A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/458. számú
törvényjavaslat
az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
egyes feladatairól
Előadó: Járai Zsigmond
pénzügyminiszter
1998. november
1998. évi .......
törvény
az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
egyes feladatairól
Az államháztartás érdekeit súlyosan veszélyeztető cselekmények megelőzése, megakadályozása és e cselekmények eredményesebb felderítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
1. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a pénzügyminiszter irányítása alatt álló országos hatáskörű államigazgatási szerv. Feladata az adóztatás, törvényben meghatározott körben a bűnüldözés, valamint törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feladatok ellátása.
(2) A Hivatal adóztatási feladatait és szervezetét a Kormány rendeletében határozza meg.
(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott bűnüldözési feladatkörében az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint végzi a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását.
A Hivatal nyomozó hatósága
2. § (1) A Hivatal nyomozó hatósága a Bűnügyi Igazgatóság és területi nyomozó hivatalai.
(2) A Hivatal nyomozó hatósága a Be. 16. §-ának (5) bekezdésében meghatározott bűncselekmények esetén lefolytatja a nyomozást, valamint ellátja a Hivatal bűnüldözési feladatkörébe tartozó egyéb feladatokat.
(3) A Hivatal nyomozó hatóságának hatáskörét és illetékességét külön jogszabály állapítja meg.
3. § (1) A Hivatal Bűnügyi Igazgatósága a Hivatal bűnüldözési feladatokat ellátó országos hatáskörű szerve. A Bűnügyi Igazgatóság a bűnüldözési feladatokat önállóan végzi, a Hivatal adóztatási feladatokat ellátó szervezeti egysége a bűnüldözési feladatokat ellátó szervezeti egységnek feladatot nem határozhat meg.
(2) A Bűnügyi Igazgatóságot a bűnügyi igazgató vezeti, akit a Hivatal elnöke nevez ki és ment fel.
(3) A területi nyomozó hivatalokat a hivatalvezetők vezetik. A hivatalvezetőket a bűnügyi igazgató javaslatára a Hivatal elnöke nevezi ki és menti fel.
Az adónyomozó
4. § (1) A Hivatal bűnüldözési feladatot ellátó szervének tagja az adónyomozó.
(2) Az adónyomozót a Hivatal köztisztviselői közül a bűnügyi igazgató javaslatára a Hivatal elnöke nevezi ki és menti fel. Az adónyomozó jogállására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései irányadók.
A Hivatal bűnüldözési feladatai
5. § (1) A Hivatal nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása során
a) nyomozó hatóságként jár el a Be.-ben hatáskörébe utalt büntető ügyekben,
b) a törvényben és nemzetközi szerződésben meghatározott feladatainak végrehajtása során észlelt egyéb bűncselekmények esetén köteles a bűncselekményt megszakítani, a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt elfogni, és a bizonyítási eszközök megjelölésével az illetékes hatóságnak átadni.
(2) A Hivatal nyomozó hatósága a hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, a körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából titkos információgyűjtést végezhet a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint.
Adónyomozói intézkedések
6. § (1) A Hivatal bűnüldözési feladatai ellátása során az adónyomozó:
a) személyeket igazoltathat,
b) ellenőrizheti a szállítás alatt lévő termékeket, árukat, megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő termékek, áruk származását, e célból közutakon személyeket, járműveket - a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat,
c) az adójogszabály és a Hivatal feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén értesíti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot,
d) a Hivatal nyomozó hatóságainak hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt feltartóztatja és előállítja. A feltartóztatás és az előállítás időtartama a hat órát nem haladhatja meg.
(2) Az adónyomozót az intézkedés során a szolgálati igazolványa igazolja. Az adónyomozó az intézkedés megkezdése előtt köteles adónyomozói mivoltát szóban közölni és magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.
(3) A jogszerűen fellépő adónyomozó intézkedéseinek az ellenőrzött személy köteles alávetni magát.
Az adónyomozó által alkalmazható kényszerítő eszközökre
vonatkozó rendelkezések
7. § (1) Az adónyomozó által alkalmazható kényszerítő eszközökre és a kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályaira a vámjogról, a vámigazgatásról és a vámeljárásról szóló 1995. évi C. törvény 177-189. §-ainak rendelkezései irányadók.
(2) A kényszerítő eszköz alkalmazását az adónyomozó köteles haladéktalanul bejelenteni közvetlen vezetőjének.
A Hivatal adatkezelése
8. § (1) A Hivatal adóigazgatási feladatainak ellátása során végzett adatkezelésére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Hivatal bűnüldözési tevékenysége során végzett adatkezelésére az Rtv. VIII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. A titkos információgyűjtés során végzett adatkezelésre az Rtv. VII. fejezetének rendelkezései az irányadók.
9. § (1) Az adónyomozási feladatok ellátásához szükséges bűnüldözési adatokat a Bűnügyi Igazgatóság és a területi nyomozó hivatalok kezelik.
(2) Az adatkezelő szervek - a büntetett előéletre vonatkozó, valamint az elkövetőnek a büntető eljárás során figyelembe veendő egészségi állapotára vonatkozó adata kivételével - különleges adatot nem kezelhetnek.
10. § (1) A Bűnügyi Igazgatóság és a területi nyomozó hivatal az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából a következő adatokat kezeli:
a) a Be. 16. §-ának (5) bekezdése szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és egyéb közreműködők személyazonosító és kriminalisztikai szempontból fontos, valamint a bűncselekménnyel és a büntető eljárással összefüggő adatait - az adótitkot képező adatok kivételével - a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig,
b) az Rtv. 84. §-ának b), c), i), k), l), n), p) és r) pontjában meghatározott, a hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel összefüggő adatokat az ott meghatározott ideig.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adattartalommal a Bűnügyi Igazgatóság központi bűnüldözési adatállományt működtet.
11. § A Hivatal nyomozó hatósága más nyilvántartásokból - beleértve az adóigazgatási nyilvántartást is - az arra vonatkozó törvények rendelkezései szerint vehet át adatokat.
12. § (1) A Bűnügyi Igazgatóság központi adatállományába - feladatkörében eljárva - csak az adónyomozó, illetőleg az Igazgatóság erre felhatalmazott tagja, a Pénzügyminisztériumnak a pénzügyminiszter által kijelölt köztisztviselője, az adatvédelmi biztos és munkatársa, valamint az ügyész, továbbá a vonatkozó törvényi szabályok alapján az érintett tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést, vagy adatszolgáltatást.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott feladatai teljesítéséhez - a felhasználás céljának és indokának megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:
a) a bíróság,
b) az ügyészség,
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
d) más nyomozó hatóság,
e) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adóigazgatási szerve,
f) a társadalombiztosítási igazgatási szervek.
13. § A bűnüldözési adatállomány más adatkezelésekkel - beleértve az adóigazgatási adatkezelést is - nem kapcsolható össze.
14. § A Hivatal nyomozó hatósága nyomozati tevékenységének elősegítése és a bűncselekmény felderítése céljából - az Rtv. 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokon túlmenően - jelzés elhelyezését rendelheti el a cégnyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, a társadalombiztosítási nyilvántartásban, valamint az adóigazgatási nyilvántartásban.
15. § (1) A bűnüldözési adatállományokban tárolt adatok időszerűségét, a tárolási cél fennállását és a tárolási határidők lejártát évente felül kell vizsgálni.
(2) A bűnüldözési célból kezelt személyes adatokat ki kell javítani vagy törölni kell, ha a tárolási határidő lejárt, a tárolási cél megszűnt vagy a tárolás egyéb okból törvényellenes. Ha a tényleges törlés vagy helyesbítés nem lehetséges, az adatokhoz helyesbítő megjegyzést kell fűzni. A törlést vagy helyesbítést legkésőbb az éves felülvizsgálatkor, illetőleg ezt megelőzően a következő továbbításkor vagy feldolgozáskor kell elvégezni.
16. § A pénzügyminiszter, a Hivatal elnöke, a bűnügyi igazgató, a területi nyomozóhivatal vezetője a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből, illetőleg a költségvetési bevételek biztosítása céljából megtagadhatja.
Módosuló jogszabályok
17. § (1) A Be. 16. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Általános nyomozó hatóság a rendőrség és az ügyészség.
(3) A deviza-bűncselekmény (Btk. 309. §), az adó- és társadalombiztosítási csalás, ha azt nem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra nézve követik el (Btk. 310. §), csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §), visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §) nyomozását a Vám- és Pénzügyőrség végzi.”
(2) A Be. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §), a számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §), a csődbűntett (Btk. 290. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra vagy járulékra követik el (Btk. 310. §), a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegése (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), a csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el (Btk. 318. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) és magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) nyomozását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósága végzi.”
18. § (1) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 6. § (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult]
"q) a határőrség, a rendvédelmi szerv központi szervének, a Megelőzési Szolgálatnak (Rtv. 75. §) a vezetője, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bűnügyi igazgatója,”
(2) A Ttv. mellékletének Államtitokköri jegyzék Különös adatfajták 136. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"136. A vám- és pénzügyőrség és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal információs rendszerével, zárt híradásával, adatátvitelével és frekvencia-kijelölésével kapcsolatban létrejött megállapodások, rendszertervek, összesített adatok, valamint ezek védelmi rendszerének eszközei és adatai.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év.”
(3) A Ttv. mellékletének Államtitokköri jegyzék Különös adatfajták 137/A. és 137/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"137/A. A vám- és pénzügyőrségnél és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál a büntetőeljárás megindítása előtt a felderítés során keletkezett információk a büntetőeljárásban történő esetleges felhasználásig.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.
137/B. A vám- és pénzügyőrség és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szerveinek konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden konkrét adat, a büntetőeljárásban történő esetleges felhasználásáig, valamint az ezen adatokat tartalmazó nyilvántartásaik tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”
(4) A Ttv. mellékletének Államtitokköri jegyzék Különös adatfajták 137/E. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"137/E. A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 175. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 64. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 68/B. §-ában meghatározott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”
Záró rendelkezések
19. § (1) E törvény 1999. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 45. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa a Hivatal fedőintézmény létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos szabályokat,
b) a Hivatal nyomozó hatóságának hatáskörét és illetékességét, valamint a nyomozás részletes szabályait.
Általános indokolás
Az államháztartás bevételi érdekeit kiemelkedően veszélyeztető bűncselekmények visszaszorítása, illetőleg a büntetőjogi eszközök alkalmazása, az elkövetők felderítése és felelősségre vonása a társadalmi tapasztalatok szerint nem eléggé eredményes.
A feketegazdaságnak az évtized első éveiben történt térnyerése és későbbi kiterebélyesedése nem csak az államháztartás bevételi oldalának teljesülését veszélyezteti. E folyamatok hatására torzulnak a nemzetgazdaság helyzetét értékelő mutatók, az átláthatatlan jövedelmi viszonyok diszfunkcionális elemeket juttatnak a támogatási rendszerbe.
Az adó- és járulékcsalás ügyekben az elkövetési értékek az utóbbi években ugrásszerűen emelkedtek. Ugyancsak dinamikus emelkedés tapasztalható az ismertté vált bűncselekmények számában, de ezzel nem tart lépést a számonkérés eredményessége. A tisztességes adózók egyre kevésbé hisznek abban, hogy az adórövidítést rutin szerint elkövető személyeknek tényleges kockázatot kell vállalniuk tetteikért. Az adó- és társadalombiztosítási-járulék csalás a felderített, és különösen az eredményesen befejezett büntetőügyek tükrében olyan méretű látenciával bír, amely gyors és határozott kormányzati intézkedéseket tesz szükségessé.
A társadalom védelme és az arányos közteherviselés elvének érvényesítése megköveteli, hogy a gazdasági bűnözés visszaszorításához a jelenleginél célszerűbb feltételeket biztosítson a Kormány. Az adó-, társadalombiztosítási csalás, az ezzel összefüggő okirat-hamisítás, az adóra, költségvetési támogatásra elkövetett csalás, a csődbűntett, a számviteli fegyelem megsértése, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűncselekmények eredményesebb felderítése, megakadályozása, félbeszakítása megköveteli egy új nyomozó hatóság létrehozását, amely rendelkezik a feladat ellátásához szükséges szakmai ismeretanyaggal, és amelynél viszonylag gyorsan megteremthetők a bűnüldözéshez szükséges egyéb feltételek is.
A fejlett adókultúrájú országok sorának gyakorlatában az adócsalás és a vele szoros összefüggésben álló más gazdasági bűncselekmények elkövetőinek büntetőjogi eszközökkel történő felderítését a központi adóhivatalokhoz telepítik, amelyek az adókötelezettségek érvényesítésére közigazgatási eszközökkel egyébként is hivatottak. Ilyen módon az adónyomozás során is hasznosul az adóapparátus speciális szakértelme.
A német és a holland tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az adóhatóság szervezetrendszerébe integrált "adórendőrség" az adóhatóságnál nélkülözhetetlen szakismerettel felvértezve gyorsabban, és így eredményesebben képes az adóhatóság ellenőrzése során a bűncselekmény gyanújára utaló körülményeket tisztázni, és eldönteni, hogy szükséges és lehetséges-e büntetőeljárás indítása.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal feladatkörének a nyomozó hatósági teendők ellátásával való kiegészítése a Magyarországon eddig megszokott szabályozási technikától eltérő megoldásokat kényszerít ki. Nyomozati cselekményeket jelenleg jellemzően olyan szervezetek végeznek, amelyek rendvédelmi szervként jöttek létre, és a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladatok ellátásához nélkülözhetetlen feltételekkel - mint a kényszerítő eszközök alkalmazásának sora - eredendően rendelkeznek.
A jogállamiság követelményének az felel meg, ha a magánszférába történő állami beavatkozás kivételes eszközeit alkalmazó szervezet ilyen jogosítványait törvény határozza meg. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról azonban kormányrendelet intézkedik, és csak külső közigazgatási hatósági jogosítványait, hatáskörét és illetékességét rendezik törvényi szinten, közelebbről az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben (a továbbiakban: Art.). A szervezetről szóló jogszabály szintje, az Art.-nek pedig a szabályozási tárgya nem alkalmas arra, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósági tevékenységének legalapvetőbb szabályait megállapítsa. A Kormány ezért a javaslat szerinti önálló törvény megalkotását tartja indokoltnak.
Az új nyomozó hatóság felállításához, a feladat ellátásához 240 fő létszám-emelésre van szükség, melynek bér és járulékkiadásai 1,3 Md forint/év többletkiadást eredményeznek. Ehhez egyszeri, 0,8 Md forintos dologi kiadás tartozik, és a működtetés folyamatos költsége 0,7 Md forint, azaz összesen 2,8 Md forint. A költségvetési fedezet rendelkezésre áll, és az az APEH költségvetésében szerepel.
Részletes indokolás
1. §-hoz
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozati jogkörét és az ehhez kapcsolódó jogosítványait és eszköztárát a javaslat - mivel a nyomozó hatósági tevékenység a magánszférába történő jelentős állami beavatkozással jár - törvényi szinten szabályozza. Az APEH adóztatási szervezetét és feladatait ugyanakkor az 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet határozza meg, erre utal a szakasz (2) bekezdése.
A javaslat annak érdekében, hogy a szabályozási szintek közötti különbség megszűnjön, az APEH valamennyi feladatát összefoglalóan, törvényi szinten nevesíti.
A nyomozó hatóságok hatáskörébe tartozó bűncselekmények körét a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) határozza meg. Ez alól az APEH nyomozó hatósága sem kivétel [a javaslat 17. §-a szerint módosuló Be. 16. § (5) bekezdés]. A hatáskörébe utalt bűncselekmények nyomozását az APEH nem az adóigazgatási eljárás, hanem - megegyezően a többi nyomozó hatósággal - a Be. szabályai alapján végzi.
2-3. §-hoz
Az APEH szervezetén belül az adóztatási tevékenységet végző szervezeti egységektől elkülönülten jön létre a bűnüldözési feladatokat ellátó szervezeti egység Bűnügyi Igazgatóság néven. A javaslat felhatalmazó rendelkezése szerint (a javaslat 19. §-a) a Bűnügyi Igazgatóság és területi nyomozó hivatalai hatáskörét, illetékességét, valamint nyomozásának részletes szabályait a vám- és pénzügyőrséghez hasonlóan pénzügyminiszteri rendelet határozza meg.
Az APEH és területi szervei alapvetően közigazgatási feladatokat ellátó szervezetrendszer, amely a törvényes és eredményes adóztatás érdekében az Art. által meghatározott hatósági-jogosítvány együttessel és az adózókat védő garanciális jogok tiszteletben tartásának kötelezettségével látja el feladatát.
Az adókötelezettségek megtartását vizsgáló közigazgatási eljárás nem kriminalizálható, nem közvetíthető a társadalom számára az a képzet, hogy az adó eleve büntetés, és az ellenőrzés ennek érvényesítése. Ezért az APEH nyomozó hatósági tevékenységét élesen és határozottan kell elkülöníteni az adóhatóság alapfunkcióitól, elkerülendő még a látszata is annak, hogy a nyomozó hatósági jogosítvány-együttes az adóellenőrzés kiegészítéseként áll a szervezet rendelkezésére. Ezt biztosítja a szervezeti és eljárási elkülönülés, illetőleg annak megtiltása, hogy az APEH adóztatási tevékenységet ellátó szervezeti egysége feladatot határozzon meg a bűnüldözési szervezeti egységnek.
4. §-hoz
Az adóhatóság nyomozó hatósági tevékenységet ellátó elkülönített szervezeti egységei nem kerülnek a rendvédelmi szervek közé, ezért a javaslat szabályozza az adónyomozók jogállását. Az APEH nyomozó hatóságának alkalmazottai köztisztviselők maradnak, ennek megfelelően jogviszonyukat nem a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, hanem a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szabályozza.
5-7. §-hoz
A javaslat az adónyomozás szabályait nem részletezi, hiszen a nyomozás a büntetőeljárás szabályai szerint történik, viszont rendezi, hogy az APEH nyomozó hatóságának mindazok az eszközök rendelkezésére álljanak, amelyek a ma hatályos szabályok szerint más nyomozó hatóságokat megilletnek. A szükséges eszközrendszert a javaslat a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vámtörvény), illetőleg a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) vonatkozó rendelkezéseire hivatkozással biztosítja. A szabályozás e módja egyértelművé teszi, hogy az APEH nyomozó hatósága, illetőleg az adónyomozó intézkedési lehetőségei körében nem kap több eszközt, jogosítványt, mint amelyek jelenleg más nyomozó hatóságokat is megilletnek.
Az APEH nyomozó hatósága jogosult lesz a rendőrségi törvényben szabályozott titkos információgyűjtésre. E jogosultság - az Rtv-ben meghatározottak szerint - kiterjed a titkos információgyűjtés valamennyi módjára: a bírói engedélyhez nem kötött, illetőleg a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre, a fedővállalkozás létrehozására, fenntartására, az együttműködők díjazására, a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésére és az adatkérésre egyaránt.
A köztisztviselői jogállásban eljáró adónyomozót fel kell ruházni mindazokkal a jogosítványokkal, amelyek a feladat ellátásához elengedhetetlenek, így a kényszerítő eszközök alkalmazásával is, melyet a javaslat a vámtörvénynek a vámhatóságra mint nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozással biztosít.
A javaslat szerint az adónyomozó jogosult lesz testi kényszer, vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, illetőleg más eszköz, szolgálati kutya, bilincs alkalmazására, útzár telepítésére és lőfegyverhasználatra. Ezekkel az eszközökkel az adónyomozó kizárólag a vámtörvény vonatkozó rendelkezéseinek a betartásával élhet.
8. §-hoz
Az APEH két, egymástól eltérő típusú tevékenységet, azaz államigazgatási és nyomozati tevékenységet lát el. Ezekhez eltérő tartalmú és eltérő garanciális szabályokat tartalmazó adatkezelési rendelkezéseket kell hozzárendelni, tekintettel arra az adatvédelmi elvre, mely alapvető követelményként az adatok kezelésének célhoz kötöttségét határozza meg. E szerint ugyanis csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. Az adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Nyilvánvaló, hogy az APEH államigazgatási tevékenységéhez kapcsolódó adatkezelés célja és mértéke eltér a nyomozási tevékenységhez kapcsolódó adatkezeléstől. Az adóigazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatkezelés szabályait elégségesen szabályozza az Art., ezért e tekintetben elegendő az abban foglalt szabályok alkalmazására történő utalás.
A bűnüldözési tevékenységekre vonatkozó adatkezelésekre az Rtv. olyan általános rendelkezéseket tartalmaz, amelyek többsége minden más nyomozó hatóság által végzett adatkezelés tekintetében alkalmazható. Ugyanakkor azonban figyelembe kell venni egyrészt, hogy a rendőrség, mint általános nyomozó hatóság a speciális nyomozó hatóságoknál szélesebb körben rendelkezik adatkezelési jogosítványokkal, másrészt, hogy a törvényben meg kell jeleníteni az adónyomozással összefüggő speciális adatkezelési szabályokat. Ezért a javaslat az Rtv. adatkezelési rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel rendeli alkalmazni.
9-10. §-hoz
A javaslat egyértelműen meghatározza az adónyomozási feladatok ellátásához szükséges adatok kezelésére jogosult szerveket - amelyek a Bűnügyi Igazgatóság és a területi nyomozó hatóságok -, a kezelhető adatok körét, valamint azt, hogy ezzel az adattartalommal a Bűnügyi Igazgatóság központi adatállományt működtethet. Ez a szabályozás garanciát biztosít arra, hogy az adónyomozási adatokat és az adóigazgatási adatokat egymástól szervezetileg is elkülönítetten kezeljék.
11. §-hoz
Az adónyomozás szempontjából jelentőséggel bíró nyilvántartások kezelését szabályozó törvények feljogosítják a nyomozó hatóságokat arra, hogy - bizonyos esetekben ügyészi jóváhagyással, más esetekben anélkül - bűnüldözési célból személyes adatokat vehessenek át. Indokolt, hogy az adónyomozó hatóságok is a többi nyomozó hatóságéval azonos adatátvételi jogosítványokkal rendelkezzenek, ugyanakkor ennél szélesebb körű jogosítványt részükre még az adótitok vonatkozásában sem indokolt adni.
12-14. §-hoz
A javaslat a Bűnügyi Igazgatóság központi adatállományába történő betekintési jogot a nyomozói tevékenységhez igazodóan határozza meg, valamint lehetővé teszi azt, hogy a pénzügyminiszter, illetőleg az általa felhatalmazott köztisztviselő az APEH felügyelete keretében az adatkezelési tevékenységet is ellenőrizhesse.
A javaslat a központi adatállományból történő adatátvételre jogosultak körét - a tevékenység tartalmához igazodóan - az Rtv.-ben foglaltaktól egyrészt szűkebben, másrészt tágabban határozza meg. Ez utóbbi körben adatátvételre felhatalmazást kapna az APEH adóigazgatási szerve, valamint a társadalombiztosítási igazgatási szervek, mint az alapul szolgáló igazgatási tevékenységben érintettek.
A javaslat ki kívánja zárni az adónyomozási adatállomány más adatkezeléssel történő összekapcsolását, ily módon is biztosítékot nyújtva a személyes adatok védelmére.
A nyomozati tevékenység végzésének egyik eszköze, hogy a nyomozó hatóság jogosultságot kapjon arra, hogy az egyes igazgatási nyilvántartásokban jelzést helyezhessen el annak érdekében, hogy ily módon szerezhessen gyors információt a gyanúsított fellelése, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges adatok megszerzése érdekében. Az adónyomozó hatóság eredményes tevékenységének elősegítése érdekében a javaslat lehetőséget biztosít jelzés elhelyezésére mindazon nyilvántartásokban, amelyek az adózással, illetőleg egyéb, az APEH hatáskörébe tartozó fizetési kötelezettségekkel összefüggésben adatokat tartalmaznak.
15. §-hoz
A bűnüldözési adatkezelés szabályozása tekintetében irányadónak kell tekinteni az Európa Tanács (87) 15. sz. Ajánlását a személyes adatok felhasználásának szabályozásáról a rendőri ágazatban. Az ajánlás hatálya szempontjából "rendőri ágazatnak" minősülnek mindazon szervek, amelyek bűnüldözési tevékenységet végeznek. Ennek megfelelően tehát az Ajánlás iránymutató az adónyomozó hatóság adatkezelésének szabályozása tekintetében is. Az Ajánlás kötelezettséget ír elő a kezelt adatok rendszeres felülvizsgálatára, valamint a törlés és helyesbítés végrehajtásának módjára. Az Rtv. erre vonatkozó rendelkezései nincsenek összhangban az Ajánlás követelményeivel, ezért a javaslat az adónyomozó hatóság tekintetében már az európai követelményeknek megfelelő szabályozást tartalmazza.
16. §-hoz
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságát törvény, többek között bűnüldözési, valamint központi pénzügyi érdekből korlátozza. A javaslat e törvényi felhatalmazás alapján tartalmaz lehetőséget a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozására az adónyomozási eljárás tekintetében.
17. §-hoz
Az APEH nyomozó hatósági hatáskörébe tartozó bűncselekményeket a büntetőeljárási törvénynek kell megállapítania. Ezért a javaslat 17. §-a módosítja a nyomozó hatóságok hatáskörére vonatkozó büntetőeljárási szabályokat.
Az APEH nyomozó hatósági hatáskörének megállapításával - a katonai büntetőeljárásban nyomozó hatósági hatáskörrel rendelkező szerveket leszámítva - a nyomozó hatóságok száma ötre emelkedett. Ez a körülmény indokolja, hogy a Be. 16. §-ának (2) bekezdése elvi éllel szögezze le, hogy a vám- és pénzügyőrség, a határőrség és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósági hatásköre eljárási szempontból nem általános, mivel csak a törvény által a hatáskörükbe utalt bűncselekmények nyomozását végzik.
Az APEH nyomozó hatósági hatáskörének megállapításával módosítani szükséges a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmények körét, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra elkövetett adó- és társadalombiztosítási csalás nyomozását értelemszerűen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatóságának hatáskörébe kell utalni.
Elhagyja továbbá a javaslat a Be. 16. §-ának (3) bekezdéséből a "külön jogszabály rendelkezései szerint" szövegrészt, mivel az szükségtelen. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a vám- és pénzügyőrségnek is a Be. szerint kell lefolytatnia a nyomozást, a Be. 404. §-ának (3) bekezdése pedig a nyomozó hatóságok felett felügyeletet gyakorló minisztereket felhatalmazza arra, hogy a felügyeletük alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályait a legfőbb ügyésszel egyetértésben megállapítsák.
A javaslat 17. §-ának (2) bekezdése iktatja a Be. szabályai közé az APEH nyomozó hatósági hatáskörét. A rendelkezés azon bűncselekmények nyomozását utalja a APEH nyomozó hatóságainak hatáskörébe, amelyek az államháztartás érdekeit közvetlenül veszélyeztetik, és amely adók, járulékok beszedésére az APEH adóztatási feladatai során jogosult, illetőleg amely költségvetési támogatásokat az APEH fizet ki az igénylőnek.
18. §-hoz
A javaslat a jogrendszer konzisztenciája érdekében kiegészíti az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény megfelelő rendelkezéseit, hogy a rendvédelmi szervek és a vám- és pénzügyőrségre vonatkozó szabályok kiterjedjenek az APEH nyomozó hatóságára is.
19. §-hoz
A javaslat szerint az APEH nyomozó hatósága 1999. január 1. napjától kezdi meg tevékenységét. Az APEH nyomozó hatósága csak a javaslat hatályba lépését követően indult bűncselekmények nyomozását végzi, a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyek nyomozását azok a nyomozó hatóságok folytatják le, amelyek az ügyekben eddig nyomoztak. A javaslat a záró rendelkezései között hatályon kívül helyezi az Art. 45. §-ának (6) bekezdését. Ez technikai jellegű módosítás, minthogy az új Art. a 16. §-ában ezzel ellentétes szabályozást tartalmaz.