A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/274. számú
törvényjavaslat
a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
módosításáról
Előadó: Járai Zsigmond
pénzügyminiszter
1998. október
1998. évi ..... törvény
a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
módosításáról
1. §
A gépjárműadóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 1/A.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a képviselő-testület, illetve a fővárosi közgyűlés rendeletének kihirdetése az (1) bekezdésben meghatározott időpontig nem történik meg, akkor az önkormányzat illetékességi területén az előző adóévben hatályos adótételeket kell alkalmazni. Ha törvényváltozás miatt a törvényben meghatározott hatályos alsó adótételek az önkormányzat illetékességi területén az előző adóévben hatályos önkormányzati adótételeket meghaladják, akkor a törvényben meghatározott hatályos alsó adótételeket kell alkalmazni."
2. §
(1) A Gjt. 2.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
"(1) Az adó alanya - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az, aki/amely a gépjármű forgalmi engedélyének személyi lapjában az év első napján tulajdonosként van feltüntetve. Amennyiben a forgalmi engedély az év első napján az üzembentartót tartalmazza, az adó alanya az üzembentartó."
"(4) Amennyiben a tulajdonos az 5. § a), b) vagy f) pontja alapján adómentes gépjárművét év közben elidegeníti vagy ennek a tulajdonosnak a tulajdonjoga más okból (haláleset stb.) megszűnik, az új tulajdonos a tulajdonszerzést követő hónap első napjától minősül adóalanynak."
3. §
A Gjt. 3. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az adókötelezettség a forgalmi engedély kiadását, illetőleg a gépjármű vagy a tulajdonos adómentességének (5. §) megszűnését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni."
"(3) Ideiglenes forgalmi engedéllyel ellátott gépjármű esetén az adókötelezettség az ideiglenes forgalmi engedély kiadásának napján kezdődik."
4. §
A Gjt. 4. §-ának címe "Az adókötelezettség változása, megszűnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése" címre változik, egyidejűleg a 4. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § (1) Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben vagy használatának módjában beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.
(2) Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.
(3) Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség:
a) ha a gépjármű a gépjárművek forgalmazásával foglalkozó, hatóságilag nyilvántartott vállalkozó birtokában van és a közúti forgalomban nem vesz részt. Az adófizetési kötelezettség szünetelésének kezdő időpontja az előfeltételek beálltát követő hónap első napja, megszűnésének időpontja pedig annak a hónapnak az utolsó napja, amelyben bármelyik előfeltétel megszűnik. A vállalkozó igazolása, illetve, ha az adóalany maga a vállalkozó, akkor annak írásbeli nyilatkozata alapján a szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni;
b) ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik."
5. §
A Gjt. 5. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentes az adó alól:]
"h) a kizárólag kommunális célra használt gépjármű,"
6. §
A Gjt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az évi adótétel - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a 6. §-ban meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után legalább 600 Ft, de legfeljebb 1200 Ft."
7. §
A Gjt. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A kizárólag elektromos meghajtású, a tiszta gázüzemű (kizárólag autógázzal üzemeltethető) személyszállító gépjármű után az egyébként járó adó 50 %-át kell megfizetni. A műbizonylat szerint szabályozott katalizátorral ellátott benzin üzemű, illetve az ENSZ-EGB 83.01/C. előírásnak megfelelő 3500 kg össztömeget meg nem haladó diesel üzemű gépjármű után az egyébként járó adó 50 %-át, míg a nem szabályozott katalizátorral ellátott benzin üzemű gépjármű után az egyébként járó adó 75 %-át kell megfizetni.
(2) Az olyan tehergépjármű, autóbusz után, amelynek a légszennyezése az ENSZ-EGB 49.02/A. előírásnak megfelel, az egyébként járó adó 75 %-át - nyergesvontató esetében 20 %-át -, míg az olyan tehergépjármű, autóbusz után, amelynek a légszennyezése az ENSZ-EGB 49.02/B. előírásnak, zajkibocsátása pedig az ENSZ-EGB 51.02 előírásnak megfelel, az egyébként járó adó 50 %-át - nyergesvontató esetében 10 %-át - kell megfizetni. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a gépjármű minősítését a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet által kiadott műbizonylat igazolja."
8. §
A Gjt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adóztatási feladatokat a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett lakóhely, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a forgalmi engedélyben a lakóhely, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakóhely, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. "
9. §
A Gjt. 18. §-ának 15. és 18. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában:]
"15. kizárólag kommunális célra használt az a gépjármű, amely - műszaki felépítésénél fogva - csak a mentőszolgálatban, a tűzoltószolgálatban, halottszállításra, úttisztításra (közterületek tisztántartása, locsolása, valamint közutak, repülőterek hó- és síkosságmentesítése, só- és homokszórása), a lakosság vízellátására, hulladékszállításra, a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, szennyvízhálózatok hibabemérésére, -elhárítására használható,"
"18. gépjármű forgalomból való kivonásának minősül, ha a rendőrhatóság a forgalmi engedélyt érvényteleníti, a címkét eltávolítja, illetőleg a kivonás tényét a nyilvántartásban rögzíti,"
10. §
A Gjt. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 93/89/EGK Irányelve a tagállamok gépjárműadóztatási rendszerének összehangolásáról."
11. §
Záró rendelkezések
(1) E törvény 1999. január 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gjt. 3. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti, a 8. § (3) bekezdésében "a (3) bekezdésben" szövegrész helyébe "a (4) bekezdésben" szövegrész lép.
I N D O K O L Á S
a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 1992. január 1-jén lépett hatályba. A szabályozás 1996. január 1-jétől tért át az éves adóztatási rendszerre, ami azt jelenti, hogy egész évre az fizeti az adót, aki az év első napján a gépjármű tulajdonosa. Ugyancsak ettől az évtől kezdve a belföldi gépjárművekre vonatkozó addig egységes adómértéket az önkormányzat képviselőtestülete a törvényi alsó és felső mérték között saját döntése szerint állapíthatja meg. Az alsó mértékkel számított bevétel 50%-a az Útalapot, 50%-a pedig az önkormányzatot illeti meg, a törvényi alsó mérték feletti bevételrész egésze az önkormányzat bevétele.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal járó jogharmonizációs kötelezettségből adódik, hogy a különféle nehéztehergépjármű-kategóriába tartozó gépjárművek adóterhelése a Tanács 93/89/EGK irányelve (Irányelv) szerinti minimális adószintet legkésőbb a csatlakozás időpontjáig elérje.
A gépjárműadó alsó és felső mértéke 1996. január 1-je óta nem változott. A gépjárműadó bevétel reálértékének megőrzése, az önkormányzatok és az Útalap bevételi igényei, valamint az Irányelv előírásaihoz való közelítés szükségessé teszik a törvényi adómértékek valorizációját.
A Kormányprogram alapján a környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényre juttatása érdekében - közvetett eszközökkel is - szükséges elősegíteni az ún. környezetbarát gépjárműállomány kialakítását. Ennek egyik eszköze az adókedvezményi rendszer bővítése.
A jogalkalmazás során tapasztaltak indokolják, hogy az éves adóztatás szabályait módosítani szükséges olyan esetekre, amikor a tulajdonváltozás egyben a gépjármű adókötelezettségére (adómentességére) is kihatással van.
Várható társadalmi, gazdasági hatások
A belföldi gépjárműadó alsó és felső mértékének a törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) szerinti emelkedése mintegy 4,8 Mrd Ft többletbevételt eredményez. A Javaslat szerinti kedvezmények, valamint az adómentesség adóbevételcsökkentő hatása a kalkulált többletbevétel nagyságrendjéhez képest nem számottevő mértékű, mivel a teljes hazai gépjármű állományhoz képest viszonylag alacsony a kedvezményre, mentességre jogosító feltételnek eleget tevő korszerű gépjárművek száma. Az 1999. évre várható többletbevétel 4,5 Mrd Ft, ebből az önkormányzatoknál kb. 2,8 Mrd Ft, az Útalapnál pedig 1,7 Mrd Ft jelentkezik.
Az egyes adóalanyoknál jelentkező átlagos adóteher-növekmény a gépjármű üzemeltetési költségeihez képest elenyésző. A nemzetközi közúti fuvarozásban résztvevő vállalkozások versenypozícióit azonban - különös tekintettel az általuk jellemzően használt korszerű (adókedvezményre jogosító) gépjárművekre - a változás alapvetően nem befolyásolja.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1. §-hoz
A törvény hatályos rendelkezése értelmében, amennyiben az önkormányzat képviselőtestülete (a fővárosi közgyűlés) az adómértéket meghatározó rendeletét nem hirdeti ki a törvényben meghatározott időpontig, akkor az előző adóévben hatályos adótételeket kell alkalmazni. Ez a rendelkezés azonban nem szabályozza azt az esetet, ha törvénymódosítás következtében a törvényi alsó adómérték emelkedik és az önkormányzat illetékességi területén az előző adóévben hatályos adótételek az új törvényi alsó adótételeknél alacsonyabbak voltak. A Javaslat szerint ilyen esetben, ha az önkormányzat az adóévet megelőző év december 15-ig nem hirdeti ki az adómértékét megállapító rendeletét, az adóévben a törvényi új alsó adótételt kell alkalmaznia.
A 2. §-hoz
A hatályos törvény értelmében az adó alanya főszabályként az, aki az adóév első napján a gépjármű tulajdonosa, üzembentartója (továbbiakban: tulajdonos). Ehhez a szabályozáshoz képest problémát okoznak azok az esetek, amikor az adóalany (a tulajdonos) a személyére tekintettel adómentes gépjárművét év közben idegeníti el, vagy tulajdonjoga más okból szűnik meg. Ekkor ugyanis az új tulajdonosnak csak a következő év első napjától keletkezik adóalanyisága, így a gépjármű - bár az arra okot adó körülmény már nem áll fenn - egész évben adómentes marad. Ennek megakadályozása érdekében a Javaslat - az ilyen speciális esetekben - az éves főszabályt "áttörve", nem a január 1-jei állapothoz, hanem a tulajdonjog átszállásának időpontját követő hónap első napjához kapcsolja az új tulajdonos adóalanyiságát.
A közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelettel összhangban a Javaslat az adó alanyának azt jelöli meg, aki/amely a gépjármű forgalmi engedélyének személyi lapjában tulajdonosként van feltüntetve. A törvény hatályos rendelkezése ugyanis még a forgalmi engedély tulajdonosi rovatát említi.
A 3. §-hoz
A Javaslat különösen részletező módon szabályozza az adófizetési kötelezettség adóéven belüli időarányos teljesítését minden olyan esetre, amikor az adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben. Az adóalany minden esetben az évi adótételnek csak az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét fizeti meg.
A törvény hatályos rendelkezése értelmében az ideiglenes forgalmi engedéllyel ellátott gépjárműnek forgalomba helyezettnek is kell lennie ahhoz, hogy a gépjármű adóköteles legyen. Az előzőekben hivatkozott BM rendelet szerint a járművek forgalomba helyezés nélkül, (de egyéb szigorú feltételek mellett) vehetnek részt ideiglenes forgalmi engedéllyel a közúti forgalomban. A rendelettel való összhang megteremtése érdekében szükséges, hogy a törvényben szabályozott adókötelezettség a gépjármű ideiglenes forgalmi engedéllyel való ellátásával keletkezzék.
A 4. §-hoz
A törvény jelenleg nem szabályozza, hogy az adóalany körülményeiben, illetve az adó tárgyául szolgáló gépjárműben bekövetkező változás mely időponttól módosítja az adókötelezettséget. A Javaslat szerint az adókötelezettségre kiható akár alanyi, akár tárgyi jellegű változást - a törvénynek az adókötelezettség keletkezésére irányadó hatályos és javasolt szabályainak is megfelelően - a változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni. A Javaslat az adófizetési kötelezettség szünetelésének három esetét szabályozza.
Az első esetben a gépjárművet a tulajdonosa a gépjárművek forgalmazásával foglalkozó, hatóságilag nyilvántartott vállalkozó birtokába adja, a másik esetben a gépjármű a vállalkozónak nemcsak birtokában, de egyben tulajdonában is van.
A gépjármű mindkét esetben üzleti forgalom tárgya, a közúti közlekedésben nem vesz részt. Az adófizetési kötelezettség szünetelésének kezdő időpontja az előfeltételek beálltát követő hónap első napja, megszűnésének időpontja pedig annak a hónapnak az utolsó napja, amelyben bármelyik előfeltétel megszűnik. Az első esetben az adóalany a vállalkozó igazolása alapján, míg a második esetben - amikor az adóalany maga a vállalkozó - saját nyilatkozata alapján mentesül a szünetelés időszakára eső adó megfizetése alól.
A harmadik esetben a gépjármű - a rendőrség igazolása szerint - jogellenesen került ki az adóalany birtokából. Ilyenkor az adóalanynak a jogellenes állapot fennállásáig nem kell az adót megfizetnie. Mivel a jogellenes állapot elvileg végtelen ideig is tarthat, a Javaslat a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalanynak az ilyen gépjárműve utáni adókötelezettségét megszünteti.
Az 5. és a 9. §-okhoz
A törvény hatályos rendelkezése a kommunális célra használt gépjármű adómentességét két általános feltételhez köti: egyrészt a gépjármű egyedi műszaki felépítéséhez, másrészt a gépjármű által kizárólagosan végezhető kommunális feladathoz. A kommunális célra használt gépjármű fogalmának pontosítását az adómentesség gyakorlati eseteinek konkrétabbá tétele indokolja. A törvény taxatíve felsorolja e fogalomkörbe tartozó tevékenységi köröket, melyen belül a Javaslat az úttisztítást - mint e fogalom részelemét - a közterületek tisztántartására szűkíti. Ugyanakkor a lakosság vízellátására, továbbá közműhálózatok hibabemérésére és hibaelhárítására szolgáló gépjárművekkel bővíti a mentességi kört.
A törvényen belüli és a hatályos belügyminiszteri rendelettel való összhang biztosítása érdekében szükséges a gépjármű forgalomból való kivonása fogalmának módosítása.
A 6. §-hoz
A gépjárműadó törvényi alsó és felső mértéke három éve változatlan. A bevétel reálértékének megőrzése, valamint az Irányelv előírásaihoz való közelítés érdekében mind az alsó, mind a felső adómértéket indokolt emelni.
A 7. §-hoz
A törvény eddig is adókedvezménnyel preferálta a környezetbarát gépjárműállomány kialakítását. A Javaslat a jelenleg meglévő és ezután is megmaradó kedvezményeket - a Kormányprogrammal összhangban - további kedvezményekkel bővíti. Így adókedvezményben részesíti a szabályozott és a nem szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű tehergépjárművet, az ENSZ-EGB 83.01/C. előírásnak megfelelő 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó valamennyi diesel üzemű gépjárművet, továbbá az EURO 1-es és az EURO 2-es diesel üzemű autóbuszt.
Az EURO 1 szabvány a 3,5 tonna feletti össztömegű említett járművek ENSZ-EGB 49.02/A. légszennyezésre vonatkozó előírásoknak felel meg, az EURO 2 szabvány pedig a 3,5 tonna feletti össztömegű említett járművek ENSZ-EGB 49.02/B. légszennyezésre és ENSZ-EGB 51.02 zajkibocsátásra vonatkozó előírásoknak felel meg.
Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet által kiállított igazolólap a gépjármű légszennyezési, illetve zajkibocsátási határértékeknek való megfeleléséről.
A 8. §-hoz
A hatályos törvényi rendelkezés alapján az adóztatási feladatok ellátására a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett lakóhely, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság jogosult. Az adóalanyiság és az adókötelezettség minden esetben a forgalmi engedélybe bejegyzett tulajdonosi (üzembentartói) adatokon alapul. Ezt a szabályt tovább erősíti a Javaslat azzal, hogy a lakóhely, székhely, illetőleg telephely változása esetén az adóztatási feladatok ellátására - a változást követő év első napjától - az új lakóhely, székhely, illetőleg telephely adóhatósága csak akkor válik jogosulttá, ha a változást az adóalany a gépjármű forgalmi engedélyében átvezettette. Ennek hiányában továbbra is a forgalmi engedély szerinti adóhatóság látja el a gépjármű adóztatását.
A 10. §-hoz
A Javaslat szerint a Gjt. részleges jogharmoniozációt valósít meg a Tanács 93/89/EGK irányelvével, amely a tagállamok gépjárműadóztatási rendszereinek összehangolásáról rendelkezik. A jogalkotó több lépcsőben kívánja (e Javaslat ennek első lépcsője) a jogharmonizációs programban meghatározott feladatot az EU- csatlakozásig teljesíteni .
A 11. §-hoz
Az adótörvény hatálybalépése - az államháztartásról szóló törvény rendelkezése szerint - legkorábban a kihirdetést követő 45. napon történhet meg. Ahhoz, hogy a törvénymódosítás 1999. január 1-jén hatályba lépjen a kihirdetésnek legkésőbb ez év november 16-áig kell megtörténnie.