a magyar köztársaság kormánya
T/207. számú
törvényjavaslat
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosításáról
Előadó: Járai Zsigmond
pénzügyminiszter
"a) gép: a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés, valamint az összekapcsolásukkal összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés,"
"c) kereskedelmi szálláshely: a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Építményjegyzékben (a továbbiakban: ÉJ) az 544 termékjel alá sorolt épület,"
"e) infrastrukturális beruházás: a vasúti, közúti, vízi áru- és személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és -szolgáltatáshoz, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41, ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-ből, ÉJ 71-ből, ÉJ 91-ből, illetve a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés);"
"28. külföldön tevékenységet végző: az a belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel az a)-f) alpontokban megjelölt valamennyi feltételnek, azaz
a) rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabadterületi társaságokat megillető kedvezményeket biztosító – 1992. december 31. napját követően megadott – engedélyével, vagy amelyet 1996. december 31. napjáig a pénzügyminiszter, ezt követően az állami adóhatóság a b)-f) alpontokban foglalt feltételek együttes fennállására tekintettel nyilvántartásba vett és e nyilvántartásból – a társaság kérelmére vagy a feltételek bármelyikének való meg nem felelés miatt – nem törölt,
b) kizárólag olyan kereskedelmi tevékenységet végez, amelynek során a vele szerződő fél nem minősül belföldi személynek és a teljesítés helye a szerződés szerint és ténylegesen is külföld és/vagy kizárólag olyan (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján pénzügyi szolgáltatásnak, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő) szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló törvény előírása szerint külföld,
c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásban képviseletével kizárólag belföldi ügyvédet bíz meg, valamint együttesen, a társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsága tagjainak és alkalmazottainak többsége a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének belföldön bejegyzett könyvvizsgáló által tesz eleget,
d) a belföldi hitelintézetnél vezetett bankszámlájáról teljesíti a székhelye és telephelye fenntartásához szükséges kiadásait és a vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsága tagja, alkalmazottja, ügyvédje és könyvvizsgálója részére történő kifizetéseket, valamint az államháztartás alrendszerei részére fizetendő kötelezettségeit,
e) a társaság és tagja (részvényese) – ha részvénytársaság – kizárólag névre szóló részvényt bocsátott ki, továbbá a társaságnak és tagjának (részvényesének) sem közvetlenül, sem közvetve nincs más belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban vagy egyesülésben részesedése, valamint a társaság tagjának (részvényesének) nincs belföldön telephelye, kereskedelmi képviselete,
f) a társaságnak nincs belföldi személy tagja (részvényese), továbbá a társaság tagjának (részvényesének) a tagjai (részvényesei) között sincs belföldi személy, illetve – ha a társaság tagja (részvényese) nyilvánosan működő részvénytársaság – a tag (részvényes) jegyzett tőkéjének legfeljebb három százalékát képviselő részvény van belföldi személy(ek) tulajdonában;"
"28/a. országos érdekképviseleti szervezet: az a társadalmi szervezetként bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók, vagy a munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különböző megyében működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége van;"
"37. vámtarifaszám: a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló, 1998. június 30-án hatályos jogszabályban meghatározott besorolási szám."
"(8) A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény előírása nem vonatkozik."
"e) a vállalkozási övezetben székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó által a vállalkozási övezetté minősítést követően ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett
1. épület, építmény beszerzési költségének (előállítási költségének) adóévenként 10 százaléka, de összességében legfeljebb a beszerzési költség (előállítási költség),
2. tárgyi eszköz – kivéve a közúti gépjárművet (HR 8701-8705, 8710, 8711 vtsz-ok), az épületet és az építményt – beszerzési költsége (előállítási költsége) az üzembe helyezés adóévében,
mindkét esetben feltéve, hogy az adózó nem veszi igénybe a 22.§ (1)-(2) bekezdése szerinti adókedvezményt,"
(2) A Tao. 7.§-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot és – ha a közhasznú szervezetté minősítéséről bíróság határoz – a bírósági határozat számát."
"i) a jogutódnál a jogelőd által az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg alapján való részesedése arányában számított (azzal egyező, összesített, megosztott) része, a kiválással, vagy részleges átalakulással megalakuló adózónál az átalakulási vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet, bármely esetben az átalakulást követő három adóévben egyenlő részekre megosztva,"
[(1) A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6.§ előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény, módosítva a 7.§ (1) bekezdésének a)-g), i), j), l), n)-r), t) és u) pontjaiban és (2)-(4) bekezdésében, a 8.§ (1) bekezdésének a)-e), h)-k), m), o) és p) pontjaiban és (2) bekezdésében, továbbá a 16., a 18., a 28. és a 29.§-okban foglaltakkal, továbbá növelve]
c) közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál – akkor, ha az átalakulás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik – a (4) bekezdés szerint az adómentesen képzett saját tőke csökkentéseként elszámolt összeggel,"
(2) A Tao. 13.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A külföldi pénznemben keletkezett bevételeket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – pénzügyi teljesítés napján érvényes – devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan közzétett, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni."
"(8) Az (1) bekezdés rendelkezése az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben, és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előbbiek elháríthatatlan külső ok miatt következtek be."
"(8) A (7) bekezdés szerinti adókedvezmény – az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is – a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 100 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát."
"(12) A (11) bekezdés szerinti adókedvezmény – az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is – a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát."
"(6) Ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-éig megkezdte, akkor a beruházás értékének meghatározásakor figyelembe veheti a 4.§ 9. pontjának 1998. december 31-én hatályos rendelkezéseit is.
(7) Az 1998. december 31-én külföldön tevékenységet végzőnek minősülő adózó 1999. június 30-áig köteles írásban nyilatkozatot tenni az állami adóhatóságnak arról, hogy a nyilatkozattételkor megfelel a 4.§ 28. pontjában előírt feltételeknek, nyilatkozattétel hiányában az állami adóhatóság az adózót – 1999. június 30-ával – hivatalból törli a külföldön tevékenységet végzők nyilvántartásából. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A nyilatkozattétel napjáig az adózó a 4.§ 28. pontja 1998. december 31-én hatályos rendelkezésének köteles megfelelni.
(8) Az 1998. december 31-éig üzembe helyezett tárgyi eszközre vonatkozóan az adózó változatlanul alkalmazhatja az 1. számú és a 2. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseit, de ebben az esetben a tárgyi eszköz besorolásánál az 1995. december 31-én hatályos KSH Ipari Termékek Jegyzéke az irányadó.
(9) Az az adózó, amely a 21.§ (7), vagy (10), illetve (11) bekezdésében meghatározott adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-éig megkezdte, az adókedvezmény első igénybevételekor benyújtott adóbevallásában választhat, hogy az adókedvezményt a 21.§ (8), illetve (12) bekezdésének 1998. december 31. napján vagy 1999. január 1. napján hatályos előírása szerint veszi igénybe, de választásától ezt követően nem térhet el."
10.§ A Tao. 1., 2. és 5. számú melléklete e törvény mellékletének megfelelően módosul.
11.§ (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1999. évi adóalap megállapítására és az 1999. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tao. 4.§-ának 26. pontjában az "1995. december 31." szövegrész helyébe "1998. június 30." szövegrész, a Tao. 21.§-ának (14) bekezdésében az "és dönteni kell arról, mely rendelkezés" szövegrész helyébe "és az adózónak döntenie kell arról, hogy e § mely rendelkezése" szövegrész kerül.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tao. 29.§-ának (6), (7), (9), (11) és (12) bekezdése, valamint a Tao. 1. számú mellékletének 8. pontja, továbbá a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 36.§-ának (6) bekezdése és az e rendelkezéssel beiktatott Tao. 20.§-a (1) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.
Melléklet az 1998. évi ..... törvényhez
"6. Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető."
"11. A 7.§ (1) bekezdésének e) pontja alapján érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni."
"a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
1. A HR 8456-8465, 8479 vtsz-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések.
2. A HR 8471, 8530, 8537 vtsz-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések.
3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.
4. A HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések.
5. A HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz-alszám.
6. A HR 8419 11 00 00, 8419 00 00, 8541 40 91 00 vtsz-alszámok.
7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések.
8. A HR 8417 80 10 00 vtsz-alszám, valamint a HR 8514 vtsz-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.
9. A HR 8421 21 vtsz-alszámok.
10. A HR 8419, 8421 vtsz-okból a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések.
11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz-alszámok.
12. A HR 8419 20 00 00 vtsz-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.
b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
A HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz-ok."
"10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság."
"a) gép: a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés, valamint az összekapcsolásukkal összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés,"
"c) kereskedelmi szálláshely: a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Építményjegyzékben (a továbbiakban: ÉJ) az 544 termékjel alá sorolt épület,"
"e) infrastrukturális beruházás: a vasúti, közúti, vízi áru- és személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és -szolgáltatáshoz, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41, ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-ből, ÉJ 71-ből, ÉJ 91-ből, illetve a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés);"
"28. külföldön tevékenységet végző: az a belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel az a)-f) alpontokban megjelölt valamennyi feltételnek, azaz
a) rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabadterületi társaságokat megillető kedvezményeket biztosító – 1992. december 31. napját követően megadott – engedélyével, vagy amelyet 1996. december 31. napjáig a pénzügyminiszter, ezt követően az állami adóhatóság a b)-f) alpontokban foglalt feltételek együttes fennállására tekintettel nyilvántartásba vett és e nyilvántartásból – a társaság kérelmére vagy a feltételek bármelyikének való meg nem felelés miatt – nem törölt,
b) kizárólag olyan kereskedelmi tevékenységet végez, amelynek során a vele szerződő fél nem minősül belföldi személynek és a teljesítés helye a szerződés szerint és ténylegesen is külföld és/vagy kizárólag olyan (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján pénzügyi szolgáltatásnak, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő) szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló törvény előírása szerint külföld,
c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásban képviseletével kizárólag belföldi ügyvédet bíz meg, valamint együttesen, a társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsága tagjainak és alkalmazottainak többsége a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének belföldön bejegyzett könyvvizsgáló által tesz eleget,
d) a belföldi hitelintézetnél vezetett bankszámlájáról teljesíti a székhelye és telephelye fenntartásához szükséges kiadásait és a vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsága tagja, alkalmazottja, ügyvédje és könyvvizsgálója részére történő kifizetéseket, valamint az államháztartás alrendszerei részére fizetendő kötelezettségeit,
e) a társaság és tagja (részvényese) – ha részvénytársaság – kizárólag névre szóló részvényt bocsátott ki, továbbá a társaságnak és tagjának (részvényesének) sem közvetlenül, sem közvetve nincs más belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban vagy egyesülésben részesedése, valamint a társaság tagjának (részvényesének) nincs belföldön telephelye, kereskedelmi képviselete,
f) a társaságnak nincs belföldi személy tagja (részvényese), továbbá a társaság tagjának (részvényesének) a tagjai (részvényesei) között sincs belföldi személy, illetve – ha a társaság tagja (részvényese) nyilvánosan működő részvénytársaság – a tag (részvényes) jegyzett tőkéjének legfeljebb három százalékát képviselő részvény van belföldi személy(ek) tulajdonában;"
"28/a. országos érdekképviseleti szervezet: az a társadalmi szervezetként bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók, vagy a munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különböző megyében működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége van;"
"37. vámtarifaszám: a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló, 1998. június 30-án hatályos jogszabályban meghatározott besorolási szám."
"(8) A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény előírása nem vonatkozik."
"e) a vállalkozási övezetben székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó által a vállalkozási övezetté minősítést követően ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett
1. épület, építmény beszerzési költségének (előállítási költségének) adóévenként 10 százaléka, de összességében legfeljebb a beszerzési költség (előállítási költség),
2. tárgyi eszköz – kivéve a közúti gépjárművet (HR 8701-8705, 8710, 8711 vtsz-ok), az épületet és az építményt – beszerzési költsége (előállítási költsége) az üzembe helyezés adóévében,
mindkét esetben feltéve, hogy az adózó nem veszi igénybe a 22.§ (1)-(2) bekezdése szerinti adókedvezményt,"
(2) A Tao. 7.§-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot és – ha a közhasznú szervezetté minősítéséről bíróság határoz – a bírósági határozat számát."
"i) a jogutódnál a jogelőd által az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg alapján való részesedése arányában számított (azzal egyező, összesített, megosztott) része, a kiválással, vagy részleges átalakulással megalakuló adózónál az átalakulási vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet, bármely esetben az átalakulást követő három adóévben egyenlő részekre megosztva,"
[(1) A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6.§ előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény, módosítva a 7.§ (1) bekezdésének a)-g), i), j), l), n)-r), t) és u) pontjaiban és (2)-(4) bekezdésében, a 8.§ (1) bekezdésének a)-e), h)-k), m), o) és p) pontjaiban és (2) bekezdésében, továbbá a 16., a 18., a 28. és a 29.§-okban foglaltakkal, továbbá növelve]
c) közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál – akkor, ha az átalakulás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik – a (4) bekezdés szerint az adómentesen képzett saját tőke csökkentéseként elszámolt összeggel,"
(2) A Tao. 13.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A külföldi pénznemben keletkezett bevételeket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – pénzügyi teljesítés napján érvényes – devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan közzétett, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni."
"(8) Az (1) bekezdés rendelkezése az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben, és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előbbiek elháríthatatlan külső ok miatt következtek be."
"(8) A (7) bekezdés szerinti adókedvezmény – az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is – a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 100 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát."
"(12) A (11) bekezdés szerinti adókedvezmény – az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is – a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát."
"(6) Ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-éig megkezdte, akkor a beruházás értékének meghatározásakor figyelembe veheti a 4.§ 9. pontjának 1998. december 31-én hatályos rendelkezéseit is.
(7) Az 1998. december 31-én külföldön tevékenységet végzőnek minősülő adózó 1999. június 30-áig köteles írásban nyilatkozatot tenni az állami adóhatóságnak arról, hogy a nyilatkozattételkor megfelel a 4.§ 28. pontjában előírt feltételeknek, nyilatkozattétel hiányában az állami adóhatóság az adózót – 1999. június 30-ával – hivatalból törli a külföldön tevékenységet végzők nyilvántartásából. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A nyilatkozattétel napjáig az adózó a 4.§ 28. pontja 1998. december 31-én hatályos rendelkezésének köteles megfelelni.
(8) Az 1998. december 31-éig üzembe helyezett tárgyi eszközre vonatkozóan az adózó változatlanul alkalmazhatja az 1. számú és a 2. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseit, de ebben az esetben a tárgyi eszköz besorolásánál az 1995. december 31-én hatályos KSH Ipari Termékek Jegyzéke az irányadó.
(9) Az az adózó, amely a 21.§ (7), vagy (10), illetve (11) bekezdésében meghatározott adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-éig megkezdte, az adókedvezmény első igénybevételekor benyújtott adóbevallásában választhat, hogy az adókedvezményt a 21.§ (8), illetve (12) bekezdésének 1998. december 31. napján vagy 1999. január 1. napján hatályos előírása szerint veszi igénybe, de választásától ezt követően nem térhet el."
10.§ A Tao. 1., 2. és 5. számú melléklete e törvény mellékletének megfelelően módosul.
11.§ (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1999. évi adóalap megállapítására és az 1999. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tao. 4.§-ának 26. pontjában az "1995. december 31." szövegrész helyébe "1998. június 30." szövegrész, a Tao. 21.§-ának (14) bekezdésében az "és dönteni kell arról, mely rendelkezés" szövegrész helyébe "és az adózónak döntenie kell arról, hogy e § mely rendelkezése" szövegrész kerül.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tao. 29.§-ának (6), (7), (9), (11) és (12) bekezdése, valamint a Tao. 1. számú mellékletének 8. pontja, továbbá a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 36.§-ának (6) bekezdése és az e rendelkezéssel beiktatott Tao. 20.§-a (1) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.
Melléklet az 1998. évi ..... törvényhez
"6. Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető."
"11. A 7.§ (1) bekezdésének e) pontja alapján érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni."
"a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
1. A HR 8456-8465, 8479 vtsz-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések.
2. A HR 8471, 8530, 8537 vtsz-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések.
3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.
4. A HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések.
5. A HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz-alszám.
6. A HR 8419 11 00 00, 8419 00 00, 8541 40 91 00 vtsz-alszámok.
7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések.
8. A HR 8417 80 10 00 vtsz-alszám, valamint a HR 8514 vtsz-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.
9. A HR 8421 21 vtsz-alszámok.
10. A HR 8419, 8421 vtsz-okból a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések.
11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz-alszámok.
12. A HR 8419 20 00 00 vtsz-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.
b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
A HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz-ok."
"10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság."
A Javaslat alapvető szempontként a jogbiztonságot és a stabilitást veszi figyelembe a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) módosításánál. Ennek megfelelően a Javaslat nem érinti a Törvény lényeges rendelkezéseit, az adó mértéket, az adókedvezményeket, az adóelőleg és a fizetendő adó meghatározásának szabályait.
A Javaslat érdeminek minősülő változtatást csak a közhasznú társaságok és az ún. külföldön tevékenységet végzők adózására vonatkozóan, valamint a három- és tízmilliárd forint feletti, termékelőállítást szolgáló beruházást megvalósítók által igénybe vehető adókedvezmények feltételrendszerében tartalmaz. Ezen kívül csak kisebb, jogalkalmazást segítő, illetve jogharmonizációs célú módosítások jelennek meg a Javaslatban.
A Javaslat ezen rendelkezése a beruházáshoz kapcsolódó adókedvezményekre, a külföldön tevékenységet végző adózókra, az országos érdekképviseleti szervezetekre és a vámtarifaszámra vonatkozó fogalommeghatározásokat érinti.
A beruházáshoz kapcsolódó adókedvezményekhez szükséges fogalomban [Törvény 4.§ 9. pont] a Javaslat a tárgyi eszközök jelölését - a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékére történő eddigi hivatkozás helyett - a Harmonizált Rendszer besorolása szerint szerepelteti. A változtatás a két rendszer egymásnak való megfeleltetése alapján történt, de a jogbiztonság követelménye miatt biztosított [Törvény 29/B.§ új (6) bekezdése], hogy az esetleges eltérés ne érintse hátrányosan az adózót.
A tapasztalatok szerint az utóbbi időben számos külföldi befektető mutat érdeklődést olyan magyarországi társaság alapítása iránt, amely a tevékenységét kizárólag külföldön végzi, és ezért kedvezményes adókulccsal állapíthatja meg adóját. E befektetői kör fontosnak tartja a célzott ország jogszabályainak maradéktalan betartását. A javasolt új megfogalmazások egyértelműbbé teszik azt, hogy milyen tevékenységet végezhet az adott társaság, mit jelent a működéséhez szükséges bankszámlának belföldi hitelintézetnél történő vezetése, illetve az összeférhetetlenségi szabályok követhetőbbé, és így ellenőrizhetőbbé válnak az új megfogalmazással. [Törvény 4.§ 28. pont]
Az országos érdekképviseleti szervezetre azért szükséges új fogalom előírása, mivel a jelenlegi szövegben hivatkozott törvényi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság 16/1998. (V. 8.) AB határozatával megsemmisítette. [Törvény 4.§ 28/a. pont]
A hatályos vámtarifaszám időpontjának rögzítése az Alkotmánybíróság 54/1994. (XI. 4.) AB határozatában megfogalmazott elv alapján szükséges. Az említett határozatban érvényesített elv szerint az adótörvényeknek rögzíteniük kell az általuk hivatkozott statisztikai besorolási rend időpontját, mivel a besorolási rend változtatása nem törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján történik. A vámtarifaszámot is törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály (miniszteri rendelet) határozza meg, így ebben az esetben is indokolt a hivatkozási időpont rögzítése. [Törvény 4.§ új 37. pont]
A Törvény hatályos előírása szerint olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, az adóhatóság köteles az árfolyamot közzétenni. Egyszerűsítési célból indokolt a Magyar Nemzeti Bank által egyébként is közzétett árfolyam alkalmazását előírni. [Törvény 5.§ (8) bekezdés és 15.§ (3) bekezdés]
A Javaslatban érdemi változás, hogy a vállalkozási övezetek (ilyen besorolással jelenleg nyolc térség rendelkezik) fejlődésének előmozdítása érdekében az ott újonnan üzembe helyezett épületek értékét 10 év alatt vonhatják le az adózás előtti eredményből a vállalkozások, közöttük a kis- és közepes vállalkozások is. Elvileg ilyen mértékű adóalap-csökkentést jelenleg értékcsökkenési leírásként érvényesíthetnének a vállalkozások az adóalapnál, de a gyakorlatban ezzel nem tudnak élni, mert a Törvényben előírt értékcsökkenési leírási mértékek csak az egyik korlátot jelentik, és a konkrét esetben szigorúbb korlát a számviteli szabályok szerint megállapított értékcsökkenési leírás. [Törvény 7.§ (1) bekezdés e) pont, 1. számú melléklet 11. pont]
A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény szerint a Magyar Olimpiai Bizottság a törvény erejénél fogva minősül kiemelkedően közhasznú szervezetnek, míg a sportági szakszövetség kiemelkedően közhasznú szervezetté történő minősítésére (más szervezetektől eltérően) a bíróság helyett az Országos Testnevelési és Sporthivatal jogosult. Ez teszi szükségessé, hogy a részükre adott adományokról kiállított igazolásban (amely alapján érvényesíteni lehet az adóalap-kedvezményt) ne kelljen a közhasznúsági besorolásról rendelkező bírósági határozat számát feltüntetni. [Törvény 7.§ (7) bekezdés]
A gazdasági társaságokról szóló törvény átalakulás esetén lehetővé teszi a vagyon felértékelését, és az átértékelési különbözet a jogutód társaságiadó-alapját növeli. A vagyonfelértékelést általában a jogelődnek kell (lehet) végrehajtania, de ha az átalakulás formája kiválás, vagy részleges átalakulás, akkor csak a jogutód értékelheti át a vagyont. Ennek részletes szabályait a számviteli törvény tartalmazza, és e szabályokkal teremti meg az összhangot a Javaslat. [Törvény 8.§ (1) bekezdés i) pont]
Jogutód nélküli megszűnéskor a közhasznú társaságok működésére vonatkozó szervezeti szabályok a tagok részére csak az alapításkori vagyon kiadását engedik meg. Ugyanakkor a szervezeti jogszabályok nem tartalmaznak hasonló rendelkezést arra vonatkozóan, ha a tag más esetben (pl. a társaság működése közben, vagy átalakuláskor) lép ki a társaságból, vagy ha a jegyzett tőke leszállítására kerül sor. Ezekben az esetekben a tagok a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó rendelkezések szerint juthatnak hozzá a bevitt vagyonukhoz (vagy az azzal arányos részhez), amelynek forrása a közhasznú társaság esetében lehet adómentesen képződött vagyon is. A Javaslat azt fogalmazza meg, hogy ilyen esetekben a társaságnak az adómentesen képződött vagyon terhére kiadott összeg után meg kell fizetnie a – korábban meg nem fizetett – társasági adót [Törvény 13.§ (1) bekezdés b), c) pont].
A közhasznú társaság adózott és adómentes vagyonának nyilvántartására vonatkozó rendelkezés jelenleg nem tartalmaz utalást arra, hogyan kell eljárnia az adózónak a jegyzett tőke emelése és leszállítása esetén, a közhasznú társaság nem közhasznú társaság átalakulásával való alapításakor. Erre vonatkozóan részletes előírást fogalmaz meg a Javaslat [Törvény 13.§ (2) bekezdés].
Az adóhatósági engedélyhez kötött veszteségelhatárolásra előírt rendelkezés végrehajtása a gyakorlatban nehézséget okozott. A jobb végrehajtást szolgálja a Javaslatban megfogalmazott szabály, amely – az eddigiektől eltérően (beruházás elmaradása, elemi kár) – elháríthatatlan külső ok bekövetkezéséhez köti az adóhatósági engedélyt. [Törvény 17.§ (8) bekezdés]
A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben és a magas munkanélküliséggel rendelkező megyékben 3 milliárd forint feletti, illetve a térségi korlát nélkül 10 milliárd forint feletti, termékelőállítást szolgáló beruházást megvalósítók által igénybe vehető adókedvezmény feltételrendszerében szereplő létszámnövekedést jelenleg a beruházás üzembe helyezését megelőző adóévhez kell viszonyítani. Ez az előírás akadályozhatja a beruházás részleges (szakaszos) üzembe helyezését, működtetését, illetve a munkaerőnek a beruházási időszak alatti (betanítási, képzési célú) felvételét. A Javaslat – az átmeneti rendelkezésekben szereplő választási lehetőség biztosításával – viszonyítási évként a beruházás megkezdését megelőző adóévet jelöli meg. [Törvény 21.§ (8) és (12) bekezdés, 29/B.§ új (9) bekezdés]
A Javaslat itt szereplő rendelkezései a vámtarifaszámra való áttérés, az ún. külföldön tevékenységet végzőkre vonatkozó adózási szabályok és a beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmények feltételrendszerének megváltozott előírásaihoz tartalmaznak átmeneti szabályokat.
A vámtarifaszámra való áttéréshez kapcsolódó átmeneti rendelkezések a tárgyi eszközökre vonatkozóan lehetővé teszik az 1998-as szabályok figyelembe vételét. A beruházáshoz kötődő adókedvezményeknél ezzel akkor lehet élni, ha a beruházást az adózó 1998. december 31-éig megkezdte, az értékcsökkenési leírás szabályai vonatkozásában akkor, ha a gép, berendezés üzembehelyezése megtörtént 1998. év végéig. [Törvény 29/B.§ új (6) és (8) bekezdés]
A külföldön tevékenységet végző adózók számára a megváltozott szabályokhoz való alkalmazkodás érdekében átmeneti időt (6 hónapot) és bejelentési kötelezettséget ír elő a Javaslat. [Törvény 29/B.§ új (7) bekezdés]
A beruházási adókedvezmény megváltozott feltételrendszeréhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés az adózók részére biztosítja a jelenleg hatályos rendelkezések és a Javaslat szerint módosult szabályok közötti választás lehetőségét. [29/B.§ új (9) bekezdés]
A szakasz a Javaslat hatályba lépéséről és a Törvény egyes, a gyakorlatban már nem alkalmazható rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről, valamint a törvényben még használt statisztikai besorolási rendszerek (Építményjegyzék, Szolgáltatások Jegyzéke, A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) viszonyítási időpontjának a megváltoztatásáról rendelkezik.
A melléklet 1. és 3. pontja a tárgyi eszközök jelölését (az adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenési leírás meghatározásához) – a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékére történő eddigi hivatkozás helyett – a Harmonizált Rendszer besorolása szerint szerepelteti. A változtatás a két rendszer egymásnak való megfeleltetése alapján történt, de a vonatkozó átmeneti rendelkezéssel biztosított, hogy az esetleges eltérés ne érintse hátrányosan az adózót, illetve emiatt ne kelljen megváltoztatnia a már üzembe helyezett tárgyi eszközeinek az adóalapnál figyelembe vehető leírását. [Törvény 1. számú melléklet 6. pont, 2. számú melléklet IV. fejezet a) és b) pont, Törvény 29/B.§ új (8) bekezdés]
Jelenleg a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság teljes adómentességet élvez. A Javaslat szerint a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság kikerül a társaságiadó-alanyok köréből, így a társasági adóval kapcsolatos minden adókötelezettség alól mentesül. [Törvény 5. számú melléklet új 10. pont]