T/161. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról
Katona Kálmán
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
Budapest, 1998. szeptember
1998. évi ….. törvény
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról
Az Országgyűlés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) módosításáról a következő törvényt alkotja:
1. §
A Kkt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre.”
2. §
A Kkt. 12. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. Tilos továbbá elhelyezni - a járda, a gyalogút, és a kerékpárút kivételével - a közút területén, a közút felett, továbbá a közút lakott területen kívüli szakasza mellett - a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon belül - reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik azokra a - közvetlenül az út mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben megállapított tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelője a közlekedési hatóság rendelkezése alapján az eltávolítást - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti.
(5) A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon a közút területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést eltávolíthatja.”
3. §
A Kkt. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“14. § (1) A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére)
a) a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt,
b) a rendőrség, tűzoltóság és a fegyveres erők (honvédség, határőrség) a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben
jogosultak.
(2) A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetőleg az ok megszűnésekor haladéktalanul el kell távolítani.
(3) A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb időtartamra történő lezárásából eredő kárt az intézkedő szerv köteles megtéríteni.”
4. §
A Kkt. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki és a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
“(1) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - rendeletben - meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.
(2) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes árut szállító jármű közúti közlekedéséhez engedély szükséges.”
5. §
A Kkt. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (4) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
“(2) A település területén levő taxiállomások igénybevételének rendjét az önkormányzat rendeletben állapíthatja meg.”
6. §
A Kkt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A bírság összege jogosulatlan személyszállítás, illetve jogosulatlan árufuvarozás esetén 100 000 forinttól 500 000 forintig terjed.”
7. §
A Kkt. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“ 29. § (1) Utat létesíteni, korszerűsíteni (a továbbiakban együtt: építeni), a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad.
(2) Azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság bírság fizetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti.
(3) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie.
(4) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út kezelőjének azt el kell bontania.
(5) A helyi (kivéve a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő) közutak részét képező járdák és gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.
(6) A fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a fővárosi önkormányzat főjegyzőjének hatáskörébe tartozik.
(7) A fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a Fővárosi Közlekedési Felügyelet hatáskörébe tartozik.
(8) Ha a közút építésével a járda építése összefügg, ezek engedélyezése a helyi közút építésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság feladata.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 60 nap.”
8. §
A Kkt.a 29. § után a következő 29/A. §-sal egészül ki:
“29/A. § (1) A közlekedési hatóság az engedély nélküli útépítés, illetve az engedély nélküli használatba vétel esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A bírság
a) az engedély nélküli útépítés esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendő díj tízszereséig; engedélytől eltérő építés esetén ötszöröséig,
b) az engedély nélküli használatbavétel esetén a használatbavételi eljárási díj ötszöröséig
terjedhet.
(3) A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a bírság felhasználásának rendjét rendeletben állapítsa meg.”
9. §
A Kkt. 31. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“31. § (1) A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint a helyi önkormányzat az alapvetően helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttműködhetnek. Az együttműködés (a továbbiakban: útépítési együttműködés) formáját a résztvevők maguk határozzák meg.
(2) A helyi önkormányzat - ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több, mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - a rendeletében meghatározott módon -útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.”
10. §
A Kkt. 34. §-ának (1) - (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“34. § (1) A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.
(2) A közút forgalmi rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közút kezelője alakítja ki. A forgalmi rendet – a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként – a közút kezelőjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A közlekedési hatóság – a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében – kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását vagy a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.
(3) A közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket a kezelőnek nyilván kell tartania.
(4) A közút megrongálódását a közút kezelője köteles haladéktalanul kijavítani és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.”
11. §
A Kkt. 36. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“Amennyiben az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, az engedélyező hatóság a közút igénybevételéről a közlekedési hatóság szakhatósági nyilatkozata alapján dönt.”
12. §
A Kkt. 37. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“37. § (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért - az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével - igénybevételi díjat kell fizetni.
(2) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelme alapján - az igénybevevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.
(3) Ha a közút úttesten kívüli területét közmű építése vagy fenntartása céljából a kezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően vették igénybe, az (1) bekezdésben meghatározott díjat meg kell fizetni, és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”
13. §
A Kkt. 41. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“41. § (1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.
(2) A közút kezelője a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1) bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezheti.”
14. §
A Kkt. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli, vagy az abban foglaltaktól eltérő vízbevezetés esetén a 37. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.”
15. §
A Kkt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok végzésére az a) pont tekintetében a rendőrhatóság; a b)-h) pontok tekintetében a közlekedési hatóság, illetőleg külön jogszabály alapján a rendőrhatóság (továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) jogosult. A közúti közlekedési szolgáltatás végzésének ellenőrzésére a külön jogszabályban meghatározott szervek jogosultak. Külföldi járművek ellenőrzését a rendőrhatóság (helyszíni tengelyterhelés ellenőrzés esetében a közlekedési hatóság közreműködésével) végzi.”
16. §
A Kkt. 45. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
(Az útellenőr feladata)
“a) a közút állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének a figyelemmel kísérése,”
"e) a közúti forgalom biztonsága érdekében az általa elvégezhető halaszthatatlan intézkedések megtétele, egyébként az intézkedés szükségességéről a kezelő haladéktalan értesítése.”
17. §
A Kkt.46. § után a következő 46/A. §-sal egészül ki:
“46/A. § A közlekedési hatóság jogosult a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó személyes adatait kezelni, azokat a vizsga eredményes befejezése után az illetékes rendőrhatósághoz továbbítani, valamint – a különleges adatok kivételével - a vizsgaeredményeknek, illetve a hatósági igazolvány kiadásának és hitelességének utólagos igazolása céljából nyilvántartani.”
18. §
(1) A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Felhatalmazást kap
a) a Kormány, hogy
1) az utánképzés részletes szabályait,
2) a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait,
3) a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerződések szabályait,
4) a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok felhasználásának módját,
5) a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemben tartásának részletes szabályait,
6) a közúti járművek üzemanyag felhasználása költségtérítésként elszámolható mértékének szabályait,
7) a közúti közlekedési szabálysértés pontrendszerére vonatkozó szabályokat,
8) a közúti járművezetők szakirányú továbbképzésére vonatkozó szabályokat,
9) a közúti járművezetők és a közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának szabályait,
10) a közúti közlekedés szabályait,
11) az egyes veszélyes árukat szállító járművek útvonalát kijelölje, ideértve az engedély kiadásának feltételeit;
b) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy
1) a közúti személyszállítás és árutovábbítás szakmai szabályait,
2) az útügyi igazgatás eljárási szabályait,
3) az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezéséről szóló szabályokat,
4) a közutak kezelésének szakmai szabályait,
5) az utak forgalomszabályozásának és a közúti jelzések elhelyezésének műszaki és eljárási szabályait,
6) a közutak ellenőrzésének szabályait,
7) a közutak tervezésére és a műszaki tervezési jogosultságra vonatkozó szabályokat,
8) a közúti hidak nyilvántartására és műszaki felügyeletére vonatkozó szabályokat,
9) az útépítés felügyeleti ellenőrzés szabályait,
10) az útépítésre szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményei, valamint megfelelősége igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalombahozatalának, felhasználásának, valamint az újfajta építési módok (műszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait,
11) a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit,
12) a közúti járművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos szabályokat,
13) a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait,
14) a gépjárműfenntartó tevékenység végzésének szabályait,
15) a gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálattal kapcsolatos szabályokat,
16) a nemzetközi forgalomban közlekedő gépjárművekre vonatkozó szabályokat,
17) az útépítési kivitelezési tevékenység szabályait;
c) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a belügyminiszter és a környezetvédelmi miniszter, hogy a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat együttesen;
d) a belügyminiszter, hogy a közlekedés- rendészeti intézkedések végrehajtásának módját, a közúti járművek vezetésére jogosító engedély, a gépjármű hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, a vezetésre jogosító okmányok helyszíni elvételének és visszavonásának feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, alaki követelményét, valamint a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelése engedélyezésének szabályait, használatuk és visszavonásuk rendjét
rendeletben állapítsa meg."
(2) A Kkt. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A Kormány a (3) bekezdés a) pontjában, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter pedig a (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban a járdákra és azok tartozékaira e törvénynek az utakra vonatkozó szabályaitól eltérő rendelkezéseket is megállapíthat.”
19. §
Ez a törvény 1998. december 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a Kkt. 19. §-ának (3) bekezdése és a 32. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
Általános indokolás
A közúti közlekedésről szóló - többször módosított - 1988. évi I. törvény 1988. július 1. napján lépett hatályba.
A közúti közlekedés teljes rendszerét átfogóan összefoglaló törvény az időközben a jogi és gazdasági környezetben bekövetkezett változásokra is figyelemmel, továbbá a közúti közlekedés színvonalának javítása érdekében folyamatos felülvizsgálatot igényel. Ennek keretében a törvény legutóbbi módosításai (1996. évi X. törvény, 1997. évi XC. törvény és 1997. évi CXLVI. törvény) alkalmával már megkezdtük a hatósági munkamegosztás korszerűsítését.
Az eddigi módosítások eredményei alapján az 1988. évi I. törvény megfelelően betölti alapvető feladatát.
A hatósági munka további korszerűsítése, a közúti közlekedési munkamegosztás átstruktúrálódása a közútkezelő szervezetek korábbi átalakítása, az ellenőrzés hatékonyságának növelése és végül, de nem utolsó sorban a közúti közlekedés biztonságának fokozása a törvény újabb módosítását teszi szükségessé.
Figyelemmel arra, hogy a közúti közlekedésről és a jogalkotásról szóló törvények előkészítése szinte párhuzamosan történt, a szabályozási felhatalmazások sorát is ki kell egészíteni. A felhatalmazó rendelkezések sorából kiemelést érdemel a taxiállomások létesítésének szabályozása.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat pontosítja a törvény hatályát. Felhatalmazást ad a Kormánynak és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek, hogy a törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályokban a járdákra és azok tartozékaira, az utakra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezéseket is megállapíthasson.
A 2. §-hoz
A közúti közlekedés biztonságának további javítása érdekében a javaslat a reklámtáblával, reklámhordozóval és egyéb reklámcélú berendezéssel összefüggő tilalmakat határoz meg. A tilalom mellett egyúttal kivételként kimondja, hogy e szabályok nem vonatkoznak azokra a közvetlenül az út mellett elhelyezett berendezésekre, amelyek a közúti közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak. A közút kezelője a szabálytalanul elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést saját maga eltávolíthatja, vagy az eltávolítást a közúti közlekedési hatóság rendelkezése alapján a kötelezett költségére és veszélyére elvégezheti vagy elvégeztetheti.
A 3. §-hoz
A javaslat a közút lezárására, illetőleg forgalmának korlátozására (elterelésére) jogosultak felsorolását kiegészíti a tűzoltósággal és a fegyveres erőkkel (honvédség, határőrség). Garanciális szabályként úgy rendelkezik, hogy a közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb időtartamra történő lezárásából eredő kárt az intézkedő szerv köteles megtéríteni.
A 4. §-hoz
A hatályos törvény 15. §-ának (1) bekezdése az indokoltnál magasabb szintre, a Kormány hatáskörébe utalja az egyes meghatározott - ez jellemzően az utak állapotát erősen befolyásoló un. túlsúlyos, túlméretes járműveket jelenti - járművek közlekedésének engedélyezését. Az ilyen járművek közlekedése a kezelő hozzájárulását igényli az utak állapotának védelme érdekében. A kezelői hozzájárulást a közút kezelője díj ellenében adja ki. A javaslat a miniszter hatáskörébe telepíti, hogy rendeletben határozza meg az erre vonatkozó szabályokat. Egyidejűleg a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy egyes különösen veszélyes árut szállító járművek közlekedési útvonalát hatósági eljárásban az erre feljogosított szerv kijelölje.
Az 5. §-hoz
A javaslat felhatalmazást ad a települési önkormányzatok részére, hogy illetékességi területükön a taxiállomásokkal kapcsolatos szabályokat rendeletben állapíthassák meg. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatával megsemmisítette a taxiszolgáltatás keretszámának korlátozására vonatkozó rendelkezést, ehhez kapcsolódóan hatályon kívül kell helyezni az ezzel összefüggő – kivételt tartalmazó – rendelkezést is.
A 6. §-hoz
A javaslat az engedélykötelesnek minősített közlekedési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban – a bírságfizetésre vonatkozó kötelezettséget - kiterjeszti a jogosulatlan árufuvarozás mellett a jogosulatlan személyszállításra is.
A 7-9. §-hoz
A tervezet az utak építésére, megszüntetésére és elbontására, az ezekre meghatározott szabályok megszegése esetére, továbbá az építésre jogosultak körének bővítésére tartalmaz módosító javaslatot. Kiemelést érdemel, hogy engedély nélküli útépítés és engedély nélküli forgalomba helyezés esetén a jövőben a közlekedési hatóság - ismételten is - bírságot szabhat ki. A javaslat kiegészíti a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokkal azt a kört, amely saját kezdeményezésére vagy a helyi önkormányzat rendelete alapján a helyi úthálózat fejlesztésében részt venni jogosult, adott esetben köteles.
A 10. §-hoz
A javaslat a közút kezelőjének feladatait bővíti a balesetek adatainak nyilvántartására vonatkozó kötelezettséggel.
A 11. §-hoz
A javaslat a jogalkalmazásban felmerült problémák megoldására irányul. Nem kényszeríti az ügyfeleket kettős engedélykérésre, ezáltal leegyszerűsíti az eljárás rendjét.
A 12-13. §-hoz
A javaslat pontosítja a közút nem közlekedési célú igénybevételének szabályait, elsősorban a kötelezettségek és jogosultságok alanyának megnevezésével.
A 14. §-hoz
A javaslat az általános tiltás helyett a közút kezelőjének hozzájárulását írja elő és lehetővé teszi a hozzájárulás nélküli tevékenység (vízelvezetés) esetén a pótdíj kiszabását.
A 15. §-hoz
A hatályos törvény csupán megnevezi a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóságokat, a javaslat pontosítja, hogy az egyes hatóságok mely ellenőrzési feladat ellátására jogosultak, egyben kötelesek.
A 16. §-hoz
A javaslat az útellenőr feladatainak meghatározását egészíti ki a közúti közlekedés biztonsága céljából.
A 17. §-hoz
A javaslat kiegészíti a törvény rendelkezéseit a közlekedési hatóság adatkezelésére vonatkozó garanciális szabályokkal. Ezáltal megteremti az összhangot az adatvédelemről szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel.
A 18. §-hoz
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezéseivel összhangban teljessé teszi, az alacsonyabb szintű végrehajtási szabályozási felhatalmazások sorát, így megteremti az alapját a közúti közlekedésre vonatkozó joganyag teljes körű kialakításának.
A 19. §-hoz
A törvény december 1-jén történő hatálybalépésének meghatározásával megfelelő időt ad a jogalkalmazók részére a felkészülésre.