A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/417. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a honvédelmet érintő egyes törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Szabó János
honvédelmi miniszter
Budapest, 1998. november
1998. évi ........ törvény
a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés a Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásból eredő feladatok megvalósítása érdekében a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosításáról a következő törvényt alkotja:
I. fejezet
A HONVÉDELEMRŐL SZÓLÓ 1993. ÉVI CX. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSA
1. §
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 1.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A honvédelem nemzeti ügy. A Magyar Köztársaság az ország egyéni és kollektív védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, fegyveres erőinek felkészültségére és elszántságára, illetőleg a polgároknak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és azok fegyveres erői kölcsönös segítségnyújtására épít."
2. §
A Hvt. 8. §-ának (1) bekezdése a következő új b) és c) ponttal egészül ki, az eredeti b)-g) pontok számozása d)-i) pontokra változik:
(A Kormány az ország védelmi felkészültségének biztosítása céljából)
"b) dönt a nemzetközi szerződésen alapuló katonai kötelezettségek teljesítéséről, összehangolja azok kormányzati megvalósítását,
c) gondoskodik a szövetségi kötelezettségből eredő védelmi tervezési feladatok elvégzéséről,"
3. §
(1) A Hvt. 10. §-ának e) pontja a következő gondolatjeles bekezdéssel egészül ki:
(e) együttműködik az illetékes miniszterekkel)
"- a szövetségi kötelezettségből eredő védelmi feladatok végrehajtásában."
(2) A Hvt. 10.§-a a következő m)-o) ponttal egészül ki:
(A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékenység szakmai irányítása körében)
"m) előkészíti a Kormány számára a nemzetközi szerződésekben vállalt katonai kötelezettségek teljesítésére vonatkozó döntéseket;
n) összehangolja a honvédelemben részt vevő szervek közreműködését a szövetséges fegyveres erőkkel történő kollektív védelmi tervezésben és haderőfejlesztésben;
o) gondoskodik a szövetséges fegyveres erőkkel kapcsolatos egységes védelmi előírások és szabványosítási egyezmények kidolgozásáról és végrehajtásáról."
4. §
A Hvt. 13. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében)
"b) a honvédelmi miniszterrel együttműködve biztosítja a 10. § e), n) és o) pontjában meghatározott feladatok végrehajtását;"
5. §
(1) A Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyveres erők feladatai:)
"e) a nemzetközi szerződésekben, különösen az Észak-atlanti Szerződésben foglalt, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának döntésén alapuló katonai kötelezettségek teljesítése;"
(2) A Hvt. 22.§-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A fegyveres erők feladatai:)
"l) a talált robbanótesteknek a kijelölt katonai szervezetek által történő tűzszerészeti mentesítése, illetőleg - kormányrendeletben meghatározott esetben - egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása."
(3) A Hvt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés h)-l) pontjaiban meghatározott feladatokat a fegyveres erők fegyverhasználati jog nélkül látják el."
6. §
A Hvt. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A szövetséges fegyveres erők közös katonai szervezeteinél, parancsnokságainál szolgálatot teljesítő katona esetében az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit a nemzetközi szerződésekben, valamint a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó szabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
7. §
A Hvt. 31. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők."
8. §
A Hvt. 41. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A honvédség parancsnoka vezetési jogkörében)
"h) a honvédelmi miniszter rendelkezéseinek megfelelően szervezi és biztosítja a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítését, e körben képviseli a honvédséget;"
9. §
A Hvt. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága alárendeltségébe kerülő magyar katonai szervezetek vezetése során a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó szabályok figyelembe vételével kell alkalmazni."
10. §
A Hvt. 192. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Szükség esetén, ha a honvédelem érdeke más módon nem, vagy nem megfelelő időben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani:)
"e) a szövetségi kötelezettség alapján kollektív védelmi feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátását."
11. §
A Hvt. 194. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A Kormány)
"c) szövetséges fegyveres erőkkel történő hazai együttműködés esetében ellátásuk céljából elrendeli a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget."
12. §
A Hvt. 249. §-ának (3) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki, és az eredeti c)-g) pont számozása d)-h) pontra változik:
(A Honvédelmi Tanács)
"c) gondoskodik a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredő feladatok ellátásáról;"
13. §
A Hvt. 259. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"d) szövetséges fegyveres erők: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján létrehozott közös katonai szervezetek és parancsnokságok."
II. fejezet
A FEGYVERES SZERVEK
HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚ TAGJAINAK
SZOLGÁLATI VISZONYÁRÓL SZÓLÓ 1996. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
14. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"t) szövetséges fegyveres erők: a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 259. §-ának d) pontjában meghatározott szervezetek."
15. §
A Hszt. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján feladatot ellátó katonai szervezeti egységekben a szolgálati és vezényleti nyelv használatát az országos parancsnok a (2) bekezdéstől eltérően is megállapíthatja."
16. §
A Hszt. 42. §-ának (2) bekezdése a záró szövegrész előtt a következő g) ponttal egészül ki:
(Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:)
"g) a szövetséges fegyveres erőknél"
17. §
A Hszt. 212. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.
(A hivatásos katona a szolgálati előljárójától)
"b) a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének e)-f), h) és l), valamint a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti."
18. §
(1) A Hszt. 227. §-a (3) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az e § (1) bekezdésének a), c)-e), továbbá a 42. § (2) bekezdésének a), b), f) és g) pontjában meghatározott szervezetekhez vezényelt hivatásos katonára a 43. és 44. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:"
(2) A Hszt. 227. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e § (1) bekezdésének a), c)-e), továbbá a 42. § (2) bekezdésének a), b), f) és g) pontjában meghatározott szervezetekhez vezényelt hivatásos katonára a 43. és 44. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)
"b) a szolgálati beosztása betöltésével összefüggő költségek a vezénylés helye szerinti szervezetet terhelik, kivéve a 42. § (2) bekezdésének g) pontja alá tartozó költségeit."
19. §
A Hszt. a 228. § után a következő alcímmel és 228/A. §-sal egészül ki:
"Külföldi szolgálat
228/A. §
(1) Nem szükséges a hivatásos állomány tagjának beleegyezése a külföldi gyakorlaton, kiképzésen, valamint a szövetséges fegyveres erőkkel történő együttműködésre felajánlott katonai szervezetben külföldi katonai feladat végrehajtásában való részvételéhez.
(2) A hivatásos állomány tagja a szövetséges fegyveres erőkkel történő együttműködésre felajánlott katonai szervezetnél beleegyezésével teljesíthet szolgálatot.
(3) A (2) bekezdés szerinti katonai szervezetek nem tartoznak a 42. § (2) bekezdésének g) pontja alá."
III. fejezet
A HADKÖTELES KATONÁK SZOLGÁLATI VISZONYÁRÓL
SZÓLÓ 1996. ÉVI XLIV. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSA
20. §
(1) A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A hadköteles katona - a gyakorlaton, kiképzésen való részvétel kivételével - csak a beleegyezésével vehet részt békeidőben külföldön teljesítendő katonai feladat végrehajtásában, valamint a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett segítségnyújtásban."
(2) A Hkt. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A hadköteles katona a Hvt. 22.§-a (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott feladat ellátásában békeidőben nem vehet részt."
21. §
A Hkt. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Hvt. 259. §-ának d) pontja szerinti szövetséges fegyveres erőkkel történő együttműködésre felajánlott katonai szervezetben szolgálatot teljesítő hadkötelesek vonatkozásában a szolgálati és vezényleti nyelv használatát a Magyar Honvédség parancsnoka a (2) bekezdésben meghatározottól eltérően is megállapíthatja."
IV. fejezet
A KATONAI ÉS RENDVÉDELMI
FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VEZETŐINEK,
OKTATÓINAK ÉS HALLGATÓINAK JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ
1996. ÉVI XLV. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSA
22.§
(1) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 25. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Az ösztöndíjas hallgató katonai kiképzésben, alapkiképzésben, és szakmai gyakorlaton vesz részt, illetve egyéb szolgálati feladat ellátására is igénybe vehető. Az igénybevétel nem veszélyeztetheti a tanulmányi feladatok elvégzését."
(2) A Hft. 25. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
"(4) Az ösztöndíjas hallgató a (3) bekezdés szerinti kiképzést, gyakorlatot, szolgálati igénybevételt a szövetséges fegyveres erőkkel történő együttműködésre felajánlott katonai szervezetben külföldön is teljesítheti."
23. §
A Hft. 38. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
"(4) Ha az ösztöndíjas hallgató a 25. § (4) bekezdése alapján külföldön teljesít szolgálatot, megilletik mindazok a természetbeni és pénzbeni juttatások, amelyekben a sorkatonák részesülnek."
V. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. §
(1) Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvény 2. §-ának hatályba lépése napján lép hatályba.
(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a Hvt. 94. §-a, a Hszt. 228. §-ának (1) bekezdése, valamint a Hkt. 73. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásával összefüggő részletes szabályokat.
INDOKOLÁS
A HONVÉDELMET ÉRINTŐ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ
TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
Általános indokolás
A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez (a továbbiakban: Szerződés) való csatlakozásával szükségszerűen együtt jár az azzal érintett jogszabályok összhangjának megteremtése a Szerződéssel, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb nemzetközi szabályokkal. A jogharmonizáció első fázisában legindokoltabb az Alkotmány mellett az alapvető honvédelmi jogszabályok - a honvédelmi törvény és a fegyveres erők állománykategóriáinak jogállását szabályozó un. szolgálati törvények - megfelelő módosítása, illetve kiegészítése.
- A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (Hvt.) vonatkozásában a Szerződéshez történő csatlakozásra tekintettel részben nemzetközi szerződésekben vállalt katonai kötelezettségek teljesítésére utaló rendelkezésekkel egészíti ki a meglevőket (az 1., 8., 10., 13., 22., 192., 194., 249. §-okban). Másrészt meghatározza a szövetséges fegyveres erők fogalmát, és a velük együttműködő magyar fegyveres erők és katonák irányítása, vezetése, szolgálati kapcsolatai, jogállása tekintetében a meglevőktől eltérő, illetve azokat kiegészítő jogokat és kötelezettségeket biztosít (a 25., 31., 41., 42., 259. §-okban).
- A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak jogállásáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) módosítása szintén a szövetséges fegyveres erők viszonyában, az ott, illetve velük közvetlen együttműködésre kijelölt magyar katonai szervezetekben szolgálatot teljesítők esetében állapítja meg az eltérő szolgálati nyelv (22.§), szolgálatteljesítési mód (2., 42.§), költségviselés (227.§) szabályait, illetve lehetőségét. A külföldi szolgálati feladathoz szükséges beleegyezés sajátos korlátozása érvényesül a 228/A. §-ban. A Javaslat a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének kiegészítésére való utalással kiegészíti a Hszt. 212. §-a (1) bekezdését.
- Korlátozottan a járandóságok, a nyelvhasználat körében, a Hszt. módosítására figyelemmel változik a szövetséges fegyveres erőkkel közvetlen szolgálati együttműködésbe kerülő katonák vonatkozásában a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (Hkt.) szövege is (3., 20. §).
- A katonai felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatóinak külföldi szolgálatával kapcsolatban módosul a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatónak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (Hft.) 25. és 38. §-a is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Hvt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a honvédelem nemzeti ügy. Honvédelmi képességének biztosításában a Magyar Köztársaság alapvetően a saját erejére támaszkodik. Az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozás következtében ennek az elvnek és szabálynak változatlan érvényesülése, az ország egyéni védelmi képességének fenntartása és fejlesztése mellett indokolt a törvényben kifejezésre juttatni a Szerződés 3. cikke szerinti kollektív védelmi képesség fenntartását és kifejlesztését is. A részes államok ennek folyamatos és hathatós kölcsönös segítség útján tesznek eleget.
A 2. §-hoz
A NATO-hoz való csatlakozásból fakadó védelmi kötelezettségek újszerű feladatokat rónak a Kormányra is. Ezért az erre vonatkozó rendelkezésekkel a Hvt. 8. §-ának (1) bekezdésében indokolt kiegészíteni a Kormány hatáskörét azzal, hogy a kollektív védelmi felkészülés keretében gondoskodik a szövetségi kötelezettségből eredő védelmi tervezési feladatok elvégzéséről, továbbá, hogy dönt a nemzetközi szerződésen alapuló katonai kötelezettségek teljesítéséről és összehangolja annak megvalósítását.
A 3. §-hoz
Az Alkotmány 37. §-a (2) bekezdésének megfelelően a Hvt. 10.§-a határozza meg a honvédelmi miniszter ágazatirányítási feladatait. E feladatokat törvényi szinten indokolt kiegészíteni olyan további lényeges feladatokkal, amelyek a kollektív védelmi felkészülés érdekében az Észak-atlanti Szerződéshez való tartozásunkból fakadnak.
Erre figyelemmel a Javaslat kiegészíti a 10.§ e) pontját és további m)-o) pontokkal egészíti ki a §-t az alábbi témakörökben:
- együttműködés az illetékes miniszterekkel a szövetséges kötelezettségből eredő védelmi feladatok végrehajtásában;
- nemzetközi katonai kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kormányzati döntések előkészítése;
- a honvédelemben részt vevő szervek közreműködésének összehangolása a kollektív védelmi tervezésben és a haderőfejlesztésben;
- a szövetséges fegyveres erőkkel kapcsolatos egységes védelmi előírások és szabványosítási megállapodások előkészítése és alkalmazásuk biztosítása.
A 4. §-hoz
A csatlakozásból fakadó kötelezettségek a Kormány és a honvédelmi miniszter hatáskörével összhangban érintik a társminiszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek honvédelemmel kapcsolatos feladatait is. Erre tekintettel a Javaslat kiegészíti a Hvt. 13. §-ának (2) bekezdését azoknak a védelmi feladatoknak az együttműködésben történő végrehajtásával, amelyekkel bővült a honvédelmi miniszter feladatköre.
Az 5. §-hoz
A Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének e) pontja rendelkezik a fegyveres erők feladatai között a nemzetközi szerződésekben foglalt katonai kötelezettségek teljesítéséről oly módon, hogy a nemzetközi szerződések közül zárójelben kiemeli az ENSZ Alapokmányát, mint legrangosabb szerződést. Mind tartalmi okból, mind a szabályozás optikáját tekintve a NATO Szövetségbe való tartozásból fakadó katonai kötelezettségek miatt indokolt az ENSZ Biztonsági Tanácsa mellett az Észak-atlanti Szerződés kiemelése is a szövegben. Ezt szolgálja az (1) bekezdés.
A Hvt. hatálybalépése óta, 1996-1997. folyamán az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese több jelentésében érintette az alapjogok Magyar Honvédségen belüli érvényesülését és ehhez kapcsolódva több olyan törvénymódosító javaslatot tett, amely a honvédelmi tárca álláspontja szerint is indokolt.
E § (2) bekezdése szerinti javaslat - az Országgyűlés fegyveres erőkre vonatkozó döntési szabályainak pontosítása mellett - az OBH 6883/1997. számú, tűzszerész-balesetről szóló jelentés és kiegészítő jelentés ajánlásának tesz eleget, és megfelel annak az elvárásnak, hogy az élet és testi épség veszélyeztetésével ellátott, közbiztonsági jellegű tűzszerészeti mentesítési feladatkört törvénynek kell megjelenítenie. Ennek érdekében egészül ki a Hvt. 22. §-ának (1) bekezdése.
A 6. §-hoz
A fegyveres erők tagjainak szolgálati alá-fölérendeltségéről, e függelmi viszonyból fakadó kötelezettségeiről és jogosultságairól a Hvt. 25. §-a rendelkezik. Tekintettel arra, hogy az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásunk után a magyar fegyveres erők hivatásos és szerződéses állományának tagjai a szövetséges fegyveres erőknél is teljesíthetnek szolgálatot, indokolt a §-t kiegészíteni a rájuk vonatkozó eltérő függelmi szabályok alkalmazhatóságával. A módosítás szerint a szövetséges fegyveres erőkben szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katona elöljárói és alárendelti jogosultságaira és kötelezettségeire a magyar jogszabályokat és egyéb szabályokat a vonatkozó nemzetközi szerződések és a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.
A 7. §-hoz
A módosítás azt kívánja lehetővé tenni, hogy a minisztérium hivatalos lapjában közzétehetők legyenek a szövetséges fegyveres erők közös katonai szervezetei parancsnokainak vagy a parancsnokság más magasabb beosztású vezetőinek az olyan parancsai és intézkedései, amelyek érintik a magyar fegyveres erőket. Ez összhangban áll a magyar fegyveres erők parancsnokai és szakmai főnökei által kiadott intézkedések közzétételére vonatkozó szabályokkal.
A 8. §-hoz
A Magyar Honvédség parancsnoka vezetési jogkörének keretében a Hvt. 41. §-ának h) pontja rendelkezik a nemzetközi vonatkozású feladatairól. A NATO szövetségbe tartozásunk miatt indokolt a parancsnok hatáskörét úgy pontosítani, hogy a nemzetközi szerződésből eredő katonai kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban képviseli a Magyar Honvédséget. Minthogy az MH parancsnoki és a vezérkar-főnöki beosztást egy személy tölti be, a pontosítást az is indokolja, hogy a NATO Katonai Bizottságában - annak tagjaként - a vezérkari főnök vesz részt.
A 9. §-hoz
Az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásunk után természetszerű lesz, hogy szövetségi feladatok végrehajtásában magyar katonai szervezetek vagy szervezeti egységek a szövetséges fegyveres erők közös magasabb kötelékének keretében, annak alárendeltségében működnek. Ez előfordulhat a NATO szövetségbe nem tartozó szövetséges fegyveres erőkkel való viszonylatban is. Ilyen szolgálati alárendeltség esetén a közös magasabb kötelékbe tartozó nemzeti egységek vezetése során a magasabb kötelék vezetési rendjére vonatkozó szabályok dominálnak, a nemzeti szabályok csak akkor és olyan mértékben alkalmazhatók, ha egyes konkrét esetekre a szövetséges fegyveres erők szabályai nem megfelelők vagy nincsenek ilyen szabályok.
A módosítás a törvényes alapját kívánja megteremteni annak, hogy magyar katonai szervezetek, szervezeti egységek szövetségi kötelékben történő alkalmazása során egyértelmű legyen a parancsnoklás joga.
A 10. §-hoz
A Hvt. 192. §-ának (1) bekezdése rendelkezik adott esetben a fegyveres erők részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételéről. E szabályból nem következik az, hogy ha a Magyar Köztársaság területén a kollektív védelem keretében szövetséges fegyveres erők is közreműködnek a honvédelem érdekében, ilyen szolgáltatások őket érintően is igénybe vehetők lehetnek. Minthogy ez esetben a Magyar Köztársaság közös védelmi műveleteiben részt vevő szövetséges fegyveres erők ellátásáról van szó, indokolt az egyéni védelem céljait szolgáló gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályokat a kollektív védelemben részt vevő erőkre is kiterjeszteni. Ezt a célt kívánja elérni a módosító javaslat.
A 11. §-hoz
A Hvt. szerint a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek elrendelésére az ország egész területére a Kormány vagy felhatalmazása alapján az illetékes miniszter, illetékességi területén a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a polgármester, törvényben előírt esetekben pedig meghatározott katonai parancsnok jogosult. A szövetséges fegyveres erők Magyar Köztársaság területén folytatandó védelmi műveletei érdekében ilyen szolgáltatások elrendelésére a Kormányt célszerű felhatalmazni függetlenül attól, hogy a szolgáltatás az ország mely területén történik. Ennek képezi törvényi alapját a 194. § kiegészítése.
A 12. §-hoz
A Hvt. 249. §-a határozza meg a Honvédelmi Tanács hatáskörét. A hatásköri szabályok között nem szerepel a fegyveres erőkkel kapcsolatos rendelkezések között a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredő feladatok teljesítésére vonatkozó döntés, amely adott esetben a NATO szövetséghez való tartozásunk velejárója.
A módosítás az alkotmánymódosítással összhangban e döntési jogosultsággal kívánja kiegészíteni a Honvédelmi Tanács hatáskörét.
A 13.-14. §-hoz
A jelenleg módosítani tervezett törvények és más jogszabályok is használják a "Szövetséges Fegyveres Erők" kifejezést. Az alacsonyabb szintű szabályozás és az egyértelmű jogalkalmazás érdekében indokolt a Hvt-ben meghatározni e kifejezés tartalmát, a szolgálati törvényekben pedig az ismétlések elkerülése végett elegendőnek tűnik az e meghatározásra való hivatkozás.
A javasolt kifejezés egyrészt magában foglalja az Észak-atlanti Szerződés, másrészt a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó kétoldalú nemzetközi szerződés részes államainak fegyveres erőit, valamint mindazokat a katonai szervezeteket, parancsnokságokat, amelyeket a szerződések alapján szövetségben hoztak létre és ahol magyar katona szolgálatot teljesíthet.
A 15. és 21. §-hoz
A Hszt. és a Hkt. szerint a fegyveres erők szolgálati és vezényleti nyelve a magyar. A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján a szövetséges fegyveres erőkkel való együttműködés, közös katonai tevékenység esetében elkerülhetetlenné válhat az együttműködő fegyveres erő szolgálati és vezényleti nyelvhasználata. Különösen így van ez abban az esetben, amikor magyar katonai szervezetet rendelnek szövetséges fegyveres erő magasabb kötelékébe. Ezért indokolt oldani a magyar nyelvhasználatra vonatkozó szigorú törvényi szabályt oly módon, hogy az országos parancsnok attól eltérő szabályt állapíthat meg.
A 16. §-hoz
A fegyveres erők tagjai a Magyar Honvédség, illetve a Határőrség állományába tartoznak és rendszerint annak szervezeti egységeinél teljesítenek szolgálatot. A Hszt. lehetővé teszi azonban, hogy a hivatásos és szerződéses állomány tagja a fegyveres erőkön kívül, un. más szerveknél is teljesíthessen szolgálatot (pl. minisztériumban, tanintézményben, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál). A NATO-hoz való csatlakozásunk után a szövetséges fegyveres erők közös katonai szervezeteinél, parancsnokságainál teljesítendő szolgálat - hasonlóan a példákban említettekhez - a honvédségen kívüli más szervnél teljesített szolgálatnak minősül, amelynek meg kell teremteni a törvényi alapját. Erre irányul a 42. § módosítására vonatkozó javaslat.
A 17. §-hoz
A Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének l) ponttal történő kiegészítése következtében indokolt az e bekezdésre hivatkozó Hszt. 212. §-a (1) bekezdésének b) pontját is az l) ponttal kiegészíteni.
A 18. §-hoz
A Hszt. 227.§-a úgy rendelkezik, hogy a honvédség más szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjainak az ott teljesített szolgálatával kapcsolatos költségei ezt a más szervet terhelik. Minthogy a szövetséges fegyveres erőkben teljesített szolgálattal összefüggő költségek nem a szövetséges fegyveres erőket terhelik, hanem azokat nemzetközi szerződés alapján külön állapítják meg, indokolt a kivételt a Hszt. 227. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kifejezésre juttatni.
A 19. §-hoz
A külföldi szolgálatra vezénylés a szolgálati viszony módosításával és a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével történhet (Hszt. 46. és 49. §). Ez a szabály a szövetséges fegyveres erőkben mint a honvédségen kívüli más szervnél szolgálatot teljesítőkre vonatkozik. Azokban az esetekben azonban, amikor a hivatásos állomány tagja nem tartós szolgálatot teljesít külföldön, hanem külföldi gyakorlaton, kiképzésen vagy a szövetséges fegyveres erőkkel együttműködésben más jellegű közös katonai feladat végrehajtásában vesz részt, nem lehet a részvételt a beleegyezésétől függővé tenni, hiszen egy ilyen rövid tartamú külföldi tartózkodás nem vonja maga után a szolgálati viszony módosítását. Ezért a NATO szövetséghez való tartozásunk szükségszerű velejárójaként fel kell készülni ilyen jellegű katonai feladatok teljesítésére, amelyhez indokolt a törvényben egyértelművé tenni, hogy ezekhez a kiküldetésekhez nem kell a résztvevő hivatásos állomány tagjának a beleegyezése, a feladat végrehajtása szerves része a szolgálati viszonyból fakadó kötelezettségeknek. A Javaslat szerint az ilyen külföldi katonai feladat végrehajtásában részt vevő hivatásos katona tudomással bír arról, hogy a részvételhez beleegyezése nem szükséges. Ezt szolgálja a 228/A. §.
A 20. §-hoz
A Hkt. az élethez való jog alkotmányos védelmével összefüggésben beleegyezéshez köti a hadköteles katona részvételét békében külföldi szolgálat teljesítéséhez és hazai gazdasági vagy más jellegű segítségnyújtáshoz (pl. építés, rendezvényeken közreműködés). E feladatoktól eltérően - tekintettel az ombudsman ajánlásaira - a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásából békeidőben a hadköteles katonákat ki kell zárni. Minthogy e speciális katonai feladatot a Javaslat 5. §-a iktatja be a Hvt.-be, annak 22. §-a (1) bekezdésének l) pontjaként, indokolt a Hkt. említett korlátozó rendelkezéseit is az erre való hivatkozással kiegészíteni.
A 22. és 23. §-hoz
A katonai felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatói katonai kiképzésben, szakmai gyakorlaton és egyéb szolgálati feladatokban vesznek részt oly módon, hogy ez nem veszélyeztetheti az eredményes tanulást. A NATO szövetséghez való tartozásunk után sor kerülhet a kiképzésen és a gyakorlaton kívüli egyéb szolgálati feladatok teljesítésére a szövetséges fegyveres erőkkel történő együttműködésre felajánlott katonai szervezetben külföldön is. Ez esetben a hallgatókat is megilletik a sorkatonáknak járó természetbeni és pénzbeni juttatások. Ennek törvényi kereteit kívánja megteremteni a Hft. 25. és 38. §-ának módosítása.
A 24. §-hoz
Ez a § a törvény hatálybalépését az Észak-atlanti Szerződéshez való tényleges csatlakozásunk időpontjával összhangban szabályozza, ami a csatlakozási okirat letétbe helyezésének napjával egyezik meg. Ezen kívül felhatalmazást ad a Kormánynak a tűzrendészeti mentesítési feladatok ellátásának részletes szabályozására.