A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/257. számú
törvényjavaslat
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a
vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Torgyán József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
1998. október
1998. évi
............. törvény
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a
vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
módosításáról
1. §
A vad védelméről a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló - többször módosított - 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 6.§-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni. A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak."
2. §
A Vtv. 12. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:
"(2) A tulajdonosok (1) bekezdés szerint megválasztott és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkező - képviselője külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben."
3. §
(1) A Vtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
["A vadászati jog kényszerhasznosítása"]
"27. § (1) Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a vadászatra jogosult a Vtv. 10., 12., és 13. §-ában előírt önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget, vagy a Vtv. 28.-30.§-ában a vad- és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi és ezáltal az adott vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élő szervezetnek a fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a vadászati hatóság - a vad- és élőhelyének védelme, valamint a vadkárok megelőzése érdekében - az érintett tulajdonos költségére határozatában:
a) megállapítja a vadászterület határát;
b) a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elrendeli, hogy a vadászterületnek minősülő földterület tulajdonosa, illetve - társult vadászati jog esetén - tulajdonosainak közössége a vadászati jog haszonbérbeadásáról a vadászati hatóság által nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján kiválasztott haszonbérlővel a vadászati hatóság által megállapított határidőig kössön szerződést, amely határidő elmulasztása esetén a haszonbérleti szerződést a vadászati hatóság képviselője az érintett tulajdonos, illetve - társult vadászati jog esetén - a tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként köti meg;
c) megállapítja a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét;
d) megállapítja a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét;
e) gondoskodik az időszerű vadgazdálkodási, illetőleg vadvédelmi munkálatok elvégzéséről;
f) hatósági vadászatot rendel el;
g) korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja a vadászatra jogosult vadgazdálkodási és vadászati tevékenységének részét vagy egészét
[az a)-g) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog kényszerhasznosítása].
(2) Ha az (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti kérdésekben a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejáratát megelőző hatvanadik napig az érintett tulajdonosok érvényes határozatot nem hoznak, a vadászati hatóság bármelyik tulajdonos kérelmére elrendelheti a vadászati jog kényszerhasznosítását. A vadászati hatóság a vadászati jog kényszerhasznosításáról szóló határozatát tizenöt napon belül hozza meg.
(3) A vadászati jog (1) bekezdés b) pontja szerinti haszonbérbeadása esetén:
a) a haszonbérleti szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamáig kell megkötni,
b) az a vadászati hatóság, amelynek képviselője az érintett tulajdonos, illetve tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként a haszonbérleti szerződést megkötötte, az általa kiválasztott haszonbérlő, illetve vadászatra jogosult ügyében nem gyakorolhat hatósági jogkört, mely utóbbira a - haszonbérleti szerződés érvényességének idejéig - a minisztérium által kijelölt vadászati hatóság az illetékes,
c) a haszonbérleti szerződés megkötésében eljáró vadászati hatóság mindaddig gyakorolja a törvényes képviseletből adódó jogait, ameddig a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége eleget nem tesz a Vtv,. 10. §-a (2) bekezdésében, illetve 13. §-a (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének.
(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kijelölt vadászati hatóság határozatában rendelkezik az eljáró vadászati hatóság törvényes képviseletének megszűnéséről. A törvényes képviselet megszűnésével egyidejűleg e vadászati hatóság köteles a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége felé elszámolni.
(5) A vadászati jog kényszerhasznosítása során az eljáró hatóságnak biztosítania kell, hogy a vadállomány, valamint a vadkárral érintett vagyon védelme a földtulajdonos rendelkezési jogát csak az intézkedés mértékével arányosan korlátozza.
(6) A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására felszólító, valamint a vadászati jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági határozat
a) közszemlére tétel útján is közölhető;
b) fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó.
(7) A hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája értékesítéséről a vadászati hatóság gondoskodik, a föld tulajdonosa, illetve a jogosult csak a felmerült költségeket - ideértve a vadgazdálkodás költségeit - meghaladó részére tarthat igényt."
4. §
A Vtv. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(4) bekezdésének számozása (4)-(5) bekezdésre módosul:
"(3) A vadászati hatóság (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján hozott - vadászjegy visszavonásáról rendelkező - határozata végrehajtásáról kamarai tag esetén az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete intézkedik."
5. §
A Vtv. 78. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője - amennyiben a jogosult a létesítés, vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni."
6. §
A Vtv. 21. §-a (2) bekezdésében, a 22. §-a (3) bekezdésében, a 24. §-a (2) bekezdésében, a 33. §-a (2) bekezdésében valamint a 74. §-a (6) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe "minisztérium", a "természetvédelemért felelős miniszter" szövegrész helyébe "Környezetvédelmi Minisztérium", a "honvédelmi miniszter" szövegrész helyébe pedig "Honvédelmi Minisztérium" szövegrész lép, ebből következően a 22. §-a (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: "A minisztériumnak az engedélyt a Vtv. 24. §-a (2) bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni."
7. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba."
I N D O K O L Á S
(Az 1-2.§-hoz)
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnökének és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének kezdeményezésére az előterjesztés kiegészítő szabályozást tartalmaz a vadászterülethez tartozó földtulajdonosok közösségének jogi helyzetére, valamint képviselőjük jogkörére.
Egyértelmű törvényi szabályozás szükséges arra, hogy társult vadászati jog esetén az adott vadászterület tulajdonosaiból álló vadászati közösségben testesül meg a vadászatra jogosultság, mivel a törvény a jogalkalmazóknak erre eligazítást nem ad.
A bírósági jogalkalmazás során tapasztalt törvényi hiányosság rendezése azért is szükséges, mert a törvény alapján indított polgári és közigazgatási perekben a tulajdonosi közösség valamennyi - adott esetben több száz - tagját kell név szerint peres félként feltüntetni, amely ezeknek a pereknek a lefolytatását megnehezíti, adott esetben lehetetleníti.
A tulajdonosok vadászati jogot gyakorló közösségének képviselőjét ezért indokolt törvényi szintű felhatalmazással feljogosítani valamennyi tulajdonosnak - a harmadik személyekkel szembeni, valamint bíróságok, hatóságok és más szervek előtti - külön meghatalmazás nélküli képviseletére, továbbá arra is, hogy a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonostársak nevében jogokat szerezhessen és kötelezettségeket vállalhasson.
A tulajdonosok által - többségi szavazattal - megválasztott és a vadászati hatóság által nyilvántartásba vett képviselő "törvényes képviselővé minősítésével" a tulajdonosok név szerinti feltüntetése nélkül vehet részt a törvény alapján indított polgári és közigazgatási perekben, továbbá képviselheti a közösséget harmadik személyek irányában. A törvényi felhatalmazás lehetősége alapján a képviselő a vadászati közösség ügyeiben eljárhat anélkül, hogy külön meghatalmazásokkal rendelkezne. A vadászati hatóság által nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkező képviselő megbízása a tulajdonosokkal kötött megállapodás idejére érvényes.
(A 3. §-hoz)
Az Alkotmánybíróság 67/1997. (XII. 29.) AB határozatában megállapította, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: törvény) 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkotmányellenes, ezért azt 1998. december 31.-i hatállyal megsemmisítette.
Az alkotmánybírósági megsemmisítés indokolása szerint a törvény 27. § (1) bekezdésének b) pontja "második fordulatában meghatározott intézkedés elvonja az érintett ingatlantulajdonosok rendelkezési jogát, mivel ex lege törvényes képviseleti jogot biztosít a vadászati hatóság számára, amelynek képviselője az ingatlantulajdonosok helyett jogosult megkötni a haszonbérleti szerződést a vadászati hatóság által kiválasztott haszonbérlővel és a vadászati hatóság által megállapított időig. Kivételesen alkalmazott végső eszközként még a rendelkezési jog elvonása is lehet alkotmányossági szempontból elfogadható, de kizárólag akkor, ha azt a törvényalkotó megfelelő garanciákkal veszi körül."
Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában rámutatott arra is, ha határozata nyomán törvénymódosításra kerül sor, a felülvizsgálatot indokolt a törvény 27. §-a egészére kiterjeszteni, mivel az (1) bekezdés b) pontjában foglalt hatósági intézkedés "egyfelől része az a)-f) pontig terjedő intézkedéssorozatnak, másfelől szoros tárgyi összefüggés van az (1) bekezdés és a 27. § többi bekezdése között."
A módosító javaslat az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően a törvény 27. §-a egészére történt felülvizsgálaton alapszik. A javaslat fenntartja azt, hogy a vadászati hatóság közreműködésével létrejött haszonbérlet a kényszerhasznosítás megfelelő módja. A haszonbérleti szerződéssel való joggyakorlás ugyanis egyrészt biztosítja a vadgazdálkodás folyamatosságát, másrészt megfelelő garanciákat nyújt a haszonbérlő számára is. A kijelölt vadászati hatóság a törvényes képviseletből adódó jogait továbbá csak addig az időpontig gyakorolja, ameddig a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége eleget nem tesz a törvényben foglalt kötelezettségének.
A javaslat pótolja azokat a garanciákat, amelyek a hatósági kényszerintézkedéssel összefüggésben csak a legszükségesebb mértékig korlátozzák a tulajdonos rendelkezési jogát. A vadászati jog kényszerhasznosításáról rendelkező közigazgatási döntési jogköröket meghatározó szabályok pedig kiegészültek azokkal a szempontokkal, illetve mércével, amelyek alapján a döntés jogszerűsége jogorvoslati eljárás keretében felülvizsgálható.
(A 4.-6. §-hoz)
Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény hatályba lépésével módosultak a törvénynek a vadászjegyek kiállításával kapcsolatos szabályai, a vadászjegyeket nem a vadászati hatóság, hanem tagjai részére a kamara állítja ki. A törvény 65. §-a (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a vadászati hatóság jogkörébe tartozik azonban a vadászjegy és a vadászati engedély visszavonása. A javaslat lehetővé teszi, hogy kamarai tag esetén a vadászati hatóság vadászjegy visszavonásáról rendelkező jogerős határozata végrehajtására a kamara intézkedjen.
A törvényi szabályozás hiányosságát pótolja a tervezet, mivel szabályozza a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében a vadgazdálkodás és az általa érintett területen lévő vasutak viszonyát.
Egyes miniszteri hatáskörök minisztériumi hatáskörbe való utalását, valamint a vadaskert létesítésének minisztériumi hatósági engedélyezése kiegészítését tartalmazza a tervezet 6.§-a.