A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
t ö r v é n y j a v a s l a t
a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény
módosításáról
Előadó:
Dr. Dávid Ibolya
igazságügy-miniszter
Budapest, 1998. szeptember
1998. évi ….. törvény
a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról
1. §
A büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bíróság - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - ügydöntő határozatát a tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapítja."
2. §
A Be. 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(másodfokon jár el)
"b) az ítélőtábla az első fokon a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben."
3. §
A Be. 23. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, illetőleg a megyei főügyész rendelkezése alapján az ügyész olyan ügyben is eljárhat, amelyre az illetékessége egyébként nem terjed ki."
4. §
A Be. 25. §-ának d) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak)
"d) az emberrablás (Btk. 175/A. §), az emberkereskedelem (175/B. §), a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel minősített esetei (Btk. 263. § (2)-(3) bek.), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel súlyosabban minősülő esetei (Btk. 263/A. § (2)-(3) bek.), a fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §), a bűnszervezet létrehozása (Btk. 263/C. §) és a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §);"
"f) az emberölés (Btk. 166. § (1)-(4) bekezdés), az újszülött megölése (Btk. 166/A. §), az erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §), az életveszélyt okozó és a halált okozó testi sértés (Btk. 170. § (5) bekezdés),".
5. §
A Be. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A bíróság további eljárásából ki van zárva az a bíró, aki az ügyben
a) a 379/D. § alapján kijelölt bíróként járt el,
b) külön törvény alapján titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött, tekintet nélkül arra, hogy a titkos információgyűjtéssel szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e."
6. §
A Be. 44. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A terhelt az ügy iratait a nyomozás befejezését követően - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - megtekintheti. "
7. §
A Be. 57. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezés jelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elkobzásnak van helye, annak az egyéb érdekeltnek a jogaira, aki az elkobozható dolog tulajdonosa, a sértett jogai (53. § (2) bek.) irányadók.
(3) A (2) bekezdés esetében, ha a bíróság elkobzást rendelt el, az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti."
8. §
A Be. a következő alcímmel és 58/A. §-sal egészül ki:
"Az államtitok és a szolgálati titok megismerése
58/A. § A büntetőeljárás során a terhelt, a védő, a törvényes képviselő, a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt, a sértett, a magánfél és az egyéb érdekelt képviselője jogosult megismerni azt az államtitkot és szolgálati titkot, amit olyan irat tartalmaz, amelyet e törvény szerint megtekinthet."
9. §
A Be. a következő 62/A. §-sal egészül ki:
"62/A. § A tanú életének és testi épségének, vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen, és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, a tanút az e törvényben meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni."
10. §
A Be. 63. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) A hatóság a tanú kérelmére vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak az (1) bekezdésben felsorolt személyi adatait - a nevén kívül - elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság tekintheti meg. Az elkülönített, zártan kezelt iratról az iratok között olyan másolatot kell elhelyezni, amely tanú zártan kezelt adatait nem tartalmazza.
(6) Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság tagja a tanú személyazonosságát az azonosítására alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg."
11. §
A Be. 64. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a tanú szembesítését mellőzni kell."
12. §
A Be. a következő alcímekkel és 64/A-64/B. §-sal egészül ki:
"Különösen védett tanú
64/A. § Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha
a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,
b) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható,
c) személyét és a tartózkodási helyét a gyanúsított és a védő nem ismeri, és
d) személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.
A tanú személyi védelme
64/B. § Különösen indokolt esetben a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság úgy rendelkezhet, hogy a rendőrség a tanú, illetve a hozzátartozója részére a külön jogszabályban meghatározott személyi védelmet nyújtson."
13. §
A Be. 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott személy a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse. Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell."
14. §
A Be. 88. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a tanú szembesítését mellőzni kell."
15. §
A Be. 106. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A zár alá vételnek a közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ha nincs külön jogszabály szerinti közhitelű nyilvántartás, a zár alá vétellel érintett gazdálkodó szervezetet kell értesíteni."
16. §
A Be. 107. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(A zár alá vételt fel kell oldani, ha)
"e) a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget letétbe helyezték."
17. §
A Be. a következő alcímmel és 107/A. §-sal egészül ki:
"A biztosítási intézkedés
107/A. § (1) Ha a zár alá vétel feltételeinek fennállása valószínűsíthető, a dolog elrejtése, rendelkezési jogának átruházása, elidegenítése, megterhelése vagy ezek megkísérlése megalapozottan feltehető, a nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész a zár alá vétel biztosítása, illetőleg a dolog elrejtésének, átruházásának, elidegenítésének vagy megterhelésének megakadályozása végett biztosítási intézkedést alkalmazhat.
(2) A biztosítási intézkedés a terhelt ingó és ingatlan vagyona, hitelviszonyt vagy tagsági jogot megtestesítő értékpapírjai, értékpapírnak nem minősülő, de hitelviszonyt megtestesítő papírjai, gazdálkodó szervezet vagyonából megillető üzletrésze feletti rendelkezési jogának átmeneti, ideiglenes jellegű megakadályozása. Ha a biztosítási intézkedés a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagjának a vagyonára történik, a biztosítási intézkedés csak arra a hányadra terjedhet ki, amely a tagot a társaság vagy a tagsági viszony megszűnése esetére megilleti.
(3) A biztosítási intézkedés végrehajtása érdekében a nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott dolgokat lefoglalja, vagy a 118/A. §-ban felsorolt hatóságokat bízza meg a hatáskörükbe tartozó intézkedések elvégzése céljából. A hatóságok az intézkedéseket haladéktalanul kötelesek megtenni, és ennek megtörténtéről a nyomozó hatóságot, illetőleg az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kötelesek.
(4) A nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész a 118/A. §-ban fel nem sorolt más szerveket, gazdálkodó szervezeteket is megkereshet a terhelt vagyonának zárolása és annak nyilvántartásba vétele céljából. A megkeresett szervek a biztosítási intézkedést haladéktalanul nyilvántartásba veszik, és ennek megtörténtéről a megkeresést intéző hatóságot tájékoztatni kötelesek. A biztosítási intézkedés nyilvántartásba vételét követően a biztosítási intézkedést elszenvedő a rendelkezési jog átmeneti, ideiglenes jellegű korlátozását tűrni köteles.
(5) A biztosítási intézkedés elsősorban azzal szemben alkalmazható, akinek a zár alá vétel a rendelkezési jogát függesztené fel. Mással szemben akkor alkalmazható, ha a terhelttel - a dolog elrejtése, rendelkezési jogának átruházása, elidegenítésének megkísérlése céljából - való kapcsolattartása vagy ilyen kapcsolat létesítése megalapozottan feltételezhető. A biztosítási intézkedésről az érintettet - ha az a foganatosítást nem veszélyezteti - tájékoztatni kell.
(6) A biztosítási intézkedést követően a zár alá vételt haladéktalanul el kell rendelni."
18. §
A Be. 108. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"108. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a rend fenntartása érdekében, valamint az eljárási kötelezettségek megszegése miatt a nyomozó hatóság ezer forinttól százezer forintig, az ügyész és a bíróság ezer forinttól kétszázezer forintig, különösen súlyos vagy ismételt esetben a nyomozó hatóság kétszázezer, az ügyész és a bíróság ötszázezer forintig terjedő rendbírságot szabhat ki.
(2) A rendbírság összegének megállapításánál a kiszabásra okot adó cselekmény súlyát és következményét kell figyelembe venni.
(3) A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van."
19. §
A Be. a következő 114/A. §-sal egészül ki:
"114/A. § (1) Az államtitkot és a szolgálati titkot tartalmazó irat kézbesítésére a 114. § rendelkezései a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.
(2) Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény IV. és V. fejezetében foglalt szabályok megtartásával, csak a hatóságnál kézbesíthető.
(3) Ha a címzettnél az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény IV. és V. fejezetében foglalt szabályok megtartása nem biztosított, a címzett az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratot a hatóság épületéből nem viheti ki, részére államtitkot vagy szolgálati titkot nem tartalmazó kivonatot kell adni.
(4) A (3) bekezdésben írt korlátozás a büntető ügyben eljáró hatóságokra nem terjed ki.
(5) Hirdetményi úton államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat nem kézbesíthető. Hirdetményi úton államtitkot vagy szolgálati titkot nem tartalmazó kivonatot kell kézbesíteni."
20. §
A Be. 115. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:)
"d) a hatóság tagja, az eljárásban részt vevő személy és képviselője, a szakértő, a hatósági tanú, továbbá - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a tanú nevét."
21. §
A Be. 118. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"118. § (1) A büntető ügyben eljáró hatóság állami és helyi önkormányzati szervet, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és társadalmi szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása végett, és ennek teljesítésére legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg. A megkeresett - ha törvény másképp nem rendelkezik - köteles a megkeresést teljesíteni, illetőleg a teljesítés akadályát közölni.
(2) A büntető ügyben eljáró hatóság helyi önkormányzatot és más hatóságot iratok rendelkezésre bocsátása végett is megkereshet.
(3) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.
(4) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott személyes adat az irat eredeti példányában található, a megkeresés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni, és ezzel egyidejűleg az eredeti iratot a megkeresettnek vissza kell küldeni."
22. §
A Be. a következő 118/A. §-sal egészül ki:
"118/A. § A büntető ügyben eljáró hatóság a helyi önkormányzat jegyzőjét és más hatóságot megbízhat a büntetőeljárás érdekében szükséges eljárási cselekmény végzésével; a megbízásnak a megkeresett haladéktalanul köteles eleget tenni."
23. §
A Be. a következő alcímekkel és 119/B.-119/C. §-sal egészül ki:
"Másolat készítése a hatóság iratairól
119/B. § (1) A büntető eljárás során keletkezett iratokról - ideértve az eljáró hatóság által beszerzett, illetőleg a büntető eljárásban résztvevő személyek által becsatolt iratokat is - az a hatóság, amely előtt a büntető eljárás folyamatban van, a terhelt, a védő, a törvényes képviselő, a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt, valamint a sértett, a magánfél és az egyéb érdekelt képviselője kérelmére - az őket érintő körben - másolatot ad ki.
(2) A feljelentő részére csak a feljelentésről adható másolat.
(3) A nyomozás befejezéséig az (1) bekezdésben felsoroltak csak olyan nyomozási cselekményről készült iratról kaphatnak másolatot, amelyeknél jelenlétüket e törvény lehetővé teszi. A terhelt és a védő a nyomozás során is másolatot kaphat a szakvéleményről, az egyéb iratokról pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti.
(4) A (3) bekezdés szerinti iratokról a terhelt és a védő akkor is másolatot kaphat, ha az eljárásba a terheltet később vonták be, illetőleg az eljárásba a védő később kapcsolódott be.
(5) A terheltre vonatkozó erkölcsi bizonyítványról, adózására, jövedelmi és szociális helyzetére vonatkozó igazolásról, környezettanulmányról és orvosi iratról csak a terhelt, illetőleg a védő és a törvényes képviselő részére adható másolat.
(6) A sértett, illetőleg a tanú vallomását tartalmazó nyomozási iratról készült másolaton nem tüntethetők fel a sértett, illetőleg a tanú személyi adatai.
(7) Nem adható másolat
a) az eljáró hatóság határozatának tervezetéről,
b) a bíróság tanácsülési jegyzőkönyvéről,
c) a kisebbségi véleményen lévő bíró írásbeli véleményéről.
Másolat készítése államtitkot vagy szolgálati titkot
tartalmazó iratról
119/C. § (1) Ha a 119/B. § (1) bekezdésében felsoroltaknál az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény IV. és V. fejezetében foglalt szabályok megtartása nem biztosított, a (2) bekezdés rendelkezései irányadók.
(2) A 114/A. § (3) bekezdése esetén a címzett kérelmére az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratról másolatot kell készíteni.
(3) Az (1)-(2) bekezdés esetén az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratról készült másolatot a 119/B. § (1) bekezdésében felsoroltak a hatóság épületéből nem vihetik ki. Az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó másolatot a hatóság őrzi, biztosítani kell, hogy a másolatot a 119/B. § (1) bekezdésében felsoroltak a hatóság hivatali munkaidejében korlátozás nélkül tanulmányozhassák, és a bíróság hivatalos helyiségében az ügyben tartott tárgyalás idejére a másolat rendelkezésükre álljon."
24. §
A Be. 127. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A nyomozás nem tagadható meg azzal szemben, aki más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható alaposan."
25. §
A Be. a következő alcímmel és 127/A. §-sal egészül ki:
"A nyomozás megtagadása a fedett nyomozóval szemben
127/A. § (1) A bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetében az ügyész a nyomozást megtagadja, ha a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható fedett nyomozó (131/A. §) a cselekményt a szolgálati feladatának teljesítése közben bűnüldözési érdekből követte el, és a bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.
(2) A nyomozásnak az (1) bekezdés alapján történt megtagadása esetén az állam téríti meg azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. Ha a kártérítésről polgári perben kell határozni, a kárigény jogalapját vélelmezni kell.
(3) Ha a nyomozást az (1) bekezdés alapján tagadják meg, a határozat rendelkező részből és keltezésből áll. A rendelkező rész tartalmazza a bűncselekmény megjelölését, a nyomozás megtagadásának tényét, és a tájékoztatást arról, hogy a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban felmerült kár az állammal szemben miként érvényesíthető.
(4) Az (1) bekezdés esetén a nyomozás nem tagadható meg azzal a fedett nyomozóval szemben, aki más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható alaposan."
26. §
A Be. 129/A. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Ha a kártérítésről polgári perben kell határozni, a kártérítés jogalapját vélelmezni kell."
27. §
A Be. 131. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján
a) a külföldi állampolgárságú gyanúsított ellen, illetőleg
b) a külföldi állampolgárságú sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt
indult eljárás során lehetővé kell tenni, hogy a nyomozási cselekményen a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen. Az értesítés mellőzhető, ha a késedelem veszéllyel jár. Ebben az esetben a külföldi állam hatóságát az elvégzett nyomozási cselekményről utólag haladéktalanul értesíteni kell."
28. §
A Be. a következő alcímmel és 131/A. §-sal egészül ki:
"Fedett nyomozó igénybevétele
131/A. § A nyomozó hatóság az ügyész engedélyével a nyomozás során a nyomozó hatóság olyan tagját is igénybe veheti, aki e minőségét leplezi (fedett nyomozó)."
29. §
A Be. 133. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A külföldi állampolgárságú személy gyanúsítottkénti vagy tanúkénti kihallgatásán jelen lehet államának konzuli tisztviselője."
30. §
(1) A Be. 134. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A védő a gyanúsított és - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a tanú kihallgatásánál jelen lehet, a kihallgatotthoz kérdéseket intézhet."
(2) A Be. 134. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Az értesítést mellőzni kell, ha ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a védő és a sértett előtt ismertté válnának."
31. §
A Be. 139. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"A nyomozás nem szüntethető meg azzal szemben, aki más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható alaposan."
32. §
A Be. 141/A. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Ha a kártérítésről polgári perben kell határozni, a kárigény jogalapját vélelmezni kell."
33. §
A Be. a következő alcímmel és 141/C. §-sal egészül ki:
"A nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben
141/C. § (1) A bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetében az ügyész a nyomozást megszünteti, ha a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható fedett nyomozó (131/A. §) a cselekményt a szolgálati feladatának teljesítése közben bűnüldözési érdekből követte el, és a bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.
(2) A nyomozásnak az (1) bekezdés alapján történt megszüntetése esetén az állam téríti meg azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. Ha a kártérítésről polgári perben kell határozni, a kárigény jogalapját vélelmezni kell.
(3) Ha a nyomozást az (1) bekezdés alapján szüntetik meg, a határozat rendelkező részből és keltezésből áll, a rendelkező rész tartalmazza a bűncselekmény megjelölését, a nyomozás megszüntetésének tényét, és tájékoztatást ad arról, hogy a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban felmerült kár az állammal szemben miként érvényesíthető.
(4) Az (1) bekezdés esetén a nyomozás nem szüntethető meg azzal a fedett nyomozóval szemben, aki más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható alaposan."
34. §
A Be. 142. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
"(2) A nyomozás iratainak ismertetésénél lehetővé kell tenni, hogy a gyanúsított és a védő a nyomozás során keletkezett iratokat - kivéve a zártan kezelt iratokat - megismerhesse."
35. §
A Be. 146. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A különösen védett tanú vallomásáról készült jegyzőkönyvi kivonatot a vádirat bírósági példányához kell csatolni.
(8) Ha a tanú nevének, illetőleg adatainak zárt kezelését rendelték el, a tárgyalásra idézendő tanú nevét, illetve adatait nem a vádiratban, hanem külön zárt iratban kell közölni."
36. §
A Be. 149. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezés jelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) A vétségi eljárás szabályai nem alkalmazhatók, ha tanút különösen védetté nyilvánítottak."
37. §
A Be. 180. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"A különösen védett tanú (64/A. §) a tárgyalásra nem idézhető."
38. §
A Be. a következő 180/A. §-sal egészül ki:
"180/A. § (1) A tanács elnöke a vádirat kézbesítésével egyidejűleg közli a vádlottal és a védővel, ha az ügyész különösen védett tanú vallomását kívánja bizonyítási eszközként felhasználni; figyelmezteti őket arra, hogy a tanú vallomását tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot megtekinthetik, és írásban a különösen védett tanúhoz kérdés feltevését indítványozhatják.
(2) Ha a vádlott vagy a védő a különösen védett tanúhoz kérdés feltevését indítványozta, a bíróság elrendelheti, hogy a 379/D. § alapján kijelölt bíró a különösen védett tanút ismételten kihallgassa. A kihallgatásra a 379/E. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A kijelölt bíró az ismételt kihallgatás során is gondoskodik arról, hogy a különösen védett tanú személyére és tartózkodási helyére a vallomásáról készült jegyzőkönyvi kivonat alapján ne lehessen következtetni."
39. §
A Be. 201. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A különösen védett tanú (64/A. §) a tárgyaláson nem hallgatható ki."
40. §
A Be. 206. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"A vádlott és a védő értesítését mellőzni kell, ha ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a vádlott és a védő előtt ismertté válnának."
41. §
A Be. 223. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdés jelölése (3)-(5) bekezdésre változik:
"(2) Amennyiben a vádlottat az első fokú bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt legalább három évi végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, az ügyész indítványára az előzetes letartóztatást fenn kell tartani, illetve el kell rendelni, kivéve, ha a már kitöltött előzetes letartóztatás időtartama eléri, vagy meghaladja az első fokú bíróság ítéletében kiszabott szabadságvesztést."
42. §
A Be. 255. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az ügyész részvétele a tárgyaláson kötelező az ítélőtábla előtt, továbbá, ha részvételét bejelentette."
43. §
A Be. a következő 267/A. §-sal egészül ki:
"267/A. § (1) Ha az egyéb érdekelt az első fokú bíróság ítéletének elkobzást elrendelő rendelkezése ellen fellebbezést jelentett be, és a másodfokú bíróság e fellebbezés, vagy bármely más fellebbezés alapján az első fokú bíróság - az egyéb érdekelt tulajdonjogát érintő - elkobzást kimondó rendelkezését
a) nem változtatta meg és nem helyezte hatályon kívül, a másodfokú bíróság az iratokat az egyéb érdekelt tulajdonjogra vonatkozó igényének elbírálására első fokon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező polgári ügyben eljáró bíróságnak küldi meg,
b) megváltoztatta ugyan, de az elkobzást nem mellőzte, az első fokú bíróság a másodfokú bíróság határozatának az egyéb érdekelt részére történő közléséről az egyéb érdekeltnek az 57. § (3) bekezdésében írt jogára való tájékoztatással gondoskodik.
(2) Ha az egyéb érdekelt tulajdonjogát érintő elkobzást a másodfokú bíróság rendeli el, a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell az egyéb érdekelt 57. § (3) bekezdésében írt jogára történő tájékoztatást.
(3) Az (1) bekezdés esetén a polgári perben eljáró első fokú bíróság az egyéb érdekelt tulajdonjogi igényét az egyéb érdekeltnek a büntetőeljárás során bejelentett fellebbezése keretei között, a Polgári Perrendtartás tulajdonjogi perekre vonatkozó szabályai szerint bírálja el."
44. §
A Be. a következő 333/A. §-sal egészül ki:
"333/A. § (1) Az ítélőtábla mellett a vádhatóság feladatát a Katonai Fellebbviteli Ügyészség látja el.
(2) A katonai főügyész és a Katonai Fellebbviteli Ügyészség vezetője rendelkezése alapján a katonai ügyész olyan ügyben is eljárhat, amelyre illetékessége egyébként nem terjed ki."
45. §
A Be. a következő alcímmel és 335/A. §-sal egészül ki:
"A másodfokú bíróság hatásköre és illetékessége
335/A. § A katonai büntető eljárásra tartozó ügyekben másodfokon - az egész országra kiterjedő illetékességgel - a Fővárosi Ítélőtábla jár el."
46. §
A Be. a következő alcímmel és 338/A. §-sal egészül ki:
"A tanú védelme
338/A. § A sorkatonai szolgálatot teljesítő tanú különösen indokolt esetben kérheti más szolgálati helyre történő vezénylését vagy áthelyezését. A kérelemről a katonai ügyész dönt."
47. §
A Be. a következő alcímmel és 341/A. §-sal egészül ki:
"A különösen védett tanú kihallgatása
341/A. § A 379/D-379/F. § szerinti eljárást a megyei bíróság katonai bírája folytatja le azzal, hogy a különösen védetté nyilvánítás tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság bírálja el."
48. §
A Be. a következő alcímmel és 379/D-379/F. §-sal egészül ki:
"A különösen védett tanú kihallgatása
379/D. § (1) A vádirat benyújtása előtt a megyei bíróság elnöke által kijelölt helyi bírósági bíró az ügyész indítványára dönt a tanú különösen védetté nyilvánításáról (64/A. §), kihallgatja a különösen védetté nyilvánított tanút, és elrendeli a különösen védetté nyilvánított tanú közreműködésével történő szemle, helyszínelés, bizonyítási kísérlet és felismerésre bemutatás megtartását.
(2) A különösen védetté nyilvánított tanú az ügyésznél kezdeményezheti kihallgatásának indítványozását.
(3) A kijelölt bíró a megyei bíróság illetékességi területén levő ügyészségek által folytatott eljárás során jár el, tekintet nélkül arra, hogy az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény elbírálása a helyi bíróság vagy a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.
(4) A különösen védetté nyilvánítás tárgyában hozott határozatot az ügyésszel és azzal kell közölni, akinek a különösen védetté nyilvánítását az ügyész indítványozta.
379/E. § (1) A kijelölt bíró a különösen védett tanú kihallgatására, valamint a szemle, helyszínelés, bizonyítási kísérlet és felismerésre bemutatás különösen védetté nyilvánított tanú közreműködésével történő megtartása esetén meghallgatást tart, tanú különösen védetté nyilvánítására irányuló indítvány esetén meghallgatást tarthat. A tanúnak a meghallgatáson történő megjelenéséről az ügyész gondoskodik. A meghallgatáson az ügyész az indítványt megalapozó bizonyítékokat írásban előterjeszti vagy szóban előadja.
(2) A különösen védett tanú meghallgatásán csak az ügyész lehet jelen. A meghallgatásról készült jegyzőkönyvet és a bíróság határozatát a kijelölt bíró zártan kezeli. A jegyzőkönyvről kivonatot kell készíteni, amely a jelenlévők közül csak a bíró és az ügyész nevét, a tanú különösen védetté nyilvánításának tényét és a különösen védett tanú vallomását tartalmazza. A jegyzőkönyvi kivonatot a vádirat benyújtásáig elkülönítetten, zártan kell kezelni.
(3) A bíró - indítványra - elrendelheti a meghallgatás kép- vagy hangfelvevővel, illetőleg egyéb berendezéssel történő rögzítését. A felvétel a jegyzőkönyvet nem pótolja. A felvételről készült másolaton a tanú személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságai (pl. arckép, hang) technikai úton torzíthatók. A zárt kezelésre vonatkozó rendelkezéseket az ilyen felvételre is alkalmazni kell.
379/F. § (1) A kijelölt bíró határozata elleni fellebbezésre a végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályokat (X. fejezet III. cím) a következő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A meghallgatáson kívül hozott határozat ellen a kézbesítéstől számított három napon belül lehet fellebbezni. Nincs helye fellebbezésnek a különösen védetté nyilvánított tanú kihallgatása, valamint a különösen védetté nyilvánított tanú közreműködésével történő szemle, helyszínelés, bizonyítási kísérlet és felismerésre bemutatás megtartásának elrendelése ellen.
(3) A különösen védetté nyilvánítás tárgyában hozott határozat ellen az ügyész és az fellebbezhet, akinek a különösen védetté nyilvánítását az ügyész indítványozta.
(4) A meghallgatást követően, illetőleg – a meghallgatáson kívül hozott határozat esetén – ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az iratokat haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül közvetlenül meg kell küldeni a fellebbezés elbírálására jogosult bíróságnak.
(5) A fellebbezést a megyei bíróság egyesbíróként eljárva öt napon belül bírálja el."
49. §
A Be. 397. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"A bíróság feladatai a határozatok végrehajtása során
397. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtása, valamint a rendbírság és az államot illető bűnügyi költség behajtása végett az a bíróság intézkedik, amelynek eljárásában az végrehajthatóvá válik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedéséket a tanács elnöke teszi meg.
(3) Ha a büntetést vagy a büntetés hátralévő részét ismeretlen helyen tartózkodó elítélten kell foganatba venni, a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedik, szabadságvesztés esetén elfogatóparancsot bocsát ki."
50. §
A Be. 398. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"A szabadságvesztés és a közérdekű munka végrehajtásának
elhalasztása
398. § (1) A bíróság a két évet meg nem haladó szabadságvesztés és a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.
(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a bíróság
a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet,
b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja,
c) a két évet meghaladó szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére is halasztást engedélyezhet.
(3) A nő kérelmére el kell halasztani a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki
a) a negyedik hónapot meghaladó terhes, legfeljebb a szülés várható idejét követő hatodik hónap végéig,
b) hat hónaposnál fiatalabb gyermekét gondozza.
(4) A (2) bekezdés és a (3) bekezdés a) pontja esetében a bíróság igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egész-ségügyi feltételeinek fennállását, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi igazgatóságának – az elítélt egészségügyi állapotának büntetésvégrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó - nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye az elhalasztásnak, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.
(6) A sorkatonai szolgálatot teljesítő elítélttel szemben a sorkatonai szolgálatának megkezdése előtt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtását az elítélt állományilletékes parancsnokának kérelmére az elítélt leszereléséig el kell halasztani."
51. §
A Be. a következő alcímekkel és 398/A-398/E. §-okkal egészül ki:
"Halasztás és részletfizetés engedélyezése pénzbüntetés és
pénzmellékbüntetés esetén
398/A. § (1) Ha az elítélt valószínűsíti, hogy a pénzbüntetés, illetőleg a pénzmellékbüntetés azonnali vagy egy összegben való megfizetése magának vagy tartásra szoruló hozzátartozóinak a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy az elítélt a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, részére a bíróság legfeljebb három hónapi halasztást, illetőleg azt engedélyezheti, hogy a pénzbüntetést, illetve a pénzmellékbüntetést hat hónapon belül, részletekben fizesse meg.
(2) A pénzbüntetés, illetőleg a pénzmellékbüntetés megfizetésére adott halasztás fontos okból egy alkalommal, legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható. Ha az ügy rendkívüli körülményei indokolttá teszik, a pénzbüntetésnek egy éven belüli részletekben való megfizetése is engedélyezhető.
(3) A részletfizetés havonta fizetendő olyan összegben engedélyezhető, amely osztható a pénzbüntetés esetén az ítéletben megállapított napi tétel összegével, a pénzmellékbüntetés esetén pedig az ítéletben a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatását illetően meghatározott összeggel.
(4) A szabadságvesztésre átváltoztatás után a pénzbüntetés, illetőleg a pénzmellékbüntetés megfizetésére halasztás vagy részletfizetés nem engedélyezhető.
Halasztás és részletfizetés engedélyezése vagyoni előny,
elkobzás alá eső érték, rendbírság és az államot illető
bűnügyi költség esetén
398/B. § (1) A vagyoni előny, az elkobzás alá eső érték, a rendbírság és az államot illető bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetőleg részletfizetés a bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó a bírósághoz beterjesztette.
(2) A halasztás és a részletfizetés a 398/A. §-ban meghatározott feltételek mellett és keretek között engedélyezhető.
Halasztás javítóintézeti nevelés esetén
398/C. § A fiatalkorúval szemben jogerős ítéletben elrendelt javítóintézeti nevelés végrehajtását a bíróság a 398. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között elhalaszthatja.
A halasztás és részletfizetés engedélyezésének eljárási szabályai
398/D. § (1) A halasztás és a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.
(2) A kérelemről, ha azt a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban előterjesztette, az ügydöntő határozatot hozó bíróság - az ügyész nyilatkozatának beszerzését követően - dönt, a határozatát indokolni köteles.
(3) A terhelt később előterjesztett kérelmének elbírálására a különleges eljárások szabályait (XVIII. Fejezet) kell alkalmazni.
(4) A pénzbüntetés, a vagyoni előny, az elkobzás alá eső érték, a rendbírság és az államot illető bűnügyi költség tekintetében a halasztás, illetőleg a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(5) A szabadságvesztés, a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyész, az elítélt és a védő fellebbezhet. Ha a halasztást az (1) bekezdés alapján a másodfokú bíróság engedélyezte, a fellebbezést a másodfokú bíróság másik tanácsa bírálja el. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
A büntetés félbeszakítása
398/E. § Az igazságügy-miniszter a szabadságvesztés és a közérdekű munka végrehajtását fontos okból félbeszakíthatja."
52. §
A Be. a következő 403/A. §-sal egészül ki:
"403/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tanú személyi védelmére vonatkozó szabályokat rendeletben szabályozza."
53. §
(1) Ez a törvény - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 1999. január 1. napján lép hatályba.
(2) Az eljárást a korábbi törvény szerint hatáskörrel rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy iratai e törvény hatályba lépése előtt a bírósághoz érkeztek.
(3) E törvény 2., 3., 44. és 45. §-a 1999. március 1. napján lép hatályba. E rendelkezések hatályba lépésekor a Legfelsőbb Bíróság előtt folyamatban lévő másodfokú ügyeket át kell tenni az 1997. évi LXIX. törvény 1. §-ának (2) bekezdése szerint illetékességgel rendelkező ítélőtáblához.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Be. 114. §-ának (4) és (5) bekezdése, 129/A. §-ának (3) bekezdése és 141/A. §-ának (3) bekezdése.
(5) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy a Be-nek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye.
INDOKOLÁS
a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: új Be.) 606. §-ának (2) bekezdése szerint az új törvény tanúvédelemről szóló és a tanúvédelemmel összefüggő, valamint a fedett nyomozóról szóló és a fedett nyomozóval összefüggő rendelkezéseinek a törvény 605. §-a (1) bekezdésében meghatározott hatálybalépését megelőző hatálybalépéséről - az 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) megfelelő módosításával - külön törvény rendelkezik.
A Javaslat e törvényi rendelkezést hajtja végre, és az új Be-nek a tanúvédelemről és a fedett nyomozóról szóló rendelkezéseit beépíti a még hatályos eljárási törvénybe.
2. A Javaslat legtöbb rendelkezése az új Be. előzőekben idézett felhatalmazásán alapszik, a Javaslat ugyanakkor több más, fontos módosítást is végrehajt a hatályos eljárási jogban.
A Javaslat így az új Be. több fontos, ám a tanúvédelemmel szorosan nem összefüggő rendelkezését is hatálybalépteteti. Ezek között van a zár alá vételre és a biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályozás, a megkeresés szabályaira, valamint a rendbírságolása vonatkozó, az új Be-ben már meglévő, de csak 2000-ben hatálybalépő rendelkezés.
Ebbe a körbe tartozik továbbá a büntetések és intézkedések végrehajtása során a bíróságokra háruló feladatokra vonatkozó szabályozás, amelyet az új Be. törvényi szinten szabályoz, jelenleg azonban e rendelkezések igazságügy-miniszteri utasításokban találhatóak. A jogalkotási törvény rendelkezéseire figyelemmel ezeket a szabályokat, amelyek a büntetés végrehajtásával kapcsolatosak, törvényben kell szabályozni. Ezért a Javaslat az új Be-ben már meglévő rendelkezéseket is korábban hatályba lépteti.
3. Az Alkotmánybíróság 6/1998. (III.13.) AB határozatával megállapította, hogy a Be. 114. § (4) bekezdésének második mondata a terhelt, a védő és a védő jogait élvező törvényes képviselő, illetve a törvényes képviselő helyébe lépő eseti gondnok vonatkozásában alkotmányellenes, és ezért a rendelkezést 1998. december 31. napjával megsemmisíteni rendelte.
Az Alkotmánybíróság határozata miatt szükségessé vált a büntető eljárási törvénynek az államtitkot és a szolgálati titkot tartalmazó iratok kézbesítésére és megismerésére vonatkozó rendelkezéseinek módosítása. A Javaslat az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően módosítja az ilyen iratok kézbesítéséről rendelkező szabályt, és kiegészíti a Be-t az ilyen iratokról történő másolatokra vonatkozó új szabályokkal.
4. A Javaslat módosítja a Be.-nek a megyei bíróság első fokú hatáskörére vonatkozó rendelkezéseit is. A szabályozás kisebb terjedelmű módosítása a büntetőjog változásaira figyelemmel szükséges.
Szintén az új Be-vel összefüggésben szükséges módosítani a hatályos eljárási törvény szerinti jogorvoslati fórumrendszert. A Javaslat a jelenleg a Legfelsőbb Bíróság másodfokú hatáskörébe tartozó büntetőügyek elbírálását 1999. március 1-ével az 1999. január 1-jén felálló ítélőtáblákhoz utalja. Ezzel tehermentesíti a Legfelsőbb Bíróságot annak érdekében, hogy a 2000-ben hatálybalépő új eljárási törvénnyel kapcsolatban eleget tudjon tenni az Alkotmányban meghatározott kötelezettségének, és a bíróságok jogalkalmazásának egységességét biztosítsa.
5. A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat szerint megváltozna az elkobzás büntetőjogi intézkedésének szabályozása. Az elkobzást jelenleg is, de a jövőben is el lehet rendelni arra a dologra is, amely nem az elkövető tulajdona. Ez a rendelkezés büntetőjogi szempontból feltétlenül indokolt, ugyanakkor sértheti a nem elkövető tulajdonos tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogát. Ezért a Javaslat olyan új szabályt épít be a Be. rendelkezései közé, amely lehetővé teszi a tulajdonos számára a büntetőeljáráson kívüli perlési lehetőséget tulajdonjogi igényének érvényesítése érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Be. I. fejezetének a büntetőeljárás alapelveiről szóló I. címében a 10. § (2) bekezdése a közvetlenség elvét akként fogalmazza meg, hogy a bíróság az ügydöntő határozatát a tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapítja. A Javaslat 39. §-a azonban a közvetlenség elve alól kivételt tesz: a Be. 201. §-át azzal egészíti ki, hogy a különösen védett tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki. Ezzel összhangban a Be. 10. §-ának (2) bekezdésében utalni kell arra is, hogy az ebben foglalt alapelv akkor érvényesül, ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik.
A 2-3. §-hoz
1. Miután az új Be. hatálybalépésével egyidejűleg az addig egyfokú rendes jogorvoslati rendet a kétfokú rendes jogorvoslati rend váltja fel, meg kell oldani a Legfelsőbb Bíróság másodfokon hozott ügydöntő határozatával szembeni jogorvoslati lehetőség biztosítását, amennyiben a Legfelsőbb Bíróság e határozatot 2000. január 1-ét követően hozta.
A Javaslat rendelkezése alapján másodfokon a Legfelsőbb Bíróság helyett az ítélőtábla fog eljárni az első fokon a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben. Ezzel kiküszöbölhető, hogy 2000. január 1-e után előálljon az a helyzet, miszerint a Legfelsőbb Bíróság másodfokon eljárva hozza meg a határozatát, és az ez elleni jogorvoslat lehetősége - pusztán abból adódóan, hogy nincs felsőbb bírói fórum - kizárt, holott az új Be. biztosítja a kétfokú jogorvoslatot.
2. Az ítélőtábla eljárásának a Be-be történő beillesztésével egyidejűleg rendezni kell a fellebbviteli főügyészség eljárási helyzetét is, erre vonatkozik a Javaslat 3. §-a szerinti módosítás.
A 4. §-hoz
1. A Javaslat a Be.-nek a bírósági hatáskörre vonatkozó szabályait módosítja. A megyei bíróság első fokú hatásköréről rendelkező 25. § d) pontját kiegészíti a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel minősített eseteivel, a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel súlyosabban minősülő eseteivel, a fegyvercsempészettel és a bűnszervezet létrehozásával. A bűnszervezet létrehozása miatti eljárásnak a megyei bíróság hatáskörébe utalását a bűncselekmény bonyolult ténybeli és jogi megítélése, míg a többi felsorolt bűncselekmény esetében a hatásköri szabály megváltozását az indokolja, hogy a Btk.-t módosító törvényjavaslat jelentősen emeli ezek büntetési tételeit.
2. A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat új bűncselekményként veszi fel a Btk-ba az újszülött megölését (Btk. 166/A. §). Indokolt, hogy e bűncselekmény miatt is a megyei bíróság járjon el, ugyanúgy, mint ahogyan a gondatlanságból elkövetett emberölés esetében (Btk. 166. § (4) bek.). A Javaslat erre figyelemmel módosítja a Be. 25. §-ának f) pontját.
Az 5. §-hoz
A pártatlan bíróhoz való alkotmányos jog érvényesülése érdekében a Javaslat kizárja a bíróság további eljárásából azt a bírót, aki az ügyben a nyomozás során kihallgatta a különösen védett tanút, és azt a bírót is, aki a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. §-a alapján, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 58. §-a alapján titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött. Ez a kizárási szabály az új Be-ben is megtalálható, indokolt tehát, hogy az ilyen ügyekben eljárt bírák az ügy további elintézésében ne vegyenek részt.
A 6. §-hoz
A Be. 44. §-a (4) bekezdésének első mondata szerint a terhelt az ügy iratait a nyomozás befejezését követően megtekintheti. A Javaslat 34. és 48. §-a azonban a tanú védelme érdekében korlátozza a terhelt iratmegtekintési jogát. Ezért a Javaslat 6. §-a a Be. 44. §-ának (4) bekezdését az említett részletes rendelkezésekkel összhangban úgy módosítja, hogy utal az iratmegtekintési jognak e törvény eltérő rendelkezéseiben foglalt korlátozására.
A 7. §-hoz
1. A Btk. értelmében olyan dolog is elkobozható, amely nem az elkövető tulajdona, ha a tulajdonos a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudott. Ez a szabály azt feltételezi, hogy a dolog tulajdonosa nem a bűncselekmény elkövetője, és a büntető eljárásban terheltként nem szerepel. Az ilyen tulajdonos a Be. rendelkezése értelmében egyéb érdekeltként vehet részt az eljárásban.
Az elkobzás büntetőjogi intézkedésnek a nem elkövető tulajdonosra történő kiterjesztése feltétlenül indokolt büntetőjogi szempontból, ugyanakkor ezzel sérülhet a tulajdon Alkotmányban biztosított joga. Erre figyelemmel szükséges egy olyan rendelkezés beiktatása a Be-be, amely a jelenleginél több jogosítványt ad a büntetőeljárás alanyának nem tekinthető tulajdonosnak abban az esetben, ha a büntetőeljárás során az ő tulajdonának büntető határozattal történő elkobzására kerülhet sor.
2. A Javaslat ezért a Be. 57. §-át új (2)-(3) bekezdéssel egészíti ki, amelyben rendezi az ilyen egyéb érdekelt jogi helyzetét, kimondva: őt az eljárás során a sértett jogai illetik meg, és az elkobzás elrendelése esetén megnyitja a lehetőséget a tulajdonjogi igény polgári peres úton történő érvényesítésére.
A 8. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 6/1998. (III. 11.) AB határozata megállapította, hogy a Be-nek az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat kézbesítésére vonatkozó rendelkezései alkotmánysértőek, ezért azokat 1998. december 31-i hatállyal megsemmisítette. Erre figyelemmel szükségessé vált az államtitok és a szolgálati titok büntető eljárás során történő megismerésére és birtoklására vonatkozó szabályok újrafogalmazása.
A Javaslat 8. §-a a büntető eljárásban részt vevő személyek vonatkozásában rögzíti, hogy felsoroltak jogosultak megismerni azt az államtitkot vagy szolgálati titkot, amit olyan irat tartalmaz, amelyet e jogosultak a törvény szerint megtekinthetnek. Ez a szabály hatalmazza fel az eljárásban részt vevőket a titok megismerésére. A Javaslat 8. §-ának rendelkezése nem érinti az államtitok és szolgálati titok védelméről szóló törvény hatályát, tehát az eljárásban részt vevő személyek is kötelesek a tudomásukra jutott titkot megőrizni.
A 9. §-hoz
A tanú védelmének az új Be.-ben meghatározott szabályai a tanúzási kötelezettség teljesítésével magát veszélynek kitevő személy védelmét szolgálják. Az új Be. 95. §-a a tanú védelmének célját és alapvető feladatát határozza meg.
A Javaslat 9. §-a a Be.-nek a tanúvallomásról szóló rendelkezéseit 62/A. §-sal egészíti ki, amely megfelel az új Be. 95. §-a szövegének.
Az 10. §-hoz
A Be. 63. §-ának az 1994. évi XCII. törvény 3. §-ával beiktatott (5) és (6) bekezdése a tanú személyi adatainak zártan történő kezeléséről rendelkezik.
Az új Be.-ben a tanú személyi adatainak zárt kezelését a 96. § szabályozza, a Javaslat ezzel összhangban módosítja a Be. 63. §-ának (5) és (6) bekezdését.
A 11. §-hoz
A Be. 64. §-ának (2) bekezdése a tanúnak a terhelttel vagy más tanúval való szembesítését szabályozza.
Az új Be. VII. fejezetének a bizonyítási eljárásokról szóló rendelkezéseket magában foglaló VII. címében a szembesítést szabályozó 124. § (2) bekezdése szerint, ha a tanú védelme szükségessé teszi, a tanú szembesítését mellőzni kell. A Javaslat ezzel a mondattal kiegészíti a Be. 64. §-ának (2) bekezdését.
A 12. §-hoz
Az új Be. 97. §-a a tanú különösen védetté nyilvánításának feltételeit határozza meg, míg a 98. § a tanú részére különösen indokolt esetben külön jogszabályban meghatározott személyi védelem nyújtására ad lehetőséget.
A Javaslat a Be.-t a különösen védett tanúról szóló 64/A. §-sal és a tanú személyi védelméről szóló 64/B. §-sal egészíti ki. Ezek tartalma megfelel az új Be. 97., illetőleg 98. §-ának, azzal az eltéréssel, hogy a Be. 64/A. §-ának (1) bekezdése nem szól a tanú érdekében eljáró ügyvéd kérelmezési jogáról, mert ezt az intézményt a Be. nem ismeri.
A 13. §-hoz
Az új Be.-nek a felismerésre bemutatást szabályozó 122. §-ának (5) bekezdése a felismerésre bemutatás sajátos módját teszi lehetővé. Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse, és gondoskodni kell a tanú személyi adatainak zárt kezeléséről is.
A Javaslat a Be.-nek a felismerésre bemutatásról szóló 86. §-át ezzel összhangban álló (4) bekezdéssel egészíti ki.
A 14. §-hoz
A Be.-nek a terhelt vallomására vonatkozó 88. §-a a terhelt és a tanú egymással ellentétes vallomásaiban foglalt ellentéteknek szembesítéssel való tisztázásáról rendelkezik. Az új Be. 124. §-ának a tanú szembesítésének mellőzéséről szóló rendelkezése erre az esetre is vonatkozik. Ezért a Javaslat a Be. 88. §-át kiegészítő (3) bekezdéssel lehetővé teszi a tanú szembesítésének mellőzését.
A 15-17. §-hoz
A Javaslat 15-17. §-a az új Be-nek a biztosítási intézkedésre és a zár alá vételre vonatkozó új szabályozását átvéve egészíti ki a Be-t. Ez a nyomozó hatóságok eredményes munkájának biztosítása érdekében szükséges. Az új Be. e rendelkezései a nyomozó hatóságokat és az ügyészt feljogosítják arra, hogy a terhelt teljes, bármilyen formában fellelhető vagyonát lefoglalja, vagy a vagyont kezelő bármilyen szervet megkeresse a vagyon zárolása és nyilvántartása céljából.
A 18. §-hoz
A Javaslat 18. §-a az új Be. 161. §-a szerinti összeg rendbírságként történő kiszabására ad lehetőséget, azzal a különbséggel, hogy a hatályos Be. még a nyomozó hatóságot is feljogosítja rendbírság kiszabására, ezért a Javaslat ezt figyelembe véve állapítja meg a rendbírság új szabályait.
Az új szabályozás - összhangban az új Be. 2000-ben hatálybalépő rendelkezésével - a hatályos Be. 108. §-ának (2) bekezdését is hatályon kívül helyezi, megszüntetve ezzel a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjainak indokolatlan privilegizált helyzetét.
A 19. §-hoz
A Javaslat 19. §-a a Be-t új rendelkezéssel egészíti ki, amely az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat kézbesítéséről rendelkezik. A Javaslat 8. §-a a Be-t új 58/A. §-sal egészíti ki, amely a büntető eljárásban résztvevő személyek részére engedélyezi az államtitok vagy a szolgálati titok megismerését, ugyanakkor ez a megismerési jog nem jelentheti feltétlenül a titok birtoklását is. Az államtitok vagy szolgálati titok birtoklására vonatkozó szabályokat nem a Be., hanem az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény tartalmazza. E törvényi előírásoknak a büntetőeljárás során is maradéktalanul érvényesülniük kell, ezért a Javaslat a titkot tartalmazó irat kézbesítésére vonatkozó szabályok kialakításánál figyelemmel van e törvény előírásaira.
A Javaslat szerint, ha a címzettnél az államtitok vagy szolgálati titok megtartásának feltétele biztosított, az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat megszorítás nélkül kézbesíthető, hatósági kézbesítéssel. Ha azonban az 1995. évi LXV. törvény előírásai, a titok birtoklásának és kezelésének szabályai a címzettnél nem biztosítottak, a címzett a titkot tartalmazó iratot a hatóság épületéből nem viheti ki. Ebben az esetben a címzett részére titkot nem tartalmazó kivonatot kell készíteni, és ezt a kivonatot viheti magával a címzett. A Javaslat 23. §-a az államtitok és szolgálati titok hozzáférésére további szabályokat állapít meg.
A 20. §-hoz
A Be-nek az eljárási cselekményekről készítendő jegyzőkönyvről szóló 115. §-ában a (2) bekezdés meghatározza, hogy a jegyzőkönyvben mit kell feltüntetni. A d) pont a hatóság tagja, az eljárásban résztvevő személy és képviselője, továbbá a tanú, a szakértő és a hatósági tanú nevének feltüntetését írja elő.
Ez alól a kötelező szabály alól kivételt kell tenni akkor, ha a tanú védelme érdekében a nevének zárt kezelését rendelték el, illetőleg a tanút különösen védetté nyilvánították. A Javaslat ezzel összhangban úgy módosítja a Be. 115. §-a (2) bekezdésének d) pontját, hogy a jegyzőkönyvben a tanú nevét fel kell tüntetni, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.
A 21-22. §-hoz
1. A Javaslat az új Be. megkeresésre vonatkozó rendelkezéseivel egészíti ki a Be-t. Erre azért van szükség, mert a hatályos szabályozás több tekintetben hiányosnak mutatkozik. Egyrészt nem fedi le pontosan azt a kört, amely szervekhez a büntető ügyekben eljáró hatóságok megkeresést intézhetnek. Másrészt a megkeresés jogintézményét, csak mint a hatóságok számára nyitva álló lehetőséget fogalmazza meg, harmadrészt pedig nem ír elő a megkeresett részére teljesítési kötelezettséget. Ezeket a hiányosságokat az új Be. szerinti szabályozás már orvosolja, így az új Be. szerinti megoldás korábbi hatályba léptetése indokolt.
2. A Be. 118. §-át felváltó rendelkezés egyértelművé teszi a megkeresett szervek körét, feljogosítja a büntető ügyben eljáró hatóságokat határidő megállapítására, és kötelezi a megkeresett szerveket a tájékoztatás megadására. A tájékoztatás kérése bármilyen információra vonatkozhat, amely a büntetőeljárás szempontjából jelentős. A Javaslat azonban - követve az új Be. rendelkezését - a személyes adatokra vonatkozó megkeresés esetén - garanciális szabályokat állapít meg, az adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban.
3. A megkeresett szervekre vonatkozó törvények tartalmazzák, hogy a megkeresett szerv a büntető ügyben eljáró hatóságok részére milyen tájékoztatást adhatnak, milyen, általuk kezelt adatról. Ha e törvények az adatszolgáltatást lehetővé teszik, akkor a megkeresett szerveknek a tájékoztatást meg kell adniuk.
4. Az új Be. 61. §-a szerint a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság helyi önkormányzat jegyzőjét és más hatóságot is megbízhat eljárási cselekmények végzésével. Ezt a szabályt is indokolt a még hatályos Be. részévé tenni, erről rendelkezik a Javaslat 22. §-a.
A 23. §-hoz
A Javaslat a Be. szabályait kiegészítve rendelkezik az eljárás során keletkezett iratokról történő másolat adásáról. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a másolathoz való jog az eljárásba később bekapcsolódó terheltet illetve védőt is megilleti. A Javaslat abból indul ki, hogy a Be. nem azt mondja ki, miszerint annak van iratmegtekintési joga, aki jelen volt, hanem a jelenlét lehetőségét adja meg, ami a jelenléti jog biztosítását jelenti, és nem egy aktuális tényállapot beállásához fűzi a jog biztosítását. Az iratmegtekintési joghoz nyilvánvalóan kapcsolódik a másolathoz való jog, amire nézve a Javaslat most kifejezetten rendelkezik.
A Javaslat az Alkotmánybíróság 6/1998. (III.13.) AB határozatában foglaltakra figyelemmel 119/C. §-sal egészíti ki a Be. rendelkezéseit. Megszünteti az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított azt a helyzetet, hogy az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratról nem adható másolat. Ugyanakkor - a 19. §-hoz fűzött indokolásban foglalt titokvédelmi elvekre figyelemmel - egyértelművé teszi, hogy az államtitkot tartalmazó irathoz és az arról készült másolathoz fűződő védelmi érdek megegyező. Ezért rendelkezik úgy a Javaslat, hogy az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó másolat csak az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény előírásainak megtartásával vihető ki a hatóság épületéből.
Rendezi a Javaslat azt a helyzetet is, amikor az eljárásban részt vevő személyeknél nem biztosított az államtitok vagy szolgálati titok biztonságos birtoklása. Ebben az esetben a Javaslat előírja, hogy a titkot tartalmazó iratról másolatot kell készíteni, és lehetővé kell tenni, hogy a másolatot a hatóság hivatali munkaidejében tanulmányozhassák az érdekeltek. A Javaslat a fegyveregyenlőség elvére is tekintettel úgy rendelkezik, hogy az államtitkot tartalmazó iratot a bírósági tárgyalás idejére az érdekeltek rendelkezésére kell bocsátani.
A Javaslat - a hatályos szabályokkal egyezően - részletesen meghatározza, hogy mely iratokról nem adható másolat.
A 24. §-hoz
A Be. 127. §-a a nyomozás megtagadásának sajátos esetét szabályozza a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel történő együttműködés esetében, ha az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek. A Javaslat ennek a nyomozás-megtagadási lehetőségnek az alkalmazását korlátozza: a nyomozás nem tagadható meg azzal szemben, aki más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható.
A 25. §-hoz
A Javaslat 25. §-a a nyomozás megtagadásának sajátos esetét iktatja be a Be.-be, amely a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetében az ügyészt jogosítja fel a nyomozás megtagadására, ha a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható fedett nyomozó a szolgálati feladatának teljesítése közben bűnüldözési érdekből követett el bűncselekményt. A feltétel az, hogy a bűnüldözési érdek jelentősebb legyen, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek. A (2) bekezdés az államnak a kártérítési kötelezettségéről rendelkezik. A (4) bekezdés kizárja a nyomozás megtagadását, ha a fedett nyomozó más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható. Az utóbbi rendelkezés összhangban áll a Javaslat 24. §-ával.
A 26. §-hoz
A Be. 129/A. §-a a nyomozásnak a 127. § (2) bekezdése alapján történt megtagadása esetén a kárnak az állam általi megtérítéséről rendelkezik. Ennek megfelelő rendelkezést tartalmaz az új Be. 192. §-ának (3) bekezdése, de azt is kimondja, hogy ha a kár megtérítéséről polgári perben kell határozni, a kárigény jogalapját vélelmezni kell. Ezt a rendelkezést indokolt beiktatni a Be. 129/A. §-ának (2) bekezdésébe is.
A 27. §-hoz
1. A Magyar Köztársaság az euro-atlanti csatlakozással összefüggésben az utóbbi években több olyan nemzetközi egyezményt kötött meg, amely miatt szükséges a hatályos büntetőeljárási szabályok módosítása. E módosításokat végzi el a Javaslat 27. és 29. §-a
2. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti, az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek a Magyar Köztársaság területén történő tevékenységéről szóló Megállapodás, valamint az annak mellékletét képező Végrehajtási Megállapodások megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1997. évi XLIX. törvény (Megállapodás) 8. Cikkének 8.1. pontja előírja magyar hatóságok részére, hogy egyes nyomozási cselekményekbe az Egyesült Államok fegyveres erőinek katonai rendőrségét be kell vonni.
Így a Megállapodás 8. Cikkének 1. a) pontja rendelkezik a közös helyszíni szemléről és a közös tényállás megállapításról, a Megállapodás 9. Cikkének 2. a) pontja rendelkezik az értesítési kötelezettségről közlekedési baleset esetén, a Megállapodás 9. Cikkének 2. c) pontja szerint a terhelt vagy tanú kihallgatásának az amerikai hatóság képviselőjének jelenlétében kell történnie, és Megállapodás 8. Cikkének 1. c) pontja szerint a rendőrségnek a nyomozási cselekményről készített jegyzőkönyv vagy jelentés egy példányát az amerikai hatóságokhoz el kell juttatnia, illetőleg a rendőrségnek az amerikai hatóságok számára a szükséges információkat rendelkezésre kell bocsátania.
3. A Be. pontosan felsorolja a büntető ügyben eljáró hatóságokat, konkrét feladat- és hatáskört telepít e hatóságokhoz. Meghatározza, hogy az eljárási cselekményeken ki és milyen minőségben lehet jelen, szabályozza az iratok megismerésének jogát. Nem rendelkezik azonban arról, hogy a nyomozó hatóság - az eljárásban résztvevő személyeken és a többi hatóságokon kívül - kit tartozik értesíteni nyomozási cselekmény elvégzéséről, és arra sem ad lehetőséget, hogy a nyomozási cselekményeknél külföldi állam hatóságának tagjai legyenek jelen.
Ezért a hatályos Be. 131. §-át a Megállapodásnak a nyomozási cselekményeken való jelenlét szabályaira figyelemmel, ki kell egészíteni azzal, hogy a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján, a külföldi állampolgárságú gyanúsított ellen indult eljárás, illetve a külföldi állampolgárságú sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás során a nyomozási cselekményt a külföldi állam hatóságának tagja jelenlétében kell lefolytatni.
A 28. §-hoz
Az új Be.-nek a nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenységét szabályozó 178. §-a (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a nyomozó hatóság az ügyész engedélyével a nyomozás során a nyomozó hatóság olyan tagját is igénybe vegye, aki e minőségét leplezi, a törvény ezt fedett nyomozónak nevezi.
A Javaslat a Be.-nek a nyomozásról szóló VI. fejezetét "Fedett nyomozó igénybevétele" alcímmel és a 131/A. §-sal egészíti ki, e § összhangban áll az új Be. 178. §-ának (4) bekezdésével.
A 29. §-hoz
1. Az 1995. évi CII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a "Békepartnerség" más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás és annak Kiegészítő Jegyzőkönyve I. Cikke szerint, ha a Megállapodás vagy bármely kiegészítő jegyzőkönyve részes államaira vonatkozólag másképp nem rendelkezik, a jelen Megállapodás valamennyi részes állama úgy fogja alkalmazni az Észak-atlanti Szerződés Szervezete részes államainak fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-i, londoni megállapodása (a továbbiakban: SOFA) előírásait, mintha annak a jelen Megállapodás valamennyi részes állama részese lenne.
A békepartnerségi szerződést kihirdető 1995. évi CII. törvény mellékletében található SOFA Egyezmény VII. cikke foglalkozik a büntetőjogi kérdésekkel. A VII. Cikk 1-4. pontja joghatósági rendelkezéseket tartalmaz, e rendelkezéseknek megfelelően a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény kiegészítését a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat végzi el.
2. A VII. Cikk 5. pontja értesítési és együttműködési kötelezettséget ír elő a fogadó és a küldő állam hatóságai számára az őrizetbe vétel és az átadás, valamint a bűncselekményt érintő összes szükséges nyomozati cselekmény végzése, és a bizonyítékok gyűjtése - beleértve ebbe a lefoglalást és adott esetben a bűnelkövetéssel kapcsolatos tárgyak átadását - kapcsán.
A SOFA VII. Cikkének 5. a) pontjában előírt együttműködési kötelezettség (őrizetbe vétel és átadás a joghatósággal rendelkezőnek) érinti a Be. 91. §-át. A hatályos szabályok szerint a hatóságok a törvényben meghatározott esetekben a terheltet őrizetbe vehetik. Tekintettel arra, hogy a Be. 130. §-ának (2) bekezdése szerint az őrizetbe vételt halaszthatatlan cselekményként is el lehet rendelni, a SOFA VII. Cikkének 5. a) pontja miatt a Be-t nem szükséges módosítani, mivel abban az esetben, ha az őrizetbe vett személy által elkövetett bűncselekményre a magyar hatóságoknak nincs joghatósága, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény rendelkezései szerinti eljárási jogsegélyről (61. § (2) bek.), illetőleg a büntetőeljárás átadásáról lehet szó.
A SOFA VII. Cikkének 5. b) pontjában előírt értesítési kötelezettség alapján az őrizetbe vételről értesíteni kell az őrizetbe vett személy államának katonai hatóságait. A Be. 91. § (6) bekezdése szerint a katona őrizetbe vételéről értesíteni kell a parancsnokát is. A Be. e bekezdése ugyan nem utal vissza a Btk. 122. §-ának (1) bekezdésére, de feltehető az a törvényhozói szándék, hogy a 91. § (6) bekezdésének alkalmazása során sem kívánt eltérni attól, hogy ahol a Be. katonáról rendelkezik, ott ezen a Btk. 122. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyt kell érteni.
A SOFA VII. Cikkének 6. a) pontjában előírt együttműködési kötelezettséget lefedi a jogsegélytörvényben szabályozott eljárási jogsegély (61. § (2) bek.), ezért ennek a kötelezettségnek a Be-ben történő kodifikációja szükségtelennek tűnik. A SOFA VII. Cikkének 6. b) pontjában előírt értesítési kötelezettség pedig nem a Be. szabályozási tárgykörébe tartozó kérdés.
3. A VII. Cikk 9. pontja szerint, amennyiben a küldő állam fegyveres erejének vagy polgári állományának tagja, illetve e személy hozzátartozója ellen a fogadó állam büntetőeljárást folytat, az illető személynek joga van arra, hogy kapcsolatot tarthasson fenn a küldő állam kormányának képviselőjével, és amennyiben azt a bírósági eljárás szabályai megengedik, ezen képviselő részt vehessen a tárgyaláson.
Mindezekre figyelemmel indokolt a Be. 133. §-ának olyan tartalmú kiegészítése, amely a külföldi állampolgárságú személy kihallgatásán megengedi a külföldi állam konzuli tisztviselőjének jelenlétét.
A 30. §-hoz
1. A Be. 134. §-a a nyomozási cselekményeknél az érdekeltek részvételét szabályozza. Az (1) bekezdés első mondata azt az alapvető rendelkezést tartalmazza, hogy a védő a gyanúsított és a tanú kihallgatásánál jelen lehet, a kihallgatotthoz kérdéseket intézhet. A különösen védett tanú kihallgatásánál azonban a Be.-nek a Javaslat 48. §-ával beiktatott 379/E. §-a (1) bekezdése szerint csak az ügyész lehet jelen. Ezért a Be. 134. §-a (1) bekezdésének első mondatát ki kell egészíteni azzal, hogy a védő a tanú kihallgatásánál akkor lehet jelen, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.
2. A Be. 134. §-a (3) bekezdésének kiegészítése is a tanú védelme szempontjából indokolt rendelkezés.
A 31. §-hoz
A Be. 139. §-ának (2) bekezdése a nyomozás megszüntetését teszi lehetővé a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel szemben, ha a nyomozó hatósággal történt együttműködéséhez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényéhez fűződő érdek. A Javaslat ezt - a 24. §-sal összhangban - kiegészíti azzal, hogy a nyomozás nem szüntethető meg azzal szemben, aki más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható alaposan.
A 32. §-hoz
A Be. 141/A. §-a a nyomozásnak a 139. § (2) bekezdése alapján történt megszüntetése esetén az állam kártérítési igényéről rendelkezik. A Javaslat - a 26. §-sal összhangban - a Be. 141/A. §-ának (1) bekezdését azzal egészíti ki, hogy ha a kártérítésről polgári perben kell határozni, a kárigény jogalapját vélelmezni kell.
A 33. §-hoz
Az új Be. 192. §-a rendelkezik a nyomozás megszüntetéséről az együttműködő gyanúsítottal és a fedett nyomozóval szemben.
A Javaslat az új Be. 192. §-ának (2) és (7) bekezdését, valamint a (3) és (4) bekezdésének a fedett nyomozóra vonatkozó rendelkezéseit iktatja be a Be.-be "A nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben" alcímet viselő 141/C. §-ként.
A 34. §-hoz
A Be. 142. §-a a nyomozás iratainak ismertetését szabályozza. Az (1) bekezdés a gyanúsított és a védő számára a nyomozás iratainak megtekintésére ad lehetőséget. A Javaslat által beiktatott új (2) bekezdés egyértelműen kimondja: a nyomozás iratainak ismertetésénél lehetővé kell tenni, hogy a gyanúsított és a védő a nyomozás során keletkezett iratokat megismerhesse, ez alól kivételt jelentenek a zártan kezelt iratok, amelyeknek a korlátozás nélküli megismerése az iratok zárt voltával állna ellentétben.
A 35. §-hoz
A tanúvédelem új szabályainak a Be.-be történő beiktatása a Be.-nek a vádiratról rendelkező 146. §-ának kiegészítését is szükségessé teszi. A Be. 146. §-ának új (7) bekezdése a különösen védett tanú vallomásáról készült jegyzőkönyvi kivonatnak a vádirat bírósági példányához csatolását írja elő, ez megfelel az új Be. 219. §-a (1) bekezdése b) pontjának.
A Be. 146.§-ának új (8) bekezdése nem a különösen védett tanúra vonatkozik, hanem arról az esetről rendelkezik, ha a tanú nevének, illetőleg adatainak zárt kezelését rendelték el. Ebben az esetben a tárgyalásra idézendő tanú nevét, illetőleg adatait nem a vádiratban, hanem külön zárt iratban kell közölni. Ez az új Be. 219. §-ának (2) bekezdésével van összhangban.
A 36. §-hoz
A Be. VI. fejezetének II. címe a vétségi eljárásban folytatott nyomozásnak a bűntetti eljárástól eltérő szabályait tartalmazza. Ezeknek az egyszerűsítő jellegű rendelkezéseket nem lenne célszerű alkalmazni, ha az ügyben szereplő tanút különösen védetté nyilvánították. Ezért a Javaslat egyértelműen kizárja a vétségi eljárás szabályainak alkalmazását, ha az ügyben tanút védetté nyilvánítottak.
A 37. §-hoz
A Be. 180. §-ának (2) bekezdése az első fokú bíróság tárgyalására idézésről, illetőleg a tárgyalásról értesítésről rendelkezik. Az új Be. 280. §-ának (2) bekezdése szerint a különösen védett tanú a tárgyalásra nem idézhető. A Javaslat ennek megfelelő rendelkezéssel egészíti ki a Be. 180. §-ának (2) bekezdését.
A 38. §-hoz
Az új Be. 263. §-ának (3) bekezdése a tanács elnökének feladatait határozza meg abban az esetben, ha az ügyész különösen védett tanú vallomását kívánja bizonyítási eszközként felhasználni. Ha a vádlott, illetőleg a védő a különösen védett tanúhoz kérdés feltevését indítványozza, az új Be. 268. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság elrendelheti, hogy a nyomozási bíró a különösen védett tanút ismételten hallgassa ki.
Az új Be. 268. §-ának (3) bekezdése a különösen védett tanú ismételt kihallgatása során a nyomozási bíró feladatává teszi a gondoskodást arról, hogy a tanú személyére és tartózkodási helyére a vallomásáról készült jegyzőkönyv-kivonat alapján ne lehessen következtetni.
A Javaslat a Be.-t 180/A. §-sal egészíti ki, amely tartalmában megfelel az új Be. említett rendelkezéseinek.
A 39. §-hoz
Az új Be. 296. §-ának (2) bekezdése szerint a különösen védett tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki. A Javaslat a Be.-nek a tanú kihallgatásáról szóló 201. §-át ennek megfelelő (3) bekezdéssel egészíti ki.
A 40. §-hoz
A Be.-nek a bizonyítás kiegészítéséről szóló 206. § (2) bekezdése a bizonyítás felvételének helyéről és idejéről való értesítésről rendelkezik.
A Javaslat az új Be. 304. §-a (3) bekezdésének első mondatával összhangban a Be. 206. §-ának (2) bekezdését azzal egészíti ki, hogy a vádlott és a védő értesítését mellőzni kell, ha ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a vádlott és a védő előtt ismertté válnának.
A 41. §-hoz
A Javaslat beilleszti az új Be. 327. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést a hatályos büntető eljárási jogba.
A 42. §-hoz
A Javaslat 42. §-ában foglalt rendelkezés szoros összefüggésben van a Javaslat 2.és 3. §-ában módosított rendelkezésekkel. Ha a Legfelsőbb Bíróság másodfokú hatáskörét 1999-től az ítélőtábla veszi át, ennek megfelelően az ítélőtábla előtt tartott tárgyaláson kötelező az ügyész részvétele.
A 43. §-hoz
1. A Javaslat 7. §-a kiegészíti a Be. 57. §-át az elkobzással érintett dolog tulajdonosára vonatkozó rendelkezéssel. A Javaslat 43. §-a az ilyen egyéb érdekelt jogorvoslati lehetőségeinek szabályait tartalmazza. Ha az első fokú bíróság a büntetőügyben vádlottként nem szereplő személy tulajdonát kobozza el, a Be. hatályos szabályai szerint ez a személy egyéb érdekeltként részt vehet az eljárásban, és az őt érintő elsőbírói rendelkezés ellen jogorvoslattal élhet. A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása során az elkobzásra vonatkozó ítéleti rendelkezést helyben hagyhatja, megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti.
2. Ha a másodfokú bíróság az egyéb érdekelt vagy más jogosult fellebbezése folytán az egyéb érdekelttől történő elkobzást kimondó rendelkezést nem változtatta meg, és nem helyezte hatályon kívül, továbbá, ha az elkobzást kimondó rendelkezést megváltoztatta ugyan, de az elkobzást nem mellőzte, a Javaslat lehetőséget ad az egyéb érdekelt számára tulajdonjogi igényének polgári perben történő érvényesítésére. Ezért a Javaslat részletesen szabályozza, hogy az elkobzást kimondó rendelkezés érdemi megváltoztatásának hiányában mely bíróságnak milyen kötelezettségei vannak az egyéb érdekelt jogainak érvényesítése érdekében.
3. A Javaslat rendelkezést tartalmaz arra nézve is, hogy a polgári perben eljáró bíróság az egyéb érdekelt tulajdonjogi igényét a Polgári perrendtartás szabályai szerint bírálja el.
A 44-45. §-hoz
A Javaslat 44. és 45. §-a szerinti kiegészítés a katonai büntetőeljárásra kiterjedően is érvényesíti a Javaslat 2-3. §-ában írt módosításokat. A Javaslat - az új Be-vel és az ügyészségi törvénnyel azonos módon - meghatározza, hogy az ítélőtábla mellett a vádhatóság feladatait a Katonai Fellebbviteli Ügyészség látja el, a katonai büntetőeljárásban elbírált ügyek másodfokú elintézésére pedig a Fővárosi Ítélőtáblát jelöli ki.
A 46. §-hoz
Az új Be. 478. §-a a sorkatonai szolgálatot teljesítő tanú védelme érdekében lehetővé teszi, hogy a tanú más szolgálati helyre történő vezénylését vagy áthelyezését kérje.
A Javaslat ennek megfelelő 338/A. §-sal egészíti ki a Be.-nek a katonai büntetőeljárást szabályozó XV. fejezetét.
A 47. §-hoz
A különösen védett tanú kihallgatását a Be.-be a Javaslat 48. §-ával beiktatott 379/D-379/F. § szerint a megyei bíróság elnöke által kijelölt helyi bírósági bíró folytatja le. A tanú különösen védetté nyilvánítására a katonai büntetőeljárásban is sor kerülhet, ezt a megyei bíróság katonai bírájának feladatává indokolt tenni. A Javaslat a Be-t ennek megfelelő 341/A. §-sal egészíti ki.
A 48. §-hoz
1. A Javaslat a Be.-t a különösen védett tanú kihallgatásáról szóló 379/D-379/F. §-sal egészíti ki.
Az új Be. 207. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint a vádirat benyújtása előtt a nyomozási bíró dönt az ügyész indítványára a tanú különösen védetté nyilvánításáról, és a (3) bekezdése szerint a nyomozási bíró kihallgatja a különösen védett tanút. Minthogy a Be. a nyomozási bíró fogalmát nem ismeri, a Javaslat által a Be-be beiktatott 379/D. § (1) bekezdése a megyei bíróság elnöke által kijelölt helyi bírósági bíró feladatává teszi a tanú különösen védetté nyilvánítását és a különösen védett tanú kihallgatását, valamint az ilyen tanú közreműködésével folytatott bizonyítási cselekmények megtartásának elrendelését.
A Be-be beiktatott 379/D. § (3) bekezdése a kijelölt bíró illetékességét az új Be. 208. §-a (1) bekezdésének a nyomozási bíró illetékességéről szóló rendelkezésének megfelelően szabályozza.
2. A Be-be beiktatott 379/E. § a különösen védett tanúnak a kijelölt bíró által tartott meghallgatáson történő kihallgatásáról rendelkezik. Ennek tartalma az új Be. 213. §-a (2) és (4) bekezdésének a lényeges rendelkezéseit veszi át.
3. A Be-be beiktatott 379/F. § a kijelölt bíró által hozott határozat elleni fellebbezés elintézésének szabályait tartalmazza.
A 49-51. §-hoz
A Javaslat módosításokkal hatályba lépteti az új Be. 590-596. §-ait, amelyek a végrehajtás során a bíróságokra háruló feladatokról rendelkeznek. A Javaslat szerinti módosítások a jogorvoslati jog biztosítására, a halasztási kérelem és a fellebbezés halasztó hatályának kizárására, az egészségügyi állapot orvosszakértő általi megállapítására, illetve a büntetésvégrehajtás keretei között való kezelhetőség tekintetében a BVOP egészségügyi igazgatósága nyilatkozatára irányulnak.
Az 52. §-hoz
A Be-nek a Javaslat 12. §-ával beiktatott 64/B. §-a különösen indokolt esetben lehetővé teszi, hogy a rendőrség a tanú, illetőleg a hozzátartozója részére külön jogszabályban meghatározott személyi védelmet nyújtson. Ennek a külön jogszabálynak a megalkotására ad felhatalmazást a Javaslat a Be.-be beiktatott 403/A. §-ban.
Az 53. §-hoz
1. A Javaslat 53. §-ának (1) és (3) bekezdése a törvény hatálybalépéséről rendelkezik. A Javaslat rendelkezéseinek mielőbbi hatálybalépése indokolt, ezért - bizonyos kivételekkel - a Javaslat a módosításokat 1999. január 1-jén lépteti hatályba.
Az ítélőtáblák a Javaslat rendelkezései szerint átveszik a Legfelsőbb Bíróság másodfokú büntető ügyszakos hatáskörének szinte teljes egészét, ugyanakkor az ítélőtáblák megszervezése jelenleg van folyamatban. Erre figyelemmel indokolt, hogy a Javaslatnak az ítélőtáblára - és értelemszerűen a fellebbviteli főügyészségekre, illetve a Katonai Fellebbviteli Ügyészségre - vonatkozó rendelkezései ennél később, 1999. március 1-jén lépjenek hatályba.
2. Az 53. § (2) bekezdése az ügyintézés folyamatosságának biztosítása érdekében akként rendelkezik, hogy a megyei bíróság első fokú hatáskörének Javaslat szerinti kiterjesztése nem érinti a jelenleg helyi bíróságon folyamatban lévő ügyek elintézését. Azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság az ügy feldolgozását már megkezdte, nem indokolt ugyanis pusztán a hatásköri szabályok megváltozása miatt az eljárást elölről kezdeni.
3. Az 53. § (4) bekezdése a Be-nek a nyomozás megtagadásával kapcsolatos 129/A. §-a (3) bekezdését és a nyomozás megszüntetésére vonatkozó 141/A. §-ának (3) bekezdését helyezi hatályon kívül, mivel e rendelkezések a fedett nyomozókra vonatkozó új szabályok beiktatásával feleslegessé váltak.
4. Minthogy a Javaslat nagy terjedelemben módosítja a Be-t, a jogbiztonság érdekében indokolt a törvény szövegét a módosításokkal egységes szerkezetben közzétenni. Erről rendelkezik az (5) bekezdés.