"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/5439. számú
törvényjavaslat

A \"Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről\" szóló 
Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről











							Előadó: Kovács László
								   külügyminiszter



				





		

Budapest, 1998. február



1998. évi ....... törvény


A \"Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről\" szóló 
Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről


1.§ Az Országgyűlés

a) e törvénnyel megerősíti a \"Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről\" szóló, Oslóban 1997. szeptember 18-án elfogadott egyezményt;

b)	egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Egyezmény 1. Cikke 1. bekezdésében foglalt rendelkezéseket a megerősítő okirat letétbe helyezésének napjától ideiglenes jelleggel alkalmazza.

2.§ Az Egyezmény szövegének hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
:

                                          „Egyezmény

            a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának,

                       gyártásának és átadásának betiltásáról,

                             valamint megsemmisítésükről

                                        PREAMBULUM

  A Részes Államok

  azzal az eltökélt szándékkal, hogy véget vessenek a gyalogsági aknák által

okozott szenvedésnek és baleseteknek, mely aknák hetente emberek százait -

főleg ártatlan és védtelen polgári személyeket, különösen gyermekeket -

pusztítják el, illetve csonkítják meg, akadályozzák a gazdasági fejlődést és

újjáépítést, gátolják a menekültek és az országon belül otthonaikból elűzött

személyek visszatelepítését, és évekkel telepítésük után is más súlyos

következményeket okoznak,

  szükségesnek tartva, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek, hogy

hatékony és összehangolt formában hozzájáruljanak a szerte a világban

telepített       gyalogsági        aknák       eltávolításához          és     megsemmisítésük

biztosításához,

  azzal az óhajjal, hogy minden tőlük telhető módon segítsék az aknák

áldozatainak ápolását és rehabilitációját, beleértve társadalmi és gazdasági

visszailleszkedésüket,

  elismerve, hogy a gyalogsági aknák teljes betiltása egyben fontos

bizalomerősítő intézkedés volna,

  


   üdvözölve a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül

hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról,

illetve korlátozásáról szóló Egyezményhez csatolt, az aknák, a meglepő aknák

és más eszközök betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló, 1996. május 3-án

módosított jegyzőkönyv elfogadását, és felszólítva minden Államot, amely

eddig azt nem tette meg, hogy mihamarabb erősítse meg ezt a jegyzőkönyvet,

   üdvözölve az ENSZ Közgyűlésének 1996. december 10-i, 51/45 S jelzetű

határozatát, mely sürgeti, hogy valamennyi Állam aktívan törekedjék egy, a

gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának és átadásának betiltását

célzó, hatékony, jogilag kötelező érvényű nemzetközi megállapodásra,

   üdvözölve      továbbá      azokat,    a    gyalogsági      aknák     alkalmazásának,

felhalmozásának, gyártásának és átadásának megtiltására, korlátozására,

illetve felfüggesztésére irányuló, az elmúlt években akár egyoldalúan, akár

többoldalúan tett intézkedéseket,

   kiemelve a társadalmi lelkiismeret szerepét az emberiesség elveinek

előmozdításában, amint azt a gyalogsági aknák teljes betiltása iránti követelés

tanúsítja, és elismerve a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold

Társaság, a „Nemzetközi Kampány a Gyalogsági Aknák Betiltásáért” nevű

mozgalom és szerte a világon számos más nem-kormányzati szervezet ilyen

irányú erőfeszítéseit,

   emlékeztetve az 1996. október 5-i Ottawai Nyilatkozatra és az 1997. június

27-i Brüsszeli Nyilatkozatra, melyek sürgetik, hogy a nemzetközi közösség

tárgyalások révén hozzon létre egy, a gyalogsági aknák alkalmazását,

felhalmozását, gyártását és átadását megtiltó, jogilag kötelező érvényű

nemzetközi megállapodást,

   hangsúlyozva annak kívánatosságát, hogy valamennyi Államot megnyerjenek

arra, hogy csatlakozzék ehhez az Egyezményhez, és azzal az eltökélt

szándékkal, hogy minden illetékes fórumon - többek között az ENSZ-ben, a

Leszerelési Értekezleten, a regionális szervezetekben és csoportokban,

továbbá a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül

hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról,

illetve korlátozásáról szóló egyezmény felülvizsgálati konferenciáin - erélyesen

szorgalmazzák annak egyetemessé tételét,

   kiindulva a nemzetközi humanitárius jognak abból az elvéből, hogy egy

fegyveres konfliktusban részt vevő feleknek a hadviselés módszereinek vagy

eszközeinek megválasztásához való joga nem korlátlan, abból az elvből, amely

megtiltja fegyveres konfliktusokban olyan jellegű fegyverek, lövedékek,

valamint harci anyagok és módszerek alkalmazását, melyek túlzó sérülést vagy

szükségtelen szenvedést okoznak, valamint abból az elvből, hogy különbséget

kell tenni polgári személyek és harcolók között

a következőkben állapodtak meg:

                                          1. Cikk

                                 Általános kötelezettségek

   1. Mindegyik Részes Állam kötelezi magát arra, hogy soha, semmilyen

körülmények között

   a) nem használ gyalogsági aknát;


   b) nem fejleszt ki, nem állít elő, nem szerez be más módon, nem halmoz fel,

nem tart meg, és nem ad át senkinek, sem közvetlenül sem közvetve,

gyalogsági aknákat;

   c) senkit nem segít abban, senkit nem bátorít, illetve semmilyen módon nem

ösztönöz arra, hogy bármilyen, ennek az Egyezménynek az értelmében a

Részes Államok számára tiltott tevékenységet folytasson.

   2. Mindegyik Részes Állam kötelezi magát arra, hogy a jelen Egyezmény

rendelkezéseinek megfelelően minden gyalogsági aknát megsemmisít, illetve

biztosítja azok megsemmisítését.

                                          2. Cikk

                                     Meghatározások

   1. Gyalogsági akna: olyan aknát jelent, mely úgy van tervezve, hogy

felrobbanjon ember jelenlététől, közelségétől vagy érintésétől, és amely egy

vagy több személy harcképtelenné tételét, sérülését vagy halálos sérülését

okozza. Azok az aknák, melyek rendeltetésük szerint egy jármű, nem pedig

egy személy jelenlététől, közelségétől vagy érintésétől robbannak fel, és

amelyek felszedésgátló biztosítással vannak felszerelve, azáltal, hogy

rendelkeznek ilyen berendezéssel, nem minősülnek gyalogsági aknáknak.

   2. Akna: olyan harci eszközt jelent, amely telepíthető a földfelszín alá, a

földfelszínre, annak vagy más felületnek a közelébe, és az a funkciója, hogy

felrobbanjon az emberek vagy járművek jelenlététől, közelségétől vagy a velük

való érintkezéstől.

   3. Felszedésgátló biztosítás: olyan, az akna védelmét biztosító szerkezetet

jelent, mely része annak, azzal összeköttetésben van, hozzá van rögzítve, vagy

az akna alatt van elhelyezve, és amely működésbe lép, ha megkísérlik, hogy

belenyúljanak az aknába, vagy más módon szándékosan megbolygassák azt.

   4. Átadás: a gyalogsági aknák egy nemzeti területre történő fizikai bevitele,

illetve az onnan való fizikai kivitelük mellett magában foglalja az aknákra

vonatkozó tulajdon és a felettük való ellenőrzés jogának átadását, de nem

foglalja magában a telepített gyalogsági aknákat tartalmazó terület átadását.

   5. Aknásított körzet: olyan körzetet jelent, mely az aknák jelenléte, vagy

feltételezett jelenléte miatt veszélyesnek számít.

                                          3. Cikk

                                         Kivételek

   1. Az 1. Cikk alatt felsorolt általános kötelezettségek ellenére, a gyalogsági

aknáknak        aknafelderítési,     aknamentesítési       vagy     aknamegsemmisítési

technikák fejlesztése és az ezekre való kiképzés céljából való megtartása vagy

átadása megengedett. Az ilyenfajta aknák száma nem szabad hogy meghaladja

a fent említett célokhoz feltétlenül szükséges minimális mennyiséget.

   2. A gyalogsági aknák megsemmisítés céljából való átadása megengedett.

                                          4. Cikk


                   Felhalmozott gyalogsági aknák megsemmisítése

  A 3. Cikkben szereplő eseteket kivéve valamennyi Részes Állam

kötelezettséget vállal arra, hogy megsemmisíti az összes tulajdonában vagy

birtokában lévő, fennhatósága, vagy ellenőrzése alatt álló felhalmozott

gyalogsági aknát, illetve biztosítja azok megsemmisítését, amint ez lehetséges,

de legkésőbb ennek az Egyezménynek az adott Részes Állam számára történő

hatálybalépésétől számított négy éven belül.

                                          5. Cikk

            A gyalogsági aknák megsemmisítése aknásított körzetekben

  1. Mindegyik Részes Állam kötelezi magát arra, hogy a fennhatósága, vagy

ellenőrzése alatt álló aknásított körzetekben levő összes gyalogsági aknát

megsemmisíti vagy megsemmisítteti, amint ez lehetséges, de legkésőbb ennek

az Egyezménynek az adott Részes Állam számára történő hatálybalépésétől

számított tíz éven belül.

  2. Mindegyik Részes Állam minden erejével arra törekszik, hogy azonosítsa

az összes fennhatósága, vagy ellenőrzése alatt levő olyan területet, melyekről

tudott, vagy gyanítható, hogy telepített gyalogsági aknákat tartalmaznak, és a

lehető leghamarabb biztosítja, hogy a fennhatósága, illetve ellenőrzése alatt

álló aknásított körzetekben minden gyalogsági aknát oldalsó kerületi jelöléssel

lát el, megfigyelés alatt tart, és kerítéssel vagy más eszközzel véd annak

érdekében, hogy - az ott található valamennyi gyalogsági akna

megsemmisítéséig - biztosítsa a polgári személyek hatékony távol tartását. A

megjelölés minimálisan meg kell hogy feleljen a mértéktelen sérülést

okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes

hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról

szóló egyezményhez csatolt, az aknák, meglepő aknák és más eszközök

alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló, 1996. május 3-án

módosított jegyzőkönyvben szereplő követelményeknek.

  3. Amennyiben valamely Részes Állam úgy véli, hogy nem lesz képes

valamennyi gyalogsági akna megsemmisítésére vagy megsemmisíttetésére az

első bekezdésben megjelölt határidőn belül, kérelemmel fordulhat a Részes

Államok Üléséhez, vagy egy Felülvizsgálati Konferenciához annak érdekében,

hogy az ilyen gyalogsági aknák megsemmisítésének befejezésére vonatkozó

határidőt legfeljebb tízéves időszakra hosszabbítsák meg.

  4. Minden kérelemnek tartalmaznia kell:

  a) a javasolt meghosszabbítás időtartamát;

  b) a javasolt meghosszabbítás részletes indoklását, beleértve:

  (i) a nemzeti aknamentesítési programok keretében végzett munka

előkészítését és helyzetét,

  (ii) a Részes Állam számára az összes gyalogsági akna megsemmisítéséhez

rendelkezésre álló pénzügyi és műszaki eszközöket, és

  (iii) azokat a körülményeket, melyek a Részes Államot akadályozzák abban,

hogy az aknásított körzetekben található összes gyalogsági aknát

megsemmisítse;


  c) a meghosszabbítás humanitárius, szociális, gazdasági és környezeti

következményeit; és

  d) minden más információt, mely fontossággal bír a javasolt

meghosszabbítás iránti kérelem szempontjából.

  5. A Részes Államok Ülése, illetve a Felülvizsgálati Konferencia - a negyedik

bekezdésben foglalt szempontokat figyelembe véve - mérlegeli a kérelmet, és

a jelen lévő és szavazó Részes Államok szavazati többségével eldönti, helyt

ad-e a hosszabbítás iránti kérelemnek.

  6. Az ilyen meghosszabbítás új kérelem benyújtása esetén - a jelen cikk

harmadik, negyedik és ötödik bekezdésével összhangban - megújítható.

További haladék kérelmezése esetében a Részes Állam megfelelő kiegészítő

információt szolgáltat arról, hogy jelen cikk értelmében mit vállalt az előző

meghosszabbítási időszakban.

                                          6. Cikk

                    Nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás

  1. A jelen Egyezmény által előírt kötelezettségek teljesítése során mindegyik

Részes Állam jogosult arra, hogy - ahol ez megvalósítható - a lehetséges

mértékben más Részes Államtól kérjen és kapjon segítséget.

  2. Mindegyik Részes Állam kötelezi magát arra, hogy megkönnyíti a

berendezések, anyagok és a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó

tudományos és műszaki információk lehető legteljesebb cseréjét, ugyanakkor

jogosult arra, hogy részt vegyen az ilyen jellegű cserékben. A Részes Államok

nem korlátozzák indokolatlan mértékben az aknamentesítő berendezések és az

ezekhez kapcsolódó műszaki információk humanitárius célból történő

kiszolgáltatását.

  3. Mindegyik Részes Állam, melynek módjában áll, segítséget nyújt az aknák

áldozatainak ápolásához és rehabilitációjához és társadalmi és gazdasági

visszailleszkedéséhez, valamint az aknákkal kapcsolatos felvilágosító

programokhoz. Ilyen segítséget többek között az ENSZ rendszerén keresztül,

a nemzetközi, regionális vagy nemzeti szervezeteken vagy intézményeken

keresztül, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságán keresztül, a nemzeti

Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságokon és Nemzetközi Szövetségükön

keresztül, nem-kormányzati szervezetek közreműködésével vagy kétoldalú

kapcsolatok keretében lehet nyújtani.

  4. Mindegyik Részes Állam, melynek módjában áll, segítséget nyújt az

aknamentesítéshez és az ehhez kapcsolódó tevékenységekhez. Ilyen segítséget

többek között az ENSZ rendszerén keresztül, a nemzetközi és regionális

szervezeteken         vagy      intézményeken       keresztül,     a    nem-kormányzati

szervezeteken        vagy      intézmények      közreműködésével        vagy      kétoldalú

kapcsolatok keretében lehet nyújtani, továbbá az ENSZ önkéntes,

aknamentesítést támogató pénzügyi alapjához vagy más, az aknamentesítéssel

foglalkozó regionális alapokhoz való anyagi hozzájárulás révén.

  5. Mindegyik Részes Állam, melynek módjában áll, segítséget nyújt a

felhalmozott gyalogsági aknák megsemmisítéséhez.


   6. Mindegyik Részes Állam kötelezi magát arra, hogy az ENSZ keretében

létrehozott aknamentesítéssel foglalkozó adatbank számára információt

szolgáltat, különösen olyat, amely az aknamentesítés különböző eszközeire és

technológiáira vonatkozik, valamint továbbítja annak az aknamentesítéssel

foglalkozó szakértők, szakértői irodák, illetve az aknamentesítési ügyekben

illetékes nemzeti szervezetek listáit.

   7. A Részes Államok kérhetik az ENSZ-et, a regionális szervezeteket, más

Részes Államot vagy más illetékes kormányközi vagy nem-kormányzati

fórumokat, hogy segítsék hatóságaikat egy nemzeti aknamentesítési program

kidolgozásában, mely többek között meghatározná:

   a) a gyalogsági aknák problémájának kiterjedését és mértékét;

   b) a program végrehajtásához szükséges pénzügyi, műszaki és emberi

erőforrásokat;

   c) azt, hogy becslés szerint hány évre van szükség az érintett Részes Állam

fennhatósága vagy ellenőrzése alatt lévő aknásított körzetekben található

összes gyalogsági akna megsemmisítéséhez;

   d) az aknák okozta sérülések, illetve halálesetek gyakoriságának

csökkentése érdekében kifejtett felvilágosító tevékenységet;

   e) az aknák áldozatainak nyújtandó segítséget;

   f) az érintett Részes Állam kormánya és a program végrehajtásában

közreműködni készülő illetékes kormányszervek, kormányközi vagy

nem-kormányzati szervezetek közötti kapcsolatot.

   8. Mindegyik Részes Állam, mely a jelen cikk rendelkezéseinek értelmében

segítséget nyújt, és kap, együttműködik annak érdekében, hogy biztosítsa a

közösen elhatározott segítségnyújtási programok maradéktalan és gyors

végrehajtását.

                                          7. Cikk

                                Átláthatósági intézkedések

   1. Mindegyik Részes Állam a lehető legrövidebb időn belül, de mindenesetre

legkésőbb a jelen Egyezménynek az adott Részes Állam számára történő

hatálybalépésétől számított 180 napon belül, jelentést tesz az ENSZ

főtitkárának:

   a) a 9. Cikkben említett nemzeti végrehajtási intézkedésekről;

   b) a tulajdonában vagy birtokában lévő, fennhatósága vagy ellenőrzése alatt

lévő felhalmozott gyalogsági aknák összességéről, beleértve a felhalmozott

gyalogsági aknák típus szerinti felosztását, mennyiségét és, amennyiben

lehetséges, minden egyes gyalogsági akna típus sorozatszámait;

   c) a lehetséges mértékben minden olyan, a fennhatósága, illetve ellenőrzése

alatt levő aknásított körzet elhelyezkedéséről, amelyek gyalogsági aknákat

tartalmaznak, illetve gyanítható, hogy tartalmaznak, beleértve a lehető

legtöbb részletet a minden egyes aknásított körzetben fellelhető valamennyi

típusú gyalogsági akna típusát és mennyiségét illetően, valamint a telepítés

időpontjáról;


  d) minden olyan gyalogsági akna típusáról, mennyiségéről és, amennyiben

lehetséges, sorozatszámairól, amelyet az aknafelderítési, aknafelszedési és

aknamegsemmisítési eljárások fejlesztése és az ezekre az eljárásokra való

kiképzés céljából tartottak meg vagy adtak át, vagy amelyeket megsemmisítés

céljából adtak át, továbbá azokról az intézményekről, melyeket valamely

Részes Állam, a 3. Cikkel összhangban, a gyalogsági aknák megtartására vagy

átadására felhatalmazott;

  e) a gyalogsági aknákat előállító létesítmények átalakítására, illetve

leállítására irányuló programok állásáról;

  f) a gyalogsági aknák 4. és 5. Cikkben foglaltakkal összhangban történő

megsemmisítésére            irányuló      programok         állásáról,    beleértve        a

megsemmisítésben alkalmazásra kerülő módszerekre vonatkozó részleteket,

valamennyi megsemmisítési helyszín elhelyezkedéséről és a betartandó

alkalmazható biztonsági és környezeti előírásokról;

  g) valamennyi olyan gyalogsági akna típusáról és mennyiségéről, melyet a

jelen Egyezménynek az adott Részes Állam számára történő hatálybalépését

követően semmisítettek meg, beleértve a 4., illetve az 5. Cikkel összhangban

megsemmisített valamennyi típusú gyalogsági akna mennyiség szerinti

felbontását, és lehetőség szerint - a 4. Cikkel összhangban történt

megsemmisítés esetében - minden egyes gyalogsági akna típus

sorozatszámait;

  h) egy Részes Állam által gyártott, vagy jelenleg valamely Részes Állam

birtokában lévő gyalogsági aknák minden egyes típusának műszaki

jellemzőiről, amilyen mértékben ezek ismeretesek, megadva, ahol ez nem

ütközik különösebb akadályba, az információk olyan kategóriáit, amelyek

megkönnyíthetik a gyalogsági aknák azonosítását és eltávolítását; minimális

esetben ez az információ magában foglalja a méreteket, a gyújtószerkezetet, a

robbanóanyag-tartalmat, a fémtartalmat, színes fényképeket és egyéb olyan

információkat, melyek megkönnyíthetik az aknák eltávolítását; és

  i) azokról az intézkedésekről, melyeket annak érdekében tettek, hogy

haladéktalanul és hatékonyan figyelmeztessék a lakosságot az 5. Cikk 2.

bekezdésében megjelölt valamennyi területet illetően.

  2. A jelen cikkel összhangban szolgáltatott információt a Részes Államok

évente, az előző naptári évre kiterjedően, korszerűsítik, és legkésőbb minden

év április 30-áig továbbítják az ENSZ főtitkárának.

  3. Az ENSZ főtitkára az összes ilyen jelentést továbbítja a Részes

Államoknak.

                                          8. Cikk

                A kötelezettségteljesítés megkönnyítése és tisztázása

  1. A Részes Államok megállapodnak abban, hogy konzultálnak és

együttműködnek           egymással      a     jelen    Egyezmény        rendelkezéseinek

végrehajtását        illetően,     és  az     együttműködés        szellemében       együtt

munkálkodnak azon, hogy megkönnyítsék a Részes Államok számára a jelen

Egyezmény értelmében rájuk háruló kötelezettségek teljesítését.


  2. Amennyiben egy vagy több Részes Állam a jelen Egyezmény

rendelkezéseinek egy másik Részes Állam részéről történő betartásával

kapcsolatos kérdéseket óhajt tisztázni, és kíván megoldani, az adott üggyel

kapcsolatban az ENSZ főtitkárán keresztül Tisztázási Kérelemmel fordulhat a

szóban forgó Részes Államhoz. Az ilyen kérelemhez csatolni kell az összes

megfelelő információt. Mindegyik Részes Állam tartózkodik a megalapozatlan

Tisztázási Kérelmektől, ügyelve, nehogy visszaélés történjék. Az a Részes

Állam, amely Tisztázási Kérelmet kap, az ENSZ főtitkárán keresztül 28 napon

belül eljuttatja a kérelmet benyújtó Részes Államhoz az összes olyan

információt, mely segít az adott kérdés tisztázásában.

  3. Amennyiben a kérelmet benyújtó Részes Állam nem kap választ az ENSZ

főtitkárán keresztül a megadott időtartamon belül, illetve, ha a Tisztázási

Kérelemre adott választ nem tartja kielégítőnek, az ügyet az ENSZ főtitkárán

keresztül a Részes Államok soron következő Ülése elé viheti. Az ENSZ

főtitkára a beadványt - a Tisztázási Kérelemhez tartozó összes megfelelő

információ kíséretében - továbbítja a Részes Államoknak. Az összes ilyen

információt átadják a kérelemmel megkeresett Részes Államnak, amelynek

joga van válaszadásra.

  4. A Részes Államok bármilyen ülésének összehívásáig az érintett Részes

Államok bármelyike kérheti az ENSZ főtitkárát, hogy járjon közbe a kért

tisztázás megkönnyítése érdekében.

  5. A kérelmet benyújtó Részes Állam javasolhatja az ENSZ főtitkárán

keresztül a Részes Államok Rendkívüli Ülésének összehívását a kérdés

megvitatására. Ezt követően az ENSZ főtitkára ezt a javaslatot és az érintett

Részes Államok által benyújtott összes információt továbbítja valamennyi

Részes Államnak, azzal a kéréssel, hogy jelezzék, támogatják-e a Részes

Államok Rendkívüli Ülésének összehívását az ügy megvitatására. Abban az

esetben, ha az ilyen irányú megkeresést követő 14 napon belül a Részes

Államoknak legalább egyharmada támogatja egy ilyen Rendkívüli Ülés

összehívását, az ENSZ főtitkára további 14 napon belül összehívja a Részes

Államok Rendkívüli Ülését. Az ilyen Ülés a Részes Államok többségének

képviseltetése esetén határozatképes.

  6. A Részes Államok Ülése, illetve, adott esetben, a Részes Államok

Rendkívüli Ülése, figyelembe véve az érintett Részes Államok által benyújtott

összes információt, először eldönti, tovább vizsgálja-e az ügyet. A Részes

Államok Ülése, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülése minden erővel arra

törekszik, hogy konszenzussal hozzon határozatot. Amennyiben minden ilyen

irányú erőfeszítés ellenére nem jön létre megállapodás, az ülésen jelen lévő és

szavazó Részes Államok többségének egyetértésével születik meg ez a döntés.

  7. Valamennyi Részes Állam maradéktalanul együttműködik a Részes

Államok Ülésével, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülésével a kérdés

áttekintésében, beleértve a 8. bekezdéssel összhangban felhatalmazott

bármilyen tényfeltáró missziót.


   8. Amennyiben további tisztázás szükségeltetik, a Részes Államok Ülése,

illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülése a jelen lévő és szavazó Részes

Államok többségének egyetértésével tényfeltáró misszióra ad felhatalmazást

és dönt annak jogköréről. A kérelemmel megkeresett Részes Állam bármikor

tényfeltáró missziót hívhat meg saját területére. Ez esetben a Részes Államok

Ülésének, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülésének felhatalmazó

határozata nélkül hajtják végre a missziót. A misszió - mely legfeljebb kilenc, a

8. és a 9. bekezdéssel összhangban kijelölt és jóváhagyott szakértőből áll - a

helyszínen gyűjthet további információt, illetve más, a kérelemmel

megkeresett Részes Állam fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló olyan

helyeken,         melyek         közvetlenül       kapcsolódnak         az      állítólagos

kötelezettségteljesítési ügyhöz.

   9. Az ENSZ főtitkára listát állít össze a Részes Államok által rendelkezésre

bocsátott elismert szakértőkről, nevük, nemzetiségük és egyéb fontos adataik

feltüntetésével, azt időnként korszerűsíti és átadja valamennyi Részes

Államnak. Az ezen a listán szereplő bármely szakértő úgy tekintendő, mint akit

minden tényfeltáró misszióra kijelöltek, kivéve, ha valamely Részes Állam

írásban kifogást emel a személye ellen. Elutasítás esetében a szakértő nem

vesz részt tényfeltáró missziókban a kifogást emelő Részes Állam területén,

illetve bármilyen más, annak fennhatósága, illetve ellenőrzése alatt álló

helyeken, amennyiben az elutasítás a szakértőnek az ilyen missziókba való

kinevezése előtt lett bejelentve.

   10. A Részes Államok Ülésétől, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülésétől

érkező kérelem kézhezvételét követően az ENSZ főtitkára, a kérelemmel

megkeresett Részes Állammal folytatott konzultációk után, kijelöli a misszió

tagjait, beleértve annak vezetőjét. A tényfeltáró missziót kérelmező Részes

Államok állampolgárai, illetve a tényfeltáró misszió által közvetlenül érintett

országok állampolgárai nem nevezhetők ki a misszióba. A tényfeltáró misszió

tagjai az ENSZ 1946. február 13-án elfogadott „Kiváltságokról és

Mentességekről szóló Egyezmény”-ének VI. Cikke szerinti kiváltságokat és

mentességeket élvezik.

   11. A tényfeltáró misszió tagjai, érkezésüket legalább 72 órával előre jelezve,

a legkorábban lehetséges időpontban a kérelemmel megkeresett Részes Állam

területére érkeznek. A kérelemmel megkeresett Részes Állam megteszi a

szükséges adminisztratív intézkedéseket a misszió fogadására, szállítására és

elszállásolására, és felelős a misszió biztonságának maximális mértékű

biztosításáért, amíg az az ellenőrzése alatt lévő területen tartózkodik.

   12. A kérelemmel megkeresett Részes Állam szuverenitásának sérelme

nélkül a tényfeltáró misszió a kérelemmel megkeresett Részes Állam

területére beviheti a szükséges berendezéseket, melyeket kizárólag az

állítólagos kötelezettségteljesítési kérdéssel kapcsolatos információ gyűjtésére

használ. Megérkezése előtt a misszió tájékoztatja a kérelemmel megkeresett

Részes Államot azokat a berendezéseket illetően, amelyeket ténymegállapító

missziója során alkalmazni szándékozik.

   13. A kérelemmel megkeresett Részes Állam minden erőfeszítéssel igyekszik

biztosítani, hogy a tényfeltáró missziónak alkalma legyen minden olyan

érintett személlyel beszélni, akik az állítólagos kötelezettségteljesítési üggyel

kapcsolatban információval szolgálhatnak.


  14. A kérelemmel megkeresett Részes Állam a tényfeltáró misszió számára

hozzáférést biztosít minden olyan, az ellenőrzése alatt lévő területhez és

létesítményhez, ahol feltételezhetően beszerezhetők a kötelezettségteljesítési

ügy szempontjából releváns tények. Mindez azon megállapodások betartásával

történik, melyeket a kérelemmel megkeresett Részes Állam szükségesnek ítél:

  a) a szenzitív berendezések, információk és területek védelméhez;

  b) a Részes Állam esetleges alkotmányos kötelezettségeinek védelméhez,

melyek tulajdonjogok, kutatás és lefoglalás, vagy más alkotmányos jogok

tekintetében állhatnak fenn; és

  c) a tényfeltáró misszió tagjainak fizikai védelméhez és biztonságához.

  Abban az esetben, ha a kérelemmel megkeresett Részes Állam ilyen

feltételeket szab, minden ésszerű erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy

alternatív megoldások révén demonstrálja a jelen Egyezmény részéről való

betartását.

  15. A tényfeltáró misszió legfeljebb 14 napig maradhat az érintett Részes

Állam területén és legfeljebb 7 napig egy adott helyszínen, kivéve, ha ettől

eltérő megállapodás született.

  16. Minden bizalmasan rendelkezésre bocsátott információ, amely nem

kapcsolatos a tényfeltáró misszió vizsgálódásának tárgyával, bizalmasan

kezelendő.

  17. A tényfeltáró misszió az ENSZ főtitkárán keresztül tesz jelentést a

Részes Államok Ülésének vagy a Részes Államok Rendkívüli Ülésének

vizsgálódásainak eredményeiről.

  18. A Részes Államok Ülése, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülése

minden odavágó információt figyelembe vesz, beleértve a tényfeltáró misszió

által benyújtott jelentést, és kérheti a kérelemmel megkeresett Részes

Államot, hogy meghatározott időn belül tegyen intézkedéseket a

kötelezettségteljesítési ügy rendezésére. A kérelemmel megkeresett Részes

Állam beszámol mindazon intézkedésekről, melyeket erre a kérelemre válaszul

tett.

  19. A Részes Államok Ülése, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülése

módozatokat és eszközöket javasolhat az érintett Részes Államoknak a

megfontolás alatt álló ügy további tisztázására vagy megoldására, beleértve

megfelelő eljárások elindítását a nemzetközi joggal összhangban. Olyan

körülmények esetén, amikor a szóban forgó problémáról úgy ítélik meg, hogy

az a kérelemmel megkeresett Részes Állam akaratán kívül álló

körülményeknek tulajdonítható, a Részes Államok Ülése vagy a Részes

Államok Rendkívüli Ülése megfelelő intézkedéseket ajánlhat, beleértve a 6.

Cikkben említett közös intézkedések alkalmazását.

  20. A Részes Államok Ülése, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülése

minden erejével arra törekszik, hogy a 18. és 19. bekezdésben említett

határozatait konszenzus révén, egyébként pedig a jelen lévő és szavazó Részes

Államok kétharmados többségének egyetértésével hozza meg.

                                          9. Cikk

                           Nemzeti végrehajtási intézkedések


  Mindegyik Részes Állam megtesz minden megfelelő jogi, adminisztratív és

egyéb intézkedést, beleértve a büntető szankciók alkalmazását, annak

érdekében, hogy megakadályozzon és elfojtson minden, ennek az

Egyezménynek az értelmében a Részes Államok számára tiltott tevékenységet,

akár fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló személyek részéről, akár

fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen kezdeményezzék azt.

                                         10. Cikk

                                     Viták rendezése

  1. A Részes Államok konzultálnak és együttműködnek egymással a jelen

Egyezmény alkalmazásának vagy értelmezésének tekintetében esetleg

felmerülő bármilyen vita eldöntése érdekében. Mindegyik Részes Állam a

Részes Államok Ülése elé vihet bármilyen ilyen jellegű vitát.

  2. A Részes Államok Ülése bármilyen, általa megfelelőnek ítélt eszközzel

hozzájárulhat a vita rendezéséhez, beleértve azt, hogy felajánlja

közbenjárását, felszólítja a vitában részes Államokat, hogy kezdjék el az

általuk kiválasztott rendezési eljárást, és minden közösen elhatározott eljárás

esetében határidőt ajánljon.

  3. Ez a Cikk nem csorbítja a jelen Egyezménynek a kötelezettségteljesítés

megkönnyítéséről és tisztázásáról szóló rendelkezéseit.

                                         11. Cikk

                               A Részes Államok találkozói

  1. A Részes Államok rendszeres találkozókat tartanak, abból a célból, hogy

megvitassanak minden, a jelen Egyezmény alkalmazásával, illetve

végrehajtásával kapcsolatos kérdést, beleértve:

  a) a jelen Egyezmény működését és státusát;

  b) a jelen Egyezmény rendelkezései értelmében benyújtott jelentésekből

fakadó kérdéseket;

  c) a 6. Cikkel összhangban folytatott nemzetközi együttműködést és

segítségnyújtást;

  d) a gyalogsági aknák felszedésére szolgáló technológiák fejlesztését;

  e) a Részes Államoknak a 8. Cikk értelmében tett beadványait; és

  f) az 5. Cikkben foglaltak értelmében, a Részes Államok beadványaira

vonatkozó döntéseket.

  2. A Részes Államok Első Ülését az ENSZ főtitkára hívja össze, a jelen

Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül. A további Üléseket az

ENSZ főtitkára, az első Felülvizsgálati Konferenciáig évente hívja össze.

  3. A 8. Cikkben kifejtett feltételek mellett az ENSZ főtitkára hívja össze az

Részes Államok Rendkívüli Ülését.


  4. Azok az Államok, melyek nem részesei a jelen Egyezménynek, valamint az

Egyesült Nemzetek Szervezete, más illetékes nemzetközi szervezetek, illetve

intézmények, regionális szervezetek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és

érintett nem-kormányzati szervezetek szintén meghívhatók ezekre az

Ülésekre, melyeken az elfogadott ügyrendi szabályokkal összhangban,

megfigyelői minőségben vesznek részt.

                                         12. Cikk

                               Felülvizsgálati konferenciák

  1. Öt évvel a jelen Egyezmény hatálybalépése után az ENSZ főtitkára egy

Felülvizsgálati Konferenciát hív össze. Az ENSZ főtitkára, egy vagy több

Részes Állam ilyen irányú kérése esetén további Felülvizsgálati

Konferenciákat hív össze, azzal a feltétellel, hogy a Felülvizsgálati

Konferenciák öt évnél rövidebb időszakonként egyetlen esetben sem tarthatók

meg.

  2. A Felülvizsgálati Konferencia célja:

  a) a jelen Egyezmény működésének és helyzetének áttekintése;

  b) annak mérlegelése, van-e szükség, és ha igen, milyen időközönként, a

Részes Államok 11. Cikk 2. bekezdésében említett további Üléseire;

  c) az 5. Cikkben foglaltaknak megfelelően, a Részes Államok beadványaival

kapcsolatos döntések meghozatala; és

  d) záró beszámolójában - szükség esetén - a jelen Egyezmény

végrehajtásával kapcsolatos következtetések elfogadása.

  3. Azok az Államok, melyek nem részesei a jelen Egyezménynek, valamint az

Egyesült Nemzetek Szervezete, más illetékes nemzetközi szervezetek, illetve

intézmények, regionális szervezetek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és

érintett nem-kormányzati szervezetek szintén meghívhatók az egyes

Felülvizsgálati Konferenciákra, melyeken az elfogadott ügyrendi szabályokkal

összhangban, megfigyelői minőségben vesznek részt.

                                         13. Cikk

                                       Módosítások

  1. Jelen Egyezmény hatálybalépését követően bármikor, bármely Részes

Állam javasolhat módosításokat a jelen Egyezményben. Minden módosítási

javaslatot továbbítanak a Letéteményeshez, aki azt eljuttatja valamennyi

Részes Államhoz, és kikéri véleményüket azt illetően, vajon összehívjanak-e

egy Módosítási Konferenciát a javaslat megvitatására. Amennyiben a Részes

Államok többsége, legkésőbb 30 nappal a javaslat szétküldése után, értesíti a

Letéteményest, hogy támogatja a javaslat további megfontolását, a

Letéteményes egy Módosítási Konferenciát hív össze, melyre az összes Részes

Államot meghívják.


  2. Azok az Államok, melyek nem részesei a jelen Egyezménynek, valamint az

Egyesült Nemzetek Szervezete, más illetékes nemzetközi szervezetek, illetve

intézmények, regionális szervezetek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és

érintett nem-kormányzati szervezetek szintén meghívhatók az egyes

Módosítási Konferenciákra, melyeken az elfogadott ügyrendi szabályokkal

összhangban, megfigyelői minőségben vesznek részt.

  3. A Módosítási Konferenciára közvetlenül a Részes Államok Ülése vagy egy

Felülvizsgálati Konferencia után kerül sor, kivéve, ha a Részes Államok

többsége kéri, hogy előbb tartsák meg.

  4. A jelen Egyezmény bármilyen módosításához az szükséges, hogy azt a

Módosítási Konferencián jelen lévő és szavazó Részes Államoknak

kétharmados többsége elfogadja. A Letéteményes minden, a fenti módon

elfogadott módosításról értesíti a Részes Államokat.

  5. Jelen Egyezmény valamely módosítása azt követően lép hatályba a jelen

Egyezmény valamennyi olyan Részes Állama számára, mely elfogadja a szóban

forgó módosítást, hogy a Részes Államok többsége a Letéteményesnél letétbe

helyezte az elfogadásról szóló okiratot. Ezt követően minden további Részes

Állam számára abban az időpontban lép hatályba, amikor az letétbe helyezi

saját elfogadási okiratát.

                                         14. Cikk

                                        Költségek

  1. A Részes Államok Ülései, a Részes Államok Rendkívüli Ülései, a

Felülvizsgálati Konferenciák és a Módosítási Konferenciák költségeit - az

ENSZ megfelelően módosított befizetési rendszerével összhangban - a Részes

Államok és az ezeken az Üléseken részt vevő, a jelen Egyezményben nem

részes Államok viselik.

  2. A 7. és 8. Cikkben foglaltak során az ENSZ főtitkára részéről keletkezett

költségeket és minden tényfeltáró misszió költségeit - az ENSZ megfelelően

módosított befizetési rendszerével összhangban - a Részes Államok viselik.

                                         15. Cikk

                                           Aláírás

  Ez az Egyezmény - mely Norvégiában, Oslóban, 1997. szeptember 18-án

készült - minden Állam számára nyitva áll aláírásra Kanadában, Ottawában,

1997. december 3-tól 1997. december 4-ig, valamint az Egyesült Nemzetek

Szervezetének         New       York-i   központjában        1997.     december        5-től

hatálybalépéséig.

                                         16. Cikk

               Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás, illetve csatlakozás


  1. Jelen Egyezményhez az aláírók megerősítése, elfogadása, illetve

jóváhagyása szükséges.

  2. Minden Állam, mely nem írta alá az Egyezményt, csatlakozhat az

Egyezményhez.

  3. A megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló

okiratok a Letéteményesnél kerülnek letétbe helyezésre.

                                          17. Cikk

                                       Hatálybalépés

  1. Ez a megállapodás a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve

csatlakozásról szóló 40. okirat letétbe helyezésének hónapjától számított

hatodik hónap első napján lép hatályba.

  2. Minden olyan Állam vonatkozásában, mely megerősítésről, elfogadásról,

jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló okiratát a megerősítésről,

elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló 40. okirat letétbe

helyezésének időpontja után helyezi letétbe, ez a megállapodás a szóban forgó

Állam megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló

okirata letétbe helyezésének időpontjától számított hatodik hónap első napján

lép hatályba.

                                          18. Cikk

                                   Ideiglenes alkalmazás

  Az Egyezmény megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, illetve az ahhoz

történő csatlakozás időpontjában bármely Állam kijelentheti, hogy az

Egyezmény hatálybalépéséig ideiglenes jelleggel alkalmazni fogja a jelen

Egyezmény 1. Cikkének 1. bekezdésében foglaltakat.

                                          19. Cikk

                                       Fenntartások

  A jelen Egyezmény cikkei fenntartások nélkül alkalmazandók.

                                          20. Cikk

                                  Időtartam és felmondás

  1. A jelen megállapodás korlátlan időtartamú.


  2. Nemzeti szuverenitásának gyakorlásában minden Részes Állam jogosult a

jelen Egyezmény felmondására. Az ilyen felmondásról előzetesen értesíti

valamennyi Részes Államot, a Letéteményest és az ENSZ Biztonsági Tanácsát.

Az ilyen felmondásról szóló okirat tartalmazza a felmondás részletes

indoklását.

  3. Az ilyen felmondás csak a felmondásról szóló okiratnak a Letéteményes

által való kézhezvételétől számított hat hónap eltelte után lép hatályba. Ha

azonban ezen hat hónapos időszak lejárta után a felmondó Részes Állam

fegyveres konfliktusban áll, a felmondás csakis a fegyveres konfliktus

befejezését követően lép hatályba.

  4. Jelen Egyezménynek valamely Részes Állam részéről történő felmondása

semmilyen módon nem érinti az Államok azon kötelességét, hogy a nemzetközi

jog vonatkozó előírásai értelmében vállalt kötelezettségeiknek a továbbiakban

is eleget tegyenek.

                                         21. Cikk

                                      Letéteményes

  A jelen Egyezmény letéteményeseként ezennel az ENSZ főtitkárát jelöljük

meg.

                                         22. Cikk

                                     Hiteles szövegek

  A jelen Egyezmény eredeti példánya - melyre nézve az arab, kínai, angol,

francia, orosz és spanyol nyelvű szövegek egyformán hitelesek - az ENSZ

főtitkáránál kerülnek letétbe helyezésre.”



3.§	(1) A törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetés napján lép hatályba. 
	(2) A törvény 2. §-a az Egyezmény 17. és 18. Cikkében meghatározott időpontokban lép hatályba.
	(3) A (2) bekezdés szerinti hatálybalépésről szóló közleményt a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS
A
TÖRVÉNYJAVASLATHOZ


Az Országgyűlés 1997. november 25-én \"A mértéktelen sérülést okozónak, vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról\" szóló egyezményhez csatolt jegyzőkönyvek megerősítésével egyidejűleg kötelezettséget vállalt a gyalogsági aknák teljes betiltására. Az 1997. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett jegyzőkönyvekhez csatolt melléklet 9. pontja szerint a Magyar Köztársaság \"ismételten síkraszáll a gyalogsági aknák általános és teljes tilalmáról, illetve felszámolásáról intézkedő nemzetközi szerződés mielőbbi megkötése és annak széles körű elfogadtatása mellett, megerősítve, hogy aktívan hozzá kíván járulni az ezt célzó nemzetközi erőfeszítések sikerre viteléhez\".

Az Oslóban 1997. szeptember 1-18. között megrendezett diplomáciai konferencián elfogadott, a \"Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről\" szóló nemzetközi egyezményt a Magyar Köztársaság külügyminisztere 1997. december 3-án Ottawában aláírta.

Az egyezmény - 17. cikkének rendelkezései szerint - a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló 40. okirat letétbe helyezésének időpontjától számított hatodik hónap első napján lép hatályba. Ez a várakozások szerint mintegy másfél-két év múlva következik be. Az egyezmény érinti a Magyar Honvédség feladatainak teljesítését, a honvédelmet érintő nemzetközi szerződésnek tekinthető. Erre tekintettel alkalmazni szükséges az Alkotmány 40/C. §-ának (2) bekezdését, mely szerint a honvédelmet érintő nemzetközi szerződéseket törvényben kell megerősíteni és nyilvánosan kihirdetni.

Az egyezmény 18. cikke azt a lehetőséget szabályozza, hogy az azt megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, vagy a csatlakozást bejelentő állam még az egyezmény hatályba lépését megelőzően ideiglenes jelleggel alkalmazza az egyezmény 1. cikke (1) bekezdésében foglaltakat. E cikk ugyanis azokat az alapvető rendelkezéseket tartalmazza, mely szerint a részes államok kötelezik magukat arra,  hogy soha, semmilyen körülmények között nem használnak gyalogsági aknát, nem fejlesztenek ki, nem állítanak elő, nem szereznek be, nem halmoznak fel ilyen eszközöket, továbbá senkit nem segítenek abban, hogy az egyezményben részes államok számára tiltott tevékenységet folytasson. Figyelembe véve ezeket, az egyezmény egészét tekintve is alapvető rendelkezéseket, mind politikai, mind nemzetközi jogi indokok alapján szükségesnek látjuk a 18. cikk alkalmazását, tehát az 1. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek érvényesítését már a kihirdetés időpontjától kezdődően és a nemzetközi jogi hatályba lépést megelőzően. Ennek katonai és pénzügyi szempontból is eleget tudunk tenni, továbbá az egyezmény aláírása során (Ottawában) a konferencián részes államok közül a számunkra meghatározó jelentőségű országok e szándékukat ugyancsak kifejezésre juttatták."
