A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/203. számú
törvényjavaslat
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
módosításáról
Előadó: Járai Zsigmond
pénzügyminiszter
1998. szeptember
1998. évi ............. törvény
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
módosításáról
1.§
Az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21.§-ának (5) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) Az olyan magánszemély lakástulajdon vásárlása esetén,
a) aki a másik lakástulajdonát a vásárlás időpontjától számítva legfeljebb egy évvel korábban eladta vagy
b) aki a másik lakástulajdonát a vásárlás időpontját követő legfeljebb egy éven belül eladja,
az illeték alapja a vásárolt és eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha az a) pontban meghatározott esetben a vásárlás időpontjában a magánszemély tulajdonában a vásárolt lakástulajdonon kívül más lakástulajdon nincs, illetve a b) pontban meghatározott esetben a vásárlás időpontjában a vásárolt lakáson felül legfeljebb csak egy lakástulajdona van. A vásárlás napjától számított 5 éven belül ez a kedvezmény ismételten nem vehető igénybe."
"(7) Az (5) bekezdésben említett adásvételnél a vevő az ott említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt. "
2.§
Az Itv. 23/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ingatlan tulajdonjogának cégjegyzék, illetve egyéni vállalkozói igazolvány alapján főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta és az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó, ha nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta (a továbbiakban együtt: vállalkozó), továbbá az ingatlanalap által történő megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2 %-a.
(2) Az illetékkötelezettség keletkezésekor főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal, az ingatlanalap-kezelői tevékenységre jogosultságot az alapkezelő az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által kiadott engedéllyel igazolja.
(3) A vállalkozó azt a tényt, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végzi, a tevékenység statisztikai jelzőszámával, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével és a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről, illetőleg annak megoszlásáról kiállított nyilatkozatával igazolja.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után az ingatlan- és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó is, ha nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, feltéve, hogy nettó árbevételének legalább 75 %-a e két tevékenységből származik.
(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlant az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adja el és ennek megtörténtét - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal (ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel) nem igazolja, illetőleg ha az ingatlanok pénzügyi lízingbeadásával foglalkozó vállalkozó a fenti határidőn belül a lízingbeadás tényét szerződéssel nem igazolja; az illetékhivatal a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetét az eredeti esedékesség időpontjától felszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben a vállalkozó terhére pótlólag előírja."
3.§
Az Itv. 24.§ (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 10 forint, kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forint.
(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2.500 kg-ot nem haladja meg 5.000 forint, minden más esetben 12.000 forint illetéket kell fizetni."
4. §
(1) Az Itv. 26.§-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (6) és (7) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik.
"(6) Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40.000 forint kedvezményre jogosult feltéve, ha a megszerzett lakástulajdon teljes forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás részarány-tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg."
(2) Az Itv. 26.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A (6) bekezdésben meghatározott vagyonszerzés esetén a szerző félnek a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor nyilatkoznia kell arról, hogy nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakásingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga."
5.§
Az Itv. 29.§-a (1)-(3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az első fokú államigazgatási eljárásért - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik - 1.500 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).
(2) Az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 200 forint, de legalább 3.000 forint, legfeljebb 300.000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 3.000 forint.
(3) A felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem illetéke 7.000 forint. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32.§ rendelkezései az irányadók."
6.§
(1) Az Itv. 33.§ (2) bekezdése 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(.... tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
"4. a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve
a) a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat;
b) a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá
c) az anyakönyvi kivonat kiállítása;
d) az ingatlan-nyilvántartási eljárás;"
(2) Az Itv. 33.§ (2) bekezdésének 5. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
(5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha)
"g) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben"
(történik a kiállítása)
(3) Az Itv. 33. § (2) bekezdésének 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(... tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
"30. az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás."
7.§
Az Itv. 39.§-a (3) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a következő d) ponttal egészül ki:
(Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja)
"b) a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt:
- első fokon indult peres eljárásban 300.000 forint, nemperes eljárásban pedig 170.000 forint,
- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 200.000 forint, nemperes eljárásban pedig 120.000 forint;
c) az ítélőtábla előtt:
- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 400.000 forint, nemperes eljárásban 250.000 forint;
d) a Legfelsőbb Bíróság előtt:
- fellebbezési eljárásban 500.000 forint,
- felülvizsgálati eljárásban 600.000 forint."
8.§
(1) Az Itv. 43.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos - 10.000 forint."
(2) Az Itv. 43.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A Pp. 349.§-ában meghatározott munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 5.000 forint. "
(3) Az Itv. 43.§-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 10.000 forint."
9.§
(1) Az Itv. 45.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke az alapszabályban, a társasági szerződésben, illetve az alapító okiratban megállapított vagyon (jegyzett tőke) értéke után:
a) jogi személy esetében 2%, de legalább 60.000 forint, legfeljebb 600.000 forint;
b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve az a) pont alá nem tartozó egyéb cég esetén 2%, de legalább 20.000 forint, legfeljebb 200.000 forint;
c) induló vagyon nélkül alapítható cég esetén 10.000 forint;
d) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 200.000 forint;
e) külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 100.000 forint."
(2) Az Itv. 45.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdésben nem említett egyéb eljárásért - a (4)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - 3.000 forint illetéket kell fizetni."
(3) Az Itv. 45.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, tényekre) vonatkozóan több rovatot is érintő változásokat egyidejűleg jelentenek be - az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével - a bejelentett változások számától függetlenül 6000 forint illetéket kell fizetni."
(4) Az Itv. 45.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A cég vagyonának (jegyzett tőkéjének) növelése (felemelése) esetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott illetéket a vagyon (a jegyzett tőke) növekedésének összege után kell kiszámítani, az illeték mértéke legalább 10.000 forint, az (1) bekezdés a) pontjában említettek esetében legfeljebb 600.000 forint, az (1) bekezdés b) pontjában említettek esetében pedig legfeljebb 200.000 forint. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is."
10.§
Az Itv. 57.§-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
"m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása."
11.§
Az Itv. 58.§-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A 42.§ (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett eljárásoknál - amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak - a mérséklési kötelezettség csak a 42.§ (2) bekezdése szerint kiegészített illetékre terjed ki."
12.§
Az Itv. 62.§-a (1) bekezdésének b) és i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
"b) a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt;"
"i) a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában, ideértve az említett eljárások alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokat is;"
13.§
Az Itv. 80.§-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(.... illeték visszatérítésének - a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:)
"j) a felülvizsgálati eljárásban, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztését a Legfelsőbb Bíróság nem engedélyezte."
14.§
Az Itv. 87.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki.
"(3) Ha a törvény 21.§ (5) bekezdése, valamint 26.§ (6) bekezdése szerinti kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, az igénybe vett kedvezmény összegét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóbírsággal, valamint az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelten kell megfizetni."
15.§
Az Itv. 91.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtatni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető."
16.§
Az Itv. 92.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal - ideértve a 26. § (9) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot is - együtt az érkezését követő nyolc napon belül kísérőjegyzékkel továbbítja az illetékhivatalhoz. A kísérőjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is.”
17. §
Az Itv. 102.§ (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"e) forgalmi érték:
az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá a lakástulajdonon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog (lakottság) figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető."
18.§
Az Itv. Melléklete e törvény mellékletének megfelelően módosul.
19.§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) a következő 46/A. §-sal egészül ki:
"46/A. § (1) A közúti közlekedési igazgatási eljárás során a hatóság által - külön jogszabályban meghatározottak szerint - kiadott forgalmi engedélyért, törzskönyvért, érvényesítő címkéért és azok pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben az (1) bekezdésben meghatározott díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét együttes rendeletben szabályozza."
20.§
(1) E törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napjától illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett első fokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Itv. 4. §-a (1) bekezdésének második mondatából a "kivéve, ha a törvény szerint a szerződő felet terhelő illeték megfizetését a 27. § (2) bekezdésében foglaltak alapján magára vállalta" mondatrész, az Itv. 27.§-ának (2) bekezdése, továbbá az Itv. Melléklete IX. címének 4. pontja és a XVIII. címének 11. pontja hatályát veszti, valamint az Itv. 33. § (2) bekezdésének 13. pontjában a "személyi igazolvány" kifejezés helyébe a "személyazonosító igazolvány" szövegrész lép. Egyidejűleg hatályát veszti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1997. évi LXXII. törvény 37.§-ának (4) bekezdése. Az Itv. Mellékletének XI. címe a gépjármű forgalmi engedélyével kapcsolatos eljárásra igazgatási szolgáltatási díjkötelezettséget megállapító jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.
(3) Ha a gépjárműnek öröklési illetékkötelezettség alá eső módon való megszerzése 1999. január 1-je előtt történik, akkor az ezt terhelő öröklési illeték megállapítására az 1998. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az, aki:
a) 1999. évben lakástulajdont vásárol és 1998. évben egy másik lakástulajdont adott el, vagy
b) 1998. évben lakástulajdont vásárolt és 1999. évben egy másik lakástulajdont ad el,
az Itv. 1998. december 31-én hatályos 21. §-ának (5)-(8) bekezdése szerinti kedvezményre jogosult, feltéve, hogy a vagyonszerzés körülményei az említett rendelkezésekben foglalt valamennyi feltételnek megfelelnek.
Melléklet
az 1998. évi ........ törvényhez
1. Az Itv. Melléklete I. címének 1. pontja a következők szerint módosul:
"1. A becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 1.200 forint, a fellebbezés, illetőleg a kifogás illetéke 2.500 forint."
2. Az Itv. Melléklete III. címének 1. és 2. pontja a következők szerint módosul:
"1. Az igazságügyminiszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 800 forint, ahány jogszabályszakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították.
2. A joggyakorlatról kiállított 1. pontban említett bizonyítvány illetéke 3.000 forint."
3. Az Itv. melléklete IV. címének 1. és 2. pontja a következők szerint módosul:
"1. Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke - ha e melléklet kivételt nem tesz - oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 200 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint.
2. Az eredeti jegyzőkönyvvel egyidejűleg átütéssel készült jegyzőkönyv-másolat illetéke oldalanként 50 forint, de legalább 200 forint."
4. Az Itv. Melléklete IV. címének 5. pontja a következők szerint módosul:
"5. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 500 forint illeték alá esik."
5. Az Itv. Melléklete V. címének 1. pontja a következők szerint módosul:
"1. Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 500 forint."
6. Az Itv. Melléklete VI. címének 1. és 3. pontja a következők szerint módosul:
"1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz:
a) másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint;
b) iraton levő aláírás után aláírásonként 300 forint;
c) külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezetője általi hitelesítése (közbenső felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 500 forint; az ilyen hitelesítésnek - a külügyminiszter kivételével - miniszter általi felülhitelesítése 1000 forint;"
"3. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 200 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is."
7. Az Itv. Melléklete VII. címének 1. és 2. pontja a következők szerint módosul:
"1. Az állami levéltár által készített egyszerű vagy hiteles másolatért az alábbi illetéket kell fizetni:
a) az 1867. évi előtti időből származó iratról kiállított másolat után oldalanként 200 forintot, de legalább 1.000 forintot;
b) az 1867. évből vagy ennél későbbi időből származó iratról kiállított másolat után oldalanként 100 forintot, de legalább 500 forintot.
2. Az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által történő hitelesítéséért oldalanként 100 forint illetéket kell fizetni."
8. Az Itv. Melléklete VIII. címe a következők szerint módosul:
"Iskolai bizonyítvány - ide értve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is -, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 1.500 forint illetéket kell fizetni."
9. Az Itv. Mellékletének IX. címe és 7. pontja a következők szerint módosul:
"IX. Az útlevél és egyéb útiokmány kiadásával, valamint a bevándorlással kapcsolatos eljárás illetéke."
"7. Az útlevélbe történő idegen nyelvű bejegyzésért - az 1-6. pontban meghatározott illetéken felül - 2.000 forint illetéket kell fizetni."
10. Az Itv. Melléklete IX. címének 8. és 9. pontja a következők szerint módosul:
"8. Az útlevélhatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 4.000 forint.
9. Illetékmentes:
a) a diplomata útlevél, a külügyi szolgálati útlevél és a szolgálati útlevél, valamint az ilyen útlevél érvényességének meghosszabítása;
b) a határátlépési igazolvány."
11. Az Itv. Mellékletének X. címe a következő 2. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés 1. pontra változik:
"2. A belügyminiszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10.000 forint."
12. Az Itv. Melléklete XI. címének 1. és 2. pontja a következők szerint módosul:
"1. A 2. pontban említett kivétellel gépjármű (pótkocsi) forgalmi engedélyének - ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt is - kiállításával, pótlásával, a betelt forgalmi engedély cseréjével, másodlat kiadásával, illetőleg tulajdonjogot érintő korlátozásnak a forgalmi engedélybe történő bejegyzésével és nyilvántartásba vételével, valamint törlésével kapcsolatos eljárás illetéke 2.000 forint.
2. Az egy alkalomra szóló forgalmi engedély illetéke 500 forint."
13. Az Itv. Melléklete XII. címének 1. pontja a következők szerint módosul:
"1. Új hajó lajstromozásakor, valamint a tulajdonjogban bekövetkezett változás bejegyzésekor az illeték alapja tengeri hajó esetén a bruttó regisztertonna, míg belvízi géphajó és gép nélküli hajó esetén a legnagyobb merüléshez tartozó vízkiszorítás után számított metrikus tonna.
Az illeték mértéke:
a) a tengeri hajó minden bruttó regisztertonnája után 800 forint;
b) a belvízi géphajó minden metrikus tonnája után 300 forint;
c) belvízi gép nélküli hajó minden metrikus tonnája után 75 forint.
Az a)-c) pontban foglalt illeték mértéke nem lehet kevesebb 10.000 forintnál."
14. Az Itv. Mellékletének XIII. címe a következők szerint módosul:
"1. Kérelemre indult eljárás illetéke
|
a) elvi vízjogi engedély esetén |
2.000 forint; |
|
b) vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély esetén, illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó - a jogszabályban meghatározott - ügyekben |
5.000 forint; |
|
c) engedély nélkül vagy engedélytől eltérően (megépített) vízimunka, vízilétesítmény fennmaradási engedélye esetén |
8.000 forint; |
|
d) egyéb kérelemre indult eljárás esetén |
5.000 forint. |
2. A fellebbezés illetéke:
a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapeljárás illetékének kétszerese;
b) csatornabírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1.000 forintja után 50 forint, de legalább 5.000 forint;
c) vízkészletjárulékot (késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot) megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 5.000 forint;
d) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29.§-ának (3) bekezdésében megállapított bírság kiszabása esetén a bírságösszeg 10%-a, de legalább 5.000 forint;
e) első fokon hivatalból indult, vagy folytatott vízjogi kötelezettség megállapításával kapcsolatos egyéb, a b) és d) pontokban nem említett eljárásban hozott határozat esetén 3.000 forint."
15. Az Itv. Mellékletének XIV. címe a következők szerint módosul:
"1. Az alapeljárás illetéke 2.000 forint.
2. A fellebbezés illetéke:
a) kérelemre indult eljárásban és a hivatalból indult vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 4.000 forint;
b) veszélyes hulladék bírságot, zajbírságot, légszennyezési és szennyvízbírságot, továbbá természetvédelmi bírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1.000 forintja után 50 forint, de legalább 5.000 forint."
16. Az Itv. Mellékletének XV. címe a következők szerint módosul:
"1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárásért, ha ez
a) telekalakítási engedélyre irányul
a/1. kettőnél több lakótelek kialakítása esetében telkenként 1.000 forint,
a/2. üdülőtelek kialakítása esetében telkenként 4.000 forint,
a/3. egyéb építési telek kialakítása esetében egész és megkezdett hektáronként 1.200 forint,
a/4. külterületi földrészlet kialakítása esetében földrészletenként 1.000 forint;
b) építési (bontási, felújítási, átalakítási, bővítési stb.), illetőleg használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadására irányul
b/1. lakóépület melléképületének építése (felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, elmozdítása és lebontása stb.), illetőleg használatba vétele vagy fennmaradása esetén 5.000 forint;
b/2. elvi építési engedély, valamint kerítés és támfal építése (felújítása, helyreállítása, átalakítása, elmozdítása és lebontása stb.) vagy fennmaradása esetén 4.000 forint;
b/3. a b/1. pontban nem említett épület építése (bontása, felújítása, átalakítása stb.), illetőleg használatba vétele vagy fennmaradása esetén 10.000 forint
illetéket kell fizetni.
2. Az 1. pont alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárásért (pl. engedély érvényének meghosszabbítása), továbbá építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 2.000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért pedig 5.000 forint illetéket kell fizetni.
3. Illetékmentes: a lakóház- (lakás) építéssel kapcsolatos az 1. pont a/1. alpont alá nem eső telekalakítás, építési (elvi építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, elmozdítási, lebontási) és használatbavételi engedély iránti első fokú eljárás."
17. Az Itv. Melléklete XVI. címének 5. pontja a következők szerint módosul:
"5. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke 4.000 forint. Egyebekben a földhivatali eljárásban előterjesztett fellebbezés illetékére a törvény 29.§-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadók."
18. Az Itv. Mellékletének XX. címe a következők szerint módosul:
"Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért - ingatlanonként - 50.000 forint illetéket kell fizetni."
19. Az Itv. Melléklete a következő XXI. címmel és rendelkezéssel egészül ki:
"XXI. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke
1. A hatósági bizonyítvány kiállítása 1.500 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több hatósági bizonyítványt kérnek, az első példány után 1.500 forint, minden további, az első példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után 300 forint illetéket kell fizetni.
2. Ha egy eljárásban több ügyfél vesz részt, a hatósági bizonyítványért az 1. pont alapulvételével annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a 31. § (5) bekezdésének első mondatában meghatározott eljárás esetén.
3. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke - kivonatonként - 1.500 forint."
20. Az Itv. Melléklete a következő XXII. címmel és rendelkezéssel egészül ki:
"XXII. A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke
1. Kérelemre indult eljárási illetékek
a) közműpótló berendezés - a külön jogszabályban meghatározott talajvízkút, szennyvíz szikkasztó - létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén 2.000 forint;
b) víziállás létesítésének, használatbavételének, továbbá fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén 2.000 forint;
c) szennyvízelőtisztító berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének engedélyezése esetén 5.000 forint.
2. A fellebbezés illetéke:
a) az alapeljárás illetékének kétszerese;
b) első fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 3.000 forint."
I N D O K O L Á S
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az Országgyűlés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény megalkotásakor a közfeladatokhoz való arányos hozzájárulás alkotmányos követelményét, valamint az állami és önkormányzati feladatok megvalósításához szükséges bevételi forrás gyarapítását tűzte ki célul.
Az illetékek általános jellemzője, hogy mindig valamely jogintézményhez kapcsolódóan fejtik ki eseti jellegű szabályozó szerepüket. Az ún. tapadójog jellegből adódóan az illetéktörvénynek gyakorlatilag a jogrendszer egészéhez (Ptk., Pp., Áe. stb.) igazodnia kell. Ennek megfelelően a jogrendszer változásai, a társadalmi-, gazdasági viszonyok módosulásai elkerülhetetlenné teszik az illetékek folyamatos karbantartását.
A törvényjavaslatban megfogalmazott változtatások egyrészt a jogi környezet - pl. az 1999-től hatályba lépő bírósági szervezeti reform - módosulását követik, másrészt egyes illetékkedvezményi rendelkezések újrafogalmazására (pl. a főtevékenységként ingatlanforgalmazók) irányulnak. Az értékviszonyok változása, illetve az illetékbevételek reálértékének megőrzése érdekében a gépjárműszerzés tételes vagyonszerzési illetéke, valamint egyes eljárási illetékek mértékének módosítása is elkerülhetetlenné vált.
A visszterhes vagyonátruházási illetékek a megszerzett vagyon rendeltetése szempontjából jelenleg is differenciáltak, a lakásszerzés megkülönböztetett társadalmi-gazdasági súlya miatt. A lakásszerzést az illetéktörvény az egyéb rendeltetésű vagyonszerzésekkel szemben ma is kedvezményezi.
Az illetékalap és illetékmérték formájában kedvezményezett elvonáson túlmenően a közvélemény által is leginkább várt és támogatott, a Kormányprogramban hangsúlyozottan megjelenő illetékmérték-csökkentés a fiatalok első lakásszerzésének további támogatását szolgálja. A Javaslat az esetleges jogosulatlan igénybevétel szankciójáról is gondoskodik.
A valós lakásigények kielégítését szolgáló első lakásszerzés kedvezménye a lakásszerzéseknél széles körben érvényesülő mentességek, kedvezmények döntő többségét érintetlenül hagyja.
Az egyes államigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó illetékmértékek korrekciójára az elmúlt években csak igen érintőlegesen és részlegesen került sor, így a korábbiakban megállapított (általános tételű és speciális) illetékmértékek időközben elértéktelenedtek. Az eljárási illeték egyes fix tételei - az értékviszonyok változása miatt - nem fejezik ki az eljárás valós költségigényét, így a költségvetési bevételt biztosító szerepük is fokozatosan csökken.
Az illetéktörvény mellékletében meghatározott külön illeték alá eső speciális eljárások illetékének némelyike a törvény 1991. évi hatálybalépése óta nem változott, ezért az eljárások költségigénye jelentősen meghaladja a hatályos illetékmértékeket, holott ebben a körben az általános mértéktől való eltérést az eljárások bonyolultságával, az eljáró szerv személyi, dologi kiadásaival összefüggő költségigényesség indokolja. Az illetéktörvény melléklete ugyanis a különleges munkaigényességű, az általánostól eltérő (jellemzően magasabb) költségigényű eljárások ún. speciális mértékű illetékeit tartalmazza.
Az aránytalanság feloldása érdekében az illeték mértékének értékvesztését ellensúlyozó, az infláció mértékét követő és az egyre költségesebb hatósági ügyintézéshez igazodó korrekciója kizárólag azokra az eljárásokra vonatkozik, melyek mértéke az adott eljárással felmerülő költségekhez képest aránytalanul alacsony. A korrekció érinti az államigazgatási eljárások ún. általános tételű illetékét, a speciális mértékű illetékek kirívóan alacsony tételeit, továbbá a jogorvoslati illetékek minimumát és maximumát.
Az eljárási illeték vázoltak szerint tervezett, túlzott mértékűnek nem mondható, de megfontoltabb eljárás kezdeményezésre késztető emelése az eljárások széles körét érinti. Az illeték mértékének meghatározásánál kettős kritérium, hogy az lehetőség szerint álljon arányban az eljárás során felmerülő költségekkel, ugyanakkor lényeges, hogy a költségarányos illetékterhek senkit ne akadályozzanak a jogérvényesítésben. Ennek garanciáját jelenti, hogy változatlanul érvényesül az illetéktörvénynek az a rendelkezése, amely úgy az államigazgatási, mint a bírósági eljárásokat illetően elismeri a külön jogszabályon alapuló, az illetékmentességet is magában hordozó költségmentesség intézményét.
A bírósági eljárási illetékekre vonatkozó fejezet módosítása elsősorban az igazságszolgáltatási reform keretében kialakításra kerülő négyszintű bírósági rendszer következménye. A törvényjavaslatban meghatározott illetékmértékek - a szabályozás alapjául szolgáló eljárások különbözőségeinek megfelelően - rendkívül differenciáltak, az egyes eljárások költség- és munkaigényével arányosak. Továbbra is elkülönülnek a polgári (ezen belül a peres és nemperes eljárások), a büntető eljárások illetékei és az eljáró bíróság szintje, valamint az eljárás fokozata szerinti különbözőségek is megjelennek a fizetendő illeték összegében.
Az illetéktörvény módosítása négy - jellegében és hatásában különböző - személyi kört érint a következők szerint.
A fiatalok első lakásvásárlásához kapcsolódó kedvezmény (változatlan mobilitást feltételezve) várhatóan mintegy 60-70 ezer személyt érinthet, a kedvezmény összértéke 2,5 milliárd forint körüli. Mivel e kedvezmény személyenként 40 ezer forintban maximált, elsősorban a kis értékű lakások fiatal vásárlóinál jelent érzékelhető tehercsökkenést.
A vagyonszerzéshez kapcsolódó egyes illetékrendelkezések módosulása alapvetően az adott szabályozási terület belső ellentmondásait hivatott feloldani. Ilyen - nagyobb léptékű - változás a főfoglalkozásként ingatlanforgalmazást végzőknél a - kedvezményes 2 %-os illetékmértékkel szerzett ingatlanra vonatkozó - két éves elidegenítési szabály, amelynek lényege, hogy ha a megadott időpontig a vállalkozók nem igazolják az adott vagyontárgy eladását (pénzügyi lízingbe adását), akkor az irányadó általános illetékkulcs szerinti különbözetet pótlólag kell megfizetniük. A két éves határidő nem akadályozza (legfeljebb gyorsítja) az üzletszerű ingatlanforgalmazást, emellett kiszűri a kedvezményt jogosulatlanul igénybe vevő vállalkozókat.
A gépjárműszerzési illeték mértéke 8 Ft/cm3-ről 10 Ft/cm3-re emelkedik, a 25 %-os valorizáció azt jelenti, hogy egy átlagos (1400 cm3-es) személygépkocsi "átírási illetéke" a jelenlegi 11 200 forintról 14 000 forintra növekszik. (Ez az illetékvalorizáció egyébként 1-1 milliárd forint bevételnövekményt eredményezhet a helyi önkormányzatok és a központi költségvetés számára.)
Az államigazgatási és a bírósági eljárási illetékek jelenlegi mértékei - amelyek többsége sok év óta változatlan - már nem fejezik ki az eljárások költségigényességét, ezért az ár és értékviszonyokhoz történő igazításuk feltétlenül indokolt. A javasolt új eljárási illeték tételek egyrészt költségarányosabb hozzájárulást eredményeznek az eljárások igénybevevői számára, másrészt (bár megfontoltabb eljárás-kezdeményezésre ösztönöznek) nem akadályozzák a valós jog- vagy érdekérvényesítés tényleges lehetőségét.
Részletes indoklás
az 1.§-hoz
A Javaslat korlátozza a cserét pótló adásvételhez fűzött illetékalap kedvezményt. A változtatás lényege, hogy a Javaslat a kedvezmény igénybevételét kizárólag a magánszemély vevő számára biztosítja és csakis akkor, ha a magánszemély vevő másik lakástulajdonát a vásárlás napjától számítva legfeljebb egy évvel korábban eladta vagy a vásárlást követő legfeljebb egy éven belül eladja és ezért a vásárlás időpontjában az első esetben a vásárolt lakástulajdonon kívül más lakástulajdonnal nem rendelkezik, illetve a másik esetben a vásárolt lakástulajdonon felül legfeljebb csak egy - egy éven belül eladandó - lakástulajdona van. A vevő a kedvezményre 5 évenként egyszer jogosult. A határidőt a vásárlás napjától kell számítani.
A Javaslat szerint az ismertetett feltételek meglétéről a vevőnek a másik lakástulajdona eladásáról szóló igazolás - a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas adásvételi szerződés vagy más megfelelő okirat - bemutatásával egyidejűleg kell nyilatkozni.
a 2. §-hoz
A hatályos illetéktörvény az illetékteher áthárításából adódó árnövekedés elkerülése érdekében 2%-os illetéket állapít meg az ingatlanalapok, a főtevékenységként ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozók, valamint ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozók ingatlanszerzéseire. A főtevékenység ingatlanforgalmazás esetén a tevékenység statisztikai jelzőszámával és a főtevékenység szerint illetékes kamara nyilatkozatával, ingatlanok pénzügyi lízingje esetén pedig a tevékenység statisztikai jelzőszámával, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével, valamint a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről kiállított nyilatkozatával igazolható.
A Javaslat a jelenlegi szabálytól két vonatkozásban tér el. Egyrészt megváltoztatja a kedvezmény igénybevételének feltételeit és a jogosultság igazolásának rendjét. Így csak azoknak a vállalkozóknak biztosítja a kedvezményt, akiknek cégjegyzék, illetve egyéni vállalkozói igazolvány szerinti főtevékenysége az ingatlanforgalmazás. Ennek megfelelően a jogosultság cégbizonyítvánnyal, illetve egyéni vállalkozói igazolvánnyal igazolható. Az ingatlanforgalmazási tevékenység új illetékjogi megítélését a mögöttes jogintézmények kiépülése tette lehetővé. Az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos nyilvántartás és iratátadás rendjéről, valamint a vállalkozói igazolvány formai követelményéről szóló 80/1998. (IV.29.) Korm. rendelet ugyanis előírja a főtevékenység egyéni vállalkozói igazolványban történő feltüntetését, a cégjegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V.23.) IM rendelet pedig kimondja a cég tevékenységére vonatkozó nyomtatványon a tevékenységi körökön belül a cég főtevékenységének elkülönített megjelenítését. E jogintézmények révén az ingatlanforgalmazás, mint főtevékenység tettenérhető.
A másik lényeges eltérés, hogy a Javaslat a kedvezményes 2%-os illeték alkalmazására az előzőekben említett feltételek fennállása esetén is csak akkor ad lehetőséget, ha a vállalkozó az általa megszerzett ingatlant a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított 2 éven belül eladja, illetőleg pénzügyi lízingbe adja. Ha ennek a kötelezésnek a vállalkozó nem tesz eleget, és az eladást a határidő elteltét követő 15 napon belül a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal, ennek hiányában pedig az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel, illetve a pénzügyi lízingbeadás tényét szerződéssel nem igazolja, akkor az illetékhivatal a kedvezményes kulccsal megállapított illeték és a vagyonszerzés után az általános szabályok szerint egyébként járó (2-6, illetve 10%-os mértékű) illeték különbözetét az eredeti esedékességtől felszámított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
A megszorítás szükségességét a gyakorlat vetette fel. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy egyes vállalkozók csak azért módosítják főtevékenységüket az ingatlanforgalmazásra, hogy egy nagy értékű - többnyire nem újraértékesítésre, hanem saját hasznosításra szánt - ingatlan illetékterhét csökkentsék. A megvásárolt ingatlan továbbeladására vonatkozó kikötéssel a Javaslat azt is hangsúlyozni kívánja, hogy a főtevékenységként végzett ingatlanforgalmazás alatt az ingatlanok üzletszerű adás-vételét feltételezi.
a 3.§-hoz
A gépjármű tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának öröklés vagy ajándékozás útján, továbbá ellenérték fejében történő megszerzéséért jelenleg fizetendő illeték 1997. január 1. napjától került megállapításra. A vagyontárgy értékével arányosabb illetékelvonás kialakítása céljából a Javaslat megemeli a gépjármű és a pótkocsi szerzéséhez kapcsolódó illetéket. Így gépjármű esetén a tulajdonszerzés illetékét a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 8 forintról 10 forintban, a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjárműveknél pedig hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1kW-ja után 300 forintról 400 forintban határozza meg. A pótkocsi szerzése esetén a fizetendő illetéket továbbra is a jármű össztömegétől függően differenciálja, változás az illetékelvonás mértékében jelentkezik, amennyiben ha az össztömeg a 2.500 kg-t nem haladja meg 4.000 forint helyett 5.000 forint, minden más esetben 10.000 forint helyett 12.000 forint illetéket kell fizetni.
a 4.§-hoz
A hatályos szabályok szerint a lakástulajdon megszerzése az általános mértékű (10%) illetéknél lényegesen kedvezőbb illeték alá esik, ilyenkor ugyanis 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ez meghaladó összege után 6% illetéket kell fizetni.
A Javaslat a Kormány programjával összhangban a fiatalok otthonteremtéssel járó illetékterhének enyhítésére az egyébként járó illeték 50 %-áig, de legfeljebb 40.000 forintig terjedő kedvezményt biztosít annak a fiatalnak, aki az illetékkötelezettség keletkezésekor (szerződés megkötése napján) 35. életévét még nem töltötte be és első, 8 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakás tulajdonát szerzi meg. Az első lakásszerzésről a Javaslat szerint akkor beszélhetünk, ha a vagyonszerzőnek nincs és korábban sem volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakásingatlanhoz kapcsolódó - ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett - vagyoni értékű joga.
Részaránytulajdon megszerzésekor a fiatal csak a szerzett tulajdoni hányadával arányos mértékű kedvezményre jogosult. A kedvezmény személyhez kötött, ezért fiatal házasok első lakásszerzésekor a feltételek fennállását a házastársaknál nem együttesen, hanem külön-külön kell vizsgálni. Így előfordulhat, hogy a közös lakásszerzésnél csak a házastársak egyike részesül illetékcsökkentésben. A személyhez kötöttség további előnye, hogy a kedvezmény az egyedülállókat, az élettársakat, a házasokat, valamint gyermeküket egyedül nevelő fiatalokat egyaránt megilleti.
az 5. §-hoz
Az illetéktörvény az államigazgatási (közigazgatási) hatóságok eljárásáért fizetendő illeték mértékét átalány jelleggel, tételes összegben határozza meg. Ez alól kivételek azok az eljárások, amelyek munka- és költségigénye az általánostól eltérő mértékű illeték megállapítását indokolja.
A tételes összegű illetékek nem képesek követni az értékviszonyok változását, ezért azokat időről időre korrigálni kell. Ennek tesz eleget a Javaslat azzal, hogy az eljárással felmerülő költségek emelkedésével összhangban korrigálja az egyes államigazgatási eljárások illetékmértékeit, és az első fokú eljárásban széles körben érvényesülő - átalány jellegű - általános tételű illeték mértékét a jelenlegi 1.000 Ft-ról 1.500 Ft-ra emeli. Az alapeljárásban történt illetékfizetéstől független fellebbezési eljárásokban a Javaslat nem érinti a százalékos illeték - értékhez igazodó - elvonási szabályának meghatározását, de az olyan fellebbezések illetéke, amelyek tárgyának értéke pénzben megállapítható, szintén emelkedik és a költségarányosság követelményét szolgálva a fellebbezési eljárásban fizetendő illeték minimuma 2.000 Ft-ról 3.000 Ft-ra, az elvonást korlátozó maximuma 200.000 Ft-ról 300.000 Ft-ra emelkedik. Ugyancsak módosul a felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem illetéke, melynek tételes mértéke 5.000 Ft-ról 7.000 Ft-ra nő. Ez utóbbi körbe tartozó eljárásokat a felettes szervek folytatják le, melyek költségigénye az általánosnál magasabb, ezért a Javaslat - az eddigieknek megfelelően - a többi eljárás illeték-vonzatának mértékéhez arányosított fix tételű mértéket állapít meg. (Az illetékkötelezettség ez esetben sem érinti a hivatalból tett felügyeleti intézkedéseket, eljárási illeték kizárólag az ügyfél kérelmére induló eljáráshoz kötődik.) A Javaslat változatlanul hagyja a jogorvoslati, (a fellebbezést és a felügyeleti intézkedést is ideértve) eljárási illetékek visszatérítésének törvényi kereteit, amely szabályozás arra hivatott, hogy az eljáró államigazgatási szervek jogszabálysértése miatt jogorvoslatra kényszerülő ügyfeleket mentesítse az illeték alól. Az illetéktörvény által megfogalmazott feltételek (jogszabálysértés az ügyfél hátrányára) esetén az előre megfizetett jogorvoslati illetéket minden esetben hivatalból kell visszatéríteni az ügyfélnek.
a 6. §-hoz
A Javaslat bővíti a tárgyi illetékmentes eljárások körét, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény alapján kijavított, kiegészített anyakönyvi adatokról kiállított anyakönyvi kivonat érdekelt részére első alkalommal történő kiadásával összefüggésben. A hivatkozott törvény felhatalmazása alapján ugyanis a kisebbséghez tartozó személynek joga van családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyvezéséhez és annak hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez, melynek kiállítása - kérésére - kétnyelvű is lehet.
a 7. §-hoz
A bírósági eljárási illetékek módosítását, korrekcióját az 1999. évtől hatályba lépő bírósági szervezeti változások indokolják, továbbá a Javaslat a kirívóan alacsony illetéktételek mértékét aktuálisan igazítja az értékviszonyokhoz.
Ilyen megfontolásból növeli a Javaslat a fővárosi és megyei bíróságok előtti eljárások 1993. óta változatlan illetékmértékét. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosítása szerint az ítélőtáblák fellebbezési fórumként működnek. A Javaslat e változással összhangban állapítja meg az ítélőtábla előtti peres és nemperes eljárásban fizetendő illeték alapjául szolgáló ún. eszmei értéket. Az ítélőtáblák felállításával a Legfelsőbb Bíróság mentesül a rendes jogorvoslatok elbírálása alól - s igen szűk kivétellel - csak felülvizsgálati ügyekben jár el és így nagyobb hatékonysággal tudja ellátni az egységes jogalkalmazással kapcsolatos feladatát. A Javaslat meghatározza, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtt a fellebbezési eljárásban 500 ezer forint, a felülvizsgálati eljárásban pedig 600 ezer forint eljárási illetéket kell fizetni.
a 8. §-hoz
A négyszintű bírósági szervezeti rendszer kialakításával a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata 1999. január 1-jétől a megyei bíróságok hatáskörébe tartozik. A bírósági hatáskörök átrendeződésével összefüggésben a Javaslat az 1993. óta változatlan 6.000 forint tételes illetéket 10.000 forintra emeli. Mivel a fórumrendszer megváltoztatása kihat az eljárási költségekre, továbbá a magasabb szintű bíróság kijelölése együtt jár a kvalifikáltabb szakértelem biztosításával is, ezért a többletköltséget annak kell viselnie, aki az eljárást igénybe veszi. A módosítás nem érinti az ún. adópereket, mely peres eljárások igénybevételéért a perérték után továbbra is a százalékban meghatározott illetéket kell fizetni.
A Pp. módosítása újraalkotta és kiterjesztően értelmezi a munkaügyi pereket. A Pp. idesorolja többek között a munkaviszonyból, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói viszonyból származó igény érvényesítését. A Javaslat a Pp. 349. §-ára utalással az abban meghatározott eljárásokra biztosítja - amennyiben az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - a jelenlegivel azonos mértékű 5.000 forint tételes illeték alkalmazását.
A Pp. rendelkezései szerint a jogi személy a képviselő részére olyan általános meghatalmazást is adhat, amely a perek vitelére általánosságban jogosítja fel. A bíróságnál nyilvántartásba vett általános meghatalmazás mintegy pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást. A Javaslat az eddigi szabályozástól eltérően, a bíróság előtti általános meghatalmazás tételes illetékét bármely bíróság előtt 10. 000 forintban állapítja meg.
a 9. §-hoz
A cégbírósági eljárási illetékek átfogó felülvizsgálatára 1993. évben került sor az akkor (illetve az 1995. és 1996. évi kisebb mérvű módosításokkal) megállapított illetékmértékek elértéktelenedtek, ezért az illetékek emelése indokolttá vált. A jelenlegi módosítás nem érinti a cégkivonat, cégmásolat elkészítéséért, illetve a cégbizonyítvány kiállításáért fizetendő illeték mértékét.
A korábbi szabályozástól eltérően 1998. január 1-je óta a külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete cégnyilvántartási bejegyzéssel jön létre, melynek illetéke 5.000 forint. A Javaslat a cégbírósági eljárás illetékét 100.000 forintban állapítja meg, egyidejűleg hatályon kívül helyezi az államigazgatási hatáskör megszűnése folytán a korábbi államigazgatási eljárási illetékkötelezettséget (amely 20.000 forint illetéket tartalmazott) megállapító rendelkezést. (Ily módon az 1997-ben fizetendő együttesen 25.000 forint, 1998-ban pedig csupán 5.000 forint illetékfizetési kötelezettség változik a Javaslat szerinti összegre.) A Javaslat a taxatíve nem említett egyéb cégeljárások illetékét is az inflációhoz igazodva kisebb mértékben emeli.
A jelenlegi szabályozás szerint az induló vagyon, illetve a törzstőke, vagy alaptőke felemelésével kapcsolatos eljárásoknál azt az összeget kell az illeték alapjául venni, amellyel az induló vagyont, az alaptőkét vagy a törzstőke összegét felemelték. A Javaslat ezt az illetékalap-számítási szabályt nem módosítja, de a minimumként, illetőleg maximumként fizetendő illetékösszeget felemeli. Ez az illeték változatlanul magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.
a 10. §-hoz
A jelenleg hatályos illetékszabályok szerint polgári ügyekben az önálló bírósági végrehajtó az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett bírósági eljárásban illetékmentességet élvez. E rendelkezés helyébe a Pp-t módosító törvény - tévedésből - egy más tartalmú, a felülvizsgálati eljárás során alkalmazható kedvezményi szabályt léptet hatályba 1999. január 1-jétől. Az önálló bírósági végrehajtó illeték alóli mentesítéséhez továbbra is komoly érdek fűződik, ezért a Javaslat visszaállítja az eredeti állapotot, egyidejűleg a Pp. szóban forgó szabályát - mivel az ténylegesen nem illeték alóli mentességet tartalmaz, hanem a felülvizsgálati eljárásban már lerótt illeték visszatérítésének lehetőségét teremti meg arra az esetre, ha a felülvizsgálatot a Legfelsőbb Bíróság nem engedélyezte - az illetéktörvény megfelelő címében helyezte el. (A módosítás tehát érdemi változást nem eredményez.)
a 11. §-hoz
A Javaslat egyértelműen rendezi a törvény mérsékelt illetékre vonatkozó szabályainak kiegészítésével azt a rendelkezést, hogy ha az egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti eljárás az első tárgyaláson érdemben nem fejeződik be, illetve a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át, az illeték mérséklésének - egyéb feltételek fennállása esetén is - csak a kiegészített illeték tekintetében van helye.
a 12. §-hoz
Pontosítja a Javaslat a csődeljárásban, a felszámolás iránti eljárásban - ideértve a felszámolási eljárás alatt a felszámoló által indított pereket - 1993. óta alkalmazott kedvezményt. A bővítés igényét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény 1996. évi hatálybalépése, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény 1997. évi módosítása vetette fel.
Az adósságrendezési eljárás megindítására a helyi önkormányzat, továbbá a hitelező jogosult. Az önkormányzat eljárása az illetéktörvény szerint illetékmentes. Így a Javaslat elsősorban a hitelező jogérvényesítését kedvezményezi. Az adósságrendezési eljárásra biztosított illetékfeljegyzési jog révén ugyanis a hitelező jövedelmi, vagyoni viszonyaira tekintet nélkül mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Az illetéket utóbb annak kell megfizetni, akit erre a bíróság kötelez. A módosítás további lényeges eleme, hogy a Javaslat a felszámolóval azonos illetékjogi megítélés alá vonja a csődeljárásban félként szereplő vagyonfelügyelőt, továbbá az adósságrendezési eljárásban kijelölt pénzügyi gondnokot is.
a 13. §-hoz
A Pp. módosítás új szabályként vezeti be a Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálat engedélyezését. Az engedélyezési eljárás alkalmazása értékhatárhoz kötött és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemmel egyidőben a felülvizsgálati kérelmet is be kell nyújtani. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság az engedélyt nem adja meg, a Javaslat ilyen esetre a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére az illeték visszatérítését rendeli el.
a 14.§-hoz
A Javaslat által bevezetett, fiatalok otthonteremtését elősegíteni kívánó kedvezmény igénybevétele kizárólag a szerző fél nyilatkozatán alapul. A visszaélések elkerülése érdekében a Javaslat a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét szankcionálja. Ha az illetékhivatalnak ellenőrzése során vagy más forrásból tudomására jut, hogy a kedvezmény alkalmazásának nem lett volna helye, intézkedik az illeték helyesbítése iránt, melynek során a kedvezmény összegét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóbírsággal, valamint az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelten kell megfizetni. Hasonló szankciót helyez kilátásba a Javaslat a cserét pótló vételhez fűzött illetékalap kedvezmény jogosulatlan igénybevételének esetére is.
a 15. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózónak az adóazonosító jelét (számát) az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie. A hatályos Itv. szerint a vagyonszerzést illetékkiszabásra a földhivatalhoz kell bejelenteni. A bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Mivel a bejegyzésre alkalmas szerződésnek (okiratnak) nem alaki kelléke az adóazonosító jel közlése, így a jogszabályok közötti összhang megteremtése céljából elő kell írni, hogy a bejelentést az erre rendszeresített nyomtatványon kell megtenni.
a 16.§-hoz
A Javaslat a hatályos szabályt két okból módosítja. Egyrészt meghatározza a fiatalok első lakásszerzését támogató kedvezményre jogosultság igazolására szolgáló nyilatkozat illetékhivatalhoz benyújtásának rendjét, másrészt előírja a földhivatalnak az iratok kísérőjegyzéken történő továbbítását, és megteremti a jogi hátterét annak, hogy ahol a feltételek erre adottak, a kísérőjegyzék átadására számítógépes adathordozón is sor kerülhet.
a 17. §-hoz
A Javaslat lakástulajdon szerzése esetén kizárja a lakottság forgalmi értékcsökkentő tényezőként történő figyelembevételét, ha a tulajdonjogot a bentlakó bérlő saját maga javára szerzi meg. A bérlet a tulajdonjogot korlátozza, ezért vitathatatlan a tulajdonjog értékére gyakorolt hatása. A bírósági gyakorlat a lakottság címén a forgalmi értékét 40-60%-kal csökkenti, függetlenül attól, hogy a lakást bentlakó avagy kívülálló szerzi meg. A Javaslat abból a feltételezésből indul ki, hogy a bérlő bérleti jogviszonya - minthogy a tulajdonos önmaga bérlője nem lehet - a tulajdonszerzéssel megszűnik, így korlátozástól mentes tulajdonjogot szerez. Erre tekintettel indokolatlan és más vagyonszerzőkkel szemben is méltánytalan a forgalmi érték megállapításánál a lakottság értékcsökkentő tényezőként való figyelembe vétele.
a 18. §-hoz
Az általános tételű államigazgatási eljárási illetéktől eltérő mértékű speciális eljárások illetéke a Javaslat 18. §-ával módosított melléklet szerint változik.
A változtatási igény elsődlegesen azoknál az eljárásoknál merül fel, amelyeknél - a korábbi években elmaradt kiigazítások következtében - nagyságrendjüket tekintve az eljárás költségeihez viszonyítva aránytalanul alacsonyak a jelenlegi illetékmértékek. A korábbiakban megállapított - az államigazgatási eljárásokban jellemzően fix tételű -illeték mértékek az inflációs hatások következtében értéküket vesztették, többségük már az általános tételű eljárási illeték összegét sem éri el. Így az eljárás átlagosnál bonyolultabb, magasabb költségigényű jellegét sem fejezik ki.
Az értékviszonyok módosulását ugyanis nem minden esetben követte az illeték mértékek differenciált, lépcsőzetes korrekciója, ezért több esetben még az 1991. évben hatályba lépett törvényi mértékek érvényesülnek. Az arányok helyreállítása érdekében módosítja a Javaslat - többek között - a hajólajstromozási eljárás, a vízügyi hatósági eljárás, a környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági eljárás illetékeit, mivel ezekben az eljárásokban fizetendő illetékmértékek nem fejezik ki az eljárás valós költségeit.
A Javaslat szakít azzal a korábban alkalmazott megoldással, amely a másolat, kivonat, hitelesítés illetékvonzatát az oldalszámtól is differenciáltan, mégpedig az első oldalhoz kötődő magasabb illetékmértékkel állapította meg. A Javaslat oldalszámtól függő, de oldalanként egységes illetékmértéket állapít meg. (Melléklet IV-VI. cím)
A Javaslat a külön illeték alá vont eljárások közül az útlevél hatósági eljárásban változatlanul hagyja mind az öt éves érvényességi idejű útlevél, mind az öt évet meghaladó érvényességi időtartamú útlevél 1996. évben meghatározott 4.000- illetve 6.000 Ft-os mértékét.
Új fizetési kötelezettséget állapít meg a Javaslat a belügyminiszter által már megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló eljárásra. A névváltoztatási eljárásért jelenleg 5.000 forint illetéket kell fizetni. Jelenleg ilyen összegű illeték alá esik a megismételt eljárás is. Ez utóbbi esetben az illeték 10.000 forintra történő emelésével a Javaslatnak az a célja, hogy megfontoltabb eljárás kezdeményezésére ösztönözze az ügyfeleket. (Melléklet X. cím)
Az építésügyi hatósági eljárások túlnyomó részében az illetékek a korábbi években jelentéktelen mértékben (utoljára 1995-ben) változtak, ugyanakkor az összetett, jellemzően speciális szakértelmet igénylő eljárás költségigénye indokolja a magasabb összegű illetéket. A lakás, lakóépület építésére vonatkozó eljárási illetékmentesség megőrzése mellett a Javaslat az 1997. évben hatályba lépett építésügyi jogszabályokhoz igazított eljárások illetékmértékeit állapítja meg. (Melléklet XV. cím)
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő egyes illetékek körében a Javaslat csak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetékét növeli, mivel a fellebbezési eljárás 3.000 Ft-os illetéke 1995. óta nem változott. A Javaslat ezen a mértéken változtat, a fellebbezési eljárás illetékének általános mértékében bekövetkezett emeléséhez is igazítja az új 4.000 Ft-os illeték tételét. (Melléklet XVI. cím)
A Javaslat módosítja a külföldi jogi vagy természetes személy ingatlanszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárás 10.000 forintos illetékét 50.000 forintra emeli és annak megfizetését ingatlanonként írja elő. A változtatás legfőbb indoka, hogy a jogszabályi feltételek fennállását minden ingatlan esetében külön kell vizsgálni, az eljárási költségek tehát annyiszor jelentkeznek, ahány ingatlanra az engedély kiadását kérik. (Melléklet XX. cím)
Hasonló megfontolásból indítványozza a Javaslat a hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás fizetési kötelezettségének újraszabályozását. Jelenleg az eljárásért 1.000 forint illetéket kell fizetni tekintet nélkül az egy beadványban kért hatósági bizonyítványok számától. E lehetőség maximális kihasználása következtében előfordul, hogy az egy hatósági bizonyítványra vetített illetékbevétel szinte a papírköltséget sem fedezi. A fizetési kötelezettség megváltoztatása mellett szól továbbá, hogy a rendelkezés indokolatlanul helyzeti előnybe hozza a hatósági bizonyítványok "nagy felhasználóit" azokkal szemben, akik eseti jelleggel, csupán egy hatósági bizonyítvány kiállítása érdekében veszik igénybe az eljárást. A Javaslat az illeték költségátalány jellegének helyreállítása érdekében kimondja, hogy amennyiben egy beadványban több hatósági bizonyítványt kérnek, az első példány után 1.500 forint (ez az összeg megegyezik a Javaslat szerint megemelt általános tételű illetékkel), minden további, az első példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után pedig 300 forint illetéket kell fizetni. Ha pedig az eljárásban több ügyfél vesz részt az említett összegű illetéket úgy kell megfizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna. (Melléklet XXI. cím)
A Javaslat átcsoportosítja a speciális eljárási illetékek körét, mivel - szétválasztással - a jelenlegi melléklet XIII. címében szabályozott vízügyi hatósági eljárások "A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke" címmel egészül ki.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény végrehajtásáról rendelkező 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási szervek, valamint a helyi önkormányzatok jegyzőinek hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokkal kapcsolatos rendelkezéseire figyelemmel, a Javaslat az egységes jogalkalmazás megkönnyítése érdekében külön cím alatt szabályozza az egyes vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos eljárások illetékvonzatát. (Melléklet XIII. és XXII. cím)
a 19. §-hoz
A közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997.(VIII.26.) BM rendelet bevezette a jármű tulajdonának igazolására a törzskönyvet, illetőleg a rendszámtábla hatósági érvényességének jelzésére az érvényesítő címkét.
Mindkét jogintézmény az állampolgárok széles körét érinti, ezért a díjfizetési kötelezettséget törvényben kell meghatározni. E követelménynek a Javaslat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) kiegészítésével tesz eleget.
Az új okmányok bevezetése, kiállítása a belügyminisztériumnál és a rendőrségnél jelentős költségkihatással jár. Indokolt, hogy az eljárás ellenértéke oda folyjon be, ahol a költségek is felmerülnek. Ez irányadó az Itv. által jelenleg illetékköteles forgalmi engedélyre is, amelynek kiadására - főszabályként - a törzskönyvvel egy eljárásban kerül sor.
A díj mértékét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön rendeletben szabályozza.
a 20.§-hoz
A Javaslat a változtatások hatályba lépésének időpontját 1999. január 1. napjában határozza meg. Az új rendelkezéseket a hatálybalépés napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett első fokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. A Javaslat a módosításokkal összhangban hatályon kívül helyezi azokat a jogszabályhelyeket, amelyek túlhaladottá váltak. Ezek között kell említést tenni az illeték megfizetését a szerződésben magára vállaló féllel szembeni - a behajthatatlanság igazolásáig, legfeljebb azonban 1 évig tartó - (rendszerint egyébként eredménytelen) adóbehajtási eljárási kötelezettségről.
A Javaslat szerint az 1998. december 31-én hatályos, alacsonyabb mértékű illetéket kell alkalmazni a gépjármű öröklés útján történő megszerzésére, ha az öröklési illetékkötelezettség 1999. január 1-je előtt keletkezett.
A Javaslat azok számára, akik 1999. évben vásárolnak lakástulajdont, úgy, hogy másik lakástulajdonukat 1998-ban adták el, illetve 1998. évben vásárolt lakástulajdon esetén másik lakástulajdonukat 1999. évben adják el, továbbra is biztosítja a cserét pótló adásvételhez fűzött és az Itv. 1998. december 31-ig hatályos 21. §-a (5)-(8) bekezdésében szabályozott illetékalap-kedvezményt, de csak akkor, ha a vagyonszerzés körülményei az említett rendelkezésekben foglalt feltételnek egyébként megfelelnek.