"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5396. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények
módosításáról








Előadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter







Budapest, 1998. január


1998. évi .... törvény
az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról

ELSŐ RÉSZ
I. FEJEZET
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 3. §-ának 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
\"33.	Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.\"
(2) A  Szja tv. 3. §-a a következő új 58. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
\"58. Tartós adományozás, valamint annak külön kedvezménye: a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel történő adományozás, valamint hozzá rendelt kedvezmény.\"
2. § A Szja tv. 41. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
\"(5) A tartós adományozás külön kedvezménye az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása mellett, és az ott megadott korlátokig terjedően az adóévben befizetett összeg további 5 százaléka.
(6) Tartós adományozás esetén a (3) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem számít vagyoni előnynek, ha a  közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
(7) Ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az adóévben nem teljesítette, akkor az e szerződés alapján korábban már érvényesített külön kedvezményt, illetőleg a kétszeresét - ha  a magánszemély bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésben vállaltaknak megfelelően -, az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a magánszemély halála esetén.\"
3. § A Szja tv. 49/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó, ha a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakul át, továbbá az egyéni ügyvéd (ügyvéd), ha tevékenységének megszüntetése nélkül tevékenységét ügyvédi irodában folytatja, az átalakulás napján (az ügyvédi irodába történő átlépés napján) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adóbevallást ad be, és ezzel egyidejűleg az adót megfizeti, azzal, hogy az e fejezetben és a 10. számú mellékletben a tevékenység megszüntetésére előírt szabályokat nem kell alkalmaznia. Emellett meg kell állapítani a vállalkozói osztalékalapot az e fejezetben és a 10. számú melléklet II/1. pontjának a tevékenység megszüntetésére előírt szabályai alkalmazásával és ezen szabályok alkalmazása nélkül is. A vállalkozói osztalékalapnak a megszűnés szabályai alkalmazásával történő levezetésénél vállalkozói személyi jövedelemadóként a ténylegesen megfizetett adó vehető figyelembe. Amennyiben a vállalkozói osztalékalapok különbözetét az egyéni cég, az egyéni ügyvéd (ügyvéd) az átalakulással létrejövő társaságba, ügyvédi irodába nem fekteti be, akkor ezt a különbözetet adózatlanul befektetett, vállalkozásból kivont jövedelemnek kell tekinteni.\"
4. § (1) A Szja tv. 49/B. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
/(5) A vállalkozói bevételt növeli:/
\"c) a korábban érvényesített tartós adomány külön kedvezményeként figyelembe vett összeg, ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét az egyéni vállalkozó a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az adóévben nem teljesítette, illetőleg a figyelembe vett összeg kétszerese, ha az egyéni vállalkozó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésben vállaltaknak megfelelően.\"
(2) A Szja tv. 49/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(8) Az e § rendelkezése szerint megállapított jövedelemből levonható a VIII. fejezetben említett közcélú adomány az erre vonatkozó igazolás alapján és feltételek teljesülése esetén a következők szerint:
a) a kiemelkedően közhasznú szervezetnek történő befizetésnél az igazolt befizetés 150 százaléka, a tartós adományozás külön kedvezményeként az igazolt befizetés további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedően;
b) a közhasznú szervezetnek, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás címén történő befizetésnél az igazolt befizetés, továbbá a tartós adományozás külön kedvezményeként az igazolt befizetés további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedően, illetőleg az a) pont szerinti esettel együttes előfordulás esetén legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedően, valamint
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a nem pénztártag egyéni vállalkozó támogató által befizetett összeg legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig, illetőleg az a) és b) pont szerinti esettel (esetekkel) együttes előfordulás esetén legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedően.\"
5. § A Szja tv. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül, illetőleg az ott meghatározott korlátokat meghaladóan kamat címén megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelmének számít.\"
6. § (1) A  Szja tv. 66. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
	/(1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. Osztaléknak minősül/
	\"d) a kamatozó részvény után az adózott eredményből fizetett kamat.\"
(2) A Szja tv. 66. §-ának (2) bekezdése utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
\"E rendelkezés alkalmazásában a társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt.\"
(3) A Szja tv. 66. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
\"(10) A kockázati tőkealap-jegy hozamának adója 20 százalék. Az adót a kifizető a kifizetés napján állapítja meg és vonja le.\"
7. § A Szja tv. 72. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A kifizető által kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott - a (4)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeknek bármely okból meg nem felelő - hitel (kölcsön, munkabérelőleg, pénzintézeti belső hitel) kamatának az előzőekben említett kamatmértékhez viszonyított különbözete (kamatkülönbözet) a magánszemélynek olyan bevétele, amelynek egésze jövedelem. A kamatkülönbözetet évenként utólagosan az adóév végén kell megállapítani az adóévben esedékes tényleges kamat és a december 31-én (illetőleg a hitelvisszafizetés vagy átvállalás időpontjában) érvényes jegybanki alapkamat szerint számított összeg különbözeteként.
(2) Amennyiben az osztalékelőleg címén felvett összeg a kifizetését követő első mérleg szerinti eredmény megállapítása során nem válik osztalékká, vagy több, mint a megállapított osztalék, akkor a különbözetre - ameddig azt követelésként tartják nyilván - az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy - az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve - a kamatkülönbözetet visszamenőleg is meg kell állapítani. Ha az osztalékká nem váló osztalékelőleget a magánszemélynek nem kell visszafizetnie, akkor az erről szóló közgyűlési határozat napján, mint elengedett követelés, egyéb jövedelemként válik adókötelessé. Az osztalékelőlegből levont adónak az elengedett összegre jutó részét a kifizető az általa levont és befizetendő személyi jövedelemadó (adóelőleg) összegébe beszámítja, illetőleg azt a magánszeméllyel és az adóhatósággal elszámolja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett kamatkülönbözet után az adó mértéke 44 százalék, melyet az adóév utolsó napját követően az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó fizetésére vonatkozó rendelkezései szerint a kifizetőnek kell megfizetnie.\"
8. § A Szja tv. 8. számú melléklete az e tv. 1. számú melléklete szerint módosul.
9. § (1) E törvénynek a Szja tv. rendelkezéseit módosító szabályait  - figyelemmel a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is - az 1998. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A Szja tv. 1. számú melléklete 1.3 pontja rendelkezésének alkalmazásában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány alatt 1997. november 1-jétől az említett törvény alapján folyósított nevelési díjat is érteni kell.
(3) A Szja tv-nek az e törvény 7. §-ával megállapított 72. § (1)-(3) bekezdése rendelkezéseit e törvény hatályba lépését követő 45. naptól kell alkalmazni, azzal, hogy nem kell az említett rendelkezéseket alkalmazni az ezen időpontot megelőzően nyújtott hitelre akkor, ha a kifizető a kamatkülönbözet miatti adót már megfizette. Az olyan, az említett időpontban már fennálló hitel  esetében, amelynél a kifizető bármely ok miatt nem fizette meg a kamatkülönbözet utáni adót, a kölcsönnyújtás időpontjától számított kamatkülönbözetet is figyelembe véve kell a kifizetőnek a Szja tv. 72. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti adót megállapítania (visszamenőleg is) és a törvény hatályba lépése évének utolsó napját követően a kifizető által levont jövedelemadó fizetésére vonatkozó rendelkezései szerint megfizetnie.
(4) A Szja tv. 82. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő szövegrésszel egészül ki: \"forintra kerekítve, illetőleg, ha az üzemanyagárat törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változásának következményeként növelik, akkor az említett szabályok változását követő áremelés időpontjában az előzőek szerint megállapított, az adott negyedévben az említett időponttól alkalmazható, módosított üzemanyag-árat.\"
(5) A Szja tv. 13. § (1) bekezdése első mondata helyébe a következő szövegrész lép: \"A magánszemély a fizetendő adó és a naptári évben befizetett, illetve levont adóelőleg (adó) összege közötti különbséget az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig köteles az adóhatóságnak megfizetni.\"

II. FEJEZET
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi lxxxi. törvény módosításáról
10. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 2.§-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
/(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül/
\"a) a gazdasági társaság és az egyesülés,\"
(2) A Tao. 2.§-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül/
\"h) a kockázati tőkealap.\"
11. § (1) A Tao. 4.§-a 1/a pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
/1/a adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére  a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység és a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység)  támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását is) céljára adott pénzbeli támogatás, juttatás és térítés nélküli eszközátadás könyv szerinti értéken, immateriális javak és tárgyi eszközök esetén számított nyilvántartási értéken, feltéve, hogy/
\"b) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek, vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának, azzal, hogy tartós adományozás esetén nem minősül vagyoni előnynek, ha a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére;\"
(2) A Tao. 4.§-a 4. pontjának c) és d) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a pont a következő e) alponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában
4. árbevétel:/ 
\"c) biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál) és egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,
d) befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként  elszámolt összegével,
 e) a kockázati tőketársaságnál és a kockázati tőkelapnál az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege.\"
(3) A Tao 4. §-a  a következő 24/a ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
\"24/a a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartása: az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírása szerint a kockázati tőketársaságokról és a kockázati tőkealapokról vezetett nyilvántartás;\"
(4) A Tao. 4.§-a 29. pontjának a) és b) alpontja, valamint az alpontok utáni szövegrész helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a pont a következő f)-h)  alpontokkal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában
29. osztalék:/
\"a) a belföldi vagy külföldi személy adózott eredményéből a tag (részvényes, alapító) részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény után fizetett kamatot is,
b) más adózótól, vagy belföldi illetőségű magánszemélytől visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (egyéb vagy rendkívüli bevételként elszámolt) támogatás, juttatás, a más adózó vagy belföldi illetőségű magánszemély által elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás, kivéve a társadalmi szervezet által, valamint a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatást, juttatást (elengedett kötelezettséget, átvállalt tartozást),\"
\"f) a cégbejegyzési eljárásnak a cég bejegyzése nélkül történő megszűnése miatt az alapítónál ráfordításként elszámolt követelés könyv szerinti értékét meghaladóan bevételként elszámolt összeg, 
g) a kockázati tőkealap-jegy hozama, 
h) a kockázati tőkealap megszűnése alapján a kockázati tőkealap-jegy könyv szerinti értékét meghaladóan kapott vagyoni érték;
azzal, hogy az osztalékadó megállapításához a c), f) és h) alpontok alkalmazásakor könyv szerinti értéknek a megszűnő belföldi személy alapításkori jegyzett tőkéjéből  a cégbejegyzési eljárásnak a cég bejegyzése nélkül történő megszűnése esetén a vagyoni hozzájárulás társasági szerződésben, alapító okiratban, alapszabályban, társulati szerződésben, létesítő okiratban (a továbbiakban: társasági szerződés) rögzített, a beszámolóban az alapítókkal szembeni kötelezettségként kimutatott összegéből  az osztalékban részesülőre a tagi (részvényesi, alapítói, tulajdonosi) jogviszonya alapján jutó részt kell tekinteni, ha az osztalékban részesülő írásban nem nyilatkozik a befektetésnek (követelésnek) az illetősége szerinti államban hatályos számviteli előírások szerint - a megszűnés időpontjára - megállapított könyv szerinti értékéről;\"
12. § A Tao. 5.§-ának (2)-(4) bekezdései és a korábban hatályon kívül helyezett (5) bekezdése helyébe a következő (2)-(5) bekezdések lépnek, egyidejűleg a § a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (6) bekezdés számozása megfelelően módosul:
\"(2) A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is). 
(3) A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön vagy  amennyiben az eljárás e  fióktelepre is kiterjed  az ellene külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) kezdő napját megelőző napon. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet,  adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének vagy a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet fióktelepen folytatja) szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján kezdődik, ha az építkezés időtartama meghaladja az egyezményben meghatározott időtartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot. Az építkezés folyamatosságát annak fióktelepen történő folytatása önmagában nem szakítja meg.
(4) Ha a belföldi illetőségű adózónak a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést (a továbbiakban: beszámoló) a naptári év utolsó napjával nem kell elkészítenie, akkor  az előtársaságot kivéve  a fizetendő adót az adóév utolsó napjára elkészített könyvviteli zárlat alapján kell megállapítania. Ilyen esetben az egyes adóévekre külön-külön utólag elkészített beszámoló alapján  a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint  meg kell állapítania a tényleges adót, valamint a tényleges adó és a könyvviteli zárlat alapján megállapított adó különbözetét. 
 (5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással és a részleges átalakulással létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak és a részlegesen átalakuló szövetkezetnek is alkalmaznia kell.
(6) Ha a felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) a cég cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejeződik be, az adókötelezettség az eljárás megszűnésének napját követő naptól új adóévként folytatódik.
(7) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket  kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását  abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú szervezetté történő  adóéven belüli  átsorolása esetén  kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását  a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti az adóév egészére.\"
13. § A Tao. 6.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) Az adózás előtti eredményt  az előtársaság kivételével  könyvviteli zárlat alapján állapítja meg az adózó, ha a számviteli törvény szerint beszámoló készítésére az adóév utolsó napján nem kötelezett.\"
14. § (1) A Tao. 7.§-ának (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
\"w) a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartásba történő bejegyzése évét követő hetedik adóévtől a kockázati tőkebefektetés kivonása, elidegenítése által realizált árfolyamnyereség, amíg az adózó a nyilvántartásban szerepel.\"
(2) A Tao. 7.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) Az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány
a) teljes összege és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető közhasznú szervezet támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetén,
b) másfélszerese és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen  legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén.\"
15. § (1) A Tao. 8.§-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt növeli/
\"i) a jogutódnál  az átalakulást követő három adóévben egyenlő részekre megosztva  a jogelőd által az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg alapján való részesedése arányában számított (azzal egyező, összesített, megosztott) része\"
(2) A Tao. 8.§-a (1) bekezdése a következő s) alponttal egészül ki:
/Az adózás előtti eredményt növeli/
\"s) a 7.§ (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek  kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek megfelelően.\"  
16. § (1) A Tao. 13.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő új c) ponttal egészül ki és a jelenlegi c) pont jelölése megfelelően módosul:
/A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6.§ előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény, módosítva a 7.§ (1) bekezdésének a)-g), i), j), l), n)-r), t) és u) pontjaiban és (2)-(4) bekezdésében, a 8.§ (1) bekezdésének a)-e), h)-k), m), o) és p) pontjaiban és (2) bekezdésében, továbbá a 16.§, a 18.§, a 28.§ és a 29.§-ban foglaltakkal, továbbá növelve/
\"b) a közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, továbbá a tagsági viszony megszűnésekor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tőkeként kimutatott értéket meghaladó részével,
c) közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál  akkor, ha az átalakulás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik  a (4) bekezdés szerinti összeggel,\"
(2) A Tao. 13.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § egyidejűleg a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
\"(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság a saját tőke évenkénti változását és annak záróállományát köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre. A saját tőke adóévi változásából az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni. Az átalakulást követő első adóévben a jogutód közhasznú társaság a saját tőke adóévi változásaként számításba veszi az átértékelési különbözetet is. E bekezdés előírásának alkalmazása során az értékelési tartalékot figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a (2) bekezdés szerint nyilvántartott adózottan képződött saját tőkét - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket
a) növelni kell az átalakulással egyidejűleg belépő új tag vagyoni hozzájárulásával, vagy a meglévő tag pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulása miatti saját tőke növekedés értékével,
b) csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözete miatti saját tőke csökkenéssel, azonban e csökkentés miatt a nyilvántartott érték nem lehet negatív.
(4) Közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a (2) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képződött saját tőkét - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbsége miatti saját tőke csökkenés értékének a (3) bekezdés b) pontja szerint figyelembe nem vett részével.\"
17. § A Tao. 14/A.§-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg a § (1) bekezdésének szövegévé változik:
\"(2) A külföldi vállalkozó a fióktelep adókötelezettségének és adóalapjának megállapítása során megfelelően alkalmazza a kockázati tőketársaságra vonatkozó rendelkezéseket is, ha a fióktelep szerepel a kockázati tőke-vállalkozások nyilvántartásában.\"
18. § (1) A Tao. 16.§-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
/(1) Az adózónak jogutód nélküli megszűnésekor/
\"d) adózás előtti eredményét növelnie kell a pozitív összevont átértékelési különbözetéből az adóalap megállapításánál általa még figyelembe nem vett résszel.\"
(2) A Tao. 16.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 
\"(2) Az adózó átalakulásakor
a) a jogutódnál nyilvántartott értékvesztésnek része a jogelőd által e jogcímen kimutatott összeg, több jogutód esetén a jogelődnél nyilvántartott értékvesztést a vagyonmérleg alapján megosztott (az értékvesztés alapját képező) készletek, befektetések, értékpapírok alapján kell meghatározni; a jogutód  függetlenül a jogelőd döntésétől  első adóbevallásában dönthet arról, hogy az adóalap megállapításánál valamely eszközcsoportra vonatkozóan eszközcsoportonként vagy egyedileg számol el értékvesztést, és az utóbbi esetben az eszközcsoportra vonatkozóan az adókötelezettség keletkezése napján nyilvántartott értékvesztést három adóév alatt egyenlő részletekben vonhatja le az adózás előtti eredményből;
b) kiválás és részleges átalakulás esetén a jogelődnek az  eszközcsoport egészére vagy eszközönként  általa nyilvántartott értékvesztést csökkentenie kell az átalakulási vagyonmérleg alapján a jogutódnak átadott (az értékvesztés alapját képező) készletekre, befektetésekre, értékpapírokra jutó nyilvántartott értékvesztés összegével;
c) a kettős könyvvitelt vezető jogelődnek módosítania kell az adózás előtti eredményét az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeggel, kiválás és részleges átalakulás esetén e rendelkezést csak az átalakulási vagyonmérleg alapján a jogutódnak átadott eszközre vonatkozóan kell alkalmazni;
d) a jogelődnek növelnie kell az adózás előtti eredményét a pozitív összevont átértékelési különbözetéből az adóalap megállapításánál általa még figyelembe nem vett résszel;
e) a kettős könyvvitelt vezető jogutódnak az adózás előtti eredményt módosítania (növelnie, csökkentenie) kell az egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd egyszerűsített mérlege alapján elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének összeállításakor az eredménytartalékba helyezett áttérési különbözet összegével; 
f) a kettős könyvvitelt vezető jogutódnak növelnie kell az adózás előtti eredményét a (3) bekezdés a) pontja szerinti összeggel és módosítania kell a (3) bekezdés b) pontja szerinti összeggel, ha az átalakulás során alkalmaznia kellett az egyszeres könyvvitelre történő áttérés szabályát is;
g) beolvadás esetén az egyszeres könyvvitelt vezető átvevő gazdasági társaságnak csökkentenie kell az adózás előtti eredményét  a kettős könyvvitelt vezető jogelőd egyszerűsített mérlegében kimutatott  az áttérés előtt kifizetett vásárolt készlet értékéből a nem beruházási célra beszerzett készlet értékével és a saját termelésű készletek értékével, valamint módosítania kell a (4) bekezdés b) pontja szerinti összeggel.\"
(3) A Tao 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
/(3) Az adózónak, ha az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre tér át, az áttérés évében/

\"b) a kapott előleg címen bármely megelőző adóév adóbevallásában figyelembe vett, az adóévben kötelezettségként kimutatott összeggel csökkentenie, a fizetett előleg címen figyelembe vett, az adóévben követelésként kimutatott összeggel növelnie kell az adózás előtti eredményét.\"

(4) A Tao 16. §-ának (5) bekezdése, és a § (6) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 

\"(5) Az egyéni cégből átalakult adózó a személyi jövedelemadóról  szóló törvény előírása szerint az átalakulás időpontjáig keletkezett és addig nem rendezett elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét, azzal, hogy az öt éves időtartamot a veszteség keletkezésének időpontjától kell számításba vennie.
(6) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás) befejezését követő napon folytatódik, az adózónak az eljárás befejező napjára elkészített vagyonmérlegében szereplő saját tőke és a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített beszámolójában szereplő saját tőke különbözetével, az eljárás befejezése évéről készített adóbevallásában\"
19. § A Tao. 17.§-ának (2) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"(2) A jogelőd nélkül létrejött adózó az adókötelezettsége keletkezése évének és az azt követő három adóévnek az elhatárolt veszteségéből  kivéve a számviteli törvény szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget  az (1) bekezdésben megjelölt időtartam alatt figyelembe nem vett résszel az ötödik adóévet követően is csökkentheti az adózás előtti eredményét.\"
\"(8) Az (1) bekezdés rendelkezése az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben, és az azt követő adóévekben keletkezett  negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha a feltétel a tevékenység végzéséhez szükséges beruházás üzembe helyezésének elmaradása, vagy elemi kár miatt nem teljesült.\"
20. § (1) A Tao. 20.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Nem kell az  adót megfizetnie/
\"b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak a támogatásként, juttatásként véglegesen átadott pénzeszköz összegével, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével  immateriális javak és tárgyi eszközök esetében számított nyilvántartási értékével , valamint a 13.§ (1) bekezdésének b), c) és d) pontja szerint számításba vett összeggel csökkentett adóalap olyan része után, amelyet a közhasznú társaságnál a 6. számú melléklet C fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétel, vízitársulatnál a közfeladatként végzett  tevékenységből elért bevétel képvisel az összes bevételen belül,\"
(2) A Tao. 20.§-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
/Nem kell az  adót megfizetnie/
\"d) az adóév utolsó napján a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartásában szereplő kockázati tőketársaságnak, kockázati tőkealapnak  figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra is  a nyilvántartásba történő bejegyzése évében és az azt követő hat adóévben, illetve, ha a bejegyzés iránti kérelmét a megalakulását követő 15 napon túl nyújtja be, a bejegyzése évét követő hat adóévben.\"
(4) A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap utólag köteles megfizetni a megelőző adóévek adóját is
a) a kockázati tőke-vállalkozások nyilvántartásába történő bejegyzés évét követő hatodik adóévről készített adóbevallással egyidejűleg, ha kockázati tőkebefektetéseinek aránya a nyilvántartásba történő bejegyzése napját követő hat teljes év átlagában nem érte el a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényben előírt mértéket;
b) az átalakulás napjára, illetve a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített adóbevallással egyidejűleg, ha adókötelezettsége az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott időszak alatt megszűnik;
c) az adóévi adóbevallással egyidejűleg, ha az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a kockázati tőke-vállalkozások nyilvántartásából az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott időszak alatt törli.\"
21. § A Tao. 26.§-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"(3) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által az adóévre bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően: azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő év június 30-áig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság és a részlegesen átalakuló szövetkezet e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.\"
\"(6) Nem kell adóelőleget bevallania az adózónak megszűnésekor, továbbá, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.\" 
22. § A Tao. VII. fejezete a következő 29/B.§-sal egészül ki:
\"29/B. § (1) Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység érdekében tett első kötelezettségvállalás időpontjában, átalakulás esetén az átalakulás napjától kezdődik, ha az adózó cégbejegyzési kérelmét  a vonatkozó rendelkezések szerint  a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ctvr.) szabályai szerint kell elbírálni. Az első kötelezettségvállalás időpontja az a nap, amelyen az adózó a vállalkozási tevékenységgel  ideértve a megalakulást is  kapcsolatos első jognyilatkozatot írásban vagy szóban megteszi.
 (2) Az adókötelezettség a jogutód nélküli megszűnés, átalakulás napjáig tart, ha az adózó erre vonatkozó változás bejegyzési kérelmét  a vonatkozó rendelkezések szerint  a Ctvr. szabályai szerint kell elbírálni.
(3) Közhasznú társaság átalakulásakor a jogutódnak, ha az nem közhasznú társaság, az első adóévében meg kell növelnie az adózás előtti eredményét a  saját tőke 13. § (2) bekezdése szerint nyilvántartott adómentes összegével.
(4) Osztaléknak minősül az adózónak nem minősülő belföldi vagy külföldi személytől (ide nem értve a belföldi illetőségűnek minősülő magánszemélyt) visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (egyéb vagy rendkívüli bevételként elszámolt) támogatás, juttatás  kivéve a jogszabály vagy államközi megállapodás alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatást, juttatást , továbbá az ilyen belföldi vagy külföldi személy által elengedett kötelezettség és az általa átvállalt tartozás összege, feltéve, hogy a kötelezettség elengedése, vagy a tartozás átvállalása 1998. június 16-áig megtörtént, illetve a támogatás, juttatás nyújtása 1998. június 16-áig megkötött szerződés alapján és legkésőbb 1998. december 31-ig történik.\"
(5) A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény szabályainak figyelembe vételével átalakuló adózó az adókötelezettségének a megállapításakor e törvénynek az átalakuláshoz kapcsolódó 1998. június 15-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza.\" 
23. § (1) Az e törvény Első rész II. fejezetének rendelkezéseit  figyelemmel a (2) bekezdésében foglaltakra is  első ízben az 1998. évi társasági adókötelezettségre és társasági adó megállapításra, valamint e törvény hatályba lépését követően fizetett (realizált)  osztalékra kell alkalmazni.
(2) Az e törvény 12.§-ával módosított Tao. 5.§ (3) bekezdésének a rendelkezéseit a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő építkezés esetén is alkalmazni kell.
(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Tao. 4.§-ának 14. és 30. pontja, 20. §-ának (3) bekezdése és 29/A §-ának (9) bekezdése hatályát veszti.

III. FEJEZET
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi lxxiv. törvény
módosításáról
24. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"9/A. § (1) A 6-9. §-októl eltérően nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak, ha
a) a költségvetési szerv adóalany a gazdasági tevékenysége körében használt, hasznosított vagyon egészét ellenérték fejében, vagy ellenérték nélkül 
b) a szövetkezet adóalany a gazdasági tevékenysége körében használt, hasznosított vagyont a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény szerinti szétválás, átalakulás, részleges átalakulás keretében
egy másik adóalanynak (a továbbiakban: kedvezményezett adóalany) átadja, feltéve, hogy a kedvezményezett adóalany az átadott vagyon egészét szintén gazdasági tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja, és nem választott alanyi adómentességet.\"
25. § Az áfa-törvény e törvény 24. §-ával megállapított, szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit első ízben az e törvény hatálybalépését követően teljesített vagyonátadásokra kell alkalmazni.
IV. FEJEZET
a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló
1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról
26. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 14. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
[Az árkiegészítés alapja]
\"b) az életkoruk alapján ingyenes utazásra jogosult magyar állampolgárok, a fegyveres erők hadköteles tagjai és a polgári szolgálatot teljesítők, valamint az országgyűlési képviselők ingyenes utazásához kapcsolódva a belföldi vasúti, a távolsági menetrend szerinti autóbusz-, a vízi, valamint a helyi közlekedés általános forgalmi adót is tartalmazó díjbevétele.\"
27. § A Fat. 2. számú melléklete az e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
28. § A Fat. 2. számú mellékletének e törvény által megállapított 5., 11. és 13. pontjában szereplő árkiegészítési kulcsokat attól az időponttól - legkorábban 1998. január 1-jétől kezdődően - lehet alkalmazni, amely időponttól a szolgáltató az utazás ingyenességét biztosítja, a 14. pontjában szereplő árkiegészítési kulcs pedig 1998. január 1-jétől alkalmazható.
V. Fejezet
A HELYI ADÓKRÓL SZÓLÓ 1990. ÉVI C. TÖRVÉNY 
MÓDOSÍTÁSA
29. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 41.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónak a cégbírósági bejegyzése napjától számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.\"
30. § A Htv. 52.§-a 22. pontjának c), e) és g) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg ez a pont a következő j) alponttal egészül ki, továbbá az a) alpontban a \"b)-i) pontokban\" szövegrész helyébe a \"b)-j) alpontokban\" szövegrész, a h) alpontban a \"b)-g) pontban\" szövegrész helyébe a \"b)-g) és j) alpontokban\" szövegrész lép:
(nettó árbevétel:)
\"c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott osztalékokkal és részesedésekkel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,\"
\"e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével,\"
\"g) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott az a) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep szerepel az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel,\"
\"j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege,\"
31. §  A 30.§ rendelkezéseit 1998. január 1. napjától kell alkalmazni.

VI. FEJEZET
az adózás rendjéről szóló 
1990. évi XCI. törvény módosításáról
32. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban:   Art.) 9. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki: 
\"(6) A kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti és gyakorolja az adózót megillető jogokat is. 
(7) Az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, közhasznú társaság és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait.
(8) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény, vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra, közhasznú társaságra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket annak előtársaságára [97. § w)] is alkalmazni kell.\"
33. § Az Art. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a törvény a következő 11/A-C. §-okkal egészül ki:
\"11. § (1) Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a 12-13. §-ban foglalt kivétellel.
(2) Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni.
(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:
a)	nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét
b)	címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;
c)	létesítő okiratának (alapító okirat, létesítő okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét és számát, képviselőjét, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának  nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát; 
d)	gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, továbbá statisztikai számjelét; 
e)	a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát;
f)	levelezési címét, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét); 
g)	könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét [36. § (1) bekezdés], ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével; 
h)	jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát,
i)	az önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység),
j)	a 14. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot,
k)	tételes átalányadó választását.
11/A. § (1) Az adózó
a)	ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a székhely és tevékenységi kör szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gazdasági kamarához intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét; 
b)	ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét; 
c)	ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége az a)-b) pontban említett igazolványhoz, eljárás megindításához nem kötött, a  tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét.
(2) A cégbíróság, illetve a gazdasági kamara az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 11. § (3) bekezdésének j) pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék, vagy kamarai nyilvántartási száma, illetve a 14. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján, a számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal illetőleg a gazdasági kamarával az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának megtagadásáról [16. § (8) bekezdés].
(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt adózó az adóhatósághoz történő bejelentkezést követő 15 napon belül a 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósággal közli
a)	könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét [36. § (1) bekezdés], ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével; 
b)	jogelődjének adóazonosító számát;
c)	a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek, képviselőjének  adóazonosító számát,
d) a tételes átalányadózás választásáról tett nyilatkozatot.
(4) Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni. 
(5) Az adózó a bankszámlanyitást követő 15 napon belül közli az adóhatósággal valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának (a továbbiakban együtt: bankszámla) számát, a számlavezető hitelintézet elnevezését.
(6) A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell az állami adóhatósághoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell megtenni.
(7) Ha a magánszemély adózó az állami adóhatóságnál történő bejelentkezéskor adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.
(8) Az állami adóhatóság az adózót nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról. 
11/B. § (1) Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá  a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő 15 napon belül benyújtja az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló - az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó - 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.
11/C. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében - az önadózás és az adóbeszedés kivételével - az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét.
(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az  adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.
(3) Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti a 11. § (3)  bekezdésében megjelölt adatokat a j) pont kivételével.
(4) Az adóbeszedésre kötelezettnek e minőségét a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül akkor is be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli.\"
34. § Az Art. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes azonosító adatok és a 14. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - amelyet a gazdasági kamarához, illetve a cégbírósághoz nem kell bejelenteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az adóhatóságnak kell bejelentenie. 
(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység, vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is.
(3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz. 
(4) Az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint kell bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a bíróság az adózót közhasznú szervezetként, vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette a kapcsolt vállalkozás létrejöttét, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozással érintett másik személy nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, adóazonosító számát.
(5) Ha a 11/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, illetve a gazdasági kamarát.\" 
(6) A 11/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, gazdasági kamarához teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara a külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti.\" 
35. § Az Art. 16. §-ának (9)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül a következő (11) bekezdéssel. 
\"(9) Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt, 
a) 	akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara jogerősen elutasította, kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,
b)	akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetőleg akinek vállalkozói igazolványát a gazdasági kamara jogerősen visszavonta, vagy aki a vállalkozói igazolványát visszaadta,
c)	aki bejelenti a tevékenységének megszüntetését vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,
d)	amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette.
(10) A nyilvántartásból való törlésről az állami adóhatóság az adózót haladéktalanul értesíti.
(11) A (9) bekezdés a) pontjának második fordulata esetében nem kell alkalmazni az adókötelezettség megszűnésére előírt szabályokat.\"
36. § Az Art. 23. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül a következő (6)-(7) bekezdéssel:
\"(3) A 21. §-ban, továbbá a 22. § (1) és (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően az adózónak 30 napon, vagy a külön törvényben előírt határidőn belül adóbevallást kell tennie - a magánszemély személyi jövedelemadójának kivételével - ha
a)	a cégbíróság az adózót a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében a cégjegyzékbe bejegyezte,
b)	a cégbíróság az adózót nem a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében jegyezte be a cégjegyzékbe,
c)	az adózó cégbejegyzés iránti kérelmét a cégbíróság jogerősen elutasította, vagy az adózó a bejegyzés iránti kérelmét a bejegyzést megelőzően visszavonta, 
d)	a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetét megállapítja,
e)	a számvitelről szóló törvény szerint a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, illetve devizáról forintra tér át, az áttérés napjával,
f)	átalakul a megszűnés napjával,
g)	felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a felszámolás (végelszámolás) kezdő időpontját megelőző nappal,
h)	a felszámolási eljárást befejezik, megszüntetik, a zárómérleg elkészítésének napjával, végelszámolás esetén pedig a végelszámolási  zárómérleg elkészítésének napjával,
i)	az adózó felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával,
j)	az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt, a megszűnés napjával,
k)	az egyéni vállalkozói igazolványát a gazdasági kamara, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta.
(4) A (3) bekezdésben említett határidőt - ha törvény másként nem rendelkezik - a (3) bekezdés b)-h) pontjai esetében attól az időponttól kell számítani, amit a külön jogszabályban előírt zárómérleg, vagyonmérleg, éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló elkészítésére jogszabály megállapít. A (3) bekezdés i)-j) pontjában a bevallás benyújtására előírt határidőt a megszűnés, illetőleg a kötelezettség megszűnésének napjától kell számítani. A (3) bekezdés k) pontjában a bevallás benyújtására előírt határidőt a gazdasági kamara, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt visszavonó hatóság határozatának jogerőre emelkedésétől kell számítani.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a társasági adót, az iparűzési adót és a vállalkozók kommunális adóját az adókötelezettség keletkezésétől a cégbejegyzés napjáig, a beszámoló elkészítésére külön jogszabályban előírt határidőt követő 30 napon belül kell megállapítani, és az erről szóló adóbevallást az éves adóbevallással egyidejűleg kell benyújtani.
(6) A (3) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott adóbevallást az adókötelezettség keletkezésétől a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjáig, az elutasító végzés jogerőre emelkedése napjáig, illetőleg az eljárás megszüntetése napjáig terjedő időszakról kell benyújtani azokról az adókról, amelyeknél az elszámolási időszak egy naptári év. Ez esetben az adót az adózó az adókötelezettség keletkezésekor hatályos előírások szerint állapítja meg. Azokról az adókról, amelyeknél az elszámolási időszak egy hónap, egy negyedév, az adóbevallást a bevallással még le nem fedett időszakról kell benyújtani.
(7) A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés, szerelés időtartama meghaladja az építkezés telephellyé minősítéséhez a nemzetközi egyezményben meghatározott időtartamot, illetve egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző adóév(ek)re utólag a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.\"
37. § Az Art. 25. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:]
\"f) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,\"
38. § Az Art. 27. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
\"Ha az adóhatóság által határozattal megállapított adó törvényben előírt esedékessége előtt a fizetésre kötelezett gazdasági társaság cégbejegyzés nélkül szűnik meg, a megszűnés napján valamennyi, az adóév egészére fizetendő adó esedékessé válik.\" 
39. § Az Art. 97. §-a a következő w) ponttal egészül ki:
\"w) előtársaság: a jogelőd nélkül létrehozni kívánt gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, közhasznú társaság és vízgazdálkodási társulat társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya, társulati szerződése) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének) napjáig, a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig, feltéve, hogy a cégbejegyzés iránti kérelmet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény hatálybalépését követően nyújtották be.\"
40. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő bejelentési, bejelentkezési ügyekben a hatálybalépést megelőző rendelkezéseket kell alkalmazni. 
(2) Az Art. 14. §-a (2) bekezdésében a \"... 11. § (4) bekezdése ...\" szövegrész \"...15. § (3) bekezdése...\" szövegrészre, valamint a 74. § (7) bekezdésében a \"...11. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség...\" szövegrész \"...11. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentkezési kötelezettség...\" szövegrészre, a 2. számú melléklet I. rész 1. pontjában a \"...23. §-ának (3) bekezdése b)-c) és e)-g) pontjában...\" szövegrész \"...23. §-ának (3) bekezdése a)-f), h)-i) és k) pontjában...\" szövegrészre változik. 
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art. 16. § (2) bekezdésének \"...a 11. § (1) bekezdése szerinti...\" szövegrésze, az  Art. 16. §-a (6) bekezdésének második mondata, valamint az Art. 48. §-a (4) bekezdésének b) pontja.
MÁSODIK RÉSZ
a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény
módosításáról
41. § A számvitelről szóló többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2)	A törvény hatálya alá tartoznak:]
\"a)	a vállalkozók (ideértve az egyesülést is),\"
42. § Az Szt.  a  4. §-a után a következő alcímmel  és  4/A.  §-sal egészül ki:
\"Előtársaság
4/A. §
(1)	A jogelőd nélkül alapított gazdálkodót alapításának időpontjától [létesítő okirata  (társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától] létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésnek), illetve a cégbejegyzés  iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak tekintetében is [a (2)-(4) bekezdések szerinti eltérésekkel] e törvény szerinti beszámolási, könyvvezetési  kötelezettség terheli.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi)   kötelezettségnek a gazdálkodó  cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének  napját követő 90 napon belül köteles  eleget tenni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti időszak egy beszámolási időszaknak minősül akkor is, ha az nem csak egy naptári évet érint. Ez esetben a beszámolási kötelezettségnek az (1) bekezdés szerinti alapítás időpontjában érvényben lévő előírások szerint kell eleget tenni.
(4)	Az (1) bekezdés  szerinti időszak meghosszabbodik mindaddig, amíg a cégbejegyzési eljárás folyamatban van, ha a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 26. §-ának (4) bekezdése szerint ismételten benyújtották a cégbejegyzési kérelmet.
(5)	Cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával  létrejött   gazdálkodó  eszközeinek és   forrásainak        nyitó adatai az (1) bekezdés szerinti beszámoló eszközeinek és forrásainak záró adataival  egyeznek  meg.\"
43. § Az Szt. a 19. § után a következő alcímmel és 19/A. §-sal egészül    ki:
\"Közbenső mérleg
19/A. §
(1) 	Ha törvény - osztalékelőleg fizetése feltételeként - közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget az e törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.
(2)	A közbenső mérleget a  -  vállalkozó által meghatározott - fordulónapjára vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek év végi értékelésére vonatkozó előírások figyelembe vételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon - leltár alapján -   kell összeállítani. 
(3)	A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak  a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azok év végi értékelése során alkalmazandó  korrekcióit, az azokat alátámasztó számításokat.
(4)	A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó  (3) bekezdés szerinti korrekciókat az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni.\"
44. § Az Szt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3)	Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is)  kapcsolódnak.\"
45. §    (1)	Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3)	Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb gazdálkodónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli)  a cégbíróságon bejegyzett tőke, az alapító okiratban, az alapszabályban, a társasági szerződésben, az egyéb létesítő okiratban meghatározott összegben. Más gazdálkodónál jegyzett tőke a részjegytőke, az üzletrésztőke, a vagyoni betét, a vagyoni hozzájárulás, az alapítói vagyon, vagy egyéb módon nevezett, a létesítő okiratban (a társasági szerződésben, az alapítói okiratban, a tulajdonosok közötti megállapodásban) meghatározott, a tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott -  ténylegesen átadott - tőke. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén a 35. § (16) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott - vagyont (ideértve törvényben meghatározott dotációs tőkét is) mindaddig, amíg a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe meg nem szűnik.\"
(2)  Az Szt. 26. §-ának (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki,   egyidejűleg a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:
[(6)	  Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:]
\"d)	a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét, illetve a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg,\"
(3)	Az Szt. 26. §-ának (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki,  egyidejűleg a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:
[(7) 	  Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:]
\"d)	a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére  teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét, illetve  a gazdasági társaságnál a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen átvett - pótbefizetés visszafizetett összegét a pénzmozgással egyidejűleg,\"
(4)	Az Szt. 26. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(10)	Az adózott eredmény kiegészítéséhez a meglévő eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha azt e törvény, illetve  más törvény szerint nem kötötték le, és az igénybevétel után a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel,  a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal,  továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. §  (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.\"
(5)	Az Szt. 26. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(12)		A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel,  a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal,  továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. §  (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség  és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének  összegével csökkentett saját tőke összege  az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.\"
46. § Az Szt. a 26. § után a következő 26/A. §-sal egészül ki:
\"26/A. § 
(1)	Év közben - a 19/A. § szerinti közbenső mérleg alapján - osztalékelőleg   csak a 26. § (12) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése mellett fizethető. 
(2)	A tárgyévi adózott eredményből a kamatozó részvény tulajdonosának kamat  csak a  26. § (12) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése mellett fizethető.
(3)	A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a tőketartalék, az eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összegét.
(4)	A  jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a tőketartalék, az eredménytartalék) terhére történik a jegyzett tőke emelése - a (3) bekezdésben rögzített feltételek mellett - akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki, továbbá akkor is, ha a részvényeket annak  adják, aki  - törvény előírása alapján - a részvénytársaságnak nyújtott hitel visszaköveteléséről  a részvények ellenében lemond.
(5)	Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a kötvénykibocsátás miatti  kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály előírásainak megfelelően.
(6)	Részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb gazdálkodónál (ha a jegyzett tőke tekintetében cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) az alaptőke,  a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni  betét felemelése,  illetve leszállítása  miatti jegyzett tőke-változást  a cégjegyzékbe való bejegyzéssel,  a bejegyzés napjával  kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.\"   
47. § Az Szt. 27. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül  ki:
\"(7)	A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó  kockázati tőketársaság részvénye (a továbbiakban: kockázati tőkerészvény) és a  kockázati tőkealap-jegy mérlegfordulónapi értékelésekor, ha a 34. § (3)  bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül, céltartalékot lehet képezni. A kockázati  tőkealap-jegy értékelésekor a 34. § (3) bekezdésében hivatkozott gazdasági  társaság helyett a kockázati tőkealapot kell érteni. A kockázati céltartalék összege nem haladhatja meg a kockázati tőkerészvény, illetve a kockázati tőkealap-jegy könyv  szerinti értéke és a kockázati tőketársaság, illetve a kockázati tőkealap  saját tőkéjének a befektetés  névértékével arányos összege közötti különbözetet. A kockázati tőkerészvény, illetve a kockázati tőkealap-jegy eladásakor, továbbá a kockázati tőketársaság,  illetve a kockázati tőkealap megszűnésekor, valamint, ha a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek együttesen fennállnak,  a céltartalék összegét fel kell használni.
(8)	A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap a - tulajdoni, tagsági  viszonyt megtestesítő - kockázati tőkebefektetéseinek  mérlegfordulónapi  értékelésekor, ha a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül, az  összes - ilyen címen eszközölt - befektetések összevont minősítése alapján céltartalékot képezhet. Az ilyen címen képzett kockázati céltartalék összege nem haladhatja meg az összes kockázati tőkebefektetés könyv szerinti értékét. Ha a portfolióból a befektetések  kikerülnek, a kikerülő befektetésekre jutó, képzett kockázati céltartalékot meg kell szüntetni. A kockázati céltartalékot negyedévenként felül kell vizsgálni és annak  összegét a minősítésnek megfelelően korrigálni kell.\"
48. § Az Szt. 35. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(11)	Gazdasági társaságnál a nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként kapott eszköz társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értéke beszerzési árnak minősül. Átalakulás esetén a társasági szerződésben meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.\"
49. § Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3)	A gazdasági társaságban lévő, tulajdoni részesedést jelentő  befektetésnél - ide nem  értve a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati  tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló  törvény  hatálya alá tartozó kockázati tőketársaság részvényét, továbbá a kockázati tőketársaság  és a kockázati tőkealap kockázati  tőkebefektetéseit - értékvesztést kell elszámolni, amennyiben a 34. § (3) bekezdésében  foglalt feltételek valamelyike nem teljesül. Az értékvesztés elszámolása során a  befektetés könyv szerinti értéke a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetés névértékével arányos összegig csökkenthető.\"
50. § Az Szt. 41/E. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
\"(8)	Gazdasági társaság, illetve más gazdálkodó jegyzett tőkéjének leszállítása során, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a tulajdonosnál (a tagnál)  a kapott eszközök elszámolásánál az (1) bekezdés szerinti módon kell eljárni a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosításának megfelelően.\"
51. § (1)  Az Szt. a 41/E. § után a következő alcímmel és 41/F - 41/G. §-sal egészül ki:
\"Vagyonmérleg, vagyonleltár
41/F. §
(1)	Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás) során az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban együtt: átalakuló) (jogelőd) gazdasági társaság(ok) és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására - a társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).
(3)	A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a (4)-(9) bekezdésben  és  a  41/G-41/L.   §-ban foglaltak figyelembe vételével.
(4)	A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget - ha törvény másként nem rendelkezik - háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy
a)	az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege tartalmazza a könyv szerinti értékeket, az átértékelési különbözetet, illetve a kettő együtteseként a vagyonértékelés szerinti értékeket,
b)	az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlege - a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - tartalmazza a \"jogelőd\" gazdasági társaság vagyonértékelés szerinti vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként  a saját tőkét) [a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa], a 41/I. § (2)-(5) bekezdései szerinti eltéréseket (\"különbözetek\"), illetve a kettő együtteseként a \"jogutód\" gazdasági társaság vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként  a saját tőkét).
(5)	A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget külön-külön   kell elkészítenie:
a)	beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevő gazdasági társaságnak,
b)	összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságoknak.
(6)	A (4) bekezdés b) pontja szerinti vagyonmérleg a \"jogelőd\" gazdasági társaságok vagyonértékelés szerinti vagyonát
a)	beolvadás esetében beolvadó és átvevő gazdasági társaság megbontásban és együttesen,
b)	összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságok szerinti megbontásban és együttesen
tartalmazza.
(7)	A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott módon 
a)	különválás esetében a különválással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegére, 
b)	kiválás esetében  a kiválással létrejövő, valamint a változatlan  társasági formában továbbműködő gazdasági társaság  vagyonmérlegére.
 (8)	A (4) bekezdés a) pontjában szereplő könyv szerinti értékeket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal, hogy átalakulásnál az értékhelyesbítés, értékelési tartalék intézménye nem alkalmazható.
(9)	A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg.
41/G. §
(1)	Az átalakuló gazdasági társaság a  mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, de tulajdonát képező eszközöket, és a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti.
(2)	Beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaságnál, kiválás esetében a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságnál nem lehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni.
(3)	Átértékelés esetében az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket az elfogadott, illetve a várható összegben kell a vagyonmérlegben szerepeltetni.
(4)	Ha a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg, és az így meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege több, mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege,  a különbözetet a vagyonmérlegben üzleti vagy cégértékként kell kimutatni.
(5)	Amennyiben a (4)  bekezdés szerinti társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege kevesebb, mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege, a különbözettel az egyes eszközök értékét kell - a vagyonmérleg készítésekor - csökkenteni.\"  
(2)	Az Szt. a következő alcímmel és 41/H. §-sal egészül ki:
\"Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete
41/H. §
(1)	Az átalakuló gazdasági társaságnak - a társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint az átalakulásról való második döntés időpontja) - vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.
(2)	Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés szerinti fordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló gazdasági társaság eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét könyv szerinti, illetve az átértékelési különbözettel korrigált értéken.
(3)	Az átértékelési különbözeteket [ideértve a 41/G. § (4) bekezdése szerinti üzleti vagy cégértéket is] a vagyonmérleg-tervezetben külön oszlopban kell kimutatni, és így a harmadik oszlop az eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke vagyonértékelés szerinti értékét mutatja.
(4)	Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eszközönként és a kötelezettségenként külön-külön kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével a saját tőkét kell helyesbíteni oly módon, ha
a)	az összevont átértékelési különbözet negatív (vagyis összességében a vagyont leértékelték), a különbözettel a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni,
b) az összevont átértékelési különbözet pozitív (vagyis összességében a vagyont felértékelték), a különbözet összegével a tőketartalékot kell megnövelni.
(5)	Ha az átalakuló gazdasági társaság nem él az átértékelés lehetőségével, úgy a vagyonmérleg-tervezetben a saját tőke értéke (a harmadik oszlopban) megegyezik a saját tőke (első oszlopban szereplő) könyv szerinti értékével.
(6)	Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a saját tőke tételében csak jegyzett tőke, tőketartalék és eredménytartalék (negatív előjelű is lehet) tétel szerepelhet, ennek érdekében előzőleg a szükséges átvezetéseket is el kell végezni.
(7)	Az átalakuló gazdasági társaság a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.\"
(3)	Az Szt. a következő alcímmel és 41/I. §-sal egészül ki:
\"Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság
vagyonmérleg-tervezete
41/I. §
(1)	Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete \"jogelőd\" gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopának adatai  - a 41/F. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - megegyeznek az átalakuló gazdasági társaság(ok) 41/H. § szerinti vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival.
(2)	Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének \"különbözetek\" oszlopa tartalmazza:
a) 	az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulását eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) társasági szerződés szerinti növekedését;
b)	az  átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő, pótlólagosan teljesítendő pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulást eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) társasági szerződés szerinti növekedését;
c)	az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban résztvenni nem kívánó tagok (részvényesek) részére kiadásra kerülő eszközöknek és kötelezettségeknek a vagyonmérleg-tervezet szerinti értékét, és ezek különbözetével azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) társasági szerződés szerinti csökkenését.
(3)	A kiválással létrejövő gazdasági társaságnak - ha élt az átértékelés lehetőségével - a vagyonmérleg-tervezete \"különbözetek\" oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet, a 41/H. § (4) bekezdésében foglaltak szerint. 	
(4)	Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének \"különbözetek\" oszlopában kell kimutatni egyesülés esetén a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során figyelembe nem vehető részesedések (részvények, törzsbetétek) jogelőd gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti értékét az eszközök, illetve a saját tőke csökkenéseként (a névértéknek megfelelő összeget a jegyzett tőke csökkenéseként, a névérték és a vagyonmérleg-tervezet szerinti eszközérték különbözetét az eredménytartalék változásaként). A \"különbözetek\" oszlop szolgál a törvényben külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére is.
(5)	Egyesülés esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a \"különbözetek\" oszlopban kell kiszűrni az egyesülő (jogelőd) gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek csökkentésével valamint ezen követelések és kötelezettségek értékeinek különbözetével a saját tőkét kell (az eredménytartalék változásaként) módosítani.
(6)	Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság 41/H. § (1) bekezdése szerinti fordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos fordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani. A vagyonleltár-tervezetben - korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá, vagy részvénytársasággá való átalakulás esetén - el kell különíteni azokat az eszközöket, amelyek a saját tőkének a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a \"jogutód\" gazdasági társaság jegyzett tőkéjét fogják képezni.
(7)	Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének \"jogutód\"  gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tőke tételében csak pozitív összegű jegyzett tőke, tőketartalék, illetve eredménytartalék szerepelhet.
(8)	Ha a saját tőke egyes elemeinek - az előző előírások szerint kialakított - értékétől a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) a szerződő felek eltérnek, vagy az eltérést törvény írja elő, akkor a saját tőke - társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) szerinti megosztásának megfelelő - átrendezéséhez egy további külön oszlopot (\"rendezés\" oszlop) is be kell iktatni a vagyonmérleg-tervezetbe.
(9)	A vagyonmérleg-tervezetben a saját tőkének jegyzett tőkére, tőketartalékra és eredménytartalékra történő megosztása során a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai, illetve az (1)-(8) és (10)-(13) bekezdés  előírásai szerint kell eljárni, azzal, hogy a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal [ide értve a (11)-(12) bekezdés szerint az eredménytartalékként képzett fedezetet is], továbbá a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összegét.
(10)	Korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá, vagy részvénytársasággá való átalakulás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében (a \"jogutód\" gazdasági társaság vagyonát tartalmazó  oszlopban) jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak - a saját tőke és a vagyonmérleg-tervezet szerinti mérlegfőösszeg arányában számított - értékét, amelyek a jegyzett tőkében nem  vehetők figyelembe, mert nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy  hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. 
(11)	Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőkén belül az eredménytartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell teremteni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező  vagyonvesztésre.
(12)	Az eredménytartalék tételében kell fedezetet teremteni:
a)	az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségekre (így a vagyonfelértékelés, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérési különbözet  miatti adóra), valamint
b)	beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaságnál a 41/E. § (4) bekezdésének a) pontjában foglalt előírás szerint rendkívüli eredményként figyelembe veendő tételek  esetleges adójára,
ha ezen tételekre más módon nem képeztek fedezetet.
(13)	Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék összege csak a (3)-(5), illetve (11)-(12) bekezdés alapján növelő-csökkentő tételek összevont pozitív értékével haladhatja meg az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében egyébként szereplő eredménytartalék összegét.\"
(4)  Az Szt. a következő alcímmel és 41/J. §-sal egészül ki:
\"A végleges vagyonmérleg
41/J. §
(1)	Az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával, a cégbejegyzést követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan.
(2)	A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt a (3)-(4) és (7) bekezdések szerinti eltérésekkel a 41/F-41/I. és 41/K-41/L. §-ban foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.
(3)	Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával - mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan formában továbbműködő gazdasági társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket, ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében rendezi.
(4)	Amennyiben az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke eltér a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke értékétől, a különbözettel - előjelének megfelelően -  a tőketartalékot kell módosítani. Ha emiatt a tőketartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni.
(5)	Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke - 41/I. § (9) bekezdése szerinti tételekkel csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt  - összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani.
(6)	Korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá, vagy részvénytársasággá való átalakulás esetén le kell szállítani a jegyzett tőkét akkor is, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonleltárában szereplő, elkülönített, a jegyzett tőke részét képező eszközök - 41/I. § (6) bekezdése szerint számított - értéke nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét.
(7)	Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében a részére rendelkezésre bocsátandó - a 41/I. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti - pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás átalakulás (a  jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjáig  még nem teljesített részét, illetve ezen időpontig ki nem adott - a 41/I. § (2) bekezdés c) pontja szerinti - vagyonhányadot az átalakulás napján fennálló állapotnak megfelelően jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként, illetve kötelezettségként kell kimutatni.
(8)	Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését elutasítja  (megtagadja), vagy a bejegyzési kérelem visszavonása miatt a cégbejegyzési eljárást megszünteti,  az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább, végleges vagyonmérleget nem kell készítenie, az e törvény szerinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsult átalakulással kapcsolatosan tételek nem szerepelhetnek.\"
(5)  Az Szt. a következő alcímmel és 41/K. §-sal egészül ki:
\"Átalakulás egyszeres könyvvitelről 
a kettős könyvvitelre való áttéréssel
41/K. §
(1)	A 41/F - 41/J. §-ban  előírtakat a (2)-(6) bekezdésben  foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni akkor, ha az átalakulással egyidejűleg az átalakuló gazdasági társaság az egyszeres könyvvitelről köteles a kettős könyvvitelre áttérni. 
(2)	Az egyszeres könyvvitelt vezető átalakuló gazdasági társaságnak az egyszerűsített mérleg (az azt alátámasztó nyilvántartások) alapján el kell készítenie az éves  beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét úgy,  hogy  az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék összegét, mint áttérési különbözetet az eredménytartalékba kell helyeznie.
(3)	A (2) bekezdés szerint elkészített mérlegben rendezni kell a költségvetéssel még el nem számolt (be nem vallott) fizetendő általános forgalmi adót a vevőkkel, az előzetesen felszámított általános forgalmi adót a szállítókkal szemben. 
(4)	A (2) - (3) bekezdés alapján elkészített  mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréssel átalakuló  gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. § (4) bekezdése a) pontja szerinti vagyonmérleg első oszlopának] értékeit.
(5)	Az egyszeres könyvvitelt vezető átalakuló gazdasági társaságból kiváló és kiválás után törvény alapján kötelezően kettős könyvvitelt vezető,   átalakulással létrejövő gazdasági társaság a 41/F. § (7) bekezdés b) pontja szerinti  - az egyszerűsített mérlegének megfelelő - vagyonmérlegének  adatait köteles a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével -  az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének megfelelően - átrendezni, az áttérési különbözetet az eredménytartalékba helyezni.  
(6)	Az  (5)  bekezdés alapján elkészített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik a kiválás után  kettős könyvvitelt vezető, átalakulással létrejövő  gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. § (4) bekezdése b) pontja szerinti vagyonmérleg első oszlopának] értékeit.\" 
(6)	Az Szt. a következő alcímmel és 41/L. §-sal egészül ki:
\"Átalakulás kettős könyvvitelről 
az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel
41/L.  §
(1)	Átalakulás esetén, ha megelőzően az átalakuló gazdasági társaság kettős könyvvitelt vezetett, az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakulás napjával nem  térhet át az egyszeres könyvvitelre akkor sem, ha  egyébként  ennek feltételei fennállnak. Ez esetben a  könyvvezetés módjának megváltoztatására legkorábban az átalakulás napját követő év január 1-jével kerülhet sor.
(2)	Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdasági társaságba beolvadó, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság a 41/F-41/J. §-ban előírtak  alkalmazása előtt, az átalakulással egyidejűleg köteles a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre áttérni és a 81. § (1) bekezdése  szerinti egyszerűsített mérleget elkészíteni. Ez esetben az egyszerűsített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik a kettős könyvvitelről az  egyszeres könyvvitelre való áttéréssel beolvadó gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. § (4) bekezdése a) pontja szerinti vagyonmérleg első oszlopának]  értékeit.\"
  (7)	Az Szt. a következő alcímmel és 41/M. §-sal egészül ki:
\"Egyéb átalakulás
41/M. §
A gazdasági társaságon kívüli, egyéb gazdálkodó átalakulása során - ha az átalakulást törvényi előírás lehetővé teszi - a 41/E-41/L. §  előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, az alapul szolgáló külön törvény előírásai figyelembe vételével.\"
52. § Az Szt. 50. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
\"(5)	Az adózott eredményt terhelő részesedés a kamatozó részvény után fizetett kamat is.\"
53. § Az Szt. 52. §-a kiegészül a következő i) ponttal és  (2) - (3) bekezdéssel, jelenlegi szövege  pedig (1) bekezdésre változik:
(A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:)
\"i)	minden olyan vállalkozónak, illetve a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót  köteles aláírni.\" 
\"(2)	A gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell:
a) a jelentős befolyással,
b) a többségi irányítást biztosító befolyással,
c) a közvetlen irányítást biztosító befolyással 
rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak  arányát.
(3)	A kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság  nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, szavazatok arányát, ahol  a gazdálkodó a gazdasági társaságokról szóló  törvény szerint
a)	jelentős befolyással,
b)	többségi irányítást biztosító befolyással,
c)	közvetlen irányítást biztosító befolyással 
	rendelkezik.\"
54. § Az Szt. 53. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:) 
\"c)	a lekötött tőketartalékot, a lekötött eredménytartalékot jogcímek szerint megbontva.\"
55. § Az Szt. 94. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza)
\"c)	a biztosító intézetek, a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a Magyar Nemzeti Bank, a tőzsdék, az elszámolóházak, a befektetési  alapok, a betétbiztosítási alapok, az intézményvédelmi alapok, a befektetővédelmi  alapok, az ügyfélvédelmi alapok, a közraktárak, a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok könyvvezetésének, éves beszámoló készítésének sajátosságait a  Magyar Nemzeti Bank véleményének előzetes kikérésével,\".
56. § Az Szt. 1. és 2. számú melléklete e törvény 3. és 4. számú melléklete szerint módosul.
57. § (1)  Az  e  törvény hatályba lépésekor már működő gazdasági társaságoknál az  osztalékelőlegre vonatkozó, az Szt-t kiegészítő 19/A.  §-a, továbbá a 26/A. § (1) bekezdése rendelkezéseit elsőízben a 2000. évben kell alkalmazni.
(2)	Az e törvény hatályba lépésekor már működő részvénytársaságoknál a kamatozó részvény után fizetett kamatok elszámolására vonatkozó,  az Szt-t  kiegészítő 26/A. § (2) bekezdése,  50. § (5) bekezdése, 2. számú melléklet 21. pontja rendelkezéseit az 1999. évre fizetendő kamatoknál kell elsőízben  alkalmazni.
(3)	Az e  törvény hatályba lépésekor - a gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény átmeneti rendelkezései szerint - folyamatban lévő ügyekben  a hatálybalépéskor érvényes előírásoknak megfelelően kell eljárni.
(4)	Az e  törvény hatálybalépésével egyidejűleg a 71. § (6) bekezdése,  az 1. számú melléklet D. Saját  tőke  I. Jegyzett tőke tétel
\"b) 	részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál cégbíróságon még be nem jegyzett
		 -  tőkeemelés, illetve
		 -  tőkeleszállítás
		összege(i)\"
		  része, továbbá a 2. számú melléklet 25/d) pontja hatályát veszti.     

HARMADIK RÉSZ
i. fejezet
a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi clvi. törvény módosításáról
58. § A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"n) tartós adományozás: a közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás (nem magánszemély támogató esetében az értékpapír átadása is), ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal  azonos, vagy növekvő összegben  ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.\"

II. FEJEZET
A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
59. §  A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 28. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
\"Az államot a polgári jogviszonyokban - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik -  a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja vagy más állami szervre ruházhatja át.\"
60. §  Az e törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ptk-ból a \"II. Cím Az állam mint jogalany IV. fejezet A jogképesség\" szövegrész, valamint a 26-27. § a hatályát veszti.

III. FEJEZET
A CSŐDELJÁRÁSRÓL, A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSRÓL ÉS A VÉGELSZÁMOLÁSRÓL SZÓLÓ 1991. ÉVI IL. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
61. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 3. § (1) bekezdésének a) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
\"Gazdálkodó szervezeteknek minősül az egyesülés is.\"

IV. FEJEZET
A CÉGNYILVÁNTARTÁSRÓL, A CÉGNYILVÁNOSSÁGRÓL ÉS A BÍRÓSÁGI CÉGELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 1997. ÉVI CXLV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
62. § (1) A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 13. §-ának (7) bekezdése a következő rendelkezésekkel egészül ki:
(A cégjegyzék cégformánként, a 12. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza közhasznú társaság esetében.)
\"d)	a közhasznúsági fokozatot,
e)	a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontját.\"
(2) A Ctv. 19. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
\"Szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását évente csak egy alkalommal, legkésőbb a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását  megelőzően 3 hónappal   kell a cégbíróságnak bejelenteni.\"
(3) A Ctv. 25. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
\"A cégbíróság ennek érdekében a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma mellett az adóhatósággal e törvény melléklete I. részének 6. pontja szerinti adatokat, a Központi Statisztikai Hivatallal pedig a cég főtevékenységét is közli.\" 
(4) A Ctv. 26. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
\"A végzés ellen benyújtott fellebbezésnek pedig a működés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség tekintetében nincs halasztó hatálya.\"
(5) A Ctv. mellékletének I. része a következő 6. ponttal egészül ki:
[Valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]
\"6. az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozat [az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 14. § (1) bek.].\"
V. FEJEZET
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAIRA ÉS A MAGÁNNYUGDÍJRA JOGOSULTAKRÓL, VALAMINT E SZOLGÁLTATÁSOK FEDEZETÉRŐL SZÓLÓ 1997. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSÁRÓL
63. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § c) pontja a következő új 5. alponttal egészül ki, egyidejűleg az 5-8. alpontok számozása 6-9. alpont megjelölésre módosul:
/E törvény alkalmazásában: c) Társas vállalkozás/
\"5. az 1-4. pontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működése időszakában is\"
(2) A Tbj. 4. § d) pontjának 1. alpontja a következők szerint módosul:
/Társas vállalkozó:/
\"1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony)\"
(3) A Tbj. 4. § e) pontja a következők szerint módosul:
\"e )Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.\"
64. § A Tbj. 43. § (1) bekezdése új d) ponttal egészül ki:
/A 42. § (1) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból/
\"d) a gazdasági kamarák és a cégbíróságok külön törvényben meghatározottak\"
/szerinti adatok igénylésére jogosultak/
65. § A Tbj. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, valamint az a  személy,  aki a  39. § (2) bekezdése alapján járulékfizetésre kötelezett (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett) nyilvántartásba vétel céljából bejelenti a (2) bekezdésben meghatározott adatokat.
(2) A fizetésre kötelezett bejelenti:
a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét;
b) címét, székhelyét, telephelyét,
c) létesítő okirata, társasági szerződése, alapító okirata keltét,
d) a cégjegyzésre jogosultak nevét, lakóhelyét,
e) cégjegyzékszámát,
f) a jogelőd cégnevét, cégjegyzékszámát, adószámát.
(3) A fizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, ha
a) a 4. § f) pont szerinti ellátást állapítottak meg részére, illetőleg annak folyósítását megszüntették, a megállapítás, megszüntetés időpontját követő
b) legalább 36 órás munkaviszonyt létesített vagy ilyen jogviszonya megszűnt, a létesítéstől, illetőleg megszüntetéstől számított
15 napon belül az igazgatási szervnél bejelentést tesz.
(4) A fizetésre kötelezett valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának (a továbbiakban együtt) bankszámla vezető bankját és számlaszámát a bankszámla nyitását követő 3 napon belül az igazgatási szervnek bejelenti.
(5) Az igazgatási szerv a fizetésre kötelezett részére folyószámlaszámot állapít meg, amit ezt követően valamennyi társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatos nyomtatványon, iraton fel kell tüntetni.
(6) A fizetésre kötelezett
a) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem és mellékletei benyújtásával,
b) ha tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a székhely és tevékenységi kör szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gazdasági kamarához intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával,
c) az a-b) pontokban nem említett esetben az igazgatási szerv által rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával
tesz eleget bejelentési kötelezettségének és kéri a folyószámlaszám megállapítását.
(7) A cégbíróság, illetve a gazdasági kamara az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az igazgatási szervvel a (2) bekezdésben megjelölt adatokat. Az igazgatási szerv a cégbírósággal, illetőleg a gazdasági kamarával - az adatok beérkezését követően haladéktalanul - számítógépes rendszer útján közli a folyószámlaszámot, a (6) bekezdés c) pontja szerinti fizetésre kötelezett pedig a nyomtatvány beérkezését követően értesíti folyószámlaszámáról.
(8) A (6) bekezdés a-b) pontjaiban megjelölt fizetésre kötelezett bejelentési kötelezettségének teljesítését követően az igazgatási szervnek - foglalkoztatói minőségének keletkezésétől számított 8 napon belül - bejelenti
a) foglalkoztatói minőségének keletkezését,
b) valamint (ha van olyan adat, amire az igazgatási szervnek szüksége van és az előzőekben nem került felsorolásra).
(9) A fizetésre kötelezettnek az (1)-(8) bekezdésekben foglalt minden olyan adat változását, amelyet a gazdasági kamarához, illetve a cégbírósághoz nem kell bejelentenie - a változás bekövetkezésétől számított 3 napon belül - közvetlenül az igazgatási szerv részére kell bejelentenie.
(10) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint a kincstári körbe tartozó munkáltatónak, illetőleg a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó illetmény-számfejtési feladatokat ellátó kifizető szervezetnek a foglalkoztatóra előírt kötelezettségeket az Áht.-ban és annak végrehajtására kiadott rendeletekben  meghatározott módon kell teljesíteni azzal, hogy a munkáltatóra (kifizetőre) az (1) bekezdésében írt rendelkezéseket is alkalmaznia kell.\"
VI. FEJEZET
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
 SZÓLÓ 1992. ÉVI XXXII. TÖRVÉNY 
MÓDOSÍTÁSÁRÓL
66. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról rendelkező 1997. évi XXIX. törvény 14. §-ának (7) bekezdésében említett 3 hónapos határidő 12 hónapra módosul.
VII. FEJEZET
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról
67. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény az alábbi 19/A. §-sal egészül ki:
\"19/A. § (1) A nukleáris létesítmények az OAH-nak felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(2) A felügyeleti díj éves mértéke a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata. A számítási alap 146 992 Ft/MWth/év.\"
(3) A nukleáris létesítmények az éves felügyeleti díj arányos részét negyedévente kötelesek megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.\"
VIII. FEJEZET
Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról
68. § Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 94/H. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
\"(2) A pénzügyminiszter a tőzsdei értékpapírlistán nem szereplő részvények nyilvános vételi ajánlattétel útján történő megszerzésének további feltételeit írhatja elő, valamint megállapíthatja annak részletes szabályait.\"
IX. FEJEZET
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló
1995. évi XXXIX. törvény módosításáról
69. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló1995. évi XXXIX. törvény 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
\"(10) Ha a tartós állami tulajdonban maradó társaság alapszabálya az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékéről rendelkezik, az erre vonatkozó előírások nem alkalmazhatók a törvényben megállapított legkisebb állami részesedéshez fűződő részvényesi jogok gyakorlása során.\"
X. FEJEZET
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról
70. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:
\"8/A. § (1) A jogi személynek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek statisztikai számjel kiadása céljából be kell jelentkeznie a KSH-nál. A statisztikai számjel a  6. § (2) bekezdése szerinti statisztikai azonosítóból és statisztikai csoportképző adatok kódjából áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából történő bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:
a)	egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység esetében az illetékes gazdasági kamarához intézett, vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával;
b)	ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat, az illetékes cégbírósághoz intézett cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával;
c)	az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az állami adóhatóságnál történő bejelentkezési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a statisztikai számjel megállapítása céljára rendszeresített adatgyűjtési nyomtatvány kitöltésével;
(3) Az illetékes gazdasági kamara, illetve cégbíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, a vállalkozói igazolvány megszerzése, illetve a cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is.
(4) A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, a számítógépes rendszer útján haladéktalanul közli a gazdasági kamarával, cégbírósággal, valamint az állami adóhatósággal a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak statisztikai számjelét, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervezetet a statisztikai számjel megállapításának megtagadásáról. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak statisztikai számjelükről - kérésükre - írásban kapnak értesítést.
(5) A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást - amennyiben azt a gazdasági kamarához, illetve cégbírósághoz nem kell bejelenteni - az érintettek az adat változását követő 15 napon belül kötelesek közölni a KSH-val.\"
XI. FEJEZET
AZ ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 1990. évi LxxxVIi. törvény módosításáról
71. § Az árak megállapításáról szóló  - többször módosított - 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt). 7. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
\"(3) A taxiengedély érvényességi területe szerint illetékes települési önkormányzat - a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testülete a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetékes területi felügyelete és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdekképviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével megállapíthatja a személytaxi szolgáltatásért felszámítható legmagasabb árat.\"
72. § Az Ámt. mellékletének I. fejezete B) Szolgáltatások főcímű  táblázata e törvény 5. számú melléklete szerint módosul.
xii. fejezet
A távközlésről szóló  1992. évi LXXII. törvény MÓDOSÍTÁSA
73. § A távközlésről szóló  többször módosított  1992. évi LXXII. törvény 22.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
\"(3) A szolgáltatók kötelesek a hatóságnak minőségfelügyeleti díjat fizetni. A szolgáltatók a díjat negyedévente, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kötelesek megfizetni a Hírközlési Főfelügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett  számlájára.
(4) A minőségfelügyeleti díj mértéke szolgáltatás-hozzáférési pontonként 136 Ft/év. A díj egyes szolgáltatásfajtánként (beleértve annak eszközrendszerét is) szolgáltatás-hozzáférési pont figyelembevételével meghatározott vetítési alapját és a fizetés feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.\"
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
74.  § (1) Ez a törvény - a 26-28. §,  a 30. §, az 58-60. §, a 63. § (3) bekezdése, a 66. § , a 67. §, a 71-73. § és e § (6) bekezdése kivételével -1998. június 16-án lép hatályba, azonban az egyéni vállalkozó adószáma, társadalombiztosítási folyószámlaszáma és statisztikai számjele megszerzésére, az ezekkel kapcsolatos bejelentkezésre vonatkozóan 1998. július 1-ig a törvény hatályba lépését megelőzően hatályos rendelkezések az irányadók.
(2) E törvény 26-28. §-ai, az 59-60. §-ai, valamint a 66. §-a e törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
(3) E törvény 30. §-a,  az 58. §-a és a  63. § (3) bekezdése e törvény kihirdetésének napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.
(4) E törvény 67. §-a és a 71-73. §-ai 1998. július 1. napján lépnek hatályba.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 299. § (4)-(5) bekezdései, a 309. §-ának (1) bekezdése, valamint a 320. § a) pontjából a \"...ből az\" egyesülésnek és \"szövegrész,\" illetve ugyancsak a 320. § a) pontjából az \"az 58. § (1) bekezdése, az 58. § (4) bekezdéséből az\" - a társasági szerződés megkötésének, illetve a (2) bekezdés szerinti módosításának időpontjára visszaható hatállyal -\"szövegrész\" kitételek a  hatályukat vesztik.
(6) E törvény 11.§-ának (1) bekezdésével módosított Tao. 4.§-a 1/a pontjának b) alpontja, a 11.§-ának (2) bekezdésével módosított Tao. 4.§-a 4. pontjának c) és d) alpontja, a 14.§ (2) bekezdésével módosított Tao. 7.§-ának (5) bekezdése, valamint 15.§-ának (2) bekezdésével beiktatott Tao. 8.§-a (1) bekezdésének s) pontja e törvény kihirdetésének napján lép hatályba, azzal hogy rendelkezéseit 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.

1. számú melléklet
az 1998. évi ........ törvényhez
az 1995. évi CXVII. törvény 8. számú mellékletének
módosítása
1.	Az Szja. tv. 8. számú melléklete 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"5. 	Igazolt befektetés az az összeg, amelyet a magánszemély a tőkeszámla vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság közreműködésével történő vásárlással, ilyen társaságnál történő jegyzéssel, a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye [ideértve a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaság által kibocsátott részvényt (a továbbiakban: kockázati tőkerészvényt is)], befektetési alap befektetési jegye, a jelzálog-hitelintézet jelzáloglevele, a kockázati tőkealap-jegy (a továbbiakban együtt: a befektetés tárgya) vételáraként annak megvásárlására az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által engedélyezett nyilvános forgalomba hozatal során, vagy tőzsdei ügylet során 1994. december 31-ét követően pénzben fizetett ki, és erről a tőkeszámla vezetője a magánszemély kérésére (legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig) a magánszemély adóazonosító száma, valamint a befektetés tárgyának azonosító adatai feltüntetésével - a másolatnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő végéig tartó megőrzési kötelezettsége mellett - igazolást ad ki olyan módon, hogy abból a befektetés időtartama, valamint a befektetés tárgyának egységére fordított összeg mindenkor megállapítható legyen. A kockázati tőkealap letétkezelője kizárólag az általa értékesített kockázati tőkealap jegyre jogosult igazolás kiadására.\"

2. számú melléklet
az 1998. évi ........ törvényhez
a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló
1991. évi LXXVIII. törvény módosítása
A Fat. 2. számú mellékletének 5., 11., 13. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:

Sorszám

A szolgáltatás megnevezése és SZJ száma
A fogyasztói árkiegészítés mértéke

\"5.

A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok és az országgyűlési képviselők korlátlan, valamint a fegyveres erők hadköteles tagjainak és a polgári szolgálatot teljesítők jogszabályban meghatározott számú ingyenes vasúti utazása
(SZJ: 09112-ből)






12,0 %\"

\"11.

A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok és az országgyűlési képviselők ingyenes utazása a menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedésben
(SZJ: 09122-ből)




  8,0 %\"

\"13.

A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok, a fegyveres erők hadköteles tagjai és a polgári szolgálatot teljesítők, valamint az országgyűlési képviselők ingyenes utazása a helyi közlekedésben 
(SZJ: 09121-ből és SZJ: 09124-ből)

Budapest (a Helyiérdekű Vasúttal együtt)

Debrecen
ezen belül:
Kötöttpályás közlekedés
Egyéb közlekedés

A többi megyei jogú város

Egyéb települések





16,5 %



20,0 %
15,5 %

15,5 %

 12,0 %\"
\"14.
50 %-os személyhajózási és révközlekedési kedvezmény
(SZJ: 09221-ből és SZJ: 09223-ból)
 
100 %\"

\"16.
Az 5., 11. és 13. pont szerinti fogyasztói árkiegészítés azon szolgáltatók számára jár, amelyek (akik) az életkorhoz kötött ingyenességet bármiféle korlátozás nélkül biztosítják.
A helyi közlekedésben 5 %-os árkiegészítés igénybevételére jogosultak azok a szolgáltatók, amelyek (akik) az életkorhoz kötött ingyenességet csak a 70 éven felüliekre érvényesítik.

17.
A 70. életévüket betöltött magyar állampolgárok, a fegyveres erők hadköteles tagjai és az országgyűlési képviselők ingyenes utazása a személyhajózás és a révközlekedés menetrend szerinti járatain.
(SZJ: 09221-ből és 09223-ból)


5 %\"



3. számú melléklet
az 1998. évi ........ törvényhez
az 1991. évi XVIII. törvény 1. számú mellékletének
módosítása
1.	Az Szt. 1. számú melléklete 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"14.	Külön sorban - a saját tőke elemei között - kell a mérlegben negatív előjellel szerepeltetni a jegyzett, de még be nem fizetett tőke értékét, ideértve a kedvezményes áron kibocsátott dolgozói részvények, dolgozói  üzletrészek  értékének a dolgozókat terhelő, általuk még nem rendezett hányadának megfelelő értéket is.  A saját tőke elemei között a visszavásárolt tulajdonosi részesedést (saját részvény, saját üzletrész) névértéken külön tájékoztató adatként kell kimutatni.\"
2.	Az Szt. 1. számú melléklete a 14. pont után a következő 14/a. és 14/b.  ponttal egészül ki:
\"14/a.	Ahol más törvény jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezetet ír elő, ott azon - eltérő rendelkezés hiányában - a jegyzett tőkével, a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összegét kell érteni.
 14/b.	Az eredménytartalék, illetve a tőketartalék lekötött összegeként kell - többek között - figyelembe venni a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a visszavásárolt saját üzletrészek, saját részvények névértékét, illetve visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több, az átalakulással létrejött gazdasági társaságnál a vagyon felértékelése, illetve az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget.\"    
3.	Az Szt. 1. számú melléklete 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"18.	Az alapítókkal szembeni kötelezettségek között kell kimutatni azokat az alapítóktól kapott összegeket, amelyek visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ.\"

4. számú melléklet
az 1998. évi ..... törvényhez
az 1991. évi XVIII. törvény 2. számú mellékletének
módosítása
1.	Az Szt. 2. számú mellékletének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"21.	Kapott osztalék és részesedés a befektetett eszközök, részvények, törzsbetétek, tulajdoni hányadok után a gazdasági társaságtól kapott, illetve az adózott eredményből járó összegek (ide értve a kamatozó részvények után kapott kamatot is), amennyiben azok a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váltak.\"
2.	Az Szt. 2. számú melléklete 23. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(23.	A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)
\"d)	a közös tevékenység (közös üzemeltetés), a közös érdekeltség (külkereskedelmi ügyletek) átvett, illetve átadott eredményét, továbbá az egyesülésnél a működés költségeinek ellentételezésére átvett tagi hozzájárulások értékét, az egyesülés tagjainál az egyesülés működési költségeinek ellentételezésére átadott összeget.\"
3.	Az Szt. 2. számú melléklete a 24. pont után a következő 24/a. ponttal egészül ki:
\"24/a.	Elengedett kötelezettségként a rendkívüli bevételek között kell elszámolni a - részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt - fennálló kötelezettség összegét, ha azt - törvény előírása alapján -  a jegyzett tőkén felüli vagyon fedezete mellett kibocsátott részvények ellenében engedték el. Ez esetben azonban nem kell alkalmazni a 29. § vonatkozó rendelkezéseit.\"

5. számú melléklet
az 1998. évi ..... törvényhez
az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének módosítása
(1)  Az Ámt. Mellékletének I.  fejezete   B) Szolgáltatások  főcímű  táblázatában  (a továbbiakban: táblázat) a \"405-11-01-ből   A belföldi közforgalmú vasúti  áruszállítás díja (a veszélyes áruk és hulladékok fuvarozása, valamint  az árufuvarozás különleges teljesítményei kivételével) közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter\" szövegrész hatályát veszti.
(2) A táblázat  \"405-31-04-01 Helyiérdekű vasúti áruszállítás díja közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter\"  szövegrész  hatályát veszti.
(3) A táblázat \"406-11-01 Belföldi levélpostai küldemények díja közlekedési, hírközlési vízügyi miniszter\" szövegrészében a szám  \"095111\" SZJ számra változik.
(4) A táblázat  \"406-11-2 Belföldi csomagküldemények díja közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter\" szövegrész hatályát veszti.
(5) A táblázat \"406-13-ból Belföldi postautalványok díja közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter\" szövegrészében a szám  \"095113\" SZJ számra változik.
(6) A táblázat  \"406-21-01 Belföldi táviratok díja közlekedési, és hírközlési vízügyi miniszter\" szövegrész hatályát veszti.

Általános indokolás
Az 1998. évre vonatkozó adótörvényekben és a számviteli törvény módosításaiban, valamint a társadalombiztosítási járulékfizetéssel kapcsolatos törvényben nem szerepeltek a gazdasági társaságokról és az ahhoz kapcsolódó, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997-ben újraszabályozott törvényekkel összefüggő módosítások. A törvényjavaslat  elsősorban e törvényekből adódó, döntően technikai jellegű, a működő társaságokat nem érintő módosításokat tartalmazza. A törvényjavaslat részét képezik az adótörvények elfogadását követően megszavazott, valamint más törvényekből adódó, koherencia zavart feloldó módosítások, továbbá a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó adózási és számviteli szabályok is.
A gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) új előírásai közül  legjelentősebb változás a korábbiakhoz képest, hogy a cégbejegyzést megelőző időszakban a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a közhasznú társaság és a vízgazdálkodási társulat a létesítésének időpontjától a cégbírósági bejegyzés napjáig, illetve a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának napjáig vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időszakban előtársaságként működhet. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat és működésére a létrehozni kívánt gazdasági társaságokra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Mindezekkel összefüggésben rendezni szükséges az ezzel kapcsolatos adózási, társadalombiztosítási és számviteli kérdéseket.
Az előtársaságkénti  működés időtartama alatt  az eszközökben, forrásokban változások következnek be,  ezért indokolt, hogy  az előtársaságra is vonatkozzanak a számviteli törvény előírásai és  az előtársaság a reá vonatkozó beszámoló keretében számot adjon  vagyoni, pénzügyi helyzetéről, az előtársaság időtartama alatt  elért bevételeiről, költségeiről, ráfordításairól és eredményéről.  Beszámolási szempontból az előtársaság működésének időszakát (a várható időtartamára tekintettel) egy időszaknak kell tekinteni még akkor is, ha az nemcsak egy naptári évet érint. 
Adózási szempontból az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg az előtársaság fogalmát és kimondja, hogy a  gazdasági társaságot terhelő adókötelezettségeket az előtársaságra is alkalmazni kell, továbbá  az előtársasági formában eltöltött működési időről az előtársaság megszűnésekor  kell elszámolni.
Egyszerűsítési szempontok figyelembevételével a Javaslat szerint abban az esetben, ha a cégbíróság az adózót a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében jegyzi be a cégjegyzékbe, a társasági adót, az iparűzési adót és a vállalkozók kommunális adóját az adókötelezettség keletkezésétől a cégbejegyzés napjáig meg kell állapítania, de az erről szóló adóbevallást csak az éves adóbevallással egyidejűleg kell benyújtani. 
Abban az esetben, ha a cégbíróság az adózót nem a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében jegyzi be a cégjegyzékbe, akkor az adókötelezettség keletkezésétől - az akkor érvényes szabályok szerint - a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjáig terjedő időszakra kell megállapítani a társasági adót, az iparűzési adót és a vállalkozók kommunális adóját és arról bevallást   kell benyújtani. Más adók esetében, amelyeknél a bevallási időszak egy hónap, egy negyedév, arra az időszakra kell megállapítani az adót és  arról bevallást adni, amelyről azt még  nem tették  meg.
Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezik arról az esetről is, ha a társaság nem jön létre. Ha cégbejegyzés nélkül szűnik meg az előtársaság (elutasítják vagy visszavonják a kérelmet), akkor az adómegállapítással, adóbevallással egyidejűleg  az adófizetés is esedékessé válik. Ez esetben a kötelezettségekért a vezető tisztségviselők, illetőleg a társaság alapítását elhatározó tulajdonosok a felelősek.
A törvényjavaslat tartalmazza a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvény módosítását is. Az ingyenes utazás korhatárának 70 évről 65 évre történő leszállítása a vasúti közlekedésben, a menetrend szerinti  távolsági autóbusz-közlekedésben, valamint a helyi tömegközlekedésben - külön intézkedés nélkül - a díjbevételkiesésen keresztül a fogyasztói árkiegészítés csökkenésével járna, ezt az árkiegészítés-kiesést kívánja ellensúlyozni a törvénymódosítás.
A törvényjavaslatban foglaltaknak nincs közvetlen költségvetési hatása, ezért az indokolás hatásszámításokat nem tartalmaz 

Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Szja törvény alkalmazásában osztaléknak a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből kifizetett összeg minősül. A Szja törvény a társas vállalkozásnak minősülő szervezeti formákat meghatározza, ide tartoznak a Gt. szerinti gazdasági társaságok is. Ugyanakkor az új Gt. szerint az egyesülés nem minősül gazdasági társaságnak, de a törvény hatálya kiterjed rá. A Gt. hatálya az MRP szervezetekre sem terjed ki annak ellenére, hogy az MRP szervezetek 1997. évtől társasági adóalannyá váltak. Az MRP szervezet és az egyesülés adózott eredménye terhére tagjainak osztalékot fizethet, illetve megszűnésekor meglévő vagyonát a tagjai között feloszthatja. Ezért szükséges az említett gazdálkodó szervezetek tagjait megillető jövedelmek adózási kérdését rendezni azzal, hogy ezek a Szja tv. alkalmazásában társas vállalkozásnak minősülnek.
A \"tartós adományozás, valamint annak külön kedvezménye\" fogalom a Javaslat több helyén is szerepel, ezért indokolt ezt az értelmező rendelkezések között meghatározni.
A 2. §-hoz
A közhasznú szervezetekről szóló törvénnyel összefüggésben szükséges a Szja törvényben is rendelkezni a tartós adományozás külön kedvezményéről. A Javaslat szerint a magánszemélyek esetében a tartós adomány külön kedvezménye - a közcélú adomány kedvezménye mellett - további 5 százalékpont.
A tartós adományozásról szóló szerződésben foglaltak bármely ok miatti nem teljesülése a külön kedvezmény visszafizetési kötelezettségét vonja maga után, a Javaslatban részletezettek szerint.
A 3. §-hoz
Az egyéni cég - annak ellenére, hogy nem alanya a számviteli törvénynek - átalakulását megelőzően vagyonmérleget köteles készíteni. Ezzel összefüggésben szükséges rendelkezni arról, hogy az átalakulás időpontjáig keletkezett - vállalkozói személyi jövedelemadóval csökkentett - jövedelme, mint a vállalkozói osztalékalap adózása hogyan történjék, ha azt a vállalkozásba nem fektetik be. A Javaslat szerint a tevékenység megszüntetése esetére számított és a megszűnés szabályai nélkül számított osztalékalapok különbözete adózatlanul befektetett, vállalkozásból kivont adóköteles jövedelemnek minősül, ha azt az átalakult társaságba nem fektetik be. Ezen jövedelemnek az átalakulással létrejövő társaságba történő befektetése a Javaslat szerint adózási következményt nem keletkeztet.
A 4. §-hoz
Az egyéni vállalkozó tartós adományozására a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben foglaltakkal összehangolt rendelkezések vonatkoznak. A tartós adomány külön kedvezménye - a közcélú adomány kedvezménye mellett - az igazolt befizetés további 20 százaléka. A tartós adományozásról szóló szerződésben foglaltak bármely ok miatti nem teljesülése esetén az igénybe vett külön kedvezmény a vállalkozói bevételt - a Javaslatban meghatározottak szerint - növeli.
Az 5. §-hoz
Az egyértelmű jogalkalmazást segíti elő a zárt körben forgalmazott értékpapírok szokásos piaci értékét meghaladóan fizetett árfolyamnyereség adózási helyzetének egy jogszabályhelyen történő rendezése.
A 6. §-hoz
A Gt. szerint a jövőben (a Gt. átmeneti szabályai szerint először 1999. évre) a kamatozó részvény utáni kamatot csak az adózott eredményből lehet fizetni. (A kamatozó részvény kamata a hatályos Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősül, mivel azt a társaság költségei terhére fizetik.) Indokolt, hogy az adózott eredményből fizetett kamat osztaléknak minősüljön (a költségként elszámolt kamat továbbra is egyéb jövedelemként adózik).
A Szja tv. hatályos rendelkezése szerint \"az osztalék-megállapítás évét megelőző adóévre vonatkozó számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét\" kell viszonyítási alapnak tekinteni. Az egy adóéven belüli alakulás és megszűnés miatt (pl. előtársaság esetére) szükséges rendelkezni arról, hogy viszonyítási alapnak azt a saját tőkét kell tekinteni, amely arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében szerepel, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt.
A kockázati tőkebefektetésekről a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslat szerint a kockázati tőkealap ún. tőkealap-jegyet bocsát ki, amely után a tőkealap hozamot fizethet. A Javaslat e hozam adózását rendezi.
A 7. §-hoz
A Gt. törvény szerint a jóhiszeműen felvett osztalék, osztalékelőleg visszafizetésére a tulajdonos bizonyos esetekben nem kötelezhető (pl. kft esetében). Jelenleg a személyi jövedelemadó törvény nem tartalmaz rendelkezéseket arra az esetre, ha az osztalékelőleg nem válik osztalékká és azt továbbra is követelésként tartják nyilván (mint lejárat nélküli hitelt). Annak érdekében, hogy az adó ily módon ne legyen elkerülhető, a Javaslat a vonatkozó rendelkezéseket pontosítja azzal, hogy az osztalékká nem váló osztalékelőleg adóköteles egyéb jövedelem, ha elengedett követeléssé válik és hitelnek minősül, ha vissza kell fizetni. Ugyanakkor szükséges rendezni azt is, hogy a jegybanki alapkamat alatti kamat mellett nyújtott hitelek átvállalása vagy lejárat előtti visszafizetése esetén ne keletkezzen \"adótöbblet\". A Javaslat a kamatkülönbözet utáni adó számítását pontosítja olymódon, hogy az adót a kifizetőnek évenként az év végi jegybanki alapkamathoz mérten kell megfizetnie.
A 8. §-hoz
A kockázati tőketársaságokról szóló törvényjavaslattal összefüggésben indokolt a befektető magánszemélyeknek megadni a jelenlegi befektetési adóhitel kedvezményeket a kockázati tőketársaságba vagy alapba történő befektetés esetén is.
A 9. §-hoz
A Javaslat szerinti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján fizetett nevelési díj, mivel az kizárólag a gyermek ellátására fordítható, ugyanúgy adómentes, mint a nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány.
Rendelkezni szükséges a törvény hatályba lépése előtt nyújtott hitel kamata után meglévő különbözet adófizetési kötelezettségéről abban az esetben, ha a kifizető azt bármely ok miatt nem fizette meg.
A jogszabályváltozások miatt növekvő üzemanyagár kezelhetősége érdekében indokolt az APEH számára felhatalmazást adni az ilyen változások miatti módosítás közzétételére is.
Az egyértelmű jogalkalmazást segíti az a rendelkezés, amely szerint a fizetendő adó és a naptári évben befizetett (ill. levont adóelőleg) adó összege közötti különbséget is a magánszemélynek az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig meg kell fizetnie.
A 10. §-hoz
A Gt. törvény nem tekinti gazdasági társaságnak az egyesülést, mivel azt elsősorban nem üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére hozzák létre. Az egyesülés ugyanakkor végezhet vállalkozási tevékenységet, és ez indokolja, hogy  nevesítetten szerepeljen a társasági adó törvény adóalanyai között.
A vállalkozások létrejöttének, fejlesztésének kedvező lehetőségét teremti meg - egyebek mellett - az ún. kockázati tőkealap. Az alap valójában egy jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amely tőkealap-jegy forgalomba hozatalával jön létre. Az értékpapírnak minősülő tőkejegyek kibocsátásából származó vagyonnal történő gazdálkodás kizárólag kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végző, belföldön bejegyzett részvénytársasági formában működő kockázati tőkealalap-kezelő által valósul meg. 
Lévén, hogy a kockázati tőkealap tőkéjéből végzett befektetés kockázati tőkebefektetésnek minősül, s mint ilyen üzletszerű, haszonszerzésre irányuló - a kockázati tőketársaság által is végzett - tevékenység, indokolt a kockázati tőkealapot a társasági adó alanyává sorolni. 
A 11. §-hoz
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény értelmező rendelkezése tartalmazza a tartós adományozás fogalmát. Ennek megfelelően a szervezet javára történő tartós adományozás megvalósulhat magánszemély, valamint nem magánszemély adományozó által egyaránt. A Javaslat - követve a közhasznú szervezetekről szóló törvény kapcsolódó előírásait -  nem zárja ki az adomány kedvezményezett kezelésének köréből azt az esetet, amikor tartós adományozás során akár a közhasznú, akár a kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú tevékenység megvalósulásának folyamatában egyértelműen megnevezi az adományozót és/vagy annak tevékenységét.
A Javaslat a biztosítókra (eredmény megállapításuk levezetésének változása miatt) és a kockázati tőkevállalkozásokra (mint új szervezetekre) vonatkozóan módosítja, illetve megállapítja az árbevétel fogalmát, amely a költségként elismert reprezentáció összegének meghatározása szükséges.
A Gt. törvényhez, illetve a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslat előírásaihoz kapcsolódva a Javaslat módosítást tartalmaz az osztalék fogalmára. A Gt. törvény az egyes részvénytípusokon belül négy, egymástól eltérő fajtájú  részvényt határoz meg. Ezek a törzsrészvény, az  elsőbbségi részvény, a dolgozói részvény és a kamatozó részvény. A kamatozó részvény - amely névre szóló részvény  és az alapító okirat (alapszabály) rendelkezéseinek megfelelően az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben bocsátható ki - előre meghatározott mértékű kamatra jogosítja tulajdonosát az adózott eredményből , figyelembe véve a számvitelről szóló törvény vonatkozó előírásait. Az adózott eredményből fizetett részvénykamatot a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény - összhangban az elmondottakkal - osztalékként kezeli. (A módosítás nem érinti az átmeneti időszakban - más törvények előírásai alapján - e kamat költségkénti elszámolását.) A kockázati tőkejegy hozamát a Javaslat  ugyancsak osztaléknak tekinti, biztosítva ezzel a kockázati tőketársaság által  fizetett osztalékkal azonos adózási feltételeket.
A 12. §-hoz
A belföldi illetőségű adózó adókötelezettségét előíró szabályok módosítása vált szükségessé azáltal, hogy  megszűnik a gazdasági társaság visszamenő hatályú cégbejegyzése, ugyanis a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napját követő nappal jön létre, illetve a cégjegyzékből történő törléssel a törlés napjával szűnik meg. (Ez az általános szabály vonatkozik a külföldi vállalkozóra is, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet.) Abból az általános alapelvből kiindulva, hogy - a gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet, az előtársaság a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat, értelemszerűen adódott a megoldás, amely szerint az előtársaságra is ki kell terjeszteni a társasági adókötelezettséget.
A Javaslat a hatályos szabályozást tartja fenn az adókötelezettség kezdő napjának meghatározására abban az esetben, ha a külföldi vállalkozó a vállalkozási tevékenységet olyan telephelyen végzi, amely nem felel meg a cégnyilvántartásba bejegyzett fióktelep kategóriájának. Ekkor meghatározó jelentőséggel a telephely létesítését, valamint megszűnését eredményező jognyilatkozat bír.
A Javaslat - a hatályos előíráshoz hasonlóan - rendelkezik arról, hogy a naptári év utolsó napjával akkor is fennáll az adókötelezettség, ha az adózónak nincs a számviteli törvény szerint beszámolókészítési kötelezettsége. E rendelkezés vonatkozik például azokra a társaságokra, amelyek a gazdasági társaságokról szóló \"korábbi\" törvény alapján alakultak, és még cégbíróságnál nem került sor a bejegyzésükre, vagy a végelszámolás alatt állókra. Ugyanakkor nem kell  ezt a rendelkezést alkalmaznia az előtársaságnak. Az \"előtársasági időszak\" minden esetben egy adóévnek számít.
A közhasznú szervezetekről szóló törvény előírása szerint a kedvezményekre az 1998. január elseje után alakult szervezet attól az évtől kezdve jogosult, amelyben elnyeri közhasznú jogállását, feltéve, hogy erre sor kerül abban az évben, amelyben megalakult. Az adótörvény jelenlegi rendelkezése ettől eltér, 1999. évtől minden esetre azt fogalmazza meg, hogy a kedvezményekkel a közhasznú jogállás elnyerését követő évtől lehet élni. A két törvény rendelkezéseit hangolja össze a Javaslat oly módon, hogy a közhasznú szervezet számára közhasznúsági nyilvántartásba vételétől lehetővé teszi a kedvezőbb adózási szabályok alkalmazását.
A 13. §-hoz 
A számviteli törvény beszámoló készítési kötelezettséget az előtársaság számára csak a cégbejegyzéskor, annak elutasításakor, a bejegyzési kérelem visszavonásakor ír elő. Ehhez kapcsolódik a társasági adóalapra vonatkozó rendelkezés módosítása, amely az előtársaság számára könyvviteli zárlat alapján nem ír elő adómegállapítást.
A 14. §-hoz
A kockázati tőkealapnál és a kockázati tőketársaságnál a kockázati tőkebefektetésnek minősülő részesedések kivonásakor, elidegenítésekor realizált árfolyamnyereség nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Technikailag a Javaslat ezt úgy kezeli, hogy e társaságoknál az adózás előtti eredmény csökkenthető a realizált árfolyamnyereséggel a társaság bejegyzését  követő 7. évtől. (Ennek az a magyarázata, hogy az első hat évben ezek a szervezetek teljes adómentességben részesülnek.)
A közhasznú szervezetek támogatóját megillető kedvezményen túl a Javaslat további kedvezményben részesíti az adományozót a tartós adományozási szerződés alapján adott támogatás esetén. Tartós adománynak minősül a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján az adományozó és a közhasznú szervezet közötti szerződés alapján a szerződés évében és az azt követő három évben évente azonos, vagy növekvő összegben adott adomány. A tartós adományozáshoz kapcsolódó külön kedvezmény az ezen a jogcímen adott adomány húsz százaléka, melynek megfelelő összeg  az adózás előtti eredményt csökkentheti. Nem változott az a szabály, hogy adomány címen együttesen az adózás előtti eredmény 20, illetve 25 százaléka érvényesíthető.
A 15. §-hoz
A Javaslat pontosítja és részben kiterjeszti  a vagyonfelértékelés (amelyre átalakuláskor van lehetőség) miatti pozitív átértékelési különbözethez kapcsolódó törvényi rendelkezést. Változatlan az a szabály, hogy az átalakulást követő három adóévben egyenlő összegekben növeli az adózás előtti eredményt a jogutódnál a jogelőd vagyonátértékelésének eredményeként keletkezett vagyonnövekmény. A korrekció alapja a vagyonmérlegben kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet. Az átalakuláshoz, illetve a megszűnéshez kapcsolódó e korrekcióval összefüggő speciális  szabályt a különös rendelkezések részletezik. 
Új adózás előtti eredményt növelő tételt határoz meg a Javaslat tartós adományozás esetére, ha az adományozó bármely okból (például a közhasznú szervezet vagy az adományozó jogutód nélkül megszűnik) nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét. Ennek lényege, hogy a korábbi években az adományozáshoz kapcsolódó külön kedvezmény (ami legfeljebb az adomány 20 százaléka lehet) összegével, illetve ha a szerződés nem teljesítése az adományozónál felmerülő ok miatt következik be, annak kétszeresével, növelnie kell az adózás előtti eredményt.
A 16. -hoz
A Gt. törvény módosítja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a közhasznú társaságok átalakulására vonatkozó  rendelkezéseit. Ennek értelmében a közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet és csak közhasznú társasággá válhat szét. 
A Javaslat ehhez kapcsolódva kiveszi a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényből a gazdasági társasággá történő átalakulás esetére előírt - a pozitív átértékelési különbözet miatti - az adózás előtti eredmény növelésére vonatkozó rendelkezést. Ugyanakkor a Javaslat rendelkezik arról, hogy közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutód közhasznú társaság a jogelőd közhasznú társaságok adataiból összesítéssel, illetve megosztással határozza meg a saját tőke - adózottan és adómentesen képződött - nyitó értékét. Ha az átalakulás során új tag is belép, vagy a meglévő tag pótlólagos vagyoni hozzájárulást teljesít, akkor a Javaslat szerint ezzel az értékkel növelni kell a nyilvántartott adózottan képződött saját tőkét. Az átalakulásban részt venni nem kívánó tagra jutó \"saját tőke csökkenéssel\" viszont csökkenteni kell az adózottan képződött saját tőkét. Ha az nem nyújt rá fedezetet, akkor az adómentesen képződött tőke terhére lehet kiadni a vagyont. Ez utóbbi összeg után a Javaslat szerint a közhasznú társaságnak meg kell fizetnie a társasági adót.
A Gt. törvény módosítja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a  közhasznú társaságok jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó rendelkezését is, amely szerint a közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnésekor a tagok részére csak a törzsbetétek alapításkori értéke adható ki és a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont közcélra kell fordítani. A Javaslat ehhez kapcsolódva arról rendelkezik, ha a kiadott törzsbetétek értéke több mint a közhasznú társaság adózottan képződött saját tőkéje, a különbözettel a közhasznú társaságnak a megszűnéskor készítendő adóbevallásában növelnie kell a társasági adóalapját.
A 17. §-hoz
A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a külföldi vállalkozó fióktelepe is alkalmazhassa a kockázati tőketársaságokra  vonatkozó kedvezőbb adózási szabályokat, amennyiben szerepel a kockázati  tőke-vállalkozások nyilvántartásában.
A 18. § -hoz
A Javaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény adózás előtti eredményt növelő tételei közül - az átértékelési különbözettel kapcsolatos \"általános\" szabályokból - kiveszi a \"különöseket\" és átteszi azokat a törvény társasági adóalap megállapításainak különös szabályait tartalmazó szakaszába. Ilyenek az adózó jogutód nélküli megszűnésekor és átalakulásakor a pozitív átértékelési különbözet elszámolásával kapcsolatos szabályok.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a jogutód átalakuláskor eldöntse, hogy valamely eszközcsoportra vonatkozóan eszközcsoportonként vagy egyedileg számolja-e el az értékvesztést az adóalap megállapításánál.
A Javaslat a Gt. törvénnyel, továbbá a számviteli törvénnyel összefüggésben rendelkezik arról, hogy az előtársaság cégbejegyzése nem minősül megszűnésnek.
A gazdasági társaságok átalakulása során előfordulhat, hogy az adózó ezzel egyidejűleg a könyvvezetés módját is megváltoztatja (meg kell változtatnia). Az ebből adódó áttérési különbözeteket a számviteli beszámolóban csak vagyonváltozásként kezelik, ezért a társasági adóalap levezetésekor  erre külön korrekciós tételeket fogalmaz meg a Javaslat.
A 19. §-hoz
A Gt. törvény rendelkezése alapján az előtársaság nem jogelődje a létrejövő társaságnak, szövetkezetnek, ugyanakkor működése egy adóévnek számít, amely alatt vesztesége keletkezhet. A Javaslat lehetővé teszi, hogy ezt a veszteséget a bejegyzett társaság kigazdálkodhassa, és mivel a törvény szerint az előtársasági működés néhány hónapja egy adóév, a Javaslat az eddigi három adóév helyett négy adóév veszteségét engedi meg öt éven túl elszámolni, illetve négy év elteltével támaszt árbevétel követelményt a veszteség elhatárolásához.
A 20. §-hoz
A legutóbbi törvénymódosítás szerint a közhasznú társaságnak nem kell az adót megfizetnie az adóalap azon hányada után, amelyet a kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül. Az adómentesség nem vonatkozik az adóalap néhány tételére, például a véglegesen adott támogatásra, vagy a kapott adományra, ha a közhasznú társaságnak köztartozása van. A Javaslat ezen tételek körét bővíti a  tag számára az adómentesen képződött saját tőke terhére kiadott vagyonnal.
A kockázati tőketársaságokat és kockázati tőkealapokat a Javaslat azzal ösztönzi tevékenységük végzésére, hogy nem kell az adót megfizetniük a kockázati tőke-vállalkozások nyilvántartásába történő bejegyzésüknek az évében és az azt követő hat évben, valamint a nem újonnan alakuló társaságoknak a bejegyzésük évét követő hat évben, amennyiben ezen időszak alatt folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban, azaz eleget tesznek a rájuk vonatkozó törvényben előírt kötelezettségeiknek. Abban az esetben, ha kockázati tőkebefektetéseik aránya ezen hat teljes év átlagában nem éri el a törvényben előírt mértéket a hatodik adóévről készített adóbevallással egyidejűleg utólag kötelesek megfizetni a megelőző adóévek adóját is. Ezt akkor is meg kell tenniük, ha a Felügyelet tevékenységi engedélyüket hat éven belül visszavonja, vagy ha hat éven belül megszűnnek.
A 21. §-hoz
A különválás után fennmaradó gazdasági társaság adóelőlege csak az átalakult gazdasági társaság adóelőlegének rá eső hányadaként határozható meg, ezért indokolt a jogutódokra megfogalmazott   adóelőleg bevallási és fizetési szabályt ezekre a társaságokra is kiterjeszteni.
A 22. §-hoz
A Javaslat ezen rendelkezése átmeneti szabályokat fogalmaz meg az adókötelezettség, a közhasznú társaságok átalakulása, az osztalék fogalma, valamint az átértékelési különbözet adózási szabályainak és  tartalmának módosulása miatt. A javasolt átmeneti rendelkezések igazodnak a Gt. törvény átmeneti szabályaihoz.
A 23. §-hoz
A rendelkezés előírja, hogy a Javaslatban meghatározott módosításokat az 1998. évi társaságiadó-kötelezettségre és az 1998. évi adóalap megállapítására alkalmazni kell. Az adóalap meghatározásának szabályait érintő rendelkezésekre vonatkozóan  a jogbiztonság  érdekében  a Javaslat külön átmeneti rendelkezések beiktatását rendeli el. Ilyen átmeneti szabály található az 1998. június 15-ig lezajlott, vagy megkezdődött átalakulások következtében keletkezett vagyonfelértékelési különbözettel kapcsolatban.
Az osztalékadóra vonatkozó rendelkezéseket a Javaslat csak a hatályba lépését követően megszerzett osztalék típusú jövedelmekre alkalmazza, így a visszamenőleges hatály tilalma nem sérül.
A folyamatban lévő építkezések esetén a gyakorlatban elképzelhető, hogy az építkezés nem fejeződik be 1999. december 31-ig, vagyis a vállalkozó azt a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény alapján csak cégnyilvántartásba bejegyzett fióktelepe útján tudja folytatni. Az esetleges értelmezési problémák elkerülése érdekében a Javaslat rögzíti, hogy az építkezés folyamatosságát önmagában a fióktelep bejegyzése nem szakítja meg. A hatályba léptető rendelkezés szerint e szabályt  a folyamatban lévő építkezésekre is alkalmazni kell.
A Javaslat az első kötelezettségvállalás napjára, az osztalékelőlegre vonatkozó meghatározásokat és a közhasznú szervezetek adókötelezettségével kapcsolatos egyes rendelkezéseket helyez hatályon kívül.
A 24-25. §-hoz
A Gt. törvény lehetővé teszi a gazdasági társaságok átalakulása (gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulása, illetve egyesülés, szétválás) esetén az adó- és illetékmentességet.
Ugyanakkor a szövetkezetek esetében a szövetkezeti törvény nem rendelkezik kifejezetten az átalakulások adómentességéről, csupán az egyesülésre vonatkozó szabályainál utal a Gt. rendelkezéseire, és így az adómentességre is. A diszkriminatív szabályozás elkerülése érdekében szükséges az összhangot megteremteni, és a szövetkezetek szétválását, átalakulását, részleges átalakulását is mentesíteni az áfa fizetési kötelezettség alól. Mivel az átalakulás adókötelezettsége elsősorban az áfa-törvény rendelkezései alapján áll fenn, célszerű az áfa-törvényben az átalakulás keretében történő vagyonátadás adómentességét is kimondani.
A 26-28. §-hoz  
A törvény 14. §-ában egyfelől az ingyenesség korhatárának konkrét megjelölését (tekintetbe véve, hogy ez a korhatár a vízi és az egyéb közlekedésben eltérő) célszerű mellőzni, másfelől a fegyveres erőket illetően a közlekedési kedvezményrendszerről szóló 287/1997. (XII.29.) számú kormányrendelet fogalmi meghatározását (a fegyveres erők hadköteles tagjai) indokolt keresztülvezetni.
Az árkiegészítési kulcsok szükséges mértékű emelése - a közlekedési ágazatokra vonatkozó számítások felhasználásával és a témát érintő demográfiai adatok figyelembevételével - került kialakításra. E kulcsok vetítési alapja a teljes (áfa-t is tartalmazó) személyszállítási díjbevétel. A számítások szerint az indokolt és szükséges kulcs-emelések a következők:
Vasúti közlekedés
A vasúti közlekedésben az árkiegészítés csökkenését az ingyenes utazások utáni (jelenleg 8 %-os) árkiegészítés 4 %-ponttal, 12 %-ra való növelése ellensúlyozza. Az árkiegészítési kulcs számítása során - itt és a továbbiakban - figyelembevételre került, hogy az ingyenesség korhatárának leszállítása a vetítési alapot csökkenti.
Távolsági közlekedés
A menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedésben a KHVM és PM által ellenőrzött számítások alapján az árkiegészítés csökkenését az árkiegészítési kulcs 4,5 %-pontos (3,5 %-ról 8,0 %-ra történő) emelése megnyugtatóan ellensúlyozza.
Helyi közlekedés
A számítások szerint az ingyenesség korhatárának leszállítása a relatíve legnagyobb árkiegészítés-csökkenést a helyi közlekedésben okoz. A kiesés az 1998. évi prognosztizált - a már említett módon korrigált - díjbevételre vetítve országos átlagban kereken 10 %. Ennek ellensúlyozására tehát országos átlagban egy kereken 10 %-os kulcsemelés szükséges.
A törvényjavaslat a fővárosra, a megyei jogú városokra és az egyéb településekre (vagyis e három település-típusra) némileg eltérő mértékű emelést tartalmaz. Eszerint a jelenlegi 5 %-os kulcs Budapesten 16,5 %-ra, a megyei jogú városokban 15,5 %-ra, az egyéb településeken (ezek döntően kisebb vagy közepes nagyságú városok) pedig      12 %-ra emelkedne. A magasabb kulcs szükségességét a fővárosban és a nagyvárosokban egyfelől konkrét számítások, másfelől demográfiai tényezők és egyes speciális körülmények indokolják. Az említett település-típusonként némileg eltérnek pl. az érintett nyugdíjas korosztálynak az összlakosságon belüli arányai, továbbá a nagyvárosokban (különösen pedig a fővárosban) jelentős az agglomerációból beutazók és bérletet vásárlók száma, és köztük nem kis számban nyugdíjasok is találhatók. (Az ingyenesség kibővítése tehát e körben is árkiegészítés-csökkenést okoz.)
A kulcsokban egy adott településen belül a Javaslat differenciálást egyetlen egy esetben (Debrecennél) alkalmaz. E városban ugyanis a kötöttpályás és a nem kötöttpályás helyi közlekedést két különböző vállalat bonyolítja le, és a nyugdíjasok a kötöttpályás közlekedést - egyebek között annak alacsonyabb díjszintje miatt is - relatíve nagyobb arányban veszik igénybe.
A Javaslat (melléklet 16. pont) fenntart egy olyan lehetőséget, hogy a helyi közlekedésben az ingyenesség korhatárát nem csökkentő szolgáltatók az 5 %-os árkiegészítést továbbra is igénybe vehessék. E szabálynak inkább csak elvi jelentősége van. 
Egyéb közlekedés
Az utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet és a Javaslat közötti konzisztencia biztosítása megkívánta, hogy a 100 %-os árkiegészítés a személyhajózáson kívül a révközlekedési kedvezményre is érvényesüljön. (Melléklet 14. pont.)
A 70 éven felüliek esetében az ingyenességnek a személyhajózásra és a révközlekedésre való kiterjesztése pedig e körben szükségessé tette (5 %-os) árkiegészítés alkalmazását. (Melléklet 17. pont.)
A Javaslat - azokra a szolgáltatókra, amelyek (akik) az utazás ingyenességét 1998. január 1-jétől biztosították - lehetővé teszi a magasabb árkiegészítési kulcsok visszamenőleges, 1998. január 1-jei hatályú érvényesülését.
A 29. §-hoz
A Gt. törvény szabályaira figyelemmel a helyi adókról szóló törvényben (Htv.) szükségessé válik az előtársaság adójogi helyzetének meghatározása a vállalkozások által fizetendő iparűzési adó és a vállalkozások kommunális adójának adóelőleg kötelezettségével kapcsolatban. A Javaslat szerint az előtársaság adóelőleget nem fizet, ennek megfelelően az adóévre várható adóról (amely az adóelőleg alapja) csak a cégbírósági bejegyzését követő 15 napon belül kell az adózónak bejelentést tennie az önkormányzati adóhatósághoz . Az előtársaság egyéb vonatkozású - helyi adókkal és gépjárműadóval összefüggő - eljárási szabályait az Art. javasolt rendelkezései tartalmazzák. 
A 30-31. §-hoz 
A Htv. értelmező rendelkezései között az iparűzési adó alapjának kiinduló tételeként szereplő \"nettó árbevétel\" meghatározását több szempontból is módosítani szükséges. Ezek a korrekciók a következők. 
-	A Htv. 1998. évre vonatkozó módosítását (1997. évi CIX. tv.) követően került elfogadásra a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 260/1997. (XII.21.) Korm. rendelet, amely a 182/1991. (XII.30.) Korm. rendelet helyébe lépett. Erre tekintettel szükségessé válik a biztosítók nettó árbevétel fogalmának az új számviteli rendhez való igazítása, és ezzel összefüggésben a befektetési vállalkozások nettó árbevételének pontosítása is, a korrekció adóteher változást  nem eredményez. 
-	A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslatra tekintettel a Javaslat tartalmazza ezen adózókra vonatkozó - e szervezetek sajátosságainak megfelelő - nettó árbevétel fogalmát. Abban az esetben, ha a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe minősül az említett törvény hatálya alá tartozó szervezetnek,  a Htv.   módosítása rendelkezik a nettó árbevétel fogalom alkalmazásáról. 
E rendelkezéseket 1998. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 32. §-hoz
A kockázati tőketársaságokról szóló törvényt a tavaszi ülésszakon tárgyalja a Parlament. A társasági adó szempontjából a tőkealap adóalanynak minősül, ezért szükséges az adókötelezettségéről is rendelkezni, figyelemmel arra, hogy a kockázati tőkealap vagyontömegként határozódik meg a külön törvényben. A Javaslat szerint az alap adókötelezettségeit a kezelője teljesíti.
Az új  Gt. szabályai az előtársaságot a gazdasági társaság létének egy sajátos szakaszaként definiálják, azaz nem önálló társasági formaként. E sajátos létezési szakaszban szerzett jogok, vállalt kötelezettségek a Gt. előírásai szerint a társaságot illetik meg, illetve terhelik. A Javaslat a Gt. ezen általános szabályát az adó jogviszonyra konkretizálja, azoknak a szervezeteknek felsorolásával, amelyeknél az előtársasági létezési szakasz értelmezhető. Ezzel összhangban az anyagi adójog és az egyszerűsítés jegyében a járulék, valamint a vám szempontjából is szükséges annak kimondása, hogy a gazdasági társaságra vonatkozó szabályok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az előtársaságra is vonatkoznak.
A 33. §-hoz
A cégbejegyzési eljárás, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolványoknak a gazdasági kamaráknál történő kiadása során a módosított törvények szerint kialakul a vállalkozások indításával kapcsolatos adminisztrációs terheket csökkentő ügyintézési rendszer. Ennek lényege, hogy a cégbejegyzés iránti kérelem, illetőleg a vállalkozói igazolvány kiállítása iránti kérelem benyújtásával a vállalkozni kívánók egyidejűleg regisztráltatják magukat a különböző hatósági ügyeikben eljáró, és az adataikat szükségképpen nyilvántartó hatóságoknál.
A cégbíróság, illetőleg a gazdasági kamara az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján keresi meg az adóhatóságot, a társadalom-biztosítási szervet, és a statisztikai hivatalt annak érdekében, hogy a cégjegyzék, illetőleg a vállalkozói igazolvány adatai között is feltüntetendő azonosítási kódot állapítsák meg, és közöljék a bejegyzést végző cégbírósággal, illetőleg gazdasági kamarával.
A Javaslat elvi éllel írja elő, hogy a regisztrációs helytől függetlenül, adószám nélkül üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatni nem lehet, ugyanakkor az új Gt. előtársaságokra vonatkozó rendelkezése szerint a társaságnak a cégbírósági bejegyzést kezdeményező kérelmének a benyújtását követően megnyílik a joga az üzletszerű gazdasági tevékenység megkezdéséhez. E két követelmény csak azonnali ügyintézéssel hozható összhangba. A cégbíróságnál működő  számítógépes rendszer akkor biztosítja az adószám azonnali, vagy egyidejű rendelkezésre bocsátását, ha a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor a cégjegyzékszám megállapításával egyidejűleg nyilatkozik az adózó  arról, hogy milyen státuszt választ az általános forgalmi adó tekintetében.
Jogszabályszerkesztési okok miatt a külföldi vállalkozások belföldi fióktelepeiről szóló 1998. január 1-től hatályos rendelkezéseket külön §-ban szükséges megjeleníteni, ezért azok változatlan tartalommal kikerülnek az Art. új struktúrájú 11. §-ból és 11/B. § jelöléssel maradnak a rendelkezések között. 
A bejelentkezéssel összefüggésben a Javaslat - változatlan tartalommal - új 11/C. §-t beiktatva rendezi  az önkormányzati adóhatóságoknál történő nyilvántartásba vételt, mert ezekre az adóhatóságokra a cégbíróságnál és a gazdasági kamaráknál működtetett regisztrációs rendszer - feltételek hiányában és remélhetőleg csak időlegesen - nem terjed ki.
A 34. §-hoz
A bejelentkezés és az adószám kiadásának új szabályai a változás bejelentésére vonatkozó korábbi szabályok módosítását is igénylik.
A Javaslat külön rendelkezik azon  adatváltozások bejelentési szabályairól  amelyeket a kamarákhoz, illetve a cégbíróságokhoz, illetve amelyeket közvetlenül az adóhatósághoz kell teljesíteni, valamint szabályozza az eljárást azokban az esetekben is, ha a változás  adószám módosulást von maga után.
A 35. §-hoz
Az adószám kiadásának új szabályai az adószám törlésére is kihatnak, ezek módosítása sem kerülhető el. 
A Javaslat rendezi azt a kivételes  esetet is - ismételt bejegyzés iránti kérelem benyújtása - amikor nem kell alkalmazni az adókötelezettség megszűnésére vonatkozó általános  szabályokat.
A 36. §-hoz
A Gt. törvény szerint a társaság cégbejegyzéséig előtársaságként működhet. Minthogy a gazdasági társaság nem az alapítására visszaható hatállyal jön létre, hanem a cégbejegyzés napjával, ezért az előtársasági formában eltöltött működési idejéről ennek megszűnésével el kell számolnia. Ha cégbejegyzés nélkül szűnik meg (elutasítják, vagy visszavonják a kérelmet), akkor a hitelezői-, az adó-és a vezető tisztségviselői érdekek védelmében, ha pedig bejegyzik a társaságot, az induló társaság vagyoni helyzetének hitelessége érdekében szükséges a beszámoló készítés és az adómegállapítás. Ha a társaságot nem jegyzik be, az adókat meg is kell fizetni, ha bejegyzik, csak az éves adókat kell soron kívül megállapítani, azonban bevallani csak az éves adóbevallással egyidejűleg szükséges. 
A Javaslat a sajátos helyzetre tekintettel nemcsak a bevallás benyújtásának határidőszámítási szabályait, hanem az adóbevallással lezárt időszak tartamát is megállapítja, illetőleg rendelkezik arról is, hogy ha ez az időszak két adóévet érint, mely szabályok az irányadók az adó megállapításánál.
A 37. §-hoz
A Javaslat az új Gt. előtársaságra vonatkozó szabályaival összefüggésben az adó megfizetésére határozattal kötelezhetők körét egészíti ki a vezető tisztségviselővel. 
A 38. §-hoz
Az  előtársaságok cégbejegyzés nélküli megszűnésével összefüggésben a Javaslat rendelkezik arról, hogy az előtársaság terhére kivetett éves tárgyi adóknak (építmény-, telek-, gépjárműadó) az egész évre járó része ebben az esetben azonnal esedékessé válik.
A 39-40. §-hoz
A  Javaslat  az előtársaság  adójogi definícióját tartalmazza és az átmeneti szabályok között rendezi, hogy a folyamatban lévő  bejelentkezési (bejelentési) ügyekben a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
A 41. §-hoz
A társasági törvény szerint sajátos az egyesülés jogállása. A számviteli törvény hatálya kiterjed az egyesülésre is, és - más jogszabályi előírás hiányában - az egyesülésre is a vállalkozókra érvényes számviteli szabályokat kell alkalmazni, mivel jellemzően kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is végezhet.
A 42. §-hoz
A társasági törvény szerint az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából cég (gazdálkodó) a cégnyilvántartásba történő  bejegyzéssel jön létre, de a cég működését már a cégbejegyzés előtt megkezdheti, ezért indokolt az előtársaság  időtartamát általánosan megfogalmazni, az előtársaságra vonatkozó könyvvezetési, beszámolási  szabályokat  a számviteli törvény hatálya alá tartozókra  általánosítani, kiterjeszteni valamennyi olyan gazdálkodóra,  amelynél az alapítás (a működés megkezdésének) időpontja  eltér a megalakulás (a cégbejegyzés) időpontjától.
Az alapítás és a társaság létrejötte, illetve létre nem jötte közötti  időszakot - várható időtartamára tekintettel - egy beszámolási időszaknak kell tekinteni, az előtársasági időszakhoz kapcsolódó sajátos felelősségi szabályok érvényesülése érdekében,  akkor is, ha az nem csak egy naptári évet érint.  A beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi  kötelezettségnek az előtársaság az általános előírások szerint köteles eleget tenni.  Az előtársaság nyilvánosságra kerülő beszámolójának mérlegadatai cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejött  gazdasági társaság valós vagyoni helyzetét tükrözik, az eredménykimutatás adatai pedig az előtársasági időszak tevékenységének eredményét, az arra ható tényezőket mutatják.
Az előtársaság beszámolója mérlegében lévő - a számviteli törvény előírásai szerint értékelt - eszközök és kötelezettségek  különbözete mutatja a cégbejegyzéssel létrejött  társaság  saját vagyonát  (saját tőkéjét). 
A  bejegyzési kérelem elutasítását követően 8 napon belül megismételt bejegyzési kérelem esetén indokolt, ha az előtársasági időszak mindaddig meghosszabbodik, amíg az elutasítás  véglegessé nem válik, illetve amíg a társaságot be nem  jegyzik. E szabályozással elkerülhető, hogy a gazdasági társaság létrejöttét megelőzően több előtársasági  beszámolót kelljen készíteni.
 A 43. §-hoz
A társasági törvény - egyes társasági formáknál - az osztalékelőleg fizetése feltételeként közbenső mérleg készítését írja elő. A Javaslat szerint ezt  a közbenső mérleget a számviteli törvény szerinti szabályoknak megfelelően   kell elkészíteni. Mivel a  közbenső mérleggel az osztalékelőleg fizetés megalapozottságát (azt, hogy van és év végén is lesz az osztaléknak fedezete) kell alátámasztani, indokolt a szigorú követelmény támasztása  (amiből az is következik, hogy  ahol kötelező a könyvvizsgálat, ott  a közbenső mérleget is auditálni kell). Ugyanakkor a könyvviteli nyilvántartásokat nem kell (nem lehet)  lezárni, nincs év vége, de biztosítani kell  a leltár összeállításával,  hogy  a közbenső mérleg, az azt alátámasztó eredménykimutatás a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó könyvviteli nyilvántartások adatai alapján készüljön, az eszközök és a források év végi értékelésére vonatkozó előírások megtartásával, korrekcióival, az azokat bizonyító számításokkal.
A 44.  §-hoz
A követelés általános fogalmából kimarad  a veszteségtérítés, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke, mivel azok társasági törvény szerinti megítélése, ebből következően elszámolási módja változott, bekerült viszont az osztalékelőleg.
A 45.   §-hoz
A társasági törvény szerint a társaság a cégbejegyzéssel jön létre. A jegyzett tőke fogalmát a Javaslat annak függvényében határozza meg, hogy a  jegyzett tőkét, annak változását a cégbíróságon bejegyzik-e vagy sem. Ha bejegyzik (részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb gazdálkodónál),  akkor jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke.  Ha nem jegyzik, akkor a létesítő okiratban meghatározott,  a tulajdonosok által ténylegesen és tartósan rendelkezésre bocsátott tőke a jegyzett tőke. Ezt az előírást alkalmazni kell a tőkeemelésnél és a tőkeleszállításnál is.
A társasági törvényben szabályozott pótbefizetés elszámolására vonatkozóan a Javaslat abból indult ki, hogy  a pótbefizetést a veszteség fedezetére rendelik el, a veszteséget az eredménytartalék  tartalmazza, tehát a pótbefizetés összegét az a   gazdasági társaság, amelyik kapja a pénzmozgással egyidejűleg az  eredménytartalék javára számolja el (ezáltal csökken a kimutatott \"vesztesége\"), amelyik adja, az pedig az eredménytartalék terhére.  Ha a gazdasági társaságnál az átvett  pótbefizetés összegére már nincs szükség, a pótbefizetés visszafizetett  összegét a pénzmozgással egyidejűleg az eredménytartalék terhére, a pótbefizetés visszakapott összegét az eredménytartalék javára kell elszámolni. Mivel a társasági törvény szerint a társaság  megszűnése esetén először a veszteség fedezetére átvett pótbefizetés összegét kell  visszafizetni, indokolt, hogy a tőkeemeléssel, az osztalékfizetéssel kapcsolatos számításoknál a veszteség fedezetére átvett pótbefizetés összegét, mint az eredménytartalék lekötött összegét vegyék figyelembe.
Az eredménytartalék igénybevételének, az osztalék kifizetésének a feltételeit is pontosítja a Javaslat.
A 46.   §-hoz
A Javaslat az osztalékelőleg, a kamatozó részvény utáni kamat kifizetésének, továbbá a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésének feltételeit úgy határozza  meg, hogy az csak a valóban rendelkezésre álló, a jegyzett  tőkét meghaladó, szabad-rendelkezésű saját tőke terhére  történhessen, az osztalékelőleg, illetve a kamatozó részvény utáni  kamat kifizetése, továbbá a tőkeemelés miatt a hitelezői érdek ne sérüljön. Ehhez  kapcsolódik az az előírás is, amely szerint ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt, továbbá a hitelezőknek - követelésük ellenében - részvényeket  csak  tőkeemelés  formájában, előbbiek szerint meghatározott jegyzett tőkén felüli saját  tőke terhére lehet kibocsátani. 
A leírt szabály alól kivétel - a társasági törvény sajátos előírása miatt - az átváltoztatható kötvény, amelynek részvénnyé történő átalakítása során a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell a jegyzett tőke emelését végrehajtani.
A 47- 48. §-hoz
A kockázati tőkebefektetésekről a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódóan  a Javaslat a befektetési tevékenység átmeneti veszteségeinek kezelésére olyan szabályozást tartalmaz, amely  lehetővé teszi, hogy a befektetések valós értékükön szerepeljenek a mérlegben  (nyilvántartási értékük  fejezze ki valós piaci értéküket),  ugyanakkor - ha ebben kedvező változás következik  be - lehetőséget ad arra, hogy a már leértékelt befektetéseket  eredeti beszerzési értékükig felértékeljék. Ennek a technikája az, hogy a kockázati tőketársaság részvénye és a kockázati tőkealap-jegy értékelésekor nem értékvesztést kell elszámolni, hanem céltartalékot kell képezni. Az értékelést minden évben el kell végezni, az így képzett céltartalék összegének változása csökkenti, vagy  növeli a tárgyév eredményét. 
A kockázati tőketársaság, illetve a kockázati tőkealap kockázati  tőkebefektetéseinek értékelésekor - a törvényben előírt esetekben - a befektetések értékének csökkentésére  szintén céltartalékot képez (értékvesztés elszámolása helyett)  azzal, hogy a céltartalékképzésnél a minősítést az ilyen címen  megvalósult befektetésre összevontan készíti el. A kockázati  tőketársaság, illetve a kockázati tőkealap kockázati tőkebefektetéseinek étékeléséhez kapcsolódó céltartalékképzés kihat az eredményre, a tőketársaság, a tőkealap vagyonára, ezen keresztül az elsődleges befektetők  befektetéseinek értékére is.
A 49. §-hoz 
A Javaslat szerint átalakuláskor (az alapítással összhangban) a nem pénzbeli hozzájárulás (az eszközök) beszerzési értékének az  átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értékeket kell tekinteni.
A 50. §-hoz 
A Javaslat szerinti kiegészítés alapján a tulajdonos tőkekivonással történő tőkeleszállítás esetében is a bevont részesedést rendkívüli ráfordításként, az ellenében  a társasági szerződés módosításának megfelelően kapott eszközöket rendkívüli   bevételként számolja el a szerződésben (annak mellékletében) szereplő értéken.
A 51. §-hoz
A Javaslat ide tartozó része jelentősen (nyolc  §-hoz tartozó előírással) egészíti ki a számviteli törvényt. A részletes indokolás az egyes részekhez kapcsolódik.
Vagyonmérleg, vagyonleltár
Mind az átalakuló (jogelőd), mind az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság vagyonát meg kell állapítani, ehhez vagyonleltárral alátámasztott vagyonmérleget kell készíteni.  A vagyonmérleget és a vagyonleltárt is a számviteli törvény előírása  szerint kell elkészíteni, a Javaslatban rögzített sajátos tartalmi és formai követelmények megtartása mellett.
A társasági törvénynek a gazdasági társaság jogutódlással történő megszűnésére (átalakulására) vonatkozó szabályaiból következően a vagyonmérleget és a vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni:
-	az átalakulásról szóló második döntés megalapozásához (vagyonmérleg-tervezet, vagyonleltár-tervezet) a társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra,
-	az átalakulás, a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzésének napjára (végleges vagyonmérleg, végleges vagyonleltár).
A vagyonmérleg-tervezetek a cégbírósági eljárást támasztják alá, a véglegesek a valós vagyoni érték megállapítását szolgálják.
A gyakorlati tapasztalatok indokolják, hogy a törvényben  rögzíteni kell - a tartalmat is befolyásoló - formai elemeket is. Ilyenek
-	a vagyonmérleget háromoszlopos  formában kell elkészíteni, és a Javaslat  meghatározza, milyen értékeket tartalmazzanak az egyes oszlopok,  vagy
-	a vagyonmérleget mikor kell külön-külön, mikor együttes adatokkal elkészíteni, illetve  az azokban szereplő adatokat mikor kell megbontani, vagy 
-	a könyv szerinti adatokat a törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó  előírásoknak megfelelően kell meghatározni.
	Követelményként  kell megfogalmazni - a társasági törvény vonatkozó előírásaiból következően - a kötelező könyvvizsgálatot az átalakuló, illetve az átalakulással létrejövő gazdasági társaságnál  mind a vagyonmérleg-tervezetnél, mind a végleges vagyonmérlegnél.
A társasági törvény lehetőséget ad arra, hogy az átalakuló gazdasági  társaság (a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott) eszközeit és kötelezettségeit átértékelje. A Javaslat tartalmazza az átértékelésre vonatkozó szabályokat azzal, hogy csak az átalakuláskor megszűnő gazdasági társaságoknál engedi meg az átértékelést. Kiválás esetében a jogelőd gazdasági  társaság nem szűnik meg, és nem szűnik meg beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság sem. Az említett esetekben  a jogelőd is, az átvevő gazdasági társaság  is változatlan társasági  formában folytatja  gazdasági tevékenységét, a kiválás, illetve  a beolvadás miatti vagyoni helyzetben  (az eszközökben és a forrásokban) bekövetkezett változásokat kell csupán  átvezetni. Amennyiben indokolt az átértékelés,  akkor a különválásra, illetve az összeolvadásra vonatkozó társasági és számviteli törvényi  előírásokat együtt  célszerű alkalmazni.
A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a vagyonértéket egyedi (eszközönkénti, kötelezettségenkénti)  értékeléssel vagy az üzleti értékelés módszerével határozzák meg. Amennyiben ez utóbbi  módon meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes  összege több, mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege,  a különbözetet a vagyonmérlegben üzleti vagy cégértékként kell  kimutatni; amennyiben kevesebb, a különbözettel az egyes eszközök értékét kell csökkenteni. (Negatív good will kimutatását a Javaslat továbbra sem engedi meg!)
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott  fordulónapra vonatkozóan tartalmazza a társaság vagyonának értékét (a saját tőkét) és az azt meghatározó eszközök és kötelezettségek értékét könyv szerinti értéken és átértékelési különbözettel korrigált értéken, az egyes eszközökhöz -kötelezettségekhez kapcsolódó átértékelési különbözetek elkülönített kimutatásával.
A Javaslat szerint az átértékelési különbözetek összevont értékével a saját tőkét kell helyesbíteni: pozitív különbözettel  a tőketartalékot kell növelni, negatív különbözettel a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az  eredménytartalékot kell csökkenteni. Ezen szabályozás célja az,  hogy az átértékelésből adódó vagyonnövekedést ne lehessen osztalékként kifizetni, illetve az átértékelésből  adódó vagyoncsökkenés csak annyiban csökkentse az eredménytartalékot, amennyiben arra a meglévő tőketartalék nem nyújt  fedezetet.
Az átalakuló gazdasági társaság  vagyonmérleg-tervezetében a saját tőke tételében már nem lehet értékelési tartalék, mérleg szerinti eredmény, és természetesen jegyzett, de még be nem fizetett tőke sem. 
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete ugyan a  könyvviteli nyilvántartások fordulónapra vonatkozó adatai alapján készül, ezen nyilvántartásokat azonban nem szabad lezárni, azokat folyamatosan  vezetni kell, a tervezett adatokat a nyilvántartásokban nem szabad rögzíteni.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét ugyanazon fordulónapra kell elkészíteni, mint az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét. Ez utóbbi  harmadik oszlopának adatait kell - a különválás és a kiválás esete kivételével -  az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete \"jogelőd\" oszlopába beállítani, biztosítva a folytonosságot. (Különválás és kiválás esetén az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegének vagyonértékelés szerinti, illetve könyv szerinti értékét meg kell bontani előbb a különválással létrejövő, illetve a kiválással létrejövő  és a  változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetéhez.) 
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege és az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlege közötti különbözőség következik  a társasági törvényből is, de ezt egyértelművé teszi a számviteli előírás azzal, hogy meghatározza, milyen adatokat kell    tartalmaznia az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlege \"különbözetek\" oszlopának. (Ez igaz a vagyonmérleg-tervezetekre is!)
A \"különbözetek\"  oszlopa tartalmazza:
-	a kiválással létrejövő gazdasági társaságnál - ha élt az átértékelés lehetőségével - az átértékelési különbözetet,
-	a belépő új tagok (részvényesek), illetve a meglévő tagok (részvényesek) által  pótlólagosan teljesítendő pénzbeli és  nem pénzbeli  (vagyoni) hozzájárulást eszközönként és az ezzel azonos összegű saját tőkét,
-	a kilépő tagokat (részvényeseket) megillető eszközöket, kötelezettségeket, ezek különbözetével azonos összegű saját tőkét, 
-	egyesülés esetén azokat az eszköz- és saját tőke-korrekciókat, amelyek  egyrészt az egymásban való részesedésből, másrészt az egymással szemben fennálló  követelésekből-kötelezettségekből adódnak, a halmozódások kiszűrése, a társasági törvény előírásai betartása érdekében, továbbá 
-	a saját tőke egyes elemei közötti - törvényi előírásból, társasági szerződésből következő - átrendezéseket, átcsoportosításokat.
A vagyonmérleg-tervezetet alátámasztó vagyonleltár-tervezetben  el kell különíteni azokat az eszközöket, amelyek - a   társasági  törvény követelményeinek megfelelően - a saját tőkének a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a \"jogutód\" gazdasági társaság jegyzett tőkéjét fogják képezni.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének \"jogutód\" oszlopában a gazdasági társaság vagyonaként csak pozitív összegű jegyzett tőke, tőketartalék, illetve eredménytartalék szerepelhet.
A hitelezői érdekek következetes érvényesítése érdekében szabályozni kell az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tőkeszerkezetének  kialakítására vonatkozó követelményeket: egyrészt azt, hogy a vagyonmérleg-tervezetben sem haladhatja meg a jegyzett tőke összege a - törvényben előírt módon  meghatározott - szabad-rendelkezésű saját tőke összegét,  másrészt azt, hogy mindenképpen a jegyzett  tőkén felüli vagyonként   kell figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak az értékét, amelyek a jegyzett tőkében nem vehetők figyelembe, mert nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át.
Nagyon lényeges követelmény az is, hogy a vagyonmérleg-tervezetben szereplő jegyzett tőke a végleges vagyonmérlegben is garantáltan meglegyen. Ennek érdekében a Javaslat előírja, hogy az eredménytartalék tételében fedezetet kell teremteni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező  vagyonvesztésre, továbbá, az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségekre, a rendkívüli eredményként figyelembe veendő  tételek esetleges adójára.
A Javaslat kizárja, hogy az átalakulással létrejövő gazdasági társaság a vagyonértékelésből adódó saját tőke-növekményt osztalék kifizetésére fordítsa, azzal, hogy meghatározza, a vagyonmérleg-tervezetben mennyi lehet maximum az eredménytartalék összege.
A végleges vagyonmérleg
Mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegét az átalakulás (a jogutód gazdasági  társaság cégbejegyzése)   napjával kell elkészíteni, végleges vagyonleltárral alátámasztani, a cégbejegyzést követő 90 napon  belül. A végleges vagyonmérlegek elkészítése során a vagyonmérleg-tervezetekre  adott előírásokat kell alkalmazni, néhány sajátossággal.
Ha az átalakuló gazdasági társaság megszűnik, a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően el kell készítenie az átalakulás napjával - mint mérlegfordulónappal - a törvény szerinti beszámolóját, könyvviteli nyilvántartásait pedig le kell  zárnia.
Ha az átalakuló gazdasági társaság nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság), akkor is az előbbiek  szerint kell a beszámolót a vagyonmérleg elkészítését megelőzően összeállítani, leltárral alátámasztani azzal  az eltéréssel, hogy a könyvviteli  nyilvántartásokat nem kell  lezárni, az átvett-átadott eszközöket, kötelezettségeket, ezek különbözeteként  a saját tőkét a folyamatos könyvelés  keretében kell rendezni.
Ha az átalakulást a cégbíróság nem jegyzi be, természetesen végleges vagyonmérleget nem kell készíteni.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke általában eltér a vagyonmérleg-tervezetben szereplő  saját tőkétől. A pozitív különbözettel a tőketartalékot, a negatív különbözettel (amíg van) a tőketartalékot, ennek hiányában az eredménytartalékot kell módosítani.
A társasági törvény előírásaiból következően, amennyiben a végleges vagyonmérleg szerinti - a Javaslatban  meghatározott - szabad-rendelkezésű saját  tőke nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani.
Le kell szállítani a jegyzett tőke összegét akkor is, ha az  átalakulással létrejövő gazdasági társaság  végleges vagyonleltárában szereplő, elkülönített, a jegyzett tőke részét képező eszközök  arányos  értéke nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti jegyzett tőke értékét.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében elkülönítetten kell kimutatni,
-	jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként a tagok (részvényesek) pénzbeli és nem pénzbeli  (vagyoni) hozzájárulásának az átalakulás napjáig nem teljesített részét,
-	kötelezettségként a kilépő tagot (részvényest) megillető, ki nem adott vagyonhányadot.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság - általában - könyvviteli nyilvántartásait a végleges vagyonmérleg és az azt alátámasztó  vagyonleltár alapján  nyitja meg.
Átalakulás egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréssel
A pénzforgalmi és az üzemgazdasági szemléletű elszámolás lényegesen eltér egymástól. Az eltérésből adódó különbözetek rendezése átalakulás esetén   - a Javaslat szerint - úgy történik, hogy  az egyszerűsített mérleg alapján el kell készíteni a kettős könyvvitel szerinti éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló  mérlegét. Az eltérésekből adódó különbözetek egyenlegét az egyszerűsített mérlegben a tartalék összege mutatja, amelyet az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló  mérlegében, mint áttérési különbözetet az eredménytartalékba kell helyezni. 
A még el nem számolt általános forgalmi adónak a beállítása után kapott éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló  szerinti mérlegben szereplő adatok képezik a - korábbiakban részletesen bemutatott -  vagyonmérleg könyv szerinti értékeit.
Ha egyszeres könyvvitelt vezető az átalakulás után is egyszeres könyvvitelt vezethet, akkor az egyszerűsített mérlegben  szereplő adatok képezik a vagyonmérleg könyv szerinti értékeit.
Szabályozni kell azt is, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető átalakuló gazdasági társaságból kiváló, és a kiválás után kötelezően kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságnak  ugyanúgy kell eljárnia,  mintha az átalakulónak kellene az egyszeres könyvvitelről kötelezően áttérnie a kettős könyvvitelre. Sajátossága ennek abban van, hogy az a társaság, amelyből a kiválás történik, változatlan társasági formában  működik tovább (azaz nála nem változik  a könyvvezetés rendszere és kötelezettsége).
Átalakulás kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel
A kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre csak a törvényben előírt feltételek mellett lehet áttérni. A Javaslat ilyen feltételt ír elő azzal, hogy az átalakuló - kettős könyvvitelt vezető - társaság csak az átalakulást követő év január 1-jével térhet át az egyszeres könyvvitelre. Ezt az előírást a pénzforgalmi és az üzemgazdasági elszámolás különbözősége, az ebből adódó eredmény-eltérés indokolja.
Ezen - ebben a vonatkozásban - általános előírás alól kivétel az, ha a kettős könyvvitelt vezető gazdasági  társaság az egyszeres könyvvitelt vezető gazdasági társaságba  beolvad. Sajátosság abból következik, hogy a beolvadó megszűnik, a beolvasztó (az átvevő) pedig változatlan társasági formában  működik tovább.  Ilyen esetben a beolvadónak, mint átalakuló gazdasági társaságnak a vagyonmérleg-tervezete, majd a végleges vagyonmérleg elkészítése előtt át kell térnie a törvény  előírásainak megfelelően a kettős könyvvitelről az egyszeres  könyvvitelre, és az áttérés során elkészült egyszerűsített mérleg adatai képezik a vagyonmérleg könyv szerinti adatait. Ilyen  esetben az üzemgazdasági és a pénzforgalmi szemléletű elszámolásból adódó eltérés még a beolvadó társaságnál az átalakulást megelőzően elkészített éves beszámolóban csapódik le.
Egyéb átalakulás
A Javaslat ide vonatkozó része a gazdasági társaságokra vonatkozó átalakulási számviteli  szabályokat kiterjeszti az egyéb gazdálkodó átalakulására is, ha egyébként ott az átalakulást külön törvény lehetővé teszi. (Ilyen törvény a szövetkezetekről szóló, vagy az egyéni cégek vonatkozásában az egyéni vállalkozásról szóló törvény .)
Az 52. §-hoz
A Javaslat kijelöli a kamatozó részvény után fizetett kamat helyét az eredménykimutatásban.
Az  53-54. §-hoz
Az Európai Unió irányelvei szerinti tájékoztatási kötelezettséget teszi teljessé a javasolt kiegészítés. Egyben információt ad arról is, hogy a társasági törvény szerinti ellenőrzött társaságban ki rendelkezik jelentős, továbbá többségi, illetve  közvetlen irányítást biztosító befolyással. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azt is,  hogy az adott gazdálkodó hol rendelkezik jelentős, továbbá többségi, valamint közvetlen irányítást biztosító befolyással.
Az 55. §-hoz
A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok sajátosságai indokolják,  hogy ezek sajátos könyvvezetési és beszámolási kötelezettsége kormányrendeletben külön is szabályozásra kerüljön. 
Az 56. §-hoz 
A  számviteli törvény 1. és 2.  számú mellékletét a Javaslat egyrészt módosítja, másrészt kiegészíti. 
A társasági törvény előírásaihoz kapcsolódóan  a jegyzett,  de még be nem fizetett tőke értéke módosul a kedvezményes  áron kibocsátott dolgozói részvények, dolgozói üzletrészek értékének a dolgozókat terhelő, általuk még nem rendezett  összegével.
Indokolt, hogy a számviteli törvényben is szabályozásra kerüljön, ha más törvény  jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén)  felüli vagyoni fedezetet ír elő, akkor ennek összegét a  saját tőke törvényben előírt korrekciójával kell megállapítani.  (Jegyzett  tőkén felüli vagyon a szabad-rendelkezésű saját  tőke jegyzett tőkével csökkentett összege.)
A törvényben több helyen van hivatkozás a lekötött eredménytartalékra, illetve a lekötött tőketartalékra. A Javaslat tartalmazza azokat a  tételeket, amelyeket mindenképpen figyelembe  kell venni az eredménytartalék, illetve a tőketartalék lekötött összegének  meghatározása során. 
Az előírás szűkítésével egyértelművé teszi a Javaslat, mi tartozik az alapítókkal szembeni kötelezettségek közé. 
A Javaslat szerint  - összhangban a társasági törvénnyel -  az eredménykimutatásban
-	a kapott osztalék és részesedés közé tartozik a kamatozó  részvények után kapott kamat is,
-	a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni az egyesülésnél a működés költségeinek ellentételezésére  átvett tagi hozzájárulások értékét,
-	a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között pedig az egyesülés tagjainál az egyesülés működési költségeinek ellentételezésére átadott összeget,
-	a rendkívüli bevételek között kell szerepeltetni azt a  részvénytársaságnak nyújtott hitel miatti elengedett kötelezettség összegét is, amelyet a jegyzett tőkén  felüli vagyon fedezete mellett kibocsátott részvények ellenében engedtek el,  és amely elengedett kötelezettséget - éppen ezért - az általánostól eltérően kell kezelni.

Az 57. §-hoz
A Gt. törvényhez kapcsolódik a törvény hatályba lépésének időpontja.    Ebből    az   is  következik,  hogy   a  Javaslat     egyes rendelkezéseit a  hatályba lépést követően lehet csak alkalmazni (közbenső mérleg, kamatozó részvény után fizetett kamat).
A törvényi előírások változásához kapcsolódik a mérlegséma pontosítása.
Az 58. §-hoz
A közhasznú szervezetekről szóló törvény tartós adományozásra adott fogalma szerint ilyen szerződés alapján a magánszemély is adhat természetben (értékpapírban) adományt a közhasznú szervezetnek. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó törvény magánszemély esetében csak a pénzbeli adományt kedvezményezi a természetbeni adomány valódi értékének megállapítási nehézsége (lehetetlensége) miatt. Ezért, továbbá, mert a tartós adományozás fogalma  egyébként is pontosításra szorul, e rendelkezés  módosul.
Az 59-60. §-hoz
A Gt. törvény módosította a Ptk.-t kimondva, hogy az állam jogi személy. Erre tekintettel feleslegesek a Ptk. azon rendelkezései, amelyek az államról, mint különleges jogalanyról szólnak. E hatályon kívül helyezendő rendelkezések közül azonban azt, amely az állam - immár mint jogi személy - kibővített tartalmú képviseletéről rendelkezik, el kell helyezni a Ptk. 28. §-ában, ezért van szükség a 28. § (1) bekezdésének kiegészítésére.
Az 61. §-hoz
A Gt. törvény módosította a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek a gazdálkodó szervezetek körére vonatkozó felsorolását, kiegészítve a felsorolást az egyesüléssel. Ugyanakkor a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben még nem szerepel a gazdálkodó szervezetek felsorolásában az egyesülés. Ezért a felsorolást célszerű kiegészíteni az egyesüléssel. Ezzel egyidejűleg a Gt.-ben foglalt meghatározás feleslegessé válik, így azt hatályon kívül kell helyezni.

                                                 Az 62. §-hoz
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény (továbbiakban: Ctv.) elfogadását követően szavazott a Parlament a közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslatról. Emiatt a Ctv. jelenleg nem rendelkezik a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott - a közhasznú szervezetek nyilvántartására vonatkozó - kérdésekről. Ezért a közhasznú társaság cégjegyzékére vonatkozó adatait ki kell egészíteni a közhasznúsági fokozatra, a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontjára vonatkozó adatokkal is.
A szövetkezetek esetében a jegyzett tőke változását, a szövetkezetek működésének megkönnyítése érdekében évente csak egy alkalommal, legkésőbb a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelőzően 3 hónappal kell bejelenteni a cégbírósághoz.
A cégbejegyzési eljárás alapvető hiányosságai (hibái) esetén a cég még előtársasági stádiumban sem működhet, így a Ctv.-t ki kell egészíteni azzal a rendelkezéssel, hogy a hiánypótlási eljárás nélküli elutasításra vonatkozó végzés ellen ugyan van helye fellebbezésnek, ennek azonban nincs halasztó hatálya, tehát a bejegyzés alatt álló cég az elutasításra vonatkozó végzés jogerőre emelkedéséig tevékenységet nem folytathat.
A 63. §-hoz
A Gt. törvény új előírásai alapján bevezetésre kerül az előtársaság intézménye. Ezzel összefüggésben szükség van a  társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (továbbiakban: Tbj.) foglalkoztatói fogalmának e körrel történő kiegészítésére. 
A törvénymódosítás emellett pontosítja - az 1997. év végéig hatályban volt 1975. évi II. törvénnyel összhangban - a kiegészítő tevékenységet folytató személyi kör fogalmat. Ez azt jelenti, hogy a járulékfizetés szempontjából a saját jogú nyugdíjas mellett az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy is ebbe a körbe tartozik, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 
Miután e szabályozás a korábbi szabályozás visszaállítása, valamint az érintettekre kedvező rendelkezést tartalmaz, ezért azokat 1998. január 1-jétől kell alkalmazni .
A 64. §-hoz
A Tbj. rendelkezik arról, hogy a társadalombiztosítási szerveknél nyilvántartásba vett adatokból mely szervek milyen adatok igénylésére jogosultak. Ez a Javaslat alapján kiegészül a cégbíróságokkal és a gazdasági kamarákkal, mivel ezek a szervek az egyéni vállalkozásról szóló törvényben, valamint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényben meghatározott adatok közlését kérhetik a társadalombiztosítási szervektől. 
A 65. §-hoz
Az új ügyintézési rendszer bevezetésével az egyéni vállalkozó helyett a gazdasági kamara szerzi be a vállalkozó társadalombiztosítási folyószámlaszámát.  
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény 1. §-a szerinti foglalkoztató esetében pedig a cégbíróság szerzi be a tb. folyószámlaszámot.
Mindezek miatt szükségessé vált a Tbj. vonatkozó §-ának újraszabályozása. 
A 66. §-hoz 
Az 1997. évi XXIX. törvény az 1992. évi XXXII. törvény 2. §-át akként módosította, hogy az életvesztés miatt járó kárpótlás összegének megállapítását külön törvényre utalta azért, hogy az e jogcímen kárpótlást igénylők számát ismerve az Országgyűlés megalapozottan dönthessen a kárpótlás összegéről. A beérkezett igénylések száma azonban nem ad megbízható alapot erre, mert az életvesztés miatt benyújtott kérelmek nagy részében az igénylő még az igény indokát sem jelölte meg (a 173 320 kérelemből 162 569 ilyen). Erre való tekintettel csak a hiánypótlási eljárás után lehet az igénylők reális számát megállapítani, ami alapvetően befolyásolja a kárpótlás összegének meghatározását. Természetesen az ügyek elbírálása, a döntések meghozatala - ott, ahol ez lehetséges - addig is megtörténik. 

A 67. §-hoz
Az atomenergiáról szóló törvény módosítását az teszi szükségessé, hogy az illetékekről szóló törvény módosítása miatt már csak a kérelemre induló eljárásoknál lehet igazgatási, szolgáltatási díjakat alkalmazni. A felügyeleti eljárási tevékenység finanszírozását felügyeleti díj formájában kell megoldani, aminek bevezetésére e törvényben kerül sor. A törvény későbbi hatálybalépése miatt indokolt a névleges hőteljesítményérték felemelése.
A 68. §-hoz
A törvény módosítása az értékpapír törvénynek azon jelenlegi szabályához kapcsolódik, amely kimondja, hogy a tőzsde a felügyelet által jóváhagyott szabályzatában a tőzsdén forgalmazott részvények nyilvános vételi ajánlattétel útján történő megszerzésének további feltételeit írhatja elő. A módosítás hasonló lehetőséget biztosít a pénzügyminiszter számára a tőzsdei értékpapír listán nem szereplő részvények nyilvános vételi ajánlattétel útján történő megszerzésére vonatkozóan.
A 69. §-hoz
A törvény módosítása kizárja annak lehetőségét, hogy a Gt-ben az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékére vonatkozóan általános jelleggel, kogens módon szabályozott rendelkezés alkalmazásának következtében, a tartós állami tulajdonhoz kapcsolódó, az állam által már megszerzett jogok, illetve kötelezettségek érvényesülése veszélybe kerüljön. A törvény ily módon történő módosítása továbbra is biztosítja a köztulajdon hatékony működtetésének lehetőségét.
A 70. §-hoz
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása az új ügyintézés bevezetéséhez kapcsolódik.  A törvény kiegészül egy új paragrafussal, amely lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával, illetve a cégjegyzési eljárással egyidejűleg valósuljon meg a statisztikai számjellel való ellátás.
A statisztikai regisztráláshoz a statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokon túlmenően további adatokat igényel a KSH. Ezek beszerzéséről azonban külön nem kell intézkedni, mert azok egy részét más törvények alapján két napon belül megküldi a cégbíróság, illetve a kamara, más részét a statisztikai törvényben kapott felhatalmazása alapján a KSH statisztikai adatgyűjtés keretében szerzi be.
Az adatokon bekövetkezett változásokat - az adóigazgatási eljárásról szóló törvényben foglaltakkal összhangban - ugyanannál a szervezetnél kell bejelenteni,  amelynél azokat eredetileg is jelentették.
A 71. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete közérdekből - az idegenforgalmi szempontokat is mérlegelve - a személytaxi szolgáltatásra hatósági legmagasabb árat állapítson meg. Nem teszi viszont kötelezővé azt minden településre. A hatósági ármegállapítás előkészítése során a fogyasztói érdekképviselet, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményét és a szakmai érdekképviseletek javaslatait mérlegelni kell. Az adott település közigazgatási határán kívül nyújtott szolgáltatásra a hatósági ármegállapítás nem vonatkozik. 
A 72. §-hoz
A piaci feltételek érvényesítése és az egyes közlekedési és hírközlési ágak közötti verseny elősegítése érdekében a belföldi közforgalmú vasúti áruszállítás (ideértve a helyiérdekű vasút vonalain bonyolított áruszállítást is), a belföldi postacsomag és távirat esetében a Javaslat megszűnteti a legmagasabb hatósági ár előírását. A liberalizálást indokolja, hogy számos piaci szereplő áll rendelkezésre azonos szolgáltatás nyújtásában, így az érintett területeken  ma már verseny van. A vasúttársaságokat és a Magyar Posta Rt-t a hatósági ár hátrányos helyzetbe hozza. A rugalmasabb áralakítás elősegíti, hogy az említett társaságok a szolgáltatást az igénybevevők érdekeihez rugalmasan alkalmazkodva, új szolgáltatásokat ajánlva kínálják. A Javaslat figyelemmel van az Európai Unió gyakorlatára is.   
A 73. §-hoz
A távközlésről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a hatósági hatáskörbe utalt ellenőrzéseket szabályozza. A hatóságok speciális minőségfelügyeleti ellenőrzési hatáskörébe tartoznak a szolgáltatások jogszabályokban, nemzeti szabványokban meghatározottak szerinti működésének megfelelőségére, továbbá a törvény 19/A. §-ban elrendelt megfelelőség igazolások (tanúsítások) meglétére irányuló vizsgálatok. A hatósági minőségi felügyeleti munka olyan állandó készenlétet, műszaki felszereltséget és szaktudást igénylő tevékenység, amely eltérő szabályozást kíván az egyes egyedi hatósági eljárásoknál. A tevékenység díját is az ilyen tevékenységhez igazodóan kell meghatározni. A díj mértéke a Javaslat szerint 136 Ft/év, amely vetítési alapjának (a működő és bevételt hozó előfizetési szolgáltatás-hozzáférés pontok száma alapján) és fizetési feltételeinek megállapítására kap felhatalmazást a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. 
A 74.  §-hoz
A Javaslat 1998. június 16-án lép hatályba, összhangban a Gt. törvénnyel, kivéve az egyéni vállalkozó adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát és statisztikai számjelét, az ezekkel kapcsolatos bejelentésre vonatkozó rendelkezések 1998. július 1-ét követően lépnek hatályba. 
Az ettől eltérően a kihirdetés napján lépnek hatályba azok a rendelkezések, amelyeket visszamenőlegesen 1998. január  1-jétől kell alkalmazni. Ilyen a nettó árbevétel fogalma a helyi adó meghatározásához, a tartós adományozás fogalma a közhasznú szervezetekről szóló törvényben és a tb. járulékfizetés szempontjából a kiegészítő tevékenységet folytatók körének meghatározása. A Tao. tv-t érintő négy törvényhely módosítást  is e törvény hatálybalépése előtt 1998. január 1-től  lehet alkalmazni, mivel azok az adózókra nézve kedvező szabályozást jelentenek. 
A fogyasztói árkiegészítés módosulásával, valamint az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásával kapcsolatos rendelkezések e törvény kihirdetése napján lépnek hatályba.
A nukleáris létesítményeknek az éves felügyeleti díj fizetésére vonatkozó módosuló rendelkezései, valamint az árak megállapításáról és a távközlésről szóló törvények 1998. július 1-jével lépnek hatályba. 
A Javaslat hatálybalépése napjával a Gt. két paragrafusát érintő szövegrészei hatályukat vesztik."
