MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/325. sz.
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetése
Előadó:
Járai Zsigmond
pénzügyminiszter
![]()
B u d a p e s t, 1998. október hó
Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §–a alapján a Magyar Köztársaság 1999. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:
1. §
Az Országgyűlés az 1999. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét – a 3. §
szerinti hiteltörlesztési és államkötvény–visszavásárlási
kiadások nélkül – 3 495 052,3 millió forintban, azaz hárommillió-négyszázkilencvenötezer-ötvenkettő
egész háromtized millió forintban,
b) bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből
és állampapírok értékesítéséből származó bevételek
nélkül – 3 121 364,2 millió forintban,
azaz hárommillió-egyszázhuszonegyezer-háromszázhatvannégy egész kettőtized
millió forintban,
c) hiányát 373 688,1 millió forintban, azaz háromszázhetvenháromezer-hatszáznyolcvannyolc egész egytized millió forintban állapítja meg.
2. §
Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat–csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
3. §
A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.
4. §
(1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §–ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.
(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §–ában meghatározott hitelei 1999–ben érvényes kamatlába 8,22 %.
5. §
(1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1999. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá a kormányzati struktúra átalakításával kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím 1. előirányzat-csoportnál.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatóak a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.
(3) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási alapok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.
6. §
(1) Az Állami Privatizációs Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 1999. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának bevételéből 8000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezen felüli bevétel 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részét a 11. számú mellékletben részletezett ráfordítások teljesítése után az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.
(2) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként együttesen 14 400 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe.
(3) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatásához. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről az 50. § (11) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 1999. február 28-ig köt megállapodást.
(4) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1500 millió forinttal járul hozzá a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatásához.
(5) Az agrárreorganizációs program kamatterheinek átvállalására 1500 millió forintot fordít az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére.
(6) A nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kármentesítésére 1000 millió forintot fordíthat az ÁPV Rt. a privatizációs bevételekből.
(7) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: privatizációs törvény) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 1999. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.
(8) Az ÁPV Rt. egyedi 500 millió forint feletti reorganizációs, illetve válságkezelési célú döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(9) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a) jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kifizetések,
b) készfizető kezességek, illetve az átvállalt tartozások kiegyenlítése,
c) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések,
d) E-hitel garancia lehívás teljesítése,
e) elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése,
f) bírósági végzések alapján történő kifizetések,
g) a “reverzális levelek” alapján történő kifizetések,
h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete,
i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20 %-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad).
(10) A privatizációs törvény hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 1999. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.
(11) 1996. évben az ÁPV Rt. a Kormány és a privatizációt felügyelő miniszter határozata alapján 3000 millió forint értékű ingatlan átvételének vételárát előlegezte meg a Honvédelmi Minisztériumnak. A tranzakció lezárásához a HM a vagyonkezelésében lévő felesleges ingatlanvagyonból 3000 millió forint forgalmi értékű, az ÁPV Rt. és a HM megállapodása alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egyetértésével, kiválasztott ingatlanokat - természetvédelmi területek kivételével - ad át az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába 1999. évben. Az átadást követően az érintett ingatlanok jegyzékét a kincstári vagyonkörből történő utólagos kivonás jóváhagyása érdekében meg kell küldeni a kincstári vagyonért felelős miniszternek.
7. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.
8. §
(1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követően fennmaradó összegből - a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének javaslatára - a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként a javaslatban szereplő központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50 %-a a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad magasabb is lehet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékét - köztartozásai kiegyenlítését követően - teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre használhatja fel.
(3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével – amennyiben azt nem tervezték meg – a kiadási és bevételi előirányzatukat növelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(4) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévő egészségügyi intézmények ingatlanértékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével - legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig - az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport kiemelt előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.
(5) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével – amennyiben azt nem tervezték meg – az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.
(6) Az Áht. 108. §–a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 20 000 forint.
(7) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál az Áht. 108. §–ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.
(8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy – a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban – a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok – elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú – hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére – megállapodás alapján, térítésmentesen – át kell adni. Az átadást 1999. december 1–jéig kell befejezni.
(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kormányzati célprogram keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévő forgalomképes részeit - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján - határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja.
(10) A Honvédelmi Minisztérium jogosult a (8) bekezdésben meghatározott határidőt megelőzően 9 milliárd forint forgalmi értéket meg nem haladó mértékben ingatlanok KVI-nek történő hasznosítási, értékesítési célú átadására. A KVI köteles ezen ingatlanok értékesítéséből származó ellenértéket a Honvédelmi Minisztérium részére 30 napon belül átadni.
(11) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím, 3. alcím, 17. “Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat-racionalizálás miatti műszaki fejlesztés” előirányzat–csoport 1500 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.
9. §
A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó – kiadásokkal csökkentett – bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forint a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként – de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig – dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert negyedévente utólag tájékoztatja.
10. §
(1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82 %–át használhatja fel – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1999. évi eredmény–elszámolás alapján, a fennmaradó 18 % pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.
11. §
(1) A központi költségvetési szervek bevételei közül
a) az intézményi ellátás díja,
b) az alkalmazottak térítése,
c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevételek,
d) az illetékjellegű bevételek
eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50 %–a saját bevételként számolható el, 50 %–a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat–emelés összege, amely jogszabály alapján
a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből,
b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből
keletkezett.
(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat–változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat–maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni.
12. §
(1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei – kivéve a központi edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a nemzeti sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchenyi Könyvtárat, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet, a Szerencsejáték Felügyeletet, az Országos Vérellátó Szolgálatot, a törzsvagyon hasznosításából származó bevételek tekintetében a Magyar Tudományos Akadémiát – a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1999. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95 %–át használhatják fel, a fennmaradó 5 % pedig – kincstári vagyon utáni részesedés címén – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér- és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj–bevételei,
cb) a lízingdíjbevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,
cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó, vállalkozási bevételek,
ce) az egyéb bevételek;
d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.
(3) A központi költségvetési szervek közül az (1) bekezdésben nevesített Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság havonta 100 millió forintot, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 750 millió forintot, a Szerencsejáték Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 1150 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.
(4) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5 %–át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20–áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.
13. §
(1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/A. §–ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 468 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 195 000 forint/év.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §–ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.
14. §
(1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és 8. számú melléklet I. részében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e)-g) pontjában meghatározottakat, továbbá a 8. számú melléklet I. része 5-6. pontjait. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. l), m),o), valamint 2-4. pontjai.
(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti normatív és normatív-kötött hozzájárulások kétszerese jár a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontjai kivételével.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.
(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontja szerint igénybevett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 2-4. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.
15. §
A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés–végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés–végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1999. évben összességében 515 millió forint fordítható.
16. §
(1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-a (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.
17. §
(1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,
b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,
c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában. Ezen belül az 1999. évi új induló címzett támogatásokra 2000 millió forint használható fel,
d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,
e) a termelő, valamint a Cct. 4. számú melléklete II. és III. pontja szerint támogatásban részesült humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,
f) felhalmozási és “vis maior” célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.
Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:
fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;
fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10 %-át, a második félévben halmozottan legalább 20 %-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
(2) A normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknak - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - lemondásból felszabaduló előirányzatai az (1) bekezdés fb) pontjában, valamint a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növelik. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézmény-átadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3) Amennyiben az e törvény 30. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.
18. §
(1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállóságuk és működőképességük védelme érdekében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzatok, valamint - külön törvény alapján - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatok kiegészítő támogatást igényelhetnek az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.
(2) A fővárosi önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 25. § szabályai keretében - a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A fővárosi önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerint számított forráshiány mutatható ki.
19. §
(1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 5. b)-5.c), 6-18. pontjai és 8. számú melléklet szerinti előirányzatok együttes összege.
(2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés Egyéb vegyes bevételek (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím, 1. alcím, 8. előirányzat-csoport), illetve az Egyéb vegyes kiadások (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt előirányzat) jogcímeken kell elszámolni.
20. §
(1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1997. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40 %-a, 198 840 millió forint illeti meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Az önkormányzatot megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 15 %-a, összesen 74 565 millió forint.
(3) A helyi önkormányzatokat együttesen az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 17,4 %-a, összesen 86 275 millió forint normatívan illeti meg az e törvény 4. számú melléklete I. 2-8. pontjaiban foglalt jogcímek szerint.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adó 7,6 %-a, összesen 38 000 millió forint felhasználásával - a bevételeikben meglevő aránytalanság mérséklése érdekében - a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (adóerőképességnek) az egy főre eső együttes összege alapján a települési önkormányzatokat:
a) kiegészítés illeti meg, vagy
b) a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai csökkennek
az e törvény 4. számú melléklet I.1. pontja szerint.
(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
21. §
(1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50 %-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100 %-ban az önkormányzatot illeti meg.
(2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100 %-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
22. §
A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50 %-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
23. §
A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
24. §
(1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1999. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50 %-a a központi költségvetést, 50 %-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90 %-a a központi költségvetést, 10 %-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a 4. számú melléklet II. részében meghatározottak szerint.
(2) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik, a 4. számú melléklet II. részében szabályozott módon.
25. §
A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A.-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
26. §
(1) A gyermeknevelési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az időskorúak járadéka, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 1999. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2) Az e törvény 5. számú melléklete 1. és 16. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. 1. és II. pontjaiban meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.
27. §
(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18 %-át köteles az 1999. évi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.
28. §
(1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentesen hitelt nyújt.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím,
a) 1. kiemelt előirányzat szerinti támogatás átutalása - legfeljebb az időarányos mértékéig - a tényleges magánnyugdíjpénztári befizetésekkel megegyező összegben negyedévente
b) 2. kiemelt előirányzat szerinti támogatás átutalása - legfeljebb annak mértékéig - az 1999. december havi utolsó ellátás kifizetése után
történik.
(3) Az Egészségbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. alcím szerinti támogatás átutalása - legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig - január, április, július és október hónapban a pénzügyminiszter által jóváhagyott és a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján történik.
(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.
(5) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján finanszírozza. A folyósítás a folyósító szerveknek az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján 3 hónapra előre és ezen belül napi bontásban készített, havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig a Kincstárnak és a Pénzügyminisztériumnak benyújtott finanszírozási terv szerint történik.
(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére az 1999. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
29. §
(1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzala-pok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az e törvény 2. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.
(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést – kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése –, amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak, és a folyó évi bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.
(4) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 9990 millió forintot fizet be.
(5) A pénzalap – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.
30. §
(1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított normatív állami hozzájárulásokkal és támogatásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e)-g) pontjaiban meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l), m), o), valamint a 2-4. pontjai,
b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az a) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,
c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított normatív állami hozzájárulásokkal és támogatásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. pont e)-g) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. része 5-6. pontjában meghatározottakat; nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l), m), o), valamint 2-4. pontjai,
d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén a c) pont szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás kétszerese jár a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontjai kivételével,
e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,
f) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerint,
g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,
h) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - a i) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,
i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 6-11. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.
(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.
(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 1999. január 1. után létrehozott intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámla-szerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján
a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,
b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.
(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni.
(5) A (1) bekezdés a)-d) pontokban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2-6. pontja szerint igénybevett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. Ha év közben bármely hónapban a tényleges létszám 10 %-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, a hozzájárulásokat folyósító szervet erről nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását. Ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. A 8. számú melléklet I. része 2-6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.
(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-ig. A közigazgatási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani.
(7) Az (1) bekezdés f) és g) pontjaiban meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.
(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:
a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,
b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.
(9) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartó-típusonként, jogcímenként, az egyházi intézmény-fenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.
(10) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.
(11) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(12) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdés alapján számított támogatási összeg 64 000 Ft/ellátott, oktatott fő, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az ott figyelembe vehető létszámok alapján.
(13) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 6-11. pontjában megállapított normatíva 29,1 %-a.
(14) A (12) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben folyósítja. A közigazgatási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a közigazgatási hivatal részére történő átutalásáról.
(15) A (13) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(10) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(16) A (12)-(13) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5), (6) és (10) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.
31. §
(1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása alcím 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezés szerinti közcélú felhasználása kiemelt előirányzatot a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 31. §-a (3) bekezdésének megfelelően a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására kell fordítani. Az előirányzat felhasználásáról az Országgyűlés határoz.
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kedvezményezett célon 1999. évben az ezeréves államiságunk megünneplésével kapcsolatos programok támogatását kell érteni.
32. §
(1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat) felhasználásáról – kijelölt bizottságainak javaslata alapján – az Országgyűlés dönt.
(3) A nem állami intézmények – kivéve a pártokat –, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. E támogatási lehetőségeket a felhasználásért felelős szerveknek nyilvánosságra kell hozniuk.
33. §
(1) A Kormány által 1999. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §–ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0 %–át.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj–, földgáz– és villamosenergia–importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
34. §
(1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §–ban foglaltakon túl a Postabank és Takarékpénztár Rt. biztonságos működési feltételeinek megteremtését célzó intézkedések keretében a központi költségvetés terhére - szükség esetén - legfeljebb 75 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.
(2) A kezesség beváltását követően a pénzügyminiszter - a tartozás eredeti kötelezettjének adatszolgáltatása alapján - köteles az Országgyűlésnek tételesen beszámolni a kezesség összegének szükségessé vált nagyságáról, annak felhasználásáról és a központi költségvetésből kifizetett összeg adók módjára történő behajtását biztosító intézkedésekről.
35. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33-34. §-okban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére
a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal kötendő, valamint az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjával kötött hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,
b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő – fejlesztési célú – közép– és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 1999. december 31–én legfeljebb 120 000 millió forint lehet.
36. §
(1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 16 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.
(2) A Földhitel és Jelzálogbank jelzálogleveleinek kibocsátásához a központi költségvetés 5000 millió forint értékben készfizető kezességet vállal.
37. §
Az Áht. 33. §–ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.
38. §
(1) A Magyar Export–Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül– és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 1999. december 31–én legfeljebb 85 000 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export–Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1999. december 31–én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1999. december 31–én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
39. §
(1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70 %–ára – a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.
a) természetes személy,
b) gazdasági társaság,
c) közhasznú társaság,
d) szövetkezet,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás)
hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia–szerződésből eredő – kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma – az MRP szervezet kivételével – a 300 főt nem haladja meg.
(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 65 000 millió forintot.
(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetőleg
a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia–szerződés szerinti kötelezettségek 80 %–át, 10 millió forint alatti hitelszerződések esetében a kötelezettség 90 %-át,
b) mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében – kivéve az 5 millió forint alattiakat – éves átlagban 60 %–át.
(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50 %-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50 %-át.
(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70 %–a a központi költségvetést illeti meg.
40. §
(1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70 %–ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.
(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: jogosult), hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia–szerződésből eredő – kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.
(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 42 000 millió forintot.
(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia–szerződés szerinti kötelezettségek 80 %–os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60 %–os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat.
(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70 %–a a központi költségvetést illeti meg.
41. §
Az Országgyűlés tudomásul veszi az 1998. évi gabonatermelésre a 109/1997. (XII.30.) FM rendelet alapján felvett, állami kezességgel biztosított, legfeljebb egy éves lejáratú hitelek további egy évvel történő meghosszabbítását. Az állami kezességvállalás a meghosszabbított időtartamra változatlanul hatályos és nem számít be a 33. § (1) bekezdésében megállapított összegbe.
42. §
(1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére a hazai állami felsőoktatási intézményekben, továbbá nem állami felsőoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben - nappali tagozaton - tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú és a devizajogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által tandíj, illetőleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettől a - (4)-(5) bekezdésben és külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.
(2) Az állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, de legfeljebb a hitelrészletek igénybevétele időpontjában érvényben lévő – az éves költségvetési törvényekben megállapított – egy főre eső hallgatói normatívák összege mint tőke, az ehhez kapcsolódó ügyleti kamat, a jogszabály által meghatározott büntető kamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindítása közvetlen költségei összegének nyolcvan százaléka.
(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes időtartama alatt legfeljebb tíz félév hitelfelvételére terjed ki.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a hitelszerződés fennállása alatt ne haladja meg a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott mértéket.
(5) A hitel után a (4) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton és kezelési költségen kívül egyéb költség, illetőleg díj nem számítható fel.
(6) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.
(7) Nem kell a tartozást a központi költségvetésnek megfizetni abban az esetben, ha a hitelfelvevő meghalt, vagy a visszafizetés esedékességekor munkaképességét legalább 67 %–ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, vagy munkanélküli és a munkanélkülisége megszakítás nélkül a kezesség beváltásától számítva legalább öt évig fennáll.
(8) Ha a hitelfelvevő a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követő egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstől eltelt időre kamatot, illetőleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.
43. §
(1) A 33–36. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5 %–a lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
44. §
(1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat–csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (az I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat),
c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 5. cím, 5. alcím),
d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 3. alcím).
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.
45. §
(1) A 2. §–ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatásoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),
b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:
ba) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),
bb) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 3. pontja),
bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),
bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 9. pontja),
be) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésénél (5. számú melléklet 10. pontja),
bf) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál (5. számú melléklet 11. pont)
bg) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 16. pontja),
amennyiben a 49. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
c) a végkielégítésre szolgáló keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. előirányzat–csoport),
d) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),
e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. előirányzat-csoport), a terhesség-megszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. előirányzat-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 3. alcím, 8. előirányzat-csoport),
f) a polgári szolgálatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 4. alcím, 1. előirányzat–csoport),
g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat–csoport),
h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),
i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12., 14. és 19. kiemelt előirányzat),
j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),
k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),
l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),
m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím),
n) a Vám– és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) 1. személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak a munkaadókat terhelő járulékainál legfeljebb 6 %–kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,
o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. előirányzat–csoport),
p) a nemzetközi elszámolásokkal kapcsolatos kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),
q) az államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),
r) a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport),
s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50 %-os mértékéig a XXIV. Ifjúsági és Sport Minisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 11. előirányzat-csoport, a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sport Minisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 3-4. kiemelt előirányzat) a sorsolásos játékok játékadója 12 %-os és a totó játékadója 100 %-os tényleges teljesülése mértékéig,
t) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, valamint az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet 19. cím, 13. alcím, 1-3. előirányzat-csoportok),
u) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 10. előirányzat–csoport),
v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 11. előirányzat–csoport),
w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 12. előirányzat–csoport és a VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím),
x) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. cím, 1. alcím, általános forgalmi-adó előirányzatának 103 %-os és a 21. cím, 1. alcím, személyi jövedelemadó előirányzatának 102 %-os együttes teljesülése esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) 1. személyi juttatás kiemelt előirányzata legfeljebb 5136 millió forinttal, a munkaadókat terhelő járulék legfeljebb 1849 millió forinttal túlléphető. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése 1999. november 25-ig eléri a 90 %-os mértéket, az előirányzatokat 100 %-os mértékben az APEH rendelkezésére kell bocsátani,
y) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport,
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) A 3. §–ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A fejezet belföldi hitelfelvételeinek bevételei és az éven belüli belföldi hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.
(3) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1998. évben keletkezett piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termékek vagy a termékek feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírok értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11. cím, 2. Piacra jutási támogatás megtérülése alcím bevétele kiesésének összegével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11. cím, 1. Piacra jutási támogatás alcím kiadási előirányzatát csökkenteni kell.
46. §
A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat–átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 6. előirányzat–csoport előirányzatai terhére.
47. §
(1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat–csoport és a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciós és egyéb beruházásai, az egyházi nemzetközi rendezvények, az egyházi közgyűjtemények és közcélú egyházi feladathoz ingatlan juttatás támogatása előirányzatok felhasználásáról - az egyházakkal történő egyeztetés alapján - döntsön.
(3) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés általános tartalékát 1999. év januárjában meg kell emelni a
a) gazdálkodó szervezetek támogatása, beleértve az agrárgazdaság támogatását is,
b) közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása,
c) kiemelt beruházások, beruházási célprogramok,
d) egyéb felhalmozási kiadások,
e) költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai, beleértve az I-VIII. fejezetekét is,
f) támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai,
g) társadalmi önszerveződések támogatása,
h) helyi önkormányzatok támogatása,
i) egyéb kiadások,
j) kormányzati rendkívüli kiadások,
k) állam által vállalt kezesség érvényesítése
előirányzatainak 1,9 %-os mértékű csökkentésével.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak végrehajtására és az átcsoportosított összegek elkülönített kezelésére a Kormány kap felhatalmazást.
(5) A Kormány a tényleges műsorterjesztési költségekre vonatkozó szerződések ismeretében a Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet 10. cím, 1. előirányzat-csoport) és a közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet 11. cím) szolgáló előirányzatok között szükség szerint átcsoportosít, illetve ezen előirányzatok terhére a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására - legfeljebb 450 millió forint összegű - előirányzatot hoz létre.
(6) A X. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport Speciális eszközök fejlesztése előirányzat felhasználásáról a pénzügyminiszter egyetértése mellett a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter dönt.
48. §
(1) Az Országgyűlés elrendeli, hogy 1999. évben a fejezeteknél - beleértve az I-VIII. fejezetet is - az 1998. évi záró-létszámhoz képest 3 %-os mértékű létszámcsökkentést kell végrehajtani. A létszámcsökkentéssel felszabaduló személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata a létszámcsökkentést végrehajtó költségvetési szervnél az egyéb működési, felhalmozási előirányzatok emelésére használható fel.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtására - az I-VIII. fejezet kivételével -, ezen belül a mentesítettek körének, a végrehajtás feltételrendszerének meghatározására, a szükséges előirányzat-átcsoportosításokra.
49. §
(1) A 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.
(3) A 17. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.
(4) A pénzügyminiszter 1999. július 31-ig jelentést készít a Kormány részére az első félév gazdasági folyamatairól. A Kormány a jelentés figyelembe vételével dönt az általános tartalék részét képező - a 47. § (3) bekezdése szerint létrehozott - elkülönített tartalék átcsoportosításáról az államháztartási feladatok finanszírozására.
(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcímei között, továbbá a 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. előirányzat-csoport között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.
(6) A 17. § (3) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.
(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím 1–2. előirányzat–csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, előirányzat–csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására – az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.
50. §
(1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat–módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda, 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, valamint a 12. cím központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalékelőirányzatokra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda esetében a szervezet elnöke, a 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el.
(3) A költségvetési törvényjavaslat részeként benyújtott fejezeti részletező táblázatban szereplő fejezeti kezelésű előirányzat jogcímen belül kiemelt előirányzatok szerint megtervezett összegtől az elemi költségvetésben nem lehet eltérni. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője év közben a fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcímein belül az elemi költségvetésben megtervezett előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok kivételével, melyek előirányzata az adott fejezeti kezelésű előirányzat összegének legfeljebb 10 %-át kitevő mértékben növelhető. E mértéken felüli átcsoportosítást a Kormány engedélyez.
(4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott modernizációs program I. fázisában résztvevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat–átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a felsőoktatásban az 1999. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2-6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.
(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervei részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.
(8) A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím 1., 3., 4. előirányzat-csoport, továbbá a 25. cím 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt.
(9) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím 10. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzat felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.
(10) Az építésügyi célelőirányzat XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 40. előirányzat-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni. Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a tényleges fizetési kötelezettség és a befolyt bevételek különbözetét a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzatából átcsoportosítsa.
(11) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter köt megállapodást.
(12) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. előirányzat–csoport: a MÁV Rt. modernizációs program támogatása 6000 millió forint előirányzatból 3800 millió forint a tervezett PHARE–segélyhez szükséges költségvetési támogatás.
51. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §–ának (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 1999. évben 5076 forint, naptári évre számított összege 1 852 800 forint.
52. §
Az üdülési csekkek értékének felső határa 1999–ben 2500 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphető.
53. §
(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §–ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1999. évben 26 000 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetményalap a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában megjelölteknél - ide nem értve a közigazgatási államtitkárokat - 23 400 forint.
54. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 1999. évben 160 000 forint.
55. §
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/B. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 1999. évben 160 000 forint.
56. §
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (8) bekezdésében meghatározott rendkívüli munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetének számítási alapja 1500 forint/fő/hónap. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést első ízben 1999. szeptember 1-jét követően lehet megállapítani.
57. §
(1) Ahol jogszabály a szociális, a gyermekvédelmi és a munkanélküliségi ellátások (a továbbiakban: szociális ellátások) alapjaként “öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegé”-t említ, azon e törvény hatályba lépésének időpontjától a “szociális ellátások alapjául szolgáló összeg”-et kell érteni.
(2) A szociális ellátások alapjául szolgáló összeg 1999. január 1-től 15.300,0 forint.
(3) A szociális ellátások alapjául szolgáló összeg mindenkori éves mértékéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény keretében dönt.
58. §
(1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján járó egyösszegű kárpótlás 30 000 forint.
(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a kárpótlást a jogerős és végrehajtható határozat hozzá érkezésétől számított 30 napon belül fizeti ki.
59. §
Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1999. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
60. §
(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §–ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1–jétől az 1998. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Étv. alapján 1998. március 1–je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §–ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1–je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.
61. §
A Paksi Atomerőmű Rt. 1999. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleráris Pénzügyi Alapba 9 164,9 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta, egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.
62. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi felzárkóztatása érdekében
a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím 37. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzat) 1999. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok terhére - fejezetek közötti átcsoportosítással - biztosítsa, továbbá a program megvalósításában érintett állami pénzalapok előirányzataiból meghatározott mértékű keretösszegek elkülönítését kezdeményezze.
b) a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területfejlesztési programjai 1999. évi támogatásának fedezetéül az agrár- és vidékfejlesztés forrásain túl a gazdaságfejlesztést, infrastruktúra-fejlesztést, foglalkoztatás- és szociálpolitikát, valamint környezetfejlesztést szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatokból és elkülönített állami pénzalapokból meghatározott mértékű keretösszegeket különítsen el. Az elkülönített keretek felhasználásáról a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján az érintett minisztériumok és megyei területfejlesztési tanácsok kötnek megállapodást.
63. §
(1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben megállapított műsorterjesztési költségek mértékéig, a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez - ideértve az 1998. évről áthúzódó kiadásokat is - igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.–nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.
(2) A XXIV. Ifjúsági és Sport Minisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 3. és 4. kiemelt előirányzatát, valamint az 5. cím, 1. alcím, 11. előirányzat-csoport előirányzatát a Kincstárral negyedévenként kell elszámolni.
64. §
Az EXPO ’96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügyek fedezetére 1994. decemberében a ’96. Kft. ( korábban EXPO ’96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forintot és hozadékait - 1999-tól kezdődően - az értékpapírok lejáratát követő 15 napon belül a központi költségvetésbe be kell fizetni.
65. §
(1) Az 1999. január 1-jei hatállyal magszűnt elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: megszűnt alapok) jogutódja a megszűnt alapok felügyeletéért felelős miniszter.
(2) A megszűnt alapok feladatait, bevételeit és kiadásait az alábbi fejezetek tartalmazzák:
a) Útalaptól átvett feladatok mint “Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat” (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím),
b) Vízügyi Alaptól átvett feladatok mint “Vízügyi célelőirányzat” (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím),
c) Központi Környezetvédelmi Alaptól átvett feladatok, mint “Környezetvédelmi alap célfeladatok” (XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím),
d) Nemzeti Kulturális Alaptól átvett feladatok mint “Nemzeti kulturális alapprogram” (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 12. alcím).
(3) Az Útalap 1998. december 31-én fennálló adósságát az államadósság terhére a központi költségvetés átvállalja.
(4) Az 1999. január 1-jén megszűnő elkülönített állami pénzalapok pénzmaradványát 1999. január 1-jén át kell utalni a fejezeti kezelésű célelőirányzat számlájára.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a (4) bekezdés szerint átutalt pénzmaradványok 1999. évi felhasználásának összegéről és ütemezéséről döntsön.
66. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a 65. § (2) bekezdésében felsorolt fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozzák a fejezeti kezelésű célelőirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatban:
a) pályázati rendszer működtetését,
b) a kiadások feletti döntési hatáskört,
c) a teljesíthető kiadások körét,
d) a kiadásokkal, nyilvántartásokkal, ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb szabályokat.
67. §
(1) A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10-10/A. számú melléklet tartalmazza.
(2) A fejezeti kezelésű célprogramok támogatásai terhére – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az éves kiadási előirányzat 40 %–ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.
68. §
Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
69. §
A közúti közlekedésről szóló - módosított - 1988. évi I. törvény 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Az e törvény 8. §-a (1) bekezdésének h) pontjában, továbbá a 11. § (2) bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetési törvényben az - “Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat” (a továbbiakban: célelőirányzat) megnevezésű, fejezeti kezelésű előirányzatként - kell megállapítani.”
70. §
Az Állami Számvevőszékről szóló - módosított - 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (12)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(12) Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében - a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, munkája értékelésétől függően, a számvevő e §-ban megállapított alapilletményét a (13) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 40 %-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.
(13) Az Állami Számvevőszék elnöke a számvevő igazgató, a számvevő igazgatóhelyettes és a számvevő főtanácsos alapilletményét - vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 40 %-kal megemelheti.”
71. §
A számvitelről szóló - módosított - 1991. évi XVIII. törvény 3. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi h) pont megjelölése i) pontra változik:
/E törvény alkalmazásában egyéb szervezet/
“h) a Műsorszolgáltatási Alap,”
72. §
(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló - módosított - 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre változik:
“(2) Az SZF díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is.”
(2) Az Szjtv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság működtethet.”
(3) Az Szjtv. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A koncessziós díj egységenként
a) Budapesten és Pest megyében évente legalább 350 millió forint,
b) az a) pontban foglalt kivétellel évente legalább 50 millió forint.”
(4) Az Szjtv. 27. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg az (5)-(7) bekezdések megjelölése (6)-(8) bekezdésekre változik:
“(5) A 27. § (4) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott koncessziós díjat évente valorizálni kell. A korrekciót a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat indokolásában szereplő tervezett éves fogyasztói árindex-el megnövelve kell kiszámítani és megfizetni. A megfizetés időpontja a tárgyév január 31-e. Amennyiben a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.”
(5) Az Szjtv. 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4)A (3) bekezdésben meghatározott esetben az SZF az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50 %-ának felosztását engedélyezheti.”
(6) Az Szjtv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság szervezhet. A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év.”
(7) Az Szjtv. 30. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A többségében állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv által szervezett lottó, keno, bingójáték, valamint totófogadás és a koncessziós társaság által szervezett totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott, játékra jogosított sorsjegyek száma és a fogyasztói áruk szorzatának a költségekkel csökkentett összege minősül.
(3) A sorsolásos játékot és a totalizatőri rendszerű fogadást szervező a nyereményalap legalább 54 %-át, a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadást szervező a nyereményalap legalább 99 %-át köteles nyeremények céljára fordítani.”
(8) Az Szjtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 28 000 forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 18 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.”
(9) Az Szjtv. 33/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“33/A. § A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles a féléves adóösszeget - a gép félévenkénti nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően - bevallani és ezzel egyidejűleg megfizetni. A megfizetés tényét igazolni kell.”
(10) Az Szjtv. 35. §-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - a havi tiszta játékbevétel 30 %-a.
(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50 %-a.”
(11) Az Szjtv. 39. §-a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
“(5) Az 1999. év folyamán lejáró - a játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó - koncessziós szerződéseket a pénzügyminiszter, a koncesszióba vevő kérelmére, külön pályázat kiírása nélkül legfeljebb 1999. december 31-ig - az időarányos koncessziós díj megfizettetése mellett - meghosszabbíthatja.
(6)Az Szjtv. 27. §-ának (1), (4) és (5) bekezdéseiben valamint a 35. §-ban foglalt rendelkezéseket az 1999. január 1-je előtt megkötött és az (5) bekezdés szerint meghosszabbított, játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződéseknél nem kell alkalmazni. E rendelkezéseket az 1999. január 1-je után, a pénzügyminiszter által az e törvény alapján meghirdetett koncessziós pályázatok kiírásánál kell először alkalmazni.”
73. §
A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön kamatának mértéke nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat 1,2-szeresét.”
74. §
(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egy havi;
b) öt év: két havi;
c) nyolc év: három havi;
d) tíz év: négy havi;
e) tizenhárom év: öt havi;
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi,
- a felmentés kezdetekor járó - illetményének megfelelő összeg. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.”
(2) A Ktv. 42. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(5) A kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg/
“b) a központi közigazgatási szervnél és területi, helyi szervénél a központi közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, a felelősségi körébe tartozó közigazgatási szervnél az érintett közigazgatási szerv éves költségvetésében megállapított létszám legfeljebb 40 %-áig a személyi juttatás előirányzata terhére,”
(3) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A hivatali szervezet vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül munkájának értékelésétől függően a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét legfeljebb 40 %-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”
(4) A Ktv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a területi szervei kivételével -, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatalánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke 50 %.”
75. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény 37. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább
a) három év: egy havi;
b) öt év: két havi;
c) nyolc év: három havi;
d) tíz év: négy havi;
e) tizenhárom év: öt havi;
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
átlagkeresetének megfelelő összeg.”
76. §
(1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény a következő 8/B. §-sal egészül ki:
“8/B. § Ha a központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 78. §-a alapján a jegybankkal szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a központi költségvetés a XXII. Pénzügyminisztérium fejezetében, a 27. MNB költségvetési kapcsolatainak elszámolása jogcímén teljesíti.”
(2) Az Áht. 12/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A költségvetés végrehajtása során az államháztartás alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig - a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel - vállalható, és kifizetések - kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős határozaton alapuló kötelezettségeket és járandóságokat, továbbá a 12. § (4) bekezdésében meghatározott kiadásokat - is ezen összeghatárig rendelhetők el (utalványozás).”
(3) Az Áht. 18/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A kincstári körbe tartoznak
a) a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási alapok, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei (ez utóbbiak együtt a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási költségvetési szervek), a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, az alapok,
b) a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei.”
(4) Az Áht. 18/C. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(9) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (10) bekezdésében meghatározott, nemzetközi szerződések alapján külföldről beérkező pénzeszközök befogadására és azok felhasználásának lebonyolítására devizaszámlát a Kincstárban nyithatnak. A Kincstár a devizaszámla-vezetéssel kapcsolatos tevékenysége körében - az MNB és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján - az MNB által alkalmazott feltételek figyelembevételével díjakat számolhat fel és kamatot fizethet, amelynek feltételeit a számlatulajdonossal kötött számla-szerződésben köteles rögzíteni.”
(5) Az Áht. 18/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (10)-(13) bekezdések megjelölése (11)-(14) bekezdésre változik:
“(10) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (10) bekezdésében nem érintett jogcímen a devizajogszabályoknak megfelelően megszerzett devizaeszközeik kezelésére devizaszámláikat kereskedelmi banknál vezethetik.”
(6) Az Áht. a következő 18/E. §-sal egészül ki:
“18/E. § A Kincstár a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása körében jogosult távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz alkalmazására is. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a távolról hozzáférést biztosító eszköznek számít az, amellyel birtokosa rendelkezhet a Kincstárral szemben fennálló számla-követeléséről és ezáltal fizetést teljesíthet a kedvezményezett részére, amely rendszerint személyazonosító kód és/vagy más hasonló azonosító használatához kötött. Ilyen különösen a számla-követelésről való rendelkezést a telefon, vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz.”
(7) Az Áht. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között összevontan “Beruházás” jogcímen kell előirányozni a központi költségvetés beruházásainak előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket.
(2) A központi költségvetési címeknél, illetve intézményeknél és az elkülönített állami pénzalapoknál megvalósuló - a szakmai programokkal összhangban álló - beruházások három éves programját évente ki kell dolgozni és a költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg - annak részeként - kell előterjeszteni. A költségvetési törvényjavaslat keretösszegével egyező és az egyéb pénzügyi forrásokat is részletező beruházási programban az 1000 millió forint összköltség feletti beruházásokat tételesen, e összeghatár alatti projekteket összevontan kell bemutatni.”
(8) Az Áht. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A (4) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítési kötelezettséggel nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő, a 108. § (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira.”
(9) Az Áht. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Kormány rendelkezik az általános tartalékkal és - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a céltartalékokkal, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében képzett tartalékokkal.”
(10) Az Áht. 48. §-ának q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A pénzügyminiszter/
“q) a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének, zárszámadásának a Kormány hatáskörébe tartozó kérdéseiben döntés-előkészítő, koordináló feladatot lát el, javaslatot tesz a 86/B. § (3) bekezdésében szabályozott tartalék felhasználására; előkészíti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési és zárszámadási törvénytervezeteit.”
(11) Az Áht. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“50. § (1) A pénzügyminiszter április 30-ig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb június 30-ig - elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következő évre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.
(2) A Kormány május 31-ig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében július 31-ig - benyújtja a következő évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési irányelveket az Országgyűlésnek.
(3) Az Országgyűlés június 30-ig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében augusztus 31-ig - a benyújtott költségvetési irányelvek alapján meghatározza a privatizációs bevételek nélküli államháztartási hiány mértékét és az államháztartás kiadásainak lehetséges arányait.
(4) Az országgyűlési képviselők általános választásának évében, illetőleg a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselőtestületek tagjai általános választásának évében a választás napját (első forduló) megelőző 30 nappal
a) az államháztartás állapotáról a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, saját fejezeteik tekintetében
b) a közigazgatási államtitkárok,
c) az országos hatáskörű szervek vezetői,
d) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója,
e) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója,
f) a jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző
részletes jelentést tesznek közzé pénzügyi helyzetükről és a megelőző választási ciklusban keletkezett későbbi éveket terhelő pénzügyi determinációkról, kötelezettségekről.”
(12) Az Áht. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A normatív állami hozzájárulás összegét, a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és mértékeit, továbbá az egyéb támogatások jogcímeit és feltételrendszerét a költségvetési törvény állapítja meg.
(2) A helyi önkormányzatokat megillető - adatszolgáltatásuk szerinti feladatmutatók alapján megállapított - normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források összegét önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben hirdeti ki a 71. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt megelőző 15. napig.
(3) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve előirányzat összegét a helyi önkormányzati költségvetési szervek által utalványozott, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek) beszámítását követően (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével kell folyósítani.
(4) A (3) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylő önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a megyei, fővárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat szolgáltatja a Kincstár részére, külön jogszabályban meghatározott módon.
(5) A (3) bekezdésben szereplő adatszolgáltatás, illetve az annak alapját képező, utalványozásnak minősülő intézményi bérszámfejtési adatok a személyi jövedelemadó, a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelő járulékok szempontjából megfizetési rendelkezésnek minősülnek. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Kincstár a (3) bekezdés szerinti folyósítást az adatszolgáltatás pótlásáig felfüggeszti.
(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi, és éven belül a következő hónapokban kiutalandó nettó összegekből levonja. Ha három egymást követő hónapban vagy legkésőbb november 30-ig a különbözet levonása nem teljesül, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújthat be a helyi önkormányzat ellen. Az érintett önkormányzatok december 31-én fennálló tartozása a következő évi nettó finanszírozás keretén belül kerül elszámolásra.
(7) Amennyiben a beszámítás során a Kincstár beszedésre, inkasszálásra kényszerül, az ehhez szükséges fedezet biztosítása - az előirányzat felhasználási ütemterve alapján - a helyi önkormányzat feladata.”
(13) Az Áht. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“64. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatásokkal. A jogtalanul igénybe vett összeget teljes egészében vissza kell fizetni.
(2) A helyi önkormányzat kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett teljes összeg után a központi költségvetés részére, ha
a) a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott, normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források legalább 5 százalékkal meghaladják az őt ténylegesen megillető összeget, valamint,
b) a címzett és a céltámogatásokra és a központi költségvetésből biztosított egyéb támogatásokra a (6) bekezdés alapján nem jogosult.
(3) A központi költségvetés kamatot fizet a helyi önkormányzat részére, ha az általa időarányosan folyósított, normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrás legalább 5 százalékkal kevesebb a helyi önkormányzatot ténylegesen megillető összegnél.
(4) A (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.
(5) Az a helyi önkormányzat, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint visszafizetési kötelezettségének és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabály szerinti határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti.
(6) Ha a helyi önkormányzat a (2) bekezdés b) pontjában szereplő támogatást jogtalanul vette igénybe, vagy azt nem a megjelölt feladatra használta fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, vagy a támogatások igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, a költségvetési év során haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni. Az igénybevett napokra számítva a (7) bekezdésben meghatározott mértékű, továbbá az (5) bekezdés szerinti kamatot kell fizetnie a központi költségvetés javára.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben fizetendő kamat mértéke, ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségének
a) az igénybevétel évében tesz eleget, a megelőző év átlagos jegybanki alapkamatának kétszerese,
b) ennél későbbi évben tesz eleget, az igénybevétel éve átlagos jegybanki alapkamatának kétszerese.
(8) Az Állami Számvevőszék által feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:
a) a (2) bekezdés a) pontjában szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,
b) a (2) bekezdés b) pontjában szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.
A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.
(9) Ha a helyi önkormányzat az e törvény 72. § és 80. §-ában előírt információkat határidőre nem szolgáltatja, a Belügyminisztérium - a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig - a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében - havonta egyenlő részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (3) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.
(10) A helyi önkormányzat által a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény hatálya alá tartozó támogatások előirányzatai esetében az év közben történő lemondással, illetve visszafizetéssel felszabaduló előirányzat újraelosztására az ezeket meghatározó jogszabályok előírásai az irányadók. Az egyéb, központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások esetében a felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.”
(14) Az Áht. 68. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A helyi önkormányzat a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a központosított előirányzatok tervezett igénybevétele alapján állapítja meg.”
(15) Az Áht. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“84. § (1) A társadalombiztosítási alrendszer finanszírozza és látja el a társadalombiztosítás törvényben meghatározott, kötelező feladatait.
(2) A társadalombiztosítási alapok kezelői - a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy irányítása és az egészségügyi miniszter közreműködése mellett - közreműködnek a következő évre vonatkozó költségvetési irányelvek elkészítésében, és elkészítik a hatáskörükbe utalt alap költségvetését, zárszámadását.
(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési irányelveit a pénzügyminiszter a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személlyel együtt április 30-ig elkészíti és a Kormány elé terjeszti.
(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési irányelveit a Kormány állapítja meg, és az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének részletes tervezetét az Alapok kezelői a költségvetési irányelvek szerint az egészségügyi miniszter közreműködésével állítják össze, és a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy jóváhagyásával megküldik a pénzügyminiszternek.”
(16) Az Áht. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője a költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 20 napon belül meghatározza igazgatási szervei működési költségvetése, valamint az általuk kezelt alapok részletes előirányzatait (elemi költségvetést). Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vonatkozásában e feladatot a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy 10 napon belül végzi el.”
(17) Az Áht. 86. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(8) bekezdés megjelölése (6)-(10) bekezdésre változik:
“(4) Az Országgyűlés megtárgyalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének bevételeit és kiadásait összességében és alaponként. Az Országgyűlés november 30-ig határozatban, összegszerűen meghatározza az alapok bevételi és kiadási főösszegét, a hiányt, illetőleg a többlet mértékét.
(5) A (4) bekezdésben említett határozat elfogadását követően a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény vitájában benyújtott módosító javaslatokra az 52. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.”
(18) Az Áht. 86/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“86/A. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az irányelvek alapján az egészségügyi miniszter közreműködésével elkészítik a kezelésükben lévő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személynek a jóváhagyásával továbbítják az alaponként és összevontan bemutatott zárszámadási javaslatot a pénzügyminiszternek.
(2) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslatát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési beszámolójának könyvvizsgálói hitelesítését követően fogadja el. A könyvvizsgáló díjazása a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetését terheli.
(3) A Kormány a hitelesített mérleget is tartalmazó beszámolót megküldi az Állami Számvevőszéknek, a könyvvizsgálatok eredményéről a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést.
(4) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslattal együtt, az 53. §-ban meghatározottak szerint terjeszti az Országgyűlés elé és küldi meg az Állami Számvevőszéknek.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott törvényjavaslatban be kell mutatni az Alapnak és ezen belül a működési költségvetésnek az előirányzat-maradványát és a költségvetési év költségvetési egyenlegére gyakorolt hatását.”
(19) Az Áht. 86/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodására a 7-18. §-ok vonatkoznak azzal, hogy az Alapok maradványa a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényben foglaltak szerint, annak kihirdetését követően használható fel.”
(20) Az Áht. 86/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“86/F. § A társadalombiztosítási költségvetési szervekre a központi költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések az irányadók.”
(21) Az Áht. a következő 86/G. §-sal egészül ki:
“86/G. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felügyeletét ellátó személy
a) gondoskodik az Alapok működéséről,
b) ellátja az Alapok kezelői vonatkozásában a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének azon feladatait, amelyeket az Alap kezelésére vonatkozóan nem a Kormány és nem az Alapok kezelői gyakorolnak.”
(22) Az Áht. 98. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A tartozásállomány fennállásáig az ellenjegyzés általános szabályain túlmenően csak a kincstári biztos ellenjegyzésével együtt vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthető kifizetés.”
(23) Az Áht. 98. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés megjelölése (9) bekezdésre változik:
“(8) A költségvetési szerv köteles a közbeszerzés megvalósításával összehangoltan biztosítani a szükséges költségvetési és saját forrásai rendelkezésre állását.”
(24) Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A költségvetési szervek - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szervet - a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
a) pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel,
b) kezességet nem vállalhatnak,
c) értékpapírt - kivéve a 94. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt - nem vásárolhatnak,
d) váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el.
e) kötvényt nem bocsáthatnak ki.”
(25) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény szerint megillető, az előző években fel nem használt címzett és céltámogatások, valamint a céljellegű decentralizált támogatás előirányzatának a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre kerülő összegével a pénzügyi teljesítés előtt, továbbá a döntéssel le nem kötött előirányzat-maradvánnyal és a helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév első félévében visszafizetett összegével a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi előirányzatát meg kell növelni. A helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév második félévében visszafizetett és a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára átcsoportosított összege a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatási előirányzatát, valamint a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli. A termelő infrastrukturális feltételekben meglevő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére előirányzott állami támogatásnak, a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.”
(26) Az Áht. 101. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A központi költségvetésből a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, az átengedett személyi jövedelemadó összegét, valamint a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott, nettó módon átutalandó támogatást, illetve előirányzatot, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő egészségügyi intézményeket illetően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatást - a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek (SZJA-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék) beszámításával - csökkentett összegben, havi részletekben, a Kormány által rendeletben meghatározott időpontban kell folyósítani.”
(27) Az Áht. 102. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(4) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak az (5) bekezdésben foglalt felülvizsgálata alapján a Kincstár - kormányrendeletben szabályozott módon és mértékben - az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére az előirányzat-felhasználási keretet zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a Kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás hitelességét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenőrzi, és annak eredményéről a Kincstárt értesíti.”
(28) Az Áht. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az államháztartás alrendszerei közül a helyi önkormányzatok vagyonáról külön törvény rendelkezik.”
(29) Az Áht. 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A Kormány - 2000 millió forint bruttó éves értékhatárig - rendeletben intézkedhet, az állam társadalombiztosítási ellátást szolgáló vagyona kivételével, a kincstári és vállalkozói vagyonának egymás közötti - bármilyen jellegű visszapótlás nélküli - átcsoportosításáról.”
(30) Az Áht. 109/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A KVI a kincstári vagyonért felelős miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.”
(31) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
/A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a Kormány hagyja jóvá azzal, hogy a kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető/
“g) csere”
(32) Az Áht. 109/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A KVI a törvény alapján közvetlenül vagyonkezelői jogot gyakorol minden olyan kincstári vagyontárgy felett, amelynek nincs más vagyonkezelője.”
(33) Az Áht. 109/F. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogot, illetve a kijelölést a KVI - az érintett szervezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével - visszavonhatja.”
(34) Az Áht. 109/G. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A vagyonkezelői jog jogosultját - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem értékesítheti, illetve arra zálogjogot, illetve haszonélvezeti jogot nem alapíthat. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogát írásbeli megállapodás alapján és a KVI-vel kötött megállapodásban foglalt, akár a versenyeztetés alól is felmentést biztosító feltételek szerint, ellenérték fejében - központi költségvetési szervek egymás közti ügylete esetén ingyenesen is - átruházhatja - a vagyonhoz kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt - a vagyon kezelésére jogosult más szervre, a KVI egyidejű értesítése mellett. A vagyonkezelői jog átruházása esetén a KVI-vel kötött vagyonkezelési szerződés a szükséges módosítások átvezetésével továbbra is hatályban marad. A kincstári vagyon kezelésére vonatkozó szakmai feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(35) Az Áht. 109/G. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Ingatlanra vonatkozóan a vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A 109/F. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szervek bejegyzett kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés módosítása nélkül bejegyzett vagyonkezelői jognak kell tekinteni. A KVI a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok tekintetében a Magyar Államot és a vagyonkezelőt megillető jogok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.”
(36) Az Áht. 109/I. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A vagyonkezelő személyének kijelöléséhez, megváltozásához, továbbá vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerződés megkötéséhez az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tekintetében a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése szükséges. Vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerződés megkötése esetén a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértési joga a megállapodásnak, illetve a szerződésnek a védettséget érintő vagyonkezelési kérdéseire terjed ki.”
(37) Az Áht. 109/K. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A KVI a kincstári vagyont - a 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak elidegenítése és a (4) bekezdésben említett társasági tulajdonba adás kivételével - 100 millió forint egyedi bruttó forgalmiérték-határig a KVI vezérigazgatójának jóváhagyásával, a kincstári vagyonért felelős miniszter kincstári vagyonkörből történő kikerülésére vonatkozó jóváhagyása nélkül és félévenként történő utólagos, az ügyeket tételesen bemutató tájékoztatása mellett értékesítheti.”
(38) Az Áht. 109/K. §-a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Az állami öröklés révén kincstári vagyonba kerülő és 50 000 forint bruttó egyedi értéket meg nem haladó - muzeális értéknek, műkincsnek vagy nemesfémtárgynak nem minősülő - vagyontárgyakat a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye - ingatlan esetében annak fekvési helye - szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja. Kétség esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit alapul véve kell eljárni.
(5) Amennyiben a kizárólagos állami tulajdonban levő kincstári vagyontárgyakra vonatkozó külön törvények rendelkezései kijelölik a használó személyét, akkor a használót - a kincstári vagyonért felelős miniszter egyetértése esetén, vagyonkezelési szerződéskötés nélkül - vagyonkezelőnek kell tekinteni.”
(39) Az Áht. 116. §-ának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
“116. § Az Országgyűlés részére a központi költségvetés tárgyalásakor, illetve a zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:”
(40) Az Áht. 116. §-ának 2. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
“2. zárszámadáskor a költségvetési hiány finanszírozásának kimutatásait, így:
a) a költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a többlet felhasználásának kimutatását hitelezők, illetve adósok szerinti bontásban;
b) a költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a költségvetési többlet felhasználásának kimutatását eszközök szerinti bontásban;
c) az állami pénzeszközök alakulását;”
(41) Az Áht. 119. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A Kincstárnak a zárszámadás előkészítése keretében a tárgyév december 31-i állapothoz képest eltérést eredményező tételeket a kettős könyvvitel zárt rendszerében analitikával alátámasztottan át kell vezetni a folyószámla-vezető rendszerében, az előirányzat-gazdálkodási rendszerében és a főkönyvben.”
(42) Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy/
“g) e törvény 40. §-a alapján a költségvetési törvényben meghatározott egyes előirányzatoknál a jóváhagyottól való - külön szabályozott módosítás nélküli - eltérés mértékét, rendjét,”
/rendeletben szabályozza./
77. §
A nemzeti gondozásról szóló - 1994. évi XLV. törvénnyel módosított - 1992. évi LII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Nem jogosult az (1) bekezdésben említett nemzeti gondozási díjra az, aki az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvénynek az azt módosító 1997. évi XXIX. törvény hatályba lépése előtt - 1997. június 7-ig - hatályban volt 2. §-a szerint kapott kárpótlást.”
78. §
(1) A távközlésről szóló - módosított - 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre változik:
“(2) Ha a távközlési szervezet az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szolgáltatás végzésére jogosult, ugyanezen pont szerinti, de önállóan is nyújtható szolgáltatásra csak pályázat alapján szerezhet jogot. E tevékenységét a már működő koncessziós társasága keretében - az újabb koncessziós pályázat feltételeinek megfelelően módosított és kiegészített koncessziós szerződés szerint - végezheti.”
(2) A Tt. a következő 36. §-sal egészül ki:
“36. § Az e törvény 33. §-ában megállapított, továbbá más jogszabályban meghatározott állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetésről szóló törvényben - fejezeti kezelésű előirányzatként - kell megállapítani.”
79. §
A bányászatról szóló - az 1995. évi XXXVII. és az 1997. évi XII. törvénnyel módosított - 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(10) Az évente befizetett bányajáradék 10 %-át a bányavállalkozóra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani. Ennek felhasználását a környezetvédelmi alap célfeladatok kiadásai között kell előirányozni.”
80. §
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló - módosított - 1993. évi LXXVIII. törvény a következő 62/B. §-sal egészül ki:
“62/B. § Az önkormányzat a 62. § (1) és (2) bekezdésében említett bevételét - a külön jogszabályban meghatározott lakáscélú lakossági adósságkezelés során - a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére is felhasználhatja.”
81. §
(1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 27. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:/
“d) párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti,”
(2) A Kt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő 30 napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a jegyzőnél, főjegyzőnél kell teljesíteni a következők szerint: óvoda, általános iskola esetén a székhely szerint illetékes jegyzőnél, alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, kollégium, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény és a többi közoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes főjegyzőnél. A nyilvántartásba vétellel összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.”
(3) A Kt. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Az engedély kiadásáról óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógia nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A jegyző, főjegyző döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.”
(4) A Kt.118. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(8) A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.”
(5) A Kt 118. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
“(11) Az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus munkakörben, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata.
A fenntartó a (11) bekezdés szerint meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelően osztja szét az intézmények között.”
(6) A Kt. 124. §-ának (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(22) A jegyző 1999. január 31-éig megküldi a főjegyzőnek az alapfokú művészetoktatási intézmények iratait (alapító okirat, működés megkezdéséhez szükséges engedély stb.).”
(7) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a “A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül
a) más célra fel nem használható központosított előirányzattal, normatív módon elosztott előirányzattal, vagy az Oktatási Minisztérium költségvetésében megtervezett összeggel kell támogatni
- a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését,
- a pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés és -átképzés szervezését (a támogatás összegén belül elkülönítetten kell feltüntetni a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatást végző pedagógusok továbbképzésére és átképzésére fordítható összeget),
- az országos, a fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, a pedagógiai szakszolgálatok megszervezését és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások igénybevételét.
b) Az a) pontban meghatározott támogatások együttes összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján minimálisan biztosítandó összeg hét százalékánál.”
(8) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a “A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“3. Az 1. és 2. pontban meghatározott szakmai normatívák összegét, illetve a támogatások főösszegét és az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg.”
(9) A Kt. 3. számú melléklete I. részének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“g) alapfokú művészetoktatási intézményi oktatás
zeneművészeti ágban 8 15
más művészeti ágban 10 20”
82. §
(1) A felsőoktatásról szóló - módosított -1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 4/A. §-ának első és második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A felsőoktatási intézmények e törvény 1. számú melléklete szerinti felsorolása 1999. december 31-ével hatályát veszti. A 2000. január 1-jével hatályba lépő új felsorolást a Kormány 1999. február 28-áig az Országgyűlés elé terjeszti. 1999. december 31-éig az állami felsőoktatási intézmények e törvény 3. § (1) bekezdésében, illetőleg a 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételeinek megfelelő alapító okiratát a Kormány az Országgyűlés elé terjeszti.”
(2) Az Ftv. 9/E. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A felsőoktatási intézményekben folyó, a képzést tematikusan elkülönülten megalapozó kutatások, műszaki fejlesztések, valamint tudományos műhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori fokozat megszerzésére felkészítő programok feltételeinek biztosítására az éves központi költségvetési törvényben kutatási előirányzat áll rendelkezésre. A kutatási előirányzat összegét a felsőoktatási intézményekben teljes munkaidőben foglalkoztatott tudományos és művészeti fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, továbbá az államilag finanszírozott nappali doktori képzésben résztvevők együttes létszáma, valamint a kutatási normatíva szorzata alapján kell meghatározni. A kutatási normatíva nem lehet kisebb, mint a legalacsonyabb képzési és fenntartási normatíva kétszerese. E pénzeszközök elosztásánál a 111. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
83. §
Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló - az 1996. évi CXXIV. törvénnyel módosított - 1994. évi XIII. törvény 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az orosz haditechnikai termékek - az USD, a szállítmány magyar vámkezelése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamának, a Kormány által meghatározott arányban átszámított - forintértéke a központi költségvetésben/
“a) a XLI. az Államadósság költségvetési elszámolásai fejezet bevételeit - kivéve ha törvény másként nem rendelkezik -,”
84. §
A gazdasági kamarákról szóló - módosított - 1994. évi XVI. törvény 2. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
“b) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet - a lakásszövetkezet kivételével - a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági vállalkozó,”
85. §
(1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló - módosított - 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A végkielégítés összege, ha az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
személyi alapbérének megfelelő összeg.”
(2) Az Üsztv. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“81. § Ha az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
átlagilletményének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.”
(3) Az Üsztv. 87. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A közös megegyezésre, a felmentésre ..../
“b) a végkielégítés összege, ha a tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
ba) három év: egy havi,
bb) öt év: két havi,
bc) nyolc év: három havi,
bd) tíz év: négy havi
be) tizenhárom év: öt havi,
bf) tizenhat év: hat havi,
bg) húsz év: nyolc havi
átlagilletményének megfelelő összeg.”
86. §
(1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az igazgatóság tagjai e jogviszonyuk fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig az 5. §-ban megjelölt gazdálkodó szervezeteknél munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban nem állhatnak. Az igazgatóság tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított két évig érvényesen nem lehetnek vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok az e törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknál.”
(2) A Priv.tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló földművelésügyi miniszter cím alatt a Concordia Közraktár Rt. 50 %+1 szavazat szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:
/Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: földművelésügyi miniszter/
“Concordia Közraktár Rt. 100 %.”
87. §
(1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló - az 1997. évi CXLIV. törvénnyel módosított -1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 56. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A központi költségvetés”
(2) A Kvt. az 56. §-t követő címe és az 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat
57. § A környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását - a külön törvényben meghatározott tájrendezést -, továbbá természeti értékek, területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások ösztönzését, előmozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlődését, valamint a környezetvédelmi kutatást elősegítő előirányzat.”
(3) A Kvt. 103. §-ának (2) bekezdésében a Központi Környezetvédelmi Alap szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:
“környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat”
88. §
(1) A vízgazdálkodásról szóló - az 1997. évi CXL. törvénnyel módosított - 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az állami tulajdonban lévő vizekről és vízlétesítményekről a 9-10. és 13. §-okban foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés - ideértve a fejezeti kezelésű vízügyi célelőirányzat pénzeszközeinek felhasználásával -, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.”
(2) A Vgtv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és vízlétesítményekről a 9., 10. és 13. §-okban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.”
89. §
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló - módosított - 1995. évi XCIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban a törvény hatályba lépésétől számított 5 éven belül kell végrehajtani.”
90. §
A devizáról szóló - módosított -1995. évi XCV. törvény 60. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A felhatalmazott pénzintézet a devizakülföldit az alábbi jogcímeken megillető forintösszegeket, a devizakülföldi kérésére a konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni./
“e) a 21. § (3)-(5) bekezdésében és 22. §-ban megjelölt jogcímeken megillető forintösszeget.”
91. §
(1) A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységekről szóló - módosított - 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) 69. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
“(1) Az ez törvény 9. számú mellékletében megjelölt tevékenységek gyakorlásának feltétele, hogy a tevékenységből eredő esetleges kártérítési kötelezettségek fedezetére az üzembentartó, az üzemeltető, illetőleg a fenntartó felelősségbiztosítási szerződést kössön.”
(2) A Bit. 168. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
/(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy/
“c) a 69. § (1) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos részletes szabályokat”
/rendeletben szabályozza./
(3) A Bit. az e törvény 12. számú melléklete szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.
92. §
(1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló - módosított - 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 7. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A kezességvállalási engedély a bankgarancia érvényességének időtartama alatt a bankgarancia összegétől függően az alábbiakra jogosítja fel az engedélyest./
“d) ha a bankgarancia összege legalább 20 millió forint vagy annál több, az engedélyes bármely vámhivatalnál azonos időben a bankgarancia összegének mértékéig vállalhat készfizető kezességet, kivéve az árutovábbítás esetét. Árutovábbítás esetén készfizető kezesség összeghatárra tekintet nélkül vállalható.”
(2) A Vtv. a következő 123/A. §-sal egészül ki:
“123/A. § Vámmentesek a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében beérkező, a Program védelmi rendszerének kiépítésére és fenntartására szolgáló termékek. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatalának igazolását arról, hogy a beszerzés Beruházási Program keretében bonyolódott.”
(3) A Vtv. 143. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Kérelemre a pénzügyminiszter a kereskedelmi forgalomban behozott vámárukra kiszabott statisztikai illeték és vámkezelési díj megfizetése alól felmentést adhat, ha annak nemzetgazdasági indokoltsága fennáll.”
(4) A Vtv. 143. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) A (6) bekezdés szerinti feltételek fennállását a Gazdasági Minisztérium véleményezi. A feltételek nem teljesülése esetén a statisztikai illeték és vámkezelési díj összegét utólag az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása mellett kell megfizetni.”
(5) A Vtv. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“144. § (1) A vámkezeléskor vagy utóellenőrzéskor felmerült szakértői és más vizsgálati díjat továbbá a fuvarozási, kiszállási és más költségeket - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vámteherrel együtt vagy a vámhivatal eljárása során kell kiszabni és beszedni.
(2) A vámszervezet vámlaboratóriuma által kérelemre végzett laboratóriumi vizsgálat díja az elvégzett vizsgálat költsége, de legalább hatezer forint, amelyet a vizsgálatot kérő a többi költségtől elkülönítve köteles átutalni.
(3) A felmerült szakértői és más vizsgálati díjat a vámkezelést kérőnek akkor kell megfizetnie, ha
a) a vámkezelés során a vizsgálat elvégzésére kifejezett kívánságra kerül sor,
b) a jogorvoslati eljárás során kért szakértői vizsgálat a vámhatóság megállapításával szemben az ügyfél állítását nem támasztja alá,
c) az utóellenőrzés megszakítása miatt költség merül fel,
d) a laboratóriumi vizsgálatra a vámterhek megállapításához szükséges minőség meghatározás céljából, vagy azért került sor, mert a vámkezelést kérő által benyújtott analízis bizonyítvány alapján az áru vámkezelése nem volt elvégezhető.
(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében
a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként kilencszáz forint,
b) kereskedelmi áruforgalomban:
1. a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén kettőszáz forint,
2. az állandó vámfelügyeletet igénylő szolgálat ellátása esetén a megkezdett nyolc órai szolgálat térítéseként személyenként hétezer-kettőszáz forint,
3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében vámkezelési bejelentésenként ezernyolcszáz forint,
4. munkanapon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá megkezdett óránként kilencszáz forint szemledíjat kell fizetni.
A vámkezelési bejelentés formáját és tartalmát e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(5) A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szemledíjat a vámhivatal - a 2. alpont kivételével - az eljárás megkezdése előtt szabja ki és szedi be. A 2. alpontban meghatározott szemledíjat naptári hónaponként összesítve szabja ki és szedi be.
(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után háromezer-hatszáz forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el. Nem minősül meghiúsult eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérőnek nem róható fel.
(7) A szemledíjat az köteles megfizetni, aki az eljárást kérte. A kérelmezőnek, illetőleg megbízottjának fel nem róható akadály következtében előállott várakozás vagy meghiúsult eljárás esetén szemledíjat fizetni nem kell. A szemledíj kiszabása ellen fellebbezésnek van helye.
(8) A közúti járművek vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétől függetlenül - járművenként ötezer-négyszáz forint költségtérítést kell fizetni.
(9) A kereskedelmi forgalomban behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áruval kapcsolatban a vámmentességre vagy vámkedvezményes eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén árunyilatkozatonként háromezer-hatszáz forint költségtérítést kell fizetni.
(10) Az ideiglenesen megnyitott határátkelőhelyen, valamint az állandó jelleggel megnyitott határátkelőhelyen a nyitvatartási idő meghosszabbításával végzett vámszolgálatért fizetendő díj mértékét - a tényleges költségek figyelembevételével - a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.
(11) A vámáru kísérése esetén, ha arra a vámáru felett rendelkezésre jogosult kérésére kerül sor, a tényleges költséget, de legalább óránként és a vámszolgálatot végző személyenként kilencszáz forint költségtérítést kell fizetni.
(12) A 62. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámhivatali raktárba felvett áruk után a megkezdett száz kilogrammonként és naponta kilencszáz forint költségtérítést kell fizetni raktárdíjként.
(13) A jövedéki törvény előírásai szerint zárjeggyel ellátandó jövedéki termékek utáni adóvisszatérítéshez szükséges vámhivatali eljárás (zárjegy levétele) esetén az ellenőrzést kérő a (4) bekezdésben meghatározott szemledíjat köteles fizetni. Vámkezelési bejelentésnek ilyen esetben a benyújtott kérelmet kell tekinteni.
(6) A Vtv. 148. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A pénzforgalmi jellegű bankszámlát vezető hitelintézet a bankszámla megnyitásáról számított 15 napon belül a pénzforgalmi jelzőszámot a vámhatósággal közli.”
93. §
(1) a rádiózásról és a televíziózásról szóló - módosított - 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Testület az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a Magyar Államkincstár vezeti. A Testület költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § (2)-(3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-ig - a Testület augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában szakértői vélemények alapján - nyújtja be az Országgyűlésnek. A Testület gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”
(2) A média tv. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(10) bekezdések megjelölése (4)-(11) bekezdésre változik:
“(3) az Országgyűlés - az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint előterjesztett - zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 77. § (6) bekezdése szerinti mellékletet is. E törvény esetében a benyújtási határidők minden év május 31., illetve augusztus 31.”
(3) A média tv. 77. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:
“(6) Az Alap éves költségvetését - a 32. § (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyűlés hagyja jóvá.”
94. §
(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló - módosított - 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egy havi;
b) öt év: két havi;
c) nyolc év: három havi;
d) tíz év: négy havi;
e) tizenhárom év: öt havi;
f) tizenhat év: hat havi
g) húsz év: nyolc havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.”
(2) A Hszt. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A hivatásos állomány kimagasló teljesítményt nyújtó tagjának a miniszter - a személyi juttatás előirányzata terhére - az éves költségvetési törvényben megállapított létszám 40 %-áig az e törvényben meghatározott illetményrendszertől eltérő személyi illetményt állapíthat meg.”
(3) A Hszt. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül a hivatásos állomány tagját mérlegelés alapján a fizetési fokozatra megállapított beosztási illetmény összegénél 40 %-ig terjedően magasabb, illetve 20 %-ig alacsonyabb összegben sorolhatja be.”
95. §
(1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 69. §-a (2) bekezdésében a “Központi Környezetvédelmi Alapban” szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:
“Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzatban”
(2) A Tvt. 80. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjában a “Központi Környezetvédelmi Alapot” szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:
“Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzatot”
(3) A Tvt. 81. §-a (4) bekezdésében a “Központi Környezetvédelmi Alap” szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:
“Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat”
96. §
(1) Az illetékekről szóló - módosított - 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ittv.) 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett változásért 1500 forint összegű díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza.”
(2) Az Ittv. 30. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
“(2) Az (1) bekezdés c)-g) pontjaiban említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.
(3) Az illeték mentességének a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet (alapítvány) az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni.”
97. §
(1) Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló - módosított -1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 213. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
“(6) Az elszámolóház a befektetési szolgáltató és a befektetési szolgáltató ügyfeleit megillető befektetési eszközöket és pénzeszközöket - külön jogszabályban előírt módon - elkülönítve köteles kezelni.”
(2) Az Épt. 226. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsga meglétét az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően 1999. december 31-ig kell igazolni az erre kötelezetteknek.”
(3) Az Épt. 247. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
“f) az értékpapír-számla, a központi értékpapír-számla, a tőzsdeforgalmi számla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének részletes szabályait, ideértve e számlák elkülönített kezelésére, valamint e számlák feletti rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is,”
(4) Az Épt. 247. §-ának (2) bekezdése a következő g)-i) pontokkal egészül ki:
/(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:/
“g) a kintlevőségek, befektetések, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjait,
h) a kockázatok megállapítását, elemzését, értékelését, behatárolását, kezelését és csökkentését, a kockázatvállalás ellenőrzését,
i) a belsőellenőrzési rendszer kialakítására, valamint működtetésére vonatkozó részletes szabályokat.”
98. §
(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló - módosított -1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
/(1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki/
“g) az ellenõrzõ részesedéssel rendelkezõ vállalkozás és az ellenõrzött vállalkozások közötti pénzkölcsön nyújtásra, kezességvállalásra és a pénzügyi lízing nyújtásra, ha egyik vállalkozás sem minõsül e törvény szerint pénzügyi intézménynek.”
(2) A Hpt. 49. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a felügyelet által a hitelintézetekrõl egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezés céljából a Pénzügyminisztérium részére.”
(3) A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 35. ponttal egészül ki:
“35. Hiteljellegű szerződés (54. §) a készpénz helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló szerződés is.”
99. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló - módosított -1997. évi LXVIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“28. § (1) A végkielégítés mértéke, ha a szolgálati viszony ideje legalább
a) három év: egy havi;
b) öt év: két havi;
c) nyolc év: három havi;
d) tíz év: négy havi;
e) tizenhárom év: öt havi;
f) tizenhat év: hat havi
g) húsz év: nyolc havi
illetménynek megfelelő összeg.”
100. §
(1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására, így különösen:
a) a településrendezési feladatok támogatására,
b) minőségügyi, építésfelügyeleti, építésügyi hatósági ellenőrzésre, az ezzel kapcsolatos feladatok támogatására, az ellenőrzések hatékonyságának és színvonalának emelésére,
c) hatósági végrehajtások elvégzésére, illetve pénzügyi fedezetük pályázati úton történő megelőlegezésére,
d) a helyi építészeti örökség védetté nyilvánításával és védelmével kapcsolatos önkormányzati kiadások pályázati úton történő támogatására,
e) az építészeti örökség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtására, támogatására,
f) az építészeti értékek bemutatásának elősegítésére,
g) az építészeti és településrendezési társadalmi szervezetek szakmai feladatainak ellátására, támogatására,
h) az építészeti kultúra fejlesztésére
a költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében építésügyi célelőirányzat áll rendelkezésre.”
(2) Az Étv. 50. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(2) Az építésügyi bírságból a költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetébe építésügyi célelőirányzatként befolyt bevételek 30 % az érintett építmény helye szerinti települési önkormányzatot, 30 %-a pedig az első fokon eljáró építésügyi hatóságokat illeti meg. Amennyiben az építésügyi hatósági eljárásban a másodfokú hatóság is eljár, úgy az első fokú építésügyi hatóságot megillető 30 %-ból 15 % a másodfokon eljáró építésügyi hatóságot illeti meg.
(3) Az érintett építmény, építményrész helye szerinti települési önkormányzattal szemben kiszabott építésügyi bírságból befolyt bevételből a települési önkormányzatot illető rész (30 %) is az építésügyi célelőirányzatot illeti.”
101. §
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény alapján számítva az 1998. évtől 4,5 %, a 2001. évtől 5 %, amelytől a Kormány a megállapodásban - a kölcsönös értékelés alapján - eltérhet, ha az érintett egyház egykori sajátos vagyonszerkezete ezt különösen indokolja. A járadék összegét évente - a forint átlagos leértékelésének a központi költségvetés éves tervezésekor számított ütemének megfelelő mértékben - növelni, és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően a tényleges leértékelés mértékének megfelelően korrigálni kell.”
102. §
(1) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. CXL. törvény (a továbbiakban: Kjvt.) 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A törvény 92. §-a (5) bekezdésének b) pontja 2000. január 1-jén lép hatályba.”
(2) A Kjvt. 96. §-ának (4) bekezdésében az 1999-es évszám “2000.” évszámra változik.
103. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Ez a törvény 2000. január 1. napján lép hatályba.”
104. §
(1) Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Éptm.) 46. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) E törvény 7. §-a 1999. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 9. §-ának (2) bekezdése, 20-22. §-a, 24-26. §-a, 45. §-ának (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.”
(2) Az Éptm. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az Épt. 8. §-ának (9) bekezdése1999. január 1-jén hatályát veszti.”
(3)Az Éptm. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) Az Épt. 106. §-a és 108-109. §-a 2000. január 1-jén hatályát veszti.”
105. §
A gazdasági társaságokról szóló - az 1998. évi XXXIII. törvénnyel módosított - 1997. évi CXLIV. törvény 189. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A részvénytársaság tulajdonában álló saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát.”
106. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (2)-(3) bekezdések helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) E törvény 33. §-a és a 34. §-a 1999. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a, a 60. §-ának (1)-(3) és (9) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.”
107. §
Az Országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 1998. évi XXI. törvény 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A törvény 4. §-ának (1)-(2) bekezdése 1999. január 1. napján lép hatályba.”
108. §
(1) Ez a törvény – a (2)-(3), (5) bekezdésben foglaltak kivételével – 1999. január 1–jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 92. §-ával megállapított, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 144. §-ának (2)-(13) bekezdése 1999. február 15-én lép hatályba.
(3) Az e törvény 74. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19. §-ának (2) bekezdése, a 75. §-ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37. §-ának (6) bekezdése, a 85. §-ával megállapított, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 33. §-ának (2) bekezdése, 81. §-a és a 87. § (3) bekezdésének b) pontja, a 94. §-ával megállapított, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 63. §-ának (2) bekezdése, és a 99. §-ával megállapított, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdése 1999. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak az ezt követően közölt felmentésekre lehet alkalmazni.
(4) E törvény 76. §-ával megállapított, az Áht. 23. §-ának rendelkezéseit első ízben a 2000. évi költségvetési törvény tervezése során kell alkalmazni.
109. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,
b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek 1999. évi egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait,
c) rendeletben állapítsa meg a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő támogatás szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy
a) rendeletben szabályozza a 39-40.§ –ban foglalt viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,
b) rendeletben határozza meg a 42. §–ának (4) bekezdésében meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel teljes ügyleti kamatának és kezelési költségének maximális mértékét,
c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján – a központi költségvetés terhére – az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét.
(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel egyetértésben – az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,
b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.
(4) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy rendeletben szabályozza a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozásáról és a tevékenységének pénzügyi forrásáról szóló 240/1997.(X.18.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerinti, a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos beszállítási díjtételeket.
(5) Felhatalmazást kap a Kincstár, hogy a központi költségvetési szervek 1999. évi előirányzata terhére a munkavállalók 1998. december havi járandóságait, valamint a helyi önkormányzatokat 1999. évre nettó módon megillető támogatások és átengedett bevételek 1/13–ad részét 1998. december 20–át követően megelőlegezze, hogy az 1999. január 5–ig esedékes járandóságok fedezete – az illetménykifizetés napjához igazodóan – rendelkezésre álljon.
110. §
A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege 1999. január 1. és június 30. között havonta 530 forint, 1999. július 1-től december 31-ig 640 forint.
111. §
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §–ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1999. december 31–ig
a) árubeszerzés esetén: 15 millió forint,
b) építési beruházás esetén: 30 millió forint,
c) építési műszaki terv készítése esetén: 7,5 millió forint,
d) szolgáltatás megrendelése esetén: 7,5 millió forint,
e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §–ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.
112. §
Az 1991. július 1-je előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ának (4) bekezdése, illetve a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 89. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Államot megillető követelést a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet
a) elengedheti, ha a kérelmező igazolja, hogy a tartozás megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent,
b) nem kell, hogy érvényesítse az elhalálozott biztosított örököseivel szemben,
c) törölheti, ha a végrehajtási eljárás lefolytatása nem vezetett eredményre, vagy az ismeretlen helyen tartózkodó adós tartózkodási helye az elévülési időn belül nem vált ismertté.
113. §
(1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott privatizációs ráfordítások, valamint a 17. § (1) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 1999. február 28-ig közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 1999. május 31-ig meghozhatók legyenek.
114. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 9. §-a,
b) az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény, és az annak szövegét megállapító 1992. évi LXXXV. törvény 1.-3 §-a, az 1994. évi XXX. törvény 2.-,5.,7 §-a, az 1995.évi XXXI. törvény 33.,34.,35.,36., 41 §-a, az 1995.évi CXXI. törvény 91.§-ána (2) és (4) bekezdése, az 1997.évi CIII. törvény 93.§-ának (1), (4) és (5) bekezdése,
c) az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény IV. és VII. Fejezete, és az annak szövegét megállapító 1994.évi XV. törvény 2.és 4.§-a, az 1995.évi XXI. törvény 3.§-a, az 1995. évi CXXI. törvény 102.§-a, 1996. évi CXXIV. törvény 78. §-ának (1)-(2) bekezdése, az 1997. évi CIII. törvény 91. §-a, az 1997. CXLVI. törvény 69.§-ának (1)-(2) bekezdése,
d) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 7. §-a (2) bekezdéséből a “társadalombiztosítási alrendszer” szövegrész, a 16. §-a, és az annak szövegét megállapító 1995. évi CV. törvény 14. §-ának (1) bekezdése, 18/B. §-ának (6) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 8. §-ának (2) bekezdése, a 18/B. §-ának (7) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 76. §-ának (6) bekezdése, 18/C. §-a (10) bekezdéséből a “- (6) bekezdésében és a (6) - “ szövegrész, 27. §-a és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 13. §-a, a 30. §-a, és az annak szövegét megállapító 1995. évi CV. törvény 31. §-a, az 1996. évi CXXI. törvény 14. §-a, 38/A. §-a (2) bekezdéséből a “ - társadalombiztosítási alrendszert érintők kivételével - “ szövegrész, a 38/A. § (3) bekezdésének a “társadalombiztosítási alrendszert” szövegrész, a 86/B. §-ának (4) bekezdése, és az annak szövegét megállapító 1998. évi XXXIX. törvény 20. §-a,
e) a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény, valamint annak az 1996. évi XXIX törvény mellékletével megállapított szövege, az 1996. évi XXIX. törvény 1-5. §-a, az 1997. évi CXLVI. törvény 84. §-a,
f) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (12) bekezdése és az azt módosító 1997. évi XII. törvény 11. §-ának a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (12) bekezdésére vonatkozó rendelkezése,
g) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. §-ának (4)-(6) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. §-ának (2) bekezdése, 122. §-ának (11) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. §-ának (10) bekezdése, 124. §-ának (23)-(24) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. §-ának (11) bekezdése, amely nem érinti az 1998/1999. nevelési évre, tanévre megállapított minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítéshez való jogosultságot és a megállapított kereset-kiegészítés összegét, valamint a törvény 1. számú melléklete Második részének a “A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 4. pontja,
h) a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 2. §-ának h) pontja, és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXXXVIII. törvény 1. §-a, 29. §-ának (4)-(7) bekezdése, és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXXXVIII. törvény 9. §-ának (1)-(2) bekezdése,
i) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 7. §-ának (5)-(6) bekezdése, a 15. §-ának (7) bekezdése,
j) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 84. §-ának (1) bekezdése;
k) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 49. §-ának (2) bekezdése,
l) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 19. §-ának második mondata, valamint 30. §-ának (7) bekezdése,
m) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 1998. évi XXI. törvény 1. §-ának (2) bekezdése.
1. számú melléklet az 1998. évi … törvényhez
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
I. ORSZÁGGYŰLÉS
1 Országgyűlés Hivatala
1 Országgyűlés hivatali szervei 6 603,4
1 Működési költségvetés 320,5
1 Személyi juttatások 3 280,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 025,5
3 Dologi kiadások 1 659,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 300,0
2 Felújítás 400,0
4 Egyéb központi beruházás 250,0
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai 15,0 15,0
2 Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja 50,0 50,0
3 EU Tanács, EU Parlament, NATO konferenciák 20,0 20,0
1 - 4. cím összesen: 7 008,9 320,5 6 688,4
5 Közbeszerzések Tanácsa 30,0
1 Működési költségvetés 234,7
1 Személyi juttatások 89,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 35,3
3 Dologi kiadások 124,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 12,5
2 Felújítás 3,3
5. cím összesen: 264,7 234,7 30,0
6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 87,8
7 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 FIDESZ - Magyar Polgári Párt 589,6
2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 358,7
3 Magyar Szocialista Párt 700,8
4 Szabad Demokraták Szövetsége 273,9
5 Magyar Igazság és Élet Pártja 217,3
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1 Munkáspárt 67,7
4 Kereszténydemokrata Néppárt 42,2
5 Magyar Demokrata Fórum 87,9
6 Magyar Demokrata Néppárt 28,4
8 Társadalmi önszerveződések támogatása
1 Társadalmi és karitatív feladatok támogatása
1 Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása 323,1
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése 176,6
szerinti közcélú felhasználása
6 - 8. cím összesen: 2 954,0
10 Magyar Rádió támogatása
1 Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire 3 168,0
11 Közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire 5 550,6
14 Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása 1 242,5
10 - 14. cím összesen: 9 961,1
I. fejezet összesen: 20 188,7 555,2 6 718,4
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Köztársasági Elnöki Hivatal 251,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 96,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 36,4
3 Dologi kiadások 99,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 15,0
2 Köztársasági Elnök Katonai Irodája 6,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,7
3 Dologi kiadások 4,6
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 Állami kitüntetések 110,0 110,0
II. fejezet összesen: 368,0 368,0
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
1 Alkotmánybíróság 667,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 258,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 97,0
3 Dologi kiadások 177,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,0
2 Felújítás 5,0
4 Egyéb központi beruházás 108,2
III. fejezet összesen: 667,9 667,9
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA
1 Országgyűlési Biztos Hivatala 568,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 305,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 117,3
3 Dologi kiadások 122,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 23,3
IV. fejezet összesen: 568,3 568,3
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
1 Állami Számvevőszék 2 330,6
1 Működési költségvetés 4,1
1 Személyi juttatások 1 190,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 446,7
3 Dologi kiadások 383,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási költségvetés 1,0
1 Intézményi beruházási kiadások 65,0
2 Felújítás 116,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
4 Egyéb központi beruházás 126,3
2 Továbbképzési Intézet és Üdülő 49,6
1 Működési költségvetés 33,4
1 Személyi juttatások 22,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,8
3 Dologi kiadások 33,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,0
2 Felújítás 15,2
3 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 EU-hoz való csatlakozás programja
1 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés 100,0 100,0
V. fejezet összesen: 2 518,7 138,5 2 380,2
VI. BÍRÓSÁGOK
1 Bíróságok 25 874,2
1 Működési költségvetés 2 262,4
1 Személyi juttatások 17 192,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6 595,6
3 Dologi kiadások 3 404,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0
2 Felhalmozási költségvetés 300,0
1 Intézményi beruházási kiadások 125,3
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Felújítás 581,9
4 Egyéb központi beruházás 525,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzat 1 904,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 72,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,2
3 Dologi kiadások 36,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 214,0
4 Egyéb központi beruházás 1 550,8
3 Gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos 140,0 9,0 131,0
elszámolások
4 Ágazati célfeladatok
1 Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított 50,0 50,0
kártalanítás
VI. fejezet összesen: 30 530,8 2 571,4 27 959,4
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
1 Ügyészségek 11 222,4
1 Működési költségvetés 21,5
1 Személyi juttatások 6 426,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 552,7
3 Dologi kiadások 747,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 61,9
2 Felújítás 163,0
4 Egyéb központi beruházás 1 271,9
2 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet 118,1
1 Működési költségvetés 0,5
1 Személyi juttatások 80,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 29,7
3 Dologi kiadások 8,3
VIII. fejezet összesen: 11 362,5 22,0 11 340,5
X. MINISZTERELNÖKSÉG
1 Miniszterelnöki Hivatal
1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás 2 355,0
1 Működési költségvetés 0,4
1 Személyi juttatások 1 503,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 561,7
3 Dologi kiadások 285,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,4
2 Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság 2 118,1
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Működési költségvetés 309,4
1 Személyi juttatások 368,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 140,5
3 Dologi kiadások 1 065,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
2 Felhalmozási költségvetés 16,0
1 Intézményi beruházási kiadások 486,1
2 Felújítás 151,0
4 Egyéb központi beruházás 230,0
2 Magyar Közigazgatási Intézet 68,3
1 Működési költségvetés 14,2
1 Személyi juttatások 45,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,5
3 Dologi kiadások 18,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,0
3 Kincstári Vagyoni Igazgatóság
1 Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1 255,5
1 Működési költségvetés 10,0
1 Személyi juttatások 624,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 243,4
3 Dologi kiadások 331,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 53,3
2 Felújítás 9,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,0
2 Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás 495,3
1 Működési költségvetés 1 778,2
3 Dologi kiadások 1 630,2
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 320,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 23,3
4 Egyéb központi beruházás 300,0
3 Állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok 708,8 141,8 567,0
9 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 126,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 23,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,6
3 Dologi kiadások 43,9
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0
2 Célelőirányzatok
14 Modernizációs és Integrációs Program támogatása 140,0 140,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
15 Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása 30,0 30,0
17 X-400-as rendszer üzemeltetése 100,0 100,0
18 Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása 110,0 110,0
27 Európai Nonprofit Expó támogatása 15,0 15,0
41 Bős-Nagymaros feladatkörrel kapcsolatos kormányzati 97,5 97,5
feladatok koordinálása
42 Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása 10,0 10,0
43 Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projektiroda 100,0 100,0
támogatása
52 PHARE HU9603 Modernizációs program stratégiai 579,0 579,0
menedzsmentje
53 PHARE HU9503 Közigazgatás reformja 415,0 415,0
54 Állami vezetők egészségügyi ellátása 50,0 50,0
56 EU központi továbbképzés, oktatás, egyéb kapcsolódó 100,0 100,0
tevékenység támogatása
57 Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj kiadásainak 95,0 95,0
támogatása
58 Németh László Közép-európai Népi Akadémia támogatása 20,0 20,0
59 Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai 250,0 250,0
60 Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása 500,0 500,0
6 Beruházási célprogramok
1 Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése 450,0 450,0
2 Kormányzati távközlési célprogram 235,5 235,5
3 EXPO'96 lemondásával összefüggő területrendezési, 300,0 300,0
környezetvédelmi, ingatlanhasznosítási feladatok
7 Fejezeti tartalék 330,1 330,1
1 - 9. cím összesen: 13 183,1 3 264,0 9 919,1
10 Kormányzati Ellenőrzési Iroda
1 Kormányzati Ellenőrzési Iroda 331,1
1 Működési költségvetés 13,9
1 Személyi juttatások 164,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 62,0
3 Dologi kiadások 80,8
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 2,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 36,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 EU-hoz való csatlakozás programja
1 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés 7,0 7,0
támogatással fedezett része
2 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés 286,0 286,0
segéllyel fedezett része
10. cím összesen: 638,0 299,9 338,1
11 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1 Nemzetbiztonsági Hivatal 4 914,3
1 Működési költségvetés 37,8
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Személyi juttatások 2 585,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 992,8
3 Dologi kiadások 780,4
2 Felhalmozási költségvetés 41,9
1 Intézményi beruházási kiadások 71,3
2 Felújítás 77,7
4 Egyéb központi beruházás 456,4
5 Lakástámogatás 30,0
2 Információs Hivatal 4 636,0
1 Működési költségvetés 120,0
1 Személyi juttatások 1 505,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 574,8
3 Dologi kiadások 2 166,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,8
2 Felújítás 37,6
4 Egyéb központi beruházás 428,6
5 Lakástámogatás 20,0
3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 7 646,7
1 Működési költségvetés 90,0
1 Személyi juttatások 3 684,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 405,1
3 Dologi kiadások 1 268,4
2 Felhalmozási költségvetés 145,3
1 Intézményi beruházási kiadások 444,6
2 Felújítás 100,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0
4 Egyéb központi beruházás 924,3
5 Lakástámogatás 35,0
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Speciális eszközök fejlesztése 2 534,4 2 534,4
11. cím összesen: 20 166,4 435,0 19 731,4
12 Tartalékok
1 Költségvetés általános tartaléka 19 000,0
2 Céltartalékok
1 Végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keret 2 500,0
X. fejezet összesen: 55 487,5 3 998,9 29 988,6
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1 Belügyminisztérium igazgatása
1 Belügyminisztérium központi igazgatása 3 296,2
1 Működési költségvetés 32,5
1 Személyi juttatások 1 457,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 539,1
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
3 Dologi kiadások 655,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 354,4
2 Felújítás 321,8
2 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata 687,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 424,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 165,1
3 Dologi kiadások 72,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 25,0
2 Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok 4 107,2
1 Működési költségvetés 427,1
1 Személyi juttatások 2 272,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 895,8
3 Dologi kiadások 969,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 161,2
2 Felújítás 175,1
5 Lakástámogatás 10,0
3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs 4 503,9
Szolgálatok
1 Működési költségvetés 1 034,4
1 Személyi juttatások 2 616,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 107,3
3 Dologi kiadások 1 141,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 494,6
2 Felújítás 116,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
5 Lakástámogatás 19,0
4 Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei 926,1
1 Működési költségvetés 34,4
1 Személyi juttatások 222,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 88,7
3 Dologi kiadások 391,8
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 19,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 206,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,3
2 Felújítás 3,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 25,0
5 Rendőrség
1 Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei 18 963,5
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Működési költségvetés 972,4
1 Személyi juttatások 4 860,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 877,2
3 Dologi kiadások 4 645,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 661,5
2 Felhalmozási költségvetés 90,0
1 Intézményi beruházási kiadások 5 794,3
2 Felújítás 1 084,7
5 Lakástámogatás 103,0
2 Budapesti Rendőr-főkapitányság 18 043,3
1 Működési költségvetés 1 070,0
1 Személyi juttatások 10 047,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 032,3
3 Dologi kiadások 4 494,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 300,0
2 Felújítás 170,0
5 Lakástámogatás 69,0
4 Baranya megyei Rendőr-főkapitányság 2 383,0
1 Működési költségvetés 125,0
1 Személyi juttatások 1 463,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 586,4
3 Dologi kiadások 380,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 21,5
2 Felújítás 38,5
5 Lakástámogatás 14,0
5 Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság 3 070,7
1 Működési költségvetés 90,0
1 Személyi juttatások 1 841,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 739,0
3 Dologi kiadások 509,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,5
2 Felújítás 27,0
5 Lakástámogatás 20,0
6 Békés megyei Rendőr-főkapitányság 2 273,3
1 Működési költségvetés 85,0
1 Személyi juttatások 1 342,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 537,2
3 Dologi kiadások 389,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,1
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Felújítás 53,0
5 Lakástámogatás 14,0
7 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság 3 923,0
1 Működési költségvetés 120,0
1 Személyi juttatások 2 358,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 946,7
3 Dologi kiadások 672,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 21,5
2 Felújítás 19,0
5 Lakástámogatás 23,0
8 Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság 2 397,4
1 Működési költségvetés 95,0
1 Személyi juttatások 1 435,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 575,0
3 Dologi kiadások 407,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 16,3
2 Felújítás 44,0
5 Lakástámogatás 12,0
9 Fejér megyei Rendőr-főkapitányság 2 613,6
1 Működési költségvetés 79,0
1 Személyi juttatások 1 606,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 634,5
3 Dologi kiadások 384,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 23,9
2 Felújítás 31,0
5 Lakástámogatás 12,0
10 Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság 2 247,1
1 Működési költségvetés 96,0
1 Személyi juttatások 1 371,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 548,3
3 Dologi kiadások 372,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,3
2 Felújítás 16,0
5 Lakástámogatás 12,0
11 Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2 997,3
1 Működési költségvetés 110,0
1 Személyi juttatások 1 819,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 724,0
3 Dologi kiadások 501,4
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 19,2
2 Felújítás 28,0
5 Lakástámogatás 15,0
12 Heves megyei Rendőr-főkapitányság 1 888,3
1 Működési költségvetés 62,0
1 Személyi juttatások 1 110,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 439,6
3 Dologi kiadások 305,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 19,8
2 Felújítás 67,0
5 Lakástámogatás 8,0
13 Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság 2 361,3
1 Működési költségvetés 80,0
1 Személyi juttatások 1 406,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 562,3
3 Dologi kiadások 396,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,7
2 Felújítás 40,0
5 Lakástámogatás 12,0
14 Komárom-Esztergom megyei Rendőr-főkapitányság 1 935,3
1 Működési költségvetés 65,0
1 Személyi juttatások 1 166,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 462,9
3 Dologi kiadások 320,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 21,1
2 Felújítás 20,0
5 Lakástámogatás 9,0
15 Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság 1 508,7
1 Működési költségvetés 53,0
1 Személyi juttatások 906,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 361,7
3 Dologi kiadások 249,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 18,3
2 Felújítás 17,0
5 Lakástámogatás 8,0
16 Pest megyei Rendőr-főkapitányság 4 634,6
1 Működési költségvetés 132,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Személyi juttatások 2 756,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 103,8
3 Dologi kiadások 783,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 29,4
2 Felújítás 70,0
5 Lakástámogatás 20,0
17 Somogy megyei Rendőr-főkapitányság 2 448,1
1 Működési költségvetés 110,0
1 Személyi juttatások 1 438,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 576,2
3 Dologi kiadások 481,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 20,4
2 Felújítás 28,0
5 Lakástámogatás 13,0
18 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 2 893,6
1 Működési költségvetés 78,0
1 Személyi juttatások 1 736,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 691,8
3 Dologi kiadások 473,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,8
2 Felújítás 32,0
5 Lakástámogatás 13,0
19 Tolna megyei Rendőr-főkapitányság 1 861,0
1 Működési költségvetés 70,0
1 Személyi juttatások 1 142,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 453,0
3 Dologi kiadások 285,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 17,9
2 Felújítás 23,5
5 Lakástámogatás 8,0
20 Vas megyei Rendőr-főkapitányság 1 796,9
1 Működési költségvetés 95,0
1 Személyi juttatások 1 074,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 428,3
3 Dologi kiadások 344,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 17,5
2 Felújítás 16,0
5 Lakástámogatás 12,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
21 Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság 2 117,8
1 Működési költségvetés 85,0
1 Személyi juttatások 1 311,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 523,7
3 Dologi kiadások 313,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 18,3
2 Felújítás 19,0
5 Lakástámogatás 13,0
22 Zala megyei Rendőr-főkapitányság 1 861,3
1 Működési költségvetés 75,0
1 Személyi juttatások 1 131,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 450,0
3 Dologi kiadások 290,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 19,9
2 Felújítás 35,0
5 Lakástámogatás 10,0
23 Készenléti Rendőrség 4 968,0
1 Működési költségvetés 330,0
1 Személyi juttatások 2 953,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 158,5
3 Dologi kiadások 1 079,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 45,0
2 Felújítás 41,0
5 Lakástámogatás 20,0
24 Köztársasági Őrezred 2 716,2
1 Működési költségvetés 55,0
1 Személyi juttatások 1 681,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 656,9
3 Dologi kiadások 346,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 44,0
2 Felújítás 12,0
5 Lakástámogatás 30,0
25 Híradástechnikai Szolgálat 1 929,4
1 Működési költségvetés 120,0
1 Személyi juttatások 317,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 129,1
3 Dologi kiadások 1 544,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 50,3
2 Felújítás 8,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
6 Határőrség
1 Határőrség Országos Parancsnokság és szervei 4 241,9
1 Működési költségvetés 10,0
1 Személyi juttatások 1 219,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 476,7
3 Dologi kiadások 947,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,0
2 Felhalmozási költségvetés 292,4
1 Intézményi beruházási kiadások 916,9
2 Felújítás 674,7
4 Egyéb központi beruházás 180,0
5 Lakástámogatás 103,0
2 Határőrigazgatóságok 16 729,1
1 Működési költségvetés 159,5
1 Személyi juttatások 9 866,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 857,7
3 Dologi kiadások 2 164,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 000,0
3 Tanintézetek 1 929,0
1 Működési költségvetés 49,5
1 Személyi juttatások 1 169,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 457,1
3 Dologi kiadások 351,8
7 Tűzoltóság 2 639,3
1 Működési költségvetés 114,2
1 Személyi juttatások 1 526,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 559,9
3 Dologi kiadások 434,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,6
2 Felhalmozási költségvetés 3,1
1 Intézményi beruházási kiadások 116,1
2 Felújítás 42,7
4 Egyéb központi beruházás 50,0
5 Lakástámogatás 22,2
8 Polgári Védelem 3 219,3
1 Működési költségvetés 32,3
1 Személyi juttatások 1 166,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 486,8
3 Dologi kiadások 604,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 734,0
2 Felújítás 237,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 5,0
5 Lakástámogatás 17,0
9 BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet 636,8
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Működési költségvetés 21,6
1 Személyi juttatások 301,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 119,4
3 Dologi kiadások 146,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 36,7
2 Felújítás 51,9
5 Lakástámogatás 2,8
10 Duna Palota és Kiadó 196,8
1 Működési költségvetés 208,0
1 Személyi juttatások 159,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 61,6
3 Dologi kiadások 139,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 24,2
2 Felújítás 20,1
11 Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 688,7
1 Működési költségvetés 105,8
1 Személyi juttatások 244,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 95,8
3 Dologi kiadások 163,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 224,0
2 Felújítás 45,7
12 Rendőrtiszti Főiskola 793,9
1 Működési költségvetés 107,1
1 Személyi juttatások 416,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 179,9
3 Dologi kiadások 181,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 65,0
2 Felújítás 55,8
5 Lakástámogatás 3,0
13 BM Központi Kórház és intézményei 475,4
1 Működési költségvetés 2 104,0
1 Személyi juttatások 941,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 403,5
3 Dologi kiadások 1 052,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés 1,0
1 Intézményi beruházási kiadások 17,6
2 Felújítás 163,2
14 Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei 2 205,1
1 Működési költségvetés 1 140,8
1 Személyi juttatások 1 151,2
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Munkaadókat terhelő járulékok 460,3
3 Dologi kiadások 1 304,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5
2 Felhalmozási költségvetés 5,2
1 Intézményi beruházási kiadások 61,7
2 Felújítás 312,7
5 Lakástámogatás 58,0
15 BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság 285,3
1 Működési költségvetés 511,6
1 Személyi juttatások 161,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 59,6
3 Dologi kiadások 118,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 441,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 0,3
2 Felújítás 16,5
16 Adatfeldolgozó Hivatal 1 785,2
1 Működési költségvetés 490,6
1 Személyi juttatások 514,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 214,8
3 Dologi kiadások 1 217,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 185,7
2 Felújítás 142,8
19 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 5 568,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 175,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,2
3 Dologi kiadások 109,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 31,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 247,0
4 Egyéb központi beruházás 4 494,2
5 Lakástámogatás 95,0
6 Lakásépítés 400,0
2 Ágazati célfeladatok
1 Gépjárműkorszerűsítési program 250,0 250,0
2 Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának 55,0 55,0
kiadásai
6 Önkéntes tűzoltóegyesületek és önkéntes tűzoltóságok 400,0 400,0
támogatása
8 NATO Békepartnerségi program (Polgári Védelem feladatai) 19,0 19,0
11 Nukleárisbaleset-elhárítási Kormány Bizottság feladatai 20,0 20,0
16 Irat-felülvizsgáló Bizottság működési költsége 35,0 35,0
19 Nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád 4 304,0 2 060,0 2 244,0
bevezetése
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
21 Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok miniszteri 40,0 40,0
jutalmazása, hősi halottakkal kapcsolatos szociális és
kegyeleti kiadásai
52 Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási 200,0 200,0
vezetőképzés működési feltételei
3 Társadalmi önszerveződések támogatása
2 Rendőr és Határőr SE támogatása 27,0 27,0
3 Szakszervezetek támogatása 10,0 10,0
4 Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása 15,0 15,0
5 Szabadságharcosokért Alapítvány 25,0 25,0
6 Fejezeti tartalék 7,9 7,9
11 COP98 PHARE (EU) 4 472,0 2 756,0 1 716,0
13 Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása
1 Oktatási célú humán szolgáltatások normatív állami 10 720,0 10 720,0
támogatása
2 Szociális célú humán szolgáltatások normatív állami
támogatása
1 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi 1 582,0 1 582,0
ellátás
2 Nappali szociális intézményi ellátás 138,3 138,3
3 Pszihiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok 441,8 441,8
bentlakásos intézményi ellátása
4 Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti, 85,0 85,0
vagy átmenetileg és tartósan neveltek, ideiglenes hatállyal
elhelyezettek ellátása
5 Hajléktalanok átmeneti intézményei 209,3 209,3
6 Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése 374,0 374,0
7 Bölcsődei ellátás 12,0 12,0
3 Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása 3 560,0 3 560,0
1 - 19. cím összesen: 186 977,7 16 043,5 170 934,2
23 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
1 Normatív hozzájárulások
1 Üdülőhelyi feladatokhoz 4 015,2
2 Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz 7 207,8
3 Körzeti igazgatási feladatokhoz 3 546,5
4 Megyei/Fővárosi igazgatási és sportfeladatokhoz 1 764,9
5 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz 12 493,7
6 Gyermekvédelmi szakellátás 9 186,0
7 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi 11 160,0
ellátáshoz
8 Nappali szociális intézményi ellátáshoz 3 240,0
9 Hajléktalanok átmeneti intézményeire 674,0
10 Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok 12 299,2
ápoló-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti
ellátásához
11 Bölcsődei ellátáshoz 2 337,8
12 Óvodai neveléshez 28 583,8
13 Iskolai oktatáshoz 116 245,0
14 Iskolai szakképzéshez 10 626,6
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
15 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz 9 470,6
16 Alapfokú művészetoktatáshoz 5 101,0
17 Kollégiumi, externátusi ellátáshoz 10 969,8
18 Hozzájárulásokhoz egyéb közoktatási feladatokhoz 30 829,0
19 Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához 6 594,7
20 Megyei és fővárosi közművelődési és közgyűjteményi 3 248,2
feladatok ellátásához
2 Központosított előirányzatok
1 Körjegyzőség támogatása 1 500,0
2 Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása 70,0
3 Lakossági közműfejlesztés támogatása 1 500,0
4 Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának 350,0
támogatása
5 Pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási 1 200,0
munkálatainak támogatása
6 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 3 800,0
7 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 200,0
8 Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános 750,0
támogatása
9 Gyermeknevelési támogatás 11 200,0
10 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 20 820,0
11 Lakáscélú adósságkezelési támogatás 900,0
12 Gyermek és ifjúsági feladatok 150,0
13 Szakmai fejlesztések támogatása 2 600,0
14 Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 492,0
15 Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok 300,0
támogatása
16 Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos 3 000,0
17 1100 főnél kisebb településen az óvodai nevelés és az 1-4. 1 000,0
évfolyamos általános iskolai oktatás támogatása
3 Működésképtelenné vált helyi önkormányzat kiegészítő
támogatása
1 Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) 8 600,0
helyi önkormányzat támogatása
2 Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi 600,0
önkormányzatok támogatása
4 Helyi önkormányzatok színházi támogatása
1 Épületműködtetési hozzájárulás 3 073,6
2 Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 828,4
3 Bábszínházak művészeti munkájának támogatása 123,0
4 Színházak pályázati támogatása 325,0
5 Normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatások
1 Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához 16 155,2
2 Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása 14 900,0
6 Címzett- és céltámogatások 48 000,0
7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 10 000,0
8 Céljellegű decentralizált támogatás
1 Területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés normatív 6 000,0
kerete
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Vis maior tartalék 300,0
23. cím összesen: 449 331,0
XI. fejezet összesen: 636 308,7 16 043,5 170 934,2
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI
MINISZTÉRIUM
1 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2 887,3
1 Működési költségvetés 518,8
1 Személyi juttatások 1 260,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 539,0
3 Dologi kiadások 1 171,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 66,0
2 Felhalmozási költségvetés 176,0
1 Intézményi beruházási kiadások 20,0
2 Felújítás 100,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 176,0
4 Egyéb központi beruházás 250,0
2 Szakigazgatási intézmények
1 Költségvetési Iroda 762,0
1 Működési költségvetés 66,4
1 Személyi juttatások 433,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 186,9
3 Dologi kiadások 188,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 5,0
4 Egyéb központi beruházás 14,0
2 Állategészségügyi, élelmiszerellenőrzési szakigazgatási 2 785,6
intézmények
1 Működési költségvetés 9 158,1
1 Személyi juttatások 4 187,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 747,0
3 Dologi kiadások 5 039,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 741,5
2 Felújítás 180,0
3 Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények 1 359,8
1 Működési költségvetés 3 744,2
1 Személyi juttatások 1 777,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 714,8
3 Dologi kiadások 1 993,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 389,0
2 Felújítás 150,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
4 Egyéb központi beruházás 74,0
4 Földművelésügyi szakigazgatási intézmények 833,5
1 Működési költségvetés 1 086,7
1 Személyi juttatások 533,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 221,4
3 Dologi kiadások 1 040,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 103,0
2 Felújítás 10,0
4 Egyéb központi beruházás 10,0
5 Erdészeti szakigazgatási intézmények 1 355,0
1 Működési költségvetés 648,2
1 Személyi juttatások 802,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 317,7
3 Dologi kiadások 609,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 223,0
2 Felújítás 20,0
4 Egyéb központi beruházás 30,0
6 Területi Főépítészi Irodák 128,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 55,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 24,5
3 Dologi kiadások 47,9
3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet 6 761,8
1 Működési költségvetés 2 777,1
1 Személyi juttatások 4 199,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 812,9
3 Dologi kiadások 3 035,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 21,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 280,0
2 Felújítás 90,0
4 Egyéb központi beruházás 100,0
4 Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás 1 522,0
intézményei
1 Működési költségvetés 2 779,1
1 Személyi juttatások 1 202,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 521,1
3 Dologi kiadások 2 223,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 80,0
2 Felújítás 120,0
4 Egyéb központi beruházás 150,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
5 Kárpótlási szervezet, agrárpiaci szervezet
2 Központi Kárrendezési Iroda 932,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 482,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 206,1
3 Dologi kiadások 244,1
3 Agrárintervenciós központ 59,6
1 Működési költségvetés 488,1
1 Személyi juttatások 88,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 36,8
3 Dologi kiadások 122,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 300,0
6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás 2 246,5
intézményei
1 Működési költségvetés 806,4
1 Személyi juttatások 890,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 397,0
3 Dologi kiadások 898,2
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 8,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 350,0
2 Felújítás 120,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,5
4 Egyéb központi beruházás 370,0
7 Közművelődési intézmények 399,5
1 Működési költségvetés 59,8
1 Személyi juttatások 122,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 52,7
3 Dologi kiadások 104,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 100,0
2 Felújítás 50,0
4 Egyéb központi beruházás 30,0
8 Agrárkutató intézetek 1 443,2
1 Működési költségvetés 1 704,4
1 Személyi juttatások 1 001,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 428,0
3 Dologi kiadások 1 435,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 23,9
6 Kamatfizetések 2,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,0
2 Felújítás 63,0
4 Egyéb központi beruházás 192,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
9 FVM kiemelt sportlétesítmények 528,4
1 Működési költségvetés 189,0
1 Személyi juttatások 111,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 49,7
3 Dologi kiadások 252,1
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 59,0
4 Egyéb központi beruházás 245,0
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 528,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 170,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 68,0
3 Dologi kiadások 290,0
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Élelmiszerkönyv kiadása, szabványosítás és minőségügyi 30,0 30,0
feladatokra
2 PHARE Agrárgazdaság és ingatlannyilvántartás 776,8 776,8
3 PHARE intézményfejlesztés 3 502,2 3 502,2
4 Mezőgazdasági birtokrendezés feladatai 640,0 640,0
5 Falugazdász hálózat üzemeltetésének támogatása 1 500,0 1 500,0
6 Az Európai Únióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja 2 310,0 2 310,0
7 Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleáris balesetelhárítási 50,0 50,0
feladatok
8 Nemzetközi feladatok, tagdíjak 279,7 279,7
9 Agrárkutatási feladatok támogatása 490,0 490,0
12 Nemzeti kataszteri program feltételrendszere 1 000,0 1 000,0
13 Magyar Állatorvosi Kamara által ellátott állami feladatok 20,0 20,0
támogatása
14 Hegyközségek állami feladatainak támogatása 270,0 270,0
36 Vidékfejlesztési intézményrendszeri feladatok
1 Megyei területfejlesztési tanácsok 133,0 133,0
2 Regionális fejlesztési tanácsok 30,0 30,0
3 Budapesti agglomerációs fejlesztési tanács 9,0 9,0
4 Tervezési-statisztikai régiók regionális fejlesztési tanácsai 249,0 249,0
működési költségeihez hozzájárulás
5 Vidékfejlesztési intézményrendszer segéllyel fedezett 720,0 720,0
kiadásai
37 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási
és Válságkezelési Program
1 B-A-Z Megyei ISZVP támogatással fedezett kiadásai 10,0 10,0
2 B-A-Z Megyei ISZVP segéllyel fedezett kiadásai 469,6 469,6
38 Phare CBC program
1 Phare CBC program támogatással fedezett kiadásai 695,0 695,0
2 Phare CBC program segéllyel fedezett kiadásai 5 555,0 5 555,0
4 PHARE iroda működési költségei 85,0 85,0
39 Alföldprogram területfejlesztési feladatai 37,0 37,0
40 Építésügyi célelőirányzatok 220,0 220,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
41 Területi információs rendszer működtetése 60,0 60,0
42 Vízügyi feladatok támogatása 1 500,0 700,0 800,0
3 Beruházási célprogramok
7 Holtág rehabilitáció támogatása 100,0 100,0
4 Támogatási célelőirányzatok
1 Agrárberuházások támogatása
1 Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak 32 440,0 900,0 31 540,0
támogatása
2 Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás 2 100,0 2 100,0
3 Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása 1 800,0 1 800,0
2 Erdészeti feladatok
1 Erdészeti közcélú feladatok 3 600,0 3 200,0 400,0
2 Erdei vasutak működtetésére 100,0 100,0
3 Jóléti- és parkerdőfenntartásra 100,0 100,0
3 Termőföld minőségi védelme, hasznosítása 1 400,0 1 400,0
4 Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok 900,0 900,0
5 Halgazdálkodási tevékenységek 220,0 220,0
6 Vadgazdálkodási tevékenységek 600,0 600,0
9 Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok 300,0 300,0
támogatása
10 Vidékfejlesztési célfeladatok
1 Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai 4 600,0 1 000,0 3 600,0
2 Vidékfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai 3 191,0 3 191,0
5 Fejezeti tartalék 330,0 330,0
6 Állatkár-térítés 1 518,9 1 518,9
1 - 10. cím összesen: 122 676,5 47 556,9 75 119,6
11 Vállalkozások folyó támogatása
1 Piacra jutási támogatás 49 800,0
2 Piacra jutási támogatás megtérülése 11 000,0
3 Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás 48 045,0
4 Erdőkárok felszámolásához nyújtott támogatás 300,0
11. cím összesen: 98 145,0 11 000,0
XII. fejezet összesen: 220 821,5 58 556,9 75 119,6
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1 Honvédelmi Minisztérium
1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása 2 251,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 878,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 320,9
3 Dologi kiadások 784,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,5
2 Felhalmozási költségvetés
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Intézményi beruházási kiadások 262,5
2 HM hivatalai 2 354,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 669,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 197,4
3 Dologi kiadások 1 133,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 345,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 8,6
3 HM háttérintézményei 8 609,5
1 Működési költségvetés 400,7
1 Személyi juttatások 4 088,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 038,3
3 Dologi kiadások 2 436,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 56,8
2 Felhalmozási költségvetés 4,5
1 Intézményi beruházási kiadások 1 375,4
2 Felújítás 15,3
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,5
2 Magyar Honvédség
1 Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és 52 236,8
közvetlen szervezetei
1 Működési költségvetés 6 321,3
1 Személyi juttatások 13 922,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 887,7
3 Dologi kiadások 28 629,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 118,5
2 Felhalmozási költségvetés 472,7
1 Intézményi beruházási kiadások 8 307,3
2 Felújítás 3 022,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 142,9
2 Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai 18 652,5
1 Működési költségvetés 896,0
1 Személyi juttatások 11 941,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 213,1
3 Dologi kiadások 3 368,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,4
2 Felhalmozási költségvetés 30,1
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 30,1
3 Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai 16 305,1
1 Működési költségvetés 453,1
1 Személyi juttatások 10 463,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 888,8
3 Dologi kiadások 2 368,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 37,3
2 Felhalmozási költségvetés 20,4
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,4
3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1 Katonai Felderítő Hivatal 5 730,2
1 Működési költségvetés 90,8
1 Személyi juttatások 3 135,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 096,3
3 Dologi kiadások 1 398,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7,0
2 Felhalmozási költségvetés 4,1
1 Intézményi beruházási kiadások 177,7
2 Felújítás 7,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,1
2 Katonai Biztonsági Hivatal 1 279,5
1 Működési költségvetés 2,8
1 Személyi juttatások 774,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 285,8
3 Dologi kiadások 186,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,4
2 Felhalmozási költségvetés 1,2
1 Intézményi beruházási kiadások 32,5
2 Felújítás 1,3
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,2
4 MH Katonai Tanintézetek
1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 3 474,1
1 Működési költségvetés 362,6
1 Személyi juttatások 2 190,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 795,4
3 Dologi kiadások 694,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,1
2 Felhalmozási költségvetés 2,0
1 Intézményi beruházási kiadások 15,9
2 Felújítás 135,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
2 Bólyai János Katonai Műszaki Főiskola 1 427,1
1 Működési költségvetés 94,9
1 Személyi juttatások 862,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 289,6
3 Dologi kiadások 176,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,9
2 Felhalmozási költségvetés 1,0
1 Intézményi beruházási kiadások 72,9
2 Felújítás 118,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,0
5 MH Katonai Ügyészségek 616,9
1 Működési költségvetés 2,3
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Személyi juttatások 418,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 153,1
3 Dologi kiadások 47,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5
2 Felhalmozási költségvetés 0,6
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,6
6 MH Egészségügyi intézetek 1 644,4
1 Működési költségvetés 5 119,7
1 Személyi juttatások 2 705,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 059,7
3 Dologi kiadások 2 979,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0
7 Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal 235,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 106,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 38,8
3 Dologi kiadások 36,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 53,3
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 3 850,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Egyéb központi beruházás 1 480,0
5 Lakástámogatás 770,0
6 Lakásépítés 1 600,0
2 Ágazati célelőirányzatok
3 Társadalmi szervek támogatása 163,7 163,7
4 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó 4 244,7 4 244,7
közalapítványhoz
7 Biztonságpolitikai szerződéseket koordináló tárcaközi 62,7 62,7
bizottság
11 Légvédelmi rakétabeszerzés 16 062,0 9 000,0 7 062,0
12 Budapesti Honvéd Sport Egyesület támogatása 170,0 170,0
13 Frekvenciasáv átrendezési feladatok 1 000,0 1 000,0
14 Orosz haditechnikai szállítások 6 700,0 5 200,0 1 500,0
23 Nukleáris baleset elhárítási feladatok végrehajtásában való 230,0 230,0
közreműködés
24 Hozzájárulás a NATO katonai költségvetéséhez 1 300,0 1 300,0
25 Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához 700,0 700,0
26 Közép-európai béketámogató katonai műveletekben való 15,0 15,0
együttműködés (CENCOOP)
27 Szennyező források, szennyezett területek kármentesítése 305,0 305,0
3 Kiemelt jelentőségű beruházások
1 Magyar Honvédség Központi Honvédkórház 150,0 150,0
XIII. fejezet összesen: 164 051,0 29 480,8 134 570,2
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása 230,9
1 Működési költségvetés 1 626,6
1 Személyi juttatások 764,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 264,1
3 Dologi kiadások 440,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 115,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 36,0
2 Felújítás 23,1
4 Egyéb központi beruházás 214,5
2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 173,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 74,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 27,3
3 Dologi kiadások 54,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 17,0
3 Szakértői Intézetek 825,6
1 Működési költségvetés 38,4
1 Személyi juttatások 475,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 178,8
3 Dologi kiadások 140,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Egyéb központi beruházás 70,0
4 IM Büntetésvégrehajtás 17 521,5
1 Működési költségvetés 1 797,1
1 Személyi juttatások 6 540,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 391,2
3 Dologi kiadások 5 636,5
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 664,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 530,6
2 Felújítás 352,8
4 Egyéb központi beruházás 3 000,0
5 Lakástámogatás 100,0
6 Lakásépítés 100,0
5 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célfeladatok
1 A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek 515,0 515,0
támogatása
2 Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret 44,0 44,0
3 Alapítványok támogatása
1 Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány 10,0 10,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért 530,0 530,0
Közalapítvány támogatása
3 Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása 280,0 280,0
5 Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása
1 Bolgár Országos Önkormányzat 15,5 15,5
2 Görög Országos Önkormányzat 15,5 15,5
3 Horvátok Magyarországi Országos Önkormányzata 51,0 51,0
4 Németek Magyarországi Országos Önkormányzata 92,0 92,0
5 Románok Magyarországi Országos Önkormányzata 23,0 23,0
6 Cigány Országos Kisebbségi Önkormányzat 134,0 134,0
7 Lengyel Országos Önkormányzat 15,5 15,5
8 Örmény Országos Önkormányzat 15,5 15,5
9 Szlovák Országos Önkormányzat 47,0 47,0
10 Szlovén Országos Kisebbségi Önkormányzat 18,3 18,3
11 Szerb Országos Önkormányzat 22,7 22,7
12 Ruszin Országos Önkormányzat 15,5 15,5
13 Ukrán Országos Önkormányzat 15,5 15,5
XIV. fejezet összesen: 24 073,8 3 462,1 20 611,7
XV. GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
1 Gazdasági Minisztérium központi igazgatása
1 Gazdasági Minisztérium igazgatása 4 461,1
1 Működési költségvetés 97,0
1 Személyi juttatások 1 697,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 648,9
3 Dologi kiadások 2 017,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 130,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 16,8
2 Felújítás 27,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0
2 IKIM Gazdasági igazgatóság 962,5
1 Működési költségvetés 595,1
1 Személyi juttatások 118,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 47,7
3 Dologi kiadások 757,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,6
2 Felhalmozási költségvetés 13,4
1 Intézményi beruházási kiadások 311,9
2 Felújítás 69,0
4 Egyéb központi beruházás 265,4
3 IKIM Jóléti igazgatóság 48,5
1 Működési költségvetés 118,8
1 Személyi juttatások 50,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 22,2
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
3 Dologi kiadások 88,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,0
2 Felújítás 3,0
4 Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva
1 Működési költségvetés 1 320,0
1 Személyi juttatások 500,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 64,4
3 Dologi kiadások 698,2
2 Felhalmozási költségvetés 3,0
1 Intézményi beruházási kiadások 60,0
2 Szénbányászati Szerkezet-átalakítási Központ 34,4
1 Működési költségvetés 7,9
1 Személyi juttatások 16,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,5
3 Dologi kiadások 19,0
4 Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet 34,2
1 Működési költségvetés 26,7
1 Személyi juttatások 25,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,8
3 Dologi kiadások 22,2
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 0,6
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,5
6 Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
1 Működési költségvetés 1 107,0
1 Személyi juttatások 314,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 119,0
3 Dologi kiadások 597,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5
2 Felhalmozási költségvetés 2,0
1 Intézményi beruházási kiadások 60,0
2 Felújítás 15,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,0
7 Regionális idegenforgalmi bizottságok titkárságai 135,0
1 Működési költségvetés 213,9
1 Személyi juttatások 77,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,3
3 Dologi kiadások 234,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés 309,0
1 Intézményi beruházási kiadások 31,9
2 Felújítás 1,1
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 279,4
8 Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium 46,3
1 Működési költségvetés 28,6
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Személyi juttatások 27,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,0
3 Dologi kiadások 32,6
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 3,0
9 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 23,6
1 Működési költségvetés 5,2
1 Személyi juttatások 11,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,0
3 Dologi kiadások 8,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,5
10 Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 656,2
1 Működési költségvetés 509,0
1 Személyi juttatások 243,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 97,3
3 Dologi kiadások 517,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 97,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 167,5
2 Felújítás 43,1
11 Szerencsejáték Felügyelet
1 Működési költségvetés 2 000,0
1 Személyi juttatások 253,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 94,3
3 Dologi kiadások 1 380,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 50,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 22,0
12 Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
1 Működési költségvetés 305,6
1 Személyi juttatások 27,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,5
3 Dologi kiadások 226,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 18,8
2 Felújítás 22,5
13 Magyar Geológiai Szolgálat 764,3
1 Működési költségvetés 1 033,9
1 Személyi juttatások 469,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 194,0
3 Dologi kiadások 991,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 108,3
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Felújítás 23,9
14 Magyar Bányászati Hivatal 441,3
1 Működési költségvetés 8,7
1 Személyi juttatások 244,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 96,3
3 Dologi kiadások 94,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,4
2 Felújítás 5,1
15 Magyar Energia Hivatal
1 Működési költségvetés 741,4
1 Személyi juttatások 266,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 87,7
3 Dologi kiadások 296,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási költségvetés 1,2
1 Intézményi beruházási kiadások 80,0
2 Felújítás 5,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
18 Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala 1 460,5
1 Működési költségvetés 66,8
1 Személyi juttatások 357,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 141,1
3 Dologi kiadások 742,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 217,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 35,0
2 Felújítás 12,2
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 21,9
21 Magyar Szabadalmi Hivatal
1 Működési költségvetés 2 030,0
1 Személyi juttatások 638,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 230,0
3 Dologi kiadások 642,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 60,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 420,0
2 Felújítás 40,0
22 Országos Mérésügyi Hivatal
1 Működési költségvetés 1 739,3
1 Személyi juttatások 626,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 260,1
3 Dologi kiadások 323,2
2 Felhalmozási költségvetés 17,0
1 Intézményi beruházási kiadások 362,4
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Felújítás 183,8
23 Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 368,9
1 Működési költségvetés 564,4
1 Személyi juttatások 240,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 91,6
3 Dologi kiadások 537,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 50,0
2 Felújítás 14,1
24 Országos Atomenergia Hivatal 357,5
1 Működési költségvetés 844,9
1 Személyi juttatások 332,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 123,8
3 Dologi kiadások 492,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 170,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 84,3
25 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Alapítványok támogatása
1 Fogyasztók Tisztességes Tájékoztatásáért Alapítvány 12,0 12,0
4 Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok 119,3 119,3
5 Magyar találmányok külföldi bejelentése 125,0 125,0
3 Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok
1 Gazdaságfejlesztési előirányzat 15 880,0 1 550,0 14 330,0
3 "Hannover 2000" 563,0 563,0
4 Kis- és középvállalkozások beruházásainak 3 000,0 200,0 2 800,0
kamattámogatása és EK társfinanszírozás
4 Turisztikai célelőirányzat 6 077,8 3 100,0 2 977,8
6 Piaci intervenciós célelőirányzat 1 110,5 1 110,5
7 Műszaki fejlesztési célelőirányzatok
1 Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat 7 294,6 1 600,0 5 694,6
2 EU-FP 5 Keretprogram 2 000,0 1 000,0 1 000,0
8 Hadiipari kapacitás fenntartása 147,0 147,0
9 I-II. Ipari Szerkezet-átalakítási Program 12,2 12,2
11 ITD-H Kereskedelmi szolgálat 1 330,8 1 330,8
12 Segélyből megvalósuló programok
1 EU SAVE II program 83,0 38,0 45,0
2 Energetikai PHARE program 388,1 388,1
3 Biomassza energetikai célú felhasználását elősegítő japán 17,6 17,6
segély
4 PHARE Turizmus Fejlesztési Program 32,0 32,0
5 ITD-H által kezelt PHARE program 390,2 390,2
6 ÁPV Rt. Kezelésében lévő PHARE programok 4 421,7 4 421,7
13 Kiemelt jelentőségű beruházás
1 Mecseki Uránércbánya bezárása 3 658,5 3 658,5
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
14 Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1 MTESZ támogatása 96,0 96,0
2 Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása 63,0 30,0 33,0
3 Békéltető testületek támogatása 20,0 20,0
15 Aktív foglalkoztatási célok támogatása 1 500,0 1 500,0
1 - 25. cím összesen: 71 846,4 29 087,9 42 758,5
27 Alapok támogatása
1 Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 70,0
XV. fejezet összesen: 71 916,4 29 087,9 42 758,5
XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1 Környezetvédelmi Minisztérium igazgatása 2 350,5
1 Működési költségvetés 222,7
1 Személyi juttatások 868,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 331,2
3 Dologi kiadások 550,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0
2 Felhalmozási költségvetés 1,5
1 Intézményi beruházási kiadások 93,9
2 Felújítás 120,0
4 Egyéb központi beruházás 600,0
3 Országos Meteorológiai Szolgálat 939,2
1 Működési költségvetés 502,7
1 Személyi juttatások 357,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 142,2
3 Dologi kiadások 527,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási költségvetés 97,3
1 Intézményi beruházási kiadások 151,7
2 Felújítás 50,0
4 Egyéb központi beruházás 304,7
4 Környezetgazdálkodási Intézet 19,0
1 Működési költségvetés 1 416,8
1 Személyi juttatások 414,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 160,1
3 Dologi kiadások 795,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,5
2 Felhalmozási költségvetés 237,8
1 Intézményi beruházási kiadások 228,3
2 Felújítás 9,5
4 Egyéb központi beruházás 19,0
5 Természetvédelmi területi szervek 1 252,2
1 Működési költségvetés 513,6
1 Személyi juttatások 611,1
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Munkaadókat terhelő járulékok 245,4
3 Dologi kiadások 518,3
2 Felhalmozási költségvetés 73,4
1 Intézményi beruházási kiadások 88,9
2 Felújítás 75,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,5
4 Egyéb központi beruházás 300,0
6 Környezetvédelmi területi szervek 2 255,8
1 Működési költségvetés 633,7
1 Személyi juttatások 1 315,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 521,6
3 Dologi kiadások 563,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,7
2 Felhalmozási költségvetés 0,5
1 Intézményi beruházási kiadások 13,9
2 Felújítás 65,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,5
4 Egyéb központi beruházás 400,0
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
6 Alföld program 64,0 64,0
9 Rajka-Budapest közötti Duna-szakasz megfigyelő rendszere 220,0 220,0
21 Nemzetközi tagdíjak 130,0 130,0
25 Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózatok működtetése 110,0 110,0
26 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program 140,0 140,0
27 Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása 900,0 200,0 700,0
program
32 Országos Környezetvédelmi Tanács működtetése 15,0 15,0
35 Környezet- és természetvédelmi monitoring rendszer
működtetése
1 Környezetvédelmi monitoring rendszer működtetése 56,0 56,0
2 Természetvédelmi monitoring rendszer működtetése 35,0 35,0
36 OECD tagság, EU csatlakozás és egyéb nemzetközi 140,0 140,0
kötelezettségek többletfeladatai
37 Védett természeti értékek megóvása 150,0 150,0
40 Grassalkovich Kastély Közalapítvány természetvédelmi célú 5,0 5,0
támogatása
41 Esterházy Kastély Kht. természetvédelmi célú támogatása 5,0 5,0
42 Nemzeti Környezetvédelmi Program
1 Nemzeti ökológiai hállózat, természetvédelmi területek 50,0 50,0
rendszerének kialakulása
2 Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlásának 15,0 15,0
környezetvédelmi feladatai
43 Környezeti terhelések adatbázisainak feltöltése 40,0 40,0
44 Nemzetközi vízvédelmi egyezmények végrehajtása 35,0 35,0
45 Informatika 2000 környezet- és természetvédelmi feladatai 40,0 40,0
46 EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek 185,0 185,0
megteremtése
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
47 Pályázatos támogatások előirányzata 1 500,0 1 500,0
48 Várpalota és térsége környezetvédelmi rehabilitációs 300,0 300,0
program
5 Nemzetközi segélyprogramok
4 Környezetvédelmi PHARE program (HU-9513) 426,6 426,6
5 Környezetvédelmi PHARE program (HU-9805) 2 396,8 2 396,8
6 Környezetvédelmi alap célfeladatok
1 Környezetvédelmi feladatok 28 338,0 18 375,0 9 963,0
2 PHARE segély 823,0 823,0
7 Fejezeti tartalék 107,5 107,5
XVI. fejezet összesen: 46 743,6 28 196,4 18 547,2
XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI
MINISZTÉRIUM
1 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1 437,6
1 Működési költségvetés 284,8
1 Személyi juttatások 754,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 319,1
3 Dologi kiadások 573,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,4
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 15,0
4 Egyéb központi beruházás 60,0
2 Közlekedési Felügyeletek 150,0
1 Működési költségvetés 9 584,0
1 Személyi juttatások 3 430,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 327,6
3 Dologi kiadások 2 791,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 954,0
2 Felhalmozási költségvetés 22,0
1 Intézményi beruházási kiadások 968,0
2 Felújítás 111,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 24,0
4 Egyéb központi beruházás 150,0
3 Hírközlési Intézmények
1 Működési költségvetés 6 304,8
1 Személyi juttatások 1 237,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 445,5
3 Dologi kiadások 2 632,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 28,8
2 Felhalmozási költségvetés 43,0
1 Intézményi beruházási kiadások 1 865,0
2 Felújítás 132,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 6,2
4 Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
1 Működési költségvetés 898,8
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Személyi juttatások 280,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 105,8
3 Dologi kiadások 512,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
2 Felhalmozási költségvetés 221,0
1 Intézményi beruházási kiadások 100,0
2 Felújítás 100,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0
5 Légügyi Igazgatóság 118,4
1 Működési költségvetés 108,9
1 Személyi juttatások 92,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 35,8
3 Dologi kiadások 84,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 14,7
2 Felújítás 0,4
6 Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
1 Működési költségvetés 21 535,0
1 Személyi juttatások 4 553,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 767,0
3 Dologi kiadások 11 659,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 220,0
2 Felhalmozási költségvetés 1 065,0
1 Intézményi beruházási kiadások 3 500,0
2 Felújítás 800,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 100,0
7 Vízügyi és árvízvédelmi intézmények 5 547,1
1 Működési költségvetés 4 327,0
1 Személyi juttatások 3 976,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 727,7
3 Dologi kiadások 4 033,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,6
2 Felhalmozási költségvetés 222,0
1 Intézményi beruházási kiadások 106,9
2 Felújítás 46,1
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 5,3
4 Egyéb központi beruházás 170,0
8 MÁV egészségügyi szolgáltatás 133,6
1 Működési költségvetés 0,3
1 Személyi juttatások 69,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 30,1
3 Dologi kiadások 34,4
9 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1 Működési költségvetés 5 894,8
1 Személyi juttatások 2 769,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 077,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
3 Dologi kiadások 1 948,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,7
2 Felújítás 17,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 78,4
10 Közlekedési Múzeum 226,3
1 Működési költségvetés 14,4
1 Személyi juttatások 96,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 43,5
3 Dologi kiadások 49,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 1,4
4 Egyéb központi beruházás 50,0
11 Magyar Űrkutatási Iroda 83,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,0
3 Dologi kiadások 19,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 51,7
13 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 100,0
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 100,0
2 Ágazati célelőirányzatok
2 Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások 255,0 255,0
4 Vízkárelhárítási művek fenntartása 1 365,9 1 365,9
6 Polgári védelmi és információs feladatok 75,0 75,0
7 Nemzetközi tagdíjak 100,0 100,0
8 Kutatási feladatok 360,0 360,0
12 EU integrációs feladatok 160,0 160,0
13 Informatikai eszközfenntartás 30,0 30,0
14 Veszélyes árufuvarozás szabályozása 5,0 5,0
16 Légi riasztási rendszer fenntartási feladatai 15,0 15,0
18 ENSZ vasúti project költségei 5,0 5,0
19 NATO integráció előkészítésével kapcsolatos feladatok 40,0 40,0
20 A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai 404,0 404,0
21 MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása 5 358,0 5 358,0
részben PHARE segélyből
23 1995. évi útrehabilitációs program (HU9509) 1 508,6 1 508,6
24 Technikai Segélyprogram a MÁV modernizációhoz (HU9608) 988,4 988,4
25 Kiemelt városok szennyvíztisztítási programja (HU9511) 1 014,4 1 014,4
27 A magyar hírközlési szektor reformja (HU9515) 260,1 260,1
30 Nagymarosi rehabilitált területek fenntartása 35,0 35,0
31 Kis Balaton vízvédelmi rendszerének fenntartása 70,0 70,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
32 Távlati ivóvízbázisok fenntartása 60,0 60,0
35 A tárca védelmi felkészítésének állami feladatai a 4,0 4,0
honvédelemről szóló tv. alapján
36 Közlekedési könyvtárak finanszírozása 15,0 15,0
37 Az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai vizsgák 10,0 10,0
lebonyolításához
38 Műszaki szabályozási feladatok 20,0 20,0
39 Nemzetközi hitelekkel összefüggő bankköltségek, jutalékok 170,0 170,0
3 Beruházási célprogramok
1 Postai épületrekonstrukció 420,0 420,0
2 Kiemelt városok szennyvízkezelése 2 000,0 2 000,0
3 Vízkárelhárítás
1 Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése, és 1 850,0 1 850,0
rekonstrukciója
2 Folyó- és tószabályozás 700,0 700,0
3 Duna Budapest-Szap közötti szakaszának rendezése 260,0 260,0
4 Nagy műtárgyak rekonstrukciója 1 000,0 1 000,0
5 Síkvidéki és dombvidéki vízrendezés 1 500,0 1 500,0
6 Vízpótló- és elosztó rendszer 400,0 400,0
8 Felső-Tisza vidéki árvízvédelmi rendszerek fejlesztése 850,0 850,0
10 Duna-Tisza közi hátság vízpótlása 400,0 400,0
4 Balatoni vízkárelhárítás 60,0 60,0
5 Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 1 300,0 1 300,0
6 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 1 400,0 1 400,0
7 Egyéb vízminőség-védelem
1 Egyéb vízminőség-védelem 200,0 200,0
2 Vízbázisvédelem 1 700,0 1 700,0
3 Vízrajz 200,0 200,0
8 Balatoni vízminőségvédelem 1 200,0 1 200,0
10 Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők
fejlesztése
1 Kombinált fuvarozás fejlesztése 1 100,0 1 100,0
2 Logisztikai központ fejlesztése 290,0 290,0
3 Kikötők fejlesztése 836,0 836,0
11 Vasúthálózat fejlesztése 12 000,0 12 000,0
12 VOLÁN autóbusz-rekonstrukció 3 200,0 3 200,0
13 Nagymaros feletti befejezetlen védtöltések rendezése 154,1 154,1
14 Vasút-egészségügyi fejlesztések 550,0 550,0
15 Infrastruktúra-fejlesztési feladatok 200,1 200,1
17 Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti 1 500,0 1 500,0
műszaki fejlesztés
19 MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása 6 000,0 6 000,0
20 Postai szállítóeszközpark feldolgozás, kapacitás és kézbesítő 500,0 500,0
rendszer fejlesztés
4 Kiemelt jelentőségű beruházások
6 44-es főút Gyulát elkerülő szakasza, I. ütem 300,0 300,0
7 Esztergomi Mária-Valéria híd építése 300,0 300,0
8 Szlovén vasúti átmenet építése 4 000,0 4 000,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
9 68-as főút határátkelőhöz vezető szakaszának megépítése 130,0 130,0
11 A 4. számú főút Hajdúszoboszlót elkerülő útszakasz építése 575,0 575,0
5 Hírközlési célfeladatok
1 Távközlésfejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok 5 380,0 5 380,0
6 Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat
1 Útfenntartás és fejlesztés 80 990,0 10 100,0 70 890,0
7 Vízügyi célelőirányzat
1 Vízügyi alapfeladatok 5 590,0 5 590,0
9 Fejezeti tartalék 180,0 180,0
1 - 13. cím összesen: 209 866,1 81 129,3 128 736,8
14 Kormányzati rendkívüli kiadások
1 Észak-kelet Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető 3 800,0
Rt. támogatása az M3-as autópálya építésére
2 ÉKMA Rt. támogatása az 1998. évi díjbevétel kiesés 1 000,0
kompenzálására
XVII. fejezet összesen: 214 666,1 81 129,3 128 736,8
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
1 Külügyminisztérium igazgatása 3 425,0
1 Működési költségvetés 26,5
1 Személyi juttatások 1 547,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 604,7
3 Dologi kiadások 507,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,5
2 Felhalmozási költségvetés 13,0
1 Intézményi beruházási kiadások 278,0
2 Felújítás 56,1
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 8,0
4 Egyéb központi beruházás 451,0
2 Külképviseletek 17 732,0
1 Működési költségvetés 4 600,7
1 Személyi juttatások 10 324,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 597,7
3 Dologi kiadások 7 573,7
2 Felhalmozási költségvetés 46,7
1 Intézményi beruházási kiadások 1 076,3
2 Felújítás 806,9
3 KÜM Jóléti Intézményei 23,1
1 Működési költségvetés 73,0
1 Személyi juttatások 21,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,4
3 Dologi kiadások 56,8
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,2
2 Felhalmozási költségvetés
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Intézményi beruházási kiadások 7,9
4 Határon Túli Magyarok Hivatala 329,1
1 Működési költségvetés 0,5
1 Személyi juttatások 136,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 53,6
3 Dologi kiadások 96,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 43,0
5 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 PHARE segélyprogramok 5 358,2 5 358,2
2 Az Európai Unióhoz való csatlakozás külügyi Nemzeti
Programja
1 EU Kommunikációs stratégia 218,4 218,4
2 EU integrációs képzés 22,7 22,7
3 EU belső piaci integráció 72,6 72,6
4 EU csatlakozáshoz kapcsolódó külső PR 136,1 136,1
3 NATO Békepartnerség 56,3 56,3
4 NATO Kommunikációs Stratégia 63,5 63,5
5 Bős-Nagymaros nemzetközi bírósági eljárás 154,3 154,3
6 Nemzetközi tagdíjak 1 295,8 1 295,8
7 Külügyi segélyezés 18,2 18,2
8 Turistakölcsönök 7,0 6,0 1,0
9 Állami Protokoll kiadásai 230,1 5,0 225,1
10 Külföldi tájékoztatás/Idegen nyelvű lapkiadás 48,0 48,0
11 Célelőirányzatok
1 Kisebbségi koordinációs keret 83,0 83,0
2 "Magyarország 2000" tanácskozás 47,2 47,2
3 Magyarság Hírnevéért Díj 6,4 6,4
4 Kisebbségekért Díj 7,0 7,0
12 Alapítványok támogatása
1 Új Kézfogás Közalapítvány támogatása 308,6 308,6
2 Illyés Közalapítvány támogatása 817,9 817,9
3 Teleki László Alapítvány támogatása 63,5 63,5
5 Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány 10,0 10,0
támogatása
9 Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 40,0 40,0
13 Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1 Magyarok Világszövetségének támogatása 166,8 166,8
14 Civil szervezetek támogatása
1 Magyar Atlanti Tanács 13,6 13,6
15 Fejezeti tartalék 103,0 103,0
XVIII. fejezet összesen: 35 617,8 10 232,6 25 385,2
XIX. SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Szociális és Családügyi Minisztérium igazgatása 1 663,5
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Működési költségvetés 285,2
1 Személyi juttatások 794,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 303,8
3 Dologi kiadások 460,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 286,4
2 Felhalmozási költségvetés 17,0
1 Intézményi beruházási kiadások 44,2
2 Felújítás 1,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 32,3
4 Egyéb központi beruházás 42,0
4 Munkaügyi Kutatóintézet 47,2
1 Működési költségvetés 31,5
1 Személyi juttatások 38,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 15,5
3 Dologi kiadások 22,7
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 0,5
4 Egyéb központi beruházás 1,5
5 Regionális átképző központok 705,7
1 Működési költségvetés 1 136,2
1 Személyi juttatások 618,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 247,7
3 Dologi kiadások 863,2
2 Felhalmozási költségvetés 69,0
1 Intézményi beruházási kiadások 123,2
2 Felújítás 22,9
4 Egyéb központi beruházás 35,3
6 SZCSM Oktatási és Pihenő Központ 9,9
1 Működési költségvetés 26,0
1 Személyi juttatások 12,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,8
3 Dologi kiadások 15,1
2 Felhalmozási költségvetés 0,8
1 Intézményi beruházási kiadások 0,6
2 Felújítás 0,2
4 Egyéb központi beruházás 2,5
7 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 258,7
1 Működési költségvetés 58,7
1 Személyi juttatások 134,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 52,7
3 Dologi kiadások 41,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 82,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,2
4 Egyéb központi beruházás 4,0
9 Országos Munkaügyi és Módszertani Központ
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Működési költségvetés 492,8
1 Személyi juttatások 223,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 86,1
3 Dologi kiadások 177,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés 5,0
1 Intézményi beruházási kiadások 5,0
2 Felújítás 3,0
10 Munkaügyi Központok 874,7
1 Működési költségvetés 10 211,5
1 Személyi juttatások 5 721,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 299,9
3 Dologi kiadások 2 984,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,0
2 Felhalmozási költségvetés 395,0
1 Intézményi beruházási kiadások 333,8
2 Felújítás 114,3
11 Népjóléti Képzési Központ 193,4
1 Működési költségvetés 54,0
1 Személyi juttatások 81,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 33,7
3 Dologi kiadások 99,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 9,1
2 Felújítás 7,1
4 Egyéb központi beruházás 4,3
12 Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet 123,9
1 Működési költségvetés 9,7
1 Személyi juttatások 80,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 33,4
3 Dologi kiadások 19,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 0,6
13 Állami szociális intézetek 799,4
1 Működési költségvetés 136,7
1 Személyi juttatások 394,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 174,2
3 Dologi kiadások 273,3
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,7
2 Felújítás 79,1
4 Egyéb központi beruházás 11,7
14 Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei 1 777,2
1 Működési költségvetés 112,6
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Személyi juttatások 852,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 362,3
3 Dologi kiadások 479,9
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 7,8
2 Felhalmozási költségvetés 0,2
1 Intézményi beruházási kiadások 22,7
2 Felújítás 131,0
4 Egyéb központi beruházás 34,0
15 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 57,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 30,8
2 Felújítás 27,0
3 III. Ipari Szerkezet-átalakítási Program visszafizetése 30,0 30,0
4 Normatív finanszírozás
1 Polgári szolgálat 306,0 306,0
5 Közmunkavégzés támogatása
1 Egyéb közmunkaprogramok támogatása 2 000,0 2 000,0
6 Munkaerőpiaci szervezet fejlesztési program 1 100,0 1 100,0
7 Megyei Munkaügyi Központok működési tartaléka 170,0 170,0
10 Ágazati célelőirányzatok
1 Hajléktalanok ellátása 400,0 400,0
2 Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai 620,0 620,0
eszközök
3 Szociális szak- és alapellátások fejlesztése 940,0 940,0
4 Szociális oktatási, kutatási és szakértői feladatok 65,0 65,0
6 Falugondnok-hálózat fejlesztése 230,0 230,0
8 PHARE programhoz való hozzájárulás 449,3 405,2 44,1
9 Ágazati informatikai programok 50,0 50,0
10 Otthonteremtési támogatás 250,0 250,0
11 Mozgáskorlátozottak támogatása 4 086,0 4 086,0
12 Gyermektartásdíjak megelőlegezése 100,0 100,0
13 Családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok fejlesztése 300,0 300,0
14 Gyermekvédelmi intézmények fejlesztése 550,0 550,0
15 Szociális intézetek létszám normatívája 2 000,0 2 000,0
25 Országos Fogyatékosügyi Tanács működése 10,0 10,0
26 Idősebb személyek nemzetközi évének támogatása 50,0 50,0
27 Üdülés szociális célú támogatása 850,0 850,0
14 Alapítványok támogatása
1 Autizmus Alapítvány és kutatócsoport támogatása 20,0 20,0
2 Jóléti Szolgálat Alapítvány 20,0 20,0
3 Gyorssegély Alapítvány 20,0 20,0
4 Hajléktalanokért Alapítvány 20,0 20,0
5 Mocsáry Lajos Alapítvány 49,2 49,2
6 ADDETUR Alapítvány 10,0 10,0
8 Kézenfogva Alapítvány támogatása 50,0 50,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
9 Fogyatékosok Esélye Közalapítvány 100,0 100,0
15 EU Szociálpolitika és Foglalkoztatás Nemzeti Programja 801,2 801,2
16 TV készülék üzembentartási díj átalánya 4 200,0 4 200,0
17 Társadalmi szervezetek támogatása
1 Fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek támogatása
1 Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi 75,2 75,2
Szövetsége
2 Hallássérültek Országos Szövetsége 116,1 116,1
3 Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 101,6 101,6
4 Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 137,2 137,2
2 Társadalmi szervezetek címzett támogatása
2 Magyar-Máltai Szeretetszolgálat 170,0 170,0
3 Nagycsaládosok Országos Egyesülete 25,0 25,0
3 Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása 70,0 70,0
1 - 15. cím összesen: 40 095,1 14 717,1 25 378,0
16 A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított
1 Családi támogatások
1 Családi pótlék 133 800,0
2 Anyasági támogatás 2 300,0
4 Gyermekgondozási segély 47 700,0
2 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
1 Rokkantsági járadék 3 400,0
2 Megváltozott munkaképességűek járadéka 39 000,0
3 Egészségkárosodási járadék 1 400,0
4 Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság 3 500,0
kiegészítése és keresetkiegészítése
5 Mezőgazdasági járadék 7 400,0
6 Vakok személyi járadéka 3 900,0
7 Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése 500,0
8 Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések 10 800,0
9 Házastársi pótlék 4 800,0
10 Cukorbetegek támogatása 30,0
11 Lakbértámogatás 200,0
12 Katonai családi segély 200,0
3 Különféle jogcímen adott térítések
1 Közgyógyellátás 11 100,0
2 Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás 2 700,0
3 Terhességmegszakítás 900,0
8 Folyósított ellátások utáni térítés 2 200,0
9 GYES-en lévők után nyugdíjjárulék megtérítése a 10 500,0
Nyugdíjbiztosítási Alapnak
16. cím összesen: 286 330,0
XIX. fejezet összesen: 326 425,1 14 717,1 25 378,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
1 Oktatási Minisztérium igazgatása
1 Oktatási Minisztérium igazgatása 3 056,5
1 Működési költségvetés 205,3
1 Személyi juttatások 1 024,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 405,9
3 Dologi kiadások 1 057,1
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 197,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 365,8
2 Felhalmozási költségvetés 4,7
1 Intézményi beruházási kiadások 46,0
2 Felújítás 50,0
4 Egyéb központi beruházás 120,0
2 OM Jóléti és szociális intézmények 436,7
1 Működési költségvetés 268,4
1 Személyi juttatások 289,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 119,3
3 Dologi kiadások 270,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés 3,0
1 Intézményi beruházási kiadások 8,2
2 Felújítás 19,0
3 Magyar UNESCO Bizottság 25,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,4
3 Dologi kiadások 13,1
2 Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás 39 818,6
1 Működési költségvetés 14 104,2
1 Személyi juttatások 20 642,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 7 807,7
3 Dologi kiadások 15 358,1
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 6 674,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 206,4
2 Felhalmozási költségvetés 1 314,4
1 Intézményi beruházási kiadások 1 623,2
2 Felújítás 1 550,4
4 Egyéb központi beruházás 1 375,0
3 Agrártudományi egyetemek
1 Egyetemek 11 257,1
1 Működési költségvetés 6 167,6
1 Személyi juttatások 6 264,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 530,7
3 Dologi kiadások 5 952,8
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1 203,3
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 36,9
2 Felhalmozási költségvetés 207,9
1 Intézményi beruházási kiadások 401,3
2 Felújítás 320,2
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3,5
4 Egyéb központi beruházás 919,0
4 Orvosegyetemek, Egészségtudományi egyetem 12 904,5
1 Működési költségvetés 38 778,1
1 Személyi juttatások 18 133,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 7 081,3
3 Dologi kiadások 23 472,9
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1 002,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 63,1
6 Kamatfizetések 10,0
2 Felhalmozási költségvetés 2 514,0
1 Intézményi beruházási kiadások 2 867,9
2 Felújítás 1 055,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0
4 Egyéb központi beruházás 500,0
5 Főiskolák 18 826,1
1 Működési költségvetés 5 609,3
1 Személyi juttatások 9 489,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 924,7
3 Dologi kiadások 6 307,0
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 3 546,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,3
2 Felhalmozási költségvetés 270,2
1 Intézményi beruházási kiadások 511,1
2 Felújítás 379,7
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,2
4 Egyéb központi beruházás 520,0
6 Továbbképző intézetek 5,0
1 Működési költségvetés 860,9
1 Személyi juttatások 373,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 129,8
3 Dologi kiadások 347,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0
2 Felhalmozási költségvetés 37,0
1 Intézményi beruházási kiadások 31,5
2 Felújítás 8,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
7 Egyéb oktatási intézmények 527,2
1 Működési költségvetés 287,5
1 Személyi juttatások 345,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 137,0
3 Dologi kiadások 228,9
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 33,3
2 Felhalmozási költségvetés 22,4
1 Intézményi beruházási kiadások 21,0
2 Felújítás 41,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,5
4 Egyéb központi beruházás 30,0
8 Országos Pedagógai Könyvtás és Műzeum 147,8
1 Működési költségvetés 8,0
1 Személyi juttatások 67,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 26,9
3 Dologi kiadások 49,5
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 12,0
9 Kutató és szolgáltató intézetek 1 686,1
1 Működési költségvetés 1 459,1
1 Személyi juttatások 836,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 301,1
3 Dologi kiadások 1 568,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 346,0
2 Felhalmozási költségvetés 13,0
1 Intézményi beruházási kiadások 83,8
2 Felújítás 12,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 884,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 40,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 14,4
3 Dologi kiadások 95,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 300,0
4 Egyéb központi beruházás 384,8
4 Beruházási célprogramok
2 Világbanki hitelből megvalósuló felsőoktatási program 1 300,0 1 300,0
2 Normatív finanszírozás
1 Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai 2 010,0 2 010,0
központi előirányzata
4 Doktorandusz hallgatók ösztöndíja 150,0 150,0
7 Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás) 1 799,9 1 799,9
8 Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése 630,0 630,0
10 Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) 2 000,0 2 000,0
11 Hallgatói létszám képzési többlete (alapítvány felsőoktatás) 873,0 873,0
12 Felsőoktatási hallgatók lakhatási támogatása 245,3 245,3
13 Hallgatók tankönyv, jegyzet támogatása 290,0 290,0
14 Felsőoktatási tömegsport normatív támogatása 30,0 30,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
15 Köztársasági ösztöndíj 69,3 69,3
4 Közoktatási feladatfinanszírozás
1 Közoktatás feladatok és szakmai programok 700,0 700,0
2 Közoktatási tankönyvkiadás 460,0 460,0
3 Közoktatás fejlesztés és számítógépes hálózat kialakítása 1 100,0 1 100,0
4 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 950,0 950,0
6 Kommunikációs testületek, szakmai bizottságok 40,0 40,0
9 Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények 400,0 400,0
központi előirányzata
12 Értékelési és vizsgaközpontok létesítése 750,0 750,0
5 Felsőoktatási feladatfinanszírozás
1 Felsőoktatási programfinanszírozások 1 500,0 1 500,0
2 Felsőoktatási fejlesztési alapprogram 700,0 700,0
3 Felsőoktatási központi kutatási előirányzat 1 200,0 1 200,0
4 Széchenyi professzori ösztöndíj 503,3 503,3
5 Szakmai könyvek, folyóiratok beszerzése a felsőoktatásban 200,0 200,0
8 Egyes egyházi felsőoktatási intézmények működéséhez történő 114,6 114,6
hozzájárulás
12 Országos Tudományos Diákköri Tanács támogatása 13,0 13,0
13 Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának 13,0 13,0
támogatása
18 Gyakorló iskolák normatív ellátása 600,0 600,0
19 Vezető oktatók minőségi bérezése 465,6 465,6
22 Felsőoktatási testületek támogatása 15,0 15,0
23 Felsőoktatási Világbanki (nem beruházási) program
1 Program hitelfedezete 600,0 600,0
2 Program hazai hozzájárulása 400,0 400,0
24 Felsőoktatási informatikai fejlesztés és NIIF program 1 750,0 1 750,0
25 OM-MTA határon túli kutatás támogatása 30,0 30,0
26 Felsőoktatási kiegészítő támogatás 1 100,0 1 100,0
27 Tudományos világkonferencia 30,0 30,0
28 Tandíjkompenzáció 3 225,9 3 225,9
7 Egyéb feladatfinanszírozás
2 Civil társadalom fejlesztési program 10,0 10,0
4 Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok 250,0 250,0
támogatása
5 Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása 470,0 470,0
6 Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiaracionalizálási és 15,0 15,0
polgári védelmi feladatok
7 Beruházásból belépő létesítmények 246,8 246,8
9 Miniszteri díjak és kitüntetések 40,0 40,0
11 Nukleáris balesetelhárítás 38,0 38,0
8 Társadalmi szervezetek támogatása
1 Országos szövetségek, társaságok és egyesületek támogatása 60,0 60,0
4 Országos Diákjogi Tanács 6,0 6,0
5 Országos Kisebbségi Bizottság 8,0 8,0
10 Alapítványok támogatása
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Alapítvány 52,0 52,0
4 Pető Alapítvány 540,0 540,0
5 Gandhi Közalapítvány 210,0 210,0
7 Autizmus Alapítvány 15,0 15,0
8 Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 400,0 400,0
19 Fulbright Alapítvány 25,0 25,0
20 OKTK Közalapítvány támogatása 90,0 90,0
26 Esélyt a Tanulásra Közalapítvány 400,0 400,0
27 Magyar-Francia Ifjúsági Alapítvány 82,0 82,0
34 A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért 200,0 200,0
Országos Közalapítvány
11 EU integrációs felkészülés oktatási Nemzeti Programja
1 EU integrációs felkészülés felsőoktatási Nemzeti Programja 900,0 900,0
2 EU integrációs felkészülés oktatási Nemzeti Programja 44,8 44,8
működtetési támogatása
12 Kiemelt jelentőségű beruházások
2 Lágymányosi egyetemek fejlesztése 7 480,0 7 480,0
17 Szakképzés támogatása
1 Ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki program
1 Hitelfedezet 2 890,0 2 890,0
2 VÁM-ÁFA kiadások 700,0 700,0
2 OKJ korszerűsítése 120,0 120,0
XX. fejezet összesen: 203 260,9 72 135,0 131 125,9
XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Egészségügyi Minisztérium igazgatása 1 516,5
1 Működési költségvetés 65,0
1 Személyi juttatások 657,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 250,6
3 Dologi kiadások 572,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 50,8
4 Egyéb központi beruházás 50,0
2 Népegészségügyi Intézetek 12 614,7
1 Működési költségvetés 4 451,2
1 Személyi juttatások 7 590,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 031,4
3 Dologi kiadások 6 041,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 390,2
2 Felújítás 11,7
3 Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, 1 292,3
dokumentációs központok
1 Működési költségvetés 173,1
1 Személyi juttatások 484,9
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Munkaadókat terhelő járulékok 190,1
3 Dologi kiadások 290,9
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 8,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 465,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 21,7
2 Felújítás 3,7
4 Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei 2 918,7
1 Működési költségvetés 26 070,7
1 Személyi juttatások 9 442,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 867,8
3 Dologi kiadások 13 014,9
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2 453,7
2 Felújítás 208,1
6 Országos Mentőszolgálat 7 899,3
1 Működési költségvetés 3 450,7
1 Személyi juttatások 5 611,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 335,4
3 Dologi kiadások 3 313,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 89,8
8 Egészségügyi Minisztérium üdülője 12,5
1 Működési költségvetés 15,1
1 Személyi juttatások 7,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,4
3 Dologi kiadások 17,2
9 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 6 854,7
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 1 795,3
4 Egyéb központi beruházás 5 059,4
4 Kiemelt jelentőségű beruházás
1 Pécsi Orvostudományi Egyetem Szívsebészeti Centrum II. 805,0 805,0
ütem
4 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója 400,0 400,0
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Az AIDS-program kiemelt feladatainak támogatása 100,0 100,0
3 Egészségfejlesztési célok 600,0 600,0
4 Egészségügyi minőségbiztosítás feltételeinek kialakítása 100,0 100,0
7 Nemzeti környezetegészségügyi akcióprogram 100,0 100,0
10 Ápolási eszközfejlesztés, home care program 300,0 300,0
11 Egészségügyi dolgozók képzése, szakanyaggal történő 40,0 40,0
ellátása
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
13 Akkreditációhoz szükséges auditor képzés 50,0 50,0
14 Drogprevenciós és drogrehabilitációs feladatok ellátása 100,0 100,0
15 Diagnosztikai eszközpark és fertőtlenítő rendszerek 350,0 350,0
fejlesztése
16 Katasztrófa-egészségügyi ellátás feltételeinek javítása 1 110,0 1 110,0
17 Ágazati kutatásfejlesztés 500,0 500,0
18 Felsőfokú szakirányú szakképzés, továbbképzés 800,0 800,0
19 Felsőfokú szakképzési rendszer fejlesztése 1 000,0 1 000,0
20 Tancélos betegellátás 300,0 300,0
21 PHARE programokhoz való hozzájárulás 310,0 300,0 10,0
22 Ágazati informatikai programok 64,0 64,0
24 Egészségügyi Fejlesztő, Kutató Intézet létrehozása 250,0 250,0
29 Körzeti védőnői szolgálat működési feltételeinek javítása 225,0 225,0
35 Nemzeti Egészségügyi struktúrafejlesztés 200,0 200,0
36 Sürgősségi betegellátás, mentés feltételeinek javítása 2 590,0 2 590,0
37 Ágazati és intézményfelügyeleti feladatok 400,0 400,0
43 Egészségügyi szakdolgozók továbbképzése működési 80,0 80,0
engedély megújításához
47 Alapradiológiai géppark korszerűsítése 1 717,7 1 717,7
56 Mentálhigiénés program 150,0 150,0
59 Krónikus, rehabilitációs osztályok kialakítása 175,0 175,0
61 Járványügyi készenlét, karanténfeltételeinek javítása 120,0 120,0
62 Az onkológiai sugárterápia feltételeinek javítása 1 100,0 1 100,0
63 Vérellátáshoz szükséges naturália biztosítása 2 450,0 2 450,0
64 Alternatív mentőszervezetek támogatása 210,0 210,0
65 Nagyértékű, kiemelt egészségügyi beavatkozások (szív-, 800,0 800,0
tüdő-, máj-, hasnyálmirigy átültetés és PET vizsgálat)
67 Aneszteziológiai és intenzív ellátás 350,0 350,0
minimum-követelményeinek biztosítása
84 Háziorvosi ellátás privatizációjának támogatása 600,0 600,0
3 Korábbi években indított célelőirányzatok
9 Vérellátás új szervezeti rendszerének kialakítása 125,0 125,0
5 Nem normatív humán szolgáltatás
1 Nem normatív humán szolgáltatás 10,0 10,0
7 Nemzetközi megállapodások végrehajtása
1 Világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettség 1 279,7 1 279,7
2 Nemzetközi szervezetek tagdíja (WHO) 110,0 110,0
8 Alapítványok támogatása
4 Külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány 220,0 220,0
13 Húszan Még Vagyunk Alapítvány támogatása 20,0 20,0
10 EU integrációs felkészülés egészségügyi Nemzeti Programja 250,0 250,0
14 Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1 Magyar Vöröskereszt támogatása 385,2 385,2
2 Magyar Orvosi Kamara támogatása 35,0 35,0
3 Rákbetegek Országos Szervezetei 50,0 50,0
5 Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása 45,0 45,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
XXI. fejezet összesen: 88 311,1 34 525,8 53 785,3
XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
1 Pénzügyminisztérium igazgatása 2 563,9
1 Működési költségvetés 224,6
1 Személyi juttatások 1 306,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 460,5
3 Dologi kiadások 755,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 66,5
2 Felhalmozási költségvetés 60,0
1 Intézményi beruházási kiadások 24,4
2 Felújítás 55,2
4 Egyéb központi beruházás 180,0
2 Felügyeletek
1 Állami Biztosításfelügyelet
1 Működési költségvetés 544,0
1 Személyi juttatások 225,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 83,0
3 Dologi kiadások 177,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 23,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 32,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,0
2 Állami Pénztárfelügyelet 487,3
1 Működési költségvetés 100,0
1 Személyi juttatások 248,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 92,4
3 Dologi kiadások 175,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 19,8
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,5
3 Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet
1 Működési költségvetés 5 000,0
1 Személyi juttatások 1 401,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 517,9
3 Dologi kiadások 2 180,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 700,0
2 Felújítás 100,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0
4 "Lánchíd" Irodaház
1 Működési költségvetés 471,9
1 Személyi juttatások 69,6
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Munkaadókat terhelő járulékok 29,8
3 Dologi kiadások 370,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 1,8
5 Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 38 955,9
1 Működési költségvetés 200,3
1 Személyi juttatások 18 673,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 7 357,4
3 Dologi kiadások 8 630,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3 158,0
2 Felújítás 1 322,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0
6 Vám- és Pénzügyőrség 27 335,4
1 Működési költségvetés 1 978,5
1 Személyi juttatások 10 098,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 644,3
3 Dologi kiadások 8 133,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,1
2 Felhalmozási költségvetés 1 358,0
1 Intézményi beruházási kiadások 4 721,7
2 Felújítás 210,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0
4 Egyéb központi beruházás 3 647,3
5 Lakástámogatás 50,0
6 Lakásépítés 150,0
11 Alap kezelő szervezetek
2 Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet 246,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 70,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 27,3
3 Dologi kiadások 118,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 23,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 7,0
2 Felújítás 0,2
12 Magyar Államkincstár 4 765,3
1 Működési költségvetés 623,6
1 Személyi juttatások 2 160,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 814,9
3 Dologi kiadások 1 765,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 346,0
2 Felújítás 75,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 7,0
4 Egyéb központi beruházás 215,0
13 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
2 Államháztartási reform munkák és a kapcsolódó információs 110,0 110,0
rendszerek korszerűsítése
5 Kárrendezési célelőirányzat
1 Függő kár kifizetés 1 000,0 20,0 980,0
2 Járadék kifizetés 1 350,0 1 350,0
3 Tőkésítésre kifizetés 130,0 130,0
5 TB átalány 60,0 60,0
11 Önkormányzati modellezések, adó és illeték feldolgozása 65,4 65,4
13 Szakemberképzés, továbbképzés feladatai 50,0 50,0
20 Magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetéséhez kapcsolódó 500,0 500,0
feladatokra
22 Kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadások 80,0 80,0
24 Adójegyek előállítási költségeire 900,0 900,0
25 Pénztárak Garancia Alapjának működési támogatása 61,4 61,4
3 Beruházási célprogramok
6 Állami beruházási intervenció 1 900,0 1 900,0
7 Adóigazgatás korszerűsítési program 2 555,7 2 555,7
8 Államháztartás korszerűsítési program 150,0 150,0
5 Segélyből megvalósuló programok
2 Pénzügyi szektor modernizációja PHARE segélyből 52,0 52,0
4 Közbeszerzés fejlesztése 15,0 15,0
7 Közösségi programokhoz nyújtott végfelhasználói támogatás 130,1 130,1
13 Pénzügy/ Államháztartás fejlesztése 468,0 468,0
6 A társadalombiztosítás informatikai programjának támogatása 4 000,0 4 000,0
7 Fejezeti tartalék 259,7 259,7
1 - 13. cím összesen: 98 752,0 11 246,0 87 506,0
14 Vállalkozások folyó támogatása
1 Normatív támogatások
1 Termelési támogatás
1 Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának 10 900,0
támogatása
2 Egyedi támogatások
1 Termelési támogatás 48 000,0
2 Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése 300,0
3 Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) 800,0
3 Egyéb vállalati támogatások
1 Termelési támogatás 500,0
15 Fogyasztói árkiegészítés 73 600,0
16 Lakástámogatások 60 000,0
17 Egyéb költségvetési kiadások
1 Vegyes kiadások
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
8 K600 hírrendszer működtetésére 500,0
9 Helyi önkormányzatok állami támogatásának 1 600,0
elszámolásából eredő fizetési kötelezettség
11 Egyéb vegyes kiadások 1 280,0
12 1% SZJA közcélú felhasználása 2 700,0
14 Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán 300,0
kölcsönével kapcsolatos ÁFA-befizetési kötelezettség
fedezetének visszatérítendő megelőlegezése
16 Őstermelői igazolványok kiadásával kapcsolatos kiadások 110,0
18 Bányajáradék-tartozás hitelezői nyilvántartásbavételének 5,0
regisztációs díja
19 Eximbank és Mehib Rt. behajtási jutaléka 40,0
18 Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
1 Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő 12 000,0
fizetési kötelezettség
3 Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési 1 500,0
kötelezettség
4 MEHIB. Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési 5 600,0
kötelezettség
5 Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség 1 800,0
7 Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből 600,0
eredő fizetési kötelezettség
19 Vállalkozások költségvetési befizetései
1 Társasági adó 256 000,0
2 Bányajáradék 16 380,0
3 Vám és importbefizetések 134 300,0
5 Játékadó-bevétel 21 400,0
7 Egyéb befizetések 24 000,0
20 Fogyasztáshoz kapcsolt adók
1 Általános forgalmi adó 987 500,0
2 Fogyasztási és jövedéki adó 460 900,0
21 Lakosság költségvetési befizetései
1 Személyi jövedelemadó 532 560,0
2 Egyéb lakossági adók 2 500,0
3 Lakossági vámbefizetések 2 000,0
4 Lakossági illetékek 42 000,0
22 Egyéb költségvetési bevételek
1 Vegyes bevételek
2 Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán 1 600,0
kölcsönével kapcsolatos ÁFA-fizetésre megelőlegezett
összegek visszatérítése
8 Egyéb vegyes bevételek 6 300,0
9 Kezesség visszatérülés 3 500,0
23 Költségvetési befizetések
1 Központi költségvetési szervek 12 130,0
2 Helyi önkormányzatok befizetései 4 000,0
3 Elkülönített állami pénzalapok befizetései
6 Munkaerőpiaci Alap 9 990,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
24 Kormányzati rendkívüli kiadások
2 Pénzbeli kárpótlás
1 Pénzbeli kárpótlás 10 980,0
2 Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás 2 100,0
3 Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei 120,0
25 Pénzintézetek befizetései
1 Pénzintézetek társasági adója 29 500,0
26 Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási
1 A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása
1 Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés 81 500,0
pótlására
2 Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása 20 434,0
2 Az Egészségbiztosítási Alap támogatása 27 200,0
27 MNB költségvetési kapcsolatainak elszámolása
1 MNB befizetése 44 000,0
28 Nemzetközi elszámolások kiadásai
1 Nemzetközi tagdíjak
1 IBRD 1 161,4
2 EBRD 250,0
3 IDA 750,0
4 Alaptőkehozzájárulás az ET Társadalomfejlesztési Alapjához 250,0
5 Tagdíj az ET Társadalomfejlesztési Alapjához 5,0
2 Külföldi kormányzati követelések lebontásának költségei 36,0
3 Egyéb kiadások 150,0
29 Nemzetközi elszámolások vegyes bevételei 50,0
30 Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
1 Osztalékbevételek
1 ÁPV Rt. által fizetett osztalék és adóskonszolidációs bevétel 14 400,0
2 Privatizációs bevételek központi költségvetést megillető 8 000,0
hányada
3 Koncessziós bevételek
1 Koncessziós díjbevétel (szerencsejáték) 636,0
2 Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díj 1 519,0
4 Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos 300,0
központi költségvetést megillető bevételek
XXII. fejezet összesen: 465 823,4 2 626 87 506,0
XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
MINISZTÉRIUMA
1 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása
1 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása 1 754,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 548,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 209,6
3 Dologi kiadások 792,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 175,0
2 Felújítás 20,0
2 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Külkapcsolatok 1 975,0
1 Működési költségvetés 188,5
1 Személyi juttatások 562,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 77,5
3 Dologi kiadások 1 243,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 69,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 75,8
2 Felújítás 65,0
4 Egyéb központi beruházás 70,0
3 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Gazdasági 300,0
Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 96,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 39,0
3 Dologi kiadások 147,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 18,0
2 NKÖM Közgyűjtemények 5 766,4
1 Működési költségvetés 1 257,0
1 Személyi juttatások 2 150,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 959,4
3 Dologi kiadások 2 513,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 22,0
2 Felhalmozási költségvetés 24,0
1 Intézményi beruházási kiadások 89,3
2 Felújítás 200,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,0
4 Egyéb központi beruházás 1 109,0
3 Művészeti intézmények 3 387,3
1 Működési költségvetés 1 299,3
1 Személyi juttatások 2 331,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 968,6
3 Dologi kiadások 1 315,6
2 Felhalmozási költségvetés 5,0
1 Intézményi beruházási kiadások 10,0
2 Felújítás 36,2
4 Egyéb központi beruházás 30,0
4 Műemlékvédelmi Intézmények 2 597,6
1 Működési költségvetés 89,9
1 Személyi juttatások 441,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 175,2
3 Dologi kiadások 690,7
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 248,6
2 Felújítás 31,6
4 Egyéb központi beruházás 1 100,0
5 Kulturális kutató és szolgáltató intézmények 176,6
1 Működési költségvetés 478,6
1 Személyi juttatások 157,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 60,0
3 Dologi kiadások 268,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 100,6
2 Felújítás 41,0
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 841,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 300,0
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 200,0
4 Egyéb központi beruházás 341,0
4 Beruházási célprogramok
1 Királyi városok rekonstrukcióira 700,0 700,0
2 Millenniumi beruházások 1 550,0 1 550,0
3 Múzeumi rekonstrukció 2 300,0 2 300,0
4 Budapesti Szent István Bazilika rekonstrukciója 900,0 900,0
5 Egyházi műemlékek rekonstrukciója 1 100,0 1 100,0
2 Kulturális célfeladatok 545,0 545,0
1 Kulturális célfeladatok 545,0 545,0
2 Művészeti ösztöndíjak, miniszteri díjak és kitüntetések 87,0 87,0
7 Nemzeti Színház Kormánybiztosi Iroda 46,0 46,0
8 Közhasznú társaságok közhasznú feladatai 893,0 893,0
9 Közművelődési hálózat reorganizációja célelőirányzat 100,0 100,0
10 Millenniumi filmprodukciók támogatása 700,0 700,0
11 Művészeti díjak 21,3 21,3
12 Ezeréves államiságunk megünneplése 1 790,0 1 790,0
13 Europalia Hungária rendezvénysorozat 400,0 400,0
14 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150 éves 100,0 100,0
évfordulója
15 Kulturális szaktörvényekből adódó feladatok 1 283,0 1 283,0
16 Közgyűjteményi és közművelődési telematikai fejlesztés 846,0 846,0
17 Nemzeti művészeti intézmények modernizációja, átalakítása 100,0 100,0
20 Pannonhalmi Főapátság rekonstrukció hiteltörlesztéséhez 100,0 100,0
hozzájárulás
3 Egyházak támogatása
1 Egyházi közgyűjtemények támogatása 390,0 390,0
2 Egyházi kultúrális örökség értékeinek rekonstrukciója és 1 710,0 1 710,0
egyéb beruházások
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
3 Egyházi nemzetközi rendezvények támogatása 50,0 50,0
4 Hittanoktatás támogatása 1 707,0 1 707,0
5 Egyházi alapintézmény-működés, Szja rendelkezése és 3 346,7 3 346,7
kiegészítése
6 Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék 3 642,5 3 642,5
7 Külön-megállapodásokra 1 356,8 1 356,8
8 Közcélú egyházi feladatokhoz ingatlan juttatás 150,0 150,0
4 Társadalmi szervezetek támogatása
1 Országos közművelődési és művészeti szövetségek, 175,0 175,0
társaságok és egyesülések támogatása
2 Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények 380,0 380,0
Egyesülete Önigazgató Szakmai Szervezete működési
támogatása
6 TIT intézmények támogatása 80,0 80,0
7 Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása 38,0 38,0
8 Magyar népfőiskolai mozgalom céljaira 28,0 28,0
5 Egyéb feladatfinanszírozás
1 Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja 83,0 83,0
2 Civil társadalom fejlesztési program 15,0 15,0
3 Határon túli magyar színházak támogatása 70,0 70,0
4 Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi kulturális 100,0 100,0
feladatok támogatása
5 Határon túli magyarok kulturális támogatása 130,0 130,0
6 Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiracionalizálási és 30,0 30,0
polgári védelmi feladatok
7 Beruházásból belépő létesítmények 270,0 270,0
8 Finnugor Világkongresszus tagdíja 2,5 2,5
9 Kommunizmus történeti kutatás 50,0 50,0
6 Alapítványok támogatása
1 Grassalkovich Kastély Közalapítvány támogatása 240,0 240,0
2 Magyar Mozgókép Közalapítvány 1 100,0 1 100,0
3 Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány 630,0 630,0
4 Magyar Könyv Alapítvány 80,0 80,0
5 Magyar Történelmi Film Alapítvány 150,0 150,0
7 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének 73,0 73,0
Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány támogatása
8 Politikatörténeti Alapítvány támogatása 50,0 50,0
7 Nemzeti Örökség Program célelőirányzat 3 146,7 3 146,7
11 Kiemelt jelentőségű beruházások
1 Új Nemzeti Színház 1 500,0 1 500,0
12 Nemzeti kulturális alapprogram 4 628,0 4 628,0
13 Fejezeti tartalék 859,3 859,3
1 - 10. cím összesen: 59 963,6 7 970,3 51 993,3
13 Kormányzati rendkívüli kiadások
1 Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése 5 000,0
XXIII. fejezet összesen: 64 963,6 7 970,3 51 993,3
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
XXIV. IFJÚSÁGI és SPORTMINISZTÉRIUM
1 Ifjúsági és Sportminisztérium igazgatása 760,6
1 Működési költségvetés 17,2
1 Személyi juttatások 247,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 104,4
3 Dologi kiadások 118,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,1
2 Felhalmozási költségvetés 2,0
1 Intézményi beruházási kiadások 176,0
2 Felújítás 8,9
4 Egyéb központi beruházás 123,7
2 Központi sportintézmények és sportlétesítmények 1 097,5
1 Működési költségvetés 2 063,2
1 Személyi juttatások 868,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 406,6
3 Dologi kiadások 1 369,3
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 393,3
2 Felújítás 122,1
4 MOBILITÁS Ifjúsági Szolgálat 61,1
1 Működési költségvetés 5,0
1 Személyi juttatások 30,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 11,9
3 Dologi kiadások 21,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 1,6
5 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Sporttámogatási előirányzatok
1 Sport szervezetek támogatása
1 Sportszervezetek működési kiadásainak támogatása 520,0 520,0
2 Sportszervezetek köztartozásának rendezése 1 000,0 1 000,0
2 Universiade támogatása 25,0 25,0
3 Szabadidősport
1 Szabadidősport programok támogatása 150,0 150,0
2 Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatása 5,0 5,0
3 A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos 530,0 530,0
játékok játékadójából származó támogatása
4 Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány totó játékából 380,0 380,0
történő támogatása
4 Olimpiai feladatok támogatása
1 Magyar Olimpiai Bizottság Olimpiai feladatok támogatása 350,0 350,0
2 Olimpiai érmesek járadéka 183,0 183,0
3 Mező Ferenc Közalapítvány támogatása 10,0 10,0
5 Kiemelt sportprogramok támogatása
1 Olimpiai műhelyek támogatása 340,0 340,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Futball fejlesztési program 600,0 600,0
6 Sportvállalkozások támogatási programja 700,0 700,0
7 Sportlétesítmény korszerűsítési program
3 Ifjúsági és Sportminisztérium felújítás feladataira 10,0 10,0
4 Létesítmények és stadionok építési és korszerűsítési 1 000,0 1 000,0
támogatása
8 Ifjúsági-, sportinformatikai rendszer 300,0 300,0
9 Fogyatékosok sportjának támogatása
1 Magyar Speciális Olimpiai Bizottság 8,0 8,0
2 Magyar Paralimpiai Bizottság 16,0 16,0
3 Fogyatékosok sportjának fejlesztése 50,0 50,0
10 Sporttámogatási célelőirányzatok
1 Nemzeti atlétikai program 330,0 330,0
11 Bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó 210,0 210,0
támogatás
12 Sportesemények támogatása 300,0 300,0
14 Beruházási célprogramok
1 Központi sportlétesítmények beruházási programja 1 500,0 1 500,0
2 Ifjúsági célelőirányzatok
2 Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása 530,0 530,0
5 Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 228,0 228,0
6 Ifjúságtudományi kutatások támogatása 8,0 8,0
7 Kábítószer megelőző program
1 Kábítószerellenes Koordinációs Bizottság működési 50,0 50,0
költségei
8 Youth for Europe program 142,0 142,0
9 Zánkai gyermek és ifjúsági üdülő központ
1 Zánkai gyermek és ifjúsági üdülő központ működésének 150,0 150,0
támogatása
2 Zánkai gyermek és ifjúsági programok támogatása 80,0 80,0
10 Két- és többoldalú nemzetközi szerződések alapján szervezett 130,0 130,0
nemzetközi ifjúsági csereprogramok
11 II. Európai Ifjúsági Központ 65,0 65,0
3 Európai Tanács 50. évfordulójának rendezvénysorozata 50,0 50,0
XXIV. fejezet összesen: 13 956,6 2 087,4 11 869,2
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
1 Gazdasági Versenyhivatal igazgatása 517,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 251,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 95,1
3 Dologi kiadások 88,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 35,2
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Ágazati célelőirányzatok
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Az 1997. január 1-jétől hatályos versenytörvény 2,1 2,1
alkalmazásához kapcsolódó feladatok
2 Fejezeti tartalék 4,4 4,4
XXX. fejezet összesen: 524,0 524,0
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
1 KSH Igazgatás
1 KSH Központi Igazgatás 2 916,5
1 Működési költségvetés 304,5
1 Személyi juttatások 1 332,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 545,8
3 Dologi kiadások 1 253,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 28,3
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 61,0
2 KSH Megyei Igazgatás
1 KSH Megyei Igazgatóságai 2 068,4
1 Működési költségvetés 140,1
1 Személyi juttatások 1 343,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 537,6
3 Dologi kiadások 327,7
4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat 98,4
1 Működési költségvetés 10,7
1 Személyi juttatások 54,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 23,0
3 Dologi kiadások 32,1
5 KSH kutatóintézetei
1 KSH Népességtudományi Kutató Intézet 34,8
1 Működési költségvetés 14,5
1 Személyi juttatások 23,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,1
3 Dologi kiadások 15,6
2 KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet 64,7
1 Működési költségvetés 48,5
1 Személyi juttatások 58,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 24,9
3 Dologi kiadások 28,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,2
6 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 536,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 16,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,9
3 Dologi kiadások 36,5
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 26,2
4 Egyéb központi beruházás 451,0
2 Célelőirányzatok
1 Az Európai Unió tevékenységi osztályozásának (NACE) 70,0 70,0
bevezetéséhez szükséges fejlesztések
16 Elektronikus adatgyűjtési és továbbítási rendszer 884,3 884,3
17 2001. évi népszámlálás 180,0 180,0
18 Makrogazdasági statisztikák 320,0 320,0
XXXI. fejezet összesen: 7 692,1 518,3 7 173,8
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1 MTA Titkársága
1 MTA Titkárság Igazgatása 458,4
1 Működési költségvetés 6,2
1 Személyi juttatások 257,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 104,3
3 Dologi kiadások 103,3
2 MTA Doktori Tanács Titkársága 1 284,7
1 Működési költségvetés 12,0
1 Személyi juttatások 1 269,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,1
3 Dologi kiadások 23,6
3 Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak 674,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 674,5
3 Dologi kiadások 0,4
2 MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 10,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,4
3 Dologi kiadások 3,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 0,3
3 MTA Könyvtára 288,2
1 Működési költségvetés 12,0
1 Személyi juttatások 109,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 46,7
3 Dologi kiadások 137,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 1,0
2 Felújítás 5,5
4 MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek 3 082,0
1 Működési költségvetés 2 559,4
1 Személyi juttatások 2 486,9
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
2 Munkaadókat terhelő járulékok 925,6
3 Dologi kiadások 2 013,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 66,4
2 Felhalmozási költségvetés 81,0
1 Intézményi beruházási kiadások 203,4
2 Felújítás 23,6
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3,0
5 MTA Élettudományi kutatóintézetek 1 675,9
1 Működési költségvetés 1 019,9
1 Személyi juttatások 1 175,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 456,2
3 Dologi kiadások 1 000,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 29,6
2 Felhalmozási költségvetés 30,0
1 Intézményi beruházási kiadások 54,2
2 Felújítás 10,4
6 MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek 1 354,5
1 Működési költségvetés 487,6
1 Személyi juttatások 1 046,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 395,3
3 Dologi kiadások 390,3
2 Felhalmozási költségvetés 2,3
1 Intézményi beruházási kiadások 9,9
2 Felújítás 0,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,5
7 MTA Területi akadémiai központok 81,4
1 Működési költségvetés 17,5
1 Személyi juttatások 39,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,4
3 Dologi kiadások 31,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,3
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 11,0
8 MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1 MTA Kutatást kiszolgáló szervek 357,7
1 Működési költségvetés 103,0
1 Személyi juttatások 165,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 70,0
3 Dologi kiadások 119,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,4
2 Felhalmozási költségvetés 2,0
1 Intézményi beruházási kiadások 2,4
2 Felújítás 105,0
2 Nemzetközi tudományos együttműködés 273,7 273,7
9 MTA Támogatott kutatóhelyek Irodája 831,0
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 523,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 220,1
3 Dologi kiadások 80,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 4,6
10 MTA Jóléti intézmények 118,3
1 Működési költségvetés 128,9
1 Személyi juttatások 79,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 35,5
3 Dologi kiadások 107,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,4
2 Felújítás 21,3
11 OTKA Iroda 172,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 89,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 32,0
3 Dologi kiadások 46,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 5,0
12 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 933,2
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 263,2
4 Egyéb központi beruházás 670,0
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Tudós társaságok támogatása 13,6 13,6
2 Tudományos könyv- és folyóirat kiadás 107,1 107,1
3 Fiatal kutatók pályázatos támogatása 277,3 277,3
4 Kutatóintézeti konszolidáció 870,0 870,0
5 Nemzeti Stratégiai Kutatások 150,0 150,0
6 Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása 166,3 166,3
7 Unesco Világkonferencia 40,0 40,0
8 Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása 35,0 35,0
9 Könyvtári hálózat fejlesztése 50,0 50,0
10 Határon túli magyar tudósok támogatása 50,0 50,0
11 Oktatói bérrendszerhez (pótlék) történő felzárkózás 1 050,0 400,0 650,0
3 Fejezeti tartalék
1 Fejezeti általános tartalék 39,2 39,2
2 Intézményekhez lebontásra nem kerülő bevételek kiadásai 3 988,1 3 988,1
4 Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
1 Kutatási témapályázatok 2 652,7 2 652,7
2 Műszerpályázat 335,6 335,6
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
5 Bólyai ösztöndíj
1 Senior kutatók ösztöndíja 450,0 450,0
2 Korhatárhoz kötött ösztöndíjak 50,0 50,0
XXXIII. fejezet összesen: 26 383,7 8 849,9 17 533,8
XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL
1 Történeti Hivatal igazgatása 394,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 130,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 49,5
3 Dologi kiadások 41,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 67,0
2 Felújítás 105,2
XXXIV. fejezet összesen: 394,2 394,2
XLI. AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI
ELSZÁMOLÁSAI
1 A devizában fenálló adósság kamatkiadásai
1 Devizahitelek kamata
1 Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi
pénzintézetektől felvett hitelek kamat és rendelkezésre-tartási
jutalék törlesztése
1 Világbank felé 6 582,3
2 EBB felé 2 690,9
3 EBRD felé 211,7
4 KfW felé 1 961,1
5 OECF felé térítés 436,2
6 Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel kamata 2 338,0
7 Költségvetési devizabetét célú hitel kamata 3 008,5
2 Belföldi devizahitelek kamata
1 1997-ben átváltott devizaadósság kamata 190 433,0
2 Devizakötvények kamata
1 Külföld felé
1 ÁFI kötvény kamata 4 658,0
2 1999-től felvett devizaadósság kamata 9 622,6
3 Angol és amerikai kötvények kamata 22,1
2 Belföld felé
1 2001/B kötvény kamata 2 025,6
2 A forintban fenálló adósság kamatkiadásai
1 Költségvetés által felvett hitelek kamata
1 MNB hitelek kamata
1 Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre 17 949,3
2 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt 466,6
alaptőke-részesedési hitelre
3 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelre 12 312,5
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
4 Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki 167,8
hitelre
5 Állami forgóalap-létesítési hitelre 3 154,2
2 Egyéb hitelek kamata
1 Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének 7,5
kamata
2 Útalap hitelének kamata 3 400,0
2 Államkötvények kamata
1 Piaci értékesítésű államkötvények kamata
1 Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények 218 249,6
kamata
2 Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó 3 400,0
2 Nem piaci értékesítésű államkötvények kamata
1 Lakással kapcsolatos 10 792,4
2 Konszolidációval kapcsolatos 43 909,0
3 Rubelkövetelések megvásárlását fedező 2 890,7
4 Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos 58 140,2
6 Pénzintézeti alapjuttatást fedező 230,4
4 Kincstárjegyek kamata 153 898,1
3 Egyéb költségek
1 Deviza kifizetések
1 Devizahitelek rendelkezésretartási jutalék kifizetései 129,5
2 Forint kifizetések
1 Jutalékok 7 000,0
2 A központi költségvetés külföldi és belföldi követeléseinek 51,0
kezelésével kapcsolatos költségek
3 Reklám és nyomda költségek
1 Államkötvények 605,0
2 Kincstárjegyek 665,5
4 Származékos világbanki hitelek folyósítása 17,0
6 Tőke követelések visszatérülése
1 Külföldi követelések visszatérülése
1 Kormányhitelek visszatérülése
1 A volt rubel elszámolású országoknak korábban nyújtott 25 500,0
kormányhitelek visszatérülése
4 A volt dollár elszámolású országoknak korábban nyújtott 3 405,0
kormányhitelek visszatérülése
2 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek
belföldre kihelyezett hiteleinek tőke visszatérülése
1 Világbanki hitelek tőke visszatérülése 2 858,7
2 EBB hitelek tőke visszatérülése 3 046,0
3 EBRD hitel tőke visszatérülése 455,2
2 Belföldi követelések visszatérülése
1 Államháztartáson kívüli adósokkal szemben fenálló
követelések visszatérülése
1 Állami kölcsön törlesztés 250,0
2 Állami alapjuttatás járadéka 8 700,0
2 Származékos világbanki hitelek visszatérülése 45,4
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
7 Kamatbevételek
1 Devizahitelek és devizakötvények kamatbevétele
1 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek
belföldre kihelyezett kamat és rendelkezésretartási jutalék
visszatérülése
1 Világbanki hitelek kamat visszatérülése 1 175,8
2 EBB hitelek kamat visszatérülése 195,1
4 Költségvetési devizabetét célú hitel kamata 3 008,5
2 Devizakötvények kamatbevétele
1 ÁFI kötvény kamatvisszatérülése 4 658,0
2 Forint-követelések kamatbevétele
1 Állami kölcsön kamata 100,0
2 Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamata 2 622,7
3 Kincstári egységes számla forint-betét kamata 22 152,6
6 Egyéb kamatok
1 Államkötvények felhalmozott kamata 12 110,9
8 Konszolidációval kapcsolatos bevételek
1 Hitelkonszolidációs bevételek 90,0
XLI. fejezet összesen: 761 426,3 90 373,9
K I A D Á S I F Ő Ö S S Z E G 3 495 052,3
B E V É T E L I F Ő Ö S S Z E G 3 121 364,2
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE -373 688,1
millió forintban
Kie- Al-cí Elő-i
Cím Al-cí Előir melt Cím m r. F E J E Z E T Kiadás Bevétel Támogatás
szám m csop előir. név csop
szám szám név név Kiemelt előirányzat neve
XLIV. A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI ÉS
ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE
1 Devizában fennálló adósság törlesztése
1 Devizahitelek törlesztése
1 Korábban nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi
pénzintézetektől felvett hitelek törlesztése
1 Világbank felé 2 891,0
2 EBB felé 2 673,5
3 EBRD felé 466,8
6 Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel 9 067,0
törlesztése miatti térítés
2 Belföldi devizahitelek törlesztése
1 1997-ben átváltott devizaadóság törlesztése 408 973,4
2 Devizakötvények törlesztése
1 Külföld felé
3 Angol és amerikai kötvények törlesztése 36,1
2 Forintban fennálló adósság törlesztése
1 Költségvetés által felvett hitelek törlesztése
1 MNB hitelek törlesztése
1 Költségvetési hiányt finanszírozó hitelek törlesztése 42 850,0
2 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt 662,1
alaptőke-részesedési hitel
3 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitel 23 006,5
4 Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek 252,7
törlesztése
5 Állami forgóalap-létesítési hitel 5 700,0
2 Egyéb hiteltörlesztések
1 Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének 14,4
törlesztése
2 Útalap hitelének törlesztése 3 400,0
2 Államkötvény-adósság törlesztése
1 Piaci értékesítésű államkötvények törlesztése
1 Hiányt finanszírozó és adósságmegújító kötvények 328 690,0
törlesztése
2 Nem piaci értékesítésű államkötvények törlesztése
1 Lakással kapcsolatos 5 490,4
4 Pénzintézeti alapjuttatást fedező államkötvények 768,0
törlesztése
5 A költségvetés külföldi hitelfelvételei
1 Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi
pénzintézetektől
1 Világbanki hitelek felvétele 12 237,1
2 EBB hitelek felvétele 7 890,0
3 Japan's Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitel 300,0
felvétele
5 KfW hitelek felvétele 4 000,0
XLIV. fejezet összesen: 834 941,9 24 427,1
3. számú melléklet az 1998. évi . .. törvényhez
A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei
1. Üdülőhelyi feladatok
Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó
Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)
2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok
Összege: 693 Ft/fő
A hozzájárulás a települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
3. Körzeti igazgatási feladatok
a) Összege: 4.650.000 Ft egységesen,
b) Összege: 233 Ft/fő, az ellátási körzet1998. január 1‑jei lakosságszáma alapján illeti meg a kijelölt városi, fővárosi kerületi önkormányzatot.
A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 106.§ (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a c) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás.
c) Összege: 81 Ft/fő, a Kormány által - az a), b) pontokban érintetteken túl - kijelölt települések önkormányzatát az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
Azon település, amely saját kezdeményezésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kap a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására, a település lakosságszáma alapján részesül állami hozzájárulásban. Ezeket az önkormányzatokat az a), b) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg.
4. Megyei/fővárosi igazgatási és sportfeladatok
Összege: 169 Ft/fő
A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
5. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok
a) Alap-hozzájárulás
Összege: 965 Ft/fő
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik.
Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet.
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
Ezen felül kiegészítő hozzájárulás illeti meg a települési önkormányzatokat az alábbi feladatokra:
b) Kiegészítő hozzájárulás családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat működtetéséhez
Összege: 328 Ft/fő
E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő, és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn - és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI.7.) Korm. rendelet, és/vagy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII.23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkezik -, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a és/vagy a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 97.§-ában foglaltak szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
- a családsegítő, és/vagy gyermekjóléti szolgálat önálló jogi személy, önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény erre a feladatra létrehozott szervezeti egysége,
- a szolgálat legalább 3 főt főállásban foglalkoztat,
- ezen feladat az intézmény alapító okiratában 1998. december 31-i időpontban szerepelt,
- a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot 1999. évben is működteti, vagy ellátási szerződés útján biztosítja.
A kiegészítő hozzájárulás teljes összegét az a települési önkormányzat igényelheti, amely a meghatározott intézményi formában, mind a családsegítés, mind a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátja. Amennyiben az önkormányzat csak az egyik szolgáltatást működteti, a kiegészítő hozzájárulás 50%-a illeti meg.
Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálatot - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint - intézményi társulás keretében működteti. A jogosultságot a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes. A hozzájárulás szempontjából további feltétel a családsegítő, és/vagy gyermekjóléti szolgálat írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása, a vezető együttes kinevezése.
A kiegészítő hozzájárulást az intézményt fenntartó települési önkormányzat az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján veheti igénybe.
c) Kiegészítő hozzájárulás falugondnoki szolgáltatás működtetéséhez
Összege: 980 000 Ft egységesen
E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a szerint ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
- a település lakosságának az 1998. január 1-jei száma nem haladja meg a 2000 főt, továbbá
- a települési önkormányzat, vagy ellátási szerződés keretében a feladatot átvállaló nem állami szervezet a Szociális és Családügyi Minisztériummal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal 1990. január 1-je és 1998. december 31-e között a falugondnoki szolgáltatás működtetésére, vagy bevezetésére vonatkozóan szerződést, vagy megállapodást kötött, és a szolgáltatást 1999. évben is működteti.
A b) és c) jogcímű hozzájárulás teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás egész évben működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hó 1-jétől, illetve megszűnését követő hó 1-jéig jár.
6. Gyermekvédelmi szakellátás
Összege: 415 300 Ft/ellátott
A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzat által - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján - nyújtandó gyermekvédelmi szakellátásokhoz (otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás) kapcsolódik, és igénybe veheti az azt fenntartó önkormányzat, ha ezen feladat működtetéséhez a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII.23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkezik.
A hozzájárulás a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:
A) Gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, illetve az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek után (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi szakellátás), akik
- nevelőszülőnél,
- gyermekotthonban,
- kollégiumban,
- többcélú közoktatási intézményben (gyógypedagógiai nevelést és oktatást biztosító intézmény, diákotthon)
- fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában,
- kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,
- albérletben és egyéb helyen
elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (különösen javító intézetben, nevelőintézetben, gyermekotthonban, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat.
Amennyiben a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, kollégiumi ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az oktatási intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a 3. sz. melléklet szerinti közoktatási célú normatív állami hozzájárulások és a 8. sz. melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatások igénybevételére, az ott meghatározott feltételek szerint.
Ha gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a feladatot ellátó intézmény részére a gyermekétkeztetésért térítési díjat fizet.
Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után a 7. és 10. pont alatti jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha ezt az ellátást nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, akkor a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelő szintig.
B) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás 18-24 éves korig a volt gondozott fiatal felnőtt után,
- ha számára a gyámhivatal utógondozói ellátást rendelt el,
- ha az utógondozói ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot teljesít, ez esetben azonban a hozzájárulás összegének csak 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos része) jár.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VI.28.) Korm. rendelet alapján.
7. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
a) Intézményi ellátás
Összege: 310 600 Ft/ellátott
A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban és egyéb rehabilitációs intézményekben - kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló- gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit -, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI.7.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel - időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azon önkormányzatok is, amelyek - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott módon - gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt és/vagy helyettes szülői hálózatot tartanak fenn, és ezen feladat - intézményes ellátás esetén - az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, lakóotthon, otthonház).
Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. sz. melléklet szerinti közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat, valamint a 8. sz. melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 9. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 10. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.
A gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív állami hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
b) Módszertani feladatok ellátása
Összege: 6 000 000 Ft egységesen
E támogatásra jogosult a megyei, fővárosi önkormányzat, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 88. § (1) c) alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, és ezt a feladatot ellátja a 2/1994. (I.30.) NM rendelet előírásai szerint.
8. Nappali szociális intézményi ellátás
Összege: 77 100 Ft/ellátott
A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI.7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 261-gyel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 261-gyel.
9. Hajléktalanok átmeneti intézményei
Összege: 159 800 Ft/férőhely
A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI.7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 365-tel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.
10. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása
Összege: 406 900 Ft/ellátott
A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás- értelmi- és halmozottan fogyatékos) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményt intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, és rendelkeznek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI.7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel.
Ez a hozzájárulás igényelhető a nevelési, oktatási intézmények kollégiumaiban lakó, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részesülő gyermekek, tanulók után is.
Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodában nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. sz. melléklet szerinti közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat és a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.
A gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat időarányosan biztosítja a legalább az e pont alatti normatív állami hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
11. Bölcsődei ellátás
Összege:122 800 Ft/ellátott
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott, bentlévő gyermekek után veheti igénybe, ha e feladat ellátására rendelkezik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII.23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel.
Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30.§ (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 15/b) pont szerinti hozzájárulást.
Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető ez a hozzájárulás.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 261-gyel, elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 261-gyel.
12. Óvodai nevelés
Összege: 79 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában ellátásban, nevelésben részesülő óvodások után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az óvodaszék és a szülői szervezetek működéséhez.
Összege: 81 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában – iskolatípustól függetlenül - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 8. §-ában meghatározott általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
Ez a hozzájárulás igényelhető a nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hatosztályos gimnázium első két évfolyamán oktatott tanulók után.
Összege: 103 300 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában – iskolatípustól függetlenül - a közoktatási törvény 8. §-ában meghatározott általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
14. Iskolai szakképzés
a) Elméleti oktatás szakmunkásképző iskolában az oktatási törvény szerint
Összege: 76 900 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában a harmadik évfolyamon tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatási törvény) szerint szervezik meg.
b) Szakmai-elméleti oktatás szakiskolában a közoktatási törvény szerint
Összege: 87 600 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában a közoktatási törvény, illetve az utoljára az 1997/1998. tanévben indított (kifutó) egyedi/kísérleti engedély szerint szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók szakmai elméleti képzése után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
c) Szakmai-elméleti oktatás szakközépiskolában a közoktatási törvény szerint
Összege: 103 800 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában a közoktatási törvény, illetve az utoljára az 1997/1998. tanévben indított (kifutó) egyedi/kísérleti engedély szerint szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók szakmai elméleti képzése után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
d) Szakmai gyakorlati képzés
Összege: 49 100 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában, szakmunkásképző iskolában szervezett iskolai gyakorlati képzésben résztvevő tanulók után veheti igénybe függetlenül attól, hogy az oktatási, vagy a közoktatási törvény szerint folyik az iskolai gyakorlati oktatás. A szakközépiskolában iskolai gyakorlati képzésben résztvevő tanulók után abban az esetben igényelhető ez a hozzájárulás, ha a közoktatási törvény alapján szervezik a szakképzést. A hozzájárulás feltétele az is, hogy a gyakorlati oktatást a 2/1997 (I. 22.) MüM rendelet 13. §-a szerint gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben biztosítsák.
Ez a hozzájárulás jár az előző tanévben indított (kifutó) egyedi/kísérleti engedély szerint szervezett iskolai gyakorlati képzésben résztvevők után is.
15. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás
a) Gyógypedagógiai ellátás
Összege: 193 500 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagy az ellátás jellege szerint külön csoportban, osztályban biztosítják a nevelést, oktatást. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
A teljes hozzájárulás igényelhető azon fogyatékos tanuló után, aki tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, illetve aki a közoktatási törvény szabályainak megfelelően második vagy további szakképesítés megszerzésében vesz részt.
Igényjogosultság esetén e hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív állami hozzájárulások közül csak a 14. d), 18. d)-j) pontokban meghatározottak igényelhetők.
b) Korai fejlesztés, gondozás
Összege: 105 000 Ft/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi – otthoni, vagy intézeti, illetve nem közoktatási intézményi ellátás keretében korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a feladat ellátását biztosító helyi önkormányzat.
A hozzájárulás a bölcsödében, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában korai fejlesztésben részesülő gyermek után is igényelhető abban az esetben, ha az intézmény az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást is nyújt.
c) Fejlesztő felkészítés
Összege: 145 000 Ft/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi – otthoni, vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a feladat ellátásáról gondoskodó helyi önkormányzat.
A fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, valamint a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézetében ellátott után is igényelhető a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt.
16. Alapfokú művészetoktatás
a) Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti, képző- és iparművészeti ágon
Összege: 49 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti, képző és iparművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok működéséhez, 2000 Ft-ot az oktatáshoz szükséges művészetoktatási eszközök, taneszközök vásárlásához.
b) Alapfokú művészetoktatás táncművészeti, szín- és bábművészeti ágon
Összege: 27 200 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény táncművészeti és szín- és bábművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok működéséhez, 2000 Ft-ot az oktatáshoz szükséges művészetoktatási eszközök, taneszközök vásárlásához.
17. Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás
Összege: 152 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban, a közoktatási törvény alapján biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő gyermek, tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha az ellátott gyermek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson, vagy az ellátott tanuló az oktatási, vagy a közoktatási törvény szerint szervezett iskolarendszerű oktatásban vesz részt és állandó lakóhelye nem azon a településen van, ahol számára a kollégiumi, externátusi ellátást biztosítják. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok működéséhez, 2000 Ft-ot a könyvtári feladatok ellátásához, a taneszközbeszerzéshez és az informatikai oktatáshoz.
A közoktatási törvény szerint biztosított gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézetében ellátottak utáni hozzájárulás igényelhető a 10. pontban meghatározott feltételekkel.
18. Hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz
a) Művészetoktatás párhuzamos oktatás keretében
Összege: 60 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolában, szakközépiskolában az 5-11., illetve 5-13. évfolyamokon szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe, ha az iskola az oktatást a közoktatási törvény szerint párhuzamos képzésben szervezi meg. Ez a támogatás a 13. és a 14. d) pontban meghatározott normatíva mellett igényelhető.
b) Szakiskolások felzárkóztató oktatása
Összege: 18 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a közoktatási törvény szerint szervezett szakképzési évfolyamon, a törvény 27. § (7) bekezdése szerint felzárkóztató oktatásban résztvevők után veheti igénybe. Igényjogosultság esetén ugyanazon tanuló után ez a hozzájárulás a 14. b), d) pontban meghatározott hozzájárulások mellett is igényelhető.
c) Súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók ellátása
Összege: 10 000 Ft/fő
A hozzájárulást a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján veheti igénybe a fenntartó helyi önkormányzat a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba veszi, és a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú - legfeljebb 15 fős - óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat szerveznek.
Ez a hozzájárulás igényelhető az után a tanuló után is, akit a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba vesz és az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget.
d) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátásának támogatása
Összege: 12 500 Ft/fő
A hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. Ez a hozzájárulás nem igényelhető a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe.
e) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók ellátása
Összege: 16 000 Ft/fő
A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, ha a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai ellátását - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott - társulás keretében oldja meg. Az igényjogosultságot a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, melynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes. A hozzájárulás igénylésének további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása, az intézményvezető együttes kinevezése.
Az 1998. évtől létrehozott új társulások esetében az ellátottakhoz kapcsolódó fajlagos kiadások csökkenését is dokumentálni kell a Kiegészítő Szabályok 1. m) pontja szerint, az érintett képviselő-testületek egybehangzó határozataival.
A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után ez a hozzájárulás nem igényelhető.
f) 3000 főnél kisebb lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása
Összege: 22 000 Ft/fő
A hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában és általános iskolában ellátásban, oktatásban résztvevők után, amely 1998. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és illetékességi területén a lakosságszám 1998. január 1-én nem érte el a 3000 főt.
g) A 3000 és 3500 fő közötti népességszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása
Összege: 11 000 Ft/fő
A hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában és általános iskolában ellátásban, oktatásban résztvevők után, amely 1998. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és illetékességi területén a lakosságszám 1998. január 1-én 2999 főnél több volt, de a 3500 főt nem haladta meg.
h) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi étkeztetés
Összege: 16 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában vagy kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe a kiegészítő szabályok 1. i) pontja szerint. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy intézménynél vehető figyelembe.
Nem igényelhető hozzájárulás a kollégiumban lakhatásért térítési díjat, az iskolában az oktatásért térítési díjat, vagy tandíjat fizető tanulók után.
i) Általános iskolai napközis foglalkozás
Összege: 5 500 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában napközis foglalkozáson résztvevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 1. h) pontja szerint.
j) Könyvtári feladatok ellátása és/vagy taneszközbeszerzés és/vagy informatikai oktatás
Összege: 1 830 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési oktatási intézményben nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók után veheti igénybe a tanulók könyvtári ellátásához és/vagy a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében szereplő eszközök és felszerelések beszerzéséhez és/vagy az informatikai oktatáshoz.
19. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása
Összege: 634 Ft/fő
A hozzájárulás az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.
20. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása
a) Összege : 53 000 000 Ft egységesen
b) Összege: 210 Ft/fő a megye/főváros 1998. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot
A hozzájárulás a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok ellátásához kapcsolódik.
Kiegészítő szabályok
1. Közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:
a) A közoktatási törvény szerint szervezik az oktatást a szakiskolában, a szakmunkásképző iskolában és a szakközépiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire, valamint szakmai előkészítő ismeretekre készítik fel a tanulót.
b) A közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatási törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót. 1999. szeptember 1-jétől új kilencedik, új tizedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatási törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.
c) Párhuzamosan szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A párhuzamos képzést folytató művészeti szakiskolák, illetve szakközépiskolák tanulói után az iskolai közismereti oktatáshoz - az egyes évfolyam-csoportokhoz - meghatározott, továbbá a szakmai művészeti vizsgára felkészítő képzéshez, az iskolai szakképzéshez a 13. és 14. d) pontok szerinti hozzájárulások vehetők igénybe.
d) A közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az iskolai rendszerű gyakorlati képzést, ha a tanuló ciklusos váltásban az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire és a szakképzés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire felkészítő tanórai foglalkozásokon, illetve gyakorlati képzésben vesz részt. 1999. szeptember 1-jétől új kilencedik, új tizedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.
e) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólagosan a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el.
f) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások megállapítása a tervezésnél az önkormányzatok által közölt létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltás időpontjához, augusztus 31-hez igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként a g) pont szerinti összesített átlaga alapján történik.
g) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül.
h) A napközis foglalkozás szervezéséhez a napközis foglalkozáson átlagosan részt vett tanulók száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre összesített létszámot 185 nappal kell elosztani.
i) A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez az étkeztetést igénybe vevők éves összes létszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai, kollégiumi) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Kollégiumban elhelyezett gyermek, tanuló után vagy az iskolában, vagy a kollégiumban szervezett étkeztetéshez kapcsolódóan igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás. Az elszámolásnál az étkezésben résztvevők összesített létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 240 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 300 nappal.
j) Az f) pont szerinti központi számításokban a közoktatási törvény 1. számú melléklet Második része az irányadó, amely meghatározza, hogy a normatív állami hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az óvodába felvett gyermeket, az iskolai oktatásban résztvevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót, a saját elhatározás alapján magántanulókat, a vendégtanulókat, a felnőttoktatásban résztvevőket, valamint a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat kell alkalmazni.
Az alapfokú művészetoktatási intézményben beírt és a foglalkozásokon részvevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha a 16. pont a) és b) jogcím szerinti képzést együttesen veszi igénybe, vagy ha több tanszakra jár.
A vendégtanulók létszámának megállapításánál a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 19. §-ának szabályait is figyelembe kell venni.
A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámának számításánál - amelyet a felnőttoktatásban a levelező vagy más munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni - figyelembe kell venni a közoktatási törvény 124. §-ának (11)-(12) bekezdésében foglaltakat is.
A 18. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 12. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámát nem haladhatja meg.
A nem magyar állampolgárok a közoktatási törvény 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél.
k) A szakképzésben résztvevő tanulók után - a fogyatékos gyermekek kivételével - csak akkor igényelhető normatív állami hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint az első szakképesítés megszerzésére készül fel. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatási törvény 124. §-ának (10) bekezdésében meghatározottakat is.
l) Intézményfenntartó társulások támogatása jogcímen hozzájárulás - a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett - az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai nevelésben, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. Intézményfenntartó társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 18. f) illetve g) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem éri el a 3000, illetve nem haladja meg 3500 főt.
m) Az intézményfenntartó társulás keretében a közös feladatellátás alacsonyabb fajlagos ráfordítását a társulás létrehozását megelőző - addig önkormányzatonként számított - és a társulás létrehozását követő évre számított fajlagos (egy ellátott, oktatott gyermekre, tanulóra jutó) kiadás csökkenésével kell dokumentálni. Ha a társulás intézményében a fajlagos ráfordítás csökkenés a tárgyév végén nem mutatható ki, a hozzájárulás igénylése jogszerűtlennek minősül a központi költségvetési támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő év végi elszámolásnál.
n) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
o) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások nem vehetők igénybe az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után, amelyek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység nem szerepel.
p) 1999. évtől a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéséhez, az intézményi étkeztetéshez, valamint a napközis foglalkoztatáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti.
2. Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.
3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén - a 3. számú melléklet 5. pont b) és c) jogcímek kivételével - az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.
4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1999. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az általa a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív állami hozzájárulás.
5. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.
6. A lakosságszámra vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A lakosságszám megállapításához az 1998. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.
4. számú melléklet az 1998. évi ....... törvényhez
I. A helyi önkormányzatokat normatívan megillető személyi jövedelemadó jogcímei és összegei
1.) A települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklése
Összesen: 38 000,0 millió forint
1.1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a.20 § (2) bekezdés szerint a képződés helyén maradó személyi jövedelemadó-bevétel és a 1.2. pont szerinti iparűzési adóerőképesség - az 1997. január 1-jei állandó népességre - együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 1.3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül. Ha nem volt az önkormányzat 1997. évi adóbeszedési számláján ténylegesen befolyt iparűzési adóbevétel ( a továbbiakban: 1997. évi iparűzési adóbevétel), az adott önkormányzat ezen kiegészítése nem lehet kevesebb az 1998. évi személyi jövedelemadó kiegészítésének 85 %-ánál.
Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 1.3. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg a 1.4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül.
Az önkormányzat jogi helyzetét az 1998. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. Ez időpontig szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani. Ennek hiányában a bevételeket az 1998. évi költségvetésükben tervezetteknek megfelelően kell számításba venni.
1.2. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 1999. évi iparűzési adóerőképességét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1.2.1. Számított adóerőképesség kiszámítása
Ae = (Ta x 1,3 + L x Ea ) x 0,009
ahol Ae = számított iparűzési adóerőképesség
Ta = az 1997. évi társasági adóbevallásokból az APEH által településekre kimutatott - az anyagköltség 66 %-ával csökkentett - iparűzési adóalap
L = a település 1997. január 1-i állandó népessége
Ea = az SZJA törvény alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparűzési adóalap település népessége szerint képzett csoportonkénti jellemző középértéke
|
- 2.000 főig |
15.000 Ft/fő |
|
2.000 - 10.000 főig |
37.500 Ft/fő |
|
10.000 - fő felett |
60.000 Ft/fő |
1.2.2. Az 1.1. pontban figyelembe veendő iparűzési adóerőképesség :
1.2.2.1. nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 1997. évi korrigált iparűzési adóbevétel 30%-kal növelt összegének 50%-ánál, illetve nem lehet több annak 90%-ánál.
Az 1997. évi korrigált iparűzési adóbevétel alatt az 1997. évi iparűzési adóbevételnek az APEH által településekre kimutatott 66 %-os anyaghányaddal csökkentett és a törvényi kulcsváltozással (1,7/1,2) növelt összegét kell érteni. Ha a településre nincs APEH által kimutatott adóalap, akkor a korrigált iparűzési adóbevétel megegyezik az 1997. évi iparűzési adóbevétellel.
1.2.2.2. megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 1.2.2.1. szerinti adóerőképességének átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 1997. évi iparűzési adóbevétele, és a számított iparűzési adóerőképessége ennél az átlagnál magasabb.
1.2.2.3 azonos a. településkategórián belül az 1.2.2.1. és az 1.2.2.2. szerint legalacsonyabb adóerőképességű önkormányzatok egytizedének átlagos adóerőképessége felével, ha az adott önkormányzat 1.2.2.1. és 1.2.2.2. szerinti adóerőképessége ennél alacsonyabb lenne.
1.3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendő értékhatár:
- község 12 500 Ft/fő
- város 16 500 Ft/fő
- megyei jogú város 17 500 Ft/fő
- főváros
(kerületekkel együtt) 20 000 Ft/fő
1.4. A 1.3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása
|
Az 1.3. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként |
Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg |
A központi költségvetési kapcsolatból levonásra kerülő összeg |
||
|
%-ban |
Ft/fő |
%-ban |
Ft/fő |
4. oszlop összesen x a település 1997. január 1-jei állandó népessége Ft-ban |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
|
100 - 150 |
|
0 |
|
- |
|
150 - 200 |
|
10 |
|
- |
|
200 - 250 |
|
30 |
|
- |
|
250 - 300 |
|
50 |
|
- |
|
300 -350 |
|
70 |
|
- |
|
350 felett |
|
90 |
|
- |
|
Levonandó összesen: |
- |
- |
|
|
A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot a 3. számú melléklet alapján megillető normatív állami hozzájárulás, valamint a 4. számú melléklet I. 3-8. pontjaiban szereplő személyi jövedelemadó együttes összegének 80%-a.
Az Áht. 64.§ (1) bekezdésében foglaltak szerinti év végi elszámolásnál e csökkentést figyelembe kell venni.
2.) Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése
Összesen: 11 400,0 millió forint.
Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:
a) egységesen 250 millió forint,
b) a megye 1998. január 1-jei lakosságszáma után 540 forint/fő,
c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 12 500 forint/fő.
A c) pontban az ellátottak számbavételénél a e törvény 3. számú mellékletében 6-8, 10, 11. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 9. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 12-18. számú jogcímekhez kapcsolódóan ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.
3.) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok többlet személyi jövedelemadó részesedése
Összesen 3 500,0 millió forint
Fajlagos összeg: 1 983 forint/fő
Ebből a 215/1997.(XII.1.) Korm. rendelettel módosított 219/1996.(XII.24.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatai részesülnek hátrányos helyzetük mérséklésére, az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján.
4.) Községek általános feladatai
Összesen 5 820,0 millió forint
Fajlagos összeg: 2 000 000 forint/község
Megilleti az 1998. augusztus 31-én önálló közigazgatási státusszal rendelkező községeket, nagyközségeket.
5.) Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok
Összesen : 3 740,7 millió forint
Fajlagos összeg: 360 forint/fő
A települési önkormányzatot az e törvény 3. számú mellékletének 2. tétele kiegészítéseként az 1998.január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
6.) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok
Összesen 564,3 millió forint
Fajlagos összeg: 2 000 forint/fő
E részesedés a lakott külterülettel rendelkező településeket a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 1998. július 15-i állapotnak megfelelően kimutatott külterületi lakosok száma alapján illeti meg.
7.) Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások
Összesen 45 650,0 millió forint
Fajlagos összeg: .....- ........forint/fő
Az átengedett személyi jövedelemadó e része a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.
E feladatok különösen: a rendszeres szociális segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak és az időskorúak járadékának a 30%-a, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak a 25%-a, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő mérséklése, vagy elengedése.
A települési önkormányzatokat ez az összeg az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján, a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában
- 15 %-os súllyal a 0-17 éves korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,
- 15 %-os súllyal a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,
- 30 %-os súllyal a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők és a jövedelempótló támogatást közhasznú munkavégzés miatt szüneteltetők együttes - az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
- 20 %-os súllyal a regisztrált munkanélkülieknek az előző bekezdésben foglaltakkal csökkentett - az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
- 20 %-os súllyal az aktív korú személyi jövedelemadót nem fizetők számának az 1997. évi adóbevallások összesítése alapján számított
összes népességen belüli részaránya szerepel.
8.) A lakáshoz jutás és a lakásfenntartás támogatásának feladatai
Összesen 15.600 millió Ft
Fajlagos összeg: 500-4000 Ft/fő
A személyi jövedelemadó e része a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának és lakásuk fenntartásának támogatásához illeti meg.
E feladatok különösen: kamatmentes kölcsön, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatás nyújtása a fiatal házasok első lakásának megszerzéséhez, a szociális körülményeik folytán rászoruló családok részére a lakótelek, az új vagy használt lakás megszerzéséhez, a lakás bővítéséhez, közművesítéséhez, korszerűsítéséhez vagy felújításához, lakásfenntartási támogatás nyújtása, adósságkezelési támogatás nyújtása az önhibájukon kívül szociálisan hátrányos helyzetben lévők közüzemi díjtartozásának közös költség hátralékának, lakbérhátralékának és hitelintézeti lakáscélú kölcsön törlesztési hátralékának megszüntetésére.
A települési önkormányzatokat ez az összeg a KSH 1998. január 1-jei állandó népességszáma alapján, a települések szociális és lakás-ellátottsági jellemzőiből képzett mutatószám alapján differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában.
- 12 %-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,
- 9 %-os súllyal a regisztrált munkanélküliek - az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
- 13 %-os súllyal az 1996. és 1997. években házasságot kötöttek, összes népességen belüli részaránya,
- 18 %-os súllyal az 1998. január 1-jén meglévő lakószobák és az állandó népesség számának aránya,
- 7 %-os súllyal az 1998. január 1-jén meglévő 11 és több lakásos lakóépületek részaránya az összes lakóépületen belül,
- 10 %-os súllyal az 1960. év előtt épült lakások,
- 15 %-os súllyal a közcsatornával és közüzemi vízzel ellátott lakások,
- 16 %-os súllyal a távfűtéssel ellátott lakások,
összes lakáson belüli 1998. január 1-jén meglévő részaránya szerepel.
II. Az illetékbevételek szabályozása
1. A Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, a központi költségvetés bevételével csökkentett e törvény 24.§ - szerinti illetékbevétel.
2. A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve e törvény 24.§-a szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a 4., illetve 5. pontban foglalt költségként visszatartott összeggel.
3. A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés e törvény 24.§-a szerinti bevételi részesedésével és a 2. pont szerinti, megyei jogú várost megillető összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál - az illetékhivatal működésével összefüggően - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel
a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,
b) 70%-ának fele egyenlő összegben - egytizenkilenced részenként -, fele a megye 1998. január 1-jei lakosság száma arányában - a Kincstár országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat
illeti meg.
4. A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 1999. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45.§-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.
5. A 4. pont szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megillető bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.
6. Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.
millió forint
|
Sorszám |
|
|
Támogatási keret |
|
|
|
|
|
|
1. |
Körjegyzőség támogatása
|
Az 1999. január 1. napján működő körjegyzőségek alaptámogatása körjegyzőségenként havi 110.000 forint. Az alaptámogatáson túl további ösztönző támogatás illeti meg a) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 135.000 forint; b) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt: a támogatás összege havi 105.000 forint; c) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 210.000 forint; d) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után: a támogatás összege községenként havi 75.000 forint. Az ösztönző támogatás egy jogcímen vehető igénybe az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján. Körjegyzőségnek tekintendő a közös képviselő-testület hivatala is. Az 1999. évben megalakuló új körjegyzőséget a támogatás időarányos része illeti meg a megalakulását követő hónap első napjától. A támogatást a körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe.
|
1 500 |
|
Sorszám |
|
|
Támogatási keret |
|
|
|
A hat hónapot meghaladóan kinevezett körjegyzővel nem rendelkező önkormányzatot, ezen - 1999-ben, illetőleg megelőző év(ek)ben elkezdett - időszak lejártát követő hónap 1. napjától nem illeti meg e támogatás időarányos része. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár az időarányos támogatás. A körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igény a Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül. Az igénybejelentést egész évre szólóan 1999. január 15-éig kell megtenni. Az igénybejelentés alapján a Belügyminisztérium intézkedik a támogatásnak a körjegyzőség részére a Kincstár által havi egyenlő részletben a nettó finanszírozás keretében történő átutalására. Az első átutalás 1999. február hóban történik, amely a körjegyzőség támogatását a januári és február havi ütemnek megfelelően együttesen tartalmazza. |
|
|
|
|
A polgármester köteles a Belügyminisztériumnak a TÁKISZ útján bejelenteni, ha az éves igénybejelentést követően a körjegyzőség igényjogosultságában változás következik be. Ennek alapján a Belügyminisztérium intézkedik a Kincstár részére az év hátralévő időszakára a körjegyzőségnek utalandó támogatásról és annak havi ütemezéséről, illetve a támogatás szüneteltetéséről.
|
|
|
2. |
Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása |
Támogatásban részesül - a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 1998. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján - minden határátkelőhelyet (kivéve vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat. A támogatás átutalásáról a Belügyminisztérium 1999. március 15-éig intézkedik.
|
70 |
|
3. |
Lakossági közműfejlesztés támogatása |
A közműfejlesztések támogatásáról szóló 89/1991. (VII.12.) Korm. rendelet alapján igényelhető. |
1 500 |
|
Sorszám |
|
|
Támogatási keret |
|
4. |
Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása
|
A környezet és a vízbázisok védelme érdekében igényelheti az a települési önkormányzat, amely a közműves csatornahálózattal el nem látott település- részein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII törvény alapján szervezett módon gondoskodik. A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék után köbméterenként - ÁFA-val együtt - 110 Ft. Az igénybe vett összeget a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére kell fordítani. A támogatás igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, a lerakóhely üzemeltetője által igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-okon keresztül.
|
350
|
|
5. |
Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása |
a) Pincerendszerek esetén: Igényelheti azon - veszélyeztetett közterülettel rendelkező - település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszély-elhárítási programját és ezen belül annak 1999-re vonatkozó munkatervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta. A támogatásban részesülő veszély-elhárítási programokról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről - a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével - a Belügyminisztérium által vezetett tárcaközi bizottság dönt. Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 650 millió Ft. |
1 200 |
|
Sorszám |
|
|
Támogatási keret |
|
|
|
b) Természetes partfalak esetén: Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a Belügyminisztériumnak az érintett társminisztériumokkal egyetértésben megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint - az abban közölt határidőig - támogatási igényét benyújtja. A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt. Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 550 millió Ft. |
|
|
6. |
Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása |
Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más víziközműtől vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. Az igénybejelentés részletes rendjéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - az érintett társminisztériumokkal egyetértésben - tájékoztatót jelentet meg. Az igényekről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által vezetett tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság - a rendelkezésére álló előirányzat keretei között - az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelőző egy éves időszak lakossági fogyasztása mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok - az említett tájékoztatóban részletezett módon a szolgáltatóval egyeztetett - igénybejelentései képviselőtestületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén, vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos |
3 800 |
|
Sorszám |
Cél |
|
Támogatási keret |
|
|
|
ráfordításai alapján is megállapíthatja. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó víziközmű esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó víziközmű esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget az önkormányzat - dokumentálható és ellenőrizhető módon - kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel. Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is.
|
|
|
7. |
Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása |
Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki előírások, vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltánylandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a tárcaközi bizottságot vezető Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg. |
200 |
|
Sorszám |
|
|
Támogatási keret |
|
8. |
Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása |
Azonos összegű támogatásra jogosultak az 1999. január 1-jén működő helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok. A támogatás a kisebbségi önkormányzatokat működési költségeikre illeti meg. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1999. január 10-éig tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatokat az őket megillető támogatás összegéről és ezzel egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé a támogatásnak az érintett önkormányzatok részére két egyenlő részletben 1999. január 31-éig, illetve 1999. július 31-éig történő átutalására. Az évközben megszűnő kisebbségi önkormányzat - gazdálkodásának végrehajtó szerve útján - a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnést követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal, és egyidejűleg értesíti a Belügyminisztériumot az őt meg nem illető - legalább időarányos - támogatási előirányzatról történő lemondásról, továbbá a Kincstárt az ennek megfelelő összeg visszautalásáról. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről.
|
750 |
|
9. |
Gyermeknevelési támogatás |
Három vagy több kiskorú gyermek családon belüli neveléséhez biztosított szociális támogatás. A jogosultsági kört, a támogatás feltételeit és mértékét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg. A támogatás igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993.(II.17.) Korm. rendelet szabályozza. |
11 200 |
|
Sorszám |
|
|
Támogatási keret |
|
10. |
Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése |
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján járó, a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összege 70%-ának fedezetére szolgál. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 70%-a alapján, a hajléktalan személyek részére megállapított rendszeres szociális segély, az időskorúak járadékánál a bentlakásos szociális intézményekben ellátottak és a hajléktalan személyeknek kifizetett támogatások 100%-a alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993.(II.17.) Korm. rendelet tartalmazza. Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990.(XI.21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára. |
20 820 |
|
Sorszám |
|
|
Támogatási keret |
|
|
11. |
Lakáscélú adósságkezelési támogatás |
A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 96/1988. (V. 13.) Korm.rendelet alapján a helyi önkormányzat központi költségvetési támogatásra jogosult, ha az e rendeletben, valamint az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint adósságkezelést folytat. Az önkormányzat az adósságkezelés során kifizetett összeg 55 %-át, a társadalmilag, gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő önkormányzat a 80 %-át a központi költségvetéstől visszaigényelheti e törvény 4.sz melléklete I. 7. pontja alapján az önkormányzatot megillető összeg 5 %-ának erejéig, de legalább 200.000 forintig.
|
900 |
|
|
12. |
Gyermek és ifjúsági feladatok |
A támogatási keret felhasználásáról a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács dönt.
|
150 |
|
|
13. |
Szakmai fejlesztések támogatása |
Igényelhetik a helyi önkormányzatok fenntartási körükbe tartozóan a) a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítéséhez, az Oktatási Minisztérium által szervezett országos számítógép-hálózatba kapcsolódáshoz szükséges szoftverek, egyéb informatikai eszközök beszerzéséhez, a hálózatba történő bekapcsolódás helyi feltételeinek megteremtéséhez, b) az iskolában működő internet-szolgáltatás üzemeltetéséhez a szolgáltatás működéséről szóló nyilatkozattal, abban az esetben, ha a helyi önkormányzatok 1997-ben, 1998-ban, vagy 1999-ben az a) pont alapján központi számítógép beszerzési támogatásban részesültek, továbbá, ha az Oktatási Minisztérium az internet- szolgáltatóval szerződést kötött. c) az Internet és az információs hálózat oktatásban történő felhasználását, az intézmények közötti kommunikációt segítő szoftverek, oktatóprogramok, informatikai eszközök beszerzéséhez. A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és - e törvény figyelembevételével - az elszámolásnak részletes feltételeit az Oktatási Minisztérium - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1999. január 31-éig jelenteti meg.
|
2 600 |
|
|
Sorszám |
|
|
Támogatási keret |
|
14. |
Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás |
Igényelhetik települési és megyei /fővárosi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét - a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium egyetértésével - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1999. március 31-éig jelenteti meg. |
492
|
|
15. |
Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása |
Költségvetési szerv fenntartásában, vagy közhasznú társasági formában működő hivatásos zenekarok és énekkarok kiadásaihoz a helyi önkormányzatok támogatást vehetnek igénybe. A támogatási keretből 230 millió forint működési kiadásokra, 70 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg a fenntartókat. A támogatás igénybevételének rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 1999. február 15-éig rendeletben szabályozza. |
300 |
|
16. |
Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz |
A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése, szükségtelen foglalkoztatás megszüntetése folytán felszabaduló létszám miatti, 1998. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó kötelezettségei teljesítéséhez. További feltétel, hogy az önkormányzati színtű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés az álláshely megszüntetését is jelentse. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérők esetében a kisebb összegű kötelezettségvállalással járó munkaviszony megszüntetési forma (felmentés, vagy korengedményes nyugdíjazás) támogatható. A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében történik A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1999. január 31-éig jelenteti meg. |
3000 |
|
Sorszám |
|
|
Támogatási keret |
||||
|
17. |
1100 főnél kisebb településen az óvodai nevelés és az 1-4. évfolyamos általános iskolai oktatás támogatása |
Igényelhetik az 1100 főnél kisebb lakosságszámú települési önkormányzatok a közoktatás megyei fejlesztési tervével összhangban fenntartott óvodai és 1-4. évfolyamos általános iskolai neveléshez, oktatáshoz, amennyiben az adott településen intézménytípusonként egy intézmény működik. A támogatás igénylésének további normatív szabályait, a 6. számú melléklet 1. pontja alapján az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatási rendszerével való összehangolását, a folyósítás rendjét és az elszámolás részletes feltételeit az Oktatási Minisztérium - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1999. január 31-ig jelenteti meg. |
1000 |
||||
|
|
Központosított előirányzat összesen |
49 832,0 |
|||||
6. számú melléklet az 1998. évi .... törvényhez
A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása
1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása
A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1999. évben esedékes kamatai teljesítésére.
Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely
a) helyi adó bevezetéséről nem döntött,
b) a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatására a helyi önkormányzatnak a személyi jövedelemadóból való részesedése, a lakossági befizetés (beleértve a helyi adóból származó kommunális adót is, amennyiben azt az önkormányzati rendelet kifejezetten egy adott beruházási célra vetette ki), az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe;
c) intézményeit is ideértve, 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a b) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat;
d) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel;
e) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte.
A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok - az OEP finanszírozási kör nélkül - 1998. évi tényleges működési kiadásait az 1999. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten - lehet figyelembe venni.
A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit - az OEP finanszírozási kör nélkül - az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai és az intézményi működési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a működési célú átvett pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételek Útmutató szerint korrigált összege az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok - előzőek szerint figyelembe vett - sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el az e törvény 4. számú melléklet I/1. pontja szerint számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet csökkentheti a számított forráshiányt.
Továbbá csökkenti a számított forráshiányt, ha a tárgyévet megelőző évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai a felhalmozási bevételeket meghaladták, ez alól azonban kivételt képezhet, ha a helyi önkormányzat az előző évben működési forráshiányos támogatásban nem részesült.
Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1998. évi teljesített működési kiadásainak összege az 1997. évi teljesített működési kiadások (12,5%-kal növelt) országos, település kategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó - az Útmutatóban meghatározott korrekciókkal - tisztított átlagának 130%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1997. évi teljesített működési kiadások (12,5%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, tisztított átlagának 85%-át, akkor a forráshiány számított összege - figyelemmel a TÁKISZ javaslatára - csökkenhet, illetve nőhet. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.
Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót készít, és arról - a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül - a helyi önkormányzatokat 1999. március 10-ig tájékoztatja.
A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be 3 példányban. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:
- 1999. április 30.
- 1999. szeptember 30.
Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1999. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):
- az 1998. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1998. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1999. évi költségvetésről és az
- 1999. első félévi beszámolóról szóló képviselőtestületi előterjesztés és rendelet, illetőleg határozat,
- az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1999. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,
- működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,
- a képviselő-testület nyilatkozata a c)-e) pontokban foglaltak igazolására.
A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.
A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1999. július 15-ig, illetve 1999. november 30-ig bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának. Ezt követően a támogatások odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé. A támogatás átutalása - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan - az előleggel korrigálva - egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.
Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 1999. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján - annak elfogadási időpontjához igazodóan 1999. február 5-ig, illetve 1999. március 5-ig - van lehetőség. A jogosan igénybe vehető előleg összege az előző évben is forráshiányos önkormányzat esetében nem lehet több, mint az 1998. évben a részére folyósított forráskiegészítő támogatás összegének 60%-a. Abban az esetben, ha az előleget igénylő önkormányzat az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban, a saját számításai szerinti működési forráshiányra igényelt előleg összege nem lehet több, mint az önkormányzatot - e törvény alapján - megillető kiegészítő támogatás összegének 60%-a. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első hét hónap során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítő támogatás terhére.
Amennyiben az első alkalommal megállapított kiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet - az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell - a tartozás erejéig - elszámolni.
Az igénybe vett előlegről az önkormányzatok 1999. május 31-ig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni és az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg folyósításától a lemondás időpontjáig igénybe vett előleget a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell - a tartozás erejéig - elszámolni.
2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.
a) Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat +1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.
b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.
A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai rögzítik.
A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.
c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.
A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.
A pénzügyi gondnok díjának összege 1999-ben - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.
7. számú melléklet az 1998. évi ....... törvényhez
Helyi önkormányzatok színházi támogatása
A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1999. évben összesen 5 350,0 millió forint.
Ebből:
a) Épületműködtetési hozzájárulás 3 073,6 millió forint
Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
millió forint
|
Önkormányzatok |
Működési hozzájárulás |
|
Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház)
|
79,0 |
|
Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház)
|
83,0 |
|
Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház)
|
82,0 |
|
Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne)
|
29,0*
|
|
Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház)
|
95,0 |
|
Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház) |
90,0
|
|
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház)
|
125,0
|
|
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház)
|
14,0 |
|
Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)
|
165,0
|
|
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház)
|
100,0
|
|
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház)
|
89,0 |
|
Önkormányzatok |
Működési hozzájárulás |
|
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)
|
125,0
|
|
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház)
|
149,0
|
|
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház)
|
82,0
|
|
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)
|
158,0
|
|
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház)
|
52,0
|
|
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház)
|
96,0
|
|
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház)
|
37,0
|
|
Budaőrs Városi Önkormányzat (Budaőrsi Játékszín)
|
6,0
|
|
Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzata (Bárka Színház) |
70,0
|
|
Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház) |
1 347,6
|
|
|
|
|
Összesen |
3 073,6 |
b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 828,4 millió forint*
A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színház- támogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1999. január 31-éig rendeletben szabályozza.
c) Bábszínházak művészeti támogatás 123,0 millió forint
A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1999. január 31-éig rendeletben szabályozza.
d) Színházak pályázati támogatása 325,0 millió forint**
E támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:
Szabadtéri színházak 135,0 millió forint
Nemzetiségi színházak 45,0 millió forint
Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek 145,0 millió forint
Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.
8. számú melléklet az 1998. évi ........ törvényhez
Normatív, kötött felhasználású támogatások
I. Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához
1. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása, kollégiumi ellátása, továbbá nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatás
|
a) Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kisebbségi program szerinti nevelése az óvodában: |
25 000 Ft/fő |
|
b) Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kisebbségi nyelvre oktatása az iskolában: |
26 000 Ft/fő |
|
c) Kisebbségi nyelven, vagy két - kisebbségi és magyar - tanítási nyelven történő oktatás az iskolában, valamint nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatás: |
32 000 Ft/fő |
|
d) Cigány etnikumhoz tartozók felzárkóztató oktatása az iskolában: |
27 000 Ft/fő |
|
e) Cigány etnikumhoz tartozók kollégiumi ellátása: |
20 000 Ft/fő |
A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott normatív hozzájárulások mellett az a-e) pontok szerint kiegészítő támogatást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, kollégiumi ellátáshoz.
A kiegészítő támogatások igénylésének együttes feltételei:
-A nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és
- legalább nyolc, ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének igénye alapján a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott vagy jóváhagyott, illetőleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött vagy jóváhagyott nemzeti, etnikai kisebbségi nevelési, oktatási tervek, programok, tantervek, 1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik, 1999. szeptember 1. napjától az első, második és a hetedik, nyolcadik évfolyamon a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, illetve az óvodai nevelésre kiadott irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, nevelési terv alkalmazásával szervezik meg az oktatást,
- amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, amelyen 1998. október 18-át megelőzően nem működött helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nem volt kisebbségi szószóló, a támogatás további feltétele az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozata, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el,
- az a) és d) pont szerinti támogatásnál az igénybevétel feltétele az is, hogy, ha az óvodában a nevelés nem az óvodai nevelésre kiadott irányelv figyelembe vételével történik, vagy ha az iskolában az oktatás nem a helyi tanterv szerint történik, akkor - külön program szerint - legalább heti hat órában, legfeljebb három óvodás gyermekből, illetve tanulóból álló csoport keretében felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást szervezzenek,
- az e) pontban meghatározott támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szülők kérésére a kollégiumban legalább heti hat órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében felzárkóztató, tehetség-gondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást szerveznek a felvett cigány etnikumhoz tartozó tanulók számára. További feltétel, hogy a kollégium pedagógiai programja tartalmazza e feladatokat.
Az a-e) pont alatt felsorolt kiegészítő támogatás tanulónként csak egy jogcímen vehető igénybe.
E támogatásokat a kisebbségi oktatás többletfeladatainak ellátására, a kisebbség nyelvének tanításához, illetve a kisebbségi nyelven folyó tanításhoz szükséges tanórai foglalkozások időkeretének, az osztálybontáshoz szükséges időkeretnek, a kisebbségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására kell fordítani.
A c) ponton belül a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást szolgáló támogatást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézményben a Művelődési Minisztérium 29.207/1987 (M.K. 22.) számú engedélyében foglaltaknak megfelelően, vagy 1998. szeptember 1. napjától az első és hetedik évfolyamon a helyi tanterv alapján szervezett nem kisebbségi két tanítási nyelvű általános és középiskolai oktatáshoz veheti igénybe.
|
f) Kiegészítő támogatás a kis létszámú nemzeti, etnikai óvodai neveléshez, továbbá általános iskolai neveléshez, oktatáshoz: |
22 000 Ft/fő
|
A támogatást a helyi önkormányzat az óvodai neveléshez és az általános iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez az a-d) pontban meghatározott támogatások egyike mellett igényelheti a következő feltételek együttes megléte esetén:
- az éves átlagos óvodai gyermeklétszám a 60, illetve az iskolai tanulólétszám a 130 főt nem haladja meg, és a településen nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás egy óvodában, illetve egy iskolában folyik és
-a nevelési-oktatási intézményben ugyanazon az évfolyamon csak egy óvodai csoport, iskolai osztály van.
2.Pedagógus szakvizsga és továbbképzés
Összege: Ft/fő
Igényelhetik a helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 17. § (5) bekezdése alapján előírt szakvizsga, továbbá a 19. § (5) bekezdése alapján előírt továbbképzés megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a közoktatásról szóló törvény 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, pedagógus munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 1998/99. tanévi nyitó statisztika szerinti létszáma és az 1999/2000. tanévre becsült létszáma. A támogatás a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997 (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően használható fel.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján történik az e jogcímen 1999. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek figyelembe vételével. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, valamint a szakvizsgáról, illetve továbbképzésről kibocsátott igazolással, tanusítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani.
3. Pedagógusok szakkönyv-vásárlása
Összege: Ft/fő
Igényelhetik a helyi önkormányzatok, a közoktatásról szóló törvény 19. § (3) bekezdése alapján, az általuk fenntartott - a törvény 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú - intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényjogosultság alapja az 1998. december 31-én várható (becsült) pedagógus létszám, a fent hivatkozott rendelet jogosultságra vonatkozó előírásainak figyelembe vételével.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében, a kormányrendelet 7. §-a alapján - 1998. december 31-én közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámának figyelembe vételével - történik.
4. Tanulók tankönyv-vásárlása
Összege: Ft/fő
A támogatás a helyi önkormányzatokat az 1999/2000. évi tanévre becsült tanulói létszám alapján illeti meg. A támogatás központi számítási alapja a 3. számú melléklet 13., 14. a)-c), 15. a) pontjai szerinti hozzájárulások igényléséhez szolgáltatott adatok számításánál figyelembe vett, - az iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevők számának a kiegészítő szabályok 2. pontja szerinti - adatával. A támogatás felhasználása a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998 (II. 18.) MKM rendelet alapján történik.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján történik az 1999/2000. tanévi nyitó közoktatási statisztikában szereplő, nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámának figyelembe vételével.
5. Érettségi és szakvizsga díjak
Összege: Ft/fő
Igényelhetik a megyei (fővárosi) önkormányzatok, valamint a megyei jogú városi önkormányzatok a középiskolákban és szakképző intézményekben 1999-ben érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára jelentkezők létszáma alapján az érettségi vizsga vizsgaszabályzatnak kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján, az érettségi és szakvizsga díjakhoz.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik az 1999. május 1. és 1999. december 31. között e célra felhasznált összeg figyelembe vételével.
6. Körzeti, térségi feladatok
a) Fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége
Összege: Ft/ a törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában
Az előirányzat a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára az e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában. A támogatás kizárólag a megyei fejlesztési tervvel összefüggő szakmai célokra fordítható. A közalapítványnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozó feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja. Az alapítvány működtetését a közalapítvány más forrásaiból kell biztosítani, erre a célra a támogatás nem fordítható.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik a közalapítványnál e jogcímen az 1999. január 1. és 1999. december 31. között e célra jogszerűen elszámolt költségek figyelembe vételével. A közalapítványnak a megyei (fővárosi) önkormányzat részére a támogatás felhasználását dokumentálni kell.
b) Pedagógiai szakszolgálatok tevékenysége
Összege: Ft/ a törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában
Az előirányzat a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet szerinti feladataik ellátásához. A támogatás a hivatkozott rendelet előírásai szerinti szakmai tevékenységre fordítható. Az igénybevevő önkormányzatnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozó feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulással azonos eljárás keretében történik e jogcímen az 1999. január 1. és 1999. december 31. között a feladat-terv alapján e célra jogszerűen elszámolt költségei figyelembe vételével.
c) Pedagógiai szakmai szolgáltató és szakértői tevékenység igénybe vétele
Összege: Ft/fő
Az előirányzat a helyi önkormányzatokat illeti meg az e törvény 3. számú mellékletében a 12., 13., 14. a)-c), 15. a), 16. és 17. pontjai szerint tervezett ellátottak, oktatottak együttes létszáma alapján a közoktatási törvény 36. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatásoknak a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V.13.) MKM rendelet szerinti igénybe vételéhez, valamint a közoktatási törvény 101. §-ában meghatározott Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértők igénybe vételéhez.
Az elszámolás a kiegészítő szabályok 2. pontja figyelembe vételével és az e jogcímen az 1999. január 1. és 1999. december 31. között a hivatkozott jogszabályok előírásai szerint e célra jogszerűen elszámolt költségek alapján, a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik.
A közoktatási célú előirányzatokra vonatkozó kiegészítő szabályok
1. Pénzellátási szabályok:
a) Az 1. pontban meghatározott támogatás folyósítása az e törvény 26. § (2) bekezdése szerint történik.
b) A 2. és 6. pontban meghatározott támogatások folyósítása 12 részletben, minden hónap 25-éig történik.
c) A 3. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben április 25-ig történik.
d) Az 4. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben augusztus 25-ig történik.
e) A 5. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben május 25-ig történik.
2. Az 1. pont szerinti hozzájárulások megállapítása a tervezésnél az önkormányzatok által becsült létszámok, mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltás időpontjához, augusztus 31-hez igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként összesített átlaga alapján történik.
3. Az évközi egyösszegű (3.,4., 5. pont szerinti) támogatások folyósítását megelőzően az elszámolás követelményei szerint jogosulatlanná vált támogatásrészről a helyi önkormányzatnak le kell mondania. Amennyiben ezzel összefüggésben többletigénye merül fel, azt a zárszámadással egyidejűleg a központi költségvetéssel való elszámolás keretében érvényesítheti.
II. Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez juttatott állami támogatás a következő normatívák alapján vehető igénybe.
1. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományának személyi juttatásaihoz:
a.) a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság
személyi juttatásaihoz 1 725 885 Ft/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI.26.) BM rendelet -A hivatásos önkormányzati tűzoló-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma- című mellékletének "Létszám összesen" rovat adata szerint.
b.) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati
tűzoltóság személyi juttatásaihoz 2 100 000 Ft/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI.26.) BM rendelet -A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma- című mellékletének táblázata "Létszám összesen" rovat adata szerint.
c.) Illetménykiegészítéshez 22 853 Ft/fő
A támogatást a fővárosi önkormányzat veheti igénybe az 1/a pontban meghatározotton túl az 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hszt.) 103 § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII.31.) Korm. rendelet és a 20/1997. (III.19.) BM rendelet alapján - a fővárosi tűzoltóparancsnokság megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai illetménykiegészítéséhez - a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI.26.) BM rendelet -A hivatásos önkormányzati tűzoló-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma- címü mellékletének táblázata "Létszám összesen" rovatában -a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság részére- meghatározott létszám szerint.
2. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság dologi kiadásainak támogatása alábbi normatívákkal vehető igénybe:
a) a tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez 3 100 Ft/m2
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a tűzoltó laktanya telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatba vételi engedélyben szereplő fűtéssel és világítással ellátott tűzoltólaktanya nettó alapterülete, továbbá az ilyen célra igénybe vett - fűtéssel és világítással ellátott nettó alapterület - 1998. augusztus 31-ei állapot szerint veheti igénybe.
b) a tűzoltójárművek üzemeltetéséhez és karbantartásához 52,50 Ft/km
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V.30.) Korm. rendelet -A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya- című mellékletében meghatározott tűzoltó járművek, továbbá a rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek előző 3 évben (1995-97) futott és pótlékolt kilométereinek három éves átlaga alapján tervezett futásteljesítmény alapján.
c) a különleges szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 320 000 Ft/db
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V.30.) Korm. rendelet -A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya- című mellékletében meghatározott különleges szerek - emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű - 1998. augusztus 31-ei száma alapján.
d) a speciális szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 260 000 Ft/db
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe az 59/1995. (V.30.) Korm. rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek - búvárszer, tűzoltóhajó, légzőbázis, turbóreaktív oltógépjármű, por-hab kombinált oltójármű, lánctalpas-erdőtüzes gépjármű, konténerszállító gépjármű - 1998. augusztus 31-ei száma szerint.
e) a készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltóparancsnokság intézményi kiadásaihoz -irodaszer, információhordozó, kommunikációs számítástechnikai eszközök és egyéb - 28 024 Ft/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzolóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzolóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI.26.) BM rendelet -A hivatásos önkormányzati tűzoló-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma- című mellékletének "Létszám összesen" rovat adata szerint.
f.) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokság intézményi kiadásaihoz 420 000 Ft/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzolóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI.26.) BM rendelet -A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoló-parancsnokságok létszáma- címü mellékletének táblázata "Létszám összesen" rovat adata szerint.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a fenti normatívákkal juttatott állami támogatás összege együttesen szolgál a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben előírt követelmények teljesítéséhez.
9. számú melléklet az 1998. évi ... törvényhez
A fegyveres erők költségvetési létszáma
A Magyar Honvédség létszáma (fő):
|
Megnevezés |
Létszám |
|
Tiszt |
8 420 |
|
Tiszthelyettes |
9 700 |
|
Szerződéses állomány |
5 330 |
|
Sor- és tanintézeti hallgatói állomány együtt |
20 500 |
|
Honvédségi közalkalmazott |
9 200 |
|
Mindösszesen: |
53 150 |
A Határőrség létszáma (fő):
|
Megnevezés |
Létszám |
|
Tiszt |
1 984 |
|
Zászlós és tiszthelyettes |
7 392 |
|
Tanintézeti hallgató |
235 |
|
Határőrségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt |
2 565 |
|
Mindösszesen: |
12 176 |
10. számú melléklet az 1998. évi …. törvényhez
Fejezeti kezelésű támogatási célprogramok egyes szabályai
1. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.
2. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) az erdőfenntartási járulék,
b) az erdővédelmi bírság,
c) az újraerdősítési költség,
d) az erdőgazdálkodási bírság.
3. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a földvédelmi járulék,
b) a földvédelmi bírság,
c) a talajvédelmi bírság.
4. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a tenyésztési hozzájárulás,
b) az állattenyésztési bírság,
c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.
5. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adása,
b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy díja,
c) a halászvizsga és a horgászvizsga díja,
d) halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság,
e) a halászat céljait elősegítő egyéb önkéntes befizetések,
f) jogszabályban előírt egyéb befizetések,
g) halászatfejlesztési hozzájárulás.
6. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díjak (vadászjegyek, vadászati engedélyek, trófeabírálat díja, stb.),
b) a vadvédelmi hozzájárulás,
c) a vadgazdálkodási bírság,
d) a vadvédelmi bírság.
7. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].
8. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 40. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: építésügyi bírság [az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés].
9. A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím tekintetében bevétel:
a) a turisztikai hozzájárulás,
b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:
ba) a kereskedelmi szálláshelyek – fizetővendéglátás kivételével – éves nettó árbevételének 2%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
- 081100 szállodai szolgáltatás,
- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,
- 081220 panziószolgáltatás,
- 081230 kempingszolgáltatás,
- 081240 nyaraló szolgáltatás,
- bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
- 082100 éttermi vendéglátás,
- 082200 cukrászdai vendéglátás,
- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,
bc) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások:
- 094320 utazásszervezés és/vagy – közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1%-a,
- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1%-a,
- 113110 személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2%-a,
- 113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 113120 kezelőszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízbicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
- 195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a.
c) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg,
d) "pályázati eljárási díj" bevétel.
10. Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 9. pont ba)–bc) alpontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.
11. A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50 %, a harmadik negyedévben 30 %, a negyedik negyedévben 20 %. A tárgyévi befizetés határideje az első félévet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-éig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20-a.
12. A 9. pont ba)–bc) alpontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)–(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken.
A 9. pont bc) alpontjában a játékautomaták, pénznyerő automaták, illetve játékkaszinók esetében az adózott nettó árbevétel alatt a következő értendő: a fenti tevékenységből származó - az előzőekben meghatározott - nettó árbevételt csökkentteni kell az ezen tevékenységek után fizetett játékadóval, és helyi iparűzési adóval.
13. A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el.
14. A XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím, tekintetében a bevétel:
a) a környezet- és természetvédelmi bírságok,
b) a környezetvédelmi termékdíjak,
c) nemzetközi segélyek,
d) az önkéntes befizetések és támogatások,
e) a támogatások visszafizetése és ezek kamatai,
f) a megtérített kárelhárítási költségek és kártérítés.
15. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó – a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt – egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a),
b) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,
c) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,
d) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.
16. A XVII.Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, tekintetében bevétel:
a) a külföldi gépjárműadó,
b) a belföldi gépjárműadó,
c) a túlsúlydíj,
d) a nemzetközi segély.
17. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13.. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel:
a) a vízkészletjárulék és annak késedelmes befizetése esetén megállapított késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság,
b) a visszatérítendő támogatásokból származó befizetések, azok kamatai és késedelmi kamatai,
c) a külön jogszabályok rendelkezései alapján a vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított vízi létesítmények, vízimunkák, vagy gyakorolt vízhasználatok miatt a vízügyi hatóság által kiszabott bírság,
d) az a), c) pontokban megjelölt bevételi források körében keletkezett tartozások - azonnali beszedési megbízással is beszedhető - köztartozásnak minősülnek,
e) az egyéb hozzájárulás és támogatás.
18. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó a vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(2) a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 21. pont alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól,
b) az üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) a b)-c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,50 Ft/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10 %-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 3,00 Ft/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 9,50 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 18. pont (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,50 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 21. pont (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 4,60 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani.
(6) A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.
(7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
(8) A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget - ha az összes tartozásnál kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a vízkészletjárulék tartozásra kell elszámolni.
19. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó - a (2) és (3) bekezdésben megállapított kivételekkel - a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság vízügyi célelőirányzat számlájára.
(2) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni
a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),
b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használ vizet (időszakos vízhasználó),
c) ha a 18.pont (3) bekezdésének b) pontja alapján fizet vízkészletjárulékot.
(3) Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.
20. (1) A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől - vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől - számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenteni köteles (bejelentkezés).
(2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni
a) a tényleges vízigénybevételről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 19. pont (1)-(3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hónap 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.
(3) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el.
(4) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.
21. (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető - vízmennyiség után,
b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,
c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,
h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettős működésű csatornákból történő vízkivételt,
i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot.
(2) A vízhasználónak az (1) bekezdés b) és f) pontjában megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.
(3) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.
22. A XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel:
a) a műemlékvédelmi bírság,
b) a műemlékvédelmi hozzájárulás,
c) az állami tulajdonú műemlék értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel,
d) a támogatást igénylő pályázó által fizetett pályázati díj,
e) a célelőirányzatból nyújtott támogatások visszafizetett összege.
23. A XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10. cím, 12. alcím, tekintetében bevétel:
a) a kulturális járulék,
b) a bírság bevétel,
c) önkéntes befizetések.
24. A 10/A. számú mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után - a 25. és 26. pontokban foglaltak kivételével - kulturális járulékot kell fizetni. A járulék mértékét e törvény 10/A. számú melléklete határozza meg.
25. A jogszabály alapján működő művészeti zsürik által minősített képző- és iparművészeti alkotások járulékmentesek. Mentesek továbbá a járulékfizetése alól az eredeti szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló alkotások és szolgáltatások, valamint az előadóművészi tevékenység. Kivéve a szórakoztató, kulturális és sport szolgáltatások SZJ 1916 számából a 191623 és 191629, valamint az SZJ 1919 szolgáltatások keretében végzett tevékenység.
26. Nem kell kulturális járulékot fizetni azon termékek esetében, melyek után a járulék fizetésére kötelezett személy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 29. §-a szerint teljesíti az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét. Nem kell kulturális járulékot fizetni azon szolgáltatások után sem, melyek az ÁFA törvény alkalmazásában külföldön teljesítettnek minősülnek.
27. A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be, és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után, negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-ig az APEH-SZTADI által vezetett az APEH által közzétett számlaszámú kulturális járulék beszedési számla javára. A járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi a rá vonatkozó külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni.
28. Az állami adóhatóság negyedévenként a negyedévet követő második hó 20. napjáig átutalja a kulturális járulék beszedési számla egyenlegét a Nemzeti Kulturális Alapprogram számlája javára.
10/A. számú melléklet az 1998. évi ..... törvényhez
A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre az 1995. december 31-én hatályos belföldi termékosztályozás (BTO), szolgáltatások jegyzéke (SZJ) és építési jegyzék (ÉJ) szerint
|
BTO-szám |
Megnevezés |
Járulék- kulcs % |
A járulék fizetésére kötelezett |
|
205113 00 00 |
Faintarzia és faberakás, ékszer- vagy evőeszköztartó (doboz), szobor, tolltartó és egyéb dísztárgyak fából |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
205114 10 00 |
Festmény, fénykép, tükör és hasonló tárgyak kerete fából |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
205114 27 00 |
Képzőművészeti állvány fából |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
221120-ból |
Pornó-, szex- és erőszaktartalmú mű |
20 |
Kiadó (importáló) |
|
221120 20 00 |
Gyermek- (mese-) és ifjúsági könyv, brosúra |
1 |
Kiadó (importáló) |
|
221120 30 00 |
Szépirodalmi könyv, brosúra |
1 |
Kiadó (importáló) |
|
221120 40 00 |
Társadalomtudományi könyv, brosúra |
1 |
Kiadó (importáló) |
|
221120 50 00 |
Természettudományos, technológiai és egyéb szakmai könyv |
1 |
Kiadó (importáló) |
|
221120 70 00 |
Gyermek- és ifjúsági képeskönyv, rajzoló- és kifestőkönyv |
1 |
Kiadó (importáló) |
|
221130 00 00 |
Szótár, lexikon, térkép és zenei könyvek |
1 |
Kiadó (importáló) |
|
221200 00 00 |
Hetente legalább négyszer megjelenő újságok, lapok és folyóiratok |
1 |
Kiadó (importáló) |
|
221300 00 00 |
Hetente négynél kevesebbszer megjelenő újságok, lapok és folyóiratok |
1 |
Kiadó (importáló) |
|
221400 00 00 |
Hangfelvételek |
2 |
Kiadó (importáló) |
|
221500 00 00 |
Postai levelezőlapok, üdvözlőlapok, képek és más nyomtatott termékek |
3 |
Kiadó (importáló) |
|
221500-ból |
Pornó-, szex- és erőszaktartalmú termék |
20 |
Kiadó (importáló) |
|
222212 00 00 |
Szakmai reklámanyag, kereskedelmi katalógus és hasonlók |
1 |
Kiadó (importáló) |
|
223200 00 00 |
Videofelvételt tartalmazó szalagok és lemezek |
3 |
Kiadó |
|
223200-ból |
Pornó-, szex- és erőszaktartalmú mű |
20 |
Kiadó |
|
223300 00 00 |
Mágnesszalag és -lemez, CD-lemez adatfeldolgozási információval |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
223300-ból |
Pornó-, szex- és erőszaktartalmú mű |
20 |
Kiadó (importáló) |
|
246400 00 00 |
Fotókémiai anyagok kivéve: 246411 32 10 röntgenfilm, 246411 74 00 röntgenpapír |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
252428 30 00 |
Dísztárgy műanyagból |
3 |
Gyártó (importáló) |
|
261313 00 00-ból |
Asztali, konyhai, irodai, lakberendezési üvegtermék (ivópohár kivételével) |
3 |
Gyártó (importáló) |
|
262113 00 00 |
Finomkerámia dísztárgy |
3 |
Gyártó (importáló) |
|
287524 00 00 |
Díszműáru és hasonló termék fémből (nem nemesfémből) |
3 |
Gyártó (importáló) |
|
295611 00 00 |
Könyvkötészeti gép (könyvvarrógéppel együtt) |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
295612 00 00 |
Betűszedés, nyomtatáskép- és nyomólemez-készítés gépei |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
295613 00 00 |
Ofszet nyomdagép (nyomógép) |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
295614 00 00 |
Egyéb, máshová nem sorolt nyomdagép |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
300112 00 00 |
Egyéb írógép |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
300121 00 00 |
Optikai rendszert tartalmazó kontakt- vagy hőmásoló és elektrosztatikai másológép |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
322011 00 00 |
Rádiótelefon, rádiótávíró, rádió- és televízió-műsorszórás (vevőkészülékeket is tartalmazó) adóberendezései, beleértve a mobil berendezéseket is (nem vezetékes), kivéve a 322011 11 00 Katonai adóberendezés |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
322012 00 00 |
Televízió-kamera |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
323011 10 00 |
Hordozható rádióműsor-vevő készülék |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
323011 20 00 |
Kombinált rádióműsor-vevő készülék (hordozható nélkül) |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
323012 00 00 |
Gépjármű rádióműsor-vevő készüléke, beleértve a rádiótelefon és rádiótávíró vételi lehetőségét is |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
323020 00 00 |
Televízió-vevőkészülék (beleértve a videomonitorokat és videovetítőket is) |
0,5 |
Gyártó (importáló) |
|
323031 00 00 |
Lemezjátszó, lemezjátszó automata, kazettás lejátszóberendezés és egyéb hanglejátszó készülékek (beépített felvételi lehetőség nélkül) |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
323032 00 00 |
Magnetofon és egyéb hangfelvevő készülék |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
323033 00 00 |
Videoberendezések kép és hang rögzítésére és visszaadására |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
323040 00 00 |
Mikrofon, hangszóró, fejhallgató, hangfrekvenciás erősítő és hangerősítő berendezés, rádiótelefon és rádiótávíró vevőkészüléke |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
323041 00 00 |
Mikrofon, mikrofon tartószerkezete |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
323042 00 00 |
Hangszóró, fejhallgató (mikrofonnal kombinálva is) |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
323043 00 00 |
Elektromos hangfrekvenciás erősítő, elektromos hangerősítő berendezés |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
323050 00 00 |
Kép- és hangrögzítő és -lejátszó berendezések alkatrészei, antennák |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
334030 00 00 |
Fényképészeti eszközök és alkatrészei |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
362100 00 00 |
Pénzérme, érem |
3 |
Gyártó (importáló) |
|
362211 00 00 |
Természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő vagy féldrágakő, szintetikussal vagy rekonstruálttal együtt megmunkálva, de foglalat nélkül |
3 |
Gyártó (importáló) |
|
362213 00 00 |
Ékszer és részei, arany- és ezüstműves áru és részei |
3 |
Gyártó (importáló) |
|
363000 00 00 |
Hangszerek |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
365033 50 00 |
Játékfegyver |
10 |
Forgalmazó |
|
365041 00 00 |
Kártya |
3 |
Gyártó (importáló) |
|
365041-ből |
Pornó-, szex- és erőszaktartalmú kártya |
20 |
Gyártó (importáló) |
|
365042 00 00 |
Televízióhoz kapcsolható videojáték |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
365042-ből |
Pornó-, szex- és erőszaktartalmú videojáték |
20 |
Gyártó (importáló) |
|
365043 00 00 |
Biliárdfelszerelés, szórakozóhelyi asztali vagy társasjáték, pénzérmével vagy koronggal működő más játék |
10 |
Forgalmazó |
|
366100 00 00 |
Divatékszerek |
3 |
Gyártó (importáló) |
|
366371 00 00 |
Ünnepi, farsangi és különféle más szórakoztató tárgy |
3 |
Gyártó (importáló) |
|
366376 00 00 |
Művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezekből készült termék |
3 |
Gyártó (importáló) |
|
366390 00 00 |
Műalkotás, gyűjtemény, régiség (numizmatikai értékű tárgy), múzeumi tárgy másolata |
1 |
Gyártó (importáló) |
|
SZJ-szám |
Megnevezés |
Járulék- kulcs % |
A járulék fizetésére kötelezett |
|
11343-ból |
Filmek, műsoros videokazetták, hangkazetták, hanglemezek kölcsönzése |
3 |
Szolgáltató |
|
11343-ból |
Pornó-, szex- és erőszaktartalmú művek kölcsönzése |
20 |
Szolgáltató |
|
143 |
Hirdetés |
1 |
Szolgáltató |
|
143-ból |
Nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetés |
0,5 |
Szolgáltató |
|
1444 |
Fényképészet, videofelvétel készítés |
1 |
Szolgáltató |
|
14493-ból |
Színészek, művészek közvetítése és nyilvántartása, szerződés ügyintézése, könyvek, színdarabok, egyéb alkotások, producernél való elhelyezése, művészeti tárgyak árverése (aukciója) |
1 |
Szolgáltató |
|
14497 |
Divattervezés, esztétikai formatervezés és szaktanácsadás |
1 |
Szolgáltató |
|
191 |
Kulturális szolgáltatás, szórakoztatás |
2 |
Szolgáltató |
|
1913-ból |
Pornó-, szex- és erőszaktartalmú filmek vetítése |
20 |
Forgalmazó (kiadó) |
|
1913-ból |
Videovetítés szálloda- és vendéglátóipari üzemekben* |
|
Üzemeltető |
|
1918 |
Közösségi-művelődési szolgáltatás |
1** |
Szolgáltató |
|
ÉJ-szám |
Megnevezés |
Járulék- kulcs % |
A járulék fizetésére kötelezett |
|
611 |
Vezetékek kiépítése kábeltelevízió-hálózat esetén |
1 |
Kivitelező |
|
913-5 |
Reklámépítmény |
1 |
Kivitelező |
* Vendégnapok száma szerint naponta 40 Ft, minden más esetben naponta 100 Ft.
** A bevételből levonható az állami költségvetésből és a pénzalapokból kapott támogatás.
|
|
11. számú melléklet az 1998. évi .... törvényhez |
|
|
|
|
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai |
|
|
|
millió forintban |
|
Megnevezés |
1999. évi előirányzat |
|
I. Költségvetési befizetési kötelezettségek |
|
|
a) az állami vagyon privatizációja bevételéből |
8 000 |
|
b) az állami vagyon utáni részesedés, az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján együttesen |
14 400 |
|
Összesen: |
22 400 |
|
II. Ráfordítások |
|
|
Ráfordítások az 1995. évi XXXIX. tv. 23. §-a alapján |
36 600 |
|
a) a hozzárendelt vagyon értékesítése előkészítésének költségei, az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő kiadások, díjak, költségek (23. § (1) a és f pontok) |
10 000 |
|
b) vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások (23. § (1) e pont) |
3 000 |
|
c) a privatizációval és a vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs kifizetések (23. § (1) g pont) |
15 000 |
|
d) az ÁPV Rt. működési költségei (23. § (1) h pont) |
4 000 |
|
e) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések (23. § (1) i pont) |
3 000 |
|
f) alacsony kamatozású államadósság törlesztése E-hitelből (23. § (1) i pont) |
1 500 |
|
g) a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető bevételi hányad (23. § (1) i pont) |
100 |
|
2. Az e törvény alapján keletkező ráfordítások |
11 000 |
|
a) a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatása |
7 000 |
|
b) nem az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása |
1 000 |
|
c) a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatása |
1 500 |
|
d) az agrárreorganizációs program kamatterheinek átvállalása |
1 500 |
|
3. Ráfordítások egyéb kötelezettségek alapján |
4 500 |
|
a) egyéb szerződéses kötelezettségek (pl.: DAM) |
1 500 |
|
b) az ÁPV Rt. és a jogelődök portfóliójába tartozó cégek esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása |
3 000 |
|
4. Az állam gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedések veszteségeire, válsághelyzetek megszüntetésére |
3 000 |
|
5. A privatizációs tartalék feltöltése |
25 000 |
|
Összesen: |
80 100 |
|
Kiadások összesen: |
102 500 |
|
|
|
12. számú melléklet az 1998. évi ..... számú törvényhez
“9. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez
Egyes tevékenységek, melyek gyakorlásának feltétele a felelősségbiztosítási szerződés megkötése
1. Gépjármű üzembentartása
2. Lőtér üzemeltetése
3. Nem állami szociális intézmény fenntartása
4. Nem állami gyermekellátást végző intézmény fenntartása
5. Egészségügyi vállalkozási tevékenység
6. Felvonók és mozgólépcsők ellenőrzése
7. Pénzfeldolgozási tevékenység
8. Műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító tevékenység
9. Gázértékesítési tevékenység.”
A magyar köztársaság 1999. évi központi
költségvetése
1-3. §-hoz
A törvény és az 1. számú melléklete a főösszegeket, a hiányt, a kiadások és a bevételek fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti bontását, és a központi költségvetés bel- és külföldi adósságállományának törlesztésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
4. §-hoz
Az Országgyűlés ebben a paragrafusban felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a törvényben jóváhagyott hiányt finanszírozza és az államadósságot kezelje. A megadott felhatalmazás a korábban alkalmazott részletes előírásokkal szemben tág értelemben ad államadósság kezelési műveletekre felhatalmazást, hiszen az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 14. §-a szabályozza az államadósság egészének alakulását. A költségvetési év előtt és az év folyamán azonban nem lehet merev részletes előírásokkal szabályozni a végezhető műveleteket, hiszen az adósságkezelés tényleges lehetőségeit nagy részben az állampapír-piac aktuális helyzete is befolyásolni fogja. Az adott évi részletes műveletekről ezen felhatalmazás alapján majd a költségvetési év lezárása után számol be a pénzügyminiszter.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény az éves költségvetési törvény feladatául írja elő a Magyar Nemzeti Bank által 1991. előtt nyújtott kedvezményes kamatozású hitelek kamatának meghatározását.
5. §-hoz
E paragrafus szabályozza azt az összeget, amely céltartalékként az 1999. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggően az egyszeri kifizetésekkel kapcsolatos többletkiadások részbeni fedezetére szolgál. A céltartalék csak a központi költségvetési szerveknél használható fel, de egyes feltételek bekövetkeztével még meghatározott központi költségvetési szervek sem vehetik igénybe e forrást.
A Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. - korábban költségvetési intézményként működő szervek - által jelzett működés-racionalizálás várhatóan leépítésekkel jár. Az ezzel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetésekre forrást kell biztosítani, azonban indokolt azt a pénzügyminiszter által meghatározandó feltételekhez kötni.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
6. §-hoz
A privatizáció folyamata, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon magántulajdonba juttatása 1998. év végére nagyrészt megvalósult, amelynek következtében az értékesítésből származó bevételek nagyságrendje csökken. Ebből eredően az ÁPV Rt. 1999. évben a központi költségvetés részére mindösszesen 8 000 millió forintnyi privatizációs befizetést teljesít. Az ezt meghaladó bevétel a törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási előirányzatok teljesítése után a korábbi évekhez hasonlóan az államadósság törlesztésére szolgál.
A privatizációs bevételeknek kell fedezetet teremteniük egyrészt a privatizációs törvény előírásaiból adódó, valamint a szerződéses kötelezettségekből fakadó kifizetések teljesítésére, továbbá olyan állami feladatok ellátására is, mint a területfejlesztés, a környezeti károk elhárítása, valamint az agrárreorganizáció támogatása.
1999. évtől kezdődően az ÁPV Rt.-hez kerülnek a korábban a Pénzügyminisztérium kezelésében lévő társaságok és pénzintézetek is, így az ezekben megtestesülő állami tulajdonrész utáni hozadék, illetve az ezek értékesítéséből származó bevétel szintén az ÁPV Rt.-n keresztül érkezik a költségvetésbe. A nem az ÁPV Rt. rendelkezési körébe tartozó társaságok állami tulajdonlásával összefüggő bevételek szintén a központi költségvetést illetik.
Itt szerepel az ÁPV Rt. és a Honvédelmi Minisztérium között 1999. évben lezajlott pénzügyi tranzakció lezárását célzó rendelkezés is, amelynek alapján a HM-nek teljesítenie kell azon ingatlanok átadását, amelyek vételárát az ÁPV Rt. megelőlegezte.
7. §-hoz
Ebben a §-ban az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt arra, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő eddig nem értékesített, illetőleg nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai és iparfejlesztési célok megvalósulásának érdekében - eseti döntéssel - térítésmentesen a helyi önkormányzat tulajdonába adhassa.
8. §-hoz
A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből javaslatra a pénzügyminiszter határozhatja meg jogcímenként a költségvetési szerv által - a teljesítendő köztartozás és a költségek kiegyenlítését követően - az építési-beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A törvény főszabályként azt állapítja meg, hogy a központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítéséből származó ellenértéknek a központi költségvetési szervet megillető bevételhányada nem lehet a köztartozásokkal és az értékesítés költségével csökkentett ellenérték 50%-nál alacsonyabb. Ez a szabály nem vonatkozik a Honvédelmi Minisztériumra, amely az ismert okok miatt a vagyonkezelésében lévő ingatlanok ellenértékét köztartozásai kiegyenlítését követően teljes egészében felhasználhatja.
Ugyancsak kivétel a főszabály alól az Egészségügyi Minisztérium is, amely kormányzati beruházási céljainak megvalósítására befolyó ellenértéket 2500 millió forint értékhatárig a köztartozásai kiegyenlítését követően a meghatározott kiemelt előirányzatainak növelésére használhatja fel.
E paragrafus eleget tesz annak is, hogy az államháztartásról szóló törvény 108. §-a értelmében a költségvetési törvényben kell meghatározni a behajtásra nem kötelezett kisösszegű követelések értékhatárát is.
Az államháztartásról szóló törvény csak nyilvános versenytárgyalás alkalmazásával teszi lehetővé a költségvetési szervek ingatlan-elidegenítését. A Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összefüggésben még mindig jelentős mértékű ingatlanvagyon értékesítésére kerül sor. Ezért célszerű, hogy a Kormány olyan jogosultságot kapjon, amely eseti döntésekkel lehetővé teszi - az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítésének eredménytelensége esetén - a paragrafusban meghatározott célokra a Honvédelmi Minisztérium részéről történő ingatlanátadást. Az így sem hasznosítható ingatlanokat - tekintettel arra, hogy ezek hasznosítására egyelőre más megoldás nincs - a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell 1999. december 1.-éig átadni. E határidő előtt is a Honvédelmi Minisztérium a hatékony értékesítés érdekében a KVI részére 9 milliárd forint értékben átadhat honvédelmi célra már nem hasznosítható ingatlanokat. A törvény meghatározza, hogy ezen ingatlanok az értékesítését követően az ellenértéket a Honvédelmi Minisztérium részére 30 napon belül át kell adni.
A Kormány jogosult határozattal a kormányzati célprogram keretében létrejött szennyvíztelepek állami tulajdonban lévő forgalomképes részének ingyenes önkormányzati tulajdonba adására.
Az elmúlt évhez hasonlóan a MÁV Rt. stabilizálása, a lecsökkent fuvarozási igényekhez való igazodás indokolttá tesz - egyéb intézkedések mellett - létszám-racionalizálást is. A tevékenység egyes területein és egyes szervezeti egységeknél az ehhez szükséges műszaki fejlesztést támogatja az állam.
9. §-hoz
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon hasznosításából, illetőleg értékesítéséből származó nettó bevétel felhasználását e paragrafus a központi költségvetés központosított bevételéül jelöli meg. A javaslat szerint a KVI az ily módon szerzett bevételéből 1200 millió forintot fordíthat a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos állami feladatellátással összefüggő feladataira.
10. §-hoz
A központi költségvetési szervek vállalkozási tevékenységéből származó eredményükből a társasági adónak megfelelő mértékkel (18 %) csökkentett részt használhatják fel, az alaptevékenység ellátásához felhasznált eredményt befizetési kötelezettség pedig nem terheli.
11. §-hoz
Az ebben a paragrafusban felsorolt bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50 %-a elszámolható saját bevételként, 50 %-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét illeti. E paragrafusban sorolja fel a javaslattevő az e szabály alóli kivételeket (teljes összegében felhasználható többletbevételek) és ugyancsak itt kerül rögzítésre a vonatkozó előirányzat változtatásának, illetőleg módosításának határideje.
12. §-hoz
Ez a rendelkezés központi elvonást ír elő a központi költségvetési szervek részére az e paragrafusban meghatározott bevételeik körében. Ezzel eleget tesz az államháztartásról szóló törvény azon rendelkezésének, amely szerint egyes bevételek meghatározott hányadát kincstári vagyon - annak használata - utáni részesedés terheli. Ez alól csak néhány országos jelentőségű intézmény képez kivételt. A kötelezettség ezúttal sem vonatkozik az alapvető funkciók (oktatás, kollégiumi ellátás, egészségügy stb.) ellátásáért fizetett térítésekre, illeték jellegű bevételekre, felhalmozási célú bevételekre. A kötelezettség alóli mentességeket a felsorolt célok, illetve a mezőgazdasági termékek alacsony jövedelmezősége indokolják.
13. §-hoz
A felsőoktatási hallgatói normatíva emelésére nincs mód, de a tandíjfizetési kötelezettség eltörlése és az 1998-ban bevezetett lakhatási támogatás fajlagosan 10 %-os emelése miatt ez nem is indokolt. A doktori képzésben résztvevők normatívája a legkisebb kötelező munkabér 1998. évi növekedési ütemével arányosan nő.
14. §-hoz
A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények által fenntartott, valamint a területi közoktatási feladatokat ellátó gyakorlóiskolák és óvodák működtetését a közoktatási normatívák kétszeresének megfelelő összeggel támogatja a központi költségvetés. A kétszeres normatíva a közoktatási alaptevékenység ellátása mellett a pedagógusjelöltek gyakorlati felkészítésével kapcsolatos többletfeladatok finanszírozására szolgál.
15. §-hoz
A fogvatartottak foglalkoztatását - törvényi előírás szerint - biztosítani kell. A foglalkoztatást túlnyomórészt az e célra létrehozott büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek valósítják meg. A különleges munkaerő foglalkoztatása során a polgári élettől lényegesen eltérő, sajátos (biztonsági, őrzési, betanítási, anyag-felhasználási, javítási, karbantartási stb.) többletköltségek merülnek fel, melyek az alaptevékenység összköltségének jelentős hányadát teszik ki, ezek a gazdálkodás eredményéből nem fedezhetők, s ebből következően a gazdálkodó szervezetek fokozott támogatását igénylik.
16-17. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szakaszai - a kapcsolódó törvénymellékletekkel együtt - szabályozzák a helyi önkormányzatokat megillető állami hozzájárulásokat és támogatásokat, ezen belül tagolva a normatív állami hozzájárulásokat, a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokat, továbbá a kiegészítő támogatásokat.
A törvényjavaslat 16. §-a és a 3. sz. melléklete részletesen tartalmazza a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit. A közoktatási törvénnyel összhangban szerepelnek a mellékletben a közoktatáshoz kapcsolódó 1999. évi normatív állami hozzájárulások, illetve az egyéb szaktörvényekkel - elsősorban a szociális ellátásról és a gyermekek védelméről szóló törvényekkel - és más jogszabályokkal összefüggően tartalmazza a melléklet jogcímenként a további normatív állami hozzájárulásokat.
A normatív állami hozzájárulásokat részletesen, önkormányzatonként és jogcímenként a helyi önkormányzatok adatszolgáltatásában szereplő feladatmutatók és mutatószámok alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé a költségvetési törvény hatálybalépését követően. Ez szükséges a helyi önkormányzatoknak a költségvetésük megtervezésével kapcsolatos feladataik végrehajtásához, és költségvetésükről külön törvényben szereplő információ- szolgáltatási kötelezettségük határidőben történő teljesítéséhez. Az együttes rendelet kiadására felhatalmazást ad a 16. §.
Az önkormányzatok központilag szervezett adatszolgáltatása a törvényjavaslat tárgyalásának időszakában fejeződik be. A helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulások így a törvényalkotás folyamatában véglegeződnek.
A törvényjavaslat 17. §-a - a kapcsolódó 5, 7, 8. sz. mellékletekben részletezett jogcímen és jogosultsági feltételekkel - felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokat állapít meg:
A törvényjavaslat 5. számú melléklete tételesen tartalmazza a helyi önkormányzatok által ellátandó egyes feladatok felhasználási kötöttséggel járó támogatásainak igénybevételi keretszabályait és összegeit.
A helyi önkormányzatok színházi támogatásának jogcímeit és összegeit a 7. sz. melléklet részletezi. A támogatás túlnyomó része a színházépület működtetéséhez kapcsolódik, további támogatás illeti meg az önkormányzatokat a művészeti kiadásokhoz való hozzájárulásként, és pályázati rendszerben részesülhetnek támogatásban az egyéb színházi intézmények és feladatok. Az 1999. évben érvényesülő színházi támogatás rendszer az előző évhez képest nem változik.
E szakasz tesz javaslatot a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény szabályai szerint felhasználható, önkormányzati beruházások címzett és céltámogatására fordítható előirányzat megállapítására, ezen belül külön is meghatározva az 1999. évben induló új címzett támogatásra fordítható összeget. Ez utóbbi előirányzat megállapítása feltétele a hivatkozott törvény szerinti céltámogatási rendszer lebonyolításának, és a céltámogatási döntés - keretek között történő - meghozatalának. A céltámogatásokra vonatkozó döntés ugyanis időben megelőzi a címzett támogatások elbírálását, és ezért csak így biztosítható a címzett támogatásokra is a szükséges előirányzat.
Normatív, kötött felhasználású, kiegészítő támogatást állapít meg a törvényjavaslat a 8. sz. mellékletben a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása, kollégiumi ellátása elősegítésére, a két tanítási nyelvű oktatáshoz, továbbá ebben a részben szerepel a pedagógusok szakkönyv-, illetve a tanulók tankönyv vásárlására, a pedagógus szakvizsgára és továbbképzésre fordítható, valamint az érettségi és szakvizsga díjakkal összefüggő támogatás.
Kiegészítő normatív támogatást tartalmaz a törvényjavaslat körzeti, térségi feladatok jogcím megnevezéssel a közoktatási feladatot elősegítő fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége, pedagógiai szakszolgálatok támogatására valamint a pedagógiai szakmai-szolgáltatói és szakértői tevékenység igénybevételéhez.
A helyi önkormányzatok fenntartásában működő hivatásos tűzoltóságok 1999. évi állami támogatásának a fenntartó városok önkormányzatai részére megállapítása a 8. számú melléklet II. részében foglalt több elemes normatíva alkalmazásával, szakmai mutatók felmérése alapján történik. A szabályozás figyelembe veszi a normativitás érvényesítésére a tűzoltóságról szóló törvényben megfogalmazott követelményt, az egyes ellátási körzetekhez tartozó térségek eltérő természeti és épített környezeti adottságait, a tűzoltó-parancsnokságok jogszabályban megállapított létszámnormatíváját, a szolgálati törvényből adódó személyi juttatásokat, továbbá a tűzoltó felszerelések és laktanyák működtetéséhez, üzemeltetéséhez kapcsolódó normatív támogatás összegeket határoz meg. Az eltérő feladatok miatt külön normatívát tartalmaz a 8. számú melléklet a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos helyi önkormányzati tűzoltóságok személyi és dologi kiadásaira.
A társadalmi-gazdasági infrastrukturális szempontból elmaradott és foglalkoztatási nehézségekkel küzdő térségek településeinek infrastrukturális felzárkózását, fejlesztését felhasználási kötöttséggel járó, úgynevezett területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú állami támogatás segíti. Az előirányzat a területfejlesztés fontos térségi eszköze, felhasználásáról - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek. A támogatás fontos szerepet tölt be a vállalkozások helyi infrastrukturális feltételeinek javításában, valamint a céltámogatások igénybevételéhez szükséges saját erő megteremtésében.
A céljellegű decentralizált támogatás a megyei fejlesztési programokban kiemelt önkormányzati felhalmozási célokra és vis maior esetek felszámolására fordítható területi megkötöttség nélkül, ugyancsak a területfejlesztési tanácsok döntési körében.
E § tartalmaz szabályozást arra, hogy a területfejlesztési tanácsok vis maior tartalékból - meghatározott feltételek mellett - igényelhetnek további összeget természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére. Az igények teljesítéséről az itt szereplő felhatalmazás alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
A törvényjavaslat a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknak a helyi önkormányzatok lemondása következtében felszabaduló összegét - kivéve, ha az előirányzat csökkenés nem helyi önkormányzat részére történt feladatátadással függ össze - az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatás előirányzatának, illetve a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő támogatásának növelésére javasolja felhasználni. Ezáltal a helyi önkormányzatokat megillető támogatások továbbra is helyi önkormányzati körben, a legindokoltabb területeken kerülhetnek felhasználásra, a törvényi felhatalmazás alapján.
18. §-hoz
Ezen szakasz - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésével összhangban - az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzatok, valamint külön törvény alapján a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására tartalmaz szabályozást, valamint megszabja a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokoknak fizethető díj alsó és felső határát. Mindezek feltételrendszerét, az igénylés rendjét, az igények elbírálásának módját a 6. sz. melléklet részletezi. Változás az előző évi szabályozáshoz képest, hogy a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak minősített települések - ilyen jogcímen kapott - személyi jövedelemadóból való részesedése 1999-ben teljes egészében felhalmozási forrásnak tekintendő. Ez kedvezően hat az önkormányzat működési forráshiány miatti kiegészítő támogatási jogosultságára. Ezen túlmenően kisebb módosítást jelent, hogy a előző évben engedélyezett forráskiegészítő támogatás összegének 60 %-áig, az előző évben ezen a címen támogatásban nem részesült önkormányzat pedig a saját számításai szerinti működési forráshiány 60 %-áig előleget vehet igénybe - a támogatás terhére - elszámolási kötelezettséggel, az év első hét hónapjára. Itt kerül szabályozásra továbbá a forráshiány megállapításához a bevételek számbavételének - ezen belül az adóerőképesség figyelembe vételének - módja, valamint az elismerhető kiadások mértéke.
A 18. § (2) bekezdése szabályozza, hogy a fővárosi kerületi önkormányzatokra vonatkozóan - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdése szerint az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatását a Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon. A Fővárosi Önkormányzat az Ötv-ben és e törvény 25. §-ában szabályozott jogkörében a központi költségvetési kapcsolatokból származó források tekintélyes részét osztja el a kerületi önkormányzatok részére. Indokolt tehát, hogy a központi költségvetéstől a Fővárosi Önkormányzat igényelhet önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatokat megillető támogatást, de csak abban az esetben, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú melléklete szerint számított forráshiány mutatható ki. Az egyes kerületi önkormányzatoknál mutatkozó esetleges forráshiány - az előbbiek kimutatása nélkül - a Fővárosi Önkormányzat forráselosztási jogosítványa alapján rendezendő. Annak során azonban a Fővárosi Önkormányzat a 6. számú mellékletben lévő általánosan alkalmazandó szabályoknál szigorúbb feltételeket a kerületi önkormányzatokkal szemben nem támaszthat.
19. §-hoz
Itt kerül meghatározásra, hogy az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó - az Áht.-ban előírt - kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából mely jogcímek, illetve előirányzatok együttes összege vehető figyelembe a 3. sz. és a 8. sz. mellékletekből. Rendelkezést tartalmaz e § a helyi önkormányzatok által fizetendő fenti és a 6. sz. mellékletben meghatározott kamatok esetében azoknak a központi költségvetésben, a Pénzügyminisztérium fejezetben való elszámolására.
20. §-hoz
A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján a költségvetési törvény e §-a rendelkezik az önkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés között megosztásra kerülő személyi jövedelemadó bevételről.
1999. évre a törvény - az 1997. évre bevallott és településre kimutatott - személyi jövedelemadóból a helyi önkormányzatok részére - az 1998. évi 40 % részesedéssel azonos arányban - 40 % átengedést tartalmaz. Az 1997. évre bevallott és településre kimutatott személyi jövedelemadóból 15 % illeti meg közvetlenül a települési önkormányzatokat, további 17,4 % normatívan illeti meg együttesen az önkormányzatokat. Ez utóbbi normatívan átengedett részesedés a 4. sz. melléklet I. részének 2-8. pontjaiban foglalt jogcímek szerint vehető igénybe. Ennek keretében:
Normatív mértékek szerint részesednek személyi jövedelemadóból a megyei önkormányzatok, részben az állandó lakosság száma, részben a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után, továbbá megilleti a megyei önkormányzatokat egy meghatározott, azonos összegű személyi jövedelemadó is.
A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő - kormányrendeletben meghatározott - települések önkormányzatai a népességszámuk alapulvételével külön kiegészítésre jogosultak a személyi jövedelemadóból, hátrányos helyzetük mérséklésére.
A községek általános feladataik ellátásához azonos összegű személyi jövedelemadóban részesednek.
A települési önkormányzatok a települési igazgatási, kommunális és sport feladatokhoz - a normatív állami hozzájáruláshoz kapcsolódó - kiegészítő személyi jövedelemadó részesedést kapnak.
A települések a lakott külterülettel kapcsolatos feladatokhoz külön részesednek a személyi jövedelemadóból, a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal által kimutatott külterületi népességszám alapján, azonos fejkvótával. Ez az új forrás elősegíti az érintett településeknél a külterületen lakó népességgel összefüggő többletkiadások teljesítését, a kedvezőtlen ellátási körülmények fokozatos javítását.
A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokkal kapcsolatos kiadásaikhoz a személyi jövedelemadóból jelentős összegben részesednek a települési önkormányzatok. E személyi jövedelemadó részesedés a 4. sz. melléklet 7. pontjában foglalt szociális jellemzők figyelembe vételével illeti meg az önkormányzatokat. A törvényjavaslat tartalmazza a figyelembe vett jellemzőket, és azok súlyarányait, amelyek együttesen differenciált szociális és gyermekjóléti normatív személyi jövedelemadó részesedést alapoznak meg, illetve eredményeznek.
A lakáshoz jutás és a lakásfenntartás támogatásának feladataihoz - amely eddig a szociális normatíva része volt - személyi jövedelemadó illeti meg a települési önkormányzatokat. E normatív személyi jövedelemadó részesedés nem jár felhasználási kötöttséggel, de közvetlenül megjeleníti a központi költségvetési kapcsolatok lakáscélú részét. A települési önkormányzatokat megillető összeg jellemző mutatók és azok súlyarányai figyelembe vételével kerülnek meghatározásra.
Az 1997. évre bevallott és településre kimutatott személyi jövedelemadóból 7,6 % az önkormányzatok bevételeiben meglévő aránytalanság mérséklését szolgálja. A törvényjavaslat 20. §-ának (4) bekezdése és ahhoz kapcsolódóan a 4. sz. melléklet I. részének 1. pontja szabályozza a települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklésére vonatkozó, a központi költségvetési kapcsolatokból származó források differenciált megállapításának módszerét.
Ennek megfelelően 1999-ben egyrészt a helyi önkormányzatoknál a jövedelemkülönbségek mérséklését szabályozó eszközök szélesednek, másrészt a személyi jövedelemadó megosztás változik annak érdekében, hogy az önkormányzatok közötti jövedelem differenciáltság az egészséges mértékre mérséklődjék, és fokozódjék a gyenge jövedelmű háttérrel rendelkező önkormányzatok felzárkóztatása. A változás - elsősorban a növekvő iparűzési adóra is tekintettel - a kiugró jövedelmek mérséklésére irányul, úgy azonban, hogy a bevételi érdekeltség továbbra is érvényesüljön.
Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a képződés helyén maradó személyi jövedelemadó és - 1999-től - az iparűzési adóerőképesség egy főre jutó együttes összege nem ér el egy meghatározott szintet, a bevétel e szintig kiegészül. Ha azonban az egy főre jutó összeg e szintet meghaladja, az e fölötti rész - sávosan, korlátokkal - beszámításra kerül a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokba.
A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletében kerül közzétételre, a normatív állami hozzájárulásokkal egyidejűleg.
A személyi jövedelemadó megosztásával kapcsolatos szabályok, ezen belül az előző évhez képest mutatkozó változások összességükben a helyi önkormányzatoknál a feladat- és a forráselosztás összhangját segítik elő. A személyi jövedelemadó megosztása a többi forrásokkal, különösen a normatív állami hozzájárulások és támogatások rendszerével együttesen tölti be a helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozásának szerepét. Ezért a szabályrendszer a speciális részösszetevők mellett együttesen, kölcsönhatásban alakítható, illetve értékelhető.
21-23. §-hoz
A gépjárműadó átengedésének 50 %-os mértéke, valamint az egyéb megosztott bevételekből a részesedés - a települési önkormányzatok által termőföld bérbeadásából beszedett adó 100 %-a, és a volt tanácsi vállalatok jogutódainak állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő értékesítéséből származó bevételből az alapítói jogot gyakorló önkormányzat 50 % részesedése, valamint a környezetvédelmi bírságból való részesedés %-os mértékei - az 1998. évhez képest nem változnak.
24. §-hoz
Az önkormányzatok által beszedett illeték szabályozásában a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok közötti 50-50 %-os megosztás, az eljárási illetékek a 90-10 %-os megosztása, illetve a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok tekintetében a megosztás rendje 1999. január 1-jétől nem változik. Részletes szabályozást tartalmaz e szakasz és a 4. sz. melléklet II. része a megyei önkormányzatok által fenntartott illetékhivatalok működtetésével kapcsolatos kiadások viselésére, a megyei jogú városokat, illetve a megyei önkormányzatokat megillető illetékbevételből az átutalást megelőzően a kiadások fedezetének visszatartására és annak a megyei önkormányzatnál illetékbevételként történő elszámolására.
A költségvetési törvény rendezi az eljárást arra az esetre, ha a bevételből részesedő megyei jogú város 1999. február 1-jéig nem állapodik meg a megyei önkormányzattal a beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. Ilyenkor a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezése céljára a bevételi részesedésnek megfelelő hányadot a megyei jogú várost megillető bevételből visszatarthatja.
25. §-hoz
A költségvetési törvény 1999. évben is változatlanul alkalmazza a fővárosi önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló - módosított - 1990. évi LXV. törvényben lévő rendelkezéseket.
26. §-hoz
A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai egyrészt azt célozzák, hogy a gyermeknevelési támogatásnál, az időskorúak járadékánál, a lakáscélú adósságkezelési támogatásnál, valamint a Munkaerőpiaci Alapból származó fedezet terhére folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatásánál, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből biztosított gyermektartási díjnál a megelőlegezést ne az önkormányzatok teljesítsék egyéb forrásaik terhére, hanem ennek finanszírozási hátrányait a rendszer feloldja. Ezért a törvény 1999. évben az önkormányzatot első alkalommal megillető havi összeg legfeljebb kétszeresének az igénylését teszi lehetővé a helyi önkormányzatok számára, éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
E szakasz határozza meg azokat a további előirányzatokat, amelyek folyósítása a helyi önkormányzatok részére - az Áht.-ban e körbe soroltakon túlmenően - a nettó finanszírozás keretében történik.
27. §-hoz
A törvény a helyi önkormányzatok költségvetési szerve vállalkozási tevékenységből származó eredményéből 18 % befizetési kötelezettséget tartalmaz. Ennek mértéke és részletszabályai 1998. évhez képest nem változnak.
28. §-hoz
A Társadalombiztosítási Alapokkal kapcsolatos állami garanciavállalás keretében a központi költségvetés biztosítja az Alapok számára bevételeiknek és kiadásaiknak időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiányuk esetén a Kincstári Egységes Számla igénybevételét.
A hitel igénybevétele pénzellátási terv alapján történhet. A pénzellátási tervet előre havi-napi bontásban az ellátási időszakot megelőző hónap 25-éig kell az Alapoknak benyújtaniuk.
A Kincstár a javaslat szerint az Alapok által folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátások finanszírozását, azok esedékességekor ugyancsak az Alapok által elkészített finanszírozási terv alapján biztosítja.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultak, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 60. § (8) bekezdése alapján, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett és éves bevétele kisebb a teljesítendő befizetések összegénél, akkor a különbséget az állam előirányzatként átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. Mivel a törvény szerint ennek teljesítésére csak a tényleges bevételek és kiadások alakulásának függvényében kerülhet sor, ezért az év végén egyszeri átutalással kerül rendezésre.
29. §-hoz
Az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodására vonatkozóan azt a szigorú szabályt kell alkalmazni, mely szerint az alapok bevételei és az előző évi maradványaik terhére addig teljesít a Kincstár kifizetést, míg a folyó bevételeik és kiadásaik különbsége nem haladja meg a 2. sz. mellékletben jóváhagyott egyenlegüket. Abban az esetben, ha az alapoknál e szabály értelmében finanszírozási problémák lépnének föl, akkor a Kincstárnak lehetősége van a pénzügyminiszter egyedi engedélyezése alapján legfeljebb három hónap időtartamig kamatmentes hitelnyújtásra.
Az elmúlt évhez képest új szabály, hogy a Munkaerőpiaci Alap a javaslatban meghatározott összegben havonta egyenlő részletekben teljesít a központi költségvetésbe befizetést.
30. §-hoz
E paragrafus rögzíti, hogy a szociális és egészségügyi, valamint az oktatási és nevelési közfeladatokat ellátó egyházak, társadalmi szervek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat fő tevékenységként végző magánszemélyek az általuk ellátott közfeladatokhoz a központi költségvetésből normatív támogatásban részesülnek. A normatívák mértéke - azonos jogcímeken és feltételek mellett - megegyezik a helyi önkormányzatoknál alkalmazott normatívákéval.
E paragrafus szerint a közoktatási, illetve a szociális közfeladatokat ellátó egyházak a normatív támogatáson túl kiegészítő támogatásra is jogosultak. Ezek mértékét a törvény rögzíti. Mind a normatív, mind a kiegészítő támogatás folyósításának és elszámolásának rendje is szabályozásra kerül.
1998-tól a felsőoktatási intézmények gyakorló iskoláinak támogatása a közoktatási feladatok támogatási normatíváinak kétszeresével történik. Az állami felsőoktatásban a gyakorló intézmények támogatását a tárca a felsőoktatási intézmények költségvetésében biztosítja. Az egyházi felsőoktatási intézmények gyakorló közoktatási intézményei esetében indokolt, hogy a normatív támogatást ne többszörös áttételen keresztül kapják meg, hanem közvetlenül a gyakorló iskolát működtető egyetem, illetőleg főiskola igényelhesse meg a területileg illetékes közigazgatási hivataltól.
31. §-hoz
Az adófizető állampolgár az általa megfizetett személyi jövedelemadó 1 %-áról valamelyik egyház, illetőleg az Országgyűlés által meghatározott kiemelt cél javára rendelkezhet. 1998. évben ez utóbbi célra - a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására - felajánlott összeg 1999. évben kerül felhasználásra. A törvényjavaslat 1999. évre az ezeréves államiságunk megünneplésével kapcsolatos programok támogatását jelöli meg olyan kiemelt célként, amelynek javára az állampolgárok személyi jövedelemadójuk 1 %-áról rendelkezhetnek.
32. §-hoz
A pártok támogatására rendelkezésre álló összeg elosztása a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján történik. A társadalmi szervezetek - ideértve a kisebbségi társadalmi szervezetek is - működési költségeik saját forrásból nem fedezhető hányadához kaphatnak támogatást az Országgyűlés döntése szerint. Tevékenységük támogatása szakmai megfontolásokat igényel, ezért a lehetséges források is szakmai kompetenciában vannak. A (3) bekezdés valójában azt rögzíti, hogy a rászorultsági alapon nyújtott működési támogatás nem zárja ki a hasznossági alapon megítélt tevékenység-támogatás igénybe vételét.
33-43. §-hoz
A javaslat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben és az 1994. évi XLII. törvényben foglaltak alapján meghatározza egyfelől a Kormány által vállalható új kezességek mértékét, másfelől a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható kezességek felső határát. Rendelkezik a kereten kívül vállalható állami kezességekről, a Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalható kezesség feltételeiről és a hozzá kapcsolt viszontgaranciáról. Előírja továbbá a kezesség, illetve viszontgarancia érvényesítéseként kifizetett összeg behajtását, valamint a kezességvállalási díjfizetést.
44. §-hoz
Az Országgyűlés annak biztosítására, hogy egyes kiemelten fontos feladatok a döntésnek megfelelő mértékű támogatásban részesüljenek - függetlenül az év közben esetleg felmerülő kényszerektől, törekvésektől -, fenntartja az előirányzatok megváltoztatásának jogát a pártok, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek és országos kisebbségi önkormányzatok működési támogatása, valamint az egyházak támogatás tekintetében.
Hatásköri problémák elkerülésére fenntartja a kiadási és bevételi előirányzat főösszege csökkentésének jogát a Kormány alá nem tartozó költségvetési fejezetek esetében (a Kormány a költségvetés tartalékai terhére növelheti az egyes előirányzatokat).
45. §-hoz
A törvényjavaslat ezen paragrafusa nevesíti azon előirányzatok körét, amelyeknél a teljesülés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül is eltérhet az előirányzattól, mivel azok alakulására az előirányzat felett rendelkezni jogosultnak közvetlen ráhatása nincs.
(3) bekezdéshez
Amennyiben az 1998. évben az államilag felvásárolt gabona akcióból alacsonyabb bevétel jelenik meg a központi költségvetésben, a kiadási előirányzatot e rendelkezés szerint kell csökkenteni.
46. §-hoz
Ez a paragrafus nevesíti azon előirányzatok körét, amelyeket a Kormány jogosult átcsoportosítani, illetve amelyek felosztásáról a Kormány dönthet.
47. §-hoz
E §-ban az Országgyűlés a költségvetés általános tartalékát megnöveli meghatározott százalékú elvonással. Ennek végrehajtására a Kormány kap felhatalmazást.
A közszolgálati műsorszolgáltatók támogatása tényleges műsorterjesztési költségeikhez igazodik. Ennek mértéke tervezéskor még csak becsülhető. A televíziók esetében a limitált műsoridő megosztása is befolyásolja. Ezért szükséges, hogy a szolgáltatásokra és azok költségeire vonatkozó szerződések megkötését követően a Kormány korrekciót hajthasson végre az előirányzatoknál. A célból, hogy az esetlegesen fennmaradó összeg is rendszeren belül kerülhessen felhasználásra, az a Magyar Rádió művészegyütteseinek támogatására fordítható.
48. §-hoz
A javaslat szerint az Országgyűlés a fejezeteknél 1999-ben az előző évhez képest 3 %-os mértékű létszámcsökkentést rendel el. A felszabaduló juttatásokat a működési, felhalmozási előirányzatok emelésére kell felhasználni. Ennek végrehajtására a Kormány kap felhatalmazást.
49. §-hoz
Ez a paragrafus a pénzügyminisztert és a fejezetek felügyeletét ellátó szervezet hatalmazza fel meghatározott előirányzatok átcsoportosítására.
Az Országgyűlés által megemelni rendelt általános tartalék felhasználására vonatkozó kormány-felhatalmazást tartalmazza a paragrafus.
A javaslat a területfejlesztésre fordítható források biztonságos felhasználását, az esetlegesen felmerülő átmeneti finanszírozási problémák feloldását célozza.
50. §-hoz
A költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően jóváhagyásra kerülő egyes előirányzatok feletti rendelkezési jog nem minden esetben esik egybe a fejezetért felelős vezető jog- és hatáskörével. A törvényhely célja a hatáskörök pontos - az általánostól eltérő - meghatározása.
51. §-hoz
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerint a foglalkoztatott a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset kétszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg. A törvény azt is kimondja, hogy a járulékfizetési felső határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg. A jogszabályhely e törvényi előírást teljesíti.
52. §-hoz
Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy az éves költségvetési törvényben kell meghatározni az üdülési csekkek értékhatárát. A javaslat e határozatnak tesz eleget.
53. és 107. §-hoz
A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény 43. §-a (1) bekezdése szerint a köztisztviselői illetményalap mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Ennek mértéke 1999-ben nem változik. Ugyancsak nem változik a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában megjelöltek illetményalapja.
54. §-hoz
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerint a legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat mértékét - a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Ennek mértéke 1999-ben nem változik.
55. §-hoz
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/B. §-ának (2) bekezdése szerint a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Ennek mértéke 1999-ben nem változik.
56. §-hoz
E § rendelkezik a közoktatási törvényben meghatározott rendkívüli munkavégzését járó keresetkiegészítés számítási alapjáról.
57. §-hoz
A javaslat az 1999. január 1-jétől a szociális ellátások alapjául szolgáló összegét határozza meg.
58. §-hoz
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény alapján az egyösszegű kárpótlás összegét határozza meg a javaslat.
59. §-hoz
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az Országgyűlés állapítja meg a fegyveres erők részletes bontású létszámát. A melléklet állománycsoportonként határozza meg a költségvetési létszámot.
60. §-hoz
A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján évente a költségvetési törvényben kell meghatározni az életjáradék összegét. Az Étv. felhívott paragrafusa szerint az emelés mértéke nem lehet kevesebb az előző évi átlagos nyugdíjemelés mértékének 30 %-ánál. A javaslat e mértéktől jelentősen kedvezőbb kondíciókat állapít meg az életjáradék emelésére.
61. §-hoz
A javaslat meghatározza és kötelezően előírja a Paksi Atomerőmű Rt. részére a központi nukleáris pénzügyi alapba történő befizetés összegét és annak havonkénti bontását.
62. §-hoz
A gazdaság területi aránytalanságainak mérséklése érdekében 1999-ben tovább folytatódik az ország legsúlyosabb helyzetű megyéinek felzárkózását segítő program. A megyei programok 1999. évi feladatainak megvalósításához a területfejlesztés forrásain túl a gazdaságfejlesztést, infrastruktúra-fejlesztést, foglalkoztatást, környezetvédelmet szolgáló előirányzatok, illetve elkülönített állami pénzalapok is hozzájárulnak. A javaslat az ezzel összefüggő előirányzat-átcsoportosításokhoz, illetve keretek elkülönítéséhez biztosítja a Kormány részére a lehetőséget.
63. §-hoz
Az elmúlt évi gyakorlatnak megfelelően a javaslat a közszolgálati műsorszolgáltatók támogatását ténylegesen felmerült és számlával igazolt műsorterjesztési költségeikhez igazítva rendeli folyósítani. A szükségtelen pénzmozgások és a számlák gyors kiegyenlítése céljából az utalás közvetlenül a szolgáltató Antenna Hungária Rt. számlájára történik, természetesen a részvénytársaságok bevételét képező állami támogatás terhére és megbízásukból teljesített kiadásként. A rendelkezés annyiban bővült, hogy elrendeli - bár magától értetődő de, további jogvita elkerülésére - a bevételek és kiadások könyvelését a részvénytársaságoknál. Ugyancsak új elem annak engedélyezése, hogy az előző évről áthúzódó kiadások teljesíthetőek az előirányzat terhére. (Az érvényes számlázási rend következtében a IV. negyedévben teljesített szolgáltatásokról a számlák késéssel érkeznek meg.) Tekintetbe véve azt is, hogy a támogatás megállapításának szabályai eddig minden évben megváltoztak, szükséges a felhatalmazás törvénybe iktatása. Értelmezési viták elkerülésére a javaslat - kizárólag támogatás összegének meghatározása szempontjából - egyértelművé teszi a műsorterjesztési költségek fogalmát. (A média törvény 2. §-ában megadott értelmezés nem azzal a céllal készült, hogy a számlák e szempontból minősíthetőek legyenek.
A (2) bekezdés azt szabályozza, hogy az érintett előirányzatok az 1999-ben befolyó játékadók számított összegén alapulnak, ezért a ténylegesen befolyó játékadó összegével összhangba kell hozni és rendezni az előirányzatokat.
64. §-hoz
A javaslat rendelkezik arról, hogy a nemzetközi világkiállítás lemondása folytán a kártérítési perekre elkülönített összeget és annak hozadékait a ’96. Kft. köteles a központi költségvetésbe befizetni, tekintettel arra, hogy a peres ügyek fedezetére nem célszerű a költségvetésből pénzt erre elkülöníteni. Bírósági döntés kapcsán az esetlegesen megítélt kártérítés megfizetése a központi költségvetés megfelelő előirányzatáról megtörténhet.
65. §-hoz
Az 1999. január 1-jétől megszűnő elkülönített állami pénzalapok , nevezetesen Útalap, Vízügyi Alap, Központi Környezetvédelmi Alap, Nemzeti Kulturális Alap jogutódlási helyzeteit rendezi a normaszöveg (1) bekezdése. A (2) bekezdés pedig a megszűnt alapoktól átvett feladatok, bevételek, illetve kiadások címrendben való elhelyezését tartalmazza.
A megszűnt alapok pénzmaradványai a fejezeti kezelésű célelőirányzatok számláira kerülnek. Tekintettel a szigorú költségvetési gazdálkodásra kormánydöntést igényel ennek felhasználási üteme, illetve összege.
A négy elkülönített állami pénzalap megszűnésével a feladataik a fejezeti kezelésű célelőirányzatokba kerültek. Ezek finanszírozásához a kiadások körét, a pályázati rendszer működését a pénzügyminiszterrel egyetértésben miniszteri rendeletekben kell szabályozni. E rendelet megalkotására vonatkozik a felhatalmazó rendelkezés.
66. §-hoz
A fejezeti kezelésű célelőirányzatok bevételeit törvényben szükséges szabályozni különös tekintettel arra, hogy a hozzájárulások jelentős mértékben érintik a gazdálkodó szervezeteket.
67. §-hoz
A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges forrásokat a 10-10/A. számú melléklet tartalmazza.
68. §-hoz
A javaslat a központi költségvetés mérlegét mutatja be.
69. §-hoz
Az Útalap fejezetbe integrálásával a feladatokat az útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat veszi át. Ennek átvezetését tartalmazza a módosítási javaslat.
70. §-hoz
A javaslat 20 %-ról 40 %-ra emeli az illetményalaptól való eltérés lehetőségét, összhangban a köztisztviselőkével.
71. §-hoz
A módosítást az teszi szükségessé, hogy a Műsorszolgáltatási Alap számviteli szempontból mindeddig nem nyert megfelelő besorolást.
72. §-hoz
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítására vonatkozó javaslat tartalmazza a II. kategóriába tartozó pénznyerő automatáknak a havi tizenhatezer forintról havi tizennyolcezer forintra történő játékadó emelését. Tekintettel arra, hogy a jogszabály tételes adómegfizetést ír elő, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az adó mértéke az éves költségvetési törvényben az infláció és a piaci tendenciák figyelembevételével korrigálásra kerül. Mivel számításaink szerint - a piaci tendenciák alapján - az I. kategóriás pénznyerő gépeknél az adó korrekciója az adóbevételek kismértékű csökkenését idézné elő, ezért az I. kategóriás pénznyerő automaták tételes adója 1999-ben változatlan marad.
A játékautomaták adóját a jövőben félévente javasoljuk előre megfizetni a jelenlegi egy éves időtartam helyett. Ez kedvező változást jelent a játékautomaták üzemeltetői számára mert nem kell egy évre előre egy-összegben megfizetni a játékadót. Ennek komoly anyagi terhei az adómegfizetés elkerülésére ösztönözték az üzemeltetőket és a változással várhatóan jelentősen visszaszorul az illegális játékautomata üzemeltetés és növekednek a költségvetés bevételei.
Az állam a szerencsejáték monopóliumát a játékkaszinók üzemeltetésére vonatkozó koncessziós jog adásával gyakorolja. A kaszinók üzemeltetésére már megkötött koncessziós szerződések egy része 1999-ben lejár és az új pályázatok kiírásához szükséges a szerencsejáték törvényben foglalt feltételek megfelelő módosítása. A módosítás tartalmazza a játékkaszinó biztonságos alapításához szükséges minimum tőkekövetelmény meghatározására, a koncessziós díj differenciált összegére, a játékkaszinók játékadójára és a játékkaszinókban adott borravalóval kapcsolatos állami elvonásra vonatkozó javaslatokat. Az átmeneti intézkedések között szükséges rendezni a már játékkaszinó üzemeltetésre vonatkozó koncessziós szerződéssel rendelkező játékszervezők jogi helyzetét is.
A lóversenyfogadás várható koncesszióba adása szükségessé teszi a szerencsejáték szervező társaság tőkeminimumának jogszabályban való rögzítését. A totalizatőri rendszerű lóversenyfogadásnál a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása megszünteti a nyeremény után fizetendő személyi jövedelemadót annak érdekében, hogy a fogadók a befolyt összeg magasabb hányadát kapják meg nyereményként. Ezáltal a lóversenyfogadás - mint szerencsejáték - a jövőben sem játékadó fizetésére, sem személyi jövedelemadó fizetésére nem lesz kötelezett. A változtatás célja a lóversenyfogadási forgalom növelése.
73. §-hoz
A javaslat maximálja a korábban felvett lakáskölcsönök kamatainak mértékét.
74. §-hoz
A bérrendszerek egységesítésének, a különböző jogviszonyokban foglalkoztatottak, illetve a munkáltatók számára azonos feltételek megteremtésének igénye indokolttá teszi, hogy a köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó végkielégítési mértékek, így egymáshoz közelítően - a munka törvénykönyvének szabályozását alapul véve, annál több ponton kedvezőbb módon - kerüljenek megállapításra. A munka törvénykönyve szerinti juttatás jelenleg legalább három év munkaviszony esetén egy havi; öt év esetén két havi; tíz év esetén három havi; tizenöt év esetén négyhavi; húsz év esetén: öt havi; huszonöt év esetén: hat havi átlagkeresetnek felel meg. A záró rendelkezések között tartalmazza a javaslat, hogy az új szabályozást az 1999. április 1-jétől felmentettekre kell alkalmazni.
(3) bekezdéshez
A kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőknek az illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetmény állapítható meg. Ehhez létszámkorlátot a törvény kizárólag a központi közigazgatási szerveknél rendelt (a költségvetésben meghatározott létszám 20 %-áig), melynek emelése indokolt.
A javaslat lehetővé teszi, hogy a hivatali szerv vezetője - a díjazás teljesítményarányosságának erősítésére - a köztisztviselő munkájának értékelésétől függően a törvény szerint meghatározott alapilletményét a korábbi legfeljebb 20 %-os mérték helyett legfeljebb 40 %-kal emelje, ugyanakkor a 20 %-os csökkentés lehetősége ne kötődjék a minősítéshez. A javaslat szerint e lehetőség az Állami Számvevőszéknél és a fegyveres szervek hivatásos állományánál is fennáll.
75. §-hoz
A bérrendszerek egységesítésének, a különböző jogviszonyokban foglalkoztatottak, illetve a munkáltatók számára azonos feltételek megteremtésének igénye indokolttá teszi, hogy a köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó végkielégítési mértékek, így egymáshoz közelítően - a munka törvénykönyvének szabályozását alapul véve, annál több ponton kedvezőbb módon - kerüljenek megállapításra. A munka törvénykönyve szerinti juttatás jelenleg legalább három év munkaviszony esetén egy havi; öt év esetén két havi; tíz év esetén három havi; tizenöt év esetén négyhavi; húsz év esetén: öt havi; huszonöt év esetén: hat havi átlagkeresetnek felel meg. A záró rendelkezések között tartalmazza a javaslat, hogy az új szabályozást az 1999. április 1-jétől felmentettekre kell alkalmazni.
76. §-hoz
(1) bekezdéshez
Egyrészről az egységes államadósságkezelési rendszer megteremtése folytán a központi költségvetés külföld felé fennálló adósságának kezelése már nem tartozik a jegybank hatáskörébe, másrészt az adósságcsere folytán a központi költségvetés kamatmentes, lejárat nélküli adóssága - amely jelentős terhet rótt az MNB-re - a piaci kamatozásúvá alakult. Mindezek alapján lehetővé válik a monetáris és adósságkezelési funkciók szétválasztása, amelynek megfelelően az MNB-vel kapcsolatos költségvetési elszámolások nem az adósságszolgálati előirányzatok között jelennek meg, hanem a Pénzügyminisztérium fejezet ún. nemzetgazdasági kiadásai illetve bevételei soraiban.
(2) bekezdéshez
Egyértelművé teszi a törvényhely, hogy a tárgyévben csak akkor vállalható fizetési kötelezettség, ha nemcsak a jóváhagyott kiadási előirányzat, hanem az annak forrását képező bevételek is megfelelő időben rendelkezésre állnak.
(3) bekezdéshez
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felügyeletét, és az igazgatási szervek irányítását állami feladatként jelöli meg. A javasolt módosítás az önkormányzatok megszüntetése és a KESZ-hitel központi költségvetésben javasolt kamatmentessé tétele megteremtette a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és azok igazgatási szervei kincstári körbe való teljes körű bevonásának feltételeit. Így a továbbiakban rájuk is ugyanazon gazdálkodási és adatszolgáltatási kötelezettségek az irányadóak, mint a többi kincstári körbe tartozókra.
(4)-(6) bekezdéshez
A javasolt módosítás a kincstári szolgáltatások bővítésének törvényi hátterét teremti meg.
(7) bekezdéshez
Az 23. § módosítását az indokolja, hogy az 1999. évtől kezdődően megváltozik a költségvetés elemi beszámolójának szerkezete, de továbbá az államháztartás tőkeráfordításainak részletes ismerete is szükséges. A 2000. évi költségvetési törvényjavaslat előkészítését már e módosított rendelkezés szerint kell elkészíteni.
(8) bekezdéshez
A módosítást az indokolja, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közvetlenül a Kormány felügyelete alá kerültek.
(9) bekezdésekhez
A javaslat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 86/B. § (3) bekezdésében szabályozott tartalék-felhasználás szabályainak pontosítására irányul az általános tartalék-felhasználás szabályainak kiterjesztésével.
(10) és (15) bekezdéshez
Összhangban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás pénzügyi szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: TBAF meghatározza a költségvetés készítésének különböző szakaszaiban résztvevőket és azok feladatait.
(11) bekezdéshez
Törvényi szinten indokolt szabályozni a fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek - köztük a pénzügyminiszternek - feladat átadási rendjét megbízatásuk megszűntekor.
(12) bekezdéshez
A (2) bekezdés felhatalmazást tartalmaz a pénzügyminiszter és a belügyminiszter részére, hogy a helyi önkormányzatokat megillető - adatszolgáltatásuk szerinti feladatmutatók alapján megállapított - normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó források összegét önkormányzatonként és jogcímenként hirdesse ki a helyi költségvetési rendelet alkotáshoz illeszkedő határidővel.
A (3) bekezdés a helyi önkormányzatok pénzellátásának általános szabálya, ami meghatározza a nettó finanszírozás keretében folyósítandó támogatások állandó körét. A rendelkezés lehetőséget biztosít továbbá a költségvetési törvény és az azt megalapozó egyéb törvények számára, hogy a nettó finanszírozás tartalmát adott évben az általános szabályokhoz képest kiterjeszthesse.
(13) bekezdéshez
A javaslat a helyi önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szembeni elszámolási szabályait tartalmazza. Részletesen leírásra kerül a normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokkal, valamint az államháztartás alrendszereiből kapott egyéb támogatásokkal történő elszámolás módja és ennek megfelelően a visszafizetési kötelezettség. A rendelkezés részletesen szabályozza az önkormányzati visszafizetésekhez kapcsolódó kamatfizetések számításának módját. Külön eljárás szolgál az Állami Számvevőszék által feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettségekkel kapcsolatos feladatok elvégzésére.
A (9) bekezdésben foglalt rendelkezés szankciókat tartalmaz azon esetekre, amikor a helyi önkormányzat a törvényben előírt információkat megfelelő határidőre nem szolgáltatja.
A (10) bekezdés a mindenkori éves költségvetési törvény végrehajtása során a helyi önkormányzatok előirányzat lemondási és az ezzel kapcsolatos újraelosztási keretszabályokat tartalmazza.
(14) bekezdéshez
A rendelkezés megteremti a lehetőségét annak, hogy a helyi önkormányzatok költségvetési rendelete mindazokat a központosított előirányzatokat is tartalmazza, melyekhez ugyan év közben juthat az önkormányzat, azonban felhasználásuk tervezhetővé válik.
(16)-(17) bekezdésekhez
A javaslat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (a továbbiakban: központi hivatali szerv) a költségvetésben jóváhagyott kiemelt működési előirányzatok meghatározására jogosítja fel.
A központi költségvetés tárgyalási módszeréhez igazítja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének a tárgyalását. A főösszegek és a hiány (többlet) mértékéről a központi költségvetéssel egyidejűleg kell határozni. A módosító indítványok a jóváhagyott főösszegeket nem módosíthatják.
(18) bekezdéshez
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak zárszámadásáról szóló törvényjavaslat előkészítésének, benyújtásának részletes, egyértelmű szabályozása miatt szükséges a javasolt módosítás.
(19) bekezdéshez
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodásával összefüggésben a működési költségvetés pénzmaradványával kapcsolatos korrekció eljárási szabályait rendezi a javaslat.
(20) bekezdéshez
A TBAF rendelkezéseivel összhangban a szervekre vonatkozó rendelkezéseket teszi kötelezővé a javaslat a társadalombiztosítási költségvetési szervek is.
(21)-(22) bekezdésekhez
A társadalombiztosítás vagyongazdálkodását szabályozó külön törvény okafogyottá válik azáltal, hogy az államháztartási törvény szabályainak az alkalmazása kötelező az állami vagyonként definiált társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a vagyonára is. Azonban a vagyonra vonatkozó, a biztonságos gazdálkodás kereteit szükséges meghatározni az államháztartási törvényben. A javaslat megkülönbözteti a társadalombiztosításhoz rendelt vagyonon belül az ellátási, a működési és a járulék fejében átvett vagyont. Az ellátási vagyont az ÁPV Rt-hez rendelt vagyonként nevesíti a törvény hatályba lépésének napjától, amelyről külön nyilvántartást kell vezetni. A működési vagyon a KVI kezelésébe kerül azzal, hogy arra a kincstári vagyonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni annak a társadalombiztosítási költségvetési szervek vagyonkezelésbe adásával.
A javaslat biztosítja, hogy az ellátási vagyon értékesítéséből származó és egyéb bevételek terhére a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a költségvetésben előirányzott befizetések mértékéről az Országgyűlés döntsön.
A járulék fejében átvett vagyon funkciója járulék, ezért a javaslat szerint az elkülönített állami pénzalapoknál alkalmazott eljárás alkalmazását teszi kötelezővé.
Kincstári biztos kirendelése esetén egyértelművé teszi a javaslat, hogy a kincstári biztos ellenjegyzési jogosítványát nem a költségvetési szerv helyett, hanem a mellett gyakorolja.
A javaslat pontosítja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a felügyeletét ellátó személy feladat- és hatáskörét.
(23) bekezdéshez
A javaslat a közbeszerzésre kötelezettek pénzügyi fegyelmét kívánja szigorítani.
(24) bekezdéshez
A pontosítást ugyancsak a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok általánosítása indokolja.
(25)-(26) bekezdéshez
A rendelkezés egységes folyósítási rendszert állapít meg a központi költségvetési kapcsolatokból származó, és a költségvetési törvényben meghatározott nettó módon utalandó támogatásokra, valamint a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő egészségügyi intézményeket illetően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nettó módon folyósított támogatásokra.
(27) bekezdéshez
A módosítást a járulékbeszedés nyilvántartás APEH-hoz integrálása indokolja.
A javasolt módosítás egyrészt pontosítás arra vonatkozóan, hogy a keretből csak meghatározott mértékig és nem a tartozás teljes összegéig eszközölhető zárolás, másrészt a gyakorlati lebonyolíthatósághoz történő igazítás abban a tekintetben, hogy nem a keretnyitás marad el, hanem a szóban forgó összeg zárolt számlára történő rendezésére kerül sor, ahonnan a megbízások közvetlenül teljesíthetők.
(28) bekezdéshez
A javaslat a vagyonnal kapcsolatosan az Áht. pontosítását szolgálja.
(29) bekezdéshez
Az államháztartási törvény nem tartalmaz közvetlen rendelkezéseket az állami vagyoncsoportosítás kérdésében. Indokolt az átcsoportosítás jogát pontosítani.
(30)-(31) bekezdéshez
A (30) bekezdés rendezi a KVI jogállását. A (31) bekezdés pedig a kincstári vagyon cseréje egyben a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott árubeszerzésnek is minősíthető. Mivel a két törvény párhuzamos alkalmazása a csereszerződések megkötését és teljesítését feleslegesen megnehezíti ezért indokolt az Áht. prioritását deklarálni.
(32) bekezdéshez
A KVI által ellátható vagyonkezelési tevékenység eddig nem került meghatározásra. Az új szabályozás célja az, hogy a KVI közvetlen - szükségképpeni - vagyonkezelési tevékenysége egyértelműen kerüljön szabályozásra.
(33) bekezdéshez
Összhangban a javasolt módosításokkal a társadalombiztosításhoz rendelt vagyon tekintetében biztosítani szükséges a tulajdonosi jog gyakorlását az azzal megbízott személy részére a vagyongazdálkodási koncepciónak megfelelően, hogy azt az ÁPV Rt.-n és a KVI-n keresztül gyakorolhassa.
(34) bekezdéshez
A vagyonkezelői jog átruházásával kapcsolatosan felmerült gyakorlati problémák a pontosítást teszik szükségessé.
(35) bekezdéshez
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések sok esetben nem tanúsítják hitelesen a fennálló tulajdonosi vagyonkezelési viszonyokat a kincstári vagyon tekintetében. A javaslat a KVI kötelezettségévé teszi az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételét.
(36) bekezdéshez
A kincstári vagyonért felelős miniszter hatáskörének további fenntartása indokolatlan. A kincstári vagyon védelmére megfelelő garanciát jelenthetnek a védettsége jellege szerint felelős állami szervek.
(37) bekezdéshez
A kincstári vagyonért felelős miniszter fenntartása indokolatlan. A hatékonyabb és gyorsabb ügyintézés megteremtése indokolja a KVI vezérigazgatója hatáskörének növelését.
(38) bekezdéshez
Az állami örökléssel kapcsolatos rendelkezések pontosítását tartalmazza a javaslat.
(39) bekezdéshez
Az államháztartás pontosítását tartalmazza a javaslat.
(40) bekezdéshez
A javaslat előírja, hogy a zárszámadás során kell elszámolni a költségvetés hiányának a finanszírozásáról.
(41) bekezdéshez
Javaslat a kincstár zárszámadással kapcsolatos kötelezettségét pontosítja a számvitelről szóló törvénnyel összhangban.
(42) bekezdéshez
Felhatalmazást tartalmazó rendelkezés.
77. §-hoz
A kárpótlások lezárása indokolja a törvény módosítására vonatkozó pontosítást.
78. §-hoz
A KHVM 1999-ben kezdeményezi a DCS 1800-as rendszerű mobil telefonszolgáltatás megnyitását. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szolgáltatás önálló vállalkozásban is végezhető legyen, de pályázhassanak a már piacon lévő távközlési szervezetek is azzal a feltétellel, hogy gazdasági célszerűségi okból ne kényszerüljenek az új szolgáltatáshoz önálló koncessziós társaságok alapítani. Az azonos versenyhelyzet érdekében - az ilyen szolgáltatások pályázat nyertessége esetében - a hatályos koncessziós szerződést szükségszerű módosítani és kiegészíteni.
A törvényjavaslat a korábban hatályon kívül helyezett 36. §-ában megjelölt Távközlési Alap helyébe a jövőre nézve garanciális szabályként javasolja, hogy - figyelemmel a távközlésből származó bevételek meghatározott részét terhelő és kötelező kiadások forrásának megteremtésére az eddig az éves költségvetési törvényben rendezett módon és azzal összhangban - e törvényben is jelenjen meg a fejezeti kezelésű előirányzat.
79. §-hoz
A törvénymódosítást indokolja az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény hatályon kívül helyezése.
80. §-hoz
A Kormány a 96/1998.(V.13.) Korm. rendelete értelmében az önkormányzatok a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítése és lakhatási körülményeinek javítása érdekében adósságkezelési tevékenységet folytathatnak. Az adósságkezelés címén vállalt közüzemi díjtartozások, illetőleg lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló tartozások megfizetése, illetőleg a lakáshitel tartozás megszüntetése elsősorban az önkormányzatok saját forrásait terheli. Központi költségvetési támogatást az önkormányzatok csak akkor igényelhetnek, ha rendeleteikben kialakították az adott településre irányadó adósságkezelési formák alkalmazásának jogosultsági feltételeit, az adósságkezelés rendjét, mértékét.
Mindez azt is jelenti, hogy az önkormányzatoknak a feltételek kialakítása során a rendelkezésükre álló saját forrásaikat úgy kell átcsoportosítaniuk, hogy képesekké váljanak a helyi feltételek meghirdetésére, nem utolsó sorban jogosulttá a központi költségvetési támogatás igénybevételére.
Az 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételek kötelező felhasználását rendelték el, a lakóépületek felújításának, az új lakások építésének, kényszerbérletek felszámolásának, a volt házfelügyelők elhelyezésének, valamint a használt lakások megvásárlásának esetei tekintetében. Az új lakások építése ugyanakkor magában foglalta nemcsak a bérlakások építéséhez, hanem a magánlakást építők, vásárlók részére ún. helyi támogatásként adott támogatások nyújtását is.
Indokolatlan lenne ebből adódóan a már megépített, illetve megvásárolt magánlakások lakáshitel-tartozások kiegyenlítése vonatkozásában az elidegenítésből származó bevétel felhasználását az önkormányzatoknak megtiltani.
Ezért tartalmazza a törvényjavaslat a lakáselidegenítési bevételek felhasználási körének bővítését. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzatok bevételeiket a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére is fel tudják használni.
81. §-hoz
(1) bekezdéshez
A javaslat célja, hogy pontosabbá váljon a költségvetési többlettámogatásra jogosult párhuzamos művészeti képzés meghatározása. Eszerint a jövőben csak az egy iskolában megszervezett párhuzamos, általános műveltséget megalapozó, illetve szakképzés minősül költségvetési hozzájárulásra jogosító oktatásnak. Ezáltal biztosítani lehet, hogy a pótlólagos forrással csak a kétfajta képzés együttes megszervezéséből fakadó többletköltségek kerüljenek elismerésre.
(2)-(3) és (6) bekezdéshez
A közoktatási törvény 86. § (3) bekezdés szerint az alapfokú művészetoktatásról való gondoskodás a megyei önkormányzat feladata. A törvényben szereplő tanügyigazgatási hatásköröket, így a közoktatási intézmény alapításának nyilvántartásba vételét, illetve a törvényben meghatározott esetekben az engedély megadását is erre a közigazgatási szintre, tehát a főjegyzőhöz szükséges telepíteni. A módosítás által biztosítható az is, hogy valóban csak olyan alapfokú művészetoktatási intézmény működtetéséhez járuljon hozzá a költségvetés, amelyet valóságos körzeti igények kielégítése, és nem csupán a költségvetési hozzájárulás megszerzése motivál. Abból a célból, hogy az új szabályozás nyomán a főjegyző nyilvántartása valamennyi működő alapfokú művészetoktatási intézmény adatait tartalmazza szükséges az is, hogy az eddig hatáskörrel bíró jegyző a birtokában álló tágyszerinti iratokat 1999. január 31-ig megküldje a főjegyzőnek.
(4)-(5) bekezdéshez
A Ktv-ben szabályozott minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés helyébe rendkívüli munkavégzésért járó kereset-kiegészítés lép 1999. szeptember 1-től. Ennek végrehajtásához szükséges módosítani az érintett bekezdéseket.
(7) bekezdéshez
A javasolt módosítás változatlanul hagyja a központi költségvetésen belül, a nevesített közoktatási feladatokra minimálisan biztosítandó támogatási összeg mértékét, ugyanakkor a jelenlegi szabályozáshoz képest két ponton jelent rugalmasabb megoldást. Egyrészről ezt követően nem csak központosított előirányzat, hanem ahol erre mód van, normatív, kötött felhasználású előirányzat formájában is biztosítani lehet a támogatást. Más felől pedig az eddigiektől eltérően csak a három célra fordítandó hozzájárulás együttes mértéket határozza meg a javaslat, az egyes komponensekét nem, biztosítva ezzel, hogy a szakmai célok évről évre eltérő súlya, költségigénye a költségvetési finanszírozás keretei között is megjelenhessen.
(8) bekezdéshez
A javasolt szöveg egyrészről a fenti módosításnak megfelelően, szélesebb körben teszi lehetővé, hogy az ebben a részben nevesített támogatások feltétel-rendszerét az aktuális szakmai feladatokhoz igazodóan az éves költségvetési törvény határozza meg, másrészről pontosítja az eddigi szabályozást, amennyiben természetes módon a támogatási főösszeg meghatározását is a költségvetési törvényre utalja.
(9) bekezdéshez
A javaslat az időközben megjelent szakmai irányelveknek, programoknak megfelelően módosítja az alapfokú művészetoktatás szervezése során alkalmazandó átlagos és maximális tanulói létszámot. Ez természetes módon kapcsolódik a költségvetés rendelkezéseihez, hiszen csak a közoktatási törvényben előírt feltétel-rendszernek megfelelő képzés után igényelhetők a hozzájárulások.
82. §-hoz
A felsőoktatási törvény egyetemeket és főiskolákat felsoroló 1. számú melléklete 1998. december 31-én hatályát veszti, ezáltal az intézmények - mint költségvetési intézmények megszűnnének. A módosítás egy évvel elhalasztja a melléklet hatályon kívül helyezését, egyben rögzíti az új intézményhálózat kialakításának ütemezését. A módosító javaslat második része újraszabályozza a kutatási előirányzat képzési mechanizmusát.
83. §-hoz
Az 1994. évi XIII. törvény egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló törvény 1. §-ának a) pontját két ok miatt kell módosítani. A költségvetési fejezet és címrend 1999. évtől javasolt módosításai miatt az orosz haditechnikai termékek forintértékét a központi költségvetésben az XLI. az Államadósság Költségvetési Elszámolási fejezetben szükséges bevételként elszámolni az alap esetben. Törvény - általában az aktuális költségvetési törvény - eltérő rendelkezése esetén lehetővé kell tenni a bevételek más fejezetnél történő elszámolását is.
84. §-hoz
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény kötelező tagságon alapuló köztestületi rendszert hozott létre az állam gazdasággal kapcsolatos közigazgatási feladatainak decentralizálása eszközeként. A gazdasági kamarák megalakulása óta eltelt közel négy év óta kevés közfeladat átadására került sor, különösen az agrárkamarák vonatkozásában. Eddig az agrárkamarák részére az egyes agrártámogatások lebonyolításában való közreműködés volt az a közfeladat, amelyet a törvény számunkra meghatározott. Ennek eszközeként került a kamarákhoz a falugazdász hálózat, amelyet az FVM költségvetési fejezetében előirányzott, átengedett pénzeszközből működtet az agrárkamara.
Az agrárkamarai tagság az agrárgazdaság szereplői számára elsősorban annak kötelező voltában, s a kényszerű tagdíjfizetés révén érzékelhető. Ez különböző mértékű terhet jelent a mezőgazdasági nagy- és kistermelőkre nézve. Utóbbi kör tekintetében nem indokolt a kötelező kamarai tagság további fenntartása, mert e kötelezettséget a törvény az adófizetés tényéhez köti. A kistermelőkkel kapcsolatos adatgyűjtés megoldható a kötelező kamarai tagság nélkül, a földművelésügyi hivatalok útján, illetőleg az újból kialakítandó falugazdász hálózat útján.
85. §-hoz
A bérrendszerek egységesítésének, a különböző jogviszonyokban foglalkoztatottak, illetve a munkáltatók számára azonos feltételek megteremtésének igénye indokolttá teszi, hogy a köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó végkielégítési mértékek, így egymáshoz közelítően - a munka törvénykönyvének szabályozását alapul véve, annál több ponton kedvezőbb módon - kerüljenek megállapításra. A munka törvénykönyve szerinti juttatás jelenleg legalább három év munkaviszony esetén egy havi; öt év esetén két havi; tíz év esetén három havi; tizenöt év esetén négyhavi; húsz év esetén: öt havi; huszonöt év esetén: hat havi átlagkeresetnek felel meg. A záró rendelkezések között tartalmazza a javaslat, hogy az új szabályozást az 1999. április 1-jétől felmentettekre kell alkalmazni.
86. §-hoz
Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó e jogviszonyuk fennállása alatt az ÁPV Rt.-hez tartozó cégeknél vezető tisztség, illetve felügyelő bizottsági tagság vállalására kimondott tilalom sok esetben korlátozta, gátolta az állami vagyon védelmének, gazdaságos működésének érvényesítését. A hivatalba lépő új Kormány - nyilvánosságra hozott koncepciója szerint - a jövőben hangsúlyozottan ellenőrizni kívánja az állam tulajdonosi érdekeinek védelmét. Az állam vállalkozói vagyonának rentábilis működtetése, az esetenként a központi költségvetést terhelő veszteségek elkerülése érdekében indokoltnak látszik, hogy az állami vagyon kezelésével megbízott szervezetet vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai közvetlenül részt vállaljanak az állami vagyon védelmében. Ez nyomatékosítja a tulajdonosi ellenőrzést és érdekérvényesítést.
A törvényjavaslat módosítani kívánja az 1995. évi XXXIX. törvény mellékletét annak érdekében, hogy a Concordia Közraktár Rt. 100 %-ban állami tulajdon legyen.
87. §-hoz
A törvénymódosítást indokolja az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény hatályon kívül helyezése.
88. §-hoz
A Vízügyi Alap fejezetbe integrálásával a feladatokat a vízügyi célelőirányzat veszi át. Ennek átvezetését tartalmazza a módosítás.
89. §-hoz
A törvény 1. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 2. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó védett és védelemre tervezett földterületek aránya magas és ezeknek a “függő” helyzetben lévő ingatlanoknak a tulajdonviszonyait kell egyértelműen és elsődlegesen rendezni. A korábbi években biztosított pénzügyi források - a növekvő ingatlanárak és a földterületek kiterjedtsége miatt - nem tették lehetővé a korábbi határidőn belül történő védettségi szint helyreállítási kötelezettséget. Emiatt a közbenső határidőnek a módosítása feltétlenül indokolt.
90. §-hoz
A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 60. §-a (1) bekezdésének e) pontja 1998. január 1. előtt és után is lehetővé teszi azt, hogy a devizakülföldi a törvény 21. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben megjelölt jogcímeken az őt megillető forintösszeget a belföldi felhatalmazott hitelintézetnél nyitott konvertibilis forintszámláján jóváírattassa. Ez év január 1-i hatállyal a devizatörvény több vonatkozásban, így a teljes 21. §-a is módosult. A 21. § (2)-(4) bekezdéseiben volt rendelkezések most a (3)-(5) bekezdésekben szerepelnek. A 60. § (1) bekezdésének e) pontjában azonban a 21. §-ra való hivatkozás nem lett ennek megfelelően átvezetve. Az ennek következtében kialakult jelenlegi helyzet több vonatkozásban is ellentmondásos. A 21. § (2) bekezdése arról szól, hogy a devizakülföldi a deviza átváltásakor kapott forintösszeget miként válthatja vissza valutára, devizára. Ennek nincs kapcsolata a konvertibilis forintszámlával. Ugyanakkor nincs hivatkozás a 21. § (5) bekezdésre, mely lehetővé tenné a visszatérített általános forgalmi adó konvertibilis forintszámlán való jóváírást. A módosítás a jelenlegi szabályozás ellentmondásosságát és félreérthetőségét megszünteti.
91. §-hoz
Az 1997. évi XCLVIII. törvény 25. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy biztosítási szerződési kötelezettséget 1999. január 1-je után csak törvény állapíthat meg. Ezzel egyidejűleg az alacsonyabb szintű jogszabályokban előírt biztosítási szerződéskötési kötelezettség megszűnik. Tekintettel arra, hogy jelenleg több olyan kötelező felelősségbiztosítás van, amelyet kormányrendelet ír elő és fenntartásuk továbbra is indokolt, ezért szükséges a törvénymódosítás.
92. §-hoz
Magyarország NATO csatlakozására történő felkészülést előkészítendő, a Biztonsági Beruházási Program keretében történő beszerzések a következő évtől megkezdődnek. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a beszerzések vámteher alóli mentesítéséről az aláírandó nemzetközi szerződés nem tartalmaz rendelkezést. Erre tekintettel a vonatkozó nemzetközi gyakorlattal megegyezően külön kell szabályozni az importterhek alóli mentesítést.
1997. júliusától az Európai Unió származási szabályaival vállalt harmonizáció eredményeként szigorodtak a vám-visszatérítési szabályok. Azon gazdálkodók részére, amelyeknél ez jelentős többletterhet okozott, és egyébként számukra biztosított volt a vámkontingens kedvezmény, az új szabályokra történő felkészülés időszakára az EU által is megengedett a vámkezelési díj és statisztikai illeték megfizetése alól felmentési lehetőséget biztosítottuk. Az EU-val folytatott tárgyalások szerint azonban meghosszabbodott ez az átmeneti időszak, ezért a hivatkozott törvényi helyen meghatározott konkrét időpont jelenleg nem aktuális. A vámkezelési díj és statisztikai illeték megfizetése alóli mentesség ellenére, éves szinten 1998-ban cca. 10 Md Ft összegű költségvetési bevétel realizálható.
A Vtv. 144. §-ának módosítására évente szükség van, figyelemmel egyéb díjak költségek emelkedésére. A javaslatban szereplő bevételek a VPOP Gazdálkodási számláján jelennek meg, ezzel is csökkentve az üzemeltetéshez szükséges költségvetési igényt.
A Vtv. 148. §-a (5) bekezdésének módosítását az teszi szükségessé a költségvetési törvényhez kapcsolódóan, hogy adatvédelmi szempontból a pénzforgalmi jelzőszámot - az adózás rendjéről szóló törvénnyel összhangban - törvényben kell előírni.
A pénzforgalmi jelzőszám megfelelő szintű megjelenítése, ha nem is közvetlenül, de közvetett formában a költségvetéssel összefüggő előírásnak minősül.
A Vtv. kezességvállalási szabályai az EU Vámkódexében foglaltakkal összhangban a gazdaság működésének folyamatosságát hivatottak elősegíteni. A kezességnyújtási lehetőség az importőr cégek számára biztosítja a beszerzés gyorsabb és a gazdálkodók likviditását könnyítő megoldását. A kezességvállalásra jogosult gazdálkodók számára a törvény határozza meg többek között a tevékenység kockázatát fedező bankgarancia összegét is. A törvény 20 millió forint bankgarancia fedezete mellett - a jövedéki termékek esetét kivéve - biztosítja a bármely összegű vámteherre vállalható kezességet. Az eddigi gyakorlat szerint az egyes kezességvállalási engedéllyel rendelkező gazdálkodók jelentős mértékben túlvállalták a bankgarancia összegét és ebből eredően a kezességvállalással biztosított vámteher - követelések - érvényesíthetősége néhány esetben veszélybe került. A költségvetési bevételek beszedését veszélyeztető gyakorlat ismeretében indokolt a vámtörvény vonatkozó rendelkezéseinek szigorítása.
93. §-hoz
A média tv. határidők nélkül intézkedett az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetését meghatározó törvényről, a Műsorszolgáltatási Alap költségvetését pedig csak a kezelési joggal bíró testület hagyja jóvá. Egyik esetben sincs intézkedés a költségvetés végrehajtásáról. A javasolt módosítások a központi költségvetésre vonatkozó szabályokkal analóg szabályozást valósítanának meg.
Fölösleges hatályban tartani az üzemben tartási díj-bevétel kiegészítéséről szóló rendelkezést. Az bázisszámként az 1995. évi bevételt rendeli alkalmazni, azóta már második díjemelésre kerül sor, és az utóbbi évek tapasztalata szerint a bevétel is stabilizálódott. Ennek következtében alkalmazására nem kerül sor.
94. §-hoz
A bérrendszerek egységesítésének, a különböző jogviszonyokban foglalkoztatottak, illetve a munkáltatók számára azonos feltételek megteremtésének igénye indokolttá teszi, hogy a köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó végkielégítési mértékek egymáshoz közelítően - a munka törvénykönyvének szabályozását alapul véve, annál több ponton kedvezőbb módon - kerüljenek megállapításra. A munka törvénykönyve szerinti juttatás jelenleg legalább három év munkaviszony esetén egy havi; öt év esetén két havi; tíz év esetén három havi; tizenöt év esetén négyhavi; húsz év esetén: öt havi; huszonöt év esetén: hat havi átlagkeresetnek felel meg. A záró rendelkezések között tartalmazza a javaslat, hogy az új szabályozást az 1999. április 1-jétől felmentettekre kell alkalmazni.
95. §-hoz
A törvénymódosítást indokolja az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény hatályon kívül helyezése.
96. §-hoz
Az 1997. január 1-én hatályba lépő 1996. évi LXXXV. törvény a hiteles tulajdoni lap másolat szolgáltatását kiemelte az illetékköteles államigazgatási eljárások közül és arra a törvényben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj fizetését írta elő. Az 1998. évi költségvetési törvényben nem történt meg a díj inflációkövető emelése, ugyanakkor a földhivatali tevékenység üzemeltetési kiadásainak folyamatos emelkedése következtében jelentősen megnehezült az irányításunk alatt álló szervezet gazdálkodása.
Az elmúlt évek során üzembeállított számítástechnika amortizációs cseréje is aktuálissá vált. A bevételek reálértékének megőrzése a szervezet működőképességének záloga.
A hiteles tulajdoni lap másolat díja 1996-ban került megállapításra, hogy az - igazodva az eljárással felmerült költségekhez - megegyezzen az általános tételű államigazgatási illetékkel (1000 forint). Ezt az elvek a jövőben is célszerű fenntartani.
Az illetékekről szóló törvény módosítása szerint az általános tételű államigazgatási eljárási illeték 1999. január 1-jétől 1500 forintra emelkedik, így a leírtak alapján a díjmegállapítás módosítása szükséges.
További módosítási javaslat arra irányul, hogy az Itv.-hez hasonlóan a személyes díjmentesség csak a Magyar Állam és az önkormányzatok esetében maradjon feltétlen, míg egyéb esetekben a felsorolt szerveket a díjmentesség csak akkor illesse meg, ha nem nyereségérdekelt szervezetként működnek.
97. §-hoz
Az Épt.-re vonatkozó módosítások a törvényhez tartozó részletszabályok megalkotásához szükséges felhatalmazásokat tartalmazzák. A törvényt érintő egyes módosítások határideje - megváltozott piaci feltételek között is érvényes részletszabályok kidolgozásának időigényére tekintettel - megváltozik.
98. hoz
A Hpt.-re vonatkozó módosítások a magyar gazdaság nemzetközi integrációjának erősítése érdekében az ellenőrző részesedéssel rendelkező vállalkozások és az ellenőrzött vállalkozások közötti kapcsolatokat szabályozza újra, a szektorban lezajló folyamatok elemzése és tervezése érdekében módosítja azok körét, akiknek az üzleti titokhoz hozzáférésük van, valamint - az ügyfelek védelme érdekében - kiegészíti a felhatalmazások körét.
A Hpt.-t érintő egyes módosítások határideje - a megváltozott piaci feltételek között is érvényes részletszabályok kidolgozásának időigényére tekintettel - megváltozik.
99. §-hoz
A bérrendszerek egységesítésének, a különböző jogviszonyokban foglalkoztatottak, illetve a munkáltatók számára azonos feltételek megteremtésének igénye indokolttá teszi, hogy a köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó végkielégítési mértékek egymáshoz közelítően - a munka törvénykönyvének szabályozását alapul véve, annál több ponton kedvezőbb módon - kerüljenek megállapításra. A munka törvénykönyve szerinti juttatás jelenleg legalább három év munkaviszony esetén egy havi; öt év esetén két havi; tíz év esetén három havi; tizenöt év esetén négyhavi; húsz év esetén: öt havi; huszonöt év esetén: hat havi átlagkeresetnek felel meg. A záró rendelkezések között tartalmazza a javaslat, hogy az új szabályozást az 1999. április 1-jétől felmentettekre kell alkalmazni.
100. §-hoz
Jelenleg az építésügyi-építésrendészeti feladatok finanszírozását a Központi Környezetvédelmi Alap látja el. A törvénymódosítási javaslat e feladatok stabilabb finanszírozási hátterét kívánja megteremteni az által, hogy - összhangban az Alap megszüntetésével - az építésügyi feladatok bevételi és kiadási előirányzatai a központi költségvetésbe - az építésügyért felelős Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetbe - kerülnek beépítésre.
101. §-hoz
Az egyházaknak egyes ingatlanvagyonukról történt lemondás fejében a törvény szerint fizetendő 4,5 %-os járadék mértékétől való eltérés lehetővé tételét az indokolja, hogy egyes egyházak a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a többiekkel szemben hátrányba kerülnének sajátos vagyonszerkezetük miatt. Így nem tudnák más egyházakkal azonos színvonalon ellátni hitéleti és közcélú feladataikat. A Kormánnyal - kölcsönös értékelés alapján kötött - megállapodások forrása a költségvetésben rendelkezésre áll.
102. §-hoz
A kulturális szaktörvény hatálybaléptető rendelkezéseinek olyan értelmű módosítása szükséges, miszerint a meghatározott ágazati feladatok ellátására a fejezet költségvetésében a helyi önkormányzatok normatív költségvetési hozzájárulása 22,5 %-ának megfelelő összeget változatlan arányban kell továbbra is biztosítani. Az előírt %-os arány kétszeres mértékűre emelése - figyelembe véve, hogy 1999. évben az önkormányzati normatív támogatás 19 %-kal nő - jelentős ágazati aránytalanságot idézne elő, és ehhez a költségvetési források sem állnak rendelkezésre. A kapcsolódó központi hozzájárulás változatlan arányának fenntartásával viszont elérhető, hogy a központi támogatás és a helyi önkormányzati támogatás azonos ütemben nőjön. Ezzel összefüggésben szükséges, hogy a szaktörvény egyéb normatív előírásainak életbeléptetése is egy évvel későbbi időpontban történjen.
103. §-hoz
A törvény hatályba lépése időpontjának meghatározása arra a feltételezésre épült, hogy 1999. január 1-ig a kárpótlás és a szövetkezeti közös használatú földek kiadásának folyamata lezárul.
Ezért az 1997. évi CXLI. törvény már nem rendelkezik a szövetkezeti földhasználati jogról és megváltoztatta az ingatlanok nyilvántartásának módját is. Az új törvény már teljes egészében a reálfólium elvén alapul, tehát minden ingatlant önálló tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A szövetkezeti közös használatú földek nyilvántartása ettől eltérően a perszonál fólium elve szerint történik, itt a nyilvántartás a jogosult személyéhez (a szövetkezethez) igazodik.
A részarány-kiadás folyamatának lezárultáig ez a nyilvántartási mód nem változtatható meg, ezért szükséges a törvény hatályba lépésének időpontját egy évvel későbbre halasztani.
104. §-hoz
Az Épt.-re vonatkozó módosítások a törvényhez tartozó részletszabályok megalkotásához szükséges felhatalmazásokat tartalmazzák.
Az Épt.-t érintő egyes módosítások határideje - a megváltozott piaci feltételek között is érvényes részletszabályok kidolgozásának időigényére tekintettel - megváltozik.
105. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításának célja az, hogy a részvénytársaságok a negatív árfolyam hatásokat önmaga is kompenzálni tudja.
106. §-hoz
A Hpt.-t érintő egyes határidők módosítása - a megváltozott piaci feltételek között is érvényes részletszabályok kidolgozásának időigényére tekintettel - megváltozik.
108. §-hoz
Ez a paragrafus a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.
109. §-hoz
E § különböző felhatalmazásokat tartalmaz.
110. §-hoz
A média tv. rendelkezése szerint az üzembentartási díj mértékéről rendelkezik. Az üzemben tartási díj 20 %-kal 530 forintról 640 forintra való megemelése indokolt, mivel az három éve változatlan. A díjfizetésre kötelezettek terhelésének mérséklésére az intézkedés bevezetését csak a második félévre indítványozza a javaslat.
111. §-hoz
A közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény 2. §-a szerint az éves költségvetési törvény állapítja meg a közbeszerzési értékhatárokat, e § erre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
112. §-hoz
Felhatalmazást ad a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet részére az államot megillető követelések tekintetében a gyakorlatilag behajthatatlan követelés elengedésére, illetőleg törlésére.
113. §-hoz:
A javaslat a különböző fejlesztési támogatások pályázati és döntési rendszereinek időbeni összehangolását, az előirányzatok racionális felhasználását szolgálja.
114. §-hoz
A hatályát vesztő jogszabályhelyeket tartalmazza.
* Amennyiben a Tolna megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne 1999. év folyamán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a Miniszterelnökség fejezet Magyarországi Németek Országos Önkormányzata előirányzatába.
** Amennyiben nemzetiségi színház/ak 1999. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül/nek át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére.