részesülnek exporttámogatásban;

(c)	az elsődleges mezőgazdasági termékre hatékony termeléskorlátozó intézkedéseket alkalmaznak;

(d)	ezen termékek a Marrakesh-i Jegyzőkönyvhöz csatolt Tagi Engedményes Lista I. Részének I-B Szakaszában az ST-5. Melléklet jelzéssel vannak ellátva, mint olyan termékek, amelyek különleges elbánás alá esnek, tükrözve olyan nem kereskedelmi szempontokat, mint az élelmiszerellátás biztonsága és a környezet védelme; és

(e)	a kijelölt termékek vonatkozó minimális piacrajutási lehetőségeinek, az érintett Tag Engedményes Listája I. Részének 1-B Szakaszában részletezettek szerint, a végrehajtási időszak első évének kezdetétől a bázisidőszak belső fogyasztása 4 %-ának felelnek meg, majd ezt követően a végrehajtási időszak hátralévő részében évente a bázisidőszak megfelelő fogyasztásának 0,8 %-ával nőnek.

2.	A végrehajtási időszak bármely évének kezdetén valamely Tag, összhangban az alábbi 6. pont rendelkezéseivel, beszüntetheti a különleges elbánás alkalmazását a kijelölt termékek vonatkozásában. Ilyen esetben, az érintett Tag fenntartja azokat a minimális piacrajutási lehetőségeket, amelyek az adott időpontra már megvalósultak és a minimális piacrajutási lehetőségeket évente a bázisidőszak megfelelő hazai fogyasztásának 0,4 %-ával növeli a végrehajtási időszak hátralévő részében. Ezt követően a végrehajtási időszak utolsó évében ezen szabályból eredően elért minimális piacrajutási lehetőségek szintjét az érintett Tag Engedményes Listájában fenntartja.

3.	Arról a kérdésről folytatott bármiféle tárgyalásokat, hogy a végrehajtási időszak befejezése után legyen-e folytatása a fenti 1. pont szerinti különleges elbánásnak, a végrehajtási időszakon belül azon tárgyalások részeként kell befejezni, amelyeket a jelen Megállapodás 20. Cikke előír, figyelembe véve a nem kereskedelmi szempontokat.

4.	Ha a 3. pontban jelzett tárgyalások megállapodáshoz vezetnek arról, hogy egy Tag folytathatja a különleges elbánás alkalmazását, akkor ennek a Tagnak, ezen tárgyalásokon meghatározottak szerint, további és elfogadható engedményeket tesz.

5.	Ahol a különleges elbánás nem folytatandó a végrehajtási időszak végén, ott az érintett Tag az alábbi 6. pont rendelkezéseit hajtja végre. Ilyen esetben a végrehajtási időszak befejezése után a kijelölt termékek minimális piacrajutási lehetőségeit a bázisidőszak megfelelő hazai fogyasztásának 8 %-án az érintett Tag Engedményes Listájában fenn kell tartani.

6.	A kijelölt termékekre fenntartott importtal szembeni azon határon alkalmazott kereskedelmi intézkedések, melyek különböznek a normál vámoktól, a jelen Megállapodás 4. Cikke 2. pontja rendelkezései alá esnek annak az évnek a kezdetétől, amelyben a különleges elbánás alkalmazása megszűnik. Az ilyen termékekre normál vámokat kell fenntartani, melyek lekötötté válnak az érintett Tagok Engedményes Listájában, és amelyek annak az évnek a kezdetétől alkalmazandók, amelyben a különleges elbánás megszűnik és olyan szinten, mintha a végrehajtási időszak alatt évenként azonos ütemezésben legalább 15 %-os csökkentés végrehajtására került volna sor. Ezeket a vámokat az idecsatolt függelék irányelve szerint számított vámegyenértékek alapján kell kiszámítani.

B. Szakasz

7.	A 4. Cikk 2. pontja rendelkezései szintén nem alkalmazandók a WTO Megállapodás hatálybalépésétől kezdődően azon elsődleges mezőgazdasági termék esetében, amely alapélelmiszert képez egy adott fejlődő ország Tag hagyományos étrendjében, és amelyre vonatkozóan a fenti 1. (a) - (d) pontokban részletezetteken túl, amilyen mértékben azok az érintett termékekre érvényesek, az alábbi feltételek teljesülnek:

(a)	az érintett termékekre vonatkozó minimális piacrajutási feltételek, az érintett fejlődő ország Tag Engedményes Listája I. Részének I-B. Szakaszában részletezettek szerint a végrehajtási időszak első évének kezdetétől az érintett termékek bázisidőszaki belső fogyasztása 1 %-ának felelnek meg, majd ezt követően évenkénti azonos ütemezésben a végrehajtási időszak ötödik évének kezdetére a bázisidőszak megfelelő belső fogyasztásának 2 %-áig fognak megfelelni. A végrehajtási időszak hatodik évének kezdetétől az érintett termékekre vonatkozó minimális piacrajutási lehetőségek a bázisidőszak megfelelő hazai fogyasztása 2 %-ának kell, hogy megfeleljenek, amely azután évenkénti azonos ütemezésben nő a bázisidőszak megfelelő hazai fogyasztása 4 %-áig a 10. év kezdetére. Ezt követően, ezen szabályból a 10. évben adódó minimális piacrajutási lehetőségek szintjét az érintett fejlődő ország Tag Engedményes Listájában fenn kell tartani.

(b)	A jelen Megállapodás alá tartozó más termékek esetén megfelelő piacrajutási lehetőség biztosítása történt meg.

8.	Arról a kérdésről folytatott bármiféle tárgyalásokat, hogy a végrehajtási időszak kezdetét követően a 10. év vége után legyen-e folytatása a fenti 7. pont szerinti különleges elbánásnak, a végrehajtási időszak kezdetét követő 10. éven belül kell megkezdeni és befejezni.

9.	Ha a 8. pontban hivatkozott tárgyalások megállapodásra vezetnek arról, hogy valamely Tag folytathatja a különleges elbánás alkalmazását, akkor ez a Tag ezen tárgyalásokon meghatározottak szerint további és elfogadható engedményeket tesz.

10.	Ha a 7. pont szerinti különleges elbánás a végrehajtási időszak kezdetét követő 10. éven túl nem folytatható, az érintett termékekre normál vámokat kell fenntartani, amelyeket az idecsatolt függelék irányelvei szerint számított vámegyenérték alapján kell kiszámítani, melyeket az érintett Tag Engedményes Listájában lekötnek. Más vonatkozásban a 6. pontnak, a fejlődő ország Tagok számára biztosított különleges és megkülönböztetett elbánás szerint módosított rendelkezései érvényesek.


Függelék az 5. Melléklethez

A VÁMEGYENÉRTÉK KISZÁMÍTÁSÁNAK IRÁNYELVEI
A JELEN MELLÉKLET 6. ÉS 10. PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT SPECIFIKUS CÉLOK ÉRDEKÉBEN

1.	A vámegyenérték kiszámítása során, függetlenül attól, hogy az ad valorem, vagy specifikus formát ölt, a külső árak és a belső árak tényleges különbözetéből kell átlátható módon kiindulni. A használt adatoknál az 1986-88 közötti időszakot kell alapul venni.

A vámegyenértékeket:

(a)	elsősorban a HS négyjegyű szintjén kell megállapítani;

(b)	ahol helyénvaló, ott a HS hatjegyű vagy részletesebb szintjén kell meghatározni;

(c)	a megmunkált vagy feldolgozott termékekre úgy kell megállapítani, hogy az elsődleges mezőgazdasági termék(ek) vámegyenértékét meg kell szorozni a megmunkált vagy feldolgozott termékeken belül az elsődleges mezőgazdasági termékek értékbeli és/vagy fizikai arányával, ahogy az helyénvaló, és szükség szerint figyelembe kell venni az iparág védelme számára biztosított további elemeket.

2.	A külső árakat rendszerint az importáló ország tényleges átlag c.i.f. egységárai képezik. Ahol az átlag c.i.f. egységárak nem állnak rendelkezésre vagy nem megfelelőek, a külső ár:

(a)	egy közeli ország megfelelő átlag c.i.f. egységára; vagy

(b)	a megfelelő fő exportőr(ök) átlag f.o.b. exportárai alapján született becslés, kiigazítva az importáló ország biztosítási, a fuvar és más lényeges költségeire vonatkozó becslések hozzáadásával.

3.	A külső árakat rendszerint hazai valutára, az azonos időszakra eső éves átlag piaci átváltási árfolyamot felhasználva, kell átváltani.

4.	A belső ár rendszerint a hazai piac reprezentatív nagykereskedelmi ára, vagy ennek becsült értéke, ahol megfelelő adat nem áll rendelkezésre.

5.	A kiinduló vámegyenértékek, szükség szerint, kiigazíthatóak, hogy megfelelő együttható felhasználásával figyelembe vegyék a minőségi vagy a választékbeli különbségeket.

6.	Ahol a vámegyenérték e módszer alapján negatív lesz vagy a jelenleg lekötött vámtételnél alacsonyabb, a kiinduló vámegyenérték megállapítható a jelenleg lekötött vámtételen vagy a termékre vonatkozó nemzeti ajánlat alapján.

7.	Ahol a vámegyenérték azon szintjéhez képest, amit az előző iránymutatások eredményeztek volna, kiigazítás történt, kérés esetén az érintett Tagnak teljes körű konzultációs lehetőséget kell biztosítani megfelelő megoldások elérése érdekében.



MEGÁLLAPODÁS
AZ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK
ALKALMAZÁSÁRÓL



A Tagok

Újra megerősítve, hogy egyetlen Tag sem gátolható abban, hogy az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges intézkedéseket hozzon és érvényesítsen, azzal a kikötéssel, hogy ezen intézkedéseket nem alkalmazhatja oly módon, hogy az az azonos feltételekkel rendelkező Tagok közötti önkényes vagy indokolatlan hátrányos megkülönböztetésnek, vagy a nemzetközi kereskedelem leplezett korlátozásának eszközét alkossa;

Azon óhajuktól vezérelve, hogy javítsák az emberi egészséget, az állat egészséget és a növényegészségügyi helyzetet az összes Tagnál;

Megjegyezve, hogy az állat- és növényegészségügyi intézkedéseket gyakran bilaterális megállapodások vagy jegyzőkönyvek alapján alkalmazzák;

Azon óhajuktól vezérelve, hogy létrehozzák az állat- és növényegészségügyi intézkedések meghozatalát, továbbfejlesztését és érvényesítését célzó szabályok és fegyelem mulatilaterális kereteit abból a célból, hogy azoknak a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásait minimalizálják;

Felismerve azt a jelentős hozzájárulást, amit nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások ebben a vonatkozásban tesznek;

Azon óhajuktól vezérelve, hogy elősegítsék a Tagok között a harmonizált állat- és növényegészségügyi intézkedések használatát az illetékes nemzetközi szervezetek, beleértve a Codex Alimentarius Bizottság, a Járványos Állatbetegségek Nemzetközi Irodája és a Nemzetközi Növényvédelmi Konvenció keretében működő illetékes nemzetközi és regionális szervezetek által kidolgozott nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások alapján, anélkül, hogy a Tagtól megkövetelnék, hogy megváltoztassák az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelmének általuk alkalmazott megfelelő szintjét;

Felismerve, hogy az importáló Tagok állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseinek való megfelelés, és ennél fogva a piacrajutás és az állat- vagy növényegészségügyi intézkedések saját területükön történő kialakítása és alkalmazása során a fejlődő ország Tagok különleges nehézségekkel kerülhetnek szembe, és azon óhajuktól vezérelve, hogy segítsék őket e vonatkozású törekvéseikben;

Azon óhajuktól vezérelve, hogy ezért kidolgozzák a szabályokat a GATT 1994 azon rendelkezéseinek alkalmazására, amelyek az állat- vagy növényegészségügyi intézkedések alkalmazásához kapcsolódnak, különös tekintettel a XX. (b) Cikk rendelkezéseire.

Ezennel a következőkben állapodnak meg:


1. Cikk

Általános rendelkezések

1.	Jelen Megállapodás az összes olyan állat- és növényegészségügyi intézkedésre vonatkozik, mely közvetve vagy közvetlenül hatással lehet a nemzetközi kereskedelemre. Az ilyen intézkedéseket a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban kell kidolgozni és alkalmazni.

2.	A jelen Megállapodás céljaira az A. Mellékletben megadott meghatározásokat kell alkalmazni.

3.	A mellékletek jelen Megállapodás szerves részét képezik.

4.	A jelen Megállapodásban semmi sem érinti a Tagok azon jogait, amelyekkel a Kereskedelem Technikai Akadályaira vonatkozó Megállapodás alapján rendelkeznek olyan intézkedések tekintetében, amelyek a jelen Megállapodás hatálya alá nem esnek.

2. Cikk

Alapvető jogok és kötelezettségek

1.	A Tagoknak joguk van olyan állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseket hozni, amelyek az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükségesek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések jelen Megállapodás rendelkezéseivel nem ellentétesek.

2.	A Tagok biztosítják, hogy bármely állat- és növényegészségügyi intézkedés csak az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges mértékben kerül alkalmazásra, hogy ezek tudományos elveken alapuljanak és hogy ezek nem tarthatók fenn elégséges tudományos bizonyíték nélkül, eltekintve az 5. Cikk 7. pontja szerinti kivételtől.

3.	A Tagok biztosítják, hogy azonos vagy hasonló feltételek fennállása esetén az állat- és növényegészségügyi intézkedések önkényes és indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést nem idéz elő a Tagok, illetve saját területük és más Tagok között. Az állat- és növényegészségügyi intézkedéseket nem lehet alkalmazni oly módon, hogy az a nemzetközi kereskedelem leplezett korlátozását képezze.

4.	Azon állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseket, amelyek a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban vannak, összhangban levőnek kell feltételezni a Tagok azon kötelezettségeivel, amelyek a GATT 1994-nek az állat- vagy növényegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos rendelkezései alapján állnak fenn, különös tekintettel a XX. (b) Cikk rendelkezéseire.

3. Cikk

Harmonizáció

1.	Annak érdekében, hogy az állat- és növényegészségügyi intézkedések a lehető legszélesebb körben összehangolásra kerüljenek, a Tagok állat- és növényegészségügyi intézkedéseiket nemzetközi szabványokra, irányelvekre és ajánlásokra alapozzák, ahol ilyenek léteznek, kivéve ha a jelen Megállapodás másképpen intézkedik, különös tekintettel a 3. pontra.

2.	Az állat- vagy növényegészségügyi intézkedések, amelyek összhangban vannak nemzetközi szabványokkal, irányelvekkel vagy ajánlásokkal, szükségesnek tekintendők az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez és ezeket összhangban levőnek kell feltételezni a jelen Megállapodás és a GATT 1994 vonatkozó rendelkezéseivel.

3.	A Tagok bevezethetnek és fenntarthatnak olyan állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseket, amelyek az állat- vagy növényegészségügyi védelem magasabb szintjét eredményezik, mint ami a vonatkozó nemzetközi szabványokon, irányelveken vagy ajánlásokon alapuló intézkedések alapján elérhető volna, ha ez tudományosan igazolható vagy ha ez az állat- vagy növényegészségügyi védelemnek a Tag által az 5. Cikk 1. - 8. pontjában található vonatkozó rendelkezésekkel összhangban megállapított megfelelő szintjéből következik. A fentiek ellenére az összes olyan intézkedés, amely az állat- vagy növényegészségügyi védelem azon szintjétől való eltérést eredményez, amely a nemzetközi szabványokon, irányelveken vagy ajánlásokon alapuló intézkedésekkel elérhető lenne, nem ellentétes a jelen Megállapodás semmilyen más rendelkezésével.

4.	A Tagok, az erőforrásaik biztosította kereteken belül, teljes részt vállalnak az illetékes nemzetközi szervezetek és alárendelt testületeik munkájában, különös tekintettel a Codex Alimentarius Bizottságra, a Járványos Állatbetegségek Nemzetközi Irodájára, a Nemzetközi Növényvédelmi Konvenció keretében működő nemzetközi és regionális szervezetekre, hogy ezen szervezeteken belül elősegítsék a szabványok, irányelvek és ajánlások továbbfejlesztését és időszakos felülvizsgálatát az állat- és növényegészségügyi intézkedések összes szempontja vonatkozásában.

5.	Az Állat- és Növényegészségügyi Intézkedések Bizottsága, amelyről a 12. Cikk 1. - 4. pontjai rendelkeznek (jelen Megállapodásban a továbbiakban Bizottság), eljárást fejleszt ki a nemzetközi harmonizációs folyamat ellenőrzésére és az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseket koordinálja az illetékes nemzetközi szervezetekkel.

4. Cikk

Egyenértékűség

1.	A Tagok egyenértékűnek fogadják el más Tagok állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseit még akkor is, ha azok különböznek a sajátjaiktól vagy más, ugyanezen termékkel kereskedő, Tagok által használt intézkedésektől, ha az exportáló Tag objektíven bemutatja az importáló Tag számára, hogy intézkedései valóra váltják az importáló Tag állat- vagy növényegészségügyi védelmének megfelelő szintjét. E célból, kérés esetén, vizsgálathoz, teszteléshez vagy más megfelelő eljáráshoz ésszerű hozzáférést kell biztosítani az importáló Tag számára.

2.	A Tagok, kérés esetén, konzultációt folytatnak meghatározott állat- vagy növényegészségügyi intézkedések egyenértékűségének elismeréséről szóló bilaterális és multilaterális megállapodások elérése céljából.

5. Cikk

Kockázatbecslés és az állat- és növényegészségügyi védelem
megfelelő szintjének meghatározása

1.	A Tagok biztosítják, hogy állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseiket emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség kockázatainak a körülményeknek megfelelő becslésére alapozzák, számításba véve az illetékes nemzetközi szervezetek által kifejlesztett kockázatbecslési technikákat.

2.	A kockázatbecslés során a Tagok figyelembe veszik a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat; a vonatkozó feldolgozási és termelési módszereket; a vonatkozó vizsgálati, mintavételi és tesztelési módszereket; meghatározott megbetegedések vagy kártevők elterjedését; kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes térségek létét; a megfelelő ökológiai és környezeti feltételeket és a vesztegzárat vagy másféle kezelési módokat.

3.	Az állat- vagy növényegészségügyi életre vagy egészségre gyakorolt kockázat becslése és az ezen kockázattal szemben szükséges állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintjének eléréséhez alkalmazandó intézkedések meghatározása során a Tagok idevágó gazdasági szempontokként a következőket veszik figyelembe: a termelés vagy értékesítés csökkenésében jelentkező potenciális károk, kártevők vagy betegségek bejutása, kialakulása vagy elterjedése kapcsán; az importáló Tag területén, az ellenőrzés vagy megsemmisítés során jelentkező költségeket; a kockázat korlátozás alternatív megközelítésének relatív költséghatékonyságát.

4.	Az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintjének meghatározása során a Tagok figyelembe veszik a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálásának célját.

5.	Az emberi életre vagy egészségre vagy az állati és növényi életre vagy egészségre gyakorolt kockázatokkal szembeni állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintjének elve alkalmazása során elérendő összhang céljából minden Tag elkerüli az önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetéseket azon szintek között, amelyeket a különböző helyzetekben megfelelőnek ítél, ha az ilyen megkülönböztetések diszkriminációt vagy a nemzetközi kereskedelem leplezett korlátozását eredményezik. A Tagok a 12. Cikk 1., 2., és 3. pontjával összhangban együttműködnek a Bizottság keretében abban, hogy kifejlesszék az irányelveket ezen rendelkezés gyakorlati végrehajtásának elősegítése érdekében. Az irányelvek kifejlesztésében a Bizottság figyelembe veszi az összes vonatkozó tényezőt, beleértve az emberi egészséggel szemben jelentkező azon kockázatok kivételes sajátosságait, melyeknek az emberek önkéntesen teszik ki magukat.

6.	A 3. Cikk 2. pontját nem érintve, az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintje elérése céljából alkalmazott állat- vagy növényegészségügyi intézkedések kialakítása vagy fenntartása során a Tagok biztosítják, hogy az ilyen intézkedések ne eredményezzék a kereskedelem nagyobb mérvű korlátozását, mint ami az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintjének biztosításához szükséges, figyelembe véve a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságot.

7.	Azokban az esetekben, ahol a vonatkozó tudományos bizonyíték nem elégséges, egy Tag átmenetileg alkalmazhat állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseket a rendelkezésre álló vonatkozó információk alapján, beleértve az illetékes nemzetközi szervezetektől valamint más Tagok által alkalmazott állat- vagy növényegészségügyi intézkedésekről kapott információkat. Ilyen körülmények között, a Tagok igyekeznek megszerezni azon kiegészítő információkat, amelyek a kockázat objektívebb becsléséhez szükségesek és ennek megfelelően az állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseket ésszerű időn belül felülvizsgálják.

8.	Amikor egy Tagnak oka van azt hinni, hogy egy másik Tag által bevezetett vagy fenntartott meghatározott állat- vagy növényegészségügyi intézkedés korlátozza, vagy fennáll annak a lehetősége, hogy korlátozza exportját és az intézkedés nem alapszik a vonatkozó nemzetközi szabványokon, irányelveken vagy ajánlásokon vagy ilyen szabványok, irányelvek vagy ajánlások nem léteznek, az ilyen állat- vagy növényegészségügyi intézkedés indokaira magyarázatot lehet kérni az intézkedést fenntartó Tagtól, amelynek ezt meg kell adnia.

6. Cikk

Regionális feltételekhez való alkalmazkodás,
beleértve a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségeket

1.	A Tagok biztosítják azt, hogy állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseik igazodnak azon térség állat- vagy növényegészségügyi jellemzőihez - akár egy ország, egy országrész vagy több ország teljes vagy részbeni területéről van szó -, ahonnan az áru származik illetve ahová az árut szánják. Valamely régió állat- vagy növényegészségügyi jellemzőinek vizsgálata során, a Tagok, egyebek mellett, figyelembe veszik meghatározott megbetegedések vagy kártevők elterjedtségének szintjét, a megsemmisítést vagy ellenőrzést célzó programok működését és az illetékes nemzetközi szervezetek által kifejlesztett megfelelő ismérveket vagy irányelveket.

2.	A Tagok különösen a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes, vagy a kártevők vagy a megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek elvét ismerik el. Az ilyen térségek meghatározása során olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint a földrajzi feltételek, ökoszisztémák, járványtani felügyelet és az állat- vagy növényegészségügyi ellenőrzések hatékonysága.

3.	Azon exportáló Tagok, amelyek azt állítják, hogy területeiken belül egységes térségeik kártevőktől vagy megbetegedésektől mentesek vagy a kártevők vagy a megbetegedések elterjedtségének szintje alacsony, ezt az ehhez szükséges bizonyítékokkal alátámasztják, abból a célból, hogy objektíven kimutatható legyen az importáló Tag számára, hogy ezen térségek kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes térségek vagy a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek, és valószínűleg azok is maradnak. Ebből a célból, kérés esetén, vizsgálathoz, teszteléshez vagy más megfelelő eljárásokhoz ésszerű hozzáférést kell biztosítani az importáló Tag számára.


7. Cikk

Átláthatóság

	A Tagok bejelentik az állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseikben bekövetkezett változásokat és információt adnak állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseikről a B. Melléklet rendelkezéseivel összhangban.

8. Cikk

Ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárások

	A Tagok az ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárások során betartják a C. Melléklet rendelkezéseit, beleértve az adalékanyagok használatának jóváhagyását vagy élelmiszerek, italok és takarmányok szennyezettségi tűréshatárainak megállapítását célzó nemzeti rendszereket, és más tekintetben is biztosítják, hogy eljárásaik a jelen Megállapodás rendelkezéseivel ne legyenek ellentétesek.

9. Cikk

Technikai segítségnyújtás

1.	A Tagok egyetértenek abban, hogy elősegítik a technikai segítségnyújtást más, különösen a fejlődő ország Tagok részére, akár kétoldalúan, akár az illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül. Az ilyen támogatás, egyebek mellett, megvalósulhat a feldolgozási technológiák, a kutatás és infrastruktúra területén, beleértve a nemzeti szabályozó testületek létesítését, és öltheti tanácsadás, hitelek, adományok és segély formáját, beleértve a szakértelem, a képzés és felszerelés megszerzése céljából nyújtottakat, hogy lehetővé tegyék az ilyen országoknak, hogy alkalmazkodjanak és összhangba kerüljenek azon állat- vagy növényegészségügyi intézkedésekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy exportpiacaikon az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintjét elérjék.

2.	Ahol lényeges beruházások szükségesek ahhoz, hogy az exportáló fejlődő ország Tag teljesítse az importáló Tag állat- vagy növényegészségügyi követelményeit, az utóbbi fontolóra veszi olyan technikai támogatás nyújtását, amely lehetővé teszi a fejlődő ország Tagnak, hogy fenntartsa és kiterjessze az érintett termék piacrajutási lehetőségeit.

10. Cikk

Különleges és megkülönböztetett elbánás

1.	Az állat- vagy növényegészségügyi intézkedések kialakításában és alkalmazásában a Tagok figyelembe veszik a fejlődő ország Tagok különleges szükségleteit, különösen a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok tekintetében.

2.	Ahol az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintje lehetőséget ad az új állat- vagy növényegészségügyi intézkedések szakaszos bevezetésére, az ezeknek való megfelelésre hosszabb időkeretet kell megszabni a fejlődő ország Tagokat érdeklő termékek esetén, hogy azok export lehetőségeiket fenn tudják tartani.

3.	Azzal a szándékkal, hogy biztosítva legyen, hogy a fejlődő ország Tagok eleget tudjanak tenni jelen Megállapodás rendelkezéseinek, a Bizottság számára lehetővé válik, hogy kérés esetén, ezen országok számára a jelen Megállapodás kötelezettségei alól meghatározott, időben korlátozott, részleges vagy teljes felmentést adjon, figyelembe véve azok pénzügyi, kereskedelmi és fejlesztési szükségleteit.

4.	A Tagok ösztönzik és elősegítik a fejlődő ország Tagok aktív részvételét az illetékes nemzetközi szervezetekben.

11. Cikk

Konzultáció és vitarendezés

1.	A jelen Megállapodás hatálya alá tartozó konzultációkra és vitarendezésekre a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezései alkalmazandók, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza, kivéve, ha a jelen Megállapodás erre vonatkozóan kifejezetten másképpen nem rendelkezik.

2.	A jelen Megállapodás hatálya alá tartozó, tudományos és műszaki kérdésekről szóló vitában egy vizsgálócsoport tanácsért folyamodik a vizsgálócsoport által kiválasztott szakértőkhöz a vitázó felekkel történő konzultáció során. Ebből a célból a vizsgálócsoport, amikor megfelelőnek tartja, tanácsadó jellegű technikai szakértői csoportot hozhat létre, vagy a vitában érintett bármelyik fél kérésére vagy saját kezdeményezésére konzultálhat az illetékes nemzetközi szervezetekkel.

3.	Ezen Megállapodásban semmi sem korlátozhatja a Tagok más nemzetközi Megállapodásokban foglalt jogait, beleértve azt, hogy más nemzetközi szervezetek keretében vagy bármely nemzetközi megállapodás részeként működő jószolgálati tevékenységet vagy vitarendezési eljárást igénybe vegyenek.

12. Cikk

Működtetés

1.	Az Állat- és Növényegészségügyi Bizottság ezennel megalakul abból a célból, hogy a konzultációk rendszeres fórumául szolgáljon. A Bizottság jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához és annak, különösen a harmonizáció vonatkozásában fennálló céljainak elősegítéséhez szükséges feladatokat látja el. A Bizottság konszenzussal hozza döntéseit.

2.	A Bizottság bátorítja és ösztönzi a Tagok közötti ad hoc jellegű konzultációkat vagy tárgyalásokat meghatározott állat- vagy növényegészségügyi témákban. A Bizottság bátorítja a nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások minden Tag által történő alkalmazását és ebben a vonatkozásban támogatást nyújt az élelmiszer adalékanyagok használatának jóváhagyását vagy az élelmiszerekben, italokban, takarmányokban előforduló szennyező anyagok tűréshatárainak megállapítását célzó nemzetközi és nemzeti szintű rendszerek és megközelítések közötti integráció és koordináció céljából történő technikai konzultációk és tanulmányok megrendezéséhez illetve elkészítéséhez.

3.	A Bizottság szoros kapcsolatot tart fenn az illetékes nemzetközi szervezetekkel az állat- és növényegészségügyi védelem területén, különösen a Codex Alimentarius Bizottsággal, a Járványos Állatbetegségek Nemzetközi Irodájával és a Nemzetközi Növényvédelmi Konvenció Titkárságával abból a célból, hogy biztosítva legyenek a rendelkezésre álló legjobb tudományos és technikai tanácsok jelen Megállapodás működtetéséhez, valamint elkerülhetővé váljon az erőfeszítések fölösleges párhuzamossága.

4.	A Bizottság kifejleszt egy eljárást a nemzetközi harmonizáció folyamatának és a nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások alkalmazásának figyelemmel kísérése céljából. Ebből a célból a Bizottság, az illetékes nemzetközi szervezetekkel együtt, létrehoz egy, a nemzetközi szabványokat, irányelveket vagy ajánlásokat tartalmazó listát, amely azon állat- vagy növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozik, amelyekről a Bizottság megállapítja, hogy nagymértékben befolyásolják a kereskedelmet. A lista tartalmazza azon nemzetközi szabványok, irányelvek vagy ajánlások Tagok által történő megjelölését, melyeket azok az import feltételéül szabnak, vagy melyek alapján az ezen szabványoknak megfelelő importtermékek bejuthatnak piacaikra. Azon esetekben, amikor egy Tag nem nemzetközi szabványt, irányelvet vagy ajánlást alkalmaz mint importfeltételt, ezen Tag tájékoztatást ad ennek okáról és különösen arról, hogy vajon úgy ítéli-e meg, hogy a szabvány nem elég szigorú ahhoz, hogy az állat- és növényegészségügyi védelem megfelelő szintjét biztosítsa. Ha egy Tag módosítja álláspontját az után, hogy jelezte, hogy az import feltételéül szabványokat, irányelveket vagy ajánlásokat alkalmaz, ezen változásról magyarázatot ad és tájékoztat mind a Titkárságot, mind az illetékes nemzetközi szervezeteket, kivéve, ha ilyen bejelentést és magyarázatot a B. Mellékletben foglalt eljárásokkal összefüggésben ad.

5.	A fölösleges párhuzamosságok elkerülése érdekében a Bizottság megfelelő módon dönthet arról, hogy felhasználja az illetékes nemzetközi szervezetekben alkalmazott eljárásokból, különösen a bejelentésekből származó információt.

6.	A Bizottság valamely Tag kezdeményezésére megfelelő csatornákon keresztül felkérheti az illetékes nemzetközi szervezeteket, vagy azok alárendelt testületeit, hogy valamely konkrét szabványra, irányelvre vagy ajánlásra, beleértve a 4. pontban szereplő, a nem-alkalmazás kérdésében adandó magyarázatok alapjára vonatkozó meghatározott ügyeket megvizsgálják.

7.	A Bizottság a WTO Egyezmény hatályba lépése után három évvel, valamint amikor erre igény mutatkozik az után, felülvizsgálja a jelen Megállapodás működését és végrehajtását. Ahol az helyénvaló, a Bizottság javaslatokat juttathat el az Árukereskedelmi Tanácshoz abból a célból, hogy egyebek mellett ezen Megállapodás végrehajtása során nyert tapasztalatokra tekintettel a jelen Megállapodás szövege módosításra kerüljön.

13. Cikk

Végrehajtás

	A Tagok a jelen Megállapodás keretein belül teljes mértékben felelősek az abban foglalt összes kötelezettség betartásáért. A Tagok határozott intézkedéseket és mechanizmusokat alkotnak és alkalmaznak annak érdekében, hogy támogassák a jelen Megállapodás rendelkezéseinek betartását a központi kormányszerveken kívüli szervezetek esetében is. A Tagok lehetőségei függvényében olyan ésszerű intézkedéseket hoznak, melyek biztosítják, hogy a területükön működő nem-kormányzati szervezetek, valamint azon regionális szervezetek, melyeknek a területükön működő illetékes szervezetek a tagjai, eleget tegyenek a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek. Továbbá a Tagok nem hozhatnak olyan intézkedéseket, melyek közvetlenül vagy közvetve azzal a hatással járnak, hogy olyan elvárásokat támasztanak ilyen regionális vagy nem-kormányzati szervezetekkel vagy önkormányzati szervekkel szemben, illetve azokat arra ösztönzik, hogy a jelen Megállapodás rendelkezéseivel össze nem egyeztethető módon cselekedjenek. A Tagok biztosítják, hogy csak akkor támaszkodnak a nem-kormányzati szervezetek szolgáltatásaira az állat- vagy növényegészségügyi intézkedések végrehajtásánál, ha ezen szervezetek eleget tesznek a jelen Megállapodás rendelkezéseinek.

14. Cikk

Záró rendelkezések

	A legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok a WTO hatályba lépését követő öt évig használhatják a jelen Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását az importjukat vagy az import termékeiket érintő állat- vagy növényegészségügyi intézkedések vonatkozásában. Más fejlődő ország Tagok a WTO Egyezmény hatályba lépését követő két évre halaszthatják el az 5. Cikk 8. pontja és a 7. Cikk kivételével ezen Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását az importot vagy az import termékeket érintő meglévő állat- vagy növényegészségügyi intézkedések vonatkozásában, ha a végrehajtás szakértelem, szakmai infrastruktúra vagy erőforrások hiánya miatt nem lehetséges.


A. Melléklet az állat- és növényegészségügyi inntézkedések alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz

MEGHATÁROZÁSOK

1.	Állat- vagy növényegészségügyi intézkedés - Bármely olyan intézkedés, melyet arra alkalmaznak, hogy

(a)	megvédje az állati vagy növényi életet vagy egészséget a Tag területén belül azoktól a kockázatoktól, melyek kártevők, megbetegedések, betegséget hordozó vagy kiváltó organizmusok megjelenésével, kialakulásával illetve elterjedésével kapcsolatban jelentkeznek;

(b)	megvédje az emberi vagy állati életet vagy egészséget a Tag területén belül azoktól a kockázatoktól, amelyek adalékanyagok, szennyező anyagok, méreganyagok, betegséget kiváltó organizmusok élelmiszerben, italban illetve takarmányban való jelenlétéből adódhatnak;

(c)	megvédje az emberi életet vagy egészséget a Tag területén belül azoktól a kockázatoktól, melyek állatok, növények vagy a belőlük készült termékek által hordozott betegségekből vagy kártevők megjelenéséből, kialakulásából vagy elterjedéséből adódhatnak; vagy

(d)	megelőzze vagy korlátozza a Tag területén belül a kártevők megjelenéséből, kialakulásából vagy elterjedéséből adódó egyéb károkat.

	Az állat- vagy növényegészségügyi intézkedések magukban foglalják az összes vonatkozó törvényt, rendeletet, rendelkezést, követelményt és eljárást, beleértve, egyebek mellett, a végtermékekkel szemben támasztott követelményeket; a feldolgozási és termelési módszereket; a tesztelési, a vizsgálati, a tanúsítási és jóváhagyási eljárásokat; a vesztegzárral kapcsolatos elbánást, beleértve az állatok vagy növények szállításával vagy szállításuk közbeni életben maradásukhoz szükséges anyagokkal összefüggő vonatkozó követelményeket; a vonatkozó statisztikai módszerekre, mintavételi eljárásokra, kockázatbecslési módszerekre vonatkozó eljárásokat; és a közvetlenül az élelmiszer biztonságával összefüggő csomagolási és címkézési követelményeket.

2.	Harmonizáció - Közös állat- és növényegészségügyi intézkedések megállapítása, elismerése és alkalmazása különböző Tagok által.

3.	Nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások

(a)	az élelmiszer biztonsága vonatkozásában a Codex Alimentarius Bizottság által, élelmiszer adalékanyagokkal, állatgyógyászati gyógyszerek és rovarirtószerek maradványaival, szennyező anyagokkal, analitikai és mintavételi módszerekkel, és a higiéniai gyakorlatra megállapított szabályzatokkal és irányelvekkel kapcsolatban megállapított szabványok, útmutatók és ajánlások;

(b)	az állat egészség és állatkórok vonatkozásában a Járványos Állatbetegségek Nemzetközi Irodája égisze alatt kialakított szabványok, útmutatók és ajánlások;

(c)	a növényegészség vonatkozásában a Nemzetközi Növényvédelmi Konvenció Titkárságának égisze alatt, a Nemzetközi Növényvédelmi Konvenció keretén belül működő regionális szervezetek közreműködésével, kialakított nemzetközi szabványok, útmutatók és ajánlások; valamint

(d)	azon kérdések vonatkozásában, amelyek nem tartoznak a fent említett szervezetek hatálya alá, azon vonatkozó szabványok, útmutatók és ajánlások, melyeket egyéb illetékes, minden Tag számára nyitott és a Bizottság által megjelölt nemzetközi szervezetek léptettek életbe.

4.	Kockázatbecslés - Kártevők  vagy betegségek megjelenése, kialakulása vagy elterjedése valószínűségének felmérése valamely importőr Tag területén belül, az alkalmazható állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseknek megfelelően, valamint a kapcsolódó potenciális biológiai és gazdasági következmények felmérése; vagy az élelmiszer adalékanyagok, szennyező anyagok, méreganyagok vagy betegséget kiváltó organizmusok élelmiszerekben, italokban és takarmányokban való jelenlétéből származó, az emberi vagy állati egészségre kedvezőtlen hatások lehetőségének felmérése.

5.	Az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintje - A védelem azon szintje, melyet az állat- vagy növényegészségügyi intézkedést hozó Tag megfelelőnek tart ahhoz, hogy az a területén belül megvédje az emberi, állati vagy növényi életet vagy egészséget.

MEGJEGYZÉS: Számos Tag erre az elvre másképpen, mint \"kockázat elfogadható szintjére\" hivatkozik.

6.	Kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes térség - Olyan térség, akár egy ország egész területéről, területének egy részéről vagy több ország teljes vagy részbeni területéről van szó, melyet az illetékes hatóságok úgy határoznak meg, hogy ott egy meghatározott kártevő vagy betegség nem fordul elő.


MEGJEGYZÉS: Kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes terület körbevehet olyan területet, kör lehet véve olyan területtel, illetve szomszédos lehet olyan területtel - akár egy ország egy részén belül, akár egy olyan földrajzi területen, mely több ország teljes vagy részbeni területéből áll - mely területen meghatározott kártevők vagy megbetegedések előfordulása tudott, de amely olyan regionális ellenőrző intézkedések alatt áll, mint amilyen például védő-, felügyelet alatt álló és ütközőzónák létrehozása, melyek elszigetelik illetve megsemmisítik a kérdéses kártevőt vagy betegséget.
 
7.	A kártevők és megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térség - Olyan térség, akár egy ország egész területéről, területének egy részéről vagy több ország teljes vagy részbeni területéről van szó, amelyet az illetékes hatóságok úgy határoznak meg, hogy ott egy meghatározott kártevő illetve betegség alacsony szinten fordul elő és amely területen hatékony felügyeleti, ellenőrző és megsemmisítési intézkedések vannak érvényben.


B. Melléklet az állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz

AZ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI ELŐÍRÁSOK ÁTLÁTHATÓSÁGA

	Az előírások közzététele

1.	A Tagok biztosítják, hogy minden állat- és növényegészségügyi előírás, melyet elfogadtak, azonnal közzétételre kerüljön oly módon, hogy azokat az érdekelt Tagok megismerhessék.

2.	Sürgős körülményektől eltekintve, a Tagok ésszerű időt biztosítanak az állat- vagy növényegészségügyi előírások közzététele és azok hatályba lépése között abból a célból, hogy időt adjanak az exportőr Tagok, különösen a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok termelőinek, hogy termékeiket és termelési módszereiket az importőr Tag követelményeihez igazítsák.

	Tájékoztatási pontok

3.	Minden egyes Tag működtet egy olyan tájékoztatási pontot, amely azért felelős, hogy megválaszolja az érdeklődő Tagok valamennyi ésszerű kérdését, valamint átadja az alábbiakra vonatkozó dokumentumokat:

(a)	a Tag területén elfogadott vagy javasolt bármely állat- vagy növényegészségügyi előírás;

(b)	a Tag területén működő bármely ellenőrző és vizsgálati eljárás, termeléssel és vesztegzárral kapcsolatos elbánás, rovarirtószer tűréshatár és az élelmiszer adalékanyagok jóváhagyására vonatkozó eljárások;

(c)	kockázatbecslési eljárások, figyelembe vett tényezők, valamint az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintjének meghatározása;

(d)	a Tag vagy a területén működő illetékes szervezetek tagsága és részvétele nemzetközi és regionális állat- és növényegészségügyi szervezetekben és rendszerekben, valamint a jelen Megállapodás keretén belül működő bilaterális és multilaterális megállapodásokban és egyezményekben; ezen megállapodások és egyezmények szövege.


4.	A Tagok kötelesek biztosítják, hogy abban az esetben, ha érdekelt Tagok dokumentumok másolatát kérik, ezen dokumentumokat, eltekintve a szállítási költségektől, a belföldieknek felszámolt áron (ha van ilyen) adják át.

	Bejelentési eljárások

5.	Ha egy nemzetközi szabvány, irányelv vagy ajánlás nem létezik, vagy egy javasolt állat- vagy növényegészségügyi előírás tartalma lényegét tekintve nem egyezik meg egy nemzetközi szabvánnyal, irányelvvel vagy ajánlással, és ha ezen előírás jelentős hatást gyakorolhat más Tagok kereskedelmére, akkor a Tagok:

(a)	korai szakaszban közzétesznek egy értesítést oly módon, hogy az érdekelt Tagok megismerkedhessenek egy adott előírás bevezetését szolgáló javaslattal;

(b)	a Titkárságon keresztül értesítik a többi Tagnak az előírás által érintett termékekről és röviden megjelölik a javasolt előírás célját és indokát. Az ilyen bejelentéseknek korai szakaszban kell megtörténniük, hogy lehetőség nyíljon módosítások megtételére és megjegyzések figyelembevételére;

(c)	kérés esetén ellátják a többi Tagot a javasolt előírás példányaival és amennyiben lehetséges, megjelölik azokat a részleteket, amelyek lényegileg térnek el nemzetközi szabványoktól, irányelvektől vagy ajánlásoktól;

(d)	diszkrimináció nélkül ésszerű időt biztosítanak a többi Tagnak, hogy írásban megjegyzéseket tehessenek, kérés esetén megvitathassák ezen megjegyzéseket és figyelembe vehessék e megjegyzéseket és az eszmecserék eredményeit.

6.	Azonban, ha egy Tag számára sürgős egészségvédelmi problémák merülnek fel vagy az fenyeget, akkor a Tag szükség szerint, figyelmen kívül hagyhat ezen Melléklet 5. pontjában felsorolt lépéseket, feltéve, ha ezen Tag:

(a)	haladéktalanul értesíti a többi Tagot a Titkárságon keresztül az adott előírásról és az általa érintett termékekről, és röviden megjelöli az előírás célját és indokát, beleértve a sürgős probléma(k) természetét is;

(b)	kérés esetén a többi Tag rendelkezésére bocsátja az előírás példányait;

(c)	lehetőséget ad a többi Tagnak, hogy írásban megjegyzéseket tegyenek, kérés esetén megvitatja ezen megjegyzéseket és figyelembe veszi e megjegyzéseket és az eszmecserék eredményeit.

7.	A Titkárságnak küldött bejelentések nyelve az angol, a francia vagy a spanyol.

8.	A fejlett ország Tagok más Tag kérésére a dokumentumok példányait vagy terjedelmes dokumentumok esetén, a specifikus bejelentési kötelezettség alá eső dokumentumok összefoglalóit angolul, franciául vagy spanyolul azok rendelkezésére bocsátják.

9.	A Titkárság haladéktalanul körözteti a bejelentés példányait az összes Tag valamint az érdekelt nemzetközi szervezetek részére és felhívja a fejlődő ország Tagok figyelmét bármely olyan bejelentésre, mely olyan termékekre vonatkozik, melyhez különleges érdekeik fűződnek.

10.	A Tagok ezen Melléklet 5., 6., 7. és 8. pontja szerinti bejelentési eljárásokra vonatkozó rendelkezések nemzeti szinten történő végrehajtása felelőseként egyetlen központi kormányzati hatóságot jelölnek ki.

	Általános fenntartások

11.	Ezen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy

(a)	a tervezetek részleteit, illetve példányait meg kellene adni, vagy a szöveget Tagok nyelvétől különböző nyelven kellene megjelentetni, kivéve az ezen Melléklet 8. pontjában foglaltakat; vagy

(b)	a Tagok bizalmas információkat tárjanak fel, ami megakadályozná az állat- vagy növényegészségügyi jogszabályok végrehajtását, vagy amelyek sértenék egyes vállalkozások jogos kereskedelmi érdekeit.


C. Melléklet az állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz

ELLENŐRZÉSI, VIZSGÁLATI ÉS JÓVÁHAGYÁSI
ELJÁRÁSOK

1.	A Tagok bármely eljárás vonatkozásában biztosítják, hogy ellenőrzik és biztosítják az állat- vagy növényegészségügyi előírások teljesítését, valamint

(a)	ezen eljárásokat indokolatlan késés nélkül és az importtermékek vonatkozásában a hasonló hazai termékek esetében érvényesítettnél nem kedvezőtlenebb módon folytatják le és fejezik be;

(b)	kérés esetén minden eljárás egységes átfutási időtartamát nyilvánosságra hozzák vagy az átfutás várható időtartamát közlik a kérelmezővel; ha kérelmet kapnak, az illetékes hatóság haladéktalanul megvizsgálja a dokumentáció teljességét és a kérelmezőt minden hiányosságról pontosan és teljes körűen informálja; az illetékes hatóság, amilyen hamar csak lehetséges, pontosan és teljes körűen elküld a kérelmezőnek az eljárás eredményét úgy, hogy az, ha szükséges, kijavító intézkedéseket tehessen; mégha a kérelem hiányos is, a kérelmező kérése esetén az illetékes hatóság ameddig lehetséges, folytatja az eljárást; és kérés esetén a kérelmezőt tájékoztatja az eljárás állásáról, az esetleges késedelmek magyarázatával együtt;

(c)	a tájékoztatási követelményeket a megfelelő ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárásokhoz, beleértve az adalékanyagok használatának jóváhagyásához vagy az élelmiszerekben, italokban vagy takarmányokban található szennyező anyagokra vonatkozó tűréshatárok megállapításához, szükséges szintre korlátozzák;

(d)	az importtermékekre vonatkozó azon információk bizalmas kezelése során, melyek az ellenőrzéssel, vizsgálattal és jóváhagyással kapcsolatban felmerülnek, a hazai termékek esetében érvényesítettnél nem kedvezőtlenebb módon és úgy érvényesül, hogy megvalósuljon a jogos kereskedelmi érdekek védelme;

(e)	bármely, egy adott termék egy példányára vonatkozó ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási követelmény az ésszerű és szükséges szintre korlátozódik;

(f)	bármely díj, melyet importtermékre vonatkozó eljárás esetén vetnek ki, a hasonló hazai termékre, vagy bármely más Tagtól származó hasonló termékre kivetetthez képest méltányos legyen és nem haladja meg a szolgáltatás tényleges költségét;

(g)	azonos feltételeket alkalmaznak mind az import, mind a hazai termékek mintavételi eljárásaihoz használt berendezések elhelyezésénél annak érdekében, hogy a minimumra csökkenjen a kérelmezők, importőrök, exportőrök vagy megbízottjaik számára jelentkező kényelmetlenség;

(h)	ha egy termék jellemzőit megváltoztatják, annak az alkalmazandó előírások fényében történt ellenőrzése és vizsgálata után, az így átalakított termékre vonatkozó eljárást arra a szintre korlátozzák, mely szükséges ahhoz, hogy meghatározzák, hogy elegendő bizonyosság áll-e fenn arra nézve, hogy a termék még megfelel a vonatkozó előírásoknak; valamint, hogy

(i)	működtetnek egy olyan eljárást, melynek keretében az ilyen eljárások lefolytatásával kapcsolatban felmerülő panaszok felülvizsgálatra és a panasz beigazolódása esetén az intézkedések kiigazításra kerülnek.

	Ha egy importőr Tag az élelmiszer adalékanyagok jóváhagyására, vagy az élelmiszerben, italokban és takarmányokban fellelhető szennyező anyagok tűréshatárainak megállapítására vonatkozó olyan rendszert működtet, mely megakadályozza vagy korlátozza az ilyen termékeknek, jóváhagyás hiánya esetén, hazai piacra való bejutását, akkor az importőr Tag köteles mérlegelni a vonatkozó nemzetközi szabványoknak a piacrajutás feltételeként történő használatát mindaddig, amíg végleges döntés nem születik.

2.	Ahol egy állat- vagy növényegészségügyi intézkedés nem a termelés szintjén jelöl ki ellenőrzést, az a Tag, melynek területén a termelés folyik, az ilyen ellenőrzésekhez, valamint az ellenőrző hatóságok munkájának megkönnyítéséhez a szükséges segítséget megadja.

3.	A jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza a Tagokat abban, hogy saját területükön ésszerű vizsgálatokat folytassanak le.

TEXTIL ÉS RUHÁZATI MEGÁLLAPODÁS


A Tagok

Felidézve, hogy Punta del Este-ben a miniszterek megegyeztek abban, hogy \"a textil és ruházati területen folyó tárgyalások olyan módozatok kialakítását célozzák, melyek lehetôvé teszik ezen szektor majdani integrálását a GATT-ba, a GATT megerôsített szabályai és fegyelme alapján, ezáltal hozzájárulva a kereskedelem további liberalizálásához is\";

Valamint felidézve, hogy a Kereskedelmi Tárgyalások Bizottsága 1989. áprilisi Döntésében megállapodás született arról, hogy az integrálás folyamata a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay-i Fordulójának befejezését követôen, és jellegét tekintve progresszíven kezdôdik;

Felidézve továbbá, hogy megállapodás született arról, hogy a legkevésbé fejlett fejlôdô ország Tagok különleges elbánásban részesülnek;

Ezennel a következőkben állapodnak meg:


1. Cikk

1.	A jelen Megállapodás olyan rendelkezéseket fektet le, melyeket a Tagok a textil és ruházati szektor GATT 1994-be való integrálásának átmeneti időszakában alkalmaznak.

2.	A Tagok megállapodnak abban, hogy a 2. Cikk 18. pontjában és a 6. Cikk 6. (b) pontjában foglalt rendelkezéseket olyan módon alkalmazzák, hogy lehetôvé tegyék a kis szállítók piacrajutási lehetôségeinek jelentôs növelését, valamint a textil és ruházati kereskedelem területére újonnan belépôk üzletileg jelentős kereskedelmi lehetôségeinek fejlesztését.1/

3.	A Tagok megfelelô figyelemmel vannak azon Tagok helyzetére, melyek nem fogadták el a Nemzetközi Textilkereskedelmi Megállapodást (jelen Megállapodásban a továbbiakban \"MFA\") 1986 óta Kiegészítő Jegyzőkönyveket, és amennyire lehetséges, különleges elbánást biztosítanak számukra jelen Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazása során.

4.	A Tagok megállapodnak abban, hogy a gyapottermelô exportôr országok sajátos érdekei a velük való konzultációk révén tükrözôdnek jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásában.

5.	A Tagok, hogy elômozdítsák a textil és ruházati szektor integrálását a GATT 1994-be, folyamatos autonom iparági alkalmazkodást és megnövelt versenyt tesznek lehetővé piacaikon.

6.	Hacsak másként nem rendelkezik, jelen Megállapodás nem befolyásolja a Tagoknak a WTO Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseiben foglalt jogait és kötelezettségeit.

7.	Azon textil és ruházati termékeket, melyekre a jelen Megállapodás vonatkozik, a Melléklet tartalmazza.


2. Cikk

1.	Az MFA 4. Cikke alapján fenntartott, vagy annak 7. illetve 8. Cikke alapján bejelentett, a WTO Egyezmény hatályba lépését megelôzô napon érvényben lévô bilaterális megállapodásokben foglalt összes mennyiségi korlátozást az ilyen korlátozásokat fenntartó Tagok a jelen Megállapodás hatályba lépését követô 60 napon belül részletesen bejelentik, beleértve a korlátozási szinteket, a növekedési ütemeket és a rugalmassági rendelkezéseket, a 8. Cikk alapján létrehozott Textil Megfigyelő Testületnek (jelen Megállapodásban a továbbiakban \"TMB\"). A Tagok megállapodnak abban, hogy minden olyan korlátozásra, mely a GATT 1947 szerzôdô felei között állt fenn, és érvényben van a WTO Egyezmény hatályba lépését megelôzô napon, a WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától fogva a jelen Megállapodás rendelkezései az irányadóak.

2.	A TMB minden Tag számára tájékoztatásul megküldi ezeket a bejelentéseket. Bármelyik Tag számára nyitva áll a lehetôség, hogy a bejelentések közlésétôl számított 60 napon belül felhívja a TMB figyelmét bármely észrevételre, melyet a bejelentésekre vonatkozólag helyénvalónak ítél. Ezen észrevételeket tájékoztatási célból el kell juttatni a többi Tagnak. A TMB, amennyiben helyénvaló, ajánlásokat tehet az érintett Tagoknak.

3.	Ha az 1. pont alapján bejelentendő korlátozás 12 hónapos idôszaka nem esik egybe a WTO Egyezmény hatályba lépését közvetlenül megelôzô 12 hónapos idôszakkal, akkor az érintett Tagok kölcsönösen megállapodnak a korlátozás idôszakának a megállapodási évhez2/, történő hozzáigazítását szolgáló rendelkezésekben és megállapítják az ilyen korlátozások elvi bázisszintjét, jelen Cikk rendelkezései alkalmazásának érdekében. Az érintett Tagok megállapodnak abban, hogy kérésre azonnal konzultációkat kezdenek ilyen kölcsönös megállapodás elérése céljából. Bármely ilyen megállapodás figyelembe veszi - többek között - az elmúlt évek szállításainak kialakult szezonális jellemzőit. Ezen konzultációk eredményeit be kell jelenteni a TMB-nek, amely, amennyiben helyénvalónak ítéli, ajánlásokat tesz az érintett Tagoknak.

4.	Az 1. pont alapján bejelentett korlátozásokat úgy kell tekinteni, hogy azok az illetô Tagok által a WTO Egyezmény hatálybalépését megelôzô napon alkalmazott ilyenfajta korlátozások összességét képezik. Semmilyen, akár termékekre, akár Tagokra vonatkozó új korlátozás sem vezethetô be, kivéve a jelen Megállapodás rendelkezései, vagy a GATT 1994 vonatkozó rendelkezései3/ alapján. Azon korlátozásokat, melyeket nem jelentettek be a WTO Egyezmény hatályba lépését követô 60 napon belül, haladéktalanul el kell törölni.

5.	Bármely egyoldalú intézkedés, melyet az MFA 3. Cikke alapján, a WTO Egyezmény hatályba lépését megelôzôen hoztak, fenntartható a benne foglalt idôtartamon belül, de 12 hónapnál nem hosszabb ideig, ha azt az MFA keretein belül létrehozott Textil Felügyeleti Testület (jelen Megállapodásban a továbbiakban \"TSB\") felülvizsgálta. Ha a TSB-nek nem lett volna lehetôsége az ilyen egyoldalú intézkedés felülvizsgálatára, akkor a TMB fogja azt felülvizsgálni az MFA 3. Cikke szerinti intézkedésekre irányadó szabályoknak és eljárásoknak megfelelôen. Az MFA 4. Cikke alapján, a WTO Egyezmény hatálybalépését megelôzôen alkalmazott, vita tárgyát képező, bármely intézkedést, melyet a TSB-nek nem volt alkalma felülvizsgálni, a TMB szintén felülvizsgálja az ilyen felülvizsgálatra alkalmazandó MFA szabályoknak és eljárásoknak megfelelôen.

6.	A WTO Egyezmény hatályba lépésének napján minden Tag a GATT 1994-be integrálja azon termékeket, melyek a Tagnak a Mellékletben szereplô termékekre vonatkozó 1990. évi teljes importjának a HS sorok vagy kategóriák szerint nem kevesebb mint 16%-át tették ki. Az integrálandó termékek a következô négy csoportból foglalnak magukban termékeket: fésűsgyapjúk és fonalak, szövetek, feldolgozott textilipari termékek és ruházati cikkek.

7.	Az érintett Tagok a 6. pont értelmében hozott intézkedések minden részletét bejelentik az alábbiak szerint:

(a)	azon Tagok, melyek az 1. pont alá esô korlátozásokat tartanak fenn, vállalják, függetlenül a WTO Egyezmény hatályba lépésének napjától, hogy az ilyen részleteket az 1994. április 15-i Miniszteri Határozatban meghatározottnál nem későbbi időpontban bejelentik a GATT Titkárságnak. A GATT Titkárság haladéktalanul, tájékoztatásul megküldi ezen bejelentéseket a többi résztvevőnek. Ezen bejelentéseket - a megalakulása után - a TMB rendelkezésére kell bocsátani az alábbi 21. pont céljaira;
	
(b)	azon Tagok, melyek a 6. Cikk 1. pontja szerint fenntartották a jogot, hogy alkalmazzák a 6. Cikk rendelkezéseit, ezen részleteket a WTO Egyezmény hatályba lépését követô 60 napnál nem késôbb vagy azon Tagok esetében, amelyekre az 1. Cikk 3. pontja vonatkozik, nem később, mint a WTO Egyezmény hatályba lépését követő 12. hónap végén bejelentik. A TMB tájékoztatás és felülvizsgálat céljából megküldi e bejelentéseket a többi Tagnak és a 21. pont szerint felülvizsgálja őket.

8.	A fennmaradó termékeket, azaz azon termékeket, melyeket nem integráltak a GATT 1994-be a 6. pont szerint, a HS sorok vagy kategóriák alapján három szakaszban kell integrálni a következők szerint:

(a)	a WTO Egyezmény hatályba lépésétôl számított 37. hónap elsô napján azon termékeket, amelyek a Tagnak a Mellékletben szereplő termékekre vonatkozó 1990. évi teljes importjának legalább 17%-át tették ki. Az integrálandó termékek a következô négy csoportból foglalnak magukban termékeket: fésűsgyapjúk és fonalak, szövetek, feldolgozott textilipari termékek és ruházati cikkek.

(b)	a WTO Egyezmény hatályba lépésétôl számított 85. hónap elsô napján azon termékeket, amelyek a Tagnak a Mellékletben szereplő termékekre vonatkozó 1990. évi teljes importjának legalább 18%-át tették ki. Az integrálandó termékek a következô négy csoportból foglalnak magukban termékeket: fésűsgyapjúk és fonalak, szövetek, feldolgozott textilipari termékek és ruházati cikkek.

(c)	a WTO Egyezmény hatályba lépésétôl számított 121. hónap elsô napján a textil és ruházati szektor teljesen integrálódik a GATT 1994-be, a jelen Megállapodás alapján alkalmazott valamennyi korlátozás eltörlésre kerül.

9.	Azon Tagok, melyek a 6. Cikk 1. pontjának értelmében bejelentették azon szándékukat, miszerint nem tartják fenn a jogot a 6. Cikk rendelkezéseinek alkalmazására, jelen Megállapodás céljainak értelmében úgy tekintendôk, hogy textil és ruházati termékeiket integrálták a GATT 1994-be. Az ilyen Tagok mentesülnek a 6. - 8., valamint a 11. pont rendelkezéseinek teljesítése alól.

10.	Jelen Megállapodásban semmi sem gátol meg egy Tagot, amely a 6. vagy 8. pont értelmében integrációs programot nyújtott be abban, hogy az ilyen programban megadottnál korábban integráljon termékeket a GATT 1994-be. Bármilyen termék ilyenfajta integrációja azonban egy megállapodási év kezdetekor lép hatályba, és a részleteket legalább három hónappal azelőtt a TMB-nek be kell jelenteni, hogy az azt minden Tagnak eljuttathassa.

11.	Az egyes integrációs programokat, a 8. pont értelmében, hatályba lépésüket megelôzôen legalább 12 hónappal részletesen be kell jelenteni a TMB-nek, és ezeket a TMB minden Tagnak eljuttatja.

12.	A 8. pontban említett, a fennmaradó termékekre vonatkozó korlátozások bázisszintjeit az 1. pontban említett korlátozási szintek képezik.

13.	A jelen Megállapodás 1. Szakaszának ideje alatt (a WTO Egyezmény hatályba lépésétôl a 36. hónappal bezárólag) az MFA keretén belüli bilaterális megállapodások minden korlátozási szinjét - melyek érvényben voltak a WTO Egyezmény hatályba lépését megelôzô 12 hónapban - évente legalább az egyes korlátozásokra meghatározott és azt 16%-kal megnövelt növekedési ütemmel kell emelni.

14.	Ha az Árukereskedelmi Tanács, vagy a Vitarendezési Testület a 8. Cikk 12. pontja alapján másként nem dönt, a fennmaradó minden egyes korlátozás szintjét a Megállapodás következô szakaszainak ideje alatt évente legalább a következôk szerint kell emelni:

(a)	a 2. Szakaszban (a WTO Egyezmény hatályba lépésének 37.-tôl 84. hónapjáig bezárólag) az egyes korlátozásokra az 1. Szakaszra meghatározott, azt még 25 %-kal megnövelt növekedési ütemmel;

(b)	a 3. Szakaszban (a WTO Egyezmény hatályba lépésének 85.-tôl 120. hónapjáig bezárólag) a vonatkozó korlátozásokra a 2. Szakaszra meghatározott, azt még 27 %-kal megnövelt növekedési ütemmel.

15.	Jelen Megállapodásban semmi sem gátol egy Tagot abban, hogy bármely, jelen Cikk alapján fenntartott, az átmeneti idôszak bármely megállapodási évének kezdetén hatályban levô korlátozást eltöröljön, feltéve ha az eltörlés hatálybalépését megelôzôen legalább három hónappal ezt az érintett exportôr Tagnak és a TMB-nek bejelenti. Az elôzetes bejelentésre nyitva álló idôszak a korlátozás alá eső Tag egyetértésével 30 napra csökkenthetô. A TMB az ilyen bejelentéseket minden Tagnak eljuttatja. Figyelembe véve a korlátozások e pontban célul kitűzött  eltörlését, az érintett Tagok figyelembe veszik a más Tagokból származó hasonló exportnak nyújtott elbánást is.

16.	A rugalmassági rendelkezések, azaz a swing, carryover és carry forward*/, melyek jelen Cikk rendelkezései szerint fenntartott összes korlátozásra alkalmazandók, azonosak azokkal, melyeket az MFA bilaterális megállapodásai a WTO Egyezmény hatályba lépését megelôzô 12 hónapos idôszakra tartalmaznak. Mennyiségi keret nem állapítható meg és nem tartható fenn a swing, carryover és carry forward kombinált igénybevételére.

17.	Ha ezen Cikk bármely rendelkezésének végrehajtásával kapcsolatban a Tagok adminisztratív rendelkezéseket tartanak szükségesnek, azok az érintett Tagok közötti megállapodások tárgyát képezik. Bármiféle ilyen rendelkezést a TMB részére be kell jelenteni.

18.	Azon Tagok számára, amelyek exportja a WTO Egyezmény hatályba lépését megelôzô napon korlátozás alá esik, és amelyek által alkalmazott korlátozások 1,2 vagy ennél alacsonyabb százalékot képviselnek valamely importôr Tag által 1991. december 31-én alkalmazott és ezen Cikk alapján bejelentett korlátozások teljes mennyiségébôl, jelentôsen javítani kell export piacrajutási lehetôségeket a WTO Egyezmény hatályba lépésekor, a jelen Megállapodás idôtartama alatt a 13. és 14. pontban meghatározott növekedési ütemek egy szakasszal történő előrehozatala vagy legalább azonos értékű, kölcsönös megegyezés alapján hozott, a bázisszintek, a növekedési és rugalmassági rendelkezések más összetételére vonatkozó változtatások útján. Az ilyen javításokat a TMB részére be kell jelenteni.

19.	A jelen Megállapodás érvényességi ideje alatt bármely esetben, amikor egy Tag egy adott termék vonatkozásában védőintézkedést kezdeményez a GATT 1994 XIX. Cikke alapján abban az egy éves idôszakban, amely a termék GATT 1994-be a jelen Cikk rendelkezései szerint történő integrálását közvetlenül követi, a XIX. Cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, ahogy azt a Védőintézkedésekről szóló Megállapodás értelmezi, kivéve a 20. pontban meghatározottakat.

20.	Ahol ilyan intézkedést nem vámjellegű eszközök révén alkalmaznak, az érintett importôr Tag bármely exportôr Tag kérésére, melynek exporttermékei olyanok, hogy a jelen Megállapodás alapján korlátozás alá esnek a védőintézkedés kezdeményezését közvetlenül megelôzô egy éves idôszak alatt bármikor, úgy alkalmazza azt az intézkedést, ahogy azt a GATT 1994 XIII. Cikkének 2. (d) pontja elôírja. Az ilyen intézkedést az exportôr Tagnak kell működtetnie. Az alkalmazott szint nem csökkentheti az érintett exportot egy közelmúltbeli reprezentatív idôszak szintje alá, melyet rendszerint az érintett Tagból származó exportnak az utolsó olyan három reprezentatív éve átlagából képeznek, melyre statisztikák rendelkezésre állnak. Továbbá, ha a védőintézkedést egy évnél hosszabb ideig tartják fenn, az alkalmazott szintet az alkalmazás ideje alatt fokozatosan, szabályos idôközönként liberalizálni kell. Ilyen esetekben az exportôr Tag nem gyakorolhatja a lényegileg azonos engedmények, vagy más kötelezettségek felfüggesztésének jogát a GATT 1994 XIX. Cikkének 3. (a) pontja alapján.

21.	A TMB folyamatos felülvizsgálat alatt tartja jelen Cikk végrehajtását. Bármely Tag kérésére felülvizsgál bármely adott ügyet, mely a jelen Cikk rendelkezéseinek végrehajtásával függ össze. Az ilyen Tagok részvételre történő felkérését követően 30 napon belül megfelelô ajánlásokat vagy megállapításokat tesz az érintett Tag vagy Tagok számára.


3. Cikk

1.	A WTO Egyezmény hatályba lépését követô 60 napon belül azon Tagok, melyek textil és ruházati termékekre korlátozásokat4 tartanak fenn (amelyek különböznek az MFA alapján fenntartott és a 2. Cikk rendelkezései alá tartozó korlátozásoktól) akár összhangban állnak a GATT 1994-gyel akár nem, (a) azokat részletesen bejelentik a TMB-nek; vagy (b) eljuttatják a TMB-hez az ezekről szóló azon bejelentéseket, amelyeket bármely más WTO testületnek benyujtottak. A bejelentések, ahol ez alkalmazható, információt nyújtanak a korlátozás bármilyen GATT 1994 szerinti jogalapjára vonatkozóan, beleértve azokat a GATT 1994 rendelkezéseket is, amelyeken alapulnak.

2.	Azon Tagok, amelyek az 1. pont alá esô korlátozásokat tartanak fenn, kivéve azokat, melyek valamely GATT 1994 rendelkezés szerinti jogalappal rendelkeznek 

		(a) a WTO Egyezmény hatályba lépését követô egy éven belül összhangba hozzák a GATT 1994-gyel, és ezt a TMB részére tájékoztatásul bejelentik; vagy 

		(b) fokozatosan megszüntetik egy program szerint, melyet a korlátozásokat fenntartó Tag legkésôbb hat hónappal a WTO Egyezmény hatályba lépésének napját követôen benyújt a TMB-nek. Ezen program rendelkezik az összes korlátozásnak jelen Megállapodás érvényességi idejét meg nem haladó időszakon belül történő megszüntetéséről. A TMB ajánlásokat tehet az érintett Tag számára az ilyen programot illetően.


3.	A jelen Megállapodás érvényességi ideje alatt a Tagok tájékoztatásul a TMB-nek benyújtják azokat a bejelentéseket, melyeket bármely más WTO testületnek nyújtottak be a textil és ruházati termékeket érintô új korlátozásokról, vagy az érvényben levô, a GATT 1994 bármely rendelkezése alapján fenntartott korlátozásokban bekövetkező bármely változásról, azok hatályba lépésétől számított 60 napon belül.

4.	Bármely Tag számára nyitva áll az a lehetôség, hogy ellenbejelentést tegyen a TMB-nek tájékoztatás céljából a GATT 1994 szerinti jogalapra, vagy bármely olyan korlátozásra vonatkozóan, melyet esetlegesen nem jelentettek be a jelen Cikk rendelkezései alapján. A megfelelô WTO testületnél bármely Tag eljárást kezdeményezhet az ilyen bejelentéseket illetően a vonatkozó GATT 1994 rendelkezések és eljárások alapján.

5.	A TMB a jelen Cikk szerint benyújtott bejelentéseket tájékoztatásul eljuttatja az összes Tagnak.

4. Cikk

1.	A 2. Cikkben szereplô, valamint a 6. Cikk alapján alkalmazott korlátozásokat az exportôr Tagnak kell működtetnie. Az importôr Tagok nem kötelezhetôk arra, hogy elfogadjanak a 2. Cikk alapján bejelentett, vagy a 6. Cikk alapján alkalmazott korlátozásokat meghaladó mennyiségű szállítást.

2.	A Tagok megállapodnak abban, hogy az olyan változások bevezetése, mint például a textil illetve ruházati termékekre vonatkozó gyakorlatban, szabályokban, eljárásokban, osztályozásban történő változások, beleértve azon módosításokat is, melyek a Harmonizált Rendszerhez kapcsolódnak, a jelen Megállapodás alapján bejelentett vagy alkalmazott korlátozások végrehajtásában és működtetésében: nem boríthatja fel a jelen Megállapodásben érintett Tagok közötti jogok és kötelezettségek egyensúlyát; nem befolyásolhatja hátrányosan egy Tag piacrajutási lehetôségét sem; nem akadályozhatja az ilyen lehetôségek teljes kihasználását, illetve nem bomlaszthatja a jelen Megállapodás alapján folyó kereskedelmet.

3.	Ha egy terméket, amely a korlátozásnak csak egy részét képezi, a 2. Cikk rendelkezései alapján integráció céljából bejelentettek, a Tagok megegyeznek, hogy az adott korlátozás szintjében történô bármilyen módosítás nem boríthatja fel a jelen Megállapodásben érintett Tagok közötti jogok és kötelezettségek egyensúlyát.

4.	Ha azonban a 2. és 3. pontban említett módosítások szükségessé válnak, a Tagok megállapodnak abban, hogy az ilyen módosítást kezdeményezô Tag tájékoztatja az érintett Tagot vagy Tagokat, és amikor csak lehetséges, konzultációkat kezdeményez velük az ilyen módosítás bevezetését megelôzôen azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást érjenek el a megfelelô és méltányos kiigazítás érdekében. A Tagok továbbá megállapodnak abban, hogy amikor a konzultáció a bevezetés elôtt nem valósítható meg, az ilyen módosítást kezdeményezô Tag az érintett Tag kérésére, ha lehetséges, 60 napon belül konzultál az érintett Tagokkal, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást érjenek el a megfelelô és méltányos kiigazítás érdekében. Ha kölcsönösen kielégítô megoldást nem sikerül elérni, bármely, érintett Tag az ügyet a TMB elé utalhatja, hogy az, a 8. Cikk rendelkezései alapján ajánlásokat tegyen. Ha a TSB-nek nem lett volna lehetôsége, hogy felülvizsgálja a WTO Megállapodás hatályba lépését megelôzôen bevezetett ilyen jellegű módosításokra vonatkozó vitát, akkor ezen vitát a TMB vizsgálja felül az MFA által az ilyen felülvizsgálatokra alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelôen.

5. Cikk

1.	A Tagok megállapodnak abban, hogy átszállítás, más útvonalra történô terelés, a származási országra vagy helyre vonatkozó hamis nyilatkozat és a hivatalos dokumentumok hamisítása útján való kijátszás a jelen Megállapodás végrehajtását akadályozza meg abban, hogy az a textil és ruházati szektort a GATT 1994-be integrálja. Ennek megfelelően a Tagok létrehozzák a szükséges jogi rendelkezéseket és/vagy adminisztratív eljárásokat ezen kijátszások elleni fellépés céljaira. A Tagok továbbá megállapodnak abban, hogy hazai törvényeikkel és eljárásaikkal összhangban teljes mértékben együttműködnek, hogy a kijátszásból adódó problémákat kezeljék.

2.	Ha bármelyik Tag úgy véli, hogy jelen Megállapodást átszállítás, más útvonalra történő terelés, a származási országra vagy helyre vonatkozó hamis nyilatkozat vagy a hivatalos dokumentumok meghamisítása útján kijátsszák és semmilyen, vagy nem megfelelô intézkedések történnek ezen kijátszás kezelésére és/vagy ellenintézkedések foganatosítására, akkor ezen Tag konzultál az érintett Taggal illetve Tagokkal abból a célból, hogy kölcsönösen kielégítô megoldást találjanak. Az ilyen konzultációkat azonnal el kell kezdeni és amennyiben lehetséges, 30 napon belül lefolytatni. Ha nem sikerül kölcsönösen kielégítô megoldást elérni, az ügyet bármelyik érintett Tag a TMB elé utalhatja, hogy az arra ajánlásokat tegyen.

3.	A Tagok megállapodnak abban, hogy hazai törvényeikkel és eljárásaikkal összhangban megteszik a szükséges lépéseket, hogy területükön belül megelôzzék, kinyomozzák a Megállapodást kijátszó gyakorlatot, illetve, amennyiben helyénvaló, az ellen peres és/vagy közigazgatási eljárást indítanak. A Tagok megállapodnak abban, hogy hazai törvényeikkel és eljárásaikkal összhangban a jelen Megállapodás tényleges vagy állítólagos kijátszásának esetében megállapítják a vonatkozó tényállást az import, export helyén, és ahol az helyénvaló, az átszállítás helyszínein. A Tagok megállapodnak abban, hogy az ilyen, a hazai törvényekkel és elôírásokkal összhangban álló együttműködés kérésre és eseti alapon magában foglalja a kijátszás azon módjainak kinyomozását, melyek a korlátozást fenntartó Taghoz irányuló, korlátozás alá eső exportot növelik; az okmányok, levelezések, jelentések és más vonatkozó információk lehetőség szerinti cseréjét és üzemlátogatások és üzemi kapcsolattartások elôsegítését. A Tagok törekednek arra, hogy fényt derítsenek bármely tényleges vagy állítólagos kijátszás esetének körülményeire, beleértve az érintett exportôrök és importôrök abban játszott szerepét.

4.	Ahol nyomozás eredményeképpen elegendô bizonyíték áll rendelkezésre, hogy kijátszás történt (pl. bizonyíték áll rendelkezésre a valós származási országra vagy helyre és a kijátszás körülményeire vonatkozólag), a Tagok megállapodnak abban, hogy megfelelô intézkedéseket tesznek, hogy a problémát a szükséges mértékben kezeljék. Ezen intézkedések magukban foglalhatják az áru beléptetésének megtagadását, vagy ha az áru már belépett, a tényleges származási országra vagy helyre vonatkozó korlátozási szintek kiigazítását, kellô figyelemmel a tényleges körülményekre és származási ország vagy hely szerepére. Ahol bizonyíték áll rendelkezésre azon Tagok szerepére vonatkozóan, ahol az árut átszállították, ezen intézkedések magukban foglalhatják az ezekre a Tagokra vonatkozó korlátozások bevezetését. Bármely ilyen intézkedés, beleértve idôzítésüket és hatókörüket, az érintett Tagok közötti kölcsönösen kielégítô megoldást célzó konzultációk megtartása után hajthatók végre, valamint azokat teljes körű indoklással be kell jelenteni a TMB-nek. Az érintett Tagok a konzultációk során a probléma más módon történő orvoslásában is megállapodhatnak. Bármilyen, ilyen alapon hozott megállapodást is be kell jelenteni a TMB-nek, és a TMB, ha megfelelônek ítéli, ajánlásokat tehet az érintett Tagoknak. Ha kölcsönösen kielégítô megoldást nem sikerült elérni, bármely érintett Tag a TMB elé viheti az ügyet haladéktalan felülvizsgálat és ajánlás megtétele céljából.

5.	A Tagok figyelembe veszik, hogy a kijátszással kapcsolatos ügyekbe belekeveredhetnek olyan szállítmányok, melyek tranzitként haladnak át egy országon vagy területen, és a tranzit helyén semmilyen változtatás vagy átalakítás nem történt rajtuk. A Tagok figyelembe veszik, hogy az ilyen tranzitterületek számára az ilyen szállítmányok ellenőrzése esetleg általánosan nem megvalósítható.

6.	A Tagok megállapodnak abban, hogy a rosttartalomra, mennyiségekre, az áru leírására vagy osztályozására vonatkozó hamis nyilatkozatok szintén megakadályozzák jelen Megállapodás céljának elérését. Ha bizonyíték áll rendelkezésre, hogy bármilyen hamis nyilatkozat született kijátszási célból, a Tagok megállapodnak abban, hogy a hazai törvényekkel és eljárásokkal összhangban megfelelô intézkedéseket kell tenni az érintett exportôrök vagy importôrök ellen. Ha bármelyik Tag úgy látná, hogy a jelen Megállapodást ilyen hamis nyilatkozattal kijátsszák, és semmilyen vagy nem megfelelô adminisztratív intézkedést tettek, hogy kezeljék az ilyen kijátszást és/vagy ellenintézkedéseket foganatosítsanak az ilyennel szemben, akkor ezen Tagnak haladéktalanul konzultálnia kell az érintett Taggal abból a célból, hogy kölcsönösen kielégítô megoldást találjanak. Ha nem sikerül megoldást találni, az ügyet bármely érintett Tag a TMB elé viheti, hogy az ajánlásokat tegyen. Ezen rendelkezés nem kívánja meggátolni a Tagokat abban, hogy technikai kiigazításokat tegyenek, ha a nyilatkozatokban nem szándékos hibák találhatók.

6. Cikk

1.	A Tagok elismerik, hogy az átmeneti idôszak alatt szükséges lehet egy  specifikus védôintézkedés mechanizmus (jelen Megállapodásban a továbbiakban \"átmeneti védôintézkedés\") alkalmazása. Az átmeneti védôintézkedést bármelyik Tag alkalmazhatja azon termékekre, melyek a jelen Megállapodás Mellékletében találhatók, kivéve azokat, melyek a 2. Cikk rendelkezései alapján a GATT 1994-be integrálódtak. Azoknak a Tagoknak, melyek nem tartanak fenn a 2. Cikk rendelkezései alá esô korlátozásokat, a WTO Egyezmény hatálybalépésétôl számított 60 napon belül bejelentik a TMB-nek, hogy fenn kívánják-e tartani a jelen Cikk rendelkezései alkalmazásának jogát, vagy sem. Azon Tagok, melyek nem fogadták el az MFA-t 1986 óta kiterjesztô Jegyzôkönyveket, a WTO Egyezmény hatályba lépését követô hat hónapon belül teszik meg e bejelentéseket. Az átmeneti védôintézkedést a lehetô legritkábban kell alkalmazni, összhangban a jelen Megállapodás intézkedéseivel és a jelen Megállapodás kereteiben folyó integrációs folyamat hatékony végrehajtásával.

2.	Jelen Cikk értelmében, egy Tag5 ténymegállapítása alapján akkor lehet védôintézkedést életbe léptetni, ha igazolásra kerül, hogy egy adott terméket olyan nagy mennyiségben importálnak a Tag területére, hogy az súlyos károkat okoz, vagy súlyos károk felléptével ténylegesen fenyeget a hasonló, és/vagy közvetlenül konkurens termékeket elôállító hazai ipar számára. A súlyos kárt, vagy felléptének tényleges veszélyét bizonyíthatóan az adott terméknek a teljes importon belül megnövekedett mennyiségének kell okoznia, és nem olyan egyéb tényezôknek, mint a technológiai változások, vagy a fogyasztói ízlés megváltozása.

3.	A súlyos kár vagy fellépte tényleges veszélyének megállapításakor - amint arra a 2. Cikkben utalás történt - a Tag megvizsgálja azon import hatását az adott iparág helyzetére, ahogyan azok olyan idevágó közgazdasági változók módosulásaiban tükrözôdnek, mint az output, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a készletállomány, a piaci részesedés, a kivitel, a bérek, a foglalkoztatottság, a belföldi árak, a nyereség és a beruházás; de melyek egyike, akár önmagában, akár más tényezôkkel együtt, sem ad szükségszerűen döntô útmutatást.

4.	Bármely intézkedést, melyet jelen Cikk rendelkezései alapján hoztak, az érintett Tagok között kell alkalmazni. Azon Tagot vagy Tagokat, amelyeknek a 2. és 3. pontban leírt súlyos kár vagy felléptének tényleges veszélye tulajdonítható, az ilyen Tagtól vagy Tagoktól egyenként származó tényleges vagy közelgő6 hirtelen és számottevő importnövekedés, valamint az egyéb forrásokból származó importtal összevetett importszint, piacrészesedés és a kereskedelmi ügyletek egy összehasonlítható szintjén vett import és belföldi árak alapján kell meghatározni; ezen tényezôk egyike, akár önmagában, akár más tényezôkkel együtt, sem ad szükségszerűen döntô útmutatást. Ilyen védôintézkedés nem alkalmazható olyan Tag exportjára, melynek az adott termékbeli exportja a jelen Megállapodás szerint már korlátozás alá esik.

5.	Súlyos kár, vagy fellépte tényleges veszélyének a védôintézkedés bevezetésének céljából történő megállapítása érvényességi idôtartama, nem lépheti túl a kezdeti bejelentéstől számított 90 napot, amint azt a 7. pont tartalmazza.

6.	Az átmeneti védôintézkedés alkalmazása során különös figyelmet kell fordítani az exportôr Tagok érdekeire, a következôk szerint:

(a)	a legkevésbé fejlett fejlôdô ország Tagoknak jelentôsen kedvezôbb elbánást kell nyújtani, mint amilyet ezen pontban megjelölt egyéb ország Tagok csoportjainak nyújtanak, lehetôleg minden elemében, de legalább az általános feltételek tekintetében;

(b)	azon Tagoknak, melyeknek teljes textil és ruházati exportmennyisége a többi Tag teljes exportmennyiségével összehasonlítva kicsi, és csak alacsony százalékban részesülnek az adott terméknek az importôr Taghoz irányuló teljes importjából, a 8., 13. és 14. pontban megadott gazdasági mutatók megállapításakor megkülönböztetett és kedvezôbb elbánást kell nyújtani. Ezen szállítók az 1. Cikk 2. és 3. pontjának megfelelôen különös figyelemben részesülnek kereskedelmük fejlesztésének jövôbeli lehetôségei, és annak szükségessége kapcsán, hogy kereskedelmi mennyiségű importot engedélyezzenek tôlük;

(c)	az olyan gyapjútermelô fejlôdô ország Tagtól származó gyapjútermékek esetében, melyek gazdasága, valamint textil és ruházati kereskedelme a gyapjúszektortól függ, melyek teljes textil és ruházati exportja majdnem kizárólag gyapjútermékekbôl tevôdik össze, és amelyek textil és ruházati kereskedelmének nagysága az importôr Tagok piacain viszonylag kicsi, ezen Tagok exportálási szükségleteire különös figyelmet kell fordítani a kvótaszintek, növekedési ütemek és rugalmasság mérlegelésénél;

(d)	kedvezôbb elbánást kell biztosítani egy Tag azon, textil és ruházati termékekből álló, reimportja számára, melyeket ez a Tag egy másik Taghoz exportált feldolgozásra és az azt követô visszaszállításra, amint azt az importôr Tag törvényei és gyakorlata meghatározza, és ami kielégítô ellenôrzô és igazoló eljárások alá van vetve, ha ezen termékek olyan Tagtól kerülnek behozatalra, melynek ez a fajta kereskedelem teljes textil és ruházati exportjának jelentôs hányadát képviseli.

7.	Az a Tag, mely védôintézkedés bevezetését tervezi, konzultációt kezdeményez azzal a Taggal vagy Tagokkal, melyeket ez az intézkedés érintene. A konzultációra való felkéréshez a lehetô legfrissebb, specifikus és vonatkozó tényszerű információkat kell csatolni, különösen a következők vonatkozásában: (a) a 3. pontban hivatkozott tényezôk, melyek alapján az intézkedést hozó Tag a súlyos kárt, vagy felléptének tényleges veszélyét megállapította és (b) a 4. pontban hivatkozott tényezôk, melyek alapján a Tag védôintézkedést készül bevezetni az érintett Tag vagy Tagok vonatkozásában. A jelen Cikk alapján tett felkérést illetôen az információnak a lehetô legszorosabban a termelés beazonosítható szegmensére és a 8. pontban megjelölt referencia idôszakra kell vonatkoznia. Az intézkedést hozó Tag jelzi azt a meghatározott szintet is, melyre a szóban forgó terméknek az érintett Tagtól vagy Tagoktól történô importját korlátozni tervezi; ez a szint nem lehet alacsonyabb a 8. pontban megjelölt szintnél. A konzultációt kérô Tag ezzel egyidejűleg értesíti a TMB Elnökét a konzultációkérésrôl, beleértve a 3. és 4. pontban kiemelt tényszerű adatokat a javasolt korlátozási szinttel együtt. Az Elnök informálja a TMB tagjait a konzultációkérésrôl, megjelölve a kérelmezô Tagot, a szóban forgó terméket és a kérést kézhez kapó Tagot. Az érintett Tag vagy Tagok haladéktalanul válaszolnak a felkérésre és a konzultációkat késedelem nélkül megtartják, valamint rendszerint a felkérés kézhezvételétôl számított 60 napon belül befejezik.

8.	Ha a konzultáció során kölcsönös az egyetértés abban, hogy a helyzet korlátozás bevezetését teszi szükségessé az érintett Tagból vagy Tagokból származó adott termék exportjára, a korlátozás szintjét nem lehet a konzultáció kérést megelôzôen két hónappal végetért tizenkét hónapos idôszak alatti, az érintett Tagból származó export vagy import tényleges szintjénél alacsonyabban meghatározni.

9.	A megállapodás szerinti korlátozó intézkedés részleteiről a megegyezés megszületését követô 60 napon belül értesíteni kell a TMB-t. A TMB határozza meg, hogy a megállapodás igazolható-e jelen Cikk rendelkezései alapján. A TMB-nek megállapításának megtételéhez rendelkeznie kell a TMB Elnöke számára eljuttatott, a 7. pontban hivatkozott tényszerű adatokkal, valamint bármely más, az érintett Tagok által nyújtott vonatkozó információval. A TMB olyan ajánlásokat tehet az érintett Tagoknak, amilyeneket helyénvalónak ítél.

10.	Ha azonban a konzultációra való felkérés kézhezvételétôl számított 60 nap letelte után sem született megállapodás a Tagok között, az a Tag, amely a védôintézkedés bevezetését tervezte, alkalmazhatja a korlátozást az import vagy export idôpontja alapján a jelen Cikk rendelkezéseivel összhangban a konzultáció 60 napos idôszaka utáni 30 napon belül és ezzel egy idôben ezen Tag a TMB elé viheti az ügyet. A Tagok bármelyike előtt nyitva áll, hogy az ügyet a 60 napos idôszak lejárta elôtt a TMB elé utalja. Bármelyik esetben a TMB haladéktalanul lefolytatja az ügy vizsgálatát, beleértve a súlyos kár, vagy fellépte tényleges veszélyének és okainak megállapítását, és 30 napon belül megfelelő ajánlásokat tesz az érintett Tagoknak. Az ilyen vizsgálatok lefolytatásához a TMB-nek rendelkeznie kell a TMB Elnöke számára eljuttatott, a 7. pontban hivatkozott tényszerű adatokkal, valamint bármely más, az érintett Tagok által nyújtott vonatkozó információval.

11.	Rendkívüli és kritikus körülmények között, mikor a késedelem nehezen korrigálható károkat okozna, a 10. pontban foglalt intézkedés ideiglenesen életbe léptethetô azzal a feltétellel, hogy a konzultációra való felkérés és a TMB-nek való bejelentés az intézkedés bevezetésétôl számított öt munkanapon belül megtörténik. Abban az esetben, ha a konzultációk nem hoznak megegyezést, a TMB-nek a konzultációk befejeztekor, de mindenképpen legkésôbb az intézkedés végrehajtásának napját követô 60 napon belül be kell jelenteni. A TMB haladéktalanul lefolytatja az ügy vizsgálatát és 30 napon belül ajánlásokat tesz az érintett Tagoknak. Abban az esetben, ha a konzultációk mégis megállapodásra vezetnek, a Tagok bejelentést tesznek a TMB-nek annak létrejöttekor, de mindenképpen legkésôbb az intézkedés végrehajtását követô 90 napon belül. A TMB olyan ajánlásokat tehet az érintett Tagoknak, amilyeneket helyénvalónak ítél.

12.	A jelen Cikk alapján életbe léptetett intézkedéseket egy Tag fenntarthatja (a) három évre kiterjedôen hosszabítás nélkül, vagy (b) a terméknek a GATT 1994-be való integrálásáig, amelyik elsôként következik be.

13.	Ha a korlátozó intézkedés egy évnél hosszabb ideig marad érvényben, akkor a következô évekre vonatkozó szint az elsô évre meghatározott szint legalább évi 6%-os növekedési ütemmel emelt szintje lesz, hacsak másként nem igazolták a TMB-nek. Az illetô termék korlátozási szintje két egymást követô év esetében bármelyik évben túlléphető 10%-os carry forward*-dal és/vagy carryover-rel, melyben a carry forward nem képviselhet 5%-nál többet. Semmilyen mennyiségi korlátozás nem hozható a carryover, a carry forward és a 14. pont rendelkezésének kombinált alkalmazására.

14.	Ha egy Tag adott másik országból származó egynél több termékre tart fenn a jelen Cikk alapján korlátozást, akkor a megállapodás szerinti korlátozási szint a jelen Cikk rendelkezéseinek megfelelôen mindegyik termék vonatkozásában 7%-kal túlléphető, feltéve hogy a korlátozás alá esô export teljes mennyisége nem lépi túl a jelen Cikk alapján ily módon korlátozott termékekre vonatkozó szintek megállapodás szerinti közös mértékegység alapján képzett összegét. Ahol ezen termékek korlátozásának idôszakai nem esnek egybe egymással, ezen rendelkezést bármely egymást átfedô idôszakra időarányosan kell alkalmazni.

15.	Ha egy termékre a jelen Cikk alapján védôintézkedést alkalmaznak olyan esetben, amikor az adott termékre korábban az MFA alapján, a WTO Megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakban, vagy a jelen Megállapodás 2. vagy 6. Cikke alapján valamely korlátozás volt érvényben, az új korlátozási szint a 8. pontban meghatározott szint lesz, kivéve, ha az új korlátozás.

(a)	a korábbi korlátozás eltörlésérôl szóló 2. Cikk 15. pontjában hivatkozott bejelentés napjától számított egy éven belül; vagy

(b)	az MFA, vagy a jelen Cikk rendelkezéseinek értelmében életbe léptetett korábbi korlátozás megszüntetésétôl számított egy éven belül lép hatályba,

mely esetben a korlátozás szintje nem lehet alacsonyabb mint (i) annak az utolsó 12 hónapos idôszak korlátozási szintje, mely alatt a termék korlátozás alatt állt, vagy (ii) a jelen Cikk 8. pontjában megadott korlátozási szint.

16.	Ha egy Tag, amely nem tart fenn a 2. Cikk alapján korlátozást, úgy dönt, hogy alkalmaz ilyet a jelen Cikk rendelkezéseinek értelmében, akkor megfelelô rendelkezéseket hoz, amelyekkel: (a) teljes körűen figyelembe vesz olyan tényezôket, mint az export és import ügyletekben szokásos rendes kereskedelmi gyakorlat alapján megállapított áruosztályozás és mennyiségi egységek, mind a szálösszetételt, mind hazai piacának azonos szegmenséért folytatott verseny feltételeit; valamint (b) óvakodnak a túlkategorizálástól. A 7. vagy 11. pont szerinti konzultációkérés az ilyen intézkedésekre vonatkozó összes információt tartalmazza.


7. Cikk

1.	Az integrációs folyamat részeként, és hivatkozással az Uruguay-i Forduló eredményeként a Tagok által vállalt meghatározott kötelezettségekre, minden Tag olyan intézkedéseket hoz, amelyek szükségesek lehetnek a GATT 1994 szabályai és fegyelme betartásához, hogy:

(a)	jobb piacrajutási lehetôségeket érjenek el a textil és ruházati termékek esetében olyan intézkedések alkalmazásán keresztül - mint a vámcsökkentések és lekötések, a vámonkívüli korlátozások csökkentése vagy eltörlése és a vám, az adminisztratív illetve az engedélyezési formalitások megkönnyítése -;

(b)	a tisztességes és méltányos kereskedelmi feltételekre vonatkozó politikák alkalmazását biztosítsák, mely olyan területeken érinti a textil és ruházati szektort, mint a dömping és antidömping szabályok és eljárások, szubvenciók és kiegyenlítô intézkedések, valamint a szellemi tulajdonjogok védelme és 

(c)	a textil és ruházati szektoron belüli importellenes diszkriminációt elkerüljék, amikor az általános kereskedelempolitikai célok elérését segítô intézkedéseket hoznak.

Ezen intézkedések nem sérthetik a Tagoknak a GATT 1994 alapján fennáll jogait és kötelezettségeit.

2.	A Tagok az 1. pontban megjelölt intézkedéseket, amelyek kihatással vannak a jelen Megállapodás végrehajtására, bejelentik a TMB-nek. Amennyiben ezeket már más WTO testületnek bejelentették, akkor az eredeti bejelentésre hivatkozó összefoglalás is elegendô, hogy ezen pont követelményeit kielégítse. Bármely Tag számára nyitva áll a lehetôség, hogy ellenbejelentést tegyen a TMB-nek.

3.	Ha bármely Tag úgy ítéli meg, hogy egy másik Tag nem tette meg a 1. pontban megjelölt intézkedéseket és ezáltal a jelen Megállapodás szerinti jogok és kötelezettségek egyensúlya felborul, az a Tag az ügyet az illetékes WTO testület elé viheti és informálhatja a TMB-t. A WTO testület bármely ezt követôen tett megállapításai vagy következtetései a TMB által készített átfogó jelentés részét képezi.

8. Cikk

1.	Annak érdekében, hogy ellenôrizzék a jelen Megállapodás végrehajtását, hogy a jelen Megállapodás rendelkezéseinek alapján hozott intézkedéseket és azoknak a jelen Megállapodással való összehangját vizsgálhassák, és hogy a jelen Megállapodásban kifejezetten elôírt intézkedéseket végrehajtsák, a Textil Megfigyelő Testület (\"TMB\") ezennel megalakul. A TMB egy elnökbôl és tíz tagból áll. Tagsága kiegyensúlyozott, széleskörűen képviseli a Tagokat, biztosítva a tagok megfelelô idôközönként történő cserélôdését. A TMB tagokat az Árukereskedelmi Tanács által kijelölt Tagok nevezik ki, akik feladatkörüket személyre szóló megbízás alapján látják el.

2.	A TMB kialakítja saját működési eljárásait. Egyetértés van arról azonban, hogy a TMB-n belüli konszenzus nem kívánja meg azon Tagok által kinevezett tagok beleegyezését és egyetértését, amelyek a TMB felülvizsgálata alatt álló, még el nem döntött ügyekben érintettek.

3.	A TMB állandó szervezetnek tekintendő és szükség szerint ülésezik, hogy teljesíteni tudja a jelen Megállapodás szerint meghatározott feladatkörét. A Tagok által, jelen Megállapodás vonatkozó Cikkei alapján benyújtott bejelentések és információk alapján végzi munkáját, mely információk kiegészülhetnek bármilyen egyéb további információval vagy szükséges részlettel, amelyeket a Tagok szolgáltatnak, vagy amelyekről a TMB úgy dönt, hogy kéri tôlük. A TMB támaszkodhat a más WTO testületektől származó bejelentésekre és jelentésekre, valamint más, megfelelônek ítélt forrásokra is.

4.	A Tagok megfelelô konzultációs lehetôséget biztosítanak egymás számára a jelen Megállapodás működését érintô bármely ügyet illetôen.

5.	A jelen Megállapodás által előírt bilaterális konzultációkon kölcsönösen egyetértéssel bíró megoldás hiányában a TMB bármelyik Tag kérésére, az ügy alapos és haladéktalan kivizsgálását követôen, ajánlásokat tesz az érintett Tagoknak.

6.	Bármely Tag kérésére a TMB haladéktalanul felülvizsgál bármilyen adott ügyet, amelyrôl az adott Tag úgy ítéli meg, hogy az a jelen Megállapodás alapján érdekeit sérti, és amely esetében a Tag és az érintett Tag vagy Tagok közötti konzultációk nem hoztak kölcsönösen kielégítô megoldást. Ilyen ügyekben a TMB olyan észrevételeket tehet, amelyeket az érintett Tag számára és a 11. pontban leírt felülvizsgálat céljaira megfelelônek ítél.

7.	Mielôtt a TMB kialakítja ajánlásait vagy észrevételeit, kéri azon Tagok részvételét, amelyek közvetlenül érintettek lehetnek a szóban forgó ügyben.

8.	Bármikor, ha a TMB-t ajánlások tételére vagy ténymegállapításra kérik fel, akkor az ezt lehetôleg 30 napon belül teszi meg, hacsak a jelen Megállapodás alapján más idôtartam nem lett kijelölve. Minden így született ajánlást vagy megállapítást közölni kell a közvetlenül érintett Tagokkal. Mindezen ajánlásokat vagy megállapításokat közölni kell az Árukereskedelmi Tanáccsal is, tájékoztatás céljából.

9.	A Tagok törekszenek a TMB ajánlásainak teljes körű elfogadására; a TMB megfelelô felügyeletet gyakorol ezen ajánlások végrehajtása fölött.

10.	Ha egy Tag úgy ítéli meg, hogy nem képes a TMB ajánlásainak megfelelni, ennek okait közli a TMB-vel az ajánlások kézhezvételétôl számított egy hónapon belül. A megadott okok alapos megvizsgálását követôen a TMB haladéktalanul további olyan ajánlásokat ad ki, melyeket helyénvalónak ítél. Ha ezen további ajánlások kiadása után is megoldatlan marad az ügy, bármelyik Tag a Vitarendezési Testület elé viheti az ügyet és hivatkozhat a GATT 1994 XXIII. Cikkének 2. pontjára, valamint a Vitarendezésről szóló Egyetértés vonatkozó rendelkezéseire.

11.	Annak érdekében, hogy jelen Megállapodás végrehajtását felügyelje, az Árukereskedelmi Tanács minden egyes integrációs szakasz vége előtt egy átfogó felülvizsgálati eljárást folytat le. A TMB, hogy segítse ezen felülvizsgálatot, legkésôbb öt hónappal minden egyes szakasz vége elôtt átfogó jelentést továbbít az Árukereskedelmi Tanácsnak, mely a jelen Megállapodásnek a felülvizsgálat alatt álló szakaszban való végrehajtásáról szól, különösen az integrációs folyamatot, az átmeneti védôintézkedés mechanizmusa alkalmazását és a GATT 1994 szabályainak és fegyelmének - ahogyan ezeket a 2.,3.,6. és 7. Cikk meghatározza - alkalmazását illető ügyekben. A TMB átfogó jelentése az általa az Árukereskedelmi Tanács részére helyénvalónak ítélt ajánlásokat is tartalmazhatja.

12.	Az általa folytatott felülvizsgálat fényében az Árukereskedelmi Tanács konszenzus alapján, általa megfelelônek ítélt döntéseket hoz, hogy biztosítsa, hogy a jelen Megállapodásben megtestesülô jogok és kötelezettségek egyensúlya ne sérüljön. A 7. Cikkben hivatkozott ügyekkel kapcsolatos bármely esetlegesen felmerülô vita megoldásának érdekében a Vitarendezési Testület a 9. Cikkben kijelölt végsô idôpont sérelme nélkül engedélyezheti a 2. Cikk 14. pontjának kiigazítását a soron következô szakasz felülvizsgálata céljából bármely olyan Tagot illetôen, amelyrôl úgy találja, hogy az nem tesz eleget jelen Megállapodás szerinti kötelezettségeinek.

9. Cikk

A jelen Megállapodást és az abban foglalt minden korlátozást a WTO Egyezmény hatályba lépésétől számított 121. hónap elsô napján el kell törölni, mely napon a textil és ruházati szektor teljes mértékben integrálódik a GATT 1994-be. A jelen Megállapodás meghosszabbítása nem lehetséges.


MELLÉKLET A TEXTIL ÉS RUHÁZATI MEGÁLLAPODÁSHOZ

A JELEN MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ
TERMÉKEK LISTÁJA

1.	A jelen Melléklet felsorolja a Harmonizált Árumegnevezési- és Kódrendszer (HS) kódjai által hatszámjegyű szinten meghatározott textil és ruházati termékeket.

2.	A 6. Cikk rendelkezései szerinti védőintézkedéseket adott textil és ruházati termékekre, nem pedig önmagukban a HS sorok alapján kell meghozni.

3.	A jelen Megállapodás 6. Cikkének rendelkezései szerinti védőintézkedések nem alkalmazhatók:

(a)	fejlődő ország Tagok háziipari kéziszövött szövet vagy ilyen kéziszövött szövetből kézzel készült háziipari termékek vagy hagyományos népi kézműipari textil és ruházati termékek exportjára, feltéve, hogy az ilyen termékeket az érintett Tagok között létrehozott rendelkezések szerint megfelelően igazolták;

(b)	hagyományos kereskedelemben résztvevő textiltermékekre, melyek kereskedelmileg lényeges mennyiségben 1982 előtt a nemzetközi kereskedelemben részt vettek, mint például táskák, zsákok, szőnyeg fonákoldal kikészítések, kötéláru, bőröndök, gyékényfonatok, gyékényszőnyeg és szőnyegek, melyek tipikusan olyan rostokból készültek, mint a juta, a kókuszrost, a szizál, a manilakender, maguey valamint a henequen;

(c)	tisztaselyemből készült termékekre.

Ilyen termékekre a GATT 1994. XIX Cikkének rendelkezései alkalmazandók, ahogyan azokat a Védőintézkedésekről szóló Megállapodás értelmezi.

A Harmonizált Árumegnevezési- és Kódrendszer (HS) nomenklatúrája
XI. áruosztályában (textilipari alapanyagok és textiláruk)
szereplő termékek

HS szám	Termék megnevezés

50 áru.cs.	Selyem
5004.00	Selyemfonal a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű és a selyemhulladékból készült fonál kivételével
5005.00	Fonal selyemhulladékból a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5006.00	Fonal selyemből és selyemhulladékból a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben; selyemhernyó bél
5007.10	Szövet buret selyemből, mns* 
5007.20	Más szövet legalább 85 tömeg % selyem vagy selyemhulladék (a buret selyem kivételével) tartalommal
5007.90	Tiszta selyemszövet

51. áru.cs.	Gyapjú, finom és durva állati szőr; lószőr, fonal és szövet

5105.10	Kártolt gyapjú
5105.21	Fésült gyapjú darabokban
5105.29	Fésűsgyapjú és más fésült gyapjú, kivéve a fésült gyapjút darabokban
5105.30	Kártolt vagy fésült finom állati szőr
5106.10	Kártolt gyapjúfonal a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, legalább 85 tömeg % gyapjútartalommal
5106.20	Kártol gyapjúfonal a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével 85 tömeg %-nál kevesebb gyapjú tartalommal
5107.10	Fésűsgyapjú fonal a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével legalább 85 tömeg % gyapjútartalommal
5107.20	Fésűsgyapjú fonal a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével 85 tömeg %-nál kevesebb gyapjútartalommal
5108.10	Finom állati szőrből készült kártolt fonal a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5108.20	Finom állati szőrből készült fésűs fonal a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5109.10	Gyapjúból és finom állati szőrből készült fonal a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben legalább 85 tömeg % gyapjú vagy finom állati szőr tartalommal
5109.90	Gyapjúból és finom állati szőrből készült fonal a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben kevesebb mint 85 tömeg % gyapjú vagy finom állati szőr tartalommal
5110.00	Durva állati szőrből vagy lószőrből készült fonal

5111.11	Legalább 85 tömeg % gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet kártolt gyapjúból vagy kártolt finom állati szőrből legalább 300 gr/m2
5111.19	Legalább 85 tömeg % gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet kártolt gyapjúból vagy kártolt finom állati szőrből legfeljebb 300 gr/m2
5111.20	Legalább 85 tömeg % gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó kártolt gyapjúból vagy kártolt finom állati szőrből mesterséges vagy szintetikus végtelen szállal kevert szövet
5111.30	Legalább 85 tömeg % gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó kártolt gyapjúból vagy kártolt finom állati szőrből mesterséges vagy szintetikus  vágott szállal kevert szövet.
5111.90	Legalább 85 tömeg % gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet kártolt gyapjúból vagy kártolt finom állati szőrből, mns
5112.11	Legalább 85 tömeg % gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati szőrből, legfeljebb 200 gr/m2 tömegű
5112.19	Legalább 85 tömeg % gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati szőrből, legalább 200 gr/m2 tömegű
5112.20	Legfeljebb 85 tömeg % gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati szőrből, mesterséges vagy szintetikus végtelen szállal kevert
5112.30	Legfeljebb 85 tömeg % gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati szőrből, mesterséges vagy szintetikus vágott szállal kevert
5112.90	Legfeljebb 85 tömeg % gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati szőrből, mns
5113.00	Szövet durva állati szőrből vagy lószőrből

52. áru.cs.	Pamut
5204.11	Pamut varrócérna, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal
5204.19	Pamut varrócérna, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, kevesebb mint 85 tömeg % pamuttartalommal
5204.20	Pamut varrócérna, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben
5205.11	Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legalább 714,29 dtex finomsági számmal a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5205.12	Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, 714,29 illetve 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5205.13	Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, 232,56  és 192,31 dtex finomsági szám között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5205.14	Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, 192,31 és 125 dtex finomsági szám között a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5205.15	Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, 125 dtex finomsági szám alatt, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5205.21	Egyágú pamutfonal, fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legalább 714,29 dtex finomsági számú, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5205.22	Egyágú pamutfonal, fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, 714,29 illetve 232,56 dtex között a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5205.23	Egyágú pamutfonal, fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, 232,56  és 192,31 dtex finomsági szám között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5205.24	Egyágú pamutfonal, fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, 192,31 és 125 dtex finomsági szám között a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5205.25	Egyágú pamutfonal, fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, 125 dtex finomsági szám alatt a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5205.31	Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal nem fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29 dtex, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5205.32	Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal nem fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5205.33	Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal nem fésült rostból 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legalább 232,56 és 192,31 dtex között, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5205.34	Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal nem fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 192,31 és 125 dtex között, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5205.35	Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal nem fésült rostból legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5205.41	Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal fésült rostból, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5205.42	Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal fésült rostból, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5205.43	Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal fésült rostból, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 232,56 és 192,31 között dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5205.44	Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal fésült rostból, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 192,31 és 125 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5205.45	Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal fésült rostból, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5206.11	Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5206.12	Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5206.13	Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 232,56 és 192,31 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5206.14	Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 192,31 és 125 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5206.15	Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5206.21	Egyágú fonal fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5206.22	Egyágú fonal fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5206.23	Egyágú fonal fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 232,56 és 192,31 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5206.24	Egyágú fonal fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 192,31 és 125 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5206.25	Egyágú fonal fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5206.31	Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5206.32	Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5206.33	Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 232,56 és 192,31 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5206.34	Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legfeljeb 192,31 és 125 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5206.35	Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5206.41	Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal fésült rostból legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5206.42	Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal fésült rostból legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5206.43	Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal fésült rostból legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 232,56 és 192,31 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5206.44	Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal fésült rostból legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma 192,31 és 125 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns

5206.45	Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal fésült rostból legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5207.10	Pamutfonal a varrócérna kivételével, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben
5207.90	Pamutfonal a varrócérna kivételével, legfeljebb 85 tömeg % pamuttartalommal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben
5208.11	Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2, fehérítetlen
5208.12	Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2, és 200 gr/m2  között, fehérítetlen
5208.13	Sávolykötésű pamutszövet legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/ m2, fehérítetlen
5208.19	Másféle szövet legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/ m2, fehérítetlen, mns
5208.21	Vászonkötésű pamutszövet legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/ m2, fehérített
5208.22	Vászonkötésű pamutszövet legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, 100 gr/m2 és 200 gr/ m2 között, fehérített
5208.23	Sávolykötésű szövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített
5208.29	Másféle szövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített, mns
5208.31	Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2, festett
5208.32	Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, 100 gr/m2 és 200 gr/m2 között, festett
5208.33	Sávolykötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, festett
5208.39	Másféle szövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2 festett, mns
5208.41	Különböző színű fonalakból szőtt vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2
5208.42	Különböző színű fonalakból szőtt vászonkötésű szövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, 100 gr/m2 és 200 gr/m2 között
5208.43	Különböző színű fonalakból szőtt sávolykötésű szövet, legalább 85 tömeg % pamut tartalommal, legfeljebb 200 gr/m2
5208.49	Különböző színű fonalakból szőtt sávolykötésű szövet, legalább 85 tömeg % pamut tartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, mns
5208.51	Vászonkötésű szövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2 , nyomott
5208.52	Vászonkötésű szövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, 100 gr/m2 és 200 gr/m2 között nyomott
5208.53	Sávolykötésű szövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2 nyomott
5208.59	Másféle szövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott, mns
5209.11	Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen
5209.12	Sávolykötésű szövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen
5209.19	Másféle szövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen, mns
5209.21	Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, fehérített
5209.22	Sávolykötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, fehérített
5209.29	Másféle szövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, fehérített, mns
5209.31	Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85  tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, festett
5209.32	Sávolykötésű pamutszövet, legalább 85  tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, festett
5209.39	Másféle szövet, legalább 85  tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, festett, mns
5209.41	Különböző színű fonalakból szőtt vászonkötésű szövet, legalább 85  tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2
5209.42	Denim szövet, legalább 85  tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2
5209.43	Denim szöveten kívüli, különböző színű fonalakból szőtt, más sávolykötésű szövet, legalább 85  tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2
5209.49	Másféle szövet, különböző színű fonalakból szőtt, legalább 85  tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, mns
5209.51	Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, nyomott
5209.52	Sávolykötésű szövet, legalább 85  tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, nyomott
5209.59	Másféle szövet, legalább 85  tömeg % pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, nyomott, mns
5210.11	Vászonkötésű pamutszövet, 85  tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérítetlen
5210.12	Sávolykötésű pamutszövet, 85  tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérítetlen
5210.19	Másféle pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérítetlen, mns
5210.21	Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartaommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített
5210.22	Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített
5210.29	Másféle szövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített, mns
5210.31	Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, festett
5210.32	Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, festett
5210.39	Másféle szövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, festett, mns
5210.41	Különböző színű fonalakból szőtt, vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2
5210.42	Különböző színű fonalakból szőtt, sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2
5210.49	Másféle különféle színű fonalakból szőtt pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, mns
5210.51	Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott
5210.52	Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott
5210.59	Másféle pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott, mns
5211.11	Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen
5211.12	Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen
5211.19	Másféle pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen, mns
5211.21	Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, fehérített
5211.22	Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, fehérített
5211.29	Másféle pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, fehérített, mns
5211.31	Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, festett
5211.32	Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, festett
5211.39	Másféle pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, festett, mns
5211.41	Különféle színű fonalakból szőtt, vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2
5211.42	Denim szövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2
5211.43	Különféle színű fonalakból szőtt sávolykötésű pamutszövet, a denim kivételével 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2
5211.49	Különféle színű fonalakból szőtt másféle pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, mns
5211.51	Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, nyomott
5211.52	Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, nyomott
5211.59	Másféle pamutszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, nyomott, mns
5212.11	Másféle pamutszövet, nem több mint 200 gr/m2, fehérítetlen, mns
5212.12	Másféle pamutszövet, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített, mns
5212.13	Másféle pamutszövet, legfeljebb 200 gr/m2, festett, mns
5212.14	Különféle színű szálakból szőtt másféle pamutszövet, legfeljebb 200 gr/m2, mns
5212.15	Másféle pamutszövet, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott, mns
5212.21	Másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen, mns
5212.22	Másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2, fehérített, mns
5212.23	Másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2, festett, mns
5212.24	Különféle színű szálakból szőtt másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2, mns
5212.25	Másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2, nyomott, mns

53. áru.cs.	Más növényi textilszál; papírfonal és papírszövet
5306.10	Lenfonal, egyágú
5306.20	Lenfonal, többágú, sodrott vagy cérnázott
5307.10	Jutafonal vagy más textilháncs rostból készült fonal, egyágú
5307.20	Jutafonal vagy más textilháncs rostból készült fonal, többágú sodrott vagy cérnázott
5308.20	Valódi kenderfonal
5308.90	Fonal más növényi rostból
5309.11	Lenszövet, legalább 85 tömeg % lentartalommal, fehérítetlen vagy fehérített
5309.19	Lenszövet, legalább 85 tömeg % lentartalommal, kivéve a fehérítetlen vagy a fehérített kivételével
5309.21	Lenszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb lentartalommal, fehérítetlen vagy fehérített
5309.29	Lenszövet, 85 tömeg %-nál kevesebb lentartalommal, fehérítetlen vagy a fehérítettet kivételével
5310.10	Jutaszövet vagy más textilháncs rostból készült szövet, fehérítetlen
5310.90	Jutaszövet vagy más textilháncs rostból készült szövet, kivéve a fehérítetlent
5311.00	Más növényi textil rostból készült szövet papír fonalból

54. áru.cs.	Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálak
5401.10	Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült varrócérna
5401.20	Mesterséges végtelen szálból készült varrócérna
5402.10	Nagy szakítószilárdságú fonal nejlonból vagy más poliamidból, a varrócérna és a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5402.20	Nagy szakítószilárdságú fonal poliészterből, kivéve a varrócérnát és a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonalat
5402.31	Nejlonból vagy más poliamidokból készült terjedelmesített fonal az egyes egyágú szálak finomsági száma kevesebb mint 50 tex, kivéve a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonalat, mns
5402.32	Nejlonból vagy más poliamidokból készült terjedelmesített fonal az egyes egyágú szálak finomsági száma több mint 50 tex, kivéve a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonalat, mns
5402.33	Poliészter szálból készült terjedelmesített fonal a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5402.39	Szintetikus szálból készült terjedelmesített fonal, mns, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5402.41	Nejlonból vagy más poliamidból készült fonal, egyágú, sodratlan, mns, a kereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5402.42	Fonal poliészterből, terjedelmesítéshez részlegesen előkészítve, egyágú, sodratlan, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5402.43	Poliészterből készült fonal, egyágú, sodratlan, mns, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5402.49	Szintetikus szálból készült fonal, egyágú, sodratlan, mns, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5402.51	Nejlonból vagy más poliamidokból készült fonal, egyágú, méterenként 50-nél több sodrattal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5402.52	Poliészter fonal, egyágú, méterenként 50-nél több sodrattal, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5402.59	Szintetikus szálból készült fonal, egyágú, méterenként 50-nél több sodrattal, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5402.61	Nejlonból vagy más poliamid szálból készült fonal, többágú, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5402.62	Poliészter fonal, többágú, méterenként 50-nél több sodrattal, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5402.69	Szintetikus szálból készült fonal, többágú, méterenként 50-nél több sodrattal, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5403.10	Nagy szakítószilárdságú viszkóza-selyem fonal a varrócérna és a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5403.20	Terjedelmesített mesterséges végtelen szálból készült fonal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5403.31	Viszkóza-selyemből készült fonal, egyágú, sodratlan, mns, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5403.32	Viszkóza-selyemből készült fonal, egyágú, méterenként több mint 120 sodrattal, mns, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5403.33	Cellulóz-acetátból készült fonal, egyágú, mns, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5403.39	Mesterséges végtelen szálból készült fonal, egyágú, mns, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5403.41	Viszkóza-selyemből készült fonal, többágú, mns, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5403.42	Cellulóz-acetátból készült fonal, többágú, mns kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5403.49	Mesterséges végtelen szálból készült fonal, többágú, mns, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5404.10	Szintetikus, legalább 67 dtex finomsági számú monofil, melynek keresztmetszete bármilyen irányban legfeljebb 1 mm,
5404.90	Szintetikus anyagból készült, legfeljebb 5 mm széles szalag, és hasonló
5405.00	Mesterséges, végtelen legalább 67 dtex finomsági számú monofil, melynek keresztmetszete bármely irányban legfeljebb 1 mm; mesterséges anyagból készült legfeljebb 5 mm széles szalag, és hasonló
5406.10	Szintetikus végtelen szálból készült fonal a varrócérna kivételével, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben
5406.20	Mesterséges végtelen szálból készült fonal a varrócérna kivételével, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben
5407.10	Nagy szakítószilárdságú nejlon vagy más poliamid vagy poliészter fonalból készült szövet
5407.20	Szintetikus végtelen szálú fonalból, szalagból vagy hasonló termékből készült szövet
5407.30	A XI. áruosztályhoz tartozó megjegyzés (9) bekezdésében meghatározott szövet (a párhuzamos szintetikus textilfonalakból képzett rétegekből álló szövetek)
5407.41	Legalább 85 tömeg % végtelen szálú nejlont vagy más poliamidot tartalmazó más szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns
5407.42	Legalább 85 tömeg % végtelen szálú nejlont vagy más poliamidot tartalmazó más szövet, festett, mns
5407.43	Különböző színű fonalakból szőtt, legalább 85 tömeg % végtelen szállal nejlont vagy más poliamidot tartalmazó más szövet, mns
5407.44	Legalább 85 tömeg % végtelen szálú nejlont vagy más poliamidot tartalmazó más szövet, nyomott, mns
5407.51	Legalább 85 tömeg % végtelen terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó más szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns
5407.52	Legalább 85 tömeg % végtelen terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó más szövet, festett, mns
5407.53	Különböző színű fonalakból szőtt, legalább 85 tömeg % végtelen terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó más szövet, mns
5407.54	Legalább 85 tömeg % végtelen terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó más szövet, nyomott, mns
5407.60	Legalább 85 tömeg % végtelen nem terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó más szövet
5407.71	Legalább 85 tömeg % szintetikus végtelen szálat tartalmazó más szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns
5407.72	Legalább 85 tömeg % szintetikus végtelen szálat tartalmazó más szövet, festett, mns
5407.73	Különböző színű fonalakból szőtt legalább 85 tömeg % szintetikus végtelen szálat tartalmazó más szövet, mns
5407.71	Legalább 85 tömeg % szintetikus végtelen szálat tartalmazó más szövet, nyomott, mns
5407.81	85 tömeg %-nál kevesebb szintetikus végtelen szálat tartalmazó pamuttal kevert más szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns
5407.82	85 tömeg %-nál kevesebb szintetikus végtelen szálat tartalmazó pamuttal kevert más szövet, festett, mns
5407.83	Különböző színű fonalakból szőtt 85 tömeg %-nál kevesebb szintetikus végtelen szálat tartalmazó pamuttal kevert más szövet, mns
5407.84	85 tömeg %-nál kevesebb szintetikus végtelen szálat tartalmazó pamuttal kevert más szövet, nyomott, mns
5407.91	Másféle szintetikus végtelen szálat tartalmazó szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns
5407.92	Másféle szintetikus végtelen szálat tartalmazó szövet, festett, mns
5407.93	Különféle színű fonalakból szőtt, másféle szintetikus végtelen szálat tartalmazó szövet, mns
5407.94	Másféle szintetikus végtelen szálat tartalmazó szövet, nyomott, mns
5408.10	Nagy szakítószilárdságú viszkóza-selyemből készült szövet
5408.21	Legalább 85 tömeg % mesterséges végtelen szálból, szalagból vagy hasonlóból készült más szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns
5408.22	Legalább 85 tömeg % mesterséges végtelen szálból, szalagból vagy hasonlóból készült más szövet, festett, mns
5408.23	Különféle színű fonalakból szőtt, legalább 85 tömeg % mesterséges végtelen szálból, szalagból vagy hasonlóból készült más szövet, mns
5408.24	Legalább 85 tömeg % mesterséges végtelen szálból, szalagból vagy hasonlóból készült más szövet, nyomott, mns
5408.31	Mesterséges végtelen szálból készült másféle szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns
5408.32	Mesterséges végtelen szálból készült másféle szövet, festett, mns
5408.33	Különböző színű fonalakból készült mesterséges végtelen szálból készült szövet, mns
5408.34	Mesterséges végtelen szálból készült másféle szövet, nyomott, mns

55. áru.cs.	Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak
5501.10	Nejlonból vagy más poliamidból készült fonókábel
5501.20	Poliészterből készült fonókábel
5501.30	Akrilból vagy modakrilból készült fonókábel
5501.90	Más szintetikus végtelen szálból készült fonókábel, mns
5502.00	Mesterséges végtelen szálból készült fonókábel
5503.10	Nejlonból vagy poliamidból készült vágott szál, nem kártolt, nem fésült
5503.20	Poliészterből készült vágott szál, nem kártolt, nem fésült
5503.30	Akrilból vagy modakrilból készült vágott szál, nem kártolt, nem fésült
5503.40	Polipropilénből készült vágott szál, nem kártolt, nem fésült
5503.90	Más szintetikus vágott, nem kártolt, nem fésült szál, mns
5504.10	Viszkóza-selyemből készült, nem kártolt, nem fésült, vágott szál
5504.90	Más, nem Viszkóza-selyemből készült mesterséges vágott, nem kártolt, nem fésült szál
5505.10	Szintetikus szál hulladéka
5505.20	Mesterséges szál hulladéka
5506.10	Nejlonból vagy más poliamidból készült vágott, kártolt, fésült szál
5506.20	Poliészterből készült vágott, kártolt, fésült szál
5506.30	Akrilból vagy modakrilból készült vágott, kártolt, fésült szál
5506.90	Más szintetikus vágott, kártolt, fésült szál, mns
55.07.00	Mesterséges vágott, kártolt, fésült szál
5508.10	Szintetikus vágott szálból készült varrócérna
5508.20	Mesterséges vágott szálból készült varrócérna
5509.11	Legalább 85 tömeg % nejlon vagy egyéb poliamid tartalmú vágott szálból készült fonal, egyágú, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5509.12	Legalább 85 tömeg % nejlon vagy egyéb poliamid tartalmú vágott szálból készült fonal, többágú, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5509.21	Legalább 85 tömeg % poliészter tartalmú vágott szálból készült fonal, egyágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5509.22	Legalább 85 tömeg % poliészter tartalmú vágott szálból készült fonal, többágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5509.31	Legalább 85 tömeg % akril vagy modakril vágott szálból készült fonal, egyágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5509.32	Legalább 85 tömeg % akril vagy modakril vágott szálból készült fonal, többágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5509.41	Legalább 85 tömeg % egyéb szintetikus vágott szál tartalmú fonal, egyágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5509.42	Legalább 85 tömeg % egyéb szintetikus vágott szál tartalmú fonal, többágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5509.51	Fonal vágott poliészter szálból, mesterséges vágott szállal kevert rostból, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5509.52	Fonal vágott poliészter szálból, gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5509.53	Fonal vágott poliészter szálból, pamuttal keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5509.59	Fonal vágott poliészter szálból, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5509.61	Fonal vágott akril szálból gyapjúval keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5509.62	Fonal vágott akril szálból pamuttal vagy finom állati szőrrel keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5509.69	Fonal vágott akril szálból, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5509.91	Fonal más szintetikus vágott szálból, gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, mns
5509.92	Fonal más szintetikus vágott szálból, pamuttal keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5509.99	Fonal más szintetikus vágott szálból, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5510.11	Fonal legalább 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal, egyágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével
5510.12	Fonal legalább 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal, többágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5510.20	Mesterséges vágott szálból készült fonal, gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5510.30	Fonal mesterséges vágott szálból pamuttal keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5510.90	Fonal mesterséges vágott szálból, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns
5511.10	Fonal legalább 85 tömeg % szintetikus vágott szál tartalommal, varrócérna kivételével, a kiskereskedelemi forgalomban szokásos kiszerelésben
5511.20	Fonal legfeljebb 85 tömeg % szintetikus vágott szál tartalommal, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben, mns
5511.30	Mesterséges szálból készült fonal varrócérna kivételével, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben
5512.11	Szövet legalább 85 tömeg % vágott poliészter szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített
5512.19	Szövet legalább 85 tömeg % vágott poliészter szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített kivételével
5512.21	Szövet legalább 85 tömeg % vágott akril szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített
5512.29	Szövet legalább 85 tömeg % vágott akril szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített kivételével
5512.91	Szövet legalább 85 tömeg % más szintetikus vágott szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített
5512.99	Szövet legalább 85 tömeg % más szintetikus vágott szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített kivételével
5513.11	Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg %-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített
5513.12	Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített
5513.13	Kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített, mns
5513.19	Kevesebb mint 85 tömeg % más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített
5513.21	Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg %-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, festett
5513.22	Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, festett
5513.23	Kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, festett, mns
5513.29	Kevesebb mint 85 tömeg % más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, festett
5513.31	Különféle színű fonalakból szőtt vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg %-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2
5513.32	Különféle színű fonalakból szőtt sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2
5513.33	Kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, festett, mns
5513.39	Különféle színű fonalakból szőtt kevesebb mint 85 tömeg % más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2
5513.41	Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg %-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, nyomott
5513.42	Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, nyomott
5513.43	Kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, nyomott, mns
5513.49	Kevesebb mint 85 tömeg % más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, nyomott
5514.11	Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg %-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített
5514.12	Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített
5514.13	Kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített, mns
5514.19	Kevesebb mint 85 tömeg % más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített
5514.21	Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg %-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, festett
5514.22	Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, festett
5514.23	Kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, festett
5514.29	Kevesebb mint 85 tömeg % más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, festett
5514.31	Különféle színű fonalakból szőtt vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg %-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2
5514.32	Különféle színű fonalakból szőtt sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2
5514.33	Különféle színű fonalakból szőtt kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, mns
5514.39	Különféle színű fonalakból szőtt kevesebb mint 85 tömeg % más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2
5514.41	Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg %-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, nyomott
5514.42	Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, nyomott
5514.43	Kevesebb mint 85 tömeg % poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, nyomott, mns
5514.49	Kevesebb mint 85 tömeg % más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, nyomott
5515.11	Szövet vágott poliészter szálból vágott viszkóza-selyem szállal keverve, mns
5515.12	Szövet vágott poliészter szálból mesterséges szállal keverve, mns
5515.13	Szövet vágott poliészter szálból gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, mns
5515.19	Szövet vágott poliészter szálból, mns
5515.21	Szövet vágott akril szálból mesterséges szállal keverve, mns
5515.22	Szövet vágott akril szálból gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, mns
5515.29	Szövet vágott akril vagy modakril szálból, mns
5515.91	Szövet más szintetikus vágott szálból mesterséges szállal keverve, mns
5515.92	Szövet szintetikus vágott szálból gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, mns
5515.99	Szintetikus vágott szálból készült szövet, mns
5516.11	Szövet legalább 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített
5516.12	Szövet legalább 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal, festett
5516.13	Különböző színű fonalakból szőtt szövet, legalább 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal
5516.14	Szövet legalább 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal, nyomott
5516.21	Szövet legfeljebb 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal, szintetikus vagymesterséges szállal keverve, fehérítetlen vagy fehérített
5516.22	Szövet legfeljebb 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, festett
5516.23	Különféle színű fonalakból szőtt szövet legfeljebb 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve
5516.24	Szövet legfeljebb 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, nyomott
5516.31	Szövet kevesebb mint 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, fehérítetlen vagy fehérített
5516.32	Szövet kevesebb mint 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, festett
5516.33	Különféle színű fonalakból szőtt szövet kevesebb mint 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve
5516.34	Szövet kevesebb mint 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, nyomott
5516.41	Szövet kevesebb mint 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal pamuttal keverve, fehérítetlen vagy fehérített
5516.42	Szövet kevesebb mint 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal pamuttal keverve, festett
5516.43	Különféle színű fonalakból szőtt szövet kevesebb mint 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal pamuttal keverve
5516.44	Szövet kevesebb mint 85 tömeg % mesterséges vágott szál tartalommal pamuttal keverve, nyomott
5516.91	Szövet mesterséges vágott szálból, fehérítetlen vagy fehérített, mns
5516.92	Szövet mesterséges vágott szálból, festett, mns
5516.93	Szövet mesterséges vágott szálból, különféle fonalakból szőve, mns
5516.94	Szövet mesterséges vágott szálból, nyomott, mns


56. áru.cs.	Vatta, nemez és nem szőtt szövet; különleges fonalak; zsineg, kötél, stb.
5601.10	Egészségügyi cikk vattából, például egészségügyi betét és tampon
5601.21	Vatta pamutból és abból készült cikkek, az egészségügyi cikkek kivételével
5601.22	Vatta mesterséges szálból és abból készült cikkek, az egészségügyi cikkek kivételével
5601.29	Vatta más textilanyagokból és az abból készült cikkek, az egészségügyi cikkek kivételével
5601.30	Textil pihe,- por és őrölt elemi szál
5602.10	Tűnemez és textilszálak szövedékéből önmagukból felhúzott szállal összeöltéssel készített nemez
5602.21	Más gyapjúból vagy finom állati szőrből az impregnált bevont, beborított és rétegelt kivételével, stb.
5602.29	Más nemez másféle textilanyagból az impregnált, bevont. beborított és rétegelt kivételével, stb.
5602.90	Más nemez, mns
5603.00	Nem szőtt szövet, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is
5604.10	Gumi fonal és zsineg textilanyaggal bevonva
5604.20	Nagy szakítószilárdságú poliészter, nejlon, más poliamid vagy Viszkóza-selyem fonal impregnálva vagy bevonva, stb.
5604.90	Textilfonal és zsineg és hasonlók gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva vagy ezekbe bemártva, mns
5605.00	Fémezett fonal olyan szálból, amelyet fémszállal, fémcsíkkal vagy fémporral egyesítettek
5606.00	Paszományozott fonal, zsenília fonal, hurkolt bordázott fonal
5607.10	Zsineg, kötél és hajókötél jutából vagy más textilháncs rostból
5607.21	Kötöző vagy bálázó zsineg szizálból vagy az agáve nemzetséghez tartozó más növények rostjaiból
5607.29	Más zsineg, kötél és hajókötél fonva vagy sodorva, szizálból
5607.30	Más zsineg, kötél és hajókötél fonva vagy sodorva, abaka-ból vagy más keményszálú rostból
5607.41	Kötöző vagy bálázó zsineg polietilénből vagy polipropilénből
5607.49	Más zsineg, kötél és hajókötél polietilénből vagy polipropilénből, mns
5607.50	Zsineg, kötél és hajókötél más szintetikus rostból
5607.90	Zsineg, kötél és hajókötél más anyagokból
5608.11	Kész halászháló műszálas anyagokból
5608.19	Másféle csomózott háló zsinegből, kötélből és más, kész hálók műszálas anyagokból
5608.90	Csomózott háló zsinegből, kötélből, mns és kész hálók más textilanyagokból
5609.00	Fonalból, szalagból készült áru, zsineg, kötél, hajókötél és kötéláru, mns

57. áru.cs.	Szőnyegek és más textil padlóborítók
5701.10	Csomózott szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből
5701.90	Csomózott szőnyeg más textilanyagokból
5702.10	Kelim, sumack, karamanie és hasonló kézi szövésű szőnyegek
5702.20	Padlóborító kókuszdió rostból (kókuszrost)
5702.31	Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg nem konfekcionálva, gyapjúból vagy finom állati szőrből, mns
5702.32	Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg szintetikus vagy mesterséges textilanyagból, nem konfekcionálva, mns
5702.39	Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg másféle textilanyagból, nem konfekcionálva, mns
5702.41	Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből, konfekcionálva, mns
5702.42	Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg szintetikus vagy mesterséges textilanyagból, konfekcionálva, mns
5702.49	Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg másféle textilanyagból, konfekcionálva, mns
5702.51	Szőtt szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem konfekcionálva, mns
5702.52	Szőtt szőnyeg szintetikus és mesterséges textilanyagból, nem konfekcionálva, mns
5702.59	Szőtt szőnyeg más textilanyagból, nem konfekcionálva, mns
5702.91	Szőtt szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből, konfekcionálva, mns
5702.92	Szőtt szőnyeg szintetikus vagy mesterséges textilanyagból, konfekcionálva, mns
5702.99	Szőtt szőnyeg más textilanyagból, konfekcionálva, mns
5703.10	Tűzött szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből
5703.20	Tűzött szőnyeg nejlonból vagy más poliamid anyagból
5703.30	Tűzött szőnyeg más, mesterséges vagy szintetikus textilanyagból
5703.90	Tűzött szőnyeg más textilanyagokból
5704.10	Négyzetes alakú, legfeljebb 0,3 m2 nagyságú padlóborító nemezből
5704.90	Más szőnyeg nemezből, mns
5705.00	Más szőnyeg és textilborító, mns

58. áru.cs.	Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke, kárpit, stb.
5801.10	Bolyhos szövet gyapjúból vagy finom állati szőrből a frottír és a keskenyáru kivételével
5801.21	Felvágatlan vetülékbolyhos szövet pamutból, a frottír és a keskenyáru kivételével
5801.22	Vágott kordbársony pamutból, keskenyáru kivételével
5801.23	Más vetülékbolyhos szövet, mns
5801.24	Láncbolyhos szövet, felvágatlan, a frottír és a keskenyáru kivételével
5801.25	Láncbolyhos szövet, felvágott, pamutból, frottír és a keskenyáru kivételével
5801.26	Zsenilia szövet pamutból, keskenyáru kivételével
5801.31	Felvágatlan vetülékbolyhos szövet mesterséges vagy szintetikus szálból, a frottír és a keskenyáru kivételével
5801.32	Vágott kordbársony szintetikus vagy mesterséges szálból, keskenyáru kivételével
5801.33	Más vetülékbolyhos szövet mesterséges vagy szintetikus szálból, mns
5801.34	Láncbolyhos szövet, felvágatlan, mesterséges vagy szintetikus szálból, a frottír és a keskenyáru kivételével
5801.35	Láncbolyhos szövet, felvágott, mesterséges vagy szintetikus szálból, a frottír és a keskenyáru kivételével
5801.36	Zsenilia szövet mesterséges vagy szintetikus szálból, a keskenyáru kivételével
5801.90	Láncbolyhos szövet és zsenilia szövet más textilanyagból, a frottír és a keskenyáru kivételével
5802.11	A frottír törölköző és hasonló frottír szövet pamutból a keskenyáru kivételével, fehérítetlen
5802.19	Frottír törölköző és hasonló frottír szövet pamutból a fehérítetlen és keskenyáru kivételével
5802.20	Frottír törököző és hasonló frottír szövet más textilanyagból a keskenyáru kivételével
5802.30	Tűzött szövetek az 5703 alá tartozó termékek kivételével
5803.10	Gézszövet pamutból, a keskenyáru kivételével
5803.90	Gézszövet más textilanyagból, a keskenyáru kivételével
5804.10	Tüll és más hálószövet, a szövött, a kötött és a hurkolt termék kivételével
5804.21	Gépi csipke szintetikus vagy mesterséges szálból, végben, szalagban vagy mintázott darabokban
5804.29	Gépi csipke más textilanyagból, végben, szalagban vagy mintázott darabban
5804.30	Kézi csipke végben, szalagban vagy mintázott darabban
5805.00	Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, és keresztöltéssel előállított faliszőnyeg kárpit, konfekcionálva is
5806.10	Szövött keskenyáru bolyhos szövet és zsenilia szövet
5806.20	Szövött keskenyáru legalább 5 tömeg % elasztomer fonal vagy gumi szál tartalommal, mns
5806.31	Szövött keskenyáru pamutból, mns
5806.32	Szövött keskenyáru szintetikus vagy mesterséges szálból, mns
5806.39	Szövött keskenyáru más textilanyagokból, mns
5806.40	Vetülékszál nélkül láncfonalakból ragasztással összeállított keskenyáru
5807.10	Szövött címke, jelvény és hasonló cikk textilanyagból
5807.90	Nem szövött címke, jelvény és hasonló cikk textilanyagból, mns
5808.10	Zsinór méteráruban
5808.90	Díszítőpaszomány méteráruban, kötött és hurkolt kivételével, bolyt, rojt, szegély, pompon és hasonló cikk
5809.00	Fémfonalból vagy fémezett fonalból szőtt szövet ruházati célokra, stb., mns
5810.10	Hímzés látható alapszövet nélkül méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban
5810.91	Hímzés pamutból méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban, mns
5810.92	Hímzés szintetikus vagy mesterséges szálból, méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban
5810.99	Hímzés más textilanyagokból, méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban, mns
5811.00	Réteges termék méteráruban

59. áru.cs.	Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt szövetek, stb
5901.10	Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket könyvfedélnek használnak
5901.90	Pauszvászon; előkészített festővászon; merevített textilszövet; kalapkészítéshez, stb.
5902.10	Kerékköpeny korcszövet, magas szakítószilárdságú nejlonból vagy más poliamidból
5902.20	Kerékköpeny korcszövet, magas szakítószilárdságú nejlonból vagy más poliészterből
5902.90	Kerékköpeny korcszövet, magas szakítószilárdságú viszkóza-selyemből
5903.10	Szövet polivinilkloriddal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, mns
5903.20	Szövet poliuretánnal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, mns
5903.90	Szövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, mns
5904.10	Linóleum kiszabva is
5904.91	Padlóborító tűnemez vagy nem szőtt szövet alappal, linóleum kivételével
5904.92	Padlóborító más textilanyag alappal linóleum kivételével
5905.00	Textil falborítók
5906.10	Gumizott szövet, legfeljebb 20 cm széles ragasztószalag
5906.91	Gumizott, kötött vagy hurkolt szövet, mns
5906.99	Más gumizott szövet, mns
5907.00	Más módon impregnált bevont vagy beborított szövet, mns; festett szövet (például színházi díszletekhez)
5908.00	Textil alapanyagból szőtt, font vagy kötött bél lámpához, tűzhelyhez, stb. gázharisnya és csőszerűen kötött gázharisnya
5909.00	Textilanyagból készült tömlő bélelve is, és hasonló
5910.00	Szállítószalag meghajtó vagy erőátviteli szíj textilanyagból
5911.00	Kártolószalagnak használt szövet és hasonló általános műszaki célú szövetek
5911.20	Szitaszövet konfekcionálva is
5911.31	Papírgyártó és hasonló gépekben használatos szövet, legfeljebb 650 gr/m2
5911.32	Papírgyártó és hasonló gépekben használatos szövet, legalább 650 gr/m2
5911.40	Szűrőkendő, amelyet általában olaj sajtolására vagy hasonló célra használnak, beleértve az emberhajból készítettet is
5911.90	Más textiltermékek és textiláruk műszaki célra, mns

60. áru.cs.	Kötött és hurkolt kelmék
6001.00	Hosszú bolyhos kötött vagy hurkolt kelme
6001.21	Hurkos felületű kötött vagy hurkolt kelme pamutból
6001.22	Hurkos felületű kötött vagy hurkolt kelme mesterséges vagy szintetikus szálból
6001.29	Hurkos felületű kötött vagy hurkolt kelme más textilanyagból
6001.91	Bolyhos, kötött vagy hurkolt kelme pamutból, mns
6001.92	Bolyhos, kötött vagy hurkolt kelme mesterséges vagy szintetikus szálból, mns
6001.99	Bolyhos, kötött vagy hurkolt kelme más textilanyagból, mns
6002.10	Kötött vagy hurkolt kelme, legfeljebb 30 cm széles, legalább 5 tömeg % elasztomer vagy gumi fonal tartalommal, mns
6002.20	Legfeljebb 30 cm szélességű más kötött vagy hurkolt kelme, mns
6003.30	Kötött vagy hurkolt kelme, 30 cm-nél szélesebb, legalább 5 tömeg % elasztomer vagy gumi fonal tartalommal, mns
6002.41	Lánckötésű kelme gyapjúból vagy finom állati szőrből, mns
6002.42	Lánckötésű kelme pamutból, mns
6002.43	Láncköltésű kelme mesterséges vagy szintetikus szálból, mns
6002.49	Láncköltésű kelme más anyagokból, mns
6002.91	Kötött vagy hurkolt kelme gyapjúból vagy finom állati szőrből, mns
6002.92	Kötött vagy hurkolt kelme pamutból, mns
6002.93	Kötött vagy hurkolt kelme mesterséges vagy szintetikus szálból, mns
6002.99	Kötött vagy hurkolt kelme más anyagokból, mns

61. áru.cs.	Kötött és hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok
6101.10	Férfi és fiú felsőkabát, anorák, stb. gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6101.20	Férfi és fiú felsőkabát, anorák, stb. pamutból, kötött
6101.30	Férfi és fiú felsőkabát, anorák, stb mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött
6101.90	Férfi és fiú felsőkabát, anorák, stb. más textilanyagból, kötött
6102.10	Női és leányka felsőkabát, anorák, stb. gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6102.20	Női és leányka felsőkabát, anorák, stb. pamutból, kötött
6102.30	Női és leányka felsőkabát, anorák, stb mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött
6102.90	Női és leányka felsőkabát, anorák, stb. más textilanyagból, kötött
6103.11	Férfi és  fiú öltöny gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6103.12	Férfi és fiú öltöny szintetikus szálból, kötött
6103.19	Férfi és fiú öltöny más textilanyagból, kötött
6103.21	Férfi és fiú ruha együttes gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6103.22	Férfi és fiú ruhaegyüttes pamutból, kötött
6103.23	Férfi és fiú ruhaegyüttes szintetikus szálból, kötött
6103.29	Férfi és fiú ruhaegyüttes más textilanyagból, kötött
6103.31	Férfi és fiú zakó és blézer gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6103.32	Férfi és fiú zakó és blézer pamutból, kötött
6103.33	Férfi és fiú zakó és blézer szintetikus szálból, kötött
6103.39	Férfi és fiú zakó és blézer más textilanyagból, kötött
6103.41	Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6103.42	Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág pamutból, kötött
6103.43	Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág szintetikus szálból, kötött
6103.49	Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág más textilanyagból, kötött
6104.11	Női és leányka kosztüm gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6104.12	Női és leányka kosztüm pamutból szálból, kötött
6104.13	Női és leányka kosztüm szintetikus szálból, kötött
6104.19	Női és leányka kosztüm más textilanyagból, kötött
6104.21	Női és leányka ruhaegyüttes gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6104.22	Női és leányka ruhaegyüttes pamutból, kötött
6104.23	Női és leányka ruhaegyüttes szintetikus szálból, kötött
6104.29	Női és leányka ruhaegyüttes más textilanyagból, kötött
6104.31	Női és leányka blézer gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6104.32	Női és leányka blézer pamutból, kötött
6104.33	Női és leányka blézer szintetikus szálból, kötött
6104.39	Női és leányka blézer más textilanyagból, kötött
6104.41	Női és leányka ruha gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6104.42	Női és leányka ruha pamutból, kötött
6104.43	Női és leányka ruha szintetikus szálból, kötött
6104.44	Női és leányka ruha mesterséges szálból, kötött
6104.49	Női és leányka ruha más textilanyagból, kötött
6104.51	Női és leányka szoknya gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6104.52	Női és leányka szoknya pamutból, kötött
6104.53	Női és leányka szoknya szintetikus szálból, kötött
6104.59	Női és leányka szoknya más textilanyagokból, kötött
6104.61	Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6104.62	Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág pamutból, kötött
6104.63	Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág szintetikus szálból, kötött
6104.69	Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág más textilanyagból, kötött
6105.10	Férfi és fiú ing pamutból, kötött
6105.20	Férfi és fiú ing mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött
6105.90	Férfi és fiú ing más textilanyagból, kötött
6106.10	Női és leányka blúz és ingblúz pamutból, kötött
6106.20	Női és leányka blúz és ingblúz mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött
6106.90	Női és leányka blúz és ingblúz más anyagból, kötött
6107.11	Férfi és fiú alsónadrág és rövid nadrág pamutból, kötött
6107.12	Férfi és fiú alsónadrág és rövid nadrág mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött
6107.19	Férfi és fiú alsónadrág és rövid nadrág más textilanyagból, kötött
6107.21	Férfi és fiú hálóing és pizsama pamutból, kötött
6107.22	Férfi és fiú hálóing és pizsama mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött
6107.29	Férfi és fiú hálóing és pizsama más textilanyagból, kötött
6107.91	Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát, stb. pamutból, kötött
6107.92	Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát, stb. mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött
6107.99	Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát, stb. más textilanyagból, kötött
6108.11	Női és leányka kombiné és alsószoknya mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött
6108.19	Női és leányka kombiné és alsószoknya más textilanyagból, kötött
6108.21	Női és leányka rövidnadrág és alsónadrág, pamutból, kötött
6108.22	Női és leányka rövidnadrág és alsónadrág, mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött
6108.29	Női és leányka rövidnadrág és alsónadrág, más textilanyagból, kötött
6108.31	Női és leányka hálóing és pizsama, pamutból, kötött
6108.32	Női és leányka hálóing és pizsama, mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött
6108.39	Női és leányka hálóing és pizsama, más textilanyagból, kötött
6108.91	Női és leányka fürdőköntös, háziköntös, stb., pamutból, kötött
6108.92	Női és leányka fürdőköntös, háziköntös, stb., mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött
6108.99	Női és leányka fürdőköntös, háziköntös, stb., más textilanyagokból, kötött
6109.10	T-ing, atléta és más alsó trikóing, pamutból, kötött
6109.90	T-ing, atléta és más alsó trikóing, más textilanyagból, kötött
6110.10	Pulóver, kardigán és hasonló áru gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6110.20	Pulóver, kardigán és hasonló áru pamutból, kötött
6110.30	Pulóver, kardigán és hasonló áru mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött
6110.90	Pulóver, kardigán és hasonló áru más textilanyagból, kötött
6111.10	Csecsemőruha és tartozékai, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6111.20	Csecsemőruha és tartozékai, pamutból, kötött
6111.30	Csecsemőruha és tartozékai, szintetikus szálból, kötött
6111.90	Csecsemőruha és tartozékai, más textilanyagból, kötött
6112.11	Tréningruha, pamutból, kötött
6112.12	Tréningruha, szintetikus szálból, kötött
6112.19	Tréningruha, más textilanyagból, kötött
6112.20	Síöltöny, textilanyagból, kötött
6112.31	Férfi és fiú fürdőruha, szintetikus szálból, kötött
6112.39	Férfi és fiú fürdőruha, más textilanyagból, kötött
6112.41	Női és leányka fürdőruha szintetikus szálból, kötött
6112.49	Női és leányka fürdőruha más textilanyagból, kötött
6113.00	Ruhák impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt, kötött vagy hurkolt anyagból
6114.10	Ruha, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött, mns
6114.20	Ruha, pamutból, kötött, mns
6114.30	Ruha, mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött, mns
6114.90	Ruha, más textilanyagból, kötött, mns
6115.11	Harisnyanadrág szintetikus szálból, amelyben az egyágú fonal finomsága kevesebb, mint 67 dtex
6115.12	Harisnyanadrág szintetikus szálból, amelyben az egyágú fonal finomsága legalább, mint 67 dtex
6115.19	Harisnyanadrág más textilanyagból, kötött
6115.20	Női hosszú vagy térdharisnya, amelyben az egyágú fonal finomsága legfeljebb 67 dtext
6115.91	Harisnya, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött, mns
6115.92	Harisnya, pamutból, kötött, mns
6115.93	Harisnya, szintetikus szálból, kötött, mns
6115.99	Harisnya, más textilanyagból, kötött, mns
6116.10	Ötujjas kesztyű műanyaggal vagy gumival impregnálva, bevonva vagy beborítva, kötött
6116.91	Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, mns, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött
6116.92	Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, mns, pamutból, kötött
6116.93	Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, mns, szintetikus szálból, kötött
6116.99	Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, mns, más textilanyagból, kötött
6117.10	Kendő, sálkendő, fátyol és hasonlók, textilanyagból, kötött
6117.20	Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli, textilanyagból, kötött
6117.80	Más kellékek és tartozékok, textilanyagból, kötött
6117.90	Ruhák, ruházati kellékek és tartozékok részei, textilanyagból, kötött

62. áru.cs.	Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok a kötött és hurkolt áruk kivételével

6201.11	Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6201.12	Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru pamutból, nem kötött
6201.13	Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött
6201.19	Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru más textilanyagból, nem kötött
6201.91	Férfi és fiú anorák és hasonló áruk gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6201.92	Férfi és fiú anorák és hasonló áruk pamutból, nem kötött
6201.93	Férfi és fiú anorák és hasonló áruk mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött
6201.99	Férfi és fiú anorák és hasonló áruk más textilanyagból, nem kötött
6202.11	Női és leányka felsőkabát és hasonló áru gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6202.12	Női és leányka felsőkabát és hasonló áru pamutból, nem kötött
6202.13	Női és leányka felsőkabát és hasonló áru mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött
6202.19	Női és leányka felsőkabát és hasonló áru más textilanyagból, nem kötött
6202.91	Női és leányka anorák és hasonló áruk gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6202.92	Női és leányka anorák és hasonló áruk pamutból, nem kötött
6202.93	Női és leányka anorák és hasonló áruk mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött
6202.99	Női és leányka anorák és hasonló áruk más textilanyagból, nem kötött
6203.11	Férfi és fiú öltöny gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6203.12	Férfi és fiú öltöny szintetikus szálból, nem kötött
6203.19	Férfi és fiú öltöny más textilanyagokból, nem kötött
6203.21	Férfi és fiú ruhaegyüttes gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6203.22	Férfi és fiú ruhaegyüttes pamutból, nem kötött
6203.23	Férfi és fiú ruhaegyüttes szintetikus szálból, nem kötött
6203.29	Férfi és fiú ruhaegyüttes más textilanyagból, nem kötött
6203.31	Férfi és fiú zakó és blézer gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6203.32	Férfi és fiú zakó és blézer pamutból, nem kötött
6203.33	Férfi és fiú zakó és blézer szintetikus szálból, nem kötött
6203.39	Férfi és fiú zakó és blézer más textilanyagból, nem kötött
6203.41	Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6203.42	Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág pamutból, nem kötött
6203.43	Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág szintetikus szálból, nem kötött
6203.49	Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág más textilanyagból, nem kötött
6204.11	Női és leányka kosztüm gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6204.12	Női és leányka kosztüm pamutból szálból, nem kötött
6204.13	Női és leányka kosztüm szintetikus szálból, nem kötött
6204.19	Női és leányka kosztüm más textilanyagokból, nem kötött
6204.21	Női és leányka ruhaegyüttes gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6204.22	Női és leányka ruhaegyüttes pamutból, nem kötött
6204.23	Női és leányka ruhaegyüttes szintetikus szálból, nem kötött
6204.29	Női és leányka ruhaegyüttes más textilanyagból, nem kötött
6204.31	Női és leányka  blézer gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6204.32	Női és leányka blézer pamutból, nem kötött
6204.33	Női és leányka blézer szintetikus szálból, nem kötött
6204.39	Női és leányka blézer más textilanyagból, nem kötött
6204.41	Női és leányka ruha gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6204.42	Női és leányka ruha pamutból, nem kötött
6204.43	Női és leányka ruha szintetikus szálból, nem kötött
6204.44	Női és leányka ruha mesterséges szálból, nem kötött
6204.49	Női és leányka ruha más textilanyagból, nem kötött
6204.51	Női és leányka szoknya, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6204.52	Női és leányka szoknya, pamutból, nem kötött
6204.53	Női és leányka szoknya, szintetikus szálból, nem kötött
6204.59	Női és leányka szoknya, más textilanyagból, nem kötött
6204.61	Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6204.62	Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, pamutból, nem kötött
6204.63	Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, szintetikus szálból, nem kötött
6204.69	Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, más textilanyagból, nem kötött
6205.10	Férfi és fiú ing gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6205.20	Férfi és fiú ing pamutból, nem kötött
6205.30	Férfi és fiú ing mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött
6205.90	Férfi és fiú ing más textilanyagból, nem kötött
6206.10	Női és leányka blúz és ingblúz selyemből vagy selyemhulladékból, nem kötött
6206.20	Női és leányka blúz és ingblúz gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6206.30	Női és leányka blúz és ingblúz pamutból, nem kötött
6206.40	Női és leányka blúz és ingblúz mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött
6206.90	Női és leányka blúz és ingblúz más textilanyagból, nem kötött
6207.11	Férfi és fiú alsónadrág és rövidnadrág pamutból, nem kötött
6207.19	Férfi és fiú alsónadrág és rövidnadrág más textilanyagból, nem kötött
6207.21	Férfi és fiú hálóing és pizsama, pamutból, nem kötött
6207.22	Férfi és fiú hálóing és pizsama, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött
6207.29	Férfi és fiú hálóing és pizsama, más textilanyagból, nem kötött
6207.91	Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát, stb., pamutból, nem kötött
6207.92	Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát, stb., mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött
6207.99	Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát, stb., más textilanyagból, nem kötött
6208.11	Női és leányka kombiné és alsószoknya mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött
6208.19	Női és leányka kombiné és alsószoknya más textilanyagból, nem kötött
6208.21	Női és lányka hálóing és pizsama pamutból, nem kötött
6208.22	Női és leányka hálóing és pizsama mesterséges vagy szintetikus anyagból, nem kötött
6208.29	Női és leányka hálóing és pizsama más textilanyagból, nem kötött
6208.91	Női és leányka alsónadrág, fürdőköpeny, stb., pamutból, nem kötött
6208.92	Női és leányka alsónadrág, fürdőköpeny, stb., mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött
6208.99	Női és leányka alsónadrág, fürdőköpeny, stb., más textilanyagból, nem kötött
6209.10	Csecsemőruha és tartozékai gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6209.20	Csecsemőruha és tartozékai pamutból, nem kötött
6209.30	Csecsemőruha és tartozékai szintetikus szálból, nem kötött
6209.90	Csecsemőruha és tartozékai más textilanyagból, nem kötött
6210.10	Nemezből és nem szövött szövetből készült ruhák
6210.20	Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru, impregnált, bevont vagy rétegelt szövetből
6210.30	Női és leányka felsőkabát és hasonló áru, impregnált, bevont vagy rétegelt szövetből
6210.40	Férfi és fiú ruha, impregnált, bevont vagy rétegelt szövetből, mns
6210.50	Női és leányka ruha, impregnált, bevont vagy rétegelt szövetből, mns
6211.11	Férfi és fiú fürdőruha, nem kötött textilanyagból
6211.12	Női és leányka fürdőruha, nem kötött textilanyagból
6211.20	Síöltöny nem kötött textilanyagokból
6211.31	Férfi és fiú ruha gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött, mns
6211.32	Férfi és fiú ruha pamutból, nem kötött, mns
6211.33	Férfi és fiú ruha mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött, mns
6211.39	Férfi és fiú ruha, más textilanyagból, nem kötött, mns
6211.41	Női és leányka ruha gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött, mns
6211.42	Női és leányka ruha pamutból, nem kötött, mns
6211.43	Női és leányka ruha mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött, mns
6211.49	Női és leányka ruha, más textilanyagból, nem kötött, mns
6212.10	Melltartó és részei textilanyagból
6212.20	Csipőszorító, nadrágos csipőszorító és részei textilanyagból
6212.30	Fűző és részei textilanyagból
6212.90	Fűző, nadrágtartó és hasonló áruk és azok részei textilanyagból
6213.10	Zsebkendő selyemből vagy selyemhulladékból, nem kötött
6213.20	Zsebkendő pamutból, nem kötött
6213.90	Zsebkendő más textilanyagból, nem kötött
6214.10	Sál, kendő, fátyol és hasonlók selyemből vagy selyemhulladékból, nem kötött
6214.20	Sál, kendő fátyol és hasonlók gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött
6214.30	Sál, kendő fátyol és hasonlók szintetikus szálból, nem kötött
6214.40	Sál, kendő fátyol és hasonlók mesterséges szálból, nem kötött
6214.90	Sál, kendő fátyol és hasonlók más textilanyagokból, nem kötött
6215.10	Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli selyemből vagy selyemhulladékból, nem kötött
6215.20	Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött
6215.90	Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli más textilanyagból, nem kötött
6216.00	Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, textilanyagból, nem kötött
6217.10	Ruházati kellék és tartozék, textilanyagból, nem kötött, mns
6217.90	Ruhák vagy ruházati tartozékok részei, mns, textilanyagból, nem kötött

63. áru.cs.	Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és egyéb használt textiláru; stb.
6301.10	Takaró elektromos melegítővel, textilanyagból
6301.20	Takaró (az elektromos melegítővel felszerelt kivételével) és úti takaró gyapjúból vagy finom állati szőrből
6301.30	Takaró (az elektromos melegítővel felszerelt kivételével) és úti takaró pamutból
6301.40	Takaró (az elektromos melegítővel felszerelt kivételével) és úti takaró szintetikus szálból
6301.90	Takaró (az elektromos melegítővel felszerelt kivételével) és úti takaró más textilanyagból
6302.10	Ágynemű, kötött vagy hurkolt
6302.21	Ágynemű, pamutból, nyomott, nem kötött
6302.22	Ágynemű, mesterséges vagy szintetikus szálból, nyomott, nem kötött
6302.29	Ágynemű, más textilanyagból, nyomott, nem kötött
6302.31	Ágynemű, pamutból, mns
6302.32	Ágynemű, mesterséges vagy szintetikus szálból, mns
6302.39	Ágynemű, más textilanyagból, mns
6302.40	Asztalnemű, kötött vagy hurkolt
6302.51	Asztalnemű, pamutból, nem kötött
6302.52	Asztalnemű, lenből, nem kötött
6302.53	Asztalnemű, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött
6302.59	Asztalnemű, más textilanyagból, nem kötött
6302.60	Testápolási és konyhai textília, frottír törölköző vagy hasonló pamut frottír szövetből
6302.91	Testápolási és konyhai textília, pamutból, mns
6302.92	Testápolási és konyhai textília, lenből
6302.93	Testápolási és konyhai textília, mesterséges vagy szintetikus szálból
6302.99	Testápolási és konyhai textília, más textilanyagból
6303.11	Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, pamutból, kötött
6303.12	Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, szintetikus szálból, kötött
6303.19	Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, más textilanyagból, kötött
6303.91	Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, pamutból, nem kötött
6303.92	Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, szintetikus szálból, nem kötött
6303.99	Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, más textilanyagból, nem kötött
6304.11	Ágytakaró, kötött vagy hurkolt, mns
6304.19	Ágytakaró, nem kötött vagy hurkolt, mns
6304.91	Lakástextília, kötött vagy hurkolt, mns
6304.92	Lakástextília, pamutból, nem kötött vagy hurkolt, mns
6304.93	Lakástextília, szintetikus szálból, nem kötött vagy hurkolt, mns
6304.99	Lakástextília, más textilanyagokból, nem kötött vagy hurkolt, mns
6305.10	Zsák és zacskó áruk csomagolására, jutából vagy más textilháncs rostból
6305.20	Zsák és zacskó áruk csomagolására, pamutból
6305.31	Zsák és zacskó áruk csomagolására, polietilén vagy polipropilén szalagból
6305.39	Zsák és zacskó áruk csomagolására, más mesterséges textilanyagokból
6305.90	Zsák és zacskó áruk csomagolására, más textilanyagokból
6306.11	Ponyva, vászontető és napellenző, pamutból
6306.12	Ponyva, vászontető és napellenző, szintetikus szálból
6306.19	Ponyva, vászontető és napellenző, más textilanyagból
6306.21	Sátor, pamutból
6306.22	Sátor, szintetikus szálból
6306.29	Sátor, más textilanyagokból
6306.31	Vitorla, szintetikus szálból
6306.39	Vitorla, más textilanyagokból
6306.41	Felfújható matrac, pamutból
6306.49	Felfújható matrac, más textilanyagból
6306.91	Campingcikk pamutból, mns
6306.99	Campingcikk más textilanyagból, mns
6307.10	Padló edény- portörlőruha és hasonló törlőruhák
6307.20	Mentőmellény és mentőöv, textilanyagból
6307.90	Textil készáru, ideértve a szabásmintát, mns
6308.00	Szőnyeg, faliszőnyeg, stb., készítésére szolgáló szövetből és fonalból álló készlet
6309.00	Használt ruha és egyéb használt textiláru

Textil és ruházati termékek a 30-49, 64-96 árucsoportokban

HS szám	Termékmegnevezés
3005.90	Vatta, géz, kötés és hasonló cikkek
ex 3921.12	Szövött, kötött vagy nem szövött szövet, műanyaggal
ex 3921.13	bevonva, abba mártva
ex 3921.90    vagy rétegelve

ex 4202.12	Bőrönd, koffer és
ex 4202.22	 hasonló tartó és tok,
ex 4202.32	 elsősorban textil külső
ex 4202.92	 felülettel

ex 6405.20	Lábbeli talppal és gyapjúnemez felsőrésszel
ex 6406.10	Lábbeli felsőrész, mely külső felületének legalább 50 %-a textilanyag
ex 6406.99	Lábszárvédő és bokavédő, textilanyagból
6501.00	Kalapforma, kalaptest és kalaptomp, nemezből, korong és henger nemezből
6502.00	Fonatból vagy bármilyen anyagú szalagból összeállított kalapforma
6503.00	Kalap és más fejfedő nemezből
6504.00	Bármilyen anyagú csíkból fonással vagy más módon összeállított kalap és más fejfedő
6505.90	Kalap és más fejfedő, kötött, vagy csipkéből vagy más textilanyagból
6601.10	Kerti típusú esernyő és napernyő
6601.91	Más esernyő típusok teleszkópos nyéllel
6601.99	Más esernyők
ex 7019.10	Üvegrostból készült fonal
ex 7019.20	Üvegrostból készült szövet
8708.21	Biztonsági öv gépjárművekhez
8804.00	Ejtőernyő; részei és tartozékai
9113.90	Textilanyagból készült szíj, szalag és karkötő karórához
ex 9404.90	Vánkos és párna pamutból; paplan; dunna; és hasonló cikkek textilanyagból
9502.91	Babaruha
ex 9612.10	Szőtt szalag, mesterséges vagy szintetikus szálból, kivéve a 30 mm-nél keskenyebbeket, amelyeket véglegesen kazettában helyeztek el


MEGÁLLAPODÁS
A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAIRÓL

	A Tagok

Tekintettel a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay-i Fordulójára;

Attól a kívánságtól vezérelve, hogy elômozdítsák a GATT 1994 céljait;

Elismerve, hogy a nemzetközi szabványok és megfelelőség értékelési rendszerek jelentôsen hozzájárulhatnak ehhez, a termelés hatékonyságának javítása és a nemzetközi kereskedelem folytatásának megkönnyítése révén;

Attól a kívánságtól vezérelve, hogy ösztönözzék az ilyen nemzetközi szabványok valamint megfelelőség értékelési rendszerek kialakítását;

Attól a kívánságtól vezérelve, hogy biztosítsák, hogy a technikai szabályzatok és szabványok, beleértve a csomagolási, megjelölési és címkézési elôírásokat, valamint a technikai szabályzatoknak és szabványoknak való megfelelés értékelésére vonatkozó eljárások ne támasszanak szükségtelen akadályokat a nemzetközi kereskedelemben;

Elismerve, hogy egyetlen ország sem gátolható abban, hogy az általa szükségesnek tartott szinten intézkedéseket hozzon exportja minôségének biztosítása vagy az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség, a környezet védelme, vagy megtévesztő gyakorlat megakadályozása érdekében, feltéve hogy ezeket az intézkedéseket nem alkalmazza oly módon, hogy azok az azonos feltételekkel rendelkező országok között önkényes vagy igazolhatatlan diszkrimináció eszközét vagy a nemzetközi kereskedelem burkolt korlátozását képezzék, és egyébiránt összhangban vannak a jelen Megállapodás rendelkezéseivel.

Elismerve, hogy egyetlen ország sem gátolható abban, hogy alapvető nemzetbiztonsági érdekeinek védelméhez szükséges intézkedéseket tegyen;

Elismerve, hogy a nemzetközi szabványosítás hozzájárulhat a technológia-átadáshoz a fejlett országokból a fejlôdô országok részére;

Elismerve, hogy a fejlôdô országok különleges nehézségeket tapasztalhatnak a technikai szabályzatok és szabványok, valamint a technikai szabályzatoknak és szabványoknak való megfelelés értékelésére vonatkozó eljárások megalkotásában és alkalmazásában, és segítséget kívánva nyújtani ilyen irányú törekvéseikben

 Ezennel a következőkben állapodnak meg:

1. Cikk

Általános rendelkezések

1.1	A szabványosítás és a megfelelőség értékelési eljárások általános kifejezéseinek jelentése rendes körülmények között jelen Megállapodás tárgyának és céljának fényében és figyelembe véve azok szövegösszefüggését megfelel az Egyesült Nemzetek rendszerének keretében, valamint a nemzetközi szabványalkotó szervezetek által elfogadott meghatározásoknak.

1.2	Azonban a jelen Megállapodás céljaira a kifejezéseknek az 1. sz. Mellékletben megadott értelmezése az érvényes.

1.3	A jelen Megállapodás rendelkezései alá tartozik valamennyi termék, beleértve az ipari és mezôgazdasági termékeket is.

1.4	Azok a beszerzési elôírások, amelyeket kormányszervek dolgoznak ki kormányszervek termelési és fogyasztási szükségletei vonatkozásában, nem tartoznak a jelen Megállapodás hatálya alá, hanem rájuk alkalmazási területüknek megfelelôen a Kormánybeszerzsési Megállapodás vonatkozik.

1.5	Jelen Megállapodás rendelkezései nem alkalmazhatók az Állat- és Növényegészségügyi Megállapodás A. Mellékletében meghatározott állat- és növényegészségügyi intézkedésekre.

1.6	A technikai szabályzatokra, szabványokra és megfelelőség értékelési rendszerekre vonatkozó valamennyi utalást ezen Megállapodásban úgy kell értelmezni, hogy magukban foglalják azok bármely módosítását és azok szabályainak vagy termékkörének bármely kiegészítését, kivéve a jelentéktelen természetű módosításokat és kiegészítéseket.


TECHNIKAI SZABÁLYZATOK ÉS SZABVÁNYOK

2. Cikk

A technikai szabályzatok és szabványok elkészítése, elfogadása és alkalmazása központi kormányszervek által 

Központi kormányszerveik vonatkozásában:

2.1	A Tagok biztosítják, hogy a bármely Tag területérôl importált termékek a technikai szabályzatok vonatkozásában nem kevésbé kedvezô elbánásban részesülnek, mint az ugyanazon nemzeti, illetve bármely más országból származó hasonló termékek.

2.2	A Tagok biztosítják, hogy a technikai szabályzatokat nem azzal a céllal vagy hatással készítik el, fogadják el vagy alkalmazzák, hogy azok a nemzetközi kereskedelem szükségtelen akadályait képezzék. E célból a technikai szabályzatok nem korlátozhatják jobban a kereskedelmet annál, mint ami egy jogos cél eléréséhez szükséges, figyelembe véve azt a kockázatot, ami ezen cél el nem érésébôl adódna. Ilyen jogos célok többek között: nemzetbiztonsági követelmények; megtévesztő gyakorlat elkerülése; emberi egészség vagy biztonság, állati vagy növényi élet vagy egészség illetve a környezet védelme. Ilyen kockázatok felmérésekor a mérlegelés idevágó elemei, többek között: az elérhetô tudományos és technikai információk, kapcsolódó feldolgozási technológiák vagy a termékek szándékolt végfelhasználása.

2.3	A technikai szabályzatokat nem lehet fenntartani, ha az alkalmazásukra okot adó körülmények vagy célok megszűntek, vagy a megváltozott körülmények illetve célok a kereskedelmet kevésbé korlátozó módon is kezelhetők, illetve elérhetôk.

2.4	Olyan esetben, amikor technikai szabályzatokra van szükség és vonatkozó nemzetközi szabványok léteznek, vagy kidolgozásuk befejezése küszöbön áll, a Tagok ezekat vagy ezek megfelelő részeit alkalmazzák technikai szabályzataik alapjaként, kivéve ha az ilyen nemzetközi szabványok vagy azok idevágó részei hatástalanok illetve nem megfelelôek a jogos célok elérésére, például alapvetô éghajlati vagy földrajzi tényezôk illetve alapvetô technológiai problémák miatt.

2.5	Az a Tag, amelyik olyan technikai szabályzatot készít el, fogad el vagy alkalmaz, amelynek jelentôs hatása lehet más Tagok kereskedelmére, bármely másik Tag kérésére kifejti ezen technikai szabályzat indokoltságát a 2-4. pontok rendelkezései által megadott szempontok szerint. Ha egy technikai szabályzatot a 2. pontban kifejezetten megnevezett jogos célból készítenek el, fogadnak el vagy alkalmaznak és az megfelel a vonatkozó nemzetközi szabványoknak, cáfolhatóan vélelmezni kell, hogy e szabályzat nem képezi a nemzetközi kereskedelem szükségtelen akadályát.

2.6	A technikai szabályzatok minél szélesebb alapon történô összehangolása érdekében a Tagok erôforrásaik adta lehetôségeiken belül teljes mértékben részt vesznek olyan termékek nemzetközi szabványainak a megfelelô nemzetközi szabványalkotó szervezetek által történő elkészítésében, amely termékekre technikai szabályzatokat fogadtak el vagy készülnek elfogadni.

2.7	A Tagok méltányos megfontolás tárgyává teszik azt a lehetőséget, hogy más Tag technikai szabályzatait egyenértékűnek fogadják el, mégha ezen szabályzatok különböznek is az övéiktôl, feltéve, hogy meggyőződtek arról, hogy ezen szabályzatok kielégítôen teljesítik saját szabályzataik céljait.

2.8	Ahol az helyénvaló, a Tagok a termékkel szemben támasztott követelményekre épülő technikai szabályzatokat inkább funkcionálisan, mintsem konstrukciós vagy leíró jellemzôi alapján határozzák meg.

2.9	Ha nem létezik megfelelô nemzetközi szabvány, vagy ha egy javasolt technikai szabályzat műszaki tartalma nincs összhangban a vonatkozó nemzetközi szabványok műszaki tartalmával és ha a technikai szabályzatnak jelentôs hatása lehet más Tagok kereskedelmére, akkor a Tagok:

2.9.1	megfelelôen korai szakaszban oly módon, hogy arról más Tagok érdekelt felei tudomást szerezhessenek, közleményt tesznek közzé, hogy egy adott technikai szabályzat bevezetését javasolják;

2.9.2	a Titkárságon keresztül bejelentik a többi Tagnak a javasolt technikai szabályzat által érintett termékeket, röviden utalva annak céljára és indokára. Az ilyen bejelentéseket egy megfelelően korai szakaszban kell megtenni, amikor a szabályzat még módosítható, és az észrevételek figyelembe vehetők;

2.9.3	kérésre a többi Tag rendelkezésére bocsátják a javasolt technikai szabályzat részleteit vagy példányait, és amikor csak lehetséges, azonosítják azokban azokat a részeket, amelyek tartalmilag eltérnek a vonatkozó nemzetközi szabványoktól;

2.9.4	diszkriminációmentesen ésszerű idôt biztosítanak más Tagoknak ahhoz, hogy azok írásban észrevételeket tehessenek, kérésre megvitatják ezeket az észrevételeket és az írásos észrevételeket és megvitatásuk eredményeit figyelembe veszik.

2.10	A 9. pont bevezető rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett olyan esetekben, amikor a biztonsággal, egészséggel, környezetvédelemmel vagy nemzetbiztonsággal összefüggésben sürgôs problémák merülnek fel, vagy ilyenek felmerülése fenyeget valamely Tagnál, ez a Tag a 9. pontban felsorolt lépések közül elhagyhatja azokat, amelyeket elhagyni szükségesnek ítél, feltéve, hogy a technikai szabályzat elfogadásakor ez a Tag:

2.10.1	a Titkárságon keresztül azonnal bejelentést tesz a többi Tagnak az adott technikai szabályzatról és az érintett termékekrôl, röviden utalva a technikai szabályzat céljára és indokára, a sürgôs problémák jellegét is beleértve;

2.10.2	kérésre a többi Tag rendelkezésére bocsátja a technikai szabályzat példányait;

2.10.3	diszkriminációmentesen lehetôséget ad a többi Tagnak arra, hogy írásban észrevételeket tehessenek, kérésre megvitatja ezeket az észrevételeket, és ezen írásos észrevételeket és megvitatásuk eredményeit figyelembe veszi.

2.11	A Tagok biztosítják valamennyi elfogadott technikai szabályzat azonnali közzétételét vagy más módon való rendelkezésre bocsátását, oly módon, hogy a többi Tag érdekelt felei megismerhessék azokat.

2.12	Kivéve a 10. pontban megjelölt sürgôs körülményeket, a Tagok ésszerű idôt hagynak a technikai szabályzat közzététele és hatályba lépése között abból a célból, hogy az exportáló ország Tagok és különösen a fejlôdô ország Tagok termelôinek idejük legyen ahhoz, hogy termékeiket vagy gyártási módszereiket az importôr Tag követelményeihez igazítsák.




3. Cikk

Technikai szabályzatok helyhatósági és nem-kormányzati szervek által történô elkészítése, elfogadása és alkalmazása

A területükön működô helyhatósági és nem-kormányzati szervek vonatkozásában:

3.1	A Tagok megteszik a tôlük telhetô összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy ezen szervek eleget tegyenek a 2. Cikk rendelkezéseinek, a 2. Cikk 9.2 és 10.1 alpontjaiban foglalt bejelentési kötelezettség kivételével.

3.2	A Tagok biztosítják, hogy a közvetlenül a központi kormányzat alatti szinten működô helyhatóságok technikai szabályzatairól a 2. Cikk 9.2 és 10.1 alpontjaiban foglalt rendelkezéseknek megfelelôen bejelentést tesznek, azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen bejelentést nem kell tenniük olyan technikai szabályzatokról, amelyek technikai tartalma lényegét tekintve megegyezik az érintett Tag központi kormányszervei által korábban már bejelentett technikai szabályzatokéval.

3.3	A Tagok kérhetik, hogy a kapcsolattartás más Tagokkal, beleértve 2. Cikk 9. és 10. pontjaiban foglalt bejelentéseket, információnyújtást, észrevételeket, megbeszéléseket, a központi kormányzaton keresztül történjék.

3.4	A Tagok nem tesznek olyan intézkedéseket, melyek arra kötelezik, vagy ösztönzik a területükön működô helyhatósági vagy nem-kormányzati szerveket, hogy a 2. Cikk rendelkezéseivel össze nem egyeztethetô módon cselekedjenek.

3.5	Ezen Megállapodás szerint a Tagok teljes mértékben felelôsek a 2. Cikk összes rendelkezésének betartásáért. A Tagok határozott intézkedéseket és mechanizmusokat dolgoznak ki és alkalmaznak annak elősegítésére, hogy a 2. Cikk rendelkezéseit ne csak a központi kormányszervek tartsák be.

4. Cikk

Szabványok elkészítése, elfogadása és alkalmazása

4.1	A Tagok biztosítják, hogy a központi kormányzati szabványalkotó szervezeteik elfogadják és eleget tegyenek a jelen Megállapodás 3. sz. Mellékletében foglalt, a Szabványok Elkészítésére, Elfogadására és Alkalmazására vonatkozó Jó Gyakorlat Kódexének (jelen Megállapodásban a továbbiakban \"Jó Gyakorlat Kódexe\"). Olyan rendelkezésükre álló ésszerű intézkedéseket hoznak, hogy biztosíthassák, hogy a területükön működô helyhatósági és nem-kormányzati szabványalkotó szervezetek, valamint azon regionális szabványalkotó szervezetek, amelyeknek ők maguk illetve a területükön működő egy vagy több ilyen szabványalkotó szervezet tagja, elfogadják és eleget tegyenek a Jó Gyakorlat Kódexének. Ezenkívül a Tagok nem tesznek olyan intézkedést, mellyel közvetve vagy közvetlenül arra kötelezik vagy ösztönzik ezen szabványalkotó szervezeteket, hogy a Jó Gyakorlat Kódexével össze nem egyeztethető módon cselekedjenek. A Tagok kötelezettségei a Jó Gyakorlat Kódexében foglalt rendelkezéseknek a szabványalkotó szervezetek által történő betartását illetően attól függetlenül is érvényben vannak, hogy a szabványalkotó szervezet elfogadta-e a Jó Gyakorlat Kódexét vagy sem.

4.2	Azokat a szabványalkotó szervezeteket, amelyek elfogadták és eleget tesznek a Jó Gyakorlat Kódexének, a Tagok jelen Megállapodás alapelveivel összhangban állóknak ismerik el.


A TECHNIKAI SZABÁLYZATOKNAK ÉS SZABVÁNYOKNAK VALÓ MEGFELELÉS

5. Cikk

Központi kormányszervek által végzett megfelelőség értékelési eljárások

5.1	A Tagok biztosítják, hogy olyan esetekben, amikor kifejezett bizonyosság szükséges arról, hogy a termékek megfelelnek a technikai szabályzatoknak vagy szabványoknak, a központi kormányszervek az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák a más Tagok területérôl származó termékekre:

5.1.1	A megfelelőség értékelési eljárásokat úgy készítik el, fogadják el és alkalmazzák, hogy más Tagországok területérôl származó hasonló termékek szállítóinak olyan feltételek mellett biztosítanak hozzáférést, amelyek nem kevésbé kedvezôek, mint amelyeket a hazai vagy bármely más országból származó hasonló termék szállítóinak hasonló helyzetben megadnak; a hozzáférés maga után vonja a szállítók jogát arra, hogy az eljárási szabályok szerint történő megfelelelőség értékelésre - beleértve, ha ezen eljárás erről rendelkezik -, annak lehetőségét, hogy a megfelelelőség értékelést szolgáló vizsgálat telephelyükön történjen és arra, hogy a rendszer tanúsítási jelét megkapják.

5.1.2	A megfelelőség értékelési eljárások nem készíthetők el, fogadhatók el és alkalmazhatók azzal a céllal vagy hatással, hogy a nemzetközi kereskedelem szükségtelen akadályait képezzék. Ez többek között azt jelenti, hogy a megfelelőség értékelési eljárások nem lehetnek szigorúbbak, illetve nem alkalmazhatók szigorúbban, mint ami ahhoz szükséges, hogy az importáló Tag megfelelôen biztos lehessen abban, hogy a termékek megfelelnek az alkalmazandó technikai szabályzatoknak és szabványoknak, figyelembe véve azt a kockázatot, amit a nem-megfelelés okozna.

5.2	Az 1. pont rendelkezéseinek végrehajtásakor a Tagok biztosítják, hogy: 

5.2.1	a megfelelőség értékelési eljárásokat a lehetô leggyorsabban folytatják le és fejezik be, és nem kedvezôtlenebb rend szerint a más Tagok területérôl származó termékeknél, mint a hasonló hazai termékek esetében;

5.2.2	nyilvánosságra hozzák minden egyes megfelelőség értékelési eljárás során alakalmazott szokásos feldolgozási időtartamot, vagy az elôrelátható feldolgozási időtartamot kérésre közlik az érintettel; ha az illetékes szerv kérelmet kap, haladéktalanul megvizsgálja a dokumentáció teljességét és pontosan és teljeskörűen tájékoztatja a kérelmezôt az összes hiányosságról; az illetékes szerv, mihelyt lehetséges, pontosan és teljeskörűen értesíti a kérelmezôt a vizsgálat eredményérôl, hogy ha szükségessé válik, korrigáló intézkedést lehessen tenni; még akkor is, ha a kérelem hiányos, az illetékes szerv, amíg megvalósítható, folytatja a megfelelőség értékelését, ha a kérelmezô így igényli; és kérés esetén a kérelmezô tájékoztatást kap az eljárás elôrehaladtáról, az esetleges késedelem megindoklásával;

5.2.3	az információ-szolgáltatási kötelezettség arra a szükséges mértékre korlátozódik, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy értékeljék a megfelelést és illetékeket szabjanak ki;

5.2.4	a megfelelőség értékelési eljárásokkal kapcsolatban megszerzett, a más Tagok területérôl származó termékekkel összefüggô bizalmas információt ugyanúgy tiszteletben tartják, mint a hazai termékek esetében, és olyan módon, hogy a jogos kereskedelmi érdekeket védjék;

5.2.5	bármilyen illeték, amelyet más Tagok területérôl származó termékek megfelelőségének értékelése során vetnek ki, méltányos a nemzeti vagy bármelyik más országból származó hasonló termékek megfelelésének értékelése során kivetendő illetékhez képest, figyelembe véve a kommunikációs, szállítási és egyéb költségeket, melyek a kérelmezô telephelyének és a vizsgálatot végzô szerv földrajzi elhelyezkedésének különbözőségébôl adódnak;

5.2.6	a megfelelőség értékelési eljárásnál alkalmazott berendezések elhelyezése és a vizsgálati minták kiválasztása nem történik úgy, hogy szükségtelen nehézséget okozzon a kérelmezôknek vagy ügynökeiknek;

5.2.7	ha egy termék részletes leírása az alkalmazandó technikai szabályzatoknak vagy szabványoknak való megfelelés megállapítását követően megváltozik, a módosított termékre vonatkozó megfelelőség értékelési eljárás arra a szükséges mértékre korlátozódik, amellyel megállapítható, hogy létezik-e megfelelő bizonyosság arra, hogy a termék megfelel a vonatkozó technikai szabályzatoknak vagy szabványoknak;

5.2.8	érvényben van egy olyan eljárás, amely a megfelelőség értékelési eljárások működésével kapcsolatban felmerülô panaszokat vizsgálja felül és korrekciós intézkedéseket tesz lehetővé, ha a panasz igazolódik.

5.3	Az 1. és 2. pontokban foglaltak nem gátolják a Tagokat abban, hogy területükön ésszerű szúrópróba-szerű ellenôrzéseket hajtsanak végre.

5.4	Azokban az esetekben, amikor kifejezett bizonyosság szükséges arra nézve, hogy a termékek megfelelnek a technikai szabályzatoknak vagy szabványoknak és vonatkozó, a nemzetközi szabványalkotó szervezetek által kiadott útmutatók vagy ajánlások állnak rendelkezésre, vagy azok kidolgozásának befejezése küszöbön áll, a Tagok biztosítják, hogy központi kormányszerveik ezeket vagy ezek vonatkozó részeit használják mint a megfelelőség értékelési eljárás alapját, kivéve - ez esetben kérésre megfelelő magyarázatot adva -, ha ezen útmutatók vagy ajánlások vagy ezek vonatkozó részei nem megfelelőek az érintett Tagok esetében, többek között a következô okok miatt: nemzetbiztonsági követelmények, megtévesztô gyakorlat elkerülése, emberi egészség vagy biztonság, állati vagy növényi élet vagy egészség, vagy a környezet védelme, alapvetô éghajlati vagy más földrajzi tényezôk, alapvetô technológiai vagy infrastrukturális problémák.

5.5	A megfelelőség értékelési eljárások minél szélesebb alapon történő összehangolása érdekében, a Tagok erőforrásaik adta lehetőségeiken belül teljes mértékben részt vesznek a megfelelőség értékelési eljárásokra vonatkozó útmutatóknak és ajánlásoknak a megfelelő nemzetközi szabványalkotó szervezetek által történő kidolgozásában.

5.6	Ha nem létezik nemzetközi szabványalkotó szervezetek által kiadott vonatkozó útmutató vagy ajánlás, vagy ha egy javasolt, megfelelőség értékelési eljárás technikai tartalma nincs összhangban a nemzetközi szabványalkotó szervezetek által kiadott vonatkozó útmutatókkal és ajánlásokkal, és ha ezen megfelelőség értékelési eljárásnak jelentôs hatása lehet más Tagok kereskedelmére, akkor a Tagok:

5.6.1	megfelelően korai szakaszban oly módon, hogy arról más Tagok érdekelt felei tudomást szerezhessenek közleményt tesznek közzé arról, hogy egy adott, megfelelelőség értékelésre vonatkozó, eljárást javasolnak bevezetni;

5.6.2	a Titkárságon keresztül bejelentik a többi Tagnak a javasolt megfelelőség értékelési eljárás által érintett termékeket, röviden utalva a megfelelőség értékelésre vonatkozó eljárás céljára és indokára. Az ilyen bejelentéseket megfelelôen korai idôpontban kell megtenni, amikor a megfelelőség értékelési eljárás módosítható és a vonatkozó észrevételek figyelembe vehetők;

5.6.3	kérésre a többi Tag rendelkezésére bocsátják a javasolt eljárás részleteit vagy példányait és amikor csak lehetséges, azonosítják azokban azokat a részeket, amelyek tartalmilag eltérnek a nemzetközi szabványalkotó szervezetek által kiadott vonatkozó útmutatóktól vagy ajánlásoktól;

5.6.4	diszkriminációmentesen, ésszerű idôt biztosítanak más Tagoknak arra, hogy azok írásban észrevételeket tehessenek, kérésre ezen észrevételeket megvitatják, és az írásos észrevételeket és megvitatásuk eredményeit figyelembe veszik.

5.7	A 6. pont bevezető rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett olyan esetekben, amikor a biztonsággal, az egészséggel, a környezetvédelemmel vagy a nemzetbiztonsággal összefüggésben sürgős problémák merülnek fel, vagy ilyenek felmerülése fenyeget valamely Tagnál, ez a Tag a 6. pontban felsorolt lépések közül elhagyhatja azokat, amelyeket elhagyni szükségesnek ítél, feltéve, hogy az eljárás elfogadásakor ez a Tag:

5.7.1	a Titkárságon keresztül azonnal bejelentést tesz a többi Tagnak az adott eljárásról és az érintett termékekrôl, röviden utalva az eljárás céljára és indokára, a sürgôs probléma jellegét is beleértve;

5.7.2	kérésre a többi Tag rendelkezésére bocsátja az eljárás szabályainak példányait;

5.7.3	diszkriminációmentesen lehetôséget ad a többi Tagnak arra, hogy írásban észrevételeket tehessenek, kérésre megvitatja ezeket az írásos észrevételeket és ezen írásos észrevételeket, valamint megvitatásuk eredményeit figyelembe veszi.

5.8	A Tagok biztosítják valamennyi elfogadott megfelelőség értékelési eljárás azonnali közzétételét, vagy más módon való rendelkezésre bocsátását oly módon, hogy a többi Tag érdekelt felei megismerhessék azokat.

5.9	A 7. pontban megjelölt sürgôs körülményeket kivéve, a Tagok ésszerű idôt hagynak a megfelelőség értékelési eljárás követelményeinek közzététele és hatályba lépése között, hogy az exportôr Tagok, és különösen a fejlôdô ország Tagok termelőinek idejük legyen ahhoz, hogy termékeiket vagy gyártási módszereiket az importôr Tag követelményeihez igazítsák.

6. Cikk

A megfelelelőség értékelésnek központi kormányszervek által történő elismerése

Központi kormányszerveik vonatkozásában:

6.1.	A 3. és 4. pontok rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Tagok, amikor csak lehetséges, biztosítják, hogy más Tagok megfelelőség értékelési eljárásainak eredményeit elfogadják, mégha azon eljárások különböznek is sajátjaiktól, feltéve, hogy meggyőződtek arról, hogy ezen eljárások saját eljárásaikkal egyenértékű biztosítékot kínálnak az alkalmazandó technikai szabályzatoknak és szabványoknak történő megfelelésre. Elismerik, hogy elôzetes konzultációk lehetnek szükségesek annak érdekében, hogy kölcsönösen kielégítô egyetértésre jussanak különösen:

6.1.1.	az exportôr Tag illetékes, megfelelelőség értékelést végző szervezeteinek megfelelô és tartós technikai alkalmasságával kapcsolatban, hogy a megfelelőség értékelési eljárásaik eredményeinek folyamatos megbízhatóságával kapcsolatos bizonyosság fennállhasson. Ebben a vonatkozásban a nemzetközi szabványalkotó szervezetek által kiadott vonatkozó útmutatók és ajánlások igazolt betartását, például akkreditáció útján, mint a technikai alkalmasság meglétének jeleként kell figyelembe venni;

6.1.2.	a megfelelelőség értékelés eredményeinek elfogadásának az exportőr Tag kijelölt megfelelelőség értékelést végző szervezet által kibocsátottakra való korlátozásával kapcsolatban.

6.2	A Tagok biztosítják, hogy a megfelelőség értékelési eljárásaik, a lehetséges mértékig, lehetővé teszik az 1. pontban foglalt rendelkezések végrehajtását.

6.3	A Tagok arra ösztönzik egymást, hogy más Tagok kérésére álljanak készen tárgyalások folytatására egymás megfelelőség értékelési eljárásainak eredményeit kölcsönösen elismerô megállapodások megkötésére. A Tagok megkívánhatják, hogy ezen megállapodások feleljenek meg az 1. pontban elôírt ismérveknek, és az érintett termékek kereskedelmét elősegítő lehetôségeikre vonatkozóan kölcsönös megelégedettségre szolgáljanak.

6.4	A Tagok arra ösztönzik egymást, hogy más Tagok területén működô megfelelőség értékelést végző szervezeteknek lehetővé tegyék a részvételt saját megfelelőség értékelési eljárásaikban nem kevésbé kedvezô feltételek mellett, mint amiket saját területükön vagy bármely más ország területén működô megfelelelőség értékelést végző szervezeteknek biztosítanak.

7. Cikk

Helyhatósági szervek által végzett megfelelőség értékelési eljárások

A területükön működô helyhatósági szervek vonatkozásában:

7.1	A Tagok megteszik a tôlük telhetô összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy ezen szervek eleget tegyenek az 5. és 6. Cikk rendelkezéseinek, az 5. Cikk 6.2 és 7.1 alpontjaiban foglalt bejelentési kötelezettség kivételével.

7.2	A Tagok biztosítják, hogy a közvetlenül a központi kormányzat alatti szinten működô helyhatóságok megfelelőség értékelési eljárásairól az 5. Cikk 6.2 és 7.1 alpontjaiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően bejelentést tesznek, megjegyezve azonban, hogy ilyen bejelentést nem kell tenniük olyan megfelelőség értékelési eljárások esetén, amelyek technikai tartalma lényegét tekintve megegyezik az érintett Tag központi kormányszervei által korábban már bejelentett megfelelőség értékelési eljárásokéval.

7.3	A Tagok kérhetik, hogy a kapcsolattartás más Tagokkal, beleértve az 5. Cikk 6. és 7. pontjaiban foglalt bejelentéseket, információnyújtást, észrevételeket, megbeszéléseket, a központi kormányzaton keresztül történjék.

7.4	A Tagok nem tesznek olyan intézkedéseket, melyek arra kötelezik, vagy ösztönzik a területükön működô helyhatósági vagy nem-kormányzati szerveket, hogy az 5. és 6. Cikk rendelkezéseivel össze nem egyeztethetô módon cselekedjenek.

7.5	Ezen Megállapodás szerint a Tagok teljes mértékben felelôsek az 5. és 6. Cikk összes rendelkezéseinek betartásáért. A Tagok határozott intézkedéseket és mechanizmusokat dolgoznak ki és alkalmaznak annak elősegítésére, hogy az 5. és 6. Cikk rendelkezéseit ne csak a központi kormányzati szervek tartsák be.




8. Cikk

Nem-kormányzati szervek által végzett megfelelőség értékelési eljárások

8.1	A Tagok megteszik a tôlük telhetô összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy a területükön működô nem-kormányzati szervek, amelyek megfelelőség értékelési eljárásokat végeznek, eleget tegyenek az 5. és 6. Cikkben foglalt rendelkezéseknek, kivéve a javasolt megfelelőség értékelési eljárásokra vonatkozó bejelentési kötelezettséget. Ezen kívül a Tagok nem tesznek olyan intézkedéseket, amelyek közvetlen vagy közvetett módon azzal a hatással járnak, hogy arra kötelezik vagy ösztönzik ezen szerveket, hogy az 5. és 6. Cikkben foglalt rendelkezésekkel össze nem egyeztethetô módon cselekedjenek.

8.2	A Tagok biztosítják, hogy központi kormányzati szerveik csak akkor támaszkodnak a nem-kormányzati szervek által végzett megfelelőség értékelési eljárásokra, ha ezen utóbbi szervek eleget tesznek az 5. és 6. Cikkben foglalt rendelkezéseknek, a tervezett megfelelés értékelési eljárásokra vonatkozó bejelentési kötelezettség kivételével.

9. Cikk

Nemzetközi és regionális rendszerek

9.1	Amikor a technikai szabályzatnak vagy szabványnak történő megfelelésről kifejezett bizonyosság szükséges, a Tagok, amennyire ez a gyakorlatban lehetséges, nemzetközi megfelelőség értékelési rendszereket dolgoznak ki és fogadnak el, valamint azok tagjává válnak vagy azokban részt vesznek.

9.2	A Tagok megteszik a tôlük telhetô összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy azok a nemzetközi és regionális megfelelőség értékelési rendszerek, melyeknek a területükön működô illetékes szervezetek tagjai, vagy résztvevői, eleget tegyenek az 5. és 6. Cikk rendelkezéseinek. Ezen kívül, a Tagok nem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek közvetlen vagy közvetett módon azzal a hatással járnak, hogy arra kötelezik vagy ösztönzik az ilyen rendszereket, hogy az 5. és 6. Cikkben foglalt bármely rendelkezéssel össze nem egyeztethetô módon cselekedjenek.

9.3	A Tagok biztosítják, hogy központi kormányzati szerveik csak olyan mértékben támaszkodnak a nemzetközi vagy regionális megfelelőség értékelési rendszerekre, mint amilyen mértékben ezek a rendszerek eleget tesznek az 5. és 6. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.









TÁJÉKOZTATÁS ÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

10. Cikk

Tájékoztatás a technikai szabályzatokról és szabványokról valamint a megfelelőség értékelési eljárásokról

10.1	Minden Tag biztosítja olyan tájékoztatási pont létesítését, amely választ tud adni a többi Tag illetve ezen Tagok érdekelt feleinek minden ésszerű érdeklődésére, valamint rendelkezésre tudja bocsátani az alábbiakra vonatkozó dokumentációt:

10.1.1	a területén lévő, a központi kormányzati vagy helyhatósági szervek, a technikai szabályzat érvényesítésére törvényesen feljogosított nem-kormányzati szervek, vagy az olyan regionális szabványalkotó szervezetek - amelyeknek ezen szervek tagjai vagy résztvevôi - által elfogadott vagy javasolt bármely technikai szabályzat;

10.1.2	a területén levô, központi kormányzati vagy helyhatósági szervek, vagy az olyan regionális szabványalkotó szervezetek - amelyeknek ezen szervek tagjai vagy résztvevôi - által elfogadott vagy javasolt bármely szabvány;

10.1.3	bármilyen fennálló vagy javasolt megfelelőség értékelési rendszer, amelyet saját területén központi kormányzati vagy helyhatósági szervek, vagy technikai szabályzat érvényesítésére törvényesen feljogosított nem-kormányzati szervek, vagy olyan regionális szervezetek - amelyeknek ezen szervek tagjai vagy résztvevôi - alkalmaznak;

10.1.4	a Tag, vagy a területén működô központi kormányzati vagy helyhatósági szervek nemzetközi és regionális szabványalkotó szervezetekben és megfelelőség értékelési rendszerekben, valamint jelen Megállapodás hatálya alá tartozó bilaterális és multilaterális megállapodásokban való tagsága és részvétele; ésszerű információkat kell tudni adniuk ezen rendszerek és megállapodások rendelkezéseirôl;

10.1.5	a Megállapodás alapján kiadott közlemények megjelenési helye, vagy tájékoztatás arról, hogy ilyen információt hol lehet beszerezni; és

10.1.6	a 10. Cikk 3. pontjában említett tájkoztatási pontok helye.

10.2	Ha azonban törvényi vagy adminisztratív okok miatt egy Tag egynél több tájékoztatási pontot hoz létre, az a Tag teljes körű és félreérthetetlen információval szolgál a többi Tag számára ezen tájékoztatási pontok mindegyikének felelôsségi körérôl. Ezen kívül ezen Tag biztosítja, hogy a nem megfelelô tájékoztatási pontoknak címzett információ kérést haladéktalanul továbbítják a megfelelô tájékoztatási pontba.

10.3	Minden Tag megteszi a tôle telhetô összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy egy vagy több tájékoztatási pontot hozzon létre, melyek választ tudnak adni minden, a többi Tag vagy ezen Tagok érdekelt felei részérôl feltett ésszerű érdeklődésre, valamint rendelkezésre tudják bocsátani a vonatkozó dokumentumokat vagy információt tudnak adni arról, hogy az alábbiakat hol lehet beszerezni:

10.3.1	bármilyen szabvány, melyet a területén működô nem-kormányzati szabványalkotó szervek, vagy olyan regionális szabványalkotó szervezetek, melyeknek ezen szervek tagjai vagy résztvevôi elfogadtak vagy javasoltak; és

10.3.2	bármilyen megfelelőség értékelési eljárás vagy tervezett megfelelőség értékelési eljárás, melyet a területén működô nem-kormányzati szervek vagy regionális szervezetek, melyeknek ezen szervek tagjai vagy résztvevôi működtetnek;

10.3.3	a területén működô illetékes nem-kormányzati szervek nemzetközi és regionális szabványalkotó szervezetekben és megfelelőség értékelési rendszerekben, valamint a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó bilaterális és multilaterális megállapodásokban való tagsága és részvétele; ésszerű információkat kell tudni adniuk ezen rendszerek és megállapodások rendelkezéseirôl.

10.4	A Tagok megteszik a tôlük telhetô összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy amikor a többi Tag vagy azok érdekelt felei okmányokból példányokat kérnek ezen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelôen, ezeket a példányokat olyan méltányos áron adják el nekik (ha árat számítanak fel) ami a tényleges kézbesítési költséget leszámítva azonos azon árral, amin az illetô vagy bármely más Tag belfőldi személye1/ kapja azokat.

10.5	A fejlett ország Tagok más Tagok kérésére angol, francia vagy spanyol fordításban rendelkezésre bocsátják a bejelentési kötelezettség alá tartozó okmányokat, vagy, terjedelmes okmányok esetében, azok összefoglalóit.

10.6	Amikor a Titkárság a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelôen bejelentést kap, annak szövegét minden Tagnak és érdekelt nemzetközi szabványalkotó szervezetnek és megfelelőség értékelést végző szervezetnek a bejelentések szövegét megküldi és felhívja a fejlôdô ország Tagok figyelmét azokra a bejelentésekre, amelyek a számukra különös érdeket képviselő termékekre vonatkoznak.

10.7	Ha egy Tag olyan megállapodást kötött egy vagy több más országgal a technikai szabályzatokra, szabványokra vagy megfelelőség értékelési rendszerekre vonatkozóan, amely jelentôs hatást gyakorolhat a kereskedelemre, az ezen megállapodásben résztvevô legalább egyik Tag bejelentést küld a Titkárságon keresztül a többi Tag részére a megállapodás által érintett termékekrôl, valamint mellékli a megállapodás rövid leírását. A Tagok ösztönzik az érintett Tagokat, hogy kérésre a többi Taggal konzultációkat kezdjenek abból a célból, hogy hasonló megállapodást kössenek, vagy megszervezzék az ilyen megállapodásokben való részvételüket.

10.8	A jelen Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy  az megkívánja:

10.8.1	a Tag nyelvétôl eltérô nyelven szövegek közzétételét;

10.8.2	a Tag nyelvétôl eltérô nyelven részletek közlését vagy tervezet-szövegek biztosítását, kivéve az 5. pontban foglaltakat; vagy

10.8.3	hogy a Tagok bármely olyan információt nyújtsanak, amelyek nyilvánosságra hozatala szerintük ellentétes alapvetô biztonsági érdekeikkel.

10.9	A Titkárság részére eljuttatott bejelentések angol, francia vagy spanyol nyelven készülnek.

10.10	A Tagok kijelölnek egyetlen központi kormányzati hatóságot, mely felelôs a jelen Megállapodás bejelentési eljárásaira vonatkozó rendelkezések nemzeti szinten történő teljesítéséért, kivéve a 3. sz. Mellékletben foglaltakat.

10.11	Ha azonban törvényi vagy adminisztratív okok miatt a bejelentési eljárásokra vonatkozó felelôsség megoszlik két vagy több központi kormányzati hatóság között, az érintett Tag teljes körű és félreérthetetlen információt szolgáltat a többi Tag számára az egyes hatóságok felelôsségi körérôl.

11. Cikk

Más Tagoknak nyújtott technikai segítség


11.1	A Tagok kérésre tanácsot adnak más Tagoknak, különösen a fejlôdô ország Tagoknak, a technikai szabályzatok elkészítése vonatkozásában.

11.2	A Tagok kérésre tanácsot adnak más Tagoknak, különösen a fejlôdô ország Tagoknak és technikai segítséget nyújtanak nekik kölcsönös megállapodás szerinti feltételek alapján a nemzeti szabványalkotó szervezetek létrehozásához és a nemzetközi szabványalkotó szervezetekben való részvételhez, valamint arra ösztönzik saját nemzeti szabványalkotó szervezeteiket, hogy hasonlóképpen járjanak el.

11.3	A Tagok, kérésre, megteszik a tôlük telhetô összes ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy a területükön működô szabályozó szervek tanácsot adjanak más Tagoknak, különösen a fejlôdô ország Tagoknak, és technikai segítséget nyújtsanak nekik kölcsönös megállapodás szerinti feltételek mellett:

11.3.1	szabályozó szervek vagy megfelelelőség értékelést végző szervezetek létrehozásával kapcsolatban; és

11.3.2	azokkal a módszerekkel kapcsolatban, amelyek leginkább alkalmasak arra, hogy megfeleljenek technikai szabályzataiknak.

11.4	A Tagok, kérésre, megteszik a tôlük telhetô összes ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy tanácsot biztosítsanak a többi Tagnak, különösen a fejlôdô ország Tagoknak, és hogy kölcsönös megállapodás szerinti feltételek mellett technikai segítséget nyújtsanak nekik a kérô Tag területén elfogadott szabványoknak történő megfelelőség értékelését végző szervezetek létesítése tekintetében.

11.5	Kérésre a Tagok tanácsot adnak más Tagoknak, különösen a fejlôdô ország Tagoknak, és kölcsönös megállapodás szerint feltételek mellett technikai segítséget nyújtanak olyan lépések vonatkozásában, amelyeket akkor kell tenniük termelôiknek, ha hozzá akarnak férni a megkeresett Tag területén működő kormányszervek vagy nem-kormányzati szervek által alkalmazott megfelelőség értékelési rendszerekhez.

11.6	Kérésre azok a Tagok, amelyek nemzetközi vagy regionális megfelelőség értékelési rendszerek tagjai vagy résztvevôi, tanácsot adnak a többi Tagnak, különösen a fejlôdô ország Tagoknak, és kölcsönös megállapodás szerinti feltételek mellett technikai segítséget nyújtanak nekik olyan intézmények és jogi keretek létrehozása vonatkozásában, amelyek lehetôvé teszik számukra, hogy teljesítsék az ilyen rendszerekben való tagságból vagy részvételbôl származó kötelezettségeket.

11.7	Ha ilyen irányú kérést kapnak, a Tagok ösztönzik a területükön működô megfelelés értékelést végző szervezeteket, amelyek tagjai vagy résztvevôi nemzetközi vagy regionális megfelelőség értékelési rendszereknek, hogy lássák el tanáccsal a többi Tagot, különösen a fejlôdô ország Tagokat, és figyelembe veszik ezek technikai segítségnyújtás iránti kéréseit olyan intézmények létesítése érdekében, amelyek a területükön működô illetékes szervezeteket képessé teszik, hogy eleget tegyenek a tagságból vagy részvételbôl eredô kötelezettségeknek.

11.8	A más Tagok részére az 1-7. pontjaiban foglaltak alapján történô tanácsadásban és technikai segítségnyújtásban a Tagok elônyben részesítik a legkevésbé fejlett fejlôdô ország Tagok szükségleteit.

12. Cikk

Különleges és megkülönböztetett elbánás
a fejlôdô ország Tagok részére

12.1	A Tagok megkülönböztetett és kedvezôbb elbánást nyújtanak jelen Megállapodás fejlôdô ország Tagjainak az alábbi rendelkezéseknek, valamint jelen Megállapodás egyéb Cikkei vonatkozó rendelkezéseinek útján.

12.2	A Tagok különleges figyelmet szentelnek jelen Megállapodásnak a fejlôdô ország Tagok jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezéseinek, és figyelembe veszik a fejlôdô ország Tagok sajátos fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteit a jelen Megállapodás végrehajtásakor mind nemzeti szinten, mind jelen Megállapodás intézményes rendelkezéseinek működtetésében.

12.3	A Tagok a technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőség értékelési rendszerek elkészítésénél és alkalmazásánál figyelembe veszik a fejlôdô ország Tagok sajátos fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteit annak biztosítására, hogy ezek a technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőség értékelési eljárások ne képezzék a fejlôdô ország Tagokból származó export szükségtelen akadályait.

12.4	A Tagok elismerik, hogy bár lehetnek nemzetközi szabványok, útmutatók vagy ajánlások, a fejlôdô ország Tagok a maguk sajátos technológiai és társadalmi-gazdasági körülményei között elfogadnak bizonyos olyan technikai szabályzatokat, szabványokat és megfelelőség értékelési eljárásokat is, amelyek célja a fejlesztési szükségleteiknek megfelelô hazai technológiák és gyártási módszerek és folyamatok fenntartása. A Tagországok ezért elismerik, hogy a fejlôdô ország Tagoktól nem várható el az olyan nemzetközi szabványoknak saját technikai szabályzatok vagy szabványok és ellenôrzési módszerek alapjaként történô alkalmazása, melyek nem felelnek meg fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteiknek.

12.5	A Tagok megteszik a tôlük telhetô összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy a nemzetközi szabványalkotó szervezeteket és nemzetközi megfelelőség értékelési rendszereket úgy szervezzék meg és működtessék, hogy az megkönnyítse az összes Tag illetékes szervezeteinek tevékeny és reprezentatív részvételét, figyelembe véve a fejlôdô ország Tagok sajátos problémáit.

12.6	A Tagok megteszik a tôlük telhetô összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy a nemzetközi szabványalkotó szervezetek a fejlôdô ország Tagok kérésére megvizsgálják a nemzetközi szabványok kidolgozásának lehetőségét olyan termékekre vonatkozóan, amelyek a fejlődő ország Tagok számára különös érdeket képviselnek, és amennyiben ez megoldható, ki is dolgozzák azokat.

12.7	A Tagok a 11. Cikk rendelkezéseinek megfelelôen technikai segítséget nyújtanak a fejlôdô ország Tagoknak annak biztosítására, hogy a technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőség értékelési eljárások elkészítése és alkalmazása ne képezze a fejlôdô ország Tagokból származó export bôvítésének és diverzifikálásának szükségtelen akadályát. E technikai segítségnyújtás feltételeinek meghatározásánál tekintetbe kell venni a kérelmezô Tag és különösen a legkevésbé fejlett ország Tagok fejlettségi szintjét.

12.8	A Tagok elismerik, hogy a fejlôdô ország Tagok sajátos problémákkal kerülhetnek szembe, köztük intézményi és infrastrukturális problémákkal a technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőség értékelési eljárások kidolgozásában és alkalmazásában. Elismerik továbbá, hogy a fejlôdô ország Tagok sajátos fejlesztési és kereskedelmi szükségletei, valamint technológiai fejlettségi szintjük akadályozhatja ôket abban, hogy teljes mértékben eleget tegyenek jelen Megállapodásból eredô kötelezettségeiknek. A Tagok ezért teljes mértékben figyelembe veszik ezt a tényt. Ennek megfelelően annak biztosítása céljából, hogy a fejlôdô ország Tagok eleget tudjanak tenni ezen Megállapodásnak, a Kereskedelem Technikai Akadályainak Bizottságát, amelyről a 13. Cikk rendelkezik (jelen Megállapodásban a továbbiakban \"Bizottság\") felruházzák azzal a joggal, hogy kérésre meghatározott, idôben korlátozott kivételeket engedélyezzen a jelen Megállapodás szerinti kötelezettségek egésze, vagy egy része alól. Az ilyen kérelmek elbírálásánál a Bizottság figyelembe veszi a technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőség értékelési eljárások elkészítésének és alkalmazásának terén mutatkozó sajátos problémákat, a fejlôdô ország Tag sajátos fejlesztési és kereskedelmi szükségleteit, valamint technológiai fejlettségi szintjét, amelyek csökkenthetik azt a képességét, hogy teljes mértékben teljesítse a jelen Megállapodás szerinti kötelezettségeit. A Bizottság a legkevésbé fejlett fejlôdô ország Tagok sajátos problémáira különös figyelmet fordít.

12.9	A konzultációk során a fejlett ország Tagok szem elôtt tartják azokat a különleges nehézségeket, amelyeket a fejlôdô ország Tagok tapasztalnak a szabványok, technikai szabályzatok és a megfelelőség értékelési eljárások kidolgozásánál és alkalmazásánál és attól a kívánságtól vezérelve, hogy segítséget nyújtsanak a fejlôdô ország Tagoknak ilyen irányú erôfeszítéseikben, a fejlett ország Tagok figyelembe veszik azok sajátos szükségleteit a finanszírozás, a kereskedelem és a fejlesztés tekintetében.

12.10	A Bizottság idôszakonként megvizsgálja a különleges és megkülönböztetett elbánást, ahogyan azt a jelen Megállapodás rögzíti és amelyet a fejlôdô ország Tagoknak nyújtanak nemzeti és nemzetközi szinten.

INTÉZMÉNYEK, KONZULTÁCIÓK ÉS VITARENDEZÉS


13. Cikk

A Kereskedelem Technikai Akadályainak Bizottsága


13.1	Ezennel létrejön a Kereskedelem Technikai Akadályainak Bizottsága, amely az egyes Tagok képviselőiből áll. A Bizottság maga választja meg saját elnökét és szükség szerint - de évente legalább egyszer - tartja üléseit azzal a céllal, hogy alkalmat nyújtson a Tagoknak a jelen Megállapodás működésével vagy céljainak elômozdításával összefüggô bármely ügyben történô konzultálásra, és hogy eljárjon a jelen Megállapodás keretében, vagy a Tagok által hozzá utalt ügyekben;

13.2	A Bizottság munkacsoportokat, vagy egyéb testületeket hoz létre, ahogyan az helyénvaló, amelyek eleget tesznek a Bizottság által a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban rájuk ruházott feladatoknak;

13.3	Egyetértés van arról, hogy el kell kerülni a szükségtelen párhuzamosságot a jelen Megállapodás keretében és a kormányok által más technikai szervezetekben végzett tevékenység között. A Bizottság megvizsgálja ezt a problémát azzal a céllal, hogy a lehetô legkisebbre csökkentse az ilyen párhuzamosságokat.

14. Cikk

Konzultáció és vitarendezés

14.1	A jelen Megállapodás működését érintô bármilyen üggyel kapcsolatos konzultációk és vitarendezések a Vitarendezési Testület égisze alatt és - a szükséges változtatásokkal - a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezései szerint folynak, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza.

14.2	A vitában részes bármelyik fél vitaindító kérésére, vagy saját kezdeményezésbôl, egy vizsgálócsoport technikai szakértôi csoportot hozhat létre, amely technikai jellegű, részletes szakértôi vizsgálódást igénylő kérdésekben nyújt segítséget.

14.3	A technikai szakértôi csoport a 2. sz. Melléklet rendelkezései alapján működik.

14.4	A fent leírt vitarendezési rendelkezéseket olyan esetekben lehet igénybe venni, amikor egy Tag úgy találja, hogy egy másik Tag nem ért el kielégítô eredményeket a 3, 4, 7, 8. és 9. Cikk alapján, s ezért ez kereskedelmi érdekeit jelentôsen befolyásolja. Ilyen vonatkozásban ezeknek az eredményeknek egyenértékűeknek kell lenniük azzal, mintha a szóban forgó szervezet is Tag lenne.



ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

15. Cikk

Zárórendelkezések

Fenntartások

15.1	Nem jegyezhetôk be fenntartások a jelen Megállapodás egyetlen rendelkezésével kapcsolatban sem a többi Tag egyetértése nélkül.


Felülvizsgálat

15.2	Minden egyes Tag közvetlenül azon idôpont után, amikor a WTO Egyezmény rá nézve hatályba lép, tájékoztatja a Bizottságot azon intézkedéseirôl, amelyek jelen Megállapodás végrehajtásának és működtetésének biztosítása érdekében már érvényben vannak, illetve amelyeket hozni fog. A továbbiakban az ilyen intézkedésekben történô változást szintén be kell jelenteni a Bizottságnak.

15.3	A Bizottság évente felülvizsgálja jelen Megállapodás végrehajtását és működését, figyelembe véve annak céljait.

15.4	Legkésôbb a WTO Egyezmény hatályba lépésétôl számított harmadik év végén és azt követôen minden hároméves idôszak végén a Bizottság felülvizsgálja a jelen Megállapodás működését és végrhajtását, beleértve az átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseket is, azzal a céllal, hogy a 12. Cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül kiigazításokat javasoljon a jelen Megállapodásban foglalt jogokban és kötelezettségekben, ha ez szükséges a kölcsönös gazdasági elônyök, valamint a jogok és kötelezettségek egyensúlyának biztosítása érdekében. Tekintettel többek között a Megállapodás végrehajtása során nyert tapasztalatokra, a Bizottság, amikor az helyénvaló, javaslatot tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak a jelen Megállapodás szövegének módosítására. 


Mellékletek

15.5	A csatolt Mellékletek a jelen Megállapodás szerves részét képezik.


1. Melléklet a kereskedelem technikai akadályairól szóló Megállapodáshoz 

KIFEJEZÉSEK ÉS EZEK MEGHATÁROZÁSAI
A JELEN MEGÁLLAPODÁS CÉLJAIRA

Az \"1991, A Szabványosítással és a Kapcsolódó Tevékenységekkel Összefüggô Általános Kifejezések és Értelmezésük\" című 2. sz. ISO/IEC Útmutató hatodik kiadásában megadott kifejezések, amennyiben jelen Megállapodásban elôfordulnak, azonos jelentéssel bírnak, mint amelyet a fent említett Útmutató meghatározásaiban megad, figyelembe véve, hogy a szolgáltatások nem tartoznak jelen Megállapodás hatálya alá.

A jelen Megállapodás céljaira azonban a következô meghatározások használandók:

1. Technikai szabályzat

Olyan okmány, amely meghatározza a termék jellemzô ismertetôjegyeit vagy vonatkozó feldolgozási eljárásait és gyártási módszereit, beleértve az alkalmazandó kerülô adminisztratív rendelkezéseket, amelyek teljesítése kötelezô. Tartalmazhat, vagy kizárólag foglalkozhat az egy termékre, feldolgozási eljárásra vagy gyártási módszerre alkalmazandó terminológiával, jelképekkel, csomagolással, jelöléssel vagy címkézéssel.

Magyarázó jegyzet:

A 2. sz. ISO/IEC Útmutatóban található meghatározás önmagában nem teljes, hanem az úgynevezett \"építő-kocka\" rendszeren alapul.


2. Szabvány

Olyan okmány, amelyet egy elismert szervezet fogadott el és amelyet általános és ismételt használatra jóváhagyott; és amely egy termékre vagy kapcsolódó feldolgozási eljárásokra és gyártási módszerekre vonatkozó szabályokat, irányelveket vagy jellemzô ismertetôjegyeket határoz meg, amelyek teljesítése nem kötelezô. Tartalmazhat, vagy kizárólag foglalkozhat az egy termékre, feldolgozási eljárásra vagy gyártási módszerre alkalmazandó terminológiával, jelképekkel, csomagolással, jelöléssel vagy címkézéssel.

Magyarázó jegyzet

A kifejezések a 2 sz. ISO/IEC Útmutatóban meghatározott módon termékekre, feldolgozási eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkoznak. A jelen Megállapodás csak termékekre vagy feldolgozási eljárásokra és gyártási módszerekre vonatkozó technikai szabályzatokkal, szabványokkal és megfelelőség értékelési eljárásokkal foglalkozik. A szabványok a 2 sz. ISO/IEC Útmutató meghatározása szerint lehetnek kötelezô vagy önként vállaltak. A jelen Megállapodás céljaira a szabványt önkéntes, a technikai szabályzatot pedig mint kötelező érvényű okmányokként vannak meghatározva. A nemzetközi szabványalkotó közösség által elkészített szabványok konszenzuson alapulnak. A jelen Megállapodás hatálya alá olyan okmányok is tartoznak, amelyek nem alapulnak konszenzuson.

3. Megfelelőség értékelési eljárások

Bármely eljárás, melyet közvetlenül vagy közvetve arra használnak, hogy megállapítsák, hogy a technikai szabályzatokban és szabványokban elôírt vonatkozó követelmények teljesülnek-e.

Magyarázó jegyzet:

A megfelelőség értékelési eljárások közé tartoznak többek között a mintavételi, tesztelési, vizsgálati eljárások; a megfelelés értékelése, igazolása és tanusítása; a regisztráció, akkreditáció, jóváhagyás, valamint ezek kombinációi.


4. Nemzetközi szervezet vagy rendszer

Olyan szervezet vagy rendszer, amely legalább a jelen Megállapodásban résztvevô összes Tag megfelelô szervezetei számára nyitva áll.

5. Regionális szervezet vagy rendszer

Olyan szervezet vagy rendszer, amely csak bizonyos Tagok illetékes szervezetei számára áll nyitva.

6. Központi kormányszerv

A központi kormány, annak minisztériumai és annak szervezeti egységei és minden olyan szervezet, amely a kérdéses tevékenység tekintetében a központi kormány felügyelete alá tartozik.

Magyarázó jegyzet:

Az Európai Közösségek esetében a központi kormányszervekre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Azonban az Európai Közösségeken belül létrehozhatnak regionális szervezeteket vagy megfelelőség értékelési rendszereket és azok ilyen esetekben jelen Megállapodás regionális megfelelőség értékelést végző szervezeteire vagy rendszereire vonatkozó rendelkezései alá tartoznak.


7. Helyhatósági szerv

A központi kormányzattól eltérő kormányzatok (pl.: államok, tartományok, Lander, önkormányzatok, kantonok stb.); ezek minisztériumai, vagy szervezeti egységei és minden olyan szervezet, amely a kérdéses tevékenység tekintetében az ilyen kormányzat felügyelete alá tartozik.


8. Nem-kormányzati szerv

Nem központi kormányszerv vagy helyhatósági szerv, beleértve azon nem-kormányzati szerveket, amelyeknek törvényes joguk van egy technikai szabályzat érvényesítésére.


2.Melléklet a kereskedelem technikai akadályairól szóló Megállapodáshoz

TECHNIKAI SZAKÉRTŐI CSOPORTOK


Az alábbi eljárások alkalmazandók a 14. Cikk rendelkezéseinek megfelelôen létrehozott technikai szakértôi csoportra.

1. A technikai szakértôi csoportok a vizsgálócsoport hatáskörébe tartoznak. Feladat és jogkör leírásuk és részletes munkamódszerük felôl a vizsgálócsoport dönt, s a technikai szakértôi csoport beszámol a vizsgálócsoportnak.

2. A technikai szakértôi csoportokban való részvétel olyan személyekre korlátozódik, akik a szóban forgó területen szakértelemmel és szakmai tapasztalattal rendelkeznek.

3. Azon felek állampolgárai, amelyek a vita részesei, nem lehetnek a technikai szakértôi csoport tagjai a vitában részes felek közös egyetértése nélkül, kivéve olyan rendkívüli körülményeket, mikor a vizsgálócsoport úgy ítéli meg, hogy a speciális tudományos szakértelem iránti igény más módon nem teljesíthetô. A vitában részes felek kormánytisztviselôi nem lehetnek a technikai szakértôi csoport tagjai. A technikai szakértôi csoportok tagjai egyéni minôségükben tevékenykednek és nem mint kormánytisztviselôk vagy mint bármely szervezet képviselôi. Ezért a kormányok vagy szervezetek nem adhatnak nekik utasításokat a technikai szakértôi csoport elé kerülô ügyekre vonatkozóan.

4. A technikai szakértôi csoportok konzultálhatnak és információt, valamint technikai tanácsokat szerezhetnek be bármely általuk megfelelônek ítélt forrásból. Mielôtt a technikai szakértôi csoport ilyen információt vagy technikai tanácsot tartalmazó forráshoz fordul valamely Tag fennhatóságán belül, tájékoztatja errôl az adott Tag kormányát. A technikai szakértôi csoport kérésére, az általa szükségesnek és megfelelônek ítélt információk tekintetében minden Tag haladéktalanul és teljeskörűen válaszol.

5. A vitában részes felek hozzáférhetnek a technikai szakértôi csoport számára megadott minden vonatkozó információhoz, ha az nem bizalmas természetű. A technikai szakértôi csoport számára átadott bizalmas természetű információt nem lehet kiadni az azt nyújtó kormány, szervezet vagy személy formális feljatalmazása nélkül. Ha a technikai szakértôi csoporttól ilyen információt kérnek, de az ezek nyújtására nem kap felhatalmazást, akkor az ezen információt nyújtó kormány, szervezet vagy személy ezen információkról egy nem bizalmas jellegű összefoglalást ad.

6. A technikai szakértôi csoport az érintett Tagok részére jelentés-tervezetet küld azzal a céllal, hogy ezen Tagok észrevételeit megszerezze, és, ahol az helyénvaló, figyelembe vegye azokat a végleges jelentés elkészítésénél, melyet a vizsgálócsoporthoz való benyújtáskor szintén megküld az érintett Tagoknak.

3. Melléklet a kereskedelem technikai akadályairól szóló Megállapodáshoz

A SZABVÁNYOK ELKÉSZÍTÉSÉRE, ELFOGADÁSÁRA ÉS
ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ JÓ GYAKORLAT KÓDEXE

Általános rendelkezések

A. Ezen Kódex céljaira jelen Megállapodás 1. sz. Mellékletében megadott meghatározások alkalmazandók.

B. Ezen Kódex a WTO bármely Tagja területén működô bármely szabványalkotó szervezet számára; legyen az központi kormányszerv, helyhatósági szerv vagy nem-kormányzati szerv, bármely kormányzati regionális szabványalkotó szervezet, melynek egy vagy több tagja a WTO-nak is Tagja, és bármely nem-kormányzati regionális szabványalkotó szervezet részére, melynek egy vagy több tagja WTO Tag területén működik (jelen Kódexben a továbbiakban együttesen: \"szabványalkotó szervezetek\", egyedileg \"a szabványalkotó szervezet\") nyitva áll az elfogadásra.

C. Azon szabványalkotó szervezetek, amelyek csatlakoztak a Kódexhez vagy visszaléptek attól, ezt a lépést bejelentik a genfi ISO/IEC Információs Központnak. A bejelentés tartalmazza az érintett szervezet nevét és címét, ezen kívül jelenlegi, illetve jövôbeni szabványalkotói tevékenységének területét. A bejelentés akár közvetlenül az ISO/IEC Információs Központba is küldhetô, vagy az ISO/IEC nemzeti tagszervezetén, de amennyire ez lehetséges inkább az ISONET illetékes nemzeti tagján vagy nemzetközi társult szervezetén keresztül történik, ahogyan az helyénvaló.

ANYAGI RENDELKEZÉSEK

D. Szabványok tekintetében a szabványalkotó szervezet egy másik WTO Tag területérôl származó áru számára nem kevésbé kedvezô elbánást biztosít, mint amelyet hazai eredetű, vagy bármely más országból származó hasonló termékek részére megad.

E. A szabványalkotó szervezet biztosítja, hogy szabványokat nem készít el, fogad el vagy alkalmaz olyan célból vagy hatással, hogy a nemzetközi kereskedelem szükségtelen akadályát képezzék.

F. Ahol nemzetközi szabványok léteznek, vagy kidolgozásuk befejezése küszöbön áll, a szabványalkotó szervezet ezeket vagy vonatkozó részeiket az általuk kidolgozott szabványok alapjának tekinti, kivéve ahol az ilyen nemzetközi szabványok vagy vonatkozó részeik hatástalanok vagy nem megfelelôek, például a védelem elégtelen szintje, alapvetô éghajlati vagy földrajzi tényezők, vagy alapvetô technológiai problémák miatt.

G. Abból a célból, hogy olyan széles alapon hangolják össze a szabványokat, amennyire csak lehetséges, a szabványalkotó szervezet megfelelô módon, erőforrásai adta lehetőségein belül, teljes mértékben részt vesz azon nemzetközi szabványoknak az illetékes nemzetközi szabványalkotó szervezetek által történő elkészítésében, amelyek olyan ügyre vonatkoznak, amelyre már szabványokat elfogadott, vagy elfogadni készül. Egy Tag területén működô szabványalkotó szervezetek számára a részvétel egy adott nemzetközi szabványalkotói tevékenységben, amikor csak lehetséges, egyetlen olyan küldöttségen keresztül történik, amely képviseli az összes olyan szabványalkotó szervezetet, amely szabványokat fogadott el vagy készül elfogadni a nemzetközi szabványalkotói tevékenység tárgyát képező ügyben.

H. Egy Tag területén működô szabványalkotó szervezet minden erőfeszítést megtesz, hogy elkerülje a párhuzamosságot vagy átfedést más, a nemzeti területen működô vagy illetékes nemzetközi vagy regionális szabványalkotó szervezetek munkájával. Szintén minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy nemzeti konszenzusra jussanak az általuk kidolgozott szabványok tekintetében. Ehhez hasonlóan a regionális szabványalkotó szervezet is megtesz minden erőfeszítést, hogy elkerülje a párhuzamosságot vagy átfedést az illetékes nemzetközi szabványalkotó szervezet munkájával.

I. Amikor az helyénvaló, a szabványalkotó szervezet a termékkel szemben támasztott követelményekre épülő szabványokat inkább funkcionálisan, mintsem a konstrukciós vagy leíró jellemzôi alapján határozza meg.

J. Legalább hathavonta a szabványalkotó szervezet munkaprogramot jelentet meg, amely tartalmazza nevét és címét, valamint a jelenleg elkészítés alatt álló és a megelôzô idôszakban általa elfogadott szabványokat. A szabvány elkészítési szakasza a kialakításáról szóló döntés pillanatától annak elfogadásáig tart. Az adott szabványtervezetek címeit kérésre közzé kell tenni angolul, franciául vagy spanyolul. A munkaprogram meglétérôl szóló értesítést a szabványalkotói tevékenységekrôl szóló nemzeti - vagy az adott esettől függően regionális - kiadványokban közzé teszik.

A munkaprogram minden egyes szabványra megadja - a vonatkozó ISONET szabály szerint - az adott ügy osztályozását, a szabvány kidolgozásának eddig megvalósult szintjét és utalást az alapul vett bármely nemzetközi szabványra. Legkésôbb munkaprogramjának közzétételekor a szabványalkotó szervezet tájékoztatja ennek létezésérôl a genfi ISO/IEC Információs Központot.

A bejelentés tartalmazza a szabványalkotó szervezet nevét és címét, annak a kiadványnak nevét és kiadását, amelyben a munkaprogramot közzétették, az idôszakot, amelyre a munkaprogram vonatkozik, az árát (ha kérnek érte), és azt, hogy hol és hogyan szerezhetô be. A bejelentés közvetlenül az ISO/IEC Információs Központba is küldhetô, vagy inkább az ISONET illetékes nemzeti tagján vagy nemzetközi társult szervezetén keresztül történik.

K. Az ISO/IEC nemzeti tagja minden erőfeszítést megtesz, hogy az ISONET tagjává váljon, vagy hogy tagnak jelöljön egy másik szervezetet, valamint hogy szert tegyen a legmagasabb szintű tagsági típusra, mely ISONET-tag számára lehetséges. A többi szabványalkotó szervezet minden erőfeszítést megtesz, hogy társuljon az ISONET-taggal.

L. Egy szabvány elfogadása elôtt a szabványalkotó szervezet legalább 60 napot bocsát rendelkezésre a WTO Tagok területén működô érdekelt feleknek, hogy megtegyék észrevételeiket a szabványtervezetre vonatkozólag. Ez az idôszak azonban lerövidíthetô, ha sürgôs biztonsági, egészségügyi vagy környezeti problémák merülnek fel vagy felmerülésük fenyeget. Az észrevételek benyújtására nyitva álló idôszak kezdeténél nem késôbb, a szabványalkotó szervezet értesítést tesz közzé az észrevételek benyújtására nyitva álló idôszakra vonatkozólag a J. pontban meghatározott kiadványban. Ezen bejelentés - amennyire lehetséges - tartalmazza azt, hogy a szabványtervezet eltér-e a vonatkozó nemzetközi szabványoktól.

M. A WTO egy Tagjának területén működô bármely érdekelt fél kérésére a szabványalkotó szervezet haladéktalanul rendelkezésre bocsátja azon szabványtervezet szövegét vagy gondoskodik annak rendelkezésre bocsátásáról, amelyet észrevételezésre nyújtott be. Az ezen szolgáltatásért felszámított bármely díj, a kézbesítés tényleges költségeit leszámítva, azonos a hazai és külföldi felek esetében.

N. A szabványalkotó szervezet a szabvány kidolgozásának további szakaszai során figyelembe veszi az észrevételezési idôszak alatt beérkezett észrevételeket. Olyan észrevételekre, amelyek azon szabványalkotó szervezeteken keresztül érkeztek, amelyek elfogadták a Jó Gyakorlat jelen Kódexét, kérésre a lehetô leggyorsabban kell válaszolni. A válasz tartalmazza azt, hogy miért van szükség a vonatkozó nemzetközi szabványoktól való eltérésre.

O. Ha a szabványt elfogadták, azt azonnal nyilvánosságra kell hozni.

P. Egy WTO Tag területén működô bármely érintett fél kérésére a szabványalkotó szervezet haladéktalanul rendelkezésre bocsátja legutóbbi munkaprogramja vagy az általa létrehozott szabvány szövegét vagy gondoskodik rendelkezésre bocsátásáról. Az ezen szolgáltatásért felszámított bármely díj a kézbesítés tényleges költségeit leszámítva azonos a hazai és külföldi felek esetében.

Q. A szabványalkotó szervezetnek méltányosan megfontolja az olyan konzultációk lehetőségét és megfelelő lehetőséget biztosít ezekre, amelyek tárgya a Jó Gyakorlat jelen Kódexét elfogadó szabványalkotó szervezetek által ezen Kódex működésére vonatkozólag tett bejelentés. A szabványalkotó szervezet minden objektív erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a minden panaszra megoldást találjon.


MEGÁLLAPODÁS
A
KERESKEDELMI VONZATÚ BERUHÁZÁSI INTÉZKEDÉSEKRŐL


A Tagok,

Tekintettel arra, hogy a Miniszterek a Punta del Este-i Nyilatkozatban megállapodtak, hogy \"A beruházási intézkedések kereskedelmet korlátozó és torzító hatásaira vonatkozó GATT Cikkek működésének vizsgálatát követően, tárgyalások útján, amint helyénvaló, további olyan rendelkezéseket dolgoznak ki, amelyek szükségesek lehetnek az ilyen, kereskedelemre hátrányos hatások elkerüléséhez\";

Óhajtva a világkereskedelem növekedésének és fokozatos liberalizációjának ösztönzését és a nemzetközi határokat átszelő beruházások elősegítését, hogy erősödjön valamennyi kereskedelmi partner, különösen a fejlődő ország Tagok, gazdasági növekedése, a szabad verseny biztosítása mellett;

Figyelembe véve a fejlődő, és különösen a legkevésbé fejlett ország Tagok sajátos kereskedelmi, fejlesztési és pénzügyi szükségleteit;

Elismerve, hogy bizonyos beruházási intézkedések kereskedelmet korlátozó és torzító hatásokkal járhatnak;

Ezennel az alábbiakban állapodnak meg:

1. Cikk

Hatály

Jelen Megállapodás kizárólag az árukereskedelemmel kapcsolatos beruházási intézkedésekre vonatkozik (jelen Megállapodásban a továbbiakban \"TRIM-ek\").

2. Cikk

Nemzeti elbánás és mennyiségi korlátozások

1.	A GATT 1994 szerinti egyéb jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, egyetlen Tag sem alkalmaz olyan TRIM-et, amely nincs összhangban a GATT 1994 III. Cikke vagy XI. Cikke rendelkezéseivel.

2.	Azon TRIM-ek illusztratív listáját, amelyek nincsenek összhangban a GATT 1994 III. Cikke 4. pontjában előírt, a nemzeti elbánásra vonatkozó, valamint a GATT 1994 XI. Cikke 1. pontjában előírt, a mennyiségi korlátozások általános felszámolására vonatkozó kötelezettséggel, jelen Megállapodás Melléklete tartalmazza.

3. Cikk

Kivételek

A GATT 1994 szerinti valamennyi kivétel érvényes, amennyiben helyénvaló, jelen Megállapodás rendelkezéseire.

4. Cikk

Fejlődő  ország Tagok

Valamely fejlődő ország Tagnak, olyan mértékben és olyan módon, áll szabadságában ideiglenesen eltérni a 2. Cikk rendelkezéseitől, ahogyan  a GATT 1994 XVIII. Cikke, a GATT 1994 Fizetési Mérleg Rendelkezésekről szóló Egyetértése és a Fizetési Mérleg Okokból Hozott Kereskedelmi Intézkedésekről szóló, 1979. november 28-án elfogadott Nyilatkozat (BISD 26S/205-209) a Tag számára a GATT 1994 III. és XI. Cikkeinek rendelkezéseitől való eltérésként megengednek.

5. Cikk

Bejelentés és átmeneti rendelkezések


1.	A Tagok a WTO Egyezmény hatályba lépését követő 90 napon belül bejelentenek az Árukereskedelmi Tanácsnak minden olyan általuk alkalmazott TRIM-et, amely nincs összhangban jelen Megállapodás rendelkezéseivel. Az ilyen általános vagy specifikus alkalmazású TRIM-eket alapvető jellemzőikkel együtt jelentik be.1/

2.	Minden Tag felszámolja az 1. pont szerint bejelentett valamennyi TRIM-et a WTO Egyezmény hatályba lépésétől számított két éven belül, fejlett ország Tagok esetében, öt éven belül, fejlődő ország Tagok esetében és hét éven belül, a legkevésbé fejlett ország Tagok esetében.

3.	Az Árukereskedelmi Tanács, kérés alapján, meghosszabbíthatja az 1. pont szerint bejelentett TRIM-ek felszámolására szabott átmeneti időszakot azon fejlődő ország Tagok, beleértve a legkevésbé fejlett ország Tagokat is, esetében, amelyeknek jelen Megállapodás rendelkezéseinek teljesítése különös nehézségeket okoz. Az ilyen kérés megvizsgálása során az Árukereskedelmi Tanács figyelembe veszi a szóban forgó Tag egyedi fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteit.

4.	Az átmeneti időszak alatt a Tagok nem módosítják valamely, az 1. pont szerint bejelentett TRIM feltételeit ahhoz képest, ami a WTO Egyezmény hatályba lépése napján érvényben volt, abból a célból, hogy növeljék a 2. Cikk rendelkezéseivel való összeegyeztethetetlenség mértékét. A WTO Egyezmény hatályba lépése előtt kevesebb mint 180 nappal bevezetett TRIM-ek nem részesülnek a 2. pont szerinti átmeneti rendelkezések előnyeiből.

5.	A 2. Cikk rendelkezései ellenére, valamely Tag, annak érdekében, hogy ne hozzon hátrányos helyzetbe olyan létező vállalatokat, amelyekre egy, az 1. pont szerint bejelentett TRIM vonatkozik, az átmeneti időszakban ugyanezt a TRIM-et új beruházásra is alkalmazhatja, amikor:

(i)	az ilyen beruházás és a létező vállalatok termékei hasonló termékek, és

ii)	szükséges az új beruházás és a létező vállalatok közötti versenyfeltételek torzulásának elkerülése. 

Egy új beruházásra ilyen módon alkalmazott bármely TRIM-et bejelentik  az Árukereskedelmi Tanácsnak. Az ilyen TRIM feltételeinek, a versenyre gyakorolt hatásukat illetően, egyenértékűeknek kell lenniük a létező vállalatokra alkalmazottéval és egyidejűleg kell azokat megszüntetni.

6. Cikk

Átláthatóság

1.	A Tagok, a TRIM-ek tekintetében, ismételten megerősítik az átláthatóságra  és bejelentésre vonatkozó, a GATT 1994 X. Cikkében, az 1979. november 28-án elfogadott, Bejelentésről, Konzultációról, Vitarendezésről és Ellenőrzésről szóló Egyetértésben foglalt  \"Bejelentésre\" vonatkozó vállalásban valamint az 1994. április 15-én elfogadott a Bejelentési Eljárásokról szóló Miniszteri Döntésben foglalt , kötelezettségvállalásukat.

2.	Minden Tag bejelenti a Titkárságnak azon kiadványokat, amelyekben TRIM-ek találhatók, beleértve azokat, amelyeket regionális  és helyi kormányzatok valamint hatóságok alkalmaznak területükön.

3.	Minden Tag jóindulatú megfontolás tárgyává teszi az információ kéréseket és megfelelô konzultációs lehetőséget biztosít bármely, a jelen Megállapodásból adódó, más Tag által felvetett ügyben. Összhangban a GATT 1994 X. Cikkével egyetlen Tag sem köteles olyan információt kiszolgáltatni, aminek feltárása akadályozná törvények érvényesítését vagy más módon ellentétes lenne a közérdekkel vagy sértené egyes, magán vagy állami vállalatok jogos üzleti érdekeit.


7. Cikk

A Kereskedelmi Vonzatú
Beruházási Intézkedések Bizottsága

1.	Ezennel létrehozásra kerül a Kereskedelmi Vonzatú Beruházási Intézkedések Bizottsága (jelen Megállapodásban a továbbiakban \"a Bizottság\"), amely minden Tag előtt nyitott. A Bizottság megválasztja saját elnökét és alelnökét, és üléseit évente legalább egyszer, egyébként pedig bármely Tag kérésére tartja.

2.	A Bizottság az Árukereskedelmi Tanács által ráruházott feladatokat végzi és lehetőséget nyújt a Tagoknak, hogy konzultáljanak bármely, jelen Megállapodás működésével és végrehajtásával összefüggő ügyben.

3.	A Bizottság figyelemmel kíséri jelen Megállapodás működését és végrehajtását és arról évente jelentést tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak.

8. Cikk

Konzultáció és vitarendezés

A jelen Megállapodás kapcsán felmerülő konzultációkra és viták rendezésére a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezései, ahogyan azokat a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, érvényesek.

9. Cikk

Felülvizsgálat az Árukereskedelmi Tanács által 

Nem több mint öt évvel a WTO Egyezmény hatályba lépése után az Árukereskedelmi Tanács felülvizsgálja jelen Megállapodás működését és, amint helyénvaló, javasolja a Miniszteri Konferenciának szövegének módosítását . E felülvizsgálat folyamán az Árukereskedelmi Tanács megvizsgálja, hogy a Megállapodást ki kell-e egészíteni a befektetési politikára és a versenypolitikára vonatkozó rendelkezésekkel.

Melléklet a kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedésekről szóló Megállapodáshoz

ILLUSZTRATÍV LISTA

1.	A GATT 1994 III. Cikke 4. pontjában előírt nemzeti elbánás kötelezettségével összhangban nem álló TRIM-ek magukban foglalják azokat, amelyek kötelezőek vagy a hazai törvények illetve adminisztratív döntések szerint érvényesíthetők, vagy amelyeknek betartása szükséges valamilyen előny megszerzéséhez, és amelyek megkövetelik:

(a)	belföldi származású vagy bármilyen belföldi forrásból származó termék valamely vállalkozás általi megvásárlását vagy felhasználását, függetlenül attól, hogy azt konkrét termékekben, termékek mennyiségében vagy értékében, vagy helyi termelése mennyiségének vagy értékének arányában határozták meg; vagy

(b)	hogy valamely vállalkozás import termék vásárlását vagy felhasználását az általa exportált  helyi termékek mennyiségéhez vagy értékéhez viszonyított nagyságra korlátozzák.

2.	A GATT 1994. XI. Cikkének 1. pontjában előírt, a mennyiségi korlátozások általános megszüntetésére vonatkozó kötelezettséggel összhangban nem álló TRIM-ek magukban foglalják azokat, amelyek kötelezőek, vagy a belföldi törvények illetve adminisztratív döntések szerint érvényesíthetők, vagy amelyek betartása szükséges valamely előny megszerzéséhez, és amelyek:

(a)	egy vállalat helyi termelésében felhasznált vagy ahhoz kapcsolódó termékek általa való importját általában, vagy az általa exportált helyi termelés mennyiségéhez vagy értékéhez kötött nagyságra korlátozzák;

(b)	egy vállalkozás helyi termeléshez felhasznált vagy ahhoz kapcsolódó termék importját úgy korlátozzák, hogy a vállalkozás devizához való hozzáférését a vállalkozásnak tulajdonítható külföldi deviza beáramláshoz kapcsolódó összegre korlátozzák; vagy

(c)	korlátozzák valamely vállalkozás termék exportját vagy exportra történő eladását, függetlenül attól, hogy azt konkrét termékekben, termékek mennyiségeben vagy értékében, vagy helyi termelése mennyiségének vagy értékének arányában határozzák meg.



MEGÁLLAPODÁS
A GATT 1994. VI. CIKKÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL


A Tagok az alábbiakban állapodnak meg:

I. RÉSZ

I. Cikk

Elvek

	A dömpigellenes intézkedés olyan intézkedés, amely csak a GATT 1994 VI. Cikkében meghatározott körülmények között, és a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően kezdeményezett és lefolytatott vizsgálatok után hozható.

	Az alábbi rendelkezések szabályozzák a GATT 1994 VI. Cikkének alkalmazását, amennyiben a dömpingellenes törvények vagy rendelkezések alapján eljárásra kerül sor.

2. Cikk

A dömping tényének a megállapítása

2.1	A Megállapodás céljaira egy termék akkor tekinthető dömpingeltnek - azaz egy másik ország kereskedelmébe a rendes értéknél alacsonyabb értéken bevezetett terméknek -, ha az egyik országból a másik országba bevitt termék exportára alacsonyabb, mint a hasonló terméknek a rendes kereskedelmi forgalomban érvényesülő összehasonlító ára akkor, ha e terméket az exportáló országban való felhasználásra szánták.

2.2	Ha az exportáló ország belföldi piacán a rendes kereskedelmi forgalomban hasonló terméket nem értékesítenek, vagy ha a sajátos piaci helyzet vagy az exportáló ország belföldi piacán történő értékesítés alacsony volumene miatt ezek az eladások nem teszik lehetővé a megfelelő összehasonlítást, a dömping különbözetet úgy kell megállapítani, hogy összehasonlítást kell végezni valamely megfelelő harmadik országba exportált hasonló termék összehasonlító árával, amelynek reprezentatív árnak kell lennie, vagy pedig előállítási költségekkel a származási országban, amelyhez hozzá kell adni az ügyviteli, értékesítési és általános költségeket, továbbá a nyereség ésszerű összegét.

2.2.1	Az exportáló ország belföldi piacán a hasonló termék értékesítése vagy egy harmadik országnak történő eladás, amely alatta marad az értékesítési, általános és ügyviteli költségekkel növelt egységnyi termék-előállítás (állandó és változó) költségének összege az ár miatt nem tekinthető normális kereskedelmi ügyletnek, és a rendes érték megállapításakor elhanyagolható, ha a hatóságok megállapítják, hogy az eladások megfelelően hosszú időtartam alatt történtek, lényeges mennyiségben és olyan áron, amely belátható/ésszerű időn belül nem fedezi az összes költséget. Ha a vizsgálat időtartama alatt az eladásnál a termék ára magasabb, mint a költségek súlyozott átlaga, úgy ezt az árat egy ésszerű időn belüli, megtérülést fedező árnak kell tekinteni. 


2.2.1.1	A 2. pont céljaira a költségeket általában a vizsgált exportőr vagy termelő által nyilvántartott adatok alapján kell kiszámítani, feltéve hogy ezek az adatok megfelelnek az exportáló ország általánosan elfogadott számviteli elveinek és elfogadhatóan tükrözik a vizsgált termék gyártásának illetve értékesítésének költségeit.  A hatóságoknak meg kell vizsgálniuk minden olyan bizonyítékot, amely a megfelelő költségfelosztásról rendelkezésükre áll, beleértve azokat is, amelyeket az exportőr vagy a termelő a vizsgálat során bocsátott rendelkezésükre, feltéve, hogy az exportőr vagy a termelő hagyományosan ilyen költségfelosztást alkalmazott, különös tekintettel a helyes amortizációs és értékcsökkenési időszakok, a tőkeberuházások és az egyéb fejlesztési költségek megállapítására.  Amennyiben nem szerepelnek a jelen alpont költségfelosztásról szóló részében, a költségeket megfelelő módon ki kell igazítani azoknál az egyszeri költségtételeknél, amelyek a jelen- és/vagy jövőbeli termelést segítik elő, vagy olyan körülmények fennállása esetén, amikor a vizsgálat ideje alatt a költségeket induló tevékenységek befolyásolják.6 

2.2.2	A 2. pont céljaira, az ügyviteli, értékesítési, és általános költségeknek, valamint a nyereségnek olyan tényleges adatokon kell alapulniuk, amelyek a vizsgált exportőrnél vagy termelőnél hasonló termék gyártására és értékesítésére vonatkoznak a rendes kereskedelmi forgalomban.  Amikor a fenti értékek ilyen módon nem állapíthatóak meg, az értékeket a következőképpen kell meghatározni:

(i)	az illető exportőrnél vagy termelőnél ténylegesen felmerült és realizált pénzösszeg, a származási ország belföldi piacán az azonos általános kategóriába tartozó termékek gyártásához és értékesítéséhez viszonyítva;

(ii)	a többi vizsgált exportőr vagy termelő esetében ténylegesen felmerült és realizált pénzösszegek súlyozott átlaga, a hasonló termékek gyártásához és értékesítéséhez viszonyítva a származási ország belföldi piacán;

(iii)	bármely egyéb elfogadható módszer, feltéve, hogy az ilyen módon megállapított nyereség nem haladja meg azt a nyereséget, amelyet más exportőrök vagy termelők akkor realizálnak, amikor azonos általános kategóriába tartozó terméket értékesítenek a származási ország belföldi piacán.

2.3	Azokban az esetekben, amikor nincs exportár, illetve amikor az illetékes hatóságok az exportárat megbízhatalannak ítélik, mivel az exportőr és az importőr, vagy az exportőr és egy harmadik fél között társulás vagy kompenzációs megállapodás áll fenn, az exportárat annak az árnak az alapján lehet meghatározni, amelyen az importterméket egy független vásárlónak továbbadták.  Amennyiben a terméket nem adták tovább független vásárlónak, vagy az átadás nem az importálás idején fennálló állapotban történt, az exportárat a hatóságok által meghatározott, elfogadható alapon kell kiszámítani.

2.4	Az exportárat és a rendes értéket megfelelően össze kell hasonlítani.  Ezt az összehasonlítást azonos kereskedelmi szinten kell elvégezni, általában a gyári átvétel szintjén, azokhoz az eladásokhoz viszonyítva, amelyek, amennyire csak lehetséges, azonos időben zajlottak.  Minden esetben, az eset érdemi sajátosságai szerint, megfelelőképpen figyelembe kell venni az eladás, az adózás, a kereskedelmi szint, a mennyiség, a fizikai jellemzők különbségeit, és minden olyan egyéb különbséget, amely bizonyítottan befolyásolja az árak összehasonlíthatóságát.7 A 3. pontban meghatározott esetekben, a költségeket, köztük az importálás és a viszonteladás között felmerült vám és adóköltségeket, valamint a halmozódó nyereséget is figyelembe kell venni.  Amennyiben a fenti tényezők befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát, a hatóságoknak a megállapított exportár kereskedelmi szintjével megegyező kereskedelmi szinten kell megállapítaniuk a rendes értéket, vagy pedig a jelen pont rendelkezései szerint, megfelelőképpen figyelembe kell venniük a fenti tényezőket.  A hatóságoknak tudatniuk kell az érintett felekkel, hogy milyen információ szükséges a méltányos összehasonlításhoz, és nem róhatnak a felekre túlzott bizonyítási kötelezettséget.

2.4.1	Amikor a 4. pontban előírt összehasonlításhoz valutaátváltásra van szükség, ezt az átváltást az eladás napján érvényes valutaárfolyamon8 kell végrehajtani, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben az érintett exportértékesítéshez közvetlenül határidős valutaügylet kapcsolódik, akkor a határidős ügylet átváltási árfolyamát kell alkalmazni.  Az árfolyam-ingadozást nem kell figyelembe venni, és a hatóságoknak a vizsgálat során legalább 60 napot kell biztosítaniuk az exportőröknek arra, hogy exportáraikat kiigazíthassák olyan módon, hogy azok tükrözzék a vizsgálat ideje alatti tartós árfolyammozgásokat.  

2.4.2	A 4. pont megfelelő összehasonlítást előíró rendelkezéseinek értelmében, a vizsgálat ideje alatt fennálló dömping különbözet létezését általában úgy kell megállapítani, hogy össze kell hasonlítani a rendes érték súlyozott átlagát az összes összehasonlítható exportügylet árainak súlyozott átlagával, vagy pedig úgy, hogy a rendes értéket tranzakciónként kell összevetni az exportárakkal. A súlyozott átlag alapján megállapított rendes értéket akkor lehet összehasonlítani az egyes exportügyletek áraival, ha a hatóságok olyan exportárakat találnak, amelyek jelentősen eltérnek az egyes vásárlók, régiók, vagy időszakok esetében, és ha az exportőr magyarázatot nyújt arra nézve, miért nem lehet ezeket a különbségeket megfelelőképpen figyelembe venni a súlyozott átlagonkénti, vagy a tranzakciónkénti összehasonlítás alkalmazásakor. 

2.5	Abban az esetben, amikor a terméket nem közvetlenül a származási országból importálják, hanem közvetítő országból exportálják az importáló Tagba, azt az árat, amelyen az exportáló ország a terméket az importáló Tagnak eladja, össze kell vetni az exportáló ország összehasonlítható  áraival.  Az összehasonlítást el lehet végezni a származási ország áraival is, abban az esetben, ha például a terméket egyszerűen csak átrakják a közvetítő ország területén, vagy pedig az exportáló országban nem gyártanak ilyen terméket, illetve ha az exportáló országban nem létezik összehasonlítható ár.

2.6	Jelen Megállapodásban a \"hasonló termék\" (\"produit similaire\") azonos terméket jelöl, azaz olyan terméket, amely minden szempontból megegyezik a vizsgált termékkel, illetve ilyen termék hiányában olyan más terméket, amely nem minden szempontból azonos a vizsgált termékkel, de rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek rendkívül hasonlítanak a vizsgált termék tulajdonságaihoz.

2.7	A jelen Cikk nem sérti a GATT 1994 1. Mellékletének VI. Cikkében az 1. ponthoz csatolt második Kiegészítő Rendelkezést. 

3. Cikk

A kár megállapítása9

3.1	A GATT 1994 VI. Cikkének céljaira történő kármegállapításnak kétségbevonhatalan bizonyítékra kell támaszkodnia, és objektíven meg kell vizsgálnia mind (a) a dömpingelt importáru mennyiségét, a dömpingelt importnak a belföldi piac hasonló termékeinek áraira gyakorolt hatását, mind pedig (b) az importnak az ilyen jellegű termékek belföldi előállítóira gyakorolt hatását.

3.2	A dömpingelt importáru mennyiségére vonatkozóan a vizsgálatot végző hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy jelentősen megnövekedett-e a dömpingelt importáru mennyisége, akár abszolút értékben, akár az importáló Tag termeléséhez vagy fogyasztásához viszonyítva.  A dömpingelt import árakra gyakorolt hatásának tekintetében, a vizsgálatot végző hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a dömpingelt importáru ára jelentősen alacsonyabb volt-e az importáló Tag hasonló termékeinek áránál, illetve azt, hogy az ilyen import hatása valamilyen más módon jelentős mértékben leszorítja-e az árakat, illetve jelentős mértékben megakadályozza-e az egyébként esedékes áremeléseket.  A fenti ismérvek közül egynek vagy többnek a fennállása nem feltétlenül döntő.

3.3	Amikor egynél több országból érkező termékek importja képezi a dömpingellenes vizsgálat tárgyát, a vizsgálatot végző hatóságok csak abban az esetben határozhatják meg az ilyen import hatását halmozottan, ha megállapítják, hogy (a) az egyes országok importjainak viszonylatában kiszámított dömping különbözet nagyobb mint az 5. Cikk 8. pontjában előírt minimum, és minden országból az elhanyagolhatónál nagyobb mennyiségű importáru érkezik, valamint, hogy (b) az egyes importtermékek versenyfeltételeinek, és az importtermékek valamint a hasonló belföldi termékek közti verseny feltételeinek tükrében helyénvaló az import hatásainak halmozott meghatározása.

3.4	A dömpingelt import a vizsgált belföldi iparágra gyakorolt hatásának vizsgálata ki kell hogy terjedjen valamennyi olyan releváns gazdasági tényező és mutató értékelésére, amelyek befolyásolhatják az iparág állapotát, beleértve az értékesítés, a termelés, a nyereség, a piaci részesedés, a termelékenység, a befektetések megtérülésének, illetve a kapacitás kihasználtságának tényleges és potenciális visszaeséseit; a belföldi árakat befolyásoló tényezőket; a dömping különbözet nagyságát; a cash flow-ra, az árukészletekre, a foglalkoztatottságra, a fizetésekre, a növekedésre, valamint a tőkebevonási és befektetési képességre gyakorolt tényleges és potenciális kedvezőtlen hatásokat.  A fenti lista nem teljes, és a tényezők közül egy vagy több megléte nem szükségszerűen döntő.  

3.5	Be kell bizonyítani, hogy a 2. és 4. pontokban kifejtett dömpinghatásokon keresztül a dömpingelt import a jelen Megállapodás értelmében kárt okoz.  A dömpingelt import és a belföldi iparágnak okozott kár közötti ok-okozati összefüggést az összes releváns bizonyítékra támaszkodva, a hatóságok előtt kell bebizonyítani.  A hatóságoknak meg kell vizsgálniuk minden olyan, a dömpingelt importon kívül ismert tényezőt, amely azzal egyidőben kárt okoz a belföldi iparágnak; az ilyen egyéb tényezők által okozott kár nem tulajdonítható a dömpingelt importnak.  Az ilyen szempontból relevánsnak tekinthető tényezők között szerepel többek között a nem dömpingáron értékesített import ára és mennyisége, a kereslet csökkenése, a fogyasztói szokások változása, a belföldi és külföldi termelők kereskedelemkorlátozó gyakorlata, illetve a köztük folyó verseny, a technológiai fejlődés, valamint a belföldi ipar exportteljesítménye és termelékenysége.

3.6	Amikor a rendelkezésre álló adatok, a termelési folyamat, a termelő forgalma, a nyereség és egyéb hasonló kritériumok alapján lehetséges a belföldi termelés elhatárolása, akkor a dömpingelt import hatását a hasonló termék belföldi előállításához viszonyítva kell meghatározni.  Amikor a termelés elhatárolása nem lehetséges, a dömpingelt import hatását annak a legszűkebb termékcsoport vagy termékskála előállításának vizsgálatával kell megállapítani, amely olyan hasonló terméket tartalmaz, amiről valamennyi szükséges információ beszerezhető.

3.7	A jelentős kár veszélyének megállapítása nem puszta állításon, feltevésen, vagy távoli eshetőségen, hanem tényeken kell, hogy alapuljon.  Világosan előreláthatónak és közelinek kell lennie a körülmények olyan változásának, amely azt a helyzetet idézi elő, amelyben a dömping kárt okoz.10  Az jelentős kárveszély fennállásának megállapításakor a hatóságoknak többek között az alábbi tényezőket kell megvizsgálniuk:

(i)	a belföldi piacra érkező dömpingelt importáru mennyiségének emelkedését, amely valószínűsíti a jelentősen megnövekedett importot;

(ii)	elegendő, szabadon felhasználható kapacitás, vagy pedig jelentős, küszöbön álló kapacitásnövekedés megjelenését az exportőrnél, amely arra utal, hogy valószínűleg jelentősen megnövekedett az importáló Tag piacára irányuló dömpingelt export, figyelembe véve, hogy az esetleges exporttöbblet befogadására más exportpiacok is rendelkezésre állnak-e;

(iii)	az importáru olyan áron érkezik-e az országba, amely a belföldi árakra jelentős leszorító vagy lefojtó hatást gyakorol, és amely valószínűleg meg fogja növelni a további import iránti keresletet;

(iv)	a vizsgálat alatt álló termék raktárkészleteit.

A fenti tényezők közül önmagában egy sem adhat döntő útmutatást, de az összes ismérv jelenléte esetén le kell vonni azt a következtetést, hogy további dömpingelt export várható, és hogy dömpingellenes intézkedések hiányában jelentős kár merül majd fel.

3.8	Abban az estben, amikor a dömpingelt import károkozással fenyeget, a dömpingellenes intézkedések alkalmazásának megfontolásánál és elhatározásánál különös gonddal kell eljárni.

4. Cikk 

A belföldi iparág meghatározása

4.1	Jelen Megállapodás céljaira a \"belföldi iparág\" kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az a hasonló termék belföldi termelőinek összességére, vagy közülük azokra vonatkozik, amelyeknek együttes termékkibocsátása a teljes belföldi termelés jelentős hányadát teszi ki, kivéve az alábbiakat:

(i)	abban az esetben, amikor a termelők kapcsolt viszonyban állnak11 az állítólagos dömpingtermék importőreivel vagy exportőreivel, illetve ha ők maguk importálják a terméket, a \"belföldi iparág\" értelmezhető a többi termelőre vonatkozó kifejezésként;

(ii)	kivételes esetekben, a Tag területe a vizsgált termelés szempontjából két vagy több versenypiacra osztható, és az egyes piacok termelői külön iparágnak tekinthetők, amennyiben (a) az ilyen piac termelői a szóban forgó áruból teljes vagy majdnem teljes termelésüket ezen a piacon értékesítik, és (b) a piac keresletének kielégítésében nem játszanak jelentős szerepet a kérdéses terméket az ország más részein előállító termelők.  Ilyen körülmények között a károkozás megállapítható még abban az esetben is, amikor a kár nem érinti a teljes belföldi termelés jelentős hányadát, feltéve, hogy a dömpingelt import egy ilyen elszigetelt piacra összpontosul, és ha, ezen túlmenően, a dömpingelt import kárt okoz a piac valamennyi, vagy szinte valamennyi termelőjének.

4.2	A belföldi iparágnak egy bizonyos terület termelőiként történő értelmezése esetén, úgy ahogy ezt az 1. pont (ii) alpontjában történt, akkor dömpingellenes vámok csak azokra a vizsgált termékekre vethetők ki12, amelyeket végső fogyasztásra szállítanak az adott területre.  Ha az importáló Tag alkotmányjoga nem teszi lehetővé a dömpingellenes vám kivetését ezen az alapon, az importáló Tag csak abban az esetben vethet ki dömpingellenes vámokat korlátozás nélkül, ha (a) az exportőröknek lehetőséget adott arra, hogy beszüntessék az érintett területre irányuló dömpingárú exportot, vagy a 8. Cikkellyel összhangban biztosítékokat nyújthassanak, és nem kapott azonnal megfelelő biztosítékokat, illetve ha (b) ezeket a vámokat a kérdéses területet ellátó valamennyi termelő termékeire kivetik.

4.3	A GATT 1994 XXIV Cikkének 8(a) pontja értelmében, akkor, amikor két vagy több ország az integráció olyan fokát érte el, amelynél már a közös és egységes piac jellemzőivel rendelkeznek, a teljes integrációs terület iparágát kell az 1. pontban meghatározott belföldi iparágnak tekinteni.

4.4	A 3. Cikk 6. pontjának rendelkezései erre a Cikkre is alkalmazandók.

5. Cikk

Eljárás kezdeményezése és az azt követő vizsgálat

5.1	A 6. pontban foglaltak kivételével, az állítólagos dömping létezését, mértékét és hatását megállapító vizsgálatot a belföldi iparág által vagy nevében benyújtott írásos kérelem indítja el.

5.2	Az 1. pontban szereplő kérelemnek bizonyítékot kell tartalmaznia (a) a dömpingről, (b) arról, hogy a GATT 1994 6. Cikk értelmében, és a jelen Megállapodás értelmezésével összhangban károkozás történt, valamint arról, hogy (c) a dömpingelt import és az állítólagos kár között ok-okozati összefüggés áll fenn.  Olyan egyszerű állítás, amelyet nem támaszt alá releváns bizonyíték, nem teljesíti a jelen pontban megszabott feltételeket.  A kérelemnek tartalmazni kell az alábbi, a kérelmező számára ésszerűen hozzáférhető információt:

(i)	a kérelmező nevét, és a kérelmező belföldi termelésének volumenét és értékét a hasonló termék vonatkozásában.  Abban az esetben, amikor az írásos kérelmet egy belföldi iparág nevében nyújtják be, a kérelemnek azonosítania kell azt az iparágat, amelynek a nevében a kérelmet benyújtják, azaz közölnie kell a hasonló terméket előállító ismert belföldi termelők (vagy pedig a hasonló terméket előállító belföldi termelők szövetségeinek) névlistáját, és a lehetséges mértékben meg kell határoznia, milyen mennyiségben és értékben állítják elő ezek a termelők a hasonló terméket;

(ii)	az állítólagos dömpingáru teljes leírását, az érintett származási vagy export országot, esetleg országokat, valamennyi ismert exportőr vagy külföldi termelő nevét, és a kérdéses terméket importáló személyek névsorát;

(iii)	tájékoztatást a kérdéses termék fogyasztói áráról a származási vagy exportáló országban vagy országokban (illetve, ahol erre mód van, információt arra vonatkozóan, milyen áron adja el a származási vagy exportáló ország vagy országok a terméket egy harmadik országnak esetleg országoknak, vagy információt a termék számított értékéről), információt az exportárakról, vagy, ahol erre mód van, arról az árról, amelyen a terméket az importáló Tag területén az első független vásárlónak továbbadják;

(iv)	az állítólagosan dömpingelt import mennyiségének növekedésére vonatkozó információt, valamint tájékoztatást arról, hogy ez az import milyen hatást gyakorol a hasonló termék áraira a belföldi piacon, és ebből következően milyen hatással jár a belföldi iparágra nézve.  Az utóbbi hatást a 3. Cikk 2. és 4. pontjában felsoroltakhoz hasonló, a hazai iparág állapotát befolyásoló releváns tényezők és mutatók segítségével be kell bizonyítani.

5.3	A hatóságoknak meg kell vizsgálniuk a kérelemben közölt bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, hogy eldönthessék, elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésükre a vizsgálat elindításához.

5.4	Csak akkor indítható vizsgálat az 1. pont értelmében, ha a hatóságok a hasonló terméket előállító belföldi termelők által benyújtott kérelem támogatottságának vagy ellenzésének13 ellenőrzésével megállapították, hogy a kérelem a belföldi iparág részéről vagy annak nevében született14.  A kérelemről akkor mondható ki, hogy \"a belföldi iparág részéről vagy annak nevében született\", ha élvezi azoknak a termelőknek a támogatását, akiknek összkibocsátása meghaladja a termelés 50 százalékát abban a hasonló terméket előállító régióban, amely nyilatkozott a kérelem támogatásáról vagy ellenzéséről.  Nem indítható azonban vizsgálat abban az esetben, ha a kérelmet nyíltan támogató belföldi termelők a belföldi iparág által előállított hasonló termék össztermelésének kevesebb mint 25 százalékát képviselik.

5.5	Amennyiben még nem született döntés a vizsgálat megindításáról, a hatóságoknak tartózkodniuk kell a vizsgálatot kezdeményező kérelem bármiféle közzétételétől.  A megfelelően dokumentált kérelem kézhezvétele után és a vizsgálat elindítása előtt azonban a hatóságoknak értesíteniük kell az érintett exportáló Tag kormányát.

5.6	Amennyiben kivételes körülmények fennállása esetén, az illetékes hatóságok úgy döntenek, hogy a belföldi iparág részéről vagy annak nevében született, a vizsgálatot kezdeményező írásos kérelem kézhezvétele nélkül indítanak ilyen vizsgálatot, csak akkor indíthatják meg az eljárást, ha a 2. pontban előírtaknak megfelelően a vizsgálat megindításához elegendő bizonyítékkal rendelkeznek a dömpingre, a károkozásra, és az ok-okozati összefüggésre vonatkozóan.

5.7	A dömpingre és a károkozásra vonatkozó bizonyítékokat egyidejűleg kell megvizsgálni (a) annak eldöntésénél, hogy megindítható-e a vizsgálat, illetve (b) később, a vizsgálat során, amelynek előbb kell megkezdődnie, mint a Megállapodás rendelkezéseivel összhangban az ideiglenes intézkedések bevezetésére megállapított legkorábbi nap.

5.8	Az 1. pontnak megfelelően benyújtott kérelmet el kell utasítani és a vizsgálatot azonnal le kell zárni, amennyiben az illetékes hatóság megbizonyosodik arról, hogy a dömpingre és a károkozásra vonatkozóan  nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték az ügy továbbviteléhez. Azonnal le kell zárni az ügyet abban az esetben, ha a hatóságok megállapítják, hogy a dömping különbözet minimális, vagy a potenciális vagy tényleges dömping mennyisége, illetve az okozott kár elhanyagolható. A dömping különbözet akkor tekinthető minimálisnak, ha nem haladja meg az exportár 2 százalékát.  A dömpingelt import mennyisége általában akkor tekinthető elhanyagolhatónak, ha az egy bizonyos országból érkező dömpingelt import volumene a hasonló termék Tagba irányuló összes importjának kevesebb mint 3 százalékát teszi ki, kivéve azt az esetet, amikor azok az országok, amelyekből a dömpingelt import volumene a hasonló termék Tagba irányuló importjának kevesebb, mint 3 százalékát teszi ki, együttesen meghaladják a hasonló termék Tagba irányuló importjának 7 százalékát.

5.9	A dömpingellenes eljárás nem akadályozhatja a vámkezelést.

5.10	A vizsgálat ideje csak kivételes esetben haladhatja meg a megindítástól számított egy évet, és semmilyen körülmények között nem lehet hosszabb 18 hónapnál.








6. Cikk

Bizonyíték

6.1	A dömpingellenes vizsgálatban érdekelt valamennyi félnek tájékoztatást kell kapnia a hatóságok által igényelt információról, és bőséges lehetőséget kell számukra biztosítani ahhoz, hogy írásban benyújthassanak minden olyan bizonyítékot, amelyet a kérdéses vizsgálat szempontjából relevánsnak tartanak.

6.1.1	A külföldi termelők exportőreinek, akik kézhez kapják a dömpingellenes vizsgálatban használatos kérdőíveket, legalább 30 napot kell biztosítani a válaszadásra.15  Méltányos elbírálásban kell részesíteni minden, a 30 napos határidő meghosszabbítására irányuló kérelmet, és amennyiben az exportőr kérését megindokolja, a hosszabbítást minden lehetséges esetben meg kell adni.

6.1.2	A bizonyítékokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget szem előtt tartva, az érdekelt felek által írásban benyújtott bizonyítékot azonnal hozzáférhetővé kell tenni a vizsgálatban résztvevő többi érdekelt fél számára.

6.1.3	A vizsgálat megindításával egyidőben, a hatóságoknak át kell adniuk az 5. Cikk 1. pontjának megfelelően benyújtott írásos kérelem teljes szövegét az ismert exportőröknek16, valamint az exportáló Tag hatóságainak, és igény esetén hozzáférhetővé kell tenniük azt a többi a vizsgálatban érintett, érdekelt fél számára.  Megfelelően tekintettel kell lenniük az 5. pontban említett titoktartási kötelezettségre.

6.2	A dömpingellenes vizsgálat során valamennyi félnek maradéktalan lehetőséget kell biztosítani érdekei védelmére. Ennek elősegítésére, a hatóságoknak igény szerint lehetőséget kell biztosítaniuk valamennyi érdekelt fél számára, hogy találkozhassanak az ellentétes érdekeket képviselő felekkel, hogy ellentétes nézeteiket és a cáfoló érveiket kifejthessék. Az ilyen lehetőségek biztosításakor figyelembe kell venni a titoktartás szükségességét és a felek érdekeit. Egyetlen felet sem lehet kötelezni arra, hogy megjelenjen a tárgyaláson, és a távolmaradás nem érintheti hátrányosan az illető fél ügyét. Az érdekelt feleknek indokolt esetben jogukban áll, hogy egyéb információt szóban ismertessenek.

6.3	A 2. pontban foglaltak értelmében, a szóban ismertetett információt a hatóságoknak csak akkor kell figyelembe venniük, ha azt később írásban rögzítették, és az 1.2 alpontnak megfelelően a többi érdekelt fél számára hozzáférhetővé tették.

6.4	Amennyiben lehetséges, a hatóságoknak időben lehetőséget kell biztosítaniuk valamennyi érdekelt fél számára az összes, álláspontjuk ismertetésének szempontjából releváns, a hatóságok által a dömpingellenes vizsgálat során felhasznált információ megtekintésére, amennyiben azok az 5. pont értelmében nem bizalmasak, valamint arra, hogy előterjesztésüket ennek az információnak az alapján készítsék el.

6.5	Bármely, természeténél fogva bizalmas információt (mivel felfedése például jelentős versenyelőnyhöz juttatna egy versenytársat, vagy pedig rendkívül hátrányosan érintené az információt rendelkezésre bocsátó személyt, vagy azt a személyt, akitől az információt rendelkezésre bocsátó személy az információt szerezte), vagy olyan információt, amelyet a vizsgálatban érintett felek bizalmas információként bocsátottak rendelkezésre, a hatóságoknak, megfelelő indoklás estén, bizalmas infomációként kell kezelniük.  Az ilyen információ nem fedhető fel az információt rendelkezésre bocsátó fél külön engedélye nélkül.17  

6.5.1	A hatóságoknak fel kell kérniük az érdekelt feleket arra, hogy a nem-bizalma összefoglalók összeállításához bizalmas információt bocsássanak rendelkezésre.  Ezeknek az összefoglalóknak megfelelően részletezettnek kell lenniük a rendelkezésre bocsátott titkos információ lényegének elfogadható megértéséhez.  Kivételes esetekben az érintett felek közölhetik, hogy az ilyen információ nem alkalmas összefoglaló készítésére.  Ilyen kivételes esetekben, az érintett félnek meg kell indokolnia, hogy miért nem lehetséges az összefoglaló készítése.

6.5.2	Amennyiben a hatóságok a bizalmas kezelés iránti kérelmet indokolatlannak tartják, és az információ rendelkezésre bocsátója vonakodik akár az információ közzétételétől, akár attól, hogy engedélyt adjon az információ általános összefoglaló formájában történő feltárására, a hatóságok figyelmen kívül hagyhatják az ilyen információt, kivéve azt az esetet, amikor megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.18 

6.6	A 8. pontban leírt esetek kivételével, a hatóságoknak a vizsgálat során meg kell győződniük annak az érdekelt felek által rendelkezésre bocsátott információnak a helytállóságáról, amelyre határozataikat alapozzák.

6.7	A rendelkezésre bocsátott információ ellenőrzésének, és a további részletek megszerzésének érdekében, a hatóságok szükség szerint a többi Tag területén is folytathatnak vizsgálatot, feltéve, hogy megszerzik az érintett cégek beleegyezését és értesítik a kérdéses Tag kormányának képviselőit, és amennyiben a Tag nem ellenzi a vizsgálatot.  A más Tagok területén folytatott vizsgálatokra az I. Mellékletben meghatározott eljárási szabályok érvényesek.  A titoktartási kötelezettséget szem előtt tartva, a hatóságoknak  hozzáférhetővé kell tenniük a vizsgálatok eredményeit, vagy pedig a 9. pontnak megfelelően biztosítaniuk kell az eredmények megismertetését azokkal a cégekkel, amelyekre azok vonatkoznak és hozzáférhetővé kell tennie az eredményeket a kérelmezők számára.

6.8	Azokban az esetekben, amikor valamelyik érdekelt fél meggátolja a szükséges információ hozzáférhetőségét, vagy más módon nem biztosítja azt ésszerű időn belül, illetve amikor jelentősen hátráltatja a vizsgálatot, a rendelkezésre álló adatok alapján előzetes vagy végső, megerősítő vagy cáfoló határozat hozható.  Jelen pont alkalmazásakor figyelembe kell venni a II. Melléklet rendelkezéseit.

6.9	A véghatározat meghozatala előtt a hatóságoknak tájékoztatniuk kell az érdekelt feleket azokról a alapvető tényekről, amelyek vizsgálatán a végleges intézkedésről szóló döntés alapul.  Ezt a tájékoztatást úgy kell időzíteni, hogy a feleknek érdekeik megvédéséhez elegendő idő álljon rendelkezésükre.

6.10	A hatóságoknak általában a vizsgált termék valamennyi ismert exportőre és termelője esetében egyéni dömping különbözetet kell megállapítaniuk.  Abban az esetben, amikor az érintett exportőrök, termelők, importőrök, vagy a vizsgált termékfajták száma olyan magas, hogy az egyéni dömping különbözet megállapítása nem lehetséges, a hatóságok a vizsgálatot leszűkíthetik akár egy elfogadható számú érdekelt félre vagy termékre, olyan módon, hogy a kiválasztás idején rendelkezésükre álló információ alapján, statisztikailag érvényes mintát vesznek, a kérdéses országokból érkező export legnagyobb, még elfogadhatóan vizsgálható százalékára.

6.10.1	Az exportőrök, a termelők, az importőrök, vagy a termékfajták, bármely, jelen pont értelmében képzett csoportjait, lehetőség szerint az érintett exportőrök, termelők, vagy importőrök belegyezésével, és velük konzultálva kell összeállítani.

6.10.2	Azokban az esetekben, amikor a hatóságok a jelen pont értelmében korlátozták a vizsgálatot, minden olyan exportőr vagy termelő esetében meg kell határozniuk az egyéni dömping különbözetet, amely előzetesen nem került ugyan kiválasztásra, de időben benyújtotta a szükséges információkat abból a célból, hogy azokat a vizsgálat során figyelembe vegyék, kivéve azt a helyzetet, amikor az exportőrök és a termelők száma olyan magas, hogy az egyéni dömping különbözetek meghatározása túl nagy terhet róna a hatóságokra és megakadályozná azt, hogy a vizsgálatot időben befejezzék. Az önkéntes válaszadás nem utasítható vissza.

6.11	Jelen Megállapodás céljaira az érdekelt felek az alábbiak:

(i)	a vizsgálat tárgyát képező termék exportőre, külföldi előállítója, vagy importőre, illetve azok a szakmai vagy üzleti szerveződések, amelyek tagságának nagy részét az ilyen termékek előállítói, termelői, vagy importőrei alkotják;

(ii)	az exportáló Tag kormánya; és

(iii)	azok a termelők, akik az importáló Tagban hasonló terméket állítanak elő, illetve azok a szakmai vagy üzleti szerveződések, amelyek tagságának nagy részét azok a termelők alkotják, akik az importáló Tagban hasonló terméket állítanak elő.

Ez a lista nem zárja ki azt, hogy a Tagok az említetteken kívül más belföldi vagy külföldi feleket is érdekelt félnek tekintsenek.

6.12	A hatóságoknak lehetőséget kell biztosítaniuk a vizsgált termék ipari felhasználóinak és a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek arra, hogy azokban az esetekben, amikor a terméket általánosan kiskereskedelmi szinten hozzák forgalomba, információt nyújthassanak a dömpingre, a kárra és az okozati viszonyra vonatkozóan.

6.13	A hatóságoknak méltányosan figyelembe kell venniük azokat a nehézségeket, amelyeket az igényelt információ nyújtása az érdekelt feleknek, különösen a kisvállalatoknak okozhat, és biztosítaniuk kell számukra minden lehetséges segítséget.

6.14	A fenti eljárások nem akadályozhatják meg a Tag hatóságait abban, hogy az Megállapodás megfelelő rendelkezéseivel összhangban gyorsan megindítsák a vizsgálatot, ideiglenes vagy végső, megerősítő vagy cáfoló határozatokat hozzanak, illetve, hogy alkalmazzák az átmeneti vagy végleges intézkedéseket. 

7. Cikk

Ideiglenes intézkedések

7.1	Az ideiglenes intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha:

(i)	az 5. Cikk rendelkezéseinek megfelelően vizsgálatot indítottak, ezt közzétették, és az érdekelt felek megfelelő lehetőséget kaptak arra, hogy az információt rendelkezésre bocsássák és észrevételeiket megtegyék;

(ii)	a dömping tényéről és az általa a hazai iparágnak okozott kárról előzetes, megerősítő határozat született; és

(iii)	az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy az intézkedések szükségesek a vizsgálat alatti károkozás megakadályozására.

7.2	Az ideiglenes intézkedés megjelenhet ideiglenes vám formájában, vagy még inkább olyan biztosítékként -készpénzletét vagy óvadék formájában-, amelynek értéke megegyezik az ideiglenesen megállapított dömpingellenes vám összegével, de alacsonyabb mint az ideiglenesen megállapított dömping különbözet. A becsült érték levonása megfelelő ideiglenes intézkedés, amennyiben közlik a rendes vámot és a dömpingellenes vám becsült értékét, és amennyiben a becsült érték levonására ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a többi ideiglenes intézkedésre.

7.3	Ideiglenes intézkedéseket csak a vizsgálat kezdetétől számított 60 napon túl lehet alkalmazni.

7.4	Az ideiglenes intézkedések alkalmazását a lehető legrövidebb időre kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a négy hónapot, illetve az illetékes hatóságok döntése, vagy az érintett kereskedelem jelentős százalékát képviselő exportőrök kérelme nyomán maximálisan hat hónap hosszúságú lehet.  Amikor a vizsgálat során a hatóságok megvizsgálják azt is, hogy a dömping különbözetnél alacsonyabb vám elegendő lenne-e a kár orvoslására, a fenti időszak hat illetve kilenc hónap lehet.

7.5	Az ideiglenes intézkedések alkalmazásakor a 9. Cikk vonatkozó rendelkezéseit kell követni.

8. Cikk

Árral kapcsolatos kötelezettségvállalások

8.1	Az eljárás felfüggeszthető vagy beszüntethető,19 ideiglenes intézkedések bevezetése vagy dömpingellenes vám kivetése nélkül, ha az exportőr önként, kielégítő kötelezettséget vállal árai felülvizsgálatára, vagy pedig arra, hogy a kérdéses területen beszünteti a dömpingárú exportot, és ezt olyan módon teszi, amely a hatóságokat is meggyőzi arról, hogy a dömping káros hatása megszűnt.  Az ilyen kötelezettségvállalás keretében végrehajtott áremelés nem haladhatja meg a dömping különbözet megszüntetéséhez szükséges mértéket.  Kívánatos, hogy amennyiben az ilyen mértékű emelkedés elegendő a belföldi iparágnak okozott kár orvoslására, az áremelkedések ne legyen magasabbak a dömping különbözetnél.

8.2	Az exportőröktől csak akkor kérhető vagy fogadható el árral kapcsolatos kötelezettségvállalás, ha az importáló Tag hatóságai ideiglenes megerősítő határozatot hoztak a dömping tényéről és a dömping által okozott kárról.

8.3	A felajánlott kötelezettségvállalásokat nem kell elfogadni, ha a hatóságok megvalósíthatatlannak ítélik őket, például, ha a tényleges vagy potenciális exportőrök száma túl magas, vagy egyéb okból, beleértve az általános gazdaságpolitikai okokat is.  Amennyiben ilyen eset merül fel, és arra lehetőség van, a hatóságoknak meg kell indokolniuk az exportőrnek, hogy miért ítélték kötelezettségvállalását elfogadhatatlannak, és a lehetséges mértékben lehetőséget kell adniuk az exportőrnek arra, hogy megtegye ezzel kapcsolatos észrevételeit.

8.4	Ha a kötelezettségvállalást elfogadták, a dömping és a károkozás vizsgálatát ettől függetlenül le kell folytatni ha az exportőr így kívánja, vagy a hatóságok így döntenek.  Ebben az esetben ha a dömping vagy a károkozás tényét cáfoló határozat születik, a kötelezettségvállalás automatikusan megszűnik, kivéve azokat az eseteket, amikor az ilyen határozat nagyrészt az árral kapcsolatos kötelezettségvállalásnak köszönhető.  Ezekben az esetekben a hatóságok kérhetik a kötelezettségvállalás, jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban álló, ésszerű ideig történő fenntartását.  Abban az esetben, ha a dömping és a károkozás tényét megerősítő határozat születik, a kötelezettségvállalásnak a határozat feltételeinek és a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően folytatódnia kell.

8.5	Az importáló Tag hatóságai tanácsolhatják az árral kapcsolatos kötelezettség vállalását, de az exportőr nem kényszeríthető ilyen kötelezettségvállalásra.  Az a tény, hogy az exportőrök nem ajánlanak fel ilyen kötelezettségvállalást, vagy nem fogadják meg az erre vonatkozó felkérést, semmi esetre sem befolyásolhatja hátrányosan ügyük megítélését.  A hatóságoknak azonban jogukban áll megállapítani, hogy nagyobb a valószínűsége a kárveszély megvalósulásának abban az esetben, ha a dömpingelt import folytatódik.

8.6	Az importáló Tag hatóságai előírhatják, hogy az exportőr, amelynek kötelezettségvállalását elfogadták, időről-időre adjon megfelelő tájékoztatást a kötelezettség teljesítéséről és biztosítson lehetőséget a vonatkozó adatok ellenőrzésére. A kötelezettségvállalás megszegése esetén, az import Tag hatóságai a jelen Megállapodás értelmében és rendelkezéseinek megfelelően szükségintézkedéseket hozhatnak, amelyek jelenthetik átmeneti intézkedések azonnali bevezetését a rendelkezésükre álló legjobb információk felhasználásával.  Ilyen esetekben, a jelen Egyezménnyel összhangban, végleges vám vethető ki azokra a termékekre, amelyek az ilyen ideiglenes intézkedések bevezetése előtt nem több mint 90 nappal fogyasztás céljára léptettek be az országba, kivéve, ha az ilyen visszamenőleges kivetés vonatkozna a kötelezettségvállalás megszegése előtt érkezett importárura is.

9. Cikk

A dömpingellenes vám kivetése és behajtása

9.1	Azt a döntést, hogy kivessenek-e dömpingellenes vámot azokban az esetekben, amikor a vám kivetésének minden feltétele teljesül, illetve azt a döntést, hogy a kivetett dömpingellenes vám a teljes dömping különbözettel egyenlő nagyságú legyen-e vagy annál alacsonyabb, az importáló Tag hatóságainak kell meghozniuk.  Kívánatos, hogy a vám kivetése megengedett legyen az összes Tag területén, és hogy annak összege kevesebb legyen mint a különbözet, amennyiben ez az alacsonyabb vám elegendőnek bizonyul a belföldi iparágnak okozott kár orvoslására.

9.2	Amikor valamilyen termékre dömpingellenes vámot vetnek ki, az ilyen dömpingellenes vámot minden esetben be kell hajtani a termék importjának forrásaitól a megfelelő összegben, anélkül, hogy különbséget tennének az egyes, bizonyítottan dömpingelő és kárt okozó források között, kivéve azokat az importforrásokat, amelyektől a jelen Megállapodás értelmében árral kapcsolatos kötelezettségvállalást fogadtak el. A hatóságoknak meg kell nevezniük a kérdéses termék szállítóját vagy szállítóit. Akkor azonban, ha egyazon ország több szállítója érintett a termék importjában, és az összes szállítót nem lehet megnevezni, a hatóságok megnevezhetik az érintett szállító országot. Akkor, ha több ország több szállítója érintett, a hatóságok vagy az összes szállítót nevezhetik meg, vagy, ha ez nem lehetséges, az összes szállító országot.

9.3	A dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a 2. Cikkben foglaltak szerint meghatározott dömping különbözetet.

9.3.1	Amikor a dömpingellenes vám összegét visszamenőleges alapon vetik ki, a dömpingellenes vám kifizetésének végleges kötelezettségét a lehető leghamarabb meg kell állapítani, általában a dömpingellenes vámösszeg végleges meghatározásának napjától20 számított 12 hónapon belül, de semmi esetre sem 18 hónapon azon túl. Jelen alpont értelmében, a visszatérítésnek általában a végleges kötelezettség meghatározásától számított 90 napon belül meg kell történnie. Abban az esetben, ha a visszatérítés nem történik meg 90 napon belül a hatóságoknak erre, igény esetén, magyarázatot kell adniuk.

9.3.2	Amikor a dömpingellenes vám összegét a jövőben bekövetkező import vonatkozásában vetik ki, rendelkezést kell hozni arról, hogy igény esetén azonnal visszatérítendő minden olyan vám, amelyet a dömping különbözeten felül fizettek be.  Az ilyen, a tényleges dömping különbözet összegén felül befizetett vám visszatérítésének általában a dömpingellenes vám tárgyát képező termék importőre által benyújtott, megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott visszatérítési igény keltétől számított 12 hónapon belül meg kell történnie, de semmi esetre sem később 18 hónapnál.  Az engedélyezett visszatérítésnek általában a fenti döntéstől számított 90 napon belül meg kell történnie.

9.3.3	Annak meghatározásakor, hogy jár-e, és milyen mértékű visszatérítés, amikor az exportárat a 2. Cikk 3. pontjával összhangban állapították meg, a hatóságoknak figyelembe kell venniük a rendes értékben bekövetkezett bármely változást, az import és a viszonteladás között felmerült költségekben bekövetkezett bármely változást, valamint a viszonteladói ár bármely mozgását, amelyet a későbbi értékesítési ár megfelelően tükröz, és amennyiben a fentiekről meggyőző erejű bizonyíték áll rendelkezésükre, az exportárat a kifizetett dömpingellenes vám levonása nélkül kell megállapítaniuk.

9.4.	Amikor a 6. Cikk 10. pontjának második mondata értelmében, a hatóságok korlátozzák a vizsgálatot, a vizsgálati mintában nem szereplő exportőrök illetve importőrök importjára kivetett dömpingellenes vám nem haladhatja meg:

(i)	a kiválasztott exportőröknél vagy termelőknél megállapított dömping különbözet súlyozott átlagát, vagy

(ii)	amennyiben a dömpingellenes vámfizetési kötelezettséget a jövőbeli rendes érték alapján számították ki, a kiválasztott exportőrök vagy termelők rendes értékének súlyozott átlaga és az egyedileg nem vizsgált exportőrök vagy termelők exportárai közti különbözetet,

feltéve, hogy jelen pont céljaira, a hatóságok figyelmen kívül hagynak minden zérus és minimális nagyságú különbözetet, valamint azokat a különbözeteket, amelyeket a 6. Cikk 8. pontjában leírt körülmények között állapítottak meg. A hatóságok egyedi vámokat vagy rendes értékeket kötelesek alkalmazni bármely olyan exportőr vagy termelő importjára, amelyeket nem vontak be a vizsgálatba és amelyek a vizsgálat során, a 6. Cikk 10.2 alpontja rendelkezései szerint, a szükséges információt benyújtották.

9.5	Ha egy termékre dömpingellenes vámot vetettek ki egy importáló Tagban, a hatóságoknak azonnal felülvizsgálatot kell indítaniuk abból a célból, hogy meghatározzák az egyéni dömping különöbözeteket azoknál az exportőröknél és termelőknél, amelyek a vizsgálat időszakában nem exportálták a terméket az importáló Tagba, feltéve hogy ezek az exportőrök vagy termelők bizonyítani tudják azt, hogy nem állnak részesedési viszonyban az exportáló ország olyan termelőivel illetve exportőreivel, akikre az áru kapcsán dömpingellenes vámot vetettek ki.  Az ilyen felülvizsgálatot az importáló Tag rendes vámkivetési és
-felülvizsgálati eljárásaihoz képes gyorsított eljárással kell megkezdeni és lebonyolítani. A felülvizsgálat ideje alatt az ilyen exportőrök illetve termelők importjára nem vethető ki dömpingellenes vám. A hatóságok azonban elrendelhetik a becsült érték levonását, és/vagy garanciát kérhetnek annak biztosítására, hogy amennyiben a felülvizsgálat dömpinget állapít meg az ilyen termelők illetve exportőrök esetében, a dömpingellenes vámok visszamenőleges hatállyal, a felülvizsgálat elindításától kezdve kivethessék. 

10. Cikk

Visszamenőleges hatály

10.1	Az ideiglenes intézkedések és a dömpingellenes vámok csak azokra a termékekre alkalmazhatók, amelyeket a 7. Cikk 1. pontja illetve 9. Cikk 1. pontja értelmében meghozott döntések életbe lépése után, fogyasztás céljára léptetnek be az országba, eltekintve jelen Cikkben felsorolt kivételektől.

10.2	Abban az esetben, ha a kárt véglegesen megállapították (de nem állapítottak meg kárveszélyt, vagy az iparág létrehozásának jelentős hátráltatását), vagy ha megállapították a kárveszélyt, és a dömpingelt import ideiglenes intézkedések hiányában a kár megállapításához vezetne, a dömpingellenes vám visszamenőleges hatállyal kivethető arra az időszakra, amelyre az ideiglenes intézkedéseket, amennyiben voltak ilyenek, alkalmazták.


10.3	Ha a végleges dömpingellenes vám meghaladja a fizetett vagy fizetendő ideiglenes vám összegét, vagy a biztosíték céljára becsült összeget, a különbözetet nem lehet behajtani.  Ha a végleges dömpingellenes vám alacsonyabb, mint a fizetett vagy fizetendő ideiglenes vám, illetve a biztosíték céljára becsült összeg, akkor vagy a különbözetet kell visszatéríteni, vagy pedig a vám összegét kell újraszámítani, az eset sajátosságaitól függően.

10.4	A 2. pontban foglaltak kivételével, abban az esetben ha megállapították a kárveszélyt vagy a jelentős hátráltatás tényét (de még nem merült fel kár), a végleges dömpingellenes vám csak a kárveszély vagy a jelentős hátráltatás megállapításának napjától vethető ki, az ideiglenes intézkedések időszakában biztosított készpénzletétet pedig sürgősen vissza kell téríteni, valamint az esetleges óvadékot sürgősen fel kell szabadítani.

10.5	Abban az esetben, ha a záró határozat cáfoló jellegű, az ideiglenes intézkedések időszakában biztosított készpénzletétet sürgősen vissza kell téríteni, az esetleges óvadékot pedig sürgősen fel kell szabadítani.

10.6	Végleges dömpingellenes vám azokra a termékekre vethető ki, amelyek az ideiglenes intézkedések alkalmazásának megkezdése előtt 90 napon belül, fogyasztás céljára érkeztek az országba, és ha a hatóságok a kérdéses dömpingáruról megállapítják, hogy:

(i)	a dömping már jelentős ideje kárt okoz, vagy pedig az importőr tudott, vagy tudnia kellett volna, arról, hogy az exportőr dömpinggel és hogy az ilyen dömping kárt okoz, és

(ii)	a kárt egy termék viszonylag rövid időn belül történő, nagy tömegű importja okozta, amely, figyelembe véve az időzítést és a dömpingelt import volumenét, valamint az egyéb körülményeket (mint például az importáru raktárkészleteinek gyors növekedését), lényegesen rontja az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám orvosló hatását, feltéve hogy az érintett importőrök lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

10.7	A vizsgálat megindítása után, ha ezt a dömpingellenes vám 6. pont szerint történő behajtása szükségessé teszi, a hatóságok hozhatnak olyan intézkedéseket, mint például becsült érték vagy a kivetett vám levonása, amennyiben elegendő bizonyítékkal rendelkeznek arra nézve, hogy az említett pontban felsorolt feltételek teljesülnek.

10.8	Azokra a termékekre, amelyeket a vizsgálat megkezdésének napja előtt fogyasztási célra léptettek be az országba, nem vethető ki visszamenőleges hatályú vám.

11. Cikk

A dömpingellenes vámok és az árral kapcsolatos kötelezettségvállalások időtartama és felülvizsgálata

11.1	A dömpingellenes vámnak a kárt okozó dömping hatásának ellensúlyozásához szükséges ideig és mértékben kell érvényben maradnia.

11.2	A hatóságoknak felül kell vizsgálniuk a vám folytatólagos kivetésének szükségességét, ha erre indok merül fel, ha ezt ők maguk kezdeményezik, illetve ha valamelyik érdekelt fél, a felülvizsgálat szükségességét meggyőzően alátámasztó információkat benyújtva ezt kérelmezi, feltéve, hogy elegendő idő telt el a végleges dömpingellenes vám kivetése óta.21 Az érdekelt feleknek jogukban áll, hogy felkérjék a hatóságokat annak megvizsgálására, hogy a vám folyamatos kivetése szükséges-e a dömping ellensúlyozásához, illetve, hogy vám eltörlése vagy módosítása, vagy esetleg mindkettő valószínűsítené-e a károkozás folytatódását illetve újraéledését. Amennyiben, a jelen pontban foglalt felülvizsgálat eredményeképpen a hatóságok úgy döntenek, hogy a dömpingellenes vám kivetése a jövőben nem indokolt, a vámot azonnali hatállyal törölni kell.

11.3	Az 1. és 2. pont rendelkezései mellett, minden végleges dömpingellenes vámot a kivetéstől számított öt éven belül (illetve a 2. pont szerint végrehajtott legutóbbi felülvizsgálat dátumától számított öt éven belül, amennyiben a felülvizsgálat kiterjedt mind a dömping, mind a károkozás tényére; vagy a jelen pont értelmében végrehajtott legutóbbi felülvizsgálat dátumától számított öt éven belül) be kell szüntetni, kivéve azt az esetet, amikor a hatóságok az említett dátum előtt saját kezdeményezésre, vagy pedig a belföldi iparág által vagy nevében az említett dátum előtt ésszerű időn belül benyújtott, meggyőző indoklással alátámasztott kérelem nyomán indított felülvizsgálatban úgy határoztak, hogy a vám eltörlése valószínűsítené a dömping illetve a kár folytatódását vagy újraéledését.22 A vám, az ilyen jellegű vizsgálat eredményétől függően érvényben maradhat.

11.4	A 6. Cikk bizonyítékokra illetve eljárásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók minden, a jelen Cikk értelmében végrehajtott felülvizsgálatra.  Az ilyen felülvizsgálatokat gyorsan, általában a felülvizsgálat megindításától számított 12 hónapon belül le kell bonyolítani.

11.5	Jelen Cikk rendelkezései, a szükséges változtatások végrehajtásával, vonatkoznak a 8. Cikk értelmében elfogadott, árral kapcsolatos kötelezettségvállalásokra is.

12. Cikk

Közzététel és a határozatok indoklása

12.1	Ha a hatóságok úgy tartják, hogy elegendő bizonyíték van birtokukban ahhoz, hogy az 5. Cikk értelmében dömpingellenes vizsgálatot indítsanak, értesíteniük kell azt a Tagot vagy Tagokat, amelyeknek termékei a vizsgálat tárgyát képezik, a vizsgálatot végző hatóságok előtt ismert többi érdekelt felet, és a közzétételnek is meg kell történnie.

12.1.1	A vizsgálat megindításáról szóló közzétételnek tartalmaznia kell, vagy pedig egy külön jelentésben23 kell elérhetővé tenni, az alábbiakra vonatkozó, kielégítő információt:

(i)	az érintett termék, valamint az exportáló ország vagy országok neve;

(ii)	a vizsgálat megindításának napja;

(iii)	a dömping feltételezésének alapja a kérelemben ;

(iv)	a károkozás feltételezésének alapjául szolgáló tényezők összefoglalása;

(v) 	az a cím, amelyre az érdekelt felek előterjesztéseiket küldhetik;

(vi)	az a határidő, amelyet az érintett felek álláspontjuk ismertetésére  kapnak.

12.2 	Közzé kell tenni minden előzetes vagy végleges, megerősítő vagy cáfoló határozatot, minden a 8. pont értelmében elfogadott kötelezettségvállalást, a kötelezettségvállalás megszűnését, valamint a végleges dömpingellenes vám eltörlését.  az ilyen közzétételnek megfelelő részletességgel tartalmaznia kell, vagy pedig egy külön jelentésben kell elérhetővé tenni, valamennyi olyan ténymegállapítást és következtetést, amelyet az összes, a vizsgálatot végző hatóságok által lényegesnek tartott tény és törvény vonatkozásában hoztak.  Valamennyi ilyen közzétételt és jelentést el kell juttatni ahhoz a Taghoz vagy Tagokhoz, amelyek termékei a ténymegállapítás vagy kötelezettségvállalás tárgyát képezik, illetve valamennyi ismert, az ügyben érdekelt félhez.

12.2.1	Az ideiglenes intézkedések bevezetéséről szóló közzétételnek megfelelő részletességgel tartalmaznia kell, vagy pedig egy külön jelentésben kell elérhetővé tenni, a dömping tényéről és a károkozásról szóló előzetes döntések indoklását, és hivatkozni kell azokra a tényekre és törvényekre, amelyek az érvek elfogadásához, vagy elutasításához vezettek.  A titoktartási kötelezettséget megfelelő mértékben szem előtt tartva, az ilyen közzétételnek vagy jelentésnek tartalmaznia kell:

(i)	a szállítók nevét, vagy ha ez nem lehetséges, az érintett szállító országokat;

(ii)	a termék vámcélokra elegendő leírását;

(iii)	a megállapított dömping különbözetet, valamint az exportár és a rendes érték 2. Cikk szerinti megállapításához és összehasonlításához használt módszer alkalmazásának teljes körű indoklását;

(iv)	a kár 3. Cikk szerinti meghatározásakor figyelembe vett tényezőket;

(v)	a határozathoz vezető legfontosabb okokat.

12.2.2	Abban az esetben, amikor megerősítő határozat írja elő a végleges vám kivetését vagy az árral kapcsolatos kötelezettségvállalás elfogadását, a vizsgálat lezárásáról vagy felfüggesztéséről szóló közzétételnek, a titoktartási kötelezettséget szem előtt tartva, tartalmaznia kell, vagy pedig külön jelentésben kell elérhetővé tenni minden olyan, azokra a tényekre, törvényekre és okokra vonatkozó releváns információt, amely a végleges intézkedés bevezetéséhez vagy az árral kapcsolatos kötelezettségvállalás elfogadásához vezetett.  Nevezetesen, az értesítésnek vagy jelentésnek tartalmaznia kell a 2.1 alpontban meghatározott információt, az exportőrök és az importőrök vonatkozó érvei és kérései elfogadásának vagy elutasításának indoklását, valamint a 6. Cikk 10.2 alpontjának értelmében hozott döntések alapját.

12.2.3	A kötelezettségvállalás 8. Cikk szerinti elfogadását követő vizsgálat felfüggesztéséről vagy beszüntetéséről szóló közzétételnek tartalmaznia kell, vagy pedig külön jelentésen kell elérhetővé tenni a kötelezettségvállalás nem titkos részét.

12.3	A jelen Cikk rendelkezései, a szükséges változtatások végrehajtásával, vonatkoznak a 11. Cikk értelmében folytatott felülvizsgálatok kezdeményezésére és lebonyolítására, valamint a 10. Cikk értelmében, a vámok visszamenőleges hatályú alkalmazásáról szóló döntésekre is.

13. Cikk

Bírói felülvizsgálat

Minden olyan Tagnak, amelynek nemzeti jogrendszere tartalmaz rendelkezéseket a dömpingellenes intézkedésekről, fenn kell tartania bírósági, választott bírósági, vagy közigazgatási törvényszékeit illetve eljárásait, többek között a végleges határozatokhoz és a határozatoknak a 11. Cikk értelmében történő felülvizsgálatához kapcsolódó közigazgatási intézkedések azonnali felülvizsgálatára.  Az ilyen törvényszékeknek vagy eljárásoknak függetleneknek kell lenniük a kérdéses határozatért vagy felülvizsgálatért felelős hatóságoktól.

14. Cikk

Harmadik ország nevében végrehajtott dömpingellenes intézkedés

14.1	A dömpingellenes intézkedés harmadik ország nevében történő végrehajtását az intézkedést igénylő harmadik ország hatóságainak kell kérelmezniük.

14.2	A kérelmet alá kell támasztani olyan árinformációval, amely bizonyítja az import dömpingelését, és olyan részletes információval, amely bizonyítja, hogy az állítólagos dömping kárt okoz a harmadik ország érintett iparágának.  A harmadik ország kormányának minden támogatást biztosítania kell az importáló ország hatóságainak ahhoz, hogy az általuk igényelt további információhoz hozzájussanak.

14.3  Az ilyen kérelem elbírálásakor, az importáló ország hatóságainak az állítólagos dömpinget aszerint kell megítélniük, hogy az milyen hatást gyakorol a harmadik ország érintett hazai iparágának egészére; azaz, a kárt nem határozhatják meg kizárólag annak viszonylatában, hogy az állítólagos dömping milyen hatást gyakorol az érintett iparág importáló országba irányuló exportjára, vagy akár az iparág összes exportjára.

14.4	Az importáló ország joga eldönteni, hogy eljár-e az ügyben vagy sem.  Amennyiben az importáló ország úgy dönt, hogy kész eljárást indítani, az importáló ország feladata, hogy az eljárás jóváhagyását az Árukereskedelmi Tanácsnál kérvényezze.



15. Cikk

Fejlődő ország Tagok

Elismert tény, hogy akkor, amikor a jelen Megállapodás értelmében dömpingellenes intézkedéseket alkalmaznak, a fejlett országok Tagoknak különös tekintettel kell lenniük a fejlődő ország Tagok különleges helyzetére.  A fejlődő ország Tagok alapvető érdekeit sértő dömpingellenes vámok kivetése előtt fel kell tárniuk az Megállapodás által biztosított építő jellegű jogorvoslatok alkalmazásának lehetőségét.

II. RÉSZ

16. Cikk

A Dömpingellenes Gyakorlatok Bizottsága

16.1	Ezennel megalakul a Tagok mindegyikének képviselőiből álló Dömpingellenes Gyakorlatok Bizottsága (a jelen Megállapodásban a továbbiakban a \"Bizottság\").  A Bizottság Elnököt választ, és évente legalább kétszer tart ülést, egyébként pedig annyiszor, ahányszor a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a Tagok igénylik. A Bizottság a jelen Megállapodás és a Tagok által ráruházott feladatokat látja el, és a jelen Megállapodás működésével vagy céljai megvalósításával kapcsolatos ügyekben konzultációs lehetőséget biztosít a Tagok számára.  A Bizottság titkársági teendőit a WTO Titkársága látja el.

16.2	A Bizottság szükség esetén kisegítő szerveket állíthat fel.

16.3	Feladataik ellátása során a Bizottság és kisegítő szervei bármely,  általuk megfelelőnek ítélt forrással konzultálhatnak és attól információt kérhetnek.  Mielőtt azonban a Bizottság vagy annak kisegítő szerve információt kér egy olyan forrástól, amely az egyik Tag fennhatósága alatt áll, erről az érintett Tagot tájékoztatnia kell.  Meg kell szereznie a Tag és a megkeresendő vállalatok beleegyezését.

16.4	A Tagoknak minden előzetes vagy végleges dömpingellenes intézkedés megtételéről haladéktalanul be kell számolniuk a Bizottságnak.  Biztosítani kell, hogy ezekbe a beszámolókba a Titkárságon a többi Tag is betekintést nyerhessen.  A Tagok félévente jelentést készítenek az elmúlt hat hónap során végrehajtott dömpingellenes intézkedésekről.  A félévi jelentéseket a Tagok egy elfogadott formanyomtatványon nyújtják be.

16.5	Minden Tagnak értesítenie kell a Bizottságot arról, hogy (a) mely hatóságai illetékesek az 5. Cikkben említett vizsgálatok kezdeményezésében és lebonyolításában, valamint arról, hogy (b) milyen belföldi eljárások vonatkoznak az ilyen vizsgálatok kezdeményezésére és lebonyolítására.


17. Cikk

Konzultáció és vitarendezés

17.1	Amennyiben jelen pont nem rendelkezik másként, a Megállapodással kapcsolatos jogvitákra és konzultációkra a Vitarendezési Egyetértés érvényes.

17.2	Minden Tag megértéssel fogadja más Tagoknak, a jelen Megállapodás működését érintő ügyben készített előterjesztéseit, és azokkal kapcsolatban megfelelő konzultációs lehetőséget biztosít.

17.3	Ha valamelyik Tag úgy érzi, hogy jelen Megállapodásból közvetlenül vagy közvetve származó bármely előnyét egy másik Tag vagy Tagok megszünteti(k) vagy sérti(k), illetve hogy az(ok) hátráltatják a Megállapodás valamely céljának megvalósítását, lehetősége van arra, hogy a kérdés kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében  a kérdéses Tagtól vagy Tagoktól írásos formában konzultációt kérjen. Minden Tagnak megértéssel kell fogadnia a többi Tag konzultációs kérését.  

17.4	A konzultációt kérelmező Tag az ügyet a Vitarendező Testület (\"DSB\") elé viheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a 3. pont értelmében folytatott konzultáció nem hozott kölcsönösen elfogadott megoldást, és ha az importáló Tag vizsgálatot végző hatóságai megtették az utolsó lépést a végleges dömpingellenes vám bevezetésére vagy az árral kapcsolatos kötelezettségvállalás elfogadására.  A konzultációt kérelmező Tag az ügyet akkor is a Vitarendező Testület (\"DSB\") elé viheti, amikor az ideiglenes intézkedés nagy hatással bír, és megítélése szerint ellentétben áll a 7. Cikk 1. pontjával.

17.5	A panaszos fél kérésére a DSB-nek bizottságot kell felállítania, amely az alábbi adatok alapján kivizsgálja a kérdést:

(i)	a kérelmet benyújtó Tag írásos nyilatkozata arról, miként sérült vagy szűnt meg a jelen Megállapodásból közvetve vagy közvetlenül származó előnye, illetve miként szenvedett hátrányt a jelen Megállapodás céljainak teljesítése, és

(ii)	azok a tények, amelyeket a megfelelő belföldi eljárásokkal összhangban az importáló Tag hatóságainak rendelkezésére bocsátottak.

17.6	Az 5. pontban említett ügy kivizsgálásakor:

(i)	a tényállás vizsgálatakor, a bizottságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a hatóságok helyesen állapították-e meg a tényeket, és hogy a tények értékelésekor objektív és elfogulatlan módon jártak-e el.  Amennyiben a tényeket helyesen állapították meg, és a tények értékelésekor objektív és elfogulatlan módon jártak el, még abban az esetben sem változtatható meg az értékelés, ha a bizottság attól eltérő következtetésre jutott;

(ii)	a bizottságnak a Megállapodás vonatkozó rendelkezéseit a nemzetközi közjog általános szabályaival összhangban kell értelmeznie. Ahol a bizottság úgy találja hogy, a Megállapodás egynél többfajta lehetséges értelmezést enged meg, a bizottság akkor nyilváníthatja a hatóságok intézkedését a Megállapodással összhangban állónak, ha az a lehetséges értelmezések egyikére támaszkodik.

17.7	A bizottság rendelkezésére bocsátott titkos információ nem tárható fel az információt rendelkezésre bocsátó személy, testület, vagy hatóság hivatalos engedélye nélkül.  Amikor a bizottságtól ilyen információt kérnek, de az nincs felhatalmazva az ilyen információ kiadására, a bizottságnak az információ olyan nem titkos összefoglalását kell rendelkezésre bocsátania, amelynek kibocsátására az információt biztosító személy, testület, vagy hatóság engedélyt adott.


III. RÉSZ

18. Cikk

Zárórendelkezések

18.1	Egy másik Tagból érkező dömpingelt export ellen csak akkor hozható konkrét intézkedés, ha az összhangban áll a GATT 1994, jelen Megállapodás szerint értelmezett rendelkezéseivel.24 

18.2	A jelen Megállapodás rendelkezéseivel szemben nem tehető fenntartás a többi Tag beleegyezése nélkül.

18.3	A 3.1 és 3.2 alpontok értelmében, a jelen Megállapodás rendelkezései vonatkoznak mindazokra a vizsgálatokra, és a fennálló intézkedések azon felülvizsgálataira, amelyeket a WTO Egyezménynek a Tag számára történő életbe lépésével egyidőben vagy azt követően készített kérelmek alapján indítottak meg. 

18.3.1	A 9. Cikk 3. pontjában tárgyalt visszatérítési eljárásokban számított dömping különbözetekre a legutóbb dömping határozat vagy felülvizsgálat során használt szabályok érvényesek.

18.3.2	A 11. Cikk 3. pontjának céljaira, az érvényben lévő dömpingellenes intézkedések, csak a WTO Egyezménynek a Tag számára történő hatályba lépéséig tekintendők érvényesnek, kivéve azokat az eseteket, amikor a Tag hatályos belföldi jogrendjébe már ezt megelőzően bevezették a pontban tárgyalttal megegyező típusú kikötést.

18.4	A WTO Egyezmény hatályba lépését megelőzően, a Tagnak meg kell tennie minden szükséges, általános vagy konkrét lépést annak biztosítására, hogy törvényei, előírásai, és közigazgatási eljárásai összhangban álljanak a jelen Megállapodás rendelkezéseivel, ahogyan azokat a kérdéses Tag vonatkozásában alkalmazzák.

18.5	Minden tagnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a törvényeiben és jogszabályaiban bekövetkező, a jelen Megállapodás szempontjából releváns bármely változásról, valamint az ilyen törvények és jogszabályok végrehajtásában bekövetkezett változásokról.

18.6	A Bizottságnak évente felül kell vizsgálnia a jelen Megállapodás alkalmazását és működését, figyelembe véve annak céljait.  A Bizottságnak évente tájékoztatnia kell az Árukereskedelmi Tanácsot a felülvizsgálatok által felölelt időszak fejleményeiről. 

18.7	Jelen Megállapodás Mellékletei annak szerves részét képezik.

I. Melléklet a GATT 1994. VI. cikkének végrehajtásáról szóló Megállapodáshoz

A 6. CIKK 7. PONTJA SZERINT VÉGZETT 
HELYSZÍNI VIZSGÁLAT ELJÁRÁSAI

1.	A vizsgálat megindításakor, az exportáló Tag hatóságait és az összes ismert, az ügyben érdekelt céget tájékoztatni kell a helyszíni vizsgálat folytatására irányuló szándékról.

2.	Ha kivételes esetekben, a vizsgálóbizottságba nem kormányzati szakértőt is be kívánnak vonni, erről tájékoztatni kell az exportáló Tag vállalatait és hatóságait. Az ilyen nem kormányzati szakértőkre a titkossági követelmények esetén hathatós szankciókat kell alkalmazni.

3.	A látogatás időpontjának végleges beütemezése előtt, általános gyakorlatként meg kell szerezni az érintett cég kifejezett hozzájárulását.

4.	Az érintett cég hozzájárulásának megszerzését követően, a vizsgálatot végző hatóságoknak azonnal közölniük kell az exportáló Tag hatóságaival a felkeresendő cégek nevét és címét, valamint a látogatás kitűzött időpontját.

5.	Az érintett céget a látogatás előtt elegendő idővel értesíteni kell.

6.	A kérdőív magyarázatának céljából csak az exportáló cég kérésére tehető látogatás.  Ilyen látogatás csak akkor tehető, ha (a) az importáló Tag hatóságai értesítik az érintett Tag képviselőit és (b) az utóbbiak nem emelnek kifogást a látogatás ellen.

7.	Mivel a helyszíni vizsgálat célja a rendelkezésre bocsátott információ ellenőrzése, illetve további részletek megismerése, a vizsgálatot a kérdőívre adott válasz kézhezvétele után kell lebonyolítani, kivéve ha a vállalat beleegyezik az ettől eltérő idejű látogatásba, és a várható látogatásról a hatóságok az exportáló Tag kormányát is értesítik, és az nem emel kifogást ellene; általános gyakorlatnak kell továbbá lennie annak is, hogy az érintett cégeket a látogatást megelőzően tájékoztatják az ellenőrzendő információ általános jellegéről, és arról, hogy milyen további információt kell biztosítaniuk, bár ez nem zárja ki azt, hogy a helyszínen, az újonnan szerzett információ fényében további részletek kiszolgáltatását kérjék.

8.	Az exportáló Tag által feltett, és a helyszíni vizsgálat sikerének szempontjából alapvető kérdésekre és információkérésre, amennyiben lehetséges, a látogatást megelőzően választ kell adni.

II. Melléklet a GATT 1994. VI. cikkének végrehajtásáról szól Megállapodáshoz


A 6. CIKK 8. PONTJA SZEMPONTJÁBÓL
ELÉRHETŐ LEGJOBB INFORMÁCIÓ

1.	A vizsgálat megindítása után a hatóságoknak a lehető legrövidebb időn belül részletesen meg kell határozniuk, hogy milyen információt kérnek az érdekelt féltől, és azt is, hogy az érintett fél a válaszadáskor milyen módon strukturálja az információt.  A hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett fél tudomást szerezzen arról, hogy amennyiben ésszerű időn belül nem szolgáltat információt, a hatóságoknak jogukban áll a rendelkezésükre álló tények alapján határozatot hozni, beleértve azokat a tényeket is, amelyeket a belföldi ipar vizsgálatot kezdeményező kérvénye tartalmaz.

2.	A hatóságok kérhetik azt is, hogy az érdekelt fél egy bizonyos adathordozón (pl. mágnesszalagon) vagy egy bizonyos számítógépes nyelven adjon választ. Amennyiben ilyen igény áll fenn, a hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy az érintett fél ésszerűen képes-e a választott adathordozón vagy számítógépes nyelven történő válaszadásra, és nem kérhetik a felet arra, hogy az általa használt számítógépes rendszertől eltérő rendszert használjon a válaszadásra. A hatóság nem ragaszkodhat a számítógépes válaszadáshoz, ha az érdekelt fél nem rendelkezik számítógépes nyilvántartási rendszerrel, és ha az igényelt módon történő válaszadás túl nagy terhet róna az érintett félre, pl. jelentős többletköltséggel és fáradsággal járna. A hatóságok nem ragaszkodhatnak ahhoz, hogy az érintett fél egy bizonyos adathordozón vagy egy bizonyos számítógépes nyelven adjon választ, amennyiben az érintett fél nem a megjelölt adathordozón vagy számítógépes nyelven végzi számítógépes könyvelését, és hogyha az igényelt módon történő válaszadás túl nagy terhet róna az érintett félre, pl. jelentős többletköltséggel és fáradsággal járna.

3.	Minden olyan ellenőrizhető információt, amelyet megfelelő, a vizsgálat során szükségtelen nehézségek nélkül felhasználható formában, megfelelő időben, és amennyiben lehetséges, a hatóságok által igényelt adathordozón vagy számítógépes nyelven nyújtottak be, a határozathozatalkor figyelembe kell venni.  Ha az érintett fél nem a meghatározott adathordozón vagy számítógépes nyelven nyújtotta be válaszát, de a hatóságok úgy ítélik meg, hogy 2. pont feltételei teljesülnek, akkor nem mondható hogy nem megfelelő adathordozón vagy számítógépes nyelven benyújtott válasz jelentősen hátráltatja a vizsgálatot.

4.	Amikor a hatóságok nem tudják az illető adathordozón (pl. mángesszalagon) benyújtott információt feldolgozni, akkor az információt írott, vagy más, a hatóságok számára elfogadható formában kell benyújtani.

5.	Bár előfordulhat, hogy a rendelkezésre bocsátott információ nem minden szempontból ideális, ez nem indokolja azt, hogy a hatóságok azt figyelmen kívül hagyják, feltéve, hogy az érdekelt fél legjobb képességei szerint járt el.

6.	Amennyiben a bizonyítékot vagy az információt nem fogadják el, az azt benyújtó felet tájékoztatni kell az elutasítás okáról, és, a vizsgálat időhatárait megfelelőképpen szem előtt tartva, lehetőséget kell számára biztosítani ahhoz, hogy ésszerű időn belül további magyarázatot nyújtson.  Amennyiben a hatóságok az ilyen további magyarázatot nem ítélik kielégítőnek, a bizonyíték vagy információ elutasítását minden közzétett határozatban meg kell indokolniuk.

7.	Amikor a hatóságok kénytelenek következtetéseiket, köztük a rendes értékkel kapcsolatos következtetéseket is, másodkézből szerzett információra alapozni, beleértve azt az információt is, amelyeket a vizsgálatot kezdeményező kérvény tartalmaz, rendkívüli körültekintéssel kell eljárniuk.  Ilyen esetben, amennyiben ez lehetséges, a hatóságoknak a rendelkezésükre álló független források, például nyilvános árlisták, hivatalos importstatisztikák és vámárunyilatkozatok, illetve a vizsgálat során a többi érdekelt féltől szerzett információk alapján ellenőrizniük kell az információ valódiságát.  Nyilvánvaló azonban, hogy az a helyzet, amikor az érdekelt fél nem hajlandó együttműködni, és releváns információt tart vissza a hatóságoktól, olyan eredményhez vezethet, amely az érintett fél számára kedvezőtlenebb annál, amely készséges közreműködése esetén születhetett volna.


Megállapodás
az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény
VII. Cikkének végrehajtására

Általános bevezető megjegyzések

1.	Jelen Megállapodás szerint a vámérték elsődleges alapja az \"ügyleti érték\", úgy, ahogyan azt az 1. Cikk meghatározza. Az 1. Cikk a 8. Cikkel együtt értelmezendő, amely rendelkezik, többek között,  a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár kiigazításáról azon esetekben, amikor a vevő számára felmerülnek bizonyos olyan specifikus elemek, amelyek a vám célokra történő érték-megállapítás részének tekintendők, de amiket  az importált áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem foglaltak bele. A 8. Cikk rendelkezik arról is, hogy az ügyleti értékbe bele kell számítani bizonyos olyan ellenszolgáltatásokat is, amelyek nem pénz, hanem meghatározott termékek vagy szolgáltatások formájában kerülhetnek a vevőtől az eladóhoz. A 2. - 7. Cikkek rendelkeznek a vámérték meghatározásának módszereiről mindazon esetben, amikor az az 1. Cikk rendelkezései szerint nem lehetséges. 

2.	Amikor a vámérték nem határozható meg az 1. Cikk rendelkezései szerint, rendes körülmények között, konzultációra kerül sor a vámhatóság és az importőr között azzal a céllal, hogy, a 2. vagy a 3. Cikk rendelkezései szerint, megállapodjanak a vámérték alapját illetően. Előfordulhat például, hogy az importőr olyan információval rendelkezik azonos vagy hasonló importáruk vámértékéről, amely a vámhatóság számára az importálás helyén azonnal nem hozzáférhető. Másrészt a vámhatóságnak is lehet olyan információja azonos vagy hasonló importáruk vámértékéről, amely az importőr számára nem hozzáférhető. A két fél közötti konzultációs folyamat lehetővé teszi az üzleti titoktartás követelményeinek megfelelő információcserét, azzal a céllal, hogy a vám céljaira szolgáló érték megfelelő alapját meghatározzák.

3.	Az 5. és 6. Cikk két bázist állapít meg a vámérték azon esetekben való meghatározásához , amikor az az importáru vagy az importáruval azonos vagy hasonló importáru ügyleti értéke alapján nem határozható meg. Az 5. Cikk 1. pontja szerint a vámértéket annak az árnak alapján határozzák meg, amelyen az árukat az importáló országban egy, az eladótól független vevőnek abban az állapotban értékesítik, ahogyan azok importra kerülnek. Az importőrnek joga van ahhoz is, hogy az importálás után továbbfeldolgozásra kerülő áruk értékét az 5. Cikk szerint határoztassa meg, amennyiben azt kéri. A 6. Cikk szerint a vámérték a számított érték alapján kerül megállapításra. Mindkét módszer bizonyos nehézségekkel jár, ezért az importőrnek a 4. Cikk rendelkezései szerint  joga van  választani a két módszer alkalmazási sorrendje között.

4.	A 7. Cikk rögzíti, hogyan kell a vámértéket meghatározni azokban az esetekben, amikor az egyik előző Cikk rendelkezései alapján sem határozható meg.

A Tagok

Tekintettel a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalásokra,

Azon óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsák a GATT 1994. céljainak megvalósítását  és további előnyöket biztosítsanak a fejlődő országok nemzetközi kereskedelmének;

Elismerve a GATT 1994. VII. Cikke rendelkezéseinek fontosságát, és azon óhajtól vezérelve, hogy azok alkalmazására, végrehajtásuk fokozottabb egységessége és bizonyossága céljából, szabályokat dolgozzanak ki;

Elismerve annak szükségességét, hogy az áruk vámérték-megállapítási rendszere igazságos, egységes és semleges legyen, ami kizárja önkényes vagy fiktív vámértékék alkalmazását;

Elismerve, hogy az áruk vámérték-megállapításának alapja, a lehető legteljesebb mértékben, az értékelendő áru ügyleti értéke kell legyen;

Elismerve, hogy a vámértéknek egyszerű és méltányos, a kereskedelmi gyakorlattal összhangban álló, feltételeken kell alapulnia és, hogy az értékelési eljárásnak általánosan, a beszerzési források közötti különbségtétel nélkül, alkalmazottnak kell lennie;

Elismerve, hogy az értékelési eljárások nem használhatók fel a dömping elleni harcban;

Ezennel a következőkben állapodnak meg :

I. Rész

A vámérték-megállapítás szabályai

1. Cikk

1.	Az importált áruk vámértéke az ügyleti érték, vagyis az az ár, kiigazítva a 8. Cikk rendelkezéseinek megfelelően, amelyet az importáló országba irányuló export célú eladás során az árukért ténylegesen fizettek vagy fizetni fognak, feltéve, hogy:

	(a)	a vevő számára az áru feletti rendelkezésre vagy az általa történő felhasználásra vonatkozóan nincsenek egyéb korlátozások, mint

		(i)	amiket az importáló ország törvényei vagy állami hatóságai előírnak vagy megkövetelnek;

		(ii)	amik behatárolják azt a földrajzi területet, amelyen belül az áruk viszonteladásra kerülhetnek; vagy

		(iii)	amik az áruk értékét lényegesen nem érintik;

	(b)	az eladás vagy az ár nem függ olyan feltételektől vagy ellenszolgáltatásoktól, amelyek értéke az értékelendő áru vonatkozásában nem határozható meg;

	(c)	az áruk vevő általi, későbbi viszonteladásából, átruházásából vagy  felhasználásából származó haszon semmilyen része nem jut, közvetlenül vagy közvetve, az eladóhoz, kivéve, ha  megfelelő kiigazítás tehető a 8. Cikk rendelkezései szerint; és

	(d)	a vevő és az eladó független egymástól, illetve, amennyiben nem függetlenek, hogy az ügyleti érték a 2. pont szerint vámcélokra elfogadható.

2.	(a)	Annak meghatározásakor, hogy az ügyleti érték elfogadható-e jelen Cikk 1. pontjának céljaira, az a tény, hogy a vevő és az eladó a 15. Cikk értelmezése szerint nem független egymástól, önmagában nem elegendő alap arra, hogy az ügyleti értéket elfogadhatatlannak tekintsék. Ilyen esetben megvizsgálják az eladás sajátos körülményeit, és elfogadják az ügyleti értéket, amennyiben a kapcsolat nem befolyásolta az árat. Amennyiben az importőr által nyújtott vagy más forrásokból szerzett információ alapján a vámszervek alapos okkal úgy ítélik meg, hogy a kapcsolat befolyásolta az árat, indokaikat közlik az importőrrel és megfelelő lehetőséget adnak a válaszadásra. Amennyiben az importőr kéri, az indokok közlése írásban történik.

	(b)	Az egymástól nem független felek közötti eladáskor az ügyleti érték elfogadásra kerül és az áruk értékelése  jelen Cikk 1. pontja rendelkezései szerint történik, ha az importőr bizonyítja, hogy a szóban forgó érték szorosan megközelíti az egyidőben vagy közel azonos időben előforduló alábbi értékek egyikét:

		(i)	azonos vagy hasonló áruk ugyanazon importáló országba való exportra történő, független vevőknek való eladásának ügyleti értékét;

		(ii)	azonos vagy hasonló áruknak az  5. Cikk rendelkezései szerint meghatározott vámértékét;

		(iii)	azonos vagy hasonló áruknak a 6. Cikk rendelkezései szerint meghatározott vámértékét;

		A fenti vizsgálatok alkalmazásakor megfelelően figyelembe veszik a  kereskedelmi szintek és a mennyiségi szintek között kimutatott különbségeket, a 8. Cikkben felsorolt tényezőket valamint azokat a költségeket, amelyeket az eladó a független vevőknek történő eladások esetén visel, de amelyek a  nem független vevőknek történő eladások esetén nem merülnek fel számára.

	(c)	A jelen Cikk 2. (b) pontjában leírt vizsgálatok az importőr kezdeményezésére és kizárólag összehasonlítási célokból alkalmazandók. Helyettesítő értékek nem állapíthatók meg jelen Cikk 2. (b) pontja alapján.


2. Cikk

1.	(a)	Ha az importált áruk vámértéke az 1. Cikk rendelkezései alapján nem állapítható meg, a vámérték az ugyanazon importáló országba irányuló exportra eladott és az értékelendő áruval egyidőben vagy közel azonos időben exportált azonos áruk ügyleti értéke lesz.

	(b)	Jelen Cikk alkalmazásánál a vámérték meghatározása azoknak az azonos áruknak az ügyleti értékén alapul, amelyeket ugyanazon a kereskedelmi szinten és lényegében ugyanakkora mennyiségben adtak el, mint az értékelendő árukat. Amennyiben ilyen eladást nem találnak, azoknak az azonos áruknak az ügyleti értékét  alkalmazzák, amelyeket más kereskedelmi szinten és/vagy más mennyiségekben adtak el, kiigazítva azt, hogy figyelembe vegyék a kereskedelmi szintnek és/vagy mennyiségeknek tulajdonítható eltéréseket, feltéve, hogy az ilyen kiigazítások olyan bemutatott bizonyítékok alapján történnek, amelyekből, függetlenül attól, hogy a kiigazítás értéknövekedést vagy értékcsökkenést eredményez, világosan megállapítható a kiigazítás indokoltsága és pontossága.

2.	Amikor az ügyleti érték tartalmazza a 8. Cikk 2. pontjában hivatkozott költségeket és díjakat, az ügyleti értéket kiigazítják, hogy figyelembe vegyék az ilyen költségekben és díjakban az importált és a szóban forgó azonos áruk között fennálló jelentős különbségeket, amelyek a távolságok és a szállítási módok eltérése miatt adódnak.

3.	Ha jelen Cikk alkalmazásakor az azonos áruknál több ügyleti érték meglétét állapítják meg, a legalacsonyabb ilyen értéket veszik alapul az importált áruk vámértékének meghatározásakor.


3. Cikk

1.	(a)	Ha az importált áruk vámértéke az 1. és 2. Cikk rendelkezései alapján nem állapítható meg, a vámérték az ugyanazon importáló országba irányuló exportra eladott és az értékelendő áruval egyidőben vagy közel azonos időben exportált hasonló áruk ügyleti értéke lesz.

	(b)	Jelen Cikk alkalmazásánál a vámérték meghatározása azoknak a hasonló áruknak az ügyleti értékén alapul, amelyeket ugyanazon kereskedelmi szinten és lényegében ugyanakkora mennyiségben adtak el, mint az értékelendő árukat. Amennyiben ilyen eladást nem találnak, azoknak a hasonló áruknak az ügyleti értékét alkalmazzák, amelyeket más kereskedelmi szinten és/vagy más mennyiségekben adtak el, kiigazítva azt, hogy figyelembe vegyék a kereskedelmi szintnek és/vagy mennyiségeknek tulajdonítható eltéréseket, feltéve, hogy az ilyen kiigazítások olyan bemutatott bizonyítékok alapján történnek, amelyekből, függetlenül attól, hogy a kiigazítás értéknövekedést vagy értékcsökkenést eredményez, világosan megállapítható a kiigazítás indokoltsága és pontossága.


2.	Amikor az ügyleti érték tartalmazza a 8. Cikk 2. pontjában hivatkozott költségeket és díjakat, az ügyleti értéket kiigazítják, hogy figyelembe vegyék az ilyen költségekben és díjakban az importált és a szóban forgó hasonló áruk között fennálló jelentős különbségeket, amelyek a távolságok és a szállítási módok eltérése miatt adódnak.

3.	Ha jelen Cikk alkalmazásakor a hasonló áruknál több ügyleti érték meglétét állapítják meg, a legalacsonyabb ilyen értéket veszik alapul az importált áruk vámértékének meghatározásakor.


4. Cikk

	Ha az importált áruk vámértéke az 1., 2., és 3. Cikk rendelkezései alapján nem állapítható meg, a vámértéket az 5. Cikk rendelkezései alapján határozzák meg, vagy ha a vámérték azon Cikk alapján sem határozható meg, akkor a 6. Cikk rendelkezései szerint; az importőr kívánságára azonban az 5. és 6. Cikk alkalmazási sorrendjét megfordítják.


5. Cikk

1.	(a)	Ha az importált áruk illetve az azonos vagy hasonló importált áruk változatlan állapotban kerülnek értékesítésre az importáló országában, az importált áruk vámértéke, jelen Cikk szerint, azon az egységáron alapul, amelyen az importált árukat illetve az azonos vagy hasonló importált árukat az értékelendő áruk behozatalával egyidőben vagy azzal közel azonos időben, a legnagyobb aggregált mennyiségben, az eladóktól független személyeknek értékesítenek; az alábbiak azonban levonhatók az egységárból:

		(i)	szokásosan fizetett vagy megállapodás szerinti jutalékok, vagy a szokásos nyereség és az általános költségek fedezésére szolgáló kiadások, amelyek abban az országban az azonos osztályú vagy fajtájú áruk eladásakor merülnek fel;

		(ii)	a szokásos szállítási, biztosítási és járulékos költségek, amelyek az importáló országban felmerülnek;

		(iii)	ahol helyénvaló, a 8. Cikk 2. pontjában hivatkozott költségek és díjak; és

		(iv)	a vámok és egyéb nemzeti adók, amelyeket az importáló országban az áruk behozatala vagy értékesítése miatt fizetni kell.

	(b)	Ha sem az importált árukat, sem azonos vagy hasonló importált árukat nem értékesítenek az értékelendő áru importjával egyidőben vagy azzal közel azonos időben, akkor az egyébként az 1. (a) pont rendelkezései szerint meghatározandó vámérték azon az egységáron alapul, amelyen az importált árukat illetve az azonos vagy hasonló importált árukat az importáló országban az értékelendő áru importját követő legkorábbi időpontban, de 90 napon belül, változatlan állapotban értékesítenek.

2.	Ha sem az importált áruk, sem azonos vagy hasonló importált áruk változatlan állapotban nem kerülnek értékesítésre az importáló országban, akkor, ha az importőr úgy kívánja, a vámérték azon az egységáron alapul, amelyen az importált árukat, további feldolgozás után, a legnagyobb aggregált mennyiségben értékesítik olyan importáló országbeli személyeknek, akik függetlenek azoktól a személyektől, akiktől ilyen árut vásárolnak, megfelelően  figyelembe véve a további  feldolgozás következtében keletkezett hozzáadott értéket és az 1. (a) pont szerinti levonásokat.

6. Cikk

1.	Jelen Cikk rendelkezései szerint az importált áruk vámértéke számított értéken alapul. A számított érték az alábbiakból tevődik össze:

	(a)	az importált áruk előállításakor alkalmazott anyagok és gyártási műveletek vagy más feldolgozás költsége vagy értéke;

	(b)	a nyereség és az általános kiadások összege, amely  egyenlő azzal az összeggel, ami az exportáló ország termelői által az importáló országba irányuló exportra gyártott és az értékelendő árukkal azonos osztályú vagy fajtájú áruk értékesítésekor általában felmerül;

	(c)	minden más kiadás költsége vagy értéke, amely szükséges a Tag által a 8. Cikk 2. pontja alapján választott érték-megállapítási mód tükrözéséhez.

2.	Egyik Tag sem követelheti meg  valamely, nem az ő területén lakó személytől vagy nem kényszerítheti arra, hogy, a számított érték meghatározása céljából, vizsgálatra elszámolást készítsen vagy, hogy a könyvelésébe vagy más okmányokba való betekintést tegyen lehetővé. Azonban, az áruk előállítójának a vámérték jelen Cikk rendelkezései szerinti megállapítása céljából adott információit az importáló ország hatóságai, a termelő hozzájárulásával, más országban ellenőrizhetik, feltéve, hogy erről a szóban forgó ország kormányát  előzetesen, kellőképpen értesítik és  hogy a kormány a vizsgálatot nem ellenzi.

7. Cikk

1.	Ha az importált áruk vámértéke az 1. - 6. Cikk rendelkezései szerint nem állapítható meg, a vámérték meghatározása az importáló országban rendelkezésre álló adatok alapján és olyan ésszerű módszerekkel történik, amelyek összhangban vannak jelen Megállapodás, valamint a GATT 1994 VII. Cikke elveivel és általános rendelkezéseivel.

2.	A vámérték nem állapítható meg jelen Cikk rendelkezései alapján az alábbiak szerint:

	(a)	az  importáló országban gyártott áruk eladási ára az importáló országban ;

	(b)	olyan rendszer, amely két lehetséges érték közül vámcélokra a magasabb elfogadását irányozza elő;

	(c)	áruknak az exportáló ország belföldi piacán alkalmazott ára;

	(d)	az azonos vagy hasonló áruknak a 6. Cikk rendelkezései szerint meghatározott számított értékétől eltérő termelési költség;

	(e)	más importáló országba irányuló exportra eladott áruk ára;

	(f)	minimum-vámértékek; vagy

	(g)	önkényes vagy fiktív értékek.

3.	Az importőrt,  amennyiben azt kéri, írásban tájékoztatják a jelen Cikk rendelkezései alapján meghatározott vámértékről és az érték-megállapítás módszeréről.

8. Cikk

1.	A vámértéknek az 1. Cikk rendelkezései alapján történő meghatározásánál az importált árukért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz hozzáadják:

	(a)	az alábbi tényezőket, olyan mértékben, ahogyan azokat a vevő viseli, de az árukért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem számították bele:

		(i)	jutalékok és ügynöki jutalék, kivéve a vásárlási jutalékot;

		(ii)	a göngyölegek költsége, amelyek vámszempontból egy tekintet alá esnek a szóban forgó áruval;

		(iii)	csomagolási költség, amely mind a munkabért, mind az anyagköltséget magában foglalja;

	(b)	az alábbi termékek és szolgáltatások megfelelőképpen arányosan megosztott értékét, ha azokat a vevő közvetve vagy közvetlenül, ingyenesen vagy csökkentett költséggel az importált áruk előállításával és exportra való értékesítésével kapcsolatos felhasználáshoz nyújtja, olyan mértékben, ahogyan az ilyen értéket a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem számították bele:
;

		(i)	az importált áruba beépített anyagok, alkatrészek, részek és hasonló elemek;

		(ii)	importált áruk előállítása során használt szerszámok, présminták, öntőformák és hasonló elemek;

		(iii)	az importált áruk előállítása során felhasznált anyagok;

		(iv)	mérnöki tervezés, fejlesztés, művészi munka, formatervezés, valamint tervrajzok, vázlatok, amelyek nem az importáló országban készültek és az importált áruk előállításához szükségesek;

	(c)	az értékelendő árukhoz kapcsolódó azon jogdíjakat és licencdíjakat, amelyeket, közvetve vagy közvetlenül, az értékelendő áruk eladásának feltételeként a vevő köteles kiegyenlíteni, olyan mértékben, ahogyan az ilyen jogdíjakat és licencdíjakat a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem számították bele;

	(d)	az importált áruk későbbi viszonteladásából, átengedéséből vagy felhasználásából származó haszon bármely részének értékét, amely közvetve vagy közvetlenül az eladóhoz jut.

2.	Jogszabályaik kidolgozásakor minden Tag olyan rendelkezéseket alkot, amelyek a vámértékbe, részben vagy egészben, beszámítják illetve abból kizárják az alábbiakat:

	(a)	az importált áruk szállítási költségét a behozatali kikötőig vagy helyig;

	(b)	az importált áruknak a behozatali kikötőig vagy helyig való szállításával kapcsolatos be- és kirakási valamint anyagmozgatási költségét; és

	(c)	a biztosítási költséget.

3.	A ténylegesen fizetett vagy fizetendő árnak jelen Cikk alapján történő bármilyen növelése kizárólag objektív és számszerűsíthető adatok alapján történhet.

4.	A vámérték meghatározásakor a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz kizárólag jelen Cikk rendelkezéseinek megfelelően lehet hozzáadni.


9. Cikk

1.	Amikor a vámérték meghatározásához valuta-átszámítás szükséges, a felhasználandó árfolyam az érintett importáló ország illetékes hatóságai által megfelelően közzétett árfolyam lesz, amely, az importáló ország pénznemében kifejezve, a közzététel által érintett időszakra vonatkozólag, lehetőség szerint a legjobban tükrözi a valutának a kereskedelmi ügyletekben érvényes akkori értékét.

2.	Az átszámítás árfolyama az export vagy az import időpontjában érvényes árfolyam lesz, ahogy az egyes Tagok azt előirányozzák.


10. Cikk

	Minden természeténél fogva bizalmas vagy a vámérték-meghatározás céljaira bizalmas jelleggel szolgáltatott információt az érintett hatóságok szigorúan bizalmasként kezelnek és azokat az információt nyújtó személy vagy kormány kifejezett engedélye nélkül nem fedik fel, kivéve amilyen mértékben az információ kiadását egy  bírósági eljárással összefüggésben megkövetelhetik.




11. Cikk

1.	A Tagok jogszabályai,  a vámérték-meghatározással kapcsolatban, bírságmentes fellebbezési jogot biztosítanak az importőr vagy a vám  megfizetésére kötelezett bármely más személy számára.

2.	Az ilyen bírságmentes fellebbezési jog lehetővé teheti a valamely vámigazgatási hatósághoz vagy független testülethez való fellebbezést, de minden Tag jogszabályai biztosítják a bírósági fórumnál való bírságmentes jogorvoslati lehetőséget is.

3.	A fellebbezésről hozott határozatról a fellebbezőt értesítik és a döntés indokolását írásban ismertetik. A fellebbezőt tájékoztatják a határozat elleni bármely további jogorvoslati lehetőségről is.

12. Cikk

	A jelen Megállapodást hatályba léptető törvényeket, szabályozások, bírósági döntéseket és  általánosan alkalmazandó adminisztratív határozatokat az érintett importáló ország a GATT 1994 X. Cikkével összhangban közzéteszi.


13. Cikk

	Ha az importált áruk vámértékének meghatározása során szükségessé válik ezen érték végleges meghatározásának elhalasztása, az importőr mégis kivonhatja az árukat a vámfelügyelet alól, feltéve, hogy, amennyiben azt megkövetelik tőle, elegendő garanciát nyújt óvadék, letét vagy egyéb megfelelő eszköz útján, fedezve az áruk után később fizetendő vám összegét. A Tagok jogszabályainak tartalmazniuk kell ilyen körülményekre alkalmazandó rendelkezéseket.


14. Cikk

	A jelen Megállapodás I. számú Mellékletében található megjegyzések jelen Megállapodás szerves részét képezik és jelen Megállapodás Cikkei a rájuk vonatkozó megjegyzésekkel együtt értelmezendők és alkalmazandók. A II. és a III. számú Melléklet szintén jelen Megállapodás szerves részét képezi.


15. Cikk

1.	Jelen Megállapodásban:

	(a)	az \"importált áruk vámértéke\" kifejezés az áruknak azt az értékét jelenti, amelyet az érték százalékában kifejezett (ad valorem) vámoknak az importált árukra történő kivetése céljából határoznak meg;

	(b)	az \"importáló ország\" azt az országot vagy vámterületet jelenti, amelyre a behozatal történik; és

	(c)	az \"előállított\" kifejezés termesztettet, gyártottat és bányászottat is jelenti.

2.	Jelen Megállapodásban:

	(a)	az \"azonos áruk\" kifejezés olyan árukat jelöl, amelyek minden tekintetben, beleértve a fizikai tulajdonságokat, a minőséget és a hírnevet is, ugyanolyanok. A meghatározásnak egyébként megfelelő áruk kisebb külső megjelenési eltérései nem zárják ki, hogy ezeket az árukat azonosnak tekintsék;

	(b)	a \"hasonló áruk\" kifejezés olyan árukat jelöl, amelyek bár nem minden tekintetben egyezőek, de hasonló tulajdonságaik vannak és hasonló anyagokból állnak, ami lehetővé teszi, hogy ugyanazon funkciókat lássák el és a kereskedelemben egymást helyettesítők legyenek. Az áruk hasonlóságának megállapításakor a figyelembe veendő tényezők közé tartozik azok minősége, hírneve és az is, hogy rendelkeznek-e védjeggyel;

	(c)	az \"azonos áruk\" vagy \"hasonló áruk\" kifejezés nem foglalja magában azokat az árukat, amelyek tervezői, fejlesztési, iparművészeti, formatervezői munkát valamint olyan terveket és vázlatokat testesítenek meg vagy tükröznek, amelyekre nézve a 8. Cikk 1. (b) (iv) pontja rendelkezései alapján semmiféle kiigazítást nem eszközöltek, mivel ezeket az elemeket az importáló országban készítették;

	(d)	áruk kizárólag akkor tekintendők \"azonos árunak\" vagy \"hasonló árunak\", ha azokat ugyanabban az országban állították elő, mint az értékelendő árut;

	(e)	más személy által gyártott áruk kizárólag akkor vehetők figyelembe, ha nincsenek olyan azonos vagy hasonló áruk, amelyeknek a gyártója azonos az értékelendő áruk gyártójával.

3.	Jelen Megállapodásban az \"azonos osztályú vagy fajtájú áruk\" kifejezés olyan árukat jelent, amelyek egy bizonyos iparág vagy gazdasági szektor által előállított árucsoportba vagy áruskálába tartoznak, és magában foglalja az azonos vagy hasonló árukat is.

4.	Jelen Megállapodás alkalmazásakor személyek kizárólag akkor tekintendők egymástól nem függetlennek, ha:

	(a)	tisztségviselői vagy igazgatói egymás üzleti vállalkozásának;

	(b)	jogilag elismert üzlettársak;

	(c)	alkalmazói és alkalmazotti viszonyban vannak egymással;

	(d)	bárki, közvetve vagy közvetlenül, tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek legalább 5 %-át vagy annál többet;

	(e)	egyikük, közvetve vagy közvetlenül, irányítja, ellenőrzi a másikat;

	(f)	egy harmadik személy, közvetve vagy közvetlenül, mindkettőjüket irányítja, ellenőrzi;

	(g)	közvetve vagy közvetlenül együtt irányítanak, ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy

	(h)	ugyanannak a családnak a tagjai.

5.	Azon személyek, akik egymással társult üzleti kapcsolatban állnak, amelyben az egyik a másiknak kizárólagos ügynöke, elosztója vagy koncessziósa, akárhogyan is nevezzék, jelen Megállapodás céljaira, egymástól nem függetlennek tekintendők,  amennyiben a 4. pontban foglalt kritériumoknak megfelelnek.

16. Cikk

	Írásban benyújtott kérésre az importőr jogosult az importáló ország vámhatóságaitól írásos magyarázatot kapni az importált áruk vámértéke meghatározásának módjáról.

17. Cikk

	Jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy az korlátozná vagy megkérdőjelezné a vámhatóságok jogát, hogy meggyőződjenek a vámérték meghatározás céljából tett vagy benyújtott bármely kimutatás, okmány vagy nyilatkozat igazságtartalmáról vagy pontosságáról.


II. rész

Adminisztráció, konzultáció és vitarendezés

18. Cikk

Intézmények

1.	Ezennel felállításra kerül a Vámérték Bizottság (jelen Megállapodásban a továbbiakban: \"a Bizottság\"), amely valamennyi Tag  képviselőiből áll. A Bizottság megválasztja elnökét és rendes körülmények között évente egyszer, illetve jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezései szerinti időközönként ül össze abból a célból, hogy a Tagok számára konzultációs lehetőséget teremtsen a vámérték meghatározási rendszer bármely Tag általi működtetésével kapcsolatos kérdésekről, mivel az érintheti jelen Megállapodás működédését vagy céljainak  megvalósítását és a Tagok által ráruházott egyéb feladatok véghezvitelét. A WTO Titkársága működik a Bizottság titkárságaként.

2.	Felállításra kerül a Vámérték Technikai Bizottság (jelen Megállapodásban a továbbiakban: \"a Technikai Bizottság\"), amely a Vámegyüttműködési Tanács (jelen Megállapodásban a továbbiakban: \"a CCC\") fennhatósága alatt gyakorolja jelen Megállapodás II. Mellékletében meghatározott jogkörét és az ugyanott leírt eljárási szabályok szerint működik.

19. Cikk

Konzultáció és vitarendezés

1.	Eltérő rendelkezés hiányában a Vitarendezési Egyetértés alkalmazandó a jelen Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos konzultációkra és a viták rendezésére.

2.	Ha bármely Tag úgy ítéli meg, hogy a Megállapodásból számára,  közvetve vagy közvetlenül, származó bármely haszon hatálytalanításra vagy hatásában gyengítésre kerül, vagy pedig a Megállapodás valamely céljának megvalósítása, egy másik Tag vagy más Tagok intézkedései eredményeként akadályozva van, a kérdés kölcsönösen kielégítő megoldása érdekében konzultációt kérhet a szóban forgó Tagtól vagy Tagoktól. Mindegyik Tag megértéssel vizsgálja meg egy másik Tag  bármely konzultációs kérelmét.

3.	A Technikai Bizottság, kérésre, tanácsot és segítséget nyújt a konzultációt folytató Tagok számára.

4.	Valamely vitázó fél kérésére vagy saját kezdeményezésére egy, a Megállapodás rendelkezéseivel kapcsolatos vita kivizsgálására létrehozott vizsgálócsoport kérheti a Technikai Bizottságot, hogy bármely technikai megfontolást igénylő kérdésben vizsgálatot végezzen. A vizsgálócsoport meghatározza a Technikai Bizottság feladat- és jogkörét a konkrét vitára vonatkozóan és időhatárt szab a Technikai Bizottság jelentésének elkészítésére. A vizsgálócsoport figyelembe veszi a Technikai Bizottság jelentését. Abban az esetben, ha a Technikai Bizottság a jelen pont szerint elé utalt ügyben képtelen egyetértésre jutni, a vizsgálócsoport alkalmat kell nyújtson a vitázó feleknek véleményük  vizsgálócsoport előtti kifejtésére.

5.	A vizsgálócsoportnak adott bizalmas információt az azt adó személy, testület vagy hatóság hivatalos engedélye nélkül nem adják ki. Ha ilyen információt kérnek a vizsgálócsoporttól, de annak kiadására nincs felhatalmazása, az információ olyan nem bizalmas összefoglalását adja ki, amelyre az információt szolgáltató személy, testület vagy hatóság felhatalmazást ad.


III. rész

Speciális és megkülönböztetett elbánás

20. Cikk

1.	Azok a fejlődő ország Tagok, amelyek az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. Cikke végrehajtásáról szóló, 1979. április 12-én  kötött Megállapodásnak nem tagjai, a WTO Egyezmény számukra való életbe lépésének dátumától számított legfeljebb öt évvel elhalaszthatják jelen Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását. A jelen Megállapodás alkalmazásának elhalasztását választó fejlődő ország Tagok, erről a WTO Vezérigazgatóját értesítik.

2.	Az 1. pont rendelkezésein túl, azok a fejlődő ország Tagok, amelyek az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. Cikke végrehajtásáról szóló, 1979. április 12-én kötött Megállapodásnak nem tagjai, az 1. Cikk 2. (b) (iii) pontjának, valamint a 6. Cikknek az alkalmazását a Megállapodás összes többi rendelkezése általuk való alkalmazását követően, legfeljebb három évvel elhalaszthatják. Azok a fejlődő ország Tagok, amelyek a Megállapodás jelen bekezdésében megjelölt rendelkezései alkalmazásának elhalasztását választják, erről a WTO Vezérigazgatóját értesítik.

3.	A fejlett ország Tagok, közösen lefektetett feltételek mellett, technikai segítséget nyújtanak az azt kérő fejlődő ország Tagoknak. Ezen az alapon a fejlett ország Tagok technikai segítségnyújtási programokat állítanak fel, amelyek magukban foglalhatják, többek között, szakemberek képzését, a végrehajtási intézkedések kidolgozásában való segítségnyújtást, a vámértékelési módszerekre vonatkozó információ forrásokhoz való hozááférés biztosítását és a  jelen Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó tanácsadást.


IV. rész

Záró rendelkezések


21. Cikk

Fenntartások

	A többi Tag jóváhagyása nélkül jelen Megállapodás egyetlen rendelkezésével kapcsolatban sem tehetők fenntartások.


22. Cikk

Nemzeti jogszabályok

1.	Minden Tag biztosítja, hogy legkésőbb arra az időpontra, amikor  jelen Megállapodás rendelkezéseit alkalmazni kezdi, törvényeit, szabályozásait és adminisztratív eljárásait jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangba hozza.

2.	Minden Tag tájékoztatja a Bizottságot a jelen Megállapodás szempontjából releváns törvényeiben és szabályozásaiban, valamint azok adminisztrációjában eszközölt bármely változásról.


23. Cikk

Felülvizsgálat

	A Bizottság évente felülvizsgálja jelen Megállapodás végrehajtását és működését, szem előtt tartva annak céljait. A Bizottság évente tájékoztatja az Árukereskedelmi Tanácsot a felülvizsgálati időszak alatti fejleményekről.

24. Cikk

Titkárság

	Jelen Megállapodás titkársági feladatait a WTO Titkárság látja el, kivéve a külön a Technikai Bizottságra ruházott feladatokat, amelyekkel kapcsolatos titkársági teendőket a CCC Titkársága látja el.

I. Melléklet az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló Megállapodáshoz


MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

Általános megjegyzés

Az értékelési módszerek sorrendben történő alkalmazása

1.	Az 1 - 7. Cikkek meghatározzák, hogy jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően az importált áruk vámértéke hogyan állapítandó meg . Az értékelési módszerek az alkalmazás sorrendjében szerepelnek. A vámérték meghatározásának elsődleges módszerét az 1. Cikk határozza meg és az importált áruk e Cikk rendelkezései szerint értékelendők, amikor az abban leírt feltételek teljesülnek.

2.	Amikor a vámérték nem határozható meg az 1. Cikk rendelkezései alapján, a meghatározást az utána következő Cikkek közül sorrendben az első olyan Cikk alapján  kell végezni, amely alapján a vámérték meghatározható. A 4. Cikkben foglaltak kivételével, kizárólag akkor lehet a sorrendben következő Cikk rendelkezéseit alkalmazni, ha az adott Cikk szerint a vámérték nem állapítható meg.

3.	Ha az importőr nem kéri, hogy az 5. és 6. Cikk sorrendjét fordítsák meg, a rendes sorrend követendő. Ha azonban az importőr azt kéri, de a vámérték meghatározása a 6. Cikk rendelkezései alapján később lehetetlennek bizonyul, a vámérték az 5. Cikk rendelkezései szerint  állapítandó meg, amennyiben az lehetséges.

4.	Amikor a vámérték az 1 - 6. Cikkek rendelkezései alapján nem határozható meg, az a 7. Cikk rendelkezései alapján határozandó meg.

Általánosan elfogadott számviteli elvek alkalmazása

1.	Az \"általánosan elfogadott számviteli elvek\" megjelölés, egy országon belül, egy bizonyos időpontban, az arra vonatkozó általános egyetértést  vagy mérvadó szakmai támogatottsággal rendelkező álláspontot jelenti, hogy milyen gazdasági erőforrásokat és kötelezettségeket tartsanak eszközként és forrásként nyilván, az eszközökben és forrásokban mely változásokat tartsák nyilván, hogyan vegyék számba az eszközöket és forrásokat és ezek változásait, mely információkat és milyen módon adjanak közre és milyen pénzügyi beszámolókat készítsenek. Ezek a standardok lehetnek általánosan alkalmazott, szélesen megfogalmazott irányelvek és részletesen meghatározott gyakorlatok vagy eljárások is.

2.	Jelen Megállapodás céljaira az egyes Tagok vámszervei olyan információkat használnak, amelyeket a kérdéses Cikkben foglaltaknak megfelelő országban általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban készítettek. Például a szokásos nyereségnek és az általános költségeknek az 5. Cikk rendelkezései szerinti meghatározásánál olyan információt használnának fel, ami összhangban van az importáló országban általánosan elfogadott számviteli elvekkel. Másrészt a szokásos nyereségnek és az általános költségeknek a 6. Cikk rendelkezései szerinti meghatározásánál a termelő országban általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban készített információt használnák fel. További példa, hogy a 8. Cikk 1. (b) (ii) pontjában leírt elemnek az importáló országban való meghatározása az abban az országban általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban készített információ felhasználásával történne.

Megjegyzés az 1. Cikkhez

Ténylegesen megfizetett vagy fizetendő ár

1.	A ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár az az összes fizetés, amelyet a vevő az importált áruért az eladónak vagy az eladó javára eszközölt vagy eszközöl. A fizetés nem szükségszerűen ölti pénzátutalás formáját. A fizetés történhet akkreditívvel vagy  forgatható okmány útján. A fizetés történhet közvetlenül vagy közvetve. Például közvetett fizetésnek minősül, ha a vevő részben vagy egészben kiegyenlíti az eladó valamely tartozását.

2.	A vevő által saját számlára végzett tevékenységek, azok kivételével, amelyekre a 8. Cikk érték kiigazítást ír elő, nem minősülnek az eladónak történő indirekt fizetésnek, annak ellenére, hogy úgy tekinthetők, hogy az eladónak haszna származik belőlük. Az ilyen tevékenységek költségeit ezért, a vámérték meghatározásánál, nem adják hozzá a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz.

3.	A vámérték nem tartalmazza a következő díjakat vagy költségeket, feltéve, hogy azok elkülönülnek az importált árukért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ártól:

(a)	a bevitel után az importált terméken, mint például ipari létesítményen, gépen vagy berendezésen, végzett építés, felállítás, összeszerelés, karbantartás vagy technikai segítségnyújtás díjai;

(b)	a bevitel utáni szállítási költségek;

(c)	az importáló ország illetékei és adói.

4.	A ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár az importált áru árára vonatkozik. Így az osztalékok és a vevő eladónak eszközölt egyéb kifizetései, amelyek nincsenek kapcsolatban az importált árukkal, nem képezik a vámérték részét.



1. (a) (iii) pont

Azon korlátozások között, amelyek a fizetett vagy fizetendő árat nem teszik elfogadhatatlanná, olyanok találhatók, amelyek lényegesen nem érintik az áruk értékét. Példa ilyen korlátozásokra az az eset, amikor az eladó azt követeli meg a gépkocsikat vásárló vevőtől, hogy ne értékesítse vagy ne állítsa ki azokat egy meghatározott időpont előtt, amely időpont a modell év kezdetét jelenti.

1. (b) pont

1.	Amennyiben az eladás vagy az ár bizonyos feltétel vagy ellenszolgáltatás függvénye, amely értékét nem lehet meghatározni az értékelendő áruk vonatkozásában, az ügyleti érték vámcélokra nem fogadható el. Néhány példa erre:

(a)	az eladó az importált áru árát azzal a feltétellel állapítja meg, hogy a vevő, meghatározott mennyiségben, más árukat is fog vásárolni;

(b)	az importált termék ára függ attól az ártól vagy áraktól, amelyen az importált áruk vevője más terméket elad az importált áru eladójának;

(c)	az árat olyan fizetési forma alapján határozzák meg, amely idegen  az importált árutól, mint például, amikor az importált áru félkész termék és eladó azzal a feltétellel értékesíti, hogy meghatározott mennyiséget kap a késztermékből.

2.	Mindazonáltal az importált áru előállítására vagy marketingjére vonatkozó feltételek vagy ellenszolgáltatások nem feltétlenül eredményezik az ügyleti érték elvetését. Például az a tény, hogy a vevő biztosítja az eladónak a mérnöki tervezést és  terveket, amelyek az importáló országban készültek, nem vonja maga után az  ügyleti értéknek az 1. Cikk céljai szempontjából való elvetését. Hasonlóképpen, ha a vevő saját számlájára, bár az eladóval való megegyezés alapján, az importált termék marketingjével kapcsolatos tevékenységeket vállal, ezek értéke nem képezi a vámérték részét és az ilyen tevékenységek nem eredményezik az ügyleti érték elvetését sem.

2. pont

1.	A 2. (a) és 2. (b) pontok az ügyleti érték elfogadhatósága megállapításának különféle eszközeit írják le.

2.	A 2. (a) pont úgy rendelkezik, hogy amikor a vevő és az eladó nem független egymástól, az ügylet körülményeit meg kell vizsgálni és az ügyleti értéket a vámérték alapjául akkor kell elfogadni, ha a kapcsolat nem befolyásolja az árat. Nem cél, hogy minden olyan esetben megvizsgálják a körülményeket, ahol a vevő és az eladó nem független egymástól. Ilyen jellegű vizsgálat kizárólag akkor szükséges, ha kétségek merülnek fel az ár elfogadhatóságát illetően. Amikor a vámszerveknek nincsen kétségük az ár elfogadhatósága felől, az árat, az importőrtől való további információ kérés nélkül, kell elfogadni. Például, lehet, hogy a vámszervek korábban megvizsgálták a kapcsolatot, vagy már részletes információk birtokában lehetnek az eladóról és a vevőről, és az ilyen vizsgálatok illetve információk alapján a korábbiak során már meggyőződhettek arról, hogy a kapcsolat nem befolyásolja az árat.

3.	Amikor a vámszerveknek további vizsgálat nélkül nem áll módjukban az ügyleti értéket elfogadni, lehetőséget kell adjanak az importőrnek olyan további részletes információk szolgáltatására, amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a vámszervek képesek legyenek az eladás körülményeinek megvizsgálása. Ezzel összefüggésben a vámszerveknek késznek kell lenniük az ügylet lényegi vonatkozásainak megvizsgálására, beleértve azt is, hogy a vevő és az eladó hogyan szervezi kereskedelmi kapcsolatait és a kérdéses árhoz milyen módon  jutottak el, azért, hogy el tudják dönteni, hogy kapcsolatuk befolyásolta-e az árat. Amikor kimutatható, hogy a vevő és az eladó, bár a 15. Cikk szerint egymástól nem függetlenek, úgy ad el egymásnak és vásárol egymástól mintha függetlenek lennének, ez azt bizonyítja, hogy az árat nem befolyásolta a kapcsolat. Például, ha az árat a szóban forgó iparág  szokásos árképzési gyakorlatának megfelelően alakították ki, vagy az eladó olyan árat állapít meg, mint amilyet a tőle független vevők számára, ez azt bizonyítja, hogy az árat nem befolyásolta a kapcsolat. Egy további példa: amikor kimutatható, hogy az ár biztosítja minden költség megtérülését és a nyereséget, amely nyereség megfelel egy reprezentatív időszak alatt (például éves szinten) realizált vállalati nyereség átlagos szintjének, olyan termékek eladásánál, amelyek ugyanabba az osztályba vagy fajtához tartoznak, mint az értékelendő áru, ez azt bizonyítja, hogy az árat nem befolyásolta a kapcsolat.

4.	A 2. (b) pont lehetőséget ad az importőrnek annak bizonyítására, hogy az ügyleti érték szorosan megközelíti a vámszervek által korábban elfogadott \"vizsgálati\" értéket, és ezért az 1. Cikk rendelkezései szerint elfogadható. Ha a 2. (b) pont szerinti vizsgálat eredménye megfelelő, nincs szükség a 2. (a) pont szerinti befolyásolás kérdésének megvizsgálására. Ha a vámszerveknek elegendő információ áll rendelkezésükre további részletes tájékozódás nélkül arról, hogy a 2. (b) pontban leírt vizsgálatok egyikének eredménye megfelelő, nincs okuk annak megkövetelésére, hogy az importőr bizonyítsa be, hogy a vizsgálatnak megfelelne. A 2. (b) pontban a \"független vevők\" kifejezés olyan vevőket jelöl, akik bármely konkrét esetben függetlenek az eladótól.

2. (b) pont

Számos tényező figyelembevétele szükséges annak meghatározásához, hogy egy érték \"szorosan megközelít\"-e egy másik értéket. Ezek a tényezők magukban foglalják az importált áru és maga az iparág jellegét, azt az évszakot, amikor az árukat importálják és azt, hogy az értékbeli eltérés kereskedelmileg számottevő-e. Mivel e tényezők esetről esetre változhatnak, lehetetlen lenne egy egységes standardot, például egy rögzített százalékot, alkalmazni minden esetre. Például, míg egy bizonyos típusú áru esetében egy kisebb értékbeni eltérés elfogadhatatlan, egy másik típusú áru esetében tapasztalható nagy eltérés elfogadható lehet annak megállapításánál, hogy az ügyleti érték szorosan megközelíti-e az 1. Cikk 2. (b) pontjában meghatározott \"vizsgálati\" értékeket.


Megjegyzés a 2. Cikkhez

1.	A 2. Cikk alkalmazásánál a vámszervek, amikor lehetséges, az értékelendő árukkal azonos áruk, azonos kereskedelmi szinten és lényegében azonos mennyiségekben történő értékesítését veszik alapul. Amikor ilyen eladást nem találnak, azonos áruknak az alábbi három feltétel bármelyike mellett történő értékesítése felhasználható:

(a)	azonos kereskedelmi szinten, de eltérő mennyiségekben történő értékesítés;

(b)	eltérő kereskedelmi szinten, de lényegében azonos mennyiségekben történő értékesítés; vagy

(c)	eltérő kereskedelmi szinten és eltérő mennyiségekben történő értékesítés.

2.	Amennyiben találtak olyan értékesítést, amely a fenti három feltétel valamelyikének megfelel, az esettől függően, kiigazításokat tesznek:

(a)	kizárólag a mennyiségi tényezőkre vonatkozóan;

(b)	kizárólag a kereskedelmi szint tényezőire vonatkozóan; vagy

(c)	mind a mennyiség, mind pedig a kereskedelmi szint tényezőire vonatkozóan.

3.	Az \"és/vagy\" kifejezés lehetővé teszi a rugalmasságot az értékesítések felhasználása és a fent leírt három feltétel bármelyikénél a szükséges kiigazítások elvégzése tekintetében.

4.	A 2. Cikk céljaira az azonos importált termék ügyleti értéke olyan, az 1. (b) és a 2. pont rendelkezései szerint kiigazított, vámértéket jelent, amelyet az 1. Cikk szerint már elfogadtak.

5.	Az eltérő kereskedelmi szintből vagy mennyiségekből eredő kiigazítás egyik feltétele,  függetlenül attól, hogy az az érték növekedéséhez, vagy annak csökkenéséhez vezet, hogy az kizárólag olyan bemutatott bizonyíték alapján történjék, amely világosan kimutatja a kiigazítás indokoltságát és pontosságát, például a különböző szintekre vagy mennyiségekre vonatkozó árakat tartalmazó érvényes árlisták. A fentiekre példa, hogy ha az értékelendő importált áru 10 egységből álló szállítmány és az egyetlen azonos importált áru, amelyre vonatkozóan ügyleti érték áll rendelkezésre, egy 500 egységből álló szállítmány és ismert,  hogy az eladó mennyiségi engedményt ad, akkor a kívánt kiigazítás úgy történhet, hogy az eladó árlistája alapján az abban 10 egységre érvényes árat alkalmazzák. Ez nem teszi azonban szükségessé azt, hogy az eladás 10 egységnyi mennyiségekben történjék, ha az árlistát úgy alakították ki, hogy az más mennyiségekben történő eladásnál is érvényes. Ilyen objektív mérce hiányában azonban a vámérték 2. Cikk alapján történő meghatározása nem megfelelő.

Megjegyzés a 3. Cikkhez

1.	A 3. Cikk alkalmazásánál a vámszervek, amikor lehetséges, az értékelendő árukhoz hasonló áruk, azonos kereskedelmi szinten és lényegében azonos mennyiségekben történő értékesítését veszik alapul. Amikor ilyen eladást nem találnak, hasonló áruknak az alábbi három feltétel bármelyike mellett történő értékesítése felhasználható:

(a)	azonos kereskedelmi szinten, de eltérő mennyiségekben történő értékesítés;

(b)	eltérő kereskedelmi szinten, de lényegében azonos mennyiségekben történő értékesítés; vagy

(c)	eltérő kereskedelmi szinten és eltérő mennyiségekben történő értékesítés.

2.	Amennyiben találtak olyan értékesítést, amely a fenti három feltétel valamelyikének megfelel, az esettől függően, kiigazításokat tesznek:

(a)	kizárólag a mennyiségi tényezőkre vonatkozóan;

(b)	kizárólag a kereskedelmi szint tényezőire vonatkozóan; vagy

(c)	mind a mennyiség, mind pedig a kereskedelmi szint tényezőire vonatkozóan.

3.	Az \"és/vagy\" kifejezés lehetővé teszi a rugalmasságot az értékesítések felhasználása és a fent leírt három feltétel bármelyikénél a szükséges kiigazítások elvégzése tekintetében.

4.	A 3. Cikk céljaira a hasonló importált termék ügyleti értéke olyan,  az 1. (b) és a 2. pont rendelkezései szerint kiigazított, vámértéket jelent, amelyet az 1. Cikk szerint már elfogadtak.

5.	Az eltérő kereskedelmi szintből vagy mennyiségekből eredő kiigazítás egyik feltétele, függetlenül attól, hogy az az érték növekedéséhez, vagy annak csökkenéséhez vezet, hogy az kizárólag olyan bemutatott bizonyíték alapján történjék, amely világosan kimutatja a kiigazítás indokoltságát és pontosságát, például a különböző szintekre vagy mennyiségekre vonatkozó árakat tartalmazó érvényes árlisták. A fentiekre példa, hogy ha az értékelendő importált áru 10 egységből álló szállítmány és az egyetlen hasonló importált áru, amelyre vonatkozóan ügyleti érték áll rendelkezésre, egy 500 egységből álló szállítmány és ismert,  hogy az eladó mennyiségi engedményt ad, akkor a kívánt kiigazítás úgy történhet, hogy az eladó árlistája alapján az abban 10 egységre érvényes árat alkalmazzák. Ez nem teszi azonban szükségessé azt, hogy az eladás 10 egységnyi mennyiségekben történjék, ha az árlistát úgy alakították ki, hogy az más mennyiségekben történő eladásnál is érvényes. Ilyen objektív mérce hiányában azonban a vámérték 3. Cikk alapján való meghatározása nem megfelelő.

Megjegyzés az 5. Cikkhez

1.	Az \"egységár, amelyen .... az árukat a legnagyobb aggregált mennyiségben értékesítették\" kifejezés azt az árat jelenti, amelyen az egységeket legnagyobb számban értékesítették olyan személyeknek, akik függetlenek azoktól a személyektől, akiktől ilyen árukat vásárolnak, a behozatal utáni első olyan kereskedelmi szinten, amelyen ilyen eladások történnek.

2.	Például az árukat olyan árlista szerint értékesítik, amely kedvezőbb egységárakat biztosít nagyobb mennyiségekben történő vásárlásokra.


Értékesítési
mennyiség

Egységár

Értékesítések száma
Az egyes árakon értékesített össz- mennyiség
1 - 10 egység
100
10 értékesítés 	 5 egységenként
5 értékesítés       3 egységenként
65
11 - 25 egység
95
5 értékesítés	11 egységenként
55
25 egység felett
90
1 értékesítés	30 egységenként
1 értékesítés	50 egységenként

80

	A legnagyobb számú egység, amelyet egy áron értékesítettek 80; ezért a legnagyobb aggregált mennyiség egységára 90.

3.	Másik példa erre: két értékesítés történik. Az elsőben 500 egységet adnak el, egyenként 95 valutaegységért. A másodikban 400 egységet, egyenként 90 valutaegységért. Ebben a példában az egy bizonyos áron értékesített legnagyobb mennyiség 500; ezért a legnagyobb aggregált mennyiség egységára 95.

4.	Egy harmadik példa a következő eset, amikor különböző mennyiségeket értékesítenek különböző árakon.

	(a)	Értékesítések

Értékesítési mennyiség
Egységár
40 egység
	100
30 egység
	90
15 egység
	100
50 egység
	95
25 egység
	105
35 egység
	90
5 egység
	100

	(b)	Összesen

Értékesített összmennyiség
Egységár
65 egység
	90
50 egység
	95
60 egység
	100
25 egység
	105

	Ebben a példában a legnagyobb számú, egy bizonyos áron értékesített egység 65; ezért a legnagyobb aggregált mennyiség egységára 90.

5.	Az importáló országban, a fenti 1. pontban foglaltak szerinti, bármely értékesítés, amely olyan személy számára történik, aki közvetve vagy közvetlenül, ingyenesen vagy csökkentett áron az importált áru előállításával és exportra történő értékesítésével kapcsolatban való felhasználáshoz, a 8. Cikk 1. (b) pontjában meghatározott valamely elemet szállítja, nem vehető figyelembe az egységárnak az 5. Cikk céljaira való megállapításánál.

6.	Megjegyzendő, hogy az 5. Cikk 1. pontjában hivatkozott \"nyereség és általános költségek\" egy egésznek tekintendők. E levonás összegét az importőr által vagy megbízásából adott információk alapján kell meghatározni, kivéve, ha az importőr adatai nincsenek összhangban az importált termékkel azonos osztályú vagy fajtájú importált áruknak az importáló országban való értékesítésekor nyert adatokkal. Amikor az importőr adatai nincsenek összhangban ezekkel az adatokkal, a nyereség és az általános költségek összege, az importőr vagy megbízottja által adott információk helyett, más idevágó információkra is alapozható.

7.	Az \"általános költségek\" magukban foglalják a szóban forgó áru közvetett és közvetlen marketing költségeit.

8.	Az áruk értékesítése miatt fizetendő helyi adók, amelyek tekintetében az 5. Cikk 1. (a) (iv) pontja rendelkezései szerint nem történik levonás, az 5. Cikk (a) (i) pontja alapján kerülnek levonásra.

9.	A jutalékoknak illetve a szokásos nyereségnek és általános költségeknek az 5. Cikk 1. pontja rendelkezései szerint történő meghatározásánál az a kérdés, hogy bizonyos áruk \"azonos osztályúak vagy fajtájúak\"-e mint mások, esetenként, a körülmények figyelembe vételével, döntendő el. Az azonos osztályú vagy fajtájú importált áruk legszűkebb csoportjának vagy skálájának, amely magában foglalja az értékelendő árukat és amelyre vonatkozóan a szükséges információk beszerezhetők, az importáló országban történő értékesítése vizsgálandó meg. Az 5. Cikk céljaira az \"azonos osztályú vagy fajtájú áru\" magában foglal olyan árukat, amelyeket ugyanabból az országból importáltak mint az értékelendő árut, valamint egyéb országokból importált árukat is.

 10.	Az 5. Cikk 1. (b) pontja céljaira a \"legkorábbi időpont\" az az időpont, ameddig az importált árut vagy az azonos vagy hasonló importált árut, az egységár megállapítása szempontjából, megfelelő mennyiségben értékesítenek.

11.	Az 5. Cikk 2. pontja szerinti módszer alkalmazásakor, a további feldolgozásból eredő hozzáadott érték levonása az ilyen munka költségére vonatkozó objektív és számszerűsíthető adatok alapján történik. A számítások alapját elfogadott ipari formulák, receptek, konstrukciós módszerek és egyéb ipari gyakorlatok képezik.

12.	Elismert tény, hogy az 5. Cikk 2. pontja rendelkezéseiben foglalt értékelési módszer rendes körülmények között nem alkalmazható, ha,
a további feldolgozás eredményeként, az importált termékek elveszítik identitásukat. Lehetnek azonban olyan esetek, hogy bár az importált áru identitása elveszett, a feldolgozás során hozzáadott értéket pontosan, túlzott nehézség nélkül meg lehet határozni. Másrészt lehetnek olyan esetek is, amikor az importált áruk megőrzik ugyan identitásukat, de az importáló országban értékesített áruk olyan kis elemét képezik, hogy indokolatlan lenne ezen értékelési eljárás használata. A fentiek miatt, minden egyes ilyen jellegű esetet külön-külön kell megfontolni.

Megjegyzés a 6. Cikkhez

1.	A vámérték jelen Megállapodás alapján való meghatározása, általános szabályként, az importáló országban egyszerűen hozzáférhető információk alapján történik. A számított érték meghatározása céljából azonban szükséges lehet az értékelendő áruk termelési költségeinek és más olyan információknak a megvizsgálása, amelyeket az importáló országon kívülről kell beszerezni. Továbbá, az áru termelője legtöbb esetben az importáló ország hatóságainak illetékességén kívül esik. A számított érték módszer használata általában azokra az esetekre korlátozódik, amikor az eladó és a vevő nem független egymástól, és a termelő kész átadni az importáló ország hatóságainak a szükséges költségadatokat és lehetőséget nyújtani bármely esetleg szükséges későbbi igazoló vizsgálatra.

2.	A 6. Cikk 1. (a) pontban hivatkozott \"költség vagy érték\" az értékelendő áruk termelésére vonatkozó és a termelő által vagy nevében szolgáltatott információk alapján határozandó meg. Annak a termelő üzleti könyvelésén kell alapulnia, feltéve, hogy az összhangban van az árukat előállító országban általánosan elfogadott számviteli elvekkel.

3.	A \"költség vagy érték\" magában foglalja a 8. Cikk 1. (a) (ii) és (iii) pontjában meghatározott elemek költségeit is. Ugyancsak tartalmazza, a 8. Cikkre vonatkozó megjegyzésben foglaltak szerint megfelelően megosztva, a 8. Cikk 1. (b) pontjában meghatározott, a vevő által közvetve vagy közvetlenül, az importált áru előállításával kapcsolatban való felhasználásra szállított bármely elem értékét. A 8. Cikk 1. (b) (iv) pontjában meghatározott olyan elemek értéke, amelyeket az importáló országban készítenek, kizárólag olyan mértékben számít bele az értékbe, amilyen mértékben azok költségei a termelőt terhelik. Természetesen a számított érték meghatározásánál az jelen pontban hivatkozott elemek értékét vagy költségét nem lehet duplán felszámítani.

4.	A 6. Cikk 1. (b) pontjában hivatkozott \"nyereség és az általános költségek összege\" a termelő által vagy nevében rendelkezésre bocsátott információk alapján kerül meghatározásra, kivéve, ha ezek az adatok nincsenek öszhangban az exportáló ország termelői által az importáló országba való exportra termelt, az értékelendő árukkal azonos osztályú vagy fajtájú áruk értékesítésében általában megjelenő adatokkal.

5.	Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy a \"nyereség és az általános költségek összege\" egy egésznek tekintendő. Ebből következik, hogy ha egy konkrét esetben a termelő nyereség adata alacsony és általános költségei magasak, a kettő összeadva mégis összhangban lehet az ugyanolyan osztályú vagy fajtájú áruk eladásában általában megjelenő összegüknek. Ilyen helyzet következhet be, például egy terméknek az importáló országban való bevezetésénél, amikor a termelő nulla vagy alacsony nyereséget vállal a piaci bevezetéssel járó magas általános költségek ellensúlyozására. Ha a termelő bizonyítani tudja, hogy az importált termék eladásából, sajátos kereskedelmi körülmények miatt, alacsony a nyeresége, a termelő tényleges nyereség adatait kell figyelembe venni, feltéve, hogy a termelőnek valós kereskedelmi okai vannak az adatok igazolására és árpolitikája tükrözi az érintett iparágon belüli szokásos árpolitikát. Ilyen helyzet fordulhat elő például akkor, amikor a termelők, a kereslet előre nem látható esése miatt, ideiglenesen árcsökkentésre kényszerülnek, vagy amikor valamely, az importáló országban gyártott termékcsaládot kiegészítő árut értékesítenek és versenyképességük megőrzése érdekében alacsony nyereséggel is megelégszenek. Ha a termelő saját nyereség- és általános költség adatai nincsenek összhangban az exportáló ország termelői által az importáló országba való exportra termelt, az értékelendő árukkal azonos osztályú  vagy fajtájú áruk értékesítésénél általában tükröződő ilyen adatokkal, a nyereség és az általános költségek összege az áru termelője által vagy nevében adott információk helyett más idevágó információkra is alapozható.

6.	Ha a számított érték meghatározásához nem a termelő által vagy nevében adott információkat használják fel, az importőr kérésére, az importáló ország hatóságai, a 10. Cikk rendelkezéseit figyelembe véve, tájékoztatják az importőrt az ilyen információ forrásáról, a felhasznált adatokról és az azok alapján végzett számításokról.

7.	A 6. Cikk 1. (b) pontjában hivatkozott \"általános költségek\" magukban foglalják az export áru előállításának és értékesítésének azon közvetett vagy közvetlen költségeit, amelyek nem tartoznak a 6. Cikk 1. (a) pontja alá.

8.	Azt, hogy bizonyos áruk más árukkal \"azonos osztályúak vagy fajtájúak\"-e, a körülmények figyelembe vételével, eseti alapon kell meghatározni. A szokásos nyereségnek és általános költségeknek a 6. Cikk rendelkezései szerinti meghatározásánál az áruk legszűkebb, az értékelendő árukat magában foglaló csoportjának vagy skálájának, az importáló  országba történő azon eladásait kell megvizsgálni, amelyekre vonatkozóan a szükséges információk hozzáférhetők. A 6. Cikk céljaira az \"azonos osztályú vagy fajtájú áruk\"-nak ugyanabból az országból kell származniuk, mint az értékelendő áruknak.

Megjegyzés a 7. Cikkhez

1.	A 7. Cikk rendelkezései szerint meghatározott vámértékeknek, a lehető legteljesebb mértékben, korábban meghatározott vámértékeken kell alapulniuk.

2.	A 7. Cikk szerint az 1 - 6. Cikkekben lefektetett értékelési módszerek alkalmazandók, de e módszerek ésszerűen rugalmas alkalmazása összhangban van a 7. Cikk céljaival és rendelkezéseivel.

3.	Néhány példa az ésszerű rugalmasságra:

(a)	Azonos áruk - az a követelmény, hogy az azonos áruk exportjának időpontja az értékelendő áruk exportjának időpontjával megegyezzen vagy azt megközelítse, rugalmasan értelmezhető; azonos importált áruk, amelyeket nem abban az országban állítottak elő, amelyben az értékelendő árukat, alapul szolgálhatnak a vámérték megállapításához; azonos importált áruknak az 5. és 6. Cikk rendelkezései alapján megállapított vámértékei felhasználhatók.

(b)	Hasonló áruk  - az a követelmény, hogy a hasonló áruk exportjának időpontja az értékelendő áruk exportjának időpontjával megegyezzen vagy azt megközelítse, rugalmasan értelmezhető; hasonló áruk, amelyeket nem abban az országban állítottak elő, amelyben az értékelendő árukat, alapul szolgálhatnak a vámérték megállapításához; hasonló importált áruknak az 5. és 6. Cikk rendelkezései alapján megállapított vámértékei felhasználhatók.

(c)	Következtetéses módszer - az 5. Cikk 1. (a) pontja szerinti követelmény, hogy az importált áruk \"változatlan állapotban\" kerülnek értékesítésre, rugalmasan értelmezhető; a \"90 napos\" kritériumot lehet rugalmasan alkalmazni.

Megjegyzés a 8. Cikkhez

1. (a) (i) pont

	A \"vételi jutalék\" kifejezés olyan díjat jelent, amelyet valamely importőr ügynökének azért a szolgáltatásért fizet, hogy az őt külföldön, az értékelendő áru megvásárlásakor képviseli.

1. (b) (ii) pont

1.	A 8. Cikk 1. (b) (ii) pontjában meghatározott elemeknek az importált árukra történő arányos megosztása két tényezőt foglal magában - magát az elem értékét és azt a módot, ahogyan ez az érték az importált árukra vetítve arányosan megosztandó. Ezen elemek arányos megosztását ésszerű módon, a körülményeknek megfelelően és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban kell elvégezni.

2.	Az elem értékét illetően, amennyiben azt az importőr meghatározott költséggel, tőle független eladótól szerzi be, az elem értéke ez a költség lesz. Ha az elemet az importőr vagy egy tőle nem független személy állította elő, az elem értéke az előállítási költség lesz. Ha az elemet az importőr korábban már használta, tekintet nélkül arra, hogy ő szerezte-e be vagy állította-e elő, az elem értékének meghatározása céljából az eredeti beszerzési árat vagy előállítási költséget oly módon kell lefelé kiigazítani, hogy az tükrözze a használatot.

3.	Miután az elem értékét meghatározták, azt az importált árukra vetítve arányosan meg kell osztani. Különböző lehetőségek vannak. Például az értéket lehet az első szállítmányra arányosan megosztani, ha az importőr a vámot egyszerre kívánja megfizetni a teljes értékre. Másik példa; az importőr kérheti, hogy az értéket az első szállítás időpontjáig legyártott egységekre vetítve arányosan osszák meg. További példa; az importőr kérheti, hogy az értéket a várható teljes termelésre vetítve arányosan osszák meg, amennyiben erre a termelésre szerződés vagy konkrét kötelezettségvállalás van. Az arányos megosztás módszere az importőr által szolgáltatott dokumentációtól függ.

4.	A fentiek szemléltetésére; egy importőr a termelő rendelkezésére bocsát egy, az importált termék gyártásánál használandó öntőformát és szerződést köt vele 10,000 egység megvételére. Az első 1,000 egységnyi szállítmány megérkezéséig a termelő már 4,000 egységet gyártott le. Az importőr kérheti a vámszerveket, hogy az öntőforma értékét arányosan osszák meg az 1,000 egységre, a 4,000 vagy a 10,000 egységre vetítve.

1. (b) (iv) pont

1.	A 8. Cikk 1. (b) (iv) pontjában meghatározott elemek miatti hozzáadásokat objektív és számszerűsíthető adatokra kell alapozni. Az importőrnek és a vámszerveknek a hozzáadandó érték meghatározásával kapcsolatos terhei minimalizálása céljából, amilyen mértékig lehetséges, a vevő üzleti könyvelési rendszerében rendelkezésre álló adatokat kell felhasználni.

2.	A vevő által szállított, általa vásárolt vagy lízingelt, elemek esetében a hozzáadandó érték az elem vásárlási vagy lízingelési költsége lesz. A közjavat képező, mindenki számára hozzáférhető elemek után az érték kizárólag ezen elemek példányainak megszerzési költségeivel növelhető.

3.	A hozzáadandó értékek kiszámításának könnyűsége a konkrét vállalat szerkezetétől és vezetési gyakorlatától, valamint számviteli módszereitől függ.

4.	Lehetséges például, hogy egy vállalat, amely különböző termékeket importál különböző országokból, az importáló országon kívüli tervezőközpontja könyvelését oly módon vezeti, hogy pontosan ki tudja mutatni az egyes termékeknek tulajdonítható költségeket. Ilyen esetekben megfelelő módon, közvetlen kiigazítás tehető a 8. Cikk rendelkezései szerint.

5.	Más esetben egy vállalat az importőr országon kívüli tervezőközpontja költségeit általános költségként is viselheti, anélkül, hogy azt az egyes termékekre megosztaná. Ebben az esetben a 8. Cikk rendelkezései szerint, az importált termékekre vonatkozóan, megfelelő kiigazítás tehető úgy, hogy a tervezőközpont teljes költségét arányosan megosztják azon teljes termelésre, amely haszonélvezője a tervezőközpont tevékenységének és az így megosztott költséget adják, egység alapon, az importhoz.

6.	A fenti körülmények változásai, természetesen, a költség-megosztás megfelelő módszerének meghatározásakor különböző tényezők figyelembevételét követelik meg .

7.	Azokban az esetekben, amikor a kérdéses elem termelésében bizonyos időszakon át több ország vesz részt, a kiigazítást arra az értékre kell korlátozni, amit ténylegesen hozzáadtak a szóban forgó elemhez az importáló országon kívül.

1. (c) pont

1.	A 8. Cikk 1. (c) pontjában hivatkozott jogdíjak és licenc-díjak, többek között, magukban foglalhatják a szabadalmakért, védjegyekért és szerzői jogokért fizetendő összegeket. Azonban az importált árunak az importáló országban való sokszorosítási jogáért fizetendő díjakat, a vámérték meghatározása során, nem adják hozzá az importált áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz.

2.	Az importált áruk elosztási vagy viszonteladási jogáért a vevő által fizetett összeget nem adják hozzá az importált áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz, ha az ilyen fizetések nem képezik feltételét az importált áruknak az importáló országba való export célú eladásának.
 
3. pont

	A 8. Cikk rendelkezései által megkövetelt hozzáadáshoz szükséges objektív és számszerűsíthető adatok hiányában az ügyleti érték nem határozható meg az 1. Cikk rendelkezései szerint. Ennek szemléltetésére: jogdíjat fizetnek egy bizonyos termék literének az importáló országban való eladási ára alapján, a terméket kilogrammonként importáljak és abból oldatot készítenek a beérkezés után. Amennyiben a jogdíj alapja részben az importált áru, részben pedig más, az importált árutól független tényezők (mint amikor az importált árut hazai anyagokkal keverik és az már külön, önmagában nem azonosítható, vagy amikor a jogdíj nem különíthető el a vevő és az eladó közötti, speciális pénzügyi rendezésektől) helytelen lenne megkísérelni a jogdíj hozzáadását. Ha azonban a jogdíj kizárólag az importált terméken alapul és könnyen számszerűsíthető, a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz hozzáadható.

Megjegyzés a 9. Cikkhez

	A 9. Cikk céljaira az \"import időpontja\" magában foglalhatja a vámkezelés időpontját.

Megjegyzés a 11. Cikkhez

1.	A 11. Cikk jogorvoslati lehetőséget biztosít az importőrnek az értékelendő árura vonatkozó, a vámszervek által a vámérték tekintetében hozott határozatokkal szemben. A fellebbezés benyújtható először egy magasabb fokú vámszervhez, de az importőrnek joga van végső lépésként a bírósághoz is fordulni.

2.	A \"bírságmentes\" azt jelenti, hogy az importőrt nem bírságolhatják meg vagy számára nem helyezhetnek bírságot kilátásba csupán azért, mert élt fellebbezési jogával. A szokásos bírósági eljárási költség és az ügyvédi díj nem tekinthető bírságnak.

3.	Mindazonáltal a 11. Cikkben semmi sem gátolja a Tagot abban, hogy megkövetelje kiszabot vám megfizetését a fellebbezés benyújtását megelőzően.




Megjegyzés a 15. Cikkhez

4. pont

	A Cikk céljaira a \"személy\" kifejezés, ahol szükséges, a jogi személyt is magában foglalja.

4. (e) pont

	Jelen Megállapodás céljaira valamely személy akkor gyakorol ellenőrzést egy másik felett, ha az előbbi jogilag vagy gyakorlatilag olyan helyzetben van, hogy az utóbbit korlátozza vagy irányítja.

II. Melléklet az 1994. évi Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló Megállapodáshoz

Vámérték Technikai Bizottság

1.	Jelen Megállapodás 18. Cikkének megfelelően létre kell hozni a Vámérték Technikai Bizottságot a Vámegyüttműködési Tanács fennhatósága alatt, abból a célból, hogy az technikai szinten biztosítsa a Megállapodás értelmezésének és alkalmazásának egységességét.

2.	A Technikai Bizottság feladatköre a következőket foglalja magában:

(a)	felülvizsgálja azokat a technikai problémákat, amelyek a Tagok vámérték meghatározási rendszereiben a napi alkalmazás során felmerülnek és a benyújtott tények alapján tanácsot ad a megfelelő megoldásokra;

(b)	felkérésre tanulmányozza az Egyezménnyel összefüggő értékelésre vonatkozó törvényeket, eljárásokat és gyakorlatot és jelentést készít az ilyen tanulmányok eredményeiről;

(c)	jelentéseket készít és küld szét jelen Megállapodás működésének technikai vonatkozásairól és helyzetéről;

(d)	a Bizottság, vagy bármely Tagnak felkérésére tájékoztatást nyújt és tanáccsal szolgál az importált áru vámértéke megállapításával kapcsolatos bármely kérdésben. Az ilyen tájékoztatás és tanácsadás történhet tanácsadói vélemény, megjegyzés vagy magyarázó jegyzetek formájában;

(e)	felkérésre technikai segítséget nyújt a Tagoknak jelen Megállapodás nemzetközi elfogadtatásának előmozdításában;

(f)	vizsgálatot végez jelen Megállapodás 19. Cikkében leírt bizottság által hozzá utalt ügyben; és

(g)	minden más olyan kötelezettségnek eleget tesz, amelyet a Bizottság ráruház.

Általános rendelkezés

3.	A Technikai Bizottság törekedjék arra, hogy a speciális témákkal - különösen azokkal, amelyeket a Tagok, a Bizottság vagy valamely bizottság hozzá utal - kapcsolatos munkáját rövid időn belül befejezze. A 19. Cikk 4. pontja rendelkezései szerint valamely bizottság meghatározza azt a határidőt, amin belül a Technikai Bizottság jelentését be kell nyújtani és a Technikai Bizottság köteles azt ezen a határidőn belül elkészíteni.

4.	A Vámegyüttműködési Tanács Titkársága, amikor szükséges, segítséget nyújt a Technikai Bizottság tevékenységéhez.

Képviselet

5.	Minden Tag jogosult képviseltetni magát a Technikai Bizottságban. Minden Tag a Technikai Bizottságba egy képviselőt és egy vagy több helyettest jelölhet ki. A Technikai Bizottságban így képviselt Tagra jelen Melléklet mint a Technikai Bizottság tagjára hivatkozik. A Technikai Bizottság tagjainak képviselőit tanácsadók segíthetik. Megfigyelői státuszban a WTO Titkárság is részt vehet az üléseken.

6.	A Vámegyüttműködési Tanács azon tagjai, amelyek nem Tagjai a WTO-nak, egy küldöttel és egy vagy több helyettessel vehetnek részt a Technikai Bizottság ülésein. Ezek a küldöttek megfigyelői minőségben vesznek részt az üléseken.

7.	A Technikai Bizottság elnökének jóváhagyásával a Vámegyüttműködési Tanács Főtitkára (továbbiakban: a Főtitkár) meghívhatja olyan kormányok képviselőit is, amelyek sem a WTO Egyezménynek, sem a Vámegyüttműködési Tanácsnak nem tagjai, valamint meghívhat nemzetközi kormányközi és kereskedelmi szervezetek képviselőit a Technikai Bizottság ülésein megfigyelőként való részvételre.

8.	A küldötteknek, a helyetteseknek és a tanácsadóknak a Technikai Bizottság üléseire történő kijelölését a Főtitkárnak kell bejelenteni.

A Technikai Bizottság ülései

9.	A Technikai Bizottság szükség szerint, de legalább évenként kétszer tartja üléseit. Minden ülés időpontját a Technikai Bizottság előző ülésén rögzítik. Az ülés időpontja változhat akár a Technikai Bizottság bármely tagjának javaslatára - a Technikai Bizottság tagjainak egyszerű többsége hozzájárulásával -, akár az elnök kezdeményezésére, sürgős kivizsgálást igénylő esetekben. Az ezen pont első mondatában foglalt rendelkezés mellett a Technikai Bizottságnak szükség szerint üléseznie kell, hogy megvizsgálja azon ügyeket, melyeket valamely, a jelen Megállapodás 19. Cikke szerint felállított bizottság a Technikai Bizottság elé utal.

10.	A Technikai Bizottság üléseit, ha más döntés nem születik, a Vámegyüttműködési Tanács székhelyén tartják.

11.	A Főtitkár a Technikai Bizottság minden tagját, valamint a 6. és 7. pontokban felsoroltakat, legalább 30 nappal korábban - a sürgős eseteket kivéve - tájékoztatja a Technikai Bizottság ülése megnyitásának időpontjáról.

Napirend

12.	A Főtitkár minden ülésre napirend-tervezetet készít és azt eljuttatja a Technikai Bizottság minden tagjához, valamint a 6. és 7. pontban felsoroltakhoz a sürgős eseteket kivéve legalább 30 nappal az ülés megkezdése előtt. Ez a napirend minden olyan témát felölel, amelynek felvételét a Technikai Bizottság előző ülésén jóváhagyta, továbbá, amelyet az Elnök maga kezdeményez és amelynek felvételét a Főtitkár, a Bizottság vagy a Technikai Bizottság bármely tagja kéri.

13.	A Technikai Bizottság napirendjét az ülés megnyitásakor fogadja el. Az ülésszak alatt a Technikai Bizottság bármikor megváltoztathatja a napirendet.

Tisztségviselők és ügyvitel

14.	A Technikai Bizottság a küldöttek közül egy Elnököt és egy vagy több Alelnököt választ. az Elnök és az Alelnökök egy éves időtartamra viselik tisztségüket. A leköszönő Elnök és Alelnökök újraválaszthatók. Azon Elnök vagy Alelnök automatikusan elveszti mandátumát, aki már nem képvisel Tagot a Technikai Bizottságban.

15.	Ha az Elnök az ülésen vagy annak egy részén nincs jelen, akkor az Alelnök elnököl. Ilyen esetben az utóbbinak jogai és kötelességei azonosak az Elnökével.

16.	Az ülés Elnöke nem mint a Technikai Bizottság egy tagjának képviselője, hanem mint Elnök vesz részt a Technikai Bizottság eljárásaiban.

17.	Ezen szabályok által ráruházott jogok gyakorlásán kívül az elnök megnyitja és bezárja az üléseket, vezeti a vitát, megadja a felszólalási jogot és a jelen szabályok értelmében ellenőrzi az eljárást. Az Elnök jogosult a felszólalót rendre utasítani, ha annak megjegyzései nem relevánsak.

18.	A küldöttek bármely kérdés tárgyalása során eljárási kérdést vethetnek fel. Ebben az esetben az Elnök késedelem nélkül állást foglal. Ha ezt az állásfoglalást kifogásolják, az Elnök azt az ülés elé terjeszti határozathozatalra és az érvényben marad, ha meg nem változtatják.

19.	A Főtitkár vagy a Titkárság általa kijelölt tisztségviselői ellátják a Technikai Bizottság üléseinek titkársági teendőit.

Határozatképesség és szavazás

20.	A Technikai Bizottság képviselőinek egyszerű többsége szükséges a határozatképességhez.

21.	A Technikai Bizottság minden tagjának egy szavazata van. A Technikai Bizottság a jelenlévő tagok legalább kétharmados szavazati többségével hoz határozatot. Egy bizonyos ügyben a szavazás kimenetelésre tekintet nélkül a Technikai Bizottság szabadon előterjesztheti arra vonatkozó jelentését a Bizottság és a Vámegyüttműködési Tanács elé, megjelölve a Bizottság és az üggyel kapcsolatos eltérő véleményeket is. E pont rendelkezéseinek sérelme nélkül valamely bizottság által elé utalt ügyekben a Technikai Bizottság konszenzussal határoz. Ha a valamely bizottság által elé utalt ügyben a Technikai Bizottság nem jut egyezségre, a Technikai Bizottság jelentést készít az ügy részleteiről, megjelölve a tagok álláspontját.

Hivatalos nyelvek és jegyzőkönyvek

22.	A Technikai Bizottság hivatalos nyelve az angol, francia és a spanyol nyelv. E három nyelv bármelyiként elmondott beszédeket vagy nyilatkozatokat késedelem nélkül lefordítják a többi hivatalos nyelvre, kivéve, ha az összes küldött eltekint a fordítástól. Más nyelveken előadott beszédeket vagy nyilatkozatokat ugyanilyen feltételek mellett angolra, franciára és spanyolra lefordítják; de ebben az esetben az érintett delegációnak kell elkészítenie az angol, francia vagy spanyol nyelvű fordítást. Kizárólag angol, francia és spanyol nyelv használható a Technikai Bizottság hivatalos anyagaiban. Emlékeztetők és a Technikai Bizottság levelezése kizárólag a hivatalos nyelvek egyikén történhet.

23.	A Technikai Bizottság minden üléséről jelentést és - ha az Elnök szükségesnek tartja - jegyzőkönyvet vagy összefoglaló beszámolót készít. Az Elnök vagy megbízottja a Technikai Bizottság munkájáról jelentést tesz a Bizottság és a Vámegyüttműködési Tanács minden ülésén.

	III. Melléklet az 1994. évi Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló Megállapodáshoz

1.	A Megállapodás rendelkezései végrehajtásának, a 20. Cikk 1. pontja szerinti, a fejlődő ország Tagok általi, 5 évvel való elhalasztása a gyakorlatban egyes fejlődő ország Tagok számára kevésnek bizonyulhat. Ilyen esetekben valamely fejlődő ország Tag a 20. Cikk 1. pontjában hivatkozott időtartam lejárta előtt kérheti ezen időtartam meghosszabbítását; egyetértés van arról, hogy, azokban az esetekben, amikor a kérdéses fejlődő ország Tag megalapozott indokkal szolgál, a Tagok jóindulatú megfontolás tárgyává teszik az ilyen kérést.

2.	Azok a fejlődő országok, amelyek jelenleg hivatalosan megállapított legkisebb értékek alapján értékelik az árukat, fenntartással élhetnek, hogy lehetőségük legyen ezen értékek korlátozott és átmeneti alapon való megtartására, olyan feltételek mellett, amelyekhez a Tagok hozzájárulnak.

3.	Azon fejlődő országok, amelyek számára az alkalmazási sorrendnek az importőr kívánságára történő, a Megállapodás 4. Cikke rendelkezései alapján való megfordítása komoly nehézséget jelenthet, a 4. Cikkre vonatkozóan fenntartással élhetnek, a következő megfogalmazás szerint:

	\"A ... Kormánya fenntartja a jogot annak elrendelésére, hogy a Megállapodás 4. Cikkének vonatkozó rendelkezése kizárólag akkor kerül alkalmazásra, ha a vámhatóságok beleegyeznek az 5. és 6. Cikkek sorrendjének megfordításába.\"

	Amennyiben fejlődő országok ilyen fenntartással élnek, a Tagok ehhez, a Megállapodás 21. Cikke alatt, beleegyezésüket adják.

4.	Fejlődő országok fenntartással élhetnek a Megállapodás 5. Cikkének 2. pontjára vonatkozóan, a következő megfogalmazás szerint:

	\"A ... Kormánya fenntartja a jogot, annak elrendelésére, hogy a Megállapodás 5. Cikkének 2. pontja a vonatkozó megjegyzés rendelkezéseivel összhangban kerüljön alkalmazásra, függetlenül attól, hogy az importőr ezt így kívánja, vagy sem.\"

	Amennyiben fejlődő országok ilyen fenntartással élnek, a Tagok ehhez, a Megállapodás 21. Cikke alatt, beleegyezésüket adják.

5.	Bizonyos fejlődő országok esetében problémák merülhetnek fel a Megállapodás 1. Cikkének végrehajtása során, az országukba történő, kizárólagos képviselők, kizárólagos forgalmazók és kizárólagos engedményezettek által bonyolított importra vonatkozóan. Ha ilyen problémák merülnek fel a Megállapodást alkalmazó fejlődő országok Tagokban, e Tagok kérésére, e kérdésről tanulmányt készítenek abból a célból, hogy megfelelő megoldásokat találjanak.

6.	A 17. Cikk elismeri, hogy a Megállapodás alkalmazása során szükséges lehet, hogy a vámszervek vizsgálatot folytassanak a vámérték meghatározása céljából számukra benyújtott bármely nyilatkozat, okmány vagy bevallás helytállóságával vagy pontosságával kapcsolatosan. A Cikk így elismeri, hogy vizsgálat folytatható például annak igazolása céljából, hogy a vámérték-meghatározással kapcsolatban bevallott vagy a vámszerveknek benyújtott értékelemek teljesek és helyesek-e. A Tagok, nemzeti törvényeik és eljárásaik keretei között, jogosultak elvárni az importőrök teljes közreműködését az ilyen vizsgálatok során.

7.	A ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár magában foglal minden olyan fizetést, amely, az importált áruk eladásának feltételeként, a vevő által az eladó részére vagy a vevő által harmadik fél részére az eladó kötelezettségének kiegyenlítésére, ténylegesen teljesítésre került vagy kerül.


MEGÁLLAPODÁS
AZ ELŐZETES ÁRUVIZSGÁLATRÓL


A Tagok
	
	Figyelembe véve, hogy 1986. szeptember 20-án a Miniszterek megállapodtak arról, hogy a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay Fordulójának célja \"a világkereskedelem további liberalizálása és kiterjesztése\", \"a GATT szerepének erősítése\" és \"a GATT rendszer,  nemzetközi gazdasági környezet fejlődésének megfelelő, válaszkészségének növelése\";

Figyelembe véve, hogy számos fejlődő ország Tag az előzetes áruvizsgálathoz folyamodik;

Elismerve, hogy a fejlődő országokoknak szükséges ezt tenniük, mindaddig és olyan mértékben, amíg ez az importáruk minőségének, mennyiségének és árának igazolásához szükséges;

Ügyelve arra, hogy az ilyen programokat, felesleges késedelem vagy egyenlőtlen elbánás okozása nélkül kell végrehajtani;

Megjegyezve, hogy az áruvizsgálat, annak természetéből adódóan, az exportőr Tagok területén történik;

Elismerve annak szükségességét, hogy az alkalmazó és az exportőr Tagok jogait és kötelezettségeit megállapító, egyezményes nemzetközi kereteket hozzanak létre;

Elismerve, hogy a GATT 1994 elvei és kötelezettségei az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek azon tevékenységeire vonatkoznak, amelyekkel WTO Tagok kormányai bíztak meg őket;

Elismerve azt, hogy kívánatos az átláthatóság biztosítása az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek működése, valamint az előzetes áruvizsgálatra vonatkozó törvények és szabályozások vonatkozásában;

Azon óhajtól vezérelve, hogy biztosítsák gyors, hatékony és méltányos megoldások születését az exportőrök és az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek között,  jelen Megállapodás alapján felmerülő vitás ügyekben;

Ezennel az alábbiakban állapodnak meg:






1. Cikk

Alkalmazási kör - meghatározások

1.	Jelen Megállapodás valamennyi a Tagok területén folytatott előzetes áruvizsgálati tevékenységre vonatkozik, függetlenül attól, hogy valamely Tag kormánya vagy kormányszerve számára szerződés alapján   vagy annak utasítására végzett tevékenységről van szó.

2.	Az \"alkalmazó Tag\" kifejezés olyan Tagot jelöl, amelynek  kormánya vagy valamely kormányszerve szerződést köt az előzetes áruvizsgálat elvégzésére vagy arra utasítást ad.

3.	Az előzetes áruvizsgálati tevékenység mindazon tevékenységek összessége, amelyek a minőség, a mennyiség, az ár, beleértve a deviza árfolyamot és a pénzügyi feltételeket, és/vagy az alkalmazó Tag területére exportálandó áruk vámbesorolása igazolására vonatkoznak.

4.	Az \"előzetes áruvizsgáló szervezet\" kifejezés olyan szervezetet jelöl, amely valamely Taggal való szerződés alapján, vagy annak utasítására előzetes áruvizsgálati tevékenységet folytat.

2. Cikk

Az alkalmazó Tagok kötelezettségei

Diszkrimináció-mentesség

1.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálati tevékenységet diszkrimináció-mentesen folytatják, és, hogy az ezen tevékenység folytatása során alkalmazott eljárások és kritériumok objektívek és azokat valamennyi ilyen tevékenység által érintett exportőr esetében egyenlő alapon alkalmazzák. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az általuk szerződtetett vagy utasított előzetes áruvizsgálatot végző szervezet valamennyi ellenőre egyformán végzi a vizsgálatot .

Kormányzati követelmények

2.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy a törvényeikre, szabályozásaikra és általuk támasztott követelményekre vonatkozó előzetes áruvizsgálati tevékenység során a GATT 1994 III. Cikk 4. pontjának rendelkezéseit a releváns mértékig betartják.


Az áruvizsgálat helyszíne

3.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy valamennyi előzetes áruvizsgálati tevékenységet, beleértve a Kifogásmentes Áruvizsgálati Jegyzőkönyv kiadását, vagy az ennek megtagadásáról szóló értesítést, azon a vámterületen végzik, ahonnan az árut exportálják, vagy ha az áru komplex jellegéből adódóan az áruvizsgálat nem hajtható végre ezen a vámterületen illetve ha mindkét fél egyetért, akkor azon a vámterületen, ahol az árut előállították.

Szabványok

4.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy a mennyiségi és minőségi áruvizsgálatot az eladó és a vevő adásvételi szerződésében meghatározott szabványok szerint végzik el, és, hogy ilyen szabványok hiányában, a vonatkozó nemzetközi szabványokat alkalmazzák.2

Ĺtláthatóság

5.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálati tevékenységeket átlátható módon végzik.

6.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy, az exportőrök előzetes kérésére, az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek az áruvizsgálati követelmények betartásához szükséges valamennyi információt tartalmazó listát adnak át az exportőröknek. Az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek, az exportőrök kérésére, megadják az aktuális információkat. Ezen információk hivatkozást tartalmaznak az alkalmazó Tagok előzetes áruvizsgálati tevékenységre vonatkozó törvényeire és szabályozásaira, továbbá tartalmazzák az áruvizsgálati valamint az ár és devizaárfolyam igazolási célokra alkalmazott eljárásokat és kritériumokat, az exportőrök áruvizsgálatot végző szervezetekkel szembeni jogait, továbbá a 21. pont szerint felállított fellebbezési eljárásokat. További eljárási követelményeket vagy a létező eljárások változásait nem alkalmazzák egy szállítmánnyal kapcsolatban, hacsak a  vizsgálat napjának kitűzésekor az érintett exportőrt ezen változásokról nem tájékoztatják. Az olyan típusú vészhelyzetekben azonban, amiket a GATT 1994 XX. és XXI. Cikke tárgyal, az exportőr előzetes értesítése előtt, ilyen további követelmények vagy változások alkalmazhatók egy szállítmányra. Ez a segítség azonban nem mentesíti az exportőröket az alkalmazó Tagok importszabályozásainak betartására vonatkozó kötelezettségeik alól.

7.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy a 6. pontban hivatkozott információ  megfelelő módon álljon az exportőrök rendelkezésére, továbbá, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek által fenntartott irodák információs központként szolgáljanak, ahol ez az információ hozzáférhető.

8.	Az alkalmazó Tagok haladéktalanul, olyan módon teszik közzé valamennyi alkalmazandó, az előzetes áruvizsgálati tevékenységre vonatkozó törvényt és rendelkezést, hogy más kormányok és kereskedők  megismerhessék azokat.

A bizalmas üzleti információk védelme

9.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek az előzetes áruvizsgálat során kapott valamennyi információt üzleti titokként kezelik, amennyiben az ilyen információt még nem tették közzé, általában harmadik személyek nem férhetnek hozzá vagy más módon nem vált közkeletűvé. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek e célból eljárásokat tartanak fenn.

10.	Az alkalmazó Tagok, kérésre, információt szolgáltatnak a Tagoknak azon intézkedéseikről, amelyek révén a 9. pontnak érvényt szereznek. Jelen pont rendelkezései azonban nem követelik meg, hogy bármely Tag olyan bizalmas információt tárjon fel, amelynek a felfedése veszélyeztetné az előzetes áruvizsgálati programok hatékonyságát vagy sértené konkrét állami- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit.

11.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek nem fednek fel bizalmas üzleti információkat harmadik személyeknek, kivéve, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek megoszthatják az információt, a velük szerződő vagy őket utasító kormányzati szervezetekkel. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy a velük szerződött vagy általuk utasított előzetes áruvizsgálatot végző szervezetektől kapott bizalmas üzleti információt megfelelően védik. Az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek kizárólag olyan mértékben osztják meg a bizalmas üzleti információt a velük szerződő vagy őket utasító kormányokkal, amennyire az ilyen információ szokás szerint szükséges akkreditívhez vagy más fizetési formákhoz, illetve vám-, importengedélyezési- vagy devizagazdálkodási célokra.

12.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek nem kérnek információt az exportőröktől az alábbiakról:

(a)	gyártási adatok, amelyek szabadalmazott, licenccel átengedett vagy fel nem fedett eljárásokra vonatkoznak, vagy olyanokra, amelyek szabadalmaztatása folyamatban van;

(b)	közzé nem tett műszaki adatok, kivéve azokat, amelyek szükségesek a műszaki szabályozásoknak vagy szabványoknak való megfelelés igazolásához;

(c)	belső árképzés, beleértve a termelési költségeket is;

(d)	haszonkulcsok;

(e)	az exportőrök és szállítók közötti szerződések feltételei, hacsak  az áruvizsgálatot végző szervezet számára a kérdéses vizsgálat lefolytatása másképpen nem lehetséges. Ilyen esetekben a szervezet kizárólag az ehhez a célhoz szükséges információt kéri.

13.	A 12. pontban hivatkozott információt, amelyet az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek egyébként nem kérnek, az exportőr önkéntes alapon kiadhatja, egy konkrét eset szemléltetésére.

Összeférhetetlenség

14.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek, figyelembe véve a 9-13. pontokban foglalt, a bizalmas üzleti információk védelméről szóló rendelkezéseket is, eljárárásokat tartanak fenn az összeférhetetlenség elkerülésére:

(a)	előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek és bármely más szervezet között, amely a kérdéses előzetes áruvizsgálatot végző szervezetektől nem független, ideértve mindazokat, amelyekben az utóbbiaknak pénzügyi vagy üzleti érdekeltsége van, illetve azokat a szervezeteket, amelyeknek a kérdéses előzetes áruvizsgálatot végző szervezetekben pénzügyi érdekeltsége van, és amelyeknek szállítmányait az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetnek vizsgálnia kell;

(b)	előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek és bármely más szervezetek között, ideértve az előzetes áruvizsgálat alá eső egyéb szervezeteket, az áruvizsgálatokra szerződő vagy arra utasítást adó kormányzati szervezetek kivételével;

(c)	az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek azon osztályaival, amelyek az áruvizsgálati eljárás elvégzéséhez szükségestől eltérő tevékenységet végeznek.

Késedelmek

15.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek  a szállítmányok vizsgálata során elkerülik az ok nélküli késedelmeket. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy amennyiben egy előzetes áruvizsgálatot végző szervezet és egy exportőr megállapodik az áruvizsgálat napját illetően, az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet a vizsgálatot a kijelölt napon hajtja végre, kivéve, ha azt az exportőr és az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet  közös megegyezés alapján megváltoztatja illetve ha abban az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetet az exportőr vagy vis maior akadályozza meg.3

16.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy a végső dokumentumok kézhez vételét és az áruvizsgálat befejezését követően az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek öt munkanapon belül vagy kiadják a Kifogásmentes Áruvizsgálati Jegyzőkönyvet vagy részletes írásbeli magyarázatot adnak, meghatározva a kiadás megtagadásának okait. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az utóbbi esetben az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek lehetőséget adnak az exportőröknek véleményük írásban való ismertetésére, és, amennyiben az exportőrök azt kérik,  új áruvizsgálatot készítenek elő a legkorábbi, kölcsönösen megfelelő időpontra.

17.	Az alkalmazó Tagok biztosítják hogy, amikor az exportőrök azt kérik,  az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek az áru fizikai vizsgálata előtt elvégzik az ár és, ahol alkalmazásra kerül, a deviza árfolyam előzetes igazolását,  az exportőr és importőr közötti szerződés,  a pro forma számla, és, ahol alkalmazásra kerül, az importengedély iránti kérelem alapján. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet által, egy ilyen  előzetes igazolás alapján elfogadott ár vagy devizaárfolyam nem kerül visszavonásra, feltéve, hogy  az áruk megfelelnek az import okmányoknak és/vagy az importengedélynek. Biztosítják, hogy az előzetes igazolás megtörténte után, az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek azonnal, írásban tájékoztatják az exportőröket az ár és a devizaárfolyam elfogadásáról vagy az ár és/vagy a devizaárfolyam nem elfogadásának részletes okairól.

18.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy, a fizetési késedelmek elkerülése érdekében, az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek az exportőröknek vagy azok kijelölt képviselőinek, amilyen gyorsan lehetséges, megküldik a Kifogásmentes Áruvizsgálati Jegyzőkönyvet.

19.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy ha a Kifogásmentes Áruvizsgálati Jegyzőkönyvben elírás fordul elő, az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet kijavítja a hibát és a kijavított információt, amilyen gyorsan csak lehetséges, továbbítja a megfelelő feleknek.

Az ár igazolása

20.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy a túl- vagy alulszámlázás és csalás elkerülése érdekében, az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek árigazolást4 végeznek az alábbi irányelvek szerint:

(a)	az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek csak akkor utasítják el a szerződéses árat amiben az exportőr és importőr megegyezett, ha be tudják bizonyítani, hogy a nem megfelelő árra vonatkozó ténymegállapításuk olyan igazolási eljáráson alapszik, amely összhangban van a (b) - (e) alpontokban lefektetett kritériumokkal;

(b)	az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet az exportár igazolására folytatott ár-összehasonlítást azonos vagy hasonló, ugyanazon exportőr  országból, azonos vagy közel azonos időben, versenyhelyzetben és összehasonlítható értékesítési feltételek között, a szokásos kereskedelmi gyakorlattal összhangban és az alkalmazott szokásos árengedmények levonásával, exportra kínált áruk ára(i)ra alapozza:

(i)		csak valós összehasonlítási alapot adó árakat használnak, figyelembe véve az importáló országra, illetve az ár-összehasonlításra használt országra vagy országokra vonatkozó releváns gazdasági tényezőket; 
	
(ii)	az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet nem támaszkodik a más importáló országokba exportra kínált termékek árára abból a célból, hogy a szállítmányra, önkényesen, a legalacsonyabb árat állapítsa meg;
	
(iii)	az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet figyelembe veszi a (c) alpontban felsorolt konkrét elemeket;
	
(iv)	a fent leírt folyamat bármely szakaszában az előzetes áruvizsgálatot végző szervezet alkalmat biztosít az exportőrnek az ár megmagyarázására;

(c)	az árigazolás elvégzése során az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek megfelelően figyelembe veszik az adásvételi szerződés feltételeit és az ügyletre vonatkozó, általánosan alkalmazandó korrekciós tényezőket; ezek a tényezők magukban foglalják, de nem korlátozódnak az értékesítés kereskedelmi szintjére és mennyiségére, a szállítási határidőkre és feltételekre, az áreszkalációs záradékokra, a minőségi specifikációkra, különleges formatervezési jellemzőkre, különleges szállítási vagy csomagolási specifikációkra, a megrendelés nagyságára, az eladás azonnali jellegére, szezonális hatásokra, licenc- vagy más szellemi tulajdonhoz kapcsolódó díjakra, a szerződés részét képező szolgáltatásokra, ha ezeket szokásosan nem külön számlázzák; a tényezők magukban foglalnak bizonyos, az exportőrök áraira vonatkozó  elemeket is, mint például az exportőr és az importőr közötti szerződéses kapcsolat;

(d)	a fuvardíjak igazolása kizárólag a szállítási mód exportőr országban való megállapodás szerinti árára, amint azt az adásvételi szerződés tartalmazza, vonatkozik;

(e)	az alábbiak árigazolási célokra nem kerülnek felhasználásra:

(i)	az importőr országban gyártott áruk eladási árai az importőr országban;

(ii)	az exportáló országtól eltérő országból exportra szánt áruk ára;

(iii)	a termelés költsége;

(iv)	önkényes vagy fiktív árak illetve értékek.

Fellebbezési eljárások

21.	Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek eljárásokat hoznak létre az exportőrök panaszainak fogadására, megvizsgálására és a vonatkozó döntések meghozatalára, valamint, hogy az ilyen eljárásokra vonatkozó információt, a 6. és 7. pontok rendelkezéseivel összhangban, az exportőrök számára hozzáférhetővé teszik. Az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy az eljárásokat a következő irányelvek szerint alakítják ki és tartják fenn:

(a)	az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek kijelölnek egy vagy több tisztviselőt, akik a rendes munkaidő alatt, minden városban vagy kikötőben, ahol e szervezetek előzetes áruvizsgálati adminisztrációs irodát tartanak fenn, rendelkezésre állnak abból a célból, hogy fogadják, megvizsgálják az exportőrök fellebbezéseit és panaszait és azokról döntéseket hozzanak;

(b)	az exportőrök a kijelölt tisztviselő(k)kel írásban közlik a kérdéses konkrét ügyletre vonatkozó tényeket, a panasz természetét és a javasolt megoldást;

(c)	a kijelölt tisztviselő(k) az exportőrök panaszait jóindulatúan bírálják el, és, a (b) alpontban hivatkozott dokumentumok kézhezvétele után, amint lehetséges, döntést hoznak.

Részleges hatálytalanítás

22.	A 2. Cikk rendelkezései részleges hatálytalanításával az alkalmazó Tagok biztosítják, hogy, a részszállítmányok kivételével, azon szállítmányokat, amelyek értéke kevesebb, mint az alkalmazó Tag által ilyen szállítmányokra meghatározott minimum érték, kizárólag rendkívüli körülmények esetén vizsgálják meg. Ez a minimum érték az exportőröknek a 6. pont szerint továbbított információ részét képezi.




3. Cikk

Az exportôr Tagok kötelezettségei

Diszkrimináció-mentesség

1.	Az exportőr Tagok biztosítják az előzetes áruvizsgálati tevékenységre vonatkozó törvényeik és szabályozásaik diszkrimináció-mentes alkalmazását.

Ĺtláthatóság

2.	Az exportőr Tagok haladéktalanul, olyan módon teszik közzé az előzetes áruvizsgálati tevékenységre vonatkozó valamennyi alkalmazandó törvényt és szabályozást, hogy lehetővé tegyék más kormányoknak és kereskedőknek azok megismerését.

Technikai segítségnyújtás

3.	Az exportőr Tagok, kérésre, kölcsönösen egyeztetett feltételekkel5 , a Megállapodás céljainak elérését célzó technikai segítséget ajánlanak fel az alkalmazó Tagoknak. 

4. Cikk

Független felülvizsgálati eljárások

	A Tagok ösztönzik az előzetes áruvizsgálatot végző szervezeteket és exportőröket vitáik együttes megoldására. Azonban a panasznak a 2. Cikk 21. pontjával összhangban való beterjesztését követő második munkanapon bármely fél a vitát  független felülvizsgálat elé utalhatja. A Tagok, lehetőségeik határain belül, ésszerű intézkedéseket hoznak, hogy  biztosítsák az alábbi eljárások e célból való kialakítását és fenntartását:

(a)	ezen eljárásokat független szervezet működteti, amelyet egy, az előzetes áruvizsgálatot végző szervezeteket képviselő valamint egy, az exportőröket képviselő szervezet közösen hoz létre jelen Megállapodás céljaira;

(b)	az (a) alpontban hivatkozott független szervezet szakértői listát állít össze az alábbiak szerint:

(i)	az előzetes áruvizsgálatot végző szervezeteket képviselő szervezet által jelölt tagok csoportja;

(ii)	az exportőröket képviselő szervezet által jelölt tagok csoportja;

(iii)	az (a) alpontban hivatkozotti független szervezet által jelölt független kereskedelmi szakértők csoportja.

	A listán szereplő szakértők földrajzi megoszlása olyan kell, hogy legyen, hogy lehetővé váljon az ezen eljárások során felmerülő bármilyen vita gyors rendezése. Ezt a listát a WTO Egyezmény életbe lépését követő két hónapon belül összeállítják és évenként felfrissítik. A lista nyilvános, azt a Titkárságra bejelentik és minden Tagnak megküldik.

(c)	amennyiben egy exportőr vagy egy előzetes áruvizsgálatot végző szervezet vitát kíván kezdeményezni, érintkezésbe kell lépnie az (a) alpontban hivatkozott független szervezettel és kérnie kell egy vizsgálócsoport felállítását. A független szervezet felelős a vizsgálócsoport létrehozásáért. A vizsgálócsoport három tagból áll. A vizsgálócsoport tagjait úgy választják ki, hogy elkerüljék a felesleges költségeket és késedelmeket. Az első tagot a fenti lista (i) csoportjából az érintett előzetes áruvizsgálatot végző szervezet választja ki, azzal a feltétellel, hogy a tag nem áll üzleti kapcsolatban az adott szervezettel. A második tagot a fenti lista (ii) csoportjából az érintett exportőr választja, azzal a feltétellel, hogy ez a tag nem áll üzleti viszonyban az exportőrrel. A harmadik tagot az (a) alpontban hivatkozott független szervezet választja a fenti lista (iii) csoportjából. Semmilyen kifogás nem emelhető a fenti lista (iii) csoportjából választott független kereskedelmi szakértők ellen;

(d)	a fenti lista (iii) csoportjából választott független kereskedelmi szakértő tevékenykedik a vizsgálócsoport elnökeként. A független kereskedelmi szakértő meghozza a szükséges döntéseket annak biztosítására, hogy a vizsgálócsoport gyorsan rendezze a vitát, például, hogy az esetre vonatkozó tények megkívánják-e a vizsgálócsoport tagjainak találkozását, és amennyiben igen, ezt a találkozót hol tartsák meg, figyelembe véve a kérdéses áruvizsgálat helyszínét;

(e)	ha a vitában résztvevő felek úgy egyeznek meg, az (a) alpontban hivatkozott független szervezet kiválaszthat egy független kereskedelmi szakértőt a fenti lista (iii) csoportjából, hogy felülvizsgálja a kérdéses vitát. Ez a szakértő meghozza a szükséges döntéseket a vita gyors rendezésének biztosítására, például figyelembe véve a kérdéses áruvizsgálat helyszínét;

(f)	a felülvizsgálat tárgya annak megállapítása, hogy a vitatott áruvizsgálat során a vitában résztvevő felek betartották-e jelen Megállapodás rendelkezéseit. Az eljárást gyorsan folytatják le és lehetőséget adnak mindkét fél számára, hogy véleményüket személyesen vagy írásban közöljék;

(g)	a három-tagú vizsgálócsoport döntéseit szavazat többséggel hozza. A vitáról szóló döntést a független felülvizsgálatra vonatkozó kérés benyújtásától számított nyolc munkanapon belül hozzák meg és arról értesítik a vitában résztvevő feleket. Ez az időkorlát a vitában résztvevő felek hozzájárulásával meghosszabítható. A vizsgálócsoport vagy a független kereskedelmi szakértő a költségeket az ügy megalapozottsága alapján osztja fel;

(h)	a vizsgálócsoport döntése a vitában résztvevő előzetes áruvizsgálatot végző szervezetre és az exportőrre nézve kötelező érvényű.

5. Cikk

Bejelentés

	A Tagok benyújtják a Titkársághoz azon törvényeik és szabályozásaik példányait, amelyek által jelen Megállapodást hatályba léptetik, valamint az előzetes áruvizsgálatra vonatkozó bármely egyéb törvényük és szabályozásuk példányait akkor, amikor az érintett Tag tekintetében a WTO Egyezmény hatályba lép. Az előzetes áruvizsgálatra vonatkozó törvények és szabályozások változásainak betartását nem kényszerítik ki az ilyen változások hivatalos közzététele előtt. A változásokat, közzétételüket követően, azonnal bejelentik a Titkárságnak. A Titkárság tájékoztatja a Tagokat ezen információk rendelkezésre állásáról.

6. Cikk

Felülvizsgálat

	A WTO Egyezmény hatályba lépésétől számított második év végén és azután háromévenként a Miniszteri Értekezlet felülvizsgálja jelen Megállapodás rendelkezéseit, végrehajtását és működését, figyelembe véve annak céljait és működésének tapasztalatait. Az ilyen felülvizsgálat eredményeként a Miniszteri Értekezlet módosíthatja a Megállapodás rendelkezéseit.

7. Cikk

Konzultáció

	A Tagok, felkérésre, a jelen Megállapodás működését érintő bármilyen ügyre vonatkozóan konzultációt folytatnak más Tagokkal.  Az ilyen esetekben a GATT 1994 XXII. Cikkének rendelkezései, amint azokat a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, alkalmazandók jelen Megállapodásra.

8. Cikk

Vitarendezés

	A Tagok között felmerülő,  jelen Megállapodás működésére vonatkozó bármely vitás kérdés esetében a GATT 1994 XXIII. Cikkének rendelkezései, amint azokat a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, irányadó.

9. Cikk

Záró Rendelkezések

1.	A Tagok meghozzák a jelen Megállapodás végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

2.	A Tagok biztosítják, hogy törvényeik és szabályozásaik ne legyenek ellentétesek jelen Megállapodás rendelkezéseivel.


MEGÁLLAPODÁS
A SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOKRÓL

A Tagok

	Figyelembe véve, hogy 1986. szeptember 20-án a Miniszterek megállapodtak arról, hogy a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay Fordulójának célja \"a világkereskedelem további liberalizálása és kiterjesztése\", \"a GATT szerepének erősítése\" és \"a GATT rendszer,  nemzetközi gazdasági környezet fejlődésének megfelelő, válaszkészségének növelése\";

	Azon óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsák a GATT 1994 céljainak megvalósítását;

	Elismerve, hogy az egyértelmű és kiszámítható származási szabályok és azok alkalmazása megkönnyíti a nemzetközi kereskedelem áramlását;

	Azon óhajtól vezérelve, hogy biztosítsák, hogy maguk a származási szabályok nem alkotnak szükségtelen akadályokat a kereskedelem útjában;

	Azon óhajtól vezérelve, hogy biztosítsák, hogy  a származási szabályok nem hatálytalanítják vagy hatásukban nem gyengítik a Tagok GATT 1994 szerinti jogait;

	Elismerve, hogy kívánatos a származási szabályokkal kapcsolatos törvények, szabályozások és gyakorlatok átláthatóságának biztosítása;

	Azon óhajtól vezérelve, hogy biztosítsák, hogy a származási szabályok megalkotása és alkalmazása pártatlan, átlátható, kiszámítható, következetes és semleges módon történik;

	Elismerve, hogy a jelen Megállapodás kapcsán felmerülő vitás kérdések gyors, hatékony és méltányos rendezésére konzultációs mechanizmus és eljárás áll rendelkezésre;

	Azon óhajtól vezérelve, hogy összehangolják és tisztázzák a származási szabályokat;

	Ezennel az alábbiakban állapodnak meg:






I. RÉSZ

MEGHATÁROZÁSOK ÉS ALKALMAZÁSI KÖR

1. Cikk

Származási szabályok

1.	Jelen Megállapodás I-IV. Részének céljaira származási szabályokon azon törvények, szabályozások és általános érvényű adminisztratív határozatok értendők, amelyeket bármely Tag az áruk származási országának megállapítására alkalmaz, feltéve, hogy az ilyen származási szabályok nem kapcsolódnak szerződéses vagy autonóm kereskedelmi rendszerekhez, amelyek a GATT 1994 I. Cikkének 1. pontja alkalmazásán túlmenő vámpreferenciák nyújtásához vezetnek.

2.	Az 1. pontban hivatkozott származási szabályok magukban foglalják az összes olyan származási szabályokat, amelyeket nem preferenciális kereskedelempolitikai eszközöknél használnak, mint pl. a legnagyobb kedvezményes elbánásnak a GATT 1994 I., II., III., XI. és XIII. Cikke szerinti; az antidömping és kiegyenlítő vámoknak a GATT 1994 VI. Cikke szerinti; a védintézkedéseknek a GATT 1994 XIX. Cikke szerinti,  a származás megjelölésére vonatkozó követelményeknek a GATT IX. Cikke szerinti és bármely diszkriminatív mennyiségi korlátozás vagy vámkvóta alkalmazása esetén. Magukban foglalják továbbá a kormány beszerzésnél és kereskedelmi statisztikáknál alkalmazott származási szabályokat is.1

II. RÉSZ

A SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ  FEGYELMEK

2. Cikk
Az átmeneti időszakra vonatkozó fegyelmek

	A származási szabályok összehangolásának a IV. Részben lefektetett munkaprogramja befejezéséig, a Tagok biztosítják, hogy:

(a)	amikor általános érvényű adminisztratív határozatokat bocsátanak ki, egyértelműen meghatározzák a teljesítendő követelményeket. Nevezetesen:

(i)	azokban az esetekben, amelyekben a vámtarifa-besorolás megváltozásának kritériumát alkalmazzák, az ilyen származási szabálynak, illetve az alóla való bármely kivételnek, világosan meg kell határoznia a vámtarifa-nomenklatúra azon vámtarifaszámait vagy alszámait amelyekre a szabály vonatkozik;

(ii)	azokban az esetekben, amelyekben az érték szerinti százalék kritériumát alkalmazzák, ezen százalék kiszámításának módszerét is jelezni kell a származási szabályokban;

(iii)	azokban az esetekben, amelyekben a gyártási vagy feldolgozási művelet kritériumát írják elő, a vonatkozó árunak származó státuszt biztosító műveletet pontosan meg kell határozni;

(b)	függetlenül attól, hogy milyen kereskedelempolitikai intézkedéshez vagy eszközhöz kapcsolódnak, származási szabályaikat nem használják fel kereskedelmi célok közvetlen vagy közvetett elérését szolgáló eszközként;

(c)	maguknak a származási szabályoknak ne  legyen korlátozó, torzító vagy bomlasztó hatásuk a nemzetközi kereskedelemre. Nem állítanak indokolatlanul szigorú követelményeket illetve nem követelik meg, a származási ország meghatározásának előfeltételeként, olyan feltétel teljesítését, amely nem a gyártásra vagy feldolgozásra vonatkozik. Azonban a gyártáshoz vagy feldolgozáshoz nem közvetlenül kapcsolódó költségek beszámíthatók, amikor egy érték szerinti százalék kritériumot az (a) alpontnak megfelelően alkalmaznak;

(d)	azok a származási szabályok, amelyeket az importra és az exportra alkalmaznak, nem szigorúbbak azon származási szabályoknál, amelyeket annak meghatározására alkalmaznak, hogy az áru hazai-e vagy sem, és nem tesznek különbséget más Tagok között, függetlenül az érintett áru gyártójának hovatartozásától;2

(e)	származási szabályaikat következetesen, egységesen, pártatlanul és ésszerűen alkalmazzák;

(f)	származási szabályaik pozitív standardon alapulnak. Azon származási szabályok, amelyek megállapítják, hogy mi nem biztosít származó státuszt valamely árunak (negatív standard), megengedettek valamely pozitív standard magyarázatának részeként, vagy olyan egyedi esetekben, amelyekben nem szükséges a származás határozott megállapítása;

(g)	a származási szabályokra vonatkozó  törvényeiket, szabályozásaikat, bírósági döntéseiket és általános érvényű adminisztratív határozataikat a GATT 1994. X. Cikke 1. pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban teszik közzé, mintha azok hatálya alá esnének;

(h)	valamely exportőr, importőr vagy bármely más személy kellően indokolt kérésére, az arra vonatkozó értékeléseket, hogy milyen származást tulajdonítanának valamely árunak, mihamarabb, de legkésőbb az ilyen értékelésre vonatkozó kérést követő 150 napon belül3 kiadják, feltéve, hogy minden szükséges elem benyújtása megtörtént. Az ilyen értékelésre vonatkozó kérelmeket, azt megelőzően, hogy a szóban forgó áruval folytatott kereskedelem megkezdődik el kell fogadni és el lehet fogadni bármely későbbi időpontban. Az ilyen értékelések három évig maradnak érvényesek, feltéve, hogy a tények és feltételek, köztük a származási szabályok, amelyek alapján az értékelések készültek, összehasonlíthatóak maradnak. Feltéve, hogy az érintett feleket előzetesen értesítik, az ilyen értékelések elvesztik érvényüket, amikor a (j) alpontban hivatkozott felülvizsgálat során az értékeléssel ellentétes döntés születik. Az ilyen értékelések nyilvános hozzáférhetőségét, a (k) alpont rendelkezéseinek figyelembe vételével, biztosítják;

(i)	amikor származási szabályaikat megváltoztatják vagy új származási szabályokat vezetnek be, az ilyen változásokat törvényeiknek és szabályozásaiknak megfelelően, és azok sérelme nélkül, nem alkalmazzák visszaható hatállyal;

(j)	bármely olyan adminisztratív intézkedés, amelyet a származás megállapítására vonatkozóan tesznek, azonnal felülvizsgálható a megállapítást kibocsátó hatóságtól független bírósági, választottbírósági vagy adminisztratív testületek vagy eljárások által, és ezek módosíthatják vagy érvényteleníthetik a megállapítást;

(k)	a származási szabályok alkalmazásának céljából szolgáltatott valamennyi természeténél fogva bizalmas vagy bizalmas alapon adott információt az érintett hatóságok szigorúan bizalmasan kezelik, és azokat az információt benyújtó személy vagy kormány külön engedélye nélkül nem fedik fel, kivéve, amilyen mértékben az információ kiadását egy  bírósági eljárással összefüggésben megkövetelhetik.

3. Cikk
Az átmeneti időszak utáni fegyelmek

	Tekintettel minden Tag azon céljára, hogy a IV. Részben lefektetett harmonizációs munkaprogram eredményeként, összehangolt származási szabályokat alakítsanak ki, a Tagok, a harmonizációs munkaprogram eredményeinek bevezetését követően, biztosítják, hogy:

(a)	a származási szabályokat minden célra egyformán alkalmazzák, ahogyan azt az 1. Cikk lefekteti;

(b)	származási szabályaik szerint egy bizonyos áru származási országának vagy azt az országot tekintik, amelyben az árut teljes egészében előállították, vagy ha a termék termelésében több ország érintett, azt az országot, amelyben az utolsó lényeges átalakítást végezték;

(c)	azok a származási szabályok, amelyeket az importra és az exportra alkalmaznak, nem szigorúbbak azon származási szabályoknál, amelyeket annak meghatározására alkalmaznak, hogy az áru hazai-e vagy sem, és nem tesznek különbséget más Tagok között, függetlenül az érintett áru gyártójának hovatartozásától;

(d)	származási szabályaikat következetesen, egységesen, pártatlanul és ésszerűen alkalmazzák;

(e)	a származási szabályokra vonatkozó törvényeiket, szabályozásaikat, bírósági döntéseiket és általános érvényű adminisztratív határozataikat a GATT 1994. X. Cikke 1. pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban teszik közzé, mintha azok hatálya alá esnének;

(f)	valamely exportőr, importőr vagy bármely más személy kellően indokolt kérésére, az arra vonatkozó értékeléseket, hogy milyen származást tulajdonítanának valamely árunak, mihamarabb, de legkésőbb az ilyen értékelésre vonatkozó kérést követő 150 napon belül kiadják, feltéve, hogy minden szükséges elem benyújtása megtörtént. Az ilyen értékelésre vonatkozó kérelmeket, azt megelőzően, hogy a szóban forgó áruval folytatott kereskedelem megkezdődik el kell fogadni és el lehet fogadni bármely későbbi időpontban. Az ilyen értékelések három évig maradnak érvényesek, feltéve, hogy a tények és feltételek, köztük a származási szabályok, amelyek alapján az értékelések készültek, összehasonlíthatóak maradnak. Feltéve, hogy az érintett feleket előzetesen értesítik, az ilyen értékelések elvesztik érvényüket, amikor a (h) alpontban hivatkozott felülvizsgálat során az értékeléssel ellentétes döntés születik. Az ilyen értékelések nyilvános hozzáférhetőségét, az (i) alpont rendelkezéseinek figyelembe vételével, biztosítják;

(g)	amikor származási szabályaikat megváltoztatják vagy új származási szabályokat vezetnek be, az ilyen változásokat törvényeiknek és szabályozásaiknak megfelelően, és azok sérelme nélkül, nem alkalmazzák visszaható hatállyal;

(h)	bármely olyan adminisztratív intézkedés, amelyet a származás megállapítására vonatkozóan tesznek, azonnal felülvizsgálható a megállapítást kibocsátó hatóságtól független bírósági, választottbírósági vagy adminisztratív testületek vagy eljárások által, és ezek módosíthatják vagy érvényteleníthetik a megállapítást;

(i) 	a származási szabályok alkalmazásának céljából szolgáltatott valamennyi természeténél fogva bizalmas vagy bizalmas alapon adott információt az érintett hatóságok szigorúan bizalmasan kezelik, és azokat az információt benyújtó személy vagy kormány külön engedélye nélkül nem fedik fel, kivéve, amilyen mértékben az információ kiadását egy  bírósági eljárással összefüggésben megkövetelhetik.



III. RÉSZ

Eljárási rendelkezések a bejelentésről, felülvizsgálatról, 
konzultációról és vitarendezésről

4. Cikk
Intézmények

1.	Ezennel felállításra kerül a Származási Szabályok Bizottsága (jelen Megállapodásban a továbbiakban \"a Bizottság\"), amely az egyes Tagok képviselőiből áll. A Bizottság megválasztja saját Elnökét és szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik abból a célból, hogy a Tagoknak módot adjon a jelen Megállapodás I., II., III. és IV. Részének működésével vagy az ezen részekben lefektetett célok elérésének előmozdításával kapcsolatos ügyekben való konzultációra, és hogy teljesítse azon egyéb feladatait, amelyeket jelen Megállapodás vagy az Árukereskedelmi Tanács számára előír. Amennyiben helyénvaló, a Bizottság információt és tanácsot kér a jelen Megállapodással összefüggő kérdésekben a 2. pontban hivatkozott Technikai Bizottságtól. A Bizottság olyan egyéb feladatok ellátását is kérheti a Technikai Bizottságtól, amit helyénvalónak tart jelen Megállapodás fent említett céljainak előmozdítása érdekében. A WTO Titkársága működik a Bizottság titkárságaként.

2. 	Felállításra kerül a Származási Szabályok Technikai Bizottsága (jelen Megállapodásban a továbbiakban \"a Technikai Bizottság\"), amely a Vámegyüttműködési Tanács (CCC) fennhatósága alatt működik, a jelen Megállapodás 1. Mellékletében meghatározottak szerint. A Technikai Bizottság a jelen Megállapodás IV. Részében megkövetelt és 1. Mellékletében előírt technikai munkákat végzi. Amennyiben helyénvaló, a Technikai Bizottság információt és tanácsot a Bizottságtól a jelen  Megállapodással összefüggő kérdésekben. A Technikai Bizottság olyan egyéb feladatok ellátását is kérheti a Bizottságtól, amelyeket helyénvalónak tart jelen Megállapodás fent említett céljainak előmozdítása érdekében. A Vámegyüttműködési Tanács Titkársága működik a Technikai Bizottság titkárságaként.

5. Cikk
A származási szabályok módosításával és új származási szabályok bevezetésével kapcsolatos információ és eljárások

1.	Minden Tag, a WTO Egyezmény számára való hatályossá válásától számított 90 napon belül, átadja a Titkárságnak az abban az időpontban érvényben lévő származási szabályait, a származási szabályokkal kapcsolatos általános érvényű bírósági döntéseit és adminisztratív határozatait. Ha figyelmetlenség folytán valamely származási szabály nem került átadásra, az érintett Tag, e tény ismertté válását követően, haladéktalanul átadja azt. A Titkárságnak átadott és annál hozzáférhető információk listáját a Titkárság megküldi a Tagoknak.

2.	Azok a Tagok, amelyek a 2. Cikkben hivatkozott időszakban a de minimis módosításokon túlmenően módosítják származási szabályaikat vagy új származási szabályokat vezetnek be, ami, jelen Cikk céljaira, magában foglal minden, az 1. pontban hivatkozott és a Titkárságnak át nem adott származási szabályt, az erről szóló értesítést a módosított vagy új szabály hatályba lépésének dátuma előtt legalább 60 nappal, oly módon teszik közzé, hogy az érintett felek megismerhessék a származási szabály módosításának vagy új származási szabály bevezetésének szándékát, kivéve, ha a Tag számára kivételes körülmények merülnek fel vagy ilyenek felmerülése fenyeget. Ezekben a kivételes esetekben a Tag köteles a módosított vagy új szabályt a lehető legsürgősebben megjelentetni.

6. Cikk
Felülvizsgálat

1.	A Bizottság évenként felülvizsgálja jelen Megállapodás II. és III. Részének végrehajtását és működését, különös tekintettel annak céljaira. A Bizottság évenként tájékoztatja az Árukereskedelmi Tanácsot a felülvizsgálati időszakban történt fejleményekről.

2.	A Bizottság felülvizsgálja az I., II. és III. Rész rendelkezéseit és a  harmonizációs munkaprogram eredményeinek tükrözése céljából javaslatot tesz a szükséges módosításokra.

3.	A Bizottság, a Technikai Bizottsággal együttműködve, kialakít egy  mechanizmust a harmonizációs munkaprogram eredményei módosításának megfontolására és ilyen módosítások kezdeményezésére, figyelembe véve a 9. Cikkben lefektetett elveket és célokat. Ez magában foglalhat olyan eseteket, amikor szükséges a szabályok  működőképesebbé és naprakésszé tétele, azért, hogy az új gyártási eljárásokat, ahogyan azokra bármely technológiai változás hat, figyelembe vegyék.

7. Cikk
Konzultáció

	Jelen Megállapodásra a GATT 1994. XXII. Cikkének rendelkezései, amint azokat a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, alkalmazandóak.


8. Cikk
Vitarendezés

	Jelen Megállapodásra a GATT 1994. XXIII. Cikkének rendelkezései, amint azokat a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, alkalmazandóak.


IV. RÉSZ

A SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK HARMONIZÁCIÓJA

9. Cikk
Célok és elvek

1.	Azzal a céllal, hogy a származási szabályokat harmonizálják és hogy, többek között, nagyobb bizonyosságot biztosítsanak a világkereskedelemben, a Miniszteri Értekezlet elkezdi, a Vámegyüttműködési Tanáccsal együtt, az alábbiakban lefektetett munkaprogramot, a következő elvek alapján:

(a)	a származási szabályokat minden célra, ahogyan azt az 1. Cikk lefekteti, egyformán kell alkalmazni;

(b)	a származási szabályoknak rendelkezniük kell arról, hogy egy bizonyos áru származási országának vagy az az ország tekintendő, amelyben az árut teljes egészében előállították, vagy ha a termék termelésében több ország érintett, az az ország, amelyben az utolsó lényeges átalakítást végezték;

(c)	a származási szabályoknak objektívnek, érthetőnek és kiszámíthatónak kell lenniük;

(d)	függetlenül attól, hogy milyen kereskedelempolitikai intézkedéshez vagy eszközhöz kapcsolódnak, a származási szabályokat ne használják fel kereskedelmi célok közvetlen vagy közvetett elérését szolgáló eszközként. Maguknak a származási szabályoknak ne legyen korlátozó, torzító vagy bomlasztó hatásuk a nemzetközi kereskedelemre. Ne állítsanak indokolatlanul szigorú követelményeket illetve ne követeljék meg, a származási ország meghatározásának előfeltételeként, olyan feltétel teljesítését, amely nem a gyártásra vagy feldolgozásra vonatkozik. Azonban a gyártáshoz vagy feldolgozáshoz nem közvetlenül kapcsolódó költségek beszámíthatók egy érték szerinti százalék kritérium alkalmazásának céljaira;

(e)	a származási szabályoknak következetesen, egységesen, pártatlanul és ésszerűen működtethetőnek kell lenniük;

(f)	a származási szabályoknak koherensnek kell lenniük;

(g)	a származási szabályoknak pozitív standardokon kell alapulniuk. A negatív standardok arra használhatók, hogy világossá tegyék a pozitív standardokat.

A munkaprogram

2.	(a)	A munkaprogramot a WTO Egyezmény életbelépését követően mihamarabb megkezdik és a megkezdést követő három éven belül befejezik.

(b)	a 4. Cikk rendelkezései szerint felállított Bizottság és Technikai Bizottság lesz a munka irányítására illetékes testület.

(c) 	Annak érdekében, hogy a Vámegyüttműködési Tanács részletes inputot adjon, a Bizottság felkéri a Technikai Bizottságot, hogy az alábbiakban leírt munka eredményeként, az 1. pontban felsorolt elvek alapján, kialakult értelmezéseket és véleményeket átadja. Annak érdekében, hogy a harmonizációs munkaprogram időben befejeződjék, az ilyen munkát termékcsoportok szerint, amiket a Harmonizált Rendszer (HS) nomenklatúrájának különböző fejezetei és részei képviselnek, kell lefolytatni.

(i)	A teljes egészében egy adott országban előállított áru, illetve a minimális műveletek vagy eljárások

A Technikai Bizottság összehangolt meghatározásokat alakít ki a következőkről:

	mely áruk tekintendők olyannak, amelyeket teljes egészében egy adott országban állítottak elő. Ennek a munkának a lehető legrészletesebbnek kell lennie;

	melyek azok a minimális műveletek vagy eljárások, amelyek  önmagukban nem biztosítanak származó státuszt valamely árunak.

E munka eredményeit a Bizottság kérésének vételét követő három hónapon belül a Bizottság elé terjesztik.

(ii)	Lényeges átalakítás  a vámtarifa-besorolás megváltozása

	Valamely adott termékre vagy termékcsoportra alkalmazandó származási szabályok kialakításakor a Technikai Bizottság megfontolja és kidolgozza, a lényeges átalakítás kritériuma alapján, a vámtarifaszám vagy alszám megváltozásának alkalmazását, és ha szükséges, azt a nomenklatúrán belüli minimális változtatást, amely megfelel ezen kritériumnak.

	A Technikai Bizottság a fenti munkát termékek alapján,  figyelembe véve a HS nomenklatúra fejezeteit és részeit, oly módon osztja fel, hogy legalább negyedévente a Bizottság elé terjeszthesse munkája eredményeit. A Technikai Bizottság a fenti munkát a Bizottság kérésének vételétől számított egy éven és három hónapon belül befejezi.

(iii)	Lényeges átalakítás  kiegészítő kritériumok

Miután a (ii) alpont szerinti munka befejeződött, a Technikai Bizottság minden egyes termékcsoport vagy egyedi termékkategória vonatkozásában ahol a HS nomenklatúra kizárólagos használata nem teszi lehetővé a lényeges átalakítás kifejezését, :

	megfontolja és kidolgozza, a lényeges átalakítás kritériumának figyelembe vételével, más követelmények kiegészítő jellegű illetve kizárólagos használatát, beleértve az érték szerinti százalékot4 és/vagy a gyártási vagy feldolgozási műveleteket,5 amikor adott termékekre vagy termékszektorra vonatkozó származási szabályokat dolgoz ki;

	javaslatait magyarázattal láthatja el;

	a fenti munkát termékek alapján, figyelembe véve a HS nomenklatúra fejezeteit és részeit, oly módon osztja fel, hogy legalább negyedévente a Bizottság elé terjeszthesse munkája eredményeit. A Technikai Bizottság a fenti munkát a Bizottság kérésének vételétől számított két éven és három hónapon belül elvégzi .

A Bizottság szerepe

3.	Az 1. pontban felsorolt elvek alapján:

(a)	a Bizottság időszakosan, a 2(c) pont (i), (ii) és (iii) alpontjában előírt időhatároknak megfelelően megvizsgálja a Technikai Bizottság értelmezéseit és véleményét annak eldöntése érdekében, hogy ezen értelmezéseket és véleményeket támogatja-e. A Bizottság felkérheti a Technikai Bizottságot, hogy finomítsa és részletesebben dolgozza ki munkáját és/vagy, hogy új megközelítéseket dolgozzon ki. A Technikai Bizottság segítése céljából a Bizottság indokolja a további munkára vonatkozó kérését, és ha helyénvaló, alternatív megközelítéseket javasol;

(b)	a 2(c) pont (i), (ii) és (iii) alpontjában meghatározott összes munka befejezésekor, a Bizottság átfogó koherenciájuk szempontjából megvizsgálja az eredményeket.

Az harmonizációs munkaprogram eredményei és az azt követő munka

4.	A Miniszteri Értekezlet a harmonizációs munkaprogram eredményeit a jelen Megállapodás integráns részét képező mellékletben6 erősíti meg. A Miniszteri Értekezlet meghatározza e melléklet hatályba lépésének időhatárait.



1. Melléklet a származási szabályokról szóló Megállapodáshoz

A SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK TECHNIKAI BIZOTTSÁGA


Feladatok

1.	A Technikai Bizottság folyamatos feladatai magukban foglalják az alábbiakat:

(a)	a Technikai Bizottság bármely tagjának kérésére megvizsgálja a Tagok származási szabályainak napi alkalmazásában felmerülő konkrét technikai problémákat és a bemutatott tények alapján tanácsot ad a megfelelő megoldásokról;

(b)	 valamely Tag vagy a Bizottság esetleges kérésére, információt és tanácsot ad bármely, az áru származásának meghatározását érintő ügyben;

(c)	időszaki jelentéseket készít és köröztet jelen Megállapodás működésének és állapotának technikai vonatkozásairól; és

(d)	évenként felülvizsgálja jelen Megállapodás II. és III. Része végrehajtásának és működésének technikai vonatkozásait.

2.	A Technikai Bizottság egyéb olyan feladatokat is ellát, amelyre a Bizottság felkéri.

3.	A Technikai Bizottság megkísérli ésszerűen rövid időn belül elvégezni a konkrét ügyekkel, különösen a Tagok vagy a Bizottság által elé terjesztettekkel, kapcsolatos munkáját.

Képviselet

4.	Minden Tagnak joga van képviseltetnie magát a Technikai Bizottságban. Minden Tag egy küldöttet és egy vagy több helyettest jelölhet képviselőjének a Technikai Bizottságba. A Technikai Bizottságban ily módon képviselt Tag a továbbiakban a Technikai Bizottság \"tagja\". A Technikai Bizottság tagjainak képviselőit a Technikai Bizottság ülésein tanácsadók segíthetik. A WTO Titkársága megfigyelőként vehet részt az ilyen üléseken.

5.	A Vámegyüttműködési Tanács azon tagjai, amelyek nem tagjai a WTO-nak, egy küldöttel és egy vagy több helyettessel képviseltethetik magukat a Technikai Bizottság ülésein. Ezek a képviselők megfigyelőként vesznek részt a Technikai Bizottság ülésein.

6.	A Technikai Bizottság Elnökének jóváhagyásával a Vámegyüttműködési Tanács Főtitkára (jelen Mellékletben a továbbiakban \"a Főtitkár\") meghívhatja olyan kormányok képviselőit, amelyek sem a WTO-nak, sem a Vámegyüttműködési Tanácsnak nem tagjai, és meghívhatja nemzetközi kormányzati- és kereskedelmi szervezetek képviselőit, hogy megfigyelőként vegyenek részt a Technikai Bizottság ülésein.

7.	A küldötteknek, a helyetteseknek és tanácsadóknak a Technikai Bizottság üléseire történő kijelölését a Főtitkárnak jelentik be.


Ülések

8.	A Technikai Bizottság szükség szerint, de legalább évenként egyszer ülésezik.


Eljárások

9.	A Technikai Bizottság megválasztja saját Elnökét és kidolgozza eljárásait.


II. Melléklet a származási szabályokról szóló Megállapodáshoz


KÖZÖS NYILATKOZAT A PREFERENCIÁLIS  SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOKRÓL


1.	Elismerve, hogy bizonyos Tagok preferenciális, a nem preferenciális származási szabályoktól eltérő származási szabályokat alkalmaznak, a Tagok ezennel a következőkről állapodnak meg.

2.	Jelen Közös Nyilatkozat céljaira preferenciális származási szabályoknak azok a törvények, szabályozások és általános érvényű adminisztratív határozatok minősülnek, amelyeket bármely Tag annak megállapítására alkalmaz, hogy áruk jogosultak-e a szerződéses  vagy autonóm kereskedelmi rendszerek keretében nyújtott preferenciális elbánásra, amely a GATT 1994 I. Cikke 1. pontjának alkalmazásán túlmenő vámpreferenciák megadásához vezet.

3.	A Tagok megállapodnak annak biztosításáról, hogy:

(a)	amikor általános érvényű adminisztratív határozatokat bocsátanak ki, egyértelműen meghatározzák a teljesítendő követelményeket.  Nevezetesen:

i)	azokban az esetekben, amelyekben a vámtarifa-besorolás megváltozásának kritériumát alkalmazzák, az ilyen preferenciális származási szabálynak, illetve az alóla való bármely kivételnek, világosan meg kell határoznia a vámtarifa-nomenklatúra azon vámtarifaszámait vagy alszámait, amelyekre a szabály vonatkozik;

(ii)	azokban az esetekben, amelyekben az érték szerinti százalék kritériumát alkalmazzák, ezen százalék kiszámításának módszerét is jelzik a preferenciális származási szabályokban;

(iii)	azokban az esetekben, amelyekben a gyártási vagy feldolgozási művelet kritériumát írják elő, pontosan meghatározzák a vonatkozó árunak preferenciális származó státuszt biztosító műveletet;

(b) 	preferenciális származási szabályaik pozitív standardon alapulnak. Azon származási szabályok, amelyek megállapítják, hogy mi nem biztosít preferenciális származó státuszt valamely árunak (negatív standard), megengedettek valamely pozitív standard magyarázatának részeként vagy olyan egyedi esetekben, amelyekben nem szükséges a származás határozott  megállapítása;

(c)	a preferenciális származási szabályokra vonatkozó törvényeiket, szabályozásaikat, bírósági döntéseiket és általános érvényű  adminisztratív határozataikat a GATT 1994. X. Cikke 1. pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban teszik közzé, mintha azok hatálya alá esnének;

(d)	valamely exportőr, importőr vagy bármely más személy kellően indokolt kérésére, az arra vonatkozó értékeléseket, hogy preferenciális származást tulajdonítanának-e valamely árunak, mihamarabb, de legkésőbb az ilyen értékelésre vonatkozó kérést követő 150 napon7 belül kiadják, feltéve, hogy minden szükséges elem benyújtása megtörtént. Az ilyen értékelésre vonatkozó kérelmeket, azt megelőzően, hogy a szóban forgó áruval folytatott kereskedelem megkezdődik el kell fogadni és el lehet fogadni bármely későbbi időpontban. Az ilyen értékelések három évig maradnak érvényesek, feltéve, hogy a tények és feltételek, köztük a preferenciális származási szabályok, amelyek alapján az értékelések készültek, összehasonlíthatóak maradnak. Feltéve, hogy az érintett feleket előzetesen értesítik, az ilyen értékelések elvesztik érvényüket, amikor az  (f) alpontban hivatkozott felülvizsgálat során az értékeléssel ellentétes döntés születik. Az ilyen értékelések nyilvános hozzáférhetőségét, a (g) alpont rendelkezéseinek figyelembe vételével, biztosítják;

(e)	amikor preferenciális származási szabályaikat megváltoztatják vagy új preferenciális származási szabályokat vezetnek be, az ilyen változásokat  törvényeiknek és szabályozásaiknak megfelelően, és azok sérelme nélkül, nem alkalmazzák visszaható hatállyal;

(f)	bármely olyan adminisztratív intézkedés, amelyet a preferenciális származás megállapítására vonatkozóan tesznek, azonnal felülvizsgálható a megállapítást kibocsátó hatóságtól független bírósági, választottbírósági vagy adminisztratív testület vagy eljárások által, és ezek módosíthatják vagy érvényteleníthetik a megállapítást;

(g)	a preferenciális származási szabályok alkalmazásának céljából szolgáltatott  valamennyi természeténél fogva bizalmas vagy bizalmas alapon adott információt az érintett hatóságok szigorúan bizalmasan kezelik, és azokat az információt benyújtó személy vagy kormány külön engedélye nélkül nem fedik fel, kivéve, amilyen mértékben az információ kiadását egy bírósági eljárással összefüggésben megkövetelhetik.

4.	A Tagok megállapodnak abban, hogy haladéktalanul benyújtják a Titkárságnak preferenciális származási szabályaikat, beleértve azon preferenciális rendelkezések felsorolását, amelyekre ezeket alkalmazzák, valamint azokat a preferenciális származási szabályokra vonatkozó bírósági határozataikat és általános érvényű adminisztratív rendeleteiket, amelyek a WTO Egyezménynek az érintett Tag vonatkozásában való hatályba lépése időpontjában érvényben vannak. Továbbá, a Tagok megállapodnak arról, hogy preferenciális származási szabályaik módosításait illetve új preferenciális származási szabályaikat, amint lehetséges, benyújtják a Titkárságnak. A Titkárságnak átadott és annál hozzáférhető információk listáit a Titkárság megküldi a Tagoknak.


MEGÁLLAPODÁS AZ IMPORTENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOKRÓL 



A Tagok

Figyelembe véve a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalásokat;

Azon óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsák a GATT 1994 céljainak megvalósítását;

Tekintetbe véve a fejlődő ország Tagok sajátos kereskedelmi, fejlesztési és pénzügyi szükségleteit;

Elismerve az automatikus importengedélyezés bizonyos célokra való hasznosságát  valamint azt, hogy az ilyen engedélyezést nem szabad a kereskedelem korlátozására használni;

Elismerve, hogy importengedélyezés alkalmazható olyan intézkedések működtetésére, amelyeket a GATT 1994 vonatkozó rendelkezései alapján hoztak;

Elismerve a GATT 1994 rendelkezéseit, amint azok az importengedélyezési eljárásokra vonatkoznak;

Azon óhajtól vezérelve, hogy az importengedélyezési eljárásokat ne alkalmazzák a GATT 1994 alapelveivel és kötelezettségeivel ellentétes módon;

Elismerve, hogy az importengedélyezési eljárások nem megfelelô alkalmazása akadályozhatja a nemzetközi kereskedelmet;

Meggyőződve arról, hogy az importengedélyezést, különösen a nem automatikus importengedélyezést, átlátható és kiszámítható módon kell alkalmazni;

Elismerve, hogy a nem automatikus engedélyezési eljárások nem szabad, hogy nagyobb adminisztrációs terhet jelentsenek, mint ami feltétlenül szükséges a vonatkozó intézkedés működtetéséhez;

Azon óhajtól vezérelve, hogy a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott adminisztratív eljárásokat és gyakorlatokat egyszerűsítsék és átláthatóvá tegyék, valamint, hogy biztosítsák ezen eljárások és gyakorlatok igazságos és méltányos alkalmazását és működtetését;

Azon óhajtól vezérelve, hogy biztosítsanak egy konzultációs mechanizmust és biztosítsák a jelen Megállapodás alapján adódó viták gyors, hatékony és méltányos megoldását;

Ezennel az alábbiakban állapodnak meg:

1. Cikk

Általános rendelkezések

1.	Jelen Megállapodás céljaira az importengedélyezés az importengedélyezési rendszerek működtetésére alkalmazott adminisztratív eljárásokat jelent, amely rendszerek az importáló Tag vámterületére való behozatal előfeltételeként megkövetelik kérelem vagy (a vámcélokra előírtakon kívüli) egyéb okmány illetékes közigazgatási szervhez való benyújtását.

2.	A Tagok biztosítják, hogy az importengedélyezési rendszerek végrehajtására alkalmazott adminisztratív eljárások összhangban legyenek a GATT 1994, beleértve annak mellékleteit és jegyzőkönyveit, vonatkozó rendelkezéseivel, ahogyan azokat jelen Megállapodás értelmezi, abból a célból, hogy megelőzzék ezen eljárások nem megfelelő működtetéséből esetleg adódó kereskedelmi torzulásokat, tekintetbe véve a fejlődő ország Tagok gazdaságfejlesztési céljait, valamint pénzügyi és kereskedelmi szükségleteit.2

3.	Az importengedélyezési eljárásokra vonatkozó szabályok alkalmazásukat illetően semlegesek, és azokat igazságos és méltányos módon működtetik.

4.	(a)	A kérelmek benyújtási eljárására vonatkozó szabályokat és minden információt, beleértve személyek, cégek és intézmények ilyen kérelmek benyújtására való jogosultságát, az illetékes, megkeresendő közigazgatási szerv(ek)et, és az engedélyezési kötelezettség alá eső termékek listáit, olyan módon kell nyilvánosságra hozni azokban a forrásokban, amelyeket a 4. Cikk szerinti Importengedélyezési Bizottságnak (a jelen Megállapodásban a továbbiakban \"a Bizottság\") bejelentenek,  hogy azokat a kormányok3 és kereskedők megismerhessék. Az ilyen közzététel, amikor lehetséges, 21 nappal az előírás hatályba lépését megelőzően, de semmiképpen sem a hatályba lépést követően történik. Az engedélyezési eljárás szabályaiban vagy az importengedélyezés alá eső termékek listájában bekövetkező bármely változást, az alóli kivételt vagy attól való eltérést szintén a fentiekben meghatározott módon és időhatárokon belül teszik közzé. E kiadványok példányait a Titkárság számára is hozzáférhetővé teszik.

	(b)	Azok a Tagok,  amelyek írásban észrevételt kívánnak tenni, kérésre, lehetőséget kapnak ezen észrevételek megvitatására. Az érintett Tag kellő megfontolás tárgyává teszi ezeket az észrevételeket és a róluk folytatott megbeszélés eredményeit.

5.	A kérelmek űrlapjai és, ahol alkalmazásra kerülnek, a meghosszabbításra vonatkozó űrlapok a lehető legegyszerűbbek kell, hogy legyenek. Az engedélyezési rendszer megfelelő működtetéséhez feltétlenül szükségesnek ítélt okmányoknak és információknak a kérelem benyújtásakor való megadása megkövetelhető.

6.	A kérelmezési eljárások és, ahol alkalmazásra kerülnek, a meghosszabbítási eljárások, a lehető legegyszerűbbek kell, hogy legyenek. Az engedély kérelem benyújtásához a kérelmezőnek ésszerű időtartamot biztosítanak. Ahol végső határidőt jelölnek ki, ott ez az időtartam legalább 21 nap kell, hogy legyen, gondoskodva a meghosszabbíthatóságról olyan esetekben, amikor ezen idő alatt nem érkezik be elegendô kérelem. A kérelmezőnek egy kérelemmel kapcsolatban csak egy közigazgatási szervhez kell fordulnia. Ha elkerülhetetlen, hogy egynél több közigazgatási szervhez kelljen fordulni, ezen szervek száma nem lehet háromnál több.

7.	Egyetlen kérelmet sem utasítanak el olyan kisebb dokumentációs hibák miatt, amely a kérelemben foglalt alapvető adatokat nem változtatják meg.  A szükségesnél nem nagyobb, pusztán figyelmeztetésül szolgáló büntetést vetnek ki akkor, ha mulasztás vagy hiba történt a dokumentációban illetve az eljárásokban, amennyiben nyilvánvaló, hogy csalási szándék vagy vétkes hanyagság nem áll fenn.

8.	Az engedélyezett importot nem utasítják vissza, ha az engedélyben megjelölt értéktől, mennyiségtől vagy súlytól kisebb eltérés mutatkozik a szállítás közben keletkező, az ömlesztett rakodással járó és a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak megfelelő egyéb kisebb különbségek miatt.

9.	Az engedélyezett importért való fizetéshez szükséges devizát ugyanazon az alapon teszik hozzáférhetővé az engedély birtokosainak, mint azoknak az importőröknek, akik olyan árut hoznak be, amelyhez nem szükséges importengedély.

10.	A biztonsági kivételek tekintetében a GATT 1994 XXI. Cikke rendelkezései érvényesek.

11.	Jelen Megállapodás rendelkezései a Tagoktól nem követelik meg olyan bizalmas információ közlését, amely akadályozná a törvények érvényesítését, vagy egyéb módon ellentétes lenne a közérdekkel, vagy sértené konkrét állami- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit.





2. Cikk

Automatikus importengedélyezés4

1.	Az automatikus importengedélyezés olyan importengedélyezés, amely keretében a kérelmet minden esetben jóváhagyják, és amely a 2. (a) pontban foglalt követelményeknek megfelel.

2.	Az 1. Cikk 1-11. pontjaiban és a jelen Cikk 1. pontjában foglalt rendelkezéseken kívül az alábbi rendelkezések5 érvényesek az automatikus importengedélyezési eljárásokra:

	(a)	Az automatikus importengedélyezési eljárásokat nem működtetik úgy, hogy azok korlátozó hatással legyenek az automatikus engedélyezés alá eső importra. Az automatikus engedélyezési eljárás kereskedelemkorlátozó hatásúnak tekintendő, kivéve,egyebek között, ha:

(i)	bármely személy, cég vagy intézmény, amely eleget tesz az importőr Tag automatikus importengedélyezés alá eső termékekkel kapcsolatos importműveletek végzésére vonatkozó jogszabályi előírásainak, egyformán jogosult importengedély kérésére és elnyerésére;

(ii)	az engedély kérelmeket az áruk vámkezelése előtti bármelyik munkanapon be lehet nyújtani;

(iii)	az engedély kérelmeket, amennyiben azokat megfelelően és teljes formában nyújtottak be, a kézhezvétel után, az adminisztratív lehetőségek szerint azonnal, de legfeljebb tíz munkanapon belül jóváhagyják.

	(b)	A Tagok elismerik, hogy amikor más megfelelő eljárások nem állnak rendelkezésre, automatikus importengedélyezésre lehet szükség. Az automatikus importengedélyezés fenntartható, amíg a bevezetéséhez vezető körülmények fennállnak és amíg az alapjául szolgáló adminisztrációs célokat nem lehet megfelelőbb módon elérni.





3. Cikk

Nem automatikus importengedélyezés

1.	Az 1. Cikk 1-11. pontjaiban foglaltakon kívül az alábbi rendelkezések érvényesek a nem automatikus importengedélyezési eljárásokra. A nem automatikus importengedélyezési eljárások olyan importengedélyezési eljárások, amelyek nem felelnek meg a 2. Cikk 1. pontjában foglalt meghatározásnak.

2.	A nem automatikus engedélyezésnek nem szabad, hogy magának a korlátozásnak a bevezetése által okozotton kívüli kereskedelemkorlátozó illetve -torzító hatása legyen. A nem automatikus engedélyezési eljárásoknak hatályukban és időtartamukban összhangban kell lenniük azokkal az intézkedésekkel, amelyek végrehajtására alkalmazásra kerülnek, és nem okozhatnak nagyobb adminisztrációs terhet, mint ami feltétlenül szükséges az intézkedés működtetéséhez.

3.	Olyan engedélyezési kötelezettségek esetében, amelyek nem mennyiségi korlátozások érvényesítését szolgálják, a Tagok elegendő információt tesznek közzé, hogy a többi Tag és a kereskedők megismerjék az engedélyek megadásának és/vagy elosztásának alapját. 

4.	Ha egy Tag lehetőséget ad arra, hogy személyek, cégek vagy intézmények kivételt vagy eltérést kérjenek egy engedélyezési kötelezettség tekintetében, e ténynek szerepelnie kell az 1. Cikk 4. pontja alapján közzétett tájékoztatásban, együtt az ilyen kérés benyújtási módjáról szóló információval és, a lehetséges mértékig, azon körülmények jelzésével, amelyek alapján a kéréseket mérlegelik.

5.	(a)	bármely Tag kérésére, amely érdekelt az érintett termék kereskedelmében, a Tagok minden releváns információt megadnak az alábbiakról:

(i)	a korlátozások működtetése;

(ii)	egy közelmúltbeli időszakban kiadott importengedélyek;

(iii)	az ilyen engedélyek szállító országok közötti megoszlása;

(iv)	ahol megvalósítható, az importengedélyezés alá eső termékekre vonatkozó importstatisztikák (ú.m. érték és/vagy mennyiség). A fejlődő ország Tagoktól nem várják el, hogy emiatt többlet adminisztrációs vagy pénzügyi terhet vállaljanak;

	(b)	azon Tagok, amelyek kvótákat engedélyezéssel működtetnek, az 1. Cikk 4. pontjában meghatározott időszakokon belül,  olyan módon teszik közzé az alkalmazásra kerülő kvóták teljes nagyságát, mennyiség és/vagy érték szerint, a kvóták megnyitásának és zárásának időpontját és az azokban bekövetkező bármely változást, hogy azokat a kormányok és kereskedők megismerhessék;

	(c)	a szállító országok között felosztott kvóták esetében a korlátozásokat alkalmazó Tag azonnal tájékoztatja az érintett termék szállításában érdekelt összes többi Tagot az egyes szállító országoknak  a legutóbb felosztásra került kvótából, mennyiség vagy érték szerint, elkülönített részesedéséről, és ezt az információt olyan módon teszi közzé az 1. Cikk 4. pontjában meghatározott időszakokon belül, hogy azt a kormányok és kereskedők megismerhessék;

	(d)	amennyiben olyan helyzet adódik, amely szükségessé teszi  korai  kvóta-megnyitási időpont megállapítását,  az 1. Cikk 4. pontjában hivatkozott információt az 1. Cikk 4. pontjában meghatározott időszakokon belül olyan módon teszik közzé, hogy azt a kormányok és kereskedők megismerhessék;

	(e)	az importáló Tag jogi és adminisztratív előírásainak eleget tevő bármely személy, cég vagy intézmény egyformán jogosult arra, hogy engedély kérelmet nyújtson be és azt elbírálják. Ha az engedélyt nem adják meg, a kérelmezővel, kérésére, közlik ennek indoklását. A kérelmezőnek joga van fellebbezni vagy felülvizsgálatot kérni, az importáló Tag jogszabályainak vagy eljárásainak megfelelően;

	(f)	a kérelmek feldolgozásának ideje,  kivéve, ha ez a Tagnak fel nem róható okok miatt nem lehetséges, nem haladja meg a 30 napot, ha a kérelmeket beérkezésüknek megfelelően, pl. érkezési sorrendben bírálják el, és nem haladja meg a 60 napot, ha valamennyi kérelmet egyidejűleg bírálnak el. Az utóbbi esetben a kérelmek feldolgozásának kezdő időpontja a bejelentett kérelmezési időszak zárónapját követő nap;

	(g)	az engedélyek érvényességi idejét ésszerűen állapítják meg, az nem lehet olyan rövid, hogy kizárja az importot. Az engedély érvényességi ideje nem zárhatja ki a távoli forrásból származó importot, kivéve azokat a különleges eseteket, amikor a behozatal előre nem látott rövid távú igény kielégítéséhez szükséges;

	(h)	a kvóták működtetésekor a Tagok nem akadályozzák meg az importnak a kiadott engedélyek szerinti lebonyolítását és nem gátolják a kvóták teljes kihasználását;

	(i)	az engedélyek kiadásánál a Tagok figyelembe veszik annak kívánatos voltát, hogy az engedélyeket ne gazdaságilag jelentéktelen mennyiségű termékre adják ki;

	(j)	az engedélyek elosztásánál a Tagok figyelembe veszik a kérelmező importteljesítményét. E vonatkozásban, tekintetbe veszik, hogy a kérelmezők a múltban számukra kiadott engedélyeket egy közelmúltbeli reprezentatív időszakban teljesen kihasználták-e. Azokban az esetekben, amikor az engedélyeket nem használták ki teljesen, a Tag megvizsgálja ennek okait, és az új engedélyek elosztásánál ezen okokat  figyelembe veszi. Figyelmet szentelnek annak biztosítására is, hogy az új importőröknek kiadott engedélyek ésszerűen kerüljenek elosztásra, figyelembe véve annak kívánatos voltát, hogy az engedélyeket ne gazdaságilag jelentéktelen mennyiségű termékekre adják ki. E tekintetben különös figyelmet fordítanak azon importőrökre, amelyek fejlődő, és különösképpen a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagokból származó termékeket importálnak;

	(k)	az engedélyek segítségével működtetett, szállító országok között fel nem osztott kvóták esetében, az engedély birtokosai6 szabadon választhatnak az import forrásai között. A szállító országok között felosztott kvóták esetében az engedély világosan meghatározza az országot vagy országokat.

	(l)	Az 1. Cikk 8. pontjának alkalmazásakor kompenzációs kiigazítás tehető az engedélyek jövőbeni elosztása során, amikor az import meghaladott egy korábbi engedély szintet;

4. Cikk

Intézmények

	Ezennel felállításra kerül az Importengedélyezési Bizottság, amely az egyes Tagok képviselőiből áll. A Bizottság megválasztja saját Elnökét és Alelnökét és szükség szerint ülésezik azzal a céllal, hogy alkalmat nyújtson a Tagoknak a Megállapodás működésére vagy céljainak előmozdítására vonatkozó bármely ügyben való konzultációra.

5. Cikk

Bejelentés

1.	Azok a Tagok, amelyek engedélyezési eljárásokat vezetnek be vagy változtanak ezen eljárásokon, a közzétételtől számított 60 napon belül bejelentik ezt a Bizottságnak.

2.	Az importengedélyezési eljárások bevezetéséről szóló bejelentések tartalmazzák a következő információkat:

(a)	az engedélyezési eljárás alá eső termékek listája;

(b)	a jogosultságról szóló információk beszerzési helye;

(c)	az adminisztratív szerv(ek), ahová a kérelmeket benyújthatók;

(d)	a kiadvány neve és kelte, amelyben az engedélyezési eljárások közzétételre kerülnek;

(e)	annak jelzése, hogy az engedélyezési eljárás a 2. és 3. Cikk meghatározásai szerint automatikus vagy nem automatikus;

(f)	az automatikus importengedélyezési eljárások esetén, azok adminisztratív célja;

(g)	a nem automatikus importengedélyezési eljárások esetén az engedélyezési eljáráson keresztül végrehajtott intézkedés jelzése; és

(h)	az engedélyezési eljárás várható időtartama, ha az bizonyos valószínűséggel megbecsülhető, amennyiben ez nem tehető meg, annak indoklása, hogy ez az információ miért nem adható meg.

3.	Az engedélyezési eljárásokban történt változásokról szóló bejelentések feltüntetik a fent említett elemeket, ha a változások ezekre vonatkoznak.

4.	A Tagok bejelentik a Bizottságnak az(oka)t a kiadvány(oka)t, amely(ek)ben az 1. Cikk 4. pontjában előírt információk közzétételre kerülnek.

5.	Bármely érdekelt Tag, amely úgy véli, hogy egy másik Tag nem jelentette be, az 1-3. pontokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően, egy engedélyezési eljárás bevezetését vagy az abban eszközölt változást, az ügyet az ilyen másik Tag tudomására hozhatja. Amennyiben a bejelentés közvetlenül ezután sem történik meg, az ilyen Tag maga jelentheti be az engedélyezési eljárást vagy az abban történt változást, beleértve minden releváns és hozzáférhető információt.


6. Cikk

Konzultáció és vitarendezés

	A jelen Megállapodás működésére ható bármely üggyel kapcsolatos konzultációkra és viták rendezésére a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkének rendelkezései, amint azokat a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, érvényesek.


7. Cikk

Felülvizsgálat

1.	A Bizottság szükség szerint, de legalább kétévente egyszer felülvizsgálja jelen Megállapodás végrehajtását és működését, figyelembe véve annak céljait valamint a benne foglalt jogokat és kötelezettségeket.

2.	A Bizottság felülvizsgálatának alapjául a Titkárság, az 5. Cikk szerint rendelkezésre bocsátott információk, az importengedélyezési eljárásokról7 szóló éves kérdőívek válaszai és más rendelkezésre álló releváns, megbízható információk alapján, tényszerű jelentést készít. E jelentés tartalmazza a fent említett információk kivonatát, különösképpen megjelölve a felülvizsgálati időszak alatti bármely változást, illetve fejleményt, valamint a Bizottság által megjelölt bármely egyéb információt.

3.	A Tagok vállalják az importengedélyezési eljárásokról szóló éves kérdőív haladéktalan és hiánytalan kitöltését.

4.	A Bizottság tájékoztatja az Árukereskedelmi Tanácsot a felülvizsgálati időszakban történt fejleményekről.

8. Cikk

Zárórendelkezések

Fenntartások

1.	Jelen Megállapodás egyetlen rendelkezésével kapcsolatban sem lehet fenntartással élni a többi Tag beleegyezése nélkül.

Nemzeti jogszabályok

2.	(a)	Minden Tag, legkésôbb a WTO Egyezmény számára történő hatályba lépésének napján, biztosítja törvényei, szabályozásai és adminisztratív eljárásai jelen Megállapodás rendelkezéseivel való összhangját.

(b)	A Tagok tájékoztatják a Bizottságot, a jelen Megállapodással összefüggő törvényeik és szabályozásaik, illetve az ilyen törvények és szabályozások működtetésének bármilyen megváltozásáról.


MEGÁLLAPODÁS
A TÁMOGATÁSOKRÓL ÉS KIEGYENLÍTŐ INTÉZKEDÉSEKRŐL


	A Tagok az alábbiakban állapodnak meg:

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

A támogatás meghatározása

1.1	A jelen Megállapodás céljára támogatásnak minősül, ha

(a)(1)	a Tag területén a kormány vagy más állami szerv (a továbbiakban: a \"kormány\") pénzügyi támogatást folyósít, azaz, ha

(i)	a kormány gyakorlata magában foglalja a közvetlen transzfereket (például vissza nem térítendő támogatás, hitelek és tőkeinjekciók) a pénzeszközök vagy források potenciális közvetlen átadását (például hitelgaranciát);

(ii)	a kormányt megillető jövedelmek elengedése vagy be nem szedése (például fiskális ösztönzők adókedvezmény formájában);

(iii)	a kormány - az általános infrastruktúra biztosításán túl - árukat vagy szolgáltatásokat nyújt vagy vásárol;

(iv)	a kormány pénzösszegeket fizet valamely finanszírozási rendszerbe vagy valamely magánszervezetet bíz meg vagy utasít arra, hogy a fenti (i) - (iii) alpontokban illusztrált funkciók közül egyet vagy többet ellásson, ami rendszerint a kormány feladata volna és ez a gyakorlat semmilyen valóságos értelemben nem különbözik a kormányok szokásos gyakorlatától; vagy

(2)	a GATT 1994 XVI. Cikke értelmében a jövedelem vagy ártámogatás bármelyik formája merül fel; és

	(b)	ez által a kedvezményezett előnyhöz jut.

1.2	Az 1. pontban meghatározott támogatásokra a II. Rész rendelkezései az irányadók, illetve amennyiben a támogatás a 2. Cikk rendelkezései értelmében egyedi, akkor a jelen Megállapodás III. vagy V. Részének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Cikk

Egyediség

2.1	Annak megállapításakor, hogy az 1. Cikk 1. pontjában meghatározott támogatás egyedi-e valamely vállalat vagy iparág, vagy vállalatok vagy iparágak csoportja (a továbbiakban: \"meghatározott vállalat\") tekintetében a támogatást nyújtó hatóság illetékességi körén belül az alábbi alapelveket kell alkalmazni:

(a)	Ha a támogatást nyújtó hatóság vagy az e hatóság működését meghatározó törvény kifejezetten a meghatározott vállalatokra korlátozza a támogatáshoz való hozzáférést, az ilyen támogatás egyedinek minősül.

(b)	Ha a támogatást nyújtó hatóság vagy az a törvény, amelynek alapján a támogatást nyújtó hatóság működik, objektív ismérveket vagy feltételeket fektet le, amelyek irányadók a támogatásra való jogosultságra, valamint a támogatás összegére nézve, a támogatás nem minősül egyedinek, feltéve, hogy a jogosultság automatikus és az ilyen ismérveket és feltételeket szigorúan alkalmazzák. Az ismérveket vagy feltételeket világosan meg kell határozni törvényben, jogszabályban vagy más hivatalos okmányban oly módon, hogy igazolásuk lehetséges legyen.

(c)	Ha az (a) és (b) alpontokban lefektetett elvek alkalmazása azt eredményezi, hogy látszólag a támogatás nem tűnik egyedinek, mégis van ok arra a vélekedésre, hogy a támogatás a valóságban egyedi, más tényezőket is figyelembe lehet venni. Ilyen tényezők: ha egy támogatási programot csak egy korlátozott számú meghatározott vállalkozás vesz igénybe, ha azt lényegében a meghatározott vállalkozások veszik azt igénybe, ha a meghatározott vállalkozásoknak a támogatásból aránytalanul nagy összegeket nyújtanak, illetve az a mód, amely szerint a diszkrecionális jogokat a támogatást nyújtó hatóság a támogatás odaítélésére vonatkozó döntés során alkalmazza. A jelen alpont alkalmazása során figyelembe kell venni a támogatást nyújtó hatóság hatókörén belül a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának mértékét, valamint a támogatási program működésének időtartamát. Az a támogatás, ami a támogatást nyújtó hatóság hatókörén belüli kijelölt földrajzi régión belül elhelyezkedő meghatározott vállalkozásra korlátozódik, egyedinek minősül. Egyetértés született arra vonatkozóan, hogy az erre jogosult összes kormányzati szint által meghatározott vagy megváltoztatott általánosan alkalmazott adókulcsok nem tekintendők egyedi támogatásnak a jelen Megállapodás céljaira.

2.3	Minden olyan támogatás, ami a 3. Cikk rendelkezéseit kimeríti, egyedinek tekintendő.

2.4	A jelen Cikk rendelkezései szerinti egyediség megállapítását világosan alá kell támasztani pozitív bizonyítékokkal.

II. RÉSZ: TILTOTT TÁMOGATÁSOK

3. Cikk

Tiltás

3.1	Kivéve a Mezőgazdasági Megállapodásban elrendelteket, az alábbi, az 1. Cikkben meghatározott jelentésű támogatások tiltottak:

(a)	törvény szerint vagy ténylegesen az export teljesítménytől függő támogatások, függetlenül attól, hogy ez az egyedüli feltétel-e vagy több feltétel egyike, beleértve azokat is, amelyeket az I. Melléklet illusztrál;

(b)	az importált termékekkel szemben hazai termékek felhasználásától függő támogatások, függetlenül attól, hogy ez egyetlen vagy több más feltétel közül csak egy.

3.2	Egyetlen Tag sem nyújthat vagy tarthat fenn az 1. pontban hivatkozott támogatásokat.




4. Cikk

Jogorvoslatok

4.1	Amennyiben valamely Tag okkal véli úgy, hogy egy másik Tag tiltott támogatást nyújt vagy tart fenn, az ilyen Tag konzultációt kérhet a másik ilyen Tagtól.

4.2	Az 1. pont szerinti konzultációkra vonatkozó kérés foglaljon magába egy nyilatkozatot a rendelkezésre álló, az érintett támogatás létére illetve jellegére vonatkozó bizonyítékról.

4.3	Az 1. pont szerinti konzultáció iránti kérésre az a Tag, amelyről úgy vélik, hogy a kérdéses támogatást nyújtja vagy fenntartja, köteles a lehető legrövidebb időn belül az ilyen konzultáción részt venni. A konzultációk célja, hogy tisztázza a tényállást és kölcsönösen egyeztetett megoldást érjenek el.

4.4	Ha a konzultáció iránti kérés benyújtásától számított 30 napon belül közösen egyeztetett megoldást nem sikerült elérni, bármely olyan Tag, amely részt vesz az ilyen konzultációkon, az ügyet a Vitarendezési Testülethez (DSB) utalhatja egy bizottság azonnali felállításának céljából, kivéve, ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy nem állít fel bizottságot.

4.5	Létrehozásakor a bizottság kérheti az Állandó Szakértői Csoport (a továbbiakban a jelen Egyezményben: \"PGE\") segítségét kérheti atekintetben, hogy a kérdéses intézkedés tiltott támogatás-e. Ha ezt kérik, a PGE köteles azonnal felülvizsgálni a kérdéses intézkedés létére illetve jellegére vonatkozó bizonyítékokat, és lehetőséget adni az intézkedést alkalmazó vagy fenntartó Tag számára, hogy bizonyítsa, hogy a kérdéses intézkedés nem tiltott támogatás. A PGE jelentést készít következtetéseiről a bizottság számára a bizottság által meghatározott határidőn belül. A bizottság módosítás nélkül köteles elfogadni a PGE-nek arra a kérdésre vonatkozó következtetéseit, hogy vajon a kérdéses intézkedés tiltott támogatás-e.

4.6	A bizottság záró jelentését köteles a vitában résztvevő feleknek benyújtani. A jelentést a bizottság feladat-meghatározásának illetve a jelentés összeállításának napjától számított 90 napon belül meg kell küldeni minden Tagnak. 

4.7	Ha a kérdéses intézkedést tiltott támogatásnak minősíti, a bizottság azt javasolja, hogy a támogató Tag késedelem nélkül vonja vissza a támogatást. Ebben a vonatkozásban a bizottság ajánlásában meghatározza azt az időszakot is, amelyen belül az intézkedést vissza kell vonni.

4.8	A bizottság jelentésének az összes Taghoz történt kiküldésétől számított 30 napon belül a DSB elfogadja azt, kivéve, ha a vitában résztvevő valamelyik fél hivatalosan nem értesíti a DSB-t arról a döntéséről, hogy fellebbezni kíván, vagy, ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy a jelentést nem fogadja el.

4.9	Ha fellebbezést nyújtanak be a bizottság jelentése ellen, a Fellebbezési Testület köteles döntését attól a naptól számított 30 napon belül kibocsátani, amikor a vitában résztvevő fél hivatalosan bejelenti fellebbezési szándékát. Amennyiben a Fellebbezési Testület úgy ítéli meg, hogy 30 napon belül nem képes jelentését elkészíteni, köteles erről a DSB-t írásban tájékoztatni együtt a késedelem okaival, valamint azzal a becsült időtartammal, amelyen belül benyújtja jelentését. Az eljárás semmilyen esetben sem haladhatja meg a 60 napot. A fellebbezési jelentést a DSB jóváhagyja és azt a vitában résztvevő felek kötelesek feltétel nélkül elfogadni, kivéve, ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy nem hagyja jóvá a fellebbezési jelentést a Tagoknak történt kibocsátásától számított 20 napon belül.

4.10	Abban az esetben, ha a DSB ajánlását nem követik a bizottság által meghatározott időtartamon belül, amely a bizottság jelentésének vagy a Fellebbezési Testület jelentésének elfogadásával kezdődik, a DSB felhatalmazza a panasztevő Tagot, hogy helyénvaló ellenintézkedéseket hozzon, kivéve, ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy a kérést elutasítja.

4.11	Abban az esetben, ha a vitában résztvevő valamelyik fél választott bírósági eljárást kérelmez a Vitarendezési Egyetértés (\"DSU\") 22. Cikkének 6. pontja szerint, a választottbírónak kell eldöntenie, hogy az ellenintézkedések helyénvalóak-e.

4.12	A jelen Cikk szerint folytatott jogviták céljaira a Vitarendezési Egyetértés szerinti időtartamok az ilyen viták lefolytatására a DSU-ban előírt időtartam fele lesz, kivéve a jelen Cikkben kifejezett előírt határidőket.

III. RÉSZ: FELRÓHATÓ TÁMOGATÁSOK

5. Cikk

Hátrányos hatások

	Egyetlen Tag sem okozhat az 1. Cikk 1. és 2. pontjaiban hivatkozott bármely támogatás alkalmazásának révén más Tagok érdekeit érintő hátrányos hatásokat, azaz:

(a)	kárt valamely másik Tag hazai iparának

(b)	a GATT 1994 szerint más Tagoknak közvetlenül vagy közvetetten járó előnyök hatálytalanítása vagy gyengítése, különös tekintettel a GATT 1994 II. Cikke szerint lekötött engedmények előnyeire

(c)	valamely más Tag érdekeinek súlyos sérelme.

A jelen Cikk nem vonatkozik a Mezőgazdasági Megállapodás 13. Cikke rendelkezése szerinti mezőgazdasági termékekre fenntartott támogatásokra.

6. Cikk

Súlyos sérelem

6.1	Az 5. Cikk (c) alpontjának értelmében súlyos sérelem fennállásának minősül az az eset, amikor:

(a)	valamely termék teljes ad valorem (értékarányában megállapított) támogatása meghaladja az 5 %-ot 

(b)	valamely iparág által tartósan elszenvedett működési veszteségek fedezetére szolgáló támogatások;

(c)	valamely vállalkozás által tartósan elszenvedett működési veszteségek fedezetére nyújtott támogatások, kivéve az egyszeri intézkedéseket, amelyek nem ismételhetők meg az adott vállalkozás számára és amelyet kizárólag azzal a céllal nyújtanak, hogy időt adjanak a hosszú távú megoldások kidolgozására és súlyos szociális problémák elkerülésére;


(d)	közvetlen adósság-elengedés, azaz az állammal szembeni adósságok elengedése illetve az adósság visszafizetésének fedezetére nyújtott vissza nem térítendő támogatás. 

6.2	Az 1. pont rendelkezései mellett nem állapítható meg súlyos sérelem, amennyiben a támogatást nyújtó Tag bizonyítja, hogy a kérdéses támogatás nem eredményezte a 3. pontban felsorolt hatások egyikét sem.

6.3	Az 5. Cikk (c) pontja értelmében súlyos sérelem merülhet fel bármely esetben, amelyekre az alább felsoroltak egyike vagy közülük több vonatkozik:

(a)	a támogatás hatása az, hogy valamely más Tag hasonló termékének importját a támogatást nyújtó Tag piacáról kiszorítja vagy az ilyen importot akadályozza;

(b)	a támogatás hatása az, hogy egy másik Tag hasonló termékének exportját egy harmadik ország piacáról kiszorítja vagy az ilyen exportot akadályozza;

(c)	a támogatás hatása, hogy a támogatott termék lényegesen leszorítja az árakat, összehasonlítva egy másik Tag hasonló termékének árával ugyanazon piacon, vagy lényegesen lenyomja az árakat vagy értékesítési lehetőségek elvesztését okozza ugyanazon a piacon;

(d)	a támogatás hatása a támogatást nyújtó Tag világpiaci részesedésének növekedése egy adott támogatott elsődleges termék vagy árucikk tekintetében ahhoz az átlagos piaci részesedéshez képest, amivel az előző hároméves időszak során rendelkezett és ez a növekmény következetes tendenciát mutat egy olyan időszakban, amikor a Tag támogatásokat nyújtotta.

6.4	A 3. (b) pont céljaira az export kiszorítása vagy akadályozása magában foglal bármely olyan esetet, amelyben a 7. pont rendelkezéseitől függően bebizonyították, hogy változás történt a relatív piaci részesedésekben a nem támogatott hasonló termék kárára (egy megfelelő reprezentatív időszak alatt, mely elegendő hosszúságú ahhoz, hogy demonstrálja az érintett termék piacán bekövetkező világos trendeket, amely rendes körülmények között legalább egy év). A \"relatív piaci részesedések változása\" magában foglalja az alábbi helyzetek bármelyikét: (a) a támogatott termék piaci részesedése nő; (b) a támogatott termék piaci részesedése változatlan marad olyan körülmények között, amelyekben a támogatás hiányában annak csökkennie kellett volna; (c) a támogatott termék piaci részesedése csökken, de alacsonyabb ütemben, mint ami történt volna a támogatás hiányában.

6.5	A 3. (c) pont céljaira az árleszorítás magában foglal minden olyan esetet, amikor az ilyen árleszorítást a támogatott termék és a nem támogatott hasonló, ugyanazon piacra szállított termék árainak összehasonlításával bizonyítottak. Az összehasonlítást ugyanazon szintű kereskedés és összehasonlítható időpontok figyelembevételével kell megtenni, ugyancsak figyelembe véve minden más, az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezőt. Azonban, ha az ilyen közvetlen összehasonlítás nem lehetséges, az árleszorítás léte bizonyítható a fajlagos export értékek alapján is.

6.6	Minden olyan Tag, melynek a piacán súlyos sérelem felmerülését vélelmezik, az V. Melléklet 3. pontjának rendelkezéseitől függően köteles a 7. Cikk szerint felmerülő vitában résztvevő feleknek, valamint a 7. Cikk 4. pontja szerint felállított bizottságnak minden olyan releváns információt rendelkezésére bocsátani, ami beszerezhető a vitában résztvevő felek piaci részesedéseinek változásairól illetve az érintett termékek árairól.

6.7	Súlyos sérelmet eredményező kiszorítás vagy akadályozás nem merül fel a 3. pont szerint, amennyiben az alábbi körülmények bármelyike fennáll a releváns időszak alatt:

(a)	a panasztevő Tag hasonló terméke exportjának tiltása vagy korlátozása vagy a panasztevő Tagtól származó, érintett harmadik ország piacára irányuló import tiltása vagy korlátozása;

(b)	az érintett termékben külkereskedelmi monopóliumot vagy állami külkereskedelmet működtető importáló kormány olyan döntése, hogy nem-kereskedelmi okoknál fogva a panasztevő Tagtól más országra vagy más országokra tereli át az importot;

(c)	természeti katasztrófák, sztrájkok, szállítási fennakadások vagy más vis maior, ami lényegesen befolyásolja a panasztevő Tagtól származó exportra rendelkezésre álló termékek termelését, minőségét, mennyiségét vagy árait;

(d)	a panasztevő országtól származó export korlátozására vonatkozó megállapodások léte;

(e)	az érintett termék exportra történő rendelkezésre állásának önkéntes csökkentése a panasztevő Tagnál (ideértve többek között azt a helyzetet, amikor a panasztevő Tag cégei autonóm módon átirányították e termék exportját új piacokra);

(f)	az importáló ország szabványainak vagy más jogszabályi követelményeinek be nem tartása.

6.8	A 7. pontban hivatkozott körülmények hiányában a súlyos sérelem létét a bizottságnak benyújtott vagy általa megszerzett információ alapján kell meghatározni, ideértve az V. Melléklet rendelkezései szerint benyújtott információt.

6.9	A jelen Cikk nem vonatkozik a Mezőgazdasági Megállapodás 13. Cikke szerinti mezőgazdasági termékeken fenntartott támogatásokra.

7. Cikk

Jogorvoslat

7.1	Kivéve a Mezőgazdasági Megállapodás 13. Cikkében elrendelteket, amikor valamely Tagnak oka van úgy vélni, hogy valamely másik Tag által nyújtott vagy fenntartott, az 1. Cikkben hivatkozott bármely támogatás hazai iparának kárt, előny hatálytalanítást vagy gyengítést vagy súlyos sérelmet okoz, az ilyen Tag konzultációt kérhet a másik ilyen Tagtól.

7.2	Az 1. pont szerinti konzultáció iránti kérelemnek magában kell foglalnia egy nyilatkozatot a rendelkezésre álló bizonyítékokról (a) az érintett támogatás létéről és jellegéről, valamint (b) a belföldi iparnak okozott kárról, vagy az előnyök hatálytalanításáról vagy gyengítéséről, vagy a konzultációt kérő Tag érdekeiben okozott súlyos sérelemről.

7.3	Az 1. pont szerinti konzultáció kérésekor az a Tag, amelyről úgy vélik, hogy a kérdéses támogatási gyakorlatot folytatja vagy fenntartja, köteles a lehető legsürgősebben a konzultációkat megkezdeni. A konzultációk célja, hogy tisztázzák a helyzetre vonatkozó tényeket és közösen egyeztetett megoldást érjenek el.

7.4	Ha a konzultációk 60 napon belül nem eredményeznek kölcsönösen egyeztetett megoldást, bármely Tag, amely ilyen konzultációban részt vesz, az ügyet a DSB elé utalhatja, hogy az egy bizottságot hozzon létre, kivéve, ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy ilyen bizottságot nem állít fel. A bizottság összetételét és pontos feladatkörét létrehozásától számított 15 napon belül kell meghatározni.

7.5	A bizottság köteles felülvizsgálni az ügyet és záró jelentését a vitában résztvevő feleknek benyújtani. A jelentést a bizottság összetételének és feladatkörének meghatározásától számított 120 napon belül meg kell küldeni minden Tagnak.

7.6	30 napon belül attól a naptól fogva, hogy a bizottság jelentését kiküldték az összes Tagnak, a DSB elfogadja a jelentést, kivéve, ha a vitában résztvevő felek valamelyike hivatalosan értesíti a DSB-t fellebbezési döntéséről, vagy, ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy a jelentést nem fogadja el.

7.7	Amikor a bizottság jelentése ellen fellebbezést nyújtanak be, a Fellebbezési Testület köteles döntését attól a naptól számított 60 napon belül meghozni, amikor a vitában résztvevő fél hivatalosan értesíti fellebbezési szándékáról. Amennyiben a Fellebbezési Testület úgy dönt, hogy jelentését 60 napon belül nem tudja megadni, köteles tájékoztatni a DSB-t írásban a késedelem okairól, valamint arról a becsült időtartamról, amire szüksége lesz jelentésének benyújtásához. Az eljárás azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a 90 napot. A fellebbezési jelentést a DSB jóváhagyja és azt a vitában résztvevő felek kötelesek feltétel nélkül elfogadni, kivéve, ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy nem fogadja el a fellebbezési jelentést, annak a Tagoknak történő kibocsátásától számított 20 napon belül.

7.8	Amennyiben olyan bizottsági jelentést vagy fellebbezési testületi jelentést fogadnak el, amelyben megállapítják, hogy bármely támogatás valamely más Tag érdekeire hátrányos hatásokat eredményezett az 5. Cikk értelmezése szerint, az ilyen támogatást nyújtó vagy fenntartó Tag köteles a helyénvaló intézkedéseket foganatosítani ahhoz, hogy az ilyen hátrányos hatásokat megszüntesse, vagy köteles a támogatást visszavonni.

7.9	Abban az esetben, ha a Tag nem foganatosította helyénvaló intézkedéseket a támogatás hátrányos hatásainak megszüntetésére, vagy nem vonta vissza a támogatást attól az időponttól számított 6 hónapon belül, hogy a DSB elfogadta a bizottság jelentését vagy a Fellebbezési Testület jelentését, kompenzációra vonatkozó megállapodás hiányában a DSB felhatalmazza a panasztevő Tagot, hogy ellenintézkedéseket tegyen, melyeknek mértékükben összhangban kell állniuk a megállapítás szerint fennálló hátrányos hatások mértékével és jellegével, kivéve, ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy a kérést elutasítja.

7.10	Abban az esetben, ha a vitában résztvevő bármely fél választott bírósági eljárást kér a DSU 22. Cikkének 6. pontja alapján, a választottbíró köteles eldönteni, hogy az ellenintézkedések összhangban állnak-e a ténymegállapítás szerint létező hátrányos hatások jellegével és mértékével.



IV. RÉSZ: NEM FELRÓHATÓ TÁMOGATÁSOK

8. Cikk

A nem felróható támogatások meghatározása

8.1	Az alábbi támogatások nem minősülnek felróhatónak:

(a)	a 2. Cikk értelmezése szerint egyedinek nem minősülő támogatások;

(b)	a 2. Cikk értelmezése szerint egyedinek minősülő támogatások, amelyek azonban megfelelnek az alábbi 2. (a), 2. (b) vagy 2. (c) pontokban felsorolt összes feltételnek.

8.2	A III. és V. Részek rendelkezései mellett az alábbi támogatások nem felróhatóak:

(a)	cégek vagy a felsőoktatás vagy kutatóintézetek által cégekkel kötött szerződés alapján folytatott kutatási tevékenység támogatása, ha:, ,


a támogatás az ipari kutatás költségeinek nem több mint 75 %-át, illetve a verseny előtti fejlesztési tevékenység,  költségeinek nem több mint 50 %-át fedezi, és feltéve, hogy az ilyen támogatás kizárólag az alábbiakra korlátozódik:

(i)	személyi jellegű költségekre (kutatók, technikusok és más kisegítő alkalmazottak, akiket kizárólag a kutatási tevékenység céljaira foglalkoztatnak);

(ii)	kizárólagosan és állandóan a kutatási tevékenység céljaira használt eszközök, berendezések, föld és épületek költségeire (kivéve, amikor azokat üzleti alapon elidegenítik);

(iii)	a kizárólag kutatási tevékenység céljaira használt tanácsadói és ezzel egyenértékű szolgáltatások költségeire, ideértve a kívülről megvásárolt kutatást, műszaki tudást, szabadalmakat, stb;

(iv)	a kutatási tevékenység eredményeként közvetlenül felmerülő addicionális általános költségekre;

(v)	egyéb működési költségekre (például anyagköltségek, fogyóeszközök és hasonlók), amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként merülnek fel.

(b)	a regionális fejlesztés általános keretein belül nyújtott támogatás a Tag területén belüli hátrányos helyzetű régióknak, valamint a 2. Cikk értelmezése szerinti nem egyedi támogatás az arra jogosult régióknak, feltéve, hogy

(i)	minden hátrányos helyzetű régiónak egy világosan elhatárolt, összefüggő földrajzi területnek kell lennie, meghatározható gazdasági és közigazgatási identitással;

(ii)	a régiót semleges és objektív ismérvek alapján minősítik hátrányos helyzetűnek, jelezve, hogy a régió nehézségei nem pusztán átmeneti körülményekből adódnak; az ilyen ismérveket világosan meg kell határozni törvényben, jogszabályban vagy más hivatalos okmányban oly módon, hogy az igazolható legyen;

(iii)	az ismérvek magukban foglalják a gazdasági fejlettség mérését, ami az alábbi tényezők legalább egyikére kell, hogy épüljön:

-	vagy a fejenkénti jövedelem, vagy a háztartások jövedelme fejenként, vagy fejenkénti GDP, amely nem haladhatja meg az érintett felségterület átlagának 85 %-át;
	
-	munkanélküliségi ráta, aminek legalább az érintett felségterület átlaga 110 %-ot kell kitennie;

három éves időtartam alatt mérve; az ilyen mérések azonban lehetnek összetettek és tartalmazhatnak más tényezőket is.

(c)	a meglévő berendezéseknek a törvény vagy jogszabály által bevezetett olyan új környezetvédelmi követelményekhez történő igazodásának elősegítésére nyújtott támogatás, amely a cégek számára súlyosabb korlátokat és nagyobb pénzügyi terhet jelent, feltéve, hogy a támogatás:

(i)	egyszeri és vissza nem térő intézkedés; valamint

(ii)	az adaptációs költségek 20 %-ára korlátozódik; valamint

(iii)	nem fedezi a támogatott berendezés pótlásának vagy működésének költségét, melyet teljes mértékben a cégeknek kell viselniük; valamint

(iv)	közvetlenül kapcsolódik zavarok és környezetszennyezés a cég által tervezett csökkentéséhez, azzal arányos és nem fedez semmilyen termelési költségmegtakarítást, amely ezáltal elérhető; valamint

(v)	minden olyan cég rendelkezésére áll, amely új berendezéseket és/vagy termelési eljárásokat képes befogadni.

8.3	Azt a támogatási programot, amelyre a 2. pont rendelkezéseit felhívják, még végrehajtása előtt be kell jelenteni a Bizottságnak a VII. Rész rendelkezései szerint. Az ilyen bejelentésnek elég pontosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye más Tagok számára, hogy értékeljék a programját, annak a 2. pont releváns rendelkezéseiben elrendelt feltételekkel és ismérvekkel való összhangját. A Tagok kötelesek a Bizottság rendelkezésére bocsátani az ilyen bejelentések évente naprakésszé tett változatait is, különösen az egyes programokra fordított globális ráfordításra, valamint a program bármilyen módosítására vonatkozó információ nyújtásával. A többi Tag jogosult információt kérni a bejelentett programok szerinti támogatás egyedi eseteiről.

8.4	Valamely Tag kérésére a Titkárság köteles felülvizsgálni a 3. pont alapján tett bejelentést, és ahol szükséges, követelhet további információt a támogatást nyújtó Tagtól a felülvizsgálat alatt lévő bejelentett programmal kapcsolatban. A Titkárság köteles ténymegállapításairól jelentést tenni a Bizottságnak. A Bizottság kérésre köteles a Titkárság ténymegállapítását azonnal felülvizsgálni (vagy, ha a Titkárság nem kérte a felülvizsgálatot, akkor magát az értesítést) azzal a céllal, hogy eldöntse, hogy a 2. pontban lefektetett feltételek és ismérvek teljesültek-e. Az e pont szerinti eljárást a Bizottságnak a támogatási program bejelentését követő első rendes ülésén kell a legkésőbb befejezni, feltéve, hogy az ilyen bejelentés és a Bizottság rendes ülése között legalább 2 hónap telt el. Az e pontban leírt felülvizsgálati eljárás kérésre a 3. pontban hivatkozott éves módosított bejelentésekben foglalt lényegesen megváltoztatott programra is vonatkozik.

8.5	Valamely Tag kérésére a 4. pontban hivatkozott bizottsági döntést vagy a Bizottság elmarasztó döntésének hiányát, valamint egyedi esetekben, a bejelentett programban lefektetett feltételek megsértését kötelező érvényű választottbírósági eljárás elé kell utalni. A választottbíróság a következtetéseit a Tagoknak 120 napon belül köteles bemutatni attól a naptól fogva, amikor az ügyet hozzá utalták. Kivéve, ha a jelen pont erről másképpen rendelkezik, a DSU vonatkozik az e pont szerinti választottbírósági eljárásra.

9. Cikk

Konzultációk és jóváhagyott jogorvoslatok

9.1	Ha a 8. Cikk 2. pontjában hivatkozott program végrehajtása során, mindamellett, hogy a program összhangban áll az abban a pontban lefektetett kritériumokkal, valamely Tagnak oka van úgy vélni, hogy ez a program súlyosan hátrányos hatásokkal járt ezen Tag hazai iparára oly módon, hogy az nehezen helyrehozható kárt okoz, az ilyen Tag konzultációt kérhet a támogatást nyújtó vagy fenntartó Tagtól.

9.2	Az 1. pont szerinti konzultációkra irányuló kérésre a kérdéses támogatási programot nyújtó vagy fenntartó Tag köteles a lehető leggyorsabban az ilyen konzultációt megkezdeni. A konzultációk célja, hogy a helyzet tényeit tisztázzák és közösen elfogadható megoldást érjenek el.

9.3	Ha kölcsönösen elfogadható megoldást nem sikerül elérni a 2. pont szerinti konzultációk során az ilyen konzultáció kéréstől számított 60 napon belül, a konzultációt kérő Tag az ügyet a Bizottság elé utalhatja.

9.4	Ahol az ügyet a Bizottság elé utalták, a Bizottság köteles késedelem nélkül az érintett tényeket és az 1. pontban hivatkozott hatásokra vonatkozó bizonyítékot felülvizsgálni. Ha a Bizottság azt állapítja meg, hogy ilyen hatások léteznek, ajánlhatja a támogatást nyújtó Tagnak, hogy az módosítsa a programját oly módon, hogy ezek a hatások megszűnjenek. A Bizottság köteles konklúzióit attól a naptól számított 120 napon belül bemutatni, amikor az ügyet a 3. pont szerint hozzá utalták. Amennyiben az ajánlást 6 hónapon belül nem követik, a Bizottság köteles felhatalmazni a hozzáforduló Tagot, hogy a fennállóként megállapított tények természetével és jellegével összhangban álló helyénvaló ellenintézkedéseket hozzon.


V. RÉSZ: KIEGYENLÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

10. Cikk

A GATT 1994 VI. Cikkének alkalmazása

	A Tagok kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni, hogy biztosítsák, hogy az a kiegyenlítő vám, amelyet bármely Tag területéről bármely más Tag területére importált termékre kivetnek, összhangban álljon a GATT 1994 VI. Cikk rendelkezéseivel, valamint a jelen Egyezmény feltételeivel. Kiegyenlítő vámok kizárólag a jelen Egyezmény és a Mezőgazdasági Egyezmény rendelkezései szerint kezdeményezett és lefolytatott vizsgálatok alapján vethetők ki.

11. Cikk

Kezdeményezés és a rákövetkező vizsgálat

11.1	Kivéve a 6. pontban foglaltakat, valamely vélelmezett támogatás fennállásának, mértékének és hatásának megállapítását célzó vizsgálatot a hazai ipar által vagy nevében benyújtott írásos kérelemre kell kezdeményezni.

11.2	Az 1. pont szerinti kérelemnek elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia (a) a támogatás létéről, és ha lehetséges, annak összegéről; (b) a GATT 1994 VI. Cikkének értelmében a jelen Megállapodás értelmezése szerinti kár létéről; valamint (c) a támogatott import és az vélelmezett kár közötti okozati kapcsolatról. A releváns bizonyítékkal alá nem támasztott egyszerű nyilatkozat nem tekinthető elegendőnek a jelen pont követelményeinek kielégítésére. A kérelemnek tartalmaznia kell mindazt az információt, ami a kérelmező számára ésszerűen rendelkezésre áll, az alábbiakkal kapcsolatban:

(i)	a kérelmező kiléte, és a kérelmező általi hasonló termék hazai előállítása volumenének és értékének leírása. Amikor az írásos kérelmet a hazai iparág nevében nyújtják be, a kérelemnek meg kell jelölnie azt az iparágat, amelynek nevében a kérelmet benyújtották a hasonló termék minden ismert belföldi előállítójának listájával (vagy a hasonló termék belföldi előállítóinak szövetségei listájával) és, amennyire lehetséges, az ilyen termelők által a hasonló termékből belföldön előállított mennyiség volumenének és értékének leírása;

(ii)	a vélelmezetten támogatott termék teljes leírása, az érintett származási vagy exportáló ország vagy országok nevei, minden egyes ismert exportőr vagy külföldi termelő kiléte, és egy lista az összes ismert személyről, akik az érintett terméket importálják;

(iii)	bizonyíték a kérdéses támogatás létére, összegére és jellegére;

(iv)	bizonyíték, hogy a belföldi iparágat ért vélelmezett kárt a támogatott import okozta a támogatások hatásai révén; az ilyen bizonyíték tartalmazzon információt a vélelmezetten támogatott import volumenének alakulásáról, ezen importnak a hasonló terméknek a hazai piacon lévő áraira gyakorolt hatásáról, és ennek következtében az importnak a hazai iparágra gyakorolt hatásáról, ahogyan azt a hazai iparág állapotát bemutató releváns tényezők és indexek bizonyítják, mint például amelyek a 15. Cikk 2. és 4. pontjaiban felsorolásra kerültek.

11.3	A hatóságok kötelesek felülvizsgálni a kérelemben bemutatott bizonyíték pontosságát és adekvátságát, hogy meghatározhassák, hogy a bizonyíték elegendő-e egy vizsgálat kezdeményezésének indoklására.

11.4	Az 1. pont szerint nem lehet vizsgálatot kezdeményezni, kivéve, ha a hatóságok megállapították a hasonló termék belföldi előállítói által a kérelemre kifejezett támogatás vagy ellenzés mértékének vizsgálata alapján, hogy a kérelmet a belföldi iparág vagy annak nevében nyújtották be. A kérelmet akkor kell úgy tekinteni, hogy azt a \"belföldi iparág vagy annak nevében nyújtották be\", ha azt azok a belföldi gyártók támogatják, akiknek a kollektív termelése a kérelemre vonatkozó támogatását, vagy azzal szembeni ellenvetését kifejező belföldi iparági rész által a hasonló termékből előállított össztermelésének több mint 50 %-át adják. Azonban a vizsgálatot nem lehet kezdeményezni, amikor a kérelmet kifejezetten támogató belföldi gyártók a belföldi iparág által a hasonló termékből termelt össztermelésének kevesebb, mint 25 %-át adják.

11.5	Kivéve, ha a döntés megszületett a vizsgálat kezdeményezésére, a hatóságok kötelesek elkerülni a vizsgálat kezdeményezésére benyújtott kérelem bármiféle közzétételét.

11.6	Amennyiben különleges körülmények között az érintett hatóságok úgy döntenek, hogy kezdeményezik a vizsgálatot anélkül, hogy az ilyen vizsgálat kezdeményezésére a belföldi iparágtól vagy annak nevében írásos kérelmet kaptak volna, csak akkor folytathatják le az eljárást, ha elegendő bizonyítékuk van a támogatás, a kár és az okozati kapcsolat létére a 2. pont szerint ahhoz, hogy a vizsgálat kezdeményezését megindokolhassák.

11.7	Mind a támogatásra, mind a kárra vonatkozó bizonyítékot egyidejűleg kell figyelembe venni (a) abban a döntésben, hogy a vizsgálatot kezdeményezzék-e vagy sem; valamint (b) azután, a vizsgálat folyamán, mely egy olyan időpontban kell, hogy induljon, ami nem lehet később, mint a legkorábbi időpont, amikor a jelen Megállapodás rendelkezései szerint ideiglenes intézkedések alkalmazhatók.

11.8	Azokban az esetekben, amikor a termékeket nem közvetlenül a származási országból importálják, hanem az importáló Taghoz egy közvetítő országból exportálják, a jelen Megállapodás rendelkezései teljeskörűen alkalmazandók, és a jelen Megállapodás céljaira az ilyen tranzakciót vagy tranzakciókat úgy kell tekinteni, mintha azok a származási ország és az importáló Tag között jöttek volna létre.

11.9	Az 1. pont szerinti kérelmet el kell utasítani és a vizsgálatot haladéktalanul le kell zárni, amint az érintett hatóságok meggyőződtek arról, hogy nincs elegendő bizonyíték akár a támogatás tényéről, akár a kárról ahhoz, hogy indokolja az eljárás további folytatását. Azonnal meg kell szüntetni az eljárást azokban az esetekben, amikor a támogatás összege minimális, vagy ahol a támogatott import volumene, legyen az tényleges vagy potenciális, illetve a kár elhanyagolható. A jelen pont céljaira a támogatás összege akkor tekintendő minimálisnak, ha a támogatás kevesebb mint értékben számított 1 %.

11.10	A vizsgálat nem hátráltathatja a vámkezelési eljárásokat.

11.11	Kivéve a különleges körülményeket, a vizsgálatokat egy éven belül be kell fejezni és a kezdeményezésüktől számított a 18 hónapot egyetlen esetben sem haladhatják meg.

12. Cikk

Bizonyíték

12.1	Az érdekelt Tagoknak és a kiegyenlítő vámmal kapcsolatos vizsgálatban résztvevő összes érdekelt feleknek értesítést kell kapniuk arról az információról, amit a hatóságok megkövetelnek, és bőséges lehetőséget kell kapniuk arra, hogy írásban bemutassák mindazt a bizonyítékot, amit ők relevánsnak tekintenek a kérdéses vizsgálat vonatkozásában.

12.1.1	Válaszadásra legalább 30 napot kell adni a kiegyenlítő vámmal kapcsolatos vizsgálat során alkalmazott kérdőíveket megkapó exportőröknek, külföldi gyártóknak vagy érdekelt Tagoknak. megfelelően figyelembe kell venni a 30 napos határidő meghosszabbítására irányuló kérelmet, és indokok bemutatása esetén, amikor gyakorlatilag lehetséges, az ilyen meghosszabbítás iránti kérelmet teljesíteni kell.

12.1.2	A bizalmas információ  védelmének követelménye fenntartásával valamely érdekelt Tag vagy érdekelt fél által írásban benyújtott bizonyítékot azonnal a többi, a vizsgálatban résztvevő, érdekelt Tag vagy érdekelt fél rendelkezésére kell bocsátani.

12.1.3	Amint a vizsgálatot kezdeményezték, a hatóságok kötelesek a 11. Cikk 1. pontja alapján kézhez vett írásos kérelem teljes szövegét az ismert exportőröknek és az exportáló Tag hatóságainak megküldeni, és kérésre az érintett más érdekelt feleknek is rendelkezésre bocsátani. Megfelelő figyelemmel kell lenni a bizalmas információ védelmére, ahogyan azt a 4. pont elrendeli.

12.2	Az érdekelt Tagok és érdekelt felek indoklásra jogosultak az információt szóban bemutatni. Amennyiben az ilyen információt szóban mutatják be, az érdekelt Tagokat és érdekelt feleket utóbb fel kell kérni, hogy az ilyen előterjesztéseket írásban is nyújtsák be. A vizsgálatot lefolytató hatóságok döntése csak az olyan információra és olyan érvekre épülhet, amelyek az ilyen hatóság írásos nyilvántartásaiban megtalálhatók, és amelyeket a vizsgálatban résztvevő érdekelt Tagok és érdekelt felek rendelkezésére bocsátottak, megfelelő figyelemmel a bizalmas információ védelmének szükségességére.

12.3	Amikor a gyakorlatban lehetséges, a hatóságok kötelesek időben lehetőséget biztosítani az összes érdekelt Tagnak és érdekelt félnek, hogy láthassák mindazt az információt, ami releváns ügyük bemutatásához, ami nem bizalmas a 4. pont meghatározása szerint, és amit a hatóságok a kiegyenlítő vámmal kapcsolatos vizsgálat során felhasználnak, és hogy előterjesztéseiket az ilyen információ alapján készíthessék el.

12.4	Bármely információt, ami jellege folytán bizalmas (például, mert annak nyilvánosságra hozatala lényeges versenyelőnyt adna a konkurenciának, vagy súlyosan hátrányos hatással járna az információt nyújtó személyre vagy arra a személyre, akitől az információt nyújtó azt beszerezte), vagy amelyet a felek bizalmas alapon nyújtanak, megfelelő indok esetén, a hatóságok kötelesek bizalmasként kezelni. Az ilyen információ nem adható ki az azt nyújtó fél kifejezett engedélye nélkül.

12.4.1	A hatóságok kötelesek megkövetelni a bizalmas információt nyújtó érdekelt Tagoktól vagy érdekelt felektől, hogy ezekről nem bizalmas összegzést is adjanak be. Az ilyen összegzéseket elegendő részletezettséggel kell elkészíteni ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információ lényegét ésszerű határokon belül meg lehessen érteni. Kivételes körülmények között az ilyen Tagok vagy felek jelezhetik, hogy az ilyen információt nem lehetséges összegezni. Ilyen kivételes körülmények között nyilatkozatot kell adni arról, hogy miért nem lehetséges az ilyen összegzés.

12.4.2	Ha a hatóságok úgy találják, hogy egy bizalmas kezelésre irányuló kérelem nem indokolt, és ha az információ nyújtója vagy nem hajlandó az információt nyilvánosságra hozni, vagy felhatalmazást adni annak általánosított vagy összegzett formában történő közzétételére, a hatóságok figyelmen kívül hagyhatják az ilyen információt, kivéve, ha számukra meggyőzően bizonyítható, más helyénvaló forrásokból, hogy az információ helyes.

12.5	Kivéve a 7. pont rendelkezései szerinti körülményekben, a hatóságoknak meg kell győződniük a vizsgálat során az érdekelt Tag vagy érdekelt felek által benyújtott információ pontosságáról, amelyre ténymegállapításaikat alapozzák.

12.6	A vizsgálatot végző hatóságok vizsgálódásaikat más Tagok területén is végezhetik, szükség szerint, feltéve, hogy a kérdéses Tagot jó időben erről értesítették, és a Tag nem támaszt ellenvetést a vizsgálattal szemben. Továbbá, a vizsgálatot végző hatóságok vizsgálódásaikat végezhetik a cég telephelyein, és megvizsgálhatják a cég nyilvántartásait, ha (a) a cég ehhez hozzájárul; és (b) a kérdéses Tagot erről értesítették és az nem támaszt ellenvetést. A VI. Mellékletben foglalt eljárások vonatkoznak a valamely cég telephelyein végzett vizsgálatokra. A bizalmas információ védelmére vonatkozó követelmények fenntartása mellett a hatóságok kötelesek az ilyen vizsgálatok eredményeit azoknak a cégeknek a rendelkezésére bocsátani, amelyekre azok vonatkoznak, illetve ezeket a 8. pont szerint közzétenni, illetve az ilyen eredményeket a kérelmet benyújtók rendelkezésére bocsátani.

12.7	Azokban az esetekben, amikor bármely érdekelt Tag vagy érdekelt fél nem teszi lehetővé a szükséges információhoz való hozzáférést vagy azt másképpen nem adja meg ésszerű időtartamon belül, vagy lényegesen gátolja a vizsgálatot, előzetes és végleges ténymegállapítások, akár megerősítők vagy elutasítók tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

12.8	A végleges döntés meghozatala előtt a hatóságok kötelesek az összes érdekelt Tagot és érdekelt felet a mérlegelés tárgyát képező lényeges tényekről tájékoztatni, amelyek annak a döntésnek az alapját képezik, hogy alkalmazzanak-e végleges intézkedéseket vagy sem. Az ilyen tájékoztatásnak megfelelő időben kell történnie ahhoz, hogy a felek megvédhessék érdekeiket.

12.9	A jelen Egyezmény céljaira az \"érdekelt felek\" magukban foglalják:

(i)	a vizsgálat tárgyát képező termék exportőrét vagy külföldi gyártóját vagy importőrét, vagy azt a kereskedelmi vagy üzleti szövetséget, melynek a tagjainak a többsége az ilyen termék gyártói, exportőrei vagy importőrei; valamint

(ii)	a hasonló termék előállítói az importáló Tagban, vagy az olyan kereskedelmi vagy üzleti szövetség, melynek a tagjainak a többsége az importáló Tag területén a hasonló terméket állítják elő.

Az ilyen lista nem akadályozhatja meg a Tagokat abban, hogy lehetővé tegyék a fent említetteken kívüli hazai vagy külföldi felek érdekelt félként történő bevonását.

12.10	A hatóságok kötelesek alkalmat adni a vizsgálat tárgyát képező termék ipari felhasználói és a reprezentatív fogyasztói szervezetek számára azokban az esetekben, amikor a terméket rendszerint a kiskereskedelemben is értékesítik, hogy a vizsgálat szempontjából releváns információt nyújtsanak a támogatás, a kár és az oksági viszony tekintetében.

12.11	A hatóságok kötelesek megfelelően figyelembe venni az érdekelt felek esetleges nehézségeit, különös tekintettel a kis társaságokra a kért információ benyújtásával kapcsolatban, és kötelesek a lehetséges segítséget megadni.

12.12	A fent lefektetett eljárásoknak nem áll szándékában bármely Tag hatóságait megakadályozni abban, hogy sürgősen járjon el a vizsgálat kezdeményezése, az előzetes vagy végleges ténymegállapítás elérése, 
- függetlenül attól, hogy az megerősítő vagy negatív - illetve az ideiglenes vagy végleges intézkedések alkalmazása tekintetében a jelen Megállapodás releváns rendelkezései szerint.


13. Cikk

Konzultációk

13.1	A 11. Cikk alapján benyújtott kérelem elfogadása utáni legrövidebb időn belül, de mindenképpen bármiféle vizsgálat kezdeményezése előtt azon Tagokat, amelyeknek a termékei az ilyen vizsgálat tárgyát képezhetik, meg kell hívni konzultációkra abból a célból, hogy tisztázzák a helyzetet a 11. Cikk 2. pontjában hivatkozott ügyek tekintetében, és kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak.

13.2	Továbbá, a vizsgálat teljes időszakában azon Tagoknak, amelyeknek a termékei a vizsgálat tárgyát képezik, ésszerű lehetőséget kell adni a konzultációk folytatására azzal a céllal, hogy tisztázzák a tényleges helyzetet és kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak.

13.3	A konzultációkra vonatkozó ésszerű lehetőség nyújtását illető kötelezettség sérelme nélkül a konzultációkra vonatkozó rendelkezéseknek nem áll szándékában valamely Tag hatóságait megakadályozni abban, hogy sürgősen járjon el a vizsgálat kezdeményezése, az előzetes vagy végleges ténymegállapítás elérése tekintetében, legyen az megerősítő vagy negatív, vagy hogy a jelen Megállapodás rendelkezései szerint ideiglenes vagy végleges intézkedéseket alkalmazzon.

13.4	Az a Tag, melynek szándékában áll bármiféle vizsgálat kezdeményezése vagy ilyen vizsgálatot folytat, kérésre köteles engedélyezni, hogy azon Tag vagy Tagok, amelyeknek a termékei az ilyen vizsgálat tárgyát képezik, hozzáférhessenek a nem bizalmas bizonyítékokhoz, ideértve a vizsgálat kezdeményezéséhez vagy lefolytatásához felhasznált bizalmas adatok nem bizalmas összegzését is.

14. Cikk

A támogatás összegének kiszámítása
a kedvezményezett haszna alapján

	Az V. Rész céljaira, bármilyen módszerről, amelyet a vizsgáló hatóság alkalmaz a támogatásban részesülő haszna kiszámítására az 1. Cikk 1. pontja szerint, az érintett Tag nemzeti törvényeiben vagy végrehajtási jogszabályaiban kell rendelkezni, és annak alkalmazásának minden egyes esetben átláthatónak és megfelelő módon megmagyarázottnak kell lennie. Továbbá, bármely ilyen módszernek összhangban kell állnia az alábbi irányelvekkel:

(a)	a kormányzati alaptőke hozzájárulás nem tekinthető haszon nyújtásának, kivéve ha a befektetési döntés nem áll összhangban az adott Tag területén a magánbefektetők szokásos befektetési gyakorlatával (ideértve a kockázati tőke nyújtását is);

(b)	a kormány által nyújtott hitel nem tekinthető haszon nyújtásának, kivéve azt az esetet, amikor különbség van a között az összeg között, amit a hitelfelvevő cég a kormányhitel után fizet, illetve amit az ilyen cég egy hasonló olyan kereskedelmi hitel után fizetne, amelyet a pénzpiacon ténylegesen meg tudna szerezni. Ebben az esetben a haszon az e két összeg különbözete;

(c)	a kormány által nyújtott hitelgarancia nem tekinthető haszon nyújtásának, kivéve, ha különbözet van a között az összeg között, amit a garanciában részesülő cég fizet a kormány által garantált hitelre és aközött, amit egy összehasonlítható kormánygarancia nélküli kereskedelmi hitel után fizetne. Ebben az esetben a haszon az e két összeg különbözete, melyet a díjakban fennálló esetleges különbségekre korrigálni kell;

(d)	a kormány által nyújtott termékek vagy szolgáltatások vagy az általa történő áruvásárlások nem tekinthetők haszon nyújtásának, kivéve, ha az ilyen termék vagy szolgáltatás-nyújtás ellenértéke kevesebb mint megfelelő, vagy ha a vásárlás ellenértéke több mint megfelelő. Az ellenérték megfelelőségét a termék vagy szolgáltatás-nyújtás illetve vásárlás országában az érintett termék vagy szolgáltatás adott piaci feltételei szerint kell meghatározni (ideértve az árat, a minőséget, a rendelkezésre állást, a forgalomképességet, a szállítást és a vásárlás vagy értékesítés egyéb feltételeit).

15. Cikk

A kár meghatározása

15.1	A GATT 1994 VI. Cikkének céljaira a kár meghatározása pozitív bizonyítékra kell, hogy épüljön és magában kell, hogy foglalja mind az (a) támogatott import volumenének és a támogatott importnak a hasonló termék belföldi piaci árára gyakorolt hatásának; valamint (b) az ilyen importnak az ilyen termékek belföldi előállítóira gyakorolt következményes hatásának objektív vizsgálatát.

15.2	A támogatott import volumenének tekintetében a vizsgáló hatóságok kötelesek mérlegelni, hogy lényegesen megnövekedett-e a támogatott import akár abszolút értelemben, akár az importáló Tag termeléséhez vagy fogyasztásához képest. Ami a támogatott importnak az árakra gyakorolt hatását illeti, a vizsgáló hatóságok kötelesek mérlegelni, hogy a támogatott import lényegesen leszorította-e az árakat az importáló Tag hasonló termékének árához képest, vagy, hogy az ilyen import hatása másképpen vezetett-e az árak lényeges lenyomásához vagy olyan áremelések megakadályozásához, amelyek egyébként megtörténtek volna. Az ilyen tényezők közül sem egy sem több nem adhat szükségszerűen döntő iránymutatást.

15.3	Amikor valamely terméknek több mint egy országból származó importját egyidejűleg vetik alá a kiegyenlítő vámmal kapcsolatos vizsgálatnak, a vizsgálatot lefolytató hatóságok halmozottan mérhetik fel az ilyen import hatásait, de csak akkor, ha megállapították, hogy (a) az egyes országokból származó import vonatkozásában a támogatás összege meghaladja a 11. Cikk 9. pontjában meghatározott minimális értéket és az egyes országokból származó import volumene nem elhanyagolható; valamint (b) az import hatásainak halmozott felmérése helyénvaló az importált termékek versenyfeltételei és az importált termékek és a hasonló belföldi termékek közötti versenyfeltételek fényében.

15.4	A támogatott importnak a hazai iparágra gyakorolt hatásának vizsgálata magában kell, hogy foglalja az összes releváns gazdasági tényező és minden olyan index értékelését, amely vonatkozik az iparág állapotára, ideértve a termelés, az értékesítés, a piaci részesedés, a nyereség, a termelékenység, a befektetések megtérülése vagy a kapacitás kihasználtság tényleges vagy potenciális csökkenését; a belföldi árakat befolyásoló tényezőket; a cash flow-ra, készletekre, foglalkoztatásra, bérekre, növekedésre, tőke vagy befektetések megszerzésére vonatkozó képességre és a mezőgazdaság esetében arra vonatkozó tényleges és potenciális negatív hatásokat, hogy megnövekedett-e ezzel a kormányzati támogatási programok terhelése. Ez a lista nem teljes, és e tényezők közül sem egy, sem több nem adhat szükségszerűen döntő iránymutatást.

15.5	Bizonyítani kell, hogy a támogatott import a támogatások hatásai révén kárt okoz a jelen Megállapodás értelmezése szerint. A támogatott import és a belföldi iparágnak okozott kár közötti oksági viszony bizonyítását a hatóságok előtt álló összes releváns bizonyíték vizsgálatára kell építeni. A hatóságok kötelesek megvizsgálni bármely, a támogatott importon kívüli egyéb ismert tényezőt, ami ugyanabban az időpontban kárt okoz a belföldi iparágnak. Az ezen egyéb tényezők által okozott károkat nem lehet a támogatott importnak tulajdonítani. Azok a tényezők, amelyek relevánsak lehetnek ebben a vonatkozásban, egyebek között magukban foglalják a kérdéses termék nem támogatott importjának volumenét és árait, a kereslet szűkülését vagy a fogyasztási szokások változását, a külföldi és belföldi termelők kereskedelem-korlátozó gyakorlatát illetve a közöttük folyó versenyt, a technológia fejlődését és a belföldi iparág exportteljesítményét illetve termelékenységét.

15.6	A támogatott import hatását a hasonló termék belföldi előállításához képest kell felmérni, amikor a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik az ilyen termelés elkülönített meghatározását olyan ismérvek alapján, mint a termelési folyamat, a termelők árbevétele és nyeresége. Ha az ilyen termelés ilyen elkülönített beazonosítása nem lehetséges, a támogatott import hatásait azon legszűkebb termékcsoport vagy -skála termelésének vizsgálatára kell építeni, amely magában foglalja a hasonló terméket, amire a szükséges információ megadható.

15.7	A lényeges kár veszélyének megállapítását tényekre és nem pusztán vélelmekre, vádaskodásra vagy távlati lehetőségre kell alapozni. A körülményeknek azon változása, ami olyan helyzetet teremt, amelyben a támogatás kárt okozna, világosan előreláthatónak és közelinek kell lennie. A lényegi kárveszély létének megállapítása során a vizsgálatot lefolytató hatóságoknak figyelembe kell venniük egyebek között olyan tényezőket, mint:

(i)	a kérdéses támogatás vagy támogatások jellegét és a belőlük várhatóan felmerülő kereskedelmi kihatásokat;

(ii)	a támogatott import ütemének lényeges növekedése a belföldi piacra, jelezve a lényegesen megnövekedett importálás valószínűségét;

(iii)	az exportőrnél elegendő szabad kapacitás vagy annak lényeges növekedése a közeljövőben, jelezve a lényegesen megnövelt támogatott export valószínűségét az importáló Tag piacára, figyelembe véve az egyéb exportpiacok rendelkezésre állását is, amelyek felszívhatják a további addicionális exportot;

(iv)	hogy az import olyan árak mellett lép-e be, amelynek lényeges az árleszorító vagy árlenyomó hatása a belföldi árakra, és valószínűleg megnövelné a keresletet a további import iránt; valamint

(v)	a vizsgálat alatt álló termékből felhalmozott készleteket.

Ezen tényezők egyike sem adhat szükségszerűen döntő iránymutatást önmagában, de az összes figyelembe vett tényező el kell, hogy vezessen ahhoz a következtetéshez, hogy a további támogatott export közeli, és amennyiben védőintézkedést nem hoznak, lényeges kár merülne fel.

15.8	Azokban az esetekben, amikor a támogatott import a kár veszélyével fenyeget, a kiegyenlítő intézkedések alkalmazását különös gonddal kell megfontolni és eldönteni.

16. Cikk

A belföldi iparág meghatározása

16.1	A jelen Megállapodás céljaira a \"belföldi iparág\" kifejezés, kivéve a 2. pont rendelkezéseit, úgy értelmezendő, hogy az a hasonló termékek belföldi előállítóira mint egészre utal vagy közülük azokra, akiknek az adott termék előállításából a kollektív termelése az azon termékek belföldi előállításának nagyobb részét alkotja, kivéve amikor az előállítók az exportőrökkel vagy importőrökkel részesedési viszonyban állnak, vagy maguk is importőrei az állítólagosan támogatott terméknek vagy egy hasonló terméknek más országokból, ilyenkor a \"belföldi iparág\" kifejezés értelmezhető úgy, hogy az a többi termelőre utal.

16.2	Kivételes körülmények között a Tag felségterülete a kérdéses termelés szempontjából felosztható két vagy több egymással versengő piacra és az egyes piacokon belüli termelők tekinthetők különálló iparágnak, ha (a) az ilyen piacon lévő termelők az érintett termékből előállított termelésük egészét vagy majdnem egészét azon a piacon adják el; valamint (b) az adott piacon a keresletet a kérdéses termékből semmilyen lényeges mértékben nem a felségterület más részein lévő termelők elégítik ki. Ilyen körülmények között a kár léte megállapítható még akkor is, ha a teljes belföldi iparág nagyobb részét nem éri kár, feltéve, hogy a támogatott import koncentrációja egy ilyen elszigetelt piacra fennáll, valamint továbbá, hogy a támogatott import az ilyen piacon lévő termelés egészének vagy majdnem egészének gyártóinak kárt okoz.

16.3	Amikor a belföldi iparágat úgy értelmezik, mint ami egy bizonyos terület termelőire utal, azaz a 2. pontban meghatározott piacra, a kiegyenlítő vámok csak azon kérdéses termékekre vethetők ki, amelyeket az ilyen területen szántak végső fogyasztásra. Amikor az importáló Tag alkotmányos jogszabályai nem teszik lehetővé a kiegyenlítő vámok kivetését ilyen alapon, az importáló Tag korlátozás nélkül csak akkor vetheti ki a kiegyenlítő vámokat, ha (a) az exportőröknek lehetőséget adtak, hogy leállítsák a támogatott árú exportot az érintett területre vagy más módon adjanak biztosítékokat a 18. Cikk szerint, és ebben a vonatkozásban nem adtak azonnal megfelelő biztosítékokat; valamint (b) az ilyen vámok csak olyan meghatározott termelők termékeire vethetők ki, amelyek az érintett területet látják el.

16.4	Amennyiben két vagy több ország a GATT 1994 XXIV Cikke 8. (a) pontjának rendelkezései alapján olyan szintű integrációt ért el, hogy jellemzően egy egységes piacot képeznek, az integráció teljes területén lévő iparág tekintendő az 1. és 2. pontokban hivatkozott belföldi iparágnak.

16.5	A 15. Cikk 6. pontjának rendelkezései alkalmazandók erre a Cikkre is.

17. Cikk

Ideiglenes intézkedések

17.1	Ideiglenes intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha

(a)	a 11. Cikk rendelkezései szerint kezdeményeztek egy vizsgálatot, erről értesítést tettek közzé  és az érdekelt Tagoknak és érdekelt feleknek elegendő lehetőséget adtak információ benyújtására és az észrevételezésre;

(b)	előzetes megerősítő ténymegállapítás történt, hogy a támogatás létezik, és hogy a támogatott import kárt okozott a belföldi iparágnak; valamint

(c)	az érintett hatóságok az ilyen intézkedést szükségesnek találják ahhoz, hogy a kár okozását megakadályozzák a vizsgálat időtartama alatt.

17.2	Az ideiglenes intézkedések ölthetik az ideiglenes kiegyenlítő vámok formáját, melyet a támogatás összegének ideiglenes kiszámított összegével egyenértékű készpénzletéttel vagy óvadékkal kell garantálni.

17.3	Az ideiglenes intézkedés nem alkalmazható a vizsgálat kezdeményezésétől számított 60 napnál előbb.

17.4	Az ideiglenes intézkedések alkalmazását a lehető legrövidebb időszakra kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a 4 hónapot.

17.5	A 19. Cikk releváns rendelkezéseit kell követni az ideiglenes intézkedések alkalmazásakor.

18. Cikk

Vállalások

18.1	Az eljárást fel lehet függeszteni vagy meg lehet szüntetni ideiglenes intézkedések vagy kiegyenlítő vámok kivetése nélkül, kielégítő önkéntes vállalások kézhezvételekor, melyek szerint:

(a)	az exportőr Tag kormánya hozzájárul a támogatás eltörléséhez vagy korlátozásához vagy más intézkedéseket foganatosít annak hatásaival kapcsolatban; vagy

(b)	az exportőr hozzájárul, hogy módosítsa árait oly módon, hogy a vizsgálatot lefolytató hatóságok meggyőződhetnek arról, hogy a támogatás károkozó hatásait megszüntették. Az ilyen vállalások szerinti áremelések nem lehetnek magasabbak, mint ami szükséges a támogatás összegének kiegyenlítéséhez. Kívánatos, hogy az áremelés a támogatás összegénél kevesebb legyen, ha az ilyen áremelés elegendő ahhoz, hogy a belföldi iparágat ért kárt megszüntesse.

18.2	Vállalások nem kérhetők és nem fogadhatók el, kivéve, ha az importáló Tag hatóságai előzetesen megerősítő megállapítást tettek a támogatás létéről és az ilyen támogatások által okozott kárról, és az exportőröktől származó vállalások esetén megszerezték az exportőr Tag hozzájárulását.

18.3	A felajánlott vállalásokat nem szükséges elfogadni, ha az importáló Tag hatóságai gyakorlatilag megvalósíthatatlannak tartják elfogadásukat, például, ha a tényleges vagy potenciális exportőrök száma túl nagy vagy más okoknál fogva, ideértve az általános gazdaságpolitikai indokokat. Amennyiben az eset felmerül, és gyakorlatilag megvalósítható, a hatóságok kötelesek az exportőrnek megadni azokat az indokokat, amelyek arra vezették őket, hogy a vállalás elfogadását nem helyénvalónak tekintsék, és amennyiben lehetséges, kötelesek lehetőséget adni az exportőrnek az erre való észrevételeinek közlésére.

18.4	Ha egy vállalást elfogadnak, a támogatás és a kár kivizsgálását ezzel együtt is folytatni kell, ha az exportáló Tag így kívánja, vagy, ha az importőr Tag így dönt. Ilyen esetben, ha a támogatás vagy kár tényéről negatív megállapítás születik, a vállalás automatikusan hatályát veszti, kivéve azokban az esetekben, amikor az ilyen ténymegállapítás nagyrészt a vállalás létének tulajdonítható. Ilyen esetekben az érintett hatóságok megkövetelhetik, hogy a vállalást a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban álló ésszerű időtartamra tartsák fenn. Abban az esetben, ha a támogatás és a kár létéről megerősítő ténymegállapítás születik, a vállalás a saját feltételeivel és a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban fennmarad.

18.5	Az importáló Tag hatóságai javasolhatnak árra vonatkozó vállalásokat, de egyetlen exportőr sem kényszeríthető arra, hogy ilyen vállalást elfogadjon. Az a tény, hogy kormányok vagy exportőrök nem ajánlanak fel ilyen vállalásokat vagy nem fogadják el az erre vonatkozó felhívást, semmiképpen sem sértheti az eset elbírálását. Azonban a hatóságok szabadon dönthetik el, hogy a kár veszélye valószínűbben realizálódik-e, ha a támogatott importálás folytatódik.

18.6	Valamely importáló Tag hatóságai megkövetelhetik bármely kormánytól vagy exportőrtől, amelytől vállalást fogadtak el, hogy időszakonként olyan információt nyújtson, amely releváns az ilyen vállalás teljesítése szempontjából, és hogy engedélyezzék a vonatkozó adatok igazolását. A vállalás megsértése esetén az importáló Tag hatóságai a jelen Megállapodás alapján annak rendelkezéseivel összhangban gyorsított intézkedéseket foganatosíthatnak, amelyek állhatnak az ideiglenes intézkedések azonnali alkalmazásából a rendelkezésre álló legjobb információ felhasználásával. Ilyen esetekben végleges vámokat lehet kivetni a jelen Megállapodással összhangban a fogyasztásra beléptetett termékekre az ilyen ideiglenes intézkedés alkalmazása előtt nem több mint 90 nappal, de az ilyen visszamenőleges adókivetés nem vonatkozhat olyan importra, amit a vállalás megsértése előtt léptettek be.

19. Cikk

A kiegyenlítő vámok kivetése és beszedése

19.1	Amennyiben, miután ésszerű erőfeszítéseket tettek a konzultáció befejezésére, valamely Tag véglegesen megállapítja a támogatás létét és összegét, és azt, hogy a támogatás hatásai folytán a támogatott import kárt okoz, kiegyenlítő vámot vethet ki a jelen Cikk rendelkezései szerint, kivéve, ha a támogatást vagy támogatásokat visszavonják.

19.2	Az a döntés, hogy vajon kivessék-e a kiegyenlítő vámot olyan esetekben, amikor az ilyen kivetés összes követelményei teljesültek, illetve az a döntés, hogy a kivetendő kiegyenlítő vám összege a támogatás teljes összege legyen-e vagy annál kevesebb, olyan döntések, amelyeket az importáló Tag hatóságainak kell meghozni. Kívánatos, hogy a kivetés engedékeny legyen az összes Tag területén, hogy a vám kevesebb legyen, mint a támogatás teljes összege, ha az alacsonyabb összegű vám elegendő lenne ahhoz, hogy a belföldi iparágat ért kárt megszüntesse, és hogy eljárásokat léptessenek életbe, amelyek lehetővé tennék az illetékes hatóságoknak, hogy megfelelő módon figyelembe vegyék a belföldi érdekelt felek nyilatkozatait, akiknek az érdekeit a kiegyenlítő vám kivetése hátrányosan érintheti.

19.3	Amikor kiegyenlítő vámot vetnek ki bármely termékre, az ilyen kiegyenlítő vámot minden esetben a megfelelő összegben kell kivetni diszkrimináció-mentesen az ilyen termék minden olyan forrásból származó importjára, ahol megállapították, hogy az import támogatott és kárt okoz, kivéve az azon forrásokból származó importra, amelyek lemondtak a kérdéses támogatásokról vagy amelyektől a jelen Megállapodás feltételei szerinti vállalásokat elfogadták. Minden olyan exportőr, amelynek az exportja végleges kiegyenlítő vám hatálya alá esik, de amelyet ténylegesen nem vizsgáltak az együttműködés visszautasításától eltérő okoknál fogva, jogosult gyorsított felülvizsgálatra annak érdekében, hogy a vizsgálatot lefolytató hatóságok azonnali hatállyal megállapíthassák az ezen exportőrre vonatkozó egyedi kiegyenlítő vámtarifát.

19.4	Semmilyen importált termékre nem lehet kiegyenlítő vámot kivetni, amelynek összege meghaladná a létezőként megállapított támogatás összegét, melyet a támogatott és exportált termék egységére vetített támogatás alapján kell számítani.

20. Cikk

Visszamenőleges hatály

20.1	Ideiglenes intézkedéseket és kiegyenlítő vámokat csak azokra a termékekre lehet kivetni, amelyeket fogyasztásra az után az időpont után léptettek be, amikor a 17. Cikk 1. pontja, illetve a 19. Cikk 1. pontja szerinti döntések hatályba lépnek, függően a jelen Cikkben lefektetett kivételektől.

20.2	Amikor véglegesen megállapítják a kárt (de nem annak veszélyét vagy valamely iparág létrejöttének lényegi hátráltatását), vagy abban az esetben, amikor véglegesen megállapítják a kár veszélyét, amikor is a támogatott import hatása ideiglenes intézkedések hiányában a kár megállapításához vezetett volna, kiegyenlítő vámokat visszamenőlegesen is ki lehet vetni arra az időszakra, amikor ideiglenes intézkedéseket alkalmaztak, ha volt ilyen.

20.3	Ha a végleges kiegyenlítő vám magasabb, mint a készpénz letéttel vagy óvadékkal garantált összeg, a különbözetet nem lehet beszedni. Ha a végleges vám kevesebb, mint a készpénzletéttel vagy óvadékkal garantált összeg, a többletet vissza kell fizetni vagy az óvadékot fel kell szabadítani gyorsított módon.

20.4	Kivéve a 2. pont szerinti rendelkezéseket, amikor megállapítják a kár veszélyét vagy a lényeges hátráltatás tényét (de amikor kár még nem merült fel) végleges kiegyenlítő vám csak a kár veszélyének vagy a lényeges hátráltatás tényének megállapításának időpontjától vethető ki, és az ideiglenes intézkedések alkalmazása időszakában tett bármiféle készpénzletétet vissza kell téríteni és az esetleges óvadékot fel kell szabadítani gyorsított módon.

20.5	Amikor a végleges ténymegállapítás negatív, az ideiglenes intézkedések alkalmazásának időszakában tett esetleges készpénzletéteket vissza kell téríteni és az óvadékot fel kell szabadítani gyorsított módon.

20.6	Kritikus körülmények között, ahol a hatóságok azt állapítják meg, hogy az érintett támogatott termékeknél a GATT 1994 és a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban nem álló módon fizetett vagy nyújtott támogatásokból hasznot húzó termék viszonylag rövid időn belüli tömeges importja nehezen helyrehozható kárt okoz, és ahol az ilyen importra visszamenőleges hatállyal kiegyenlítő vám kivetését szükségesnek találják annak érdekében, hogy az ilyen kár ismétlődését megakadályozzák, a végleges kiegyenlítő vám kivethető olyan importra, amelyet fogyasztásra az ideiglenes intézkedések alkalmazásának időpontja előtt nem több, mint 90 nappal léptettek be.

21. Cikk

A kiegyenlítő vámok és vállalások időtartama és felülvizsgálata

21.1	A kiegyenlítő vám csak addig maradhat hatályban, ameddig az szükséges a kárt okozó támogatás ellentételezésére.

21.2	A hatóságok kötelesek felülvizsgálni a vám folytatólagos kivetésének szükségességét, ahol indokolt, saját kezdeményezésükre vagy, feltéve, hogy ésszerű időtartam telt el a végleges kiegyenlítő vám kivetése óta, bármely olyan érdekelt fél kérésére, amely pozitív információt nyújt be alátámasztva a felülvizsgálat szükségességét. Az érdekelt felek jogosultak felkérni a hatóságokat, hogy azok megvizsgálják, hogy a vám folytatólagos kivetése szükséges-e a támogatás kiegyenlítésére, hogy a kár valószínűsíthetően folytatódnék-e vagy megismétlődne-e, ha a vámot megszüntetnék vagy megváltoztatnák vagy mindkét intézkedést végrehajtanák. Ha a jelen pont szerinti felülvizsgálat eredményeként a hatóságok azt állapítják meg, hogy a kiegyenlítő vám már nem indokolt, akkor azt azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

21.3	Az 1. és 2. pontok rendelkezései mellett bármely végleges kiegyenlítő vámot meg kell szüntetni, kivetésétől számított nem később mint öt évvel (vagy a 2. pont szerinti legutóbbi felülvizsgálat dátumától számított öt évvel abban az esetben, ha az ilyen felülvizsgálat során vizsgálták mind a támogatást, mind a kárt, vagy a jelen pont szerint), kivéve, ha a hatóságok az ilyen időpont előtt kezdeményezett felülvizsgálat során, melyet vagy saját kezdeményezésükre vagy a belföldi iparág által vagy annak nevében tett megfelelően alátámasztott kérelemre folytatnak le az ilyen időpont előtti ésszerű időtartamon belül, hogy a vám lejárata valószínűsíthetően a támogatás és a kár folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne. A vám hatályban maradhat az ilyen felülvizsgálat eredményétől függően.

21.4	A 12. Cikknek a bizonyítékokra és eljárásokra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak a jelen Cikk szerint végzett bármely felülvizsgálatra is. Bármilyen ilyen felülvizsgálatot gyorsított módon kell végrehajtani és azt rendszerint a felülvizsgálat kezdeményezésétől számított 12 hónapon belül be kell fejezni.

21.5	A jelen Cikk rendelkezései mutatis mutandis a 18. Cikk szerint elfogadott vállalásokra is vonatkoznak.

22. Cikk

Hirdetmény és a megállapítások magyarázata

22.1	Amikor a hatóságok meggyőződtek arról, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a 11. Cikk szerinti vizsgálat kezdeményezésének indoklására, azt a Tagot vagy Tagokat, melynek vagy melyeknek a termékei az ilyen vizsgálat hatálya alá esnek és más érdekelt feleket, amelyekről a vizsgálatot lefolytató hatóságok tudják, hogy érdekeltek, értesíteni kell és egy hirdetményt kell kiadni.

22.2	A vizsgálat kezdeményezéséről szóló hirdetményben elegendő információt kell közölni az alábbiakról, vagy más módon, külön jelentésben kell azt rendelkezésre bocsátani:

(i)	az exportőr ország vagy országok és az érintett termék neve;

(ii)	a vizsgálat kezdeményezésének időpontja;

(iii)	a vizsgálandó támogatási gyakorlat vagy gyakorlatok leírása;

(iv)	azon tényezők összegzése, amelyekre a kár vélelmét alapozták;

(v)	az a cím, amelyre az érdekelt Tagok és érdekelt felek nyilatkozataikat megküldhetik; valamint

(vi)	az érdekelt Tagok és érdekelt felek számára véleményük ismertetésére nyitva álló határidők.

22.3	Hirdetményt kell közzétenni bármely előzetes vagy végleges ténymegállapításról, legyen az megerősítő vagy negatív, bármely, a 18. Cikk szerinti vállalás elfogadásáról szóló döntésről, az ilyen vállalás megszüntetéséről valamint a végleges kiegyenlítő vám megszüntetéséről. Minden ilyen hirdetményben le kell fektetni, vagy más módon külön jelentésben rendelkezésre bocsátani a vizsgálatot lefolytató hatóságok által lényegesnek tekintett ténybeli illetve törvényi kérdésekkel kapcsolatos ténymegállapításokat és következtéseket megfelelő részletességgel. Minden ilyen hirdetményt és jelentést el kell juttatni ahhoz a Taghoz vagy Tagokhoz, amelynek vagy amelyeknek a termékei az ilyen ténymegállapítás vagy vállalás hatálya alá esnek, és minden olyan érdekelt félnek, amelyekről tudott, hogy az adott ügyben érdekeltek.

22.4	Az ideiglenes intézkedések foganatosításáról szóló hirdetményben le kell fektetni vagy egy külön jelentésben másképpen rendelkezésre kell bocsátani a támogatás illetve a kár létére vonatkozó előzetes ténymegállapítások megfelelően részletezett magyarázatát és utalni kell azokra a tényekre illetve törvényekre, amelyek az érvek elfogadásához vagy elutasításához vezettek. Az ilyen hirdetménynek vagy jelentésnek megfelelő figyelemmel a bizalmas információ védelmének követelményeire, különösen az alábbiakat kell tartalmazniuk:

(i)	a szállítók neve vagy ahol ez gyakorlatilag nem megvalósítható, az érintett szállító országok;

(ii)	a terméknek vámcélokra elegendő leírása;

(iii)	a megállapított támogatás összege és az alap, amelyre hivatkozva a támogatás létezését megállapították;

(iv)	a kár megállapításához releváns megfontolások a 15. Cikkben lefektetettek szerint;

(v)	a ténymegállapításhoz vezető legfontosabb okok.

22.5	Valamely végleges vám kivetéséről vagy egy vállalás elfogadásáról rendelkező megerősítő ténymegállapítás esetében a vizsgálat befejezéséről vagy felfüggesztéséről szóló hirdetménynek az egyéb módon rendelkezésre bocsátott külön jelentésnek tartalmaznia kell minden releváns információt a tényekről és a törvényekről valamint indokokról, amelyek a végleges intézkedések foganatosításához vagy a vállalás elfogadásához vezettek, megfelelő figyelemmel a bizalmas információ védelmének követelményeire. Különösen a hirdetménynek vagy jelentésnek tartalmaznia kell a 4. pontban leírt információt, valamint az érdekelt Tagok, az exportőrök és az importőrök releváns érveinek vagy igényeinek elfogadásának vagy elutasításának az indokait.

22.6	Valamely vállalás elfogadása után a vizsgálat befejezéséről vagy elfogadásáról szóló hirdetménynek vagy a más módon rendelkezésre bocsátott külön jelentésnek tartalmaznia kell az ilyen vállalás nem bizalmas részeit.

22.7	A jelen Cikk rendelkezései mutatis mutandis 21. Cikk szerinti felülvizsgálatok kezdeményezésére és lezárására, valamint a 20. Cikk szerinti, a visszamenőleges vámok alkalmazására vonatkozó döntésekre is vonatkoznak.

23. Cikk

Bírósági felülvizsgálat

	Minden Tag, amelynek a nemzeti törvényei rendelkeznek kiegyenlítő vámintézkedésekről, köteles bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási bíróságokat vagy eljárásokat fenntartani, többek között azzal a céllal, hogy a 21. Cikk értelmezése szerinti végleges ténymegállapításokhoz illetve ilyen ténymegállapítások felülvizsgálatához kapcsolódó közigazgatási intézkedéseket azonnal felülvizsgálja. Az ilyen bíróságoknak vagy eljárásoknak függetleneknek kell lenniük a kérdéses ténymegállapításért vagy felülvizsgálatért felelős hatóságoktól, és kötelesek minden érdekelt fél számára, amelyek a közigazgatási eljárásban résztvettek és amelyek közvetlenül és amelyeket a közigazgatási intézkedések közvetlenül és egyénileg érintettek, hozzáférést biztosítani a felülvizsgálathoz.

VI. RÉSZ: INTÉZMÉNYEK

24. Cikk

A Támogatások és Kiegyenlítő Intézkedések Bizottsága,
valamint az alárendelt testületek

24.1	Ezennel létrejön a Támogatások és Kiegyenlítő Intézkedések Bizottsága, mely minden egyes Tag képviselőiből áll. A Bizottság maga választja meg Elnökét és évente legalább kétszer vagy a jelen Egyezmény releváns rendelkezései szerint ül össze bármely Tag kérésére. A Bizottság a neki a jelen Megállapodás alapján vagy a Tagok által ráruházott feladatokat látja el és köteles a Tagoknak lehetőséget biztosítani a konzultációra bármely, az Egyezmény működéséhez vagy annak céljai elősegítéséhez kapcsolódó ügyben. A WTO Titkárság látja el a Bizottság titkárságának feladatait.

24.2	A Bizottság szükség szerint állít fel alárendelt testületeket.

24.3	A Bizottság létrehozza az Állandó Szakértői Csoportot, mely öt független személyből áll, akik magasan képzettek a támogatások és kereskedelmi kapcsolatok területén. A szakértőket a Bizottság választja meg és évente egy tagot kicserél. Az Állandó Szakértői Csoportot fel lehet kérni valamely, a 4. Cikk 5. pontjában elrendelt bizottság segítésére. A Bizottság kérhet szakértői véleményt is tőle bármely támogatás létéről illetve jellegéről.

24.4	Az Állandó Szakértői Csoporttal bármely Tag konzultálhat, és az szakértői véleményt adhat az adott Tag által bevezetni kívánt vagy jelenleg fenntartott támogatás jellegéről. Az ilyen szakértői vélemény bizalmas, és nem hívható fel a 7. Cikk szerinti eljárás során.

24.5	Funkcióik végrehajtása során a Bizottság és annak bármely alárendelt testülete az általa helyénvalónak tekintett bármely forrással konzultálhat és kérhet tőle információt. Azonban, mielőtt a Bizottság vagy annak valamely alárendelt testülete ilyen információt kér valamely Tag fennhatóságán belüli forrásból, köteles az érintett Tagot tájékoztatni.

VII. RÉSZ: BEJELENTÉSEK ÉS FELÜGYELET

25. Cikk

Bejelentések

25.1	A Tagok egyetértenek, hogy a GATT 1994 XVI. Cikkének 1. pontja rendelkezéseinek sérelme nélkül a támogatásokról szóló értesítéseiket legkésőbb minden év június 30-ig be kell nyújtaniuk és be kell tartaniuk a 2. - 6. pontok rendelkezéseit.

25.2	A Tagok kötelesek bármely olyan területükön nyújtott vagy fenntartott támogatást az 1. Cikk 1. pontjának meghatározása szerint bejelenteni, amely egyéninek minősül a 2. Cikk meghatározása szerint.

25.3	A jelentések tartalma legyen megfelelően konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye a többi Tag számára, hogy kiértékeljék annak kereskedelmi kihatását és megértsék a bejelentett támogatási programok működését. Ebben a vonatkozásban és a támogatásokra vonatkozó kérdőív tartalmának és formátumának sérelme nélkül a Tagok kötelesek biztosítani, hogy a bejelentés az alábbi információt tartalmazza:

(i)	a támogatás formája (azaz vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, adókedvezmény, stb.);

(ii)	a támogatás egységenként vagy olyan esetekben, ha ez nem adható meg, a támogatás teljes összege vagy az adott támogatásra az éves költségvetésben allokált összeg (jelezve a lehetséges, az előző évben az egységenkénti átlag-támogatást);

(iii)	a támogatás gazdaságpolitikai célja vagy céljai;

(iv)	a támogatás időtartama és/vagy bármilyen hozzáfűzött más határidő;

(v)	statisztikai adatok, amelyek lehetővé teszik a támogatás kereskedelmi kihatásainak felmérését.

25.4	Amennyiben a 3. pont valamely alpontjában kért információt nem adják meg egy bejelentésben, az erre vonatkozó magyarázatot magában a bejelentésben kell megtenni.

25.5	Ha a támogatást meghatározott termékekre vagy ágazatoknak nyújtják, a bejelentést termék vagy ágazat szerinti bontásban kell megtenni.

25.6	Azok a Tagok, amelyek úgy vélik, hogy területükön nincsenek olyan intézkedések, amelyeket a GATT 1994 XVI. Cikkének 1. pontja és a jelen Megállapodás szerint be kellene jelenteni, kötelesek erről a Titkárságot írásban értesíteni.

25.7	A Tagok elismerik, hogy valamely intézkedés bejelentése nem prejudikálja sem annak jogállását a GATT 1994 és a jelen Megállapodás szerint, sem pedig annak jelen Megállapodás szerinti hatásait, sem pedig magának az intézkedésnek a jellegét.

25.8	Bármely Tag bármely időben kérhet írásban információt egy más Tag által nyújtott vagy fenntartott bármilyen támogatás jellegéről és mértékéről (ideértve a IV. Részben hivatkozott bármely támogatást is), vagy magyarázatot azokról az indokokról, amelyek alapján egy konkrét intézkedést úgy tekintettek, hogy az nem tartozik a bejelentési kötelezettség hatálya alá.

25.9	Az így felkért Tagok kötelesek az ilyen információt a lehető leggyorsabban és átfogó módon megadni, és kérésre készen kell állniuk arra, hogy további információt adjanak az ezt kérő Tagnak. Különösen, elegendő részletezettségű tájékoztatást kell adniuk ahhoz, hogy lehetővé tegye a másik Tag számára, hogy az felmérje, hogy azok megfelelnek-e a jelen Megállapodás feltételeinek. Bármely Tag, amely úgy ítéli meg, hogy az ilyen információt nem adták meg, az ügyet a Bizottság figyelmébe ajánlhatja.

25.10	Bármely Tag, amelyik úgy véli, hogy egy másik Tag által hozott bármilyen intézkedést, amelynek valamely támogatással egyező hatásai vannak, nem jelentettek be a GATT 1994 XVI. Cikkének 1. pontja illetve a jelen Cikk rendelkezései szerint, az ügyre felhívhatja az ilyen másik Tag figyelmét. Ha az vélelmezett támogatást közvetlenül ez után nem jelentik be, az ilyen Tag maga hívhatja fel a Bizottság figyelmét a kérdéses vélelmezett támogatásra.

25.11	A Tagok késedelem nélkül kötelesek bejelenteni a Bizottságnak minden előzetes vagy végleges, a kiegyenlítő vámokkal kapcsolatban hozott intézkedést. Az ilyen jelentések a Titkárságon más Tagok számára betekintésre rendelkezésre állnak. A Tagok félévente kötelesek benyújtani az előző 6 hónapban meghozott bármilyen kiegyenlítő vámmal kapcsolatos intézkedésről szóló jelentéseket is. A féléves jelentéseket a megállapodás szerinti szabványos formátumban kell benyújtani.

25.12	Minden egyes Tag köteles értesíteni a Bizottságot: (a) arról, hogy melyek a 11. Cikkben hivatkozott vizsgálatok kezdeményezésére és lefolytatására illetékes hatóságai; valamint (b) hogy milyen belföldi eljárásai vannak, amelyek az ilyen vizsgálatok kezdeményezésére és lefolytatására irányulnak.

26. Cikk

Felügyelet

26.1	A Bizottság megvizsgálja a GATT 1994 XVI. Cikkének 1. pontja és a jelen Megállapodás 25. Cikkének 1. pontja alapján benyújtott új és teljes körű bejelentéseket a minden harmadik évben megtartott rendkívüli ülésein. A közbeeső években benyújtott bejelentéseket (a naprakésszé tett bejelentéseket) a Bizottság rendes ülésein kell megvizsgálni.

26.2	A Bizottság a 25. Cikk 11. pontja szerint benyújtott jelentéseket a Bizottság egyes rendes ülésein vizsgálja meg.

VIII. RÉSZ: FEJLŐDŐ ORSZÁG TAGOK

27. Cikk

A fejlődő ország Tagoknak nyújtott speciális és megkülönböztetett elbánás

27.1	A Tagok elismerik, hogy a támogatások fontos szerepet játszhatnak a fejlődő ország Tagok gazdaságfejlesztési programjaiban.

27.2	A 3. Cikk 1. (a) pontjában hivatkozott tiltás nem vonatkozik:

(a)	a VII. Mellékletben hivatkozott fejlődő ország Tagokra;

(b)	más fejlődő ország Tagokra a WTO Egyezmény hatályba lépésétől számított 8 éves időtartamra, függően attól, hogy a 4. pont rendelkezéseit betartják-e.

27.3	A 3. Cikk 1. (b) pontjának tiltása nem vonatkozik a fejlődő ország Tagokra a WTO Egyezmény hatályba lépésétől számított öt éves időtartamra, és nem vonatkozik a legkevésbé fejlett ország Tagokra, ugyanettől az időponttól számított nyolc évig.

27.4	A 2. (b) pontban hivatkozott bármely fejlődő ország Tag köteles e nyolc éves időszak alatt exporttámogatásait fokozatosan, lehetőleg progresszív módon megszüntetni. Azonban egyetlen fejlődő ország Tag sem növelheti exporttámogatásainak szintjét és köteles azokat az e pontban elrendelt időszaknál rövidebb idő alatt megszüntetni, amikor az ilyen exporttámogatások alkalmazása nem áll összhangban a Tag fejlődési szükségleteivel. Ha valamely fejlődő ország Tag szükségesnek véli az ilyen támogatásokat a nyolc éves időszakon túl is alkalmazni, köteles az ilyen időszak letelte előtt legkésőbb egy évvel konzultációkat kezdeni a Bizottsággal, amely eldönti, hogy ezen időtartam meghosszabbítása indokolt-e az érintett fejlődő ország Tag releváns gazdasági, pénzügyi és fejlesztési szükségleteinek megvizsgálása után. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy a meghosszabbítás indokolt, az érintett fejlődő ország Tag köteles évente konzultációkat folytatni a Bizottsággal, hogy megállapítsák, hogy szükség van-e a támogatások fenntartására. Ha a Bizottság ilyen megállapítást nem tesz, a fejlődő ország Tag köteles még fennálló exporttámogatásait az utolsó engedélyezett időszak végétől számított két éven belül felszámolni.

27.5	Az a fejlődő ország Tag, amely bármely termék tekintetében elérte az export versenyképességet, köteles az ilyen termék(ek)re vonatkozó exporttámogatásait egy két éves időszak alatt leépíteni. Azonban a VII. Mellékletben hivatkozott fejlődő ország Tag esetében, amely egy vagy több termékre export versenyképességet ért el, az ilyen termékekre nyújtott exporttámogatásokat fokozatosan, egy nyolc éves időszak alatt kell megszüntetni.

27.6	Valamely termék export versenyképessége akkor áll fenn, ha valamely fejlődő ország Tag ezen termékből való exportja a világkereskedelemből legalább 3,25 %-os részesedést ért el két egymást követő naptári évben. Az export versenyképesség vagy (a) az export versenyképességet elért fejlődő ország Tag bejelentése alapján; vagy (b) bármely Tag kérésére a Titkárság által végzett számítás alapján áll fenn. A jelen pont céljaira a termék a harmonizált vámnómenklatúra rendszer fejezetcímeként határozandó meg. A Bizottság e rendelkezés működését a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított öt évvel felülvizsgálja.

27.7	A 4. Cikk rendelkezései nem vonatkoznak olyan fejlődő ország Tag exporttámogatásaira, amelyek a 2. - 5. pontok rendelkezéseivel összhangban állnak. Az ilyen esetre releváns rendelkezések a 7. Cikk rendelkezései.

27.8	Nem lehet feltételezni a 6. Cikk 1. pontja szerint, hogy valamely fejlődő ország Tag által nyújtott támogatás a jelen Megállapodás meghatározása szerinti súlyos sérelmet eredményez. Az ilyen súlyos sérelmet, ahol ez alkalmazható a 9. pont feltételei szerint, pozitív bizonyítékokkal kell bizonyítani a 6. Cikk 3. - 8. pontjainak rendelkezései szerint.

27.9	A 6. Cikk 1. pontjában hivatkozottakon kívüli valamely fejlődő ország Tag által nyújtott vagy fenntartott felróható támogatások tekintetében a 7. Cikk szerint intézkedés nem engedélyezhető és nem foganatosítható, kivéve, ha vámtarifa engedmények vagy a GATT 1994 szerinti más kötelezettségek válnak semmissé vagy sérülnek az ilyen támogatás eredményeként a megállapítás szerint oly módon, hogy az egy másik Tag hasonló termékének importját a támogatást nyújtó fejlődő ország Tag piacáról kiszorítsa vagy annak bevitelét akadályozza, vagy kivéve, ha az importáló Tag piacán a belföldi iparág kárt szenved.

27.10	Valamely fejlődő ország Tagból származó termék bármilyen kiegyenlítő vámmal kapcsolatos vizsgálatát meg kell szüntetni, amint az érintett hatóságok megállapítják, hogy:

(a)	a kérdéses termékre nyújtott támogatások általános szintje nem haladja meg annak egységenként számított értékének 2 %-át; vagy

(b)	a támogatott import volumene az importáló Tagban a hasonló termék összes importjából kevesebb, mint 4 %-ot képvisel, kivéve, ha az olyan fejlődő ország Tagoktól származó import, amelyeknek ugyan az összimportból való részesedése kevesebb, mint 4 %, összesen azonban az importáló Tagban a hasonló termék összes importjából együttesen több mint 9 %-kal részesednek.

27.11	A 2. (b) pont hatókörén belül azon fejlődő ország Tagoknál, amelyek a WTO Egyezmény hatályba lépésétől számított nyolc éves időtartam lejárta előtt megszüntették exporttámogatásaikat, valamint a VII. Mellékletben hivatkozott fejlődő ország Tagoknál a 10. (a) pontban hivatkozott mérték 3 % lesz 2 % helyett. Ez a rendelkezés alkalmazandó attól az időponttól, hogy az exporttámogatások megszüntetését bejelentették a Bizottságnak, és mindaddig, ameddig a bejelentést tevő fejlődő ország Tag nem nyújt exporttámogatásokat. Ez a rendelkezés a WTO Egyezmény hatályba lépésétől számított nyolc év elteltével lejár.

27.12	A 10. és 11. pontok rendelkezései az irányadók a minimum meghatározására a 15. Cikk 3. pontja szerint.

27.13	A III. Rész rendelkezései nem vonatkoznak az adósságok közvetlen elengedésére a szociális költségek fedezetére nyújtott támogatásokra, bármilyen formát öltsenek is azok, ideértve a kormányzati bevételekről való lemondást és a forrásoknak másmilyen transzferét, amikor az ilyen támogatásokat a fejlődő ország Tag privatizációs programján belül, illetve ahhoz közvetlenül kapcsolódva, nyújtják, feltéve, hogy mind az ilyen program, mind pedig az érintett támogatások csak egy korlátozott időtartamra vonatkoznak és a Bizottságot erről értesítik, és a program az érintett vállalat tényleges privatizációját eredményezi.

27.14	A Bizottság köteles valamely érdekelt fél kérésére a fejlődő ország Tag konkrét exporttámogatási gyakorlatát felülvizsgálni azzal a céllal, hogy megvizsgálja, hogy e gyakorlat összhangban áll-e az ilyen Tag fejlesztési szükségleteivel.

27.15	A Bizottság köteles valamely érdekelt fejlődő ország Tag kérésére felülvizsgálni a konkrét kiegyenlítő intézkedést azzal a céllal, hogy megvizsgálja, hogy összhangban áll-e a 10. és 11. pontok rendelkezéseivel, amint azok a kérdéses fejlődő ország Tagra vonatkoznak.

IX. RÉSZ: ÁTMENETI MEGÁLLAPODÁSOK

28. Cikk

A meglévő programok

28.1	Azon támogatási programokat, amelyeket bármely Tag területén az előtt vezettek be, hogy az ilyen Tag aláírta volna a WTO Egyezményt, és amelyek nem állnak összhangban a jelen Megállapodás rendelkezéseivel:

(a)	be kell jelenteni a Bizottságnak nem később, mint 90 nappal az után, hogy az ilyen Tag számára a WTO Egyezmény hatályba lép; valamint

(b)	összhangba kell hozni a jelen Megállapodás rendelkezéseivel a WTO Egyezménynek az ilyen Tag számára történő hatályba lépésétől számított három éven belül és addig az időponting az ilyen támogatási program nem tartozik a II. Rész hatálya alá.

28.2	Egyetlen Tag sem bővítheti bármilyen ilyen program hatókörét és nem újíthatja azt meg annak lejáratakor.

29. Cikk

Piacgazdasággá történő átalakulás

29.1	A központilag tervezett gazdaságból a szabad  vállalkozásra épülő piacgazdaságra történő áttérés folyamatában lévő Tagok alkalmazhatnak az ilyen átalakuláshoz szükséges programokat és intézkedéseket.

29.2	Az ilyen Tagoknál a 3. Cikk hatókörébe eső és a 3. pont szerint bejelentett támogatási programokat a WTO Egyezmény hatályba lépésétől számított hét éven belül kell felszámolni vagy a 3. Cikkellyel összhangba hozni. Ilyen esetben a 4. Cikk nem alkalmazható. Ezenkívül ugyanezen időszak alatt:

(a)	a 6. Cikk 1. (d) pontjának hatókörébe eső támogatási programok nem felróhatóak a 7. Cikk alapján;

(b)	más felróható támogatások tekintetében a 27. Cikk 9. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni.

29.3	A 3. Cikk hatókörébe eső támogatási programokat be kell jelenteni a Bizottságnak a WTO Egyezmény hatályba lépése utáni legkorábbi gyakorlatilag megvalósítható időpontban. Az ilyen támogatásokra vonatkozó további bejelentéseket a WTO Egyezmény hatályba lépésétől számított két évig lehet megtenni.

29.4	Kivételes körülmények között az 1. pontban hivatkozott Tagoknak a Bizottság engedélyezheti a bejelentett programjaiktól és intézkedéseiktől, illetve azok időkeretétől való eltérést, amennyiben az ilyen eltéréseket az átalakulási folyamat szempontjából szükségesnek tartják.

X. RÉSZ: VITARENDEZÉS

30. Cikk

	A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezéseit, amint azt a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, kell alkalmazni a jelen Megállapodás alapján felmerülő konzultációkra és viták rendezésére, kivéve, amennyiben azt a jelen Megállapodás kifejezetten másképpen rendeli el.

XI. RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. Cikk

Ideiglenes alkalmazás

	A 6. Cikk 1. pontjának és a 8. és 9. Cikknek a rendelkezéseit öt éves időtartamra kell alkalmazni, mely időtartam a WTO Egyezmény hatályba lépésével kezdődik. Ezen időszak vége előtt nem később, mint 180 nappal a Bizottság felülvizsgálja ezen rendelkezések működését azzal a céllal, hogy meghatározza, hogy ki kell-e terjeszteni azok alkalmazását akár a jelenlegi szövegezés szerint vagy módosított formában, egy további időszakra.

32. Cikk

Egyéb záró rendelkezések

32.1	Egy másik Tag támogatása ellen konkrét intézkedést nem lehet hozni, kivéve, ha az összhangban áll a GATT 1994-nek a jelen Megállapodás szerint értelmezett rendelkezéseivel.

32.2	A jelen Megállapodás egyetlen rendelkezésével kapcsolatban sem lehet fenntartást kikötni a többi Tag hozzájárulása nélkül.

32.3	A 4. ponttól függően a jelen Megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a meglévő intézkedések vizsgálataira és felülvizsgálataira, amelyeket olyan kérelmek szerint kezdeményeztek, amelyeket a WTO Egyezménynek az adott Tagra történő hatályba lépésének időpontjában vagy az után nyújtottak be.

32.4	A 21. Cikk 3. pontjának céljaira a meglévő kiegyenlítő intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azokat egy olyan időpontban hozták meg, amely nem később, mint a WTO Egyezménynek az adott Tagra nézve történő hatályba lépésének időpontja, kivéve azokat az eseteket, amelyekben valamely Tag hatályos belföldi törvényei ebben az időpontban már tartalmaztak az ebben a pontban elrendelt típusú kikötést.

32.5	Minden Tag köteles megtenni a szükséges általános vagy egyedi jellegű lépéseket annak biztosítására, hogy a WTO Egyezmény számára történő hatályba lépésének dátumánál nem későbben, a Tag törvényei, jogszabályai és közigazgatási eljárásai összhangban álljanak a jelen Egyezmény rendelkezéseivel, amint azok az érintett Tagra vonatkoznak.

32.6	Minden Tag köteles tájékoztatni a Bizottságot a jelen Megállapodás szempontjából releváns törvényi illetve jogszabályi változásairól, illetve az ilyen törvények és jogszabályok végrehajtásában bekövetkezett változásokról.

32.7	A Bizottság évente vizsgálja felül a jelen Megállapodás végrehajtását és működését, figyelembe véve annak céljait. A Bizottság évente tájékoztatja az Árukereskedelmi Tanácsot az ilyen felülvizsgálatok tárgyát képező időszakok fejleményeiről.

32.8	A jelen Megállapodás Mellékletei annak szerves részét képezik.

I. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló Megállapodáshoz


EXPORTTÁMOGATÁSOK ILLUSZTRATÍV LISTÁJA

(a)	Valamely kormány exportteljesítménytől függő közvetlen támogatást nyújt valamely vállalatnak vagy iparágnak.

(b)	Deviza visszatartó programok vagy egyéb hasonló gyakorlat, amely az export kedvezményezésével jár.

(c)	Kormányok által a belföldi célú szállítmányoknál kedvezőbb feltételek mellett nyújtott vagy előírt belföldi szállítási és fuvarköltségek az exportra kerülő szállítmányokra.

(d)	Valamely kormány vagy annak valamely szerve, akár közvetlenül, akár kormányutasításon alapuló program által közvetve, olyan kikötések vagy feltételek mellett látja el az exportálandó termékek előállítását importált vagy hazai termékkel, illetve szolgáltatással, amelyek kedvezőbbek, mint azok, amelyek a belső fogyasztásra szánt termékek előállításában felhasznált hasonló vagy közvetlenül konkurens termékekre vonatkoznak, vagyis ha (termékek esetében) az ilyen kikötések vagy feltételek kedvezőbbek az exportőrök számára, mint amelyek a világpiaci kereskedelemben rendelkezésre állnak.

(e)	Exportra vonatkozóan az ipari vagy kereskedelmi vállalatok által fizetett vagy fizetendő közvetlen adókat vagy társadalombiztosítási járulékokat teljesen vagy részlegesen elengedik vagy halasztják, illetve azok alól részleges vagy teljes mentességet adnak.

(f)	Különleges adóalap csökkentő tételek engedélyezése, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az exporthoz vagy exportteljesítményhez, a belső fogyasztásra szánt termelésnél engedélyezettet meghaladó mértékben.

(g)	Az exportált termékek előállítása és elosztása tekintetében a közvetett adók elengedése vagy az alóluk való mentesség meghaladja azt, amelyet a belső fogyasztásra eladott hasonló termék előállítására és elosztására kivetett adók kapcsán engedélyeztek.

(h)	Az exportált termékek előállítására használt áruk vagy szolgáltatások tekintetében az input, halmozott közvetett adókat nagyobb mértékben engedik el vagy halasztják, mint azt a belső fogyasztásra szánt hasonló termék előállítására használt áruk és szolgáltatások esetében teszik. Akkor azonban halaszthatók vagy elengedhetők az input, halmozott adók, illetve ezek alól mentesség adható exportált termékekre, miközben belső fogyasztásra eladott termékek esetében ezek halasztását és elengedését nem engedélyezik, illetve alóluk mentességet nem adnak, ha az input halmozott adókat olyan inputokra vetik ki, amelyeket az exportált termék előállítása során felhasználnak (szokásos mértékű veszteség mellett). Ezt az tételt a termelő folyamatban felhasznált inputokról szóló, a II. Mellékletben lefektetett irányelvek szerint kell értelmezni.

(i)	Az exportált termék előállítása során felhasznált importált inputokra kivetett importvámok elengedése vagy visszatérítése az exportált termék termelése során felhasznált inputokra kivetett importvámokat meghaladó mértékben (a veszteség miatti szokásos engedmény mellett); azzal azonban, hogy bizonyos esetekben a vállalat felhasználhat belső piaci inputokat, amelyek mind minőségben, mind tulajdonságaikban megegyeznek az importált inputokkal, hogy helyettesítse azokat és részesüljön ezen rendelkezés előnyéből, amennyiben mind az import-, mind a megfelelő exportművelet egyazon, ésszerű, legfeljebb 2 éves időszakon belül zajlik le. Ezt az tételt a termelő folyamatban felhasznált inputokról szóló, a II. Mellékletben lefektetett irányelvek, valamint a helyettesítő vám-visszatérítési rendszereknek, mint exporttámogatásoknak a meghatározására vonatkozó, a III. Mellékletben foglalt irányelvek szerint kell értelmezni.

(j)	Valamely kormány (vagy az általa irányított külön intézmény) exporthitel-garanciát vagy biztosítási programokat, az exportált termékek növekvő költségei ellen biztosító, illetve garanciális programokat vagy árfolyam-biztosító programokat nyújt olyan biztosítási díj ellenében, amely hosszú távon nem fedezi ezen programok működési költségeit és veszteségeit.

(k)	Valamely kormány (vagy az általa irányított és/vagy a felhatalmazásával működő külön intézmény) exporthitelt nyújt olyan kamatláb mellett, amely jóval alacsonyabb, mint amelyet valójában fizetni kell a bevont alapokért (vagy fizetni kellene, ha a nemzetközi tőkepiacon vettek volna fel ugyanolyan lejárattal, feltételekkel és pénznemben és ugyanabban a valutában a kölcsönt, mint az exporthitel); illetve részben vagy teljesen megtéríti az exportőröknek vagy pénzintézeteknek a hitelfelvétel során felmerülő költségeit, amennyiben ezeket arra használják, hogy számottevő előnyhöz jussanak az exporthitel-feltételek terén.

	Ha azonban valamely Tag félként vesz részt valamely nemzetközi, hivatalos exporthitellel kapcsolatos kötelezettségvállalásban, amelyben 1979. január 1-től fogva a jelen Megállapodás legalább 12 eredeti Tagja félként vesz részt (és amely lehet ezen eredeti Tagok által elfogadott jogfolytonos kötelezettségvállalás is), vagy ha a Tag a vonatkozó kötelezettségvállalás kamatlábakról szóló rendelkezéseit alkalmazza, akkor az ezen rendelkezéseknek megfelelő exporthitel-gyakorlat nem tekintendő a jelen Megállapodás által tiltott exporttámogatásnak.

(l)	Minden, a GATT 1994. XVI. Cikke értelmében vett exporttámogatás, amely a költségvetést terheli.

II. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló Megállapodáshoz

A TERMELŐ FOLYAMAT SORÁN FELHASZNÁLT INPUTOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELVEK

I.

1.	A közvetett adók  visszatérítési rendszerei lehetővé teszik az exportált termék előállítása során felhasznált inputokra kivetett input, halmozott közvetett adók elengedését vagy halasztását, illetve az alóluk való mentességet (a veszteség miatti szokásos mértékű engedmény mellett). Ehhez hasonlóan a visszatérítési rendszerek is lehetővé teszik az exportált termék előállítása során elhasznált ráfordításokra kivetett importvámok elengedését vagy visszatérítését (a veszteség miatti szokásos mértékű engedmény mellett).

2.	A jelen Megállapodás I. Mellékletében foglalt, az Exporttámogatások Illusztratív Listája (h) és az (i) bekezdése utal a \"termelő folyamat során felhasznált input\" fogalmára. A (h) bekezdés értelmében a közvetett adó-visszatérítési rendszerek képezhetnek exporttámogatást, amennyiben az halmozott közvetett inputadók oly mérvű elengedését, halasztását, illetve az azok alól való mentességet eredményezik, amely meghaladja a termelő folyamatban felhasznált inputokra ténylegesen kivetett adók összegét. Az (i) bekezdés értelmében a visszatérítési rendszerek is képezhetnek exporttámogatást, amennyiben az importvámok oly mérvű visszatérítését vagy elengedését eredményezi, amely meghaladja a termelő folyamat során felhasznált inputokra ténylegesen kivetett vámok összegét. Mindkét bekezdés kiköti, hogy a termelő folyamat során felhasznált inputokkal kapcsolatos ténymegállapításokban a szokásos veszteség miatti engedményt meg kell adni. Az (i) bekezdés az importhelyettesítés lehetőségét is megadja, amennyiben helyénvaló.

II.

	Amikor valamely kiegyenlítővámmal kapcsolatos, a jelen Megállapodás szerinti vizsgálat során azt vizsgálják, hogy valamely exportált termék előállítása során felhasználódnak-e az inputok, a vizsgálatot végző hatóságnak a következőképpen kell eljárnia:

1.	Ha az a gyanú merül fel, hogy a közvetett adók valamely visszatérítési rendszere, vagy valamely vám-visszatérítési rendszer támogatást nyújt azáltal, hogy az exportált termék előállítása során felhasznált inputokra kivetett közvetlen adók vagy importvámok visszatérítése vagy elengedése túlzott, a vizsgálatot végző hatóságnak először azt kell megállapítania, hogy az exportáló Tagnak van-e olyan rendszere vagy eljárása, és ezt alkalmazza-e, amellyel meghatározható, hogy mely inputokat használnak fel valamely exportált termék előállítása során, és milyen mennyiségben. Ha alkalmaznak ilyen rendszert vagy eljárást, először azt kell a vizsgálatot végző hatóságnak megállapítania, hogy ez a rendszer vagy eljárás mennyiben ésszerű, megfelel-e a kívánt célnak, és általánosan elfogadott kereskedelmi szokásokon alapul-e az exportáló országban. A vizsgálatot végző hatóság szükségesnek tarthatja a 12. Cikk 6. pontja értelmében vett bizonyos gyakorlati vizsgálatok végrehajtását az információ ellenőrzése végett, illetve, hogy nyugtázza a maga számára, hogy az eljárást vagy rendszert hatékonyan alkalmazzák.

2.	Ha nincs ilyen rendszer vagy eljárás, vagy ha ésszerűtlen, vagy ha bevezették és ésszerűnek találják, de nem alkalmazzák, illetve nem alkalmazzák hatékonyan, az exportáló Tagnak további vizsgálatot kell végeznie az érintett tényleges inputok alapján, hogy megállapítsa, történt-e túlfizetés. Ha a vizsgálatot végző hatóság szükségesnek tartja, további vizsgálat hajtható végre az 1. ponttal összhangban.

3.	A vizsgálatot végző hatóság akkor tekinti úgy, hogy valamely input beépült valamely exportált termékbe, ha az a termelő eljárás során elhasználódik és fizikailag jelen van az exportált termékben. Valamely inputnak nem kell olyan formában jelen lennie a végtermékben, mint amilyenben a termelési folyamatba bekerült.

4.	Az exportált termék előállítása során elhasznált input mennyiségének megállapításakor tekintettel kell lenni a \"veszteség miatti szokásos engedmény\"-re, és az ilyen veszteséget úgy kell felfogni, mint ami az exportált termék előállítása során felhasználódott. A \"veszteség\" fogalma azt jelenti, hogy valamely adott input, amelynek a termelő eljárásban nincsen önálló funkciója, nem használódik fel az exportált termék előállítása során (például a hatékonyság hiánya okán), és ugyanazon gyártó nem nyeri vissza, nem használja fel és nem értékesíti.

5.	Amikor a vizsgálatot végző hatóság azt határozza meg, hogy a veszteség miatti engedmény mennyiben \"szokásos\", figyelembe kell vennie a termelő eljárást, az exportáló ország iparágának átlagos tapasztalatát és egyéb helyénvaló műszaki tényezőket. A vizsgálatot végző hatóságnak tudatában kell lennie, hogy mennyire fontos az a kérdés, hogy az exportáló Tag mennyiben számította ki pontosan a veszteség mennyiségét, amikor ezt a mennyiséget bele szándékozza foglalni az adó- vagy vámvisszatérítésbe.


III. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló Megállapodáshoz

A HELYETTESÍTŐ VÁM-VISSZATÉRÍTÉSI RENDSZER MINT EXPORTTÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

I.

1.	A visszatérítési rendszerek lehetővé tehetik valamely más termék előállítása során felhasznált inputokra kivetett importvámok visszafizetését vagy visszatérítését, és ott, ahol ezen utóbbi termék exportjába olyan belső inputok is beépülnek, amelyek minőségükben és jellemzőikben megfelelnek az importált inputoknak. Az I. Melléklet \"Exporttámogatások illusztratív listája\" (i) pontja szerint a helyettesítő vám-visszatérítési rendszerek képezhetnek exporttámogatást, amennyiben az importvámok oly mérvű visszatérítését eredményezik, amely meghaladja az eredetileg importált inputokra kivetett vámokat, amelyre vonatkozóan a visszatérítést igénylik.

II.

Amikor valamely jelen Megállapodás értelmében vett kiegyenlítővámmal kapcsolatos vizsgálat során valamely visszatérítési rendszert vizsgál, a vizsgálatot végző hatóságnak a következők szerint kell eljárnia:

1.	Az Illusztratív Lista (i) pontja kiköti, hogy az exportált termék előállításában belső piaci inputtal helyettesíthető az importált termék, amennyiben az mennyiség, minőség és jellemzők tekintetében megfelel a helyettesített importált inputnak. Lényeges, hogy legyen ellenőrző rendszer vagy eljárás, mert ezzel az exportáló Tag kormánya biztosítani és bizonyítani tudja, hogy az input mennyisége, amely után a visszatérítést igénylik, semmilyen formában nem haladja meg a hasonló exportált termékek mennyiségét, és hogy az importvám-visszatérítés nem haladja meg az érintett importált inputokra eredetileg kivetett vámot.

2.	Ha felmerül a gyanú, hogy valamely helyettesítő vám-visszatérítési rendszer támogatást jelent, a vizsgálatot végző hatóságnak először azt kell megállapítania, hogy az exportáló Tag kormányának van-e ellenőrző rendszere vagy eljárása, és ezt alkalmazza-e. Ha alkalmaznak ilyen rendszert vagy eljárást, először azt kell a vizsgálatot végző hatóságnak megállapítania, hogy ez a rendszer mennyiben ésszerű, megfelel-e a kívánt célnak, és az általánosan elfogadott kereskedelmi gyakorlaton alapul-e az exportáló országban. Ha vizsgálata során a vizsgálatot végző hatóság megállapítja, hogy ezen eljárások megfelelőek, és azokat hatékonyan alkalmazzák, akkor azt kell feltételeznie, hogy nincs támogatás. A vizsgálatot végző hatóság szükségesnek tarthatja a 12. Cikk 6. pontja értelmében vett bizonyos gyakorlati vizsgálatok végrehajtását az információ ellenőrzése végett, illetve, hogy nyugtázza a maga számára, hogy az ellenőrző eljárást vagy rendszert hatékonyan alkalmazzák.

3.	Ha ilyen ellenőrző eljárás nincsen, vagy ha az ésszerűtlen, vagy ha bevezették és ésszerűnek találják, de nem alkalmazzák, illetve nem alkalmazzák hatékonyan, ebben az esetben létezhet támogatás. Ilyen esetben az exportáló Tagnak további, az érintett valóságos tranzakciókon alapuló vizsgálatot kell végeznie, hogy megállapítsa, történt-e túlfizetés. Ha a vizsgálatot végző hatóság szükségesnek tartja, további vizsgálat hajtható végre a 2. ponttal összhangban.

4.	Önmagában az, hogy valamely helyettesítő vám-visszatérítési rendelkezés értelmében az exportőrök bizonyos importszállítmányok közül választhatnak, amelyekre visszatérítést igényelhetnek, még nem tekintendő támogatásnak.

5.	Az (i) pont értelmében túlzott importvám-visszatérítésnek tekintendő, amikor a kormányok a vám-visszatérítési rendszerben visszatérített pénzek után a ténylegesen fizetett vagy fizetendő kamatok mértékéig fizetnek kamatot.


IV. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló Megállapodáshoz

AZ ÖSSZES ÉRTÉKBEN MEGADOTT TÁMOGATÁS SZÁMÍTÁSA
(A 6. CIKK 1. (a) PONTJA)

1.	A 6. Cikk 1. (a) pontjának céljaira a támogatás összegének bármiféle számítását az azt nyújtó kormánynál felmerülő költségekhez viszonyítva kell elvégezni.

2.	Kivéve a 3. - 5. pontokban foglaltakat, annak meghatározásánál, hogy vajon az általános támogatási ráta meghaladja-e a termék értékének 5 %-át, a termék értékét úgy kell kiszámítani, mint a kedvezményezett cég legutóbbi olyan 12 hónapos időszak során elért árbevételének összértéke, amelyre értékesítési adatok rendelkezésre állnak, és amely megelőzi a támogatás nyújtásának időszakát.

3.	Amennyiben a támogatás egy adott termék előállításához vagy értékesítéséhez kötődik, a termék értékét úgy kell számítani, mint a kedvezményezett cég legutóbbi olyan 12 hónapos időszakban azon termékből elért árbevételének összértéke, amelyre értékesítési adatok rendelkezésre állnak, és amely megelőzi a támogatás nyújtásának időszakát.

4.	Amennyiben a kedvezményezett cég kezdő vállalkozás, súlyos sérelem fennállásának kell tekinteni, ha a támogatás általános mértéke meghaladja az összes befektetett pénzeszköz 15 %-át. A jelen pont céljaira az indulási időszak nem haladhatja meg a termelés első évét.

5.	Ahol a kedvezményezett cég inflációs gazdaságú országban van, a termék értékét úgy kell számítani, mint a kedvezményezett cég összes árbevétele (vagy, amennyiben a támogatás kötött, a releváns termékből származó árbevétele) a megelőző naptári évben, melyet a támogatás nyújtásának hónapját megelőző 12 hónap inflációs rátájával kell indexálni.

6.	Egy adott évben az általános támogatási ráta meghatározásához a Tag területén a különféle programok alapján és különféle hatóságok által nyújtott támogatásokat összesíteni kell.

7.	A WTO Egyezmény hatályba lépésének napját megelőzően nyújtott támogatásokat, melyek hasznát jövőbeni termelésre allokálják, az általános támogatási rátába be kell számítani.

8.	A jelen Megállapodás releváns rendelkezései szerint nem felróhatónak minősülő támogatásokat nem lehet beszámítani a 6. Cikk 1. (a) pontjának céljaira a támogatás összegének megállapításába.


V. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló Megállapodáshoz

A SÚLYOS SÉRELEMMEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSAI

1.	Minden Tag köteles együttműködni a 7. Cikk 4. - 6. pontjai szerinti eljárás során a valamely bizottság által megvizsgálandó bizonyíték kialakításában. A vitában résztvevő felek és bármely érintett harmadik ország Tag köteles a DSB-t értesíteni, mihelyt a 7. Cikk 4. pontjának rendelkezéseit felhívták, arról a szervezetről, amely ennek a rendelkezésnek a végrehajtásáért felel saját területén belül, és azokról az eljárásokról, amelyeket alkalmazni kell az információkérések kielégítése érdekében.

2.	Azonban az esetekben, amikor a 7. Cikk 4. pontja alapján a DSB elé utalnak ügyeket, a DSB köteles kérésre eljárást kezdeményezni, hogy információt szerezzen a támogató Tag kormányától a szükséges mértékben ahhoz, hogy megállapíthassa a támogatás tényét és összegét, a támogatott cégek össz árbevételének értékét, valamint a támogatott termék által okozott hátrányos hatások elemzéséhez szükséges információt. Ez a folyamat, amennyiben helyénvaló, magában foglalhatja a támogatást nyújtó Tag illetve a panaszos Tag kormányához kérdések intézését információ összegyűjtése céljából, valamint azért, hogy a vitában résztvevő felek rendelkezésére álló információt tisztázza és részletezze a VII. Részben lefektetett bejelentési eljárások révén.

3.	A harmadik piacokra gyakorolt hatások esetén a vitában részes bármelyik fél gyűjthet információt, ideértve a harmadik ország Tag kormányának feltett kérdéseken keresztül, amely szükséges a hátrányos hatások elemzéséhez, és ami egyébként ésszerűen nem áll rendelkezésre a panasztevő Tagtól vagy a támogatást nyújtó Tagtól. Ezt a követelményt oly módon kell teljesíteni, hogy az ne okozzon ésszerűtlen terhet a harmadik ország Tag számára. Különösen, az ilyen Tagtól nem várható, hogy kifejezetten erre a célra piac- vagy árelemzéseket készítsen. A nyújtandó információ az, ami már rendelkezésre áll vagy amit az ilyen Tag könnyedén megszerezhet (például a releváns statisztikai szolgálatok által már összegyűjtött legutóbbi statisztikai adatok, de amelyeket még nem hoztak nyilvánosságra, az importra illetve az érintett termékek deklarált értékeire vonatkozó vámadatok, stb.). Azonban, ha a vitában részes valamelyik fél saját költségére részletes piaci elemzést készíttet, az ilyen elemzést készítő személy vagy cég feladatát a harmadik ország Tag hatóságainak segíteni kell, és az ilyen személynek vagy cégnek minden olyan információhoz hozzáférést kell biztosítani, amit a kormány rendes körülmények között nem kezel bizalmasként.

4.	A DSB kijelöl egy képviselőt az információgyűjtési folyamat elősegítésének funkciójára. A képviselő egyedüli célja, hogy biztosítsa a vita utóbb következő gyors multilaterális felülvizsgálatához szükséges információ időbeni összeállítását. Különösen, a képviselő javasolhat módokat a szükséges információ leghatékonyabb összeszedésének módjára és ösztönözheti a felek közötti együttműködést.

5.	A 2. - 4. pontokban vázolt információgyűjtési folyamatot attól a naptól számítva 60 napon belül be kell fejezni, amikor a 7. Cikk 4. pontja szerint az ügyet a DSB elé utalták. Az e folyamat során megszerzett információt a DSB által a X. Rész rendelkezései szerint létrehozott bizottságnak kell benyújtani. Az ilyen információ egyebek között tartalmazzon adatokat a kérdéses támogatás összegéről (és ahol ez alkalmazható, a támogatott cégek értékesítési árbevételéről) a támogatott termék árairól, a nem támogatott termék árairól, a piac más szállítóinak árairól, az érintett piacon a támogatott termék kínálatának változásairól illetve a piaci részesedések változásairól. Ez tartalmazzon ezenkívül cáfolatra bizonyítékokat, valamint minden olyan kiegészítő információt, amit a bizottság következtetései levonása során relevánsnak talál.

6.	Amennyiben a támogatást nyújtó és/vagy a harmadik országbeli Tag nem működnek együtt az információgyűjtési folyamatban, a panasztevő Tag súlyos sérelemre vonatkozó keresetét a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján, együtt a támogatást nyújtó és/vagy a harmadik ország Tag együttműködésének hiányára vonatkozó tényekkel és körülményekkel együtt nyújtja be. Ahol információ nem áll rendelkezésre a támogatást nyújtó és/vagy a harmadik ország Tag együttműködésének hiánya miatt, a bizottság kiegészítheti az adatokat, szükség szerint, az egyébként rendelkezésre álló legjobb információra támaszkodva.

7.	Ténymegállapítása során a bizottságnak hátrányos következtetéseket kell levonnia az információgyűjtési folyamatban érintett bármely fél együttműködésének hiányából.

8.	Annak eldöntésekor, hogy vajon a rendelkezésre álló legjobb információt használja-e fel, vagy hátrányos következtetéseket vonjon le, a bizottság köteles a DSB-nek a 4. pont szerint kinevezett képviselőjének a tanácsát figyelembe venni az esetleges információkérés ésszerűségére nézve, valamint arra, hogy a felek e kérésekre együttműködően és időben tettek-e erőfeszítéseket.

9.	Ebben az információgyűjtési folyamatban semmi sem korlátozza a bizottság azon lehetőségét, hogy további információt keressen, amit lényegesnek talál a vita megfelelő lezárásához és amelyet a folyamat során megfelelő módon nem kerestek vagy állítottak össze. Azonban rendszerint a bizottság ne kérjen további információt az adatok kiegészítésére abban az esetben, ha az információ valamelyik fél pozícióját támasztaná alá és az információ hiánya  ésszerűtlen együttműködés hiányának az eredménye ezen fél részéről az információgyűjtési folyamat során.


VI. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló Megállapodáshoz

A 12. CIKK 6. PONTJA SZERINT VÉGZETT
HELYSZÍNI VIZSGÁLAT ELJÁRÁSAI

1.	A vizsgálat megindításakor, az exportáló Tag hatóságait és az összes ismert, az ügyben érdekelt céget tájékoztatni kell a helyszíni vizsgálat folytatására irányuló szándékról.

2.	Ha kivételes esetekben, a vizsgálóbizottságba nem kormányzati szakértőt is be kívánnak vonni, erről tájékoztatni kell az exportáló Tag vállalatait és hatóságait. Az ilyen nem kormányzati szakértőkre a titkossági követelmények esetén hathatós szankciókat kell alkalmazni.

3.	A látogatás időpontjának végleges beütemezése előtt, általános gyakorlatként meg kell szerezni az érintett cég kifejezett hozzájárulását.

4.	Az érintett cég hozzájárulásának megszerzését követően, a vizsgálatot végző hatóságoknak azonnal közölniük kell az exportáló Tag hatóságaival a felkeresendő cégek nevét és címét, valamint a látogatás kitűzött időpontját.

5.	Az érintett céget a látogatás előtt elegendő idővel értesíteni kell.

6.	A kérdőív magyarázatának céljából csak az exportáló cég kérésére tehető látogatás.  Ilyen látogatás csak akkor tehető, ha (a) az importáló Tag hatóságai értesítik az érintett Tag képviselőit és (b) az utóbbiak nem emelnek kifogást a látogatás ellen.

7.	Mivel a helyszíni vizsgálat célja a rendelkezésre bocsátott információ ellenőrzése, illetve további részletek megismerése, a vizsgálatot a kérdőívre adott válasz kézhezvétele után kell lebonyolítani, kivéve ha a vállalat beleegyezik az ettől eltérő idejű látogatásba, és a várható látogatásról a hatóságok az exportáló Tag kormányát is értesítik, és az nem emel kifogást ellene; általános gyakorlatnak kell továbbá lennie annak is, hogy az érintett cégeket a látogatást megelőzően tájékoztatják az ellenőrzendő információ általános jellegéről, és arról, hogy milyen további információt kell biztosítaniuk, bár ez nem zárja ki azt, hogy a helyszínen, az újonnan szerzett információ fényében további részletek kiszolgáltatását kérjék.

8.	Az exportáló Tag által feltett, és a helyszíni vizsgálat sikerének szempontjából alapvető kérdésekre és információkérésre, amennyiben lehetséges, a látogatást megelőzően választ kell adni.


VII. Melléklet a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló Megállapodáshoz

A 7. CIKK 2. (a) PONTJÁBAN HIVATKOZOTT
FEJLŐDŐ ORSZÁG TAGOK

	A 27. Cikk 2. (a) pontja feltételei szerint a 3. Cikk 1. (a) pontja rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó fejlődő ország Tagok az alábbiak:

(a)	Az ENSZ által legkevésbé fejlett országnak tekintett országok, amelyek a WTO Tagjai;

(b)	Az alábbi fejlődő országok mindegyike, amelyek a WTO Tagjai, azon rendelkezések hatálya alá tartozik, amelyek más fejlődő ország Tagokra is vonatkoznak a 27. Cikk 2. (b) pontja szerint, attól fogva, amikor a fejenkénti GNP eléri az 1.000 $/év összeget: Bolívia, Kamerun, Kongó, Elefántcsont-part, Dominikai Köztársaság, Egyiptom, Ghána, Guatemala, Guayana, India, Indonézia, Kenya, Marokkó, Nicaragua, Nigéria, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Szenegál, Sri Lanka és Zimbabwe.



MEGÁLLAPODÁS
A VÉDŐINTÉZKEDÉSEKRŐL

A Tagok,

Szem előtt tartva a Tagok általános célját a GATT 1994-re alapozott nemzetközi kereskedelmi rendszer fejlesztésére és erősítésére;

Felismerve a GATT 1994 alapelvei tisztázásának és megerősítésének szükségességét, különösen annak XIX. Cikke (Rendkívüli intézkedések egyes termékek importjánál) vonatkozásában, valamint annak igényét, hogy visszaállítsák a multilaterális ellenőrzést a védőintézkedések felett és felszámolják az ilyen ellenőrzést megkerülő intézkedéseket;

Felismerve a szerkezeti alkalmazkodás fontosságát és annak igényét, hogy a nemzetközi piacokon a versenyt ösztönözzék annak korlátozása helyett; ás

Felismerve továbbá, hogy e célból egy, minden Tagra vonatkozó, a GATT 1994 alapelvein nyugvó átfogó egyezményre van szükség;

A következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

Általános rendelkezés

	Ez a Megállapodás szabályokat állapít meg a védőintézkedések alkalmazására, ahol védőintézkedéseken azokat kell érteni, amelyeket a GATT 1994 XIX. Cikke tesz lehetővé.

2. Cikk

1.	Valamely Tag csak akkor alkalmazhat védőintézkedést valamely termékre, ha ez a Tag az alábbiakban rögzített előírások szerint megállapította, hogy e terméket területére olyan, abszolút mértékben vagy a hazai termeléshez viszonyítottan, megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, amelyek súlyos kárt okoznak a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékeket gyártó hazai iparnak vagy azt súlyos károkozással fenyegetik.

2.	Védőintézkedéseket az importált termékre kell alkalmazni, függetlenül azok forrásától.

3. Cikk

Vizsgálat

1.	Valamely Tag csak az illetékes hatóság által korábban megállapított eljárások szerint lefolytatott és a GATT 1994 X. Cikkével összhangban közzétett vizsgálatot követően alkalmazhat védőintézkedést. E vizsgálatnak tartalmaznia kell ésszerű nyilvános közzétételt minden érdekelt fél részére és nyilvános meghallgatásokat vagy más olyan megfelelő módszereket, amelyek lehetővé teszik az importőröknek, az exportőröknek és más érdekelt feleknek, hogy bizonyítékaikat és véleményüket ismertessék, beleértve annak lehetőségét, hogy más felek álláspontjára válaszolhassanak és közölhessék véleményüket többek között arról, hogy a védőintézkedés alkalmazása a köz érdekét szolgálná-e. Az illetékes hatóságoknak jelentést kell közzétenniük rögzítve megállapításaikat és megindokolt következtetéseiket, amelyekre az összes idevágó tény és törvény alapján jutottak.

2.	Bármely olyan információt, amely természeténél fogva bizalmas, vagy amelyet bizalmas alapon nyújtottak ennek indokát bemutatva, az illetékes hatóságoknak így kell kezelniük. Az ilyen információt nem lehet felfedni az azt szolgáltató fél engedélye nélkül. A bizalmas információt szolgáltató feleket fel lehet kérni nem bizalmas összefoglaló nyújtására, vagy - amennyiben e felek jelzik, hogy az ilyen információ nem összefoglalható - azon okok ismertetésére, amelyek miatt nem készíthető összefoglaló. Mindazonáltal, ha az illetékes hatóságok úgy találják, hogy a bizalmas kezelés iránti kérelem nem indokolt, és ha az érintett fél nem kívánja az információ nyilvánosságra hozatalát vagy nem kíván felhatalmazást adni annak általánosított vagy összefoglalt formában való felfedéséhez, a hatóságok figyelmen kívül hagyhatják ezeket az információkat, kivéve, ha megfelelő forrásokból kielégítő bizonyságot szereznek az információ helytállóságáról.

4. Cikk

A súlyos kár vagy kárveszély meghatározása

1.	A jelen Megállapodás céljából:

(a)	\"súlyos kár\" alatt a hazai ipar helyzetében bekövetkező jelentős általános károsodást kell érteni;

(b)	\"súlyos kárveszély\" alatt ténylegesen közeli súlyos kár értendő, a 2. pont előírásaival összhangban. A súlyos kárveszély létezésének megállapítását tényekre kell alapozni és nem csupán állításokra, feltételezésekre vagy távoli lehetőségre; és

(c)	a kár vagy kárveszély megállapításánál a \"hazai ipar\" alatt a Tag területén működő hasonló vagy közvetlenül versenyző termékeket termelők összessége értendő, vagy azok, akik összesített kibocsátása a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékekből ezen termékek teljes hazai termelésében meghatározó részt képvisel.

2.	(a)	A jelen Megállapodás rendelkezései alapján a hazai iparnak a megnövekedett import által okozott kár vagy fenyegető kárveszély megállapításának vizsgálata során, az illetékes hatóságoknak értékelniük kell az összes vonatkozó objektív és számszerűsíthető tényt, amelyek hatással vannak az érintett iparágra, különös tekintettel az érintett termék import szintjének és mennyiségének abszolút illetve relatív növekedésére, a megnövekedett importnak a belföldi piaci részesedésére az értékesítési szintekben, a gyártásban, a termelékenységben, a kapacitáskihasználtságban, a nyereségben és veszteségben, valamint a foglalkoztatásban bekövetkezett változásokra.

	(b)	Az (a) alpont szerinti megállapításokat nem kell megtenni, kivéve, ha a vizsgálat kimutatja objektív bizonyítékok alapján, hogy az érintett termék megnövekedett importja és a károkozás vagy a károkozás veszélye között okozati összefüggés van. Amikor a hazai iparnak okozott kár a megnövekedett importtal egyidőben, de más okokból következett be, az ilyen kár nem tulajdonítható a megnövekedett importnak.

	(c)	Az illetékes hatóságoknak a 3. Cikk rendelkezéseivel összhangban, azonnal közzé kell tenniük a vizsgált eset részletes elemzését bizonyítaniuk kell a vizsgált tények relevanciáját.

5. Cikk

Védőintézkedések alkalmazása

1.	A Tagok csak olyan mértékben alkalmazhatnak védőintézkedéseket, amely szükséges a komoly kár elhárításához vagy orvoslásához, illetve az alkalmazkodás elősegítéséhez. Amennyiben mennyiségi korlátozást alkalmaznak, az ilyen intézkedés nem korlátozhatja az import mennyiségét egy olyan, közelmúlt időszak szintje alá, amely a legutolsó három olyan reprezentatív év átlagos importját jelenti, amelyre vonatkozóan statisztikai adatok rendelkezésre állnak, kivéve ha a károkozás megelőzéséhez és orvoslásához nyilvánvalóan indokolt más szint alkalmazása. A Tagoknak a fenti célok eléréséhez a legalkalmasabb intézkedéseket kell választaniuk.

2.	(a)	Azokban az esetekben, amikor a szállító országok között kvótát osztanak szét, a korlátozást alkalmazó Tag igyekezhet minden olyan Taggal megállapodni, amelynek lényeges érdeke fűződik az érintett termék szállításához a kvóta elosztásáról. Olyan esetekben, amikor a fenti módszer gyakorlati szempontból nem alkalmazható, az érintett Tag a kvótát az olyan Tagok között, amelyekre az adott termék szállításához lényeges érdekük fűződik, arányosan, a korábbi reprezentatív időszak teljes import mennyiségében vagy értékében képviselt beszállításaik szerint osztja fel, figyelembe véve az adott termék kereskedelmét befolyásoló vagy arra befolyással bíró bármilyen más körülményt.

	(b)	A Tagok eltérhetnek az (a) alpont rendelkezéseitől, feltéve ha a 12. Cikk 3. pontja szerinti konzultációkat a 13. Cikk 1. pontja szerinti Védőintézkedések Bizottsága keretében lefolytatták és a Bizottság számára egyértelműen bizonyítják, hogy (i) a reprezentatív időszakban a bizonyos Tagoktól származó érintett termék importja aránytalan mértékben növekedett a termék ugyanazon időszak alatti összes import növekedéséhez képest, (ii) az (a) alpont rendelkezéseitől való eltérés okai igazoltak, és (iii) az ezen eltérés feltételei az érintett termék összes szállítója szempontjából igazságosak. Bármilyen ilyen intézkedés időtartama nem haladhatja meg a 7. Cikk 1. pontjában meghatározott kezdeti szakasz időtartamát. A fentiekben hivatkozott eltérés nem alkalmazható súlyos kár fenyegetése esetén.

6. Cikk

Ideiglenes védőintézkedések

	Kritikus körülmények között, amikor a késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna, a Tag ideiglenes védőintézkedést hozhat annak előzetes megállapítása után, hogy egyértelmű bizonyíték van a megnövekedett import által okozott súlyos kárról vagy arról, hogy az súlyos kárral fenyeget. Az ideiglenes intézkedés időtartama nem haladhatja meg a 200 napot, amely időszak alatt a 2. - 7. és a 12. Cikkek idevágó követelményeit teljesíteni kell. Ezen intézkedések vámemelés formáját ölthetik, amelyet azonnal vissza kell téríteni, ha a 4. Cikk 2. pontja szerinti későbbi vizsgálat nem állapítja meg, hogy a megnövekedett import súlyos kárt okozott egy hazai iparágnak vagy súlyos károkozással fenyegette azt. Bármely ideiglenes intézkedés időtartamát a 7. Cikk 1., 2. és 3. pontja szerinti kezdeti időtartam és annak bármely meghosszabbítása részeként kell számba venni.

7. Cikk

Védőintézkedések időtartama és felülvizsgálata

1.	Valamely Tag védőintézkedéseket csak az okozott kár elhárításához vagy annak orvoslásához szükséges időszakra alkalmazhat. Az intézkedés időtartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve ha azt a 2. pont szerint meghosszabbították.

2.	Az 1. pontban említett időtartam meghosszabbítható, feltéve ha az importőr Tag illetékes hatóságai meggyőződtek a 2., 3., 4., és 5. Cikkekben leírt eljárásoknak megfelelően arról, hogy a védőintézkedés továbbra is szükséges a súlyos kár megelőzéséhez vagy orvoslásához és bizonyíték van arra, hogy az iparág alkalmazkodik, és feltéve, ha a 8. és 12. Cikkek vonatkozó rendelkezéseit betartják.

3.	A védőintézkedések alkalmazásának teljes időtartama, beleértve bármely ideiglenes intézkedés alkalmazásának időtartamát, a kezdeti alkalmazás időszakát és annak bármely meghosszabbítását, nem haladhatja meg a nyolc évet.

4.	Az alkalmazkodás elősegítése céljából olyan esetben, ahol a 12. Cikk 1. pontjának rendelkezései szerint bejelentett védőintézkedés hatályának várható időtartama hosszabb mint egy év, az intézkedést az alkalmazó Tagnak fokozatosan, rendszeres időközönként liberalizálnia kell az alkalmazási időszak során. Ha az intézkedés több mint három évig hatályos, az ilyen intézkedést alkalmazó Tag az érvényesség félidejénél nem később köteles felülvizsgálni a helyzetet és amennyiben szükséges, vissza kell vonnia az intézkedést vagy gyorsítania kell a liberalizálás ütemét. A 2. pont szerint meghosszabbított intézkedés nem lehet korlátozóbb, mint a kezdeti szakasz végén, és folytatni kell liberalizálását.

5.	Nem alkalmazható ismételten védőintézkedés olyan termékkel szemben, ami a WTO Egyezmény hatályba lépését követően hozott korábbi védőintézkedés tárgya volt, legalább annyi ideig, ameddig az előző intézkedés érvényben volt, feltéve, ha a nem-alkalmazás időtartama legalább két év.

6.	Az 5. pont rendelkezései mellett, ismételt védőintézkedés alkalmazható 180 napig vagy rövidebb ideig a termék importjával szemben, ha:

(a)	a kérdéses termék importjával szemben alkalmazott védőintézkedés bevezetése óta legalább egy év telt el; és

(b)	ugyanarra a termékre védőintézkedést két alkalomnál nem többször alkalmaztak az intézkedés bevezetését közvetlenül megelőző öt éves időszakban.

8. Cikk

Az engedmények szintje és egyéb kötelezettségek

1.	Azon Tagnak, amelyik védőintézkedést kíván bevezetni vagy az érvényben lévő intézkedés meghosszabbítását tervezi, törekednie kell az engedmények és egyéb kötelezettségek lényegében azonos szinten való megtartására, mint amelyek közte és az intézkedés által érintett exportőr Tagok között a GATT 1994 szerint érvényben vannak, a 12. Cikk 3. pontja rendelkezéseivel összhangban. E cél érdekében az érdekelt Tagok megállapodhatnak bármely megfelelő kereskedelmi kompenzációs módszerben, hogy az intézkedés kereskedelmükre gyakorolt kedvezőtlen hatását kiegyenlítsék.

2.	Ha a 12. Cikk 3. pontja szerinti konzultációk során 30 napon belül nem jutnak megegyezésre, az érintett exportőr Tagoknak jogukban áll az intézkedés hatályba lépésének napjától számított 90 napnál nem később, hogy felfüggesszenek, az írásbeli felfüggesztési bejelentés Árukereskedelmi Tanácshoz való beérkeztét követő 30 nap lejárta után, olyan lényegében azonos engedményeket, vagy más, a GATT 1994 szerinti kötelezettségeket a velük szemben védőintézkedést alkalmazó Tagokkal szemben, amelyek felfüggesztését az Árukereskedelmi Tanács nem kifogásolja.

3.	A 2. pontban hivatkozott felfüggesztési jogot a védőintézkedés hatályának első három évében nem lehet gyakorolni, feltéve, hogy a védőintézkedés az import abszolút mértékű növekedésének következménye volt és, hogy ez az intézkedés megfelel a jelen Megállapodás rendelkezéseinek.

9. Cikk

Fejlődő ország Tagok

1.	Védőintézkedés nem alkalmazható a fejlődő ország Tagból származó árukkal szemben egészen addig, amíg az importőr Tagban az érintett termék importjának részesedése nem haladja meg a 3 százalékot, feltéve, hogy a 3 százalékot egyenként meg nem haladó import fejlődő import részesedésű ország Tagok együttesen az érintett importált termékből nem haladja meg a 9 százalékot.

2.	A fejlődő ország Tagnak jogában áll a 7. Cikk 3. pontjában meghatározott maximális időszakon túl a védőintézkedés hatályának legfeljebb még két évvel történő meghosszabbítása. A 7. Cikk 5. pontjának rendelkezései mellett a fejlődő ország Tagnak jogában áll ismételten védőintézkedést alkalmazni olyan termék importjával szemben, ami a WTO Egyezmény hatályba lépésének napját követően ilyen intézkedés alá tartozott, a már előzőleg alkalmazott védőintézkedés hatálya időtartamának legfeljebb feléig, feltéve, ha már legalább két év telt el az előző rendkívüli intézkedés megszűnése óta.

10. Cikk

A XIX. Cikk szerinti korábbi intézkedések

1.	A GATT 1947 XIX. Cikke alapján védőintézkedéseket alkalmazó Tagoknak a WTO Egyezmény hatályba lépésének napján hatályos védőintézkedéseket meg kell szüntetniük nem később mint nyolc évvel az első alkalmazás napjától számítva, vagy öt évvel a WTO Egyezmény hatályba lépésétől, ahol a két időpont közül a későbbi a figyelembe veendő.

11. Cikk

Bizonyos intézkedések tilalma és megszüntetése

1.	(a)	Egyetlen Tag sem hozhat egyes termékek importjára a GATT 1994 XIX. Cikke szerinti rendkívüli intézkedést, és nem törekedhet ilyenre, kivéve, ha az ilyen intézkedés összhangban van az említett Cikk rendelkezéseivel és azt a jelen Megállapodás szerint alkalmazzák.

	(b)	Továbbá, egyetlen Tag sem törekedhet, nem alkalmazhat vagy nem tarthat fenn semmilyen önkéntes exportkorlátozást, piacszabályozó intézkedést vagy az exporttal vagy importtal kapcsolatos bármilyen hasonló intézkedést.,  Ide tartoznak az egy Tag által hozott intézkedések, valamint a két vagy több Tag közötti egyezmények vagy megállapodások alapján hozott intézkedések. A WTO Egyezmény életbe lépésekor hatályos bármely ilyen intézkedést összhangba kell hozni a jelen Megállapodás vagy meg kell azt szüntetni a 2. pontnak megfelelően.

	(c)	A jelen Megállapodás nem alkalmazható olyan intézkedésekre, amelyeket egy Tag a GATT 1994-nek a XIX. Cikktől eltérő előírásai alapján, az 1A Mellékletben felsorolt, a jelen Megállapodáson kívüli Multilaterális Kereskedelmi Egyezmények alapján, vagy a GATT 1994 keretén belül létrejött jegyzőkönyvek, egyezmények és megállapodások alapján igényel, hoz meg vagy tart fenn.

2.	Az 1. (b) alpontban hivatkozott intézkedések felszámolására az érdekelt Tagok által a WTO Egyezmény hatályba lépésétől számított 180 napnál nem később a Védőintézkedések Bizottságának benyújtott menetrendek szerint kerül sor. A menetrendeknek rendelkezniük kell az összes alkalmazott, az 1. pontban hivatkozott intézkedés megszüntetéséről vagy a jelen Megállapodás rendelkezéseivel való összhangba hozataláról a WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától számított négy évet meg nem haladó időszak alatt, importőr Tagonként legfeljebb egy olyan meghatározott intézkedést tartalmazva, amelynek hatálya 1999. december 31-én túl nem terjedhet. Bármely ilyen kivételről a közvetlenül érdekelt Tagoknak kell kölcsönösen megegyezniük és azt a Védőintézkedések Bizottságának felülvizsgálatra és jóváhagyásra bejelenteniük a WTO hatályba lépését követő 90 napon belül. A jelen Megállapodás melléklete olyan intézkedést mutat, amelyről megegyezés született, hogy ezen kivétel alá tartozik.

3.	A Tagok nem ösztönzik vagy támogatják állami vagy magánvállalatok általi, az 1. pontban hivatkozott intézkedéseknek megfelelő, nem-kormányzati intézkedések bevezetését vagy fenntartását.

12. Cikk

Bejelentés és konzultáció

1.	A Tagnak haladéktalanul be kell jelentenie a Védőintézkedések Bizottságának az alábbiakat:

(a)	a súlyos kár vagy károkozás veszélyének és okainak kivizsgálására vonatkozó vizsgálat kezdeményezését;

(b)	a megnövekedett import által okozott súlyos kár vagy károkozás veszélyének megállapítását; és

(c)	a rendkívüli intézkedés meghozatalát vagy meghosszabbításáról szóló döntést.

2.	Az 1. (b) és 1. (c) alpontok szerinti bejelentések készítésekor a védőintézkedés alkalmazását vagy meghosszabbítását tervező Tagnak a Védőintézkedések Bizottságát el kell látnia minden vonatkozó információval, ami tartalmazza a megnövekedett import által okozott károk vagy kárveszély bizonyítékait, az érintett termék pontos leírását, valamint a javasolt intézkedést, annak bevezetési időpontját, érvényességének idejét és a fokozatos liberalizáció menetrendjét. Abban az esetben, ha az intézkedést meghosszabbítják, csatolni kell az érintett iparág alkalmazkodásáról szóló bizonyítékokat. Az Árukereskedelmi Tanács vagy a Védőintézkedések Bizottsága, amennyiben szükségesnek találja, az intézkedés meghosszabbítását szorgalmazó Tagtól pótlólagos információt kérhet.

3.	A védőintézkedés alkalmazását vagy meghosszabbítását szorgalmazó Tag megfelelő lehetőséget kell biztosítson előzetes konzultációra az érintett terméknél jelentős exportérdekeltséggel rendelkező Tagok számára, egyebek között a 2. pont szerint nyújtott információk felülvizsgálatára, az intézkedéssel kapcsolatos véleménycserére és egyetértés kialakítására azon módokról, amelyekkel a 8. Cikk 1. pontjában meghatározott célok elérhetők.

4.	A Tagnak a 6. Cikkben hivatkozott ideiglenes védőintézkedés bevezetése előtt bejelentést kell tennie a Védőintézkedések Bizottsága részére. A konzultációkat az intézkedés bevezetése után azonnal meg kell kezdeni.

5.	A jelen Cikkben hivatkozott konzultációk eredményeiről, valamint a 7. Cikk 4. pontja szerinti félidős felülvizsgálatok eredményeiről, a 8. Cikk 1. pontjában hivatkozott bármilyen kompenzációról és a 8. Cikk 2. pontjában említett engedmények és más kötelezettségek felfüggesztésének szándékáról az érdekelt Tagoknak azonnal bejelentést kell tenniük az Árukereskedelmi Tanács részére.

6.	A Tagoknak haladéktalanul be kell jelenteniük a Védőintézkedések Bizottságának a védőintézkedésekhez kapcsolódó törvényeiket, szabályozásaikat és közigazgatási eljárásaikat, valamint azok bármilyen változásait.

7.	A 10. Cikk és a 11. Cikk 1. pontja szerinti, a WTO hatálybalépése napján érvényben lévő intézkedéseket fenntartó Tagoknak be kell jelenteniük a Védőintézkedések Bizottságának ezen intézkedéseket a WTO Egyezmény hatályba lépésének napjától számított 60 napon belül.

8.	Bármelyik Tag bejelenthet a Védőintézkedések Bizottságában bármely olyan törvényt, szabályozást, közigazgatási eljárást és bármely olyan intézkedést vagy cselekményt, amellyel a jelen Megállapodás foglalkozik és amelyet más Tagok, akiktől ezt a jelen Megállapodás megkívánja, nem jelentettek be.

9.	Bármely Tag bejelenthet a Védőintézkedések Bizottságában a 11. Cikk 3. pontja szerinti bármilyen nem kormányzati intézkedést.

10.	Az Árukereskedelmi Tanácshoz intézett, a jelen Megállapodásban hivatkozott minden bejelentést rendszerint a Védőintézkedések Bizottságán keresztül kell eljuttatni.

11.	A jelen Megállapodás bejelentési előírásai nem követelik meg egy Tagtól sem olyan bizalmas információk felfedését, amelyek felfedése akadályozhatja a törvények érvényesítését vagy a közérdekkel más módon ellentétesek, vagy meghatározott, állami vagy magántulajdonú, cégek jogos kereskedelmi érdekeit sértenék.

13. Cikk

Felügyelet

1.	Az Árukereskedelmi Tanács felügyelete alatt ezennel létrejön a Védőintézkedések Bizottsága, amely bármelyik részvételi szándékát kifejező Tag előtt nyitott. A Bizottság az alábbi funkciókat látja el:

(a)	figyelemmel kíséri a jelen Megállapodás általános végrehajtását és éves jelentést készít az Árukereskedelmi Tanács számára az Megállapodás általános alkalmazásáról és javaslatokat tesz annak továbbfejlesztésére;

(b)	az érintett Tag kérésére megvizsgálja, hogy a védőintézkedésekkel kapcsolatban teljesültek-e a jelen Megállapodás eljárási rendelkezései és a megállapításokról szóló jelentést továbbítja az Árukereskedelmi Tanács felé;

(c)	felkérés esetén segít a Tagoknak a jelen Megállapodás rendelkezései szerinti konzultációk lefolytatásában;

(d)	megvizsgálja a 10. Cikk és a 11. Cikk 1. pontja szerinti intézkedéseket, figyelemmel kíséri az ilyen intézkedések felszámolását és szükség szerint jelentést tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak;

(e)	a védőintézkedést alkalmazó Tag felkérésére felülvizsgálja, hogy az engedmények és más kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó javaslatok \"lényegében azonosak\"-e és szükség szerint jelentést tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak;

(f)	fogadja és felülvizsgálja a jelen Megállapodás szerinti összes bejelentést és szükség szerint jelentést tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak; és

(g)	az Árukereskedelmi Tanács által meghatározott, a jelen Megállapodással kapcsolatos bármilyen más funkciót ellát.

2.	A Bizottság felügyeleti funkciójának elősegítése céljából a Titkárság évente tényszerű jelentést készít a jelen Megállapodás működéséről a bejelentések és más rendelkezésre álló megbízható információk alapján.

14. Cikk

Vitarendezés

	A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezéseit kell alkalmazni, ahogyan a jelen Megállapodással kapcsolatban felmerült vitás kérdések rendezésekor és a konzultációk lefolytatásakor azokat a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza.

Melléklet a védőintézkedésekről szóló Megállapodáshoz


A 11. CIKK 2. PONTJÁBAN HIVATKOZOTT KIVÉTEL


Érintett országok
Termék
Lejárat



EU/Japán
Személygépkocsik, terepjárók, könnyű kereskedelmi járművek, kisteherautók (5 tonnáig), és ugyanezen járművek teljesen szétszerelt formában (CKD készletek)
1999. december 31.


1B. MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNY
A SZOLGÁLTATÁSOK KERESKEDELMÉRŐL



I. Rész		Hatókör és meghatározás
I. 	Cikk	Hatókör és meghatározás


II. Rész		Általános kötelezettségek és elvek
II.	Cikk	A legnagyobb kedvezmény elve
III. 	Cikk	Átláthatóság
III. bis	Cikk 	Bizalmas információk közzététele 
IV.  	Cikk	A fejlődő országok növekvő részvétele
V. 	Cikk	Gazdasági integráció
V. bis	Cikk 	Munkaerőpiaci integrációs megállapodások
VI.	Cikk	Belföldi szabályozás
VII.	Cikk	Elismerés
VIII.	Cikk	Monopóliumok és kizárólagos szolgáltatók
IX.	Cikk	Üzleti gyakorlatok
X.	Cikk	Rendkívüli védőintézkedések
XI.  	Cikk	Fizetések és átutalások
XII.	Cikk	A fizetési mérleg védelmében hozott korlátozások
XIII.	Cikk	Kormánybeszerzés
XIV. 	Cikk	Általános kivételek
XIV. bis	Cikk 	Biztonsági kivételek
XV.	Cikk	Támogatások


III. Rész		Konkrét kötelezettségvállalások
XVI.  	Cikk	Piacrajutás
XVII. 	Cikk	Nemzeti elbánás
XVIII.	Cikk	További kötelezettségvállalások


IV. Rész		Fokozatos liberalizáció
XIX. 	Cikk	Tárgyalások egyedi kötelezettségvállalásokról
XX.	Cikk	Egyedi kötelezettségek Engedményes Listái
XXI.	Cikk	Az Engedményes Listák módosítása



V. Rész		Intézményi rendelkezések
XXII. 	Cikk	Konzultáció
XXIII.	Cikk	Vitarendezés és végrehajtás
XXIV. 	Cikk	Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács
XXV.	Cikk	Technikai együttműködés
XXVI. 	Cikk	 Kapcsolatok más nemzetközi szervezetekkel

VI. Rész		Záró rendelkezések
XXVII.	Cikk	Előnyök megtagadása
XXVIII.	Cikk	Meghatározások
XXIX.	Cikk	Mellékletek

MELLÉKLETEK

Melléklet a II. Cikkben foglalt kivételekről
Melléklet a szolgáltatást nyújtó természetes személyek mozgásáról az Egyezmény értelmében
Melléklet a légi szállítási szolgáltatásokról
Melléklet a pénzügyi szolgáltatásokról
Második melléklet a pénzügyi szolgáltatásokról
Melléklet a tengeri szállítási szolgáltatásokra vonatkozó tárgyalásokról
Melléklet a távközlésről
Melléklet az alaptávközlési tárgyalásokról


1B MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNY
A SZOLGÁLTATÁSOK KERESKEDELMÉRŐL


A Tagok

Felismervén a szolgáltatás-kereskedelem növekvő jelentőségét a világgazdasági növekedés és fejlődés szempontjából;

Azon kívánságtól vezérelve, hogy létrehozzák a szolgáltatás kereskedelmi elvek és szabályok multilaterális kereteit abból a célból, hogy az ilyen kereskedelem átlátható módon bővüljön és fokozatosan liberalizálódjék, mivel ez valamennyi kereskedelmi partner gazdasági növekedését elősegítő és a fejlődő országok fejlesztését támogató eszköz;

Ama óhajtól vezettetve, hogy a szolgáltatás kereskedelmének egyre magasabb szintű liberalizálása mielőbb megvalósuljon olyan multilaterális körtárgyalásokon keresztül, amelyek célja minden résztvevő fél érdekeinek előmozdítása a kölcsönös előnyök alapján, valamint a jogok és kötelezettségek átfogó egyensúlyának megteremtése, a nemzeti gazdaságpolitikai célok kellő történő figyelembe vétele mellett;

Elismervén a Tagok jogait a szabályozásra illetve új szabályok bevezetésére saját területükön a szolgáltatás-nyújtásra vonatkozóan a nemzeti gazdaságpolitikai célok szolgálatában valamint az egyes országokban, a szolgáltatás-szabályozás fejlettségében meglévő különbségeket és a fejlődő országok speciális igényét ezen jogok gyakorlására;

Ama óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsák a fejlődő országok részvételét a szolgáltatások kereskedelmében illetve szolgáltatási exportjuk növelését, egyebek mellett eme országok szolgáltatásai hatékonyságának és versenyképességének fokozásán keresztül;

Figyelembe véve különösen a legkevésbé fejlett fejlődő országok komoly nehézségeit, és tekintettel speciális gazdasági helyzetükre és fejlesztési, kereskedelmi valamint pénzügyi szükségleteikre;

Ezennel a következőkben állapodnak meg:

I. RÉSZ
HATÓKÖR ÉS MEGHATÁROZÁSOK


I. Cikk

Hatókör és meghatározások

1.	Jelen Egyezmény a Tagok azon intézkedéseire vonatkozik, amelyek hatással vannak a szolgáltatások kereskedelmére.

2.	Jelen Egyezmény céljából a szolgáltatások kereskedelme olyan szolgáltatás-nyújtásként kerül meghatározásra, amely:

a)	egy adott Tag területéről, valamely másik Tag területére;

b)	egy adott Tag területén, valamely másik Tag szolgáltatás-fogyasztói számára;

c)	egy adott Tag szolgáltatója által, valamely másik Tag területén lévő üzleti jelenléten keresztül;

d)	egy adott Tag szolgáltatója által, valamely másik Tag területén természetes személyek jelenlétén keresztül valósul meg.

3.	A jelen Egyezmény céljából

a)	\"a Tagok által hozott intézkedések\" a következőket jelentik:

i)	központi, regionális kormányzati vagy helyhatósági illetve hatósági intézkedések, valamint

ii)	a központi, regionális kormányzati vagy helyhatóságok illetve hatóságok által delegált jogosítványok alapján működő nem-kormányzati testületek intézkedései

Az Egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítése során, minden Tag meghozza a számára lehetséges, szükséges és ésszerű intézkedéseket annak érdekében, hogy területén a regionális kormányzatok, helyhatóságok illetve hatóságok valamint a nem-kormányzati testületek szintjén az Egyezmény betartása biztosított legyen.

b)	A \"szolgáltatások\" kifejezés minden érintett szektorra vonatkozik, kivéve a kormányzati tevékenység során nyújtott szolgáltatásokat.

c)	A \"kormányzati tevékenység során nyújtott szolgáltatások\" azokat a szolgáltatásokat jelentik, amelyeket nem üzleti alapon, és nem egy vagy több szolgáltatóval versengve nyújtották.

II. RÉSZ
ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ELVEK


II. Cikk

Legnagyobb kedvezmény elve

1.	A jelen Egyezmény által érintett bármely intézkedés tekintetében, minden Tag bármely másik Tag szolgáltatásainak és szolgáltatóinak azonnal és feltétel nélkül köteles biztosítani legalább azt a kedvezményes elbánást, amelyet bármely más Tag hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak megad.

2.	Bármely Tag fenntarthat az 1. pontban foglaltakkal ellentétes intézkedést feltéve, ha az adott intézkedést tartalmazza a II. Cikk kivételeire vonatkozó Melléklet és eleget tesz az ott felsorolt feltételeknek.

3.	A jelen Egyezmény rendelkezéseit nem lehet úgy értelmezni, hogy azok gátolnak bármely Tagot a szomszédos országoknak megadandó és biztosítandó, helyi szinten előállított és felhasznált szolgáltatások kereskedelmének elősegítését célzó előnyök nyújtásában, az érintkező határzónák között.


III. Cikk

Átláthatóság

1.	Minden Tag köteles azonnal közzétenni, legkésőbb azok életbelépésével egyidőben, kivéve a rendkívüli helyzeteket, mindazon általános alkalmazásra vonatkozó intézkedéseit, amelyek hatással vannak vagy befolyásolják jelen Egyezmény működését. Szintén kötelesek közzétenni azokat a Tag által aláírt nemzetközi egyezményeket, amelyek hatással vannak vagy befolyásolják a szolgáltatások kereskedelmét.

2.	Ahol a közzététel az 1. pontban leírt módon nem vihető véghez, a vonatkozó információkat más úton teszik nyilvánosan hozzáférhetővé.

3.	Minden Tag azonnal, de legalább évenként tájékoztatja a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsot olyan új törvény, szabály illetve adminisztratív irányelv bevezetéséről illetve a régiek módosításáról, amelyek jelentősen befolyásolják a jelen Egyezmény konkrét kötelezettség-vállalásaiban érintett szolgáltatás-kereskedelmet.

4.	Minden Tag azonnal válaszol bármely más Tag konkrét információra vonatkozó kérésére, az 1. pontban leírt általános alkalmazású intézkedésekkel illetve nemzetközi egyezményekkel összefüggésben. Minden Tag létrehoz egy vagy több ún. tájékoztató központot azzal a céllal, hogy más Tagok kérésére konkrét információt adjon minden ilyen ügyben, valamint azokban a tárgykörökben, amelyek a 3. pontban a bejelentési kötelezettség hatálya alá esnek. Ezeket a tájékoztató központokat a WTO-t létrehozó Egyezmény (továbbiakban WTO Egyezmény) életbe lépésétől számított két éven belül kell felállítani. Az egyes fejlődő ország Tagok számára, a tájékoztató központok felállítására vonatkozó rugalmasabb időhatárok megállapításáról megállapodás születhet. A tájékoztató központoknak nem kell a törvények és szabályok letéteményeseiként működniük.

5.	Bármely Tag bejelentést tehet a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsnál valamely másik Tag által hozott intézkedésről, amely - véleménye szerint - befolyásolja az Egyezmény működését.


III. bis Cikk 

Bizalmas információk közzététele

A jelen Egyezmény semmilyen formában nem követeli meg a Tagoktól olyan bizalmas információk szolgáltatását, amelyek közzététele akadályozná a törvények betartatását vagy más módon ellenkezne a közérdekkel, illetve hátrányosan érintené az egyes állami- vagy magánvállalatok jogos üzleti érdekeit.

IV. Cikk

A fejlődő országok növekvő részvétele

1.	A fejlődő országok növekvő részvételét a világkereskedelemben a különböző Tagok által letárgyalt konkrét kötelezettségvállalások segítik elő, a jelen Egyezmény III. és IV. részének megfelelően. Ezek az alábbiakra vonatkoznak:

a)	ezen országok belföldi szolgáltatási kapacitásának valamint ennek hatékonyságának illetve versenyképességének erősítésére, egyebek mellett, üzleti alapon biztosított technológia-hozzáférési lehetőségeken keresztül;

b)	az elosztási csatornákhoz valamint az információs hálózatokhoz való kapcsolódási lehetőségek javítására; valamint

c)	a piacrajutási lehetőségek liberalizálására azon szektorokban és szolgáltatási módokban, amelyekben eme országok exportérdekeltséggel rendelkeznek.

2.	A fejlett ország Tagok, és lehetőleg a többi Tag is, a WTO Egyezmény életbelépésétől számított két éven belül ún. tájékoztató állomásokat állítanak fel a fejlődő ország Tagok szolgáltatói számára, a piacaikra vonatkozó információ-szerzés elősegítésére, az alábbiakra vonatkozóan:


a)	a szolgáltatás technikai és kereskedelmi vonatkozásai;
b)	bejegyzés, elismerés és a szakképzettség megszerzése; és
c)	a szolgáltatási technológiák beszerezhetősége.

3.	Az 1. és 2. pontokban felsoroltak megvalósítása során a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok különleges elsőbbséget élveznek. Különösen figyelemmel kell lenni azokra a komoly nehézségekre, amelyek a letárgyalt konkrét kötelezettségek vállalása kapcsán a legkevésbé fejlett fejlődő országokban jelentkeznek, tekintettel speciális gazdasági helyzetükre valamint fejlesztési, kereskedelmi és pénzügyi szükségleteikre.

V. Cikk

Gazdasági integráció

1.	A jelen Egyezmény egyetlen Tagot sem gátol abban, hogy részt vegyen olyan egyezményben illetve ahhoz csatlakozzon, amely az egyezményben résztvevő felek között liberalizálja a szolgáltatások kereskedelmét, feltéve, hogy az adott egyezmény:

a)	széles körben lefedi az ágazatokat, és

b)	rendelkezik a felek között vagy körében a diszkrimináció-mentesség megteremtéséről illetve számottevő diszkriminációk megszüntetéséről, a XVII. Cikk értelmében, az a) alpontban szereplő ágazatokban, az alábbi módon:

i)	a meglévő diszkriminatív intézkedések megszüntetésén és/vagy

ii)	újabb vagy további diszkriminatív intézkedések tiltásán keresztül 

az egyezmény életbelépésével egyidőben vagy ésszerű  időkorlátok között, kivéve azokat az intézkedéseket, amelyeket a XI., XII., XIV. és XIV. (kiegészítés) Cikkek engedélyeznek.

2.	Az 1.b) alpontban szereplő feltételek teljesítésének értékelésénél figyelembe kell venni a jelen Egyezmény kapcsolódását az érintett országok között kialakuló szélesebb gazdasági integrációs folyamatokhoz illetve a kereskedelem liberalizálásához.

3.	a)	Abban az esetben, ha fejlődő országok is részesei az 1. pontban hivatkozott típusú egyezményeknek, az 1. pontban, és különösen a b) alpontban felsorolt feltételek vonatkozásában, az adott ország fejlettségi szintjével összhangban rugalmasságra számíthatnak, általános- és ágazati- illetve alágazati szinten egyaránt.

b)	Az alább következő 6. pontban foglaltak mellett, amennyiben az 1. pontban hivatkozott típusú egyezménynek csak fejlődő országok a részesei, kedvezőbb elbánás biztosítható azon jogi személyeknek, amelyek ilyen egyezményben résztvevő felek természetes személyeinek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak.

4.	Bármely, az 1. pontban hivatkozott egyezmény a résztvevő felek közötti kereskedelem előmozdítását célozza és az egyezményen kívüli országok vonatkozásában az egyezményt megelőzően alkalmazott szinthez képest, nem emelheti az egyes szolgáltatás-kereskedelmi ágazatok és alágazatok előtt álló kereskedelmi akadályok szintjét.

5.	Amennyiben az 1. pont értelmében létrejövő egyezmény lezárása, bővítése vagy jelentős módosítása kapcsán, valamely Tag az Engedményes Listájában foglalt feltételeknek nem megfelelő módon szándékozik visszavonni illetve módosítani konkrét kötelezettségeit, legalább 90 nappal előbb be kell jelentenie az ilyen módosítást illetve visszavonást, és a XXI. Cikk 2., 3. és 4 pontjaiban leírt eljárás lép érvénybe.

6.	Bármely másik Tagnak ama szolgáltatója, amely az 1. pontban hivatkozott egyezményben résztvevő fél törvényei alapján jogi személynek minősül, jogosult az ilyen egyezményben biztosított elbánásra, feltéve, hogy jelentős üzleti tevékenységet folytat az ilyen egyezményben résztvevő felek területén.

7.	a)	Az 1. pontban hivatkozott egyezményekben résztvevő felek kötelesek az egyezményről, annak bővüléséről és jelentős módosulásáról azonnal bejelentést tenni a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsnál. A Tanács által kért minden releváns információt szintén kötelesek hozzáférhetővé tenni. A Tanács létrehozhat egy munkacsoportot azzal a feladattal, hogy vizsgálja meg az ilyen egyezményeket, bővülésüket és módosulásukat, illetve készítsen jelentést a Tanács számára a változásoknak a jelen Cikkellyel való összeegyeztethetőségéről.

b)	Azon Tagok, amelyek az 1. pontban hivatkozott, meghatározott időtartam alatt végrehajtandó egyezmény részesei, rendszeres időközönként kötelesek beszámolni a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsnak a végrehajtásról. A Tanács, ha úgy ítéli meg, felállíthat egy munkacsoportot a beszámolók értékelésére.

c)	Az a) és b) alpontban hivatkozott munkacsoportok által készített jelentés alapján a Tanács, ha szükségesnek ítéli, ajánlásokat tehet a feleknek.

8.	Az 1. pontban hivatkozott bármely egyezmény felei nem igényelhetnek kompenzációt azon Tagtól, amelynek az ilyen egyezményből kereskedelmi előnye származik.


V. bis Cikk 

Munkaerőpiaci integrációs megállapodások

A jelen Egyezmény egyetlen Tagot sem gátol abban, hogy olyan egyezmény részesévé váljon, amely megteremti a munkaerőpiac teljes integrációját az egyezményben résztvevő felek között, feltéve, hogy az adott egyezmény

a)	mentesíti az egyezményben résztvevő felek állampolgárait a letelepedésre és munkavállalási engedélyre vonatkozó követelmények alól;

b)	bejelentése a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsnál megtörtént.


VI. Cikk

Belföldi szabályozás

1.	Azokban az ágazatokban, ahol konkrét kötelezettségek vállalására kerül sor, minden Tag köteles biztosítani, hogy a szolgáltatások kereskedelmét érintő általános alkalmazású intézkedések ügykezelése méltányos, tárgyszerű  és elfogulatlan legyen.

2.	a)	Minden Tag köteles fenntartani vagy a lehető legrövidebb időn belül felállítani olyan bírósági, választott bírósági vagy közigazgatási mechanizmust vagy eljárást, amely az érintett szolgáltató kérése alapján rendelkezik a szolgáltatások kereskedelmét érintő adminisztratív döntések megvizsgálásáról és ha jogos, a megfelelő jogorvoslatról. Amennyiben ezek az eljárások nem függetlenek az adott adminisztratív döntést hozó szervtől, a Tagnak rendelkeznie kell a tárgyilagos és elfogulatlan vizsgálatok biztosításáról.

b)	Az a) alpont rendelkezései nem értelmezhetők olymódon, hogy azok a Tagoktól, alkotmányos struktúrájukkal és jogi rendszerük természetével nem összeegyeztethető bíráskodás vagy eljárások létrehozását követelné meg.

3.	Abban az esetben, ha konkrét kötelezettség-vállalás által érintett szolgáltatás nyújtása engedélyköteles, a belföldi törvények értelmében hiánytalannak minősülő kérelem benyújtásától számított ésszerű  határidőn belül a Tag illetékes hatósága értesíti a kérelmezőt az engedélykérelemre vonatkozó döntésről. A kérelmező kérésére a Tag illetékes hatósága indokolatlan késedelem nélkül felvilágosítást ad a kérelem helyzetéről.

4.	Annak érdekében, hogy a minősítési követelményekkel, technikai szabványokkal és az engedélyezési követelményekkel összefüggő intézkedések ne idézzenek elő indokolatlan akadályokat a szolgáltatás-kereskedelemben, a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács, az általa felállítható testületen keresztül, bármilyen szükséges elvet kidolgozhat. Az ilyen elvek - egyebek között - azt célozzák, hogy az említett követelmények

a)	alapját tárgyilagos és átlátható kritériumok képezzék, úgy mint hozzáértés és a szolgáltatás-nyújtásra való felkészültség;

b)	a szolgáltatások minőségének biztosítása kapcsán, ne jelentsenek az indokoltnál nagyobb megterhelést;

c)	az engedélyezési eljárás esetében, önmagukban ne korlátozzák a szolgáltatás-nyújtást.

5.	a)	Azokban az ágazatokban, ahol valamely Tag olyan konkrét kötelezettségeket vállalt, amelyek a 4. pont értelmében ezen ágazatokban kidolgozott elvek életbeléptetésétől függenek, az adott Tag nem alkalmazhat olyan engedélyezési és minősítési követelményeket valamint technikai szabványokat, amelyek semmissé teszik vagy csorbítják az ilyen konkrét kötelezettségeket oly módon:

i)	hogy nem felelnek meg a 4.a), b) vagy c) alpontokban leírt kritériumoknak és

ii)	amit az adott Tagtól ésszerűen az érintett ágazatokra konkrét kötelezettségvállalás idején nem lehetett elvárni;

b)	Annak eldöntésére, hogy valamely Tag összhangban van-e az 5.a) pontban vállalt kötelezettséggel, figyelembe kell venni azokat a Tag által alkalmazott nemzetközi szabványokat, amelyeket illetékes nemzetközi szervezetek dolgoztak ki.

6.	Azokban az ágazatokban, ahol szakértői szolgáltatások vonatkozásában konkrét kötelezettség-vállalások történtek, minden Tag köteles megfelelő eljárásokat létrehozni bármely más Tag szakértői szakmai felkészültségének igazolására.



VII. Cikk

Elismerés

1.	A szolgáltatók engedélyezésére vonatkozó szabványok vagy kritériumok teljes vagy részleges teljesítése céljából és az alábbi 3. pontban leírt követelményeknek megfelelően, bármely Tag elismerheti egy másik országban szerzett képzettséget és szakmai tapasztalatot és teljesített követelményeket, illetve az ott megkapott engedélyeket és bizonyítványokat. Az ilyen elismerés, amely harmonizáció útján vagy más módon érhető el, alapulhat az érintett országgal kötött egyezményen vagy megállapodáson, illetve egyoldalúan is megadható.

2.	Az a Tag, amely részese az 1. pontban részletezett típusú egyezménynek vagy megállapodásnak, legyen az létező vagy a jövőben létrejövő, köteles megfelelő alkalmat biztosítani a többi érdekelt Tagnak arra, hogy tárgyalásokat folytassanak az adott egyezményhez vagy megállapodáshoz való csatlakozásról vagy hasonló új egyezmény létrehozásáról az adott országgal. Abban az esetben, ha valamely Tag egyoldalúan elismerést biztosít, köteles bármely másik Tagnak megfelelő lehetőséget adni annak bizonyítására, hogy a területén szerzett képzettséget, szakmai tapasztalatokat, bizonyítványokat és engedélyeket illetve a teljesített követelményeket el  lehet ismerni.

3.	Egyetlen Tag sem intézheti az elismerés megadását oly módon, hogy az diszkriminációt jelentsen az országok között a szolgáltatókra vonatkozó szabványok alkalmazásában, az engedélyezés és tanúsítás kritériumaiban vagy burkolt korlátozásokat idézzen elő a szolgáltatások kereskedelmében.

4.	Minden Tag:

a)	a WTO Megállapodás hatályba lépésétől számított 12 hónapon belül tájékoztatja a Szolgáltatás-Kereskedelmi Tanácsot az érvényben lévő elismerési intézkedéseiről és közli, hogy ezek az intézkedések támaszkodnak-e az 1. pontban hivatkozott típusú egyezményekre illetve megállapodásokra;

b)	azonnal, amennyire lehet előre tájékoztatja a Szolgáltatás-Kereskedelmi Tanácsot az 1. pontban hivatkozott típusú egyezményre vagy megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdéséről, annak érdekében, hogy bármely más Tag megfelelő alkalmat kapjon még az érdemi szakasz előtt a tárgyalásokon való részvételi szándékának jelzésére;

c)	azonnal értesíti a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsot új elismerési intézkedések elfogadásáról illetve meglévő intézkedések jelentős módosításáról valamint arról, hogy az intézkedések az 1. pontban hivatkozott típusú egyezmények vagy megállapodások alapján születtek-e.

5.	Amennyiben indokolt, az elismerésnek multilaterális szinten elfogadott ismérvekre kell támaszkodnia. Indokolt esetekben a Tagok együtt fognak működni az illetékes kormányközi és nem kormányzati szervezetekkel az elismerésre vonatkozó közös nemzetközi szabványok és kritériumok valamint az érintett szolgáltatás-kereskedelemre és szakmára vonatkozó közös nemzetközi szabványok kidolgozásában.


VIII. Cikk

Monopóliumok és kizárólagos szolgáltatók

1.	Minden Tag köteles biztosítani, hogy területén egyetlen monopol helyzetben lévő szolgáltató se lépjen fel a Tag II. Cikkben és a konkrét kötelezettségvállalásokban foglalt kötelmeivel ellentétes módon, az érintett piacon a monopol szolgáltatás nyújtása során.

2.	Abban az esetben, ha egy monopol szolgáltató közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül a monopol jogain kívül eső szolgáltatások nyújtásáért versenyez, és amely a Tag konkrét kötelezettségvállalása alá esik, a Tag köteles biztosítani azt, hogy az érintett szolgáltató ne éljen vissza monopol helyzetével, a vállalt kötelezettségekkel összhangban nem álló módon lépve fel területén.

3.	A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács valamely Tag kérésére, amely úgy véli, hogy egy másik Tag szolgáltatás-nyújtója az 1. és 2. pontban foglaltaktól eltérő módon jár el, kérheti az ilyen szolgáltatót létrehozó, fenntartó és engedélyező Tagot konkrét információk megadására az érintett tevékenységgel kapcsolatban.

4.	Ha a WTO Egyezmény hatálybalépését követően valamely Tag a konkrét kötelezettségvállalásai által érintett szolgáltatás nyújtására monopoljogot biztosít, az adott Tag a tervezett monopol jogok biztosításának megvalósítása előtt nem kevesebb mint három hónappal köteles értesíteni a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsot és a XXI. Cikk 2., 3. és 4. pontjaiban foglalt rendelkezések kerülnek alkalmazásra.

5.	A jelen Cikk rendelkezései azokra a kizárólagos szolgáltatókkal kapcsolatos esetekre is vonatkoznak, amelyekben a Tag formálisan vagy ténylegesen 

a)	engedélyez vagy létrehoz kis számú szolgáltatót és

b)	lényegesen gátolja a versenyt saját területén ezen szolgáltatók között.



IX. Cikk

Üzleti gyakorlatok

1.	A Tagok elismerik, hogy a szolgáltatók a VIII. Cikken kívül eső üzleti gyakorlata korlátozhatja a versenyt és ezáltal akadályozhatja a szolgáltatások kereskedelmét.

2.	Minden Tag, valamelyik másik Tag kérésére köteles, konzultációt kezdeni a célból, hogy az 1. pontban hivatkozott gyakorlatot felszámolják. A megkeresett Tag teljes és méltányos mérlegelés alá veszi a kérést és nyilvánosan hozzáférhető, nem bizalmas, a kérdéses ügyet érintő információk biztosításán keresztül együttműködést tanúsít. A belső törvények és a kérelmező Tag által adott, a bizalmasság megtartására vonatkozó garanciák kielégítő voltától függően, a megkeresett Tag más információkat is a kérelmező Tag rendelkezésére bocsát.


X. Cikk

Rendkívüli védőintézkedések

1.	A diszkriminációmentességen alapuló rendkívüli védőintézkedésekről multilaterális tárgyalásokra kerül sor. A tárgyalások eredményei legkésőbb a WTO Egyezmény hatályba lépésétől számított három éven belül életbe lépnek.

2.	Az 1. pontban hivatkozott tárgyalási eredmények életbe lépését megelőző időszakban, bármelyik Tag, a XXI. Cikk 1. pontjának rendelkezései mellett, értesítheti a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsot arról a szándékáról, hogy a kötelezettségvállalás életbelépésétől számított egy éves időszakot követően szándékában áll-e módosítani vagy visszavonni valamely konkrét kötelezettségvállalását; feltéve, hogy a Tag megindokolja a Tanácsnak, hogy nem várhat e módosításokkal vagy visszavonásokkal a XXI. Cikk 1. pontjában meghatározott három éves időszak elteltéig.

3.	A 2. pontban foglalt rendelkezés alkalmazhatósága a WTO Egyezmény hatályba lépésétől számított három év elteltével megszűnik.


XI. Cikk

Fizetések és átutalások

1.	A XII. pontban leírt körülmények kivételével, a Tagok nem korlátozzák a konkrét kötelezettségvállalásaik folyó ügyleteivel összefüggő nemzetközi átutalásokat és fizetéseket.

2.	A jelen Egyezmény semmilyen módon nem érinti a Nemzetközi Valutaalap tagjainak, a Nemzetközi Valutaalap Alapító Okirata szerinti jogait és kötelezettségeit, ideértve az Alapító Okirattal összhangban lévő átváltási akciókat, feltéve, hogy a Tag nem hoz  tőke tranzakciókat korlátozó intézkedéseket az ilyen tranzakciókra vonatkozó konkrét kötelezettségeivel ellentétes módon, kivéve a XII. Cikk esetében vagy az Alap ilyen irányú kérésére.


XII. Cikk

A fizetési mérleg védelmében hozott korlátozások

1.	Súlyos fizetési mérleg és  külső finanszírozási nehézségek vagy ennek  veszélye esetén a Tag hozhat vagy fenntarthat korlátozásokat a konkrét kötelezettségei által érintett szolgáltatás-kereskedelemre, ideértve az ilyen kötelezettségekkel kapcsolatos tranzakciók kifizetéseit vagy átutalásait. Elismert tény, hogy egy Tag gazdasági fejlődése illetve gazdasági átmenete során jelentkező hivatalos fizetési mérleg nehézségek szükségessé tehetik korlátozások alkalmazását, többek között annak biztosítására, hogy fennmaradhasson a pénzügyi tartalékok azon szintje, amely a gazdasági fejlődés vagy gazdasági átmenet megvalósításának megfelel.

2.	A fenti 1. pontban hivatkozott korlátozások:

a)	nem diszkriminálhatnak a Tagok között;

b)	összhangban kell álljanak a Nemzetközi Valutaalap Alapító Okiratával;

c)	nem okozhatnak szükségtelen károkat valamely másik Tag kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi érdekeiben;

d)	nem léphetik túl az 1. pontban leírt körülmények kezeléséhez szükséges mértéket;

e)	átmenetiek kell legyenek és fokozatosan fel kell számolni azokat, amint az 1. pontban leírt helyzet javul.

3.	Az ilyen korlátozások által érintett kör meghatározásakor a Tagok prioritást adhatnak azoknak a szolgáltatóknak, amelyek alapvetően fontosak gazdasági és fejlesztési programjaik szempontjából. Azonban egy bizonyos szolgáltatási szektor védelmében ilyen korlátozások nem hozhatók vagy tarthatók fenn.

4.	Bármely, a jelen Cikk 1. pontjának értelmében hozott vagy fenntartott korlátozást, illetve az ezekben történő bármely változást azonnal jelenteni kell az Általános Tanácsnak.

5.	a)	A jelen Cikk intézkedéseit alkalmazó Tag köteles azonnal konzultációt kezdeni a Fizetési Mérleg Korlátozások Bizottságában a jelen Cikk alapján hozott korlátozásokról.

b)	A Miniszteri Értekezlet időszakos konzultációs eljárásokat hoz létre azzal a céllal, hogy az érintett Tagnak olyan ajánlásokat tehessen, amilyeneket szükségesnek ítél.

c)	Az ilyen konzultációk során felmérik az érintett Tag fizetési mérleg helyzetét valamint a jelen Cikk értelmében hozott vagy fenntartott korlátozásokat, többek között figyelembe véve az alábbi tényezőket:

i)	a fizetési mérleg illetve külső finanszírozási nehézségek természetét és fokát;

ii)	a konzultációba bevont Tag külső gazdasági és kereskedelmi környezetét;

iii)	a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedéseket.

d)	A konzultációk érintik a korlátozások 2. pontnak való megfelelését, különös tekintettel a korlátozások fokozatos felszámolására, összhangban a 2.e) ponttal.

e)	Az ilyen jellegű  konzultációk során az árfolyamra, monetáris tartalékokra és a fizetési mérlegre vonatkozó, a Nemzetközi Valutaalap által rendelkezésre bocsátott statisztikai és egyéb tényekre vonatkozó minden megállapítást el kell fogadni és a következtetések alapjául az Alap által, a konzultációba bevont Tag fizetési mérlegéről és külső finanszírozási helyzetéről készített felméréseket kell használni.

6.	Amennyiben olyan Tag kívánja a jelen Cikk rendelkezéseit alkalmazni, amely nem tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, a Miniszteri Értekezlet felülvizsgálati és más szükséges eljárásokat hoz létre.


XIII. Cikk

Kormánybeszerzés

1.	A II., XVI. és XVII. Cikk nem vonatkozik azokra a törvényekre, szabályokra és követelményekre, amelyek a kormányszervek által, kormányzati célokra vásárolt szolgáltatásokat érintik, amennyiben nincs szó ezek kereskedelmi viszonteladásáról illetve kereskedelmi értékesítésre szánt szolgáltatások nyújtásáról.

2.	A WTO Egyezmény életbe lépésétől számított két éven belül a jelen Egyezmény keretében a szolgáltatásokat érintő kormánybeszerzésekkel kapcsolatban multilaterális tárgyalásokat kell tartani.


XIV. Cikk

Általános kivételek

Amennyiben az ilyen jellegű  intézkedések megfelelnek ama követelménynek, hogy alkalmazásuk nem jelenti a szolgáltatás-kereskedelem burkolt korlátozását, illetve eszközt önkényes és megalapozatlan diszkriminációhoz olyan országok között, ahol hasonló feltételek állnak fenn, a jelen Egyezményt nem lehet úgy értelmezni, hogy az gátolja valamely Tagot olyan intézkedések foganatosításában vagy végrehajtásában, amelyek:

a)	szükségesek a közerkölcs védelméhez vagy a közrend fenntartásához;

b)	szükségesek az emberi-, állati-, növényi élet vagy egészség megóvásához;

c)	szükségesek azon törvények és szabályok betartásának biztosításához, amelyek nem állnak ellentétben a jelen Egyezmény rendelkezéseivel, ideértve az alábbiakra vonatkozókat:

i)	a félrevezető és csalárd gyakorlat megakadályozása vagy a szolgáltatási szerződések nem-teljesítése hatásának kezelése;

ii)	az egyének személyiségi jogainak biztosítása, ami a személyes adatok feldolgozását és terjesztését illeti, és az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme;

iii)	biztonság;

d)	nem állnak összhangban a XVII. Cikkellyel, feltéve hogy az elbánásban jelentkező különbségek a közvetlen adóbehajtás és -kivetés igazságosságának és hatékonyságának biztosítását szolgálják, más Tagok szolgáltatásaira vagy szolgáltatóira vonatkozóan;

e)	nem állnak összhangban a II. Cikkellyel, feltéve, hogy az elbánásban jelentkező különbség a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény nyomán vagy más, a Tag számára kötelezettséget jelentő, a kettős adózás elkerülését célzó nemzetközi egyezmény vagy megállapodás eredményeként jött létre.


XIV. bis Cikk 

Biztonsági kivételek

A jelen Egyezményben foglaltak nem

a)	követelik meg a Tagoktól olyan információk nyújtását, közzétételét, amelyeket alapvető biztonsági érdekeikkel ellentétesnek tekintenek; vagy

b)	gátolják a Tagokat alapvető biztonsági érdekeik védelméhez szükségesnek tekintett intézkedések foganatosításában, amelyek érintik:

i)	katonai létesítmények ellátását biztosító közvetlen vagy közvetett szolgáltatások nyújtását;

ii)	a hasadó és fuzionáló anyagokat, illetve ezek alapanyagait;

iii)	háború vagy más, a nemzetközi kapcsolatokat érintő vészhelyzetben hozott intézkedéseket; vagy

c)	gátolják a Tagokat abban, hogy az Egyesült Nemzetek Chartájában megfogalmazott kötelezettségek nyomán lépéseket tegyenek a nemzetközi béke és biztonság fenntartására.

2.	A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsot a lehető legteljesebb mértékben tájékoztatják az 1.b) és c) alpontok szerint hozott döntésekről illetve azok megszüntetéséről.


XV. Cikk

Támogatások

1.	A Tagok elismerik, hogy bizonyos körülmények között a támogatások torzíthatják a szolgáltatások kereskedelmét. A Tagok tárgyalásokba kezdenek az ilyen kereskedelemtorzító hatások elkerüléséhez szükséges multilaterális elvek megalkotása érdekében. A tárgyalások érintik a kiegyenlítő eljárások indokoltságát is. Az ilyen tárgyalások elismerik a támogatások szerepét a fejlődő országok fejlesztési programjaiban és figyelembe veszik a Tagok, különösen a fejlődő ország Tagok által e területen igényelt rugalmasságot. Az ilyen tárgyalások céljából, a Tagok kölcsönösen tájékoztatják egymást a hazai szolgáltatóiknak nyújtott, a szolgáltatás-kereskedelmet érintő támogatásokról.

2.	Bármely Tag, amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy másik Tag által nyújtott támogatás hátrányosan érinti, konzultációt kezdeményezhet e tárgyban a szóban forgó Taggal. Ezen kéréseket jóindulatú figyelemmel kezelik.



III. RÉSZ

KONKRÉT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK


XVI. Cikk

Piacrajutás

1.	Ami az I. Cikkben meghatározott szolgáltatási módozatokon keresztül megvalósuló piacrajutást illeti, minden Tag legalább olyan kedvező elbánást biztosít valamely másik Tag szolgáltatásának, illetve szolgáltatójának, mint amelyet az Engedményes Listájában elfogadott és meghatározott kitételek, korlátozások és feltételek szerint nyújtania kell.

2.	A piacrajutással kapcsolatos kötelezettségek által érintett ágazatokban, azok az intézkedések, amelyek egy Tag által, sem regionális felosztás alapján sem az adott terület egészét figyelembe véve nem foganatosíthatók, illetve tarthatók fenn, az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra, hacsak az Engedményes Listában másképp nem rendelkezik:

a)	a szolgáltatók számának korlátozása számbeli kvótákon, monopóliumokon, kizárólagos szolgáltatókon vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelményen keresztül;

b)	a szolgáltatási ügyletek és tőke összértékének korlátozása számbeli kvótákon vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelményen keresztül;

c)	a szolgáltatási tevékenységek teljes számának vagy a szolgáltatások kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvótákon vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelményen keresztül;

d)	adott szolgáltatási ágazatban vagy szolgáltató által foglalkoztatható természetes személyek, illetve konkrét szolgáltatás nyújtásához szükséges és közvetlenül kapcsolódó személyek teljes számának korlátozása számbeli kvótákon vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelményen keresztül;

e)	a szolgáltatás-nyújtást korlátozó illetve ilyen tevékenységhez jogi személyiséget vagy vegyes vállalatot előíró intézkedések; és

f)	a külföldi tőke részvételének korlátozása, a külföldi befektetések teljes értékének meghatározásán keresztül.


XVII. Cikk

Nemzeti elbánás

1.	Az Engedményes Listában szereplő és az ott meghatározott feltételek és minősítések alá eső szolgáltatások vonatkozásában, minden Tag valamely másik Tag szolgáltatását illetve szolgáltatóit, a szolgáltatás-nyújtást érintő intézkedésekkel összefüggésben legalább olyan elbánásban részesíti, mint saját hasonló szolgáltatásait vagy szolgáltatóit.

2.	Valamely Tag teljesítheti az 1. pontban foglalt követelményeket azáltal, hogy egy másik Tag szolgáltatásainak és szolgáltatóinak, a saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg formálisan eltérő elbánást biztosít.

3.	A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben módosítja a versenyfeltételeket valamely másik Tag hasonló szolgáltatásaival vagy szolgáltatóival szemben, az adott Tag szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára.


XVIII. Cikk

További kötelezettségek

A Tagok tárgyalhatnak kötelezettségek vállalásáról, a XVI. vagy XVII. Cikkekben foglalt Engedményes Listán nem szereplő, szolgáltatás-kereskedelmet érintő intézkedések vonatkozásában, ideértve a képzettséggel-, szabványokkal- és engedélyezéssel kapcsolatos ügyeket. Az ilyen kötelezettségeket a Tagok szerepeltetik Engedményes Listáikban.


IV. RÉSZ
FOKOZATOS LIBERALIZÁCIÓ


XIX. Cikk

Tárgyalások egyedi kötelezettségvállalásokról

1.	A jelen Egyezményben foglalt célokból következően a WTO Egyezmény életbe lépésétől számított legkésőbb öt éven belül, és időszakonként ezt követően is, a Tagok egymást követő tárgyalási fordulókba kezdenek az egyre magasabb szintű  liberalizáció megvalósítása céljából. Ezek a tárgyalások a különböző intézkedések szolgáltatás-kereskedelemre gyakorolt negatív hatásainak csökkentésére illetve megszüntetésére irányulnak, ezáltal biztosítva a hatékony piacrajutást. Ez a folyamat minden résztvevő fél érdekeinek kölcsönösen előnyös alapon történő előmozdítására és a jogok illetve kötelezettségek átfogó egyensúlyának biztosítására irányul.

2.	A liberalizációs folyamat megvalósítása során a nemzeti gazdaságpolitikai célok illetve az egyes Tagok fejlettségi szintje általános értelemben és az egyes ágazatok szintjén kellő figyelemben részesül. Az egyes fejlődő ország Tagok megfelelő rugalmasságot élveznek majd, amely lehetővé teszi kevesebb ágazat megnyitását, kevesebb tranzakció-típus liberalizációját,  fejlettségi helyzetüknek megfelelő, fokozatosan bővülő  piacrajutást, és amikor a külföldi szolgáltatók számára hozzáférhetővé teszik piacaikat, a IV. Cikkben hivatkozott célok elérése érdekében ehhez feltételeket szabhatnak meg. 

3.	Minden fordulóhoz tárgyalási irányelvek és eljárások készülnek. Az irányelvek elkészítésére a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács felmérést végez a szolgáltatás-kereskedelemről átfogó módon és az ágazatok vonatkozásában a jelen Egyezmény céljainak figyelembevételével, ideértve a IV. Cikk 1. pontjában megfogalmazottakat is. A tárgyalási irányelvek meghatározzák a Tagok által a korábbi tárgyalások óta autonóm módon vállalt  liberalizáció kezelésének illetve a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok számára a IV. Cikk 3. pontja szerint biztosított különleges elbánásnak a módozatait.

4.	A fokozatos liberalizáció folyamatát minden egyes forduló során két-, több- vagy sokoldalú tárgyalásokon mozdítják elő, amelyek a Tagok által a jelen Egyezmény keretében vállalt egyedi kötelezettségvállalások általános szintjének növelését célozza.



XX. Cikk

Egyedi kötelezettségek Engedményes Listái

1.	Minden Tag Engedményes Listában rögzíti a jelen Egyezmény III. Része szerint vállalt egyedi kötelezettségeit. A vállalt kötelezettségek által érintett ágazatokra vonatkozóan, a lista meghatározza:

a)	a piacrajutással összefüggő kikötéseket, korlátozásokat és feltételeket;

b)	a nemzeti elbánásra vonatkozó feltételeket és minősítést;

c)	a további kötelezettségekkel kapcsolatos vállalásokat;

d)	amennyiben indokolt, az ilyen kötelezettségek végrehajtásának idősávját; és

e)	a kötelezettségek életbelépésének időpontját.

2.	A XVI. és XVII. Cikkekkel össze nem egyeztethető intézkedéseket a XVI. Cikkhez kapcsolódó oszlopban kell leírni. Ebben az esetben e leírás adja a XVII. Cikkre vonatkozó feltételeket vagy minősítést is.

3.	A konkrét Engedményes Listákat a jelen Egyezményhez kell csatolni és azok az Egyezmény szerves részét képezik.


XXI. Cikk

Az Engedményes Listák módosítása

1.	a)	Valamely Tag (jelen Cikkben a továbbiakban \"módosító Tag\") bármikor módosíthat vagy visszavonhat kötelezettségeket Engedményes Listáján, a kötelezettségek életbelépésétől számított három év elteltével, a jelen Cikk rendelkezéseinek megfelelően.

b)	A módosító Tagnak a módosítás vagy visszavonás tervezett bevezetése előtt legkésőbb három hónappal bejelentést kell tennie a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsnál a kötelezettségnek a  jelen Cikk értelmében történő módosítási vagy visszavonási szándékáról.

2.	a)	Olyan Tag kérésére, amelynek a jelen Egyezményben meghatározott kedvezményeit érinti (jelen Cikkben a továbbiakban \"az érintett Tag\") az 1.b) pont alapján bejelentett módosító vagy visszavonási javaslat, a módosító Tag köteles tárgyalásokat folytatni annak érdekében, hogy megegyezzenek a szükséges kompenzációs kiigazításokról. Az ilyen tárgyalások és megállapodások során a szóban forgó Tagok arra kell, hogy  törekedjenek, hogy megmaradjon a tárgyalásokat megelőzően vállalt konkrét Engedményes Listákban szereplő kötelezettségeknél a kereskedelmi szempontból nem kevésbé kedvező, kölcsönösen előnyös kötelezettségek általános szintje.

b)	A kompenzációs kiigazításokra a legnagyobb kedvezmény elve alapján kerül sor.

3.	a)	Ha a tárgyalásokra biztosított időszak végéig nem születik megállapodás a módosító Tag illetve az érintett Tag között, az érintett Tag döntőbírósághoz fordulhat. Amennyiben valamely Tag érvényesíteni kívánja kompenzációs jogait, részt kell vennie a döntőbíráskodásban.

b)	Ha egyik érintett Tag sem kér döntőbíráskodást, a módosító Tag szabadon megvalósíthatja a javasolt módosítást illetőleg visszavonást.

4.	a)	A módosító Tag addig nem módosíthatja, illetve vonhatja vissza kötelezettségvállalását, amíg a kompenzációs kiigazításokat nem hozta a döntőbíróság megállapításaival összhangba.

b)	Ha a módosító Tag végrehajtja a javasolt módosítást vagy visszavonást és az nem felel meg a döntőbíróság megállapításainak, bármely érintett Tag, amely részt vett a döntőbíráskodásban,  módosíthat vagy visszavonhat lényegében egyenértékű  kedvezményeket, a hivatkozott megállapításokkal összhangban. A II. Cikk rendelkezései mellett, az ilyen módosítások vagy visszavonások kizárólag a módosító Tag vonatkozásában valósíthatók meg.

5.	A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács eljárásokat hoz létre az Engedményes Listák kiigazítására vagy módosítására. Bármely Tag, amely az Engedményes Listájában szereplő kötelezettségeit a jelen Cikk alapján módosítja vagy visszavonja, köteles az Engedményes Listáját ezen eljárásoknak megfelelően módosítani.

V. RÉSZ
INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK


XXII. Cikk

Konzultáció

1.	Minden Tag jóindulatú mérlegelés tárgyává teszi bármely másik Tag által az Egyezmény működését érintő bármely üggyel kapcsolatban felvetett észrevételeket, és ehhez megfelelő konzultációs alkalmat biztosít. Ezekre a konzultációkra a Vitarendezési Egyetértés (DSU) érvényes.

2.	A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács vagy a Vitarendezési Testület (DSB) bármely Tag kérésére konzultációt folytathat valamely Taggal vagy Tagokkal olyan ügyekkel összefüggésben, amelyekre nem sikerült kielégítő megoldást találni az 1. pontban leírt konzultáción keresztül.

3.	A jelen vagy a XXIII. Cikk alapján, egyetlen Tag sem hivatkozhat a XVII. Cikkre, egy másik Tag olyan intézkedésével kapcsolatban, amely a közöttük fennálló, a kettős adózás elkerülésével összefüggő nemzetközi egyezmény hatálya alá esik. Tagok közötti nézeteltérés esetén, atekintetben, hogy egy adott intézkedés ilyen egyezmény hatálya alá tartozik-e, bármelyik Tag az ügyet szabadon a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács elé viheti. A Tanács ezt követően döntőbíróság elé utalja az ügyet. A döntőbíró döntése végleges és kötelező a Tagok számára.


XXIII. Cikk

Vitarendezés és végrehajtás

1.	Amennyiben bármely Tag úgy véli, hogy valamely másik Tag elmulasztja végrehajtani a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségeit vagy egyedi vállalásait, igénybe veheti a DSU-t a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése céljából.

2.	Amennyiben a DSB úgy ítéli meg, hogy a körülmények súlyossága indokolja a cselekvést, engedélyezheti valamely Tag vagy Tagok számára az ilyen kötelezettségek és egyedi vállalások alkalmazásának felfüggesztését egy másik Tag vagy Tagok vonatkozásában, a DSU 22. Cikkével összhangban.

3.	Ha valamely Tag úgy ítéli meg, hogy egy másik Tagtól a jelen Egyezmény III. Része szerinti egyedi vállalása alapján megalapozottan elvárt előnyt a jelen Egyezmény rendelkezéseivel nem ellentétes intézkedés alkalmazása hatálytalanítja vagy gyengíti, igénybe veheti a DSU-t. Ha a DSB úgy határoz, hogy a kérdéses intézkedés hatálytalanítja vagy gyengíti az adott előnyt, az érintett Tag felhatalmazást kap a XXI. Cikk 2. pontja alapján kölcsönösen kielégítő kiigazításra, ideértve az intézkedés esetleges módosítását vagy visszavonását. Abban az esetben, ha az érintett Tagok nem jutnak megegyezésre, a DSU 22. Cikke kerül alkalmazásra.


XXIV. Cikk

Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács

1.	A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács látja el azokat a feladatokat, amelyeket a jelen Egyezmény működtetésének megkönnyítésére és céljainak előmozdítására kijelölnek számára. A feladatok hatékony végrehajtása érdekében a Tanács saját belátása szerint létrehozhat alárendelt testületeket.

2.	A Tanács valamint az alárendelt testületek munkájában, hacsak a Tanács nem határoz másképp, a Tagok képviselői szabadon részt vehetnek.

3.	A Tanács Elnökét a Tagok választják. 


XXV. Cikk

Technikai együttműködés

1.	Azon Tagok szolgáltatói, amelyeknek ilyen jellegű  segítségnyújtásra szükségük van, kapcsolatba léphetnek a IV. Cikk 2. pontjában hivatkozott tájékoztató állomásokkal.

2.	A fejlődő országok számára történő technikai segítségnyújtásra, a Titkárság által, multilaterális szinten kerül sor és erről a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács dönt.


XXVI. Cikk

Kapcsolatok más nemzetközi szervezetekkel

Az Általános Tanács megfelelő formában intézkedik az Egyesült Nemzetek Szervezetével és szakosított szervezeteivel, valamint más, a szolgáltatásokban érdekelt kormányközi szervezetekkel való konzultációról és együttműködésről.


VI. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


XXVII. Cikk

Előnyök megtagadása

A jelen Egyezményből adódó előnyöket bármely Tag megtagadhatja:

a)	valamely szolgáltatás-nyújtására, ha megállapítja, hogy az adott szolgáltatást egy nem-Tag területéről vagy olyan Tag területéről nyújtják, amelyre a megtagadó Tag nem alkalmazza a WTO Egyezményt;

b)	tengeri szállítási szolgáltatások esetében, ha megállapítja, hogy az adott szolgáltatást:

i)	olyan hajó felhasználásával nyújtják, amely egy nem-Tag illetve olyan Tag törvényei alapján került nyilvántartásba, amelyre a megtagadó Tag nem alkalmazza a WTO Egyezményt, és

ii)	olyan személy nyújtja, aki teljesen vagy részben működtetője és/vagy használója egy nem-Tagból illetve olyan Tagból származó hajónak, amelyre a megtagadó Tag nem alkalmazza a WTO Egyezményt;

c)	valamely szolgáltatást nyújtó jogi személy vonatkozásában, amennyiben megállapítja, hogy az nem valamely másik Tag szolgáltatója, illetve olyan Tag szolgáltatója, amelyre a megtagadó Tag nem alkalmazza a WTO Egyezményt.


XXVIII. Cikk

Meghatározások

A jelen Egyezmény céljából

a)	az \"intézkedés\" egy Tag bármelyik intézkedését jelentheti, törvény, szabályozás, szabály, eljárás, döntés, adminisztratív lépés vagy bármilyen más formában;

b)	a \"szolgáltatás-nyújtás\" magában foglalja a szolgáltatással összefüggő előállítási, terjesztési, marketing, értékesítési és kiszállítási tevékenységeket;

c)	\"a Tagok  szolgáltatás-kereskedelmet érintő intézkedései\" magában foglalja az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket;

i)	egy szolgáltatás megvásárlása, kifizetése vagy igénybevétele;

ii)	hozzáférési és felhasználási lehetőség a szolgáltatás-nyújtással összefüggő azon szolgáltatásokhoz, amelyeket az érintett Tagok igényelnek általános közösségi célokra;

iii)	Tagok állampolgárainak jelenléte, ideértve az üzleti jelenlétet is egy másik Tag területén szolgáltatás-nyújtás céljából;

d)	az \"üzleti jelenlét\" bármilyen típus üzleti vagy szakmai jelenlétet jelent, ideértve azokat, amelyek a Tag területén szolgáltatás-nyújtás céljából az alábbi módon létesültek:

i)	jogi személy alapításán, megszerzésén vagy fenntartásán, vagy

ii)	fiók vagy képviseleti iroda létrehozásán vagy fenntartásán keresztül.

e)	egy szolgáltatási \"ágazat\"

i)	konkrét kötelezettségvállalásra történt hivatkozáskor, az adott szolgáltatás egy vagy több vagy mindegyik alágazatát jelöli, amint az a Tag Engedményes Listájában meghatározásra került;

ii)	egyébként az egész szolgáltatási ágazatot jelenti, ideértve annak összes alágazatát is;

f)	\"egy másik Tag\" szolgáltatása alatt az alábbi módon megvalósuló szolgáltatások értendők:

i)	amelyeket egy másik Tag területén vagy területéről, vagy tengeri szállítás esetén, egy másik Tag törvényei szerint bejegyzett hajóval vagy másik Tag személye által működtetett illetve teljesen vagy részben használt hajóval nyújtottak, vagy

ii)	üzleti jelenlét illetve természetes személyek jelenlétén keresztül egy másik Tag szolgáltatója által nyújtott szolgáltatások;


g)	a \"szolgáltató\" a szolgáltatást nyújtó bármely személyt jelenti;

h)	a \"monopol szolgáltató\" alatt azon magán vagy állami személyek értendők, amelyeket egy Tag területén lévő piacon, mint az adott szolgáltatás kizárólagos nyújtóit formálisan vagy ténylegesen a Tag feljogosít vagy létrehoz;

i)	a \"szolgáltatást fogyasztó\" bármely olyan személyt jelent, aki szolgáltatást kap vagy felhasználja azt;

j)	a \"személy\" természetes vagy jogi személyt jelent;

k)	\"egy másik Tag természetes személye\" olyan természetes személyt jelent, aki az adott Tag vagy valamelyik másik Tag területén lakik, és az adott Tag törvényei értelmében

i)	az adott Tag állampolgára, vagy

ii)	állandó tartózkodási engedélye van az adott Tagban, olyan Tag esetében

1.	amelynek nincsenek állampolgárai, vagy 

2.	amely alapvetően ugyanazt az elbánást biztosítja az állandó lakosoknak, mint a saját állampolgárainak a szolgáltatás-kereskedelmet érintő intézkedések vonatkozásában, amint azt a WTO Egyezményhez való csatlakozáskor illetve annak elfogadásakor bejelentette, feltéve, hogy egyetlen Tag sem kényszerül kedvezőbb elbánást biztosítani az ilyen állandó lakosoknak, mint amilyet az adott Tag egyébként biztosított volna nekik. Az ilyen bejelentés egyben biztosítékot jelent arra nézve, hogy a törvényekkel és szabályokkal összhangban, az állandó lakosok vonatkozásában ugyanolyan felelősséget vállal mint más Tag teszi ezt állampolgárai vonatkozásában.

l)	a \"jogi személy\" olyan szervezetet jelent, amely a hatályos jog szerint megfelelő formában került létrehozásra vagy más módon megszervezésre, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve hogy magán- vagy állami tulajdonban van, ideértve a társasági- és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást és a társulást;

m)	\"egy másik Tag jogi személye\" olyan jogi személyt jelent

i)	amely a másik Tag törvényei szerint került létrehozásra vagy más módon megszervezésre, és az adott Tag vagy bármely másik Tag területén jelentős üzleti tevékenységet folytat; vagy

ii)	üzleti jelenléten keresztül nyújtott szolgáltatás esetén

1.	az adott Tag természetes személyeinek, vagy

2.	a másik Tagnak az i) alpontban meghatározott jogi személyeinek tulajdonában illetve ellenőrzése alatt áll.

n)	A jogi személy

i)	valamely Tag személyeinek \"tulajdonában\" van, amennyiben az adott Tag személyeinek saját jogú vagyoni érdekeltsége meghaladja az 50%-ot;

ii)	valamely Tag személyei \"irányítása\" alatt áll, amennyiben ezen személyek rendelkeznek az igazgatók többségének kinevezési jogával vagy jogilag más módon képesek a tevékenység irányítására;

iii)	\"részesedési viszonyban\" áll egy másik személlyel, amennyiben irányítja azt vagy irányítása alatt van; vagy amikor a szóban forgó személy és a másik személy mindketten egy harmadik irányítása alatt állnak.

o)	A \"közvetlen adók\" magukban foglalják az összjövedelemre, az össztőkére vagy a jövedelem, illetve a tőke egyes elemeire vonatkozó összes adót, a vagyon, az örökösödési és az ajándékozási adót, beleértve a tulajdon átruházásából adódó nyereségre kivetett adót, a bérek és fizetések teljes összegére kivetett, a vállalatok által fizetendő adót és az értéknövekedési adót


XXIX. Cikk

Mellékletek

A Mellékletek a jelen Egyezmény szerves részét képezik.


Melléklet
a II. Cikkben foglalt kivételekről


Hatókör

1.	A jelen Melléklet meghatározza annak feltételeit, hogy az Egyezmény életbelépésekor milyen feltételekkel tehetők kivételek a II. Cikk 1. pontjában vállalt kötelezettségek alól.

2. A WTO Egyezmény hatályba lépését követően alkalmazott új kivételek kérdését az Egyezmény IX. Cikkének 3. pontja alapján kell rendezni.

Felülvizsgálat

3.	A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács minden öt évnél hosszabb időszakra engedélyezett kivételt megvizsgál. Az első ilyen vizsgálatra legkésőbb a WTO Egyezmény életbelépését követő öt éven belül sor kerül.

4.	A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács a felülvizsgálat során

a)	megállapítja, fennállnak-e még azok a körülmények, amelyek indokolttá tették a kivételeket; és

b)	meghatározza az esetleges további vizsgálat időpontját.

Megszűnés

5.	Valamely Tagoknak, a jelen Egyezmény II. Cikkének 1. pontjában vállalt kötelezettségei alóli, egy adott intézkedést érintő kivételek megszűnnek a kivételben meghatározott időpontban.

6.	Elvileg, az ilyen kivételek időtartama nem haladhatja meg a tíz évet. Mindenesetre, ezek a kivételek az elkövetkező liberalizációs fordulók tárgyát fogják képezni.

7.	A Tag a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanácsnál a kivételi időszak megszűnésekor  bejelenti, hogy a nem harmonizáló intézkedéseit a jelen Egyezmény II. Cikkének 1. pontjával összhangba hozta. 

A II. Cikkben foglalt kivételek listája

A II. Cikk 2. pontja alapján tett kivételek egyeztetett listáját a WTO Egyezmény szerződéses példányában ide kell csatolni.

Melléklet
a szolgáltatást nyújtó természetes
személyek mozgásáról az Egyezmény értelmében




1.	A jelen Melléklet olyan természetes személyeket érintő intézkedésekre vonatkozik, akik valamely Tag szolgáltatói, valamint valamely Tag természetes személyei, akik egy Tag valamely szolgáltatójának alkalmazásában állnak szolgáltatások nyújtása végett.

2.	Az Egyezmény nem vonatkozik azokra az intézkedésekre, amelyek természetes személyek valamely Tag munkaerőpiacára történő bejutását érintik, sem az állampolgárságra, letelepedésre vagy állandó jellegű  foglalkoztatásra vonatkozó intézkedésekre.

3.	Az Egyezmény III. és IV. Részeivel összhangban, a Tagok megtárgyalhatnak konkrét kötelezettségvállalásokat a különböző kategóriájú, az Egyezmény alapján szolgáltatást nyújtó természetes személyek mozgására vonatkozóan. A konkrét kötelezettségvállalások által érintett természetes személyek a kötelezettségvállalásban meghatározott feltételek szerint szolgáltathatnak. 

4.	Az Egyezmény nem gátolja meg a Tagokat a természetes személyek belépésének vagy területükön való átmeneti tartózkodásának szabályozásában, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a természetes személyek rendezett határátkelésének valamint a területi integritásuk biztosítására, feltéve ha ezeket az intézkedéseket nem alkalmazzák olymódon, hogy azok semmissé tegyék vagy csorbítsák valamely Tag konkrét kötelezettségvállalásból származó előnyeit.1 


Melléklet
a légi szállítási szolgáltatásokról


1.	A jelen Melléklet a menetrendszerű illetve nem menetrendszerű légi szállítási szolgáltatásokra valamint a kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozik. Megerősítést nyert, hogy a jelen Egyezmény keretében vállalt bármilyen kötelezettség vagy kötelem nem csökkenti vagy érinti a Tag olyan két- vagy sokoldalú egyezményekben vállalt kötelezettségeit, amelyek a WTO Egyezmény életbelépésekor már érvényben voltak.

2.	Az Egyezmény, ideértve a vitarendezési eljárásokat is, nem vonatkozik az alábbiakat érintő intézkedésekre, kivéve a jelen Melléklet 3. pontjának rendelkezéseit:

a)	a bármilyen módon biztosított forgalmi jogokra; vagy

b)	olyan szolgáltatásokra, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a forgalmi jogok gyakorlásához.

3.	Az Egyezmény vonatkozik az alábbiakat érintő intézkedésekre:

a)	repülőgép karbantartási és javítási szolgáltatásokra;

b)	légi szállítási szolgáltatások eladására és marketingjére;

c)	a számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) összefüggő szolgáltatásokra.

4.	Az Egyezmény szerinti vitarendezési eljárásokat csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha az érintett Tagok kötelezettségeket és egyedi vállalásokat tettek, és ha a két- és más sokoldalú megállapodásokban vagy egyezségekben szereplő  vitarendezési lehetőségeket már kimerítették.

5.	A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács időszakonként, de legalább ötévenként áttekinti a légi szállítási szolgáltatások fejlődését és a jelen Melléklet működését azzal a céllal, hogy mérlegelje az Egyezmény további alkalmazásának lehetőségét az ágazatokon belül.

6.	Meghatározások

a)	\"repülőgép karbantartási és javítási szolgáltatások\" olyan tevékenységet jelentenek, amelyek a szolgálatból részben vagy teljesen kivont repülőgépeket érintenek és nem vonatkoznak az ún. járat karbantartásra;

b)	a \"légi szállítási szolgáltatások értékesítése és marketingje\" lehetőséget jelent az érintett légi szállítónak arra, hogy légi szállítási szolgáltatásait szabadon értékesítse és marketing tevékenységet folytasson ezzel összefüggésben, ideértve a piackutatást, hirdetést és terjesztést. Ezek a tevékenységek nem tartalmazzák a légi szállítási szolgáltatás árképzését, sem pedig az alkalmazandó feltételeket;

c)	a \"számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) összefüggő szolgáltatások\" olyan számítógépes rendszeren keresztül nyújtott szolgáltatást jelent, amely információkat tartalmaz a szállító menetrendjéről, igénybevételi lehetőségeiről, a díjszabásokról és az erre vonatkozó szabályokról továbbá amelyen keresztül helyfoglalás illetve jegyváltás lebonyolítható;

d)	a \"forgalmi jogok\" a menetrendszerinti illetve nem menetrendszerinti, ellenszolgáltatásért vagy bérben egy Tag területén belül vagy területéről működtetett személy-, áru vagy postai szállítási szolgáltatásokat jelentik, ideértve a kiszolgálandó pontokat, a működtetendő útvonalakat, a lebonyolítandó forgalom típusát, a biztosítandó kapacitást, a kiszabandó díjakat és az idevágó feltételeket, a légitársaságok kijelölésének kritériumait, beleértve olyan kritériumokat, mint a szám, tulajdonjog és ellenőrzés.

Melléklet
a pénzügyi szolgáltatásokról

1.	Hatókör és meghatározás
a)	A jelen Melléklet a pénzügyi szolgáltatásokat érintő intézkedésekre vonatkozik. A jelen Mellékletben szereplő, a pénzügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozó utalások alatt a jelen Egyezmény I. Cikkének 2. pontjában meghatározott szolgáltatás értendő.

b)	Az Egyezmény I. Cikk 3.b) alpontja céljából \"a kormányzati tevékenység során nyújtott szolgáltatások\" az alábbiakat jelenti:

i)	a monetáris és árfolyampolitika végrehajtása során a központi bank vagy monetáris hatóság vagy más állami szerv által kifejtett tevékenység;

ii)	a törvény által szabályozott társadalombiztosítási rendszer vagy állami nyugdíj-rendszer részét képező tevékenységek;

iii)	egyéb, állami szervek által a kormányzat megrendelésére illetve garanciája mellett vagy forrásaiból végzett tevékenységek.

c)	Az Egyezmény I. Cikk 3.b) alpontja céljából, ha egy Tag engedélyezi, hogy ezen pont b)ii) vagy b)iii) alpontjaiban hivatkozott tevékenységeket a pénzügyi szolgáltatói egy állami szervvel vagy egy pénzügyi szolgáltatóval versengve folytathassák, a \"szolgáltatások\" magukban foglalják ezeket a tevékenységeket.

d)	Az Egyezmény I. Cikk 3.b) alpontja nem vonatkozik a jelen Mellékletben szereplő szolgáltatásokra.

2.	Belföldi szabályozás
a)	Az Egyezmény más rendelkezései mellett, a Tagok számára nincs akadálya annak, hogy megalapozott okok alapján, ideértve a befektetők, betétesek, kötvény tulajdonosok vagy olyan személyek védelmét, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik illetve a pénzügyi rendszer integritása és stabilitása érdekében intézkedéseket tegyen. Amennyiben az ilyen intézkedések nem állnak összhangban az Egyezmény rendelkezéseivel, azokat nem lehet eszközül felhasználni arra, hogy a Tagok megkerüljék az Egyezmény szerinti kötelezettségeik illetve vállalásaik teljesítését.

b)	Az Egyezmény nem értelmezhető olymódon, mint ami megköveteli a Tagoktól az egyéni ügyfelek ügyeivel és számláival kapcsolatos információ vagy az állami szervek birtokában lévő bármilyen bizalmas vagy saját tulajdonú információ közzétételét.


3. 	Elismerés
a)	Valamely Tag elismerheti egy másik ország azon prudenciális intézkedéseit, amelyek megszabják, hogy az adott Tag a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó intézkedéseit miként kell alkalmazni. Az ilyen elismerés, amely harmonizáción keresztül vagy más módon valósítható meg, történhet az érintett országgal kötött egyezmény vagy megállapodás alapján, illetve autonóm módon is megadható.

b)	Az a) alpontban hivatkozott, fennálló vagy jövőbeli egyezményben vagy megállapodásban részes Tag, megfelelő alkalmat biztosít más érdekelt Tagoknak arra, hogy tárgyaljanak az ilyen egyezményhez illetve megállapodáshoz történő csatlakozásukról illetve hasonlóak létrehozásáról, olyan feltételekkel, hogy az egyenértékű  szabályozás, ellenőrzés és a szabályozás megvalósítása és, amennyiben indokolt, az egyezményben illetve megállapodásban részes felek közötti információ megosztására vonatkozó eljárások biztosítottak legyenek. Amennyiben egy Tag autonóm módon adja meg az elismerést, más Tagoknak is megfelelő lehetőséget biztosít annak bizonyítására, hogy a hivatkozott feltételek adottak.

c)	Ha egy Tag mérlegeli egy másik ország prudenciális intézkedéseire vonatkozóan az elismerés megadását, a VII. Cikk 4.b) pontja nem alkalmazható.

4.	Vitarendezés
a)	A prudenciális kérdésekkel és más pénzügyi témákkal foglalkozó vitarendezési bizottságoknak megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük a vitában szereplő pénzügyi szolgáltatást illetően.

5.	Meghatározások

A jelen Melléklet céljából:

a)	Pénzügyi szolgáltatásnak tekinthető bármely pénzügyi természetű  szolgáltatás, amelyet egy Tag pénzügyi szolgáltatója nyújt. A pénzügyi szolgáltatások magukban foglalnak minden biztosítási- illetve biztosítással összefüggő szolgáltatást és minden banki és egyéb pénzügyi szolgáltatást (kivéve a biztosítást). A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységekre terjednek ki:

	Biztosítási- és biztosítással összefüggő szolgáltatások

i)	közvetlen biztosítás (ideértve az együttes biztosítást):
A)	élet
B)	nem élet;
ii)	viszont- és visszamenőlegesen cedált biztosítás;

iii)	biztosítás-szervezés, úgy mint ügynökösködés és közvetítés;

iv)	kiegészítő biztosítási szolgáltatások, úgy mint szaktanácsadás, biztosítás-matematikai szolgáltatások, kockázat felmérési és kárrendezési szolgáltatások;

Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével)

v)	lakossági betét- és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése;

vi)	minden fajta hitelezés, ideértve a fogyasztási hiteleket, jelzálog hitelt, hitel faktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását;

vii)	pénzügyi lízing;

viii)	minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel, terhelési és költség kártyákat, utazási csekkeket, banki váltókat;

ix)	garanciák és kötelezettségvállalások;

x)	saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, ideértve a tőzsdei, a közvetlen eladási vagy egyéb módozatokat, az alábbiak szerint:

A)	pénzpiaci instrumentumokat (ideértve a csekkeket, váltókat, letéti jegyeket);
B)	devizaműveleteket;
C)	származékos termékek, ideértve egyebek mellett a futures és opciós szerződéseket;
D)	árfolyam- és kamatláb instrumentumok, ideértve olyan termékeket, mint a swap és határidős kamatláb- és árfolyam szerződéseket;
E)	átruházható értékpapírokat;
F)	egyéb forgatható instrumentumok, pénzügyi eszközök, ideértve a nemes fémeket.

xi)	minden fajta értékpapír kibocsátásában való részvétel, ideértve a jegyzési garancia vállalást és kibocsátói tevékenységet (nyilvánosan és zárt körben egyaránt) és az ilyen kibocsátásokkal összefüggő szolgáltatások nyújtását;

xii)	pénzközvetítés;

xiii)	vagyonkezelés, úgy mint készpénz vagy portfolió kezelés, a közös befektetések minden formájának szervezése, nyugdíjalap kezelés, vagyonkezelői és letéti szolgáltatások;

xiv)	pénzügyi eszközök elszámolásával és kiegyenlítésével összefüggő szolgáltatások, ideértve értékpapírokat, származékos termékeket és egyéb forgatható instrumentumokat;

xv)	pénzügyi információk nyújtása és továbbítása és pénzügyi adatfeldolgozás, valamint más pénzügyi szolgáltatók ezzel kapcsolatos szoftverei;

xvi)	tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások az v)-xv) alpontban felsorolt tevékenységek vonatkozásában, ideértve hitel-referenciát és -elemzést, a befektetési- és portfólió kutatást és tanácsadást, felvásárlással illetve vállalati szerkezetátalakítással és stratégiával összefüggő tanácsadást.

b)	A pénzügyi szolgáltató egy Tag olyan természetes vagy jogi személyét jelenti, amely pénzügyi szolgáltatást kíván nyújtani, a \"pénzügyi szolgáltató\" kifejezés azonban nem terjed ki az állami szervekre.

c)	Az \"állami szerv\" az alábbiakat jelenti:

i)	Valamely Tag kormányzata, központi bankja, monetáris hatósága vagy olyan szerv, amely a Tag tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van és elsősorban kormányzati funkciók vagy kormányzati célú tevékenységek végrehajtásával foglalkozik, nem ideértve azokat a szerveket, amelyek kereskedelmi alapon nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat, vagy

ii)	valamely magán szervezet, amikor olyan funkciókat lát el, amelyek a központi bank vagy más monetáris hatóság feladatai lennének.

Második Melléklet
a pénzügyi szolgáltatásokról 


1.	Az Egyezmény II. Cikke és a II. Cikk alóli kivételekre vonatkozó Melléklet  1. és 2. pontja mellett, valamely Tag a WTO Egyezmény életbelépése után négy hónappal kezdődő 60 napos időszak során, a Mellékletben felsorolhatja azokat a pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő intézkedéseket, amelyek nem állnak összhangban az Egyezmény II. Cikkének 1. pontjával.


2.	Az Egyezmény XXI. Cikke mellett bármely Tag, a WTO Egyezmény életbelépése után négy hónappal kezdődő 60 napos időszak során javíthatja, módosíthatja vagy visszavonhatja az Engedményes Listájában szereplő, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyedi kötelezettségeinek összességét vagy egy részét.


3.	A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács, az 1. és 2. pontok alkalmazása érdekében bármilyen szükséges eljárást létrehozhat.


Melléklet
a tengeri szállítási szolgáltatásokra vonatkozó tárgyalásokról


1.	A II. Cikk és a II. Cikkben foglalt kivételekre vonatkozó Melléklet, beleértve  azt a követelményt, hogy a Tag felsorolja ebben a Mellékletben azokat a továbbra is fenntartani kívánt intézkedéseket, amelyek nem hozhatók összhangba a legnagyobb kedvezményes elbánással, a nemzetközi hajózásra, kiegészítő szolgáltatásokra és a kikötői létesítményekhez való hozzáférésére és azok használatára vonatkozóan csak a következő időpontban lép hatályba:

 a)	A Tengeri Szállítási Szolgáltatásokról folyó tárgyalásokon született Miniszteri Határozat 4. pontjában meghatározott végrehajtás napján; vagy 

b)	a tárgyalások sikertelensége esetén, az ezen Határozatban előírt, a Tengeri Szállítási Szolgáltatások Tárgyalócsoport Záró Jelentésének keletének napján.

2.	Az 1. pont nem vonatkozik a Tagok Engedményes Listáiban szereplő tengeri szállítási szolgáltatásokra tett egyedi kötelezettségvállalásra.

3.	Az l. pontban hivatkozott tárgyalások lezárása után és az alkalmazási időpont előtt, bármely Tag javíthatja, változtathatja vagy visszavonhatja teljesen vagy részben az ebben a szektorban tett egyedi kötelezettségvállalásait kompenzáció nyújtása nélkül, a XXI cikk rendelkezései mellett.

 Melléklet
a távközlésről

1.	Célok

Felismervén a távközlési szolgáltatási ágazat egyedi jellegét és különösen kettős szerepét, úgy mint gazdasági tevékenységet folytató önálló ágazat illetve mint más gazdasági tevékenységet támogató közvetítő eszköz, a Tagok megállapodtak az alábbi Mellékletről, azzal a céllal, hogy az Egyezményben a nyilvános távközlés közvetítő hálózataihoz és szolgáltatásaihoz való hozzáférést illetve azok használatát érintő intézkedésekre vonatkozó rendelkezések kidolgozásra kerüljenek.

2.	Hatókör

a)	A jelen Melléklet vonatkozik valamely Tag minden olyan intézkedésére, amely érinti a nyilvános távközlés közvetítő hálózataihoz és szolgáltatásaihoz való hozzáférést illetve használatukat1 .

b)	A jelen Melléklet nem vonatkozik a rádió és televízió műsorok kábeles vagy műsorszórás útján történő terjesztésére.

c)	A jelen Mellékletben semmi nem értelmezhető olymódon, hogy az:

i)	előírja egy Tagnak olyan távközlési közvetítő hálózatok vagy szolgáltatások létrehozásának, kiépítésének, megszerzésének, lízingelésének, működtetésének vagy nyújtásának engedélyezését egy másik Tag  szolgáltatójának, amelyekről az Engedményes Listája nem rendelkezik; vagy

ii)	előírja egy Tag számára (vagy a fennhatósága alatt lévő szolgáltatók számára) olyan távközlési közvetítő hálózatok vagy szolgáltatások létrehozását, kiépítését, megszerzését, lízingelését, működtetését vagy nyújtását, amelyek általában a lakosság számára nem biztosítottak.

3.	Meghatározások

A jelen Melléklet céljából:

a)	A \"távközlés\" jelek, elektromágneses eszközökkel történő továbbítását és vételét jelenti.

b)	A \"lakossági távközlés közvetítő szolgáltatása\" bármely olyan távközlési szállítási szolgáltatást jelent, amelynek általános biztosítását a nyilvánosság számára valamely Tag formálisan vagy gyakorlatilag megköveteli. Az ilyen szolgáltatások kiterjedhetnek, egyebek mellett, a táviratra, telefonra, telexre és adat-továbbításra ideértve a felhasználói információk valós idős továbbítását két vagy több pont között, a felhasználói információ formájának illetve tartalmának két végpont közötti változtatása nélkül.

c)	A \"nyilvános távközlési közvetítő hálózat\" olyan lakossági távközlési infrastruktúrát jelent, amely lehetővé teszi a távközlést a hálózat meghatározott végpontjai között.

d)	A \"vállalaton belüli kommunikáció\" olyan távközlést jelent, amelyen keresztül az adott vállalat szervezetén belül, a leányvállalataival és ágazati egységeivel illetőleg a Tag belső törvényeivel és jogszabályaival összhangban, társult vállalkozásaival kommunikál. Ezen célból a \"leányvállalatokat\", az \"ágazati egységeket\" és, ahol alkalmazható a \"társult vállalkozásokat\" az egyes Tagok maguk határozzák meg. Jelen Mellékletben a \"vállalaton belüli kommunikáció\" nem terjed ki olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi szolgáltatásokra, amelyeket nem leányvállalatnak, ágazati egységnek vagy társult vállalkozásnak minősülő vállalatnak nyújtanak, illetve amelyeket ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek kínálnak.

e)	Jelen Melléklet pontjaira és alpontjaira történő utalások minden további felosztásra is kiterjednek.

4.	Átláthatóság

Az Egyezmény III. Cikkének alkalmazása során minden Tag szavatolja, hogy a nyilvános távközlés közvetítő hálózatához és szolgáltatásokhoz való hozzáférést illetve használatukat érintő releváns információk nyilvánosan megszerezhetők, ideértve a díjszabásokat és a szolgáltatások más feltételeit is; az ilyen hálózatokhoz illetve szolgáltatásokhoz való műszaki kapcsolódás specifikációját; a tájékoztatást azokról a területekről, amelyek felelősek az ilyen hozzáféréssel illetve használattal kapcsolatos szabványok kidolgozásáért és elfogadásáért; a felhasználói állomás illetve más berendezések csatlakoztatására vonatkozó feltételeket; a bejelentési, nyilvántartási illetve engedélyezési követelményeket, amennyiben vannak ilyenek.

5.	A nyilvános távközlés közvetítő hálózatához és szolgáltatásaihoz való hozzáférés illetve használatuk

a)	Minden Tag biztosítja, hogy egy másik Tag bármely szolgáltatója, ésszerű és diszkriminációmentes feltételekkel, megkapja a nyilvános távközlés közvetítő hálózatát és szolgáltatásokat illetően a hozzáférési és használati lehetőséget az Engedményes Listában szereplő szolgáltatások nyújtására. Ez a kötelem, egyebek között, az alábbiakban következő b) - f) alpontok alapján alkalmazandó 2 .

b)	Minden Tag gondoskodik arról, hogy egy másik Tag szolgáltatói megkapják a hozzáférési és használati lehetőséget azokra a lakossági távközlési közvetítő hálózatokra és szolgáltatásokra, amelyeket a Tag határain belül vagy azon keresztül kínálnak, ideértve a magántulajdonú bérelt hálózatokat is, és e célból biztosítja az e) és f) alpontoknak megfelelően, hogy az ilyen szolgáltatók engedélyt kapnak:

i)	felhasználói állomás vagy más berendezés vásárlására vagy bérlésére, amely csatlakozik a hálózathoz és amely szükséges a szolgáltatók számára szolgáltatások biztosítására;

ii)	a bérelt vagy saját tulajdonú magánhálózatok összekötésére nyilvános távközlési közvetítő hálózatokkal és szolgáltatásokkal vagy olyan hálózatokkal, amelyek más szolgáltatók tulajdonában vagy bérletében vannak; és

iii)	a szolgáltatás során a szolgáltató által választott működési protokoll használatára, a nyilvános távközlési közvetítő hálózatok illetve szolgáltatások biztosítása mellett.

c)	Minden Tag gondoskodik arról, hogy valamely másik Tag szolgáltatói használhassák a nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat illetve szolgáltatásokat a határokon belüli illetve keresztüli információ továbbítására, ideértve az ilyen szolgáltatók vállalaton belüli kommunikációját, és a hozzáférési lehetőséget a Tag területén adatbázisokban vagy más gépileg olvasható formában tárolt információhoz. A Tag bármely olyan új vagy módosító intézkedését, amely jelentősen érinti az említett használatot, be kell jelenteni és arról konzultációt kell folytatni, az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

d)	Az előző pontban foglaltak mellett, egy Tag megfelelő intézkedéseket hozhat az üzenetek biztonságának és bizalmasságának szavatolására, azon követelménynek eleget téve, hogy az ilyen intézkedéseket nem alkalmazzák olymódon, hogy azok önkényes vagy megalapozatlan diszkriminációt vagy a szolgáltatás-kereskedelem álcázott korlátozását jelentsék.

e)	Minden Tag biztosítja, hogy semmilyen feltétel nem nehezíti a nyilvános távközlési közvetítő hálózatokhoz illetve szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve azok használatát, kivéve amelyek szükségesek az alábbiakhoz:

i)	a nyilvános távközlési közvetítő hálózatok és szolgáltatások nyújtóinak lakossági szolgáltatási kötelezettségei védelméhez, különös tekintettel azon képességükre, hogy hálózataikat illetve szolgáltatásaikat általában a lakosság számára elérhetővé tegyék;

ii)	a nyilvános távközlési közvetítő hálózatok és szolgáltatások műszaki integritásának védelméhez; vagy

iii)	annak biztosításához, hogy valamely másik Tag csak olyan szolgáltatás nyújtására kapjon engedélyt, amely a Tag Engedményes Listájából következik.

f)	Feltéve, hogy az e) alpontban leírt kritériumok teljesülnek a nyilvános távközlési közvetítő hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozó feltételek az alábbiakra terjedhetnek ki:

i)	az ilyen szolgáltatások viszonteladásának illetve megosztott felhasználásának korlátozására;

ii)	meghatározott műszaki összeköttetés alkalmazásának előírására, ideértve az összeköttetési protokollokat, az ilyen hálózatok és szolgáltatások összekapcsolásának céljából;

iii)	az ilyen szolgáltatások, amennyiben szükséges, együttes működtethetőségére és a 7.a) pontban meghatározott célok megvalósításának ösztönzésére vonatkozó követelmény előírására;

iv)	a hálózattal összeköttetést biztosító felhasználói állomás illetve más berendezés típusának jóváhagyására és az ilyen berendezések hálózati csatlakozásával kapcsolatos műszaki követelmények meghatározására;

v)	a bérelt vagy saját tulajdonú bérelt hálózatok, hasonló hálózatokkal illetve egy másik szolgáltató tulajdonában vagy bérletében lévő hálózattal való összekapcsolásának korlátozására;

vi)	a bejelentésre, nyilvántartásra, engedélyezésre.

g)	Jelen fejezet fenti pontjaiban foglaltak mellett, valamely fejlődő ország Tag, a fejlettségi szintjének megfelelően, méltányos feltételeket szabhat meg a nyilvános távközlési közvetítő hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre illetve ezek használatára vonatkozóan, ezáltal erősítve a hazai távközlési infrastruktúrát és szolgáltatási hátteret valamint bővítve részvételét a távközlési szolgáltatások nemzetközi kereskedelmében. Ezen feltételek meghatározására a Tag Engedményes Listájában kerül sor.



6. Műszaki együttműködés

a)	A Tagok elismerik, hogy a szolgáltatás-kereskedelmük bővítéséhez az országokban, különös tekintettel a fejlődő országokra, alapvetően szükséges a hatékony és fejlett távközlési infrastruktúra. E célból a Tagok támogatják és ösztönzik a fejlett és fejlődő országok nyilvános távközlési szállítási hálózatait és szolgáltatásait nyújtó szolgáltatók és más szervezetek a lehető legnagyobb mértékben vegyenek részt a nemzetközi és regionális szervezetek fejlesztési programjaiban, ideértve a Nemzetközi Távközlési Uniót, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programját és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot.

b)	A Tagok ösztönzik és támogatják a fejlődő országok közötti együttműködést a távközlés területén, nemzetközi, regionális és szubregionális szinten.

c)	A megfelelő nemzetközi szervezetekkel együttműködve, a Tagok, lehetőség szerint, a fejlődő országok számára hozzáférhetővé teszik a távközlési szolgáltatásokra és -fejlesztésekre, valamint az információs technológiára vonatkozó információkat, ezáltal segítve a belföldi távközlési szolgáltató ágazat megerősödését.

d)	A Tagok különös figyelmet fordítanak azokra a lehetőségekre, amelyekkel a külföldi távközlési szolgáltatókat arra lehetne ösztönözni, hogy támogassák a legkevésbé fejlett fejlődő országok távközlési infrastruktúrájának fejlesztését és távközlési szolgáltatás-kereskedelmük bővítését, technológia átadás, képzés és más tevékenységeken keresztül.

7. Kapcsolatok más nemzetközi szervezetekkel és egyezményekkel

a)	A Tagok elismerik a nemzetközi szabványok jelentőségét, ami a távközlési hálózatok és szolgáltatások globális kompatibilitását és egymás közötti működtethetőségét illeti, és ezért vállalják az ilyen szabványok kidolgozásának előmozdítását a megfelelő nemzetközi szervezetek tevékenységén keresztül, ideértve a Nemzetközi Távközlési Uniót, Nemzetközi Szabványügyi Szervezetet.

b)	A Tagok elismerik azt a szerepet, amelyet a kormányközi illetve nem kormányzati szervezetek és egyezmények játszanak a belföldi és globális távközlési szolgáltatások hatékony működtetésének biztosításában, különös tekintettel a Nemzetközi Távközlési Unióra. A Tagok, amennyiben indokolt, megfelelő intézkedéseket tesznek arra, hogy a jelen Melléklet megvalósítása során felmerülő kérdésekről az említett szervezetekkel konzultáljanak.

Melléklet
az alaptávközlési tárgyalásokról

1.	A II. Cikk és a II. Cikkben foglalt Kivételekre vonatkozó Melléklet, beleértve azt a követelményt, hogy a Tagok ebben a Mellékletben felsorolják azokat a továbbra is fenntartott intézkedéseket, amelyek nincsenek összhangban a legnagyobb kedvezményes elbánással, az alaptávközlés vonatkozásában csak a következő időpontban lép hatályba:

a)	az alaptávközléssel kapcsolatos tárgyalásokról szóló Miniszteri Határozat 5. pontja szerint meghatározandó végrehajtási napon; vagy

b)	a tárgyalások sikertelensége esetén, az Alaptávközléssel foglalkozó Tárgyaló Csoport záró jelentésének kelte napján, a fenti Határozat szerint.

2.	A fenti 1. pont nem vonatkozik az alaptávközléssel összefüggő azon egyedi kötelezettségekre, amelyek a Tag Engedményes Listájában szerepelnek.


_________________________


1.C MELLÉKLET
MEGÁLLAPODÁS A SZELLEMI TULAJDONJOGOK KERESKEDELMI VONATKOZÁSAIRÓL
.Begin Table C.
I. RÉSZ:	ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS ALAPELVEK
II. RÉSZ:	A SZELLEMI  TULAJDONJOGOK MEGADÁSÁNAK, TERJEDELMÉNEK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAPKÖVETELMÉNYEI
1. FEJEZET: SZERZŐI JOGOK ÉS KAPCSOLÓDÓ JOGOK
2. FEJEZET: VÉDJEGYEK
3. FEJEZET: FÖLDRAJZI MEGJELÖLÉSEK
4. FEJEZET: IPARI MINTÁK
5. FEJEZET: SZABADALMAK
6. FEJEZET: FÉLVEZETŐ ÁRAMKÖRÖK TÉRBELI ELRENDEZÉSE (TOPOGRÁFIÁJA)
7. FEJEZET: NYILVÁNOSSÁGRA NEM HOZOTT ADATOK VÉDELME
8. FEJEZET: A VERSENYELLENES GYAKORLAT ELLENŐRZÉSE LICENCIA SZERZŐDÉSEKBEN
III. RÉSZ:	A SZELLEMI TULAJDONJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE
1. FEJEZET: ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK
2. FEJEZET: POLGÁRI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS, JOGORVOSLATOK
3. FEJEZET: IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK
4. FEJEZET: A HATÁRFORGALOMMAL KAPCSOLATOS  KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK
5. FEJEZET: BÜNTETŐ ELJÁRÁS
IV. RÉSZ:	A SZELLEMI TULAJDONJOGOK MEGSZERZÉSE ÉS FENNTARTÁSA, A VONATKOZÓ \"FELEK KÖZÖTTI\" ELJÁRÁSOK
V. RÉSZ:	VITÁK MEGELŐZÉSE ÉS RENDEZÉSE
VI. RÉSZ:	ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
VII. RÉSZ:	INTÉZMÉNYI ELŐÍRÁSOK; ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
.End Table C.

1.C Melléklet

MEGÁLLAPODÁS
A SZELLEMI TULAJDONJOGOK
KERESKEDELMI VONATKOZÁSAIRÓL

	A Tagok

	Attól az óhajuktól vezérelve, hogy csökkentsék a nemzetközi kereskedelem torzulásait és akadályait, figyelembe véve továbbá a szellemi tulajdonjogok hatékony és megfelelő oltalma elősegítésének igényét, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szellemi tulajdonjogok kikényszerítésének eszközei és az erre szolgáló eljárások ne váljanak a jogszerű kereskedelem akadályává;

	Elismerve evégből az új szabályok és elvek szükségességét

(a)	a GATT 1994 és a vonatkozó nemzetközi szellemi tulajdoni egyezmények és konvenciók alapelveinek alkalmazhatóságáról;

(b)	a kereskedelmi vonatkozású szellemi tulajdonjogok megszerezhetősége, terjedelme és használata megfelelő színvonalának és elveinek előírásait illetően;

(c)	a kereskedelmi vonatkozású szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyan és megfelelő eszközökkel biztosító előírásokat illetően, figyelembe véve a nemzeti jogrendszerek közti különbségeket;

(d)	a kormányok közti jogviták sokoldalú megelőzését és megoldását hatékony és gyors eljárásokkal lehetővé tevő előírásokat illetően; és

(e)	a tárgyalások eredményeiben való legteljesebb részvétel irányába ható átmeneti rendelkezéseket illetően;

	Elismerve a hamisított áruk nemzetközi kereskedelmével foglalkozó sokoldalú elv-, szabály- és büntetési-rendszer iránti igényt;

	Elismerve, hogy a szellemi tulajdonjog magánjog;

	Elismerve a szellemi tulajdon védelem nemzeti rendszereinek alapját képező közérdekű gazdasági célokat, beleértve a fejlesztési és műszaki célokat;

	Elismerve a legkevésbé fejlett ország Tagoknak a maximális rugalmasságra vonatkozó különleges igényeit hazai jogszabályaik és rendeleteik végrehajtása során annak érdekében, hogy egészséges és életképes műszaki alapot tudjanak létrehozni;

	Hangsúlyozva a feszültségek csökkentésének jelentőségét, ami elérhető a kereskedelmi vonzatú szellemi tulajdoni viták sokoldalú eljárás útján való megoldására vonatkozó erősebb elkötelezettséggel;

	Attól az óhajtól vezérelve, hogy egymást kölcsönösen segítő kapcsolatot létesítsenek a WTO és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), valamint egyéb érintett nemzetközi szervezetek között;

	Ezennel a következőkben állapodnak meg:


I. RÉSZ
 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS ALAPELVEK

1. Cikk

A kötelezettségek jellege és hatóköre

1.	A Tagok kötelesek a jelen Megállapodás rendelkezéseinek érvényt szerezni. Feltéve, hogy az így biztosított oltalom nem ellentétes a jelen Megállapodás rendelkezéseivel, a Tagok nemzeti jogukban a jelen Megállapodás szerintinél szélesebb körű oltalmat is bevezethetnek, de erre nem kötelesek/kötelezhetők. A Tagok szabadon állapíthatják meg a jelen Megállapodás saját jogrendszerükbe és gyakorlatukba történő bevezetésének megfelelő módszerét.

2.	A jelen Megállapodás alkalmazásában a \"szellemi tulajdon\" alatt a II. Rész 1. - 7. Fejezetének tárgyát képező valamennyi szellemi tulajdoni kategória értendő.

3.	A Tagoknak a többi Tagok állampolgárai számára a jelen Megállapodás szerinti elbánást kell nyújtaniuk. A vonatkozó szellemi tulajdonjog tekintetében egy másik Tag állampolgára alatt azok a természetes és jogi személyek értendők, akik megfelelnének az oltalom iránti igénnyel kapcsolatos követelményeknek a Párizsi Konvenció (1967), a Berni Konvenció (1971), a Római Konvenció és az Integrált Áramkörök Szellemi Tulajdonára vonatkozó Egyezmény szerint, amennyiben a WTO valamennyi Tagja ezeknek az Egyezményeknek illetve Konvencióknak részese lenne. Bármely Tagnak, amely élni kíván a Római Konvenció 5. Cikk 3. bekezdésében, vagy a 6. Cikk 2. bekezdésében foglalt lehetőséggel, a Szellemi Tulajdon Kereskedelmi Vonatkozásainak Tanácsát (a TRIPS Tanácsot) az előírt módon értesítenie kell.


2. Cikk

Szellemi Tulajdoni Konvenciók

1.	A jelen Megállapodás II., III. és IV. Részét illetően a Tagoknak meg kell felelniük a Párizsi Konvenció (1967) 1. - 12. és 19. Cikkeinek.

2.	A jelen Megállapodás I. - IV. Részeiben foglaltak semmiben sem csorbítják a Tagoknak egymással szemben a Párizsi Konvenció, a Berni Konvenció, a Római Konvenció és az Integrált Áramkörök Szellemi Tulajdonára vonatkozó Egyezmény alapján fennálló kötelezettségeit.

3. Cikk

Nemzeti elbánás

1.	Mindegyik Tag a többi Tag állampolgárai számára a saját állampolgárainak nyújtottnál nem kevésbé előnyös elbánást köteles nyújtani a szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatban, azoktól a kivételektől függően, amelyekről a Párizsi Konvenció (1967), a Berni Konvenció (1971), a Római Konvenció és az Integrált Áramkörök Szellemi tulajdonáról szóló Egyezmény rendelkezik. Bármely Tagnak, amely élni kíván a Berni Konvenció 6. Cikke és a Római Konvenció 16. Cikke 1. (b) bekezdése szerinti lehetőséggel, a TRIPS Tanácsot az ott előírt módon értesítenie kell.

2.	A Tagok az 1. pontban megengedett kivételekkel a bírósági és államigazgatási eljárásokban - beleértve a levelezési cím megjelölését vagy valamely Tag joghatósága alá eső területen képviselő megbízását - csak annyiban élhetnek, amennyiben ezek a kivételek a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban álló jogszabályok és rendeletek értelmében szükségesek és amennyiben az ilyen gyakorlatot nem úgy folytatják, hogy az alkalmas legyen a kereskedelem rejtett korlátozására.

4. Cikk

Legnagyobb kedvezményes elbánás

	A szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatban a Tagok bármelyike által bármely más ország állampolgárának biztosított előnyt, kedvezményt, kiváltságot vagy mentességet azonnal és feltétel nélkül meg kell adni valamennyi többi Tag állampolgárainak. Ez alól a kötelezettség alól kivételt képeznek a Tag által nyújtott olyan előnyök, kedvezmények, kiváltságok vagy mentességek:

(a)	amelyek általános jellegű, jogsegélyszolgálatra és a jogok érvényesítésére vonatkozó, nem kifejezetten a szellemi tulajdon oltalmáról szóló nemzetközi megállapodásokból következnek;

(b)	amelyeket a Berni Konvenció (1971) vagy a Római Konvenció előírásainak megfelelően biztosítanak, amelyek felhatalmazást adnak a nemzeti elbánás helyett egy harmadik ország által nyújtott elbánás alkalmazására;

(c)	amelyek az előadóművészek, a hangfelvétel gyártók és a műsort sugárzó szervezetek jelen Megállapodásban nem szabályozott jogaira vonatkoznak;

(d)	amelyek a szellemi tulajdon oltalmára vonatkozó, a WTO Egyezmény hatályba lépését megelőzően hatályba lépett nemzetközi szerződésekből következnek, amennyiben ezekről a szerződésekről értesítik a TRIPS Tanácsot és ezek nem képeznek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést más Tagok állampolgáraival szemben.

5. Cikk

Az oltalom megszerzésére és fenntartására vonatkozó
multilaterális egyezmények

	A fenti 3. és 4. Cikk szerinti kötelezettségek nem alkalmazhatók a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében a szellemi tulajdonjogok megszerzésére és fenntartására vonatkozó megkötött multilaterális egyezmények szerinti eljárásokra.

6. Cikk

Jogok kimerülése

	A jelen Megállapodás szerinti vitarendezés céljára, a fenti 3. és 4. Cikkben foglaltak fenntartásával, a jelen Megállapodásban foglaltak a szellemi tulajdonjogok kimerülésének kérdését nem érintik.

7. Cikk

Célok

	A szellemi tulajdonjogok oltalma és érvényesítése járuljon hozzá a műszaki innovációhoz és a technológia átadásához, elterjedéséhez a műszaki ismeretek előállítóinak és felhasználóinak kölcsönös előnyére és a szociális és gazdasági jólétet eredményező módon, a jogok és kötelezettségek egyensúlya mellett.



8. Cikk

Alapelvek

1.	A Tagok nemzeti törvényeik és szabályozásuk megalkotásakor és módosításakor a közegészség és a közélelmezés védelméhez szükséges és olyan intézkedéseket alkalmazhatnak, amelyek a társadalmi-gazdasági és műszaki fejlődéshez létfontosságú ágazatokban a közérdeket előmozdítják, feltéve, hogy ezek az intézkedések a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban vannak.

2.	A szellemi tulajdonjogok jogosultjai megfelelő intézkedéseket tehetnek a jogaikkal való visszaélés vagy olyan gyakorlatok megakadályozására, amelyek indokolatlanul korlátozzák a kereskedelmet vagy ellentétesen befolyásolják a nemzetközi technológia átadást, feltéve, hogy ezek az intézkedések összhangban vannak a jelen Megállapodás rendelkezéseivel.

II. RÉSZ
 A SZELLEMI TULAJDONJOGOK MEGADÁSÁNAK, TERJEDELMÉNEK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAPKÖVETELMÉNYEI
1. FEJEZET: SZERZŐI JOGOK ÉS KAPCSOLÓDÓ JOGOK

9. Cikk

A Berni Konvencióval való kapcsolat

1.	A Tagok betartják a Berni Konvenció (1971) 1. - 21. Cikkeiben, valamint a Függelékében foglaltakat. A Tagoknak mindazonáltal a jelen Megállapodás alapján nincsenek olyan jogaik és kötelezettségeik, mint amelyeket rájuk a Berni Konvenció 6bis Cikke vagy az abból levezetett jogok ruháznak.

2.	A szerzői jogi védelem a kifejezésre és nem pedig önmagában az ötletekre, eljárásokra, működési módszerekre vagy matematikai elméletekre vonatkozik.

10. Cikk

Számítógépes programok és adatállományok

1.	A számítógépes programok a Berni Konvenció (1971) szerinti irodalmi művekként akár forrás kód akár tárgyi kód formában védettek.

2.	Védettek az adatállományok vagy más anyagok akár gép által olvasható akár más formában, amelyek tartalmuk kiválasztása vagy elrendezése folytán szellemi alkotások. Ez a védelem, amely nem terjed ki magára az adatra vagy anyagra, nem károsíthatja a magán az adaton vagy anyagon fennálló semmilyen szerzői jogot.

11. Cikk

Bérleti jogok

	A Tagok legalábbis a számítógépes programok és a filmalkotások tekintetében biztosítják azt a jogot a szerzőknek és jogutódaiknak, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák a szerzői alkotásaik eredeti vagy másolati példányainak a nagyközönség részére való kereskedelmi bérbeadását. A Tag a filmek tekintetében mentesül ez alól a kötelezettség alól, kivéve, ha az ilyen bérbeadás a szóban forgó művek olyan széleskörű másolásához vezetett, ami az illető Tagban a szerzőkre és jogutódaikra ruházott kizárólagos sokszorosítási jog anyagi sérelméhez vezetett. A számítógépes programoknál ez a kötelezettség nem vonatkozik az olyan bérbeadásra, ahol nem maga a program a bérbeadás lényegi tárgya.



12. Cikk

Védelmi idő

	Valahányszor egy mű védelmi idejét a fényképészeti műveket és az iparművészeti alkotásokat, nem egy természetes személy életének alapján számítják, a védelmi idő nem lehet kevesebb a jogosított kiadás évének végétől számított ötven évnél, vagy pedig, ilyen jogosított kiadás hiányában, a mű elkészítésétől számított ötven évnél, amit az elkészítés naptári évének végétől kell számítani.

13. Cikk

Korlátozások és kivételek

	A kizárólagos jogokra való korlátozásokat és kivételeket a Tagok olyan különleges esetekre szorítják, amelyek nem állnak ellentétben a mű szokásos felhasználásával és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit.

14. Cikk

Előadóművészek, hangfelvételgyártók és műsorszóró
szervezetek védelme

1.	A hangfelvételen rögzített előadásuk tekintetében az előadóművészek jogosultak megtiltani a hozzájárulásuk nélküli következő cselekményeket: rögzítetlen előadásuk rögzítését és az ilyen rögzítés sokszorosítását. Az előadóművészek jogosultak megtiltani a hozzájárulásuk nélküli következő cselekményeket is: élő előadásaik sugárzását és a közönséghez közvetítését.

2.	A hangfelvételgyártókat megilleti a hangfelvételeik közvetlen vagy közvetett sokszorosítása engedélyezésének vagy megtiltásának joga.

3.	A műsorszóró szervezeteket megilleti az a jog, hogy megtiltsák a hozzájárulásuk nélküli következő cselekményeket: a sugárzott műsor rögzítését, a rögzítések sokszorosítását és továbbsugárzását, valamint a televízió műsoraik közönséghez közvetítését. Ahol a Tagok ilyen jogokat nem adnak a műsorszóró szervezeteknek, megadják a lehetőséget a műsorok tartalmára vonatkozóan fennálló szerzői jogok tulajdonosainak arra, hogy összhangban a Berni Konvenció (1971) előírásaival, megakadályozzák a fenti cselekményeket.

4.	A 11. Cikknek a számítógépes programokra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell a hangfelvételgyártókra is és a hangfelvételre nézve jogokat bíró másokra is, ahogyan ezt a Tagok joga szabályozza. Abban az esetben, ha az 1994. április 15-én valamely Tagban a hangfelvétel bérleti jogok alanyai javára megfelelő térítés rendszere van érvényben, ez a rendszer fenntartható, feltéve, hogy a hangfelvételek kereskedelmi bérlete nem vezet az e jogalanyokat megillető kizárólagos sokszorosítási jog súlyos sérelméhez.

5.	Az előadóművészeket és a hangfelvételgyártókat a jelen Megállapodás alapján megillető védelem időtartama legalább ötven év, amelyet annak a naptári évnek a végétől kell számítani, amelyben az előadás vagy a rögzítés történt. A fenti 3. pont szerinti védelem időtartama legalább húsz év, amelyet annak a naptári évnek a végétől kell számítani, amelyben a sugárzás történt.

6.	A fenti 1. - 3. pontokkal adott jogok tekintetében bármely Tag rendelkezhet feltételekről, korlátozásokról, kivételekről és fenntartásokról olyan mértékig, amint ezt a Római Konvenció lehetővé teszi. Mindazonáltal a Berni Konvenció (1971) 18. Cikkének előírásai is megfelelően alkalmazandók az előadóművészek és a hangfelvételgyártók hangfelvételekre vonatkozó jogaira.

2. FEJEZET: VÉDJEGYEK

15. Cikk

Az oltalom tárgya

1.	A védjegy lehet bármely jel vagy jelek bármely kombinációja, amely alkalmas valamely vállalkozás áruinak vagy szolgáltatásainak más vállalkozás áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésre. Az ilyen jel, különösen szó, beleértve a személyneveket, betű, szám, ábrás elem vagy színösszetétel, valamint ezek bármely kombinációja, védjegyként lajstromozható. Amennyiben a jel eleve nem alkalmas a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére, a Tagok a lajstromozhatóságot a használat során szerzett megkülönböztehetőséghez köthetik. A lajstromozás előfeltételeként a Tagok megkövetelhetik a jel vizuális érzékelhetőségét.

2.	Az 1. pont nem értelmezhető úgy, hogy az bármely Tagot megakadályozna abban, hogy a védjegy lajstromozását más okokból megtagadja, feltéve, hogy azok nem állnak ellentétben a Párizsi Konvenció (1967) rendelkezéseivel.

3.	A Tagok a lajstromozás előfeltételeként megkövetelhetik a védjegy használatát. A tényleges védjegyhasználat azonban nem feltétele a lajstromozás iránti kérelem benyújtásának. A bejelentés nem utasítható el pusztán azon okból, hogy a tervezett használat nem kezdődött meg a bejelentés napját követő három év eltelte előtt.

4.	Az áru vagy szolgáltatás jellege, amelyen a védjegyet alkalmazzák, semmiképpen sem jelenthet lajstromozási akadályt.

5.	A Tagok minden védjegyet a lajstromozás előtt vagy közvetlenül azt követően közzétesznek és megfelelő lehetőséget nyújtanak a védjegy törlésének kérelmezésére. Lehetővé tehetik továbbá, hogy a védjegy lajstromozása ellen felszólamlással éljenek.

16. Cikk

Az oltalom hatálya

1.	A lajstromozott védjegy tulajdonosának kizárólagos jogában áll mindenkit megakadályozni abban, hogy engedélye nélkül a kereskedelemben azonos vagy hasonló megjelöléseket használjon olyan árukra vagy szolgáltatásokra, amelyek azonosak vagy hasonlóak azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyek vonatkozásában a védjegy oltalomban részesül, amennyiben az ilyen használat megtévesztésre alkalmas. Azonos jel azonos árukra vagy szolgáltatásokra történő használata esetén a megtévesztésre alkalmasságot vélelmezni kell. A fent említett jogok nem érintik a meglévő korábbi jogokat és nem befolyásolják a Tagoknak azt a lehetőségét, hogy a használat alapján biztosítsanak jogokat.

2.	A szolgáltatásokra a Párizsi Konvenció (1967) 6bis Cikkét kell megfelelően alkalmazni. Annak megítéléséhez, hogy a védjegy közismert-e, figyelembe kell venni a védjegy ismertségét az adott áruval vagy szolgáltatással szokásosan foglalkozó körben, beleértve az adott Tagban a védjegy reklámozása révén szerzett ismeretséget is.

3.	A Párizsi Konvenció (1967) 6bis Cikkét kell megfelelően alkalmazni olyan árukra vagy szolgáltatásokra is, amelyek nem hasonlóak azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyek vonatkozásában a védjegy oltalomban részesül, amennyiben a védjegynek ezen árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos használata az áruk vagy szolgáltatások és a lajstromozott védjegy tulajdonosa közötti kapcsolatra utal, és amennyiben valószínű, hogy a lajstromozott védjegy tulajdonosának érdekeit az ilyen használat sérti.

17. Cikk

Kivételek

	A Tagok a védjegyoltalom hatálya alól meghatározott kivételekről rendelkezhetnek, mint például a leíró jellegű kifejezések méltányos használata, feltéve, hogy az ilyen kivételek figyelembe veszik a védjegytulajdonos és harmadik felek jogos érdekeit.

18. Cikk

Az oltalom időtartama

	A védjegyet első ízben legalább hétéves időtartamra kell lajstromozni. A védjegy lajstromozása korlátlanul megújítható legalább hétéves időtartamokra.


19. Cikk

A használat követelménye

1.	Amennyiben a lajstromozás fenntartásához a lajstromozott védjegy használata szükséges, a lajstromozás csak akkor törölhető, ha a védjegyet legalább három évig folyamatosan nem használták, hacsak a védjegytulajdonos nem indokolja kellően a használat hiányát. A használat elmaradásának jogos indokai közé tartoznak a védjegytulajdonos akaratától függetlenül felmerülő, a védjegy használatát gátló körülmények, például a védjegyoltalommal érintett áruk vagy szolgáltatások importjának korlátozása vagy az azokkal szemben támasztott egyéb állami előírások.

2.	A védjegyek a tulajdonos ellenőrzése mellett történő használata harmadik személy által az oltalom fenntartására irányuló védjegyhasználatnak minősül.

20. Cikk

Egyéb követelmények

	A védjegy kereskedelmi használata indokolatlanul nem köthető külön követelményhez, mint például a más védjeggyel történő használat, különleges formában történő használat, vagy a védjegynek valamely vállalkozás áruinak vagy szolgáltatásainak más vállalkozás áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztető képességét hátrányosan befolyásoló módon történő használat. Ezen rendelkezés nem zárja ki olyan követelmény előírását, hogy az árukat vagy szolgáltatásokat előállító vállalkozást azonosító védjegy a szóban forgó vállalkozás meghatározott áruinak vagy szolgáltatásainak megkülönböztető védjegyével együtt, de nem ahhoz kapcsolva, használják.

21. Cikk

Használati engedély és átruházás

	A Tagok meghatározhatják a védjegyre vonatkozó használati engedély és átruházás feltételeit, egyetértve abban, hogy védjegyre kényszerengedély nem adható, és hogy a lajstromozott védjegy tulajdonosa a védjegyhez fűződő jogát átruházhatja azzal az üzletkörrel együtt, amelyhez a védjegy tartozik, vagy anélkül.
3. FEJEZET: FÖLDRAJZI MEGJELÖLÉSEK

22. Cikk

A földrajzi megjelölések oltalma

1.	A jelen Megállapodás alkalmazásában földrajzi megjelölés valamely Tag területéről, vidékéről vagy helységéből származó olyan termékre vonatkozó megjelölés, amelynek meghatározott minőségét, hírnevét vagy egyéb jellemzőit lényegében a földrajzi eredet határozza meg.

2.	A földrajzi megjelölések vonatkozásában a Tagok biztosítják a jogi eszközöket az érdekelt felek számára, hogy megakadályozzák:

(a)	a termék megjelölésében vagy külső kialakításában olyan eszközök használatát, amelyek az áru földrajzi eredetével kapcsolatban a közönség megtévesztésére alkalmas módon arra mutatnak vagy azt sugallják, hogy a kérdéses termék olyan földrajzi területről származik, ami eltér annak tényleges származási helyétől;

(b)	a Párizsi Konvenció (1967) 10bis Cikke értelmében tisztességtelen versenycselekményt képező bármely használatot.

3.	A Tagok, ha jogszabályaik megengedik - hivatalból, vagy az érdekeltek kérésére - kötelesek megtagadni vagy hatálytalanítani a földrajzi megjelölésből álló vagy azt tartalmazó védjegy lajstromozását a nem az adott területről származó termékekre vonatkozóan, amennyiben a megjelölés használata a védjegyben az adott termékekre és az adott Tagban alkalmas a közönség megtévesztésére a tényleges származási helyet illetően.

4.	A 1., és 2. pontok rendelkezéseit kell alkalmazni olyan földrajzi megjelölésre, amely betű szerint valóságosan tünteti fel az áru származási területét, vidékét vagy helységét, mégis hamisan azt a látszatot kelti, mintha az áru más területről származna.

23. Cikk

A földrajzi megjelölések kiegészítő oltalma
borok és szeszesitalok vonatkozásában

1.	Mindegyik Tag köteles az érdekelt felek számára biztosítani a jogi eszközöket, hogy megakadályozzák borokat megjelölő földrajzi megjelölés alkalmazását nem a szóban forgó földrajzi megjelöléssel jelölt helyről származó borokra, illetve szeszesitalokat megjelölő földrajzi megjelölés alkalmazását nem a szóban forgó földrajzi megjelöléssel jelölt helyről származó szeszesitalokra, még abban az esetben is, ha a termék valóságos eredetét is feltüntetik, vagy ha a földrajzi megjelölést fordításban vagy \"fajta\", \"típusú\", \"-féle\", \"utánzat\", illetve hasonló kifejezéssel együtt alkalmazzák.

2.	Borokat megjelölő földrajzi megjelölésből álló vagy azt tartalmazó védjegy lajstromozását borokra, illetve szeszesitalokat megjelölő földrajzi megjelölésből álló vagy azt tartalmazó védjegy lajstromozását szeszesitalokra meg kell tagadni vagy hatálytalanítani kell, ha a hazai jogszabályok megengedik - hivatalból, vagy az érdekelt kérésére - a nem az ilyen földrajzi helyről származó borok vagy szeszesitalok tekintetében.

3.	Borokra vonatkozó homonim földrajzi megjelölések esetében valamennyi megjelölés oltalomban részesül a 22. Cikk 4. pontjában foglaltak fenntartásával. Mindegyik Tag maga határozza meg azokat a gyakorlati feltételeket, amelyek szerint a szóban forgó homonim megjelöléseket egymástól meg kell különböztetni, figyelembe véve, hogy az érintett termelőknek méltányos elbánásban kell részesülniük, és hogy a fogyasztók nem téveszthetők meg.

4.	A borokra vonatkozó földrajzi megjelölések oltalmának elősegítésére tárgyalásokat kell kezdeni a TRIPS Tanácsban egy multilaterális rendszer létrehozataláról a rendszerben résztvevő Tagokban oltalmazható, borokra vonatkozó földrajzi megjelölések közlését és lajstromozását illetően.

24. Cikk

Nemzetközi tárgyalások: Kivételek

1.	A Tagok megállapodnak, hogy tárgyalásokat kezdenek, amelyek célja a 23. Cikkben említett egyes földrajzi megjelölések oltalmának erősítése. A 4. - 8. pontokban foglalt rendelkezéseket nem alkalmazhatja az a Tag, amely megtagadja, hogy tárgyalásokat folytasson, illetve bi- vagy multilaterális megállapodásokat kössön. A tárgyalásokkal kapcsolatban a Tagok készek megfontolni ezen rendelkezések folyamatos alkalmazását azokra a konkrét földrajzi megjelölésekre, amelyek használata a tárgyalások tárgyát képezte.

2.	A TRIPS Tanács rendszeresen felülvizsgálja a jelen Fejezet rendelkezéseinek alkalmazását; az első ilyen felülvizsgálat a WTO Egyezmény hatályba lépését követő két éven belül történik. Minden olyan ügyet, amely a jelen rendelkezések szerinti kötelezettségek teljesítését érinti, a Tanács tudomására kell hozni, amely bármelyik Tag kérelmére bármelyik Taggal vagy Tagokkal tanácskozik azokról az ügyekről, amelyekre vonatkozóan nem sikerült kielégítő megoldást találni az érdekelt Tagok közötti kétoldalú illetve többoldalú konzultációk révén. A Tanács megtesz minden olyan intézkedést, amely a jelen Fejezet érvényesülését megkönnyíti, illetve céljait előmozdítja.

3.	A jelen Fejezet rendelkezéseinek végrehajtása során a Tagok semmiképpen sem korlátozzák a földrajzi megjelöléseknek a WTO Egyezmény hatályba lépését közvetlenül megelőzően az adott Tagban meglévő oltalmát.

4.	A jelen Fejezet rendelkezései nem követelik meg a Tagoktól, hogy megakadályozzák azokat az állampolgáraikat és lakosaikat egy másik Tag borokra vagy szeszesitalokra vonatkozó valamely földrajzi megjelölésének folyamatos és párhuzamos használatában árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, akik a szóban forgó földrajzi megjelölést folyamatosan használták ugyanarra vagy kapcsolódó árukra és szolgáltatásokra az adott Tag területén (a) legalább tíz évig 1994. április 15-ét megelőzően, vagy (b) jóhiszeműen az említett időpont előtt.

5.	Ha jóhiszemű védjegybejelentést tettek, a védjegyet jóhiszeműen lajstromozták vagy a védjegyhez fűződő jogokat jóhiszemű használat révén szerezték meg

(a)	a jelen rendelkezéseknek az adott Tagban való alkalmazásának a VI. Részben meghatározott időpontja előtt; vagy

(b)	mielőtt a földrajzi megjelölést a származási országban oltalmazták volna;

a jelen Fejezet végrehajtására tett intézkedések nem érintik a védjegy lajstromozhatóságát, a lajstromozás érvényességét, illetve a védjegyhasználati jogot pusztán azon az alapon, hogy a védjegy azonos vagy hasonló a földrajzi megjelöléshez.

6.	A jelen Fejezetben semmi sem követeli meg, hogy valamely Tagnak rendelkezéseit egy másik Tag földrajzi megjelölésével kapcsolatban olyan árukra vagy szolgáltatásokra, amelyek esetében a szóban forgó megjelölés megegyezik az adott Tag területén a köznyelvben az áruk vagy szolgáltatások neveként szokásosan használt kifejezéssel. A jelen Fejezetben semmi sem követeli meg, hogy valamely Tagnak rendelkezéseit egy másik Tag földrajzi megjelölésével kapcsolatban olyan borászati termékekre, amelyek esetében a szóban forgó megjelölés megegyezik a WTO Egyezmény hatályba lépésének időpontjában az adott Tag területén létező szőlőfajta szokásos nevével.

7.	Bármely Tag kikötheti, hogy a jelen Fejezet szerinti védjegyhasználattal vagy lajstromozással kapcsolatos kérelmeket a védjegynek a Tagban történt lajstromozásától vagy az oltalom alatt álló megjelöléssel ütköző megjelölésnek az adott Tagban történt ismertté válását követő öt éven belül nyújtsák be, amennyiben a védjegyet addig a napig közzétették, és ha ez a nap korábbi, mint az ütköző megjelölés használata ismertté válásának napja, feltéve, hogy a földrajzi megjelölést nem rosszhiszeműen használták vagy lajstromozták.

8.	A jelen Fejezet rendelkezései senkinek sem sérthetik azt a jogát, hogy a kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve, ha a nevet a közönség megtévesztésére alkalmas módon használják.

9.	A jelen Megállapodás nem tartalmaz kötelezettséget olyan földrajzi megjelölések oltalmára, amelyek a származási országban nem állnak oltalom alatt vagy oltalmuk megszűnt, vagy amelyeket az adott országban már nem használnak.

4. FEJEZET: IPARI MINTÁK

25. Cikk

Az oltalom feltételei

1.	A Tagok oltalomban részesítik az önállóan alkotott, új vagy eredeti ipari mintákat. A Tagok rendelkezhetnek úgy, hogy a minta nem új vagy eredeti, ha nem különbözik lényegesen már ismert mintáktól vagy ismert mintaelemek kombinációjától. A Tagok kiköthetik, hogy az oltalom nem terjed ki az olyan mintára, amely lényegében a termék műszaki megoldásának vagy funkciójának a következménye.

2.	Mindegyik Tag köteles biztosítani, hogy a textilminták oltalmi feltételei, különösen a költségek, vizsgálat vagy közzététel tekintetében, ne befolyásolják hátrányosan az oltalom megszerzésének lehetőségét. Ezen kötelezettségnek a Tagok választásuk szerint az ipari minta jog vagy a szerzői jog útján tehetnek eleget.

26. Cikk

Oltalom

1.	A mintaoltalom jogosultjának jogában áll másokat megakadályozni abban, hogy engedélye nélkül kereskedelmi célra előállítson, forgalmazzon vagy importáljon olyan mintát megtestesítő terméket, amely az oltalmazott minta utánzata vagy lényegében az utánzata.

2.	A Tagok rendelkezhetnek az ipari mintaoltalom hatálya alól meghatározott kivételekről, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem ésszerűtlenül ellentétesek az oltalmazott ipari minta szokásos hasznosításával, és nem sértik aránytalanul a mintaoltalom jogosultja jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik felek jogos érdekeit is.

3.	A mintaoltalom időtartama legalább tíz év.

5. FEJEZET: SZABADALMAK

27. Cikk

Szabadalmazható találmány

1.	A 2. és 3. pontokban foglalt rendelkezések fenntartásával, a technika bármely területén létrehozott, akár termékre, akár eljárásra vonatkozó bármely találmány szabadalmazható, feltéve, hogy új, feltaláló tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. A 65. Cikk 4. pontjában, a 70. Cikk 8. pontjában és a jelen Cikk 3. pontjában foglaltak fenntartásával, a szabadalmak engedélyezése és a szabadalmi jogok gyakorlása független a feltalálás helyétől, a műszaki területtől és attól, hogy a terméket importálják vagy belföldön állítják elő.

2.	A Tagok kizárhatják a szabadalmi oltalomból azokat a találmányokat, amelyeknek kereskedelmi hasznosítását területükön a közrend vagy a közerkölcs megóvása érdekében meg kell akadályozni, beleértve az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség megóvását vagy a környezet komoly károsodásának elkerülését, feltéve, hogy az ilyen kizárás nem pusztán azért történik, mert a hasznosítást belső jogszabályok tiltják.

2.	A Tagok emellett kizárhatják a szabadalmi oltalomból:

(a)	az emberek vagy állatok kezelésére szolgáló diagnosztikai, gyógyászati és sebészeti eljárásokat;

(b)	azokat a növényeket és állatokat, amelyek nem mikroorganizmusok és a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárásokat, melyek eltérnek a nem-biológiai és mikrobiológiai eljárásoktól. A Tagok biztosítják azonban a növényfajták oltalmát szabadlommal, vagy hatékony sui generis rendszerrel vagy ezek bármely kombinációjával. A jelen alpont szerinti rendelkezéseket a WTO Egyezmény hatályba lépését követő négy év elteltével felül kell vizsgálni.

28. Cikk

A szabadalom hatálya

1.	A szabadalom az alábbi kizárólagos jogokkal ruházza fel tulajdonosát:

(a)	amennyiben a szabadalom tárgya termék, megakadályozhat másokat a szabadalom tárgyának engedélye nélküli gyártásában, használatában, eladásra való felkínálásában, forgalomba hozatalában, vagy ebből a célból történő importálásában;

(b)	amennyiben a szabadalom tárgya eljárás, megakadályozhat másokat abban, hogy engedélye nélkül használják az adott eljárást, és hogy legalább az adott eljárással közvetlenül előállított terméket használják, eladásra felkínálják, értékesítsék vagy ebből a célból importálják.

2.	A szabadalomtulajdonosok jogosultak a szabadalom átruházására, öröklés útjáni engedményezésére és hasznosítási szerződések megkötésére is.

29. Cikk

Követelmények a szabadalom bejelentőjével szemben

1.	A Tagok kötelesek megkövetelni, hogy a szabadalmi bejelentés bejelentője a találmányt kellő világossággal és teljességgel tárja fel, hogy szakember azt megvalósíthassa és megkövetelhetik a bejelentőtől, hogy a találmánynak a feltaláló által a bejelentés benyújtásakor, vagy ha elsőbbséget igényelnek, a találmány elsőbbségének napján ismert legjobb megvalósítási módját közölje.

2.	A Tagok megkövetelhetik a találmány bejelentőjétől, hogy adjon tájékoztatást az adott találmánnyal kapcsolatos külföldi szabadalmaztatás iránti kérelmeiről és azok megadásáról.

30. Cikk

Kivételek a jogok hatálya alól

	A Tagok rendelkezhetnek a szabadalomból eredő kizárólagos jogok hatálya alól meghatározott kivételekről, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem ésszerűtlenül ellentétesek a szabadalom szokásos hasznosításával és nem sértik aránytalanul a szabadalmas jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik felek jogos érdekeit is.

31. Cikk

Egyéb hasznosítás a jogosult engedélye nélkül

	Ha a Tagok jogszabályai lehetővé teszik a szabadalom tárgyának a jogosult engedélye nélkül történő egyéb hasznosítását, beleértve a kormány által vagy a kormány által feljogosított harmadik fél által történő hasznosítást is, a következő rendelkezések az irányadók:

(a)	az ilyen hasznosításra vonatkozó engedélyeket egyedileg kell elbírálni;

(b)	az ilyen hasznosítás csak akkor engedélyezhető, ha a hasznosítás előtt a javasolt hasznosító megkísérelte, hogy méltányos kereskedelmi feltételek mellett engedélyt szerezzen a jogosulttól, de erre vonatkozó erőfeszítései elfogadható időn belül nem jártak eredménnyel. E követelményhez egyik Tagnak sem kell ragaszkodnia országos szükséghelyzet, egyéb rendkívüli sürgősségi körülmény vagy közhasznú, nem kereskedelmi hasznosítás esetén. Országos szükséghelyzet vagy egyéb rendkívüli sürgősségi körülmény esetén mindazonáltal a jogosultat az ésszerűen lehetséges időn belül értesíteni kell. Közhasznú, nem kereskedelmi hasznosítás esetén, ha az állam vagy a vállalkozó szabadalomkutatás nélkül tudja, vagy kézenfekvő okból tudnia kell, hogy a kormány által vagy annak javára érvényes szabadalmat hasznosítanak vagy fognak hasznosítani, a jogosultat azonnal értesíteni kell;

(c)	az ilyen hasznosítás terjedelmét és időtartamát arra a célra kell korlátozni, amelyre engedélyezték és a félvezetők technológiája esetében csak a közhasznú, nem kereskedelmi hasznosításra vagy az olyan gyakorlat orvoslására, amelyet bírói vagy hatósági eljárás során versenyellenesnek ítélnek;

(d)	az ilyen hasznosítás nem lehet kizárólagos;

(e)	az ilyen hasznosítás nem engedményezhető, kivéve a vállalat vagy cégérték azon részével együtt, amelyik a hasznosítás jogát élvezi;

(f)	az ilyen hasznosítást elsősorban a hasznosítást engedélyező Tag belső piacának kielégítésére kell engedélyezni;

(g)	az ilyen hasznosítási engedély - a hasznosításra feljogosított személyek jogos érdekei megfelelő védelmének fenntartásával - megszűnik, ha és amennyiben az engedélyezéshez vezető körülmények megszűnnek és valószínűleg nem merülnek fel újra. Az illetékes hatóság indokolt kérelem esetén felülvizsgálhatja e körülmények további fennállását;

(h)	a jogosultnak az egyes esetek körülményeitől függő megfelelő díj jár, figyelembe véve az engedély gazdasági értékét;

(i)	az ilyen hasznosítás engedélyezésével kapcsolatos határozat jogérvényessége az adott Tagban bírói úton vagy egyéb független felső hatóság által felülvizsgálható;

(j)	az ilyen hasznosítás tekintetében fizetendő díjra vonatkozó bármely határozat az adott Tagban bírói úton vagy egyéb független felső hatóság által felülvizsgálható;

(k)	a Tagok nem kötelesek alkalmazni a (b) és (f) pont szerinti feltételeket, amennyiben az ilyen hasznosítást bírói vagy hatósági eljárás során versenyellenesnek ítélt gyakorlat orvoslására engedélyezték. A versenyellenes gyakorlat megszüntetésének szükségessége figyelembe vehető az ilyen esetekben járó díj összegének megállapításakor. Az illetékes hatóságoknak jogában áll az engedély megszüntetésének elutasítása, ha és amennyiben az arra okot adó körülmények feltehetően újból felmerülnek;

(l)	amennyiben a hasznosítást egy olyan szabadalom (\"második szabadalom\") hasznosításának lehetővé tételére engedélyezik, amely egy másik szabadalom (\"első szabadalom\") megsértése nélkül nem hasznosítható, a következő további feltételek érvényesek:

(i)	a második szabadalom tárgyát képező találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent az első szabadalom tárgyát képező találmányhoz viszonyítva;

(ii)	az első szabadalom jogosultját méltányos feltételek mellett keresztlicencia illeti meg a második szabadalom tárgyát képező találmány hasznosítására;

(iii)	az első szabadlomra adott hasznosítási engedély csak a második szabadalom átruházásával együtt ruházható át.

32. Cikk

Megvonás/Megszűnés

	A szabadalom megvonásával vagy megszűnésével kapcsolatos bármely határozat bírói úton történő felülvizsgálatára lehetőséget kell biztosítani.

33. Cikk

Oltalmi idő

	Az igényelhető oltalmi idő nem érhet véget a bejelentés benyújtásának napjától számított 20 éves időszak lejárta előtt.

34. Cikk

Eljárási szabadalmak: a bizonyítási teher

1.	A 28. Cikk 1. (b) pontja szerinti jogosult jogainak megsértésével kapcsolatos polgári eljárások céljaira, amennyiben a szabadalom tárgya eljárás egy termék előállítására, a bírói szervek jogosultak elrendelni, hogy alperes bizonyítsa, hogy egy azonos termék előállítására szolgáló eljárás eltér a szabadalmazott eljárástól. Ennélfogva a Tagok úgy rendelkeznek, hogy - legalább a következő esetek egyikében - bármely azonos terméket, ha azt a szabadalmas engedélye nélkül állították elő, az ellenkező bizonyításának hiányában, úgy kell tekinteni, mintha a szabadalmaztatott eljárással állították volna elő:

(a)	ha a szabadalmaztatott eljárással előállított termék új;

(b)	ha nagymértékben valószínűsíthető, hogy az azonos terméket ezzel az eljárással állították elő és a szabadalom tulajdonosa megfelelő erőfeszítéssel sem tudta megállapítani, hogy milyen eljárást alkalmaztak.

2.	bármely Tag rendelkezhet úgy, hogy az 1. pont szerinti bizonyítás terhe csak abban az esetben szálljon az állítólagos jogsértőre, ha az (a) alpontban említett feltétel teljesült, vagy csak ha a (b) alpontban említett feltétel teljesült.

3.	Az ellenkező bizonyítékok összegyűjtésekor figyelembe kell venni az alperes gyártási és üzleti titkaihoz fűződő jogos érdekeit.

6. FEJEZET: FÉLVEZETŐ ÁRAMKÖRÖK TÉRBELI ELRENDEZÉSE (TOPOGRÁFIÁJA)

35. Cikk

Kapcsolat az IPIC-Egyezménnyel

	A Tagok egyetértenek abban, hogy oltalomban részesítik az integrált áramkörök topográfiáját (a továbbiakban: \"topográfia\") az Integrált Áramkörökre vonatkozó Szellemi Tulajdon Oltalmáról szóló Egyezmény 2. - 7. Cikkével (a 6. Cikk 3. bekezdését kivéve), 12. Cikkével és a 16. Cikk 3. bekezdésével összhangban, eleget téve emellett az alábbi rendelkezéseknek.

36. Cikk

Az oltalom hatálya

	A 37. Cikk 1. pontja szerinti rendelkezések fenntartásával a Tagok jogszerűtlennek tekintik a jogosult engedélye nélküli alábbi cselekményeket:

-	oltalmazott topográfia;
-	az oltalmazott topográfiát megtestesítő félvezető áramkör; vagy
-	az ilyen félvezető áramkört megtestesítő, a jogosulatlanul reprodukált topográfiát a továbbiakban is tartalmazó termék importálása, forgalomba hozatala és egyéb kereskedelmi célú terjesztése.

37. Cikk

A jogosult engedélyéhez nem kötött cselekmények

1.	A 36. Cikktől eltérően egyetlen Tag sem tekinti jogszerűtlennek az ebben a Cikkben említett cselekmények végrehajtását a jogosulatlanul sokszorosított topográfiát megtestesítő félvezető áramkör vagy egy ilyen félvezető áramkört tartalmazó bármely termék tekintetében, ha az ilyen cselekményeket végrehajtó vagy megrendelő személy nem tudta vagy nem kellett tudnia a félvezető áramkör vagy az ilyen félvezető áramkört tartalmazó termék beszerzése közben, hogy az jogosulatlanul sokszorosított topográfiát testesít meg. A Tagok úgy rendelkeznek, hogy az ilyen személy a topográfia jogosulatlan sokszorosításáról történt megfelelő figyelmeztetést követően bármit tehet a raktáron lévő vagy az említett időszak előtt megrendelt készletekkel, de köteles a jogosult számára a méltányos hasznosítási díjnak megfelelő olyan összeget fizetni, amelyet az ilyen topográfiára vonatkozóan szabadon kialkudott hasznosítási engedély szerint kellene fizetni.

2.	A 31. Cikk (a) - (k) pontjában említett feltételeket értelemszerűen kell alkalmazni a topográfiával kapcsolatban nem önként adott hasznosítási engedélyekre, vagy a topográfiának a kormány által vagy javára a jogosult engedélye nélküli hasznosítása esetén.

38. Cikk

Oltalmi idő

1.	A lajstromozást az oltalom feltételeként előíró Tagokban a topográfia oltalmi ideje nem érhet véget a lajstromozás iránti bejelentés benyújtási napjától vagy a világon bárhol történő első kereskedelmi hasznosítástól számított 10 év lejárta előtt.

2.	Azokban a Tagokban, ahol a lajstromozás nem feltétele az oltalomnak, a topográfia oltalmát a világon bárhol történő első kereskedelmi hasznosítástól számított legalább 10 évre kell biztosítani.

3.	Az 1. és 3. pontokban foglaltak mellett a Tag úgy rendelkezhet, hogy az oltalom a topográfia létrehozatala után 15 évvel megszűnik.

7. FEJEZET: NYILVÁNOSSÁGRA NEM HOZOTT ADATOK VÉDELME

39. Cikk

1.	A tisztességtelen versennyel szembeni hatékony védelemnek a Párizsi Konvenció (1967) 10bis Cikkében előírt módon történő biztosítása során a Tagok oltalmat biztosítanak a 2. pont szerint nyilvánosságra nem hozott információnak és a 3. pont szerint a kormányok vagy kormányzati szervek rendelkezésére bocsátott adatoknak.

2.	A természetes vagy jogi személyeknek lehetőséget kell adni arra, hogy a jogosan ellenőrzésük alá tartozó információnak a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon, hozzájárulásuk nélkül mások által való megszerzését vagy felhasználását és nyilvánosságra hozatalát megakadályozzák mindaddig, amíg az ilyen információ:

-	titkos abban az értelemben, hogy mint egységes egész vagy elemei bármely megjelenése és összeállítása általánosan nem ismert, vagy könnyen nem ismerhető meg az olyan körökben mozgó személyek számára, akik rendes körülmények között az említett információval foglalkoznak;
	
-	kereskedelmi értékkel rendelkezik, mivel titkos; és
	
-	titokban tartása érdekében az adatok felett ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy a körülményekhez képest ésszerű lépést tett.

3.	Amennyiben a Tagok vegyi elemeket hasznosító gyógyszer- vagy mezőgazdasági vegyi termék forgalomba hozatalának jóváhagyásához olyan, még nyilvánosságra nem hozott tesztek vagy más adatok rendelkezésre bocsátását követelik meg, amelyekhez csak számottevő erőfeszítés révén lehet hozzájutni, védeniük kell az ilyen adatokat a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben. Emellett a Tagoknak védelmet kell nyújtaniuk az ilyen adatok nyilvánosságra jutásával szemben, kivéve, ha azt a közérdek védelme teszi szükségessé, vagy ha lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy az ilyen adatok a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben védelemben részesüljenek.


8. FEJEZET: A VERSENYELLENES GYAKORLAT ELLENŐRZÉSE
LICENCIA SZERZŐDÉSEKBEN

40. Cikk

1.	A Tagok egyetértenek abban, hogy a szellemi tulajdonjogokkal összefüggő bizonyos versenykorlátozó licenciaadási gyakorlat és feltételek károsan befolyásolhatják a kereskedelmet és akadályozhatják a technológia átadását és terjesztését.

2.	A jelen Megállapodásban semmi sem akadályozza meg a Tagokat abban, hogy a belső jogszabályaikban meghatározzák azokat a licenciaadási gyakorlatokat vagy feltételeket, amelyek bizonyos esetekben visszaélést eredményezhetnek az ipari tulajdonjogokkal szemben, hátrányosan befolyásolva a versenyt a vonatkozó piacokon. A fentiek értelmében a Tag, a jelen Megállapodás egyéb rendelkezéseivel összhangban, olyan megfelelő intézkedésekhez folyamodhat, amelyek megakadályozzák vagy ellenőrzik az ilyen gyakorlatot; ezek az intézkedések kiterjedhetnek például a kizárólagos viszontengedélyezési feltételekre, az érvényességi kifogásokat és a kényszerlincencia-csomagokat megakadályozó feltételekre a szóban forgó Tagok vonatkozó törvényeinek és rendeleteinek tükrében.

3.	Kérésre bármely Tagnak konzultációt kell folytatnia bármely más Taggal, amelynek oka van azt hinni, hogy az ipari tulajdonjog jogosultja - aki azon Tag állampolgára vagy lakosa, amelyhez a konzultáció iránti kérést intézték - olyan gyakorlatot folytat, mely megsérti a kéréssel hozzáforduló Tagnak a jelen Fejezet tárgyához kapcsolódó törvényeit és rendeleteit és amely biztosítani akarja az ilyen jogszabályok betartását a törvény szerinti bármely cselekmény és mindkét Tag végső teljes döntési szabadságának megsérülése nélkül. A megkeresett Tag teljes és megértő figyelemmel veszi a megkeresést és megfelelő alkalmat nyújt a kéréssel hozzáforduló Taggal folytatandó konzultációkhoz és együttműködik a nyilvánosan hozzáférhető, nem bizalmas jellegű, az adott kérdésben fontos információ és a Tag számára elérhető egyéb információ nyújtásával a hazai jogszabályok rendelkezéseinek és a hozzáforduló Taggal annak titkossága védelmére vonatkozó kölcsönösen előnyös megállapodás megkötésének függvényében.

4.	A Tagnak, amelynek állampolgárait vagy lakosait más Tagban bírósági eljárás alá vonnak a másik Tag jelen Fejezet tárgyát képező törvényeinek és rendelkezéseinek állítólagos megsértése miatt, kérésére a másik Tag köteles alkalmat adni a 3. pont feltételei melletti konzultációra.

III. RÉSZ
 A SZELLEMI TULAJDONJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE

1. FEJEZET: ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

41. Cikk

1.	A Tagok kötelesek biztosítani, hogy a nemzeti jogukban rendelkezésre álljanak azok a jogérvényesítési eszközök, amelyek a jelen Megállapodásban meghatározott, szellemi alkotásokra vonatkozó jogok megsértése esetén hatékony eljárást tesznek lehetővé, ideértve a jogsértések megelőzésére, valamint a további jogsértésektől való elrettentésre szolgáló, megfelelő jogorvoslatokat. Az említett eljárásokat oly módon kell alkalmazni, hogy ne gátolják a törvényes kereskedelmet és biztosítékot nyújtsanak a velük való visszaéléssel szemben.

2.	A szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos eljárás legyen korrekt és méltányos. Ne legyen indokolatlanul bonyolult vagy költséges; ne legyenek ésszerűtlenül hosszú határidők és indokolatlan késedelmek.

3.	Az ügyek érdemében hozott döntéseket lehetőleg írásba kell foglalni és indokolni kell. Legalább az eljárásban résztvevő felek részére késedelem nélkül rendelkezésre kell ezeket bocsátani. Az ügyek érdemében hozott döntések alapjául olyan bizonyítékok szolgáljanak, amelyekre vonatkozóan a feleknek alkalmuk volt nyilatkozni.

4.	Az eljárásban résztvevő feleknek lehetőséget kell adni, hogy a határozatot a közigazgatási döntések végső felülvizsgálatára illetékes bíróság felülvizsgálhassa, éspedig - a nemzeti jogoknak az ügy fontosságára való tekintettel hozott bírósági eljárási szabályoktól függően - legalább az érdemben hozott alapfokú döntés jogi vonatkozásait. Mindamellett nem kell felülvizsgálati lehetőséget biztosítani bűnügyekben történt felmentés esetére.

5.	A Tagok egyetértenek, hogy e Rész nem tartalmaz kötelezettségeket egy olyan, különálló jogrendszer létrehozására a szellemi tulajdonjogok érvényesítése tekintetében, amely az általános jogérvényesítési rendszer mellett működne. Úgyszintén nem érinti a Tagoknak a jogérvényesítéssel kapcsolatos általános jogait.

	Ez a Rész nem jelent semmilyen kötelezettséget a tekintetben, hogy miként osszák meg az anyagi forrásokat a szellemi tulajdonjogok érvényesítése és az általános jogérvényesítés között.



2. FEJEZET: POLGÁRI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS,
JOGORVOSLATOK

42. Cikk

Korrekt és méltányos eljárás

	A Tagok kötelesek biztosítani a jogtulajdonosok számára a jelen Megállapodásban foglalt bármely szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló polgári bírósági eljárást. Az alpereseknek joguk van arra, hogy kellő időben megfelelő részletezettségű írásos értesítést kapjanak, ideértve a kereseti kérelem alapját. A feleknek meg kell engedni a független jogi képviseletet; az eljárások során ne támasszanak túlzottan terhes követelményeket a kötelező személyes megjelenés vonatkozásában. Minden fél jogosult legyen az igények megindoklására és a megfelelő bizonyítékok előterjesztésére. Az eljárás tartalmazzon szabályokat a bizalmas információk meghatározására és védelmére, feltéve, hogy ez nem ütközik az érvényes alkotmányos követelményekbe.

43. Cikk

Bizonyítékok

1.	A bíróság legyen felhatalmazva arra, hogy - amennyiben az egyik fél általában rendelkezésre álló bizonyítékot mutat be igényének alátámasztására és olyan bizonyítékot nevez meg az igényének alátámasztására, amely az ellenfél birtokában van - elrendelje az ilyen bizonyítéknak az ellenfél általi bemutatását azzal, hogy a bizalmas információk védelmét megfelelő feltételek mellett biztosítani kell.

2.	Abban az esetben, ha a fél önkényesen és kellő indok nélkül megtagadja az információhoz való hozzáférést vagy egyébként nem szolgáltatja a szükséges információt ésszerű időn belül, vagy jelentősen akadályozza a jogérvényesítéssel kapcsolatos eljárást, a Tag feljogosíthatja a bíróságokat előzetes és végleges - megerősítő vagy elutasító - határozat meghozatalára rendelkezésére álló információ alapján; ideértve a keresetet, illetőleg a tájékoztatáshoz való jutás megtagadása által hátrányosan érintett fél előadását (tényállásait); emellett a feleknek alkalmat kell adni, hogy nyilatkozzanak a tényállásokról és a bizonyítékokról.

44. Cikk

Ideiglenes intézkedések

1.	A bíróságnak álljon jogában, hogy végzéssel kötelezze a felet valamely jogsértéstől való tartózkodásra, többek közt annak érdekében, hogy meggátolja a vámkezelés után azonnal olyan importáruknak a kereskedelmi csatornákba való bejutását a joghatósága területén, amelyek behozatala a szellemi tulajdon megsértését jelentené. A Tagok nem kötelesek ilyen felhatalmazást adni olyan védett tárgyak tekintetében, amelyeket valamely személy azt megelőzően szerzett vagy rendelt meg, mielőtt tudomására jutott - vagy tudomására kellett volna kellő alapon jutnia -, hogy az ilyen tárgyakkal való foglalkozás szellemi tulajdonjog-sértést von maga után.

2.	A jelen Rész egyéb rendelkezései mellett, és feltéve, hogy a II. Résznek a kormányzati vagy kormányok által felhatalmazott harmadik felek általi a jogtulajdonos engedélye nélküli felhasználásra vonatkozó rendelkezéseit betartják, a Tagok jogosultak az ilyen hasznosítással szembeni jogorvoslatot a 31. Cikk (h) alpontja szerinti díjfizetésre korlátozni. Más esetekben a jelen Rész szerinti jogorvoslatok alkalmazandók, vagy ha ezen jogorvoslatok ellentétben állnak a Tag törvényeivel, megállapító ítélet vagy megfelelő kártérítés kell, hogy rendelkezésre álljon.

45. Cikk

Kártérítés

1.	A bíróságnak álljon jogában, hogy kötelezze a jogsértőt, hogy kártérítést fizessen a jogtulajdonosnak, amely nyújtson fedezetet a jogtulajdonos által elszenvedett kárra, amit az okozott, hogy a jogsértő tudatosan, vagy oly módon, hogy ésszerű alapon tudnia kellett volna, hogy a jogtulajdonos szellemi tulajdonhoz fűződő jogát megsértette.

2.	A bíróságnak álljon jogában, hogy a jogsértőt kötelezze a költségek megfizetésére a jogtulajdonos javára, ideértve a megfelelő ügyvédi költségeket is. Megfelelő esetekben a Tagok feljogosíthatják a bíróságot az elmaradt haszon és/vagy előre megállapított összegű kártérítés megítélésére is, még akkor is, ha a jogsértő nem tudta vagy volt ésszerű oka tudni, hogy jogsértő cselekményt követ el.

46. Cikk

Egyéb jogorvoslatok

	A jogsértő cselekményektől való hatékony visszatartás érdekében a bíróságokat fel kell ruházni azzal a joggal, hogy az általuk jogsértőnek minősített árukat minden kártalanítás nélkül a kereskedelmi csatornák mellőzésével rendeljék forgalomba hozni, mégpedig oly módon, hogy ez semmiféle kárt ne okozzon a jogtulajdonosnak; ha pedig ez ellenkezik az érvényes alkotmányos követelményekkel, az áruk megsemmisítését elrendelni. A bíróságnak álljon jogában a jogsértő áruk előállításában fő szerepet játszó anyagok kártalanítás nélküli, a kereskedelmi csatornák mellőzésével történő, elidegenítését elrendelni, éspedig oly módon, hogy további jogsértések kockázatát minimálisra csökkentsék. Az erre irányuló kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni az elkövetett jogsértés súlya és az elrendelt jogorvoslatok közti arányosság szükségességét, továbbá a harmadik felek érdekeit. A hamisított védjeggyel ellátott áruk esetében nem elég a jogtalanul alkalmazott védjegyet eltávolítani és - kivételes esetektől eltekintve - az ilyen árukat a kereskedelmi forgalomba hozatal céljára felszabadítani.

47. Cikk

Jog a tájékozódáshoz

	A Tagok eljogosítják a bíróságot, hogy kötelezze a jogsértőt, hogy adjon tájékoztatást a jogtulajdonosnak a jogsértő termék vagy szolgáltatás előállításában és forgalomba hozatalában résztvevő harmadik személyek kilétéről és forgalomba hozatali csatornáiról - kivéve, ha ez nem állna arányban a jogsértés súlyával.

48. Cikk

Az alperes kártalanítása

1.	A bíróságnak álljon jogában, hogy azt a felet, akinek a kérelmére bizonyos intézkedések történtek, de aki a jogérvényesítési eljárással visszaélt, a tévesen eltiltott vagy korlátozott fél javára megfelelő kártérítésre kötelezze a joggal való visszaélés folytán elszenvedett sérelemért. A bíróság legyen jogosult arra is, hogy a felperes az alperes javára fizetendő költségekben elmarasztalja, ideértve a megfelelő ügyvédi díjat is.

2.	A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmére, illetve érvényesítésére vonatkozó bármely törvény alkalmazása során a Tagok csak akkor mentesítsék a hatóságokat és tisztségviselőket a kellő jogorvoslati intézkedésekért való felelősségük alól, ha az intézkedések az említett törvények alkalmazása során jóhiszeműen vagy jó szándékkal történtek.

49. Cikk

Közigazgatási eljárások

	Amennyiben polgári jogorvoslat rendelhető el az ügy lényegét érintő közigazgatási eljárás eredményeként, az idevonatkozó eljárás lényegében feleljen meg az e Fejezetben kifejtett elveknek.

3. FEJEZET: IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

50. Cikk

1.	A bíróságoknak legyen felhatalmazása azonnali és hatékony intézkedések elrendelésére:

(a)	szellemi tulajdonjog megsértése bekövetkezte megelőzése érdekében, különösen pedig annak érdekében, hogy megelőzhető legyen, hogy az ilyen termékek  a joghatóságuk területén kereskedelmi forgalomba kerüljenek, ideértve az importált árukat, közvetlenül vámkezelést követően;

(b)	az állított jogsértésre vonatkozó bizonyítékok megóvása érdekében.

2.	A bíróságnak álljon jogában ideiglenes intézkedések meghozatala inaudita altera parte (a másik fél meghallgatása nélkül) megfelelő esetben, nevezetesen akkor, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárt okozna a jogtulajdonosnak vagy, ha bizonyíthatóan fennáll a bizonyíték megsemmisítésének kockázata.

3.	A bíróság legyen felhatalmazva arra, hogy a kérelmezőtől (felperestől) megkövetelje az ésszerűen fellelhető bizonyítékok bemutatását, amelyek révén kellő bizonyosságot szerezhet arról, hogy a kérelmező a jogtulajdonos, valamint hogy a jogát megsértik, illetőleg ilyen jogsértés bekövetkezhet; a bíróság továbbá biztosítékot vagy ezzel egyenértékű garanciát követelhet a felperestől, amely alkalmas az alperes védelmére és a visszaélés meggátolására.

4.	Amennyiben a bíróság az ideiglenes intézkedést inaudita altera parte hozta meg, az érintett feleket késedelem nélkül értesíteni kell erről, legkésőbb közvetlenül az intézkedés végrehajtása után. Az alperes kérelmére lehetőséget kell adni a felülvizsgálatra, ideértve az alperes meghallgatását, annak eldöntése érdekében, hogy az értesítés megtörténtétől számított ésszerű időn belül el lehessen dönteni az intézkedés módosításának szükségességét, esetleg az intézkedés visszavonását vagy megerősítését.

5.	A kérelmezőt (felperest) kötelezni lehet arra, hogy szolgáltasson további tájékoztatást az adott termék azonosítása érdekében az ideiglenes intézkedést végrehajtani hivatott szerv részére.

6.	A 4. pont sérelme nélkül az 1. és 2. pont alapján hozott ideiglenes intézkedést az alperes kérelmére hatálytalanítani kell, vagy azok egyébként is hatályukat vesztik, ha az ügyben történő határozathozatalt eredményező eljárás nem indul meg egy bizonyos, ésszerű határidőn belül. Ezt a határidőt az intézkedést elrendelő bírói szerv határozza meg, amennyiben ezt a Tag joga megengedi; ennek hiányában nem lehet hosszabb 20 munkanapnál vagy 31 naptári napnál.

7.	Amennyiben az ideiglenes intézkedés visszavonásra kerül vagy hatályát veszti a kérelmező (felperes) cselekménye vagy mulasztása folytán, vagy amennyiben utólag megállapítást nyert, hogy nem történt szellemi tulajdon elleni jogsértés illetve annak veszélyeztetése, a bíróságnak jogában áll - az alperes kérelmére - a felperest arra kötelezni, hogy alperest kártalanítsa az intézkedés folytán elszenvedett sérelemért.

8.	Amennyiben lehetőség van ideiglenes intézkedéseknek közigazgatási eljárás keretében történő elrendelésére, az ilyen eljárásnak a jelen Fejezetben foglalt elveknek kell érdemben megfelelnie.

4. FEJEZET: A HATÁRFORGALOMMAL KAPCSOLATOS 
KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

51. Cikk

A vámhatóság által a belföldi forgalom részére történő
felszabadítás felfüggesztése

	A Tagok - az alább részletezett rendelkezésekkel összhangban - hozzanak létre olyan eljárásokat, amelyek segítségével a jogtulajdonos az illetékes szervhez írásos kérelmet nyújthat be, amennyiben alapos indoka van feltételezni, hogy hamis védjeggyel ellátott vagy szerzői jogot bitorló \"kalóz\" termékek behozatalára kerül sor: az illetékes  - közigazgatási vagy bírói - szervhez intézett említett kérelem arra irányul, hogy a vámhatóság függessze fel a termékek szabad forgalomba bocsátásának engedélyezését. A Tagok ilyen kérelem előterjesztését megengedhetik olyan áruk vonatkozásában is, amelyek a szellemi tulajdonjog másfajta megsértését valósítják meg, feltéve, ha eleget tesznek e Fejezet követelményeinek. A Tagok a fentieknek megfelelő eljárást bevezetik a területükről kivitt jogsértő termékek exportjának felfüggesztése tárgyában is.

52. Cikk

A kérelem

	Az 51. Cikk szerinti intézkedést kezdeményező jogtulajdonos köteles megfelelő bizonyítékot bemutatni, amelyből az illetékes hatóság meggyőződhet arról, hogy a szellemi tulajdonjogának megsértése prima facie fennáll, az importáló állam joga értelmében. Köteles az áruról kellően részletes leírást adni, hogy azt a vámhatóság könnyen felismerhesse. Az illetékes hatóság köteles a kérelmezőt ésszerű időn belül értesíteni, hogy elfogadta-e a kérelmet és hogy a vámszervek milyen időtartamra foganatosítják az intézkedést, amennyiben az illetékes hatóság erre vonatkozóan is döntött.

53. Cikk

Óvadék vagy ennek megfelelő biztosíték

1.	Az illetékes hatóságnak jogában áll, hogy megkövetelje a kérelmezőtől olyan óvadék vagy ezzel egyenértékű biztosíték letételét, amely alkalmas az illetékes hatóság és az alperes védelmére és a visszaélés megakadályozására. Az említett óvadéknak illetve biztosítéknak nem szabad az eljárás igénybevételétől ésszerűtlenül elrettentenie.

2.	Amennyiben a vámhatóság az e Fejezet alapján beadott kérelem folytán felfüggeszti az ipari mintákat, szabadalmakat, (IC topográfiát) vagy nem nyilvános információt tartalmazó terméknek a felszabadítását és ez az intézkedés nem bírósági vagy más független hatóság határozata alapján történik, és az 55. Cikkben megszabott határidő anélkül telik le, hogy az erre felhatalmazott hatóság ideiglenes intézkedést hozott volna, továbbá ha az összes behozatali feltétel teljesült, ez esetben a termék tulajdonosa, importőre vagy címzettje jogosult a termék felszabadítását kérni, ha megfelelő összegű óvadékot letesz a jogtulajdonosnak minden jogsértéssel szembeni megvédése érdekében. Az óvadék letétele nem érinti a jogtulajdonos rendelkezésére álló más jogorvoslatokat; viszont az óvadék felszabadítandó, ha a jogtulajdonos a kereseti igényét nem érvényesíti megfelelő időn belül.

54. Cikk

Értesítés a felfüggesztésről

	Az importőrt és a kérelmezőt haladéktalanul értesíteni kell az árunak az 51. Cikk szerinti felszabadításának felfüggesztéséről.

55. Cikk

A felfüggesztés időtartama

	Ha a vámhatóság legkésőbb 10 munkanapon belül attól számítva, hogy a kérelmező értesítést kapott a felfüggesztésről, nem kap értesítést arról, hogy az alperesen kívüli fél érdemi döntésre irányuló eljárást kezdeményezett az ügyben, avagy, ha a hatáskörrel bíró hatóság meghosszabbította a felfüggesztést, az árut fel kell szabadítani, feltéve, hogy az összes többi behozatali illetve kiviteli feltétel teljesült. Indokolt esetben ezt a határidőt további tíz munkanappal meg lehet hosszabbítani.

	Ha érdemi döntésre irányuló eljárást kezdeményeztek az ügyben, az alperes kérelmére felülvizsgálatnak van helye, ideértve az alperes meghallgatásának jogát. Ennek során eldöntendő, hogy ezeket az intézkedéseket megfelelő időn belül módosítani, visszavonni vagy helybenhagyni kell-e. Az előző rendelkezést nem érintve: ha az áruk felszabadításának felfüggesztése vagy annak meghosszabbítása ideiglenes bírói intézkedés alapján történt, az 50. Cikk 6. pontja alkalmazandó.

56. Cikk

Az importőr és az áru tulajdonosának a kártalanítása

	Az illetékes hatóság legyen jogosult a kérelmezőt arra kötelezni, hogy fizessen megfelelő kártérítést az importőrnek, a címzettnek és az áru tulajdonosának az őket az áru jogellenes visszatartása illetve az 55. Cikk alapján felszabadított áruk visszatartása miatt ért kárért.

57. Cikk

Jog a megtekintésre és tájékoztatásra

	A bizalmas adatok (titkosság) védelmének sérelme nélkül, a Tagok jogosítsák fel az illetékes hatóságokat arra, hogy a jogtulajdonosnak megfelelő lehetőséget nyújtsanak a vámhatóság által visszatartott áru megtekintésére, hogy módjában legyen az igényét megalapozni. Az illetékes hatóság az importőrnek is biztosítson ugyanilyen lehetőséget az áru megtekintésére. Ha az ügyben pozitív ténymegállapítás  történt, a Tagok ez esetre feljogosíthatják az illetékes hatóságokat, hogy a jogtulajdonossal közöljék a feladó, az importőr, az áru címzettjének nevét és címét és a szóban forgó áru mennyiségét.

58. Cikk

Eljárás hivatalból

	Azokban az esetekben, amikor a Tagok az illetékes hatóságnak előírják, hogy saját kezdeményezésük alapján járjanak el és függesszék fel az olyan áruk felszabadítását, amelyek tekintetében prima facie bizonyítékuk van a szellemi tulajdonjog megsértésére:

(a)	az illetékes hatóság bármikor tájékoztatást kérhet a jogtulajdonostól bármely tényről, amely elősegítheti a hatósági jog gyakorlását;

(b)	az importőrt és a jogtulajdonost haladéktalanul értesíteni kell a felfüggesztésről. Ha az importőr fellebbezéssel élt a felfüggesztés ellen az illetékes hatóságok előtt, ez esetben a felfüggesztésre mutatis mutandis az 55. Cikkben részletezett feltételek érvényesek;

(c)	A Tagok csak az állami hatóságokat és a köztisztviselőket mentesítsék a megfelelő jogorvoslati intézkedésekért való felelősség alól, ha az eljárás megindítása vagy annak szándéka jóhiszeműen történt.

59. Cikk

Egyéb jogorvoslatok

	A jogtulajdonos számára nyitva álló egyéb jogi lépések sérelme nélkül, valamint az alperesnek a bírósági felülvizsgálathoz való jogát fenntartva, az illetékes hatóságnak jogában áll a jogsértő áru megsemmisítését vagy egyéb elidegenítését elrendelni a 46. Cikkben kifejtett elveknek megfelelően. Hamis védjeggyel ellátott áruk esetében a hatóságok nem engedélyezhetik a jogsértő áru változatlan állapotban történő re-exportálását és nem vethetik alá azokat másféle vámeljárásnak; erre csupán rendkívüli esetben van mód.

60. Cikk

Minimális behozatal

	A Tagok kizárhatják a fenti rendelkezések alkalmazását az utasforgalomban, az utasok személyes poggyászában behozott kismennyiségű, nem kereskedelmi áruk, illetve kis mennyiségű küldemények tekintetében.

5. FEJEZET: BÜNTETŐ ELJÁRÁS

61. Cikk

	A Tagok alkossanak büntető eljárási és büntetési jogszabályokat, éspedig minimálisan a szándékos védjegyhamisítás és a kereskedelmi nagyságrendű (üzletszerű) szerzői jogi kalózkodás esetére. Az alkalmazandó eszközök között szerepeljen a szabadságvesztés és az elrettentéshez (visszatartáshoz) elegendő összegű pénzbüntetés; ezek legyenek összhangban a hasonló súlyú bűncselekményekkel kapcsolatban alkalmazott büntetéssel. Adott esetben a szankciók között szerepeljen a jogsértést megvalósító termék lefoglalása, elkobzása és megsemmisítése; ugyanez vonatkozzék a bűncselekmény elkövetésénél döntő szerepet játszott anyagokra, eszközökre. A Tagok a szellemi tulajdonjogok megsértésének egyéb eseteire is létrehozhatnak büntető eljárási és büntetési szabályokat, különösen, ha a bűncselekményt szándékosan és kereskedelmi méretekben (üzletszerűen) követik el.


IV. RÉSZ
 A SZELLEMI  TULAJDONJOGOK MEGSZERZÉSE ÉS FENNTARTÁSA,
A VONATKOZÓ \"FELEK KÖZÖTTI\" ELJÁRÁSOK

62. Cikk

1.	A II. Rész 2. - 6. Fejezetében említett szellemi tulajdonjogok megszerzésének és fenntartásának feltételként a Tagok előírhatnak bizonyos ésszerű eljárásokat és alakiságokat. Ezeknek összhangban kell állniuk a jelen Megállapodás rendelkezéseivel.

2.	Ha a szellemi tulajdonjog megszerzése a jog engedélyezéséhez illetve lajstromozásához van kötve, a Tagok gondoskodjanak arról, hogy az ilyen engedélyezési illetve lajstromozási eljárásra - a jogszerzéshez fűzött érdemi feltételek teljesítése esetén - ésszerű időn belül sor kerüljön, nehogy az oltalmi idő indokolatlanul lerövidüljön.

3.	A Párizsi Konvenció (1967) 4. Cikke mutatis mutandis alkalmazandó a szolgáltatási védjegyekre is.

4.	A szellemi tulajdonjogok megszerzésére és fenntartására vonatkozó eljárások tekintetében, valamint - ahol a Tag joga megenged ilyen eljárást - a közigazgatási úton történő visszavonásra és a felek közti eljárási cselekményekre (például felszólamlás, visszavonás és törlés) is alkalmazandók a 41. Cikk 2. és 3. pontjában kifejtett általános elvek.

5.	A fenti 4. pontban említett eljárások során hozott közigazgatási véghatározatokkal szemben biztosítani kell a bírósági vagy kvázi-bírósági felülvizsgálat lehetőségét. Nem kötelező azonban a felülvizsgálatot megengedni a sikertelen felszólamlás illetve közigazgatási visszavonás esetére, amennyiben az ilyen eljárások jogalapja tekintetében fennáll az érvénytelenítési eljárás lehetősége.


V. RÉSZ
VITÁK MEGELŐZÉSE ÉS RENDEZÉSE

63. Cikk

Áttekinthetőség

1.	A jelen Megállapodás tárgyában bármely Tag által hatályba léptetett törvényeket és rendeleteket, jogerős bírósági határozatokat és általánosan alkalmazandó hatósági döntéseket (a szellemi tulajdonjogok elérhetőségéről, hatályáról, megszerzéséről, érvényesítéséről és az azokkal való visszaélés megakadályozásáról) nyilvánosságra kell hozni, vagy ha a nyilvánosságra hozatal nem a köz számára hozzáférhető módon történt, nemzeti nyelven, oly módon, hogy a kormányok és a jogosultak számára az azokkal való megismerkedés lehetőségét megteremtsék. A jelen Megállapodással összefüggő azon megállapodásokat, amelyek bármely Tag kormánya, kormányzati szerve és bármely más Tag kormánya vagy kormányzati szerve között hatályban vannak, szintén nyilvánosságra kell hozni.

2.	A Tagoknak értesíteniük kell az 1. pontban említett törvényekről és rendeletekről a TRIPS Tanácsot annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak e Tanácsnak a jelen Megállapodás működésének felülvizsgálatában. A Tanácsnak meg kell kísérelnie, hogy a lehető legkisebbre csökkentse az e kötelesség végrehajtásából a Tagokra eső terhet és elhatározhatja, hogy eláll annak követelésétől, hogy az ilyen törvényekről és rendeletekről a Tanácsot közvetlenül értesíteni kelljen, ha a Szellemi Tulajdon Világszervezetével az ilyen törvényeket és rendeleteket magába foglaló gyűjtemény létrehozásáról folytatott tárgyalások sikeresek. A Tanács ezzel összefüggésben megvizsgálja a jelen Megállapodás szerinti kötelezettségek alapján a Párizsi Konvenció (1967) 6ter Cikkében előírt értesítésekre vonatkozóan szükséges cselekményeket.

3.	Bármely Tag kész arra, hogy a másik Tag írásos megkeresésének eleget téve megadja az 1. pont szerinti tájékoztatást. A Tag, amely okkal hiszi azt, hogy konkrét bírói döntés vagy hatósági határozat vagy kétoldalú, a szellemi tulajdonjogokat érintő egyezmény érinti a jelen Megállapodás szerinti jogait, írásban kérheti azt is, hogy hozzáférhessen az ilyen konkrét bírói döntések, hatósági határozatok vagy kétoldalú egyezmények részleteihez, vagy azokról tájékozódhasson.

4.	A fenti 1. - 3. pontok egyike sem követelheti meg a Tagoktól, hogy hozzanak nyilvánosságra bizalmas információt, ha ez a jogok érvényesítését akadályozná vagy egyébként ellentétes a közérdekkel, vagy állami vagy magántulajdonú vállalatok jogos üzleti érdekeit sértené.




64. Cikk

Viták rendezése

1.	A GATT 1994, XXII. és XXIII. Cikkének rendelkezéseit, ahogyan azt a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, kell alkalmazni a jelen Megállapodás szerinti konzultációkra és viták rendezésére, kivéve, ha az alábbiak kifejezetten másképpen nem rendelkeznek.

2.	A GATT 1994 XXIII: 1 (b) és XXIII: 1 (c) alpontjait nem kell alkalmazni a jelen Megállapodás szerinti viták rendezésére a WTO Egyezmény hatályba lépésétől számított 5 évig.

3.	A 2. pontban említett időszak alatt a TRIPS Tanács megvizsgálja a jelen Megállapodás vonatkozásában a GATT 1994 XXIII: 1 (b) és XIII: 1 (c) alpontjai szerinti kifogások hatókörét és körülményeit és benyújtja ajánlásait a Miniszteri Konferenciának jóváhagyás végett. A Miniszteri Konferencia az ilyen ajánlások jóváhagyásával vagy a 2. pontban említett időszak kiterjesztésével kapcsolatban csak konszenzussal hozhat bármely határozatot, és a jóváhagyott ajánlások a többi Tag vonatkozásában további formális jóváhagyási folyamat nélkül lépnek hatályba.


VI. RÉSZ: ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

65. Cikk

Átmeneti rendelkezések

1.	Az alábbi 2., 3. és 4. pontoktól függően, egyetlen Tag sem köteles a jelen Megállapodás rendelkezéseit alkalmazni a WTO Egyezmény hatályba lépését követő egy éves általános határidő lejárta előtt.

2.	Bármely fejlődő ország Tag jogosult a fenti 1. pontban meghatározott, a jelen Megállapodás rendelkezései alkalmazásának időpontját további négy éves időszakra elhalasztani, kivéve az I. Rész 3., 4. és 5. Cikkeinek rendelkezéseit.

3.	Bármely más Tag, ahol a központilag tervezett gazdaságból a piacgazdaságra, szabad vállalkozásra való áttérés folyamatban van, és amely szellemi tulajdoni rendszerének strukturális reformját hajtja végre és szellemi tulajdonjogának kidolgozása és végrehajtása során különleges nehézségekkel kell megküzdenie, szintén élvezheti az Megállapodás alkalmazására a fenti 2. pontban meghatározott halasztott határidőt.

4.	Amennyiben egy fejlődő ország Tag a jelen Megállapodásnál fogva köteles a termékek szabadalmi oltalmát olyan műszaki területekre kiterjeszteni, amelyek az ilyen Tag területén a jelen Megállapodás fenti 2. pontja szerinti általános alkalmazási időpontjában ebben a formában nem oltalmazhatók, a jelen Megállapodás II. Része 5. Fejezetének a termékoltalomra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását ezekre a műszaki területekre további öt évvel elhalasztja.

5.	Bármely Tag, amely él a fenti 1., 2., 3. vagy 4. pont szerinti átmeneti idővel, köteles biztosítani, hogy nemzeti törvényeiben, jogszabályaiban és gyakorlatában az ezen időszakban eszközölt bármely módosítás ne eredményezze a jelen Megállapodás rendelkezéseivel való összhang csökkenését.

66. Cikk

A legkevésbé fejlett ország Tagok

1.	Különleges szükségleteikre és követelményeikre, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási korlátaikra valamint életképes műszaki alapjaik megteremtéséhez szükséges rugalmasságra való igényükre tekintettel, a legkevésbé fejlett ország Tagok nem kötelesek a jelen Megállapodás rendelkezéseit - a 3., 4. és 5. Cikkeket kivéve - a 65. Cikk 1. pontjában meghatározott időponttól számított 10 évnél korábban alkalmazni. A TRIPS Tanács - a legkevésbé fejlett ország Tag indokolt kérelmére - ezt az időszakot meghosszabbíthatja.

2.	A fejlett ország Tagoknak ösztönző intézkedésekről kell gondoskodniuk, amelyek előmozdítják és ösztönzik a területükön lévő vállalatokat és intézményeket a legkevésbé fejlett ország Tagok részére történő technológia átadására, annak érdekében, hogy képessé tegyék azokat egészséges és életképes műszaki alapjuk kialakítására.

67. Cikk

Technikai együttműködés

	A jelen Megállapodás végrehajtásának megkönnyítése érdekében a fejlett ország Tagok kötelesek, kérelemre és kölcsönösen megállapított feltételek szerint, technikai és pénzügyi együttműködést nyújtani a fejlődő és a legkevésbé fejlett ország Tagok számára. Az ilyen együttműködésnek ki kell terjednie a szellemi tulajdonjogok oltalmára és érvényesítésére vonatkozó hazai jogszabályok előkészítésére, az ilyen jogokkal való visszaélés megelőzésére, valamint az ilyen ügyekkel foglalkozó nemzeti hivatalok és ügynökségek létrehozásának és megerősítésének támogatására, beleértve a személyzet képzését.


VII. RÉSZ: INTÉZMÉNYI ELŐÍRÁSOK; ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

68. Cikk

A Szellemi Tulajdon  Kereskedelmi Vonatkozásai Tanácsa

	A TRIPS Tanács figyelemmel kíséri a jelen Megállapodás működését, különösen azt, hogy a Tagok eleget tesznek-e az abból származó kötelezettségeknek, valamint lehetővé teszi a Tagok számára, hogy konzultáljanak a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozású kérdéseiről. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Tagok ráruháznak, és különösen megad minden segítséget a vitarendezési eljárásokkal kapcsolatban. Feladatai ellátása során a TRIPS Tanács belátása szerint bárkivel konzultálhat és bármilyen forrásból információkat szerezhet. A Szellemi Tulajdon Világszervezetével konzultálva a Tanács az első ülésétől számított egy éven belül megfelelő előkészületeket tesz az említett Szervezet testületeivel való együttműködés kialakítására.

69. Cikk

Nemzetközi együttműködés

	A Tagok megállapodnak, hogy együttműködnek egymással azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szellemi tulajdonjogokat sértő termékek nemzetközi kereskedelmét. Ebből a célból nemzeti hatóságaiknál kapcsolattartó helyeket hoznak létre, amelyekről egymást tájékoztatják, és készek információcserét folytatni a bitorlással előállított termékek kereskedelméről. Különösen elősegítik a vámhatóságok közötti információcserét és együttműködnek a hamis védjeggyel ellátott áruk és szerzői jogok bitorlásával előállított termékek kereskedelmére vonatkozóan.

70. Cikk

Az oltalom jelenlegi tárgyai

1.	A jelen Megállapodás nem keletkeztet kötelezettségeket olyan cselekményekre vonatkozóan, amelyek a Megállapodásnak az adott Tag által történő alkalmazása kezdő időpontja előtt történtek.

2.	Amennyiben a jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, a Megállapodás kötelezettségeket keletkeztet azokra a tárgyakra nézve, amelyek a Megállapodásnak az adott Tag által történő alkalmazása időpontjában léteznek és amelyeket az adott Tag az említett időpontban oltalomban részesít, vagy amelyek kielégítik vagy a későbbiek során ki fogják elégíteni a jelen Megállapodás szerinti oltalmazhatósági feltételeket. A jelen pont, valamint a 3. és  4. pontok tekintetében a meglévő művekre vonatkozó szerzői jogi kötelezettségeket kizárólag a Berni Konvenció (1971) 18. Cikke alapján kell megállapítani, a hangfelvételek előállítóinak és előadóinak a meglévő hangfelvételekhez fűződő jogaira vonatkozó kötelezettségeket pedig kizárólag a Berni Konvenció (1971) 18. Cikke alapján, amint az a jelen Megállapodás 14. Cikk 6. pontja értelmében alkalmazandó.

3.	Nem áll fenn kötelezettség az oltalom újra érvénybe helyezésére olyan tárgyakra vonatkozóan, amelyek a jelen Megállapodásnak az adott Tag által történő alkalmazása kezdő időpontjában már közkinccsé váltak.

4.	Meghatározott oltalmi tárgyakra vonatkozó bármely olyan cselekményt illetően, amely a jelen Megállapodással összhangban álló jogszabályok értelmében jogsértővé válik és amely a WTO Egyezménynek az adott Tag általi elfogadásának időpontja előtt megkezdődött vagy amelyre vonatkozóan jelentős beruházást eszközöltek, bármely Tag rendelkezhet a jogosultnak biztosított jogorvoslatok korlátozásáról és az ilyen cselekményeknek a Megállapodásnak az adott Tagban való hatályba lépése után történő további végzését illetően. Ilyen esetekben azonban a Tag köteles rendelkezni arról, hogy a jogosult legalább igazságos ellenszolgáltatást kapjon.

5.	A Tagok nem kötelesek alkalmazni a 11. Cikk és a 14. Cikk 4. pontja rendelkezéseit olyan eredeti példányokra vagy másolatokra, amelyeket a jelen Megállapodásnak az adott Tagban való hatályba lépését megelőzően vásároltak.

6.	A Tagoknak nem kell alkalmazniuk a 31. Cikk vagy a 27. Cikk 1. pontjában foglalt követelményeket, miszerint a szabadalmi jogokkal a technika területére vonatkozóan megkülönböztetés nélkül élni lehet azokat a jogosult engedélye nélkül használni lehet, amennyiben a használatra a kormány adott engedélyt, mielőtt a jelen Megállapodás ismertté vált volna.

7.	Azon szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan, amelyek esetében az oltalom feltétele a lajstromozás, lehetőség nyílik a jelen Megállapodásnak az adott Tag által történő alkalmazása kezdő időpontjában függőben lévő oltalmi bejelentéseknek a módosítására a jelen Megállapodás szerinti fokozott oltalom igénylésével. Az ilyen módosítások új anyagot nem tartalmazhatnak.

8.	Amennyiben a WTO Egyezmény hatályba lépése időpontjában valamelyik Tag nem biztosítja a 27. Cikk szerinti kötelezettségeknek megfelelő oltalmat gyógyszerek és mezőgazdasági vegyi termékek számára, az adott Tagnak:

(a)	a VI. Rész rendelkezései mellett, a WTO Egyezmény hatályba lépése időpontjától kezdődően gondoskodnia kell olyan eszközökről, amelyek lehetővé teszik ilyen találmányokra vonatkozó szabadalmi bejelentések benyújtását;

(b)	a jelen Megállapodás hatályba lépésétől kezdődően az említett bejelentésekre úgy kell alkalmaznia a jelen Megállapodásban meghatározott oltalmazhatósági feltételeket, mintha azokat az adott Tagban történő bejelentési időpontban illetve elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség időpontjában is alkalmazták volna; valamint

(c)	a jelen Megállapodásnak megfelelően, a szabadalom megadásától kezdődően és a jelen Megállapodás 33. Cikkében meghatározott bejelentési időponttól számított oltalmi idő fennmaradó részére szabadalmi oltalmat kell biztosítani azon bejelentések számára, amelyek kielégítik a (b) pontban említett oltalmazhatósági feltételeket.

9.	Ha egy termék valamely Tagban a 8. (a) pont szerinti szabadalmi bejelentés tárgyát képezi, a VI. Rész rendelkezései mellett kizárólagos forgalmazási jogokat kell biztosítani ötéves időtartamra az adott Tagban a forgalomba hozatali engedély megszerzését követően, vagy, ha ez rövidebb, amíg az adott Tagban a szabadalmi oltalmat engedélyezik vagy a bejelentést elutasítják, feltéve, hogy a szóban forgó termékre a szabadalmi bejelentést a WTO Egyezmény hatályba lépése után egy másik Tagban benyújtották és arra szabadalmat adtak, illetve a forgalomba hozatali engedélyt megszerezték.

71. Cikk

Felülvizsgálat és módosítás

1.	A TRIPS Tanács a 65. Cikk 2. pontjában említett átmeneti időszak eltelte után felülvizsgálja a jelen Megállapodás végrehajtását. A végrehajtás során szerzett tapasztalatokat figyelembe véve a Tanács ettől az időponttól számítva kétévenként megismétli a felülvizsgálatot. A Tanács olyan fejlemények figyelembevételével is végezhet felülvizsgálatot, amelyek indokolják a jelen Megállapodás módosítását vagy változtatását.

2.	Olyan módosításokat, amelyek csupán más multilaterális egyezmények keretében elért és hatályban lévő, és az ilyen egyezmények keretében a WTO valamennyi Tagja által elfogadott, magasabb szintű szellemi tulajdonjog oltalomhoz való igazodást célozzák, a TRIPS Tanács egyhangú javaslata alapján a Miniszteri Konferencia elé lehet terjeszteni intézkedés végett a WTO Egyezmény X. Cikk 6. pontjának megfelelően.

72. Cikk

Fenntartások

	A jelen Megállapodás egyik rendelkezésével szemben sem lehet fenntartással élni a többi Tag hozzájárulása nélkül.






73. Cikk

Nemzetbiztonsági kivételek

	A jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy az:

(a)	bármely Tagtól olyan információ szolgáltatását kívánná meg, amelynek nyilvánosságra hozatalát alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek tartja; vagy

(b)	bármely Tagot megakadályozna az általa alapvető biztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely intézkedés megtételében

(i)	a hasadó anyagok illetve azon anyagok vonatkozásában, amelyekből a hasadó anyagokat nyerik;

(ii)	a fegyverek, lőszerek és hadfelszerelések kereskedelme, valamint más áruk és anyagok ilyen jellegű kereskedelme vonatkozásában, amelyek közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátását szolgálják;

(iii)	háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén; vagy

(c)	bármely Tagot megakadályozna az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáról szóló Kartája szerinti kötelezettségei teljesítését szolgáló bármely intézkedés megtételében.


2. Melléklet

EGYETÉRTÉS
A VITARENDEZÉS SZABÁLYAIRÓL ÉS ELJÁRÁSAIRÓL



	A Tagok ezennel az alábbiakban állapodnak meg:

1. Cikk

Hatókör és alkalmazás

1.	A jelen Egyetértés szabályait és eljárásait kell alkalmazni az Egyetértés 1. Függelékben felsorolt egyezmények konzultációs és vitarendezési szabályai és eljárásai szerint folytatott viták esetén (a továbbiakban: \"idetartozó egyezmények\").  A jelen Egyetértés szabályait és eljárásait kell alkalmazni a Tagok közötti, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Egyezmény (a továbbiakban a jelen Egyetértésben: \"WTO Egyezmény\") illetve a jelen Egyetértés rendelkezései szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatos konzultációkra és viták rendezésére is, elkülönítetten vagy a más idetartozó egyezményekkel együtt.

2.	A jelen Egyetértés szabályait és eljárásait az olyan különleges vagy kiegészítő vitarendezési szabályok vagy eljárások függvényében kell alkalmazni, amelyeket a jelen Egyetértéshez csatolt 2. Függelékben felsorolt, idetartozó egyezmények tartalmaznak. Amennyiben különbség van a jelen Egyetértés szerinti szabályok és eljárások illetve a 2. Függelékben lefektetett különleges vagy kiegészítő szabályok és eljárások között, a 2. Függelékben foglalt különleges vagy kiegészítő szabályok és eljárások az irányadók. Olyan vitákban, amelyekre több mint egy idetartozó egyezmény szabályai és eljárásai vonatkoznak, ha ellentét áll fenn az ilyen felülvizsgálat alatt álló egyezmények különleges vagy kiegészítő szabályai és eljárásai között, és amennyiben a vitában résztvevő felek nem tudnak megállapodni a szabályokról és eljárásokról a bizottság létrehozásától számított 20 napon belül, a Vitarendezési Testület, melyről az 2. Cikk 1. pontja rendelkezik (a jelen Egyetértésben a továbbiakban \"DSB\") Elnöke a vitákban résztvevő felekkel konzultálva határozza meg a követendő szabályokat és eljárásokat a bármely Tag által benyújtott kérelemtől számított 10 napon belül. Az Elnökre az az elv az irányadó, hogy ahol csak lehetséges, a különleges vagy kiegészítő szabályokat és eljárásokat kell használni, és a jelen Egyetértésben lefektetett szabályokat és eljárásokat olyan mértékig kell alkalmazni, ami szükséges a konfliktusok elkerüléséhez.




2. Cikk

Eljárás

1.	Ezennel létrejön a Vitarendezési Testület, hogy ezeket a szabályokat és eljárásokat érvényesítse, valamint, kivéve, ha valamely idetartozó egyezmény erről másként rendelkezik, az idetartozó egyezmények konzultációs és vitarendezési rendelkezéseit is. Eszerint a DSB-nek felhatalmazása van bizottságok létrehozására, a bizottság illetve a Fellebbezési Testület jelentéseinek elfogadására, a határozatok és ajánlások végrehajtásának figyelemmel kísérésére, illetve az idetartozó egyezmények szerinti engedmények és egyéb kötelezettségek felfüggesztésének jóváhagyására. Az olyan idetartozó egyezményből adódó vitákat illetően, amely Többoldalú Kereskedelmi Egyezmény, a \"Tag\" kifejezés csak azokra a Tagokra utal, amelyek aláírói a releváns Többoldalú Kereskedelmi Egyezménynek. Amennyiben a DSB intéz egy ilyen Többoldalú Kereskedelmi Egyezmény szerinti vitarendezési eljárást eljárást csak az ebben az Egyezményben résztvevő Tagok vehetnek részt a DSB-nek az adott vitával kapcsolatos döntésében vagy tevékenységében.

2.	A DSB köteles a vonatkozó idetartozó egyezmények előírásait érintő vitákban bekövetkező bármilyen fejleményről tájékoztatni a WTO illetékes Tanácsait és Bizottságait.

3.	A DSB a jelen Egyetértésben meghatározott időhatárokon belül szükség szerinti gyakorisággal ülésezve végzi tevékenységét.

4.	Ahol a jelen Egyetértés szabályai és eljárása a DSB számára döntéshozatalt írnak elő, azt konszenzussal kell meghozni.

3. Cikk

Általános rendelkezések

1.	A Tagok megerősítik, hogy betartják a GATT 1947 XXII. és XXIII. Cikke szerinti, ez idáig alkalmazott vitakezelés elveit, szabályait és eljárásait azoknak a jelen Egyetértésben rögzített finomításaival és módosításaival együtt.

2.	A WTO vitarendezési rendszere központi elemet képez a multilaterális kereskedelmi rendszer biztonságának és kiszámíthatóságának biztosításában. A Tagok elismerik, hogy az az idetartozó egyezmények Tagjai jogainak és kötelezettségeinek védelmét szolgálja és az egyezmények rendelkezéseit tisztázza a nemzetközi közjog értelmezésének szokásos szabályai szerint. A DSB ajánlásai és határozatai az idetartozó egyezményekben lefektetett jogokhoz és kötelezettségekhez sem hozzá nem tehetnek, sem el nem vehetnek azokból.

3.	Rendkívül fontos az olyan helyzetek azonnali megoldása, amelyekben valamely Tag úgy ítéli meg, hogy az idetartozó egyezményekből közvetlenül vagy közvetve adódó előnyeit egy másik Tag intézkedései csökkentik, a WTO hatékony működése és a Tagok jogai és kötelezettségei közötti megfelelő egyensúly fenntartása szempontjából.

4.	A DSB ajánlásai és határozatai arra irányulnak, hogy a problémára a jelen Egyetértésben és más idetartozó egyezményekben lévő jogoknak és kötelezettségeknek megfelelő kielégítő megoldást találjon.

5.	Az idetartozó egyezmények konzultációs és vitarendezési szabályai és eljárásai szerint hivatalosan felvetett problémák minden megoldásának, beleértve a választottbírósági döntéseket is, összhangban kell állniuk ezen egyezményekkel, és sem az egyezményekből bármely Tag számára adódó előnyöket nem semmisíthetik meg illetve nem csökkenthetik, sem nem gátolhatják ezen egyezmények bármely céljának elérését.

6.	Az idetartozó egyezmények konzultációs és vitarendezési szabályai és eljárásai szerint hivatalosan felvetett problémák kölcsönösen elfogadott megoldását a DSB-nek és az érintett Tanácsoknak és Bizottságoknak be kell jelenteni, ahol erre vonatkozóan bármely Tag bármely témát felvethet.

7.	Valamely eljárás megindítása előtt a Tagnak meg kell ítélnie, hogy vajon az ezen eljárások szerinti kezdeményezés gyümölcsöző lesz-e. A vitarendezési mechanizmus célja, hogy a vitákra pozitív megoldást biztosítson. Egyértelműen a vitában résztvevő felek számára kölcsönösen elfogadható és az idetartozó egyezményekkel összhangban álló megoldásokat kell előnyben részesíteni. Kölcsönösen elfogadható megoldás hiányában a vitarendezési mechanizmus célja rendszerint, hogy biztosítsa az érintett intézkedések visszavonását, amennyiben úgy találják, hogy ezek nem állnak összhangban bármely idetartozó egyezmény rendelkezéseivel. A kompenzációs rendelkezéshez csak akkor lehet fordulni, ha az intézkedés azonnali visszavonása gyakorlatilag megvalósíthatatlan, illetve ideiglenes intézkedésként, az idetartozó egyezménnyel összhangban nem álló intézkedés visszavonásáig. A jelen Egyetértés a vitarendezési eljárást felhívó Tag számára végső lehetőségként az idetartozó egyezmények szerinti engedmények vagy más kötelezettségek diszkriminatív módon történő felfüggesztését teszi lehetővé a másik Taggal szemben, függően attól, hogy a DSB az ilyen intézkedést jóváhagyja-e.

8.	Azokat az eseteket, amikor valamely idetartozó egyezmény alapján vállalt kötelezettség megsértése fennáll, azt prima facie (első látásra) előny hatálytalanítása vagy gyengítése esetének kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy rendszerint fennáll az a vélelem, hogy a szabályok megsértésének hátrányos kihatása van az olyan Tagokra, akik az érintett idetartozó egyezménynek részes felei, és ilyen esetekben annak a Tagnak kell megcáfolnia a vádakat, amely ellen a panaszt tették.

9.	A jelen Egyetértés rendelkezései nem sértik a Tagok azon jogát, hogy az idetartozó egyezmények rendelkezéseinek hivatalos értelmezését keressék a WTO Egyezmény vagy egy olyan idetartozó egyezmény döntéshozatala révén, amely egy Többoldalú Kereskedelmi Egyezmény.

10.	A Tagok egyetértenek, hogy a békéltetésre vonatkozó kéréseket illetve a vitarendezési eljárások alkalmazását nem lehet peres eljárásnak szánni vagy annak tekinteni és amennyiben vita merül fel, minden Tag jóhiszeműen vesz részt az ilyen eljárásokban annak érdekében, hogy a vitát feloldják. A Tagok abban is egyetértenek, hogy a különálló ügyekben tett panaszokat és ellenpanaszokat nem lehet összekötni.

11.	A jelen Egyetértést csak a WTO Egyezmény hatálybalépésekor vagy az után új, az idetartozó egyezmények konzultációs rendelkezései szerint benyújtott konzultációs kérések tekintetében lehet alkalmazni. Azon vitáknál, amelyeknél a konzultáció iránti kérést a GATT 1947 vagy az idetartozó egyezmények bármilyen más jogelőd egyezménye alapján nyújtották be még a WTO Egyezmény hatálybalépése előtt, a WTO Egyezmény hatálybalépését közvetlenül megelőzően érvényes releváns vitarendezési eljárásokat és szabályokat kell a továbbiakban is alkalmazni.

12.	A 11. pont rendelkezései mellett, ha valamely fejlődő ország Tag nyújt be panaszt valamely idetartozó egyezmény alapján egy fejlett ország Tag ellen, a panasztevő fél jogosult a jelen Egyetértés 4., 5., 6. és 12. Cikkeiben foglalt rendelkezések alternatívájaként az 1966. április 5-i Határozat (BISD 14S/18) megfelelő rendelkezéseit meghivatkozni, kivéve, amikor a Vizsgálóbizottság úgy ítéli meg, hogy az azon Határozat 7. pontjában elrendelt időkeret nem elegendő jelentésének elkészítéséhez, és a panasztevő fél egyetértésével ezt az időkeretet meghosszabbíthatja. Amennyiben különbség van a 4., 5., 6. és 12. Cikk szabályai és eljárásai illetve a Határozat megfelelő szabályai és eljárásai között, az utóbbi az irányadó.

4. Cikk

Konzultációk

1.	A Tagok megerősítik elhatározásukat, hogy erősítik és fejlesztik a Tagok által alkalmazott konzultációk és eljárások hatékonyságát.

2.	Minden Tag vállalja, hogy jó szándékúan veszi figyelembe a valamely más Tag által az előző Tag területén hozott, a bármely idetartozó egyezmény működését befolyásoló intézkedéssel kapcsolatos kifogásait, és erre tekintettel megfelelő konzultációs lehetőséget biztosít.

3.	Ha valamely idetartozó Egyezmény alapján konzultációk iránti kérést nyújtanak be, az a Tag, amelyhez a kérést intézik, köteles, kivéve ha erről kölcsönösen másképpen állapodnak meg, a kérésre annak kézhezvételétől számított 10 napon belül válaszolni és jóhiszeműen a konzultációkat a kérés kézhezvételétől számított nem több mint 30 napon belül megkezdeni azzal a céllal, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. Amennyiben a Tag a kérés kézhezvételétől számított 10 napon belül nem válaszol, vagy a kérés kézhezvételétől számított 30 napon vagy más kölcsönösen egyeztetett időtartamon belül nem kezdi meg a konzultációkat, akkor a konzultációk megtartását kérő Tag közvetlenül kérheti vizsgálóbizottság felállítását.

4.	A konzultációt kérő Tag köteles minden ilyen konzultáció iránti kérést a DSB-nek illetve a releváns Tanácsoknak és Bizottságoknak bejelenteni. Minden konzultáció iránti kérést írásban kell benyújtani, együtt a kérés indokaival, ideértve a kérdéses intézkedések meghatározását és a panasz jogalapjának jelzését.

5.	Az idetartozó egyezmény rendelkezései szerinti konzultációk során, mielőtt a jelen Egyetértés alapján további intézkedésekhez fordulnának, a Tagoknak meg kell kísérelniük az ügy kielégítő kiigazítását.

6.	A konzultációk bizalmasak és nem sérthetik a Tagok jogait további eljárások során.

7.	Ha a konzultációk során a vitát a konzultáció iránti kérés kézhezvételétől számított 60 napon belül nem sikerül rendezni, a panasztevő fél kérheti vizsgálóbizottság felállítását. A panasztevő fél a 60 napos időszak alatt is kérheti a vizsgálóbizottság felállítását, ha a konzultáló felek közösen úgy ítélik meg, hogy a konzultációkban a vitát nem sikerül rendezni.

8.	Sürgősség esetén, ideértve a romlandó árut érintő ügyeket is, a Tagok kötelesek a konzultációkat a kérés kézhezvételétől számított nem több mint 10 napon belül megkezdeni. Ha konzultációk során a vitát a kérés kézhezvételétől számított 20 nap alatt nem sikerült rendezni, a panasztevő fél kérheti vizsgálóbizottság felállítását.

9.	Sürgősség esetén, ideértve a romlandó árut érintő ügyeket, a vitában résztvevő felek, vizsgálóbizottságok és a Fellebbezési Testület minden erőfeszítést köteles megtenni annak érdekében, hogy az eljárást a lehető legnagyobb mértékben felgyorsítsák.

10.	A konzultációk során a Tagoknak külön figyelemmel kell lenniük a fejlődő ország Tagok sajátos problémáira és érdekeire.

11.	Amennyiben a konzultáló Tagok közé nem tartozó valamely Tag úgy véli, hogy a GATT 1994 XXII. Cikke 1. pontja, a GATS XXII. Cikk 1. pontja, vagy más idetartozó egyezmény megfelelő rendelkezései szerint tartott konzultációkhoz lényeges kereskedelmi érdeke fűződik, az ilyen Tag értesítheti a konzultáló Tagokat és a DSB-t arról a kívánságáról, hogy részt vehessen a konzultációban az említett Cikk szerinti konzultáció iránti kérés közreadásának napjától számított 10 napon belül. Az ilyen Tagot be kell vonni a konzultációkba, feltéve, hogy az a Tag, amelyhez a konzultáció iránti kérést címezték, egyetért, hogy a lényeges érdekre vonatkozó igény megalapozott. Ebben az esetben erről tájékoztatniuk kell a DSB-t. Ha a konzultációba irányuló bevonásra való kérést nem fogadják el, a kérelmező Tag szabadon döntheti el, hogy kér-e konzultációt a GATT 1994 XXII. Cikke 1. pontja, vagy XXIII. Cikke 1. pontja, vagy a GATS XXII. Cikk 1. pontja vagy XXIII. Cikk 1 pontja, vagy a többi idetartozó egyezmény megfelelő rendelkezései szerint.

5. Cikk

Jószolgálat, békéltetés és közvetítés

1.	A jószolgálat, a békéltetés és a közvetítés olyan eljárások, amelyeket önkéntesen vállalnak, ha a vitában résztvevő felek ehhez hozzájárulnak.

2.	A jószolgálati, békéltetési és közvetítő eljárások, különösen a vitában résztvevő felek által az eljárás során elfoglalt álláspontok, bizalmasan kezelendők és nem sérthetik egyik fél jogait sem az e rendelkezések szerinti további eljárásokban.

3.	A vitában résztvevő bármely fél bármikor kérhet jószolgálatot, békéltetést vagy közvetítést. Ezek bármikor megkezdődhetnek és bármikor megszüntethetők. Amint a jószolgálati, békéltetési vagy közvetítési eljárásokat megszüntették, a panaszos fél kérheti vizsgálóbizottság felállítását.

4.	Amikor a konzultáció iránti kérés kézhezvételétől számított 60 napon belül jószolgálati, békéltető vagy közvetítő eljárást kezdenek meg, a panasztevő félnek legalább a konzultáció iránti kérés kézhezvételétől számított 60 napos időtartamot kell hagynia, mielőtt kérheti vizsgálóbizottság felállítását. A panasztevő fél kérheti vizsgálóbizottság felállítását e 60 napos időszakon belül is, ha a vitában résztvevő felek együttesen úgy vélik, hogy a jószolgálati, békéltető vagy közvetítő eljárás nem tudja a vitát feloldani.

5.	Ha a vitában résztvevő felek egyetértnek, a jószolgálati, békéltető vagy közvetítő eljárás folytatódhat, miközben a vizsgálóbizottsági eljárás folyamatban van.

6.	A Vezérigazgató hivatalos minőségében felajánlhatja jószolgálati, békéltető vagy közvetítő tevékenységét azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a Tagoknak a vita rendezésében.

6. Cikk

Vizsgálóbizottságok létrehozása

1.	Ha a panasztevő fél így kéri, vizsgálóbizottságot kell felállítani legkésőbb azon a DSB ülésen, amely azt az ülést követi, amelynek napirendjén először megjelent a kérés, kivéve, ha ezen az ülésen a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy nem hoz létre vizsgálóbizottságot.

2.	A vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó kérést írásban kell benyújtani. Ebben jelezni kell, hogy tartottak-e konzultációkat, meg kell határozni az érintett konkrét intézkedéseket és rövid összegzést kell adni a panasz jogalapjáról elegendő részletezettséggel ahhoz, hogy a problémát világosan bemutassák. Abban az esetben, ha a kérelmező nem a szokásos feladat-megjelöléssel kéri a vizsgálóbizottság létrehozását, az írásos kérelemben közölni kell a speciális feladat-meghatározás javasolt szövegét.

7. Cikk

A vizsgálóbizottságok feladat-meghatározása

1.	A vizsgálóbizottságok feladat-meghatározása a következő, kivéve, ha a vitában résztvevő felek másképpen állapodnak meg a vizsgálóbizottság létrehozásától számított 20 napon belül:

	\"(A vitában résztvevő felek által hivatkozott idetartozó egyezmény(ek) megnevezése) releváns rendelkezéseinek fényében megvizsgálni a (fél neve) által a .... dokumentumban a DSB elé utalt ügyet és olyan ténymegállapításokat tenni, amelyek segítik a DSB-t ajánlásainak megtételében vagy az azon egyezmény(ek)ben lehetővé tett határozatok meghozatalában.\"

2.	A vizsgálóbizottságok kötelesek megvizsgálni a vitában résztvevő felek által hivatkozott bármely idetartozó egyezményben vagy egyezményekben lévő releváns rendelkezéseket.

3.	Valamely vizsgálóbizottság felállításakor a DSB felhatalmazhatja annak Elnökét, hogy a vitákban résztvevő felekkel konzultálva állítsa össze a bizottság feladat-meghatározását az 1. pont rendelkezéseinek függvényében. Az így összeállított feladat-meghatározást meg kell küldeni minden Tagnak. Ha nem a szokásos feladat-meghatározásban állapodnak meg, bármely Tag élhet ezzel kapcsolatban felvetéssel a DSB-nél.

8. Cikk

A vizsgálóbizottságok összetétele

1.	A vizsgálóbizottságok magasan képzett kormányzati és/vagy nem-kormányzati személyekből állnak, ideértve olyanokat, akik szolgáltak már vizsgálóbizottságban, vagy képviseltek ügyet előtte, képviseltek valamely Tagot vagy a GATT 1947 valamely szerződő felét, vagy képviselőként szolgáltak bármilyen idetartozó egyezmény vagy annak jogelőd egyezménye Tanácsában és Bizottságában vagy a Titkárságon, oktattak nemzetközi kereskedelmi jogot vagy politikát vagy publikáltak ezen témakörökben, vagy szolgáltak, mint valamely Tag vezető kereskedelempolitikai tisztségviselője.

2.	A vizsgálóbizottságok tagjait úgy kell kiválasztani, hogy biztosítani lehessen a tagok függetlenségét, megfelelően sokrétű hátteret és a tapasztalatok széles skáláját.

3.	Azon Tagok állampolgárai, amelyeknek a kormányai részt vesznek a vitában vagy abban harmadik felek a 10. Cikk 2. pontjának definíciója szerint, nem szolgálhatnak az adott vitával foglalkozó vizsgálóbizottságban, kivéve, ha a vitában résztvevő felek másképpen állapodnak meg.

4.	Annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a vizsgálóbizottsági tagok kiválasztásában, a Titkárság karbantart egy, az 1. pontban vázolt képesítésekkel rendelkező kormányzati és nem-kormányzati személyek indikatív listáját, amelyről a vizsgálóbizottsági tagok szükség szerint kiválaszthatók. Ez a lista magában foglalja az 1984. november 30-i nem-kormányzati vizsgálóbizottsági tagok listáját (BISD 31S/9), valamint más, az idetartozó egyezmények bármelyike alapján összeállított névsorokat és indikatív listákat, és megtartja a WTO Egyezmény hatálybalépésének idején e névsorokban vagy indikatív listákon szereplő személyek neveit. A Tagok időről időre javasolhatják kormányzati vagy nem-kormányzati személyek neveit az indikatív listára történő felvétel céljából, releváns információt adva a nemzetközi kereskedelemre illetve az idetartozó egyezmények ágazataira vagy tárgyára vonatkozó tudásukról; ezeket a neveket a DSB jóváhagyásával fel kell venni a listára. A listán szereplő minden egyes személynél a lista megjelöli az illető ágazatokra vagy az idetartozó egyezmények tárgyára vonatkozó tapasztalatainak vagy szakértelmének konkrét területeit.

5.	A vizsgálóbizottságok három tagból állnak, kivéve, ha a vitában résztvevő felek öt vizsgálóbizottsági tagból álló vizsgálóbizottságban állapodnak meg, a vizsgálóbizottság felállításától számított 10 napon belül. A tagokat késedelem nélkül tájékoztatni kell a vizsgálóbizottság összetételéről.

6.	A Titkárság tesz javaslatot a vitában résztvevő feleknek a vizsgálóbizottságba történő jelölésekre. A vitában résztvevő felek nem hozhatnak fel ellenvetést a jelölésekkel szemben, kivéve, ha erre kényszerítő okuk van.

7.	Ha a vizsgálóbizottsági tagok tekintetében nem jön létre megállapodás a vizsgálóbizottság felállításától számított 20 napon belül, bármelyik fél kérésére a Vezérigazgató a DSB Elnökével, valamint a releváns Tanács vagy Bizottság Elnökével konzultálva határozza meg a vizsgálóbizottság összetételét olyan tagok kijelölésével, akiket a Vezérigazgató a legmegfelelőbbnek tart a vitában meghivatkozott idetartozó egyezmény vagy egyezmények esetleges releváns, különleges vagy kiegészítő szabályai vagy eljárásai szerint, a vitákban résztvevő felekkel folytatott konzultáció után. A DSB Elnöke köteles tájékoztatni a Tagokat az így kialakított vizsgálóbizottság összetételéről attól az időponttól számított nem később mint 10 napon belül, hogy az Elnök ilyen kérést kap.

8.	A Tagok általános szabályként vállalják, hogy engedélyezik tisztségviselőik számára a vizsgálóbizottsági tagságot.

9.	A vizsgálóbizottsági tagok egyéni minőségükben és nem mint kormány képviselők vagy bármely szervezet képviselői teljesítik szolgálatukat. A Tagok éppen ezért nem adhatnak nekik utasításokat és nem kísérelhetik meg, hogy őket mint egyéneket befolyásolják a vizsgálóbizottság előtt lévő üggyel kapcsolatban.

10.	Amikor a vita egy fejlődő ország Tag és egy fejlett ország Tag között áll fenn, a vizsgálóbizottságba, ha a fejlődő ország Tag ezt kéri, legalább egy tagot egy fejlődő ország Tagból kell beválasztani.

11.	A vizsgálóbizottsági tagok költségeit, ideértve az utazási költségeket és a napidíjat, a WTO költségvetéséből kell fedezni az Általános Tanács által elfogadott kritériumok szerint, a Költségvetési, Pénzügyi és Adminisztratív Bizottság ajánlásai alapján.

9. Cikk

Több panaszos esetén követendő eljárás

1.	Amikor több mint egy Tag kéri vizsgálóbizottság felállítását ugyanazon ügyben, egyetlen vizsgálóbizottság állítható fel, hogy ezeket a panaszokat megvizsgálja, figyelembe véve az összes érintett Tag jogait. Amikor csak lehetséges, egyetlen vizsgálóbizottságot kell felállítani az ilyen panaszok kivizsgálására.

2.	Az egyetlen vizsgálóbizottság köteles vizsgálódásait úgy megszervezni és ténymegállapításait a DSB-nek úgy bemutatni, hogy a vitában résztvevő felek azon jogai, amelyeket élvezhettek volna, ha külön-külön vizsgálóbizottságok vizsgálták volna a panaszokat, semmilyen módon se sérüljenek. Ha a vitában résztvevő felek egyike így kéri, a vizsgálóbizottság köteles külön jelentéseket benyújtani a kérdéses vitáról. Az egyes panasztevők által benyújtott írásos előterjesztéseket a többi panasztevőnek is rendelkezésére kell bocsátani és minden egyes panasztevő jogosult, hogy jelen legyen, amikor a többi panasztevő bármelyike nézeteit a vizsgálóbizottság előtt ismerteti.

3.	Ha több mint egy vizsgálóbizottságot hoznak létre az ugyanazon ügyre vonatkozó panaszok megvizsgálásához, a lehető legnagyobb mértékig ugyanazon tagokat kell megválasztani az egyes különálló vizsgálóbizottságokba, és az ilyen viták során a vizsgálóbizottsági eljárások ütemezését össze kell hangolni.


10. Cikk

Harmadik felek

1.	A vitában résztvevő felek és a kérdéses idetartozó egyezményben résztvevő más Tagok érdekeit teljeskörűen figyelembe kell venni a vizsgálóbizottsági eljárás során.

2.	Bármely olyan Tag, amelynek lényeges érdeke fűződik a vizsgálóbizottság előtt lévő ügyhöz és amelyik érdekeltségéről a DSB-t értesítette (a továbbiakban a jelen Egyetértésben: \"harmadik fél\") lehetőséget kell, hogy kapjon, hogy a vizsgálóbizottság meghallgassa illetve, hogy a vizsgálóbizottságnak írásos előterjesztéseket nyújtson be. Ezeket az előterjesztéseket a vitában résztvevő feleknek is át kell adni és azokat a vizsgálóbizottság jelentésében tükrözni kell.

3.	A harmadik felek a vitában résztvevő felek előterjesztéseit a vizsgálóbizottság első üléseire megkapják.

4.	Ha egy harmadik fél úgy véli, hogy valamely intézkedés, amely már vizsgálóbizottsági eljárás tárgya, a neki bármilyen idetartozó egyezmény alapján járó előnyöket megsemmisíti vagy sérti, az ilyen Tag a jelen Egyetértés szerinti rendes vitarendezési eljáráshoz fordulhat. Az ilyen vitát, hacsak lehetséges, az eredeti vizsgálóbizottság elé kell utalni.

11. Cikk

A vizsgálóbizottságok funkciója

	A vizsgálóbizottságok funkciója, hogy segítséget nyújtson a DSB-nek a jelen Egyetértés illetve az idetartozó egyezmények szerinti feladatainak ellátásában. Ennek megfelelően a vizsgálóbizottságnak tárgyilagosan fel kell mérnie az előtte lévő ügyet, ideértve a tényállás objektív megállapítását, valamint a releváns idetartozó egyezmények alkalmazhatóságát illetve az azokkal való összhangot és olyan további ténymegállapításokat kell tennie, amely segítséget nyújt a DSB-nek az idetartozó egyezményekben elrendelt ajánlásai vagy határozatai meghozatalában. A vizsgálóbizottságoknak rendszeresen kell a vitában résztvevő felekkel konzultálniuk és nekik elegendő lehetőséget kell adniuk, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást alakítsanak ki.

12. Cikk

A vizsgálóbizottsági eljárások

1.	A vizsgálóbizottságok a 3. Függelékben lefektetett munkarendet követik, kivéve, ha a vizsgálóbizottság a vitában résztvevő felekkel történt konzultáció után másképp dönt.

2.	A vizsgálóbizottsági eljárásoknak megfelelően rugalmasaknak kell lenniük ahhoz, hogy biztosíthassák a vizsgálóbizottsági jelentések magas színvonalát anélkül, hogy a vizsgálóbizottsági eljárást szükségtelenül késleltetnék.

3.	A vitában résztvevő felekkel folytatott konzultáció után a vizsgálóbizottsági tagok, amint ez gyakorlatilag megvalósítható és ahol csak lehetséges, attól számított egy héten belül, hogy megállapodás született a vizsgálóbizottság összetételéről illetve annak feladat-meghatározásáról, rögzítik a vizsgálóbizottsági eljárás időrendjét, figyelembe véve a 4. Cikk 9. pontjának rendelkezéseit, amennyiben azok relevánsak.

4.	A vizsgálóbizottsági eljárás időrendjének meghatározásánál a vizsgálóbizottság elegendő időt ad a vitában résztvevő feleknek, hogy előterjesztéseiket elkészíthessék.

5.	A vizsgálóbizottságoknak pontos határidőket kell szabniuk a felek által benyújtandó írásos előterjesztésekre, és a feleknek ezeket a határidőket tiszteletben kell tartaniuk.

6.	A vitában résztvevő egyes felek írásos előterjesztéseiket a Titkárságon helyezik letétbe abból a célból, hogy az azonnal továbbítsa azokat a vizsgálóbizottságnak illetve a vitában résztvevő másik félnek vagy feleknek. A panasztevő félnek kell a válaszadó fél első előterjesztése előtt benyújtania saját első előterjesztését, kivéve, ha a vizsgálóbizottság a 3. pontban hivatkozott időrend rögzítése során úgy dönt a vitában résztvevő felekkel folytatott konzultáció után, hogy a felek első előterjesztéseiket egyidejűleg nyújtsák be. Amikor az első előterjesztések letétbehelyezésére egymást követő megoldást alkalmaznak, a vizsgálóbizottság szigorú határidőt állapít meg a válaszadó fél előterjesztésének benyújtására. Minden ezután következő írásos előterjesztést egyidejűleg kell benyújtani.

7.	Amikor a vitában résztvevő felek nem tudtak kölcsönösen kielégítő megoldást kialakítani, a vizsgálóbizottság írásos jelentés formájában nyújtja be ténymegállapításait a DSB-nek. Ilyen esetekben a vizsgálóbizottság jelentése közli a tényállást, a releváns rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint az általa beterjesztett ténymegállapítások és ajánlások alapvető indokait. Amikor a vitában résztvevő felek az ügy rendezésére megoldást találtak, a vizsgálóbizottság jelentése az eset rövid leírására és annak bejelentésére szorítkozik, hogy megoldást találtak.

8.	Az eljárások hatékonyabbá tételének érdekében az az időszak, melynek során a vizsgálóbizottság elvégzi vizsgálódásait, attól az időponttól, amikor a vizsgálóbizottság összetételében és feladatkörének megállapításában egyetértés születik, a záró jelentésnek a vitában résztvevő feleknek történő kibocsátásáig általános szabályként nem haladhatja meg a 6 hónapot. Sürgős esetekben, ideértve a romlandó árukra vonatkozókat, a vizsgálóbizottság igyekszik jelentését a vitában résztvevő feleknek 3 hónapon belül kibocsátani.

9.	Amikor a vizsgálóbizottság úgy véli, hogy nem tudja jelentését 6 hónapon belül vagy sürgősségi eseteken 3 hónapon belül kibocsátani, köteles erről a DSB-t írásban tájékoztatni, együtt a késedelem indokaival, valamint annak az időszaknak a becslésével, amelyen belül kiadja jelentését. A vizsgálóbizottság felállításától a jelentésnek a Tagoknak történő kiküldéséig eltelő időszak egyetlen esetben sem haladhatja meg a 9 hónapot.

10.	A valamely fejlődő ország Tag által hozott intézkedéssel kapcsolatos konzultációk során a felek megállapodhatnak, hogy a 4. Cikk 7. és 8. pontjaiban lefektetett időtartamokat meghosszabbítják. Ha a releváns időtartam elteltével a konzultáló felek nem tudnak megállapodni a konzultációk lezárásában, a DSB Elnöke dönti el a felekkel való konzultáció után, hogy a releváns időtartamot meghosszabbítsa-e, és ha igen, mennyivel. Ezenkívül valamely fejlődő ország Tag elleni panasz vizsgálatakor a vizsgálóbizottságnak elegendő időt kell adnia a fejlődő ország Tagnak, hogy érvelését előkészítse és bemutassa. A 20. Cikk 1. pontjának és a 21. Cikk 4. pontjának rendelkezéseit a jelen pont szerinti semmilyen cselekmény sem befolyásolja.

11.	Ahol a felek egyike, vagy közülük többen fejlődő ország Tagok, a vizsgálóbizottság jelentésében kifejezetten jelölni kell, hogy milyen formában vették figyelembe az idetartozó egyezmények részét képező, a fejlődő ország Tagoknak differenciált és kedvezményesebb elbánást nyújtó releváns rendelkezéseket, amelyeket a fejlődő ország Tag a vitarendezési eljárás során felvetett.

12.	A vizsgálóbizottság a panasztevő Tag kérésére bármikor, 12 hónapot meg nem haladó időtartamra felfüggesztheti munkáját. Ilyen felfüggesztés esetén a jelen Cikk 8. és 9. pontjaiban, a 20. Cikk 1. pontjában, valamint a 21. Cikk 4. pontjában lefektetett határidőket annyi idővel kell meghosszabbítani, amennyire a munkát felfüggesztették. Ha a bizottság munkáját több mint 12 hónapra függesztették fel, a vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó felhatalmazás hatályát veszti.

13. Cikk

Az információkérés joga

1.	Minden vizsgálóbizottság jogosult információt és technikai tanácsot kérni bármely, általa helyénvalónak ítélt egyéntől vagy testülettől. Azonban mielőtt valamely Tag fennhatósága alá tartozó bármely egyéntől vagy testülettől ilyen információt vagy tanácsot kérne, a vizsgálóbizottság köteles az adott Tag hatóságait tájékoztatni. A Tagnak azonnal és teljeskörűen kell válaszolnia a vizsgálóbizottság ilyen információra vonatkozó bármely kérésére, ahogyan azt a vizsgálóbizottság szükségesnek és helyénvalónak tartja. Az átadott bizalmas információt a Tag fennhatósága alá tartozó információt nyújtó egyén, testület vagy hatóságok hivatalos felhatalmazása nélkül nem lehet kiszolgáltatni.

2.	A vizsgálóbizottságok bármely releváns forrásból kérhetnek információt, és konzultálhatnak szakértőkkel, hogy az ügy bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban megszerezzék véleményüket. A vitában résztvevő valamely fél által felvetett tudományos vagy más technikai üggyel kapcsolatos ténykérdés tekintetében a vizsgálóbizottság kérheti egy szakértői felülvizsgáló csoport írásos tanácsadói jelentését. Az ilyen csoport létrehozására és annak eljárásaira vonatkozó szabályokat a 4. Függelék tartalmazza.

14. Cikk

Bizalmas kezelés

1.	A vizsgálóbizottság mérlegelései bizalmasak.

2.	A vizsgálóbizottság jelentéseit a vitában résztvevő felek jelenléte nélkül az átadott információ és az állásfoglalások fényében kell elkészíteni.

3.	A vizsgálóbizottsági jelentésben az egyes tagok véleménye névtelenül jelenik meg.



15. Cikk

Időközi felülvizsgálati szakasz

1.	Az egymással szembenálló elôterjesztések és szóbeli érvelések figyelembevételét követôen a vizsgálóbizottság átadja jelentés-tervezetének leíró (tény és érv) részét a feleknek megvitatásra. A vizsgálóbizottság által megállapított idôn belül a felek írásban adják át megjegyzéseiket.

2.	A felek megjegyzései beérkezési határidejét követôen a vizsgálóbizottság a leíró szakaszt és a bizottság megállapításait és következtetéseit egyaránt tartalmazó időközi jelentést készít a felek részére. A vizsgálóbizottság által megállapított határidôn belül bármely fél nyújthat be írásos kérést a vizsgálóbizottságnak, hogy még a zárójelentés Tagoknak való megküldése elôtt  vizsgálja felül az időközi jelentés meghatározott szempontjait. Bármely fél kérésére a vizsgálóbizottság további ülést tart a felekkel az írásos megjegyzésekben felvetett témákról. Ha a megjegyzések megtételére szánt idôszak alatt nem érkezik egyik féltől sem észrevétel, az időközi jelentést kell a vizsgálóbizottság zárójelentésének tekinteni és azonnal továbbítani a Tagoknak.

3	A vizsgálóbizottság zárójelentése megállapításainak magukba kell foglalniuk az időközi felülvizsgálati szakaszban felvetett érvek tárgyalását is. Az időközi felülvizsgálati szakaszt a 12. Cikk 8. pontjában meghatározott időszak alatt kell levezetni.

16. Cikk

A vizsgálóbizottság jelentéseinek elfogadása

1.	Annak érdekében, hogy elegendő idô álljon a Tagok rendelkezésre a vizsgálóbizottsági jelentések mérlegelésére, a DSB a jelentéseket a Tagoknak történô szétküldés dátumát követő húsz napig nem tűzi ki elfogadásra.

2.	Azok a Tagok, amelyeknek kifogásai vannak a vizsgálóbizottsági jelentésekkel szemben, írásos magyarázatot adnak kifogásaikról a vizsgálóbizottsági jelentést mérlegelô DSB ülés elôtt legalább tíz nappal, melyet a DSB továbbít.

3.	A vitában résztvevô felek jogosultak, hogy részt vegyenek a DSB ülésén a vizsgálóbizottsági jelentés mérlegelésében és véleményük teljes egészében rögzítésre kerüljön.

4.	A vizsgálóbizottsági jelentést a Tagoknak történô átadástól számított hatvan napon belül tartott DSB ülésen8/ el kell fogadni, kivéve ha a vitában résztvevő bármelyik fél hivatalosan bejelenti a DSB-nek fellebbezésre vonatkozó döntését, vagy ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy nem fogadja el a jelentést.

17. Cikk

Fellebbezési felülvizsgálat
Állandó Fellebbezési Testület

1.	A DSB állandó Fellebbezési Testületet hoz létre. A Fellebbezési Testület hallgatja meg a bizottságban tárgyalt esetekkel kapcsolatos fellebbezéseket. A Testület hét tagú, melyből három olyan tag, akik bármely egy ügyön dolgoznak. A Fellebbezési Testületben szolgáló személyek cserélôdnek. E cserélôdést a Fellebbezési Testület munkarendje határozza meg.

2.	A DSB a Fellebbezési Testületben szolgáló személyeket négy éves idôtartamra nevezi ki, és minden ilyen személy mégegyszer újra kinevezhetô. Mindazonáltal a jelen Egyetértés hatályba lépését közvetlenül követôen kinevezett hét személy közül háromnak a mandátuma két év után lejár, sorsolással. A megüresedô helyeket az üresedések sorrendjében töltik be. Ha valakit olyan személy helyére jelölnek, aki nem töltötte ki a szolgálati idejét, elôdje idejének végéig marad hivatalban.

3.	A Fellebbezési Testületet elismert szaktekintélyek alkotják, jogi, nemzetközi kereskedelmi és az idetartozó egyezmények témakörében általában bizonyított gyakorlattal. Az ilyen tagok nem állhatnak kapcsolatban egyetlen kormánnyal sem. A Fellebbezési Testület-i tagság a WTO tagságot széles körűen reprezentálja. A Fellebbezési Testületben szolgáló minden személynek bármikor azonnal elérhetônek kell lennie, és lépést kell tartania a WTO vitarendezési és egyéb idetartozó tevékenységével. Nem vehetnek részt olyan vita mérlegelésében, amely közvetlen vagy közvetett érdekütközést eredményezne.

4.	A vizsgálóbizottság jelentése ellen csak a vitában résztvevô felek fellebbezhetnek, harmadik felek nem. Olyan harmadik felek, amelyek a 10. Cikk 2 pontja alapján lényeges érdekeltségüket bejelentették a DSB-nél valamely ügyben, írásos elôterjesztést tehetnek és meghallgatási lehetôséget kaphatnak a Fellebbezési Testülettôl.

5.	Általános szabályként a vitában résztvevô bármely fél fellebbezési szándékának hivatalos bejelentésétôl a Fellebbezési Testület határozata kiadásának idôpontjáig tartó eljárás nem haladhatja meg a hatvan napot. A Fellebbezési Testületnek munkarendje kialakításánál, amennyiben szükséges, figyelembe kell vennie a 4. Cikk 9 pontjában foglaltakat. Ha a Fellebbezési Testület úgy ítéli meg, hogy hatvan napon belül nem tudja elkészíteni jelentését, írásban tájékoztatja a DSB-t a késedelem okairól, a várható idôszak közlésével együtt, amelyen belül elkészíti a jelentést. Az eljárás semmiképp sem haladhatja meg a kilencven napot.

6.	A fellebbezés csak a vizsgálóbizottsági jelentés jogi kérdéseire és a vizsgálóbizottság által kidolgozott jogértelmezésre korlátozódik.

7	A Fellebbezési Testületet a kívánsága szerinti megfelelô ügyintézési és jogi támogatás illeti meg.

8.	A Fellebbezési Testületben szolgáló személyek költségeit, beleértve az utazási és megélhetési költségeket is, a WTO költségvetésébôl kell fedezni, a WTO Általános Tanácsa által elfogadott kritériumok szerint, a Költségvetési, Pénzügyi és Adminisztratív Bizottság ajánlásai alapján.

Fellebbezési felülvizsgálati eljárás

9.	A Fellebbezési Testület munkarendje a DSB Elnökével és a Vezérigazgatóval való konzultáció alapján alakul ki, melyet tájékoztatásul a Tagok megkapnak.

10.	A Fellebbezési Testület eljárása bizalmas. A Fellebbezési Testület jelentései a vitában résztvevô felek távollétében és az átadott információk és állásfoglalások fényében készülnek.

11.	A Fellebbezési Testület jelentésében az ott szolgáló egyének véleményei névtelenül jelennek meg.

12.	A Fellebbezési Testület a fellebbezési eljárás folyamán a 6. ponttal összhangban felvetett minden egyes üggyel foglalkozik.

13	A Fellebbezési Testület fenntarthatja, módosíthatja és visszavonhatja a vizsgálóbizottság jogi megállapításait és következtetéseit.

A Fellebbezési Testület jelentésének elfogadása

14.	A Fellebbezési Testület jelentését a DSB fogadja el; azt a vitában résztvevô feleknek feltétel nélkül el kell fogadniuk, kivéve ha a DSB konszenzussal a Tagoknak történt megküldést követô harminc napon belül úgy dönt, hogy nem fogadja el.9/  Ez az elfogadási eljárás nem befolyásolja a Tagok jogát, hogy a Fellebbezési Testület jelentésével kapcsolatos véleményüket kifejezzék.

18. Cikk

Kommunikáció a vizsgálóbizottsággal vagy a Fellebbezési Testülettel

1.	A vizsgálóbizottsággal vagy Fellebbezési Testülettel ex parte nem lehet kommunikálni a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület által vizsgált ügyekben.

2.	A vizsgálóbizottsághoz vagy Fellebbezési Testülethez benyújtott írásos elôterjesztések bizalmasan kezelendôk, de hozzáférhetôvé kell tenni azokat a vitában résztvevô felek számára. A jelen Egyetértés alapján semmi nem akadályozza a vitában résztvevô egyik felet sem, hogy saját helyzetével kapcsolatos álláspontját a nyilvánosság elé tárja. A Tagoknak a másik Tagnak a vizsgálóbizottsághoz vagy Fellebbezési Testülethez benyújtott bizalmasan kezelendôként megjelölt információit bizalmasan kell kezelniük. A vitában résztvevô bármely félnek - egy Tag felkérésére - az írásos elôterjesztésében lévô információkról olyan nem-bizalmas összefoglalót kell készítenie, amely a nyilvánosság elé tárható.

19. Cikk

A vizsgálóbizottság és a Fellebbezési Testület ajánlásai

1.	Ha a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület arra a következtetésre jut, hogy egy intézkedés nem felel meg valamely idetartozó egyezménynek, ajánlja, hogy az érintett Tag10/ hozza összhangba intézkedéseit az adott egyezménnyel.11/ Az ajánlásain túl, a vizsgálóbizottság illetve a Fellebbezési Testület javaslatokat tehet a Tagnak az ajánlások megvalósítására.

2.	A fenti 3. Cikk 2 pontja szerint a vizsgálóbizottság és a Fellebbezési Testület megállapításaiban és ajánlásaiban az idetartozó egyezményekben lefektetett jogokhoz és kötelezettségekhez nem adhat hozzá, és nem vehet el belôlük.

20. Cikk

DSB döntések határideje

	Kivéve, ha a vitában résztvevô felek másképp állapodnak meg, általános szabályként, a vizsgálóbizottság felállítása és a között az idôpont közötti idôszak, amelynek során a DSB úgy ítéli meg, hogy a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület jelentését elfogadja, nem lehet hosszabb kilenc hónapnál, ha a jelentést nem fellebbezik meg, vagy tizenként hónapnál, ha fellebbezésre kerül sor. Amennyiben akár a vizsgálóbizottság, akár a Fellebbezési Testület a 12. Cikk 9. pontja vagy a 17. Cikk 5. pontja értelmében kiterjeszti a jelentés benyújtásának határidejét, ez a többlet idô a fenti idôtartamhoz hozzáadódik.

21. Cikk

Az ajánlások és határozatok végrehajtásának felügyelete

1.	A minden Tag számára elônyös, hatékony vitarendezés biztosítása érdekében alapvető a DSB ajánlásainak vagy határozatainak azonnali betartása.

2.	Különös figyelmet kell fordítani a vitarendezési eljárás során hozott intézkedések esetében a fejlôdô  ország Tagok érdekeit érintô ügyekre.

3.	A vizsgálóbizottság vagy Fellebbezési Testület jelentésének elfogadásától számított harminc napon belül12/ megtartott DSB ülésen az érintett Tag köteles tájékoztatást adni a DSB ajánlásainak és határozatainak végrehajtására vonatkozó szándékáról. Ha a gyakorlatban nem lehetséges az ajánlások és határozatok azonnali alkalmazása, az érintett Tag ésszerű idôtartamot kap ennek megtételére.

Az ésszerű idôtartam:

(a)	az érintett Tag által javasolt idôtartam, feltéve hogy azt a DSB jóváhagyja; vagy ilyen jóváhagyás hiányában

(b)	a vitában résztvevô felek között az ajánlások és határozatok elfogadását követô legfeljebb 45 napon belül kialakított kölcsönös megállapodás szerinti idôtartam; vagy ilyen megállapodás hiányában

(c)	az ajánlások és határozatok elfogadását követô 90 napon belül kötelezô választottbírósági eljárás során meghatározott idôtartam.13/ Az ilyen választottbírósági eljárás során a választottbíró* számára útmutatásként szolgál, hogy a vizsgálóbizottság vagy Fellebbezési Testület ajánlásainak alkalmazására az ésszerű idôtartam nem haladhatja meg a vizsgálóbizottság vagy Fellebbezési Testület jelentésének elfogadásától számított 15 hónapot. Mindazonáltal ez az idô lehet rövidebb vagy hosszabb, a körülményektôl függôen.

4.	Kivéve, ha a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület a 12. Cikk 9. pontja vagy 17. Cikk 5. pontja szerint kiterjeszti a jelentés elkészítésének határidejét, a vizsgálóbizottság DSB által történô felállítása idôpontjától számított ésszerű idôszak meghatározásáig terjedô idôszak nem haladhatja meg a 15 hónapot, hacsak a vitában résztvevô felek másképpen nem állapodnak meg. Ha akár a vizsgálóbizottság, akár a Fellebbezési Testület a jelentés elkészítési idejét kiterjeszti, ezt a többlet idôt hozzá kell adni a 15 hónapos idôszakhoz, azzal a feltétellel, hogy hacsak a vitában résztvevô felek nem egyeznek meg abban, hogy kivételes körülmények állnak fenn, az összidô nem haladhatja meg a 18 hónapot.

5.	Ha az ajánlások és határozatok betartására tett intézkedések létére vagy az idetartozó egyezményekkel való összhangjára vonatkozóan véleménykülönbség van, az ilyen vitákat e vitarendezési eljárások igénybevétele útján kell eldönteni, beleértve, ahol ez lehetséges, az eredeti vizsgálóbizottság igénybe vételét. A vizsgálóbizottság az ügy hozzáutalása után kilencven napon belül közreadja jelentését. Ha a vizsgálóbizottság úgy ítéli meg, hogy ezen az idôn belül nem tudja elkészíteni jelentését, írásban tájékoztatja a DSB-t a késés okairól, annak a várható idôszaknak a megjelölésével, amelyen belül beterjeszti a jelentését.

6.	A DSB felügyeli az elfogadott ajánlások vagy határozatok végrehajtását. Az ajánlások vagy határozatok végrehajtásának kérdését bármely Tag felvetheti a DSB elôtt bármikor annak elfogadását követôen. Hacsak a DSB nem dönt másképpen, az ajánlások vagy határozatok végrehajtásának kérdését a DSB ülésének napirendjére kell tűzni a 3. pontban leírt ésszerű idôtartam meghatározását követô hat hónapon belül, és mindaddig a DSB napirendjén kell tartani, amíg megoldás nem születik az ügyben. Az érintett Tag az ilyen DSB ülések elôtt legalább tíz nappal írásban helyzetjelentést készít az ajánlások vagy határozatok végrehajtásában mutatott elôrehaladásról.

7.	Ha fejlôdô ország Tag által felvetett ügyrôl van szó, a DSB ítéli meg, hogy milyen további intézkedésre van szüksége a körülményeknek megfelelôen.

8.	Ha az esetet fejlôdô ország Tag terjeszti be, annak megítélésében, hogy milyen megfelelô intézkedésre lehet még szükség, a DSB figyelembe veszi nemcsak a panaszolt intézkedés kereskedelmi forgalomra, de az érintett fejlôdô ország Tagok egész gazdaságára gyakorolt hatását is.


22. Cikk

Kompenzáció és engedmények felfüggesztése

1.	A kompenzáció és engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes intézkedések, amelyeket akkor lehet igénybe venni, ha az ajánlásokat és határozatokat ésszerű idôtartamon belül nem hajtják végre. Mindazonáltal sem a kompenzáció, sem az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztése nem részesíthető előnyben az intézkedésnek az idetartozó egyezményekkel való összhangba hozatalát kívánó ajánlás teljes végrehajtásával szemben,. A kompenzáció önkéntes, és ha megadják, összhangban kell lennie az idetartozó egyezményekkel.

2.	Ha az érintett Tag az idetartozó egyezményekkel össze nem egyeztethetônek talált intézkedését nem tudja annak megfeleltetni, vagy a 21. Cikk 3. pontjában meghatározott ésszerű idôszakon belül azt az ajánlásokkal és határozatokkal másképpen összhangba hozni, az ilyen Tagnak, kívánságra, az ésszerű idôszak lejártánál nem késôbb tárgyalásokat kell kezdenie bármely féllel a vitarendezési eljárás szerint, kölcsönösen elfogadható kompenzáció kialakításának céljából. Ha kielégítô kompenzációról az ésszerű idôszak lejártától számított 20 napon belül nem sikerül megállapodni, bármely, a vitarendezési eljárást igénybe vevő fél felhatalmazást kérhet a DSB-tôl, hogy az érintett Taggal szemben felfüggessze az idetartozó egyezmények szerinti engedmények vagy más kötelezettségek alkalmazását.

3.	Annak megítélésében, hogy milyen engedmények és más kötelezettségek kerüljenek felfüggesztésre, a panaszos fél az alábbi elveket és eljárásokat köteles alkalmazni:

(a)	Általános elv az, hogy a panaszos fél elôször ugyanabban a szektor(ok)ban függessze fel az engedményeket vagy más kötelezettségeket, amelyben a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület a szerzôdésszegést, vagy az előnyök hatálytalanítását vagy gyengítését megállapította.

(b)	Amennyiben az adott fél úgy ítéli meg, hogy az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztése ugyanazon szektor(ok) vonatkozásában nem alkalmazható vagy nem hatékony, ugyanazon egyezmény más szektorában is törekedhet engedmények vagy egyéb kötelezettségek felfüggesztésére.

(c)	Amennyiben az adott fél úgy ítéli meg, hogy az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztése nem alkalmazható vagy nem hatékony ugyanazon egyezmény más szektoraiban, és a körülmények kellően komolyak, törekedhet egyéb idetartozó egyezményekben foglalt engedmények és más kötelezettségek felfüggesztésére.

(d)	A fenti elvek alkalmazásánál az adott félnek figyelembe kell vennie az alábbiakat:

(i)	a kereskedelmet abban a szektorban vagy azon egyezmény szerint, amelynél a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület szerzôdésszegést vagy egyéb előny hatálytalanítást vagy gyengítést állapított meg, valamint az ilyen kereskedelem fontosságát a fél számára;

(ii)	az előnyök hatálytalanításával vagy gyengítésével kapcsolatos szélesebb körű gazdasági tényezôket és az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésének szélesebb gazdasági következményeit.

(e)	Amennyiben az adott fél úgy határoz, hogy felhatalmazást kér a fenti (b) vagy (c) alpont értelmében az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére, kérelmében ki kell fejtenie ennek okait. Ugyanakkor, amikor kérését a DSB-hez továbbítja, azt továbbítania kell a megfelelô Tanácsokhoz, és - a (b) alpont alatti kérés esetében - a megfelelô ágazati testületekhez is.

(f)	E pont céljára az \"ágazat\" jelentése

(i)	áruk vonatkozásában az összes áru;

(ii)	szolgáltatások vonatkozásában: valamely fő ágazat a jelenleg érvényes \"Szolgáltatások ágazati besorolása\"-ban szereplő meghatározás szerint;15/,

(iii)	a kereskedelmi vonatkozású szellemi tulajdonjogok esetén a TRIPS Egyezmény II. Rész 1., 2., 3., 4., 5., 6. vagy 7. fejezeteiben leírt szellemi tulajdonjogok minden egyes kategóriája, vagy a III. vagy IV. Rész alapján vállalt kötelezettségek.

(g)	E pont céljára az \"egyezmény\" jelentése:

(i)	áruk vonatkozásában a WTO Egyezmény 1/A. Mellékletében felsorolt egyezmények együttesen, valamint a Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások, amennyiben az érintett, vitában résztvevő felek ezen megállapodásoknak részesei;

(ii)	szolgáltatások vonatkozásában a GATS;

(iii)	a szellemi tulajdonjogok vonatkozásában a TRIPS Megállapodás.

4.	Az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztési mértékének, amelyre a DSB felhatalmazást ad, azonosnak kell lennie az előnyök hatálytalanításának vagy gyengítésének mértékével.

5.	A Vitarendezési Testület nem ad felhatalmazást engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére, ha egy idetartozó egyezmény az ilyen felfüggesztést tiltja.

6.	A fenti 2. pontban leírtak esetén a DSB kívánságra felhatalmazást ad az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére az ésszerű idôtartam lejáratától számított 30 napon belül, kivéve ha a DSB konszenzussal a kérést elutasító döntést hoz. Mindazonáltal ha az érintett Tag ellenzi a javasolt felfüggesztés mértékét vagy nehezményezi, hogy a fenti 3. pontban leírt elveket és eljárásokat nem követték egy, a fenti 3. (b) vagy (c) alpont szerint, az engedmények vagy más kötelezettségek visszavonására felhatalmazást kérô panaszos fél esetében az ügyet választottbíróság elé kell utalni. Az ilyen választottbírósági eljárást az eredeti vizsgálóbizottság folytatja le, ha tagjai rendelkezésre állnak, vagy olyan választottbíró16/, akit a Vezérigazgató nevez ki. Az eljárást az ésszerű időtartam lejártától számított 60 napon belül kell lefolytatni. A választottbírósági eljárás ideje alatt engedmények vagy más kötelezettségek nem függeszthetők fel.

7.	A fenti 6. pont értelmében tevékenykedô választottbíró17/ nem vizsgálja a felfüggesztendô engedményeket vagy más kötelezettségeket, de eldönti, hogy vajon az ilyen felfüggesztés mértéke azonos-e az előnyök hatálytalanításának vagy gyengítésének mértékével. A választottbíró ugyancsak dönthet, hogy az engedmények vagy más kötelezettségek javasolt felfüggesztése megengedett-e az idetartozó egyezmény szerint. Mindazonáltal, ha egy ügy, amelyet választottbíróság elé utaltak, magában foglalja azt a panaszt, hogy a fenti 3. pont szerinti elveket és eljárásokat nem követték, a választottbíró ezt a panaszt is megvizsgálja. Abban az esetben, ha a választottbíró úgy határoz, hogy az elveket és eljárásokat nem tartották be, a panaszos félnek azokat a fenti 3. pontnak megfelelôen kell alkalmazznia. A felek véglegesként kötelesek elfogadni a választottbíró döntését, és az érintett felek nem kérhetnek második választottbírósági eljárást. A DSB-t a választottbíró azonnal tájékoztatja döntésérôl. A DSB kérésre felhatalmazást ad az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére, amennyiben a kérés megfelel a választottbírói döntésnek, kivéve ha a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy visszautasítja a kérést.

8.	Az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és csak addig alkalmazandó, amíg, az idetartozó egyezményeknek nem megfelelô intézkedéseket megszüntetik, vagy ha az a Tag, amelynek alkalmaznia kell az ajánlásokat és határozatok, megoldást nem talál az elônyök hatálytalanítására vagy gyengítésére vonatkozóan, illetve amíg kölcsönösen kielégítô megoldást nem érnek el. A fenti 21. Cikk 6. pontjában megfelelôen a DSB folyamatosan megfigyelés alatt tartja az elfogadott ajánlások vagy határozatok végrehajtását, beleértve azokat az eseteket is, amikor kompenzációra vagy engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére került sor, de az intézkedésnek az idetartozó egyezményekkel való összhangba hozatalát előirányzó ajánlásokat nem hajtották végre.

9.	Az idetartozó egyezmények vitarendezési rendelkezései  meghivatkozhatók olyan intézkedések tekintetében, amelyek érintik azok betartását a Tag területén működő regionális vagy helyi kormányzatok vagy hatóságok által. Ha a DSB úgy dönt, hogy egy idetartozó egyezmény rendelkezését nem vették figyelembe, a felelôs Tagnak olyan rendelkezésére álló ésszerű intézkedéseket kell tennie, amely biztosítja a rendelkezés betartását. Az idetartozó egyezmények és a jelen Egyetértés kompenzációra és az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó rendelkezései olyan esetekben kerülnek alkalmazásra, amikor nem lehetséges a hivatkozott rendelkezések betartása.18/

23. Cikk

A multilaterális rendszer megerôsítése

1.	Ha a Tagok az idetartozó egyezményekbôl adódó kötelezettségek megsértésére, vagy az azokból adódó elônyök másféle hatálytalanítására vagy gyengítésére illetve az idetartozó egyezmények valamely célja elérésének akadályozására jogorvoslatot keresnek, a jelen Egyetértés szabályaihoz és eljárásaihoz folyamodnak és azokat magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

2.	Ezekben az esetekben a Tagok

(a)	nem tehetnek egyezmény megsértésére, előnyök hatálytalanítására vagy gyengítésére illetve az idetartozó egyezmények bármely célja elérésének akadályozására vonatkozóan ténymegállapítást, kivéve, ha a jelen Egyetértés szabályai és eljárásai szerinti vitarendezési eljáráshoz fordulnak. Az ilyen ténymegállapításokat csak a vizsgálóbizottság illetve a Fellebbezési Testület DSB által elfogadott jelentésében szereplő tényekkel illetve a jelen Egyetértés szerint meghozott választottbírósági döntéssel összhangban tehetik meg;

(b)	a jelen Egyetértés 21. Cikkében foglalt eljárásokat követik az ajánlások és határozatok végrehajtásához az érintett Tag számára biztosított ésszerű idôtartam meghatározásánál; valamint

(c)	a jelen Egyetértés 22. Cikkében foglalt eljárást követik az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztési mértékének meghatározásánál és felhatalmazást szereznek a DSB-től, összhangban ezen eljárásokkal, mielőtt az idetartozó egyezmények szerinti engedményeket vagy más kötelezettségeket felfüggesztenek, válaszul az ajánlások és határozatok ésszerű idôtartamon belüli végrehajtásának érintett Tag által történő elmulasztására.
.
24. Cikk

A legkevésbé fejlett fejlôdô ország Tagokra vonatkozó
különleges eljárások

1.	Egy legkevésbé fejlett fejlôdô ország Tagra vonatkozóan a vita okainak és a vitarendezési eljárásnak a meghatározásának minden szakaszában különös figyelmet kell szentelni a legkevésbé fejlett fejlôdô ország Tagok különleges helyzetének. Ebben a vonatkozásban a Tagoknak a legkevésbé fejlett fejlôdô ország Tagokat érintő ügyek felvetésénél ezen eljárás keretében megfelelô önmérsékletet kell tanúsítaniuk. Amennyiben egy legkevésbé fejlett fejlôdô ország Tag intézkedése előnyök hatálytalanítását vagy gyengítését eredményezi, a panaszos feleknek kellô önmérsékletet kell tanúsítaniuk a kompenzáció kérésnél vagy az ezen eljárás értelmében az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó felhatalmazás megszerzésénél.

2.	A legkevésbé fejlett fejlôdô ország Tagot érintô olyan vitarendezési esetekben, amikor a konzultációk során nem találnak kielégítô megoldást, a Vezérigazgató vagy a DSB Elnöke a legkevésbé fejlett fejlôdô ország Tag kérésére jószolgálati, békéltetési és közvetítési ajánlatot tesz abból a célból, hogy a feleknek a vita rendezésében segítséget nyújtson, még a vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó kérés beérkezése elôtt. A Vezérigazgató vagy a DSB Elnöke a fenti segítségnyújtás során bármely - általa szükségesnek tartott - forrással konzultálhat.

25. Cikk

Választottbíróság

1.	A WTO-n belüli gyors választottbíráskodás a vitarendezés egyik alternatívájaként mindkét fél által világosan meghatározott ügyekben megkönnyítheti bizonyos viták megoldását.

2.	Kivéve, ha a jelen Egyetértés erről másképpen nem rendelkezik, választottbírósághoz csak a felek közötti kölcsönös megegyezés esetén lehet fordulni, amikor a felek megegyeznek a követendô eljárásban. A választottbíróság igénybevételére vonatkozó megállapodásokról jóval a választottbírósági eljárás tényleges megkezdése elôtt az összes Tagot értesíteni kell.

3.	Más Tagok csak akkor vehetnek részt választottbírósági eljárásban, ha abba a választottbírósághoz folyamodó felek beleegyeznek. Az eljárásban résztvevô felek megegyeznek abban, hogy a választottbíróság határozatát magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A választottbíróság határozatáról a DSB-t és az érintett egyezmények Tanácsát vagy Bizottságát értesíteni kell, ahol a Tagok bármilyen kérdést felvethetnek a tárgyra vonatkozóan.

4.	Jelen Egyetértés 21. és 22. Cikkét mutatis mutandis kell alkalmazni a választottbírósági határozatokra.

26. Cikk

1.	A GATT 1994 XXIII. Cikk 1. (b) pontjában leírt típusú egyezmény megsértését nem érintő panaszok

	Ahol a GATT 1994 XXIII. Cikk 1.b) pontjának rendelkezései alkalmazhatók egy idetartozó egyezményre, a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület csak akkor hozhat határozatokat és ajánlásokat, ha a vitában résztvevô valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy az érintett idetartozó egyezménybôl közvetlenül vagy közvetve adódó elônyei hatálytalanodnak vagy gyengülnek, vagy ha ezen Egyezmény céljainak elérése akadályba ütközik egy Tag valamely intézkedésének alkalmazása miatt, akár ütközik ez ezzel az Egyezménnyel, akár nem. Ahol - és olyan mértékig, amilyen mértékben azt a fél úgy ítéli meg és a vizsgálóbizottság vagy Fellebbezési Testület úgy dönt, hogy az ügy olyan intézkedésre vonatkozik, amely nincs ellentétben az idetartozó egyezmény olyan elôírásaival, amelyre a GATT 1994 XXIII. 1. (b) pontja alkalmazható, a jelen Egyetértés szerinti eljárást kell alkalmazni, az alábbiak szerint:

(a)	A panaszos félnek részletes igazolást kell bemutatnia, amely alátámasztja az olyan intézkedés elleni panaszt, amely nem ütközik az érintett idetartozó egyezménnyel.

(b)	Ha megállapítják, hogy az intézkedés hatálytalanítja vagy gyengíti a szóban forgó idetartozó egyezménybôl adódó elônyöket vagy akadályozza céljainak elérését annak megsértése nélkül, nem kötelezô az intézkedés visszavonása. Mindazonáltal ilyen esetekben a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület az érintett Tagnak kölcsönösen kielégítô kiigazítás foganatosítását ajánlhatja.

(c)	A 21. Cikk rendelkezéseitől függetlenül, a 21. Cikk 3. pontjában leírtak szerinti választottbíróság bármelyik fél kérésére foglalkozhat a hatálytalanított vagy gyengített elônyök mértékének meghatározásával, és módokat javasolhat a kölcsönösen kielégítô kiigazítás elérésére; ezek a javaslatok a felek számára nem kötelezôek.

(d)	A 22. Cikk 1. pontja rendelkezéseitől függetlenül a kompenzáció a vita végleges rendezéseként része lehet a kölcsönösen kielégítô kiigazításnak.

2.	A GATT 1994 XXIII. Cikk 1.c) pontja szerinti típusú panaszok

Ahol a GATT 1994 XXIII. Cikk 1. (c) pontjának rendelkezései alkalmazhatók egy idetartozó egyezménynél, vizsgálóbizottság csak akkor hozhat határozatokat és ajánlásokat, ha egy fél úgy ítéli meg, hogy az érintett idetartozó egyezménybôl közvetlenül vagy közvetve adódó elônyei hatálytalanodnak vagy gyengülnek, vagy ha ezen Egyezmény céljainak elérése akadályba ütközik egy olyan helyzetnek a következtében, amelyre vonatkozóan a GATT XXIII. Cikk 1. (a) és (b) pontjainak rendelkezései nem alkalmazhatók. Ahol, és olyan mértékig, amilyen mértékben egy ilyen fél úgy ítéli meg és a vizsgálóbizottság úgy dönt, hogy az ügy e pont alá tartozik, a jelen Egyetértés elôírásait csak annyira és olyan mértékben kell alkalmazni az eljárás során, amíg a vizsgálóbizottság jelentése el nem jut a Tagokhoz. Az 1989. április 12-i Határozat (BISD 36S/61-67) szerinti vitarendezési szabályokat és eljárásokat kell alkalmazni az ajánlások és határozatok  elfogadásának mérlegelésére, felügyeletére és végrehajtására. Az alábbiakat kell továbbá alkalmazni:

(a)	A panaszos félnek részletes igazolást kell bemutatni, amely alátámasztja az e pont alatti ügyekre vonatkozó érvanyagot.

(b)	Az e pont alá tartozó ügyekre vonatkozó esetekben, ha egy vizsgálóbizottság megállapítja, hogy az esetek e pont alá nem tartozó vitarendezési ügyeket is tartalmaznak, a vizsgálóbizottság jelentést ad közre az ilyen ügyekrôl és külön jelentést az e pont alá tartozó ügyekrôl is.


27. Cikk

A Titkárság feladatai

1.	A Titkárság felelôs a bizottságok támogatásáért, különösen a tárgyalt ügyek jogi, történeti és eljárási aspektusaira vonatkozóan, és a titkársági és technikai támogatásért.

2.	Miközben a Titkárság kérésre segítséget nyújt a Tagoknak a vitarendezésre vonatkozóan, a fejlôdô ország Tagok esetében szükség lehet kiegészítô jogi tanácsra és segítségre a vitarendezés kapcsán is. Ezért a Titkárság szakképzett jogi tanácsadót bocsát rendelkezésre a WTO Technikai Együttműködési Szolgálatától, minden ezt kérô fejlôdô ország Tag számára. Ez a szakértô oly módon segíti a fejlôdô ország Tagot, hogy a Titkárság folyamatos pártatlansága biztosítva legyen.

3.	A Titkárság speciális szakértôi tanfolyamokat tart az érdeklôdô Tagoknak a vitarendezési eljárásokról és gyakorlatról, hogy lehetôvé tegye a Tagok szakértôi számára a jobb tájékozódást ebben a vonatkozásban.

1. Függelék a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló Egyetértéshez

AZ EGYETÉRTÉS ALÁ TARTOZÓ
EGYEZMÉNYEK


A.	A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Egyezmény

B.	Multilaterális Kereskedelmi Egyezmények
	1A Melléklet	Multilaterális Egyezmények az áruk kereskedelméről
1B Melléklet	Általános Egyezmény a szolgáltatások kereskedelméről
1C Melléklet	Megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól
2.Melléklet	Egyetértés a vitarendezési szabályokról és eljárásokról

C.	Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások
	4.Melléklet	Megállapodás a polgári légi járművek kereskedelmérôl
			Megállapodás a kormánybeszerzésekrôl
			Nemzetközi Tejtermék Megállapodás
			Nemzetközi Marhahús Megállapodás


A jelen Egyetértés alkalmazhatósága a Többoldalú Kereskedelmi Megállapodásokra az egyes megállapodások feleinek elfogadó határozatától függ, az Egyetértés egyes megállapodásokra vonatkozó alkalmazási feltételeinek lefektetésével, beleértve a 2. Függelékbe való felvételre vonatkozó speciális vagy kiegészítô szabályokat vagy eljárásokat is úgy, ahogy azt a DSB-nek bejelentették. 



2. Függelék a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló Egyetértéshez

AZ IDETARTOZÓ EGYEZMÉNYEK
SPECIÁLIS ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYAI ÉS ELJÁRÁSAI



Egyezmény
Szabályok és eljárások


Megállapodás az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról
11.2


Textil és Ruházati Megállapodás
2.14, 2.21, 4.4, 5.2, 5.4, 5.6, 6.9, 6.10, 6.11, 8.1 - 8.12


Megállapodás a kereskedelem technikai akadályairól
14.2 - 14.4, 2. Melléklet


Megállapodás a GATT 1994 VI. Cikkének végrehajtásáról
17.4 - 17.7


Megállapodás a GATT 1994 VII. Cikkének végrehajtásáról
19.3 - 19.5, II.2 (f), 3. Melléklet


Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről
4.2 - 4.12, 6.6, 7.2 - 7.10, 8.5, 35. lábjegyzet, 24.4, 27.7, V. Melléklet


Általános Egyezmény a szolgáltatások kereskedelméről
XXII:3, XXIII.:3


Melléklet a Pénzügyi Szolgáltatásokról
4


Melléklet a Légi Szállítási Szolgáltatásokról
4


Határozat a GATS egyes vitarendezési eljárásairól
1 - 5

Az e Függelékben szereplô szabályok és eljárások listája azokat a rendelkezéseket foglalja magában,  amelyekre vonatkozóan csupán a rendelkezés egy része érvényes ebben az összefüggésben.

Bármely, a Többoldalú Kereskedelmi Megállapodásokban lefektetett különleges vagy kiegészítô szabályok vagy eljárások az egyes egyezmények illetékes testületeinek meghatározása, valamint a DSB-nek küldött értesítés szerint.

3. Függelék a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló Egyetértéshez

MUNKAREND

1.	Eljárása során a vizsgálóbizottság köteles a jelen Egyetértés megfelelô rendelkezéseit követni. E mellett az alábbi munkarendet alkalmazza.

2.	A vizsgálóbizottság zárt ülésen ülésezik. A vitában résztvevô vagy más érdekelt felek csak akkor lehetnek jelen az ülésen, ha a vizsgálóbizottság ôket maga elé idézi.

3.	A vizsgálóbizottság tanácskozásai és a hozzá benyújtott dokumentumok bizalmasan kezelendôk. Ezen Egyetértés szerint semmi sem akadályozhatja meg a vitában résztvevô bármely felet, hogy a saját helyzetérôl szóló álláspontját nyilvánosságra hozza. A Tagok a másik Tag által a vizsgálóbizottsághoz benyújtott olyan információt bizalmasan kezelik, amelyet e Tag bizalmasnak jelöl. Ahol a vitában résztvevő bármely fél a vizsgálóbizottságnak írásos előterjesztése bizalmas változatát nyújtja be, bármely Tag kérésére köteles az előterjesztésben szereplő információ nem-bizalmas összefoglalóját is elkészíteni, amely nyilvánosságra hozható.

4.	A vizsgálóbizottság - a felekkel tartott - elsô érdemi ülése elôtt, a vita mindkét résztvevôjének írásos elôterjesztést kell átadnia a vizsgálóbizottságnak, amelyben közlik az esetre vonatkozó tényeket és érveiket.

5.	A felekkel tartott elsô érdemi ülésen a vizsgálóbizottság felkéri a panasztevô felet, hogy adja elô az esetet. A késôbbiekben, de még ugyanezen az ülésen felkérik azt a felet, amellyel szemben a panaszt emelték, hogy adja elô szempontjait.

6.	Az összes harmadik felet, amely bejelentette a vitában való érdekeltségét a DSB-nél, írásban hívják meg, hogy a vizsgálóbizottság elsô érdemi ülésén e célból fenntartott idôben adják elô nézeteiket. E harmadik felek mindegyike jelen lehet az ülés teljes ideje alatt.

7.	Hivatalos cáfolatokra a vizsgálóbizottság második érdemi ülésén kerül sor. A bepanaszolt fél jogosult elsôként felszólalni, ôt követi a panaszos fél. Mindkét félnek az ülést megelôzôen írásban kell a cáfolatait a vizsgálóbizottságnak benyújtania.

8.	A bizottság bármikor feltehet kérdéseket a feleknek és magyarázatot kérhet tôlük akár az ülés folyamán, akár írásban.

9.	A vitában résztvevô feleknek és bármelyik - a jelen Egyetértés 10. Cikke szerint a szempontjainak elôadására meghívott - harmadik félnek szóban elmondott állásfoglalását írásban is a vizsgálóbizottság rendelkezésére kell bocsátani.

10.	A teljes átláthatóság érdekében, a fenti 5. és 9. pontokban leírt, benyújtás, cáfolat és előterjesztés mindkét fél jelenlétében történik. Ezen túlmenôen, a felek minden írásos elôterjesztést, beleértve a jelentés leíró részéhez fűzött megjegyzéseket és a vizsgálóbizottság által feltett kérdésekre adott válaszokat is, a másik fél vagy felek rendelkezésére kell bocsátani.

11.	Bármely, az adott vizsgálóbizottságra jellemző,kiegészítő eljárások.

12.	A vizsgálóbizottsági munka javasolt idôbeosztása:

(a)	A felek elsô írásos elôterjesztésének beérkezése:
	(1)	a panaszos féltôl:	3-6 hét
	(2)	a bepanasztolt féltől:	2-3 hét

(b)	A felekkel sorrakerülô elsô érdemi ülés napja,
	ideje és helye; harmadik féllel tartott ülés	1-2 hét

(c)	A felek írásos cáfolatának beérkezése	2-3 hét

(d)	A felekkel sorrakerülô második érdemi ülés napja,
	ideje és helye	1-2 hét

(e)	A felek részére készülô jelentés leíró részének 
	benyújtása	2-4 hét

(f)	A Felek a jelentés leíró részéhez fűzött
	megjegyzéseinek beérkezése	2 hét

(g)	Az időközi jelentés - beleértve a megállapításokat
	és következtetéseket is - átnyújtása a feleknek	2-4 hét

(h)	A felek - a jelentés részlete(i) áttekintési igényére
	vonatkozó - idejének lejárta	1 hét

(i)	A vizsgálóbizottság felülvizsgálatának idôszaka,
	beleértve a felekkel történô lehetséges
	kiegészítô megbeszélést is	2 hét

(j)	A végleges jelentés átnyújtása a vita résztvevôinek	2 hét

(k)	A végleges jelentés kiadása a Tagoknak	3 hét


A fenti naptár elôre nem látható fejlemények fényében változhat. Szükség esetén a felekkel további megbeszélések is kitűzhetôk.

4. Függelék a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló Egyetértéshez

SZAKÉRTŐI FELÜLVIZSGÁLATI CSOPORTOK

Az alábbi szabályokat és eljárásokat kell alkalmazni a 13. Cikk 2. pontjának rendelkezései alapján létrehozott szakértôi felülvizsgálati csoportok alakításánál:
1.	A szakértôi felülvizsgálati csoportok a vizsgálóbizottság hatáskörébe tartoznak. Feladatkörüket és részletes munkarendjüket a vizsgálóbizottság határozza meg, és a bizottságnak jelentenek.
2.	A szakértôi felülvizsgálati csoportokban való részvétel a szóban forgó kérdésben szakmailag ranggal és tapasztalattal bíró személyekre korlátozódik.
3.	A vitában résztvevô felek állampolgárai nem szolgálhatnak a szakértôi felülvizsgálati csoportban a vitában résztvevô felek közös megállapodása nélkül, kivéve az olyan rendkívüli körülményeket, amikor a bizottság úgy ítéli meg, hogy a speciális tudományos szakértelem másképp nem biztosítható. A vitában résztvevô felek kormánytisztviselôi nem szolgálhatnak a szakértôi felülvizsgálati csoportban. A szakértôi felülvizsgálati csoportok tagjai csak személyes minőségükben szolgálnak, kormány vagy valamely szervezet képviseletében nem. Kormányok vagy szervezetek ennélfogva nem adhatnak nekik utasítást szakértôi felülvizsgálati csoport elé tartozó ügyekben.
4.	A szakértôi felülvizsgálati csoportok konzultálhatnak és információt és technikai tanácsot kérhetnek bármilyen forrásból, amit indokoltnak látnak. Mielôtt a szakértôi felülvizsgálati csoport valamely Tag fennhatósága alá tartozó forrásból kíván ilyen információhoz vagy tanácshoz jutni, tájékoztatnia kell errôl az illetô Tag kormányát. A szakértôi felülvizsgálati csoportnak az általa szükségesnek és megfelelônek ítélt információ kérésére a Tagoknak azonnal és teljes körű választ kell adniuk.
5.	A vitában résztvevô felek a szakértôi felülvizsgálati csoportnak adott összes releváns információhoz hozzájuthatnak, kivéve ha az bizalmas természetű. A szakértôi felülvizsgálati csoportoknak adott bizalmas természetű információ az információt adó kormány, szervezet vagy személy hivatalos hozzájárulása nélkül nem adható ki. Ha a szakértôi felülvizsgálati csoporttól ilyen jellegű információra van igény, de az információ kiadására a szakértôi felülvizsgálati csoportnak nincs felhatalmazása, az információt adó kormánynak, szervezetnek vagy személynek nem-bizalmas összefoglalót kell készítenie errôl az információról.
6.	A szakértôi felülvizsgálati csoport jelentés-tervezetét átadja a vitában résztvevô feleknek észrevételezésre, és azokat végleges jelentésében, amelyet a bizottságnak való beterjesztéskor a vitában résztvevô feleknek is átad, megfelelô módon figyelembe veszi. A szakértôi felülvizsgálati csoport végleges jelentésének csak tanácsadó szerepe van.


3. MELLÉKLET

KERESKEDELEMPOLITIKAI
FELÜLVIZSGÁLATI MECHANIZMUS


A Tagok ezennel az alábbiakban állapodnak meg:


A.	Célkitűzések

(i)	A Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Mechanizmus (\"TPRM\") célja az ahhoz való hozzájárulás, hogy a Tagok pontosabban betartsák a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban, és, ahol alkalmazásra kerülnek, a Többoldalú Kereskedelmi Megállapodásokban lefektetett szabályokat, fegyelmeket és kötelezettségeket, és ennélfogva az ahhoz való hozzájárulás, hogy a multilaterális kereskedelmi rendszer, a Tagok kereskedelempolitikája és gyakorlata nagyobb átláthatóságának és nagyobb fokú megértésének elérése révén, zavartalanabbul működjön. Ennek megfelelően a felülvizsgálati mechanizmus lehetővé teszi az egyes Tagok kereskedelempolitikái és gyakorlatai teljes körének valamint azoknak a multilaterális kereskedelmi rendszer működésére gyakorolt hatásának rendszeres együttes felmérését és értékelését. Azonban nem célja alapul szolgálni a Megállapodások szerinti konkrét kötelezettségek érvényesítéséhez vagy a vitarendezési eljárásokhoz, vagy arra, hogy a Tagok számára új politikai kötelezettségek vállalását írják elő.

(ii)	A felülvizsgálati mechanizmus szerinti áttekintés, a releváns mértékig, az érintett Tag szélesebb értelemben vett gazdasági és fejlesztési szükségleteinek, politikáinak és céljainak tükrében, külső környezetének figyelembe vételével folyik. Azonban a felülvizsgálati mechanizmus feladata annak megvizsgálása, hogy a Tag kereskedelempolitikája és gyakorlata hogyan hat a multilaterális kereskedelmi rendszerre.


B.	Hazai átláthatóság

A Tagok elismerik, hogy mind a Tagok gazdaságai, mind a multilaterális kereskedelmi rendszer számára nagy értékkel bír a kereskedelempolitikai ügyekben való kormányzati döntéshozatal hazai átláthatósága és egyetértenek abban, hogy saját rendszerükön belül ösztönzik és támogatják a nagyobb átláthatóságot, elismerve, hogy a hazai átláthatóság megvalósításának önkéntes alapon kell történnie, figyelembe véve minden egyes Tag politikai- és jogrendszerét.



C.	A felülvizsgálat eljárásai

(i)	Ezennel felállításra kerül a Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Testület (a továbbiakban  \"TPRB\") a kereskedelempolitikai felülvizsgálatok elvégzésére.

(ii)	Minden Tag kereskedelempolitikája és gyakorlata időszakonként ismétlődő felülvizsgálat tárgya. A felülvizsgálatok gyakoriságának megállapításakor a meghatározó tényező a Tagoknak a multilaterális kereskedelmi rendszer működésére gyakorolt hatása lesz, amit egy közelmúltbeli reprezentatív időszakban a világkereskedelemből való részesedésük alapján határoznak meg. Az így azonosított első négy kereskedelmi szereplő (az Európai Közösséget egynek számolva) kétévenként lesz felülvizsgálat tárgya. A következő tizenhat négy évenként kerül felülvizsgálatra. A többi Tag hatévente kerül sorra, kivéve a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagokat, melyek esetében hosszabb időszak is kiköthető. Egyetértés van arról, hogy a közös, egynél több Tagra érvényes, külső politikával rendelkező gazdasági szereplők felülvizsgálata kiterjed a kereskedelmet érintő politika valamennyi elemére, beleértve az egyes Tagok vonatkozó politikáit és gyakorlatait. Kivételes esetben, ha valamely Tag kereskedelempolitikájában vagy gyakorlatában olyan változás következik be, amely kereskedelmi partnereire is jelentős hatást gyakorolhat, a TPRB, konzultációk után, felkérheti az érintett Tagot soron következő felülvizsgálatának előre hozására.

(iii)	A TPRB ülésein folyó vitákra az A. pontban meghatározott célok az irányadók. Ezen viták középpontjában annak a Tagnak a kereskedelempolitikája és gyakorlata áll, amely a felülvizsgálati mechanizmus keretében lefolytatott áttekintés tárgya.

(iv)	A TPRB a felülvizsgálatok lefolytatására alaptervet dolgoz ki. Megvitathatja és tudomásul veheti a Tagok új fejleményekről tett jelentéseit. A TPRB, a közvetlenül érintett Tagokkal konzultálva, minden évre felülvizsgálati menetrendet dolgoz ki. Konzultálva a felülvizsgálat alatt álló Taggal vagy Tagokkal, az Elnök vitavezetőket választhat ki, akik a TPRB-ben személyes minőségükben vezetik be a vitát.

(v)	A TPRB a következő dokumentációkra alapozza munkáját:

(a)	teljes körű jelentés, amelyre a D. pont hivatkozik és amelyet  a felülvizsgálat alatt álló Tag vagy Tagok adnak be,

(b)	jelentés, amelyet a Titkárság fogalmaz meg saját felelősségére, a számára hozzáférhető valamint az érintett Tag vagy Tagok által rendelkezésére bocsátott információk alapján. A Titkárságnak törekednie kell arra, hogy az érintett Taggal vagy Tagokkal tisztázza az azok kereskedelempolitikájával és gyakorlatával kapcsolatos kérdéseket.

(vi)	A felülvizsgálat alatt álló Tag és a Titkárság jelentését, a TPRB vonatkozó ülésének jegyzőkönyvével együtt, a felülvizsgálat befejeztével haladéktalanul nyilvánosságra hozzák.

(vii)	E dokumentumokat eljuttatják a Miniszteri Értekezlethez, amely tudomásul veszi azokat.


D.	Jelentéstétel

(i)	A lehető legteljesebb átláthatóság elérése érdekében minden egyes Tag rendszeresen jelent a TPRB-nek. A teljes körű jelentések - megegyezés szerinti formátumban, amiről a TPRB dönt - bemutatják az érintett Tag vagy Tagok által folytatott kereskedelempolitikát és gyakorlatot. E formátum kezdetben az 1989. július 19-i Döntés szerinti Országtanulmányok Vázlatos Formátumán alapul (BISD 36S/406-409), szükség szerint módosítva, hogy a jelentések tartalma kiterjedjen a kereskedelempolitikának az 1. Mellékletben megtalálható Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban, és, ahol alkalmazásra kerül, a Többoldalú Kereskedelmi Megállapodásokban foglalt minden vonatkozására. Ezt a formátumot a TPRB a tapasztalatok fényében átdolgozhatja. A felülvizsgálatok között a Tagok rövid jelentésekben számolnak be a kereskedelempolitikájukban bekövetkezett jelentős változásokról; évenként friss statisztikai információkat szolgáltatnak az egyeztetett formátumnak megfelelően. Különös figyelmet fordítanak a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok számára jelentéseik összeállításánál adódó nehézségekre. A Titkárság, kérésre, technikai segítséget tesz hozzáférhetővé a fejlődő ország Tagok és különösen a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok számára. A jelentésben foglalt információkat a lehető legteljesebb mértékben összhangba kell hozni a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások, és, ahol alkalmazásra kerülnek, a Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások rendelkezései alapján tett bejelentésekkel.


E.	Kapcsolat a GATT 1994 fizetési mérleg rendelkezéseivel és a GATS-szal

A Tagok elismerik, hogy azon kormányok számára, amelyek a GATT 1994 fizetési mérleg rendelkezései vagy a GATS alapján is teljes konzultációra kötelezettek szükséges a terhek minimalizálása. E célból a TPRB Elnöke, az érintett Taggal vagy Tagokkal és a Fizetési Mérleg Korlátozások Bizottságának Elnökével konzultálva, olyan adminisztratív megoldást dolgoz ki, amely összhangba hozza a kereskedelempolitikai felülvizsgálatok rendes ütemét a fizetési mérleg konzultációk menetrendjével, de amely a kereskedelempolitikai felülvizsgálatot 12 hónapnál hosszabb idővel nem halasztja el.

F.	A mechanizmus értékelése

A TPRB, nem később mint öt évvel a WTO Egyezmény hatályba lépése után, értékelést készít a TPRM működéséről. Az értékelés eredményét a Miniszteri Értekezlet elé terjesztik. Ezt követően a TPRB az általa meghatározott időközönként, illetve a Miniszteri Értekezlet kérésének megfelelően, értékelheti a TPRM-et.


G.	A nemzetközi kereskedelmi környezet fejleményeinek áttekintése

A TPRB évenként áttekintést készít a nemzetközi kereskedelmi környezetnek a multilaterális kereskedelmi rendszerre ható fejleményeiről. Az áttekintést segíti a Vezérigazgató éves jelentése, amely leírja a WTO főbb tevékenységeit és kiemeli a kereskedelmi rendszert befolyásoló, jelentős politikai kérdéseket.





4. számú melléklet 






TÖBBOLDALÚ KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK



Megállapodás a polgári légi járművek kereskedelméről

A Megállapodás a polgári légi járművek kereskedelméről, mely kelt Genfben, 1979. április 12-én (BISD 26S/162), utólagos módosításai, javításai vagy változtatásai szerint.


Megállapodás a kormánybeszerzésekről

A Megállapodás a kormánybeszerzésekről, mely kelt Marrakesh-ben, 1994. április 15-én.

Nemzetközi tejtermék Megállapodás

A Nemzetközi tejtermék Megállapodás, mely kelt Marrakesh-ben, 1994. április 15-én.

Nemzetközi marhahús Megállapodás

A Nemzetközi marhahús Megállapodás, mely kelt Marrakesh-ben, 1994. április 15-én.




	Az érintett szerv által az állásfoglalásra elé terjesztett ügyben hozott döntés konszenzus alapján állónak tekintett, ha az ülésen a döntéshozatalkor jelen levô Tagok egyike sem ellenzi formálisan a javasolt döntést.
	Az Európai Közösségek és tagállamai szavazatainak száma semmilyen esetben sem haladhatja meg az Európai Közösségek tagállamainak számát.
	Az Általános Tanács döntéseit, amikor a Tanácsot Vitarendezési Testületként hívják össze, csak a Vitarendezési Egyetértés 2. Cikkelyének 4. pontja szerinti előírásokkal összhangban hozhatja.
	Felmentés megadásáról szóló döntés olyan kötelezettség alól, amely átmeneti időszakhoz vagy fokozatos végrehajtáshoz kötött és aminek az igénylő Tag a vonatkozó időszak végéig nem tett eleget, csak konszenzussal hozható.
	A jelen rendelkezés szerinti felmentések az 1993. december 15-i MTN/FA dokumentum II. Része 11. és 12. oldalának 7. számú lábjegyzetében, illetve az 1994. március 21-i  MTN/FA/Corr.6-ban kerültek felsorolásra. A Miniszteri Konferncia első ülésén megállapítja a jelen rendelkezés szerinti felmentések felülvizsgált listáját, kiegészítve azt a GATT 1947 alapján 1993. december 15. után, de a WTO Egyezmény hatályba lépésének napja előtt nyújtott bármely felmentéssel és törlölve azokat, amelyek erre az időpontra már lejártak.
1/	E munkacsoport tevékenységét össze kell hangolni a Bejelentési Eljárásokra vonatkozó 1994. április 15-én elfogadott Miniszteri Határozat III. szakaszában előírt munkacsoport tevékenységével.
1/	Ezen Egyetértés rendelkezéseinek egyike sem készült azzal a szándékkal, hogy módosítsa a Tagok GATT 1994 XII. Cikkében vagy XVIII.B Cikkében lefektetett jogait és kötelezettségeit. A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkei, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza, vehetők igénybe bármely ügyben, amely fizetési mérleg okokból bevezetett importkorlátozó intézkedések alkalmazására vonatkozik.
	Ilyen intézkedések alatt értendő az import mennyiségi korlátozása, változó import lefölözések, minimum importárak, diszkrecionális importengedélyezés, állami kereskedelmi vállalatok által alkalmazott nem vámonkívüli intézkedések, az export önkéntes mennyiségi korlátozása és hasonló, a normál vámoktól eltérő, határon alkalmazott kereskedelmi intézkedések függetlenül attól, hogy azokat a GATT 1947 rendelkezéseitől való országspecifikus eltérés alapján tartják-e fenn, kivéve azokat az intézkedéseket, amelyeket a fizetési mérleg rendelkezések vagy a GATT 1994 vagy a WTO Egyezmény 1. A. Mellékletében szereplő egyéb Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások egyéb általános, nem agrárspecifikus rendelkezései alapján alkalmaznak.
	Az ezen alpont rendelkezéseinek alkalmazásához használt referencia ár rendszerint az érintett termék átlagos c.i.f. egységértéke, egyébként pedig más megfelelő ár a minőség illetve a feldolgozottság függvényében. Ezt az első alkalmazást követően nyilvánosságra kell hozni és hozzáférhetővé kell tenni olyan mértékben, ami ahhoz szükséges, hogy más Tagok kiszámíthassák a kivethető pótvámot.
	Ahol a hazai fogyasztást nem veszik számításba, ott a 4. (a) pont szerinti alap küszöbszint alkalmazandó.
	Ezen Cikkben szereplő \"kiegyenlítő vámok\" megegyeznek a GATT 1994 VI. Cikkében és a Szubvenciókról és Kiegyenlítő Intézkedésekről szóló Megállapodás V. Részében szereplőkkel.
* 	A kerek zárójelek között szereplő termékleírások nem szükségszerűen kimerítőek.
	Jelen Melléklet 3. pontja céljából, a fejlődő országok kormányainak az élelmiszerellátás biztonságával kapcsolatos céljaik alapján működtetett készletezési programjai, amelyek átláthatóak és hivatalosan nyilvánosságra hozott feltételek és irányelvek szerint működnek, összhangban levőnek tekintendők ezen pont rendelkezéseivel, beleértve azokat a programokat, amelyek során az élelmiszerellátás biztonsága céljából létrehozott élelmiszerkészletek vétele és eladása szabályozott árakon történik, feltéve, hogy a vételár és a külső referencia ár közötti különbséget az AMS számításánál figyelembe veszik.
5 és 6	Jelen Melléklet 3. és 4. pontjai céljából a fejlődő országok városi és vidéki szegényei élelmiszer szükségleteinek kielégítése céljából támogatott árban részesített élelmiszerek ésszerű árakon való rendszeres biztosítása, jelen pont rendelkezéseivel összhangban levőnek tekintendő.
	Jelen Egyezményben a XX. (b) Cikkre történő hivatkozás ezen Cikk címsorára is vonatkozik.
	A 3. Cikk 3. pontja céljaira tudományos igazolhatóság akkor áll fenn, ha a rendelkezésre álló tudományos információ a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban történő vizsgálata vagy értékelése alapján a Tag megállapítja, hogy a megfelelő nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások nem elegendőek az állat- vagy növényegészségügyi védelem általa alkalmazott megfelelő szintjének eléréséhez.
	Az 5. Cikk 6. pont céljából egy intézkedés nem minősül a szükséges szintet meghaladó módon kereskedelemkorlátozó hatásúnak, kivéve, ha létezik egy másik olyan intézkedés, ami figyelembe véve a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságot, ésszerűen rendelkezésre áll, és ami az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintjét éri el és lényegesen kevésbé kereskedelemkorlátozó hatású.
	Ezen meghatározások céljaira az \"állat\" fogalmába beletartoznak a halak és a vadon élő állatvilág, a \"növény\" fogalmába beletartoznak az erdők és a vadon élő növények, a \"kártevő\" fogalmába beletartoznak a gyomok és a \"szennyező anyagok\" fogalmába beletartoznak a rovarirtószerek és állatgyógyászati gyógyszerek maradványai és egyéb idegen anyagok is.
	Állat- és növényegészségügyi intézkedések, mint például törvények, rendeletek vagy utasítások, melyeket általános körben alkalmaznak.
	Ha a jelen Egyezmény \"belföldire\" utal, azt egy különálló vámterülettel rendelkező WTO Tag esetében úgy kell értelmezni, hogy olyan természetes vagy jogi személyeket jelöl, akik állandó lakó- illetve telephellyel vagy valóságos és tényleges ipari vagy kereskedelmi egységgel rendelkeznek az adott vámterületen belül.
	Ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárások egyebek mellett magukban foglalják a mintavételi, tesztelési és tanúsítási eljárásokat.
1/	Amennyire lehetséges, a legkevésbé fejlôdô ország Tagokból származó export szintén kedvezményezettje lehet e rendelkezésnek.
2/ 	Az \"egyezményi\" év azt a 12 hónapos idôszakot jelenti, mely a WTO Egyezmény hatályba lépésének dátumát, majd az azt követôen 12 hónaponként kezdôdik.
3/	A vonatkozó GATT 1994 rendelkezések nem tartalmazzák a XIX. Cikket a GATT 1994-be még nem integrált termékek vonatkozásában, kivéve ha erről a Melléklet 3. pontja kifejezetten rendelkezik.
*/ 	swing - szezonális ingadozás figyelembevétele
	carryover - az adott évben ki nem használt kvótának a következô évi kvótára történô átvitele
	carry forward - elôzetes szállítások a következô évi kvóta terhére (a ford.)
4 	A korlátozások minden egyoldalú mennyiségi korlátozást, kétoldalú megegyezést és más hasonló hatású intézkedést jelölnek
5 	Vámunió önálló egységként vagy egyik tagállama nevében is alkalmazhat védôintézkedést. Ha a vámunió mint önálló egység alkalmaz védôintézkedést a jelen Megállapodás szerinti súlyos kár vagy felléptének tényleges veszélye megállapításához szükséges összes követelménynek a vámunióban mint egészben fennálló körülményeken kell alapulniuk. Ha a védôintézkedéset egyik tagállam nevében alkalmazza, a súlyos kár vagy felléptének tényleges veszélye meghatározásához szükséges összes követelménynek az abban a tagállamban fennálló körülményeken kell alapulnia, és az intézkedésnek az adott tagállamra kell korlátozódnia.
6 	Egy ilyen közelgő növekedésnek mérhetônek kell lennie és nem állapítható meg a létezése állítás, feltételezés vagy a puszta lehetôség felmerülése, pl. az exportôr Tagnál megtalálható termelési kapacitás megléte alapján.
* 	carry forward - elôzetes szállítások a következô évi kvóta terhére
	carryover - az adott évben ki nem használt kvótának a következô évi kvótára történô átvitele (a ford.)

* 	mns: máshová nem sorolt
1/	Belföldi személy alatt itt a WTO elkülönült vámterülettel rendelkezô Tagjainak esetében olyan természetes vagy jogi személyt kell érteni, aki vagy amely állandó lakóhellyel vagy tényleges és működô ipari, vagy kereskedelmi telephellyel rendelkezik ezen vámterületen belül.
1/	A diszkrecionális jogkörben alkalmazott TRIM-ek esetében minden egyes specifikus alkalmazást be kell jelenteni. Olyan információt, ami konkrét vállalatok jogos üzleti érdekeit sértené nem kell felfedni.
	A \"kezdeményezett\" kifejezés a jelen Megállapodásban arra a vizsgálatra vonatkozik, amellyel egy Fél szabályszerű eljárást indít az 5. Cikknek megfelelően.
	Az exportáló ország hazai piacán fogyasztásra szánt termék mennyiségét általában elegendőnek kell tekinteni a rendes érték megállapítására, amennyiben az ilyen értékesítések a vizsgált termék importáló országba történő értékesítésének legalább 5 %-át teszi ki, feltéve, hogy ez az alacsony részesedés abban az esetben is elfogadható, amikor bizonyíték támasztja alá, hogy az ilyen alacsony részarányt képviselő eladások mégis elegendő nagyságrendet képeznek a megfelelő összehasonlításhoz.
	Amikor a Megállapodásban \"hatóságok\" kifejezés szerepel, ezt úgy kell érteni, hogy megfelelő, magas szintű hatóságot jelent.
	A hosszabb ideig tartó időtartam általában egy év, de nem kevesebb mint hat hónap
	Ha a hatóságok megállapítása szerint a rendes érték megállapításához figyelembe vett tranzakciók eladási árának súlyozott átlaga alacsonyabb mint az egységnyi költségek súlyozott átlaga, illetve, ha az egységnyi költség alatti áron történő értékesítés volumene meghaladja a rendes érték meghatározásához figyelembe vett tranzakciók során értékesített mennyiség 20 százalékát.
6	Az induló tevékenységek esetében végrehajtott kiigazításnak tükröznie kell a kezdeti időszak végén felmerült költségeket, vagy ha ez az időszak meghaladja a vizsgálat idejét, azokat a legfrissebb költségeket, amelyeket a hatóságok a vizsgálat idején figyelembe vehetnek.
7	Magától értetődik, hogy  fenti tényezők némelyike között átfedés állhat fenn, és a hatóságoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a jelen rendelkezés értelmében már végrehajtott kiigazításokat csak egyszer végezzék el.
8	Az eladás napja általában a szerződés megkötésének, a megrendelésnek, a megrendelés visszaigazolásának a napja, vagy a számla kelte, attól függően, hogy melyik dokumentum határozza meg az értékesítés legfontosabb feltételeit.
9	Egyéb rendelkezés hiányában, a Megállapodásban a \"kár\" kifejezést úgy kell értelmezni, mint a belföldi iparágnak okozott jelentős kárt, a belföldi iparágat fenyegető jelentős kár veszélyét, vagy pedig az ilyen iparág létrehozásának jelentős hátráltatását.  A kár értelmezésének összhangban kell állnia a jelen Cikk rendelkezéseivel.  
10	Ennek egyik, bár nem kizárólagos példája az a helyzet, amikor meggyőző ok merül fel annak feltételezésére, hogy a közeljövőben jelentősen meg fog nőni a termék dömping áru importja
11	A jelen pont alkalmazásánál, egy termelőről csak akkor mondható, hogy az exportőrrel vagy az importőrrel kapcsolt viszonyban áll, ha (a) valamelyikük közvetve vagy közvetlenül irányítja a másikat, vagy  (b) mindkettő egy harmadik fél közvetett vagy közvetlen irányítása alatt áll, vagy ha (c) közösen  közvetve vagy közvetlenül irányítanak egy harmadik felet, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az érintett termelő a kapcsolatból kifolyólag másképp viselkedik mint a többi, részesedési viszonyban nem álló termelő.  A jelen pont céljaira az egyik félről akkor mondható ki, hogy irányítja a másikat, ha a fél jogi vagy működési pozíciójánál fogva korlátozhatja vethet ki, vagy utasíthatja a másikat.
12	Az Megállapodásben a \"kivetni\" kifejezés egy vám vagy adó visszavonhatatlan vagy végleges jelleggel történő  törvényes kivetését vagy beszedését jelenti.
13	Széttagolt és rendkívül nagy számú termelőt egyesítő iparág estén, a hatóságok a támogatottságot illetve az ellenzést statisztikailag érvényes mintavételi módszerekkel állapíthatják meg.
14	A Tagoknak tudomásuk van arról, hogy egyes Tagok területén, a hasonló termék belföldi előállítóinak alkalmazottai, vagy ezeknek az alkalmazottaknak a képviselői támogathatják az 1. pontban tárgyalt vizsgálati kérelmet, illetve maguk is benyújthatnak ilyet.
15	Általános szabályként, az exportőrök számára szabott határidőt a kérdőív kézhezvételétől kezdve kell számítani.  Erre a célra, a kézhezvételt egy héttel azután kell megtörténtnek tekinteni, hogy a kérdőívet elküldték a címzettnek, vagy pedig továbbították az exportáló Tag megfelelő diplomáciai képviselőjének, illetve amennyiben a WTO külön vámterülettel rendelkező Tagjáról van szó, az exportterület hivatalos képviselőjének .
16	Magától értetődik, hogy ha az érintett exportőrök száma rendkívül magas, akkor az írásos kérelem teljes szövegét ehelyett csupán az exportáló Tag hatóságainak vagy megfelelő szakmai szövetségének kell továbbítani.
17	A Tagoknak tudomásuk van arról, hogy némely Tag területén, egy aprólékosan kidolgozott titoktartási rendelet értelemében előfordulhat, hogy az információt fel kell tárni.
18	A Tagok elismerik, hogy a titoktartási kérelem nem utasítható el önkényesen.
19	A feltételes mód nem értelmezhető úgy, hogy lehetséges az eljárás folytatása és azzal párhuzamosan, az árral kapcsolatos kötelezettségvállalás alkalmazása, a 4. pontban foglaltak kivételével.
20	Magától értetődik, hogy ha a kérdéses termék bírói felülvizsgálat tárgyát képezi, előfordulhat, hogy a jelen alpontban, valamint a 3.2 alpontban említett időhatárok nem tarthatók be.
21	A 9. Cikk 3. pontjában foglalt, a dömpingellenes vám végső kifizetéséről szóló határozat, a jelen Cikk értelmében önmagában nem jelent felülvizsgálatot.
22	Amikor a dömpingellenes vámot visszamenőleges hatállyal vetik ki, akkor a 9. Cikk 3.1 pontja értelmében végrehajtott legutóbbi vámkivetési eljárás során tett ténymegállapítás, melynek értelmében nem kell  vámot kivetni, önmagában nem kötelezi a hatóságokat a végleges vám eltörlésére.
23 	Amennyiben a hatóságok a jelen Cikk rendelkezései szerint az információt és a magyarázatot külön jelentésben bocsátják rendelkezésre, kötelesek azt bárki számára hozzáférhetővé tenni.
24	Ez nem zárja ki, hogy amennyiben szükséges, a GATT 1994 egyéb releváns rendelkezéseinek értelmében intézkedéseket hozzanak.
	Egyetértés van arról, hogy ez a rendelkezés nem kötelezi a Tagokat arra, hogy területükön más Tagok kormányzati szervezeteinek megengedjék az előzetes áruvizsgálati tevékenység folytatását.
2	Nemzetközi szabvány az a szabvány, amelyet olyan kormányzati vagy nem kormányzati testület fogadott el, amelyek tagsága valamennyi Tag előtt nyitott, és amelyek egyik elismert tevékenységi területe a szabványosítás.
3	Egyetértés van arról, hogy jelen Megállapodás céljaira a \"vis maior\" jelentése \"ellenálhatatlan kényszer vagy erőszak, előre nem látható események, amelyek felmentenek a szerződés teljesítése alól.\"
4	Az alkalmazó Tagok kötelezettségei az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek szolgáltatásaira vonatkozólag a vámértékeléssel kapcsolatban azok a kötelezettségek lesznek, amelyeket a GATT 1994-ben és más, a WTO Egyezmény 1A Mellékletében található Multilaterális Kereskedelmi Egyezményekben elfogadtak.
5/	Egyetértés van arról, hogy ilyen technikai segítség nyújtható bilaterális, többoldalú illetve multilaterális alapon.
1	Egyetértés van arról, hogy ez a rendelkezés nem sérti a \"hazai ipar\" vagy a \"hazai ipar hasonló termékei\"  vagy egyéb, bárhol alkalmazott, hasonló fogalomnak a meghatározása céljából hozott megállapításokat.
2	A kormány beszerzések céljaira alkalmazott származási szabályok tekintetében ezen rendelkezés nem hoz létre további kötelezettségeket azokhoz képest, amelyeket a Tagok a GATT 1994 alatt már vállaltak.
3/ 	Azon kérelmek tekintetében, amelyeket a WTO Egyezmény hatályba lépésének dátumától számított egy éven belül nyújtanak be, a Tagok számára csak az kötelező, hogy a lehető legrövidebb időn belül adják ki ezen értékeléseket.
4	Ha az érték szerinti kritériumot írják elő, a származási szabályokban jelzik e százalék kiszámításának módszerét is.
5	Ha a gyártási vagy feldolgozási művelet kritériumát írják elő, az érintett  terméknek származó státuszt biztosító műveletet pontosan meghatározzák.
6	Ugyanakkor megvizsgálják a vámbesorolással kapcsolatos viták rendezésére vonatkozó rendelkezéseket.
7 	Azon kérelmek tekintetében, amelyeket a WTO Egyezmény hatályba lépésének dátumától számított egy éven belül nyújtanak be, a Tagok számára csak az kötelező, hogy a lehető legrövidebb időn belül adják ki ezen értékeléseket.
	Az \"engedélyezés\" valamint az egyéb hasonló adminisztrációs eljárások.
2	Jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy valamely engedélyezési eljáráson keresztül végrehajtott intézkedés alapja, hatóköre vagy időtartama jelen Megállapodás szerint kérdés tárgyát képezné.
3	Jelen Megállapodás céljaira a \"kormányok\" kifejezés úgy értendő, hogy az magában foglalja az Európai Közösség illetékes hatóságait is.
4	Azok a biztosítékot előíró importengedélyezési eljárások, amelyeknek nincs import korlátozó hatásuk,  az 1. és 2. pontok hatálya alá tartozónak tekintendők.
5	Valamely fejlődő ország Tag, amely nem volt aláírója az 1979. április 12-én létrehozott Importengedélyezési Eljárásokról szóló Megállapodásnak és amelynek konkrét nehézségei vannak az (a)(ii) és az (a)(iii) alpontok előírásaival kapcsolatban, a Bizottságnak való bejelentést követően, a fenti alpontok alkalmazását attól az időponttól számítva, amikor a WTO Egyezmény a szóban forgó Tag számára hatályba lép, legfeljebb két évre elhalaszthatja.
6	Esetenként \"kvóta birtokosok\"-ként hivatkoznak rájuk.
7	Eredetileg mint a GATT 1947 1971. március 23-i L/3515 sz. dokumentumaként kiadva.
	A GATT 1994 XVI. Cikke (és a Megjegyzések a XVI. Cikkhez), valamint a jelen Egyezmény I-III. Mellékletei rendelkezéseinek megfelelően nem minősül támogatásnak, hogy az exporttermék a hazai felhasználásra szánt hasonló termékre kivetett adók és vámok alól mentesül, vagy az ilyen vámoknak vagy adóknak a megfizetettet meg nem haladó összegben történő visszatérítése.
	A jelen szóhasználat szerint az objektív ismérvek vagy feltételek olyan ismérveket vagy feltételeket jelölnek, amelyek semlegesek, nem részesítenek előnyben meghatározott vállalatokat másokkal szemben, és amelyek jellegükben gazdaságiak és alkalmazásukban horizontálisak, mint például alkalmazottak száma vagy a vállalkozás mérete.
	Ebben a vonatkozásban különösen a támogatások iránti kérelmek visszautasításának illetve jóváhagyásának gyakoriságára, illetve az ilyen döntések okaira vonatkozó információt kell figyelembe venni.
	Ez a norma akkor teljesül, amikor a tények azt bizonyítják, hogy a támogatás nyújtása, bár nem a törvények teszik függővé az exportteljesítménytől, a valóságban a tényleges vagy várható exportáláshoz vagy export jövedelmekhez kötődik. Önmagában az a tény, hogy a támogatást olyan vállalatoknak nyújtják, amelyek exportálnak, pusztán ezen oknál fogva nem minősül exporttámogatásnak ezen rendelkezés értelmezése szerint.
	Az I. Mellékletben exporttámogatásnak nem minősülőként hivatkozott intézkedések nem tiltottak a jelen Egyezmény ezen vagy bármely más rendelkezése szerint.
	A jelen Cikkben említett minden időszak kölcsönös megállapodás esetén meghosszabbítható.
	Amint azt a 24. Cikk szerint létrehozzák.
	Ha ebben az időszakban a DSB ülése nincs betervezve, ebből a célból ilyen ülést kell tartani.
	Ez a kifejezés nem jelentheti olyan ellenintézkedések engedélyezését, amelyek aránytalanok annak a ténynek a fényében, hogy ezen rendelkezések olyan támogatásokkal foglalkoznak, amelyek tiltottak.
	Ez a kifejezés nem jelentheti olyan ellenintézkedések engedélyezését, amelyek aránytalanok annak a ténynek a fényében, hogy ezen rendelkezések olyan támogatásokkal foglalkoznak, amelyek tiltottak
	A \"hazai iparnak okozott kár\" kifejezés ugyanabban az értelemben használandó, mint az V. Részben.
	A \"megsemmisülés vagy sérelem\" kifejezést a jelen Egyezmény ugyanabban az értelemben használja, mint a GATT 1994 releváns rendelkezései és az ilyen megsemmisülés vagy sérelem létét ezen rendelkezések alkalmazási gyakorlatának megfelelően kell megállapítani.
	A \"más Tag érdekének súlyos sérelme\" kifejezést a jelen Egyezmény ugyanabban az értelemben használja, mint a GATT 1994 XVI. Cikkének 1. pontja, és ez magában foglalja a súlyos sérelem veszélyét is.
	Az értékarányosan megállapított támogatás összértékét a VI. Melléklet rendelkezései szerint kell kiszámítani.
	Miután várható, hogy a polgári alkalmazású légi járművekre specifikus multilaterális szabályok vonatkoznak majd, a jelen alpontban hivatkozott küszöb nem vonatkozik a polgári légi járművekre
	A Tagok elismerik, hogy amennyiben valamely polgári légi jármű program jogdíj alapú finanszírozását nem fizetik vissza teljes mértékben, mert a tényleges értékesítés szintje az előrejelzett szint alá esik, ez önmagában nem képez súlyos sérelmet a jelen alpont céljaira.
	Kivéve, ha más multilaterális megállapodás szerint specifikus szabályok vonatkoznak a kérdéses termék vagy árucikk kereskedelmére.
	Az a tény, hogy a jelen pont hivatkozik bizonyos körülményekre, önmagában nem ruház rájuk semmilyen jogi státuszt akár a GATT 1994, akár a jelen Egyezmény szerint. Ezek a körülmények nem lehetnek elszigeteltek, szórványosak vagy más módon lényegtelenek.
	Abban az esetben, ha a kérelem olyan támogatásra vonatkozik, amelyről azt vélik, hogy az a 6. Cikk 1. pontja szerint súlyos sérelmet okozott, a súlyos sérelemre vonatkozó rendelkezésre álló bizonyíték korlátozódhat arra a rendelkezésre álló bizonyítékra, ami arra vonatkozik, hogy a 6. Cikk 1. pontjának feltételei teljesültek-e vagy sem.
	A jelen Cikkben említett bármely határidőt közös megegyezéssel meg lehet hosszabbítani.
	Ha a DSB ülését erre az időszakra nem tervezték, az ilyen ülést erre a célra össze kell hívni.
	Ha a DSB ülését erre az időszakra nem tervezték, az ilyen ülést erre a célra össze kell hívni.
	A Tagok elismerik, hogy széles körben nyújtanak kormányzati támogatást különféle célokra, és az a puszta tény, hogy az ilyen támogatás esetleg nem minősül nem felróható elbánásnak a jelen Cikk rendelkezései szerint, még önmagában nem korlátozza a Tagok lehetőségét az ilyen támogatás nyújtására.
	Mivel várható, hogy a polgári légi járművekre specifikus multilaterális szabályok vonatkoznak majd, a jelen alpont rendelkezései erre a termékre nem vonatkoznak.
	A WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától számított nem később, mint 18 hónappal, a 24. Cikkben előírt Támogatási és Kiegyenlítő Intézkedések Bizottsága (a jelen Egyezményben a továbbiakban: \"Bizottság\") köteles felülvizsgálni a 2 (a) alpont rendelkezéseinek működését azzal a céllal, hogy megtegye az összes szükséges módosítást ezen rendelkezések működésének javítására. Az esetleges módosítások mérlegelésekor a Bizottság köteles gondosan felülvizsgálni az ezen alpontban felsorolt kategóriák definícióit a Tagoknak a kutatási programok működésének és a más releváns nemzetközi intézményekben folytatott munka tapasztalatainak fényében.
	A jelen Egyezmény nem vonatkozik a felsőoktatás vagy a kutatóintézetek által függetlenül végzett alapkutatásokra. Az \"alapkutatás\" kifejezés az általános, tudományos vagy műszaki tudás bővítését jelenti, amely nem kapcsolódik ipari vagy üzleti célokhoz.
	A fel nem róható támogatás engedélyezett szintjét, melyre ezen alpont utal, az adott egyedi projekt tartama alatt felmerülő összes elfogadott költségre történő hivatkozással kell megállapítani.
	Az \"ipari kutatás\" kifejezés új tudás felfedezésére irányuló tervezett kutatást vagy kritikai vizsgálatot jelent azzal a céllal, hogy az ilyen tudás hasznosítható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztésénél vagy meglévő termékek, eljárások vagy szolgáltatások lényeges javításának elérésében.
	A \"verseny előtti fejlesztési tevékenység\" kifejezés az ipari kutatás eredményeinek valamely tervvé vagy ipari formatervvé történő átalakítását jelenti új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások céljaira, függetlenül attól, hogy azt értékesítésre vagy felhasználásra szánták, ideértve az első prototípus elkészítését is, amelyet nem lehet üzletileg hasznosítani. Magában foglalhatja termékek, eljárások vagy szolgáltatások alternatíváinak koncepcionális kialakítását és megtervezését, az első demonstrációkat vagy kísérleti projekteket, feltéve, hogy ugyanezen projektek nem alakíthatók át és nem használhatók fel ipari alkalmazás vagy üzleti hasznosítás céljaira. Nem foglalja azonban magában a meglévő termékek, gyártósorok, gyártási eljárások, szolgáltatások és más folyamatos műveletek rutinszerű vagy időről időre történő változtatását még akkor sem, ha ezek a változtatások javulást eredményeznek.
	Olyan programok esetében, amelyek átfogják az ipari kutatást és a verseny előtti fejlesztő tevékenységet, a nem felróható támogatás engedélyezett szintje nem haladhatja meg a fenti két kategóriára alkalmazható nem felróható támogatás engedélyezett szintjének egyszerű átlagát, amelyet a jelen alpont (i) - (v) tételeiben lefektetett elfogadható költségek alapján kell kiszámítani.
	A \"regionális fejlesztés általános kerete\" azt jelenti, hogy a regionális támogatási programok egy belsőleg következetes és általánosan alkalmazandó regionális fejlesztési politika részét képezik valamint azt, hogy a regionális fejlesztési támogatásokat nem nyújtják elszigetelt földrajzi pontokon, amelyeknek nincs vagy gyakorlatilag nincs hatásuk a régió fejlődésére.
	A \"semleges és objektív ismérvek\" olyan ismérveket jelent, amelyek nem preferálnak adott régiókat azon túl, mint ami helyénvaló a regionális fejlesztési politika keretein belül a régiók közötti aránytalanságok megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez. Ebben a vonatkozásban a regionális támogatási programoknak magukban kell foglalniuk az egyes támogatott projektekre nyújtható támogatás összegére vonatkozó maximális összeget is. Az ilyen maximális összegeket a támogatott régiók fejlettségei szintjei szerint kell differenciálni, és a beruházási költségek vagy a munkahelyteremtés költségei szerint kell kifejezni. Az ilyen maximált összegeken belül a támogatást elég széles körben kell nyújtani, és el kell kerülni, hogy a támogatást elsődlegesen a 2. Cikkben hivatkozott bizonyos vállalatok használják fel, vagy hogy nekik aránytalanul nagy összegű támogatásokat nyújtsanak.
	A \"meglévő berendezések\" kifejezés olyan berendezésekre utal, amelyek az új környezetvédelmi követelmények bevezetésének idején már legalább két éve működésben voltak.
	A Tagok elismerik, hogy ebben a bejelentési rendelkezésben semmi sem követeli meg a bizalmas információ nyújtását, ideértve a bizalmas üzleti információt.
	A II. vagy III. Rész rendelkezéseit is fel lehet hívni az V. Rész rendelkezéseivel párhuzamosan; azonban az importáló Tag hazai piacán egy bizonyos támogatás hatásait tekintve a kárenyhítésnek csak egy formája (vagy egy kiegyenlítő vám, vagy, ha az V. Rész követelményei teljesülnek, a 4. vagy a 7. Cikk szerinti kiegyenlítő intézkedés) állhat rendelkezésre. A III. és V. Részek rendelkezéseit nem lehet felhívni a nem felróhatónak tekintett intézkedések vonatkozásában a IV. Rész rendelkezései szerint. Azonban a VIII. Cikk 1. (a) pontjában hivatkozott intézkedések kivizsgálhatók annak érdekében, hogy meg lehessen határozni, hogy egyediek-e a 2. Cikk értelmezése szerint. Ezenkívül a 8. Cikk 2. pontjában hivatkozott támogatás esetén, melyet a 8. Cikk 3. pontja szerint nem jelentettek be, a III. vagy V. Rész rendelkezései felhívhatók, de az ilyen támogatást nem felróhatóként kell kezelni, ha azt állapítják meg, hogy a 8. Cikk 2. pontjában lefektetett szabványokkal összhangban áll.
	A \"kiegyenlítő vám\" kifejezés azt a speciális vámot jelenti, amelyet bármely árucikk gyártására, előállítására vagy exportálására közvetlenül vagy közvetetten nyújtott bármely támogatás kiegyenlítésének céljából vetnek ki a GATT 1994 VI. Cikk 3. pontjának rendelkezései szerint.
	A \"kezdeményezett\" kifejezés, amint azt az Egyezmény a továbbiakban használja, azt az eljárási cselekményt jelenti, amellyel valamely Tag hivatalosan beindítja a 11. Cikkben elrendelt vizsgálatot.
	Rendkívül nagy számú előállítót tartalmazó, szétaprózott iparágak esetén, a hatóságok statisztikailag érvényes mintavételi módszerek alkalmazásával is meghatározhatják a támogatást vagy ellenzést.
	A Tagok tudatában vannak, hogy bizonyos Tagok területén a hasonló termék hazai gyártóinak alkalmazottai vagy az ilyen alkalmazottak képviselői is benyújthatnak vagy támogathatnak kérelmet az 1. pont szerinti vizsgálatra.
	Általános szabályként, az exportőrök számára megszabott határidőt a kérdőív kézhezvételének napjától kell számítani, ami erre a célra egy héttel az után tekintendő kézhez vettnek, hogy azt a válaszadónak feladták, vagy az exportáló Tag megfelelő diplomáciai képviseletének átadták, vagy egy külön vámterület WTO Tag esetében, amikor az exportőr terület hivatalos képviselőjének azt átadták.
	Ezt úgy kell értelmezni, hogy abban az esetben, ha az érintett exportőrök száma különösen magas, a kérelem teljes szövegét ehelyett csak az exportáló Tag hatóságainak vagy a releváns kereskedelmi szövetségeknek kell rendelkezésére bocsátani, akik ezután továbbítják a példányokat az érintett exportőröknek.
	A Tagok tudatában vannak, hogy bizonyos Tagok területén szűkre szabott védelmi rendelkezés szerint követelhetik meg a közzétételt.
	A Tagok egyetértenek, hogy a bizalmas kezelésre irányuló kérelmeket nem szabad önkényesen elutasítani. A Tagok továbbá abban is egyetértenek, hogy a vizsgálatot végző hatóság a bizalmas kezelésről történő lemondást csak az eljáráshoz releváns információ tekintetében kérheti.
	Különösen fontos a jelen pont rendelkezései szerint, hogy megerősítő ténymegállapítást, legyen az előzetes vagy végleges, nem lehet tenni anélkül, hogy ésszerű lehetőséget adnának a konzultációkra. Az ilyen konzultációk hozhatják létre a II., III., vagy X. Rész rendelkezései szerinti eljárás alapját.
	A jelen Egyezmény szerint a \"kár\" kifejezés, kivéve, ha egyébként határozták meg, a belföldi ipar súlyos kárát vagy annak veszélyét vagy az ilyen ipar létrehozásának súlyos hátráltatását jelenti és azt a jelen Cikk rendelkezései szerint kell értelmezni.
	A jelen Egyezményben a \"hasonló termék\" (\"produit similaire\") kifejezést úgy kell értelmezni, hogy azt a terméket jelenti, amelyik azonos, azaz hasonló minden vonatkozásban a megfontolás tárgyát képező termékhez, vagy ilyen termék hiányában egy másik termékhez, amelyik bár nem minden vonatkozásban hasonló, rendelkezik olyan jellemzőkkel, amelyek nagyban hasonlítanak a megfontolás tárgyát képező termékéihez.
	Amint azt a 2. és 4. pontok lefektetik.
	A jelen pont céljaira az előállítók illetve gyártók akkor tekintendők úgy, hogy részesedési viszonyban állnak az exportőrökkel vagy importőrökkel, ha és amennyiben (a) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzése alatt tartja a másikat; vagy (b) mindkettőjüket közvetve vagy közvetlenül egy harmadik személy tartja ellenőrzése alatt; vagy (c) ők együttesen, közvetve vagy közvetlenül, ellenőrzésük alatt tartanak egy harmadik személyt, feltéve, hogy okkal lehet azt vélelmezni vagy arra gyanakodni, hogy e viszony hatása olyan, hogy az érintett gyártó eltérően viselkedik az ilyen viszonyban nem álló gyártóktól. A jelen pont céljaira egy személy akkor minősül olyannak, mint ami vagy aki ellenőrzést gyakorol egy másik felett, amikor az előző jogi vagy működési szempontból olyan helyzetben van, hogy a másikat korlátozza vagy irányítsa.
	A \"lehet\" kifejezés nem értelmezhető úgy, hogy az lehetővé teszi az eljárás folytatását egyidejűleg a vállalások végrehajtásával, kivéve a 4. pont rendelkezései szerint.
	A jelen pont céljaira a \"belföldi érdekelt felek\" kifejezés magában foglalja a vizsgálat tárgyát képező importált termék fogyasztóit és ipari felhasználóit is.
	A jelen Egyezmény szóhasználata szerint a \"kivetés\" valamely vám vagy adó definitív vagy végleges törvényes meghatározását vagy beszedését jelenti.
	Amikor visszamenőleges alapon vetik ki a kiegyenlítő vám összegét, a legutóbbi felmérési eljárásnak azon ténymegállapítása, hogy vámot nem kell kivetni, önmagában nem követeli meg a hatóságoktól, hogy a végleges vámot megszüntessék.
	Ahol a hatóságok az információt és a magyarázatokat a jelen Cikk szerint külön jelentésben adják meg, kötelesek biztosítani, hogy az ilyen jelentés a nyilvánosság rendelkezésére álljon.
	A Bizottság létrehoz egy Munkacsoportot, hogy felülvizsgálja a BISD 9S/193-194-ben foglalt kérdőív tartalmát és formátumát.
	A WTO Egyezmény hatályba lépésekor exporttámogatást nem nyújtó fejlődő ország Tagra az e pont az 1986-ban nyújtott exporttámogatások szintjének alapján vonatkozik.
	E pont nem szándékozik a GATT 1994 releváns rendelkezései alapján hozott intézkedéseket megakadályozni, ahol ez helyénvaló.
	A \"kereskedelemben rendelkezésre álló\" fogalma azt jelenti, hogy a hazai és az importált termék közötti választás korlátlan, azt csak üzleti megfontolások határozzák meg.
	Ezen Rendelet, illetve mellékletei céljaira:
	a \"közvetlen adó\" fogalmán a bérekre, nyereségre, kamatra, bérleti díjakra, jogdíjakra, minden egyéb jövedelemre, illetve ingatlan tulajdonra kivetett adó értendő;
	az \"importadók\" fogalmán a vámok, illetékek és egyéb másutt fel nem sorolt, importra kivetett kincstári adók értendők;
	a \"közvetett adók\" fogalmán értékesítési, fogyasztási, forgalmi, hozzáadott érték adókat, vagyonátruházási, névhasználati engedélyre, készletekre és berendezésekre kivetett adókat, bélyegilletéket, valamint vámhatáron kivetett adókat, és minden más nem közvetlen adót és nem importvámot kell érteni;
	az \"input\" közvetett adó a termék előállítására használt termékekre és szolgáltatásokra kivetett adót jelenti;
	a \"halmozott\" közvetett adók azon többfokozatú adókat jelentik, amelyeket akkor vetnek ki, amikor nincsen az adó utólagos jóváírására szolgáló mechanizmus, ha a termelés egyik szakaszában megadóztatott terméket vagy szolgáltatást a termelés következő szakaszában használják;
	az adók \"elengedése\" magába foglalja az adók visszatérítését;
	a \"vámvisszatérítés\" magába foglalja az importvámok alóli teljes vagy részleges mentességet, illetve azok halasztását;
	A Tagok elismerik, hogy a halasztás nem szükségszerűen képez exporttámogatást, ahol például megfelelő kamatköltségeket szednek be. A Tagok megerősítik azt az elvet, az egymás ellenőrzése vagy ugyanazon ellenőrzés és irányítás alatt álló exportőr vállalatok és külföldi vevők közötti tranzakcióknál a termékek árai adózási célokra ugyanazok az árak lesznek, amelyeket egymástól független vállalatok, összefonódásmentes tranzakció során felszámítanának. Bármely Tag felhívhatja egy másik Tag figyelmét azon közigazgatási vagy egyéb gyakorlatra, ami ezzel az elvvel ellentétes, és ami a közvetlen adók lényeges megtakarítását eredményezi export tranzakciókban. Ilyen körülmények között a Tagok rendszerint megkísérlik véleményeltéréseiket a létező bilaterális adózási egyezmények vagy más specifikus nemzetközi mechanizmusok segítségével feloldani a Tagoknak a GATT 1994 alapján fennálló jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül, ideértve a konzultációhoz fűződő jogot, amelyet az előző mondat hoz létre.
	A (h) bekezdés nem alkalmazható hozzáadott-érték adórendszerekre és az ennek fejében történő vámhatár-illeték korrekciókra; az hozzáadott-érték adó túlzott elengedésére kizárólag a (g) bekezdés vonatkozik.
	A termelő folyamat során felhasznált input olyan input, amely fizikailag beépül a termékbe, a termelési eljárás során felhasznált energia, tüzelőanyag és olaj, valamint katalizátorok, amelyek az exportált termék előállítása során felhasználásra kerülnek.
	A Tagoknak egymás között megállapodásra kell jutniuk, szükség szerint, azokban az ügyekben, amelyeket a jelen Melléklet nem határoz meg, vagy amelyek esetében a 6. Cikk 1. (a) pontja céljaira további tisztázásra van szükség.
	A kedvezményezett cég a támogatást nyújtó Tag felségterületén lévő cég.
	Az adózáshoz kapcsolódó támogatások esetén a támogatás értékét úgy kell számítani, mint a kedvezményezett cég azon adóévben elért árbevételének összértékét, amelyben az adóhoz kapcsolódó támogatást megszerezte.
	Az indulási helyzet magában foglal olyan eseteket is, ahol termékfejlesztés vagy a támogatásból részesülő termékek gyártásához a berendezések megépítésére pénzügyi kötelezettségvállalások történtek, még akkor is, ha a termelés még nem kezdődött meg.
	Azokban az esetekben, ahol a súlyos sérelem tényét bizonyítani kell.
	A DSB információgyűjtési folyamata során figyelembe kell vennie a jellege folytán bizalmas vagy a folyamatban érintett bármely Tag által bizalmasan nyújtott információ védelmének szükségességét.
	A (b) pont szerinti listában fejlődő ország Tagok bevonása a Világbank legutóbbi fejenkénti GNP adataira épül.
	A vámunió védőintézkedést alkalmazhat mint egység, vagy valamely tagállama nevében. Amennyiben a vámunió egységként alkalmaz védőintézkedéseket, a súlyos kár vagy kárveszély jelen Megállapodás szerinti megállapításának összes követelményét azon feltételekre kell alapozni, amelyek a vámunióban, mint egészben fennállnak. Amikor a védőintézkedést valamely tagállam nevében alkalmazzák, a súlyos kár vagy kárveszély megállapításának összes követelményét azon feltételekre kell alapozni, amelyek az adott tagállamban állnak fenn és az intézkedésnek az adott tagállamra kell korlátozódnia. A jelen Megállapodásban semmi sincs, ami előre meghatározná a GATT 1994 XIX. Cikkelye és XXIV. Cikkely 8. pontja közötti kapcsolat értelmezését.
	A 9. Cikkely 1. pontja szerinti intézkedést a Tagnak azonnal be kell jelentenie a Védőintézkedések Bizottságának.
	A GATT 1994 és a jelen Megállapodás vonatkozó előírásaival összhangban álló védőintézkedésként alkalmazott import kvótát közös megegyezés alapján, az exportőr Tag alkalmazhatja.
	A hasonló intézkedések példái közé tartozik az export önmérséklet, exportár vagy importár követő rendszerek, export vagy import megfigyelés, kötelező import kartellek és diszkrecionális export vagy import engedélyezési rendszerek, amelyek bármelyike védelmet biztosít.
	Az ez alóli egyetlen kivételt, amelyre az Európai Közösségek jogosult, a jelen Megállapodás melléklete tartalmazza.
	Ez a feltétel az ágazatok számára, az érintett kereskedelem volumenére és a szolgáltatás nyújtásának módjára értendő. E feltétel teljesítése érdekében az egyezményeknek nem szabad a priori egyetlen szolgáltatási módot sem kizárni.

	Általában az ilyen integráció szabad bejutást biztosít az érintett fél állampolgárainak a felek munkaerő-piacára, és tartalmazza továbbá a fizetésre, foglalkoztatására és szociális juttatásokra vonatkozó feltételeket.

	Az \"illetékes nemzetközi szervezetek\" kifejezés azokra a nemzetközi testületekre vonatkozik, amelyek tagsága nyitva áll legalább a WTO minden Tagjának illetékes szervei előtt.

	Ez úgy értendő, hogy az 5. pontban leírt eljárások megegyeznek a GATT 1994  eljárásaival.

	A közrenddel összefüggő kivétel csak akkor alkalmazható, ha a társadalom valamely alapértékét valós és komoly veszély fenyegeti.

	A közvetlen adóbehajtás és -kivetés hatékonyságának és igazságosságának biztosítását célzó intézkedések kiterjednek a Tag által, saját adórendszere alapján hozott intézkedésekre. Ezek: 
-	vonatkoznak külföldi szolgáltatóra, annak figyelembevételével, hogy a külföldiek adókötelezettségeinek meghatározásánál az érintett Tag területén lévő vagy onnan származó tételek adóztathatók meg; vagy 
-	vonatkoznak a külföldiekre, az adóbehajtás vagy -kivetés biztosítására a Tag területén; vagy
-	vonatkoznak külföldi vagy belföldi az adózás elkerülésének illetve kijátszásának megakadályozására, ideértve a betartást szolgáló intézkedéseket; vagy
-	vonatkoznak egy másik Tag területén vagy területéről nyújtott szolgáltatás fogyasztóira, az adóbehajtás és -kivetés biztosítására a Tag területéről származó fogyasztók vonatkozásában; vagy
-	megkülönböztetik a világszerte megadóztatott cikkekkel foglalkozó szolgáltatót a többi szolgáltatótól, elismervén az adóalapjuk jellegében mutatkozó különbségeket; vagy
-	meghatározzák, szét- és felosztják a belföldiek vagy azok, akik egymással részesedési viszonyban álló személyek vagy ugyanazon személy fiókjai között a bevételt, nyereséget, tőke- vagy árfolyamnyereséget, veszteséget, levonást vagy jóváírást, a Tag adóalapjának megőrzése érdekében.
A XIV.d) pontban és a jelen lábjegyzetben hivatkozott adózási feltételeket és fogalmakat az intézkedést hozó Tag belső törvényeiben adózási meghatározások és fogalmak illetve ezekkel egyenértékű vagy hasonló meghatározások és fogalmak alapján kell meghatározni.

	A jövőbeli munkaprogram fogja meghatározni, hogy a multilaterális elvre vonatkozó tárgyalásokra milyen módon és időkeretek között kerüljenek sorra.

	Ha egy Tag az I. Cikkely 2.a) pontjában hivatkozott módon nyújtott szolgáltatás vonatkozásában piacrajutással kapcsolatos kötelezettséget vállal, és ha a szolgáltatás alapvető részét képezi a határon keresztül történő tőkemozgás, a Tag köteles ezáltal az ilyen tőkemozgást lehetővé tenni. Ha egy Tag az I. Cikkely 2.c) pontjában hivatkozott módon nyújtott szolgáltatás vonatkozásában piacrajutással kapcsolatos kötelezettséget vállal, köteles az ezzel összefüggő, területére irányuló tőke-átutalást lehetővé tenni.

	A 2.c) alpont nem terjed ki azokra az intézkedésekre, amelyek korlátozzák a Tagok szolgáltatás-nyújtásaival összefüggő inputot.

	A jelen Cikkelyben vállalt konkrét kötelezettségek nem értelmezhetők olymódon, hogy bármely Tagnak kompenzációt kellene nyújtani azokért az eleve meglévő versenyképességbeli hátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltató külföldi jellegéből adódnak.

	Ami azokat a kettős adózás elkerülését célzó egyezményeket illeti, amelyek a WTO Egyezmény életbelépésekor fennálltak, az ilyen ügyeket csak az egyezményben részes mindkét fél egyetértésével lehet a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács elé utalni.

	Függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatást nem közvetlenül egy jogi személy nyújtja, hanem az a üzleti jelenlét más formáin, például fiók vagy képviseleti iroda, keresztül valósul meg, a szolgáltató (vagyis a jogi személy) az ilyen jelenléten keresztül a jelen Egyezményben a szolgáltatók számára biztosított elbánásban részesül. Az ilyen elbánás kiterjed arra a jelenlétre, amelyen keresztül a szolgáltatást nyújtják, azonban a szolgáltatónak, a szolgáltatási területen kívül eső részlegeire az elbánás nem vonatkozik.

1 Belépési vízum megkövetelése bizonyos Tagok természetes személyeitől és ennek mellőzése más esetekben, még önmagában nem tekinthető a konkrét kötelezettségvállalásból származó előnyök megvonásának vagy csorbításának.

1 Ez a pont úgy értendő, hogy minden Tag biztosítja a Mellékletben foglalt kötelmek alkalmazását, a nyilvános távközlés közvetítő hálózatait és szolgáltatásait nyújtók vonatkozásában, a szükséges intézkedéseken keresztül.

2  A \"diszkriminációmentes\" kifejezés alatt a legnagyobb kedvezmény elve illetve a nemzeti elbánás értendő, amint azok az Egyezményben meghatározásra kerültek, továbbá adott ágazatra vonatkoztatott használat esetén a kifejezés olyan \"feltételeket jelent, mint amelyeket már hasonló nyilvános távközlési közvetítő hálózatok illetve szolgáltatások felhasználói hasonló körülmények között élveznek\".

	Jelen Megállapodásban az \"állampolgárok\"-ra történő hivatkozás alatt, a WTO Tagjának önálló vámterülete esetén, olyan természetes és jogi személyek értendők, akik ezen a vámterületen lakóhellyel vagy tényleges és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkeznek.
	Jelen Megállapodásban a \"Párizsi Konvenció\" az Ipari Tulajdon Oltalmára létrejött Párizsi Konvencióra utal; \"Párizsi Konvenció (1967)\" ennek a Konvenciónak az 1967. július 14-i stockholmi szövegére utal. A \"Berni Konvenció\" az Irodalmi és Művészeti Alkotások Oltalmáról szóló Berni Konvencióra utal; a \"Berni Konvenció\" az Előadóművészek, a Hangfelvételgyártók és Műsorszóró szervezetek oltalmára 1961. október 26-án Rómában elfogadott nemzetközi Konvencióra utal. Az \"Integrált Áramkörök Szellemi Tulajdonjogáról szóló Egyezmény\" (IPIC Egyezmény) a Washingtonban 1989. május 26-án az Integrált Áramkörök Szellemi Tulajdonjogáról elfogadott Egyezményre utal. A \"WTO Egyezmény\" a WTO-t létrehozó Egyezményre utal.
	A jelen Megállapodás 3. és 4. Cikkelye vonatkozásában az oltalom magában foglalja a szellemi tulajdonjogok megszerezhetőségét, megszerzését, terjedelmét, fenntartását és kikényszeríthetőségét érintő ügyeket, valamint az olyan ügyeket, amelyek a szellemi tulajdonjogoknak a jelen Egyezménnyel különösen érintett használatát érintik.
	A 42. Cikkely első mondata mellett a Tagok ezen kötelezettségek tekintetében rendelkezhetnek adminisztratív eszközökkel történő érvényesítésről.
	A jelen Cikkely alkalmazásában a \"feltalálói tevékenység\" és \"az ipari alkalmazhatóság\" fogalmait a Tagok a \"nem nyilvánvalóság\" és a \"hasznosság\" fogalmak szinonimájaként értelmezik.
	Ez a jog a jelen Megállapodás szerinti összes többi joghoz hasonlóan, az áruk használata, forgalomba hozatala, importja vagy egyéb terjesztése tekintetében a 6. Cikkely szerinti rendelkezések hatálya alá tartozik.
	Az \"egyéb hasznosítás\" a 30. Cikkelyben kifejtettektől eltérő hasznosításra utal.
	Oly módon kell értelmezni, hogy azok a Tagok, amelyekben nincs meg az eredeti engedélyezési rendszer, úgy rendelkezhetnek, hogy az oltalmi időt az eredeti engedélyezési rendszerben történt bejelentés napjától számítják.
	A jelen Fejezet szerinti \"jogosult\" fogalmát az IPIC Egyezmény szerinti \"jogtulajdonos\" fogalommal azonosan kell értelmezni.
	A jelen rendelkezés alkalmazásában \"a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes mód\" fogalom legalább az olyan gyakorlatot jelenti, mint a szerződésszegés, bizalmas közlés megsértése és szerződésszegésre való rábírás és tartalmazza a nyilvánosságra nem hozott adatok olyan harmadik felek általi megszegését, akik tudták vagy zömmel saját hanyagságuk folytán elmulasztották megtudni, hogy a megszerzés magába foglalja az ilyen gyakorlatot is.
	A jelen Rész alkalmazásában a \"jogtulajdonos\" kifejezés magában foglalja az ilyen jogok érvényesítésére feljogosított szövetségeket és egyesületeket is.
	Ha egy Tag az ugyanazon vámunióhoz tartozó másik Tag vonatkozásában lényegében megszüntette az áruk mozgásának ellenőrzését a közös határon, ez a Tag nem köteles e Fejezet rendelkezéseit alkalmazni az adott határon.
	A Tagok egyetértenek, hogy ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni az olyan importtermékekre, amelyeket a jogtulajdonos maga vagy a jogtulajdonos engedélyével más egy másik országban hoz forgalomba, illetőleg a tranzitárukra sem.
	\"A jelen Megállapodás alkalmazásában:
-	hamisított védjeggyel ellátott áru (termék) minden olyan áru - a csomagolást is beleértve -, amely engedély nélkül visel olyan védjegyet, amely azonos az ilyen termékekre érvényesen bejegyzett védjeggyel illetőleg amely lényeges vonásaiban nem különböztethető meg az utóbbitól, s ami ennek folytán sérti a védjegy birtokosának jogait az importáló állam joga szerint;
-	szerzői jogot bitorló \"kalóz\" termék az olyan másolat, amely a jogtulajdonos illetőleg az előállítás országában általa feljogosított személy engedélye nélkül készült, s amelyet közvetlenül vagy közvetve olyan termék segítségével állítottak elő, amelynek sokszorosítása az importáló ország joga szerint szerzői illetve a kapcsolódó jogok megsértésének minősül.\"
	A Vitarendezési Testület döntése akkor tekintendő konszenzussal meghozottnak valamely eléutalt ügyben, ha a DSB döntéshozó ülésén egyetlen Tag sem tesz hivatalos ellenvetést a javasolt döntéssel szemben.
	Ezt a pontot kell alkalmazni azokra a vitákra is, amelyeknél a bizottsági jelentést nem fogadták el vagy nem hajtották végre teljes mértékben.
	Amennyiben a Tag területén belüli regionális kormányzatok vagy helyhatóságok vagy más hatóságok által hozott intézkedések tekintetében bármely másik idetartozó egyezmény rendelkezései a jelen pont rendelkezéseitől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, az ilyen másik idetartozó egyezmény rendelkezései az irányadók.
	Az idetartozó egyezmények megfelelő konzultációs rendelkezései az alábbiakban kerülnek felsorolásra:

	Mezőgazdasági Egyezmény 19. Cikk: A Növény és Állategészségügyi Intézkedések Alkalmazásáról szóló Egyezmény 11. Cikk 1. pont: Textil és Ruházati Egyezmény, 8. Cikk 4. pont, Egyezmény a Kereskedelem Technikai Akadályairól, 14. Cikk 1. pont: Egyezmény a Kereskedelmi vonzatú Befektetési Intézkedésekről, 8. Cikk: A GATT 1994 VI. Cikkének végrehajtásáról szóló Egyezmény, 17. Cikk 2. pont: A GATT 1994 VII. Cikkének végrehajtásáról szóló Egyezmény, 19. Cikk 2. pont: Az Előzetes Áruvizsgálatról szóló Egyezmény, 7. Cikk: A Származási Szabályokról szóló Egyezmény, 7. Cikk: Az Importengedélyezési Eljárásokról szóló Egyezmény, 6. Cikk: A Támogatásokról és Kiegyenlítő Intézkedésekről szóló Egyezmény, 30. Cikk: A Védőintézkedésekről szóló Egyezmény, 14. Cikk: Egyezmény a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzatairól, 64.1. Cikk; valamint bármilyen, a Többoldalú Kereskedelmi Egyezményekben foglalt megfelelő konzultációs rendelkezések, amint azokat az egyes Egyezmények illetékes testületei meghatározták és arról a DSB-t értesítették.
	Ha a panasztevő fél így kéri, a DSB ülését ezzel a céllal a kéréstől számított 15 napon belül össze kell hívni, feltéve, hogy erről legalább az ülést megelőzően 10 nappal értesítést adnak.
	Abban az esetben, amikor vámuniók vagy közös piacok valamely vita résztvevő felei, ez a rendelkezés a vámunió vagy közös piac minden tagországának állampolgárára vonatkozik.
8/	Ha DSB-ülés összehívása nincs kitűzve ezen idôszak alatt olyan idôpontban, ami megfelel a 16. Cikk 1. és 4. pontjában foglalt kívánalmainak, ebbôl a célból DSB ülést kell tartani.
9/	Amennyiben a DSB ülését nem tűzik ki ez alatt az idô alatt, e célból össze kell hívni a DSB ülését.
10/	Az \"érintett Tag\" a vita azon résztvevôje, amelyre a bizottság vagy a Fellebbezési Testület ajánlásai vonatkoznak.
11/	Az ajánlásokra vonatkozóan olyan eseteknél, ahol nem merül fel a GATT 1994 és más idetartozó egyezmények megsértése, lásd a 26. Cikket.
12/	Ha ez alatt az idôszak alatt nem hívják össze a DSB ülését, e célból DSB ülést kell tartani.
13/	Ha a felek nem tudnak megállapodni a választottbíróban, az ügynek a választottbírósági eljárásra utalásától számított tíz napon belül a választottbírót a Főigazgató a felekkel való konzultáció után tíz napon belül kijelöli.
* 	A \"választottbíró\" kifejezés utalhat akár személyre, akár testületre.
15/ 	Az MTN.GNS/W/120 SZ. dokumentumban 11 szektort különböztetnek meg.
16/ 	A \"választottbíró\" kifejezés személyre és testületre is vonatkozik.
17/	A \"választottbíró\" kifejezés személyre és testületre is vonatkozik, vagy az eredeti bizottsági tagokra, amennyiben ők választottbírói minôségben járnak el.
18/	Ha az idetartozó egyezmény rendelkezései a Tag területén működő regionális kormányzatok, helyhatóságok vagy más hatóságok által hozott intézkedések esetén e pont rendelkezéseitôl eltérô rendelkezéseket tartalmaznak, az idetartozó egyezmény rendelkezései az irányadók."
