MAGYAR  KÖZTÁRSASÁG  KORMÁNYA

T/122. számú

T Ö R V É N Y J A V A S L A T

a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról

Előadó: Dr. Chikán Attila  gazdasági miniszter

Budapest, 1998. szeptember

1998. évi .......... törvény

a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról

1. §

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Krt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe  (a továbbiakban: fióktelep), amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyezhetnek."

2. §

A Krt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Közraktár kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. A részvénytársasági formában működő közraktárra a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő közraktárra a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közraktár legalább ötszáz millió forint alaptőkével (jegyzett tőkével), fióktelep esetén dotációs tőkével alapítható, amelyből legalább kettőszázötven millió forint pénzbeli hozzájárulás és az (5) bekezdésben meghatározott ingatlan mint nem pénzbeli hozzájárulás.

(3) A dotációs tőke a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.

(4) Az alaptőke pénzbeli részét a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig kell szolgáltatni. A pénzbeli hozzájárulást, illetve a dotációs tőkét a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt olyan belföldi székhelyű hitelintézetnél kell befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett számlán kell tartani, amely nem vesz részt az

- 1 -

alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.

(5) A nem pénzbeli hozzájárulásként a közraktár rendelkezésére bocsátott, a közraktári tevékenység folytatására alkalmas, tehermentes ingatlannak független belföldi szakértő által megállapított értéke nem lehet kevesebb kétszázötven millió forintnál, s e feltételnek a közraktári tevékenység folytatása alatt is folyamatosan fenn kell állnia.

(6) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a " közraktár " elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokonértelmű vagy idegennyelvű megfelelőjét csak az e törvény rendelkezéseinek megfelelően alapított és működtetett, belföldön cégjegyzékben bejegyzett részvénytársaság vagy fióktelep szerepeltetheti.

(7) A közraktár valamennyi belső  szabályzatának,  továbbá a közraktározási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratoknak - ideértve a szerződési feltételeket is - magyar nyelven rendelkezésre kell állniuk.

3. §

A Krt. 3. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A részvénytársasági formában működő közraktár csak névre szóló részvényeket bocsáthat ki."

4. §

A Krt. 4. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A közraktározáshoz felhasznált ingatlanra a közraktár köteles az ingatlanoknak és az azokban tárolható vagyonértéknek megfelelő vagyonbiztosítást kötni. Amennyiben a közraktár nem rendelkezik káreseményenként legalább huszonöt millió forint értékű felelősségbiztosítással, az általa kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett áruérték naptári évenként nem lehet több, mint saját tőkéjének ötszöröse.

(4) A közraktár, annak vezetője, vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, a felügyelő bizottság tagja, továbbá a közraktár munkavállalója vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a közraktározott áru tulajdonjogát a közraktár által történő értékesítés során nem szerezheti meg."

- 2 -

5. §

A Krt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetőleg szüntetheti meg, ha azt a gazdasági miniszter (a továbbiakban: felügyelet) az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet egyetértésével előzetesen engedélyezte. A közraktár vámszabadterületen való működéséhez az erre vonatkozó külön engedély is szükséges.

(2) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a részvénytársaság alapszabályát, valamint a harminc napnál nem régebbi cégkivonatot, mely a tevékenységi kör meghatározásánál tartalmazza a közraktári tevékenység megjelölést is;

b) a 2. § (2) és  (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okiratokat;

c) a közraktári tevékenységhez szükséges műszaki feltételek meglétét igazoló okiratokat, valamint a szakhatósági engedélyeket;

d) a közraktár üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is;

e) a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ideértve a fedezetek minősítésére, illetőleg értékelésére, valamint a céltartalék képzésre vonatkozó szabályzatot;

f) a használni kívánt közraktári jegy, letéti könyv (letéti szelvény) nyomtatványainak mintáját két példányban;

g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek cégjogi  adatait, az azokat igazoló okiratokat, ideértve az állampolgárságra, devizajogi státuszra vonatkozó tájékoztatást;

h) a közraktár vezetőjének (vezetőinek) szakmai képesítésére, állampolgárságára és alkalmazására vonatkozó okiratokat;

i) nyilatkozatot arról, hogy a részvénytársaságnak, valamint az igazgatóság tagjainak belföldön nincs köztartozása, továbbá ez utóbbiak tekintetében a büntetlen előéletet igazoló okiratot.

(3) A 2. § (2) és (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeket a befizetésről szóló hitelintézeti okirat, illetve a harminc napnál nem régebbi tulajdoni lap igazolja. Az engedély csak akkor adható meg, ha a közraktár részére a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezték."

- 3  -

6. §

A Krt. a következő 5/A-5/D. §-kal egészül ki:

5/A. § A fióktelep közraktározási tevékenységét a felügyelet  akkor engedélyezi, ha csatolja az 5/B. § szerinti okiratokat, továbbá ha

a) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal;

b) a külföldi vállalkozás székhelye szerinti ország jogszabályai és engedélyezési gyakorlata lehetővé teszik magyarországi székhelyű vállalkozás számára közraktárként működő fióktelep alapítását;

c) érvényes és hatályos - a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, a fióktelepek feletti felügyeletre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás van a felügyelet és a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országban a közraktári tevékenység felett felügyeletet gyakorló szervezet között;

d) a külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy a felügyelet számára lehetővé teszi valamennyi belföldön közraktárként működő szervezeti egységében a helyszíni ellenőrzés lefolytatását;

e) a külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a belföldön bejegyzett fióktelep útján, cégneve alatt  keletkező kötelezettségeiért;

f) a külföldi vállalkozás benyújtja a felügyelethez a székhelye szerint illetékes közraktári tevékenység felett felügyeletet gyakorló szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a székhely szerint illetékes országban közraktári tevékenység folytatására és Magyarországon - ilyen tevékenységet végző - fióktelep létesítésére jogosult, továbbá ha ehhez külön engedély is kell, akkor azzal is rendelkezik.

5/B. § (1) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát, valamint harminc napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország ezzel egy tekintet alá eső szervezetének igazolását a külföldi vállalkozás alapításáról, képviseletéről,  jegyzett tőkéjéről;

b) a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló jogerős cégbírósági határozatot;

c) az 5/A. §  b)-f) pontjaiban felsorolt okiratokat, szabályzatokat és nyomtatványokat;

d) a külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe vezetőjének (vezetőinek) állampolgárságára, szakmai képesítésére és alkalmazására vonatkozó okiratokat;

e) nyilatkozatot arról, hogy a fióktelep vezetőjének (vezetőinek) nincs köztartozása, továbbá az említettekre vonatkozóan a büntetlen előéletet igazoló okiratot;

- 4  -

f) az alapítónak az előző gazdasági évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását;

g) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak;

h) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;

i) a fióktelep formájában működő közraktár vezetőjének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületét, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek.

5/C. § (1) A közraktár alaptőkéjének, dotációs tőkéjének megváltoztatása iránt kérelmet kell benyújtani a felügyelethez, melyet az akkor engedélyez, ha az nem veszélyezteti a közraktár e törvényben meghatározott biztonságos működését.

(2) A közraktár alaptőkéjének, dotációs tőkéjének megváltoztatása esetén az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) intézkedési tervet, amely bemutatja, hogy az alaptőke, illetőleg a dotációs tőke megváltoztatása milyen hatással van a közraktári tevékenység gyakorlására;

b) a jegyzett tőke megváltozása esetén a közraktár igazgatósága által a közgyűlés elé terjesztett határozat tervezetet.

5/D. § A közraktári tevékenység megszüntetését a felügyelet akkor engedélyezi, ha a közraktár a kérelmében meghatározott időpontig valamennyi általa kötött közraktári szerződést teljesítette, az általa kötött közraktári szerződések alapján kibocsátott közraktári jegyeket bevonta, s ezt a felügyelet felé hitelt érdemlően igazolta.

7. §

A Krt. 6. §-a a következő (1)-(2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (1)-(2) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

"(1) A közraktári tevékenység folytatására vonatkozó engedély iránti kérelmet három példányban kell előterjeszteni.

(2) Ha a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem mellékletei között idegen nyelvű okirat van,  mellékelni kell annak hiteles magyar nyelvű fordítását is."

- 5 -

8. §

A Krt. 7. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (1)-(2) bekezdés számozása (2)-(3) bekezdésre változik:

"(1) A közraktár vezetését külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező, természetes  személynek kell ellátnia, aki

a) a közraktárral munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban 
   áll;

b) állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik;

c) büntetlen előéletű, nincs jogerős határozattal megállapított köztartozása."

9. §

A Krt. 8.§ (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A befolyásoló részesedésre, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló módosított 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) fogalmai irányadóak."

10. §

(1) A Krt. 9.§ (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A felügyelet az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelettel együttműködve évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés)."

(2) A Krt. 9.§ (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A felügyelet részéről eljáró személy az ellenőrzés során jogosult a közraktár helyiségeibe belépni, az iratokba betekinteni, az adathordozók tartalmát megismerni, felvilágosítást kérni."

- 6 -

11. §

A Krt. 10. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

"[(1)  Ha a felügyeleti vizsgálat eredményeként jogsértést állapítanak meg, annak súlyától függően a felügyelet]

"d) a közraktárt ötvenezer forinttól tízmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja."

12. §

A Krt. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § (1) A felügyelet felfüggeszti a közraktár tevékenységét, ha a külföldi vállalkozás közraktári tevékenysége felett felügyeletet gyakorló, székhely szerint illetékes szervezet a külföldi vállalkozás tevékenységét felfüggesztette.

(2) A felügyelet visszavonja a közraktári engedélyt, ha a külföldi vállalkozás a fióktelepét megszüntette."

13. §

A Krt. 11. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közraktári tevékenység felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni."

14. §

(1) A Krt. 12.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felügyeleti eljárásért felügyeleti eljárási díjat kell fizetni. A felügyeleti eljárási díj mértéke az előző naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16.§ (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,5 ezreléke, de legfeljebb 10 millió Forint."

- 7 -

(2) A Krt. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felügyeleti eljárási díj nyolcvan százalékát a Gazdasági Minisztérium részére, húsz százalékát az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet részére a tárgyévet követő év március 31 -ig kell befizetni. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket  év közben megszüntették - a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktár-jegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni. A befizetés részletes  szabályait a gazdasági miniszter rendeletben szabályozza."

15. §

A Krt. 13. §-ának a) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a § az alábbi h)-i) pontokkal egészül ki:

[A közraktár köteles a felügyeletnek haladéktalanul írásban bejelenteni]

"a) fizetésképtelensége veszélyét, közraktári tevékenysége megszüntetésének szándékát;

c) az alaptőke (jegyzett tőke), a dotációs tőke felemelésére vagy leszállítására irányuló szándékát;

h) az alkalmazni kívánt közraktári jegyek, letéti könyv megváltoztatásának szándékát;

i) fióktelep esetén a külföldi vállalkozás cégadatainak megváltozását, tevékenységének megszüntetését, felfüggesztését."

16. §

A Krt. 16. §-ának  (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közraktári szerződésben meg kell határozni a szerződés időtartamát, a teljesítés helyét, az áru mennyiségét, minőségét, értékét,  raktárban történő elhelyezésének,  raktározásának, kezelésének és biztosításának módját, valamint a közraktári szolgáltatások díját. A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a 17. § szerinti szabályzatok a szerződés részét képezik."

17. §

A 20.§. (2) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:

" A közraktár felügyeleti kötelezettsége a megőrzéssel kapcsolatos összes teendőkre, valamint a törvény rendelkezéseinek teljeskörű, felelős betartásának ellenőrzésére terjed ki."

-  8  -

18. §

A Krt. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A közraktári árujegyre, illetőleg a közraktári zálogjegyre a külkereskedelmi-, illetőleg a devizajogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell."

19. §

A Krt. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3)-(9) bekezdés számozása (4)-(10) bekezdésre változik:

"(3)  Az áru árverésen történő értékesítése esetén az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség alapja az árverésen elért általános forgalmi adó nélküli ár. Az árverésen történő értékesítésre egyebekben az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezései az irányadók."

20. §

(1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A Krt. - e törvény 2. §-ával megállapított - 2.§ (2) bekezdése szerinti jegyzett tőke szerkezetére és összetételére vonatkozó szabályoknak az e törvény hatálybalépésekor már működő közraktáraknak legkésőbb 2001. január 1-ig kell megfelelniük.

- 9 -

I n d o k o l á s

a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 1998. évi ........ törvényjavaslathoz

Általános Indokolás:

Az OECD-hez történő magyarországi csatlakozáskor a Kormány arra vállalt kötelezettséget, hogy lehetővé teszi külföldi vállalkozások számára a fióktelep formában történő működést valamennyi gazdasági területen, így a közraktározásban is.

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi letelepedésének egyes formáiról szóló törvényi szabályozás előkészítésének feladatairól szóló 1077/1997. (VII.17.) kormányhatározat 2./b. pontja értelmében a közraktározásról szóló törvényt (továbbiakban: Krt.) módosítani kell a fiókszabályozás tekintetében.

A törvénytervezet módosításában alapvetően a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény előírásait tekintettük irányadónak.

Az említett módosítást igénylő fő kérdésen túl szükségesnek tartjuk néhány egyéb kisebb módosítás egyidejű végrehajtását is, amely a törvény eredeti szellemiségének megtartása, illetve erősítése céljából az eddig leszűrt tapasztalatok alapján segíti annak gyakorlati értelmezését és alkalmazását.

A szabályozás kialakításánál a versenysemlegesség, valamint a nemzeti elbánás biztosítására vonatkozó nemzetközi kötelezettség érdekében fontos szem előtt tartani, hogy a fióktelep formában működő közraktárak ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a hazaiakkal szemben, ugyanakkor különös figyelmet kell fordítani arra is, hogy a magyarországi közraktárak - amelyek még e tevékenység bevezetését, annak minden nehézségével, gyenge tőkeerővel élik át - szintén ne kerüljenek versenyhátrányba.

A fiókszabályozás koncepciójának kidolgozásánál a nemzetközi kötelezettségekre figyelemmel - olyan speciális szabályokat és engedélyezési kérdéseket is be kell építeni amelyek a létesítési és engedélyezési kérdéseken túlmenően kiterjednek az állami felügyelet gyakorlására és biztosítják a közraktározás iránti közbizalom maximális garanciáját. A fióktelep alapítását ezért a törvénytervezet - a hazai közraktárakkal azonosan a gazdasági miniszter,  (a továbbiakban: felügyelet) engedélyéhez köti, és kiterjeszti a fióktelepre is a felügyelet  hatáskörét.

- 10 -

Részletes Indokolás:

az  1. § -hoz

E paragrafus módosítása a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének alapítási lehetőségét, azaz a törvény módosításának alapvető célját szolgálja.

a 2. § -hoz

A fióktelepként működő közraktárra a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv.  rendelkezéseit, az e törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Pontosítást jelent a  közraktárak alaptőke szerkezetére vonatkozó meghatározás.  A közraktári tevékenység biztonságát segíti elő, hogy az alapítói tőkeszerkezet 250 millió forintos ingatlan vagyona, nemcsak tehermentes legyen, hanem a közraktári tevékenység folytatását közvetlen is szolgálja.

     A minimális alaptőke nagyságát a javaslat úgy határozza meg, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás a fióktelepe javára a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt köteles legalább kettőszázötven millió forint összegű dotációs tőkét elhelyezni olyan belföldi hitelintézetnél, amelyben az alapító külföldi vállalkozásnak nincs érdekeltsége.

     Előírja továbbá a javaslat, hogy a közraktár valamennyi belső szabályzatának, továbbá a közraktározási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratnak magyar nyelven is rendelkezésre kell állni, melynek célja, hogy a fióktelepként működő közraktárak is kellő információkkal álljanak az igénybevevők rendelkezésére.

a 3. § -hoz

            A módosítást részvénytársaságként, illetve a fióktelepként működő közraktár eltérő        adottságainak figyelembe vétele teszi szükségessé.

a 4. § -hoz

A Krt. a felelősségbiztosítás feltételként történő előírásánál összeget nem határoz meg, ezért szükséges a konkrét káresemények szerinti - minimum 25 millió forint értékhatár meghatározása.

A (4) bekezdés az áru értékesítés során történő megszerzési tilalmát terjeszti ki a közraktár vezető tisztségviselőire, könyvvizsgálójára, felügyelő bizottsági tagjaira, illetve a közraktár munkavállalóira.

- 11 -

az 5. § -hoz

A módosítás a részvénytársasági formában működő közraktár engedélyezésének    
feltételeit tartalmazza.

a 6. § -hoz

A módosítás a fióktelepként működő közraktár engedélyezési feltételeit tartalmazza. Az itt felsorolt feltételek alapvetően a részvénytársasági formában működő közraktárak működési feltételeit, a külföldi vállalkozások magyarországi  fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezéseit, továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi XCII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény előírásait vettük figyelembe.

Az 5/D. § beiktatását a közraktári tevékenység megszüntetésével járó szigorító intézkedések szükségessége indokolta.

a 7. § -hoz

    A közraktári tevékenység folytatására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásának példányszámát határozza meg, illetve előírja, hogy amennyiben az engedély kérelem mellékletei között idegen nyelvű okirat van, úgy azt hiteles magyar fordításban is kötelező benyújtani.

a 8. § -hoz

    A közraktárak vezetőire vonatkozó speciális szakképzettségi, illetve személyi feltételeket pontosítja, amelyet elsősorban fióktelepként működő közraktárak működési körülményei indokolnak.

 a 9. § - 10. § -okhoz

    A  módosítást a hivatkozott törvény, illetve intézmény cím-, illetve névváltozása indokolja.

a 11. § -hoz

A közraktárak jogsértő magatartásának szankcionálása céljából - hasonlóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltakhoz - szükségesnek tartjuk olyan intézkedés meghozatalát, amely a nem közvetlenül az ügyvezető hibájából származó jogsértést nagyobb összegű, az Rt.-t terhelő pénzbírság kiszabásával szankcionálja.

- 12 -

a 12. § -hoz

Az eredeti törvény kiegészítését a fióktelepként működő közraktáraknál - az eltérő jogállásból származó különbözőség miatt - felmerülő felfüggesztésre, illetve az engedély visszavonására vonatkozó előírások rögzítésének szükségessége teszi indokolttá.

a 13. § -hoz

Szükséges rögzíteni - amelyet a Krt. nem deklarált egyértelműen -, hogy felügyeleti biztost a közraktár felfüggesztése, valamint engedélyének visszavonása esetén is ki kell rendelni.

a 14. § -hoz

A közraktárak által fizetendő felügyeleti eljárási díj GM és ÁPTF közötti megosztását szabályozza, illetve korrigálja a hibás törvényi megfogalmazást, amely lehetetlenné tette a felügyeleti eljárási díjra vonatkozó miniszteri rendelet megalkotását.

a 15.§ -hoz

A módosítást az eredeti törvényben foglaltak pontosítási igénye, illetve a fióktelep eltérő jogállásának figyelembe vétele indokolta. (A felügyelet részére történő előzetes bejelentési kötelezettség előírása)

a 16. § -hoz

A közraktári ügylet alapvető kategóriájának, a közraktári szerződés tartalmának bővítését szolgálja, amely az egész közraktári ügylet biztonságát hivatott szolgálni.

a 17. § -hoz

A közraktárak felügyeleti feladatainak pontosításával a módosítást a művi tárolások kapcsán felmerült szabálytalanságok kiküszöbölése céljából tartjuk indokoltnak törvénybe iktatni.

a 18. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a közraktári árujegy, illetőleg közraktári zálogjegy esetében nem csak annak külföldire történő átruházása valósíthat meg a külkereskedelmi-, illetőleg a devizajogszabályok által meghatározott tényállást, a bekezdés szövegét úgy szükséges módosítani, hogy a szóbanforgó szabály általában véve utaljon arra, hogy adott esetben a külkereskedelmi-, illetőleg a devizajogszabályok alkalmazásának szükségessége is felmerülhet.

- 13 -

a 19. § -hoz

A közraktárra vett áru árverésen történő értékesítése esetén határozza meg az ÁFA -fizetés szabályait.

a 20. § -hoz

A javaslat a hazai közraktárak részére a közraktározásra alkalmas minimum 250 millió forint értékű ingatlan előírását 2001. január 1-ig történő teljesítési idővel írja elő - figyelemmel a már működő közraktárak ingatlan-összetételére - a részvénytársasági formában működő közraktárak ellehetetlenülését eredményezi.

- 14 -