"1ż

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA








T/5387. számú

T Ö R V É N Y J A V A S L A T

a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény
módosításáról







Előadó: dr. Vastagh Pál
 										  igazságügy-miniszter


1998. január



1998. évi ... törvény
a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény
módosításáról

		Az Országgyűlés a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) módosításáról a következő törvényt alkotja:


1.§

		Az Stv. 1.§-ának 4. és 5. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

		(E törvény alkalmazásában)

		\"4. Hivatásos sportoló: az a természetes személy, aki csapatsportágban, sportszervezetben munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá vállalkozás (a továbbiakban együtt: szerződéses viszony) keretében jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik a sportági szakszövetség, illetőleg a sportszövetség feltételei szerint megszerzett hivatásos sportolói engedéllyel;

		5. Amatőr sportoló: az a természetes személy, aki sporttevékenységet nem hivatásos sportolóként végez.\"



2.§

		(1) Az Stv. 16.§-a (1) bekezdésének c) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

		(A szakszövetség a sportágában kizárólagosan jogosult)

		\"c) a nemzetközi sportszövetség alapszabályával összhangban kialakítani a versenyrendszert és annak alapján szervezni a hivatásos és amatőr sportversenyeket, a Nemzeti (Hivatásos, Professzionális) Liga Bajnokságot, a Nemzeti (Magyar, Országos) Bajnokságot és a Magyar (Köztársasági) Kupa versenysorozatot;\"

		\"g) az érintett sportszervezetekkel egyetértésben az általa szervezett vagy rendezett és az általa kiírt sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok - beleértve a sportesemények közvetítési jogát - hasznosítására.\"

		(2) Az Stv. 16.§-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

		\"(3) A versenyszabályzat (versenykiírás) tartalmazza, hogy a soron következő bajnoki (verseny) évben a hivatásos vagy az amatőr versenyrendszer két legmagasabb osztályában csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs hat hónapot meghaladó lejárt köztartozása, továbbá gazdasági társaság esetében nem áll felszámolás alatt. A versenyben való indulási jogosultságot az érintett sportszervezet másra nem ruházhatja át.

		(4) A sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat abban az esetben láthatja el, illetőleg az ott felsorolt jogosultságokkal akkor élhet, ha a sportágban szakszövetség nem működik.\"


3.§

		Az Stv. a 28.§-t követően a következő címmel, valamint 28/A.§-sal egészül ki:

\"Hivatásos sporttevékenységet folytató sportszervezet

28/A.§

		(1) Hivatásos sportolót foglalkoztató sportszervezet sporttevékenységet csak jogi személyiségű gazdasági társasági formában végezhet.

		(2) Hivatásos versenyrendszerben csak az (1) bekezdés szerint működő sportszervezet vehet részt.

		(3) A hivatásos sportoló szerződésében ki kell zárni azt, hogy a szerződéses viszony fennállása alatt - a sportszervezet, a szakszövetség és a sportszövetség kivételével - a játékjog gyakorlásáról más rendelkezhessen.

		(4) A sportszervezet hivatásos sportolói szerződéses viszonyt nem létesíthet az e törvény alapján sport ösztöndíjban részesülő sportolójával, az ösztöndíj folyósításának tartama alatt.

		(5) A hivatásos bajnokságban résztvevő sportszervezetek számára a bajnokságba történő nevezés feltétele a sportszervezet által vállalt pénzügyi kötelezettségek teljesítése, vagy erre biztosíték nyújtása.

		(6) A hivatásos sportolót a sportszervezet keretében végzett sporttevékenységéért díjazás illeti meg. Sportszervezet amatőr sportolójának a felkészüléssel és a versenyeztetéssel összefüggő indokolt költségeit megtérítheti, részére a szakszövetség és a sportszövetség által meghatározott természetbeni juttatást nyújthat.

		(7) Ha a nem hivatásos sporttevékenységet végző sportszervezet sporttevékenységét üzletszerűen kívánja folytatni és e célból az (1) bekezdés szerinti szervezetet hoz létre, a versenyzési (játék) jogosultság és a szerződéses viszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek a gazdasági társaságra szállnak át.\"


4.§

		Az Stv. 33.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

		\"(3) A köztartozások rendezésére kiírt pályázat keretében az OTSH-val megállapodást kötő sportszervezetek részére az 1997. december 31-én fennálló személyi jövedelemadó és járulék (az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 97.§ z. pont) tartozásaikra 1998. december 31. napjáig fizetési halasztás és azt követő öt évi időtartamra részletfizetés engedélyezhető.\"


5.§

		Az Stv. 36.§-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

		\"(6) A MOB és a köztestületként működő szakszövetség kiemelten közhasznú szervezetnek minősül, amennyiben a külön törvényben foglalt feltételeknek megfelel.\"


6.§

		Az Stv. 42.§-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

		(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

		\"d) a sportorvoslásnak és a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmának,

		e) a sportolók igazolási és átigazolási (nyilvántartási) rendjének alapvető szabályait.\"


7.§

		(1) E törvény 1998. április 1. napján lép hatályba.

		(2) Az e törvény 3.§-ával megállapított Stv. 28/A.§-ában foglaltakat a labdarúgás sportágban 1998. június 30. napjáig, a többi csapatsportágban a szakszövetség, illetőleg a sportszövetség döntése szerint, de legkésőbb 2001. december 31. napjáig kell végrehajtani.

		(3) Az a sportszervezet, amely az Stv. 33.§-ának a korábbi (3) bekezdése szerint a köztartozások rendezését megkezdte,  aszerint is teljesítheti azt.

		(4) Az e törvény 2.§-ával megállapított Stv. 16.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az 1999. január 1-ét követően indult bajnokságban (versenyben) kell alkalmazni.

		(5) Az e törvény 2.§-ával megállapított Stv. 16.§-a (3) bekezdésében meghatározott köztartozás nem minősül lejártnak, ha a sportszervezet a 33.§ (3) bekezdésében meghatározott megállapodást az OTSH-val megkötötte.





I N D O K O L Á S
a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


		A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény alkalmazása során a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a sporttörvény módosítása nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy tiszta viszonyokat alakuljanak ki a sportban és ennek érdekében a szükséges szerkezeti, szervezeti és működési reformok megvalósuljanak.

		A javaslatban szereplő módosítások révén elérhető, hogy az üzleti alapon álló hivatásos és az amatőr sporttevékenység egyértelműen elkülönüljön, a sportolóknak az Európai Sport Chartával összhangban álló szabályozott foglalkoztatása, a sporttevékenységnek a piacgazdasági viszonyokhoz történő igazítása, valamint olyan gazdálkodási és ellenőrzési mechanizmusok kialakítása történjen meg, amelyek garanciát jelentenek a sportszervezetek megengedhetetlen mértékű köztartozásai újratermelődésének megakadályozására. A javaslat a sport szervezeti és működési reformjának lehetővé tételével elősegíti a sportszervezetek köztartozásainak rendezését, amelyhez állam segítséget nyújt, mert a sportszervezetek önerőből nem képesek köztartozásaik megfizetésére.




RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1.§-hoz

		A javaslat pontosítja a hivatásos és az amatőr sportoló fogalmát. A hivatásos sportoló vonatkozásában utal arra, hogy a hivatásos sportoló csapatsportágban sportszervezetben munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve vállalkozás keretében folytathat jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet. A javaslat egyidejűleg megköveteli, hogy a hivatásos sportoló rendelkezzék a sportági szakszövetség, illetőleg a sportszövetség által kiadott hivatásos sportolói engedéllyel. A javaslat egyszerűsíti az amatőr sportoló definícióját, utalva arra, hogy amatőr sportolónak a sporttevékenységet nem hivatásos sportolóként végző természetes személy minősül. Ezzel a megoldással a javaslat elősegíti, hogy tiszta viszonyok alakuljanak ki a sport területén.

A 2.§-hoz

		A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a sportszövetség megszervezze a hivatásos bajnokságot, összhangban a nemzetközi sportszövetség alapszabályával. Ezen kívül pontosítja a sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogokra vonatkozó szabályozást azzal, hogy ezek hasznosítása csak az érintett sportszervezetekkel egyetértésben lehetséges.

		A javaslat előírja, hogy a versenyszabályzatnak tartalmaznia kell azt, hogy az a sportszervezet, amelynek 6 hónapot meghaladó lejárt köztartozása van, illetve gazdasági társaság esetében felszámolás alatt áll, a soron következő bajnoki évben a hivatásos vagy az amatőr versenyrendszer két legmagasabb osztályában nem vehet részt. A javaslat ezzel a megoldással készteti a sportszervezeteket arra, hogy a köztartozásaikat pontosan fizessék.

A 3.§-hoz

		A javaslat rögzíti, hogy hivatásos sportolót foglalkoztató sportszervezet kizárólag jogi személyiségű gazdasági társasági formában működhet. Egyidejűleg garanciális jelleggel előírja, hogy a hivatásos sportoló szerződésében - a szakszövetség és a sportszövetség kivételével - kizárandó a játékjog gyakorlásának átengedése, valamint a sportszervezet hivatásos sportolói szerződéses viszonyt nem létesíthet a sportösztöndíjban részesülő sportolóval.

		A múltban sok problémát okozott, hogy a hivatásos bajnokságban résztvevő sportszervezetek pénzügyi kötelezettségeik teljesítése hiányában is részt vettek a bajnokság küzdelmeiben. Ennek kiküszöbölése érdekében a javaslat előírja, hogy a bajnokságba történő nevezés feltétele a pénzügyi kötelezettség teljesítése vagy erre biztosíték nyújtása.

		A hivatásos sportoló és az amatőr sportoló jogállásának egyértelmű elválasztását szolgálja, hogy a javaslat kimondja azt, hogy a hivatásos sportolót a sportszervezet keretében végzett sporttevékenységéért díjazás illeti meg Ugyanakkor a sportszervezet az amatőr sportolónak a felkészüléssel és a versenyeztetéssel összefüggő indokolt költségeit térítheti meg, illetve részére a szakszövetség és a sportszövetség által meghatározott természetbeni juttatást nyújthat. 

		A javaslat a jogutódlás kérdésének egyértelmű tisztázása érdekében rögzíti, hogy, ha a nem hivatásos sporttevékenységet végző sportszervezet üzletszerűen kívánja folytatni a tevékenységét és erre jogi személyiségű gazdasági társaságot hoz létre, akkor a versenyzési (játék) jogosultság és a szerződéses viszonnyal kapcsolatos jogai és kötelezettségei a gazdasági társaságra szállnak át.

A 4.§-hoz

		A javaslat elő kívánja segíteni, hogy a sportszervezetek a köztartozásaikat rendezzék. Ennek érdekében előírja, hogy a sportszervezeteknek pályázniuk kell az ehhez nyújtandó költségvetési támogatásra. Erről megállapodást kell kötniük az Országos Testnevelési és Sporthivatallal. Ennek alapján lehetséges lesz, hogy a sportszervezetek az 1997. december 31-én fennálló tartozásaikra 1998. december 31-ig fizetési halasztást, és az azt követő 5 évre részletfizetési kedvezményt kapjanak. Ez a megoldás elősegíti, hogy a jelenleg felhalmozott köztartozások rendezésre kerüljenek. Amennyiben a sportszervezet ezzel a lehetőséggel nem él, a hatályos adójogszabályok szerint kell vele szemben eljárni. 

Az 5.§-hoz

		A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2.§-a (1) bekezdésének e) pontja szerint közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartott köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi. Erre figyelemmel a Magyar Olimpiai Bizottság és a köztestületként működő szakszövetség vonatkozásában a javaslat előírja, hogy kiemelten közhasznú szervezetnek minősülnek, ha a közhasznú szervezetekről szóló törvényben előírt feltételeknek megfelelnek.



A 6.§-hoz

		A javaslat felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.

A 7.§-hoz

		A javaslat 1998. április 1. napjában határozza meg a törvény hatálybalépésének időpontját. Ugyanakkor rögzíti, hogy a javaslat 3.§-ában foglaltakat a labdarúgás sportágban 1998. június 30. napjáig, a többi csapatsportágban pedig a szakszövetség, illetve a sportszövetség döntése szerint, de legkésőbb 2001. december 31. napjáig kell megvalósítani. A javaslat továbbá átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.




"
