ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
           Fidesz-Magyar Polgári Párt

T/171.

KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY

1998. évi ... törvény

a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról

1. §

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény  301. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

(4) A 220.§. (3) bekezdésében és a 229.§. (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az azonos részvénysorozatba tartozó  részvények közötti, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályában a névre szóló részvényekhez kapcsolódó szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tett különbségtétel e törvény hatálybalépését követően kerül meghatározásra.                        

2.§.

E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

INDOKOLÁS

A részvénytársaság működése során a közgyűlésen a részvényest megillető tagsági jog a részvényhez kapcsolódó szavazati jog mértéke szerint gyakorolható.

A részvénytársaságnak az  1988. évi VI. tv. alapján elkészített alapszabálya/alapító okirata a - Ptk., mint mögöttes jogszabály 200. § (1) bekezdésében meghatározott - szerződéses szabadság elvének érvényesülésével rendelkezhetett az egyes részvényekhez fűződő szavazati jog megállapításáról. A részvények összességéből álló közgyűlés az ilyen tartalmú alapszabályokat jóváhagyta, az ebben lefektetett többletjogosultságot valamennyi részvényes elfogadta és a későbbiekben jelentkező részvényesek is ezen alapszabály ismeretében vásároltak  részvényeket.

Az ilyen rendelkezést tartalmazó alapszabályok tehát hosszú távra határozták meg az adott részvény értékét, piaci árát.

Az 1997. évi CXLIV. tv. - pl.: az elsőbbségi részvényhez kapcsolódó jogosítványok definiálásával - maga is lehetővé teszi, hogy a részvényesek az alapszabályban/alapító okiratban névértéktől eltérő részvények kibocsátásáról állapodjanak meg.

Erre tekintettel indokolatlan, hogy az új Gt. hivatkozott rendelkezéseivel a részvényesek konszenzuson alapuló, korábban megszerzett többletjogosultságait korlátozva, a jogszabály erejénél fogva beavatkozzon egy már kialakult értékrendbe és a részvényesek gazdasági érdekein alapuló megállapodás lényeges elemét megváltoztassa, mert ez a szerződéses szabadság elvébe ütközik.

Budapest, 1998. szeptember "    "

Kósa Lajos                                dr. Dorkota Lajos

Fidesz-Magyar-Polgári Párt           Fidesz-Magyar-Polgári Párt