﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/338. számú

T Ö R V É N Y J A V A S L A T

a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról







							előadó: Dr. Stumpf István
							a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter




Budapest, 1998. november

1998. évi ........ törvény
a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény 4. §-ában foglaltakra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és  a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény  módosítása

1. §

   A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 8. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

   “A Kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.”

2. §

   Az Flt. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(4) Ha a MAT a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó 
   
   a) a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze központi pénzügyi keretének felosztásáról a gazdasági miniszter, 
   b) az a) pontban meghatározott körbe nem tartozó többi kérdésben a szociális és családügyi miniszter 

dönt.”

3. §

   Az Flt. 10/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos  munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos  munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a szociális és családügyi miniszter bízza meg, valamint hívja vissza. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a visszahívásra  két tag esetében a gazdasági miniszter, egy-egy tag esetében az oktatási miniszter, illetve a pénzügyminiszter tesz javaslatot.” 

4. §

   Az Flt. a következő új címmel és 14/A. §-sal egészül ki:
   
“Intenzív álláskeresés támogatása
   
   14/A. § Az a munkanélküli (ideértve a pályakezdő munkanélkülit is), aki a munkaügyi központtal való együttműködés keretében - igazoltan - maga is részt vesz a munkahely felkutatásában, támogatásként a munkahely kereséssel, illetve a munkába állást elősegítő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott költségei megtérítését kérheti.”

5. §

   Az Flt. 16/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egy évi időtartamra állapítható meg. A munkavállaló ezen munkaviszonya megszűnését, illetve megszüntetését követő két éven belüli ismételt, bármely munkaadónál történő foglalkoztatásához az (1) bekezdés alapján támogatás abban az esetben nyújtható, ha a közhasznú munkára történő közvetítés időpontjában nem jogosult munkanélküli járadékra. Az (1) bekezdés c) pontjában említett megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámba nem számít be az a munkavállaló, akinek foglalkoztatása az (1) bekezdésben meghatározott támogatással történt.”

6. §

   (1) Az Flt.20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) A szociális és családügyi miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg a 14-19. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait.”
	
   (2) Az Flt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(3) A gazdasági miniszter - a munkaerőpiaci szervezetet érintő feladatok tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértés-ben - a MAT véleményének meghallgatásával rendeletben határozza meg a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből nyújtható, a munkahelyteremtést, munkahely megőrzést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő programok és támogatások szabályait.”

7. §

   (1) Az Flt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “21. § (1) Ha a 16-18/A. §-ban meghatározott támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének 
   
   a) központi kerete szolgál, a Gazdasági Minisztérium
   b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége

köt megállapodást a támogatás felhasználására vonatkozóan.

   (2) Ha a 19. §-ban meghatározott támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének 
   
   a) központi kerete szolgál, a Szociális és Családügyi Minisztérium vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége
   b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége

köt megállapodást a támogatás nyújtásának részletes feltételeiről.

   (3) A megállapodás tartalmazza a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit.
   
   (4) Ha a 20. § (2) bekezdésének alapján kiadott rendelet értelmében a támogatás visszakövetelhető, a támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a határozatban megállapított határidőig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A határidőre meg nem fizetett tartozást a kötelezettségszegés időpontjától befizetés időpontjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamat, továbbá - a munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a támogatás visszakövetelésétől.
   
   (5) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója a (4) bekezdésben meghatározott jogkörét az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja.
   
   (6) Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.”

8. §

   Az Flt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “31. § A munkanélküli részére (ideértve a pályakezdő munkanélkülit is) a munkanélküli járadék megállapításával, valamint a munkahely kereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől a munkaügyi központhoz történő oda- és visszautazást, valamint a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.”

9. §

   (1) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

   [(3) a Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

   “f) rehabilitációs alaprészt, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történő elősegítésére, továbbá foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok támogatására, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására,”.
   
   (2) Az Flt. 39. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

   “(6) A Munkaerőpiaci Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.”

10. §

   (1) Az Flt. 39/A. §-ának (1)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(1) A Munkaerőpiaci Alappal a szociális és családügyi miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát 
   
   a) a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel,
   b) a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint a MAT-tal,
   c) a Munkaerőpiaci alap szakképzési alaprésze tekintetében az oktatási miniszterrel
   
megosztva gyakorolja.”

   (2) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdése b) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében
   (b) dönt]
   
   “3. a gazdaságfejlesztést, területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásról,”.
   
   (3) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

   [(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]
   
   “d) véleményezi a Kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelvének tervezetét, a munkanélküli ellátásokra, foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, a gazdasági miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A szociális és családügyi miniszter a munkanélküli ellátásokra, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó, illetve a gazdasági miniszter a munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő programok és támogatások szabályaira vonatkozó  miniszteri rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az erről szóló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született meg;”.

   (4) Az Flt. 39/A. §-a (3) bekezdése a) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(3) A MAT
   (a)a foglalkoztatási alaprész tekintetében dönt]
   
   “2. központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok indításáról, valamint a programokhoz kapcsolódó költségekről,”.

   (5) Az Flt. 39/A. §-ának (4) bekezdése helyébe  a következő rendelkezés lép:
   
   “(4) A szociális és családügyi miniszter
   
   a) az éves költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódóan benyújtja a Kormánynak  a Munkaerőpiaci Alap éves - a foglalkoztatási alaprész tekintetében a gazdasági miniszterrel, a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel egyetértésben kialakított -, a MAT javaslatának  megfelelő költségvetését. A MAT javaslatától eltekinthet, ha az a tárgyévet megelőző év szeptember 15-éig nem született meg, feltéve, hogy az  előterjesztést  legkésőbb augusztus 16-áig a MAT megkapta. Amennyiben a MAT javaslata nem született meg, a szociális és családügyi miniszter a Kormánynak benyújtott előterjesztéshez csatolja  a munkaadói és munkavállalói oldal véleményét;
   b) dönt a Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról - a foglalkoztatási alaprész tekintetében a gazdasági miniszterrel egyetértésben -  ha a MAT döntése
   
   1. jogszabályba ütközik,
   2. veszélyezteti  a munkanélküli ellátások kifizetésének biztonságát,
   3. az előterjesztés benyújtásától számított 30 napon belül nem születik meg;
   c) a foglalkoztatási és rehabilitációs  alaprész tekintetében - a foglalkoztatási alaprészt illetően a gazdasági miniszter egyetértésével - dönt a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizálás elveiről, ha a MAT döntése

   1. jogszabályba ütközik,
   2. nem születik meg a tárgyév január 30-áig, illetve az előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül;
   d) dönt a rehabilitációs alaprész központi pénzeszközeinek felhasználásáról;
   e) a MAT-nak a  (2) bekezdés g) pontja szerinti  kezdeményezésére szakértői vizsgálatot rendel el.”

11. §

   Az Flt. 39/A. §-a a következő új (5)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdésének helyébe (7)-(9) bekezdésként a következő rendelkezések lépnek:
   
   “(5) A gazdasági miniszter dönt 
   
   a) - a b) pontban meghatározott kivétellel - a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi keretének felhasználásáról; 
   b) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok indításáról és költségeiről,  a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedését segítő központi programok tekintetében a szociális és családügyi miniszter javaslata alapján, ha a MAT döntése
   
   1. jogszabályba ütközik,
   2. nem születik meg a tárgyév január 30-áig, illetve az előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül.
   
   (6) Az oktatási miniszter a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze tekintetében:
   
   a) előkészíti, illetőleg a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben kiadja a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló jogszabályokat;
   
   b) felelős a szakképzési alaprész
   
   ba) központi pénzeszközei felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért,
   bb) bevételei beszedésének elrendeléséért,
   bc) követeléseinek behajtásáért (ideértve a pénzügyi garanciák érvényesítését),
   
   c) dönt a szakképzési alaprész központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keret nagyságáról, a szakképzési alaprészen belüli átcsoportosításról és ezekről tájékoztatja a Szociális és Családügyi Minisztériumot;
   
   d) tájékoztatja a MAT-ot az Országos Szakképzési Tanács javaslatairól.
   
   (7) A Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok gondoskodnak.
   
   (8) A Munkaerőpiaci Alap összesített bevételi és kiadási előirányzatát és annak az alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés összevont jogcímenként (kiemelt előirányzatokként) az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszter, a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi kerete tekintetében a gazdasági miniszter, a többi alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszter állapítja meg.

   (9) A Munkaerőpiaci Alap kezelésének és felhasználásának részletes  szabályait a szociális és családügyi miniszter - a foglalkoztatási alaprész központi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel, a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel egyetértésben - határozza meg.”

12. §

   (1) Az Flt. 39/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(1) A Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei - a szakképzési alaprész kivételével - a MAT, illetőleg a szociális és családügyi miniszter - a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel egyetértésben hozott - döntése szerint, - a működési alaprészt illetően e törvényben meghatározott módon - egymás közt átcsoportosíthatók feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül  képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt.”
   
   (2) Az Flt. 39/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) A szakképzési alaprészből kifizetések az adott naptári évben, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség jogszabályban meghatározott időpontját követően csak a ténylegesen befolyt bevételek erejéig teljesíthetők.”
   
13. §

   Az Flt. 39/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(4) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló behajthatatlan követelést az ellátást, támogatást megállapító munkaügyi központ igazgatója, illetőleg - a hatáskörébe tartozó támogatások esetében - a Szociális és Családügyi Minisztérium, illetőleg az Oktatási Minisztérium törli.”

14. §

   Az Flt. 41/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
   
   “(6) Az 1999-et követő  tárgyévi rehabilitációs hozzájárulásnak  e törvény szerint meghatározott mértékét a Szociális és Családügyi Minisztérium 100 Ft-ra kerekítve a tárgyévet megelőző augusztus 31-éig a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében teszi közzé.”

15. §

   Az Flt. 42/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először előlegfizetést teljesíteni.”

16. §

   (1) Az Flt. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   	
   “(2) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:

   a) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatására;
   b) foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatására;
   c) a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben megne-vezett forrásból 
   
   1. a gazdasági miniszter rendeletében meghatározott munkahely-teremtést, munkahely megőrzést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő támogatások és programok finanszírozására,
   2. foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására,
   3. az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulásra;
   d) a Kormány által a 8. § (2) bekezdése alapján kiadott foglalkoztatáspolitikai irányelvek végrehajtását elősegítő, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő programok támogatására;
   e) munkaerőfejlesztő és képző központok létrehozásának támogatására;
   f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre.”

   (2) Az Flt. 43. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdésének számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
   
   “(3) A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének központi kerete felhasználható
   
   a) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történő elősegítésére,
   b) a foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok támogatására,	
   c) foglalkozási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására.”

17. §

    (1) Az Flt. 56. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
   
   “(1) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló tartozás adók módjára behajtandó köztartozás.”
   
   (2) Az Flt. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

   “(3) A szociális és családügyi miniszter, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a gazdasági miniszter, a Gazdasági Minisztérium, a munkaügyi központ központi szervezeti egysége, valamint kirendeltsége által mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.”

18. §

   a) Az Flt. 8. §-a (5) bekezdésének b) pontjában, 42. §-ának (8) bekezdésében, 48. §-ának  (1)-(2) bekezdésében, 49. §-ának (3) bekezdésében, 51/A. §-ának (7) bekezdésében, 53. §-ának (1) bekezdésében, 55. §-ának (3) bekezdésében, 57. §-ában, 57/A. §-ának (1) bekezdésében a “Munkaügyi Minisztérium” szövegrész “Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrészre,
   
   b) az Flt. 7. §-ának (1), (3) és (5)-(6) bekezdésében, 19. §-ának (2) bekezdésében, 22. §-ában, 36/A. §-ában, 43. §-ának (5) bekezdésében, 48. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 49. §-ának (3) bekezdésében, 52. §-ában, 56/A. §-ának (4) bekezdésében a “munkaügyi miniszter” szövegrész “szociális és családügyi miniszter”  szövegrészre,

   c) az Flt. 25. §-ának  (5) bekezdésében “- a (3) bekezdésben” szövegrész “- a (4) bekezdésben” szövegrészre, a 27. §-ának (1) bekezdésében “- a 25. § (5) bekezdésében” szövegrész “- 25. § (6) bekezdésében” szövegrészre, a 27. §-ának (8) bekezdésében “az (5)-(6) bekezdésben” szövegrész “az (5) bekezdésben” szövegrészre, a 29. §-a (1) bekezdésének e) pontjában “a 25. § (6) bekezdésében” szövegrész “25. § (7) bekezdésben” szövegrészre, a 30. §-a (1) bekezdésének f) pontjában “a 25. § (3) bekezdésben” szövegrész “25. § (4) bekezdésben” szövegrészre,
   
   d) az Flt. 39/A. § (2) bekezdésének b.4. pontjában a “39. § (5) bekezdésében” szövegrész “39. § (6) bekezdésében” szövegrészre   

változik.

II. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény  módosításáról  rendelkező
1996. évi CVII. törvény módosítása

19. §
 
   A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény  módosításáról  rendelkező 1996. évi CVII. törvény 37. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “Az e törvény alapján első ízben megalakított munkaügyi tanácsok megbízatása - az Flt. 11. §-a (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - külön törvényben meghatározott időpontban  jár le.”


III. Fejezet 

A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény módosítása

20. §

   (1) A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4. §-ának (7) bekezdésében “a Munkaerőpiaci Alap kezelőjének (a továbbiakban: alapkezelő)” szövegrész “Oktatási Minisztériumnak” szövegrészre változik.
   
   (2) Az Szht. 4. §-ának (8) bekezdésében a “munkaügyi miniszter” szövegrész “oktatási miniszter” szövegrészre, az “alapkezelő” szövegrész “Oktatási Minisztérium” szövegrészre változik.
   
   (3) Az Szht. 4. §-ának (9) bekezdésében a “munkaügyi miniszter” szövegrész helyébe az “oktatási miniszter” szövegrész lép.
   
   (4) Az Szht. 5. §-ának (5) bekezdésében az “alapkezelőnek” szövegrész “Oktatási Minisztériumnak” szövegrészre változik.
   
21. §

   Az Szht. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
   
   “(6) A szakképzési alaprész működtetése költségeinek finanszírozá-sára a szakképzési alaprész kiadási előirányzatának legfeljebb 3%-a használható fel.”
   
22. §

   Az Szht. 9. §-ának (4) bekezdésében a “munkaügyi miniszter” szövegrész “oktatási miniszter” szövegrészre változik.
   
23. §

   (1) Az Szht. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(3) A megyék (főváros) javára meghatározott decentralizált résszel kapcsolatos pályázatok kiírására és értékelésére a megyékben (fővárosban) szakképzési bizottság jön létre.”
   
   (2) Az Szht. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(4) A megyei (fővárosi) szakképzési bizottság a megyei (fővárosi) munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, valamint a szakképző iskolát fenntartó önkormányzatok és a területi gazdasági kamarák három-három képviselőjéből, továbbá a megyei (fővárosi) közoktatás-fejlesztési közalapítvány kuratóriumának egy delegált képviselőjéből áll, tagjait a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok javaslatára - 3 éves időtartamra - az oktatási miniszter kéri fel legkésőbb 1999. március 31-éig.”
   
24. §

   (1) Az Szht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(1) A szakképzési alaprész felhasználásáról és a támogatásról, ha
   
   a) az OSZT tesz javaslatot, a javaslat alapján az oktatási miniszter,
   
   b) a megyei (fővárosi) szakképzési bizottság tesz javaslatot, a javaslat alapján a megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója
   
dönt.”

   (2) Az Szht. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerződést, ha a döntés
   
   a) az (1) bekezdés a) pontja szerint történik, a szerződést az Oktatási Minisztérium,
   b) az (1) bekezdés b) pontja szerint történik, a szerződést a megyei (fővárosi) munkaügyi központ
   
köti meg a támogatásban részesülővel.”

25. §

   Az Szht. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) A szakképzési alaprészből kapott beruházási célú támogatással létrehozott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára a támogatás mértékéig.”
   
26. §

   Az Szht. 15. §-ának (3) bekezdésében a “munkaügyi miniszter” szövegrész “oktatási miniszter” szövegrészre változik.

IV. Fejezet

A szakképzésről szóló 
1993. évi LXXVI. törvény módosítása

27. §

   (1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 4. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(1) A szakképzés központi irányítását az oktatási miniszter látja el, amelynek keretében a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben...”.
   
   (2) Az Szkt. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(3) Az oktatási miniszter

   a) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörét a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben,
   b) a (2) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott hatásköreit a szakképesítésért felelős miniszter javaslata alapján

gyakorolja.”

   (3) Az Szkt. 5. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(3) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl a 4. § (2) bekezdés c)-f) pontjaiban meghatározott hatásköröket]
   
   “b) A földművelésügyi és vidékfejlesztési ágazat tekintetében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter;”
   
[gyakorolja.]

   (4) Az Szkt. 4. §-ának (2) bekezdésében, az 5. §-ának (2) bekezdésében, a 6. §-ának (1) bekezdésében és a 9. §-ának (2) bekezdésében a “munkaügyi miniszter” szövegrész helyébe az “oktatási miniszter” szövegrész, az Szkt. 9. §-ának (5) bekezdésében, a 12. § (3) bekezdésében a “Munkaügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az “Oktatási Minisztérium” szövegrész lép.

V. Fejezet

A közoktatásról szóló 
1993. évi LXXIX. törvény módosítása

28. §

   (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 33. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “A közös igazgatású közoktatási intézményben a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, - e törvény 121. § (1) bekezdésének 22. pontjában felsorolt - nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is működhet.”
   
   (2) A Kt. 33. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

   “Az általános művelődési központban egységes vagy összetett iskola feladatait, továbbá a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, - e törvény 121. § (1) bekezdésének 22. pontjában felsorolt - nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is működhet.”
   
   (3) A Kt. 8. §-a (11) és (14)-(16) bekezdésében, 19. §-a (2) bekezdésében, 23. §-ában, 36. §-ának (5) bekezdésében, 52. §-ának (2) bekezdésében, 81. §-ának (8)-(10) bekezdésében, valamint (12) és (14) bekezdésében, 88. §-ának (2) bekezdésében, 91. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének g) pontjában, valamint (8) bekezdésében, 92. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 93. §-ának (1) bekezdésében, 94. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 95. §-ának (1)-(5) bekezdésében, 96. §-ának (3)-(5) bekezdésében, 97. §-ának (1) bekezdésében, 98. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 100. §-ában, 101. §-ának (6) bekezdésében, 107. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, 108. §-ának (2) és (6), valamint (9)-(10) bekezdésében, 111. §-ának (2) bekezdésében, 112. §-ának (3) bekezdésében, 122. §-ának (9) bekezdésében, 123. §-ának (8) bekezdésében, 124. §-a (4) bekezdésének a) pontjában és (13) bekezdésének b) pontjában, 129. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a “művelődési és közoktatási miniszter” szövegrész, illetőleg annak ragozott formája helyébe az “oktatási miniszter” szövegrész, illetőleg megfelelő raggal ellátott formája, továbbá a Kt. 81. §-a (1) bekezdésének a) pontjában “a foglalkozási” szövegrész helyébe a “a nevelési” szövegrész lép.

VI. Fejezet

A felsőoktatásról szóló
 1993. évi LXXX. törvény módosítása

29. §

   (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ft.) 74. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(1) Az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében]
   
   “a) részt vesz a felsőoktatási politika és fejlesztés állami döntéseinek előkészítésében, illetőleg kialakításában, irányítja az ágazat tudománypolitikáját, annak megvalósítását, koordinálja az országos tudománypolitikai koncepció kialakítását és ezzel összefüggésben előterjesztést tesz;”.
   
   (2) Az Ft. 74. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(1) Az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében]
   
   “o) dönt a felsőoktatási szövetség létesítésével, működésével kapcsolatban e törvény alapján meghatározott kérdésekben; a felsőoktatási szövetség szenátusának meghatalmazása alapján átadja a szövetségi elnökök megbízását;”.

VII. Fejezet

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 
1993. évi III. törvény módosítása

30. §

   (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  (a továbbiakban: Szt.) 37/F. §-ának (2) bekezdésében, 85. §-ában, 124. §-ának (4) bekezdésében, valamint 132. §-a (1) bekezdésének  c) pontjában a “Népjóléti Minisztérium” szövegrész helyébe a “Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész lép.
   
   (2) Az Szt. 31. §-ában, 117/B. §-ának (1) bekezdésében, 132. §-ának (2) bekezdésében a “népjóléti miniszter” szövegrész helyébe a "szociális és családügyi miniszter" szövegrész lép.

   (3) Az Szt. 132. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
   
   “(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a közgyógyellátás keretében rendelhető gyógyszerek körét [49. § (2) bekezdés] a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.”


VIII. Fejezet

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 
1998. évi XXVI. törvény módosítása

31. §

   (1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(1) A  Tanács tagjai:]
   
   “a) a Belügyminisztérium,  a Szociális és Családügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési  Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára;”.
   
  (2) A Fot. 25. §-ának (2) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében, valamint 30. §-ának (2) bekezdésében a “népjóléti miniszter” szövegrész helyébe a “szociális és családügyi miniszter” szövegrész lép.
  
  (3) A Fot. 25. §-ának (5) bekezdésében a “Népjóléti Minisztérium” szövegrész helyébe a “Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész lép.

IX. Fejezet

A magzati élet védelméről szóló 
1992. évi LXXIX. törvény módosítása

32. §

   (1) A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: tv.) 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) A terhesség megszakításáért fizetendő díjat - ideértve a szociális helyzettől függő kedvezmények mértékét is -, valamint a díj megfizetésének részletes szabályait az egészségügyi miniszter - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg.”

   (2) A tv. 3. §-ának (3) bekezdésében, 10. §-ának (6) bekezdésében, 12. §-ának (3) bekezdésében és 13. §-ának (3) bekezdésében “a népjóléti” szövegrész helyébe “az egészségügyi” szövegrész lép.

X. Fejezet

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló
1996. évi XXI. törvény módosítása

33. §

   (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tfrt.) 8. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(2) A tanács munkájában]
   
   “d) a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi, a belügy-, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, az egészségügyi, a szociális és családügyi, az oktatási, a pénzügyminiszter, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere,”

[vesznek részt.]

   (2) A Tfrt. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(1) A regionális fejlesztési tanács tagjai:]
   
   “b) a miniszter, a belügy-, a környezetvédelmi, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, az oktatási, a pénzügyminiszter és a nemzeti kulturális örökség miniszterének képviselője,”.
   

XI. Fejezet

A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 
1997. évi CXLVI. törvény módosítása

34. §

   A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 7. §-a (4) bekezdésének második és harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “Az ÁPV Rt.-től átvett ingatlanrészre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal köti meg. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az ingatlanrészt - a Kormány döntésének megfelelően - kizárólag az országos állami tervdokumentációs irattár és adattár működtetési céljaira jogosult felhasználni.”
   
XII. Fejezet

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai
 kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

35. §

   A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(1) A Magyar Mérnöki Kamara törvényességi felügyeletét a gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter), a Magyar Építészeti Kamara törvényességi felügyeletét a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.”


XIII. Fejezet

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 
1992. évi LXXXIII. törvény módosítása

36. §

   Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) Az Alappal a környezetvédelmi miniszter rendelkezik; az Alap év végi maradványa nem vonható el. Az Alap építésügyi bírságból származó bevétele a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési törvényben meghatározott fejezetének előirányzatát képezi.”

XIV. Fejezet

A világ kulturális és természeti örökségéről szóló, 
az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban,
 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1985. évi 21. törvényerejű rendelet módosítása

37. §

   A világ kulturális és természeti örökségéről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1985. évi 21. törvényerejű rendelet 3. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “Végrehajtásáról a nemzeti kulturális örökség minisztere - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben, továbbá más érdekelt miniszterekkel együttműködve - gondoskodik.”
   

XV. Fejezet

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 
1995. évi XXXIX. törvény módosítása

38. §

   Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a “Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.” alcím alatti felsorolás a “Szerencsejáték Rt. 100%” szövegrésszel, a “Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter; földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” alcím alatti felsorolás pedig a “Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Kht. 100%” szövegrésszel egészül ki.

XVI. Fejezet

A vízgazdálkodásról szóló 
1995. évi LVII. törvény módosítása

39. §

   A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül az a), az f) és az i) pontban említetteket a Kormány; a b), a c), a d) és a k) pontban említetteket a vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és - a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben - az érdekelt miniszter együttesen; az e), a g), a h) és a j) pontokban említetteket a miniszter látja el.”

40. §

   A Vgtv. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(3) A vízügyi igazgatási szervezet látja el - a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények kivételével - azoknak az állam tulajdonában lévő vizeknek és vízilétesítményeknek a kezelését, amelyek nem minősülnek az állam vállalkozói vagyonának és így más gazdálkodó szervezet használatába nem adhatók. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények tekintetében a kezelésről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.”

41. §

   A Vgtv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) A vízügyi igazgatási szervezet feladata - a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények kivételével - a folyók vízkárelhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkárelhárítási létesítmények - az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkárelhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban: védművek) - építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények esetében a feladat ellátásáról a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.”

42. §

   A Vgtv. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(5) Ha a társulat megszűnését követően a közfeladatot az állam látja el, az ehhez szükséges vagyont a vízügyi igazgatás területi szerve, illetőleg a vizek és vízilétesítmények kezelésére létrehozott kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek veszik át a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vagyon kivételével, amelynek átvételéről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.”

43. §

   A Vgtv. 45. §-a (8) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(8) Felhatalmazást kap a miniszter]
   
   “e) a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszterrel együttesen a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetésének;”

[rendeletben történő megállapítására.]

44. §

   A Vgtv. 1. számú melléklete a következő új 13. ponttal egészül ki, egyidejűleg az 1. számú melléklet jelenlegi 13-28. pontjainak számozása 14-29. pontra változik:
   
   “13. Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás: a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység, a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és közcélú vízilétesítményekkel összefüggő feladatok, valamint a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével;”.

XVII.  Fejezet

A szerencsejáték szervezéséről szóló 
1991. évi XXXIV. törvény módosítása

45. §

   (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) A pénzügyminiszter ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot az (1) bekezdés b) pontja tekintetében.”
   
   (2) Az Szjtv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

   “(2) Az SZF a Kormány által kijelölt miniszter felügyelete alatt működik, vezetőjét a Kormány nevezi ki. A felügyeletet ellátó miniszter
   
   a) javaslatot tesz a Kormánynak az SZF vezetőjének személyére vonatkozóan,
   b) jóváhagyja az SZF szervezeti és működési, valamint ellenőrzési szabályzatát.”


XVIII. Fejezet

Az államháztartásról szóló
 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

46. §

   Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ának (2)-(4) és (8)-(9) bekezdésében a “pénzügyminiszter” szövegrész helyébe a “gazdasági miniszter”, a (3) bekezdésben az “ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter” szövegrész helyébe a “pénzügyminiszter” szövegrész lép.

XIX. Fejezet

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, 
a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 
1997. évi CXL. törvény módosítása

47. §

   (1) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kjvt.) 29. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(5) Védetté nyilvánításhoz védett természeti területen a környezetvédelmi miniszter, mezőgazdasági rendeltetésű területen a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértése szükséges.”

   (2) A Kjvt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) Az Ásatási Bizottság 7 tagú szakmai tanácsadó testület, amelynek elnökét, titkárát és két tagját a miniszter, egy tagját a környezetvédelmi miniszter, két tagját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke bízza meg.”
   
   (3) A Kjvt. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

   “(2) Muzeális intézmény alapításához, már létező intézmény muzeális intézménnyé nyilvánításához a miniszter engedélye szükséges (a továbbiakban: működési engedély).”
   
   (4) A Kjvt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(1) Muzeális intézmény megszüntetéséhez a miniszter engedélye szükséges.”
   
   (5) A Kjvt. 2. számú mellékletében a “Magyar Irodalom Háza, Magyar Irodalmi Múzeum,” szövegrész helyébe a “Petőfi Irodalmi Múzeum és” szövegrész lép.

XX. Fejezet

A műemlékvédelemről szóló 
1997. évi LIV. törvény módosítása

48. §

   (1) A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) A Kormány a műemlékvédelem központi szakmai irányítását a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja.”
   
   (2) Az Mvt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(1) A miniszter:]
   
   “a) gondoskodik a műemléki értékek miniszteri rendelettel történő védetté nyilvánításáról;”.
   
   (3) Az Mvt. 28. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(1) A miniszter:]
   
   “d) előkészíti és a Kormány elé terjeszti a műemlékvédelemre vonatkozó jogszabályokat, valamint kidolgozza a műemlékvédelem szakmai szabályait és gondoskodik azok érvényesüléséről;”.
   
   (4) A Mvt. 28. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

   “(4) A miniszter - az oktatási miniszterrel egyetértésben - gondoskodik a műemlékvédelemmel kapcsolatos közoktatási feladatok megszervezéséről és ellátásáról.
   
   (5) A miniszter a tudomány és a közművelődés jeles szakembereiből álló Országos Műemlékvédelmi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre.”
   
   (5) Az Mvt. 29. §-a (3) bekezdése a) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “Az OMvH elnökét
   - a miniszter nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
   - műemlékvédelmi igazgatási feladatai ellátásában szakmai bizottság segíti, amelynek állandó tagjait a miniszter nevezi ki.”
   
   (6) Az Mvt. 29. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “c) A Műemlékfelügyeleti Igazgatóság
   - igazgatóját a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
   - döntéseit szakmai testületi állásfoglalások segítik,
   - köztisztviselői tekintetében az igazgató a kinevezési és munkáltatói jogok gyakorlója.”
   
   (7) Az Mvt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(1) A műemlékek kutatási, tervezési, fenntartási és helyreállítási munkálatait a miniszter rendeletében meghatározott minősítéssel rendelkező kutató, tervező, kivitelező, illetve restaurátor végezheti.”


XXI. Fejezet

A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló
 1991. évi XXXII. törvény módosítása

49. §

   (1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) A bizottság elnöke a Kormány által megbízott személy, társelnöke az egyház képviselőinek vezetője, tagjai az oktatási miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a belügyminiszter, az igazságügy-miniszter, a szociális és családügyi miniszter, az egészségügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatal egy-egy megbízottja, valamint az egyház képviselői a Kormányt képviselő tagokkal azonos számban.”

   (2) Az Etv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(1) A bizottság előterjesztése alapján az egyházak átadásra kerülő ingatlanok jegyzékét a 2011. december 31-éig terjedő időszakra a Kormány hagyja jóvá 1999. szeptember 30-áig. Az előterjesztést a bizottság 1999. június 30-áig nyújtja be a Kormányhoz.”
   
   (3) Ahol az Etv. a “Miniszterelnöki Hivatal” megjelölést, illetve ennek ragozott formáját használja, azon a “Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” megjelölést, illetve ennek ragozott formáját kell érteni.

XXII. Fejezet

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének 
anyagi feltételeiről szóló 
1997. évi CXXIV. törvény módosítása

50. §

   Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 8. §-ának (1) és (3) bekezdésében a “Miniszterelnökség” szövegrész helyébe a “Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész, 9. §-ában pedig a “Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárának” szövegrész helyébe a “nemzeti kulturális örökség miniszterének” szövegrész lép.
   
XXIII. Fejezet

A személyi jövedelemadó meghatározott részének
 az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 
1996. évi CXXVI. törvény módosítása

51. §

   A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6. §-ának (5) bekezdésében a “Miniszterelnöki Hivatalt” szövegrész helyébe a “Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát” szövegrész lép.
   
XXIV. Fejezet

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 
1993. évi LXXVII. törvény módosítása

52. §

   (1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 55/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

   [(3) A közalapítvány legfőbb döntést hozó szerve a Kuratórium. Ennek tagjai a következők:]
   
   “c) a belügyminiszter, az igazságügy-miniszter, a külügyminiszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, az oktatási miniszter és a Kormány ifjúsági és sportfeladatokat ellátó tagja, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt egy-egy személy.”

   (2) A Nektv. 55/A. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(5) A Közalapítvány ellenőrzésére jogosult szervének (Felügyelő Bizottság) tagjai a következők:]
   
   “b) az igazságügy-miniszter által kijelölt személy.”
   
   (3) A Nektv. 55/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

   “(6) A Felügyelő Bizottság elnöke az igazságügy-miniszter által kijelölt személy.”

XXV. Fejezet

A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 
és felelősségéről szóló 
1997. évi LXXIX. törvény módosítása

53. §

   A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “12. § A minisztert akadályoztatása esetén
   
   a) az Országgyűlés ülésén a politikai államtitkár - annak akadályoztatása esetén a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter - helyettesíti;
   b) a Kormány ülésén a politikai államtitkár helyettesíti; a politikai államtitkár akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár, tárca nélküli miniszter esetében a tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője tanácskozási joggal részt vehet a Kormány ülésén;
   c) az Országgyűlés bizottsága ülésén a politikai államtitkár, akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt állami vezető vagy állásfoglalásra jogosult köztisztviselő, illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. §-a (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén a hivatásos állomány tagja képviselheti;
   d) a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter helyettesíti;
   e) a jogszabály kiadásában a helyettesített miniszter politikai államtitkára helyettesíti.”


XXVI. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról 
szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

54. §

   A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 121. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

   [(2) A Pénztártanács tagjai:]

   “a) a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium egy-egy képviselője,”.

XXVII. Fejezet

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

55. §

   Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 56. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(4) A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a nemzeti kulturális örökség minisztere útján, az általa - a miniszterrel és a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével látja el.”
   
   
   XXVIII. Fejezet
   
   A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 
   1998. évi XXXVI. törvény módosítása
   
   56. §
   
   (1) A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Mftv.) 1. §-ának felsorolása a “Honvédelmi Minisztérium” szövegrészt követően az “Ifjúsági és Sportminisztérium” szövegrésszel egészül ki.
   
   (2) Az Mftv. 2. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
   
   (Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály)
   
   “g) Országos Testnevelési és Sporthivatalt, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökét említi, ott Ifjúsági és Sportminisztériumot, illetőleg ifjúsági és sportminisztert”
   
(kell érteni.)

   (3) Az Mftv. 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
   
   “(2) Az Ifjúsági és Sportminisztérium megalakulásával az Országos Testnevelési és Sporthivatal megszűnik. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal általános jogutódja az Ifjúsági és Sportminisztérium.”
   
XXIX. Fejezet

A Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint
 a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról 
szóló 1995. évi LXIV. törvény módosítása

57. §

   (1) A Gyermek és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról szóló 1995. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: GYIA tv.) címe a következő címre változik:
   
   “A Gyermek- és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről”.
   
58. §

   A GYIA tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

   “3. § (1) Az Alapprogram pénzügyi fedezetével az ifjúsági és sportminiszter rendelkezik.
   
   (2) Az Alapprogram pénzeszközeit az Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alatt álló önálló költségvetési szerv kezeli.
   
   (3) Az Alapprogram éves felhasználásának irányairól és arányairól, a pályázatok elbírálásáról, a támogatás odaítéléséről az Alapprogram Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) dönt. 

   (4) A Tanács elnökét és tagjait az ifjúsági és sportminiszter bízza meg az Alapprogram céljai szempontjából érintett kormányzati szervek és az ifjúsági, illetve e korosztályt segítő szervezetek kiemelkedő személyiségei közül. A Tanács összetételét az ifjúsági és sportminiszter úgy állapítja meg, hogy abban a kormányzati szerveket és a nem-kormányzati szervezeteket egyenlő számú képviselő képviselje. A Tanács elnökének és tagjainak megbízatása három évre szól.”
   
59. §
   
   A GYIA tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “4. § (1) Az Alapprogram bevételi forrásaiból a következő célokat lehet támogatni:
   
   a) a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődését segítő programokat, azon belül különösen:
   - a gyermekek egészséges szabadidő-eltöltésével kapcsolatos tevékenységeket,
   - a gyermekek iskolán kívüli nevelésével összefüggő tevékenységeket,
   - a gyermekek testi- és lelki egészségét veszélyeztető jelenségek elleni fellépéssel kapcsolatos kezdeményezéseket,
   b) a honismeretet, a helyismeretet elősegítő, a haza szeretetére nevelő programokat,
   c) a természeti és épített környezet megóvását, védelmét segítő programokat,
   d) az ifjúság közösségi kezdeményezéseit, saját szervezeteik és csoportjaik kezdeményezéseit és tevékenységét,
   e) az ifjúság érdekében tevékenykedő intézmények, nem-kormányzati szervezetek olyan programjait, amelyek építenek a részvételre, a demokratikus döntéshozatalra, az együttműködésre,
   f) a demokráciára neveléssel, a demokratikus működés gyakorlásával és az állampolgári neveléssel kapcsolatos programokat és kezdeménye-zéseket,
   g) a fiatalok saját problémamegoldó képességének erősítését elősegítő programokat,
   h) az európai integrációs folyamatban való ifjúsági részvételt, valamint az európai kapcsolatok kiépítését segítő kezdeményezéseket,
   i) a kábítószer, az alkohol, a dohányzás és más egészségkárosító szerek fogyasztásának veszélyeivel kapcsolatos megelőző, figyelemfel-hívó programokat,
   j) hátrányos helyzetben lévő gyermekek és fiatalok felzárkóztatását segítő programokat,
   k) az ifjúság társadalmi helyzetének változásait nyomon követni képes információs és elemző rendszer kiépítését és működtetését.

   (2) Az Alapprogramból nyújtható támogatások és kedvezményezettek körét, a Tanács által meghirdetett pályázatokat, valamint a támogatásban részesültek névsorát és támogatásuk célját, mértékét az országos sajtó útján közzé kell tenni.”
   
60. §
   
   A GYIA tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “7. § (1) A Közalapítvány legfőbb döntéshozó szerve a Kuratórium, amely 7 főből áll. Tagjai:
   a) az országos gyermek, diák- valamint ifjúsági szervezetek képviselői által jelöltek közül 4 személy,
   b) az alapító által felkért 3 személy.

   (2) A Kuratórium tagjait és a Közalapítvány ellenőrzésre jogosult szervének (Felügyelő Bizottságának) tagjait és elnökét az alapító nevében az ifjúsági és sportminiszter jelöli ki.

   (3) A Kuratórium elnökét - aki nem lehet az alapító képviselője vagy alkalmazottja - a Kuratórium maga választja meg.
   
   (4) A Közalapítvány Kuratóriuma mellett Tanácsadó Testület működik, amelynek véleményezési joga van a Közalapítvány éves munkatervével, költségvetésével összefüggő kérdésekben, valamint javaslattételi joga van szakmai programok megvalósítására. A Tanácsadó Testület tagjait az országos ifjúsági szervezetek javaslata alapján az ifjúsági és sportminiszter kéri fel. A Tanácsadó Testület elnökét maga választja meg. 

   (5) A Közalapítvány szervezetét és működésének szabályait e törvény keretei között a Kuratórium állapítja meg.
   
   (6) A Közalapítvány köteles évente egyszer a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben nyilvánosságra hozni éves programját, az előző évi program teljesítésének értékelését, vagyonának alakulását és pénzügyi mérlegét.
   
   (7) A Kormány a törvény hatályba lépését követő 6o napon belül gondoskodik az alapító okirat módosításáról, a Kuratórium, a Felügyelő Bizottság és a Tanácsadó Testület jelöléséről.”
   
61. §
   
   A GYIA tv. a 7. §-t követően a következő III. résszel, címmel és 7/A.-7/B. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi III. részének számozása IV. részre változik:
   
   “III.
   
   Az Ifjúsági és Sportminisztérium feladatai
   
   7/A. § Az Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) az ifjúsággal összefüggő feladatai keretében:

   a) ellátja a gyermekeket és fiatalokat (a továbbiakban: ifjúság) érintő kérdésekben a kormányzati programok összehangolásának feladatait;
   
   b) biztosítja a fiatalok képviselőinek részvételét az ifjúságot közvetlenül érintő kormányzati döntések előkészítésében;

   c) feladatainak ellátása során rendszeres kapcsolatot tart az országos hatáskörű szervekkel, közhasznú szervezetekkel, társadalmi szervezetekkel, közalapítványokkal és alapítványokkal, szakmai műhelyekkel, a települési, valamint a területi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal;
   
   d) ellátja a Kormány képviseletét a nemzetközi kormányközi ifjúsági kapcsolatokban;
   
   e) gondoskodik az ifjúság társadalmi helyzetének változásait követő ifjúsági információs rendszer működtetéséről, az ifjúság helyzetéről szóló elemzések és jelentések elkészítéséről és ezek nyilvánosságra hozataláról;
   
   f) a Kormány nevében ellátja a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben foglaltak végrehajtásának összehangolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
   
   7/B. § (1) A Minisztérium az ifjúsági korosztályok öntevékenysé-gének támogatása, a települési és területi önkormányzatok ifjúsági munkájának ösztönzése és segítése érdekében Regionális Ifjúsági Irodákat (a továbbiakban: Iroda) működtet.

   (2) A Minisztérium az Irodák útján támogatást, valamint tanácsadási, képzési és információs szolgáltatást nyújt az Irodák illetékességi területén működő ifjúsági szervezeteknek, valamint az ifjúságnak segítséget nyújtó szervezeteknek, intézményeknek. 
   
   (3) A Minisztérium az Irodák útján ösztönzi és támogatja az ifjúság számára kiírt pályázatokon a (2) bekezdésben megjelölt szervezetek és intézmények részvételét, továbbá segítséget nyújt az Irodák infrastrukturális eszközei használatának biztosításával a szervezetek és intézmények ifjúsági programjainak megvalósulásához.”
   
62. §
   
   A GYIA tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “8. § E törvény alkalmazásában:
   
   gyermek: a 0-14 éves korosztályokhoz tartozó személy;
   fiatal: a 15-26 éves korosztályokhoz tartozó személy.”
   
63. §
   
   A GYIA tv. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik:
   
   “(2) Felhatalmazást kap az ifjúsági és sportminiszter, hogy az Alapprogram működésével, a Tanács összetételével, a döntéshozatali rendjével és a döntések nyilvánosságával összefüggő szabályokat rendeletben megállapítsa.”


XXX. Fejezet

A sportról szóló 
1996. évi LXIV. törvény módosítása

64. §

   (1) A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: St.) 1. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   (E törvény alkalmazásában)
   
   “1. sporttevékenység: meghatározott szabályok szerint időtöltésként, vagy hivatásszerűen végzett testedzés, szellemi gyakorlat, amely az egyetemes kultúra része;”.

   (2) Az St. 1. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   (E törvény alkalmazásában)
   
    “5. szabadidős sportoló: az a természetes személy, aki sporttevékenységet nem hivatásos sportolóként végez;”.

65. §

   (1) Az St. 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   (A sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítése érdekében az állam)
   
   “c) támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a fogyatékosok sportját, a szabadidősportot és az olimpiai mozgalmat; “.
   
   (2) Az St. 2. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   (A sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítése érdekében az állam)

   “g) működteti a sport információs rendszerét; ”.
   
   (3) Az St. 2. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   (A sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítése érdekében az állam)
   
   “j) támogatja az olimpiai felkészülést és egyes központi sportlétesítmények működtetését; “.

66. §

   Az St. 3. §-a (2) bekezdésének e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a megyei,  a fővárosi önkormányzat a testnevelési és sportszervezési feladatai körében]
   
   “e) segíti a főváros, illetőleg a megye területén ( a továbbiakban: illetékességi területén ) működő testnevelési, diák- és szabadidősport, valamint természetjáró szervezetek tevékenységét, biztosítja az illetékességi területén a diáksport, valamint a sportági szakszövetségek működésének alapvető feltételeit; 

   f) közreműködik a diák- és szabadidősport, valamint a természetjáró események lebonyolításában, illetőleg szervezi azokat; “.

67. §

   (1) Az St. 4. § előtti címe, továbbá 4-6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“Ifjúsági és Sportminisztérium

   4. § Az Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el az e törvényben és más jogszabályban számára meghatározott központi állami feladatokat.

   5. § A minisztérium
   
   a) irányítja az alá rendelt intézményeket, összehangolja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztását;
   
   b) előkészíti és végrehajtja a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket, ellátja a nemzetközi sportkapcsolatokkal összefüggő állami feladatokat;
   
   c) gyakorolja az e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott sportirányítási jogköröket.
   
   6. § Az ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter) munkáját a sport szakmai szervezeteinek képviselőiből, valamint a sportélet kiemelkedő személyiségeiből álló tanácsadó testület segíti.”

68. §

   (1) Az St. 16. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   [(1) A szakszövetség a sportágában kizárólagosan jogosult]

   “c) a nemzetközi sportszövetség alapszabályával összhangban kialakítani a versenyrendszert, és annak alapján szervezni a hivatásos és szabadidős sportversenyeket, a Nemzeti (Hivatásos, Professzionális) Liga Bajnokságot, a Nemzeti (Magyar, Országos) Bajnokságot és a Magyar (Köztársasági) Kupa Versenysorozatot; “.
   
   (2) Az St. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(3) A versenyszabályzat (versenykiírás) tartalmazza, hogy a hivatásos vagy a szabadidős sport versenyrendszerében csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs három hónapot meghaladó lejárt köztartozása, továbbá - ha gazdasági társaság - nem áll felszámolás alatt. Az indulási jogosultságot az érintett sportszervezet másra nem ruházhatja át.”

69. §

   (1) Az St. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “29. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Polgári Törvénykönyv 74/G. § (10) bekezdése, illetve 74/E. § (6) bekezdése alapján kezdeményezze a bíróságnál a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány (a továbbiakban: NSKA) és  a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány (a továbbiakban: NISZKA) egyesítését. 
   
   (2) Az új közalapítvány neve Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány (a továbbiakban: SKA). Az SKA az NSKA és a NISZKA általános jogutódja.

   (3) Az SKA az utánpótlás-nevelés, a gyermek, ifjúsági és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatásával foglalkozik és működteti a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszert.

   (4) A közalapítvány kuratóriuma kilenc főből áll. Elnökét és tagjait a miniszter javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel a sportélet, illetve az alapítvány célja szempontjából érintett társadalmi területek kiemelkedő személyiségei közül.”

70. §

   Az St. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
   
   “(5) A sportszervezet megszüntét követő két évig nem lehet sportszervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan sportszervezetnél töltött be - annak megszüntét megelőző két évben - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.”

71. §

   Az St. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi források elsődlegesen a következő célokra használhatók fel:

   a) a MOB szakmai együttműködésével az olimpiai felkészülés és részvétel támogatására, valamint a látványsport, a szabadidősport, az utánpótlás-nevelés, a gyermek- és ifjúsági sport, továbbá a fogyatékosok sportjának támogatására;
   b) sportlétesítmények fejlesztésére és fenntartására;
   c) a minisztérium működési kiadásaira;
   d) a sport információs rendszerének működtetésére, a sporttudomány és a sportegészségügy támogatására;
   e) a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmának ellenőrzésére;
   f) a nemzetközi kapcsolatok és a sportdiplomáciai feladatok ellátására;
   g) sportvállalkozás-ösztönzési programok finanszírozására.”


72. §

   Az St. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “35. § (1) A gyermek-, ifjúsági és szabadidősport, az utánpótlás-nevelés, a fogyatékosok sportjának támogatása, valamint a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszer működtetése az SKA útján történik.
   
   (2) Az SKA bevételi forrásai:
   
   a) Az 1997. január 1-jei hatállyal létrehozott Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány, és az ugyancsak 1997. január 1-jei hatállyal létrehozott Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány számára a Kormány által biztosított egyszeri induló vagyon és hozadéka,
   b) az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás,
   c) a sorsolásos játékok játékadójának 12%-a és a totó játékadójának 100%-a,
   d) önkormányzatok hozzájárulásai,
   e) adományok,
   f) támogatási befizetések,
   g) magánszemélyek hozzájárulásai.

   (3) A kuratórium a forrásokat a következők szerint használhatja fel:
   
   a) normatív támogatás,
   b) cél és címzett támogatás,
   c) pályázati rendszeren alapuló feladat-finanszírozás,
   d) magánszemélyek számára nyújtott Gerevich Aladár sportösztöndíjak,
   e) Közalapítvány működési kiadásai, amelyek nem haladhatják meg az a)-c) pontban meghatározott támogatás éves összegének 4%-át.”

73. §

   Az St. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(1) A sport versenyrendszerében a sporttevékenységet megkezdő és folytató személy külön jogszabályban foglaltak szerint köteles
   
   a) a sportorvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni,
   b) alávetni magát a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek használatát ellenőrző vizsgálatnak. “

74. §

   (1) Az St. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   
   “(1) A Kormány gondoskodik a 29. §-ban meghatározott közalapít-vány alapításával kapcsolatos feladatokról.”
   
   (2) Az St. 42. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
   
   [(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
   
   “g) a sportesemények rendezésével, és a nézők biztonságával kapcsolatos rendelkezések”
   
[szabályait.]

XXXI. Fejezet

Egyéb törvények módosítása

75. §

   Ahol 1998. július 8-át megelőzően hatályba lépett törvény a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárát vagy államtitkárát, mint a szervezet vezetőjét említi, ott a továbbiakban a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjét kell érteni.

XXXII. Fejezet

Záró rendelkezések

76. §

   (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
   
   (2) A törvény 4-5. §-a, 9. §-a, 14-16. §-a, valamint 20-26. §-a, a 31. §-ának az Ifjúsági és Sportminisztériumra vonatkozó rendelkezése [Fot. 25. § (1) bek. a) pont], az 56-74. §-a, továbbá e § (7)-(10) bekezdése   1999. január 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg hatályát veszti 
   
   a) az Flt. 13. §-ának (2) bekezdése, a 39/C. §-a (1) bekezdésének g) pontjában “az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok” szövegrész, 43/A. §-ának (2) bekezdése;
    
   b) az Szht. 10. §-ának (5) bekezdése;
   
   c) az Mvt. 23. §-ának b) pontja és 25. §-a;
   
   d) az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény;
   
   e) az St. 1. §-ának 2. pontja, 6. §-át megelőző “Sporttanács” cím, 7-9. §-a, 30. §-ának (4) bekezdése, 34. §-a és 39. §-a;
   
   f) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. §-a (5) bekezdésének “- a Sporttanács véleményének figyelembevételével -” szövegrésze. 

   (3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti
   
   a) az Flt. 8. §-ának (3) bekezdése és a 12. §-a (7) bekezdésének utolsó mondata;
   
   b) az Szt. 132. §-a (2) bekezdésének e)-f) pontja;
   
   c) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a “Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: környezetvédelmi miniszter” alcím alatti felsorolásból  a “Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Kht. 100%” szövegrész, valamint a “Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: pénzügyminiszter” alcím alatti felsorolásból a “Szerencsejáték Rt. 100%” szövegrész;
   
   d) a Kt. 11. §-a (1) bekezdésének m) pontjában “a szakképzés kivételével” szövegrész, 36. §-ának (5) bekezdésében “a munkaügyi miniszter és” szövegrész és “a munkaügyi miniszter kivételével” szövegrész, a 81. §-ának (9) bekezdésében “a munkaügyi miniszter és” szövegrész, a 91. § (4) bekezdésének b) pontjából “a munkaügyi minisztert, illetve” szövegrész, a 93. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a “- a szakképzés kivételével -” szövegrész, továbbá e) pontjából “a szakképzés szakmai, tartalmi kérdései kivételével -” szövegrész, g) pontjából “a szakképzés szakmai, tartalmi követelményei kivételével -” szövegrész, h) pontjából “- a szakképzés kivételével -” szövegrész, a 93. §-ának (2) bekezdésében “- a szakképzési évfolyamok kivételével -” szövegrész, a 94. §-a (1) bekezdésének e) pontjából a “szakképzés kivételével” szövegrész, g) pontjából “a szakmai vizsga kivételével” szövegrész, (2) bekezdésében a “a munkaügyi miniszterrel, illetve” szövegrész, a 95. §-a  (1) bekezdésének b) pontjából és a 99. §-ának (1) bekezdéséből “a szakmai vizsgák kivételével” szövegrész, a 96. §-a (5) bekezdésének a) pontjából “a munkaügyi miniszter” szövegrész, a 99. §-ának (1) bekezdésében “a szakmai vizsga kivételével” szövegrész, a 101. §-ának (6) bekezdésében “a szakképzés szakértői névjegyzéke tekintetében a Munkaügyi Minisztérium” szövegrész, továbbá “a munkaügyi miniszter, illetve” szövegrész, a 107. §-a (8) bekezdésének a) pontjában “a munkaügyi miniszter, illetve” szövegrész, 108. §-ának (6) bekezdésében a “- szakközépiskola és szakiskola esetén a munkaügyi miniszter egyetértésével -” szövegrész;

   e) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXIII. törvény, továbbá az Mvt. 60. §-a (2) bekezdésének bevezető rendelkezésé-          ből az “- a művelődési és közoktatási miniszterrel együttesen -” szövegrész.
   
   (4) Ha az e törvény hatálybalépése előtt a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből nyújtott támogatásban részesülő munkaadó az Flt. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kötött megállapodásban foglalt feltételeket megszegi, a támogatás folyósításának megszüntetéséről, illetve a támogatás visszaköveteléséről a megyei (fővárosi) munkaügyi központ rendelkezik.

   (5) A szociális és családügyi miniszter az Flt. 39/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendelkezési jogát a szakképzési alaprész tekintetében 1998. december 31-éig az oktatási miniszterrel együttesen gyakorolja, a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvényben, valamint a szociális és családügyi miniszter és az oktatási miniszter által kötött megállapodásban foglaltak szerint.
   
   (6) Az oktatási miniszter az Szht. 15. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogát 1998. december 31-éig a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben gyakorolja.
   
   (7) A Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből nyújtott támogatásra vonatkozóan, a Munkaügyi Minisztérium által kötött szerződésben meghatározott, a támogatót megillető jogokat 1999. január 1-jétől az Oktatási Minisztérium gyakorolja és a kötelezettségek őt terhelik. A szerződés eredményeként befolyt pénzeszközök a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészét illetik meg.
   
   (8) Az 1999. január 1-jét megelőzően létrejött szakképzési bizottságok az új szakképzési bizottságok megalakulásával megszűnnek.
   
   (9) A 69. §-nak az St. 29. § (2)-(4) bekezdését megállapító rendelkezései az SKA bírósági nyilvántartásba vételének napján lépnek hatályba.
   
   (10) Felhatalmazást kap
   
   a) a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa az ifjúsági szervezetek kormányzati döntések előkészítésében való részvételének képviseleti szabályait és rendjét;
   
   b) az ifjúsági és sportminiszter, hogy rendeletben megállapítsa a Regionális Ifjúsági Irodák működésére, feladataira, döntéshozatali eljárásaira vonatkozó részletes szabályokat.


I N D O K O L Á S


a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


   A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény a minisztériumi struktúra átalakításával a kormányzati munkamegosztás új rendjét alakította ki.
   
   A törvénynek a minisztériumok elnevezésének megváltozásával összefüggő értelmező előírásai a feladat- és hatáskörök többségénél ágazati hovatartozásukat illetően egyértelmű helyzetet eredményeztek. 
   
   A központi közigazgatás szervezeti változásai ugyanakkor több olyan törvényileg rögzített hatáskört is érintenek, amelyeknél a hatáskör gyakorlójának megállapítása nem kezelhető egyszerű névváltozási, illetőleg jogértelmezési kérdésként. Ezekre az esetekre az említett törvényi rendezés nem elégséges, ezért a szóban forgó törvényi előírásoknak az új feladatellátási rendhez igazodó módosítása szükséges. Ilyen, további törvényi rendezési igény jelentkezik például, ha az adott feladatot korábban ellátó minisztériumnak a feladatátcsoportosítás következtében nem egy, hanem két jogutódja van. További szabályozásra van szükség olyankor is, ha egy-egy konkrét törvényi rendelkezésből nem következik egyértelműen, hogy a feladatátcsoportosítást követően a kérdéses feladat ellátásában melyik minisztérium érintett elsődlegesen. Előfordulhat az is, hogy egy-egy feladat kapcsán a hatáskörök több tárca közötti megosztása indokolt, vagy az ágazati felelős kijelölésénél a szakmai szempontok mellett aktuálpolitikai megfontolások is szerepet játszanak.
   
   A fent hivatkozott törvény 4. §-a 120 napos határidőt szabott a Kormány számára az új hatáskörök megállapításához szükséges törvénymódosító javaslatok előterjesztésére.
   
   A Javaslat e kötelezettség teljesítését célozza.
   
   
   A Törvényjavaslat azokat a - szervezeti változásokkal szorosan összefüggő - hatásköri kérdéseket rendezi, amelyek hiányában az adott feladatellátás törvényeknek való maradéktalan megfelelése nem biztosítható, vagy az új struktúrának megfelelő hatáskörgyakorlást eltérő törvényi előírás akadályozza.
   
   
RÉSZLETES INDOKOLÁS

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
 ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása


   Az 1998. évi XXXVI. törvénnyel kialakított új kormányzati struktúrában a megszűnt Munkaügyi Minisztérium feladat- és hatáskörét három új tárca veszi át. 
A munkanélküliek ellátásával, a munkaerőpiaci szervezet irányításával, a Munkaerőpiaci Alap kezelésével kapcsolatos feladatkört a továbbiakban - a Munkaügyi Minisztérium jogutódjaként - a Szociális és Családügyi Minisztérium  látja el. 
A foglalkoztatáspolitika koncepciójának kialakítása, a foglalkoztatás-fejlesztéshez kapcsolódó programok, intézkedések kidolgozása a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe kerül. 

   A szakképzés irányítása, a szakképzéssel kapcsolatos pénzeszközök felhasználása 1999. január 1-jétől az Oktatási Minisztériumhoz kerül.

   A fentieknek megfelelően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) jelen módosítása elsősorban  szervezeti és hatásköri változásokat, továbbá néhány olyan egyéb módosító javaslatot tartalmaz, amelyek bevezetésére 1999. január 1-jétől mindenképpen szükség van, ezért azokat e törvénymódosítás keretében indokolt megvalósítani. 
   
   Az Flt. módosításának főbb területei:
   
   - a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközei feletti rendelkezési joggal, a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének (a továbbiakban: MAT) összetételével, működésével kapcsolatos változások,
   
   - a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozható támogatások átrendeződése, új támogatási formák bevezetése, 
   
   - a munkaügyi tanácsok újraválasztásával kapcsolatos új határidők, továbbá technikai jellegű pontosítások. 

   E törvénymódosítással együtt kerülnek átvezetésre a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Szht.) azon rendelkezései, amelyek a Munkaerőpiaci Alap a szakképzési alaprészével kapcsolatos döntési jog megváltozásával vannak összefüggésben. 
   
Az 1. §-hoz
   
   A miniszterek feladat- és hatáskörére vonatkozó, kormányzaton belüli munkamegosztási szabályokat kormányrendeletek tartalmazzák. Ezért szükségtelen a szociális és családügyi miniszter, valamint  gazdasági miniszter foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos  feladatainak törvényi szintű szabályozása. Ennek megfelelően  a Javaslat a kormányzati szervek foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatainak meghatározását a Kormány hatáskörébe utalja.

A 2-3. §-hoz

   A foglalkoztatási törvény szabályokat tartalmaz arra a helyzetre vonatkozóan, ha a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg. A törvény ebben az esetben a testület hatáskörébe tartozó kérdésekben, döntési jogosultsággal a munkaügyi minisztert jogosította fel. A Javaslat szerint a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi keretének felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt, továbbá  a szociális és családügyi  miniszter a Munkaerőpiaci Alappal való rendelkezési jogát - a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete tekintetében - a gazdasági miniszterrel megosztva gyakorolja. Ezért indokolt, hogy a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete megalakulásának elmaradása esetén a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi keretének felosztásáról a gazdasági miniszter, a testület hatáskörébe tartozó más kérdésben a szociális és családügyi miniszter döntsön. A minisztériumi struktúra, valamint az egyes minisztériumok foglalkoztatáspolitikában betöltött szerepének változására tekintettel a Javaslat módosítja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete tagjainak megbízására, illetőleg visszahívására javaslatot tevő szervek körét.




4. §-hoz

   A foglalkoztatási törvény szerint a munkanélküli részére, az álláskereséssel kapcsolatos költségek közül csak az indokolt helyközi utazási költségek megtérítésére van lehetőség. A Javaslat szabályozási hiányt pótol azzal a szabállyal, amely lehetőséget biztosít a munkahelykereséssel, illetve a munkába állást elősegítő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott költségek megtérítésére. 

Az 5. §-hoz

   A Javaslat pontosítja a foglalkoztatási törvénynek azt a rendelkezését, amely ugyanazon munkanélküli tekintetében szabályozza a közhasznú munkavégzés támogatásának  gyakoriságát. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a munkaügyi központoknak ne csak a munkanélküliek jövedelempótló támogatása folyósítási idejét  kimerítő munkanélküliek közhasznú munkába vonására legyen lehetősége, hanem ilyen munkát ajánlhassanak fel már a jövedelempótló támogatás megállapítását megelőzően, valamint ezen ellátás első hónapjaiban is. 

A 6-7. §-hoz

   A minisztériumi struktúra megváltozására figyelemmel szükséges módosítani a foglalkoztatást elősegítő támogatások odaítélésének eljárási, hatásköri szabályait. A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználásáról a jövőben a gazdasági miniszter fog dönteni. Ezért indokolt, hogy ebből a keretből nyújtható támogatások, illetve megvalósítható programok szabályait a jövőben a gazdasági miniszter határozza meg. Az új szabályozásnak megfelelően határozza meg a Javaslat azokat a szerveket, amelyek a támogatásban részesülőkkel megállapodást kötnek. 

A 8. §-hoz

   A foglalkoztatási törvény és a végrehajtásáról rendelkező jogszabályok a munkaerőpiaci szervezet részére kötelezettségként fogalmazzák meg a megváltozott munkaképességű munkanélküliek munkához jutásának elősegítését. A törvény szerint meg kell téríteni a munkanélküli részére többek között a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségeket. A megfelelő munkahely megtalálásához egyes esetekben szükség van foglalkozás-egészségügyi  szakvélemény beszerzésére is. Ezért a Javaslat pontosító szabályt tartalmaz, miszerint a munkahelykereséssel összefüggő utazás magában foglalja a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is.

A 9. §-hoz

   A Javaslat lehetővé teszi a Munkaerőpiaci alap rehabilitációs alaprésze pénzeszközeinek felhasználását foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok támogatására. A Munkaerőpiaci Alap egyes pénzeszközeinek felhasználásáról nem a munkaerőpiaci szervezet, hanem a Gazdasági Minisztérium fog gondoskodni. Ezek a változások indokolják a foglalkoztatási törvénynek a Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészeinek központi pénzügyi keretéből megvalósuló programhoz kapcsolódó többletköltségek elszámolására vonatkozó szabályai módosítását. 

A 10-13. §-hoz

   A gazdasági miniszternek a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi  keretével, valamint az oktatási miniszternek a szakképzési alaprésszel kapcsolatos döntési jogosítványára figyelemmel a Javaslat módosítja a törvénynek a Munkaerőpiaci Alap feletti rendelkezési joggal  kapcsolatos szabályát, a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének jogkörére vonatkozó rendelkezéseit. Úgyszintén  új szabályok szükségesek arra vonatkozóan, hogy az egyes minisztereket (szociális és családügyi miniszter, gazdasági miniszter, oktatási miniszter) az Alap tekintetében milyen jogosítványok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik.  A szakképzési alaprész feletti döntési jogosítványok megváltozása indokoltá teszi a foglalkoztatási törvény szakképzési alaprésszel kapcsolatos pénzügyi szabályainak módosítását is.

A 14-15. §-hoz

   A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges, hogy a rehabilitációs hozzájárulás mértéke ismert legyen. Ezért a Javaslat előírja, hogy annak mértékét a Szociális és Családügyi Minisztériumnak közzé kell tenni. A Javaslat pontosítja a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos előleg fizetésével összefüggő rendelkezést. Erre azért van szükség, mert a törvény hatályos szövege nem határozza meg az előleg mértékét az olyan munkaadók vonatkozásában, akiknek a tárgynegyedévet megelőzően nem volt   rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége.

A 16. §-hoz

   A foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi kereteinek felhasználásáról a jövőben a gazdasági miniszter dönt. Ezért a hatályos rendelkezésektől eltérően külön-külön szükséges szabályozni azt, hogy milyen célokra használhatók fel a foglalkoztatási alaprész, illetőleg a rehabilitációs alaprész központi pénzügyi  keretei.

A 17-18. §-hoz

   A gyakorlati tapasztalatok szerint szigorúbb szabályok bevezetésére van szükség a Munkaerőpiaci Alap javára fennálló tartozások behajtására  vonatkozóan. Ezért a Javaslat a Munkaerőpiaci Alap javára fennálló tartozást adók módjára behajtható köztartozásnak minősíti. A törvény más rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében - figyelemmel arra, hogy a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt - szükséges  a törvény 56. §-a (3) bekezdésének a gazdasági miniszter, illetőleg a Gazdasági Minisztérium döntéseivel való kiegészítése.  
   
   A megváltozott minisztériumi struktúrára figyelemmel a Javaslat a törvény egyes rendelkezéseiben módosítja a minisztériumok megjelölését, valamint a jogszabályi hivatkozásokat.
   
   
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 
1996. évi CVII. törvény módosítása

A 19. §-hoz

    A foglalkoztatási törvény szerint a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács megbízatása négy évre szól. A törvényt módosító 1996. évi CVII. törvény 37. §-ának (4) bekezdése az általános  szabályoktól eltérően úgy rendelkezik, hogy az 1997-ben megalakult munkaügyi tanácsok megbízatása - a helyi önkormányzati választások időpontjához igazodóan - 1999. januárjában megszűnik. A  Kormány szükségesnek tartja az érdekegyeztetés rendszerének átfogó áttekintését. Ezért a munkaügyi tanácsok  újjáalakítása csak az érdekegyeztetés új mechanizmusának létrejötte után célszerű. Ebből következően a Javaslat a munkaügyi tanácsok megbízatását meghosszabbítja.


A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének 
támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény módosítása

A 20-26. §-hoz

   Az új minisztériumi struktúra kialakulásával a szakképzés irányításával kapcsolatos feladatok ellátása az Oktatási Minisztériumhoz került. Ez szükségessé teszi, hogy a szakképzés fejlesztésére rendelkezésre álló pénzeszközök kezelésével és felhasználásával  kapcsolatos feladatokat is az Oktatási Minisztérium lássa el. 
A szakképzés irányításában bekövetkezendő  változásra figyelemmel szükséges módosítani a törvénynek a támogatások odaítélését  szabályozó, illetve más technikai jellegű rendelkezéseit. 

   A szakképzési alaprész működtetése a Szociális és Családügyi Minisztériumtól az Oktatási Minisztériumhoz kerül. Ezért a Javaslat megteremti a lehetőségét a szakképzési alaprészből a működtetés finanszírozásának. A Javaslat a szakképzési bizottságok létrehozását - a hatályos szabályozással ellentétben - nem lehetőségként szabályozza, hanem kötelezően előírja. A szakképzési alaprész decentralizált keretéből nyújtott pályázatokat a jövőben a szakképzési bizottságok írják ki és értékelik. A szakképzési alaprész feletti döntési jog megváltozásának eredményeként a Javaslat a felhasználással, és a támogatással kapcsolatos döntési jogosultsággal - ha a javaslatot az Országos Szakképzési Tanács tette - az oktatási minisztert ruházza fel. Ebben az esetben természetesen az ezzel kapcsolatos megállapodást a támogatásban részesülővel az Oktatási Minisztérium köti. A jövőben a szakképzési alaprészből kapott beruházási célú támogatással létrehozott  ingatlanra  a jelzálogjogot a támogatást nyújtó szerv javára kell bejegyezni. 

   A  szakképzés irányításában bekövetkezendő változásra figyelemmel a Javaslat az oktatási minisztert hatalmazza  fel arra, hogy rendeletben határozza meg a szakképzéssel kapcsolatos pénzeszközök kezelésének  és felhasználásának részletes szabályait.  
   

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, 
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint
 a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

A 27-29. §-hoz
   
   A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény rendelkezései alapján megszűnt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Munkaügyi Minisztérium. A törvény szerint, ahol a hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabályok Művelődési és Közoktatási Minisztériumot, művelődési és közoktatási minisztert említenek, ott az oktatási ágazat tekintetében Oktatási Minisztériumot, illetőleg oktatási minisztert kell érteni. A törvény a szakképzés irányításának koordinálásával kapcsolatos feladatkört a munkaügyi minisztertől az oktatási miniszterhez telepítette. A szakképesítésért felelős miniszterek jelenlegi hatáskörei változatlanul maradnak. 
   
   A közoktatásról és a szakképzésről szóló törvények számos rendelkezése tartalmaz a megszűnt minisztériumokra, illetőleg miniszteri tisztségekre utalást. Az e körben végrehajtott változtatások átvezetése törvénymódosításokat igényel.
   
   A felsőoktatási törvény módosítására az oktatási miniszternél jelentkező új feladatok ellátása miatt van szükség.
   

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 
1993. évi III. törvény módosítása

A 30. §-hoz
   
   A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény 2. §-ának rendelkezései szerint, ahol a törvény hatálybalépése előtt kiadott jogszabály Népjóléti Minisztériumot, illetve népjóléti minisztert említ, ott az egészségügyi ágazat irányításával kapcsolatosan Egészségügyi Minisztériumot, illetőleg egészségügyi minisztert, egyéb esetekben Szociális és Családügyi Minisztériumot, illetőleg szociális és családügyi minisztert kell érteni.
   
   A törvény e rendelkezéseire tekintettel a volt népjóléti ágazat területén a szociális és gyermekvédelmi szakterületeket érintő törvényi előírások többségének módosítása is megtörténtnek tekinthető. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.), valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) esetében azonban nem állapítható meg automatikusan, hogy a jövőben a két jogutód tárca közül melyik hatáskörébe tartoznak a törvényekben meghatározott feladatok.
   
   Az Szt.-ben foglalt feladatok többségükben a szociális és családügyi miniszter hatáskörébe tartoznak, a felhatalmazó rendelkezések között azonban olyan miniszteri rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazások is megtalálhatóak, amelyek - a feladat jellegéből adódóan - az egészségügyi miniszter vagy az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter együttes hatáskörét is megalapozhatják.
   
   Az egyik ilyen feladat a közgyógyellátás keretébe tartozó gyógyszerek körének meghatározása, figyelemmel arra, hogy a gyógyszerellátással, gyógyszerüggyel kapcsolatos feladatok ellátása az egészségügyi miniszter hatáskörében történik.
A másik, a fogyatékosság megállapításának módjára vonatkozik, amelynek megítélése - a jellegéből adódóan - elsősorban orvosszakmai kérdés. A fogyatékosságban szenvedő embereknek a mindennapi életben való részvétele azonban nem egyforma fokban nehezített, így az egyes fogyatékosságok más megítélés alá kell essenek. Ezt figyelembe véve az orvosszakmai kompetencia mellett a szociális szempontú mérlegelésre is szükség van. Ezért a Javaslat e kérdésben együttes rendelet alkotására tartalmaz felhatalmazó rendelkezést, az egészségügyi minisztert megjelölve első helyi felelősként.


A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük 
biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

A 31. §-hoz

   A minisztériumok új hatáskörével kapcsolatosan szükségessé válik annak meghatározása, hogy az új hatáskörökre tekintettel mely minisztériumok helyettes államtitkárai legyenek az Országos Fogyatékosügyi Tanács tagjai. A Javaslat az új hatáskörökre és ehhez kapcsolódóan a minisztériumok új elnevezésére tekintettel tartalmazza a Tanács tagjaival kapcsolatosan a minisztériumok felsorolását.
   


A magzati élet védelméről szóló 
1992. évi LXXIX. törvény módosítása

A 32. §-hoz
   
   A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (2) bekezdése szerinti felhatalmazó rendelkezés értelmezése nem egyértelmű a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény 2. §-ának b) pontja alapján, mivel a szabályozás az egészségügyi, valamint a szociális és családügyi ágazat feladatkörét egyaránt érinti. A megfelelő rendezés érdekében indokolt, hogy a jövőben az egészségügyi miniszter a terhesség megszakításáért fizetendő díjat - ideértve a szociális helyzettől függő kedvezmények mértékét is -, valamint a díj megfizetésének részletes szabályait a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg.
   
   
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló
 1996. évi XXI. törvény módosítása

A 33. §-hoz

   A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXVI. törvény Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot létesített. A koalíciós megállapodás alapján a minisztérium feladatkörébe került a területfejlesztés, az építésügy, a mezőgazdasági célú vízgazdálkodás, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tekintetében a tartalékgazdálkodás.
   
   A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény 2. §-a egyértelmű rendelkezést tartalmaz a területfejlesztés és az építésügy tekintetében a feladatátcsoportosításról azzal, hogy ahol a korábbi Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium hatáskörét említi jogszabály e két feladatkörrel kapcsolatban, ott a törvény hatálybalépésétől kezdődően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot kell érteni. Ez a rendelkezés azonban nem minden esetben elégséges az új hatáskörök megállapításához, mert előfordul, hogy az adott feladatot korábban ellátó minisztériumnak a feladatátcsoportosítás következtében nem egy, hanem két jogutódja van. Másrészt a konkrét törvényi rendelkezésből nem következik egyértelműen a jogutódlás, illetve, hogy mely minisztérium vagy minisztériumok érintettek az adott feladatban a feladatátcsoportosítást követően.
   
   A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladataival és hatáskörével kapcsolatban módosítani kell a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt, az Országos Területfejlesztési Tanács, valamint a Regionális Fejlesztési Tanács tagjainak felsorolásával összefüggésben.
   
   Az említett törvény felsorolja azokat a minisztereket, akik az Országos Területfejlesztési Tanács munkájában részt vesznek. A korábbi környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter helyett nem elég a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert megnevezni, mert a környezetvédelmi miniszter részvétele is szükséges, továbbá az új minisztériumi rendszernek megfelelően a többi minisztert is meg kell nevezni. Ugyanez a helyzet a Regionális Fejlesztési Tanács tagjainak felsorolásával is. 
   
   
A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 
1997. évi CXLVI. törvény módosítása

A 34. §-hoz

   Egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésével összefüggésben módosítást igényel az 1998. évi költségvetésről szóló törvény, az állami részesedésű társaságok tekintetében gyakorolt tulajdonosi jogok rendezése érdekében pedig a privatizációs törvény (38. §).
   
   A költségvetési törvény 7. §-ának (4) bekezdése meghatározza azokat az ÁPV Rt. kezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanrészeket, amelyek a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz kerülnek. Ezekre eredetileg a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kapott vagyonkezelői jogot. A feladatátcsoportosítás folytán ez most a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot kell hogy megillesse.
   

A tervező- és szakértő mérnökök, 
valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 
1996. évi LVIII. törvény módosítása

A 35. §-hoz

   Módosítást igényel a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény, mivel más miniszter gyakorolja a mérnöki, illetve az építészeti kamara felett a törvényességi felügyeletet.
   
   A magyar építészeti kamara törvényességi felügyeletét gyakorló miniszterként a hatályos törvényi előírás a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert jelöli meg. Az egyértelmű szabályozás érdekében szükséges a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megnevezése.
   
   
Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 
1992. évi LXXXIII. törvény módosítása

A 36. §-hoz

   Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény a Környezetvédelmi Alappal való rendelkezés jogát a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek adta. A feladatátcsoportosítás következtében az építésügy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz került, ezért az építésügyi bírságból származó bevételt e tárca fejezetében kell előirányozni.
   
   
A világ kulturális és természeti örökségéről szóló,
az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete
Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban,
1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről rendelkező
1985. évi 21. törvényerejű rendelet módosítása

A 37. §-hoz

   A címben hivatkozott törvényerejű rendelet az egyezmény végrehajtásából adódó feladatok felelőseként a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert határozza meg, ezért - a kormányzati munkamegosztásban végrehajtott feladatátcsoportosítások miatt - e rendelkezés módosítása szükséges.
   
   Az egyezményben foglaltak végrehajtása alapvetően nem területfejlesztési, mégkevésbé területrendezési, hanem kifejezetten és elsődlegesen kulturális és/vagy természetvédelmi feladatokat érintő kérdés. A világörökség jelentősebb része ugyanis a kulturális, nevezetesen az épített örökséghez tartozik. Ennek megfelelően az egyezményben részletezett feladatok végrehajtása a kulturális világörökség tekintetében a kulturális tárcát, a természeti örökséget illetően a Környezetvédelmi Minisztériumot, építésügyi vonatkozásaiban pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot érinti. Ebből következően a három tárcának egyetértésben kell gondoskodnia az egyezményben foglaltak végrehajtásáról, a kulturális tárca első helyi felelőssége mellett.


Az állam tulajdonában lévő vállalkozói 
vagyon értékesítéséről szóló 
1995. évi XXXIX. törvény módosítása

A 38. §-hoz

   A privatizációs törvény (1995: XXXIX. tv.) melléklete szerint a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, mint 100%-os állami részesedéssel működő közhasznú társaság felett a tulajdonosi jogokat a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter gyakorolja. Az egyértelmű rendezés miatt szükséges a melléklet módosítása, hogy a VÁTI tekintetében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tulajdonosi jogait rögzítse a törvény (lsd. továbbá a 45. §-hoz fűzött indokolást).
   

A vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény módosítása

A 39-44. §-hoz

   A kormányzati munkamegosztásban bekövetkezett változások a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) tekintetében is törvénymódosítást igényelnek.
   
   A Vgtv. 2. §-ának (2) bekezdése határozza meg azt, hogy az (1) bekezdésben felsorolt állami feladatok közül, melyek azok, amelyeket a Kormány és melyek azok, amelyeket a vízgazdálkodásért felelős miniszter, illetve a miniszter - a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben az érdekelt más miniszterrel együtt lát el. Figyelemmel arra, hogy az állami vízgazdálkodási közfeladatok esetén a vízgazdálkodás országos koncepciója végrehajtásának megszervezése tekintetében a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszternek a mezőgazdasági célú vízgazdálkodást illetően jogosítványai vannak, a Vgtv. 2. §-ának (2) bekezdésében az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatot a c), a d) és a k) pontokhoz hasonlóan a vízgazdálkodásért felelős miniszter - a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben - az érdekelt miniszterrel (földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter) együtt látja el.
   
   A Vgtv. 3. §-ának módosítására irányuló Javaslat elfogadása esetén a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények kezeléséről a hatálybalépést követően nem a vízügyi igazgatási szervezet, hanem a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.
   
   A Javaslat 41. §-a a 40. §-sal összhangban módosítani tervezi a Vgtv. 16. §-ának (2) bekezdését is.
   
   A vízgazdálkodási társulatok közül a víziközmű társulat sajátosságaiból adódóan feladatának teljesítése, a vízilétesítmények (víziközművek) létesítése után megszűnik. A vízitársulat megszűnése nem vált gyakorlattá. Vízitársulat megszűnése esetén a közfeladatokat továbbra is el kell végezni.
   
   A Vgtv.-t megfelelően módosító Javaslat szerint a vízitársulat megszűnését követően a közfeladatot az állam látja el. Az ehhez szükséges vagyont a vízügyi igazgatás területi szerve, illetőleg a vizek és vízilétesítmények kezelésére létrehozott kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek veszik át, a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vagyon kivételével. E vagyon átvételéről a Javaslat szerint a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.
   
   A Javaslat a pontos jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a mezőgazdasági célú vízgazdálkodás fogalmát meghatározva a törvény 1. számú mellékletét új 13. ponttal egészíti ki. Az új fogalommeghatározás szerint a mezőgazdasági célú vízgazdálkodásnak kell tekinteni a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenységet, a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizekkel és közcélú vízilétesítményekkel összefüggő feladatokat a vízügyi hatósági jogkörök gyakorlása kivételével.
   
   

A szerencsejáték szervezéséről szóló 
1991. évi XXXIV. törvény módosítása

A 45. §-hoz

    
   A szerencsejáték szervezéséről rendelkező - jelenleg hatályos - 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Sztv.) a Szerencsejáték Felügyeletet a pénzügyminiszter felügyelete alá rendeli, és a Kormány döntése értelmében a Szerencsejáték Felügyelet új felügyelete a gazdasági miniszterhez kerül, az Sztv. módosítása szükséges.
   
   Mivel a kormánydöntés értelmében a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítása továbbra is a pénzügyminiszternél marad, azonban a Szerencsejáték Rt. feletti tulajdonosi joggyakorlás az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez kerül, ezért az Sztv. ezirányú további módosítása, valamint az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletének módosítása is szükségszerű (ez utóbbihoz lsd. a 38. §-t).
   
   
Az államháztartásról szóló 
1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

A 46. §-hoz

   Az államháztartásról szóló törvény jelenleg hatályos 108/A. §-a rendezi a külföldi követelésekkel való gazdálkodás szabályait. Mivel a gazdálkodás feladatát a Kormány döntése értelmében ezentúl a gazdasági miniszter látja el, ezért az Áht. jelzett szakaszának a gazdasági miniszter hatáskörével koherens módon történő módosítását tartalmazza a Javaslat most tárgyalt rendelkezése.
   


A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,
 a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 
1997. évi CXL. törvény módosítása, valamint
 a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény módosítása

A 47-48. §-hoz

   A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény 2. §-a szerint, ahol 1998. július 8-át megelőzően kiadott jogszabály Művelődési és Közoktatási Minisztériumot vagy művelődési és közoktatási minisztert említ, ott a kulturális ágazat irányításával kapcsolatosan a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, illetve a nemzeti kulturális örökség miniszterét kell érteni.
   
   A törvény említett rendelkezése alapján az 1998. július 8-át megelőzően született törvények egy jelentős részénél egyértelműen megállapítható, hogy az adott rendelkezésben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyett melyik minisztérium - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vagy az Oktatási Minisztérium - értendő.
   
   A törvény 2. §-ának e) pontja szerint a műemlékvédelem ágazati irányításával kapcsolatosan a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, illetve a nemzeti kulturális örökség miniszterét kell érteni azokban a jogszabályokban, amelyekben eddig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumra, illetve a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterre történt utalás.
   
   A törvény 2. §-ának e) pontja értelmében a területfejlesztés és az építésügy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe került, ennek megfelelően néhány módosítás a kulturális igazgatás, illetve a műemlékvédelem területén is szükségessé vált.
   
   A Javaslat rendelkezései e hatásköri változásoknak megfelelő módosításokat tartalmazzák. A Javaslat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának hatáskörébe (felelősségi körébe) tartozó azon törvények módosítását tartalmazza, amelyeknek a Művelődési és Közoktatási Minisztériumra utaló rendelkezései a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényben szereplő szabályok alapján nem értelmezhetők.
   
   Az írótársadalom és az érintett kulturális intézmény vezetésének ajánlására a Javaslat szerint a “Magyar Irodalom Háza, Magyar Irodalmi Múzeum, Kortárs Irodalmi Központ” intézményi elnevezés “Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ” elnevezésre változik. Minthogy a módosítandó elnevezés a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 2. számú mellékletében is szerepel, a névváltoztatás megvalósításához elkerülhetetlen e törvény módosítása. Enélkül ugyanis a szükséges alapító okirati módosítások végrehajtása nem lenne jogszerű, mivel a törvény által használt elnevezésbe ütközne.
   
   A szóban forgó országos múzeum régi, évtizedek óta használatos, a múzeumot és annak felbecsülhetetlen értékeit meggyőzően reprezentáló nevének “visszaadása” olyan lépés, amely nemcsak az érintett művészi kör határozott igényének kielégítését szolgálná, de egyben - a kulturális örökség megbecsülését illetően - szimbólikus jelentőségű is. [47. § (5) bek.]
   
   
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló
 1991. évi XXXII. törvény, 
az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény, valamint 
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 
1996. évi CXXXVI. törvény módosítása

A 49-51. §-hoz

   A kormányzati struktúra átalakítása során az egyházakkal kapcsolatos ügyek is a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához kerültek, így azokban a törvényekben, amelyekben az egyházi ügyek kapcsán eddig a Miniszterelnöki Hivatal szerepelt, az új minisztériumot kell megjelölni.
   
   A Javaslat 49. §-ának (2) bekezdése a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. §-a (1) bekezdésében szereplő határidők módosítására irányul. A módosítás indoka az, hogy a szóban forgó törvényi rendelkezésben előírt határidő a katolikus egyház ingatlanjegyzékének összeállításával összefüggő egyeztető bizottsági tárgyalások, valamint a jegyzék összeállítására irányuló munkálatok jelentős elhúzódása folytán nem tartható. A módosítás egyházi érdekeket nem sért, mivel a törvény a Kormány döntési kötelezettségét egyébként is 1999. december 31-ében határozta meg, 1999-ben pedig lehetővé válik az egyházi ingatlanigények évi értékarányos, egyenletes ütemezésben történő kielégítése. A Javaslat ugyanakkor azt is kifejezésre juttatja, hogy a Kormány minél előbb dönteni kíván az ingatlanrendezés további menetét meghatározó ingatlanjegyzék elfogadásáról. Így, amennyiben az 1999. június 30-áig módosított határidőben az egyeztető bizottságok a jegyzékeket előterjesztik, a Kormány az eredetileg tervezett 1999. december 31-éhez képest hamarabb, a javasolt módosítás szerint 1999. szeptember 30-áig döntene. Ez egyúttal lehetővé tenné, hogy a 2000. évi költségvetéstől kezdve egyértelműen objektív alapokra helyeződjék az egyházi ingatlanrendezésre fordítandó költségvetési összegek meghatározása.
   
   
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 
1993. évi LXXVII. törvény módosítása

Az 52. §-hoz

   Az új kormányzati struktúrában a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyeletét az igazságügy-miniszter látja el. A Javaslat erre és a kormányzati struktúra változására tekintettel módosítja a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány Kuratóriumának és Felügyelő Bizottságának összetételét kijelölők körét.
   
   
A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 
és felelősségéről szóló 
1997. évi LXXIX. törvény módosítása

Az 53. §-hoz

   A Javaslat szerint módosul a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény annak érdekében, hogy megszűnjék az a jelenlegi kormányzati munkamegosztásban már túlhaladottá vált megoldás, melynek értelmében a tárca nélküli minisztert - a miniszterekre vonatkozó általános szabályozástól eltérően - az Országgyűlés és a Kormány előtt, valamint a jogalkotásban a politikai államtitkár nem helyettesítheti, erre csak a miniszterelnök által kijelölt miniszter jogosult. A hivatkozott szabályozás ugyanis a tárca nélküli miniszter mellett működő politikai államtitkár érdemi tevékenységét alapvetően akadályozza, amely ezáltal hátrányosan érinti a kormányzati működés hatékonyságát is.

   A hatályos szabályozás megfelel annak az előző kormányzati ciklusban kialakult gyakorlatnak, amely szerint - bár ezt a törvény nem tiltotta - a tárca nélküli miniszterek mellé politikai államtitkárok nem kerültek kinevezésre. A jelenlegi kormányzati munkamegosztásban azonban jelentősen megnövekedett a tárca nélküli miniszterek által ellátott feladatok súlya. Így pl. a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a miniszterelnököt is helyettesíti.
   
   A tárca nélküli miniszterek sokirányú feladatai és az általuk irányított speciális tevékenység ezért szükségessé teszi, hogy mellettük általános helyettesítőként politikai államtitkár működjön, aki a tárca nélküli miniszter feladatkörébe tartozó ügyekben - a miniszterhez hasonlóan -átfogóan és részleteiben is naprakész ismeretekkel rendelkezik, és így megfelelő felkészültséggel képes helyettesíteni a minisztert.
   
   A hatályos szabályozás azonban éppen a legfontosabb területeken (pl. az Országgyűlés, illetőleg a Kormány előtt) nem teszi lehetővé, hogy a politikai államtitkárok a tárca nélküli miniszter helyettesítését elláthassák.
   
   Emiatt célszerű a törvény 12. §-ának olyan irányú módosítása, amely kiiktatja a tárca nélküli miniszter helyettesítésére vonatkozó speciális előírásokat a törvényből. Ennek eredményeként a miniszter, illetve a tárca nélküli miniszter politikai államtitkár általi helyettesítése tekintetében egységes szabályozás valósul meg.
   
   
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 
1997. évi LXXXII. törvény módosítása

Az 54. §-hoz

   A minisztériumi struktúra megváltozása szükségessé teszi a Pénztártanács összetételének pontosítását, ugyanis a hatályos szabályozás alapulvételével a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény rendelkezései nem adnak egyértelmű eligazítást a tagi összetételre vonatkozóan.
   
   

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

Az 55. §-hoz

   A Javaslat 37. §-ában szereplő módosítással összefüggésben módosítani kell az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény  56. §-ának (4) bekezdését is. A Javaslat szerint a Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a nemzeti kulturális örökség minisztere útján, az általa - az építésügyért felelős miniszterrel, azaz a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével látja el.
   
   
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló
1998. évi XXXVI. törvény módosítása

Az 56. §-hoz

   A kormányprogram kiemelt jelentőséget tulajdonít az ifjúságpolitikának és az ifjúságpolitikával, illetve a népegészségüggyel szoros összefüggésben a sportélet fejlesztésének. A cél a polgári társadalommal és a fejlett piacgazdasággal összeegyeztethető sportszféra megteremtése, a rendszerváltozás előtti időszakból örökölt rendszer maradványainak megszüntetése, az átalakulási folyamat eredményes lezárása.
   
   Az ifjúságpolitika, illetve a sportélet kormányzati irányítása, befolyásolása, az ezzel kapcsolatos állami finanszírozási rendszer eddig szétaprózódott a különböző állami szervek és más közjogi szervezetek (pl. Sporttanács, sportközalapítványok) között. A hatékonyabb kormányzati fellépés érdekében szükséges ennek a szétforgácsoltságnak a  megszüntetése, egyben az eddigi - országos hatáskörű közigazgatási szervként tevékenykedő - sportfőhatóság minisztériumként való működtetése és így a Kormányba való szerves beépítése. Ezt a célt szolgálja az Ifjúsági és Sportminisztérium 1999. január 1-jével történő létrehozása.
   
   Az új minisztérium létrehozása és a feladatok eredményes ellátása érdekében egyrészt ki kell egészíteni a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt az Ifjúsági és Sportminisztériummal, másrészt meg kell határozni a minisztériumnak az ifjúsági és a sportügyekkel kapcsolatos feladatait. Az új minisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges, továbbá a sporttörvény, illetve a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvény jelentősebb módosítása is.
   
   A Javaslat az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozása kapcsán rendelkezik továbbá az Országos Testnevelési és Sporthivatal egyidejű megszüntetéséről, kimondva egyúttal, hogy a Minisztérium a megszűnő Hivatal általános jogutódja.
   
   
A Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint 
a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló 
1995. évi LXIV. törvény módosítása

Az 57-63. §-hoz

   Az ifjúsági terület lényeges változásai közé tartozik, hogy a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram az ifjúsági és sportminiszter rendelkezése alá kerül, újrafogalmazódnak az Alapprogramból támogatandó célok, továbbá átalakításra kerül a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány szervezete. 
   
   Az Ifjúsági és Sportminisztérium, mint új minisztérium felállítása indokolja, hogy a változó feladat- és hatáskörök tekintetében törvény szabályozza a feladatellátás megváltozó rendjét. Ezzel összefüggésben lehetővé válik a magyar intézményrendszerben a meglévő ifjúsági célú intézmények működtetésére és a még hiányzó ifjúsági célú intézmények megvalósítására vonatkozó feladatok összhangjának megteremtése, a szervezetrendszer pontosítása, a további kormányzati feladatokra vonatkozó felhatalmazás megadása a Kormánynak.
   
   Az Ifjúsági és Sportminisztérium feladat- és hatáskörére vonatkozó előírások körülhatárolják a kormányzati együttműködés, az ifjúságot érintő különböző területek összhangja megteremtésének feladatait. Ezzel lehetővé válik az ifjúságot érintő kérdésekben az eddiginél összehangoltabb kormányzai munka érvényesítése, valamint a több tárca illetékességéhez tartozó területek közötti együttműködés biztosítása. E rendelkezések körébe illeszkedik a Gyermek Jogairól szóló nemzetközi egyezségokmányban foglaltak érvényesítésével kapcsolatos garanciák beépítése az új minisztérium feladatrendjébe. (A Javaslat 61. §-ának a GYIA tv. 7/A. §-át megállapító rendelkezései.)
   
   A regionális ifjúsági irodák felállításával a településfejlesztés távlati céljaihoz, kialakuló szervezetrendszeréhez igazodó megoldás születik. Egyúttal lehetővé válik egy, a kormányzati szándékokat közvetítő, de egyidejűleg az önkormányzati ifjúsági munka szükségleteinek is megfelelő szervezetrendszer kialakításának megkezdése. (A Javaslat 61. §-ának a GYIA tv. 7/B. §-át megállapító rendelkezései.)
   
   Az állami ifjúsági munka szervezetrendszerének átalakítása szükségessé teszi, hogy e szervezetrendszer egyes elemeire vonatkozó törvényi szabályozások is módosuljanak. E módosításoknak az a célja, hogy az eddigi széttagolt intézményrendszer helyett egységes, összefüggő, egymással együttműködni képes, a szükségletek és a funkciók szerint differenciált intézményrendszer alakulhasson ki. (A Javaslat 58. §-a.)
   
   Szükséges módosítani és pontosítani a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram támogatási céljait - összhangban az új minisztérium feladat- és felelősségi rendjével. Ezzel lehetővé válik, hogy a pénzügyi támogatások segítségével is megerősíthetőek legyenek a kormányzati prioritások. (A Javaslat 59. §-a.)
   
   Részletes rendelkezéseket tartalmaz a Javaslat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány szervezetének átalakításáról, illetve az alapító okirat ehhez szükséges módosításának előkészítéséről. (A Javaslat 60. §-a.)
   
   A Javaslat 62. §-a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló 1995. évi LXIV. törvény alkalmazásához szükséges értelmező rendelkezéseket, a 63. § pedig az ifjúsági és sportminiszter szervezeti és működési kérdésekkel kapcsolatos rendeletalkotási felhatalmazását tartalmazza.
   
   E rendelkezésekkel összefüggésben kell utalni a Javaslat 76. §-a (2) bekezdésének d) pontjára, amely az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény hatályon kívül helyezését célozza, valamint a 76. § (1) bekezdésében szereplő felhatalmazó rendelkezésekre.
   
   

A sportról szóló 
1996. évi LXIV. törvény módosítása

A 64-74. §-hoz

   Az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával mód nyílik a sportirányítás új  rendszerében feleslegessé váló szervezetek megszüntetésére, illetve  összevonására és ezáltal a sportirányítás működési költségeinek csökkentésére.
   
   Szervezeti változások a következő területeken jelentkeznek:
   
   A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvényben az Országos Testnevelési és Sporthivatal helyébe, mint általános jogutód az Ifjúsági és Sportminisztérium lép. Az új minisztérium részletes feldatait - hasonlóan a miniszteri statútumokhoz - kormányrendelet fogja rendezni. Erre tekintettel a Javaslat mellőzi a részletes feladat-, illetőleg hatásköri meghatározást és csak a minisztérium legáltalánosabb és alapvető feladataira utal (67. §).
   
   A hatályos sporttörvény részletes előírásokat tartalmaz a korporatív alapon létrehozott Sporttanács összetételéről és feladatairól. Az új Ifjúsági és Sportminisztérium felállításával a Sporttanács feladatai kiürülnek, csak felesleges láncszem lenne a sportszervezetek állami finanszírozásában. Az élsport állami támogatása az új kormányzati elképzelés szerint jelentős mértékben a Magyar Olimpiai Bizottsághoz kerül, a MOB-ban viszont azok a társadalmi szervezetek, amelyek eddig a Sporttanácsban szerepeltek, képviselőik útján ugyancsak részt vesznek. A MOB ezért el tudja látni a jelenleg hatályos sporttörvény 7. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt - eddig a Sporttanácshoz telepített - feladatokat. Azokkal a társadalmi szervezetekkel, amelyek a MOB-ban nem képviseltetik magukat, az Ifjúsági és Sportminisztérium a miniszter munkáját segítő tanácsadó testület útján kíván együttműködni.
   
   Természetesen a társadalmi elemet az új Ifjúsági és Sportminisztérium működése során is megfelelően érvényesíteni szükséges. Ezt szolgálja majd a miniszter mellett létrehozandó sportpolitikai tanácsadó testület, amelyben a magyar sportélet kimagasló képviselői fognak részt venni.
   
   A sport területének - a minisztérium létrehozásán felül - legfontosabb szervezeti lépése, hogy Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány néven egyesítésre kerül a különböző sportcélú támogatásokat nyújtó Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány (69. §). Ennek indoka, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozása, valamint az élsport támogatásában a MOB fokozott szerepének biztosítása következtében a Gerevich Közalapítvány további működésére nincs szükség, az élsporttal kapcsolatos feladatait zömmel az új minisztérium, illetve a MOB veszi át. Egyes utánpótlásnevelési feladatokat, illetve a sportösztöndíjrendszert azonban változatlanul közalapítványi formában célszerűbb működtetni. Ezt célozza a jelenleg működő, fent említett közalapítványok oly módon történő egyesítése, miszerint a Wesselényi Közalapítvány jelenlegi feladatai kibővülnének az egyesítéssel megszűnő Gerevich Közalapítvány egyes feladataival.
   
   Az egyesítéssel létrejövő új közalapítvány általános jogutódja lesz a jelenlegi alapítványoknak, tehát a jogelőd-alapítványok által már megkötött szerződések teljesítése a továbbiakban is biztosított.
   
   Az új közalapítvány működési rendszere a folyamatosság biztosítása érdekében lényegében a hatályos sporttörvény 29-30. §-ában foglaltakon alapul, csak a kuratórium tagjainak kinevezési rendszere igazodik az új minisztérium létrehozása folytán megváltozott helyzethez.
   
   Az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozása, illetve a két közalapítvány egyesítése szükségessé teszi a sporttörvény “sportcélokat szolgáló pénzeszközök” megosztásával kapcsolatos 33-35. §-ainak kismérvű módosítását. A módosítások lényegi elemei a következők:
   
   - A 33. § (2) bekezdésében mindenekelőtt valamennyi sportlétesítmény (és nem kizárólag  a hatályos szöveg szerinti központi sportlétesítmények) fejlesztésének támogatását kívánja lehetővé tenni a Javaslat.
   
   - Az 1996. évi LXIV. törvény 2. § g) pontja feladatként jelöli meg a sportinformatikai rendszer működtetését, ezért a Javaslat a bevételi források felhasználását illetően az elsődleges célok között említi. Emellett új elemként jelenik meg a 33. § (2) bekezdésének g) pontjában a sportvállalkozások ösztönzésére szánt támogatások kategóriája, amelyekkel a sport piaci átalakulását kívánja elősegíteni a sportpolitika.
   
   - Az új, egységes sportközalapítvány bevételi forrásainál a Javaslat  biztosítani kívánja a totó játékadójának 100%-át is a sport támogatására.
   
   - A sport támogatására szolgáló állami pénzeszközök elosztását a Javaslat rugalmasabbá kívánja tenni és ezért a normatív, illetve a pályázati út mellett a cél, illetve a címzett támogatásokat is lehetővé teszi. Az új, egységes közalapítvány fog foglalkozni a sportösztöndíjak biztosításával is. Ugyanakkor a törvény, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a létrejövő SKA működése a korábbi két közalapítvány infrastruktúráján alapul, más közalapítványokra vonatkozó szabályozásnál szigorúbb működési elveket fogalmaz meg. Ennek megfelelő szellemben rendelkezik a törvény az SKA működési kiadásainak megengedett mértékéről.
   
   Az elmúlt időszak sporteseményein történő rendbontások és a terjedő szurkolói vandalizmus szükségessé teszi, hogy a Kormány rendeletben szabályozza a sportesemények rendezését, illetve a nézők biztonságával kapcsolatos kérdéseket. Ezt kívánja előmozdítani a sporttörvény 42. §-ának g) ponttal történő kiegészítése.
   
   Az új sportkoncepció kialakítására irányuló kormányzati szándékokkal összhangban a Javaslat 64., 65., 66., 68. és 73. §-ai fogalmi pontosításokat célzó, módosító rendelkezéseket tartalmaznak.
   
   A Javaslatban szereplő, a hatályos sporttörvényt érintő szervezeti változtatások mellett feltétlenül szükség van a sporttörvény átfogó felülvizsgálatára és a polgári társadalom működésébe szervesen beilleszkedő, új koncepciójú sporttörvény létrehozására. Az új szabályozás kialakítása szempontjából alapfeladat a sport állami támogatási és finanszírozási rendszerének piackonform és a polgári társadalom igényeihez igazodó átalakítása. Az Ifjúsági és Sportminisztérium elsődleges rendeltetése, hogy ezt a rendszert kialakítsa. Az új sporttörvény azonban csak a hosszú távú sportstratégiai koncepión, illetve a négyéves kormányzati sportpolitikai elképzelésen alapulhat. Létrehozására 1999-2000 körül van reális lehetőség.
   
   
Egyéb törvények módosítása

A 75. §-hoz
   
   A Kormány megalakulása óta a Miniszterelnöki Hivatalt miniszter vezeti. Számos korábbi jogszabály ugyanakkor a Hivatal vezetőjeként a közigazgatási államtitkárt nevesíti. Tekintettel arra, hogy a miniszteri szintű vezetés megvalósulása nem eredményezte automatikusan a  jogszabályokban vagy kormányhatározatokban meghatározott közigazgatási államtitkári feladatok miniszteri ellátását, a hatályos szabályozás ezirányban is pontosítást igényel. Ennek megfelelően, a módosítás érinti a jogalkotásról szóló törvény, valamint néhány korábbi, még hatályban lévő költségvetési törvények egyes hatásköri rendelkezéseit. 
   
   
Záró rendelkezések

A 76. §-hoz

   A Javaslat 76. §-a a törvény hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezéseket, a hatályukat vesztő törvények és törvényi előírások felsorolását, valamint átmeneti és felhatalmazó szabályokat tartalmaznak.
   
   A törvény általános hatálybalépési időpontjánál később, 1999. január 1-jén lépnek hatályba a foglalkoztatási törvényt érintő egyes módosítások, a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény módosítását célzó előírások, valamint az Ifjúsági és Sporttörvény létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosítások. Ez utóbbi alól kivétel a sportközalapítványok egyesítésével kapcsolatos rendelkezés, amely a Ptk. 74/A-74/G. §-aihoz igazodva a két eddigi közalapítvány bírósági nyilvántartásból való törléséhez, illetve az új közalapítvány bírósági nyilvántartásba való bejegyzéséhez köti e rendelkezés hatálybalépését.
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   




   
   
   
   
   














