MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/296. számú

törvényjavaslat

a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,

forgalmazásának egyes szabályairól

Előadó: dr. Gógl Árpád

egészségügyi miniszter

Budapest, 1998. október

 1998. évi ..... törvény

a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,

forgalmazásának egyes szabályairól

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a dohánytermékek fogyasztásának szabályozásával, illetőleg forgalmazásának részleges korlátozásával - a magyar lakosság kedvezőtlen népegészségügyi mutatóira tekintettel - védelmet nyújtson a nemdohányzók, valamint az életkoruk, vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben, elősegítve ezzel az egészséghez, valamint az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósulását és védelmét, figyelemmel azonban - az ellentétes érdekek megfelelő egyeztetésével - a dohányzás fogyasztói  szokásokkal összhangban álló lehetőségének biztosítására, a következő törvényt alkotja:

Értelmező-rendelkezések

1. §

E törvény alkalmazásában

a)  dohánytermék: cigaretta, szivar, szivarka, fogyasztási dohány, vagy egyéb, külön jogszabály szerint dohányzásra szánt, dohányalapanyagú termék;

b)  dohányzás: a dohánytermék füstképződéssel  járó elégetése;

c) közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást  (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes, vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye, vagy egyéb eszköze;

d) rendezvény:  a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény  2. § (1) bekezdésében meghatározott, valamint gazdasági, kulturális, - nem szabadidős jellegű -  sport, egyházi, érdekvédelmi céllal, legalább három személy egyidejű jelenlétével létrejött szervezett összejövetel, illetve esemény;

e) zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy kizárólag nyílászárók, illetőleg egyéb műszaki berendezés útján biztosított.

A dohánytermékek fogyasztásának alapvető szabályai

2. §

(1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem szabad dohányozni

a)  közforgalmú intézménynek a szolgáltatást igénybevevők számára nyitva álló zárt légterű helyiségeiben;

b)  tömegközlekedési eszközön;

c)  zárt térben megtartott rendezvényen;

d)  munkahelyen, a külön jogszabályban, valamint a munkáltató rendelkezései szerint meghatározott esetekben.

(2) Nem jelölhető ki dohányzóhely

a) egészségügyi alapellátást, illetőleg járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak, illetve egészségügyi szolgáltató ezen ellátásokat nyújtó részlegének, valamint gyógyszertárnak a betegforgalom számára nyitva álló helyiségeiben;

b) közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben;

c) nappali vagy bentlakásos gyermekjóléti, gyermekvédelmi, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménynek az igénybevevők számára nyitva álló közösségi helyiségeiben;

d) helyi közforgalomban közlekedő tömegközlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, valamint menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - ha tűzvédelmi előírás nem tiltja - dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni

a) szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézményekben, ha helyben történő fogyasztás céljából meleg-, és hidegkonyhai, továbbá cukrászati készítményt nem, illetőleg - üzletkörüknek megfelelően - csak kiegészítő jelleggel hoznak forgalomba;

b) a dohánytermék kereskedelmi bemutatója, vagy egyéb okból történő fogyasztása céljából létrejött rendezvényeken, feltéve, hogy a dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezések egyébként nem tiltják.

 (4) A dohányzóhely ugyanabban a helyiségben nem jelölhető ki, kivéve ha annak légtere a helyiség egyéb részétől elkülöníthető. A dohányzásra kijelölt hely zárt légterű csak abban az esetben lehet, ha a megfelelő légcsere feltételei nyílászáró szerkezetekkel, vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítottak és ott más, nemdohányzó személy benttartózkodása - a munkaköri feladatok ellátásán kívül - a helyiség rendeltetéséből adódóan nem szükségszerű.

(5) A kijelölt dohányzóhelyek megfelelőségét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes városi, fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: városi) intézete,  illetve  tűzvédelmi szempontból a tűzvédelmi hatóság jogosult rendszeresen ellenőrizni.

(6) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyiségeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával  - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén  szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni.

(7) A munkavállalók munkahelyi dohányzásának, valamint a dohányzóhelyek munkavállalók részére történő kijelölésének feltételeire külön jogszabály, valamint a munkáltató rendelkezései irányadóak.

(8) Közforgalmú intézményben, valamint tömegközlekedési eszközön 18. életévét be nem töltött személy nem dohányozhat.

3. §

(1) A közforgalmú intézmény feladatkörében eljáró, valamint a tömegközlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban együtt: rendelkezésre jogosult) a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértőt a magatartás haladéktalan befejezésére, vagy az arra kijelölt helyen történő folytatására köteles felhívni. A felhívás eredménytelensége esetén a rendelkezésre jogosult intézkedik aziránt, hogy  az érintett személy a közforgalmú intézményt, illetve a tömegközlekedési eszközt elhagyja, illetőleg kezdeményezi  a 7. § (1)-(2), illetve (13) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott személy felhívására - az eljáró intézkedési jogosultságának igazolását követően - az érintett személy személyazonosságát hitelt érdemlő módon köteles igazolni. A személyazonosság megállapítása érdekében az eljáró személy - szükség esetén - a rendőrhatóság közreműködését is igénybe veheti.

4. §

(1) A 2. § (1) bekezdésének a), illetőleg c) pontjaiban meghatározott esetekben - a 2. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - dohányzásra az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő helyet kell kijelölni és fenntartani, amennyiben megfelelő önálló helyiség rendelkezésre áll, vagy az azonos helyiségben a dohányzóhely 2. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő kijelölése a helyiség rendeltetésszerű igénybevételének veszélyeztetése nélkül megoldható és a kijelölés a 2. § (2) bekezdése alapján nem tiltott. Dohányzóhely kijelölésének hiányában a helyiségen kívül dohányzás céljára szolgáló területet kell meghatározni, a 2. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

(2) Személyszállító vasúti járművön dohányzásra alkalmas helyet kell kijelölni. A kijelölés tűzvédelmi szabályokat, illetőleg közlekedésbiztonsági érdeket nem sérthet vagy veszélyeztethet és a kijelölt dohányzóhely - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában -  meg kell hogy feleljen a 2. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(3) A (2) bekezdésben, valamint a 2. § (2) bekezdés d) pontjában nem szereplő közforgalmú, valamint a magánforgalomban közlekedő tömegközlekedési eszközökön a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. A dohányzóhely kijelölésére a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy a 2. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeket a kijelölés során nem kell alkalmazni.

(4) A dohányzóhelyek tömegközlekedési eszközön történő kijelölésének részletes szabályait - az egészségügyi miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendeletben állapítja meg.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott feltételek biztosításáról a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, a rendezvény szervezője, illetőleg a tömegközlekedési eszköz üzembentartója gondoskodik.

A dohánytermékek forgalombahozatalának egyes korlátai

5. §

(1) Dohánytermék nem árusítható közoktatási intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, intézményben, valamint egészségügyi ellátást, szolgáltatást alaptevékenységként nyújtó intézményben, továbbá ezeknek - a közterületen történő legrövidebb megközelítési útvonalon számítva - 200 méteres körzetében dohányáru üzlet működése nem engedélyezhető.

(2) Dohánytermék kereskedelmi forgalomban 18. életévét be nem töltött személy számára nem szolgálható ki.

(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás érvényesítése érdekében a forgalmazó feladatkörében eljáró személy kétség esetén - saját eljárási jogosultságának igazolását követően - életkorának hitelt érdemlő igazolására hívhatja fel a dohányterméket vásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a forgalmazó a dohánytermék kiszolgálását megtagadja.

(4) Dohánytermék árumintaként nem forgalmazható.

(5)  Az üzlethelyiségben az üzlet jellegét, kialakítását figyelembevéve a dohánytermékeket az egyéb termékektől el kell különíteni. A dohánytermékek üzlethelyiségen belüli elhelyezésének megfelelőségét az illetékes megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőség  ellenőrzi.

6. §

(1) Dohányterméket kiskereskedelmi forgalomba hozni - a 8. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel  -  csak abban az esetben lehet, ha a forgalomba kerülő csomagolási egység felirata - mindkét főoldalán egyenként legalább 10 %-ot kitevő felületen - szembetűnően, tartósan, jól olvashatóan, magyar nyelven tartalmazza

a) a dohányzás káros hatására utaló, külön jogszabályban meghatározott figyelmeztetést, továbbá

b)  a dohánytermék megjelölt egységnyi mennyiségében lévő kátrány- és nikotin tartalmat, valamint  az  egyéb károsanyag tartalmat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott figyelmeztetést dohányterméket árusító üzlethelyiségben, illetve mozgó árusítóhely kiszolgálóterében is el kell helyezni a csomagolási egységre meghatározott követelmények megfelelő figyelembevételével.

(3) A dohánytermékek címkézésének és csomagolásának részletes szabályaira külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

A dohánytermékek fogyasztására, illetőleg forgalmazására

vonatkozó tilalmak, valamint kötelezettségek megszegése

7. §

(1) A dohányzással, a dohányzóhely kijelölésével összefüggő e törvényben foglalt korlátozást, illetve kötelezettséget megszegő természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egészségvédelmi bírság,  a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó e törvényben meghatározott tilalom megszegése esetén a külön jogszabály szerinti fogyasztóvédelmi bírság  megfizetésére köteles. A munkavállalóknak, illetőleg a munkáltatóknak az adott munkahelyet érintő dohányzási korlátozást, illetve a dohányzóhely munkavállalók részére történő kijelölésének kötelezettségét sértő magatartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket külön törvény szabályozza.

(2) Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles a 4. § (5) bekezdésében megjelölt személy is, aki a dohányzásra, illetőleg a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem érvényesíti.

(3) Egészségvédelmi bírság csak azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte, és saját jövedelemmel rendelkezik.

(4) Az egészségvédelmi bírság összege

a) a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legfeljebb   30.000.-Ft.;

b) a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást, illetőleg a dohánytermékek forgalmazását érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása  esetén minimum 50.000,-Ft, legfeljebb 100.000.-Ft

(5) A kiszabott egészségvédelmi bírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az igazodjon a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. Indokolt esetben a bírság mértéke korlátlanul enyhíthető, illetőleg a felelősségre vonás mellőzhető.

(6) Az egészségvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárást a dohánytermék fogyasztására, illetőleg a dohányzóhelyek kijelölésére  vonatkozó rendelkezések megsértése esetén az ÁNTSZ illetékes városi intézete folytatja le.

(7) Az egészségvédelmi bírság az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak az (1)-(2)  bekezdések  szerinti magatartásról való tudomásszerzését követő 6 hónapon belül alkalmazható. A jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl egészségvédelmi bírság nem szabható ki, kivéve ha a magatartás jogsértő állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülési idő a jogsértő  állapot megszűnésének napján kezdődik.

(8) Az (6) bekezdés szerinti hatóságot eljárása során megilletik a 3. § (2) bekezdése szerinti jogosultságok.

(9) A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, e törvényben foglalt tilalmat megszegővel szemben  jogerősen  alkalmazott fogyasztóvédelmi bírság összegének 50 %-át az Egészségügyi Minisztérium költségvetési fejezete számára nyitott számlára kell befizetni. A számlára befizetett bírság összege kizárólag egészségmegőrzési célra, illetőleg az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztő szakmai programok támogatására használható fel.

(10) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett egészségvédelmi bírságot adók módjára kell behajtani, azokkal egy sorban.

(11) E törvény alkalmazása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.

(12) Az egészségvédelmi bírság kiszabása nem érinti a jogsértésnek megfelelő, külön jogszabály szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatóságát.

(13) A közoktatási intézménynek az e törvény szerint elrendelt dohányzási tilalmat megsértő, 14. életévét betöltött tanulójával szemben a 3. § (1) bekezdése szerinti személy kezdeményezi a külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás lefolytatását.

Záró rendelkezések

8. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő hetedik hónap első napján lép hatályba azzal, hogy a szórakoztató, vendéglátóipari szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézményekre vonatkozó dohányzási korlátozást 2000. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A dohányzásra, valamint a dohánytermékek forgalmazására  vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások  nem érintik az egyéb jogszabályban meghatározott érdekből, célból, illetőleg módon elrendelt dohányzási tilalmakat, korlátozásokat.

(3) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott felirat nagyságára vonatkozó  rendelkezéseknek meg nem felelő csomagoló-anyaggal dohánytermék  2002. december 31-éig forgalmazható.

(4) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, hogy az irányítása alá tartozó fegyveres szervek tekintetében a dohányzásra, a dohányzóhelyek kijelölésére, illetőleg a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó részletes, illetve e törvénytől eltérő szabályokat rendeletben meghatározza.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. § (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nemdohányzók védelme érdekében - az (1) bekezdésben foglaltakat nem érintve - gondoskodni kell dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzóhelyeken a folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról. Zárt légterű, több munkavállaló egyidejű tartózkodására szolgáló munkahelyeken - a dohányzás számára kijelölt hely kivételével - nem szabad dohányozni."

I n d o k o l á s

Általános indokolás

A törvényjavaslat célja a nemdohányzók védelme a dohányzás egészségkárosító hatásaival szemben, egyidejűleg figyelemmel az egészséghez, az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok érvényesülésének elősegítésére, illetőleg a dohányzáshoz, a társadalmi együttélés magatartás-normáinak megfelelő dohányzási szokások megtartásához fűződő jogosultságok, valamint a magánszféra tiszteletben tartására. A törvényjavaslat a jog eszközrendszerével kívánja kiegészíteni a társadalmi önszabályozás, valamint az egészségmegőrzés programjainak a dohányzással összefüggő magatartásformáló és - indirekt módon - a dohányzás mérséklésére irányuló szerepét. Céljával összhangban a dohánytermékek forgalmazásával kapcsolatban javasolja további meghatározott korlátozó szabályoknak a jogrendszerbe iktatását. A törvényjavaslat - a dohányzás, illetve a dohánytermékek forgalmazásának differenciált korlátozásával - kiemelten vonja védelem alá azokat a személyeket, akik életkoruk, vagy egészségi állapotuk következtében fokozott mértékben veszélyeztettek a passzív dohányzás egészségkárosító hatásával szemben.

A törvényjavaslat a dohányzásra, valamint a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó korlátozó szabályok meghatározásakor figyelembe veszi az Európában, illetőleg - az utóbbi időszakban - Észak-Amerikában azonos célok érdekében alkalmazott szabályozási megoldásokat és azok tapasztalatait.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A törvényjavaslat tartalmazza a dohányzási, valamint a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó korlátozások alkalmazása szempontjából legfontosabb fogalmak meghatározását. A dohánytermékek, illetve a dohányzás fogalmának meghatározása igazodik a szabályozás céljához, így nem tartozik a törvény hatálya alá az a dohánytermék, illetőleg azon dohánytermék fogyasztása, valamint forgalmazása, amely közvetlenül nem, vagy füstképződés nélkül fogyasztható, és ennek következtében passzív egészségkárosító hatása nincs vagy nem jelentős.

A fogalmak meghatározása a meghatározás milyenségén alapuló dohányzási korlátozás indokolható legteljesebb mértékéhez igazodik. Így egyrészről a közforgalmú intézmény fogalmába kizárólag az intézmény feladatkörének megfelelően nyújtott szolgáltatások számára biztosított helyiségek értendők, valamint a rendezvény e törvény szerinti fogalomköréből kimaradnak a kizárólag családi céllal szervezettek, másrészt a közforgalmú intézmény vagy a zárt légterű helyiség fogalmába nem csupán bizonyos létesítmények, hanem eszközök (pl. gépkocsi) is beletartoznak.

A 2. §-hoz

A törvényjavaslat meghatározza azokat a helyeket, ahol a dohányzás korlátozott. E helyek közös sajátossága - a korlátozás céljából adódóan - a zárt, a külső környezettel folyamatos légcserét csak az 1. § e) pontja szerinti korlátozott módon biztosító légtér, valamint a korlátozással érintett helyiségek rendeltetéséből fakadó, több személy által történő együttes használat. Az együttes használatnak a helyiség rendeltetéséből kell adódnia, a korlátozás alkalmazandóságának nem feltétele azonban, hogy a rendeltetésszerű használat során a helyiségben egyidejűleg ténylegesen többen is tartózkodjanak.

A szabályozás a dohányzási korlátozással érintett helyiségekben az arra kijelölt helyeken engedi meg a dohányzást, ezen általános szabály alól azonban kétirányú kivételt enged. Egyrészt - életkoruknál, egészségi állapotuknál vagy az igénybevett szolgáltatás jellegénél fogva különös védelmet igénylő személyek érdekében - egyes helyeken - dohányzóhelyek kijelölésének tilalmával - a törvényjavaslat teljesen megtiltja a dohányzást. Másrészt - meghatározott szolgáltatási körben - a dohányzási korlátozás alól teljes körű kivételt ad. Ez utóbbi kivételek egyikében értelemszerű a korlátozás alóli mentesítés, a másik esetben a szolgáltatás jellege nem teszi indokolttá dohányzási korlátozás alkalmazását, valamint az ezen körbe tartozó szolgáltatást nyújtók többségénél végrehajthatatlan feladatot jelent önálló, e törvénynek megfelelő dohányzóhelyek elkülönítése.

A dohányzóhely kijelölésének mikéntjére és a kijelölés megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó szabály a biztosítéka annak, hogy az elkülönített hely kijelölése valóban megfelelő intézkedést jelentsen a nemdohányzók érdekeinek védelme szempontjából azáltal, hogy a dohányzóhely ne csupán térben, de fizikailag is elkülönüljön a korlátozással érintett helyiség egyéb részeitől. Egyidejűleg a törvényjavaslat előírja az elkülönített dohányzóhely megfelelő belső légcseréjének folyamatosságárabiztosítását is.

A törvényjavaslat a 18. életévét be nem töltött személyek közforgalmú intézményben történő dohányzása tekintetében kategorikus tilalmat rendel el. Ennek megfelelően ezek a személyek a jelzett intézményekben még az arra kijelölt helyen sem dohányozhatnak. A tilalmat megsértőkkel szembeni szankcióalkalmazás lehetőségéről és mikéntjéről a 7. § rendelkezik.

A 3. §-hoz

A javaslat - céljával összhangban - a dohányzás korlátozására vonatkozó rendelkezéseinek feltétlen hatályosulását kívánja biztosítani olyan módon is, hogy e rendelkezések a dohányzást lehetővé tevő esetleges kölcsönös megegyezéssel se legyenek megkerülhetőek. A javaslat korlátozó rendelkezéseivel ellentétes megegyezés e rendelkezések, valamint az esetleges jogkövetkezmények alkalmazhatóságának szempontjából még abban az esetben is közömbös, ha a megállapodást kötő személyek mindegyike dohányos.

A törvényjavaslat meghatározza azokat a személyeket és azt a módot, akik és ahogyan a dohányzás korlátozására vonatkozó rendelkezések betartásának kötelesek érvényt szerezni. Az eljárást eredményességét segíti elő a személyazonosság hitelt érdemlő igazoltatásához való jogosítvány, valamint e célból a rendőrhatóság igénybe vételének lehetősége.

A 4. §-hoz

A törvényjavaslat a dohányosok és a nemdohányzók érdekeinek megfelelő egyeztetésével kötelezővé teszi a dohányzási korlátozással érintett helyiséget igénybevevők részére elkülönített dohányzóhely kijelölését vagy - a helyiségen kívül - megfelelő dohányzóhely meghatározását. A dohányzóhelyet elsődlegesen önálló helyiségben vagy a dohányzási korlátozással érintett helyiségen belüli megfelelő elkülönítéssel kell biztosítani. Amennyiben ez a megfelelő feltételek hiányában vagy e törvényjavaslat tiltó rendelkezése következtében nem lehetséges, a helyiségen kívül a dohányzás céljára szolgáló területet kell meghatározni. Ez utóbbi eset mikéntjére a törvényjavaslat további rendelkezést nem ad, e terület tehát bárhol meghatározható, a helymeghatározás azonban nyilvánvalóan nem lehet ellentétes a törvényjavaslatban vagy egyéb jogszabályokban foglalt, a dohányzás korlátozására, illetőleg teljes tilalmára vonatkozó más szabályokkal.

A tömegközlekedési eszközök esetében - azok sajátosságaira való tekintettel - a dohányzásra alkalmas hely kijelölése egyrészt további feltételekhez kötött, másrészt - meghatározott esetekben - a kijelölés az üzembentartó egyedi, elsősorban műszaki, technikai, illetve üzletpolitikai szempontokat figyelembevevő döntésén alapul. Az üzembentartó megfelelő intézkedése hiányában az utóbbi körben (repülőgép, személyszállító hajó zárt légterű helyiségei, nemzetközi közforgalomban közlekedő autóbusz) teljes dohányzási tilalom érvényesül. Helyi tömegközlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, illetve belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon - a teljes dohányzási tilalomra tekintettel - dohányzóhely nem jelölhető ki.

Az 5-6. §-okhoz

A törvényjavaslat az életkor alapján vagy egészségi állapotuknál fogva fokozott védelmet igénylő személyek érdekében, meghatározott intézményekben megtiltja, azok körzetében pedig korlátozza a dohánytermékek forgalomba hozatalát. A dohánytermékek forgalomba hozatali korlátozásával érintett intézményi kör 200 m-es körzetében elrendelt üzletnyitási tilalom kizárólag a dohányárú szaküzletekre vonatkozik, és nem érinti az ilyen üzletkörrel a törvény hatálybalépésének napját megelőzően már engedélyezett üzletek megnyitását, illetőleg további működését.

A törvényjavaslat - az alkoholtartalmú termékek forgalomba hozatalára vonatkozó hatályos szabályokkal megegyező módon - a vásárlói kör életkora alapján korlátozza a dohánytermékek közvetlen kiszolgálhatóságát. E szabállyal összhangban egyidejűleg megtiltja a dohánytermékek automatán keresztül történő forgalomba hozatalát azzal, hogy új automata kihelyezése a törvény hatálybalépésének napjától nem engedélyezhető, a már engedélyezett, illetve működő automaták 2001. december 31-éig üzemeltethetőek.

Az életkoruknál fogva fokozott védelmet igénylő személyek érdekében a javaslat a kereskedelmi forgalomban megtiltja a dohánytermékek kiskorúak számára történő kiszolgálhatóságát.

A törvényjavaslat a forgalomba hozatal módjá módját - az automatán keresztül történő árusítás tilalmán túl -t az üzlethelyiségen belüli árusítás esetén is rendezni kívánja oly módon, hogy az üzletköre szerint dohánytermékek forgalmazására is jogosult üzletek kínálatában e termékek elhelyezését az egyéb termékektől térben vagy más egyértelmű megoldás alkalmazásával elkülönítetten kell biztosítani. A törvényjavaslat az elkülönítés módjára részletszabályokat nem határoz meg, a szabályozás céljából adódóan - a fogyasztásra ösztönző hatás csökkentése - nyilvánvalóan nem a javaslatnak megfelelő az elkülönítés akkor, ha pl. az üzlethelyiségen belül egyes közfogyasztású cikkek hozzáférhetősége kizárólag dohánytermék, illetve a vásárlására ösztönző felirat, jelzés elmozdításával biztosított, vagy  elsősorban az e törvényjavaslat szerint fokozott védelmet igénylő korosztály által használt, fogyasztott terméktől elérhető közelségben, illetőleg a közvetlen látóterükben kerül elhelyezésre a dohánytermék.

A dohánytermékek forgalomba hozatalának feltételeként a törvényjavaslat az alkalmazott, magyar nyelvű egészségvédő figyelmeztetést, valamint a termék egységnyi károsanyag tartalmát megfelelő, jól látható módon feltüntető csomagolási szabályokat tartalmaz, amelyek e feliratokat - a hatályos szabályozástól eltérően - a csomagolás főoldalain, az egyes felületek legalább 10 %-át kitevő méretben rendelik alkalmazni. Az e szabályoknak meg nem felelő, a törvény hatálybalépésekor már legyártott csomagolóanyagokkal a dohánytermékek 2002. december 31-éig forgalmazhatóak.

A 7. §-hoz

A törvényjavaslat bevezeti - az e törvényben foglalt korlátozások, illetőleg kötelezettségek megsértésének speciális szankciójaként - az egészségvédelmi bírság intézményét a dohányzással, illetve a dohánytermékek forgalmazásával kapcsolatos korlátozó intézkedések hatékony érvényesülése érdekében, valamint egyúttal - szabályszegés esetére -a fogyasztóvédelmi bírság alkalmazását írja elő a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó, a törvényjavaslatban foglalt szabályok megszegése esetére. Egyúttal kiegészítő forrást teremtve az egészségvédelem, egészségmegőrzés, valamint a gyógyító ellátások feladatainak a fejlesztésére irányuló programok finanszírozásához.

A törvényjavaslat a javaslatban foglaltak fokozott mértékű hatályosulása érdekében lehetővé teszi az egészségvédelmi bírság kiszabását a rendelkezésre jogosult mulasztása esetén is, amennyiben a dohányzással kapcsolatos korlátozó intézkedéseket feladatkörében eljárva nem érvényesíti.

A törvényjavaslat az egészségvédelmi bírság kiszabását szubjektív feltételekhez köti, - a hatályos jogszabályokkal összhangban - az elkövető életkorára vonatkozóan, és vagyoni viszonyaira figyelemmel.

A javaslat atörvényjavaslat az egészségvédelmi bírság összegét az elkövető személyi körülményeire és a szabályszegés súlyára figyelemmel differenciáltan, de félmillióegyszázezer forintban maximálva határozza meg, széleskörű mérlegelési lehetőséget biztosítva az eljáró hatóságnak, arra az esetre, ha az enyhébb jogkövetkezmény vagy - indokolt esetben - a korlátlan enyhítés, illetőleg a jogkövetkezmény elmaradása is biztosítja a szankció alkalmazásától várt cél elérését, illetőleg az elkövető méltányolható körülményei a körültekintő szankció alkalmazást teszik indokolttá.

meg. A A törvényjavaslat értelmében a bírság alkalmazásának szubjektív elévülési ideje hat hónap, objektív elévülési ideje egy év. A törvényjavaslat a bírság kiszabására a szabályszegés jellegétől függően az ÁNTSZ, illetőleg a fogyasztóvédelmi felügyelőségaz ÁNTSZ számára ad felhatalmazást. Intézkedési jogkört biztosít a fogyasztóvédelmi felügyelőségnek a javaslatban foglaltak megsértésével forgalmazott dohánytermék forgalmazásának megtiltására, illetőleg

forgalomból történő kivonására is.

Az egészségvédelmi bírság önállóan és más, külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményekkel (pl. szabálysértési bírság) együtt is alkalmazható. Az eljárás eredményességének biztosítása indokolja a fogyasztóvédelmi bírság behajtásához hasonló szabályozás megalkotását.

alkalmazható.

 A munkavállalóknak az adott munkahelyre vonatkozó dohányzási korlátozást, illetőleg a munkáltatónak a munkavállalók részére történő dohányzóhely kijelölési kötelezettségét sértő magatartása esetén azonban nem az egészségvédelmi bírság, hanem a munkavédelmi törvényben meghatározott szankciók kerülnek alkalmazásra.

A javaslat lehetőséget biztosít a dohányzási tilalom megsértése esetére a közoktatási intézmény vétőképes korú tanulójával szembeni fegyelmi eljárás lefolytatására.

A 8. §-hoz

A záró rendelkezések - a törvényjavaslattal összhangban szükségessé váló - törvénymódosító, valamint a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek fokozatos hatálybaléptetésére irányuló rendelkezéseket tartalmaznak.

A jövedéki törvény módosítását a dohánytermékek cigarettaárusító automatán keresztül történő forgalomba hozatalának megtiltása teszi szükségessé.

Tevékenységük és a felügyeletük alatt álló szervezetek eltérő jellegére tekintettel, a törvényjavaslattól eltérő szabályozásra kap felhatalmazást a belügyminiszter, honvédelmi miniszter, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter.

A munkavédelmi törvény módosítására tett javaslatok rendezik a munkavállalóknak az egészséges munkakörnyezethez fűződő jogának figyelembevételével a munkahelyi dohányzás korlátozására vonatkozó legfontosabb szabályt, egyúttal biztosítva a megfelelő dohányzóhelyek rendelkezésre állását is.