"A  MAGYAR  KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5383. számú  

törvényjavaslat


a büntető jogszabályok módosításáról
 











								előadó:
								
								Dr. Vastagh Pál
								igazságügy-miniszter





Budapest, 1998. január



1998. évi ... törvény

a büntető jogszabályok módosításáról


1. § 

	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) a következő 91/A. §-sal egészül ki:

	\"91/A. § A büntetés végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén a végrehajtás elrendelésére a felfüggesztett büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést (91. § (1) bek. b) és c) pontja és (3) bek.) megfelelően alkalmazni kell.\"


2. §

	A Btk. XII. Fejezete a következő II. Címmel egészül ki, és az eredeti II. Cím számozása III. Címre változik:

\"II. Cím

AZ EGÉSZSÉGÜGYI BEAVATKOZÁS, AZ ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁS RENDJE ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÖNRENDELKEZÉS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK


Beavatkozás az emberi génállományba

173/A. §

	(1) Aki az emberi génállományon, magzati génállományon, illetőleg emberi embrió génállományán a génállomány megváltoztatására irányuló beavatkozást végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés szerinti beavatkozás az emberi génállomány, a magzati génállomány, illetőleg az embrió génállományának megváltozását idézi elő.

	(3) Nem büntethető az (1)-(2) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki a beavatkozást az egészségügyről szóló törvényben meghatározott célból hajtja végre.

Emberi ivarsejt tiltott felhasználása

173/B. §

	(1) Aki halottból vagy halott magzatból származó ivarsejtet az egészségügyről szóló törvényben meghatározott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásra használ fel, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(2) Aki  emberi ivarsejt tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


Születendő gyermek nemének megválasztása 

173/C. §

	(1) Aki a születendő gyermek nemének megválasztására irányuló beavatkozást végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki a beavatkozást az egészségügyről szóló törvényben meghatározott célból hajtja végre.


Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése

173/D. §

	Aki emberen orvostudományi kutatást az egészségügyről szóló törvényben meghatározott engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően végez,  bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás
szabályainak megszegése

173/E. §

	(1) Aki emberi embrión vagy ivarsejten az egészségügyről szóló törvényben meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően orvostudományi kutatást végez, vagy emberi embriót kutatási célból hoz létre, bűntettet követ el, és öt évig  terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.



	(2) Aki

	a) emberi embriót állat szervezetébe átültet, 
	b) emberi és állati ivarsejtet egymással megtermékenyít,
	c) olyan emberi embriót, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe beültet, 
	d) kutatáshoz felhasznált emberi ivarsejtet emberi reprodukcióra felhasznál, 
	e) emberi megtermékenyítéshez, illetőleg embrióbeültetéshez nem emberi ivarsejtet, illetőleg embriót használ fel,
	f) emberi embriót több emberi embrió, vagy állati embrió létrehozatalára használ fel,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


173/F. §

	(1) Aki emberi embrión az embrió génállományának megváltoztatására irányuló kutatást végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(2) Aki 

	a) emberi embriót a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltérő, illetőleg további sajátosságokkal rendelkező egyed létrehozatalára használ fel, 

	b) emberi embrió sejtjeit szétválasztja,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(4) Nem büntethető az (1)-(3) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott célból hajtja végre.



173/G. §

	(1) Aki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag megegyező emberi egyedeket hoz létre, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése

173/H. §

	(1) Aki beleegyezéshez, hozzájáruláshoz, illetőleg tájékoztatáshoz kötött,

	a) az emberi génállomány megváltoztatásával, illetőleg az embrió génállományának megváltoztatásával, az emberi reprodukcióval vagy a születendő gyermek nemének megválasztásával kapcsolatos egészségügyi beavatkozást,

	b) emberen, embrióval vagy ivarsejttel végezhető orvostudományi kutatást, 

	c) az átültetés céljából végzett szerv- vagy szövetkivételt, illetőleg szerv- vagy szövetátültetést

a jogosult beleegyezése, illetőleg hozzájárulása nélkül végez, vagy a jogszabályban előírt tájékoztatást elmulasztja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tiltakozó nyilatkozat ellenére halottból szervet, illetőleg szövetet távolít el.

	(3) Aki a beleegyezéshez, illetőleg hozzájáruláshoz kötött, az (1) bekezdés szerinti egészségügyi beavatkozást, orvostudományi kutatást, szerv- vagy szövetkivételt, illetőleg szerv- vagy szövetátültetést gondatlanságból a jogosult beleegyezése, illetőleg hozzájárulása nélkül végez, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

	(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője magánindítványra büntethető, kivéve ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövet. A (2) bekezdés esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy terjesztheti elő.

Emberi test tiltott felhasználása

173/I. §

	(1) Aki emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett  forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gyógyintézet alkalmazottja a foglalkozása körében követi el.

	(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

	a) üzletszerűen,
	b) bűnszövetségben

követik el.

	(4) Aki az emberi test tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén  egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\"

3. §

	A Btk. a következő alcímmel és 277/A. §-sal egészül ki:

\"Egyedi azonosító jel meghamisítása

	277/A. § (1) Aki 

	a) egyedi azonosító jelet eltávolít, vagy egyéb módon meghamisít,
	b) olyan dolgot szerez meg, vagy használ fel, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, illetőleg amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították,

büntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt 

	a) üzletszerűen,
	b) bűnszövetségben

követik el.

	(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt bűnszervezet tagjaként követik el.\"


4. §

	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) a következő alcímmel és 25/A. §-sal egészül ki:

\"Az egyedi azonosító jel fogalma

	25/A. § A Btk. 277/A. §-ának alkalmazása szempontjából egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetőleg annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése.\"

5. §

	A büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 25. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:)

	\"g) az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények (Btk. XII. Fejezet II. Cím),\"

6. §

	A Be. a következő alcímmel és 373/A. §-sal egészül ki:

\"Pártfogó felügyelet utólagos elrendelése

	373/A. § (1) A bíróság a pártfogó felügyelet elrendeléséről utólag határoz, ha erről a jogerős ítélet nem rendelkezett; vagy a szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggesztették, és az elítélt visszaeső (Btk. 82. § (1) bek.).

	(2) A bíróság a pártfogó felügyelet elrendelése előtt beszerzi az ügyész indítványát. A bíróság tárgyalást tart, ha külön magatartási szabályok (Btk. 82. § (6) bek.) előírása látszik szükségesnek, illetőleg a külön magatartási szabályok előírását az ügyész indítványozza.\"


7. §

	(1) E törvény a (2) bekezdésben írt kivételekkel a kihirdetést követő hónap tizenötödik  napján lép hatályba.

	(2) E törvény 2. és 5. §-a 1998. július 1-jén lép hatályba.


INDOKOLÁS


Általános Indokolás


	1. Az Alkotmánybíróság 31/1997. (V. 16.) AB határozatában megállapította, hogy nincs törvényben szabályozva: az egyéni kegyelem milyen feltételek esetén veszti hatályát, milyen feltételek esetén és milyen eljárásban kell a büntetés, vagy annak hátralevő része végrehajtásáról rendelkezni, ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti és nem rendelkezik a büntetés elengedésének vagy mérséklésének feltételeiről.

	A Javaslat, pótolva a törvényi szabályozás hiányát, egyértelművé teszi, hogy a büntetés kegyelemből történt felfüggesztése esetén a büntetés végrehajtásának utólagos elrendelésére ugyanazokat az általános szabályokat kell alkalmazni, melyeket a Btk. a felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelésére ír elő.

	Függetlenül attól, hogy az Országgyűlés tárgyalja a büntetőeljárásról szóló T/5013. számú törvényjavaslatot, a büntetés kegyelemből történő felfüggesztése esetén a végrehajtás elrendelésére vonatkozó szabályokkal összefüggésben szükséges a hatályban lévő 1973. évi I. törvény módosítása is.

	2.a) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) VIII. Fejezete tartalmazza az emberen végzett orvostudományi kutatások szabályait, a IX. Fejezet szabályozza az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, az embriókkal és az ivarsejtekkel végzett kutatásokat, a XI. Fejezet pedig a szerv- és szövetátültetés szabályait.

	A modern orvostudomány fejlődése olyan távlatokat nyit meg az orvosbiológiai kutatások, illetőleg a genetika előtt, amelyek a hagyományos orvoslásban ismeretlenek voltak. Ugyanakkor nem csak a gyógyítás és a kutatás lehetőségei tágultak ki, de ezzel együtt annak veszélye is fennáll, hogy ezeket a modern orvosbiológiai eszközöket visszaélésszerűen alkalmazzák, illetőleg a nem kívánt célok érdekében használják fel.

	Az ezekkel az eszközökkel történő visszaélés beláthatatlan következményekkel járhat, a természet rendjébe történő mesterséges beavatkozás hatalmas károkat is okozhat.

	Az Eütv. részletesen meghatározza az ilyen eljárások, kutatási módszerek elvégzésének szakmai szabályait, és szigorú feltételekhez köti ezek gyakorlását. 


	2.b) Több szempontból is indokolt tehát, hogy az Eütv. VIII-IX. és XI. Fejezetében foglalt szakmai szabályok megszegése büntetőjogi fenyegetettséget kapjon. Indokolttá teszi ezt a szakmai szabályok által határolt eljárásoknak a fokozott veszélyessége és a szabályok megszegése esetén beállható következmények súlyossága is. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az önrendelkezési jog  ezeknél az eljárásoknál, gyógyítási módoknál fokozottabban kell, hogy érvényesüljön, és ha ilyen eljárásra az önrendelkezési jog megsértésével kerül sor, olyan alkotmányos alapjog sérült, amelyre a büntetőjog eszközeivel kell válaszolni.

	A tényállások megszerkesztésénél az Eütv. VIII-IX. és XI. Fejezetét lehetett alapul venni, de figyelemmel kellett lenni az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1996. november 19-én elfogadott Egyezményre az emberi jogokról és a biomedicináról (továbbiakban: Egyezmény), amely 2. cikkében leszögezi: \"az emberi lény érdeke és jóléte elsőbbséget kell élvezzen a társadalom vagy a tudomány puszta érdekével szemben\".

	3. A gépkocsilopások elleni hatékonyabb fellépés lehetőségének megteremtése érdekében a Javaslat új bűncselekményt iktat be a Btk.-ba, az egyedi azonosító jel meghamisítása tényállását. Ezzel összefüggésben szükségessé válik a Btk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása is.	



Részletes Indokolás


Az 1. §-hoz


	1. A büntetés végrehajtását kizárja a kegyelem (Btk. 66. § c) pont). A köztársasági elnök kegyelmi elhatározása vonatkozhat a kiszabott végrehajtandó büntetés mérséklésére és elengedésére, illetőleg a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére. A kegyelmi jogkör a hatályos jog keretei között gyakorolható, ami azt is jelenti, hogy a kegyelem által mellőzött szankció helyett csak a hatályos kódex által ismert szankció állapítható meg.

	Ha a kegyelmi elhatározás az eredetileg végrehajtandó büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozik, akkor ez a döntés nem terjed ki a büntetés elengedésének szándékára, mert különben a kegyelmi döntés ez utóbbit  tartalmazná. A kegyelmi döntésnek nem kell szükségképpen tartalmaznia rendelkezést a kegyelemből felfüggesztett büntetés végrehajtására.  A kegyelmi jogkör gyakorlója természetesen nincs elzárva attól, hogy - a hatályos jog keretei között - a kegyelemből felfüggesztett büntetés végrehajtásáról is rendelkezzen. 

	2. A Btk. 82. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a visszaeső pártfogó felügyelet alatt áll. A Btk. 91. §-a meghatározza, hogy mikor kell a felfüggesztett büntetést végrehajtani. E rendelkezések érvényesülését értelemszerűen a kegyelmi döntés nem érinti, hiszen e rendelkezések a felfüggesztett büntetés végrehajtásának a Btk. által kötelezően meghatározott előírásai. 

	A kegyelmi döntés nyilvánvalóan nem érinti a büntetéshez fűződő más hátrányos jogkövetkezményeket sem, így nem hoz létre változást a visszaesőre vonatkozó Btk. szabályok érvényesülését illetően.  

	Ugyanakkor a Btk. 91. § rendelkezései közül értelemszerűen a 91. § (1) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható, hiszen - a kegyelmi döntés természetéből adódóan - szóba sem jöhet, hogy a büntetés felfüggesztése kizáró ok ellenére történt.


A 2. §-hoz


	1. Az Eütv-vel összefüggő, az egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények tényállásait a Btk. rendszerébe a személy elleni bűncselekményekről szóló XII. Fejezetbe lehet beilleszteni, figyelemmel arra, hogy az új bűncselekmények jogi tárgya egyfelől az egészségügyi beavatkozások és az orvostudományi kutatások rendje, másfelől azonban nagyon szoros kapcsolatot lehet kimutatni a hagyományos személy elleni bűncselekményekkel is e tényállások kapcsán. A Btk. XII. Fejezetének I. Címe az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekményeket tartalmazza, jelenlegi II. Címe pedig a szabadság és emberi méltóság elleni cselekményeket. Figyelemmel arra, hogy az orvostudományi kutatások, illetőleg az emberi reprodukcióra vonatkozó különleges eljárások nemcsak a büntetőjogi értelemben vett személyt, hanem a büntetőjogilag embernek nem minősülő magzatot és embriót is érintik, a XII. Fejezet egy új II. Címmel egészül ki, és a jelenlegi II. Cím számozása III. Címre változik. Ezzel a technikával jelezni lehet,  hogy az e tényállások által oltalmazott jogvédte érdek, jogi tárgy szélesebb a büntetőjogi értelemben vett emberi életnél, testi épségnél, egészségnél, illetőleg szabadságnál és emberi méltóságnál.


	2. Az emberi génállományba történő beavatkozás bűncselekményének jogi tárgya az emberi génállomány, illetőleg a magzat, vagy az emberi embrió génállománya. Az Eütv. 162. §-a - hasonlóan az Egyezmény 13. cikkéhez - úgy rendelkezik, hogy emberi génállomány megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező kutatás, beavatkozás kizárólag megelőzési, kórismézési vagy gyógykezelési indokból, és - az Eütv. 182. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt kivételekkel - csak akkor végezhető, ha a kutatásnak vagy beavatkozásnak nem a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása, illetőleg új egyed létrehozása a célja.

	Az Eütv. 182. §-a rendelkezik - hasonlóan az Egyezmény 14. cikkéhez - arról, hogy az embrió genetikai jellemzői csak a születendő gyermek várható betegségének megelőzése, illetőleg kezelése céljából változtathatók meg.

	E - jogilag engedélyezett - beavatkozási lehetőségeken kívül minden olyan beavatkozás tilos, amely az ember, a magzat, az emberi embrió génállományának megváltoztatására irányul. Ezt a tiltást indokolt a büntetőjog eszközeivel is alátámasztani, ezért a Btk. új 173/A. §-a a génállomány megváltoztatására irányuló beavatkozást bűncselekménnyé nyilvánítja.

	A bűncselekmény alapesetének megvalósulásához a beavatkozásnak olyannak kell lennie, amely ténylegesen alkalmas arra, hogy a génállomány megváltozzék. Ha a génállományban a beavatkozás miatt változás állt be, úgy a bűncselekmény minősített esete valósul meg.

	A (3) bekezdés az (1) és (2) bekezdésben meghatározott cselekmény esetén büntethetőséget kizáró okot állapít meg. Az Eütv. idézett rendelkezései nem minden esetben tiltják a génállomány megváltoztatását, a megelőzési, kórismézési, illetőleg gyógykezelési indokból végrehajtott beavatkozást lehetővé teszik. Az Eütv. által engedélyezett céllal történő beavatkozásra ezért egy speciális büntethetőséget kizáró ok beiktatása szükséges, a jogalkalmazási nehézségek elkerülése érdekében.


	3. Az Eütv. IX. Fejezete rendelkezik az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokról. Az Eütv. 166. §-a részletesen felsorolja a reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, és leszögezi, hogy reprodukciós eljárás során történő megtermékenyítéshez, illetőleg embrió-beültetéshez kizárólag emberi ivarsejt, illetőleg embrió használható fel, valamint megtiltja, hogy holttestből, vagy halott magzatból származó ivarsejtet reprodukciós eljáráshoz felhasználjanak.

	A 173/B. § jogi tárgya az Eütv. 166. §-ának (1) bekezdésében felsorolt reprodukciós eljárások törvényben biztosított rendje. Ennek érdekében bűncselekménnyé nyilvánítja a 166. § (3) bekezdésében meghatározott alapvető szabály megszegését, vagyis azt, ha valaki halottból vagy halott magzatból származó ivarsejtet használ fel emberi reprodukcióra irányuló eljáráshoz. Az Eütv. 166. §-ának (2) bekezdésében írt tilalom megszegését a 173/E. § szankcionálja.

	A cselekmény súlya indokolttá teszi az előkészület szankcionálását is.

	4. Az Eütv. 182. §-a rendelkezik - hasonlóan az Egyezmény 14. cikkéhez - arról, hogy az utód nemének születése előtti megválasztására irányuló eljárások csak a nemhez kötötten öröklődő megbetegedések felismerésére vagy a megbetegedések kialakulásának megelőzésére végezhetőek.

	A 173/C. § e törvényi rendelkezés megsértését rendeli büntetni. Minden, az Eütv. 182. § (1) bekezdésében írt cél hiányában végzett olyan beavatkozás, amely az utód nemének megválasztására irányul, bűncselekményt képez. Hasonlóan a 173/A. §-hoz, a Javaslat az Eütv.-ben megengedett cél érdekében végrehajtott ilyen cselekmény büntetlenségét speciális büntethetőséget kizáró okkal biztosítja.


	5. Az Eütv. VIII. fejezete rendelkezik az emberen végzett orvostudományi kutatások legfontosabb anyagi jogi és eljárási szabályairól. A kutatások szakmai feltételeit és részletes szabályait a népjóléti miniszter - az Egészségügyi Tudományos Tanács véleményének figyelembevételével - rendeletben állapítja meg. 

	A 173/D. § jogi tárgya az orvostudományi kutatás biztonságának a rendje. A kutatás végzésének általános feltételeit az Eütv. 159. §-a határozza meg.

	A 173/D. § tilalmazza az orvostudományi kutatásoknak a szükséges engedély nélküli, vagy az engedélytől eltérő végzését.
	

	6. Az embriókkal és ivarsejtekkel végezhető kutatásokról az Eütv. 180. §-a rendelkezik. E rendelkezés az ilyen kutatást a Humán Reprodukciós Bizottság engedélyéhez valamint a kutatási terv jóváhagyásához köti, és rendelkezik az embriókkal és ivarsejtekkel végezhető kutatások céljáról (kizárólag diagnosztikus, terápiás, megelőzési és rehabilitációs eljárások tökéletesítése, új eljárások kidolgozása, valamint a betegségek kóroktanának és patogenezisének jobb megértése céljából végezhető kutatás  - 159. § (1) bek.).

	A Javaslat nem hoz létre az Eütv.-ben nem ismert tilalmat, messzemenőleg figyelembe veszi az orvostudományi kutatások szabadságához fűződő alkotmányos és tudományos érdekeket, és - összhangban a büntetőjog másodlagos védelmi szerepével - csak olyan cselekményeket nyilvánít bűncselekménnyé, amelyeket a szaktörvény is tilt.

	Az Eütv. 180. §-ának (3) bekezdése előírja azt, hogy kutatáshoz csak reprodukciós eljárás során létrejött embriót szabad felhasználni, és tiltja az embrió kutatási célból való létrehozását. A (4) bekezdés tiltja embrió állat szervezetébe történő beültetését, illetőleg emberi és állati ivarsejtek egymással történő megtermékenyítését. A 181. § (1) bekezdése további rendelkezést tartalmaz a kutatásokra nézve, amikor előírja, hogy olyan embrió, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe nem ültethető be, illetőleg kutatáshoz felhasznált ivarsejt reprodukciós eljárás végzéséhez nem alkalmazható.

	A 173/E. § e szabályok megszegéséhez kapcsol büntetőjogi fenyegetettséget. Az (1) bekezdés rendeli büntetni az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő kutatást, és az Eütv. 180. § (3) bekezdésében írt azon tilalom megszegését, hogy embrió kutatási célból nem hozható létre. 

	A (2) bekezdés az Eütv. 180. § (4) bekezdésében, a 181. § (1) bekezdésében és a 180. § (5) bekezdésében írt szabályok megszegését szankcionálja. A (3) bekezdés a (2) bekezdésben írt cselekmények előkészületét rendeli büntetni.

	A 173/F. § (1) bekezdése az Eütv. 182. § (2) bekezdésében megfogalmazott rendelkezéssel függ össze: bűncselekménnyé nyilvánítja az embrió génállományának megváltoztatására irányuló kutatást. 

	A (2) bekezdés a) pontja az Eütv. 180. §  (5) bekezdése azon szabályának megszegését rendeli büntetni, hogy embriót a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltérő, vagy további sajátosságokkal rendelkező egyed létrehozatalára felhasználni nem lehet.

	A (2) bekezdés b) pontja az Eütv. 182. § (3) bekezdésében meghatározott tilalom megszegését rendeli büntetni. Az Eütv. hivatkozott rendelkezése szerint az embrió sejtjeit szétválasztani kizárólag a születendő gyermek valószínűsíthető megbetegedésének, az embrió károsodásának megállapítása érdekében lehet.

	A (2) bekezdésben meghatározott cselekmények előkészületét a (3) bekezdés büntetni rendeli.

	Figyelemmel arra, hogy a 173/F. §-ban írt cselekmények végzését az Eütv. 182. § (1), (2) és (3) bekezdése az ott írt célok érdekében megengedi, az e célok érdekében végzett cselekmények büntetlenségét a (4) bekezdésben megfogalmazott büntethetőséget kizáró ok biztosítja.

	A 173/G. § rendeli büntetni az embriókkal végezhető kutatások, illetőleg beavatkozások szabályainak legsúlyosabb megítélésű megszegését, amikor a kutatás, vagy beavatkozás során egymással genetikailag megegyező emberi egyedeket hoznak létre. A klónozást, mint a genetikai manipuláció legveszélyesebb, szinte beláthatatlan következményekkel járó esetét mind a hazai, mind a nemzetközi orvostudományi gondolkodás egyértelműen elveti. A Javaslat - összhangban az Eütv.-vel - e tevékenység bármely célból történő végzését tilalmazza. Nincs olyan jogilag megengedhető érdek, amely egymással genetikailag azonos emberi egyedek létrehozását lehetővé tenné. 

	A cselekmény tárgyi súlyára tekintettel az előkészület büntetni rendeltsége is indokolt.


	7. A 173/H. § szankcionálja az egészségügyi önrendelkezési jog megsértését. Az Eütv. mind az általános rendelkezések között (II. fejezet 2. Cím; a betegek jogai és kötelezettségei), mind pedig a tényállásban nevesített egészségügyi beavatkozásoknál előírja a tájékoztatás adásának kötelezettségét, illetőleg a beleegyezés vagy a hozzájárulás megszerzését. Arra nézve, hogy a tájékoztatásnak mire kell kiterjednie, illetőleg a beleegyezést, vagy hozzájárulást ki és milyen alakszerűségek mellett jogosult megadni, az Eütv. több helyen tartalmaz rendelkezéseket. 

	Az önrendelkezési jog biztosítását szolgáló tájékoztatási kötelezettség, illetőleg a beleegyezés vagy a hozzájárulás megszerzésének elmulasztását  rendeli büntetni az (1) bekezdés. 	A (2) bekezdés az Eütv. 211. §-ában írt szabályok megszegését rendeli büntetni. 

	A (3) bekezdés a beleegyezéshez, illetőleg hozzájáruláshoz kötött, az (1) bekezdésben meghatározott beavatkozás, kutatás, továbbá szerv-, vagy szövetkivétel, illetőleg átültetés esetében a beleegyezés, vagy a hozzájárulás beszerzésének gondatlanságból történő elmulasztását rendeli büntetni. Az Eütv. egyik alapelve, hogy a betegek önrendelkezési jogát a korábbi szabályozáshoz képest lényegesen fontosabbnak tartja. Az önrendelkezési jog érvényesülését indokolt segíteni a fokozottabb büntetőjogi fenyegetettséggel is.

	Ugyanakkor a tájékoztatási kötelezettség gondatlanságból történő elmulasztásához a Javaslat nem fűz büntetőjogi fenyegetettséget. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a jogszabályban meghatározott tájékoztatás akár egy elemének elmaradása is büntetőjogi fenyegetettséget vonhatna maga után, ez pedig nem indokolt.

	A (4) bekezdés szerint az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése magánindítványra büntethető. Ennek indoka, hogy az ilyen cselekménnyel okozott sérelem elsősorban magánjellegű. A Javaslat az üldözés magánindítványhoz történő kötésével a sértett, illetve a magánindítvány előterjesztésére jogosult  megítélésére kívánja bízni, hogy az önrendelkezési jog megsértése miatt történt-e tényleges érdeksérelem. Ezt a szabályozást indokolja a beteg és orvosa között általában meglévő bizalmi viszony is.

	Ha viszont e bűncselekménnyel - szoros tárgyi összefüggésben - olyan cselekményt is elkövettek, amely hivatalból üldözendő, a fenti szempont háttérbe szorul, és az egészségügyi önrendelkezési jog megsértésének bűncselekménye is hivatalból üldözendő. Ennek oka az, hogy a hivatalból üldözendő másik cselekmény tényállásának felderítése általában nem végezhető el anélkül, hogy e magánindítványra üldözendő cselekmény tényállását ne derítsék fel. 

	Abban az esetben, ha az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése a (2) bekezdés szerint valósult meg, a magánindítványt az Eütv.-ben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy terjesztheti elő. E személyi kört az Eütv. 211. §-a és a 16. § (1)-(2) bekezdése határozza meg.


	8. A 173/I. § az emberi gén, sejt, ivarsejt, embrió, szerv, szövet, halott teste, vagy annak része jogellenes megszerzését, illetőleg jogellenes vagyoni haszonszerzés végett történő forgalombahozatalát és az azzal történő jogellenes kereskedést szankcionálja.

	Minősített esetként rendeli büntetni a (2) bekezdés, ha a cselekményt gyógyintézet alkalmazottja foglalkozása körében követi el, illetőleg súlyosabban minősülő esetet hoz létre a Javaslat az üzletszerű elkövetésre, valamint a bűnszövetségben történő elkövetésre. A (4) bekezdés az előkészületet is bűncselekménnyé nyilvánítja.


A 3-4. §-hoz


	1. A gépkocsilopások elleni hatékonyabb fellépés lehetőségeinek megteremtése iránt fokozott igény van mind az állampolgárok, mind a bűnüldöző szervek részéről. A meglévő rendelkezések (a Btk. közelmúltban történt módosításai révén) lefedik azokat az elkövetői magatartásokat, amelyek a gépjármű elvételével illetve a gépjármű hatósági engedélyével való visszaéléssel kapcsolatosak. Ugyanakkor a gépkocsilopások körében - a felderítés meghiúsítása érdekében - rendszerint megtörténik a gépkocsik beazonosítását célzó gyártói, illetve hatósági jelölések eltávolítása, meghamisítása. Jelenleg ez önmagában nem minősül bűncselekménynek.

	Az állam bizonyos dolgok forgalombahozatala feltételéül írja elő a gyártónak, hogy az adott dolgot egyedi azonosításra alkalmas jelöléssel lássa el. Az állam ezenkívül a dolgok egy részének birtoklását, rendeltetésszerű használatát hatósági regisztráció meglétéhez is köti. A hatósági regisztráció értelme az, hogy ezen dolgok használata, forgalma nyomon követhető legyen. A regisztráció alapja pedig nem más, mint a gyártó, illetve a hatóság által a dolgon alkalmazott jelölés. A regisztrációról kiállított közokirat számára a dolgon alkalmazott jelölés alapvető fontossággal bír, hiszen azzal együtt lehet a dolgot beazonosítani. Ebből következően az államnak érdeke fűződik az ilyen jelölések érintetlenségéhez.

	2. A Javaslat szerinti módosítás az államnak ezt az érdekét kívánja a büntetőjog eszközeivel védeni, de a védelmet nem szűkíti le a gépkocsikra. Előfordulhat más dolgok (például a fegyverek) esetében is, hogy a beazonosíthatóság lehetőségének megszüntetése sérti az állam érdekét.

	A Javaslat minden olyan magatartást büntetendővé nyilvánít, amely az egyedi azonosító jel eredetiségén, elhelyezésén, meglétén változtat. Ezenkívül büntetendő az olyan dolog megszerzése, felhasználása is, amely dolognak az egyedi azonosító jele hamis, hamisított, vagy eltávolítás folytán hiányzik.

	A Javaslat súlyosabban minősülő esetként határozza meg az üzletszerűen, a bűnszövetségben, továbbá a bűnszervezet tagjaként történő elkövetést.

	3. Több jogszabály használja az azonosító jel fogalmát, azonban ezeket tartalmilag nem lehet egymással megfeleltetni. Ezért volt szükséges egy olyan értelmező rendelkezés beiktatása, amely a Btk. alkalmazására vonatkozik. A Javaslat a Btké. rendelkezéseit kiegészítve pontosan meghatározza, hogy mit kell érteni az egyedi azonosító jel fogalmán.


Az 5-6. §-hoz


	1. Figyelemmel arra, hogy a Javaslat 2. §-ával a Btk.-ba iktatandó új Cím tényállásai - alkalmazásuk esetén - bonyolult ténybeli és jogi megítélésű büntetőügyeket fognak jelenteni, ahol a bizonyítási eljárásban a szakértő szerepe meghatározó lesz, e bűncselekmények elbírálását indokolt a megyei bíróságok első fokú hatáskörébe utalni.

	2. A Btk. 82. §-ának (1) bekezdése szerint a próbára bocsátás és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a visszaeső pártfogó felügyelet alatt áll. A Btk. 119. §-a pedig a fiatalkorúakkal szemben írja elő a pártfogó felügyelet kötelező elrendelését.

	Ha a bíróság a törvény kötelező rendelkezése ellenére mulasztotta el a pártfogó felügyelet elrendelését, indokolt, hogy a Be. különleges eljárás keretei között teremtsen lehetőséget arra, hogy a bíróság pótolja mulasztását.

	A Btk. 82. § (1) bekezdésének kötelező rendelkezése arra az esetre is vonatkozik, amikor a szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből függesztették fel. Ekkor azonban - mivel eredetileg a jogerős ítélet végrehajtandó szabadságvesztést állapított meg, amely mellett a pártfogó felügyelet elrendelése kizárt - jelenleg nincs eljárásjogi lehetőség a pártfogó felügyelet utólagos elrendelésére. Ezt a hiányosságot pótolja a 6. §.

	A pártfogó felügyelet elrendelése előtt az ügyész indítványát a bíróságnak be kell szereznie. Ha a bíróság megítélése szerint külön magatartási szabályok előírása látszik szükségesnek, vagy az ügyész indítványozza ilyen szabályok előírását, a bíróság a pártfogó felügyelet elrendeléséről tárgyaláson határoz. Egyéb esetekben - az általános szabályok szerint - a bíróság az iratok alapján dönt, illetve szükség esetén meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt (Be. 356. § (2) bek. e) pont).


A 7. §-hoz

	A Javaslat a 7. § szerint két lépcsőben lép hatályba. Az Eütv-vel összefüggő új tényállások, valamint a Be-nek a bírósági hatáskörre vonatkozó, a tényállásokkal szorosan összefüggő módosítása az Eütv. hatálybalépésének napján, 1998. július 1-én lép hatályba.

	A Javaslat 1. §-a, az 1. §-sal öszefüggő 6. §-a, valamint 3. és 4. §-a a kihirdetést követő hónap tizenötödik napján lép hatályba.



	
	A törvényjavaslatnak előre meghatározható költségkihatása nincs. A Btk., a Btké. és a Be. a Javaslat rendelkezéseivel történő kiegészítése a büntető ügyekben eljáró hatóságokra nagy valószínűség szerint létszámigényben megmutatkozó terhelést nem fog jelenteni, így a rendelkezések bevezetése számottevő költséggel nem jár."
